|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A kamatszintek a fejlett és fejlődő gazdaságokban egyaránt tetőztek 2023 során. Az EKB 4%-ra, a Fed 5,5%-ra vitte fel irányadó kamatát, ahonnan az idei év során elkezdhetik visszavágni azokat, miután az inflációs környezet normalizálódott. A növekedés az euróövezetben jelentősen lelassult. Az előző évi 3,4% után csupán 0,5%-kal nőtt a GDP tavaly, amit hasonló mértékű bővülés követhet 2024 során, mielőtt a gazdaság teljesítménye visszatérne hosszútávú átlagához, amely ennek legalább háromszorosa vagy négyszerese. Az USA-ban a GDP 2,5%-kal nőtt a 2022-es 1,9% után, idén és jövőre azonban ettől elmaradó teljesítményre számít a piac. Az infláció a kamatokkal együtt tetőzött, az euróövezetben 2,9%-kal, az USA-ban pedig 3,4%-kal zárva a tavalyi évet. A növekedésre a legnagyobb kockázatot az euróövezetben a bérinfláció alakulása körüli bizonytalanság, a gyenge külső környezet és a változatlan geopolitikai helyzet jelentik, míg az USA-ban a 2024-es elnökválasztás bizonytalan kimenetele, ami világszerte a protekcionista berendezkedés felerősödését hozhatja magával. A piac szerint az euróövezet és az USA központi bankjai egyaránt 2025 során érhetik el középtávú 2%-os inflációs céljukat fenntartható módon. A bankközi piaci árazások 2024 eleji állása alapján ehhez az idei év során már hatszor 25 bázisponttal mérsékelhetik az irányadó kamatokat. Bár ez a dollár számára továbbra is 1,5 százalékpontos kamatelőnyt jelenthet rövidtávon, az EUR/USD árfolyama tovább emelkedhet a következő negyedévekben, ahogy az euróövezet és szomszédos térségeinek egyedi kockázatai fokozatosan kiárazódnak, a dollár szerepe pedig, mint menedékdeviza, mérséklődik.
A bankszektor 2023 első három negyedévében konszolidált szinten 1.591 milliárd Ft-os adózás utáni eredményt könyvelt el az MNB adatai szerint. A kamateredmény 39%-kal lett magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a díj- és jutalékeredmény ennél kisebb mértékű, 19%-os növekedést mutatott.
A működési költségek 18%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A nettó értékvesztés és a kockázati céltartalék képzés az egy évvel korábbi értékhez képest jelentős mértékben, több mint az ötödére csökkent 2023 első három negyedévében, ezzel jelentősen hozzájárulva a szektor eredményének növekedéséhez.
A szektor mérlegfőösszege 89.411 milliárd Ft, mely 8%-os növekedést jelent 2022 azonos időszakához képest az adatok alapján. A vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 3%-kal, a háztartásoknak nyújtott hiteleké 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfélbetétek állománya is növekedett, a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások betétei együttesen 3%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
A nemteljesítő hitelek aránya csökkent az előző év azonos időszakához képest 3,4%-ről 2,7%-re.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 2023 első három negyedévében 52,4% lett, az előző évi 59,8%-hoz képest kis mértékben kedvezőbb képet fest. Javultak a szektor tőkearányos (RoE) és eszközarányos (RoA) jövedelmezőségi mutatói is: előbbi 22,7%-re (10,1%-ről), utóbbi 2,4%-re (0,9%-ről) nőtt. A szektor likviditási helyzete és tőkemegfelelése megfelelő.
(*Az adatok az MNB által publikált https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/felugyeleti-statisztikak/penz--es-hitelpiaci-szervezetek/hitelintezeti-aktualis-publikaciok oldalán is megtalálhatók.)
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A vállalkozás üzleti modelljének rövid leírását Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, szintén Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírását, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra, ezeknek az eredményeire, továbbá a felsorolt területek azon kockázataira, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken; az alábbi fejezetek tartalmazzák:
· 7.4 Csalási kockázatok kezelése (Fraud Risk)
· 8. Környezetvédelem
· 9. Foglalkoztatáspolitika
Az üzleti jelentésben bemutatandó, a jogszabály szerinti könyvvizsgálaton túl engedélyezett, a könyvvizsgáló által a gazdálkodónak és az általa kontrollált vállalkozásnak nyújtott szolgáltatásokat a 12. fejezet tartalmazza.
A Csoport mérlegfőösszege 3%-os (111 milliárd Ft) növekedést mutatott 2023-ban, ennek ellenére piaci részesedése kis mértékben csökkent: a 2022. év végi 6,03%-ról 6,01%-ra. Az utóbbi évek kiemelkedő állományi növekedése megtorpant 2023 folyamán: a tovább emelkedő ügyfélforrások mellett az ügyféleszközöknél némi csökkenés volt tapasztalható.
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
Változás |
|
Mérlegfőösszeg |
4.432.055 |
4.320.982 |
3% |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
1.764.536 |
1.834.729 |
-4% |
|
Ügyfélbetétek |
2.986.372 |
2.909.023 |
3% |
A Csoport hitel/betét mutatója a tavalyi trendet megtörve némileg visszaesett, az előző évi 63%-ról 59%-ra, köszönhetően a magas kamatszint miatti hitelkereslet-visszaesésnek.
A Csoport szavatoló tőkéje jelentősen emelkedett 2023-ban elsősorban a kiemelkedő adózott eredmény következtében. A Csoport tőkeellátottsága továbbra is stabil, a tőkemegfelelési mutató értéke 27,7%-ra kúszott fel, köszönhetően az elmúlt évek nyereséges időszakának és a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek.
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
Változás |
|
Szavatoló tőke |
484 317 |
386 031 |
25% |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
27,73% |
24,56% |
3,2% |
2022-ben a Csoport elindította az Euro Medium Term Note Programját (EMTN) 2 milliárd euró nagyságú keretösszeggel, amelynek keretében (részben zöld) MREL-képes kötvények kibocsátására került sor intézményi és Retail befektetők körében. 2023-ban a Csoport tőkehelyzetéből adódóan a korábbiakon felül nem volt szükség további MREL-képes forrás bevonására.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
|
Eredménykategória |
2023.12.31-2023.01.01 |
2022.12.31-2022.01.01 |
Változás |
|
|
|
(millió Ft) |
(millió Ft) |
(millió Ft) |
% |
|
Nettó kamat- és osztalékbevétel |
201.121 |
139.389 |
61.732 |
44% |
|
Nettó jutalékbevétel |
81.520 |
73.340 |
8.180 |
11% |
|
Működési költségek* |
-80.061 |
-64.656 |
-15.405 |
24% |
|
Kockázati költség** |
180 |
-7.410 |
7.590 |
-102% |
|
Egyéb eredmény |
-86.444 |
-59.822 |
-26.622 |
45% |
|
Adózás előtti eredmény |
116.316 |
80.841 |
35.475 |
44% |
|
Adó |
-13.057 |
-8.726 |
-4.331 |
50% |
|
Adózás utáni eredmény |
103.259 |
72.115 |
31.144 |
43% |
** A sor a pénzügyi eszközök értékvesztésén túl az egyéb céltartalékok összegét is magában foglalja.
A Csoport a 2023-as évet 103,3 milliárd Ft-os profittal zárta, ami 43%-kal magasabb az előző évi eredménynél. A növekedés legfőbb oka a magas kamatkörnyezet indukálta kamatbevételek megugrása volt, ezt valamelyest ellensúlyozta a bankszektorra kivetett extra adó Csoportra eső mértéke.
A nettó kamatbevétel 44%-kal haladta meg a tavalyi értéket köszönhetően egyrészről a Csoport kamatozó eszközállomány-növekedésének, másrészről a magasabb forintpiaci hozamkörnyezetnek.
A jutalékbevételek is jelentősen javultak az előző év eredményéhez képest– köszönhetően a fizetési szolgáltatásokon elért és a befektetési alapkezelési díjbevétel emelkedésének.
A működési költségek 24%-kal haladták meg az előző évi nagyságrendet, melyet elsősorban a magas inflációs környezet indukálta bér- és dologi költségek emelkedése okozott.
A Csoport 2023 folyamán 7,6 milliárd Ft-tal alacsonyabb kockázati költséget mutatott ki az előző évhez viszonyítva.
Az egyéb eredmény kategóriában az előző évinél nagyobb veszteség növekedését eredményezte a bankszektorra kivetett rendkívüli adó Csoportra eső hányada, a kamatemelés mértékét korlátozó kormányzati intézkedések, az átértékelési veszteség emelkedése, valamint a magasabb tranzakciós adó.
A Csoport adófizetési kötelezettsége 2023-ban 4,3 milliárd Ft-tal emelkedett az előző évi nagyságrendhez képest, melyet a magasabb árbevétel indukálta jelentősebb iparűzési és társasági adó generált.
A Csoport bevételeinek jelentős növekedési üteme meghaladta a költségekét, így a költség/bevétel mutató értéke tovább javult 2023-ban is. A tőkearányos nyereség a kiemelkedő eredmény következtében 22,3%-ra emelkedett a 2023. év végi számok alapján.
2023. december 22-én a Csoport 32.300 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Csoport 2023. december 28-án kifizetett. A Csoport 2024. március 25-én 79.800 millió Ft osztalék kifizetéséről döntött, amelyből 47.500 millió Ft osztalék tényleges kifizetésére legkésőbb 2024. december 15-ig kerülhet sor. Az év végi pozitív eredmény beszámítást az alapvető tőkébe és osztalékfizetéseket figyelembe véve a tőkemegfelelési mutatók a következőek: CET1 16,68%, TIER1 19,37%, teljes tőkemegfelelési mutató 23,16%.
A Csoport vállalati és befektetési banki üzletága 2023-ban is megőrizte meghatározó szerepét a kereskedelmi bankok piacán, 8-10%-os piaci részesedésével a közép– és nagyvállalati szegmens egyik meghatározó banki szereplője, exportfinanszírozás terén és treasury szolgáltatásokban szintén a vezető bankok közé tartozik.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Csoport projektfinanszírozás és szindikálások területe adja a zöld eszközeinek legnagyobb részét, ami a teljes bankcsoport ESG stratégiájának egyik fontos pillére. Ennek megfelelően 2023-ban az újonnan folyósított projekthitelek nagy része zöld hitel, mind az ingatlan, mind a nem ingatlan kategóriában.
A hitelportfolió bővülése konzervatív üzletpolitika és kockázatvállalás mellett valósult meg. A hitelportfólió összességében kiváló minőségű maradt.
A Csoport kereskedelem-export és agrárfinanszírozási területe jó eredményeket ért el 2023-ban a kedvezőtlen külső és belső piaci körülmények ellenére. Jelentős nagyságrendben vett részt az Eximbank év elején induló Baross Gábor Hitelprogramjában, mind a forgóeszköz, mind a beruházási hitelek tekintetében. Bár a program gyakorlatilag az első félévben kimerült, a Csoport 2023-ban összességében nagyobb Eximbank által refinanszírozott és kamattámogatott hitelállományt nyújtott partnereinek, mint az előző évben.
Az agrárium is komoly piaci turbulenciákat élt meg az év első felében (áresés a gabonatermékek körében, az ukrán import megjelenése az EU-piacán, csökkenő beruházási kedv stb.), ennek ellenére sikerült a Csoport hitelkitettségét a korábbi szinten tartani. Sikerrel vett részt az MFB agrár és élelmiszeripari hitelprogramjaiban is.
Az okmányos területen folytatódott a korábbi évek állomány- és bevételbővülése. Bár a Csoportot is sújtotta az okmányos forgalom meghatározó részét adó építőipar 2023. évi jelentős visszaesése (állami nagyberuházások törlése/halasztása, lakásépítési kereslet jelentős csökkenése stb.), ennek ellenére (részben új ügyfélakvizíciókkal) év/év alapon egyelőre növekvő bevételekről tud a Csoport beszámolni.
Egyedül a faktor terület szembesült az előző év hasonló időszakához képest kissé csökkenő forgalommal és bevétellel, ami a forgalom zömét kitevő HUF állomány esetében a magas kamatszintre vezethető vissza. Remények szerint az MNB által megkezdett kamatcsökkentési ciklus és az infláció visszaesésével együtt járó belföldi keresletnövekedés a 2024. évtől kedvezőbb lehetőséget biztosítanak a faktor terület számára is.
A Csoport kiszolgálási modelljének fontos részét képezi az önkormányzatok, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, non-profit cégek, társulások, társulatok, társasházak és egyéb közösségek finanszírozása. Az ügyfélkör részére teljes körű, fejlett pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, a Csoportnál elhelyezett betéteket biztonságosan kezeli. A szolgáltatások hangsúlyos részét képezi az ügyfelek befektetéseinek kezelése, valamint a beruházási, fejlesztési és projekt hitelek nyújtása önkormányzatoknak, társulásoknak és társasházaknak. Utóbbi tevékenységek során az ESG szempontok és a fenntartható finanszírozás kerül előtérbe, így a Csoport törekszik arra, hogy az újonnan folyósított hitelek minél nagyobb része zöld hitel legyen.
A Csoport a vállalati és önkormányzati ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével, azonnali fizetési rendszer működtetésével és QR kódos, valamint „fizetési kérelemmel” kiegészített fizetési lehetőségek kialakításával támogatja. Digitális fejlesztések biztosítják az ügyfélkör hatékony kiszolgálását és elősegítik az ASP szolgáltatások önkormányzati felhasználását is.
A Pénzügyi Intézmények és Letétkezelés terület a korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban is dinamikusan növelte betét- és hitelállományát, valamint az ügyfélállomány növelése mellett, a tranzakciós volumenek és termékek bővítésében is egyaránt sikeres volt, valamint a fokozódó verseny ellenére is jelentősen növelte a letétkezelt állomány volumenét.
A Csoport pénz-, deviza- és tőkepiaci főosztálya - a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján – 2023-ban is a legnagyobb devizaforgalmat bonyolította a bankok között Magyarországon, míg a Budapesti Értéktőzsde derivatív szekciójának ismét a legnagyobb szereplője lett. A Raiffeisen Bank 2023-ban a 7. legnagyobb elsődleges magyar állampapír forgalmazó volt.
A korábbi gazdasági kihívások (növekvő infláció, magas volatilitás a devizapiacon, rezsivédelmi szankciók stb.) 2023 második felében továbbra is éreztették hatásukat, ami számos kihívást hozott a lakossági szegmens számára. Ennek ellenére az üzletág kiemelkedő eredményeket ért el a második féléves időszakban: 2023 év végére az aktív lakossági magánszemély (Mass) ügyfelek száma 10%-kal, a premium banking szegmensben az ügyfelek száma 11%-kal haladta meg a 2022. év végi állományt. A bevételek az előzetesen tervezettek szerint alakultak és a vezető versenytársaknak számító univerzális bankok között a Raiffeisen Bank NPS (Net Promoter Score) mutatója a legjobbak között volt. (2023 H2 NPS: 21).
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A magas akvizíciós eredmények részben a külső piaci körülményeknek, részben a sikeres marketing kampányoknak, illetve a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének köszönhetők. A Csoport 2023-ban is nagy hangsúlyt helyezett a különféle csatornákon történő, ügyfélszerzést támogató marketing tevékenységekre. Ezek közül érdemes kiemelni a bankszámlanyitási promóciókat, az ügyfélajánlási programokat, továbbá a fiatal korosztálynak (14-25 év) szánt Yelloo számlák speciális promócióit. Ebben a félévben már 6 sikeres kampánnyal járult hozzá a lakossági üzletág a Csoport ügyfélakvizíciós törekvéseinek megvalósításához. Továbbra is fókuszban van az edukációs kampányok előtérbe helyezése, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfelek aktívabban használják számláikat és a digitális szolgáltatásokat. Egyre népszerűbbé vált a Csoport Hűségprogramja is, amelynek segítségével a meglévő ügyfelek számos kedvezményt kaphatnak a kereskedelmi és szolgáltató partnereknél.
2023-ban továbbra is a befektetési termékek különböző konstrukciója volt fókuszban a lakossági ügyfeleknél, ugyanis az egyéb megtakarítási lehetőségek iránti érdeklődés az alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is stagnált.
A Csoport számos platformon folytatta a digitális fejlesztéseket, hogy az ügyfeleknek korszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújthasson a mindennapi pénzügyeik intézése során. Digitális stratégiánk középpontjában továbbra is a myRaiffeisen mobilapplikáció funkcióinak, valamint az online igényelhető termékek körének folyamatos bővítése áll. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen növekedett mind az online számlanyitások, mind az online hiteligénylések száma is.
A befektetői aktivitás és étvágy az ügyfelek körében 2023-ban is magas volt. Továbbra is kiemelkedő volt a befektetési alapok iránt az érdeklődés és kereslet, miközben a piaci kamatkörnyezet változásától függetlenül az állampapírok esetében nem változott szignifikánsan a kereslet.
Az üzletág tovább folytatta sikeres üzleti tevékenységét a lakossági hitelezés területén is. Mindemelett lakossági jelzáloghitelek iránti kereslet jelentős mértékben csökkent az év során, minimális élénkülés csak az év végén volt tapasztalható, míg a személyi kölcsönök iránti kereslet kiegyensúlyozott volt 2023-ban. A babaváró hitel értékesítése az első negyedévben jelentősen visszaesett a 2022. decemberi fokozott (előrehozott) igénylések miatt, de az év további időszakában sem tudott visszatérni a korábbi szintekre. A makrogazdasági körülmények kedvezőtlen változása már erőteljesen éreztette hatását elsősorban a magas kamatszint, illetve a jelentősen csökkenő reálbérek miatt. Az utolsó negyedév során pozitív fordulat következett be, amelyet lakáshitelek esetén részben az önkéntes kamatplafon bevezetése is elősegített.
A hitelezés terén minden külső nehezítő körülmény ellenére továbbra is kiemelt cél azon ügyféligények maximális kiszolgálása, ahol a fő szempont a biztonság és a kiszámíthatóság. Másik fő stratégiai fókusz a digitalizáció, ahol a személyi kölcsön kapcsán egyre népszerűbb a teljesen online igénylési folyamat igénybevétele, sőt a meglévő ügyfelek már bankszámlahitelt és hitelkártyát is igényelhetnek az online térben. A Csoport célja, hogy a közeljövőben további termékek, illetve minél szélesebb ügyfélkör számára legyen elérhető ezen igénylési lehetőség.
Összességében továbbra is kiemelt cél az ügyfélélmény folyamatos növelése a lakossági hitelezésben, amelyben kiemelt szerep jut a digitalizációnak. A Csoport bízik abban, hogy a külső feltételek javulása révén a következő időszakban a hitelezés ismét erősödhet, amelyet a lassan, de folyamatosan enyhülő kamat környezet is segíthet.
A Csoport piaci részesedése nem változott a lakossági hitelállomány vonatkozásában, ami 2023 december végén 5,6% volt.
A Raiffeisen Private Banking 2023 során is rendkívül sikeres évet zárt. Ügyfelei megtisztelő bizalmának köszönhetően a kezelésre bízott vagyon az év végére elérte az 1001 milliárd forintot, amely 22%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. Ez a növekedés tovább erősíti a Csoport piaci pozícióját.
A kiemelt magánügyfelek elégedettségének megteremtése és fenntartása elképzelhetetlen személyre szabott megoldások és a legmagasabb szolgáltatási színvonal nélkül. Ennek megfelelően a Raiffeisen Private Banking 2023 során is jelentős összeget invesztált új termékek és szolgáltatások bevezetésére, valamint az IT rendszerek és a banki tanácsadók tudásbázisának fejlesztésére.
Az elmúlt időszakban kiemelt fókuszt kapott a digitalizáció, aminek következtében nemcsak az ügyfelek intézhetik zavartalanul és önállóan a pénzügyeiket, de a munkatársak is rendelkezésre tudnak állni a munkahelyüktől távol eső elérési pontokon. 2023 során nagy hangsúlyt kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, aminek következtében a Csoport jelentősen mérsékelte papír felhasználását és az aláírandók számát. Örömmel szolgál, hogy az év egyúttal a nyíregyházi és az óbudai fiók felújítására is alkalmat kínált, aminek következtében immár megújult, nívós, friss megjelenéssel és új helyszínen tudja a Csoport fogadni ügyfeleit.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Az üzleti terület kiemelt célcsoportja változatlanul a hazai biztosítók, befektetési alapkezelők, pénztárak, illetve hazai és nemzetközi pénzintézetek, befektetési szolgáltatók, melyeket új, innovatív megoldások, termékek segítik ügyfeleik cash management és fizetési forgalmi tevékenységük magas szintű, gyors és biztonságos kiszolgálásában. Az említettek mellett ugyancsak fókuszban állnak a magyar és nemzetközi bankkapcsolatok, valamint a Csoport stratégiájának figyelembevételével, továbbá szigorú compliance elvek érvényesítésével a nemzetközi fizetési szolgáltatók és a Raiffeisen Bank Zrt. szerződött pénzváltó közvetítői. 2021 óta a Csoport pénzügyi intézmények üzletága sikeresen látja el a pénzforgalmi szolgáltatók (PSP-k) bankcsoporton belüli szakmai koordinációját és valósítja meg az erre a piaci szegmensre vonatkozó stratégiát.
A pénzügyi intézmények terület eszközállománya 2023-as év során jelentős mértékben tovább növekedett, megtartva mérsékelt kockázati profilját és alacsony tőkeszükséglet jellegét. A betétállomány a piaci turbulenciák és szabályozói változások ellenére a korábbi magas szinten maradt. A kamatbevétel mellett a díj- és jutalékbevételek növekedése is hozzájárult a jelentős, terv feletti eredményekhez. Az üzletágat továbbra is a stabil forrásállomány és a hosszú távú megbízható ügyfélkapcsolatok jellemzik. A terület kockázati költsége rendkívül mérsékelt, költség/bevétel aránya rekord alacsony szinten van.
A Csoport bécsi központjában megerősített csoportszintű vezetés támogatásával és a bécsi anyabank Közép- és Kelet-Európai közvetlen központi értéktári kapcsolatain keresztül kiemelt letétkezelési szolgáltatást nyújt az ügyfeleik e régióba irányuló befektetéseinek kezelésére vonatkozóan. 2023-ban a Csoport letétkezelési területe folytatta sikeres működését, a változó piaci- és szabályozói környezet és a fokozódó verseny ellenére is jelentősen növelni tudta hazai ügyfeleinek számát és letétkezelt állományát egyaránt.
Mind az ügyfelek, mind pedig a szakma egyértelmű pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a Csoport a regionális pénz- és tőkepiacokon, valamint a pénzügyi intézmények kiszolgálásában az egyik legerősebb márkanév.
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.
2014 óta a 100%-os banki tulajdonú Társaságnál összpontosul egységesen a Raiffeisen Lízing csoporton belül a kizárólag fogyasztónak nem minősülő ügyfelek részére nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatási tevékenység, melyet eszközök, járművek, valamint berendezések vásárlásának finanszírozásához nyújt.
A Társaság eszközfinanszírozás terén a közép- és nagyvállalati szegmensben már évek óta komoly részarányt képvisel, elsősorban a banki ügyfelek lízing igényeinek kiszolgálása révén. A személygépjármű és nagyhaszongépjármű finanszírozási üzletág áll kiemelten a stratégiai fókuszban.
A Társaság 2023-ban is folytatta a korábban megkezdett stratégiáját, amiben a közép- és nagyvállalati ügyfelek jármű- és/vagy eszközberuházásainak lízingfinanszírozása mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kap a mikro- és kisvállalati szegmens lízingkiszolgálásának fellendítése. A saját értékesítési csatornák mellett kiemelt hangsúlyt kap a banki közép- és nagyvállalati értékesítési hálózat mobilizálása, illetve a közös ügyfelekkel kapcsolatos értékesítési szinergiák kiaknázása. Továbbra is cél a portfólió jó minőségének megőrzése, valamint a költséghatékony működés révén a költségek alacsony szinten tartása, a hosszútávú profitábilis működés kialakítása és fenntartása.
Raiffeisen Autó Lízing Kft.
A Társaság a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. Az operatív lízing népszerűsége jelentősen visszaesett az IFRS által előírt könyvelési mód változása és a pénzügyi lízingben elérhető kedvezményes kamatozású konstrukciók (NHP, EXIM, KAVOSZ) választhatósága miatt, ezért csökkenés következett be a flottaszolgáltatás nélküli jármű- és eszközfinanszírozásban. A Társaság stratégiája az igény alapú ügyfélkiszolgálás és egyedi ügyletkezelés, új üzletkötésekre operatív lízing konstrukcióban nem helyez hangsúlyt.
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.
A Bank 100%-os tulajdonában áll. A Társaság fő tevékenységi köre a biztosításközvetítés, elsősorban a Raiffeisen Bankcsoport tagvállalatainak részére.
Kezdetben a Társaság fő bevételi forrása a lakossági, a kis- és középvállalati területről származott, később azonban a nagyvállalati szegmensben, illetve a lízing területen is elkezdte a biztosítási termékeket értékesíteni.
A Bank 2022. április 1. hatálynappal felvette a függő egyes ügynök közvetítői tevékenységet. Ezen hatálynaptól a Társaságtól átvett termékek mellett a Bank által aktívan értékesített biztosítások állományát is kezeli, így az ezekhez kapcsolódó jutalékbevételt is a Bank realizálja.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A 2022. őszi törvényi változás lehetővé tette függő egyes ügynököknek egymással versengő termékek állományápolását is. Erre tekintettel a Társaság a teljes állományát 2023. május 1. hatálynappal a Bankra örökítette, ekkortól a kapcsolódó jutalékbevételeket is a Bank realizálja. 2023 őszétől a lízingtermékekhez kapcsolódó biztosítások értékesítése is a függő egyes ügynökön keresztül történik. Ezen átalakítások jelentősen befolyásolták a jutalékbevételt. A Társaság tulajdonosa így 2023 októberében döntött a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. 100%-os üzletrészének SCT Kárász utca Kft-be történő beolvasztásáról. A beolvasztás tervezett dátuma 2024.03.31.
RB Szolgáltató Központ Kft.
A Társaság a működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket beruházási hitelből finanszírozza, pénzügyi helyzete és likviditása stabil, működése nyereséges.
A Társaság foglalkoztatottjainak száma 2022-ben 400 fő fölé emelkedett és 2023-ban is végig felette volt. Tevékenységét folyamatai fejlesztésével, a kiszolgálási minőség további javításával végezi. A Bank stratégiájával összhangban 2022 júniusában új székházba költözött, melynek következtében a munkavállók egy modernebb, a folyamatokat még jobban támogató munkakörnyezetben tudják a bankműveleti feladataikat végezni.
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.
A Társaság a Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata.
A Társaság kezelt vagyona 2023-ban, folytatva a 2022-es év tendenciáját, dinamikusan emelkedett, ami azonban a hazai alapkezelői szektor szintjén történelmi rekordot hozó évben valamelyest elmaradt a piaci átlagtól. A kezelt vagyon emelkedése az év első felének nagy részében egyenletes volt, amiben nagy szerepet játszott a rövid kötvény alap szegmens iránt fennmaradt felfokozott befektetői érdeklődés. Június hónapban a befektetői érdeklődés tovább erősödött a befektetési jegyeket hátrányosan sújtó adóteher az év második felétől történő hatályba lépését megelőzően. Az adóhátrány ellenére a befektetési alapok iránti befektetői érdeklődés az év második felében sem esett érdemben vissza, köszönhetően az erős visszatekintő hozamoknak. Az év egészére jellemző maradt a kötvény alapok iránti magas kereslet, némi átrendeződés következett be ugyanakkor a szegmensen belül a hosszabb átlagos futamidejű kötvényalapok javára. A korábbi évek slágertermékeinek minősülő vegyes és részvény alapok iránti érdeklődés viszont csak minimálisan javult az év végéig. Az ESG szegmensben kezelt vagyon kis mértékben csökkent 2023-ban, míg az ingatlan szegmens vagyona a kevésbé versenyképes teljesítménynek és részben a forint erősödésének köszönhetően valamivel nagyobb mértékben erodálódott.
A Társaság működési eredménye kedvezően alakult, amiben a bevételek gyors növekedésén felül a kordában tartott költségek is szerepet játszottak.
A Társaság az elmúlt években elvégezte termékszettjének átalakítását, hogy az igazodjon a piac által támasztott kihívásokhoz. Ennek első lépése három, különböző kockázati szintet megcélzó, aktív menedzsmenttel és szigorú kockázatkezeléssel felvértezett alap kialakítása volt, együttműködésben a Raiffeisen Csoport osztrák alapkezelőjével. A termékszett-átalakítás következő lépése eredményeképp, egy új alap 2023-as indításával a Társaság mára már öt, ESG fókusszal rendelkező alapot kezel, ami biztosítja, hogy az ügyfelek valamennyi fontosabb eszközosztályban választhassanak hagyományos és ESG termék közül. A Társaság sikerét jelzi, hogy több díjjal is jutalmazták tevékenységét az elmúlt években.
SCT Kárász utca Kft.
A Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlankezelés.
A 2022-es és 2023-as üzleti tevékenysége a tulajdonában lévő ingatlanok kezelésére, üzemeltetésére összpontosul, amelyben a 2024-es üzleti év során sem várható változás.
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft.
A 2023-as évben is a legnagyobb megbízója, a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében teljes pénzügyi és műszaki üzemeltetési, valamint bérbeadási tevékenységet látott el.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A felelős társaságirányítás a Csoport legfőbb céljainak alapvető eszköze, a hosszú távú értékteremtés előfeltétele. A társaságirányítás feladata a megfelelő egyensúly, működési rend kialakítása a tulajdonosok, az ügyfelek, a munkavállalók, az üzleti partnerek és a szélesebb közönség között. A Csoport működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban és MNB rendelkezésekben, ajánlásokban foglaltakat. A Csoport felépítését és működési feltételeit az Egyedüli Részvényes által elfogadott Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Csoport a társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja, fejleszti.
A Csoport a beszámolóját az IFRS szerinti szabályok szerint készíti el.
Az IFRS és a Számviteli törvény előírásainak megfelelően a Csoportnak 2018-tól – az IFRS9-cel összhangban – a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kell besorolnia:
· a Csoport által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján.
A pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, kivéve, ha azt a fentebbiek alapján amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelik.
A Csoport a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy az egyébként az eredménnyel szemben valós értéken értékelt egyes tőkeinstrumentumokba történő befektetés valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.
A Csoport a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek), amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
A Csoportnak valamennyi pénzügyi kötelezettséget amortizált bekerülési értéken kell besorolnia, kivéve azokat a standardokban részletesen leírt eseteket, amikor azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségekként kell kezelni.
A Csoport számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik (kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat, ahol a tranzakciós költségek közvetlenül az eredményben kerülnek elszámolásra). A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Csoport, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Csoportnak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig az eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A Csoport a valós érték meghatározására az alábbi módszertant alakította ki:
a) derivatív ügyletek:
· A határidős deviza forward és futures ügyletek valós értéke az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke.
· A devizaswap ügyletek valós értéke a határidős lábnak az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke. Az értékelő hozamgörbénél figyelembe vesszük az aktuális piaci kamatfelárat.
· A kamat-swap ügyletek és határidős kamatláb megállapodások (FRA) valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
· A plain vanilla és egzotikus deviza opciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
· A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke, ahol az értékeléshez használt hozamgörbébe beépítjük az ezen ügyletek piacára jellemző (országkockázati felárat is megtestesítő) kamatfelárat (basis swap spread).
· A tőzsdei határidős részvény- és indexügyletek valós értékét a tőzsdei ár és a kötési ár különbsége alapján határozzuk meg.
b) értékpapírok:
Az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének megállapítása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árakon történik. Azon papírok esetében, amelyeknél ilyen rendelkezésre áll: a tőzsdei záróárfolyam. Amely értékpapírok esetében tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, azoknál a valós érték az értékpapír várható jövőbeni cash-flow-jának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
c) hitelek:
A hitelek alapvetően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely egyenlő a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értékével, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Egyes fix kamatozású hitelügyletek valós érték változásának fedezetére a Csoport kamatláb swap ügyleteket kötött. Az ilyen IRS ügyletekkel fedezett hitelek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek a kimutatásokban.
d) betétek:
A Csoport a betéteit amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. Egyes strukturált betétek beágyazott derivatívát tartalmaznak, melyet a Csoport a betétről leválaszt. A beágyazott származékos termékeket a Csoport valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
A Csoport egyes fix kamatozású betéteket fedezeti elszámolásba von be. Ezen betétek valós értékelése a várható jövőbeni cash-flow-ok mérlegfordulónapra diszkonált nettó jelenértékének meghatározásával történik.
e) kibocsátott kötvények:
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow jelenértéke adja, míg a strukturált instrumentumok esetében a Csoport a beágyazott derivatívát értékeli, melyet le is választ az alapszerződésről.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Fedezeti elszámolás
A Csoport bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Csoport formálisan dokumentálja a fedezeti ügylet(ek) és a fedezett ügylet(ek) közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Csoport a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik, a Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes felügyelete alatt. Az ügyfelek hitelkockázat elemzése és kezelése a Hitelkockázati Főosztály ill. a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály; a piaci, működési és csalás kockázatok elemzése, valamint a Bázel III. szabályoknak való megfelelés, tőkeszámítás, portfólió szintű hitelkockázati kockázati modellek fejlesztése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata.
A nem lakossági ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limit-felülvizsgálat mellett. A lakossági, illetve mikrovállalati hitelezésben automatizált, scorecard alapú bírálat történik.
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Csoport tulajdonosa és vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Csoport hitelpolitikai irányelveinek keretei között.
A koronavírus okozta gazdasági válság 2021-ben nem okozott szisztematikus, tömeges növekedést a nem teljesítő hitelek állományában, csak kevés számú ügyfél vált nemteljesítővé, köztük egy-egy relatív nagyobb kitettséggel. A vállalati nem teljesítő ráta így 2% körül alakult, a lakossági 5% körül stabilizálódott, a középtávú stratégiai cél alatt maradva. Az egészséges szintet elősegítették a 2021-ben tovább folytatódó nem teljesítő hiteltisztítási lépések is a standard workout eszköztár alkalmazása mentén. 2022-ben továbbra sem tapasztalt a Csoport szisztematikus portfolióromlást a vállalati szegmensben, az NPE ráta tovább a korábbi alacsony szinten maradt, mindemellett a lakossági szegmensben tovább csökkent 4% körüli szintre, míg a teljes banki portfolióban az hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve csak 1,9% volt ekkor.
Ez a stabil/enyhén pozitív trend 2023 első félévben is megmaradt, nem tapasztalható érdemi beáramlás a nem teljesítő portfolióba, az egyes sporadikus eseteket pedig ellensúlyozzák a felgyógyulások és megtérülések, az NPE ráta a teljes banki portfolióban - a hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve - 1,7%-ra csökkent 2023 végére. Ugyanakkor a várakozások szerint a jelenlegi alacsony csődvalószínűségek a jövőben várhatóan emelkedni fognak. Ennek okai az üzleti környezet romlása, az ellátási láncok problémái, az energiaválság, a magas inflációs- és kamatkörnyezet, a keresleti és beruházási oldal szűkülése és negatív ingatlanpiaci mozgások lehetnek, ezért a Csoport már 2021 októbertől megerősített és intenzív monitoring tevékenységet végez ezen dimenziók vonatkozásában, kiegészítve portfolió stresszteszt elemzésekkel. A Csoport kiemelt figyelmet fordít a megnövekedett geopolitikai kockázatok közvetlen és közvetett várható hatásainak elemzésére.
Lakossági oldalon alacsony default ráták mellett továbbra is stabil a portfólió, azonban a Csoport felkészült elsősorban az inflációból, energiaárak növekedéséből és a kamatkörnyezet változásából eredő kockázatok kezelésére.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Fizetési moratórium: A fizetési moratóriumban történő részvétel az EBA vonatkozó állasfoglalásának megfelelően 2020 során nem jelentett automatikusan nemteljesítést és pénzügyi nehézséget, ezért a Csoport a moratórium ideje alatt is kiemelt figyelmet fordított a vélelmezhetően fizetési nehézséggel küzdő adósok azonosítására. A 2021-ben indult moratórium2-be, majd 3-ba és 4-be, illetve a 2022 második felében indult agrármoratóriumba belépett ügyfelek kapcsán a Csoport vállalati oldalon egyedi rendkívüli kockázati felülvizsgálatot végzett a romló kockázati profil felismerésére és az esetlegesen szükséges átstrukturálások és nemteljesítés megállapítására. A vizsgálatok eredményeképpen kevésszámú, relatív alacsony kitettségű új átstrukturált portfóliót azonosított. A csekély portfolió, amely a moratórium4-ben még részt vett, 2023 végével a vonatkozó új hitelütemezésnek megfelelően kezdi újra a törlesztéseit. A Csoport lakossági szegmensben is megvizsgálta a moratórium2-be belépő ügyfeleket. Azok az ügyfelek, akiknél a Csoport pénzügyi nehézséget azonosított, nem teljesítő státuszba kerültek átsorolásra. Amennyiben az ügyfélnek nem volt pénzügyi nehézsége, viszont már több, mint 9 hónapot moratóriumban töltött, Stage 2-be került átsorolásra, illetve szoros monitoring lett kiépítve a moratórium2-ből kilépett ügyfelek problematikus voltára, fizetési nehézségeire vonatkozóan. A Csoport a moratórium 3 és 4 induláskor újfent megismételte a belépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket.
A fizetési moratórium 2023 végén véget ért, ám ez sem eredményezett érzékelhető romlást a portfolió hitelminőségében.
A Csoport kockázatkezelési folyamatai a Bázel III. és IFRS9 elvárásainak megfelelően működnek. A kockázatok szofisztikált méréséhez szükséges alapadatokat strukturált formában korszerű adattárház tartalmazza. 2012 májusától kezdve már a teljes banki portfólió (vállalati, lakossági és KKV) tőkekövetelményét a fejlett, belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alapján számszerűsíti a Csoport. 2017 során az önkormányzati portfólió visszakerült sztenderd módszertan alá. Ugyanezt az átalakítást kezdte el a Csoport 2018-ban a magánszemélyek legfelső szegmensének hitelezése tekintetében, amely 2019 utolsó negyedévében le is zárult.
A babaváró, private banki és dolgozói hitelek, illetve lakossági oldalon a krízisgaranciához kapcsolódó mikroszegmensben lévő termékek tőkekövetelménye sztenderd módszertan alapján kalkulálódik.
A kockázatok mérése és riportolása havi és negyedéves szinten történik a Csoport és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A Csoport a kockázati modellek eredményeit széleskörűen alkalmazza az árazás, a hitelezési döntések, illetve a stratégiai irányok meghatározása során, ezzel biztosítva a hosszú távú tőkemegfelelést, kockázatok tekintetében is stabil, eredményes portfólió kialakítását, illetve a rendelkezésre álló tőke hatékony felhasználását.
A Csoport a hitelezési politikájában is reagált a koronavírus, illetve az azt követő energiaválság és emelkedő inflációs és kamatkörnyezet okozta változásokra: az iparágak kockázatosságának megítélésében nagyobb granularitás mellett a rövid távon várható hatások és a közép távú kilátások mértéke/valószínűsége is kiemelt szerepet játszik. A hitelezési aktivitás a jobb adottságú iparágakban és erősebb ellenállóképességgel rendelkező ügyfeleket célozza, míg a portfólió sérülékenyebb részére óvatosabb megközelítés indokolt. Utóbbiak tekintetében a Csoport az értékvesztés megállapítása során is különös gondossággal járt el és az értékvesztés-modellek konzervatív szemléletű paraméter- és makrováltozó felülvizsgálatai mellett szükség esetén addicionális értékvesztést számolt el. 2023-ban vállalati oldalon az addicionális értékvesztés-képzési modell által lefedett legfontosabb kockázatok: az ingatlanpiaci hozamkockázatok, a magas kamatkörnyezet indukálta refinanszírozási kockázat, az energiaárak drasztikus emelkedése és az infláció, de emellett számol az ellátási láncok válságával és munkaerőpiaci nehézségekkel, mint további kockázati tényezőkkel. A kapcsolódó tartalékok adekvát szintjét a Csoport rendszeresen felülvizsgálja és indokolt esetben kiigazítja.
2023 során a Csoport kidolgozta a fenntarthatósággal kapcsolatos átállási – elsősorban környezeti – kockázatok értékelésének módszertanát a vállalati hitelezési folyamat részeként, ennek alkalmazása a vállalatai portfolióban 2024 első negyedévtől valósul meg.
Lakossági szegmensben az éghajlatváltozás és a szélsőséges éghajlati eseményekhez kapcsolódó fizikai kockázatok mérését, a jelzáloghitelek biztosítékainak ily módon kitett negatív hatásainak számszerűsítését a Csoport kidolgozta és beépítette az értékvesztés kalkulációba 2023 során.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Lakossági oldalon a Csoport 2020 márciusában a megnövekedett kockázatokat az ügyfél munkáltatójának iparági besorolása alapján azonosította, magas/közepes/alacsony kockázatra kategorizálva a várható gazdasági visszaesés alapján és 2020 novemberében portfóliószintű menedzsment korrekciók, ún. overlay-ek alkalmazása mellett döntött, hogy ezen kockázatok is megfelelően reprezentálva legyenek az értékvesztés kalkulációban. Ennek értelmében a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken addicionális értékvesztést számolt el, amit minden moratórium meghosszabbításakor revideált. 2023 június végén a moratóriumot érintő managment korrekciók kivezetésre kerültek az általános fizetési moratórium megszűnését követő 6. hónapban, mivel az érintett ügyletek a továbbiakban normál monitoring folyamatokban kerülnek értékelésre, és ismételten késedelmes napszámítás alá esnek, így többlet kockázatokat nem hordoznak. 2021 és 2022 során a Csoport teljeskörűen megvizsgálta az ügyfelek jövedelmi helyzetének változását, ezzel is előremutatóan felkészülve a potenciális problémákra. Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Csoport portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 során. 2023-ban is szoros monitoring folyamatban tartotta az érintett ügyleteket, de a tartósan fennmaradt inflációs nyomás és a gazdasági visszaesés következményeként, a korrekciók kivezetését nem látta indokoltnak. Monitoring eredményeként az érintett ügyletkör újra definiálásra és bővítésére került sor a lakossági szegmensben finanszírozott egyéni vállalkozó ügyfelekkel és a kockázatos iparágban tevékenykedő cégekkel és azok munkavállalóival.
A működési kockázat kezelésében és szükség szerint a kockázati szint csökkentésében minden szervezeti egység tevékenyen részt vesz (főosztály, régió, leányvállalat). A Csoport komoly erőfeszítéseket tesz a működési kockázatkezelési szervezet fejlesztése és a kockázattudatosság növelése érdekében, ami magába foglalja a Csoport üzleti céljainak elérését fenyegető működési kockázatok azonosítását, gyűjtését, értékelését, riportolását, monitorozását és kezelését is. A kockázatok azonosításához használt fő eszközök a veszteség-adatgyűjtés, a kockázat indikátorok, a forgatókönyv elemzések, valamint a kockázati önértékelések. Ennek a munkának a keretében minden megismert működési kockázati esemény gyökérokai feltárásra és a folyamatjavítási döntésekben felhasználásra kerülnek.
A működési kockázatkezelési tevékenység további erősítése érdekében a Csoport implementálta azon standardokat, amelyek a fejlett mérési módszer által támasztott követelményeknek is megfelelnek.
A Csoport továbbra is hatékonyan működteti a 2016-ban bevezetett AMA (Advanced Measurement Approach) működési kockázati keretrendszert.
A piaci és likviditási kockázatok kezelése a Csoportban több szinten, fejlett módszerek és infrastruktúra felhasználásával történik, a monitoring az üzleti területektől függetlenül zajlik. A kockázatok mérése és riportolása napi/heti/havi és negyedéves szinten történik – a Csoport és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A kockázatok csoportosítása, mérése, kezelése és a gazdasági tőke képzése a Csoport ICAAP folyamatainak keretében történik.
A kockázatok mérése és kontrollja összetett pozíciós, kockázati, stop loss és VaR limitrendszereken keresztül valósul meg, melynek módszertana összhangban van az anyabanki és szabályozói elvárásokkal. A banki tevékenységhez kapcsolódó piaci és likviditási kockázatok kezelése az alábbi részterületekre terjed ki: kereskedési könyvi és banki könyvi kamatlábkockázat; a Csoport likviditásának kockázata going concern és stressz szemléletben is; a piaci pozíciók illikviditásából eredő kockázat; részvényárfolyam kockázat; devizaárfolyam kockázat; opciós kereskedés kockázata; az OTC derivatív ügyletek partnerkockázata. Mindemellett a Csoport ezen területe biztosítja a különféle pénzügyi instrumentumok független árazását is, összhangban az anyabank és az IFRS 9 által megkövetelt szabályozással. Ezen túlmenően a Market Risk terület felelős a tőke- és pénzpiaci üzletkötések piackonformitásának ellenőrzéséért is.
A csaláskockázat meghatározó eleme a működési kockázatoknak. A csaláskockázat-kezelés hatékonyságának növelése érdekében a Csoport 2014 folyamán centralizálta a hitelezési csaláskezelést az Integrált Kockázatelemzési Főosztályon, a jelenlegi Csaláskockázat Kontrolling Csoportban. Az integráció folytatásaként 2015–2017 között a nem hitelezési csaláskezelést is az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végezte, majd 2017 végétől a nem hitelezési csaláskezelés az újonnan megalakításra került Bankbiztonsági Főosztály tevékenységi körébe került. 2019-től a nem hitelcsalás kezelési terület magába foglalja a bankkártya csaláskezelési és charge back ügyintézési feladatokat, valamint szintén ez a terület kezeli, illetve felügyeli a Csoport fraud tranzakció monitoring rendszerét is. A hitelcsalás-kezelési terület kiemelt figyelmet fordít valamennyi hitelezési csalási eseményre, melyek tapasztalatai minden esetben beépítésre kerülnek a hitelezési tevékenység alap- vagy monitoring folyamataiba, valamint az oktatási anyagokba.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Raiffeisen Bank Zrt. telephelyein a 2023. évben bevezetett ISO 14001:2015 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsítása 2023.10.09-én sikeresen megtörtént.
A fiókhálózati gépészeti berendezések cseréje, az energiahatékonyságot is növelő gépészeti és világítástechnikai beruházások (LED-esítés) 2023-ban a fiók redesign-hoz kapcsolódóan 8 helyszínen valósultak meg.
Az AGORA székház villamosenergia-ellátását a Csoport a 2023. évben teljes mértékben zöld áram felhasználásával biztosította. Az RBSC épületen telepített napelempark az előzetes várakozásoknak megfelelően az RBSC éves áramszükséglet kb. negyedét (23,38%) biztosítva üzemelt. A kiváló tapasztalatokra támaszkodva tervezzük a meglévő napelempanelek számának 2024-es bővítését, a jelenlegi darabszámot közel 40%-kal megnövelve. Az RBSC napelemes rendszerének tapasztalatait felhasználva kijelölésre kerültek azok a fiókok, ahol a műszaki adottságok lehetővé teszik további napelemes rendszerek telepítését. Az összesen 27 helyszínre folyamatban van az elvi engedélyek beszerzése a bérbeadóktól.
A Csoport autóparkjának „zöldítése” tovább folytatódott 6 db új plug-in hibrid (PHEV), és összesen 13 db full hibrid (HEV) gépjármű 2023 évi beszerzésével. A „zöld” gépjárműpark a tervek szerint 2024-ben tovább bővül új, full elektromos (EV) járművekkel, az „RRF-10.10.1-24 Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” pályázat keretén belül igénybevehető támogatás 2024-es felhasználásával.
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy két irányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Vállalatirányítás
A Csoport kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Csoport ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Stratégiai és Vállalatirányítási Osztály (SCO) felelős a főbb ESG szempontok és tényezők koordinációjáért, míg az operatív feladatok a funkcionális osztályok (funkcionális megbízottak) alatt maradnak. A Csoportban számos ESG szakértő dolgozik, lefedve a stratégiai, üzleti, kockázatkezelési, beszerzési és jogi osztályt is, akik biztosítják a Csoport ESG megfelelőségét és fenntartható működését. A Csoport különös figyelmet szentel a tudásmegosztásra a szervezeten belül és kívül egyaránt, biztosítva a legfrissebb információkat az ESG tényezők jogi és környezeti hátteréről.
A Csoport kitüntetett figyelmet fordít az adatkezelésre és az ESG folyamatokra, különös tekintettel az ESG elemzések egyre növekvő adatszükségletére, valamint a szervezet kockázatkezelési és üzleti céljainak kiszolgálására.
A fent említett pontok mellett, a Csoport az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezeti menedzsmentrendszert is bevezette annak érdekében, hogy biztosítsa a szervezet fenntartható működését.
Az ESG-vel kapcsolatos belső szabályzatokat a Raiffeisen Bank International (RBI) hagyja jóvá, majd az érintett leányvállalat szintjén az üzleti egységeken keresztül hajtják végre. A belső ESG szabályzatok többek között: az ESG Kockázati Keretrendszer szabályzat, a szektorális irányelvek szabályzatai (pl. olaj- és gázipar, acélipar, megújuló energia stb.), a csoportszintű ESG és Fenntarthatósági Irányelvek, valamint az ESG hitel folyósítási folyamat szabályzata.
Az RBI aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Stratégia
A Csoport küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Raiffeisen Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Csoport számára. A Csoport mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítás során.
A Csoport számos fenntartható pénzügyi és befektetési terméket kínál, mindennapi működése energiatakarékossági és klímavédelmi szemlélet szerint történik. A fenntarthatósági stratégiája két fő pilléren nyugszik:
(a) a környezet elemzése és értékelése, a banki teljesítmény nyomon követése és fejlesztése, valamint
(b) a portfolióstratégiák és a finanszírozási tevékenységek körében kialakított üzleti megközelítés.
(a) Környezetünk elemzése
A Csoport évente jelenleg két átfogó elemzést készít, nevezetesen: egy klímahorizont elemzést és egy GAP elemzést.
A klímahorizont analízis alapvetően egy olyan elemzés, amely a Csoport rövid távú (0-3 év), közép távú (4-10 év), és hosszú távú (10<év) klímavédelmi sebezhetőségeit és lehetőségeit igyekszik azonosítani. A sebezhetőség leírja a vállalatokat érintő fizikai és átállási kockázatokkal kapcsolatos kitettséget/várható káros hatásokat, míg a lehetőségek a változó környezetben az átállás gazdasági tényezőinek beazonosítását szolgálják.
A Csoport időszakosan végez GAP elemzést és cselekvési tervet, az Európai Központi Bank/Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlásainak kezelésére. Az értékelés célja a zöld ajánlásokkal való megfelelőségnek felülvizsgálata négy szegmens alapján (üzleti modell és stratégia, kockázatkezelés, közzététel, belső irányítás), valamint az aktuális folyamatok bemutatása a javaslatoknak való megfelelés érdekében és az azonosított hiányosságok kezelése kapcsán.
(b) Portfolió stratégiák és üzleti megközelítés
A Raiffeisen Csoport kidolgozott egy Klíma-és Környezetvédelmi Üzleti Stratégiát, amely integrálja a klíma- és környezeti kockázatokat a fő stratégiai folyamatokba a következő célok elérésének érdekében:
· a számviteli mérleg a Párizsi Egyezmény klímacéljaihoz igazítása;
· az ügyfelek támogatása a klíma- és környezeti átállásukban; és
· a fenntartható pénzügyi átalakulás támogatása.
A Csoport olyan portfolióstratégiákat indított el a hitelezési tevékenysége keretében, amelyek a gazdasági átállással összhangban vannak, nevezetesen: korlátozó, átalakító és támogató megközelítésű stratégiák.
Támogató megközelítés: olyan vállalatok és projektek támogatása, amelyek már most piacvezetők fenntarthatósági szempontból.
Átalakító megközelítés: (1) Átalakító: jelenleg implementálás alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentése- illetve pozitív környezeti, valamint társadalmi hatásaik növelése során; (2) Átalakító: jelenleg tervezés alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentésére-, illetve pozitív környezeti és társadalmi hatásaik növelésére vonatkozó terveik kidolgozása során.
Korlátozó megközelítés: Középpontjában a negatív szűrés, azaz a nem preferált vállalatok és projektek azonosítása áll. A hitelkihelyezési irányelvek nem ösztönzik az ilyen vállalatoknak vagy projektek részére történő hitelnyújtást, hacsak a partner nem prezentálja az átállás iránti lényeges, mérhető és gyors elkötelezettségét alátámasztó terveit.
Ahogy az a 9.1 pontban bemutatásra került, a Bank bevezette a hitelezési tevékenységekre irányadó portfolióstratégiáit, amelyek a gazdasági átállással összhangban állnak (korlátozó, átalakító és támogató), valamint átfogó üzleti megközelítését, amely biztosítja a Raiffeisen Csoport és az érdekeltek átállását a tudásátadáson és felelős társaságirányításon keresztül.
A Csoport aktív a zöld hitelnyújtás és zöld befektetések piacán, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben az „Év Zöld Bankja 2022” és az „Év Zöld Befektetési Alapkezelő 2022” díjakkal honorált:
· erős pozíció a vállalati zöld finanszírozás terén, amely támogatja zöld kötvények útján történő forrásbevonást;
· jelentős tapasztalat a zöld kötvény tanácsadási szolgáltatások terén – a Csoport 4 zöld finanszírozási projektet támogatott tanácsadóként; és
· 5 ESG alapok alapját vezetett be és kínál az ügyfeleknek, amelyek kizárólag olyan értékpapírokba fektetnek, amelyek kibocsátóit fenntarthatónak minősítik.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Csoport kialakította a Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerét („Keretrendszer”), amely részét képezi az átfogó fenntarthatósági stratégiának, nagy fókuszt helyezve olyan eszközökre, amelyek pozitív környezeti és társadalmi hatást gyakorolnak, annak érdekében, hogy támogassa az átállást egy fenntarthatóbb jövő felé. A Keretrendszer összhangban áll az ICMA (i) Zöld Kötvény Elveivel (Green Bond Principles), (ii) Társadalmi Kötvény Elveivel (Social Bond Principles), és (iii) Fenntarthatósági Kötvény Irányelveivel. A Keretrendszer alatti első sorozat 2022 júliusában került kibocsátásra, 50 millió dollár értékben. Minden Zöld, Társadalmi és/vagy Fenntarthatósági kötvény kibocsátása esetén a Csoport vállalta, hogy teljesíteni fogja a (1) források felhasználásához, (2) a projekt értékeléséhez és kiválasztásához, (3) a források kezeléséhez és (4) a jelentéshez kapcsolódóan az ICMA követelményeit. Az allokációs és értékelési feladatokat a Csoport Fenntarthatósági Kötvény Bizottsága (Sustainability Bond Commitee) felügyeli.
A vállalati hitelekre vonatkozó ESG-alapú hitel folyósítási folyamat 2023-ban került kidolgozásra, amelynek bevezetése várhatóan 2024 első negyedévében esedékes. Az ESG-alapú hitelezés:
· Magában foglalja az ESG szakértői funkciót (mint első védelmi vonal), annak érdekében, hogy elemezze a kritikus tényezőket/ügyleteket, és azok összehangját az irányelvekkel, különösen a csoport kizárási irányelveivel (pl. dohánytermékek, szerencsejáték, atomenergia stb.);
· kezeli az iparág-specifikus hitelbírálati kritériumok ágazati irányelveknek történő megfelelését;
· Értékeli a fenntartható termékkeretek, feltételek és jellemzők betartását;
· Biztosítja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő potenciális hitelkockázat elemzését és kezelését (növekvő üzleti modell kockázatok az üvegházhatású gáz-kibocsátásból, szabályozási, technológiai, és kereslet/felfogás dimenziókból).
A Csoport 2023 folyamán elindította az ESG Adattárát a tranzakciós ESG jelöléshez, minden szegmensben (nagyvállalati, középvállalati, kis-/mikróvállalati, lakossági), négy keretrendszer használatával (EU Taxonómiarendelet, RBI Zöld és Társadalmi, Magyar Nemzeti Bank zöld, és az ERBD). A Csoport az ESG adatok kezelésére és a fent említett hitelezési és jelölési folyamatok támogatására szolgáló információs rendszerek terén is komoly előrelépést tett 2023 során.
A kockázatkezelés főbb fókuszpontjai:
· az ESG kockázat definiálása és azonosítása,
· a sebezhető iparágak beazonosítása,
· portfolió monitoring,
· ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan,
· ügyfélkockázat elemzése,
· fedezet értékelése.
Az ESG kockázat definiálása és azonosítása
A Csoport bevezette az ESG Keretrendszert a környezeti, társadalmi, irányítási kockázatok meghatározására és azonosítására, a dokumentum továbbá alapul szolgál az ESG-alapú tudás bővítéséhez. Ezen felül, a klímahorizont elemzés segít azonosítani a klíma- és környezeti kockázatokat a rövid, közép-és hosszú távot illetően.
A sebezhető iparágak beazonosítása
A kockázatkezelés és mérés második pontja a magas környezeti kockázattal rendelkező iparágak azonosítására szolgál. Ennek érdekében, a Csoport a stratégia módszertanú klímahorizont elemzést készít, valamint kockázatkezelési oldalról ESG-alapú iparág kockázati modellezést fog végrehajtani.
Portfolió monitoring
Aktívan kezeli portfolióját az RBI által biztosított irányítási és értékelési eszközök felhasználásával a meglévő szektorális irányelvekre tekintettel (pl. olaj és gázipar, acél, kőszén stb.). Az ESG Rating pontszám a havi portfolió jelentés alapjául szolgál.
ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan
A hitel folyósítási folyamat során a kockázatkezelés fő célja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő hitelkockázatok kezelése (magasabb üzleti kockázat az üvegházhatású gázok kibocsátása, szabályozási, technológiai, kereslet/felfogás dimenziókból). AZ ESG Kockázatkezelés az üzleti értékelés után a második védelmi vonalnak tekinthető, és alkalmazható minden hitelkockázattal bíró termékre, amelyekhez hitelbírálat szükséges. Az ESG Kockázatkezelés az átállási hitelkilátásokra összpontosít, míg a potenciális fizikai kockázatokat a fedezeti értékbecslésben veszik figyelembe.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Ügyfélkockázat elemzése
Az ESG Rating egy olyan értékelés (kvalitatív és/vagy kvantitatív), amely egy szervezet hosszú távú elkötelezettségét méri a fenntarthatóság iránt az ESG három tényezőjén keresztül. Ezen túlmenően az ESG Rating betekintést nyújt az entitás átállási kockázatokat érintő kitettségére. A Csoport felelős ügyfél-osztályzási koncepciója az Alap ESG-alapú ügyfél pontszámon nyugszik, amelyet szakértői állásfoglalások finomhangolnak a Végleges ESG Ügyfél pontszámban a vállalati portfolió körében. A pontozás módszertana/lépései a következők:
(1) Az ESG iparág-alapú pontszám méri iparági szinten az ESG kockázatokat, az integrált országkockázati tényezővel kiegészítve;
(2) A szakértői állásfoglalás kiigazítja ezt az értéket egy sor ESG kérdés megválaszolásán és értékelésén keresztül;
(3) A Végleges ESG Ügyfélpontszám iparáganként eltér, egy engedélyezett intervallum keretein belül, amelyben a felső határ a „legjobb”, míg az alsó határt a „legrosszabb” minősítés jelöli az adott osztályban.
Fedezet értékelése
A klímaváltozás és az ESG tudatosság egyre nagyobb hatással van a hitelfedezetek értékelésére és újraértékelésére, különösen az ingatlanok esetében. Az értékelést befolyásoló legfontosabb tényezők a várható költségek; a várható bevételek és a befektetők hozamvárakozásai és a likviditási szempontok. A Csoport adatokat gyűjt az ügyfelektől az ESG-vel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azok azonosításához, az ingatlanfedezetek értékelése során. Az értékelés mellett ezek az újonnan bevezetett területek szolgálnak arra, hogy pontosabban megközelítsék és értékeljék az összes éghajlatváltozási kockázatokra való általános kitettséget.
A Csoport arra törekszik, hogy felmérje és csökkentse karbon-lábnyomát. Ennek érdekébe 2022-ben felmérte Scope 1 és 2, valamint 2023-ban limitált (finanszírozott kibocsátás nélküli) Scope 3 karbon értékeit. A portfolió mérési eszközök (pl. a Scope 3 finanszírozott rész kiszámítása) jelenleg kidolgozás alatt állnak, amely projekteket az RBI menedzseli.
A Csoport még nem rendelkezik tudományos alapú célkitűzésekkel a fióktelep szintjén, így az RBI tudományos alapon elkészített célkitűzései szolgálnak útmutatásul és alapul a jövőbeni célok és módszertan számára (RBI tudományos-alapú célkitűzései a következő linken keresztül elérhetők:
(https://www.rbinternational.com/en/raiffeisen/sustainability-esg/responsible-banking/science-based-target.html).
2017 óta a Raiffeisen Csoport minden évben közzé teszi a Fenntarthatósági Jelentését, amely a tudomány aktuális állására és nemzetközi szabványokra épül. A Csoport az ESG Cockpit rendszerén keresztül gyűjti, nyomon követi és jelenti a nem-pénzügyi információkat, figyeli és jelenti, az ESG Cockpit rendszerén keresztül az RBI számára, annak érdekében, hogy támogassa az RBI-t a Fenntarthatósági Jelentés elkészítésével kapcsolatban.
A csoportszintű jelentés mellett a Csoport önkéntes nem-pénzügyi (ESG) jelentést is készít, valamint kötelező vállalatirányítási jelentést is készít az éves beszámoló keretében.
A Csoport a CSRD és EU Taxonómiarendelet (valamint az ezekre vonatkozó delegált rendeletek) hatálya alá tartozik, így 2025-től kezdve a nem-pénzügyi információkat is meg fogja jeleníteni az éves jelentésében (az első jelentéstételi időszak a 2024-es pénzügyi éve lesz).
A Csoport a pénzügyi szektor egyik meghatározó foglalkoztatója: 2023. december végén az átlagos statisztikai létszám 3.000 fő volt. A Csoport számára kifejezetten fontos, hogy tisztességes és korrekt munkáltatóként végezze tevékenységét, egyrészt maximálisan figyelembevéve és betartva a magyar Munka Törvénykönyve előírásait, másrészt kedvező munka- és karrierlehetőségeket, valamint folyamatos szakmai és vezetői fejlődést biztosítva munkavállalóinak.
A toborzás-kiválasztás központilag, a HR tevékenységének keretein belül történik, figyelmet fordítva a befogadó kultúra alapelveire és ügyelve arra, hogy a diverzitás része legyen a napi kiválasztási gyakorlatában. A Csoport kiválasztási gyakorlata a képzett és kvalifikált munkaerőt célozza meg, ugyanakkor a pályakezdő diplomások számára is lehetőséget biztosít az intenzív szakmai fejlődésre.
A Csoport figyelmet fordít és törekszik arra, hogy a magyar munkaerő-piachoz viszonyítva méltányos és versenyképes jövedelmet biztosítson dolgozói számára. A béren kívüli juttatások a Cafeteria rendszer keretein belül nyújtanak széles választási lehetőséget a munkatársak számára a személyes igényeikhez leginkább igazodó béren kívüli juttatások kiválasztásában.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Minden munkavállalóra kiterjed a Csoport által működtetett teljesítménymenedzsment folyamat, ami keretet biztosít az egyértelmű célkitűzések, építő visszajelzések és megalapozott teljesítményértékelések megvalósulásához. A teljesítménytől függő, anyagi és erkölcsi elismerések a munkatársakat kimagasló teljesítmény elérésére ösztönzik.
A Csoport komplex képzés-fejlesztési tevékenységet folytat, amelynek fókuszában a szakmai tudás és készségek fejlesztése mellett személyes, vezetői, nyelvi és számítástechnikai készségfejlesztési programok állnak. Év végén a Csoport munkavállalói átlagosan 5,68 napot töltenek képzés-fejlesztési eseményeken, programokon, e-learning nélkül 1,19 napot. A képzési és fejlesztési portfólióban kiemelt szerepet kap a munkavállalók digitális képességeinek folyamatos fejlesztése, amelyet számos szakmai képzés mellett 2021-től kezdődőden évente megrendezésre kerülő Digitális Tanulás Hete rendezvénysorozattal is támogatunk. A Csoport közösséget építő és munkavállalói jóllét programokkal támogatja a munkatársakat abban, hogy minél sikeresebben és eredményesebben tudjanak megbirkózni a mindennapok teljesítmény kihívásaival, stresszhelyzeteivel.
A Csoport átfogó és tudatos utánpótlás-tervezés gyakorlatot működtet, melynek célja egyfelől a vezetői és kulcs szakértői pozíciókban dolgozók megtartása, másrészt az utánpótlás tervezése és fejlesztése.
A Csoport szervezeti keretein belül végzi tevékenységét a Munkahelyi Tanács, biztosítva a dolgozói érdekek figyelembevételét.
A rugalmas munkavégzés keretrendszerének 2020-as bevezetésével a Csoport az üzletileg kritikus területeket kivéve megszervezte a dolgozók home office-ból történő munkavégzését, amely a járványhelyzet után, új normaként, a működés szerves része marad és munkaköralapon meghatározott konstrukciókban és keretrendszer mentén működik tovább.
A jogszabályi előírásoknak és MNB elvárásoknak megfelelően a Csoport a compliance kockázatok feltárására és kezelésére - a belső védelmi vonalak részeként - önálló szervezeti egységet működtet, amely az alábbi funkciókat látja el:
· ·Az etikai szabályok betartásának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos kérdésekben iránymutatás kibocsátása, bejelentések vizsgálatainak lefolytatása.
· Érdekkonfliktusokra (összeférhetetlenségekre) vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja.
· A korrupció elleni intézkedések csoporton belüli megszervezése és működtetése.
· A pénzmosás - és a nemzetközi terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a nemzetközi szankciós intézkedések betartásának csoporton belüli megszervezése, irányítása és koordinálása, az ehhez kapcsolódó monitoring rendszer működtetése; bejelentési és ellenőrzési rendszer működtetése, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A pénzügyi-, és befektetési szolgáltatások elkülönítésére, az információáramlás korlátozására, a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmára, valamint a dolgozói ügyletkötésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályoknak (pl. Bszt.) való megfelelés biztosítása, kontrollja, ügyféleszköz védelmi feladatok ellátása.
A compliance funkció szervezeti elhelyezkedése és tevékenységi köre mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a védelmi vonalak rendszerétől szóló MNB és a mögöttes EBA (GL44) ajánlásnak.
A Csoport pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazás fejlesztések, valamint üzleti, kockázatkezelési modellezések megvalósítása során végez K+F tevékenységet.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2023-ban és 2022-ben:
|
(millió Ft) |
2023.01.01-2023.12.31 |
2022.01.01-2022.12.31 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
236 |
163 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
50 |
94 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
0 |
6 |
|
Összesen |
286 |
263 |
A Csoport 2023.12.31-én az alábbi fiókokkal állt ügyfelei rendelkezésére:
|
1015 Budapest, Széna tér 1/a. |
|
1023 Budapest, Bécsi út 27. |
|
1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. |
|
1036 Budapest, Bécsi út 136. |
|
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. |
|
1045 Budapest, Árpád út 183-185. |
|
1051 Budapest, Vörösmarty tér 4. |
|
1055 Budapest, Szent István körút 27. |
|
1061 Budapest, Andrássy út 1. |
|
1062 Budapest, Váci út 1-3. |
|
1066 Budapest, Teréz krt. 12. |
|
1072 Budapest, Rákóczi út 44. |
|
1085 Budapest, Üllői út 36. |
|
1087 Budapest, Kerepesi út 9. |
|
1106 Budapest, Örs vezér tere 25. |
|
1114 Budapest, Bocskai út 1. |
|
1115 Budapest, Etele út 68. |
|
1117 Budapest, Hunyadi János út 19. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 53. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 55-61. |
|
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
|
1139 Budapest, Váci út 81. |
|
1148 Budapest, Örs vezér tere 24. |
|
1152 Budapest, Szentmihályi út 137. |
|
1173 Budapest, Ferihegyi út 74. |
|
1181 Budapest, Üllői út 417. |
|
1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 21-29. |
|
1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 85. |
|
2030 Érd, Budai út 22. |
|
2040 Budaörs, Templom tér 22. |
|
2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 5. |
|
2310 Szigetszentmiklós, Vak Bottyán u. 18. |
|
2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. |
|
2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 14. |
|
2600 Vác, Széchenyi u. 28-32. |
|
2800 Tatabánya, Fő tér 20. |
|
2900 Komárom, Mártírok útja 14. |
|
3200 Gyöngyös, Fő tér 12. |
|
3300 Eger, Jókai Mór utca 5. |
|
3525 Miskolc, Erzsébet tér 2. |
|
3527 Miskolc, Bajcsy Zs.u. 2-4. |
|
4024 Debrecen, Piac u. 18. |
|
4026 Debrecen, Péterfia utca 18. |
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
|
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 5. |
|
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 7. |
|
5000 Szolnok, Szapáry út 22. |
|
5600 Békéscsaba, Andrássy út 19. |
|
6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. |
|
6200 Kiskőrös, Petőfi S. tér 8. |
|
6500 Baja, Dózsa György út 12. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 15. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 3. |
|
6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. |
|
6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 6. |
|
7100 Szekszárd, Széchenyi utca 37-39. |
|
7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 1-3. |
|
7621 Pécs, Bajcsy Zs u. 11. |
|
7621 Pécs, Irgalmasok útja 5. |
|
8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. |
|
8000 Székesfehérvár, Távírda utca 1. |
|
8200 Veszprém, Mindszenty József u. 2. |
|
8360 Keszthely, Széchenyi utca 1-3. |
|
8400 Ajka, Szabadság tér 4. |
|
8500 Pápa, Fő tér 15. |
|
8800 Nagykanizsa, Deák tér 11-12. |
|
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 21-23. |
|
9022 Győr, Arany János utca 28-32. |
|
9024 Győr, Vasvári P. út 1/a. |
|
9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 26. |
|
9400 Sopron, Széchenyi tér 14-15. |
|
9431 Fertőd, Fő u. 12. |
|
9700 Szombathely, Fő tér 36. |
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
Főbb jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók |
|
|
|
Fiókszám |
72 |
72 |
|
Nettó kamateredmény |
200.656 |
139.006 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
81.520 |
73.340 |
|
Működési költségek |
81.486 |
68.258 |
|
Költség/bevétel arány (tranzakciós díj és adók nélkül) |
30,72% |
32,24% |
|
Értékvesztés |
986 |
-7.701 |
|
Üzleti év nyeresége |
103.259 |
72.115 |
|
Saját tőke megtérülése (ROE) |
25,26% |
22,73% |
|
Eszközmegtérülési mutató (ROI) |
2,33% |
1,67% |
|
Nettó kamatmarzs |
4,66% |
3,47% |
|
Értékvesztési arány |
-0,05% |
0,40% |
|
Eszközök összesen |
4.432.055 |
4.320.982 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések (bruttó) |
1.830.052 |
1.905.494 |
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
Ügyfélbetétek |
2.986.372 |
2.909.023 |
|
Hitel/betét mutató |
61,30% |
65,50% |
|
Bankbetétek |
504.981 |
525.218 |
|
Főbb kockázati mutatók |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésállománya |
66.516 |
70.765 |
|
Nem teljesítő hitelek |
57.184 |
69.011 |
|
Nem teljesítő hitelek aránya |
3,12% |
3,62% |
|
Nem teljesítő hitelek fedezeti aránya |
116,32% |
102,54% |
|
Értékvesztési arány |
-0,05% |
0,40% |
|
Szavatoló tőkével kapcsolatos mutatók |
|
|
|
Elsődleges alapvető tőke (CET1) |
371.164 |
265.712 |
|
Kiegészítő alapvető tőke (AT1) |
46.979 |
31.445 |
|
Járulékos tőke (T-2) |
66.175 |
68.743 |
|
Szavatoló tőke |
484.317 |
365.899 |
|
Kockázattal súlyozott eszköz |
1.746.597 |
1.572.011 |
|
CET1 tőkemegfelelési mutató |
21,25% |
16,90% |
|
T1 tőkemegfelelési mutató |
23,94% |
18,90% |
|
Teljes tőkemegfelelési mutató |
27,73% |
23,28% |
|
Tőkeáttételi mutató |
6,32% |
6,91% |
|
Főbb likviditási mutatók |
|
|
|
Likviditás fedezeti mutató (LCR) |
188,90% |
188,20% |
|
Magas minőségű likvid eszközök |
1.753.038 |
1.168.139 |
|
Nettó likviditáskiáramlás |
928.065 |
620.569 |
|
Nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR) |
145,58% |
129,56% |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
I. Elsődleges pénzügyi kimutatások
A. Eredménykimutatás
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Egyéb kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Kamatráfordítások |
(7, 11, 25) |
- |
- |
|
Nettó kamateredmény |
(7, 11) |
|
|
|
Osztalékbevétel |
(11) |
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
(8) |
|
|
|
Díj- és jutalékráfordítások |
(8) |
- |
- |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
(8) |
|
|
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
(9, 11) |
- |
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
(10, 11) |
- |
- |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
(11) |
- |
|
|
Egyéb működési bevétel |
(12) |
|
|
|
Egyéb működési ráfordítás |
(12) |
- |
- |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
(15) |
- |
- |
|
Egyéb adminisztratív költségek |
(16) |
- |
- |
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
- |
- |
|
Egyéb eredmény |
(13, 14) |
- |
- |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
(17) |
- |
- |
|
Értékvesztés |
(6, 11) |
|
- |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége |
|
|
|
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
(18) |
- |
- |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
B. Kimutatás az eredményről és egyéb átfogó jövedelemről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Az üzleti év nyeresége |
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
(38) |
|
|
|
Eredménybe nem átsorolható tételek |
(38) |
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai |
(38) |
|
|
|
Eredménybe nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 38) |
|
- |
|
Eredménybe átsorolható tételek |
(38) |
|
|
|
Külföldi pénznemek átváltása |
|
|
- |
|
Cash-flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
(10, 38) |
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(10, 38) |
|
|
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(10, 38) |
- |
|
|
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
(38) |
|
- |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(38) |
|
- |
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(38) |
|
- |
|
Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 38) |
- |
- |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
(38) |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
C. Kimutatás a pénzügyi helyzetről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
(6, 19, 46) |
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42, 46) |
|
|
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42, 46) |
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 22, 23, 42, 46) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 21, 42, 46) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42, 46) |
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42, 46) |
- |
- |
|
Tényleges adókövetelések |
(18) |
|
|
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
(44) |
|
|
|
Ingatlanok és berendezések |
(24) |
|
|
|
Immateriális javak |
(24) |
|
|
|
Halasztott adókövetelések |
(18) |
|
|
|
Egyéb eszközök |
(26) |
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
(6, 27, 28, 42, 46) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(6, 25, 28, 29, 30, 31, 42, 46) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42, 46) |
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42, 46) |
- |
- |
|
Tényleges adókötelezettségek |
(18) |
|
|
|
Céltartalékok |
(6, 33) |
|
|
|
Halasztott adókötelezettségek |
(18) |
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
(32) |
|
|
|
Kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
(6, 35) |
|
|
|
Tőketartalék |
(6, 36) |
|
|
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
(37) |
|
|
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
(6, 38) |
|
|
|
Eredménytartalék |
(6, 40) |
|
|
|
Egyéb tartalékok |
(6, 39) |
|
|
|
Tárgyévi eredmény |
(6) |
|
|
|
Saját tőke összesen |
|
|
|
|
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
D. Kimutatás a saját tőke változásáról
|
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
|||||||||
|
A saját tőke változásának forrása (millió Ft) |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash-flow hedge ügyletek [hatékony rész] |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Külföldi pénznemek átváltása |
Eredménytartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2023.01.01-jén |
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
Üzleti év eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
Záró egyenleg 2023.12.31-én |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem |
||||||||||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
|||||||||
|
A saját tőke változásának forrása (millió Ft) |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash-flow hedge ügyletek [hatékony rész] |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Külföldi pénznemek átváltása |
Eredménytartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01-jén |
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti év eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
- |
- |
|
|
|
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
- |
- |
|
|
|
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
Záró egyenleg 2022.12.31-én |
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem |
||||||||||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
E. Cash-flow-k kimutatása
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
|
|
|
|
Működési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Módosító tételek: |
|
|
|
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
|
|
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(13) |
|
|
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(11) |
- |
|
|
Nettó kamateredmény |
(11) |
- |
- |
|
ebből: amortizáció, elhatárolás és értékvesztett eszközök kamatkorrekciója |
|
- |
|
|
Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség/veszteség, nettó |
(12) |
- |
- |
|
Egyéb |
- |
|
|
|
Nyereségadó-ráfordítás |
(18) |
|
|
|
|
- |
- |
|
|
Működési tevékenység eszközeinek és forrásainak változása: |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
- |
- |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
- |
- |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
- |
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (eszköz) állományváltozása |
(10) |
|
- |
|
Egyéb eszközök állományváltozása |
(26, 34) |
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(27) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(29) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (kötelezettség) állományváltozása |
(10) |
- |
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10) |
|
- |
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok állományváltozása |
(32, 33, 34) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Fizetett kamatok |
(7, 11) |
- |
- |
|
Kapott osztalék |
|
|
|
|
Fizetett nyereségadó |
(18) |
- |
- |
|
Működési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
|
|
|
|
Befektetési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Értékpapírok beszerzése |
(20, 22) |
- |
- |
|
Értékpapírok értékesítése |
(20, 22) |
|
|
|
Egyéb részesedések beszerzése |
|
- |
- |
|
Egyéb részesedések értékesítése |
(44) |
|
|
|
Ingatlanok és berendezések beszerzése |
(24) |
- |
- |
|
Ingatlanok és berendezések értékesítése |
(24) |
|
|
|
Immateriális javak beszerzése |
(24) |
- |
- |
|
Befektetési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
- |
- |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárata |
(30) |
- |
|
|
Kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) kibocsátása |
|
|
|
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
- |
- |
|
Fizetett osztalék |
(35) |
- |
- |
|
Finanszírozási tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
- |
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek nettó növekedése/csökkenése |
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év elején |
|
|
|
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
- |
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év végén |
(19) |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
II. Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
A
A Bank internetes honlapjának az elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/raiffeisen-bank-zrt.
A Bank a Magyar
Nemzeti Banktól (MNB) teljes körű kereskedelmi banki engedélyt kapott és
A Bank 2023. évi konszolidált pénzügyi kimutatásai a Bankra és annak leányvállalataira (a továbbiakban együtt: a „Csoport”) vonatkoznak. A konszolidált leányvállalatokról további információ a (44) Befektetések kapcsolt vállalkozásokban kiegészítő megjegyzésben található. A pénzügyi kimutatások elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/penzugyi-adatok.
A Bankot
a
A pénzügyi kimutatások aláírására Obradovic Zeljko Pénzügyi igazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett. A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére Gáspár Tibor jogosult (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.).
A Csoport konszolidált pénzügyi kimutatása a vállalkozás folytatásának elvével készült.
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és annak jogelőd testülete által kibocsátott számviteli elveket, valamint a IFRS Értelmezési Bizottság és annak jogelőd testülete által kiadott értelmezéseket foglalják magukban.
Az európai egységes elektronikus formátum szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások blokkokra tagolása során felmerülő technikai okok miatt előfordulhat, hogy a jegyzetek bizonyos címkéinek tartalma nem jelenik meg pontosan az azokkal együtt szereplő konszolidált pénzügyi kimutatásokkal.
Az Igazgatóság 2024. március 25-én hagyta jóvá a konszolidált pénzügyi kimutatások közzétételét.
A pénzügyi kimutatások alapvetően az eredeti bekerülési érték figyelembevételével készültek, kivéve az alábbi esetekben:
· az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken szerepelnek,
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik,
· minősített valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek,
· minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint minden nem pénzügyi eszköz és kötelezettség amortizált bekerülési értéken vagy – ahol értelmezhető –, halmozott értékcsökkenéssel és/vagy értékvesztéssel módosított eredeti bekerülési értéken jelenik meg.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A pénzügyi kimutatások készítése megköveteli, hogy a vezetőség olyan megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, amelyek befolyásolják a számviteli elvek alkalmazását és az eszközök, források, bevételek és ráfordítások összegét. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől.
A vezetőség egyezteti a Csoport felügyelőbizottságával a kritikus számviteli politikai irányelveinek és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint a politika és becslések alkalmazását.
A becslések bizonytalanságának fő forrásai a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés melyet a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet részletez, a valós érték meghatározása melyet a (42) Valós érték meghatározása fejezet részletez, továbbá a Covid19-járvány miatti jelentős becslési bizonytalanságok, amelyeket a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet tartalmaz.
A becslések és feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések felülvizsgálata során feltárt eltérések a feltárás időszakában, illetve azt követően kerülnek megjelenítésre, ha későbbi időszakot is érintenek.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Bank és a leányvállalatainak a funkcionális pénzneme. Hacsak nincs eltérően jelölve, az adatok millió forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.
A 2023-ban alkalmazásra került standardmódosítások és -értelmezések nem, vagy elhanyagolható hatást gyakoroltak a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira.
A számviteli politika a pénzügyi kimutatások elkészítése során a Csoport által alkalmazott sajátos elveket, alapelveket, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatokat foglalja magában. Az alábbiakban közzétett számviteli politika a pénzügyi kimutatásokban megjelenített minden időszakra következetesen alkalmazásra került.
A jelen pénzügyi kimutatások a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásait foglalják magukban. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, eszközei és kötelezettségei a megfelelő kimutatás sorokon szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, az egymás közötti egyenlegek és tranzakciók kiszűrését követően.
A Csoport részesedései között azokat a tőkeinstrumentumokat mutatja ki, amelyek megszerzésére a Csoport hosszú távú stratégiai céljaival, terveivel, illetve üzletpolitikájával összhangban kerül sor. Az így megszerzett tulajdoni részesedések és üzletrészek között lehetnek leányvállalatok, társult vállalkozások és egyéb befektetések.
A leányvállalatok azok a gazdálkodó egységek, amelyek a Bank ellenőrzése alatt állnak. Ellenőrzés fennállásáról akkor beszélünk, ha a Bank közvetlenül vagy közvetve ki van téve a befektetést befogadóban való részvételéből származó hozamoknak, illetve rendelkezik az azokra vonatkozó jogokkal és a befektetést befogadó felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megítélésekor, hogy a Bank ellenőrzést gyakorol-e egy adott gazdálkodó egység fölött, a jelenleg gyakorolható vagy átváltható potenciális szavazati jogok létezését és hatását kell figyelembe venni. A leányvállalatok pénzügyi kimutatásai az ellenőrzés létrejöttének kezdetétől annak megszűnéséig képezik a konszolidált pénzügyi kimutatások részét.
A leányvállalatok Bank általi akvizíciójának elszámolása az akvizíciós módszer alkalmazásával történik. A Bank az akvizícióhoz kapcsolódó költségeket a felmerülés időpontjában ráfordításként számolja el. Amennyiben a leányvállalatért fizetett ellenérték meghaladja a felvásárolt cég azonosítható eszközeiből, kötelezettségeiből és függő kötelezettségeiből való részesedés valós értékét, a különbözet goodwillként kerül elszámolásra. Amennyiben az kevesebb, mint a Bank felvásárolt azonosítható eszközökből, kötelezettségekből és függő kötelezettségekből való részesedésének valós értéke, a különbözetet azonnal az eredménykimutatásban jeleníti meg a felvásárolt eszközök azonosításának és értékelésének újbóli meghatározását követően. A felvásárolt társaság azonosítható eszközeinek, kötelezettségeinek és függő kötelezettségeinek értékelése a felvásárlás napján számított valós értéken történik.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
ii. Társult vállalkozások
Társult vállalkozás az az entitás, amely fölött a Csoport jelentős befolyással bír anélkül, hogy kontrollal rendelkezne. A társult vállalkozásokat nem konszolidáljuk. 2023-ban és 2022-ben a Csoport nem rendelkezett ilyen részesedéssel.
iii. Nem kereskedési célú tőkeinstrumentumok
Azokat a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumait, amelyek olyan gazdálkodó egységekben való befektetést testesítenek meg, amelyek felett a Csoport sem közös ellenőrzéssel, sem jelentős befolyással nem bír, az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron mutatja be. Ezeket a tőkeinstrumentumokat nem konszolidáljuk.
A speciális célú gazdálkodó egységek valamely szűk, pontosan körülhatárolt cél – például egy konkrét hitelügylet – végrehajtására létrehozott gazdálkodó egységek. A speciális célú gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásait akkor tartalmazzák a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásai, ha a Csoporttal fennálló kapcsolatuk tartalmának, valamint az adott gazdálkodó egység kockázatainak és hasznainak értékelése alapján a speciális célú gazdálkodó egység a Csoport ellenőrzése alatt áll.
A Csoport befektetők megbízásából befektetési alapokban tartott eszközöket kezel. Ezeknek a befektetési alapoknak a pénzügyi kimutatásait nem tartalmazzák a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások, csak abban az esetben, ha a Csoport ellenőrzi a befektetési alapot. A Csoport alapkezelési tevékenységére vonatkozó információkat a 45. számú kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
vi. Ellenőrzés
A konszolidációnak egyetlen alapfeltétele van, mégpedig a kontroll gyakorlása. Kontrollról akkor beszélünk, ha a befektető az alábbi három feltétel mindegyikével rendelkezik: (a) joga van a befektetés hozamaira, (b) a befektető ki van téve a befektetés hozamai változékonyságának, továbbá (c) a befektető hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A kontroll fogalma a Nemzetközi Számviteli Sztenderdek (IFRS) 10-ben került meghatározásra. A Bank alkalmazta a kontroll fogalmát és a releváns hatások figyelembevételével konszolidálta a leányvállalatokat.
vii. A konszolidáció során kiszűrt tranzakciók
Az egymás közötti egyenlegek, valamint a csoporton belüli tranzakciók realizált és nem realizált bevételei és ráfordításai kiszűrésre kerülnek a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során. A nem realizált veszteségek ugyanúgy kiszűrésre kerülnek, mint a nem realizált nyereségek, de csak amennyiben nincs értékvesztésre utaló bizonyíték. A konszolidált számviteli politikával összehangban nem kerülnek konszolidálásra a szabályzat alapján (pl. materialitás miatt) a konszolidáció alól mentesíthető cégek.
A társult vállalkozás olyan gazdálkodó egység, amelyben a Csoport jelentős befolyással bír, de azt nem ellenőrzi az IFRS 10 előírásai alapján.
A társult vállalkozások elszámolása a tőkemódszerrel történik, kivéve, ha a befektetést kizárólag a közeljövőben történő elidegenítés céljából tartják. Ilyen esetekben a társult vállalkozásban lévő befektetést a könyv szerinti érték és az eladási költségekkel csökkentett valós érték közül az alacsonyabb értéken értékelik.
A tőkemódszer szerint a befektetést kezdetben valós értéken tartják nyilván, és a könyv szerinti értéket növelik vagy csökkentik a Csoportnak a befektetést befogadó társaság felvásárlás utáni eredményéből való részesedésének megjelenítése céljából. Az eredmény változásai a konszolidált egyéb átfogó jövedelemben jelennek meg, de a társult vállalkozás tartalékaiban a megszerzés után bekövetkező változásokat közvetlenül a saját tőke változásainak konszolidált kimutatásában jelenítik meg. Amennyiben a társult vállalkozás veszteségéből a Csoportra jutó rész egyenlő vagy meghaladja a Csoport részesedését a társult vállalkozásban, beleértve az egyéb, biztosítékkal nem fedezett hosszú lejáratú követeléseket is, a Csoport nem számol el további veszteségeket, kivéve, ha kötelmei keletkeztek vagy fizetéseket teljesített a társult vállalkozás nevében.
A Bank és társult vállalkozásai közötti tranzakciókból származó nyereség a Banknak az adott társult vállalkozásban való érdekeltségének a mértékéig kiszűrésre kerül. A veszteségek a Banknak az adott társult vállalkozásban való érdekeltségének a mértékéig szintén kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ügylet az átruházott eszköz értékvesztésére szolgáltat bizonyítékot.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoporthoz tartozó gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).
A funkcionális pénznemtől eltérő bármilyen más pénznemben végrehajtott ügyletek külföldi pénznemben végrehajtott ügyletnek számítanak. Az ilyen ügyleteket a Csoport az ügylet napján érvényes árfolyamon számítja át a funkcionális pénznemre. A külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a Csoport a fordulónapon érvényes MNB középárfolyamon számítja át magyar forintra.
A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték, valamint az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete. A valós értéken értékeltként megjelölt, külföldi pénznemben lévő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átszámítása a valós érték meghatározásának napján érvényes árfolyamon történik.
Az átszámításból eredő árfolyamkülönbözetek az eredményben kerülnek elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt tőkebefektetések átszámításából származó különbözetek kivételével, ami az egyéb átfogó jövedelemkimutatásban szerepel a valós értékelés részeként.
Az immateriális javak olyan azonosítható, nem monetáris, fizikai megjelenés nélküli eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
Goodwill üzleti kombinációk során merül fel - ideértve leányvállalatok akvizícióját és társult vállalkozásokban való részesedésszerzést -, amikor az átadott ellenérték meghaladja a Csoport által a cég azonosítható eszközeiben, kötelezettségeiben és függő kötelezettségeiben szerzett részesedésének a valós értékét. Amennyiben a megvásárolt cég azonosítható eszközeiben, kötelezettségeiben és függő kötelezettségeiben való részesedés valós értéke meghaladja az átadott ellenértéket, a különbözet azonnal az eredménykimutatásban kerül kimutatásra.
A társult vállalkozásban való részesedésszerzés során keletkezett goodwill a „Tőkemódszerrel elszámolt befektetések” soron kerül kimutatásra.
ii. Egyéb immateriális javak
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
Az immateriális javak létrehozása érdekében felmerült személyi jellegű ráfordítások aktiválásra kerülnek, majd értékcsökkenést számolnak el utána. A későbbiekben felmerülő egyéb ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítás a felmerülés időpontjában az eredményben kerül elszámolásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
i. Saját használatú ingatlanok
Az ingatlanok és berendezések értékelése, beleértve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat is, halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték részét képezik a közvetlenül az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó költségek. A karbantartási és javítási költségeket a Csoport azok felmerülésekor az eredménnyel szemben számolja el. Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó főbb fejlesztéseket akkor jelenítik meg az adott eszköz könyv szerinti értékében, ha valószínű, hogy az adott részben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok befolynak a Csoporthoz és annak költsége megbízhatóan mérhető.
Az értékcsökkenés a becsült hasznos élettartam alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra és az eredménykimutatás „Értékcsökkenés és amortizáció” során mutatja ki a Csoport.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama a következő:
· saját tulajdonú ingatlanok: 50 év,
· bérelt ingatlanok: a bérelt ingatlan szerződéses feltételeinek figyelembevételével történik,
· berendezések: 3-7 év.
Földterület után nem számol el a Csoport értékcsökkenést.
Az ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó nyereség és veszteség az értékesítés bevétele és a könyv szerinti érték alapján kerül meghatározásra és az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” sorokon kerül bemutatásra az eredményben.
ii. Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok, amelyeket a Csoport bérleti díjbevétel szerzése vagy értéknövelés céljából tart. A Csoport a bekerülési érték modellt alkalmazza a befektetési célú ingatlanjaira. A Csoport a befektetési célú ingatlanokra is lineáris értékcsökkenési leírást alkalmaz, az ingatlanok hasznos élettartama 20 év. A befektetési célú ingatlanok valós értékét az IAS 40 szerint közzéteszi, azt külső független szakértő állapítja meg, és negyedévente felülvizsgálatra kerül. A valósérték piaci adatokkal van alátámasztva.
iii. Lízingelt eszközök
A Csoport az IFRS 16 Lízing standard előírásainak megfelelően a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e. A szerződés lízing, vagy lízinget tartalmaz, ha egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett. Annak megállapítására, hogy a Csoportnak egy szerződés alapján joga van-e egy azonosított eszköz használatának ellenőrzésére, az IFRS 16 standard előírásait alkalmazza. Ezt az irányelvet a Csoport a 2019. január 1-jén vagy azt követően megkötött vagy módosított szerződésekre alkalmazza.
A Csoport alkalmazza az IFRS 16 standard által megengedett rövid futamidejű lízingekre és olyan lízingekre vonatkozó megjelenítési kivételeket, melyek esetében a mögöttes eszköz kis értékű. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült lízingdíjak a lízingfutamidő alatt lineáris módszerrel ráfordításként kerülnek elszámolásra.
A Csoport mint lízingbevevő
A Csoport mint lízingbevevő egy olyan szerződés esetében, amely egy lízing összetevőn kívül további egy vagy több lízing vagy nem lízing összetevőt is tartalmaz, a szerződésen meghatározott ellenértéket a lízing összetevő relatív önálló eladási ára és a nem lízing összetevők összesített önálló eladási ára alapján rendelni hozzá az egyes lízing összetevőkhöz.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget jelenít meg. A használatijog-eszköz bekerülési értéken kerül megjelenítésre, mely magában foglalja lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értékét, a lízingfutamidő kezdetén vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel, a Csoport kezdeti közvetlen költségeit, valamint a mögöttes eszköz leszerelésével, illetve a lízingfeltételekben előírt állapotra történő helyreállításával kapcsolatban becsült költségeket.
A Csoport, mint lízingbevevő a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülésiérték-modell alkalmazásával értékeli, csökkentve bármely halmozott értékcsökkenéssel és bármely halmozott értékvesztés miatti veszteséggel; valamint kiigazítva a lízingkötelezettségnek újraértékelésével.
A Csoport, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként határozza meg. A lízingdíjak a járulékos lízingbevevői kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, mely a szerződések devizanemének megfelelő kamatswap görbék alapján meghatározott alapkamat növelve a Bloomberg által publikált európai bankok fedezetlen és likvid (kereskedett) kötvényeiből származtatott felárral.
A lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettségben figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig ki nem fizetett következő összegekből állnak:
· fix díjak, csökkentve az esedékes lízingösztönzőkkel;
· változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta;
· a lízingbevevő által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek;
· a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbevevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót; és
· a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció lízingbevevő általi lehívását is tükrözi.
A lízingkötelezettség a későbbiekben amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.
A lízingkötelezettség újból meghatározásra kerül, amennyiben a lízingdíjak változnak. Ennek oka lehet, hogy a lízingdíjak meghatározásának alapját képező index vagy ráta megváltozik, vagy a maradványérték-garancia keretében várhatóan kifizetendő összegek megváltoznak, vagy a Csoport megváltoztatja az értékelését a vételi, a hosszabbítási, illetve a megszűntetési opciók lehívására vonatkozóan vagy amennyiben a fix lízingdíjak felülvizsgálatra kerültek.
A Csoport a lízingdíj újbóli meghatározásának összegét a használatijog-eszköz módosításaként jeleníti meg. Amennyiben a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke nullára csökken és a lízingkötelezettség értékelésében további csökkenés következik be, a fennmaradó újra meghatározott összeg az eredményben kerül megjelenítésre.
A Csoport a mérlegben a használatijog-eszközöket a „Ingatlanok és berendezések” soron, a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg.
A Csoport alkalmazza az IFRS 16 standard azon módosítását, mely a koronavírus-járvány közvetlen következtében adott engedményekre vonatkozó egyszerűsített módon való elszámolását lehetővé teszi.
Rövid futamidejű lízingek és a kisértékű eszközök lízingje
A Csoport úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kis értékű. Az érintett lízingekhez kapcsolódó lízingdíjak lineáris módszerrel költségként kerülnek elszámolásra a lízingfutamidő alatt.
A Csoport mint lízingbeadó
A Csoport mint lízingbeadó a lízingeket a lízing kezdetekor vagy lízingnek, vagy pénzügyi lízingnek minősíti. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és hasznon átadásra kerül. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha lényegében nem kerül átadásra a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és haszon. A lízing minősítése a kötési napon történik, újraértékelésére csak lízingmódosítás esetén kerül sor.
A nettó lízingbefektetésre az IFRS 9 standard kivezetésre és értékvesztésre vonatkozó követelményei kerülnek alkalmazásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amennyiben a Csoport a fedezetként bevont ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkezik, jogosult azt bírósági végrehajtás útján vagy anélkül értékesíteni, a saját nevében végrehajtott értékesítési eljárás keretében. Az ingatlan kényszerértékesítés tárgya is lehet, amennyiben az ingatlan tulajdonosa felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaság.
Amennyiben a Csoport vételi joggal rendelkezik az ingatlan felett, a Csoport követelése érvényesíthető az ingatlannal szemben. A Csoport jogosult ez esetben megvásárolni az ingatlant az opciós szerződésben meghatározott vételáron, és a vételárat a követelésével szemben beszámítani, vagy egy harmadik személyt kijelölni a vételi jog gyakorlására, és a harmadik személy által fizetett vételárat beszámítani a követelésével szemben.
A hitel- és lízingügyletek felmondásakor visszavett eszközöket szakértő által meghatározott áron értékelik. A lízingből visszavett eszközöknél az értékesítést megelőzően a Csoport csak a követelésre képezi meg az értékvesztést, mert később a követelést az eszközértékesítés bevételével csökkenti. Kölcsönszerződések esetében a visszavett eszközökre az értékesítés éves veszteséghányada és a jövőbeni kilátások alapján képeznek értékvesztést.
Az értékvesztés a mérlegben az „Egyéb eszközök” között, az eredménykimutatásban az „Egyéb ráfordítások”, a feloldás összege az „Egyéb bevételek” között kerül bemutatásra.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb, amelyek valós értéke változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Csoport rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra a „Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” soron.
A Csoport számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Csoport, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Csoportnak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig a piacon megfigyelhető eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A valós érték meghatározása feltételezi, hogy az eszköz értékesítésére vagy a kötelezettség átruházására irányuló ügylet az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában az eszköz vagy kötelezettség szempontjából legkedvezőbb piacon megy végbe.
Az elsődleges piac az értékelendő eszköz vagy a kötelezettség tekintetében a legnagyobb volumennel és aktivitási szinttel rendelkező piac.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A legkedvezőbb piac az a piac, amely maximalizálja azt az összeget, amelyet az eszköz értékesítéséért kapnának, vagy minimalizálja azt az összeget, amelyet a kötelezettség átruházásáért fizetnének a tranzakciós költségek és a szállítási költségek figyelembevételét követően.
A valós érték meghatározása részletesen a (42) Valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzésben szerepel.
A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét és eladását a Csoport a kötési időpontban jeleníti meg, amikor az eszköz vételére, illetve eladására elkötelezi magát. Szokásos módon történő vétel, illetve eladás egy pénzügyi eszköz megvásárlása vagy eladása olyan szerződés alapján, amelynek feltételei az eszköz átadását az érintett piacon érvényben lévő szabályozás vagy szokványok által általában meghatározott időtávon belül írják elő.
Minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség (beleértve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is) kezdeti megjelenítésére akkor kerül sor, amikor a Csoport az instrumentumra vonatkozó szerződéses rendelkezések hatálya alá kerül. Pl. a bankokkal vagy ügyfelekkel szembeni kölcsönökből eredő követeléseket akkor jelenítik meg, amikor a készpénz folyósításra kerül a hitelfelvevő részére.
Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a Csoport valós értéken értékeli, növelve vagy csökkentve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatók.
Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor sok esetben a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke).
Ha a kezdeti megjelenítés során az adott instrumentum Csoport által meghatározott valós értéke eltér a tranzakciós ártól - például nem piaci kamatozású követelések (ún. off-market interest rate loans) esetében - akkor a különbözetet az instrumentum kezdeti megjelenítésekor a Csoport ekképp számolja el:
a) ha a fent említett valós értéket az azonos eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó aktív piaci jegyzett ár bizonyítja, vagy olyan értékelési technikán alapul, amely kizárólag megfigyelhető piacokról származó adatokat használ, a valós érték és a tranzakciós ár különbözetét a Csoport az eredményben számolja el a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” eredménykimutatás-soron,
b) minden más esetben a kezdeti megjelenítéskori valós értéket a Csoport a valós érték és az ügyleti ár különbözetének elhalasztása érdekében módosítja. A kezdeti megjelenítést követően a Csoport csak annyiban jeleníti meg a halasztott különbözetet nyereségként vagy veszteségként, amennyiben az valamely tényező (ideértve az időt is) olyan változásából származik, amelyet a piaci szereplők figyelembe vennének az eszköz vagy a kötelezettség árazásakor. A hitelek esetében a halasztott különbözet elszámolása az effektív kamatláb segítségével történik, míg a származékos ügyletek esetében a különbséget lineárisan számoljuk el.
i. Pénzügyi eszközök besorolása és későbbi értékelése
Kezdeti megjelenítéskor a Csoport a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Az adott eszköz számviteli besorolását egy két lépcsős értékelési metodológia biztosítja, amely megadja, hogy az egyes instrumentum típusokat mely számviteli értékelési kategóriákba kell sorolni. A két fő lépés:
· az üzleti modell meghatározása,
· a szerződéses pénzáramok karakterisztikájának vizsgálata (Solely Payment of Principal and Interest, SPPI-teszt)
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fentieket összefoglalóan alábbi ábra mutatja be:
A pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell
A Csoport üzleti modellje portfólió szinten kerül meghatározásra, mivel az tükrözi leginkább, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezeli együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében, és a management is ilyen szinten kap információkat a pénzügyi eszközökről. Az üzleti modell meghatározása során a Csoport az alábbi információkat mérlegeli:
· hogyan értékelik az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben lévő pénzügyi eszközöket), és hogyan jelentik a Csoport vezetőségének,
· milyen kockázatok befolyásolják az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben található pénzügyi eszközöket) és ezen kockázatok kezelésének módját,
· hogyan ösztönzik az üzleti vezetőket – az ösztönzés a kezelt vagyon valósértékén vagy a realizált szerződéses pénzáramokon alapuljon,
· a korábbi időszakok értékesítéseinek gyakorisága, értéke és időzítése, az értékesítés okai, valamint a jövőbeli értékesítési tevékenységre vonatkozó elvárások; és
· az értékesítési tevékenység és a szerződéses cash-flow-k beszedése mindegyike integráltan vagy járulékosan tartozik-e az üzleti modellhez (beszedésre tartott vagy beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell).
Beszedésre tartott (hold to collect) üzleti modell
Az üzleti modell célja a pénzeszköz vagy vagyon tartása és szerződéses cash-flow megszerzése, még akkor is, ha bizonyos eszközök értékesítésre kerülnek, vagy az értékesítés előfordulhat a jövőben.
A lentiek összeegyeztethetők a beszedésre tartott üzleti modellel, amennyiben:
· az értékesítés a pénzügyi eszköz hitelezési kockázata növekedésének következménye,
· az eladások nem gyakoriak (még ha jelentős is), vagy külön-külön és összességében is inszignifikánsak (még ha gyakori is az eladás),
· az értékesítés a pénzügyi eszköz lejáratához közel történik és az eladási bevételek megközelítőleg megegyeznek a hátralévő szerződéses cash-flow-k összegével.
Az IFRS 9 nem határoz meg számszaki útmutatást a beszedésre tartott portfólióból történő értékesítések mértékére és gyakoriságára vonatkozóan. A Csoport akkor tekinti az adott portfólióból történő értékesítéseket a beszedésre tartott üzleti modellel konzisztensnek, ha 3 éves periódus alatt a portfólió könyv szerinti értékének kevesebb, mint 10%-át értékesítik. Lejárathoz közelinek tekinti a Csoport az értékesítést, amennyiben az a lejárat előtt legfeljebb 3 hónappal történik.
Beszedésre és értékesítésre tartott (hold to collect and sell) üzleti modell
A modell elsődleges célja a napi likviditás biztosítása. A portfólióba tartozó instrumentumokból eredményrealizálás egyaránt történhet a szerződéses cash-flow elemek gyűjtéséből és az instrumentumok értékesítéséből.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb üzleti modellek
· Trading portfólió: elsődleges célja a rövidtávú nyereség szerzése.
· Stratégiai célú befektetések portfólió: célja, hogy az ebbe a kategóriába kerülő tőkeinstrumentumokat hosszú távon megtartsa és az azokból származó pénzáramokat (pl. osztalék) beszedje.
· Fedezeti portfólió: olyan derivatív ügyletek, melyek fedezeti elszámolásba kerültek bevonásra, mint fedező instrumentumok.
A szerződéses cash-flow jellemzőinek vizsgálata
A Csoport a pénzügyi eszköz szerződéses feltételeit elemzi annak megállapítására, hogy azok olyan cash-flow-kat eredményeznek-e, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI teszt), azaz konzisztensek-e egy alapvető kölcsönmegállapodás feltételeivel. Emiatt a tőke megegyezik a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értékével. A kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak (például likviditási kockázat) és költségeknek (például adminisztratív költségek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. Ez magában foglalja annak értékelését is, hogy a pénzügyi eszköznek van-e olyan szerződéses feltétele, amely módosíthatja a szerződéses cash-flow-k ütemezését. Ennek értékelésekor a Csoport az alábbiakat mérlegeli:
· olyan feltételes események, amelyek megváltoztathatják a cash-flow-k összegét és ütemezését,
· tőkeáttétel,
· előtörlesztés és meghosszabbítási feltételek,
· olyan feltételek, amelyek a Csoport követelését az adós bizonyos eszközeire vagy bizonyos eszközökből származó cash-flow-kra korlátozzák (pl. nemteljesítés esetén nem végrehajtható pénzügyi eszközök), és
· olyan feltételek, amelyek módosítják a pénz időértékével kapcsolatos elemet – például, ha a pénzügyi eszköz kamatlába rendszeres időközönként újra megállapításra kerül.
A pénzáram-karakterisztikák vizsgálata során a Csoport a pénz időértékében bekövetkező torzulásokat is vizsgálja kvantitatív (Benchmark-test – a fenti ábrán BMT) és kvalitatív (Manual Analysis – a fenti ábrán MA) módszerekkel.
A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálatát a Csoport elsősorban a pénzügyi eszközök csoportba sorolásával (klaszterezés) hajtja végre. A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálata klaszterbe nem sorolható szerződések esetén egyedileg történik.
A Csoport alábbi három portfóliójában azonosított olyan szerződéses feltételeket, melyek nem felelnek meg az IFRS 9 standard szerinti alapvető kölcsönmegállapodás feltételeinek.
Otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek (CSOK – Családok otthonteremtési kedvezménye, Otthonteremtő kamattámogatott hitelek)
E magánszemélyeknek nyújtott, lakásvásárlást finanszírozó hitelek közös jellemzője, hogy a felszámított szerződéses kamat egy meghatározott részét általában a magyar állam fizeti meg a hitelt felvevő magánszemély helyett, egy meghatározott időszakon keresztül. Szintén közös jellemzője e hiteleknek, hogy a szerződéses kamat meghatározott időszakonként árazódik át (ez az időszak 3, 5 és 10 év lehet) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. („ÁKK") által rendszeresen közzétett, államkötvény, illetve diszkontkincstárjegy aukciókon kialakuló hozamok átlagának („ÁKK átlaghozamok") a függvénye. A szerződéses kamat megállapítására szolgáló képletben az ÁKK átlaghozamokat 1,3-del szorozza a Csoport, majd az így kapott értékhez egy kockázati felárat ad hozzá. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Csoport olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért az otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Hitelprogramok
A hitelprogramok kapcsán adott vállalkozási hitelek kamatának közös jellemzője, hogy a hitel devizaneme és a báziskamat megállapítására szolgáló ráta devizaneme eltér (currency mismatch). Az IFRS 9 szerint az eltérő devizák miatt a hitelekből adódó szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőkét, illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetéseket tartalmazzák.
Babaváró kölcsön
A babaváró kölcsön a magyar kormány családvédelmi akciótervének része. A program 2019 júliusában indult és eredetileg 2022 decemberében zárult, de a zárás előtt 2024 év végéig meghosszabbításra került.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A program keretében a házaspárok maximum 10 millió forint állami támogatású hitelt vehetnek fel azzal a feltétellel, hogy öt éven belül legalább egy gyermekük születik. További állami támogatás jár tartozáselengedés formájában a második gyermek születése után (30% tartozáselengedés) és a harmadik gyermek után (teljes tartozáselengedés). A kölcsön a kölcsönfelvevő számára kamatmentes, ők csak a tőkét és a garanciadíjat fizetik. Az állami kamattámogatás az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke. Szerződésszegés esetén az ügyfélnek 120 napon belül vissza kell fizetnie a kamattámogatást és a kölcsön kamatozóvá válik, a kamat mértéke pedig az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke lesz. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Csoport olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért a babaváró kölcsön esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
Számviteli besorolás
Amortizált bekerülési értéken értékelt
A Csoport a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken (AAC, At Amortized Cost) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása (beszedésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI).
Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt
Az adósságinstrumentum típusú pénzügyi eszközeit a Csoport az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken (FVOCI, at Fair Value Through Other Comprehensive Income) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját (beszedésre és értékesítésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
A kezdeti megjelenítéskor a Csoport visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy egy nem kereskedési célú és leányvállalatba, közös vezetésű vállalkozásba, társult vállalkozásba történő befektetésnek nem minősülő tőkeinstrumentum valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. Ezt a döntést instrumentumonként külön-külön hozza meg a Csoport.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Minden egyéb – tehát nem amortizált bekerülési értéken, vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt – pénzügyi eszközt a Csoport eredménnyel szemben valós értéken értékeltként (FVTPL, at Fair Value Through Profit and Loss) sorol be.
A Csoport emellett a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek).
ii. Pénzügyi kötelezettségek besorolása és későbbi értékelése
A Csoport a pénzügyi kötelezettségeket, a pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek kivételével, amortizált bekerülési értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartoznak a kereskedési célú nem származékos pénzügyi kötelezettségek, a számvitelileg fedezeti kapcsolatba nem vont származékos pénzügyi kötelezettségek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kezdeti megjelenítést követő valós érték változásait a Csoport az eredményben jeleníti meg.
Amortizált bekerülési értéken értékelt
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek bekerülést követő értékelése az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik.
iii. Átsorolások
A Csoport akkor, és csak akkor sorolja át az érintett pénzügyi eszközeit, ha megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelljét.
Amennyiben a Csoport átsorolja pénzügyi eszközeit, az átsorolást az átsorolás időpontjától kezdve, a jövőre nézve kell alkalmaznia. A Csoport az átsorolás időpontjának az üzleti modell megváltozását követő első negyedéves beszámolási időszak első napját tekinti. A Csoport nem állapítja meg újra a korábban már megjelenített nyereségeket, veszteségeket (az értékvesztés miatti nyereségeket és veszteségeket is beleértve) és kamatokat.
A pénzügyi kötelezettségek átsorolása nem lehetséges a kezdeti megjelenítésük után.
A származékos pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a határidős devizaszerződések, a kamatlábswapok, a határidős kamatláb-megállapodások, a futures és a (vásárolt és kiírt) opciós szerződések. A származékos termékek kezdeti megjelenítése és későbbi értékelése valós értéken történik.
A Csoport egyrészt kereskedési céllal, másrészt kamat- és devizakockázat fedezésére köt ilyen ügyleteket. A Csoport minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. A használt instrumentumok közé kamatlábswapok, különböző valuták kamatlábaira kötött kamatcsere-ügyletek, határidős szerződések és opciók tartoznak. A Csoport a fedezeti ügyletek elszámolására az IAS 39 előírásait alkalmazza.
A Csoport rendelkezik olyan strukturált kibocsátott kötvénnyel, amely egyszerre tartalmaz kötelezettségelemet és beágyazott származékos terméket, amelyek értéke kölcsönösen összefügg egymással. A beágyazott származékos termékeket elkülönítik, amennyiben azok gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek egyértelmű és szoros kapcsolatban az alapszerződés jellemzőivel és kockázataival; a beágyazott származékos termék kondíciói megfelelnének egy önálló származékos termék meghatározásának, ha különálló szerződésben lennének; továbbá a kombinált szerződést nem valós értéken értékelik. Az ilyen beágyazott származékos termékeket a Csoport valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökbe beágyazott származékos termékek soha nem kerülnek elkülönítésre. Ebben az esetben a hibrid instrumentum egésze kerül értékelésre az SPPI teszt részeként.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. Az IAS 32.42 szerint a különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnének a pénzügyihelyzet-kimutatásban nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat. A Csoport nettósítási keretmegállapodásai csak bizonyos feltételek esetén érvényesíthetőek, ezért a pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó módon szerepelnek a pénzügyihelyzet-kimutatásban.
A Csoport az egydevizás és kétdevizás kamatcsere ügyletek kamatait – függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredmény” soron számolja el.
Bizonyos származékos instrumentumok, például az FX swap és FX forward ügyletek esetén nem szerepel szerződésben rögzített kamatrész, de a valós értéküket a kamatmozgások befolyásolják (például a kamatkülönbözet alapján számított forward pontok). Ha ezeket a derivatívákat gazdasági fedezeti kapcsolatban használják az alapügylet kamatkockázatának a fedezésére, akkor az azt megfelelően tükröző implicit kamatrész a „Nettó kamateredmény” soron jelenik meg, hogy helyesen tükrözze a tranzakció gazdasági tartalmát, melynek célja az alapügylet kamatbevételének/-ráfordításának korrekciója.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt, valamint 2023.01.01-től a trading célú FX swap és FX forward ügyletek implicit kamateredményét a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki.
A Csoport bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Csoport formálisan dokumentálja a fedezeti ügyletet vagy ügyleteket és a fedezett ügylet vagy ügyletek közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Csoport a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Covid19-járvány okozta gazdasági károk miatt esetlegesen fellépő likviditási nehézségek enyhítésére moratórium elrendelésére került sor a kormányzat részéről. A moratórium hatálya alá tartozó és egyúttal fedezeti elszámolásba bevont hitelek esetében az új cash-flow profil megváltozott kamatkockázatát a Csoport derivatív eszközökkel menedzseli. A cash-flow profil módosulásából eredő valósértékváltozást a Csoport a fedezési költség változásának tekinti és ilyen értelemben ez nem befolyásolja a fedezeti kapcsolatok retrospektív hatékonyságát.
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére, amely a nettó eredményt érintheti, akkor a származékos ügylet elhatárolt kamattal csökkentett valós érték változása közvetlenül elszámolásra kerül az eredményben, a fedezett ügyleten keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változással együtt a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A valósérték-fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamata a „Nettó kamateredmény” soron jelenik meg.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésre kerül vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Csoport a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja. Az effektív kamatláb módszerrel értékelt fedezett ügyleteknek addig elszámolt módosítását a hátralévő futamidő során az eredményben kell amortizálni az újraszámolt effektív kamatláb alkalmazásával.
A Csoport fix kamatozású hiteleket, betéteket, fix kamatozású kibocsátott, valamint vásárolt kötvényeket fedez valósérték-fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyletekkel. A fedezeti kapcsolat megvalósul mikró, illetve makró, azaz portfólió szinten is. Az utóbbi esetben modellezett folyószámla-állományt, valamint fix kamatozású hitelportfóliót von be fedezeti kapcsolatba a Csoport.
Cash-flow fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség pénzáramainak változékonyságából eredő olyan kitettség fedezésére, ami a fedezett tétellel kapcsolatos beazonosítható kockázatnak tulajdonítható, akkor a származékos ügyleten képződött, elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési nyereségnek vagy veszteségnek azt a részét, amely hatékony fedezetként került meghatározásra, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, a nem hatékony részt pedig a nettó nyereségben vagy veszteségben kell szerepeltetni a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A cash-flow fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamata a „Nettó kamateredmény” soron jelenik meg.
A Csoport kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésére kerül, vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Csoport a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja attól az időponttól, amikor a fedezeti kapcsolat hatékonysága megszűnt. A Csoport az átfogó jövedelemben felhalmozódott nyereség vagy veszteség komponenseket azon időszakokban vezeti át, melyek során az eszköz vagy kötelezettség hatással van az eredményre, illetve, ha nem látja annak a lehetőségét, hogy az átfogó jövedelemben elszámolt veszteség egésze vagy egy része megtérüljön, akkor azt egy összegben átvezeti az eredménybe és a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutatja ki.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A hatékonytalanság forrása
Hatékonytalanság a következő elemekből származhat mind a valós érték, mind a cash-flow fedezeti ügyletek esetében:
· A kamatkockázat swap ügyletekkel való fedezése miatt származhat hatékonytalanság derivatív ügyfél hitelkockázatából, amely a fedezett ügyletben nem jelenik meg. Ezt a kockázatot a Csoport azzal minimalizálja, hogy magas hitelminősítésű ügyfelekkel köti meg a fedező swapokat.
· Különböző amortizációs tulajdonságok a fedezett és fedező ügyletek esetében, illetve eltérő névérték.
· Esetlegesen eltérő diszkontgörbével való kiértékelése a fedezett és a fedező ügyletnek a valós érték meghatározásában.
· Hatékonytalanság származhat a fedező és a fedezett ügylet eltérő indulási/lejárati dátuma miatt.
A várható hitelezési veszteségek meghatározása olyan számviteli becsléseket igényel, amelyek definíció szerint ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel.
A Csoport a várható hitelezési veszteségeket a teljes futamidő alapján vizsgálja az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartozó hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumokra, a hitelkeretekből eredő kitettségekre, a lízingkövetelésekre és a pénzügyi garancia szerződésekre vonatkozóan. A Csoport ezekre a várható veszteségekre valamennyi beszámolási időpontra értékvesztést (pénzügyi eszközök esetén) vagy céltartalékot (hitelkeretek, pénzügyi garancia szerződés esetén) képez.
A Csoport nem jelenít meg értékvesztést a tőkeinstrumentumokra vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése
A Csoport a várható hitelezési veszteségek tekintetében az alábbi értékelési kategóriákba sorolja az eszközeit:
Teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (Stage 1 besorolás)
A Stage 1 besorolású pénzügyi instrumentumokra 12 havi várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges, amely az élettartam alatti várható hitelezési veszteség része: azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a pénzügyi kimutatások fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
Teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok (Stage 2 besorolás)
Olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett vagy egyéb jelentős kockázatot jelző minőségi kritériumok állnak fenn. A Stage 2 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges. Az élettartam alatti várható hitelezési veszteség a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség.
Értékvesztett pénzügyi instrumentumok (Stage 3 besorolás)
Értékvesztett minősítést kap az a kitettség, amely esetében fennáll annak objektív bizonyítéka, hogy az adós nem fog tudni eleget tenni a Csoport felé fennálló fizetési kötelezettségei teljesítésének. A Stage 3 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges (lásd ennek meghatározását fentebb).
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (Purchased or Originated Credit Impaired, POCI besorolás)
POCI pénzügyi eszközök azok, amelyek a könyvekbe való bekerülésükkor értékvesztettnek minősülnek. A Csoport esetében vásárlással, vagy olyan szerződés módosítás esetén kerülhetnek POCI pénzügyi eszközök a könyvekbe, amely szerződésmódosítás az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésével, és egyidejűleg a módosított pénzügyi eszköz könyvekbe való felvételével jár. POCI pénzügyi eszközök esetében azok bekerülésétől a könyvekből való kivezetésükig élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Alacsony hitelkockázatú pénzügyi eszközök
A Csoport a befektetési fokozatú állampapírok esetén alkalmazza csak ezt a besorolást, melyre a Csoport 12 havi várható hitelezési veszteséget jelenít meg minden esetben, tehát abban az esetben is, ha azok hitelkockázata a kezdeti megjelenítésük óta lényegesen növekedett. Befektetési fokozatúnak a Csoport azon állampapírokat minősíti, amelyekre a külső hitelminősítők AAA és BBB- (Standard & Poor’s, Fitch), illetve Aaa és Baa3 (Moody’s) minősítést adtak.
Jelentős növekedés a hitelkockázatban („Stage 2-be történő mozgás”)
A Csoport akkor tekinti a pénzügyi instrumentum hitelkockázatának jelentős növekedését a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése óta bekövetkezettnek, amikor az alábbi mennyiségi, minőségi vagy felmondási kritériumok közül egy vagy több teljesült.
Mennyiségi kritériumok
A Csoport elsődleges indikátorként mennyiségi kritériumokat alkalmaz az összes portfólió hitelkockázatának jelentős emelkedésére vonatkozóan. A kvantitatív besoroláshoz a Csoport összehasonlítja az aktuális és ez eredeti hátralévő futamidőre vonatkozó nemteljesítési valószínűséget. A jelentősnek tekintett nemteljesítési valószínűség (Probability of Default, PD) növekmény szegmensenként eltérő, non-retail szegmensek esetében alapesetben 250%, amely egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek esetében minimum 150%-ig csökkenhet összhangban az anyabanki előírásokkal. A lakossági (magánszemély és mikrovállalat) szegmens esetén az ügylet eredeti és aktuális hitelminősítése (ratingje), a hátralévő futamideje és a nemteljesítési görbe alapján határozódik meg a jelentős PD növekmény. A jelentős portfólióromlás (az ügylet folyósításakor a futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség és az aktuális futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség hányadosa) alapján került meghatározásra a lakossági portfólió termékei szerint megbontva.
Minőségi kritériumok
A Csoport minőségi kritériumokat használ másodlagos mutatóként az összes lényeges portfólió hitelkockázatának jelentős növekedésének meghatározásához. A Stage 2-be történő mozgás akkor történik, ha az alábbi kritériumok teljesülnek.
A szuverén, banki, vállalati, pénzügyi intézmények, a helyi és regionális önkormányzati portfóliók esetében, ha a hitelfelvevőre vonatkozóan teljesül az alábbi kritériumok közül egy vagy több:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· 30 napon túli késedelem,
· az ügyfél hitelkockázati státusza miatt megkülönböztetett kezelést igényel,
A hitelkockázat jelentős emelkedésének vizsgálata magában foglalja az előretekintő információkat, amelyek negyedévente kerülnek meghatározásra a Csoport valamennyi nem lakossági portfóliójában.
Lakossági (magánszemély és mikrovállalat) portfóliók esetében, ha a hitelfelvevő az alábbi kritériumok közül egyet vagy többet teljesít:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· szakértői megítélés,
· 30 napon túli késedelem,
· nemteljesítési (default) esemény az ügyfél másik ügyletén,
· az ügylet vagy ügyfél IRB módszertan szerint minősítendő, de besorolatlan kategóriába esik.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének megítélése magában foglalja az előretekintő információkat és a Csoport lakossági portfólióira ügylet szinten, havi rendszerességgel valósul meg.
A Covid19 miatti hitelkockázatnövekedés leírása a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben található.
Értékvesztett hitelek definíciója („Stage 3-ba történő mozgás”)
Nem lakossági ügyfelek esetén összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, a Csoport abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Mennyiségi kritériumok
A hitelfelvevő lényeges, több mint 90 napos késedelemben van a szerződéses fizetési kötelezettségéhez képest. A több, mint 90 napot meghaladó késedelmű ügyfelek nem Stage 3-ban történő feltüntetésre nincs lehetőség.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a késedelem eléri a 180.000 Ft-ot és a késedelem az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli összes követeléshez viszonyított aránya eléri az 1%-ot a teljes kitettséghez viszonyítva.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Nem lakossági ügyfelek esetében várható nemfizetés miatt defaultossá válik az ügyfél az alábbi esetekben:
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) vagy bíráság által felügyelt szerkezetátalakítási eljárás indul az ügyféllel szemben,
· a Csoport a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondja,
· a Csoport a tartozást pénzügyi nehézségek fennállása miatt lényeges veszteség mellett átstrukturálja, a fent említett 1%-os lényegességi határ alkalmazása mellett,
· a Csoport az ügyfélen hitelezési veszteséget szenved el, vagy pénzügyi nehézségek és megemelkedett hitelkockázat miatt az eszközt veszteséggel értékesíti (jellemzően ezek nem elsődleges defaultok),
· pénzügyi szervezetek esetén a felügyeleti engedély visszavonásra kerül,
· fizetési moratórium egy országban.
Egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése esetén: A várható veszteség vizsgálat érdekében a Csoport a pénzügyi nehézséggel érintett ügyfelek kiszűrésére korai komplex, kvalitatív és kvantitatív jelzéseken alapuló figyelmeztető rendszert és folyamatot alkalmaz, mely során pénzügyi indikátorok segítségével vizsgálja az ügyfél várható veszteségének és várható megtérülésének viszonyát.
Minden IFRS szerint értékvesztett ügyfelet nemteljesítőnek minősít a Csoport és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében.
A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Csoport valamennyi nem lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan, és összhangban vannak a belső hitelkockázat-kezelési célú nemteljesítés fogalmával. A default definíció következetesen került alkalmazásra a Csoport default valószínűségre (Probability of Default, PD), a defaultkori kitettségre (Exposure at Default, EAD), és a nemteljesítéskor várható veszteségére (Loss Given Default, LGD) vonatkozó modelljeiben.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok, a várható veszteség valószínűsítése nem indokolt és nem állnak fenn megalapozott aggodalmak az adósságszolgálat problémamentes teljesítését illetően legalább 3 hónapos vagy az átstrukturált hitelek esetén annál hosszabb ideig, de legalább egy évig tartó időszakon keresztül.
A 2020-as, koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt törvényben szabályozott adósságszolgálatra vonatkozó fizetési moratóriumban történő részvétel nem automatikus indikátora a nemteljesítésnek. A 2021-ben kezdődött két fizetési moratórium (moratórium 2 és moratórium 3), illetve a 2022-ben történt moratórium hosszabbítás (moratórium 4) és a 2022-ben újonnan indult agrárfinanszírozási kitettségekre vonatkozó moratórium, valamint a KKV kamatstop (részletesen bemutatva az 5.2-es pontban) igénybevétele esetén a Csoport egyedileg értékelte a résztvevő ügyfelek esetlegesen megromlott likviditási és pénzügyi helyzetét, és amennyiben ilyen helyzet állt fenn, a moratóriummal érintett ügyfeleket újratárgyaltnak tekintette és értékvesztéstesztet végzett az esetleges várható nemfizetési helyzet azonosítása céljából. Az értékvesztésteszten azonosított ügyfelek esetében nettó jelenérték kalkulációt végzett a Csoport, és azon ügyletek esetében, ahol a jövőbeni várható törlesztések nettó jelenértéke várhatóan nem fedezi az aktuális kitettséget, nemteljesítő státuszt (default) azonosított és Stage 3-ba sorolta az adott ügyfelet. A fent részletezett vizsgálatokat a Csoport külön-külön is elvégezte az egyes (2, 3, 4 és agrárfinanszírozási) moratóriumokban és KK kamatstop programban résztvevő ügyletek esetében.
A moratórium során a késedelmes napszámítás felfüggesztésre kerül a moratórium hatálya alá tartozó kitettségek vonatkozásában.
Lakossági ügyfelek esetén a Csoport abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Mennyiségi kritériumok
Az adott pénzügyi eszköz lényeges, több mint 90 napos késedelemben van a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő fizetési kötelezettségéhez képest.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő késedelem eléri a 100 euró forintban meghatározott ellenértékét és az ügyleti (mikrovállalatok esetében ügyfél) teljes (késedelmes és nem késedelmes) kitettség 1%-át.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Lakossági ügyfelek esetében várható nem fizetés miatt defaultossá válik az ügylet (mikrovállalatok esetében ügyfél) az alábbi esetekben:
· az adós elhunyt,
· az adós csalást követett el,
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· követelést a magas hitelkockázat miatt értékesítette a Csoport,
· finanszírozási szerződés azonnali hatállyal történő felmondása,
· tartozás pénzügyi nehézségek fennállása miatti átstrukturálása,
· egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése,
· cross-default ok áll fenn, azaz egy ügyfél másik ügylete vagy egy másik ügyfél defaultja defaultot okoz egy adott ügyletnél.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapon vagy az átstrukturált hitelek esetén legalább egy éven keresztül, és az ügyfél minden egyéb kikerülési kritériumot teljesít.
Minden értékvesztett (a fogalom meghatározását lásd fentebb) ügyletet nemteljesítőnek minősít a Csoport és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében. A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Csoport valamennyi lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek értékelése
A várható hitelezési veszteség az az elfogulatlan módon számszerűsített és valószínűséggel súlyozott összeg, ami tükrözi a pénz időértékét, valamint azokat az ésszerű és indokolható információkat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre állnak múltbeli eseményekről, aktuális körülményekről és a jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzésekről.
Specifikusabban, a Csoport a következőképpen értékeli a várható hitelezési veszteségeket:
Stage 1 és Stage 2 hitelkockázati kitettségek esetén: Az adott hónapra vonatkozó várható marginális hitelezési veszteség a PD, az LGD és az EAD szorzatának összege. A fenti számítás hatékonyan becsüli a várható hitelezési veszteségek jövőbeli értékeit, amelyekből ezután jelenértéket számítunk a fordulónapra vonatkozóan. Ezután a várható hitelezési veszteségek kiszámolt értékeinek előretekintő forgatókönyv alapján történő súlyozására kerül sor.
A Stage 3-as kategóriába sorolt hitelkockázati kitettségek tartalékainak becslésére a Csoport különböző modelleket alkalmaz:
· A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
· A lakossági hitelek esetében a Stage 3-as besorolásnak megfelelő várható hitelezési veszteséget a legvalószínűbb vártható veszteségnek (BEEL, Best Estimate of Expected Loss) közvetett költségekkel kiigazított, konzervatív pótlékokat (add-onokat) nem tartalmazó statisztikai becslése alapján számítjuk ki.
Diszkontráta
A Csoport a várható hitelezési veszteségek számításánál a következő diszkontrátákat alkalmazza:
· nem értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (nem POCI) pénzügyi eszközök: eredeti vagy aktuális effektív kamatláb,
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
· értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (POCI): hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatláb,
· le nem hívott hitelkeretek: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· pénzügyi garanciák: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· lízing követelések: implicit kamatláb.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Csoport kronologikus elemzést végez, és meghatározza a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat az egyes portfóliók tekintetében.
Ezen gazdasági változók köre és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhat. Az elemzés során szakértői becslést is alkalmaz a Csoport. Non-retail szegmensben ezen gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatása a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozódik meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a defaultrátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
Lakossági portfóliók esetén a Csoport ezen gazdasági változók alapján egy makromodellt használ a várható bedőlési valószínűségek becslésére, ezen makromodell alapján előre vetített PD változás hatása hároméves periódusra vonatkozik, utána egy egyéves átmeneti időszakban visszatér az eredeti PD görbéhez.
Az alap gazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, a várható eltérések megragadása érdekében. A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy három forgatókönyv megfelelően rögzíti a várható eltéréseket. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2023-ban változatlan maradt.
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, ezért a tényleges kimenetelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Csoport úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Csoport különböző portfólióira vonatkozóan. A tárgyévi és összehasonlító időszaki várható hitelezési veszteségek meghatározásakor alkalmazott jövőbe tekintő információk a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Csoport a várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztést az alábbiak szerint jeleníti meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban:
· az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében: az eszköz bruttó könyv szerinti értékéből történő levonással;
· a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciaszerződések esetében: céltartalékként;
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén: a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés-állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Csoport, valamint a kiegészítő megjegyzésekben bemutatja ennek összegét.
A hitelek és adósságinstrumentumok (részlegesen vagy teljes mértékben) leírásra kerülnek, amennyiben a Csoport észszerűen nem várja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését. Általában ez a helyzet, ha a Csoport úgy ítéli meg, az adósnak nem áll rendelkezésre elegendő bevételforrás, amely a leírással érintett összeg visszafizetésére alkalmas cash-flow-t generálna.
A Csoport a jogi igényérvényesítési eljárásban érintett, nem magánszemély ügyféllel szemben fennálló követelések leírásáról az alábbi szempontrendszer alapján dönt:
· a jogi igényérvényesítési eljárás (felszámolás, végrehajtás) során a követelés behajthatatlannak lett minősítve,
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
· a fennálló tartozásból várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit,
· vagy a felszámolási eljárásban a hitelezői besorolás alapján a Csoport várható megtérülése nulla.
A Csoport nem magánszemélyek esetén alkalmazza az IFRS 9 részleges leírásra vonatkozó bekezdéseit, amennyiben a teljes kintlévőség megtérülésére nem lehet számítani a folyamatban lévő igényérvényesítés alapján vagy az ügyfél működési pénzáramlásainak hiányában. Ebben az esetben a meglévő értékvesztés erejéig részleges leírást hajt végre. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.
Nem magánszemély ügyfelek esetén lehetőség van követelések elengedésére, ami szintén kivezetési eseménynek minősül. Elengedésre az ésszerű gazdálkodás követelményének teljesülése esetén kerülhet sor. Az észszerűség kritériumai között nem csak üzleti, gazdasági megfontolások állhatnak, hanem bármilyen természetű érvelés lehet ésszerű, mint pl. jogi, technikai, technológiai érdekek egyebek között.
Magánszemély esetén abban az esetben alkalmazható leírás, ha az ügyletből várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit és az ügylet behajthatatlannak lett minősítve.
A hitel leírása vagy elengedése a tárgyévi eredménykimutatásban, a hitel számviteli kategóriájának függvényében a „Pénzügyi eszközök értékvesztése” (amortizált bekerülési értéken értékelt vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) vagy a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron (eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) kerül elszámolásra. A már leírt pénzügyi eszközökből származó megtérüléseket a Csoport szintén ezeken az eredménysorokon számolja el.
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok, vagy a Csoport átadja a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramainak átvételére vonatkozó jogokat egy olyan ügylet keretében, amelyben lényegileg a pénzügyi eszköz tulajdonjogából származó összes kockázatot és hasznot átruházza. Az átadott pénzügyi eszközben a Csoport által létrehozott vagy megtartott bármilyen érdekeltség önálló eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Csoport olyan ügyleteket is köt, amelyek során a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített eszközöket ruház át, de teljes egészében vagy részben megtartja az átadott eszközöknek vagy azok egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát. Amennyiben a Csoport az összes vagy lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, az eszköz nem kerül kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból. Az összes vagy lényegileg összes haszon és kockázat megtartása melletti eszközátadások közé tartoznak például az értékpapír-kölcsönzési és -visszavásárlási ügyletek, valamint az értékpapírosítás.
Az egyidejű teljes hozamcsere-ügylet megkötésével átruházott eszközök - a repóügyletekhez hasonlóan - fedezett finanszírozási ügyletként kerülnek elszámolásra.
Olyan ügyletek során, amikor a Csoport nem tartja meg, és nem is ruházza át lényegében a pénzügyi eszköz tulajdonlásával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot, az eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a Csoport nem tartja meg az eszköz feletti ellenőrzést. Amennyiben lényegileg az összes kockázat és haszon a Csoportnál marad, a megtartott jogok és kötelmek önálló eszközként, illetve kötelezettségként kerülnek kimutatásra az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” vagy az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron az adott ügylet irányának típusától függően. Amennyiben a tranzakció során a Csoport megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, akkor az eszköz a folytatódó részvételből következő kitettség mértékéig kerül továbbra is kimutatásra, amit az határoz meg, hogy milyen mértékben kitett a Csoport az átruházott eszköz értékében bekövetkezett változásoknak.
Bizonyos ügyleteknél a Csoport megtartja azt a kötelmet, hogy díj ellenében kezelje az átadott pénzügyi eszközt. Az átadott eszközt teljes egészében kivezetik, ha megfelel a kivezetési kritériumoknak. A szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban eszközt kell kimutatni, amennyiben a szolgáltatási díj magasabb a szolgáltatás értékénél, illetve forrást, ha alacsonyabb annál.
A Csoport értékpapír-vásárlásokat (-eladásokat) hajt végre lényegében azonos értékpapírok bizonyos jövőbeni időpontban rögzített áron történő viszonteladására (visszavásárlására) vonatkozó megállapodások keretében. A jövőbeni időpontban történő viszonteladási elkötelezettséggel vásárolt értékpapírokat nem jelenítik meg értékpapírként. A kifizetett összegeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron jelenítik meg és úgy mutatják be, mint amelynek biztosítéka a mögöttes értékpapír. A visszavásárlási megállapodás keretében eladott értékpapírok továbbra is az értékpapírok között szerepelnek és kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Az értékpapírok átadásával kapcsolatos kötelezettségeket a Csoport „Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” között jeleníti meg. Az eladási és visszavásárlási ellenértékek közötti különbözetet időarányosan jelenítik meg az ügylet időtartama alatt, és az egyéb kamatbevételben vagy a kamatráfordításokban mutatják ki.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport bizonyos pénzügyi eszközöket a kapcsolódó kockázatok portfólióba történő besorolásával értékpapírosít. Az értékpapírosítás olyan ügylet, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amelyre az alábbiak közül mindkettő teljesül: az ügylet keretében eszközölt kifizetések a kitettség vagy kitettségek halmazának teljesítése függvényében alakulnak és az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását az ügylet futamideje alatt. A hagyományos értékpapírosítás lehetővé teszi a hitelek egy csoportjának újrafinanszírozását azáltal, hogy forgalomképes értékpapírrá alakítja át azokat. Ebben az esetben valódi követelésátruházás történik és az eszközök és a kockázatok teljesen vagy részben kikerülnek az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A szintetikus értékpapírosítás során a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek a Csoport kitettségei maradnak.
2022. december 23-án a Csoport egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Csoport megtartotta. Mivel a hitelekből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogokat a Csoport megtartotta, továbbá megtartotta valamennyi érintett hitel egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát, ezért az IFRS 9 alapján a hitelek nem kerülnek kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból.
A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelmek teljesülnek, törlésre kerülnek vagy lejárnak.
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének eredménye a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” és a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
Pénzügyi eszközök
Amennyiben a Csoport egy pénzügyi eszközt újratárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cserél, minden esetben értékelést hajt végre. Ennek alapján, ha az újratárgyalt cash-flow-k lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses cash-flow-itól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül a könyvekből és helyette az új eszköz kerül felvételre az újratárgyaláskor érvényes valós értéken. A kivezetett pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke és a valós értéken a könyvekbe felvett pénzügyi eszköz értéke közötti különbözet az eredményben az „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
A Csoport a lényegességet minőségi és mennyiségi kritériumok mentén vizsgálja.
Minőségi kritériumok:
· devizanem változása, amennyiben nem szerepelt a szerződésben a különböző devizanemekben történő lehívás,
· pénzügyi instrumentum változása (pl. hitel kötvénnyé alakul vagy átstrukturálás során folyószámlából hitel keletkezik),
· SPPI tesztet sértő kitétel szerződésbe iktatása/eliminálása.
Mennyiségi kritériumok:
· az ügylet cash-flow-val súlyozott átlagos hátralévő futamideje kumulatívan számolva legalább 2 évvel és az eredeti futamidő legalább 50%-ával változik (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve),
· a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékétől legalább 10%-kal és nem lakossági ügyletek esetében legalább 100.000 EUR-val, lakossági ügyletek esetén legalább 2.000 EUR-val eltér (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve).
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi eszközből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi eszköz kivezetését. Ebben az esetben a Csoport újraszámolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményben. Amennyiben a módosításra az adós pénzügyi nehézségével összefüggésben került sor, a módosítás miatti nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban, a „Pénzügyi eszközök értékvesztése” soron kerül bemutatásra. Egyéb esetekben, a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Csoport.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A moratórium hatálya alá eső szerződések esetében a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke és az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékének különbsége nem haladta meg a 10%-ot, ezért a moratórium nem jelentős újratárgyalásnak tekinthető és ennek megfelelően a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Csoport, a mérleg oldalon pedig a kitettség bruttó értéke került módosításra.
A módosítás kapcsán elszámolt, az új eszköz valós értékének meghatározása során figyelembe vett díjak és a megtérített tranzakciós költségek az új kitettség amortizált bekerülési értékét módosítják. Az egyéb tranzakciós költségek a kivezetésből származó eredményében kerülnek megjelenítésre.
Pénzügyi kötelezettségek
A Csoport kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek (a lényegességi feltételek megegyeznek a pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételekkel). Ebben az esetben a módosított feltételeknek megfelelő új pénzügyi kötelezettséget a Csoport a módosítás időpontjában érvényes valós értéken jeleníti meg. A megszűnt pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke és az új, módosított pénzügyi kötelezettség valós értéke közötti különbözetet a Csoport az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Csoport újraszámolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az „Egyéb eredmény” soron.
A módosítás kapcsán elszámolt tranzakciós költségek és díjak a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét módosítják, amennyiben a szerződésmódosítás nem eredményez kivezetést.
Amennyiben a szerződésmódosítás a módosított pénzügyi kötelezettség kivezetését eredményezi, a módosításhoz kapcsolódó tranzakciós költségek és díjak általában az eredményben számolandók el, azt az esetet kivéve, amikor egyértelműen bizonyítható, hogy azok kizárólag a módosítás miatt a könyvekbe felvett pénzügyi kötelezettséghez kapcsolódnak.
A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben történő beszámítására és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon történő megjelenítésére abban az esetben kerül sor, amennyiben jogilag érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek egymással szemben történő beszámítására, és szándék van a nettó alapon történő rendezésre, vagy arra, hogy egyidejűleg történjen meg az eszköz realizálása és a kötelezettség rendezése.
Pénzügyi lízingnek minősülnek azok a szerződések, ahol az adott eszköz tulajdonjogával kapcsolatos lényegileg valamennyi kockázat és haszon átadásra kerül a másik fél számára, de a tulajdonjog nem feltétlenül száll át. A Csoport lízingbe adóként a pénzügyi lízing keretében lízingbe adott eszközöket követelésként jeleníti meg a pénzügyihelyzet-kimutatásban (a bankokkal, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések között) a lízingben lévő nettó befektetéssel megegyező összegben. A Csoport a nettó lízingbefektetésből származó pénzügyi bevételeket állandó időszakonkénti megtérülési ráta alkalmazásával mutatja ki. Az elszámolási időszakra vonatkozó lízingfizetéseket a bruttó lízingbefektetéssel szemben kell figyelembe venni, csökkentve ezáltal mind a tőke összegét, mind pedig a nem realizált pénzügyi bevételt.
Minden egyéb lízinget operatív lízingként sorolnak be. Lízingbe adóként a Csoport az operatív lízingbe adott eszközöket az „Ingatlanok, gépek, berendezések” között mutatja ki, és ennek megfelelően számolja el. Értékvesztés miatti veszteséget olyan mértékben számolnak el, amilyen mértékben a maradványérték nem térül meg teljesen és ezáltal a berendezés könyv szerinti értéke értékvesztett.
A betétek, a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek alkotják a Csoport adósságfinanszírozási forrásait.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A betétek, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken, majd a későbbiekben amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával történik.
A Csoport céltartalékot mutat ki, ha múltbeli események következtében meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni. A céltartalékok meghatározása a várható jövőbeli cash-flow-k diszkontálásával történik, a pénz időértékére és adott esetben a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával.
A függő kötelezettségek, amelyek hitelkereteket és bizonyos kibocsátott garanciákat foglalnak magukban, múltbeli események nyomán felmerülő lehetséges kötelmek, amelyeknek meglétét csak egy vagy több bizonytalan, a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése igazolja majd.
A kiáramlások várható ütemezése a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ, ami a hitelkeretek és garanciák esetén a lejáratáig bármikor, míg a peres kötelezettségek esetén a perzárást követően várható.
A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek alapján a Csoport meghatározott kifizetéseket köteles teljesíteni a garancia kedvezményezettje felé olyan veszteség kapcsán, amit a kedvezményezett amiatt szenved el, hogy egy bizonyos adós nem teljesíti határidőre egy adósságinstrumentum feltételei alapján fennálló fizetési kötelezettségét.
A pénzügyi garancia kötelezettségek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, majd a kezdeti valós értéket amortizálják a pénzügyi garancia futamideje alatt. A garanciakötelezettség ezt követően az IFRS9 előírásaival összhangban várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék összege és az IFRS15 alapelveivel összhangban elszámolt kumulált bevétellel csökkentett bekerüléskori érték közül a magasabb értéken kerül kimutatásra. A pénzügyi garanciák a céltartalékok között kerülnek kimutatásra.
További részletek a (41) Függő és jövőbeni kötelezettségek kiegészítő megjegyzésben találhatók.
A Csoport pénzügyi instrumentumainak kamatbevétele az effektív kamatláb módszer alkalmazásával az eredménykimutatás „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” során, a Magyar Nemzeti Banknál lévő látra szóló követelésekhez, illetve a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív kamat az „Egyéb kamatbevétel” soron, a pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamat és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív kamat a „Kamatráfordítások” soron kerül kimutatásra. Ez alól képeznek kivételt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési könyvben tartott és kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok, valamint a kockázatkezelési célra megjelölt származékos termékek, amelyek kamatbevétele az „Egyéb kamatbevétel”, kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron kerül megjelenítésre. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevétele szintén az „Egyéb kamatbevétel” soron, míg az eredménnyel szemben valós értéken értékelt betétek kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron jelenik meg. A derivatívák esetén a kamatok leválasztásra kerülnek a valós érték változásairól, így a kamateredmény már csak realizált és nem realizált kamateredményt tartalmaz a derivatívákat illetően.
Az effektív kamatláb módszer a pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értékének kiszámítására, és a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszakra való felosztására használt módszer.
Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti vagy adott esetben ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket és pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb meghatározása a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor történik, és a későbbiekben a változó kamatozású instrumentumoknál az átárazódáskor kerül felülvizsgálatra. Az effektív kamatláb számításánál a Csoport úgy készít becslést a jövőbeli cash-flow-kra, hogy figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételét. Az effektív kamatszámítás tartalmaz a szerződő felek közötti minden olyan kapott vagy fizetett összeget, amely szerves része az effektív kamatlábnak, beleértve a tranzakciós költségeket és minden más prémiumot és diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségeket tartalmaznak, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez, illetve kibocsátásához kapcsolódnak.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kamatbevétel összegének kiszámítása
A nem értékvesztett (Stage 1 és Stage 2) pénzügyi eszközök utáni kamatot a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékre történő alkalmazásával számítja ki a Csoport. Értékvesztett (de nem POCI) pénzügyi eszközök esetén a kamatbevételt a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére (nettó könyv szerinti értékére) való alkalmazásával számítja ki a Csoport. Amennyiben e pénzügyi eszközök visszakerülnek a nem értékvesztett kategóriákba (Stage 1 és Stage 2), a kamatelszámolás alapja ismét a bruttó könyv szerinti érték lesz. POCI pénzügyi eszközök esetén az eszköz könyvekből való kivezetéséig a kamatbevételt úgy számítja ki a Csoport, hogy a hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatlábat az amortizált bekerülési értékre (nettó könyv szerinti értékre) alkalmazza.
A díj- és jutalékeredmény között kerül kimutatásra minden realizált és elhatárolt díj- és jutalékeredmény, kivéve azokat a díjakat és jutalékokat, amelyeket a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor a Csoport figyelembe vett, illetve azokat, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak.
Fizetési szolgáltatások díjai és bankkártyadíjak
Fizetési szolgáltatások díjai
A Csoport számos számlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A számlavezetés keretében további kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, mint például átutalási, beszedési, állandó megbízási tranzakciók kezdeményezése, internet banki szolgáltatás igénybevétele, számlainformációk megadása, továbbítása.
Azon díjak esetében, amelyeknél a Csoport folyamatos szolgáltatást nyújt, a díjak havonta kerülnek utólagosan elszámolásra. A felszámított díjak jellemzően fix havi díjak, melyek ügyfélcsoportonként, valamint számlacsomagonként kerültek meghatározásra.
A tranzakciós díjakat a Csoport jellemzően a tranzakció pénzmozgásával egyidőben, vagy utólag, havonta számolja el. Ezen díjak jellemzően a tranzakciótól függően, százalékos mértékben kerülnek meghatározásra. A tranzakcióhoz kapcsolódó eseti díjakat jellemzően a szolgáltatás igénybevételének időpontjában szedi be a Csoport. Ezek a díjak lehetnek fix összegű vagy %-os mértékben meghatározott díjak.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó díjak, jutalékok
A Csoport szolgáltatásai között szerepelnek az ügyfelei részére történő bankkártya-kibocsátás és egyéb kapcsolódó tevékenységek. Ennek során többféle jutalékbevétel realizálódik díj- és jutalékeredmény fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó sorain, melyek alapvetően a kibocsátással összefüggésben, valamint a kártyatranzakciók alapján kerülnek meghatározásra.
Jellemző díjbevétel az éves kártyahasználati díj, mely mértéke a bankkártya típusától függően változik. Az éves díjak jellemzően előre kerülnek beterhelésre.
A folyamatosan nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt kerülnek elszámolásra. A kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó tranzakció alapú díjak vagy a tranzakció létrejöttekor, vagy utólag, havi rendszerességgel kerülnek elszámolásra. Jellemzően a tranzakcióhoz kapcsolódó díjak a következők lehetnek: ATM készpénzfelvételi, valamint befizetési díj, kereskedői jutalék. Eseti díj lehet a kártyazárlati díj, kártya pótlási díj, melyek jellemzően fix összegű díjkategóriába esnek.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Devizakonverziós és egyéb ügyletek marzsa
A Csoport ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír-ügyleteibe mintegy tranzakciós díjként marzsot épít be. Bár alapvetően ezen marzsok a tranzakció végrehajtásakor árfolyameredményként könyvelődnek le, a Csoport ezeket havonta átvezeti a jutalékbevételei közé. Ilyen marzsok kerülhetnek elszámolásra a különböző csatornákon (Direktnet, Electra, fiók) beadott azonnali és határidős utalási, átváltási, bankkártyás, értékpapír-kereskedési tranzakciók kapcsán.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kiszervezett valutaváltási tevékenység díjai
Magyarországon valutaváltási tevékenységet csak hitelintézet végezhet. A Csoport az ügyfelei részére ezt valutaváltó ügynökökön keresztül (is) végzi. Tekintettel, arra, hogy ha ezt a tevékenységet közvetlenül maga végezné, a Csoportnak különféle kiadásai keletkeznének, ezért a valutaváltási tevékenység során keletkező eredmény bruttó módon kerül kimutatásra: a díjbevételek között megjelennek az ügyfelek váltásai kapcsán felszámított tranzakciókba épített, illetve a valutaváltó ügynöktől beszedett egyéb díjak, míg a díjráfordítások között a valutaváltó ügynök részére jóváírt valutaváltási üzlet eredménye. A díjak elszámolása jellemzően havonta történik.
Értékpapír-kibocsátási és transzfermegbízási díjak
A Csoport befektetési szolgáltatás keretében értékpapír-számlavezetést biztosít ügyfelei számára. Az értékpapír-számlavezetésért és kapcsolódó szolgáltatásokért díjakat számol fel. Az értékpapaír-számlavezetési díj jellemzően az adott időszakban a számlán kezelt értékpapír állomány %-os mértékében kerül meghatározásra. Elszámolása negyedévente, évente, a vonatkozási időszakon belül utólag történik.
A Csoport ügyfeleinek értékpapír-tranzakcióihoz kapcsolódhatnak további díjak, jutalékok, melyek az ügylet %-os mértékében kerülnek meghatározásra. Ezek a díjak jellemzően a tranzakció lebonyolításához kapcsolódóan, illetve a tárgyhónapban kerülnek számvitelileg elszámolásra.
Alapkezelői tevékenység díj és jutalékbevételei
A Csoport befektetési szolgáltatással kapcsolatos bevételei között kerülnek megjelenítésre az alapkezelői tevékenységhez kapcsolódó díjak és jutalékok, valamint pénztáraknak, biztosítóknak nyújtott portfóliókezelési tevékenységből eredő bevételek. Ezen tevékenységek folyamatosan nyújtott szolgáltatásnak minősülnek, melyek díjai jellemzően havonta kerülnek elszámolásra a kezelt portfólió méretétől függő mértékben.
Biztosítási díjak
A Csoport ügyfelei részére biztosítási szolgáltatást közvetít. Az ügyfelektől beszedett díjakat a Csoport továbbutalja a biztosítótársaságok felé. Amennyiben ezen díjak hiteltermékekhez kapcsolódnak, a díjak nettó módon a kamatbevételek között kerülnek kimutatásra. Nem hiteltermékek díjai a jutalékok között kerülnek elszámolásra. A díj- és jutalékbevételek ügynöki szolgáltatásai között bruttón kerül kimutatásra a biztosítási szolgáltatás közvetítéséért felszámított díj is.
Folyamatosan nyújtott szolgáltatás révén a díjak jellemzően havonta kerülnek elszámolásra.
A letétkezelés, vállalati pénzügyek, vagyonkezelés és egyéb bevételek között a még nem említett pénzügyi jutalékok és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos tételek kerülnek megjelenítésre. Ezekben az esetekben is gyakorlat a folyamatosan nyújtott szolgáltatások (például letétkezelési, hitelfedezet-védelmi díjak, széfdíjak) tekintetében a vonatkozási időszakban, jellemzően havonta utólag történő számviteli elszámolás. Az eseti díjak, jutalékok adott időszakban, jellemzően a szolgáltatásnyújtás időpontjában kerülnek elszámolásra (például tanácsadás vállalati ügyfelek részére, információbiztosítás, egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek).
A Csoport díj- és jutalékbevételeket eredményező lényeges szolgáltatásait a (8) Nettó jutalék- és díjbevétel pont tartalmazza.
Nem hitelintézeti szolgáltatáshoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételek
A Csoport a 2023. december 31-i nyitott teljesítési kötelmek értékét nem teszi közzé, mivel az ügyfelekkel kötött szerződések általában olyan határozott időtartamúak, ami egy évnél rövidebb, olyan nyílt futamidejűek, amik egy évnél rövidebb felmondási idővel rendelkeznek, vagy olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a Csoport számára, hogy abban az összegben számoljon el bevételt, amit jogosult kiszámlázni.
A díjak összegszerűen a (12) Egyéb működési bevételek és ráfordítások kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” sor a kereskedési célú, valamint a fedezeti elszámolás nélküli kockázatkezelési céllal tartott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó nyereséget és veszteséget tartalmazza és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást, kamatot, osztalékot és árfolyamkülönbözetet.
Az egyéb működési bevétel és ráfordítás tartalmazza a készletek, az immateriális javak, az ingatlanok és berendezések elidegenítéséből, valamint minden máshová nem besorolható tételből származó nyereségeket és veszteségeket.
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog létrejön. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ez rendszerint az osztalék jóváhagyásának a napja.
A Csoport alkalmazza az IAS 19 munkavállalói juttatások standard előírásait. Munkavállalói juttatásoknak minősülnek azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállaló által nyújtott szolgálatért cserébe keletkeznek.
Rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak a 12 hónapon belül kifizetendő bérek, fizetések és kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, a rövid távú fizetett távollétek, jutalmak, bónuszok, valamint a nem pénzben nyújtott juttatások.
Hosszú távú juttatások közé tartoznak a 12 hónapon túl kifizetésre kerülő egyéb jutalmak, juttatások.
A munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé az öregkori nyugdíjak fedezetét meghatározó nyugdíjjárulékok tartoznak, melyek folyamatos befizetést előíró állami nyugdíjprogramon alapulnak.
Végkielégítés címén a Csoport csak akkor mutat ki kötelezettségeket és követeléseket, ha bizonyíthatóan elkötelezte magát az adott munkaviszony megszüntetésére.
A munkavállalói juttatásokat a Csoport a „Személyi jellegű ráfordítások” között számolja el, a standardhoz kapcsolódó lényeges tételeket a (15) Személyi jellegű ráfordítások megjegyzés tartalmazza.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után fizetendő adó a mérleg fordulónapján hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása. A Csoport a nyereségadók közé sorolja a magyar adótörvények által meghatározott társasági adót, helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot.
A halasztott adó meghatározása a mérlegmódszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéke és az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó számítása azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek a mérlegfordulónapig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre azok visszafordulásakor.
A Csoport alkalmazza a 2023 májusában az IASB által a nemzetközi adóreformmal kapcsolatban közzétett, ideiglenesen al-kalmazható, kötelező mentességet. Ez a mentesség az IAS 12 szerinti halasztott adókra vonatkozó számviteli követelmé-nyekre vonatkozik. Ennek megfelelően a Csoport nem veszi figyelembe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerve-zet (OECD) 2. pillérbe tartozó modellszabályokkal kapcsolatos adókat a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek számításában és bemutatásában. Az OECD 2. pillér modellszabályai szerint a multinacionális vállalatok nyereségére vonat-kozó globális minimális adókulcs 15 százalék. Ez a minimumadó EU irányelvként került elfogadásra 2022 decemberében, és 2023. december 31-ig magyar nemzeti jogba át lett ültetve.
Halasztott adókövetelés csak a jövőben várhatóan rendelkezésre álló adóköteles eredmény mértékéig számolható el, amellyel szemben a követelés felhasználható lesz. A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk és csökkentjük azt, ha a kapcsolódó adóelőny realizálása már nem valószínű.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha ugyanabban az adóbevallási csoportban merülnek fel és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint a nettósítás jogilag megengedett.
A közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára elszámolt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára számolják el, és a későbbiekben az eredményben jelenítik meg, amikor a halmozott valósérték-nyereséget vagy - veszteséget megjelenítik az eredményben.
A Csoport az általa kibocsátott olyan kötvényeket (Additional Tier 1 Capital, kiegészítő alapvető tőke), melyek az IAS 32.16. bekezdésben leírtaknak megfelelően nem eredményeznek jogot fix vagy meghatározható számú pénzegység átvételére, vagy kötelmet annak átadására, tőkeinstrumentumként jeleníti meg a pénzügyi kimutatásaiban.
Amennyiben ezek a kötvények külföldi pénznemben kerülnek kibocsátásra, nem monetáris tétel lévén az IAS 21.23 b) pontja alapján azon az átváltási árfolyamon kell átszámítani funkcionális pénznemre, amely a bekerülési ügylet időpontjában érvényben volt (historikus árfolyam).
Az állami támogatások alatt az állam (kormányzat és annak szervei) által – különféle feltételek ellenében átadott/nyújtott olyan konkrét erőforrásokat értjük, amelyek a Csoport működési tevékenységéhez kapcsolódnak. Ezeknek több típusa lehet, így: eszközökhöz kapcsolódó támogatások, jövedelemhez kapcsolódó támogatások, elengedhető kölcsönök és kedvező kamatozású hitelek.
Az állami támogatásokat a Csoport csak akkor mutatja ki állami támogatásként, ha kellő bizonyosság van arra, hogy a Csoport eleget tesz a támogatáshoz kapcsolódó feltételeknek és hogy a támogatást meg fogja kapni.
Az állami támogatások kezdeti megjelenítése az IAS 20 standard alapján valós értéken történik. A jövedelmi megközelítés értelmében a Csoport ezeket az eredménnyel szemben számolja el azokban az időszakokban, amikor a kapcsolódó – kompenzálandó – költségeket/ráfordításokat elszámolja.
Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást a Csoport a bruttó elszámolás módszerével élve halasztott bevételként mutatja ki, és az eszköz élettartama alatt arányosan oldja fel az eredménnyel szemben, mintegy csökkentve így az adott időszak értékcsökkenési költségeit.
Az alábbi az IASB által közzétett és az EU által elfogadott módosított standardok léptek hatályba a jelen beszámolási időszaktól:
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standard módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai – Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fenti standardok módosítása nem volt jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok
Jelen pénzügyi kimutatások elfogadásakor az alábbi IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardmódosítások még nem léptek hatályba:
· IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Lízingkötelezettség eladási és visszlízing ügylet esetén (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása – a hatályba lépés dátuma változott, Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott új és módosított standardok
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjáig:
· IFRS 14 „Szabályozói elhatárolások”– Az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot
· IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban)
· IAS 7 „Cash flow-k kimutatásai” és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” standard módosításai: Szállítói pénzügyi megállapodások (IASB hatálybalépésének időpontja: 2024. január 1.)
· IAS 21 „Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai” standard módosításai: Átválthatóság hiánya (IASB szerinti hatálybalépés: 2025. január 1., az EU általi jóváhagyási folyamatot határozatlan időre elhalasztották.)
A Csoport úgy véli, hogy az új standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.
Az MNB a 2022 során 2,4%-ról 13%-ra növelt alapkamatot 2023-ban három lépésben, 2023. október 25-én 12,25%-ra, 2023. november 22-én 11,5%-ra, majd 2023. december 20-án 10,75%-ra csökkentette.
2023. év elején a kamatfolyosó alsó szélét meghatározó egynapos betét kamata 12,5%, míg a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamata 25% volt. A Monetáris Tanács 2023. április 25-i ülésén elindult a kamatcsökkentési folyamat. Ennek eredményeképp 2023. év végére a kamatfolyosó alsó széle több lépésben 9,75%-ra, a felső széle pedig 11,75%-ra csökkent.
Az 2022. októberben bevezetett gyorsbetétek kamatlába is folyamatosan csökkent 2023 során: az év eleji 18%-ról szeptember végéig 13%-ra, ezzel elérte az alapkamat szintjét. A betéti gyorstendereket 2023. október 2-től a jegybank felfüggesztette.
A Monetáris Tanács szeptemberi döntése értelmében a jegybanki eszköztár átalakult és egyszerűsödött. Megvalósult az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárása, újra az alapkamat vált az irányadó kamattá, ezzel véget ért a 2022. októberben bevezetett rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Likviditást lekötő eszközök
Az MNB az 2022. őszén bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeit – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – 2023-ban is rendszeresen alkalmazta, heti rendszerességgel tartott diszkontkötvény aukciókat és továbbra is alkalmazta az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket.
Tartalékrendszer
2023. májusban a Monetáris Tanács a kötelező tartalékrendszer alábbi technikai módosításairól döntött:
· Az MNB megkezdi a felkészülést arra, hogy a kötelező tartalék összegét a tárgyidőszak utolsó naptári napjára vonatkozó állományi adatok helyett a jövőben a tárgyidőszakra vonatkozó átlagos állományok alapján határozza meg.
· Az átálláshoz szükséges köztes időszakban, azaz a 2023. júliustól visszavonásig (tervezetten az idei év végéig) a kötelező tartalék alapját az MNB fixen, a 2023. március 31. napjára vonatkozó állományi adatok alapján állapítja meg, így a kötelező tartalék alapja ebben az időszakban változatlan marad.
· A tartalékkötelezettség teljesítésébe 2023. július 1-től beleszámít a tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint betéti számláján legalább 14 napos eredeti futamidőre lekötött összeg. Az MNB az ebben a formában történő kötelezőtartalék-teljesítést legfeljebb a minimálisan tartandó kötelező tartalék 15 százalékáig veszi figyelembe minden intézmény esetén. Ennek megfelelően az MNB a hosszú futamidejű betéti tendereket továbbra is rendszeresen megtartja.
A tartalékköteles hitelintézet a teljesítési tárgyidőszak minden napján legalább 10% mértékű tartalékrátával számított kötelező tartalékot (minimálisan tartandó kötelező tartalék) köteles tartani. Ezen túl a Tartalékköteles hitelintézet – figyelemmel a választott tartalékráta mértékére - a kötelezőtartalék-kötelezettségének a teljesítési tárgyidőszakra átlagszámítást alkalmazva, havonta egy alkalommal, a teljesítési tárgyidőszak utolsó naptári napján köteles megfelelni.
Az MNB a hitelintézetek kötelező tartalékszámlájára sávos kamatozást vezetett be 2023. április 1-től. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti. 2023. szeptember 26-án a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy 2023. október 1-től az MNB a tartalékszámla kötelező tartalék összegén felüli egyenlegére a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizeti, ezzel ez az eszköz veszi át az irányadó eszköz szerepét. Októbertől ezzel mind a kötelező tartalék (nem kamatmentes része) után, mind a túltartalékolás után alapkamatot fizet az MNB.
2021. december 24-én megjelent a 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet, ami rögzíti a lakossági hitelek kamatát (kamatstop).
A rendelet azokra a változó kamatozású, lakossági jelzálog-fedezetű hitelszerződésekre vonatkozik, amelyek referencia-kamatlábhoz (BUBOR) árazottak, 3 évesnél rövidebb, jellemzően 3 vagy 6 hónapos kamatperiódussal. Ha egy ilyen típusú hitel moratóriumban van, akkor is vonatkozik rá a kamatmaximalizálás.
A kormányrendelet értelmében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig
· a rendelet hatálybalépését követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, illetve
· a rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.
A Csoport az elengedett kamat összegével nem növelheti meg sem a tőketartozását, sem a kamattartozását az érintett adósoknak. A Csoport 2022.01.01-én (vagy, amennyiben az adott kamatperiódusra vonatkozó referenciakamat kedvezőbb, mint a fenti referenciakamat maximum, akkor azon a napon, amikor az esedékes kamatforduló elérkezik) a rendeletben rögzített referenciakamat alapul vételével, változatlan szerződéses kamatfelár alkalmazása mellett beállítja a jogszabályban meghatározott maximális kamatot az érintett hitelszerződésen.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel 2022.12.31-ig, majd a 390/2022. (X.14.) Kormányrendelettel 2023.06.30-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát, illetve 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is kiterjesztette.
KKV kamatstop (2022.11.15-től 2024.04.01-ig)
A Kormány a 415/2022. (X. 26.) Kormányrendelettel kamatstopot vezetett be a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A kamatstop a 2022. október 28. előtt kötött, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású és forint alapú hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ügyletek kamatozásának alapjául szolgáló referencia-kamatláb 2022. november 15-e és 2023. június 30-a között nem lehet magasabb a 2022. június 28-án érvényes kamatlábnál.
A Kormány a 471/2022. (XI. 21.) Kormányrendelettel maximalizálta az intézményi befektetők és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteinek kamatát. A hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. A rendeletet az intézményi befektetők betéteire és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteire kell alkalmazni.
2023 során a kormány a fenti határidőt több lépésben 2024.04.01-ig meghosszabbította.
2023 novemberében a betéti kamatsapkát a kormány a vállalkozásokra is kiterjesztette összeghatár meghatározása nélkül.
Önkéntes THM-plafon (2024.04.01-ig)
2023 októberében a kormány és a Bankszövetség megállapodott az önkéntes kamatplafon bevezetéséről. Az önkéntes kamatplafon mértéke
· az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos,
· a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelent.
A kormány vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére, továbbá felülvizsgálhatják a lakossági kamatstopot.
A Raiffeisen Bank 2023. október 9-én önkéntesen csatlakozott a fenti kezdeményezéshez.
Lakossági THM-plafon
A Csoport a lakossági 8,5%-os THM maximumot ügyfelei döntő többsége számára elérhetővé teszi, és az alábbi feltételek együttes fennállása esetén alkalmazza:
· 2023. október 9. napjától befogadott igénylés,
· 10 éves kamatperiódusú, illetve 10 éves végig fix kamatozású kölcsönszerződés.
A THM plafon alá eső termékek esetében a kamat mértéke tovább csökkenthető különféle kamatkedvezményekkel.
Vállalati THM-plafon
A maximális kamatplafon mértéke:
· a 2023. október 9. napjától kezdődően leszerződött, új vállalati
forgóeszköz hitelszerződések esetén
évi 12%.
· a 2023. november 2. napjától kezdődően leszerződött, új vállalati
forgóeszköz hitelszerződések esetén
évi 11,5%.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023 decemberében a kormány és a Bankszövetség megállapodott abban, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes THM-plafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra csökken, és 2024.04.01-től a banki önkéntes kamatplafon intézménye megszűnik.
A jegybanki kötvények átruházhatóságának korlátozása (2023.12.31-ig)
2023 márciusában a kormány úgy határozott, hogy megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását.
Hitelprogramok
A 2023-as hitelprogramokat a (6.2) Hitelkockázat fejezet Hitelportfólióra vonatkozó információk részében ismertetjük.
MNB körlevelek IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről (utoljára módosítva 2021.11.25) és a bankoknak a fizetési moratóriumban lévő hitelek minősítéséről (utoljára módosítva 2022.09.05-én)
2021 során az MNB többször módosította a korábban kiadott vezetői körlevelét az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről. 2022 és 2023 során ez a körlevél csak az előretekintő információkra vonatkozó iránymutatásul szolgáló makró paraméterek frissítése tekintetében változott. A moratóriumban lévő hitelek minősítéséről szóló körlevelét az MNB 2022-ben kiegészítette a moratóriumban 4-ben és az agrármoratóriumban lévő hitelek kezelésére vonatkozó elvárásokkal.
A Vezetői körlevélben foglaltnak való megfelelést a Csoport az alábbiak szerint értékeli.
Vállalati szegmens
A Csoport a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriuma belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja Stage 2-es kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Csoport elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben
indult és 2023 végéig tartó agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már
eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő
ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium
1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon
ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem
élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és
nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Csoport nem állapított meg
pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az
újonnan belépők tekintetében a Csoport minden esetben lefolytatta a kockázati
monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén Stage
2-be az ügyfelet.
A Csoport a fentiek szerint azonosított pénzügyi nehézség és moratórium 2
részvétel esetén értékvesztés-tesztet (IFRS 9 standard szerinti
értékvesztettséget vizsgáló teszt) is végez az esetleges várható nemfizetés
megállapítása céljából.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult moratórium 4-be történő belépéskor a Csoport minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta. A defaultvizsgálat az értékvesztés-teszt elvégzésével teljesült ezen ügyfelek esetében.
A fenti programokban történő részvételtől függetlenül, a teljes portfolió figyelembevételével – azon kockázatok fedezetére, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő információs bázis a hitelkockázat növekedés értékelésére, illetőleg a modellek újrakalibrálására, azonban a hitelkockázat jelentős növekedése valószínűsíthető, a Csoport management overlay értékvesztést számolt el első ízben 2020-ban, negyedéves felülvizsgálat és értékkiigazítás mellett 2021, 2022 és 2023 során.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Lakossági szegmens
A 2021.01.21-én megjelent MNB vezetői körlevélben foglaltak alapján a lakossági szegmensben a Csoport feltételezi, hogy a több, mint 9 hónapja moratórium hatálya alatt lévő ügyfeleknek pénzügyi nehézségei vannak, vagy várhatóan lesznek, ezért Stage 2-be sorolta őket. A moratórium 3 és moratórium 4-re már nem jogosult ügyfeleket a moratóriumból való kilépés után is további 6 hónapig Stage 2-nek minősítette. Ezen kívül a Csoport a moratórium 3 és moratórium 4 induláskakor a belépett ügyfelek esetében is vizsgálta az érintett kitettségek nemteljesítő kitettségként történő besorolásának késedelmes napszámon kívüli más, a CRR 178. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott („unlikely to pay”) feltételek bekövetkezése miatti szükségességét, különös tekintettel arra az esetre, ha az ügyfeleknek megrendült anyagi helyzete munkahelyelvesztések okán. Azokban az esetekben amikor a Csoport számára nem állt rendelkezésre megfelelő információ a hitelkockázat növekedés értékelésére, a kockázatok fedezetére a Csoport management overlay értékvesztést számolt el a moratórium 3-ban és moratórium 4-ben résztvevő ügyletek esetén is, amit rendszeres negyedéves felülvizsgálat követett.
A Csoport ügyfelekkel való együttműködése a rendkívüli helyzet ellenére továbbra is zavartalan, a kapcsolattartás folyamatosan biztosított.
A Csoport kamat-, devizaárfolyam-, hitel- és likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elveit a felsőbb vezetés és az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
A kockázatkezelés az üzleti területektől teljesen függetlenül működik. A nem sztenderd termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek esetében a Hitelkockázati Főosztály (CRM - Credit Risk Management Department), a sztenderd termékeket igénybe vevő ügyfelek esetében a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály (RRM - Retail Risk Management Department) látja el a hitelkockázat-kezelést. Az egyedi hitelkockázat-elemzés, -minősítés, -bírálat és -monitoring a Hitelkockázati Főosztály feladata; a portfóliószintű hitelkockázat-mérést, a piaci (kamat-, árfolyam-, likviditási-) és működési kockázatok elemzését az Integrált Kockázatelemzési Főosztály (IRD – Integrated Risk Department) végzi.
A Csoport az alábbi kockázatoknak van kitéve:
i. Hitelkockázat
ii. Piaci kockázat
iii. Likviditási kockázat
iv. Működési kockázat
v. Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Ez a kiegészítő megjegyzés bemutatja a Csoport fenti kockázatokkal szembeni kitettségét, a kockázatok mérésére és kezelésére vonatkozó céljait, politikáját és folyamatait, továbbá tőkemenedzsmentjét.
A hitelkockázat egy ügyfél vagy partner szerződéses kötelmének a nemteljesítéséből fakadó pénzügyi veszteség kockázatát jelenti. Elsősorban a Csoport hitelezési, kereskedelem-finanszírozási és lízingtevékenységéből merül fel, de egyes mérlegen kívüli termékekből (például garancia) vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközökből is eredhet.
A hitelkockázat kezelése
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Csoport vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Csoport Hitelpolitikai Irányelvei (Credit Policy) keretein belül.
A Csoport elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének előre látható cash-flow-i biztosítják a hitel visszafizetését. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a biztosíték értéke, vagy a finanszírozott projektek jövőbeli bevétele, egy portfólió megtérülési aránya, illetve ezek kombinációja. A hiteldöntések ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, nem pénzügyi jellemzői és kilátásai, továbbá a biztosíték alapján születnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A hitelkockázat elsősorban a lakossági és vállalati ügyfelekkel, bankokkal és önkormányzati hitelfelvevőkkel folytatott banki tevékenységgel kapcsolatos nemteljesítési kockázatból ered. A nemteljesítési kockázat annak a kockázata, hogy az ügyfél nem lesz képes a szerződés szerinti pénzügyi kötelmeit teljesíteni. Hitelkockázat eredhet azonban migrációs kockázatból, a hitelezők koncentrálódásából, hitelkockázat-mérséklési technikákból és országkockázatból is.
A hitelkockázat a legfőbb kockázati tényező a Csoporton belül, amit a belső és jogszabályi tőkekövetelmények is jeleznek. Így a Csoport egyedi és portfólió alapon is elemzi és figyelemmel kíséri a hitelkockázatot. A hitelkockázat-kezelés és a hitelezési döntések a vonatkozó hitelkockázati politikán, hitelkockázati kézikönyveken, valamint az e célból kifejlesztett eszközökön és folyamatokon alapulnak.
A belső hitelkockázat-ellenőrző rendszer különféle típusú monitoring-intézkedéseket foglal magában, amelyek szorosan beépültek az ügyfél hitelkérelmével kezdődő, a Csoport jóváhagyásán keresztül a hitel törlesztéséig vezető munkafolyamatba.
A hitelkockázatból eredő veszteségek elszámolása egyedi értékvesztés és csoportos értékvesztés képzésével történik. Az utóbbi esetben az értékvesztés azonos kockázati profillal rendelkező hitelekből álló portfóliók esetében kerül elszámolásra. A lakossági üzletágban az értékvesztés képzése egyes termékportfóliók szerint történik.
Az ügyfelekkel és bankokkal szembeni követelésekkel kapcsolatos hitelkockázat kapcsán az értékvesztés elszámolása a várható veszteség összegében, a csoportszintű standardok alapján történik. Értékvesztés miatti veszteséget akkor kell elszámolni, ha a várhatóan visszafizetésre kerülő tőke- és kamatösszegek diszkontált értéke - a biztosítékok figyelembevételével - nem éri el a hitel könyv szerinti értékét. A portfólió alapú értékvesztés számítása olyan értékelési modell alapján történik, amely a múltbeli veszteségtapasztalat alapján és a gazdasági környezetet is figyelembe véve, jövőbeli gazdasági feltételekre vonatkozó előrejelzések figyelembevételével becslést ad az adott portfóliót alkotó hitelekkel kapcsolatos várható jövőbeni cash-flow-kra.
A Csoport végez integrált céltartalék- és értékvesztés-, tőkekövetelmény-, adózás utáni eredmény előrejelzéseket és stresszteszteket. A makrogazdasági környezetre vonatkozó várakozások alapján statisztikai modellek segítségével felmérjük a nemteljesítési arányokat és ezek fenti mennyiségekre gyakorolt hatását. Az előrejelzés és a stressz szcenáriók időtávja 3 év, valamint vizsgáljuk az első és második pilléres tőkemegfelelést mind a várható, mind pesszimista forgatókönyvek esetén.
A Csoport átstrukturálással, korai figyelmeztető folyamatok bevezetésével, valamint a behajtás és követeléskezelés megerősítésével reagált ügyfeleinek a pénzügyi és reálgazdasági válság okozta pénzügyi nehézségeire.
A koronavírus-járvány és a megnövekedett geopolitikai, energiapiaci, inflációs és ingatlanpiaci kockázatok hatása az átstrukturálás és a nem teljesítés felismerésének gyakorlatára
A krízishelyzet miatti gazdasági válság hatásainak mérséklésére 2021.03.31-ig eldöntött általános állami intézkedések hatálya alatti eseményeket az EBA vonatkozó iránymutatása[1] értelmében a default vonatkozásában a következőképpen kell megítélni:
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklésére adott állami vagy állami szerv által nyújtott garancia érvényesítése nem számít default események.
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán hirdetett általános állami („public moratoria”) vagy a Csoport által meghirdetett általános fizetési moratórium („private moratoria”) nem számít fizetési nehézségnek, amennyiben az ilyen típusú programban való részvétel nem haladja meg a 9 hónapot. Ebben a vonatkozásban a Csoport által meghirdetett általános moratóriumnak az számít, amely program az ügyfelek valamely jól meghatározható csoportján belül érvényes és ezen a csoporton belül nem vizsgálja az ügyfelek pénzügyi-gazdasági nehézségeit egyedileg.
· Az előző pont szerinti moratórium hatálya alatt a fizetési késedelem nem értelmezhető, így a 90+ miatti default sem. A fizetési késedelmet a moratórium lezárultát követő új fizetési kötelezettségekhez képest kell vizsgálni.
· Az önmagukban a fentiek szerinti fizetési kötelezettség átütemezéseket a kényszerű ástrukturálások vizsgálatakor nem kell figyelembe venni.
· Amennyiben a fentiek szerinti krízis esetén a Csoport kiemelt figyelmet és monitoringot vezet be valamely ügyfelek szorosabb nyomon követésére, az nem számít automatikusan rossz pénzügyi helyzetnek, és így nem eredményez automatikusan értékvesztés-teszt kötelezettséget.
· A Csoportnak ezen ügyfelek vonatkozásában is vizsgálnia kell egyedileg a nehéz pénzügyi helyzetet, az egyéb default okok fennállását, illetve a felsorolt intézkedések hatálya alá nem tartozó szerződések és szerződésmódosítások esetén az általános szabályokat. Ez a (4.10.5) Pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.
[1] https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Szankciós előírásoknak való megfelelés
A Csoport olyan szabályozásokat és eljárásokat alkalmaz, melyek biztosítják a tevékenységére vonatkozó embargóknak és pénzügyi szankcióknak való megfelelést. Továbbá a Csoport megfelelő monitoring és screening eszközöket vezetett be, hogy biztosítsa valamennyi szankció betartására vonatkozó szabályoknak való megfelelést, a teljesség igénye nélkül ideértve az UN, az EU és az USA által kivetett szankciókat is.
Lakossági szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
Lakossági szegmens
A 2020-as Covid járvány kitörését követő beavatkozások fokozatosan kivezetésre kerültek, amit 2022 első félévéig gazdasági fellendülés és ezzel szinkronban hitelezési fellendülés követett. A 2022-es év második felétől kezdődően az inflációs hatás következményeképp a lakossági hitelek, illetve ezen belül a volumeneket leginkább meghatározó lakáshitelek irányában csökkent az érdeklődés, csökkent az új hitelkihelyezés. Az infláció jelentette kockázat mérséklése érdekében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek hiteligénylése során a Csoport óvatosabb megközelítést alkalmaz.
Mikro- és kisvállalati szegmens
2023-ban a mikro- és kisvállalati szegmens új hitelkihelyezéseinél egyértelműen a Széchenyi termékek domináltak. A várt portfólióromlás nem következett be, bár iparági szinten tapasztalhatóak voltak különbségek. A Csoport az elmúlt 12 hónapban rendszeresen áttekintette az infláció és egyéb makrogazdasági folyamatok hatását a mikro- és kisvállalati szegmensben. Ennek keretén belül megvizsgálta ügyfélkörének érintettségét és igyekezett számos releváns információt begyűjteni mind a meglévő ügyfelektől, mind az új igénylőktől. A megszerzett információk alapján magas kockázatúnak ítélt ügyfelek esetében a Csoport proaktívan kezdeményezte a finanszírozás átalakítását, segítve ezzel a hosszútávú visszafizetőképesség megőrzését. A makrogazdasági folyamatok következményeinek figyelembevételével a Csoport az év során többször finomhangolta iparágspecifikus kockázati étvágyát az új hitelkihelyezések esetében.
Értékvesztés-képzés
A Csoport az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével 2020 novemberében a portfóliószintű management korrekciók, ún. post model adjustment alkalmazása mellett döntött. Ennek hátterében a fizetési moratórium miatt befagyasztott késedelmes napszámok álltak, mert a napszámok nem tükrözték a valós várható veszteséget a moratóriumot követő időszakra vonatkozóan.
Emiatt a Csoport a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken (átstrukturált, a moratórium bevezetése előtt már 30 napos késedelemmel rendelkező, illetve, ha az ügyfél fizetése jelentősen csökkent) 100%-os PD paraméterrel kalkulálva addicionális értékvesztést számolt el 2020-ban.
2021 novemberében a Csoport ismételten elvégezte az ügyfelek pénzügyi helyzetének elemzését a moratórium 3-ba lépő ügyfelek körében és a bizonyítottan pénzügyi nehézséggel küzdő ügyfeleket defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta. Emellett a Csoport újra alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat, mivel azon ügyfelek esetében, akik több, mint 9 hónapot töltöttek moratóriumban és
· lakossági szegmensben nem a Banknál vezetik az elsődleges folyószámlájukat, illetve
· mikrovállalati szegmensben a 25%-nál nagyobb árbevétel-csökkenést elszenvedő ügyfeleknél a Csoport megnövekedett hitelkockázatot azonosított.
2022 augusztusában a Csoport újfent megismételte a moratórium 4-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket. Mindezek mellett a Csoport a teljes lakossági moratóriumban tartózkodó ügyletekre alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023 június végén a moratóriumot érintő menedzsmentkorrekciók kivezetésre kerültek az általános fizetési moratórium megszűnését követő 6. hónapban, mivel az érintett ügyletek a továbbiakban normál monitoring folyamatokban kerülnek értékelésre, és ismételten késedelmes napszámítás alá esnek, így többletkockázatokat nem hordoznak.
Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Csoport portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 folyamán. 2023 során a Csoport szoros monitoring folyamatban tartotta az érintett ügyleteket, de a tartósan fennmaradt inflációs nyomás és a gazdasági visszaesés következményeként, a korrekciók kivezetését nem látta indokoltnak. A monitoring eredményeként az érintett ügyletkör újra definiálására és bővítésére került sor a lakossági szegmensben finanszírozott egyéni vállalkozó ügyfelekkel és a kockázatos iparágnak tekintett cégek munkavállalóival.
Az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási eseményekre való tekintettel az éghajlatváltozás kérdése a Csoport figyelmének is a középpontjába került. A Csoport kidolgozta és kockázati folyamataiba építette az ilyen típusú kockázatok azonosítására, számszerűsítésére és kezelésére vonatkozó gyakorlatot. A fizikai kockázat a szélsőséges éghajlati események bekövetkezéséhez és a Csoport eszközeire gyakorolt hatásához kapcsolódik. A Csoport a fizikai kockázat mérésének módszertani megközelítésében egy Physical Risk Engine (PRE) nevű speciális motorra támaszkodik a jelzáloghitelek esetében, mely képes a fizikai kockázatok meghatározásra a következő szempontok alapján:
· kockázati kitettség földrajzi helymeghatározása: ingatlanok (pl. jelzáloghitelek biztosítékai) esetében a lakóingatlanok és a kereskedelmi ingatlanok földrajzi elhelyezkedése,
· forgatókönyvek szerinti kockázati térképek számítása,
· kockázati térkép és szintetikus fizikai kockázati mutató számítása.
A Csoport a kapott eredményeket az értékvesztés kalkulációba is beépítette, a legnagyobb fizikai kockázatnak kitett ingatlanok esetén a kapcsolódó jelzáloghitelt Stage 2-be sorolta.
Vállalati szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
A vállalati szegmensbe tartozó ügyfelek esetén a Csoport rendszeresen áttekinteti és felülvizsgálja ügyfélkörének a jelen makrogazdasági és geopolitikai kockázatok kapcsán fennálló érintettségét és igyekszik minél több és pontosabb információt gyűjteni. A portfólióscreening eredményeképpen a Csoport beazonosított különösen érzékeny ágazatokat, illetve ügyfélcsoportokat (például szállodák, vendéglátás, járműgyártás, kamatérzékeny vállalatok, árfolyamváltozásra érzékeny vállalatok), ahol részletesen és egyedileg is áttekintette a kitettségeit és az iparági kilátásokat, lehetséges forgatókönyveket. A screening azóta is rendszeresen fut a vállalati portfólió vonatkozásában.
A Csoport vállalati és projektfinanszírozási portfoliójában nincs érdemi határon átívelő finanszírozás Oroszország és Ukrajna irányában. Egy ügyfélcsoportot azonosított a Csoport, amely a magyarországi tevékenységén felül részben önálló oroszországi tevékenységet is folytat, mely utóbbi tevékenység nem finanszírozott a Csoport részéről. Az így azonosított egyetlen ügyfélcsoport felé fennálló kitettség nem éri el a vállalati kitettség 1%-át. Indirekt kockázatok nem kerültek azonosításra 2023 folyamán sem, azonban teljesen nem zárható ki esetleges továbbterjedési hatások megjelenése 2024-ben (pl. jövőbeni szankciók, ellátási láncok sérülése ld. gáz, kőolaj).
Emellett az RBI csoport 2022-ben felülvizsgálta az érvényes hitelezési politikáját és az alábbi pontok mentén módosította:
· Magas kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: meglévő ügyfelekkel az új ügyletkötés, illetve hosszabbítások különös óvatossággal kezelendőek és kivételes esetben jóváhagyhatóak, új ügyfelek akvizíciója kerülendő.
· Közepes kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: hosszabbításokra sor kerülhet, azonban új ügyletek csak akkor köthetőek, ha az érzékenységvizsgálat alapján az ügyfél árbevételének visszaesése esetén a Csoport nem számít az ügyfélminősítés jelentős romlására. Az érzékenységvizsgálat megfelelő dokumentációja a döntéshozatal során kritikus fontosságú.
· Alacsony kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: normál üzletmenet folytatása az érvényben lévő hitelezési politikával összhangban, azonban a kockázatelemzés és jóváhagyási folyamat kiemelt fókusszal kell, hogy bírjon az ügyfél potenciális Covid19-sérülékenységére nézve.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2. A Csoportnál érvényben lévő általános és finanszírozás típusa tekintetében specifikus vállalati hitelezési irányelvek felülvizsgálata és kiigazítása:
a) az általános hitelezési szabályok kiegészítése
· az RBI által kezdeményezett és a fentiekben bemutatott változtatások alkalmazása,
· az ügyfelek kockázati profilját vizsgálni kell a kereslet/kínálat volumenének mind az ellátási lánc potenciális sérülése tekintetében,
· vizsgálni kell a költségstruktúra flexibilitását,
· az ügyfél pénzügyi helyzetének elemzése során mérlegelni kell a rövid távú likviditását (képes-e fedezni a 6-9 hónapon belül keletkező kiadásait),
· vizsgálni kell a tulajdonosi helytállás meglétét, valószínűségét,
· amennyiben szükséges, további finanszírozás csak akkor nyújtható, ha a megnövekedett adósságszolgálat még megfelel a Csoport kockázatvállalási politikájában megtalálható eladósodottsági referenciaértékeknek és a megtérülés elsődleges forrásból biztosítható,
· ha az eladósodottsági referenciaértékek jelentősen sérülnek, akkor az PWO ügyfélstátuszt von maga után,
· a fizetési moratórium lehetőségével élő ügyfelek esetében a szerződéses futamidő hosszabbodása miatt az előterjesztésekben szereplő limitek érvényességét és összegét meg kell vizsgálni és szükség esetén kiigazítani.
b) a specifikus hitelezési szabályok kiegészítése
· tőkeáttételes tranzakciók: új MBO (management-buy-out) ill. felvásárlás/kivásárlás célú ügyletek különös körültekintéssel finanszírozhatóak,
· árfolyam-, kamat- és hitelderivatívák limitjei: a margin-call folyamatokat be kell tartani, kieső vagy csökkenő árbevétellel rendelkező ügyfelek könnyen túlfedezetté és ezáltal az alapinstrumentum változásának ismét kitetté válhatnak, ennek felmérése a limit előterjesztések szerves részét kell, hogy képezze, a visszafizetési moratórium által érintett ügyletek kapcsán kötött kamatswapok az ügyfél és a Csoport közötti bilaterális megegyezés alapján módosítandóak,
· tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó áthidaló kölcsönök: a Csoport nem fogad be új előterjesztést,
· nem projekthez kapcsolódó, ingatlanfejlesztők számára nyújtott fedezetlen finanszírozás: a Csoport csak különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést,
· ingatlanfinanszírozás: a Csoport különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést.
3. Új ügyletekre vonatkozó előírások érvénybe léptetése:
· a Csoport kizárólag szelektív alapon, nem a 2. pontban említett Covid19 által kedvezőtlenül érintett iparágakban finanszíroz,
· a Csoport folyamatban lévő ügyek esetében is szelektív megközelítést alkalmaz (figyelemmel a potenciális vagy várt Covid19 hatásokra),
· hosszabb és jó banki múlttal rendelkező ügyfelek esetében, amennyiben kockázati profiljuk stabil, hitelösszeg emelés is jóváhagyható az átmenetileg felmerülő likviditási nehézségek áthidalása érdekében,
· más bankoknál fennálló tartozás refinanszírozása nem kizárt, azonban elsősorban alacsony kockázatú és a Covid19 által kevésbé érintett iparágak esetében jöhet szóba, figyelemmel az ügyfél hitelvisszafizető képességére.
Értékvesztés-képzés
A Csoport az értékvesztés-képzését a piaci körülmények több módon is befolyásolták. A makrogazdasági kilátások alakulása az év folyamán többször is aktualizált RBI elemzési részlegének előrejelzésein keresztül (elsősorban GDP, munkanélküliségi ráta, infláció, államkötvény-hozamok, rövidtávú kamatok, kereskedelmi ingatlanok árváltozása) közvetlenül is érintette a Stage 1 és Stage 2 értékvesztést.
A Csoport 2022-ben újramodellezte a makrogazdasági adatok értékvesztésre gyakorolt hatását, áttérve olyan új modellre, amely a jelenlegi gazdasági környezethez illeszkedve egy prudensebb tartalékolási szintet eredményez. Ezzel párhuzamosan a Csoport az értékvesztés-képzésben 2020 óta alkalmazza az úgynevezett management overlay értékvesztés, post model adjustment lehetőségét.
A post model adjustment (PMA) modell különböző kockázati tényezők mentén beazonosított iparágakra modell feletti értékvesztést allokál annak függvényében, hogy azok mennyire kitettek ezen tényezőknek (pl. ellátási lánc nehézségeknek, energiaár- és anyagár-növekedésnek, munkaerőpiaci szűkösségnek, kamatpálya emelkedésének). A modell dinamikus módon, az adott periódusban beazonosított kockázati faktorok függvényében az ügyletenként becsül ceteris paribus várható ratingromlás valószínűséget és ehhez kapcsolódóan várható defaultvalószínűséget és várható veszteségnövekedés valószínűsítést.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023-ban a vállalati portfóliót érintő leghangsúlyosabb kockázati tényezők, melyek szerepet játszottak a PMA kalkuláció során, az emelkedett kamatkörnyezet, az ingatlanpiaci értékcsökkenés, az infláció, az energiapiac helyzete, a munkaerőpiac helyzete és az ellátási láncok sebezhetősége voltak. A leginkább kockázatosként beazonosított iparágak a kereskedelmi- és lakóingatlanfejlesztés, az építőipar, a gépjármű-gyártás, a vegyipar és az éttermek voltak.
A megemelkedett hitelkockázati profil azonosítására szolgáló (Stage 2) indikátorok is kiegészítésre kerültek a nem modellezett kockázatokat Covid szempontokat is figyelembe vevő indikátorral. Az iparági besorolás alapú post model adjustment alapján Stage 2-be kerültek átsorolásra azon ügyfelek, amelyekre a modell szignifikáns ratingromlást valószínűsít, így esetükben a várható hitelezési veszteség a teljes futamidő alatt várható veszteséget fedi le. A moratóriumba belépő ügyfelek – ha nem volt egyéb, megemelkedett hitelkockázatot jelző trigger – automatikusan nem kerültek átsorolásra Stage 2-be. Ugyanakkor, ha az ilyen ügyfél ratingje jelentősen romlott vagy, hitelkockázati státusza PWO vagy Covid-PWO volt, akkor esetükben a Stage 2 besorolás és értékvesztés-képzés került alkalmazásra.
Hitelminősítés folyamata
A vállalati ügyfelek, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozással foglalkozó cégek és önkormányzati ügyfelek kockázatértékelése és ügyfélminősítése egyedi értékelésen és minősítésen alapul, rendszeres pénzügyi monitoringgal és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimiteken alapul, ügyletszinten csak egyszerű jóváhagyási metódussal.
Magánszemélyek, privátbanki ügyfelek, valamint kis- és középvállalkozások hiteltermékei esetében automatikus scorecard alapú értékelés van érvényben.
A belső ügyfélminősítési kategóriák a következők:
· Minimális kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Ez a besorolás a külsőleg legjobb minősítésű (AAA) vállalatok számára van fenntartva, valamint egyéb speciális esetekre, amelyeket minimális kockázatúnak tekintenek (például a kormányhoz kapcsolódó társaságok, külső minősítő által AAA-nak minősített OECD országok).
Lakossági portfólió: Ez a besorolás a legjobb minősítésű ügyfelek számára van fenntartva.
· Kiváló minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Minden egyéb ügyfél számára ez a legjobb elérhető minősítési kategória. A kiváló jövedelmezőségre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek. Az ebben a kategóriában szereplő vállalatoknak erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: A kiváló jövedelemre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek.
· Nagyon jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Nagyon erős jövedelmezőségre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatoknak szintén erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük és piaci helyzetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelmi helyzetre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó ügyfeleknek megnyugtató a pénzügyi helyzetük.
· Jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud. Jó a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelme és szociodemográfiai helyzete alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud.
· Átlagos minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Ésszerű mérlegszerkezet kielégítő tőkebázissal.
Lakossági portfólió: Megfelelő hitelkapacitása és szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható.
· Elfogadható minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben. Korlátozott finanszírozási rugalmasság.
Lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmi helyzet és megfelelő szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
· Alacsony hitelképességű:
Nem lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsony jövedelmezőséggel rendelkeznek és korlátozott a pénzügyi rugalmasságuk. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését. Üzleti fundamentumaik átlag alattiak és bizonyos helyeken gyengeségeket mutatnak.
Lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek és hitelkapacitásuk korlátozottabb. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését.
· Gyenge hitelképességű/átlag alatti:
Nem lakossági portfólió: Gyenge jövedelmezőségű és gyenge finanszírozási szerkezetű társaságok. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
Lakossági portfólió: Alacsony a jövedelme és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
· Kétes / magas nemteljesítési kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Nagyon gyenge jövedelmezőségű és problémás finanszírozási szerkezetű társaságok. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
Lakossági portfólió: Nagyon alacsony jövedelmezőségű és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
· Default:
Nemteljesítés. A pénzügyi kötelmeket nem tudták vagy várhatóan nem fogják tudni teljes egészében határidőre teljesíteni.
· Besorolatlan:
Nem lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségek a vállalati szektorban többségükben a társasági portfóliónak a standard megközelítés alá eső alszegmense (575/2013/EU rendelet 150 cikkelye), így definíció szerint nincsen belső ügyfélminősítésük. (pl.: peresített kötelezettség).
Lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségeket a lakossági szektorban többnyire a negatív számlaegyenlegek (külön szabály szerint 100%-os értékvesztést képez rájuk a Csoport), kódolatlan ügyletek, elhanyagolható számosságban adathiba következményeképp nem minősített ügyletek és a standard megközelítés alá eső private és babaváró hitelek jelentik, illetve a mikróvállalkozások bizonyos hitelei. Másrészről a lakossági portfólióban ugyanebbe a kategóriába sorolódnak a leányvállalatok által harmadik félnek nyújtott hitelek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
39.642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
39.642 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
888.203 |
0 |
0 |
0 |
0 |
348.237 |
0 |
1.236.440 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
164.050 |
0 |
0 |
1.599.486 |
0 |
1.763.536 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
1.834 |
420 |
0 |
365.819 |
745.761 |
0 |
1.113.834 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
1.011 |
571 |
0 |
65 |
0 |
0 |
1.647 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
9.612 |
9.612 |
|
Származékos eszközök |
0 |
94.964 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
94.964 |
|
Összesen |
927.845 |
97.809 |
165.041 |
0 |
365.884 |
2.693.484 |
9.612 |
4.259.675 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 863.023 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A Hitelintézetekkel szembeni követelések és az Ügyfelekkel szembeni követelések a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
52.780 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
732.133 |
0 |
0 |
0 |
0 |
529.132 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
0 |
1.709.279 |
0 |
1.834.729 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
20.245 |
388 |
0 |
305.785 |
442.419 |
0 |
768.837 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
525 |
578 |
0 |
65 |
0 |
0 |
1.168 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.237 |
6.237 |
|
Származékos eszközök |
0 |
162.341 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
162.341 |
|
Összesen |
784.913 |
183.111 |
126.416 |
0 |
305.850 |
2.680.830 |
6.237 |
4.087.357 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 688.768 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatok eszközosztályonként tartalmaznak információt a pénzügyi eszközök, valamint a kihasználatlan hitelkeretek és garanciák hitelminőségéről. Azoknál a pénzügyi eszközöknél, amelyek amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltek, az egyes hitelminősítési kategória sorokban a bruttó könyv szerinti értékek szerepelnek. Azoknál az instrumentumoknál, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltek, a sorok a könyv szerinti értéket tartalmazzák. A garanciák és kihasználatlan hitelkeretek esetén az egyes hitelminősítési kategória sorokban a garantált összeg, illetve a hitelkeret összege szerepel.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
80 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
80 |
|
Kiváló minősítésű |
1.811 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.811 |
|
Nagyon jó minősítésű |
1.019.956 |
86 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.020.042 |
|
Jó minősítésű |
97.799 |
116.364 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
214.163 |
|
Átlagos minősítésű |
547 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
547 |
|
Elfogadható minősítésű |
0 |
48 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
48 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
1.120.193 |
116.498 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.236.691 |
|
Értékvesztés állomány |
-55 |
-196 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-251 |
|
Könyv szerinti érték |
1.120.138 |
116.302 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.236.440 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.437 |
1.030 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.831 |
6.298 |
|
Kiváló minősítésű |
8.026 |
1.695 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.657 |
11.378 |
|
Nagyon jó minősítésű |
254.641 |
28.522 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
12.924 |
296.087 |
|
Jó minősítésű |
319.946 |
81.144 |
0 |
51 |
0 |
0 |
0 |
0 |
11.231 |
412.372 |
|
Átlagos minősítésű |
300.117 |
154.056 |
0 |
272 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.933 |
460.378 |
|
Elfogadható minősítésű |
166.439 |
84.320 |
0 |
829 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.895 |
254.483 |
|
Alacsony hitelképességű |
71.672 |
53.656 |
0 |
626 |
0 |
0 |
0 |
0 |
575 |
126.529 |
|
Gyenge hitelképességű |
10.611 |
18.197 |
0 |
446 |
0 |
0 |
0 |
0 |
117 |
29.371 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
1.056 |
16.207 |
0 |
259 |
0 |
0 |
0 |
0 |
111 |
17.633 |
|
Default |
0 |
9 |
51.989 |
2.663 |
0 |
0 |
0 |
0 |
126 |
54.787 |
|
Besorolatlan |
29.035 |
5.002 |
0 |
49 |
0 |
0 |
0 |
0 |
126.650 |
160.736 |
|
Bruttó érték |
1.164.980 |
443.838 |
51.989 |
5.195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
164.050 |
1.830.052 |
|
Értékvesztés állomány |
-10.578 |
-30.276 |
-23.617 |
-2.045 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-66.516 |
|
Könyv szerinti érték |
1.154.402 |
413.562 |
28.372 |
3.150 |
0 |
0 |
0 |
0 |
164.050 |
1.763.536 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
16.584 |
0 |
0 |
0 |
0 |
16.584 |
|
Kiváló minősítésű |
37.323 |
6.085 |
0 |
0 |
47.592 |
0 |
0 |
0 |
131 |
91.131 |
|
Nagyon jó minősítésű |
98.050 |
7.571 |
0 |
0 |
44.734 |
0 |
0 |
0 |
635 |
150.990 |
|
Jó minősítésű |
521.066 |
59.339 |
0 |
0 |
186.710 |
60.363 |
0 |
0 |
957 |
828.435 |
|
Átlagos minősítésű |
8.150 |
0 |
0 |
0 |
4.994 |
2.636 |
0 |
0 |
75 |
15.855 |
|
Elfogadható minősítésű |
6.869 |
564 |
0 |
0 |
844 |
0 |
0 |
0 |
375 |
8.652 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
1.880 |
0 |
0 |
0 |
1.625 |
0 |
0 |
81 |
3.586 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.076 |
0 |
0 |
1.076 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
671.458 |
75.439 |
0 |
0 |
301.458 |
64.624 |
1.076 |
0 |
2.254 |
1.116.309 |
|
Értékvesztés állomány |
-498 |
-638 |
0 |
0 |
-203 |
-486 |
-650 |
0 |
0 |
-2.475 |
|
Könyv szerinti érték |
670.960 |
74.801 |
0 |
0 |
301.255 |
64.138 |
426 |
0 |
2.254 |
1.113.834 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.039 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.039 |
|
Kiváló minősítésű |
19.870 |
21 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
19.891 |
|
Nagyon jó minősítésű |
137.457 |
939 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
138.396 |
|
Jó minősítésű |
222.078 |
21.391 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
243.469 |
|
Átlagos minősítésű |
214.113 |
59.371 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
273.484 |
|
Elfogadható minősítésű |
78.956 |
25.223 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
104.179 |
|
Alacsony hitelképességű |
18.327 |
23.814 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
42.141 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.642 |
12.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
13.964 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
313 |
1.226 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.539 |
|
Default |
0 |
0 |
13.728 |
0 |
|
|
|
|
|
13.728 |
|
Besorolatlan |
3.650 |
1.603 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
5.253 |
|
Bruttó érték |
697.445 |
145.910 |
13.728 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
857.083 |
|
Könyv szerinti érték (Céltartalékok mérlegsoron) |
-1.863 |
-3.833 |
-3.916 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-9.612 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
223 |
223 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
87.098 |
87.098 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.255 |
3.255 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.925 |
1.925 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.253 |
1.253 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.075 |
1.075 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
135 |
135 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
94.964 |
94.964 |
|
|
|
|
|
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
5.633 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.633 |
|
Kiváló minősítésű |
1.068.489 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.068.489 |
|
Nagyon jó minősítésű |
158.820 |
25.283 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
184.103 |
|
Jó minősítésű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Átlagos minősítésű |
1.491 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.491 |
|
Elfogadható minősítésű |
99 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
99 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
181 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Bruttó érték |
1.234.714 |
26.620 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.334 |
|
Értékvesztés állomány |
-48 |
-21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-69 |
|
Könyv szerinti érték |
1.234.666 |
26.599 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.230 |
425 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.476 |
5.131 |
|
Kiváló minősítésű |
9.080 |
382 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.389 |
10.851 |
|
Nagyon jó minősítésű |
408.406 |
11.953 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.645 |
431.004 |
|
Jó minősítésű |
214.638 |
188.389 |
0 |
43 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.259 |
410.329 |
|
Átlagos minősítésű |
276.558 |
137.309 |
0 |
314 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.441 |
419.622 |
|
Elfogadható minősítésű |
100.564 |
155.543 |
0 |
642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.592 |
258.341 |
|
Alacsony hitelképességű |
36.982 |
87.285 |
0 |
535 |
0 |
0 |
0 |
0 |
601 |
125.403 |
|
Gyenge hitelképességű |
2.108 |
5.693 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.801 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
4.673 |
26.864 |
0 |
909 |
0 |
0 |
0 |
0 |
243 |
32.689 |
|
Default |
0 |
0 |
62.067 |
2.709 |
0 |
0 |
0 |
0 |
156 |
64.932 |
|
Besorolatlan |
32.501 |
8.450 |
1.739 |
53 |
0 |
0 |
0 |
0 |
96.648 |
139.391 |
|
Bruttó érték |
1.088.740 |
622.293 |
63.806 |
5.205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.905.494 |
|
Értékvesztés állomány |
-11.266 |
-31.416 |
-25.725 |
-2.358 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-70.765 |
|
Könyv szerinti érték |
1.077.474 |
590.877 |
38.081 |
2.847 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.834.729 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
29.223 |
0 |
0 |
0 |
388 |
29.611 |
|
Kiváló minősítésű |
33.860 |
0 |
0 |
0 |
28.377 |
0 |
0 |
0 |
100 |
62.337 |
|
Nagyon jó minősítésű |
376.920 |
0 |
0 |
0 |
223.127 |
0 |
0 |
0 |
19.702 |
619.749 |
|
Jó minősítésű |
18.811 |
0 |
0 |
0 |
15.696 |
0 |
0 |
0 |
0 |
34.507 |
|
Átlagos minősítésű |
6.636 |
1.207 |
0 |
0 |
6.904 |
0 |
0 |
0 |
88 |
14.835 |
|
Elfogadható minősítésű |
4.825 |
0 |
0 |
0 |
93 |
734 |
0 |
0 |
355 |
6.007 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
583 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
583 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.094 |
0 |
0 |
1.094 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
441.052 |
1.790 |
0 |
0 |
303.420 |
1.974 |
1.094 |
0 |
20.633 |
769.963 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
||
|
Értékvesztés állomány |
-372 |
-51 |
0 |
0 |
-182 |
-176 |
-345 |
0 |
0 |
-1.126 |
|
Könyv szerinti érték |
440.680 |
1.739 |
0 |
0 |
303.238 |
1.798 |
749 |
0 |
20.633 |
768.837 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.877 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.877 |
|
Kiváló minősítésű |
16.945 |
152 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
17.097 |
|
Nagyon jó minősítésű |
146.430 |
3.884 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
150.314 |
|
Jó minősítésű |
149.441 |
40.151 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.592 |
|
Átlagos minősítésű |
167.974 |
73.615 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
241.589 |
|
Elfogadható minősítésű |
61.890 |
55.765 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
117.655 |
|
Alacsony hitelképességű |
13.307 |
14.069 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
27.376 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.298 |
11.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
12.620 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
440 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
506 |
|
Default |
1 |
0 |
15.075 |
0 |
|
|
|
|
|
15.076 |
|
Besorolatlan |
9.077 |
2.554 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
11.631 |
|
Bruttó érték |
568.306 |
201.952 |
15.075 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
785.333 |
|
Könyv szerinti érték (Céltartalékok mérlegsoron) |
-1.731 |
-2.405 |
-2.101 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-6.237 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
122.919 |
122.919 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
29.391 |
29.391 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.214 |
4.214 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.053 |
4.053 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.105 |
1.105 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
585 |
585 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
73 |
73 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
162.341 |
162.341 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
916.015 |
0 |
0 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
0 |
916.012 |
|
Államháztartások |
8.614 |
1.262 |
0 |
0 |
-8 |
-8 |
0 |
0 |
9.860 |
|
Hitelintézetek |
199.500 |
116.498 |
0 |
0 |
-51 |
-196 |
0 |
0 |
315.751 |
|
Pénzügyi vállalatok |
20.488 |
594 |
0 |
0 |
-4 |
-12 |
0 |
0 |
21.066 |
|
Nagyvállalatok |
820.213 |
241.205 |
33.966 |
576 |
-5.259 |
-6.009 |
-13.549 |
-106 |
1.071.037 |
|
Kis- és középvállalatok |
57.013 |
27.046 |
1.588 |
4 |
-171 |
-402 |
-436 |
-2 |
84.640 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
246.616 |
154.334 |
13.591 |
4.599 |
-4.817 |
-21.242 |
-7.755 |
-1.937 |
383.389 |
|
ebből jelzálog |
181.395 |
127.595 |
8.454 |
4.408 |
-1.731 |
-13.429 |
-4.585 |
-1.827 |
300.280 |
|
Mikrovállalatok |
16.714 |
19.397 |
2.844 |
16 |
-320 |
-2.603 |
-1.877 |
0 |
34.171 |
|
Összesen |
2.285.173 |
560.336 |
51.989 |
5.195 |
-10.633 |
-30.472 |
-23.617 |
-2.045 |
2.835.926 |
|
|
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
942.735 |
0 |
0 |
0 |
-5 |
0 |
0 |
0 |
942.730 |
|
Államháztartások |
8.785 |
9.421 |
0 |
0 |
-6 |
-3 |
0 |
0 |
18.197 |
|
Hitelintézetek |
286.769 |
17.293 |
0 |
0 |
-43 |
-17 |
0 |
0 |
304.002 |
|
Pénzügyi vállalatok |
15.382 |
2.473 |
0 |
0 |
-13 |
-2 |
0 |
0 |
17.840 |
|
Nagyvállalatok |
728.115 |
457.269 |
42.006 |
0 |
-3.233 |
-10.573 |
-13.915 |
0 |
1.199.669 |
|
Kis- és középvállalatok |
38.861 |
40.238 |
1.427 |
0 |
-129 |
-238 |
-295 |
0 |
79.864 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
284.404 |
104.622 |
16.820 |
5.190 |
-7.571 |
-18.328 |
-9.701 |
-2.358 |
373.078 |
|
ebből jelzálog |
234.496 |
72.757 |
11.291 |
5.016 |
-3.419 |
-8.688 |
-6.269 |
-2.235 |
302.949 |
|
Mikrovállalatok |
18.403 |
17.597 |
3.553 |
15 |
-314 |
-2.276 |
-1.814 |
0 |
35.164 |
|
Összesen |
2.323.454 |
648.913 |
63.806 |
5.205 |
-11.314 |
-31.437 |
-25.725 |
-2.358 |
2.970.544 |
Hitelportfólióra vonatkozó információk
Magyar Nemzeti Bank „Növekedési Hitelprogram”
A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai eszköztár elemeként 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), melynek célja kifejezetten a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelhez való juttatása.
2016-ban tovább bővül a program és elindult annak harmadik szakasza, mely két pillérből áll. A harmadik szakasz
II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású EUR/HUF csereügylet (CCIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalatok (KKV) részére.
Az MNB kizárólag a hitelintézet által már folyósított összeget refinanszírozza, 0%-os kamatozású fedezett hitelt nyújt, tehát előfinanszírozást nem nyújt. A maximális futamidő a beruházási hiteleknél, az EU támogatás előfinanszírozásánál és a kiváltó hitel esetében 10, a forgóeszköz hitelek esetében 1 év lehet. A bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel. A hitel igényelhető beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU támogatás előfinanszírozásra, illetve deviza hitelek kiváltására.
Az NHP keretében kapott források és folyósított hitelek nem piaci kondíciók mellett kötött ügyletnek minősülnek. Az IFRS 9.5.1.1A és a B5.1.2A-ban foglaltakkal összhangban, ebben az esetben a Csoport meghatározza a valós érték különbözetet, ami a futamidő alatt amortizálásra kerül a kamateredménybe.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította a Növekedési Hitelprogram részét képező Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukciót 1.500 milliárd Ft keretösszeggel, melyet a Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1.000 milliárd Ft-tal, 2.500 milliárd Ft-ra emelt. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3.000 milliárd Ft-ra történő megemeléséről döntött 2021-ben.
A program keretében a jegybank 0 %-os kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, melyet a bankok fix, évi maximum 2,5%-on adhatnak tovább kölcsön, illetve pénzügyi lízing formájában a hazai KKV-k részére. A program keretében az alábbi hitelcélok finanszírozhatóak: forgóeszközhitel, beruházási hitel, támogatás-előfinanszírozás, hitelkiváltás.
2023 év végén a fent leírt NHP programok állománya 88.655 millió Ft volt (2022: 113.162 millió Ft NHP refinanszírozási állománnyal rendelkezett a Csoport).
Garantiqa Krízis Garanciaprogram
A koronavírus-járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. „Garantiqa Krízis Garanciaprogram” néven 2.200 milliárd Ft keretösszegű, kedvező feltételrendszerrel rendelkező programot indított a hazai KKV-k és nagyvállalatok számára, mely keretében 90 százalékos mértékű kezességvállalást biztosít. A kezességvállashoz 90 %-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A program 2022. június 30-ig él. 2020 októberében a Krízis Garanciaprogram egy új terméke, a Garantiqa Krízis Garanciaporgram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 10 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe (80%-os maximális készfizető kezességvállalással, 90%-os mögöttes állami viszontgaranciával).
Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint az azzal összefüggésben az EU és a nemzetközi partnerek által elfogadott szankciók, továbbá az Oroszország által hozott ellenintézkedések következtében kialakuló vállalati fizetési nehézségek és likviditási problémák kezelése, a vállalati működőképesség visszaállítása és megőrzése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram néven, a hazai KKV-k számára 80%-os mértékű kezességvállalási programot indított el. A kezességvállaláshoz 85%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A Garantiqa által a Krízis 2 Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 15 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe.
Széchenyi Kártya Plusz Program
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez az MNB biztosít refinanszírozási forrást az NHP Hajrá keretében, ennek köszönhetően, ill. a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt fix kamatozással, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Mikro- és kisvállalkozások önállóan is igényelhetik Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel igénylése nélkül. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Széchenyi Kártya Újraindítási Program (GO)
A program a GO! termékek vonatkozásában 2022. június végén lezárult.
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Csoport biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel (GO)
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel átmeneti támogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80% vagy 90%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX)
2022. augusztus 1-jén indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Csoport biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Max. 400 millió Ft összegű hitel, maximum 10 év futamidőre, állami kamattámogatás mellett fix 1,5% kamattal igényelhető.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX+)
2022. december 23-án indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX+ néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Csoport biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. A Csoportnál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX+
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót és a GEKKO alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fix, támogatott kamatozású, fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
5. Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel
Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók részét képező Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel egy államilag támogatott a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan egy éves futamidejű, szabadfelhasználású folyószámlahitel. A hitelkeret célja a mezőgazdasági és halászati Vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. A hitelkeret minden, a vállalkozás érdekében felmerülő és – az adó és számviteli jogszabályok szerint – elszámolható kiadásra felhasználható, akár vásárlás, akár készpénzfelvétel, akár átutalás vagy egyéb módon.
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízisprogram
A magyar Kormány az 1195/2020. (2020.04.30-án kelt) határozatában döntött az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program elindításáról, melynek célja az agrár és vidéki mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítása magasabb, akár 90%-os kezességvállalási mérték mellett, átmeneti támogatási jogcímen. A kezességvállaláshoz 90%-os állami viszontgarancia kapcsolódik A programban való részvételt először 2020.12.31-ig megkötött hitelügyletekhez hirdették meg, majd ezt többször módosították és jelenleg 2022.06.30-ig meghosszabbították. A Program keretében nyújtott kezességvállalás olyan hitelekhez kapcsolódhat (forgóeszközhitel, folyószámlahitel és beruházási hitel), amelyek maximum 6 éves futamidejűek és a hitelösszeg nem haladja meg a vállalkozás 2019. évi teljes árbevételének 25%-át vagy a 2019. évi éves bérköltségének kétszeresét, illetve kellően indokolt esetben a vállalkozás 18 havi likviditási szükségletét.
A program 2022.06.30-án lezárult.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) - KRÍZIS AGRÁRGARANCIA PROGRAM II.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én (SA.102986 ügyszámon) hagyta jóvá az új hitelgarancia programot. Az új orosz-ukrán átmeneti támogatási jogcímen keresztül a Bizottság nem plusz forrást biztosít, hanem az AVHGA kedvezményes díjú kezességvállalását teszi szélesebb körben lehetővé, ezzel bővülnek a finanszírozási lehetőségek. Az új jogcím a Covid19 kapcsán bevezetett átmeneti támogatási jogcím helyébe lépett és 2022. év végéig a Krízis Program II. szakasza keretében igényelhető, ezzel segítve az orosz- ukrán konfliktus okozta válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt nehéz helyzetbe került élelmiszerágazatot. Az alapítványi kockázatvállalás mértéke legfeljebb 90% (85%-os állami viszont-garancia mellett), a díj mértéke 0,25%. és maximum 6 éves futamidejű ügyletekhez kapcsolódhat. A kezességgel biztosított összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a vállalkozás elmúlt három lezárt üzleti évben elért átlagos teljes éves árbevételének 15%-át, vagy a támogatás iránti kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap energiaköltségének 50%-át; de kellően indokolt esetekben a 12 havi likviditási szükségletét is elérheti.
EXIM Kárenyhítő Program
A koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. Az Exim Kárenyhítő program 2021. december 31-én lezárult. A programcsomag három pillérből állt, melynek egyik fontos eleme az EXIM Kárenyhítő Hitelprogram volt.
1. EXIM Kárenyhítő Hitelprogram
A program célja forgóeszköz-finanszírozás (legfeljebb 3 évre), beruházási és befektetési hitel (legfeljebb 6 évre), valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 6 évre) biztosítása 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix, KKV-k esetén 2,5%, nagyvállalat esetén 2%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
2. EXIM Kárenyhítő Hitelfedezeti Program
A program keretein belül 100%-os állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezesség igénybevételére van lehetőség 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára nyújtott hitelek biztosítékaként. Forgóeszköz-finanszírozás esetén maximum 3, beruházás finanszírozása esetén maximum 6 éves futamidejű hitel mögé nyújtanak készfizető kezességet KKV-k és small mid-cap vállalkozások (maximum 499 fő foglalkoztatott) esetén 80%-ban, ezt meghaladó méretű vállalatok esetében 50%-ban (de egyedi esetben az EXIM Hitelbizottsága 90%-os mértékű kezességet is jóváhagyhat). 300 millió Ft összeget el nem érő kezesség jóváhagyása gyorsított eljárás keretében történik.
3. EXIM Kárenyhítő Hitelbiztosítási Program
Exportőröknek nyújt segítséget rövid lejáratú, halasztott fizetésű vevőköveteléseik maximum 95%-os biztosításával. A program „újdonsága", hogy átmeneti jelleggel piaci kockázat biztosítására is igénybe vehető.
EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram
A koronavírus-járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények refinanszírozására indította el az EXIM a Fordulat KKV beruházási hitelprogramot a KKV méretű exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. A program célja beruházási hitel biztosítása (legfeljebb 10 évre) a 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került KKV méretű társaságok számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix: 2,5%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
Az EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram 2022. június 30-án lezárult.
EXIM Baross Gábor Hitelprogram
Oroszország Ukrajna elleni agressziója következtében kialakult gazdasági-energia válság hatásainak kivédésére indított el az EXIM a Baross Gábor Hitelprogramot, amely a hazai KKV-k és nagyvállalatok váltságból való kilábalását, az export további bővülését támogatja alacsony kamatozású finanszírozás konstrukciókkal. A hitelprogram kertében forgóeszközhitel (legfeljebb 3 évre), beruházási hitel (legfeljebb 8 évre), zöld beruházási hitel (legfeljebb 8 évre) valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 5 évre) nyújtható, fix, EXIM által meghatározott maximum kamaton.
Lakossági termékek
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
MNB Zöld Otthon Program (ZOP)
Az MNB zöld eszköztár-stratégiájának részeként a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elindult NHP Zöld Otthon Program a zöld lakáshitel piac létrejöttét segíti elő. Ezen konstrukciót kizárólag zöld és új lakások megvásárlásának, építésének finanszírozására lehetett igénybe venni. Az MNB 300 milliárd Ft-os kamatmentes refinanszírozási forrást biztosított a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább. A folyósítás 2021. év végén indult és 2022.03.29-ig lehetett igényelni.
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok
A Csoport POCI eszközállományának jelentős része a 2014. évi XXXVIII. Törvény („Kúria törvény”), a 2014. évi XL. Törvény („Elszámolási törvény”) valamint a 2014. évi LXXVII. Törvény („Forintosítási törvény”) hatálya alá tartozó hitelek a 2015. évi CXLV. Törvényben elrendelt egyes fogyasztóbarát kölcsönszerződések fixált árfolyamon történt forintosítása kapcsán történt devizaváltás okán került a könyvekbe.
A portfólióval kapcsolatos változások
2023-ban a hitelintézetekkel szembeni kitettség jelentősen nem változott az elmúlt évhez képest (2023: 1.236 milliárd Ft, 2022: 1.261 milliárd Ft).
2023-ban a vállalati szegmensben a portfólió kisebb csökkenése mellett (2023: 1.251 milliárd Ft, 2022: 1.323 milliárd Ft) a nemteljesítő hitelek állománya is csökkent (2023: 36,1 milliárd Ft,2022: 43,3 milliárd Ft).
A csökkenést a nemteljesítő portfólión az alábbi négy hatások eredője okozta:
· körülbelül 15,1 milliárd Ft workout tevékenységből származó megtérülés csökkentő hatása mellett -ideértve a nem teljesítő állományból történő felgyógyulást is -
· kb. 9,5 milliárd Ft új nemteljesítő állományt ismert fel a Csoport, a standard azonosítási folyamatok következtében;
· a leírással érintett állomány 0,7 milliárd Ft volt;
· a forint erősödése miatt a nem teljesítő portfólión elszámolt átértékelési különbözet kb. 1,5 milliárd Ft-tal csökkentette az állományt.
Az új nemteljesítő állomány nagyságrendjét három egyedi ügylet határozta meg (összesen 8,2 milliárd Ft), ahol a Csoport a jövőbeni pénzáram bizonytalanságai miatt döntött a nemteljesítő státusz mellett. Az események egyediek, szisztematikus portfólióromlás vagy annak jelei nem láthatók a nemteljesítő portfólióban.
A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben 2,4%-ra, nem változott az előző évhez képest.
A lakossági és kisvállalati portfólióban állománybővülés volt 2023-ban is (2023: 618,2 milliárd Ft, 2022: 573,3 milliárd Ft). A lakossági szektorban mind a jelzáloghitelek, mind a fedezetlen termékcsoportban nőtt az állomány, a fedezetlen termékek közül a kötelezően valós értéken értékelt babaváró hitel állomány. A nemteljesítő állományok nagysága csökkent (2023: 18,6 milliárd Ft, 2022: 21,5 milliárd Ft). A lakossági szegmensben a nem minősített (besorolatlan) állomány nőtt (2023: 159 milliárd Ft, 2021: 130,8 milliárd Ft), melynek legnagyobb részét a babaváró hitelek teszik ki.
Várható hitelezési veszteségek
Az amortizált bekerülési értéken, illetve egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközök értékvesztésének megállapítása a számviteli politikában leírtak szerint történik, lásd a (4.11.5) A pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzést.
A kockázatkezeléshez szükséges hitelkockázati kitettség meghatározása összetett feladat és modellek alkalmazását igényli, mivel a kitettség változik a piaci feltételek, a várható cash-flow és az idő múlásának függvényében. A portfólió hitelkockázatának felmérése további becsléseket tartalmaz a default valószínűség, a default esetén várható veszteség arányok és az ügyfelek közötti nemteljesítési korrelációk valószínűségének tekintetében. A Csoport a hitelkockázatot a nemteljesítési valószínűség (PD), a kockázati kitettség (EAD) és a nemteljesítésből származó várható veszteség (LGD) felhasználásával méri. Ez az elsődlegesen használt megközelítés az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségek mérésére vonatkozóan.
A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramok ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések mérése olyan terület, amely komplex modelleket és jelentős előfeltételezéseket igényel a jövőbeni gazdasági feltételekre és a hitelek viselkedésére vonatkozóan. A várható hitelezési veszteségek számviteli követelményeinek alkalmazása során jelentős becslések az alábbiak:
· a jelentős hitelkockázat-növekedési kritériumainak meghatározása,
· megfelelő modellek és feltételezések kiválasztása a várható hitelezési veszteségek meghatározására vonatkozóan,
· megfelelő számú és súlyozású jövőbeni szcenárió meghatározása az egyes terméktípusokra, piacokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan,
· portfóliók képzése a hasonló pénzügyi eszközökből a várható hitelezési veszteségek mérésére érdekében.
A lakossági portfóliókban (magánszemély és mikrovállalati) a PD becslés alapvetően homogén szegmensek és termékportfóliók vonatkozásában történik, míg az LGD becslés ennél jellemzően granulárisabb (homogén fedezetű portfóliók).
A nem lakossági portfólió esetében a PD becslés szegmens szinten történik, míg az LGD becslés ennél több paraméterrel kalkulál (szegmens, termék, fedezettség ténye és mértéke).
A nemteljesítés (default) valószínűsége (PD)
A fizetésképtelenség valószínűsége azt a valószínűséget jelenti, hogy a hitelfelvevő nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit az elkövetkező 12 hónap során vagy a kötelezettség fennmaradó élettartama alatt. Non-retail szegmensek esetében általánosságban elmondható, hogy a nemteljesítés élettartam-valószínűségének számítása a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés szabályozásának 12 hónapos időtartamú, konzervatív margintól megtisztított valószínűségéből indul ki. (A CRR. 178.cikke szerinti nemteljesítés definíciója alapján nemteljesítő minden IFRS9 szerint értékvesztett eszköz, valamint minden nemteljesítő eszköz értékvesztettnek minősül.)
Lakossági szegmensek esetében az ügyletek teljes élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűség számítás történik, a havi marginális nemteljesítési és visszafizetési valószínűségek modellezésével. Negatív számlaegyenlegek esetében a Csoport a teljes követelésre értékvesztést képez, így a PD és LGD értéke is 100%.
Ezt követően különféle statisztikai módszerek kerülnek alkalmazásra annak becsléséhez, hogy az alapértelmezett jellemzők (többek között rating, késedelem) hogyan alakulnak a kezdeti felismeréstől kezdve a kölcsön vagy hitelportfólió teljes élettartama alatt. A jellemző kockázati profil historikus adatokon és paramétereken alapul.
A Csoport a következő szegmensekre használ statisztikai modelleket az előre tekintő információk beépítésére a PD-be:
· szuverén, a helyi és regionális kormányzatok, a biztosítótársaságok és a kollektív befektetési vállalkozások,
· vállalati ügyfelek, projektfinanszírozás és pénzügyi intézmények,
· lakossági (magánszemély és mikrovállalat).
A korlátozott információk esetén, amikor egyes bemeneti értékek nem állnak rendelkezésre teljeskörűen, csoportosításra, átlagolásra és összehasonlító adatok alkalmazására kerül sor a számítások elvégzéséhez.
Az alábbi táblázat tartalmazza az átlagos PD-ket. Az átlagos PD-k meghatározása során a portfólió szintű management korrekció hatását nem vette figyelembe a Csoport.
|
|
Átlag PD |
|
|
2023.12.31. |
Nem lakossági |
Lakossági |
|
Minimális kockázatú |
0,01% |
0,19% |
|
Kiváló minősítésű |
0,04% |
0,23% |
|
Nagyon jó minősítésű |
0,08% |
0,40% |
|
Jó minősítésű |
0,20% |
0,89% |
|
Átlagos minősítésű |
1,12% |
2,12% |
|
Elfogadható minősítésű |
1,69% |
4,22% |
|
Alacsony hitelképességű |
5,56% |
7,76% |
|
Gyenge hitelképességű |
9,91% |
11,56% |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
22,28% |
30,11% |
|
Besorolatlan |
1,30% |
2,19% |
Nemteljesítéskor várható veszteségráta (LGD)
A nemteljesítéskor várható veszteségráta a Csoport várakozása a veszteség mértékére vonatkozóan. A nemteljesítéskor várható veszteségráta partner- és terméktípustól függően eltérő.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Non-retail szegmensek esetében tekintettel az elérhető adatok mennyiségére és a non-retail szegmensek portfólión belüli súlyára a modellezési feladatokat az RBI látja el:
· vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozás, a pénzintézetek és biztosítótársaságok, ill. a helyi és regionális kormányzatok esetében a Csoport saját LGD becsléseket használ a tapasztalt megtérülési adatok figyelembevételével,
· szuverén adósságok nemteljesítéskor várható vesztesége piaci információs források felhasználásával kerül megállapításra,
· befektetési alapok esetében tapasztalati bedőlések hiányában szakértői alapon a tőkeszámításhoz figyelembe vett fedezetlen LGD használt.
Az LGD paraméterek meghatározásához az anyavállalati modellezés adatot gyűjt a csoporttagoktól, melyet az egyes entitások küldenek ki külön-külön a központi adatbázisokba. Ezután a központi modellezés a kapott adatokat, valamint az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az LGD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
Az alkalmazott saját becsléseken alapuló LGD értékekbe a makrogazdasági előrejelzések is beépítésre kerültek, és a Csoport az LGD értékek esetében három szcenárió súlyozott átlagaként kalkulált értéket használ a várható veszteség számszerűsítése során.
Lakossági szegmens esetén az LGD becslés a Csoport által gyűjtött megtérülési adatokon alapul. A modellezést a Csoport termékenként saját hatáskörben végzi az RBI által jóváhagyott módszertan alapján, a modellt az RBI validálja. Általánosságban elmondható, hogy a Csoport a CRR szerinti nemteljesítéskori veszteségráta konzervatív elemektől megtisztított értékét használja értékvesztés-képzés során. Negatív számlaegyenlegek esetében az LGD 100%.
Kockázati kitettség nemteljesítéskor (EAD)
A kockázati kitettség meghatározása azon összegek figyelembevételével történik, amelyre a Csoport követelésként tekint egy várható nemteljesítési időpontban, a következő 12 hónap vagy a teljes élettartam során. A 12 hónapos és élettartamra vonatkozó kitettség meghatározása a várható visszafizetési jellemzők alapján történik, amely terméktípusonként változik. Az amortizálódó termékek és a bullet típusú hitelek esetében a 12 hónapos vagy élethosszig tartó szerződéses visszafizetési kötelezettségeken alapul. Adott esetben a számítás során figyelembevételre kerülnek az előtörlesztésre/refinanszírozásra vonatkozó feltételezések is, ha ez releváns.
A Csoport nem lakossági szegmensek tekintetében az ún. magas bedőlési valószínűségekkel rendelkező vállalati és SMB portfólió esetében végez saját becsléseket a mérlegen kívüli tételek nemteljesítéskori várható kitettségének számszerűsítése érdekében. Az alkalmazott hitelkonverziós faktorok rulírozó és nem rulírozó kitettségek esetében különböző módszertannal vannak számszerűsítve, a kapcsolódó modellezési feladatokat az RBI végzi. Ennek folyamata megegyezik az LGD paraméterek modellezésénél már vázolt folyamattal. Azaz az egyes entitások adatot küldenek a központi adatbázisokba, majd a központi modellezés ezt és az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az EAD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
A lakossági portfóliók tekintetében a kockázati kitettség meghatározása havi szinten történik a jövőbeli várható tőketörlesztések figyelembevételével. Revolving típusú ügyletek esetében a kitettség a hitelkonverziós faktor (CCF) figyelembevételével kerül meghatározásra a következőképpen: EAD= kihasznált keret + ki nem használt keret * CCF. A revolving ügyletek várható élettartama statisztikai módszerekkel kerül megbecslésre, aminek segítségével ezen terméktípusok esetén is tudunk lejáratig tartó várható veszteséget kalkulálni.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Csoport kronologikus elemzést végzett, és meghatározta a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat és a várható hitelezési veszteségeket az egyes portfóliók tekintetében.
Ezek a gazdasági változók és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhatnak. Ezen elemzés során szakértői becslést is alkalmaztak. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatását a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozzák meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a default rátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
A várható veszteséget befolyásoló legfontosabb makrogazdasági feltételezések a következők:
· Vállalati portfóliók: bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta, hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama, kereskedelmi ingatlanok árváltozása, 3 havi referenciakamat.
· Lakossági portfóliók: bruttó hazai termék, lakásárindex, referenciakamat, inflációs ráta.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alapgazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, (a három forgatókönyv súlyozása: 25% optimista, 50% alap, 25% pesszimista szcenárió), a várható eltérések megragadása érdekében. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2023-ban változatlan maradt.
|
Bruttó hazai termék |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
4,27% |
4,67% |
5,23% |
|
|
Alap |
2,99% |
3,96% |
4,52% |
|
|
Pesszimista |
1,09% |
2,90% |
3,46% |
|
Munkanélküliségi ráta |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
3,54% |
3,57% |
3,48% |
|
|
Alap |
3,81% |
3,72% |
3,63% |
|
|
Pesszimista |
5,06% |
4,41% |
4,32% |
|
Referenciakamat |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
4,65% |
5,11% |
5,01% |
|
|
Alap |
6,2% |
5,97% |
5,87% |
|
|
Pesszimista |
9,01% |
7,53% |
7,43% |
|
Hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
6,82% |
5,14% |
4,50% |
|
|
Alap |
7,28% |
5,4% |
4,76% |
|
|
Pesszimista |
10,00% |
7,00% |
6,00% |
|
Inflációs ráta |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
2,96% |
1,62% |
1,44% |
|
|
Alap |
5,8% |
3,2% |
3,02% |
|
|
Pesszimista |
7,28% |
4,02% |
3,84% |
|
Lakásárindex |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
1,59% |
5,50% |
5,50% |
|
|
Alap |
-2% |
3,5% |
3,5% |
|
|
Pesszimista |
-6,70% |
0,89% |
0,89% |
|
Kereskedelmiingatlan-árindex |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
0,04% |
3,47% |
4,97% |
|
|
Alap |
-3,5% |
1,5% |
3% |
|
|
Pesszimista |
-8,62% |
-1,35% |
0,15% |
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak vannak kitéve, ezért a tényleges kimentelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Csoport úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Csoport különböző portfólióira vonatkozóan.
Az alábbi táblázat a Stage 1 és Stage 2-es értékvesztés és céltartalék összegeket mutatja az egyes szcenáriók szerint súlyozva (25/50/25%) és az egyes forgatókönyvek szerinti teljes összeget:
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.079 |
42.264 |
48.180 |
57.700 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
42.611 |
47.081 |
55.629 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 1-ben szerepelne (12 havi nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulnak a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.079 |
38.285 |
-10.794 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
40.043 |
-8.055 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 2-ben szerepelne (élettartam alatti nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulnak a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.079 |
63.695 |
14.616 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
64.162 |
16.064 |
A következő táblázat a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok alakulását (a céltartalék és értékvesztés állomány nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentum osztályonként való egyeztetését) mutatja:
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Várható hitelezési veszteségek tárgyévi alakulása
|
|
Nyitó egyenleg |
Záró egyenleg |
* |
||||||
|
(millió Ft) |
2023.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó) |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
2023.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
48 |
44 |
-29 |
-7 |
0 |
0 |
-1 |
55 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
11.266 |
7.230 |
-2.541 |
-5.368 |
0 |
-2 |
-7 |
10.578 |
9 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
554 |
247 |
-119 |
-92 |
0 |
0 |
111 |
701 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
11.868 |
7.521 |
-2.688 |
-5.468 |
0 |
-2 |
103 |
11.334 |
9 |
|
Stage 1 összesen |
11.868 |
7.521 |
-2.689 |
-5.467 |
0 |
-2 |
103 |
11.334 |
9 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
21 |
5 |
-5 |
173 |
0 |
0 |
2 |
196 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
31.416 |
3.359 |
-3.229 |
-809 |
0 |
-5 |
-456 |
30.276 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
228 |
0 |
-6 |
1.015 |
0 |
0 |
-113 |
1.124 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
31.665 |
3.364 |
-3.240 |
379 |
0 |
-5 |
-567 |
31.596 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
31.665 |
3.364 |
-3.240 |
379 |
0 |
-5 |
-567 |
31.596 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
25.725 |
2.396 |
-6.148 |
3.253 |
0 |
-835 |
-774 |
23.617 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
345 |
0 |
-7 |
312 |
0 |
0 |
0 |
650 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
11.490 |
442 |
-3.143 |
928 |
0 |
-98 |
-13 |
9.606 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
14.580 |
1.954 |
-3.012 |
2.637 |
0 |
-736 |
-762 |
14.661 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
26.070 |
2.396 |
-6.155 |
3.565 |
0 |
-835 |
-774 |
24.267 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
2.358 |
0 |
-2.014 |
1.539 |
0 |
-2 |
164 |
2.045 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
2.358 |
0 |
-1.849 |
1.430 |
0 |
-2 |
-1 |
1.936 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
0 |
0 |
-165 |
109 |
0 |
0 |
165 |
109 |
0 |
|
POCI összesen |
2.358 |
0 |
-2.014 |
1.539 |
0 |
-2 |
164 |
2.045 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
71.961 |
13.281 |
-14.098 |
16 |
0 |
-844 |
-1.074 |
69.242 |
9 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
1.731 |
1.676 |
-1.627 |
103 |
0 |
0 |
-20 |
1.863 |
0 |
|
Stage 2 |
2.405 |
1.415 |
-2.035 |
2.055 |
0 |
0 |
-7 |
3.833 |
0 |
|
Stage 3 |
2.101 |
572 |
-1.316 |
2.580 |
0 |
0 |
-21 |
3.916 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
6.237 |
3.663 |
-4.978 |
4.738 |
0 |
0 |
-48 |
9.612 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Nyitó egyenleg |
Záró egyenleg |
* |
||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó) |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
2022.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
6 |
17 |
-7 |
31 |
0 |
0 |
1 |
48 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.345 |
5.257 |
-1.944 |
5.671 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.266 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
242 |
109 |
-62 |
264 |
0 |
0 |
1 |
554 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.593 |
5.383 |
-2.013 |
5.966 |
-1.225 |
8 |
156 |
11.868 |
26 |
|
Stage 1 összesen |
3.593 |
5.383 |
-2.013 |
5.966 |
-1.225 |
8 |
156 |
11.868 |
26 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
11 |
0 |
8 |
0 |
0 |
0 |
21 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
22.726 |
3.635 |
-3.474 |
2.756 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.416 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
70 |
1 |
-203 |
359 |
0 |
0 |
0 |
227 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
22.798 |
3.647 |
-3.677 |
3.123 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.664 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
22.798 |
3.647 |
-3.677 |
3.123 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.664 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
30.879 |
3.661 |
-8.342 |
2.659 |
-3.905 |
-114 |
887 |
25.725 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
17.969 |
828 |
-3.961 |
697 |
-3.905 |
-110 |
-28 |
11.490 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
12.909 |
2.833 |
-4.382 |
2.307 |
0 |
-4 |
917 |
14.580 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
30.879 |
3.661 |
-8.342 |
3.004 |
-3.905 |
-114 |
887 |
26.070 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
POCI összesen |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
60.434 |
12.691 |
-15.940 |
13.226 |
46 |
-111 |
1.614 |
71.960 |
26 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
734 |
1.597 |
-1.271 |
701 |
-39 |
0 |
9 |
1.731 |
0 |
|
Stage 2 |
998 |
295 |
-449 |
1.267 |
272 |
0 |
22 |
2.405 |
0 |
|
Stage 3 |
2.814 |
36 |
-436 |
-327 |
-37 |
0 |
51 |
2.101 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
4.546 |
1.928 |
-2.156 |
1.641 |
196 |
0 |
82 |
6.237 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023-ban és 2022-ben egyes lakossági becslési módszertanok változását a „Becslési módszertan aktualizálásából származó változás” oszlop mutatja
A hitelezési veszteségek éves változását bemutató összes mozgás tartalmazza - „Értékvesztés” között elszámolt értékvesztése mellett az értékvesztett (Stage 3-as) ügyletekhez kapcsolódó nettó kamatszámítás miatt a nettó kitettségben megjelenő korrekciót a hitelkockázat változásából származó változás között, amely az eredményben az „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron csapódik le (2023: 2.872 millió Ft, 2022: 6.108 millió Ft), valamint az ügyletek eladása miatt a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron bemutatott értékvesztés felhasználásokat (2023: 2.679 millió Ft ). Az „Értékvesztés” eredménysor a fentieken kívül még tartalmazza az ügyletek leírásából származó kivezetés összegét (2023: 1426 millió Ft, 2022: 3.567 millió Ft, illetve az értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok megtérüléséből származó eredménynövekedést (2023: 1.419 millió Ft, 2022: 1.682 millió Ft.
A Csoport bizonyos leírt pénzügyi eszközeivel kapcsolatosan továbbra is végez behajtási tevékenységet. Az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szerződéses követelés összege 2.726 millió Ft (2022: 2.840 millió Ft).
Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek
2023-ban is sor került olyan szerződésmódosításra, amely nem vezetett a pénzügyi eszközök kivezetéséhez. Az ilyen módon módosított és élettartami várható hitelezési veszteséggel érintett pénzügyi eszközök módosítás előtti amortizált bekerülési értéke 136.619 millió Ft (2022: 129.825 millió Ft) volt, nettó módosítási vesztesége 5.054 millió Ft (2022: 6.227 millió Ft) volt, ennek legnagyobb része a kamatstopban érintett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség (2023: 5.246 millió Ft, 2022: 6.523 millió Ft).
Hitelek újratárgyalt feltételekkel
Az újratárgyalt feltételek melletti hitelek olyan hitelek, amelyeket átstrukturáltak a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt. Ilyen esetekben a szerződés eredeti feltételeit azért változtatják meg, hogy segítsék az ügyfelet a pénzügyi nehézségből való kilábalásban.
A Csoport által használt újratárgyalási (forborne) definíció az EBA (EU) 2015/227 szabályozáson alapul.
Nem lakossági: A vállalati, önkormányzati ügyfelekkel és költségvetési szervekkel szembeni követelések minden típusú kitettsége lehet az újratárgyalás alapja (hitelek, folyószámlakeretek, kötvények, garanciák, faktorkeretek és egyéb pénzügyi eszközök).
A Csoport a nem lakossági hitelek esetén azon ügyleteket tekinti átstrukturáltnak, amelyek esetében nehéz pénzügyi helyzet miatt az ügyletek kényszerű újratárgyalására kerül sor, melynek során az ügyfél olyan könnyítésekben (engedményben) részesül az új szerződés keretében, amit a Csoport számára a nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel a teljes megtérülést célozva nyújt, és amely intézkedést normál üzleti helyzetben más adós számára nem nyújtana.
Az engedmények (concessions) jellemző esetei: a futamidő meghosszabbítása, revolving/rulírozó hitel átalakítása amortizálódó hitellé, türelmi idő biztosítása, standstill megállapodás, kamattőkésítés, kedvező árazás, pénzügyi kötelezettségvállalástól való eltekintés, tőke- vagy kamatelengedés, régi ügylet kiváltása. A gyakorlatban a korábbi évekhez hasonlóan legtöbbször futamidő és törlesztő részlet átütemezés és amortizálódóvá alakítás fordul elő.
A Csoport a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja átstrukturált kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Csoport elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Csoport nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Csoport minden esetben lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén átstrukturált kategóriába az ügyfelet.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult 4-be történő belépéskor a Csoport minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, átstrukturáltként jelölve– visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-átstrukturáltként jelölve.
2023-ban nem történt változás a moratóriummal érintett ügyletek megítélésében. 2023 végén mindegyik fizetési moratórium kifutott az év végi fordulónapon.
A lakossági hitelek minden típusa (személyi hitelek, hitelkártyák, folyószámlakeretek, jelzáloghitelek) képezheti az újratárgyalás alapját. Az újratárgyalás két fő típusa:
· a Csoport által kívánt újratárgyalási módozatok,
· kormányzati programok.
Az ügylet akkor tekintendő türelmi intézkedéssel érintettnek, azaz forborne-nak a fentiek alapján, ha
· az ügyfél nehéz pénzügyi helyzetben van és
· az adott ügylet kondícióiban, feltételeiben olyan, az ügyfél részére a lent nevesített engedmény (concessions) nyújtására vonatkozó módosítás(ok) történt(ek) (kiváltás vagy módosítás formájában), amelyeket normál pénzügyi helyzetben lévő ügyfélnek nem biztosítana a Csoport.
Forborne ügyletnek tekinthető az adott ügylet – a módosított kondícióktól, aktuális késedelmes státusztól függetlenül –, amennyiben a szerződésmódosításban engedményt nyújt a Csoport (concessions), és a szerződésmódosítást megelőző 3 hónapban az ügyfél legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelembe esett vagy a szerződésmódosításkor 30 napot meghaladó késedelemben volt vagy egyéb, az ügyfél pénzügyi nehézséget bizonyító tényező áll fenn.
A türelmi intézkedéssel érintett (forborne) kitettségeket tekinti a Csoport az MNB 39/2016 rendelete szerinti átstrukturált követelésnek.
|
2023.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
67.005 |
38.015 |
105.020 |
-2.654 |
-17.395 |
-20.049 |
58.836 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken pénzügyi eszközök összesen |
67.005 |
38.015 |
105.020 |
-2.654 |
-17.395 |
-20.049 |
58.836 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
190 |
79 |
269 |
0 |
0 |
0 |
252 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
190 |
79 |
269 |
0 |
0 |
0 |
252 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
7.581 |
11.133 |
18.714 |
-105 |
-2.724 |
-2.829 |
8.640 |
|
Összesen |
74.776 |
49.227 |
124.003 |
-2.759 |
-20.119 |
-22.878 |
67.728 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
82.952 |
44.072 |
127.024 |
-6.421 |
-18.956 |
-25.377 |
73.443 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken pénzügyi eszközök összesen |
82.952 |
44.072 |
127.024 |
-6.421 |
-18.956 |
-25.377 |
73.443 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
137 |
115 |
252 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
137 |
115 |
252 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
8.219 |
1.594 |
9.813 |
-87 |
-268 |
-355 |
4.548 |
|
Összesen |
91.308 |
45.781 |
137.089 |
-6.508 |
-19.224 |
-25.732 |
78.236 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Hitelek leírása
Hitel (és a kapcsolódó értékvesztési számla) leírására rendszerint akkor kerül sor, részben vagy teljesen, ha a tőkeösszeg megtérülésére nincs reális kilátás, a biztosítékkal fedezett hitelek esetében pedig akkor, ha a biztosíték realizálásából származó bevételek már befolytak és további megtérülés a hitellel kapcsolatban reálisan már nem várható.
Biztosítékok
A Csoport hitelezési politikája szerint a hitelezés során az ügyfél visszafizetési képességét veszik figyelembe, ahelyett, hogy túlzott mértékben biztosítékokra támaszkodnának. Az ügyfél hitelképességi besorolásától és a terméktípustól függően egyes hitelek biztosíték nélküliek is lehetnek. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázatot mérséklő tényező lehet.
A biztosítéki fedezettség számításakor általános elv, hogy a Csoport csak olyan biztosítékot vesz figyelembe értékkel, amely szerepel a Raiffeisen Bank Nemzetközi Csoport „Biztosítékértékelés és kezelés" című funkcionális szabályokban [Raiffeisen Bank International Group Collateral Evaluation and Management (Functional regulations)] és az összes alábbi feltételnek megfelel:
· jogi érvényesíthetőség,
· fenntartható belső érték,
· érvényesíthetőség és érvényesítési hajlandóság,
· a hitelfelvevő hitelképességi besorolása és a biztosíték értéke csak kevéssé vagy egyáltalán nem függ össze.
Az allokált súlyozott biztosítéki érték (WCV, Weighted Collateral Value)) a fedezetek diszkontált valós értéke, csökkentve a megelőző terheléssel, maximalizálva a jelzálogjog összegében, korrigálva a devizapufferrel (Hfx) és lecsökkentve a fedezett szerződés szerinti kitettség összegére.
A főbb elfogadott biztosítéktípusok az alábbiak: ingatlan jelzálog, pénzóvadék, értékpapírok, gépeken lévő zálogjog, készleteken lévő zálogjog, áruk, kezességek és garanciák, valamint egyéb komfortfaktorok.
A biztosítékokkal kapcsolatos folyamatok (értékelés és rendszeres újraértékelés, ingatlan helyszíni szemle, fizikai meglét ellenőrzése, fedezettségi követelmények vizsgálata stb.) felelőse a Hitelkockázati Főosztály Biztosítékmenedzsment területe.
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
0 |
16.843 |
0 |
26.752 |
11.223 |
54.818 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
57.613 |
0 |
423 |
174 |
58.210 |
|
Államkötvények |
0 |
16.082 |
0 |
153 |
174 |
16.409 |
|
Vállalati kötvények |
0 |
37.748 |
0 |
10 |
0 |
37.758 |
|
Egyéb kötvények |
0 |
3.783 |
0 |
260 |
0 |
4.043 |
|
Részvények |
0 |
23.388 |
0 |
888 |
1.079 |
25.355 |
|
Jelzálog |
0 |
597.032 |
0 |
55.075 |
0 |
652.107 |
|
Lakóingatlanon |
0 |
324.095 |
0 |
3.042 |
0 |
327.137 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
0 |
222.372 |
0 |
37.736 |
0 |
260.108 |
|
Egyéb jelzálog |
0 |
50.565 |
0 |
14.297 |
0 |
64.862 |
|
Garancia |
0 |
459.347 |
14.554 |
94.293 |
0 |
568.194 |
|
Állami garancia |
0 |
362.091 |
13.865 |
2.123 |
0 |
378.079 |
|
Bankgarancia |
0 |
97.256 |
689 |
92.170 |
0 |
190.115 |
|
Egyéb biztosíték |
0 |
156.126 |
0 |
51.698 |
0 |
207.824 |
|
Összes biztosíték |
0 |
1.310.349 |
14.554 |
229.129 |
12.476 |
1.566.508 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
0 |
14.423 |
0 |
25.004 |
4.813 |
44.240 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
56.556 |
0 |
1.294 |
86 |
57.936 |
|
Államkötvények |
0 |
11.120 |
0 |
172 |
86 |
11.378 |
|
Vállalati kötvények |
0 |
38.811 |
0 |
177 |
0 |
38.988 |
|
Egyéb kötvények |
0 |
6.625 |
0 |
945 |
0 |
7.570 |
|
Részvények |
0 |
11.266 |
0 |
2.758 |
723 |
14.747 |
|
Jelzálog |
0 |
551.783 |
0 |
46.462 |
0 |
598.245 |
|
Lakóingatlanon |
0 |
318.627 |
0 |
2.317 |
0 |
320.944 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
0 |
189.837 |
0 |
35.272 |
0 |
225.109 |
|
Egyéb jelzálog |
0 |
43.319 |
0 |
8.873 |
0 |
52.192 |
|
Garancia |
0 |
507.260 |
641 |
43.228 |
0 |
551.129 |
|
Állami garancia |
0 |
361.244 |
93 |
2.005 |
0 |
363.342 |
|
Bankgarancia |
0 |
146.016 |
548 |
41.223 |
0 |
187.787 |
|
Egyéb biztosíték |
0 |
145.333 |
0 |
60.376 |
0 |
205.709 |
|
Összes biztosíték |
0 |
1.286.621 |
641 |
179.122 |
5.622 |
1.472.006 |
|
2023.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
737.391 |
402.969 |
18.737 |
2.793 |
0 |
0 |
0 |
148.459 |
1.310.349 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
9.323 |
4.909 |
0 |
0 |
263 |
0 |
59 |
0 |
14.554 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
186.589 |
37.158 |
5.382 |
0 |
|
|
|
|
229.129 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
12.476 |
12.476 |
|
Összesen |
933.303 |
445.036 |
24.119 |
2.793 |
263 |
0 |
59 |
160.935 |
1.566.508 |
|
2022.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
760.671 |
379.084 |
23.099 |
2.736 |
0 |
0 |
0 |
121.031 |
1.286.621 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
568 |
63 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10 |
0 |
641 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
118.556 |
59.190 |
1.376 |
0 |
|
|
|
|
179.122 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.622 |
5.622 |
|
Összesen |
879.795 |
438.337 |
24.475 |
2.736 |
0 |
0 |
10 |
126.653 |
1.472.006 |
Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
A fedezetérvényesítés vagy egyéb biztosíték érvényesítése során a Csoport által átvett eszközök nettó könyv szerinti értékét az alábbi táblázat mutatja:
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Ingatlanok és berendezések |
1.211 |
846 |
|
Egyéb |
4 |
4 |
|
Átvett eszközök összesen |
1.215 |
850 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport szektoronként vizsgálja a hitelkockázat koncentrációját. A hitelkockázat koncentrációjának szektoronkénti bontását a mérlegfordulónapokra vonatkozóan bruttó módon az alábbi táblázatok mutatják:
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
197.085 |
4.136 |
1.008 |
34.816 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
190.916 |
4.307 |
62 |
191.831 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
242.285 |
12.727 |
316 |
99.997 |
|
Pénzügyi tevékenység |
320.182 |
137.144 |
390.265 |
69.995 |
114.795 |
|
Nemzeti Bank |
916.014 |
0 |
0 |
11.516 |
15 |
|
Közigazgatás |
0 |
5.825 |
597.192 |
0 |
7.669 |
|
Bányászat |
0 |
7.317 |
0 |
0 |
165.836 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
304.317 |
69.810 |
11.618 |
9.090 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
41.997 |
35.382 |
8 |
28.800 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
75.556 |
0 |
50 |
169.552 |
|
Építőipar |
0 |
25.728 |
751 |
131 |
12.331 |
|
Energiaipar |
0 |
14.489 |
1.739 |
167 |
2.328 |
|
Infrastruktúra |
0 |
3.951 |
0 |
0 |
20.023 |
|
Háztartások |
0 |
583.937 |
0 |
93 |
0 |
|
Összesen |
1.236.196 |
1.830.547 |
1.116.309 |
94.964 |
857.083 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
194.997 |
3.113 |
2.508 |
43.992 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
189.734 |
3.514 |
194 |
158.409 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
308.537 |
9.890 |
457 |
98.726 |
|
Pénzügyi tevékenység |
318.597 |
138.091 |
242.616 |
103.931 |
62.964 |
|
Nemzeti Bank |
942.737 |
0 |
0 |
26.951 |
27 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.081 |
433.446 |
0 |
1.217 |
|
Bányászat |
0 |
13.724 |
0 |
0 |
178.786 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
367.544 |
53.233 |
27.564 |
7.669 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
41.249 |
22.085 |
76 |
44.465 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
74.353 |
0 |
33 |
160.724 |
|
Építőipar |
0 |
25.743 |
637 |
580 |
3.903 |
|
Energiaipar |
0 |
2.791 |
1.429 |
0 |
3.714 |
|
Infrastruktúra |
0 |
3.016 |
0 |
0 |
20.737 |
|
Háztartások |
0 |
538.634 |
0 |
47 |
0 |
|
Összesen |
1.261.334 |
1.905.494 |
769.963 |
162.341 |
785.333 |
Értékpapírosítás
Az értékpapírosítás a refinanszírozás és a hitelkockázat-kezelésnek egy sajátos formája, mely tranzakció során a hiteleket portfóliókba csomagolják és azok tőkepiaci befektetőkhöz kerülnek. Az értékpapírosítás célja szabályozói tőkekövetelmény felszabadítása és addicionális refinanszírozási források bevonása.
A szintetikus értékpapírosítás során nem történik követelésátruházás, az eszköz nem, de a kockázat kikerül az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg.
2022. december 23-án a Csoport egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Csoport megtartotta. 2023-ban nem történt új tranzakció.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
227.973 |
239.972 |
Jelzáloghitelek |
Mezzanine |
28.958 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
227.973 |
239.972 |
|
|
28.958 |
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
226.164 |
238.067 |
Jelzálog- hitelek |
Mezzanine |
30.482 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
226.164 |
238.067 |
|
|
30.482 |
*Értékpapírosított és nem értékpapírosított rész
A piaci kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy egy pénzügyi instrumentum jövőbeli cash-flow-inak valós értéke a piaci árakban bekövetkező változások hatására ingadozni fog. A piaci kockázat három típusú kockázatból áll: devizakockázat, kamatkockázat és egyéb árfolyamkockázat.
A piaci kockázat kezelése
A piaci kockázatkezelés célja a piaci kockázati kitettségek elfogadható paramétereken belüli ellenőrzése, a hozam optimalizálása mellett.
Az RBI VaR (Value at Risk) limitrendszert működtet, amelynek keretében külön VaR limiteket határoztak meg az alábbi kockázattípusokra: kereskedési könyvi kamatlábkockázat, banki könyvi kamatlábkockázat, kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat, volatilitási kockázat, továbbá a teljes banki nyitott devizapozícióra vonatkozó kockázat. Ezen kívül a kötvények és a pénzpiaci termékek közötti spread-kockázatot is külön komponensként jelenítik meg a riportok.
Az elmúlt évek során a Csoporton belüli audit és kontroll funkciók sokkal szigorúbbakká váltak. A piaci kockázatok területéhez kapcsolódóan további jelentések lettek kialakítva. A Csoport a piackonformitással kapcsolatban rendszeres napi monitoring-tevékenységet végez, melynek eredményéről a Vezetőség rendszeres beszámolót kap.
A Csoport különböző stressz teszteket dolgozott ki, amiknek eredményei a Vezetőség számára szintén rendszeresen bemutatásra kerülnek.
A Csoport elkülönítetten kezeli a kereskedési és a nem kereskedési portfólióján belüli piaci kockázattal kapcsolatos kitettségeit.
A kereskedési portfólió az árjegyzésből vagy a saját számlás pozíciókból fakadó és egyéb, a Csoport által ilyen típusként megjelölt, piaci árazás módszerével értékelt pozíciókat tartalmazza. A kereskedési tevékenység a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, devizával és származékos pénzügyi instrumentumokkal végzett tranzakciókat foglalja magában.
A nem kereskedési (banki könyvi) portfóliók a Csoport lakossági és kereskedelmi banki eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázat kezeléséből eredő pozícióit tartalmazza. A Csoport nem kereskedési tevékenysége felölel minden tevékenységet, amely nem a kereskedési tevékenységhez tartozik, beleértve a hitelnyújtást, betétgyűjtést és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását.
A banki könyvbe sorolt lejárattal nem rendelkező termékcsoportokra vonatkozóan speciális kamatláb-modell került bevezetésre, mely beépült a kockázati riportokba is.
Kamatkockázattal szembeni kitettség – kereskedési és banki könyv
A kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A kamatlábkockázat mérése a banki könyvi nettó kamatbevétel, valamint a kereskedési könyv piaci árazási értékének a kamatlábak volatilitásával szembeni érzékenységvizsgálatával történik.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A banki és kereskedési könyvi portfóliók legjelentősebb kockázati tényezője a kamatkitettség. A Csoport szigorú bázispontérték- és VaR limiteket határoz meg, amelyeket naponta ellenőriz.
A Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumai a mérlegfordulónapon kamattípus szerinti bontásban a következők:
Kamatozó pénzügyi instrumentumok
Fix kamatozású instrumentumok
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Pénzügyi eszközök |
1.409.951 |
1.896.339 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
883.829 |
776.351 |
|
Összesen |
526.122 |
1.119.988 |
Változó kamatozású instrumentumok
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
|
HUF |
2.096.766 |
1.589.402 |
1.216.548 |
1.606.229 |
|
CHF |
909 |
18.523 |
569 |
20.632 |
|
EUR |
536.298 |
951.599 |
673.969 |
990.975 |
|
USD |
7.145 |
159.260 |
31.664 |
182.607 |
|
Egyéb deviza |
6.236 |
24.001 |
5.475 |
25.345 |
|
Összesen |
2.647.354 |
2.742.785 |
1.928.225 |
2.825.788 |
A változásokat az alábbi tételek magyarázzák:
· a fix kamatozású eszközök 2023-ban-ben 486 milliárd Ft-tal csökkentek (az MNB-vel szembeni követelések 712 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfélhitelek 28 milliárd Ft-tal nőttek, míg a fix kamatozású értékpapírok 212 milliárd Ft-tal nőttek),
· a fix kamatozású források esetében 2023-ban 107 milliárd Ft-os növekedés volt tapasztalható (az MNB-vel szembeni felvéteknél 10 milliárd Ft csökkenés, a bankközi felvétek esetében 11 milliárd Ft növekedés, az ügyfélbetéteknél 112 milliárd Ft növekedés volt tapasztalható),
· a változó kamatozású eszközök állománya 719 milliárd Ft-tal nőtt (amiből a forint értékpapírok állománynövekedése 139 milliárd Ft volt, az MNB nostro állománya 705 milliárd Ft-tal nőtt, a hitelintézetekkel szembeni forint követelések 14 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfelek eurós hitelei pedig 100 milliárd Ft-tal csökkentek,
· a változó kamatozású források állománya 83 milliárd Ft-tal csökkent (ebből a legjelentősebb változás az ügyfelek betéteinél volt látható: az EUR betétek 39 milliárd Ft-tal, az USD betétek pedig 21 milliárd Ft-tal csökkentek), az MNB HUF források pedig 15 milliárd Ft-tal csökkentek.
A Csoport elsődleges kockázatkezelési módszerként kamatláb-swapokat és egyéb derivatív kamatláb megállapodásokat köt annak érdekében, hogy a kamatkockázati kitettség elfogadható határokon belül maradjon.
A Csoport fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban megjelölt származékos termékeket használ egyes fix kamatozású hitelek, fix kamatozású betétek, kibocsátott és vásárolt fix kamatozású kötvények valós értékének fedezésére. A Csoport rendelkezik fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt szerződésekkel is kamatkockázati kitettségének kezelése céljából. A Csoport a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredményben” számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a fedezeti elszámolásba be nem vont ügyletek esetén a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron, a fedezeti elszámolásba bevont ügyletek esetén pedig a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron mutatja ki.
A Csoport kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti kétdevizás kamatswap ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
A cash-flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információkat a (10) Fedezeti elszámolásból eredő veszteségek vagy nyereségek megjegyzés tartalmazza.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Devizaárfolyam-kockázattal szembeni kitettség
A devizaárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A devizaárfolyam-kockázatnak való kitettség meghatározásakor a Csoport a teljes nyitott pozíciót figyelembe veszi.
|
2023.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
894.225 |
2.001 |
13.952 |
9.644 |
8.023 |
927.845 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
2.645 |
0 |
158 |
43 |
0 |
2.846 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
164.621 |
0 |
0 |
420 |
0 |
165.041 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
289.229 |
0 |
52.959 |
1.680 |
22.016 |
365.884 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.682.733 |
433 |
980.690 |
29.188 |
440 |
2.693.484 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
3.033.453 |
2.434 |
1.047.759 |
40.975 |
30.479 |
4.155.100 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
4.262 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.262 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.145.615 |
19.111 |
1.350.775 |
237.874 |
27.997 |
3.781.372 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.149.877 |
19.111 |
1.350.775 |
237.874 |
27.997 |
3.785.634 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
883.576 |
-16.677 |
-303.016 |
-196.899 |
2.482 |
369.466 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-508.679 |
17.183 |
297.471 |
197.818 |
-3.262 |
531 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
374.897 |
506 |
-5.545 |
919 |
-780 |
369.997 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
714.422 |
1.977 |
48.861 |
12.290 |
7.363 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
20.670 |
0 |
56 |
45 |
0 |
20.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
126.028 |
0 |
0 |
388 |
0 |
126.416 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
193.696 |
0 |
84.676 |
7.125 |
20.353 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.573.437 |
100 |
1.044.942 |
59.034 |
3.317 |
2.680.830 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.628.253 |
2.077 |
1.178.535 |
78.882 |
31.033 |
3.918.780 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.951 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2,083,594 |
21,265 |
1,338,313 |
255,652 |
27,393 |
3,726,217 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.085.545 |
21.265 |
1.338.313 |
255.652 |
27.393 |
3.728.168 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
542.708 |
-19.188 |
-159.778 |
-176.770 |
3.640 |
190.612 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-349.585 |
19.687 |
112.256 |
176.218 |
-3.395 |
-44.819 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
193.123 |
499 |
-47.522 |
-552 |
245 |
145.793 |
A nettó mérleg szerinti nyitott pozíció részét képezik a fedezeti kapcsolatban megjelölt fedezett tételeken elszámolt kamatkockázati valós értékelési különbözetek, míg a „Nettó származékos és spot pozíció” soron csak a derivatívák névértéke kerül bemutatásra. 2023. évben a fedezett kötvények mérlegértékében EUR-ban elszámolva összesen nettó 14 milliárd Ft valós értékelési különbözet került elszámolásra.
A Csoport szigorú korlátokat határoz meg a nyitott pozíciókra és VaR mutatókat is használ. Ezeket a limiteket naponta figyelemmel követik.
A devizaopciókhoz kapcsolódó kockázatok tükrözve vannak az FX VaR számokban, valamint az opciókra vonatkozó deriváltakra (gamma és vega) limiteket határoz meg a Csoport, melyeket naponta figyelemmel követnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb árfolyamkockázati kitettség – kereskedési könyv
Az egyéb árfolyamkockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak (nem a kamatláb- vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak, függetlenül attól, hogy ezeket a változásokat az adott pénzügyi instrumentumra vagy annak kibocsátójára jellemző tényezők okozzák, vagy olyan tényezők, amelyek a piaci kereskedés tárgyát képező valamennyi hasonló pénzügyi instrumentumot érintenek.
A Csoport árfolyamkockázata csak a tőzsdén forgalmazott részvényekkel szembeni kitettségekből adódik. A Csoport szigorú limiteket határoz meg a nyitott részvénykitettségekre és árfolyamkockázati VaR-t is használ. Ezeket a limiteket naponta nyomon követik.
A piaci kockázat kezelésének eszközei – kereskedési és banki könyv
Kockáztatott érték
A Csoport kereskedési és banki könyvi portfólióján belüli piaci kockázati kitettség mérésének és ellenőrzésének legfőbb eszköze a kockáztatott érték (VaR = Value at Risk) mutató. A VaR mutató azt jelzi, hogy adott időszak alatt, adott megbízhatósági szint mellett mekkora egy pénzügyi instrumentum maximális vesztesége, normál üzletmenetet feltételezve. A Csoport által használt VaR modell 99%-os megbízhatósági szintet és kereskedési könyv esetében 10 napos, banki könyv esetében 250 napos birtokban tartási időszakot feltételez. A VaR egy kockázati mutató, amelyet a pénzügyi instrumentum lehetséges veszteség-eloszlásához kell rendelni. A Csoport a Monte-Carlo VaR számítást alkalmazza. A kereskedési könyvi termékeket tekintve azok három kockázati tényezőre oszthatók - deviza, kamat és részvényárfolyam - és a kockázatok is ennek alapján vannak csoportosítva.
A VaR nem az egyes komponensek (devizakockázat, kamatlábkockázat és részvényárfolyamkockázat) összege, mivel a komponensek között együtthatás áll fenn (diverzifikációs hatás).
A diverzifikációs hatás csökkenti a portfólió teljes kockázatát, amennyiben az egyedi kockázati komponensek nem mozognak együtt. A devizakockázat, az egyéb árfolyamkockázat és a kamatkockázat nem korrelál egymással tökéletesen, ezért létezik diverzifikációs hatás. A VaR érték az alaptényezőkre külön-külön és azok teljes csoportjára is naponta kiszámításra kerül. A tőkeigény számszerűsítése esetében a diverzifikációs hatással nem számol a Csoport.
A Csoport kereskedési és banki könyvének piaci kockázatát bemutató VaR számítást az alábbi táblázatok tartalmazzák:
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
2 |
10 |
0 |
119 |
2 |
7 |
1 |
78 |
|
Kamatkockázat |
43 |
75 |
36 |
170 |
136 |
137 |
24 |
519 |
|
Részvény (ill. áru) kockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Teljes kockázat |
57 |
113 |
35 |
1.499 |
274 |
300 |
40 |
928 |
|
Banki könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatkockázat |
15.518 |
13.848 |
10.922 |
16.987 |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
|
Teljes kockázat |
15.518 |
13.848 |
10.922 |
16.987 |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
A banki könyvi VaR értékek növekedésének oka az volt, hogy Csoport 2023 során jelentős mértékű stratégiai kamatpozíciót épített fel, amely az év végén is nyitottságot eredményezett.
Gap és BPV jelentés
A VaR érték mérése mellett a kamatlábkockázatot a klasszikus tőke- és kamatlejárati elemzés módszerével is megbecsülik. A gap jelentés az eszközöket és kötelezettségeket különböző átárazódási kategóriákba sorolja aszerint, hogy egy adott eszköz, illetve kötelezettség várhatóan mikor árazódik át.
Az eszközök, illetve kötelezettségek átárazódása akkor történik meg, amikor:
· esedékessé válnak,
· szerződés szerint sor kerül egy tőkerész visszafizetésére,
· a kamat a szerződés szerint egy referenciakamat alapján átárazásra kerül,
· az eszközök vagy kötelezettségek lejárat előtt visszafizetésre kerülnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kamatkockázatot hordozó mérlegen kívüli tételeket névleges betétként és hitelként kezelik. Ugyanabba az átárazódási kategóriába sorolt eszközök és kötelezettségek különbözete a „gap” („átárazódási rés”). A gap pozitív, amennyiben az eszközök kamatkockázata magasabb, mint a kötelezettségeké, és negatív a fordított esetben. Az egyes átárazódási kategóriákhoz kamatérzékenységi mérőszámot, ún. BPV-t rendelünk. Adott kategória BPV-je (Basis Point Value) azt jelöli, hogy az oda eső pozíció jelenértéke mennyivel változik a hozamgörbe 1 bázispontos párhuzamos elmozdulásának hatására. Az egyes átárazódási kategóriákhoz devizánként az Anyabank által jóváhagyott BPV limitek tartoznak.
Az alábbi táblában látható a BPV jelentés:
|
(ezer Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
-356 |
36 |
-10 |
258 |
246 |
-813 |
-2 |
328 |
|
3 - 6 hó |
70 |
-101 |
-1 |
206 |
-16 |
-337 |
-1 |
443 |
|
6 hó - 1 év |
-246 |
204 |
0 |
44 |
-75 |
-199 |
-1 |
156 |
|
1 - 2 év |
-98 |
21 |
0 |
-1 |
-817 |
-5 |
0 |
-1 |
|
2 - 3 év |
-41 |
-8 |
0 |
-2 |
-574 |
-11 |
0 |
0 |
|
3 - 5 év |
-19 |
-3 |
0 |
-42 |
-343 |
-4 |
0 |
0 |
|
5 - 7 év |
564 |
-14 |
0 |
0 |
501 |
0 |
0 |
0 |
|
7 - 10 év |
-188 |
-47 |
0 |
0 |
-278 |
0 |
0 |
0 |
|
10 - 15 év |
-199 |
0 |
0 |
0 |
-24 |
0 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Banki könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
787 |
-2.599 |
-31 |
709 |
-1.917 |
-1.022 |
-18 |
225 |
|
3 - 6 hó |
-3.024 |
-2.292 |
9 |
211 |
-345 |
-4.820 |
0 |
254 |
|
6 hó - 1 év |
-1.265 |
695 |
43 |
86 |
3.849 |
2.221 |
-1 |
184 |
|
1 - 2 év |
843 |
105 |
20 |
132 |
600 |
1.756 |
0 |
-405 |
|
2 - 3 év |
5.751 |
534 |
0 |
107 |
3.002 |
-3.451 |
0 |
1.187 |
|
3 - 5 év |
-3.142 |
569 |
0 |
670 |
5.754 |
748 |
0 |
144 |
|
5 - 7 év |
3.471 |
5.101 |
0 |
2 |
4.116 |
92 |
0 |
1 |
|
7 - 10 év |
3.376 |
841 |
0 |
0 |
3.969 |
2.043 |
0 |
10 |
|
10 - 15 év |
192 |
-246 |
0 |
0 |
77 |
-542 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
431 |
-15 |
0 |
0 |
353 |
-41 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
2 |
0 |
0 |
0 |
6 |
144 |
0 |
0 |
Származékos termékekhez kapcsolódó nettósítási megállapodások
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. Az IAS 32.42 szerint a különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnének a pénzügyihelyzet-kimutatásban nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat. A Csoport nettósítási keretmegállapodásai csak bizonyos feltételek esetén érvényesíthetőek, ezért a pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó módon szerepelnek a pénzügyihelyzet-kimutatásban.
|
2023.12.31 |
Származékos eszközök bruttó értéke |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos eszközök nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
||
|
(millió Ft) |
Származékos instrumentumok |
Kapott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos eszközök |
214.586 |
0 |
214.586 |
183.005 |
0 |
31.581 |
|
|
2023.12.31
|
Származékos kötelezettségek bruttó értéke |
Származékos eszközök bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos kötelezettségek nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
|
|
(millió Ft) |
Származékos instrumentumok |
Adott készpénzbiztosíték |
||||
|
Származékos kötelezettségek |
216.211 |
0 |
216.211 |
183.005 |
4.856 |
28.350 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31 |
Származékos eszközök bruttó értéke |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos eszközök nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
||
|
(millió Ft) |
Származékos instrumentumok |
Kapott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos eszközök |
353.417 |
0 |
353.417 |
287.068 |
0 |
66.349 |
|
|
2022.12.31
|
Származékos kötelezettségek bruttó értéke |
Származékos eszközök bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos kötelezettségek nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
|
|
(millió Ft) |
Származékos instrumentumok |
Adott készpénzbiztosíték |
||||
|
Származékos kötelezettségek |
386.267 |
0 |
386.267 |
287.068 |
48.446 |
50.753 |
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Csoport nehézségbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A likviditási kockázat kezelése
A likviditáskezelés célja, hogy a Csoport számára megfelelő likviditást biztosítson, ezáltal valamennyi kötelezettségét esedékességkor teljesíteni tudja, mind normál, mind feszített körülmények között.
A likviditási kockázat kezelése az RBI Csoport és a Raiffeisen Csoport számára is kiemelt fontosságú, ezért a Csoport a Csoportra vonatkozó standardok átfogó együttesével és helyi belső szabályokkal, szabályozásokkal és gyakorlatokkal rendelkezik a likviditáskezelésre vonatkozó jogi szabályozások mellett. A likviditáskezeléssel összefüggő eljárásokat, feladatokat, felelősségi köröket, jelentéseket és a limitrendszerre vonatkozó utasításokat a Csoport vezérigazgatói utasításban szabályozza.
A likviditáskezelés az Eszköz-Forrás Bizottság (Asset and Liability Committee, ALCO) egyik fő feladata. Az ALCO felel az eszköz- és forrásgazdálkodásért, a likviditási kockázat kezeléséért és a helyi limitrendszer kialakításáért az RBI Likviditási Kockázatkezelése által meghatározott limitek szerint (vagy néha annál szigorúbb mértékben). Az ALCO havonta ülésezik, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tart.
A belső likviditási jelentéseken túl az RBI naponta likviditási jelentéseket készít a Csoport által szolgáltatott adatok segítségével a csoportszintű likviditási kockázat nyomon követése érdekében.
A Csoport likviditási politikája, melynek szerves része a likviditási krízisterv, évente felülvizsgálatra kerül. A Csoport likviditási helyzete erős, likviditási kockázati kitettsége alacsony. A Csoport nem rendelkezik likviditási céllal fenntartott stand-by hitelkeretekkel, ezek nélkül is biztosított a likviditási tartalékok megfelelő szintje.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
39.642 |
39.642 |
39.642 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
888.203 |
888.453 |
888.453 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.111.773 |
2.488.095 |
488.512 |
328.813 |
1.042.565 |
628.205 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
1.113.835 |
1.292.688 |
18.970 |
42.540 |
711.130 |
520.048 |
|
Követelések összesen |
4.153.453 |
4.708.878 |
1.435.577 |
371.353 |
1.753.695 |
1.148.253 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
|
96.576 |
25.637 |
16.732 |
35.057 |
19.150 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-168.531 |
-23.741 |
-41.712 |
-50.131 |
-52.947 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
265.107 |
49.378 |
58.444 |
85.188 |
72.097 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
120.408 |
19.278 |
7.859 |
52.338 |
40.933 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-13.000 |
-13.000 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
133.408 |
32.278 |
7.859 |
52.338 |
40.933 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
216.984 |
44.915 |
24.591 |
87.395 |
60.083 |
|
|
2023.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.551.018 |
3.741.077 |
3.018.090 |
110.270 |
388.761 |
223.956 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
4.261 |
4.261 |
4.261 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
192.646 |
216.326 |
362 |
148.217 |
67.747 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
37.708 |
41.167 |
10.667 |
3.335 |
14.505 |
12.660 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
192.706 |
192.706 |
192.706 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
433.651 |
433.651 |
433.651 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.411.990 |
4.629.188 |
3.659.737 |
261.822 |
471.013 |
236.616 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
|
-89.057 |
-27.572 |
-10.365 |
-25.559 |
-25.561 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-272.030 |
-113.670 |
-91.743 |
-34.242 |
-32.375 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
182.973 |
86.098 |
81.378 |
8.683 |
6.814 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
-126.849 |
-12.457 |
-6.470 |
-62.459 |
-45.463 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-220.451 |
-28.293 |
-28.798 |
-114.855 |
-48.505 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
93.602 |
15.836 |
22.328 |
52.396 |
3.042 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
-215.906 |
-40.029 |
-16.835 |
-88.018 |
-71.024 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
52.780 |
52.780 |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
732.133 |
733.311 |
733.311 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.363.861 |
2.837.496 |
727.029 |
475.996 |
997.587 |
636.884 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
768.837 |
884.580 |
21.476 |
36.547 |
329.825 |
496.732 |
|
Követelések összesen |
3.917.611 |
4.508.167 |
1.534.596 |
512.543 |
1.327.412 |
1.133.616 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
108.025 |
29.696 |
-32.820 |
52.646 |
58.503 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-231.471 |
-5.753 |
-110.675 |
-87.402 |
-27.641 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
339.496 |
35.449 |
77.855 |
140.048 |
86.144 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
192.450 |
7.310 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-13.195 |
-13.195 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
205.645 |
20.505 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
||
|
Származékos termékek összesen |
300.475 |
37.006 |
-23.976 |
135.239 |
152.206 |
||
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.496.528 |
3.613.791 |
2.936.071 |
145.311 |
385.420 |
146.989 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
1.951 |
1.951 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
194.100 |
235.158 |
-448 |
17.324 |
221.294 |
-3.012 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
35.590 |
39.323 |
8.613 |
3.168 |
13.035 |
14.507 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
176.790 |
176.790 |
176.790 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
403.413 |
403.413 |
403.413 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.308.372 |
4.470.426 |
3.526.390 |
165.803 |
619.749 |
158.484 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
-154.298 |
-42.275 |
-24.718 |
-25.468 |
-61.837 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-257.605 |
-46.701 |
-101.801 |
-39.133 |
-69.970 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
103.307 |
4.426 |
77.083 |
13.665 |
8.133 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
-246.365 |
-9.966 |
-18.785 |
-102.311 |
-115.303 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-339.301 |
-25.875 |
-22.508 |
-151.914 |
-139.004 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
92.936 |
15.909 |
3.723 |
49.603 |
23.701 |
||
|
Származékos termékek összesen |
-400.663 |
-52.241 |
-43.503 |
-127.779 |
-177.140 |
||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
97.809 |
31.425 |
66.348 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
165.041 |
544 |
164.497 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
365.884 |
15.759 |
350.125 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.693.484 |
609.632 |
2.083.852 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
119.623 |
15.877 |
103.746 |
|
Halasztott adókövetelések |
1.841 |
0 |
1.841 |
|
Egyéb eszközök |
9.355 |
9.355 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.453.037 |
682.592 |
2.770.445 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
93.665 |
30.173 |
63.492 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.781.372 |
3.052.608 |
728.764 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
126.808 |
7.971 |
118.837 |
|
Céltartalékok |
16.831 |
16.831 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
11 |
0 |
11 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.814 |
11.814 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.030.501 |
3.119.397 |
911.104 |
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
183.111 |
39.709 |
143.402 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
126.416 |
464 |
125.952 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
305.850 |
12.664 |
293.186 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.680.830 |
937.983 |
1.742.847 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
191.077 |
6.756 |
184.321 |
|
Halasztott adókövetelések |
5.101 |
0 |
5.101 |
|
Egyéb eszközök |
8.324 |
8.324 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.500.709 |
1.005.900 |
2.494.809 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
145.730 |
52.037 |
93.693 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.726.217 |
3.053.522 |
672.695 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
242.488 |
10.443 |
232.045 |
|
Céltartalékok |
11.526 |
11.526 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
8 |
0 |
8 |
|
Egyéb kötelezettségek |
12.176 |
12.176 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.138.145 |
3.139.704 |
998.441 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport havi szinten képez gazdasági tőkét a Csoport kereskedési könyvi portfóliójában található illikvid piaci pozíciókra. Ezek alakulását mutatja be az alábbi táblázat:
|
2023 |
2022 |
||
|
Dátum |
millió Ft |
Dátum |
millió Ft |
|
2023.01.31 |
0 |
2022.01.31 |
274 |
|
2023.02.28 |
0 |
2022.02.28 |
64 |
|
2023.03.31 |
0 |
2022.03.31 |
216 |
|
2023.04.28 |
0 |
2022.04.30 |
312 |
|
2023.05.31 |
0 |
2022.05.31 |
175 |
|
2023.06.30 |
0 |
2022.06.30 |
406 |
|
2023.07.31 |
0 |
2022.07.31 |
839 |
|
2023.08.31 |
0 |
2022.08.31 |
636 |
|
2023.09.29 |
0 |
2022.09.30 |
0 |
|
2023.10.31 |
0 |
2022.10.31 |
0 |
|
2023.11.30 |
0 |
2022.11.30 |
0 |
|
2023.12.29 |
0 |
2022.12.31 |
0 |
2022-ben a Csoport felülvizsgálta a likviditási kockázathoz kapcsolódó illikviditási tőkekövetelmény-számítást. A kereskedési könyvben található likviditási kockázat nagy része lakossági állampapírokból fakad. Mivel a lakossági állampapírok csak átmenetileg jelennek meg a kereskedési könyvben, mert az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) rendszeresen – havonta – visszavásárolja, és erre a rövid időszakra a prudens értékelés az ÁKK által jegyzett visszavásárlási áron történik, emiatt nem merül fel addicionális likviditási kockázat, és nem szükséges illikviditási tőkekövetelményt képezni az illikvid pozícióra.
A működési kockázat a közvetlen vagy közvetett veszteség kockázatát jelenti, amely a Csoport folyamataival, személyi állományával, technológiájával és infrastruktúrájával kapcsolatos különböző okokból, valamint a tisztán hitel-, piaci és likviditási kockázatoktól eltérő külső tényezőkből fakad. A jogi és a szabályozási előírásoknak, valamint a vállalati kultúra általánosan elfogadott normáinak történő megfeleléssel kapcsolatos kockázat is része a működési kockázatnak. Működési kockázat megtalálható a Csoport valamennyi üzleti és támogató területén.
A Csoport célja, hogy a működési kockázatokat költséghatékony módon kezelje, elkerülve a pénzügyi veszteségeket és a reputációs kockázatokat, továbbá a kezdeményezőkészséget és kreativitást korlátozó kontrollfolyamatokat.
A Csoportban működési kockázat-kezeléssel foglalkozó hálózat működik, amelynek része a különálló működési kockázat kontrolling csoport és a központosított csalás kockázat kontrolling csoport és az üzleti egységekben, támogató részlegeken, régiókban és leányvállalatokban dolgozó kb. 100 működési kockázat-kezelő kolléga.
A működési kockázat kontrolling számos eszközt használ a különböző területek működési kockázatainak azonosítására: kulcskockázati indikátorokat, forgatókönyveket, kontroll és kockázati önértékelést, veszteségadat- gyűjtést és külső adatbázisokat.
A fenti folyamatok segítik a kockázatok korai azonosítását és szükségesek a jövőbeli veszteséget okozó események előfordulásának csökkentéséhez. A veszteséget okozó eseményeket a működési kockázat-kezelő kollégák feltöltik a veszteség-adatbázisba, és ezen adatok, illetve más kiegészítő információk alapján (pl. kulcskockázati indikátorok, intézkedési tervek státusza) a működési kockázat kontrolling negyedéves jelentéseket készít.
A működési kockázat kontrolling erős vezetőségi támogatást kap. A működési kockázatok és a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések megvitatására negyedévente sor kerül az Operational Risk and Fraud Committee ülése során, ahol a vezérigazgató, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes, a bankműveletekért felelős vezérigazgató-helyettes, vállalati vezérigazgató-helyettes, lakossági vezérigazgató-helyettes és a Bizottság további tagjai (általában főosztályvezetők) vesznek részt és döntenek a kockázatcsökkentő intézkedési tervek prioritásáról, az RBI CRO-ja pedig a CRO meeting keretében kerül tájékoztatásra a legfontosabb működési kockázatot érintő kérdésekről.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy két irányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Vállalatirányítás
A Csoport kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Csoport ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Stratégiai és Vállalatirányítási Osztály (SCO) felelős a főbb ESG szempontok és tényezők koordinációjáért, míg az operatív feladatok a funkcionális osztályok (funkcionális megbízottak) alatt maradnak. A Csoportban számos ESG szakértő dolgozik, lefedve a stratégiai, üzleti, kockázatkezelési, beszerzési és jogi osztályt is, akik biztosítják a Csoport ESG megfelelőségét és fenntartható működését. A Csoport különös figyelmet szentel a tudásmegosztásra a szervezeten belül és kívül egyaránt, biztosítva a legfrissebb információkat az ESG tényezők jogi és környezeti hátteréről.
A fent említett pontok mellett, a Csoport az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezeti menedzsmentrendszert is bevezette annak érdekében, hogy biztosítsa a szervezet fenntartható működését.
Az ESG-vel kapcsolatos belső szabályzatokat a Raiffeisen Bank International (RBI) hagyja jóvá, majd az érintett leányvállalat szintjén az üzleti egységeken keresztül hajtják végre. A belső ESG szabályzatok többek között: az ESG Kockázati Keretrendszer szabályzat, a szektorális irányelvek szabályzatai (pl. olaj- és gázipar, acélipar, megújuló energia stb.), a csoportszintű ESG és Fenntarthatósági Irányelvek, valamint az ESG hitel folyósítási folyamat szabályzata.
Az RBI aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt.
Stratégia
A Csoport küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Raiffeisen Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Csoport számára. A Csoport mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítás során.
(a) a környezet elemzése és értékelése, a banki teljesítmény nyomon követése és fejlesztése, valamint
(b) a portfolióstratégiák és a finanszírozási tevékenységek körében kialakított üzleti megközelítés.
A Csoport évente jelenleg két átfogó elemzést készít, nevezetesen: egy klímahorizont elemzést és egy GAP elemzést.
A klímahorizont analízis alapvetően egy olyan elemzés, amely a Csoport rövid távú (0-3 év), közép távú (4-10 év), és hosszú távú (10<év) klímavédelmi sebezhetőségeit és lehetőségeit igyekszik azonosítani. A sebezhetőség leírja a vállalatokat érintő fizikai és átállási kockázatokkal kapcsolatos kitettséget/várható káros hatásokat, míg a lehetőségek a változó környezetben az átállás gazdasági tényezőinek beazonosítását szolgálják.
A Csoport időszakosan végez GAP elemzést és cselekvési tervet, az Európai Központi Bank/Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlásainak kezelésére. Az értékelés célja a zöld ajánlásokkal való megfelelőségnek felülvizsgálata négy szegmens alapján (üzleti modell és stratégia, kockázatkezelés, közzététel, belső irányítás), valamint az aktuális folyamatok bemutatása a javaslatoknak való megfelelés érdekében és az azonosított hiányosságok kezelése kapcsán.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Raiffeisen Csoport kidolgozott egy Klíma-és Környezetvédelmi Üzleti Stratégiát, amely integrálja a klíma- és környezeti kockázatokat a fő stratégiai folyamatokba a következő célok elérésének érdekében:
· a számviteli mérleg a Párizsi Egyezmény klímacéljaihoz igazítása;
· az ügyfelek támogatása a klíma- és környezeti átállásukban; és
· a fenntartható pénzügyi átalakulás támogatása.
A Csoport olyan portfolióstratégiákat indított el a hitelezési tevékenysége keretében, amelyek a gazdasági átállással összhangban vannak, nevezetesen: korlátozó, átalakító és támogató megközelítésű stratégiák.
Támogató megközelítés: olyan vállalatok és projektek támogatása, amelyek már most piacvezetők fenntarthatósági szempontból.
Átalakító megközelítés: (1) Átalakító: jelenleg implementálás alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros ha-tásaik csökkentése- illetve pozitív környezeti, valamint társadalmi hatásaik növelése során; (2) Átalakító: jelenleg tervezés alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentésére-, illetve pozitív környezeti és társadalmi hatása-ik növelésére vonatkozó terveik kidolgozása során.
Korlátozó megközelítés: Középpontjában a negatív szűrés, azaz a nem preferált vállalatok és projektek azonosítása áll. A hitelkihelyezési irányelvek nem ösztönzik az ilyen vállalatoknak vagy projektek részére történő hitelnyújtást, hacsak a partner nem prezentálja az átállás iránti lényeges, mérhető és gyors elkötelezettségét alátámasztó terveit.
A Csoport bevezette a hitelezési tevékenységekre irányadó portfolióstratégiáit, amelyek a gazdasági átállással összhangban állnak (korlátozó, átalakító és támogató), valamint átfogó üzleti megközelítését, amely biztosítja a Raiffeisen Csoport és az érdekeltek átállását a tudásátadáson és felelős társaságirányításon keresztül.
A Csoport aktív a zöld hitelnyújtás és zöld befektetések piacán, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben az „Év Zöld Bankja 2022” és az „Év Zöld Befektetési Alapkezelő 2022” díjakkal honorált:
· erős pozíció a vállalati zöld finanszírozás terén, amely támogatja zöld kötvények útján történő forrásbevonást;
· jelentős tapasztalat a zöld kötvény tanácsadási szolgáltatások terén – a Csoport 4 zöld finanszírozási projektet támogatott tanácsadóként; és
· 5 ESG alapok alapját vezetett be és kínál az ügyfeleknek, amelyek kizárólag olyan értékpapírokba fektetnek, amelyek kibocsátóit fenntarthatónak minősítik.
A Csoport kialakította a Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerét („Keretrendszer”), amely részét képezi az átfogó fenntarthatósági stratégiának, nagy fókuszt helyezve olyan eszközökre, amelyek pozitív környezeti és társadalmi hatást gyakorolnak, annak érdekében, hogy támogassa az átállást egy fenntarthatóbb jövő felé. A Keretrendszer összhangban áll az ICMA (i) Zöld Kötvény Elveivel (Green Bond Principles), (ii) Társadalmi Kötvény Elveivel (Social Bond Principles), és (iii) Fenntarthatósági Kötvény Irányelveivel. A Keretrendszer alatti első sorozat 2022 júliusában került kibocsátásra, 50 millió dollár értékben. Minden Zöld, Társadalmi és/vagy Fenntarthatósági kötvény kibocsátása esetén a Csoport vállalta, hogy teljesíteni fogja a (1) források felhasználásához, (2) a projekt értékeléséhez és kiválasztásához, (3) a források kezeléséhez és (4) a jelentéshez kapcsolódóan az ICMA követelményeit. Az allokációs és értékelési feladatokat a Bank Fenntarthatósági Kötvény Bizottsága (Sustainability Bond Commitee) felügyeli.
A vállalati hitelekre vonatkozó ESG-alapú hitel folyósítási folyamat 2023-ban került kidolgozásra, amelynek bevezetése várhatóan 2024 első negyedévében esedékes. Az ESG-alapú hitelezés:
· Magában foglalja az ESG szakértői funkciót (mint első védelmi vonal), annak érdekében, hogy elemezze a kritikus tényezőket/ügyleteket, és azok összehangját az irányelvekkel, különösen a csoport kizárási irányelveivel (pl. dohánytermékek, szerencsejáték, atomenergia stb.);
· kezeli az iparág-specifikus hitelbírálati kritériumok ágazati irányelveknek történő megfelelését;
· Értékeli a fenntartható termékkeretek, feltételek és jellemzők betartását;
· Biztosítja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő potenciális hitelkockázat elemzését és kezelését (növekvő üzleti modell kockázatok az üvegházhatású gáz-kibocsátásból, szabályozási, technológiai, és kereslet/felfogás dimenziókból).
A Csoport 2023 folyamán elindította az ESG Adattárát a tranzakciós ESG jelöléshez, minden szegmensben (nagyvállalati, középvállalati, kis-/mikróvállalati, lakossági), négy keretrendszer használatával (EU Taxonómiarendelet, RBI Zöld és Társadalmi, Magyar Nemzeti Bank zöld, és az ERBD). A Csoport az ESG adatok kezelésére és a fent említett hitelezési és jelölési folyamatok támogatására szolgáló információs rendszerek terén is komoly előrelépést tett 2023 során.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kockázatkezelés főbb fókuszpontjai:
· az ESG kockázat definiálása és azonosítása,
· a sebezhető iparágak beazonosítása,
· portfolió monitoring,
· ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan,
· ügyfélkockázat elemzése,
· fedezet értékelése.
Az ESG kockázat definiálása és azonosítása
A Csoport bevezette az ESG Keretrendszert a környezeti, társadalmi, irányítási kockázatok meghatározására és azonosítására, a dokumentum továbbá alapul szolgál az ESG-alapú tudás bővítéséhez. Ezen felül, a klímahorizont elemzés segít azonosítani a klíma- és környezeti kockázatokat a rövid, közép-és hosszú távot illetően.
A sebezhető iparágak beazonosítása
A kockázatkezelés és mérés második pontja a magas környezeti kockázattal rendelkező iparágak azonosítására szolgál. Ennek érdekében, a Csoport a stratégia módszertanú klímahorizont elemzést készít, valamint kockázatkezelési oldalról ESG-alapú iparág kockázati modellezést fog végrehajtani.
Portfolió monitoring
Aktívan kezeli portfolióját az RBI által biztosított irányítási és értékelési eszközök felhasználásával a meglévő szektorális irányelvekre tekintettel (pl. olaj és gázipar, acél, kőszén stb.). Az ESG Rating pontszám a havi portfolió jelentés alapjául szolgál.
ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan
A hitel folyósítási folyamat során a kockázatkezelés fő célja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő hitelkockázatok kezelése (magasabb üzleti kockázat az üvegházhatású gázok kibocsátása, szabályozási, technológiai, kereslet/felfogás dimenziókból). AZ ESG Kockázatkezelés az üzleti értékelés után a második védelmi vonalnak tekinthető, és alkalmazható minden hitelkockázattal bíró termékre, amelyekhez hitelbírálat szükséges. Az ESG Kockázatkezelés az átállási hitelkilátásokra összpontosít, míg a potenciális fizikai kockázatokat a fedezeti értékbecslésben veszik figyelembe.
Ügyfélkockázat elemzése
Az ESG Rating egy olyan értékelés (kvalitatív és/vagy kvantitatív), amely egy szervezet hosszú távú elkötelezettségét méri a fenntarthatóság iránt az ESG három tényezőjén keresztül. Ezen túlmenően az ESG Rating betekintést nyújt az entitás átállási kockázatokat érintő kitettségére. A Csoport felelős ügyfél-osztályzási koncepciója az Alap ESG-alapú ügyfél pontszámon nyugszik, amelyet szakértői állásfoglalások finomhangolnak a Végleges ESG Ügyfél pontszámban a vállalati portfolió körében. A pontozás módszertana/lépései a következők:
(1) Az ESG iparág-alapú pontszám méri iparági szinten az ESG kockázatokat, az integrált országkockázati tényezővel kiegészítve;
(2) A szakértői állásfoglalás kiigazítja ezt az értéket egy sor ESG kérdés megválaszolásán és értékelésén keresztül;
(3) A Végleges ESG Ügyfélpontszám iparáganként eltér, egy engedélyezett intervallum keretein belül, amelyben a felső határ a „legjobb”, míg az alsó határt a „legrosszabb” minősítés jelöli az adott osztályban.
Fedezet értékelése
A klímaváltozás és az ESG tudatosság egyre nagyobb hatással van a hitelfedezetek értékelésére és újraértékelésére, különösen az ingatlanok esetében. Az értékelést befolyásoló legfontosabb tényezők a várható költségek; a várható bevételek és a befektetők hozamvárakozásai és a likviditási szempontok. A Csoport adatokat gyűjt az ügyfelektől az ESG-vel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azok azonosításához, az ingatlanfedezetek értékelése során. Az értékelés mellett ezek az újonnan bevezetett területek szolgálnak arra, hogy pontosabban megközelítsék és értékeljék az összes éghajlatváltozási kockázatokra való általános kitettséget.
A Csoport arra törekszik, hogy felmérje és csökkentse karbon-lábnyomát. Ennek érdekébe 2022-ben felmérte Scope 1 és 2, valamint 2023-ban limitált (finanszírozott kibocsátás nélküli) Scope 3 karbon értékeit. A portfolió mérési eszközök (pl. a Scope 3 finanszírozott rész kiszámítása) jelenleg kidolgozás alatt állnak, amely projekteket az RBI menedzseli.
A Csoport még nem rendelkezik tudományos
alapú célkitűzésekkel a fióktelep szintjén, így az RBI tudományos alapon
elkészített célkitűzései szolgálnak útmutatásul és alapul a jövőbeni célok és
módszertan számára (RBI tudományos-alapú célkitűzései a következő linken
keresztül elérhetők:
https://www.rbinternational.com/en/raiffeisen/sustainability-esg/responsible-banking/science-based-target.html.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2017 óta a Raiffeisen Csoport minden évben közzé teszi a Fenntarthatósági Jelentését, amely a tudomány aktuális állására és nemzetközi szabványokra épül. A Bank az ESG Cockpit rendszerén keresztül gyűjti, nyomon követi és jelenti a nem-pénzügyi in-formációkat, figyeli és jelenti, az ESG Cockpit rendszerén keresztül az RBI számára, annak érdekében, hogy támogassa az RBI-t a Fenntarthatósági Jelentés elkészítésével kapcsolatban. A csoportszintű jelentés mellett a Bank önkéntes nem-pénzügyi (ESG) jelentést is készít, valamint kötelező vállalatirányítási jelentést is készít az éves beszámoló keretében.
A Csoport a CSRD és EU Taxonómiarendelet (valamint az ezekre vonatkozó delegált rendeletek) hatálya alá tartozik, így 2025-től kezdve a nem-pénzügyi információkat is meg fogja jeleníteni az éves jelentésében (az első jelentéstételi időszak a 2024-es pénzügyi éve lesz).
A Csoport tőkekövetelményét a Csoport helyi szabályozó hatósága (MNB) állapítja meg és követi nyomon.
2008. január 1-jétől a Csoport köteles megfelelni a Bázel II szavatoló tőkével kapcsolatos előírásainak, 2014. június 30-ától pedig a Bázel III előírásainak is.
2008 decemberében az osztrák pénzpiaci felügyelő hatóság és a nyolc érintett tagállam hatóságai a Csoportnak, mint az RBI csoport tagjának közös engedélyt adtak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására a hitelkockázat kezelés terén, egyes hitelportfóliók kivételével, amelyek kezelése az elfogadott bevezetési terv szerint a standard módszer szerint folytatódik továbbra is.
A Bázel III szabályozás fejlett módszere bevezetéséből adódó fő jellemzők az alábbiak:
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség negatív különbözetének levonása az alapvető tőkéből,
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének hozzáadása a járulékos tőkéhez a kockázattal súlyozott (belső minősítéssel kezelt) kitettség 0,6%-áig,
· a szavatoló tőkének fedezetet kell biztosítania a hitel- és piaci kockázat és működési kockázatokból adódó tőkekövetelményre is.
A Csoport szavatoló tőkéje két szintre bontható:
· Alapvető tőke (T1 – Tier 1 Capital):
o Elsődleges alapvető tőke (CET1 – Common Tier 1 Capital): magában foglalja az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat (jegyzett tőke, ázsió, felhalmozott eredmény, halmozott egyéb átfogó eredmény, egyéb tartalékok), illetve a hozzájuk kapcsolódó levonásokat, úgymint az immateriális javak, goodwill, halasztott adókövetelések utáni levonások; a hitelkockázati kiigazítások hiánya várható veszteséghez viszonyítva; az értékpapírosítási pozíciók miatt levonások; valamint a limittúllépések miatti levonások.
o Kiegészítő alapvető tőke (AT1 – Additional Tier 1 Capital): magába foglalja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat.
· Járulékos tőke (T-2 – Tier 2 Capital): magában foglalja az alárendelt kölcsönök állományát, valamint a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék összegének a várható veszteség feletti többletét azokra a hitelportfóliókra vonatkozóan, amelyek esetében a Bázel III szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazzák.
A hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének járulékos tőkében való beszámíthatósága is korlátokhoz kötött. További levonásokat kell érvényesíteni a szavatoló tőke elemeiből a más pénzügyi intézményekben szerzett minősített részesedések esetében.
A banki műveletek két csoportját alkotják a kereskedési könyvi és a banki könyvi ügyletek. A kockázattal súlyozott eszközök számítása meghatározott előírások szerint történik, amelyek célja az eszközökhöz és a mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó különböző szintű kockázatok tükrözése. A Bázel II/III szabályozás kiterjesztette a tőkekövetelmény számítást működési kockázat tőkekövetelmény számítására is.
A Csoport a megfelelő tőkeellátottság fenntartására törekszik a befektetők, hitelezők és a piac bizalmának a megőrzése, valamint az üzleti tevékenység jövőbeni fejlődése érdekében. A tőkeszint hatása a részvényesek hozamára szintén fontos szempont. A Csoport fontosnak tartja egy nagyobb tőkeáttétel, esetleg potenciálisan elérhető magasabb hozam és a szilárd tőkehelyzet által nyújtott előnyök és biztonság közötti egyensúly fenntartását.
A Csoport az összes szabályozói tőkekövetelménynek megfelelt 2023-ban. A Csoport tőkehelyzete egészséges szinten maradt az év során összhangban a kockázati étvágyával.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Szabályozói tőkekövetelmény
A Csoport folyamatosan szem előtt tartja, hogy a CRR által meghatározott szabályozási célú konszolidációs körére vonatkozóan a tőkemegfelelés meghaladja az előírt szintet és ennek biztosítása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket időben. A Csoport a Bázel III előírásainak megfelelően kiszámítja a szavatoló (Bázel III, 1. pillér) és a gazdasági tőkét (Bázel III, 2. pillér, ICAAP) is a tőkemegfelelés meghatározásához. A Csoport 2008. december 1-jén kezdte meg a belső módszer szerinti hitelkockázati tőkekövetelményre való fokozatos áttérést, elsőként a nem lakossági szegmensre bevezetve az F-IRB módszert. 2010 júliusa, illetve 2012 áprilisa óta a Csoport magánszemély, illetve mikrovállalati ügyfeleivel szemben fennálló kitettségére belső módszerrel (A-IRB) számít tőkekövetelményt. A szabályozói tőkekövetelmény felett a tőkepuffereket is tartania kell a Csoportnak (rendszerkockázati, tőkefenntartási, rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer).
Rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-ban is újraértékelte a hazai hitelintézetek jelentőségét a 2022. év végi adatok alapján, és ennek eredményeképp a tavalyihoz hasonlóan hét bankcsoportot azonosított rendszerszinten jelentősként (Other Systemically Important Institutions – O-SII), köztük a Raiffeisen csoportot is.
Az MNB a koronavírus-járvány következtében kibontakozó rendkívüli gazdasági körülmények miatt feloldott, a hazai rendszerszinten jelentős intézmények vonatkozásában előírt tőkepufferek fokozatos, 2024-ig tartó visszaépítésének megkezdését már 2022-től elvárta. A rendszerszinten jelentős bankok tőkehelyzete továbbra is megfelelő ahhoz, hogy az MNB a korábban előirányzott növekvő mértékben állapítsa meg a 2024-tól előírt tőkepuffereket. Ennek megfelelően 2024-ben is a tervezett végleges mérték felével növekednek majd az átmeneti pufferráta előírások, amelyek 2024-től érik el tervezett célértéküket.
|
O-SII tőkepufferráták |
|||||
|
|
Tény |
|
Előírt |
||
|
|
2020 |
2020.07.01-től |
2022 |
2023 |
2024 |
|
Raiffeisen Bank Zrt. |
0,50 % |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
Anticiklikus tőkepuffer
Az MNB közleményében aktiválta az anticiklikus tőkepuffert 2022 június 30-án, hogy mérsékelje a hitel- és lakáspiaci rendszer kockázatokat. Az MNB 2022 júniusát megelőző negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok akkor a korábbi hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolttá vált. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2024. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022* |
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
113.445 |
113.445 |
|
Eredménytartalék |
197.968 |
128.828 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
22.193 |
12.258 |
|
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
32.143 |
22.215 |
|
Elsődleges alapvető tőke módosításai prudenciális szűrők miatt |
-23.031 |
-15.672 |
|
(-) Cégérték |
-1.035 |
-1.035 |
|
(-) Immateriális javak |
-16.674 |
-14.088 |
|
(-) Értékpapírosítási pozíciók |
0 |
-1,336 |
|
(-) Halasztott adó miatti levonások |
-1.839 |
-4,764 |
|
(−) Nemteljesítő kitettségek addicionális tőkeigénye |
-2.007 |
-4.008 |
|
Elsődleges alapvető tőke |
371.163 |
285.843 |
|
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
46.979 |
31.445 |
|
Kiegészítő alapvető tőke |
46.979 |
31.445 |
|
IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet |
6.844 |
6.704 |
|
Alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
59.331 |
62.039 |
|
Járulékos tőke |
66.175 |
68.743 |
|
Szavatoló tőke összesen |
484.317 |
386.031 |
|
Tőkekövetelmény |
139.728 |
125.761 |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
27,73% |
24,56% |
*A 2023.12.31-re és a 2022.12.31-re vonatkozó szavatoló tőke nem tartalmazza a decemberben kifizetett osztalékelőleg levonását.
Tőkeallokáció
Az egyes üzletágak és tevékenységek közötti tőkefelosztás során elsődleges szempont, hogy egyfelől a lehetséges kockázatok fedezésére, a biztonságos banküzemhez elegendő tőke legyen biztosítva (a vállalkozás folytatásának elve), másrészt az is szükséges, hogy szélsőséges piaci körülmények során esetlegesen elszenvedett magas veszteségekre is fedezetet biztosítson. Az allokáció során szintén kiemelt szempont a Csoport tőkearányos nyereségének optimalizálása.
A kockázatok számszerűsítéséhez a Csoport meghatározza a jogszabály által előírt és a közgazdaságilag indokolt tőkeszükségletet, az optimalizáció pedig a közgazdaságilag indokolt tőkeszükséglet alapján történik.
Az egyes egységek és tevékenységek közötti tőkeallokációt az IRD Hitelkockázat és ICAAP Koordináció csoportja végzi, és azt a Csoport vezetősége ellenőrzi. Az optimális tőkeallokáció további eszköze a kockázat és tőkeköltség alapú árazás.
A Csoport tőkemenedzsmenttel és tőkeallokációval kapcsolatos elveit az igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
358.864 |
211.421 |
|
Egyéb kamatbevétel |
244.368 |
139.549 |
|
Kereskedési célú eszközök után |
98.072 |
92.372 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
533 |
1.608 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
22.431 |
58.702 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
75.108 |
32.062 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök után |
0 |
1 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
1 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök után |
9.530 |
6.109 |
|
Hitelek és előlegek |
9.530 |
6.109 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
76.939 |
31.108 |
|
Egyéb |
59.827 |
9.959 |
|
Kamatbevételek összesen |
603.232 |
350.970 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-167.446 |
-71.626 |
|
Egyéb kamatráfordítás |
-235.130 |
-140.338 |
|
Kereskedési célú kötelezettségek után |
-127.288 |
-94.919 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
-22.160 |
-60.840 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
-105.128 |
-34.079 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
-107.837 |
-45.224 |
|
Egyéb |
-5 |
-195 |
|
Kamatráfordítások összesen |
-402.576 |
-211.964 |
|
Nettó kamateredmény |
200.656 |
139.006 |
A Csoport nettó kamateredménye 61.650 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. Mind a kamatbevételek, mind a kamatráfordítások nőttek, de az előbbiek emelkedése nagyobb mértékű volt.
Kimagaslóan növekedtek az effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevételek (147.443 millió Ft növekedés), köszönhető ez a még 2023-ban is magas kamatkörnyezetnek, leginkább a bankközi – különösen az MNB felé történő - kihelyezések kamatbevételei emelkedésének, emellett a magasabb ügyfeles folyószámla- és hitelkamat-bevételeknek és a lejáratig tartandó értékpapírokon elért kamatbevételeknek.
Az effektív kamatmódszerrel elszámolt kamatráfordítás 95.820 millió Ft-os növekedésének jelentős részét az ügyfélbetétek, illetve a bankközi betétek után fizetett magasabb kamat okozta. Emellett az MREL-kötvénykibocsátás is növelte a 2023-as év kamatterheit.
Az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt értékpapírok elszámolt kamata (főleg a jelzáloglevelek és államkötvények kamata), illetve az értékpapírokhoz kapcsolódó diszkontok és prémiumok amortizációja tovább javította a kamatbevételt (11.629 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A nettó kamateredményt a származékos ügyleteken elszámolt kamateredmény jelentősen (25.594 millió Ft kereskedési célú kamateredmény-romlás), a kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamateredménye kicsit rontotta (1.075 millió Ft kamatcsökkenés). Ezen kis mértékben javított a kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyletek (babaváró hitelek) kamatbevétele (3.421 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A cash-flow és valós érték fedezetbe bevont származékos ügyletek nettó kamateredménye csökkent (16.782 millió Ft kamatcsökkenés).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
358.864 |
211.421 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
29.850 |
18.222 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
29.850 |
18.222 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
329.014 |
193.199 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
57.703 |
19.411 |
|
Hitelek és előlegek |
266.830 |
170.866 |
|
Lízingkövetelések |
4.416 |
2.860 |
|
Egyéb eszközök |
65 |
62 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-167.446 |
-71.626 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt kötelezettségek után |
-167.446 |
-71.626 |
|
Betétek |
-146.400 |
-65.206 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
-3.686 |
-2.044 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-16.610 |
-3.664 |
|
Lízingkötelezettségek |
-750 |
-712 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt nettó kamateredmény |
191.418 |
139.795 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Csoport nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyleteihez kapcsolódó díj- és jutalékeredményeket tartalmazza:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
|
Jutalék- és díjbevételek |
|
|
|
|
IFRS15 szerinti bevételek |
|
|
|
|
Fizetési szolgáltatások és bankkártyák |
51.279 |
45.053 |
|
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
23.530 |
22.916 |
|
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
16.712 |
17.606 |
|
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
5.565 |
5.541 |
|
|
Befektetési alapkezelés bevétele |
6.567 |
3.580 |
|
|
Ügynöki szolgáltatás |
1.768 |
1.056 |
|
|
Letétkezelés |
1.090 |
908 |
|
|
Vállalati pénzügyek |
316 |
286 |
|
|
Vagyonkezelés |
4 |
16 |
|
|
Elszámolás és teljesítés |
16 |
26 |
|
|
Egyéb |
2.160 |
1.858 |
|
|
IFRS15 szerinti bevételek összesen |
109.007 |
98.846 |
|
|
IFRS9 szerinti bevételek |
|
|
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
368 |
272 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
4 |
4 |
|
|
Adott pénzügyi garanciák |
4.527 |
4.134 |
|
|
Hitelnyújtás |
287 |
405 |
|
|
IFRS9 szerinti bevételek összesen |
5.186 |
4.815 |
|
|
Jutalék- és díjbevételek összesen |
114.193 |
103.661 |
|
|
Jutalék- és díjráfordítások |
|
||
|
Fizetési szolgáltatások |
-7.064 |
-5.991 |
|
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
-239 |
-209 |
|
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
-16.318 |
-17.091 |
|
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
-510 |
-723 |
|
|
Ügynöki szolgáltatás |
-252 |
-102 |
|
|
Letétkezelés |
-936 |
-920 |
|
|
Elszámolás és teljesítés |
-88 |
-86 |
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
-350 |
-227 |
|
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek |
0 |
0 |
|
|
Kapott pénzügyi garanciák |
-3.966 |
-2.487 |
|
|
Egyéb |
-2.950 |
-2.485 |
|
|
Jutalék- és díjráfordítások összesen |
-32.673 |
-30.321 |
|
|
Nettó jutalék- és díjbevétel |
81.520 |
73.340 |
|
A fizetésforgalmi díjakon belül az átutalásokhoz és egyéb fizetési forgalmakhoz kapcsolódó jutalékok emelkedtek kimagaslóan, de a bankkártyadíjak és a számlavezetéshez kapcsolódó díjak növekedése is kimagasló.
Szintén pozitívan hatottak a nettó jutalékeredményre az értékpapírok (befektetési jegyek) forgalmazása kapcsán kapott jutalékok (3.224 millió Ft), a Csoport ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjai és az ügynöki jutalékok (biztosításközvetítési jutalékok).
A nettó jutalékeredményt jelentősen csökkentette a 2023 során kifizetett szintetikus értékpapírosítási díj.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Származékos ügyletek |
-56.278 |
49.456 |
|
Kereskedési célú származékos ügyletek |
-21.426 |
9.320 |
|
Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül |
-34.852 |
40.136 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
89 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
651 |
-118 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
1.053 |
-9.675 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/veszteség, nettó |
-54.485 |
39.689 |
A kereskedési céllal tartott származékos ügyleteken elszámolt eredmény 30.746 millió Ft-tal csökkent. Ennek fő oka az FX swap, forward és futures ügyleteken elszámolt realizált és nem realizált eredmény 30.651 millió Ft-os csökkenése volt.
2023.01.01-től a Csoport a trading célú FX swap és FX forward ügyletek implicit kamateredményét a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki. 2023. évben ezen ügyletek kapcsán 19.426 millió Ft nettó implicit kamatráfordítás jelent meg ezen a soron, míg 2022. évben ezen ügyletek kamatát még a „Nettó kamateredmény" részeként mutatta ki a Bank (50.920 millió Ft kamatbevétel és 53.320 millió Ft kamatráfordítás).
A „Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül” sor eredménye (gazdasági fedezési céllal kötött származékos ügyletek) 74.988 millió Ft-tal csökkent, amit egy részről az FX swap, forward és futures ügyletek 44.352 millió F) veszteségnövekedése, valamint egydevizás, illetve kétdevizás kamatswap (FRA, IRS, CCIRS, OSP) ügyleteken elszámolt 30.636 millió Ft veszteség növekedése okozott.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” tavalyi eredmény 770 millió forinttal javult. Összetételben: az államkötvények -466 millió Ft-tal míg az egyéb kötvények 700 millió Ft-tal, a kincstárjegyek 238 millió Ft-tal javították az eredményt.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” változását a spot ügyleteken realizált nyereség (10.728 millió Ft) okozta.
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
85 |
35 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
73 |
66 |
|
Hitelek és előlegek |
24.483 |
-8.913 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége, nettó |
24.641 |
-8.812 |
A „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” között a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési jegyein elszámolt eredmény jelenik meg.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soron jelenik meg a Visa C részvény átértékelési eredménye.
2023-ban a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredményét 18.279 millió Ft-tal növelte a babaváró hitelek átértékelési eredménye.
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
-6 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége, nettó |
0 |
-6 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a fedezeti elszámolás alá vont derivatívák, illetve fedezett tételek valós értékelésből származó nettó eredményét mutatja be:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt] valósérték-fedezeti ügyletekben |
38.328 |
-36.203 |
|
A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai valósérték-fedezeti ügyletekben |
-39.754 |
34.476 |
|
A cash-flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság |
-82 |
-53 |
|
ebből: élő kapcsolatok |
-326 |
777 |
|
ebből: bontott kapcsolatok |
244 |
-830 |
|
|
-1.508 |
-1.780 |
2023-ban a fedezett vásárolt kötvényeken 63.912 millió Ft (2022-ben -70.723 millió Ft), a fedezett betéteken -8.014 millió Ft (2022-ben 6.366 millió forint), a fedezett hiteleken 8.641 millió Ft (2022-ben -13.398 millió Ft), a fedezett kibocsátott kötvényállományon -6.129 millió Ft (2022-ben 4.768 millió Ft), amelyből MREL kötvényekhez kapcsolódóan -6.070 millió Ft (2022-ben 4.700 millió Ft) valós értékelési eredmény került elszámolásra. A fedezett betétportfólión 2023-ban -111.174 millió Ft (2022-ben 118.848 millió forint), a fedezett hitelportfólió kapcsán pedig 13.010 millió Ft (2022-ben -11.383 millió Ft) valós értékelésből származó eredmény került elszámolásra.
Tekintettel arra, hogy a Csoport fedezeti kapcsolatainak többsége forintban denominált, a 2023-ban tapasztalt jelentős hozamcsökkenés felnagyította a fedezeti kapcsolatok hatékonytalanságából eredő eredményhatást. Míg 2022 során a 3 hónapos BUBOR 4,21%-16,18% sávban mozgott, addig 2023-ban a 9,96%-16,31%-os tartományban. Az 5 éves lejáratú forint kamatswap hozama ugyanezen időszakokban 4,72%-11,73% (2022), illetve 5,53%-10,77% (2023) között mozgott.
Cash-flow fedezeti ügyletek
A Csoport 2012 decemberétől alkalmazza a cash-flow fedezeti elszámolást. A Csoport a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére egydevizás és kétdevizás kamatswap ügyleteket alkalmaz a forintos és devizában denominált hitel-, illetve betétállományok esetében.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Csoport cash-flow fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2023.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
8.602 |
213.958 |
424.273 |
123.514 |
|
Átlagos fix kamatláb |
3,35% |
9,07% |
6,53% |
6,26% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
19.343 |
57.047 |
13.965 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
386,86 |
384,97 |
383,74 |
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
12.197 |
63.620 |
313.186 |
155.836 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,43% |
7,76% |
6,50% |
5,58% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
36.586 |
13.563 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
- |
414,13 |
413,14 |
CCIRS ügyletek keretében a Csoport éven belüli frekvenciával változó mértékű, BUBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezésbe bevont fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket a következő tábla szemlélteti:
|
2023.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
770.347 |
49.508 |
17.944 |
10.263 |
10.635 |
-370 |
-239 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
770.347 |
49.508 |
17.944 |
10.263 |
10.635 |
-370 |
-239 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
90.355 |
1.170 |
1.328 |
195 |
157 |
37 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
90.355 |
1.170 |
1.328 |
195 |
157 |
37 |
-4 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
860.702 |
50.678 |
19.272 |
10.458 |
10.792 |
-333 |
-243 |
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
594.988 |
37.626 |
19.958 |
11.178 |
10.388 |
787 |
831 |
A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság, illetve a fedezeti kapcsolat bontásakor az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe átsorolt összegek is a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2023-ban |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
44.870 |
21.556 |
0 |
|
Betétek |
-34.523 |
-1.314 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
10.347 |
20.242 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-236 |
-183 |
0 |
|
Betétek |
394 |
298 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
158 |
115 |
0 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
10.505 |
20.357 |
-4 |
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2022-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-15.323 |
-19.275 |
0 |
|
Betétek |
26.717 |
30.057 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
11.394 |
10.782 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-198 |
32 |
0 |
|
Betétek |
-16 |
-60 |
4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
-214 |
-28 |
4 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
11.180 |
10.754 |
0 |
*Az itt megjelenített összegek olyan, már megszűnt fedezeti kapcsolatokból erednek, ahol a fedezett tétel bekövetkezése várható, ezért a Csoport ezeket az összegeket akkor számolja el az eredménybe, amikor a fedezett tétel bekövetkezik, vagy ismertté válik, hogy a fedezett tétel bekövetkezése már nem várható (ekkor a teljes kapcsolódó összeget átsorolja a Csoport a tőkéből az eredménybe).
A Csoport változó kamatozású éves, illetve éven belüli fizetési frekvenciával rendelkező, forintban, valamint euróban denominált hiteleket és betéteket sorol a fedezeti elszámolásban érintett ügyletek közé. A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont fedezett hitelek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron, a fedezett betétek pedig az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valósérték-fedezeti ügyletek
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Csoport valósérték-fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2023.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
16.000 |
148.911 |
79.702 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
1,60% |
4,40% |
1,54% |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
18.502 |
234.223 |
154.380 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
5,16% |
5,59% |
2,90% |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
18 |
1.214 |
105.011 |
41.612 |
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,33% |
0,38% |
2,67% |
2,48% |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
2.000 |
46.088 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
8,19% |
1,46% |
- |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
345 |
131.842 |
52.558 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
6,04% |
10,55% |
4,23% |
- |
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
40.886 |
136.692 |
522.069 |
339.651 |
|
Átlagos fix kamatláb |
2,01% |
1,52% |
2,11% |
2,72% |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
421 |
15.806 |
27.837 |
39.197 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,50% |
1,11% |
1,35% |
1,50% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
3.482 |
19.343 |
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,55 |
24,58 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
18.280 |
0 |
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
1.879 |
1.250 |
134.339 |
94.864 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,56% |
0,97% |
0,90% |
1,01% |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
11.607 |
69.797 |
185.067 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
0,17% |
1,63% |
2,74% |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
214 |
3.662 |
105.295 |
35.869 |
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,46% |
0,62% |
1,80% |
2,58% |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
7.650 |
46.088 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
13,39% |
1,46% |
- |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
374 |
192.136 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
6,42% |
6,96% |
- |
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
36.996 |
217.354 |
575.735 |
390.288 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,55% |
1,46% |
1,50% |
2,35% |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
463 |
7.226 |
38.826 |
44.435 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,41% |
1,02% |
1,23% |
1,51% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
2.072 |
20.717 |
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,39 |
24,57 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
19.114 |
0 |
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek keretében a Csoport éven belüli frekvenciával változó mértékű, PRIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügylet esetén a Csoport naponta változó mértékű, €STR overnight kamathoz tartozó pénzáramot cserél el naponta változó mértékű, SOFR overnight kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket mutatja be az alábbi táblázat:
|
2023.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának számításához
alkalmazott valós |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
244.613 |
17.286 |
5.399 |
-24.886 |
-165 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
407.105 |
17.530 |
11.704 |
-39.140 |
211 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
147.855 |
8.098 |
631 |
-8.587 |
53 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
48.088 |
4 |
4.616 |
8.048 |
34 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
184.745 |
3.352 |
1.453 |
6.187 |
-7 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.032.406 |
46.270 |
23.803 |
-58.378 |
126 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.825 |
91 |
3 |
141 |
-19 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
18.280 |
0 |
840 |
-64 |
1 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.105 |
91 |
843 |
77 |
-18 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
1.073.511 |
46.361 |
24.646 |
-58.301 |
108 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.039.298 |
11.286 |
82.010 |
110.525 |
-649 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
83.261 |
11.298 |
880 |
-13.919 |
-908 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.122.559 |
22.584 |
82.890 |
96.606 |
-1.557 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.122.559 |
22.584 |
82.890 |
96.606 |
-1.557 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.196.070 |
68.945 |
107.536 |
38.305 |
-1.449 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának számításához
alkalmazott valós |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
232.332 |
48.912 |
1.703 |
30.344 |
-214 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
266.471 |
44.819 |
0 |
39.949 |
-258 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
145.040 |
16.525 |
57 |
13.596 |
198 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
53.738 |
0 |
12.925 |
-6.378 |
-13 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
192.510 |
130 |
4.106 |
-4.939 |
-24 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
890.091 |
110.386 |
18.791 |
72.572 |
-311 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.789 |
0 |
710 |
-8 |
33 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
19.114 |
0 |
77 |
147 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.903 |
0 |
787 |
139 |
33 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
931.994 |
110.386 |
19.578 |
72.711 |
-278 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.220.373 |
16.734 |
201.291 |
-120.379 |
-1.531 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
90.950 |
26.331 |
1.661 |
11.492 |
109 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.243.317 |
153.451 |
222.530 |
-36.176 |
-1.700 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepel.
A valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonytalanságának |
||||
|
2023.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
222.953 |
0 |
-10.628 |
-183 |
0 |
0 |
24.560 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
400.108 |
0 |
-5.565 |
0 |
0 |
0 |
39.352 |
|
Hitelek |
137.414 |
0 |
-7.027 |
37 |
0 |
0 |
8.641 |
|
Betétek |
0 |
44.011 |
0 |
0 |
-4.103 |
0 |
-8.014 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
189.165 |
0 |
0 |
1.502 |
0 |
-6.129 |
|
Betétportfólió |
0 |
804.362 |
0 |
0 |
-64.919 |
0 |
-111.174 |
|
Hitelportfólió |
55.974 |
0 |
-11.289 |
0 |
0 |
0 |
13.010 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
816.449 |
1.037.538 |
-34.509 |
-146 |
-67.520 |
0 |
-39.754 |
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonytalanságának |
||||
|
2022.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
173.377 |
0 |
-44.532 |
-208 |
0 |
0 |
-30.518 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
215.339 |
0 |
-46.859 |
0 |
0 |
0 |
-40.207 |
|
Hitelek |
119.925 |
0 |
-16.156 |
64 |
0 |
0 |
-13.398 |
|
Betétek |
0 |
41.681 |
0 |
0 |
-12.117 |
0 |
6.366 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
190.582 |
0 |
0 |
-4.697 |
0 |
4.768 |
|
Betétportfólió |
0 |
748.397 |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
118.848 |
|
Hitelportfólió |
49.344 |
0 |
-24.300 |
0 |
0 |
0 |
-11.383 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
557.985 |
980.660 |
-131.847 |
-144 |
-194.467 |
0 |
34.476 |
*A Csoport a fedezett tételeknek a fedezeti elszámolás miatti valós érték módosításait attól az időponttól kezdve amortizálja az eredménybe, amikortól a fedezett tételek könyv szerinti értékét már nem módosítja a fedezeti elszámolások miatt, azaz a fedezeti kapcsolat megszűnik.
A valósérték fedezeti kapcsolatban fedezett vásárolt kötvények könyv szerinti értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” és az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a nyújtott hitelek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a betétek és kibocsátott kötvények az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepel. A fedezett hitel- és betétportfólió elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelésből származó értékelési különbözetei a pénzügyi-helyzet kimutatásban elkülönítetten, a „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása” sorokon jelennek meg, előjelüktől függetlenül a hitelportfólióhoz kapcsolódó tételek eszközoldalon, míg a betétportfólió valós értéke a forrásoldalon.
2023-ban a valós érték fedezeti kapcsolatba bevont fedezett tételek fedezett kockázat miatti valós érték változása 39.754 millió forint veszteség (2022-ben 34.476 millió forint nyereség), amelyet a Csoport a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutat ki.
A valós érték fedezeti kapcsolatba bevont származékos ügyletekkel kapcsolatban a Csoport 2023-ban 38.328 millió forint nyereséget (2022-ben 36.203 millió forint veszteséget) számolt el a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat az előző megjegyzésekben bemutatott pénzügyi instrumentumokból származó eredményeket összegzi.
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
-83.690 |
37.215 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-29.216 |
-2.547 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-54.485 |
39.689 |
|
Osztalékbevétel |
|
11 |
73 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
|
-32.406 |
-15.896 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-30.898 |
-14.116 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(10) |
-1.508 |
-1.780 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
34.174 |
-2.700 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
9.530 |
6.109 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
24.641 |
-8.812 |
|
Osztalékbevétel |
|
3 |
3 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumok |
|
0 |
-5 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
0 |
1 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
0 |
-6 |
|
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
28.793 |
17.889 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
29.850 |
18.222 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-600 |
-578 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-459 |
245 |
|
Osztalékbevétel |
|
2 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
158.049 |
109.047 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
160.818 |
120.897 |
|
Értékvesztés |
(6) |
4.707 |
-5.650 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-7.476 |
-6.200 |
|
A pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége |
|
104.920 |
145.550 |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Tárgyi eszköz eladás nyeresége |
19 |
14 |
|
Készletértékesítés nyeresége |
121 |
72 |
|
Üzemeltetési díjbevétel |
120 |
48 |
|
Káreseményekből származó bevételek |
23 |
7 |
|
Kapott bérleti díj |
138 |
88 |
|
Szakértői díjak bevétele |
193 |
88 |
|
Számviteli szolgáltatások bevétele |
54 |
73 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek bevételei |
329 |
396 |
|
Egyéb |
970 |
297 |
|
Egyéb működési bevételek összesen |
1.967 |
1.083 |
|
Tranzakciós illeték és egyéb adók |
-27.418 |
-23.556 |
|
Káreseményekből származó ráfordítások |
-514 |
-180 |
|
Szakértői díjak |
-117 |
-68 |
|
Egyéb céltartalékok |
-663 |
148 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek ráfordításai |
-173 |
-404 |
|
Egyéb ráfordítások |
-532 |
-371 |
|
Egyéb működési ráfordítások összesen |
-29.417 |
-24.431 |
Az egyéb működési bevételek 884 millió Ft-tal nőttek. Az egyéb működési ráfordítások növekedését a tranzakciós illeték 3.862 millió Ft-os és az egyéb céltartalékok 811 millió Ft-os növekedése okozta.
A Csoport egyéb bevételei között 2023-ban 483 millió Ft (2022: 317 millió Ft) vevői szerződésekből származó bevételt számolt el (IFRS 15).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztésének alakulása:
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2023.01.01. |
2023.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-22 |
-37 |
5 |
-54 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-22 |
-37 |
5 |
-54 |
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó |
-5.055 |
-6.227 |
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése |
-32 |
-2 |
|
Egyéb eredmény |
-5.087 |
-6.229 |
A „Módosítás miatti nyereség/(veszteség), nettó” sor olyan szerződésmódosítások eredményhatását tartalmazza, mely nem vezetett az eszközök kivezetéséhez. Ezeknél a nem lényeges szerződésmódosításoknál egyszeri bruttó könyv szerinti érték módosítást számol el a Csoport az eredménnyel szemben, amelyből a kamatstop miatti módosítási veszteség 5.249 millió Ft volt (2022: 6.532 millió Ft).
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Bérköltség |
-34.811 |
-28.290 |
|
Bérjárulékok |
-5.492 |
-4.290 |
|
Személyi jellegű egyéb kifizetések |
-2.396 |
-1.375 |
|
Összesen |
-42.699 |
-33.955 |
|
|
2023 |
2022 |
||
|
|
Létszám (fő) |
Bérköltség |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
|
Teljes munkaidős |
2.809 |
-33.091 |
2.689 |
-27.067 |
|
Részmunkaidős |
221 |
-1.502 |
236 |
-1.101 |
|
Nyugdíjas |
16 |
-218 |
22 |
-122 |
|
Összesen |
3.046 |
-34.811 |
2.947 |
-28.290 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Irodaház költségei: bérlet, karbantartás, egyéb |
-5.159 |
-3.724 |
|
IT költségek |
-6.565 |
-5.100 |
|
Szakértői díjak |
-4.358 |
-3.925 |
|
Hirdetések és PR tevékenység ráfordításai |
-3.253 |
-3.418 |
|
Betétbiztosítási díjak |
-1.376 |
-3.810 |
|
Kommunikációs költségek |
-1.890 |
-1.782 |
|
Irodai beszerzések |
-273 |
-248 |
|
Gépkocsik költségei |
-444 |
-355 |
|
Biztonsági költségek |
-420 |
-283 |
|
Üzleti utazási költségek |
-131 |
-84 |
|
Oktatási költségek |
-443 |
-284 |
|
Lízingköltségek |
-236 |
-224 |
|
Egyéb |
-1.365 |
9 |
|
Összesen |
-25.913 |
-23.228 |
Az egyéb adminisztratív költségek 2.685 millió Ft-tal növekedtek. Az irodaház költségei elsősorban a közüzemi díjak és a közös költségek miatt növekedtek. A 2022. évi betétbiztosítási díjak összegében szerepelt az OBA-nak történt, Sberbank miatti rendkívüli befizetés, 2023-ban pedig a visszakapott befizetés ezen sor összegét csökkenti.
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Pénzügyi szervezetek különadója |
-35.017 |
-23.717 |
|
Szanálási alap |
-939 |
-1.429 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
-35.956 |
-25.146 |
A pénzügyi szervezetek különadóját a Csoport az adóévet megelőző második adóév módosított mérlegfőösszege után fizeti. A különadó mértéke 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0,15% (2022: 0,15%), illetve az azt meghaladó részre 0,20% (2022: 0,20%). A módosított mérlegfőösszeg számításánál bizonyos bankközi hitelek és bizonyos pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok levonhatók.
A Csoport a 2022-es és 2023-as nettó árbevétele után extraprofit adót fizet. A különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A 2022. adóévre vonatkozó adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig), a 2023. adóévre vonatkozó különadót pedig három egyenlő részletben (2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig) kell megmegfizeti. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák. Az extraprofit adó összege 2022-ben 17.648 millió Ft, 2023-ban pedig 28.893 millió Ft volt.
A szanálási törvény alapján a Csoport rendszeres éves díjat fizet a Szanálási Alapba, amelynek európai uniós szinten egységes és transzparens számítási módszertanát európai bizottsági rendelet határozza meg. A rendelet alapján az intézmények által fizetendő rendszeres éves díjakat a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank számítja ki és erről minden év május 1-jéig értesíti az intézményeket. Az intézmények rendszeres éves díját úgy kell meghatározni, hogy a Szanálási Alap eszközei 2024. december 31-ig – ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárt (100.000 EUR) meg nem haladó betétrészeinek legalább 1 százalékát (célszint). A Csoport kockázatalapú díjat fizető intézménynek minősül. A kockázatalapú díjak úgy kerülnek kiszámításra, hogy a korlátozott tevékenységet végző befektetési vállalkozások fix díjaival és a sávos fix díjakkal csökkentett éves célszint kerül felosztásra a kockázatalapú intézmények között, a kockázatkiigazítási szorzó segítségével korrigált díjalapjuk arányában.
A Csoport a fizetendő járványügyi extra különadót egy összegben kötelezettségként jelenítette meg, majd azt 2020-ban megfizette, ezért év végén ezzel kapcsolatos kötelezettség nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban. Mivel 2025-ig a Csoportot megilleti a következő években a normál banki különadóval kapcsolatos adóvisszatartási jog, ezért a járványügyi extra különadó miatti kötelezettséggel szemben a Csoport nem ráfordítást, hanem egy eszközt jelenített meg (ld. a (26) Egyéb eszközök megjegyzést). Az adóvisszatartási jogot figyelembe véve a befizetés a normál banki különadó befizetett előlegét testesíti meg.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az eredménykimutatásban szereplő nyereségadó
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Tényleges adóráfordítás |
11.113 |
10.997 |
|
Társasági adó |
5.116 |
3.452 |
|
Iparűzési adó |
5.214 |
6.558 |
|
Innovációs járulék |
783 |
987 |
|
Halasztott adóráfordítás/-bevétel |
1.944 |
-2.271 |
|
Átmeneti különbözetek keletkezése és visszafordulása |
-30 |
55 |
|
Negatív adóalapok adóhatásának változása |
1.974 |
-2.326 |
|
Nyereségadó |
13.057
|
8.726 |
A társaság adó 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 9%-a, az iparűzési adó 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 2%-a, az innovációs járulék 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 0,3%-a. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.
Az effektív adókulcs levezetése
|
|
2023 |
2022 |
||
|
|
(%) |
(millió Ft) |
(%) |
(millió Ft) |
|
Adózás előtti eredmény |
|
116.316 |
|
80.841 |
|
A Társaság nyereségadókulcsával számított nyereségadó |
9,00% |
10.468 |
9,00% |
7.276 |
|
Adóalap-módosító tételek adóhatása |
-2,93% |
-3.408 |
-7,54% |
-6.095 |
|
Veszteségelhatárolás felhasználása: |
|
|
|
|
|
- tárgyévben érvényesített korábbi években képződött felhasznált negatív adóalap hatása, amelyre korábban nem lett halasztott adókövetelés képezve |
-4,04% |
-4.696 |
-4,00% |
-3.231 |
|
- korábbi években képződött veszteségre a tárgyévben megjelenített halasztott adókövetelés változása |
1,70% |
1.974 |
-2,88% |
-2.326 |
|
Egyéb |
-0,59% |
-686 |
-0,67% |
-538 |
|
Egyéb nyereségadó – helyi iparűzési adó, innovációs járulék |
5,16% |
5.997 |
9,33% |
7.545 |
|
Összesen |
11,23% |
13.057 |
10,79% |
8.726 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
||||
|
|
Adózás előtt |
Adó (ráfordítás) / Adóbevétel |
Adózás után |
Adózás előtt |
Adó (ráfordítás) / Adóelőny |
Adózás után |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe |
|
|
|
|
|
|
|
Valós értékelés tartalékának változása (tőkeinstrumentumok) |
4 |
0 |
4 |
35 |
-1 |
34 |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe - összesen |
4 |
0 |
4 |
35 |
-1 |
34 |
|
Tételek, amelyeket a Csoport átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe |
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti ügyletek tartalékának változása |
|
|
|
|
|
|
|
A valós érték változásának hatékony része |
10.792 |
-971 |
9.821 |
10.390 |
-935 |
9.455 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
-243 |
22 |
-221 |
831 |
-75 |
756 |
|
Valós értékelés tartalékának változása (adósságinstrumentumok) |
|
|
|
|
|
|
|
A valós érték változása |
2.072 |
-187 |
1.885 |
-3.843 |
346 |
-3.497 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
2.034 |
-183 |
1.851 |
-282 |
25 |
-257 |
|
Tételek, amelyeket a Csoport átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe - összesen |
14.655 |
-1.319 |
13.336 |
7.096 |
-639 |
6.457 |
|
Külföldi érdekeltségekkel kapcsolatos deviza átszámítási különbözetek |
|
|
0 |
|
|
-18 |
|
Összesen |
14.659 |
-1.319 |
13.340 |
7.131 |
-640 |
6.473 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A halasztott adó egyenlegének változása
|
|
Nettó egyenleg 2023. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2023. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
-15 |
61 |
0 |
46 |
46 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
-7 |
-4 |
0 |
-11 |
0 |
-11 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
189 |
0 |
-370 |
-181 |
0 |
-181 |
|
Származékos ügyletek* |
-1.064 |
0 |
-949 |
-2.013 |
0 |
-2.013 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
219 |
-26 |
0 |
193 |
193 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
5.768 |
-1.974 |
0 |
3.794 |
3.794 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
3 |
-1 |
0 |
2 |
2 |
0 |
|
Egyéb eszközök, kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
1.830 |
4.035 |
-2.205 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-2.194 |
2.194 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
5.093 |
-1.944 |
-1.319 |
1.830 |
1.841 |
-11 |
|
|
Nettó egyenleg 2022. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2022. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
2 |
-17 |
0 |
-15 |
0 |
-15 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
-4 |
-3 |
0 |
-7 |
0 |
-7 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-181 |
0 |
370 |
189 |
189 |
0 |
|
Származékos ügyletek* |
-54 |
0 |
-1.010 |
-1.064 |
0 |
-1.064 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
253 |
-34 |
0 |
219 |
219 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
3.443 |
2.325 |
0 |
5.768 |
5.768 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
3 |
0 |
0 |
3 |
3 |
0 |
|
Egyéb eszközök, kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
5.093 |
6.179 |
-1.086 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-1.078 |
1.078 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
3.462 |
2.271 |
-640 |
5.093 |
5.101 |
-8 |
*A származékos ügyletek nettó módon kerülnek megjelenítésre.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023-ban 1.841 millió Ft (2022: 5.101 millió Ft) halasztott adókövetelés került felvételre, mely a következő tételekből tevődik össze:
· 241 millió Ft (2022: 411 millió Ft) a társasági adóalapot módosító, átmeneti különbségeket okozó visszaforduló tételek miatt került megképzésre,
· 3.794 millió Ft (2022: 5.768 millió Ft), mely a korábbi évekről hozott elhatárolt veszteségek egyenlegéből várhatóan a jövőben felhasználható lesz a Csoport megítélése szerint,
· -2,194 millió Ft (2022: -1.078 millió Ft), mely az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének, valamint a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
2023-ban 11 millió Ft (2022: 8 millió Ft) halasztott adókötelezettség került felvételre, mely az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
Elhatárolt veszteség, melyre nem került halasztott adókövetelés felvételre lejárat szerinti bontásban
|
Lejárat |
2023 |
2022 |
|
2030.12.31 |
0 |
22.990 |
|
Összesen |
0 |
22.990 |
2023. december 31-én a Csoport nem rendelkezik a jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal. 2022. december 31-én a Csoport 22.990 millió Ft összegű jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal rendelkezett, melyet a 2030. december 31-et magában foglaló adóévben lehetett utoljára érvényesíteni. A korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el csökkentő tételként.
A Csoport jelenleg 3 éves üzleti tervet készít, mely alapján 1.841 millió Ft halasztott adókövetelés került elszámolása a 2024-as, 2025-ös, illetve a 2026-os évek tekintetében.
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
Összesen |
|
Pénztár és csekk |
27.034 |
12.608 |
39.642 |
39.958 |
12.822 |
52.780 |
|
Magyar Nemzeti Bank |
863.023 |
0 |
863.023 |
669.554 |
19.214 |
688.768 |
|
Egyéb bank |
4.169 |
21.011 |
25.180 |
4.909 |
38.456 |
43.365 |
|
Összesen |
894.226 |
33.619 |
927.845 |
714.421 |
70.492 |
784.913 |
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vezetett folyószámla a kötelező tartalékot tartalmazza. Az előírt átlagos tartalék egyenlege 309.156 millió Ft volt (2022: 84.667 millió Ft). A kötelező tartalék összege a tartalékköteles források és a kötelező tartalékráta szorzata.
Kötelező tartalékot kell képezni az alábbi források után:
· két éven belüli eredeti lejáratú betétek és felvett hitelek és
· két éven belüli eredeti lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
Nem kell tartalékot képezni a más tartalékköteles hitelintézettől származó források és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek igénybe vett állománya és az MNB-vel kötött penziós ügyletekből származó források után.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
2.023.484 |
94.963 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
517.359 |
44.256 |
|
Kamatláb |
668.415 |
70.789 |
|
Részvény |
0 |
30 |
|
Deviza |
1.355.069 |
24.144 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
1.011 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
1.835 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
757 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
1.041 |
|
Banki kötvények |
|
37 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
2.023.484 |
97.809 |
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.605.060 |
162.340 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
477.954 |
73.945 |
|
Kamatláb |
700.135 |
122.511 |
|
Részvény |
0 |
3 |
|
Deviza |
904.925 |
39.826 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
525 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
20.246 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
19.399 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
801 |
|
Banki kötvények |
|
46 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.605.060 |
183.111 |
A Monetáris Tanács 2017. november 21-én egy újabb nem-konvencionális eszközök 2018. januári bevezetéséről döntött. Ezen eszközök egyike az általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz (MIRS). Az eszköz bevezetésének célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, valamint segítse a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését.
Az általános hatáskörű monetáris politikai eszközként bevezetett 5 és 10 éves futamidejű MIRS igénybevételére az MNB által kiírt tendereken pályázhattak a bankok, mérlegfőösszegük arányában. A korábbi jegybanki IRS-programokhoz képest eltérés, hogy a MIRS használata nem feltételhez kötött. A Csoport kihasználta az igénybevehető keretet. Az eszköz igénybevétele lehetőséget biztosított a Csoport fix kamatozású hitelezésének erősítésére.
A MIRS rendelkezésre bocsátása az MNB által meghirdetett kondíciókon történt, mely kedvezőbb volt az aktuális piaci kondícióknál. Ezen derivatívák kezdeti valós értékének meghatározása a tender meghirdetésének időpontjában jegyzett (különböző lejáratú) IRS ügyletek áraiból felépített hozamgörbéken alapuló diszkontálással valósult meg. A Csoport a pénzügyi instrumentum felvételénél a piaci árhoz viszonyított kezdeti valósérték különbözetet eredményként számolta el.
2018 folyamán a Csoport 95.136 millió forint névérték összegben kötött MIRS kamatswapokat, azóta nem voltak új ügyletek. Ezen swapok 2023.12.29-én fennálló eszközoldali könyv szerinti értéke 11.116 millió forint (2022.12.30-án 26.127 millió forint) volt. A MIRS-ek kapcsán 2023. évben elszámolt 14.178 millió forintos valós értékelési veszteség (2022-ben 12.070 millió forintos nyereség) a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron jelent meg.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök
|
2023.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
452 |
0 |
119 |
571 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.161 |
0 |
-741 |
420 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.161 |
0 |
-741 |
420 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
153.051 |
282 |
10.717 |
164.050 |
-302 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
154.664 |
282 |
10.095 |
165.041 |
-302 |
|
2022.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
493 |
0 |
85 |
578 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
139.023 |
235 |
-13.808 |
125.450 |
-376 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
140.775 |
235 |
-14.594 |
126.416 |
-376 |
A Csoport a nem kereskedési célú, eredménnyel szemben valós értéken értékelt Hitelek és előlegek között olyan nyújtott hiteleket jelenít meg, amelyek pénzáramlásai nem kizárólag tőke- illetve kamatfizetéseket testesítenek meg.
A lakossági szektorban a fedezetlen termékcsoportban jelentősen nőtt az állomány, a kötelezően valós értékre sorolt babaváró hitel állomány az év végére elérte a 122 milliárd Ft-ot (2022: 96 milliárd Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
|||||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
|||
|
Magyar Nemzeti Bank |
52.988 |
0 |
0 |
0 |
52.988 |
253.874 |
0 |
0 |
0 |
253.874 |
||
|
Egyéb bank |
10.777 |
8.588 |
0 |
0 |
19.365 |
758 |
51.537 |
0 |
7.726 |
60.021 |
||
|
Értékvesztés |
-1 |
0 |
0 |
0 |
-1 |
-3 |
0 |
0 |
-2 |
-5 |
||
|
Bankközi kihelyezések |
63.764 |
8.588 |
0 |
0 |
72.352 |
254.629 |
51.537 |
0 |
7.724 |
313.890 |
||
A bankközi kihelyezések a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepelnek.
Ez a megjegyzés a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírokat mutatja be. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) papírok a (19) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök megjegyzésben, míg a nem jegyzett értékpapírok a (22) Befektetések nem jegyzett értékpapírokban megjegyzésben kerülnek részletezésre.
A nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírok állományából 746 milliárd Ft az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron, 366 milliárd Ft pedig „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepel.
A Csoport kötelezettségei fedezetére 2023-ban 130 milliárd Ft értékben (2022: 159 milliárd Ft) adott biztosítékba az értékpapír-befektetésekből.
2023-ban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 2.076 millió Ft bevételt számolt el a Csoport az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (2022: 3.805 millió Ft ráfordítás), és 2.034 millió Ft nyereség került átsorolásra az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe (2022: 282 millió Ft veszteség).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
444.229 |
6.430 |
3.519 |
3.753 |
-508 |
457.423 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
82.867 |
935 |
-8.977 |
1.860 |
-455 |
76.230 |
|
Banki kötvények |
203.422 |
8.023 |
-106 |
942 |
-173 |
212.108 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
730.518 |
15.388 |
-5.564 |
6.555 |
-1.136 |
745.761 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
321.390 |
5.744 |
-15.529 |
-1.393 |
-137 |
310.075 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
87.994 |
1.102 |
-26.443 |
1.007 |
-271 |
63.389 |
|
Banki kötvények |
72.903 |
807 |
-4.887 |
148 |
-16 |
68.955 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
482.287 |
7.653 |
-46.859 |
-238 |
-424 |
442.419 |
*Az itt szereplő összegek fedezeti elszámolásból származnak.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
31 |
0 |
34 |
0 |
|
65 |
|
Üzletrészek |
16 |
0 |
34 |
0 |
|
50 |
|
Részvények |
15 |
0 |
0 |
0 |
|
15 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
372.258 |
3.345 |
-8.829 |
384 |
-1.339 |
365.818 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
171.766 |
2.410 |
411 |
-224 |
-107 |
174.256 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.553 |
231 |
-5.460 |
637 |
-969 |
30.991 |
|
Banki kötvények |
163.939 |
704 |
-3.780 |
-29 |
-263 |
160.571 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
372.289 |
3.345 |
-8.795 |
384 |
-1.339 |
365.883 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
35 |
0 |
30 |
0 |
0 |
65 |
|
Üzletrészek |
16 |
0 |
33 |
0 |
0 |
49 |
|
Részvények |
19 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
16 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
351.253 |
2.928 |
-46.867 |
-826 |
-704 |
305.785 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
144.666 |
1.841 |
-21.014 |
-1.302 |
-40 |
124.151 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.746 |
230 |
-12.674 |
447 |
-529 |
24.221 |
|
Banki kötvények |
169.841 |
857 |
-13.179 |
29 |
-135 |
157.413 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
351.288 |
2.928 |
-46.837 |
-826 |
-704 |
305.850 |
A Csoport úgy döntött, hogy az egyéb, kontroll alatt nem lévő részesedéseinek értékelését az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékeli és ennek megfelelően a valós érték változását sosem jeleníti meg az eredményben. A választás mögött az az ok áll, hogy ezek a részesedések nem a Csoport jövedelemtermelését, nyereségszerzését szolgálják, hanem különböző banki szolgáltatások nyújtását (pl. bankkártya-, pénzforgalmi tevékenység stb.) teszik lehetővé.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Tulajdoni részesedés % |
Tulajdoni részesedés % |
Nettó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. |
0% |
20,00% |
0 |
1 |
|
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
0,16% |
0,16% |
15 |
15 |
|
SWIFT |
0,01% |
0,01% |
50 |
49 |
|
Befektetések nem jegyzett értékpapírokban összesen |
|
|
65 |
65 |
A befektetések nem jegyzett értékpapírokban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron kerülnek bemutatásra. A könyv szerinti értékek változása a valós értékek változásán túl a következő mozgásból adódott: 2023-ban az RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt-ben való részesedés értékesítésre került, az eladással 21 millió Ft került az egyéb átfogó eredményből átvezetésre az eredménytartalékba. A Csoport nem számolt el osztalékot a fenti tőkeinstrumentumok kapcsán.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2023.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2023.12.31 |
2023.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2023.12.31 |
2023.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
46.319 |
7.159 |
-1.896 |
-10 |
51.572 |
-18.162 |
-4.690 |
1.667 |
0 |
-21.185 |
30.387 |
|
Gépek, berendezések |
21.988 |
4.458 |
-3.306 |
56 |
23.196 |
-14.194 |
-2.410 |
1.728 |
0 |
-14.876 |
8.320 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
68.307 |
11.617 |
-5.202 |
46 |
74.768 |
-32.356 |
-7.100 |
3.395 |
0 |
-36.061 |
38.707 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
70.625 |
6.821 |
-345 |
-46 |
77.055 |
-49.085 |
-5.726 |
345 |
0 |
-54.466 |
22.589 |
|
Egyéb immateriális javak |
1.740 |
0 |
0 |
0 |
1.740 |
-673 |
-17 |
0 |
0 |
-690 |
1.050 |
|
Immateriális javak összesen |
72.365 |
6.821 |
-345 |
-46 |
78.795 |
-49.758 |
-5.743 |
345 |
0 |
-55.156 |
23.639 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
41.864 |
6.029 |
-1.504 |
-70 |
46.319 |
-15.796 |
-3.877 |
1.504 |
7 |
-18.162 |
28.157 |
|
Gépek, berendezések |
20.724 |
4.204 |
-3.007 |
67 |
21.988 |
-13.087 |
-2.356 |
1.256 |
-8 |
-14.195 |
7.793 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
62.588 |
10.233 |
-4.511 |
-3 |
68.307 |
-28.883 |
-6.233 |
2.760 |
-1 |
-32.357 |
35.950 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
64.035 |
6.616 |
-30 |
4 |
70.625 |
-44.086 |
-5.029 |
30 |
0 |
-49.085 |
21.540 |
|
Egyéb immateriális javak |
1.750 |
0 |
-10 |
0 |
1.740 |
-662 |
-21 |
10 |
0 |
-673 |
1.067 |
|
Immateriális javak összesen |
65.785 |
6.616 |
-40 |
4 |
72.365 |
-44.748 |
-5.050 |
40 |
0 |
-49.758 |
22.607 |
Az immateriális javak könyv szerinti értékében a Csoport az eszköz
előállítása során 1.956 millió Ft értékben számolt el ráfordításokat
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport, mint lízingbe vevő (IFRS 16)
A Csoport lízing keretében ingatlanokat, jellemzően irodahelységeket és fiókokat, valamint gépjárműveket vesz bérbe. Az ingatlanlízinggel kapcsolatos szerződések jelentős része 3 vagy 5 éves bérleti idővel rendelkezik, melyek esetében 3, illetve 5 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. Az ennél rövidebb bérleti idővel rendelkező szerződések esetében 1 vagy 2 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. A határozatlan idejű szerződések 1 év felmondási idővel rendelkeznek.
A Csoport 2020-ban új székházba költözött. A kapcsolatos szerződés 10 éves eredeti futamidővel plusz 5 éves hosszabbítási opció figyelembevételével került felvételre 2020. júniusában összesen 15.295 millió Ft értékben. A jelentérték számításához 2,28%-os járulékos lízingbevevői kamatlábbal számolt a Csoport.
A gépjárművek minden esetben 6 éves bérleti idővel rendelkeznek, hosszabbítási opció nem került rögzítésre a szerződésekben.
A Csoport továbbá számítástechnikai eszközöket is bérbe vesz, azonban ezek rövid futamidejű lízingeknek minősülnek vagy a mögöttes eszköz kis értékű, így a Csoport választása alapján ezekkel kapcsolatban nem került használatijog-eszköz és lízingkötelezettség felvételre.
A Csoportnak nincsenek visszlízing ügyletei.
Használatijog-eszköz
Az ingatlanokkal és gépjárművekkel kapcsolatos használatijog-eszközök az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek megjelenítésre (lásd 24. megjegyzést):
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2023.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2023.12.31. |
2023.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2023.12.31. |
2023.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
32.659 |
4.975 |
-500 |
37.134 |
-9.496 |
-3.472 |
271 |
-12.697 |
24.437 |
|
Gépjárművek |
318 |
-6 |
-90 |
222 |
-250 |
-50 |
78 |
-222 |
0 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
32.977 |
4.969 |
-590 |
37.356 |
-9.746 |
-3.522 |
349 |
-12.919 |
24.437 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
28.949 |
3.950 |
-240 |
32.659 |
-6.625 |
-3.111 |
240 |
-9.496 |
23.163 |
|
Gépjárművek |
350 |
8 |
-40 |
318 |
-221 |
-59 |
30 |
-250 |
68 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
29.299 |
3.958 |
-280 |
32.977 |
-6.846 |
-3.170 |
270 |
-9.746 |
23.231 |
Lízingkötelezettségek
A Csoport a mérlegben a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg, melyek lejárat szerinti bontása a következő (nem diszkontált cash flow-k):
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
1 éven belül |
4.428 |
4.224 |
|
1 - 5 év között |
16.717 |
15.966 |
|
5 éven túl |
10.789 |
12.451 |
|
Összesen |
31.934 |
32.641 |
Cash-flow-ban elszámolt tételek
2023-ban 4.422 millió Ft (2022: 3.534 millió Ft) volt a teljes pénzkiáramlás a lízingszerződésekkel kapcsolatosan, mely a cash-flow kimutatásban a „Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések”, illetve a „Fizetett kamatok” sorokon kerülnek megjelenítésre.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Eredményként elszámolt összegek
Az IFRS 16 standardnak megfelelően az eredményben megjelenített összegek:
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Lízingkötelezettségből eredő kamatráfordítások |
750 |
712 |
|
Rövid futamidejű lízingekhez kötődő ráfordítások |
225 |
200 |
|
Kisértékű eszközök lízingjeihez kötődő ráfordítások, kivéve a kisértékű eszközök rövid futamidejű lízingjeihez kötődő ráfordításokat |
38 |
42 |
|
Összesen |
1.013 |
954 |
A 2023-as évben a Csoport 1.013 millió Ft (2022: 954 millió Ft) ráfordítást számolt el lízingekkel kapcsolatban az adminisztratív költségek között.
A lízingtársaság fő tevékenysége pénzügyi lízing, melynek keretében gépjárművek, ingatlanok és egyéb gépek, berendezések lízingbeadása történik.
A pénzügyi lízingbe adott eszközök lízingtevékenységek jellege szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be:
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
Gépjárműlízing |
49.593 |
45.201 |
|
Ingatlanlízing |
828 |
1.051 |
|
Egyéb gépek és berendezések lízingje |
10.727 |
13.630 |
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
61.148 |
59.882 |
2023-ban 4.107 millió Ft (2022: 2.801 millió Ft) került az „Egyéb kamatbevétel” soron kimutatásra az eredménykimutatásban. A pénzügyi évben nem volt olyan változó lízingdíjakhoz kötődő bevétel, amely nem szerepelt a nettó befektetés értékelésében.
A pénzügyi lízingből származó követeléseket (IFRS 9) az alábbi táblázat mutatja be:
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
(millió Ft) |
Éven belül |
1 és 2 év között |
2 és 3 év között |
3 és 4 év között |
4 és 5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
||
|
Bruttó lízingkövetelés |
22.735 |
17.749 |
13.232 |
10.516 |
4.684 |
1.101 |
70.017 |
||
|
Meg nem szolgált pénzügyi bevétel |
3.615 |
2.397 |
1.467 |
708 |
182 |
45 |
8.414 |
||
|
Minimális lízingfizetés |
19.120 |
15.352 |
11.765 |
9.808 |
4.502 |
1.056 |
61.603 |
||
|
Behajthatatlan minimális lízingfizetésekre |
137 |
114 |
88 |
74 |
34 |
8 |
455 |
||
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
18.983 |
15.238 |
11.677 |
9.734 |
4.468 |
1.048 |
61.148 |
||
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Éven belül |
1 és 2 év között |
2 és 3 év között |
3 és 4 év között |
4 és 5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
|
Bruttó lízingkövetelés |
23.001 |
17.397 |
13.777 |
8.514 |
5.457 |
1.327 |
69.473 |
|
Meg nem szolgált pénzügyi bevétel |
3.617 |
2.506 |
1.484 |
714 |
263 |
43 |
8.627 |
|
Minimális lízingfizetés |
19.384 |
14.891 |
12.293 |
7.800 |
5.194 |
1.284 |
60.846 |
|
Behajthatatlan minimális lízingfizetésekre |
345 |
287 |
153 |
102 |
71 |
6 |
964 |
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
19.039 |
14.604 |
12.140 |
7.698 |
5.123 |
1.278 |
59.882 |
A mögöttes eszközökben megtartott jogokkal kapcsolatos kockázatot többek között a finanszírozott eszközök Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bejegyzésével, eszközre vonatkozóan előírt biztosításokkal, biztosítéki elemekkel, valamint maradványérték-garancia és visszavételi megállapodás megkötésével kezeli a Csoport.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Elhatárolások |
5.703 |
4.240 |
|
Anyagok és készletek |
379 |
258 |
|
Követelés fejében átvett készletek és ingatlanok |
1.211 |
849 |
|
Adókövetelések |
1.774 |
2.592 |
|
Egyéb eszközök |
288 |
385 |
|
Egyéb eszközök összesen |
9.355 |
8.324 |
|
ebből: értékvesztés |
-54 |
-22 |
Az egyéb eszközök állományát csökkentette az adókövetelések visszaesése. 2020-ban a pandémiás helyzetre való tekintettel a kormány bevezette a hitelintézetek különadóját, amelyet akkor három egyenlő részletben meg is kellett fizetni. Ugyanakkor ezzel a követelésként kimutatott összeggel a következő öt évben adóvisszatartás formájában csökkentheti a hitelintézet által a különadó törvény alapján megállapított, fizetendő „normál” banki különadójának összegét. Ez okozza 2023-ban az adókövetelések csökkenését.
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 825 millió Ft (2022: 1.009 millió Ft).
|
2023.12.31. |
Derivatívák névértéke |
|
|
(millió Ft) |
Könyv szerinti érték |
|
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.987.197 |
89.404 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
784,800 |
40.333 |
|
Kamatláb |
588.349 |
66.602 |
|
Részvény |
1.808 |
130 |
|
Deviza |
1.397.040 |
22.672 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.987.197 |
89.404 |
|
Rövid pozíciók |
|
4.261 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
4.261 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.987.197 |
93.665 |
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
|
|
(millió Ft) |
Könyv szerinti érték |
|
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.835.497 |
143.779 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
299149 |
56.199 |
|
Kamatláb |
475.494 |
96.366 |
|
Részvény |
0 |
11 |
|
Deviza |
1.360.003 |
47.402 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.835.497 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
|
1.951 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
1.951 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.835.497 |
145.730 |
A Csoport minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. Az alkalmazott instrumentumok kamatlábswapok, kétdevizás kamatlábswapok, határidős ügyletek és opciók. Ezeknek az ügyleteknek a valós értékét a fenti táblázat mutatja. Szintén a fenti táblázatban szerepelnek a kereskedési céllal kötött származékos ügyletek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A mérlegben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt fenti kötelezettségeket a Csoport a mérlegben a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” között mutatja ki.
A következő táblázat a közzétételek céljaira a meghatározott pénzügyi kötelezettség osztályokat egyeztetése a megfelelő mérlegsorokkal.
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
504.981 |
504.981 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.986.372 |
2.986.372 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
59.665 |
59.665 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
192.646 |
192.646 |
|
Származékos kötelezettségek |
89.404 |
0 |
89.404 |
|
Rövid pozíciók |
4.261 |
0 |
4.261 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
37.708 |
37.708 |
|
Összesen |
93.665 |
3.781.372 |
3.875.037 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
525.218 |
525.218 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.909.023 |
2.909.023 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
62.287 |
62.287 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
194.100 |
194.100 |
|
Származékos kötelezettségek |
143.779 |
0 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
1.951 |
0 |
1.951 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
35.589 |
35.589 |
|
Összesen |
145.730 |
3.726.217 |
3.871.947 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Bankbetétek
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
|||
|
Devizabelföldi |
25.240 |
30.083 |
290.228 |
135.263 |
480.814 |
63.578 |
43.139 |
249.773 |
150.476 |
506.966 |
|
|
Devizakülföldi |
14.950 |
9.217 |
0 |
0 |
24.167 |
14.256 |
3.996 |
0 |
0 |
18.252 |
|
|
Bankbetétek összesen |
40.190 |
39.300 |
290.228 |
135.263 |
504.981 |
77.834 |
47.135 |
249.773 |
150.476 |
525.218 |
|
Ügyfélbetétek
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
1.718.099 |
1.151.499 |
6.496 |
673 |
2.876.767 |
1.633.622 |
1.131.280 |
5.547 |
875 |
2.771.324 |
|
Devizakülföldi |
39.596 |
70.000 |
0 |
9 |
109.605 |
70.935 |
66.757 |
0 |
7 |
137.699 |
|
Ügyfélbetétek összesen |
1.757.695 |
1.221.499 |
6.496 |
682 |
2.986.372 |
1.704.557 |
1.198.037 |
5.547 |
882 |
2.909.023 |
A bankbetétek és ügyfélbetétek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek.
Az ügyfélbetétek esetén mind a lakossági, mind vállalati szektorban jelentősen nőtt az elhelyezett állomány.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett betétállomány (kártalanítási összeg) 2023 végén 1.069 milliárd Ft volt (2022: 1.094 milliárd Ft).
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
|
fix |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
2022-ben a Csoport 195 milliárd Ft névértékű MREL-kötvényt bocsátott ki. Az MREL (Minimum Requirement for Own Funds and Eligible Liabilities) kötvénykibocsátás célja, hogy a Csoport összhangban az Európai Unió bankhelyreállítási és szanálási irányelvével, megfelelő mennyiségű és minőségű forráselemet tarthasson. A kötvények visszahívhatóak, a kamatozásuk kezdetben fix, majd később változó kamatozásra váltanak.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett kibocsátott kötvényállomány (kártalanítási összeg) 2023 végén 361 millió Ft volt (2022: 724 millió Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
7,08 |
2032.02.27 |
15.408 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
6,96 |
2031.02.28 |
19.257 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
6,83 |
2030.02.28 |
19.255 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
7,05 |
2032.03.31 |
5.745 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
59.665 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
5,08 |
2032.02.27 |
16.082 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4,95 |
2031.02.28 |
20.101 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4,83 |
2030.02.28 |
20.098 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
5,33 |
2032.03.31 |
6.006 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
62.287 |
A hátrasorolt kötelezettségek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek. Ezek a hitelfelvételek a Csoport közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli kötelezettségei, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasoroltak.
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Elhatárolások |
6.846 |
7.079 |
|
Adókötelezettségek |
4.648 |
4.986 |
|
Egyéb kötelezettségek |
320 |
111 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.814 |
12.176 |
Az adókötelezettségek 338 millió Ft-tal csökkentek 2022-hez képest, köszönhető ez a jelentős áfa-kötelezettség csökkenésnek, amelyet ellensúlyoztak az egyéb adók kisebb növekedései.
2023-ban nőtt a ki nem vett szabadságra képzett céltartalék állománya.
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 1.286 millió Ft (2022: 1.460 millió Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékon kívüli céltartalékokat részletezi:
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
Nyitó egyenleg 2023.01.01. |
120 |
661 |
4.509 |
5.290 |
|
Céltartalék-képzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
220 |
853 |
4.896 |
5.969 |
|
(-) Felhasznált összegek |
-120 |
0 |
-4.053 |
-4.173 |
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
3 |
0 |
3 |
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
130 |
130 |
|
Záró egyenleg 2023.12.31. |
220 |
1.517 |
5.482 |
7.219 |
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01. |
120 |
1.027 |
3.341 |
4.488 |
|
Céltartalék-képzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
0 |
250 |
4.150 |
4.400 |
|
(-) Felhasznált összegek |
0 |
0 |
-2.497 |
-2.497 |
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-616 |
-410 |
-1.026 |
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
-75 |
-75 |
|
Záró egyenleg 2022.12.31. |
120 |
661 |
4.509 |
5.290 |
A peres ügyekre képzett céltartalék 857 millió Ft-tal növekedett, mely összeg zömében képzés volt.
Az egyéb céltartalékok 973 millió Ft-os növekedésének jelentős részét a bónusz elhatárolás növekedése okozza.
A Csoport 2023-ban és 2022-ben nem rendelkezik értékesítésre tartott eszközökkel és kötelezettségekkel.
Megszűnt tevékenység nyeresége/vesztesége
A megszűnt tevékenység a Csoportnak olyan része, amelyet vagy elidegenített, vagy értékesítésre tartottá minősített. A Csoportnak nem volt jelentős megszűnt tevékenysége 2023-ban.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2023. december 31-én és 2022. december 31-én a Csoport részvényesi struktúrája az alábbi volt:
|
Tulajdonosok |
2023.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték (Ft) |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Elsőbbségi részvény |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
|
Tulajdonosok |
2022.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték (Ft) |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Elsőbbségi részvény |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
A Csoport jóváhagyott, kibocsátott és befizetett jegyzett tőkéje 10.000 Ft névértékű törzsrészvényekből áll. Az alaptőke a pénzügyi kimutatásokban bemutatott időszakban nem változott.
2023. és 2022. december 31-én a Csoport nem rendelkezett visszavásárolt saját részvénnyel.
A Tulajdonos által a jegyzett tőkén felül, a tranzakciós költségek levonása után a Csoport rendelkezésére bocsátott összeg a tőketartalékba kerül elhelyezésre. 2017-ben 176.649 millió Ft összegű pozitív tőketartalék került átvezetésre az eredménytartalékba. Ezt követően már nem történt változás az adott tőkeelemben.
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv
szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
12,955% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2023.01.25 |
40 |
EUR |
11,597% |
lejárat nélküli |
15.534 |
|
Alárendelt kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok(AT1) összesen |
|
140 |
|
|
|
46.979 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv
szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
A Bank Igazgatósága 2019.03.04-én 100 millió EUR az 575/2013. EU CRR rendelet 52. Cikke szerinti alárendelt kiegészítő alapvető (ún. subordinated additional tier 1) tőkeinstrumentumnak minősülő kötvények zártkörű forgalomba hozataláról döntött.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az 500 darab egyenként 200.000 EUR névértékű dematerializált kötvény ellenértéknek megfizetésére 2019.03.13-án került sor. A kötvény lejárat nélküli, változó kamatozású, a kamat mértéke 12 hónapos EURIBOR + évi 9%. A kamatot a kötvény devizanemében kell megfizetni, minden év május 30-án. Tekintettel arra, hogy a kötvény lejárat nélküli és a kötvénytulajdonos nem jogosult azt visszaváltani, valamint a kötvény alapján történő bármely kifizetés, ideértve a kamatokat és bármely, a szerződésben részletezett visszahívási vagy visszaváltási esemény kapcsán bekövetkező kifizetést is, a Bank kizárólagos diszkréciójába tartozik, tehát a Banktól nem követelhető, a kibocsátás révén megkapott ellenérték tőkeinstrumentumnak, a kifizetett kamat pedig osztaléknak tekintendő. A tőkeelem a könyvekben Ft-ban kerül kimutatásra. A kötvények visszahívására vagy visszavásárlására a Bank szerződésben rögzített feltételek esetén jogosult.
2023. január 25-i értéknappal a Bank 40.000.000 EUR össznévértékű (200 darab 200.000 EUR névértékű) Raiffeisen EUR AT1 Kötvény elnevezésű kötvényt bocsátott ki. A kötvények zártkörűen forgalomba hozott, lejárat nélküli kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok. A kamatozás az első évben fix 11,597%, ezt követően 1 éves mid-swap ráta + 9%.
2023-ban a Bank 4.081 millió Ft-ot (2022: 3.527 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az AT1-es tőkeállománya után.
A halmozott egyéb átfogó jövedelem az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Hitelviszonyt megtestesítő befektetések esetében addig szerepel ezen a mérlegsoron a nem realizált valós érték, amíg a befektetést ki nem vezetik, vagy nem válik értékvesztetté, ezt követően a kivezetés eredménye az eredménykimutatásban jelenik meg.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok esetén a kivezetést követően a kivezetéskor keletkezett eredmény közvetlenül a saját tőkén belül realizálódik.
Itt jelenik meg továbbá a cash-flow fedezeti elszámolásba bevont fedezeti ügyletek nyereségének vagy veszteségének hatékony része, illetve mindezen tételekhez kapcsolódó halasztott adó is.
A Csoport az Egyéb tartalékok között szerepelteti a 2013. évi CCXXXVII. törvény 38. fejezet 83.§ alapján képzett általános tartalékot. Ezen előírások szerint a hitelintézet az adózott nettó eredmény 10 %-át köteles általános tartalékba helyezni. Így a felhalmozott eredmény elkülönítéseként 2023-ban 9.928 millió Ft (2022: 7.223 millió Ft) összegben megtörtént a tartalékképzés.
A „Mérlegben felhalmozott eredmény” az adott és a korábbi üzleti évek fel nem osztott nyereségeit és veszteségeit foglalja magában.
A Csoport a hitelnyújtásra vonatkozó jövőbeni kötelezettségvállalásokkal rendelkezik, ügyfelei részére folyószámla- és egyéb hitelkereteket biztosít.
A Csoport garanciákat és akkreditíveket is nyújt ügyfelei számára, hogy a harmadik fél felé garantálja az ügyfelek teljesítését.
A függő és jövőbeni kötelezettségek szerződés szerinti összegét az alábbi táblázat tartalmazza kategóriák szerinti bontásban. A táblázatban szereplő adatok a hitelnyújtási elkötelezettségek teljes összegét mutatják. A garanciák és egyéb adott elkötelezettségek esetében a bemutatott összeg azt a maximális veszteséget jelzi, amit a Csoport a mérleg fordulónapján számolna el, amennyiben a felek nem teljesítenék a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
360.351 |
72.323 |
977 |
1.726 |
3.006 |
277 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
152.731 |
33.593 |
6.382 |
54 |
722 |
1.704 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
184.363 |
39.994 |
6.369 |
83 |
105 |
1.935 |
|
Összesen |
697.445 |
145.910 |
13.728 |
1.863 |
3.833 |
3.916 |
|
2022.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
323.529 |
77.752 |
2.132 |
1.373 |
1.718 |
468 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
117.671 |
49.237 |
9.881 |
234 |
441 |
363 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
127.106 |
74.963 |
3.062 |
124 |
246 |
1.270 |
|
Összesen |
568.306 |
201.952 |
15.075 |
1.731 |
2.405 |
2.101 |
* a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő elkötelezettségek esetében
A függő és jövőbeni kötelezettségvállalások mérlegen kívüli hitelezési kockázatot jelentenek, ugyanis a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban csupán a kapcsolódó díjak, jutalékok, valamint a lehetséges jövőbeni veszteségekre képzett céltartalékok jelennek meg mindaddig, amíg a kötelezettséget teljesítik, vagy az le nem jár. Számos ilyen mérlegen kívüli tétel lejár anélkül, hogy részben vagy teljes egészében igénybe vennék azokat. Ebből következően az összegek nem a várható jövőbeli cash-flow-kat mutatják.
Az olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásához, amelyre vonatkozóan nincs megfigyelhető piaci árfolyam, értékelési technikák használata szükséges a számviteli politikában leírtak szerint. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel ritkán kereskednek és árfolyamuk kevéssé átlátható, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket igényel likviditástól, koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, árazási feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd az alábbiakban a „Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia” részt.
A Csoport számviteli irányelveinek alkalmazása során használt kritikus számviteli döntések
Az alábbiak tartoznak a Csoport számviteli irányelveinek alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé:
Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia
A Csoport számviteli politikáját a valós érték meghatározására vonatkozóan a (4.9) A valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
A Csoport a valós érték meghatározásánál a módszerek alábbi hierarchiáját alkalmazza:
1. szint: Adott eszköz és kötelezettség aktív piacon jegyzett módosítás nélküli árfolyamai.
2. szint: Az inputok közvetlenül vagy közvetetten, de továbbra is megfigyelhető adatokon alapulnak, azonban az eszköz vagy kötelezettség valós értékelésével már csak közvetettebb kapcsolatban állnak. Ilyen lehet:
a) a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett árai
b) adott vagy hasonló eszköz vagy kötelezettség nem aktív piacon jegyzett árai, melyek a mérés pillanatában nem mérik megfelelően a piaci szereplők értékítéletét
c) a piacokon megfigyelhető minden egyéb, de nem árjellegű adat (azonos lejáratra vonatkozó hozamgörbék, kamatlábak, hitelkockázatok, volatilitási adatok stb.)
d) nem közvetlenül megfigyelhető adatok, melyek a megfigyelhető piaci adatokból származtathatóak, illetve azok által megerősített
3. szint: Az eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó olyan inputok, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (meg nem figyelhető inputok).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.836 |
95.973 |
0 |
-62.763 |
0 |
109 |
83.640 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
30 |
94.932 |
0 |
-62.992 |
0 |
30 |
83.722 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
1.011 |
0 |
0 |
0 |
0 |
77 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
795 |
1.041 |
0 |
229 |
0 |
2 |
-82 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
991 |
164.050 |
165 |
24.530 |
0 |
-622 |
10.710 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
571 |
0 |
34 |
0 |
0 |
119 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
420 |
0 |
131 |
0 |
0 |
-741 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
0 |
0 |
164.050 |
0 |
24.530 |
0 |
0 |
10.710 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
279.610 |
85.783 |
491 |
10.402 |
-59 |
219 |
-8.985 |
-29 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
|
65 |
0 |
5 |
0 |
0 |
35 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
279.610 |
85.783 |
426 |
10.402 |
-64 |
219 |
-8.985 |
-64 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
119.623 |
0 |
-82.057 |
0 |
0 |
98.867 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
281.446 |
302.370 |
164.541 |
-134.253 |
24.471 |
328 |
172.900 |
10.681 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
130 |
93.535 |
0 |
-57.337 |
0 |
130 |
76.089 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
130 |
89.274 |
0 |
-57.337 |
0 |
130 |
76.089 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
4.261 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
126.808 |
0 |
-121.116 |
0 |
0 |
113.796 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
130 |
220.343 |
0 |
-178.453 |
0 |
130 |
189.885 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
19.970 |
163.141 |
0 |
80.362 |
0 |
142 |
146.403 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
162.341 |
0 |
80.563 |
0 |
0 |
146.714 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
525 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-10 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.445 |
800 |
0 |
-201 |
0 |
152 |
-311 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
966 |
125.450 |
-372 |
-8.899 |
0 |
-786 |
-13.819 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
578 |
0 |
35 |
0 |
0 |
85 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
388 |
0 |
-407 |
0 |
0 |
-871 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
-13.819 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
254.138 |
51.647 |
65 |
-10.147 |
7 |
-27.481 |
-19.387 |
30 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
1 |
65 |
0 |
7 |
0 |
0 |
30 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
254.138 |
51.646 |
0 |
-10.147 |
0 |
-27.481 |
-19.387 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
191.077 |
0 |
125.720 |
0 |
0 |
180.923 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
274.108 |
406.831 |
125.515 |
195.563 |
-8.892 |
-27.339 |
307.153 |
-13.789 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
145.730 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
143.779 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
242.488 |
0 |
155.140 |
0 |
0 |
234.912 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
388.218 |
0 |
235.978 |
0 |
0 |
368.344 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
745.761 |
757.422 |
679.714 |
77.708 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
1.886.033 |
1.898.770 |
0 |
0 |
1.898.770 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.631.794 |
2.656.192 |
679.714 |
77.708 |
1.898.770 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.551.018 |
3.560.911 |
0 |
0 |
3.560.911 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
192.646 |
199.065 |
0 |
199.065 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
9.803 |
9.803 |
0 |
0 |
9.803 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.753.467 |
3.769.779 |
0 |
199.065 |
3.570.714 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
442.419 |
438.625 |
379.558 |
59.067 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
2.179.486 |
2.043.253 |
0 |
0 |
2.043.253 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.621.905 |
2.481.878 |
379.558 |
59.067 |
2.043.253 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.496.528 |
3.461.455 |
0 |
0 |
3.461.455 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
194.100 |
200.579 |
0 |
200.579 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
7.595 |
7.595 |
0 |
0 |
7.595 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.698.223 |
3.669.629 |
0 |
200.579 |
3.469.050 |
Pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során alkalmazott feltevések
Számos pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash-flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, valamint értékelési technikák alkalmazása esetén a használt feltevések a következők:
i. Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek (1. hierarchia szint)
A Csoport a Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek esetében a könyv szerinti értéket tekinti az eszközök valós értékének, mely rövid lejáratuk miatt megfelelő megközelítés.
ii. Ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések (3. hierarchia szint)
A hitelek valós értékének meghatározásakor a jövőbeni előre jelzett cash-flow-kat diszkontálja a Csoport a jelenértékükre az aktuális piaci kamatlábbal.
A Stage 1 és Stage 2 hitelezési kockázati kategóriájú hitelek valósérték kalkulációja központilag az anyavállalat által történik diszkontált cash-flow módszerével, relevancia esetén viselkedési (Behavioral Option Modelling) és pénzügyi (Financial Option Pricing) opcionalitási modellek figyelembevételével.
A Stage 3-as tehát értékvesztett hitelek esetén szintén diszkontált cash-flow módszerét alkalmazza a Csoport. Ezen ügyleteknél a valósérték számítás alapja a céltartalék-értékvesztés rendszer által adott várható megtérülések a kockázatmentes ráta likviditási és hitelkockázati felárral eltolt értékével diszkontált jelenértéke (distressed cash-flow).
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Hitelek és előlegek” sorai tartalmazzák.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
iii. Értékpapírok (1., 2. és 3. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott értékpapírok és jegyzett adósságinstrumentumok esetében a jegyzett piaci árfolyamot használják. A kereskedési célúként, valós értéken nyilvántartottként megjelölt, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt magyar államkötvények, illetve vállalati kötvények valós értékének meghatározása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árak alapján történik. Az értékpapírok valós értéke a tőzsdén jegyzett piaci árfolyam (ha létezik ilyen árfolyam). Ha nincs jegyzett árfolyam, akkor vagy az OTC piacon elérhető piaci ár, ennek hiányában a valós érték a szerződéses cash-flow-k diszkontált jelenértéke az értékelés időpontjában.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” és „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorai tartalmazzák.
iv. Befektetések nem jegyzett értékpapírokban (2. és 3. hierarchia szint)
Ezek az instrumentumok piacon nem jegyzett eszközök, melyek értékelésénél az egyéb piaci információkon túl egyéb feltételezésekkel is él a Csoport.
A 3. hierarchia szinten értékelt instrumentumok esetén a valósérték kalkulálása divident discount model alkalmazásával történik.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” sorai tartalmazzák.
v. Származékos termékek (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott derivatívák valós értéke a jegyzett árfolyam.
Az egydevizás swapok és a határidős kamatlábügyletek valós értéke a diszkontált, előre jelzett jövőbeni cash-flow-k alapján kerül megállapításra. A számításhoz a Csoport a pénzügyi instrumentum hátralévő futamidejére vonatkozó piaci kamatlábakat használja.
A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értékét diszkontált cash-flow számítással állapítja meg a Csoport (a kalkulációt a front office rendszer végzi). Az értékeléshez használt hozamgörbébe az ezen ügyletek piacára jellemző, országkockázati felárat is megtestesítő kamatfelár (basis swap spread) is be van építve.
A határidős deviza ügyletek valós értéke az aktuális határidős kamatlábakon alapszik. A plain vanilla és egzotikus devizaopciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
Egyes hitelek, betétek, plain vanilla kötvények (vásárolt, saját kibocsátású) valós értékének változásából adódó kitettség fedezetére a Csoport kamatlábcsere-ügyleteket kötött. Az ilyen fedezett hitelek, betétek és kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k mérlegfordulónapi diszkontált jelenértéke. A pénzügyi kimutatásokban ezek a hitelek, betétek amortizált bekerülési vagy valós értéken szerepelnek.
A CVA/DVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment) számításának a célja az IFRS 13 szabályoknak megfelelően, hogy a Csoport számszerűsítse a jövőbeni lehetséges partnerkockázati veszteségeket azokra az ügyfelekre, akikkel szemben van derivatív kitettség. A modell változó paramétere a partner esetleges bedőlési valószínűségében bekövetkező változás és nem a piaci változók mozgása. Számítása úgy történik, hogy egy ügyfél esetében megbecslésre kerül a jövőben (egyes időpontokban) várható kitettség-érték (Mark-to-market alapon), a bedőlési valószínűségek és ezek szorzata összegzésre kerülnek, majd a végén egy megtérülési valószínűséggel van korrigálva az eredmény.
vi. Bankbetétek, ügyfélbetétek (3. hierarchia szint)
A bank- és ügyfélbetétek valós értéke diszkontált cash-flow-k alapján, a hasonló hátralévő futamidejű betétekre ajánlott aktuális kamatok alkalmazásával kerül megállapításra. A látra szóló betétek esetében a Csoport feltételezi, hogy a valós érték a mérlegfordulónapon látra fizetendő összeggel egyenlő.
Az IFRS 13-nak megfelelően a Csoport saját kibocsátói kockázatát úgy veszi figyelembe, hogy a diszkontáláshoz használt faktorokat az adott cash-flow mozgás napjára érvényes, devizánként meghatározott likviditási prémiummal eltolja. A likviditási prémium mértéke piaci információkon alapul például: BUBOR/LIBOR mértéke, IRS, FRA ügyletek kamatai, Asset Swap Spreadek.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Betétek” sorai tartalmazzák.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
vii. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hátrasorolt kötelezettségek (2. és 3. hierarchia szint)
A kibocsátott kötvények valós értékét a mérlegfordulónapi rendelkezésre álló jegyzett piaci árak, vagy hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára alapján határozza meg a Csoport. Az alárendelt kölcsöntőke esetében a valós érték a jövőbeni cash-flow-k diszkontálásával kerül meghatározásra.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow-k jelenértéke adja.
Az IFRS 13-nak megfelelően kerül értékelésre a saját kibocsátói kockázat is a következőképpen: a kötvény cashflow-it a devizanemének megfelelő likviditási felár mértékével eltolt HUF, EUR vagy USD zéró kupon IRS görbével diszkontáljuk.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valós érték – 3-as szintű közzétételek
Az alábbi tábla foglalja össze a 3. szintű inputok alapján meghatározott valós értékek nyitó és záró
egyenlegének egyeztetését a releváns, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetén:
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Értékesítések |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ veszteség OCI*-ban |
Átsorolás a 3-as szintre |
Záró egyenleg 2023.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
0 |
24.136 |
0 |
-10.108 |
24.572 |
22.248 |
0 |
0 |
164.050 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
0 |
24.136 |
0 |
-10.108 |
24.572 |
22.248 |
0 |
0 |
164.050 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
-1 |
0 |
-4 |
0 |
0 |
0 |
5 |
0 |
65 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-185 |
29 |
137 |
474 |
426 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltpénzügyi eszközök összesen |
65 |
-1 |
0 |
-4 |
0 |
-185 |
29 |
142 |
474 |
491 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Értékesítések |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ veszteség OCI*-ban |
Átsorolás a 3-as szintre |
Záró egyenleg 2022.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
||||||||
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
0 |
125.450 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
0 |
125.450 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
63 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
65 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltpénzügyi eszközök összesen |
63 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
65 |
*OCI: Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fenti táblában bemutatott összes nyereség és veszteség az alábbiak szerint került bemutatásra az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben:
|
2023.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
34.085 |
0 |
-185 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
24.556 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
5 |
119 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
31.777 |
0 |
12 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
22.248 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
9.529 |
0 |
12 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.803 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.913 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-2.789 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
6.110 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázatok a 3. szintű valósérték-meghatározás lényeges jellemzőit mutatják a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoknál, illetve azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyeket a Csoport amortizált bekerülési értéken értékel, de valós értéküket közzéteszi).
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
164.050 |
a) |
b) |
c1) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
164.050 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
426 |
i) |
j) |
k) |
l) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
491 |
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
a) |
b) |
c2) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65 |
|
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
Betűjel |
Leírás |
|
a) |
Teljesítő
hitelek: |
|
b) |
Teljesítő
hitelek: |
|
c1) |
Teljesítő
hitelek: |
|
c2) |
Teljesítő
hitelek: |
|
d) |
Ha az
átlagos tőketörlesztések súlypontja időben közelebb kerül, a valós érték
csökkenhet. |
|
e) |
Osztalékalapú vállalatértékelési modell (DDM) |
|
f) |
Magas
növekedési ütemű periódus hossza |
|
g) |
Magas
növekedési ütemű periódus hossza: 1-15 év |
|
h) |
A magas
növekedési ütemű periódus hosszának növekedésével a FV csökken. |
|
i) |
Értékvesztéssel korrigált diszkontált CF |
|
j) |
Stresszelt cash flow |
|
k) |
Értékvesztés összege: 613 millió Ft |
|
l) |
A default valószínűségének növekedése negatív hatást gyakorol a valós értékre. |
*Béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok:
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
1.898.770 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
1.898.770 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.560.911 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
9.803 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.570.714 |
|
|
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.043.253 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.043.253 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.461.455 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
7.595 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.469.050 |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Csoport az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt felekkel:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
56.853 |
371 |
0 |
30 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
56.853 |
371 |
0 |
30 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
70.034 |
374 |
0 |
423 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
70.034 |
374 |
0 |
423 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
3.627 |
1.750 |
0 |
5 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
3.381 |
0 |
0 |
3 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.437.936 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
77.108 |
372 |
0 |
35 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
77.108 |
372 |
0 |
35 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
64.720 |
601 |
0 |
843 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
64.720 |
601 |
0 |
843 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
2.926 |
750 |
0 |
7 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
2.664 |
0 |
0 |
4 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.058.773 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében harmadik felekkel kötött tranzakciók kondíciójával megegyező feltételekkel, beleértve a kamatkondíciókat és a biztosítékokat.
· A „Hitelek és előlegek" sor változását az egyéb követelések (folyószámla hitel, financiális bankközi betét) 34.757 millió Ft csökkenése, az aktív repóügylet (1.694 millió Ft) állományának növekedése, vevő követelésként könyvelt 495 millió Ft, valamint az osztalékelőleg (12.313 millió Ft) növekedése okozta.
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" sorban a kibocsátott garanciák egyéb fedezettel állománya nőtt 701 millió Ft-tal 2023-ra.
· A „Betétek" változását nagyban befolyásolta a látra szóló betétek 8.548 millió Ft növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke (2.622 millió Ft) és a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettség (611 millió Ft) csökkenése.
· 2023-ban a „Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek" értéke 717 millió Ft-tal nőtt az anyavállalattal szemben.
· A „Származékos ügyletek névleges összege" sorban a derivatív ügyletek pay lábának névértéke szerepel.
A leányvállalatokkal szembeni kitettségekbe a konszolidáció miatt a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft., és a Raiffesien Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. állományai tartoznak bele. A betétek értéke csökkent 226 millió Ft-tal, addig az Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke növekedett 1.000 millió Ft-tal.
|
2023 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
157.702 |
10 |
0 |
3 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-230.782 |
-1 |
0 |
-3 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
450 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
2.240 |
13 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-548 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-71.388 |
472 |
0 |
5 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
88.409 |
4 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-110.393 |
-1 |
0 |
-24 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
307 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
1.428 |
10 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-540 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-21.096 |
320 |
0 |
-19 |
0 |
A kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében harmadik felekkel kötött tranzakciók kondíciójával megegyező feltételekkel, beleértve a kamatkondíciókat és a biztosítékokat.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport leányvállalatait és az általuk végzett tevékenységek rövid leírását az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Részesedések kapcsolt vállalkozásokban |
Tulajdoni részesedés 2023.12.31. |
Tulajdoni részesedés 2022.12.31. |
Székhely |
Tevékenység |
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Pénzügyi lízing |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Ingatlankezelés |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Alapkezelés |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
100,00% |
100,00% |
4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b |
Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
100,00% |
100,00% |
1054 Budapest, Akadémia u. 6. |
Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
100,00% |
100,00% |
1054 Budapest, Akadémia u. 6. |
Épületépítési projekt szervezése |
Az alábbi táblázat azon kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések állományváltozásait mutatja, amelyek nem kerültek teljes bevonásra a konszolidáció során:
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
Könyv szerinti érték |
|
2023.01.01. |
2023.12.31. |
2023.01.01. |
2023.12.31. |
2023.01.01. |
2023.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
5 |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
3 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Összesen |
8 |
0 |
0 |
8 |
0 |
0 |
0 |
0 |
8 |
8 |
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
Könyv szerinti érték |
|
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
5 |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
42 |
0 |
-42 |
0 |
-27 |
0 |
27 |
0 |
15 |
0 |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
3 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Összesen |
50 |
0 |
-42 |
8 |
-27 |
0 |
27 |
0 |
23 |
8 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport számviteli és a prudenciális szempontú konszolidációja között nincs jelentős eltérés, ezért 2020-ban döntés született a konszolidációs körök egységesítéséről. Az egységesítés során de-konszolidált társaságok kihagyása nem befolyásolja a konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható és valós képének megítélését. Ennek ellenére az MNB 2022 decemberében úgy döntött, hogy a Raiffeisen Autó Lízing Kft. is kerüljön az összevont alapú felügyelet és prudenciális konszolidáció alá, így 2022-ben ezen cég is teljes bevonásra került.
A Csoport 0 zárt végű (2022: 0) és 16 nyílt végű (2022: 15) befektetési alapot kezel a 100 %-os tulajdonában lévő, konszolidált Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-n keresztül. Mivel magukat az alapokat a Csoport nem ellenőrzi, azokat nem vonta be a konszolidációba. A Csoport által nyújtott alapkezelési és letétkezelési szolgáltatásokért az alapok bizonyos díjakat és jutalékokat fizetnek, amelyek a „Nettó jutalék- és díjbevétel” soron kerülnek kimutatásra (lásd 8. számú kiegészítő megjegyzés).
2023-ban és 2022-ben az alapok állományának értékét, valamint az alapokkal lebonyolított ügyleteket a következő tábla mutatja:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Kezelt alapok |
543.903 |
371.940 |
|
ebből: Nyílt végű alapok |
543.903 |
371.940 |
|
Alapoktól származó nettó díj- és jutalék bevételek |
6 921 |
3.585 |
|
Alapoktól elfogadott betétek |
21.758 |
20.883 |
|
Alapok betétein keletkezett kamatráfordítások |
-2 974 |
-203 |
A nyílt végű alapok között az elmúlt két évben nem volt határozott futamidejű alap. Az alapoktól elfogatott betétek között a lekötött és a folyószámla betétek állománya is kimutatásra került. Amíg az alapok 2022-ben inkább rövid lejáratú betétbe rakták megtakarításaikat, addig 2023-ban főleg egy hónapos treasury kihelyezésekben kamatoztatták azokat. Köszönhetően a magas kamatkörnyezetnek, jelentősen nőtt a Csoport által alapok részére kifizetett kamat összege az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a tőlük beszedett jutalékeredmény is kiugróan magas értéket mutat 2023-ban.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatban található a kötelezettségek változásának egyeztetése a finanszírozási tevékenységből származó cash-flow-val:
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
|||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2023. január 1-jén |
|
194.100 |
62.287 |
24.692 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
128.829 |
31.068 |
0 |
635.866 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása |
(30) |
196 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
196 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztése lejáratkor |
(30) |
-142 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-142 |
|
Kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) kibocsátása |
(37) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
15.534 |
|
0 |
0 |
15.534 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-4.423 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-4.423 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-24.213 |
0 |
0 |
-24.213 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
54 |
0 |
-4.423 |
0 |
0 |
15.534 |
-24.213 |
0 |
0 |
-13.048 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-7.647 |
-2.708 |
-1.277 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-11.632 |
|
Valós érték változása |
|
6.198 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
14.660 |
0 |
20.858 |
|
Egyéb változások |
|
92 |
0 |
6.714 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.319 |
0 |
5.487 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
16.611 |
3.686 |
750 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
21.047 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
-16.762 |
-3.600 |
-742 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-21.104 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
-151 |
86 |
8 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-57 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
93.353 |
9.928 |
0 |
103.281 |
|
Záró egyenleg 2023. december 31-jén |
|
192.646 |
59.665 |
25.714 |
50.000 |
113.445 |
46.979 |
197.969 |
54.337 |
0 |
740.755 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
|||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2022. január 1-jén |
|
689 |
57.333 |
23.531 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
67.420 |
17.372 |
0 |
361.235 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása |
(30) |
199.118 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199.118 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztése lejáratkor |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.800 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
-3.527 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
199.118 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
192.791 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-3.897 |
4.954 |
2.025 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-18 |
0 |
3.064 |
|
Valós érték változása |
|
-4.703 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.130 |
0 |
2.427 |
|
Egyéb változások |
|
-695 |
-80 |
1.936 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-639 |
0 |
522 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
3.588 |
2.044 |
712 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.344 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.964 |
-712 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.676 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
3.588 |
80 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.668 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
64.936 |
7.223 |
0 |
72.159 |
|
Záró egyenleg 2022. december 31-jén |
|
194.100 |
62.287 |
24.692 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
128.829 |
31.068 |
0 |
635.866 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
i. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető, ő a nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személy is (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.).
ii. A pénzügyi kimutatások aláírására Obradovic Zeljko Pénzügyi igazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett.
iii. A Csoport, mint hitelintézet a 2000/C. tv. alapján könyvvizsgálatra kötelezett, a Csoport könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (nyilvántartási szám: 000083); a személyében felelős könyvvizsgáló Molnár Attila (nyilvántartási száma: 007379). A könyvvizsgáló által auditált összevont éves pénzügyi kimutatások adatait a Cégbíróság teszi közzé, valamint a Csoport honlapján található meg. A Csoport internetes honlapjának címe www.raiffeisen.hu.
Könyvvizsgáló által felszámított díjak
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2023-ban és 2022-ben:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
236 |
163 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
50 |
94 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
0 |
6 |
|
Összesen |
286 |
263 |
iv.
A menedzsment
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Eredménytartalék + adózott eredmény |
197.968 |
128.828 |
|
Figyelembe vehető kapott/járó osztalék |
100 |
0 |
|
Összesen |
198.068 |
128.828 |
A Számviteli Törvény 114/A. § 17. pontja és 39. § (3a) bekezdése alapján figyelembe vehető, jelen pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt a Csoport a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. eredményfelosztási határozata alapján 100 millió Ft osztalékot számolt el 2024-ben (2023: 0 millió Ft).
Az alábbi szegmensinformációk az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban kerülnek bemutatásra, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „menedzsmentmegközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Csoport kockázata és az elért hozam mértéke elsősorban a kínált termékek és szolgáltatások különbözőségétől függ, így a szegmensinformációk a Csoport üzleti szegmenseire vonatkozóan kerülnek bemutatásra. A Csoport által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, melyek a főbb üzleti területek mentén mutatják be a csoport jövedelmezőségét és működését.
Az alábbi összefoglaló a Csoportnak a jelentésbe bevont szegmenseinek működését mutatja be:
Lakossági, privát és KKV szegmens: a Csoport pénzügyi szolgáltatások széles választékát kínálja a lakossági, privát és KKV ügyfeleknek. Főként a hitelnyújtás és a betétgyűjtés tartozik ide. A lakossági szegmens bankkártya és befektetési szolgáltatásokat is nyújt az ügyfeleinek.
Vállalati, leányvállalati szegmens: a Csoport széles körben kínál pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat vállalatoknak és intézményeknek, a hagyományos hitelezési és betétgyűjtési tevékenységen túlmenően projekt és strukturált pénzügyi termékeket, valamint szindikált hiteleket is nyújt.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Bank és treasury szegmens: a Csoport a bankoknak pénzügyi termékek és szolgáltatások széles körét kínálja, emellett hagyományos hitelnyújtást és betétgyűjtést is végez. Ezen szegmens számára sokféle befektetési tevékenységet is nyújt (befektetési tanácsadás, ügynöki szolgáltatás, derivatív kereskedelem és más befektetési szolgáltatások).
Egyéb szegmens: különböző pénzügyi szolgáltatásokat tartalmaz a kormány, az önkormányzatok, társadalmi szervezetek számára, továbbá itt szerepelnek azok a tételek is, melyek nem sorolhatók közvetlenül meghatározott szegmenshez (főként általános igazgatási költségek, adók).
|
2023.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
3 |
0 |
895.901 |
31.941 |
927.845 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
97.809 |
0 |
97.809 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
4.354 |
149.386 |
10.730 |
571 |
165.041 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
36.334 |
91.463 |
238.087 |
0 |
365.884 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.159.260 |
497.591 |
1.020.205 |
16.428 |
2.693.484 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
119.623 |
0 |
119.623 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-11.289 |
0 |
-11.289 |
|
Tényleges adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
108 |
108 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
8 |
0 |
0 |
0 |
8 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
17 |
38.690 |
38.707 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
4 |
23.635 |
23.639 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
1.841 |
1.841 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
9.355 |
9.355 |
|
Eszközök összesen |
1.199.959 |
738.440 |
2.371.087 |
122.569 |
4.432.055 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
93.665 |
0 |
93.665 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.223.751 |
1.682.281 |
613.749 |
261.591 |
3.781.372 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
126.808 |
0 |
126.808 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-64.919 |
0 |
-64.919 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
3.745 |
3.745 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
16.831 |
16.831 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
11 |
11 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
19 |
11.795 |
11.814 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.223.751 |
1.682.281 |
769.322 |
293.973 |
3.969.327 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
462.728 |
462.728 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.223.751 |
1.682.281 |
769.322 |
756.701 |
4.432.055 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
1 |
0 |
738.916 |
45.996 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
183.111 |
0 |
183.111 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
3.124 |
122.708 |
0 |
584 |
126.416 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
24.294 |
91.812 |
189.744 |
0 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.262.473 |
487.763 |
928.527 |
2.067 |
2.680.830 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
191.077 |
0 |
191.077 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-24.300 |
0 |
-24.300 |
|
Tényleges adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
1.095 |
1.095 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
8 |
0 |
0 |
0 |
8 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
35 |
35.915 |
35.950 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
13 |
22.594 |
22.607 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
5.101 |
5.101 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
8.324 |
8.324 |
|
Eszközök összesen |
1.289.900 |
702.283 |
2.207.123 |
121.676 |
4.320.982 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
145.730 |
0 |
145.730 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.156.857 |
1.666.834 |
641.960 |
260.566 |
3.726.217 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
242.488 |
0 |
242.488 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
-177.653 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
5.704 |
5.704 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
11.526 |
11.526 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
8 |
8 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
27 |
12.149 |
12.176 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.156.857 |
1.666.834 |
852.552 |
289.953 |
3.966.196 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
354.786 |
354.786 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.156.857 |
1.666.834 |
852.552 |
644.739 |
4.320.982 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2023 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
58.877 |
62.878 |
25.038 |
53.863 |
200.656 |
|
Osztalékbevétel |
4 |
450 |
0 |
11 |
465 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
23.420 |
48.442 |
5.843 |
3.815 |
81.520 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
-1.565 |
0 |
225 |
-11.635 |
-12.975 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-21 |
0 |
-1.516 |
29 |
-1.508 |
|
Összes bevétel |
80.715 |
111.770 |
29.590 |
46.083 |
268.158 |
|
Értékvesztés |
319 |
-160 |
-3.127 |
87 |
-2.881 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
-24.368 |
-70.959 |
-4.819 |
-8.758 |
-108.904 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-223 |
-4.796 |
-36 |
-32 |
-5.087 |
|
Egyéb eredmény |
-14.077 |
-13.944 |
-5.868 |
-2.067 |
-35.956 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-2.182 |
3.828 |
-669 |
9 |
986 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
40.184 |
25.739 |
15.071 |
35.322 |
116.316 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-13.057 |
-13.057 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
40.184 |
25.739 |
15.071 |
22.265 |
103.259 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
40.184 |
25.739 |
15.071 |
22.265 |
103.259 |
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
48.617 |
58.755 |
15.972 |
15.662 |
139.006 |
|
Osztalékbevétel |
3 |
307 |
0 |
73 |
383 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
21.324 |
44.761 |
5.049 |
2.206 |
73.340 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
373 |
-23 |
3.379 |
-3.218 |
511 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-14 |
0 |
-1.702 |
-64 |
-1.780 |
|
Összes bevétel |
70.303 |
103.800 |
22.698 |
14.659 |
211.460 |
|
Értékvesztés |
526 |
-25 |
-246 |
16 |
271 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
-19.310 |
-61.250 |
-3.310 |
-7.944 |
-91.814 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-958 |
-5.275 |
0 |
4 |
-6.229 |
|
Egyéb eredmény |
-9.659 |
-12.074 |
-3.183 |
-230 |
-25.146 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-2.335 |
-5.023 |
-368 |
25 |
-7.701 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
6.530 |
80.841 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-8.726 |
-8.726 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
-2.196 |
72.115 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
-2.196 |
72.115 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
AAC (At Amortized Cost): amortizált bekerülési értéken történő értékelés
ÁFA: általános forgalmi adó
ALCO (Asset and Liability Committee): Eszköz-Forrás Bizottság
ÁKK: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
AT1 (Additional Tier 1 Capital): Kiegészítő alapvető tőke
BEEL (Best Estimate of Expected Loss): legvalószínűbb vártható veszteségek
Béta: béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
BMT (Benchmark Test): benchmark-teszt
BPV (Basis Point Value): bázispont-érték
CCIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
CET1 (Common Tier 1 Capital): Elsődleges alapvető tőke
CF (Cash-Flow): pénzáram
Covid-PWO (Covid-Pre-workout): olyan ügyfelek, akik a Covid19 üzleti tevékenységre gyakorolt hatása miatt már mutatják vagy a Csoport becslése szerint rövid időn belül mutatni fogják a hitelképesség romlásának első jeleit
CRM (Credit Risk Management Department): Hitelkockázati Főosztály
CRO (Chief Risk Officer): Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes
CRR: az EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU –as rendelete
CVA (Credit Value Adjustment): Hitelértékelési kiigazítás
EAD (Exposure at Default): nemteljesítéskori kitettség
EBA (European Banking Authority): Európai Bankhatóság
ESG (Environmental, Social, Governance): környezet, iránytás, társadalom
€STR: Euro Short Term Rate
EURIBOR: Euro Interbank Offered Rate
Default: nemteljesítő, nemteljesítés
DVA (Debit Value Adjustment): Kötelezettség-értékelési kiigazítás
FRA (Forward Rate Agreement): határidős kamatláb-megállapodás
FV (Fair Value): valós érték
FVOCI (at Fair Value through Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés
FVTPL (at Fair Value through Profit and Loss): eredménnyel szemben valós értéken történő értékelés
Gap: átárazódási rés
Hold to collect: beszedésre tartott üzleti modell, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása
Hold to collect and sell: beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell, ami pénzügyi eszközökből származó szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját
IAS (International Accounting Standards): Nemzetközi Számviteli Standardok
IASB (International Accounting Standards Board): Nemzetközi Számviteli Standard Testület
IBOR: Interbank Offered Rate, bankközi kamatlábak
ICAAP (Internal Capital Adequacy Assesment Process): tőkemegfelelés belső értékelési folyamata
IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
IFRS (International Financial Reporting Standards): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
IRB (Internal Rating Based Approach): belső minősítésen alapuló módszer
IRD (Integrated Risk Assessment Department): Integrált Kockázatelemzési Főosztály
IRS (Interest Rate Swap): kamatcsere ügylet
Kamatstop: a lakossági hitelek kamatrögzítése A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján, amit a 49/2022. (II. 18.) Kormányrendelet kiterjesztett a lakáslízingekre is
KKV: kis- és középvállalatok
LGD (Loss Given Default): nemteljesítéskor várható veszteség
LIBOR: London Interbank Offered Rate
Management overlay: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (post model adjustment)
MIRS (Monetary Interest Rate Swap): monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz
MNB: Magyar Nemzeti Bank
Moratórium 1: első fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, továbbá a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint az abban meghatározott intézkedések részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) sz. Korm. rendelet rendelt el. A 2020. március 19. napjától biztosított fizetési moratórium 2020. december 31. napján véget ért.
Moratórium 2: a Moratórium II 2021.01.01-től 2021.10.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 3: a Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 4: a Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza.
Moratórium II: második fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól szóló 637/2020. (XII.22.) Korm. rendelet rendelt el
Non-retail: nem lakossági
OBA: Országos Betétvédelmi Alap
OCI (Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelem
PD (Probability of Default): nemteljesítési valószínűség
PL (Profit and Loss): eredmény
POCI (Purchased or Originated Credit Impaired): értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett
Post model adjustment: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (management overlay)
PRIBOR: Prague Interbank Offered Rate
PWO (Pre-workout): workout előtti
Retail: lakossági
RRM (Retail Risk Management Department): Retail Kockázatkezelési Főosztály
SARON: Swiss Average Rate Overnight, svájci átlagos egynapos kamatláb
SOFR: Secured Overnight Financing Rate, fedezett egynapos finanszírozási ráta
SONIA: Sterling Overnight Index Average, egynapos sterling indexátlag.
SPPI (Solely Payment of Principal and Interest): kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetések
Stage 1: teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta
Stage 2: teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok, azaz olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett
Stage 3: értékvesztett pénzügyi instrumentumok
Szt.: Számviteli törvény
Tartalékráta-rendelet: 6/2023. (III. 8.) MNB rendelet a kötelező tartalékráta mértékéről
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Tartalékrendelet: 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról
Tier 1: alapvető tőke, azaz elsődleges alapvető tőke (CET1) plusz kiegészítő alapvető tőke (AT1)
TONAR: Tokyo Overnight Average Rate, tokiói átlagos egynapos kamatláb
Trading: kereskedési célú
VaR (Value at Risk): kockáztatott érték
WCV (Weighted Collateral Value): súlyozott biztosítéki érték
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Raiffeisen Bank Zrt.
Felelős társaságirányítási nyilatkozata
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság-t (székhely: 1133 Budapest, Váci út 116-118.; cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042, a továbbiakban: „Raiffeisen Bank” vagy „Bank”), konszolidált leányvállalataival együtt a Csoport 1986-ban alapították a Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft (“RZB”, a Raiffeisen Bank International AG – “RBI” jogelődje, RBI és teljes mértékben konszolidált leányvállalatai együtt az “RBI Csoport”) leányvállalataként.
A Bank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével rendelkezik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) felsorolt számos pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás tevékenység folytatására, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján (Bszt.) egyes befektetési szolgáltatások nyújtására. Univerzális bankként működik, mely vállalati ügyfeleknek (nagy-, közép- és kisvállalatoknak), önkormányzatoknak, valamint magánszemélyeknek, mikrocégeknek és vállalkozóknak egyaránt nyújt szolgáltatás(oka)t.
A Raiffeisen Bank kiemelt figyelmet fordít a hazai és nemzetközi jogszabályi elvárásoknak megfelelő, magas szintű társaságirányítási rendszer kialakítására és fenntartására. A prudens, átlátható, hatékony és eredményes működéshez megbízható vezetési rendszer és szervezeti struktúra, a precíz pénzügyi tervezés, a felelős menedzsment és átfogó ellenőrzési mechanizmusok biztosítanak stabil alapokat/kereteket, melynek fenntartása érdekében társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja és fejleszti.
Mint minden pénzügyi és befektetési szolgáltatást nyújtó szervezet, a Bank tevékenysége jogi rendelkezések és felügyeleti elvárások, iránymutatások által jelentős mértékben szabályozott. Mindez azt eredményezi, hogy működésének egésze részletesen szabályozott és a hatóságok által folyamatosan felügyelt. Az egyes belső kontrollfunkcióknak (kockázatkezelés, compliance tevékenység, belső ellenőrzési rendszer) szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és eredményességüket nemcsak a belső társaságirányítási rendszerben, hanem a külső hatósági felügyelet előtt is igazolniuk kell. Mindezek biztosítják a tudatos, teljeskörű és ellenőrzött kockázatkezelési tevékenységet, valamint a megbízható, pontos és felügyelt adatszolgáltatást. A pénzügyi és befektetési tevékenység tehát komplex és hatékony társaságirányítási gyakorlatot követel meg, amely egyszerre biztosítja az ügyfelek és a tulajdonos (egyedüli részvényes) felé tanúsított felelős magatartást, a megbízható és kiszámítható működést és a hosszú távú eredményességet.
A Bank társaságirányítási kereteit elsősorban a jelen fejezetben részletezett jogszabályok és szabályzatok határozzák meg:
· A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt.”)
· A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján („Bszt.”)
· Az Európai Parlament és a Tanács piaci visszaélésekről szóló 596/2014 EU rendelete („MAR”)
· A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet („PM rendelet”)
· A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”)
· A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”)
· A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”)
· A Bank mindenkori alapszabálya (elérhetőség: székhely)
· A Bank mindenkori javadalmazási politikája (elérhetőség: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/javadalmazasi-politika)
A Bank irányítása kétszintű rendszerben történik, amely az igazgatóságból és a felügyelő bizottságból áll. A kétszintű irányítási rendszer lehetővé teszi a Bank igazgatósága által ellátott vezetési feladatainak elkülönítését a felügyelő bizottság által ellátott ellenőrzési/felügyeleti feladatoktól. (irányítási szerkezet)
A Bank munkaszervezetét a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek irányítják és ellenőrzik, annak érdekében, hogy minden a jogszabályoknak és a Bank alapszabályának keretei között, illetve az egyedüli részvényes és az igazgatóság döntéseinek megfelelően történjen. A vezérigazgató irányítása alatt az egyes központi szakterületeket, funkciókat - azok logikai és szakmai összetartozásuk figyelembevételével - a Management tagok irányítják. (működési szerkezet).
A Bank feletti tulajdonosi jogokat legfőbb döntéshozóként az egyedüli részvényes gyakorolja.
Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és az egyedüli részvényes munkáját állandó és ad hoc bizottságok segítik.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Bank tulajdonosa (egyedüli részvényese) a jelentéstétel napján:
|
Részvényes |
Alaptőke |
Tulajdoni hányad |
|
Raiffeisen CEE Region Holding GmbH |
50.000.090.000,-Ft (ötvenmilliárd-kilencvenezer forint) |
100% |
a) részvények
A Bank alaptőkéje 5.000.009 (ötmillió-kilenc) darab, egyenként 10.000 (tízezer) forint névértékű, ’T’ sorozatú törzsrészvényből áll. A Bank alaptőkéje az összes részvény névértékének összege.
A Bank részvényei névre szóló, dematerializált részvények. A Bank által kibocsátott törzsrészvényekhez a jogszabályok és az alapszabály által biztosított teljes körű részvényesi jogok fűződnek.
A Bank dematerializált részvényeinek átruházására a Ptk., a Tpt. valamint az alapszabály rendelkezései az irányadóak. A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
A Bank névre szóló részvényeinek átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség. Az átruházáshoz adott beleegyezés akkor tagadható meg, ha a részvényt a Bank versenytársa kívánja megszerezni. Az átruházási szándékot írásban kell bejelenteni. Amennyiben az igazgatóság az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.
b) osztalék
Az egyedüli részvényes az osztalékfizetésről az igazgatóság felügyelő bizottság által jóváhagyott javaslatára határozhat.
Két egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban az egyedüli részvényes osztalékelőleg fizetésről akkor határozhat, ha
· a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Bank rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
· a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét;
· a Banknak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
Az osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyedüli részvényes vállalja az osztalékelőleg Bank felhívására történő visszafizetését amennyiben – a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint – utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
c) legfőbb szerv
A legfőbb szerv hatáskörét az egyedüli részvényes gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az egyedüli részvényes írásban határoz és a döntés az igazgatósággal való közléssel válik hatályossá.
A legfőbb szervre vonatkozó feladat- és hatásköröket, illetve egyéb szabályokat az alapszabály és az alkalmazandó jogszabályok állapítják meg.
Az igazgatóság felelőssége a Bank teljes működésére kiterjed, amely keretében főbb feladatai többek között a Bank stratégiájának, éves beszámolójának, jelentős szervezeti átalakításainak és szabályzatainak jóváhagyása. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű az eredményesség és hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
a) az igazgatóság tagjai
A Bank igazgatósága biztosítja a Bank üzleti tevékenységének irányítását, három és tizenegy közötti tagból áll, akiket az egyedüli részvényes nevez ki határozott, legfeljebb öt (5) évre szóló mandátumra (újraválasztás további megbízatásokra megengedett).
Az igazgatóság tagjai közül legalább két személy a Bankkal munkaviszonyban áll (belső tag). Az igazgatóságban a Bankkal munkaviszonyban nem álló (külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényesen döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké.
Az egyedüli részvényes az igazgatóságot utasíthatja, amit az igazgatóság tagjai kötelesek végrehajtani.
Az igazgatóság tagjai csak természetes személyek lehetnek, feladatukat csak személyesen láthatják el, képviseletnek nincs helye. A Bank ügyvezetését az igazgatósági tagok megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látják el.
Az Igazgatóság tagjai a jelentéstétel napján:
|
Mandátum kezdete |
Mandátum vége |
Külső/belső tag |
|
|
Andreas Gschwenter |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
külső |
|
Zolnai György István |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
belső |
|
Kementzey Ferenc |
2019.05.01 |
2024.03.31 |
belső |
|
Valerie Brunner |
2019.07.19 |
2024.03.31 |
külső |
|
Daniel Rath |
2019.07.19 |
2024.03.31 |
külső |
|
Hannes Andreas Cizek |
2022.08.01 |
2024.04.30 |
külső |
|
Elena Valeria Filipidescu |
2022.10.05 |
2024.04.30 |
külső |
|
Petro Merkulov |
2022.10.05 |
2024.03.31 |
külső |
Az igazgatóság legfeljebb ötéves időtartamra saját tagjai közül választja az igazgatóság elnökét és – szükség szerint – helyettes elnökét. Az igazgatóság e megbízást bármikor visszavonhatja.
c) vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek)
A Bank munkaszervezetét az igazgatóság által tetszőleges időtartamra és feltételekkel kinevezett vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes(ek) irányítják és ellenőrzik a jogszabályok és az alapszabály keretei között, illetve az egyedüli részvényes és az igazgatóság döntéseinek megfelelően. Az igazgatóságot megilleti a vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek) felmentésének joga is.
A vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek) a Bankkal munkaviszonyban állnak, felettük a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek az egyedüli részvényes vagy az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva, továbbá azon ügyek, amelyeket az igazgatóság részére delegált.
A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes(ek) kinevezésére, létszámukra, a velük szemben támasztott szakmai követelményekre a Hpt. 155-156. §-ban foglaltak az irányadóak.
d) az igazgatóság működése, a tagok jogai és kötelezettségei
A Bank ügyvezetését az igazgatóság látja el, intézi a Bank ügyeit, képviseli a Bankot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, tagjai a Bank vezető tisztségviselői. Az igazgatóság hatáskörét és feladatait és működési rendjét a Bank alapszabálya és az igazgatóság ügyrendje tartalmazza.
Az igazgatóság gondoskodik a Bank üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. A bank számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata. A belső igazgatósági tagok a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséért-, a külső igazgatósági tagok a számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzéséért felelősek.
Az igazgatóság tagjai feladataikat a Bank érdekeinek elsődlegessége alapján látják el, e minőségükben a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyedüli részvényesi határozatoknak vannak alávetve.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
e) az igazgatóság ügyrendje és ülésezése
Az igazgatóság szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az igazgatóság ülését az elnök – vagy a helyettes elnök – hívja össze és készíti elő. Az ülést annak kitűzött időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével – írásban kell összehívni.
Az igazgatóság elnöke köteles összehívni az igazgatóság ülését, ha azt a vezérigazgató vagy az egyik vezérigazgató-helyettes vagy két igazgatósági tag kéri. Az igazgatóság elnöke belátása szerint határozza meg az ülés helyét, időpontját és napirendjét, amelyről az érdekelteket az ülés kitűzött időpontját legalább 15 nappal megelőzően értesíti.
Az igazgatóság üléseit az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén helyettes elnöke vezeti. Amennyiben az igazgatóság ülésén sem az elnök, sem a helyettes elnök nincs jelen, az igazgatóság jelenlévő tagjai maguk közül választják meg az ülés elnökét.
Az igazgatóság ülése határozatképes, ha az igazgatóság ülésén legalább az igazgatóság teljes létszámánál kettővel kevesebb számú igazgatósági tag jelen van. Az igazgatóság határozatképtelensége esetén az eredeti időpontot követő 24 órát túli, de a tizedik napon belüli időpontra összehívott újabb igazgatósági ülés határozatképességéhez az igazgatósági hivatalban lévő tagjai többségének jelentléte szükséges.
Az igazgatóság határozatait – amennyiben jogszabály vagy jelen alapszabály szigorúbb követelményt nem állít – a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az igazgatóság határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja írásos szavazással.
Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
f) összeférhetetlenség
Az igazgatóság tagja - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan tevékenységet folytat, mint a társaság, kivéve, ha ehhez az egyedüli részvényes hozzájárult.
Az igazgatóság tagja és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a Bank tevékenységi körébe tartozó szerződéseket, kivéve, ha ehhez az egyedüli részvényes előzetesen és írásban hozzájárult.
Az igazgatóság tagja és hozzátartozója a Banknál a felügyelő bizottság tagjává nem választható.
A javadalmazási bizottság az igazgatóság által létrehozott bizottság, mely segíti javadalmazásra vonatkozó elvek kialakítását, javaslatot tesz a javadalmazás rendszerére és ellenőrzi azt.
Javadalmazási bizottság tagjai:
· Andreas Gschwenter (elnök);
· Petro Merkulov (tag); és
· Danial Rath (tag).
A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság az igazgatóság által létrehozott bizottság, amely döntéstámogató funkciót tölt be, véleményezi a Bank kockázatvállalási stratégiáját és a kockázatvállalási hajlandóságát, támogatja a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletét.
Kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai:
· Elena Valeria Filipidescu (elnök);
· Petro Merkulov (tag); és
· Danial Rath (tag).
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A másodlagos döntési hatáskör az elsődleges döntéshozó szervek által delegált hatáskör. A Bank operatív másodlagos döntéshozó szerve a Vezetőségi ülés (Management Meeting), amely ügyvezető szervként működik. Ügyvezető szervként eljárva a Management dönt az elé terjesztett kérdésekben és irányítja a Bank mindennapi működését. A Management heti rendszerességgel ülésezik. A Managementet a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek alkotják.
|
A Management tagjai |
Pozíció |
|
Zolnai György István |
Vezérigazgató |
|
Kementzey Ferenc |
Vállalati, Tőkepiaci és Befektetési Banki Divízióért felelős vezérigazgató-helyettes |
|
Kelemen Bálint |
Informatikai és operációs vezérigazgató-helyettes |
|
Radovan Dunajsky |
Kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes |
|
Zeljko Obradovic |
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
|
Cymanek Ralf |
Lakossági bankolásért felelős vezérigazgató-helyettes |
A Bizottságok (Committees) és az állandó Megbeszélések (Meetings) olyan, a Bank operatív szervezeti egységei fölött álló szervezetek, amelyek a külső és belső szabályozók előírásainak megfelelően jöttek létre, a Bank megfelelő szintű működtetésének fenntartása érdekében. Előre meghatározott keretek között végzik munkájukat az állandó tagok és az eseti meghívottak. A meghozott határozatok minden, a kérdésben érintett területre nézve kötelezőek.
További belső döntéshozatali fórumokat lehet létrehozni az adott vezérigazgató-helyettes, vagy főosztályvezető jóváhagyásával. Ezen döntéshozó szervek működéséért és a döntések végrehajtásáért az adott terület vezetője felelős.
A Bank által – amennyiben külön nem rendelkezik az audit bizottság eljárásáról – a felügyelő bizottságra előírt rendelkezéseket az audit bizottságra is érteni kell.
A Bank egyedüli részvényese által megválasztott felügyelő bizottság felügyeli a Bank ügyvezetését a Bank érdekeinek megóvása céljából, valamint ellátja az audit bizottság feladatait, és ennek keretében figyelemmel kíséri a szervezet belső kontroll rendszerének működését. A felügyelő bizottság hatáskörét és feladatait a Ptk., az ágazati jogszabályok, valamint a Bank alapszabálya és a felügyelő bizottság ügyrendje tartalmazza.
a) a felügyelő bizottság tagjai
A felügyelő bizottság folyamatosan ellenőrzi a Bank igazgatósága által végzett gazdálkodási tevékenységét. A felügyelő bizottság legalább három, de legfeljebb tizenöt tagból áll, akiket az egyedüli részvényes nevez ki határozott időre, legfeljebb öt (5) évre (újraválasztásuk megengedett/lehetséges).
A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket.
A felügyelő bizottság tagjai csak természetes személyek lehetnek, akik személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagjai az igazgatóságtól függetlenek, e minőségükben nem utasíthatóak. A felügyelő bizottság tagjai – a munkavállalói küldöttet kivéve – megbízási jogviszonyban látják el tevékenységüket.
A felügyelő bizottság tagjai a jelentéstétel napján:
|
A felügyelő bizottság tagjai |
Mandátum kezdete |
Mandátum vége |
Külső/belső tag |
|
Georg Feldscher |
2019.05.01 |
2024.03.31 |
független tag |
|
Igaz Katalin |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
független tag |
|
dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
munkavállalói küldött |
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
b) a felügyelő bizottság elnöke
A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja összes és vezeti.
A felügyelő bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő tíz napon belül – a Magyar Nemzeti Banknak megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya a Bank belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
c) munkavállalói képviselet
A Banknál munkahelyi tanács működik és annak egyik tagja egyben a felügyelő bizottság tagja is (munkavállalói küldött).
A felügyelő bizottságban a munkavállalói küldöttet a többi taggal azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldött véleménye a felügyelő bizottság többségi álláspontjától eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját az egyedüli részvényessel ismertetni kell.
d) a felügyelő bizottság működése
A felügyelő bizottság feladata az igazgatóság ellenőrzése a Bank érdekeinek megóvása céljából.
A felügyelő bizottság az igazgatóság tagjaitól, illetve a Bank munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Bank könyveibe, irataiba, számviteli nyilvántartásaiba betekinthet, a Bank fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést.
A Szt. szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról egyedüli részvényes csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
e) a felügyelő bizottság ügyrendje
A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza.
A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az egyedüli részvényes hagy jóvá.
Az audit bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma három fő alá csökken vagy nincs, aki ülését összehívja, az igazgatóság a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az egyedüli részvényest és a határozathozatalt kezdeményezni.
A felügyelő bizottság legfőbb feladata gondoskodni arról, hogy a Bank rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel, irányítsa a belső ellenőrzési szervezetet. Feladata továbbá, hogy a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseit ellenőrizze, javaslatot tegyen a legfőbb szerv számára az által megvizsgált dokumentumok, jelentések és éves beszámolók, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elfogadására, valamint a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására.
Jelölő bizottság a felügyelő bizottság által létrehozott bizottság, amely kialakítja a Bank vezető testületi tagjainak kiválasztási elveit és annak megfelelően jelölteket állít, valamint javaslatot tesz a Bank és a bankcsoport vezető testületi tagjaira, valamint vezető állású és kulcspozíciót betöltő alkalmazottaira előírt követelményeknek való megfelelőség vizsgálatának alapelveire és keretrendszerére.
Jelölő bizottság tagjai:
· Georg Feldscher;
· Igaz Katalin; és
· dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes.
Az egyedüli részvényes által megválasztott és az igazgatóság által megbízott könyvvizsgáló hatáskörét és feladatait a Ptk., a Hpt., a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény, valamint a Bank alapszabálya szabályozza.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Bank egyedüli részvényese, az igazgatósági tagja, felügyelő bizottság tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet könyvvizsgáló a Bank munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után három évig. A könyvvizsgálatért felelős személy a Bank részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló cég is csak akkor láthat el más feladatot, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgáló feladatait.
A Bank állandó könyvvizsgálója:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C; cégjegyzékszám: Cg.01-09-071057)
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
Természtes személy könyvvizsgáló:
név: Molnár Attila
cím: 1161 Budapest, Nyitra utca 31. 2/1.
anyja neve: Wüncs Olga
igazolvány száma: 007379
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
Helyettes természetes személy könyvvizsgáló:
név: Molnár Gábor
cím: 1031 Budapest, Muzsla utca 8.
anyja neve: Szendrői Ildikó
igazolvány száma: 007239
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
A Banknak nincs tudomása a Bank felügyelő bizottsági tagjainak és/vagy az igazgatósági tagjainak kötelezettségei és magán- vagy egyéb érdekeltségeik közötti, nyilvánosságra nem hozott, nem kezelt összeférhetetlenségről.
Ezen túlmenően a Bank rendelkezik az Európai Parlament és Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (CRR) szerinti belső rendelkezésekkel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekre, valamint a megfelelőségi szabályokra vonatkozóan (figyelembe véve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti vonatkozó magyar rendelkezéseket, illetve a Hpt.-t), valamint az ESMA és az EBH Közös Iránymutatását a vezető testületi tagok és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről.
A Bank célja az olyan összeférhetetlenségek megelőzése, amely hátrányosan érintheti az ügyfelek vagy a Bank érdekeit. Ha az igazgatóság és/vagy a felügyelő Bizottság tagjaival kapcsolatban összeférhetetlenséget észlelnek, megfelelő eljárásokat kell alkalmazni az ilyen összeférhetetlenség kezelésére és nyilvánosságra hozatalára. Az iránymutatások és szabályok kiterjednek azokra a tényleges vagy potenciális ellentétekre is, amelyek érinthetik a Bankot, magukat a munkavállalókat (beleértve a menedzsmentet), a munkavállalók házastársát/élettársát, gyermekeit vagy más, közös háztartásban élő családtagjaikat, amennyiben ezek a személyek szoros kapcsolatban állnak a Bankkal, vagy más ügyfelekkel vagy szerződéses partnerekkel (különös tekintettel beszállítókra) vagy pénzügyi eszközök kibocsátóival.
Az igazgatóság minden tagja vállalja, hogy elkerül minden személyes összeférhetetlenséget, és kötelezettséget vállal arra, hogy a többi igazgatósági tagot tájékoztatja, ha összeférhetetlenséget állapít meg magával kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett, az RBI Csoporthoz tartozó társaságokban különböző pozíciók betöltése nem eredményez összeférhetetlenséget.
Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság egyetlen tagjával kapcsolatban sem áll fenn tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség a Banknál betöltött feladatai és magán- vagy egyéb érdekei vagy feladatai között. Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagjai a szokásos üzletmenet során, a szokásos piaci feltételek mellett üzleti tranzakciókat köthetnek az RBI Csoporttal.
A Banknak a 2023. évi üzleti jelentés keltezése időpontjában nincs tudomása arról, hogy a Bank igazgatási, irányítási és felügyeleti szerveinek (ideértve a Bank igazgatóságát és felügyelő bizottságát) feladatai, valamint magánérdekei és/vagy egyéb feladatai között összeférhetetlenség állna fenn.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A belső kontroll rendszer a felelős irányítás mellett a belső védelmi vonalak meghatározó alappillére, amely elősegíti a prudens, megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő működést, az ügyfelek és az egyedüli részvényes gazdasági érdekeinek, társadalmi céljainak védelmét, továbbá a Bankkal szembeni bizalom fenntartását.
A belső kontroll funkciók függetlenek egymástól és az általuk felügyelt, ellenőrzött területektől. A belső kontroll funkciók működésével szemben alapvető elvárás, hogy működésük során támogassák a felső vezetést a megalapozott döntések meghozatalában.
A Bank három nagy területet azonosít a belső kontrollok alappilléreként: ellenőrzés; kockázatkezelés és compliance.
A belső ellenőrzés rendszere kiterjed valamennyi folyamatra, szervezeti egységre, üzleti területre és tevékenységre, beleértve a kiszervezett tevékenységeket is. A Bank ellenőrzési rendszere több, egymásra épülő kontroll szinten valósul meg.
A belső ellenőrzési főosztály a Bank tevékenységét éves és középtávú, kockázat alapú belső ellenőrzési munkatervében szereplő, a felügyelő bizottság által jóváhagyott vizsgálatok végzésével ellenőrzi. A jóváhagyott éves terven felül a belső ellenőrzés munkatársai számára kötelező feladatot kizárólag a Felügyelő Bizottság, az RBI Group Internal Audit, valamint a belső ellenőrzés vezetője határozhat meg, mérlegelve az Igazgatóság, illetve a Management által tett javaslatokat. A belső ellenőrzés az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeres tájékoztatást nyújt a managementnek és a felügyelő bizottságnak. A főosztály kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik a külső ellenőrzési szervekkel, hatóságokkal, szakmai szervezetekkel.
A belső ellenőrzési főosztály fő tevékenységi körei kiterjednek többek között: (a) vizsgálja a banki tevékenységeket abból a szempontból, hogy az eredmények megegyeznek-e a lefektetett szervezeti és üzleti célokkal; (b) rendszeresen értékeli a Bank kockázatkezelési, irányítási és kontrollfolyamatainak hatékonyságát, a célkitűzésekkel való összhangját és célszerűségét és (c) objektív információkat szolgáltat a vizsgált terület, a management, valamint az egyedüli részvényes részére a belső ellenőrzési/kontroll rendszer hiányosságairól, illetve az ebből eredő kockázatokról, és javaslatokat tesz a belső ellenőrzési rendszer fejlesztésére.
A Bank managementje biztosítja a belső ellenőrzési szervezet korlátlan vizsgálati hatáskörét és függetlenségét. A belső ellenőrzésnek, illetve tagjainak, az általuk vizsgált területen nincs intézkedési jogosultságuk vagy a feltárt tényekkel kapcsolatosan felelősségük, ugyanakkor az általuk vizsgált területen vizsgálati hatáskörük korlátlan. A Belső Ellenőrzés anyagai, dokumentumai bizalmasnak, illetve titkosnak minősülnek. A Belső Ellenőrzés anyagaiba - a külső ellenőrzési szerveken kívül-csak a felügyelő bizottság tagjainak, a management tagoknak és az RBI Group Internal Auditnak van betekintési jogosultsága.
A Bank részletes, a kockázatok minden típusára (hitel, ország, partner, piaci, likviditási, működési, compliance) kiterjedő kockázatkezelési szabályzatokkal rendelkezik, amelyek összhangban állnak a prudens banki működést szabályozó jogszabályokkal. A kockázatkezelési gyakorlatról, az alkalmazott limitekről és azok betartásáról az éves jelentés és CRR szerint nyilvánosságra hozandó információk adnak tájékoztatást. A Csoport kockázatkezelési stratégiáját, valamint a Hpt.-ben előírt kockázati szabályzatokat a Bank igazgatósága hagyja jóvá.
A Banknál öt nagy kockázatkezelési részleg működik: (i) Hitelkockázati főosztály; (ii) Lakossági és kkv kockázatkezelési főosztály; (iii) Integrált kockázatelemzési főosztály; (iv) Behajtási főosztály és (v) Speciális ügyek főosztálya.
Hitelkockázati főosztály
A Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatelemzés és -kezelés valamint biztosítékkezelés működik. Az egyedi hitelkockázat elemzése, minősítése, bírálata és monitoringja a hitelkockázati főosztály (CRM) feladata. A portfoliószintű hitelkockázat mérése részben a hitelkockázati főosztály, részben az integrált kockázatelemzési főosztály (IRD) feladata.[2]
Lakossági és kkv kockázatkezelési főosztály
A főosztály feladata a bank standard ill. scoring-alapú, portfoliószinten menedzselt tömeg termékeinek ill. ügyfélszegmenseinek integrált, centralizált elemzése és kockázatkezelése.
[2] A standard termékalapú finanszírozás hitelbírálata és minősítése nem tartozik a hitelkockázati főosztály feladatai közé.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Négy üzletág (lakosság, private banking, kisvállalatok- és vállalati üzletág), valamint a bank lízing leányvállalata számára nyújt kockázatkezelési támogatást, és vesz részt a kapcsolódó termék-, folyamat- és rendszerfejlesztési munkákban.
Integrált kockázatelemzési főosztály
Az osztály tevékenységének fő célja a bankcsoport pénzügyi stabilitásának és versenyképességének erősítése a bankcsoport piaci (kamat, árfolyam, likviditási), hitel, működési, csalás, reputációs és stratégiai kockázatoknak való kitettségének feltárásával, a kockázatok helyes árazását és tőkével való lefedezését biztosító modellek kidolgozásával és validálásával, valamint a banki portfoliók optimális diverzifikációját elősegítő elemzések készítésével.
Az osztály feladata a CRR rendelet Article 190. cikkében meghatározott hitelkockázat ellenőrzés (Credit Risk Control Unit - CRCU funkció). Ez a feladatkör magába foglalja a Bázel II-III egyezmény (illetve a vonatkozó EU rendelet és direktíva, valamint magyarországi jogszabályok) szerinti tőkekövetelmény számításhoz alkalmazott minősítő rendszerek kialakítását vagy kiválasztását, működésének szakmai irányítását és azok teljesítményének értékelését.
Behajtási főosztály
A behajtási főosztály elsődleges feladata a Bank késedelemmel rendelkező lakossági (PI), private és kkv ügyfeleinek a kezelése, a lejárt kintlévőségek behajtása, illetve ezen keresztül a várható veszteségekre képzett értékvesztés tervezett szinten tartása, minimalizálása, továbbá behajtási stratégiák kidolgozása, tervezéshez megtérülési adatok becslése, behajtási KPI-ok kidolgozása és nyomon követése, illetve kapacitás tervezés.
Speciális ügyek főosztály
A Főosztály feladata a bank közép- és nagyvállalati, illetve önkormányzati szegmensbe tartozó, továbbá, lízing, egyéb leányvállalati, minősített ügyfeleinek kezelése. A főosztály elsődleges célja, hogy lehetőség szerint proaktív módon, gyorsan, az adósok méltányolható érdekeit figyelembe véve a lehető legnagyobb megtérülést biztosítsa az általa kezelt ügyekben.
Az Európai Unió és a magyar jogszabályi előírásoknak, valamint felügyeleti ajánlásnak megfelelően a Banknál a compliance kockázatok feltárására és kezelésére önálló szervezeti egység működik (Compliance Főosztály). A funkció rendelkezik a megfelelő szabályozási dokumentumokkal: compliance stratégia, politika, az egyes compliance kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatok munkaterv.
A compliance főosztály alapvető célja a megfelelőségi (compliance) kockázatok azonosítása, megelőzése és kezelése. A főosztály szerves részét képezi a RBI Csoporton belül működő belső védelmi vonalaknak. A hatásköre kiterjed a Csoport valamennyi leányvállalatára, azok alkalmazottaira, és felelős a Csoportot érintő minden compliance-releváns kérdésért. A főosztály a vezérigazgatóhoz közvetlenül alárendelt szervezeti egység.
A compliance főosztály főbb tevékenységi körei többek között (a) az belső kontroll keretrendszer működésének biztosítása, valamint a kapcsolódó szabályok elkészítése, karbantartása; (b) az RBI Csoport compliance stratégia implementálása és működtetése; (c) a Bank és leányvállalatai pénzmosás megelőzési illetve pénzügyi szankciós programjának megalkotása, üzemeltetése és ellenőrzése; (d) helyi whistle-blowing rendszer működtetése; (e) összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére vonatkozó szabályzatok kidolgozása; (f) bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció tilalmára, valamint az információáramlás korlátozására vonatkozó szabályzatok implementálása és betartatása, valamint monitoring rendszer működtetése; (g) jelentési kötelezettségek teljesítése és (h) kapcsolattartás a felügyeleti szervekkel.
A pénz- és tőkepiac egyéb szereplői számára a Bank működésének megítéléséhez elengedhetetlenek a rendszeres, megbízható és összehasonlítható információk. A Bank biztosítja, hogy az információk közzététele során a tájékoztatás egyértelmű, közérthető és a valóságnak megfelelő legyen.
A Bank közzétételi alapelve, hogy minden közzétételi kötelezettségét a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, az előírt formában és határidőben teljesítse. A Bank, mint nyilvánosan forgalomba hozott hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója a Tpt. V. fejezetében, illetve a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó PM rendeletben, a BÉT vonatkozó szabályzatában, a MAR-ban, a Bszt.-ben és a Hpt.-ben foglaltak betartását tartja szem előtt.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Bank a vonatkozó törvényi szabályok figyelembevételével alakította ki a Bank által kibocsátott, szabályozott piacra bevezetett értékpapírok (kötvények) szempontjából bennfentesnek minősülő személyek ügyletkötésére vonatkozó alapelveit. A Bank a MAR-ban és a bennfentes információk kezelésére vonatkozó szabályzataiban foglaltak szerint jár el az információk azonosításával, kezelésével és közzétételével kapcsolatban.
A Bank objektív, átlátható, méltányos, a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő javadalmazási struktúrát működtet. A Bank javadalmazási rendszere összhangban van a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönöz a hitelintézet kockázattűrő képességét meghaladó kockázatok vállalására.
A Bank célja motivált, minőségi munkaerő vonzása és megtartása, és az alkalmazottak oly módon történő jutalmazása, hogy a Bank és az RBI Csoport a jövőbeni kihívásokat a hatékony és eredményes kockázatkezelés elveivel összhangban tudja kezelni.
A javadalmazási politika az RBI Csoport javadalmazási keretrendszer helyi megvalósítását biztosítja a Bank minden munkavállalói kategóriájában, a menedzsment tagjait is beleértve. A Bank javadalmazási politikájának végrehajtása során a munkavállalók alábbi kategóriáit különbözteti meg:
· Menedzsment;
· Éves bónuszra jogosult munkavállalók; és
· Kockázatcsökkentő ösztönzőre jogosult munkavállalók.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A kamatszintek a fejlett és fejlődő gazdaságokban egyaránt tetőztek 2023 során. Az EKB 4%-ra, a Fed 5,5%-ra vitte fel irányadó kamatát, ahonnan az idei év során elkezdhetik visszavágni azokat, miután az inflációs környezet normalizálódott. A növekedés az euróövezetben jelentősen lelassult. Az előző évi 3,4% után csupán 0,5%-kal nőtt a GDP tavaly, amit hasonló mértékű bővülés követhet 2024 során, mielőtt a gazdaság teljesítménye visszatérne hosszútávú átlagához, amely ennek legalább háromszorosa vagy négyszerese. Az USA-ban a GDP 2,5%-kal nőtt a 2022-es 1,9% után, idén és jövőre azonban ettől elmaradó teljesítményre számít a piac. Az infláció a kamatokkal együtt tetőzött, az euróövezetben 2,9%-kal, az USA-ban pedig 3,4%-kal zárva a tavalyi évet. A növekedésre a legnagyobb kockázatot az euróövezetben a bérinfláció alakulása körüli bizonytalanság, a gyenge külső környezet és a változatlan geopolitikai helyzet jelentik, míg az USA-ban a 2024-es elnökválasztás bizonytalan kimenetele, ami világszerte a protekcionista berendezkedés felerősödését hozhatja magával. A piac szerint az euróövezet és az USA központi bankjai egyaránt 2025 során érhetik el középtávú 2%-os inflációs céljukat fenntartható módon. A bankközi piaci árazások 2024 eleji állása alapján ehhez az idei év során már hatszor 25 bázisponttal mérsékelhetik az irányadó kamatokat. Bár ez a dollár számára továbbra is 1,5 százalékpontos kamatelőnyt jelenthet rövidtávon, az EUR/USD árfolyama tovább emelkedhet a következő negyedévekben, ahogy az euróövezet és szomszédos térségeinek egyedi kockázatai fokozatosan kiárazódnak, a dollár szerepe pedig, mint menedékdeviza, mérséklődik.
A magyar gazdaság teljesítménye jelentősen romlott 2023 során. A Bank becslése szerint a GDP volumene 2022-höz képest 0,5%-kal csökkenhetett, amit azonban idén 3%-os, 2025 során pedig 4%-os növekedés követhet. Felhasználási oldalon a fogyasztás és a beruházások is rendkívül visszafogottan alakultak az elmúlt negyedévekben, a keresetek reálértéken való javulása idén, valamint a beruházások élénkülése nyomán gyors helyreállás várható. Az infláció tetőzött, a tavalyi évet 5,5%-on zárta az éves drágulás üteme, ami 17,6%-os, vagyis a 2022-esnél is magasabb átlagot eredményezett még, ez azonban várakozások szerint idén 4,3%-ra, jövőre 3,5%-ra, 2026-tól pedig a jegybanki célnak megfelelő 3%-ra mérséklődhet. A költségvetési hiány a GDP arányában az előző évhez képest csökkenhetett valamelyest ugyan tavaly, de az év elején, illetve derekán tervezettnél végül magasabb lesz, mindazonáltal a kiigazítás lassú ütemben ugyan, de idén és jövőre is folytatódhat. A munkaerőpiac stabil. A foglalkoztatás bővül, a munkanélküliségi ráta változatlanul rekordalacsony szintek közelében alakul, mindebben pedig nem várható nagy eltérés 2024 során. A kamatszintek a magyar bankközi piacon sem emelkedtek tovább tavaly. A 2022 őszén 18%-ra felvitt effektív kamatszint 2023 májusában fokozatos csökkenésnek indult, az évet pedig 10,75%-on zárta, miközben idén további jelentős normalizáció várható. Előrejelzésünk szerint az év első felében gyorsabb, az év második felében azonban már óvatosabb ütemben csökkentheti a kamatot az MNB, 5,5%-ra szállítva 2024 végére az effektív kamatlábat, ami 2025 során 4,5%-ra süllyedhet tovább. Mindeközben az EUR/HUF árfolyama valószínűleg továbbra is egy szélesebb kereskedési tartományban, de a 2022 során látottnál mindenképpen alacsonyabb, a 2023-ashoz nagyon hasonló egyensúlyi szint körül alakulhat. A legfőbb kockázatok továbbra is a kamatkörnyezet normalizálásával, a költségvetés konszolidálásával, valamint a külső egyensúly javulásával, pontosabban ezek időben történő elhúzásával hozhatók összefüggésbe.
A bankszektor 2023 első három negyedévében konszolidált szinten 1.591 milliárd Ft-os adózás utáni eredményt könyvelt el az MNB adatai szerint. A kamateredmény 39%-kal lett magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a díj- és jutalékeredmény ennél kisebb mértékű, 19%-os növekedést mutatott.
A működési költségek 18%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A nettó értékvesztés és a kockázati céltartalék képzés az egy évvel korábbi értékhez képest jelentős mértékben, több mint az ötödére csökkent 2023 első három negyedévében, ezzel jelentősen hozzájárulva a szektor eredményének növekedéséhez.
A szektor mérlegfőösszege 89.411 milliárd Ft, mely 8%-os növekedést jelent 2022 azonos időszakához képest az adatok alapján. A vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 3%-kal, a háztartásoknak nyújtott hiteleké 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfélbetétek állománya is növekedett, a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások betétei együttesen 3%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
A nemteljesítő hitelek aránya csökkent az előző év azonos időszakához képest 3,4%-ről 2,7%-re.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 2023 első három negyedévében 52,4% lett, az előző évi 59,8%-hoz képest kis mértékben kedvezőbb képet fest. Javultak a szektor tőkearányos (RoE) és eszközarányos (RoA) jövedelmezőségi mutatói is: előbbi 22,7%-re (10,1%-ről), utóbbi 2,4%-re (0,9%-ről) nőtt. A szektor likviditási helyzete és tőkemegfelelése megfelelő.
(*Az adatok az MNB által publikált https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/felugyeleti-statisztikak/penz--es-hitelpiaci-szervezetek/hitelintezeti-aktualis-publikaciok oldalán is megtalálhatók.)
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A vállalkozás üzleti modelljének rövid leírását Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, szintén Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírását, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra, ezeknek az eredményeire, továbbá a felsorolt területek azon kockázataira, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken; az alábbi fejezetek tartalmazzák:
· 7.4 Csalási kockázatok kezelése (Fraud Risk)
· Környezetvédelem
· Foglalkoztatáspolitika
· Compliance tevékenység
Az üzleti jelentésben bemutatandó, a jogszabály szerinti könyvvizsgálaton túl engedélyezett, a könyvvizsgáló által a gazdálkodónak és az általa kontrollált vállalkozásnak nyújtott szolgáltatásokat a 12. fejezet tartalmazza.
A Bank mérlegfőösszege 2%-os (107 milliárd Ft) növekedést mutatott 2023-ban, piaci részesedése a tavaly év végi 6,03%-ról 6,01%-ra változott. Az utóbbi évek kiemelkedő állományi növekedése ugyan megtorpant 2023 folyamán, így is emelkedtek az ügyfélforrások. Az ügyféleszközöknél ugyanakkor csökkenés volt tapasztalható.
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
Változás |
|
Mérlegfőösszeg |
4.414.197 |
4.307.419 |
2% |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
1.747.743 |
1.824.088 |
-4% |
|
Ügyfélbetétek |
2.989.666 |
2.909.737 |
3% |
A Bank bruttó hitelállománya a lakossági szegmensben 1,6%-kal emelkedett, míg a vállalati üzletágban 10%-kal alacsonyabb volt ez az érték, mint 2022-ben. A hitelportfólió minősége jelentősen javult ebben az évben, a nemteljesítő kitettségek aránya 14%-kal csökkent az előző évhez képest.
A Bank hitel/betét mutatója 58%-ra esett vissza 2023-ban az előző évi 63%-ról, köszönhetően a magas kamatszint miatti hitelkereslet-visszaesésnek. Ez összhangban van a jelenlegi inflációs és kamatszint által befolyásolt befektetési környezettel, a szektor egészére jellemző trenddel.
A Bank szavatoló tőkéje és tőkemegfelelési mutatója jelentősen emelkedett – így a Bank tőkeellátottsága továbbra is megfelelő.
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
Változás |
|
Szavatoló tőke |
478.655 |
378.177 |
27% |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
28,48% |
25,12% |
13% |
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
|
Eredménykategória |
2023.12.31-2023.01.01 |
2022.12.31-2022.01.01 |
Változás |
|
|
|
(millió Ft) |
(millió Ft) |
(millió Ft) |
% |
|
Nettó kamat- és osztalékbevétel |
200.867 |
139.021 |
61.846 |
44% |
|
Nettó jutalékbevétel |
77.113 |
71.449 |
5.664 |
8% |
|
Működési költségek* |
-78.702 |
-63.379 |
-15.323 |
24% |
|
Kockázati költség** |
-1.175 |
-6.938 |
5.763 |
-83% |
|
Egyéb eredmény |
-86.394 |
-59.596 |
-26.798 |
45% |
|
Adózás előtti eredmény |
111.709 |
80.557 |
31.152 |
39% |
|
Adó |
-12.429 |
-8.328 |
-4.101 |
49% |
|
Adózás utáni eredmény |
99.280 |
72.229 |
27.051 |
37% |
* A sor a személyi jellegű ráfordításokat, az egyéb adminisztratív költségeket és az értékcsökkenés és amortizáció összegét tartalmazza, nem tartalmazza az OBA és BEVA felé megfizetett díjakat, amelyek az Egyéb eredményben jelennek meg.
** A sor a pénzügyi eszközök értékvesztésén túl az egyéb céltartalékok összegét is magában foglalja.
A Bank az üzleti évet 99,3 milliárd Ft-os nyereséggel zárta, ami 37%-kal haladta meg az előző év eredményét.
A profit főbb komponensei az alábbiak:
· Az eredmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a nettó kamatbevétel emelkedése járult hozzá, köszönhetően egyrészről a Bank kamatozó eszközállomány-növekedésének, másrészről a magasabb forintpiaci hozamkörnyezetnek.
· A másik jelentős eredménynövelő tényezőnek a jutalékeredmény 8%-os emelkedése számított, melyet az ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjbevételek, az ügynöki szolgáltatásokból származó díjbevételek és a fizetési szolgáltatások díjbevételeinek növekedése okozott.
· A kockázati költség 5,8 milliárd Ft-tal lett alacsonyabb 2022-hez képest.
· A Bank működési költségeinek növekedését elsősorban a magas inflációs környezet indukálta bér- és dologi költségek emelkedése okozták (irodaház költségei, IT költségek).
· Az egyéb eredmény kategóriában az előző évinél nagyobb veszteség növekedését eredményezte a bankszektorra kivetett rendkívüli adó Bankra eső hányada, a kamatemelés mértékét korlátozó kormányzati intézkedések, az átértékelési veszteség emelkedése, valamint a magasabb tranzakciós adó.
· 2023-ban a Banknál keletkezett adófizetési kötelezettség 4.101 millió Ft-tal emelkedett az előző évi összeghez képest, amely főként a magasabb árbevétel indukálta jelentősebb iparűzési és társasági adóhoz köthető.
Mivel a Bank profitja 27 milliárd Ft-tal emelkedett, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben javult a tőkearányos nyereség, amely így 21,8%-ra módosult. Az elmúlt években tapasztalható trend tovább folytatódott a költség/bevétel arány tekintetében, ami az előző évi 31,9%-ról 30,8%-ra csökkent.
2023. december 22-én a Bank 32.300 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Bank 2023. december 28-án kifizetett. A Bank 2024. március 25-én 79.800 millió Ft osztalék kifizetéséről döntött, amelyből 47.500 millió Ft osztalék tényleges kifizetésére legkésőbb 2024. december 15-ig kerülhet sor. Az év végi pozitív eredmény beszámítást az alapvető tőkébe és osztalékfizetéseket figyelembe véve a tőkemegfelelési mutatók a következőek: CET1 17,00%, TIER1 19,80%, teljes tőkemegfelelési mutató 23,74%.
A Bank vállalati és befektetési banki üzletága 2023-ban is megőrizte meghatározó szerepét a kereskedelmi bankok piacán, 8-10%-os piaci részesedésével a közép– és nagyvállalati szegmens egyik meghatározó banki szereplője, exportfinanszírozás terén és treasury szolgáltatásokban szintén a vezető bankok közé tartozik.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A Bank projektfinanszírozás és szindikálások területe adja a zöld eszközeinek legnagyobb részét, ami a teljes bankcsoport ESG stratégiájának egyik fontos pillére. Ennek megfelelően 2023-ban az újonnan folyósított projekthitelek nagy része zöld hitel, mind az ingatlan, mind a nem ingatlan kategóriában.
A hitelportfolió bővülése konzervatív üzletpolitika és kockázatvállalás mellett valósult meg. A hitelportfólió összességében kiváló minőségű maradt.
A Bank kereskedelem-export és agrárfinanszírozási területe jó eredményeket ért el 2023-ban a kedvezőtlen külső és belső piaci körülmények ellenére. Jelentős nagyságrendben vett részt az Eximbank év elején induló Baross Gábor Hitelprogramjában, mind a forgóeszköz, mind a beruházási hitelek tekintetében. Bár a program gyakorlatilag az első félévben kimerült, a Bank 2023-ban összességében nagyobb Eximbank által refinanszírozott és kamattámogatott hitelállományt nyújtott partnereinek, mint az előző évben.
Az agrárium is komoly piaci turbulenciákat élt meg az év első felében (áresés a gabonatermékek körében, az ukrán import megjelenése az EU-piacán, csökkenő beruházási kedv stb.), ennek ellenére sikerült a Bank hitelkitettségét a korábbi szinten tartani. Sikerrel vett részt az Magyar Fejlesztési Bank agrár és élelmiszeripari hitelprogramjaiban is.
Az okmányos területen folytatódott a korábbi évek állomány- és bevételbővülése. Bár a Bankot is sújtotta az okmányos forgalom meghatározó részét adó építőipar 2023. évi jelentős visszaesése (állami nagyberuházások törlése/halasztása, lakásépítési kereslet jelentős csökkenése stb.), ennek ellenére (részben új ügyfélakvizíciókkal) év/év alapon egyelőre növekvő bevételekről tud a Bank beszámolni.
Egyedül a faktor terület szembesült az előző év hasonló időszakához képest kissé csökkenő forgalommal és bevétellel, ami a forgalom zömét kitevő HUF állomány esetében a magas kamatszintre vezethető vissza. Remények szerint az MNB által megkezdett kamatcsökkentési ciklus és az infláció visszaesésével együtt járó belföldi keresletnövekedés a 2024. évtől kedvezőbb lehetőséget biztosítanak a faktor terület számára is.
A Bank kiszolgálási modelljének fontos részét képezi az önkormányzatok, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, non-profit cégek, társulások, társulatok, társasházak és egyéb közösségek finanszírozása. Az ügyfélkör részére teljes körű, fejlett pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, a Banknál elhelyezett betéteket biztonságosan kezeli. A szolgáltatások hangsúlyos részét képezi az ügyfelek befektetéseinek kezelése, valamint a beruházási, fejlesztési és projekt hitelek nyújtása önkormányzatoknak, társulásoknak és társasházaknak. Utóbbi tevékenységek során az ESG szempontok és a fenntartható finanszírozás kerül előtérbe, így a Bank törekszik arra, hogy az újonnan folyósított hitelek minél nagyobb része zöld hitel legyen.
A Bank a vállalati és önkormányzati ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével, azonnali fizetési rendszer működtetésével és QR kódos, valamint „fizetési kérelemmel” kiegészített fizetési lehetőségek kialakításával támogatja. Digitális fejlesztések biztosítják az ügyfélkör hatékony kiszolgálását és elősegítik az ASP szolgáltatások önkormányzati felhasználását is.
A Pénzügyi Intézmények és Letétkezelés terület a korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban is dinamikusan növelte betét- és hitelállományát, valamint az ügyfélállomány növelése mellett, a tranzakciós volumenek és termékek bővítésében is egyaránt sikeres volt, valamint a fokozódó verseny ellenére is jelentősen növelte a letétkezelt állomány volumenét.
A Bank pénz-, deviza- és tőkepiaci főosztálya - a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján – 2023-ban is a legnagyobb devizaforgalmat bonyolította a bankok között Magyarországon, míg a Budapesti Értéktőzsde derivatív szekciójának ismét a legnagyobb szereplője lett. A Raiffeisen Bank 2023-ban a 7. legnagyobb elsődleges magyar állampapír forgalmazó volt.
A korábbi gazdasági kihívások (növekvő infláció, magas volatilitás a devizapiacon, rezsivédelmi szankciók stb.) 2023 második felében továbbra is éreztették hatásukat, ami számos kihívást hozott a lakossági szegmens számára. Ennek ellenére az üzletág kiemelkedő eredményeket ért el a második féléves időszakban: 2023 év végére az aktív lakossági magánszemély (Mass) ügyfelek száma 10%-kal, a premium banking szegmensben az ügyfelek száma 11%-kal haladta meg a 2022. év végi állományt. A bevételek az előzetesen tervezettek szerint alakultak és a vezető versenytársaknak számító univerzális bankok között a Raiffeisen Bank NPS (Net Promoter Score) mutatója a legjobbak között volt. (2023 H2 NPS: 21).
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A magas akvizíciós eredmények részben a külső piaci körülményeknek, részben a sikeres marketing kampányoknak, illetve a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének köszönhetők. A Bank 2023-ban is nagy hangsúlyt helyezett a különféle csatornákon történő, ügyfélszerzést támogató marketing tevékenységekre. Ezek közül érdemes kiemelni a bankszámlanyitási promóciókat, az ügyfélajánlási programokat, továbbá a fiatal korosztálynak (14-25 év) szánt Yelloo számlák speciális promócióit. Ebben a félévben már 6 sikeres kampánnyal járult hozzá a lakossági üzletág a Bank ügyfélakvizíciós törekvéseinek megvalósításához. Továbbra is fókuszban van az edukációs kampányok előtérbe helyezése, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfelek aktívabban használják számláikat és a digitális szolgáltatásokat. Egyre népszerűbbé vált a Csoport Hűségprogramja is, amelynek segítségével a meglévő ügyfelek számos kedvezményt kaphatnak a kereskedelmi és szolgáltató partnereknél.
2023-ban továbbra is a befektetési termékek különböző konstrukciója volt fókuszban a lakossági ügyfeleknél, ugyanis az egyéb megtakarítási lehetőségek iránti érdeklődés az alacsony kamatkörnyezet miatt továbbra is stagnált.
A Bank számos platformon folytatta a digitális fejlesztéseket, hogy az ügyfeleknek korszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújthasson a mindennapi pénzügyeik intézése során. Digitális stratégiánk középpontjában továbbra is a myRaiffeisen mobilapplikáció funkcióinak, valamint az online igényelhető termékek körének folyamatos bővítése áll. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen növekedett mind az online számlanyitások, mind az online hiteligénylések száma is.
A befektetői aktivitás és étvágy az ügyfelek körében 2023-ban is magas volt. Továbbra is kiemelkedő volt a befektetési alapok iránt az érdeklődés és kereslet, miközben a piaci kamatkörnyezet változásától függetlenül az állampapírok esetében nem változott szignifikánsan a kereslet.
A hitelezés terén minden külső nehezítő körülmény ellenére továbbra is kiemelt cél azon ügyféligények maximális kiszolgálása, ahol a fő szempont a biztonság és a kiszámíthatóság. Másik fő stratégiai fókusz a digitalizáció, ahol a személyi kölcsön kapcsán egyre népszerűbb a teljesen online igénylési folyamat igénybevétele, sőt a meglévő ügyfelek már bankszámlahitelt és hitelkártyát is igényelhetnek az online térben. A Bank célja, hogy a közeljövőben további termékek, illetve minél szélesebb ügyfélkör számára legyen elérhető ezen igénylési lehetőség.
Összességében továbbra is kiemelt cél az ügyfélélmény folyamatos növelése a lakossági hitelezésben, amelyben kiemelt szerep jut a digitalizációnak. A Bank bízik abban, hogy a külső feltételek javulása révén a következő időszakban a hitelezés ismét erősödhet, amelyet a lassan, de folyamatosan enyhülő kamat környezet is segíthet.
A Bank piaci részesedése nem változott a lakossági hitelállomány vonatkozásában, ami 2023 december végén 5,6% volt.
A Raiffeisen Private Banking célja a nagy vagyonú ügyfelei családi vagyonának megőrzése, gyarapítása és nemzedékről nemzedékre örökítése. A Bank tapasztalt tanácsadóinak szakértő munkájával kiemelt ügyfelei részére biztonságot, kényelmet, diszkréciót és személyre szabott egyedi megoldásokat biztosít.
A Raiffeisen Private Banking 2023 során is rendkívül sikeres évet zárt. Ügyfelei megtisztelő bizalmának köszönhetően a kezelésre bízott vagyon az év végére elérte az 1001 milliárd forintot, amely 22%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. Ez a növekedés tovább erősíti a Bank piaci pozícióját.
A kiemelt magánügyfelek elégedettségének megteremtése és fenntartása elképzelhetetlen személyre szabott megoldások és a legmagasabb szolgáltatási színvonal nélkül. Ennek megfelelően a Raiffeisen Private Banking 2023 során is jelentős összeget invesztált új termékek és szolgáltatások bevezetésére, valamint az IT rendszerek és a banki tanácsadók tudásbázisának fejlesztésére.
Az elmúlt időszakban kiemelt fókuszt kapott a digitalizáció, aminek következtében nemcsak az ügyfelek intézhetik zavartalanul és önállóan a pénzügyeiket, de a munkatársak is rendelkezésre tudnak állni a munkahelyüktől távol eső elérési pontokon. 2023 során nagy hangsúlyt kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, aminek következtében a Bank jelentősen mérsékelte papír felhasználását és az aláírandók számát. Örömmel szolgál, hogy az év egyúttal a nyíregyházi és az óbudai fiók felújítására is alkalmat kínált, aminek következtében immár megújult, nívós, friss megjelenéssel és új helyszínen tudja a Bank fogadni ügyfeleit.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A pénzügyi intézményi ügyfélkör stratégiai fontosságú a Bank számára, mely továbbra is dinamikusan növekszik, köszönhetően a teljeskörű és egyedi ügyfélkiszolgálási modellnek, a széles körű termékskálának, valamint a folyamatos innovációnak.
Az üzleti terület kiemelt célcsoportja változatlanul a hazai biztosítók, befektetési alapkezelők, pénztárak, illetve hazai és nemzetközi pénzintézetek, befektetési szolgáltatók, melyeket új, innovatív megoldások, termékek segítik ügyfeleik cash management és fizetési forgalmi tevékenységük magas szintű, gyors és biztonságos kiszolgálásában. Az említettek mellett ugyancsak fókuszban állnak a magyar és nemzetközi bankkapcsolatok, valamint a Bank stratégiájának figyelembevételével, továbbá szigorú compliance elvek érvényesítésével a nemzetközi fizetési szolgáltatók és a Raiffeisen Bank Zrt. szerződött pénzváltó közvetítői. 2021 óta a Bank pénzügyi intézmények üzletága sikeresen látja el a pénzforgalmi szolgáltatók (PSP-k) bankcsoporton belüli szakmai koordinációját és valósítja meg az erre a piaci szegmensre vonatkozó stratégiát.
A pénzügyi intézmények terület eszközállománya 2023-as év során jelentős mértékben tovább növekedett, megtartva mérsékelt kockázati profilját és alacsony tőkeszükséglet jellegét. A betétállomány a piaci turbulenciák és szabályozói változások ellenére a korábbi magas szinten maradt. A kamatbevétel mellett a díj- és jutalékbevételek növekedése is hozzájárult a jelentős, terv feletti eredményekhez. Az üzletágat továbbra is a stabil forrásállomány és a hosszú távú megbízható ügyfélkapcsolatok jellemzik. A terület kockázati költsége rendkívül mérsékelt, költség/bevétel aránya rekord alacsony szinten van.
A Bank bécsi központjában megerősített csoportszintű vezetés támogatásával és a bécsi anyabank Közép- és Kelet-Európai közvetlen központi értéktári kapcsolatain keresztül kiemelt letétkezelési szolgáltatást nyújt az ügyfeleik e régióba irányuló befektetéseinek kezelésére vonatkozóan. 2023-ban a Bank letétkezelési területe folytatta sikeres működését, a változó piaci- és szabályozói környezet és a fokozódó verseny ellenére is jelentősen növelni tudta hazai ügyfeleinek számát és letétkezelt állományát egyaránt.
Mind az ügyfelek, mind pedig a szakma egyértelmű pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a Bank a regionális pénz- és tőkepiacokon, valamint a pénzügyi intézmények kiszolgálásában az egyik legerősebb márkanév.
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.
2014 óta a 100%-os banki tulajdonú Társaságnál összpontosul egységesen a Raiffeisen Lízing csoporton belül a kizárólag fogyasztónak nem minősülő ügyfelek részére nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatási tevékenység, melyet eszközök, járművek, valamint berendezések vásárlásának finanszírozásához nyújt.
A Társaság eszközfinanszírozás terén a közép- és nagyvállalati szegmensben már évek óta komoly részarányt képvisel, elsősorban a banki ügyfelek lízing igényeinek kiszolgálása révén. A személygépjármű és nagyhaszongépjármű finanszírozási üzletág áll kiemelten a stratégiai fókuszban.
A Társaság 2023-ban is folytatta a korábban megkezdett stratégiáját, amiben a közép- és nagyvállalati ügyfelek jármű- és/vagy eszközberuházásainak lízingfinanszírozása mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kap a mikro- és kisvállalati szegmens lízingkiszolgálásának fellendítése. A saját értékesítési csatornák mellett kiemelt hangsúlyt kap a banki közép- és nagyvállalati értékesítési hálózat mobilizálása, illetve a közös ügyfelekkel kapcsolatos értékesítési szinergiák kiaknázása. Továbbra is cél a portfólió jó minőségének megőrzése, valamint a költséghatékony működés révén a költségek alacsony szinten tartása, a hosszútávú profitábilis működés kialakítása és fenntartása.
Raiffeisen Autó Lízing Kft.
A Társaság a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. Az operatív lízing népszerűsége jelentősen visszaesett az IFRS által előírt könyvelési mód változása és a pénzügyi lízingben elérhető kedvezményes kamatozású konstrukciók (NHP, EXIM, KAVOSZ) választhatósága miatt, ezért csökkenés következett be a flottaszolgáltatás nélküli jármű- és eszközfinanszírozásban. A Társaság stratégiája az igény alapú ügyfélkiszolgálás és egyedi ügyletkezelés, új üzletkötésekre operatív lízing konstrukcióban nem helyez hangsúlyt.
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.
A Bank 100%-os tulajdonában áll. A Társaság fő tevékenységi köre a biztosításközvetítés, elsősorban a Raiffeisen Bankcsoport tagvállalatainak részére.
Kezdetben a Társaság fő bevételi forrása a lakossági, a kis- és középvállalati területről származott, később azonban a nagyvállalati szegmensben, illetve a lízing területen is elkezdte a biztosítási termékeket értékesíteni.
A Bank 2022. április 1. hatálynappal felvette a függő egyes ügynök közvetítői tevékenységet. Ezen hatálynaptól a Társaságtól átvett termékek mellett a Bank által aktívan értékesített biztosítások állományát is kezeli, így az ezekhez kapcsolódó jutalékbevételt is a Bank realizálja.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A 2022. őszi törvényi változás lehetővé tette függő egyes ügynököknek egymással versengő termékek állományápolását is. Erre tekintettel a Társaság a teljes állományát 2023. május 1. hatálynappal a Bankra örökítette, ekkortól a kapcsolódó jutalékbevételeket is a Bank realizálja. 2023 őszétől a lízingtermékekhez kapcsolódó biztosítások értékesítése is a függő egyes ügynökön keresztül történik. Ezen átalakítások jelentősen befolyásolták a jutalékbevételt. A Társaság tulajdonosa így 2023 októberében döntött a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. 100%-os üzletrészének SCT Kárász utca Kft-be történő beolvasztásáról. A beolvasztás tervezett dátuma 2024.03.31.
RB Szolgáltató Központ Kft.
A Társaságot a Bank azzal a céllal alapította, hogy bankműveleti központot nyisson és üzemeltessen Nyíregyházán. Tevékenysége telefonos ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenységgel indult, ami kibővült telefonos behajtási, hitelbírálati és banki operációs tevékenységgel.
A Társaság a működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket beruházási hitelből finanszírozza, pénzügyi helyzete és likviditása stabil, működése nyereséges.
A Társaság foglalkoztatottjainak száma 2022-ben 400 fő fölé emelkedett és 2023-ban is végig felette volt. Tevékenységét folyamatai fejlesztésével, a kiszolgálási minőség további javításával végezi. A Bank stratégiájával összhangban 2022 júniusában új székházba költözött, melynek következtében a munkavállók egy modernebb, a folyamatokat még jobban támogató munkakörnyezetben tudják a bankműveleti feladataikat végezni.
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.
A Társaság a Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata.
A Társaság kezelt vagyona 2023-ban, folytatva a 2022-es év tendenciáját, dinamikusan emelkedett, ami azonban a hazai alapkezelői szektor szintjén történelmi rekordot hozó évben valamelyest elmaradt a piaci átlagtól. A kezelt vagyon emelkedése az év első felének nagy részében egyenletes volt, amiben nagy szerepet játszott a rövid kötvény alap szegmens iránt fennmaradt felfokozott befektetői érdeklődés. Június hónapban a befektetői érdeklődés tovább erősödött a befektetési jegyeket hátrányosan sújtó adóteher az év második felétől történő hatályba lépését megelőzően. Az adóhátrány ellenére a befektetési alapok iránti befektetői érdeklődés az év második felében sem esett érdemben vissza, köszönhetően az erős visszatekintő hozamoknak. Az év egészére jellemző maradt a kötvény alapok iránti magas kereslet, némi átrendeződés következett be ugyanakkor a szegmensen belül a hosszabb átlagos futamidejű kötvényalapok javára. A korábbi évek slágertermékeinek minősülő vegyes és részvény alapok iránti érdeklődés viszont csak minimálisan javult az év végéig. Az ESG szegmensben kezelt vagyon kis mértékben csökkent 2023-ban, míg az ingatlan szegmens vagyona a kevésbé versenyképes teljesítménynek és részben a forint erősödésének köszönhetően valamivel nagyobb mértékben erodálódott.
A Társaság működési eredménye kedvezően alakult, amiben a bevételek gyors növekedésén felül a kordában tartott költségek is szerepet játszottak.
A Társaság az elmúlt években elvégezte termékszettjének átalakítását, hogy az igazodjon a piac által támasztott kihívásokhoz. Ennek első lépése három, különböző kockázati szintet megcélzó, aktív menedzsmenttel és szigorú kockázatkezeléssel felvértezett alap kialakítása volt, együttműködésben a Raiffeisen Csoport osztrák alapkezelőjével. A termékszett-átalakítás következő lépése eredményeképp, egy új alap 2023-as indításával a Társaság mára már öt, ESG fókusszal rendelkező alapot kezel, ami biztosítja, hogy az ügyfelek valamennyi fontosabb eszközosztályban választhassanak hagyományos és ESG termék közül. A Társaság sikerét jelzi, hogy több díjjal is jutalmazták tevékenységét az elmúlt években.
SCT Kárász utca Kft.
A Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlankezelés.
A 2022-es és 2023-as üzleti tevékenysége a tulajdonában lévő ingatlanok kezelésére, üzemeltetésére összpontosul, amelyben a 2024-es üzleti év során sem várható változás.
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft.
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlanüzemeltetés, így például bevásárlóközpontok, irodaházak, ipari és kereskedelmi ingatlanok, bankfiókok üzemeltetése.
A 2023-as évben is a legnagyobb megbízója, a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében teljes pénzügyi és műszaki üzemeltetési, valamint bérbeadási tevékenységet látott el.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A felelős társaságirányítás a Bank legfőbb céljainak alapvető eszköze, a hosszú távú értékteremtés előfeltétele. A társaságirányítás feladata a megfelelő egyensúly, működési rend kialakítása a tulajdonosok, az ügyfelek, a munkavállalók, az üzleti partnerek és a szélesebb közönség között. A Raiffeisen Bank Zrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban és MNB rendelkezésekben, ajánlásokban foglaltakat. A Bank felépítését és működési feltételeit az Egyedüli Részvényes által elfogadott Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Bank a társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja, fejleszti.
A Bank a beszámolóját az IFRS szerinti szabályok szerint készíti el.
Az IFRS és a Számviteli törvény előírásainak megfelelően a Banknak 2018-tól – az IFRS9-cel összhangban – a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kell besorolnia:
· a Bank által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján.
A pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, kivéve, ha azt a fentebbiek alapján amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelik.
A Bank a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy az egyébként az eredménnyel szemben valós értéken értékelt egyes tőkeinstrumentumokba történő befektetés valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.
A Bank a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek), amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
A Banknak valamennyi pénzügyi kötelezettséget amortizált bekerülési értéken kell besorolnia, kivéve azokat a standardokban részletesen leírt eseteket, amikor azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségekként kell kezelni.
A Bank számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik (kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat, ahol a tranzakciós költségek közvetlenül az eredményben kerülnek elszámolásra). A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Bank, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Banknak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig az eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A Bank a valós érték meghatározására az alábbi módszertant alakította ki:
a) derivatív ügyletek:
· A határidős deviza forward és futures ügyletek valós értéke az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke.
· A devizaswap ügyletek valós értéke a határidős lábnak az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke. Az értékelő hozamgörbénél figyelembe vesszük az aktuális piaci kamatfelárat.
· A kamat-swap ügyletek és határidős kamatláb megállapodások (FRA) valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
· A plain vanilla és egzotikus deviza opciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
· A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke, ahol az értékeléshez használt hozamgörbébe beépítjük az ezen ügyletek piacára jellemző (országkockázati felárat is megtestesítő) kamatfelárat (basis swap spread).
· A tőzsdei határidős részvény- és indexügyletek valós értékét a tőzsdei ár és a kötési ár különbsége alapján határozzuk meg.
b) értékpapírok:
Az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének megállapítása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árakon történik. Azon papírok esetében, amelyeknél ilyen rendelkezésre áll: a tőzsdei záróárfolyam. Amely értékpapírok esetében tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, azoknál a valós érték az értékpapír várható jövőbeni cash-flow-jának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
c) hitelek:
A hitelek alapvetően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely egyenlő a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értékével, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Egyes fix kamatozású hitelügyletek valós érték változásának fedezetére a Bank kamatláb swap ügyleteket kötött. Az ilyen IRS ügyletekkel fedezett hitelek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek a kimutatásokban.
d) betétek:
A Bank a betéteit amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. Egyes strukturált betétek beágyazott derivatívát tartalmaznak, melyet a Bank a betétről leválaszt. A beágyazott származékos termékeket a Bank valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
A Bank egyes fix kamatozású betéteket fedezeti elszámolásba von be. Ezen betétek valós értékelése a várható jövőbeni cash-flow-ok mérlegfordulónapra diszkonált nettó jelenértékének meghatározásával történik.
e) kibocsátott kötvények:
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow jelenértéke adja, míg a strukturált instrumentumok esetében a Bank a beágyazott derivatívát értékeli, melyet le is választ az alapszerződésről.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Fedezeti elszámolás
A Bank bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Bank formálisan dokumentálja a fedezeti ügylet(ek) és a fedezett ügylet(ek) közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Bank a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik, a Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes felügyelete alatt. Az ügyfelek hitelkockázat elemzése és kezelése a Hitelkockázati Főosztály ill. a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály; a piaci, működési és csalás kockázatok elemzése, valamint a Bázel III. szabályoknak való megfelelés, tőkeszámítás, portfólió szintű hitelkockázati kockázati modellek fejlesztése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata.
A nem lakossági ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limit-felülvizsgálat mellett. A lakossági, illetve mikrovállalati hitelezésben automatizált, scorecard alapú bírálat történik.
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Bank tulajdonosa és vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Bank hitelpolitikai irányelveinek keretei között.
A koronavírus okozta gazdasági válság 2021-ben nem okozott szisztematikus, tömeges növekedést a nem teljesítő hitelek állományában, csak kevés számú ügyfél vált nemteljesítővé, köztük egy-egy relatív nagyobb kitettséggel. A vállalati nem teljesítő ráta így 2% körül alakult, a lakossági 5% körül stabilizálódott, a középtávú stratégiai cél alatt maradva. Az egészséges szintet elősegítették a 2021-ben tovább folytatódó nem teljesítő hiteltisztítási lépések is a standard workout eszköztár alkalmazása mentén. 2022-ben továbbra sem tapasztalt a Bank szisztematikus portfolióromlást a vállalati szegmensben, az NPE ráta tovább a korábbi alacsony szinten maradt, mindemellett a lakossági szegmensben tovább csökkent 4% körüli szintre, míg a teljes banki portfolióban az hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve csak 1,9% volt ekkor.
Ez a stabil/enyhén pozitív trend 2023 első félévben is megmaradt, nem tapasztalható érdemi beáramlás a nem teljesítő portfolióba, az egyes sporadikus eseteket pedig ellensúlyozzák a felgyógyulások és megtérülések, az NPE ráta a teljes banki portfolióban - a hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve - 1,7%-ra csökkent 2023 végére. Ugyanakkor a várakozások szerint a jelenlegi alacsony csődvalószínűségek a jövőben várhatóan emelkedni fognak. Ennek okai az üzleti környezet romlása, az ellátási láncok problémái, az energiaválság, a magas inflációs- és kamatkörnyezet, a keresleti és beruházási oldal szűkülése és negatív ingatlanpiaci mozgások lehetnek, ezért a Bank már 2021 októbertől megerősített és intenzív monitoring tevékenységet végez ezen dimenziók vonatkozásában, kiegészítve portfolió stresszteszt elemzésekkel. A Bank kiemelt figyelmet fordít a megnövekedett geopolitikai kockázatok közvetlen és közvetett várható hatásainak elemzésére.
Lakossági oldalon alacsony default ráták mellett továbbra is stabil a portfólió, azonban a Bank felkészült elsősorban az inflációból, energiaárak növekedéséből és a kamatkörnyezet változásából eredő kockázatok kezelésére.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Fizetési moratórium: A fizetési moratóriumban történő részvétel az EBA vonatkozó állasfoglalásának megfelelően 2020 során nem jelentett automatikusan nemteljesítést és pénzügyi nehézséget, ezért a Bank a moratórium ideje alatt is kiemelt figyelmet fordított a vélelmezhetően fizetési nehézséggel küzdő adósok azonosítására. A 2021-ben indult moratórium2-be, majd 3-ba és 4-be, illetve a 2022 második felében indult agrármoratóriumba belépett ügyfelek kapcsán a Bank vállalati oldalon egyedi rendkívüli kockázati felülvizsgálatot végzett a romló kockázati profil felismerésére és az esetlegesen szükséges átstrukturálások és nemteljesítés megállapítására. A vizsgálatok eredményeképpen kevésszámú, relatív alacsony kitettségű új átstrukturált portfóliót azonosított. A csekély portfolió, amely a moratórium4-ben még részt vett, 2023 végével a vonatkozó új hitelütemezésnek megfelelően kezdi újra a törlesztéseit. A Bank lakossági szegmensben is megvizsgálta a moratórium2-be belépő ügyfeleket. Azok az ügyfelek, akiknél a Bank pénzügyi nehézséget azonosított, nem teljesítő státuszba kerültek átsorolásra. Amennyiben az ügyfélnek nem volt pénzügyi nehézsége, viszont már több, mint 9 hónapot moratóriumban töltött, Stage 2-be került átsorolásra, illetve szoros monitoring lett kiépítve a moratórium2-ből kilépett ügyfelek problematikus voltára, fizetési nehézségeire vonatkozóan. A Bank a moratórium 3 és 4 induláskor újfent megismételte a belépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket.
A fizetési moratórium 2023 végén véget ért, ám ez sem eredményezett érzékelhető romlást a portfolió hitelminőségében.
A Bank kockázatkezelési folyamatai a Bázel III. és IFRS9 elvárásainak megfelelően működnek. A kockázatok szofisztikált méréséhez szükséges alapadatokat strukturált formában korszerű adattárház tartalmazza. 2012 májusától kezdve már a teljes banki portfólió (vállalati, lakossági és KKV) tőkekövetelményét a fejlett, belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alapján számszerűsíti a Bank. 2017 során az önkormányzati portfólió visszakerült sztenderd módszertan alá. Ugyanezt az átalakítást kezdte el a Bank 2018-ban a magánszemélyek legfelső szegmensének hitelezése tekintetében, amely 2019 utolsó negyedévében le is zárult.
A babaváró, private banki és dolgozói hitelek, illetve lakossági oldalon a krízisgaranciához kapcsolódó mikroszegmensben lévő termékek tőkekövetelménye sztenderd módszertan alapján kalkulálódik.
A kockázatok mérése és riportolása havi és negyedéves szinten történik a Bank és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A Bank a kockázati modellek eredményeit széleskörűen alkalmazza az árazás, a hitelezési döntések, illetve a stratégiai irányok meghatározása során, ezzel biztosítva a hosszú távú tőkemegfelelést, kockázatok tekintetében is stabil, eredményes portfólió kialakítását, illetve a rendelkezésre álló tőke hatékony felhasználását.
A Bank a hitelezési politikájában is reagált a koronavírus, illetve az azt követő energiaválság és emelkedő inflációs és kamatkörnyezet okozta változásokra: az iparágak kockázatosságának megítélésében nagyobb granularitás mellett a rövid távon várható hatások és a közép távú kilátások mértéke/valószínűsége is kiemelt szerepet játszik. A hitelezési aktivitás a jobb adottságú iparágakban és erősebb ellenállóképességgel rendelkező ügyfeleket célozza, míg a portfólió sérülékenyebb részére óvatosabb megközelítés indokolt. Utóbbiak tekintetében a Bank az értékvesztés megállapítása során is különös gondossággal járt el és az értékvesztés-modellek konzervatív szemléletű paraméter- és makrováltozó felülvizsgálatai mellett szükség esetén addicionális értékvesztést számolt el. 2023-ban vállalati oldalon az addicionális értékvesztés-képzési modell által lefedett legfontosabb kockázatok: az ingatlanpiaci hozamkockázatok, a magas kamatkörnyezet indukálta refinanszírozási kockázat, az energiaárak drasztikus emelkedése és az infláció, de emellett számol az ellátási láncok válságával és munkaerőpiaci nehézségekkel, mint további kockázati tényezőkkel. A kapcsolódó tartalékok adekvát szintjét a Bank rendszeresen felülvizsgálja és indokolt esetben kiigazítja.
2023 során a Bank kidolgozta a fenntarthatósággal kapcsolatos átállási – elsősorban környezeti – kockázatok értékelésének módszertanát a vállalati hitelezési folyamat részeként, ennek alkalmazása a vállalatai portfolióban 2024 első negyedévtől valósul meg.
Lakossági szegmensben az éghajlatváltozás és a szélsőséges éghajlati eseményekhez kapcsolódó fizikai kockázatok mérését, a jelzáloghitelek biztosítékainak ily módon kitett negatív hatásainak számszerűsítését a Bank kidolgozta és beépítette az értékvesztés kalkulációba 2023 során.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Lakossági oldalon a Bank 2020 márciusában a megnövekedett kockázatokat az ügyfél munkáltatójának iparági besorolása alapján azonosította, magas/közepes/alacsony kockázatra kategorizálva a várható gazdasági visszaesés alapján és 2020 novemberében portfóliószintű menedzsment korrekciók, ún. overlay-ek alkalmazása mellett döntött, hogy ezen kockázatok is megfelelően reprezentálva legyenek az értékvesztés kalkulációban. Ennek értelmében a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken addicionális értékvesztést számolt el, amit minden moratórium meghosszabbításakor revideált. 2023 június végén a moratóriumot érintő managment korrekciók kivezetésre kerültek az általános fizetési moratórium megszűnését követő 6. hónapban, mivel az érintett ügyletek a továbbiakban normál monitoring folyamatokban kerülnek értékelésre, és ismételten késedelmes napszámítás alá esnek, így többlet kockázatokat nem hordoznak. 2021 és 2022 során a Bank teljeskörűen megvizsgálta az ügyfelek jövedelmi helyzetének változását, ezzel is előremutatóan felkészülve a potenciális problémákra. Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Bank portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 során. 2023-ban is szoros monitoring folyamatban tartotta az érintett ügyleteket, de a tartósan fennmaradt inflációs nyomás és a gazdasági visszaesés következményeként, a korrekciók kivezetését nem látta indokoltnak. Monitoring eredményeként az érintett ügyletkör újra definiálásra és bővítésére került sor a lakossági szegmensben finanszírozott egyéni vállalkozó ügyfelekkel és a kockázatos iparágban tevékenykedő cégekkel és azok munkavállalóival.
A működési kockázat kezelésében és szükség szerint a kockázati szint csökkentésében minden szervezeti egység tevékenyen részt vesz (főosztály, régió, leányvállalat). A Bank komoly erőfeszítéseket tesz a működési kockázatkezelési szervezet fejlesztése és a kockázattudatosság növelése érdekében, ami magába foglalja a Bank üzleti céljainak elérését fenyegető működési kockázatok azonosítását, gyűjtését, értékelését, riportolását, monitorozását és kezelését is. A kockázatok azonosításához használt fő eszközök a veszteség-adatgyűjtés, a kockázat indikátorok, a forgatókönyv elemzések, valamint a kockázati önértékelések. Ennek a munkának a keretében minden megismert működési kockázati esemény gyökérokai feltárásra és a folyamatjavítási döntésekben felhasználásra kerülnek.
A működési kockázatkezelési tevékenység további erősítése érdekében a Bank implementálta azon standardokat, amelyek a fejlett mérési módszer által támasztott követelményeknek is megfelelnek.
A Bank továbbra is hatékonyan működteti a 2016-ban bevezetett AMA (Advanced Measurement Approach) működési kockázati keretrendszert.
A piaci és likviditási kockázatok kezelése a Bankban több szinten, fejlett módszerek és infrastruktúra felhasználásával történik, a monitoring az üzleti területektől függetlenül zajlik. A kockázatok mérése és riportolása napi/heti/havi és negyedéves szinten történik – a Bank és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A kockázatok csoportosítása, mérése, kezelése és a gazdasági tőke képzése a Bank ICAAP folyamatainak keretében történik.
A kockázatok mérése és kontrollja összetett pozíciós, kockázati, stop loss és VaR limitrendszereken keresztül valósul meg, melynek módszertana összhangban van az anyabanki és szabályozói elvárásokkal. A banki tevékenységhez kapcsolódó piaci és likviditási kockázatok kezelése az alábbi részterületekre terjed ki: kereskedési könyvi és banki könyvi kamatlábkockázat; a Bank likviditásának kockázata going concern és stressz szemléletben is; a piaci pozíciók illikviditásából eredő kockázat; részvényárfolyam kockázat; devizaárfolyam kockázat; opciós kereskedés kockázata; az OTC derivatív ügyletek partnerkockázata. Mindemellett a Bank ezen területe biztosítja a különféle pénzügyi instrumentumok független árazását is, összhangban az anyabank és az IFRS 9 által megkövetelt szabályozással. Ezen túlmenően a Market Risk terület felelős a tőke- és pénzpiaci üzletkötések piackonformitásának ellenőrzéséért is.
A csaláskockázat meghatározó eleme a működési kockázatoknak. A csaláskockázat-kezelés hatékonyságának növelése érdekében a Bank 2014 folyamán centralizálta a hitelezési csaláskezelést az Integrált Kockázatelemzési Főosztályon, a jelenlegi Csaláskockázat Kontrolling Csoportban. Az integráció folytatásaként 2015–2017 között a nem hitelezési csaláskezelést is az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végezte, majd 2017 végétől a nem hitelezési csaláskezelés az újonnan megalakításra került Bankbiztonsági Főosztály tevékenységi körébe került. 2019-től a nem hitelcsalás kezelési terület magába foglalja a bankkártya csaláskezelési és charge back ügyintézési feladatokat, valamint szintén ez a terület kezeli, illetve felügyeli a Bank fraud tranzakció monitoring rendszerét is. A hitelcsalás-kezelési terület kiemelt figyelmet fordít valamennyi hitelezési csalási eseményre, melyek tapasztalatai minden esetben beépítésre kerülnek a hitelezési tevékenység alap- vagy monitoring folyamataiba, valamint az oktatási anyagokba.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A Raiffeisen Bank Zrt. telephelyein a 2023. évben bevezetett ISO 14001:2015 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsítása 2023.10.09-én sikeresen megtörtént.
A fiókhálózati gépészeti berendezések cseréje, az energiahatékonyságot is növelő gépészeti és világítástechnikai beruházások (LED-esítés) 2023-ban a fiók redesign-hoz kapcsolódóan 8 helyszínen valósultak meg.
Az AGORA székház villamosenergia-ellátását a Bank a 2023. évben teljes mértékben zöld áram felhasználásával biztosította. Az RBSC épületen telepített napelempark az előzetes várakozásoknak megfelelően az RBSC éves áramszükséglet kb. negyedét (23,38%) biztosítva üzemelt. A kiváló tapasztalatokra támaszkodva tervezzük a meglévő napelempanelek számának 2024-es bővítését, a jelenlegi darabszámot közel 40%-kal megnövelve. Az RBSC napelemes rendszerének tapasztalatait felhasználva kijelölésre kerültek azok a fiókok, ahol a műszaki adottságok lehetővé teszik további napelemes rendszerek telepítését. Az összesen 27 helyszínre folyamatban van az elvi engedélyek beszerzése a bérbeadóktól.
A Bank autóparkjának „zöldítése” tovább folytatódott 6 db új plug-in hibrid (PHEV), és összesen 13 db full hibrid (HEV) gépjármű 2023 évi beszerzésével. A „zöld” gépjárműpark a tervek szerint 2024-ben tovább bővül új, full elektromos (EV) járművekkel, az „RRF-10.10.1-24 Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” pályázat keretén belül igénybevehető támogatás 2024-es felhasználásával.
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy két irányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Vállalatirányítás
A Bank kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Bank ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Stratégiai és Vállalatirányítási Osztály (SCO) felelős a főbb ESG szempontok és tényezők koordinációjáért, míg az operatív feladatok a funkcionális osztályok (funkcionális megbízottak) alatt maradnak. A Bankban számos ESG szakértő dolgozik, lefedve a stratégiai, üzleti, kockázatkezelési, beszerzési és jogi osztályt is, akik biztosítják a Bank ESG megfelelőségét és fenntartható működését. A Bank különös figyelmet szentel a tudásmegosztásra a szervezeten belül és kívül egyaránt, biztosítva a legfrissebb információkat az ESG tényezők jogi és környezeti hátteréről.
A Bank kitüntetett figyelmet fordít az adatkezelésre és az ESG folyamatokra, különös tekintettel az ESG elemzések egyre növekvő adatszükségletére, valamint a szervezet kockázatkezelési és üzleti céljainak kiszolgálására.
A fent említett pontok mellett, a Bank az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezeti menedzsmentrendszert is bevezette annak érdekében, hogy biztosítsa a szervezet fenntartható működését.
Az ESG-vel kapcsolatos belső szabályzatokat a Raiffeisen Bank International (RBI) hagyja jóvá, majd az érintett leányvállalat szintjén az üzleti egységeken keresztül hajtják végre. A belső ESG szabályzatok többek között: az ESG Kockázati Keretrendszer szabályzat, a szektorális irányelvek szabályzatai (pl. olaj- és gázipar, acélipar, megújuló energia stb.), a csoportszintű ESG és Fenntarthatósági Irányelvek, valamint az ESG hitel folyósítási folyamat szabályzata.
Az RBI aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Stratégia
A Bank küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Raiffeisen Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Bank számára. A Bank mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítása során.
A Bank számos fenntartható pénzügyi és befektetési terméket kínál, mindennapi működése energiatakarékossági és klímavédelmi szemlélet szerint történik. A fenntarthatósági stratégiája két fő pilléren nyugszik:
(a) a környezet elemzése és értékelése, a banki teljesítmény nyomon követése és fejlesztése, valamint
(b) a portfolióstratégiák és a finanszírozási tevékenységek körében kialakított üzleti megközelítés.
(a) Környezetünk elemzése
A Bank évente jelenleg két átfogó elemzést készít, nevezetesen: egy klímahorizont elemzést és egy GAP elemzést.
A klímahorizont analízis alapvetően egy olyan elemzés, amely a Bank rövid távú (0-3 év), közép távú (4-10 év), és hosszú távú (10<év) klímavédelmi sebezhetőségeit és lehetőségeit igyekszik azonosítani. A sebezhetőség leírja a vállalatokat érintő fizikai és átállási kockázatokkal kapcsolatos kitettséget/várható káros hatásokat, míg a lehetőségek a változó környezetben az átállás gazdasági tényezőinek beazonosítását szolgálják.
A Bank időszakosan végez GAP elemzést és cselekvési tervet, az Európai Központi Bank/Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlásainak kezelésére. Az értékelés célja a zöld ajánlásokkal való megfelelőségnek felülvizsgálata négy szegmens alapján (üzleti modell és stratégia, kockázatkezelés, közzététel, belső irányítás), valamint az aktuális folyamatok bemutatása a javaslatoknak való megfelelés érdekében és az azonosított hiányosságok kezelése kapcsán.
(b) Portfolió stratégiák és üzleti megközelítés
A Raiffeisen Csoport kidolgozott egy Klíma-és Környezetvédelmi Üzleti Stratégiát, amely integrálja a klíma- és környezeti kockázatokat a fő stratégiai folyamatokba a következő célok elérésének érdekében:
· a számviteli mérleg a Párizsi Egyezmény klímacéljaihoz igazítása;
· az ügyfelek támogatása a klíma- és környezeti átállásukban; és
· a fenntartható pénzügyi átalakulás támogatása.
A Bank olyan portfolióstratégiákat indított el a hitelezési tevékenysége keretében, amelyek a gazdasági átállással összhangban vannak, nevezetesen: korlátozó, átalakító és támogató megközelítésű stratégiák.
Támogató megközelítés: olyan vállalatok és projektek támogatása, amelyek már most piacvezetők fenntarthatósági szempontból.
Átalakító megközelítés: (1) Átalakító: jelenleg implementálás alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentése- illetve pozitív környezeti, valamint társadalmi hatásaik növelése során; (2) Átalakító: jelenleg tervezés alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentésére-, illetve pozitív környezeti és társadalmi hatásaik növelésére vonatkozó terveik kidolgozása során.
Korlátozó megközelítés: Középpontjában a negatív szűrés, azaz a nem preferált vállalatok és projektek azonosítása áll. A hitelkihelyezési irányelvek nem ösztönzik az ilyen vállalatoknak vagy projektek részére történő hitelnyújtást, hacsak a partner nem prezentálja az átállás iránti lényeges, mérhető és gyors elkötelezettségét alátámasztó terveit.
Ahogy az a 9.1 pontban bemutatásra került, a Bank bevezette a hitelezési tevékenységekre irányadó portfolióstratégiáit, amelyek a gazdasági átállással összhangban állnak (korlátozó, átalakító és támogató), valamint átfogó üzleti megközelítését, amely biztosítja a Raiffeisen Csoport és az érdekeltek átállását a tudásátadáson és felelős társaságirányításon keresztül.
A bank aktív a zöld hitelnyújtás és zöld befektetések piacán, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben az „Év Zöld Bankja 2022” és az „Év Zöld Befektetési Alapkezelő 2022” díjakkal honorált:
· erős pozíció a vállalati zöld finanszírozás terén, amely támogatja zöld kötvények útján történő forrásbevonást;
· jelentős tapasztalat a zöld kötvény tanácsadási szolgáltatások terén – a Bank 4 zöld finanszírozási projektet támogatott tanácsadóként; és
· 5 ESG alapok alapját vezetett be és kínál az ügyfeleknek, amelyek kizárólag olyan értékpapírokba fektetnek, amelyek kibocsátóit fenntarthatónak minősítik.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A Bank kialakította a Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerét („Keretrendszer”), amely részét képezi az átfogó fenntarthatósági stratégiának, nagy fókuszt helyezve olyan eszközökre, amelyek pozitív környezeti és társadalmi hatást gyakorolnak, annak érdekében, hogy támogassa az átállást egy fenntarthatóbb jövő felé. A Keretrendszer összhangban áll az ICMA (i) Zöld Kötvény Elveivel (Green Bond Principles), (ii) Társadalmi Kötvény Elveivel (Social Bond Principles), és (iii) Fenntarthatósági Kötvény Irányelveivel. A Keretrendszer alatti első sorozat 2022 júliusában került kibocsátásra, 50 millió dollár értékben. Minden Zöld, Társadalmi és/vagy Fenntarthatósági kötvény kibocsátása esetén a Bank vállalta, hogy teljesíteni fogja a (1) források felhasználásához, (2) a projekt értékeléséhez és kiválasztásához, (3) a források kezeléséhez és (4) a jelentéshez kapcsolódóan az ICMA követelményeit. Az allokációs és értékelési feladatokat a Bank Fenntarthatósági Kötvény Bizottsága (Sustainability Bond Commitee) felügyeli.
A vállalati hitelekre vonatkozó ESG-alapú hitel folyósítási folyamat 2023-ban került kidolgozásra, amelynek bevezetése várhatóan 2024 első negyedévében esedékes. Az ESG-alapú hitelezés:
· Magában foglalja az ESG szakértői funkciót (mint első védelmi vonal), annak érdekében, hogy elemezze a kritikus tényezőket/ügyleteket, és azok összehangját az irányelvekkel, különösen a csoport kizárási irányelveivel (pl. dohánytermékek, szerencsejáték, atomenergia stb.);
· kezeli az iparág-specifikus hitelbírálati kritériumok ágazati irányelveknek történő megfelelését;
· Értékeli a fenntartható termékkeretek, feltételek és jellemzők betartását;
· Biztosítja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő potenciális hitelkockázat elemzését és kezelését (növekvő üzleti modell kockázatok az üvegházhatású gáz-kibocsátásból, szabályozási, technológiai, és kereslet/felfogás dimenziókból).
A Bank 2023 folyamán elindította az ESG Adattárát a tranzakciós ESG jelöléshez, minden szegmensben (nagyvállalati, középvállalati, kis-/mikróvállalati, lakossági), négy keretrendszer használatával (EU Taxonómiarendelet, RBI Zöld és Társadalmi, Magyar Nemzeti Bank zöld, és az ERBD). A Bank az ESG adatok kezelésére és a fent említett hitelezési és jelölési folyamatok támogatására szolgáló információs rendszerek terén is komoly előrelépést tett 2023 során.
A kockázatkezelés főbb fókuszpontjai:
· az ESG kockázat definiálása és azonosítása,
· a sebezhető iparágak beazonosítása,
· portfolió monitoring,
· ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan,
· ügyfélkockázat elemzése,
· fedezet értékelése.
Az ESG kockázat definiálása és azonosítása
A Bank bevezette az ESG Keretrendszert a környezeti, társadalmi, irányítási kockázatok meghatározására és azonosítására, a dokumentum továbbá alapul szolgál az ESG-alapú tudás bővítéséhez. Ezen felül, a klímahorizont elemzés segít azonosítani a klíma- és környezeti kockázatokat a rövid, közép-és hosszú távot illetően.
A sebezhető iparágak beazonosítása
A kockázatkezelés és mérés második pontja a magas környezeti kockázattal rendelkező iparágak azonosítására szolgál. Ennek érdekében, a Bank a stratégia módszertanú klímahorizont elemzést készít, valamint kockázatkezelési oldalról ESG-alapú iparág kockázati modellezést fog végrehajtani.
Portfolió monitoring
Aktívan kezeli portfolióját az RBI által biztosított irányítási és értékelési eszközök felhasználásával a meglévő szektorális irányelvekre tekintettel (pl. olaj és gázipar, acél, kőszén stb.). Az ESG Rating pontszám a havi portfolió jelentés alapjául szolgál.
ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan
A hitel folyósítási folyamat során a kockázatkezelés fő célja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő hitelkockázatok kezelése (magasabb üzleti kockázat az üvegházhatású gázok kibocsátása, szabályozási, technológiai, kereslet/felfogás dimenziókból). AZ ESG Kockázatkezelés az üzleti értékelés után a második védelmi vonalnak tekinthető, és alkalmazható minden hitelkockázattal bíró termékre, amelyekhez hitelbírálat szükséges. Az ESG Kockázatkezelés az átállási hitelkilátásokra összpontosít, míg a potenciális fizikai kockázatokat a fedezeti értékbecslésben veszik figyelembe.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Ügyfélkockázat elemzése
Az ESG Rating egy olyan értékelés (kvalitatív és/vagy kvantitatív), amely egy szervezet hosszú távú elkötelezettségét méri a fenntarthatóság iránt az ESG három tényezőjén keresztül. Ezen túlmenően az ESG Rating betekintést nyújt az entitás átállási kockázatokat érintő kitettségére. A Bank felelős ügyfél-osztályzási koncepciója az Alap ESG-alapú ügyfél pontszámon nyugszik, amelyet szakértői állásfoglalások finomhangolnak a Végleges ESG Ügyfél pontszámban a vállalati portfolió körében. A pontozás módszertana/lépései a következők:
(1) Az ESG iparág-alapú pontszám méri iparági szinten az ESG kockázatokat, az integrált országkockázati tényezővel kiegészítve;
(2) A szakértői állásfoglalás kiigazítja ezt az értéket egy sor ESG kérdés megválaszolásán és értékelésén keresztül;
(3) A Végleges ESG Ügyfélpontszám iparáganként eltér, egy engedélyezett intervallum keretein belül, amelyben a felső határ a „legjobb”, míg az alsó határt a „legrosszabb” minősítés jelöli az adott osztályban.
Fedezet értékelése
A klímaváltozás és az ESG tudatosság egyre nagyobb hatással van a hitelfedezetek értékelésére és újraértékelésére, különösen az ingatlanok esetében. Az értékelést befolyásoló legfontosabb tényezők a várható költségek; a várható bevételek és a befektetők hozamvárakozásai és a likviditási szempontok. A Bank adatokat gyűjt az ügyfelektől az ESG-vel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azok azonosításához, az ingatlanfedezetek értékelése során. Az értékelés mellett ezek az újonnan bevezetett területek szolgálnak arra, hogy pontosabban megközelítsék és értékeljék az összes éghajlatváltozási kockázatokra való általános kitettséget.
A Bank arra törekszik, hogy felmérje és csökkentse karbon-lábnyomát. Ennek érdekébe 2022-ben felmérte Scope 1 és 2, valamint 2023-ban limitált (finanszírozott kibocsátás nélküli) Scope 3 karbon értékeit. A portfolió mérési eszközök (pl. a Scope 3 finanszírozott rész kiszámítása) jelenleg kidolgozás alatt állnak, amely projekteket az RBI menedzseli.
A Bank még nem rendelkezik tudományos alapú célkitűzésekkel a fióktelep szintjén, így az RBI tudományos alapon elkészített célkitűzései szolgálnak útmutatásul és alapul a jövőbeni célok és módszertan számára (RBI tudományos-alapú célkitűzései a következő linken keresztül elérhetők:
(https://www.rbinternational.com/en/raiffeisen/sustainability-esg/responsible-banking/science-based-target.html).
2017 óta a Raiffeisen Csoport minden évben közzé teszi a Fenntarthatósági Jelentését, amely a tudomány aktuális állására és nemzetközi szabványokra épül. A Bank az ESG Cockpit rendszerén keresztül gyűjti, nyomon követi és jelenti a nem-pénzügyi információkat, figyeli és jelenti, az ESG Cockpit rendszerén keresztül az RBI számára, annak érdekében, hogy támogassa az RBI-t a Fenntarthatósági Jelentés elkészítésével kapcsolatban.
A csoportszintű jelentés mellett a Bank önkéntes nem-pénzügyi (ESG) jelentést is készít, valamint kötelező vállalatirányítási jelentést is készít az éves beszámoló keretében.
A Bank a CSRD és EU Taxonómiarendelet (valamint az ezekre vonatkozó delegált rendeletek) hatálya alá tartozik, így 2025-től kezdve a nem-pénzügyi információkat is meg fogja jeleníteni az éves jelentésében (az első jelentéstételi időszak a 2024-es pénzügyi éve lesz).
A Bank a pénzügyi szektor egyik meghatározó foglalkoztatója: 2023. december végén az átlagos statisztikai létszám 2.543 fő volt. A Bank számára kifejezetten fontos, hogy tisztességes és korrekt munkáltatóként végezze tevékenységét, egyrészt maximálisan figyelembevéve és betartva a magyar Munka Törvénykönyve előírásait, másrészt kedvező munka- és karrierlehetőségeket, valamint folyamatos szakmai és vezetői fejlődést biztosítva munkavállalóinak.
A toborzás-kiválasztás központilag, a HR tevékenységének keretein belül történik, figyelmet fordítva a befogadó kultúra alapelveire és ügyelve arra, hogy a diverzitás része legyen a napi kiválasztási gyakorlatában. A Bank kiválasztási gyakorlata a képzett és kvalifikált munkaerőt célozza meg, ugyanakkor a pályakezdő diplomások számára is lehetőséget biztosít az intenzív szakmai fejlődésre.
A Bank figyelmet fordít és törekszik arra, hogy a magyar munkaerő-piachoz viszonyítva méltányos és versenyképes jövedelmet biztosítson dolgozói számára. A béren kívüli juttatások a Cafeteria rendszer keretein belül nyújtanak széles választási lehetőséget a munkatársak számára a személyes igényeikhez leginkább igazodó béren kívüli juttatások kiválasztásában.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
Minden munkavállalóra kiterjed a Bank által működtetett teljesítménymenedzsment folyamat, ami keretet biztosít az egyértelmű célkitűzések, építő visszajelzések és megalapozott teljesítményértékelések megvalósulásához. A teljesítménytől függő, anyagi és erkölcsi elismerések a munkatársakat kimagasló teljesítmény elérésére ösztönzik.
A Bank komplex képzés-fejlesztési tevékenységet folytat, amelynek fókuszában a szakmai tudás és készségek fejlesztése mellett személyes, vezetői, nyelvi és számítástechnikai készségfejlesztési programok állnak. Év végén a Bank munkavállalói átlagosan 5,86 napot töltenek képzés-fejlesztési eseményeken, programokon, e-learning nélkül 1,23 napot. A képzési és fejlesztési portfólióban kiemelt szerepet kap a munkavállalók digitális képességeinek folyamatos fejlesztése, amelyet számos szakmai képzés mellett 2021-től kezdődőden évente megrendezésre kerülő Digitális Tanulás Hete rendezvénysorozattal is támogatunk. A Bank közösséget építő és munkavállalói jóllét programokkal támogatja a munkatársakat abban, hogy minél sikeresebben és eredményesebben tudjanak megbirkózni a mindennapok teljesítmény kihívásaival, stresszhelyzeteivel.
A Bank átfogó és tudatos utánpótlás-tervezés gyakorlatot működtet, melynek célja egyfelől a vezetői és kulcs szakértői pozíciókban dolgozók megtartása, másrészt az utánpótlás tervezése és fejlesztése.
A Bank szervezeti keretein belül végzi tevékenységét a Munkahelyi Tanács, biztosítva a dolgozói érdekek figyelembevételét.
A rugalmas munkavégzés keretrendszerének 2020-as bevezetésével a Bank az üzletileg kritikus területeket kivéve megszervezte a dolgozók home office-ból történő munkavégzését, amely a járványhelyzet után, új normaként, a működés szerves része marad és munkaköralapon meghatározott konstrukciókban és keretrendszer mentén működik tovább.
A jogszabályi előírásoknak és MNB elvárásoknak megfelelően a Bank a compliance kockázatok feltárására és kezelésére - a belső védelmi vonalak részeként - önálló szervezeti egységet működtet, amely az alábbi funkciókat látja el:
· ·Az etikai szabályok betartásának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos kérdésekben iránymutatás kibocsátása, bejelentések vizsgálatainak lefolytatása.
· Érdekkonfliktusokra (összeférhetetlenségekre) vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja.
· A korrupció elleni intézkedések csoporton belüli megszervezése és működtetése.
· A pénzmosás - és a nemzetközi terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a nemzetközi szankciós intézkedések betartásának csoporton belüli megszervezése, irányítása és koordinálása, az ehhez kapcsolódó monitoring rendszer működtetése; bejelentési és ellenőrzési rendszer működtetése, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A pénzügyi-, és befektetési szolgáltatások elkülönítésére, az információáramlás korlátozására, a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmára, valamint a dolgozói ügyletkötésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályoknak (pl. Bszt.) való megfelelés biztosítása, kontrollja, ügyféleszköz védelmi feladatok ellátása.
A compliance funkció szervezeti elhelyezkedése és tevékenységi köre mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a védelmi vonalak rendszerétől szóló MNB és a mögöttes EBA (GL44) ajánlásnak.
A Bank pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazás fejlesztések, valamint üzleti, kockázatkezelési modellezések megvalósítása során végez K+F tevékenységet.
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2023-ban és 2022-ben:
|
(millió Ft) |
2023.01.01-2023.12.31 |
2022.01.01-2022.12.31 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
206 |
145 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
50 |
93 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
0 |
6 |
|
Összesen |
256 |
244 |
A Bank 2023.12.31-én az alábbi fiókokkal állt ügyfelei rendelkezésére:
|
1015 Budapest, Széna tér 1/a. |
|
1023 Budapest, Bécsi út 27. |
|
1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. |
|
1036 Budapest, Bécsi út 136. |
|
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. |
|
1045 Budapest, Árpád út 183-185. |
|
1051 Budapest, Vörösmarty tér 4. |
|
1055 Budapest, Szent István körút 27. |
|
1061 Budapest, Andrássy út 1. |
|
1062 Budapest, Váci út 1-3. |
|
1066 Budapest, Teréz krt. 12. |
|
1072 Budapest, Rákóczi út 44. |
|
1085 Budapest, Üllői út 36. |
|
1087 Budapest, Kerepesi út 9. |
|
1106 Budapest, Örs vezér tere 25. |
|
1114 Budapest, Bocskai út 1. |
|
1115 Budapest, Etele út 68. |
|
1117 Budapest, Hunyadi János út 19. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 53. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 55-61. |
|
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
|
1139 Budapest, Váci út 81. |
|
1148 Budapest, Örs vezér tere 24. |
|
1152 Budapest, Szentmihályi út 137. |
|
1173 Budapest, Ferihegyi út 74. |
|
1181 Budapest, Üllői út 417. |
|
1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 21-29. |
|
1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 85. |
|
2030 Érd, Budai út 22. |
|
2040 Budaörs, Templom tér 22. |
|
2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 5. |
|
2310 Szigetszentmiklós, Vak Bottyán u. 18. |
|
2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. |
|
2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 14. |
|
2600 Vác, Széchenyi u. 28-32. |
|
2800 Tatabánya, Fő tér 20. |
|
2900 Komárom, Mártírok útja 14. |
|
3200 Gyöngyös, Fő tér 12. |
|
3300 Eger, Jókai Mór utca 5. |
|
3525 Miskolc, Erzsébet tér 2. |
|
3527 Miskolc, Bajcsy Zs.u. 2-4. |
|
4024 Debrecen, Piac u. 18. |
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
|
4026 Debrecen, Péterfia utca 18. |
|
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 5. |
|
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 7. |
|
5000 Szolnok, Szapáry út 22. |
|
5600 Békéscsaba, Andrássy út 19. |
|
6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. |
|
6200 Kiskőrös, Petőfi S. tér 8. |
|
6500 Baja, Dózsa György út 12. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 15. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 3. |
|
6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. |
|
6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 6. |
|
7100 Szekszárd, Széchenyi utca 37-39. |
|
7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 1-3. |
|
7621 Pécs, Bajcsy Zs u. 11. |
|
7621 Pécs, Irgalmasok útja 5. |
|
8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. |
|
8000 Székesfehérvár, Távírda utca 1. |
|
8200 Veszprém, Mindszenty József u. 2. |
|
8360 Keszthely, Széchenyi utca 1-3. |
|
8400 Ajka, Szabadság tér 4. |
|
8500 Pápa, Fő tér 15. |
|
8800 Nagykanizsa, Deák tér 11-12. |
|
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 21-23. |
|
9022 Győr, Arany János utca 28-32. |
|
9024 Győr, Vasvári P. út 1/a. |
|
9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 26. |
|
9400 Sopron, Széchenyi tér 14-15. |
|
9431 Fertőd, Fő u. 12. |
|
9700 Szombathely, Fő tér 36. |
|
|
Egyedi üzleti jelentés |
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
Főbb jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók |
|
|
|
Fiókszám |
72 |
72 |
|
Nettó kamateredmény |
199.351 |
138.056 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
77.113 |
71.449 |
|
Működési költségek |
80.194 |
66.887 |
|
Költség/bevétel arány (tranzakciós díj és adók nélkül) |
30,78% |
31,94% |
|
Értékvesztés |
-368 |
-7.229 |
|
Üzleti év nyeresége |
99.280 |
72.229 |
|
Saját tőke megtérülése (ROE) |
24,58% |
22,98% |
|
Eszközmegtérülési mutató (ROI) |
2,25% |
1,68% |
|
Nettó kamatmarzs |
4,65% |
3,45% |
|
Értékvesztési arány |
0,02% |
0,38% |
|
Eszközök összesen |
4.414.197 |
4.307.419 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések (bruttó) |
1.813.928 |
1.892.467 |
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
Ügyfélbetétek |
2.989.666 |
2.909.737 |
|
Hitel/betét mutató |
60,67% |
65,04% |
|
Bankbetétek |
492.446 |
514.060 |
|
Főbb kockázati mutatók |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésállománya |
66.185 |
68.380 |
|
Nem teljesítő hitelek |
54.938 |
60.448 |
|
Nem teljesítő hitelek aránya |
3,03% |
3,19% |
|
Nem teljesítő hitelek fedezeti aránya |
120,47% |
113,12% |
|
Értékvesztési arány |
0,02% |
0,38% |
|
Szavatoló tőkével kapcsolatos mutatók |
|
|
|
Elsődleges alapvető tőke (CET1) |
365.460 |
279.036 |
|
Kiegészítő alapvető tőke (AT1) |
46.979 |
31.445 |
|
Járulékos tőke (T-2) |
66.215 |
67.696 |
|
Szavatoló tőke |
478.655 |
378.177 |
|
Kockázattal súlyozott eszköz |
1.680.438 |
1.505.262 |
|
CET1 tőkemegfelelési mutató |
21,75% |
18,54% |
|
T1 tőkemegfelelési mutató |
24,54% |
20,63% |
|
Teljes tőkemegfelelési mutató |
28,48% |
25,12% |
|
Tőkeáttételi mutató |
6,32% |
6,81% |
|
Főbb likviditási mutatók |
|
|
|
Likviditás fedezeti mutató (LCR) |
188,90% |
188,2% |
|
Magas minőségű likvid eszközök |
1.753.038 |
.1.168.139 |
|
Nettó likviditáskiáramlás |
928.065 |
620.569 |
|
Nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR) |
145,32% |
129,23% |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
I. Elsődleges egyedi pénzügyi kimutatások
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
(7, 11) |
357.653 |
210.307 |
|
Egyéb kamatbevétel |
(7, 11) |
244.368 |
139.549 |
|
Kamatráfordítások |
(7, 11, 25) |
-402.670 |
-211.800 |
|
Nettó kamateredmény |
(7, 11, 25) |
199.351 |
138.056 |
|
Osztalékbevétel |
(11) |
1.516 |
965 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
(8) |
109.755 |
101.821 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
(8) |
-32.642 |
-30.372 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
(8) |
77.113 |
71.449 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
(9, 11) |
-12.986 |
476 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
(10, 11) |
-1.508 |
-1.780 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
(11) |
-2.951 |
264 |
|
Egyéb működési bevétel |
(12) |
1.542 |
682 |
|
Egyéb működési ráfordítás |
(12) |
-29.009 |
-23.896 |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
(15) |
-38.424 |
-30.381 |
|
Egyéb adminisztratív költségek |
(16, 25) |
-29.097 |
-26.057 |
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
-12.558 |
-10.752 |
|
Egyéb eredmény |
(13, 14) |
-5.087 |
-6.326 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
(17) |
-35.825 |
-24.914 |
|
Értékvesztés |
(6, 11) |
-368 |
-7.229 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége |
111.709 |
80.557 |
|
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
(18) |
-12.429 |
-8.328 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége |
99.280 |
72.229 |
|
|
Az üzleti év nyeresége |
99.280 |
72.229 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
B. Egyedi kimutatás az eredményről és az egyéb átfogó jövedelemről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Az üzleti év nyeresége |
|
99.280 |
72.229 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
(37) |
13.341 |
6.463 |
|
Eredménybe nem átsorolható tételek |
(37) |
4 |
7 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai |
(37) |
4 |
8 |
|
Eredménybe nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 37) |
0 |
-1 |
|
Eredménybe átsorolható tételek |
(37) |
13.337 |
6.456 |
|
Cash-flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
(10, 37) |
10.550 |
11.219 |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(10, 37) |
10.793 |
10.388 |
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(10, 37) |
-243 |
831 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
(37) |
4.106 |
-4.124 |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(37) |
2.072 |
-3.842 |
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(37) |
2.034 |
-282 |
|
Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 37) |
-1.319 |
-639 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
(37) |
112.621 |
78.692 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
C. Egyedi kimutatás a pénzügyi helyzetről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
(6, 19) |
927.844 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
97.809 |
183.111 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
164.471 |
125.838 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 22, 23, 42) |
365.884 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 21, 42) |
2.676.898 |
2.669.950 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42) |
119.623 |
191.077 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42) |
-11.289 |
-24.300 |
|
Leányvállalatokban lévő befektetések |
(44) |
2.032 |
1.850 |
|
Ingatlanok és berendezések |
(24) |
37.708 |
34.974 |
|
Immateriális javak |
(24) |
22.432 |
21.370 |
|
Halasztott adókövetelések |
(18) |
1.840 |
5.099 |
|
Egyéb eszközök |
(26) |
8.945 |
7.687 |
|
Eszközök összesen |
|
4.414.197 |
4.307.419 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
(6, 27, 28, 42) |
93.665 |
145.730 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(6, 25, 28, 29, 30, 31, 42) |
3.770.757 |
3.714.806 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42) |
126.808 |
242.488 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42) |
-64.919 |
-177.653 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
(18) |
3.410 |
5.546 |
|
Céltartalékok |
(6, 33) |
17.581 |
12.928 |
|
Egyéb kötelezettségek |
(32) |
11.079 |
11.721 |
|
Kötelezettségek összesen |
|
3.958.381 |
3.955.566 |
|
Jegyzett tőke |
(6, 35) |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
(6, 36) |
113.445 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
(40) |
46.979 |
31.445 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
(6, 37) |
22.193 |
8.852 |
|
Eredménytartalék |
(6, 39) |
91.776 |
53.667 |
|
Egyéb tartalékok |
(6, 38) |
32.143 |
22.215 |
|
Tárgyévi eredmény |
(6) |
99.280 |
72.229 |
|
Saját tőke összesen |
|
455.816 |
351.853 |
|
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
|
4.414.197 |
4.307.419 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
D. Egyedi kimutatás a saját tőke változásáról
|
A saját tőke változásának forrása |
Jegyzett tőke |
Tőke- tartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
Eredmény- tartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash- flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
|||||||
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2023.01.01-jén |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
32 |
10.754 |
-1.934 |
125.896 |
22.215 |
351.853 |
|
Üzleti év eredménye |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
99.280 |
0 |
99.280 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
4 |
9.600 |
3.737 |
0 |
0 |
13.341 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
4 |
9.600 |
3.737 |
99.280 |
0 |
112.621 |
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
0 |
0 |
15.534 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
15.534 |
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-24.213 |
0 |
-24.213 |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
0 |
0 |
15.534 |
0 |
0 |
0 |
-24.213 |
0 |
-8.679 |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-9.928 |
9.928 |
0 |
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
21 |
0 |
21 |
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
-9.907 |
9.928 |
21 |
|
Záró egyenleg 2023.12.31-én |
50.000 |
113.445 |
46.979 |
36 |
20.354 |
1.803 |
191.056 |
32.143 |
455.816 |
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
A saját tőke változásának forrása |
Jegyzett tőke |
Tőke- tartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
Eredmény- tartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash- flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
|||||||
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01-jén |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
25 |
545 |
1.819 |
64.429 |
14.992 |
276.700 |
|
Üzleti év eredménye |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
72.229 |
0 |
72.229 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
7 |
10.209 |
-3.753 |
0 |
0 |
6.463 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
7 |
10.209 |
-3.753 |
72.229 |
0 |
78.692 |
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
-3.527 |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
-3.527 |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.223 |
7.223 |
0 |
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-12 |
0 |
-12 |
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.235 |
7.223 |
-12 |
|
Záró egyenleg 2022.12.31-én |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
32 |
10.754 |
-1.934 |
125.896 |
22.215 |
351.853 |
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
E. Egyedi cash-flow-k kimutatása
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
|
99.280 |
72.229 |
|
Működési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Módosító tételek: |
|
|
|
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
12.558 |
10.752 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(13) |
32 |
2 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(11) |
-2.182 |
5.557 |
|
Nettó kamateredmény |
(11) |
-199.351 |
-138.056 |
|
ebből: amortizáció, elhatárolás és értékvesztett eszközök kamatkorrekciója |
31.905 |
-741 |
|
|
Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség/veszteség, nettó |
(12) |
-6 |
-7 |
|
Egyéb |
-31.186 |
8.111 |
|
|
Nyereségadó-ráfordítás |
(18) |
12.429 |
8.328 |
|
|
-207.706 |
-105.313 |
|
|
Működési tevékenység eszközeinek és forrásainak változása: |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
-62.624 |
-51.738 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
-38.526 |
-27.625 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
-56.047 |
40.798 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
303.446 |
213.639 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (eszköz) állományváltozása |
(10) |
204.591 |
-64.381 |
|
Egyéb eszközök állományváltozása |
(26) |
6.514 |
2.505 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(27) |
82.743 |
75.195 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(29) |
56.329 |
68.587 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (kötelezettség) állományváltozása |
(10) |
-269.168 |
90.081 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10) |
99.724 |
-108.402 |
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok állományváltozása |
(32, 33, 34) |
4.011 |
7.340 |
|
|
330.993 |
245.999 |
|
|
Kapott kamatbevétel |
(7, 11) |
605.912 |
270.929 |
|
Fizetett kamatok |
(7, 11) |
-374.657 |
-133.614 |
|
Kapott osztalék |
(42) |
1.516 |
965 |
|
Fizetett nyereségadó |
(18) |
-12.626 |
-6.622 |
|
Működési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
442.712 |
344.573 |
|
|
Befektetési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Értékpapírok beszerzése |
(20, 22) |
-328.745 |
-252.898 |
|
Értékpapírok értékesítése |
(20, 22) |
73.349 |
9.319 |
|
Egyéb részesedések értékesítése |
(22) |
-182 |
0 |
|
Ingatlanok és berendezések beszerzése |
(24) |
-6.428 |
-5.762 |
|
Ingatlanok és berendezések értékesítése |
(24) |
1.469 |
1.741 |
|
Immateriális javak beszerzése |
(24) |
-6.666 |
-6.543 |
|
Befektetési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
-267.203 |
-254.143 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
196 |
199.118 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejáratkori törlesztése |
(30) |
-142 |
0 |
|
Kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) kibocsátása |
(37) |
15.534 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(31) |
-4.310 |
-3.409 |
|
Fizetett osztalék |
(35) |
-24.213 |
-3.527 |
|
Finanszírozási tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
(45) |
-12.935 |
192.182 |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek nettó növekedése/csökkenése |
162.574 |
282.612 |
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év elején |
784.913 |
482.489 |
|
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
-19.643 |
19.812 |
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év végén |
(19) |
927.844 |
784.913 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
II. Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
A Raiffeisen Bank Zrt. (a „Bank”) 1987-ben kezdte meg működését, mint Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank. A Bank székhelye Magyarországon, a 1133 Budapest, Váci út 116-118. szám alatt található.
A Bank internetes honlapjának az elérhetősége:
https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/raiffeisen-bank-zrt.
A Bank a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) teljes körű kereskedelmi banki engedélyt kapott és pénzügyi tevékenységek széles körét végzi.
A Bankot a Raiffeisen CEE Region Holding GmbH ellenőrzi. A Bankcsoport végső anyavállalata a Raiffeisen Bank International A.G. (RBI).
A Bank a jelen egyedi pénzügyi kimutatáson kívül konszolidált pénzügyi kimutatást is készít és tesz közzé a Számviteli törvény alapján a Bankra és annak leányvállalataira (a továbbiakban együtt: a „Csoport”) vonatkozóan. A pénzügyi kimutatások elérhetősége:
https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/penzugyi-adatok.
A Bank egyedi pénzügyi kimutatása a vállalkozás folytatásának elvével készült.
A Raiffeisen Bank Zrt. a hitelintézetekre vonatkozó törvényi rendelkezések alapján 2017. január 1-től induló üzleti évtől a nemzetközi számviteli standardokat választotta az egyedi beszámolási célokra is a Számviteli törvény (továbbiakban Szt.) 177§ (55) alapján. A Bank egyedi pénzügyi kimutatásaiban első alkalommal a 2016. január 1-i nyitómérlegben alkalmazta először a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásait. A Bank egyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek.
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és annak jogelőd testülete által kibocsátott számviteli elveket, valamint a IFRS Értelmezési Bizottság és annak jogelőd testülete által kiadott értelmezéseket foglalják magukban.
Az európai egységes elektronikus formátum szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások blokkokra tagolása során felmerülő technikai okok miatt előfordulhat, hogy a jegyzetek bizonyos címkéinek tartalma nem jelenik meg pontosan az azokkal együtt szereplő konszolidált pénzügyi kimutatásokkal.
Az Igazgatóság 2024. március 25-én hagyta jóvá az egyedi pénzügyi kimutatások közzétételét.
A pénzügyi kimutatások alapvetően az eredeti bekerülési érték figyelembevételével készültek, kivéve az alábbi esetekben:
· az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken szerepelnek,
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik,
· minősített valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek,
· minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint minden nem pénzügyi eszköz és kötelezettség amortizált bekerülési értéken vagy – ahol értelmezhető –, halmozott értékcsökkenéssel és/vagy értékvesztéssel módosított eredeti bekerülési értéken jelenik meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A pénzügyi kimutatások készítése megköveteli, hogy a vezetőség olyan megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, amelyek befolyásolják a számviteli elvek alkalmazását és az eszközök, források, bevételek és ráfordítások összegét. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől.
A vezetőség egyezteti a Bank felügyelőbizottságával a kritikus számviteli politikai irányelveinek és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint a politika és becslések alkalmazását.
A becslések bizonytalanságának fő forrásai a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés melyet a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet részletez, a valós érték meghatározása melyet a (42) Valós érték meghatározása fejezet részletez, továbbá a Covid19-járvány miatti jelentős becslési bizonytalanságok, amelyeket a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet tartalmaz.
A becslések és feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések felülvizsgálata során feltárt eltérések a feltárás időszakában, illetve azt követően kerülnek megjelenítésre, ha későbbi időszakokat is érintenek.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Bank funkcionális pénzneme. Hacsak nincs eltérően jelölve, az adatok millió forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.
A 2023-ban alkalmazásra került standardmódosítások és -értelmezések nem, vagy elhanyagolható hatást gyakoroltak a Bank egyedi pénzügyi kimutatásaira.
A számviteli politika a pénzügyi kimutatások elkészítése során a Bank által alkalmazott sajátos elveket, alapelveket, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatokat foglalja magában. Az alábbiakban közzétett számviteli politika a pénzügyi kimutatásokban megjelenített minden időszakra következetesen alkalmazásra került.
A jelen pénzügyi kimutatások a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait foglalják magukban.
A Bank pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a Bank működik (funkcionális pénznem).
A funkcionális pénznemtől eltérő bármilyen más pénznemben végrehajtott ügyletek külföldi pénznemben végrehajtott ügyletnek számítanak. Az ilyen ügyleteket a Bank az ügylet napján érvényes árfolyamon számítja át a funkcionális pénznemre. A külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a Bank a fordulónapon érvényes MNB középárfolyamon számítja át magyar forintra.
A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték, valamint az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete. A valós értéken értékeltként megjelölt, külföldi pénznemben lévő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átszámítása a valós érték meghatározásának napján érvényes árfolyamon történik.
Az átszámításból eredő árfolyamkülönbözetek az eredményben kerülnek elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt tőkebefektetések átszámításából származó különbözetek kivételével, ami az egyéb átfogó jövedelemkimutatásban szerepel a valós értékelés részeként.
Az immateriális javak olyan azonosítható, nem monetáris, fizikai megjelenés nélküli eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. Értékvesztés esetében a megtérülő érték meghatározása az újraelőállítási érték alapján történik.
Az egyéb immateriális javakat lineáris módszerrel amortizálják hasznos élettartamuk alatt, amely nem haladja meg a 6 évet a használatbavételtől kezdődően. Az értékcsökkenés megszüntetésére a következő dátumok közül a korábbi időpontban kerül sor: amikor az eszközt az IFRS 5-tel összhangban értékesítésre tartott eszközként sorolják be (vagy értékesítésre tartottként besorolt elidegenítési csoportba foglalják), vagy amikor az eszköz kivezetésre kerül. Az értékcsökkenési módszerek és a hasznos élettartamok minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra kerülnek.
Az immateriális javak létrehozása érdekében felmerült személyi jellegű ráfordítások aktiválásra kerülnek, majd értékcsökkenést számolnak el utána. A későbbiekben felmerülő egyéb ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítást a felmerülés időpontjában az eredményben kerül elszámolásra.
i. Saját használatú ingatlanok
Az ingatlanok és berendezések értékelése, beleértve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat is, halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték részét képezik a közvetlenül az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó költségek. A karbantartási és javítási költségeket a Bank azok felmerülésekor az eredménnyel szemben számolja el. Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó főbb fejlesztéseket akkor jelenítik meg az adott eszköz könyv szerinti értékében, ha valószínű, hogy az adott részben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok befolynak a Bankhoz és annak költsége megbízhatóan mérhető.
Az értékcsökkenés a becsült hasznos élettartam alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra és az eredménykimutatás „Értékcsökkenés és amortizáció” során mutatja ki a Bank.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama a következő:
· saját tulajdonú ingatlanok: 50 év,
· bérelt ingatlanok: a bérelt ingatlan szerződéses feltételeinek figyelembevételével történik,
· berendezések: 3-7 év.
Földterület után nem számol el a Bank értékcsökkenést.
Az értékcsökkenési módszerek, a hasznos élettartamok és a maradványértékek minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra kerülnek. A Bank az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket értékvesztési vizsgálatnak veti alá, bizonyos események vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
Az ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó nyereség és veszteség az értékesítés bevétele és a könyv szerinti érték alapján kerül meghatározásra és az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” sorokon kerül bemutatásra az eredményben.
ii. Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok, amelyeket a Bank bérleti díjbevétel szerzése vagy értéknövelés céljából tart. A Bank a bekerülési érték modellt alkalmazza a befektetési célú ingatlanjaira. A Bank a befektetési célú ingatlanokra is lineáris értékcsökkenési leírást alkalmaz, az ingatlanok hasznos élettartama 20 év. A befektetési célú ingatlanok valós értékét az IAS 40 szerint közzéteszi, azt külső független szakértő állapítja meg, és negyedévente felülvizsgálatra kerül. A valósérték piaci adatokkal van alátámasztva.
iii. Lízingelt eszközök
A Bank az IFRS 16 Lízing standard előírásainak megfelelően a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e. A szerződés lízing, vagy lízinget tartalmaz, ha egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett. Annak megállapítására, hogy a Banknak egy szerződés alapján joga van-e egy azonosított eszköz használatának ellenőrzésére, az IFRS 16 standard előírásait alkalmazza. Ezt az irányelvet a Bank a 2019. január 1-jén vagy azt követően megkötött vagy módosított szerződésekre alkalmazza.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank alkalmazza az IFRS 16 standard által megengedett rövid futamidejű lízingekre és olyan lízingekre vonatkozó megjelenítési kivételeket, melyek esetében a mögöttes eszköz kis értékű. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült lízingdíjak a lízingfutamidő alatt lineáris módszerrel ráfordításként kerülnek elszámolásra.
A Bank mint lízingbevevő
A Bank, mint lízingbevevő egy olyan szerződés esetében, amely egy lízing összetevőn kívül további egy vagy több lízing vagy nem lízing összetevőt is tartalmaz, a szerződésen meghatározott ellenértéket a lízing összetevő relatív önálló eladási ára és a nem lízing összetevők összesített önálló eladási ára alapján rendelni hozzá az egyes lízing összetevőkhöz.
A Bank, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget jelenít meg. A használatijog-eszköz bekerülési értéken kerül megjelenítésre, mely magában foglalja lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értékét, a lízingfutamidő kezdetén vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel, a Bank kezdeti közvetlen költségeit, valamint a mögöttes eszköz leszerelésével, illetve a lízingfeltételekben előírt állapotra történő helyreállításával kapcsolatban becsült költségeket.
A Bank, mint lízingbevevő a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülésiérték-modell alkalmazásával értékeli, csökkentve bármely halmozott értékcsökkenéssel és bármely halmozott értékvesztés miatti veszteséggel; valamint kiigazítva a lízingkötelezettségnek újraértékelésével.
A Bank, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként határozza meg. A lízingdíjak a járulékos lízingbevevői kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, mely a szerződések devizanemének megfelelő kamatswap görbék alapján meghatározott alapkamat növelve a Bloomberg által publikált európai bankok fedezetlen és likvid (kereskedett) kötvényeiből származtatott felárral.
A lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettségben figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig ki nem fizetett következő összegekből állnak:
· fix díjak, csökkentve az esedékes lízingösztönzőkkel;
· változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta;
· a lízingbevevő által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek;
· a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbevevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót; és
· a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció lízingbevevő általi lehívását is tükrözi.
A lízingkötelezettség a későbbiekben amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.
A lízingkötelezettség újból meghatározásra kerülnek, amennyiben a lízingdíjak változnak. Ennek oka lehet, hogy a lízingdíjak meghatározásának alapját képező index vagy ráta megváltozik, vagy a maradványérték-garancia keretében várhatóan kifizetendő összegek megváltoznak, vagy a Bank megváltoztatja az értékelését a vételi, a hosszabbítási, illetve a megszűntetési opciók lehívására vonatkozóan vagy amennyiben a fix lízingdíjak felülvizsgálatra kerültek.
A Bank a lízingdíj újbóli meghatározásának összegét a használatijog-eszköz módosításaként jeleníti meg. Amennyiben a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke nullára csökken és a lízingkötelezettség értékelésében további csökkenés következik be, a fennmaradó újra meghatározott összeg az eredményben kerül megjelenítésre.
A Bank a mérlegben a használatijog-eszközöket a „Ingatlanok és berendezések” soron, a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg.
A Bank alkalmazza az IFRS 16 standard azon módosítását, mely a koronavírus-járvány közvetlen következtében adott engedményekre vonatkozó egyszerűsített módon való elszámolását lehetővé teszi.
Rövid futamidejű lízingek és a kisértékű eszközök lízingje
A Bank úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kis értékű. Az érintett lízingekhez kapcsolódó lízingdíjak lineáris módszerrel költségként kerülnek elszámolásra a lízingfutamidő alatt.
A nettó lízingbefektetésre az IFRS 9 standard kivezetésre és értékvesztésre vonatkozó követelményei kerülnek alkalmazásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Amennyiben a Bank a fedezetként bevont ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkezik, jogosult azt bírósági végrehajtás útján vagy anélkül értékesíteni, a saját nevében végrehajtott értékesítési eljárás keretében. Az ingatlan kényszerértékesítés tárgya is lehet, amennyiben az ingatlan tulajdonosa felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaság.
Amennyiben a Bank vételi joggal rendelkezik az ingatlan felett, a Bank követelése érvényesíthető az ingatlannal szemben. A Bank jogosult ez esetben megvásárolni az ingatlant az opciós szerződésben meghatározott vételáron, és a vételárat a követelésével szemben beszámítani, vagy egy harmadik személyt kijelölni a vételi jog gyakorlására, és a harmadik személy által fizetett vételárat beszámítani a követelésével szemben.
A hitel- és lízingügyletek felmondásakor visszavett eszközöket szakértő által meghatározott áron értékelik. A lízingből visszavett eszközöknél az értékesítést megelőzően a Bank csak a követelésre képzi meg az értékvesztést, mert később a követelést az eszközértékesítés bevételével csökkenti. Kölcsönszerződések esetében a visszavett eszközökre az értékesítés éves veszteséghányada és a jövőbeni kilátások alapján képeznek értékvesztést.
Az értékvesztés a mérlegben az „Egyéb eszközök” között, az eredménykimutatásban az „Egyéb ráfordítások”, a feloldás összege az „Egyéb bevételek” között kerül bemutatásra.
A Bank részesedései között azokat a tőkeinstrumentumokat mutatja ki, amelyek megszerzésére a Bank hosszú távú stratégiai céljaival, terveivel, illetve üzletpolitikájával összhangban kerül sor. Az így megszerzett tulajdoni részesedések és üzletrészek között lehetnek leányvállalatok, társult vállalkozások és egyéb befektetések.
A leányvállalat olyan gazdálkodó egység, amely fölött a Bank kontrollal rendelkezik, azaz mint anyavállalat jogosult a befektetést élvező cég által megtermelt változó természetű pozitív hozamokra, viseli a negatív hozam következményeit és döntéseivel képes a működését irányítani, így a hozamokat befolyásolni.
Társult vállalkozás az az entitás, amely fölött a Bank jelentős befolyással bír anélkül, hogy kontrollal rendelkezne. 2023-ban és 2022-ben a Bank nem rendelkezett ilyen részesedéssel.
A Bank azon részesedéseit, amelyek felett legalább jelentős befolyással bír, a „Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések” soron jeleníti meg. A Bank ezen részesedéseit – az IAS 27 adta lehetőséggel élve – bekerülési értéken mutatja ki, a bekerülési értéket szükség esetén halmozott értékvesztéssel csökkentve. Amennyiben értékvesztés, illetve a részesedés birtoklása során egyéb eredményjellegű tétel (pl. tőkeleszállítás) elszámolása válik szükségessé, az az egyéb átfogó jövedelemmel szemben történik.
Azokat a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumait, amelyek olyan gazdálkodó egységekben való befektetést testesítenek meg, amelyek felett a Bank sem közös ellenőrzéssel, sem jelentős befolyással nem bír, az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron mutatja be.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb, amelyek valós értéke változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra a „Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” soron.
A kötelező tartalék készpénzként történő besorolását a (19) Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
A Bank számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Bank, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Banknak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig a piacon megfigyelhető eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A valós érték meghatározása feltételezi, hogy az eszköz értékesítésére vagy a kötelezettség átruházására irányuló ügylet az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában az eszköz vagy kötelezettség szempontjából legkedvezőbb piacon megy végbe.
Az elsődleges piac az értékelendő eszköz vagy a kötelezettség tekintetében a legnagyobb volumennel és aktivitási szinttel rendelkező piac.
A legkedvezőbb piac az a piac, amely maximalizálja azt az összeget, amelyet az eszköz értékesítéséért kapnának, vagy minimalizálja azt az összeget, amelyet a kötelezettség átruházásáért fizetnének a tranzakciós költségek és a szállítási költségek figyelembevételét követően.
A valós érték meghatározása részletesen a (42) Valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzésben szerepel.
A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét és eladását a Bank a kötési időpontban jeleníti meg, amikor az eszköz vételére, illetve eladására elkötelezi magát. Szokásos módon történő vétel, illetve eladás egy pénzügyi eszköz megvásárlása vagy eladása olyan szerződés alapján, amelynek feltételei az eszköz átadását az érintett piacon érvényben lévő szabályozás vagy szokványok által általában meghatározott időtávon belül írják elő.
Minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség (beleértve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is) kezdeti megjelenítésére akkor kerül sor, amikor a Bank az instrumentumra vonatkozó szerződéses rendelkezések hatálya alá kerül. Pl. a bankokkal vagy ügyfelekkel szembeni kölcsönökből eredő követeléseket akkor jelenítik meg, amikor a készpénz folyósításra kerül a hitelfelvevő részére.
Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a Bank valós értéken értékeli, növelve vagy csökkentve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatók.
Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor sok esetben a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke).
Ha a kezdeti megjelenítés során az adott instrumentum Bank által meghatározott valós értéke eltér a tranzakciós ártól – például nem piaci kamatozású követelések (ún. off-market interest rate loans) esetében – akkor a különbözetet az instrumentum kezdeti megjelenítésekor a Bank ekképp számolja el:
a) ha a fent említett valós értéket az azonos eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó aktív piaci jegyzett ár bizonyítja, vagy olyan értékelési technikán alapul, amely kizárólag megfigyelhető piacokról származó adatokat használ, a valós érték és a tranzakciós ár különbözetét a Bank az eredményben számolja el a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” eredménykimutatás-soron,
b) minden más esetben a kezdeti megjelenítéskori valós értéket a Bank a valós érték és az ügyleti ár különbözetének elhalasztása érdekében módosítja. A kezdeti megjelenítést követően a Bank csak annyiban jeleníti meg a halasztott különbözetet nyereségként vagy veszteségként, amennyiben az valamely tényező (ideértve az időt is) olyan változásából származik, amelyet a piaci szereplők figyelembe vennének az eszköz vagy a kötelezettség árazásakor. A hitelek esetében a halasztott különbözet elszámolása az effektív kamatláb segítségével történik, míg a származékos ügyletek esetében a különbséget lineárisan számoljuk el.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
i. Pénzügyi eszközök besorolása és későbbi értékelése
Kezdeti megjelenítéskor a Bank a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Az adott eszköz számviteli besorolását egy két lépcsős értékelési metodológia biztosítja, amely megadja, hogy az egyes instrumentumtípusokat mely számviteli értékelési kategóriákba kell sorolni. A két fő lépés:
· az üzleti modell meghatározása,
· a szerződéses pénzáramok karakterisztikájának vizsgálata (Solely Payment of Principal and Interest, SPPI-teszt).
A fentieket összefoglalóan alábbi ábra mutatja be:
A pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell
A Bank üzleti modellje portfólió szinten kerül meghatározásra, mivel az tükrözi leginkább, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezeli együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében, és a management is ilyen szinten kap információkat a pénzügyi eszközökről. Az üzleti modell meghatározása során a Bank az alábbi információkat mérlegeli:
· hogyan értékelik az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben lévő pénzügyi eszközöket), és hogyan jelentik a Bank vezetőségének,
· milyen kockázatok befolyásolják az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben található pénzügyi eszközöket) és ezen kockázatok kezelésének módját,
· hogyan ösztönzik az üzleti vezetőket – az ösztönzés a kezelt vagyon valósértékén vagy a realizált szerződéses pénzáramokon alapuljon,
· a korábbi időszakok értékesítéseinek gyakorisága, értéke és időzítése, az értékesítés okai, valamint a jövőbeli értékesítési tevékenységre vonatkozó elvárások; és
· az értékesítési tevékenység és a szerződéses cash-flow-k beszedése mindegyike integráltan vagy járulékosan tartozik-e az üzleti modellhez (beszedésre tartott vagy beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell).
Beszedésre tartott (hold to collect) üzleti modell
Az üzleti modell célja a pénzeszköz vagy vagyon tartása és szerződéses cash-flow megszerzése, még akkor is, ha bizonyos eszközök értékesítésre kerülnek, vagy az értékesítés előfordulhat a jövőben.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A lentiek összeegyeztethetők a beszedésre tartott üzleti modellel, amennyiben:
· az értékesítés a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatának növekedésének következménye,
· az eladások nem gyakoriak (még ha jelentős is), vagy külön-külön és összességében is inszignifikánsak (még ha gyakori is az eladás),
· az értékesítés a pénzügyi eszköz lejáratához közel történik és az eladási bevételek megközelítőleg megegyeznek a hátralévő szerződéses cash-flow-k összegével.
Az IFRS 9 nem határoz meg számszaki útmutatást a beszedésre és értékesítésre tartott portfólióból történő értékesítések mértékére és gyakoriságára vonatkozóan. A Bank akkor tekinti az adott portfólióból történő értékesítéseket a beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modellel konzisztensnek, ha 3 éves periódus alatt a portfólió könyv szerinti értékének kevesebb, mint 10%-át értékesítik. Lejárathoz közelinek tekinti a Bank az értékesítést, amennyiben az a lejárat előtt legfeljebb 3 hónappal történik.
Beszedésre és értékesítésre tartott (hold to collect and sell) üzleti modell
A modell elsődleges célja a napi likviditás biztosítása. A portfólióba tartozó instrumentumokból eredményrealizálás egyaránt történhet a szerződéses cash-flow elemek gyűjtéséből és az instrumentumok értékesítéséből.
Egyéb üzleti modellek
· Trading portfólió: elsődleges célja a rövidtávú nyereség szerzése.
· Stratégiai célú befektetések portfólió: célja, hogy az ebbe a kategóriába kerülő tőkeinstrumentumokat hosszú távon megtartsa és az azokból származó pénzáramokat (pl. osztalék) beszedje.
· Fedezeti portfólió: olyan derivatív ügyletek, melyek fedezeti elszámolásba kerültek bevonásra, mint fedező instrumentumok.
A szerződéses cash-flow jellemzőinek vizsgálata
A Bank a pénzügyi eszköz szerződéses feltételeit elemzi annak megállapítására, hogy azok olyan cash-flow-kat eredményeznek-e, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI teszt), azaz konzisztensek-e egy alapvető kölcsönmegállapodás feltételeivel. Emiatt a tőke megegyezik a kezdeti megjelenítéskori valós értékével. A kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak (például likviditási kockázat) és költségeknek (például adminisztratív költségek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. Ez magában foglalja annak értékelését is, hogy a pénzügyi eszköznek van-e olyan szerződéses feltétele, amely módosíthatja a szerződéses cash-flow-k ütemezését. Ennek értékelésekor a Bank az alábbiakat mérlegeli:
· olyan feltételes események, amelyek megváltoztathatják a cash-flow-k összegét és ütemezését,
· tőkeáttétel,
· előtörlesztés és meghosszabbítási feltételek,
· olyan feltételek, amelyek a Bank követelését az adós bizonyos eszközeire vagy bizonyos eszközökből származó cash-flow-kra korlátozzák (pl. nemteljesítés esetén nem végrehajtható pénzügyi eszközök), és
· olyan feltételek, amelyek módosítják a pénz időértékével kapcsolatos elemet – például, ha a pénzügyi eszköz kamatlába rendszeres időközönként újra megállapításra kerül.
A pénzáram-karakterisztikák vizsgálata során a Bank a pénz időértékében bekövetkező torzulásokat is vizsgálja kvantitatív (Benchmark-test– a fenti ábrán BMT) és kvalitatív (Manual Analysis– a fenti ábrán MA) módszerekkel.
A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálatát a Bank elsősorban a pénzügyi eszközök csoportba sorolásával (klaszterezés) hajtja végre. A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálata klaszterbe nem sorolható szerződések esetén egyedileg történik.
A Bank alábbi három portfóliójában azonosított olyan szerződéses feltételeket, melyek nem felelnek meg az IFRS 9 standard szerinti alapvető kölcsönmegállapodás feltételeinek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek (CSOK – Családok otthonteremtési kedvezménye, Otthonteremtő kamattámogatott hitelek)
E magánszemélyeknek nyújtott, lakásvásárlást finanszírozó hitelek közös jellemzője, hogy a felszámított szerződéses kamat egy meghatározott részét általában a magyar állam fizeti meg a hitelt felvevő magánszemély helyett, egy meghatározott időszakon keresztül. Szintén közös jellemzője e hiteleknek, hogy a szerződéses kamat meghatározott időszakonként árazódik át (ez az időszak 3, 5 és 10 év lehet) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. („ÁKK”) által rendszeresen közzétett, államkötvény, illetve diszkontkincstárjegy-aukciókon kialakuló hozamok átlagának („ÁKK átlaghozamok”) a függvénye. A szerződéses kamat megállapítására szolgáló képletben az ÁKK átlaghozamokat 1,3-del szorozza a Bank, majd az így kapott értékhez egy kockázati felárat ad hozzá. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Bank olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért az otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Hitelprogramok
A hitelprogramok kapcsán adott vállalkozási hitelek kamatának közös jellemzője, hogy a hitel devizaneme és a báziskamat megállapítására szolgáló ráta devizaneme eltér (currency mismatch). Az IFRS 9 szerint az eltérő devizák miatt a hitelekből adódó szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőkét, illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetéseket tartalmazzák.
Babaváró kölcsön
A babaváró kölcsön a magyar kormány családvédelmi akciótervének része. A program 2019 júliusában indult és eredetileg 2022 decemberében zárult, de a zárás előtt 2024 év végéig meghosszabbításra került.
A program keretében a házaspárok maximum 10 millió forint állami támogatású hitelt vehetnek fel azzal a feltétellel, hogy öt éven belül legalább egy gyermekük születik. További állami támogatás jár tartozás-elengedés formájában a második gyermek születése után (30% tartozás-elengedés) és a harmadik gyermek után (teljes tartozás-elengedés). A kölcsön a kölcsönfelvevő számára kamatmentes, ők csak a tőkét és a garanciadíjat fizetik. Az állami kamattámogatás az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke. Szerződésszegés esetén az ügyfélnek 120 napon belül vissza kell fizetnie a kamattámogatást és a kölcsön kamatozóvá válik, a kamat mértéke pedig az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke lesz. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Bank olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért a babaváró kölcsön esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
Számviteli besorolás
Amortizált bekerülési értéken értékelt
A Bank a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken (AAC, At Amortized Cost) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt
Az adósságinstrumentum típusú pénzügyi eszközeit a Bank az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken (FVOCI, at Fair Value Through Other Comprehensive Income) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját (beszedésre és értékesítésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kezdeti megjelenítéskor a Bank visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy egy nem kereskedési célú és leányvállalatba, közös vezetésű vállalkozásba, társult vállalkozásba történő befektetésnek nem minősülő tőkeinstrumentum valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. Ezt a döntést instrumentumonként külön-külön hozza meg a Bank.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Minden egyéb – tehát nem amortizált bekerülési értéken, vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt – pénzügyi eszközt a Bank eredménnyel szemben valós értéken értékeltként (FVTPL, at Fair Value Through Profit and Loss) sorol be.
A Bank emellett a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek).
ii. Pénzügyi kötelezettségek besorolása és későbbi értékelése
A Bank a pénzügyi kötelezettségeket, a pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek kivételével, amortizált bekerülési értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartoznak a kereskedési célú nem származékos pénzügyi kötelezettségek, a számvitelileg fedezeti kapcsolatba nem vont származékos pénzügyi kötelezettségek.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kezdeti megjelenítést követő valós érték változásait a Bank az eredményben jeleníti meg.
Amortizált bekerülési értéken értékelt
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek bekerülést követő értékelése az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik.
iii. Átsorolások
A Bank akkor, és csak akkor sorolja át az érintett pénzügyi eszközeit, ha megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelljét.
Amennyiben a Bank átsorolja pénzügyi eszközeit, az átsorolást az átsorolás időpontjától kezdve, a jövőre nézve kell alkalmaznia. A Bank az átsorolás időpontjának az üzleti modell megváltozását követő első negyedéves beszámolási időszak első napját tekinti. A Bank nem állapítja meg újra a korábban már megjelenített nyereségeket, veszteségeket (az értékvesztés miatti nyereségeket és veszteségeket is beleértve) és kamatokat.
A pénzügyi kötelezettségek átsorolása nem lehetséges a kezdeti megjelenítésük után.
A származékos pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a határidős devizaszerződések, a kamatlábswapok, a határidős kamatláb-megállapodások, a futures és a (vásárolt és kiírt) opciós szerződések. A származékos termékek kezdeti megjelenítése és későbbi értékelése valós értéken történik.
A Bank egyrészt kereskedési céllal, másrészt kamat- és devizakockázat fedezésére köt ilyen ügyleteket. A Bank minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. A használt instrumentumok közé kamatlábswapok, különböző valuták kamatlábaira kötött kamatcsere-ügyletek, határidős szerződések és opciók tartoznak. A Bank a fedezeti ügyletek elszámolására az IAS 39 előírásait alkalmazza.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank rendelkezik olyan strukturált kibocsátott kötvénnyel, amely egyszerre tartalmaz kötelezettségelemet és beágyazott származékos terméket, amelyek értéke kölcsönösen összefügg egymással. A beágyazott származékos termékeket elkülönítik, amennyiben azok gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek egyértelmű és szoros kapcsolatban az alapszerződés jellemzőivel és kockázataival; a beágyazott származékos termék kondíciói megfelelnének egy önálló származékos termék meghatározásának, ha különálló szerződésben lennének; továbbá a kombinált szerződést nem valós értéken értékelik. Az ilyen beágyazott származékos termékeket a Bank valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökbe beágyazott származékos termékek soha nem kerülnek elkülönítésre. Ebben az esetben a hibrid instrumentum egésze kerül értékelésre az SPPI teszt részeként.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. Az IAS 32.42 szerint a különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnének a pénzügyihelyzet-kimutatásban nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat. A Bank nettósítási keretmegállapodásai csak bizonyos feltételek esetén érvényesíthetőek, ezért a pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó módon szerepelnek a pénzügyihelyzet-kimutatásban.
A Bank az egydevizás és kétdevizás kamatcsere ügyletek kamatait – függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredmény” soron számolja el.
Bizonyos származékos instrumentumok, például az FX swap és FX forward ügyletek
esetén nem szerepel szerződésben rögzített kamatrész, de a valós értéküket a
kamatmozgások befolyásolják (például a kamatkülönbözet alapján számított
forward pontok). Ha ezeket a derivatívákat gazdasági fedezeti kapcsolatban
használják az alapügylet kamatkockázatának a fedezésére, akkor az azt
megfelelően tükröző implicit kamatrész a „Nettó kamateredmény” soron
jelenik meg, hogy helyesen tükrözze a tranzakció gazdasági tartalmát, melynek
célja az alapügylet kamatbevételének/-ráfordításának korrekciója.
A Bank az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt, valamint 2023.01.01-től a trading célú FX swap és FX forward ügyletek implicit kamateredményét a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki.
A Bank bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Bank formálisan dokumentálja a fedezeti ügyletet vagy ügyleteket és a fedezett ügylet vagy ügyletek közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Bank a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Covid19-járvány okozta gazdasági károk miatt esetlegesen fellépő likviditási nehézségek enyhítésére moratórium elrendelésére került sor a kormányzat részéről. A moratórium hatálya alá tartozó és egyúttal fedezeti elszámolásba bevont hitelek esetében az új cash-flow profil megváltozott kamatkockázatát a Bank derivatív eszközökkel menedzseli. A cash-flow profil módosulásából eredő valósértékváltozást a Bank a fedezési költség változásának tekinti és ilyen értelemben ez nem befolyásolja a fedezeti kapcsolatok retrospektív hatékonyságát.
Valósérték-fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére, amely a nettó eredményt érintheti, akkor a származékos ügylet elhatárolt kamattal csökkentett valós érték változása közvetlenül elszámolásra kerül az eredményben, a fedezett ügyleten keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változással együtt a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A valósérték-fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamatai a „Nettó kamateredmény” soron jelennek meg.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésre kerül vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Bank a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja. Az effektív kamatláb módszerrel értékelt fedezett ügyleteknek addig elszámolt módosítását a hátralévő futamidő során az eredményben kell amortizálni az újraszámolt effektív kamatláb alkalmazásával.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank fix kamatozású hiteleket, betéteket, fix kamatozású kibocsátott, valamint vásárolt kötvényeket fedez valósérték-fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyletekkel. A fedezeti kapcsolat megvalósul mikró, illetve makró, azaz portfólió szinten is. Az utóbbi esetben modellezett folyószámla-állományt, valamint fix kamatozású hitelportfóliót von be fedezeti kapcsolatba a Bank.
Cash-flow fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség pénzáramainak változékonyságából eredő olyan kitettség fedezésére, ami a fedezett tétellel kapcsolatos beazonosítható kockázatnak tulajdonítható, akkor a származékos ügyleten képződött, elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési nyereségnek vagy veszteségnek azt a részét, amely hatékony fedezetként került meghatározásra, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, a nem hatékony részt pedig a nettó nyereségben vagy veszteségben kell szerepeltetni a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A cash-flow fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamatai a „Nettó kamateredmény” soron jelennek meg.
A Bank kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésére kerül, vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Bank fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja attól az időponttól, amikor a fedezeti kapcsolat hatékonysága megszűnt. A Bank az átfogó jövedelemben felhalmozódott nyereség vagy veszteség komponenseket azon időszakokban vezeti át, melyek során az eszköz vagy kötelezettség hatással van az eredményre, illetve, ha nem látja annak a lehetőségét, hogy az átfogó jövedelemben elszámolt veszteség egésze vagy egy része megtérüljön, akkor azt egy összegben átvezeti az eredménybe és a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutatja ki.
A hatékonytalanság forrása
· A kamatkockázat swap ügyletekkel való fedezése miatt származhat hatékonytalanság derivatív ügyfél hitelkockázatából, amely a fedezett ügyletben nem jelenik meg. Ezt a kockázatot a Bank azzal minimalizálja, hogy magas hitelminősítésű ügyfelekkel köti a fedező swapokat.
· Különböző amortizációs tulajdonságok a fedezett és fedező ügyletek között, illetve eltérő névérték.
· Esetlegesen eltérő diszkontgörbével való kiértékelése a fedezett és a fedező ügyletnek a valós érték meghatározásában.
· Hatékonytalanság származhat a különböző indulási/lejárati dátumok miatt a fedező és fedezett ügyletek között.
A várható hitelezési veszteségek meghatározása olyan számviteli becsléseket igényel, amelyek definíció szerint ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel.
A Bank a várható hitelezési veszteségeket a teljes futamidő alapján vizsgálja az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott és az az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartozó hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumokra, a hitelkeretekből eredő kitettségekre, a lízingkövetelésekre és a pénzügyi garancia szerződésekre vonatkozóan. A Bank ezekre a várható veszteségekre valamennyi beszámolási időpontra értékvesztést (pénzügyi eszközök esetén) vagy céltartalékot (hitelkeretek, pénzügyi garancia szerződés esetén) képez.
A Bank nem jelenít meg értékvesztést a tőkeinstrumentumokra vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése
A Bank a várható hitelezési veszteségek tekintetében az alábbi értékelési kategóriákba sorolja az eszközeit:
Teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (Stage 1 besorolás)
A Stage 1 besorolású pénzügyi instrumentumokra 12 havi várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges, amely az élettartam alatti várható hitelezési veszteség része: azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a pénzügyi kimutatások fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok (Stage 2 besorolás)
Olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett vagy egyéb jelentős kockázatot jelző minőségi kritériumok állnak fenn. A Stage 2 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges. Az élettartam alatti várható hitelezési veszteség a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség.
Értékvesztett pénzügyi instrumentumok (Stage 3 besorolás)
Értékvesztett minősítést kap az a kitettség, amely esetében fennáll annak objektív bizonyítéka, hogy az adós nem fog tudni eleget tenni a Bank felé fennálló fizetési kötelezettségei teljesítésének. A Stage 3 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges (lásd ennek meghatározását fentebb).
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (Purchased or Originated Credit Impaired, POCI besorolás)
POCI pénzügyi eszközök azok, amelyek a könyvekbe való bekerülésükkor értékvesztettnek minősülnek. A Bank esetében vásárlással, vagy olyan szerződésmódosítás esetén kerülhetnek POCI pénzügyi eszközök a könyvekbe, amely szerződésmódosítás az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésével, és egyidejűleg a módosított pénzügyi eszköz könyvekbe való felvételével jár. POCI pénzügyi eszközök esetében azok bekerülésétől a könyvekből való kivezetésükig élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges.
Alacsony hitelkockázatú pénzügyi eszközök
A Bank a befektetési fokozatú állampapírok esetén alkalmazza csak ezt a besorolást, melyre a Bank 12 havi várható hitelezési veszteséget jelenít meg minden esetben, tehát abban az esetben is, ha azok hitelkockázata a kezdeti megjelenítésük óta lényegesen növekedett. Befektetési fokozatúnak a Bank azon állampapírokat minősíti, amelyekre a külső hitelminősítők AAA és BBB- (Standard & Poor’s, Fitch), illetve Aaa és Baa3 (Moody’s) minősítést adtak.
Jelentős növekedés a hitelkockázatban („Stage 2-be történő mozgás”)
A Bank akkor tekinti a pénzügyi instrumentum hitelkockázatának jelentős növekedését a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése óta bekövetkezettnek, amikor az alábbi mennyiségi, minőségi vagy felmondási kritériumok közül egy vagy több teljesült.
Mennyiségi kritériumok
A Bank elsődleges indikátorként mennyiségi kritériumokat alkalmaz az összes portfólió hitelkockázatának jelentős emelkedésére vonatkozóan. A kvantitatív besoroláshoz a Bank összehasonlítja az aktuális és ez eredeti hátralévő futamidőre vonatkozó nemteljesítési valószínűséget. A jelentősnek tekintett nemteljesítési valószínűség (Probability of Default, PD) növekmény szegmensenként eltérő, non-retail szegmensek esetében alapesetben 250%, amely egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek esetében minimum 150%-ig csökkenhet összhangban az anyabanki előírásokkal. A lakossági (magánszemély és mikrovállalat) szegmens esetén az ügylet eredeti és aktuális hitelminősítése (ratingje), a hátralévő futamideje és a nemteljesítési görbe alapján határozódik meg a jelentős PD növekmény. A jelentős portfólióromlás az ügylet folyósításakor a futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség és az aktuális futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség hányadosa) alapján került meghatározásra a lakossági portfólió termékei szerint megbontva.
Minőségi kritériumok
A Bank minőségi kritériumokat használ másodlagos mutatóként az összes lényeges portfólió hitelkockázatának jelentős növekedésének meghatározásához. A Stage 2-be történő mozgás akkor történik, ha az alábbi kritériumok teljesülnek.
A szuverén, banki, vállalati, pénzügyi intézmények, a helyi és regionális önkormányzati portfóliók esetében, ha a hitelfelvevőre vonatkozóan teljesül az alábbi kritériumok közül egy vagy több:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· 30 napon túli késedelem,
· az ügyfél hitelkockázati státusza miatt megkülönböztetett kezelést igényel,
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· az IFRS és az anyabanki szabályozással összhangban az olyan ügyletek, ahol a Bank egyéb Stage 2 indikátorral nem azonosítható, statisztikai modellek segítségével nem modellezhető, jelentősen megnövekedett hitelezési kockázatot azonosít: azon ügyfelek esetében, amelyekre a (6.2) fejezetben leírt post model adjustment modell jelentős mértékű rating romlást feltételez, automatikus a Stage 2 -be való átsorolás.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének vizsgálata magában foglalja az előretekintő információkat, és negyedévente kerül meghatározásra a Bank valamennyi nem lakossági portfóliójában.
Lakossági (magánszemély és mikrovállalat) portfóliók esetében, ha a hitelfelvevő az alábbi kritériumok közül egyet vagy többet teljesít:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· szakértői megítélés,
· 30 napon túli késedelem,
· nemteljesítési (default) esemény az ügyfél másik ügyletén,
· az ügylet vagy ügyfél IRB módszertan szerint minősítendő, de besorolatlan kategóriába esik.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének megítélése magában foglalja az előretekintő információkat és a Bank lakossági portfólióira ügyletszinten, havi rendszerességgel valósul meg.
A Covid19 miatti hitelkockázatnövekedés leírása a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben található.
Értékvesztett hitelek definíciója („Stage 3-ba történő mozgás”)
Nem lakossági ügyfelek esetén összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, a Bank abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
Mennyiségi kritériumok
A hitelfelvevő lényeges, több mint 90 napos késedelemben van a szerződéses fizetési kötelezettségéhez képest. A több, mint 90 napot meghaladó késedelmű ügyfelek nem Stage 3-ban történő feltüntetésre nincs lehetőség.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a késedelem eléri a 180.000 Ft-ot és a késedelem az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli összes követeléshez viszonyított aránya eléri az 1%-ot a teljes kitettséghez viszonyítva.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Nem lakossági ügyfelek esetében várható nemfizetés miatt defaultossá válik az ügyfél az alábbi esetekben:
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) vagy bíráság által felügyelt szerkezetátalakítási eljárás indul az ügyféllel szemben,
· a Bank a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondja,
· a Bank a tartozást pénzügyi nehézségek fennállása miatt lényeges veszteség mellett átstrukturálja, a fent említett 1%-os lényegességi határ alkalmazása mellett,
· a Bank az ügyfélen hitelezési veszteséget szenved el, vagy pénzügyi nehézségek és megemelkedett hitelkockázat miatt az eszközt veszteséggel értékesíti (jellemzően ezek nem elsődleges defaultok),
· pénzügyi szervezetek esetén a felügyeleti engedély visszavonásra kerül,
· fizetési moratórium egy országban.
Egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése esetén: A várható veszteség vizsgálat érdekében a Bank a pénzügyi nehézséggel érintett ügyfelek kiszűrésére korai komplex, kvalitatív és kvantitatív jelzéseken alapuló figyelmeztető rendszert és folyamatot alkalmaz, mely során pénzügyi indikátorok segítségével vizsgálja az ügyfél várható veszteségének és várható megtérülésének viszonyát.
Minden IFRS szerint értékvesztett ügyfelet nemteljesítőnek minősít a Bank és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Bank valamennyi nem lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan, és összhangban vannak a belső hitelkockázat-kezelési célú nemteljesítés fogalmával. A default definíció következetesen került alkalmazásra a Bank default valószínűségre (Probability of Default, PD), a default-kori kitettségre (Exposure at Default, EAD), és a nemteljesítéskor várható veszteségére (Loss Given Default, LGD) vonatkozó modelljeiben.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok, a várható veszteség valószínűsítése nem indokolt és nem állnak fenn megalapozott aggodalmak az adósságszolgálat problémamentes teljesítését illetően legalább 3 hónapos vagy az átstrukturált hitelek esetén annál hosszabb ideig, de legalább egy évig tartó időszakon keresztül.
A 2020-as, koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt törvényben szabályozott adósságszolgálatra vonatkozó fizetési moratóriumban történő részvétel nem automatikus indikátora a nemteljesítésnek. A 2021-ben kezdődött két fizetési moratórium (moratórium 2 és moratórium 3), illetve a 2022-ben történt moratórium hosszabbítás (moratórium 4) és a 2022-ben újonnan indult agrárfinanszírozási kitettségekre vonatkozó moratórium, valamint a KKV kamatstop (részletesen bemutatva az 5.2-es pontban) igénybevétele esetén a Bank egyedileg értékelte a résztvevő ügyfelek esetlegesen megromlott likviditási és pénzügyi helyzetét, és amennyiben ilyen helyzet állt fenn, a moratóriummal érintett ügyfeleket újratárgyaltnak tekintette és értékvesztéstesztet végzett az esetleges várható nemfizetési helyzet azonosítása céljából. Az értékvesztés-teszten azonosított ügyfelek esetében nettó jelenérték kalkulációt végzett a Bank, és azon ügyletek esetében, ahol a jövőbeni várható törlesztések nettó jelenértéke várhatóan nem fedezi az aktuális kitettséget, nemteljesítő státuszt (default) azonosított és Stage 3-ba sorolta az adott ügyfelet. A fent részletezett vizsgálatokat a Bank külön-külön is elvégezte az egyes (2, 3, 4 és agrárfinanszírozási) moratóriumokban és KK kamatstop programban résztvevő ügyletek esetében.
A moratórium során a késedelmes napszámítás felfüggesztésre kerül a moratórium hatálya alá tartozó kitettségek vonatkozásában.
Lakossági ügyfelek esetén a Bank abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
Mennyiségi kritériumok
Az adott pénzügyi eszköz lényeges, több mint 90 napos késedelemben van a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő fizetési kötelezettségéhez képest.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő késedelem eléri a 100 euró bank által forintban meghatározott ellenértékét és az ügyleti (mikrovállalatok esetében ügyfél) teljes (késedelmes és nem késedelmes) kitettség 1%-át.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Lakossági ügyfelek esetében várható nem fizetés miatt defaultossá válik az ügylet (mikrovállalatok esetében ügyfél) az alábbi esetekben:
· az adós elhunyt,
· az adós csalást követett el,
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· követelést a magas hitelkockázat miatt értékesítette a Bank,
· finanszírozási szerződés azonnali hatállyal történő felmondása,
· tartozás pénzügyi nehézségek fennállása miatti átstrukturálása,
· egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése,
· cross-default ok áll fenn, azaz egy ügyfél másik ügylete vagy egy másik ügyfél defaultja defaultot okoz egy adott ügyletnél.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapon vagy az átstrukturált hitelek esetén legalább egy éven keresztül, és az ügyfél minden egyéb kikerülési kritériumot teljesít.
Minden értékvesztett (a fogalom meghatározását lásd fentebb) ügyletet nemteljesítőnek minősít a Bank és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében. A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Bank valamennyi lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A várható hitelezési veszteségek értékelése
A várható hitelezési veszteség az az elfogulatlan módon számszerűsített és valószínűséggel súlyozott összeg, ami tükrözi a pénz időértékét, valamint azokat az ésszerű és indokolható információkat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre állnak múltbeli eseményekről, aktuális körülményekről és a jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzésekről.
Specifikusabban, a Bank a következőképpen értékeli a várható hitelezési veszteségeket:
Stage 1 és Stage 2 hitelkockázati kitettségek esetén: Az adott hónapra vonatkozó várható marginális hitelezési veszteség a PD, az LGD és az EAD szorzatának összege. A fenti számítás hatékonyan becsüli a várható hitelezési veszteségek jövőbeli értékeit, amelyekből ezután jelenértéket számítunk a fordulónapra vonatkozóan. Ezután a várható hitelezési veszteségek kiszámolt értékeinek előretekintő forgatókönyv alapján történő súlyozására kerül sor.
A Stage 3-as kategóriába sorolt hitelkockázati kitettségek tartalékainak becslésére a Bank különböző modelleket alkalmaz:
· A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
· A lakossági hitelek esetében a Stage 3-as besorolásnak megfelelő várható hitelezési veszteséget a legvalószínűbb vártható veszteségnek (BEEL, Best Estimate of Expected Loss) közvetett költségekkel kiigazított, konzervatív pótlékokat (add-on-okat) nem tartalmazó statisztikai becslése alapján számítjuk ki.
Diszkontráta
A Bank a várható hitelezési veszteségek számításánál a következő diszkontrátákat alkalmazza:
· nem értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (nem POCI) pénzügyi eszközök: eredeti vagy aktuális effektív kamatláb,
· értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (POCI): hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatláb,
· le nem hívott hitelkeretek: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· pénzügyi garanciák: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Bank kronologikus elemzést végez, és meghatározza a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat az egyes portfóliók tekintetében.
Ezen gazdasági változók köre és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhat. Az elemzés során szakértői becslést is alkalmaz a Bank. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv”) a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. Non-retail szegmensben ezen gazdasági változók hatása a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozódik meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a defaultrátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
Lakossági portfóliók esetén a Bank ezen gazdasági változók alapján egy makromodellt használ a várható bedőlési valószínűségek becslésére, ezen makromodell alapján előre vetített PD változás hatása hároméves periódusra vonatkozik, utána egy egyéves átmeneti időszakban visszatér az eredeti PD görbéhez.
Az alap gazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, a várható eltérések megragadása érdekében. A Bank arra a következtetésre jutott, hogy három forgatókönyv megfelelően rögzíti a várható eltéréseket. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2023-ban változatlan maradt.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, ezért a tényleges kimenetelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Bank úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Bank különböző portfólióira vonatkozóan. A tárgyévi és összehasonlító időszaki várható hitelezési veszteségek meghatározásakor alkalmazott jövőbe tekintő információk a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Bank a várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztést az alábbiak szerint jeleníti meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban:
· az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében: az eszköz bruttó könyv szerinti értékéből történő levonással;
· a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciaszerződések esetében: céltartalékként;
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén: a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés-állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Bank, valamint a kiegészítő megjegyzésekben bemutatja ennek összegét.
A hitelek és adósságinstrumentumok (részlegesen vagy teljes mértékben) leírásra kerülnek, amennyiben a Bank észszerűen nem várja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését. Általában ez a helyzet, ha a Bank úgy ítéli meg, az adósnak nem áll rendelkezésre elegendő bevételforrás, amely a leírással érintett összeg visszafizetésére alkalmas cash-flow-t generálna.
A Bank a jogi igényérvényesítési eljárásban érintett, nem magánszemély ügyféllel szemben fennálló követelések leírásáról az alábbi szempontrendszer alapján dönt:
· a jogi igényérvényesítési eljárás (felszámolás, végrehajtás) során a követelés behajthatatlannak lett minősítve,
· a fennálló tartozásból várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit,
· vagy a felszámolási eljárásban a hitelezői besorolás alapján a Bank várható megtérülése nulla.
A Bank nem magánszemélyek esetén alkalmazza az IFRS 9 részleges leírásra vonatkozó bekezdéseit, amennyiben a teljes kintlévőség megtérülésére nem lehet számítani a folyamatban lévő igényérvényesítés alapján vagy az ügyfél működési pénzáramlásainak hiányában; ebben az esetben a meglévő értékvesztés erejéig részleges leírást hajt végre. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.
Nem magánszemély ügyfelek esetén lehetőség van követelések elengedésére, ami szintén kivezetési eseménynek minősül. Elengedésre az ésszerű gazdálkodás követelményének teljesülése esetén kerülhet sor. Az észszerűség kritériumai között nem csak üzleti, gazdasági megfontolások állhatnak, hanem bármilyen természetű érvelés lehet ésszerű, mint pl. jogi, technikai, technológiai érdekek egyebek között.
Magánszemély esetén abban az esetben alkalmazható leírás, ha az ügyletből várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit és az ügylet behajthatatlannak lett minősítve.
A hitel leírása vagy elengedése a tárgyévi eredménykimutatásban, a hitel számviteli kategóriájának függvényében az „Értékvesztés” (amortizált bekerülési értéken értékelt vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) vagy a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron (eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) kerül elszámolásra. A már leírt pénzügyi eszközökből származó megtérüléseket a Bank szintén ezeken az eredménysorokon számolja el.
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok, vagy a Bank átadja a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramainak átvételére vonatkozó jogokat egy olyan ügylet keretében, amelyben lényegileg a pénzügyi eszköz tulajdonjogából származó összes kockázatot és hasznot átruházza. Az átadott pénzügyi eszközben a Bank által létrehozott vagy megtartott bármilyen érdekeltség önálló eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Bank olyan ügyleteket is köt, amelyek során a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített eszközöket ruház át, de teljes egészében vagy részben megtartja az átadott eszközöknek vagy azok egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát. Amennyiben a Bank az összes vagy lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, az eszköz nem kerül kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból. Az összes vagy lényegileg összes haszon és kockázat megtartása melletti eszközátadások közé tartoznak például az értékpapír-kölcsönzési és – visszavásárlási ügyletek, valamint az értékpapírosítás.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az egyidejű teljes hozamcsere-ügylet megkötésével átruházott eszközök – a repóügyletekhez hasonlóan – fedezett finanszírozási ügyletként kerülnek elszámolásra.
Olyan ügyletek során, amikor a Bank nem tartja meg, és nem is ruházza át lényegében a pénzügyi eszköz tulajdonlásával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot, az eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a Bank nem tartja meg az eszköz feletti ellenőrzést. Amennyiben lényegileg az összes kockázat és haszon a Banknál marad, a megtartott jogok és kötelmek önálló eszközként, illetve kötelezettségként kerülnek kimutatásra az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” vagy az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron az adott ügylet irányának típusától függően. Amennyiben a tranzakció során a Bank megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, akkor az eszköz a folytatódó részvételből következő kitettség mértékéig kerül továbbra is kimutatásra, amit az határoz meg, hogy milyen mértékben kitett a Bank az átruházott eszköz értékében bekövetkezett változásoknak.
Bizonyos ügyleteknél a Bank megtartja azt a kötelmet, hogy díj ellenében kezelje az átadott pénzügyi eszközt. Az átadott eszközt teljes egészében kivezetik, ha megfelel a kivezetési kritériumoknak. A szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban eszközt kell kimutatni, amennyiben a szolgáltatási díj magasabb a szolgáltatás értékénél, illetve forrást, ha alacsonyabb annál.
A Bank értékpapír-vásárlásokat (-eladásokat) hajt végre lényegében azonos értékpapírok bizonyos jövőbeni időpontban rögzített áron történő viszonteladására (visszavásárlására) vonatkozó megállapodások keretében. A jövőbeni időpontban történő viszonteladási elkötelezettséggel vásárolt értékpapírokat nem jelenítik meg értékpapírként. A kifizetett összegeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron jelenítik meg és úgy mutatják be, mint amelynek biztosítéka a mögöttes értékpapír. A visszavásárlási megállapodás keretében eladott értékpapírok továbbra is az értékpapírok között szerepelnek és kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Az értékpapírok átadásával kapcsolatos kötelezettségeket a Bank az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között jeleníti meg. Az eladási és visszavásárlási ellenértékek közötti különbözetet időarányosan jelenítik meg az ügylet időtartama alatt, és az egyéb kamatbevételben vagy a kamatráfordításokban mutatják ki.
A Bank bizonyos pénzügyi eszközöket a kapcsolódó kockázatok portfólióba történő besorolásával értékpapírosít. Az értékpapírosítás olyan ügylet, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amelyre az alábbiak közül mindkettő teljesül: az ügylet keretében eszközölt kifizetések a kitettség vagy kitettségek halmazának teljesítése függvényében alakulnak és az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását az ügylet futamideje alatt. A hagyományos értékpapírosítás lehetővé teszi a hitelek egy csoportjának újrafinanszírozását azáltal, hogy forgalomképes értékpapírrá alakítja át azokat. Ebben az esetben valódi követelésátruházás történik és az eszközök és a kockázatok teljesen vagy részben kikerülnek az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A szintetikus értékpapírosítás során a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek a Bank kitettségei maradnak.
2022. december 23-án a Bank egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Bank megtartotta. Mivel a hitelekből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogokat a Bank megtartotta, továbbá megtartotta valamennyi érintett hitel egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát, ezért az IFRS 9 alapján a hitelek nem kerülnek kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból.
A pénzügyi kötelezettségeket akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelmek teljesülnek, törlésre kerülnek vagy lejárnak.
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének eredménye a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” és a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
Pénzügyi eszközök
Amennyiben a Bank egy pénzügyi eszközt újratárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cserél minden esetben értékelést hajt végre. Ennek alapján, ha az újratárgyalt cash-flow-k lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses cash-flow-itól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül a könyvekből és helyette az új eszköz kerül felvételre az újratárgyaláskor érvényes valós értéken. A kivezetett pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke és a valós értéken a könyvekbe felvett pénzügyi eszköz értéke közötti különbözet az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank a lényegességet minőségi és mennyiségi kritériumok mentén vizsgálja.
Minőségi kritériumok:
· devizanem változása, amennyiben nem szerepelt a szerződésben a különböző devizanemekben történő lehívás,
· pénzügyi instrumentum változása (pl. hitel kötvénnyé alakul vagy átstrukturálás során folyószámlából hitel keletkezik),
· SPPI tesztet sértő kitétel szerződésbe iktatása/eliminálása.
Mennyiségi kritériumok:
· az ügylet cash-flow-val súlyozott átlagos hátralévő futamideje kumulatívan számolva legalább 2 évvel és az eredeti futamidő legalább 50%-ával változik (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve),
· a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékétől legalább 10%-kal és nem lakossági ügyletek esetében legalább 100.000 EUR-val, lakossági ügyletek esetén legalább 2.000 EUR-val eltér (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve).
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi eszközből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi eszköz kivezetését. Ebben az esetben a Bank újraszámolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményben. Amennyiben a módosításra az adós pénzügyi nehézségével összefüggésben került sor, a módosítási miatti nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban, az „Értékvesztés” soron kerül bemutatásra. Egyéb esetekben, a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Bank.
A moratórium hatálya alá eső szerződések esetében a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke és az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékének különbsége nem haladta meg a 10%-ot, ezért a moratórium nem jelentős újratárgyalásnak tekinthető és ennek megfelelően a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Bank, a mérleg oldalon pedig a kitettség bruttó értéke került módosításra.
A módosítás kapcsán elszámolt, az új eszköz valós értékének meghatározása során figyelembe vett díjak és a megtérített tranzakciós költségek az új kitettség amortizált bekerülési értékét módosítják. Az egyéb tranzakciós költségek a kivezetésből származó eredményében kerülnek megjelenítésre.
Pénzügyi kötelezettségek
A Bank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek (a lényegességi feltételek megegyeznek a pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételekkel). Ebben az esetben a módosított feltételeknek megfelelő új pénzügyi kötelezettséget a Bank a módosítás időpontjában érvényes valós értéken jeleníti meg. A megszűnt pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke és az új, módosított pénzügyi kötelezettség valós értéke közötti különbözetet a Bank az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron, kerül elszámolásra.
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Bank újraszámolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az „Egyéb eredmény” soron.
A módosítás kapcsán elszámolt tranzakciós költségek és díjak a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét módosítják, amennyiben a szerződésmódosítás nem eredményez kivezetést.
Amennyiben a szerződésmódosítás a módosított pénzügyi kötelezettség kivezetését eredményezi, a módosításhoz kapcsolódó tranzakciós költségek és díjak általában az eredményben számolandók el, azt az esetet kivéve, amikor egyértelműen bizonyítható, hogy azok kizárólag a módosítás miatt a könyvekbe felvett pénzügyi kötelezettséghez kapcsolónak.
A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben történő beszámítására és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon történő megjelenítésére abban az esetben kerül sor, amennyiben jogilag érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek egymással szemben történő beszámítására, és szándék van a nettó alapon történő rendezésre, vagy arra, hogy egyidejűleg történjen meg az eszköz realizálása és a kötelezettség rendezése.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A betétek, a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek alkotják a Bank adósságfinanszírozási forrásait.
A betétek, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken, majd a későbbiekben amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával történik.
A Bank céltartalékot mutat ki, ha múltbeli események következtében meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni. A céltartalékok meghatározása a várható jövőbeli cash-flow-k diszkontálásával történik, a pénz időértékére és adott esetben a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával.
A kiáramlások várható ütemezése a Bank által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ, ami a hitelkeretek és garanciák esetén a lejáratáig bármikor, míg a peres kötelezettségek esetén a perzárást követően várható.
Minden függő kötelezettség szerepel a pénzügyi kimutatásokban függetlenül attól, hogy a kötelem kiegyenlítésével kapcsolatos gazdasági hasznok kiáramlása valószínű vagy sem.
A pénzügyi garancia kötelezettségek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, majd a kezdeti valós értéket amortizálják a pénzügyi garancia futamideje alatt. A garanciakötelezettség ezt követően az IFRS9 előírásaival összhangban várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék összege és az IFRS15 alapelveivel összhangban elszámolt kumulált bevétellel csökkentett bekerüléskori érték közül a magasabb értéken kerül kimutatásra. A pénzügyi garanciák a céltartalékok között kerülnek kimutatásra.
További részletek a (41) Függő és jövőbeni kötelezettségek kiegészítő megjegyzésben találhatók.
A Bank pénzügyi instrumentumainak kamatbevétele és kamatráfordítása az effektív kamatláb módszer alkalmazásával az eredménykimutatás „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel során, a Magyar Nemzeti Banknál lévő látra szóló követelésekhez, illetve a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív kamat az „Egyéb kamatbevétel” soron, a pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamat és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív kamat a „Kamatráfordítások” soron kerül kimutatásra. Ez alól képeznek kivételt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési könyvben tartott és kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok, valamint a kockázatkezelési célra megjelölt származékos termékek, amelyek kamatbevétele az „Egyéb kamatbevétel”, kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron kerül megjelenítésre. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevétele szintén az „Egyéb kamatbevétel” soron, míg az eredménnyel szemben valós értéken értékelt betétek kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron jelenik meg. A derivatívák esetén a kamatok leválasztásra kerülnek a valós érték változásaitól, így a kamateredmény már csak realizált és nem realizált kamateredményt tartalmaz a derivatívákat illetően.
Az effektív kamatláb módszer a pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értékének kiszámítására, és a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszakra való felosztására használt módszer.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti vagy adott esetben ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket és pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb meghatározása a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor történik, és a későbbiekben a változó kamatozású instrumentumoknál az átárazódáskor kerül felülvizsgálatra. Az effektív kamatláb számításánál a Bank úgy készít becslést a jövőbeli cash-flow-kra, hogy figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételét. Az effektív kamatszámítás tartalmaz a szerződő felek közötti minden olyan kapott vagy fizetett összeget, amely szerves része az effektív kamatlábnak, beleértve a tranzakciós költségeket és minden más prémiumot és diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségeket tartalmaznak, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez, illetve kibocsátásához kapcsolódnak.
A kamatbevétel összegének kiszámítása
A nem értékvesztett (Stage 1 és Stage 2) pénzügyi eszközök utáni kamatot a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékre történő alkalmazásával számítja ki a Bank. Értékvesztett (de nem POCI) pénzügyi eszközök esetén a kamatbevételt a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére (nettó könyv szerinti értékére) való alkalmazásával számítja ki a Bank. Amennyiben e pénzügyi eszközök visszakerülnek a nem értékvesztett kategóriákba (Stage 1 és Stage 2), a kamatelszámolás alapja ismét a bruttó könyv szerinti érték lesz. POCI pénzügyi eszközök esetén az eszköz könyvekből való kivezetéséig a kamatbevételt úgy számítja ki a Bank, hogy a hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatlábat az amortizált bekerülési értékre (nettó könyv szerinti értékre) alkalmazza.
A díj- és jutalékeredmény között kerül kimutatásra minden realizált és elhatárolt díj- és jutalékeredmény, kivéve azokat a díjakat és jutalékokat, amelyeket a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor a Bank figyelembe vett, illetve azokat, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak.
A Bank az ügyfelekkel kötött szerződései alapján elszámolt díj- és jutalékbevételeire az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardot alkalmazza.
Fizetési szolgáltatások és bankkártyák díjai
Fizetési szolgáltatások díjai
A Bank számos számlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A számlavezetés keretében további kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, mint például átutalási, beszedési, állandó megbízási tranzakciók kezdeményezése, internet banki szolgáltatás igénybevétele, számlainformációk megadása, továbbítása.
Azon díjak esetében, amelyeknél a Bank folyamatos szolgáltatást nyújt, a díjak havonta kerülnek utólagosan elszámolásra. A felszámított díjak jellemzően fix havi díjak, melyek ügyfélcsoportonként, valamint számlacsomagonként kerülnek meghatározásra.
A tranzakciós díjakat a Bank jellemzően a tranzakció pénzmozgásával egyidőben, vagy utólag, havonta számolja el. Ezen díjak jellemzően a tranzakciótól függően, százalékos mértékben kerülnek meghatározásra. A tranzakcióhoz kapcsolódó eseti díjakat jellemzően a szolgáltatás igénybevételének időpontjában szedi be a Bank. Ezek a díjak lehetnek fix összegű vagy %-os mértékben meghatározott díjak.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó díjak, jutalékok
A Bank szolgáltatásai között szerepelnek az ügyfelei részére történő bankkártya-kibocsátás és egyéb kapcsolódó tevékenységek. Ennek során többféle jutalékbevétel realizálódik díj- és jutalékeredmény fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó sorain, melyek alapvetően a kibocsátással összefüggésben, valamint a kártyatranzakciók alapján kerülnek meghatározásra.
Jellemző díjbevétel az éves kártyahasználati díj, mely mértéke a bankkártya típusától függően változik. Az éves díjak jellemzően előre kerülnek beterhelésre.
A folyamatosan nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt kerülnek elszámolásra. A kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó tranzakcióalapú díjak vagy a tranzakció létrejöttekor, vagy utólag, havi rendszerességgel kerülnek elszámolásra. Jellemzően a tranzakcióhoz kapcsolódó díjak a következők lehetnek: ATM készpénzfelvételi, valamint befizetési díj, kereskedői jutalék. Eseti díj lehet a kártyazárlati díj, kártyapótlási díj, melyek jellemzően fix összegű díjkategóriába esnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Devizakonverziós és egyéb ügyletek marzsa
A Bank ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír-ügyleteibe mintegy tranzakciós díjként marzsot épít be. Bár alapvetően ezen marzsok a tranzakció végrehajtásakor árfolyameredményként könyvelődnek le, a Bank ezeket havonta átvezeti a jutalékbevételei közé. Ilyen marzsok kerülhetnek elszámolásra a különböző csatornákon (Direktnet, Electra, fiók) beadott azonnali és határidős utalási, átváltási, bankkártyás, értékpapír-kereskedési tranzakciók kapcsán.
Kiszervezett valutaváltási tevékenység díjai
Magyarországon valutaváltási tevékenységet csak hitelintézet végezhet. A Bank az ügyfelei részére ezt valutaváltó ügynökökön keresztül (is) végzi. Tekintettel, arra, hogy ha ezt a tevékenységet közvetlenül maga végezné, a Banknak különféle kiadásai keletkeznének, ezért a valutaváltási tevékenység során keletkező eredmény bruttó módon kerül kimutatásra: a díjbevételek között megjelennek az ügyfelek váltásai kapcsán felszámított tranzakciókba épített, illetve a valutaváltó ügynöktől beszedett egyéb díjak, míg a díjráfordítások között a valutaváltó ügynök részére jóváírt valutaváltási üzlet eredménye. A díjak elszámolása jellemzően havonta történik.
Értékpapír-kibocsátási és transzfermegbízási díjak
A Bank befektetési szolgáltatás keretében értékpapír-számlavezetést biztosít ügyfelei számára. Az értékpapír-számlavezetésért és kapcsolódó szolgáltatásokért díjakat számol fel. Az értékpapír-számlavezetési díj jellemzően az adott időszakban a számlán kezelt értékpapír állomány %-os mértékében kerül meghatározásra. Elszámolása negyedévente, évente, a vonatkozási időszakon belül utólag történik.
A Bank ügyfeleinek értékpapír-tranzakcióihoz kapcsolódhatnak további díjak, jutalékok, melyek az ügylet %-os mértékében kerülnek meghatározásra. Ezek a díjak jellemzően a tranzakció lebonyolításához kapcsolódóan, illetve a tárgyhónapban kerülnek számvitelileg elszámolásra.
Biztosítási díjak
A Bank ügyfelei részére biztosítási szolgáltatást közvetít. Az ügyfelektől beszedett díjakat a Bank továbbutalja a biztosítótársaságok felé. Amennyiben ezen díjak hiteltermékekhez kapcsolódnak, a díjak nettó módon a kamatbevételek között kerülnek kimutatásra. Nem hiteltermékek díjai a jutalékok között kerülnek elszámolásra. A díj- és jutalékbevételek ügynöki szolgáltatásai között bruttón kerül kimutatásra a biztosítási szolgáltatás közvetítéséért felszámított díj is.
Folyamatosan nyújtott szolgáltatás révén a díjak jellemzően havonta kerülnek elszámolásra.
Egyéb, korábban nem említett díj- és jutalékbevételek
A letétkezelés, vállalati pénzügyek, vagyonkezelés és egyéb jutalékbevételek között a még nem említett pénzügyi jutalékok és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos tételek kerülnek megjelenítésre. Ezekben az esetekben is gyakorlat a folyamatosan nyújtott szolgáltatások (például letétkezelési, hitelfedezet-védelmi díjak, széfdíjak) tekintetében a vonatkozási időszakban, jellemzően havonta utólag történő számviteli elszámolás. Az eseti díjak, jutalékok adott időszakban, jellemzően a szolgáltatásnyújtás időpontjában kerülnek elszámolásra (például tanácsadás vállalati ügyfelek részére, információbiztosítás, egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek).
A Bank díj- és jutalékbevételeket eredményező lényeges szolgáltatásait a (8) Nettó jutalék- és díjbevétel pont tartalmazza.
Nem hitelintézeti szolgáltatáshoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételek
A Bank Egyéb működési bevételei között is szerepelnek IFRS 15 keretében elszámolt díjbevételek, ezek azonban nem kapcsolódnak a Bank hitelintézeti szolgáltatásaihoz, így nem részei a klasszikus díj- és jutalékbevételeknek. Jellemzően ilyenek lehetnek: leánycégeknek nyújtott szakértői és számviteli szolgáltatási díjak, megtérült eljárási díjak, készletértékesítés bevételei, melyeket folyamatosan nyújtott szolgáltatások esetén havonta, egyéb esetekben a gazdasági esemény bekövetkeztekor számol el a Bank.
A díjak összegszerűen a (12) Egyéb működési bevételek és ráfordítások kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” sor a kereskedési célú, valamint a fedezeti elszámolás nélküli kockázatkezelési céllal tartott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó nyereséget és veszteséget tartalmazza és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást, kamatot, osztalékot és árfolyamkülönbözetet.
Az egyéb működési bevétel és ráfordítás tartalmazza a készletek, az immateriális javak, az ingatlanok és berendezések elidegenítéséből, valamint minden máshová nem besorolható tételből származó nyereségeket és veszteségeket.
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog létrejön. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ez rendszerint az osztalék jóváhagyásának a napja.
A Bank alkalmazza az IAS 19 munkavállalói juttatások standard előírásait. Munkavállalói juttatásoknak minősülnek azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállaló által nyújtott szolgálatért cserébe keletkeznek.
Rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak a 12 hónapon belül kifizetendő bérek, fizetések és kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, a rövid távú fizetett távollétek, jutalmak, bónuszok, valamint a nem pénzben nyújtott juttatások.
Hosszú távú juttatások közé tartoznak a 12 hónapon túl kifizetésre kerülő egyéb jutalmak, juttatások.
A munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé az öregkori nyugdíjak fedezetét meghatározó nyugdíjjárulékok tartoznak, melyek folyamatos befizetést előíró állami nyugdíjprogramon alapulnak.
Végkielégítés címén a Bank csak akkor mutat ki kötelezettségeket és követeléseket, ha bizonyíthatóan elkötelezte magát az adott munkaviszony megszüntetése kapcsán.
A munkavállalói juttatásokat a Bank a „Személyi jellegű ráfordítások” között számolja el, a standardhoz kapcsolódó lényeges tételeket a (15) Személyi jellegű ráfordítások megjegyzés tartalmazza.
Az időszakra vonatkozó nyereségadó a tényleges és a halasztott adót foglalja magában. A nyereségadót az eredménykimutatásban jelenítik meg, az üzleti kombinációkra vagy a közvetlenül a saját tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített tételekre vonatkozó rész kivételével.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után fizetendő adó a mérleg fordulónapján hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása. A Bank a nyereségadók közé sorolja a magyar adótörvények által meghatározott társasági adót, helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot.
A halasztott adó meghatározása a mérlegmódszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéke és az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó számítása azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek a mérlegfordulónapig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre azok visszafordulásakor.
Halasztott adókövetelés csak a jövőben várhatóan rendelkezésre álló adóköteles eredmény mértékéig számolható el, amellyel szemben a követelés felhasználható lesz. A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk és csökkentjük azt, ha a kapcsolódó adóelőny realizálása már nem valószínű.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint a nettósítás jogilag megengedett.
A közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára elszámolt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára számolják el, és a későbbiekben az eredményben jelenítik meg, amikor a halmozott valósérték-nyereséget vagy – veszteséget megjelenítik az eredményben.
A jegyzet tőke a tulajdonosok által alapításkor, tőkeemeléskor megfizetett elsőbbségi és törzsrészvények összessége. Jegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg történik az ott bejegyzett és a létesítő okiratban meghatározott összeggel. A jegyzett tőke értékelése historikus árfolyamon, könyv szerinti értéken történik.
A Bank az általa kibocsátott olyan kötvényeket (Additional Tier 1 Capital, kiegészítő alapvető tőke), melyek az IAS 32.16. bekezdésben leírtaknak megfelelően nem eredményeznek jogot fix vagy meghatározható számú pénzegység átvételére, vagy kötelmet annak átadására, tőkeinstrumentumként jeleníti meg a pénzügyi kimutatásaiban.
Amennyiben ezek a kötvények külföldi pénznemben kerülnek kibocsátásra, nem monetáris tétel lévén az IAS 21.23 b) pontja alapján azon az átváltási árfolyamon kell átszámítani funkcionális pénznemre, amely a bekerülési ügylet időpontjában érvényben volt (historikus árfolyam).
Az állami támogatások alatt az állam (kormányzat és annak szervei) által – különféle feltételek ellenében átadott/nyújtott olyan konkrét erőforrásokat értjük, amelyek a Bank működési tevékenységéhez kapcsolódnak. Ezeknek több típusa lehet, így: eszközökhöz kapcsolódó támogatások, jövedelemhez kapcsolódó támogatások, elengedhető kölcsönök és kedvező kamatozású hitelek.
Az állami támogatásokat a Bank csak akkor mutatja ki állami támogatásként, ha kellő bizonyosság van arra, hogy a Bank eleget tesz a támogatáshoz kapcsolódó feltételeknek és hogy a támogatást meg fogja kapni.
Az állami támogatások kezdeti megjelenítése az IAS 20 standard alapján valós értéken történik. A jövedelmi megközelítés értelmében a Bank ezeket az eredménnyel szemben számolja el azokban az időszakokban, amikor a kapcsolódó – kompenzálandó – költségeket/ráfordításokat elszámolja.
Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást a Bank a bruttó elszámolás módszerével élve halasztott bevételként mutatja ki, és az eszköz élettartama alatt arányosan oldja fel az eredménnyel szemben, mintegy csökkentve így az adott időszak értékcsökkenési költségeit.
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok kezdeti alkalmazása
Az alábbi az IASB által közzétett és az EU által elfogadott módosított standardok léptek hatályba a jelen beszámolási időszaktól:
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standard módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai – Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
A fenti standardok módosítása nem volt jelentős hatással a Bank pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok
Jelen pénzügyi kimutatások elfogadásakor az alábbi IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardmódosítások még nem léptek hatályba:
· IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Lízingkötelezettség eladási és visszlízing ügylet esetén (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása – a hatályba lépés dátuma változott, Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott új és módosított standardok
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjáig:
· IFRS 14 „Szabályozói elhatárolások” standard módosításai – Az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyási folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.
· IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standard módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban)
· IAS 7 „Cash flow-k kimutatásai” és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” standard módosításai: Szállítói pénzügyi megállapodások (IASB hatálybalépésének időpontja: 2024. január 1.)
· IAS 21 „Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai” standard módosításai: Átválthatóság hiánya (IASB szerinti hatálybalépés: 2025. január 1., az EU általi jóváhagyási folyamatot határozatlan időre elhalasztották.)
A Bank úgy véli, hogy az új standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.
Alapkamat és kamatfolyosó
Az MNB a 2022 során 2,4%-ról 13%-ra növelt alapkamatot 2023-ban három lépésben, 2023. október 25-én 12,25%-ra, 2023. november 22-én 11,5%-ra, majd 2023. december 20-án 10,75%-ra csökkentette.
2023. év elején a kamatfolyosó alsó szélét meghatározó egynapos betét kamata 12,5%, míg a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamata 25% volt. A Monetáris Tanács 2023. április 25-i ülésén elindult a kamatcsökkentési folyamat. Ennek eredményeképp 2023. év végére a kamatfolyosó alsó széle több lépésben 9,75%-ra, a felső széle pedig 11,75%-ra csökkent.
Az 2022. októberben bevezetett gyorsbetétek kamatlába is folyamatosan csökkent 2023 során: az év eleji 18%-ról szeptember végéig 13%-ra, ezzel elérte az alapkamat szintjét. A betéti gyorstendereket 2023. október 2-től a jegybank felfüggesztette.
A Monetáris Tanács szeptemberi döntése értelmében a jegybanki eszköztár átalakult és egyszerűsödött. Megvalósult az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárása, újra az alapkamat vált az irányadó kamattá, ezzel véget ért a 2022. októberben bevezetett rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Likviditást lekötő eszközök
Az MNB az 2022. őszén bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeit – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – 2023-ban is rendszeresen alkalmazta, heti rendszerességgel tartott diszkontkötvény aukciókat és továbbra is alkalmazta az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket.
Tartalékrendszer
A tartalékköteles hitelintézetek számára az MNB a Tartalékráta-rendelettel 2023. április 1-jétől kezdődően a tartalékköteles hitelintézet nyilatkozatától függően 10, 11, 12, 13, 14 vagy 15 százalékos (nyilatkozat hiányában 10 százalékos) tartalékolási kötelezettséget ír elő a korábbi minimum 5, 6, 7, 8, 9 vagy 10 százalékos kötelezettség helyett.
2023. májusban a Monetáris Tanács a kötelező tartalékrendszer alábbi technikai módosításairól döntött:
· Az MNB megkezdi a felkészülést arra, hogy a kötelező tartalék összegét a tárgyidőszak utolsó naptári napjára vonatkozó állományi adatok helyett a jövőben a tárgyidőszakra vonatkozó átlagos állományok alapján határozza meg.
· Az átálláshoz szükséges köztes időszakban, azaz a 2023. júliustól visszavonásig (tervezetten az idei év végéig) a kötelező tartalék alapját az MNB fixen, a 2023. március 31. napjára vonatkozó állományi adatok alapján állapítja meg, így a kötelező tartalék alapja ebben az időszakban változatlan marad.
· A tartalékkötelezettség teljesítésébe 2023. július 1-től beleszámít a tartalékköteles hitelintézet MNB által vezetett forint betéti számláján legalább 14 napos eredeti futamidőre lekötött összeg. Az MNB az ebben a formában történő kötelezőtartalék-teljesítést legfeljebb a minimálisan tartandó kötelező tartalék 15 százalékáig veszi figyelembe minden intézmény esetén. Ennek megfelelően az MNB a hosszú futamidejű betéti tendereket továbbra is rendszeresen megtartja.
A tartalékköteles hitelintézet a teljesítési tárgyidőszak minden napján legalább 10% mértékű tartalékrátával számított kötelező tartalékot (minimálisan tartandó kötelező tartalék) köteles tartani. Ezen túl a Tartalékköteles hitelintézet – figyelemmel a választott tartalékráta mértékére – a kötelezőtartalék-kötelezettségének a teljesítési tárgyidőszakra átlagszámítást alkalmazva, havonta egy alkalommal, a teljesítési tárgyidőszak utolsó naptári napján köteles megfelelni.
Az MNB a hitelintézetek kötelező tartalékszámlájára sávos kamatozást vezetett be 2023. április 1-től. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti. 2023. szeptember 26-án a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy 2023. október 1-től az MNB a tartalékszámla kötelező tartalék összegén felüli egyenlegére a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizeti, ezzel ez az eszköz veszi át az irányadó eszköz szerepét. Októbertől ezzel mind a kötelező tartalék (nem kamatmentes része) után, mind a túltartalékolás után alapkamatot fizet az MNB.
Kamatstop
Lakossági kamatstop (2022.01.01-től 2024.07.01-ig)
2021. december 24-én megjelent a 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet, ami rögzíti a lakossági hitelek kamatát (kamatstop).
A rendelet azokra a változó kamatozású, lakossági jelzálog-fedezetű hitelszerződésekre vonatkozik, amelyek referencia-kamatlábhoz (BUBOR) árazottak, 3 évesnél rövidebb, jellemzően 3 vagy 6 hónapos kamatperiódussal. Ha egy ilyen típusú hitel moratóriumban van, akkor is vonatkozik rá a kamat-maximalizálás.
A kormányrendelet értelmében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig
· a rendelet hatálybalépését követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, illetve
· a rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.
A Bank az elengedett kamat összegével nem növelheti meg sem a tőketartozását, sem a kamattartozását az érintett adósoknak. A Bank 2022.01.01-én (vagy, amennyiben az adott kamatperiódusra vonatkozó referenciakamat kedvezőbb, mint a fenti referenciakamat maximum, akkor azon a napon, amikor az esedékes kamatforduló elérkezik) a rendeletben rögzített referenciakamat alapul vételével, változatlan szerződéses kamatfelár alkalmazása mellett beállítja a jogszabályban meghatározott maximális kamatot az érintett hitelszerződésen.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel 2022.12.31-ig, majd a 390/2022. (X.14.) Kormányrendelettel 2023.06.30-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát, illetve 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is kiterjesztette.
2023 májusában a kormány döntött a kamatstop meghosszabbításáról 2023.12.31-ig, majd 2023 novemberében a lakossági kamatstop határidejét 2024.07.01-ben határozta meg.
KKV kamatstop (2022.11.15-től 2024.04.01-ig)
A Kormány a 415/2022. (X. 26.) Kormányrendelettel kamatstopot vezetett be a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A kamatstop a 2022. október 28. előtt kötött, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású és forint alapú hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ügyletek kamatozásának alapjául szolgáló referencia-kamatláb 2022. november 15-e és 2023. június 30-a között nem lehet magasabb a 2022. június 28-án érvényes kamatlábnál.
2023 májusában a kormány döntött a kamatstop meghosszabbításáról 2023.12.31-ig, majd 2023 novemberében a KKV kamatstop határidejét 2024.04.01-ben határozta meg.
Betéti kamatsapka (2024.04.01-ig)
A Kormány a 471/2022. (XI. 21.) Kormányrendelettel maximalizálja az intézményi befektetők és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteinek kamatát. A hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. A rendeletet az intézményi befektetők betéteire és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteire kell alkalmazni.
2023 során a kormány a fenti határidőt több lépésben 2024.04.01-ig meghosszabbította.
2023 novemberében a betéti kamatsapkát a kormány a vállalkozásokra is kiterjesztette összeghatár meghatározása nélkül.
Önkéntes THM-plafon (2024.04.01-ig)
2023 októberében a kormány és a Bankszövetség megállapodott az önkéntes kamatplafon bevezetéséről. Az önkéntes kamatplafon mértéke
· az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos,
· a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelent.
A kormány vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére, továbbá felülvizsgálhatják a lakossági kamatstopot.
A Raiffeisen Bank 2023. október 9-én önkéntesen csatlakozott a fenti kezdeményezéshez.
Lakossági THM-plafon
A Bank lakossági 8,5%-os THM maximumot ügyfelei döntő többsége számára elérhetővé teszi, és az alábbi feltételek együttes fennállása esetén alkalmazza:
· 2023. október 9. napjától befogadott igénylés,
· 10 éves kamatperiódusú, illetve 10 éves végig fix kamatozású kölcsönszerződés.
A THM plafon alá eső termékek esetében a kamat mértéke tovább csökkenthető különféle kamatkedvezményekkel.
Vállalati THM-plafon
A maximális kamatplafon mértéke:
·
a 2023. október 9. napjától kezdődően leszerződött,
új vállalati forgóeszköz hitelszerződések esetén
évi 12%.
·
a 2023. november 2. napjától kezdődően leszerződött,
új vállalati forgóeszköz hitelszerződések esetén
évi 11,5%.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2023 decemberében a kormány és a Bankszövetség megállapodott abban, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes THM-plafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra csökken, és 2024.04.01-től a banki önkéntes kamatplafon intézménye megszűnik.
A jegybanki kötvények átruházhatóságának korlátozása (2023.12.31-ig)
2023 márciusában a kormány úgy határozott, hogy megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását.
Hitelprogramok
A 2023-ban bevezetett hitelprogramokat a (6.2) Hitelkockázat fejezet Hitelportfólióra vonatkozó információk részében ismertetjük.
MNB körlevelek az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről (utoljára módosítva 2021.11.25-én) és a bankoknak a fizetési moratóriumban lévő hitelek minősítéséről (utoljára módosítva 2022.09.05-én)
2021 során az MNB többször módosította a korábban kiadott vezetői körlevelét az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről. 2022 és 2023 során ez a körlevél csak az előretekintő információkra vonatkozó iránymutatásul szolgáló makró paraméterek frissítése tekintetében változott. A moratóriumban lévő hitelek minősítéséről szóló körlevelét az MNB 2022-ben kiegészítette a moratórium 4-ben és az agrármoratóriumban lévő hitelek kezelésére vonatkozó elvárásokkal.
A Vezetői körlevelekben foglaltnak való megfelelést a Bank az alábbiak szerint értékeli.
Vállalati szegmens
A Bank a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata – alapján sorolja Stage 2-es kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek – az Európai Bankhatóság (EBA) moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően – az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Bank elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult és 2023 végéig tartó
agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba
sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan
átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as
esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium
2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring
során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük
vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből, a Bank
nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az
adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Bank minden esetben
lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi
nehézség esetén Stage 2-be az ügyfelet.
A Bank a fentiek szerint azonosított pénzügyi nehézség és moratórium 2
részvétel esetén értékvesztés-tesztet (IFRS 9 standard szerinti
értékvesztettséget vizsgáló teszt) is végez az esetleges várható nemfizetés
megállapítása céljából.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult moratórium 4-be történő belépéskor a Bank minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta. A defaultvizsgálat az értékvesztés-teszt elvégzésével teljesült ezen ügyfelek esetében.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, újratárgyaltként jelölve és megemelt Stage 2-es értékvesztéssel tartalékolva – visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-újratárgyalt jelölve. A Stage 3-as értékvesztésképzés egyedi minősítési (több szcenárióban történő várható megtérülési pénzáram nettó jelenérték számítása) módszerrel történt, konzervatív („banker’s case”) szemléletben.
A fenti programokban történő részvételtől függetlenül, a teljes portfolió figyelembevételével – azon kockázatok fedezetére, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő információs bázis a hitelkockázat növekedés értékelésére, illetőleg a modellek újrakalibrálására, azonban a hitelkockázat jelentős növekedése valószínűsíthető, a Bank management overlay értékvesztést számolt el első ízben 2020-ban, negyedéves felülvizsgálat és értékkiigazítás mellett 2021, 2022 és 2023 során.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Lakossági szegmens
A 2021.01.21-én megjelent MNB vezetői körlevélben foglaltak alapján a lakossági szegmensben a Bank feltételezi, hogy a több, mint 9 hónapja moratórium hatálya alatt lévő ügyfeleknek pénzügyi nehézségei vannak, vagy várhatóan lesznek, ezért Stage 2-be sorolta őket. Moratórium 3 és moratórium 4-re már nem jogosult ügyfeleket, a moratóriumból való kilépés után is további 6 hónapig Stage 2-nek minősítette. Ezen kívül a Bank moratórium 3 és moratórium 4 indulásakor a belépett ügyfelek esetében vizsgálta az érintett kitettségek nemteljesítő kitettségként történő besorolásának késedelmes napszámon kívüli más, a CRR 178. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott („unlikely to pay”) feltételek bekövetkezése miatti szükségességét, különös tekintettel arra az esetre, ha az ügyfeleknek megrendült anyagi helyzete munkahelyelvesztések okán. Azokban az esetekben amikor a Bank számára nem állt rendelkezésre megfelelő információ a hitelkockázat növekedés értékelésére, a kockázatok fedezetére a Bank management overlay értékvesztést számolt el moratórium 3 és moratórium 4 résztvevő ügyletek esetén is, amit rendszeres negyedéves felülvizsgálat követett.
A Bank ügyfelekkel való együttműködése a rendkívüli helyzet ellenére továbbra is zavartalan, a kapcsolattartás folyamatosan biztosított.
A Bank kamat-, devizaárfolyam-, hitel- és likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elveit a felsőbb vezetés és az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
A kockázatkezelés az üzleti területektől teljesen függetlenül működik. A nem sztenderd termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek esetében a Hitelkockázati Főosztály (CRM – Credit Risk Management Department), a sztenderd termékeket igénybe vevő ügyfelek esetében a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály (RRM – Retail Risk Management Department) látja el a hitelkockázat-kezelést. Az egyedi hitelkockázat-elemzés, -minősítés, -bírálat és -monitoring a Hitelkockázati Főosztály feladata; a portfóliószintű hitelkockázat-mérést, a piaci (kamat-, árfolyam-, likviditási-) és működési kockázatok elemzését az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végzi.
A Bank az alábbi kockázatoknak van kitéve:
i. Hitelkockázat
ii. Piaci kockázat
iii. Likviditási kockázat
iv. Működési kockázat
v. Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Ez a kiegészítő megjegyzés bemutatja a Bank fenti kockázatokkal szembeni kitettségét, a kockázatok mérésére és kezelésére vonatkozó céljait, politikáját és folyamatait, továbbá tőkemenedzsmentjét.
A hitelkockázat egy ügyfél vagy partner szerződéses kötelmének a nemteljesítéséből fakadó pénzügyi veszteség kockázatát jelenti. Elsősorban a Bank hitelezési, kereskedelem-finanszírozási és lízingtevékenységéből merül fel, de egyes mérlegen kívüli termékekből (például garancia) vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközökből is eredhet.
A hitelkockázat kezelése
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Bank vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Bank Hitelpolitikai Irányelvei (Credit Policy) keretein belül.
A Bank elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének előre látható cash-flow-i biztosítják a hitel visszafizetését. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a biztosíték értéke, vagy a finanszírozott projektek jövőbeli bevétele, egy portfólió megtérülési aránya, illetve ezek kombinációja. A hiteldöntések ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, nem pénzügyi jellemzői és kilátásai, továbbá a biztosíték alapján születnek.
A hitelkockázat elsősorban a lakossági és vállalati ügyfelekkel, bankokkal és önkormányzati hitelfelvevőkkel folytatott banki tevékenységgel kapcsolatos nemteljesítési kockázatból ered. A nemteljesítési kockázat annak a kockázata, hogy az ügyfél nem lesz képes a szerződés szerinti pénzügyi kötelmeit teljesíteni. Hitelkockázat eredhet azonban migrációs kockázatból, a hitelezők koncentrálódásából, hitelkockázat-mérséklési technikákból és országkockázatból is.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A hitelkockázat a legfőbb kockázati tényező a Bankon belül, amit a belső és jogszabályi tőkekövetelmények is jeleznek. Így a Bank egyedi és portfólió alapon is elemzi és figyelemmel kíséri a hitelkockázatot. A hitelkockázat-kezelés és a hitelezési döntések a vonatkozó hitelkockázati politikán, hitelkockázati kézikönyveken, valamint az e célból kifejlesztett eszközökön és folyamatokon alapulnak.
A belső hitelkockázat-ellenőrző rendszer különféle típusú monitoring-intézkedéseket foglal magában, amelyek szorosan beépültek az ügyfél hitelkérelmével kezdődő, a Bank jóváhagyásán keresztül a hitel törlesztéséig vezető munkafolyamatba.
A hitelkockázatból eredő veszteségek elszámolása egyedi értékvesztés és csoportos értékvesztés képzésével történik. Az utóbbi esetben az értékvesztés azonos kockázati profillal rendelkező hitelekből álló portfóliók esetében kerül elszámolásra. A lakossági üzletágban az értékvesztés képzése egyes termékportfóliók szerint történik.
Az ügyfelekkel és bankokkal szembeni követelésekkel kapcsolatos hitelkockázat kapcsán az értékvesztés elszámolása a várható veszteség összegében, a csoportszintű standardok alapján történik. Értékvesztés miatti veszteséget akkor kell elszámolni, ha a várhatóan visszafizetésre kerülő tőke- és kamatösszegek diszkontált értéke – a biztosítékok figyelembevételével – nem éri el a hitel könyv szerinti értékét. A portfólió alapú értékvesztés számítása olyan értékelési modell alapján történik, amely a múltbeli veszteségtapasztalat alapján és a gazdasági környezetet is figyelembe véve, jövőbeli gazdasági feltételekre vonatkozó előrejelzések figyelembevételével becslést ad az adott portfóliót alkotó hitelekkel kapcsolatos várható jövőbeni cash-flow-kra.
A Bank végez integrált céltartalék- és értékvesztés-, tőkekövetelmény, adózás utáni eredmény előrejelzéseket és stresszteszteket. A makrogazdasági környezetre vonatkozó várakozások alapján statisztikai modellek segítségével felmérjük a nemteljesítési arányokat és ezek fenti mennyiségekre gyakorolt hatását. Az előrejelzés és a stressz szcenáriók időtája 3 év, valamint vizsgáljuk az első és második pilléres tőkemegfelelést mind a várható, mind pesszimista forgatókönyvek esetén.
A Bank átstrukturálással, korai figyelmeztető folyamatok bevezetésével, valamint a behajtás és követeléskezelés megerősítésével reagált ügyfeleinek a pénzügyi és reálgazdasági válság okozta pénzügyi nehézségeire.
A koronavírus-járvány és a megnövekedett geopolitikai, energiapiaci, inflációs és ingatlanpiaci kockázatok hatása az átstrukturálás és a nem teljesítés felismerésének gyakorlatára
A krízishelyzet miatti gazdasági válság hatásainak mérséklésére 2021.03.31-ig eldöntött általános állami intézkedések hatálya alatti eseményeket az Európai Bankhatóság (EBA) vonatkozó iránymutatása[3] értelmében a default vonatkozásában a következőképpen kell megítélni:
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklésére adott állami vagy állami szerv által nyújtott garancia érvényesítése nem számít default események.
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán hirdetett általános állami („public moratoria”) vagy a Bank által meghirdetett általános fizetési moratórium („private moratoria”) nem számít fizetési nehézségnek, amennyiben az ilyen típusú programban való részvétel nem haladja meg a 9 hónapot. Ebben a vonatkozásban a Bank által meghirdetett általános moratóriumnak az számít, amely program az ügyfelek valamely jól meghatározható csoportján belül érvényes és ezen a csoporton belül nem vizsgálja az ügyfelek pénzügyi-gazdasági nehézségeit egyedileg.
· Az előző pont szerinti moratórium hatálya alatt a fizetési késedelem nem értelmezhető, így a 90+ miatti default sem. A fizetési késedelmet a moratórium lezárultát követő új fizetési kötelezettségekhez képest kell vizsgálni.
· Az önmagukban a fentiek szerinti fizetési kötelezettség átütemezéseket a kényszerű átstrukturálások vizsgálatakor nem kell figyelembe venni.
· Amennyiben a fentiek szerinti krízis esetén a Bank kiemelt figyelmet és monitoringot vezet be valamely ügyfelek szorosabb nyomon követésére, az nem számít automatikusan rossz pénzügyi helyzetnek, és így nem eredményez automatikusan értékvesztés-teszt kötelezettséget.
· A Banknak ezen ügyfelek vonatkozásában is vizsgálnia kell egyedileg a nehéz pénzügyi helyzetet, az egyéb default okok fennállását, illetve a felsorolt intézkedések hatálya alá nem tartozó szerződések és szerződésmódosítások esetén az általános szabályokat. Ez a (4.9.5) Pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.
A fenti feltételektől eltérő állami intézkedések, kiemelten a 2021-es és 2022-es év során indult fizetési haladék és kamatstop programok (moratórium 2, 3, 4 és agrárfinanszírozási moratórium) nem jelentenek kivételt a standard újratárgyalási és nemteljesítési vizsgálati kötelezettségek alól, ezért a Bank ezekben az esetekben a standard azonosítási eljárások szerint járt el, összehangban a CRR, az EBA, az RBI csoport, az MNB 39/2016-os rendelete és az MNB vonatkozó körlevelének előírásaival.
[3] https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Szankciós előírásoknak való megfelelés
A Bank olyan szabályozásokat és eljárásokat alkalmaz, melyek biztosítják a tevékenységére vonatkozó embargóknak és pénzügyi szankcióknak való megfelelést. Továbbá a Bank megfelelő monitoring és screening eszközöket vezetett be, hogy biztosítsa valamennyi szankció betartására vonatkozó szabályoknak való megfelelést, a teljesség igénye nélkül ideértve az UN, az EU és az USA által kivetett szankciókat is.
Lakossági szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
Lakossági szegmens
A 2020-as Covid járvány kitörését követő beavatkozások fokozatosan kivezetésre kerültek, amit 2022 első félévéig gazdasági fellendülés és ezzel szinkronban hitelezési fellendülés követett. A 2022-es év második felétől kezdődően az inflációs hatás következményeképp a lakossági hitelek, illetve ezen belül a volumeneket leginkább meghatározó lakáshitelek irányában csökkent az érdeklődés, csökkent az új hitelkihelyezés. Az infláció jelentette kockázat mérséklése érdekében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek hiteligénylése során a Bank óvatosabb megközelítést alkalmaz.
Mikro- és kisvállalati szegmens
2023-ban a mikro- és kisvállalati szegmens új hitelkihelyezéseinél egyértelműen a Széchenyi termékek domináltak. A várt portfólióromlás nem következett be, bár iparági szinten tapasztalhatóak voltak különbségek. A Bank az elmúlt 12 hónapban rendszeresen áttekintette az infláció és egyéb makrogazdasági folyamatok hatását a mikro- és kisvállalati szegmensben. Ennek keretén belül megvizsgálta ügyfélkörének érintettségét és igyekezett számos releváns információt begyűjteni mind a meglévő ügyfelektől, mind az új igénylőktől. A megszerzett információk alapján magas kockázatúnak ítélt ügyfelek esetében a Bank proaktívan kezdeményezte a finanszírozás átalakítását, segítve ezzel a hosszútávú visszafizetőképesség megőrzését. A makrogazdasági folyamatok következményeinek figyelembevételével a Bank az év során többször finomhangolta iparágspecifikus kockázati étvágyát az új hitelkihelyezések esetében.
A Bank az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével 2020 novemberében a portfóliószintű management korrekciók, ún. post model adjustment alkalmazása mellett döntött. Ennek hátterében a fizetési moratórium miatt befagyasztott késedelmes napszámok álltak, mert a napszámok nem tükrözték a valós várható veszteséget a moratóriumot követő időszakra vonatkozóan.
Emiatt a Bank a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken (átstrukturált, a moratórium bevezetése előtt már 30 napos késedelemmel rendelkező, illetve, ha az ügyfél fizetése jelentősen csökkent) 100%-os PD paraméterrel kalkulálva addicionális értékvesztést számolt el 2020-ban.
2021. márciusában a Bank kiértékelte a moratórium 2-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetét (és indokolt esetben defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket) és ezzel egyidőben megszüntette a portfóliószintű management korrekciót.
2021 novemberében a Bank ismételten elvégezte az ügyfelek pénzügyi helyzetének elemzését a moratórium 3-ba lépő ügyfelek körében és a bizonyítottan pénzügyi nehézséggel küzdő ügyfeleket defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta. Emellett a Bank újra alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat, mivel azon ügyfelek esetében, akik több, mint 9 hónapot töltöttek moratóriumban és
· lakossági szegmensben nem a Banknál vezetik az elsődleges folyószámlájukat, illetve
· mikrovállalati szegmensben a 25%-nál nagyobb árbevétel-csökkenést elszenvedő ügyfeleknél a Bank megnövekedett hitelkockázatot azonosított.
2022 augusztusában a Bank újfent megismételte a moratórium 4-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket. Mindezek mellett a Bank a teljes lakossági moratóriumban tartózkodó ügyletekre alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat
2023 június végén a moratóriumot érintő menedzsmentkorrekciók kivezetésre kerültek az általános fizetési moratórium megszűnését követő 6. hónapban, mivel az érintett ügyletek a továbbiakban normál monitoring folyamatokban kerülnek értékelésre, és ismételten késedelmes napszámítás alá esnek, így többletkockázatokat nem hordoznak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Bank portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 folyamán. 2023 során a Bank szoros monitoring folyamatban tartotta az érintett ügyleteket, de a tartósan fennmaradt inflációs nyomás és a gazdasági visszaesés következményeként, a korrekciók kivezetését nem látta indokoltnak. A monitoring eredményeként az érintett ügyletkör újra definiálására és bővítésére került sor a lakossági szegmensben finanszírozott egyéni vállalkozó ügyfelekkel és a kockázatos iparágnak tekintett cégek munkavállalóival.
Az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási eseményekre való tekintettel az éghajlatváltozás kérdése a Bank figyelmének is a középpontjába került. A Bank kidolgozta és kockázati folyamataiba építette az ilyen típusú kockázatok azonosítására, számszerűsítésére és kezelésére vonatkozó gyakorlatot. A fizikai kockázat a szélsőséges éghajlati események bekövetkezéséhez és a Bank eszközeire gyakorolt hatásához kapcsolódik. A Bank a fizikai kockázat mérésének módszertani megközelítésében egy Physical Risk Engine (PRE) nevű speciális motorra támaszkodik a jelzáloghitelek esetében, mely képes a fizikai kockázatok meghatározásra a következő szempontok alapján:
· kockázati kitettség földrajzi helymeghatározása: ingatlanok (pl. jelzáloghitelek biztosítékai) esetében a lakóingatlanok és a kereskedelmi ingatlanok földrajzi elhelyezkedése,
· forgatókönyvek szerinti kockázati térképek számítása,
· kockázati térkép és szintetikus fizikai kockázati mutató számítása.
A Bank a kapott eredményeket az értékvesztés kalkulációba is beépítette, a legnagyobb fizikai kockázatnak kitett ingatlanok esetén a kapcsolódó jelzáloghitelt Stage 2-be sorolta.
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
A vállalati szegmensbe tartozó ügyfelek esetén a Bank rendszeresen áttekinti és felülvizsgálja ügyfélkörének a jelen makrogazdasági és geopolitikai kockázatok kapcsán fennálló érintettségét és igyekszik minél több és pontosabb információt gyűjteni. A portfólióscreening eredményeképpen a Bank beazonosított különösen érzékeny ágazatokat, illetve ügyfélcsoportokat (például szállodák, vendéglátás, járműgyártás, kamatérzékeny vállalatok, árfolyamváltozásra érzékeny vállalatok), ahol részletesen és egyedileg is áttekintette a kitettségeit és az iparági kilátásokat, lehetséges forgatókönyveket. A screening azóta is rendszeresen fut a vállalati portfólió vonatkozásában.
A Bank vállalati és projektfinanszírozási portfoliójában nincs érdemi határon átívelő finanszírozás Oroszország és Ukrajna irányában. Egy ügyfélcsoportot azonosított a Bank, amely a magyarországi tevékenységén felül részben önálló oroszországi tevékenységet is folytat, mely utóbbi tevékenység nem finanszírozott a Bank részéről. Az így azonosított egyetlen ügyfélcsoport felé fennálló kitettség nem éri el a vállalati kitettség 1%-át. Indirekt kockázatok nem kerültek azonosításra 2023 folyamán sem, azonban teljesen nem zárható ki esetleges továbbterjedési hatások megjelenése 2024-ben (pl. jövőbeni szankciók, ellátási láncok sérülése ld. gáz, kőolaj).
Emellett az RBI csoport 2022-ben felülvizsgálta az érvényes hitelezési politikáját és az alábbi pontok mentén módosította:
1. Az iparági kockázatok azonosítása és kezelése jól kidolgozott módszertan szerint, rövid- és hosszútávú kilátások figyelembevételével, egységes szempontrendszer részletes vizsgálata mellett történik. Ennek eredményeképpen az iparági kockázati mátrix alapján a szektorok magas/közepes/alacsony kockázati kategóriákba sorolhatók és ennek megfelelően a hitelezési politika a következő szigorításokkal él:
· Magas kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: meglévő ügyfelekkel az új ügyletkötés, illetve hosszabbítások különös óvatossággal kezelendőek és kivételes esetben jóváhagyhatóak, új ügyfelek akvizíciója kerülendő.
· Közepes kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: hosszabbításokra sor kerülhet, azonban új ügyletek csak akkor köthetőek, ha az érzékenységvizsgálat alapján az ügyfél árbevételének visszaesése esetén a Bank nem számít az ügyfélminősítés jelentős romlására. Az érzékenységvizsgálat megfelelő dokumentációja a döntéshozatal során kritikus fontosságú.
· Alacsony kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: normál üzletmenet folytatása az érvényben lévő hitelezési politikával összhangban, azonban a kockázatelemzés és jóváhagyási folyamat kiemelt fókusszal kell, hogy bírjon az ügyfél potenciális Covid19-sérülékenységére nézve.
2. A Raiffeisen Bank esetében érvényben lévő általános és finanszírozás típusa tekintetében specifikus vállalati hitelezési irányelvek felülvizsgálata és kiigazítása:
a) az általános hitelezési szabályok kiegészítése
· az RBI által kezdeményezett és a fentiekben bemutatott változtatások alkalmazása,
· az ügyfelek kockázati profilját vizsgálni kell a kereslet/kínálat volumenének mind az ellátási lánc potenciális sérülése tekintetében,
· vizsgálni kell a költségstruktúra flexibilitását,
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· az ügyfél pénzügyi helyzetének elemzése során mérlegelni kell a rövid távú likviditását (képes-e fedezni a 6-9 hónapon belül keletkező kiadásait),
· vizsgálni kell a tulajdonosi helytállás meglétét, valószínűségét,
· amennyiben szükséges, további finanszírozás csak akkor nyújtható, ha a megnövekedett adósságszolgálat még megfelel a Bank kockázatvállalási politikájában megtalálható eladósodottsági referencia-értékeknek és a megtérülés elsődleges forrásból biztosítható,
· ha az eladósodottsági referenciaértékek jelentősen sérülnek, akkor az PWO ügyfélstátuszt von maga után,
· a fizetési moratórium lehetőségével élő ügyfelek esetében a szerződéses futamidő hosszabbodása miatt az előterjesztésekben szereplő limitek érvényességét és összegét meg kell vizsgálni és szükség esetén kiigazítani.
b) a specifikus hitelezési szabályok kiegészítése
· tőkeáttételes tranzakciók: új MBO (management-buy-out) ill. felvásárlás/kivásárlás célú ügyletek különös körültekintéssel finanszírozhatóak,
· árfolyam-, kamat- és hitelderivatívák limitjei: a margin-call folyamatokat be kell tartani, kieső vagy csökkenő árbevétellel rendelkező ügyfelek könnyen túlfedezetté és ezáltal az alapinstrumentum változásának ismét kitetté válhatnak, ennek felmérése a limit előterjesztések szerves részét kell, hogy képezze, a visszafizetési moratórium által érintett ügyletek kapcsán kötött kamatswapok az ügyfél és a Bank közötti bilaterális megegyezés alapján módosítandóak,
· tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó áthidaló kölcsönök: a Bank nem fogad be új előterjesztést,
· nem projekthez kapcsolódó, ingatlanfejlesztők számára nyújtott fedezetlen finanszírozás: a Bank csak különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést,
· ingatlanfinanszírozás: a Bank különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést.
3. Új ügyletekre vonatkozó előírások érvénybe léptetése:
· a Bank kizárólag szelektív alapon, nem a 2. pontban említett Covid19 által kedvezőtlenül érintett iparágakban finanszíroz,
· a Bank folyamatban lévő ügyek esetében is szelektív megközelítést alkalmaz (figyelemmel a potenciális vagy várt Covid19-hatásokra),
· hosszabb és jó banki múlttal rendelkező ügyfelek esetében, amennyiben kockázati profiljuk stabil, hitelösszeg emelés is jóváhagyható az átmenetileg felmerülő likviditási nehézségek áthidalása érdekében,
· más bankoknál fennálló tartozás refinanszírozása nem kizárt, azonban elsősorban alacsony kockázatú iparágak esetében jöhet szóba, figyelemmel az ügyfél hitelvisszafizető képességére.
Értékvesztés-képzés
A Bank az értékvesztés-képzését a piaci körülmények több módon is befolyásolták. A makrogazdasági kilátások alakulása az év folyamán többször is aktualizált RBI elemzési részlegének előrejelzésein keresztül (elsősorban GDP, munkanélküliségi ráta, infláció, államkötvény-hozamok, rövidtávú kamatok, kereskedelmi ingatlanok árváltozása) közvetlenül is érintette a Stage 1 és Stage 2 értékvesztést.
A Bank 2022-ben újramodellezte a makrogazdasági adatok értékvesztésre gyakorolt hatását, áttérve olyan új modellre, amely a jelenlegi gazdasági környezethez illeszkedve egy prudensebb tartalékolási szintet eredményez. Ezzel párhuzamosan a Bank az értékvesztés-képzésben 2020 óta alkalmazza az úgynevezett management overlay értékvesztés, post model adjustment lehetőségét.
A post model adjustment modell különböző kockázati tényezők mentén beazonosított iparágakra modell feletti értékvesztést allokál annak függvényében, hogy azok mennyire kitettek ezen tényezőknek (pl. ellátási lánc nehézségeknek, energiaár- és anyagár-növekedésnek, munkaerőpiaci szűkösségnek, kamatpálya emelkedésének). A modell dinamikus módon, az adott periódusban beazonosított kockázati faktorok függvényében az ügyletenként becsült ceteris paribus várható ratingromlás valószínűséget és ehhez kapcsolódóan várható defaultvalószínűséget és várható veszteségnövekedés valószínűsítést.
2023-ban a vállalati portfóliót érintő leghangsúlyosabb kockázati tényezők, melyek szerepet játszottak a PMA kalkuláció során, az emelkedett kamatkörnyezet, az ingatlanpiaci értékcsökkenés, az infláció, az energiapiac helyzete, a munkaerőpiac helyzete és az ellátási láncok sebezhetősége voltak. A leginkább kockázatosként beazonosított iparágak a kereskedelmi- és lakóingatlanfejlesztés, az építőipar, a gépjármű-gyártás, a vegyipar és az éttermek voltak.
A megemelkedett hitelkockázati profil azonosítására szolgáló (Stage 2) indikátorok is kiegészítésre kerültek a nem modellezett kockázatokat is figyelembe vevő indikátorral. Az iparági besorolás alapú post model adjustment alapján Stage 2-be kerültek átsorolásra azon ügyfelek, amelyekre a modell szignifikáns ratingromlást valószínűsít, így esetükben a várható hitelezési veszteség a teljes futamidő alatt várható veszteséget fedi le. A moratóriumba belépő ügyfelek – ha nem volt egyéb, megemelkedett hitelkockázatot jelző trigger – automatikusan nem kerültek átsorolásra Stage 2-be. Ugyanakkor, ha az ilyen ügyfél ratingje jelentősen romlott vagy, hitelkockázati státusza PWO vagy Covid-PWO volt, akkor esetükben a Stage 2 besorolás és értékvesztés-képzés került alkalmazásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Hitelminősítés folyamata
A vállalati ügyfelek, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozással foglalkozó cégek és önkormányzati ügyfelek kockázatértékelése és ügyfélminősítése egyedi értékelésen és minősítésen alapul, rendszeres pénzügyi monitoringgal és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimiteken alapul, ügyletszinten csak egyszerű jóváhagyási metódussal.
Magánszemélyek, privátbanki ügyfelek, valamint kis- és középvállalkozások hiteltermékei esetében automatikus scorecard alapú értékelés van érvényben.
A belső ügyfélminősítési kategóriák a következők:
· Minimális kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Ez a besorolás a külsőleg legjobb minősítésű (AAA) vállalatok számára van fenntartva, valamint egyéb speciális esetekre, amelyeket minimális kockázatúnak tekintenek (például a kormányhoz kapcsolódó társaságok, külső minősítő által AAA-nak minősített OECD országok).
Lakossági portfólió: Ez a besorolás a legjobb minősítésű ügyfelek számára van fenntartva.
· Kiváló minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Minden egyéb ügyfél számára ez a legjobb elérhető minősítési kategória. A kiváló jövedelmezőségre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek. Az ebben a kategóriában szereplő vállalatoknak erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: A kiváló jövedelemre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek.
· Nagyon jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Nagyon erős jövedelmezőségre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést – tőkét és kamatot egyaránt – hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatoknak szintén erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük és piaci helyzetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelmi helyzetre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést – tőkét és kamatot egyaránt – hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó ügyfeleknek megnyugtató a pénzügyi helyzetük.
· Jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud. Jó a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelme és szociodemográfiai helyzete alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud.
· Átlagos minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Ésszerű mérlegszerkezet kielégítő tőkebázissal.
Lakossági portfólió: Megfelelő hitelkapacitása és szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható.
· Elfogadható minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben. Korlátozott finanszírozási rugalmasság.
Lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmi helyzet és megfelelő szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben.
· Alacsony hitelképességű:
Nem lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsony jövedelmezőséggel rendelkeznek és korlátozott a pénzügyi rugalmasságuk. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését. Üzleti fundamentumaik átlag alattiak és bizonyos helyeken gyengeségeket mutatnak.
Lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek és hitelkapacitásuk korlátozottabb. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· Gyenge hitelképességű/átlag alatti:
Nem lakossági portfólió: Gyenge jövedelmezőségű és gyenge finanszírozási szerkezetű társaságok. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
Lakossági portfólió: Alacsony a jövedelme és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
· Kétes / magas nemteljesítési kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Nagyon gyenge jövedelmezőségű és problémás finanszírozási szerkezetű társaságok. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
Lakossági portfólió: Nagyon alacsony jövedelmezőségű és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. Számolnak a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
· Default:
Nemteljesítés. A pénzügyi kötelmeket nem tudták vagy várhatóan nem fogják tudni teljes egészében határidőre teljesíteni.
· Besorolatlan:
Nem lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségek a vállalati szektorban többségükben a társasági portfóliónak a standard megközelítés alá eső alszegmense (575/2013/EU rendelet 150 cikkelye), így definíció szerint nincsen belső ügyfélminősítésük. (pl.: peresített kötelezettség).
Lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségeket a lakossági szektorban többnyire a negatív számlaegyenlegek (külön szabály szerint 100%-os értékvesztést képez rájuk a Bank), kódolatlan ügyletek, elhanyagolható számosságban adathiba következményeképp nem minősített ügyletek és a standard megközelítés alá eső private és a babaváró hitelek jelentik, illetve a mikróvállalkozások bizonyos hitelei.
A következő táblázat tartalmazza a közzétételek céljaira meghatározott pénzügyieszköz-osztályokat, illetve a hitelkereteket és pénzügyi garanciák pénzügyi instrumentum osztályok egyeztetését a megfelelő mérlegsorokkal.
A „Céltartalékok” mérlegsoron a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos várható hitelezési veszteségek jelennek meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
39.642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
39.642 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
888.202 |
0 |
0 |
0 |
0 |
348.237 |
0 |
1.236.439 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
164.051 |
0 |
0 |
1.583.197 |
0 |
1.747.248 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
1.835 |
420 |
0 |
365.819 |
745.464 |
0 |
1.113.538 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
1.011 |
0 |
0 |
65 |
0 |
0 |
1.076 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.364 |
10.364 |
|
Származékos eszközök |
0 |
94.963 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
94.963 |
|
Összesen |
927.844 |
97.809 |
164.471 |
0 |
365.884 |
2.676.898 |
10.364 |
4.243.270 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 863.023 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A „Céltartalékok” oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A „Hitelintézetekkel és központi bankokkal szembeni követelések” és az „Ügyfelekkel szembeni követelések” a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
52.780 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
732.133 |
0 |
0 |
0 |
0 |
533.985 |
0 |
1.266.118 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
0 |
1.693.784 |
0 |
1.819.234 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
20.246 |
388 |
0 |
305.785 |
442.181 |
0 |
768.600 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
525 |
0 |
0 |
65 |
0 |
0 |
590 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.641 |
7.641 |
|
Származékos eszközök |
0 |
162.340 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
162.340 |
|
Összesen |
784.913 |
183.111 |
125.838 |
0 |
305.850 |
2.669.950 |
7.641 |
4.077.303 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 688.768 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A „Céltartalékok” oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A „Hitelintézetekkel és központi bankokkal szembeni követelések” és az „Ügyfelekkel szembeni követelések” a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank kitettségeinek hitelminősége
Az alábbi táblázatok eszközosztályonként tartalmaznak információt a pénzügyi eszközök, valamint a kihasználatlan hitelkeretek és garanciák hitelminőségéről. Azoknál a pénzügyi eszközöknél, amelyek amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltek, az egyes hitelminősítési kategória sorokban a bruttó könyv szerinti értékek szerepelnek. Azoknál az instrumentumoknál, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltek, a sorok a könyv szerinti értéket tartalmazzák. A garanciák és kihasználatlan hitelkeretek esetén az egyes hitelminősítési kategória sorokban a garantált összeg, illetve a hitelkeret összege szerepel.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
80 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
80 |
|
Kiváló minősítésű |
1.810 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.810 |
|
Nagyon jó minősítésű |
1.019.956 |
86 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.020.042 |
|
Jó minősítésű |
97.799 |
116.364 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
214.163 |
|
Átlagos minősítésű |
547 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
547 |
|
Elfogadható minősítésű |
0 |
48 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
48 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
1.120.192 |
116.498 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.236.690 |
|
Értékvesztés állomány |
-55 |
-196 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-251 |
|
Könyv szerinti érték |
1.120.137 |
116.302 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.236.439 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.437 |
1.030 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.831 |
6.298 |
|
Kiváló minősítésű |
7.745 |
1.695 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.658 |
11.098 |
|
Nagyon jó minősítésű |
252.385 |
28.522 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
12.924 |
293.831 |
|
Jó minősítésű |
312.184 |
79.856 |
0 |
51 |
0 |
0 |
0 |
0 |
11.231 |
403.322 |
|
Átlagos minősítésű |
282.794 |
195.294 |
0 |
272 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.933 |
484.293 |
|
Elfogadható minősítésű |
149.015 |
81.044 |
0 |
829 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.895 |
233.783 |
|
Alacsony hitelképességű |
69.709 |
52.449 |
0 |
626 |
0 |
0 |
0 |
0 |
575 |
123.359 |
|
Gyenge hitelképességű |
10.605 |
17.408 |
0 |
446 |
0 |
0 |
0 |
0 |
117 |
28.576 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
1.026 |
16.185 |
0 |
259 |
0 |
0 |
0 |
0 |
111 |
17.581 |
|
Default |
0 |
9 |
49.738 |
2.663 |
0 |
0 |
0 |
0 |
126 |
52.536 |
|
Besorolatlan |
27.029 |
5.024 |
4 |
49 |
0 |
0 |
0 |
0 |
126.650 |
158.756 |
|
Bruttó érték |
1.115.929 |
478.516 |
49.742 |
5.195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
164.051 |
1.813.433 |
|
Értékvesztés állomány |
-10.447 |
-30.327 |
-23.366 |
-2.045 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-66.185 |
|
Könyv szerinti érték |
1.105.482 |
448.189 |
26.376 |
3.150 |
0 |
0 |
0 |
0 |
164.051 |
1.747.248 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
16.584 |
0 |
0 |
0 |
0 |
16.584 |
|
Kiváló minősítésű |
37.323 |
6.085 |
0 |
0 |
47.593 |
0 |
0 |
0 |
131 |
91.132 |
|
Nagyon jó minősítésű |
98.050 |
7.571 |
0 |
0 |
44.734 |
0 |
0 |
0 |
636 |
150.991 |
|
Jó minősítésű |
520.769 |
59.339 |
0 |
0 |
186.709 |
60.363 |
0 |
0 |
956 |
828.136 |
|
Átlagos minősítésű |
8.150 |
0 |
0 |
0 |
4.994 |
2.636 |
0 |
0 |
75 |
15.855 |
|
Elfogadható minősítésű |
6.869 |
564 |
0 |
0 |
844 |
0 |
0 |
0 |
375 |
8.652 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
1.880 |
0 |
0 |
0 |
1.625 |
0 |
0 |
82 |
3.587 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.076 |
0 |
0 |
1.076 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
671.161 |
75.439 |
0 |
0 |
301.458 |
64.624 |
1.076 |
0 |
2.255 |
1.116.013 |
|
Értékvesztés állomány |
-498 |
-638 |
0 |
0 |
-203 |
-486 |
-650 |
0 |
0 |
-2.475 |
|
Könyv szerinti érték |
670.663 |
74.801 |
0 |
0 |
301.255 |
64.138 |
426 |
0 |
2.255 |
1.113.538 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.039 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.039 |
|
Kiváló minősítésű |
19.870 |
21 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
19.891 |
|
Nagyon jó minősítésű |
137.457 |
939 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
138.396 |
|
Jó minősítésű |
222.253 |
21.391 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
243.644 |
|
Átlagos minősítésű |
222.190 |
96.459 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
318.649 |
|
Elfogadható minősítésű |
78.956 |
25.224 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
104.180 |
|
Alacsony hitelképességű |
18.327 |
23.814 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
42.141 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.642 |
12.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
13.964 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
313 |
1.226 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.539 |
|
Default |
0 |
0 |
13.728 |
0 |
|
|
|
|
|
13.728 |
|
Besorolatlan |
3.650 |
1.603 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
5.253 |
|
Bruttó érték |
705.697 |
182.999 |
13.728 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
902.424 |
|
Könyv szerinti érték („Céltartalékok” mérlegsoron) |
-1.870 |
-4.578 |
-3.916 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-10.364 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
223 |
223 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
87.097 |
87.097 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.255 |
3.255 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.925 |
1.925 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.253 |
1.253 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.075 |
1.075 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
135 |
135 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
94.963 |
94.963 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
5.634 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.634 |
|
Kiváló minősítésű |
1.068.488 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.068.488 |
|
Nagyon jó minősítésű |
158.820 |
25.283 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
184.103 |
|
Jó minősítésű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Átlagos minősítésű |
1.491 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.491 |
|
Elfogadható minősítésű |
99 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
99 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
181 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
1 |
1.337 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.338 |
|
Bruttó érték |
1.234.714 |
26.620 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.334 |
|
Értékvesztés állomány |
-48 |
-21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-69 |
|
Könyv szerinti érték |
1.234.666 |
26.599 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.230 |
399 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.476 |
5.105 |
|
Kiváló minősítésű |
9.076 |
363 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.391 |
10.830 |
|
Nagyon jó minősítésű |
460.268 |
12.126 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.643 |
483.037 |
|
Jó minősítésű |
202.762 |
186.507 |
0 |
43 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.259 |
396.571 |
|
Átlagos minősítésű |
266.312 |
128.246 |
0 |
314 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.441 |
400.313 |
|
Elfogadható minősítésű |
89.473 |
148.979 |
0 |
642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.592 |
240.686 |
|
Alacsony hitelképességű |
36.765 |
85.940 |
0 |
535 |
0 |
0 |
0 |
0 |
601 |
123.841 |
|
Gyenge hitelképességű |
2.107 |
4.035 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.142 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
4.377 |
26.864 |
0 |
909 |
0 |
0 |
0 |
0 |
243 |
32.393 |
|
Default |
0 |
0 |
53.598 |
2.709 |
0 |
0 |
0 |
0 |
156 |
56.463 |
|
Besorolatlan |
30.646 |
8.094 |
1.645 |
53 |
0 |
0 |
0 |
0 |
96.648 |
137.086 |
|
Bruttó érték |
1.105.016 |
601.553 |
55.243 |
5.205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.892.467 |
|
Értékvesztés állomány |
-11.133 |
-31.093 |
-23.796 |
-2.358 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-68.380 |
|
Könyv szerinti érték |
1.093.883 |
570.460 |
31.447 |
2.847 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.824.087 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
29.223 |
0 |
0 |
0 |
388 |
29.611 |
|
Kiváló minősítésű |
33.860 |
0 |
0 |
0 |
28.376 |
0 |
0 |
0 |
99 |
62.335 |
|
Nagyon jó minősítésű |
376.682 |
0 |
0 |
0 |
223.128 |
0 |
0 |
0 |
19.702 |
619.512 |
|
Jó minősítésű |
18.811 |
0 |
0 |
0 |
15.696 |
0 |
0 |
0 |
0 |
34.507 |
|
Átlagos minősítésű |
6.636 |
1.207 |
0 |
0 |
6.904 |
0 |
0 |
0 |
90 |
14.837 |
|
Elfogadható minősítésű |
4.825 |
0 |
0 |
0 |
93 |
734 |
0 |
0 |
355 |
6.007 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
583 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
583 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.094 |
0 |
0 |
1.094 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
440.814 |
1.790 |
0 |
0 |
303.420 |
1.974 |
1.094 |
0 |
20.634 |
769.726 |
|
Értékvesztés állomány |
-372 |
-51 |
0 |
0 |
-182 |
-176 |
-345 |
0 |
0 |
-1.126 |
|
Könyv szerinti érték |
440.442 |
1.739 |
0 |
0 |
303.238 |
1.798 |
749 |
0 |
20.634 |
768.600 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.877 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.877 |
|
Kiváló minősítésű |
16.945 |
152 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
17.097 |
|
Nagyon jó minősítésű |
185.498 |
4.059 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.557 |
|
Jó minősítésű |
149.441 |
40.151 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.592 |
|
Átlagos minősítésű |
167.974 |
73.615 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
241.589 |
|
Elfogadható minősítésű |
61.890 |
55.765 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
117.655 |
|
Alacsony hitelképességű |
13.307 |
14.069 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
27.376 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.298 |
11.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
12.620 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
440 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
506 |
|
Default |
1 |
0 |
15.075 |
0 |
|
|
|
|
|
15.076 |
|
Besorolatlan |
9.077 |
2.554 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
11.631 |
|
Bruttó érték |
607.374 |
202.127 |
15.075 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
824.576 |
|
Könyv szerinti érték („Céltartalékok” mérlegsoron) |
-1.739 |
-2.405 |
-3.497 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.641 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31 |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
eszközök |
értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|||||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
POCI |
|||||
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
122.918 |
122.918 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
29.391 |
29.391 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.214 |
4.214 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.053 |
4.053 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.105 |
1.105 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
585 |
585 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
73 |
73 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
162.340 |
162.340 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a Bank kitettségeinek hitelminőségét mutatja be szektoronkénti bontásban:
|
|
2023.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
916.010 |
0 |
0 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
0 |
916.007 |
|
Államháztartások |
8.614 |
1.262 |
0 |
0 |
-8 |
-8 |
0 |
0 |
9.860 |
|
Hitelintézetek |
199.435 |
116.498 |
0 |
0 |
-51 |
-196 |
0 |
0 |
315.686 |
|
Pénzügyi vállalatok |
26.423 |
45.302 |
0 |
0 |
-8 |
-170 |
0 |
0 |
71.547 |
|
Nagyvállalatok |
770.196 |
232.307 |
31.936 |
576 |
-5.137 |
-5.920 |
-13.325 |
-106 |
1.010.527 |
|
Kis- és középvállalatok |
53.937 |
25.935 |
1.536 |
4 |
-163 |
-385 |
-435 |
-2 |
80.427 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
246.583 |
154.334 |
13.450 |
4.599 |
-4.817 |
-21.241 |
-7.754 |
-1.937 |
383.217 |
|
ebből jelzálog |
181.395 |
127.595 |
8.454 |
4.408 |
-1.731 |
-13.429 |
-4.585 |
-1.827 |
300.280 |
|
Mikrovállalatok |
14.923 |
19.376 |
2.820 |
16 |
-315 |
-2.603 |
-1.852 |
0 |
32.365 |
|
Összesen |
2.236.121 |
595.014 |
49.742 |
5.195 |
-10.502 |
-30.523 |
-23.366 |
-2.045 |
2.819.636 |
|
|
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
942.734 |
0 |
0 |
0 |
-5 |
0 |
0 |
0 |
942.729 |
|
Államháztartások |
8.785 |
9.421 |
0 |
0 |
-6 |
-3 |
0 |
0 |
18.197 |
|
Hitelintézetek |
286.682 |
17.293 |
0 |
0 |
-43 |
-17 |
0 |
0 |
303.915 |
|
Pénzügyi vállalatok |
69.692 |
2.728 |
0 |
0 |
-28 |
-2 |
0 |
0 |
72.390 |
|
Nagyvállalatok |
694.492 |
438.409 |
33.608 |
0 |
-3.102 |
-10.283 |
-12.012 |
0 |
1.141.112 |
|
Kis- és középvállalatok |
36.023 |
38.262 |
1.427 |
0 |
-119 |
-207 |
-295 |
0 |
75.091 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
284.232 |
104.618 |
16.680 |
5.190 |
-7.570 |
-18.328 |
-9.700 |
-2.358 |
372.764 |
|
ebből jelzálog |
234.496 |
72.757 |
11.291 |
5.016 |
-3.419 |
-8.688 |
-6.269 |
-2.235 |
302.949 |
|
Mikrovállalatok |
17.090 |
17.442 |
3.528 |
15 |
-308 |
-2.274 |
-1.789 |
0 |
33.704 |
|
Összesen |
2.339.730 |
628.173 |
55.243 |
5.205 |
-11.181 |
-31.114 |
-23.796 |
-2.358 |
2.959.902 |
Hitelportfólióra vonatkozó információk
Magyar Nemzeti Bank „Növekedési Hitelprogram”
A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai eszköztár elemeként 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), melynek célja kifejezetten a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelhez való juttatása.
2016-ban tovább bővül a program és elindult annak harmadik szakasza, mely két pillérből áll. A harmadik szakasz
II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású EUR/HUF csereügylet (CCIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalatok (KKV) részére.
Az MNB kizárólag a hitelintézet által már folyósított összeget refinanszírozza, 0%-os kamatozású fedezett hitelt nyújt, tehát előfinanszírozást nem nyújt. A maximális futamidő a beruházási hiteleknél, az EU támogatás előfinanszírozásánál és a kiváltó hitel esetében 10, a forgóeszköz hitelek esetében 1 év lehet. A bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel. A hitel igényelhető beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU támogatás előfinanszírozásra, illetve deviza hitelek kiváltására.
Az NHP keretében kapott források és folyósított hitelek nem piaci kondíciók mellett kötött ügyletnek minősülnek. Az IFRS 9.5.1.1A és a B5.1.2A-ban foglaltakkal összhangban, ebben az esetben a bank meghatározza a valós érték különbözetet, ami a futamidő alatt amortizálásra kerül a kamat eredménybe.
Egyik MNB Növekedési Hitelprogram keretében sem köthető már új KKV szerződés (a legfrissebb Növekedési Hitelprogram Hajrá esetében sem, 2021.09.30. napját követően), ide nem értve az eltérő kereskedelmi banktól történő, a kiváltandó hitellel azonos Hitelprogram keretrendszerén belüli, meghatározott szabályok szerinti hitelkiváltást.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Növekedési Hitelprogram Hajrá
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította a Növekedési Hitelprogram részét képező Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukciót 1.500 milliárd Ft keretösszeggel, melyet a Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1.000 milliárd Ft-tal, 2.500 milliárd Ft-ra emelt. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3.000 milliárd Ft-ra történő megemeléséről döntött 2021-ben.
A program keretében a jegybank 0 %-os kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, melyet a bankok fix, évi maximum 2,5%-on adhatnak tovább kölcsön, illetve pénzügyi lízing formájában a hazai KKV-k részére. A program keretében az alábbi hitelcélok finanszírozhatóak: forgóeszközhitel, beruházási hitel, támogatás-előfinanszírozás, hitelkiváltás.
2023 év végén a fent bemutatott NHP programok állománya 88.655 millió Ft volt (2022: 113.162 millió Ft NHP refinanszírozási állománnyal rendelkezett a Bank).
Garantiqa Krízis Garanciaprogram
A koronavírus-járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. „Garantiqa Krízis Garanciaprogram” néven 2.200 milliárd Ft keretösszegű, kedvező feltételrendszerrel rendelkező programot indított a hazai KKV-k és nagyvállalatok számára, mely keretében 90 százalékos mértékű kezességvállalást biztosít. A kezességvállashoz 90 %-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A program 2022. június 30-ig él. 2020 októberében a Krízis Garanciaprogram egy új terméke, a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 10 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe (80%-os maximális készfizető kezességvállalással, 90%-os mögöttes állami viszontgaranciával).
Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint az azzal összefüggésben az EU és a nemzetközi partnerek által elfogadott szankciók, továbbá az Oroszország által hozott ellenintézkedések következtében kialakuló vállalati fizetési nehézségek és likviditási problémák kezelése, a vállalati működőképesség visszaállítása és megőrzése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram néven, a hazai KKV-k számára 80%-os mértékű kezességvállalási programot indított el. A kezességvállaláshoz 85%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A Garantiqa által a Krízis 2 Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 15 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe.
Széchenyi Kártya Plusz Program
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett Programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez az MNB biztosít refinanszírozási forrást az NHP Hajrá keretében, ennek köszönhetően, ill. a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt fix kamatozással, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Mikro- és kisvállalkozások önállóan is igényelhetik Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel igénylése nélkül. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Bankunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Széchenyi Kártya Újraindítási Program (GO)
A program a GO! termékek vonatkozásában 2022. június végén lezárult.
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Bank biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel (GO)
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Bankunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel átmeneti támogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80% vagy 90%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX)
2022. augusztus 1-jén indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Bank biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. A Banknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Max. 400 millió Ft összegű hitel, maximum 10 év futamidőre, állami kamattámogatás mellett fix 1,5% kamattal igényelhető.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX+)
2022. december 23-án indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX+ néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Bank biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. A Banknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX+
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót és a GEKKO alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fix, támogatott kamatozású, fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
5. Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel
Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók részét képező Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel egy államilag támogatott a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan egy éves futamidejű, szabadfelhasználású folyószámlahitel. A hitelkeret célja a mezőgazdasági és halászati Vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. A hitelkeret minden, a vállalkozás érdekében felmerülő és – az adó és számviteli jogszabályok szerint – elszámolható kiadásra felhasználható, akár vásárlás, akár készpénzfelvétel, akár átutalás vagy egyéb módon.
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízisprogram
A magyar Kormány az 1195/2020. (2020.04.30-án kelt) határozatában döntött az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program elindításáról, melynek célja az agrár és vidéki mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítása magasabb, akár 90%-os kezességvállalási mérték mellett, átmeneti támogatási jogcímen. A kezességvállaláshoz 90%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A programban való részvételt először 2020.12.31-ig megkötött hitelügyletekhez hirdették meg, majd ezt többször módosították és jelenleg 2022.06.30-ig meghosszabbították. A Program keretében nyújtott kezességvállalás olyan hitelekhez kapcsolódhat (forgóeszközhitel, folyószámlahitel és beruházási hitel), amelyek maximum 6 éves futamidejűek és a hitelösszeg nem haladja meg a vállalkozás 2019. évi teljes árbevételének 25%-át vagy a 2019. évi éves bérköltségének kétszeresét, illetve kellően indokolt esetben a vállalkozás 18 havi likviditási szükségletét.
A program 2022.06.30-án lezárult.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) - Krízis Agrárgaranciaprogram II.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én (SA.102986 ügyszámon) hagyta jóvá az új hitelgarancia programot. Az új orosz-ukrán átmeneti támogatási jogcímen keresztül a Bizottság nem plusz forrást biztosít, hanem az AVHGA kedvezményes díjú kezességvállalását teszi szélesebb körben lehetővé, ezzel bővülnek a finanszírozási lehetőségek. Az új jogcím a Covid19 kapcsán bevezetett átmeneti támogatási jogcím helyébe lépett és 2022. év végéig a Krízis Program II. szakasza keretében igényelhető, ezzel segítve az orosz- ukrán konfliktus okozta válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt nehéz helyzetbe került élelmiszerágazatot. Az alapítványi kockázatvállalás mértéke legfeljebb 90% (85%-os állami viszont-garancia mellett), a díj mértéke 0,25% és maximum 6 éves futamidejű ügyletekhez kapcsolódhat. A kezességgel biztosított összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a vállalkozás elmúlt három lezárt üzleti évben elért átlagos teljes éves árbevételének 15%-át, vagy a támogatás iránti kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap energiaköltségének 50%-át; de kellően indokolt esetekben a 12 havi likviditási szükségletét is elérheti.
EXIM Kárenyhítő Program
A koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. Az Exim Kárenyhítő program 2021. december 31-én lezárult. A programcsomag három pillérből állt, melynek egyik fontos eleme az EXIM Kárenyhítő Hitelprogram volt.
1. EXIM Kárenyhítő Hitelprogram
A program célja forgóeszköz-finanszírozás (legfeljebb 3 évre), beruházási és befektetési hitel (legfeljebb 6 évre), valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 6 évre) biztosítása 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix, KKV-k esetén 2,5%, nagyvállalat esetén 2%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
2. EXIM Kárenyhítő Hitelfedezeti Program
A program keretein belül 100%-os állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezesség igénybevételére van lehetőség 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára nyújtott hitelek biztosítékaként. Forgóeszköz-finanszírozás esetén maximum 3, beruházás finanszírozása esetén maximum 6 éves futamidejű hitel mögé nyújtanak készfizető kezességet KKV-k és small mid-cap vállalkozások (maximum 499 fő foglalkoztatott) esetén 80%-ban, ezt meghaladó méretű vállalatok esetében 50%-ban (de egyedi esetben az EXIM Hitelbizottsága 90%-os mértékű kezességet is jóváhagyhat). 300 millió Ft összeget el nem érő kezesség jóváhagyása gyorsított eljárás keretében történik.
3. EXIM Kárenyhítő Hitelbiztosítási Program
Exportőröknek nyújt segítséget rövid lejáratú, halasztott fizetésű vevőköveteléseik maximum 95%-os biztosításával. A program „újdonsága", hogy átmeneti jelleggel piaci kockázat biztosítására is igénybe vehető.
EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram
A koronavírus-járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények refinanszírozására indította el az EXIM a Fordulat KKV beruházási hitelprogramot a KKV méretű exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. A program célja beruházási hitel biztosítása (legfeljebb 10 évre) a 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került KKV méretű társaságok számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix: 2,5%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
Az EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram 2022. június 30-án lezárult.
EXIM Baross Gábor Hitelprogram
Oroszország Ukrajna elleni agressziója következtében kialakult gazdasági-energia válság hatásainak kivédésére indított el az EXIM a Baross Gábor Hitelprogramot, amely a hazai KKV-k és nagyvállalatok váltságból való kilábalását, az export további bővülését támogatja alacsony kamatozású finanszírozás konstrukciókkal. A hitelprogram kertében forgóeszközhitel (legfeljebb 3 évre), beruházási hitel (legfeljebb 8 évre), zöld beruházási hitel (legfeljebb 8 évre) valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 5 évre) nyújtható, fix, EXIM által meghatározott maximum kamaton.
Lakossági termékek
A Kormány december végi döntésével 2024. végéig meghosszabbította a babaváró hitel igénybevételi, illetve az új lakások vásárlásához kapcsolódó ÁFA-visszaigénylés lehetőségét. Ezek mellett továbbra is elérhető a kamattámogatott lakáshitel, illetve a CSOK támogatás, amely a lakások megvásárlása során önerőként is figyelembe vehető. Változás viszont, hogy a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás 2022. év végén megszűnt, illetve mindenki számára véget ért a törlesztési moratórium lehetősége is.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
MNB Zöld Otthon Program (ZOP)
Az MNB zöld eszköztár-stratégiájának részeként a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elindult NHP Zöld Otthon Program a zöld lakáshitel piac létrejöttét segíti elő. Ezen konstrukciót kizárólag zöld és új lakások megvásárlásának, építésének finanszírozására lehetett igénybe venni. Az MNB 300 milliárd Ft-od kamatmentes refinanszírozási forrást biztosított a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább. A folyósítás 2021. év végén indult és 2022.03.29-ig lehetett igényelni.
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok
A Bank POCI eszközállományának jelentős része a 2014. évi XXXVIII. Törvény („Kúria törvény”), a 2014. évi XL. Törvény („Elszámolási törvény”) valamint a 2014. évi LXXVII. Törvény („Forintosítási törvény”) hatálya alá tartozó hitelek a 2015. évi CXLV. Törvényben elrendelt egyes fogyasztóbarát kölcsönszerződések fixált árfolyamon történt forintosítása kapcsán történt devizaváltás okán került a könyvekbe.
A portfólióval kapcsolatos változások
2023-ban a hitelintézetekkel szembeni kitettség jelentősen nem változott az elmúlt évhez képest (2023: 1.236 milliárd Ft; 2022: 1.261 milliárd Ft).
2023-ban a vállalati szegmensben a portfólió kisebb csökkenése mellett (2023: 1.184 milliárd Ft; 2022: 1.309 milliárd Ft) a nemteljesítő hitelek állománya 1 milliárd Ft-tal csökkent (2023: 34 milliárd Ft, 2022: 35 milliárd Ft).
A hozzávetőleges 1 milliárd Ft csökkenést a nemteljesítő portfólión négy ellentétes hatás eredője okozta:
· körülbelül 7,4 milliárd Ft workout tevékenységből származó megtérülés csökkentő hatása mellett
· kb. 8,4 milliárd Ft új nemteljesítő állományt ismert fel Bank, a standard azonosítási folyamatok következtében,
· a leírással érintett állomány 0,7 milliárd forint volt,
· a forint erősödése miatt a nem teljesítő portfólión elszámolt átértékelési különbözet kb. 1,2 milliárd Ft-tal csökkentette az állományt.
Az új nemteljesítő állomány nagyságrendjét két egyedi ügylet határozta meg (összesen 7,2 milliárd Ft), ahol a Bank a jövőbeni pénzáram bizonytalanságai miatt döntött a nemteljesítő státusz mellett. Az események egyediek, szisztematikus portfólióromlás vagy annak jelei nem láthatók a nemteljesítő portfólióban.
A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben 2,4%, nem változott az előző év végéhez képest.
A lakossági és kisvállalati portfólióban állománybővülés volt 2023-ban is (2023: 616 milliárd Ft, 2022: 571 milliárd Ft). A lakossági szektorban mind a jelzáloghitelek, mind a fedezetlen termékcsoportban nőtt az állomány, a fedezetlen termékek közül a kötelezően valós értéken értékelt babaváró hitel állomány. A nemteljesítő állományok nagysága csökkent (2023: 18,4 milliárd Ft, 2022: 21,4 milliárd Ft). A lakossági szegmensben a nem minősített (besorolatlan) állomány nőtt (2023: 157 milliárd Ft, 2022: 129 milliárd Ft), melynek legnagyobb részét a babaváró hitelek teszik ki.
Várható hitelezési veszteségek
Az amortizált bekerülési értéken, illetve egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközök értékvesztésének megállapítása a számviteli politikában leírtak szerint történik, lásd a (4.9.5) A pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzést.
A kockázatkezeléshez szükséges hitelkockázati kitettség meghatározása összetett feladat és modellek alkalmazását igényli, mivel a kitettség változik a piaci feltételek, a várható cash-flow és az idő múlásának függvényében. A portfólió hitelkockázatának felmérése további becsléseket tartalmaz a default valószínűség, a default esetén várható veszteség arányok és az ügyfelek közötti nemteljesítési korrelációk valószínűségének tekintetében. A Bank a hitelkockázatot a nemteljesítési valószínűség (PD), a kockázati kitettség (EAD) és a nemteljesítésből származó várható veszteség (LGD) felhasználásával méri. Ez az elsődlegesen használt megközelítés az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségek mérésére vonatkozóan.
A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések mérése olyan terület, amely komplex modelleket és jelentős előfeltételezéseket igényel a jövőbeni gazdasági feltételekre és a hitelek viselkedésére vonatkozóan. A várható hitelezési veszteségek számviteli követelményeinek alkalmazása során jelentős becslések az alábbiak:
· a jelentős hitelkockázat-növekedési kritériumainak meghatározása,
· megfelelő modellek és feltételezések kiválasztása a várható hitelezési veszteségek meghatározására vonatkozóan,
· megfelelő számú és súlyozású jövőbeni szcenárió meghatározása az egyes terméktípusokra, piacokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan,
· portfóliók képzése a hasonló pénzügyi eszközökből a várható hitelezési veszteségek mérése érdekében.
A lakossági portfóliókban (magánszemély és mikrovállalati) a PD becslés alapvetően homogén szegmensek és termékportfóliók vonatkozásában történik, míg az LGD becslés ennél jellemzően granulárisabb (homogén fedezetű portfóliók).
A nem lakossági portfólió esetében a PD becslés szegmens szinten történik, míg az LGD becslés ennél több paraméterrel kalkulál (szegmens, termék, fedezettség ténye és mértéke).
A nemteljesítés (default) valószínűsége (PD)
A fizetésképtelenség valószínűsége azt a valószínűséget jelenti, hogy a hitelfelvevő nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit az elkövetkező 12 hónap során vagy a kötelezettség fennmaradó élettartama alatt. Non-retail szegmensek esetében általánosságban elmondható, hogy a nemteljesítés élettartam-valószínűségének számítása a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés szabályozásának 12 hónapos időtartamú, konzervatív margintól megtisztított valószínűségéből indul ki. (A CRR. 178.cikke szerinti nemteljesítés definíciója alapján nemteljesítő minden IFRS9 szerint értékvesztett eszköz, valamint minden nemteljesítő eszköz értékvesztettnek minősül.)
Lakossági szegmensek esetében az ügyletek teljes élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűség számítás történik, a havi marginális nemteljesítési és visszafizetési valószínűségek modellezésével. Negatív számlaegyenlegek esetében a Bank a teljes követelésre értékvesztést képez, így a PD és LGD értéke is 100%.
Ezt követően különféle statisztikai módszerek kerülnek alkalmazásra annak becsléséhez, hogy az alapértelmezett jellemzők (többek között rating, késedelem) hogyan alakulnak a kezdeti felismeréstől kezdve a kölcsön vagy hitelportfólió teljes élettartama alatt. A jellemző kockázati profil historikus adatokon és paramétereken alapul.
A Bank a következő szegmensekre használ statisztikai modelleket az előretekintő információk beépítésére a PD-be:
· szuverén, a helyi és regionális kormányzatok, a biztosítótársaságok és a kollektív befektetési vállalkozások,
· vállalati ügyfelek, projektfinanszírozás és pénzügyi intézmények,
· lakossági (magánszemély és mikrovállalat).
A korlátozott információk esetén, amikor egyes bemeneti értékek nem állnak rendelkezésre teljeskörűen, csoportosításra, átlagolásra és összehasonlító adatok alkalmazására kerül sor a számítások elvégzéséhez.
Az alábbi táblázat tartalmazza az átlagos PD-ket. Az átlagos PD-k meghatározása során a portfólió szintű management korrekció hatását nem vette figyelembe a Bank.
|
2023.12.31. |
Átlag PD |
|
|
Nem lakossági |
Lakossági |
|
|
Minimális kockázatú |
0,01% |
0,19% |
|
Kiváló minősítésű |
0,04% |
0,23% |
|
Nagyon jó minősítésű |
0,08% |
0,40% |
|
Jó minősítésű |
0,20% |
0,89% |
|
Átlagos minősítésű |
1,03% |
2,12% |
|
Elfogadható minősítésű |
1,69% |
4,22% |
|
Alacsony hitelképességű |
5,60% |
7,76% |
|
Gyenge hitelképességű |
9,90% |
11,56% |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
22,26% |
30,11% |
|
Besorolatlan |
1,24% |
2,19% |
Nemteljesítéskor várható veszteségráta (LGD)
A nemteljesítéskor várható veszteségráta a Bank várakozása a veszteség mértékére vonatkozóan. A nemteljesítéskor várható veszteségráta partner- és terméktípustól függően eltérő.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Non-retail szegmensek esetében tekintettel az elérhető adatok mennyiségére és a non-retail szegmensek portfólión belüli súlyára a modellezési feladatokat az RBI látja el:
· vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozás, a pénzintézetek és biztosítótársaságok, ill. a helyi és regionális kormányzatok esetében a Bank saját LGD becsléseket használ a tapasztalt megtérülési adatok figyelembevételével,
· szuverén adósságok nemteljesítéskor várható vesztesége piaci információs források felhasználásával kerül megállapításra,
· befektetési alapok esetében tapasztalati bedőlések hiányában szakértői alapon a tőkeszámításhoz figyelembe vett fedezetlen LGD használt.
Az LGD paraméterek meghatározásához az RBI modellezés adatot gyűjt a csoporttagoktól, melyet az egyes entitások küldenek ki külön-külön a központi adatbázisokba. Ezután a központi modellezés a kapott adatokat, valamint az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az LGD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
Az alkalmazott saját becsléseken alapuló LGD értékekbe a makrogazdasági előrejelzések is beépítésre kerültek, és a Bank az LGD értékek esetében három szcenárió súlyozott átlagaként kalkulált értéket használ a várható veszteség számszerűsítése során.
Lakosság szegmens esetén az LGD becslés a Bank által gyűjtött megtérülés adatokon alapul. A modellezést a Bank termékenként saját hatáskörben végzi a RBI által jóváhagyott módszertan alapján, a modellt az RBI validálja. Általánosságban elmondható, hogy a Bank a CRR szerinti nemteljesítéskori veszteségráta konzervatív elemektől megtisztított értékét használja értékvesztés-képzés során. Negatív számlaegyenlegek esetében az LGD 100%.
Kockázati kitettség nemteljesítéskor (EAD)
A kockázati kitettség meghatározása azon összegek figyelembevételével történik, amelyre a Bank követelésként tekint egy várható nemteljesítési időpontban, a következő 12 hónap vagy a teljes élettartam során. A 12 hónapos és élettartamra vonatkozó kitettség meghatározása a várható visszafizetési jellemzők alapján történik, amely terméktípusonként változik. Az amortizálódó termékek és a bullet típusú hitelek esetében a 12 hónapos vagy élethosszig tartó szerződéses visszafizetési kötelezettségeken alapul. Adott esetben a számítás során figyelembevételre kerülnek az előtörlesztésre/refinanszírozásra vonatkozó feltételezések is, ha ez releváns.
A Bank nem lakossági szegmensek tekintetében az ún. magas bedőlési valószínűségekkel rendelkező corporate és SMB portfólió esetében végez saját becsléseket a mérlegen kívüli tételek nemteljesítéskori várható kitettségének számszerűsítése érdekében. Az alkalmazott hitelkonverziós faktorok rulírozó és nem rulírozó kitettségek esetében különböző módszertannal vannak számszerűsítve, a kapcsolódó modellezési feladatokat az RBI végzi. Ennek folyamata megegyezik az LGD paraméterek modellezésénél már vázolt folyamattal. Azaz az egyes entitások adatot küldenek a központi adatbázisokba, majd a központi modellezés ezt és az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az EAD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz
A lakossági portfóliók tekintetében a kockázati kitettség meghatározása havi szinten történik a jövőbeli várható tőketörlesztések figyelembevételével. Revolving típusú ügyletek esetében a kitettség a hitelkonverziós faktor (CCF) figyelembevételével kerül meghatározásra a következőképpen: EAD = kihasznált keret + ki nem használt keret * CCF. A revolving ügyletek várható élettartama statisztikai módszerekkel kerül megbecslésre, aminek segítségével ezen terméktípusok esetén is tudunk lejáratig tartó várható veszteséget kalkulálni.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Bank kronologikus elemzést végzett, és meghatározta a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat és a várható hitelezési veszteségeket az egyes portfóliók tekintetében.
Ezek a gazdasági változók és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhatnak. Ezen elemzés során szakértői becslést is alkalmaztak. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatását a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozzák meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a default rátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
A várható veszteséget befolyásoló legfontosabb makrogazdasági feltételezések a következők:
· Vállalati portfóliók: bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta, hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama, kereskedelmi ingatlanok árváltozása, 3 havi referenciakamat.
· Lakossági portfóliók: bruttó hazai termék, lakásárindex, referenciakamat, inflációs ráta.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alapgazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, (a három forgatókönyv súlyozása: 25% optimista, 50% alap, 25% pesszimista szcenárió), a várható eltérések megragadása érdekében. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2023-ban változatlan maradt.
|
Bruttó hazai termék (GDP) változása |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
4,27% |
4,67% |
5,23% |
|
|
Alap |
2,99% |
3,96% |
4,52% |
|
|
Pesszimista |
1,09% |
2,90% |
3,46% |
|
Munkanélküliségi ráta |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
3,54% |
3,57% |
3,48% |
|
|
Alap |
3,81% |
3,72% |
3,63% |
|
|
Pesszimista |
5,06% |
4,41% |
4,32% |
|
Hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
4,65% |
5,11% |
5,01% |
|
|
Alap |
6,2% |
5,97% |
5,87% |
|
|
Pesszimista |
9,01% |
7,53% |
7,43% |
|
Referenciakamat |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
6,82% |
5,14% |
4,50% |
|
|
Alap |
7,28% |
5,4% |
4,76% |
|
|
Pesszimista |
10,00% |
7,00% |
6,00% |
|
Inflációs ráta |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
2,96% |
1,62% |
1,44% |
|
|
Alap |
5,8% |
3,2% |
3,02% |
|
|
Pesszimista |
7,28% |
4,02% |
3,84% |
|
Lakásárindex |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
1,59% |
5,50% |
5,50% |
|
|
Alap |
-2% |
3,5% |
3,5% |
|
|
Pesszimista |
-6,70% |
0,89% |
0,89% |
|
Kereskedelmiingatlan-árindex |
Szcenárió |
2024 |
2025 |
2026 |
|
|
Optimista |
0,04% |
3,47% |
4,97% |
|
|
Alap |
-3,5% |
1,5% |
3% |
|
|
Pesszimista |
-8,62% |
-1,35% |
0,15% |
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, ezért a tényleges kimentelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Bank úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Bank különböző portfólióira vonatkozóan.
Érzékenységvizsgálat
Az alábbi táblázat a Stage 1 és Stage 2-es értékvesztés és céltartalék összegeket mutatja az egyes szcenáriók szerint súlyozva (25/50/25%) és az egyes forgatókönyvek szerinti teljes összeget:
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.758 |
42.967 |
48.864 |
58.335 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
42.300 |
46.668 |
54.993 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 1-ben szerepelne (12 havi nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulna a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
A teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.758 |
38.193 |
-11.564 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
A teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
39.764 |
-7.894 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 2-ben szerepelne (élettartam alatti nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulna a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2023.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
49.758 |
64.281 |
14.524 |
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
63.650 |
15.992 |
Értékvesztések és céltartalékok alakulása
A következő táblázat a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok alakulását (a céltartalék és értékvesztés állomány nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentum osztályonként való egyeztetését) mutatja:
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Várható hitelezési veszteségek tárgyévi alakulása
|
|
Nyitó egyenleg |
Záró egyenleg |
* |
||||||
|
(millió Ft) |
2023.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó)* |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
2023.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
48 |
45 |
-29 |
-8 |
0 |
0 |
-1 |
55 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
11.133 |
7.171 |
-2.326 |
-5.527 |
0 |
-2 |
-2 |
10.447 |
9 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
554 |
247 |
-119 |
-92 |
0 |
0 |
111 |
701 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
11.735 |
7.463 |
-2.473 |
-5.628 |
0 |
-2 |
108 |
11.203 |
9 |
|
Stage 1 összesen |
11.735 |
7.463 |
-2.474 |
-5.627 |
0 |
-2 |
108 |
11.203 |
9 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
21 |
5 |
-5 |
173 |
0 |
0 |
2 |
196 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
31.093 |
3.328 |
-3.136 |
-502 |
0 |
-5 |
-451 |
30.327 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
227 |
0 |
-6 |
1.015 |
0 |
0 |
-112 |
1.124 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
31.341 |
3.333 |
-3.147 |
687 |
0 |
-5 |
-562 |
31.647 |
0 |
|
ebből: nemteljesítőkre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
31.341 |
3.333 |
-3.147 |
686 |
0 |
-5 |
-561 |
31.647 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
23.796 |
2.326 |
-5.792 |
4.525 |
0 |
-835 |
-654 |
23.366 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
345 |
0 |
-7 |
312 |
0 |
0 |
0 |
650 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
11.488 |
442 |
-3.131 |
914 |
0 |
-98 |
-10 |
9.605 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
12.653 |
1.883 |
-2.669 |
3.922 |
0 |
-736 |
-642 |
14.411 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
24.141 |
2.326 |
-5.799 |
4.837 |
0 |
-835 |
-654 |
24.016 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
2.358 |
0 |
-2.014 |
1.540 |
0 |
-2 |
163 |
2.045 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
2.358 |
0 |
-1.849 |
1.431 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
0 |
0 |
-165 |
109 |
0 |
-2 |
-1 |
1.937 |
0 |
|
POCI összesen |
2.358 |
0 |
-2.014 |
1.540 |
0 |
0 |
164 |
108 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
69.575 |
13.122 |
-13.434 |
1.436 |
0 |
-844 |
-944 |
68.911 |
9 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
1.739 |
1.676 |
-1.627 |
103 |
0 |
0 |
-21 |
1.870 |
0 |
|
Stage 2 |
2.405 |
1.416 |
-2.035 |
2.786 |
0 |
0 |
6 |
4.578 |
0 |
|
Stage 3 |
3.497 |
572 |
-1.316 |
1.286 |
0 |
0 |
-123 |
3.916 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
7.641 |
3.664 |
-4.978 |
4.175 |
0 |
0 |
-138 |
10.364 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
Nyitó egyenleg |
Záró egyenleg |
* |
||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó)* |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
2022.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
6 |
17 |
-7 |
31 |
0 |
0 |
1 |
48 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.327 |
5.122 |
-1.916 |
5.665 |
-1.225 |
8 |
152 |
11.133 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
242 |
109 |
-62 |
264 |
0 |
0 |
1 |
554 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.575 |
5.248 |
-1.985 |
5.960 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.735 |
26 |
|
Stage 1 összesen |
3.575 |
5.248 |
-1.985 |
5.960 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.735 |
26 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
11 |
0 |
8 |
0 |
0 |
0 |
21 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
22.688 |
3.327 |
-3.468 |
2.772 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.093 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
70 |
1 |
-203 |
359 |
0 |
0 |
0 |
227 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
22.760 |
3.339 |
-3.671 |
3.139 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.341 |
0 |
|
ebből: nemteljesítőkre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
22.760 |
3.339 |
-3.671 |
3.139 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.341 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
29.345 |
3.490 |
-8.251 |
2.466 |
-3.905 |
-114 |
765 |
23.796 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
17.967 |
828 |
-3.961 |
696 |
-3.905 |
-110 |
-27 |
11.488 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
11.378 |
2.662 |
-4.291 |
2.114 |
0 |
-4 |
794 |
12.653 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
29.345 |
3.490 |
-8.251 |
2.811 |
-3.905 |
-114 |
765 |
24.141 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
POCI összesen |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
58.844 |
12.077 |
-15.815 |
13.043 |
46 |
-111 |
1.491 |
69.575 |
26 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
736 |
1.599 |
-1.272 |
706 |
-39 |
0 |
9 |
1.739 |
0 |
|
Stage 2 |
998 |
295 |
-449 |
1.267 |
272 |
0 |
22 |
2.405 |
0 |
|
Stage 3 |
3.927 |
36 |
-436 |
-136 |
-37 |
0 |
143 |
3.497 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
5.661 |
1.930 |
-2.157 |
1.837 |
196 |
0 |
174 |
7.641 |
0 |
*A Bank a korábban leírt összegek későbbi megtérüléseit az „Értékvesztés” eredménykimutatás-soron mutatja be.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2023-ban és 2022-ben egyes lakossági becslési módszertanok változásának értékvesztésre gyakorolt hatását a „Becslési módszertan aktualizálásából származó változás” oszlop mutatja.
A hitelezési veszteségek éves változását bemutató összes mozgás tartalmazza - „Értékvesztés” között elszámolt értékvesztése mellett az értékvesztett (Stage 3-as) ügyletekhez kapcsolódó nettó kamatszámítás miatt a nettó kitettségben megjelenő korrekciót a hitelkockázat változásából származó változás között, amely az eredményben az „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron csapódik le (2023: 2.872millió Ft, 2022: 6.108 millió Ft), valamint az ügyletek eladása miatt a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron bemutatott értékvesztés felhasználásokat (2023: 2.679 millió Ft ). Az „Értékvesztés” eredménysor a fentieken kívül még tartalmazza az ügyletek leírásából származó kivezetés összegét (2023: 1426 millió Ft, 2022: 3.567 millió Ft, illetve az értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok megtérüléséből származó eredménynövekedést (2023: 1.419 millió Ft, 2022: 1.682 millió Ft. A Bank bizonyos leírt pénzügyi eszközeivel kapcsolatosan továbbra is végez behajtási tevékenységet. Az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szerződéses követelés összege 2.726millió Ft (2022: 2.840 millió Ft).
Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek
2023-ban is sor került olyan szerződésmódosításra, amely nem vezetett a pénzügyi eszközök kivezetéséhez. Az ilyen módon módosított és élettartami várható hitelezési veszteséggel érintett pénzügyi eszközök módosítás előtti amortizált bekerülési értéke 136.619 millió Ft (2022: 129.825 millió Ft) volt, nettó módosítási vesztesége 5.054 millió Ft (2022: 6.324 millió Ft) volt, ennek legnagyobb része a kamatstopban érintett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség (2023: 5.246 millió Ft, 2022: 6.623 millió Ft).
Hitelek újratárgyalt feltételekkel
Az újratárgyalt feltételek melletti hitelek olyan hitelek, amelyeket átstrukturáltak a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt. Ilyen esetekben a szerződés eredeti feltételeit azért változtatják meg, hogy segítsék az ügyfelet a pénzügyi nehézségből való kilábalásban.
A Bank által használt újratárgyalási (forborne) definíció az (EU) 2015/227 szabályozáson alapul.
Nem lakossági: A vállalati, önkormányzati ügyfelekkel és költségvetési szervekkel szembeni követelések minden típusú kitettsége lehet az újratárgyalás alapja (hitelek, folyószámlakeretek, kötvények, garanciák, faktorkeretek és egyéb pénzügyi eszközök).
A Bank a nem lakossági hitelek esetén azon ügyleteket tekinti átstrukturáltnak, amelyek esetében nehéz pénzügyi helyzet miatt az ügyletek kényszerű újratárgyalására kerül sor, melynek során az ügyfél olyan könnyítésekben (engedményben) részesül az új szerződés keretében, amit a Bank számára a nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel a teljes megtérülést célozva nyújt, és amely intézkedést normál üzleti helyzetben más adós számára nem nyújtana.
Az engedmények (concessions) jellemző esetei: a futamidő meghosszabbítása, revolving/rulírozó hitel átalakítása amortizálódó hitellé, türelmi idő biztosítása, standstill megállapodás, kamattőkésítés, kedvező árazás, pénzügyi kötelezettségvállalástól való eltekintés, tőke- vagy kamatelengedés, régi ügylet kiváltása. A gyakorlatban a korábbi évekhez hasonlóan legtöbbször futamidő és törlesztő részlet átütemezés és amortizálódóvá alakítás fordul elő.
A Bank a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja átstrukturált kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Bank elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium
kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve
moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek
jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as
esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium
2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring
során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük
vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Bank
nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az
adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Bank minden esetben
lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi
nehézség esetén átstrukturált kategóriába az ügyfelet.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult 4-be történő belépéskor a Bank minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, átstrukturáltként jelölve – visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-átstrukturáltként jelölve.
2023-ban nem történt változás a moratóriummal érintett ügyletek megítélésében. 2023 végén mindegyik fizetési moratórium kifutott az év végi fordulónapon.
A lakossági hitelek minden típusa (személyi hitelek, hitelkártyák, folyószámlakeretek, jelzáloghitelek) képezheti az újratárgyalás alapját. Az újratárgyalás két fő típusa:
· a Bank által kívánt újratárgyalási módozatok,
· kormányzati programok.
Az ügylet akkor tekintendő türelmi intézkedéssel érintettnek, azaz forborne-nak a fentiek alapján, ha
· az ügyfél nehéz pénzügyi helyzetben van és
· az adott ügylet kondícióiban, feltételeiben olyan, az ügyfél részére a lent nevesített engedmény (concessions) nyújtására vonatkozó módosítás(ok) történt(ek) (kiváltás vagy módosítás formájában), amelyeket normál pénzügyi helyzetben lévő ügyfélnek nem biztosítana a Bank.
Forborne ügyletnek tekinthető az adott ügylet – a módosított kondícióktól, aktuális késedelmes státusztól függetlenül –, amennyiben a szerződésmódosításban engedményt nyújt a Bank (concessions), és a szerződésmódosítást megelőző 3 hónapban az ügyfél legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelembe esett vagy a szerződésmódosításkor 30 napot meghaladó késedelemben volt vagy egyéb, az ügyfél pénzügyi nehézséget bizonyító tényező áll fenn.
A türelmi intézkedéssel érintett (forborne) kitettségeket tekinti a Bank az MNB 39/2016 rendelete szerinti átstrukturált követelésnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank átstrukturált hitelkitettségét a mérlegfordulónapon az alábbi táblázat mutatja:
|
2023.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
65.793 |
37.992 |
103.785 |
-2.646 |
-17.394 |
-20.040 |
57.983 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65.793 |
37.992 |
103.785 |
-2.646 |
-17.394 |
-20.040 |
57.983 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
190 |
78 |
268 |
0 |
0 |
0 |
252 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
190 |
78 |
268 |
0 |
0 |
0 |
252 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák (Stage 3) |
7.581 |
11.133 |
18.714 |
-105 |
-2.724 |
-2.829 |
8.640 |
|
Összesen |
73.564 |
49.203 |
122.767 |
-2.751 |
-20.118 |
-22.869 |
66.875 |
|
2022.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
81.678 |
44.011 |
125.689 |
-6.410 |
-18.940 |
-25.350 |
72.473 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
81.678 |
44.011 |
125.689 |
-6.410 |
-18.940 |
-25.350 |
72.473 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
137 |
114 |
251 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
137 |
114 |
251 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák (Stage 3) |
8.219 |
1.594 |
9.813 |
-87 |
-268 |
-355 |
4.548 |
|
Összesen |
90.034 |
45.719 |
135.753 |
-6.497 |
-19.208 |
-25.705 |
77.266 |
Hitelek leírása
Hitel (és a kapcsolódó értékvesztési számla) leírására rendszerint akkor kerül sor, részben vagy teljesen, ha a tőkeösszeg megtérülésére nincs reális kilátás, a biztosítékkal fedezett hitelek esetében pedig akkor, ha a biztosíték realizálásából származó bevételek már befolytak és további megtérülés a hitellel kapcsolatban reálisan már nem várható.
Biztosítékok
A Bank hitelezési politikája szerint a hitelezés során az ügyfél visszafizetési képességét veszik figyelembe, ahelyett, hogy túlzott mértékben biztosítékokra támaszkodnának. Az ügyfél hitelképességi besorolásától és a terméktípustól függően egyes hitelek biztosíték nélküliek is lehetnek. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázatot mérséklő tényező lehet.
A biztosítéki fedezettség számításakor általános elv, hogy a Bank csak olyan biztosítékot vesz figyelembe értékkel, amely szerepel a Raiffeisen Bank Nemzetközi Csoport "Biztosítékértékelés és -kezelés" című funkcionális szabályokban [Raiffeisen Bank International Group Collateral Evaluation and Management (Functional regulations)] és az összes alábbi feltételnek megfelel:
· jogi érvényesíthetőség,
· fenntartható belső érték,
· érvényesíthetőség és érvényesítési hajlandóság,
· a hitelfelvevő hitelképességi besorolása és a biztosíték értéke csak kevéssé vagy egyáltalán nem függ össze.
Az allokált súlyozott biztosítéki érték (WCV, Weighted Collateral Value) a fedezetek diszkontált valós értéke, csökkentve a megelőző terheléssel, maximalizálva a jelzálogjog összegében, korrigálva a devizapufferrel (Hfx) és lecsökkentve a fedezett szerződés szerinti kitettség összegére.
A főbb elfogadott biztosítéktípusok az alábbiak: ingatlan jelzálog, pénzóvadék, értékpapírok, gépeken lévő zálogjog, készleteken lévő zálogjog, áruk, kezességek és garanciák, valamint egyéb komfortfaktorok.
A biztosítékokkal kapcsolatos folyamatok (értékelés és rendszeres újraértékelés, ingatlan helyszíni szemle, fizikai meglét ellenőrzése, fedezettségi követelmények vizsgálata stb.) felelőse a Hitelkockázati Főosztály Biztosítékmenedzsment területe.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A mérlegfordulónapon meglévő biztosítékok értékét - a követelések erejéig számított allokált súlyozott biztosítéki értéket- biztosíték típusok szerint az alábbi táblázatok mutatják:
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
16.843 |
0 |
26.752 |
11.223 |
54.818 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
57.613 |
0 |
423 |
174 |
58.210 |
|
Államkötvények |
16.082 |
0 |
153 |
174 |
16.409 |
|
Vállalati kötvények |
37.748 |
0 |
10 |
0 |
37.758 |
|
Egyéb kötvények |
3.783 |
0 |
260 |
0 |
4.043 |
|
Részvények |
23.388 |
0 |
888 |
1.079 |
25.355 |
|
Jelzálog |
595.040 |
0 |
55.075 |
0 |
650.115 |
|
Lakóingatlanon |
324.095 |
0 |
3.042 |
0 |
327.137 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
220.380 |
0 |
37.736 |
0 |
258.116 |
|
Egyéb jelzálog |
50.565 |
0 |
14.297 |
0 |
64.862 |
|
Garancia |
459.133 |
14.554 |
94.293 |
0 |
567.980 |
|
Állami garancia |
362.091 |
13.865 |
2.123 |
0 |
378.079 |
|
Bankgarancia |
97.042 |
689 |
92.170 |
0 |
189.901 |
|
Egyéb biztosíték |
112.776 |
0 |
51.698 |
0 |
164.474 |
|
Összes biztosíték |
1.264.793 |
14.554 |
229.129 |
12.476 |
1.520.952 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
14.423 |
0 |
25.004 |
4.813 |
44.240 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
56.556 |
0 |
1.294 |
86 |
57.936 |
|
Államkötvények |
11.120 |
0 |
172 |
86 |
11.378 |
|
Vállalati kötvények |
38.811 |
0 |
177 |
0 |
38.988 |
|
Egyéb kötvények |
6.625 |
0 |
945 |
0 |
7.570 |
|
Részvények |
11.266 |
0 |
2.758 |
723 |
14.747 |
|
Jelzálog |
550.799 |
0 |
46.462 |
0 |
597.261 |
|
Lakóingatlanon |
318.627 |
0 |
2.317 |
0 |
320.944 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
188.853 |
0 |
35.272 |
0 |
224.125 |
|
Egyéb jelzálog |
43.319 |
0 |
8.873 |
0 |
52.192 |
|
Garancia |
507.050 |
641 |
43.228 |
0 |
550.919 |
|
Állami garancia |
361.244 |
93 |
2.005 |
0 |
363.342 |
|
Bankgarancia |
145.806 |
548 |
41.223 |
0 |
187.577 |
|
Egyéb biztosíték |
104.141 |
0 |
60.376 |
0 |
164.517 |
|
Összes biztosíték |
1.244.235 |
641 |
179.122 |
5.622 |
1.429.620 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A mérlegfordulónapon meglévő biztosítékok értékét a kitettségek besorolása szerint az alábbi táblázatok mutatják:
|
2023.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
FVTPL* pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
701.434 |
395.152 |
16.955 |
2.793 |
0 |
0 |
0 |
148.459 |
1.264.793 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
9.323 |
4.909 |
0 |
0 |
263 |
0 |
59 |
0 |
14.554 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
186.589 |
37.158 |
5.382 |
0 |
|
|
|
|
229.129 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
12.476 |
12.476 |
|
Összesen |
897.346 |
437.219 |
22.337 |
2.793 |
263 |
0 |
59 |
160.935 |
1.520.952 |
|
2022.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
FVTPL* pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
738.506 |
364.341 |
17.621 |
2.736 |
0 |
0 |
0 |
121.031 |
1.244.235 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
568 |
63 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
641 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
118.556 |
59.190 |
1.376 |
0 |
0 |
0 |
10 |
|
179.122 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.622 |
5.622 |
|
Összesen |
857.630 |
423.594 |
18.997 |
2.736 |
0 |
0 |
10 |
126.653 |
1.429.620 |
*FVTPL: eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
A fedezetérvényesítés vagy egyéb biztosíték érvényesítése során a Bank által átvett eszközök nettó könyv szerinti értékét az alábbi táblázat mutatja:
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Ingatlanok és berendezések |
1.211 |
846 |
|
Egyéb |
4 |
4 |
|
Átvett eszközök összesen |
1.215 |
850 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Koncentrációk
A Bank szektoronként vizsgálja a hitelkockázat koncentrációját. A hitelkockázat koncentrációjának szektoronkénti bontását a mérlegfordulónapokra vonatkozóan bruttó módon az alábbi táblázatok mutatják:
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
195.851 |
4.136 |
1.008 |
34.816 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
179.540 |
4.307 |
62 |
194.941 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
225.241 |
12.727 |
316 |
99.997 |
|
Pénzügyi tevékenység |
320.180 |
186.780 |
390.267 |
69.994 |
157.026 |
|
Nemzeti Bank |
916.015 |
0 |
0 |
11.516 |
15 |
|
Közigazgatás |
0 |
5.821 |
596.894 |
0 |
7.669 |
|
Bányászat |
0 |
7.010 |
0 |
0 |
165.836 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
294.419 |
69.810 |
11.618 |
9.090 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
38.429 |
35.382 |
8 |
28.800 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
56.475 |
0 |
50 |
169.552 |
|
Építőipar |
0 |
22.865 |
751 |
131 |
12.331 |
|
Energiaipar |
0 |
14.445 |
1.739 |
167 |
2.328 |
|
Infrastruktúra |
0 |
3.544 |
0 |
0 |
20.023 |
|
Háztartások |
0 |
583.508 |
0 |
93 |
0 |
|
Összesen |
1.236.195 |
1.813.928 |
1.116.013 |
94.963 |
902.424 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
193.403 |
3.113 |
2.508 |
43.992 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
177.538 |
3.514 |
194 |
161.349 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
295.416 |
9.890 |
457 |
98.726 |
|
Pénzügyi tevékenység |
318.599 |
191.686 |
242.615 |
103.930 |
99.266 |
|
Nemzeti Bank |
942.735 |
0 |
0 |
26.951 |
27 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.077 |
433.210 |
0 |
1.217 |
|
Bányászat |
0 |
13.153 |
0 |
0 |
178.787 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
355.701 |
53.233 |
27.564 |
7.669 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
36.339 |
22.085 |
76 |
44.465 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
56.418 |
0 |
33 |
160.724 |
|
Építőipar |
0 |
22.124 |
637 |
580 |
3.903 |
|
Energiaipar |
0 |
2.739 |
1.429 |
0 |
3.714 |
|
Infrastruktúra |
0 |
2.458 |
0 |
0 |
20.737 |
|
Háztartások |
0 |
538.415 |
0 |
47 |
0 |
|
Összesen |
1.261.334 |
1.892.467 |
769.726 |
162.340 |
824.576 |
Az értékpapírosítás a refinanszírozás és a hitelkockázat-kezelésnek egy sajátos formája, mely tranzakció során a hiteleket portfóliókba csomagolják és azok tőkepiaci befektetőkhöz kerülnek. Az értékpapírosítás célja szabályozói tőkekövetelmény felszabadítása és addicionális refinanszírozási források bevonása.
A szintetikus értékpapírosítás során nem történik követelésátruházás, az eszköz nem, de a kockázat kikerül az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg.
2022. december 23-án a Bank egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Bank megtartotta. 2023-ban nem történt új tranzakció.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
227.973 |
239.972 |
Jelzálog- hitelek |
Mezzanine |
28.958 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
227.973 |
239.972 |
|
|
28.958 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
226.164 |
238.067 |
Jelzálog- hitelek |
Mezzanine |
30.482 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
226.164 |
238.067 |
|
|
30.482 |
*Értékpapírosított és nem értékpapírosított rész
A piaci kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy egy pénzügyi instrumentum jövőbeli cash-flow-inak valós értéke a piaci árakban bekövetkező változások hatására ingadozni fog. A piaci kockázat három típusú kockázatból áll: devizakockázat, kamatkockázat és egyéb árfolyamkockázat.
A piaci kockázat kezelése
A piaci kockázatkezelés célja a piaci kockázati kitettségek elfogadható paramétereken belüli ellenőrzése, a hozam optimalizálása mellett.
Az RBI VaR (Value at Risk) limitrendszert működtet, amelynek keretében külön VaR limiteket határoztak meg az alábbi kockázattípusokra: kereskedési könyvi kamatlábkockázat, banki könyvi kamatlábkockázat, kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat, volatilitási kockázat továbbá a teljes banki nyitott devizapozícióra vonatkozó kockázat. Ezen kívül a kötvények és a pénzpiaci termékek közötti spreadkockázatot is külön komponensként jelenítik meg a riportok.
Az elmúlt évek során a Bankon belüli audit és kontroll funkciók sokkal szigorúbbakká váltak. A piaci kockázatok területéhez kapcsolódóan további jelentések lettek kialakítva. A Bank a piackonformitással kapcsolatban rendszeres napi monitoring-tevékenységet végez, melynek eredményéről a Vezetőség rendszeres beszámolót kap.
A Bank különböző stressz teszteket dolgozott ki, amiknek eredményei a Vezetőség számára szintén rendszeresen bemutatásra kerülnek.
A Bank elkülönítetten kezeli a kereskedési és a nem kereskedési portfólióján belüli piaci kockázattal kapcsolatos kitettségeit.
A kereskedési portfólió az árjegyzésből vagy a saját számlás pozíciókból fakadó és egyéb, a Bank által ilyen típusként megjelölt, piaci árazás módszerével értékelt pozíciókat tartalmazza. A kereskedési tevékenység a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, devizával és származékos pénzügyi instrumentumokkal végzett tranzakciókat foglalja magában.
A nem kereskedési (banki könyvi) portfóliók a Bank lakossági és kereskedelmi banki eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázat kezeléséből eredő pozícióit tartalmazza. A Bank nem kereskedési tevékenysége felölel minden tevékenységet, amely nem a kereskedési tevékenységhez tartozik, beleértve a hitelnyújtást, betétgyűjtést és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását. A banki könyvbe sorolt lejárattal nem rendelkező termékcsoportokra vonatkozóan speciális kamatláb-modell került bevezetésre, mely beépült a kockázati riportokba is.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kamatkockázattal szembeni kitettség – kereskedési és banki könyv
A kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A kamatlábkockázat mérése a banki könyvi nettó kamatbevétel, valamint a kereskedési könyv piaci árazási értékének a kamatlábak volatilitásával szembeni érzékenységvizsgálatával történik.
A banki és kereskedési könyvi portfóliók legjelentősebb kockázati tényezője a kamatkitettség. A Bank szigorú bázispontérték- és VaR limiteket határoz meg, amelyeket naponta ellenőriz.
A Bank kamatozó pénzügyi instrumentumai a mérlegfordulónapon kamattípus szerinti bontásban a következők:
Kamatozó pénzügyi instrumentumok
Fix kamatozású instrumentumok
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Pénzügyi eszközök |
1.437.813 |
1.924.395 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
883.829 |
776.351 |
|
Összes fix kamatozású instrumentum |
553.984 |
1.148.044 |
Változó kamatozású instrumentumok
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
|
HUF |
2.079.192 |
1.592.620 |
1.199.669 |
1.607.183 |
|
CHF |
909 |
18.523 |
569 |
20.630 |
|
EUR |
510.890 |
938.426 |
652.497 |
979.100 |
|
USD |
7.082 |
159.261 |
31.664 |
182.607 |
|
Egyéb deviza |
6.236 |
24.001 |
5.475 |
25.345 |
|
Összes |
2.604.309 |
2.732.831 |
1.889.874 |
2.814.865 |
A változásokat az alábbi tételek magyarázzák:
· a fix kamatozású eszközök 2023-ban-ben 487 milliárd Ft-tal csökkentek (az MNB-vel szembeni követelések 712 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfélhitelek 28 milliárd Ft-tal nőttek, míg a fix kamatozású értékpapírok 212 milliárd Ft-tal nőttek),
· a fix kamatozású források esetében 2023-ban 107 milliárd Ft-os növekedés volt tapasztalható (az MNB-vel szembeni felvéteknél 10 milliárd Ft csökkenés, a bankközi felvétek esetében 11 milliárd Ft növekedés, az ügyfélbetéteknél 112 milliárd Ft növekedés volt tapasztalható),
· a változó kamatozású eszközök állománya 714 milliárd Ft-tal nőtt (amiből a forint értékpapírok állománynövekedése 139 milliárd Ft volt, az MNB nostro állománya 705 milliárd Ft-tal nőtt, a hitelintézetekkel szembeni forint követelések 14 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfelek eurós hitelei pedig 100 milliárd Ft-tal csökkentek,
· a változó kamatozású források állománya 82 milliárd Ft-tal csökkent (ebből a legjelentősebb változás az ügyfelek betéteinél volt látható: az EUR betétek 39 milliárd Ft-tal, az USD betétek pedig 21 milliárd Ft-tal csökkentek), az MNB HUF források pedig 15 milliárd Ft-tal csökkentek.
A Bank elsődleges kockázatkezelési módszerként kamatláb-swapokat és egyéb derivatív kamatláb megállapodásokat köt annak érdekében, hogy a kamatkockázati kitettség elfogadható határokon belül maradjon.
A Bank fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban megjelölt származékos termékeket használ egyes fix kamatozású hitelek, fix kamatozású betétek, kibocsátott és vásárolt fix kamatozású kötvények valós értékének fedezésére. A Bank rendelkezik fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt szerződésekkel is kamatkockázati kitettségének kezelése céljából. A Bank a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredményben” számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a fedezeti elszámolásba be nem vont ügyletek esetén a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron, a fedezeti elszámolásba bevont ügyletek esetén pedig a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron mutatja ki.
A Bank kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti kétdevizás kamatswap ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információkat a (10) Fedezeti elszámolásból eredő veszteségek vagy nyereségek megjegyzés tartalmazza.
Devizaárfolyam-kockázattal szembeni kitettség
A devizaárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A devizaárfolyam-kockázatnak való kitettség meghatározásakor a Bank a teljes nyitott pozíciót figyelembe veszi.
A Bank mérlegfordulónapon érvényes devizapozícióját mutatják be az alábbi táblázatok:
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
894.225 |
2.001 |
13.951 |
9.644 |
8.023 |
927.844 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
2.645 |
0 |
158 |
43 |
0 |
2.846 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
164.051 |
0 |
0 |
420 |
0 |
164.471 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
289.229 |
0 |
52.959 |
1.680 |
22.016 |
365.884 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.679.043 |
433 |
967.808 |
29.174 |
440 |
2.676.898 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
3.029.193 |
2.434 |
1.034.876 |
40.961 |
30.479 |
4.137.943 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
4.262 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.262 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.148.194 |
19.111 |
1.337.581 |
237.874 |
27.997 |
3.770.757 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.152.456 |
19.111 |
1.337.581 |
237.874 |
27.997 |
3.775.019 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
876.737 |
-16.677 |
-302.705 |
-196.913 |
2.482 |
362.924 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-508.679 |
17.183 |
297.471 |
197.818 |
-3.262 |
531 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
368.058 |
506 |
-5.234 |
905 |
-780 |
363.455 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
714.422 |
1.977 |
48.861 |
12.290 |
7.363 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
20.670 |
0 |
56 |
45 |
0 |
20.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
125.450 |
0 |
0 |
388 |
0 |
125.838 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
193.696 |
0 |
84.676 |
7.125 |
20.353 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.572.513 |
100 |
1.035.001 |
59.020 |
3.316 |
2.669.950 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.626.751 |
2.077 |
1.168.594 |
78.868 |
31.032 |
3.907.322 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.951 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.084.086 |
21.264 |
1.326.411 |
255.652 |
27.393 |
3.714.806 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.086.037 |
21.264 |
1.326.411 |
255.652 |
27.393 |
3.716.757 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
540.714 |
-19.187 |
-157.817 |
-176.784 |
3.639 |
190.565 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-349.585 |
19.687 |
112.256 |
176.218 |
-3.395 |
-44.819 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
191.129 |
500 |
-45.561 |
-566 |
244 |
145.746 |
A Bank szigorú korlátokat határoz meg a nyitott pozíciókra és VaR mutatókat is használ. Ezeket a limiteket naponta figyelemmel követik.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A devizaopciókhoz kapcsolódó kockázatok tükrözve vannak az FX VaR számokban, valamint az opciókra vonatkozó deriváltakra (gamma és vega) limiteket határoz meg a Bank, melyeket naponta figyelemmel követnek.
Egyéb árfolyamkockázati kitettség – kereskedési könyv
Az egyéb árfolyamkockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak (nem a kamatláb- vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak, függetlenül attól, hogy ezeket a változásokat az adott pénzügyi instrumentumra vagy annak kibocsátójára jellemző tényezők okozzák, vagy olyan tényezők, amelyek a piaci kereskedés tárgyát képező valamennyi hasonló pénzügyi instrumentumot érintenek.
A Bank árfolyamkockázata csak a tőzsdén forgalmazott részvényekkel szembeni kitettségekből adódik. A Bank szigorú limiteket határoz meg a nyitott részvénykitettségekre és árfolyamkockázati VaR-t is használ. Ezeket a limiteket naponta nyomon követik.
A piaci kockázat kezelésének eszközei – kereskedési és banki könyv
Kockáztatott érték
A Bank kereskedési és banki könyvi portfólióján belüli piaci kockázati kitettség mérésének és ellenőrzésének legfőbb eszköze a kockáztatott érték (VaR = Value at Risk) mutató. A VaR mutató azt jelzi, hogy adott időszak alatt, adott megbízhatósági szint mellett mekkora egy pénzügyi instrumentum maximális vesztesége, normál üzletmenetet feltételezve. A Bank által használt VaR modell 99%-os megbízhatósági szintet és kereskedési könyv esetében 10 napos, banki könyv esetében 250 napos birtokban tartási időszakot feltételez. A VaR egy kockázati mutató, amelyet a pénzügyi instrumentum lehetséges veszteség-eloszlásához kell rendelni. A Bank a Monte-Carlo VaR számítást alkalmazza. A kereskedési könyvi termékeket tekintve azok három kockázati tényezőre oszthatók - deviza, kamat és részvényárfolyam - és a kockázatok is ennek alapján vannak csoportosítva.
A VaR nem az egyes komponensek (devizakockázat, kamatlábkockázat és részvényárfolyamkockázat) összege, mivel a komponensek között együtthatás áll fenn (diverzifikációs hatás).
A diverzifikációs hatás csökkenti a portfólió teljes kockázatát, amennyiben az egyedi kockázati komponensek nem mozognak együtt. A devizakockázat, az egyéb árfolyamkockázat és a kamatkockázat nem korrelál egymással tökéletesen, ezért létezik diverzifikációs hatás. A VaR érték az alaptényezőkre külön-külön és azok teljes csoportjára is naponta kiszámításra kerül. A tőkeigény számszerűsítése esetében a diverzifikációs hatással nem számol a Bank.
A Bank kereskedési és banki könyvének piaci kockázatát bemutató VaR számítást az alábbi táblázatok tartalmazzák:
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|||||||
|
Kereskedési könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
2 |
10 |
0 |
119 |
2 |
7 |
1 |
78 |
|
Kamatkockázat |
43 |
75 |
36 |
170 |
136 |
137 |
24 |
519 |
|
Teljes kockázat |
57 |
113 |
35 |
1.499 |
274 |
300 |
40 |
928 |
|
Banki könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Kamatkockázat |
15.518 |
13.848 |
10.922 |
16.987 |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
|
Teljes kockázat |
15.518 |
13.848 |
10.922 |
16.987 |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
Gap és BPV jelentés
A VaR érték mérése mellett a kamatlábkockázatot a klasszikus tőke- és kamatlejárati elemzés módszerével is megbecsülik. A gap jelentés az eszközöket és kötelezettségeket különböző átárazódási kategóriákba sorolja aszerint, hogy egy adott eszköz, illetve kötelezettség várhatóan mikor árazódik át.
Az eszközök, illetve kötelezettségek átárazódása akkor történik meg, amikor:
· esedékessé válnak,
· szerződés szerint sor kerül egy tőkerész visszafizetésére,
· a kamat a szerződés szerint egy referenciakamat alapján átárazásra kerül,
· az eszközök vagy kötelezettségek lejárat előtt visszafizetésre kerülnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kamatkockázatot hordozó mérlegen kívüli tételeket névleges betétként és hitelként kezelik. Ugyanabba az átárazódási kategóriába sorolt eszközök és kötelezettségek különbözete a „gap” („átárazódási rés”). A gap pozitív, amennyiben az eszközök kamatkockázata magasabb, mint a kötelezettségeké, és negatív a fordított esetben. Az egyes átárazódási kategóriákhoz kamatérzékenységi mérőszámot, ún. BPV-t (Basis Point Value) rendelünk. Adott kategória BPV-je azt jelöli, hogy az oda eső pozíció jelenértéke mennyivel változik a hozamgörbe 1 bázispontos párhuzamos elmozdulásának hatására. Az egyes átárazódási kategóriákhoz devizánként az Anyabank által jóváhagyott BPV limitek tartoznak.
Az alábbi táblában látható a BPV jelentés:
|
(ezer Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
-356 |
36 |
-10 |
258 |
246 |
-813 |
-2 |
328 |
|
3 - 6 hó |
70 |
-101 |
-1 |
206 |
-16 |
-337 |
-1 |
443 |
|
6 hó - 1 év |
-246 |
204 |
0 |
44 |
-75 |
-199 |
-1 |
156 |
|
1 - 2 év |
-98 |
21 |
0 |
-1 |
-817 |
-5 |
0 |
-1 |
|
2 - 3 év |
-41 |
-8 |
0 |
-2 |
-574 |
-11 |
0 |
0 |
|
3 - 5 év |
-19 |
-3 |
0 |
-42 |
-343 |
-4 |
0 |
0 |
|
5 - 7 év |
564 |
-14 |
0 |
0 |
501 |
0 |
0 |
0 |
|
7 - 10 év |
-188 |
-47 |
0 |
0 |
-278 |
0 |
0 |
0 |
|
10 - 15 év |
-199 |
0 |
0 |
0 |
-24 |
0 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Banki könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
787 |
-2.599 |
-31 |
709 |
-1.917 |
-1.022 |
-18 |
225 |
|
3 - 6 hó |
-3.024 |
-2.292 |
9 |
211 |
-345 |
-4.820 |
0 |
254 |
|
6 hó - 1 év |
-1.265 |
695 |
43 |
86 |
3.849 |
2.221 |
-1 |
184 |
|
1 - 2 év |
843 |
105 |
20 |
132 |
600 |
1.756 |
0 |
-405 |
|
2 - 3 év |
5.751 |
534 |
0 |
107 |
3.002 |
-3.451 |
0 |
1.187 |
|
3 - 5 év |
-3.142 |
569 |
0 |
670 |
5.754 |
748 |
0 |
144 |
|
5 - 7 év |
3.471 |
5.101 |
0 |
2 |
4.116 |
92 |
0 |
1 |
|
7 - 10 év |
3.376 |
841 |
0 |
0 |
3.969 |
2.043 |
0 |
10 |
|
10 - 15 év |
192 |
-246 |
0 |
0 |
77 |
-542 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
431 |
-15 |
0 |
0 |
353 |
-41 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
2 |
0 |
0 |
0 |
6 |
144 |
0 |
0 |
Származékos termékekhez kapcsolódó nettósítási megállapodások
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. Az IAS 32.42 szerint a különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnének a pénzügyihelyzet-kimutatásban nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat. A Bank nettósítási keretmegállapodásai csak bizonyos feltételek esetén érvényesíthetőek, ezért a pénzügyi eszközök és kötelezettségek bruttó módon szerepelnek a pénzügyihelyzet-kimutatásban.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31
(millió Ft) |
Származékos eszközök bruttó értéke |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos eszközök nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
||
|
|
Származékos instrumentumok |
Kapott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos eszközök |
214.586 |
0 |
214.586 |
183.005 |
0 |
31.581 |
|
|
(millió Ft) |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke |
Származékos eszközök bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos kötelezettségek nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
|
|
Származékos instrumentumok |
Adott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos kötelezettségek |
216.211 |
0 |
216.211 |
183.005 |
4.856 |
28.350 |
|
2022.12.31
(millió Ft) |
Származékos eszközök bruttó értéke |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos eszközök nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
||
|
|
Származékos instrumentumok |
Kapott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos eszközök |
353.417 |
0 |
353.417 |
287.068 |
0 |
66.349 |
|
|
(millió Ft) |
Származékos kötelezettségek bruttó értéke |
Származékos eszközök bruttó értéke, melyek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettósítás szempontjából figyelembe vehetőek |
Származékos kötelezettségek nettó értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
Nettósítási keretmegállapodás szerinti érték |
Nettó összeg |
|
|
Származékos instrumentumok |
Adott készpénzbiztosíték |
|||||
|
Származékos kötelezettségek |
386.267 |
0 |
386.267 |
287.068 |
48.446 |
50.753 |
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Bank nehézségbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A likviditási kockázat kezelése
A likviditáskezelés célja, hogy a Bank számára megfelelő likviditást biztosítson, ezáltal valamennyi kötelezettségét esedékességkor teljesíteni tudja, mind normál, mind feszített körülmények között.
A likviditási kockázat kezelése az RBI Csoport és a Raiffeisen Bank Zrt. számára is kiemelt fontosságú, ezért a Bank a Csoportra vonatkozó standardok átfogó együttesével és helyi belső szabályokkal, szabályozásokkal és gyakorlatokkal rendelkezik a likviditáskezelésre vonatkozó jogi szabályozások mellett. A likviditáskezeléssel összefüggő eljárásokat, feladatokat, felelősségi köröket, jelentéseket és a limitrendszerre vonatkozó utasításokat a Bank vezérigazgatói utasításban szabályozza.
A likviditáskezelés az Eszköz-Forrás Bizottság (Asset and Liability Committee, ALCO) egyik fő feladata. Az ALCO felel az eszköz- és forrásgazdálkodásért, a likviditási kockázat kezeléséért és a helyi limitrendszer kialakításáért az RBI Likviditási Kockázatkezelése által meghatározott limitek szerint (vagy néha annál szigorúbb mértékben). Az ALCO havonta ülésezik, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tart.
A belső likviditási jelentéseken túl az RBI naponta likviditási jelentéseket készít a Bank által szolgáltatott adatok segítségével a csoportszintű likviditási kockázat nyomon követése érdekében.
A Bank likviditási politikája, melynek szerves része a likviditási krízisterv, évente felülvizsgálatra kerül. A Bank likviditási helyzete erős, likviditási kockázati kitettsége alacsony. A Bank nem rendelkezik likviditási céllal fenntartott stand-by hitelkeretekkel, ezek nélkül is biztosított a likviditási tartalékok megfelelő szintje.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Bank nem származékos pénzügyi kötelezettségei, hitelnyújtási elkötelezettségei és a kibocsátott pénzügyi garancia- szerződések utáni, diszkontálás nélküli cash-flow-kat mutatja be azok legkorábbi lehetséges lejárata alapján. A táblázatban emellett szerepel a származékos pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzése, beleértve a hátralévő szerződéses lejáratot azokra a származékos termékekre vonatkozóan, amelyek esetében a szerződéses lejáratok alapvetők a cash-flow-k ütemezése szempontjából. A táblázatban bemutatott bruttó nominális pénzáram a nem származékos pénzügyi kötelezettség és a kibocsátott pénzügyi garanciák után fizetendő hátralévő szerződéses, diszkontálás nélküli cash-flow. A származékos termékekre vonatkozó közzététel a pénzáramok bruttó összegét mutatja.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
39.642 |
39.642 |
39.642 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
888.203 |
888.206 |
888.206 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.095.484 |
2.533.033 |
492.924 |
344.032 |
1.069.222 |
626.855 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
1.113.538 |
1.292.688 |
18.970 |
42.540 |
711.130 |
520.048 |
|
Követelések összesen |
4.136.867 |
4.753.569 |
1.439.742 |
386.572 |
1.780.352 |
1.146.903 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
|
96.576 |
25.637 |
16.732 |
35.057 |
19.150 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-168.531 |
-23.741 |
-41.712 |
-50.131 |
-52.947 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
265.107 |
49.378 |
58.444 |
85.188 |
72.097 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
120.408 |
19.278 |
7.859 |
52.338 |
40.933 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-13.000 |
-13.000 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
133.408 |
32.278 |
7.859 |
52.338 |
40.933 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
|
216.984 |
44.915 |
24.591 |
87.395 |
60.083 |
|
2023.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.541.778 |
3.646.608 |
3.010.046 |
94.292 |
334.590 |
207.680 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
4.261 |
4.261 |
4.261 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
192.646 |
216.326 |
362 |
148.217 |
67.747 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
36.333 |
39.444 |
9.520 |
3.207 |
14.057 |
12.660 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
218.759 |
218.759 |
218.759 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
452.939 |
452.939 |
452.939 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.446.716 |
4.578.337 |
3.695.887 |
245.716 |
416.394 |
220.340 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
|
-89.057 |
-27.572 |
-10.365 |
-25.559 |
-25.561 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-272.030 |
-113.670 |
-91.743 |
-34.242 |
-32.375 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
182.973 |
86.098 |
81.378 |
8.683 |
6.814 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
-126.849 |
-12.457 |
-6.470 |
-62.459 |
-45.463 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-220.451 |
-28.293 |
-28.798 |
-114.855 |
-48.505 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
93.602 |
15.836 |
22.328 |
52.396 |
3.042 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
-215.906 |
-40.029 |
-16.835 |
-88.018 |
-71.024 |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
52.780 |
52.780 |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
732.133 |
732.144 |
732.144 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.353.219 |
2.831.543 |
726.030 |
477.443 |
994.858 |
633.212 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
768.599 |
884.580 |
21.476 |
36.547 |
329.825 |
496.732 |
|
Követelések összesen |
3.906.731 |
4.501.047 |
1.532.430 |
513.990 |
1.324.683 |
1.129.944 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
|
108.025 |
29.696 |
-32.820 |
52.646 |
58.503 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-231.471 |
-5.753 |
-110.675 |
-87.402 |
-27.641 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
339.496 |
35.449 |
77.855 |
140.048 |
86.144 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
192.450 |
7.310 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-13.195 |
-13.195 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
205.645 |
20.505 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
|
300.475 |
37.006 |
-23.976 |
135.239 |
152.206 |
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.486.084 |
3.612.269 |
2.938.804 |
146.858 |
383.263 |
143.344 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
1.951 |
1.951 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
194.100 |
235.158 |
-448 |
17.324 |
221.294 |
-3.012 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
34.622 |
38.110 |
7.508 |
3.079 |
13.016 |
14.507 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
197.800 |
197.800 |
197.800 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
421.648 |
421.648 |
421.648 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.336.203 |
4.506.936 |
3.567.263 |
167.261 |
617.573 |
154.839 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
|
-154.298 |
-42.275 |
-24.718 |
-25.468 |
-61.837 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-257.605 |
-46.701 |
-101.801 |
-39.133 |
-69.970 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
103.307 |
4.426 |
77.083 |
13.665 |
8.133 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
-246.365 |
-9.966 |
-18.785 |
-102.311 |
-115.303 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-339.301 |
-25.875 |
-22.508 |
-151.914 |
-139.004 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
92.936 |
15.909 |
3.723 |
49.603 |
23.701 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
-400.663 |
-52.241 |
-43.503 |
-127.779 |
-177.140 |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a követelések és kötelezettségek könyv szerinti értékének éven belül és éven túl lejáró részét mutatja be:
|
2023.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
97.809 |
31.425 |
66.384 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
164.471 |
545 |
163.926 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
365.884 |
15.759 |
350.125 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.676.898 |
591.387 |
2.085.511 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
119.623 |
15.877 |
103.746 |
|
Halasztott adókövetelések |
1.840 |
0 |
1.840 |
|
Egyéb eszközök |
8.945 |
8.945 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.435.470 |
663.938 |
2.771.532 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
93.665 |
30.173 |
63.492 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.770.757 |
3.086.135 |
684.622 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
126.808 |
7.971 |
118.837 |
|
Céltartalékok |
17.581 |
17.581 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.079 |
11.079 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.019.890 |
3.152.939 |
866.951 |
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
183.111 |
39.709 |
143.402 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
125.838 |
465 |
125.373 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
305.850 |
12.664 |
293.186 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.669.950 |
933.182 |
1.736.768 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
191.077 |
6.756 |
184.321 |
|
Halasztott adókövetelések |
5.099 |
0 |
5.099 |
|
Egyéb eszközök |
7.687 |
7.687 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.488.612 |
1.000.463 |
2.488.149 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
145.730 |
52.037 |
93.693 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.714.806 |
3.051.648 |
663.158 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
242.488 |
10.443 |
232.045 |
|
Céltartalékok |
12.928 |
12.928 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.721 |
11.721 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.127.673 |
3.138.777 |
988.896 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank havi szinten képez gazdasági tőkét a Bank kereskedési könyvi portfóliójában található illikvid piaci pozíciókra. Ezek alakulását mutatja be az alábbi táblázat:
|
2023 |
2022 |
||
|
Dátum |
millió Ft |
Dátum |
millió Ft |
|
2023.01.31 |
0 |
2022.01.31 |
274 |
|
2023.02.28 |
0 |
2022.02.28 |
64 |
|
2023.03.31 |
0 |
2022.03.31 |
216 |
|
2023.04.28 |
0 |
2022.04.29 |
312 |
|
2023.05.31 |
0 |
2022.05.31 |
175 |
|
2023.06.30 |
0 |
2022.06.30 |
406 |
|
2023.07.31 |
0 |
2022.07.29 |
839 |
|
2023.08.31 |
0 |
2022.08.31 |
636 |
|
2023.09.29 |
0 |
2022.09.30 |
0 |
|
2023.10.31 |
0 |
2022.10.28 |
0 |
|
2023.11.30 |
0 |
2022.11.30 |
0 |
|
2023.12.29 |
0 |
2022.12.30 |
0 |
A működési kockázat a közvetlen vagy közvetett veszteség kockázatát jelenti, amely a Bank folyamataival, személyi állományával, technológiájával és infrastruktúrájával kapcsolatos különböző okokból, valamint a tisztán hitel-, piaci és likviditási kockázatoktól eltérő külső tényezőkből fakad. A jogi és a szabályozási előírásoknak, valamint a vállalati kultúra általánosan elfogadott normáinak történő megfeleléssel kapcsolatos kockázat is része a működési kockázatnak. Működési kockázat megtalálható a Bank valamennyi üzleti és támogató területén.
A Bank célja, hogy a működési kockázatokat költséghatékony módon kezelje, elkerülve a pénzügyi veszteségeket és a reputációs kockázatokat, továbbá a kezdeményezőkészséget és kreativitást korlátozó kontrollfolyamatokat.
A Bankban működési kockázat-kezeléssel foglalkozó hálózat működik, amelynek része a különálló működési kockázat kontrolling csoport és a központosított csalás kockázat kontrolling csoport és az üzleti egységekben, támogató részlegeken, régiókban és leányvállalatokban dolgozó kb. 100 működési kockázat-kezelő kolléga.
A működési kockázat kontrolling számos eszközt használ a különböző területek működési kockázatainak azonosítására: kulcskockázati indikátorokat, forgatókönyveket, kontroll és kockázati önértékelést, veszteségadat- gyűjtést és külső adatbázisokat.
A fenti folyamatok segítik a kockázatok korai azonosítását és szükségesek a jövőbeli veszteséget okozó események előfordulásának csökkentéséhez. A veszteséget okozó eseményeket a működési kockázat-kezelő kollégák feltöltik a veszteség-adatbázisba, és ezen adatok, illetve más kiegészítő információk alapján (pl. kulcskockázati indikátorok, intézkedési tervek státusza) a működési kockázat kontrolling negyedéves jelentéseket készít.
A működési kockázat kontrolling erős vezetőségi támogatást kap. A működési kockázatok és a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések megvitatására negyedévente sor kerül az Operational Risk and Fraud Committee ülése során, ahol a vezérigazgató, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes, a bankműveletekért felelős vezérigazgató-helyettes, vállalati vezérigazgató-helyettes, lakossági vezérigazgató-helyettes és a Bizottság további tagjai (általában főosztályvezetők) vesznek részt és döntenek a kockázatcsökkentő intézkedési tervek prioritásáról, az RBI CRO-ja pedig a CRO meeting keretében kerül tájékoztatásra a legfontosabb működési kockázatot érintő kérdésekről.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy két irányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Vállalatirányítás
A Bank kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Bank ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Stratégiai és Vállalatirányítási Osztály (SCO) felelős a főbb ESG szempontok és tényezők koordinációjáért, míg az operatív feladatok a funkcionális osztályok (funkcionális megbízottak) alatt maradnak. A Bankban számos ESG szakértő dolgozik, lefedve a stratégiai, üzleti, kockázatkezelési, beszerzési és jogi osztályt is, akik biztosítják a Bank ESG megfelelőségét és fenntartható működését. A Bank különös figyelmet szentel a tudásmegosztásra a szervezeten belül és kívül egyaránt, biztosítva a legfrissebb információkat az ESG tényezők jogi és környezeti hátteréről.
A Bank kitüntetett figyelmet fordít az adatkezelésre és az ESG folyamatokra, különös tekintettel az ESG elemzések egyre növekvő adatszükségletére, valamint a szervezet kockázatkezelési és üzleti céljainak kiszolgálására.
A fent említett pontok mellett, a Bank az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezeti menedzsmentrendszert is bevezette annak érdekében, hogy biztosítsa a szervezet fenntartható működését.
Az ESG-vel kapcsolatos belső szabályzatokat a Raiffeisen Bank International (RBI) hagyja jóvá, majd az érintett leányvállalat szintjén az üzleti egységeken keresztül hajtják végre. A belső ESG szabályzatok többek között: az ESG Kockázati Keretrendszer szabályzat, a szektorális irányelvek szabályzatai (pl. olaj- és gázipar, acélipar, megújuló energia stb.), a csoportszintű ESG és Fenntarthatósági Irányelvek, valamint az ESG hitel folyósítási folyamat szabályzata.
Az RBI aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt.
Stratégia
A Bank küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Raiffeisen Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Bank számára. A Bank mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítás során.
A Bank számos fenntartható pénzügyi és befektetési terméket kínál, mindennapi működése energiatakarékossági és klímavédelmi szemlélet szerint történik. A fenntarthatósági stratégiája két fő pilléren nyugszik:
(a) a környezet elemzése és értékelése, a banki teljesítmény nyomon követése és fejlesztése, valamint
(b) a portfolióstratégiák és a finanszírozási tevékenységek körében kialakított üzleti megközelítés.
(a) Környezetünk elemzése
A Bank évente jelenleg két átfogó elemzést készít, nevezetesen: egy klímahorizont elemzést és egy GAP elemzést.
A klímahorizont analízis alapvetően egy olyan elemzés, amely a Bank rövid távú (0-3 év), közép távú (4-10 év), és hosszú távú (10<év) klímavédelmi sebezhetőségeit és lehetőségeit igyekszik azonosítani. A sebezhetőség leírja a vállalatokat érintő fizikai és átállási kockázatokkal kapcsolatos kitettséget/várható káros hatásokat, míg a lehetőségek a változó környezetben az átállás gazdasági tényezőinek beazonosítását szolgálják.
A Bank időszakosan végez GAP elemzést és cselekvési tervet, az Európai Központi Bank/Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlásainak kezelésére. Az értékelés célja a zöld ajánlásokkal való megfelelőségnek felülvizsgálata négy szegmens alapján (üzleti modell és stratégia, kockázatkezelés, közzététel, belső irányítás), valamint az aktuális folyamatok bemutatása a javaslatoknak való megfelelés érdekében és az azonosított hiányosságok kezelése kapcsán.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(b) Portfolió stratégiák és üzleti megközelítés
A Raiffeisen Csoport kidolgozott egy Klíma-és Környezetvédelmi Üzleti Stratégiát, amely integrálja a klíma- és környezeti kockázatokat a fő stratégiai folyamatokba a következő célok elérésének érdekében:
· a számviteli mérleg a Párizsi Egyezmény klímacéljaihoz igazítása;
· az ügyfelek támogatása a klíma- és környezeti átállásukban; és
· a fenntartható pénzügyi átalakulás támogatása.
A Bank olyan portfolióstratégiákat indított el a hitelezési tevékenysége keretében, amelyek a gazdasági átállással összhangban vannak, nevezetesen: korlátozó, átalakító és támogató megközelítésű stratégiák.
Támogató megközelítés: olyan vállalatok és projektek támogatása, amelyek már most piacvezetők fenntarthatósági szempontból.
Átalakító megközelítés: (1) Átalakító: jelenleg implementálás alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentése- illetve pozitív környezeti, valamint társadalmi hatásaik növelése során; (2) Átalakító: jelenleg tervezés alatt – a vállalatok támogatása a karbonlábnyomuk és káros hatásaik csökkentésére-, illetve pozitív környezeti és társadalmi hatásaik növelésére vonatkozó terveik kidolgozása során.
Korlátozó megközelítés: középpontjában a negatív szűrés, azaz a nem preferált vállalatok és projektek azonosítása áll. A hitelkihelyezési irányelvek nem ösztönzik az ilyen vállalatoknak vagy projektek részére történő hitelnyújtást, hacsak a partner nem prezentálja az átállás iránti lényeges, mérhető és gyors elkötelezettségét alátámasztó terveit.
A Bank bevezette a hitelezési tevékenységekre irányadó portfolióstratégiáit, amelyek a gazdasági átállással összhangban állnak (korlátozó, átalakító és támogató), valamint átfogó üzleti megközelítését, amely biztosítja a Raiffeisen Csoport és az érdekeltek átállását a tudásátadáson és felelős társaságirányításon keresztül.
A Bank aktív a zöld hitelnyújtás és zöld befektetések piacán, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben az „Év Zöld Bankja 2022” és az „Év Zöld Befektetési Alapkezelő 2022” díjakkal honorált:
· erős pozíció a vállalati zöld finanszírozás terén, amely támogatja zöld kötvények útján történő forrásbevonást;
· jelentős tapasztalat a zöld kötvény tanácsadási szolgáltatások terén – a Bank 4 zöld finanszírozási projektet támogatott tanácsadóként; és
· 5 ESG alapok alapját vezetett be és kínál az ügyfeleknek, amelyek kizárólag olyan értékpapírokba fektetnek, amelyek kibocsátóit fenntarthatónak minősítik.
A Bank kialakította a Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerét („Keretrendszer”), amely részét képezi az átfogó fenntarthatósági stratégiának, nagy fókuszt helyezve olyan eszközökre, amelyek pozitív környezeti és társadalmi hatást gyakorolnak, annak érdekében, hogy támogassa az átállást egy fenntarthatóbb jövő felé. A Keretrendszer összhangban áll az ICMA (i) Zöld Kötvény Elveivel (Green Bond Principles), (ii) Társadalmi Kötvény Elveivel (Social Bond Principles), és (iii) Fenntarthatósági Kötvény Irányelveivel. A Keretrendszer alatti első sorozat 2022 júliusában került kibocsátásra, 50 millió dollár értékben. Minden Zöld, Társadalmi és/vagy Fenntarthatósági kötvény kibocsátása esetén a Bank vállalta, hogy teljesíteni fogja a (1) források felhasználásához, (2) a projekt értékeléséhez és kiválasztásához, (3) a források kezeléséhez és (4) a jelentéshez kapcsolódóan az ICMA követelményeit. Az allokációs és értékelési feladatokat a Bank Fenntarthatósági Kötvény Bizottsága (Sustainability Bond Commitee) felügyeli.
A vállalati hitelekre vonatkozó ESG-alapú hitel folyósítási folyamat 2023-ban került kidolgozásra, amelynek bevezetése várhatóan 2024 első negyedévében esedékes. Az ESG-alapú hitelezés:
· Magában foglalja az ESG szakértői funkciót (mint első védelmi vonal), annak érdekében, hogy elemezze a kritikus tényezőket/ügyleteket, és azok összehangját az irányelvekkel, különösen a csoport kizárási irányelveivel (pl. dohánytermékek, szerencsejáték, atomenergia stb.);
· kezeli az iparág-specifikus hitelbírálati kritériumok ágazati irányelveknek történő megfelelését;
· Értékeli a fenntartható termékkeretek, feltételek és jellemzők betartását;
· Biztosítja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő potenciális hitelkockázat elemzését és kezelését (növekvő üzleti modell kockázatok az üvegházhatású gáz-kibocsátásból, szabályozási, technológiai, és kereslet/felfogás dimenziókból).
A Bank 2023 folyamán elindította az ESG Adattárát a tranzakciós ESG jelöléshez, minden szegmensben (nagyvállalati, középvállalati, kis-/mikróvállalati, lakossági), négy keretrendszer használatával (EU Taxonómiarendelet, RBI Zöld és Társadalmi, Magyar Nemzeti Bank zöld, és az ERBD). A Bank az ESG adatok kezelésére és a fent említett hitelezési és jelölési folyamatok támogatására szolgáló információs rendszerek terén is komoly előrelépést tett 2023 során.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kockázatkezelés főbb fókuszpontjai:
· az ESG kockázat definiálása és azonosítása,
· a sebezhető iparágak beazonosítása,
· portfolió monitoring,
· ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan,
· ügyfélkockázat elemzése,
· fedezet értékelése.
Az ESG kockázat definiálása és azonosítása
A Bank bevezette az ESG Keretrendszert a környezeti, társadalmi, irányítási kockázatok meghatározására és azonosítására, a dokumentum továbbá alapul szolgál az ESG-alapú tudás bővítéséhez. Ezen felül, a klímahorizont elemzés segít azonosítani a klíma- és környezeti kockázatokat a rövid, közép-és hosszú távot illetően.
A sebezhető iparágak beazonosítása
A kockázatkezelés és mérés második pontja a magas környezeti kockázattal rendelkező iparágak azonosítására szolgál. Ennek érdekében, a Bank a stratégia módszertanú klímahorizont elemzést készít, valamint kockázatkezelési oldalról ESG-alapú iparág kockázati modellezést fog végrehajtani.
Portfolió monitoring
Aktívan kezeli portfolióját az RBI által biztosított irányítási és értékelési eszközök felhasználásával a meglévő szektorális irányelvekre tekintettel (pl. olaj és gázipar, acél, kőszén stb.). Az ESG Rating pontszám a havi portfolió jelentés alapjául szolgál.
ESG kockázat és üzleti modell értékelése a hitel folyósítási folyamatokhoz kapcsolódóan
A hitel folyósítási folyamat során a kockázatkezelés fő célja a vállalati ügyfelek és iparágak átállási fenntarthatósági jellemzőiből eredő hitelkockázatok kezelése (magasabb üzleti kockázat az üvegházhatású gázok kibocsátása, szabályozási, technológiai, kereslet/felfogás dimenziókból). AZ ESG Kockázatkezelés az üzleti értékelés után a második védelmi vonalnak tekinthető, és alkalmazható minden hitelkockázattal bíró termékre, amelyekhez hitelbírálat szükséges. Az ESG Kockázatkezelés az átállási hitelkilátásokra összpontosít, míg a potenciális fizikai kockázatokat a fedezeti értékbecslésben veszik figyelembe.
Ügyfélkockázat elemzése
Az ESG Rating egy olyan értékelés (kvalitatív és/vagy kvantitatív), amely egy szervezet hosszú távú elkötelezettségét méri a fenntarthatóság iránt az ESG három tényezőjén keresztül. Ezen túlmenően az ESG Rating betekintést nyújt az entitás átállási kockázatokat érintő kitettségére. A Bank felelős ügyfél-osztályzási koncepciója az Alap ESG-alapú ügyfél pontszámon nyugszik, amelyet szakértői állásfoglalások finomhangolnak a Végleges ESG Ügyfél pontszámban a vállalati portfolió körében. A pontozás módszertana/lépései a következők:
(1) Az ESG iparág-alapú pontszám méri iparági szinten az ESG kockázatokat, az integrált országkockázati tényezővel kiegészítve;
(2) A szakértői állásfoglalás kiigazítja ezt az értéket egy sor ESG kérdés megválaszolásán és értékelésén keresztül;
(3) A Végleges ESG Ügyfélpontszám iparáganként eltér, egy engedélyezett intervallum keretein belül, amelyben a felső határ a „legjobb”, míg az alsó határt a „legrosszabb” minősítés jelöli az adott osztályban.
Fedezet értékelése
A klímaváltozás és az ESG tudatosság egyre nagyobb hatással van a hitelfedezetek értékelésére és újraértékelésére, különösen az ingatlanok esetében. Az értékelést befolyásoló legfontosabb tényezők a várható költségek; a várható bevételek és a befektetők hozamvárakozásai és a likviditási szempontok. A Bank adatokat gyűjt az ügyfelektől az ESG-vel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azok azonosításához, az ingatlanfedezetek értékelése során. Az értékelés mellett ezek az újonnan bevezetett területek szolgálnak arra, hogy pontosabban megközelítsék és értékeljék az összes éghajlatváltozási kockázatokra való általános kitettséget.
A Bank arra törekszik, hogy felmérje és csökkentse karbon-lábnyomát. Ennek érdekébe 2022-ben felmérte Scope 1 és 2, valamint 2023-ban limitált (finanszírozott kibocsátás nélküli) Scope 3 karbon értékeit. A portfolió mérési eszközök (pl. a Scope 3 finanszírozott rész kiszámítása) jelenleg kidolgozás alatt állnak, amely projekteket az RBI menedzseli.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank még nem rendelkezik tudományos alapú célkitűzésekkel a fióktelep szintjén, így az RBI tudományos alapon elkészített célkitűzései szolgálnak útmutatásul és alapul a jövőbeni célok és módszertan számára (RBI tudományos-alapú célkitűzései a következő linken keresztül elérhetők:
https://www.rbinternational.com/en/raiffeisen/sustainability-esg/responsible-banking/science-based-target.html.
2017 óta a Raiffeisen Csoport minden évben közzé teszi a Fenntarthatósági Jelentését, amely a tudomány aktuális állására és nemzetközi szabványokra épül. A Bank az ESG Cockpit rendszerén keresztül gyűjti, nyomon követi és jelenti a nem-pénzügyi információkat, figyeli és jelenti, az ESG Cockpit rendszerén keresztül az RBI számára, annak érdekében, hogy támogassa az RBI-t a Fenntarthatósági Jelentés elkészítésével kapcsolatban.
A csoportszintű jelentés mellett a Bank önkéntes nem-pénzügyi (ESG) jelentést is készít, valamint kötelező vállalatirányítási jelentést is készít az éves beszámoló keretében.
A Bank a CSRD és EU Taxonómiarendelet (valamint az ezekre vonatkozó delegált rendeletek) hatálya alá tartozik, így 2025-től kezdve a nem-pénzügyi információkat is meg fogja jeleníteni az éves jelentésében (az első jelentéstételi időszak a 2024-es pénzügyi éve lesz).
A Bank tőkekövetelményét a Bank helyi szabályozó hatósága (MNB) állapítja meg és követi nyomon.
2008. január 1-jétől a Bank köteles megfelelni a Bázel II szavatoló tőkével kapcsolatos előírásainak, 2014. június 30-ától pedig a Bázel III előírásainak is.
2008 decemberében az osztrák pénzpiaci felügyelő hatóság és a nyolc érintett tagállam hatóságai a Banknak, mint az RBI csoport tagjának közös engedélyt adtak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására a hitelkockázat- kezelés terén, egyes hitelportfóliók kivételével, amelyek kezelése az elfogadott bevezetési terv szerint a standard módszer szerint folytatódik továbbra is.
A Bázel III szabályozás fejlett módszere bevezetéséből adódó fő jellemzők az alábbiak:
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség negatív különbözetének levonása az alapvető tőkéből,
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének hozzáadása a járulékos tőkéhez a kockázattal súlyozott (belső minősítéssel kezelt) kitettség 0,6%-áig,
· a szavatoló tőkének fedezetet kell biztosítania a hitel- és piaci kockázat és működési kockázatokból adódó tőkekövetelményre is.
A Bank szavatoló tőkéje két szintre bontható:
· Alapvető tőke (T1 – Tier 1 Capital):
o Elsődleges alapvető tőke (CET1 – Common Tier 1 Capital), amely magában foglalja az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat (jegyzett tőke, ázsió, felhalmozott eredmény, halmozott egyéb átfogó eredmény, egyéb tartalékok), illetve a hozzájuk kapcsolódó levonásokat, úgymint az immateriális javak, goodwill, halasztott adókövetelések utáni levonások; a hitelkockázati kiigazítások hiánya várható veszteséghez viszonyítva; az értékpapírosítási pozíciók miatt levonások; valamint a limittúllépések miatti levonások.
o Kiegészítő alapvető tőke (AT1 – Additional Tier 1 Capital): amely magába foglalja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat.
· Járulékos tőke (T-2 – Tier 2 Capital), amely magában foglalja az alárendelt kölcsönök állományát, valamint a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék összegének a várható veszteség feletti többletét azokra a hitelportfóliókra vonatkozóan, amelyek esetében a Bázel III szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazzák.
A hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének járulékos tőkében való beszámíthatósága is korlátokhoz kötött. További levonásokat kell érvényesíteni a szavatoló tőke elemeiből a más pénzügyi intézményekben szerzett minősített részesedések esetében.
A banki műveletek két csoportját alkotják a kereskedési könyvi és a banki könyvi ügyletek. A kockázattal súlyozott eszközök számítása meghatározott előírások szerint történik, amelyek célja az eszközökhöz és a mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó különböző szintű kockázatok tükrözése. A Bázel II/III szabályozás kiterjesztette a tőkekövetelmény számítást működési kockázat tőkekövetelmény számítására is.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank a megfelelő tőkeellátottság fenntartására törekszik a befektetők, hitelezők és a piac bizalmának a megőrzése, valamint az üzleti tevékenység jövőbeni fejlődése érdekében. A tőkeszint hatása a részvényesek hozamára szintén fontos szempont. A Bank fontosnak tartja egy nagyobb tőkeáttéttel, esetleg potenciálisan elérhető magasabb hozam és a szilárd tőkehelyzet által nyújtott előnyök és biztonság közötti egyensúly fenntartását.
A Bank az összes szabályozói tőkekövetelménynek megfelelt 2023-ban. A Bank tőkehelyzete egészséges szinten maradt az év során összhangban a kockázati étvágyával.
A Bank egyedüli részvényese 2023.12.22-én 32.300 millió Ft osztalékelőleg fizetéséről döntött, ami év vége előtt kifizetésre került.
Szabályozói tőkekövetelmény
A Bank folyamatosan szem előtt tartja, hogy a tőkemegfelelés meghaladja az előírt szintet és ennek biztosítása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket időben. A Bank a Bázel III előírásainak megfelelően kiszámítja a szavatoló (Bázel III, 1. pillér) és a gazdasági tőkét (Bázel III, 2. pillér, ICAAP) is a tőkemegfelelés meghatározásához. A Bank 2008. december 1-jén kezdte meg a belső módszer szerinti hitelkockázati tőkekövetelményre való fokozatos áttérést, elsőként a nem lakossági szegmensre bevezetve az F-IRB módszert. 2010 júliusa, illetve 2012 áprilisa óta a Bank magánszemély, illetve mikrovállalati ügyfeleivel szemben fennálló kitettségére belső módszerrel (A-IRB) számít tőkekövetelményt. A szabályozói tőkekövetelmény felett a tőkepuffereket is tartania kell a Banknak (rendszerkockázati, tőkefenntartási, rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer).
Rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-ban is újraértékelte a hazai hitelintézetek jelentőségét a 2021. év végi adatok alapján, és ennek eredményeképp a tavalyihoz hasonlóan hét bankcsoportot azonosított rendszerszinten jelentősként (Other Systemically Important Institutions – O-SII), köztük a Raiffeisen csoportot is.
|
A Raiffeisen Bank számára előírt O-SII tőkepufferráták |
||||
|
Tény |
|
Előírt |
||
|
2020 |
2020.07.01-től |
2022 |
2023 |
2024 |
|
0,50 % |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
Anticiklikus tőkepuffer
Az MNB közleményében aktiválta az anticiklikus tőkepuffert 2022 június 30-án, hogy mérsékelje a hitel- és lakáspiaci rendszer kockázatokat. Az MNB 2022 júniusát megelőző negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok akkor a korábbi hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolttá vált. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2024. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Tőkemegfelelés
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31.* |
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
113.445 |
113.445 |
|
Eredménytartalék |
191.056 |
125.896 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
22.193 |
12.258 |
|
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
32.143 |
22.215 |
|
Elsődleges alapvető tőke módosításai prudenciális szűrők miatt |
-23.031 |
-15.672 |
|
(-) Immateriális javak |
-16.499 |
-13.885 |
|
(-) Halasztott adó miatti levonások |
-1.839 |
-4.762 |
|
(-) Értékpapírosítási pozíció miatti levonás |
0 |
-1.336 |
|
(−) Nemteljesítő kitettségek addicionális tőkeigénye |
-2.007 |
-9.123 |
|
Elsődleges alapvető tőke |
365.461 |
279.036 |
|
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
46.979 |
31.445 |
|
Kiegészítő alapvető tőke |
46.979 |
31.445 |
|
IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet |
6.884 |
5.657 |
|
Alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
59.331 |
62.039 |
|
Járulékos tőke |
66.215 |
67.696 |
|
Szavatoló tőke összesen |
478.655 |
378.177 |
|
Tőkekövetelmény |
134.435 |
120.421 |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
28,48% |
25,12% |
Tőkeallokáció
Az egyes üzletágak és tevékenységek közötti tőkefelosztás során elsődleges szempont, hogy egyfelől a lehetséges kockázatok fedezésére, a biztonságos banküzemhez elegendő tőke legyen biztosítva (a vállalkozás folytatásának elve), másrészt az is szükséges, hogy szélsőséges piaci körülmények során esetlegesen elszenvedett magas veszteségekre is fedezetet biztosítson. Az allokáció során szintén kiemelt szempont a Bank tőkearányos nyereségének optimalizálása.
A kockázatok számszerűsítéséhez a Bank meghatározza a jogszabály által előírt és a közgazdaságilag indokolt tőkeszükségletet, az optimalizáció pedig a közgazdaságilag indokolt tőkeszükséglet alapján történik.
Az egyes egységek és tevékenységek közötti tőkeallokációt az IRD Hitelkockázat és ICAAP Koordináció csoportja végzi, és azt a Bank vezetősége ellenőrzi. Az optimális tőkeallokáció további eszköze a kockázat és tőkeköltség alapú árazás.
A Bank tőkemenedzsmenttel és tőkeallokációval kapcsolatos elveit az igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
357.653 |
210.307 |
|
Egyéb kamatbevétel |
244.368 |
139.549 |
|
Kereskedési célú eszközök után |
98.072 |
92.372 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
533 |
1.608 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
22.431 |
58.702 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
75.108 |
32.062 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök után |
0 |
1 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
1 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök után |
9.530 |
6.109 |
|
Hitelek és előlegek |
9.530 |
6.109 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
76.939 |
31.108 |
|
Egyéb |
59.827 |
9.959 |
|
Kamatbevételek összesen |
602.021 |
349.856 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-167.540 |
-71.463 |
|
Egyéb kamatráfordítás |
-235.130 |
-140.337 |
|
Kereskedési célú kötelezettségek után |
-127.288 |
-94.920 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
-22.160 |
-60.841 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
-105.128 |
-34.079 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
-107.837 |
-45.224 |
|
Egyéb |
-5 |
-193 |
|
Kamatráfordítások összesen |
-402.670 |
-211.800 |
|
Nettó kamateredmény |
199.351 |
138.056 |
A Bank nettó kamateredménye 61.295 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. Mind a kamatbevételek, mind a kamatráfordítások nőttek, de az előbbiek emelkedése nagyobb mértékű volt.
Kimagaslóan növekedtek az effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevételek (147.346 millió Ft növekedés), köszönhető ez a még 2023-ban is magas kamatkörnyezetnek, leginkább a bankközi – különösen az MNB felé történő - kihelyezések kamatbevételei emelkedésének, emellett a magasabb ügyfeles folyószámla- és hitelkamat-bevételeknek és a lejáratig tartandó értékpapírokon elért kamatbevételeknek.
Az effektív kamatmódszerrel elszámolt kamatráfordítás 96.077 millió Ft-os növekedés jelentős részét az ügyfélbetétek, illetve a bankközi betétek után fizetett magasabb kamat okozta. Emellett az MREL-kötvénykibocsátás is növelte a 2023-as év kamatterheit.
Az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt értékpapírok elszámolt kamata (főleg a jelzáloglevelek és államkötvények kamata), illetve az értékpapírokhoz kapcsolódó diszkontok és prémiumok amortizációja tovább javította a kamatbevételt (11.629 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A nettó kamateredményt a származékos ügyleteken elszámolt kamateredmény jelentősen (25.593 millió Ft kereskedési célú kamateredmény-romlás), a kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamateredménye kicsit rontotta (1.075 millió Ft kamatcsökkenés). Ezen kis mértékben javított a kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyletek (babaváró hitelek) kamatbevétele (3.421 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A cash-flow és valósérték-fedezetbe bevont származékos ügyletek nettó kamateredménye csökkent (16.782 millió Ft kamatcsökkenés).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
357.653 |
210.307 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
29.850 |
18.222 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
29.850 |
18.222 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
327.803 |
192.085 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
57.703 |
19.411 |
|
Hitelek és előlegek |
270.035 |
172.612 |
|
Egyéb eszközök |
65 |
62 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-167.540 |
-71.463 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt kötelezettségek után |
-167.540 |
-71.463 |
|
Betétek |
-146.571 |
-65.089 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
-3.686 |
-2.044 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-16.610 |
-3.664 |
|
Lízingkötelezettségek |
-673 |
-666 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt nettó kamateredmény |
190.113 |
138.844 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Bank nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyleteihez kapcsolódó díj- és jutalékeredményeket tartalmazza:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Jutalék- és díjbevételek |
|
|
|
IFRS15 szerinti bevételek |
|
|
|
Fizetési szolgáltatások |
51.279 |
45.053 |
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
23.530 |
22.916 |
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
16.712 |
17.606 |
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
7.741 |
7.285 |
|
Ügynöki szolgáltatás |
1.768 |
1.056 |
|
Letétkezelés |
1.090 |
908 |
|
Vállalati pénzügyek |
316 |
286 |
|
Vagyonkezelés |
4 |
16 |
|
Elszámolás és teljesítés |
16 |
26 |
|
Egyéb |
2.225 |
1.941 |
|
IFRS15 szerinti bevételek összesen |
104.681 |
97.093 |
|
IFRS9 szerinti bevételek |
|
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
315 |
225 |
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
4 |
4 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
4.528 |
4.136 |
|
Hitelnyújtás |
227 |
363 |
|
IFRS9 szerinti bevételek összesen |
5.074 |
4.728 |
|
Jutalék- és díjbevételek összesen |
109.755 |
101.821 |
|
Jutalék- és díjráfordítások |
|
|
|
Fizetési szolgáltatások |
-7.043 |
-5.978 |
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
-239 |
-209 |
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
-16.318 |
-17.091 |
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
-523 |
-731 |
|
Ügynöki szolgáltatás |
-252 |
-102 |
|
Letétkezelés |
-936 |
-920 |
|
Elszámolás és teljesítés |
-88 |
-86 |
|
Hitelszolgálati tevékenység |
-320 |
-197 |
|
Kapott pénzügyi garanciák |
-3.960 |
-2.480 |
|
Egyéb |
-2.963 |
-2.578 |
|
Jutalék- és díjráfordítások összesen |
-32.642 |
-30.372 |
|
Nettó jutalék- és díjbevétel |
77.113 |
71.449 |
A Bank nettó jutalékeredménye 5.664 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest, amely elsősorban a fizetésforgalmi díjak növekedésének (5.161 millió Ft) köszönhető.
A fizetésforgalmi díjakon belül az átutalásokhoz és egyéb fizetési forgalmakhoz kapcsolódó jutalékok emelkedtek kimagaslóan, de a bankkártyadíjak és a számlavezetéshez kapcsolódó díjak növekedése is kimagasló.
Kisebb mértékben, de szintén pozitívan hatottak a nettó jutalékeredményre az értékpapírok (befektetési jegyek) forgalmazási díjai, a Bank ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjai és az ügynöki jutalékok (biztosításközvetítési jutalékok).
A nettó jutalékeredményt jelentősen csökkentette a 2023 során kifizetett szintetikus értékpapírosítási díj.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Származékos ügyletek |
-56.278 |
49.457 |
|
Kereskedési célú származékos ügyletek |
-21.427 |
9.319 |
|
Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül |
-34.851 |
40.138 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
89 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
651 |
-118 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
1.053 |
-9.676 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/veszteség, nettó |
-54.485 |
39.689 |
A kereskedési céllal tartott származékos ügyleteken elszámolt eredmény 30.746 millió Ft-tal csökkent. Ennek fő oka az FX swap, forward és futures ügyleteken elszámolt realizált és nem realizált eredmény 30.651 millió Ft-os csökkenése volt.
2023.01.01-től a Bank a trading célú FX swap és FX forward ügyletek implicit kamateredményét a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki. 2023. évben ezen ügyletek kapcsán 19.426 millió Ft nettó implicit kamatráfordítás jelent meg ezen a soron, míg 2022. évben ezen ügyletek kamatát még a „Nettó kamateredmény" részeként mutatta ki a Bank (50.920 millió Ft kamatbevétel és 53.320 millió Ft kamatráfordítás).
A „Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül” sor eredménye (gazdasági fedezési céllal kötött származékos ügyletek) 74.988 millió Ft-tal csökkent, amit egy részről az FX swap, forward és futures ügyletek 44.352 millió Ft veszteségnövekedése, valamint egydevizás, illetve kétdevizás kamatswap (FRA, IRS, CCIRS, OSP) ügyleteken elszámolt 30.636 millió Ft veszteségnövekedése okozott.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sor tavalyi eredményét 770 millió Ft-tal javult. Összetételben: az államkötvények 466 millió Ft-tal csökkentették, míg az egyéb kötvények 700 millió Ft-tal a kincstárjegyek pedig 238 millió Ft-tal javították az eredményt.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” változását a spot ügyleteken realizált nyereség (10.728 millió Ft) okozta.
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
73 |
66 |
|
Hitelek és előlegek |
24.483 |
-8.913 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége, nettó |
24.556 |
-8.847 |
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soron jelenik meg a Visa C részvény átértékelési eredménye.
2023-ban a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredményét 18.279 millió Ft-tal növelte a babaváró hitelek átértékelési eredménye.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
-6 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége, nettó |
0 |
-6 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a fedezeti elszámolás alá vont derivatívák, illetve fedezett tételek valós értékelésből származó nettó eredményét mutatja be:
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt] valósérték-fedezeti ügyletekben |
38.328 |
-36.203 |
|
A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai valósérték-fedezeti ügyletekben |
-39.754 |
34.476 |
|
A cash-flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság |
-82 |
-53 |
|
ebből: élő kapcsolatok |
-326 |
777 |
|
ebből: bontott kapcsolatok |
244 |
-830 |
|
Fedezeti elszámolásból eredő nyereségek/veszteségek, nettó |
-1.508 |
-1.780 |
A vásárolt kötvényeket fedező egydevizás és kétdevizás kamatswapok valós értékeléséből származó veszteség 2023-ban 63.917 millió Ft volt (2022-ben 70.312 millió Ft nyereség). A betéteket fedező kamatswapok valós értékelési nyeresége 2023-ban 8.050 millió Ft volt (2022-ben 6.381 millió Ft veszteség). A betétportfóliót fedező kamatswapokon 110.588 millió Ft-os valós értékelési nyereség lett elszámolva 2023-ban (2022-ben 120.439 millió Ft veszteség). A nyújtott hiteleket fedező kamatswapok 2023. évi nettó valós értékelési vesztesége 8.591 millió Ft volt (2022-ben 13.598 millió Ft nyereség). A fedezeti elszámolásba bevont kibocsátott kötvényállományt fedező kamatswapok kapcsán elszámolt valós értékelési nyereség 2023-ban 6.125 millió Ft volt (2022-ben 4.794 millió Ft veszteség), amelyből 2023. évben 6.071 millió Ft nyereség (2022-ben 4.728 millió Ft veszteség) MREL kötvénykibocsátáshoz kapcsolódik. A hitelportfóliót fedező kamatswapokkal kapcsolatban 2023-ban 13.927 millió Ft veszteség (2022-ben 11.501 millió Ft nyereség) került elszámolásra a fedezeti elszámolásból eredő eredményben.
2023-ban a fedezett vásárolt kötvényeken 63.912 millió Ft (2022-ben -70.723 millió Ft), a fedezett betéteken -8.014 millió Ft (2022-ben 6.366 millió Ft), a fedezett hiteleken 8.641 millió Ft (2022-ben -13.398 millió Ft), a fedezett kibocsátott kötvényállományon -6.129 millió Ft (2022-ben 4.768 millió Ft), amelyből MREL kötvényekhez kapcsolódóan -6.070 millió Ft (2022-ben 4.700 millió Ft) valós értékelési eredmény került elszámolásra. A fedezett betétportfólión 2023-ban -111.174 millió Ft (2022-ben 118.848 millió Ft), a fedezett hitelportfólió kapcsán pedig 13.010 millió Ft (2022-ben -11.383 millió Ft) valós értékelésből származó eredmény került elszámolásra.
Tekintettel arra, hogy a Bank fedezeti kapcsolatainak többsége forintban denominált, a 2023-ban tapasztalt jelentős hozamcsökkenés felnagyította a fedezeti kapcsolatok hatékonytalanságából eredő eredményhatást. Míg 2022 során a 3 hónapos BUBOR 4,21%-16,18% sávban mozgott, addig 2023-ban a 9,96%-16,31%-os tartományban. Az 5 éves lejáratú forint kamatswap hozama ugyanezen időszakokban 4,72%-11,73% (2022), illetve 5,53%-10,77% (2023) között mozgott.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Cash-flow fedezeti ügyletek
A Bank 2012 decemberétől alkalmazza a cash-flow fedezeti elszámolást. A Bank a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére egydevizás és kétdevizás kamatswap ügyleteket alkalmaz a forintos és devizában denominált hitel-, illetve betétállományok esetében.
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Bank cash-flow fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2023.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
8.602 |
213.958 |
424.273 |
123.514 |
|
Átlagos fix kamatláb |
3,35% |
9,07% |
6,53% |
6,26% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
19.343 |
57.047 |
13.965 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
386,86 |
384,97 |
383,74 |
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
12.197 |
63.620 |
313.186 |
155.836 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,43% |
7,76% |
6,50% |
5,58% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
36.586 |
13.563 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
- |
414,13 |
413,14 |
CCIRS-ügyletek keretében a Bank éven belüli frekvenciával változó mértékű, BUBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezésbe bevont fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket a következő tábla szemlélteti:
|
2023.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
770.347 |
49.508 |
17.944 |
10.263 |
10.635 |
-370 |
-239 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
770.347 |
49.508 |
17.944 |
10.263 |
10.635 |
-370 |
-239 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
90.355 |
1.170 |
1.328 |
195 |
158 |
37 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
90.355 |
1.170 |
1.328 |
195 |
158 |
37 |
-4 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
860.702 |
50.678 |
19.272 |
10.458 |
10.793 |
-333 |
-243 |
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
594.988 |
37.626 |
19.958 |
11.178 |
10.388 |
787 |
831 |
A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság, illetve a fedezeti kapcsolat bontásakor az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe átsorolt összegek is a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2023-ban |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
44.870 |
21.556 |
0 |
|
Betétek |
-34.523 |
-1.314 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
10.347 |
20.242 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-236 |
-183 |
0 |
|
Betétek |
394 |
298 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
158 |
115 |
0 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
10.505 |
20.357 |
-4 |
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2022-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-15.323 |
-19.275 |
0 |
|
Betétek |
26.717 |
30.057 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
11.394 |
10.782 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-198 |
32 |
0 |
|
Betétek |
-16 |
-60 |
4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
-214 |
-28 |
4 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
11.180 |
10.754 |
0 |
*Az itt megjelenített összegek olyan, már megszűnt fedezeti kapcsolatokból erednek, ahol a fedezett tétel bekövetkezése várható, ezért a Bank ezeket az összegeket akkor számolja el az eredménybe, amikor a fedezett tétel bekövetkezik, vagy ismertté válik, hogy a fedezett tétel bekövetkezése már nem várható (ekkor a teljes kapcsolódó összeget átsorolja a Bank a tőkéből az eredménybe).
A Bank változó kamatozású éves, illetve éven belüli fizetési frekvenciával rendelkező, forintban, valamint euróban denominált hiteleket és betéteket sorol a fedezeti elszámolásban érintett ügyletek közé. A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont fedezett hitelek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron, a fedezett betétek pedig az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
2023-ban a 2023.12.29-én élő és a bontott cash-flow fedezeti kapcsolatokban megjelölt fedezeti ügyletek valós érték változásai hatékony részéhez kapcsolódóan 10.550 millió Ft nyereség (2022-ben 11.219 millió Ft nyereség) került elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemben. Ezek az összegek tartalmazzák azokat az egyéb átfogó jövedelem és eredmény közötti átsorolásokat is, amelyek a 2023, illetve 2022 előtt bontott cash-flow fedezeti kapcsolatokhoz tartozó fedezeti tartalék eredménybe történő szisztematikus amortizációjából származnak. 2023-ban 244 millió Ft nyereség (2022-ben 830 millió Ft veszteség) került átvezetésre az eredménybe a bontott, illetve lejárt cash-flow fedezeti kapcsolatokkal kapcsolatban, és ezeket az összegeket a Bank a Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek között mutatta ki. 2023 folyamán a 2023.12.29-én élő cash-flow fedezeti kapcsolatokban megjelölt fedezeti ügyletek hatékonytalansága kapcsán ugyanezen a soron 326 millió Ft veszteség (2022-ben 777 millió Ft nyereség) került elszámolásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valósérték-fedezeti ügyletek
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Bank valósérték-fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2023.12.31. |
Lejárat |
||||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
16.000 |
148.911 |
79.702 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
1,60% |
4,40% |
1,54% |
|
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
18.502 |
234.223 |
154.380 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
5,16% |
5,59% |
2,90% |
|
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
18 |
1.214 |
105.011 |
41.612 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,33% |
0,38% |
2,67% |
2,48% |
|
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
2.000 |
46.088 |
0 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
8,19% |
1,46% |
- |
|
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
345 |
131.842 |
52.558 |
0 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
6,04% |
10,55% |
4,23% |
- |
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
40.886 |
136.692 |
522.069 |
339.651 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
2,01% |
1,52% |
2,11% |
2,72% |
|
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
421 |
15.806 |
27.837 |
39.197 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
0,50% |
1,11% |
1,35% |
1,50% |
|
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
3.482 |
19.343 |
|
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,55 |
24,58 |
|
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
18.280 |
0 |
|
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
||
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
1.879 |
1.250 |
134.339 |
94.864 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
0,56% |
0,97% |
0,90% |
1,01% |
||
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
0 |
11.607 |
69.797 |
185.067 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
0,17% |
1,63% |
2,74% |
||
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
214 |
3.662 |
105.295 |
35.869 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,46% |
0,62% |
1,80% |
2,58% |
||
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
0 |
7.650 |
46.088 |
0 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
13,39% |
1,46% |
- |
||
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
0 |
374 |
192.136 |
0 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
6,42% |
6,96% |
- |
||
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
36.996 |
217.354 |
575.735 |
390.288 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
0,55% |
1,46% |
1,50% |
2,35% |
||
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
463 |
7.226 |
38.826 |
44.435 |
||
|
Átlagos fix kamatláb |
0,41% |
1,02% |
1,23% |
1,51% |
||
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
||
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
||
|
Névérték |
0 |
0 |
2.072 |
20.717 |
||
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,39 |
24,57 |
||
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
19.114 |
0 |
|
|
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
|
|
USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügylet esetén a Bank naponta változó mértékű, €STR overnight kamathoz tartozó pénzáramot cserél el naponta változó mértékű, SOFR overnight kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket mutatja be az alábbi táblázat:
|
2023.12.31. |
Könyv szerinti érték |
||||
|
(millió Ft) |
Névérték |
Eszközök |
Kötelezettségek |
A fedezet hatékonytalanságának 2023-ban |
Az eredményben |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
244.613 |
17.286 |
5.399 |
-24.886 |
-165 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
407.105 |
17.530 |
11.704 |
-39.140 |
211 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
147.855 |
8.098 |
631 |
-8.587 |
53 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
48.088 |
4 |
4.616 |
8.048 |
34 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
184.745 |
3.352 |
1.453 |
6.187 |
-7 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.032.406 |
46.270 |
23.803 |
-58.378 |
126 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.825 |
91 |
3 |
141 |
-19 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
18.280 |
0 |
840 |
-64 |
1 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.105 |
91 |
843 |
77 |
-18 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
1.073.511 |
46.361 |
24.646 |
-58.301 |
108 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.039.298 |
11.286 |
82.010 |
110.525 |
-649 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
83.261 |
11.298 |
880 |
-13.919 |
-908 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.122.559 |
22.584 |
82.890 |
96.606 |
-1.557 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.122.559 |
22.584 |
82.890 |
96.606 |
-1.557 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.196.070 |
68.945 |
107.536 |
38.305 |
-1.449 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
||||
|
(millió Ft) |
Névérték |
Eszközök |
Kötelezettségek |
A fedezet hatékonytalanságának 2022-ben |
Az eredményben |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
232.332 |
48.912 |
1.703 |
30.344 |
-214 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
266.471 |
44.819 |
0 |
39.949 |
-258 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
145.040 |
16.525 |
57 |
13.596 |
198 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
53.738 |
0 |
12.925 |
-6.378 |
-13 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
192.510 |
130 |
4.106 |
-4.939 |
-24 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
890.091 |
110.386 |
18.791 |
72.572 |
-311 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.789 |
0 |
710 |
-8 |
33 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
19.114 |
0 |
77 |
147 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.903 |
0 |
787 |
139 |
33 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
931.994 |
110.386 |
19.578 |
72.711 |
-278 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.220.373 |
16.734 |
201.291 |
-120.379 |
-1.531 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
90.950 |
26.331 |
1.661 |
11.492 |
109 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.243.317 |
153.451 |
222.530 |
-36.176 |
-1.700 |
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepel.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonyta- lanságának |
||||
|
2023.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
222.953 |
0 |
-10.628 |
-183 |
0 |
0 |
24.560 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
400.108 |
0 |
-5.565 |
0 |
0 |
0 |
39.352 |
|
Hitelek |
137.414 |
0 |
-7.027 |
37 |
0 |
0 |
8.641 |
|
Betétek |
0 |
44.011 |
0 |
0 |
-4.103 |
0 |
-8.014 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
189.165 |
0 |
0 |
1.502 |
0 |
-6.129 |
|
Betétportfólió |
0 |
804.362 |
0 |
0 |
-64.919 |
0 |
-111.174 |
|
Hitelportfólió |
55.974 |
0 |
-11.289 |
0 |
0 |
0 |
13.010 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
816.449 |
1.037.538 |
-34.509 |
-146 |
-67.520 |
0 |
-39.754 |
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonyta- lanságának |
||||
|
2022.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
173.377 |
0 |
-44.532 |
-208 |
0 |
0 |
-30.518 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
215.339 |
0 |
-46.859 |
0 |
0 |
0 |
-40.207 |
|
Hitelek |
119.925 |
0 |
-16.156 |
64 |
0 |
0 |
-13.398 |
|
Betétek |
0 |
41.681 |
0 |
0 |
-12.117 |
0 |
6.366 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
190.582 |
0 |
0 |
-4.697 |
0 |
4.768 |
|
Betétportfólió |
0 |
748.397 |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
118.848 |
|
Hitelportfólió |
49.344 |
0 |
-24.300 |
0 |
0 |
0 |
-11.383 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
557.985 |
980.660 |
-131.847 |
-144 |
-194.467 |
0 |
34.476 |
*A Bank a fedezett tételeknek a fedezeti elszámolás miatti valós érték módosításait attól az időponttól kezdve amortizálja az eredménybe, amikortól a fedezett tételek könyv szerinti értékét már nem módosítja a fedezeti elszámolások miatt, azaz a fedezeti kapcsolat megszűnik.
A valósérték fedezeti kapcsolatban fedezett vásárolt kötvények könyv szerinti értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” és az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a nyújtott hitelek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a betétek és kibocsátott kötvények az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepel. A fedezett hitel- és betétportfólió elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelésből származó értékelési különbözetei a pénzügyi-helyzet kimutatásban elkülönítetten, a „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása” sorokon jelennek meg, előjelüktől függetlenül a hitelportfólióhoz kapcsolódó tételek eszközoldalon, míg a betétportfólió valós értéke a forrásoldalon.
2023-ban a valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont fedezett tételek fedezett kockázat miatti valós érték változása 39.754 millió Ft veszteség (2022-ben 34.476 millió Ft nyereség), amelyet a Bank a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutat ki.
A valósérték-mikrofedezeti kapcsolatba bevont származékos ügyletekkel kapcsolatban a Bank 2023-ban 38.328 millió Ft nyereséget (2022-ben 36.203 millió Ft veszteséget) számolt el a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat az előző megjegyzésekben bemutatott pénzügyi instrumentumokból származó eredményeket összegzi.
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2023 |
2022 |
|
Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
-83.690 |
37.214 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-29.216 |
-2.548 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-54.485 |
39.689 |
|
Osztalékbevétel |
|
11 |
73 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
|
-32.406 |
-15.896 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-30.898 |
-14.116 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(10) |
-1.508 |
-1.780 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
34.089 |
-2.735 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
9.530 |
6.109 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
24.556 |
-8.847 |
|
Osztalékbevétel |
|
3 |
3 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumok |
|
0 |
-5 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
0 |
1 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
0 |
-6 |
|
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
28.793 |
17.894 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
29.850 |
18.222 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-600 |
-578 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-459 |
250 |
|
Osztalékbevétel |
|
2 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
155.493 |
109.175 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
160.258 |
120.464 |
|
Értékvesztés |
(6) |
2.781 |
-4.980 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-7.546 |
-6.309 |
|
A pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége |
|
102.279 |
145.647 |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Tárgyi eszköz eladás nyeresége |
7 |
7 |
|
Készletértékesítés nyeresége |
121 |
41 |
|
Káreseményekből származó bevételek |
23 |
7 |
|
Kapott bérleti díj |
122 |
52 |
|
Szakértői díjak bevétele |
221 |
108 |
|
Számviteli szolgáltatások bevétele |
58 |
64 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek bevételei |
111 |
129 |
|
Egyéb bevételek |
879 |
274 |
|
Egyéb működési bevételek összesen |
1.542 |
682 |
|
Tranzakciós illeték és egyéb adók |
-27.352 |
-23.517 |
|
Káreseményekből származó ráfordítások |
-514 |
-172 |
|
Egyéb céltartalékok |
-663 |
148 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek ráfordításai |
-38 |
-34 |
|
Egyéb ráfordítások |
-442 |
-321 |
|
Egyéb működési ráfordítások összesen |
-29.009 |
-23.896 |
Az egyéb működési bevételek értéke 860 millió Ft-tal nőttek, elsősorban az egyéb bevételek növekedése miatt. Az egyéb működési ráfordítások 5.113 millió Ft-tal nőttek, a tranzakciós illeték 3.835 millió Ft-os növekedése a fő tényező.
A Bank az egyéb működési bevételei között 2023-ban 510 millió Ft (2022: 347 millió Ft) vevői szerződésekből származó bevételt számolt el (IFRS 15).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztésének alakulása:
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Felhasználás/ Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2023.01.01. |
2023.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-22 |
-37 |
5 |
-54 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-22 |
-37 |
5 |
-54 |
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Felhasználás/ Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
Az „Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése” soron a követelés fejében átvett ingatlanok értékvesztése szerepel.
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó |
-5.055 |
-6.324 |
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése |
-32 |
-2 |
|
Egyéb eredmény |
-5.087 |
-6.326 |
A „Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó” sor olyan szerződésmódosítások eredményhatását tartalmazza, mely nem vezetett az eszközök kivezetéséhez. Ezeknél a nem lényeges szerződésmódosításoknál egyszeri bruttó könyv szerinti érték módosítást számol el a Bank az eredménnyel szemben, melyből. a kamatstop miatti módosítási veszteség 5.249 millió Ft volt (2022: 6.623 millió Ft).
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Bérköltség |
-31.384 |
-25.283 |
|
Bérjárulékok |
-4.951 |
-3.860 |
|
Személyi jellegű egyéb kifizetések |
-2.089 |
-1.238 |
|
Összesen |
-38.424 |
-30.381 |
|
|
2023 |
2022 |
||
|
(millió Ft) |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
|
Teljes munkaidős |
2.333 |
-29.820 |
2.213 |
-24.113 |
|
Részmunkaidős |
195 |
-1.348 |
221 |
-1.048 |
|
Nyugdíjas |
15 |
-216 |
22 |
-122 |
|
Összesen |
2.543 |
-31.384 |
2.456 |
-25.283 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Irodaház költségei: bérlet, karbantartás, egyéb |
-5.040 |
-3.532 |
|
IT költségek |
-6.330 |
-4.905 |
|
Szakértői díjak |
-8.216 |
-7.439 |
|
Hirdetések és PR tevékenység ráfordításai |
-3.224 |
-3.395 |
|
Betétbiztosítási díjak |
-1.376 |
-3.810 |
|
Kommunikációs költségek |
-1.755 |
-1.662 |
|
Irodai beszerzések |
-232 |
-227 |
|
Gépkocsik költségei |
-424 |
-337 |
|
Biztonsági költségek |
-420 |
-283 |
|
Üzleti utazási költségek |
-126 |
-80 |
|
Oktatási költségek |
-421 |
-268 |
|
Lízingköltségek |
-231 |
-203 |
|
Egyéb |
-1.302 |
84 |
|
Összesen |
-29.097 |
-26.057 |
Az egyéb adminisztratív költségek 3.040 millió Ft-tal növekedtek. Az irodaház költségei elsősorban a közüzemi díjak és a közös költségek miatt növekedtek. A 2022. évi betétbiztosítási díjak összegében szerepelt az OBA-nak történt, Sberbank miatti rendkívüli befizetés, 2023-ban pedig a visszakapott befizetés ezen sor összegét csökkenti.
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Pénzügyi szervezetek különadója |
-34.886 |
-23.485 |
|
Szanálási alap |
-939 |
-1.429 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
-35.825 |
-24.914 |
A pénzügyi szervezetek különadóját a Bank az adóévet megelőző második adóév módosított mérlegfőösszege után fizeti. A különadó mértéke 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0,15% (2022: 0,15%), illetve az azt meghaladó részre 0,20% (2022: 0,20%). A módosított mérlegfőösszeg számításánál bizonyos bankközi hitelek és bizonyos pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok levonhatók. A különadó összege 2023-ban 6.994 millió Ft volt (2022: 6.002 millió Ft).
A Bank a 2022-es és 2023-as nettó árbevétele után extraprofit adót fizet. A különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A 2022. adóévre vonatkozó adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig), a 2023. adóévre vonatkozó különadót pedig három egyenlő részletben (2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig) kell megmegfizeti. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák. Az extraprofit adó összege 2022-ben 17.485 millió Ft, 2023-ban pedig 28.893 millió Ft volt.
A szanálási törvény alapján a Bank rendszeres éves díjat fizet a Szanálási Alapba, amelynek európai uniós szinten egységes és transzparens számítási módszertanát európai bizottsági rendelet határozza meg. A rendelet alapján az intézmények által fizetendő rendszeres éves díjakat a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank számítja ki és erről minden év május 1-jéig értesíti az intézményeket. Az intézmények rendszeres éves díját úgy kell meghatározni, hogy a Szanálási Alap eszközei 2024. december 31-ig – ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárt (100.000 EUR) meg nem haladó betétrészeinek legalább 1 százalékát (célszint). A Bank kockázatalapú díjat fizető intézménynek minősül. A kockázatalapú díjak úgy kerülnek kiszámításra, hogy a korlátozott tevékenységet végző befektetési vállalkozások fix díjaival és a sávos fix díjakkal csökkentett éves célszint kerül felosztásra a kockázatalapú intézmények között, a kockázatkiigazítási szorzó segítségével korrigált díjalapjuk arányában.
A Bank a fizetendő járványügyi extra különadót egy összegben kötelezettségként jelenítette meg, majd azt 2020-ban megfizette, ezért év végén ezzel kapcsolatos kötelezettség nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban. Mivel 2025-ig a Bankot megilleti a normál banki különadóval kapcsolatos adóvisszatartási jog, ezért a járványügyi extra különadó miatti kötelezettséggel szemben a Bank nem ráfordítást, hanem egy eszközt jelenített meg (ld. a (26) Egyéb eszközök megjegyzést). Az adóvisszatartási jogot figyelembe véve a befizetés a normál banki különadó befizetett előlegét testesíti meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az eredménykimutatásban szereplő nyereségadó
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Tényleges adóráfordítás |
10.489 |
10.604 |
|
Társasági adó |
4.757 |
3.314 |
|
Iparűzési adó |
4.984 |
6.337 |
|
Innovációs járulék |
748 |
953 |
|
Halasztott adóráfordítás/- bevétel |
1.940 |
-2.276 |
|
Átmeneti különbözetek keletkezése és visszafordulása |
-35 |
51 |
|
Negatív adóalapok adóhatásának változása |
1.975 |
-2.327 |
|
Nyereségadó |
12.429 |
8.328 |
A társaság adó 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 9%-a, az iparűzési adó 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 2%-a, az innovációs járulék 2023-ban és 2022-ben is az adóalap 0,3%-a. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.
Az effektív adókulcs levezetése
|
|
2023 |
2022 |
||
|
|
(%) |
(millió Ft) |
(%) |
(millió Ft) |
|
Adózás előtti eredmény |
|
111.709 |
|
80.557 |
|
A Társaság nyereségadókulcsával számított nyereségadó |
9,00% |
10.054 |
9,00% |
7.250 |
|
Adóalap-módosító tételek adóhatása |
-3,01% |
-3.357 |
-7,71% |
-6.212 |
|
Veszteségelhatárolás felhasználása: |
|
|
|
|
|
- tárgyévben érvényesített korábbi években képződött felhasznált negatív adóalap hatása |
-4,19% |
-4.685 |
-4,01% |
-3.231 |
|
- korábbi években képződött veszteségre a tárgyévben megjelenített halasztott adó változása |
1,77% |
1.974 |
-2,89% |
-2.326 |
|
Egyéb |
-0,58% |
-646 |
-0,81% |
-655 |
|
Egyéb jövedelemadó – helyi iparűzési adó, innovációs járulék |
5,13% |
5.732 |
9,05% |
7.290 |
|
Összesen |
11,13% |
12.429 |
10,34% |
8.328 |
Egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó
|
|
2023 |
2022 |
||||
|
(millió Ft) |
Adózás előtt |
Adóráfordítás/ Adóbevétel |
Adózás után |
Adózás előtt |
Adóráfordítás / Adóelőny |
Adózás után |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe |
|
|
|
|||
|
Valós értékelés tartalékának változása (tőkeinstrumentumok) |
4 |
0 |
4 |
8 |
-1 |
7 |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe - összesen |
4 |
0 |
4 |
8 |
-1 |
7 |
|
Tételek, amelyeket a Bank átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe |
|
|
|
|||
|
Fedezeti ügyletek tartalékának változása |
|
|
|
|||
|
A valós érték változásának hatékony része |
10.793 |
-971 |
9.822 |
10.388 |
-935 |
9.453 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
-243 |
22 |
-221 |
831 |
-75 |
756 |
|
Valós értékelés tartalékának változása (adósságinstrumentumok) |
|
|
|
|||
|
A valós érték változása |
2.072 |
-186 |
1.886 |
-3.842 |
346 |
-3.496 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
2.034 |
-183 |
1.851 |
-282 |
25 |
-257 |
|
Tételek, amelyeket a Bank átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe - összesen |
14.656 |
-1.319 |
13.337 |
7.095 |
-639 |
6.456 |
|
Összesen |
14.660 |
-1.319 |
13.341 |
7.103 |
-640 |
6.463 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A halasztott adó egyenlegének változása
|
|
Nettó egyenleg 2023. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2023. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
-14 |
60 |
0 |
46 |
46 |
0 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
188 |
0 |
-370 |
-182 |
0 |
-182 |
|
Származékos ügyletek* |
-1.064 |
0 |
-949 |
-2.013 |
0 |
-2.013 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
220 |
-26 |
0 |
194 |
194 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
5.769 |
-1.974 |
0 |
3.795 |
3.795 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
1.840 |
4.035 |
-2.195 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-2.195 |
2.195 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
5.099 |
-1.940 |
-1.319 |
1.840 |
1.840 |
0 |
|
|
Nettó egyenleg 2022. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2022. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
3 |
-17 |
0 |
-14 |
0 |
-14 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-182 |
0 |
370 |
188 |
188 |
0 |
|
Származékos ügyletek* |
-54 |
0 |
-1.010 |
-1.064 |
0 |
-1.064 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
253 |
-33 |
0 |
220 |
220 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
3.443 |
2.326 |
0 |
5.769 |
5.769 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
5.099 |
6.177 |
-1.078 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-1.078 |
1.078 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
3.463 |
2.276 |
-640 |
5.099 |
5.099 |
0 |
*A származékos ügyletek nettó módon kerülnek megjelenítésre.
2023-ban 1.840 millió Ft (2022: 5.099 millió Ft) halasztott adókövetelés került felvételre, mely a következő tételekből tevődik össze:
· 240 millió Ft (2022: 408 Ft) a társasági adóalapot módosító, átmeneti különbségeket okozó visszaforduló tételek miatt került megképzésre,
· 3.795 millió Ft (2022: 5.769 millió Ft), mely a korábbi évekről hozott elhatárolt veszteségek egyenlegéből várhatóan a jövőben felhasználható lesz a Bank megítélése szerint,
· -2.195 millió Ft (2022: -1.078 millió Ft), mely az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének, valamint a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
2023-ban és 2022-ben sem került halasztott adókötelezettség felvételre, mivel a társasági adóval kapcsolatos halasztott adókövetelések és kötelezettségek nettó módon kerültek kimutatásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Elhatárolt veszteség, melyre nem került halasztott adókövetelés felvételre lejárat szerinti bontásban
|
Lejárat |
2023 |
2022 |
|
2030.12.31 |
0 |
22.990 |
|
Összesen |
0 |
22.990 |
2023. december 31-én a Bank nem rendelkezik a jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal. 2022. december 31-én a Bank 22.990 millió Ft összegű jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal rendelkezett, melyet a 2030. december 31-et magában foglaló adóévben lehetett utoljára érvényesíteni. A korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el csökkentő tételként.
A Bank jelenleg 3 éves üzleti tervet készít, mely alapján 1.840 millió Ft halasztott adókövetelés került elszámolása a 2024-es, illetve a 2025-ös évek és 2026-os tekintetében.
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
Összesen |
|
Pénztár és csekk |
27.033 |
12.608 |
39.641 |
39.959 |
12.822 |
52.781 |
|
Magyar Nemzeti Bank |
863.023 |
0 |
863.023 |
669.554 |
19.214 |
688.768 |
|
Egyéb bank |
4.169 |
21.011 |
25.180 |
4.909 |
38.455 |
43.364 |
|
Összesen |
894.225 |
33.619 |
927.844 |
714.422 |
70.491 |
784.913 |
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vezetett folyószámla a kötelező tartalékot tartalmazza. Az előírt átlagos tartalék egyenlege 309.156 millió Ft volt (2022: 84.667 millió Ft). A kötelező tartalék összege a tartalékköteles források és a kötelező tartalékráta szorzata.
Kötelező tartalékot kell képezni az alábbi források után:
· két éven belüli eredeti lejáratú betétek és felvett hitelek és
· két éven belüli eredeti lejáratú hitelviszonyt megtestesítő.
Nem kell tartalékot képezni a más tartalékköteles hitelintézettől származó források és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek igénybe vett állománya és az MNB-vel kötött penziós ügyletekből származó források után.
A kötelező tartalékot a Bank a napi tevékenysége során felhasználhatja, amíg a tartalék a napi, illetve havi átlagos egyenlege a törvényben meghatározott limitet eléri. Ebből kifolyólag a Bank a kötelező tartalékot a cash-flow kimutatásban készpénznek tekinti.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
|
2023.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
2.023.484 |
94.963 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
517.359 |
44.256 |
|
Kamatláb |
668.415 |
70.789 |
|
Részvény |
0 |
30 |
|
Deviza |
1.355.069 |
24.144 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
1.011 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
1.835 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
757 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
1.041 |
|
Banki kötvények |
|
37 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
2.023.484 |
97.809 |
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.605.060 |
162.340 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
477.954 |
73.945 |
|
Kamatláb |
700.135 |
122.511 |
|
Részvény |
0 |
3 |
|
Deviza |
904.925 |
39.826 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
525 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
20.246 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
19.399 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
800 |
|
Banki kötvények |
|
47 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.605.060 |
183.111 |
A Monetáris Tanács 2017. november 21-én egy újabb nem-konvencionális eszközök 2018. januári bevezetéséről döntött. Ezen eszközök egyike az általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz (MIRS). Az eszköz bevezetésének célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, valamint segítse a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését.
Az általános hatáskörű monetáris politikai eszközként bevezetett 5 és 10 éves futamidejű MIRS igénybevételére az MNB által kiírt tendereken pályázhattak a Bankok, mérlegfőösszegük arányában. A korábbi jegybanki IRS-programokhoz képest eltérés, hogy a MIRS használata nem feltételhez kötött. A Bank kihasználta az igénybe vehető keretet. Az eszköz igénybevétele lehetőséget biztosított a Bank fix kamatozású hitelezésének erősítésére.
A MIRS rendelkezésre bocsátása az MNB által meghirdetett kondíciókon történt, mely kedvezőbb volt az aktuális piaci kondícióknál. Ezen derivatívák kezdeti valós értékének meghatározása a tender meghirdetésének időpontjában jegyzett (különböző lejáratú) IRS ügyletek áraiból felépített hozamgörbéken alapuló diszkontálással valósult meg. A Bank a pénzügyi instrumentum felvételénél a piaci árhoz viszonyított kezdeti valósérték különbözetet eredményként számolta el.
2018 folyamán a Bank 95.136 millió Ft névérték összegben kötött MIRS kamatswapokat, azóta nem voltak új ügyletek. Ezen swapok 2023.12.29-én fennálló eszközoldali könyv szerinti értéke 11.116 millió Ft (2022.12.30-án 26.127 millió Ft) volt. A MIRS-ek kapcsán 2023. évben elszámolt 14.178 millió Ft- valós értékelési veszteség (2022-ben 12.070 millió Ft-os nyereség) a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron jelent meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök
|
2023.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege, nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.161 |
0 |
-740 |
421 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.161 |
0 |
-740 |
421 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
153.051 |
282 |
10.717 |
164.050 |
-302 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
154.212 |
282 |
9.977 |
164.471 |
-302 |
|
2022.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege, nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
139.023 |
235 |
-13.808 |
125.450 |
-376 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
140.282 |
235 |
-14.679 |
125.838 |
-376 |
A Bank a nem kereskedési célú, eredménnyel szemben valós értéken értékelt Hitelek és előlegek között olyan nyújtott hiteleket jelenít meg, amelyek pénzáramlásai nem kizárólag tőke- illetve kamatfizetéseket testesítenek meg.
A lakossági szektorban a fedezetlen termékcsoportban jelentősen nőtt az állomány, a kötelezően valós értékre sorolt babaváró hitel állomány az év végére elérte a 122 milliárd Ft-ot (2022: 96 milliárd Ft).
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök
A Banknak nem volt eredménnyel szemben valós értéken érétkeltként megjelölt pénzügyi eszköze 2023.12.31-én és 2022.12.31-én.
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Magyar Nemzeti Bank |
52.988 |
0 |
0 |
0 |
52.988 |
253.874 |
0 |
0 |
0 |
253.874 |
|
Egyéb bank |
10.777 |
8.588 |
0 |
0 |
19.365 |
758 |
51.537 |
0 |
7.726 |
60.021 |
|
Értékvesztés |
-1 |
0 |
0 |
0 |
-1 |
-3 |
0 |
0 |
-2 |
-5 |
|
Bankközi kihelyezések összesen |
63.764 |
8.588 |
0 |
0 |
72.352 |
254.629 |
51.537 |
0 |
7.724 |
313.890 |
A bankközi kihelyezések a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepelnek.
A Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló egyenleg legnagyobb részét a rövid lejáratú kihelyezések tették ki 43.154 millió Ft (2022: 253.874 millió Ft). Az egyéb bankközi kihelyezések állománya 40.657 millió Ft-tal csökkent 2023 során az előző évhez képest.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Ez a megjegyzés a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírokat mutatja be. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) papírok a (20) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök megjegyzésben, míg a nem jegyzett értékpapírok a (23) Befektetések nem jegyzett értékpapírokban megjegyzésben kerülnek részletezésre.
A nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírok állományából 745 milliárd Ft az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron, 366 milliárd Ft pedig „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepel.
A Bank kötelezettségei fedezetére 2023-ban 130 milliárd Ft értékben (2022: 159 milliárd Ft) adott biztosítékba az értékpapír-befektetésekből.
2023-ban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 2.076 millió Ft bevételt számolt el a Bank az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (2022: 3.834 millió Ft ráfordítást), és 2.034 millió Ft nyereség került átsorolásra az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe (2022: 282 millió Ft veszteség).
Az MNB 2019. július 1-jén elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), melynek célja, hogy a döntően banki hitelezés formában megvalósuló vállalatfinanszírozás mellett a hazai vállalati kötvénypiac is bővüljön. A programon belül az MNB 1.550 milliárd forintos keretösszegben vásárolhatott értékpapírokat. A program 2021 decemberében lezárult. A Bank 2022-ben vásárolt NKP-kötvényeket, 2023-ban azonban nem volt beszerzés.
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
443.936 |
6.428 |
3.518 |
3.753 |
-508 |
457.127 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
82.867 |
935 |
-8.977 |
1.860 |
-455 |
76.230 |
|
Banki kötvények |
203.421 |
8.023 |
-106 |
942 |
-173 |
212.107 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
730.224 |
15.386 |
-5.565 |
6.555 |
-1.136 |
745.464 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
321.158 |
5.739 |
-15.529 |
-1.393 |
-137 |
309.838 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
87.994 |
1.102 |
-26.443 |
1.007 |
-271 |
63.389 |
|
Banki kötvények |
72.903 |
807 |
-4.887 |
147 |
-16 |
68.954 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
482.055 |
7.648 |
-46.859 |
-239 |
-424 |
442.181 |
*Az itt szereplő összegek fedezeti elszámolásból származnak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
31 |
0 |
35 |
0 |
0 |
65 |
|
Üzletrészek |
16 |
0 |
34 |
0 |
0 |
50 |
|
Részvények |
15 |
0 |
0 |
0 |
0 |
15 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
372.258 |
3.345 |
-8.829 |
384 |
-1.339 |
365.819 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
171.766 |
2.410 |
411 |
-224 |
-108 |
174.255 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.553 |
231 |
-5.460 |
637 |
-969 |
30.992 |
|
Banki kötvények |
163.939 |
704 |
-3.780 |
-29 |
-262 |
160.572 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
372.289 |
3.345 |
-8.794 |
384 |
-1.339 |
365.884 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
35 |
0 |
30 |
0 |
0 |
65 |
|
Üzletrészek |
17 |
0 |
33 |
0 |
0 |
50 |
|
Részvények |
18 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
15 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
351.253 |
2.929 |
-46.867 |
-826 |
-704 |
305.785 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
144.666 |
1.841 |
-21.014 |
-1.302 |
-40 |
124.151 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.746 |
231 |
-12.674 |
447 |
-529 |
24.221 |
|
Banki kötvények |
169.841 |
857 |
-13.179 |
29 |
-135 |
157.413 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
351.288 |
2.929 |
-46.837 |
-826 |
-704 |
305.850 |
A Bank úgy döntött, hogy az egyéb, kontroll alatt nem lévő részesedéseinek értékelését az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékeli és ennek megfelelően a valós érték változását sosem jeleníti meg az eredményben. A választás mögött az az ok áll, hogy ezek a részesedések nem a Bank jövedelemtermelését, nyereségszerzését szolgálják, hanem különböző banki szolgáltatások nyújtását (pl. bankkártya-, pénzforgalmi tevékenység stb.) teszik lehetővé.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
Tulajdoni részesedés % |
Tulajdoni részesedés % |
Nettó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. |
0% |
20,00% |
0 |
1 |
|
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
0,16% |
0,16% |
15 |
15 |
|
SWIFT |
0,01% |
0,01% |
50 |
49 |
|
Befektetések nem jegyzett értékpapírokban összesen |
|
|
65 |
65 |
A befektetések nem jegyzett értékpapírokban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron kerülnek bemutatásra. A könyv szerinti értékek változása a valós értékek változásán túl a következő mozgásból adódott: 2023-ban az RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt-ben való részesedés értékesítésre került, az eladással 21 millió Ft került az egyéb átfogó eredményből átvezetésre az eredménytartalékba. A Bank nem számolt el osztalékot a fenti tőkeinstrumentumok kapcsán.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2023.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2023.12.31 |
2023.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2023.12.31 |
2023.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
45.258 |
7.022 |
-1.656 |
-10 |
50.614 |
-17.750 |
-4.611 |
1.427 |
0 |
-20.934 |
29.680 |
|
Gépek, berendezések |
21.087 |
4.376 |
-3.237 |
56 |
22.282 |
-13.621 |
-2.343 |
1.710 |
0 |
-14.254 |
8.028 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
66.345 |
11.398 |
-4.893 |
46 |
72.896 |
-31.371 |
-6.954 |
3.137 |
0 |
-35.188 |
37.708 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
69.653 |
6.712 |
-342 |
-46 |
75.977 |
-48.302 |
-5.596 |
342 |
0 |
-53.556 |
22.421 |
|
Egyéb immateriális javak |
538 |
0 |
0 |
0 |
538 |
-519 |
-8 |
0 |
0 |
-527 |
11 |
|
Immateriális javak összesen |
70.191 |
6.712 |
-342 |
-46 |
76.515 |
-48.821 |
-5.604 |
342 |
0 |
-54.083 |
22.432 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
41.263 |
5.473 |
-1.408 |
-70 |
45.258 |
-15.454 |
-3.711 |
1.408 |
7 |
-17.750 |
27.508 |
|
Gépek, berendezések |
20.159 |
3.804 |
-2.942 |
66 |
21.087 |
-12.685 |
-2.123 |
1.194 |
-7 |
-13.621 |
7.466 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
61.422 |
9.277 |
-4.350 |
-4 |
66.345 |
-28.139 |
-5.834 |
2.602 |
0 |
-31.371 |
34.974 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
63.140 |
6.539 |
-30 |
4 |
69.653 |
-43.426 |
-4.906 |
30 |
0 |
-48.302 |
21.351 |
|
Egyéb immateriális javak |
547 |
0 |
-9 |
0 |
538 |
-517 |
-12 |
10 |
0 |
-519 |
19 |
|
Immateriális javak összesen |
63.687 |
6.539 |
-39 |
4 |
70.191 |
-43.943 |
-4.918 |
40 |
0 |
-48.821 |
21.370 |
2023. december 31-én az Ingatlanok között 24.052 millió Ft (2022: 22.718 millió Ft), a „Gépek, berendezések” soron pedig 0 millió Ft (2022: 68 millió Ft) kerül megjelenítésre, mint használatijog-eszköz. Az immateriális javak könyv szerinti értékében a Bank az eszköz előállítása során 1.956 millió Ft értékben számolt el ráfordításokat 2023-ban (2022: 1.977 millió Ft).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank, mint lízingbevevő (IFRS 16)
A Bank lízing keretében ingatlanokat, jellemzően irodahelységeket és fiókokat, valamint gépjárműveket vesz bérbe. Az ingatlanlízinggel kapcsolatos szerződések jelentős része 3 vagy 5 éves bérleti idővel rendelkezik, melyek esetében 3, illetve 5 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. Az ennél rövidebb bérleti idővel rendelkező szerződések esetében 1 vagy 2 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. A határozatlan idejű szerződések 1 év felmondási idővel rendelkeznek.
A Bank 2020-ban új székházba költözött. A kapcsolódó szerződés 10 éves eredeti futamidővel plusz 5 éves hosszabbítási opció figyelembevételével került felvételre 2020. júniusában összesen 15.295 millió Ft értékben. A jelentérték számításához 2,28%-os járulékos lízingbevevői kamatlábbal számolt a Bank.
A gépjárművek minden esetben 6 éves bérleti idővel rendelkeznek, hosszabbítási opció nem került rögzítésre a szerződésekben.
A Bank továbbá számítástechnikai eszközöket is bérbe vesz, azonban ezek rövid futamidejű lízingeknek minősülnek vagy a mögöttes eszköz kis értékű, így a Bank választása alapján ezekkel kapcsolatban nem került használatijog-eszköz és lízingkötelezettség felvételre.
A Banknak nincsenek visszlízing ügyletei.
Használatijog-eszköz
Az ingatlanokkal és gépjárművekkel kapcsolatos használatijog-eszközök az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek megjelenítésre (lásd 24. megjegyzést):
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(millió Ft) |
2023.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2023.12.31. |
2023.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2023.12.31. |
2023.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
32.120 |
4.975 |
-500 |
36.595 |
-9.402 |
-3.412 |
271 |
-12.543 |
24.052 |
|
Gépjárművek |
318 |
-6 |
-90 |
222 |
-250 |
-51 |
79 |
-222 |
0 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
32.438 |
4.969 |
-590 |
36.817 |
-9.652 |
-3.463 |
350 |
-12.765 |
24.052 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
28.612 |
3.508 |
0 |
32.120 |
-6.377 |
-3.025 |
0 |
-9.402 |
22.718 |
|
Gépjárművek |
350 |
8 |
-40 |
318 |
-221 |
-58 |
29 |
-250 |
68 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
28.962 |
3.516 |
-40 |
32.438 |
-6.598 |
-3.083 |
29 |
-9.652 |
22.786 |
Lízingkötelezettségek
A Bank a mérlegben a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg, melyek lejárat szerinti bontása a következő (nem diszkontált cash flow-k):
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
1 éven belül |
4.319 |
4.110 |
|
1 - 5 év között |
14.057 |
15.558 |
|
5 éven túl |
12.660 |
11.965 |
|
Összesen |
31.036 |
31.633 |
Cash-flow-ban elszámolt tételek
2023-ban 4.310 millió Ft (2022: 3.409 millió Ft) volt a teljes pénzkiáramlás a lízingszerződésekkel kapcsolatosan, mely a cash-flow kimutatásban a „Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések”, illetve a „Fizetett kamatok” sorokon kerülnek megjelenítésre.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Eredményként elszámolt összegek
Az IFRS 16 standardnak megfelelően az eredményben megjelenített összegek:
|
(millió Ft) |
2023.12.31 |
2022.12.31 |
|
Lízingkötelezettségből eredő kamatráfordítások |
673 |
666 |
|
Rövid futamidejű lízingekhez kötődő ráfordítások |
194 |
182 |
|
Kisértékű eszközök lízingjeihez kötődő ráfordítások, kivéve a kisértékű eszközök rövid futamidejű lízingjeihez kötődő ráfordításokat |
38 |
21 |
|
Összesen |
905 |
869 |
A 2023-as évben a Bank 905 millió Ft (2022: 869 millió Ft) ráfordítást számolt el a lízingekkel kapcsolatban az eredményben.
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Elhatárolások |
5.644 |
3.955 |
|
Anyagok és készletek |
249 |
232 |
|
Követelés fejében átvett készletek és ingatlanok |
1.211 |
849 |
|
Adókövetelések |
1.774 |
2.590 |
|
Egyéb eszközök |
67 |
61 |
|
Egyéb eszközök összesen |
8.945 |
7.687 |
|
ebből: értékvesztés |
-54 |
-22 |
2023-ban 1.258 millió Ft-tal nőtt az egyéb eszközök állománya, amely elsősorban az aktív időbeli elhatárolások növekedésének és az adókövetelések csökkenésének tudható be. Nőtt a repóba vett értékpapírok állománya, ezzel a kapcsolódó kamatelhatárolások is jelentősen emelkedtek (1.107 millió Ft). A költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai szintén növekedtek (934 millió Ft).
Az egyéb eszközök állományát csökkentette az adókövetelések visszaesése. 2020-ban a pandémiás helyzetre való tekintettel a kormány bevezette a hitelintézetek különadóját, amelyet akkor három egyenlő részletben meg is kellett fizetni. Ugyanakkor ezzel a követelésként kimutatott összeggel a következő öt évben adóvisszatartás formájában csökkentheti a hitelintézet által a különadó törvény alapján megállapított, fizetendő „normál” banki különadójának összegét. Ez okozza 2023-ban az adókövetelések csökkenését.
Ezen túlmenően a spot és FRA ügyletek elhatárolt árfolyamnyereségének csökkenését (489 millió Ft) közel ellensúlyozta a követelések fejében átvett ingatlanok növekedése (362 millió Ft).
A Bank az IFRS15 szerinti bevételeiből aktív időbeli elhatárolással 1.176 millió Ft (2022: 1.009 millió Ft) összegű eszközt szerepeltet a mérlegében.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
|
|
|
(millió Ft) |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.987.197 |
89.404 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
784.800 |
40.334 |
|
Kamatláb |
588.349 |
66.602 |
|
Részvény |
1.808 |
130 |
|
Deviza |
1.397.040 |
22.672 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.987.197 |
89.404 |
|
Rövid pozíciók |
|
4.261 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
4.261 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.987.197 |
93.665 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
(millió Ft) |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.835.497 |
143.779 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
299.149 |
56.199 |
|
Kamatláb |
475.494 |
96.366 |
|
Részvény |
0 |
11 |
|
Deviza |
1.360.003 |
47.402 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.835.497 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
|
1.951 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
1.951 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.835.497 |
145.730 |
A Bank minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. Az alkalmazott instrumentumok kamatlábswapok, kétdevizás kamatlábswapok, határidős ügyletek és opciók. Ezeknek az ügyleteknek a valós értékét a fenti táblázat mutatja. Szintén a fenti táblázatban szerepelnek a kereskedési céllal kötött származékos ügyletek.
A mérlegben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt fenti kötelezettségeket a Bank a mérlegben a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” között mutatja ki.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a közzétételek céljaira a meghatározott pénzügyi kötelezettség osztályokat egyeztetése a megfelelő mérlegsorokkal.
|
2023.12.31. |
|||
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
492.446 |
492.446 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.989.666 |
2.989.666 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
59.665 |
59.665 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
192.646 |
192.646 |
|
Származékos kötelezettségek |
89.404 |
0 |
89.404 |
|
Rövid pozíciók |
4.261 |
0 |
4.261 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
36.334 |
36.334 |
|
Összesen |
93.665 |
3.770.757 |
3.864.422 |
|
2022.12.31. |
|||
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
514.060 |
514.060 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.909.737 |
2.909.737 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
62.287 |
62.287 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
194.100 |
194.100 |
|
Származékos kötelezettségek |
143.779 |
0 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
1.951 |
0 |
1.951 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
34.622 |
34.622 |
|
Összesen |
145.730 |
3.714.806 |
3.860.536 |
Bankbetétek
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
25.067 |
17.721 |
290.228 |
135.263 |
468.279 |
63.299 |
32.260 |
249.773 |
150.476 |
495.808 |
|
Devizakülföldi |
14.950 |
9.217 |
0 |
0 |
24.167 |
14.256 |
3.996 |
0 |
0 |
18.252 |
|
Bankbetétek összesen |
40.017 |
26.938 |
290.228 |
135.263 |
492.446 |
77.555 |
36.256 |
249.773 |
150.476 |
514.060 |
Ügyfélbetétek
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
1.722.151 |
1.150.741 |
6.496 |
673 |
2.880.061 |
1.635.261 |
1.130.355 |
5.547 |
875 |
2.772.038 |
|
Devizakülföldi |
39.596 |
70.000 |
0 |
9 |
109.605 |
70.935 |
66.757 |
0 |
7 |
137.699 |
|
Ügyfélbetétek összesen |
1.761.747 |
1.220.741 |
6.496 |
682 |
2.989.666 |
1.706.196 |
1.197.112 |
5.547 |
882 |
2.909.737 |
A bankbetétek és ügyfélbetétek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek.
Az ügyfélbetétek esetén mind a lakossági, mind vállalati szektorban jelentősen nőtt az elhelyezett állomány.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett betétállomány (kártalanítási összeg) 2023 végén 1.069 milliárd Ft volt (2022: 1.094 milliárd Ft)
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2023.12.31. |
2022.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
|
fix |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
188.071 |
192.646 |
195.849 |
194.100 |
A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett kibocsátott kötvényállomány (kártalanítási összeg) 2023 végén 361 millió Ft volt (2022: 724 millió Ft).
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
7,08 |
2032.02.27 |
15.408 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
6,96 |
2031.02.28 |
19.257 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
6,83 |
2030.02.28 |
19.255 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
7,05 |
2032.03.31 |
5.745 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
59.665 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
5,08 |
2032.02.27 |
16.082 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4,95 |
2031.02.28 |
20.101 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4,83 |
2030.02.28 |
20.098 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
5,33 |
2032.03.31 |
6.006 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
62.287 |
A hátrasorolt kötelezettségek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek. Ezek a hitelfelvételek a Bank közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli kötelezettségei, amelyek a Bank egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasoroltak.
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Elhatárolások |
6.328 |
6.812 |
|
Adókötelezettségek |
4.431 |
4.798 |
|
Egyéb kötelezettségek |
320 |
111 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.079 |
11.721 |
Az egyéb kötelezettségek 642 millió Ft-tal csökkentek. Az elhatárolások 484 millió Ft-tal estek vissza, amelyet főleg a spot és FRA ügyletek elhatárolt árfolyamveszteségének csökkenése okozott. Az adókötelezettségek 367 millió Ft-al csökkentek 2022-hez képest, köszönhető ez a jelentős áfa-kötelezettség csökkenésének, amelyet ellensúlyoztak az egyéb adók kisebb növekedései. 2023-ban nőtt a ki nem vett szabadságra képzett céltartalék állománya.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 1.286 millió Ft (2022: 1.460 millió Ft).
A következő táblázat a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékon kívüli céltartalékokat részletezi.
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
|
Nyitó egyenleg 2023.01.01. |
120 |
662 |
4.505 |
5.287 |
|
|
Céltartalékképzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
220 |
852 |
4.898 |
5.970 |
|
|
(-) Felhasznált összegek |
-120 |
0 |
-4.053 |
-4.173 |
|
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
3 |
0 |
3 |
|
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
130 |
130 |
|
|
Záró egyenleg 2023.12.31. |
220 |
1.517 |
5.480 |
7.217 |
|
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01. |
120 |
1.028 |
3.337 |
4.485 |
|
|
Céltartalékképzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
0 |
250 |
4.151 |
4.401 |
|
|
(-) Felhasznált összegek |
0 |
0 |
-2.498 |
-2.498 |
|
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-616 |
-410 |
-1.026 |
|
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
-75 |
-75 |
|
|
Záró egyenleg 2022.12.31. |
120 |
662 |
4.505 |
5.287 |
|
A peres ügyekre képzett céltartalék 857 millió Ft-tal növekedett, mely összeg zömében képzés volt.
Az egyéb céltartalékok 973 millió Ft-os növekedésének jelentős részét a bónusz elhatárolás növekedése okozza.
Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek
A Bank 2023-ban és 2022-ben nem rendelkezik értékesítésre tartott eszközökkel és kötelezettségekkel.
Megszűnt tevékenység nyeresége/vesztesége
A megszűnt tevékenység a Banknak olyan része, amelyet vagy elidegenített, vagy értékesítésre tartottá minősített. A Banknak nem volt jelentős megszűnt tevékenysége 2023-ban és 2022-ben.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2023. december 31-én és 2022. december 31-én a Bank részvényesi struktúrája az alábbi volt:
|
Tulajdonosok |
2023.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
|
Tulajdonosok |
2022.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
A Bank jóváhagyott, kibocsátott és befizetett jegyzett tőkéje 10.000 Ft névértékű törzsrészvényekből áll. Az alaptőke a pénzügyi kimutatásokban bemutatott időszakban nem változott.
2023. és 2022. december 31-én a Bank nem rendelkezett visszavásárolt saját részvénnyel.
A Bank egyedüli részvényese 2023.12.22-én 32.300 millió Ft osztalékelőleg fizetéséről döntött, ami év vége előtt kifizetésre került.
A Tulajdonos által a jegyzett tőkén felül, a tranzakciós költségek levonása után a Bank rendelkezésére bocsátott összeg a tőketartalékba kerül elhelyezésre. 2017-ben 176.649 millió Ft összegű pozitív tőketartalék került átvezetésre az eredménytartalékba. Ezt követően már nem történt változás az adott tőkeelemben.
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
12,96% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2023.01.25 |
40 |
EUR |
11,60% |
lejárat nélküli |
15.534 |
|
Alárendelt kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) összesen |
|
140 |
|
|
|
46.979 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok(AT1)összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
A Bank Igazgatósága 2019.03.04-én 100 millió EUR az 575/2013. EU CRR rendelet 52. Cikke szerinti alárendelt kiegészítő alapvető (ún. subordinated additional tier 1) tőkeinstrumentumnak minősülő kötvények zártkörű forgalomba hozataláról döntött.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az 500 darab egyenként 200.000 EUR névértékű dematerializált kötvény ellenértéknek megfizetésére 2019.03.13-án került sor. A kötvény lejárat nélküli, változó kamatozású, a kamat mértéke 12 hónapos EURIBOR + évi 9%. A kamatot a kötvény devizanemében kell megfizetni, minden év május 30-án. Tekintettel arra, hogy a kötvény lejárat nélküli és a kötvénytulajdonos nem jogosult azt visszaváltani, valamint a kötvény alapján történő bármely kifizetés, ideértve a kamatokat és bármely, a szerződésben részletezett visszahívási vagy visszaváltási esemény kapcsán bekövetkező kifizetést is, a Bank kizárólagos diszkréciójába tartozik, tehát a Banktól nem követelhető, a kibocsátás révén megkapott ellenérték tőkeinstrumentumnak, a kifizetett kamat pedig osztaléknak tekintendő. A tőkeelem a könyvekben Ft-ban kerül kimutatásra. A kötvények visszahívására vagy visszavásárlására a Bank szerződésben rögzített feltételek esetén jogosult.
2023-ban a Bank 4.081 millió Ft-ot (2022: 3.527 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az AT1-es tőkeállománya után.
A halmozott egyéb átfogó jövedelem az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Hitelviszonyt megtestesítő befektetések esetében addig szerepel ezen a mérlegsoron a nem realizált valós érték, amíg a befektetést ki nem vezetik, vagy nem válik értékvesztetté, ezt követően a kivezetés eredménye az eredménykimutatásban jelenik meg.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok esetén a kivezetést követően a kivezetéskor keletkezett eredmény közvetlenül a saját tőkén belül realizálódik.
Itt jelenik meg továbbá a cash-flow fedezeti elszámolásba bevont fedezeti ügyletek nyereségének vagy veszteségének hatékony része, illetve mindezen tételekhez kapcsolódó halasztott adó is.
A Bank az Egyéb tartalékok között szerepelteti a 2013. évi CCXXXVII. törvény 38. fejezet 83.§ alapján képzett általános tartalékot. Ezen előírások szerint a hitelintézet az adózott nettó eredmény 10 %-át köteles általános tartalékba helyezni. Így a felhalmozott eredmény elkülönítéseként 2023-ban 9.928 millió Ft (2022: 7.223 millió Ft) összegben megtörtént a tartalékképzés.
A „Mérlegben felhalmozott eredmény” az adott és a korábbi üzleti évek fel nem osztott nyereségeit és veszteségeit foglalja magában.
A Bank a hitelnyújtásra vonatkozó jövőbeni kötelezettségvállalásokkal rendelkezik, ügyfelei részére folyószámla- és egyéb hitelkereteket biztosít.
A Bank garanciákat és akkreditíveket is nyújt ügyfelei számára, hogy a harmadik fél felé garantálja az ügyfelek teljesítését.
A függő és jövőbeni kötelezettségek szerződés szerinti összegét az alábbi táblázat tartalmazza kategóriák szerinti bontásban. A táblázatban szereplő adatok a hitelnyújtási elkötelezettségek teljes összegét mutatják. A garanciák és egyéb adott elkötelezettségek esetében a bemutatott összeg azt a maximális veszteséget jelzi, amit a Bank a mérleg fordulónapján számolna el, amennyiben a felek nem teljesítenék a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2023.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
363.375 |
88.587 |
977 |
1.727 |
3.354 |
277 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
157.959 |
54.418 |
6.382 |
60 |
1.119 |
1.704 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
184.363 |
39.994 |
6.369 |
83 |
105 |
1.935 |
|
Összesen |
705.697 |
182.999 |
13.728 |
1.870 |
4.578 |
3.916 |
|
2022.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
341.588 |
77.927 |
2.132 |
1.376 |
1.718 |
468 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
138.681 |
49.237 |
9.881 |
239 |
441 |
1.759 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
127.105 |
74.963 |
3.062 |
124 |
246 |
1.270 |
|
Összesen |
607.374 |
202.127 |
15.075 |
1.739 |
2.405 |
3.497 |
* A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő elkötelezettségek esetében
A függő és jövőbeni kötelezettségvállalások mérlegen kívüli hitelezési kockázatot jelentenek, ugyanis a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban csupán a kapcsolódó díjak, jutalékok, valamint a lehetséges jövőbeni veszteségekre képzett céltartalékok jelennek meg mindaddig, amíg a kötelezettséget teljesítik, vagy az le nem jár. Számos ilyen mérlegen kívüli tétel lejár anélkül, hogy részben vagy teljes egészében igénybe vennék azokat. Ebből következően az összegek nem a várható jövőbeli cash-flow-kat mutatják.
Az olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásához, amelyre vonatkozóan nincs megfigyelhető piaci árfolyam, értékelési technikák használata szükséges a számviteli politikában leírtak szerint. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel ritkán kereskednek és árfolyamuk kevéssé átlátható, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket igényel likviditástól, koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, árazási feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd az alábbiakban a „Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia” részt.
A Bank számviteli irányelveinek alkalmazása során használt kritikus számviteli döntések
Az alábbiak tartoznak a Bank számviteli irányelveinek alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé:
Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia
A Bank számviteli politikáját a valós érték meghatározására vonatkozóan a (4.8) A valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
A Bank a valós érték meghatározásánál a módszerek alábbi hierarchiáját alkalmazza:
1. szint: Adott eszköz és kötelezettség aktív piacon jegyzett módosítás nélküli árfolyamai.
2. szint: Az inputok közvetlenül vagy közvetetten, de továbbra is megfigyelhető adatokon alapulnak, azonban az eszköz vagy kötelezettség valós értékelésével már csak közvetettebb kapcsolatban állnak. Ilyen lehet:
· a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett árai
· adott vagy hasonló eszköz vagy kötelezettség nem aktív piacon jegyzett árai, melyek a mérés pillanatában nem mérik megfelelően a piaci szereplők értékítéletét
· a piacokon megfigyelhető minden egyéb, de nem árjellegű adat (azonos lejáratra vonatkozó hozamgörbék, kamatlábak, hitelkockázatok, volatilitási adatok stb.)
· nem közvetlenül megfigyelhető adatok, melyek a megfigyelhető piaci adatokból származtathatóak, illetve azok által megerősített
3. szint: Az eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó olyan inputok, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (meg nem figyelhető inputok).
A Bank a valós érték hierarchia szintjei közötti átadásokat a beszámolási időszak végén vezeti át a nyilvántartásaiban.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi tábla foglalja össze a fordulónapon a mérlegben szereplő, valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumokat, a valós érték hierarchia azon szintje szerint, melybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Amennyiben a valós értéket nem megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikával állapítják meg, a valós értékek magukban foglalják a tranzakciós ár és a kezdeti megjelenítéskori valós érték közötti halasztott különbözetet.
Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.836 |
95.973 |
0 |
-62.763 |
0 |
109 |
83.640 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
30 |
94.932 |
0 |
-62.992 |
0 |
30 |
83.722 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
1.011 |
0 |
0 |
0 |
0 |
77 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
795 |
1.041 |
0 |
229 |
0 |
2 |
-82 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
421 |
164.050 |
131 |
24.530 |
0 |
-741 |
10.710 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
421 |
0 |
131 |
0 |
0 |
-741 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
164.050 |
0 |
24.530 |
0 |
0 |
10.710 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
279.610 |
85.783 |
491 |
10.402 |
-59 |
219 |
-8.985 |
-29 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
0 |
65 |
0 |
5 |
0 |
0 |
35 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
279.610 |
85.783 |
426 |
10.402 |
-64 |
219 |
-8.985 |
-64 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
119.623 |
0 |
-82.057 |
0 |
0 |
98.867 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
281.446 |
301.800 |
164.541 |
-134.287 |
24.471 |
328 |
172.781 |
10.681 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
130 |
93.535 |
0 |
-57.337 |
0 |
130 |
76.089 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
130 |
89.274 |
0 |
-57.337 |
0 |
130 |
76.089 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
4.261 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
126.808 |
0 |
-121.116 |
0 |
0 |
113.796 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
130 |
220.343 |
0 |
-178.453 |
0 |
130 |
189.885 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
19.970 |
163.141 |
0 |
80.362 |
0 |
142 |
146.403 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
162.342 |
0 |
80.563 |
0 |
0 |
146.714 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
525 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
-10 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.445 |
800 |
0 |
-201 |
0 |
152 |
-311 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
388 |
125.450 |
-407 |
-8.899 |
0 |
-871 |
-13.819 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
388 |
0 |
-407 |
0 |
0 |
-871 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
-13.819 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
254.139 |
51.646 |
65 |
-10.147 |
7 |
-27.481 |
-19.387 |
30 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
0 |
65 |
0 |
7 |
0 |
0 |
30 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
254.139 |
51.646 |
0 |
-10.147 |
0 |
-27.481 |
-19.387 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
191.077 |
0 |
125.720 |
0 |
0 |
180.923 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
274.109 |
406.252 |
125.515 |
195.528 |
-8.892 |
-27.339 |
307.068 |
-13.789 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
145.730 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
143.779 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
242.488 |
0 |
155.140 |
0 |
0 |
234.912 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
388.218 |
0 |
235.978 |
0 |
0 |
368.344 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
745.464 |
757.126 |
679.418 |
77.708 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
1.931.434 |
1.944.171 |
0 |
0 |
1.944.171 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.676.898 |
2.701.297 |
679.418 |
77.708 |
1.944.171 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.541.778 |
3.551.669 |
0 |
0 |
3.551.669 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
192.646 |
199.065 |
0 |
199.065 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
8.408 |
8.408 |
0 |
0 |
8.408 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.742.832 |
3.759.142 |
0 |
199.065 |
3.560.077 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
442.181 |
438.863 |
379 796 |
59 067 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
2.227.769 |
2.091.538 |
0 |
0 |
2.091.538 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.669.950 |
2.530.401 |
379 796 |
59 067 |
2.091.538 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.486.084 |
3.451.009 |
0 |
0 |
3.451.009 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
194.100 |
200.579 |
0 |
200.579 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
6.477 |
6.477 |
0 |
0 |
6.477 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.686.661 |
3.658.065 |
0 |
200.579 |
3.457.486 |
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során alkalmazott feltevések
Számos pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash-flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, valamint értékelési technikák alkalmazása esetén a használt feltevések a következők:
i. Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek (1. hierarchia szint)
A Bank a Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek esetében a könyv szerinti értéket tekinti az eszközök valós értékének, mely rövid lejáratuk miatt megfelelő megközelítés.
ii. Ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések (3. hierarchia szint)
A hitelek valós értékének meghatározásakor a jövőbeni előre jelzett cash-flow-kat diszkontálja a Bank a jelenértékükre az aktuális piaci kamatlábbal.
A Stage 1 és Stage 2 hitelezési kockázati kategóriájú hitelek valósérték kalkulációja központilag az anyavállalat által történik diszkontált cash-flow módszerével relevancia esetén viselkedési (Behavioral Option Modelling) és pénzügyi (Financial Option Pricing) opcionalitási modellek figyelembevételével.
A Stage 3-as tehát értékvesztett hitelek esetén szintén diszkontált cash-flow módszerét alkalmazza a Bank. Ezen ügyleteknél a valósérték számítás alapja a céltartalék-értékvesztés rendszer által adott várható megtérülések a kockázatmentes ráta likviditási és hitelkockázati felárral eltolt értékével diszkontált jelenértéke (distressed cash-flow).
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Hitelek és előlegek” sorai tartalmazzák.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
iii. Értékpapírok (1., 2. és 3. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott értékpapírok és jegyzett adósságinstrumentumok esetében a jegyzett piaci árfolyamot használják. A kereskedési célúként, valós értéken nyilvántartottként megjelölt, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt magyar államkötvények, illetve vállalati kötvények valós értékének meghatározása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árak alapján történik. Az értékpapírok valós értéke a tőzsdén jegyzett piaci árfolyam (ha létezik ilyen árfolyam). Ha nincs jegyzett árfolyam, akkor vagy az OTC piacon elérhető piaci ár, ennek hiányában a valós érték a szerződéses cash-flow-k diszkontált jelenértéke az értékelés időpontjában.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” és „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorai tartalmazzák.
iv. Befektetések nem jegyzett értékpapírokban (2. és 3. hierarchia szint)
Ezek az instrumentumok piacon nem jegyzett eszközök, melyek értékelésénél az egyéb piaci információkon túl egyéb feltételezésekkel is él a Bank.
A 3. hierarchia szinten értékelt instrumentumok esetén a valósérték kalkulálása dividend discount model alkalmazásával történik.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” sorai tartalmazzák.
v. Származékos termékek (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott derivatívák valós értéke a jegyzett árfolyam.
Az egydevizás swapok és a határidős kamatlábügyletek valós értéke a diszkontált, előre jelzett jövőbeni cash-flow-k alapján kerül megállapításra. A számításhoz a Bank a pénzügyi instrumentum hátralévő futamidejére vonatkozó piaci kamatlábakat használja.
A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értékét diszkontált cash-flow számítással állapítja meg a Bank (a kalkulációt a front office rendszer végzi). Az értékeléshez használt hozamgörbébe az ezen ügyletek piacára jellemző, országkockázati felárat is megtestesítő kamatfelár (basis swap spread) is be van építve.
A határidős deviza ügyletek valós értéke az aktuális határidős kamatlábakon alapszik. A plain vanilla és egzotikus devizaopciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
Egyes hitelek, betétek, plain vanilla kötvények (vásárolt, saját kibocsátású) valós értékének változásából adódó kitettség fedezetére a Bank kamatlábcsere-ügyleteket kötött. Az ilyen fedezett hitelek, betétek és kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k mérlegfordulónapi diszkontált jelenértéke. A pénzügyi kimutatásokban ezek a hitelek, betétek amortizált bekerülési vagy valós értéken szerepelnek.
A CVA/DVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment) számításának a célja az IFRS 13 szabályoknak megfelelően, hogy a Bank számszerűsítse a jövőbeni lehetséges partnerkockázati veszteségeket azokra az ügyfelekre, akikkel szemben van derivatív kitettség. A modell változó paramétere a partner esetleges bedőlési valószínűségében bekövetkező változás és nem a piaci változók mozgása. Számítása úgy történik, hogy egy ügyfél esetében megbecslésre kerül a jövőben (egyes időpontokban) várható kitettség-érték (Mark-to-market alapon), a bedőlési valószínűségek és ezek szorzata összegzésre kerülnek, majd a végén egy megtérülési valószínűséggel van korrigálva az eredmény.
vi. Bankbetétek, ügyfélbetétek (3. hierarchia szint)
A bank- és ügyfélbetétek valós értéke diszkontált cash-flow-k alapján, a hasonló hátralévő futamidejű betétekre ajánlott aktuális kamatok alkalmazásával kerül megállapításra. A látra szóló betétek esetében a Bank feltételezi, hogy a valós érték a mérlegfordulónapon látra fizetendő összeggel egyenlő.
Az IFRS 13-nak megfelelően a Bank saját kibocsátói kockázatát úgy veszi figyelembe, hogy a diszkontáláshoz használt faktorokat az adott cash-flow mozgás napjára érvényes, devizánként meghatározott likviditási prémiummal eltolja. A likviditási prémium mértéke piaci információkon alapul például: BUBOR/LIBOR mértéke, IRS, FRA ügyletek kamatai, Asset Swap Spreadek.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Betétek” sorai tartalmazzák.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
vii. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hátrasorolt kötelezettségek (2. és 3. hierarchia szint)
A kibocsátott kötvények valós értékét a mérlegfordulónapi rendelkezésre álló jegyzett piaci árak, vagy hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára alapján határozza meg a Bank. Az alárendelt kölcsöntőke esetében a valós érték a jövőbeni cash-flow-k diszkontálásával kerül meghatározásra.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow-k jelenértéke adja.
Az IFRS 13-nak megfelelően kerül értékelésre a saját kibocsátói kockázat is a következőképpen: a kötvény cashflow-it a devizanemének megfelelő likviditási felár mértékével eltolt HUF, EUR vagy USD zéró kupon IRS görbével diszkontáljuk.
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valós érték – 3-as szintű közzétételek
Az alábbi tábla foglalja össze a 3. szintű inputok alapján meghatározott valós értékek nyitó és záró egyenlegének egyeztetését a releváns, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetén:
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam- |
Folyósítások |
Értékesíté- |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ |
Átsorolás a 3-as szintre |
Záró egyenleg 2023.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
0 |
24.136 |
0 |
-10.108 |
24.572 |
22.248 |
0 |
0 |
164.050 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
0 |
24.136 |
0 |
-10.108 |
24.572 |
22.248 |
0 |
0 |
164.050 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
-1 |
0 |
-4 |
0 |
0 |
0 |
5 |
0 |
65 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-185 |
29 |
137 |
474 |
426 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65 |
-1 |
0 |
-4 |
0 |
-185 |
29 |
142 |
474 |
491 |
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam- |
Folyósítások |
Értékesíté- |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ |
Átsorolás a 3-as szintre |
Záró egyenleg 2022.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
0 |
125.450 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
0 |
125.450 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
58 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7 |
0 |
65 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
58 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7 |
0 |
65 |
**OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A fenti táblában bemutatott összes nyereség és veszteség az alábbiak szerint került bemutatásra az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben:
|
2023.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
34.085 |
0 |
-185 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
24.556 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
5 |
119 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
31.777 |
0 |
12 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
22.248 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
9.529 |
0 |
12 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.803 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.913 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
7 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-2.789 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
6.110 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázatok a 3. szintű valósérték-meghatározás lényeges jellemzőit mutatják a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoknál, illetve azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyeket a Bank amortizált bekerülési értéken értékel, de valós értéküket közzéteszi).
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
164.050 |
a) |
b) |
c1) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
164.050 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
426 |
i) |
j) |
k) |
l) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
491 |
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
a) |
b) |
c2) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65 |
|
|
|
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
Betűjel |
Leírás |
|
a) |
Teljesítő hitelek: |
|
b) |
Teljesítő hitelek: |
|
c1) |
Teljesítő hitelek: |
|
c2) |
Teljesítő hitelek: |
|
d) |
Ha az átlagos tőketörlesztések súlypontja időben közelebb kerül,
a valós érték csökkenhet. |
|
e) |
Osztalékalapú vállalatértékelési modell (DDM) |
|
f) |
Magas növekedési ütemű periódus hossza |
|
g) |
Magas növekedési ütemű periódus hossza: 1-15 év |
|
h) |
A magas növekedési ütemű periódus hosszának növekedésével a FV
csökken. |
|
i) |
Értékvesztéssel korrigált diszkontált CF |
|
j) |
Stresszelt cash flow |
|
k) |
Értékvesztés összege: 613 millió Ft |
|
l) |
A default valószínűségének növekedése negatív hatást gyakorol a valós értékre. |
*Béta: a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
1.944.171 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
1.944.171 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.551.669 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
8.408 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.560.077 |
|
|
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.091.538 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.091.538 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.451.009 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
6.477 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.457.486 |
|
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank az IAS 24 előírásaival összhangban határozza meg, hogy egy adott fél mikor minősül a Bankkal kapcsolt viszonyban lévőnek. A Bank kapcsolt felei közé tartozik többek között az anyavállalat, a társult vállalkozások, a közös vezetésű vállalatok, a kulcsfontosságú vezetők és közeli családtagjaik, valamint olyan gazdálkodó egységek, amelyek felett a kulcsfontosságú vezetők vagy közeli családtagjaik gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, vagy amelyekre vonatkozóan jelentős szavazati joggal rendelkeznek.
A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Bank az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt felekkel:
Kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben
|
2023.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
56.853 |
55.490 |
0 |
30 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
56.853 |
55.490 |
0 |
30 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
70.034 |
4.425 |
0 |
423 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
70.034 |
4.425 |
0 |
423 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
3.627 |
47.090 |
0 |
5 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
3.381 |
0 |
0 |
3 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.437.936 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
77.108 |
55.806 |
0 |
35 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
77.108 |
55.806 |
0 |
35 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
64.720 |
2.241 |
0 |
843 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
64.720 |
2.241 |
0 |
843 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
2.926 |
39.994 |
0 |
7 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
2.664 |
0 |
0 |
4 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.058.773 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Főbb változások az „Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek" oszlopban:
· A „Hitelek és előlegek" sor változását az egyéb követelések (folyószámla hitel, financiális bankközi betét) 34.757 millió Ft csökkenése, az aktív repóügylet (1.694 millió Ft) állományának növekedése, vevő követelésként könyvelt 495 millió HUF, valamint az osztalékelőleg (12.313 millió Ft) növekedése okozta.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· A „Betétek" sor változását nagyban befolyásolta a látra szóló betétek 8.548 millió Ft növekedése, valamint az alárendelt kölcsöntőke (2.622 millió Ft) és a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek (611 millió Ft) csökkenése.
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" soron a kibocsátott garanciák egyéb fedezettel állománya nőtt 701 millió Ft-tal 2023-ra.
· 2023-ban a "Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek" értéke 717 millió Ft-tal nőtt az anyavállalattal szemben.
· A leányvállalatokkal szembeni betétek értéke nőtt 2.185 millió Ft-tal. Ez a növekedés főként a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (+1.889 millió Ft) és az RB Szolgáltató Központ Kft. (+522 millió Ft) betéteinek változásának volt köszönhető.
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" nőtt (7.096 millió Ft) 2022-ről 2023-ra, ezt főként a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt-vel szemben kibocsátott garanciák és a kihasználatlan hitelkeretek összegében bekövetkező együttes változás (6.077 millió Ft) okozta.
Kapcsolt felekkel bonyolított ügyletekből származó kiadások és bevételek
|
2023 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
157.702 |
3.186 |
0 |
3 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-230.782 |
-206 |
0 |
-3 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
1.501 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
2.240 |
2.772 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-548 |
-87 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-71.388 |
7.167 |
0 |
5 |
0 |
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
88.409 |
1.892 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-110.393 |
-65 |
0 |
-24 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
889 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
1.428 |
2.559 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-540 |
-87 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-21.096 |
5.188 |
0 |
-19 |
0 |
A kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében harmadik felekkel kötött tranzakciók kondíciójával megegyező feltételekkel, beleértve a kamatkondíciókat és a biztosítékokat.
Az „Osztalékbevétel" soron a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft-től (450 millió Ft) és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-től (1.051 millió Ft) kapott osztalék összegei szerepelnek.
A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációjának összege a 2023-as év során 1.083 millió Ft volt (2022: 1.360 millió Ft), melyek rövid távú munkavállalói juttatások voltak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank leányvállalatait és az általuk végzett tevékenységek rövid leírását az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Részesedések kapcsolt vállalkozásokban |
Tulajdoni részesedés 2023.12.31. |
Tulajdoni részesedés 2022.12.31. |
Székhely |
Tevékenység |
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Pénzügyi lízing |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Ingatlankezelés |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Alapkezelés |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
100,00% |
100,00% |
4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b |
Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység |
Az alábbi táblázatok a kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések állományváltozásait mutatják:
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
|
2023.01.01. |
2023.12.31. |
2023.01.01. |
2023.12.31. |
2023.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
0 |
182 |
0 |
182 |
0 |
0 |
0 |
0 |
182 |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
774 |
0 |
0 |
774 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
386 |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
1.458 |
0 |
0 |
1.458 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.458 |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Összesen |
2.238 |
182 |
0 |
2.420 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
2.032 |
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
|
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
774 |
0 |
0 |
774 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
386 |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
1.458 |
0 |
0 |
1.458 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.458 |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Összesen |
2.238 |
0 |
0 |
2.238 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
1850 |
2023 decemberében a Bank új részvény kibocsátásával, tőketartalék növelésével tőkét emelt a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt-ben. Ezen túlmenően nem történt sem 2022-ben, sem 2023-ban más olyan gazdasági esemény, amely befolyásolta volna a leányvállalatok valós értékét.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatban található a kötelezettségek változásának egyeztetése a finanszírozási tevékenységből származó cash-flow-val:
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
|
|||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Összesen |
||
|
Nyitó egyenleg 2023. január 1-jén |
|
194.100 |
62.287 |
28.145 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
125.896 |
31.067 |
636.385 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
196 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
196 |
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárata |
(30) |
-142 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-142 |
|
|
Kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) kibocsátása |
(37) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
15.534 |
0 |
0 |
15.534 |
|
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-4.310 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-4.310 |
|
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-24.213 |
0 |
-24.213 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
54 |
0 |
-4.310 |
0 |
0 |
15.534 |
-24.213 |
0 |
-12.935 |
|
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-7.647 |
-2.708 |
-1.276 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-11.631 |
|
|
Valós érték változása |
|
6.199 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
14.660 |
20.859 |
|
|
Egyéb változások |
|
92 |
0 |
5.367 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.319 |
4.140 |
|
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
16.610 |
3.686 |
673 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
20.969 |
|
|
Fizetett kamat |
(7) |
-16.762 |
-3.600 |
-673 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-21.035 |
|
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
-152 |
86 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-66 |
|
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
89.373 |
9.928 |
99.301 |
|
|
Záró egyenleg 2023. december 31-jén |
|
192.646 |
59.665 |
27.926 |
50.000 |
113.445 |
46.979 |
191.056 |
54.336 |
736.053 |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
||||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Összesen |
||
|
Nyitó egyenleg 2022. január 1-jén |
|
689 |
57.333 |
25.352 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
64.429 |
17.381 |
360.074 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
199.118 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199.118 |
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárata |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-3.409 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.409 |
|
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
-3.527 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
199.118 |
0 |
-3.409 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
192.182 |
|
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-3.897 |
4.954 |
3.543 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.600 |
|
|
Valós érték változása |
|
-4.703 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.103 |
0 2.400 |
|
|
Egyéb változások |
|
-695 |
-80 |
1.327 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-640 |
-88 |
|
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
3.588 |
2.044 |
666 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.298 |
|
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.964 |
666 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.298 |
|
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
3.588 |
80 |
1.332 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.000 |
|
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
64.994 |
7.223 |
72.217 |
|
|
Záró egyenleg 2022. december 31-jén |
|
194.100 |
62.287 |
28.145 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
125.896 |
31.067 |
636.385 |
|
*2023-ban a Bank 4.081 millió Ft-ot (2022: 3.527 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) állománya után az eredménytartalékból.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
i. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető, ő a nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személy is (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.)
ii. A pénzügyi kimutatások aláírására Obradovic Zeljko Pénzügyi igazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett.
iii. A Bank, mint hitelintézet a 2000/C. tv. alapján könyvvizsgálatra kötelezett, a Bank könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (nyilvántartási szám: 000083); a személyében felelős könyvvizsgáló Molnár Attila (nyilvántartási száma: 007379). A könyvvizsgáló által auditált összevont éves pénzügyi kimutatások adatait a Cégbíróság teszi közzé, valamint a Bank honlapján található meg. A Bank internetes honlapjának címe www.raiffeisen.hu.
Könyvvizsgáló által felszámított díjak
|
(millió Ft) |
2023 |
2022 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
206 |
145 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
50 |
93 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
0 |
6 |
|
Összesen |
256 |
244 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
iv. A Számviteli Törvény 114/B. §-a szerinti saját tőke megfeleltetési tábla:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023.12.31. |
Saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemei |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
EU IFRS-ek szerinti jegyzett tőke |
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) |
Tőke-tartalék |
Eredménytartalék |
Adózott eredmény |
Értékelési tartalék |
Lekötött tartalék |
|
|
Saját tőke EU IFRS-ek szerint a saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemekre allokálva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
0 |
0 |
113.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
0 |
0 |
46.979 |
0 |
0 |
0 |
0 |
46.979 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
22.193 |
0 |
22.193 |
|
Eredménytartalék |
0 |
0 |
0 |
91.776 |
0 |
0 |
0 |
91.776 |
|
Egyéb tartalék |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
32.143 |
32.143 |
|
(-) Saját részvények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
0 |
0 |
99.280 |
0 |
0 |
99.280 |
|
Összesen |
50.000 |
0 |
160.424 |
91.776 |
99.280 |
22.193 |
32.143 |
455.816 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemei |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
EU IFRS-ek szerinti jegyzett tőke |
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) |
Tőke-tartalék |
Eredménytartalék |
Adózott eredmény |
Értékelési tartalék |
Lekötött tartalék |
|
|
Saját tőke EU IFRS-ek szerint a saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemekre allokálva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
0 |
0 |
113.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
0 |
0 |
31.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
31.445 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
8.852 |
0 |
8.852 |
|
Eredménytartalék |
0 |
0 |
0 |
53.667 |
0 |
0 |
0 |
53.667 |
|
Egyéb tartalék |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
22.215 |
22.215 |
|
(-) Saját részvények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
0 |
0 |
72.229 |
0 |
0 |
72.229 |
|
Összesen |
50.000 |
0 |
144.890 |
53.667 |
72.229 |
8.852 |
22.215 |
351.853 |
Az IFRS-ek szerinti saját tőke elemeinek a Szt. 114/B. §-ában leírt saját tőke elemekre történő allokálásán túl egyéb, a Szt. 114/B. §-ában leírt egyeztető tételek nem merültek fel sem 2023-ban, sem 2022-ben.
v. A menedzsment 47.500 millió Ft összegű osztalékfizetés jóváhagyására tett javaslatot.
|
(millió Ft) |
2023.12.31. |
2022.12.31. |
|
Eredménytartalék + adózott eredmény |
191.056 |
125.896 |
|
Figyelembe vehető kapott/járó osztalék |
100 |
0 |
|
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás |
191.156 |
125.896 |
A Számviteli Törvény 114/A. § 17. pontja és 39. § (3a) bekezdése alapján figyelembe vehető, jelen pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt a Bank a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. eredményfelosztási határozata alapján 100 millió Ft osztalékot számolt el 2024-ben (2023: 0 millió Ft).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi szegmensinformációk az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban kerülnek bemutatásra, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „menedzsment megközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Bank kockázata és az elért hozam mértéke elsősorban a kínált termékek és szolgáltatások különbözőségétől függ, így a szegmensinformációk a Bank üzleti szegmenseire vonatkozóan kerülnek bemutatásra. A Bank által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, melyek a főbb üzleti területek mentén mutatják be a csoport jövedelmezőségét és működését.
Mind a bevételek, mind a befektetett eszközök földrajzi elhelyezkedés szempontjából hazai tevékenységhez köthetőek.
Az alábbi összefoglaló a Banknak a jelentésbe bevont szegmenseinek működését mutatja be:
Lakossági, privát és KKV szegmens: a Bank pénzügyi szolgáltatások széles választékát kínálja a lakossági, privát és KKV ügyfeleknek. Főként a hitelnyújtás és a betétgyűjtés tartozik ide. A lakossági szegmens bankkártya és befektetési szolgáltatásokat is nyújt az ügyfeleinek.
Vállalati, leányvállalati szegmens: a Bank széles körben kínál pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat vállalatoknak és intézményeknek, a hagyományos hitelezési és betétgyűjtési tevékenységen túlmenően projekt és strukturált pénzügyi termékeket, valamint szindikált hiteleket is nyújt.
Bank és treasury szegmens: a Bank a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles körét kínálja bankok számára, emellett hagyományos hitelnyújtást és betétgyűjtést is végez. Ezen szegmens számára sokféle befektetési szolgáltatási tevékenységet is nyújt a Bank (befektetési tanácsadás, ügynöki szolgáltatás, derivatív kereskedelem és más befektetési szolgáltatások).
Egyéb szegmens: különböző pénzügyi szolgáltatásokat tartalmaz a kormány, az önkormányzatok, társadalmi szervezetek számára, továbbá itt szerepelnek azok a tételek is, melyek nem sorolhatók közvetlenül meghatározott szegmenshez (főként általános igazgatási költségek, adók).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
3 |
0 |
895.900 |
31.941 |
927.844 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
97.809 |
0 |
97.809 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
4.354 |
149.386 |
10.730 |
1 |
164.471 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
36.334 |
91.463 |
238.087 |
0 |
365.884 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.144.863 |
497.416 |
1.020.140 |
14.479 |
2.676.898 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
119.623 |
0 |
119.623 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-11.289 |
0 |
-11.289 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
2.032 |
0 |
0 |
0 |
2.032 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
0 |
37.708 |
37.708 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
0 |
22.432 |
22.432 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
1.840 |
1.840 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
8.945 |
8.945 |
|
Eszközök összesen |
1.187.586 |
738.265 |
2.371.000 |
117.346 |
4.414.197 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
93.665 |
0 |
93.665 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.227.651 |
1.682.280 |
599.667 |
261.159 |
3.770.757 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
126.808 |
0 |
126.808 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-64.919 |
0 |
-64.919 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
3.410 |
3.410 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
17.581 |
17.581 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
11.079 |
11.079 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.227.651 |
1.682.280 |
755.221 |
293.229 |
3.958.381 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
455.816 |
455.816 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.227.651 |
1.682.280 |
755.221 |
749.045 |
4.414.197 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
1 |
0 |
738.916 |
45.996 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
183.111 |
0 |
183.111 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
3.124 |
122.709 |
0 |
5 |
125.838 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
24.294 |
91.812 |
189.744 |
0 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.253.062 |
487.590 |
928.445 |
853 |
2.669.950 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
191.077 |
0 |
191.077 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-24.300 |
0 |
-24.300 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
1.850 |
0 |
0 |
0 |
1.850 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
0 |
34.974 |
34.974 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
0 |
21.370 |
21.370 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
5.099 |
5.099 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
7.687 |
7.687 |
|
Eszközök összesen |
1.282.331 |
702.111 |
2.206.993 |
115.984 |
4.307.419 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
145.730 |
0 |
145.730 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.158.509 |
1.666.835 |
629.356 |
260.106 |
3.714.806 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
242.488 |
0 |
242.488 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
-177.653 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
5.546 |
5.546 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
12.928 |
12.928 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
11.721 |
11.721 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.158.509 |
1.666.835 |
839.921 |
290.301 |
3.955.566 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
351.853 |
351.853 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.158.509 |
1.666.835 |
839.921 |
642.154 |
4.307.419 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
57.441 |
62.877 |
25.098 |
53.935 |
199.351 |
|
Osztalékbevétel |
4 |
1.501 |
0 |
11 |
1.516 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
25.562 |
48.442 |
5.859 |
-2.750 |
77.113 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
76 |
0 |
-1.342 |
-11.720 |
-12.986 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-21 |
0 |
-1.516 |
29 |
-1.508 |
|
Összes bevétel |
83.062 |
112.820 |
28.099 |
39.505 |
263.486 |
|
Értékvesztés |
-3.536 |
3.829 |
-669 |
8 |
-368 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
319 |
-160 |
-3.128 |
18 |
-2.951 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-28.152 |
-70.959 |
-4.765 |
-3.670 |
-107.546 |
|
Egyéb eredmény |
-223 |
-4.796 |
-36 |
-32 |
-5.087 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-14.077 |
-13.943 |
-5.868 |
-1.937 |
-35.825 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
37.393 |
26.791 |
13.633 |
33.892 |
111.709 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-12.429 |
-12.429 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
37.393 |
26.791 |
13.633 |
21.463 |
99.280 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
37.393 |
26.791 |
13.633 |
21.463 |
99.280 |
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
47.484 |
58.753 |
16.136 |
15.683 |
138.056 |
|
Osztalékbevétel |
3 |
889 |
0 |
73 |
965 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
23.000 |
44.762 |
5.059 |
-1.372 |
71.449 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
75 |
-23 |
3.677 |
-3.253 |
476 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-14 |
0 |
-1.702 |
-64 |
-1.780 |
|
Összes bevétel |
70.548 |
104.381 |
23.170 |
11.067 |
209.166 |
|
Értékvesztés |
-1.864 |
-5.023 |
-368 |
26 |
-7.229 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
526 |
-25 |
-246 |
9 |
264 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-22.576 |
-61.252 |
-3.285 |
-3.291 |
-90.404 |
|
Egyéb eredmény |
-1.054 |
-5.276 |
0 |
4 |
-6.326 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-9.659 |
-12.072 |
-3.183 |
0 |
-24.914 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
7.815 |
80.557 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-8.328 |
-8.328 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
-513 |
72.229 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
-513 |
72.229 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
AAC (At Amortized Cost): amortizált bekerülési értéken történő értékelés
ÁKK: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
AT1 (Additional Tier 1 Capital): Kiegészítő alapvető tőke
BEEL (Best Estimate of Expected Loss): legvalószínűbb várható veszteségnek
Béta: béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
BMT (Benchmark Test): benchmark-teszt
BPV (Basis Point Value): bázispont-érték
CCIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
CET1 (Common Tier 1 Capital): Elsődleges alapvető tőke
CF (Cash-Flow): pénzáram
Covid-PWO (Covid-Pre-workout): olyan ügyfelek, akik a vírus üzleti tevékenységre gyakorolt hatása miatt már mutatják vagy a Bank becslése szerint rövid időn belül mutatni fogják a hitelképesség romlásának első jeleit
CRM (Credit Risk Management Department): Hitelkockázati Főosztály
CRO (Chief Risk Officer): Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes
CRR: az EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelete
CVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment): Hitelértékelési kiigazítás
Default: nemteljesítő, nemteljesítés
EAD (Exposure at Default): nemteljesítéskori kitettség
EBA (European Banking Authority): Európai Bankhatóság
ESG (Environmental, Social, Governance): környezet, iránytás, társadalom
€STR: Euro Short Term Rate
EURIBOR: Euro Interbank Offered Rate
DVA (Debit Value Adjustment): Kötelezettség-értékelési kiigazítás
Forborne: újratárgyalt
FRA (Forward Rate Agreement): határidős kamatláb-megállapodás
FV (Fair Value): valós érték
FVOCI (at Fair Value through Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés
FVTPL (at Fair Value Through Profit and Loss): eredménnyel szemben valós értéken történő értékelés
Gap: átárazódási rés
Hold to collect: beszedésre tartott üzleti modell, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása
Hold to collect and sell: beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell, ami pénzügyi eszközökből származó szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját
IAS (International Accounting Standards): Nemzetközi Számviteli Standardok
IASB (International Accounting Standards Board): Nemzetközi Számviteli Standard Testület
IBOR: Interbank Offered Rate, bankközi kamatlábak
ICAAP (Internal Capital Adequacy Assesment Process): tőkemegfelelés belső értékelési folyamata
IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
IFRS (International Financial Reporting Standards): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
IRB (Internal Rating Based Approach): belső minősítésen alapuló módszer
IRD (Integrated Risk Department): Integrált Kockázatelemzési Főosztály
IRS (Interest Rate Swap): kamatcsere ügylet
Kamatstop: a lakossági hitelek kamatrögzítése A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján, amit a 49/2022. (II. 18.) Kormányrendelet kiterjesztett a lakáslízingekre is
KKV: kis- és középvállalatok
LIBOR: London Interbank Offered Rate
LGD (Loss Given Default): nemteljesítéskor várható veszteség
Management overlay: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (post model adjustment)
MIRS (Monetary Interest Rate Swap): monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz
MNB: Magyar Nemzeti Bank
Moratórium 1: első fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, továbbá a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint az abban meghatározott intézkedések részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) sz. Korm. rendelet rendelt el. A 2020. március 19. napjától biztosított fizetési moratórium 2020. december 31. napján véget ért.
Moratórium 2: a Moratórium II 2021.01.01-től 2021.10.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 3: a Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 4: a Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza.
Moratórium II: második fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól szóló 637/2020. (XII.22.) Korm. rendelet rendelt el
Non-retail: nem lakossági
OBA: Országos Betétvédelmi Alap
OCI (Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelem
PD (Probability of Default): nemteljesítési valószínűség
PL (Profit and Loss): eredmény
POCI (Purchased or Originated Credit Impaired): értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett
Post model adjustment: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (management overlay)
PRIBOR: Prague Interbank Offered Rate
PWO (Pre-workout): workout előtti
Retail: lakossági
RRM (Retail Risk Management): Retail Kockázatkezelési Főosztály
SARON: Swiss Average Rate Overnight, svájci átlagos egynapos kamatláb
SOFR: Secured Overnight Financing Rate, fedezett egynapos finanszírozási ráta
SONIA: Sterling Overnight Index Average, egynapos sterling indexátlag.
SPPI (Solely Payment of Principal and Interest): kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetések
Stage 1: teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta
Stage 2: teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok, azaz olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett
Stage 3: értékvesztett pénzügyi instrumentumok
Szt.: Számviteli törvény
Tartalékráta-rendelet: 6/2023. (III. 8.) MNB rendelet a kötelező tartalékráta mértékéről
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Tartalékrendelet: 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról
Tier 1: alapvető tőke, azaz elsődleges alapvető tőke (CET1) plusz kiegészítő alapvető tőke (AT1)
TONAR: Tokyo Overnight Average Rate, tokiói átlagos egynapos kamatláb
Trading: kereskedési célú
VaR (Value at Risk): kockáztatott érték
WCV (Weighted Collateral Value): súlyozott biztosítéki érték