|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Az év egyik legjelentősebb kihívása a fejlett és fejlődő gazdaságok számára egyértelműen a hosszú távú trendektől jelentősen elszakadó infláció volt. Az Egyesült Államokban a világjárvány utáni rendkívül gyorsan regenerálódó fogyasztás okozta keresleti sokk fűtötte fel az inflációt, miközben a kínálati oldal csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem tudott lépést tartani a helyreállással. A munkaerőpiac rendkívül feszes maradt, mindez pedig számottevő mértékben felpörgette a bérkiáramlást, amire a Fed 2022 tavaszán erőteljes szigorítási ciklusba kezdett. A fogyasztói árindex persze a 2021 közepi nyitás után már elszakadt a 2%-os közép távú jegybanki céltól, a tavalyi évet pedig már 7% felett folytatta. Júniusban 9,1%-on tetőzött az infláció, az év végére pedig 6,5%-ra süllyedt vissza. A márciusban még 0,25%-os irányadó kamatot hét lépésben 2022 decemberére 4,5%-ra emelte a Fed, ahhoz azonban, hogy az infláció visszarendeződése folytatódjon, 2023-ra további szigorító intézkedéseket helyezett kilátásba. 2022 végén a piac úgy számolt, hogy 5% körül tetőzhet az irányadó kamat 2023 derekán, miközben a fogyasztást a növekedési lendület visszaesése is hűti majd. Az amerikai gazdaság a 2021-es 5,9%-os erőteljes fellendülést követően 2022 során 2,1%-kal, még mindig a várakozások feletti mértékben bővült, a következő években azonban ettől rendre elmarad majd a lendülete. 2023-ra a növekedési konszenzus a piacon már bőven 1% alatti.
Az Európai Unióban, azon belül is a 2023-tól már 20 tagországot magában foglaló euróövezetben a gazdaság hasonlóképpen megsínylette a világjárvány utáni túlkeresletet és alulkínálatot, amit az ukrán háború keltette bizalmi és energiaválság is nehezített az év során. A költségoldali infláció az Egyesült Államokban látottnál is jóval szélesebb léptékben terítette le a gazdaságot a földgáz és az elektromos áram árának megsokszorozódásán keresztül, ami az inflációt a térségben októberre 10,6%-ra nyomta fel. Az EKB a Fed-hez hasonlóan ugyancsak kamatemelésbe kezdett, de nem olyan lendülettel, mivel fő különbségnek a két régió inflációja között éppen az európai energiaválságot tekintette. Az irányadó kamat az év második felében vette felfelé az irányt a rekordalacsony -0,5%-os szintjéről, az évet pedig négy korábban soha nem látott mértékű emelést követően 2%-on zárta, ami a piaci árazások alapján még mindig 150 bázisponttal elmarad a 2023 közepére várható tetőzés becsült szintjétől. A fogyasztás az év során kellően ellenállónak bizonyult a magas infláció ellenére is, ami a megtakarítások átlag feletti szintjével magyarázható. Ez nem egyedi jelenség, világszerte ez figyelhető meg a koronavírus járványt követően. Az euróövezet növekedési lendülete ettől függetlenül 2023 során még várhatóan jócskán visszaesik majd. A 2021-es 5,3% után 2022-ben 3% feletti, de legalábbis ahhoz közeli, 2023-ban azonban már csupán 0-1% közötti GDP-bővülés valószínű.
Magyarország gazdasági kibocsátása lényegében az év egészében az előzetes várakozások feletti ütemben alakult. 2022 első három negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,1%-kal emelkedett éves alapon a GDP. Negyedéves összevetésben a volumen az első negyedévben még 1,6%-kal, a második negyedévben már csupán 0,8%-kal bővült, a harmadik negyedévben pedig 0,4%-kal zsugorodott. A harmadik negyedéves visszaesés és az egész éves lassulás mögött jelentős szerepet játszott a kontinenst nagy átlagban jellemző energiaválság, valamint a rendkívüli aszály, amely a mezőgazdaság növekedési hozzájárulását már az elsőben is, de a második és a harmadik negyedévben aztán egyre nagyobb mértékben fékezte. Az első három negyedév 6,1%-os kibocsátás-növekedése mögött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat GDP-változáshoz való hozzájárulása -1,1 százalékpontos volt. Az ipar 1,2%-kal, ebből a feldolgozóipar 1,1 százalékponttal, az építőipar 0,2 százalékponttal, a szolgáltatások összesen pedig 5 százalékponttal támogatták az éves bővülést. Az agrárium 2018 óta nem tudja érdemben támogatni a magyar gazdaság növekedési lendületét, a 2022 január-szeptemberi időszakban látott teljesítménye azonban az elmúlt évtizedekben is példátlannak számító mértékben fékezte azt. A felhasználási oldalon a 6,1%-os GDP-növekedéshez a háztartások fogyasztása 4,6, a közösségi fogyasztás 0,2, a beruházások 1,7, a külkereskedelem pedig ugyancsak 0,2 százalékponttal járultak hozzá. A munkaerőpiacot 2022 során is feszesség jellemezte. A szűkös keresztmetszetek mentén a munkanélküliségi mutatók a csökkenő gazdasági lendület mellett minimálisan emelkedtek ugyan, de még ezzel együtt is a sokéves átlaguk alatt maradtak. A 15-74 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2022 júniusában három havi átlagban 3,3%-ra süllyedt, ami közel rekord alacsony érték. Innen az év második felében emelkedett ugyan, de nem számottevő mértékben. Az október-decemberi átlag 3,9% volt, ami mindössze 0,2 százalékponttal magasabb, mint 2021 hasonló időszakában volt. Az aktivitási arány az év végén 66,9, a foglalkoztatási ráta pedig 64,3%-os volt, amely 0,6, illetve 0,4 százalékpontos emelkedést jelent egy év alatt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022 novemberében 16,8%-kal, a január-novemberi időszak egészében pedig 17,5%-kal haladta meg egy évvel korábbi szintjét. Ilyen erőteljes bérkiáramlásra az elmúlt két évtizedben nem volt példa.
Hasonlóan rég nem látott növekedési ütem jellemezte 2022-ben a fogyasztói árakat is. Az európai energiaválságnak, illetve a rendkívüli szárazságnak és a kifejezetten kedvezőtlen terméshozamoknak köszönhetően 2022 során nemcsak az egyébként is hektikusabban változó, de szinte valamennyi fogyasztási főcsoport inflációja jelentősen megugrott. A fogyasztói árindex 2022 decemberében már 24,5%-os volt. Emögött az élelmiszerek ára éves szinten 44,8%-os, a háztartási energia ára 55,5%-os, a tartós fogyasztási cikkek ára 13,6%-os, a szeszesitaloké és a dohányáruké pedig átlagosan 13,4%-os drágulást tükrözött. A szolgáltatások inflációja 9,5%-ra rúgott. A maginfláció 24,8%-os volt. Mindezek együttesen 2022 egészében éves szinten 14,5%-os inflációt és 15,7%-os maginflációt eredményeztek. Magyarország államadóssága 73,5%-ra, költségvetési hiánya pedig 6,1%-ra mérséklődött 2022 végére a kormány által becsült 2022-es GDP arányában. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság a 2021-es 7,1% után a tavalyi évben még 4%-ot meghaladó mértékben bővülhetett, 2023-ban azonban 1% közelébe eshet a GDP-növekedés üteme, mielőtt 2024-ben ismét lendületet venne.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A forint 2022-ben jelentős mértékben tovább gyengült valamennyi főbb devizával szemben, amelynek főbb okai az energiaválság, Magyarország különösen magas kitettsége az Oroszországból származó energiahordozók felé, a cserearány és a külső egyensúly átmeneti jelentős romlása, valamint a külső finanszírozási képesség alakulása körüli kockázatok erősödése voltak. Az EUR/HUF árfolyama az évet 370-nél kezdte, majd 400-nál fejezte be, éven belül azonban ennél is szélesebb, 350 és 430 közötti sávban mozgott. A leértékelődés mérséklését az energiapiac normalizálódásának elindulása, de főképp a hazai effektív kamatszintek rendkívüli mértékű (az alapkamat esetében 10,6 százalékpontos, október közepétől az új irányadó eszközben pedig további 500 bázispontos) megemelése, valamint a magyarországi energiaimportőrök devizaigényének jegybanki devizatartalékból történő fedezése támogatták. Az irányadó kamatszint 2022 végén 18% volt, ami 2023 végére a piac és a Raiffeisen várakozása szerint az inflációval párhuzamosan visszatérhet az egyszámjegyű tartományba, 2024-2025 során pedig tovább süllyedhet.
A bankszektor 2022 első három negyedévében konszolidált szinten 562 milliárd Ft-os adózás utáni eredményt könyvelt el az MNB adatai szerint, ami az előző évi eredmény 88%-a. A kamateredmény 45%-kal lett magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a díj- és jutalékeredmény ennél kisebb mértékű, 23%-os növekedést mutatott.
A működési költségek 32%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A nettó értékvesztés és a kockázati céltartalék képzés az egy évvel korábbi értéknek majdnem négyszeresére nőtt, ezzel jelentősen hozzájárulva a szektor eredményének csökkenéséhez.
A szektor mérlegfőösszege 82.710 milliárd Ft, mely 24%-os növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest az adatok alapján. A vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 29%-kal, a háztartásoknak nyújtott hiteleké 15%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfélbetétek állománya is jelentősen növekedett, a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások betétei együttesen 22%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
A nemteljesítő hitelek aránya mérsékelten ugyan, de nőtt az előző év azonos időszakához képest 3,0%-ról 3,4%-ra.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 2022 első három negyedévében 59,8% lett, az előző évi 58,8%-hoz képest kicsit kedvezőtlenebb. Romlottak a szektor tőkearányos (RoE) és eszközarányos (RoA) jövedelmezőségi mutatói is: előbbi 10,1%-ra (12,8%-ról), utóbbi 0,9%-ra (1,3%-ról) csökkent. A szektor likviditási helyzete és tőkemegfelelése megfelelő.
(*Az adatok az MNB által publikált https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/felugyeleti-statisztikak/penz--es-hitelpiaci-szervezetek/hitelintezeti-aktualis-publikaciok oldalán is megtalálhatók.)
A vállalkozás üzleti modelljének rövid leírását Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, szintén Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírását, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra, ezeknek az eredményeire, továbbá a felsorolt területek azon kockázataira, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken; az alábbi fejezetek tartalmazzák:
· 7.4 Csalási kockázatok kezelése (Fraud Risk)
· 8. Környezetvédelem
· 9. Foglalkoztatáspolitika
Az üzleti jelentésben bemutatandó, a jogszabály szerint könyvvizsgálaton túl engedélyezett, a könyvvizsgáló által a gazdálkodónak és az általa kontrollált vállalkozásnak nyújtott szolgáltatásokat a 12. fejezet tartalmazza.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Csoport mérlegfőösszege 13%-os (496 milliárd Ft) növekedést mutatott 2022-ben, ennek ellenére piaci részesedése kis mértékben csökkent: a 2021 év végi 6,25%-ról 6,03%-ra. A hitelezési tevékenység tovább bővült az év folyamán, az ügyfélforrások növekedése a korábbi évek nagyságrendjéhez képest a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezet következtében mérséklődött. Ez azt is jelentette, hogy a Csoport piaci részesedése csökkent az előző év végéhez képest az ügyfélbetétek esetében.
|
Millió Ft |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
Változás |
|
Mérlegfőösszeg |
4.320.982 |
3.825.288 |
13% |
|
Hitelek |
1.834.729 |
1.535.230 |
20% |
|
Betétek |
2.909.023 |
2.870.115 |
1% |
A Csoport szavatoló tőkéje kis mértékben emelkedett, tőkemegfelelési mutatója a 2021 évvégi szinten maradt – így a Bank tőkeellátottsága megfelelő.
|
Millió Ft |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
Változás |
|
Szavatoló tőke (mrd Ft) |
365.899 |
322.539 |
13% |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
23,28% |
22,43% |
4% |
|
Eredménykategória |
2022.12.31-2021.12.31 |
2021.12.31-2020.12.31 |
Változás |
|
|
|
Millió Ft |
Millió Ft |
Millió Ft |
% |
|
Nettó kamat- és osztalékbevétel |
139.389 |
69.834 |
69.555 |
100% |
|
Nettó jutalékbevétel |
73.340 |
57.792 |
15.548 |
27% |
|
Működési költségek* |
-64.656 |
-56.658 |
-7.998 |
14% |
|
Kockázati költség** |
-7.410 |
-5.370 |
-2.040 |
38% |
|
Egyéb eredmény |
-59.822 |
-24.951 |
-34.871 |
140% |
|
Adózás előtti eredmény |
80.841 |
40.647 |
40.194 |
99% |
|
Adó |
-8.726 |
-3.913 |
-4.813 |
123% |
|
Adózás utáni eredmény*** |
72.115 |
36.734 |
35.381 |
96% |
* A sor a személyi jellegű ráfordításokat, az egyéb adminisztratív költségeket és az értékcsökkenés és amortizáció összegét tartalmazza, nem tartalmazza az OBA és BEVA felé megfizetett díjakat, amelyek az Egyéb eredményben jelennek meg.
** A sor a pénzügyi eszközök értékvesztésén túl az egyéb céltartalékok összegét is magában foglalja.
A nettó kamatbevétel az előző évi kétszeresére emelkedett mindenekelőtt az erős hitelezési aktivitásnak, valamint a magaskamatkörnyezetnek köszönhetően.
A jutalékbevételek is jelentősen javultak az előző év eredményéhez képest– köszönhetően az ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjbevételek és a fizetési szolgáltatásokon elért díjbevétel emelkedésének.
A működési költségek 14%-kal haladták meg az előző évi nagyságrendet, melyet elsősorban a magas inflációs környezet indukálta bér- és dologi költségek emelkedése okozta. Ezenfelül a korábbi évhez képest közel kétszeresére nőttek a betétbiztosítási díjak egy pénzpiaci szereplő fizetésképtelensége miatt.
A Csoport 2022 folyamán 2 milliárd forinttal magasabb kockázati költséget mutatott ki az előző évhez viszonyítva.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Az egyéb eredmény kategóriában az előző évinél nagyobb veszteség növekedését eredményezte a bankszektorra kivetett rendkívüli adó Csoportra eső hányada, a kamatemelés mértékét korlátozó kormányzati intézkedések, az átértékelési veszteség emelkedése, valamint a magasabb tranzakciós adó.
A Csoport adófizetési kötelezettsége 2022-ben 4,8 milliárd forinttal emelkedett az előző évi nagyságrendhez képest, melyet a magasabb árbevétel indukálta jelentősebb iparűzési és társasági adó generált.
A Csoport bevételeinek növekedési üteme meghaladta a költségekét, így a költség/bevétel mutató értéke 34%-ra javult 2022-ben. A tőkearányos nyereség a kiemelkedő eredmény következtében 2022-ben 20,3%-ra emelkedett.
2022. december 21-én a Bank egyedüli részvényese 20.132 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Bank 2022. december 28-án kifizetett. Az MNB 2023.02.09-én engedélyezte a Bank számára egyedi és összevont alapon a 2022. január 1-2022. december 31. közötti időszakra vonatkozóan az év végi pozitív eredmény elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítását a 2022. éves beszámolót elfogadó közgyűlés döntését megelőzően. A Bank igazgatósága a 2022. üzleti év eredményéből 20.132 millió Ft osztalékfizetésére tett javaslatot, amely a tulajdonos által 2023. március 30-án kerül elfogadásra. A beszámítást és az osztalékfizetést figyelembe véve a tőkemegfelelési mutató 23,28%.
2023. január 25-i értéknappal a Bank 40.000.000 euró össznévértékű (200 darab 200.000 euró névértékű) Raiffeisen EUR AT1 Kötvény elnevezésű kötvényt (ISIN kód: HU0000362199) bocsátott ki. A kötvények zártkörűen forgalomba hozott, lejárat nélküli kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok.
A Csoport Vállalati és Befektetési Banki Üzletága 2022-ben is megőrizte meghatározó szerepét a kereskedelmi bankok piacán, tovább növelte hitelállományát, 8-10%-os piaci részesedésével a közép– és nagyvállalati szegmens egyik meghatározó banki szereplője, exportfinanszírozás terén és treasury szolgáltatásokban szintén a vezető bankok közé tartozik.
A Csoport projektfinanszírozás és szindikálások területén a piaccal összhangban lévő portfolió növekedést ért el. 2022-ben az eszközállomány bővülést elsősorban a nem ingatlan célú projekt- és szindikált finanszírozási tevékenység indukálta. A hitelportfolió bővülése konzervatív üzletpolitika és kockázatvállalás mellett valósult meg. A hitelportfólió összességében kiváló minőségű maradt a pandémia során is.
A Csoport Kereskedelem- Export és Agrárfinanszírozási területe (TFA) 2022-ben is kiváló eredményeket ért el, a piaci nehézségek (orosz-ukrán háború, energiakrízis, nyersanyagár és egyéb költségemelkedés) ellenére is. Bár a korábbi támogatott programok az év során kifutottak, érvényüket vesztették vagy felfüggesztésre kerültek, ezek ellenére is megtartotta piacvezető helyét az Eximbank által refinanszírozott és kamattámogatott konstrukciók terén. A kedvezőtlen tendenciák az agrárpiacot sem kímélték (rendkívüli aszály, áremelkedés), de megtartotta piaci részesedését ezen a területen is. Mindezen nehézségek ellenére a TFA terület 15% felett növelte eszköz állományát és magasan tervei felett zárt.
Okmányos területen tovább folytatódott garancia és akkreditív állományok növekedése, év/év alapon idén is 20% feletti növekedést ért el. Az eredményeket néhány nagy okmányos ügyfél akvizíciójával és gyors, rugalmas, konstruktív ügyfél kiszolgálási gyakorlattal érte el, melyet a visszajelzések alapján ügyfelek nagyra értékeltek.
A Csoport Faktor területe gyakorlatilag megismételte előző évi teljesítményét. Miután ügyfeleik zöme forint finanszírozással rendelkezik, a jelentős HUF kamatemelés következtében érezhető volt a faktorkeretek kihasználtságának csökkenése. Miután az előző években a hazai faktorpiac legnagyobb arányú növekedését produkálta, az előző évi szint fenntartása megelégedésre ad okot.
A Csoport kiszolgálási modelljének fontos részét képezi a települési önkormányzatok, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, non-profit cégek, társulások, társulatok, társasházak és egyéb közösségek finanszírozása, valamint az ügyfélkör részére teljes körű, fejlett pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Szolgáltatások hangsúlyos részét képezi a beruházási, fejlesztési és projekt hitelek nyújtása önkormányzatoknak, társulásoknak, társulatoknak és társasházaknak. Az ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével, azonnali fizetési rendszer működtetésével és QR kódos fizetési lehetőség kialakításával támogatja. Digitális fejlesztések biztosítják az említett ügyfélkör hatékony kiszolgálását és elősegítik az ASP szolgáltatások önkormányzati felhasználását
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Pénzügyi Intézmények és Letétkezelés terület 2022-ben folytatta a korábbi évekre jellemző növekedési trendjét különösen a betét- és hitelállományban, valamint az aktív ügyfelek tekintetében, továbbá a negatív piaci hatások és a fokozódó verseny ellenére is stabilan tartotta a letétkezelt állományát.
A Csoport Pénz-, Deviza- és Tőkepiaci Főosztálya - a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján – 2022-ben is a legnagyobb devizaforgalmat bonyolította a bankok között Magyarországon, míg a Budapesti Értéktőzsde derivatív szekciójának ismét a legnagyobb szereplője lett. A Raiffeisen Bank a 7. legnagyobb elsődleges magyar állampapír forgalmazó volt 2022-ben.
A 2022-es év számos kihívást hozott a lakossági szegmensnek (orosz-ukrán háború, dinamikusan növekvő infláció, magas volatilitás a devizapiacon, stb.), ennek ellenére az üzletág kiemelkedő eredményekkel zárta az évet: a lakossági magánszemély (Mass) ügyfelek száma 7%-kal, a Prémium Banking ügyfélszám 22%-kal haladta meg a 2021. év végi állományt, a bevételek jelentősen a tervek felett alakultak; és az univerzális bankok között a Raiffeisen Bank NPS (Net Promoter Score) mutatója is az egyik legmagasabb értéket érte el (2022 H1 NPS: 33).
A magas akvizíciós eredmények részben külső piaci körülményeknek, részben a sikeres marketing kampányoknak, illetve a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének köszönhetők. A Csoport egész évben nagy hangsúlyt helyezett a különféle csatornákon történő, ügyfélszerzést támogató marketing tevékenységekre, melyek közül érdemes kiemelni a bankszámlanyitási promóciókat, a megújult ügyfélajánlási programokat, továbbá a fiatal korosztálynak (18-25 év) szánt Yelloo számlánk speciális promócióit. Ezen túl számos edukációs kampányt is folytatott, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyfelek egyre aktívabban használják számláikat és a digitális szolgáltatásokat. Egyre népszerűbbé vált a Csoport Hűségprogramja is, amelynek segítségével a meglévő ügyfelek számos kedvezményt kaphatnak a kereskedelmi és szolgáltató partnereknél.
2022-ben felértékelődtek a megtakarítási és befektetési termékek is lakossági ügyfelek körében. Az ügyféligények kiszolgálása érdekében a Csoport 2022 novemberében megújította a rendszeres megtakarítási termékét, Reflex Megtakarítási Program néven; és elindította további megtakarítási termékek kialakítását is. 2022. április 1-től a biztosítási termékek értékesítését a Bank függő egyes ügynökként látja el és bevezette a Jövedelempótló csoportosbiztosítási termékét, amelyet sikeresen értékesített.
A Csoport ebben az évben is számos platformon folytatta a digitális fejlesztéseket, hogy az ügyfeleknek korszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújthasson a mindennapi pénzügyeik intézése során. Digitális stratégiája középpontjában a myRaiffeisen mobilapplikáció funkcióinak, valamint az online igényelhető termékek körének folyamatos bővítése áll. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen növekedett mind az online számlanyitás, mind az online hiteligénylések száma is.
A befektetői étvágy az ügyfelek körében 2022. április végén kezdett visszatérni. A piaci kamatkörnyezet változásával összehangban, az év második felében szignifikánsan megnőtt a befektetési alapok iránti érdeklődés, miközben az állampapírok esetében kisebb mértékben csökkent a kereslet.
Az üzletág 2022-ben tovább folytatta sikeres üzleti tevékenységét a lakossági hitelezés területén is. A lakossági jelzáloghitelek, illetve személyi kölcsönök iránt az év első felében jelentős kereslet volt, amelynek egyik fő mozgatórugója a MNB Zöld Hitelprogramja volt. A Babaváró hitel iránti kereslet folyamatosan stabilan alakult, míg decemberben - a termék jövőjének bizonytalansága miatt – a kimagasló ügyféligény rekord összegű folyósítást eredményezett. A makrogazdasági körülmények kedvezőtlen változása természetesen nem volt elkerülhető, így az év második felében már jelentősen csökkent a hitelek iránti igény, elsősorban a magas kamatszint, illetve a csökkenésnek indult reálbérek miatt.
A hitelezés terén minden külső nehezítő körülmény ellenére továbbra is kiemelt cél azon ügyféligények maximális kiszolgálása, ahol a fő szempont a biztonság és a kiszámíthatóság. Másik fő stratégiai fókusz a digitalizáció, ahol a személyi kölcsön kapcsán ki kell emelni a teljesen online igénylési folyamat elindítását új banki ügyfelek részére is. Meglévő ügyfelek számára már hosszabb ideje elérhető ezen csatorna, amelyet hónapról hónapra egyre nagyobb arányban vettek igénybe az ügyfelek. A teljesen online igénylési folyamat már a bankszámlahitel termék vonatkozásában is elérhető élő banki kapcsolattal rendelkező ügyfelek részére, amelynek sikere szintén reális elvárás a jövőre vonatkozóan.
Összességében erős évet zárt a Csoport lakossági hitelezésben, jelentősen előrelépett a digitális hitelezés területén. A Csoport bízik abban, hogy a nehezebb külső feltételek ellenére ez a következő időszakban is tartható, bár ezt az esetlegesen magas szinten stagnáló hozamkörnyezet megnehezítheti.
A Csoport piaci részesedése enyhén, de tovább emelkedett a lakossági hitelállomány vonatkozásában, ami 2022 végén 5,6% volt.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
2022-ben a kisvállalati szegmens kiemelt üzleti céljai voltak az új ügyfelek akvizíciója, az innovatív fizetési megoldások és új hitelezési termékek bevezetése. A kisvállalati ügyfélkapcsolatok minőségi kiszolgálási színvonalon való fenntartása, partneri viszony kiépítése továbbra is a kisvállalati szegmens stratégia fókuszában volt 2022-ben. Ennek eredményeként 29%-kal nőtt a mikro új ügyfelek száma, ezzel a Csoport 3. helyet érte el a kisvállalati akvizíciós rangsorban, amely fiókhálózat méretéhez viszonyítva kiváló eredménynek tekinthető. Ez hozzájárult a bevétel kétszemjegyű növekedéséhez. Az akvizíciós siker részben külső körülménynek (pl. piaci események, egyéni vállalkozások adózását érintő változások), részben a Bank sikeres ügyfélszerzést támogató tevékenységének (emelt összegű MGM program, akvizíciós kampányok) volt köszönhető.
A Csoport a piacon az elsők között vezette be a Széchenyi-kártya MAX program hiteltermékeit 2022 augusztusában, és harmadik volt a KAVOSZ statisztikája szerint a Széchenyi termékek értékesítésében.
A kisvállalati ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével (VideoBank szolgáltatás/ myRaiffeisen mobilapplikáció, SME On számlanyitás), innovatív fizetési megoldások biztosításával (Scan&Go mobilfizetési alkalmazás, QR-kódos fizetés és fizetési kérelem) és a kártyaelfogadói szolgáltatás bővítésével (myPOS bankkártya-elfogadás) támogatta a Raiffeisen Bank, biztosítva a kisvállalati ügyfelek hatékony és kényelmes kiszolgálását. Ezt támasztja alá, hogy a kisvállalati ügyfelek elégedettsége az NPS felmérés alapján 2022-ben az univerzális bankok között az egyik legmagasabb értéket érte el.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking 2022 során rendkívül sikeres évet zárt. Ügyfelei megtisztelő bizalmának köszönhetően a kezelésre bízott vagyon az év végére meghaladta az 821 milliárd forintot, ami 7%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. Ez a növekedés tovább erősíti a Csoport piaci pozícióját.
A kiemelt magánügyfelek elégedettségének megteremtése és fenntartása elképzelhetetlen személyre szabott megoldások és a legmagasabb szolgáltatási színvonal nélkül. Ennek megfelelően a Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking 2022 során is jelentős összeget invesztált új termékek és szolgáltatások bevezetésére, valamint az IT rendszerek és a banki tanácsadói tudásbázis fejlesztésére. Az elmúlt időszakban kiemelt fókuszt kapott a digitalizáció, aminek következtében nemcsak az ügyfelek intézhetik zavartalanul és önállóan a pénzügyeiket, de a munkatársak is rendelkezésre tudnak állni mindenben – akár távoli elérési pontokról is. 2022 során nagy hangsúlyt kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, aminek következtében a Csoport jelentősen mérsékelte papírfelhasználását és az aláírandók számát.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking kiszolgálási modell négy alapvető pillérből áll: aktív befektetési tanácsadással összekötött hosszú távú pénzügyi megoldások kínálásából, dedikált, magasan képzett tanácsadók rendelkezésére állásából, a befektetési tanácsadók munkájának korszerű IT eszközökkel való támogatásából, illetve hozam- és kockázat optimalizáción alapuló eszközallokáció megvalósításából.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A pénzügyi intézményi ügyfélkör stratégiailag kiemelt fontosságú a Csoport számára. Az üzletág eszközállománya 2022-ben az előző évhez hasonló ütemben tovább bővült, megtartva a mérsékelt kockázati profilját és alacsony tőkeszükséglet jellegét. A betétállomány a piaci változások megfelelő kezelésének köszönhetően jelentősen növekedett. A kamatbevétel mellett a jutalékok növekedése is hozzájárult a terv feletti eredményekhez. Az üzletágat továbbra is a biztos forrásállomány és a stabil, hosszú távú ügyfélkapcsolatok jellemzik. A terület rizikóköltsége rendkívül mérsékelt, költség/bevétel aránya rekord alacsony szinten van.
Az üzletág kiemelt célcsoportja változatlanul a hazai biztosítók, befektetési alapkezelők, pénztárak, illetve hazai és nemzetközi pénzintézetek és befektetési szolgáltatók, melyeket új, innovatív megoldások, termékek segítik ügyfeleik cash management és fizetési forgalmi tevékenységük magas szintű, gyors és biztonságos kiszolgálásában. Az említettek mellet ugyancsak fókuszban állnak a magyar és nemzetközi bankkapcsolatok, valamint a Csoport stratégiájának figyelembevételével, továbbá szigorú compliance elvek érvényesítésével a nemzetközi fizetési szolgáltatók és a Raiffeisen Bank Zrt. szerződött pénzváltó közvetítői. 2021 óta a Raiffeisen Bank Zrt. Pénzügyi Intézmények üzletága látja el a pénzforgalmi szolgáltatók (PSP-k) bankcsoporton belüli szakmai koordinációját.
A Csoport bécsi központjában megerősített csoportszintű vezetés támogatásával egyedülálló letétkezelési piaci megoldást kínál az ügyfelek Közép-Kelet-Európába irányuló befektetéseinek letétkezelésére és elszámolására. 2022-ben a Csoport letétkezelési területe is eredményes évet zárt, negatív piaci hatások és a fokozódó verseny ellenére is sikeresen kezelte és stabilan tartotta a letétkezelt állományát mind ügyfélkapcsolat, mind volumen tekintetében.
Az emelkedő kamatok és a változó szabályzói környezetben az intézményi befektetői ügyfélkörben rendkívül erős igény mutatkozott a befektetések, és forrásállományok megfelelő kezelésére. A partnerek, ügyfelek körében a megnövekedett piaci volatilitás hatására tovább nőtt az igény a Pénz-, Deviza- és Tőkepiaci Kereskedési Főosztály által kínált szolgáltatásokra. A Csoport több belső és az egész magyar tőkepiacot érintő projektben vállal vezető szerepet. Mind az ügyfelek, mind pedig a szakma egyértelmű pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a Raiffeisen Bank a regionális pénz- és tőkepiacokon, valamint a pénzügyi intézmények kiszolgálásában az egyik legerősebb márkanév.
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.
2014 óta a 100%-os banki tulajdonú Társaságnál összpontosul egységesen a Raiffeisen Lízing csoporton belül a kizárólag fogyasztónak nem minősülő ügyfelek részére nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatási tevékenység, melyet eszközök, járművek, valamint berendezések vásárlásának finanszírozásához nyújt.
A Társaság a covid miatti gazdasági visszaesés után 2022-ben a beruházások felfutását várta, azonban az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően tovább súlyosbodott az alkatrészhiány az ellátási láncok akadozása miatt. Bár több támogatási program is rendelkezésre állt az első félévben, az eszközhiány több esetben szűk keresztmetszetet jelentett.
A Társaság eszközfinanszírozás terén a közép- és nagyvállalati szegmensben már évek óta komoly részarányt képvisel, elsősorban a banki ügyfelek lízing igényeinek kiszolgálása révén. Az elmúlt félév nagy kihívása volt a kisvállalatok kiszolgálását célzó versenyképes lízingkonstrukciók sikeres bevezetése, valamint a mikrovállalkozások részére is kínálható standard lízing termékek kialakítása.
A Társaság folytatta a korábban megkezdett stratégiáját, amiben a közép- és nagyvállalati ügyfelek jármű- és/vagy eszközberuházásainak lízingfinanszírozása mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kap a mikro- és kisvállalati szegmens lízingkiszolgálásának fellendítése, újabb értékesítési csatornák bevezetése, a portfólió jó minőségének megőrzése, valamint a költséghatékony működés révén a költségek alacsony szinten tartása, a jövedelmezőség növelése.
Raiffeisen Autó Lízing Kft.
A Társaság a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. Az operatív lízing népszerűsége jelentősen visszaesett az IFRS által előírt könyvelési mód változása és a pénzügyi lízingben elérhető kedvezményes kamatozású konstrukciók (NHP, EXIM, KAVOSZ) választhatósága miatt, ezért csökkenés következett be a flotta szolgáltatás nélküli jármű- és eszközfinanszírozásban. A Társaság új üzletkötésekre operatív lízing konstrukcióban nem helyez hangsúlyt.
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.
A Bank 100%-os tulajdonában áll. A Társaság fő tevékenységi köre a biztosításközvetítés, elsősorban a Raiffeisen Bankcsoport tagvállalatainak részére.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
Kezdetben a Társaság fő bevételi forrása a lakossági, a kis- és középvállalati területről származott, később azonban a nagyvállalati szegmensben, illetve a lízing területen is elkezdte a biztosítási termékeket értékesíteni.
A Bank 2022. április 1. hatálynappal felvette a függő egyes ügynök közvetítői tevékenységet. Ezen hatálynaptól a Társaságtól átvett termékek mellett a Bank által jelenleg aktívan értékesített biztosítások állományát is kezeli, így az ezekhez kapcsolódó jutalékbevételt is a Bank realizálja.
A Társaság a 2022. április 1-ig értékesített biztosítások állományait kezeli, továbbá a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. termékeihez kapcsoló biztosításokat közvetíti. Ezen átalakítás jelentősen befolyásolta a jutalékbevételi tervek teljesítését.
RB Szolgáltató Központ Kft.
A Társaságot a Bank azzal a céllal alapította, hogy bankműveleti központot nyisson és üzemeltessen Nyíregyházán. Tevékenysége telefonos ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenységgel indult, ami kibővült telefonos behajtási, hitelbírálati és banki operációs tevékenységgel.
A Társaság a működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket beruházási hitelből finanszírozza, pénzügyi helyzete és likviditása stabil, működése nyereséges.
A Társaság foglalkoztatottjainak száma 400 fő fölé emelkedett. Tevékenységét folyamatai fejlesztésével, a kiszolgálási minőség további javításával végezi. A Csoport stratégiájával összhangban 2022 júniusában új székházba költözött, melyet következtében a munkavállaók egy modernebb, a folyamatokat még jobban támogató munkakörnyezetben tudják a bankműveleti feladataikat végezni.
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.
A Társaság a Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata.
A Társaság kezelt vagyona 2022-ben, folytatva a 2021-es év tendenciáját, a piaci átlagot jóval meghaladó módon, dinamikusan emelkedett. A kezelt vagyon emelkedésének nagy része az év második felében realizálódott, amiben nagy szerepet játszott a rövid kötvény alap szegmens iránt mutatott felfokozott befektetői érdeklődés. Az elmúlt évek slágertermékeinek minősülő vegyes és részvény alapok ugyanakkor jóval szerényebben teljesítettek.
A Társaság működési eredménye kedvezően alakult, amiben a bevételek növekedésén felül a kordában tartott költségek is szerepet játszottak.
A Társaság az elmúlt években elvégezte termékszettjének átalakítását, hogy az igazodjon a piac által támasztott kihívásokhoz. Ennek első lépése három, különböző kockázati szintet megcélzó, aktív menedzsmenttel és szigorú kockázatkezeléssel felvértezett alap kialakítása volt, együttműködésben a Raiffeisen Csoport osztrák alapkezelőjével. A termékszett-átalakítás következő lépése eredményeképp a Társaság mára már négy, ESG fókusszal rendelkező alapot kezel, és egy további hasonló alap elindítása van napirenden, ami biztosítani fogja, hogy az ügyfelek valamennyi fontosabb eszközosztályban választhassanak hagyományos és ESG termék közül. Az ESG szegmensben kezelt vagyon stagnált 2022-ben, míg az ingatlan szegmens vagyona kis mértékben nőtt.
A Társaság sikerét jelzi, hogy több díjjal is jutalmazták tevékenységét az elmúlt években.
SCT Kárász utca Kft.
A Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlankezelés.
2022 májusában Társaság megszerezte az RBI csoporthoz tartozó DAV Property Kft. és az Ötödik Vagyonkezelő Kft. 100%-os részesedését és döntés született ezen cégek beolvasztásáról. Ez 2022.09.30-i hatállyal szintén megtörtént.
2021-es és 2022-es üzleti tevékenysége a tulajdonában lévő ingatlanok kezelésére, üzemeltetésére összpontosul.
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft.
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlanüzemeltetés, így például bevásárlóközpontok, irodaházak, ipari és kereskedelmi ingatlanok, bankfiókok üzemeltetése.
A 2022-es évben is a legnagyobb megbízója, a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében teljes pénzügyi és műszaki üzemeltetési, valamint bérbeadási tevékenységet látott el.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
DAV Property Kft.
A Társaság az RBI csoport Magyarországon bejegyzett leányvállalata volt az elmúlt években, mely 100%-os üzletrészét 2022. május 24-én az SCT Kárász utca Kft. adásvétel keretében szerezte meg. A Társaság a 2021-es és a 2022-es üzleti év során operatív tevékenységet már nem végzett, ezért az SCT Kárász utca Kft., mint tulajdonos, döntött a Társaság magába olvasztásáról. A beolvadás 2022.09.30-i hatállyal megtörtént.
Ötödik Vagyonkezelő Kft.
A Társaság az RBI csoport Magyarországon bejegyzett leányvállalata volt az elmúlt években, mely 100%-os üzletrészét 2022. május 24-én az SCT Kárász utca Kft. adásvétel keretében szerezte meg. A Társaság a 2021-es és a 2022-es üzleti év során operatív tevékenységet már nem végzett, ezért az SCT Kárász utca Kft., mint tulajdonos, döntött a Társaság magába olvasztásáról. A beolvadás 2022.09.30-i hatállyal megtörtént.
A felelős társaságirányítás a Bankcsoport legfőbb céljainak alapvető eszköze, a hosszú távú értékteremtés előfeltétele. A társaságirányítás feladata a megfelelő egyensúly, működési rend kialakítása a tulajdonosok, az ügyfelek, a munkavállalók, az üzleti partnerek és a szélesebb közönség között. A Raiffeisen Csoport működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban és MNB rendelkezésekben, ajánlásokban foglaltakat. A Bankcsoport felépítését és működési feltételeit az Egyedüli Részvényes által elfogadott Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Csoport a társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja, fejleszti.
Az IFRS és a Számviteli törvény előírásainak megfelelően a Bankcsoportnak 2018-tól - az IFRS9-cel összhangban - a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kell besorolnia:
· a Csoport által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján.
A pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, kivéve, ha azt a fentebbiek alapján amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelik.
A Bankcsoport a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy az egyébként az eredménnyel szemben valós értéken értékelt egyes tőkeinstrumentumokba történő befektetés valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.
A Csoport a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek), amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Bankcsoportnak valamennyi pénzügyi kötelezettséget amortizált bekerülési értéken kell besorolnia, kivéve azokat a standardokban részletesen leírt eseteket, amikor azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségekként kell kezelni.
A Csoport számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik (kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat, ahol a tranzakciós költségek közvetlenül az eredményben kerülnek elszámolásra). A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Csoport, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Csoportnak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig az eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A Bankcsoport a valós érték meghatározására az alábbi módszertant alakította ki:
a) derivatív ügyletek:
· A határidős deviza forward és futures ügyletek valós értéke az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke.
· A devizaswap ügyletek valós értéke a határidős lábnak az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke. Az értékelő hozamgörbénél figyelembe vesszük az aktuális piaci kamatfelárat.
· A kamat-swap ügyletek és határidős kamatláb megállapodások (FRA) valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
· A plain vanilla és egzotikus deviza opciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
· A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke, ahol az értékeléshez használt hozamgörbébe beépítjük az ezen ügyletek piacára jellemző (országkockázati felárat is megtestesítő) kamatfelárat (basis swap spread).
· A tőzsdei határidős részvény- és indexügyletek valós értékét a tőzsdei ár és a kötési ár különbsége alapján határozzuk meg.
b) értékpapírok:
Az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének megállapítása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árakon történik. Azon papírok esetében, amelyeknél ilyen rendelkezésre áll: a tőzsdei záróárfolyam. Amely értékpapírok esetében tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, azoknál a valós érték az értékpapír várható jövőbeni cash-flow-jának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
c) hitelek
A hitelek alapvetően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely egyenlő a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értékével, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Egyes fix kamatozású hitelügyletek valós érték változásának fedezetére a Csoport kamatláb swap ügyleteket kötött. Az ilyen IRS ügyletekkel fedezett hitelek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek a kimutatásokban.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
d) betétek
A Csoport a betéteit amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. Egyes strukturált betétek beágyazott derivatívát tartalmaznak, melyet a Csoport a betétről leválaszt. A beágyazott származékos termékeket a Csoport valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
A Csoport egyes fix kamatozású betéteket fedezeti elszámolásba von be. Ezen betétek valós értékelése a várható jövőbeni cash-flow-ok mérlegfordulónapra diszkonált nettó jelenértékének meghatározásával történik.
e) kibocsátott kötvények
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow jelenértéke adja, míg a strukturált instrumentumok esetében a Csoport a beágyazott derivatívát értékeli, melyet le is választ az alapszerződésről.
Fedezeti elszámolás
A Bankcsoport bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Csoport formálisan dokumentálja a fedezeti ügylet(ek) és a fedezett ügylet(ek) közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Csoport a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Bankcsoportban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik, a Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes felügyelete alatt. Az ügyfelek hitelkockázat elemzése és kezelése a Hitelkockázati Főosztály ill. a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály; a piaci, működési és csalás kockázatok elemzése, valamint a Bázel III. szabályoknak való megfelelés, tőkeszámítás, portfólió szintű hitelkockázati kockázati modellek fejlesztése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata.
A nem lakossági ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limit-felülvizsgálat mellett. A lakossági, illetve mikrovállalati hitelezésben automatizált, scorecard alapú bírálat történik.
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Csoport tulajdonosa és vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Csoport hitelpolitikai irányelveinek keretei között.
A koronavírus okozta gazdasági válság 2021-ben nem okozott szisztematikus, tömeges növekedést a nem teljesítő hitelek állományában, csak kevés számú ügyfél vált nemteljesítővé, köztük egy-egy relatív nagyobb kitettséggel. A vállalati nem teljesítő ráta így 2% körül alakult, a lakossági 5% körül stabilizálódott, a középtávú stratégiai cél alatt maradva. Az egészséges szintet elősegítették a 2021-ben tovább folytatódó nem teljesítő hiteltisztítási lépések is a standard workout eszköztár alkalmazása mentén. 2022 -ben továbbra sem tapasztalt a Csoport szisztematikus portfolióromlást a vállalati szegmensben, az NPE ráta tovább a korábbi alacsony szinten maradt, sőt a lakossági szegmensben tovább csökkent 4% körüli szintre, míg a teljes banki portfolióban az hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve csak 1,9%. Ugyanakkor a várakozások szerint a jelenlegi alacsony csődvalószínűségek a jövőben várhatóan emelkedni fognak. Ennek okai az üzleti környezet romlása, az ellátási láncok problémái, az energiaválság, a magas inflációs környezet, a keresleti oldal szűkülése lehetnek, ezért a Csoport már 2021 októbertől megerősített és intenzív monitoring tevékenységet végez ezen dimenziók vonatkozásában. Lakossági oldalon alacsony default ráták mellett továbbra is stabil a portfólió, azonban a Csoport felkészült elsősorban az infláció, energiaárak növekedése, illetve a kamatkörnyezet változásából való kockázatok kezelésére.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A fizetési moratóriumban történő részvétel az EBA vonatkozó állasfoglalásának megfelelően 2020 során nem jelentett automatikusan nemteljesítést és pénzügyi nehézséget, ezért a Csoport a moratórium ideje alatt is kiemelt figyelmet fordít a vélelmezhetően fizetési nehézséggel küzdő adósok azonosítására. A 2021-ben indult moratórium2-be, majd 3-ba és 4-be, illetve a 2022 második felében indult agrármoratóriumba belépett ügyfelek kapcsán a Csoport vállalati oldalon egyedi rendkívüli kockázati felülvizsgálatot végzett a romló kockázati profil felismerésére és az esetlegesen szükséges átstrukturálások és nemteljesítés megállapítására. A vizsgálatok eredményeképpen kevésszámú, relatív alacsony kitettségű új átstrukturált portfóliót azonosított. A csekély portfolió, amely a moratórium4-ben még részt vett, 2022 végével a vonatkozó új hitelütemezésnek megfelelően kezdi újra a törlesztéseit.
A Csoport lakossági szegmensben is megvizsgálta a moratórium2-be belépő ügyfeleket. Azok az ügyfelek, akiknél a Csoport pénzügyi nehézséget azonosított, nem teljesítő státuszba kerültek átsorolásra. Amennyiben az ügyfélnek nem volt pénzügyi nehézsége, viszont már több, mint 9 hónapot moratóriumban töltött, Stage 2-be került átsorolásra, illetve szoros monitoring van a moratórium2-ből kilépett ügyfelek problematikus voltára, fizetési nehézségeire vonatkozóan. A Csoport a moratórium 3 és 4 induláskor újfent megismételte a belépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket.
A Csoport kockázatkezelési folyamatai a Bázel III. és IFRS9 elvárásainak megfelelően működnek. A kockázatok szofisztikált méréséhez szükséges alapadatokat strukturált formában korszerű adattárház tartalmazza. 2012 májusától kezdve már a teljes banki portfólió (vállalati, lakossági és KKV) tőkekövetelményét a fejlett, belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alapján számszerűsíti a Bank. 2017 során az önkormányzati portfólió visszakerült sztenderd módszertan alá. Ugyanezt azt átalakítást kezdte el a Csoport 2018-ban a magánszemélyek legfelső szegmensének hitelezése tekintetében, amely 2019 utolsó negyedévében le is zárult.
A babaváró, private banki és dolgozói hitelek, illetve lakossági oldalon a krízisgaranciához kapcsolódó mikroszegmensben lévő termékek tőkekövetelménye sztenderd módszertan alapján kalkulálódik.
A kockázatok mérése és riportolása havi és negyedéves szinten történik a Csoport és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A Csoport a kockázati modellek eredményeit széleskörűen alkalmazza az árazás, a hitelezési döntések, illetve a stratégiai irányok meghatározása során, ezzel biztosítva a hosszú távú tőkemegfelelést, kockázatok tekintetében is stabil, eredményes portfólió kialakítását, illetve a rendelkezésre álló tőke hatékony felhasználását.
A Csoport a hitelezési politikájában is reagált a koronavírus okozta változásokra: az iparágak kockázatosságának megítélésében nagyobb granularitás mellett a rövid távon várható hatások és a közép távú kilátások mértéke/valószínűsége is kiemelt szerepet játszik. A hitelezési aktivitás a jobb adottságú iparágakban és erősebb ellenállóképességgel rendelkező ügyfeleket célozza, míg a portfólió sérülékenyebb részére óvatosabb megközelítés indokolt. Utóbbiak tekintetében a Csoport az értékvesztés megállapítása során is különös gondossággal járt el és szükség esetén addicionális értékvesztést számolt el. 2022-ben vállalati oldalon az addicionális értékvesztés-képzési modell által lefedett legfontosabb kockázatok az energiaárak drasztikus emelkedése, az energiaforrások (különös tekintettel a gáz-tartalékokra) korlátozott rendelkezésre állása, a magas kamatkörnyezet indukálta refinanszírozási kockázat és az infláció, de emellett számol az ellátási láncok válságával, szabályozói kockázattal és szűkülő kereslettel, mint további kockázati tényezőkkel. A kapcsolódó tartalékok adekvát szintjét a Csoport rendszeresen felülvizsgálja és indokolt esetben esetén kiigazítja.
A vállalati kockázatkezelés során 2022-től a Csoport fokozottabban veszi majd figyelembe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, melyek érvényesülését a mind a vonatkozó szektorszintű hitelezési politika szabályzatok, mind az ügyfélminősítési szempontok ezirányú kiegészítése fogja biztosítani.
Lakossági oldalon a Csoport 2020 márciusában a megnövekedett kockázatokat az ügyfél munkáltatójának iparági besorolása alapján azonosította, magas/közepes/alacsony kockázatra kategorizálva a várható gazdasági visszaesés alapján. Ezenkívül az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével 2020 novemberében a portfóliószintű menedzsment korrekciók, ún. overlay-ek alkalmazása mellett döntött. Ennek értelmében a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken addicionális értékvesztést számolt el, amit minden moratórium meghosszabbításakor revideált. Fontos továbbá, hogy 2021 és 2022 során a Csoport teljeskörűen megvizsgálta az ügyfelek jövedelmi helyzetének változását, ezzel is előremutatóan felkészülve a potenciális problémákra. Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Csoport portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 során.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A működési kockázat kezelésében és szükség szerint a kockázati szint csökkentésében minden szervezeti egység tevékenyen részt vesz (főosztály, régió, leányvállalat). A Csoport komoly erőfeszítéseket tesz a működési kockázatkezelési szervezet fejlesztése és a kockázattudatosság növelése érdekében, ami magába foglalja a Csoport üzleti céljainak elérését fenyegető működési kockázatok azonosítását, gyűjtését, értékelését, riportolását, monitorozását és kezelését is. A kockázatok azonosításához használt fő eszközök a veszteség-adatgyűjtés, a kockázat indikátorok, a forgatókönyv elemzések, valamint a kockázati önértékelések. Ennek a munkának a keretében minden megismert működési kockázati esemény gyökérokai feltárásra és a folyamatjavítási döntésekben felhasználásra kerülnek.
A működési kockázatkezelési tevékenység további erősítése érdekében a Csoport implementálta azon standardokat, amelyek a fejlett mérési módszer által támasztott követelményeknek is megfelelnek.
A Csoport továbbra is hatékonyan működteti a 2016-ban bevezetett AMA (Advanced Measurement Approach) működési kockázati keretrendszert.
A piaci és likviditási kockázatok kezelése a Csoportban több szinten, fejlett módszerek és infrastruktúra felhasználásával történik, a monitoring az üzleti területektől függetlenül zajlik. A kockázatok mérése és riportolása napi/heti/havi és negyedéves szinten történik – a Csoport és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A kockázatok csoportosítása, mérése, kezelése és a gazdasági tőke képzése a Csoport ICAAP folyamatainak keretében történik.
A kockázatok mérése és kontrollja összetett pozíciós, kockázati, stop loss és VaR limitrendszereken keresztül valósul meg, melynek módszertana összhangban van az anyabanki és szabályozói elvárásokkal. A banki tevékenységhez kapcsolódó piaci és likviditási kockázatok kezelése az alábbi részterületekre terjed ki: kereskedési könyvi és banki könyvi kamatlábkockázat; a Csoport likviditásának kockázata going concern és stressz szemléletben is; a piaci pozíciók illikviditásából eredő kockázat; részvényárfolyam kockázat; devizaárfolyam kockázat; opciós kereskedés kockázata; az OTC derivatív ügyletek partnerkockázata. Mindemellett a Csoport ezen területe biztosítja a különféle pénzügyi instrumentumok független árazását is, összhangban az Anyabank és az IFRS 9 által megkövetelt szabályozással. Ezen túlmenően a Market Risk terület felelős a tőke- és pénzpiaci üzletkötések piackonformitásának ellenőrzéséért is.
A csaláskockázat meghatározó eleme a működési kockázatoknak. A csaláskockázat-kezelés hatékonyságának növelése érdekében a Csoport 2014 folyamán centralizálta a hitelezési csaláskezelést az Integrált Kockázatelemzési Főosztályon, a jelenlegi Csaláskockázat Kontrolling Csoportban. Az integráció folytatásaként 2015–2017 között a nem hitelezési csaláskezelést is az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végezte, majd 2017 végétől a nem hitelezési csaláskezelés az újonnan megalakításra került Bankbiztonsági Főosztály tevékenységi körébe került. 2019-től a nem hitelcsalás kezelési terület magába foglalja a bankkártya csaláskezelési és charge back ügyintézési feladatokat, valamint szintén ez a terület kezeli, illetve felügyeli a Csoport fraud tranzakció monitoring rendszerét is. A hitelcsalás-kezelési terület kiemelt figyelmet fordít valamennyi hitelezési csalási eseményre, melyek tapasztalatai minden esetben beépítésre kerülnek a hitelezési tevékenység alap- vagy monitoring folyamataiba, valamint az oktatási anyagokba.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
A Csoport közös használatú autóparkjának még zöldebbé tétele 2022-ben folytatódott, hiszen 2 db új plug-in hibrid, és 2 db full hibrid gépjármű beszerzése valósult meg. Az RBSC épületére egy 42 kWp beépített teljesítményű fotovoltaikus napelempark került telepítésre. A napelemek beüzemelésük után az RBSC éves áramszükségletének mintegy negyedét fogják megtermelni, melyet – az előzetes számítások szerint – teljes mértékben felhasznál majd a szolgáltató központ. A fiókhálózati gépészeti berendezések cseréje, az energiahatékonyságot is növelő gépészeti és világítástechnikai beruházások (LED-esítés) 2022-ben is folytatódtak, és 2023-ban sem állnak le, többek között a fiók redesign-hoz kapcsolódóan. Jelen körülmények között, amikor az energiahordozók ára eddig nem tapasztalt magasságokba emelkedett, az energiahatékonyság növelése még fontosabbá vált.
Az AGORA székház villamosenergia-ellátását a Csoport 2023. évben tisztán zöld áram vásárlásával biztosítja, ezzel is hozzájárulva a Csoport karbonlábnyomának csökkentéséhez. Ugyanezen célt szolgálja az idén 6 db új plug-in hibrid, és 2 db full hibrid gépjármű beállítása a flottába.
A Csoport területén 2023-ban bevezetésre került az ISO14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR), melynek segítségével még megbízhatóbb alapot teremt a fenntartható fejlődés irányába teendő kezdeményezéseknek. Ez évi tervek között szerepel a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése is a fiókhálózat valamennyi tagjára.
A Csoport a pénzügyi szektor egyik meghatározó foglalkoztatója: 2022. december végén az átlagos statisztikai létszám 2.945 fő volt. A Csoport számára kifejezetten fontos, hogy tisztességes és korrekt munkáltatóként végezze tevékenységét, egyrészt maximálisan figyelembevéve és betartva a magyar Munka Törvénykönyve előírásait, másrészt kedvező munka- és karrierlehetőségeket, valamint folyamatos szakmai és vezetői fejlődést biztosítva munkavállalóinak.
A toborzás-kiválasztás központilag, a HR tevékenységének keretein belül történik, figyelmet fordítva a befogadó kultúra alapelveire és ügyelve arra, hogy a diverzitás része legyen a napi kiválasztási gyakorlatában. A Csoport kiválasztási gyakorlata a képzett és kvalifikált munkaerőt célozza meg, ugyanakkor a pályakezdő diplomások számára is lehetőséget biztosít az intenzív szakmai fejlődésre.
A Csoport figyelmet fordít és törekszik arra, hogy a magyar munkaerő-piachoz viszonyítva méltányos és versenyképes jövedelmet biztosítson dolgozói számára. A béren kívüli juttatások a Cafeteria rendszer keretein belül nyújtanak széles választási lehetőséget a munkatársak számára a személyes igényeikhez leginkább igazodó béren kívüli juttatások kiválasztásában.
Minden munkavállalóra kiterjed a Csoport által működtetett teljesítménymenedzsment folyamat, ami keretet biztosít az egyértelmű célkitűzések, építő visszajelzések és megalapozott teljesítményértékelések megvalósulásához. A teljesítménytől függő, anyagi és erkölcsi elismerések a munkatársakat kimagasló teljesítmény elérésére ösztönzik.
A Csoport komplex képzés-fejlesztési tevékenységet folytat, amelynek fókuszában a szakmai tudás és készségek fejlesztése mellett személyes, vezetői, nyelvi és számítástechnikai készségfejlesztési programok állnak. Év végén a Csoport munkavállalói átlagosan 5,71 napot töltenek képzés-fejlesztési eseményeken, programokon, e-learning nélkül 1,13 napot. A képzési és fejlesztési portfólióban kiemelt szerepet kap a munkavállalók digitális képességeinek folyamatos fejlesztése, amelyet számos szakmai képzés mellett 2021-től kezdődőden évente megrendezésre kerülő Digitális Tanulás Hete rendezvénysorozattal is támogatunk. A Csoport közösséget építő és munkavállalói jóllét programokkal támogatja a munkatársakat abban, hogy minél sikeresebben és eredményesebben tudjanak megbirkózni a mindennapok teljesítmény kihívásaival, stresszhelyzeteivel.
A Csoport átfogó és tudatos utánpótlás-tervezés gyakorlatot működtet, melynek célja egyfelől a vezetői és kulcs szakértői pozíciókban dolgozók megtartása, másrészt az utánpótlás tervezése és fejlesztése.
A Csoport szervezeti keretein belül végzi tevékenységét a Munkahelyi Tanács, biztosítva a dolgozói érdekek figyelembevételét.
A rugalmas munkavégzés keretrendszerének 2020-as bevezetésével a Csoport az üzletileg kritikus területeket kivéve megszervezte a dolgozók home office-ból történő munkavégzését, amely a járványhelyzet után, új normaként, a működés szerves része marad és munkaköralapon meghatározott konstrukciókban és keretrendszer mentén működik tovább.
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
· Az etikai szabályok betartásának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos kérdésekben iránymutatás kibocsátása, bejelentések vizsgálatainak lefolytatása.
· Érdekkonfliktusokra (összeférhetetlenségekre) vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja.
· A korrupció elleni intézkedések csoporton belüli megszervezése és működtetése.
· A pénzmosás - és a nemzetközi terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a nemzetközi szankciós intézkedések betartásának csoporton belüli megszervezése, irányítása és koordinálása, az ehhez kapcsolódó monitoring rendszer működtetése; bejelentési és ellenőrzési rendszer működtetése, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A pénzügyi-, és befektetési szolgáltatások elkülönítésére, az információáramlás korlátozására, a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmára, valamint a dolgozói ügyletkötésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályoknak (pl. Bszt.) való megfelelés biztosítása, kontrollja, ügyféleszköz védelmi feladatok ellátása.
A compliance funkció szervezeti elhelyezkedése és tevékenységi köre mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a védelmi vonalak rendszerétől szóló MNB és a mögöttes EBA (GL44) ajánlásnak.
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2022-ben és 2021-ben:
|
(millió Ft) |
2022.12.31-2021.12.31 |
2021.12.31-2020.12.31 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
163 |
106 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
94 |
12 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
6 |
5 |
|
Összesen |
263 |
123 |
A Bank 2022.12.31-én az alábbi fiókokkal állt ügyfelei rendelkezésére:
|
1015 Budapest, Széna tér 1/a. |
|
1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. |
|
1036 Budapest, Bécsi út 136. |
|
1037 Budapest, Montevideo u. 16/b. |
|
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. |
|
1045 Budapest, Árpád út 183-185. |
|
1051 Budapest, Vörösmarty tér 4. |
|
1055 Budapest, Szent István körút 27. |
|
1061 Budapest, Andrássy út 1. |
|
1062 Budapest, Váci út 1-3. |
|
1066 Budapest, Teréz krt. 12. |
|
1072 Budapest, Rákóczi út 44. |
|
1085 Budapest, Üllői út 36. |
|
1087 Budapest, Kerepesi út 9. |
|
1106 Budapest, Örs vezér tere 25. |
|
1114 Budapest, Bocskai út 1. |
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
|
1115 Budapest, Etele út 68. |
|
1117 Budapest, Hunyadi János út 19. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 55-61. |
|
1126 Budapest, Királyhágó tér 8-9. |
|
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
|
1139 Budapest, Váci út 81. |
|
1148 Budapest, Örs vezér tere 24. |
|
1152 Budapest, Szentmihályi út 137. |
|
1173 Budapest, Ferihegyi út 74. |
|
1181 Budapest, Üllői út 417. |
|
1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 21-29. |
|
1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 85. |
|
2030 Érd, Budai út 22. |
|
2040 Budaörs, Templom tér 22. |
|
2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 5. |
|
2310 Szigetszentmiklós, Vak Bottyán u. 18. |
|
2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. |
|
2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 14. |
|
2600 Vác, Széchenyi u. 28-32. |
|
2800 Tatabánya, Fő tér 20. |
|
2900 Komárom, Mártírok útja 14. |
|
3200 Gyöngyös, Fő tér 12. |
|
3300 Eger, Jókai Mór utca 5. |
|
3525 Miskolc, Erzsébet tér 2. |
|
3527 Miskolc, Bajcsy Zs.u. 2-4. |
|
4024 Debrecen, Piac u. 18. |
|
4026 Debrecen, Péterfia utca 18. |
|
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 5. |
|
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 7. |
|
5000 Szolnok, Szapáry út 22. |
|
5600 Békéscsaba, Andrássy út 19. |
|
6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. |
|
6200 Kiskőrös, Petőfi S. tér 8. |
|
6500 Baja, Dózsa György út 12. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 15. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 3. |
|
6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. |
|
6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 6. |
|
7100 Szekszárd, Széchenyi utca 37-39. |
|
7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 1-3. |
|
7621 Pécs, Bajcsy Zs u. 11. |
|
7621 Pécs, Irgalmasok útja 5. |
|
8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. |
|
8000 Székesfehérvár, Távírda utca 1. |
|
8200 Veszprém, Mindszenty József u. 2. |
|
8360 Keszthely, Széchenyi utca 1-3. |
|
8400 Ajka, Szabadság tér 4. |
|
8500 Pápa, Fő tér 15. |
|
8800 Nagykanizsa, Deák tér 11-12. |
|
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 21-23. |
|
9022 Győr, Arany János utca 28-32. |
|
9024 Győr, Vasvári P. út 1/a. |
|
9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 26. |
|
9400 Sopron, Széchenyi tér 14-15. |
|
9431 Fertőd, Fő u. 12. |
|
9700 Szombathely, Fő tér 36. |
|
|
Konszolidált üzleti jelentés |
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
Főbb jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók |
|
|
|
Fiókszám |
72 |
66 |
|
Nettó kamateredmény |
139.006 |
67.917 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
73.340 |
57.793 |
|
Működési költségek |
68.258 |
56.750 |
|
Költség/bevétel arány (tranzakciós díj és adók nélkül) |
32,24% |
43,77% |
|
Értékvesztés |
-7.701 |
-5.607 |
|
Üzleti év nyeresége |
72.115 |
36.734 |
|
Saját tőke megtérülése (ROE) |
22,73% |
13,96% |
|
Eszközmegtérülési mutató (ROI) |
1,67% |
1,05% |
|
Nettó kamatmarzs |
3,47% |
1,97% |
|
Értékvesztési arány |
0,40% |
0,35% |
|
Eszközök összesen |
4.320.982 |
3.825.288 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések (bruttó) |
1.905.494 |
1.595.344 |
|
Ügyfélbetétek |
2.909.023 |
2.870.117 |
|
Hitel/betét mutató |
65,50% |
55,58% |
|
Bankbetétek |
525.218 |
491.295 |
|
|
|
|
|
Főbb kockázati mutatók |
. |
. |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésállománya |
70.765 |
60.114 |
|
Nem teljesítő hitelek |
69.011 |
76.168 |
|
Nem teljesítő hitelek aránya |
3,62% |
4,77% |
|
Nem teljesítő hitelek fedezeti aránya |
102,54% |
78,92% |
|
Értékvesztési arány |
0,40% |
0,35% |
|
Szavatoló tőkével kapcsolatos mutatók |
|
|
|
Elsődleges alapvető tőke (CET1) |
265.712 |
232.486 |
|
Kiegészítő alapvető tőke (AT1) |
31.445 |
31.445 |
|
Járulékos tőke (T-2) |
68.743 |
58.608 |
|
Szavatoló tőke |
365.899 |
322.539 |
|
Kockázattal súlyozott eszköz |
1.572.011 |
1.437.984 |
|
CET1 tőkemegfelelési mutató |
16,90% |
16,20% |
|
T1 tőkemegfelelési mutató |
18,90% |
18,40% |
|
Teljes tőkemegfelelési mutató |
23,28% |
22,43% |
|
Tőkeáttételi mutató |
6,91% |
6,69% |
|
Főbb likviditási mutatók |
|
|
|
Likviditás fedezeti mutató (LCR) |
188,20% |
317,10% |
|
Magas minőségű likvid eszközök |
1.168.139 |
736.980 |
|
Nettó likviditáskiáramlás |
620.569 |
232.448 |
|
Nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR) |
129,56% |
147,32% |
Dátum: 2023.03.30
|
Zolnai György István |
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
Számviteli főosztályvezető |
Raiffeisen Bank Zrt.
Konszolidált pénzügyi kimutatások
2022. december 31.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
I. Elsődleges pénzügyi kimutatások
A. Eredménykimutatás
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021. |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Egyéb kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Kamatráfordítások |
(7, 11, 25) |
- |
- |
|
Nettó kamateredmény |
(7, 11) |
|
|
|
Osztalékbevétel |
(11) |
|
|
|
Díj- és jutalékbevételek |
(8) |
|
|
|
Díj- és jutalékráfordítások |
(8) |
- |
- |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
(8) |
|
|
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
(9, 11) |
|
|
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
(10, 11) |
- |
|
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
(11) |
|
|
|
Egyéb működési bevétel |
(12) |
|
|
|
Egyéb működési ráfordítás |
(12) |
- |
- |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
(15) |
- |
- |
|
Egyéb adminisztratív költségek |
(16) |
- |
- |
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
- |
- |
|
Egyéb eredmény |
(13, 14) |
- |
- |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
(17) |
- |
- |
|
Értékvesztés |
(6, 11) |
- |
- |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége |
|
|
|
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
(18) |
- |
- |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
|
|
|
|
Az üzleti év nyeresége |
|
|
|
Zolnai György István |
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
B. Kimutatás az eredményről és egyéb átfogó jövedelemről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Az üzleti év nyeresége |
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
(38) |
|
- |
|
Eredménybe nem átsorolható tételek |
(38) |
|
- |
|
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai |
(38) |
|
- |
|
Eredménybe nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 38) |
- |
|
|
Eredménybe átsorolható tételek |
(38) |
|
- |
|
Külföldi pénznemek átváltása |
|
- |
|
|
Cash-flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
(10, 38) |
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(10, 38) |
|
|
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(10, 38) |
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
(38) |
- |
- |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(38) |
- |
|
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(38) |
- |
- |
|
Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 38) |
- |
|
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
(38) |
|
|
|
Zolnai György István |
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
C. Kimutatás a pénzügyi helyzetről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
(6, 19, 46) |
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42, 46) |
|
|
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42, 46) |
|
|
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 22, 23, 42, 46) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 21, 42, 46) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42, 46) |
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42, 46) |
- |
- |
|
Tényleges adókövetelések |
(18) |
|
|
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
(44) |
|
|
|
Ingatlanok és berendezések |
(24) |
|
|
|
Immateriális javak |
(24) |
|
|
|
Halasztott adókövetelések |
(18) |
|
|
|
Egyéb eszközök |
(26) |
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
(6, 27, 28, 42, 46) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(6, 25, 28, 29, 30, 31, 42, 46) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42, 46) |
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42, 46) |
- |
- |
|
Tényleges adókötelezettségek |
(18) |
|
|
|
Céltartalékok |
(6, 33) |
|
|
|
Halasztott adókötelezettségek |
(18) |
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
(32) |
|
|
|
Kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
(6, 35) |
|
|
|
Tőketartalék |
(6, 36) |
|
|
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
(37) |
|
|
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
(6, 38) |
|
|
|
Eredménytartalék |
(6, 40) |
|
|
|
Egyéb tartalékok |
(6, 39) |
|
|
|
Tárgyévi eredmény |
(6) |
|
|
|
Saját tőke összesen |
|
|
|
|
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
|
|
|
|
Zolnai György István |
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
D. Kimutatás a saját tőke változásáról
|
|
|
|
|
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
|
|
|
|
|
|
A saját tőke változásának forrása (millió Ft) |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash-flow hedge ügyletek [hatékony rész] |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Külföldi pénznemek átváltása |
Eredménytartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01-jén |
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti év eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
- |
- |
|
|
|
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
- |
- |
|
|
|
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
Záró egyenleg 2022.12.31-én |
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dátum: 2023. március 30. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
|
|
|
||
|
*A saját tőke változásának forrása (millió Ft) |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash-flow hedge ügyletek [hatékony rész] |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Külföldi pénznemek átváltása |
Eredménytartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(37) |
(38) |
(38) |
(38) |
(38) |
(40) |
(39) |
|
|
Nyitó egyenleg 2021.01.01-jén |
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
Üzleti év eredménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
- |
|
- |
|
|
|
- |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
|
|
|
- |
|
- |
|
|
|
|
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
Záró egyenleg 2021.12.31-én |
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dátum: 2023. március 30.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
E. Cash-flow-k kimutatása
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
|
|
|
|
Működési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Módosító tételek: |
|
|
|
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
|
|
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(13) |
|
|
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(11) |
|
|
|
Nettó kamateredmény |
(11) |
- |
- |
|
ebből: amortizáció, elhatárolás és értékvesztett eszközök kamatkorrekciója |
- |
|
|
|
Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség/veszteség, nettó |
(12) |
- |
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
Nyereségadó-ráfordítás |
(18) |
|
|
|
|
- |
- |
|
|
Működési tevékenység eszközeinek és forrásainak változása: |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
- |
- |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
- |
- |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
|
- |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (eszköz) állományváltozása |
(10) |
- |
- |
|
Egyéb eszközök állományváltozása |
(26, 34) |
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(27) |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(29) |
|
|
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (kötelezettség) állományváltozása |
(10) |
|
|
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10) |
- |
- |
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok állományváltozása |
(32, 33, 34) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapott kamatbevétel |
(7, 11) |
|
|
|
Fizetett kamatok |
(7, 11) |
- |
- |
|
Kapott osztalék |
|
|
|
|
Fizetett nyereségadó |
(18) |
- |
- |
|
Működési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
|
|
|
|
Befektetési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Értékpapírok beszerzése |
(20, 22) |
- |
- |
|
Értékpapírok értékesítése |
(20, 22) |
|
|
|
Egyéb részesedések beszerzése |
|
- |
|
|
Egyéb részesedések értékesítése |
(44) |
|
|
|
Ingatlanok és berendezések beszerzése |
(24) |
- |
- |
|
Ingatlanok és berendezések értékesítése |
(24) |
|
|
|
Immateriális javak beszerzése |
(24) |
- |
- |
|
Immateriális javak értékesítése |
(24) |
|
|
|
Befektetési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
- |
- |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
|
|
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
- |
- |
|
Fizetett osztalék |
(35) |
- |
- |
|
Finanszírozási tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
|
- |
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek nettó növekedése/csökkenése |
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év elején |
|
|
|
|
Árfolyamhatás |
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év végén |
(19) |
|
|
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
II. Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
A
A Bank internetes honlapjának az elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/raiffeisen-bank-zrt.
A Bank a Magyar
Nemzeti Banktól (MNB) teljes körű kereskedelmi banki engedélyt kapott és
A Bank 2021. évi konszolidált pénzügyi kimutatásai a Bankra és annak leányvállalataira (a továbbiakban együtt: a „Csoport”) vonatkoznak. A konszolidált leányvállalatokról további információ a (44) Befektetések kapcsolt vállalkozásokban kiegészítő megjegyzésben található. A pénzügyi kimutatások elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/penzugyi-adatok.
A Bankot
a Raiffeisen CEE Region Holding GmbH ellenőrzi. A Csoport végső anyavállalata a
A pénzügyi kimutatások aláírására Zolnai György István vezérigazgató (elérhetőség : 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett. A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére Gáspár Tibor jogosult (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.).
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és annak jogelőd testülete által kibocsátott számviteli elveket, valamint a IFRS Értelmezési Bizottság és annak jogelőd testülete által kiadott értelmezéseket foglalják magukban.
Az Igazgatóság 2023. március 30-án hagyta jóvá a pénzügyi kimutatások közzétételét.
A pénzügyi kimutatások alapvetően az eredeti bekerülési érték figyelembevételével készültek, kivéve az alábbi esetekben:
· az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken szerepelnek,
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik,
· minősített valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek,
· minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint minden nem pénzügyi eszköz és kötelezettség amortizált bekerülési értéken vagy – ahol értelmezhető –, halmozott értékcsökkenéssel és/vagy értékvesztéssel módosított eredeti bekerülési értéken jelenik meg.
A pénzügyi kimutatások készítése megköveteli, hogy a vezetőség olyan megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, amelyek befolyásolják a számviteli elvek alkalmazását és az eszközök, források, bevételek és ráfordítások összegét. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől.
A vezetőség egyezteti a Csoport felügyelőbizottságával a kritikus számviteli politikai irányelveinek és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint a politika és becslések alkalmazását.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A becslések bizonytalanságának fő forrásai a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés melyet a (6) Pénzügyi kockázat kezelés fejezet részletez, a valós érték meghatározása melyet a (42) Valós érték meghatározása fejezet részletez, továbbá a Covid19-járvány miatti jelentős becslési bizonytalanságok, amelyeket a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet tartalmaz.
A becslések és feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések felülvizsgálata során feltárt eltérések a feltárás időszakában, illetve azt követően kerülnek megjelenítésre, ha későbbi időszakot is érintenek.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Bank és a leányvállalatainak a funkcionális pénzneme. Hacsak nincs eltérően jelölve, az adatok millió forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.
A 2022-ben alkalmazásra került standardmódosítások és -értelmezések nem, vagy elhanyagolható hatást gyakoroltak a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira.
A számviteli politika a pénzügyi kimutatások elkészítése során a Csoport által alkalmazott sajátos elveket, alapelveket, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatokat foglalja magában. Az alábbiakban közzétett számviteli politika a pénzügyi kimutatásokban megjelenített minden időszakra következetesen alkalmazásra került.
A jelen pénzügyi kimutatások a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásait foglalják magukban. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, eszközei és kötelezettségei a megfelelő kimutatás sorokon szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, az egymás közötti egyenlegek és tranzakciók kiszűrését követően.
A Csoport részesedései között azokat a tőkeinstrumentumokat mutatja ki, amelyek megszerzésére a Csoport hosszú távú stratégiai céljaival, terveivel, illetve üzletpolitikájával összhangban kerül sor. Az így megszerzett tulajdoni részesedések és üzletrészek között lehetnek leányvállalatok, társult vállalkozások és egyéb befektetések.
A leányvállalatok azok a gazdálkodó egységek, amelyek a Bank ellenőrzése alatt állnak. Ellenőrzés fennállásáról akkor beszélünk, ha a Bank közvetlenül vagy közvetve ki van téve a befektetést befogadóban való részvételéből származó hozamoknak, illetve rendelkezik az azokra vonatkozó jogokkal és a befektetést befogadó felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megítélésekor, hogy a Bank ellenőrzést gyakorol-e egy adott gazdálkodó egység fölött, a jelenleg gyakorolható vagy átváltható potenciális szavazati jogok létezését és hatását kell figyelembe venni. A leányvállalatok pénzügyi kimutatásai az ellenőrzés létrejöttének kezdetétől annak megszűnéséig képezik a konszolidált pénzügyi kimutatások részét.
A leányvállalatok Bank általi akvizíciójának elszámolása az akvizíciós módszer alkalmazásával történik. A Bank az akvizícióhoz kapcsolódó költségeket a felmerülés időpontjában ráfordításként számolja el. Amennyiben a leányvállalatért fizetett ellenérték meghaladja a felvásárolt cég azonosítható eszközeiből, kötelezettségeiből és függő kötelezettségeiből való részesedés valós értékét, a különbözet goodwillként kerül elszámolásra. Amennyiben az kevesebb, mint a Bank felvásárolt azonosítható eszközökből, kötelezettségekből és függő kötelezettségekből való részesedésének valós értéke, a különbözetet azonnal az eredménykimutatásban jeleníti meg a felvásárolt eszközök azonosításának és értékelésének újbóli meghatározását követően. A felvásárolt társaság azonosítható eszközeinek, kötelezettségeinek és függő kötelezettségeinek értékelése a felvásárlás napján számított valós értéken történik.
ii. Társult vállalkozások
Társult vállalkozás az az entitás, amely fölött a Csoport jelentős befolyással bír anélkül, hogy kontrollal rendelkezne. A társult vállalkozásokat nem konszolidáljuk. 2022-ben és 2021-ben a Csoport nem rendelkezett ilyen részesedéssel.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
iii. Nem kereskedési célú tőkeinstrumentumok
Azokat a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumait, amelyek olyan gazdálkodó egységekben való befektetést testesítenek meg, amelyek felett a Csoport sem közös ellenőrzéssel, sem jelentős befolyással nem bír, az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron mutatja be. Ezeket a tőkeinstrumentumokat nem konszolidáljuk.
A speciális célú gazdálkodó egységek valamely szűk, pontosan körülhatárolt cél – például egy konkrét hitelügylet – végrehajtására létrehozott gazdálkodó egységek. A speciális célú gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásait akkor tartalmazzák a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásai, ha a Csoporttal fennálló kapcsolatuk tartalmának, valamint az adott gazdálkodó egység kockázatainak és hasznainak értékelése alapján a speciális célú gazdálkodó egység a Csoport ellenőrzése alatt áll.
A Csoport befektetők megbízásából befektetési alapokban tartott eszközöket kezel. Ezeknek a befektetési alapoknak a pénzügyi kimutatásait nem tartalmazzák a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások, csak abban az esetben, ha a Csoport ellenőrzi a befektetési alapot. A Csoport alapkezelési tevékenységére vonatkozó információkat a 45. számú kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
vi. Ellenőrzés
A konszolidációnak egyetlen alapfeltétele van, mégpedig a kontroll gyakorlása. Kontrollról akkor beszélünk, ha a befektető az alábbi három feltétel mindegyikével rendelkezik: (a) joga van a befektetés hozamaira, (b) a befektető ki van téve a befektetés hozamai változékonyságának, továbbá (c) a befektető hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A kontroll fogalma a Nemzetközi Számviteli Sztenderdek (IFRS) 10-ben került meghatározásra. A Bank alkalmazta a kontroll fogalmát és a releváns hatások figyelembevételével konszolidálta a leányvállalatokat.
vii. A konszolidáció során kiszűrt tranzakciók
Az egymás közötti egyenlegek, valamint a csoporton belüli tranzakciók realizált és nem realizált bevételei és ráfordításai kiszűrésre kerülnek a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során. A nem realizált veszteségek ugyanúgy kiszűrésre kerülnek, mint a nem realizált nyereségek, de csak amennyiben nincs értékvesztésre utaló bizonyíték. A konszolidált számviteli politikával összehangban nem kerülnek konszolidálásra a szabályzat alapján (pl. materialitás miatt) a konszolidáció alól mentesíthető cégek.
A társult vállalkozás olyan gazdálkodó egység, amelyben a Csoport jelentős befolyással bír, de azt nem ellenőrzi az IFRS 10 előírásai alapján.
A társult vállalkozások elszámolása a tőkemódszerrel történik, kivéve, ha a befektetést kizárólag a közeljövőben történő elidegenítés céljából tartják. Ilyen esetekben a társult vállalkozásban lévő befektetést a könyv szerinti érték és az eladási költségekkel csökkentett valós érték közül az alacsonyabb értéken értékelik.
A tőkemódszer szerint a befektetést kezdetben valós értéken tartják nyilván, és a könyv szerinti értéket növelik vagy csökkentik a Csoportnak a befektetést befogadó társaság felvásárlás utáni eredményéből való részesedésének megjelenítése céljából. Az eredmény változásai a konszolidált egyéb átfogó jövedelemben jelennek meg, de a társult vállalkozás tartalékaiban a megszerzés után bekövetkező változásokat közvetlenül a saját tőke változásainak konszolidált kimutatásában jelenítik meg. Amennyiben a társult vállalkozás veszteségéből a Csoportra jutó rész egyenlő vagy meghaladja a Csoport részesedését a társult vállalkozásban, beleértve az egyéb, biztosítékkal nem fedezett hosszú lejáratú követeléseket is, a Csoport nem számol el további veszteségeket, kivéve, ha kötelmei keletkeztek vagy fizetéseket teljesített a társult vállalkozás nevében.
A Bank és társult vállalkozásai közötti tranzakciókból származó nyereség a Banknak az adott társult vállalkozásban való érdekeltségének a mértékéig kiszűrésre kerül. A veszteségek a Banknak az adott társult vállalkozásban való érdekeltségének a mértékéig szintén kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ügylet az átruházott eszköz értékvesztésére szolgáltat bizonyítékot.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoporthoz tartozó gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).
A funkcionális pénznemtől eltérő bármilyen más pénznemben végrehajtott ügyletek külföldi pénznemben végrehajtott ügyletnek számítanak. Az ilyen ügyleteket a Csoport az ügylet napján érvényes árfolyamon számítja át a funkcionális pénznemre. A külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a Csoport a fordulónapon érvényes MNB középárfolyamon számítja át magyar forintra.
A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték, valamint az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete. A valós értéken értékeltként megjelölt, külföldi pénznemben lévő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átszámítása a valós érték meghatározásának napján érvényes árfolyamon történik.
Az átszámításból eredő árfolyamkülönbözetek az eredményben kerülnek elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt tőkebefektetések átszámításából származó különbözetek kivételével, ami az egyéb átfogó jövedelemkimutatásban szerepel a valós értékelés részeként.
Az immateriális javak olyan azonosítható, nem monetáris, fizikai megjelenés nélküli eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
i. Goodwill
Goodwill üzleti kombinációk során merül fel - ideértve leányvállalatok akvizícióját és társult vállalkozásokban való részesedésszerzést -, amikor az átadott ellenérték meghaladja a Csoport által a cég azonosítható eszközeiben, kötelezettségeiben és függő kötelezettségeiben szerzett részesedésének a valós értékét. Amennyiben a megvásárolt cég azonosítható eszközeiben, kötelezettségeiben és függő kötelezettségeiben való részesedés valós értéke meghaladja az átadott ellenértéket, a különbözet azonnal az eredménykimutatásban kerül kimutatásra.
A goodwill felhalmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van kimutatva. A goodwill könyv szerinti értéke minden fordulónapon felülvizsgálatra kerül az esetleges értékvesztésre utaló jelek meghatározása érdekében. Ilyen jel esetén becslés készül a goodwill megtérülő értékére. Értékvesztés miatti veszteség akkor kerül kimutatásra, ha a goodwill nettó könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értékét. A goodwillre képzett értékvesztés az eredménykimutatás terhére kerül elszámolásra és a későbbiekben nem visszaírható.
A társult vállalkozásban való részesedésszerzés során keletkezett goodwill a „Tőkemódszerrel elszámolt befektetések” soron kerül kimutatásra.
ii. Egyéb immateriális javak
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
Értékvesztés esetében a megtérülő érték meghatározása az újraelőállítási érték alapján történik.
Az egyéb immateriális javakat lineáris módszerrel amortizálják hasznos élettartamuk alatt, amely nem haladja meg a 6 évet a használatbavételtől kezdődően. Az értékcsökkenés megszüntetésére a következő dátumok közül a korábbi időpontban kerül sor: amikor az eszközt az IFRS 5-tel összhangban értékesítésre tartott eszközként sorolják be (vagy értékesítésre tartottként besorolt elidegenítési csoportba foglalják), vagy amikor az eszköz kivezetésre kerül. Az értékcsökkenési módszerek és a hasznos élettartamok minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra kerülnek.
Az immateriális javak létrehozása érdekében felmerült személyi jellegű ráfordítások aktiválásra kerülnek, majd értékcsökkenést számolnak el utána. A későbbiekben felmerülő egyéb ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítás a felmerülés időpontjában az eredményben kerül elszámolásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
i. Saját használatú ingatlanok
Az ingatlanok és berendezések értékelése, beleértve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat is, halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték részét képezik a közvetlenül az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó költségek. A karbantartási és javítási költségeket a Csoport azok felmerülésekor az eredménnyel szemben számolja el. Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó főbb fejlesztéseket akkor jelenítik meg az adott eszköz könyv szerinti értékében, ha valószínű, hogy az adott részben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok befolynak a Csoporthoz és annak költsége megbízhatóan mérhető.
Az értékcsökkenés a becsült hasznos élettartam alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra és az eredménykimutatás „Értékcsökkenés és amortizáció” során mutatja ki a Csoport.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama a következő:
· saját tulajdonú ingatlanok: 50 év,
· bérelt ingatlanok: a bérelt ingatlan szerződéses feltételeinek figyelembevételével történik,
· berendezések: 3-7 év.
Földterület után nem számol el a Csoport értékcsökkenést.
Az ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó nyereség és veszteség az értékesítés bevétele és a könyv szerinti érték alapján kerül meghatározásra és az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” sorokon kerül bemutatásra az eredményben.
ii. Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok, amelyeket a Csoport bérleti díjbevétel szerzése vagy értéknövelés céljából tart. A Csoport a bekerülési érték modellt alkalmazza a befektetési célú ingatlanjaira. A Csoport a befektetési célú ingatlanokra is lineáris értékcsökkenési leírást alkalmaz, az ingatlanok hasznos élettartama 20 év. A befektetési célú ingatlanok valós értékét az IAS 40 szerint közzéteszi, azt külső független szakértő állapítja meg, és negyedévente felülvizsgálatra kerül. A valósérték piaci adatokkal van alátámasztva.
iii. Lízingelt eszközök
A Csoport az IFRS 16 Lízing standard előírásainak megfelelően a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e. A szerződés lízing, vagy lízinget tartalmaz, ha egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett. Annak megállapítására, hogy a Csoportnak egy szerződés alapján joga van-e egy azonosított eszköz használatának ellenőrzésére, az IFRS 16 standard előírásait alkalmazza. Ezt az irányelvet a Csoport a 2019. január 1-jén vagy azt követően megkötött vagy módosított szerződésekre alkalmazza.
A Csoport alkalmazza az IFRS 16 standard által megengedett rövid futamidejű lízingekre és olyan lízingekre vonatkozó megjelenítési kivételeket, melyek esetében a mögöttes eszköz kis értékű. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült lízingdíjak a lízingfutamidő alatt lineáris módszerrel ráfordításként kerülnek elszámolásra.
A Csoport mint lízingbevevő
A Csoport mint lízingbevevő egy olyan szerződés esetében, amely egy lízing összetevőn kívül további egy vagy több lízing vagy nem lízing összetevőt is tartalmaz, a szerződésen meghatározott ellenértéket a lízing összetevő relatív önálló eladási ára és a nem lízing összetevők összesített önálló eladási ára alapján rendelni hozzá az egyes lízing összetevőkhöz.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget jelenít meg. A használatijog-eszköz bekerülési értéken kerül megjelenítésre, mely magában foglalja lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értékét, a lízingfutamidő kezdetén vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel, a Csoport kezdeti közvetlen költségeit, valamint a mögöttes eszköz leszerelésével, illetve a lízingfeltételekben előírt állapotra történő helyreállításával kapcsolatban becsült költségeket.
A Csoport, mint lízingbevevő a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülésiérték-modell alkalmazásával értékeli, csökkentve bármely halmozott értékcsökkenéssel és bármely halmozott értékvesztés miatti veszteséggel; valamint kiigazítva a lízingkötelezettségnek újraértékelésével.
A Csoport, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként határozza meg. A lízingdíjak a járulékos lízingbevevői kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, mely a szerződések devizanemének megfelelő kamatswap görbék alapján meghatározott alapkamat növelve a Bloomberg által publikált európai bankok fedezetlen és likvid (kereskedett) kötvényeiből származtatott felárral.
A lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettségben figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig ki nem fizetett következő összegekből állnak:
· fix díjak, csökkentve az esedékes lízingösztönzőkkel;
· változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta;
· a lízingbevevő által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek;
· a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbevevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót; és
· a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció lízingbevevő általi lehívását is tükrözi.
A lízingkötelezettség a későbbiekben amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.
A lízingkötelezettség újból meghatározásra kerül, amennyiben a lízingdíjak változnak. Ennek oka lehet, hogy a lízingdíjak meghatározásának alapját képező index vagy ráta megváltozik, vagy a maradványérték-garancia keretében várhatóan kifizetendő összegek megváltoznak, vagy a Csoport megváltoztatja az értékelését a vételi, a hosszabbítási, illetve a megszűntetési opciók lehívására vonatkozóan vagy amennyiben a fix lízingdíjak felülvizsgálatra kerültek.
A Csoport a lízingdíj újbóli meghatározásának összegét a használatijog-eszköz módosításaként jeleníti meg. Amennyiben a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke nullára csökken és a lízingkötelezettség értékelésében további csökkenés következik be, a fennmaradó újra meghatározott összeg az eredményben kerül megjelenítésre.
A Csoport a mérlegben a használatijog-eszközöket a „Ingatlanok és berendezések” soron, a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg.
A Csoport alkalmazza az IFRS 16 standard azon módosítását, mely a koronavírus-járvány közvetlen következtében adott engedményekre vonatkozó egyszerűsített módon való elszámolását lehetővé teszi.
Rövid futamidejű lízingek és a kisértékű eszközök lízingje
A Csoport úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kis értékű. Az érintett lízingekhez kapcsolódó lízingdíjak lineáris módszerrel költségként kerülnek elszámolásra a lízingfutamidő alatt.
A Csoport mint lízingbeadó
A Csoport mint lízingbeadó a lízingeket a lízing kezdetekor vagy lízingnek, vagy pénzügyi lízingnek minősíti. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és hasznon átadásra kerül. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha lényegében nem kerül átadásra a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és haszon. A lízing minősítése a kötési napon történik, újraértékelésére csak lízingmódosítás esetén kerül sor.
A nettó lízingbefektetésre az IFRS 9 standard kivezetésre és értékvesztésre vonatkozó követelményei kerülnek alkalmazásra
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amennyiben a Csoport a fedezetként bevont ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkezik, jogosult azt bírósági végrehajtás útján vagy anélkül értékesíteni, a saját nevében végrehajtott értékesítési eljárás keretében. Az ingatlan kényszerértékesítés tárgya is lehet, amennyiben az ingatlan tulajdonosa felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaság.
Amennyiben a Csoport vételi joggal rendelkezik az ingatlan felett, a Csoport követelése érvényesíthető az ingatlannal szemben. A Csoport jogosult ez esetben megvásárolni az ingatlant az opciós szerződésben meghatározott vételáron, és a vételárat a követelésével szemben beszámítani, vagy egy harmadik személyt kijelölni a vételi jog gyakorlására, és a harmadik személy által fizetett vételárat beszámítani a követelésével szemben.
A hitel- és lízingügyletek felmondásakor visszavett eszközöket szakértő által meghatározott áron értékelik. A lízingből visszavett eszközöknél az értékesítést megelőzően a Csoport csak a követelésre képezi meg az értékvesztést, mert később a követelést az eszközértékesítés bevételével csökkenti. Kölcsönszerződések esetében a visszavett eszközökre az értékesítés éves veszteséghányada és a jövőbeni kilátások alapján képeznek értékvesztést.
Az értékvesztés a mérlegben az „Egyéb eszközök” között, az eredménykimutatásban az „Egyéb ráfordítások”, a feloldás összege az „Egyéb bevételek” között kerül bemutatásra.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb, amelyek valós értéke változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Csoport rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra a „Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” soron.
A Csoport számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Csoport, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Csoportnak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig a piacon megfigyelhető eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A valós érték meghatározása feltételezi, hogy az eszköz értékesítésére vagy a kötelezettség átruházására irányuló ügylet az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában az eszköz vagy kötelezettség szempontjából legkedvezőbb piacon megy végbe.
Az elsődleges piac az értékelendő eszköz vagy a kötelezettség tekintetében a legnagyobb volumennel és aktivitási szinttel rendelkező piac.
A legkedvezőbb piac az a piac, amely maximalizálja azt az összeget, amelyet az eszköz értékesítéséért kapnának, vagy minimalizálja azt az összeget, amelyet a kötelezettség átruházásáért fizetnének a tranzakciós költségek és a szállítási költségek figyelembevételét követően.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A valós érték meghatározása részletesen a (42) Valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzésben szerepel.
(4.10.1) Megjelenítés és kezdeti értékelés
A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét és eladását a Csoport a kötési időpontban jeleníti meg, amikor az eszköz vételére, illetve eladására elkötelezi magát. Szokásos módon történő vétel, illetve eladás egy pénzügyi eszköz megvásárlása vagy eladása olyan szerződés alapján, amelynek feltételei az eszköz átadását az érintett piacon érvényben lévő szabályozás vagy szokványok által általában meghatározott időtávon belül írják elő.
Minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség (beleértve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is) kezdeti megjelenítésére akkor kerül sor, amikor a Csoport az instrumentumra vonatkozó szerződéses rendelkezések hatálya alá kerül. Pl. a bankokkal vagy ügyfelekkel szembeni kölcsönökből eredő követeléseket akkor jelenítik meg, amikor a készpénz folyósításra kerül a hitelfelvevő részére.
Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a Csoport valós értéken értékeli, növelve vagy csökkentve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatók.
Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor sok esetben a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke).
Ha a kezdeti megjelenítés során az adott instrumentum Csoport által meghatározott valós értéke eltér a tranzakciós ártól - például nem piaci kamatozású követelések (ún. off-market interest rate loans) esetében - akkor a különbözetet az instrumentum kezdeti megjelenítésekor a Csoport ekképp számolja el:
a) ha a fent említett valós értéket az azonos eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó aktív piaci jegyzett ár bizonyítja, vagy olyan értékelési technikán alapul, amely kizárólag megfigyelhető piacokról származó adatokat használ, a valós érték és a tranzakciós ár különbözetét a Csoport az eredményben számolja el a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” eredménykimutatás-soron,
b) minden más esetben a kezdeti megjelenítéskori valós értéket a Csoport a valós érték és az ügyleti ár különbözetének elhalasztása érdekében módosítja. A kezdeti megjelenítést követően a Csoport csak annyiban jeleníti meg a halasztott különbözetet nyereségként vagy veszteségként, amennyiben az valamely tényező (ideértve az időt is) olyan változásából származik, amelyet a piaci szereplők figyelembe vennének az eszköz vagy a kötelezettség árazásakor. A hitelek esetében a halasztott különbözet elszámolása az effektív kamatláb segítségével történik, míg a származékos ügyletek esetében a különbséget lineárisan számoljuk el.
(4.10.2) Besorolás és későbbi értékelés
i. Pénzügyi eszközök besorolása és későbbi értékelése
Kezdeti megjelenítéskor a Csoport a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Az adott eszköz számviteli besorolását egy két lépcsős értékelési metodológia biztosítja, amely megadja, hogy az egyes instrumentum típusokat mely számviteli értékelési kategóriákba kell sorolni. A két fő lépés:
· az üzleti modell meghatározása,
· a szerződéses pénzáramok karakterisztikájának vizsgálata (Solely Payment of Principal and Interest, SPPI-teszt)
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fentieket összefoglalóan alábbi ábra mutatja be:
A pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell
A Csoport üzleti modellje portfólió szinten kerül meghatározásra, mivel az tükrözi leginkább, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezeli együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében, és a management is ilyen szinten kap információkat a pénzügyi eszközökről. Az üzleti modell meghatározása során a Csoport az alábbi információkat mérlegeli:
· hogyan értékelik az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben lévő pénzügyi eszközöket), és hogyan jelentik a Csoport vezetőségének,
· milyen kockázatok befolyásolják az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben található pénzügyi eszközöket) és ezen kockázatok kezelésének módját,
· hogyan ösztönzik az üzleti vezetőket – az ösztönzés a kezelt vagyon valósértékén vagy a realizált szerződéses pénzáramokon alapuljon,
· a korábbi időszakok értékesítéseinek gyakorisága, értéke és időzítése, az értékesítés okai, valamint a jövőbeli értékesítési tevékenységre vonatkozó elvárások; és
· az értékesítési tevékenység és a szerződéses cash-flow-k beszedése mindegyike integráltan vagy járulékosan tartozik-e az üzleti modellhez (beszedésre tartott vagy beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell).
Beszedésre tartott (hold to collect) üzleti modell
Az üzleti modell célja a pénzeszköz vagy vagyon tartása és szerződéses cash-flow megszerzése, még akkor is, ha bizonyos eszközök értékesítésre kerülnek, vagy az értékesítés előfordulhat a jövőben.
A lentiek összeegyeztethetők a beszedésre tartott üzleti modellel, amennyiben:
· az értékesítés a pénzügyi eszköz hitelezési kockázata növekedésének következménye,
· az eladások nem gyakoriak (még ha jelentős is), vagy külön-külön és összességében is inszignifikánsak (még ha gyakori is az eladás),
· az értékesítés a pénzügyi eszköz lejáratához közel történik és az eladási bevételek megközelítőleg megegyeznek a hátralévő szerződéses cash-flow-k összegével.
Az IFRS 9 nem határoz meg számszaki útmutatást a beszedésre tartott portfólióból történő értékesítések mértékére és gyakoriságára vonatkozóan. A Csoport akkor tekinti az adott portfólióból történő értékesítéseket a beszedésre tartott üzleti modellel konzisztensnek, ha 3 éves periódus alatt a portfólió könyv szerinti értékének kevesebb, mint 10%-át értékesítik. Lejárathoz közelinek tekinti a Csoport az értékesítést, amennyiben az a lejárat előtt legfeljebb 3 hónappal történik.
Beszedésre és értékesítésre tartott (hold to collect and sell) üzleti modell
A modell elsődleges célja a napi likviditás biztosítása. A portfólióba tartozó instrumentumokból eredményrealizálás egyaránt történhet a szerződéses cash-flow elemek gyűjtéséből és az instrumentumok értékesítéséből.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb üzleti modellek
· Trading portfólió: elsődleges célja a rövidtávú nyereség szerzése.
· Stratégiai célú befektetések portfólió: célja, hogy az ebbe a kategóriába kerülő tőkeinstrumentumokat hosszú távon megtartsa és az azokból származó pénzáramokat (pl. osztalék) beszedje.
· Fedezeti portfólió: olyan derivatív ügyletek, melyek fedezeti elszámolásba kerültek bevonásra, mint fedező instrumentumok.
A szerződéses cash-flow jellemzőinek vizsgálata
A Csoport a pénzügyi eszköz szerződéses feltételeit elemzi annak megállapítására, hogy azok olyan cash-flow-kat eredményeznek-e, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI teszt), azaz konzisztensek-e egy alapvető kölcsönmegállapodás feltételeivel, illetve, hogy a tőke megegyezik-e a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értékével. A kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak (például likviditási kockázat) és költségeknek (például adminisztratív költségek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. Ez magában foglalja annak értékelését is, hogy a pénzügyi eszköznek van-e olyan szerződéses feltétele, amely módosíthatja a szerződéses cash-flow-k ütemezését. Ennek értékelésekor a Csoport az alábbiakat mérlegeli:
· olyan feltételes események, amelyek megváltoztathatják a cash-flow-k összegét és ütemezését,
· tőkeáttétel,
· előtörlesztés és meghosszabbítási feltételek,
· olyan feltételek, amelyek a Csoport követelését az adós bizonyos eszközeire vagy bizonyos eszközökből származó cash-flow-kra korlátozzák (pl. nemteljesítés esetén nem végrehajtható pénzügyi eszközök), és
· olyan feltételek, amelyek módosítják a pénz időértékével kapcsolatos elemet – például, ha a pénzügyi eszköz kamatlába rendszeres időközönként újra megállapításra kerül.
A pénzáram-karakterisztikák vizsgálata során a Csoport a pénz időértékében bekövetkező torzulásokat is vizsgálja kvantitatív (Benchmark-test – a fenti ábrán BMT) és kvalitatív (Manual Analysis – a fenti ábrán MA) módszerekkel.
A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálatát a Csoport elsősorban a pénzügyi eszközök csoportba sorolásával (klaszterezés) hajtja végre. A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálata klaszterbe nem sorolható szerződések esetén egyedileg történik.
A Csoport alábbi három portfóliójában azonosított olyan szerződéses feltételeket, melyek nem felelnek meg az IFRS 9 standard szerinti alapvető kölcsönmegállapodás feltételeinek.
Otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek (CSOK – Családok otthonteremtési kedvezménye, Otthonteremtő kamattámogatott hitelek)
E magánszemélyeknek nyújtott, lakásvásárlást finanszírozó hitelek közös jellemzője, hogy a felszámított szerződéses kamat egy meghatározott részét általában a magyar állam fizeti meg a hitelt felvevő magánszemély helyett, egy meghatározott időszakon keresztül. Szintén közös jellemzője e hiteleknek, hogy a szerződéses kamat meghatározott időszakonként árazódik át (ez az időszak 3, 5 és 10 év lehet) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. („ÁKK") által rendszeresen közzétett, államkötvény, illetve diszkontkincstárjegy aukciókon kialakuló hozamok átlagának („ÁKK átlaghozamok") a függvénye. A szerződéses kamat megállapítására szolgáló képletben az ÁKK átlaghozamokat 1,3-del szorozza a Csoport, majd az így kapott értékhez egy kockázati felárat ad hozzá. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Csoport olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért az otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Hitelprogramok
A hitelprogramok kapcsán adott vállalkozási hitelek kamatának közös jellemzője, hogy a hitel devizaneme és a báziskamat megállapítására szolgáló ráta devizaneme eltér (currency mismatch). Az IFRS 9 szerint az eltérő devizák miatt a hitelekből adódó szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőkét, illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetéseket tartalmazzák.
Babaváró kölcsön
A babaváró kölcsön a magyar kormány családvédelmi akciótervének része. A program 2019 júliusában indult és eredetileg 2022 decemberében zárult, de a zárás előtt 2024 év végéig meghosszabbításra került.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A program keretében a házaspárok maximum 10 millió forint állami támogatású hitelt vehetnek fel azzal a feltétellel, hogy öt éven belül legalább egy gyermekük születik. További állami támogatás jár tartozáselengedés formájában a második gyermek születése után (30% tartozáselengedés) és a harmadik gyermek után (teljes tartozáselengedés). A kölcsön a kölcsönfelvevő számára kamatmentes, ők csak a tőkét és a garanciadíjat fizetik. Az állami kamattámogatás az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke. Szerződésszegés esetén az ügyfélnek 120 napon belül vissza kell fizetnie a kamattámogatást és a kölcsön kamatozóvá válik, a kamat mértéke pedig az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 5 százalékponttal növelt értéke lesz. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Csoport olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért a babaváró kölcsön esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
Számviteli besorolás
Amortizált bekerülési értéken értékelt
A Csoport a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken (AAC, At Amortized Cost) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása (beszedésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI).
Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt
Az adósságinstrumentum típusú pénzügyi eszközeit a Csoport az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken (FVOCI, at Fair Value Through Other Comprehensive Income) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját (beszedésre és értékesítésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
A kezdeti megjelenítéskor a Csoport visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy egy nem kereskedési célú és leányvállalatba, közös vezetésű vállalkozásba, társult vállalkozásba történő befektetésnek nem minősülő tőkeinstrumentum valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. Ezt a döntést instrumentumonként külön-külön hozza meg a Csoport.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Minden egyéb – tehát nem amortizált bekerülési értéken, vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt – pénzügyi eszközt a Csoport eredménnyel szemben valós értéken értékeltként (FVTPL, at Fair Value Through Profit and Loss) sorol be.
ii. Pénzügyi kötelezettségek besorolása és későbbi értékelése
A Csoport a pénzügyi kötelezettségeket, a pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek kivételével, amortizált bekerülési értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartoznak a kereskedési célú nem származékos pénzügyi kötelezettségek, a számvitelileg fedezeti kapcsolatba nem vont származékos pénzügyi kötelezettségek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek bekerülést követő értékelése az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik.
iii. Átsorolások
A Csoport akkor, és csak akkor sorolja át az érintett pénzügyi eszközeit, ha megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelljét.
Amennyiben a Csoport átsorolja pénzügyi eszközeit, az átsorolást az átsorolás időpontjától kezdve, a jövőre nézve kell alkalmaznia. A Csoport az átsorolás időpontjának az üzleti modell megváltozását követő első negyedéves beszámolási időszak első napját tekinti. A Csoport nem állapítja meg újra a korábban már megjelenített nyereségeket, veszteségeket (az értékvesztés miatti nyereségeket és veszteségeket is beleértve) és kamatokat.
A pénzügyi kötelezettségek átsorolása nem lehetséges a kezdeti megjelenítésük után.
A származékos pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a határidős devizaszerződések, a kamatlábswapok, a határidős kamatláb-megállapodások, a futures és a (vásárolt és kiírt) opciós szerződések. A származékos termékek kezdeti megjelenítése és későbbi értékelése valós értéken történik.
A Csoport egyrészt kereskedési céllal, másrészt kamat- és devizakockázat fedezésére köt ilyen ügyleteket. A Csoport minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. A használt instrumentumok közé kamatlábswapok, különböző valuták kamatlábaira kötött kamatcsere-ügyletek, határidős szerződések és opciók tartoznak. A Csoport a fedezeti ügyletek elszámolására az IAS 39 előírásait alkalmazza.
A Csoport rendelkezik olyan strukturált kibocsátott kötvénnyel, amely egyszerre tartalmaz kötelezettségelemet és beágyazott származékos terméket, amelyek értéke kölcsönösen összefügg egymással. A beágyazott származékos termékeket elkülönítik, amennyiben azok gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek egyértelmű és szoros kapcsolatban az alapszerződés jellemzőivel és kockázataival; a beágyazott származékos termék kondíciói megfelelnének egy önálló származékos termék meghatározásának, ha különálló szerződésben lennének; továbbá a kombinált szerződést nem valós értéken értékelik. Az ilyen beágyazott származékos termékeket a Csoport valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökbe beágyazott származékos termékek soha nem kerülnek elkülönítésre. Ebben az esetben a hibrid instrumentum egésze kerül értékelésre az SPPI teszt részeként.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. A különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnek nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat.
A Csoport a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredmény” soron számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Csoport formálisan dokumentálja a fedezeti ügyletet vagy ügyleteket és a fedezett ügylet vagy ügyletek közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Csoport a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Covid19-járvány okozta gazdasági károk miatt esetlegesen fellépő likviditási nehézségek enyhítésére moratórium elrendelésére került sor a kormányzat részéről. A moratórium hatálya alá tartozó és egyúttal fedezeti elszámolásba bevont hitelek esetében az új cash-flow profil megváltozott kamatkockázatát a Csoport derivatív eszközökkel menedzseli. A cash-flow profil módosulásából eredő valósértékváltozást a Csoport a fedezési költség változásának tekinti és ilyen értelemben ez nem befolyásolja a fedezeti kapcsolatok retrospektív hatékonyságát.
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére, amely a nettó eredményt érintheti, akkor a származékos ügylet elhatárolt kamattal csökkentett valós érték változása közvetlenül elszámolásra kerül az eredményben, a fedezett ügyleten keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változással együtt a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A valósérték-fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamata a „Nettó kamateredmény” soron jelenik meg.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésre kerül vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Csoport a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja. Az effektív kamatláb módszerrel értékelt fedezett ügyleteknek addig elszámolt módosítását a hátralévő futamidő során az eredményben kell amortizálni az újraszámolt effektív kamatláb alkalmazásával.
A Csoport fix kamatozású hiteleket, betéteket, fix kamatozású kibocsátott, valamint vásárolt kötvényeket fedez valósérték-fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyletekkel. A fedezeti kapcsolat megvalósul mikró, illetve makró, azaz portfólió szinten is. Az utóbbi esetben modellezett folyószámla-állományt, valamint fix kamatozású hitelportfóliót von be fedezeti kapcsolatba a Csoport.
Cash-flow fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség pénzáramainak változékonyságából eredő olyan kitettség fedezésére, ami a fedezett tétellel kapcsolatos beazonosítható kockázatnak tulajdonítható, akkor a származékos ügyleten képződött, elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési nyereségnek vagy veszteségnek azt a részét, amely hatékony fedezetként került meghatározásra, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, a nem hatékony részt pedig a nettó nyereségben vagy veszteségben kell szerepeltetni a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A cash-flow fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamata a „Nettó kamateredmény” soron jelenik meg.
A Csoport kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésére kerül, vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Csoport a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja attól az időponttól, amikor a fedezeti kapcsolat hatékonysága megszűnt. A Csoport az átfogó jövedelemben felhalmozódott nyereség vagy veszteség komponenseket azon időszakokban vezeti át, melyek során az eszköz vagy kötelezettség hatással van az eredményre, illetve, ha nem látja annak a lehetőségét, hogy az átfogó jövedelemben elszámolt veszteség egésze vagy egy része megtérüljön, akkor azt egy összegben átvezeti az eredménybe és a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutatja ki.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Hatékonytalanság
Hatékonytalanság a következő elemekből származhat mind a valós érték, mind a cash-flow fedezeti ügyletek esetében:
· A kamatkockázat swap ügyletekkel való fedezése miatt származhat hatékonytalanság derivatív ügyfél hitelkockázatából, amely a fedezett ügyletben nem jelenik meg. Ezt a kockázatot a Csoport azzal minimalizálja, hogy magas hitelminősítésű ügyfelekkel köti meg a fedező swapokat.
· Különböző amortizációs tulajdonságok a fedezett és fedező ügyletek esetében, illetve eltérő névérték.
· Esetlegesen eltérő diszkontgörbével való kiértékelése a fedezett és a fedező ügyletnek a valós érték meghatározásában.
· Hatékonytalanság származhat a fedező és a fedezett ügylet eltérő indulási/lejárati dátuma miatt.
A referencia-kamatlábak reformja
A referencia-kamatlábak, pl. a bankközi kamatlábak (IBOR hozamok) reformja következtében változtak az IFRS standardok szerinti pénzügyi jelentések szabályai.
A reform első fázisában bizonyos fedezeti elszámolási szabályokat módosítottak, ahol bizonytalanság léphet fel a tranzakció bekövetkezése előtt. Ezek a módosítások bizonyos fedezeti elszámolási szabályokat érintettek és megengedték a fedezeti kapcsolat folytatását a bizonytalanság időszakában, mielőtt a fedezett vagy a fedezeti ügylet a referencia-kamatlábak reformja miatt módosul.
A Csoport úgy véli, hogy az IBOR reform akkor érinti közvetlenül egy fedezeti kapcsolatot, ha a reform következtében fellépő bizonytalanságoknak ki van téve:
· a fedezett kockázat a reformmal érintett referenciakamat, és/vagy
· a fedező ügyletnek a referenciakamathoz kötött cash-flow-i időben vagy összegben bizonytalanok.
A Csoportnak nincs olyan fedezett ügylete, aminek a kamatozása a referencia-kamatlábak reformjában érintett A Csoport nem azonosított sem 2022. december 31-én, sem 2021. december 31-én a fedezeti kapcsolatokkal kapcsolatban IBOR reform miatti bizonytalanságot.
A reform második fázisa a bankközi kamatlábak módosulásakor vagy lecserélésekor felmerülő lehetséges pénzügyi beszámolási kérdéseket kezeli. Amikor az IBOR reform miatt változik a fedezett vagy fedező ügylet szerződéses pénzáramainak meghatározási alapja, és emiatt a fedezett és fedezeti ügylet pénzáramaival kapcsolatos bizonytalanság megszűnik, akkor a Csoport módosítja a fedezeti dokumentációt, hogy az tükrözze az IBOR reform miatt szükséges változásokat. Mivel a Csoportnak nincs olyan fedezett ügylete, melynek kamatát az IBOR reform érinti, a fedezeti dokumentációban csak a reformmal érintett fedező ügylet leírása módosul. A Csoport a fedezeti dokumentációt abban a beszámolási időszakban módosítja, amelyikben az IBOR reform miatt szükséges változás bekövetkezik a fedező ügyleten. A fedezeti dokumentációnak ezen módosításai nem jelentik a fedezeti kapcsolat megszűnését vagy egy új fedezeti kapcsolat létrejöttét.
A várható hitelezési veszteségek meghatározása olyan számviteli becsléseket igényel, amelyek definíció szerint ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel.
A Csoport a várható hitelezési veszteségeket a teljes futamidő alapján vizsgálja az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartozó hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumokra, a hitelkeretekből eredő kitettségekre, a lízingkövetelésekre és a pénzügyi garancia szerződésekre vonatkozóan. A Csoport ezekre a várható veszteségekre valamennyi beszámolási időpontra értékvesztést (pénzügyi eszközök esetén) vagy céltartalékot (hitelkeretek, pénzügyi garancia szerződés esetén) képez.
A Csoport nem jelenít meg értékvesztést a tőkeinstrumentumokra vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése
A Csoport a várható hitelezési veszteségek tekintetében az alábbi értékelési kategóriákba sorolja az eszközeit:
Teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (Stage 1 besorolás)
A Stage 1 besorolású pénzügyi instrumentumokra 12 havi várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges, amely az élettartam alatti várható hitelezési veszteség része: azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a pénzügyi kimutatások fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok (Stage 2 besorolás)
Olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett vagy egyéb jelentős kockázatot jelző minőségi kritériumok állnak fenn. A Stage 2 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges. Az élettartam alatti várható hitelezési veszteség a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség.
Értékvesztett pénzügyi instrumentumok (Stage 3 besorolás)
Értékvesztett minősítést kap az a kitettség, amely esetében fennáll annak objektív bizonyítéka, hogy az adós nem fog tudni eleget tenni a Csoport felé fennálló fizetési kötelezettségei teljesítésének. A Stage 3 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges (lásd ennek meghatározását fentebb).
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (Purchased or Originated Credit Impaired, POCI besorolás)
POCI pénzügyi eszközök azok, amelyek a könyvekbe való bekerülésükkor értékvesztettnek minősülnek. A Csoport esetében vásárlással, vagy olyan szerződés módosítás esetén kerülhetnek POCI pénzügyi eszközök a könyvekbe, amely szerződésmódosítás az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésével, és egyidejűleg a módosított pénzügyi eszköz könyvekbe való felvételével jár. POCI pénzügyi eszközök esetében azok bekerülésétől a könyvekből való kivezetésükig élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges.
Alacsony hitelkockázatú pénzügyi eszközök
A Csoport a befektetési fokozatú állampapírok esetén alkalmazza csak ezt a besorolást, melyre a Csoport 12 havi várható hitelezési veszteséget jelenít meg minden esetben, tehát abban az esetben is, ha azok hitelkockázata a kezdeti megjelenítésük óta lényegesen növekedett. Befektetési fokozatúnak a Csoport azon állampapírokat minősíti, amelyekre a külső hitelminősítők AAA és BBB- (Standard & Poor’s, Fitch), illetve Aaa és Baa3 (Moody’s) minősítést adtak.
Jelentős növekedés a hitelkockázatban („Stage 2-be történő mozgás”)
A Csoport akkor tekinti a pénzügyi instrumentum hitelkockázatának jelentős növekedését a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése óta bekövetkezettnek, amikor az alábbi mennyiségi, minőségi vagy felmondási kritériumok közül egy vagy több teljesült.
Mennyiségi kritériumok
A Csoport elsődleges indikátorként mennyiségi kritériumokat alkalmaz az összes portfólió hitelkockázatának jelentős emelkedésére vonatkozóan. A kvantitatív besoroláshoz a Csoport összehasonlítja az aktuális és ez eredeti hátralévő futamidőre vonatkozó nemteljesítési valószínűséget. A jelentősnek tekintett nemteljesítési valószínűség (Probability of Default, PD) növekmény szegmensenként eltérő, non-retail szegmensek esetében alapesetben 250%, amely egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek esetében minimum 150%-ig csökkenhet összhangban az anyabanki előírásokkal. A lakossági (magánszemély és mikrovállalat) szegmens esetén az ügylet eredeti és aktuális hitelminősítése (ratingje), a hátralévő futamideje és a nemteljesítési görbe alapján határozódik meg a jelentős PD növekmény. A jelentős portfólióromlás (az ügylet folyósításakor a futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség és az aktuális futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség hányadosa) alapján került meghatározásra a lakossági portfólió termékei szerint megbontva.
Minőségi kritériumok
A Csoport minőségi kritériumokat használ másodlagos mutatóként az összes lényeges portfólió hitelkockázatának jelentős növekedésének meghatározásához. A Stage 2-be történő mozgás akkor történik, ha az alábbi kritériumok teljesülnek.
A szuverén, banki, vállalati, pénzügyi intézmények, a helyi és regionális önkormányzati portfóliók esetében, ha a hitelfelvevőre vonatkozóan teljesül az alábbi kritériumok közül egy vagy több:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· 30 napon túli késedelem,
· az ügyfél hitelkockázati státusza miatt megkülönböztetett kezelést igényel,
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A hitelkockázat jelentős emelkedésének vizsgálata magában foglalja az előretekintő információkat, amelyek negyedévente kerülnek meghatározásra a Csoport valamennyi nem lakossági portfóliójában.
Lakossági (magánszemély és mikrovállalat) portfóliók esetében, ha a hitelfelvevő az alábbi kritériumok közül egyet vagy többet teljesít:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· szakértői megítélés,
· 30 napon túli késedelem,
· nemteljesítési (default) esemény az ügyfél másik ügyletén,
· az ügylet vagy ügyfél IRB módszertan szerint minősítendő, de besorolatlan kategóriába esik.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének megítélése magában foglalja az előretekintő információkat és a Csoport lakossági portfólióira ügylet szinten, havi rendszerességgel valósul meg.
A Covid19 miatti hitelkockázatnövekedés leírása a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben található.
Értékvesztett hitelek definíciója („Stage 3-ba történő mozgás”)
Nem lakossági ügyfelek esetén összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, a Csoport abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül.
Mennyiségi kritériumok
A hitelfelvevő több mint 90 napos késedelemben van a szerződéses fizetési kötelezettségéhez képest. A több, mint 90 napot meghaladó késedelmű ügyfelek nem Stage 3-ban történő feltüntetésre nincs lehetőség.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a késedelem eléri a 165.000 Ft-ot és a késedelem az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli összes követeléshez viszonyított aránya eléri az 1%-ot a teljes kitettséghez viszonyítva.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Nem lakossági ügyfelek esetében várható nemfizetés miatt defaultossá válik az ügyfél az alábbi esetekben:
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· a Csoport a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondja,
· a Csoport a tartozást pénzügyi nehézségek fennállása miatt lényeges veszteség mellett átstrukturálja, a fent említett 1%-os lényegességi határ alkalmazása mellett,
· a Csoport az ügyfélen hitelezési veszteséget szenved el, vagy pénzügyi nehézségek és megemelkedett hitelkockázat miatt az eszközt veszteséggel értékesíti (jellemzően ezek nem elsődleges defaultok),
· pénzügyi szervezetek esetén a felügyeleti engedély visszavonásra kerül,
· fizetési moratórium egy országban.
Egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése esetén: A várható veszteség vizsgálat érdekében a Csoport a pénzügyi nehézséggel érintett ügyfelek kiszűrésére korai komplex, kvalitatív és kvantitatív jelzéseken alapuló figyelmeztető rendszert és folyamatot alkalmaz, mely során pénzügyi indikátorok segítségével vizsgálja az ügyfél várható veszteségének és várható megtérülésének viszonyát.
Minden IFRS szerint értékvesztett ügyfelet nemteljesítőnek minősít a Csoport és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében.
A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Csoport valamennyi nem lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan, és összhangban vannak a belső hitelkockázat-kezelési célú nemteljesítés fogalmával. A default definíció következetesen került alkalmazásra a Csoport default valószínűségre (Probability of Default, PD), a defaultkori kitettségre (Exposure at Default, EAD), és a nemteljesítéskor várható veszteségére (Loss Given Default, LGD) vonatkozó modelljeiben.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapos vagy az átstrukturált hitelek esetén annál hosszabb ideig, de legalább egy évig tartó időszakon keresztül.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A 2020-as, koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt törvényben szabályozott adósságszolgálatra vonatkozó fizetési moratóriumban történő részvétel nem automatikus indikátora a nemteljesítésnek. A 2021-ben kezdődött két fizetési moratórium (moratórium 2 és moratórium 3), illetve a 2022-ben történt moratórium hosszabbítás (moratórium 4) és a 2022-ben újonnan indult agrárfinanszírozási kitettségekre vonatkozó moratórium, valamint a KKV kamatstop (részletesen bemutatva az 5.2-es pontban) igénybevétele esetén a Csoport egyedileg értékelte a résztvevő ügyfelek esetleges megromlott likviditási és pénzügyi helyzetét, és amennyiben ilyen helyzet állt fenn, a moratóriummal érintett ügyfeleket újratárgyaltnak tekintette és értékvesztéstesztet végzett az esetleges várható nemfizetési helyzet azonosítása céljából. Az értékvesztésteszten azonosított ügyfelek esetében nettó jelenérték kalkulációt végzett a Csoport, és azon ügyletek esetében, ahol a jövőbeni várható törlesztések nettó jelenértéke várhatóan nem fedezi az aktuális kitettséget, nemteljesítő státuszt (default) azonosított és Stage 3-ba sorolta az adott ügyfelet. A fent részletezett vizsgálatokat a Csoport külön-külön is elvégezte az egyes (2, 3, 4 és agrárfinanszírozási) moratóriumokban és KK kamatstop programban résztvevő ügyletek esetében.
A moratórium során a késedelmes napszámítás felfüggesztésre kerül a moratórium hatálya alá tartozó kitettségek vonatkozásában.
Lakossági ügyfelek esetén a Csoport abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
Mennyiségi kritériumok
Az adott pénzügyi eszköz több mint 90 napos lényeges késedelemben van a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő fizetési kötelezettségéhez képest.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő késedelem eléri a 100 euró forintban meghatározott ellenértékét és az ügyleti (mikrovállalatok esetében ügyfél) teljes (késedelmes és nem késedelmes) kitettség 1%-át.
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Lakossági ügyfelek esetében várható nem fizetés miatt defaultossá válik az ügylet (mikrovállalatok esetében ügyfél) az alábbi esetekben:
· az adós elhunyt,
· az adós csalást követett el,
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· követelést a magas hitelkockázat miatt értékesítette a Csoport,
· finanszírozási szerződés azonnali hatállyal történő felmondása,
· tartozás pénzügyi nehézségek fennállása miatti átstrukturálása,
· egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése,
· cross-default ok áll fenn, azaz egy ügyfél másik ügylete vagy egy másik ügyfél defaultja defaultot okoz egy adott ügyletnél.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapon vagy az átstrukturált hitelek esetén legalább egy éven keresztül, és az ügyfél minden egyéb kikerülési kritériumot teljesít.
Minden értékvesztett (a fogalom meghatározását lásd fentebb) ügyletet nemteljesítőnek minősít a Csoport és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében. A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Csoport valamennyi lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek értékelése
A várható hitelezési veszteség az az elfogulatlan módon számszerűsített és valószínűséggel súlyozott összeg, ami tükrözi a pénz időértékét, valamint azokat az ésszerű és indokolható információkat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre állnak múltbeli eseményekről, aktuális körülményekről és a jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzésekről.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Specifikusabban, a Csoport a következőképpen értékeli a várható hitelezési veszteségeket:
Stage 1 és Stage 2 hitelkockázati kitettségek esetén: Az adott hónapra vonatkozó várható marginális hitelezési veszteség a PD, az LGD és az EAD szorzatának összege. A fenti számítás hatékonyan becsüli a várható hitelezési veszteségek jövőbeli értékeit, amelyekből ezután jelenértéket számítunk a fordulónapra vonatkozóan. Ezután a várható hitelezési veszteségek kiszámolt értékeinek előretekintő forgatókönyv alapján történő súlyozására kerül sor.
A Stage 3-as kategóriába sorolt hitelkockázati kitettségek tartalékainak becslésére a Csoport különböző modelleket alkalmaz:
· A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
· A lakossági hitelek esetében a Stage 3-as besorolásnak megfelelő várható hitelezési veszteséget a legvalószínűbb vártható veszteségnek (BEEL, Best Estimate of Expected Loss) közvetett költségekkel kiigazított, konzervatív pótlékokat (add-onokat) nem tartalmazó statisztikai becslése alapján számítjuk ki.
Diszkontráta
A Csoport a várható hitelezési veszteségek számításánál a következő diszkontrátákat alkalmazza:
· nem értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (nem POCI) pénzügyi eszközök: eredeti vagy aktuális effektív kamatláb,
· értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (POCI): hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatláb,
· le nem hívott hitelkeretek: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· pénzügyi garanciák: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· lízing követelések: implicit kamatláb.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Csoport kronologikus elemzést végez, és meghatározza a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat az egyes portfóliók tekintetében.
Ezen gazdasági változók köre és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhat. Az elemzés során szakértői becslést is alkalmaz a Csoport. Non-retail szegmensben ezen gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatása a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozódik meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a defaultrátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
Lakossági portfóliók esetén a Csoport ezen gazdasági változók alapján egy makromodellt használ a várható bedőlési valószínűségek becslésére, ezen makromodell alapján előre vetített PD változás hatása hároméves periódusra vonatkozik, utána egy egyéves átmeneti időszakban visszatér az eredeti PD görbéhez.
Az alap gazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, a várható eltérések megragadása érdekében. A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy három forgatókönyv megfelelően rögzíti a várható eltéréseket. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2022-ben változatlan maradt.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Csoport a várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztést az alábbiak szerint jeleníti meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban:
· az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében: az eszköz bruttó könyv szerinti értékéből történő levonással;
· a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciaszerződések esetében: céltartalékként;
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén: a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés-állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Csoport, valamint a kiegészítő megjegyzésekben bemutatja ennek összegét.
A hitelek és adósságinstrumentumok (részlegesen vagy teljes mértékben) leírásra kerülnek, amennyiben a Csoport észszerűen nem várja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését. Általában ez a helyzet, ha a Csoport úgy ítéli meg, az adósnak nem áll rendelkezésre elegendő bevételforrás, amely a leírással érintett összeg visszafizetésére alkalmas cash-flow-t generálna.
A Csoport a jogi igényérvényesítési eljárásban érintett, nem magánszemély ügyféllel szemben fennálló követelések leírásáról az alábbi szempontrendszer alapján dönt:
· a jogi igényérvényesítési eljárás (felszámolás, végrehajtás) során a követelés behajthatatlannak lett minősítve,
· a fennálló tartozásból várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit,
· vagy a felszámolási eljárásban a hitelezői besorolás alapján a Csoport várható megtérülése nulla.
A Csoport nem magánszemélyek esetén alkalmazza az IFRS 9 részleges leírásra vonatkozó bekezdéseit, amennyiben a teljes kintlévőség megtérülésére nem lehet számítani a folyamatban lévő igényérvényesítés alapján vagy az ügyfél működési pénzáramlásainak hiányában. Ebben az esetben a meglévő értékvesztés erejéig részleges leírást hajt végre. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.
Nem magánszemély ügyfelek esetén lehetőség van követelések elengedésére, ami szintén kivezetési eseménynek minősül. Elengedésre az ésszerű gazdálkodás követelményének teljesülése esetén kerülhet sor. Az észszerűség kritériumai között nem csak üzleti, gazdasági megfontolások állhatnak, hanem bármilyen természetű érvelés lehet ésszerű, mint pl. jogi, technikai, technológiai érdekek egyebek között.
Magánszemély esetén abban az esetben alkalmazható leírás, ha az ügyletből várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit és az ügylet behajthatatlannak lett minősítve.
A hitel leírása vagy elengedése a tárgyévi eredménykimutatásban, a hitel számviteli kategóriájának függvényében a „Pénzügyi eszközök értékvesztése” (amortizált bekerülési értéken értékelt vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) vagy a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron (eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) kerül elszámolásra. A már leírt pénzügyi eszközökből származó megtérüléseket a Csoport szintén ezeken az eredménysorokon számolja el.
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok, vagy a Csoport átadja a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramainak átvételére vonatkozó jogokat egy olyan ügylet keretében, amelyben lényegileg a pénzügyi eszköz tulajdonjogából származó összes kockázatot és hasznot átruházza. Az átadott pénzügyi eszközben a Csoport által létrehozott vagy megtartott bármilyen érdekeltség önálló eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Csoport olyan ügyleteket is köt, amelyek során a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített eszközöket ruház át, de teljes egészében vagy részben megtartja az átadott eszközöknek vagy azok egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát. Amennyiben a Csoport az összes vagy lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, az eszköz nem kerül kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból. Az összes vagy lényegileg összes haszon és kockázat megtartása melletti eszközátadások közé tartoznak például az értékpapír-kölcsönzési, -visszavásárlási ügyletek, valamint az értékpapírosítás.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az egyidejű teljes hozamcsere-ügylet megkötésével átruházott eszközök - a repóügyletekhez hasonlóan - fedezett finanszírozási ügyletként kerülnek elszámolásra.
Olyan ügyletek során, amikor a Csoport nem tartja meg, és nem is ruházza át lényegében a pénzügyi eszköz tulajdonlásával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot, az eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a Csoport nem tartja meg az eszköz feletti ellenőrzést. Amennyiben lényegileg az összes kockázat és haszon a Csoportnál marad, a megtartott jogok és kötelmek önálló eszközként, illetve kötelezettségként kerülnek kimutatásra az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” vagy az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron az adott ügylet irányának típusától függően. Amennyiben a tranzakció során a Csoport megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, akkor az eszköz a folytatódó részvételből következő kitettség mértékéig kerül továbbra is kimutatásra, amit az határoz meg, hogy milyen mértékben kitett a Csoport az átruházott eszköz értékében bekövetkezett változásoknak.
Bizonyos ügyleteknél a Csoport megtartja azt a kötelmet, hogy díj ellenében kezelje az átadott pénzügyi eszközt. Az átadott eszközt teljes egészében kivezetik, ha megfelel a kivezetési kritériumoknak. A szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban eszközt kell kimutatni, amennyiben a szolgáltatási díj magasabb a szolgáltatás értékénél, illetve forrást, ha alacsonyabb annál.
A Csoport értékpapír-vásárlásokat (-eladásokat) hajt végre lényegében azonos értékpapírok bizonyos jövőbeni időpontban rögzített áron történő viszonteladására (visszavásárlására) vonatkozó megállapodások keretében. A jövőbeni időpontban történő viszonteladási elkötelezettséggel vásárolt értékpapírokat nem jelenítik meg értékpapírként. A kifizetett összegeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron jelenítik meg és úgy mutatják be, mint amelynek biztosítéka a mögöttes értékpapír. A visszavásárlási megállapodás keretében eladott értékpapírok továbbra is az értékpapírok között szerepelnek és kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Az értékpapírok átadásával kapcsolatos kötelezettségeket a Csoport „Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” között jeleníti meg. Az eladási és visszavásárlási ellenértékek közötti különbözetet időarányosan jelenítik meg az ügylet időtartama alatt, és az egyéb kamatbevételben vagy a kamatráfordításokban mutatják ki.
A Csoport bizonyos pénzügyi eszközöket a kapcsolódó kockázatok portfólióba történő besorolásával értékpapírosít. Az értékpapírosítás olyan ügylet, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amelyre az alábbiak közül mindkettő teljesül: az ügylet keretében eszközölt kifizetések a kitettség vagy kitettségek halmazának teljesítése függvényében alakulnak és az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását az ügylet futamideje alatt. A hagyományos értékpapírosítás lehetővé teszi a hitelek egy csoportjának újrafinanszíozását azáltal, hogy forgalomképes értékpapírrá alakítja át azokat. Ebben az esetben valódi követelésátruházás történik és az eszközök és a kockázatok teljesen vagy részben kikerülnek az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A szintetikus értékpapírosítás során a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek a Csoport kitettségei maradnak.
2022. december 23-án a Csoport egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Csoport megtartotta. Mivel a hitelekből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogokat a Csoport megtartotta, továbbá megtartotta valamennyi érintett hitel egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát, ezért az IFRS 9 alapján a hitelek nem kerülnek kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból.
A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelmek teljesülnek, törlésre kerülnek vagy lejárnak.
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének eredménye a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” és a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Pénzügyi eszközök
Amennyiben a Csoport egy pénzügyi eszközt újratárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cserél, minden esetben értékelést hajt végre. Ennek alapján, ha az újratárgyalt cash-flow-k lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses cash-flow-itól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül a könyvekből és helyette az új eszköz kerül felvételre az újratárgyaláskor érvényes valós értéken. A kivezetett pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke és a valós értéken a könyvekbe felvett pénzügyi eszköz értéke közötti különbözet az eredményben az „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
A Csoport a lényegességet minőségi és mennyiségi kritériumok mentén vizsgálja.
Minőségi kritériumok:
· devizanem változása, amennyiben nem szerepelt a szerződésben a különböző devizanemekben történő lehívás,
· pénzügyi instrumentum változása (pl. hitel kötvénnyé alakul vagy átstrukturálás során folyószámlából hitel keletkezik),
· SPPI tesztet sértő kitétel szerződésbe iktatása/eliminálása.
Mennyiségi kritériumok:
· az ügylet cash-flow-val súlyozott átlagos hátralévő futamideje kumulatívan számolva legalább 2 évvel és az eredeti futamidő legalább 50%-ával változik (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve),
· a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékétől legalább 10%-kal és nem lakossági ügyletek esetében legalább 100.000 EUR-val, lakossági ügyletek esetén legalább 2.000 EUR-val eltér (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve).
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi eszközből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi eszköz kivezetését. Ebben az esetben a Csoport újraszámolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményben. Amennyiben a módosításra az adós pénzügyi nehézségével összefüggésben került sor, a módosítás miatti nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban, a „Pénzügyi eszközök értékvesztése” soron kerül bemutatásra. Egyéb esetekben, a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Csoport.
A moratórium hatálya alá eső szerződések esetében a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke és az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékének különbsége nem haladta meg a 10%-ot, ezért a moratórium nem jelentős újratárgyalásnak tekinthető és ennek megfelelően a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Csoport, a mérleg oldalon pedig a kitettség bruttó értéke került módosításra.
A módosítás kapcsán elszámolt, az új eszköz valós értékének meghatározása során figyelembe vett díjak és a megtérített tranzakciós költségek az új kitettség amortizált bekerülési értékét módosítják. Az egyéb tranzakciós költségek a kivezetésből származó eredményében kerülnek megjelenítésre.
Pénzügyi kötelezettségek
A Csoport kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek (a lényegességi feltételek megegyeznek a pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételekkel). Ebben az esetben a módosított feltételeknek megfelelő új pénzügyi kötelezettséget a Csoport a módosítás időpontjában érvényes valós értéken jeleníti meg. A megszűnt pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke és az új, módosított pénzügyi kötelezettség valós értéke közötti különbözetet a Csoport az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Csoport újraszámolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az „Egyéb eredmény” soron.
A módosítás kapcsán elszámolt tranzakciós költségek és díjak a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét módosítják, amennyiben a szerződésmódosítás nem eredményez kivezetést.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben történő beszámítására és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon történő megjelenítésére abban az esetben kerül sor, amennyiben jogilag érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek egymással szemben történő beszámítására, és szándék van a nettó alapon történő rendezésre, vagy arra, hogy egyidejűleg történjen meg az eszköz realizálása és a kötelezettség rendezése.
Pénzügyi lízingnek minősülnek azok a szerződések, ahol az adott eszköz tulajdonjogával kapcsolatos lényegileg valamennyi kockázat és haszon átadásra kerül a másik fél számára, de a tulajdonjog nem feltétlenül száll át. A Csoport lízingbe adóként a pénzügyi lízing keretében lízingbe adott eszközöket követelésként jeleníti meg a pénzügyihelyzet-kimutatásban (a bankokkal, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések között) a lízingben lévő nettó befektetéssel megegyező összegben. A Csoport a nettó lízingbefektetésből származó pénzügyi bevételeket állandó időszakonkénti megtérülési ráta alkalmazásával mutatja ki. Az elszámolási időszakra vonatkozó lízingfizetéseket a bruttó lízingbefektetéssel szemben kell figyelembe venni, csökkentve ezáltal mind a tőke összegét, mind pedig a nem realizált pénzügyi bevételt.
Minden egyéb lízinget operatív lízingként sorolnak be. Lízingbe adóként a Csoport az operatív lízingbe adott eszközöket az „Ingatlanok, gépek, berendezések” között mutatja ki, és ennek megfelelően számolja el. Értékvesztés miatti veszteséget olyan mértékben számolnak el, amilyen mértékben a maradványérték nem térül meg teljesen és ezáltal a berendezés könyv szerinti értéke értékvesztett.
A betétek, a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek alkotják a Csoport adósságfinanszírozási forrásait.
A betétek, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken, majd a későbbiekben amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával történik.
A Csoport céltartalékot mutat ki, ha múltbeli események következtében meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni. A céltartalékok meghatározása a várható jövőbeli cash-flow-k diszkontálásával történik, a pénz időértékére és adott esetben a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával.
A függő kötelezettségek, amelyek hitelkereteket és bizonyos kibocsátott garanciákat foglalnak magukban, múltbeli események nyomán felmerülő lehetséges kötelmek, amelyeknek meglétét csak egy vagy több bizonytalan, a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése igazolja majd.
A kiáramlások várható ütemezése a Csoport által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ, ami a hitelkeretek és garanciák esetén a lejáratáig bármikor, míg a peres kötelezettségek esetén a perzárást követően várható.
A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek alapján a Csoport meghatározott kifizetéseket köteles teljesíteni a garancia kedvezményezettje felé olyan veszteség kapcsán, amit a kedvezményezett amiatt szenved el, hogy egy bizonyos adós nem teljesíti határidőre egy adósságinstrumentum feltételei alapján fennálló fizetési kötelezettségét.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A pénzügyi garancia kötelezettségek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, majd a kezdeti valós értéket amortizálják a pénzügyi garancia futamideje alatt. A garanciakötelezettség ezt követően az IFRS9 előírásaival összhangban várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék összege és az IFRS15 alapelveivel összhangban elszámolt kumulált bevétellel csökkentett bekerüléskori érték közül a magasabb értéken kerül kimutatásra. A pénzügyi garanciák a céltartalékok között kerülnek kimutatásra.
További részletek a (41) Függő és jövőbeni kötelezettségek kiegészítő megjegyzésben találhatók.
A Csoport pénzügyi instrumentumainak kamatbevétele az effektív kamatláb módszer alkalmazásával az eredménykimutatás „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” során, a Magyar Nemzeti Banknál lévő látra szóló követelésekhez, illetve a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív kamat az „Egyéb kamatbevétel” soron, a pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamat és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív kamat a „Kamatráfordítások” soron kerül kimutatásra. Ez alól képeznek kivételt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési könyvben tartott és kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok, valamint a kockázatkezelési célra megjelölt származékos termékek, amelyek kamatbevétele az „Egyéb kamatbevétel”, kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron kerül megjelenítésre. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevétele szintén az „Egyéb kamatbevétel” soron, míg az eredménnyel szemben valós értéken értékelt betétek kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron jelenik meg. A derivatívák esetén a kamatok leválasztásra kerülnek a valós érték változásairól, így a kamateredmény már csak realizált és nem realizált kamateredményt tartalmaz a derivatívákat illetően.
Az effektív kamatláb módszer a pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értékének kiszámítására, és a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszakra való felosztására használt módszer.
Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti vagy adott esetben ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket és pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb meghatározása a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor történik, és a későbbiekben a változó kamatozású instrumentumoknál az átárazódáskor kerül felülvizsgálatra. Az effektív kamatláb számításánál a Csoport úgy készít becslést a jövőbeli cash-flow-kra, hogy figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételét. Az effektív kamatszámítás tartalmaz a szerződő felek közötti minden olyan kapott vagy fizetett összeget, amely szerves része az effektív kamatlábnak, beleértve a tranzakciós költségeket és minden más prémiumot és diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségeket tartalmaznak, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez, illetve kibocsátásához kapcsolódnak.
A kamatbevétel összegének kiszámítása
A nem értékvesztett (Stage 1 és Stage 2) pénzügyi eszközök utáni kamatot a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékre történő alkalmazásával számítja ki a Csoport. Értékvesztett (de nem POCI) pénzügyi eszközök esetén a kamatbevételt a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére (nettó könyv szerinti értékére) való alkalmazásával számítja ki a Csoport. Amennyiben e pénzügyi eszközök visszakerülnek a nem értékvesztett kategóriákba (Stage 1 és Stage 2), a kamatelszámolás alapja ismét a bruttó könyv szerinti érték lesz. POCI pénzügyi eszközök esetén az eszköz könyvekből való kivezetéséig a kamatbevételt úgy számítja ki a Csoport, hogy a hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatlábat az amortizált bekerülési értékre (nettó könyv szerinti értékre) alkalmazza.
A díj- és jutalékeredmény között kerül kimutatásra minden realizált és elhatárolt díj- és jutalékeredmény, kivéve azokat a díjakat és jutalékokat, amelyeket a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor a Csoport figyelembe vett, illetve azokat, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak.
Fizetési szolgáltatások díjai és bankkártyadíjak
Fizetési szolgáltatások díjai
A Csoport számos számlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A számlavezetés keretében további kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, mint például átutalási, beszedési, állandó megbízási tranzakciók kezdeményezése, internet banki szolgáltatás igénybevétele, számlainformációk megadása, továbbítása.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Azon díjak esetében, amelyeknél a Csoport folyamatos szolgáltatást nyújt, a díjak havonta kerülnek utólagosan elszámolásra. A felszámított díjak jellemzően fix havi díjak, melyek ügyfélcsoportonként, valamint számlacsomagonként kerültek meghatározásra.
A tranzakciós díjakat a Csoport jellemzően a tranzakció pénzmozgásával egyidőben, vagy utólag, havonta számolja el. Ezen díjak jellemzően a tranzakciótól függően, százalékos mértékben kerülnek meghatározásra. A tranzakcióhoz kapcsolódó eseti díjakat jellemzően a szolgáltatás igénybevételének időpontjában szedi be a Csoport. Ezek a díjak lehetnek fix összegű vagy %-os mértékben meghatározott díjak.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó díjak, jutalékok
A Csoport szolgáltatásai között szerepelnek az ügyfelei részére történő bankkártya-kibocsátás és egyéb kapcsolódó tevékenységek. Ennek során többféle jutalékbevétel realizálódik díj- és jutalékeredmény fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó sorain, melyek alapvetően a kibocsátással összefüggésben, valamint a kártyatranzakciók alapján kerülnek meghatározásra.
Jellemző díjbevétel az éves kártyahasználati díj, mely mértéke a bankkártya típusától függően változik. Az éves díjak jellemzően előre kerülnek beterhelésre.
A folyamatosan nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt kerülnek elszámolásra. A kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó tranzakció alapú díjak vagy a tranzakció létrejöttekor, vagy utólag, havi rendszerességgel kerülnek elszámolásra. Jellemzően a tranzakcióhoz kapcsolódó díjak a következők lehetnek: ATM készpénzfelvételi, valamint befizetési díj, kereskedői jutalék. Eseti díj lehet a kártyazárlati díj, kártya pótlási díj, melyek jellemzően fix összegű díjkategóriába esnek.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Devizakonverziós és egyéb ügyletek marzsa
A Csoport ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír-ügyleteibe mintegy tranzakciós díjként marzsot épít be. Bár alapvetően ezen marzsok a tranzakció végrehajtásakor árfolyameredményként könyvelődnek le, a Csoport ezeket havonta átvezeti a jutalékbevételei közé. Ilyen marzsok kerülhetnek elszámolásra a különböző csatornákon (Direktnet, Electra, fiók) beadott azonnali és határidős utalási, átváltási, bankkártyás, értékpapír-kereskedési tranzakciók kapcsán.
Kiszervezett valutaváltási tevékenység díjai
Magyarországon valutaváltási tevékenységet csak hitelintézet végezhet. A Csoport az ügyfelei részére ezt valutaváltó ügynökökön keresztül (is) végzi. Tekintettel, arra, hogy ha ezt a tevékenységet közvetlenül maga végezné, a Csoportnak különféle kiadásai keletkeznének, ezért a valutaváltási tevékenység során keletkező eredmény bruttó módon kerül kimutatásra: a díjbevételek között megjelennek az ügyfelek váltásai kapcsán felszámított tranzakciókba épített, illetve a valutaváltó ügynöktől beszedett egyéb díjak, míg a díjráfordítások között a valutaváltó ügynök részére jóváírt valutaváltási üzlet eredménye. A díjak elszámolása jellemzően havonta történik.
Értékpapír-kibocsátási és transzfermegbízási díjak
A Csoport befektetési szolgáltatás keretében értékpapír-számlavezetést biztosít ügyfelei számára. Az értékpapír-számlavezetésért és kapcsolódó szolgáltatásokért díjakat számol fel. Az értékpapaír-számlavezetési díj jellemzően az adott időszakban a számlán kezelt értékpapír állomány %-os mértékében kerül meghatározásra. Elszámolása negyedévente, évente, a vonatkozási időszakon belül utólag történik.
A Csoport ügyfeleinek értékpapír-tranzakcióihoz kapcsolódhatnak további díjak, jutalékok, melyek az ügylet %-os mértékében kerülnek meghatározásra. Ezek a díjak jellemzően a tranzakció lebonyolításához kapcsolódóan, illetve a tárgyhónapban kerülnek számvitelileg elszámolásra.
Alapkezelői tevékenység díj és jutalékbevételei
A Csoport befektetési szolgáltatással kapcsolatos bevételei között kerülnek megjelenítésre az alapkezelői tevékenységhez kapcsolódó díjak és jutalékok, valamint pénztáraknak, biztosítóknak nyújtott portfóliókezelési tevékenységből eredő bevételek. Ezen tevékenységek folyamatosan nyújtott szolgáltatásnak minősülnek, melyek díjai jellemzően havonta kerülnek elszámolásra a kezelt portfólió méretétől függő mértékben.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Biztosítási díjak
A Csoport ügyfelei részére biztosítási szolgáltatást közvetít. Az ügyfelektől beszedett díjakat a Csoport továbbutalja a biztosítótársaságok felé. Amennyiben ezen díjak hiteltermékekhez kapcsolódnak, a díjak nettó módon a kamatbevételek között kerülnek kimutatásra. Nem hiteltermékek díjai a jutalékok között kerülnek elszámolásra. A díj- és jutalékbevételek ügynöki szolgáltatásai között bruttón kerül kimutatásra a biztosítási szolgáltatás közvetítéséért felszámított díj is.
Folyamatosan nyújtott szolgáltatás révén a díjak jellemzően havonta kerülnek elszámolásra.
A letétkezelés, vállalati pénzügyek, vagyonkezelés és egyéb bevételek között a még nem említett pénzügyi jutalékok és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos tételek kerülnek megjelenítésre. Ezekben az esetekben is gyakorlat a folyamatosan nyújtott szolgáltatások (például letétkezelési, hitelfedezet-védelmi díjak, széfdíjak) tekintetében a vonatkozási időszakban, jellemzően havonta utólag történő számviteli elszámolás. Az eseti díjak, jutalékok adott időszakban, jellemzően a szolgáltatásnyújtás időpontjában kerülnek elszámolásra (például tanácsadás vállalati ügyfelek részére, információbiztosítás, egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek).
A Csoport díj- és jutalékbevételeket eredményező lényeges szolgáltatásait a (8) Nettó jutalék- és díjbevétel pont tartalmazza.
Nem hitelintézeti szolgáltatáshoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételek
A Csoport a 2022. december 31-i nyitott teljesítési kötelmek értékét nem teszi közzé, mivel az ügyfelekkel kötött szerződések általában olyan határozott időtartamúak, ami egy évnél rövidebb, olyan nyílt futamidejűek, amik egy évnél rövidebb felmondási idővel rendelkeznek, vagy olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a Bank számára, hogy abban az összegben számoljon el bevételt, amit jogosult kiszámlázni.
A díjak összegszerűen a (12) Egyéb működési bevételek és ráfordítások kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
A „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” sor a kereskedési célú, valamint a fedezeti elszámolás nélküli kockázatkezelési céllal tartott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó nyereséget és veszteséget tartalmazza és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást, kamatot, osztalékot és árfolyamkülönbözetet.
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog létrejön. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ez rendszerint az osztalék jóváhagyásának a napja.
A Csoport alkalmazza az IAS 19 munkavállalói juttatások standard előírásait. Munkavállalói juttatásoknak minősülnek azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállaló által nyújtott szolgálatért cserébe keletkeznek.
Rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak a 12 hónapon belül kifizetendő bérek, fizetések és kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, a rövid távú fizetett távollétek, jutalmak, bónuszok, valamint a nem pénzben nyújtott juttatások.
Hosszú távú juttatások közé tartoznak a 12 hónapon túl kifizetésre kerülő egyéb jutalmak, juttatások.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé az öregkori nyugdíjak fedezetét meghatározó nyugdíjjárulékok tartoznak, melyek folyamatos befizetést előíró állami nyugdíjprogramon alapulnak.
A munkavállalói juttatásokat a Csoport a „Személyi jellegű ráfordítások” között számolja el, a standardhoz kapcsolódó lényeges tételeket a (15) Személyi jellegű ráfordítások megjegyzés tartalmazza.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után fizetendő adó a mérleg fordulónapján hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása. A Csoport a nyereségadók közé sorolja a magyar adótörvények által meghatározott társasági adót, helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot.
A halasztott adó meghatározása a mérlegmódszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéke és az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó számítása azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek a mérlegfordulónapig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre azok visszafordulásakor.
Halasztott adókövetelés csak a jövőben várhatóan rendelkezésre álló adóköteles eredmény mértékéig számolható el, amellyel szemben a követelés felhasználható lesz. A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk és csökkentjük azt, ha a kapcsolódó adóelőny realizálása már nem valószínű.
A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha ugyanabban az adóbevallási csoportban merülnek fel és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint a nettósítás jogilag megengedett.
A közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára elszámolt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára számolják el, és a későbbiekben az eredményben jelenítik meg, amikor a halmozott valósérték-nyereséget vagy - veszteséget megjelenítik az eredményben.
A Csoport az általa kibocsátott olyan kötvényeket (Additional Tier 1 Capital, kiegészítő alapvető tőke), melyek az IAS 32.16. bekezdésben leírtaknak megfelelően nem eredményeznek jogot fix vagy meghatározható számú pénzegység átvételére, vagy kötelmet annak átadására, tőkeinstrumentumként jeleníti meg a pénzügyi kimutatásaiban.
Amennyiben ezek a kötvények külföldi pénznemben kerülnek kibocsátásra, nem monetáris tétel lévén az IAS 21.23 b) pontja alapján azon az átváltási árfolyamon kell átszámítani funkcionális pénznemre, amely a bekerülési ügylet időpontjában érvényben volt (historikus árfolyam).
Az állami támogatások alatt az állam (kormányzat és annak szervei) által – különféle feltételek ellenében átadott/nyújtott olyan konkrét erőforrásokat értjük, amelyek a Csoport működési tevékenységéhez kapcsolódnak. Ezeknek több típusa lehet, így: eszközökhöz kapcsolódó támogatások, jövedelemhez kapcsolódó támogatások, elengedhető kölcsönök és kedvező kamatozású hitelek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az állami támogatásokat a Csoport csak akkor mutatja ki állami támogatásként, ha kellő bizonyosság van arra, hogy a Csoport eleget tesz a támogatáshoz kapcsolódó feltételeknek és hogy a támogatást meg fogja kapni.
Az állami támogatások kezdeti megjelenítése az IAS 20 standard alapján valós értéken történik. A jövedelmi megközelítés értelmében a Csoport ezeket az eredménnyel szemben számolja el azokban az időszakokban, amikor a kapcsolódó – kompenzálandó – költségeket/ráfordításokat elszámolja.
Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást a Csoport a bruttó elszámolás módszerével élve halasztott bevételként mutatja ki, és az eszköz élettartama alatt arányosan oldja fel az eredménnyel szemben, mintegy csökkentve így az adott időszak értékcsökkenési költségeit.
Az alábbi az IASB által közzétett és az EU által elfogadott módosított standardok léptek hatályba a jelen beszámolási időszaktól:
· IFRS 3 „Üzleti kombinációk” módosításai – Hivatkozás a keretelvekre – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” módosításai – Bevételek a rendeltetésszerű használat előtt – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
IAS 37 „Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” módosításai – Hátrányos szerződések – Szerződés teljesítésének a költségei – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· Különféle standardok módosításai, „Az IFRS-ek továbbfejlesztései (2018-2020-as ciklus)” – az éves IFRS (IFRS 1, IFRS 9, IFRS 16 és IAS 41) továbbfejlesztési projekt elsősorban az inkonzisztenciák kiszűrésére és a szövegezés pontosítására irányul – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (Az IFRS 1, IFRS 9 és IAS 41 módosításai 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban lépnek hatályba. Az IFRS 16 módosítása egy illusztratív példára vonatkozik, így nincs hatályba lépési dátuma.)
A fenti standardok módosítása nem volt jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok
Jelen pénzügyi kimutatások elfogadásakor az alábbi IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardmódosítások még nem léptek hatályba:
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott új és módosított standardok
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjáig:
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása – a hatályba lépés dátuma változott, Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Lízingkötelezettség eladási és visszlízing ügylet esetén (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 14 „Szabályozói elhatárolások” (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot
· IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban)
A Csoport úgy véli, hogy az új standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.
Az MNB az alapkamatot az év eleji 2,4%-ról 2022.09.28-ig több lépésben 13%-ra növelte.
A forint jelentős leértékelődésének hatására 2022.10.14-én az MNB bejelentette, hogy az egynapos betéti gyorstender bevezetésével az irányadó kamatot 18%-ra emeli, ami 500 bázispontos azonnali kamatemelést jelentett. Az egynapos fedezett hitel kamata 25%-ra nőtt. Az egyhetes fedezett hiteleszköz felfüggesztésre került. Az alapkamat 13% maradt. A jegybank továbbá vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt.
Az MNB 2022. októberben új betéti eszközt vezetett be. Az eszköz célja a likviditás tartós, egyhetesnél hosszabb lekötése annak érdekében, hogy a sterilizációs állomány átlagos futamidejének hosszabbodásán keresztül a rövid hozamok ingadozása mérséklődjön, ami erősíti a monetáris transzmissziót. A betéti eszköz legfeljebb 6 hónapos futamidejű, az MNB hiteloldali műveletei vonatkozásában elfogadható fedezetnek minősül.
Extraprofit adó
A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban „Htv.”) szerinti nettó árbevételük alapján szükséges 2022 és 2023 év során extraprofit adót fizetniük. A különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A 2022. adóévre vonatkozó adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig), a 2023. adóévre vonatkozó különadót pedig három egyenlő részletben (2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig) kell megmegfizeti. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fizetési moratórium időtartama alatt lejáró szerződések meghosszabbodnak. A fizetési moratóriumra való tekintettel a Csoport leállította a moratórium hatálya alá tartozó szerződések esetében a törlesztőrészletek, illetve az esedékessé vált kamatok és díjak beszedését. Ezen ügyleteknél a tőke-, kamat-, és díjfizetési kötelezettség elhalasztásra kerül a moratórium utáni időszakra, és azokat majd a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidőt oly módon kell meghosszabbítani, hogy a fizetési moratórium lejártát követően esedékessé váló törlesztőrészlet ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza (moratórium 3)
2021-ben a Kormány a fizetési moratóriumot meghosszabbította meghatározott társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások számára 2022.06.30-ig (536/2021. (IX.15.) Korm. rendelet). 2021.11.01-től a moratóriumot csak azok vehetik igénybe, akik 2021.09.30-án aktuálisan élnek a moratórium lehetőségével és 2021.10.01. és 2021.10.31. között a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon nyilatkoznak arról, hogy továbbra is (2021.11.01-től) élni kívánnak a moratóriummal és megfelelnek a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételeknek. A jogosultság pontos feltételeit a 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a határozza meg. A 216/2022. (VI.17.) Korm. rendelet 2022.07.31-ig meghosszabbította a moratóriumnak ezt a szakaszát.
Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza (moratórium 4)
A kormány a 216/2022. (VI.17.) Korm. rendelettel meghosszabbította a hitelmoratórium határidejét 2022. december 31-ig. 2022. augusztus 1-től azok az ügyfelek maradtak moratóriumban, akik 2022. július végén is moratóriumban voltak és 2022. július 31-ig, a jogszabályban meghatározott nyilatkozatban kérték a moratórium meghosszabbítását.
Agrármoratórium (2022.09.01-től 2023.12.31-ig)
A 2022. évi aszály miatt a 23/2022. (VIII.8.) Kormányrendelet 2022. szeptember 1-től 2023. december 31-ig fizetési moratóriumot biztosít a mezőgazdasági vállalkozók (agrárvállalkozások, egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők) részére. A fizetési moratórium a 2022. augusztus 31. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik.
2021. december 24-én megjelent a 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet, ami rögzíti a lakossági hitelek kamatát (kamatstop).
A rendelet azokra a változó kamatozású, lakossági jelzálog-fedezetű hitelszerződésekre vonatkozik, amelyek referencia-kamatlábhoz (BUBOR) árazottak, 3 évesnél rövidebb, jellemzően 3 vagy 6 hónapos kamatperiódussal. Ha egy ilyen típusú hitel moratóriumban van, akkor is vonatkozik rá a kamatmaximalizálás.
A kormányrendelet értelmében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig
· a rendelet hatálybalépését követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, illetve
· a rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.
A Csoport az elengedett kamat összegével nem növelheti meg sem a tőketartozását, sem a kamattartozását az érintett adósoknak. A Csoport 2022.01.01-én (vagy, amennyiben az adott kamatperiódusra vonatkozó referenciakamat kedvezőbb, mint a fenti referenciakamat maximum, akkor azon a napon, amikor az esedékes kamatforduló elérkezik) a rendeletben rögzített referenciakamat alapul vételével, változatlan szerződéses kamatfelár alkalmazása mellett beállítja a jogszabályban meghatározott maximális kamatot az érintett hitelszerződésen.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel 2022.12.31-ig, majd a 390/2022. (X.14.) Kormányrendelettel 2023.06.30-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát, illetve 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is kiterjesztette.
KKV kamatstop (2022.11.15-től 2023.06.30-ig)
A Kormány a 415/2022. (X. 26.) Kormányrendelettel kamatstopot vezetett be a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A kamatstop a 2022. október 28. előtt kötött, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású és forint alapú hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ügyletek kamatozásának alapjául szolgáló referencia-kamatláb 2022. november 15-e és 2023. június 30-a között nem lehet magasabb a 2022. június 28-án érvényes kamatlábnál.
Kamatstop a bankbetétekre (2023.03.31-ig)
A Kormány a 471/2022. (XI. 21.) Kormányrendelettel maximalizálja az intézményi befektetők és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteinek kamatát. A hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. A rendeletet az intézményi befektetők betéteire és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteire kell alkalmazni.
Hitelprogramok
A járvány miatt bevezetett hitelprogramokat a (6.2) Hitelkockázat fejezet Hitelportfólióra vonatkozó információk részében ismertetjük.
MNB körlevelek IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről (utoljára módosítva 2021.11.25) és a bankoknak a fizetési moratóriumban lévő hitelek minősítéséről (utoljára módosítva 2022.09.05-én)
2021 során az MNB többször módosította a korábban kiadott vezetői körlevelét az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről. 2022 során ez a körlevél csak az előretekintő információkra vonatkozó iránymutatásul szolgáló makró paraméterek frissítése tekintetében változott. A moratóriumban lévő hitelek minősítéséről szóló körlevelét az MNB 2022-ben kiegészítette a moratóriumban 4-ben és az agrármoratóriumban lévő hitelek kezelésére vonatkozó elvárásokkal.
A Vezetői körlevélben foglaltnak való megfelelést a Csoport az alábbiak szerint értékeli.
Vállalati szegmens
A Csoport a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriuma belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja Stage 2-es kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Csoport elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Csoport nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Csoport minden esetben lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén Stage 2-be az ügyfelet.
A Csoport a fentiek szerint azonosított pénzügyi nehézség és moratórium 2 részvétel esetén értékvesztés-tesztet (IFRS 9 standard szerinti értékvesztettséget vizsgáló teszt) is végez az esetleges várható nemfizetés megállapítása céljából.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult moratórium 4-be történő belépéskor a Csoport minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta. A defaultvizsgálat az értékvesztés-teszt elvégzésével teljesült ezen ügyfelek esetében.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Azon kockázatok fedezetére, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő információs bázis a hitelkockázat növekedés értékelésére, illetőleg a modellek újrakalibrálására, azonban a hitelkockázat jelentős
növekedése valószínűsíthető, a Bank management overlay értékvesztést számolt el első ízben 2020-ban, negyedéves felülvizsgálat és értékkiigazítás mellett 2021 és 2022 során.
Lakossági szegmens
A 2021.01.21-én megjelent MNB vezetői körlevélben foglaltak alapján a lakossági szegmensben a Csoport feltételezi, hogy a több, mint 9 hónapja moratórium hatálya alatt lévő ügyfeleknek pénzügyi nehézségei vannak, vagy várhatóan lesznek, ezért Stage 2-be sorolta őket. A moratórium 3 és moratórium 4-re már nem jogosult ügyfeleket a moratóriumból való kilépés után is további 6 hónapig Stage 2-nek minősítette. Ezen kívül a Csoport a moratórium 3 és moratórium 4 induláskakor a belépett ügyfelek esetében is vizsgálta az érintett kitettségek nemteljesítő kitettségként történő besorolásának késedelmes napszámon kívüli más, a CRR 178. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott („unlikely to pay”) feltételek bekövetkezése miatti szükségességét, különös tekintettel arra az esetre, ha az ügyfeleknek megrendült anyagi helyzete munkahelyelvesztések okán. Azokban az esetekben amikor a Csoport számára nem állt rendelkezésre megfelelő információ a hitelkockázat növekedés értékelésére, a kockázatok fedezetére a Csoport management overlay értékvesztést számolt el a moratórium 3-ban és moratórium 4-ben résztvevő ügyletek esetén is, amit rendszeres negyedéves felülvizsgálat követett.
A Csoport ügyfelekkel való együttműködése a rendkívüli helyzet ellenére továbbra is zavartalan, a kapcsolattartás folyamatosan biztosított.
A referencia-kamatlábak reformja
A Csoportnak jelentős kitettsége van bizonyos bankközi referenciakamatokban, melyek érintettek a reformban.
A legfőbb kockázatok, amiknek a Csoport az IBOR-reform következtében ki van téve működési kockázatok: például a hitelszerződések újratárgyalása kétoldalú tárgyalások során, a szerződések aktualizálása, az IBOR hozamgörbéket használó rendszerek frissítése, a működési kontrollok felülvizsgálata a reform kapcsán, felügyeleti kockázatok. A pénzügyi kockázatok elsődlegesen a kamatkockázathoz kapcsolódnak.
A Csoport projektet indított az alternatív hozamokra való átállás lebonyolítására. Az átállás az RBI módszertana alapján történik, de két fázisban zajlik:
· 2021-ben a GBP, CHF, EUR, JPY LIBOR reformja,
· 2022-ben az overnight, 1 havi, 3 havi USD LIBOR reformja.
Az első szakaszban a vállalatok, pénzügyi intézmények, magánszemélyek voltak érintettek az átállásban (lakossági ügyfelekkel szemben nem volt érintett kitettség). Az árazási módszertanról közös döntés születetett az érintett üzleti területeken, de később módosításokra volt szükség az eltérő termékek és ügyféligények miatt.
Az érintett portfólióban alkalmazott új referenciahozamok az alábbiak:
· EONIA -> €STR (Euro Short-Term Rate)
· GBP LIBOR -> SONIA (Sterling Overnight Index Average), egynapos sterling indexátlag
· CHF LIBOR -> SARON (Swiss Average Rate Overnight), svájci átlagos egynapos kamatláb
· USD LIBOR -> SOFR (Secured Overnight Financing Rate), fedezett egynapos finanszírozási ráta
· JPY LIBOR -> TONAR (Tokyo Overnight Average Rate), tokiói átlagos egynapos kamatláb
Az ügyleteknél a Csoport 5 napos visszatekintési periódust alkalmazott, de credit adjustment spreadet nem vett figyelembe. A LIBOR ügyleteket az EU szabályozástól eltérően kezelte a Csoport. A Csoport a számlák esetében sem a visszatekintési periódust, sem a credit adjustment spreadet nem alkalmazta (néhány pénzügyi intézményt kivéve). Helyettesítő záradékot („fallback clause”) nem használt a Csoport, de néhány szerződést kétoldalúan módosított.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport az ügyfeleket levélben vagy internetbankon keresztül értesítette,
Az overnight, 1 havi és 3 havi LIBOR átállásnál az overnight SOFR-t alkalmazta a Csoport meglévő ügyfeles ügyletek esetén. A meglévő, USD LIBOR-ral szemben kötött kamatcsere ügyletek esetében 2023.06.30 után életbe lépő helyettesítő záradék szerint SOFR plusz felár alapján kerül meghatározásra a változó láb kamata.
Anyabanki döntés értelmében a Csoport 2022 második felétől kezdődően új változó kamatozású USD ügyletet (hitel, betét, derivatív egyaránt) már csak SOFR, illetve Term SOFR bázison köthet.
A Csoport úgy ítéli meg, hogy egy szerződés abban az esetben nem árazódott át alternatív referenciakamatra, ha szerződéses kamatláb továbbra is egy olyan referenciakamathoz van árazva, ami az IBOR reformban érintett, abban az esetben is, ha tartalmaz egy helyettesítő záradékot („fallback clause”) a meglévő IBOR referenciakamat megszűnése esetére.
A Csoport kamat-, devizaárfolyam-, hitel- és likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elveit a felsőbb vezetés és az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
A kockázatkezelés az üzleti területektől teljesen függetlenül működik. A nem sztenderd termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek esetében a Hitelkockázati Főosztály (CRM - Credit Risk Management Department), a sztenderd termékeket igénybe vevő ügyfelek esetében a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály (RRM - Retail Risk Management Department) látja el a hitelkockázat-kezelést. Az egyedi hitelkockázat-elemzés, -minősítés, -bírálat és -monitoring a Hitelkockázati Főosztály feladata; a portfóliószintű hitelkockázat-mérést, a piaci (kamat-, árfolyam-, likviditási-) és működési kockázatok elemzését az Integrált Kockázatelemzési Főosztály (IRD – Integrated Risk Department) végzi.
A Csoport az alábbi kockázatoknak van kitéve:
i. Hitelkockázat
ii. Piaci kockázat
iii. Likviditási kockázat
iv. Működési kockázat
v. Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Ez a kiegészítő megjegyzés bemutatja a Csoport fenti kockázatokkal szembeni kitettségét, a kockázatok mérésére és kezelésére vonatkozó céljait, politikáját és folyamatait, továbbá tőkemenedzsmentjét.
A hitelkockázat egy ügyfél vagy partner szerződéses kötelmének a nemteljesítéséből fakadó pénzügyi veszteség kockázatát jelenti. Elsősorban a Csoport hitelezési, kereskedelem-finanszírozási és lízingtevékenységéből merül fel, de egyes mérlegen kívüli termékekből (például garancia) vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközökből is eredhet.
A hitelkockázat kezelése
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Csoport vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Csoport Hitelpolitikai Irányelvei (Credit Policy) keretein belül.
A Csoport elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének előre látható cash-flow-i biztosítják a hitel visszafizetését. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a biztosíték értéke, vagy a finanszírozott projektek jövőbeli bevétele, egy portfólió megtérülési aránya, illetve ezek kombinációja. A hiteldöntések ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, nem pénzügyi jellemzői és kilátásai, továbbá a biztosíték alapján születnek.
A hitelkockázat elsősorban a lakossági és vállalati ügyfelekkel, bankokkal és önkormányzati hitelfelvevőkkel folytatott banki tevékenységgel kapcsolatos nemteljesítési kockázatból ered. A nemteljesítési kockázat annak a kockázata, hogy az ügyfél nem lesz képes a szerződés szerinti pénzügyi kötelmeit teljesíteni. Hitelkockázat eredhet azonban migrációs kockázatból, a hitelezők koncentrálódásából, hitelkockázat-mérséklési technikákból és országkockázatból is.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A hitelkockázat a legfőbb kockázati tényező a Csoporton belül, amit a belső és jogszabályi tőkekövetelmények is jeleznek. Így a Csoport egyedi és portfólió alapon is elemzi és figyelemmel kíséri a hitelkockázatot. A hitelkockázat-kezelés és a hitelezési döntések a vonatkozó hitelkockázati politikán, hitelkockázati kézikönyveken, valamint az e célból kifejlesztett eszközökön és folyamatokon alapulnak.
A belső hitelkockázat-ellenőrző rendszer különféle típusú monitoring-intézkedéseket foglal magában, amelyek szorosan beépültek az ügyfél hitelkérelmével kezdődő, a Csoport jóváhagyásán keresztül a hitel törlesztéséig vezető munkafolyamatba.
A hitelkockázatból eredő veszteségek elszámolása egyedi értékvesztés és csoportos értékvesztés képzésével történik. Az utóbbi esetben az értékvesztés azonos kockázati profillal rendelkező hitelekből álló portfóliók esetében kerül elszámolásra. A lakossági üzletágban az értékvesztés képzése egyes termékportfóliók szerint történik.
Az ügyfelekkel és bankokkal szembeni követelésekkel kapcsolatos hitelkockázat kapcsán az értékvesztés elszámolása a várható veszteség összegében, a csoportszintű standardok alapján történik. Értékvesztés miatti veszteséget akkor kell elszámolni, ha a várhatóan visszafizetésre kerülő tőke- és kamatösszegek diszkontált értéke - a biztosítékok figyelembevételével - nem éri el a hitel könyv szerinti értékét. A portfólió alapú értékvesztés számítása olyan értékelési modell alapján történik, amely a múltbeli veszteségtapasztalat alapján és a gazdasági környezetet is figyelembe véve, jövőbeli gazdasági feltételekre vonatkozó előrejelzések figyelembevételével becslést ad az adott portfóliót alkotó hitelekkel kapcsolatos várható jövőbeni cash-flow-kra.
A Csoport végez integrált céltartalék- és értékvesztés-, tőkekövetelmény-, adózás utáni eredmény előrejelzéseket és stresszteszteket. A makrogazdasági környezetre vonatkozó várakozások alapján statisztikai modellek segítségével felmérjük a nemteljesítési arányokat és ezek fenti mennyiségekre gyakorolt hatását. Az előrejelzés és a stressz szcenáriók időtávja 3 év, valamint vizsgáljuk az első és második pilléres tőkemegfelelést mind a várható, mind pesszimista forgatókönyvek esetén.
A Csoport átstrukturálással, korai figyelmeztető folyamatok bevezetésével, valamint a behajtás és követeléskezelés megerősítésével reagált ügyfeleinek a pénzügyi és reálgazdasági válság okozta pénzügyi nehézségeire.
A koronavírus-járvány és a megnövekedett geopolitikai és energiapiaci kockázatok hatása az átstrukturálás és a nem teljesítés felismerésének gyakorlatára
A krízishelyzet miatti gazdasági válság hatásainak mérséklésére 2021.03.31-ig eldöntött általános állami intézkedések hatálya alatti eseményeket az EBA vonatkozó iránymutatása[1] értelmében a default vonatkozásában a következőképpen kell megítélni:
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklésére adott állami vagy állami szerv által nyújtott garancia érvényesítése nem számít default események.
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán hirdetett általános állami („public moratoria”) vagy a Csoport által meghirdetett általános fizetési moratórium („private moratoria”) nem számít fizetési nehézségnek, amennyiben az ilyen típusú programban való részvétel nem haladja meg a 9 hónapot. Ebben a vonatkozásban a Csoport által meghirdetett általános moratóriumnak az számít, amely program az ügyfelek valamely jól meghatározható csoportján belül érvényes és ezen a csoporton belül nem vizsgálja az ügyfelek pénzügyi-gazdasági nehézségeit egyedileg.
· Az előző pont szerinti moratórium hatálya alatt a fizetési késedelem nem értelmezhető, így a 90+ miatti default sem. A fizetési késedelmet a moratórium lezárultát követő új fizetési kötelezettségekhez képest kell vizsgálni.
· Az önmagukban a fentiek szerinti fizetési kötelezettség átütemezéseket a kényszerű ástrukturálások vizsgálatakor nem kell figyelembe venni.
· Amennyiben a fentiek szerinti krízis esetén a Csoport kiemelt figyelmet és monitoringot vezet be valamely ügyfelek szorosabb nyomon követésére, az nem számít automatikusan rossz pénzügyi helyzetnek, és így nem eredményez automatikusan értékvesztés-teszt kötelezettséget.
· A Csoportnak ezen ügyfelek vonatkozásában is vizsgálnia kell egyedileg a nehéz pénzügyi helyzetet, az egyéb default okok fennállását, illetve a felsorolt intézkedések hatálya alá nem tartozó szerződések és szerződésmódosítások esetén az általános szabályokat. Ez a (4.10.5) Pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.
[1] https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Szankciós előírásoknak való megfelelés
A Bank olyan szabályozásokat és eljárásokat alkalmaz, melyek biztosítják a tevékenységére vonatkozó embargóknak és pénzügyi szankcióknak való megfelelést. Továbbá a Bank megfelelő monitoring és screening eszközöket vezetett be, hogy biztosítsa valamennyi szankció betartására vonatkozó szabályoknak való megfelelést, a teljesség igénye nélkül ideértve az UN, az EU és az USA által kivetett szankciókat is.
Lakossági szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
Lakossági szegmens
A Kormány által 2020.03.19-től bevezetett törlesztési (fizetési) moratórium 2021.10.30-ig változatlan formában, majd azt követően 2022.12.31-ig szűkített feltételek alkalmazása mellett meghosszabbításra került. A Csoport rendszeresen felülvizsgálta, illetve a Moratórium igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban módosította az új hitelek kihelyezését célzó hiteldöntések során ezen ismérv figyelembevételére vonatkozó szabályrendszert. Az ún. Moratórium 3 mindössze az ügyfelek 3%-át érintette bankrendszer szinten, a Csoport lakossági ügyfélállománya tekintetében ez az arány még alacsonyabb. A Covid19 miatt kezdetben szükségessé vált hitelbírálati intézkedések fokozatosan kivezetésre kerültek a 2022 első félévéig tartó gazdasági fellendüléssel szinkronban. Az év második felére jellemző meredek inflációs hatás következményeképp az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek hiteligénylése során a Csoport óvatosabb megközelítést alkalmaz.
Mikro- és kisvállalati szegmens
Általánosságban elmondható, hogy a Covid19 kapcsán kialakult helyzetre való tekintettel a Csoport óvatosan és kellő körültekintéssel igyekezett eljárni a mikro- és a kisvállalati ügyfélkörben is. Rendszeresen áttekintette és felülvizsgálta ügyfélkörének érintettségét és igyekezett minél több és pontosabb információt gyűjteni. Ez a gyakorlat folytatódott a 2022-es évben is, az orosz-ukrán konfliktus és az ebből következő negatív gazdasági események kapcsán.
Az információk gyűjtését a hitelbírálat során a banki rendszerekben elérhető adatok mellett az alábbiakkal bővítettük:
· Mindkét szegmensben a gazdasági környezetre vonatkozó specifikus kérdésekkel kibővített kérdőívet készítettünk, melyeket a hitelelőterjesztésekhez kötelezően csatolni kell. A kérdőív a vállalkozás működésére, árbevétel prognózisra, saját tartalékok mértékére, vevő-szállító kapcsolatokra, finanszírozási igényekre koncentrál. 2022-ben a kérdőívet kibővítettük a vállalkozások energia költségeinek alakulására, az alapanyagok és készletek, valamint a munkaerő költségeire és rendelkezésre állására vonatkozó információkkal. A hitelbírálat során kiemelt figyelmet fordítunk annak vizsgálatára, hogy megnövekedett költségek milyen mértékben befolyásolják a vállalkozás eredményességét rövid- és középtávon, az ügyfelek hogyan tudnak reagálni az emelkedő költségekre, van-e lehetőségük energia megtakarítást elérő beruházásokat eszközölni, és ehhez milyen forrásokat tudnak igénybe venni.
· Mikroszegmensben, társas vállalkozások esetén a 20 millió Ft (egyes, jelen gazdasági környezetben kiemelten sérülékeny iparágakban 10 millió Ft) feletti hiteligényekhez főkönyvi kivonatot is bekérünk, hogy a cég évközi működéséről is megfelelően alátámasztott információkkal rendelkezzünk (SE szegmensben ez eddig is része volt a kockázatelemzési dokumentációnak).
A mikro- és kisvállalati portfólió teljesítményét havi rendszerességgel mérjük és értékeljük, a fenti, jelen gazdasági környezetre vonatkozó specifikus szempontokat is figyelembe véve. A monitoring eredmények alapján magas kockázatúnak ítélt ügyfelek esetében proaktívan kezdeményezzük a finanszírozás átalakítását, a rendelkezésre álló kivezető termékek igénybevételével.
Értékvesztés-képzés
A Csoport az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével 2020 novemberében a portfóliószintű management korrekciók, ún. post model adjustment alkalmazása mellett döntött. Ennek hátterében az állt, hogy a fizetési moratórium miatt befagyasztott késedelmes napszámok nem tükrözték a valós várható veszteséget a moratóriumot követő időszakra vonatkozóan. Emiatt a Csoport a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken (átstrukturált, a moratórium bevezetése előtt már 30 napos késedelemmel rendelkező, illetve, ha az ügyfél fizetése jelentősen csökkent) 100%-os PD paraméterrel kalkulálva 3.346 millió Ft addicionális értékvesztést számolt el 2020-ban, mivel ez az ügyletkör a Csoport várakozása szerint a moratóriumot követően nagy valószínűséggel default státuszba fog kerülni.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2021 novemberében a Csoport ismételten elvégezte az ügyfelek pénzügyi helyzetének elemzését a moratórium 3-ba lépő ügyfelek körében és a bizonyítottan pénzügyi nehézséggel küzdő ügyfeleket defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta. Emellett a Csoport újra alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat, mivel azon ügyfelek esetében, akik több, mint 9 hónapot töltöttek moratóriumban és
· lakossági szegmensben nem a Banknál vezetik az elsődleges folyószámlájukat, illetve
· mikrovállalati szegmensben a 25%-nál nagyobb árbevétel-csökkenést elszenvedő ügyfeleknél a Csoport megnövekedett hitelkockázatot azonosított.
Ennek keretében a Csoport 2021-ben 2.772 millió Ft addicionális értékvesztést számolt el.
2022 augusztusában a Csoport újfent megismételte a moratórium 4-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket. Mindezek mellett a Csoport a teljes lakossági moratóriumban tartózkodó ügyletekre alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat. A további addicionális értékvesztés mértéke 133 millió Ft.
Vállalati szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
A vállalati szegmensbe tartozó ügyfelek esetén a Csoport rendszeresen áttekinteti és felülvizsgálja ügyfélkörének a jelen makrogazdasági és geopolitikai kockázatok kapcsán fennálló érintettségét és igyekszik minél több és pontosabb információt gyűjteni. A portfólióscreening eredményeképpen a Csoport beazonosított különösen érzékeny ágazatokat, illetve ügyfélcsoportokat (például szállodák, vendéglátás, járműgyártás, kamatérzékeny vállalatok, árfolyamváltozásra érzékeny vállalatok), ahol részletesen és egyedileg is áttekintette a kitettségeit és az iparági kilátásokat, lehetséges forgatókönyveket. A screening azóta is rendszeresen fut a vállalati portfólió vonatkozásában.
A Csoport vállalati és projektfinanszírozási portfoliójában nincs érdemi határon átívelő finanszírozás Oroszország és Ukrajna irányában. Egy ügyfélcsoportot azonosított a Csoport, amely a magyarországi tevékenységén felül részben önálló oroszországi tevékenységet is folytat, mely utóbbi tevékenység nem finanszírozott a Csoport részéről. Az így azonosított egyetlen ügyfélcsoport felé fennálló kitettség nem éri el a vállalati kitettség 1%-át. Indirekt kockázatok nem kerültek azonosításra 2022 folyamán, de teljesen nem zárható ki esetleges továbbterjedési hatások megjelenése 2023-ban (pl. jövőbeni szankciók, ellátási láncok sérülése ld. gáz, kőolaj).
Emellett az RBI csoport 2022-ben felülvizsgálta az érvényes hitelezési politikáját és az alábbi pontok mentén módosította:
· Magas kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: meglévő ügyfelekkel az új ügyletkötés, illetve hosszabbítások különös óvatossággal kezelendőek és kivételes esetben jóváhagyhatóak, új ügyfelek akvizíciója kerülendő.
· Közepes kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: hosszabbításokra sor kerülhet, azonban új ügyletek csak akkor köthetőek, ha az érzékenységvizsgálat alapján az ügyfél árbevételének visszaesése esetén a Csoport nem számít az ügyfélminősítés jelentős romlására. Az érzékenységvizsgálat megfelelő dokumentációja a döntéshozatal során kritikus fontosságú.
· Alacsony kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: normál üzletmenet folytatása az érvényben lévő hitelezési politikával összhangban, azonban a kockázatelemzés és jóváhagyási folyamat kiemelt fókusszal kell, hogy bírjon az ügyfél potenciális Covid19-sérülékenységére nézve.
2. A Csoportnál érvényben lévő általános és finanszírozás típusa tekintetében specifikus vállalati hitelezési irányelvek felülvizsgálata és kiigazítása:
a) az általános hitelezési szabályok kiegészítése
· az RBI által kezdeményezett és a fentiekben bemutatott változtatások alkalmazása,
· az ügyfelek kockázati profilját vizsgálni kell a Covid19-sérülékenység szempontjából, mind a kereslet/kínálat volumenének mind az ellátási lánc potenciális sérülése tekintetében,
· vizsgálni kell a költségstruktúra flexibilitását, melyek a következő időszakban esedékes fix költségek,
· az ügyfél pénzügyi helyzetének elemzése során mérlegelni kell a rövid távú likviditását (képes-e fedezni a 6-9 hónapon belül keletkező kiadásait),
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
· vizsgálni kell a tulajdonosi helytállás meglétét, valószínűségét,
· amennyiben szükséges, további finanszírozás csak akkor nyújtható, ha a megnövekedett adósságszolgálat még megfelel a Csoport kockázatvállalási politikájában megtalálható eladósodottsági referenciaértékeknek és a megtérülés elsődleges forrásból biztosítható,
· ha az eladósodottsági referenciaértékek jelentősen sérülnek, akkor az PWO ügyfélstátuszt von maga után,
· a fizetési moratórium lehetőségével élő ügyfelek esetében a szerződéses futamidő hosszabbodása miatt az előterjesztésekben szereplő limitek érvényességét és összegét meg kell vizsgálni és szükség esetén kiigazítani.
b) a specifikus hitelezési szabályok kiegészítése
· tőkeáttételes tranzakciók: új MBO (management-buy-out) ill. felvásárlás/kivásárlás célú ügyletek különös körültekintéssel finanszírozhatóak,
· árfolyam-, kamat- és hitelderivatívák limitjei: a margin-call folyamatokat be kell tartani, kieső vagy csökkenő árbevétellel rendelkező ügyfelek könnyen túlfedezetté és ezáltal az alapinstrumentum változásának ismét kitetté válhatnak, ennek felmérése a limit előterjesztések szerves részét kell, hogy képezze (különösen Covid-PWO státusz esetén), a visszafizetési moratórium által érintett ügyletek kapcsán kötött kamatswapok az ügyfél és a Csoport közötti bilaterális megegyezés alapján módosítandóak,
· tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó áthidaló kölcsönök: a Csoport nem fogad be új előterjesztést,
· nem projekthez kapcsolódó, ingatlanfejlesztők számára nyújtott fedezetlen finanszírozás: a Csoport csak különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést,
· ingatlanfinanszírozás: a Csoport különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést.
3. Új ügyletekre vonatkozó előírások érvénybe léptetése:
· a Csoport kizárólag szelektív alapon, nem a 2. pontban említett Covid19 által kedvezőtlenül érintett iparágakban finanszíroz,
· a Csoport folyamatban lévő ügyek esetében is szelektív megközelítést alkalmaz (figyelemmel a potenciális vagy várt Covid19 hatásokra),
· hosszabb és jó banki múlttal rendelkező ügyfelek esetében, amennyiben kockázati profiljuk stabil, hitelösszeg emelés is jóváhagyható az átmenetileg felmerülő likviditási nehézségek áthidalása érdekében,
· más bankoknál fennálló tartozás refinanszírozása nem kizárt, azonban elsősorban alacsony kockázatú és a Covid19 által kevésbé érintett iparágak esetében jöhet szóba, figyelemmel az ügyfél hitelvisszafizető képességének Covid19 tekintetében történő alapos elemzésére.
Értékvesztés-képzés
A Csoport az értékvesztés-képzését a piaci körülmények több módon is befolyásolták. A makrogazdasági kilátások alakulása az év folyamán többször is aktualizált RBI elemzési részlegének előrejelzésein keresztül (elsősorban GDP, munkanélküliségi ráta, infláció, államkötvény-hozamok, rövidtávú kamatok, kereskedelmi ingatlanok árváltozása) közvetlenül is érintette a Stage 1 és Stage 2 értékvesztést. Sem 2021-ben, sem 2022-ben nem jelentkezett romlás az egyedi ügyletek kockázati profiljában, így értékvesztés-növekedést nem eredményezett sem a Covid19 elhúzódó hullámainak hatása, sem a környező országokban fennálló geopolitikai helyzet, illetve a hazai gazdaság lassulás.
A megemelkedett hitelkockázati profil azonosítására szolgáló (Stage 2) indikátorok is kiegészítésre kerültek a nem modellezett kockázatokat Covid szempontokat is figyelembe vevő indikátorral. Az iparági besorolás alapú post model adjustment alapján Stage 2-be kerültek átsorolásra azon ügyfelek, amelyekre a modell szignifikáns ratingromlást valószínűsít, így esetükben a várható hitelezési veszteség a teljes futamidő alatt várható veszteséget fedi le. A moratóriumba belépő ügyfelek – ha nem volt egyéb, megemelkedett hitelkockázatot jelző trigger – automatikusan nem kerültek átsorolásra Stage 2-be. Ugyanakkor, ha az ilyen ügyfél ratingje jelentősen romlott vagy, hitelkockázati státusza PWO vagy Covid-PWO volt, akkor esetükben a Stage 2 besorolás és értékvesztés-képzés került alkalmazásra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Hitelminősítés folyamata
A vállalati ügyfelek, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozással foglalkozó cégek és önkormányzati ügyfelek kockázatértékelése és ügyfélminősítése egyedi értékelésen és minősítésen alapul, rendszeres pénzügyi monitoringgal és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimiteken alapul, ügyletszinten csak egyszerű jóváhagyási metódussal.
Magánszemélyek, privátbanki ügyfelek, valamint kis- és középvállalkozások hiteltermékei esetében automatikus scorecard alapú értékelés van érvényben.
A belső ügyfélminősítési kategóriák a következők:
· Minimális kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Ez a besorolás a külsőleg legjobb minősítésű (AAA) vállalatok számára van fenntartva, valamint egyéb speciális esetekre, amelyeket minimális kockázatúnak tekintenek (például a kormányhoz kapcsolódó társaságok, külső minősítő által AAA-nak minősített OECD országok).
Lakossági portfólió: Ez a besorolás a legjobb minősítésű ügyfelek számára van fenntartva.
· Kiváló minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Minden egyéb ügyfél számára ez a legjobb elérhető minősítési kategória. A kiváló jövedelmezőségre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek. Az ebben a kategóriában szereplő vállalatoknak erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: A kiváló jövedelemre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek.
· Nagyon jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Nagyon erős jövedelmezőségre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatoknak szintén erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük és piaci helyzetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelmi helyzetre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó ügyfeleknek megnyugtató a pénzügyi helyzetük.
· Jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud. Jó a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelme és szociodemográfiai helyzete alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud.
· Átlagos minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Ésszerű mérlegszerkezet kielégítő tőkebázissal.
Lakossági portfólió: Megfelelő hitelkapacitása és szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható.
· Elfogadható minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben. Korlátozott finanszírozási rugalmasság.
Lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmi helyzet és megfelelő szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben.
· Alacsony hitelképességű:
Nem lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsony jövedelmezőséggel rendelkeznek és korlátozott a pénzügyi rugalmasságuk. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését. Üzleti fundamentumaik átlag alattiak és bizonyos helyeken gyengeségeket mutatnak.
Lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek és hitelkapacitásuk korlátozottabb. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
· Gyenge hitelképességű/átlag alatti:
Nem lakossági portfólió: Gyenge jövedelmezőségű és gyenge finanszírozási szerkezetű társaságok. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
Lakossági portfólió: Alacsony a jövedelme és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
· Kétes / magas nemteljesítési kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Nagyon gyenge jövedelmezőségű és problémás finanszírozási szerkezetű társaságok. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
Lakossági portfólió: Nagyon alacsony jövedelmezőségű és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
· Default:
Nemteljesítés. A pénzügyi kötelmeket nem tudták vagy várhatóan nem fogják tudni teljes egészében határidőre teljesíteni.
· Besorolatlan:
Nem lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségek a vállalati szektorban többségükben a társasági portfóliónak a standard megközelítés alá eső alszegmense (575/2013/EU rendelet 150 cikkelye), így definíció szerint nincsen belső ügyfélminősítésük. (pl.: peresített kötelezettség).
Lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségeket a lakossági szektorban többnyire a negatív számlaegyenlegek (külön szabály szerint 100%-os értékvesztést képez rájuk a Csoport), kódolatlan ügyletek, elhanyagolható számosságban adathiba következményeképp nem minősített ügyletek és a standard megközelítés alá eső private és babaváró hitelek jelentik, illetve a mikróvállalkozások bizonyos hitelei. Másrészről a lakossági portfólióban ugyanebbe a kategóriába sorolódnak a leányvállalatok által harmadik félnek nyújtott hitelek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
52.780 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
732.133 |
0 |
0 |
0 |
0 |
529.132 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
0 |
1.709.279 |
0 |
1.834.729 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
20.245 |
388 |
0 |
305.785 |
442.419 |
0 |
768.837 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
525 |
578 |
0 |
65 |
0 |
0 |
1.168 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.237 |
6.237 |
|
Származékos eszközök |
0 |
162.341 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
162.341 |
|
Összesen |
784.913 |
183.111 |
126.416 |
0 |
305.850 |
2.680.830 |
6.237 |
4.087.357 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 688.768 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A Hitelintézetekkel szembeni követelések és az Ügyfelekkel szembeni követelések a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
54.091 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
54.091 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
428.398 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.007.462 |
0 |
1.435.860 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
97.771 |
0 |
0 |
1.437.459 |
0 |
1.535.230 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
43.272 |
627 |
195 |
351.897 |
225.587 |
0 |
621.578 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
6.141 |
543 |
0 |
63 |
0 |
0 |
6.747 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.546 |
4.546 |
|
Származékos eszközök |
0 |
65.529 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
65.529 |
|
Összesen |
482.489 |
114.942 |
98.941 |
195 |
351.960 |
2.670.508 |
4.546 |
3.723.581 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 399.910 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatok eszközosztályonként tartalmaznak információt a pénzügyi eszközök, valamint a kihasználatlan hitelkeretek és garanciák hitelminőségéről. Azoknál a pénzügyi eszközöknél, amelyek amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltek, az egyes hitelminősítési kategória sorokban a bruttó könyv szerinti értékek szerepelnek. Azoknál az instrumentumoknál, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltek, a sorok a könyv szerinti értéket tartalmazzák. A garanciák és kihasználatlan hitelkeretek esetén az egyes hitelminősítési kategória sorokban a garantált összeg, illetve a hitelkeret összege szerepel.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
5.633 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.633 |
|
Kiváló minősítésű |
1.068.489 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.068.489 |
|
Nagyon jó minősítésű |
158.820 |
25.283 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
184.103 |
|
Jó minősítésű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Átlagos minősítésű |
1.491 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.491 |
|
Elfogadható minősítésű |
99 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
99 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
181 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
1 |
1.337 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.338 |
|
Bruttó érték |
1.234.714 |
26.620 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.334 |
|
Értékvesztés állomány |
-48 |
-21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-69 |
|
Könyv szerinti érték |
1.234.666 |
26.599 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.230 |
425 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.476 |
5.131 |
|
Kiváló minősítésű |
9.080 |
382 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.389 |
10.851 |
|
Nagyon jó minősítésű |
408.406 |
11.953 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.645 |
431.004 |
|
Jó minősítésű |
214.638 |
188.389 |
0 |
43 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.259 |
410.329 |
|
Átlagos minősítésű |
276.558 |
137.309 |
0 |
314 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.441 |
419.622 |
|
Elfogadható minősítésű |
100.564 |
155.543 |
0 |
642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.592 |
258.341 |
|
Alacsony hitelképességű |
36.982 |
87.285 |
0 |
535 |
0 |
0 |
0 |
0 |
601 |
125.403 |
|
Gyenge hitelképességű |
2.108 |
5.693 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.801 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
4.673 |
26.864 |
0 |
909 |
0 |
0 |
0 |
0 |
243 |
32.689 |
|
Default |
0 |
0 |
62.067 |
2.709 |
0 |
0 |
0 |
0 |
156 |
64.932 |
|
Besorolatlan |
32.501 |
8.450 |
1.739 |
53 |
0 |
0 |
0 |
0 |
96.648 |
139.391 |
|
Bruttó érték |
1.088.740 |
622.293 |
63.806 |
5.205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.905.494 |
|
Értékvesztés állomány |
-11.266 |
-31.416 |
-25.725 |
-2.358 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-70.765 |
|
Könyv szerinti érték |
1.077.474 |
590.877 |
38.081 |
2.847 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.834.729 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
29.223 |
0 |
0 |
0 |
388 |
29.611 |
|
Kiváló minősítésű |
33.860 |
0 |
0 |
0 |
28.377 |
0 |
0 |
0 |
100 |
62.337 |
|
Nagyon jó minősítésű |
376.920 |
0 |
0 |
0 |
223.127 |
0 |
0 |
0 |
19.702 |
619.749 |
|
Jó minősítésű |
18.811 |
0 |
0 |
0 |
15.696 |
0 |
0 |
0 |
0 |
34.507 |
|
Átlagos minősítésű |
6.636 |
1.207 |
0 |
0 |
6.904 |
0 |
0 |
0 |
88 |
14.835 |
|
Elfogadható minősítésű |
4.825 |
0 |
0 |
0 |
93 |
734 |
0 |
0 |
355 |
6.007 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
583 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
583 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.094 |
0 |
0 |
1.094 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
441.052 |
1.790 |
0 |
0 |
303.420 |
1.974 |
1.094 |
0 |
20.633 |
769.963 |
|
Értékvesztés állomány |
-372 |
-51 |
0 |
0 |
-182 |
-176 |
-345 |
0 |
0 |
-1.126 |
|
Könyv szerinti érték |
440.680 |
1.739 |
0 |
0 |
303.238 |
1.798 |
749 |
0 |
20.633 |
768.837 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.877 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.877 |
|
Kiváló minősítésű |
16.945 |
152 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
17.097 |
|
Nagyon jó minősítésű |
146.430 |
3.884 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
150.314 |
|
Jó minősítésű |
149.441 |
40.151 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.592 |
|
Átlagos minősítésű |
167.974 |
73.615 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
241.589 |
|
Elfogadható minősítésű |
61.890 |
55.765 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
117.655 |
|
Alacsony hitelképességű |
13.307 |
14.069 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
27.376 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.298 |
11.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
12.620 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
440 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
506 |
|
Default |
1 |
0 |
15.075 |
0 |
|
|
|
|
|
15.076 |
|
Besorolatlan |
9.077 |
2.554 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
11.631 |
|
Bruttó érték |
568.306 |
201.952 |
15.075 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
785.333 |
|
Könyv szerinti érték (Céltartalékok mérlegsoron) |
-1.731 |
-2.405 |
-2.101 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-6.237 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
122.919 |
122.919 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
29.391 |
29.391 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.214 |
4.214 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.053 |
4.053 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.105 |
1.105 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
585 |
585 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
73 |
73 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
162.341 |
162.341 |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
2.067 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.067 |
|
Kiváló minősítésű |
1.329.538 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.329.538 |
|
Nagyon jó minősítésű |
88.358 |
15.002 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
103.360 |
|
Jó minősítésű |
199 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199 |
|
Átlagos minősítésű |
402 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
402 |
|
Elfogadható minősítésű |
0 |
301 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
301 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Bruttó érték |
1.420.565 |
15.303 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.435.868 |
|
Értékvesztés állomány |
-6 |
-2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
|
Könyv szerinti érték |
1.420.559 |
15.301 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.435.860 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
15.181 |
4.032 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
999 |
20.212 |
|
Kiváló minősítésű |
70.294 |
6.466 |
0 |
21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.207 |
80.988 |
|
Nagyon jó minősítésű |
287.570 |
48.222 |
0 |
17 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.313 |
341.122 |
|
Jó minősítésű |
214.662 |
80.730 |
0 |
159 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.187 |
299.738 |
|
Átlagos minősítésű |
300.919 |
104.874 |
0 |
643 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.830 |
409.266 |
|
Elfogadható minősítésű |
93.807 |
48.725 |
0 |
736 |
0 |
0 |
0 |
0 |
782 |
144.050 |
|
Alacsony hitelképességű |
28.549 |
84.231 |
0 |
398 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
113.359 |
|
Gyenge hitelképességű |
3.380 |
12.196 |
0 |
174 |
0 |
0 |
0 |
0 |
45 |
15.795 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
1.223 |
6.747 |
0 |
205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
109 |
8.284 |
|
Default |
0 |
1 |
67.832 |
3.661 |
0 |
0 |
0 |
0 |
276 |
71.770 |
|
Besorolatlan |
8.728 |
868 |
2.299 |
23 |
0 |
0 |
0 |
0 |
78.842 |
90.760 |
|
Bruttó érték |
1.024.313 |
397.092 |
70.131 |
6.037 |
0 |
0 |
0 |
0 |
97.771 |
1.595.344 |
|
Értékvesztés állomány |
-3.345 |
-22.726 |
-30.879 |
-3.164 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-60.114 |
|
Könyv szerinti érték |
1.020.968 |
374.366 |
39.252 |
2.873 |
0 |
0 |
0 |
0 |
97.771 |
1.535.230 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
32.103 |
0 |
0 |
0 |
0 |
32.103 |
|
Kiváló minősítésű |
35.676 |
0 |
0 |
0 |
25.870 |
0 |
0 |
0 |
35.942 |
97.488 |
|
Nagyon jó minősítésű |
168.127 |
4.462 |
0 |
0 |
263.179 |
7.772 |
0 |
0 |
7.662 |
451.202 |
|
Jó minősítésű |
7.761 |
0 |
0 |
0 |
13.191 |
0 |
0 |
0 |
0 |
20.952 |
|
Átlagos minősítésű |
6.874 |
0 |
0 |
0 |
8.650 |
0 |
0 |
0 |
117 |
15.641 |
|
Elfogadható minősítésű |
2.873 |
0 |
0 |
0 |
1.258 |
0 |
0 |
0 |
373 |
4.504 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
221.311 |
4.462 |
0 |
0 |
344.251 |
7.772 |
0 |
0 |
44.094 |
621.890 |
|
Értékvesztés állomány |
-156 |
-30 |
0 |
0 |
-86 |
-40 |
0 |
0 |
0 |
-312 |
|
Könyv szerinti érték |
221.155 |
4.432 |
0 |
0 |
344.165 |
7.732 |
0 |
0 |
44.094 |
621.578 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
11.850 |
1.330 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
13.180 |
|
Kiváló minősítésű |
37.859 |
3.357 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
41.216 |
|
Nagyon jó minősítésű |
114.848 |
43.915 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
158.763 |
|
Jó minősítésű |
112.381 |
16.631 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
129.012 |
|
Átlagos minősítésű |
139.412 |
26.773 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
166.185 |
|
Elfogadható minősítésű |
47.475 |
16.987 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
64.462 |
|
Alacsony hitelképességű |
15.337 |
9.541 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
24.878 |
|
Gyenge hitelképességű |
372 |
3.240 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
3.612 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
1.204 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.270 |
|
Default |
0 |
0 |
15.472 |
0 |
|
|
|
|
|
15.472 |
|
Besorolatlan |
2.089 |
2.973 |
65 |
0 |
|
|
|
|
|
5.127 |
|
Bruttó érték |
481.689 |
125.951 |
15.537 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
623.177 |
|
Könyv szerinti érték (Céltartalékok mérlegsoron) |
-734 |
-998 |
-2.814 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-4.546 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
54.246 |
54.246 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
2.174 |
2.174 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
2.824 |
2.824 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
5.179 |
5.179 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
378 |
378 |
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
627 |
627 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
4 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
83 |
83 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
13 |
13 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
65.529 |
65.529 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
942.735 |
0 |
0 |
0 |
-5 |
0 |
0 |
0 |
942.730 |
|
Államháztartások |
8.785 |
9.421 |
0 |
0 |
-6 |
-3 |
0 |
0 |
18.197 |
|
Hitelintézetek |
286.769 |
17.293 |
0 |
0 |
-43 |
-17 |
0 |
0 |
304.002 |
|
Pénzügyi vállalatok |
15.382 |
2.473 |
0 |
0 |
-13 |
-2 |
0 |
0 |
17.840 |
|
Nagyvállalatok |
728.115 |
457.269 |
42.006 |
0 |
-3.233 |
-10.573 |
-13.915 |
0 |
1.199.669 |
|
Kis- és középvállalatok |
38.861 |
40.238 |
1.427 |
0 |
-129 |
-238 |
-295 |
0 |
79.864 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
284.404 |
104.622 |
16.820 |
5.190 |
-7.571 |
-18.328 |
-9.701 |
-2.358 |
373.078 |
|
ebből jelzálog |
234.496 |
72.757 |
11.291 |
5.016 |
-3.419 |
-8.688 |
-6.269 |
-2.235 |
302.949 |
|
Mikrovállalatok |
18.403 |
17.597 |
3.553 |
15 |
-314 |
-2.276 |
-1.814 |
0 |
35.164 |
|
Összesen |
2.323.454 |
648.913 |
63.806 |
5.205 |
-11.314 |
-31.437 |
-25.725 |
-2.358 |
2.970.544 |
|
|
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
1.230.193 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.230.193 |
|
Államháztartások |
14.919 |
0 |
0 |
0 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
14.918 |
|
Hitelintézetek |
184.299 |
15.303 |
0 |
0 |
-6 |
-2 |
0 |
0 |
199.594 |
|
Pénzügyi vállalatok |
31.882 |
0 |
0 |
0 |
-10 |
0 |
0 |
0 |
31.872 |
|
Nagyvállalatok |
645.887 |
272.139 |
41.811 |
0 |
-1.487 |
-9.487 |
-12.605 |
0 |
936.258 |
|
Kis- és középvállalatok |
50.918 |
15.502 |
1.335 |
0 |
-182 |
-117 |
-279 |
0 |
67.177 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
258.288 |
101.099 |
22.349 |
6.037 |
-1.485 |
-12.143 |
-14.934 |
-3.164 |
356.047 |
|
ebből jelzálog |
201.006 |
75.567 |
15.988 |
5.780 |
-796 |
-8.288 |
-10.198 |
-2.958 |
276.101 |
|
Mikrovállalatok |
28.492 |
8.352 |
4.636 |
0 |
-180 |
-979 |
-3.061 |
0 |
37.260 |
|
Összesen |
2.444.878 |
412.395 |
70.131 |
6.037 |
-3.351 |
-22.728 |
-30.879 |
-3.164 |
2.873.319 |
Hitelportfólióra vonatkozó információk
Magyar Nemzeti Bank „Növekedési Hitelprogram”
A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai eszköztár elemeként 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), melynek célja kifejezetten a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelhez való juttatása.
2016-ban tovább bővül a program és elindult annak harmadik szakasza, mely két pillérből áll. A harmadik szakasz
II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású EUR/HUF csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalatok (KKV) részére.
Az MNB kizárólag a hitelintézet által már folyósított összeget refinanszírozza, 0%-os kamatozású fedezett hitelt nyújt, tehát előfinanszírozást nem nyújt. A maximális futamidő a beruházási hiteleknél, az EU támogatás előfinanszírozásánál és a kiváltó hitel esetében 10, a forgóeszköz hitelek esetében 1 év lehet. A bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel. A hitel igényelhető beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU támogatás előfinanszírozásra, illetve deviza hitelek kiváltására.
Az NHP keretében kapott források és folyósított hitelek nem piaci kondíciók mellett kötött ügyletnek minősülnek. Az IFRS 9.5.1.1A és a B5.1.2A-ban foglaltakkal összhangban, ebben az esetben a Csoport meghatározza a valós érték különbözetet, ami a futamidő alatt amortizálásra kerül a kamateredménybe.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította a Növekedési Hitelprogram részét képező Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukciót 1.500 milliárd Ft keretösszeggel, melyet a Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1.000 milliárd Ft-tal, 2.500 milliárd Ft-ra emelt. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3.000 milliárd Ft-ra történő megemeléséről döntött 2021-ben.
A program keretében a jegybank 0 %-os kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, melyet a bankok fix, évi maximum 2,5%-on adhatnak tovább kölcsön, illetve pénzügyi lízing formájában a hazai KKV-k részére. A program keretében az alábbi hitelcélok finanszírozhatóak: forgóeszközhitel, beruházási hitel, támogatás-előfinanszírozás, hitelkiváltás.
Garantiqa Krízis Garanciaprogram
A koronavírus-járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. „Garantiqa Krízis Garanciaprogram” néven 2.200 milliárd Ft keretösszegű, kedvező feltételrendszerrel rendelkező programot indított a hazai KKV-k és nagyvállalatok számára, mely keretében 90 százalékos mértékű kezességvállalást biztosít. A kezességvállashoz 90 %-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A program 2022. június 30-ig él. 2020 októberében a Krízis Garanciaprogram egy új terméke, a Garantiqa Krízis Garanciaporgram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 10 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe (80%-os maximális készfizető kezességvállalással, 90%-os mögöttes állami viszontgaranciával).
Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint az azzal összefüggésben az EU és a nemzetközi partnerek által elfogadott szankciók, továbbá az Oroszország által hozott ellenintézkedések következtében kialakuló vállalati fizetési nehézségek és likviditási problémák kezelése, a vállalati működőképesség visszaállítása és megőrzése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram néven, a hazai KKV-k számára 80%-os mértékű kezességvállalási programot indított el. A kezességvállaláshoz 85%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A Garantiqa által a Krízis 2 Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 15 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe.
Széchenyi Kártya Plusz Program
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez az MNB biztosít refinanszírozási forrást az NHP Hajrá keretében, ennek köszönhetően, ill. a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt fix kamatozással, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Mikro- és kisvállalkozások önállóan is igényelhetik Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel igénylése nélkül. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
Széchenyi Kártya Újraindítási Program (GO)
A program a GO! termékek vonatkozásában 2022. június végén lezárult.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Csoport biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel (GO)
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel átmeneti támogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80% vagy 90%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX)
2022. augusztus 1-jén indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Csoport biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Csoportunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Max. 400 millió HUF összegű hitel, maximum 10 év futamidőre, állami kamattámogatás mellett fix 1,5% kamattal igényelhető.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízisprogram
A magyar Kormány az 1195/2020. (2020.04.30-án kelt) határozatában döntött az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program elindításáról, melynek célja az agrár és vidéki mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítása magasabb, akár 90%-os kezességvállalási mérték mellett, átmeneti támogatási jogcímen. A kezességvállaláshoz 90%-os állami viszontgarancia kapcsolódik A programban való részvételt először 2020.12.31-ig megkötött hitelügyletekhez hirdették meg, majd ezt többször módosították és jelenleg 2022.06.30-ig meghosszabbították. A Program keretében nyújtott kezességvállalás olyan hitelekhez kapcsolódhat (forgóeszközhitel, folyószámlahitel és beruházási hitel), amelyek maximum 6 éves futamidejűek és a hitelösszeg nem haladja meg a vállalkozás 2019. évi teljes árbevételének 25%-át vagy a 2019. évi éves bérköltségének kétszeresét, illetve kellően indokolt esetben a vállalkozás 18 havi likviditási szükségletét.
A program 2022.06.30-án lezárult.
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) - KRÍZIS AGRÁRGARANCIA PROGRAM II.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én (SA.102986 ügyszámon) hagyta jóvá az új hitelgarancia programot. Az új orosz-ukrán átmeneti támogatási jogcímen keresztül a Bizottság nem plusz forrást biztosít, hanem az AVHGA kedvezményes díjú kezességvállalását teszi szélesebb körben lehetővé, ezzel bővülnek a finanszírozási lehetőségek. Az új jogcím a Covid19 kapcsán bevezetett átmeneti támogatási jogcím helyébe lépett és 2022. év végéig a Krízis Program II. szakasza keretében igényelhető, ezzel segítve az orosz- ukrán konfliktus okozta válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt nehéz helyzetbe került élelmiszerágazatot. Az alapítványi kockázatvállalás mértéke legfeljebb 90% (85%-os állami viszont-garancia mellett), a díj mértéke 0,25%. és maximum 6 éves futamidejű ügyletekhez kapcsolódhat. A kezességgel biztosított összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a vállalkozás elmúlt három lezárt üzleti évben elért átlagos teljes éves árbevételének 15%-át, vagy a támogatás iránti kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap energiaköltségének 50%-át; de kellően indokolt esetekben a 12 havi likviditási szükségletét is elérheti.
EXIM Kárenyhítő Program
A koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. Az Exim Kárenyhítő program 2021. december 31-én lezárult. A programcsomag három pillérből állt.
1. EXIM Kárenyhítő Hitelprogram
A program célja forgóeszköz-finanszírozás (legfeljebb 3 évre), beruházási és befektetési hitel (legfeljebb 6 évre), valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 6 évre) biztosítása 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix, KKV-k esetén 2,5%, nagyvállalat esetén 2%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
2. EXIM Kárenyhítő Hitelfedezeti Program
A program keretein belül 100%-os állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezesség igénybevételére van lehetőség 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára nyújtott hitelek biztosítékaként. Forgóeszköz-finanszírozás esetén maximum 3, beruházás finanszírozása esetén maximum 6 éves futamidejű hitel mögé nyújtanak készfizető kezességet KKV-k és small mid-cap vállalkozások (maximum 499 fő foglalkoztatott) esetén 80%-ban, ezt meghaladó méretű vállalatok esetében 50%-ban (de egyedi esetben az EXIM Hitelbizottsága 90%-os mértékű kezességet is jóváhagyhat). 300 millió Ft összeget el nem érő kezesség jóváhagyása gyorsított eljárás keretében történik.
3. EXIM Kárenyhítő Hitelbiztosítási Program
Exportőröknek nyújt segítséget rövid lejáratú, halasztott fizetésű vevőköveteléseik maximum 95%-os biztosításával. A program „újdonsága", hogy átmeneti jelleggel piaci kockázat biztosítására is igénybe vehető.
EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram
A koronavírus-járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények refinanszírozására indította el az EXIM a Fordulat KKV beruházási hitelprogramot a KKV méretű exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. A program célja beruházási hitel biztosítása (legfeljebb 10 évre) a 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került KKV méretű társaságok számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix: 2,5%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
Az EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram 2022. június 30-án lezárult.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Lakossági termékek
MNB Zöld Otthon Program (ZOP)
Az MNB zöld eszköztár-stratégiájának részeként a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elindult NHP Zöld Otthon Program a zöld lakáshitel piac létrejöttét segíti elő. Ezen konstrukciót kizárólag zöld és új lakások megvásárlásának, építésének finanszírozására lehetett igénybe venni. Az MNB 300 milliárd Ft-od kamatmentes refinanszírozási forrást biztosított a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább. A folyósítás 2021. év végén indult és 2022.03.29-ig lehetett igényelni.
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok
A Csoport POCI eszközállományának jelentős része a 2014. évi XXXVIII. Törvény („Kúria törvény”), a 2014. évi XL. Törvény („Elszámolási törvény”) valamint a 2014. évi LXXVII. Törvény („Forintosítási törvény”) hatálya alá tartozó hitelek a 2015. évi CXLV. Törvényben elrendelt egyes fogyasztóbarát kölcsönszerződések fixált árfolyamon történt forintosítása kapcsán történt devizaváltás okán került a könyvekbe.
A portfólióval kapcsolatos változások
2022-ben a hitelintézetekkel szembeni kitettség csökkent (2022: 1.261 milliárd Ft, 2021: 1.421 milliárd Ft).
2022-ben a vállalati szegmensben a portfólió növekedése mellett (2022: 1.323 milliárd Ft, 2021: 1.053 milliárd Ft) a nemteljesítő hitelek állománya is növekedett (2022: 43,3 milliárd Ft, 2021: 41,4 milliárd Ft).
A hozzávetőleges 1,3 milliárd Ft növekedést a nemteljesítő portfólión három ellentétes hatás eredője okozta: körülbelül 6,6 milliárd Ft workout tevékenységből származó megtérülés csökkentő hatása mellett kb. 4,9 milliárd Ft új nemteljesítő állományt ismert fel a Csoport, a standard azonosítási folyamatok következtében, amely növelő hatást a forint gyengülése miatt a teljes nem teljesítő portfólión elszámolt átértékelési különbözet kb. 3 milliárd Ft-tal tovább növelte. Az új nemteljesítő állomány nagyságrendjét két egyedi ügylet határozta meg (összesen 4,5 milliárd Ft), ahol a Csoport a jövőbeni pénzáram bizonytalanságai miatt döntött a nemteljesítő státusz mellett. Az események egyediek, szisztematikus portfólióromlás vagy annak jelei egyáltalán nem láthatók a nemteljesítő portfólióban.
A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben 2,4%-ra csökkent a 2021 év végi 2,8%-ról.
A vállalati portfólió esetében az év során felülvizsgálatra kerültek a jövőbe tekintő markogazdasági változók PD-re való hatásának tekintetében, ennek eredményeképpen a stage 2-be sorolt állomány nőtt a kapcsolódó PD romlások miatt.
A lakossági és kisvállalati portfólióban állománybővülés volt 2022-ben is (2022: 573,3 milliárd Ft, 2021: 526,3 milliárd Ft). A lakossági szektorban mind a jelzáloghitelek, mind a fedezetlen termékcsoportban nőtt az állomány, a fedezetlen termékek közül a kötelezően valós értéken értékelt babaváró hitel állomány. A nemteljesítő állományok nagysága csökkent (2022: 21,5 milliárd Ft, 2021: 30,3 milliárd Ft)). A lakossági szegmensben a nem minősített (besorolatlan) állomány nőtt (2021: 130,8 milliárd Ft, 2021: 86,9 milliárd Ft), melynek legnagyobb részét a babaváró hitelek teszik ki.
Várható hitelezési veszteségek
Az amortizált bekerülési értéken, illetve egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközök értékvesztésének megállapítása a számviteli politikában leírtak szerint történik, lásd a (4.11.5) A pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzést.
A kockázatkezeléshez szükséges hitelkockázati kitettség meghatározása összetett feladat és modellek alkalmazását igényli, mivel a kitettség változik a piaci feltételek, a várható cash-flow és az idő múlásának függvényében. A portfólió hitelkockázatának felmérése további becsléseket tartalmaz a default valószínűség, a default esetén várható veszteség arányok és az ügyfelek közötti nemteljesítési korrelációk valószínűségének tekintetében. A Csoport a hitelkockázatot a nemteljesítési valószínűség (PD), a kockázati kitettség (EAD) és a nemteljesítésből származó várható veszteség (LGD) felhasználásával méri. Ez az elsődlegesen használt megközelítés az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségek mérésére vonatkozóan.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramok ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések mérése olyan terület, amely komplex modelleket és jelentős előfeltételezéseket igényel a jövőbeni gazdasági feltételekre és a hitelek viselkedésére vonatkozóan. A várható hitelezési veszteségek számviteli követelményeinek alkalmazása során jelentős becslések az alábbiak:
· a jelentős hitelkockázat-növekedési kritériumainak meghatározása,
· megfelelő modellek és feltételezések kiválasztása a várható hitelezési veszteségek meghatározására vonatkozóan,
· megfelelő számú és súlyozású jövőbeni szcenárió meghatározása az egyes terméktípusokra, piacokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan,
· portfóliók képzése a hasonló pénzügyi eszközökből a várható hitelezési veszteségek mérésére érdekében.
A lakossági portfóliókban (magánszemély és mikrovállalati) a PD becslés alapvetően homogén szegmensek és termékportfóliók vonatkozásában történik, míg az LGD becslés ennél jellemzően granulárisabb (homogén fedezetű portfóliók).
A nem lakossági portfólió esetében a PD becslés szegmens szinten történik, míg az LGD becslés ennél több paraméterrel kalkulál (szegmens, termék, fedezettség ténye és mértéke).
A nemteljesítés (default) valószínűsége (PD)
A fizetésképtelenség valószínűsége azt a valószínűséget jelenti, hogy a hitelfelvevő nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit az elkövetkező 12 hónap során vagy a kötelezettség fennmaradó élettartama alatt. Non-retail szegmensek esetében általánosságban elmondható, hogy a nemteljesítés élettartam-valószínűségének számítása a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés szabályozásának 12 hónapos időtartamú, konzervatív margintól megtisztított valószínűségéből indul ki. (A CRR. 178.cikke szerinti nemteljesítés definíciója alapján nemteljesítő minden IFRS9 szerint értékvesztett eszköz, valamint minden nemteljesítő eszköz értékvesztettnek minősül.)
Lakossági szegmensek esetében az ügyletek teljes élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűség számítás történik, a havi marginális nemteljesítési és visszafizetési valószínűségek modellezésével. Negatív számlaegyenlegek esetében a Csoport a teljes követelésre értékvesztést képez, így a PD és LGD értéke is 100%.
Ezt követően különféle statisztikai módszerek kerülnek alkalmazásra annak becsléséhez, hogy az alapértelmezett jellemzők (többek között rating, késedelem) hogyan alakulnak a kezdeti felismeréstől kezdve a kölcsön vagy hitelportfólió teljes élettartama alatt. A jellemző kockázati profil historikus adatokon és paramétereken alapul.
A Csoport a következő szegmensekre használ statisztikai modelleket az előre tekintő információk beépítésére a PD-be:
· szuverén, a helyi és regionális kormányzatok, a biztosítótársaságok és a kollektív befektetési vállalkozások,
· vállalati ügyfelek, projektfinanszírozás és pénzügyi intézmények,
· lakossági (magánszemély és mikrovállalat).
A korlátozott információk esetén, amikor egyes bemeneti értékek nem állnak rendelkezésre teljeskörűen, csoportosításra, átlagolásra és összehasonlító adatok alkalmazására kerül sor a számítások elvégzéséhez.
Az alábbi táblázat tartalmazza az átlagos PD-ket. Az átlagos PD-k meghatározása során a portfólió szintű management korrekció hatását nem vette figyelembe a Csoport.
|
|
Átlag PD |
|
|
2022.12.31. |
Nem lakossági |
Lakossági |
|
Minimális kockázatú |
0,01% |
0,23% |
|
Kiváló minősítésű |
0,04% |
0,26% |
|
Nagyon jó minősítésű |
0,16% |
0,54% |
|
Jó minősítésű |
0,36% |
0,89% |
|
Átlagos minősítésű |
1,44% |
2,35% |
|
Elfogadható minősítésű |
2,92% |
4,44% |
|
Alacsony hitelképességű |
7,12% |
7,93% |
|
Gyenge hitelképességű |
13,15% |
13,80% |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
23,24% |
34,91% |
|
Besorolatlan |
1,72% |
2,44% |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Nemteljesítéskor várható veszteségráta (LGD)
A nemteljesítéskor várható veszteségráta a Csoport várakozása a veszteség mértékére vonatkozóan. A nemteljesítéskor várható veszteségráta partner- és terméktípustól függően eltérő.
Non-retail szegmensek esetében tekintettel az elérhető adatok mennyiségére és a non-retail szegmensek portfólión belüli súlyára a modellezési feladatokat az RBI látja el:
· vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozás, a pénzintézetek és biztosítótársaságok, ill. a helyi és regionális kormányzatok esetében a Csoport saját LGD becsléseket használ a tapasztalt megtérülési adatok figyelembevételével,
· szuverén adósságok nemteljesítéskor várható vesztesége piaci információs források felhasználásával kerül megállapításra,
· befektetési alapok esetében tapasztalati bedőlések hiányában szakértői alapon a tőkeszámításhoz figyelembe vett fedezetlen LGD használt.
Az LGD paraméterek meghatározásához az anyavállalati modellezés adatot gyűjt a csoporttagoktól, melyet az egyes entitások küldenek ki külön-külön a központi adatbázisokba. Ezután a központi modellezés a kapott adatokat, valamint az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az LGD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
Az alkalmazott saját becsléseken alapuló LGD értékekbe a makrogazdasági előrejelzések is beépítésre kerültek, és a Csoport az LGD értékek esetében három szcenárió súlyozott átlagaként kalkulált értéket használ a várható veszteség számszerűsítése során.
Lakossági szegmens esetén az LGD becslés a Csoport által gyűjtött megtérülési adatokon alapul. A modellezést a Csoport termékenként saját hatáskörben végzi az RBI által jóváhagyott módszertan alapján, a modellt az RBI validálja. Általánosságban elmondható, hogy a Csoport a CRR szerinti nemteljesítéskori veszteségráta konzervatív elemektől megtisztított értékét használja értékvesztés-képzés során. Negatív számlaegyenlegek esetében az LGD 100%.
Kockázati kitettség nemteljesítéskor (EAD)
A kockázati kitettség meghatározása azon összegek figyelembevételével történik, amelyre a Csoport követelésként tekint egy várható nemteljesítési időpontban, a következő 12 hónap vagy a teljes élettartam során. A 12 hónapos és élettartamra vonatkozó kitettség meghatározása a várható visszafizetési jellemzők alapján történik, amely terméktípusonként változik. Az amortizálódó termékek és a bullet típusú hitelek esetében a 12 hónapos vagy élethosszig tartó szerződéses visszafizetési kötelezettségeken alapul. Adott esetben a számítás során figyelembevételre kerülnek az előtörlesztésre/refinanszírozásra vonatkozó feltételezések is, ha ez releváns.
A Csoport nem lakossági szegmensek tekintetében az ún. magas bedőlési valószínűségekkel rendelkező vállalati és SMB portfólió esetében végez saját becsléseket a mérlegen kívüli tételek nemteljesítéskori várható kitettségének számszerűsítése érdekében. Az alkalmazott hitelkonverziós faktorok rulírozó és nem rulírozó kitettségek esetében különböző módszertannal vannak számszerűsítve, a kapcsolódó modellezési feladatokat az RBI végzi. Ennek folyamata megegyezik az LGD paraméterek modellezésénél már vázolt folyamattal. Azaz az egyes entitások adatot küldenek a központi adatbázisokba, majd a központi modellezés ezt és az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az EAD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
A lakossági portfóliók tekintetében a kockázati kitettség meghatározása havi szinten történik a jövőbeli várható tőketörlesztések figyelembevételével. Revolving típusú ügyletek esetében a kitettség a hitelkonverziós faktor (CCF) figyelembevételével kerül meghatározásra a következőképpen: EAD= kihasznált keret + ki nem használt keret * CCF. A revolving ügyletek várható élettartama statisztikai módszerekkel kerül megbecslésre, aminek segítségével ezen terméktípusok esetén is tudunk lejáratig tartó várható veszteséget kalkulálni.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Csoport kronologikus elemzést végzett, és meghatározta a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat és a várható hitelezési veszteségeket az egyes portfóliók tekintetében.
Ezek a gazdasági változók és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhatnak. Ezen elemzés során szakértői becslést is alkalmaztak. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatását a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozzák meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a default rátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A várható veszteséget befolyásoló legfontosabb makrogazdasági feltételezések a következők:
· Vállalati portfóliók: bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta, hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama, kereskedelmi ingatlanok árváltozása, 3 havi referenciakamat.
· Lakossági portfóliók: bruttó hazai termék, lakásárindex, referenciakamat, inflációs ráta.
Az alapgazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, (a három forgatókönyv súlyozása: 25% optimista, 50% alap, 25% pesszimista szcenárió), a várható eltérések megragadása érdekében. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2022-ben változatlan maradt.
|
Bruttó hazai termék |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
2,38% |
4,27% |
4,27% |
|
|
Alap |
1,00% |
3,50% |
3,50% |
|
|
Pesszimista |
-1,54% |
2,09% |
2,09% |
|
Munkanélküliségi ráta |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
3,37% |
3,60% |
3,10% |
|
|
Alap |
4,80% |
4,40% |
3,90% |
|
|
Pesszimista |
6,22% |
5,19% |
4,69% |
|
Referenciakamat |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
11,21% |
6,17% |
4,80% |
|
|
Alap |
11,71% |
6,45% |
5,08% |
|
|
Pesszimista |
13,67% |
7,54% |
6,17% |
|
Hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
6,69% |
6,90% |
6,73% |
|
|
Alap |
7,76% |
7,49% |
7,33% |
|
|
Pesszimista |
10,90% |
9,24% |
9,07% |
|
Inflációs ráta |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
17,95% |
7,05% |
5,85% |
|
|
Alap |
15,70% |
5,80% |
4,60% |
|
|
Pesszimista |
13,07% |
4,34% |
3,14% |
|
Lakásárindex |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
7,52% |
11,07% |
16,07% |
|
|
Alap |
2,00% |
8,00% |
13,00% |
|
|
Pesszimista |
-3,32% |
5,05% |
10,05% |
|
Kereskedelmiingatlan-árindex |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
8,80% |
6,50% |
6,50% |
|
|
Alap |
2,50% |
3,00% |
3,00% |
|
|
Pesszimista |
-4,64% |
-0,97% |
-0,97% |
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak vannak kitéve, ezért a tényleges kimentelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Csoport úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Csoport különböző portfólióira vonatkozóan.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Érzékenységvizsgálat
Az alábbi táblázat a Stage 1 és Stage 2-es értékvesztés és céltartalék összegeket mutatja az egyes szcenáriók szerint súlyozva (25/50/25%) és az egyes forgatókönyvek szerinti teljes összeget:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
42.611 |
47.081 |
55.629 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.430 |
26.004 |
27.170 |
31.049 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 1-ben szerepelne (12 havi nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulnak a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
40.043 |
-8.055 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.430 |
20.135 |
-8.295 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 2-ben szerepelne (élettartam alatti nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulnak a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
48.098 |
64.162 |
16.064 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.430 |
40.787 |
12.357 |
A következő táblázat a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok alakulását (a céltartalék és értékvesztés állomány nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentum osztályonként való egyeztetését) mutatja:
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Várható hitelezési veszteségek tárgyévi alakulása
|
|
Nyitó egyenleg |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó) |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
Záró egyenleg |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései* |
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
|||||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
6 |
17 |
-7 |
31 |
0 |
0 |
1 |
48 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.345 |
5.257 |
-1.944 |
5.671 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.266 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
242 |
109 |
-62 |
264 |
0 |
0 |
1 |
554 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.593 |
5.383 |
-2.013 |
5.966 |
-1.225 |
8 |
156 |
11.868 |
26 |
|
Stage 1 összesen |
3.593 |
5.383 |
-2.013 |
5.966 |
-1.225 |
8 |
156 |
11.868 |
26 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
11 |
0 |
8 |
0 |
0 |
0 |
21 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
22.726 |
3.635 |
-3.474 |
2.756 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.416 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
70 |
1 |
-203 |
359 |
0 |
0 |
0 |
227 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
22.798 |
3.647 |
-3.677 |
3.123 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.664 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
22.798 |
3.647 |
-3.677 |
3.123 |
5.241 |
-2 |
534 |
31.664 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
30.879 |
3.661 |
-8.342 |
2.659 |
-3.905 |
-114 |
887 |
25.725 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
17.969 |
828 |
-3.961 |
697 |
-3.905 |
-110 |
-28 |
11.490 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
12.909 |
2.833 |
-4.382 |
2.307 |
0 |
-4 |
917 |
14.580 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
30.879 |
3.661 |
-8.342 |
3.004 |
-3.905 |
-114 |
887 |
26.070 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
POCI összesen |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
60.434 |
12.691 |
-15.940 |
13.226 |
46 |
-111 |
1.614 |
71.960 |
26 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
734 |
1.597 |
-1.271 |
701 |
-39 |
0 |
9 |
1.731 |
0 |
|
Stage 2 |
998 |
295 |
-449 |
1.267 |
272 |
0 |
22 |
2.405 |
0 |
|
Stage 3 |
2.814 |
36 |
-436 |
-327 |
-37 |
0 |
51 |
2.101 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
4.546 |
1.928 |
-2.156 |
1.641 |
196 |
0 |
82 |
6.237 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Nyitó egyenleg |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó) |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
Záró egyenleg |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései* |
|
(millió Ft) |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
|||||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
9 |
-5 |
-1 |
0 |
0 |
1 |
6 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
1.586 |
1.173 |
-894 |
2.173 |
-693 |
-9 |
9 |
3.345 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
47 |
93 |
-29 |
116 |
0 |
0 |
15 |
242 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
1.635 |
1.275 |
-928 |
2.288 |
-693 |
-9 |
25 |
3.593 |
0 |
|
Stage 1 összesen |
1.635 |
1.275 |
-928 |
2.288 |
-693 |
-9 |
25 |
3.593 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
19.326 |
4.358 |
-5.027 |
4.620 |
-564 |
-2 |
15 |
22.726 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
278 |
0 |
0 |
-194 |
0 |
0 |
-14 |
70 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
19.604 |
4.358 |
-5.027 |
4.428 |
-564 |
-2 |
1 |
22.798 |
0 |
|
ebből: nemteljesítőkre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
19.604 |
4.358 |
-5.027 |
4.428 |
-564 |
-2 |
1 |
22.798 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
26.674 |
6.221 |
-13.044 |
11.068 |
-4 |
-357 |
321 |
30.879 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
13.411 |
395 |
-4.531 |
8.782 |
-4 |
-101 |
18 |
17.970 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
13.263 |
5.826 |
-8.513 |
2.286 |
0 |
-256 |
303 |
12.909 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
26.674 |
6.221 |
-13.044 |
11.068 |
-4 |
-357 |
321 |
30.879 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.670 |
0 |
-3.485 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
16 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.670 |
0 |
-3.485 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
POCI összesen |
3.670 |
0 |
-3.485 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
16 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
51.583 |
11.854 |
-22.484 |
20.756 |
-1.261 |
-376 |
362 |
60.434 |
16 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
254 |
196 |
-142 |
440 |
-16 |
0 |
2 |
734 |
0 |
|
Stage 2 |
1.183 |
934 |
-898 |
-207 |
-18 |
0 |
4 |
998 |
0 |
|
Stage 3 |
4.019 |
282 |
-2.232 |
798 |
0 |
0 |
-53 |
2.814 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
5.456 |
1.412 |
-3.272 |
1.031 |
-34 |
0 |
-47 |
4.546 |
0 |
*A Csoport a korábban leírt összegek későbbi megtérüléseit a „Pénzügyi eszközök értékvesztése” eredménykimutatás-soron mutatja be.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2022-ben és 2021-ben egyes lakossági becslési módszertanok változását a „Becslési módszertan aktualizálásából származó változás” oszlop mutatja. A módszertani változásokat A koronavírus-járvány hatása a hitelkockázat kezelésére fejezetben mutatjuk be részletesen.
A hitelezési veszteségek éves változását bemutató összes mozgás tartalmazza „Pénzügyi eszközök értékvesztése” között elszámolt értékvesztés mellett az értékvesztett (Stage 3-as) ügyletekhez kapcsolódó nettó kamatszámítás miatt a nettó kitettségben megjelenő korrekciót a hitelkockázat változásából származó változás között, amely az eredményben az „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron csapódik le (2022: 6.108 millió Ft, 2021: 7.139 millió Ft). A „Pénzügyi eszközök értékvesztése” eredménysor a fentieken kívül még tartalmazza az ügyletek eladásából, leírásából származó kivezetés összegét (2022: 3.567 millió Ft, 2021: 6.272 millió Ft), amelyek nagyvállalati nagy egyedi tételeket és lakossági csomagokat is magukba foglalnak, illetve az értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok megtérüléséből származó eredménynövekedést (2022: 1.682 millió Ft, 2021: 1.252 millió Ft)
A Csoport bizonyos leírt pénzügyi eszközeivel kapcsolatosan továbbra is végez behajtási tevékenységet. Az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szerződéses követelés összege 2.840 millió Ft (2021: 3.495 millió Ft).
Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek
2022-ben is sor került olyan szerződésmódosításra, amely nem vezetett a pénzügyi eszközök kivezetéséhez. Az ilyen módon módosított és élettartami várható hitelezési veszteséggel érintett pénzügyi eszközök módosítás előtti amortizált bekerülési értéke 129.825 millió Ft (2021: 203.977 millió Ft) volt, nettó módosítási vesztesége 6.227 millió Ft (2021: 1..554 millió Ft) volt, ennek legnagyobb része (2022: 294 millió Ft, 2021: 726 millió Ft) a moratóriumba belépett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség, továbbá a kamatstopban érintett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség (2022: 6.523 millió HUF, 2021: 962 millió Ft).
A hiteltörlesztési moratóriummal érintett kitettségeket az alábbi táblázat mutatja be:
|
2022.12.31 |
Teljesítő |
Nemteljesítő |
Összes teljesítő és nemteljesítő |
||||
|
(millió Ft) |
Összes |
ebből: |
ebből: |
Összes teljesítő |
ebből: |
ebből: |
|
|
Háztartások |
9.552 |
8.982 |
1.409 |
5.922 |
5.343 |
5.887 |
15.474 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
6.218 |
6.218 |
861 |
4.371 |
3.851 |
4.366 |
10.589 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
2.668 |
1.445 |
1.263 |
23.712 |
23.712 |
23.664 |
26.380 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
2.611 |
1.442 |
1.263 |
1.528 |
1.528 |
1.492 |
4.139 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
0 |
0 |
0 |
19.286 |
19.286 |
19.271 |
19.286 |
|
Egyéb |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
12.220 |
10.427 |
2.672 |
29.634 |
29.055 |
29.551 |
41.854 |
|
Értékvesztés |
-2.235 |
-2.229 |
-388 |
-10.907 |
-10.504 |
-10.867 |
-13.142 |
|
Nettó könyv szerinti érték |
9.985 |
8.198 |
2.284 |
18.727 |
18.551 |
18.684 |
28.712 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31 |
Teljesítő |
Nemteljesítő |
Összes teljesítő és nemteljesítő |
||||
|
(millió Ft) |
Összes |
ebből: |
ebből: |
Összes teljesítő |
ebből: |
ebből: |
|
|
Háztartások |
14.661 |
14.658 |
1.090 |
8.341 |
22.004 |
8.265 |
23.002 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
10.084 |
10.080 |
836 |
6.479 |
15.684 |
6.465 |
16.563 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
1.376 |
1.349 |
877 |
21.974 |
23.299 |
21.960 |
23.350 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
859 |
831 |
428 |
1.817 |
2.625 |
1.802 |
2.676 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
71 |
71 |
20 |
17.375 |
17.443 |
17.374 |
17.446 |
|
Egyéb |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
16.037 |
16.007 |
1.967 |
30.315 |
45.303 |
30.225 |
46.352 |
|
Értékvesztés |
-2.667 |
-2.667 |
-247 |
-11.900 |
-13.753 |
-11.832 |
-14.567 |
|
Nettó könyv szerinti érték |
13.370 |
13.340 |
1.720 |
18.415 |
31.550 |
18.393 |
31.785 |
A teljes bruttó könyv szerinti értékből a 2022-ben a moratórium alatt meg nem fizetett összeg 21.086 millió Ft (2021: 36.468 millió Ft).
A fizetési moratóriummal érintett szektorok bruttó kitettségeit az alábbi táblázat mutatja be:
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
Ingatlan |
228 |
268 |
|
Belföldi kereskedelem |
550 |
761 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
19.539 |
18.055 |
|
Pénzügyi tevékenység |
0 |
242 |
|
Közigazgatás |
0 |
0 |
|
Bányászat |
0 |
0 |
|
Feldolgozóipar |
3.066 |
3.328 |
|
Mezőgazdaság |
2.728 |
52 |
|
Közlekedés, hírközlés |
168 |
473 |
|
Építőipar |
101 |
171 |
|
Energiaipar |
0 |
0 |
|
Infrastruktúra |
0 |
0 |
|
Háztartások |
15.474 |
23.002 |
|
Összesen |
41.854 |
46.352 |
A fizetési moratórium miatt megváltozott cash-flow-k hatásából eredő veszteséget az alábbi táblázat részletezi:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Háztartások |
-172 |
-674 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
-44 |
-464 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
-122 |
-48 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
-15 |
-45 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
-105 |
-23 |
|
Egyéb |
0 |
-4 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó összesen |
-294 |
-726 |
Hitelek újratárgyalt feltételekkel
Az újratárgyalt feltételek melletti hitelek olyan hitelek, amelyeket átstrukturáltak a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt. Ilyen esetekben a szerződés eredeti feltételeit azért változtatják meg, hogy segítsék az ügyfelet a pénzügyi nehézségből való kilábalásban.
A Csoport által használt újratárgyalási (forborne) definíció az EBA (EU) 2015/227 szabályozáson alapul.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Nem lakossági: A vállalati, önkormányzati ügyfelekkel és költségvetési szervekkel szembeni követelések minden típusú kitettsége lehet az újratárgyalás alapja (hitelek, folyószámlakeretek, kötvények, garanciák, faktorkeretek és egyéb pénzügyi eszközök).
A Csoport a nem lakossági hitelek esetén azon ügyleteket tekinti átstrukturáltnak, amelyek esetében nehéz pénzügyi helyzet miatt az ügyletek kényszerű újratárgyalására kerül sor, melynek során az ügyfél olyan könnyítésekben (engedményben) részesül az új szerződés keretében, amit a Csoport számára a nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel a teljes megtérülést célozva nyújt, és amely intézkedést normál üzleti helyzetben más adós számára nem nyújtana.
Az engedmények (concessions) jellemző esetei: a futamidő meghosszabbítása, revolving/rulírozó hitel átalakítása amortizálódó hitellé, türelmi idő biztosítása, standstill megállapodás, kamattőkésítés, kedvező árazás, pénzügyi kötelezettségvállalástól való eltekintés, tőke- vagy kamatelengedés, régi ügylet kiváltása. A gyakorlatban a korábbi évekhez hasonlóan legtöbbször futamidő és törlesztő részlet átütemezés és amortizálódóvá alakítás fordul elő.
A Csoport a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja átstrukturált kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Csoport elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Csoport nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Csoport minden esetben lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén átstrukturált kategóriába az ügyfelet.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult 4-be történő belépéskor a Csoport minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, átstrukturáltként jelölve– visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-átstrukturáltként jelölve.
A lakossági hitelek minden típusa (személyi hitelek, hitelkártyák, folyószámlakeretek, jelzáloghitelek) képezheti az újratárgyalás alapját. Az újratárgyalás két fő típusa:
· a Csoport által kívánt újratárgyalási módozatok,
· kormányzati programok.
Az ügylet akkor tekintendő türelmi intézkedéssel érintettnek, azaz forborne-nak a fentiek alapján, ha
· az ügyfél nehéz pénzügyi helyzetben van és
· az adott ügylet kondícióiban, feltételeiben olyan, az ügyfél részére a lent nevesített engedmény (concessions) nyújtására vonatkozó módosítás(ok) történt(ek) (kiváltás vagy módosítás formájában), amelyeket normál pénzügyi helyzetben lévő ügyfélnek nem biztosítana a Csoport.
Forborne ügyletnek tekinthető az adott ügylet – a módosított kondícióktól, aktuális késedelmes státusztól függetlenül –, amennyiben a szerződésmódosításban engedményt nyújt a Csoport (concessions), és a szerződéskötést megelőző 3 hónapban az ügyfélen legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelem állt fenn vagy a szerződésmódosításkor 30 napot meghaladó késedelemben volt.
A türelmi intézkedéssel érintett (forborne) kitettségeket tekinti a Csoport az MNB 39/2016 rendelete szerinti átstrukturált követelésnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
82.952 |
44.072 |
127.024 |
-6.421 |
-18.956 |
-25.377 |
73.443 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken pénzügyi eszközök összesen |
82.952 |
44.072 |
127.024 |
-6.421 |
-18.956 |
-25.377 |
73.443 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
137 |
115 |
252 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
137 |
115 |
252 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
8.219 |
1.594 |
9.813 |
-87 |
-268 |
-355 |
4.548 |
|
Összesen |
91.308 |
45.781 |
137.089 |
-6.508 |
-19.224 |
-25.732 |
78.236 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nem tel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
87.533 |
50.117 |
137.650 |
-7.863 |
-23.473 |
-31.336 |
75.902 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken pénzügyi eszközök összesen |
87.533 |
50.117 |
137.650 |
-7.863 |
-23.473 |
-31.336 |
75.902 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
11 |
218 |
229 |
0 |
0 |
0 |
161 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
11 |
218 |
229 |
0 |
0 |
0 |
161 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
6.666 |
3.664 |
10.330 |
-140 |
-1.280 |
-1.420 |
2.734 |
|
Összesen |
94.210 |
53.999 |
148.209 |
-8.003 |
-24.753 |
-32.756 |
78.797 |
Hitelek leírása
Hitel (és a kapcsolódó értékvesztési számla) leírására rendszerint akkor kerül sor, részben vagy teljesen, ha a tőkeösszeg megtérülésére nincs reális kilátás, a biztosítékkal fedezett hitelek esetében pedig akkor, ha a biztosíték realizálásából származó bevételek már befolytak és további megtérülés a hitellel kapcsolatban reálisan már nem várható.
Biztosítékok
A Csoport hitelezési politikája szerint a hitelezés során az ügyfél visszafizetési képességét veszik figyelembe, ahelyett, hogy túlzott mértékben biztosítékokra támaszkodnának. Az ügyfél hitelképességi besorolásától és a terméktípustól függően egyes hitelek biztosíték nélküliek is lehetnek. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázatot mérséklő tényező lehet.
A biztosítéki fedezettség számításakor általános elv, hogy a Csoport csak olyan biztosítékot vesz figyelembe értékkel, amely szerepel a Raiffeisen Bank Nemzetközi Csoport „Biztosítékértékelés és kezelés" című funkcionális szabályokban [Raiffeisen Bank International Group Collateral Evaluation and Management (Functional regulations)] és az összes alábbi feltételnek megfelel:
· jogi érvényesíthetőség,
· fenntartható belső érték,
· érvényesíthetőség és érvényesítési hajlandóság,
· a hitelfelvevő hitelképességi besorolása és a biztosíték értéke csak kevéssé vagy egyáltalán nem függ össze.
Az allokált súlyozott biztosítéki érték (WCV, Weighted Collateral Value)) a fedezetek diszkontált valós értéke, csökkentve a megelőző terheléssel, maximalizálva a jelzálogjog összegében, korrigálva a devizapufferrel (Hfx) és lecsökkentve a fedezett szerződés szerinti kitettség összegére.
A főbb elfogadott biztosítéktípusok az alábbiak: ingatlan jelzálog, pénzóvadék, értékpapírok, gépeken lévő zálogjog, készleteken lévő zálogjog, áruk, kezességek és garanciák, valamint egyéb komfortfaktorok.
A biztosítékokkal kapcsolatos folyamatok (értékelés és rendszeres újraértékelés, ingatlan helyszíni szemle, fizikai meglét ellenőrzése, fedezettségi követelmények vizsgálata stb.) felelőse a Hitelkockázati Főosztály Biztosítékmenedzsment területe.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
0 |
14.423 |
0 |
25.004 |
4.813 |
44.240 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
56.556 |
0 |
1.294 |
86 |
57.936 |
|
Államkötvények |
0 |
11.120 |
0 |
172 |
86 |
11.378 |
|
Vállalati kötvények |
0 |
38.811 |
0 |
177 |
0 |
38.988 |
|
Egyéb kötvények |
0 |
6.625 |
0 |
945 |
0 |
7.570 |
|
Részvények |
0 |
11.266 |
0 |
2.758 |
723 |
14.747 |
|
Jelzálog |
0 |
551.783 |
0 |
46.462 |
0 |
598.245 |
|
Lakóingatlanon |
0 |
318.627 |
0 |
2.317 |
0 |
320.944 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
0 |
189.837 |
0 |
35.272 |
0 |
225.109 |
|
Egyéb jelzálog |
0 |
43.319 |
0 |
8.873 |
0 |
52.192 |
|
Garancia |
0 |
507.260 |
641 |
43.228 |
0 |
551.129 |
|
Állami garancia |
0 |
361.244 |
93 |
2.005 |
0 |
363.342 |
|
Bankgarancia |
0 |
146.016 |
548 |
41.223 |
0 |
187.787 |
|
Egyéb biztosíték |
0 |
145.333 |
0 |
60.376 |
0 |
205.709 |
|
Összes biztosíték |
0 |
1.286.621 |
641 |
179.122 |
5.622 |
1.472.006 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
0 |
13.196 |
0 |
14.926 |
4.480 |
32.602 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
45.699 |
0 |
288 |
0 |
45.987 |
|
Államkötvények |
0 |
7.308 |
0 |
0 |
0 |
7.308 |
|
Vállalati kötvények |
0 |
29.888 |
0 |
60 |
0 |
29.948 |
|
Egyéb kötvények |
0 |
8.503 |
0 |
228 |
0 |
8.731 |
|
Részvények |
0 |
13.078 |
0 |
54 |
1.313 |
14.445 |
|
Jelzálog |
0 |
477.545 |
0 |
29.516 |
0 |
507.061 |
|
Lakóingatlanon |
0 |
267.090 |
0 |
2.112 |
0 |
269.202 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
0 |
173.657 |
0 |
19.868 |
0 |
193.525 |
|
Egyéb jelzálog |
0 |
36.798 |
0 |
7.536 |
0 |
44.334 |
|
Garancia |
0 |
302.258 |
158 |
47.536 |
0 |
349.952 |
|
Állami garancia |
0 |
181.111 |
94 |
1.179 |
0 |
182.384 |
|
Bankgarancia |
0 |
121.147 |
64 |
46.357 |
0 |
167.568 |
|
Egyéb biztosíték |
0 |
114.483 |
0 |
40.328 |
0 |
154.811 |
|
Összes biztosíték |
0 |
966.259 |
158 |
132.648 |
5.793 |
1.104.858 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
760.671 |
379.084 |
23.099 |
2.736 |
0 |
0 |
0 |
121.031 |
1.286.621 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
568 |
63 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10 |
0 |
641 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
118.556 |
59.190 |
1.376 |
0 |
|
|
|
|
179.122 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.622 |
5.622 |
|
Összesen |
879.795 |
438.337 |
24.475 |
2.736 |
0 |
0 |
10 |
126.653 |
1.472.006 |
|
2021.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
625.374 |
218.381 |
25.633 |
2.710 |
0 |
0 |
0 |
94.161 |
966.259 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
64 |
0 |
0 |
0 |
94 |
0 |
0 |
0 |
158 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
112.943 |
17.693 |
2.012 |
0 |
|
|
|
|
132.648 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.793 |
5.793 |
|
Összesen |
738.381 |
236.074 |
27.645 |
2.710 |
94 |
0 |
0 |
99.954 |
1.104.858 |
Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
A fedezetérvényesítés vagy egyéb biztosíték érvényesítése során a Csoport által átvett eszközök nettó könyv szerinti értékét az alábbi táblázat mutatja:
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Ingatlanok és berendezések |
846 |
848 |
|
Egyéb |
4 |
4 |
|
Átvett eszközök összesen |
850 |
852 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Koncentrációk
|
2022.12.31. |
|||||
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
194.997 |
3.113 |
2.508 |
43.992 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
189.734 |
3.514 |
194 |
158.409 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
308.537 |
9.890 |
457 |
98.726 |
|
Pénzügyi tevékenység |
318.597 |
138.091 |
242.616 |
103.931 |
62.964 |
|
Nemzeti Bank |
942.737 |
0 |
0 |
26.951 |
27 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.081 |
433.446 |
0 |
1.217 |
|
Bányászat |
0 |
13.724 |
0 |
0 |
178.786 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
367.544 |
53.233 |
27.564 |
7.669 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
41.249 |
22.085 |
76 |
44.465 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
74.353 |
0 |
33 |
160.724 |
|
Építőipar |
0 |
25.743 |
637 |
580 |
3.903 |
|
Energiaipar |
0 |
2.791 |
1.429 |
0 |
3.714 |
|
Infrastruktúra |
0 |
3.016 |
0 |
0 |
20.737 |
|
Háztartások |
0 |
538.634 |
0 |
47 |
0 |
|
Összesen |
1.261.334 |
1.905.494 |
769.963 |
162.341 |
785.333 |
|
2021.12.31. |
|||||
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
169.417 |
168 |
2.934 |
23.385 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
169.186 |
3.626 |
477 |
117.789 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
187.097 |
12.292 |
1.052 |
81.813 |
|
Pénzügyi tevékenység |
205.673 |
94.161 |
224.385 |
35.765 |
68.675 |
|
Nemzeti Bank |
1.230.195 |
0 |
35.047 |
15.195 |
643 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.692 |
271.885 |
0 |
835 |
|
Bányászat |
0 |
4.568 |
0 |
2 |
135.258 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
323.739 |
69.193 |
9.123 |
4.370 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
32.882 |
2.439 |
0 |
31.512 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
85.397 |
0 |
159 |
134.692 |
|
Építőipar |
0 |
22.990 |
829 |
814 |
1.328 |
|
Energiaipar |
0 |
1.770 |
2.026 |
0 |
2.340 |
|
Infrastruktúra |
0 |
2.988 |
0 |
0 |
20.537 |
|
Háztartások |
0 |
493.457 |
0 |
8 |
0 |
|
Összesen |
1.435.868 |
1.595.344 |
621.890 |
65.529 |
623.177 |
Értékpapírosítás
Az értékpapírosítás a refinanszírozás és a hitelkockázat-kezelésnek egy sajátos formája, mely tranzakció során a hiteleket portfóliókba csomagolják és azok tőkepiaci befektetőkhöz kerülnek. Az értékpapírosítás célja szabályozói tőkekövetelmény felszabadítása és addicionális refinanszírozási források bevonása.
A szintetikus értékpapírosítás során nem történik követelésátruházás, az eszköz nem, de a kockázat kikerül az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg.
2022. december 23-án a Csoport egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Csoport megtartotta.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
226.164 |
238.067 |
Jelzálog- hitelek |
Mezzanine |
30.482 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
226.164 |
238.067 |
|
|
30.482 |
*Értékpapírosított és nem értékpapírosított rész
A piaci kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy egy pénzügyi instrumentum jövőbeli cash-flow-inak valós értéke a piaci árakban bekövetkező változások hatására ingadozni fog. A piaci kockázat három típusú kockázatból áll: devizakockázat, kamatkockázat és egyéb árfolyamkockázat.
A piaci kockázat kezelése
A piaci kockázatkezelés célja a piaci kockázati kitettségek elfogadható paramétereken belüli ellenőrzése, a hozam optimalizálása mellett.
Az RBI VaR (Value at Risk) limitrendszert működtet, amelynek keretében külön VaR limiteket határoztak meg az alábbi kockázattípusokra: kereskedési könyvi kamatlábkockázat, banki könyvi kamatlábkockázat, kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat, volatilitási kockázat, továbbá a teljes banki nyitott devizapozícióra vonatkozó kockázat. Ezen kívül a kötvények és a pénzpiaci termékek közötti spread-kockázatot is külön komponensként jelenítik meg a riportok.
Az elmúlt évek során a Csoporton belüli audit és kontroll funkciók sokkal szigorúbbakká váltak. A piaci kockázatok területéhez kapcsolódóan további jelentések lettek kialakítva. A Csoport a piackonformitással kapcsolatban rendszeres napi monitoring-tevékenységet végez, melynek eredményéről a Vezetőség rendszeres beszámolót kap.
A Csoport különböző stressz teszteket dolgozott ki, amiknek eredményei a Vezetőség számára szintén rendszeresen bemutatásra kerülnek.
A Csoport elkülönítetten kezeli a kereskedési és a nem kereskedési portfólióján belüli piaci kockázattal kapcsolatos kitettségeit.
A kereskedési portfólió az árjegyzésből vagy a saját számlás pozíciókból fakadó és egyéb, a Csoport által ilyen típusként megjelölt, piaci árazás módszerével értékelt pozíciókat tartalmazza. A kereskedési tevékenység a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, devizával és származékos pénzügyi instrumentumokkal végzett tranzakciókat foglalja magában.
A nem kereskedési (banki könyvi) portfóliók a Csoport lakossági és kereskedelmi banki eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázat kezeléséből eredő pozícióit tartalmazza. A Csoport nem kereskedési tevékenysége felölel minden tevékenységet, amely nem a kereskedési tevékenységhez tartozik, beleértve a hitelnyújtást, betétgyűjtést és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását.
A banki könyvbe sorolt lejárattal nem rendelkező termékcsoportokra vonatkozóan speciális kamatláb-modell került bevezetésre, mely beépült a kockázati riportokba is.
Kamatkockázattal szembeni kitettség – kereskedési és banki könyv
A kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A kamatlábkockázat mérése a banki könyvi nettó kamatbevétel, valamint a kereskedési könyv piaci árazási értékének a kamatlábak volatilitásával szembeni érzékenységvizsgálatával történik.
A banki és kereskedési könyvi portfóliók legjelentősebb kockázati tényezője a kamatkitettség. A Csoport szigorú bázispontérték- és VaR limiteket határoz meg, amelyeket naponta ellenőriz.
A Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumai a mérlegfordulónapon kamattípus szerinti bontásban a következők:
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kamatozó pénzügyi instrumentumok
Fix kamatozású instrumentumok
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
|
Pénzügyi eszközök |
1.896.339 |
2.300.225 |
|
|
Pénzügyi kötelezettségek |
776.351 |
462.118 |
|
|
Összesen |
1.119.988 |
1.838.107 |
|
Változó kamatozású instrumentumok
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
|
HUF |
1.216.548 |
1.606.229 |
799.767 |
1.946.812 |
|
CHF |
569 |
20.632 |
4.471 |
18.143 |
|
EUR |
673.969 |
990.975 |
437.227 |
762.994 |
|
USD |
31.664 |
182.607 |
33.590 |
134.167 |
|
Egyéb deviza |
5.475 |
25.345 |
3.402 |
26.496 |
|
Összesen |
1.928.225 |
2.825.788 |
1.278.457 |
2.888.612 |
A változásokat az alábbi tételek magyarázzák:
· a fix kamatozású eszközök 404 milliárd Ft-tal csökkentek (az MNB-vel szembeni követelések 429 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfélhitelek 34 milliárd Ft-tal nőttek, míg a fix kamatozású értékpapírok 11 milliárd Ft-tal csökkentek),
· a fix kamatozású források esetében 314 milliárd Ft-os növekedés volt tapasztalható (az MREL-kötvények kibocsátása 195 milliárd Ft növekedést eredményezett, az MNB-vel szembeni felvéteknél 22 milliárd Ft csökkenés, a bankközi felvétek esetében 41 milliárd Ft növekedés, az ügyfélbetéteknél 126 milliárd Ft növekedés volt tapasztalható),
· a változó kamatozású eszközök állománya 650 milliárd Ft-tal nőtt (amiből a forint értékpapírok állománynövekedése 168 milliárd Ft volt, az MNB nostro állománya 141 milliárd Ft-tal, a hitelintézetekkel szembeni forint követelések 98 milliárd Ft-tal, az ügyfelek eurós hitelei pedig 228 milliárd Ft-tal nőttek),
· a változó kamatozású források 63 milliárd Ft-tal csökkentek (ebből a legjelentősebb változás az ügyfelek betéteinél volt látható: a HUF betétek 332 milliárd Ft-tal csökkentek, az EUR betétek 213 milliárd Ft-tal nőttek, az USD betétek pedig 49 milliárd Ft-tal nőttek).
A Csoport elsődleges kockázatkezelési módszerként kamatláb-swapokat és egyéb derivatív kamatláb megállapodásokat köt annak érdekében, hogy a kamatkockázati kitettség elfogadható határokon belül maradjon.
A Csoport fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban megjelölt származékos termékeket használ egyes fix kamatozású hitelek, fix kamatozású betétek, kibocsátott és vásárolt fix kamatozású kötvények valós értékének fedezésére. A Csoport rendelkezik fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt szerződésekkel is kamatkockázati kitettségének kezelése céljából. A Csoport a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredményben” számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a fedezeti elszámolásba be nem vont ügyletek esetén a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron, a fedezeti elszámolásba bevont ügyletek esetén pedig a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron mutatja ki.
A Csoport kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti kétdevizás kamatswap ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
A cash-flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információkat a (10) Fedezeti elszámolásból eredő veszteségek vagy nyereségek megjegyzés tartalmazza.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A referencia-kamatlábak reformja
Az alábbi táblázat a 2022. december 31-én fennálló „nem megreformált”, helyettesítő záradékot tartalmazó pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek és származékos ügyletek állományát mutatja be.
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
EURIBOR |
EONIA |
USD LIBOR |
GBP LIBOR |
CHF LIBOR |
JPY LIBOR |
|
Nem származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és követelések |
619.331 |
0 |
23.371 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos eszközök összesen |
619.331 |
0 |
23.371 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
129.828 |
0 |
177 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek összesen |
129.828 |
0 |
177 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
Származékos instrumentumok |
345.999 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok fedezeti elszámolásban |
599.329 |
0 |
9.542 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok összesen |
945.328 |
0 |
9.542 |
0 |
0 |
0 |
|
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
EURIBOR |
EONIA |
USD LIBOR |
GBP LIBOR |
CHF LIBOR |
JPY LIBOR |
|
Nem származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és követelések |
27.725 |
775 |
3 |
0 |
4 |
0 |
|
Nem származékos eszközök összesen |
27.725 |
775 |
3 |
0 |
4 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
443.748 |
2.396 |
1.298 |
5.061 |
5.327 |
456 |
|
Nem származékos kötelezettségek összesen |
443.748 |
2.396 |
1.298 |
5.061 |
5.327 |
456 |
|
Származékos instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
Származékos instrumentumok |
320.207 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok fedezeti elszámolásban |
635.350 |
0 |
24.070 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok összesen |
955.557 |
0 |
24.070 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Devizaárfolyam-kockázattal szembeni kitettség
A devizaárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A devizaárfolyam-kockázatnak való kitettség meghatározásakor a Csoport a teljes nyitott pozíciót figyelembe veszi.
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
714.422 |
1.977 |
48.861 |
12.290 |
7.363 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
20.670 |
0 |
56 |
45 |
0 |
20.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
126.028 |
0 |
0 |
388 |
0 |
126.416 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
193.696 |
0 |
84.676 |
7.125 |
20.353 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.573.437 |
100 |
1.044.942 |
59.034 |
3.317 |
2.680.830 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.628.253 |
2.077 |
1.178.535 |
78.882 |
31.033 |
3.918.780 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.951 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2,083,594 |
21,265 |
1,338,313 |
255,652 |
27,393 |
3,726,217 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2,085,545 |
21,265 |
1,338,313 |
255,652 |
27,393 |
3,728,168 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
542,708 |
-19,188 |
-159,778 |
-176,770 |
3,640 |
190,612 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-349,585 |
19,687 |
112,256 |
176,218 |
-3,395 |
-44,819 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
193,123 |
499 |
-47,522 |
-552 |
245 |
145,793 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
429.068 |
991 |
39.528 |
7.453 |
5.449 |
482.489 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
49.293 |
0 |
36 |
85 |
0 |
49.414 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
98.314 |
0 |
0 |
627 |
0 |
98.941 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
221.381 |
0 |
91.053 |
21.173 |
18.353 |
351.960 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.879.554 |
4.363 |
732.687 |
53.629 |
275 |
2.670.508 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.677.805 |
5.354 |
863.304 |
82.967 |
24.077 |
3.653.507 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
6.428 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.428 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.287.969 |
18.647 |
939.347 |
175.623 |
29.152 |
3.450.738 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.294.397 |
18.647 |
939.347 |
175.623 |
29.152 |
3.457.166 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
383.408 |
-13.293 |
-76.043 |
-92.656 |
-5.075 |
196.341 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
36.156 |
13.851 |
73.986 |
92.348 |
4.448 |
220.789 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
419.564 |
558 |
-2.057 |
-308 |
-627 |
417.130 |
A nettó mérleg szerinti nyitott pozíció részét képezik a fedezeti kapcsolatban megjelölt fedezett tételeken elszámolt kamatkockázati valós értékelési különbözetek, míg a „Nettó származékos és spot pozíció” soron csak a derivatívák névértéke kerül bemutatásra. 2022. évben a fedezett kötvények mérlegértékében EUR-ban elszámolva összesen nettó 38 milliárd Ft valós értékelési különbözet került elszámolásra.
A Csoport szigorú korlátokat határoz meg a nyitott pozíciókra és VaR mutatókat is használ. Ezeket a limiteket naponta figyelemmel követik.
A devizaopciókhoz kapcsolódó kockázatok tükrözve vannak az FX VaR számokban, valamint az opciókra vonatkozó deriváltakra (gamma és vega) limiteket határoz meg a Csoport, melyeket naponta figyelemmel követnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb árfolyamkockázati kitettség – kereskedési könyv
Az egyéb árfolyamkockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak (nem a kamatláb- vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak, függetlenül attól, hogy ezeket a változásokat az adott pénzügyi instrumentumra vagy annak kibocsátójára jellemző tényezők okozzák, vagy olyan tényezők, amelyek a piaci kereskedés tárgyát képező valamennyi hasonló pénzügyi instrumentumot érintenek.
A Csoport árfolyamkockázata csak a tőzsdén forgalmazott részvényekkel szembeni kitettségekből adódik. A Csoport szigorú limiteket határoz meg a nyitott részvénykitettségekre és árfolyamkockázati VaR-t is használ. Ezeket a limiteket naponta nyomon követik.
A piaci kockázat kezelésének eszközei – kereskedési és banki könyv
Kockáztatott érték
A Csoport kereskedési és banki könyvi portfólióján belüli piaci kockázati kitettség mérésének és ellenőrzésének legfőbb eszköze a kockáztatott érték (VaR = Value at Risk) mutató. A VaR mutató azt jelzi, hogy adott időszak alatt, adott megbízhatósági szint mellett mekkora egy pénzügyi instrumentum maximális vesztesége, normál üzletmenetet feltételezve. A Csoport által használt VaR modell 99%-os megbízhatósági szintet és kereskedési könyv esetében 10 napos, banki könyv esetében 250 napos birtokban tartási időszakot feltételez. A VaR egy kockázati mutató, amelyet a pénzügyi instrumentum lehetséges veszteség-eloszlásához kell rendelni. A Csoport a Monte-Carlo VaR számítást alkalmazza. A kereskedési könyvi termékeket tekintve azok három kockázati tényezőre oszthatók - deviza, kamat és részvényárfolyam - és a kockázatok is ennek alapján vannak csoportosítva.
A VaR nem az egyes komponensek (devizakockázat, kamatlábkockázat és részvényárfolyamkockázat) összege, mivel a komponensek között együtthatás áll fenn (diverzifikációs hatás).
A diverzifikációs hatás csökkenti a portfólió teljes kockázatát, amennyiben az egyedi kockázati komponensek nem mozognak együtt. A devizakockázat, az egyéb árfolyamkockázat és a kamatkockázat nem korrelál egymással tökéletesen, ezért létezik diverzifikációs hatás. A VaR érték az alaptényezőkre külön-külön és azok teljes csoportjára is naponta kiszámításra kerül. A tőkeigény számszerűsítése esetében a diverzifikációs hatással nem számol a Csoport.
A Csoport kereskedési és banki könyvének piaci kockázatát bemutató VaR számítást az alábbi táblázatok tartalmazzák:
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
2 |
7 |
1 |
78 |
6 |
95 |
2 |
396 |
|
Kamatkockázat |
136 |
137 |
24 |
519 |
94 |
429 |
47 |
1.063 |
|
Részvény (ill. áru) kockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
9 |
0 |
51 |
|
Teljes kockázat |
274 |
300 |
40 |
928 |
120 |
324 |
104 |
569 |
|
Banki könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatkockázat |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
1.404 |
892 |
281 |
3.144 |
|
Teljes kockázat |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
1.404 |
892 |
281 |
3.144 |
A banki könyvi VaR értékek növekedésének oka az volt, hogy Bank 2022 során jelentős mértékű stratégiai kamatpozíciót épített fel, amely az év végén is nyitottságot eredményezett.
Gap és BPV jelentés
A VaR érték mérése mellett a kamatlábkockázatot a klasszikus tőke- és kamatlejárati elemzés módszerével is megbecsülik. A gap jelentés az eszközöket és kötelezettségeket különböző átárazódási kategóriákba sorolja aszerint, hogy egy adott eszköz, illetve kötelezettség várhatóan mikor árazódik át.
Az eszközök, illetve kötelezettségek átárazódása akkor történik meg, amikor:
· esedékessé válnak,
· szerződés szerint sor kerül egy tőkerész visszafizetésére,
· a kamat a szerződés szerint egy referenciakamat alapján átárazásra kerül,
· az eszközök vagy kötelezettségek lejárat előtt visszafizetésre kerülnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kamatkockázatot hordozó mérlegen kívüli tételeket névleges betétként és hitelként kezelik. Ugyanabba az átárazódási kategóriába sorolt eszközök és kötelezettségek különbözete a „gap” („átárazódási rés”). A gap pozitív, amennyiben az eszközök kamatkockázata magasabb, mint a kötelezettségeké, és negatív a fordított esetben. Az egyes átárazódási kategóriákhoz kamatérzékenységi mérőszámot, ún. BPV-t rendelünk. Adott kategória BPV-je (Basis Point Value) azt jelöli, hogy az oda eső pozíció jelenértéke mennyivel változik a hozamgörbe 1 bázispontos párhuzamos elmozdulásának hatására. Az egyes átárazódási kategóriákhoz devizánként az Anyabank által jóváhagyott BPV limitek tartoznak.
Az alábbi táblában látható a BPV jelentés:
|
(ezer Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
246 |
-813 |
-2 |
328 |
240 |
-597 |
-2 |
211 |
|
3 - 6 hó |
-16 |
-337 |
-1 |
443 |
230 |
-564 |
0 |
493 |
|
6 hó - 1 év |
-75 |
-199 |
-1 |
156 |
-63 |
-862 |
-1 |
765 |
|
1 - 2 év |
-817 |
-5 |
0 |
-1 |
-55 |
-72 |
0 |
-8 |
|
2 - 3 év |
-574 |
-11 |
0 |
0 |
-53 |
2 |
0 |
0 |
|
3 - 5 év |
-343 |
-4 |
0 |
0 |
-903 |
-13 |
0 |
0 |
|
5 - 7 év |
501 |
0 |
0 |
0 |
561 |
-3 |
0 |
0 |
|
7 - 10 év |
-278 |
0 |
0 |
0 |
590 |
0 |
0 |
0 |
|
10 - 15 év |
-24 |
0 |
0 |
0 |
74 |
0 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
0 |
0 |
0 |
0 |
659 |
0 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.613 |
0 |
0 |
0 |
|
Banki könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
-1.917 |
-1.022 |
-18 |
225 |
6.578 |
-35 |
93 |
727 |
|
3 - 6 hó |
-345 |
-4.820 |
0 |
254 |
-1.018 |
-3.627 |
-1 |
111 |
|
6 hó - 1 év |
3.849 |
2.221 |
-1 |
184 |
1.743 |
1.500 |
21 |
256 |
|
1 - 2 év |
600 |
1.756 |
0 |
-405 |
3.417 |
59 |
0 |
475 |
|
2 - 3 év |
3.002 |
-3.451 |
0 |
1.187 |
175 |
468 |
-16 |
945 |
|
3 - 5 év |
5.754 |
748 |
0 |
144 |
-2.403 |
-5.207 |
-9 |
1.654 |
|
5 - 7 év |
4.116 |
92 |
0 |
1 |
5.722 |
226 |
0 |
-32 |
|
7 - 10 év |
3.969 |
2.043 |
0 |
10 |
4.426 |
3.699 |
0 |
2 |
|
10 - 15 év |
77 |
-542 |
0 |
0 |
-2.214 |
-709 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
353 |
-41 |
0 |
0 |
-242 |
-113 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
6 |
144 |
0 |
0 |
-9 |
0 |
0 |
0 |
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Csoport nehézségbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A likviditási kockázat kezelése
A likviditáskezelés célja, hogy a Csoport számára megfelelő likviditást biztosítson, ezáltal valamennyi kötelezettségét esedékességkor teljesíteni tudja, mind normál, mind feszített körülmények között.
A likviditási kockázat kezelése az RBI Csoport és a Raiffeisen Csoport számára is kiemelt fontosságú, ezért a Csoport a Csoportra vonatkozó standardok átfogó együttesével és helyi belső szabályokkal, szabályozásokkal és gyakorlatokkal rendelkezik a likviditáskezelésre vonatkozó jogi szabályozások mellett. A likviditáskezeléssel összefüggő eljárásokat, feladatokat, felelősségi köröket, jelentéseket és a limitrendszerre vonatkozó utasításokat a Csoport vezérigazgatói utasításban szabályozza.
A likviditáskezelés az Eszköz-Forrás Bizottság (Asset and Liability Committee, ALCO) egyik fő feladata. Az ALCO felel az eszköz- és forrásgazdálkodásért, a likviditási kockázat kezeléséért és a helyi limitrendszer kialakításáért az RBI Likviditási Kockázatkezelése által meghatározott limitek szerint (vagy néha annál szigorúbb mértékben). Az ALCO havonta ülésezik, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tart.
A belső likviditási jelentéseken túl az RBI naponta likviditási jelentéseket készít a Csoport által szolgáltatott adatok segítségével a csoportszintű likviditási kockázat nyomon követése érdekében.
A Csoport likviditási politikája, melynek szerves része a likviditási krízisterv, évente felülvizsgálatra kerül. A Csoport likviditási helyzete erős, likviditási kockázati kitettsége alacsony. A Csoport nem rendelkezik likviditási céllal fenntartott stand-by hitelkeretekkel, ezek nélkül is biztosított a likviditási tartalékok megfelelő szintje.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
52.780 |
52.780 |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
732.133 |
733.311 |
733.311 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.363.861 |
2.837.496 |
727.029 |
475.996 |
997.587 |
636.884 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
768.837 |
884.580 |
21.476 |
36.547 |
329.825 |
496.732 |
|
Követelések összesen |
3.917.611 |
4.508.167 |
1.534.596 |
512.543 |
1.327.412 |
1.133.616 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
|
108.025 |
29.696 |
-32.820 |
52.646 |
58.503 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-231.471 |
-5.753 |
-110.675 |
-87.402 |
-27.641 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
339.496 |
35.449 |
77.855 |
140.048 |
86.144 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
192.450 |
7.310 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-13.195 |
-13.195 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
205.645 |
20.505 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
300.475 |
37.006 |
-23.976 |
135.239 |
152.206 |
|
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.496.528 |
3.613.791 |
2.936.071 |
145.311 |
385.420 |
146.989 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
1.951 |
1.951 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
194.100 |
235.158 |
-448 |
17.324 |
221.294 |
-3.012 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
35.590 |
39.323 |
8.613 |
3.168 |
13.035 |
14.507 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
176.790 |
176.790 |
176.790 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
403.413 |
403.413 |
403.413 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.308.372 |
4.470.426 |
3.526.390 |
165.803 |
619.749 |
158.484 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
|
-154.298 |
-42.275 |
-24.718 |
-25.468 |
-61.837 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-257.605 |
-46.701 |
-101.801 |
-39.133 |
-69.970 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
103.307 |
4.426 |
77.083 |
13.665 |
8.133 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
-246.365 |
-9.966 |
-18.785 |
-102.311 |
-115.303 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-339.301 |
-25.875 |
-22.508 |
-151.914 |
-139.004 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
92.936 |
15.909 |
3.723 |
49.603 |
23.701 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
-400.663 |
-52.241 |
-43.503 |
-127.779 |
-177.140 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
54.091 |
54.091 |
54.091 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
428.397 |
429.612 |
429.612 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.542.693 |
2.795.530 |
1.134.493 |
326.860 |
880.697 |
453.480 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
621.579 |
683.112 |
43.127 |
41.925 |
353.599 |
244.461 |
|
Követelések összesen |
3.646.760 |
3.962.345 |
1.661.323 |
368.785 |
1.234.296 |
697.941 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
56.653 |
5.713 |
6.605 |
20.184 |
24.151 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-146.946 |
-3.549 |
-45.726 |
-65.055 |
-32.616 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
203.599 |
9.262 |
52.331 |
85.239 |
56.767 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
53.673 |
-1.801 |
2.822 |
26.532 |
26.120 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-4.219 |
-4.219 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
57.892 |
2.418 |
2.822 |
26.532 |
26.120 |
||
|
Származékos termékek összesen |
110.326 |
3.912 |
9.427 |
46.716 |
50.271 |
||
|
2021.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.418.743 |
3.453.983 |
2.884.766 |
100.084 |
358.343 |
110.790 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
6.428 |
6.428 |
6.428 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
689 |
769 |
0 |
0 |
769 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
31.305 |
35.268 |
7.019 |
2.361 |
11.440 |
14.448 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
146.141 |
146.141 |
146.141 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
301.919 |
301.919 |
301.919 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
3.905.225 |
3.944.508 |
3.346.273 |
102.445 |
370.552 |
125.238 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
-42.669 |
-3.721 |
-4.741 |
-11.548 |
-22.659 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-110.484 |
-7.997 |
-29.854 |
-46.717 |
-25.916 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
67.815 |
4.276 |
25.113 |
35.169 |
3.257 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
-76.728 |
3.428 |
-5.018 |
-35.757 |
-39.381 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-116.180 |
-3.087 |
-15.074 |
-39.223 |
-58.796 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
39.452 |
6.515 |
10.056 |
3.466 |
19.415 |
||
|
Származékos termékek összesen |
-119.397 |
-293 |
-9.759 |
-47.305 |
-62.040 |
||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
183.111 |
28.035 |
155.076 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
126.416 |
390 |
126.026 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
305.850 |
65 |
305.785 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.680.830 |
706.405 |
1.974.425 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
191.077 |
1.024 |
190.053 |
|
Halasztott adókövetelések |
5.101 |
0 |
5.101 |
|
Egyéb eszközök |
8.324 |
8.324 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.500.709 |
744.243 |
2.756.466 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
145.730 |
37.691 |
108.039 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.726.217 |
2.959.855 |
766.362 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
242.488 |
70 |
242.418 |
|
Céltartalékok |
11.526 |
11.526 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
8 |
0 |
8 |
|
Egyéb kötelezettségek |
12.176 |
12.176 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.138.145 |
3.021.318 |
1.116.827 |
|
2021.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
114.942 |
64.741 |
50.201 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
98.941 |
4.093 |
94.848 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
195 |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
351.960 |
56.384 |
295.576 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.670.508 |
1.443.128 |
1.227.380 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
53.286 |
1.695 |
51.591 |
|
Halasztott adókövetelések |
3.466 |
0 |
3.466 |
|
Egyéb eszközök |
7.616 |
7.616 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.300.914 |
1.577.657 |
1.723.257 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
58.502 |
22.266 |
36.236 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.450.738 |
3.006.888 |
443.850 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
76.099 |
2.208 |
73.891 |
|
Céltartalékok |
9.034 |
9.034 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
4 |
0 |
4 |
|
Egyéb kötelezettségek |
7.498 |
7.498 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
3.601.875 |
3.047.894 |
553.981 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport havi szinten képez gazdasági tőkét a Csoport kereskedési könyvi portfóliójában található illikvid piaci pozíciókra. Ezek alakulását mutatja be az alábbi táblázat:
|
2022 |
|
2021 |
|
|
Dátum |
millió Ft |
Dátum |
millió Ft |
|
2022.01.31 |
274 |
2021.01.31 |
243 |
|
2022.02.28 |
64 |
2021.02.28 |
148 |
|
2022.03.31 |
216 |
2021.03.31 |
173 |
|
2022.04.30 |
312 |
2021.04.30 |
183 |
|
2022.05.31 |
175 |
2021.05.31 |
99 |
|
2022.06.30 |
406 |
2021.06.30 |
161 |
|
2022.07.31 |
839 |
2021.07.31 |
184 |
|
2022.08.31 |
636 |
2021.08.31 |
78 |
|
2022.09.30 |
0 |
2021.09.30 |
118 |
|
2022.10.31 |
0 |
2021.10.31 |
59 |
|
2022.11.30 |
0 |
2021.11.30 |
147 |
|
2022.12.31 |
0 |
2021.12.31 |
228 |
2022-ben a Csoport felülvizsgálta a likviditási kockázathoz kapcsolódó illikviditási tőkekövetelmény-számítást. A kereskedési könyvben található likviditási kockázat nagy része lakossági állampapírokból fakad. Mivel a lakossági állampapírok csak átmenetileg jelennek meg a kereskedési könyvben, mert az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) rendszeresen – havonta – visszavásárolja, és erre a rövid időszakra a prudens értékelés az ÁKK által jegyzett visszavásárlási áron történik, emiatt nem merül fel addicionális likviditási kockázat, és nem szükséges illikviditási tőkekövetelményt képezni az illikvid pozícióra.
A működési kockázat a közvetlen vagy közvetett veszteség kockázatát jelenti, amely a Csoport folyamataival, személyi állományával, technológiájával és infrastruktúrájával kapcsolatos különböző okokból, valamint a tisztán hitel-, piaci és likviditási kockázatoktól eltérő külső tényezőkből fakad. A jogi és a szabályozási előírásoknak, valamint a vállalati kultúra általánosan elfogadott normáinak történő megfeleléssel kapcsolatos kockázat is része a működési kockázatnak. Működési kockázat megtalálható a Csoport valamennyi üzleti és támogató területén.
A Csoport célja, hogy a működési kockázatokat költséghatékony módon kezelje, elkerülve a pénzügyi veszteségeket és a reputációs kockázatokat, továbbá a kezdeményezőkészséget és kreativitást korlátozó kontrollfolyamatokat.
A Csoportban működési kockázat-kezeléssel foglalkozó hálózat működik, amelynek része a különálló működési kockázat kontrolling csoport és a központosított csalás kockázat kontrolling csoport és az üzleti egységekben, támogató részlegeken, régiókban és leányvállalatokban dolgozó kb. 100 működési kockázat-kezelő kolléga.
A működési kockázat kontrolling számos eszközt használ a különböző területek működési kockázatainak azonosítására: kulcskockázati indikátorokat, forgatókönyveket, kontroll és kockázati önértékelést, veszteségadat- gyűjtést és külső adatbázisokat.
A fenti folyamatok segítik a kockázatok korai azonosítását és szükségesek a jövőbeli veszteséget okozó események előfordulásának csökkentéséhez. A veszteséget okozó eseményeket a működési kockázat-kezelő kollégák feltöltik a veszteség-adatbázisba, és ezen adatok, illetve más kiegészítő információk alapján (pl. kulcskockázati indikátorok, intézkedési tervek státusza) a működési kockázat kontrolling negyedéves jelentéseket készít.
A működési kockázat kontrolling erős vezetőségi támogatást kap. A működési kockázatok és a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések megvitatására negyedévente sor kerül az Operational Risk and Fraud Committee ülése során, ahol a vezérigazgató, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes, a bankműveletekért felelős vezérigazgató-helyettes, vállalati vezérigazgató-helyettes, lakossági vezérigazgató-helyettes és a Bizottság további tagjai (általában főosztályvezetők) vesznek részt és döntenek a kockázatcsökkentő intézkedési tervek prioritásáról, az RBI CRO-ja pedig a CRO meeting keretében kerül tájékoztatásra a legfontosabb működési kockázatot érintő kérdésekről.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
(6.6) Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy kétirányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Irányítás
A Csoport kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Bank ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Csoport kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásra és az oktatási tevékenységek támogatására mind az intézmény falain belül, mind kívül. E fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység keretében elsősorban a releváns jogszabályi és környezeti alapokkal ismerteti meg a célközönséget. A fentieken túl a Csoport kiemelt figyelmet fordít az ESG-elemzések növekvő adatigény-infrastruktúrájának és irányítási rendszereinek kialakítására.
Stratégia
A Csoport küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A Raiffeisen Bank International aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt. A Raiffeisen Csoport 2017 óta nyilvánosságra hozza Fenntarthatósági Jelentését, amely tudományos megalapozottságú célkitűzéseken nyugszik2.
A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Csoport számára. A Csoport mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítás során. A Csoport számos fenntartható pénzügyi és befektetési terméket kínál, valamint napi működésében is fontos szempont a klímatudatosság és az energiahatékony megoldások használata. A Raiffeisen Csoport háromféle portfólió stratégiát (kizáró, átalakító, támogató) vezetett be a hitelezési tevékenységéhez kapcsolódóan annak érdekében, hogy a reálgazdaságot felelősen tudja támogatni az átálláshoz vezető úton.
A Csoport lépéseket tett az átállási és fizikai kockázatok szektor- és kockázatkezelési szabályzatokba történő integrálása érdekében. Ezen túl nyomon követi a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztéséből fakadó kockázatokat és megkezdte portfóliójának átvilágítását a kockázatkezelés keretében.
Alkalmazás
A Csoport az érdekelt feleket úgy határozza meg, mint azoknak az embereknek vagy csoportoknak köre, akik - közvetlen vagy közvetett módon - üzleti tevékenységeik útján jogos érdekkel rendelkeznek a Csoport felé. A Csoport korrekt üzleti partner minden érdekelt számára. Ebben a szerepkörben nyíltan és tiszteletteljesen járunk el minden munkavállalóval, ügyféllel, üzleti partnerrel és egyéb érdekelttel. A környezet és az éghajlat védelme a társadalmi felelősségünk részeként jelenik meg, a Csoport felelős partnerként viszonyul a környezet felé is. A fentieken túl a Csoport kiáll a tisztességes verseny és felelős marketingtevékenység mellett, valamint a Csoport a társadalmi környezettudatosság és oktatás aktív
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport tőkekövetelményét a Csoport helyi szabályozó hatósága (MNB) állapítja meg és követi nyomon.
2008. január 1-jétől a Csoport köteles megfelelni a Bázel II szavatoló tőkével kapcsolatos előírásainak, 2014. június 30-ától pedig a Bázel III előírásainak is.
2008 decemberében az osztrák pénzpiaci felügyelő hatóság és a nyolc érintett tagállam hatóságai a Csoportnak, mint az RBI csoport tagjának közös engedélyt adtak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására a hitelkockázat kezelés terén, egyes hitelportfóliók kivételével, amelyek kezelése az elfogadott bevezetési terv szerint a standard módszer szerint folytatódik továbbra is.
A Bázel III szabályozás fejlett módszere bevezetéséből adódó fő jellemzők az alábbiak:
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség negatív különbözetének levonása az alapvető tőkéből,
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének hozzáadása a járulékos tőkéhez a kockázattal súlyozott (belső minősítéssel kezelt) kitettség 0,6%-áig,
· a szavatoló tőkének fedezetet kell biztosítania a hitel- és piaci kockázat és működési kockázatokból adódó tőkekövetelményre is.
A Csoport szavatoló tőkéje két szintre bontható:
· Alapvető tőke (T1 – Tier 1 Capital):
o Elsődleges alapvető tőke (CET1 – Common Tier 1 Capital): magában foglalja az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat (jegyzett tőke, ázsió, felhalmozott eredmény, halmozott egyéb átfogó eredmény, egyéb tartalékok), illetve a hozzájuk kapcsolódó levonásokat, úgymint az immateriális javak, goodwill, halasztott adókövetelések utáni levonások; a hitelkockázati kiigazítások hiánya várható veszteséghez viszonyítva; az értékpapírosítási pozíciók miatt levonások; valamint a limittúllépések miatti levonások.
o Kiegészítő alapvető tőke (AT1 – Additional Tier 1 Capital): magába foglalja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat.
· Járulékos tőke (T-2 – Tier 2 Capital): magában foglalja az alárendelt kölcsönök állományát, valamint a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék összegének a várható veszteség feletti többletét azokra a hitelportfóliókra vonatkozóan, amelyek esetében a Bázel III szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazzák.
A hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének járulékos tőkében való beszámíthatósága is korlátokhoz kötött. További levonásokat kell érvényesíteni a szavatoló tőke elemeiből a más pénzügyi intézményekben szerzett minősített részesedések esetében.
A banki műveletek két csoportját alkotják a kereskedési könyvi és a banki könyvi ügyletek. A kockázattal súlyozott eszközök számítása meghatározott előírások szerint történik, amelyek célja az eszközökhöz és a mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó különböző szintű kockázatok tükrözése. A Bázel II/III szabályozás kiterjesztette a tőkekövetelmény számítást működési kockázat tőkekövetelmény számítására is.
A Csoport a megfelelő tőkeellátottság fenntartására törekszik a befektetők, hitelezők és a piac bizalmának a megőrzése, valamint az üzleti tevékenység jövőbeni fejlődése érdekében. A tőkeszint hatása a részvényesek hozamára szintén fontos szempont. A Csoport fontosnak tartja egy nagyobb tőkeáttétel, esetleg potenciálisan elérhető magasabb hozam és a szilárd tőkehelyzet által nyújtott előnyök és biztonság közötti egyensúly fenntartását.
A Csoport az összes szabályozói tőkekövetelménynek megfelelt 2022-ben. A Csoport tőkehelyzete egészséges szinten maradt az év során összhangban a kockázati étvágyával.
Szabályozói tőkekövetelmény
A Csoport folyamatosan szem előtt tartja, hogy a CRR által meghatározott szabályozási célú konszolidációs körére vonatkozóan a tőkemegfelelés meghaladja az előírt szintet és ennek biztosítása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket időben. A Csoport a Bázel III előírásainak megfelelően kiszámítja a szavatoló (Bázel III, 1. pillér) és a gazdasági tőkét (Bázel III, 2. pillér, ICAAP) is a tőkemegfelelés meghatározásához.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport 2008. december 1-jén kezdte meg a belső módszer szerinti hitelkockázati tőkekövetelményre való fokozatos áttérést, elsőként a nem lakossági szegmensre bevezetve az F-IRB módszert. 2010 júliusa, illetve 2012 áprilisa óta a Csoport magánszemély, illetve mikrovállalati ügyfeleivel szemben fennálló kitettségére belső módszerrel (A-IRB) számít tőkekövetelményt. A szabályozói tőkekövetelmény felett a tőkepuffereket is tartania kell a Csoportnak (rendszerkockázati, tőkefenntartási, rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer).
Rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-ben is újraértékelte a hazai hitelintézetek jelentőségét a 2021. év végi adatok alapján, és ennek eredményeképp a tavalyihoz hasonlóan hét bankcsoportot azonosított rendszerszinten jelentősként (Other Systemically Important Institutions – O-SII), köztük a Raiffeisen csoportot is.
Az MNB a koronavírus-járvány következtében kibontakozó rendkívüli gazdasági körülmények miatt feloldott, a hazai rendszerszinten jelentős intézmények vonatkozásában előírt tőkepufferek fokozatos, 2024-ig tartó visszaépítésének megkezdését már 2022-től elvárta. A rendszerszinten jelentős bankok tőkehelyzete továbbra is megfelelő ahhoz, hogy az MNB a korábban előirányzott növekvő mértékben állapítsa meg a 2023-tól előírt tőkepuffereket. Ennek megfelelően 2023-ban is a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek majd az átmeneti pufferráta előírások, amelyek 2024-től érik el tervezett célértéküket.
|
O-SII tőkepufferráták |
|||||
|
|
Tény |
Előírt |
Előirányzott |
||
|
|
2020 |
2020.07.01-től |
2022 |
2023 |
2024 |
|
Raiffeisen Bank Zrt. |
0,50 % |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
Anticiklikus tőkepuffer
Az MNB közleményében aktiválta az anticiklikus tőkepuffert 2022 június 30-án, hogy mérsékelje a hitel- és lakáspiaci rendszer kockázatokat. Az MNB 2022 júniusát megelőző negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok akkor a korábbi hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolttá vált. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emelte.
Tőkemegfelelés
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
113.445 |
113.445 |
|
Eredménytartalék |
128.828 |
67.420 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
12.258 |
5.425 |
|
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
22.215 |
14.992 |
|
Elsődleges alapvető tőke módosításai prudenciális szűrők miatt |
-15.672 |
-3.067 |
|
(-) Cégérték |
-1.035 |
-1.035 |
|
(-) Immateriális javak |
-14.088 |
-11.248 |
|
(-) Értékpapírosítási pozíciók |
-1,336 |
0 |
|
(-) Halasztott adó miatti levonások |
-4,764 |
-3.165 |
|
(−) Nemteljesítő kitettségek addicionális tőkeigénye |
-4.008 |
-281 |
|
Elsődleges alapvető tőke |
285.843 |
232.486 |
|
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
31.445 |
31.445 |
|
Kiegészítő alapvető tőke |
31.445 |
31.445 |
|
IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet |
6.704 |
1.413 |
|
Alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
62.039 |
57.195 |
|
Járulékos tőke |
68.743 |
58.608 |
|
Szavatoló tőke összesen |
386.031 |
322.539 |
|
Tőkekövetelmény |
125.761 |
115.039 |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
24,56% |
22,43% |
*A 2022-re vonatkozó szavatoló tőke nem tartalmazza a decemberben kifizetett osztalékelőleg levonását.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Tőkeallokáció
Az egyes üzletágak és tevékenységek közötti tőkefelosztás során elsődleges szempont, hogy egyfelől a lehetséges kockázatok fedezésére, a biztonságos banküzemhez elegendő tőke legyen biztosítva (a vállalkozás folytatásának elve), másrészt az is szükséges, hogy szélsőséges piaci körülmények során esetlegesen elszenvedett magas veszteségekre is fedezetet biztosítson. Az allokáció során szintén kiemelt szempont a Csoport tőkearányos nyereségének optimalizálása.
A kockázatok számszerűsítéséhez a Csoport meghatározza a jogszabály által előírt és a közgazdaságilag indokolt tőkeszükségletet, az optimalizáció pedig a közgazdaságilag indokolt tőkeszükséglet alapján történik.
Az egyes egységek és tevékenységek közötti tőkeallokációt az IRD Hitelkockázat és ICAAP Koordináció csoportja végzi, és azt a Csoport vezetősége ellenőrzi. Az optimális tőkeallokáció további eszköze a kockázat és tőkeköltség alapú árazás.
A Csoport tőkemenedzsmenttel és tőkeallokációval kapcsolatos elveit az igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
211.421 |
70.679 |
|
Egyéb kamatbevétel |
139.549 |
14.788 |
|
Kereskedési célú eszközök után |
92.372 |
12.364 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.608 |
464 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
58.702 |
8.949 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
32.062 |
2.951 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök után |
1 |
624 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1 |
624 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök után |
6.109 |
3.565 |
|
Hitelek és előlegek |
6.109 |
3.565 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
31.108 |
-2.068 |
|
Egyéb |
9.959 |
303 |
|
Kamatbevételek összesen |
350.970 |
85.467 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-71.626 |
-7.277 |
|
Egyéb kamatráfordítás |
-140.338 |
-10.273 |
|
Kereskedési célú kötelezettségek után |
-94.919 |
-11.722 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
-60.840 |
-8.613 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
-34.079 |
-3.109 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
-45.224 |
1.523 |
|
Egyéb |
-195 |
-74 |
|
Kamatráfordítások összesen |
-211.964 |
-17.550 |
|
Nettó kamateredmény |
139.006 |
67.917 |
A Csoport nettó kamateredménye 71.089 millió Ft-tal javult az előző évhez képest. Bár a kamatráfordítások növekedése kimagasló 2021-hez képest, a kamatbevételek emelkedése még ezt is túlszárnyalja.
Kimagaslóan növekedtek az effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevételek (140.742 millió Ft növekedés), köszönhető ez a 2022-es magas kamatkörnyezetnek, leginkább a bankközi – különösen az MNB felé történő - kihelyezések kamatbevételei emelkedésének, emellett a magasabb ügyfeles folyószámla- és hitelkamat-bevételeknek.
Az effektív kamatmódszerrel elszámolt kamatráfordítás 64.349 millió Ft-os növekedés jelentős részét az ügyfélbetétek, illetve a bankközi betétek után fizetett magasabb kamat okozta.
Az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt értékpapírok elszámolt kamata (főleg a jelzáloglevelek és államkötvények kamata), illetve az értékpapírokhoz kapcsolódó diszkontok és prémiumok amortizációja tovább javította a kamatbevételt (10.302 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A nettó kamateredményt rontotta a származékos ügyleteken elszámolt kamateredmény (4.335 millió Ft kereskedési célú kamateredmény-romlás), ezen eredménycsökkenést részben ellensúlyozta az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt, illetve a kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamateredménye (521 millió Ft kamatnövekedés).
Ugyanakkor 2.546 millió Ft-os kamatnövekedés következett be a kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetén, amely a babaváró hiteleknek köszönhető.
A cash-flow és valósérték-fedezetbe bevont származékos ügyletek nettó kamateredménye csökkent (13.571 millió Ft kamatcsökkenés).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
211.421 |
70.679 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
18.222 |
7.920 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
18.222 |
7.920 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
193.199 |
62.759 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.411 |
3.700 |
|
Hitelek és előlegek |
170.866 |
57.431 |
|
Lízingkövetelések |
2.860 |
1.560 |
|
Egyéb eszközök |
62 |
68 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-71.626 |
-7.277 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt kötelezettségek után |
-71.626 |
-7.277 |
|
Betétek |
-65.206 |
-4.937 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
-2.044 |
-1.690 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-3.664 |
-40 |
|
Lízingkötelezettségek |
-712 |
-610 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt nettó kamateredmény |
139.795 |
63.402 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Csoport nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyleteihez kapcsolódó díj- és jutalékeredményeket tartalmazza:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
|
Jutalék- és díjbevételek |
|
|
|
|
IFRS15 szerinti bevételek |
|
|
|
|
Fizetési szolgáltatások és bankkártyák |
45.053 |
36.725 |
|
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
22.916 |
15.604 |
|
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
17.606 |
9.772 |
|
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
5.541 |
5.269 |
|
|
Befektetési alapkezelés bevétele |
3.580 |
2.548 |
|
|
Ügynöki szolgáltatás |
1.056 |
1.044 |
|
|
Letétkezelés |
908 |
859 |
|
|
Vállalati pénzügyek |
286 |
399 |
|
|
Vagyonkezelés |
16 |
109 |
|
|
Elszámolás és teljesítés |
26 |
0 |
|
|
Egyéb |
1.858 |
1.664 |
|
|
IFRS15 szerinti bevételek összesen |
98.846 |
73.993 |
|
|
IFRS9 szerinti bevételek |
|
|
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
272 |
168 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
4 |
4 |
|
|
Adott pénzügyi garanciák |
4.134 |
2.956 |
|
|
Hitelnyújtás |
405 |
572 |
|
|
IFRS9 szerinti bevételek összesen |
4.815 |
3.700 |
|
|
Jutalék- és díjbevételek összesen |
103.661 |
77.693 |
|
|
Jutalék- és díjráfordítások |
|
||
|
Fizetési szolgáltatások |
-5.991 |
-4.831 |
|
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
-209 |
-137 |
|
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
-17.091 |
-9.409 |
|
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
-723 |
-641 |
|
|
Ügynöki szolgáltatás |
-102 |
-54 |
|
|
Letétkezelés |
-920 |
-725 |
|
|
Elszámolás és teljesítés |
-86 |
-63 |
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
-227 |
-295 |
|
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek |
0 |
-12 |
|
|
Kapott pénzügyi garanciák |
-2.487 |
-1.512 |
|
|
Egyéb |
-2.485 |
-2.221 |
|
|
Jutalék- és díjráfordítások összesen |
-30.321 |
-19.900 |
|
|
Nettó jutalék- és díjbevétel |
73.340 |
57.793 |
|
A fizetésforgalmi díjakon belül az átutalásokhoz és egyéb fizetési forgalmakhoz kapcsolódó jutalékok és bankkártyadíjak emelkedtek kimagaslóan.
A Csoport ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjai 7.240 millió Ft-tal növekedtek. Ezen belül a Csoport kimagasló eredményt realizált az egyedi áras fixingeken, spot tranzakciókon, de emellett a kártyás és a Direktneten végzett tranzakciókhoz kapcsolódó konverziók is jelentősek voltak. Az értékpapír-megbízásokon elért tranzakciókba épített tranzakciós díjeredmény tovább növelte a jutalékbevételeket.
A Csoport a befektetési jegyek forgalmazása révén 1.222 millió Ft-tal több jutalékbevételt számolt el 2022-ben.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Származékos ügyletek |
49.456 |
11.040 |
|
Kereskedési célú származékos ügyletek |
9.320 |
2.248 |
|
Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül |
40.136 |
8.792 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
26 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-118 |
-306 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
-9.675 |
671 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/veszteség, nettó |
39.689 |
11.405 |
A kereskedési céllal tartott származékos ügyleteken elszámolt eredmény 7.072 millió Ft-tal nőtt. Ennek fő oka az FX swap, forward és futures ügyleteken elszámolt realizált és nem realizált eredmény 7.002 millió Ft-os emelkedése volt.
A „Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül” sor eredménye (gazdasági fedezési céllal kötött származékos ügyletek) 31.345 millió Ft-tal növekedett, amit egy részről az FX swap, forward és fututes ügyletek (+26.164 millió Ft) nyereség növekedése, valamint egy devizás, illetve két devizás kamatswap (FRA, IRS, CCIRS, OSP) ügyleteken elszámolt (+5.180 millió Ft nyereség növekedése okozott.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sor tavalyi eredmény csökkenését javítottuk 188 millió Ft-tal, mely a realizált árfolyam nyereség és veszteség 45%-os csökkenésének hatása, részletesen: az egyéb kötvények -163 millió Ft-tal, a kincstárjegyek -161 millió Ft-tal, míg az államkötvények +1.349 millió Ft-tal módosították az eredményt.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” sor változását egyrészt a devizakonverziós marzs csökkenése (-4.808 millió Ft) másfelől a spot ügyleteken realizált veszteség növekedése (-5.538 millió Ft) okozta.
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
35 |
13 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
66 |
35 |
|
Hitelek és előlegek |
-8.913 |
-6.364 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége, nettó |
-8.812 |
-6.316 |
A „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” között a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési jegyein elszámolt eredmény jelenik meg.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soron jelenik meg a Visa C részvény átértékelési eredménye.
2022-ben a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredményét 9.237 millió Ft-tal csökkentette a babaváró hitelek átértékelési eredménye.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-6 |
-614 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége, nettó |
-6 |
-614 |
2022-ben a „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sor teljes összege államkötvényeken elszámolt eredményt tartalmaz.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a fedezeti elszámolás alá vont derivatívák, illetve fedezett tételek valós értékelésből származó nettó eredményét mutatja be:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt] valósérték-fedezeti ügyletekben |
-36.203 |
-18.407 |
|
A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai valósérték-fedezeti ügyletekben |
34.476 |
19.846 |
|
A cash-flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság |
-53 |
-641 |
|
ebből: élő kapcsolatok |
777 |
-424 |
|
ebből: bontott kapcsolatok |
-830 |
-217 |
|
|
-1.780 |
798 |
2022-ben a fedezett vásárolt kötvényeken -70.723 millió Ft (2021-ben -29.887 millió Ft), a fedezett betéteken 6.366 millió Ft (2021-ben 5.952 millió Ft), a fedezett hiteleken -13.398 millió Ft (2021-ben -3.219 millió Ft), a fedezett 2022. év előtt kibocsátott kötvényállományon 68 millió Ft (2021-ben 78 millió Ft), illetve a 2022. évben kibocsátott MREL kötvényeken pedig 4.700 millió Ft valós értékelési eredmény került elszámolásra. A fedezett betétportfólión 2022-ben 118.848 millió Ft (2021-ben 59.272 millió Ft), a fedezett hitelportfólió kapcsán pedig -11.383 millió Ft (2021-ben -12.350 millió Ft) valós értékelésből származó eredmény került elszámolásra.
Tekintettel arra, hogy a Csoport fedezeti kapcsolatainak többsége forintban denominált, a 2022-ben is tapasztalt jelentős hozamemelkedés még jobban felnagyította a fedezeti kapcsolatok hatékonytalanságából eredő eredményhatást. Míg 2021 során a 3 hónapos BUBOR 0.75%-4.21% sávban mozgott, addig 2022-ben a 4.21%-16.18%-os tartományban. Az 5 éves lejáratú forint kamatswap hozama ugyanezen időszakokban 1.05%-4.72% (2021), illetve 4.72%-11.73% (2022) között mozgott.
Cash-flow fedezeti ügyletek
A Csoport 2012 decemberétől alkalmazza a cash-flow fedezeti elszámolást. A Csoport a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére egydevizás és kétdevizás kamatswap ügyleteket alkalmaz a forintos és devizában denominált hitel-, illetve betétállományok esetében.
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Csoport cash-flow fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
12.197 |
63.620 |
313.186 |
155.836 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,43% |
7,76% |
6,50% |
5,58% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
36.586 |
13.563 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
- |
414,13 |
413,14 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
10.584 |
116.700 |
74.313 |
44.065 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,39% |
1,22% |
1,63% |
2,14% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
8.994 |
17.476 |
0 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
363,50 |
367,98 |
- |
CCIRS ügyletek keretében a Csoport éven belüli frekvenciával változó mértékű, BUBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
A cash-flow fedezésbe bevont fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket a következő tábla szemlélteti:
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
594.988 |
37.626 |
19.958 |
11.178 |
10.388 |
787 |
831 |
|
2021.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
245.662 |
6.575 |
6.095 |
-98 |
305 |
-375 |
189 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
245.662 |
6.575 |
6.095 |
-98 |
305 |
-375 |
189 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
26.470 |
178 |
181 |
-240 |
289 |
-49 |
30 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
26.470 |
178 |
181 |
-240 |
289 |
-49 |
30 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
272.132 |
6.753 |
6.276 |
-338 |
594 |
-424 |
219 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság, illetve a fedezeti kapcsolat bontásakor az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe átsorolt összegek is a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepelnek.
A cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2022-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-15.323 |
-19.275 |
0 |
|
Betétek |
26.717 |
30.057 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
11.394 |
10.782 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-198 |
32 |
0 |
|
Betétek |
-16 |
-60 |
4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
-214 |
-28 |
4 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
11.180 |
10.754 |
0 |
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2021-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2021.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-6.292 |
-5.337 |
0 |
|
Betétek |
6.630 |
5.716 |
-5 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
338 |
379 |
-5 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
234 |
214 |
0 |
|
Betétek |
55 |
-50 |
7 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
289 |
164 |
7 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
627 |
543 |
2 |
*Az itt megjelenített összegek olyan, már megszűnt fedezeti kapcsolatokból erednek, ahol a fedezett tétel bekövetkezése várható, ezért a Csoport ezeket az összegeket akkor számolja el az eredménybe, amikor a fedezett tétel bekövetkezik, vagy ismertté válik, hogy a fedezett tétel bekövetkezése már nem várható (ekkor a teljes kapcsolódó összeget átsorolja a Csoport a tőkéből az eredménybe).
A Csoport változó kamatozású éves, illetve éven belüli fizetési frekvenciával rendelkező, forintban, valamint euróban denominált hiteleket és betéteket sorol a fedezeti elszámolásban érintett ügyletek közé. A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont fedezett hitelek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron, a fedezett betétek pedig az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valósérték-fedezeti ügyletek
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Csoport valósérték-fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
1.879 |
1.250 |
134.339 |
94.864 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,56% |
0,97% |
0,90% |
1,01% |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
11.607 |
69.797 |
185.067 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
0,17% |
1,63% |
2,74% |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
214 |
3.662 |
105.295 |
35.869 |
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,46% |
0,62% |
1,80% |
2,58% |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
7.650 |
46.088 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
13,39% |
1,46% |
- |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
374 |
192.136 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
6,42% |
6,96% |
- |
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
36.996 |
217.354 |
575.735 |
390.288 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,55% |
1,46% |
1,50% |
2,35% |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
463 |
7.226 |
38.826 |
44.435 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,41% |
1,02% |
1,23% |
1,51% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
2.072 |
20.717 |
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,39 |
24,57 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
19.114 |
0 |
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
6.000 |
22.750 |
146.592 |
98.207 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,06% |
0,56% |
1,13% |
0,95% |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
37.735 |
101.375 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
0,37% |
1,63% |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
2.540 |
6.663 |
90.053 |
33.928 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,51% |
0,33% |
0,49% |
1,16% |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
46.088 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
1,46% |
- |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
658 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
6,19% |
- |
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
90.485 |
64.815 |
603.756 |
367.311 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,43% |
0,62% |
0,72% |
1,91% |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
498 |
7.530 |
41.085 |
49.865 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,37% |
0,91% |
1,12% |
1,49% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
0 |
18.543 |
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
- |
25,37 |
CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek keretében a Csoport éven belüli frekvenciával változó mértékű, PRIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügylet esetén a Csoport naponta változó mértékű, €STR overnight kamathoz tartozó pénzáramot cserél el naponta változó mértékű, SOFR overnight kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket mutatja be az alábbi táblázat:
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának számításához
alkalmazott valós |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
232.332 |
48.912 |
1.703 |
30.344 |
-214 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
266.471 |
44.819 |
0 |
39.949 |
-258 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
145.040 |
16.525 |
57 |
13.596 |
198 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
53.738 |
0 |
12.925 |
-6.378 |
-13 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
192.510 |
130 |
4.106 |
-4.939 |
-24 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
890.091 |
110.386 |
18.791 |
72.572 |
-311 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.789 |
0 |
710 |
-8 |
33 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
19.114 |
0 |
77 |
147 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.903 |
0 |
787 |
139 |
33 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
931.994 |
110.386 |
19.578 |
72.711 |
-278 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.220.373 |
16.734 |
201.291 |
-120.379 |
-1.531 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
90.950 |
26.331 |
1.661 |
11.492 |
109 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.243.317 |
153.451 |
222.530 |
-36.176 |
-1.700 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának számításához
alkalmazott valós |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
273.549 |
19.387 |
1.563 |
24.583 |
1.608 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
139.110 |
5.548 |
155 |
6.910 |
-38 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
133.184 |
2.483 |
95 |
3.316 |
97 |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
46.088 |
0 |
5.667 |
-5.972 |
-19 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
658 |
21 |
0 |
-86 |
-8 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
592.589 |
27.439 |
7.480 |
28.751 |
1.640 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
18.543 |
0 |
494 |
-44 |
-9 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
18.543 |
0 |
494 |
-44 |
-9 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
611.132 |
27.439 |
7.974 |
28.707 |
1.631 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.126.367 |
6.936 |
60.999 |
-59.478 |
-206 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
98.978 |
12.158 |
850 |
12.358 |
8 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.225.345 |
19.094 |
61.849 |
-47.120 |
-198 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.225.345 |
19.094 |
61.849 |
-47.120 |
-198 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
1.836.477 |
46.533 |
69.823 |
-18.413 |
1.433 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepel.
A valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonytalanságának |
||||
|
2022.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
173.377 |
0 |
-44.532 |
-208 |
0 |
0 |
-30.518 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
215.339 |
0 |
-46.859 |
0 |
0 |
0 |
-40.207 |
|
Hitelek |
119.925 |
0 |
-16.156 |
64 |
0 |
0 |
-13.398 |
|
Betétek |
0 |
41.681 |
0 |
0 |
-12.117 |
0 |
6.366 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
190.582 |
0 |
0 |
-4.697 |
0 |
4.768 |
|
Betétportfólió |
0 |
748.397 |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
118.848 |
|
Hitelportfólió |
49.344 |
0 |
-24.300 |
0 |
0 |
0 |
-11.383 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
557.985 |
980.660 |
-131.847 |
-144 |
-194.467 |
0 |
34.476 |
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonytalanságának |
||||
|
2021.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
254.355 |
0 |
-17.955 |
0 |
0 |
0 |
-22.939 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
127.534 |
0 |
-6.472 |
0 |
0 |
0 |
-6.948 |
|
Hitelek |
122.863 |
0 |
-2.445 |
100 |
0 |
0 |
-3.219 |
|
Betétek |
0 |
40.354 |
0 |
0 |
-5.752 |
0 |
5.952 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
689 |
0 |
0 |
5 |
0 |
78 |
|
Betétportfólió |
0 |
743.110 |
0 |
0 |
-57.868 |
0 |
59.272 |
|
Hitelportfólió |
65.867 |
0 |
-12.917 |
0 |
0 |
0 |
-12.350 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
570.619 |
784.153 |
-39.789 |
100 |
-63.615 |
0 |
19.846 |
*A Csoport a fedezett tételeknek a fedezeti elszámolás miatti valós érték módosításait attól az időponttól kezdve amortizálja az eredménybe, amikortól a fedezett tételek könyv szerinti értékét már nem módosítja a fedezeti elszámolások miatt, azaz a fedezeti kapcsolat megszűnik.
A valósérték fedezeti kapcsolatban fedezett vásárolt kötvények könyv szerinti értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” és az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a nyújtott hitelek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a betétek és kibocsátott kötvények az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepel. A fedezett hitel- és betétportfólió elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelésből származó értékelési különbözetei a pénzügyi-helyzet kimutatásban elkülönítetten, a „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása” sorokon jelennek meg, előjelüktől függetlenül a hitelportfólióhoz kapcsolódó tételek eszközoldalon, míg a betétportfólió valós értéke a forrásoldalon.
2022-ben a valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont fedezett tételek fedezett kockázat miatti valós érték változása 34.476 millió Ft nyereség (2021-ben 19.846 millió Ft nyereség), amelyet a Csoport a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutat ki.
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont származékos ügyletekkel kapcsolatban a Csoport 2022-ben 36.203 millió Ft veszteséget (2021-ben 18.407 millió Ft veszteséget) számolt el a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat az előző megjegyzésekben bemutatott pénzügyi instrumentumokból származó eredményeket összegzi.
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
37.215 |
12.119 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-2.547 |
642 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
39.689 |
11.405 |
|
Osztalékbevétel |
|
73 |
72 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
|
-15.896 |
253 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-14.116 |
-545 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(10) |
-1.780 |
798 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
-2.700 |
-2.748 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
6.109 |
3.565 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-8.812 |
-6.316 |
|
Osztalékbevétel |
|
3 |
3 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumok |
|
-5 |
10 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
1 |
624 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-6 |
-614 |
|
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
17.889 |
9.114 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
18.222 |
7.920 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-578 |
196 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
245 |
998 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
109.047 |
46.636 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
120.897 |
54.879 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-5.650 |
-6.684 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-6.200 |
-1.559 |
|
A pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége |
|
145.550 |
65.384 |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Tárgyi eszköz eladás nyeresége |
14 |
-1 |
|
Készletértékesítés nyeresége |
72 |
252 |
|
Üzemeltetési díjbevétel |
48 |
48 |
|
Káreseményekből származó bevételek |
7 |
16 |
|
Kapott bérleti díj |
88 |
50 |
|
Szakértői díjak bevétele |
88 |
113 |
|
Számviteli szolgáltatások bevétele |
73 |
81 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek bevételei |
396 |
207 |
|
Egyéb |
297 |
1.097 |
|
Egyéb működési bevételek összesen |
1.083 |
1.863 |
|
Tranzakciós illeték és egyéb adók |
-23.556 |
-18.278 |
|
Káreseményekből származó ráfordítások |
-180 |
-86 |
|
Szakértői díjak |
-68 |
-75 |
|
Egyéb céltartalékok |
148 |
-173 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek ráfordításai |
-404 |
-126 |
|
Egyéb ráfordítások |
-371 |
-169 |
|
Egyéb működési ráfordítások összesen |
-24.431 |
-18.907 |
Az egyéb működési bevételek 780 millió Ft-tal csökkentek. Az egyéb működési ráfordítások növekedését a tranzakciós illeték 5.278 millió Ft-os növekedése okozta.
A Csoport egyéb bevételei között 2022-ben 317 millió Ft (2021: 520 millió Ft) vevői szerződésekből származó bevételt számolt el (IFRS 15).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztésének alakulása:
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-62 |
-34 |
59 |
-37 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-62 |
-34 |
59 |
-37 |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó |
-6.227 |
-1.554 |
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése |
-2 |
-34 |
|
Egyéb eredmény |
-6.229 |
-1.588 |
A „Módosítás miatti nyereség/(veszteség), nettó” sor olyan szerződésmódosítások eredményhatását tartalmazza, mely nem vezetett az eszközök kivezetéséhez. Ezeknél a nem lényeges szerződésmódosításoknál egyszeri bruttó könyv szerinti érték módosítást számol el a Csoport az eredménnyel szemben, melyből -294 millió Ft (2021: -725 millió Ft) fizetési moratóriumhoz kapcsolódó módosítás miatti veszteség jelent meg az eredményben. A kamatstop miatti módosítási veszteség 6.532 millió Ft (2021: 962 millió Ft) volt.
A fizetési moratórium miatt megváltozott cash-flow-k hatásából eredő veszteségét a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzés Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek részében mutatjuk be.
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Bérköltség |
-28.290 |
-23.896 |
|
Bérjárulékok |
-4.290 |
-4.310 |
|
Személyi jellegű egyéb kifizetések |
-1.375 |
-1.302 |
|
Összesen |
-33.955 |
-29.508 |
|
|
2022 |
2021 |
||
|
|
Létszám (fő) |
Bérköltség |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
|
Teljes munkaidős |
2.689 |
-27.067 |
2.640 |
-22.498 |
|
Részmunkaidős |
236 |
-1.101 |
234 |
-1.304 |
|
Nyugdíjas |
22 |
-122 |
15 |
-94 |
|
Összesen |
2.947 |
-28.290 |
2.889 |
-23.896 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Irodaház költségei: bérlet, karbantartás, egyéb |
-3.724 |
-2.735 |
|
IT költségek |
-5.100 |
-4.945 |
|
Szakértői díjak |
-3.925 |
-3.441 |
|
Hirdetések és PR tevékenység ráfordításai |
-3.418 |
-2.761 |
|
Betétbiztosítási díjak |
-3.810 |
-1.325 |
|
Kommunikációs költségek |
-1.782 |
-1.610 |
|
Irodai beszerzések |
-248 |
-185 |
|
Gépkocsik költségei |
-355 |
-252 |
|
Biztonsági költségek |
-283 |
-158 |
|
Üzleti utazási költségek |
-84 |
-44 |
|
Oktatási költségek |
-284 |
-272 |
|
Lízingköltségek |
-224 |
-318 |
|
Egyéb |
9 |
-598 |
|
Összesen |
-23.228 |
-18.644 |
Az IT költségek emelkedésének oka a projekt leszállítás felgyorsításához kapcsolódóan, több és komplexebb rendszerek miatt a karbantartás és támogatás költségek növekedése. A Covid miatt bevezetett intézkedések hatására az egyéb adminisztratív költségeken belül 27 millió Ft került elszámolásra (2021: 203 millió Ft).
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Pénzügyi szervezetek különadója |
-23.717 |
-4.811 |
|
Szanálási alap |
-1.429 |
-1.978 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
-25.146 |
-6.789 |
A pénzügyi szervezetek különadóját a Csoport az adóévet megelőző második adóév módosított mérlegfőösszege után fizeti. A különadó mértéke 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0,15% (2021: 0,15%), illetve az azt meghaladó részre 0,20% (2021: 0,20%). A módosított mérlegfőösszeg számításánál bizonyos bankközi hitelek és bizonyos pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok levonhatók.
A Csoport a 2022-es és 2023-as nettó árbevétele után extraprofit adót fizet. A különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A 2022. adóévre vonatkozó adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig), a 2023. adóévre vonatkozó különadót pedig három egyenlő részletben (2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig) kell megmegfizeti. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák. Az extraprofit adó összege 2022-ben 17.648 millió Ft volt.
A szanálási törvény alapján a Csoport rendszeres éves díjat fizet a Szanálási Alapba, amelynek európai uniós szinten egységes és transzparens számítási módszertanát európai bizottsági rendelet határozza meg. A rendelet alapján az intézmények által fizetendő rendszeres éves díjakat a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank számítja ki és erről minden év május 1-jéig értesíti az intézményeket. Az intézmények rendszeres éves díját úgy kell meghatározni, hogy a Szanálási Alap eszközei 2024. december 31-ig – ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárt (100.000 EUR) meg nem haladó betétrészeinek legalább 1 százalékát (célszint). A Csoport kockázatalapú díjat fizető intézménynek minősül. A kockázatalapú díjak úgy kerülnek kiszámításra, hogy a korlátozott tevékenységet végző befektetési vállalkozások fix díjaival és a sávos fix díjakkal csökkentett éves célszint kerül felosztásra a kockázatalapú intézmények között, a kockázatkiigazítási szorzó segítségével korrigált díjalapjuk arányában.
A Csoport a fizetendő járványügyi extra különadót egy összegben kötelezettségként jelenítette meg, majd azt 2020-ban megfizette, ezért év végén ezzel kapcsolatos kötelezettség nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban. Mivel 2025-ig a Csoportot megilleti a következő években a normál banki különadóval kapcsolatos adóvisszatartási jog, ezért a járványügyi extra különadó miatti kötelezettséggel szemben a Csoport nem ráfordítást, hanem egy eszközt jelenített meg (ld. a (26) Egyéb eszközök megjegyzést). Az adóvisszatartási jogot figyelembe véve a befizetés a normál banki különadó befizetett előlegét testesíti meg.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az eredménykimutatásban szereplő nyereségadó
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Tényleges adóráfordítás |
10.997 |
5.736 |
|
Társasági adó |
3.452 |
1.578 |
|
Iparűzési adó |
6.558 |
3.614 |
|
Innovációs járulék |
987 |
544 |
|
Halasztott adóráfordítás/-bevétel |
-2.271 |
-1.823 |
|
Átmeneti különbözetek keletkezése és visszafordulása |
55 |
136 |
|
Negatív adóalapok adóhatásának változása |
-2.326 |
-1.959 |
|
Nyereségadó |
8.726 |
3.913 |
A társaság adó 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 9%-a, az iparűzési adó 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 2%-a, az innovációs járulék 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 0,3%-a. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.
Az effektív adókulcs levezetése
|
|
2022 |
2021 |
||
|
|
(%) |
(millió Ft) |
(%) |
(millió Ft) |
|
Adózás előtti eredmény |
|
80.841 |
40.647 |
|
|
A Társaság nyereségadókulcsával számított nyereségadó |
9,00% |
7.276 |
9,00% |
3.658 |
|
Adóalap-módosító tételek adóhatása |
1,68% |
1.357 |
-9,60% |
-3.903 |
|
Veszteségelhatárolás felhasználása: |
|
|
|
|
|
- tárgyévben érvényesített korábbi években képződött felhasznált negatív adóalap hatása, amelyre korábban nem lett halasztott adókövetelés képezve |
-4,00% |
-3.231 |
-3,65% |
-1.483 |
|
- korábbi években képződött veszteségre a tárgyévben megjelenített halasztott adókövetelés változása |
-2,88% |
-2.326 |
-4,82% |
-1.959 |
|
Egyéb |
8,55% |
6.914 |
-1,13% |
-461 |
|
Egyéb nyereségadó – helyi iparűzési adó, innovációs járulék |
0,12% |
93 |
10,23% |
4.158 |
|
Összesen |
10,79% |
8.726 |
9,63% |
3.913 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
||||
|
|
Adózás előtt |
Adó (ráfordítás) / Adóbevétel |
Adózás után |
Adózás előtt |
Adó (ráfordítás) / Adóelőny |
Adózás után |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe |
|
|
|
|
|
|
|
Valós értékelés tartalékának változása (tőkeinstrumentumok) |
35 |
-1 |
34 |
-71 |
65 |
-6 |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe - összesen |
35 |
-1 |
34 |
-71 |
65 |
-6 |
|
Tételek, amelyeket a Csoport átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe |
|
|
|
|
|
|
|
Fedezeti ügyletek tartalékának változása |
|
|
|
|
|
|
|
A valós érték változásának hatékony része |
10.390 |
-935 |
9.455 |
594 |
-53 |
541 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
831 |
-75 |
756 |
219 |
-21 |
198 |
|
Valós értékelés tartalékának változása (adósságinstrumentumok) |
|
|
|
|
|
|
|
A valós érték változása |
-3.843 |
346 |
-3.497 |
383 |
-34 |
349 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
-282 |
25 |
-257 |
-1.852 |
167 |
-1.685 |
|
Tételek, amelyeket a Csoport átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe - összesen |
7.096 |
-639 |
6.457 |
-656 |
59 |
-597 |
|
Külföldi érdekeltségekkel kapcsolatos deviza átszámítási különbözetek |
|
|
-18 |
|
|
|
|
Összesen |
7.131 |
-640 |
6.473 |
-727 |
124 |
-603 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A halasztott adó egyenlegének változása
|
|
Nettó egyenleg 2022. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2022. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
2 |
-17 |
0 |
-15 |
0 |
-15 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
-4 |
-3 |
0 |
-7 |
0 |
-7 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-181 |
0 |
370 |
189 |
189 |
0 |
|
Származékos ügyletek* |
-54 |
0 |
-1.010 |
-1.064 |
0 |
-1.064 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
253 |
-34 |
0 |
219 |
219 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
3.443 |
2.325 |
0 |
5.768 |
5.768 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
3 |
0 |
0 |
3 |
3 |
0 |
|
Egyéb eszközök, kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
5.093 |
6.179 |
-1.086 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-1.078 |
1.078 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
3.462 |
2.271 |
-640 |
5.093 |
5.101 |
-8 |
|
|
Nettó egyenleg 2021. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2021. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
36 |
-34 |
0 |
2 |
2 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
-3 |
-1 |
0 |
-4 |
0 |
-4 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-378 |
0 |
197 |
-181 |
0 |
-181 |
|
Származékos ügyletek* |
19 |
0 |
-73 |
-54 |
0 |
-54 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
352 |
-99 |
0 |
253 |
253 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
1.484 |
1.959 |
0 |
3.443 |
3.443 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
5 |
-2 |
0 |
3 |
3 |
0 |
|
Egyéb eszközök, kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
3.462 |
3.701 |
-239 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-235 |
235 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
1.515 |
1.823 |
124 |
3.462 |
3.466 |
-4 |
*A származékos ügyletek nettó módon kerülnek megjelenítésre.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2022-ben 5.101 millió Ft (2021: 3.466 millió Ft) halasztott adókövetelés került felvételre, mely a következő tételekből tevődik össze:
· 258 millió Ft (2021: 258 millió Ft) a társasági adóalapot módosító, átmeneti különbségeket okozó visszaforduló tételek miatt került megképzésre,
· 5.768 millió Ft (2021: 3.443 millió Ft), mely a korábbi évekről hozott elhatárolt veszteségek egyenlegéből várhatóan a jövőben felhasználható lesz a Csoport megítélése szerint,
· -1.078 millió Ft (2021: -235 millió Ft), mely az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének, valamint a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
2022-ben 8 millió Ft (2021: 4 millió Ft) halasztott adókötelezettség került felvételre, mely az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
Elhatárolt veszteség, melyre nem került halasztott adókövetelés felvételre lejárat szerinti bontásban
|
Lejárat |
2022 |
2021 |
|
2030.12.31 |
22.990 |
93.411 |
|
Összesen |
22.990 |
93.411 |
2022. december 31-én a Csoport 22.990 millió Ft (2021: 93.411 millió Ft) összegű jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal rendelkezik, melyet a 2030. december 31-et magában foglaló adóévben lehet utoljára érvényesíteni. A korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el csökkentő tételként.
A Csoport jelenleg 3 éves üzleti tervet készít, mely alapján 5.101 millió Ft halasztott adókövetelés került elszámolása a 2023-ases, illetve a 2024-es évek tekintetében.
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
Összesen |
|
Pénztár és csekk |
39.958 |
12.822 |
52.780 |
25.381 |
28.710 |
54.091 |
|
Magyar Nemzeti Bank |
669.554 |
19.214 |
688.768 |
399.910 |
0 |
399.910 |
|
Egyéb bank |
4.909 |
38.456 |
43.365 |
3.776 |
24.712 |
28.488 |
|
Összesen |
714.421 |
70.492 |
784.913 |
429.067 |
53.422 |
482.489 |
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vezetett folyószámla a kötelező tartalékot tartalmazza. Az előírt átlagos tartalék egyenlege 84.667 millió Ft volt (2021: 25.362 millió Ft). A kötelező tartalék összege a tartalékköteles források és a kötelező tartalékráta szorzata.
Kötelező tartalékot kell képezni az alábbi források után:
· két éven belüli eredeti lejáratú betétek és felvett hitelek és
· két éven belüli eredeti lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
Nem kell tartalékot képezni a más tartalékköteles hitelintézettől származó források és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek igénybe vett állománya után.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.605.060 |
162.340 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
477.954 |
73.945 |
|
Kamatláb |
700.135 |
122.511 |
|
Részvény |
0 |
3 |
|
Deviza |
904.925 |
39.826 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
525 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
20.246 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
19.399 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
801 |
|
Banki kötvények |
|
46 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
|
183.111 |
|
2021.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.522.473 |
65.527 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
393.409 |
29.622 |
|
Kamatláb |
552.641 |
43.412 |
|
Részvény |
0 |
92 |
|
Deviza |
969.832 |
22.023 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
6.141 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
43.274 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
42.219 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
977 |
|
Banki kötvények |
|
78 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
|
114.942 |
A Monetáris Tanács 2017. november 21-én egy újabb nem-konvencionális eszközök 2018. januári bevezetéséről döntött. Ezen eszközök egyike az általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz (MIRS). Az eszköz bevezetésének célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, valamint segítse a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését.
Az általános hatáskörű monetáris politikai eszközként bevezetett 5 és 10 éves futamidejű MIRS igénybevételére az MNB által kiírt tendereken pályázhattak a bankok, mérlegfőösszegük arányában. A korábbi jegybanki IRS-programokhoz képest eltérés, hogy a MIRS használata nem feltételhez kötött. A Csoport kihasználta az igénybevehető keretet. Az eszköz igénybevétele lehetőséget biztosított a Csoport fix kamatozású hitelezésének erősítésére.
A MIRS rendelkezésre bocsátása az MNB által meghirdetett kondíciókon történt, mely kedvezőbb volt az aktuális piaci kondícióknál. Ezen derivatívák kezdeti valós értékének meghatározása a tender meghirdetésének időpontjában jegyzett (különböző lejáratú) IRS ügyletek áraiból felépített hozamgörbéken alapuló diszkontálással valósult meg. A Csoport a pénzügyi instrumentum felvételénél a piaci árhoz viszonyított kezdeti valósérték különbözetet eredményként számolta el.
2018 folyamán a Csoport 95.136 millió Ft névérték összegben kötött MIRS kamatswapokat, azóta nem voltak új ügyletek. Ezen swapok 2022.12.31-én fennálló eszközoldali könyv szerinti értéke 26.127 millió Ft (2021.12.31-én 11.946 millió Ft). A MIRS-ek kapcsán 2022. évben elszámolt 12.070 millió Ft-os valós értékelési nyereség (2021-ben 13.618 millió Ft-os nyereség) a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron jelent meg.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
493 |
0 |
85 |
578 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
139.023 |
235 |
-13.808 |
125.450 |
-376 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
140.775 |
235 |
-14.594 |
126.416 |
-376 |
|
2021.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
493 |
0 |
50 |
543 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.091 |
0 |
-464 |
627 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.091 |
0 |
-464 |
627 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
102.495 |
183 |
-4.907 |
97.771 |
-370 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
104.079 |
183 |
-5.321 |
98.941 |
-370 |
A Csoport a nem kereskedési célú, eredménnyel szemben valós értéken értékelt Hitelek és előlegek között olyan nyújtott hiteleket jelenít meg, amelyek pénzáramlásai nem kizárólag tőke- illetve kamatfizetéseket testesítenek meg.
A lakossági szektorban a fedezetlen termékcsoportban jelentősen nőtt az állomány, a kötelezően valós értékre sorolt babaváró hitel állomány az év végére elérte a 96 milliárd Ft-ot (2021: 79 milliárd Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök
|
2021.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
|
|
(millió Ft) |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
A Csoport a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére kamatswap ügyleteket alkalmaz, melyek az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek megjelenítésre. Ezekkel az ügyletekkel kapcsolatos értékelési inkonzisztenciának csökkentésére kerültek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök közé sorolásra államkötvények és kincstárjegyek.
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
|||||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
|||
|
Magyar Nemzeti Bank |
253.874 |
0 |
0 |
0 |
253.874 |
830.183 |
0 |
0 |
0 |
830.183 |
||
|
Egyéb bank |
758 |
51.537 |
0 |
7.726 |
60.021 |
1.952 |
41.966 |
0 |
12.773 |
56.691 |
||
|
Értékvesztés |
-3 |
0 |
0 |
-2 |
-5 |
0 |
-1 |
0 |
-1 |
-2 |
||
|
Bankközi kihelyezések |
254.629 |
51.537 |
0 |
7.724 |
313.890 |
832.135 |
41.965 |
0 |
12.772 |
886.872 |
||
A bankközi kihelyezések a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepelnek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Ez a megjegyzés a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírokat mutatja be. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) papírok a (20) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök megjegyzésben, míg a nem jegyzett értékpapírok a (23) Befektetések nem jegyzett értékpapírokban megjegyzésben kerülnek részletezésre.
A nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírok állományából 442 milliárd Ft az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron, 306 milliárd Ft pedig „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepel.
A Csoport kötelezettségei fedezetére 2022-ben 159 milliárd Ft értékben (2021: 152 milliárd Ft) adott biztosítékba az értékpapír-befektetésekből.
2022-ben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 3.834 millió Ft ráfordítást számolt el a Csoport az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (2021: 1.599 millió Ft ráfordítás), és 282 millió Ft veszteség került átsorolásra az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe (2021: 87 millió Ft veszteség).
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
321.390 |
5.744 |
-15.529 |
-1.393 |
-137 |
310.075 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
87.994 |
1.102 |
-26.443 |
1.007 |
-271 |
63.389 |
|
Banki kötvények |
72.903 |
807 |
-4.887 |
148 |
-16 |
68.955 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
482.287 |
7.653 |
-46.859 |
-238 |
-424 |
442.419 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
125.060 |
1.069 |
-1.055 |
-2.343 |
-8 |
122.723 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
76.327 |
581 |
-5.178 |
201 |
-175 |
71.756 |
|
Banki kötvények |
31.291 |
60 |
-239 |
-1 |
-3 |
31.108 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
232.678 |
1.710 |
-6.472 |
-2.143 |
-186 |
225.587 |
*Az itt szereplő összegek fedezeti elszámolásból származnak.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
35 |
0 |
30 |
0 |
0 |
65 |
|
Üzletrészek |
16 |
0 |
33 |
0 |
0 |
49 |
|
Részvények |
19 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
16 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
351.253 |
2.928 |
-46.867 |
-826 |
-704 |
305.785 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
144.666 |
1.841 |
-21.014 |
-1.302 |
-40 |
124.151 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.746 |
230 |
-12.674 |
447 |
-529 |
24.221 |
|
Banki kötvények |
169.841 |
857 |
-13.179 |
29 |
-135 |
157.413 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
351.288 |
2.928 |
-46.837 |
-826 |
-704 |
305.850 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
39 |
0 |
24 |
0 |
|
63 |
|
Üzletrészek |
20 |
0 |
23 |
0 |
|
43 |
|
Részvények |
19 |
0 |
1 |
0 |
|
20 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
367.487 |
2.025 |
-15.958 |
-1.532 |
-125 |
351.897 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
145.006 |
1.158 |
-2.496 |
-1.728 |
-10 |
141.930 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.753 |
867 |
-6.478 |
196 |
-115 |
31.223 |
|
Banki kötvények |
185.728 |
0 |
-6.984 |
0 |
0 |
178.744 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
367.526 |
2.025 |
-15.934 |
-1.532 |
-125 |
351.960 |
A Csoport úgy döntött, hogy az egyéb, kontroll alatt nem lévő részesedéseinek értékelését az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékeli és ennek megfelelően a valós érték változását sosem jeleníti meg az eredményben. A választás mögött az az ok áll, hogy ezek a részesedések nem a Csoport jövedelemtermelését, nyereségszerzését szolgálják, hanem különböző banki szolgáltatások nyújtását (pl. bankkártya-, pénzforgalmi tevékenység stb.) teszik lehetővé.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Tulajdoni részesedés % |
Tulajdoni részesedés % |
Nettó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. |
20,00% |
20,00% |
1 |
5 |
|
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
0,16% |
0,16% |
15 |
15 |
|
SWIFT |
0,01% |
0,01% |
49 |
38 |
|
Pannon Lúd Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. |
- |
0,89% |
0 |
5 |
|
Befektetések nem jegyzett értékpapírokban összesen |
|
|
66 |
63 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
41.864 |
6.029 |
-1.504 |
-70 |
46.319 |
-15.796 |
-3.877 |
1.504 |
7 |
-18.162 |
28.157 |
|
Gépek, berendezések |
20.724 |
4.204 |
-3.007 |
67 |
21.988 |
-13.087 |
-2.356 |
1.256 |
-8 |
-14.195 |
7.793 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
62.588 |
10.233 |
-4.511 |
-3 |
68.307 |
-28.883 |
-6.233 |
2.760 |
-1 |
-32.357 |
35.950 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
64.035 |
6.616 |
-30 |
4 |
70.625 |
-44.086 |
-5.029 |
30 |
0 |
-49.085 |
21.540 |
|
Egyéb immateriális javak |
1.750 |
0 |
-10 |
0 |
1.740 |
-662 |
-21 |
10 |
0 |
-673 |
1.067 |
|
Immateriális javak összesen |
65.785 |
6.616 |
-40 |
4 |
72.365 |
-44.748 |
-5.050 |
40 |
0 |
-49.758 |
22.607 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2021.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2021.12.31 |
2021.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2021.12.31 |
2021.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
39.719 |
2.625 |
-483 |
3 |
41.864 |
-12.915 |
-3.362 |
482 |
0 |
-15.795 |
26.069 |
|
Gépek, berendezések |
19.288 |
2.352 |
-909 |
-7 |
20.724 |
-12.295 |
-1.681 |
889 |
0 |
-13.087 |
7.637 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
59.007 |
4.977 |
-1.392 |
-4 |
62.588 |
-25.210 |
-5.043 |
1.371 |
0 |
-28.882 |
33.706 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
59.002 |
6.135 |
-1.106 |
4 |
64.035 |
-40.425 |
-4.765 |
1.104 |
0 |
-44.086 |
19.949 |
|
Egyéb immateriális javak |
1.750 |
0 |
0 |
0 |
1.750 |
-638 |
-24 |
0 |
0 |
-662 |
1.088 |
|
Immateriális javak összesen |
60.752 |
6.135 |
-1.106 |
4 |
65.785 |
-41.063 |
-4.789 |
1.104 |
0 |
-44.748 |
21.037 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport, mint lízingbe vevő (IFRS 16)
A Csoport lízing keretében ingatlanokat, jellemzően irodahelységeket és fiókokat, valamint gépjárműveket vesz bérbe. Az ingatlanlízinggel kapcsolatos szerződések jelentős része 3 vagy 5 éves bérleti idővel rendelkezik, melyek esetében 3, illetve 5 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. Az ennél rövidebb bérleti idővel rendelkező szerződések esetében 1 vagy 2 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. A határozatlan idejű szerződések 1 év felmondási idővel rendelkeznek.
A Bank 2020-ban új székházba költözött. A kapcsolatos szerződés 10 éves eredeti futamidővel plusz 5 éves hosszabbítási opció figyelembevételével került felvételre 2020. júniusában összesen 15.295 millió Ft értékben. A jelentérték számításához 2,28%-os járulékos lízingbevevői kamatlábbal számolt a Csoport.
A gépjárművek minden esetben 6 éves bérleti idővel rendelkeznek, hosszabbítási opció nem került rögzítésre a szerződésekben.
A Csoport továbbá számítástechnikai eszközöket is bérbe vesz, azonban ezek rövid futamidejű lízingeknek minősülnek vagy a mögöttes eszköz kis értékű, így a Csoport választása alapján ezekkel kapcsolatban nem került használatijog-eszköz és lízingkötelezettség felvételre.
A Csoportnak nincsenek visszlízing ügyletei.
Használatijog-eszköz
Az ingatlanokkal és gépjárművekkel kapcsolatos használatijog-eszközök az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek megjelenítésre (lásd 24. megjegyzést):
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
28.949 |
3.950 |
-240 |
32.659 |
-6.625 |
-3.111 |
240 |
-9.496 |
23.163 |
|
Gépjárművek |
350 |
8 |
-40 |
318 |
-221 |
-59 |
30 |
-250 |
68 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
29.299 |
3.958 |
-280 |
32.977 |
-6.846 |
-3.170 |
270 |
-9.746 |
23.231 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2021.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2021.12.31. |
2021.01.01. |
Növekedés |
Csökkenés |
2021.12.31. |
2021.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
26.992 |
1.973 |
-16 |
28.949 |
-3.779 |
-2.861 |
15 |
-6.625 |
22.324 |
|
Gépjárművek |
434 |
-17 |
-67 |
350 |
-208 |
-67 |
54 |
-221 |
129 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
27.426 |
1.956 |
-83 |
29.299 |
-3.987 |
-2.928 |
69 |
-6.846 |
22.453 |
Lízingkötelezettségek
A Csoport a mérlegben a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg, melyek lejárat szerinti bontása a következő (nem diszkontált cash flow-k):
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
1 éven belül |
4.224 |
3.050 |
|
1 - 5 év között |
15.966 |
11.446 |
|
5 éven túl |
12.451 |
14.448 |
|
Összesen |
32.641 |
28.944 |
Cash-flow-ban elszámolt tételek
2022-ben 3.534 millió Ft (2021: 2.938 millió Ft) volt a teljes pénzkiáramlás a lízingszerződésekkel kapcsolatosan, mely a cash-flow kimutatásban a „Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések”, illetve a „Fizetett kamatok” sorokon kerülnek megjelenítésre.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Eredményként elszámolt összegek
Az IFRS 16 standardnak megfelelően az eredményben megjelenített összegek:
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Lízingkötelezettségből eredő kamatráfordítások |
712 |
610 |
|
Rövid futamidejű lízingekhez kötődő ráfordítások |
200 |
231 |
|
Kisértékű eszközök lízingjeihez kötődő ráfordítások, kivéve a kisértékű eszközök rövid futamidejű lízingjeihez kötődő ráfordításokat |
42 |
65 |
|
Összesen |
954 |
906 |
A 2022-es évben a Csoport 954 millió Ft (2021: 906 millió Ft) ráfordítást számolt el lízingekkel kapcsolatban az adminisztratív költségek között.
A lízingtársaság fő tevékenysége pénzügyi lízing, melynek keretében gépjárművek, ingatlanok és egyéb gépek, berendezések lízingbeadása történik.
A pénzügyi lízingbe adott eszközök lízingtevékenységek jellege szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be:
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
Gépjárműlízing |
45.201 |
39.090 |
|
Ingatlanlízing |
1.051 |
6.834 |
|
Egyéb gépek és berendezések lízingje |
13.630 |
15.284 |
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
59.882 |
61.208 |
2022-ben 2.801 millió Ft (2021: 1.563 millió Ft) került az „Egyéb kamatbevétel” soron kimutatásra az eredménykimutatásban. A pénzügyi évben nem volt olyan változó lízingdíjakhoz kötődő bevétel, amely nem szerepelt a nettó befektetés értékelésében.
A pénzügyi lízingből származó követeléseket (IFRS 9) az alábbi táblázat mutatja be:
|
2022.12.31 |
|||||||
|
(millió Ft) |
Éven belül |
1 és 2 év között |
2 és 3 év között |
3 és 4 év között |
4 és 5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
|
Bruttó lízingkövetelés |
23.001 |
17.397 |
13.777 |
8.514 |
5.457 |
1.327 |
69.473 |
|
Meg nem szolgált pénzügyi bevétel |
3.617 |
2.506 |
1.484 |
714 |
263 |
43 |
8.627 |
|
Minimális lízingfizetés |
19.384 |
14.891 |
12.293 |
7.800 |
5.194 |
1.284 |
60.846 |
|
Behajthatatlan minimális lízingfizetésekre |
345 |
287 |
153 |
102 |
71 |
6 |
964 |
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
19.039 |
14.604 |
12.140 |
7.698 |
5.123 |
1.278 |
59.882 |
|
2021.12.31 |
|||||||
|
(millió Ft) |
Éven belül |
1 és 2 év között |
2 és 3 év között |
3 és 4 év között |
4 és 5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
|
Bruttó lízingkövetelés |
19.892 |
18.062 |
11.505 |
8.279 |
3.446 |
4.714 |
65.898 |
|
Meg nem szolgált pénzügyi bevétel |
1.657 |
1.151 |
702 |
371 |
157 |
195 |
4.233 |
|
Minimális lízingfizetés |
18.235 |
16.911 |
10.803 |
7.908 |
3.289 |
4.519 |
61.665 |
|
Behajthatatlan minimális lízingfizetésekre |
123 |
146 |
87 |
64 |
27 |
10 |
457 |
|
Pénzügyi lízing könyv szerinti értéke |
18.112 |
16.765 |
10.716 |
7.844 |
3.262 |
4.509 |
61.208 |
A mögöttes eszközökben megtartott jogokkal kapcsolatos kockázatot többek között a finanszírozott eszközök Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bejegyzésével, eszközre vonatkozóan előírt biztosításokkal, biztosítéki elemekkel, valamint maradványérték-garancia és visszavételi megállapodás megkötésével kezeli a Csoport.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Elhatárolások |
4.240 |
2.953 |
|
Anyagok és készletek |
258 |
226 |
|
Követelés fejében átvett készletek és ingatlanok |
849 |
852 |
|
Adókövetelések |
2.592 |
3.453 |
|
Egyéb eszközök |
385 |
132 |
|
Egyéb eszközök összesen |
8.324 |
7.616 |
|
ebből: értékvesztés |
-22 |
-37 |
2020-ban a pandémiás helyzetre való tekintettel a kormány bevezette a hitelintézetek különadóját, amelyet akkor három egyenlő részletben meg is kellett fizetni. Ugyanakkor ezzel a követelésként kimutatott összeggel a következő öt évben adóvisszatartás formájában csökkentheti a hitelintézet által a különadó törvény alapján megállapított, fizetendő „normál” banki különadójának összegét. Ez okozza 2022-ben az adókövetelések csökkenését.
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 3.991 m Ft (2021: 3.504 m Ft).
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
|
|
(millió Ft) |
Könyv szerinti érték |
|
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.835.497 |
143.779 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
299149 |
56.199 |
|
Kamatláb |
475.494 |
96.366 |
|
Részvény |
0 |
11 |
|
Deviza |
1.360.003 |
47.402 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.835.497 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
|
1.951 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
1.951 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.835.497 |
145.730 |
|
2021.12.31. |
Derivatívák névértéke |
|
|
(millió Ft) |
Könyv szerinti érték |
|
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.257.638 |
52.074 |
|
Ebből gazdasági fedezeti ügylet |
272781 |
17.082 |
|
Kamatláb |
471.569 |
33.345 |
|
Részvény |
1 |
103 |
|
Deviza |
786.068 |
18.626 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.257.638 |
52.074 |
|
Rövid pozíciók |
|
6.428 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
6.428 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.257.638 |
58.502 |
A Csoport minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. Az alkalmazott instrumentumok kamatlábswapok, kétdevizás kamatlábswapok, határidős ügyletek és opciók. Ezeknek az ügyleteknek a valós értékét a fenti táblázat mutatja. Szintén a fenti táblázatban szerepelnek a kereskedési céllal kötött származékos ügyletek.
A mérlegben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt fenti kötelezettségeket a Csoport a mérlegben a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” között mutatja ki.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a közzétételek céljaira a meghatározott pénzügyi kötelezettség osztályokat egyeztetése a megfelelő mérlegsorokkal.
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
525.218 |
525.218 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.909.023 |
2.909.023 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
62.287 |
62.287 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
194.100 |
194.100 |
|
Származékos kötelezettségek |
143.779 |
0 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
1.951 |
0 |
1.951 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
35.589 |
35.589 |
|
Összesen |
145.730 |
3.726.217 |
3.871.947 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
491.295 |
491.295 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.870.117 |
2.870.117 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
57.333 |
57.333 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
689 |
689 |
|
Származékos kötelezettségek |
52.074 |
0 |
52.074 |
|
Rövid pozíciók |
6.428 |
0 |
6.428 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
31.304 |
31.304 |
|
Összesen |
58.502 |
3.450.738 |
3.509.240 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Bankbetétek
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
63.578 |
43.139 |
249.773 |
150.476 |
506.966 |
30.888 |
17.869 |
285.875 |
136.205 |
470.837 |
|
Devizakülföldi |
14.256 |
3.996 |
0 |
0 |
18.252 |
19.705 |
128 |
0 |
625 |
20.458 |
|
Bankbetétek összesen |
77.834 |
47.135 |
249.773 |
150.476 |
525.218 |
50.593 |
17.997 |
285.875 |
136.830 |
491.295 |
Ügyfélbetétek
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
1.633.622 |
1.131.280 |
5.547 |
875 |
2.771.324 |
1.888.765 |
873.766 |
5.366 |
830 |
2.768.727 |
|
Devizakülföldi |
70.935 |
66.757 |
0 |
7 |
137.699 |
54.736 |
45.579 |
0 |
1.073 |
101.388 |
|
Ügyfélbetétek összesen |
1.704.557 |
1.198.037 |
5.547 |
882 |
2.909.023 |
1.943.501 |
919.345 |
5.366 |
1.903 |
2.870.115 |
A bankbetétek és ügyfélbetétek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek.
Az ügyfélbetétek esetén mind a lakossági, mind vállalati szektorban jelentősen nőtt az elhelyezett állomány.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett betétállomány (kártalanítási összeg) 2022 végén 1.094 milliárd Ft volt (2021: 1.034 milliárd Ft).
|
|
2022.12.31. |
2022.12.31. |
2021.12.31 |
2021.12.31 |
|
(millió Ft) |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
|
fix |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
2022-ben a Csoport 195 milliárd Ft névértékű MREL-kötvényt bocsátott ki. Az MREL (Minimum Requirement for Own Funds and Eligible Liabilities) kötvénykibocsátás célja, hogy a Csoport összhangban az Európai Unió bankhelyreállítási és szanálási irányelvével, megfelelő mennyiségű és minőségű forráselemet tarthasson. A kötvények visszahívhatóak, a kamatozásuk kezdetben fix, majd később változó kamatozásra váltanak.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett kibocsátott kötvényállomány (kártalanítási összeg) 2022 végén 724 millió Ft volt (2021: 684 millió Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
5.08 |
2032.02.27 |
16.082 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4.95 |
2031.02.28 |
20.101 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4.83 |
2030.02.28 |
20.098 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
5.33 |
2032.03.31 |
6.006 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
62.287 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
3.13 |
2032.02.27 |
14.802 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
3.00 |
2031.02.28 |
18.499 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
2.88 |
2030.02.28 |
18.497 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
3.13 |
2027.03.31 |
5.535 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
57.333 |
A hátrasorolt kötelezettségek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek. Ezek a hitelfelvételek a Csoport közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli kötelezettségei, amelyek a Csoport egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasoroltak.
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Elhatárolások |
7.079 |
4.210 |
|
Adókötelezettségek |
4.986 |
3.251 |
|
Egyéb kötelezettségek |
111 |
37 |
|
Egyéb kötelezettségek |
12.176 |
7.498 |
Az adókötelezettségek 1.859 millió Ft-tal nőttek 2021-hez képest, köszönhető ez a magasabb áfa-kötelezettségnek.
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 1.460 millió Ft (2021: 50 millió Ft).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékon kívüli céltartalékokat részletezi:
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01. |
120 |
1.027 |
3.341 |
4.488 |
|
Céltartalék-képzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
0 |
250 |
4.150 |
4.400 |
|
(-) Felhasznált összegek |
0 |
0 |
-2.497 |
-2.497 |
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-616 |
-410 |
-1.026 |
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
-75 |
-75 |
|
Záró egyenleg 2022.12.31. |
120 |
661 |
4.509 |
5.290 |
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
Nyitó egyenleg 2021.01.01. |
128 |
1.238 |
2.236 |
3.602 |
|
Céltartalék-képzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
72 |
510 |
4.635 |
5.217 |
|
(-) Felhasznált összegek |
-80 |
-1 |
-3.490 |
-3.571 |
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-720 |
-40 |
-760 |
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Záró egyenleg 2021.12.31. |
120 |
1.027 |
3.341 |
4.488 |
A Csoport 2022-ben és 2021-ben nem rendelkezik értékesítésre tartott eszközökkel és kötelezettségekkel.
Megszűnt tevékenység nyeresége/vesztesége
A megszűnt tevékenység a Csoportnak olyan része, amelyet vagy elidegenített, vagy értékesítésre tartottá minősített. A Csoportnak nem volt jelentős megszűnt tevékenysége 2022-ben.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
2022. december 31-én és 2021. december 31-én a Csoport részvényesi struktúrája az alábbi volt:
|
Tulajdonosok |
2022.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték (Ft) |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Elsőbbségi részvény |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
|
Tulajdonosok |
2021.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték (Ft) |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Elsőbbségi részvény |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
A Csoport jóváhagyott, kibocsátott és befizetett jegyzett tőkéje 10.000 Ft névértékű törzsrészvényekből áll. Az alaptőke a pénzügyi kimutatásokban bemutatott időszakban nem változott.
A Tulajdonos által a jegyzett tőkén felül, a tranzakciós költségek levonása után a Csoport rendelkezésére bocsátott összeg a tőketartalékba kerül elhelyezésre. 2017-ben 176.649 millió Ft összegű pozitív tőketartalék került átvezetésre az eredménytartalékba. Ezt követően már nem történt változás az adott tőkeelemben.
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv
szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kölcsöntőke összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv
szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kölcsöntőke összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
A Bank Igazgatósága 2019.03.04-én 100 millió EUR az 575/2013. EU CRR rendelet 52. Cikke szerinti alárendelt kiegészítő alapvető (ún. subordinated additional tier 1) tőkeinstrumentumnak minősülő kötvények zártkörű forgalomba hozataláról döntött.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az 500 darab egyenként 200.000 EUR névértékű dematerializált kötvény ellenértéknek megfizetésére 2019.03.13-án került sor. A kötvény lejárat nélküli, változó kamatozású, a kamat mértéke 12 hónapos EURIBOR + évi 9%. A kamatot a kötvény devizanemében kell megfizetni, minden év május 30-án. Tekintettel arra, hogy a kötvény lejárat nélküli és a kötvénytulajdonos nem jogosult azt visszaváltani, valamint a kötvény alapján történő bármely kifizetés, ideértve a kamatokat és bármely, a szerződésben részletezett visszahívási vagy visszaváltási esemény kapcsán bekövetkező kifizetést is, a Bank kizárólagos diszkréciójába tartozik, tehát a Banktól nem követelhető, a kibocsátás révén megkapott ellenérték tőkeinstrumentumnak, a kifizetett kamat pedig osztaléknak tekintendő. A tőkeelem a könyvekben Ft-ban kerül kimutatásra. A kötvények visszahívására vagy visszavásárlására a Bank szerződésben rögzített feltételek esetén jogosult. 2022-ben a Bank 3.527 millió Ft-ot (2021: 3.127 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az AT1-es tőkeállománya után.
A halmozott egyéb átfogó jövedelem az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Hitelviszonyt megtestesítő befektetések esetében addig szerepel ezen a mérlegsoron a nem realizált valós érték, amíg a befektetést ki nem vezetik, vagy nem válik értékvesztetté, ezt követően a kivezetés eredménye az eredménykimutatásban jelenik meg.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok esetén a kivezetést követően a kivezetéskor keletkezett eredmény közvetlenül a saját tőkén belül realizálódik.
Itt jelenik meg továbbá a cash-flow fedezeti elszámolásba bevont fedezeti ügyletek nyereségének vagy veszteségének hatékony része, illetve mindezen tételekhez kapcsolódó halasztott adó is.
A Csoport az Egyéb tartalékok között szerepelteti a 2013. évi CCXXXVII. törvény 38. fejezet 83.§ alapján képzett általános tartalékot. Ezen előírások szerint a hitelintézet az adózott nettó eredmény 10 %-át köteles általános tartalékba helyezni. Így a felhalmozott eredmény elkülönítéseként 2022-ben 7.223 millió Ft (2021: 3.656 millió Ft) összegben megtörtént a tartalékképzés.
A „Mérlegben felhalmozott eredmény” az adott és a korábbi üzleti évek fel nem osztott nyereségeit és veszteségeit foglalja magában.
A Csoport a hitelnyújtásra vonatkozó jövőbeni kötelezettségvállalásokkal rendelkezik, ügyfelei részére folyószámla- és egyéb hitelkereteket biztosít.
A Csoport garanciákat és akkreditíveket is nyújt ügyfelei számára, hogy a harmadik fél felé garantálja az ügyfelek teljesítését.
A függő és jövőbeni kötelezettségek szerződés szerinti összegét az alábbi táblázat tartalmazza kategóriák szerinti bontásban. A táblázatban szereplő adatok a hitelnyújtási elkötelezettségek teljes összegét mutatják. A garanciák és egyéb adott elkötelezettségek esetében a bemutatott összeg azt a maximális veszteséget jelzi, amit a Csoport a mérleg fordulónapján számolna el, amennyiben a felek nem teljesítenék a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
323.529 |
77.752 |
2.132 |
1.373 |
1.718 |
468 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
117.671 |
49.237 |
9.881 |
234 |
441 |
363 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
127.106 |
74.963 |
3.062 |
124 |
246 |
1.270 |
|
Összesen |
568.306 |
201.952 |
15.075 |
1.731 |
2.405 |
2.101 |
|
2021.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
213.874 |
84.412 |
3.632 |
508 |
895 |
1.430 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
118.346 |
18.817 |
8.978 |
97 |
59 |
421 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
149.469 |
22.722 |
2.927 |
129 |
44 |
963 |
|
Összesen |
481.689 |
125.951 |
15.537 |
734 |
998 |
2.814 |
* a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő elkötelezettségek esetében
Az olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásához, amelyre vonatkozóan nincs megfigyelhető piaci árfolyam, értékelési technikák használata szükséges a számviteli politikában leírtak szerint. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel ritkán kereskednek és árfolyamuk kevéssé átlátható, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket igényel likviditástól, koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, árazási feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd az alábbiakban a „Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia” részt.
A Csoport számviteli irányelveinek alkalmazása során használt kritikus számviteli döntések
Az alábbiak tartoznak a Csoport számviteli irányelveinek alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé:
Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia
A Csoport számviteli politikáját a valós érték meghatározására vonatkozóan a (4.9) A valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
A Csoport a valós érték meghatározásánál a módszerek alábbi hierarchiáját alkalmazza:
1. szint: Adott eszköz és kötelezettség aktív piacon jegyzett módosítás nélküli árfolyamai.
2. szint: Az inputok közvetlenül vagy közvetetten, de továbbra is megfigyelhető adatokon alapulnak, azonban az eszköz vagy kötelezettség valós értékelésével már csak közvetettebb kapcsolatban állnak. Ilyen lehet:
a) a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett árai
b) adott vagy hasonló eszköz vagy kötelezettség nem aktív piacon jegyzett árai, melyek a mérés pillanatában nem mérik megfelelően a piaci szereplők értékítéletét
c) a piacokon megfigyelhető minden egyéb, de nem árjellegű adat (azonos lejáratra vonatkozó hozamgörbék, kamatlábak, hitelkockázatok, volatilitási adatok stb.)
d) nem közvetlenül megfigyelhető adatok, melyek a megfigyelhető piaci adatokból származtathatóak, illetve azok által megerősített
3. szint: Az eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó olyan inputok, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (meg nem figyelhető inputok).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi tábla foglalja össze a fordulónapon a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő, valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumokat, a valós érték hierarchia azon szintje szerint, melybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Amennyiben a valós értéket nem megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikával állapítják meg, a valós értékek magukban foglalják a tranzakciós ár és a kezdeti megjelenítéskori valós érték közötti halasztott különbözetet.
Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
||||||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
19.970 |
163.141 |
0 |
80.362 |
0 |
142 |
146.403 |
0 |
|||
|
Származékos ügyletek |
0 |
162.341 |
0 |
80.563 |
0 |
0 |
146.714 |
0 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
525 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-10 |
0 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.445 |
800 |
0 |
-201 |
0 |
152 |
-311 |
0 |
|||
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
966 |
125.450 |
-372 |
-8.899 |
0 |
-786 |
-13.819 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
578 |
0 |
35 |
0 |
0 |
85 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
388 |
0 |
-407 |
0 |
0 |
-871 |
0 |
|||
|
Hitelek és előlegek |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
-13.819 |
|||
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
254.138 |
51.647 |
65 |
-10.147 |
7 |
-27.481 |
-19.387 |
30 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
1 |
65 |
0 |
7 |
0 |
0 |
30 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
254.138 |
51.646 |
0 |
-10.147 |
0 |
-27.481 |
-19.387 |
0 |
|||
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
191.077 |
0 |
125.720 |
0 |
0 |
180.923 |
0 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
274.108 |
406.831 |
125.515 |
195.563 |
-8.892 |
-27.339 |
307.153 |
-13.789 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|||||||||||
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
145.730 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|||
|
Származékos ügyletek |
0 |
143.779 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|||
|
Rövid pozíciók |
0 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
242.488 |
0 |
155.140 |
0 |
0 |
234.912 |
0 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
388.218 |
0 |
235.978 |
0 |
0 |
368.344 |
0 |
|||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
||||||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
48.627 |
66.315 |
0 |
24.956 |
0 |
96 |
66.040 |
0 |
|||
|
Származékos ügyletek |
0 |
65.527 |
0 |
25.062 |
0 |
0 |
66.150 |
0 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
6.141 |
0 |
0 |
0 |
0 |
24 |
0 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
42.486 |
788 |
0 |
-106 |
0 |
72 |
-110 |
0 |
|||
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
1.170 |
97.771 |
4 |
-6.365 |
0 |
-414 |
-4.921 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
543 |
0 |
13 |
0 |
0 |
50 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
627 |
0 |
-9 |
0 |
0 |
-464 |
0 |
|||
|
Hitelek és előlegek |
0 |
0 |
97.771 |
0 |
-6.365 |
0 |
0 |
-4.921 |
|||
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
0 |
0 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
0 |
0 |
|||
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
295.452 |
56.445 |
63 |
-9.362 |
3 |
-6.718 |
-9.239 |
23 |
|||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
0 |
63 |
-77 |
3 |
0 |
0 |
23 |
|||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
295.452 |
56.445 |
0 |
-9.285 |
0 |
-6.718 |
-9.239 |
0 |
|||
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
53.286 |
0 |
49.741 |
0 |
0 |
55.203 |
0 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
344.274 |
177.216 |
97.834 |
65.339 |
-6.362 |
-6.630 |
111.590 |
-4.898 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|||||||||||
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
58.502 |
0 |
14.335 |
0 |
0 |
52.593 |
0 |
|||
|
Származékos ügyletek |
0 |
52.074 |
0 |
14.335 |
0 |
0 |
52.593 |
0 |
|||
|
Rövid pozíciók |
0 |
6.428 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
76.099 |
0 |
68.453 |
0 |
0 |
79.771 |
0 |
|||
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
134.601 |
0 |
82.788 |
0 |
0 |
132.364 |
0 |
|||
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
442.419 |
438.625 |
379.558 |
59.067 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
2.179.486 |
2.043.253 |
0 |
0 |
2.043.253 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.621.905 |
2.481.878 |
379.558 |
59.067 |
2.043.253 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.496.528 |
3.461.455 |
0 |
0 |
3.461.455 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
194.100 |
200.579 |
0 |
200.579 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
7.595 |
7.595 |
0 |
0 |
7.595 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.698.223 |
3.669.629 |
0 |
200.579 |
3.469.050 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
225.587 |
223.677 |
152.208 |
71.469 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
2.384.597 |
2.411.815 |
0 |
0 |
2.411.815 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.610.184 |
2.635.492 |
152.208 |
71.469 |
2.411.815 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.418.743 |
3.421.637 |
0 |
0 |
3.421.637 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
689 |
710 |
0 |
710 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
6.066 |
5.998 |
0 |
0 |
5.998 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.425.498 |
3.428.345 |
0 |
710 |
3.427.635 |
Pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során alkalmazott feltevések
Számos pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash-flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, valamint értékelési technikák alkalmazása esetén a használt feltevések a következők:
i. Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek (1. hierarchia szint)
A Csoport a Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek esetében a könyv szerinti értéket tekinti az eszközök valós értékének, mely rövid lejáratuk miatt megfelelő megközelítés.
ii. Ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések (3. hierarchia szint)
A hitelek valós értékének meghatározásakor a jövőbeni előre jelzett cash-flow-kat diszkontálja a Csoport a jelenértékükre az aktuális piaci kamatlábbal.
A Stage 1 és Stage 2 hitelezési kockázati kategóriájú hitelek valósérték kalkulációja központilag az anyavállalat által történik diszkontált cash-flow módszerével, relevancia esetén viselkedési (Behavioral Option Modelling) és pénzügyi (Financial Option Pricing) opcionalitási modellek figyelembevételével.
A Stage 3-as tehát értékvesztett hitelek esetén szintén diszkontált cash-flow módszerét alkalmazza a Csoport. Ezen ügyleteknél a valósérték számítás alapja a céltartalék-értékvesztés rendszer által adott várható megtérülések a kockázatmentes ráta likviditási és hitelkockázati felárral eltolt értékével diszkontált jelenértéke (distressed cash-flow).
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Hitelek és előlegek” sorai tartalmazzák.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
iii. Értékpapírok (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott értékpapírok és jegyzett adósságinstrumentumok esetében a jegyzett piaci árfolyamot használják. A kereskedési célúként, valós értéken nyilvántartottként megjelölt, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt magyar államkötvények, illetve vállalati kötvények valós értékének meghatározása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árak alapján történik. Az értékpapírok valós értéke a tőzsdén jegyzett piaci árfolyam (ha létezik ilyen árfolyam). Ha nincs jegyzett árfolyam, akkor vagy az OTC piacon elérhető piaci ár, ennek hiányában a valós érték a szerződéses cash-flow-k diszkontált jelenértéke az értékelés időpontjában.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” és „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorai tartalmazzák.
iv. Befektetések nem jegyzett értékpapírokban (2. és 3. hierarchia szint)
Ezek az instrumentumok piacon nem jegyzett eszközök, melyek értékelésénél az egyéb piaci információkon túl egyéb feltételezésekkel is él a Csoport.
A 3. hierarchia szinten értékelt instrumentumok esetén a valósérték kalkulálása divident discount model alkalmazásával történik.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” sorai tartalmazzák.
v. Származékos termékek (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott derivatívák valós értéke a jegyzett árfolyam.
Az egydevizás swapok és a határidős kamatlábügyletek valós értéke a diszkontált, előre jelzett jövőbeni cash-flow-k alapján kerül megállapításra. A számításhoz a Csoport a pénzügyi instrumentum hátralévő futamidejére vonatkozó piaci kamatlábakat használja.
A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értékét diszkontált cash-flow számítással állapítja meg a Csoport (a kalkulációt a front office rendszer végzi). Az értékeléshez használt hozamgörbébe az ezen ügyletek piacára jellemző, országkockázati felárat is megtestesítő kamatfelár (basis swap spread) is be van építve.
A határidős deviza ügyletek valós értéke az aktuális határidős kamatlábakon alapszik. A plain vanilla és egzotikus devizaopciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
Egyes hitelek, betétek, plain vanilla kötvények (vásárolt, saját kibocsátású) valós értékének változásából adódó kitettség fedezetére a Csoport kamatlábcsere-ügyleteket kötött. Az ilyen fedezett hitelek, betétek és kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k mérlegfordulónapi diszkontált jelenértéke. A pénzügyi kimutatásokban ezek a hitelek, betétek amortizált bekerülési vagy valós értéken szerepelnek.
A CVA/DVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment) számításának a célja az IFRS 13 szabályoknak megfelelően, hogy a Csoport számszerűsítse a jövőbeni lehetséges partnerkockázati veszteségeket azokra az ügyfelekre, akikkel szemben van derivatív kitettség. A modell változó paramétere a partner esetleges bedőlési valószínűségében bekövetkező változás és nem a piaci változók mozgása. Számítása úgy történik, hogy egy ügyfél esetében megbecslésre kerül a jövőben (egyes időpontokban) várható kitettség-érték (Mark-to-market alapon), a bedőlési valószínűségek és ezek szorzata összegzésre kerülnek, majd a végén egy megtérülési valószínűséggel van korrigálva az eredmény.
vi. Bankbetétek, ügyfélbetétek (3. hierarchia szint)
A bank- és ügyfélbetétek valós értéke diszkontált cash-flow-k alapján, a hasonló hátralévő futamidejű betétekre ajánlott aktuális kamatok alkalmazásával kerül megállapításra. A látra szóló betétek esetében a Csoport feltételezi, hogy a valós érték a mérlegfordulónapon látra fizetendő összeggel egyenlő.
Az IFRS 13-nak megfelelően a Csoport saját kibocsátói kockázatát úgy veszi figyelembe, hogy a diszkontáláshoz használt faktorokat az adott cash-flow mozgás napjára érvényes, devizánként meghatározott likviditási prémiummal eltolja. A likviditási prémium mértéke piaci információkon alapul például: BUBOR/LIBOR mértéke, IRS, FRA ügyletek kamatai, Asset Swap Spreadek.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Betétek” sorai tartalmazzák.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
vii. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hátrasorolt kötelezettségek (2. és 3. hierarchia szint)
A kibocsátott kötvények valós értékét a mérlegfordulónapi rendelkezésre álló jegyzett piaci árak, vagy hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára alapján határozza meg a Csoport. Az alárendelt kölcsöntőke esetében a valós érték a jövőbeni cash-flow-k diszkontálásával kerül meghatározásra.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow-k jelenértéke adja.
Az IFRS 13-nak megfelelően kerül értékelésre a saját kibocsátói kockázat is a következőképpen: a kötvény cashflow-it a devizanemének megfelelő likviditási felár mértékével eltolt HUF, EUR vagy USD zéró kupon IRS görbével diszkontáljuk.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Valós érték – 3-as szintű közzétételek
Az alábbi tábla foglalja össze a 3. szintű inputok alapján meghatározott valós értékek nyitó és záró
egyenlegének egyeztetését a releváns, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetén:
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Értékesítések |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ veszteség OCI*-ban |
Záró egyenleg 2022.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
125.450 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
0 |
43.567 |
0 |
-7.040 |
-8.848 |
-8.899 |
0 |
125.450 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
63 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
65 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltpénzügyi eszközök összesen |
63 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
65 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg 2021.01.01. |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Értékesítés |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/ veszteség OCI*-ban |
Záró egyenleg 2021.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
66.671 |
0 |
40.694 |
0 |
-3.314 |
-6.280 |
-6.365 |
0 |
97.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
66.671 |
0 |
40.694 |
0 |
-3.314 |
-6.280 |
-6.365 |
0 |
97.771 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
60 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
63 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltpénzügyi eszközök összesen |
60 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
63 |
*OCI: Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A fenti táblában bemutatott összes nyereség és veszteség az alábbiak szerint került bemutatásra az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben:
|
2022.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.803 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.913 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-2.789 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
6.110 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-6.364 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-2.801 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-6.365 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
3.563 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A következő táblázatok a 3. szintű valósérték-meghatározás lényeges jellemzőit mutatják a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoknál, illetve azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyeket a Csoport amortizált bekerülési értéken értékel, de valós értéküket közzéteszi).
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
a) |
b) |
c1) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65 |
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
a) |
b) |
c2) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
63 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
63 |
|
|
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
Betűjel |
Leírás |
|
a) |
Teljesítő
hitelek: |
|
b) |
Teljesítő
hitelek: |
|
c1) |
Teljesítő hitelek: Retail: babaváró hitelek havi átlagos tőketörlesztése 2001 ill. 783742 HUF között (modellezett pénzáram türelmi idő, állami garancia és előtörlesztési modell figyelembevételével) Non-retail: finanszírozási görbe (likviditási költségekhez): -0.88% - +0.60% a HUF finanszírozási költségekhez beértékeléskor; 0,17% - +3,7% a HUF finanszírozási költségekhez kibocsátáskor Nemteljesítő hitelek: Retail: stresszelt cash-flow (ügyfél-specifikus BEEL-eken alapuló) workout/retail risk által becsülve: 10% - 100% Non-retail: várható megtérülési ráta workout által becsülve: 10% - 100 % |
|
c2) |
Teljesítő hitelek: Retail: kockázatmentes hozamgörbe: 7.55% - 14.19% Non-retail: kockázatmentes hozamgörbe: 8.62% - 16.17% finanszírozási görbe (likviditási költségekhez): -0.88% - +0.60% a HUF finanszírozási költségekhez beértékeléskor; 0,17% - +3,7% a HUF finanszírozási költségekhez kibocsátáskor hitelkockázati felár (CDS görbéből): +216.78 - +965.9 bp CDS-ekre beértékeléskor; +0% - +44.46 bp CDS-ekre kibocsátáskor Nemteljesítő hitelek: Retail: stresszelt CF (ügyfél-specifikus BEEL-eken alapuló) workout/retail risk által becsülve: 10% - 100% Non-retail: várható megtérülési ráta workout által becsülve: 10% - 100 % |
|
d) |
Ha az
átlagos tőketörlesztések súlypontja időben közelebb kerül, a valós érték
csökkenhet. |
|
e) |
Osztalékalapú vállalatértékelési modell (DDM) |
|
f) |
Magas
növekedési ütemű periódus hossza |
|
g) |
Magas
növekedési ütemű periódus hossza: 1-15 év |
|
h) |
A magas
növekedési ütemű periódus hosszának növekedésével a FV csökken. |
*Béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok:
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.043.253 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.043.253 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.461.455 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
7.595 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.469.050 |
|
|
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.411.815 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.411.815 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.421.637 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
5.998 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.427.635 |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport az IAS 24 előírásaival összhangban határozza meg, hogy egy adott fél mikor minősül a Csoporttal kapcsolt viszonyban lévőnek. A Csoport kapcsolt felei közé tartozik többek között az anyavállalat, a társult vállalkozások, a közös vezetésű vállalatok, a kulcsfontosságú vezetők és közeli családtagjaik, valamint olyan gazdálkodó egységek, amelyek felett a kulcsfontosságú vezetők vagy közeli családtagjaik gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, vagy amelyekre vonatkozóan jelentős szavazati joggal rendelkeznek.
A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Csoport az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt felekkel:
Kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
77.108 |
372 |
0 |
35 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
77.108 |
372 |
0 |
35 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
64.720 |
601 |
0 |
843 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
64.720 |
601 |
0 |
843 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
2.926 |
750 |
0 |
7 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
2.664 |
0 |
0 |
4 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.058.773 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
45.989 |
1.372 |
0 |
11 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
45.989 |
1.372 |
0 |
11 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
62.859 |
1.973 |
0 |
1.018 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
62.859 |
1.973 |
0 |
1.018 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
3.460 |
1.530 |
0 |
6 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
3.184 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
4.019.887 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében harmadik felekkel kötött tranzakciók kondíciójával megegyező feltételekkel, beleértve a kamatkondíciókat és a biztosítékokat.
· A „Hitelek és előlegek" sor változását a bankközi betétek (+16.521 millió Ft) növekedése, az aktív repó ügylet (-5.382 millió Ft) állományának csökkenése, illetve a könyvelt osztalékelőleg (19.980 millió Ft) eredménye okozta.
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" sorban a kibocsátott garanciák egyéb fedezettel állománya csökkent 534 millió Ft-tal 2022-re.
· A „Betétek" változását nagyban befolyásolta a loro számlák 2.908 millió Ft csökkenése, valamint az alárendelt kölcsöntőke (4.954 millió HUF) növekedése.
· 2022-ben a „Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek" értéke 520 millió Ft-tal csökkent az anyavállalattal szemben.
· A „Származékos ügyletek névleges összege" sorban a derivatív ügyletek pay lábának névértéke
A leányvállalatokkal szembeni betétek értéke csökkent 1.372 millió Ft-tal. Ennek a változásnak a jelentős része a leánycégek beolvadásának/megszűnésének volt köszönhető.
Kapcsolt felekkel bonyolított ügyletekből származó kiadások és bevételek
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
88.409 |
4 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-110.393 |
-1 |
0 |
-24 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
307 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
1.428 |
10 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-540 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-21.096 |
320 |
0 |
-19 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2021 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
6.090 |
27 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-5.465 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
342 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
471 |
9 |
0 |
3 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-415 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
-62 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
619 |
377 |
0 |
3 |
0 |
A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációjának összege a 2022-es év során 1.360 millió Ft volt (2021: 906 millió Ft), melyek rövid távú munkavállalói juttatások voltak.
Az „Osztalékbevétel" sorban a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft-től (307 millió Ft) kapott osztalék összege szerepel.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport leányvállalatait és az általuk végzett tevékenységek rövid leírását az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Részesedések kapcsolt vállalkozásokban |
Tulajdoni részesedés 2022.12.31. |
Tulajdoni részesedés 2021.12.31. |
Székhely |
Tevékenység |
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Pénzügyi lízing |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Ingatlankezelés |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Alapkezelés |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
100,00% |
100,00% |
4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b |
Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
100,00% |
100,00% |
1054 Budapest, Akadémia u. 6. |
Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
100,00% |
100,00% |
1054 Budapest, Akadémia u. 6. |
Épületépítési projekt szervezése |
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
Könyv szerinti érték |
|
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
5 |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
42 |
0 |
-42 |
0 |
-27 |
0 |
27 |
0 |
15 |
0 |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
3 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Összesen |
50 |
0 |
-42 |
8 |
-27 |
0 |
27 |
0 |
23 |
8 |
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
Könyv szerinti érték |
|
2021.01.01. |
2021.12.31. |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
5 |
|
Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. |
100 |
0 |
-100 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
100 |
0 |
|
Raiffeisen Autó Lízing Kft. |
42 |
0 |
0 |
42 |
-27 |
0 |
0 |
-27 |
15 |
15 |
|
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft. |
3 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Összesen |
150 |
0 |
-100 |
50 |
-27 |
0 |
0 |
-27 |
123 |
23 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
A Csoport számviteli és a prudenciális szempontú konszolidációja között nincs jelentős eltérés, ezért 2020-ban döntés született a konszolidációs körök egységesítéséről. Az egységesítés során de-konszolidált társaságok kihagyása nem befolyásolja a konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható és valós képének megítélését. Ennek ellenére az MNB 2022 decemberében úgy döntött, hogy a Raiffeisen Autó Lízing Kft. is kerüljön az összevont alapú felügyelet és prudenciális konszolidáció alá, így 2022-ben ezen cég is teljes bevonásra került.
A Csoport 0 zárt végű (2021: 0) és 15 nyílt végű (2021: 15) befektetési alapot kezel a 100 %-os tulajdonában lévő, konszolidált Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-n keresztül. Mivel magukat az alapokat a Csoport nem ellenőrzi, azokat nem vonta be a konszolidációba. A Csoport által nyújtott alapkezelési és letétkezelési szolgáltatásokért az alapok bizonyos díjakat és jutalékokat fizetnek, amelyek a „Nettó jutalék- és díjbevétel” soron kerülnek kimutatásra (lásd 8. számú kiegészítő megjegyzés).
2022-ben és 2021-ben az alapok állományának értékét, valamint az alapokkal lebonyolított ügyleteket a következő tábla mutatja:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Kezelt alapok |
371.940 |
235.722 |
|
ebből: Nyílt végű alapok |
371.940 |
235.722 |
|
Alapoktól származó nettó díj- és jutalék bevételek |
3.585 |
2.323 |
|
Alapoktól elfogadott betétek |
20.883 |
37.630 |
|
Alapok betétein keletkezett kamatbevételek/-ráfordítások |
-203 |
69 |
A nyílt végű alapok között az elmúlt két évben nem volt határozott futamidejű alap. Az alapoktól elfogatott betétek között a lekötött és a folyószámla betétek állománya is kimutatásra került. Amíg az alapok betétein a Csoport 2021-ben több kamatbevételt realizált, mint amennyi kamatráfordítása keletkezett az euro folyószámlák utáni negatív kamatok miatt, addig 2022-ben már jelentősebb kamatráfordítása merült fel. Ez utóbbi köszönhető annak is, hogy az alapok 2022 folyamán több rövid lejáratú betétállománnyal rendelkeztek.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatban található a kötelezettségek változásának egyeztetése a finanszírozási tevékenységből származó cash-flow-val:
|
(millió Ft) |
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
||||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2022. január 1-jén |
|
689 |
57.333 |
23.531 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
67.420 |
17.372 |
0 |
361.235 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása |
(30) |
199.118 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199.118 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztése lejáratkor |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.800 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
-3.527 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
199.118 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
192.791 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-3.897 |
4.954 |
2.025 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-18 |
0 |
3.064 |
|
Valós érték változása |
|
-4.703 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.130 |
0 |
2.427 |
|
Egyéb változások |
|
-695 |
-80 |
1.936 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-639 |
0 |
522 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
3.588 |
2.044 |
712 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.344 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.964 |
-712 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.676 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
3.588 |
80 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.668 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
64.936 |
7.223 |
0 |
72.159 |
|
Záró egyenleg 2022. december 31-jén |
|
194.100 |
62.287 |
24.692 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
128.829 |
31.068 |
0 |
635.866 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
||||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2021. január 1-jén |
|
727 |
56.732 |
25.628 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
37.330 |
14.319 |
0 |
329.626 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztése lejáratkor |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-2.328 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.328 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
0 |
-3.127 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
0 |
0 |
-2.328 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
0 |
-5.455 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
0 |
601 |
206 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
807 |
|
Valós érték változása |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-727 |
0 |
-727 |
|
Egyéb változások |
|
-52 |
-7 |
22 |
0 |
0 |
0 |
0 |
123 |
0 |
86 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
14 |
1.690 |
610 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.314 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.683 |
-607 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.290 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
14 |
7 |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
24 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
33.217 |
3.657 |
0 |
36.874 |
|
Záró egyenleg 2021. december 31-jén |
|
689 |
57.333 |
23.531 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
67.420 |
17.372 |
0 |
361.235 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
i. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető, ő a nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személy is (regisztrációs szám: 168480 elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.).
ii. A pénzügyi kimutatások aláírására Zolnai György István vezérigazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118. és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett.
iii. A Csoport, mint hitelintézet a 2000/C. tv. alapján könyvvizsgálatra kötelezett, a Csoport könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (nyilvántartási szám: 000083); a személyében felelős könyvvizsgáló Molnár Gábor (nyilvántartási száma: 007239). A könyvvizsgáló által auditált összevont éves pénzügyi kimutatások adatait a Cégbíróság teszi közzé, valamint a Csoport honlapján található meg. A Csoport internetes honlapjának címe www.raiffeisen.hu.
Könyvvizsgáló által felszámított díjak
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2022-ben és 2021-ben:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
163 |
106 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
94 |
12 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
6 |
5 |
|
Összesen |
263 |
123 |
iv. A menedzsment 20.132 millió Ft összegű osztalékfizetés jóváhagyására tett javaslatot
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31 |
|
Eredménytartalék + adózott eredmény |
128.828 |
67.420 |
|
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás |
128.828 |
67.420 |
A Számviteli Törvény 114/A. § 17. pontja és 39. § (3a) bekezdése alapján nem volt figyelembe vehető, jelen pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt elszámolt járó osztalék sem 2022-ben, sem 2021-ben.
Az alábbi szegmensinformációk az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban kerülnek bemutatásra, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „menedzsmentmegközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Csoport kockázata és az elért hozam mértéke elsősorban a kínált termékek és szolgáltatások különbözőségétől függ, így a szegmensinformációk a Csoport üzleti szegmenseire vonatkozóan kerülnek bemutatásra. A Csoport által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, melyek a főbb üzleti területek mentén mutatják be a csoport jövedelmezőségét és működését.
Az alábbi összefoglaló a Csoportnak a jelentésbe bevont szegmenseinek működését mutatja be:
Lakossági, privát és KKV szegmens: a Csoport pénzügyi szolgáltatások széles választékát kínálja a lakossági, privát és KKV ügyfeleknek. Főként a hitelnyújtás és a betétgyűjtés tartozik ide. A lakossági szegmens bankkártya és befektetési szolgáltatásokat is nyújt az ügyfeleinek.
Vállalati, leányvállalati szegmens: a Csoport széles körben kínál pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat vállalatoknak és intézményeknek, a hagyományos hitelezési és betétgyűjtési tevékenységen túlmenően projekt és strukturált pénzügyi termékeket, valamint szindikált hiteleket is nyújt.
Bank és treasury szegmens: a Csoport a bankoknak pénzügyi termékek és szolgáltatások széles körét kínálja, emellett hagyományos hitelnyújtást és betétgyűjtést is végez. Ezen szegmens számára sokféle befektetési tevékenységet is nyújt (befektetési tanácsadás, ügynöki szolgáltatás, derivatív kereskedelem és más befektetési szolgáltatások).
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
Egyéb szegmens: különböző pénzügyi szolgáltatásokat tartalmaz a kormány, az önkormányzatok, társadalmi szervezetek számára, továbbá itt szerepelnek azok a tételek is, melyek nem sorolhatók közvetlenül meghatározott szegmenshez (főként általános igazgatási költségek, adók).
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
1 |
0 |
738.916 |
45.996 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
183.111 |
0 |
183.111 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
3.124 |
122.708 |
0 |
584 |
126.416 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
24.294 |
91.812 |
189.744 |
0 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.262.473 |
487.763 |
928.527 |
2.067 |
2.680.830 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
191.077 |
0 |
191.077 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-24.300 |
0 |
-24.300 |
|
Tényleges adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
1.095 |
1.095 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
8 |
0 |
0 |
0 |
8 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
35 |
35.915 |
35.950 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
13 |
22.594 |
22.607 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
5.101 |
5.101 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
8.324 |
8.324 |
|
Eszközök összesen |
1.289.900 |
702.283 |
2.207.123 |
121.676 |
4.320.982 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
145.730 |
0 |
145.730 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.156.857 |
1.666.834 |
641.960 |
260.566 |
3.726.217 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
242.488 |
0 |
242.488 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
-177.653 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
5.704 |
5.704 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
11.526 |
11.526 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
8 |
8 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
27 |
12.149 |
12.176 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.156.857 |
1.666.834 |
852.552 |
289.953 |
3.966.196 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
354.786 |
354.786 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.156.857 |
1.666.834 |
852.552 |
644.739 |
4.320.982 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
147.060 |
0 |
289.514 |
45.915 |
482.489 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
114.942 |
0 |
114.942 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
1.261 |
97.139 |
0 |
541 |
98.941 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
195 |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
30.731 |
80.187 |
241.042 |
0 |
351.960 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.032.822 |
455.061 |
1.175.368 |
7.257 |
2.670.508 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
53.286 |
0 |
53.286 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-12.917 |
0 |
-12.917 |
|
Tényleges adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
36 |
36 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
8 |
0 |
0 |
15 |
23 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
54 |
33.652 |
33.706 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
22 |
21.015 |
21.037 |
|
Halasztott adókövetelések |
0 |
0 |
0 |
3.466 |
3.466 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
7.616 |
7.616 |
|
Eszközök összesen |
1.211.882 |
632.387 |
1.861.506 |
119.513 |
3.825.288 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
58.502 |
0 |
58.502 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.198.585 |
1.579.747 |
590.100 |
82.306 |
3.450.738 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
76.099 |
0 |
76.099 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-57.868 |
0 |
-57.868 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
1.599 |
1.599 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
9.034 |
9.034 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
4 |
4 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
3 |
7.495 |
7.498 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.198.585 |
1.579.747 |
666.836 |
100.438 |
3.545.606 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
279.682 |
279.682 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.198.585 |
1.579.747 |
666.836 |
380.120 |
3.825.288 |
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
48.617 |
58.755 |
15.972 |
15.662 |
139.006 |
|
Osztalékbevétel |
3 |
307 |
0 |
73 |
383 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
21.324 |
44.761 |
5.049 |
2.206 |
73.340 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
373 |
-23 |
3.379 |
-3.218 |
511 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-14 |
0 |
-1.702 |
-64 |
-1.780 |
|
Összes bevétel |
70.303 |
103.800 |
22.698 |
14.659 |
211.460 |
|
Értékvesztés |
526 |
-25 |
-246 |
16 |
271 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
-19.310 |
-61.250 |
-3.310 |
-7.944 |
-91.814 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-958 |
-5.275 |
0 |
4 |
-6.229 |
|
Egyéb eredmény |
-9.659 |
-12.074 |
-3.183 |
-230 |
-25.146 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-2.335 |
-5.023 |
-368 |
25 |
-7.701 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
6.530 |
80.841 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-8.726 |
-8.726 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
-2.196 |
72.115 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
38.567 |
20.153 |
15.591 |
-2.196 |
72.115 |
|
2021 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
25.128 |
30.406 |
9.407 |
2.976 |
67.917 |
|
Osztalékbevétel |
1.503 |
342 |
0 |
72 |
1.917 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
17.197 |
35.432 |
5.475 |
-311 |
57.793 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
-804 |
0 |
2.931 |
-1.886 |
241 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
540 |
0 |
263 |
-5 |
798 |
|
Összes bevétel |
43.564 |
66.180 |
18.076 |
846 |
128.666 |
|
Értékvesztés |
787 |
-4 |
210 |
0 |
993 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
-16.716 |
-50.196 |
-2.893 |
-5.223 |
-75.028 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
130 |
-1.683 |
0 |
-35 |
-1.588 |
|
Egyéb eredmény |
-3.466 |
-2.604 |
-495 |
-224 |
-6.789 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-819 |
-4.782 |
18 |
-24 |
-5.607 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
23.480 |
6.911 |
14.916 |
-4.660 |
40.647 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-3.913 |
-3.913 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
23.480 |
6.911 |
14.916 |
-8.573 |
36.734 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
23.480 |
6.911 |
14.916 |
-8.573 |
36.734 |
2023. január 25-i értéknappal a Csoport 40.000.000 euró össznévértékű (200 darab 200.000 euró névértékű) Raiffeisen EUR AT1 Kötvény elnevezésű kötvényt (ISIN kód: HU0000362199) bocsátott ki. A kötvények zártkörűen forgalomba hozott, lejárat nélküli kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok.
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
AAC (At Amortized Cost): amortizált bekerülési értéken történő értékelés
ALCO (Asset and Liability Committee): Eszköz-Forrás Bizottság
ÁKK: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
BEEL (Best Estimate of Expected Loss): legvalószínűbb vártható veszteségek
Béta: béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
BMT (Benchmark Test): benchmark-teszt
BPV (Basis Point Value): bázispont-érték
CCIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
CF (Cash-Flow): pénzáram
CIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
Covid-PWO (Covid-Pre-workout): olyan ügyfelek, akik a Covid19 üzleti tevékenységre gyakorolt hatása miatt már mutatják vagy a Csoport becslése szerint rövid időn belül mutatni fogják a hitelképesség romlásának első jeleit
CRM (Credit Risk Management Department): Hitelkockázati Főosztály
CRO (Chief Risk Officer): Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes
CRR: az EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU –as rendelete
CVA (Credit Value Adjustment): Hitelértékelési kiigazítás
EAD (Exposure at Default): nemteljesítéskori kitettség
EBA (European Banking Authority): Európai Bankhatóság
ESG (Environmental, Social, Governance): környezet, iránytás, társadalom
€STR: Euro Short Term Rate
EURIBOR: Euro Interbank Offered Rate
Default: nemteljesítő, nemteljesítés
DVA (Debit Value Adjustment): Kötelezettség-értékelési kiigazítás
FRA (Forward Rate Agreement): határidős kamatláb-megállapodás
FV (Fair Value): valós érték
FVOCI (at Fair Value through Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés
FVTPL (at Fair Value through Profit and Loss): eredménnyel szemben valós értéken történő értékelés
Gap: átárazódási rés
GVH: Gazdasági Versenyhivatal
Hold to collect: beszedésre tartott üzleti modell, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása
Hold to collect and sell: beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell, ami pénzügyi eszközökből származó szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját
IAS (International Accounting Standards): Nemzetközi Számviteli Standardok
IASB (International Accounting Standards Board): Nemzetközi Számviteli Standard Testület
IBOR: Interbank Offered Rate, bankközi kamatlábak
ICAAP (Internal Capital Adequacy Assesment Process): tőkemegfelelés belső értékelési folyamata
IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
IFRS (International Financial Reporting Standards): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások |
IRB (Internal Rating Based Approach): belső minősítésen alapuló módszer
IRD (Integrated Risk Assessment Department): Integrált Kockázatelemzési Főosztály
IRS (Interest Rate Swap): kamatcsere ügylet
Kamatstop: a lakossági hitelek kamatrögzítése A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján, amit a 49/2022. (II. 18.) Kormányrendelet kiterjesztett a lakáslízingekre is
KKV: kis- és középvállalatok
LGD (Loss Given Default): nemteljesítéskor várható veszteség
LIBOR: London Interbank Offered Rate
Management overlay: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (post model adjustment)
MIRS (Monetary Interest Rate Swap): monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz
MNB: Magyar Nemzeti Bank
Moratórium 2: a Moratórium II 2021.01.01-től 2021.10.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 3: a Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 4: a Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza.
Moratórium II: második fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól szóló 637/2020. (XII.22.) Korm. rendelet rendelt el
Non-retail: nem lakossági
OCI (Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelem
PD (Probability of Default): nemteljesítési valószínűség
PL (Profit and Loss): eredmény
POCI (Purchased or Originated Credit Impaired): értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett
Post model adjustment: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (management overlay)
PRIBOR: Prague Interbank Offered Rate
PWO (Pre-workout): workout előtti
Retail: lakossági
RRM (Retail Risk Management Department): Retail Kockázatkezelési Főosztály
SARON: Swiss Average Rate Overnight, svájci átlagos egynapos kamatláb
SOFR: Secured Overnight Financing Rate, fedezett egynapos finanszírozási ráta
SONIA: Sterling Overnight Index Average, egynapos sterling indexátlag.
SPPI (Solely Payment of Principal and Interest): kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetések
Stage 1: teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta
Stage 2: teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok, azaz olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett
Stage 3: értékvesztett pénzügyi instrumentumok
Szt.: Számviteli törvény
TONAR: Tokyo Overnight Average Rate, tokiói átlagos egynapos kamatláb
Trading: kereskedési célú
VaR (Value at Risk): kockáztatott érték
A Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság-t (székhely: 1133 Budapest, Váci út 116-118.; cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042, a továbbiakban: „Raiffeisen Bank” vagy „Bank”), konszolidált leányvállalataival együtt a Csoport) 1986-ban alapították a Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft (“RZB”, a Raiffeisen Bank International AG – “RBI” jogelődje, RBI és teljes mértékben konszolidált leányvállalatai együtt az “RBI Csoport”) leányvállalataként.
A Bank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével rendelkezik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) felsorolt számos pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás tevékenység folytatására, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján (Bszt.) egyes befektetési szolgáltatások nyújtására. Univerzális bankként működik, mely vállalati ügyfeleknek (nagy-, közép- és kisvállalatoknak), önkormányzatoknak, valamint magánszemélyeknek, mikrocégeknek és vállalkozóknak egyaránt nyújt szolgáltatás(oka)t.
A Raiffeisen Bank kiemelt figyelmet fordít a hazai és nemzetközi jogszabályi elvárásoknak megfelelő, magas szintű társaságirányítási rendszer kialakítására és fenntartására. A prudens, átlátható, hatékony és eredményes működéshez megbízható vezetési rendszer és szervezeti struktúra, a precíz pénzügyi tervezés, a felelős menedzsment és átfogó ellenőrzési mechanizmusok biztosítanak stabil alapokat/kereteket, melynek fenntartása érdekében társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja és fejleszti.
Mint minden pénzügyi és befektetési szolgáltatást nyújtó szervezet, a Bank tevékenysége jogi rendelkezések és felügyeleti elvárások, iránymutatások által jelentős mértékben szabályozott. Mindez azt eredményezi, hogy működésének egésze részletesen szabályozott és a hatóságok által folyamatosan felügyelt. Az egyes belső kontrollfunkcióknak (kockázatkezelés, compliance tevékenység, belső ellenőrzési rendszer) szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és eredményességüket nemcsak a belső társaságirányítási rendszerben, hanem a külső hatósági felügyelet előtt is igazolniuk kell. Mindezek biztosítják a tudatos, teljeskörű és ellenőrzött kockázatkezelési tevékenységet, valamint a megbízható, pontos és felügyelt adatszolgáltatást. A pénzügyi és befektetési tevékenység tehát komplex és hatékony társaságirányítási gyakorlatot követel meg, amely egyszerre biztosítja az ügyfelek és a tulajdonos (egyedüli részvényes) felé tanúsított felelős magatartást, a megbízható és kiszámítható működést és a hosszú távú eredményességet.
A Bank társaságirányítási kereteit elsősorban a jelen fejezetben részletezett jogszabályok és szabályzatok határozzák meg:
· A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt.”)
· A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján („Bszt.”)
· Az Európai Parlament és a Tanács piaci visszaélésekről szóló 596/2014 EU rendelete („MAR”)
· A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet („PM rendelet”)
· A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”)
· A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”)
· A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”)
· A Bank mindenkori alapszabálya (elérhetőség: székhely)
· A Bank mindenkori javadalmazási politikája (elérhetőség: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/javadalmazasi-politika)
A Bank irányítása kétszintű rendszerben történik, amely az igazgatóságból és a felügyelő bizottságból áll. A kétszintű irányítási rendszer lehetővé teszi a Bank igazgatósága által ellátott vezetési feladatainak elkülönítését a felügyelő bizottság által ellátott ellenőrzési/felügyeleti feladatoktól. (irányítási szerkezet)
A Bank munkaszervezetét a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek irányítják és ellenőrzik, annak érdekében, hogy minden a jogszabályoknak és a Bank alapszabályának keretei között, illetve az egyedüli részvényes és az igazgatóság döntéseinek megfelelően történjen. A vezérigazgató irányítása alatt az egyes központi szakterületeket, funkciókat - azok logikai és szakmai összetartozásuk figyelembevételével - a divízióvezetők irányítják. (működési szerkezet).
A Bank feletti tulajdonosi jogokat legfőbb döntéshozóként az egyedüli részvényes gyakorolja.
Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és az egyedüli részvényes munkáját állandó és ad hoc bizottságok segítik.
A Bank tulajdonosa (egyedüli részvényese) a jelentéstétel napján:
|
Részvényes |
Alaptőke |
Tulajdoni hányad |
|
Raiffeisen CEE Region Holding GmbH |
50.000.090.000,-Ft (ötvenmilliárd-kilencvenezer forint) |
100% |
a) részvények
A Bank alaptőkéje 5.000.009 (ötmillió-kilenc) darab, egyenként 10.000 (tízezer) forint névértékű, ’T’ sorozatú törzsrészvényből áll. A Bank alaptőkéje az összes részvény névértékének összege.
A Bank részvényei névre szóló, dematerializált részvények. A Bank által kibocsátott törzsrészvényekhez a jogszabályok és az alapszabály által biztosított teljes körű részvényesi jogok fűződnek.
A Bank dematerializált részvényeinek átruházására a Ptk., a Tpt. valamint az alapszabály rendelkezései az irányadóak. A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
A Bank névre szóló részvényeinek átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség. Az átruházáshoz adott beleegyezés akkor tagadható meg, ha a részvényt a Bank versenytársa kívánja megszerezni. Az átruházási szándékot írásban kell bejelenteni. Amennyiben az igazgatóság az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.
b) osztalék
Az egyedüli részvényes az osztalékfizetésről az igazgatóság felügyelő bizottság által jóváhagyott javaslatára határozhat.
Két egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban az egyedüli részvényes osztalékelőleg fizetésről akkor határozhat, ha
· a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Bank rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
· a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét;
· a Banknak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
Az osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyedüli részvényes vállalja az osztalékelőleg Bank felhívására történő visszafizetését amennyiben – a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint – utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
c) legfőbb szerv
A legfőbb szerv hatáskörét az egyedüli részvényes gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az egyedüli részvényes írásban határoz és a döntés az igazgatósággal való közléssel válik hatályossá.
A legfőbb szervre vonatkozó feladat- és hatásköröket, illetve egyéb szabályokat az alapszabály és az alkalmazandó jogszabályok állapítják meg.
Az igazgatóság felelőssége a Bank teljes működésére kiterjed, amely keretében főbb feladatai többek között a Bank stratégiájának, éves beszámolójának, jelentős szervezeti átalakításainak, szabályzatainak jóváhagyása és egyéb lényeges cégjogi döntések meghozatala. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű az eredményesség és hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása.
a) az igazgatóság tagjai
A Bank igazgatósága biztosítja a Bank üzleti tevékenységének irányítását, három és tizenegy közötti tagból áll, akiket az egyedüli részvényes nevez ki határozott, legfeljebb öt (5) évre szóló mandátumra (újraválasztás további megbízatásokra megengedett).
Az igazgatóság tagjai közül legalább két személy a Bankkal munkaviszonyban áll (belső tag). Az igazgatóságban a Bankkal munkaviszonyban nem álló (külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényesen döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké.
Az egyedüli részvényes az igazgatóságot utasíthatja, amit az igazgatóság tagjai kötelesek végrehajtani.
Az igazgatóság tagjai csak természetes személyek lehetnek, feladatukat csak személyesen láthatják el, képviseletnek nincs helye. A Bank ügyvezetését az igazgatósági tagok megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látják el.
Az Igazgatóság tagjai a jelentéstétel napján:
|
Az igazgatóság tagjai |
Mandátum kezdete |
Mandátum vége |
Külső/belső tag |
|
Andreas Gschwenter |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
külső |
|
Zolnai György István |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
belső |
|
Kementzey Ferenc |
2019.05.01 |
2024.03.31 |
belső |
|
Valerie Brunner |
2019.07.19 |
2024.03.31 |
külső |
|
Daniel Rath |
2019.07.19 |
2024.03.31 |
külső |
|
Hannes Andreas Cizek |
2022.08.01 |
2024.04.30 |
külső |
|
Elena Valeria Filipidescu |
2022.10.05 |
2024.04.30 |
külső |
|
Petro Merkulov |
2022.10.05 |
2024.03.31 |
külső |
Az igazgatóság legfeljebb ötéves időtartamra saját tagjai közül választja az igazgatóság elnökét és – szükség szerint – helyettes elnökét. Az igazgatóság e megbízást bármikor visszavonhatja.
c) vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek)
A Bank munkaszervezetét az igazgatóság által tetszőleges időtartamra és feltételekkel az igazgatósági tagok közül kinevezett vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes(ek) irányítják és ellenőrzik a jogszabályok és az alapszabály keretei között, illetve az egyedüli részvényes és az igazgatóság döntéseinek megfelelően. Az igazgatóságot megilleti a vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek) felmentésének joga is.
A vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes(ek) a Bankkal munkaviszonyban állnak, felettük a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek az egyedüli részvényes vagy az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva, továbbá azon ügyek, amelyeket az igazgatóság részére delegált.
A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes(ek) kinevezésére, létszámukra, a velük szemben támasztott szakmai követelményekre a Hpt. 155-156. §-ban foglaltak az irányadóak.
d) az igazgatóság működése, a tagok jogai és kötelezettségei
A Bank ügyvezetését az igazgatóság látja el, intézi a Bank ügyeit, képviseli a Bankot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, tagjai a Bank vezető tisztségviselői. Az igazgatóság hatáskörét és feladatait és működési rendjét a Bank alapszabálya és az igazgatóság ügyrendje tartalmazza.
Az igazgatóság gondoskodik a Bank üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. A bank számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata. A belső igazgatósági tagok a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséért-, a külső igazgatósági tagok a számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzéséért felelősek.
Az igazgatóság tagjai feladataikat a Bank érdekeinek elsődlegessége alapján látják el, e minőségükben a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyedüli részvényesi határozatoknak vannak alávetve.
e) az igazgatóság ügyrendje és ülésezése
Az igazgatóság szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az igazgatóság ülését az elnök – vagy a helyettes elnök – hívja össze és készíti elő. Az ülést annak kitűzött időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével – írásban kell összehívni.
Az igazgatóság elnöke köteles összehívni az igazgatóság ülését, ha azt a vezérigazgató vagy az egyik vezérigazgató-helyettes vagy két igazgatósági tag kéri. Az igazgatóság elnöke belátása szerint határozza meg az ülés helyét, időpontját és napirendjét, amelyről az érdekelteket az ülés kitűzött időpontját legalább 15 nappal megelőzően értesíti.
Az igazgatóság üléseit az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén helyettes elnöke vezeti. Amennyiben az igazgatóság ülésén sem az elnök, sem a helyettes elnök nincs jelen, az igazgatóság jelenlévő tagjai maguk közül választják meg az ülés elnökét.
Az igazgatóság ülése határozatképes, ha az igazgatóság ülésén legalább az igazgatóság teljes létszámánál kettővel kevesebb számú igazgatósági tag jelen van. Az igazgatóság határozatképtelensége esetén az eredeti időpontot követő 24 órát túli, de a tizedik napon belüli időpontra összehívott újabb igazgatósági ülés határozatképességéhez az igazgatósági hivatalban lévő tagjai többségének jelentléte szükséges.
Az igazgatóság határozatait – amennyiben jogszabály vagy jelen alapszabály szigorúbb követelményt nem állít – a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az igazgatóság határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja írásos szavazással.
Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
f) összeférhetetlenség
Az igazgatóság tagja - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan tevékenységet folytat, mint a társaság, kivéve, ha ehhez az egyedüli részvényes hozzájárult.
Az igazgatóság tagja és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a Bank tevékenységi körébe tartozó szerződéseket, kivéve, ha ehhez az egyedüli részvényes előzetesen és írásban hozzájárult.
Az igazgatóság tagja és hozzátartozója a Banknál a felügyelő bizottság tagjává nem választható.
A javadalmazási bizottság az igazgatóság által létrehozott bizottság, mely segíti javadalmazásra vonatkozó elvek kialakítását, javaslatot tesz a javadalmazás rendszerére és ellenőrzi azt.
Javadalmazási bizottság tagjai:
· Andreas Gschwenter (elnök);
· Petro Merkulov (tag); és
· Danial Rath (tag).
A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság az igazgatóság által létrehozott bizottság, amely döntéstámogató funkciót tölt be, véleményezi a Bank kockázatvállalási stratégiáját és a kockázatvállalási hajlandóságát, támogatja a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletét.
Kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai:
· Elena Valeria Filipidescu (elnök);
· Petro Merkulov (tag); és
· Danial Rath (tag).
A másodlagos döntési hatáskör az elsődleges döntéshozó szervek által delegált hatáskör. A Bank operatív másodlagos döntéshozó szerve a Vezetőségi ülés (Management Meeting), amely ügyvezető szervként működik.
A Bizottságok (Committees) és az állandó Megbeszélések (Meetings) olyan, a Bank operatív szervezeti egységei fölött álló szervezetek, amelyek a külső és belső szabályozók előírásainak megfelelően jöttek létre, a Bank megfelelő szintű működtetésének fenntartása érdekében. Előre meghatározott keretek között végzik munkájukat az állandó tagok és az eseti meghívottak. A meghozott határozatok minden, a kérdésben érintett területre nézve kötelezőek.
További belső döntéshozatali fórumokat lehet létrehozni az adott vezérigazgató-helyettes, vagy főosztályvezető jóváhagyásával. Ezen döntéshozó szervek működéséért és a döntések végrehajtásáért az adott terület vezetője felelős.
A Bank által – amennyiben külön nem rendelkezik az audit bizottság eljárásáról – a felügyelő bizottságra előírt rendelkezéseket az audit bizottságra is érteni kell.
A Bank egyedüli részvényese által megválasztott felügyelő bizottság felügyeli a Bank ügyvezetését a Bank érdekeinek megóvása céljából, valamint ellátja az audit bizottság feladatait, és ennek keretében figyelemmel kíséri a szervezet belső kontroll rendszerének működését. A felügyelő bizottság hatáskörét és feladatait a Ptk., az ágazati jogszabályok, valamint a Bank alapszabálya és a felügyelő bizottság ügyrendje tartalmazza.
a) a felügyelő bizottság tagjai
A felügyelő bizottság folyamatosan ellenőrzi a Bank igazgatósága által végzett gazdálkodási tevékenységét. A felügyelő bizottság legalább három, de legfeljebb tizenöt tagból áll, akiket az egyedüli részvényes nevez ki határozott időre, legfeljebb öt (5) évre (újraválasztásuk megengedett/lehetséges).
A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket.
A felügyelő bizottság tagjai csak természetes személyek lehetnek, akik személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagjai az igazgatóságtól függetlenek, e minőségükben nem utasíthatóak. A felügyelő bizottság tagjai – a munkavállalói küldöttet kivéve – megbízási jogviszonyban látják el tevékenységüket.
A felügyelő bizottság tagjai a jelentéstétel napján:
|
A felügyelő bizottság tagjai |
Mandátum kezdete |
Mandátum vége |
Külső/belső tag |
|
Georg Feldscher |
2019.05.01 |
2024.03.31 |
független tag |
|
Igaz Katalin |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
független tag |
|
dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes |
2019.05.01 |
2024.04.30 |
munkavállalói küldött |
b) a felügyelő bizottság elnöke
A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja összes és vezeti.
A felügyelő bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő tíz napon belül – a Magyar Nemzeti Banknak megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya a Bank belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
c) munkavállalói képviselet
A Banknál munkahelyi tanács működik és annak egyik tagja egyben a felügyelő bizottság tagja is (munkavállalói küldött).
A felügyelő bizottságban a munkavállalói küldöttet a többi taggal azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldött véleménye a felügyelő bizottság többségi álláspontjától egyhangúan eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját az egyedüli részvényessel ismertetni kell.
d) a felügyelő bizottság működése
A felügyelő bizottság feladata az igazgatóság ellenőrzése a Bank érdekeinek megóvása céljából.
A felügyelő bizottság az igazgatóság tagjaitól, illetve a Bank munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Bank könyveibe, irataiba, számviteli nyilvántartásaiba betekinthet, a Bank fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést.
A Szt. szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról egyedüli részvényes csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
e) a felügyelő bizottság ügyrendje
A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van, határozatát szótöbbséggel hozza. Audit bizottságként eljárva a határozatot egyhangúlag hozza.
A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az egyedüli részvényes hagy jóvá.
Az audit bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma három fő alá csökken vagy nincs, aki ülését összehívja, az igazgatóság a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az egyedüli részvényest és a határozathozatalt kezdeményezni.
A felügyelő bizottság legfőbb feladata gondoskodni arról, hogy a Bank rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel, irányítsa a belső ellenőrzési szervezetet. Feladata továbbá, hogy a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseit ellenőrizze, javaslatot tegyen a legfőbb szerv számára az által megvizsgált dokumentumok, jelentések és éves beszámolók, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elfogadására, valamint a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására.
Jelölő bizottság a felügyelő bizottság által létrehozott bizottság, amely kialakítja a Bank vezető testületi tagjainak kiválasztási elveit és annak megfelelően jelölteket állít, valamint javaslatot tesz a Bank és a bankcsoport vezető testületi tagjaira, valamint vezető állású és kulcspozíciót betöltő alkalmazottaira előírt követelményeknek való megfelelőség vizsgálatának alapelveire és keretrendszerére.
Jelölő bizottság tagjai:
· Georg Feldscher;
· Igaz Katalin; és
· dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes.
Az egyedüli részvényes által megválasztott és az igazgatóság által megbízott könyvvizsgáló hatáskörét és feladatait a Ptk., a Hpt., a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény, valamint a Bank alapszabálya szabályozza.
Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Bank egyedüli részvényese, az igazgatósági tagja, felügyelő bizottság tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet könyvvizsgáló a Bank munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után három évig. A könyvvizsgálatért felelős személy a Bank részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló cég is csak akkor láthat el más feladatot, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgáló feladatait.
A Bank állandó könyvvizsgálója:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C; cégjegyzékszám: Cg.01-09-071057)
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
Természtes személy könyvvizsgáló:
név: Molnár Gábor
cím: 1031 Budapest, Muzsla utca 8.
igazolvány száma: 007239
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
Helyettes természetes személy könyvvizsgáló:
név: Molnár Attila
cím: 1147 Budapest, Istvánffy utca 41.
igazolvány száma: 007379
mandátum kezdete: 2021. május 15.
mandátum vége: 2025. május 31.
A Banknak nincs tudomása a Bank felügyelő bizottsági tagjainak és/vagy az igazgatósági tagjainak kötelezettségei és magán- vagy egyéb érdekeltségeik közötti, nyilvánosságra nem hozott, nem kezelt összeférhetetlenségről.
Ezen túlmenően a Bank rendelkezik az Európai Parlament és Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (CRR) szerinti belső rendelkezésekkel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekre, valamint a megfelelőségi szabályokra vonatkozóan (figyelembe véve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti vonatkozó magyar rendelkezéseket, illetve a Hpt.-t), valamint az ESMA és az EBH Közös Iránymutatását a vezető testületi tagok és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről.
A Bank célja az olyan összeférhetetlenségek megelőzése, amely hátrányosan érintheti az ügyfelek vagy a Bank érdekeit. Ha az igazgatóság és/vagy a felügyelő Bizottság tagjaival kapcsolatban összeférhetetlenséget észlelnek, megfelelő eljárásokat kell alkalmazni az ilyen összeférhetetlenség kezelésére és nyilvánosságra hozatalára. Az iránymutatások és szabályok kiterjednek azokra a tényleges vagy potenciális ellentétekre is, amelyek érinthetik a Bankot, magukat a munkavállalókat (beleértve a menedzsmentet), a munkavállalók házastársát/élettársát, gyermekeit vagy más, közös háztartásban élő családtagjaikat, amennyiben ezek a személyek szoros kapcsolatban állnak a Bankkal, vagy más ügyfelekkel vagy szerződéses partnerekkel (különös tekintettel beszállítókra) vagy pénzügyi eszközök kibocsátóival.
Az igazgatóság minden tagja vállalja, hogy elkerül minden személyes összeférhetetlenséget, és kötelezettséget vállal arra, hogy a többi igazgatósági tagot tájékoztatja, ha összeférhetetlenséget állapít meg magával kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett, az RBI Csoporthoz tartozó társaságokban különböző pozíciók betöltése nem eredményez összeférhetetlenséget.
Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság egyetlen tagjával kapcsolatban sem áll fenn tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség a Banknál betöltött feladatai és magán- vagy egyéb érdekei vagy feladatai között. Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagjai a szokásos üzletmenet során, a szokásos piaci feltételek mellett üzleti tranzakciókat köthetnek az RBI Csoporttal.
A Banknak a 2022. évi üzleti jelentés keltezése időpontjában nincs tudomása arról, hogy a Bank igazgatási, irányítási és felügyeleti szerveinek (ideértve a Bank igazgatóságát és felügyelő bizottságát) feladatai, valamint magánérdekei és/vagy egyéb feladatai között összeférhetetlenség állna fenn.
A belső kontroll rendszer a felelős irányítás mellett a belső védelmi vonalak meghatározó alappillére, amely elősegíti a prudens, megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő működést, az ügyfelek és az egyedüli részvényes gazdasági érdekeinek, társadalmi céljainak védelmét, továbbá a Bankkal szembeni bizalom fenntartását.
A belső kontroll funkciók függetlenek egymástól és az általuk felügyelt, ellenőrzött területektől. A belső kontroll funkciók működésével szemben alapvető elvárás, hogy működésük során támogassák a felső vezetést a megalapozott döntések meghozatalában.
A Bank három nagy területet azonosít a belső kontrollok alappilléreként: ellenőrzés; kockázatkezelés és compliance.
A belső ellenőrzés rendszere kiterjed valamennyi folyamatra, szervezeti egységre, üzleti területre és tevékenységre, beleértve a kiszervezett tevékenységeket is. A Bank ellenőrzési rendszere több, egymásra épülő kontroll szinten valósul meg.
A belső ellenőrzési főosztály a Bank tevékenységét éves és középtávú, kockázat alapú belső ellenőrzési munkatervében szereplő, a felügyelő bizottság által jóváhagyott vizsgálatok végzésével ellenőrzi. A jóváhagyott éves terven felül a belső ellenőrzés munkatársai számára kötelező feladatot kizárólag a felügyelő bizottság, az igazgatóság, a Bank managementje, az RBI Group Internal Audit, valamint a belső ellenőrzés vezetője határozhat meg. A belső ellenőrzés az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeres tájékoztatást nyújt a managementnek és a felügyelő bizottságnak. A főosztály kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik a külső ellenőrzési szervekkel, hatóságokkal, szakmai szervezetekkel.
A belső ellenőrzési főosztály fő tevékenységi körei kiterjednek többek között: (a) vizsgálja a banki tevékenységeket abból a szempontból, hogy az eredmények megegyeznek-e a lefektetett szervezeti és üzleti célokkal; (b) rendszeresen értékeli a Bank kockázatkezelési, irányítási és kontrollfolyamatainak hatékonyságát, a célkitűzésekkel való összhangját és célszerűségét és (c) objektív információkat szolgáltat a vizsgált terület, a management, valamint az egyedüli részvényes részére a belső ellenőrzési/kontroll rendszer hiányosságairól, illetve az ebből eredő kockázatokról, és javaslatokat tesz a belső ellenőrzési rendszer fejlesztésére.
A Bank managementje biztosítja a belső ellenőrzési szervezet korlátlan vizsgálati hatáskörét és függetlenségét. A belső ellenőrzésnek, illetve tagjainak, az általuk vizsgált területen nincs intézkedési jogosultságuk vagy a feltárt tényekkel kapcsolatosan felelősségük, ugyanakkor az általuk vizsgált területen vizsgálati hatáskörük korlátlan. A Belső Ellenőrzés anyagai, dokumentumai bizalmasnak, illetve titkosnak minősülnek. A Belső Ellenőrzés anyagaiba - a külső ellenőrzési szerveken kívül-csak a felügyelő bizottság tagjainak, a management tagoknak és az RBI Group Internal Auditnak van betekintési jogosultsága.
A Bank részletes, a kockázatok minden típusára (hitel, ország, partner, piaci, likviditási, működési, compliance) kiterjedő kockázatkezelési szabályzatokkal rendelkezik, amelyek összhangban állnak a prudens banki működést szabályozó jogszabályokkal. A kockázatkezelési gyakorlatról, az alkalmazott limitekről és azok betartásáról az éves jelentés és CRR szerint nyilvánosságra hozandó információk adnak tájékoztatást. A Csoport kockázatkezelési stratégiáját, valamint a Hpt.-ben előírt kockázati szabályzatokat a Bank igazgatósága hagyja jóvá.
A Banknál öt nagy kockázatkezelési részleg működik: (i) Hitelkockázati főosztály; (ii) Lakossági és kkv kockázatkezelési főosztály; (iii) Integrált kockázatelemzési főosztály; (iv) Behajtási főosztály és (v) Speciális ügyek főosztálya.
A Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatelemzés és -kezelés valamint biztosítékkezelés működik. Az egyedi hitelkockázat elemzése, minősítése, bírálata és monitoringja a hitelkockázati főosztály (CRM) feladata. A portfoliószintű hitelkockázat mérése részben a hitelkockázati főosztály, részben az integrált kockázatelemzési főosztály (IRD) feladata. A piaci (kamat, árfolyam, likviditási) és működési kockázatok elemzése szintén az integrált kockázatelemzési főosztály feladata.[2]
A főosztály feladata a bank standard ill. scoring-alapú, portfoliószinten menedzselt tömeg termékeinek ill. ügyfélszegmenseinek integrált, centralizált elemzése és kockázatkezelése.
Négy üzletág (lakosság, private banking, kisvállalatok- és vállalati üzletág), valamint a bank lízing leányvállalata számára nyújt kockázatkezelési támogatást, és vesz részt a kapcsolódó termék-, folyamat- és rendszerfejlesztési munkákban.
Az osztály tevékenységének fő célja a bankcsoport pénzügyi stabilitásának és versenyképességének erősítése a bankcsoport piaci, hitel, működési, csalás, reputációs és stratégiai kockázatoknak való kitettségének feltárásával, a kockázatok helyes árazását és tőkével való lefedezését biztosító modellek kidolgozásával és validálásával, valamint a banki portfoliók optimális diverzifikációját elősegítő elemzések készítésével.
Az osztály feladata a CRR rendelet Article 190. cikkében meghatározott hitelkockázat ellenőrzés (Credit Risk Control Unit - CRCU funkció). Ez a feladatkör magába foglalja a Bázel II-III egyezmény (illetve a vonatkozó EU rendelet és direktíva, valamint magyarországi jogszabályok) szerinti tőkekövetelmény számításhoz alkalmazott minősítő rendszerek kialakítását vagy kiválasztását, működésének szakmai irányítását és azok teljesítményének értékelését.
[2] A standard termékalapú finanszírozás hitelbírálata és minősítése nem tartozik a hitelkockázati főosztály feladatai közé.
A behajtási főosztály elsődleges feladata a Bank késedelemmel rendelkező lakossági (PI), private és kkv ügyfeleinek a kezelése, a lejárt kintlévőségek behajtása, illetve ezen keresztül a várható veszteségekre képzett értékvesztés tervezett szinten tartása, minimalizálása, továbbá behajtási stratégiák kidolgozása, tervezéshez megtérülési adatok becslése, behajtási KPI-ok kidolgozása és nyomon követése, illetve kapacitás tervezés.
A Főosztály feladata a bank közép- és nagyvállalati, illetve önkormányzati szegmensbe tartozó, továbbá, lízing, egyéb leányvállalati, minősített ügyfeleinek kezelése. A főosztály elsődleges célja, hogy lehetőség szerint proaktív módon, gyorsan, az adósok méltányolható érdekeit figyelembe véve a lehető legnagyobb megtérülést biztosítsa az általa kezelt ügyekben.
Az Európai Unió és a magyar jogszabályi előírásoknak, valamint felügyeleti ajánlásnak megfelelően a Banknál a compliance kockázatok feltárására és kezelésére önálló szervezeti egység működik (Compliance Főosztály). A funkció rendelkezik a megfelelő szabályozási dokumentumokkal: compliance stratégia, politika, az egyes compliance kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatok munkaterv.
A compliance főosztály alapvető célja a megfelelőségi (compliance) kockázatok azonosítása, megelőzése és kezelése. A főosztály szerves részét képezi a RBI Csoporton belül működő belső védelmi vonalaknak. A hatásköre kiterjed a Csoport valamennyi leányvállalatára, azok alkalmazottaira, és felelős a Csoportot érintő minden compliance-releváns kérdésért. A főosztály a vezérigazgatóhoz közvetlenül alárendelt szervezeti egység.
A compliance főosztály főbb tevékenységi körei többek között (a) az belső kontroll keretrendszer működésének biztosítása, valamint a kapcsolódó szabályok elkészítése, karbantartása; (b) az RBI Csoport compliance stratégia implementálása és működtetése; (c) a Bank és leányvállalatai pénzmosás megelőzési illetve pénzügyi szankciós programjának megalkotása, üzemeltetése és ellenőrzése; (d) helyi whistle-blowing rendszer működtetése; (e) összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére vonatkozó szabályzatok kidolgozása; (f) bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció tilalmára, valamint az információáramlás korlátozására vonatkozó szabályzatok implementálása és betartatása, valamint monitoring rendszer működtetése; (g) jelentési kötelezettségek teljesítése és (h) kapcsolattartás a felügyeleti szervekkel.
A pénz- és tőkepiac egyéb szereplői számára a Bank működésének megítéléséhez elengedhetetlenek a rendszeres, megbízható és összehasonlítható információk. A Bank biztosítja, hogy az információk közzététele során a tájékoztatás egyértelmű, közérthető és a valóságnak megfelelő legyen.
A Bank közzétételi alapelve, hogy minden közzétételi kötelezettségét a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, az előírt formában és határidőben teljesítse. A Bank, mint nyilvánosan forgalomba hozott hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója a Tpt. V. fejezetében, illetve a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó PM rendeletben, a BÉT vonatkozó szabályzatában, a MAR-ban és a Hpt.-ben foglaltak betartását tartja szem előtt.
A Bank a vonatkozó törvényi szabályok figyelembevételével alakította ki a Bank által kibocsátott, szabályozott piacra bevezetett értékpapírok (kötvények) szempontjából bennfentesnek minősülő személyek ügyletkötésére vonatkozó alapelveit. A Bank a MAR-ban és a bennfentes információk kezelésére vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint jár el az információk azonosításával, kezelésével és közzétételével kapcsolatban.
A Bank objektív, átlátható, méltányos, a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő javadalmazási struktúrát működtet. A Bank javadalmazási rendszere összhangban van a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönöz a hitelintézet kockázattűrő képességét meghaladó kockázatok vállalására.
A Bank célja motivált, minőségi munkaerő vonzása és megtartása, és az alkalmazottak oly módon történő jutalmazása, hogy a Bank és az RBI Csoport a jövőbeni kihívásokat a hatékony és eredményes kockázatkezelés elveivel összhangban tudja kezelni.
A javadalmazási politika az RBI Csoport javadalmazási keretrendszer helyi megvalósítását biztosítja a Bank minden munkavállalói kategóriájában, a menedzsment tagjait is beleértve. A Bank javadalmazási politikájának végrehajtása során a munkavállalók alábbi kategóriáit különbözteti meg:
· Menedzsment;
· Éves bónuszra jogosult munkavállalók; és
· Kockázatcsökkentő ösztönzőre jogosult munkavállalók.
A Bank a 2022. pénzügyi évben kidolgozta a sokszínűséggel kapcsolatos politikáját, amely jelenleg jóváhagyás alatt áll.
(1) Makrogazdasági környezet 2022-ben
Az év egyik legjelentősebb kihívása a fejlett és fejlődő gazdaságok számára egyértelműen a hosszú távú trendektől jelentősen elszakadó infláció volt. Az Egyesült Államokban a világjárvány utáni rendkívül gyorsan regenerálódó fogyasztás okozta keresleti sokk fűtötte fel az inflációt, miközben a kínálati oldal csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem tudott lépést tartani a helyreállással. A munkaerőpiac rendkívül feszes maradt, mindez pedig számottevő mértékben felpörgette a bérkiáramlást, amire a Fed 2022 tavaszán erőteljes szigorítási ciklusba kezdett. A fogyasztói árindex persze a 2021 közepi nyitás után már elszakadt a 2%-os közép távú jegybanki céltól, a tavalyi évet pedig már 7% felett folytatta. Júniusban 9,1%-on tetőzött az infláció, az év végére pedig 6,5%-ra süllyedt vissza. A márciusban még 0,25%-os irányadó kamatot hét lépésben 2022 decemberére 4,5%-ra emelte a Fed, ahhoz azonban, hogy az infláció visszarendeződése folytatódjon, 2023-ra további szigorító intézkedéseket helyezett kilátásba. 2022 végén a piac úgy számolt, hogy 5% körül tetőzhet az irányadó kamat 2023 derekán, miközben a fogyasztást a növekedési lendület visszaesése is hűti majd. Az amerikai gazdaság a 2021-es 5,9%-os erőteljes fellendülést követően 2022 során 2,1%-kal, még mindig a várakozások feletti mértékben bővült, a következő években azonban ettől rendre elmarad majd a lendülete. 2023-ra a növekedési konszenzus a piacon már bőven 1% alatti.
Az Európai Unióban, azon belül is a 2023-tól már 20 tagországot magában foglaló euróövezetben a gazdaság hasonlóképpen megsínylette a világjárvány utáni túlkeresletet és alulkínálatot, amit az ukrán háború keltette bizalmi és energiaválság is nehezített az év során. A költségoldali infláció az Egyesült Államokban látottnál is jóval szélesebb léptékben terítette le a gazdaságot a földgáz és az elektromos áram árának megsokszorozódásán keresztül, ami az inflációt a térségben októberre 10,6%-ra nyomta fel. Az EKB a Fed-hez hasonlóan ugyancsak kamatemelésbe kezdett, de nem olyan lendülettel, mivel fő különbségnek a két régió inflációja között éppen az európai energiaválságot tekintette. Az irányadó kamat az év második felében vette felfelé az irányt a rekordalacsony -0,5%-os szintjéről, az évet pedig négy korábban soha nem látott mértékű emelést követően 2%-on zárta, ami a piaci árazások alapján még mindig 150 bázisponttal elmarad a 2023 közepére várható tetőzés becsült szintjétől. A fogyasztás az év során kellően ellenállónak bizonyult a magas infláció ellenére is, ami a megtakarítások átlag feletti szintjével magyarázható. Ez nem egyedi jelenség, világszerte ez figyelhető meg a koronavírus járványt követően. Az euróövezet növekedési lendülete ettől függetlenül 2023 során még várhatóan jócskán visszaesik majd. A 2021-es 5,3% után 2022-ben 3% feletti, de legalábbis ahhoz közeli, 2023-ban azonban már csupán 0-1% közötti GDP-bővülés valószínű.
Magyarország gazdasági kibocsátása lényegében az év egészében az előzetes várakozások feletti ütemben alakult. 2022 első három negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,1%-kal emelkedett éves alapon a GDP. Negyedéves összevetésben a volumen az első negyedévben még 1,6%-kal, a második negyedévben már csupán 0,8%-kal bővült, a harmadik negyedévben pedig 0,4%-kal zsugorodott. A harmadik negyedéves visszaesés és az egész éves lassulás mögött jelentős szerepet játszott a kontinenst nagy átlagban jellemző energiaválság, valamint a rendkívüli aszály, amely a mezőgazdaság növekedési hozzájárulását már az elsőben is, de a második és a harmadik negyedévben aztán egyre nagyobb mértékben fékezte. Az első három negyedév 6,1%-os kibocsátás-növekedése mögött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat GDP-változáshoz való hozzájárulása -1,1 százalékpontos volt. Az ipar 1,2%-kal, ebből a feldolgozóipar 1,1 százalékponttal, az építőipar 0,2 százalékponttal, a szolgáltatások összesen pedig 5 százalékponttal támogatták az éves bővülést. Az agrárium 2018 óta nem tudja érdemben támogatni a magyar gazdaság növekedési lendületét, a 2022 január-szeptemberi időszakban látott teljesítménye azonban az elmúlt évtizedekben is példátlannak számító mértékben fékezte azt. A felhasználási oldalon a 6,1%-os GDP-növekedéshez a háztartások fogyasztása 4,6, a közösségi fogyasztás 0,2, a beruházások 1,7, a külkereskedelem pedig ugyancsak 0,2 százalékponttal járultak hozzá. A munkaerőpiacot 2022 során is feszesség jellemezte. A szűkös keresztmetszetek mentén a munkanélküliségi mutatók a csökkenő gazdasági lendület mellett minimálisan emelkedtek ugyan, de még ezzel együtt is a sokéves átlaguk alatt maradtak. A 15-74 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2022 júniusában három havi átlagban 3,3%-ra süllyedt, ami közel rekord alacsony érték. Innen az év második felében emelkedett ugyan, de nem számottevő mértékben. Az október-decemberi átlag 3,9% volt, ami mindössze 0,2 százalékponttal magasabb, mint 2021 hasonló időszakában volt. Az aktivitási arány az év végén 66,9, a foglalkoztatási ráta pedig 64,3%-os volt, amely 0,6, illetve 0,4 százalékpontos emelkedést jelent egy év alatt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022 novemberében 16,8%-kal, a január-novemberi időszak egészében pedig 17,5%-kal haladta meg egy évvel korábbi szintjét. Ilyen erőteljes bérkiáramlásra az elmúlt két évtizedben nem volt példa.
Hasonlóan rég nem látott növekedési ütem jellemezte 2022-ben a fogyasztói árakat is. Az európai energiaválságnak, illetve a rendkívüli szárazságnak és a kifejezetten kedvezőtlen terméshozamoknak köszönhetően 2022 során nemcsak az egyébként is hektikusabban változó, de szinte valamennyi fogyasztási főcsoport inflációja jelentősen megugrott. A fogyasztói árindex 2022 decemberében már 24,5%-os volt.
Emögött az élelmiszerek ára éves szinten 44,8%-os, a háztartási energia ára 55,5%-os, a tartós fogyasztási cikkek ára 13,6%-os, a szeszesitaloké és a dohányáruké pedig átlagosan 13,4%-os drágulást tükrözött. A szolgáltatások inflációja 9,5%-ra rúgott. A maginfláció 24,8%-os volt. Mindezek együttesen 2022 egészében éves szinten 14,5%-os inflációt és 15,7%-os maginflációt eredményeztek. Magyarország államadóssága 73,5%-ra, költségvetési hiánya pedig 6,1%-ra mérséklődött 2022 végére a kormány által becsült 2022-es GDP arányában. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság a 2021-es 7,1% után a tavalyi évben még 4%-ot meghaladó mértékben bővülhetett, 2023-ban azonban 1% közelébe eshet a GDP-növekedés üteme, mielőtt 2024-ben ismét lendületet venne.
A forint 2022-ben jelentős mértékben tovább gyengült valamennyi főbb devizával szemben, amelynek főbb okai az energiaválság, Magyarország különösen magas kitettsége az Oroszországból származó energiahordozók felé, a cserearány és a külső egyensúly átmeneti jelentős romlása, valamint a külső finanszírozási képesség alakulása körüli kockázatok erősödése voltak. Az EUR/HUF árfolyama az évet 370-nél kezdte, majd 400-nál fejezte be, éven belül azonban ennél is szélesebb, 350 és 430 közötti sávban mozgott. A leértékelődés mérséklését az energiapiac normalizálódásának elindulása, de főképp a hazai effektív kamatszintek rendkívüli mértékű (az alapkamat esetében 10,6 százalékpontos, október közepétől az új irányadó eszközben pedig további 500 bázispontos) megemelése, valamint a magyarországi energiaimportőrök devizaigényének jegybanki devizatartalékból történő fedezése támogatták. Az irányadó kamatszint 2022 végén 18% volt, ami 2023 végére a piac és a Raiffeisen várakozása szerint az inflációval párhuzamosan visszatérhet az egyszámjegyű tartományba, 2024-2025 során pedig tovább süllyedhet.
A bankszektor 2022 első három negyedévében konszolidált szinten 562 milliárd Ft-os adózás utáni eredményt könyvelt el az MNB adatai szerint, ami az előző évi eredmény 88%-a. A kamateredmény 45%-kal lett magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a díj- és jutalékeredmény ennél kisebb mértékű, 23%-os növekedést mutatott.
A működési költségek 32%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A nettó értékvesztés és a kockázati céltartalék képzés az egy évvel korábbi értéknek majdnem négyszeresére nőtt , ezzel jelentősen hozzájárulva a szektor eredményének csökkenéséhez.
A szektor mérlegfőösszege 82.710 milliárd Ft, mely 24%-os növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest az adatok alapján. A vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 29%-kal, a háztartásoknak nyújtott hiteleké 15%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az ügyfélbetétek állománya is jelentősen növekedett, a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások betétei együttesen 22%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
A nemteljesítő hitelek aránya mérsékelten ugyan, de nőtt az előző év azonos időszakához képest 3,0%-ról 3,4%-ra.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 2022 első három negyedévében 59,8% lett, az előző évi 58,8%-hoz képest kicsit kedvezőtlenebb. Romlottak a szektor tőkearányos (RoE) és eszközarányos (RoA) jövedelmezőségi mutatói is: előbbi 10,1%-ra (12,8%-ról), utóbbi 0,9%-ra (1,3%-ról) csökkent. A szektor likviditási helyzete és tőkemegfelelése megfelelő.
(*Az adatok az MNB által publikált https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/felugyeleti-statisztikak/penz--es-hitelpiaci-szervezetek/hitelintezeti-aktualis-publikaciok oldalán is megtalálhatók.)
A vállalkozás üzleti modelljének rövid leírását Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, szintén Az üzleti területek teljesítményének bemutatása című 4. fejezet tartalmazza.
A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírását, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra, ezeknek az eredményeire, továbbá a felsorolt területek azon kockázataira, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken; az alábbi fejezetek tartalmazzák:
· 7.4 Csalási kockázatok kezelése (Fraud Risk)
· 8. Környezetvédelem
· 9. Foglalkoztatáspolitika
· 10. Compliance tevékenység
Az üzleti jelentésben bemutatandó, a jogszabály szerinti könyvvizsgálaton túl engedélyezett, a könyvvizsgáló által a gazdálkodónak és az általa kontrollált vállalkozásnak nyújtott szolgáltatásokat a 12. fejezet tartalmazza.
A Bank mérlegfőösszege 13%-os (489 milliárd Ft) növekedést mutatott 2022-ben, piaci részesedése a 2021 év végi 6,25%-ról 6,03%-ra változott. Az utóbbi évek állományi növekedése tovább folytatódott 2022 folyamán, így jelentősen bővültek az ügyféleszközök, az ügyfélforrások visszafogottabb mértékben emelkedtek.
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
Változás |
|
Mérlegfőösszeg |
4.307.419 |
3.818.258 |
13% |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
1.824.088 |
1.528.915 |
19% |
|
Ügyfélbetétek |
2.909.737 |
2.868.039 |
1% |
A Bank hitelezési tevékenységét a lakossági és a vállalati szegmensekben egyaránt növelte.
A Bank hitel/betét mutatója 63%-ra emelkedett 2022-ben az előző évi 53%-ról, köszönhetően a hitelek jelentősen magasabb mértékű növekedésének az ügyfélbetétekkel szemben. Ez összhangban van a jelenlegi inflációs és kamatszint által befolyásolt befektetési környezettel, a szektor egészére jellemző trenddel.
A Bank szavatoló tőkéje kis mértékben emelkedett, tőkemegfelelési mutatója a 2021 évvégi szinten maradt – így a Bank tőkeellátottsága megfelelő.
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
Változás |
|
Szavatoló tőke |
358.045 |
317 705 |
13% |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
23,79% |
22,94% |
4% |
|
Eredménykategória |
2022.12.31-2021.12.31 |
2021.12.31-2020.12.31 |
Változás |
|
|
|
(millió Ft) |
(millió Ft) |
(millió Ft) |
% |
|
Nettó kamat- és osztalékbevétel |
139.021 |
69.400 |
69.621 |
100% |
|
Nettó jutalékbevétel |
71.449 |
56.530 |
14.919 |
26% |
|
Működési költségek* |
-63.379 |
-55.581 |
-7.798 |
14% |
|
Kockázati költség** |
-6.938 |
-5.152 |
-1.786 |
35% |
|
Egyéb eredmény |
-59.596 |
-24.936 |
-34.660 |
139% |
|
Adózás előtti eredmény |
80.557 |
40.261 |
40.296 |
100% |
|
Adó |
-8.328 |
-3.694 |
-4.634 |
125% |
|
Adózás utáni eredmény |
72.229 |
36.567 |
35.662 |
98% |
** A sor a pénzügyi eszközök értékvesztésén túl az egyéb céltartalékok összegét is magában foglalja.
A 2022-es évet a Bank 72,2 milliárd Ft-os nyereséggel zárta, ami közel kétszerese az előző év eredményének.
A profit főbb komponensei az alábbiak:
· A kockázati költség 1,8 milliárd Ft-tal lett magasabb 2021-hez képest.
· A Bank működési költségeinek növekedését elsősorban a magas inflációs környezet indukálta bér- és dologi költségek emelkedése okozta. Ezenfelül a korábbi évhez képest közel kétszeresére nőttek a betétbiztosítási díjak egy pénzpiaci szereplő fizetésképtelensége miatt.
· Az egyéb eredmény kategóriában az előző évinél nagyobb veszteség növekedését eredményezte a bankszektorra kivetett rendkívüli adó Bankra eső hányada, a kamatemelés mértékét korlátozó kormányzati intézkedések, az átértékelési veszteség emelkedése, valamint a magasabb tranzakciós adó.
· 2022-ben a Bank adózás előtti eredménye alapján keletkezett adófizetési kötelezettsége 3.694 millió Ft-tal emelkedett az előző évi összeghez képest, amely főként a magasabb árbevétel indukálta jelentősebb iparűzési és társasági adóhoz köthető.
Mivel a Bank profitja 36 milliárd Ft-tal emelkedett, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben javult a tőkearányos nyereség, amely így 20,5%-ra módosult. Az elmúlt években tapasztalható trend tovább folytatódott a költség/bevétel arány tekintetében, ami az előző évi 50%-ról 34%-ra csökkent.
2022. december 21-én a Bank egyedüli részvényese 20.132 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Bank 2022. december 28-án kifizetett. Az MNB 2023.02.09-én engedélyezte a Bank számára egyedi és összevont alapon a 2022. január 1-2022. december 31. közötti időszakra vonatkozóan az év végi pozitív eredmény elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítását a 2022. éves beszámolót elfogadó közgyűlés döntését megelőzően. A Bank igazgatósága a 2022. üzleti év eredményéből 20.132 millió Ft osztalékfizetésére tett javaslatott, amely a tulajdonos által 2023. március 30-án kerül elfogadásra. A beszámítást és az osztalékfizetést figyelembe véve a tőkemegfelelési mutató 23,79%.
2023. január 25-i értéknappal a Bank 40.000.000 euró össznévértékű (200 darab 200.000 euró névértékű) Raiffeisen EUR AT1 Kötvény elnevezésű kötvényt (ISIN kód: HU0000362199) bocsátott ki. A kötvények zártkörűen forgalomba hozott, lejárat nélküli kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok.
A Bank Vállalati és Befektetési Banki Üzletága 2022-ben is megőrizte meghatározó szerepét a kereskedelmi bankok piacán, tovább növelte hitelállományát, 8-10%-os piaci részesedésével a közép– és nagyvállalati szegmens egyik meghatározó banki szereplője, exportfinanszírozás terén és treasury szolgáltatásokban szintén a vezető bankok közé tartozik.
A Bank projektfinanszírozás és szindikálások területén a piaccal összhangban lévő portfolió növekedést ért el. 2022-ben az eszközállomány bővülést elsősorban a nem ingatlan célú projekt- és szindikált finanszírozási tevékenység indukálta. A hitelportfolió bővülése konzervatív üzletpolitika és kockázatvállalás mellett valósult meg. A hitelportfólió összességében kiváló minőségű maradt a pandémia során is.
A Bank Kereskedelem- Export és Agrárfinanszírozási területe (TFA) 2022-ben is kiváló eredményeket ért el, a piaci nehézségek (orosz-ukrán háború, energiakrízis, nyersanyagár és egyéb költségemelkedés) ellenére is. Bár a korábbi támogatott programok az év során kifutottak, érvényüket vesztették vagy felfüggesztésre kerültek, ezek ellenére is megtartotta piacvezető helyét az Eximbank által refinanszírozott és kamattámogatott konstrukciók terén. A kedvezőtlen tendenciák az agrárpiacot sem kímélték (rendkívüli aszály, áremelkedés), de megtartotta piaci részesedését ezen a területen is. Mindezen nehézségek ellenére a TFA terület 15% felett növelte eszköz állományát és magasan tervei felett zárt.
Okmányos területen tovább folytatódott garancia és akkreditív állományok növekedése, év/év alapon idén is 20% feletti növekedést ért el. Az eredményeket néhány nagy okmányos ügyfél akvizíciójával és gyors, rugalmas, konstruktív ügyfél kiszolgálási gyakorlattal érte el, melyet a visszajelzések alapján ügyfelek nagyra értékeltek.
A Bank Faktor területe gyakorlatilag megismételte előző évi teljesítményét. Miután ügyfeleik zöme forint finanszírozással rendelkezik, a jelentős HUF kamatemelés következtében érezhető volt a faktorkeretek kihasználtságának csökkenése. Miután az előző években a hazai faktorpiac legnagyobb arányú növekedését produkálta, az előző évi szint fenntartása megelégedésre ad okot.
A Bank kiszolgálási modelljének fontos részét képezi a települési önkormányzatok, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, non-profit cégek, társulások, társulatok, társasházak és egyéb közösségek finanszírozása, valamint az ügyfélkör részére teljes körű, fejlett pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Szolgáltatások hangsúlyos részét képezi a beruházási, fejlesztési és projekt hitelek nyújtása önkormányzatoknak, társulásoknak, társulatoknak és társasházaknak. Az ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével, azonnali fizetési rendszer működtetésével és QR kódos fizetési lehetőség kialakításával támogatja. Digitális fejlesztések biztosítják az említett ügyfélkör hatékony kiszolgálását és elősegítik az ASP szolgáltatások önkormányzati felhasználását
A Pénzügyi Intézmények és Letétkezelés terület 2022-ben folytatta a korábbi évekre jellemző növekedési trendjét különösen a betét- és hitelállományban, valamint az aktív ügyfelek tekintetében, továbbá a negatív piaci hatások és a fokozódó verseny ellenére is stabilan tartotta a letétkezelt állományát.
A Bank Pénz-, Deviza- és Tőkepiaci Főosztálya - a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján – 2022-ben is a legnagyobb devizaforgalmat bonyolította a bankok között Magyarországon, míg a Budapesti Értéktőzsde derivatív szekciójának ismét a legnagyobb szereplője lett. A Raiffeisen Bank a 7. legnagyobb elsődleges magyar állampapír forgalmazó volt 2022-ben.
A 2022-es év számos kihívást hozott a lakossági szegmensnek (orosz-ukrán háború, dinamikusan növekvő infláció, magas volatilitás a devizapiacon, stb.), ennek ellenére az üzletág kiemelkedő eredményekkel zárta az évet: a lakossági magánszemély (Mass) ügyfelek száma 7%-kal, a Prémium Banking ügyfélszám 22%-kal haladta meg a 2021. év végi állományt, a bevételek jelentősen a tervek felett alakultak; és az univerzális bankok között a Raiffeisen Bank NPS (Net Promoter Score) mutatója is az egyik legmagasabb értéket érte el (2022 H1 NPS: 33).
A magas akvizíciós eredmények részben külső piaci körülményeknek, részben a sikeres marketing kampányoknak, illetve a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének köszönhetők. A Bank egész évben nagy hangsúlyt helyezett a különféle csatornákon történő, ügyfélszerzést támogató marketing tevékenységekre, melyek közül érdemes kiemelni a bankszámlanyitási promóciókat, a megújult ügyfélajánlási programokat, továbbá a fiatal korosztálynak (18-25 év) szánt Yelloo számlánk speciális promócióit. Ezen túl számos edukációs kampányt is folytatott, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyfelek egyre aktívabban használják számláikat és a digitális szolgáltatásokat. Egyre népszerűbbé vált a Bank Hűségprogramja is, amelynek segítségével a meglévő ügyfelek számos kedvezményt kaphatnak a kereskedelmi és szolgáltató partnereknél.
2022-ben felértékelődtek a megtakarítási és befektetési termékek is lakossági ügyfelek körében. Az ügyféligények kiszolgálása érdekében a Bank 2022 novemberében megújította a rendszeres megtakarítási termékét, Reflex Megtakarítási Program néven; és elindította további megtakarítási termékek kialakítását is. 2022. április 1-től a biztosítási termékek értékesítését a Bank függő egyes ügynökként látja el és bevezette a Jövedelempótló csoportosbiztosítási termékét, amelyet sikeresen értékesített.
A Bank ebben az évben is számos platformon folytatta a digitális fejlesztéseket, hogy az ügyfeleknek korszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújthasson a mindennapi pénzügyeik intézése során. Digitális stratégiája középpontjában a myRaiffeisen mobilapplikáció funkcióinak, valamint az online igényelhető termékek körének folyamatos bővítése áll. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen növekedett mind az online számlanyitás, mind az online hiteligénylések száma is.
A befektetői étvágy az ügyfelek körében 2022. április végén kezdett visszatérni. A piaci kamatkörnyezet változásával összehangban, az év második felében szignifikánsan megnőtt a befektetési alapok iránti érdeklődés, miközben az állampapírok esetében kisebb mértékben csökkent a kereslet.
Az üzletág 2022-ben tovább folytatta sikeres üzleti tevékenységét a lakossági hitelezés területén is. A lakossági jelzáloghitelek, illetve személyi kölcsönök iránt az év első felében jelentős kereslet volt, amelynek egyik fő mozgatórugója a MNB Zöld Hitelprogramja volt. A Babaváró hitel iránti kereslet folyamatosan stabilan alakult, míg decemberben - a termék jövőjének bizonytalansága miatt – a kimagasló ügyféligény rekord összegű folyósítást eredményezett. A makrogazdasági körülmények kedvezőtlen változása természetesen nem volt elkerülhető, így az év második felében már jelentősen csökkent a hitelek iránti igény, elsősorban a magas kamatszint, illetve a csökkenésnek indult reálbérek miatt.
A hitelezés terén minden külső nehezítő körülmény ellenére továbbra is kiemelt cél azon ügyféligények maximális kiszolgálása, ahol a fő szempont a biztonság és a kiszámíthatóság. Másik fő stratégiai fókusz a digitalizáció, ahol a személyi kölcsön kapcsán ki kell emelni a teljesen online igénylési folyamat elindítását új banki ügyfelek részére is. Meglévő ügyfelek számára már hosszabb ideje elérhető ezen csatorna, amelyet hónapról hónapra egyre nagyobb arányban vettek igénybe az ügyfelek.
A teljesen online igénylési folyamat már a bankszámlahitel termék vonatkozásában is elérhető élő banki kapcsolattal rendelkező ügyfelek részére, amelynek sikere szintén reális elvárás a jövőre vonatkozóan.
Összességében erős évet zárt a Bank lakossági hitelezésben, jelentősen előrelépett a digitális hitelezés területén. A Bank bízik abban, hogy a nehezebb külső feltételek ellenére ez a következő időszakban is tartható, bár ezt az esetlegesen magas szinten stagnáló hozamkörnyezet megnehezítheti.
A Bank piaci részesedése enyhén, de tovább emelkedett a lakossági hitelállomány vonatkozásában, ami 2022 végén 5,6% volt.
2022-ben a kisvállalati szegmens kiemelt üzleti céljai voltak az új ügyfelek akvizíciója, az innovatív fizetési megoldások és új hitelezési termékek bevezetése. A kisvállalati ügyfélkapcsolatok minőségi kiszolgálási színvonalon való fenntartása, partneri viszony kiépítése továbbra is a kisvállalati szegmens stratégia fókuszában volt 2022-ben. Ennek eredményeként 29%-kal nőtt a mikro új ügyfelek száma, ezzel a Bank 3. helyet érte el a kisvállalati akvizíciós rangsorban, amely fiókhálózat méretéhez viszonyítva kiváló eredménynek tekinthető. Ez hozzájárult a bevétel kétszemjegyű növekedéséhez. Az akvizíciós siker részben külső körülménynek (pl. piaci események, egyéni vállalkozások adózását érintő változások), részben a Bank sikeres ügyfélszerzést támogató tevékenységének (emelt összegű MGM program, akvizíciós kampányok) volt köszönhető.
A Bank a piacon az elsők között vezette be a Széchenyi-kártya MAX program hiteltermékeit 2022 augusztusában, és harmadik volt a KAVOSZ statisztikája szerint a Széchenyi termékek értékesítésében.
A kisvállalati ügyfélkör részére nyújtott banki szolgáltatások igénybevételét a digitális csatornák folyamatos fejlesztésével (VideoBank szolgáltatás/ myRaiffeisen mobilapplikáció, SME On számlanyitás), innovatív fizetési megoldások biztosításával (Scan&Go mobilfizetési alkalmazás, QR-kódos fizetés és fizetési kérelem) és a kártyaelfogadói szolgáltatás bővítésével (myPOS bankkártya-elfogadás) támogatta a Raiffeisen Bank, biztosítva a kisvállalati ügyfelek hatékony és kényelmes kiszolgálását. Ezt támasztja alá, hogy a kisvállalati ügyfelek elégedettsége az NPS felmérés alapján 2022-ben az univerzális bankok között az egyik legmagasabb értéket érte el.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking célja ügyfelei családi vagyonának megőrzése, gyarapítása és nemzedékről nemzedékre örökítése. A Bank tapasztalt tanácsadóinak szakértő munkájával ügyfelei részére biztonságot, kényelmet, diszkréciót és személyre szabott egyedi megoldásokat biztosít.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking 2022 során rendkívül sikeres évet zárt. Ügyfelei megtisztelő bizalmának köszönhetően a kezelésre bízott vagyon az év végére meghaladta az 821 milliárd forintot, ami 7%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. Ez a növekedés tovább erősíti a Bank piaci pozícióját.
A kiemelt magánügyfelek elégedettségének megteremtése és fenntartása elképzelhetetlen személyre szabott megoldások és a legmagasabb szolgáltatási színvonal nélkül. Ennek megfelelően a Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking 2022 során is jelentős összeget invesztált új termékek és szolgáltatások bevezetésére, valamint az IT rendszerek és a banki tanácsadói tudásbázis fejlesztésére. Az elmúlt időszakban kiemelt fókuszt kapott a digitalizáció, aminek következtében nemcsak az ügyfelek intézhetik zavartalanul és önállóan a pénzügyeiket, de a munkatársak is rendelkezésre tudnak állni mindenben – akár távoli elérési pontokról is. 2022 során nagy hangsúlyt kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, aminek következtében a Bank jelentősen mérsékelte papírfelhasználását és az aláírandók számát.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking kiszolgálási modell négy alapvető pillérből áll: aktív befektetési tanácsadással összekötött hosszú távú pénzügyi megoldások kínálásából, dedikált, magasan képzett tanácsadók rendelkezésére állásából, a befektetési tanácsadók munkájának korszerű IT eszközökkel való támogatásából, illetve hozam- és kockázat optimalizáción alapuló eszközallokáció megvalósításából.
Az üzletág kiemelt célcsoportja változatlanul a hazai biztosítók, befektetési alapkezelők, pénztárak, illetve hazai és nemzetközi pénzintézetek és befektetési szolgáltatók, melyeket új, innovatív megoldások, termékek segítik ügyfeleik cash management és fizetési forgalmi tevékenységük magas szintű, gyors és biztonságos kiszolgálásában. Az említettek mellet ugyancsak fókuszban állnak a magyar és nemzetközi bankkapcsolatok, valamint a Bank stratégiájának figyelembevételével, továbbá szigorú compliance elvek érvényesítésével a nemzetközi fizetési szolgáltatók és a Raiffeisen Bank Zrt. szerződött pénzváltó közvetítői. 2021 óta a Raiffeisen Bank Zrt. Pénzügyi Intézmények üzletága látja el a pénzforgalmi szolgáltatók (PSP-k) bankcsoporton belüli szakmai koordinációját.
A Bank bécsi központjában megerősített csoportszintű vezetés támogatásával egyedülálló letétkezelési piaci megoldást kínál az ügyfelek Közép-Kelet-Európába irányuló befektetéseinek letétkezelésére és elszámolására.
2022-ben a Bank letétkezelési területe is eredményes évet zárt, negatív piaci hatások és a fokozódó verseny ellenére is sikeresen kezelte és stabilan tartotta a letétkezelt állományát mind ügyfélkapcsolat, mind volumen tekintetében.
Az emelkedő kamatok és a változó szabályzói környezetben az intézményi befektetői ügyfélkörben rendkívül erős igény mutatkozott a befektetések, és forrásállományok megfelelő kezelésére. A partnerek, ügyfelek körében a megnövekedett piaci volatilitás hatására tovább nőtt az igény a Pénz-, Deviza- és Tőkepiaci Kereskedési Főosztály által kínált szolgáltatásokra. A Bank több belső és az egész magyar tőkepiacot érintő projektben vállal vezető szerepet. Mind az ügyfelek, mind pedig a szakma egyértelmű pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a Raiffeisen Bank a regionális pénz- és tőkepiacokon, valamint a pénzügyi intézmények kiszolgálásában az egyik legerősebb márkanév.
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.
2014 óta a 100%-os banki tulajdonú Társaságnál összpontosul egységesen a Raiffeisen Lízing csoporton belül a kizárólag fogyasztónak nem minősülő ügyfelek részére nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatási tevékenység, melyet eszközök, járművek, valamint berendezések vásárlásának finanszírozásához nyújt.
A Társaság a covid miatti gazdasági visszaesés után 2022-ben a beruházások felfutását várta, azonban az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően tovább súlyosbodott az alkatrészhiány az ellátási láncok akadozása miatt. Bár több támogatási program is rendelkezésre állt az első félévben, az eszközhiány több esetben szűk keresztmetszetet jelentett.
A Társaság eszközfinanszírozás terén a közép- és nagyvállalati szegmensben már évek óta komoly részarányt képvisel, elsősorban a banki ügyfelek lízing igényeinek kiszolgálása révén. Az elmúlt félév nagy kihívása volt a kisvállalatok kiszolgálását célzó versenyképes lízingkonstrukciók sikeres bevezetése, valamint a mikrovállalkozások részére is kínálható standard lízing termékek kialakítása.
A Társaság folytatta a korábban megkezdett stratégiáját, amiben a közép- és nagyvállalati ügyfelek jármű- és/vagy eszközberuházásainak lízingfinanszírozása mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kap a mikro- és kisvállalati szegmens lízingkiszolgálásának fellendítése, újabb értékesítési csatornák bevezetése, a portfólió jó minőségének megőrzése, valamint a költséghatékony működés révén a költségek alacsony szinten tartása, a jövedelmezőség növelése.
Raiffeisen Autó Lízing Kft.
A Társaság a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. Az operatív lízing népszerűsége jelentősen visszaesett az IFRS által előírt könyvelési mód változása és a pénzügyi lízingben elérhető kedvezményes kamatozású konstrukciók (NHP, EXIM, KAVOSZ) választhatósága miatt, ezért csökkenés következett be a flotta szolgáltatás nélküli jármű- és eszközfinanszírozásban. A Társaság új üzletkötésekre operatív lízing konstrukcióban nem helyez hangsúlyt.
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.
A Bank 100%-os tulajdonában áll. A Társaság fő tevékenységi köre a biztosításközvetítés, elsősorban a Raiffeisen Bankcsoport tagvállalatainak részére.
Kezdetben a Társaság fő bevételi forrása a lakossági, a kis- és középvállalati területről származott, később azonban a nagyvállalati szegmensben, illetve a lízing területen is elkezdte a biztosítási termékeket értékesíteni.
A Bank 2022. április 1. hatálynappal felvette a függő egyes ügynök közvetítői tevékenységet. Ezen hatálynaptól a Társaságtól átvett termékek mellett a Bank által jelenleg aktívan értékesített biztosítások állományát is kezeli, így az ezekhez kapcsolódó jutalékbevételt is a Bank realizálja.
A Társaság a 2022. április 1-ig értékesített biztosítások állományait kezeli, továbbá a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. termékeihez kapcsoló biztosításokat közvetíti. Ezen átalakítás jelentősen befolyásolta a jutalékbevételi tervek teljesítését.
RB Szolgáltató Központ Kft.
A Társaságot a Bank azzal a céllal alapította, hogy bankműveleti központot nyisson és üzemeltessen Nyíregyházán. Tevékenysége telefonos ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenységgel indult, ami kibővült telefonos behajtási, hitelbírálati és banki operációs tevékenységgel.
A Társaság a működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket beruházási hitelből finanszírozza, pénzügyi helyzete és likviditása stabil, működése nyereséges.
A Társaság foglalkoztatottjainak száma 400 fő fölé emelkedett. Tevékenységét folyamatai fejlesztésével, a kiszolgálási minőség további javításával végezi. A Csoport stratégiájával összhangban 2022 júniusában új székházba költözött, melyet következtében a munkavállaók egy modernebb, a folyamatokat még jobban támogató munkakörnyezetben tudják a bankműveleti feladataikat végezni.
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.
A Társaság a Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata.
A Társaság kezelt vagyona 2022-ben, folytatva a 2021-es év tendenciáját, a piaci átlagot jóval meghaladó módon, dinamikusan emelkedett.
A kezelt vagyon emelkedésének nagy része az év második felében realizálódott, amiben nagy szerepet játszott a rövid kötvény alap szegmens iránt mutatott felfokozott befektetői érdeklődés. Az elmúlt évek slágertermékeinek minősülő vegyes és részvény alapok ugyanakkor jóval szerényebben teljesítettek.
A Társaság működési eredménye kedvezően alakult, amiben a bevételek növekedésén felül a kordában tartott költségek is szerepet játszottak.
A Társaság az elmúlt években elvégezte termékszettjének átalakítását, hogy az igazodjon a piac által támasztott kihívásokhoz. Ennek első lépése három, különböző kockázati szintet megcélzó, aktív menedzsmenttel és szigorú kockázatkezeléssel felvértezett alap kialakítása volt, együttműködésben a Raiffeisen Csoport osztrák alapkezelőjével. A termékszett-átalakítás következő lépése eredményeképp a Társaság mára már négy, ESG fókusszal rendelkező alapot kezel, és egy további hasonló alap elindítása van napirenden, ami biztosítani fogja, hogy az ügyfelek valamennyi fontosabb eszközosztályban választhassanak hagyományos és ESG termék közül. Az ESG szegmensben kezelt vagyon stagnált 2022-ben, míg az ingatlan szegmens vagyona kis mértékben nőtt.
A Társaság sikerét jelzi, hogy több díjjal is jutalmazták tevékenységét az elmúlt években.
SCT Kárász utca Kft.
A Bank 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlankezelés.
2022 májusában Társaság megszerezte az RBI csoporthoz tartozó DAV Property Kft. és az Ötödik Vagyonkezelő Kft. 100%-os részesedését és döntés született ezen cégek beolvasztásáról. Ez 2022.09.30-i hatállyal szintén megtörtént.
2021-es és 2022-es üzleti tevékenysége a tulajdonában lévő ingatlanok kezelésére, üzemeltetésére összpontosul.
Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft.
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata. A Társaság tevékenysége ingatlanüzemeltetés, így például bevásárlóközpontok, irodaházak, ipari és kereskedelmi ingatlanok, bankfiókok üzemeltetése.
A 2022-es évben is a legnagyobb megbízója, a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében teljes pénzügyi és műszaki üzemeltetési, valamint bérbeadási tevékenységet látott el.
DAV Property Kft.
A Társaság az RBI csoport Magyarországon bejegyzett leányvállalata volt az elmúlt években, mely 100%-os üzletrészét 2022. május 24-én az SCT Kárász utca Kft. adásvétel keretében szerezte meg. A Társaság a 2021-es és a 2022-es üzleti év során operatív tevékenységet már nem végzett, ezért az SCT Kárász utca Kft., mint tulajdonos, döntött a Társaság magába olvasztásáról. A beolvadás 2022.09.30-i hatállyal megtörtént.
Ötödik Vagyonkezelő Kft.
A Társaság az RBI csoport Magyarországon bejegyzett leányvállalata volt az elmúlt években, mely 100%-os üzletrészét 2022. május 24-én az SCT Kárász utca Kft. adásvétel keretében szerezte meg. A Társaság a 2021-es és a 2022-es üzleti év során operatív tevékenységet már nem végzett, ezért az SCT Kárász utca Kft., mint tulajdonos, döntött a Társaság magába olvasztásáról. A beolvadás 2022.09.30-i hatállyal megtörtént.
A felelős társaságirányítás a Bank legfőbb céljainak alapvető eszköze, a hosszú távú értékteremtés előfeltétele. A társaságirányítás feladata a megfelelő egyensúly, működési rend kialakítása a tulajdonosok, az ügyfelek, a munkavállalók, az üzleti partnerek és a szélesebb közönség között. A Raiffeisen Bank Zrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban és MNB rendelkezésekben, ajánlásokban foglaltakat. A Bank felépítését és működési feltételeit az Egyedüli Részvényes által elfogadott Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Bank a társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja, fejleszti.
(6) A pénzügyi instrumentumok hasznosítása
A Bank a beszámolóját az IFRS szerinti szabályok szerint készíti el.
Az IFRS és a Számviteli törvény előírásainak megfelelően a Banknak 2018-tól – az IFRS9-cel összhangban – a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kell besorolnia:
· a Bank által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján.
A pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kell értékelni, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartja, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkére történő kamatfizetések.
A pénzügyi eszközt az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, kivéve, ha azt a fentebbiek alapján amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelik.
A Bank a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy az egyébként az eredménnyel szemben valós értéken értékelt egyes tőkeinstrumentumokba történő befektetés valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.
A Bank a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek), amely ellenkező esetben előállt volna amiatt, hogy az eszközök vagy kötelezettségek értékelése, vagy az azokon képződött nyereség vagy veszteség megjelenítése eltérő alapokon történik.
A Banknak valamennyi pénzügyi kötelezettséget amortizált bekerülési értéken kell besorolnia, kivéve azokat a standardokban részletesen leírt eseteket, amikor azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségekként kell kezelni.
A Bank számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik (kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat, ahol a tranzakciós költségek közvetlenül az eredményben kerülnek elszámolásra). A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Bank, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Banknak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig az eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A Bank a valós érték meghatározására az alábbi módszertant alakította ki:
a) derivatív ügyletek:
· A határidős deviza forward és futures ügyletek valós értéke az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke.
· A devizaswap ügyletek valós értéke a határidős lábnak az értékelés időpontjában fennálló – az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott – határidős árfolyama és a kötési árfolyama különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke. Az értékelő hozamgörbénél figyelembe vesszük az aktuális piaci kamatfelárat.
· A kamat-swap ügyletek és határidős kamatláb megállapodások (FRA) valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
· A plain vanilla és egzotikus deviza opciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
· A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értéke az ügyletek várható jövőbeni cash-flowjának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke, ahol az értékeléshez használt hozamgörbébe beépítjük az ezen ügyletek piacára jellemző (országkockázati felárat is megtestesítő) kamatfelárat (basis swap spread).
· A tőzsdei határidős részvény- és indexügyletek valós értékét a tőzsdei ár és a kötési ár különbsége alapján határozzuk meg.
b) értékpapírok:
Az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének megállapítása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árakon történik. Azon papírok esetében, amelyeknél ilyen rendelkezésre áll: a tőzsdei záróárfolyam. Amely értékpapírok esetében tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, azoknál a valós érték az értékpapír várható jövőbeni cash-flow-jának az értékelés időpontjára diszkontált nettó jelenértéke.
c) hitelek:
A hitelek alapvetően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, amely egyenlő a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értékével, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Egyes fix kamatozású hitelügyletek valós érték változásának fedezetére a Bank kamatláb swap ügyleteket kötött. Az ilyen IRS ügyletekkel fedezett hitelek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek a kimutatásokban.
d) betétek:
A Bank a betéteit amortizált bekerülési értéken tartja nyilván. Egyes strukturált betétek beágyazott derivatívát tartalmaznak, melyet a Bank a betétről leválaszt. A beágyazott származékos termékeket a Bank valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
A Bank egyes fix kamatozású betéteket fedezeti elszámolásba von be. Ezen betétek valós értékelése a várható jövőbeni cash-flow-ok mérlegfordulónapra diszkonált nettó jelenértékének meghatározásával történik.
e) kibocsátott kötvények:
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow jelenértéke adja, míg a strukturált instrumentumok esetében a Bank a beágyazott derivatívát értékeli, melyet le is választ az alapszerződésről.
Fedezeti elszámolás
A Bank bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Bank formálisan dokumentálja a fedezeti ügylet(ek) és a fedezett ügylet(ek) közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Bank a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
(7) Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika alapelvei
A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik, a Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes felügyelete alatt. Az ügyfelek hitelkockázat elemzése és kezelése a Hitelkockázati Főosztály ill. a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály; a piaci, működési és csalás kockázatok elemzése, valamint a Bázel III. szabályoknak való megfelelés, tőkeszámítás, portfólió szintű hitelkockázati kockázati modellek fejlesztése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata.
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Bank tulajdonosa és vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Bank hitelpolitikai Irányelveinek keretei között.
A koronavírus okozta gazdasági válság 2021-ben nem okozott szisztematikus, tömeges növekedést a nem teljesítő hitelek állományában, csak kevés számú ügyfél vált nemteljesítővé, köztük egy-egy relatív nagyobb kitettséggel. A vállalati nem teljesítő ráta így 2% körül alakult, a lakossági 5% körül stabilizálódott, a középtávú stratégiai cél alatt maradva. Az egészséges szintet elősegítették a 2021-ben tovább folytatódó nem teljesítő hiteltisztítási lépések is a standard workout eszköztár alkalmazása mentén. 2022 -ben továbbra sem tapasztalt a bank szisztematikus portfolióromlást a vállalati szegmensben, az NPE ráta tovább a korábbi alacsony szinten maradt, sőt a lakossági szegmensben tovább csökkent 4% körüli szintre, míg a teljes banki portfolióban az hitelkockázatot megtestesítő banki könyvi értékpapírokat is figyelembe véve csak 1,9%. Ugyanakkor a várakozások szerint a jelenlegi alacsony csődvalószínűségek a jövőben várhatóan emelkedni fognak. Ennek okai az üzleti környezet romlása, az ellátási láncok problémái, az energiaválság, a magas inflációs környezet, a keresleti oldal szűkülése lehetnek, ezért a Bank már 2021 októbertől megerősített és intenzív monitoring tevékenységet végez ezen dimenziók vonatkozásában. Lakossági oldalon alacsony default ráták mellett továbbra is stabil a portfólió, azonban a bank felkészült elsősorban az infláció, energiaárak növekedése, illetve a kamatkörnyezet változásából való kockázatok kezelésére.
A fizetési moratóriumban történő részvétel az EBA vonatkozó állasfoglalásának megfelelően 2020 során nem jelentett automatikusan nemteljesítést és pénzügyi nehézséget, ezért a Bank a moratórium ideje alatt is kiemelt figyelmet fordít a vélelmezhetően fizetési nehézséggel küzdő adósok azonosítására. A 2021-ben indult moratórium2-be, majd 3-ba és 4-be, illetve a 2022 második felében indult agrármoratóriumba belépett ügyfelek kapcsán a Bank vállalati oldalon egyedi rendkívüli kockázati felülvizsgálatot végzett a romló kockázati profil felismerésére és az esetlegesen szükséges átstrukturálások és nemteljesítés megállapítására. A vizsgálatok eredményeképpen kevésszámú, relatív alacsony kitettségű új átstrukturált portfóliót azonosított. A csekély portfolió, amely a moratórium4-ben még részt vett, 2022 végével a vonatkozó új hitelütemezésnek megfelelően kezdi újra a törlesztéseit. A Bank lakossági szegmensben is megvizsgálta a moratórium2-be belépő ügyfeleket. Azok az ügyfelek, akiknél a Bank pénzügyi nehézséget azonosított, nem teljesítő státuszba kerültek átsorolásra. Amennyiben az ügyfélnek nem volt pénzügyi nehézsége, viszont már több, mint 9 hónapot moratóriumban töltött, Stage 2-be került átsorolásra, illetve szoros monitoring van a moratórium2-ből kilépett ügyfelek problematikus voltára, fizetési nehézségeire vonatkozóan. A Bank a moratórium 3 és 4 induláskor újfent megismételte a belépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket.
A Bank kockázatkezelési folyamatai a Bázel III. és IFRS9 elvárásainak megfelelően működnek. A kockázatok szofisztikált méréséhez szükséges alapadatokat strukturált formában korszerű adattárház tartalmazza. 2012 májusától kezdve már a teljes banki portfólió (vállalati, lakossági és KKV) tőkekövetelményét a fejlett, belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alapján számszerűsíti a Bank. 2017 során az önkormányzati portfólió visszakerült sztenderd módszertan alá. Ugyanezt azt átalakítást kezdte el a Bank 2018-ban a magánszemélyek legfelső szegmensének hitelezése tekintetében, amely 2019 utolsó negyedévében le is zárult.
A babaváró, private banki és dolgozói hitelek, illetve lakossági oldalon a krízisgaranciához kapcsolódó mikroszegmensben lévő termékek tőkekövetelménye sztenderd módszertan alapján kalkulálódik.
A kockázatok mérése és riportolása havi és negyedéves szinten történik a Bank és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A Bank a kockázati modellek eredményeit széleskörűen alkalmazza az árazás, a hitelezési döntések, illetve a stratégiai irányok meghatározása során, ezzel biztosítva a hosszú távú tőkemegfelelést, kockázatok tekintetében is stabil, eredményes portfólió kialakítását, illetve a rendelkezésre álló tőke hatékony felhasználását.
A Bank a hitelezési politikájában is reagált a koronavírus okozta változásokra: az iparágak kockázatosságának megítélésében nagyobb granularitás mellett a rövid távon várható hatások és a közép távú kilátások mértéke/valószínűsége is kiemelt szerepet játszik. A hitelezési aktivitás a jobb adottságú iparágakban és erősebb ellenállóképességgel rendelkező ügyfeleket célozza, míg a portfólió sérülékenyebb részére óvatosabb megközelítés indokolt. Utóbbiak tekintetében a Bank az értékvesztés megállapítása során is különös gondossággal járt el és szükség esetén addicionális értékvesztést számolt el. 2022-ben vállalati oldalon az addicionális értékvesztés-képzési modell által lefedett legfontosabb kockázatok az energiaárak drasztikus emelkedése, az energiaforrások (különös tekintettel a gáz-tartalékokra) korlátozott rendelkezésre állása, a magas kamatkörnyezet indukálta refinanszírozási kockázat és az infláció, de emellett számol az ellátási láncok válságával, szabályozói kockázattal és szűkülő kereslettel, mint további kockázati tényezőkkel. A kapcsolódó tartalékok adekvát szintjét a Bank rendszeresen felülvizsgálja és indokolt esetben esetén kiigazítja.
A vállalati kockázatkezelés során 2022-től a Bank fokozottabban veszi majd figyelembe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, melyek érvényesülését a mind a vonatkozó szektorszintű hitelezési politika szabályzatok, mind az ügyfélminősítési szempontok ezirányú kiegészítése fogja biztosítani.
Lakossági oldalon a Bank 2020 márciusában a megnövekedett kockázatokat az ügyfél munkáltatójának iparági besorolása alapján azonosította, magas/közepes/alacsony kockázatra kategorizálva a várható gazdasági visszaesés alapján. Ezenkívül az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével 2020 novemberében a portfóliószintű menedzsment korrekciók, ún. overlay-ek alkalmazása mellett döntött. Ennek értelmében a moratóriumban résztvevő legkockázatosabb ügyfeleken addicionális értékvesztést számolt el, amit minden moratórium meghosszabbításakor revideált.
Fontos továbbá, hogy 2021 és 2022 során a Bank teljeskörűen megvizsgálta az ügyfelek jövedelmi helyzetének változását, ezzel is előremutatóan felkészülve a potenciális problémákra. Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Bank portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 során.
A működési kockázat kezelésében és szükség szerint a kockázati szint csökkentésében minden szervezeti egység tevékenyen részt vesz (főosztály, régió, leányvállalat). A Bank komoly erőfeszítéseket tesz a működési kockázatkezelési szervezet fejlesztése és a kockázattudatosság növelése érdekében, ami magába foglalja a Bank üzleti céljainak elérését fenyegető működési kockázatok azonosítását, gyűjtését, értékelését, riportolását, monitorozását és kezelését is. A kockázatok azonosításához használt fő eszközök a veszteség-adatgyűjtés, a kockázat indikátorok, a forgatókönyv elemzések, valamint a kockázati önértékelések. Ennek a munkának a keretében minden megismert működési kockázati esemény gyökérokai feltárásra és a folyamatjavítási döntésekben felhasználásra kerülnek.
A működési kockázatkezelési tevékenység további erősítése érdekében a Bank implementálta azon standardokat, amelyek a fejlett mérési módszer által támasztott követelményeknek is megfelelnek.
A Bank továbbra is hatékonyan működteti a 2016-ban bevezetett AMA (Advanced Measurement Approach) működési kockázati keretrendszert.
A piaci és likviditási kockázatok kezelése a Bankban több szinten, fejlett módszerek és infrastruktúra felhasználásával történik, a monitoring az üzleti területektől függetlenül zajlik. A kockázatok mérése és riportolása napi/heti/havi és negyedéves szinten történik – a Bank és a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A kockázatok csoportosítása, mérése, kezelése és a gazdasági tőke képzése a Bank ICAAP folyamatainak keretében történik.
A kockázatok mérése és kontrollja összetett pozíciós, kockázati, stop loss és VaR limitrendszereken keresztül valósul meg, melynek módszertana összhangban van az anyabanki és szabályozói elvárásokkal. A banki tevékenységhez kapcsolódó piaci és likviditási kockázatok kezelése az alábbi részterületekre terjed ki: kereskedési könyvi és banki könyvi kamatlábkockázat; a Bank likviditásának kockázata going concern és stressz szemléletben is; a piaci pozíciók illikviditásából eredő kockázat; részvényárfolyam kockázat; devizaárfolyam kockázat; opciós kereskedés kockázata; az OTC derivatív ügyletek partnerkockázata. Mindemellett a Bank ezen területe biztosítja a különféle pénzügyi instrumentumok független árazását is, összhangban az anyabank és az IFRS 9 által megkövetelt szabályozással. Ezen túlmenően a Market Risk terület felelős a tőke- és pénzpiaci üzletkötések piackonformitásának ellenőrzéséért is.
A csaláskockázat meghatározó eleme a működési kockázatoknak. A csaláskockázat-kezelés hatékonyságának növelése érdekében a Bank 2014 folyamán centralizálta a hitelezési csaláskezelést az Integrált Kockázatelemzési Főosztályon, a jelenlegi Csaláskockázat Kontrolling Csoportban. Az integráció folytatásaként 2015–2017 között a nem hitelezési csaláskezelést is az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végezte, majd 2017 végétől a nem hitelezési csaláskezelés az újonnan megalakításra került Bankbiztonsági Főosztály tevékenységi körébe került. 2019-től a nem hitelcsalás kezelési terület magába foglalja a bankkártya csaláskezelési és charge back ügyintézési feladatokat, valamint szintén ez a terület kezeli, illetve felügyeli a Bank fraud tranzakció monitoring rendszerét is. A hitelcsalás-kezelési terület kiemelt figyelmet fordít valamennyi hitelezési csalási eseményre, melyek tapasztalatai minden esetben beépítésre kerülnek a hitelezési tevékenység alap- vagy monitoring folyamataiba, valamint az oktatási anyagokba.
A Bank közös használatú autóparkjának még zöldebbé tétele 2022-ben folytatódott, hiszen 2 db új plug-in hibrid, és 2 db full hibrid gépjármű beszerzése valósult meg. Az RBSC épületére egy 42 kWp beépített teljesítményű fotovoltaikus napelempark került telepítésre. A napelemek beüzemelésük után az RBSC éves áramszükségletének mintegy negyedét fogják megtermelni, melyet – az előzetes számítások szerint – teljes mértékben felhasznál majd a szolgáltató központ. A fiókhálózati gépészeti berendezések cseréje, az energiahatékonyságot is növelő gépészeti és világítástechnikai beruházások (LED-esítés) 2022-ben is folytatódtak, és 2023-ban sem állnak le, többek között a fiók redesign-hoz kapcsolódóan. Jelen körülmények között, amikor az energiahordozók ára eddig nem tapasztalt magasságokba emelkedett, az energiahatékonyság növelése még fontosabbá vált.
Az AGORA székház villamosenergia-ellátását a Bank 2023. évben tisztán zöld áram vásárlásával biztosítja, ezzel is hozzájárulva a Bank karbonlábnyomának csökkentéséhez. Ugyanezen célt szolgálja az idén 6 db új plug-in hibrid, és 2 db full hibrid gépjármű beállítása a flottába.
A Bank területén 2023-ban bevezetésre került az ISO14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR), melynek segítségével még megbízhatóbb alapot teremt a fenntartható fejlődés irányába teendő kezdeményezéseknek. Ez évi tervek között szerepel a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése is a fiókhálózat valamennyi tagjára.
A Bank a pénzügyi szektor egyik meghatározó foglalkoztatója: 2022. december végén az átlagos statisztikai létszám 2.456 fő volt. A Bank számára kifejezetten fontos, hogy tisztességes és korrekt munkáltatóként végezze tevékenységét, egyrészt maximálisan figyelembevéve és betartva a magyar Munka Törvénykönyve előírásait, másrészt kedvező munka- és karrierlehetőségeket, valamint folyamatos szakmai és vezetői fejlődést biztosítva munkavállalóinak.
A toborzás-kiválasztás központilag, a HR tevékenységének keretein belül történik, figyelmet fordítva a befogadó kultúra alapelveire és ügyelve arra, hogy a diverzitás része legyen a napi kiválasztási gyakorlatában. A Bank kiválasztási gyakorlata a képzett és kvalifikált munkaerőt célozza meg, ugyanakkor a pályakezdő diplomások számára is lehetőséget biztosít az intenzív szakmai fejlődésre.
A Bank figyelmet fordít és törekszik arra, hogy a magyar munkaerő-piachoz viszonyítva méltányos és versenyképes jövedelmet biztosítson dolgozói számára. A béren kívüli juttatások a Cafeteria rendszer keretein belül nyújtanak széles választási lehetőséget a munkatársak számára a személyes igényeikhez leginkább igazodó béren kívüli juttatások kiválasztásában.
Minden munkavállalóra kiterjed a Bank által működtetett teljesítménymenedzsment folyamat, ami keretet biztosít az egyértelmű célkitűzések, építő visszajelzések és megalapozott teljesítményértékelések megvalósulásához. A teljesítménytől függő, anyagi és erkölcsi elismerések a munkatársakat kimagasló teljesítmény elérésére ösztönzik.
A Bank komplex képzés-fejlesztési tevékenységet folytat, amelynek fókuszában a szakmai tudás és készségek fejlesztése mellett személyes, vezetői, nyelvi és számítástechnikai készségfejlesztési programok állnak. Év végén a Bank munkavállalói átlagosan 0,36 napot töltenek képzés-fejlesztési eseményeken, programokon, e-learning nélkül 2,6 napot. A képzési és fejlesztési portfólióban kiemelt szerepet kap a munkavállalók digitális képességeinek folyamatos fejlesztése, amelyet számos szakmai képzés mellett 2021-től kezdődőden évente megrendezésre kerülő Digitális Tanulás Hete rendezvénysorozattal is támogatunk. A Bank közösséget építő és munkavállalói jóllét programokkal támogatja a munkatársakat abban, hogy minél sikeresebben és eredményesebben tudjanak megbirkózni a mindennapok teljesítmény kihívásaival, stresszhelyzeteivel.
A Bank átfogó és tudatos utánpótlás-tervezés gyakorlatot működtet, melynek célja egyfelől a vezetői és kulcs szakértői pozíciókban dolgozók megtartása, másrészt az utánpótlás tervezése és fejlesztése.
A Bank szervezeti keretein belül végzi tevékenységét a Munkahelyi Tanács, biztosítva a dolgozói érdekek figyelembevételét.
A rugalmas munkavégzés keretrendszerének 2020-as bevezetésével a Bank az üzletileg kritikus területeket kivéve megszervezte a dolgozók home office-ból történő munkavégzését, amely a járványhelyzet után, új normaként, a működés szerves része marad és munkaköralapon meghatározott konstrukciókban és keretrendszer mentén működik tovább.
A jogszabályi előírásoknak és MNB elvárásoknak megfelelően a Bank a compliance kockázatok feltárására és kezelésére - a belső védelmi vonalak részeként - önálló szervezeti egységet működtet, amely az alábbi funkciókat látja el:
· ·Az etikai szabályok betartásának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos kérdésekben iránymutatás kibocsátása, bejelentések vizsgálatainak lefolytatása.
· Érdekkonfliktusokra (összeférhetetlenségekre) vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja.
· A korrupció elleni intézkedések csoporton belüli megszervezése és működtetése.
· A pénzmosás - és a nemzetközi terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a nemzetközi szankciós intézkedések betartásának csoporton belüli megszervezése, irányítása és koordinálása, az ehhez kapcsolódó monitoring rendszer működtetése; bejelentési és ellenőrzési rendszer működtetése, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A pénzügyi-, és befektetési szolgáltatások elkülönítésére, az információáramlás korlátozására, a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalmára, valamint a dolgozói ügyletkötésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, kontrollja, kapcsolattartás az illetékes hatósággal.
· A befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályoknak (pl. Bszt.) való megfelelés biztosítása, kontrollja, ügyféleszköz védelmi feladatok ellátása.
A compliance funkció szervezeti elhelyezkedése és tevékenységi köre mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a védelmi vonalak rendszerétől szóló MNB és a mögöttes EBA (GL44) ajánlásnak.
A Bank pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazás fejlesztések, valamint üzleti, kockázatkezelési modellezések megvalósítása során végez K+F tevékenységet.
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. által az alábbi nettó összegek kerültek felszámításra 2022-ben és 2021-ben:
|
(millió Ft) |
2022.12.31-2021.12.31 |
2021.12.31-2020.12.31 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
145 |
92 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
93 |
12 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
6 |
5 |
|
Összesen |
244 |
109 |
A Bank 2022.12.31-én az alábbi fiókokkal áltt ügyfelei rendelkezésére:
|
1015 Budapest, Széna tér 1/a. |
|
1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. |
|
1036 Budapest, Bécsi út 136. |
|
1037 Budapest, Montevideo u. 16/b. |
|
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. |
|
1045 Budapest, Árpád út 183-185. |
|
1051 Budapest, Vörösmarty tér 4. |
|
1055 Budapest, Szent István körút 27. |
|
1061 Budapest, Andrássy út 1. |
|
1062 Budapest, Váci út 1-3. |
|
1066 Budapest, Teréz krt. 12. |
|
1072 Budapest, Rákóczi út 44. |
|
1085 Budapest, Üllői út 36. |
|
1087 Budapest, Kerepesi út 9. |
|
1106 Budapest, Örs vezér tere 25. |
|
1114 Budapest, Bocskai út 1. |
|
1115 Budapest, Etele út 68. |
|
1117 Budapest, Hunyadi János út 19. |
|
1123 Budapest, Alkotás utca 55-61. |
|
1126 Budapest, Királyhágó tér 8-9. |
|
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
|
1139 Budapest, Váci út 81. |
|
1148 Budapest, Örs vezér tere 24. |
|
1152 Budapest, Szentmihályi út 137. |
|
1173 Budapest, Ferihegyi út 74. |
|
1181 Budapest, Üllői út 417. |
|
1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 21-29. |
|
1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 85. |
|
2030 Érd, Budai út 22. |
|
2040 Budaörs, Templom tér 22. |
|
2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 5. |
|
2310 Szigetszentmiklós, Vak Bottyán u. 18. |
|
2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. |
|
2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 14. |
|
2600 Vác, Széchenyi u. 28-32. |
|
2800 Tatabánya, Fő tér 20. |
|
2900 Komárom, Mártírok útja 14. |
|
3200 Gyöngyös, Fő tér 12. |
|
3300 Eger, Jókai Mór utca 5. |
|
3525 Miskolc, Erzsébet tér 2. |
|
3527 Miskolc, Bajcsy Zs.u. 2-4. |
|
4024 Debrecen, Piac u. 18. |
|
4026 Debrecen, Péterfia utca 18. |
|
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 5. |
|
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 7. |
|
5000 Szolnok, Szapáry út 22. |
|
5600 Békéscsaba, Andrássy út 19. |
|
6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. |
|
6200 Kiskőrös, Petőfi S. tér 8. |
|
6500 Baja, Dózsa György út 12. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 15. |
|
6720 Szeged, Széchenyi tér 3. |
|
6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. |
|
6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 6. |
|
7100 Szekszárd, Széchenyi utca 37-39. |
|
7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 1-3. |
|
7621 Pécs, Bajcsy Zs u. 11. |
|
7621 Pécs, Irgalmasok útja 5. |
|
8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. |
|
8000 Székesfehérvár, Távírda utca 1. |
|
8200 Veszprém, Mindszenty József u. 2. |
|
8360 Keszthely, Széchenyi utca 1-3. |
|
8400 Ajka, Szabadság tér 4. |
|
8500 Pápa, Fő tér 15. |
|
8800 Nagykanizsa, Deák tér 11-12. |
|
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 21-23. |
|
9022 Győr, Arany János utca 28-32. |
|
9024 Győr, Vasvári P. út 1/a. |
|
9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 26. |
|
9400 Sopron, Széchenyi tér 14-15. |
|
9431 Fertőd, Fő u. 12. |
|
9700 Szombathely, Fő tér 36. |
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
Főbb jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók |
|
|
|
Fiókszám |
72 |
66 |
|
Nettó kamateredmény |
138.056 |
67.000 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
71.449 |
56.530 |
|
Működési költségek |
66.887 |
55.605 |
|
Költség/bevétel arány (tranzakciós díj és adók nélkül) |
31,94% |
43,51% |
|
Értékvesztés |
-7.229 |
-5.386 |
|
Üzleti év nyeresége |
72.229 |
36.567 |
|
Saját tőke megtérülése (ROE) |
22,98% |
14,05% |
|
Eszközmegtérülési mutató (ROI) |
1,68% |
0,96% |
|
Nettó kamatmarzs |
3,45% |
1,94% |
|
Értékvesztési arány |
0,38% |
0,34% |
|
Eszközök összesen |
4.307.419 |
3.818.258 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések (bruttó) |
1.892.467 |
1.587.439 |
|
Ügyfélbetétek |
2.909.737 |
2.868.039 |
|
Hitel/betét mutató |
65,04% |
55,35% |
|
Bankbetétek |
514.060 |
489.336 |
|
Főbb kockázati mutatók |
|
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésállománya |
68.380 |
58.524 |
|
Nem teljesítő hitelek |
60.448 |
66.530 |
|
Nem teljesítő hitelek aránya |
3,19% |
4,19% |
|
Nem teljesítő hitelek fedezeti aránya |
113,12% |
87,97% |
|
Értékvesztési arány |
0,38% |
0,34% |
|
Szavatoló tőkével kapcsolatos mutatók |
|
|
|
Elsődleges alapvető tőke (CET1) |
258.904 |
229.065 |
|
Kiegészítő alapvető tőke (AT1) |
31.445 |
31.445 |
|
Járulékos tőke (T-2) |
67.696 |
57.195 |
|
Szavatoló tőke |
358.045 |
317.705 |
|
Kockázattal súlyozott eszköz |
1.505.262 |
1.384.976 |
|
CET1 tőkemegfelelési mutató |
17,20% |
16,54% |
|
T1 tőkemegfelelési mutató |
19,29% |
18,81% |
|
Teljes tőkemegfelelési mutató |
23,79% |
22,94% |
|
Tőkeáttételi mutató |
6,81% |
6,69% |
|
Főbb likviditási mutatók |
|
|
|
Likviditás fedezeti mutató (LCR) |
188,2% |
317,10% |
|
Magas minőségű likvid eszközök |
.1.168.139 |
736.980 |
|
Nettó likviditáskiáramlás |
620.569 |
232.448 |
|
Nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR) |
129,23% |
147,32% |
Dátum: 2023.03.30
|
……………………………………… |
|
……………………………………….. |
|
Zolnai György István |
|
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
|
Számviteli Főosztályvezető |
Raiffeisen Bank Zrt.
Egyedi pénzügyi kimutatások
2022. december 31.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
I. Elsődleges egyedi pénzügyi kimutatások
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
(7, 11) |
210.307 |
69.668 |
|
Egyéb kamatbevétel |
(7, 11) |
139.549 |
14.788 |
|
Kamatráfordítások |
(7, 11, 25) |
-211.800 |
-17.456 |
|
Nettó kamateredmény |
(7, 11, 25) |
138.056 |
67.000 |
|
Osztalékbevétel |
(11) |
965 |
2.400 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
(8) |
101.821 |
76.446 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
(8) |
-30.372 |
-19.916 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
(8) |
71.449 |
56.530 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
(9, 11) |
476 |
217 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
(10, 11) |
-1.780 |
669 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
(11) |
264 |
993 |
|
Egyéb működési bevétel |
(12) |
682 |
1.386 |
|
Egyéb működési ráfordítás |
(12) |
-23.896 |
-18.325 |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
(15) |
-30.381 |
-26.567 |
|
Egyéb adminisztratív költségek |
(16, 25) |
-26.057 |
-20.752 |
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
-10.752 |
-9.587 |
|
Egyéb eredmény |
(13, 14) |
-6.326 |
-1.588 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
(17) |
-24.914 |
-6.729 |
|
Értékvesztés |
(6, 11) |
-7.229 |
-5.386 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége |
80.557 |
40.261 |
|
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
(18) |
-8.328 |
-3.694 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége |
72.229 |
36.567 |
|
|
Az üzleti év nyeresége |
72.229 |
36.567 |
|
|
|
|
|
Zolnai György István |
|
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
|
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
B. Egyedi kimutatás az eredményről és az egyéb átfogó jövedelemről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Az üzleti év nyeresége |
|
72.229 |
36.567 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
(37) |
6.463 |
-575 |
|
Eredménybe nem átsorolható tételek |
(37) |
7 |
22 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai |
(37) |
8 |
-43 |
|
Eredménybe nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 37) |
-1 |
65 |
|
Eredménybe átsorolható tételek |
(37) |
6.456 |
-597 |
|
Cash-flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
(10, 37) |
11.219 |
813 |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(10, 37) |
10.388 |
594 |
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(10, 37) |
831 |
219 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
(37) |
-4.124 |
-1.469 |
|
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt értékelési nyereség/veszteség |
(37) |
-3.842 |
-1.556 |
|
Eredménybe átvezetett nettó összeg |
(37) |
-282 |
87 |
|
Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó |
(18, 37) |
-639 |
59 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
(37) |
78.692 |
35.992 |
|
|
|
|
|
Zolnai György István |
|
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
|
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
C. Egyedi kimutatás a pénzügyi helyzetről
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
(6, 19) |
784.913 |
482.489 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
183.111 |
114.942 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
125.838 |
98.398 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
(6, 20, 42) |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 22, 23, 42) |
305.850 |
351.955 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(6, 21, 42) |
2.669.950 |
2.664.193 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42) |
191.077 |
53.286 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42) |
-24.300 |
-12.917 |
|
Leányvállalatokban lévő befektetések |
(44) |
1.850 |
1.850 |
|
Ingatlanok és berendezések |
(24) |
34.974 |
33.283 |
|
Immateriális javak |
(24) |
21.370 |
19.744 |
|
Halasztott adókövetelések |
(18) |
5.099 |
3.463 |
|
Egyéb eszközök |
(26) |
7.687 |
7.377 |
|
Eszközök összesen |
|
4.307.419 |
3.818.258 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
(6, 27, 28, 42) |
145.730 |
58.503 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(6, 25, 28, 29, 30, 31, 42) |
3.714.806 |
3.445.949 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
(10, 42) |
242.488 |
76.099 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10, 42) |
-177.653 |
-57.868 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
(18) |
5.546 |
1.565 |
|
Céltartalékok |
(6, 33) |
12.928 |
10.146 |
|
Egyéb kötelezettségek |
(32) |
11.721 |
7.164 |
|
Kötelezettségek összesen |
|
3.955.566 |
3.541.558 |
|
Jegyzett tőke |
(6, 35) |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
(6, 36) |
113.445 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
(40) |
31.445 |
31.445 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
(6, 37) |
8.852 |
2.389 |
|
Eredménytartalék |
(6, 39) |
53.667 |
27.862 |
|
Egyéb tartalékok |
(6, 38) |
22.215 |
14.992 |
|
Tárgyévi eredmény |
(6) |
72.229 |
36.567 |
|
Saját tőke összesen |
|
351.853 |
276.700 |
|
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
|
4.307.419 |
3.818.258 |
|
|
|
|
|
Zolnai György István |
|
Gáspár Tibor |
|
Vezérigazgató |
|
Számviteli főosztályvezető |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
D. Egyedi kimutatás a saját tőke változásáról
|
A saját tőke változásának forrása |
Jegyzett tőke |
Tőke- tartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
Eredmény- tartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash- flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
|||||||
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(40) |
(37) |
(37) |
(37) |
(39) |
(38) |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01-jén |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
25 |
545 |
1.819 |
64.429 |
14.992 |
276.700 |
|
Üzleti év eredménye |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
72.229 |
0 |
72.229 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
7 |
10.209 |
-3.753 |
0 |
0 |
6.463 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
7 |
10.209 |
-3.753 |
72.229 |
0 |
78.692 |
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
-3.527 |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
-3.527 |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.223 |
7.223 |
0 |
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-12 |
0 |
-12 |
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.235 |
7.223 |
-12 |
|
Záró egyenleg 2022.12.31-én |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
32 |
10.754 |
-1.934 |
125.896 |
22.215 |
351.853 |
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
A saját tőke változásának forrása |
Jegyzett tőke |
Tőke- tartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménybe át nem sorolható OCI* |
Eredménybe átsorolható OCI* |
Eredmény- tartalék |
Egyéb tartalék |
Összesen |
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
Cash- flow fedezeti ügyletek (hatékony rész) |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok OCI*-ban elszámolt valós érték változásai |
|||||||
|
Kiegészítő megjegyzések |
(35) |
(36) |
(40) |
(37) |
(37) |
(37) |
(39) |
(38) |
|
|
Nyitó egyenleg 2021.01.01-jén |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
3 |
-195 |
3.156 |
34.510 |
11.336 |
243.700 |
|
Üzleti év eredménye |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
36.567 |
0 |
36.567 |
|
Egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
22 |
740 |
-1.337 |
0 |
0 |
-575 |
|
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
22 |
740 |
-1.337 |
36.567 |
0 |
35.992 |
|
Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátása |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Tőkeinstrumentumra teljesített kifizetések |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
-3.127 |
|
Hozzájárulások és kiosztások összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
-3.127 |
|
Átvezetés a saját tőke összetevői között |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.656 |
3.656 |
0 |
|
A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
135 |
0 |
135 |
|
Egyéb tőkében elszámolt ügyletek összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.521 |
3.656 |
135 |
|
Záró egyenleg 2021.12.31-én |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
25 |
545 |
1.819 |
64.429 |
14.992 |
276.700 |
*OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
E. Egyedi cash-flow-k kimutatása
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
|
72.229 |
36.567 |
|
Működési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Módosító tételek: |
|
|
|
|
Értékcsökkenés és amortizáció |
(24) |
10.752 |
9.587 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(13) |
2 |
34 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása |
(11) |
5.557 |
7.520 |
|
Nettó kamateredmény |
(11) |
-138.056 |
-67.000 |
|
ebből: amortizáció, elhatárolás és értékvesztett eszközök kamatkorrekciója |
-741 |
5.046 |
|
|
Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség/veszteség, nettó |
(12) |
-7 |
4 |
|
Egyéb |
8.111 |
1.516 |
|
|
Nyereségadó-ráfordítás |
(18) |
8.328 |
3.694 |
|
|
-105.313 |
-44.645 |
|
|
Működési tevékenység eszközeinek és forrásainak változása: |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
-51.738 |
-29.110 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök állományváltozása |
(20) |
-27.625 |
-31.089 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
40.798 |
159.574 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök állományváltozása |
(22) |
213.639 |
-286.254 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (eszköz) állományváltozása |
(10) |
-64.381 |
-41.037 |
|
Egyéb eszközök állományváltozása |
(26) |
2.505 |
833 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(27) |
75.195 |
7.590 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek állományváltozása |
(29) |
68.587 |
571.370 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák (kötelezettség) állományváltozása |
(10) |
90.081 |
57.917 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
(10) |
-108.402 |
-46.978 |
|
Egyéb kötelezettségek és céltartalékok állományváltozása |
(32, 33, 34) |
7.340 |
-713 |
|
|
245.999 |
362.103 |
|
|
Kapott kamatbevétel |
(7, 11) |
270.929 |
87.507 |
|
Fizetett kamatok |
(7, 11) |
-133.614 |
-15.461 |
|
Kapott osztalék |
(42) |
965 |
2.400 |
|
Fizetett nyereségadó |
(18) |
-6.622 |
-3.695 |
|
Működési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
344.573 |
424.776 |
|
|
Befektetési tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Értékpapírok beszerzése |
(20, 22) |
-252.898 |
-137.936 |
|
Értékpapírok értékesítése |
(20, 22) |
9.319 |
86.178 |
|
Egyéb részesedések értékesítése |
(22) |
0 |
650 |
|
Ingatlanok és berendezések beszerzése |
(24) |
-5.762 |
-2.747 |
|
Ingatlanok és berendezések értékesítése |
(24) |
1.741 |
11 |
|
Immateriális javak beszerzése |
(24) |
-6.543 |
-6.064 |
|
Befektetési tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
-254.143 |
-59.908 |
|
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow |
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
199.118 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejáratkori törlesztése |
(30) |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(31) |
-3.409 |
-2.243 |
|
Fizetett osztalék |
(35) |
-3.527 |
-3.127 |
|
Finanszírozási tevékenység során keletkezett (+) / felhasznált (-) nettó pénzeszköz |
(45) |
192.182 |
-5.370 |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek nettó növekedése/csökkenése |
282.612 |
359.498 |
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év elején |
482.489 |
121.791 |
|
|
Árfolyamhatás |
19.812 |
1.200 |
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek állománya az év végén |
(19) |
784.913 |
482.489 |
Dátum: 2023. március 30.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
II. Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz
A Raiffeisen Bank Zrt. (a „Bank”) 1987-ben kezdte meg működését, mint Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank. A Bank székhelye Magyarországon, a 1133 Budapest, Váci út 116-118. szám alatt található.
A Bank internetes honlapjának az elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/raiffeisen-bank-zrt.
A Bank a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) teljes körű kereskedelmi banki engedélyt kapott és pénzügyi tevékenységek széles körét végzi.
A Bankot a Raiffeisen CEE Region Holding GmbH ellenőrzi. A Bankcsoport végső anyavállalata a Raiffeisen Bank International A.G. (RBI).
A Bank a jelen egyedi pénzügyi kimutatáson kívül konszolidált pénzügyi kimutatást is készít és tesz közzé a Számviteli törvény alapján a Bankra és annak leányvállalataira (a továbbiakban együtt: a „Csoport”) vonatkozóan. A pénzügyi kimutatások elérhetősége: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/penzugyi-adatok.
A pénzügyi kimutatások aláírására Zolnai György István Vezérigazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gás-pár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett. A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére Gáspár Tibor jogosult (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.
A Bank egyedi pénzügyi kimutatása a vállalkozás folytatásának elvével készült.
(2.1) Megfelelőségi nyilatkozat
A Raiffeisen Bank Zrt. a hitelintézetekre vonatkozó törvényi rendelkezések alapján 2017. január 1-től induló üzleti évtől a nemzetközi számviteli standardokat választotta az egyedi beszámolási célokra is a Számviteli törvény (továbbiakban Szt.) 177§ (55) alapján. A Bank egyedi pénzügyi kimutatásaiban első alkalommal a 2016. január 1-i nyitómérlegben alkalmazta először a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásait. A Bank pénzügyi kimutatásai az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek.
Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és annak jogelőd testülete által kibocsátott számviteli elveket, valamint a IFRS Értelmezési Bizottság és annak jogelőd testülete által kiadott értelmezéseket foglalják magukban.
Az Igazgatóság 2023. március 30-án hagyta jóvá a pénzügyi kimutatások közzétételét.
(2.2) Az értékelés alapja
A pénzügyi kimutatások alapvetően az eredeti bekerülési érték figyelembevételével készültek, kivéve az alábbi esetekben:
· az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken szerepelnek,
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik,
· minősített valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásokkal módosított amortizált bekerülési értéken szerepelnek,
· minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint minden nem pénzügyi eszköz és kötelezettség amortizált bekerülési értéken vagy – ahol értelmezhető –, halmozott értékcsökkenéssel és/vagy értékvesztéssel módosított eredeti bekerülési értéken jelenik meg.
A pénzügyi kimutatások készítése megköveteli, hogy a vezetőség olyan megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, amelyek befolyásolják a számviteli elvek alkalmazását és az eszközök, források, bevételek és ráfordítások összegét. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől.
A vezetőség egyezteti a Bank felügyelőbizottságával a kritikus számviteli politikai irányelveinek és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint a politika és becslések alkalmazását.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A becslések bizonytalanságának fő forrásai a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés melyet a (6) Pénzügyi kockázat kezelés fejezet részletez, a valós érték meghatározása melyet a (42) Valós érték meghatározása fejezet részletez, továbbá a Covid19-járvány miatti jelentős becslési bizonytalanságok, amelyeket a (6) Pénzügyi kockázatkezelés fejezet tartalmaz.
A becslések és feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések felülvizsgálata során feltárt eltérések a feltárás időszakában, illetve azt követően kerülnek megjelenítésre, ha későbbi időszakokat is érintenek.
(2.3) Funkcionális és bemutatási pénznem
A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Bank funkcionális pénzneme. Hacsak nincs eltérően jelölve, az adatok millió forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.
A 2022-ben alkalmazásra került standardmódosítások és -értelmezések nem, vagy elhanyagolható hatást gyakoroltak a Bank egyedi pénzügyi kimutatásaira.
A számviteli politika a pénzügyi kimutatások elkészítése során a Bank által alkalmazott sajátos elveket, alapelveket, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatokat foglalja magában. Az alábbiakban közzétett számviteli politika a pénzügyi kimutatásokban megjelenített minden időszakra következetesen alkalmazásra került.
(4.1) A pénzügyi kimutatások prezentálása
A jelen pénzügyi kimutatások a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait foglalják magukban.
(4.2) Külföldi pénznemben bonyolított ügyletek
A Bankhoz tartozó gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).
A funkcionális pénznemtől eltérő bármilyen más pénznemben végrehajtott ügyletek külföldi pénznemben végrehajtott ügyletnek számítanak. Az ilyen ügyleteket a Bank az ügylet napján érvényes árfolyamon számítja át a funkcionális pénznemre. A külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a Bank a fordulónapon érvényes MNB középárfolyamon számítja át magyar forintra.
A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték, valamint az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete. A valós értéken értékeltként megjelölt, külföldi pénznemben lévő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénznemre való átszámítása a valós érték meghatározásának napján érvényes árfolyamon történik.
Az átszámításból eredő árfolyamkülönbözetek az eredményben kerülnek elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt tőkebefektetések átszámításából származó különbözetek kivételével, ami az egyéb átfogó jövedelemkimutatásban szerepel a valós értékelés részeként.
(4.3) Immateriális javak
Az immateriális javak olyan azonosítható, nem monetáris, fizikai megjelenés nélküli eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak.
A határozott hasznos élettartamú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követően felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. Értékvesztés esetében a megtérülő érték meghatározása az újraelőállítási érték alapján történik.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az egyéb immateriális javakat lineáris módszerrel amortizálják hasznos élettartamuk alatt, amely nem haladja meg a 6 évet a használatbavételtől kezdődően. Az értékcsökkenés megszüntetésére a következő dátumok közül a korábbi időpontban kerül sor: amikor az eszközt az IFRS 5-tel összhangban értékesítésre tartott eszközként sorolják be (vagy értékesítésre tartottként besorolt elidegenítési csoportba foglalják), vagy amikor az eszköz kivezetésre kerül. Az értékcsökkenési módszerek és a hasznos élettartamok minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra kerülnek.
Az immateriális javak létrehozása érdekében felmerült személyi jellegű ráfordítások aktiválásra kerülnek, majd értékcsökkenést számolnak el utána. A későbbiekben felmerülő egyéb ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítást a felmerülés időpontjában az eredményben kerül elszámolásra.
(4.4) Ingatlanok és berendezések
i. Saját használatú ingatlanok
Az ingatlanok és berendezések értékelése, beleértve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat is, halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.
A bekerülési érték részét képezik a közvetlenül az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó költségek. A karbantartási és javítási költségeket a Bank azok felmerülésekor az eredménnyel szemben számolja el. Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó főbb fejlesztéseket akkor jelenítik meg az adott eszköz könyv szerinti értékében, ha valószínű, hogy az adott részben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok befolynak a Bankhoz és annak költsége megbízhatóan mérhető.
Az értékcsökkenés a becsült hasznos élettartam alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra és az eredménykimutatás „Értékcsökkenés és amortizáció” során mutatja ki a Bank.
A tárgyi eszközök becsült hasznos élettartama a következő:
· saját tulajdonú ingatlanok: 50 év,
· bérelt ingatlanok: a bérelt ingatlan szerződéses feltételeinek figyelembevételével történik,
· berendezések: 3-7 év.
Földterület után nem számol el a Bank értékcsökkenést.
Az értékcsökkenési módszerek, a hasznos élettartamok és a maradványértékek minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra kerülnek. A Bank az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket értékvesztési vizsgálatnak veti alá, bizonyos események vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg.
Az ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó nyereség és veszteség az értékesítés bevétele és a könyv szerinti érték alapján kerül meghatározásra és az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” sorokon kerül bemutatásra az eredményben.
ii. Befektetési célú ingatlanok
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok, amelyeket a Bank bérleti díjbevétel szerzése vagy értéknövelés céljából tart. A Bank a bekerülési érték modellt alkalmazza a befektetési célú ingatlanjaira. A Bank a befektetési célú ingatlanokra is lineáris értékcsökkenési leírást alkalmaz, az ingatlanok hasznos élettartama 20 év. A befektetési célú ingatlanok valós értékét az IAS 40 szerint közzéteszi, azt külső független szakértő állapítja meg, és negyedévente felülvizsgálatra kerül. A valósérték piaci adatokkal van alátámasztva.
iii. Lízingelt eszközök
A Bank az IFRS 16 Lízing standard előírásainak megfelelően a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e. A szerződés lízing, vagy lízinget tartalmaz, ha egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett. Annak megállapítására, hogy a Banknak egy szerződés alapján joga van-e egy azonosított eszköz használatának ellenőrzésére, az IFRS 16 standard előírásait alkalmazza. Ezt az irányelvet a Bank a 2019. január 1-jén vagy azt követően megkötött vagy módosított szerződésekre alkalmazza.
A Bank alkalmazza az IFRS 16 standard által megengedett rövid futamidejű lízingekre és olyan lízingekre vonatkozó megjelenítési kivételeket, melyek esetében a mögöttes eszköz kis értékű. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült lízingdíjak a lízingfutamidő alatt lineáris módszerrel ráfordításként kerülnek elszámolásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank mint lízingbevevő
A Bank, mint lízingbevevő egy olyan szerződés esetében, amely egy lízing összetevőn kívül további egy vagy több lízing vagy nem lízing összetevőt is tartalmaz, a szerződésen meghatározott ellenértéket a lízing összetevő relatív önálló eladási ára és a nem lízing összetevők összesített önálló eladási ára alapján rendelni hozzá az egyes lízing összetevőkhöz.
A Bank, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget jelenít meg. A használatijog-eszköz bekerülési értéken kerül megjelenítésre, mely magában foglalja lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értékét, a lízingfutamidő kezdetén vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel, a Bank kezdeti közvetlen költségeit, valamint a mögöttes eszköz leszerelésével, illetve a lízingfeltételekben előírt állapotra történő helyreállításával kapcsolatban becsült költségeket.
A Bank, mint lízingbevevő a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülésiérték-modell alkalmazásával értékeli, csökkentve bármely halmozott értékcsökkenéssel és bármely halmozott értékvesztés miatti veszteséggel; valamint kiigazítva a lízingkötelezettségnek újraértékelésével.
A Bank, mint lízingbevevő a lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként határozza meg. A lízingdíjak a járulékos lízingbevevői kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, mely a szerződések devizanemének megfelelő kamatswap görbék alapján meghatározott alapkamat növelve a Bloomberg által publikált európai bankok fedezetlen és likvid (kereskedett) kötvényeiből származtatott felárral.
A lízingfutamidő kezdetén a lízingkötelezettségben figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig ki nem fizetett következő összegekből állnak:
· fix díjak, csökkentve az esedékes lízingösztönzőkkel;
· változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta;
· a lízingbevevő által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek;
· a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbevevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót; és
· a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció lízingbevevő általi lehívását is tükrözi.
A lízingkötelezettség a későbbiekben amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.
A lízingkötelezettség újból meghatározásra kerülnek, amennyiben a lízingdíjak változnak. Ennek oka lehet, hogy a lízingdíjak meghatározásának alapját képező index vagy ráta megváltozik, vagy a maradványérték-garancia keretében várhatóan kifizetendő összegek megváltoznak, vagy a Bank megváltoztatja az értékelését a vételi, a hosszabbítási, illetve a megszűntetési opciók lehívására vonatkozóan vagy amennyiben a fix lízingdíjak felülvizsgálatra kerültek.
A Bank a lízingdíj újbóli meghatározásának összegét a használatijog-eszköz módosításaként jeleníti meg. Amennyiben a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke nullára csökken és a lízingkötelezettség értékelésében további csökkenés következik be, a fennmaradó újra meghatározott összeg az eredményben kerül megjelenítésre.
A Bank a mérlegben a használatijog-eszközöket a „Ingatlanok és berendezések” soron, a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg.
A Bank alkalmazza az IFRS 16 standard azon módosítását, mely a koronavírus-járvány közvetlen következtében adott engedményekre vonatkozó egyszerűsített módon való elszámolását lehetővé teszi.
Rövid futamidejű lízingek és a kisértékű eszközök lízingje
A Bank úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kis értékű. Az érintett lízingekhez kapcsolódó lízingdíjak lineáris módszerrel költségként kerülnek elszámolásra a lízingfutamidő alatt.
A nettó lízingbefektetésre az IFRS 9 standard kivezetésre és értékvesztésre vonatkozó követelményei kerülnek alkalmazásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(4.5) Követelések fejében szerzett eszközök
Amennyiben a Bank a fedezetként bevont ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkezik, jogosult azt bírósági végrehajtás útján vagy anélkül értékesíteni, a saját nevében végrehajtott értékesítési eljárás keretében. Az ingatlan kényszerértékesítés tárgya is lehet, amennyiben az ingatlan tulajdonosa felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaság.
Amennyiben a Bank vételi joggal rendelkezik az ingatlan felett, a Bank követelése érvényesíthető az ingatlannal szemben. A Bank jogosult ez esetben megvásárolni az ingatlant az opciós szerződésben meghatározott vételáron, és a vételárat a követelésével szemben beszámítani, vagy egy harmadik személyt kijelölni a vételi jog gyakorlására, és a harmadik személy által fizetett vételárat beszámítani a követelésével szemben.
A hitel- és lízingügyletek felmondásakor visszavett eszközöket szakértő által meghatározott áron értékelik. A lízingből visszavett eszközöknél az értékesítést megelőzően a Bank csak a követelésre képzi meg az értékvesztést, mert később a követelést az eszközértékesítés bevételével csökkenti. Kölcsönszerződések esetében a visszavett eszközökre az értékesítés éves veszteséghányada és a jövőbeni kilátások alapján képeznek értékvesztést.
Az értékvesztés a mérlegben az „Egyéb eszközök” között, az eredménykimutatásban az „Egyéb ráfordítások”, a feloldás összege az „Egyéb bevételek” között kerül bemutatásra.
A Bank részesedései között azokat a tőkeinstrumentumokat mutatja ki, amelyek megszerzésére a Bank hosszú távú stratégiai céljaival, terveivel, illetve üzletpolitikájával összhangban kerül sor. Az így megszerzett tulajdoni részesedések és üzletrészek között lehetnek leányvállalatok, társult vállalkozások és egyéb befektetések.
A leányvállalat olyan gazdálkodó egység, amely fölött a Bank kontrollal rendelkezik, azaz mint anyavállalat jogosult a befektetést élvező cég által megtermelt változó természetű pozitív hozamokra, viseli a negatív hozam következményeit és döntéseivel képes a működését irányítani, így a hozamokat befolyásolni.
Társult vállalkozás az az entitás, amely fölött a Bank jelentős befolyással bír anélkül, hogy kontrollal rendelkezne. 2022-ben és 2021-ben a Bank nem rendelkezett ilyen részesedéssel.
A Bank azon részesedéseit, amelyek felett legalább jelentős befolyással bír, a „Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések” soron jeleníti meg. A Bank ezen részesedéseit - az IAS 27 adta lehetőséggel élve - bekerülési értéken mutatja ki, a bekerülési értéket szükség esetén halmozott értékvesztéssel csökkentve. Amennyiben értékvesztés, illetve a részesedés birtoklása során egyéb eredményjellegű tétel (pl. tőkeleszállítás) elszámolása válik szükségessé, az az egyéb átfogó jövedelemmel szemben történik.
Azokat a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumait, amelyek olyan gazdálkodó egységekben való befektetést testesítenek meg, amelyek felett a Bank sem közös ellenőrzéssel, sem jelentős befolyással nem bír, az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron mutatja be.
(4.7) Készpénz és készpénz-egyenértékesek
A készpénz és készpénz-egyenértékesek tartalmazzák a pénztári készpénzállományt, a jegybankoknál lévő korlátlan felhasználású egyenlegeket és azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb, amelyek valós értéke változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.
A készpénz és készpénz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra a „Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” soron.
A kötelező tartalék készpénzként történő besorolását a (19) Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
(4.8) A valós érték meghatározása
A Bank számviteli politikája és számos közzététel megköveteli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós érték értékelési és/vagy közzétételi célok miatt kerül meghatározásra az alábbiakban leírt módszerek alapján.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A valós érték az az ár, amit egy eszköz eladása esetén kapna a Bank, vagy egy kötelezettség átruházása esetén fizetnie kellene a Banknak a kötelezettséget átvállaló félnek egy piaci szereplővel kötött szokásos ügylet keretében az értékelés napján.
A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke meghatározásának alapja eszközök esetében a vételi ár, kötelezettségek esetében pedig a piacon megfigyelhető eladási ár. Amennyiben megfigyelhető árfolyam nem áll rendelkezésre, megfigyelhető piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. A módszer lehet hasonló instrumentumokkal való összehasonlítás, amelyekre megfigyelhető piaci árjegyzés rendelkezésre áll, diszkontált cash-flow elemzés, opcióárazási modellek és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikák. A pénzügyi instrumentumok valós értékét teljesen vagy részben olyan feltételezéseken alapuló technikával is meg lehet állapítani, melyeket nem támasztanak alá az aktuális piaci tranzakciók vagy a megfigyelhető piaci adatok.
A valós érték meghatározása feltételezi, hogy az eszköz értékesítésére vagy a kötelezettség átruházására irányuló ügylet az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában az eszköz vagy kötelezettség szempontjából legkedvezőbb piacon megy végbe.
Az elsődleges piac az értékelendő eszköz vagy a kötelezettség tekintetében a legnagyobb volumennel és aktivitási szinttel rendelkező piac.
A legkedvezőbb piac az a piac, amely maximalizálja azt az összeget, amelyet az eszköz értékesítéséért kapnának, vagy minimalizálja azt az összeget, amelyet a kötelezettség átruházásáért fizetnének a tranzakciós költségek és a szállítási költségek figyelembevételét követően.
A valós érték meghatározása részletesen a (42) Valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzésben szerepel.
(4.9) Pénzügyi instrumentumok
(4.9.1) Megjelenítés és kezdeti értékelés
A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét és eladását a Bank a kötési időpontban jeleníti meg, amikor az eszköz vételére, illetve eladására elkötelezi magát. Szokásos módon történő vétel, illetve eladás egy pénzügyi eszköz megvásárlása vagy eladása olyan szerződés alapján, amelynek feltételei az eszköz átadását az érintett piacon érvényben lévő szabályozás vagy szokványok által általában meghatározott időtávon belül írják elő.
Minden egyéb pénzügyi eszköz és kötelezettség (beleértve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is) kezdeti megjelenítésére akkor kerül sor, amikor a Bank az instrumentumra vonatkozó szerződéses rendelkezések hatálya alá kerül. Pl. a bankokkal vagy ügyfelekkel szembeni kölcsönökből eredő követeléseket akkor jelenítik meg, amikor a készpénz folyósításra kerül a hitelfelvevő részére.
Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a Bank valós értéken értékeli, növelve vagy csökkentve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatók.
Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor sok esetben a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke).
Ha a kezdeti megjelenítés során az adott instrumentum Bank által meghatározott valós értéke eltér a tranzakciós ártól - például nem piaci kamatozású követelések (ún. off-market interest rate loans) esetében - akkor a különbözetet az instrumentum kezdeti megjelenítésekor a Bank ekképp számolja el:
a) ha a fent említett valós értéket az azonos eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó aktív piaci jegyzett ár bizonyítja, vagy olyan értékelési technikán alapul, amely kizárólag megfigyelhető piacokról származó adatokat használ, a valós érték és a tranzakciós ár különbözetét a Bank az eredményben számolja el a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” eredménykimutatás-soron,
b) minden más esetben a kezdeti megjelenítéskori valós értéket a Bank a valós érték és az ügyleti ár különbözetének elhalasztása érdekében módosítja. A kezdeti megjelenítést követően a Bank csak annyiban jeleníti meg a halasztott különbözetet nyereségként vagy veszteségként, amennyiben az valamely tényező (ideértve az időt is) olyan változásából származik, amelyet a piaci szereplők figyelembe vennének az eszköz vagy a kötelezettség árazásakor. A hitelek esetében a halasztott különbözet elszámolása az effektív kamatláb segítségével történik, míg a származékos ügyletek esetében a különbséget lineárisan számoljuk el.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(4.9.2) Besorolás és későbbi értékelés
i. Pénzügyi eszközök besorolása és későbbi értékelése
Kezdeti megjelenítéskor a Bank a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Az adott eszköz számviteli besorolását egy két lépcsős értékelési metodológia biztosítja, amely megadja, hogy az egyes instrumentumtípusokat mely számviteli értékelési kategóriákba kell sorolni. A két fő lépés:
· az üzleti modell meghatározása,
· a szerződéses pénzáramok karakterisztikájának vizsgálata (Solely Payment of Principal and Interest, SPPI-teszt).
A fentieket összefoglalóan alábbi ábra mutatja be:
A pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell
A Bank üzleti modellje portfólió szinten kerül meghatározásra, mivel az tükrözi leginkább, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezeli együtt egy adott üzleti cél elérése érdekében, és a management is ilyen szinten kap információkat a pénzügyi eszközökről. Az üzleti modell meghatározása során a Bank az alábbi információkat mérlegeli:
· hogyan értékelik az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben lévő pénzügyi eszközöket), és hogyan jelentik a Bank vezetőségének,
· milyen kockázatok befolyásolják az üzleti modell teljesítményét (és az adott üzleti modellben található pénzügyi eszközöket) és ezen kockázatok kezelésének módját,
· hogyan ösztönzik az üzleti vezetőket – az ösztönzés a kezelt vagyon valósértékén vagy a realizált szerződéses pénzáramokon alapuljon,
· a korábbi időszakok értékesítéseinek gyakorisága, értéke és időzítése, az értékesítés okai, valamint a jövőbeli értékesítési tevékenységre vonatkozó elvárások; és
· az értékesítési tevékenység és a szerződéses cash-flow-k beszedése mindegyike integráltan vagy járulékosan tartozik-e az üzleti modellhez (beszedésre tartott vagy beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell).
Beszedésre tartott (hold to collect) üzleti modell
Az üzleti modell célja a pénzeszköz vagy vagyon tartása és szerződéses cash-flow megszerzése, még akkor is, ha bizonyos eszközök értékesítésre kerülnek, vagy az értékesítés előfordulhat a jövőben.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A lentiek összeegyeztethetők a beszedésre tartott üzleti modellel, amennyiben:
· az értékesítés a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatának növekedésének következménye,
· az eladások nem gyakoriak (még ha jelentős is), vagy külön-külön és összességében is inszignifikánsak (még ha gyakori is az eladás),
· az értékesítés a pénzügyi eszköz lejáratához közel történik és az eladási bevételek megközelítőleg megegyeznek a hátralévő szerződéses cash-flow-k összegével.
Az IFRS 9 nem határoz meg számszaki útmutatást a beszedésre és értékesítésre tartott portfólióból történő értékesítések mértékére és gyakoriságára vonatkozóan. A Bank akkor tekinti az adott portfólióból történő értékesítéseket a beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modellel konzisztensnek, ha 3 éves periódus alatt a portfólió könyv szerinti értékének kevesebb, mint 10%-át értékesítik. Lejárathoz közelinek tekinti a Bank az értékesítést, amennyiben az a lejárat előtt legfeljebb 3 hónappal történik.
Beszedésre és értékesítésre tartott (hold to collect and sell) üzleti modell
A modell elsődleges célja a napi likviditás biztosítása. A portfólióba tartozó instrumentumokból eredményrealizálás egyaránt történhet a szerződéses cash-flow elemek gyűjtéséből és az instrumentumok értékesítéséből.
Egyéb üzleti modellek
· Trading portfólió: elsődleges célja a rövidtávú nyereség szerzése.
· Stratégiai célú befektetések portfólió: célja, hogy az ebbe a kategóriába kerülő tőkeinstrumentumokat hosszú távon megtartsa és az azokból származó pénzáramokat (pl. osztalék) beszedje.
· Fedezeti portfólió: olyan derivatív ügyletek, melyek fedezeti elszámolásba kerültek bevonásra, mint fedező instrumentumok.
A szerződéses cash-flow jellemzőinek vizsgálata
A Bank a pénzügyi eszköz szerződéses feltételeit elemzi annak megállapítására, hogy azok olyan cash-flow-kat eredményeznek-e, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI teszt), azaz konzisztensek-e egy alapvető kölcsönmegállapodás feltételeivel, illetve, hogy a tőke megegyezik-e a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értékével. A kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak (például likviditási kockázat) és költségeknek (például adminisztratív költségek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. Ez magában foglalja annak értékelését is, hogy a pénzügyi eszköznek van-e olyan szerződéses feltétele, amely módosíthatja a szerződéses cash-flow-k ütemezését. Ennek értékelésekor a Bank az alábbiakat mérlegeli:
· olyan feltételes események, amelyek megváltoztathatják a cash-flow-k összegét és ütemezését,
· tőkeáttétel,
· előtörlesztés és meghosszabbítási feltételek,
· olyan feltételek, amelyek a Bank követelését az adós bizonyos eszközeire vagy bizonyos eszközökből származó cash-flow-kra korlátozzák (pl. nemteljesítés esetén nem végrehajtható pénzügyi eszközök), és
· olyan feltételek, amelyek módosítják a pénz időértékével kapcsolatos elemet – például, ha a pénzügyi eszköz kamatlába rendszeres időközönként újra megállapításra kerül.
A pénzáram-karakterisztikák vizsgálata során a Bank a pénz időértékében bekövetkező torzulásokat is vizsgálja kvantitatív (Benchmark-test– a fenti ábrán BMT) és kvalitatív (Manual Analysis– a fenti ábrán MA) módszerekkel.
A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálatát a Bank elsősorban a pénzügyi eszközök csoportba sorolásával (klaszterezés) hajtja végre. A szerződéses cash-flow jellemzők vizsgálata klaszterbe nem sorolható szerződések esetén egyedileg történik.
A Bank alábbi három portfóliójában azonosított olyan szerződéses feltételeket, melyek nem felelnek meg az IFRS 9 standard szerinti alapvető kölcsönmegállapodás feltételeinek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek (CSOK – Családok otthonteremtési kedvezménye, Otthonteremtő kamattámogatott hitelek)
E magánszemélyeknek nyújtott, lakásvásárlást finanszírozó hitelek közös jellemzője, hogy a felszámított szerződéses kamat egy meghatározott részét általában a magyar állam fizeti meg a hitelt felvevő magánszemély helyett, egy meghatározott időszakon keresztül. Szintén közös jellemzője e hiteleknek, hogy a szerződéses kamat meghatározott időszakonként árazódik át (ez az időszak 3, 5 és 10 év lehet) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. („ÁKK") által rendszeresen közzétett, államkötvény, illetve diszkontkincstárjegy-aukciókon kialakuló hozamok átlagának („ÁKK átlaghozamok") a függvénye. A szerződéses kamat megállapítására szolgáló képletben az ÁKK átlaghozamokat 1,3-del szorozza a Bank, majd az így kapott értékhez egy kockázati felárat ad hozzá. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Bank olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért az otthonteremtési célú kamattámogatott hitelek esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Hitelprogramok
A hitelprogramok kapcsán adott vállalkozási hitelek kamatának közös jellemzője, hogy a hitel devizaneme és a báziskamat megállapítására szolgáló ráta devizaneme eltér (currency mismatch). Az IFRS 9 szerint az eltérő devizák miatt a hitelekből adódó szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőkét, illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetéseket tartalmazzák.
Babaváró kölcsön
A babaváró kölcsön a magyar kormány családvédelmi akciótervének része. A program 2019 júliusában indult és eredetileg 2022 decemberében zárult, de a zárás előtt 2024 év végéig meghosszabbításra került.
A program keretében a házaspárok maximum 10 millió forint állami támogatású hitelt vehetnek fel azzal a feltétellel, hogy öt éven belül legalább egy gyermekük születik. További állami támogatás jár tartozás-elengedés formájában a második gyermek születése után (30% tartozás-elengedés) és a harmadik gyermek után (teljes tartozás-elengedés). A kölcsön a kölcsönfelvevő számára kamatmentes, ők csak a tőkét és a garanciadíjat fizetik. Az állami kamattámogatás az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke. Szerződésszegés esetén az ügyfélnek 120 napon belül vissza kell fizetnie a kamattámogatást és a kölcsön kamatozóvá válik, a kamat mértéke pedig az ÁKK által havi rendszerességgel közzétett megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok 130 százalékának 5 százalékponttal növelt értéke lesz. Az ÁKK átlaghozamokra alkalmazott szorzót a Bank olyan többszöröző jellemzőnek minősítette, amely inkonzisztens egy alapvető hitelezési megállapodással, ezért a babaváró kölcsön esetén a szerződéses pénzáramlások nem kizárólag tőke- illetve a kint lévő tőkeösszeg után járó kamatfizetések.
Számviteli besorolás
Amortizált bekerülési értéken értékelt
A Bank a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken (AAC, At Amortized Cost) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, módosítva a várható hitelezési veszteség nyilvántartott összegével.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt
Az adósságinstrumentum típusú pénzügyi eszközeit a Bank az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken (FVOCI, at Fair Value Through Other Comprehensive Income) értékeli, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
· a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját (beszedésre és értékesítésre tartott), valamint
· a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kezdeti megjelenítéskor a Bank visszavonhatatlanul dönthet amellett, hogy egy nem kereskedési célú és leányvállalatba, közös vezetésű vállalkozásba, társult vállalkozásba történő befektetésnek nem minősülő tőkeinstrumentum valós értékének későbbi változásait az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. Ezt a döntést instrumentumonként külön-külön hozza meg a Bank.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Minden egyéb – tehát nem amortizált bekerülési értéken, vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt – pénzügyi eszközt a Bank eredménnyel szemben valós értéken értékeltként (FVTPL, at Fair Value Through Profit and Loss) sorol be.
A Bank emellett a kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelölhet meg egy pénzügyi eszközt, ha ez megszüntet vagy lényegesen csökkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát (amelyet számviteli meg nem felelésnek (mismatch) is neveznek).
ii. Pénzügyi kötelezettségek besorolása és későbbi értékelése
A Bank a pénzügyi kötelezettségeket, a pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek kivételével, amortizált bekerülési értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolja be.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartoznak a kereskedési célú nem származékos pénzügyi kötelezettségek, a számvitelileg fedezeti kapcsolatba nem vont származékos pénzügyi kötelezettségek.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kezdeti megjelenítést követő valós érték változásait a Bank az eredményben jeleníti meg.
Amortizált bekerülési értéken értékelt
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek bekerülést követő értékelése az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken történik.
iii. Átsorolások
A Bank akkor, és csak akkor sorolja át az érintett pénzügyi eszközeit, ha megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelljét.
Amennyiben a Bank átsorolja pénzügyi eszközeit, az átsorolást az átsorolás időpontjától kezdve, a jövőre nézve kell alkalmaznia. A Bank az átsorolás időpontjának az üzleti modell megváltozását követő első negyedéves beszámolási időszak első napját tekinti. A Bank nem állapítja meg újra a korábban már megjelenített nyereségeket, veszteségeket (az értékvesztés miatti nyereségeket és veszteségeket is beleértve) és kamatokat.
A pénzügyi kötelezettségek átsorolása nem lehetséges a kezdeti megjelenítésük után.
(4.9.3) Származékos termékek
A származékos pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a határidős devizaszerződések, a kamatlábswapok, a határidős kamatláb-megállapodások, a futures és a (vásárolt és kiírt) opciós szerződések. A származékos termékek kezdeti megjelenítése és későbbi értékelése valós értéken történik.
A Bank egyrészt kereskedési céllal, másrészt kamat- és devizakockázat fedezésére köt ilyen ügyleteket. A Bank minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. A használt instrumentumok közé kamatlábswapok, különböző valuták kamatlábaira kötött kamatcsere-ügyletek, határidős szerződések és opciók tartoznak. A Bank a fedezeti ügyletek elszámolására az IAS 39 előírásait alkalmazza.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank rendelkezik olyan strukturált kibocsátott kötvénnyel, amely egyszerre tartalmaz kötelezettségelemet és beágyazott származékos terméket, amelyek értéke kölcsönösen összefügg egymással. A beágyazott származékos termékeket elkülönítik, amennyiben azok gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek egyértelmű és szoros kapcsolatban az alapszerződés jellemzőivel és kockázataival; a beágyazott származékos termék kondíciói megfelelnének egy önálló származékos termék meghatározásának, ha különálló szerződésben lennének; továbbá a kombinált szerződést nem valós értéken értékelik. Az ilyen beágyazott származékos termékeket a Bank valós értéken értékeli, annak változásait az eredménykimutatásban jelenítve meg.
Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökbe beágyazott származékos termékek soha nem kerülnek elkülönítésre. Ebben az esetben a hibrid instrumentum egésze kerül értékelésre az SPPI teszt részeként.
A származékos termékek eszközként kerülnek besorolásra, ha valós értékük pozitív, és kötelezettségként, ha valós értékük negatív. A különböző ügyletekből eredő származékos eszközök és kötelezettségek csak abban az esetben kerülnek nettósításra, ha az ügyleteket ugyanazon féllel bonyolítják, jogi úton érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek nettósítására és a felek nettó módon kívánják rendezni a cash-flow-kat.
A Bank a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredmény” soron számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron mutatja ki.
(4.9.4) Fedezeti elszámolás
A Bank bizonyos kockázatkezelési célú származékos ügyleteket fedezeti ügyletként jelölt meg fedezeti elszámolás céljára. A fedezeti kapcsolat indulásakor a Bank formálisan dokumentálja a fedezeti ügyletet vagy ügyleteket és a fedezett ügylet vagy ügyletek közti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célokat és stratégiát, továbbá a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert. A Bank a fedezeti kapcsolat elején és később folyamatosan is felméri, hogy a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz-e a fedezett ügyletnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változásait ellentételező hatások elérésében a fedezeti ügylet teljes időtartama során, és hogy a tényleges eredmények 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.
A Covid19-járvány okozta gazdasági károk miatt esetlegesen fellépő likviditási nehézségek enyhítésére moratórium elrendelésére került sor a kormányzat részéről. A moratórium hatálya alá tartozó és egyúttal fedezeti elszámolásba bevont hitelek esetében az új cash-flow profil megváltozott kamatkockázatát a Bank derivatív eszközökkel menedzseli. A cash-flow profil módosulásából eredő valósértékváltozást a Bank a fedezési költség változásának tekinti és ilyen értelemben ez nem befolyásolja a fedezeti kapcsolatok retrospektív hatékonyságát.
Valósérték-fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére, amely a nettó eredményt érintheti, akkor a származékos ügylet elhatárolt kamattal csökkentett valós érték változása közvetlenül elszámolásra kerül az eredményben, a fedezett ügyleten keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változással együtt a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A valósérték-fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamatai a „Nettó kamateredmény” soron jelennek meg.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésre kerül vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Bank a fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja. Az effektív kamatláb módszerrel értékelt fedezett ügyleteknek addig elszámolt módosítását a hátralévő futamidő során az eredményben kell amortizálni az újraszámolt effektív kamatláb alkalmazásával.
A Bank fix kamatozású hiteleket, betéteket, fix kamatozású kibocsátott, valamint vásárolt kötvényeket fedez valósérték-fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyletekkel. A fedezeti kapcsolat megvalósul mikró, illetve makró, azaz portfólió szinten is. Az utóbbi esetben modellezett folyószámla-állományt, valamint fix kamatozású hitelportfóliót von be fedezeti kapcsolatba a Bank.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Cash-flow fedezeti ügylet
Ha egy származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölnek meg egy kimutatott eszköz vagy kötelezettség pénzáramainak változékonyságából eredő olyan kitettség fedezésére, ami a fedezett tétellel kapcsolatos beazonosítható kockázatnak tulajdonítható, akkor a származékos ügyleten képződött, elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési nyereségnek vagy veszteségnek azt a részét, amely hatékony fedezetként került meghatározásra, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, a nem hatékony részt pedig a nettó nyereségben vagy veszteségben kell szerepeltetni a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron. A cash-flow fedezeti elszámolásba bevont származékos ügyletek kamatai a „Nettó kamateredmény” soron jelennek meg.
A Bank kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti egy- és kétdevizás kamatcsere-ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
Ha a fedező származékos ügylet lejár, kivezetésére kerül, vagy nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak, akkor a Bank fedezeti megjelölést megszünteti, és a fedezeti elszámolást prospektíven abbahagyja attól az időponttól, amikor a fedezeti kapcsolat hatékonysága megszűnt. A Bank az átfogó jövedelemben felhalmozódott nyereség vagy veszteség komponenseket azon időszakokban vezeti át, melyek során az eszköz vagy kötelezettség hatással van az eredményre, illetve, ha nem látja annak a lehetőségét, hogy az átfogó jövedelemben elszámolt veszteség egésze vagy egy része megtérüljön, akkor azt egy összegben átvezeti az eredménybe és a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutatja ki.
A hatékonytalanság forrása
· A kamatkockázat swap ügyletekkel való fedezése miatt származhat hatékonytalanság derivatív ügyfél hitelkockázatából, amely a fedezett ügyletben nem jelenik meg. Ezt a kockázatot a Bank azzal minimalizálja, hogy magas hitelminősítésű ügyfelekkel köti a fedező swapokat.
· Különböző amortizációs tulajdonságok a fedezett és fedező ügyletek között, illetve eltérő névérték.
· Esetlegesen eltérő diszkontgörbével való kiértékelése a fedezett és a fedező ügyletnek a valós érték meghatározásában.
· Hatékonytalanság származhat a különböző indulási/lejárati dátumok miatt a fedező és fedezett ügyletek között.
A referencia-kamatlábak reformja
A referencia-kamatlábak, pl. a bankközi kamatlábak (IBOR hozamok) reformja következtében változtak az IFRS standardok szerinti pénzügyi jelentések szabályai.
A reform első fázisában bizonyos fedezeti elszámolási szabályokat módosítottak, ahol bizonytalanság léphet fel a tranzakció bekövetkezése előtt. Ezek a módosítások bizonyos fedezeti elszámolási szabályokat érintettek és megengedték a fedezeti kapcsolat folytatását a bizonytalanság időszakában, mielőtt a fedezett vagy a fedezeti ügylet a referencia-kamatlábak reformja miatt módosul.
A Bank úgy véli, hogy az IBOR reform akkor érinti közvetlenül egy fedezeti kapcsolatot, ha a reform következtében fellépő bizonytalanságoknak ki van téve:
· a fedezett kockázat a reformmal érintett referenciakamat, és/vagy
· a fedező ügyletnek a referenciakamathoz kötött cash-flow-i időben vagy összegben bizonytalanok.
A Banknak nincs olyan fedezett ügylete, aminek a kamatozása a referencia-kamatlábak reformjában érintett A Bank nem azonosított sem 2022. december 31-én, sem 2021. december 31-én a fedezeti kapcsolatokkal kapcsolatban IBOR reform miatti bizonytalanságot.
A reform második fázisa a bankközi kamatlábak módosulásakor vagy lecserélésekor felmerülő lehetséges pénzügyi beszámolási kérdéseket kezeli. Amikor az IBOR reform miatt változik a fedezett vagy fedező ügylet szerződéses pénzáramainak meghatározási alapja, és emiatt a fedezett és fedezeti ügylet pénzáramaival kapcsolatos bizonytalanság megszűnik, akkor a Bank módosítja a fedezeti dokumentációt, hogy az tükrözze az IBOR reform miatt szükséges változásokat. Mivel a Banknak nincs olyan fedezett ügylete, melynek kamatát az IBOR reform érinti, a fedezeti dokumentációban csak a reformmal érintett fedező ügylet leírása módosul. A Bank a fedezeti dokumentációt abban a beszámolási időszakban módosítja, amelyikben az IBOR reform miatt szükséges változás bekövetkezik a fedező ügyleten. A fedezeti dokumentációnak ezen módosításai nem jelentik a fedezeti kapcsolat megszűnését vagy egy új fedezeti kapcsolat létrejöttét.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(4.9.5) Pénzügyi eszközök értékvesztése
A várható hitelezési veszteségek meghatározása olyan számviteli becsléseket igényel, amelyek definíció szerint ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel.
A Bank a várható hitelezési veszteségeket a teljes futamidő alapján vizsgálja az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott és az az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartozó hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumokra, a hitelkeretekből eredő kitettségekre, a lízingkövetelésekre és a pénzügyi garancia szerződésekre vonatkozóan. A Bank ezekre a várható veszteségekre valamennyi beszámolási időpontra értékvesztést (pénzügyi eszközök esetén) vagy céltartalékot (hitelkeretek, pénzügyi garancia szerződés esetén) képez.
A Bank nem jelenít meg értékvesztést a tőkeinstrumentumokra vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése
A Bank a várható hitelezési veszteségek tekintetében az alábbi értékelési kategóriákba sorolja az eszközeit:
Teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (Stage 1 besorolás)
A Stage 1 besorolású pénzügyi instrumentumokra 12 havi várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges, amely az élettartam alatti várható hitelezési veszteség része: azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a pénzügyi kimutatások fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered.
Teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok (Stage 2 besorolás)
Olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett vagy egyéb jelentős kockázatot jelző minőségi kritériumok állnak fenn. A Stage 2 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges. Az élettartam alatti várható hitelezési veszteség a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség.
Értékvesztett pénzügyi instrumentumok (Stage 3 besorolás)
Értékvesztett minősítést kap az a kitettség, amely esetében fennáll annak objektív bizonyítéka, hogy az adós nem fog tudni eleget tenni a Bank felé fennálló fizetési kötelezettségei teljesítésének. A Stage 3 besorolású pénzügyi instrumentumokra élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges (lásd ennek meghatározását fentebb).
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (Purchased or Originated Credit Impaired, POCI besorolás)
POCI pénzügyi eszközök azok, amelyek a könyvekbe való bekerülésükkor értékvesztettnek minősülnek. A Bank esetében vásárlással, vagy olyan szerződésmódosítás esetén kerülhetnek POCI pénzügyi eszközök a könyvekbe, amely szerződésmódosítás az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésével, és egyidejűleg a módosított pénzügyi eszköz könyvekbe való felvételével jár. POCI pénzügyi eszközök esetében azok bekerülésétől a könyvekből való kivezetésükig élettartam alatti várható hitelezési veszteség elszámolása szükséges.
Alacsony hitelkockázatú pénzügyi eszközök
A Bank a befektetési fokozatú állampapírok esetén alkalmazza csak ezt a besorolást, melyre a Bank 12 havi várható hitelezési veszteséget jelenít meg minden esetben, tehát abban az esetben is, ha azok hitelkockázata a kezdeti megjelenítésük óta lényegesen növekedett. Befektetési fokozatúnak a Bank azon állampapírokat minősíti, amelyekre a külső hitelminősítők AAA és BBB- (Standard & Poor’s, Fitch), illetve Aaa és Baa3 (Moody’s) minősítést adtak.
Jelentős növekedés a hitelkockázatban („Stage 2-be történő mozgás”)
A Bank akkor tekinti a pénzügyi instrumentum hitelkockázatának jelentős növekedését a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése óta bekövetkezettnek, amikor az alábbi mennyiségi, minőségi vagy felmondási kritériumok közül egy vagy több teljesült.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Mennyiségi kritériumok
A Bank elsődleges indikátorként mennyiségi kritériumokat alkalmaz az összes portfólió hitelkockázatának jelentős emelkedésére vonatkozóan. A kvantitatív besoroláshoz a Bank összehasonlítja az aktuális és ez eredeti hátralévő futamidőre vonatkozó nemteljesítési valószínűséget. A jelentősnek tekintett nemteljesítési valószínűség (Probability of Default, PD) növekmény szegmensenként eltérő, non-retail szegmensek esetében alapesetben 250%, amely egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek esetében minimum 150%-ig csökkenhet összhangban az anyabanki előírásokkal. A lakossági (magánszemély és mikrovállalat) szegmens esetén az ügylet eredeti és aktuális hitelminősítése (ratingje), a hátralévő futamideje és a nemteljesítési görbe alapján határozódik meg a jelentős PD növekmény. A jelentős portfólióromlás az ügylet folyósításakor a futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség és az aktuális futamidő hátralévő részére becsült nemfizetési valószínűség hányadosa) alapján került meghatározásra a lakossági portfólió termékei szerint megbontva.
Minőségi kritériumok
A Bank minőségi kritériumokat használ másodlagos mutatóként az összes lényeges portfólió hitelkockázatának jelentős növekedésének meghatározásához. A Stage 2-be történő mozgás akkor történik, ha az alábbi kritériumok teljesülnek.
A szuverén, banki, vállalati, pénzügyi intézmények, a helyi és regionális önkormányzati portfóliók esetében, ha a hitelfelvevőre vonatkozóan teljesül az alábbi kritériumok közül egy vagy több:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· 30 napon túli késedelem,
· az ügyfél hitelkockázati státusza miatt megkülönböztetett kezelést igényel,
· az IFRS és az anyabanki szabályozással összhangban az olyan ügyletek, ahol a Bank egyéb Stage 2 indikátorral nem azonosítható, statisztikai modellek segítségével nem modellezhető, jelentősen megnövekedett hitelezési kockázatot azonosít: azon ügyfelek esetében, amelyekre a (6.2) fejezetben leírt post model adjustment modell jelentős mértékű rating romlást feltételez, automatikus a Stage 2 -be való átsorolás.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének vizsgálata magában foglalja az előretekintő információkat, és negyedévente kerül meghatározásra a Bank valamennyi nem lakossági portfóliójában.
Lakossági (magánszemély és mikrovállalat) portfóliók esetében, ha a hitelfelvevő az alábbi kritériumok közül egyet vagy többet teljesít:
· pénzügyi nehézség miatti újratárgyalás,
· szakértői megítélés,
· 30 napon túli késedelem,
· nemteljesítési (default) esemény az ügyfél másik ügyletén,
· az ügylet vagy ügyfél IRB módszertan szerint minősítendő, de besorolatlan kategóriába esik.
A hitelkockázat jelentős emelkedésének megítélése magában foglalja az előretekintő információkat és a Bank lakossági portfólióira ügyletszinten, havi rendszerességgel valósul meg.
A Covid-19 miatti hitelkockázatnövekedés leírása a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben található.
Értékvesztett hitelek definíciója („Stage 3-ba történő mozgás”)
Nem lakossági ügyfelek esetén összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, a Bank abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
Mennyiségi kritériumok
A hitelfelvevő több mint 90 napos késedelemben van a szerződéses fizetési kötelezettségéhez képest. A több, mint 90 napot meghaladó késedelmű ügyfelek nem Stage 3-ban történő feltüntetésre nincs lehetőség.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a késedelem eléri a 165.000 Ft-ot és a késedelem az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli összes követeléshez viszonyított aránya eléri az 1%-ot a teljes kitettséghez viszonyítva.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Nem lakossági ügyfelek esetében várható nemfizetés miatt defaultossá válik az ügyfél az alábbi esetekben:
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· a Bank a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondja,
· a Bank a tartozást pénzügyi nehézségek fennállása miatt lényeges veszteség mellett átstrukturálja, a fent említett 1%-os lényegességi határ alkalmazása mellett,
· a Bank az ügyfélen hitelezési veszteséget szenved el, vagy pénzügyi nehézségek és megemelkedett hitelkockázat miatt az eszközt veszteséggel értékesíti (jellemzően ezek nem elsődleges defaultok),
· pénzügyi szervezetek esetén a felügyeleti engedély visszavonásra kerül,
· fizetési moratórium egy országban.
Egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése esetén: A várható veszteség vizsgálat érdekében a Bank a pénzügyi nehézséggel érintett ügyfelek kiszűrésére korai komplex, kvalitatív és kvantitatív jelzéseken alapuló figyelmeztető rendszert és folyamatot alkalmaz, mely során pénzügyi indikátorok segítségével vizsgálja az ügyfél várható veszteségének és várható megtérülésének viszonyát.
Minden IFRS szerint értékvesztett ügyfelet nemteljesítőnek minősít a Bank és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében.
A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Bank valamennyi nem lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan, és összhangban vannak a belső hitelkockázat-kezelési célú nemteljesítés fogalmával. A default definíció következetesen került alkalmazásra a Bank default valószínűségre (Probability of Default, PD), a default-kori kitettségre (Exposure at Default, EAD), és a nemteljesítéskor várható veszteségére (Loss Given Default, LGD) vonatkozó modelljeiben.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapos vagy az átstrukturált hitelek esetén annál hosszabb ideig, de legalább egy évig tartó időszakon keresztül.
A 2020-as, koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt törvényben szabályozott adósságszolgálatra vonatkozó fizetési moratóriumban történő részvétel nem automatikus indikátora a nemteljesítésnek. A 2021-ben kezdődött két fizetési moratórium (moratórium 2 és moratórium 3), illetve a 2022-ben történt moratórium hosszabbítás (moratórium 4) és a 2022-ben újonnan indult agrárfinanszírozási kitettségekre vonatkozó moratórium, valamint a KKV kamatstop (részletesen bemutatva az 5.2-es pontban) igénybevétele esetén a Bank egyedileg értékelte a résztvevő ügyfelek esetleges megromlott likviditási és pénzügyi helyzetét, és amennyiben ilyen helyzet állt fenn, a moratóriummal érintett ügyfeleket újratárgyaltnak tekintette és értékvesztéstesztet végzett az esetleges várható nemfizetési helyzet azonosítása céljából. Az értékvesztés-teszten azonosított ügyfelek esetében nettó jelenérték kalkulációt végzett a Bank, és azon ügyletek esetében, ahol a jövőbeni várható törlesztések nettó jelenértéke várhatóan nem fedezi az aktuális kitettséget, nemteljesítő státuszt (default) azonosított és Stage 3-ba sorolta az adott ügyfelet. A fent részletezett vizsgálatokat a Bank külön-külön is elvégezte az egyes (2, 3, 4 és agrárfinanszírozási) moratóriumokban és KK kamatstop programban résztvevő ügyletek esetében.
A moratórium során a késedelmes napszámítás felfüggesztésre kerül a moratórium hatálya alá tartozó kitettségek vonatkozásában.
Lakossági ügyfelek esetén a Bank abban az esetben minősíti a finanszírozási szerződésből származó, hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt defaultosnak, összhangban az értékvesztett hitelek definíciójával, ha megfelel egy vagy több kritériumnak az alábbiak közül:
Mennyiségi kritériumok
Az adott pénzügyi eszköz több mint 90 napos lényeges késedelemben van a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő fizetési kötelezettségéhez képest.
Lényeges késedelemnek minősül, ha a finanszírozási szerződésből származó hitelviszonyt megtestesítő késedelem eléri a 100 euró bank által forintban meghatározott ellenértékét és az ügyleti (mikrovállalatok esetében ügyfél) teljes (késedelmes és nem késedelmes) kitettség 1%-át.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Minőségi kritériumok
A hitelfelvevő várhatóan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a hitelfelvevő jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Lakossági ügyfelek esetében várható nem fizetés miatt defaultossá válik az ügylet (mikrovállalatok esetében ügyfél) az alábbi esetekben:
· az adós elhunyt,
· az adós csalást követett el,
· jogi igényérvényesítési eljárás (csőd, felszámolás) indul az ügyféllel szemben,
· követelést a magas hitelkockázat miatt értékesítette a Bank,
· finanszírozási szerződés azonnali hatállyal történő felmondása,
· tartozás pénzügyi nehézségek fennállása miatti átstrukturálása,
· egyéb okokból történő várható veszteség valószínűsítése,
· cross-default ok áll fenn, azaz egy ügyfél másik ügylete vagy egy másik ügyfél defaultja defaultot okoz egy adott ügyletnél.
Egy eszközt a továbbiakban nem kell defaultosnak tekinteni, ha már nem állnak fenn a default kritériumok legalább 3 hónapon vagy az átstrukturált hitelek esetén legalább egy éven keresztül, és az ügyfél minden egyéb kikerülési kritériumot teljesít.
Minden értékvesztett (a fogalom meghatározását lásd fentebb) ügyletet nemteljesítőnek minősít a Bank és Stage 3-ban minősíti értékvesztés és céltartalékolás tekintetében. A fenti kritériumok alkalmazásra kerülnek a Bank valamennyi lakossági hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumára vonatkozóan.
A várható hitelezési veszteségek értékelése
A várható hitelezési veszteség az az elfogulatlan módon számszerűsített és valószínűséggel súlyozott összeg, ami tükrözi a pénz időértékét, valamint azokat az ésszerű és indokolható információkat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre állnak múltbeli eseményekről, aktuális körülményekről és a jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzésekről.
Specifikusabban, a Bank a következőképpen értékeli a várható hitelezési veszteségeket:
Stage 1 és Stage 2 hitelkockázati kitettségek esetén: Az adott hónapra vonatkozó várható marginális hitelezési veszteség a PD, az LGD és az EAD szorzatának összege. A fenti számítás hatékonyan becsüli a várható hitelezési veszteségek jövőbeli értékeit, amelyekből ezután jelenértéket számítunk a fordulónapra vonatkozóan. Ezután a várható hitelezési veszteségek kiszámolt értékeinek előretekintő forgatókönyv alapján történő súlyozására kerül sor.
A Stage 3-as kategóriába sorolt hitelkockázati kitettségek tartalékainak becslésére a Bank különböző modelleket alkalmaz:
· A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
· A lakossági hitelek esetében a Stage 3-as besorolásnak megfelelő várható hitelezési veszteséget a legvalószínűbb vártható veszteségnek (BEEL, Best Estimate of Expected Loss) közvetett költségekkel kiigazított, konzervatív pótlékokat (add-on-okat) nem tartalmazó statisztikai becslése alapján számítjuk ki.
Diszkontráta
A Bank a várható hitelezési veszteségek számításánál a következő diszkontrátákat alkalmazza:
· nem értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok (nem POCI) pénzügyi eszközök: eredeti vagy aktuális effektív kamatláb,
· értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (POCI): hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatláb,
· le nem hívott hitelkeretek: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot,
· pénzügyi garanciák: piaci kamatláb, ami jól közelíti az effektív kamatot.
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Bank kronologikus elemzést végez, és meghatározza a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat az egyes portfóliók tekintetében.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Ezen gazdasági változók köre és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhat. Az elemzés során szakértői becslést is alkalmaz a Bank. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. Non-retail szegmensben ezen gazdasági változók hatása a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozódik meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a defaultrátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
Lakossági portfóliók esetén a Bank ezen gazdasági változók alapján egy makromodellt használ a várható bedőlési valószínűségek becslésére, ezen makromodell alapján előre vetített PD változás hatása hároméves periódusra vonatkozik, utána egy egyéves átmeneti időszakban visszatér az eredeti PD görbéhez.
Az alap gazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, a várható eltérések megragadása érdekében. A Bank arra a következtetésre jutott, hogy három forgatókönyv megfelelően rögzíti a várható eltéréseket. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2022-ben változatlan maradt.
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, ezért a tényleges kimenetelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Bank úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Bank különböző portfólióira vonatkozóan. A tárgyévi és összehasonlító időszaki várható hitelezési veszteségek meghatározásakor alkalmazott jövőbe tekintő információk a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
A várható hitelezési veszteségek megjelenítése a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Bank a várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztést az alábbiak szerint jeleníti meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban:
· az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében: az eszköz bruttó könyv szerinti értékéből történő levonással;
· a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciaszerződések esetében: céltartalékként;
· az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén: a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés-állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Bank, valamint a kiegészítő megjegyzésekben bemutatja ennek összegét.
(4.9.6) Pénzügyi eszközök leírása
A hitelek és adósságinstrumentumok (részlegesen vagy teljes mértékben) leírásra kerülnek, amennyiben a Bank észszerűen nem várja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését. Általában ez a helyzet, ha a Bank úgy ítéli meg, az adósnak nem áll rendelkezésre elegendő bevételforrás, amely a leírással érintett összeg visszafizetésére alkalmas cash-flow-t generálna.
A Bank a jogi igényérvényesítési eljárásban érintett, nem magánszemély ügyféllel szemben fennálló követelések leírásáról az alábbi szempontrendszer alapján dönt:
· a jogi igényérvényesítési eljárás (felszámolás, végrehajtás) során a követelés behajthatatlannak lett minősítve,
· a fennálló tartozásból várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit,
· vagy a felszámolási eljárásban a hitelezői besorolás alapján a Bank várható megtérülése nulla.
A Bank nem magánszemélyek esetén alkalmazza az IFRS 9 részleges leírásra vonatkozó bekezdéseit, amennyiben a teljes kintlévőség megtérülésére nem lehet számítani a folyamatban lévő igényérvényesítés alapján vagy az ügyfél működési pénzáramlásainak hiányában; ebben az esetben a meglévő értékvesztés erejéig részleges leírást hajt végre. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg.
Nem magánszemély ügyfelek esetén lehetőség van követelések elengedésére, ami szintén kivezetési eseménynek minősül. Elengedésre az ésszerű gazdálkodás követelményének teljesülése esetén kerülhet sor. Az észszerűség kritériumai között nem csak üzleti, gazdasági megfontolások állhatnak, hanem bármilyen természetű érvelés lehet ésszerű, mint pl. jogi, technikai, technológiai érdekek egyebek között.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Magánszemély esetén abban az esetben alkalmazható leírás, ha az ügyletből várható megtérülés nem éri el a behajtás költségeit és az ügylet behajthatatlannak lett minősítve.
A hitel leírása vagy elengedése a tárgyévi eredménykimutatásban, a hitel számviteli kategóriájának függvényében az „Értékvesztés” (amortizált bekerülési értéken értékelt vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) vagy a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron (eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén) kerül elszámolásra. A már leírt pénzügyi eszközökből származó megtérüléseket a Bank szintén ezeken az eredménysorokon számolja el.
(4.9.7) A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetése – módosítások esetét kivéve
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok, vagy a Bank átadja a pénzügyi eszköz szerződéses pénzáramainak átvételére vonatkozó jogokat egy olyan ügylet keretében, amelyben lényegileg a pénzügyi eszköz tulajdonjogából származó összes kockázatot és hasznot átruházza. Az átadott pénzügyi eszközben a Bank által létrehozott vagy megtartott bármilyen érdekeltség önálló eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Bank olyan ügyleteket is köt, amelyek során a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített eszközöket ruház át, de teljes egészében vagy részben megtartja az átadott eszközöknek vagy azok egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát. Amennyiben a Bank az összes vagy lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, az eszköz nem kerül kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból. Az összes vagy lényegileg összes haszon és kockázat megtartása melletti eszközátadások közé tartoznak például az értékpapír-kölcsönzési és - visszavásárlási ügyletek, valamint az értékpapírosítás..
Az egyidejű teljes hozamcsere-ügylet megkötésével átruházott eszközök - a repóügyletekhez hasonlóan - fedezett finanszírozási ügyletként kerülnek elszámolásra.
Olyan ügyletek során, amikor a Bank nem tartja meg, és nem is ruházza át lényegében a pénzügyi eszköz tulajdonlásával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot, az eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a Bank nem tartja meg az eszköz feletti ellenőrzést. Amennyiben lényegileg az összes kockázat és haszon a Banknál marad, a megtartott jogok és kötelmek önálló eszközként, illetve kötelezettségként kerülnek kimutatásra az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” vagy az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron az adott ügylet irányának típusától függően. Amennyiben a tranzakció során a Bank megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, akkor az eszköz a folytatódó részvételből következő kitettség mértékéig kerül továbbra is kimutatásra, amit az határoz meg, hogy milyen mértékben kitett a Bank az átruházott eszköz értékében bekövetkezett változásoknak.
Bizonyos ügyleteknél a Bank megtartja azt a kötelmet, hogy díj ellenében kezelje az átadott pénzügyi eszközt. Az átadott eszközt teljes egészében kivezetik, ha megfelel a kivezetési kritériumoknak. A szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban eszközt kell kimutatni, amennyiben a szolgáltatási díj magasabb a szolgáltatás értékénél, illetve forrást, ha alacsonyabb annál.
A Bank értékpapír-vásárlásokat (-eladásokat) hajt végre lényegében azonos értékpapírok bizonyos jövőbeni időpontban rögzített áron történő viszonteladására (visszavásárlására) vonatkozó megállapodások keretében. A jövőbeni időpontban történő viszonteladási elkötelezettséggel vásárolt értékpapírokat nem jelenítik meg értékpapírként. A kifizetett összegeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron jelenítik meg és úgy mutatják be, mint amelynek biztosítéka a mögöttes értékpapír. A visszavásárlási megállapodás keretében eladott értékpapírok továbbra is az értékpapírok között szerepelnek és kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Az értékpapírok átadásával kapcsolatos kötelezettségeket a Bank az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között jeleníti meg. Az eladási és visszavásárlási ellenértékek közötti különbözetet időarányosan jelenítik meg az ügylet időtartama alatt, és az egyéb kamatbevételben vagy a kamatráfordításokban mutatják ki.
A Bank bizonyos pénzügyi eszközöket a kapcsolódó kockázatok portfólióba történő besorolásával értékpapírosít. Az értékpapírosítás olyan ügylet, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amelyre az alábbiak közül mindkettő teljesül: az ügylet keretében eszközölt kifizetések a kitettség vagy kitettségek halmazának teljesítése függvényében alakulnak és az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását az ügylet futamideje alatt. A hagyományos értékpapírosítás lehetővé teszi a hitelek egy csoportjának újrafinanszírozását azáltal, hogy forgalomképes értékpapírrá alakítja át azokat. Ebben az esetben valódi követelésátruházás történik és az eszközök és a kockázatok teljesen vagy részben kikerülnek az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A szintetikus értékpapírosítás során a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek a Bank kitettségei maradnak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2022. december 23-án a Bank egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Bank megtartotta. Mivel a hitelekből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogokat a Bank megtartotta, továbbá megtartotta valamennyi érintett hitel egy részének valamennyi vagy lényegében valamennyi kockázatát és hasznát, ezért az IFRS 9 alapján a hitelek nem kerülnek kivezetésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból.
A pénzügyi kötelezettségeket akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelmek teljesülnek, törlésre kerülnek vagy lejárnak.
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetésének eredménye a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” és a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
(4.9.8) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai
Pénzügyi eszközök
Amennyiben a Bank egy pénzügyi eszközt újratárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cserél minden esetben értékelést hajt végre. Ennek alapján, ha az újratárgyalt cash-flow-k lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses cash-flow-itól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül a könyvekből és helyette az új eszköz kerül felvételre az újratárgyaláskor érvényes valós értéken. A kivezetett pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke és a valós értéken a könyvekbe felvett pénzügyi eszköz értéke közötti különbözet az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron kerül elszámolásra.
A Bank a lényegességet minőségi és mennyiségi kritériumok mentén vizsgálja.
Minőségi kritériumok:
· devizanem változása, amennyiben nem szerepelt a szerződésben a különböző devizanemekben történő lehívás,
· pénzügyi instrumentum változása (pl. hitel kötvénnyé alakul vagy átstrukturálás során folyószámlából hitel keletkezik),
· SPPI tesztet sértő kitétel szerződésbe iktatása/eliminálása.
Mennyiségi kritériumok:
· az ügylet cash-flow-val súlyozott átlagos hátralévő futamideje kumulatívan számolva legalább 2 évvel és az eredeti futamidő legalább 50%-ával változik (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve),
· a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékétől legalább 10%-kal és nem lakossági ügyletek esetében legalább 100.000 EUR-val, lakossági ügyletek esetén legalább 2.000 EUR-val eltér (a két kritérium közül a nagyobb változást figyelembe véve).
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi eszközből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi eszköz kivezetését. Ebben az esetben a Bank újraszámolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményben. Amennyiben a módosításra az adós pénzügyi nehézségével összefüggésben került sor, a módosítási miatti nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban, az „Értékvesztés” soron kerül bemutatásra. Egyéb esetekben, a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Bank.
A moratórium hatálya alá eső szerződések esetében a módosított ügyleti cash-flow-k eredeti (vagy változó kamatozású ügyletek esetén aktuális) effektív kamatlábbal számított nettó jelenértéke és az eredeti ügyleti cash-flow-k ugyanezen diszkontrátával számított nettó jelenértékének különbsége nem haladta meg a 10%-ot, ezért a moratórium nem jelentős újratárgyalásnak tekinthető és ennek megfelelően a módosítási nyereséget vagy veszteséget „Egyéb eredményként” számolja el a Bank, a mérleg oldalon pedig a kitettség bruttó értéke került módosításra.
A módosítás kapcsán elszámolt, az új eszköz valós értékének meghatározása során figyelembe vett díjak és a megtérített tranzakciós költségek az új kitettség amortizált bekerülési értékét módosítják. Az egyéb tranzakciós költségek a kivezetésből származó eredményében kerülnek megjelenítésre.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Pénzügyi kötelezettségek
A Bank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek (a lényegességi feltételek megegyeznek a pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételekkel). Ebben az esetben a módosított feltételeknek megfelelő új pénzügyi kötelezettséget a Bank a módosítás időpontjában érvényes valós értéken jeleníti meg. A megszűnt pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke és az új, módosított pénzügyi kötelezettség valós értéke közötti különbözetet a Bank az eredményben a „Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek” soron, kerül elszámolásra.
Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Bank újraszámolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az „Egyéb eredmény” soron.
A módosítás kapcsán elszámolt tranzakciós költségek és díjak a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét módosítják, amennyiben a szerződésmódosítás nem eredményez kivezetést.
Amennyiben a szerződésmódosítás a módosított pénzügyi kötelezettség kivezetését eredményezi, a módosításhoz kapcsolódó tranzakciós költségek és díjak általában az eredményben számolandók el, azt az esetet kivéve, amikor egyértelműen bizonyítható, hogy azok kizárólag a módosítás miatt a könyvekbe felvett pénzügyi kötelezettséghez kapcsolónak.
(4.9.9) Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben történő beszámítása
A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben történő beszámítására és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon történő megjelenítésére abban az esetben kerül sor, amennyiben jogilag érvényesíthető jog áll fenn a megjelenített összegek egymással szemben történő beszámítására, és szándék van a nettó alapon történő rendezésre, vagy arra, hogy egyidejűleg történjen meg az eszköz realizálása és a kötelezettség rendezése.
(4.10) Betétek, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hátrasorolt kötelezettségek
A betétek, a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek alkotják a Bank adósságfinanszírozási forrásait.
A betétek, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hátrasorolt kötelezettségek kezdeti értékelése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt valós értéken, majd a későbbiekben amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával történik.
(4.11) Céltartalékok függő kötelezettségekre
A Bank céltartalékot mutat ki, ha múltbeli események következtében meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni. A céltartalékok meghatározása a várható jövőbeli cash-flow-k diszkontálásával történik, a pénz időértékére és adott esetben a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával.
A kiáramlások várható ütemezése a Bank által nem teljesen befolyásolható jövőbeli esemény bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ, ami a hitelkeretek és garanciák esetén a lejáratáig bármikor, míg a peres kötelezettségek esetén a perzárást követően várható.
Minden függő kötelezettség szerepel a pénzügyi kimutatásokban függetlenül attól, hogy a kötelem kiegyenlítésével kapcsolatos gazdasági hasznok kiáramlása valószínű vagy sem.
(4.12) Pénzügyi garanciák
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A pénzügyi garancia kötelezettségek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, majd a kezdeti valós értéket amortizálják a pénzügyi garancia futamideje alatt. A garanciakötelezettség ezt követően az IFRS9 előírásaival összhangban várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék összege és az IFRS15 alapelveivel összhangban elszámolt kumulált bevétellel csökkentett bekerüléskori érték közül a magasabb értéken kerül kimutatásra. A pénzügyi garanciák a céltartalékok között kerülnek kimutatásra.
További részletek a (41) Függő és jövőbeni kötelezettségek kiegészítő megjegyzésben találhatók.
(4.13) Kamatbevétel és kamatráfordítás
A Bank pénzügyi instrumentumainak kamatbevétele és kamatráfordítása az effektív kamatláb módszer alkalmazásával az eredménykimutatás „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel során, a Magyar Nemzeti Banknál lévő látra szóló követelésekhez, illetve a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív kamat az „Egyéb kamatbevétel” soron, a pénzügyi kötelezettségek után fizetendő kamat és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív kamat a „Kamatráfordítások” soron kerül kimutatásra. Ez alól képeznek kivételt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési könyvben tartott és kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok, valamint a kockázatkezelési célra megjelölt származékos termékek, amelyek kamatbevétele az „Egyéb kamatbevétel”, kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron kerül megjelenítésre. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek kamatbevétele szintén az „Egyéb kamatbevétel” soron, míg az eredménnyel szemben valós értéken értékelt betétek kamatráfordítása a „Kamatráfordítások” soron jelenik meg. A derivatívák esetén a kamatok leválasztásra kerülnek a valós érték változásaitól, így a kamateredmény már csak realizált és nem realizált kamateredményt tartalmaz a derivatívákat illetően.
Az effektív kamatláb módszer a pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értékének kiszámítására, és a kamatbevételek és kamatráfordítások adott időszakra való felosztására használt módszer.
Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti vagy adott esetben ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket és pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb meghatározása a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor történik, és a későbbiekben a változó kamatozású instrumentumoknál az átárazódáskor kerül felülvizsgálatra. Az effektív kamatláb számításánál a Bank úgy készít becslést a jövőbeli cash-flow-kra, hogy figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételét. Az effektív kamatszámítás tartalmaz a szerződő felek közötti minden olyan kapott vagy fizetett összeget, amely szerves része az effektív kamatlábnak, beleértve a tranzakciós költségeket és minden más prémiumot és diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségeket tartalmaznak, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez, illetve kibocsátásához kapcsolódnak.
A kamatbevétel összegének kiszámítása
A nem értékvesztett (Stage 1 és Stage 2) pénzügyi eszközök utáni kamatot a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékre történő alkalmazásával számítja ki a Bank. Értékvesztett (de nem POCI) pénzügyi eszközök esetén a kamatbevételt a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábának a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értékére (nettó könyv szerinti értékére) való alkalmazásával számítja ki a Bank. Amennyiben e pénzügyi eszközök visszakerülnek a nem értékvesztett kategóriákba (Stage 1 és Stage 2), a kamatelszámolás alapja ismét a bruttó könyv szerinti érték lesz. POCI pénzügyi eszközök esetén az eszköz könyvekből való kivezetéséig a kamatbevételt úgy számítja ki a Bank, hogy a hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatlábat az amortizált bekerülési értékre (nettó könyv szerinti értékre) alkalmazza.
(4.14) Díj- és jutalékbevételek
A díj- és jutalékeredmény között kerül kimutatásra minden realizált és elhatárolt díj- és jutalékeredmény, kivéve azokat a díjakat és jutalékokat, amelyeket a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor a Bank figyelembe vett, illetve azokat, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak.
A Bank az ügyfelekkel kötött szerződései alapján elszámolt díj- és jutalékbevételeire az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardot alkalmazza.
Fizetési szolgáltatások és bankkártyák díjai
Fizetési szolgáltatások díjai
A Bank számos számlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A számlavezetés keretében további kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére van lehetőség, mint például átutalási, beszedési, állandó megbízási tranzakciók kezdeményezése, internet banki szolgáltatás igénybevétele, számlainformációk megadása, továbbítása.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Azon díjak esetében, amelyeknél a Bank folyamatos szolgáltatást nyújt, a díjak havonta kerülnek utólagosan elszámolásra. A felszámított díjak jellemzően fix havi díjak, melyek ügyfélcsoportonként, valamint számlacsomagonként kerülnek meghatározásra.
A tranzakciós díjakat a Bank jellemzően a tranzakció pénzmozgásával egyidőben, vagy utólag, havonta számolja el. Ezen díjak jellemzően a tranzakciótól függően, százalékos mértékben kerülnek meghatározásra. A tranzakcióhoz kapcsolódó eseti díjakat jellemzően a szolgáltatás igénybevételének időpontjában szedi be a Bank. Ezek a díjak lehetnek fix összegű vagy %-os mértékben meghatározott díjak.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó díjak, jutalékok
A Bank szolgáltatásai között szerepelnek az ügyfelei részére történő bankkártya-kibocsátás és egyéb kapcsolódó tevékenységek. Ennek során többféle jutalékbevétel realizálódik díj- és jutalékeredmény fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó sorain, melyek alapvetően a kibocsátással összefüggésben, valamint a kártyatranzakciók alapján kerülnek meghatározásra.
Jellemző díjbevétel az éves kártyahasználati díj, mely mértéke a bankkártya típusától függően változik. Az éves díjak jellemzően előre kerülnek beterhelésre.
A folyamatosan nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt kerülnek elszámolásra. A kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó tranzakcióalapú díjak vagy a tranzakció létrejöttekor, vagy utólag, havi rendszerességgel kerülnek elszámolásra. Jellemzően a tranzakcióhoz kapcsolódó díjak a következők lehetnek: ATM készpénzfelvételi, valamint befizetési díj, kereskedői jutalék. Eseti díj lehet a kártyazárlati díj, kártyapótlási díj, melyek jellemzően fix összegű díjkategóriába esnek.
A díjak, díjcsomagok időszakonként felülvizsgálatra kerülnek, melyről részletes információk az aktuálisan meghirdetett kondícióslistában találhatóak.
Devizakonverziós és egyéb ügyletek marzsa
A Bank ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír-ügyleteibe mintegy tranzakciós díjként marzsot épít be. Bár alapvetően ezen marzsok a tranzakció végrehajtásakor árfolyameredményként könyvelődnek le, a Bank ezeket havonta átvezeti a jutalékbevételei közé. Ilyen marzsok kerülhetnek elszámolásra a különböző csatornákon (Direktnet, Electra, fiók) beadott azonnali és határidős utalási, átváltási, bankkártyás, értékpapír-kereskedési tranzakciók kapcsán.
Kiszervezett valutaváltási tevékenység díjai
Magyarországon valutaváltási tevékenységet csak hitelintézet végezhet. A Bank az ügyfelei részére ezt valutaváltó ügynökökön keresztül (is) végzi. Tekintettel, arra, hogy ha ezt a tevékenységet közvetlenül maga végezné, a Banknak különféle kiadásai keletkeznének, ezért a valutaváltási tevékenység során keletkező eredmény bruttó módon kerül kimutatásra: a díjbevételek között megjelennek az ügyfelek váltásai kapcsán felszámított tranzakciókba épített, illetve a valutaváltó ügynöktől beszedett egyéb díjak, míg a díjráfordítások között a valutaváltó ügynök részére jóváírt valutaváltási üzlet eredménye. A díjak elszámolása jellemzően havonta történik.
Értékpapír-kibocsátási és transzfermegbízási díjak
A Bank befektetési szolgáltatás keretében értékpapír-számlavezetést biztosít ügyfelei számára. Az értékpapír-számlavezetésért és kapcsolódó szolgáltatásokért díjakat számol fel. Az értékpapír-számlavezetési díj jellemzően az adott időszakban a számlán kezelt értékpapír állomány %-os mértékében kerül meghatározásra. Elszámolása negyedévente, évente, a vonatkozási időszakon belül utólag történik.
A Bank ügyfeleinek értékpapír-tranzakcióihoz kapcsolódhatnak további díjak, jutalékok, melyek az ügylet %-os mértékében kerülnek meghatározásra. Ezek a díjak jellemzően a tranzakció lebonyolításához kapcsolódóan, illetve a tárgyhónapban kerülnek számvitelileg elszámolásra.
Biztosítási díjak
A Bank ügyfelei részére biztosítási szolgáltatást közvetít. Az ügyfelektől beszedett díjakat a Bank továbbutalja a biztosítótársaságok felé. Amennyiben ezen díjak hiteltermékekhez kapcsolódnak, a díjak nettó módon a kamatbevételek között kerülnek kimutatásra. Nem hiteltermékek díjai a jutalékok között kerülnek elszámolásra. A díj- és jutalékbevételek ügynöki szolgáltatásai között bruttón kerül kimutatásra a biztosítási szolgáltatás közvetítéséért felszámított díj is.
Folyamatosan nyújtott szolgáltatás révén a díjak jellemzően havonta kerülnek elszámolásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Egyéb, korábban nem említett díj- és jutalékbevételek
A letétkezelés, vállalati pénzügyek, vagyonkezelés és egyéb jutalékbevételek között a még nem említett pénzügyi jutalékok és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos tételek kerülnek megjelenítésre. Ezekben az esetekben is gyakorlat a folyamatosan nyújtott szolgáltatások (például letétkezelési, hitelfedezet-védelmi díjak, széfdíjak) tekintetében a vonatkozási időszakban, jellemzően havonta utólag történő számviteli elszámolás. Az eseti díjak, jutalékok adott időszakban, jellemzően a szolgáltatásnyújtás időpontjában kerülnek elszámolásra (például tanácsadás vállalati ügyfelek részére, információbiztosítás, egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek).
A Bank díj- és jutalékbevételeket eredményező lényeges szolgáltatásait a (8) Nettó jutalék- és díjbevétel pont tartalmazza.
Nem hitelintézeti szolgáltatáshoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételek
A Bank Egyéb működési bevételei között is szerepelnek IFRS 15 keretében elszámolt díjbevételek, ezek azonban nem kapcsolódnak a Bank hitelintézeti szolgáltatásaihoz, így nem részei a klasszikus díj- és jutalékbevételeknek. Jellemzően ilyenek lehetnek: leánycégeknek nyújtott szakértői és számviteli szolgáltatási díjak, megtérült eljárási díjak, készletértékesítés bevételei, melyeket folyamatosan nyújtott szolgáltatások esetén havonta, egyéb esetekben a gazdasági esemény bekövetkeztekor számol el a Bank.
A díjak összegszerűen a (12) Egyéb működési bevételek és ráfordítások kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
(4.15) Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény
A „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” sor a kereskedési célú, valamint a fedezeti elszámolás nélküli kockázatkezelési céllal tartott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó nyereséget és veszteséget tartalmazza és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást, kamatot, osztalékot és árfolyamkülönbözetet.
(4.16) Egyéb működési bevétel és ráfordítás
Az egyéb működési bevétel és ráfordítás tartalmazza a készletek, az immateriális javak, az ingatlanok és berendezések elidegenítéséből, valamint minden máshová nem besorolható tételből származó nyereségeket és veszteségeket.
(4.17) Osztalékbevétel
Osztalékbevétel akkor kerül kimutatásra, amikor az osztalék felvételéhez való jog létrejön. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ez rendszerint az osztalék jóváhagyásának a napja.
(4.18) Munkavállalói juttatások
A Bank alkalmazza az IAS 19 munkavállalói juttatások standard előírásait. Munkavállalói juttatásoknak minősülnek azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállaló által nyújtott szolgálatért cserébe keletkeznek.
Rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak a 12 hónapon belül kifizetendő bérek, fizetések és kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, a rövid távú fizetett távollétek, jutalmak, bónuszok, valamint a nem pénzben nyújtott juttatások.
Hosszú távú juttatások közé tartoznak a 12 hónapon túl kifizetésre kerülő egyéb jutalmak, juttatások.
A munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé az öregkori nyugdíjak fedezetét meghatározó nyugdíjjárulékok tartoznak, melyek folyamatos befizetést előíró állami nyugdíjprogramon alapulnak.
Végkielégítés címén a Bank csak akkor mutat ki kötelezettségeket és követeléseket, ha bizonyíthatóan elkötelezte magát az adott munkaviszony megszüntetése kapcsán.
A munkavállalói juttatásokat a Bank a „Személyi jellegű ráfordítások” között számolja el, a standardhoz kapcsolódó lényeges tételeket a (15) Személyi jellegű ráfordítások megjegyzés tartalmazza.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(4.19) Nyereségadó
Az időszakra vonatkozó nyereségadó a tényleges és a halasztott adót foglalja magában. A nyereségadót az eredménykimutatásban jelenítik meg, az üzleti kombinációkra vagy a közvetlenül a saját tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített tételekre vonatkozó rész kivételével.
A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után fizetendő adó a mérleg fordulónapján hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása. A Bank a nyereségadók közé sorolja a magyar adótörvények által meghatározott társasági adót, helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot.
A halasztott adó meghatározása a mérlegmódszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéke és az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó számítása azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek a mérlegfordulónapig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre azok visszafordulásakor.
Halasztott adókövetelés csak a jövőben várhatóan rendelkezésre álló adóköteles eredmény mértékéig számolható el, amellyel szemben a követelés felhasználható lesz. A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk és csökkentjük azt, ha a kapcsolódó adóelőny realizálása már nem valószínű.
A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha ugyanabban az adóbevallási csoportban merülnek fel és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint a nettósítás jogilag megengedett.
A közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára elszámolt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül az egyéb átfogó jövedelem terhére vagy javára számolják el, és a későbbiekben az eredményben jelenítik meg, amikor a halmozott valósérték-nyereséget vagy - veszteséget megjelenítik az eredményben.
(4.20) Jegyzett tőke
A jegyzet tőke a tulajdonosok által alapításkor, tőkeemeléskor megfizetett elsőbbségi és törzsrészvények összessége. Jegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg történik az ott bejegyzett és a létesítő okiratban meghatározott összeggel. A jegyzett tőke értékelése historikus árfolyamon, könyv szerinti értéken történik.
(4.21) Kiegészítő alapvető tőke
A Bank az általa kibocsátott olyan kötvényeket (Additional Tier 1 Capital, kiegészítő alapvető tőke), melyek az IAS 32.16. bekezdésben leírtaknak megfelelően nem eredményeznek jogot fix vagy meghatározható számú pénzegység átvételére, vagy kötelmet annak átadására, tőkeinstrumentumként jeleníti meg a pénzügyi kimutatásaiban.
Amennyiben ezek a kötvények külföldi pénznemben kerülnek kibocsátásra, nem monetáris tétel lévén az IAS 21.23 b) pontja alapján azon az átváltási árfolyamon kell átszámítani funkcionális pénznemre, amely a bekerülési ügylet időpontjában érvényben volt (historikus árfolyam).
(4.22) Állami támogatások
Az állami támogatások alatt az állam (kormányzat és annak szervei) által – különféle feltételek ellenében átadott/nyújtott olyan konkrét erőforrásokat értjük, amelyek a Bank működési tevékenységéhez kapcsolódnak. Ezeknek több típusa lehet, így: eszközökhöz kapcsolódó támogatások, jövedelemhez kapcsolódó támogatások, elengedhető kölcsönök és kedvező kamatozású hitelek.
Az állami támogatásokat a Bank csak akkor mutatja ki állami támogatásként, ha kellő bizonyosság van arra, hogy a Bank eleget tesz a támogatáshoz kapcsolódó feltételeknek és hogy a támogatást meg fogja kapni.
Az állami támogatások kezdeti megjelenítése az IAS 20 standard alapján valós értéken történik. A jövedelmi megközelítés értelmében a Bank ezeket az eredménnyel szemben számolja el azokban az időszakokban, amikor a kapcsolódó – kompenzálandó – költségeket/ráfordításokat elszámolja.
Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást a Bank a bruttó elszámolás módszerével élve halasztott bevételként mutatja ki, és az eszköz élettartama alatt arányosan oldja fel az eredménnyel szemben, mintegy csökkentve így az adott időszak értékcsökkenési költségeit.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(5.1) Még nem alkalmazott standardok és értelmezések
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok kezdeti alkalmazása
Az alábbi az IASB által közzétett és az EU által elfogadott módosított standardok léptek hatályba a jelen beszámolási időszaktól:
· IFRS 3 „Üzleti kombinációk” módosításai – Hivatkozás a keretelvekre – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” módosításai – Bevételek a rendeltetésszerű használat előtt – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
IAS 37 „Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” módosításai – Hátrányos szerződések – Szerződés teljesítésének a költségei – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· Különféle standardok módosításai, „Az IFRS-ek továbbfejlesztései (2018-2020-as ciklus)” – az éves IFRS (IFRS 1, IFRS 9, IFRS 16 és IAS 41) továbbfejlesztési projekt elsősorban az inkonzisztenciák kiszűrésére és a szövegezés pontosítására irányul – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (Az IFRS 1, IFRS 9 és IAS 41 módosításai 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban lépnek hatályba. Az IFRS 16 módosítása egy illusztratív példára vonatkozik, így nincs hatályba lépési dátuma.)
A fenti standardok módosítása nem volt jelentős hatással a Bank pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok
Jelen pénzügyi kimutatások elfogadásakor az alábbi IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardmódosítások még nem léptek hatályba:
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott új és módosított standardok
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjáig:
· IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása – a hatályba lépés dátuma változott, Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Lízingkötelezettség eladási és visszlízing ügylet esetén (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
· IFRS 14 „Szabályozói elhatárolások” (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· IFRS 10 „Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban)
A Bank úgy véli, hogy az új standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.
(5.2) Jelentős események a beszámolási időszakban
Az MNB Monetáris Tanácsának döntése alapján 2022. október 1-jétől módosult a kötelező tartalékra vonatkozó szabályozás. A módosítás szerint a korábban a tartalékköteles források 1 %-át kitevő kötelező tartalék mértéke érdemben növekszik, és naponta teljesítendő, illetve havi átlagban történő megfelelést egyaránt tartalmaz. A kötelező tartalékráta mértéke 5 %-ra emelkedik, amely előírásnak napi szinten kell megfelelni, biztosítva ezzel a likviditás tartós lekötését. A minimális 5 %-os ráta felett további, maximálisan 5 %-os, százalékonként választható ráta került bevezetésre, amivel az MNB további likviditás lekötését teszi lehetővé, emellett kellő rugalmasságot biztosít a hitelintézetek számára a likviditási sokkok kezelésére. A szabadon választott tartalékszint esetében havi átlagban történő megfelelést ír elő a szabályozás. A módosítások a 2022. október 1-jén induló havi tartalékperiódussal léptek hatályba. A Bank 8%-os rátát választott.
Az MNB az alapkamatot az év eleji 2,4%-ról 2022.09.28-ig több lépésben 13%-ra növelte.
A forint jelentős leértékelődésének hatására 2022.10.14-én az MNB bejelentette, hogy az egynapos betéti gyorstender bevezetésével az irányadó kamatot 18%-ra emeli, ami 500 bázispontos azonnali kamatemelést jelentett. Az egynapos fedezett hitel kamata 25%-ra nőtt. Az egyhetes fedezett hiteleszköz felfüggesztésre került. Az alapkamat 13% maradt. A jegybank továbbá vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt.
Az MNB 2022. októberben új betéti eszközt vezetett be. Az eszköz célja a likviditás tartós, egyhetesnél hosszabb lekötése annak érdekében, hogy a sterilizációs állomány átlagos futamidejének hosszabbodásán keresztül a rövid hozamok ingadozása mérséklődjön, ami erősíti a monetáris transzmissziót. A betéti eszköz legfeljebb 6 hónapos futamidejű, az MNB hiteloldali műveletei vonatkozásában elfogadható fedezetnek minősül.
Extraprofit adó
A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban „Htv.”) szerinti nettó árbevételük alapján szükséges 2022 és 2023 év során extraprofit adót fizetniük. A különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%. A 2022. adóévre vonatkozó adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig), a 2023. adóévre vonatkozó különadót pedig három egyenlő részletben (2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig) kell megmegfizeti. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák.
Fizetési moratórium
A fizetési moratórium időtartama alatt lejáró szerződések meghosszabbodnak. A fizetési moratóriumra való tekintettel a Bank leállította a moratórium hatálya alá tartozó szerződések esetében a törlesztőrészletek, illetve az esedékessé vált kamatok és díjak beszedését. Ezen ügyleteknél a tőke-, kamat-, és díjfizetési kötelezettség elhalasztásra kerül a moratórium utáni időszakra, és azokat majd a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidőt oly módon kell meghosszabbítani, hogy a fizetési moratórium lejártát követően esedékessé váló törlesztőrészlet ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza (moratórium 3)
2021-ben a Kormány a fizetési moratóriumot meghosszabbította meghatározott társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások számára 2022.06.30-ig (536/2021. (IX.15.) Korm. rendelet). 2021.11.01-től a moratóriumot csak azok vehetik igénybe, akik 2021.09.30-án aktuálisan élnek a moratórium lehetőségével és 2021.10.01. és 2021.10.31. között a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon nyilatkoznak arról, hogy továbbra is (2021.11.01-től) élni kívánnak a moratóriummal és megfelelnek a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételeknek. A jogosultság pontos feltételeit a 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a határozza meg. A 216/2022. (VI.17.) Korm. rendelet 2022.07.31-ig meghosszabbította a moratóriumnak ezt a szakaszát.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza (moratórium 4)
2022 decemberében a kormány bejelentette, hogy a moratóriumban lévők száma jelentősen lecsökkent, így nem hosszabbítja meg a moratórium 2022 év végével lejáró hatályát. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány segítséget fog nyújtani a tartozások visszafizetésében, a törlesztőrészletek ugyanis a moratórium kivezetése után sem emelkedhetnek.
Agrármoratórium (2022.09.01-től 2023.12.31-ig)
A 2022. évi aszály miatt a 23/2022. (VIII.8.) Kormányrendelet 2022. szeptember 1-től 2023. december 31-ig fizetési moratóriumot biztosít a mezőgazdasági vállalkozók (agrárvállalkozások, egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők) részére. A fizetési moratórium a 2022. augusztus 31. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik.
Kamatstop
Lakossági kamatstop (2022.01.01-től 2023.06.30-ig)
2021. december 24-én megjelent a 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet, ami rögzíti a lakossági hitelek kamatát (kamatstop).
A rendelet azokra a változó kamatozású, lakossági jelzálog-fedezetű hitelszerződésekre vonatkozik, amelyek referencia-kamatlábhoz (BUBOR) árazottak, 3 évesnél rövidebb, jellemzően 3 vagy 6 hónapos kamatperiódussal. Ha egy ilyen típusú hitel moratóriumban van, akkor is vonatkozik rá a kamat-maximalizálás.
A kormányrendelet értelmében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig
· a rendelet hatálybalépését követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, illetve
· a rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.
A Bank az elengedett kamat összegével nem növelheti meg sem a tőketartozását, sem a kamattartozását az érintett adósoknak. A Bank 2022.01.01-én (vagy, amennyiben az adott kamatperiódusra vonatkozó referenciakamat kedvezőbb, mint a fenti referenciakamat maximum, akkor azon a napon, amikor az esedékes kamatforduló elérkezik) a rendeletben rögzített referenciakamat alapul vételével, változatlan szerződéses kamatfelár alkalmazása mellett beállítja a jogszabályban meghatározott maximális kamatot az érintett hitelszerződésen.
A Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel 2022.12.31-ig, majd a 390/2022. (X.14.) Kormányrendelettel 2023.06.30-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát, illetve 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is kiterjesztette.
KKV kamatstop (2022.11.15-től 2023.06.30-ig)
A Kormány a 415/2022. (X. 26.) Kormányrendelettel kamatstopot vezetett be a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. A kamatstop a 2022. október 28. előtt kötött, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású és forint alapú hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ügyletek kamatozásának alapjául szolgáló referencia-kamatláb 2022. november 15-e és 2023. június 30-a között nem lehet magasabb a 2022. június 28-án érvényes kamatlábnál.
Kamatstop a bankbetétekre (2023.03.31-ig)
A Kormány a 471/2022. (XI. 21.) Kormányrendelettel maximalizálja az intézményi befektetők és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteinek kamatát. A hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. A rendeletet az intézményi befektetők betéteire és a lakossági ügyfelek 20 millió Ft feletti betéteire kell alkalmazni.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Hitelprogramok
A járvány miatt bevezetett hitelprogramokat a (6.2) Hitelkockázat fejezet Hitelportfólióra vonatkozó információk részében ismertetjük.
MNB körlevelek az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről (utoljára módosítva 2021.11.25-én) és a bankoknak a fizetési moratóriumban lévő hitelek minősítéséről (utoljára módosítva 2022.09.05-én)
2021 során az MNB többször módosította a korábban kiadott vezetői körlevelét az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről. 2022 során ez a körlevél csak az előretekintő információkra vonatkozó iránymutatásul szolgáló makró paraméterek frissítése tekintetében változott. A moratóriumban lévő hitelek minősítéséről szóló körlevelét az MNB 2022-ben kiegészítette a moratórium 4-ben és az agrármoratóriumban lévő hitelek kezelésére vonatkozó elvárásokkal.
A Vezetői körlevelekben foglaltnak való megfelelést a Bank az alábbiak szerint értékeli.
Vállalati szegmens
A Bank a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja Stage 2-es kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az Európai Bankhatóság (EBA) moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Bank elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből, a Bank nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Bank minden esetben lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén Stage 2-be az ügyfelet.
A Bank a fentiek szerint azonosított pénzügyi nehézség és moratórium 2 részvétel esetén értékvesztés-tesztet (IFRS 9 standard szerinti értékvesztettséget vizsgáló teszt) is végez az esetleges várható nemfizetés megállapítása céljából.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult moratórium 4-be történő belépéskor a Bank minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta. A defaultvizsgálat az értékvesztés-teszt elvégzésével teljesült ezen ügyfelek esetében.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, újratárgyaltként jelölve és megemelt Stage 2-es értékvesztéssel tartalékolva – visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-újratárgyalt jelölve. A Stage 3-as értékvesztésképzés egyedi minősítési (több szcenárióban történő várható megtérülési pénzáram nettó jelenérték számítása) módszerrel történt, konzervatív („banker’s case”) szemléletben.
Azon kockázatok fedezetére, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő információs bázis a hitelkockázat növekedés értékelésére, illetőleg a modellek újrakalibrálására, azonban a hitelkockázat jelentős
növekedése valószínűsíthető, a Bank management overlay értékvesztést számolt el első ízben 2020-ban, negyedéves felülvizsgálat és értékkiigazítás mellett 2021 és 2022 során.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Lakossági szegmens
A 2021.01.21-én megjelent MNB vezetői körlevélben foglaltak alapján a lakossági szegmensben a Bank feltételezi, hogy a több, mint 9 hónapja moratórium hatálya alatt lévő ügyfeleknek pénzügyi nehézségei vannak, vagy várhatóan lesznek, ezért Stage 2-be sorolta őket. Moratórium 3 és moratórium 4-re már nem jogosult ügyfeleket, a moratóriumból való kilépés után is további 6 hónapig Stage 2-nek minősítette. Ezen kívül a Bank moratórium 3 és moratórium 4 induláskakor a belépett ügyfelek esetében vizsgálta az érintett kitettségek nemteljesítő kitettségként történő besorolásának késedelmes napszámon kívüli más, a CRR 178. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott („unlikely to pay”) feltételek bekövetkezése miatti szükségességét, különös tekintettel arra az esetre, ha az ügyfeleknek megrendült anyagi helyzete munkahelyelvesztések okán. Azokban az esetekben amikor a Bank számára nem állt rendelkezésre megfelelő információ a hitelkockázat növekedés értékelésére, a kockázatok fedezetére a Bank management overlay értékvesztést számolt el moratórium 3 és moratórium 4 résztvevő ügyletek esetén is, amit rendszeres negyedéves felülvizsgálat követett.
A Bank ügyfelekkel való együttműködése a rendkívüli helyzet ellenére továbbra is zavartalan, a kapcsolattartás folyamatosan biztosított.
A referencia-kamatlábak reformja
Egy globális, alapvető referenciakamat-reform van folyamatban, melynek célja, hogy bizonyos bankközi kamatlábakat (IBOR) alternatív, majdnem kockázatmentes kamatlábakra cseréljen le („IBOR reform”). A LIBOR kamatlábak jelentős része 2021. december 31. után megszűnt, néhány USD LIBOR futamidő kivételével, melyek 2023. június 30-ig lesznek elérhetőek. Ehelyett Európa-szerte, így Magyarországon is kockázatmentes alternatív (tranzakció alapú vagy hibrid, részben egyéb árazású) bankközi kamatokat vezettek be. A LIBOR-ral ellentétben az EURIBOR nem szűnik meg, de a számítási módszertana módosul.
A Banknak jelentős kitettsége van bizonyos bankközi referenciakamatokban, melyek érintettek a reformban.
A legfőbb kockázatok, amiknek a Bank az IBOR-reform következtében ki van téve működési kockázatok: például a hitelszerződések újratárgyalása kétoldalú tárgyalások során, a szerződések aktualizálása, az IBOR hozamgörbéket használó rendszerek frissítése, a működési kontrollok felülvizsgálata a reform kapcsán, felügyeleti kockázatok. A pénzügyi kockázatok elsődlegesen a kamatkockázathoz kapcsolódnak.
A Bank projektet indított az alternatív hozamokra való átállás lebonyolítására. Az átállás az RBI módszertana alapján történik, de két fázisban zajlik:
· 2021-ben a GBP, CHF, EUR, JPY LIBOR reformja,
· 2022-ben az overnight, 1 havi, 3 havi USD LIBOR reformja.
Az első szakaszban a vállalatok, pénzügyi intézmények, magánszemélyek voltak érintettek az átállásban (lakossági ügyfelekkel szemben nem volt érintett kitettség). Az árazási módszertanról közös döntés született az érintett üzleti területeken, de később módosításokra volt szükség az eltérő termékek és ügyféligények miatt.
Az érintett portfólióban alkalmazott új referenciahozamok az alábbiak:
· EONIA -> €STR (Euro Short-Term Rate)
· GBP LIBOR -> SONIA (Sterling Overnight Index Average), egynapos sterling indexátlag
· CHF LIBOR -> SARON (Swiss Average Rate Overnight), svájci átlagos egynapos kamatláb
· USD LIBOR -> SOFR (Secured Overnight Financing Rate), fedezett egynapos finanszírozási ráta
· JPY LIBOR -> TONAR (Tokyo Overnight Average Rate), tokiói átlagos egynapos kamatláb
Az ügyleteknél a Bank 5 napos visszatekintési periódust alkalmazott, de credit adjustment spreadet nem vett figyelembe. A LIBOR ügyleteket az EU szabályozástól eltérően kezelte a Bank. A Bank a számlák esetében sem a visszatekintési periódust, sem a credit adjustment spreadet nem alkalmazta (néhány pénzügyi intézményt kivéve). Helyettesítő záradékot („fallback clause”) nem használt a Bank, de néhány szerződést kétoldalúan módosított.
A Bank az ügyfeleket levélben vagy internetbankon keresztül értesítette.
Az új termékek esetében ugyanazt a módszertant alkalmazza a Bank, mint a meglévő ügyleteknél.
Anyabanki döntés értelmében a Bank 2022 második felétől kezdődően új változó kamatozású USD ügyletet (hitel, betét, derivatív egyaránt) már csak SOFR, illetve Term SOFR bázison köthet.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank úgy ítéli meg, hogy egy szerződés abban az esetben nem árazódott át alternatív referenciakamatra, ha szerződéses kamatláb továbbra is egy olyan referenciakamathoz van árazva, ami az IBOR reformban érintett, abban az esetben is, ha tartalmaz egy helyettesítő záradékot („fallback clause”) a meglévő IBOR referenciakamat megszűnése esetére.
A Bank kamat-, devizaárfolyam-, hitel- és likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elveit a felsőbb vezetés és az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
A kockázatkezelés az üzleti területektől teljesen függetlenül működik. A nem sztenderd termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek esetében a Hitelkockázati Főosztály (CRM - Credit Risk Management Department), a sztenderd termékeket igénybe vevő ügyfelek esetében a Lakossági és KKV Kockázatkezelési Főosztály (RRM - Retail Risk Management Department) látja el a hitelkockázat-kezelést. Az egyedi hitelkockázat-elemzés, -minősítés, -bírálat és -monitoring a Hitelkockázati Főosztály feladata; a portfóliószintű hitelkockázat-mérést, a piaci (kamat-, árfolyam-, likviditási-) és működési kockázatok elemzését az Integrált Kockázatelemzési Főosztály végzi.
A Bank az alábbi kockázatoknak van kitéve:
i. Hitelkockázat
ii. Piaci kockázat
iii. Likviditási kockázat
iv. Működési kockázat
v. Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Ez a kiegészítő megjegyzés bemutatja a Bank fenti kockázatokkal szembeni kitettségét, a kockázatok mérésére és kezelésére vonatkozó céljait, politikáját és folyamatait, továbbá tőkemenedzsmentjét.
(6.2) Hitelkockázat
A hitelkockázat egy ügyfél vagy partner szerződéses kötelmének a nemteljesítéséből fakadó pénzügyi veszteség kockázatát jelenti. Elsősorban a Bank hitelezési, kereskedelem-finanszírozási és lízingtevékenységéből merül fel, de egyes mérlegen kívüli termékekből (például garancia) vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközökből is eredhet.
A hitelkockázat kezelése
A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a Bank vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a Bank Hitelpolitikai Irányelvei (Credit Policy) keretein belül.
A Bank elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének előre látható cash-flow-i biztosítják a hitel visszafizetését. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a biztosíték értéke, vagy a finanszírozott projektek jövőbeli bevétele, egy portfólió megtérülési aránya, illetve ezek kombinációja. A hiteldöntések ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, nem pénzügyi jellemzői és kilátásai, továbbá a biztosíték alapján születnek.
A hitelkockázat elsősorban a lakossági és vállalati ügyfelekkel, bankokkal és önkormányzati hitelfelvevőkkel folytatott banki tevékenységgel kapcsolatos nemteljesítési kockázatból ered. A nemteljesítési kockázat annak a kockázata, hogy az ügyfél nem lesz képes a szerződés szerinti pénzügyi kötelmeit teljesíteni. Hitelkockázat eredhet azonban migrációs kockázatból, a hitelezők koncentrálódásából, hitelkockázat-mérséklési technikákból és országkockázatból is.
A hitelkockázat a legfőbb kockázati tényező a Bankon belül, amit a belső és jogszabályi tőkekövetelmények is jeleznek. Így a Bank egyedi és portfólió alapon is elemzi és figyelemmel kíséri a hitelkockázatot. A hitelkockázat-kezelés és a hitelezési döntések a vonatkozó hitelkockázati politikán, hitelkockázati kézikönyveken, valamint az e célból kifejlesztett eszközökön és folyamatokon alapulnak.
A belső hitelkockázat-ellenőrző rendszer különféle típusú monitoring-intézkedéseket foglal magában, amelyek szorosan beépültek az ügyfél hitelkérelmével kezdődő, a Bank jóváhagyásán keresztül a hitel törlesztéséig vezető munkafolyamatba.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A hitelkockázatból eredő veszteségek elszámolása egyedi értékvesztés és csoportos értékvesztés képzésével történik. Az utóbbi esetben az értékvesztés azonos kockázati profillal rendelkező hitelekből álló portfóliók esetében kerül elszámolásra. A lakossági üzletágban az értékvesztés képzése egyes termékportfóliók szerint történik.
Az ügyfelekkel és bankokkal szembeni követelésekkel kapcsolatos hitelkockázat kapcsán az értékvesztés elszámolása a várható veszteség összegében, a csoportszintű standardok alapján történik. Értékvesztés miatti veszteséget akkor kell elszámolni, ha a várhatóan visszafizetésre kerülő tőke- és kamatösszegek diszkontált értéke - a biztosítékok figyelembevételével - nem éri el a hitel könyv szerinti értékét. A portfólió alapú értékvesztés számítása olyan értékelési modell alapján történik, amely a múltbeli veszteségtapasztalat alapján és a gazdasági környezetet is figyelembe véve, jövőbeli gazdasági feltételekre vonatkozó előrejelzések figyelembevételével becslést ad az adott portfóliót alkotó hitelekkel kapcsolatos várható jövőbeni cash-flow-kra.
A Bank végez integrált céltartalék- és értékvesztés-, tőkekövetelmény, adózás utáni eredmény előrejelzéseket és stresszteszteket. A makrogazdasági környezetre vonatkozó várakozások alapján statisztikai modellek segítségével felmérjük a nemteljesítési arányokat és ezek fenti mennyiségekre gyakorolt hatását. Az előrejelzés és a stressz szcenáriók időtája 3 év, valamint vizsgáljuk az első és második pilléres tőkemegfelelést mind a várható, mind pesszimista forgatókönyvek esetén.
A Bank átstrukturálással, korai figyelmeztető folyamatok bevezetésével, valamint a behajtás és követeléskezelés megerősítésével reagált ügyfeleinek a pénzügyi és reálgazdasági válság okozta pénzügyi nehézségeire.
A koronavírus-járvány és a megnövekedett geopolitikai és energiapiaci kockázatok hatása
az átstrukturálás és a nem teljesítés felismerésének gyakorlatára
A krízishelyzet miatti gazdasági válság hatásainak mérséklésére 2021.03.31-ig eldöntött általános állami intézkedések hatálya alatti eseményeket az Európai Bankhatóság (EBA) vonatkozó iránymutatása[3] értelmében a default vonatkozásában a következőképpen kell megítélni:
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklésére adott állami vagy állami szerv által nyújtott garancia érvényesítése nem számít default események.
· A krízis gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán hirdetett általános állami („public moratoria”) vagy a Bank által meghirdetett általános fizetési moratórium („private moratoria”) nem számít fizetési nehézségnek, amennyiben az ilyen típusú programban való részvétel nem haladja meg a 9 hónapot. Ebben a vonatkozásban a Bank által meghirdetett általános moratóriumnak az számít, amely program az ügyfelek valamely jól meghatározható csoportján belül érvényes és ezen a csoporton belül nem vizsgálja az ügyfelek pénzügyi-gazdasági nehézségeit egyedileg.
· Az előző pont szerinti moratórium hatálya alatt a fizetési késedelem nem értelmezhető, így a 90+ miatti default sem. A fizetési késedelmet a moratórium lezárultát követő új fizetési kötelezettségekhez képest kell vizsgálni.
· Az önmagukban a fentiek szerinti fizetési kötelezettség átütemezéseket a kényszerű átstrukturálások vizsgálatakor nem kell figyelembe venni.
· Amennyiben a fentiek szerinti krízis esetén a Bank kiemelt figyelmet és monitoringot vezet be valamely ügyfelek szorosabb nyomon követésére, az nem számít automatikusan rossz pénzügyi helyzetnek, és így nem eredményez automatikusan értékvesztés-teszt kötelezettséget.
· A Banknak ezen ügyfelek vonatkozásában is vizsgálnia kell egyedileg a nehéz pénzügyi helyzetet, az egyéb default okok fennállását, illetve a felsorolt intézkedések hatálya alá nem tartozó szerződések és szerződésmódosítások esetén az általános szabályokat. Ez a (4.9.5) Pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.
A fenti feltételektől eltérő állami intézkedések, kiemelten a 2021-es és 2022-es év során indult fizetési haladék és kamatstop programok (moratórium 2 és moratórium 3) nem jelentenek kivételt a standard újratárgyalási és nemteljesítési vizsgálati kötelezettségek alól, ezért a Bank ezekben az esetekben a standard azonosítási eljárások szerint járt el, összehangban a CRR, az EBA, az RBI csoport, az MNB 39/2016-os rendelete és az MNB vonatkozó körlevelének előírásaival.
Szankciós előírásoknak való megfelelés
A Bank olyan szabályozásokat és eljárásokat alkalmaz, melyek biztosítják a tevékenységére vonatkozó embargóknak és pénzügyi szankcióknak való megfelelést. Továbbá a Bank megfelelő monitoring és screening eszközöket vezetett be, hogy biztosítsa valamennyi szankció betartására vonatkozó szabályoknak való megfelelést, a teljesség igénye nélkül ideértve az UN, az EU és az USA által kivetett szankciókat is.
[3] https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Lakossági szegmens
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
Lakossági szegmens
A Kormány által 2020.03.19-től bevezetett törlesztési (fizetési) moratórium 2021.10.30-ig változatlan formában, majd azt követően 2022.12.31-ig szűkített feltételek alkalmazása mellett meghosszabbításra került. A Bank rendszeresen felülvizsgálta, illetve a moratórium igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban módosította az új hitelek kihelyezését célzó hiteldöntések során ezen ismérv figyelembevételére vonatkozó szabályrendszert. Az ún. moratórium 3 mindössze az ügyfelek 3%-át érintette bankrendszer szinten, a Bank lakossági ügyfélállománya tekintetében ez az arány még alacsonyabb. A Covid19 miatt kezdetben szükségessé vált hitelbírálati intézkedések fokozatosan kivezetésre kerültek a 2022 első félévéig tartó gazdasági fellendüléssel szinkronban. Az év második felére jellemző meredek inflációs hatás következményeképp az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek hiteligénylése során a Bank óvatosabb megközelítést alkalmaz.
Mikro- és kisvállalati szegmens
Általánosságban elmondható, hogy a Covid19 kapcsán kialakult helyzetre való tekintettel a Bank óvatosan és kellő körültekintéssel igyekezett eljárni a mikro- és a kisvállalati ügyfélkörben is. Rendszeresen áttekintette és felülvizsgálta ügyfélkörének érintettségét és igyekezett minél több és pontosabb információt gyűjteni. Ez a gyakorlat folytatódott a 2022-es évben is, az orosz-ukrán konfliktus és az ebből következő negatív gazdasági események kapcsán.
Az információk gyűjtését a hitelbírálat során a banki rendszerekben elérhető adatok mellett az alábbiakkal bővítettük:
· Mindkét szegmensben a gazdasági környezetre vonatkozó specifikus kérdésekkel kibővített kérdőívet készítettünk, melyeket a hitelelőterjesztésekhez kötelezően csatolni kell. A kérdőív a vállalkozás működésére, árbevétel prognózisra, saját tartalékok mértékére, vevő-szállító kapcsolatokra, finanszírozási igényekre koncentrál. 2022-ben a kérdőívet kibővítettük a vállalkozások energiaköltségeinek alakulására, az alapanyagok és készletek, valamint a munkaerő költségeire és rendelkezésre állására vonatkozó információkkal. A hitelbírálat során kiemelt figyelmet fordítunk annak vizsgálatára, hogy megnövekedett költségek milyen mértékben befolyásolják a vállalkozás eredményességét rövid- és középtávon, az ügyfelek hogyan tudnak reagálni az emelkedő költségekre, van-e lehetőségük energia megtakarítást elérő beruházásokat eszközölni, és ehhez milyen forrásokat tudnak igénybe venni.
· Mikroszegmensben, társas vállalkozások esetén a 20 millió Ft (egyes, jelen gazdasági környezetben kiemelten sérülékeny iparágakban 10 millió Ft) feletti hiteligényekhez főkönyvi kivonatot is bekérünk, hogy a cég évközi működéséről is megfelelően alátámasztott információkkal rendelkezzünk (SE szegmensben ez eddig is része volt a kockázatelemzési dokumentációnak).
A mikro- és kisvállalati portfólió teljesítményét havi rendszerességgel mérjük és értékeljük, a fenti, jelen gazdasági környezetre vonatkozó specifikus szempontokat is figyelembe véve. A monitoring eredmények alapján magas kockázatúnak ítélt ügyfelek esetében proaktívan kezdeményezzük a finanszírozás átalakítását, a rendelkezésre álló kivezető termékek igénybevételével.
A Bank az MNB által kiadott „Vezetői körlevél az IFRS 9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről” figyelembevételével a Bank 2020 novemberében a portfóliószintű management korrekciók, ún. post model adjustment alkalmazása mellett döntött. Ennek hátterében az állt, hogy a fizetési moratórium miatt befagyasztott késedelmes napszámok nem tükrözték a valós várható veszteséget a moratóriumot követő időszakra vonatkozóan.
2021. márciusában a Bank kiértékelte a moratórium 2-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetét (és indokolt esetben defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket) és ezzel egyidőben megszüntette a portfóliószintű management korrekciót.
2021 novemberében a Bank ismételten elvégezte az ügyfelek pénzügyi helyzetének elemzését a moratórium 3-ba lépő ügyfelek körében és a bizonyítottan pénzügyi nehézséggel küzdő ügyfeleket defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta. Emellett a Bank újra alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat, mivel azon ügyfelek esetében, akik több, mint 9 hónapot töltöttek moratóriumban és
· lakossági szegmensben nem a Banknál vezetik az elsődleges folyószámlájukat, illetve
· mikrovállalati szegmensben a 25%-nál nagyobb árbevétel-csökkenést elszenvedő ügyfeleknél a Bank megnövekedett hitelkockázatot azonosított.
Ennek keretében a Bank 2021-ben 2.772 millió Ft addicionális értékvesztést számolt el.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2022 augusztusában a Bank újfent megismételte a moratórium 4-be lépő ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérését és indokolt esetben, ha azóta merült fel információ az ügyfél megrendült anyagi helyzetéről, akkor defaultba, azaz Stage 3-ba sorolta őket. Mindezek mellett a Bank a teljes lakossági moratóriumban tartózkodó ügyletekre alkalmazta a portfóliószintű management korrekciókat. A további addicionális értékvesztés mértéke 133 millió Ft.
Az energiapiaci kockázatok hatása, a növekvő likviditási és profitabilitási nehézségek miatt a Bank portfóliószintű management korrekciókat hajtott végre mikro- és kisvállalati szegmensben is több alkalommal 2022 során. A szegmensen post model adjustment keretein belül képzett teljes addicionális értékvesztés meghaladta a 1.142 millió Ft-ot.
Hitelezési keretrendszer és kockázati politika
A vállalati szegmensbe tartozó ügyfelek esetén a Bank rendszeresen áttekinti és felülvizsgálja ügyfélkörének a jelen makrogazdasági és geopolitikai kockázatok kapcsán fennálló érintettségét és igyekszik minél több és pontosabb információt gyűjteni. A portfólióscreening eredményeképpen a Bank beazonosított különösen érzékeny ágazatokat, illetve ügyfélcsoportokat (például szállodák, vendéglátás, járműgyártás, kamatérzékeny vállalatok, árfolyamváltozásra érzékeny vállalatok), ahol részletesen és egyedileg is áttekintette a kitettségeit és az iparági kilátásokat, lehetséges forgatókönyveket. A screening azóta is rendszeresen fut a vállalati portfólió vonatkozásában.
A Bank vállalati és projektfinanszírozási portfoliójában nincs érdemi határon átívelő finanszírozás Oroszország és Ukrajna irányában. Egy ügyfélcsoportot azonosított a Bank, amely a magyarországi tevékenységén felül részben önálló oroszországi tevékenységet is folytat, mely utóbbi tevékenység nem finanszírozott a Bank részéről. Az így azonosított egyetlen ügyfélcsoport felé fennálló kitettség nem éri el a vállalati kitettség 1%-át. Indirekt kockázatok nem kerültek azonosításra 2022 folyamán, de teljesen nem zárható ki esetleges továbbterjedési hatások megjelenése 2023-ban (pl. jövőbeni szankciók, ellátási láncok sérülése ld. gáz, kőolaj).
Emellett az RBI csoport 2022-ben felülvizsgálta az érvényes hitelezési politikáját és az alábbi pontok mentén módosította:
1. Az iparági szegmentáció jól kidolgozott módszertan szerint, rövid- és hosszútávú kilátások figyelembevételével, egységes szempontrendszer részletes vizsgálata mellett történik. Ennek eredményeképpen az iparági kockázati mátrix alapján a szektorok magas/közepes/alacsony kockázati kategóriákba sorolhatók és ennek megfelelően a hitelezési politika a következő szigorításokkal él:
· Magas kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: meglévő ügyfelekkel az új ügyletkötés, illetve hosszabbítások különös óvatossággal kezelendőek és kivételes esetben jóváhagyhatóak, új ügyfelek akvizíciója kerülendő.
· Közepes kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: hosszabbításokra sor kerülhet, azonban új ügyletek csak akkor köthetőek, ha az érzékenységvizsgálat alapján az ügyfél árbevételének visszaesése esetén a Bank nem számít az ügyfélminősítés jelentős romlására. Az érzékenységvizsgálat megfelelő dokumentációja a döntéshozatal során kritikus fontosságú.
· Alacsony kockázatú iparágakba tartozó ügyfelek: normál üzletmenet folytatása az érvényben lévő hitelezési politikával összhangban, azonban a kockázatelemzés és jóváhagyási folyamat kiemelt fókusszal kell, hogy bírjon az ügyfél potenciális Covid19-sérülékenységére nézve.
2. A Raiffeisen Bank esetében érvényben lévő általános és finanszírozás típusa tekintetében specifikus vállalati hitelezési irányelvek felülvizsgálata és kiigazítása:
a) az általános hitelezési szabályok kiegészítése
· az RBI által kezdeményezett és a fentiekben bemutatott változtatások alkalmazása,
· az ügyfelek kockázati profilját vizsgálni kell a Covid19-sérülékenység szempontjából, mind a kereslet/kínálat volumenének mind az ellátási lánc potenciális sérülése tekintetében,
· vizsgálni kell a költségstruktúra flexibilitását, melyek a következő időszakban esedékes fix költségek,
· az ügyfél pénzügyi helyzetének elemzése során mérlegelni kell a rövid távú likviditását (képes-e fedezni a 6-9 hónapon belül keletkező kiadásait),
· vizsgálni kell a tulajdonosi helytállás meglétét, valószínűségét,
· amennyiben szükséges, további finanszírozás csak akkor nyújtható, ha a megnövekedett adósságszolgálat még megfelel a Bank kockázatvállalási politikájában megtalálható eladósodottsági referencia-értékeknek és a megtérülés elsődleges forrásból biztosítható,
· ha az eladósodottsági referenciaértékek jelentősen sérülnek, akkor az PWO ügyfélstátuszt von maga után,
· a fizetési moratórium lehetőségével élő ügyfelek esetében a szerződéses futamidő hosszabbodása miatt az előterjesztésekben szereplő limitek érvényességét és összegét meg kell vizsgálni és szükség esetén kiigazítani.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
b) a specifikus hitelezési szabályok kiegészítése
· tőkeáttételes tranzakciók: új MBO (management-buy-out) ill. felvásárlás/kivásárlás célú ügyletek különös körültekintéssel finanszírozhatóak,
· árfolyam-, kamat- és hitelderivatívák limitjei: a margin-call folyamatokat be kell tartani, kieső vagy csökkenő árbevétellel rendelkező ügyfelek könnyen túlfedezetté és ezáltal az alapinstrumentum változásának ismét kitetté válhatnak, ennek felmérése a limit előterjesztések szerves részét kell, hogy képezze (különösen Covid-PWO státusz esetén), a visszafizetési moratórium által érintett ügyletek kapcsán kötött kamatswapok az ügyfél és a Bank közötti bilaterális megegyezés alapján módosítandóak,
· tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó áthidaló kölcsönök: a Bank nem fogad be új előterjesztést,
· nem projekthez kapcsolódó, ingatlanfejlesztők számára nyújtott fedezetlen finanszírozás: a Bank csak különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést,
· ingatlanfinanszírozás: a Bank különös körültekintéssel fogad be új előterjesztést.
3. Új ügyletekre vonatkozó előírások érvénybe léptetése:
· a Bank kizárólag szelektív alapon, nem a 2. pontban említett Covid19 által kedvezőtlenül érintett iparágakban finanszíroz,
· a Bank folyamatban lévő ügyek esetében is szelektív megközelítést alkalmaz (figyelemmel a potenciális vagy várt Covid19-hatásokra),
· hosszabb és jó banki múlttal rendelkező ügyfelek esetében, amennyiben kockázati profiljuk stabil, hitelösszeg emelés is jóváhagyható az átmenetileg felmerülő likviditási nehézségek áthidalása érdekében,
· más bankoknál fennálló tartozás refinanszírozása nem kizárt, azonban elsősorban alacsony kockázatú és a Covid19 által kevésbé érintett iparágak esetében jöhet szóba, figyelemmel az ügyfél hitelvisszafizető képességének Covid19 tekintetében történő alapos elemzésére.
Értékvesztés-képzés
A Bank az értékvesztés-képzését a piaci körülmények több módon is befolyásolták. A makrogazdasági kilátások alakulása az év folyamán többször is aktualizált RBI elemzési részlegének előrejelzésein keresztül (elsősorban GDP, munkanélküliségi ráta, infláció, államkötvény-hozamok, rövidtávú kamatok, kereskedelmi ingatlanok árváltozása) közvetlenül is érintette a Stage 1 és Stage 2 értékvesztést. Sem 2021-ben, sem 2022-ben nem jelentkezett romlás az egyedi ügyletek kockázati profiljában, így értékvesztés-növekedést nem eredményezett sem a Covid19 elhúzódó hullámainak hatása, sem a környező országokban fennálló geopolitikai helyzet, illetve a hazai gazdaság lassulás.
Ugyanakkor a Bank azzal is szembesült, hogy ezen események olyan új helyzetet teremtettek, amit a meglévő hitelkockázati modelljei nem tudnak kellő pontossággal kezelni és a várható veszteség előrejelzésére is csak korlátozottan alkalmasak. Ezért a Bank 2022-ben újramodellezte a makrogazdasági adatok értékvesztésre gyakorolt hatását, áttérve olyan új modellre, mely sokkal realisztikusabban tükrözi a jelenlegi állapotot, és egy prudensebb tartalékolási szintet eredményez. Ezzel párhuzamosan a Bank az értékvesztés-képzésben 2022-ben és 2021-ben is alkalmazta az úgynevezett management overlay értékvesztés, post model adjustment lehetőségét.
A post model adjustment modell különböző kockázati tényezők mentén beazonosított iparágakra modell feletti értékvesztést allokál annak függvényében, hogy azok mennyire kitettek ezen tényezőknek (pl. ellátási lánc nehézségeknek, energiaár- és anyagár-növekedésnek, munkaerőpiaci szűkösségnek, kamatpálya emelkedésének). A modell dinamikus módon, a felsorolt kockázati faktorok függvényében az ügyletenként becsült ceteris paribus várható ratingromlás valószínűséget és ehhez kapcsolódóan várható defaultvalószínűséget és várható veszteségnövekedés valószínűsítést.
A megemelkedett hitelkockázati profil azonosítására szolgáló (Stage 2) indikátorok is kiegészítésre kerültek a nem modellezett kockázatokat is figyelembe vevő indikátorral. Az iparági besorolás alapú post model adjustment alapján Stage 2-be kerültek átsorolásra azon ügyfelek, amelyekre a modell szignifikáns ratingromlást valószínűsít, így esetükben a várható hitelezési veszteség a teljes futamidő alatt várható veszteséget fedi le. A moratóriumba belépő ügyfelek – ha nem volt egyéb, megemelkedett hitelkockázatot jelző trigger – automatikusan nem kerültek átsorolásra Stage 2-be. Ugyanakkor, ha az ilyen ügyfél ratingje jelentősen romlott vagy, hitelkockázati státusza PWO vagy Covid-PWO volt, akkor esetükben a Stage 2 besorolás és értékvesztés-képzés került alkalmazásra.
Hitelminősítés folyamata
A vállalati ügyfelek, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozással foglalkozó cégek és önkormányzati ügyfelek kockázatértékelése és ügyfélminősítése egyedi értékelésen és minősítésen alapul, rendszeres pénzügyi monitoringgal és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimiteken alapul, ügyletszinten csak egyszerű jóváhagyási metódussal.
Magánszemélyek, privátbanki ügyfelek, valamint kis- és középvállalkozások hiteltermékei esetében automatikus scorecard alapú értékelés van érvényben.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A belső ügyfélminősítési kategóriák a következők:
· Minimális kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Ez a besorolás a külsőleg legjobb minősítésű (AAA) vállalatok számára van fenntartva, valamint egyéb speciális esetekre, amelyeket minimális kockázatúnak tekintenek (például a kormányhoz kapcsolódó társaságok, külső minősítő által AAA-nak minősített OECD országok).
Lakossági portfólió: Ez a besorolás a legjobb minősítésű ügyfelek számára van fenntartva.
· Kiváló minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Minden egyéb ügyfél számára ez a legjobb elérhető minősítési kategória. A kiváló jövedelmezőségre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek. Az ebben a kategóriában szereplő vállalatoknak erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: A kiváló jövedelemre alapozva a pénzügyi kötelmek bármikor teljesíthetőek.
· Nagyon jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Nagyon erős jövedelmezőségre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatoknak szintén erős a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük és piaci helyzetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelmi helyzetre alapozva nagyon nagy annak valószínűsége, hogy valamennyi fizetést - tőkét és kamatot egyaránt - hosszú távon is teljesíteni tud. Az ebbe a csoportba tartozó ügyfeleknek megnyugtató a pénzügyi helyzetük.
· Jó minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud. Jó a tőkehelyzetük és egészséges a finanszírozási szerkezetük.
Lakossági portfólió: Magas jövedelme és szociodemográfiai helyzete alapján várható, hogy középtávon valamennyi pénzügyi kötelmet teljesíteni tud.
· Átlagos minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Erős jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Ésszerű mérlegszerkezet kielégítő tőkebázissal.
Lakossági portfólió: Megfelelő hitelkapacitása és szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható.
· Elfogadható minősítésű:
Nem lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmezőség alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben. Korlátozott finanszírozási rugalmasság.
Lakossági portfólió: Kielégítő jövedelmi helyzet és megfelelő szociodemográfiai helyzete alapján folyamatos tőketörlesztés és kamatfizetés várható. Nagyobb érzékenység a gazdasági helyzet súlyos romlásával szemben.
· Alacsony hitelképességű:
Nem lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsony jövedelmezőséggel rendelkeznek és korlátozott a pénzügyi rugalmasságuk. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését. Üzleti fundamentumaik átlag alattiak és bizonyos helyeken gyengeségeket mutatnak.
Lakossági portfólió: Ezen kategóriába tartozó ügyfelek alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek és hitelkapacitásuk korlátozottabb. A gazdasági paraméterek jelentős romlása negatívan befolyásolhatja a tőke és kamatok időben való törlesztését.
· Gyenge hitelképességű/átlag alatti:
Nem lakossági portfólió: Gyenge jövedelmezőségű és gyenge finanszírozási szerkezetű társaságok. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
Lakossági portfólió: Alacsony a jövedelme és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. A gazdasági környezetnek már kisebb negatív irányú változása is meggátolhatja a pénzügyi kötelezettségek teljes és időben való teljesítését.
· Kétes / magas nemteljesítési kockázatú:
Nem lakossági portfólió: Nagyon gyenge jövedelmezőségű és problémás finanszírozási szerkezetű társaságok. Számolni kell a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
Lakossági portfólió: Nagyon alacsony jövedelmezőségű és kedvezőtlen a szociodemográfiai helyzete. Számolnak a tőke vagy kamatok részleges veszteségével.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· Default:
Nemteljesítés. A pénzügyi kötelmeket nem tudták vagy várhatóan nem fogják tudni teljes egészében határidőre teljesíteni.
· Besorolatlan:
Nem lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségek a vállalati szektorban többségükben a társasági portfóliónak a standard megközelítés alá eső alszegmense (575/2013/EU rendelet 150 cikkelye), így definíció szerint nincsen belső ügyfélminősítésük. (pl.: peresített kötelezettség).
Lakossági portfólió: A besorolatlan kitettségeket a lakossági szektorban többnyire a negatív számlaegyenlegek (külön szabály szerint 100%-os értékvesztést képez rájuk a Bank), kódolatlan ügyletek, elhanyagolható számosságban adathiba következményeképp nem minősített ügyletek és a standard megközelítés alá eső private és a babaváró hitelek jelentik, illetve a mikróvállalkozások bizonyos hitelei.
A következő táblázat tartalmazza a közzétételek céljaira meghatározott pénzügyieszköz-osztályokat, illetve a hitelkereteket és pénzügyi garanciák pénzügyi instrumentum osztályok egyeztetését a megfelelő mérlegsorokkal. A „Céltartalékok” mérlegsoron a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos várható hitelezési veszteségek jelennek meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
52.780 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
732.133 |
0 |
0 |
0 |
0 |
533.985 |
0 |
1.266.118 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
0 |
1.693.784 |
0 |
1.819.234 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
20.246 |
388 |
0 |
305.785 |
442.181 |
0 |
768.600 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
525 |
0 |
0 |
65 |
0 |
0 |
590 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.641 |
7.641 |
|
Származékos eszközök |
0 |
162.340 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
162.340 |
|
Összesen |
784.913 |
183.111 |
125.838 |
0 |
305.850 |
2.669.950 |
7.641 |
4.077.303 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 688.768 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A Hitelintézetekkel szembeni követelések és az Ügyfelekkel szembeni követelések a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek* |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Céltartalékok*** |
Összesen |
|
Készpénz |
54.092 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
54.092 |
|
Hitelintézetekkel és központi bankkal szembeni követelések**** |
428.397 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.007.462 |
0 |
1.435.859 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések**** |
0 |
0 |
97.771 |
0 |
0 |
1.431.144 |
0 |
1.528.915 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
43.273 |
627 |
195 |
351.897 |
225.587 |
0 |
621.579 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok** |
0 |
6.141 |
0 |
0 |
58 |
0 |
0 |
6.199 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.661 |
5.661 |
|
Származékos eszközök |
0 |
65.528 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
65.528 |
|
Összesen |
482.489 |
114.942 |
98.398 |
195 |
351.955 |
2.664.193 |
5.661 |
3.717.833 |
*A mérlegsor tartalmaz MNB-vel szembeni követelést 399.910 millió Ft értékben, amely a (21) Bankközi kihelyezések táblában nem szerepel. 2021-től az egynapos kihelyezések átkerültek a fenti oszlopba a Bankközi kihelyezésekről, vagyis az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” oszlopból.
** A sor szerepeltetése kizárólag a mérleghez való egyeztetést szolgálja, és nem kerül figyelembevételre a hitelkockázati kitettséget bemutató tábláknál.
*** A Céltartalékok oszlop adatai csak az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat tartalmazza, az IAS 37 szerint képzett értékeket a (33) Céltartalékok tábla részletezi.
**** A Hitelintézetekkel szembeni követelések és az Ügyfelekkel szembeni követelések a további táblákban összevonva „Hitelek és előlegek" soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank kitettségeinek hitelminősége
Az alábbi táblázatok eszközosztályonként tartalmaznak információt a pénzügyi eszközök, valamint a kihasználatlan hitelkeretek és garanciák hitelminőségéről. Azoknál a pénzügyi eszközöknél, amelyek amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltek, az egyes hitelminősítési kategória sorokban a bruttó könyv szerinti értékek szerepelnek. Azoknál az instrumentumoknál, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltek, a sorok a könyv szerinti értéket tartalmazzák. A garanciák és kihasználatlan hitelkeretek esetén az egyes hitelminősítési kategória sorokban a garantált összeg, illetve a hitelkeret összege szerepel.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
5.634 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.634 |
|
Kiváló minősítésű |
1.068.488 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.068.488 |
|
Nagyon jó minősítésű |
158.820 |
25.283 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
184.103 |
|
Jó minősítésű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Átlagos minősítésű |
1.491 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.491 |
|
Elfogadható minősítésű |
99 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
99 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
181 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
1 |
1.337 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.338 |
|
Bruttó érték |
1.234.714 |
26.620 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.334 |
|
Értékvesztés állomány |
-48 |
-21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-69 |
|
Könyv szerinti érték |
1.234.666 |
26.599 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.261.265 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
3.230 |
399 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.476 |
5.105 |
|
Kiváló minősítésű |
9.076 |
363 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.391 |
10.830 |
|
Nagyon jó minősítésű |
460.268 |
12.126 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.643 |
483.037 |
|
Jó minősítésű |
202.762 |
186.507 |
0 |
43 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.259 |
396.571 |
|
Átlagos minősítésű |
266.312 |
128.246 |
0 |
314 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.441 |
400.313 |
|
Elfogadható minősítésű |
89.473 |
148.979 |
0 |
642 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.592 |
240.686 |
|
Alacsony hitelképességű |
36.765 |
85.940 |
0 |
535 |
0 |
0 |
0 |
0 |
601 |
123.841 |
|
Gyenge hitelképességű |
2.107 |
4.035 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.142 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
4.377 |
26.864 |
0 |
909 |
0 |
0 |
0 |
0 |
243 |
32.393 |
|
Default |
0 |
0 |
53.598 |
2.709 |
0 |
0 |
0 |
0 |
156 |
56.463 |
|
Besorolatlan |
30.646 |
8.094 |
1.645 |
53 |
0 |
0 |
0 |
0 |
96.648 |
137.086 |
|
Bruttó érték |
1.105.016 |
601.553 |
55.243 |
5.205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.892.467 |
|
Értékvesztés állomány |
-11.133 |
-31.093 |
-23.796 |
-2.358 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-68.380 |
|
Könyv szerinti érték |
1.093.883 |
570.460 |
31.447 |
2.847 |
0 |
0 |
0 |
0 |
125.450 |
1.824.087 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
29.223 |
0 |
0 |
0 |
388 |
29.611 |
|
Kiváló minősítésű |
33.860 |
0 |
0 |
0 |
28.376 |
0 |
0 |
0 |
99 |
62.335 |
|
Nagyon jó minősítésű |
376.682 |
0 |
0 |
0 |
223.128 |
0 |
0 |
0 |
19.702 |
619.512 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Jó minősítésű |
18.811 |
0 |
0 |
0 |
15.696 |
0 |
0 |
0 |
0 |
34.507 |
|
Átlagos minősítésű |
6.636 |
1.207 |
0 |
0 |
6.904 |
0 |
0 |
0 |
90 |
14.837 |
|
Elfogadható minősítésű |
4.825 |
0 |
0 |
0 |
93 |
734 |
0 |
0 |
355 |
6.007 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
583 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
583 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
0 |
0 |
0 |
1.240 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.094 |
0 |
0 |
1.094 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
440.814 |
1.790 |
0 |
0 |
303.420 |
1.974 |
1.094 |
0 |
20.634 |
769.726 |
|
Értékvesztés állomány |
-372 |
-51 |
0 |
0 |
-182 |
-176 |
-345 |
0 |
0 |
-1.126 |
|
Könyv szerinti érték |
440.442 |
1.739 |
0 |
0 |
303.238 |
1.798 |
749 |
0 |
20.634 |
768.600 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
1.877 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.877 |
|
Kiváló minősítésű |
16.945 |
152 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
17.097 |
|
Nagyon jó minősítésű |
185.498 |
4.059 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.557 |
|
Jó minősítésű |
149.441 |
40.151 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
189.592 |
|
Átlagos minősítésű |
167.974 |
73.615 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
241.589 |
|
Elfogadható minősítésű |
61.890 |
55.765 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
117.655 |
|
Alacsony hitelképességű |
13.307 |
14.069 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
27.376 |
|
Gyenge hitelképességű |
1.298 |
11.322 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
12.620 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
440 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
506 |
|
Default |
1 |
0 |
15.075 |
0 |
|
|
|
|
|
15.076 |
|
Besorolatlan |
9.077 |
2.554 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
11.631 |
|
Bruttó érték |
607.374 |
202.127 |
15.075 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
824.576 |
|
Könyv szerinti érték („Céltartalékok” mérlegsoron) |
-1.739 |
-2.405 |
-3.497 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-7.641 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Kiváló minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
122.918 |
122.918 |
|
Nagyon jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
29.391 |
29.391 |
|
Jó minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.214 |
4.214 |
|
Átlagos minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.053 |
4.053 |
|
Elfogadható minősítésű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.105 |
1.105 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2022.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Alacsony hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
585 |
585 |
|
Gyenge hitelképességű |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Default |
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
73 |
73 |
|
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
162.340 |
162.340 |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
2.067 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.067 |
|
Kiváló minősítésű |
1.329.537 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.329.537 |
|
Nagyon jó minősítésű |
88.358 |
15.002 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
103.360 |
|
Jó minősítésű |
199 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199 |
|
Átlagos minősítésű |
402 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
402 |
|
Elfogadható minősítésű |
0 |
301 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
301 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Bruttó érték |
1.420.564 |
15.303 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.435.867 |
|
Értékvesztés állomány |
-6 |
-2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
|
Könyv szerinti érték |
1.420.558 |
15.301 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.435.859 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minimális kockázatú |
14.631 |
4.029 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
999 |
19.659 |
|
Kiváló minősítésű |
68.583 |
6.461 |
0 |
21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.208 |
79.273 |
|
Nagyon jó minősítésű |
342.083 |
48.186 |
0 |
17 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.312 |
395.598 |
|
Jó minősítésű |
201.838 |
80.686 |
0 |
159 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.187 |
286.870 |
|
Átlagos minősítésű |
283.351 |
104.080 |
0 |
643 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.830 |
390.904 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Elfogadható minősítésű |
80.579 |
47.489 |
0 |
736 |
0 |
0 |
0 |
0 |
782 |
129.586 |
|
Alacsony hitelképességű |
28.094 |
83.251 |
0 |
398 |
0 |
0 |
0 |
0 |
181 |
111.924 |
|
Gyenge hitelképességű |
3.299 |
11.280 |
0 |
174 |
0 |
0 |
0 |
0 |
45 |
14.798 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
1.027 |
6.730 |
0 |
205 |
0 |
0 |
0 |
0 |
109 |
8.071 |
|
Default |
0 |
1 |
59.011 |
3.661 |
0 |
0 |
0 |
0 |
276 |
62.949 |
|
Besorolatlan |
6.753 |
707 |
1.482 |
23 |
0 |
0 |
0 |
0 |
78.842 |
87.807 |
|
Bruttó érték |
1.030.238 |
392.900 |
60.493 |
6.037 |
0 |
0 |
0 |
0 |
97.771 |
1.587.439 |
|
Értékvesztés állomány |
-3.327 |
-22.688 |
-29.345 |
-3.164 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-58.524 |
|
Könyv szerinti érték |
1.026.911 |
370.212 |
31.148 |
2.873 |
0 |
0 |
0 |
0 |
97.771 |
1.528.915 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
||||||||||
|
Minimális kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
32.103 |
0 |
0 |
0 |
0 |
32.103 |
|
Kiváló minősítésű |
35.676 |
0 |
0 |
0 |
25.870 |
0 |
0 |
0 |
35.941 |
97.487 |
|
Nagyon jó minősítésű |
168.127 |
4.462 |
0 |
0 |
263.180 |
7.772 |
0 |
0 |
7.662 |
451.203 |
|
Jó minősítésű |
7.761 |
0 |
0 |
0 |
13.191 |
0 |
0 |
0 |
0 |
20.952 |
|
Átlagos minősítésű |
6.874 |
0 |
0 |
0 |
8.649 |
0 |
0 |
0 |
119 |
15.642 |
|
Elfogadható minősítésű |
2.873 |
0 |
0 |
0 |
1.258 |
0 |
0 |
0 |
373 |
4.504 |
|
Alacsony hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Default |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Besorolatlan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Bruttó érték |
221.311 |
4.462 |
0 |
0 |
344.251 |
7.772 |
0 |
0 |
44.095 |
621.891 |
|
Értékvesztés állomány |
-156 |
-30 |
0 |
0 |
-86 |
-40 |
0 |
0 |
0 |
-312 |
|
Könyv szerinti érték |
221.155 |
4.432 |
0 |
0 |
344.165 |
7.732 |
0 |
0 |
44.095 |
621.579 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
||||||||||
|
Minimális kockázatú |
11.850 |
1.330 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
13.180 |
|
Kiváló minősítésű |
37.859 |
3.357 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
41.216 |
|
Nagyon jó minősítésű |
129.830 |
43.915 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
173.745 |
|
Jó minősítésű |
112.381 |
16.631 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
129.012 |
|
Átlagos minősítésű |
139.412 |
26.773 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
166.185 |
|
Elfogadható minősítésű |
47.475 |
16.987 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
64.462 |
|
Alacsony hitelképességű |
15.337 |
9.541 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
24.878 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
2021.12.31. |
|||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
|
|
Stage 3 |
|
|
|
Stage 3 |
|
||
|
Gyenge hitelképességű |
372 |
3.240 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
3.612 |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
66 |
1.204 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
1.270 |
|
Default |
0 |
0 |
15.472 |
0 |
|
|
|
|
|
15.472 |
|
Besorolatlan |
2.089 |
2.973 |
65 |
0 |
|
|
|
|
|
5.127 |
|
Bruttó érték |
496.671 |
125.951 |
15.537 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
638.159 |
|
Könyv szerinti érték („Céltartalékok” mérlegsoron) |
-736 |
-998 |
-3.927 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-5.661 |
|
Származékos eszközök |
||||||||||
|
Minimális kockázatú |
1 |
1 |
||||||||
|
Kiváló minősítésű |
54.245 |
54.245 |
||||||||
|
Nagyon jó minősítésű |
2.174 |
2.174 |
||||||||
|
Jó minősítésű |
2.824 |
2.824 |
||||||||
|
Átlagos minősítésű |
5.179 |
5.179 |
||||||||
|
Elfogadható minősítésű |
378 |
378 |
||||||||
|
Alacsony hitelképességű |
627 |
627 |
||||||||
|
Gyenge hitelképességű |
0 |
0 |
||||||||
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
4 |
4 |
||||||||
|
Default |
83 |
83 |
||||||||
|
Besorolatlan |
13 |
13 |
||||||||
|
Könyv szerinti érték |
65.528 |
65.528 |
||||||||
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a Bank kitettségeinek hitelminőségét mutatja be szektoronkénti bontásban:
|
|
2022.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
942.734 |
0 |
0 |
0 |
-5 |
0 |
0 |
0 |
942.729 |
|
Államháztartások |
8.785 |
9.421 |
0 |
0 |
-6 |
-3 |
0 |
0 |
18.197 |
|
Hitelintézetek |
286.682 |
17.293 |
0 |
0 |
-43 |
-17 |
0 |
0 |
303.915 |
|
Pénzügyi vállalatok |
69.692 |
2.728 |
0 |
0 |
-28 |
-2 |
0 |
0 |
72.390 |
|
Nagyvállalatok |
694.492 |
438.409 |
33.608 |
0 |
-3.102 |
-10.283 |
-12.012 |
0 |
1.141.112 |
|
Kis- és középvállalatok |
36.023 |
38.262 |
1.427 |
0 |
-119 |
-207 |
-295 |
0 |
75.091 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
284.232 |
104.618 |
16.680 |
5.190 |
-7.570 |
-18.328 |
-9.700 |
-2.358 |
372.764 |
|
ebből jelzálog |
234.496 |
72.757 |
11.291 |
5.016 |
-3.419 |
-8.688 |
-6.269 |
-2.235 |
302.949 |
|
Mikrovállalatok |
17.090 |
17.442 |
3.528 |
15 |
-308 |
-2.274 |
-1.789 |
0 |
33.704 |
|
Összesen |
2.339.730 |
628.173 |
55.243 |
5.205 |
-11.181 |
-31.114 |
-23.796 |
-2.358 |
2.959.902 |
|
|
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (bruttó érték) |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (értékvesztés állomány) |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
|
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem-lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Központi bankok |
1.230.194 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.230.194 |
|
Államháztartások |
14.919 |
0 |
0 |
0 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
14.918 |
|
Hitelintézetek |
184.292 |
15.303 |
0 |
0 |
-6 |
-2 |
0 |
0 |
199.587 |
|
Pénzügyi vállalatok |
86.950 |
0 |
0 |
0 |
-16 |
0 |
0 |
0 |
86.934 |
|
Nagyvállalatok |
602.538 |
268.323 |
32.338 |
0 |
-1.473 |
-9.451 |
-11.098 |
0 |
881.177 |
|
Kis- és középvállatok |
46.871 |
15.168 |
1.335 |
0 |
-180 |
-114 |
-279 |
0 |
62.801 |
|
Lakossági |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Háztartások |
258.040 |
101.099 |
22.210 |
6.037 |
-1.484 |
-12.144 |
-14.932 |
-3.164 |
355.662 |
|
ebből jelzálog |
201.006 |
75.567 |
15.988 |
5.780 |
-796 |
-8.288 |
-10.198 |
-2.958 |
276.101 |
|
Mikrovállalatok |
26.998 |
8.310 |
4.610 |
0 |
-173 |
-979 |
-3.036 |
0 |
35.730 |
|
Összesen |
2.450.802 |
408.203 |
60.493 |
6.037 |
-3.333 |
-22.690 |
-29.345 |
-3.164 |
2.867.003 |
Hitelportfólióra vonatkozó információk
Magyar Nemzeti Bank „Növekedési Hitelprogram”
A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai eszköztár elemeként 2013. június 1-jén elindította a három pillérből álló Növekedési Hitelprogramját (NHP), melynek célja kifejezetten a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelhez való juttatása.
2016-ban tovább bővül a program és elindult annak harmadik szakasza, mely két pillérből áll. A harmadik szakasz
II. pillérben a forint refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású EUR/HUF csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalatok (KKV) részére.
Az MNB kizárólag a hitelintézet által már folyósított összeget refinanszírozza, 0%-os kamatozású fedezett hitelt nyújt, tehát előfinanszírozást nem nyújt. A maximális futamidő a beruházási hiteleknél, az EU támogatás előfinanszírozásánál és a kiváltó hitel esetében 10, a forgóeszköz hitelek esetében 1 év lehet. A bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel. A hitel igényelhető beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU támogatás előfinanszírozásra, illetve deviza hitelek kiváltására.
Az NHP keretében kapott források és folyósított hitelek nem piaci kondíciók mellett kötött ügyletnek minősülnek. Az IFRS 9.5.1.1A és a B5.1.2A-ban foglaltakkal összhangban, ebben az esetben a bank meghatározza a valós érték különbözetet, ami a futamidő alatt amortizálásra kerül a kamat eredménybe.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Egyik MNB Növekedési Hitelprogram keretében sem köthető már új KKV szerződés (a legfrissebb Növekedési Hitelprogram Hajrá esetében sem, 2021.09.30. napját követően), ide nem értve az eltérő kereskedelmi banktól történő, a kiváltandó hitellel azonos Hitelprogram keretrendszerén belüli, meghatározott szabályok szerinti hitelkiváltást.
Növekedési Hitelprogram Hajrá
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította a Növekedési Hitelprogram részét képező Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukciót 1.500 milliárd Ft keretösszeggel, melyet a Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1.000 milliárd Ft-tal, 2.500 milliárd Ft-ra emelt. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3.000 milliárd Ft-ra történő megemeléséről döntött 2021-ben.
A program keretében a jegybank 0 %-os kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, melyet a bankok fix, évi maximum 2,5%-on adhatnak tovább kölcsön, illetve pénzügyi lízing formájában a hazai KKV-k részére. A program keretében az alábbi hitelcélok finanszírozhatóak: forgóeszközhitel, beruházási hitel, támogatás-előfinanszírozás, hitelkiváltás.
2022 év végén a fent bemutatott NHP programok állománya 113.162 millió Ft volt (2021: 134.426 millió Ft NHP refinanszírozási állománnyal rendelkezett a Bank).
Garantiqa Krízis Garanciaprogram
A koronavírus-járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. „Garantiqa Krízis Garanciaprogram” néven 2.200 milliárd Ft keretösszegű, kedvező feltételrendszerrel rendelkező programot indított a hazai KKV-k és nagyvállalatok számára, mely keretében 90 százalékos mértékű kezességvállalást biztosít. A kezességvállashoz 90 %-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A program 2022. június 30-ig él. 2020 októberében a Krízis Garanciaprogram egy új terméke, a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 10 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe (80%-os maximális készfizető kezességvállalással, 90%-os mögöttes állami viszontgaranciával).
Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram
Az orosz-ukrán konfliktus, valamint az azzal összefüggésben az EU és a nemzetközi partnerek által elfogadott szankciók, továbbá az Oroszország által hozott ellenintézkedések következtében kialakuló vállalati fizetési nehézségek és likviditási problémák kezelése, a vállalati működőképesség visszaállítása és megőrzése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram néven, a hazai KKV-k számára 80%-os mértékű kezességvállalási programot indított el. A kezességvállaláshoz 85%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A Garantiqa által a Krízis 2 Garanciaprogram Investment Hitelgarancia is bevezetésre került, amely maximum 15 éves futamidejű, KKV-knak nyújtott beruházási hitelekhez vehető igénybe.
Széchenyi Kártya Plusz Program
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett Programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez az MNB biztosít refinanszírozási forrást az NHP Hajrá keretében, ennek köszönhetően, ill. a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt fix kamatozással, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Mikro- és kisvállalkozások önállóan is igényelhetik Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel igénylése nélkül. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Bankunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel Plusz
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Széchenyi Kártya Újraindítási Program (GO)
A program a GO! termékek vonatkozásában 2022. június végén lezárult.
Kizárólag KKV-k vehetik igénybe a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett programon belüli termékeket. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Bank biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel (GO)
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. Bankunknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel (GO)
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel átmeneti támogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80% vagy 90%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor.
Széchenyi Kártya Újraindítási program (MAX)
2022. augusztus 1-jén indult a kormány új Széchenyi Kártya Program MAX néven futó finanszírozási terméke, amely állami támogatással, a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül kedvező kamatozással elérhető, kkv-szektort célzó hitelprogram. Szigorúan szabályozott termékfeltételek (igénybevételi, kizáró, szerződéskötési, folyósítási feltételek), melyeknek minden banknak egységesen meg kell felelni. A termékhez a Bank biztosít saját fix forrást, ennek köszönhetően, illetve a magas állami kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás miatt, alacsony kamat- és költségszint mellett vehetik a vállalkozások igénybe a termékeket fix kamatozással. A biztosítéki hátteret a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása erősíti.
1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX
A hitel célja a hiteligénylő/adós vállalkozás átmeneti likviditási problémáinak áthidalása. Különböző korlátozásokkal hitelkiváltás is lehetséges. A Banknál csak mikro- és kisvállalati ügyfelek számára érhető el.
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX
A hitel célja a vállalkozás számára szabad felhasználású forgóeszközhitel biztosítása. A hitelt a vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló hitelének (hiteleinek) kiváltását is.
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX (ideértve az Energiahatékonyságot javító alkonstrukciót is)
A hitel célja a vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása ezáltal a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. A konstrukció keretében csak olyan beruházás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik a vállalkozás által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevékenységéhez. Meghatározott szabályok betartása mellett hitelkiváltás is lehetséges.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
4. Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX
A hitel célja a mezőgazdasági termék előállításával, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás nyújtásával, valamint erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, ez által a beruházási kedv ösztönzése, a vállalkozás versenyképességének fenntartása, illetve meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkiváltás. Az igénybevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások részére a fejlesztési célú beruházási hitel válságtámogatási jogcímen kerül nyújtásra. Minden hitelügylet esetében az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű kezességének bevonására kerül sor. Max. 400 millió HUF összegű hitel, maximum 10 év futamidőre, állami kamattámogatás mellett fix 1,5% kamattal igényelhető.
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízisprogram
A magyar Kormány az 1195/2020. (2020.04.30-án kelt) határozatában döntött az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program elindításáról, melynek célja az agrár és vidéki mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítása magasabb, akár 90%-os kezességvállalási mérték mellett, átmeneti támogatási jogcímen. A kezességvállaláshoz 90%-os állami viszontgarancia kapcsolódik. A programban való részvételt először 2020.12.31-ig megkötött hitelügyletekhez hirdették meg, majd ezt többször módosították és jelenleg 2022.06.30-ig meghosszabbították. A Program keretében nyújtott kezességvállalás olyan hitelekhez kapcsolódhat (forgóeszközhitel, folyószámlahitel és beruházási hitel), amelyek maximum 6 éves futamidejűek és a hitelösszeg nem haladja meg a vállalkozás 2019. évi teljes árbevételének 25%-át vagy a 2019. évi éves bérköltségének kétszeresét, illetve kellően indokolt esetben a vállalkozás 18 havi likviditási szükségletét.
A program 2022.06.30-án lezárult.
Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) - Krízis Agrárgaranciaprogram II.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én (SA.102986 ügyszámon) hagyta jóvá az új hitelgarancia programot. Az új orosz-ukrán átmeneti támogatási jogcímen keresztül a Bizottság nem plusz forrást biztosít, hanem az AVHGA kedvezményes díjú kezességvállalását teszi szélesebb körben lehetővé, ezzel bővülnek a finanszírozási lehetőségek. Az új jogcím a COVID-19 kapcsán bevezetett átmeneti támogatási jogcím helyébe lépett és 2022. év végéig a Krízis Program II. szakasza keretében igényelhető, ezzel segítve az orosz- ukrán konfliktus okozta válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt nehéz helyzetbe került élelmiszerágazatot. Az alapítványi kockázatvállalás mértéke legfeljebb 90% (85%-os állami viszont-garancia mellett), a díj mértéke 0,25% és maximum 6 éves futamidejű ügyletekhez kapcsolódhat. A kezességgel biztosított összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a vállalkozás elmúlt három lezárt üzleti évben elért átlagos teljes éves árbevételének 15%-át, vagy a támogatás iránti kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap energiaköltségének 50%-át; de kellően indokolt esetekben a 12 havi likviditási szükségletét is elérheti.
EXIM Kárenyhítő Program
A koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. Az Exim Kárenyhítő program 2021. december 31-én lezárult. A programcsomag három pillérből állt.
1. EXIM Kárenyhítő Hitelprogram
A program célja forgóeszköz-finanszírozás (legfeljebb 3 évre), beruházási és befektetési hitel (legfeljebb 6 évre), valamint lízingfinanszírozás (legfeljebb 6 évre) biztosítása 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix, KKV-k esetén 2,5%, nagyvállalat esetén 2%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
2. EXIM Kárenyhítő Hitelfedezeti Program
A program keretein belül 100%-os állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezesség igénybevételére van lehetőség 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került cégek számára nyújtott hitelek biztosítékaként. Forgóeszköz-finanszírozás esetén maximum 3, beruházás finanszírozása esetén maximum 6 éves futamidejű hitel mögé nyújtanak készfizető kezességet KKV-k és small mid-cap vállalkozások (maximum 499 fő foglalkoztatott) esetén 80%-ban, ezt meghaladó méretű vállalatok esetében 50%-ban (de egyedi esetben az EXIM Hitelbizottsága 90%-os mértékű kezességet is jóváhagyhat). 300 millió Ft összeget el nem érő kezesség jóváhagyása gyorsított eljárás keretében történik.
3. EXIM Kárenyhítő Hitelbiztosítási Program
Exportőröknek nyújt segítséget rövid lejáratú, halasztott fizetésű vevőköveteléseik maximum 95%-os biztosításával. A program „újdonsága", hogy átmeneti jelleggel piaci kockázat biztosítására is igénybe vehető.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram
A koronavírus-járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények refinanszírozására indította el az EXIM a Fordulat KKV beruházási hitelprogramot a KKV méretű exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások számára. A program célja beruházási hitel biztosítása (legfeljebb 10 évre) a 2020. február 1-ét követően nehéz helyzetbe került KKV méretű társaságok számára fix, EXIM által meghatározott kamaton. A kereskedelmi bankok nettó marzsa szintén fix: 2,5%-ot biztosít az EXIM a refinanszírozás során.
Az EXIM Fordulat KKV beruházási hitelprogram 2022. június 30-án lezárult.
Lakossági termékek
A Kormány december végi döntésével 2024. végéig meghosszabbította a babaváró hitel igénybevételi, illetve az új lakások vásárlásához kapcsolódó ÁFA-visszaigénylés lehetőségét. Ezek mellett továbbra is elérhető a kamattámogatott lakáshitel, illetve a CSOK támogatás, amely a lakások megvásárlása során önerőként is figyelembe vehető. Változás viszont, hogy a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás 2022. év végén megszűnt, illetve mindenki számára véget ért a törlesztési moratórium lehetősége is.
MNB Zöld Otthon Program (ZOP)
Az MNB zöld eszköztár-stratégiájának részeként a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elindult NHP Zöld Otthon Program a zöld lakáshitel piac létrejöttét segíti elő. Ezen konstrukciót kizárólag zöld és új lakások megvásárlásának, építésének finanszírozására lehetett igénybe venni. Az MNB 300 milliárd Ft-od kamatmentes refinanszírozási forrást biztosított a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább. A folyósítás 2021. év végén indult és 2022.03.29-ig lehetett igényelni.
Értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok
A Bank POCI eszközállományának jelentős része a 2014. évi XXXVIII. Törvény („Kúria törvény”), a 2014. évi XL. Törvény („Elszámolási törvény”) valamint a 2014. évi LXXVII. Törvény („Forintosítási törvény”) hatálya alá tartozó hitelek a 2015. évi CXLV. Törvényben elrendelt egyes fogyasztóbarát kölcsönszerződések fixált árfolyamon történt forintosítása kapcsán történt devizaváltás okán került a könyvekbe.
A portfólióval kapcsolatos változások
2022-ben a hitelintézetekkel szembeni kitettség jelentősen csökkent (2022: 1.261 milliárd Ft, 2021: 1.421 milliárd Ft).
2022-ben a vállalati szegmensben a portfólió növekedése mellett (2022: 1.309 milliárd Ft; 2021: 1.048 milliárd Ft) a nemteljesítő hitelek állománya is növekedett (2022: 35 milliárd Ft, 2021: 33,7 milliárd Ft).
A hozzávetőleges 1,3 milliárd Ft növekedést a nemteljesítő portfólión három ellentétes hatás eredője okozta: körülbelül 6,6 milliárd Ft workout tevékenységből származó megtérülés csökkentő hatása mellett kb. 4,9 milliárd Ft új nemteljesítő állományt ismert fel Bank, a standard azonosítási folyamatok következtében, amely növelő hatást a forint gyengülése miatt a teljes nem teljesítő portfólión elszámolt átértékelési különbözet kb. 3 milliárd Ft-tal tovább növelte. Az új nemteljesítő állomány nagyságrendjét két egyedi ügylet határozta meg (összesen 4,5 milliárd Ft), ahol a Bank a jövőbeni pénzáram bizonytalanságai miatt döntött a nemteljesítő státusz mellett. Az események egyediek, szisztematikus portfólióromlás vagy annak jelei egyáltalán nem láthatók a nemteljesítő portfólióban.
A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben 2,4%-ra csökkent a 2021 év végi 2,8%-ról.
A lakossági és kisvállalati portfólióban állománybővülés volt 2022-ben is (2022: 571 milliárd Ft, 2021: 524 milliárd Ft). A lakossági szektorban mind a jelzáloghitelek, mind a fedezetlen termékcsoportban nőtt az állomány, a fedezetlen termékek közül a kötelezően valós értéken értékelt babaváró hitel állomány. A nemteljesítő állományok nagysága csökkent 2022-ben (2022: 21,4 milliárd Ft, 2021: 30,3 milliárd Ft), emellett a lakossági szegmensben a nem minősített (besorolatlan) állomány emelkedett (2022: 129 milliárd Ft, 2021: 85 milliárd Ft), melynek legnagyobb részét a babaváró hitelek teszik ki.
Várható hitelezési veszteségek
Az amortizált bekerülési értéken, illetve egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközök értékvesztésének megállapítása a számviteli politikában leírtak szerint történik, lásd a (4.9.5) A pénzügyi eszközök értékvesztése kiegészítő megjegyzést.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kockázatkezeléshez szükséges hitelkockázati kitettség meghatározása összetett feladat és modellek alkalmazását igényli, mivel a kitettség változik a piaci feltételek, a várható cash-flow és az idő múlásának függvényében. A portfólió hitelkockázatának felmérése további becsléseket tartalmaz a default valószínűség, a default esetén várható veszteség arányok és az ügyfelek közötti nemteljesítési korrelációk valószínűségének tekintetében. A Bank a hitelkockázatot a nemteljesítési valószínűség (PD), a kockázati kitettség (EAD) és a nemteljesítésből származó várható veszteség (LGD) felhasználásával méri. Ez az elsődlegesen használt megközelítés az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségek mérésére vonatkozóan.
A szuverén, a vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozási, a pénzintézeti, a helyi és regionális önkormányzati, a biztosítótársasági és a kollektív befektetési vállalkozási Stage 3-as kitettségek esetében a tartalékokat a workout szakértők számítják ki a várható megtérülésekből származó pénzáramlások ügyleti effektív kamatlábbal történő diszkontálásával. A várható megtérüléseket ügyfélszinten, több szcenárióban adja meg a szakértő és az egyes megtérülés szcenáriókhoz tartozó pénzáramlások valószínűséggel súlyozott átlaga kerül figyelembevételre a jelenérték-számításban.
Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések mérése olyan terület, amely komplex modelleket és jelentős előfeltételezéseket igényel a jövőbeni gazdasági feltételekre és a hitelek viselkedésére vonatkozóan. A várható hitelezési veszteségek számviteli követelményeinek alkalmazása során jelentős becslések az alábbiak:
· a jelentős hitelkockázat-növekedési kritériumainak meghatározása,
· megfelelő modellek és feltételezések kiválasztása a várható hitelezési veszteségek meghatározására vonatkozóan,
· megfelelő számú és súlyozású jövőbeni szcenárió meghatározása az egyes terméktípusokra, piacokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan,
· portfóliók képzése a hasonló pénzügyi eszközökből a várható hitelezési veszteségek mérésére érdekében.
A lakossági portfóliókban (magánszemély és mikrovállalati) a PD becslés alapvetően homogén szegmensek és termékportfóliók vonatkozásában történik, míg az LGD becslés ennél jellemzően granulárisabb (homogén fedezetű portfóliók).
A nem lakossági portfólió esetében a PD becslés szegmens szinten történik, míg az LGD becslés ennél több paraméterrel kalkulál (szegmens, termék, fedezettség ténye és mértéke).
A nemteljesítés (default) valószínűsége (PD)
A fizetésképtelenség valószínűsége azt a valószínűséget jelenti, hogy a hitelfelvevő nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit az elkövetkező 12 hónap során vagy a kötelezettség fennmaradó élettartama alatt. Non-retail szegmensek esetében általánosságban elmondható, hogy a nemteljesítés élettartam-valószínűségének számítása a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés szabályozásának 12 hónapos időtartamú, konzervatív margintól megtisztított valószínűségéből indul ki. (A CRR. 178.cikke szerinti nemteljesítés definíciója alapján nemteljesítő minden IFRS9 szerint értékvesztett eszköz, valamint minden nemteljesítő eszköz értékvesztettnek minősül.)
Lakossági szegmensek esetében az ügyletek teljes élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűség számítás történik, a havi marginális nemteljesítési és visszafizetési valószínűségek modellezésével. Negatív számlaegyenlegek esetében a Bank a teljes követelésre értékvesztést képez, így a PD és LGD értéke is 100%.
Ezt követően különféle statisztikai módszerek kerülnek alkalmazásra annak becsléséhez, hogy az alapértelmezett jellemzők (többek között rating, késedelem) hogyan alakulnak a kezdeti felismeréstől kezdve a kölcsön vagy hitelportfólió teljes élettartama alatt. A jellemző kockázati profil historikus adatokon és paramétereken alapul.
A Bank a következő szegmensekre használ statisztikai modelleket az előretekintő információk beépítésére a PD-be:
· szuverén, a helyi és regionális kormányzatok, a biztosítótársaságok és a kollektív befektetési vállalkozások,
· vállalati ügyfelek, projektfinanszírozás és pénzügyi intézmények,
· lakossági (magánszemély és mikrovállalat).
A korlátozott információk esetén, amikor egyes bemeneti értékek nem állnak rendelkezésre teljeskörűen, csoportosításra, átlagolásra és összehasonlító adatok alkalmazására kerül sor a számítások elvégzéséhez.
Az alábbi táblázat tartalmazza az átlagos PD-ket. Az átlagos PD-k meghatározása során a portfólió szintű management korrekció hatását nem vette figyelembe a Bank.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Átlag PD |
|
|
Nem lakossági |
Lakossági |
|
|
Minimális kockázatú |
0,01% |
0,23% |
|
Kiváló minősítésű |
0,04% |
0,26% |
|
Nagyon jó minősítésű |
0,16% |
0,54% |
|
Jó minősítésű |
0,36% |
0,89% |
|
Átlagos minősítésű |
1,45% |
2,35% |
|
Elfogadható minősítésű |
2,93% |
4,44% |
|
Alacsony hitelképességű |
7,14% |
7,93% |
|
Gyenge hitelképességű |
13,19% |
13,80% |
|
Kétes / magas nemteljesítési kockázatú |
23,24% |
34,91% |
|
Besorolatlan |
1,72% |
2,44% |
Nemteljesítéskor várható veszteségráta (LGD)
A nemteljesítéskor várható veszteségráta a Bank várakozása a veszteség mértékére vonatkozóan. A nemteljesítéskor várható veszteségráta partner- és terméktípustól függően eltérő.
Non-retail szegmensek esetében tekintettel az elérhető adatok mennyiségére és a non-retail szegmensek portfólión belüli súlyára a modellezési feladatokat az RBI látja el:
· vállalati ügyfelek, a projektfinanszírozás, a pénzintézetek és biztosítótársaságok, ill. a helyi és regionális kormányzatok esetében a Bank saját LGD becsléseket használ a tapasztalt megtérülési adatok figyelembevételével,
· szuverén adósságok nemteljesítéskor várható vesztesége piaci információs források felhasználásával kerül megállapításra,
· befektetési alapok esetében tapasztalati bedőlések hiányában szakértői alapon a tőkeszámításhoz figyelembe vett fedezetlen LGD használt.
Az LGD paraméterek meghatározásához az RBI modellezés adatot gyűjt a csoporttagoktól, melyet az egyes entitások küldenek ki külön-külön a központi adatbázisokba. Ezután a központi modellezés a kapott adatokat, valamint az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az LGD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz.
Az alkalmazott saját becsléseken alapuló LGD értékekbe a makrogazdasági előrejelzések is beépítésre kerültek, és a Bank az LGD értékek esetében három szcenárió súlyozott átlagaként kalkulált értéket használ a várható veszteség számszerűsítése során.
Lakosság szegmens esetén az LGD becslés a Bank által gyűjtött megtérülés adatokon alapul. A modellezést a Bank termékenként saját hatáskörben végzi a RBI által jóváhagyott módszertan alapján, a modellt az RBI validálja. Általánosságban elmondható, hogy a Bank a CRR szerinti nemteljesítéskori veszteségráta konzervatív elemektől megtisztított értékét használja értékvesztés-képzés során. Negatív számlaegyenlegek esetében az LGD 100%.
Kockázati kitettség nemteljesítéskor (EAD)
A kockázati kitettség meghatározása azon összegek figyelembevételével történik, amelyre a Bank követelésként tekint egy várható nemteljesítési időpontban, a következő 12 hónap vagy a teljes élettartam során. A 12 hónapos és élettartamra vonatkozó kitettség meghatározása a várható visszafizetési jellemzők alapján történik, amely terméktípusonként változik. Az amortizálódó termékek és a bullet típusú hitelek esetében a 12 hónapos vagy élethosszig tartó szerződéses visszafizetési kötelezettségeken alapul. Adott esetben a számítás során figyelembevételre kerülnek az előtörlesztésre/refinanszírozásra vonatkozó feltételezések is, ha ez releváns.
A Bank nem lakossági szegmensek tekintetében az ún. magas bedőlési valószínűségekkel rendelkező corporate és SMB portfólió esetében végez saját becsléseket a mérlegen kívüli tételek nemteljesítéskori várható kitettségének számszerűsítése érdekében. Az alkalmazott hitelkonverziós faktorok rulírozó és nem rulírozó kitettségek esetében különböző módszertannal vannak számszerűsítve, a kapcsolódó modellezési feladatokat az RBI végzi. Ennek folyamata megegyezik az LGD paraméterek modellezésénél már vázolt folyamattal. Azaz az egyes entitások adatot küldenek a központi adatbázisokba, majd a központi modellezés ezt és az ország specifikus információkat felhasználva számolja ki az EAD paramétereket, úgy, hogy az illeszkedjen a különböző entitások hitelezési információihoz
A lakossági portfóliók tekintetében a kockázati kitettség meghatározása havi szinten történik a jövőbeli várható tőketörlesztések figyelembevételével. Revolving típusú ügyletek esetében a kitettség a hitelkonverziós faktor (CCF) figyelembevételével kerül meghatározásra a következőképpen: EAD = kihasznált keret + ki nem használt keret * CCF. A revolving ügyletek várható élettartama statisztikai módszerekkel kerül megbecslésre, aminek segítségével ezen terméktípusok esetén is tudunk lejáratig tartó várható veszteséget kalkulálni.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Jövőbe tekintő információk
A hitelkockázat jelentős növekedésének és a várható hitelezési veszteségek számításának becslése magába foglalja a jövőt érintő információkat is. A Bank kronologikus elemzést végzett, és meghatározta a hitelkockázatot befolyásoló legfontosabb gazdasági változókat és a várható hitelezési veszteségeket az egyes portfóliók tekintetében.
Ezek a gazdasági változók és a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várhatóan nemteljesítő kitettség mértékére gyakorolt hatásuk a kategóriatípusoktól függően változhatnak. Ezen elemzés során szakértői becslést is alkalmaztak. E gazdasági változók előrejelzését (az „alap közgazdasági forgatókönyv") a Raiffeisen Research szolgáltatja negyedévente, a gazdasági mutatók lehető legjobb becslését nyújtva a következő három évre vonatkozóan. E gazdasági változók hatását a nemteljesítés valószínűségére, a nemteljesítéskor várható veszteségre és a várható nemteljesítő kitettségre vonatkozóan statisztikai regresszióval határozzák meg, hogy az ilyen változók historikus alakulásának a default rátákra és a nemteljesítő kitettségre, várható veszteségre gyakorolt hatása érthetővé váljék.
A várható veszteséget befolyásoló legfontosabb makrogazdasági feltételezések a következők:
· Vállalati portfóliók: bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta, hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama, kereskedelmi ingatlanok árváltozása, 3 havi referenciakamat.
· Lakossági portfóliók: bruttó hazai termék, lakásárindex, referenciakamat, inflációs ráta.
Az alapgazdasági forgatókönyv mellett a Raiffeisen Research az optimista és a pesszimista forgatókönyvet is előállítja azok súlyozásával együtt, (a három forgatókönyv súlyozása: 25% optimista, 50% alap, 25% pesszimista szcenárió), a várható eltérések megragadása érdekében. A forgatókönyv súlyozásait statisztikai elemzés és szakértői hitelminősítés kombinációja határozza meg, figyelembe véve az egyes választott forgatókönyvek esetleges kimeneteleit. A valószínűséggel súlyozott várható hitelezési veszteségek az egyes forgatókönyveknek a megfelelő várható hitelezési modellen történő futtatásával kerülnek kiszámításra úgy, hogy az eredményt a megfelelő szcenárió valószínűséggel súlyozzuk. Az egyes szcenáriók súlyozása (50% az alappálya, 25% a pesszimista és 25% az optimista forgatókönyv esélye) 2022-ben változatlan maradt.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
Bruttó hazai termék (GDP) változása |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
2,38% |
4,27% |
4,27% |
|
|
Alap |
1,00% |
3,50% |
3,50% |
|
|
Pesszimista |
-1,54% |
2,09% |
2,09% |
|
Munkanélküliségi ráta |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
3,37% |
3,60% |
3,10% |
|
|
Alap |
4,80% |
4,40% |
3,90% |
|
|
Pesszimista |
6,22% |
5,19% |
4,69% |
|
Hosszú lejáratú (10 éves) államkötvények hozama |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
6,69% |
6,90% |
6,73% |
|
|
Alap |
7,76% |
7,49% |
7,33% |
|
|
Pesszimista |
10,90% |
9,24% |
9,07% |
|
Referenciakamat |
|
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
11,21% |
6,17% |
4,80% |
|
|
Alap |
11,71% |
6,45% |
5,08% |
|
|
Pesszimista |
13,67% |
7,54% |
6,17% |
|
Inflációs ráta |
Szcenárió |
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
17,95% |
7,05% |
5,85% |
|
|
Alap |
15,70% |
5,80% |
4,60% |
|
|
Pesszimista |
13,07% |
4,34% |
3,14% |
|
Lakásárindex |
|
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
7,52% |
11,07% |
16,07% |
|
|
Alap |
2,00% |
8,00% |
13,00% |
|
|
Pesszimista |
-3,32% |
5,05% |
10,05% |
|
Kereskedelmiingatlan-árindex |
|
2023 |
2024 |
2025 |
|
|
Optimista |
8,80% |
6,50% |
6,50% |
|
|
Alap |
2,50% |
3,00% |
3,00% |
|
|
Pesszimista |
-4,64% |
-0,97% |
-0,97% |
Mint minden gazdasági előrejelzés, a becslések és az előfordulásuk valószínűsége nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, ezért a tényleges kimentelek jelentősen eltérhetnek a tervezettektől. A Bank úgy ítéli meg, hogy ezek az előrejelzések képviselik a lehetséges eredmények legjobb becslését, és lefedik az esetleges eltéréseket és aszimmetriákat a Bank különböző portfólióira vonatkozóan.
Érzékenységvizsgálat
Az alábbi táblázat a Stage 1 és Stage 2-es értékvesztés és céltartalék összegeket mutatja az egyes szcenáriók szerint súlyozva (25/50/25%) és az egyes forgatókönyvek szerinti teljes összeget:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
42.300 |
46.668 |
54.993 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
100% |
100% |
100% |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
Optimista |
Alap |
Pesszimista |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.375 |
25.961 |
27.117 |
30.971 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 1-ben szerepelne (12 havi nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulna a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
A teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
39.764 |
-7.894 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
A teljesítő ügyletek 100%-a Stage 1-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.375 |
20.110 |
-8.265 |
Az alábbi táblázat a teljesítő kitettségek vizsgálatát mutatja, ha teljes kitettség Stage 2-ben szerepelne (élettartam alatti nemteljesítési rátával számolva), akkor mennyivel módosulna a teljesítő kitettségekre számolt értékvesztés és céltartalék összege:
|
2022.12.31. |
Súlyozva |
Az teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
47.657 |
63.650 |
15.992 |
|
2021.12.31. |
Súlyozva |
A teljesítő ügyletek 100%-a Stage 2-ben |
Stage hatás |
|
(millió Ft) |
(25/50/25%) |
||
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése és a hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
28.375 |
40.686 |
12.311 |
Értékvesztések és céltartalékok alakulása
A következő táblázat a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések és céltartalékok alakulását (a céltartalék és értékvesztés állomány nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentum osztályonként való egyeztetését) mutatja:
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Várható hitelezési veszteségek tárgyévi alakulása
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg 2022.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó)* |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
Záró egyenleg 2022.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései* |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
6 |
17 |
-7 |
31 |
0 |
0 |
1 |
48 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.327 |
5.122 |
-1.916 |
5.665 |
-1.225 |
8 |
152 |
11.133 |
26 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
242 |
109 |
-62 |
264 |
0 |
0 |
1 |
554 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.575 |
5.248 |
-1.985 |
5.960 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.735 |
26 |
|
Stage 1 összesen |
3.575 |
5.248 |
-1.985 |
5.960 |
-1.225 |
8 |
154 |
11.735 |
26 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
11 |
0 |
8 |
0 |
0 |
0 |
21 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
22.688 |
3.327 |
-3.468 |
2.772 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.093 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
70 |
1 |
-203 |
359 |
0 |
0 |
0 |
227 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
22.760 |
3.339 |
-3.671 |
3.139 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.341 |
0 |
|
ebből: nemteljesítőkre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
22.760 |
3.339 |
-3.671 |
3.139 |
5.241 |
-2 |
535 |
31.341 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
29.345 |
3.490 |
-8.251 |
2.466 |
-3.905 |
-114 |
765 |
23.796 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
0 |
0 |
345 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
17.967 |
828 |
-3.961 |
696 |
-3.905 |
-110 |
-27 |
11.488 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
11.378 |
2.662 |
-4.291 |
2.114 |
0 |
-4 |
794 |
12.653 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
29.345 |
3.490 |
-8.251 |
2.811 |
-3.905 |
-114 |
765 |
24.141 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
POCI összesen |
3.164 |
0 |
-1.908 |
1.133 |
-65 |
-3 |
37 |
2.358 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
58.844 |
12.077 |
-15.815 |
13.043 |
46 |
-111 |
1.491 |
69.575 |
26 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
736 |
1.599 |
-1.272 |
706 |
-39 |
0 |
9 |
1.739 |
0 |
|
Stage 2 |
998 |
295 |
-449 |
1.267 |
272 |
0 |
22 |
2.405 |
0 |
|
Stage 3 |
3.927 |
36 |
-436 |
-136 |
-37 |
0 |
143 |
3.497 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
5.661 |
1.930 |
-2.157 |
1.837 |
196 |
0 |
174 |
7.641 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg 2021.01.01. |
Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés |
Kivezetésből származó csökkenés |
Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó) |
Becslési módszertan aktualizálásából származó változás (nettó)* |
Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése |
Egyéb változások hatása |
Záró egyenleg 2021.12.31. |
Korábban leírt összegek eredményben elszámolt megtérülései* |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
2 |
9 |
-5 |
-1 |
0 |
0 |
1 |
6 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
1.564 |
1.162 |
-856 |
2.150 |
-693 |
-9 |
9 |
3.327 |
16 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
47 |
93 |
-29 |
116 |
0 |
0 |
15 |
242 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
1.613 |
1.264 |
-890 |
2.265 |
-693 |
-9 |
25 |
3.575 |
16 |
|
Stage 1 összesen |
1.613 |
1.264 |
-890 |
2.265 |
-693 |
-9 |
25 |
3.575 |
16 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
19.289 |
4.325 |
-5.012 |
4.638 |
-564 |
-2 |
14 |
22.688 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
278 |
0 |
0 |
-194 |
0 |
0 |
-14 |
70 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
19.567 |
4.325 |
-5.012 |
4.446 |
-564 |
-2 |
0 |
22.760 |
0 |
|
ebből: nemteljesítőkre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Stage 2 összesen |
19.567 |
4.325 |
-5.012 |
4.446 |
-564 |
-2 |
0 |
22.760 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
24.118 |
5.832 |
-12.887 |
12.323 |
-4 |
-347 |
310 |
29.345 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
13.214 |
395 |
-4.531 |
8.978 |
-4 |
-102 |
17 |
17.967 |
0 |
|
ebből: egyedileg képzett értékvesztés |
10.904 |
5.437 |
-8.355 |
3.344 |
0 |
-246 |
294 |
11.378 |
0 |
|
Stage 3 összesen |
24.118 |
5.832 |
-12.887 |
12.323 |
-4 |
-347 |
310 |
29.345 |
0 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
3.670 |
0 |
-3.484 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
0 |
|
ebből: csoportosan képzett értékvesztés |
3.670 |
0 |
-3.484 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
0 |
|
POCI összesen |
3.670 |
0 |
-3.484 |
2.972 |
0 |
-8 |
15 |
3.164 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékvesztése összesen |
48.968 |
11.421 |
-22.274 |
22.006 |
-1.261 |
-366 |
350 |
58.844 |
16 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Stage 1 |
256 |
196 |
-144 |
442 |
-16 |
0 |
2 |
736 |
0 |
|
Stage 2 |
1.183 |
934 |
-902 |
-203 |
-18 |
0 |
4 |
998 |
0 |
|
Stage 3 |
6.378 |
282 |
-2.232 |
-455 |
0 |
0 |
-46 |
3.927 |
0 |
|
Hitelkeretekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalék összesen |
7.817 |
1.412 |
-3.278 |
-216 |
-34 |
0 |
-40 |
5.661 |
0 |
*A Bank a korábban leírt összegek későbbi megtérüléseit az „Értékvesztés” eredménykimutatás-soron mutatja be.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2022-ben és 2021-ben egyes lakossági becslési módszertanok változásának értékvesztésre gyakorolt hatását a „Becslési módszertan aktualizálásából származó változás” oszlop mutatja. A módszertani változásokat A koronavírus -járvány hatása a hitelkockázat kezelésére fejezetben mutatjuk be részletesen.
A hitelezési veszteségek éves változását bemutató összes mozgás tartalmazza - „Értékvesztés” között elszámolt értékvesztése mellett az értékvesztett (Stage 3-as) ügyletekhez kapcsolódó nettó kamatszámítás miatt a nettó kitettségben megjelenő korrekciót a hitelkockázat változásából származó változás között, amely az eredményben az „Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron csapódik le (2022: 6.108 millió Ft, 2021: 7.139 millió Ft). Az „Értékvesztés” eredménysor a fentieken kívül még tartalmazza az ügyletek eladásából, leírásából származó kivezetés összegét (2022: 3.567 millió Ft, 2021: 6.261 millió Ft), amelyek nagyvállalati nagy egyedi tételeket és lakossági csomagokat is magukba foglalnak, illetve az értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi instrumentumok megtérüléséből származó eredménynövekedést (2022: 1.682 millió Ft, 2021: 1.252 millió Ft)
A Bank bizonyos leírt pénzügyi eszközeivel kapcsolatosan továbbra is végez behajtási tevékenységet. Az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szerződéses követelés összege 2.840 millió Ft (2021: 3.495 millió Ft).
Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek
2022-ben is sor került olyan szerződésmódosításra, amely nem vezetett a pénzügyi eszközök kivezetéséhez. Az ilyen módon módosított és élettartami várható hitelezési veszteséggel érintett pénzügyi eszközök módosítás előtti amortizált bekerülési értéke 129.825 millió Ft (2021: 203.977 millió Ft) volt, nettó módosítási vesztesége 6.324 millió Ft (2021: 1.554 millió Ft) volt, ennek legnagyobb része (2022: 294 millió Ft; 2021: 726 millió Ft) a moratóriumba belépett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség, továbbá a kamatstopban érintett ügyletek cash-flow-jának jelentérték változásából eredő veszteség (2022: 6.623 millió Ft, 2021: 962 millió Ft).
A hiteltörlesztési moratóriummal érintett kitettségeket az alábbi táblázat mutatja be:
|
2022.12.31. |
Teljesítő |
Nemteljesítő |
|
||||
|
(millió Ft) |
Összes teljesítő |
ebből: Stage 2 |
ebből: átstrukturált |
Összes nemteljesítő |
ebből: fizetésre valószínűsíthetően nem kerülő nem késedelmes vagy késedelmes <= 90 nap |
ebből: átstrukturált |
Összesen |
|
Háztartások |
9,531 |
8,980 |
1,409 |
5,922 |
5,343 |
5,887 |
15,453 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
6,218 |
6,218 |
861 |
4,371 |
3,851 |
4,366 |
10,589 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
1,974 |
1,387 |
1,237 |
23,712 |
23,712 |
23,664 |
25,686 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
1,971 |
1,384 |
1,237 |
1,528 |
1,496 |
1,492 |
3,499 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
0 |
0 |
0 |
19,286 |
19,286 |
19,271 |
19,286 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
11,505 |
10,367 |
2,646 |
29,634 |
29,055 |
29,551 |
41,139 |
|
Értékvesztés |
-2,232 |
-2,228 |
-387 |
-10,907 |
-10,504 |
-10,867 |
-13,139 |
|
Nettó könyv szerinti érték |
9,273 |
8,139 |
2,259 |
18,727 |
18,551 |
18,684 |
28,000 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Teljesítő |
Nemteljesítő |
|
||||
|
(millió Ft) |
Összes teljesítő |
ebből: Stage 2 |
ebből: átstrukturált |
Összes nemteljesítő |
ebből: fizetésre valószínűsíthetően nem kerülő nem késedelmes vagy késedelmes <= 90 nap |
ebből: átstrukturált |
Összesen |
|
Háztartások |
14.661 |
14.658 |
1.090 |
8.341 |
7.342 |
8.265 |
23.002 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
10.084 |
10.080 |
836 |
6.479 |
5.600 |
6.465 |
16.563 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
1.308 |
1.280 |
877 |
21.732 |
21.681 |
21.717 |
23.040 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
859 |
831 |
428 |
1.817 |
1.766 |
1.802 |
2.676 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
71 |
71 |
20 |
17.375 |
17.372 |
17.374 |
17.446 |
|
Bruttó könyv szerinti érték |
15.969 |
15.938 |
1.967 |
30.073 |
29.023 |
29.982 |
46.042 |
|
Értékvesztés |
-2.666 |
-2.666 |
-247 |
-11.801 |
-10.987 |
-11.733 |
-14.467 |
|
Nettó könyv szerinti érték |
13.303 |
13.272 |
1.720 |
18.272 |
18.036 |
18.249 |
31.575 |
A teljes bruttó könyv szerinti értékből a 2022-ben a moratórium alatt meg nem fizetett összeg 21.086 millió Ft (2021: 36.468 millió Ft).
A fizetési moratóriummal érintett szektorok bruttó kitettségeit az alábbi táblázat mutatja be:
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Ingatlan |
245 |
268 |
|
Belföldi kereskedelem |
706 |
761 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
19.477 |
17.999 |
|
Közigazgatás |
54 |
56 |
|
Feldolgozóipar |
3.032 |
3.260 |
|
Mezőgazdaság |
1.886 |
52 |
|
Közlekedés, hírközlés |
168 |
473 |
|
Építőipar |
118 |
171 |
|
Háztartások |
15.453 |
23.002 |
|
Összesen |
41.139 |
46.042 |
A fizetési moratórium miatt megváltozott cash-flow-k hatásából eredő veszteséget az alábbi táblázat részletezi:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Háztartások |
-172 |
-674 |
|
ebből: lakóingatlannal fedezett |
-44 |
-464 |
|
Nem pénzügyi vállalatok |
-122 |
-48 |
|
ebből: kis- és középvállalkozások |
-15 |
-45 |
|
ebből: kereskedelmi ingatlannal fedezett |
-105 |
-23 |
|
Egyéb |
0 |
-4 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó összesen |
-294 |
-726 |
Hitelek újratárgyalt feltételekkel
Az újratárgyalt feltételek melletti hitelek olyan hitelek, amelyeket átstrukturáltak a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt. Ilyen esetekben a szerződés eredeti feltételeit azért változtatják meg, hogy segítsék az ügyfelet a pénzügyi nehézségből való kilábalásban.
A Bank által használt újratárgyalási (forborne) definíció az (EU) 2015/227 szabályozáson alapul.
Nem lakossági: A vállalati, önkormányzati ügyfelekkel és költségvetési szervekkel szembeni követelések minden típusú kitettsége lehet az újratárgyalás alapja (hitelek, folyószámlakeretek, kötvények, garanciák, faktorkeretek és egyéb pénzügyi eszközök).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank a nem lakossági hitelek esetén azon ügyleteket tekinti átstrukturáltnak, amelyek esetében nehéz pénzügyi helyzet miatt az ügyletek kényszerű újratárgyalására kerül sor, melynek során az ügyfél olyan könnyítésekben (engedményben) részesül az új szerződés keretében, amit a Bank számára a nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel a teljes megtérülést célozva nyújt, és amely intézkedést normál üzleti helyzetben más adós számára nem nyújtana.
Az engedmények (concessions) jellemző esetei: a futamidő meghosszabbítása, revolving/rulírozó hitel átalakítása amortizálódó hitellé, türelmi idő biztosítása, standstill megállapodás, kamattőkésítés, kedvező árazás, pénzügyi kötelezettségvállalástól való eltekintés, tőke- vagy kamatelengedés, régi ügylet kiváltása. A gyakorlatban a korábbi évekhez hasonlóan legtöbbször futamidő és törlesztő részlet átütemezés és amortizálódóvá alakítás fordul elő.
A Bank a 2021-ben indult moratórium 2-be, valamint a 2022-ben indult agrármoratóriumba belépett ügyfeleket az MNB vezetői körlevélben foglaltaknak megfelelően vállalati oldalon egyedi kockázati monitoring – az esetlegesen megromlott pénzügyi helyzet egyedi vizsgálata - alapján sorolja átstrukturált kategóriába. Kivételt képeznek ez alól azon ügyletek, amik kevesebb mint 9 hónapot töltöttek - az EBA moratóriumról szóló, decemberben frissített jelentésének megfelelően - az első és a második moratóriumban összesen. Ha egy ügyfélnek akár csak egyetlen ügylete is 9 hónapnál többet töltött az első és a második moratóriumban összesen, akkor a Bank elvégezte rá a kockázati monitoring vizsgálatot a 2021-ben indult moratórium 2-be történő belépés esetén.
A 2021-ben indult moratórium 2, illetve a 2022-ben indult agrármoratórium kezdetekor résztvevő és már eleve Stage 2 vagy Stage 3-ba sorolt ügyfelek eleve moratóriumban részt vevő ügyletei automatikusan átstrukturáltnak lettek jelölve.
Figyelemmel arra, hogy a 2020-ban indult moratórium 1-ben utolsó 2020-as esedékességükkel résztvevő ügyletek automatikusan a 2021-ben indult moratórium 2-be kerültek, azon ügyfelek tekintetében, akik jelezték a kockázati monitoring során, hogy nem élnek a moratórium 2 lehetőségével egyetlen ügyletük vonatkozásában sem és nyilatkozatukkal ki is léptek a moratórium 2-ből a Bank nem állapított meg pénzügyi nehézséget, és átstrukturáltként sem jelölte az adott ügyletet. Az újonnan belépők tekintetében a Bank minden esetben lefolytatta a kockázati monitoring vizsgálatot és az alapján sorolta pénzügyi nehézség esetén átstrukturált kategóriába az ügyfelet.
A 2021-ben indult moratórium 3-ba és a 2022-ben indult 4-be történő belépéskor a Bank minden esetben átstrukturáltként azonosította az érintett ügyletet és legalább Stage 2-be sorolta.
A 2022-ben indult moratórium 4 kezdetekor a még teljesítő ügyletek – amelyek ekkor Stage 2-be voltak sorolva, átstrukturáltként jelölve – visszafizetésre kerültek. A fennmaradó résztvevő ügyfelek Stage 3-ban voltak minősítve, és nem teljesítő-átstrukturáltként jelölve.
A lakossági hitelek minden típusa (személyi hitelek, hitelkártyák, folyószámlakeretek, jelzáloghitelek) képezheti az újratárgyalás alapját. Az újratárgyalás két fő típusa:
· a Bank által kívánt újratárgyalási módozatok,
· kormányzati programok.
Az ügylet akkor tekintendő türelmi intézkedéssel érintettnek, azaz forborne-nak a fentiek alapján, ha
· az ügyfél nehéz pénzügyi helyzetben van és
· az adott ügylet kondícióiban, feltételeiben olyan, az ügyfél részére a lent nevesített engedmény (concessions) nyújtására vonatkozó módosítás(ok) történt(ek) (kiváltás vagy módosítás formájában), amelyeket normál pénzügyi helyzetben lévő ügyfélnek nem biztosítana a Bank.
Forborne ügyletnek tekinthető az adott ügylet – a módosított kondícióktól, aktuális késedelmes státusztól függetlenül –, amennyiben a szerződésmódosításban engedményt nyújt a Bank (concessions), és a szerződéskötést megelőző 3 hónapban az ügyfélen legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelem állt fenn vagy a szerződésmódosításkor 30 napot meghaladó késedelemben volt.
A türelmi intézkedéssel érintett (forborne) kitettségeket tekinti a Bank az MNB 39/2016 rendelete szerinti átstrukturált követelésnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank átstrukturált hitelkitettségét a mérlegfordulónapon az alábbi táblázat mutatja:
|
2022.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
81.678 |
44.011 |
125.689 |
-6.410 |
-18.940 |
-25.350 |
72.473 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
81.678 |
44.011 |
125.689 |
-6.410 |
-18.940 |
-25.350 |
72.473 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
137 |
114 |
251 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
137 |
114 |
251 |
0 |
0 |
0 |
245 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
8.219 |
1.594 |
9.813 |
-87 |
-268 |
-355 |
4.548 |
|
Összesen |
90.034 |
45.719 |
135.753 |
-6.497 |
-19.208 |
-25.705 |
77.266 |
|
2021.12.31. |
Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke |
Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok |
Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák |
||||
|
(millió Ft) |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
Teljesítő kitettségek |
Nemtel- jesítő kitettségek |
Összesen |
|
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
85.116 |
49.875 |
134.991 |
-7.862 |
-23.374 |
-31.236 |
73.554 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
85.116 |
49.875 |
134.991 |
-7.862 |
-23.374 |
-31.236 |
73.554 |
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
11 |
217 |
228 |
0 |
0 |
0 |
161 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
11 |
217 |
228 |
0 |
0 |
0 |
161 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
6.666 |
3.664 |
10.330 |
-140 |
-1.280 |
-1.420 |
2.734 |
|
Összesen |
91.793 |
53.756 |
145.549 |
-8.002 |
-24.654 |
-32.656 |
76.449 |
Hitelek leírása
Hitel (és a kapcsolódó értékvesztési számla) leírására rendszerint akkor kerül sor, részben vagy teljesen, ha a tőkeösszeg megtérülésére nincs reális kilátás, a biztosítékkal fedezett hitelek esetében pedig akkor, ha a biztosíték realizálásából származó bevételek már befolytak és további megtérülés a hitellel kapcsolatban reálisan már nem várható.
Biztosítékok
A Bank hitelezési politikája szerint a hitelezés során az ügyfél visszafizetési képességét veszik figyelembe, ahelyett, hogy túlzott mértékben biztosítékokra támaszkodnának. Az ügyfél hitelképességi besorolásától és a terméktípustól függően egyes hitelek biztosíték nélküliek is lehetnek. Mindazonáltal a biztosíték fontos hitelkockázatot mérséklő tényező lehet.
A biztosítéki fedezettség számításakor általános elv, hogy a Bank csak olyan biztosítékot vesz figyelembe értékkel, amely szerepel a Raiffeisen Bank Nemzetközi Csoport "Biztosítékértékelés és -kezelés" című funkcionális szabályokban [Raiffeisen Bank International Group Collateral Evaluation and Management (Functional regulations)] és az összes alábbi feltételnek megfelel:
· jogi érvényesíthetőség,
· fenntartható belső érték,
· érvényesíthetőség és érvényesítési hajlandóság,
· a hitelfelvevő hitelképességi besorolása és a biztosíték értéke csak kevéssé vagy egyáltalán nem függ össze.
Az allokált súlyozott biztosítéki érték (WCV, Weighted Collateral Value) a fedezetek diszkontált valós értéke, csökkentve a megelőző terheléssel, maximalizálva a jelzálogjog összegében, korrigálva a devizapufferrel (Hfx) és lecsökkentve a fedezett szerződés szerinti kitettség összegére.
A főbb elfogadott biztosítéktípusok az alábbiak: ingatlan jelzálog, pénzóvadék, értékpapírok, gépeken lévő zálogjog, készleteken lévő zálogjog, áruk, kezességek és garanciák, valamint egyéb komfortfaktorok.
A biztosítékokkal kapcsolatos folyamatok (értékelés és rendszeres újraértékelés, ingatlan helyszíni szemle, fizikai meglét ellenőrzése, fedezettségi követelmények vizsgálata stb.) felelőse a Hitelkockázati Főosztály Biztosítékmenedzsment területe.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A mérlegfordulónapon meglévő biztosítékok értékét - a követelések erejéig számított allokált súlyozott biztosítéki értéket- biztosíték típusok szerint az alábbi táblázatok mutatják:
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
14.423 |
0 |
25.004 |
4.813 |
44.240 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
56.556 |
0 |
1.294 |
86 |
57.936 |
|
Államkötvények |
11.120 |
0 |
172 |
86 |
11.378 |
|
Vállalati kötvények |
38.811 |
0 |
177 |
0 |
38.988 |
|
Egyéb kötvények |
6.625 |
0 |
945 |
0 |
7.570 |
|
Részvények |
11.266 |
0 |
2.758 |
723 |
14.747 |
|
Jelzálog |
550.799 |
0 |
46.462 |
0 |
597.261 |
|
Lakóingatlanon |
318.627 |
0 |
2.317 |
0 |
320.944 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
188.853 |
0 |
35.272 |
0 |
224.125 |
|
Egyéb jelzálog |
43.319 |
0 |
8.873 |
0 |
52.192 |
|
Garancia |
507.050 |
641 |
43.228 |
0 |
550.919 |
|
Állami garancia |
361.244 |
93 |
2.005 |
0 |
363.342 |
|
Bankgarancia |
145.806 |
548 |
41.223 |
0 |
187.577 |
|
Egyéb biztosíték |
104.141 |
0 |
60.376 |
0 |
164.517 |
|
Összes biztosíték |
1.244.235 |
641 |
179.122 |
5.622 |
1.429.620 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
Származékos eszközök |
Összes biztosíték |
|
Pénzóvadék |
13.196 |
0 |
14.926 |
4.480 |
32.602 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
45.699 |
0 |
288 |
0 |
45.987 |
|
Államkötvények |
7.308 |
0 |
0 |
0 |
7.308 |
|
Vállalati kötvények |
29.888 |
0 |
60 |
0 |
29.948 |
|
Egyéb kötvények |
8.503 |
0 |
228 |
0 |
8.731 |
|
Részvények |
13.078 |
0 |
54 |
1.313 |
14.445 |
|
Jelzálog |
471.422 |
0 |
29.516 |
0 |
500.938 |
|
Lakóingatlanon |
267.090 |
0 |
2.112 |
0 |
269.202 |
|
Kereskedelmi ingatlanon |
167.534 |
0 |
19.868 |
0 |
187.402 |
|
Egyéb jelzálog |
36.798 |
0 |
7.536 |
0 |
44.334 |
|
Garancia |
302.068 |
158 |
47.536 |
0 |
349.762 |
|
Állami garancia |
181.111 |
94 |
1.179 |
0 |
182.384 |
|
Bankgarancia |
120.957 |
64 |
46.357 |
0 |
167.378 |
|
Egyéb biztosíték |
80.189 |
0 |
40.328 |
0 |
120.517 |
|
Összes biztosíték |
925.652 |
158 |
132.648 |
5.793 |
1.064.251 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A mérlegfordulónapon meglévő biztosítékok értékét a kitettségek besorolása szerint az alábbi táblázatok mutatják:
|
2022.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
FVTPL* pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
738.506 |
364.341 |
17.621 |
2.736 |
0 |
0 |
0 |
121.031 |
1.244.235 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
568 |
63 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
641 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
118.556 |
59.190 |
1.376 |
0 |
0 |
0 |
10 |
|
179.122 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.622 |
5.622 |
|
Összesen |
857.630 |
423.594 |
18.997 |
2.736 |
0 |
0 |
10 |
126.653 |
1.429.620 |
|
2021.12.31. |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
FVTPL* pénzügyi eszközök |
Összesen |
|||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
POCI |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
||
|
Ügyfelekkel szembeni követelések |
592.661 |
215.792 |
20.329 |
2.710 |
0 |
0 |
0 |
94.160 |
925.652 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
64 |
0 |
0 |
0 |
94 |
0 |
0 |
0 |
158 |
|
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
112.943 |
17.693 |
2.012 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
132.648 |
|
Származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
5.793 |
5.793 |
|
Összesen |
705.668 |
233.485 |
22.341 |
2.710 |
94 |
0 |
0 |
99.953 |
1.064.251 |
*FVTPL: eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
A fedezetérvényesítés vagy egyéb biztosíték érvényesítése során a Bank által átvett eszközök nettó könyv szerinti értékét az alábbi táblázat mutatja:
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Ingatlanok és berendezések |
846 |
817 |
|
Egyéb |
4 |
4 |
|
Átvett eszközök összesen |
850 |
821 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Koncentrációk
A Bank szektoronként vizsgálja a hitelkockázat koncentrációját. A hitelkockázat koncentrációjának szektoronkénti bontását a mérlegfordulónapokra vonatkozóan bruttó módon az alábbi táblázatok mutatják:
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
193.403 |
3.113 |
2.508 |
43.992 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
177.538 |
3.514 |
194 |
161.349 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
295.416 |
9.890 |
457 |
98.726 |
|
Pénzügyi tevékenység |
318.599 |
191.686 |
242.615 |
103.930 |
99.266 |
|
Nemzeti Bank |
942.735 |
0 |
0 |
26.951 |
27 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.077 |
433.210 |
0 |
1.217 |
|
Bányászat |
0 |
13.153 |
0 |
0 |
178.787 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
355.701 |
53.233 |
27.564 |
7.669 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
36.339 |
22.085 |
76 |
44.465 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
56.418 |
0 |
33 |
160.724 |
|
Építőipar |
0 |
22.124 |
637 |
580 |
3.903 |
|
Energiaipar |
0 |
2.739 |
1.429 |
0 |
3.714 |
|
Infrastruktúra |
0 |
2.458 |
0 |
0 |
20.737 |
|
Háztartások |
0 |
538.415 |
0 |
47 |
0 |
|
Összesen |
1.261.334 |
1.892.467 |
769.726 |
162.340 |
824.576 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
Ügyfelekkel szembeni követelések |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Származékos eszközök |
Hitelkeretek és pénzügyi garanciák |
|
Ingatlan |
0 |
167.237 |
168 |
2.934 |
23.385 |
|
Belföldi kereskedelem |
0 |
158.994 |
3.626 |
477 |
117.789 |
|
Egyéb, főleg szolgáltatás |
0 |
175.329 |
12.292 |
1.052 |
81.813 |
|
Pénzügyi tevékenység |
205.671 |
149.440 |
224.385 |
35.764 |
83.657 |
|
Nemzeti Bank |
1.230.196 |
0 |
35.047 |
15.195 |
0 |
|
Közigazgatás |
0 |
7.692 |
271.886 |
0 |
643 |
|
Bányászat |
0 |
3.780 |
0 |
2 |
835 |
|
Feldolgozóipar |
0 |
310.726 |
69.193 |
9.123 |
135.258 |
|
Mezőgazdaság |
0 |
28.299 |
2.439 |
0 |
4.370 |
|
Közlekedés, hírközlés |
0 |
67.699 |
0 |
159 |
31.512 |
|
Építőipar |
0 |
20.895 |
829 |
814 |
134.692 |
|
Energiaipar |
0 |
1.770 |
2.026 |
0 |
1.328 |
|
Infrastruktúra |
0 |
2.515 |
0 |
0 |
2.340 |
|
Háztartások |
0 |
493.063 |
0 |
8 |
20.537 |
|
Összesen |
1.435.867 |
1.587.439 |
621.891 |
65.528 |
638.159 |
Az értékpapírosítás a refinanszírozás és a hitelkockázat-kezelésnek egy sajátos formája, mely tranzakció során a hiteleket portfóliókba csomagolják és azok tőkepiaci befektetőkhöz kerülnek. Az értékpapírosítás célja szabályozói tőkekövetelmény felszabadítása és addicionális refinanszírozási források bevonása.
A szintetikus értékpapírosítás során nem történik követelésátruházás, az eszköz nem, de a kockázat kikerül az értékpapírosítást kezdeményező mérlegéből. A kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg.
2022. december 23-án a Bank egy portfóliógarancia-szerződést kötött. A szintetikus tranzakció szenior, mezzanine és junior ügyletrész-sorozatra (tranche) van felosztva. A mezzanine rész hitelkockázatát intézményi befektetők garantálják, míg a junior és a szenior rész hitelkockázatát a Bank megtartotta.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Szerződéskötés dátuma |
Lejárat |
Az értékpapírosított portfólió maximuma |
Értékpapírosított portfólió |
Portfólió kitettsége* |
Portfólió |
Kihelyezett ügyletrész-sorozat |
Kihelyezett tranche összege |
|
Szintetikus tranzakció |
2022.12.23 |
2035.03.31 |
228.014 |
226.164 |
238.067 |
Jelzálog- hitelek |
Mezzanine |
30.482 |
|
Összesen |
|
|
228.014 |
226.164 |
238.067 |
|
|
30.482 |
*Értékpapírosított és nem értékpapírosított rész
(6.3) Piaci kockázat
A piaci kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy egy pénzügyi instrumentum jövőbeli cash-flow-inak valós értéke a piaci árakban bekövetkező változások hatására ingadozni fog. A piaci kockázat három típusú kockázatból áll: devizakockázat, kamatkockázat és egyéb árfolyamkockázat.
A piaci kockázat kezelése
A piaci kockázatkezelés célja a piaci kockázati kitettségek elfogadható paramétereken belüli ellenőrzése, a hozam optimalizálása mellett.
Az RBI VaR (Value at Risk) limitrendszert működtet, amelynek keretében külön VaR limiteket határoztak meg az alábbi kockázattípusokra: kereskedési könyvi kamatlábkockázat, banki könyvi kamatlábkockázat, kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat, volatilitási kockázat továbbá a teljes banki nyitott devizapozícióra vonatkozó kockázat. Ezen kívül a kötvények és a pénzpiaci termékek közötti spreadkockázatot is külön komponensként jelenítik meg a riportok.
Az elmúlt évek során a Bankon belüli audit és kontroll funkciók sokkal szigorúbbakká váltak. A piaci kockázatok területéhez kapcsolódóan további jelentések lettek kialakítva. A Bank a piackonformitással kapcsolatban rendszeres napi monitoring-tevékenységet végez, melynek eredményéről a Vezetőség rendszeres beszámolót kap.
A Bank különböző stressz teszteket dolgozott ki, amiknek eredményei a Vezetőség számára szintén rendszeresen bemutatásra kerülnek.
A Bank elkülönítetten kezeli a kereskedési és a nem kereskedési portfólióján belüli piaci kockázattal kapcsolatos kitettségeit.
A kereskedési portfólió az árjegyzésből vagy a saját számlás pozíciókból fakadó és egyéb, a Bank által ilyen típusként megjelölt, piaci árazás módszerével értékelt pozíciókat tartalmazza. A kereskedési tevékenység a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, devizával és származékos pénzügyi instrumentumokkal végzett tranzakciókat foglalja magában.
A nem kereskedési (banki könyvi) portfóliók a Bank lakossági és kereskedelmi banki eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázat kezeléséből eredő pozícióit tartalmazza. A Bank nem kereskedési tevékenysége felölel minden tevékenységet, amely nem a kereskedési tevékenységhez tartozik, beleértve a hitelnyújtást, betétgyűjtést és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását. A banki könyvbe sorolt lejárattal nem rendelkező termékcsoportokra vonatkozóan speciális kamatláb-modell került bevezetésre, mely beépült a kockázati riportokba is.
Kamatkockázattal szembeni kitettség – kereskedési és banki könyv
A kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A kamatlábkockázat mérése a banki könyvi nettó kamatbevétel, valamint a kereskedési könyv piaci árazási értékének a kamatlábak volatilitásával szembeni érzékenységvizsgálatával történik.
A banki és kereskedési könyvi portfóliók legjelentősebb kockázati tényezője a kamatkitettség. A Bank szigorú bázispontérték- és VaR limiteket határoz meg, amelyeket naponta ellenőriz.
A Bank kamatozó pénzügyi instrumentumai a mérlegfordulónapon kamattípus szerinti bontásban a következők:
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kamatozó pénzügyi instrumentumok
Fix kamatozású instrumentumok
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Pénzügyi eszközök |
1.924.395 |
2.329.238 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
776.351 |
462.238 |
|
Összes fix kamatozású instrumentum |
1.148.044 |
1.867.000 |
Változó kamatozású instrumentumok
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
Pénzügyi eszközök |
Pénzügyi kötelezettségek |
|
HUF |
1.199.669 |
1.607.183 |
780.959 |
1.948.315 |
|
CHF |
569 |
20.630 |
472 |
14.173 |
|
EUR |
652.497 |
979.100 |
424.969 |
760.818 |
|
USD |
31.664 |
182.607 |
33.590 |
134.167 |
|
Egyéb deviza |
5.475 |
25.345 |
3.402 |
26.496 |
|
Összes |
1.889.874 |
2.814.865 |
1.243.392 |
2.883.969 |
A változásokat az alábbi tételek magyarázzák:
· a fix kamatozású eszközök 2022-ben 405 milliárd Ft-tal csökkentek (az MNB-vel szembeni követelések 429 milliárd Ft-tal csökkentek, az ügyfélhitelek 34 milliárd Ft-tal nőttek, míg a fix kamatozású értékpapírok 11 milliárd Ft-tal csökkentek),
· a fix kamatozású források esetében 2022-ben 314 milliárd Ft-os növekedés volt tapasztalható (az MREL-kötvények kibocsátása 195 milliárd Ft növekedést eredményezett, az MNB-vel szembeni felvéteknél 22 milliárd Ft csökkenés, a bankközi felvétek esetében 41 milliárd Ft növekedés, az ügyfélbetéteknél 126 milliárd Ft növekedés volt tapasztalható),
· a változó kamatozású eszközök állománya 646 milliárd Ft-tal nőtt (amiből a forint értékpapírok állománynövekedése 168 milliárd Ft volt, az MNB nostro állománya 141 milliárd Ft-tal, a hitelintézetekkel szembeni forint követelések 98 milliárd Ft-tal, az ügyfelek eurós hitelei pedig 228 milliárd Ft-tal nőttek),
· a változó kamatozású források állománya 69 milliárd Ft-tal csökkent (ebből a legjelentősebb változás az ügyfelek betéteinél volt látható: a HUF betétek 332 milliárd Ft-tal csökkentek, az EUR betétek 213 milliárd Ft-tal, az USD betétek pedig 49 milliárd Ft-tal nőttek).
A Bank elsődleges kockázatkezelési módszerként kamatláb-swapokat és egyéb derivatív kamatláb megállapodásokat köt annak érdekében, hogy a kamatkockázati kitettség elfogadható határokon belül maradjon.
A Bank fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban megjelölt származékos termékeket használ egyes fix kamatozású hitelek, fix kamatozású betétek, kibocsátott és vásárolt fix kamatozású kötvények valós értékének fedezésére. A Bank rendelkezik fedezeti elszámolásnak megfelelő fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt szerződésekkel is kamatkockázati kitettségének kezelése céljából. A Bank a származékos ügyletek kamatait - függetlenül attól, hogy azok kereskedési vagy kockázatkezelési célúak-e – a „Nettó kamateredményben” számolja el, az elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelési eredményt pedig a fedezeti elszámolásba be nem vont ügyletek esetén a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron, a fedezeti elszámolásba bevont ügyletek esetén pedig a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron mutatja ki.
A Bank kockázatfedezési céllal alkalmaz cash-flow fedezeti kétdevizás kamatswap ügyleteket is, ahol a fedezett portfólió a devizás hitelek és a forint betétek egy csoportja, a fedezés célja pedig a kamatbevétel és kamatráfordítás ingadozásának megszüntetése, ami a referenciakamatok változásából, illetve a forint árfolyamának ingadozásából fakad.
A cash-flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információkat a (10) Fedezeti elszámolásból eredő veszteségek vagy nyereségek megjegyzés tartalmazza.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A referencia-kamatlábak reformja
Az alábbi táblázat a 2022. december 31-én fennálló “nem megreformált”, helyettesítő záradékot tartalmazó pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek és származékos ügyletek állományát mutatja be.
|
2022.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
EURIBOR |
EONIA |
USD LIBOR |
GBP LIBOR |
CHF LIBOR |
JPY LIBOR |
|
Nem származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és követelések |
619.331 |
0 |
23.371 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos eszközök összesen |
619.331 |
0 |
23.371 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
129.828 |
0 |
177 |
0 |
0 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek összesen |
129.828 |
0 |
177 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
Származékos instrumentumok |
345.999 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok fedezeti elszámolásban |
599.329 |
0 |
9.542 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok összesen |
945.328 |
0 |
9.542 |
0 |
0 |
0 |
|
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
EURIBOR |
EONIA |
USD LIBOR |
GBP LIBOR |
CHF LIBOR |
JPY LIBOR |
|
Nem származékos eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és követelések |
27.725 |
775 |
3 |
0 |
4 |
0 |
|
Nem származékos eszközök összesen |
27.725 |
775 |
3 |
0 |
4 |
0 |
|
Nem származékos kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
443.748 |
2.396 |
1.298 |
5.061 |
5.327 |
456 |
|
Nem származékos kötelezettségek összesen |
443.748 |
2.396 |
1.298 |
5.061 |
5.327 |
456 |
|
Származékos instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
Származékos instrumentumok |
320.207 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok fedezeti elszámolásban |
635.350 |
0 |
24.070 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos instrumentumok összesen |
955.557 |
0 |
24.070 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Devizaárfolyam-kockázattal szembeni kitettség
A devizaárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a devizaárfolyamok változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak. A devizaárfolyam-kockázatnak való kitettség meghatározásakor a Bank a teljes nyitott pozíciót figyelembe veszi.
A Bank mérlegfordulónapon érvényes devizapozícióját mutatják be az alábbi táblázatok:
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
714.422 |
1.977 |
48.861 |
12.290 |
7.363 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
20.670 |
0 |
56 |
45 |
0 |
20.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
125.450 |
0 |
0 |
388 |
0 |
125.838 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
193.696 |
0 |
84.676 |
7.125 |
20.353 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.572.513 |
100 |
1.035.001 |
59.020 |
3.316 |
2.669.950 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.626.751 |
2.077 |
1.168.594 |
78.868 |
31.032 |
3.907.322 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.951 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.084.086 |
21.264 |
1.326.411 |
255.652 |
27.393 |
3.714.806 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.086.037 |
21.264 |
1.326.411 |
255.652 |
27.393 |
3.716.757 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
540.714 |
-19.187 |
-157.817 |
-176.784 |
3.639 |
190.565 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
-349.585 |
19.687 |
112.256 |
176.218 |
-3.395 |
-44.819 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
191.129 |
500 |
-45.561 |
-566 |
244 |
145.746 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
HUF |
CHF |
EUR |
USD |
Egyéb |
Összesen |
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
429.068 |
991 |
39.528 |
7.453 |
5.449 |
482.489 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – a származékos termékek kivételével |
49.293 |
0 |
36 |
85 |
0 |
49.414 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
97.771 |
0 |
0 |
627 |
0 |
98.398 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
221.375 |
0 |
91.053 |
21.174 |
18.353 |
351.955 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.878.000 |
364 |
731.939 |
53.615 |
275 |
2.664.193 |
|
Pénzügyi eszközök a származékos termékek kivételével |
2.675.702 |
1.355 |
862.556 |
82.954 |
24.077 |
3.646.644 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek – a származékos termékek kivételével |
6.429 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.429 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.289.356 |
14.677 |
937.142 |
175.622 |
29.152 |
3.445.949 |
|
Pénzügyi kötelezettségek a származékos termékek kivételével |
2.295.785 |
14.677 |
937.142 |
175.622 |
29.152 |
3.452.378 |
|
Nettó mérleg szerinti nyitott pozíció |
379.917 |
-13.322 |
-74.586 |
-92.668 |
-5.075 |
194.266 |
|
Nettó származékos és spot pozíció |
36.156 |
13.851 |
73.986 |
92.348 |
4.448 |
220.789 |
|
Nettó nyitott pozíció összesen |
416.073 |
529 |
-600 |
-320 |
-627 |
415.055 |
A Bank szigorú korlátokat határoz meg a nyitott pozíciókra és VaR mutatókat is használ. Ezeket a limiteket naponta figyelemmel követik.
A devizaopciókhoz kapcsolódó kockázatok tükrözve vannak az FX VaR számokban, valamint az opciókra vonatkozó deriváltakra (gamma és vega) limiteket határoz meg a Bank, melyeket naponta figyelemmel követnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Egyéb árfolyamkockázati kitettség – kereskedési könyv
Az egyéb árfolyamkockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak (nem a kamatláb- vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-i ingadozni fognak, függetlenül attól, hogy ezeket a változásokat az adott pénzügyi instrumentumra vagy annak kibocsátójára jellemző tényezők okozzák, vagy olyan tényezők, amelyek a piaci kereskedés tárgyát képező valamennyi hasonló pénzügyi instrumentumot érintenek.
A Bank árfolyamkockázata csak a tőzsdén forgalmazott részvényekkel szembeni kitettségekből adódik. A Bank szigorú limiteket határoz meg a nyitott részvénykitettségekre és árfolyamkockázati VaR-t is használ. Ezeket a limiteket naponta nyomon követik.
A piaci kockázat kezelésének eszközei – kereskedési és banki könyv
Kockáztatott érték
A Bank kereskedési és banki könyvi portfólióján belüli piaci kockázati kitettség mérésének és ellenőrzésének legfőbb eszköze a kockáztatott érték (VaR = Value at Risk) mutató. A VaR mutató azt jelzi, hogy adott időszak alatt, adott megbízhatósági szint mellett mekkora egy pénzügyi instrumentum maximális vesztesége, normál üzletmenetet feltételezve. A Bank által használt VaR modell 99%-os megbízhatósági szintet és kereskedési könyv esetében 10 napos, banki könyv esetében 250 napos birtokban tartási időszakot feltételez. A VaR egy kockázati mutató, amelyet a pénzügyi instrumentum lehetséges veszteség-eloszlásához kell rendelni. A Bank a Monte-Carlo VaR számítást alkalmazza. A kereskedési könyvi termékeket tekintve azok három kockázati tényezőre oszthatók - deviza, kamat és részvényárfolyam - és a kockázatok is ennek alapján vannak csoportosítva.
A VaR nem az egyes komponensek (devizakockázat, kamatlábkockázat és részvényárfolyamkockázat) összege, mivel a komponensek között együtthatás áll fenn (diverzifikációs hatás).
A diverzifikációs hatás csökkenti a portfólió teljes kockázatát, amennyiben az egyedi kockázati komponensek nem mozognak együtt. A devizakockázat, az egyéb árfolyamkockázat és a kamatkockázat nem korrelál egymással tökéletesen, ezért létezik diverzifikációs hatás. A VaR érték az alaptényezőkre külön-külön és azok teljes csoportjára is naponta kiszámításra kerül. A tőkeigény számszerűsítése esetében a diverzifikációs hatással nem számol a Bank.
A Bank kereskedési és banki könyvének piaci kockázatát bemutató VaR számítást az alábbi táblázatok tartalmazzák:
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|||||||
|
Kereskedési könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
2 |
7 |
1 |
78 |
4 |
92 |
2 |
395 |
|
Kamatkockázat |
136 |
137 |
24 |
519 |
94 |
429 |
47 |
1.063 |
|
Részvény (ill. áru) kockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
9 |
0 |
51 |
|
Teljes kockázat |
274 |
300 |
40 |
928 |
119 |
321 |
103 |
569 |
|
Banki könyv |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
VaR év végén |
Átlagos VaR |
Minimum VaR |
Maximum VaR |
|
Árfolyamkockázat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatkockázat |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
1.404 |
892 |
281 |
3.144 |
|
Teljes kockázat |
14.640 |
9.506 |
2.983 |
21.167 |
1.404 |
892 |
281 |
3.144 |
A banki könyvi VaR értékek növekedésének oka az volt, hogy Bank 2022 során jelentős mértékű stratégiai kamatpozíciót épített fel, amely az év végén is nyitottságot eredményezett.
Gap és BPV jelentés
A VaR érték mérése mellett a kamatlábkockázatot a klasszikus tőke- és kamatlejárati elemzés módszerével is megbecsülik. A gap jelentés az eszközöket és kötelezettségeket különböző átárazódási kategóriákba sorolja aszerint, hogy egy adott eszköz, illetve kötelezettség várhatóan mikor árazódik át.
Az eszközök, illetve kötelezettségek átárazódása akkor történik meg, amikor:
· esedékessé válnak,
· szerződés szerint sor kerül egy tőkerész visszafizetésére,
· a kamat a szerződés szerint egy referenciakamat alapján átárazásra kerül,
· az eszközök vagy kötelezettségek lejárat előtt visszafizetésre kerülnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A kamatkockázatot hordozó mérlegen kívüli tételeket névleges betétként és hitelként kezelik. Ugyanabba az átárazódási kategóriába sorolt eszközök és kötelezettségek különbözete a „gap” („átárazódási rés”). A gap pozitív, amennyiben az eszközök kamatkockázata magasabb, mint a kötelezettségeké, és negatív a fordított esetben. Az egyes átárazódási kategóriákhoz kamatérzékenységi mérőszámot, ún. BPV-t (Basis Point Value) rendelünk. Adott kategória BPV-je azt jelöli, hogy az oda eső pozíció jelenértéke mennyivel változik a hozamgörbe 1 bázispontos párhuzamos elmozdulásának hatására. Az egyes átárazódási kategóriákhoz devizánként az Anyabank által jóváhagyott BPV limitek tartoznak.
Az alábbi táblában látható a BPV jelentés:
|
(ezer Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||
|
Kereskedési könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
246 |
-813 |
-2 |
328 |
240 |
-597 |
-2 |
211 |
|
3 - 6 hó |
-16 |
-337 |
-1 |
443 |
230 |
-564 |
0 |
493 |
|
6 hó - 1 év |
-75 |
-199 |
-1 |
156 |
-63 |
-862 |
-1 |
765 |
|
1 - 2 év |
-817 |
-5 |
0 |
-1 |
-55 |
-72 |
0 |
-8 |
|
2 - 3 év |
-574 |
-11 |
0 |
0 |
-53 |
2 |
0 |
0 |
|
3 - 5 év |
-343 |
-4 |
0 |
0 |
-903 |
-13 |
0 |
0 |
|
5 - 7 év |
501 |
0 |
0 |
0 |
561 |
-3 |
0 |
0 |
|
7 - 10 év |
-278 |
0 |
0 |
0 |
590 |
0 |
0 |
0 |
|
10 - 15 év |
-24 |
0 |
0 |
0 |
74 |
0 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
0 |
0 |
0 |
0 |
659 |
0 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.613 |
0 |
0 |
0 |
|
Banki könyv |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
HUF |
EUR |
CHF |
USD |
|
0 - 3 hó |
-1.917 |
-1.022 |
-18 |
225 |
6.578 |
-35 |
93 |
727 |
|
3 - 6 hó |
-345 |
-4.820 |
0 |
254 |
-1.018 |
-3.627 |
-1 |
111 |
|
6 hó - 1 év |
3.849 |
2.221 |
-1 |
184 |
1.743 |
1.500 |
21 |
256 |
|
1 - 2 év |
600 |
1.756 |
0 |
-405 |
3.417 |
59 |
0 |
475 |
|
2 - 3 év |
3.002 |
-3.451 |
0 |
1.187 |
175 |
468 |
-16 |
945 |
|
3 - 5 év |
5.754 |
748 |
0 |
144 |
-2.403 |
-5.207 |
-9 |
1.654 |
|
5 - 7 év |
4.116 |
92 |
0 |
1 |
5.722 |
226 |
0 |
-32 |
|
7 - 10 év |
3.969 |
2.043 |
0 |
10 |
4.426 |
3.699 |
0 |
2 |
|
10 - 15 év |
77 |
-542 |
0 |
0 |
-2.214 |
-709 |
0 |
0 |
|
15 - 20 év |
353 |
-41 |
0 |
0 |
-242 |
-113 |
0 |
0 |
|
20 éven túli |
6 |
144 |
0 |
0 |
-9 |
0 |
0 |
0 |
(6.4) Likviditási kockázat
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Bank nehézségbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A likviditási kockázat kezelése
A likviditáskezelés célja, hogy a Bank számára megfelelő likviditást biztosítson, ezáltal valamennyi kötelezettségét esedékességkor teljesíteni tudja, mind normál, mind feszített körülmények között.
A likviditási kockázat kezelése az RBI Csoport és a Raiffeisen Bank Zrt. számára is kiemelt fontosságú, ezért a Bank a Csoportra vonatkozó standardok átfogó együttesével és helyi belső szabályokkal, szabályozásokkal és gyakorlatokkal rendelkezik a likviditáskezelésre vonatkozó jogi szabályozások mellett. A likviditáskezeléssel összefüggő eljárásokat, feladatokat, felelősségi köröket, jelentéseket és a limitrendszerre vonatkozó utasításokat a Bank vezérigazgatói utasításban szabályozza.
A likviditáskezelés az Eszköz-Forrás Bizottság (Asset and Liability Committee, ALCO) egyik fő feladata. Az ALCO felel az eszköz- és forrásgazdálkodásért, a likviditási kockázat kezeléséért és a helyi limitrendszer kialakításáért az RBI Likviditási Kockázatkezelése által meghatározott limitek szerint (vagy néha annál szigorúbb mértékben). Az ALCO havonta ülésezik, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tart.
A belső likviditási jelentéseken túl az RBI naponta likviditási jelentéseket készít a Bank által szolgáltatott adatok segítségével a csoportszintű likviditási kockázat nyomon követése érdekében.
A Bank likviditási politikája, melynek szerves része a likviditási krízisterv, évente felülvizsgálatra kerül. A Bank likviditási helyzete erős, likviditási kockázati kitettsége alacsony. A Bank nem rendelkezik likviditási céllal fenntartott stand-by hitelkeretekkel, ezek nélkül is biztosított a likviditási tartalékok megfelelő szintje.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Bank nem származékos pénzügyi kötelezettségei, hitelnyújtási elkötelezettségei és a kibocsátott pénzügyi garancia- szerződések utáni, diszkontálás nélküli cash-flow-kat mutatja be azok legkorábbi lehetséges lejárata alapján. A táblázatban emellett szerepel a származékos pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzése, beleértve a hátralévő szerződéses lejáratot azokra a származékos termékekre vonatkozóan, amelyek esetében a szerződéses lejáratok alapvetők a cash-flow-k ütemezése szempontjából. A táblázatban bemutatott bruttó nominális pénzáram a nem származékos pénzügyi kötelezettség és a kibocsátott pénzügyi garanciák után fizetendő hátralévő szerződéses, diszkontálás nélküli cash-flow. A származékos termékekre vonatkozó közzététel a pénzáramok bruttó összegét mutatja.
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Készpénz |
(6, 19) |
52.780 |
52.780 |
52.780 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
732.133 |
732.144 |
732.144 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.353.219 |
2.831.543 |
726.030 |
477.443 |
994.858 |
633.212 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
768.599 |
884.580 |
21.476 |
36.547 |
329.825 |
496.732 |
|
Követelések összesen |
3.906.731 |
4.501.047 |
1.532.430 |
513.990 |
1.324.683 |
1.129.944 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
|
108.025 |
29.696 |
-32.820 |
52.646 |
58.503 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-231.471 |
-5.753 |
-110.675 |
-87.402 |
-27.641 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
339.496 |
35.449 |
77.855 |
140.048 |
86.144 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
192.450 |
7.310 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-13.195 |
-13.195 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
205.645 |
20.505 |
8.844 |
82.593 |
93.703 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
|
300.475 |
37.006 |
-23.976 |
135.239 |
152.206 |
|
2022.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.486.084 |
3.612.269 |
2.938.804 |
146.858 |
383.263 |
143.344 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
1.951 |
1.951 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
194.100 |
235.158 |
-448 |
17.324 |
221.294 |
-3.012 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
34.622 |
38.110 |
7.508 |
3.079 |
13.016 |
14.507 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
197.799 |
197.800 |
197.800 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
421.647 |
421.648 |
421.648 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
4.336.203 |
4.506.936 |
3.567.263 |
167.261 |
617.573 |
154.839 |
|
|
Származékos termékek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
|
-154.298 |
-42.275 |
-24.718 |
-25.468 |
-61.837 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-257.605 |
-46.701 |
-101.801 |
-39.133 |
-69.970 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
103.307 |
4.426 |
77.083 |
13.665 |
8.133 |
|
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
|
-246.365 |
-9.966 |
-18.785 |
-102.311 |
-115.303 |
|
Kimenő pénzáramok |
|
-339.301 |
-25.875 |
-22.508 |
-151.914 |
-139.004 |
|
|
Bejövő pénzáramok |
|
92.936 |
15.909 |
3.723 |
49.603 |
23.701 |
|
|
Származékos termékek összesen |
|
-400.663 |
-52.241 |
-43.503 |
-127.779 |
-177.140 |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Követelések |
|||||||
|
Készpénz |
(6, 19) |
54.091 |
54.091 |
54.091 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelintézetekkel szembeni követelések |
(6, 19) |
428.397 |
428.445 |
428.445 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
(6, 20, 21, 42) |
2.536.377 |
2.789.577 |
1.133.495 |
328.307 |
877.968 |
449.807 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 20, 21, 22, 23, 42) |
621.579 |
683.112 |
43.127 |
41.925 |
353.599 |
244.461 |
|
Követelések összesen |
3.640.444 |
3.955.225 |
1.659.158 |
370.232 |
1.231.567 |
694.268 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(20, 42) |
56.653 |
5.713 |
6.605 |
20.184 |
24.151 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-146.946 |
-3.549 |
-45.726 |
-65.055 |
-32.616 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
203.599 |
9.262 |
52.331 |
85.239 |
56.767 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
53.673 |
-1.801 |
2.822 |
26.532 |
26.120 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-4.219 |
-4.219 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
57.892 |
2.418 |
2.822 |
26.532 |
26.120 |
||
|
Származékos termékek összesen |
|
110.326 |
3.912 |
9.427 |
46.716 |
50.271 |
|
|
2021.12.31. |
Megjegyzés |
Könyv szerinti érték |
Szerződéses cash-flow-k |
Szerződéses pénzáramok időzítése |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|||
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Betétek |
(6, 25, 28, 29, 31, 42) |
3.414.707 |
3.452.461 |
2.887.498 |
101.631 |
356.187 |
107.145 |
|
Rövid pozíciók |
(6, 27, 28, 42) |
6.428 |
6.428 |
6.428 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
(6, 28, 30) |
689 |
769 |
0 |
0 |
769 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
(5, 32) |
30.553 |
34.055 |
5.914 |
2.272 |
11.421 |
14.448 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
147.733 |
151.863 |
151.863 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
315.309 |
314.826 |
314.826 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Kötelezettségek összesen |
3.915.419 |
3.960.402 |
3.366.529 |
103.903 |
368.377 |
121.593 |
|
|
Származékos termékek |
|||||||
|
Kereskedési célú derivatívák |
(27, 42) |
-42.669 |
-3.721 |
-4.741 |
-11.548 |
-22.659 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-110.484 |
-7.997 |
-29.854 |
-46.717 |
-25.916 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
67.815 |
4.276 |
25.113 |
35.169 |
3.257 |
||
|
Fedezeti ügyletek |
(10, 42) |
-76.728 |
3.428 |
-5.018 |
-35.757 |
-39.381 |
|
|
Kimenő pénzáramok |
-116.180 |
-3.087 |
-15.074 |
-39.223 |
-58.796 |
||
|
Bejövő pénzáramok |
39.452 |
6.515 |
10.056 |
3.466 |
19.415 |
||
|
Származékos termékek összesen |
-119.397 |
-293 |
-9.759 |
-47.305 |
-62.040 |
||
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a követelések és kötelezettségek könyv szerinti értékének éven belül és éven túl lejáró részét mutatja be:
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
183.111 |
28.035 |
155.076 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
125.838 |
391 |
125.447 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
305.850 |
65 |
305.785 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.669.950 |
701.604 |
1.968.346 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
191.077 |
1.025 |
190.052 |
|
Halasztott adó követelések |
5.099 |
0 |
5.099 |
|
Egyéb eszközök |
7.687 |
7.687 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.488.612 |
738.807 |
2.749.805 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
145.730 |
37.691 |
108.039 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.714.806 |
2.957.981 |
756.825 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
242.488 |
70 |
242.418 |
|
Céltartalékok |
12.928 |
12.928 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.721 |
11.721 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
4.127.673 |
3.020.391 |
1.107.282 |
|
2021.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Éven belül |
Éven túl |
|
(millió Ft) |
|||
|
Eszközök |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
114.942 |
64.741 |
50.201 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
98.398 |
4.093 |
94.305 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
195 |
0 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
351.955 |
56.384 |
295.571 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.664.193 |
1.433.802 |
1.230.391 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
53.286 |
1.695 |
51.591 |
|
Halasztott adó követelések |
3.463 |
0 |
3.463 |
|
Egyéb eszközök |
7.377 |
7.377 |
0 |
|
Eszközök összesen |
3.293.809 |
1.568.092 |
1.725.717 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
58.503 |
22.266 |
36.237 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
3.445.949 |
3.007.310 |
438.639 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
76.099 |
2.208 |
73.891 |
|
Céltartalékok |
10.146 |
10.146 |
0 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
7.163 |
7.163 |
0 |
|
Kötelezettségek összesen |
3.597.860 |
3.049.093 |
548.767 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank havi szinten képez gazdasági tőkét a Bank kereskedési könyvi portfóliójában található illikvid piaci pozíciókra. Ezek alakulását mutatja be az alábbi táblázat:
|
2022 |
2021 |
||
|
Dátum |
millió Ft |
Dátum |
millió Ft |
|
2022.01.31 |
274 |
2021.01.31 |
243 |
|
2022.02.28 |
64 |
2021.02.28 |
148 |
|
2022.03.31 |
216 |
2021.03.31 |
173 |
|
2022.04.29 |
312 |
2021.04.30 |
183 |
|
2022.05.31 |
175 |
2021.05.31 |
99 |
|
2022.06.30 |
406 |
2021.06.30 |
161 |
|
2022.07.29 |
839 |
2021.07.31 |
184 |
|
2022.08.31 |
636 |
2021.08.31 |
78 |
|
2022.09.30 |
0 |
2021.09.30 |
118 |
|
2022.10.28 |
0 |
2021.10.31 |
59 |
|
2022.11.30 |
0 |
2021.11.30 |
147 |
|
2022.12.30 |
0 |
2021.12.31 |
228 |
(6.5) Működési kockázat
A működési kockázat a közvetlen vagy közvetett veszteség kockázatát jelenti, amely a Bank folyamataival, személyi állományával, technológiájával és infrastruktúrájával kapcsolatos különböző okokból, valamint a tisztán hitel-, piaci és likviditási kockázatoktól eltérő külső tényezőkből fakad. A jogi és a szabályozási előírásoknak, valamint a vállalati kultúra általánosan elfogadott normáinak történő megfeleléssel kapcsolatos kockázat is része a működési kockázatnak. Működési kockázat megtalálható a Bank valamennyi üzleti és támogató területén.
A Bank célja, hogy a működési kockázatokat költséghatékony módon kezelje, elkerülve a pénzügyi veszteségeket és a reputációs kockázatokat, továbbá a kezdeményezőkészséget és kreativitást korlátozó kontrollfolyamatokat.
A Bankban működési kockázat-kezeléssel foglalkozó hálózat működik, amelynek része a különálló működési kockázat kontrolling csoport és a központosított csalás kockázat kontrolling csoport és az üzleti egységekben, támogató részlegeken, régiókban és leányvállalatokban dolgozó kb. 100 működési kockázat-kezelő kolléga.
A működési kockázat kontrolling számos eszközt használ a különböző területek működési kockázatainak azonosítására: kulcskockázati indikátorokat, forgatókönyveket, kontroll és kockázati önértékelést, veszteségadat- gyűjtést és külső adatbázisokat.
A fenti folyamatok segítik a kockázatok korai azonosítását és szükségesek a jövőbeli veszteséget okozó események előfordulásának csökkentéséhez. A veszteséget okozó eseményeket a működési kockázat-kezelő kollégák feltöltik a veszteség-adatbázisba, és ezen adatok, illetve más kiegészítő információk alapján (pl. kulcskockázati indikátorok, intézkedési tervek státusza) a működési kockázat kontrolling negyedéves jelentéseket készít.
A működési kockázat kontrolling erős vezetőségi támogatást kap. A működési kockázatok és a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések megvitatására negyedévente sor kerül az Operational Risk and Fraud Committee ülése során, ahol a vezérigazgató, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes, a bankműveletekért felelős vezérigazgató-helyettes, vállalati vezérigazgató-helyettes, lakossági vezérigazgató-helyettes és a Bizottság további tagjai (általában főosztályvezetők) vesznek részt és döntenek a kockázatcsökkentő intézkedési tervek prioritásáról, az RBI CRO-ja pedig a CRO meeting keretében kerül tájékoztatásra a legfontosabb működési kockázatot érintő kérdésekről.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(6.6) Környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok
Bolygónkat, a biodiverzitást, valamint életünk minőségét nagymértékben meghatározzák a biológiai rendszert alkotó természeti tényezők. A pénzügyi szektor üzleti tevékenysége nagy hatást gyakorol a környezetre, illetve a társadalomra, azonban ez egy kétirányú kapcsolat, a környezeti és társadalmi tényezők is erősen befolyásolják a pénzügyi szektor működését. Napjaink két legjelentősebb ilyen környezeti hatása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszer egy olyan rendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági tényezőkből, illetve adottságokból eredő kockázatainak kezelését, valamint lehetőségeinek megragadását hivatott bemutatni az érdekeltek számára.
Irányítás
A Bank kialakította a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos irányítási kereteit és felelősségi köreit, élén a Bank ügyvezető szerve által elnökölt Fenntarthatósági Tanáccsal. A Bank kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásra és az oktatási tevékenységek támogatására mind az intézmény falain belül, mind kívül. E fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység keretében elsősorban a releváns jogszabályi és környezeti alapokkal ismerteti meg a célközönséget. A fentieken túl a Bank kiemelt figyelmet fordít az ESG-elemzések növekvő adatigény-infrastruktúrájának és irányítási rendszereinek kialakítására.
Stratégia
A Bank küldetése és stratégiája erősen beágyazott a Raiffeisen Csoport működésébe, támogatva annak szakmai hátterével és tudásközpontjaival. A Raiffeisen Bank International aláírója az Egyesült Nemzetek felelős banki tevékenységről szóló alapelveinek (UN Principles for Responsible Banking) és elkötelezett a transzparens működés és érdekelt felekkel való aktív értékteremtés iránt. A Raiffeisen Csoport 2017 óta nyilvánosságra hozza Fenntarthatósági Jelentését, amely tudományos megalapozottságú célkitűzéseken nyugszik2.
A fenntarthatóság egy alapvető érték és a vállalati siker egyik mérőszáma a Bank számára. A Bank mind a saját működése, mind a hitelezési tevékenysége vonatkozásában figyelembe veszi az ESG tényezőket üzleti stratégiájának kialakítás során. A Raiffeisen Bank számos fenntartható pénzügyi és befektetési terméket kínál, valamint napi működésében is fontos szempont a klímatudatosság és az energiahatékony megoldások használata. A Raiffeisen Csoport háromféle portfólió stratégiát (kizáró, átalakító, támogató) vezetett be a hitelezési tevékenységéhez kapcsolódóan annak érdekében, hogy a reálgazdaságot felelősen tudja támogatni az átálláshoz vezető úton.
A Bank lépéseket tett az átállási és fizikai kockázatok szektor- és kockázatkezelési szabályzatokba történő integrálása érdekében. Ezen túl nyomon követi a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztéséből fakadó kockázatokat és megkezdte portfóliójának átvilágítását a kockázatkezelés keretében.
Alkalmazás
A Bank, illetve alapkezelői erős pozícióval bírnak a zöld hitelezés és ESG befektetések terén, amelyet a Magyar Nemzeti Bank „Zöld Bank” és „Zöld Befektetési Alapkezelő” díjjal jutalmazott 2022-ben. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő ESG alapjainak teljes állománya 2022. év végére elérte a 68 millió eurót, amely meghaladta a teljes kezelt állomány 7 százalékát. Az alapok portfólióját olyan vállalatok alkotják, amelyek többek között élen járnak (a) a környezetterhelés visszaszorításában, (b) a megújuló energiaforrások használatában, (c) a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, (d) csökkentett víz és energia fogyasztásában, (e) az újrahasznosításban, (f) a nemek, vallások közti egyenlőtlenségek felszámolásában, (g) az oktatás, egészségügy fejlesztésében, (h) az emberi jogok és munkajogok betartásában, (i) a gyermekmunka tiltásában, (j) az átlátható vállalatirányításban.
A Bank az érdekelt feleket úgy határozza meg, mint azoknak az embereknek vagy csoportoknak köre, akik - közvetlen vagy közvetett módon - üzleti tevékenységeik útján jogos érdekkel rendelkeznek a Bank felé. A Bank korrekt üzleti partner minden érdekelt számára. Ebben a szerepkörben nyíltan és tiszteletteljesen járunk el minden munkavállalóval, ügyféllel, üzleti partnerrel és egyéb érdekelttel. A környezet és az éghajlat védelme a társadalmi felelősségünk részeként jelenik meg, a Bank felelős partnerként viszonyul a környezet felé is. A fentieken túl a Bank kiáll a tisztességes verseny és felelős marketingtevékenység mellett, valamint a Bank a társadalmi környezettudatosság és oktatás aktív támogatója.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
(6.7) Tőkegazdálkodás
A Bank tőkekövetelményét a Bank helyi szabályozó hatósága (MNB) állapítja meg és követi nyomon.
2008. január 1-jétől a Bank köteles megfelelni a Bázel II szavatoló tőkével kapcsolatos előírásainak, 2014. június 30-ától pedig a Bázel III előírásainak is.
2008 decemberében az osztrák pénzpiaci felügyelő hatóság és a nyolc érintett tagállam hatóságai a Banknak, mint az RBI csoport tagjának közös engedélyt adtak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására a hitelkockázat- kezelés terén, egyes hitelportfóliók kivételével, amelyek kezelése az elfogadott bevezetési terv szerint a standard módszer szerint folytatódik továbbra is.
A Bázel III szabályozás fejlett módszere bevezetéséből adódó fő jellemzők az alábbiak:
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség negatív különbözetének levonása az alapvető tőkéből,
· a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének hozzáadása a járulékos tőkéhez a kockázattal súlyozott (belső minősítéssel kezelt) kitettség 0,6%-áig,
· a szavatoló tőkének fedezetet kell biztosítania a hitel- és piaci kockázat és működési kockázatokból adódó tőkekövetelményre is.
A Bank szavatoló tőkéje két szintre bontható:
· Alapvető tőke (T1 – Tier 1 Capital):
o Elsődleges alapvető tőke (CET1 – Common Tier 1 Capital), amely magában foglalja az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat (jegyzett tőke, ázsió, felhalmozott eredmény, halmozott egyéb átfogó eredmény, egyéb tartalékok), illetve a hozzájuk kapcsolódó levonásokat, úgymint az immateriális javak, goodwill, halasztott adókövetelések utáni levonások; a hitelkockázati kiigazítások hiánya várható veszteséghez viszonyítva; az értékpapírosítási pozíciók miatt levonások; valamint a limittúllépések miatti levonások.
o Kiegészítő alapvető tőke (AT1 – Additional Tier 1 Capital): amely magába foglalja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat.
· Járulékos tőke (T-2 – Tier 2 Capital), amely magában foglalja az alárendelt kölcsönök állományát, valamint a hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék összegének a várható veszteség feletti többletét azokra a hitelportfóliókra vonatkozóan, amelyek esetében a Bázel III szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazzák.
A hitelezési veszteségre képzett értékvesztés és céltartalék, valamint a várható veszteség pozitív különbözetének járulékos tőkében való beszámíthatósága is korlátokhoz kötött. További levonásokat kell érvényesíteni a szavatoló tőke elemeiből a más pénzügyi intézményekben szerzett minősített részesedések esetében.
A banki műveletek két csoportját alkotják a kereskedési könyvi és a banki könyvi ügyletek. A kockázattal súlyozott eszközök számítása meghatározott előírások szerint történik, amelyek célja az eszközökhöz és a mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó különböző szintű kockázatok tükrözése. A Bázel II/III szabályozás kiterjesztette a tőkekövetelmény számítást működési kockázat tőkekövetelmény számítására is.
A Bank a megfelelő tőkeellátottság fenntartására törekszik a befektetők, hitelezők és a piac bizalmának a megőrzése, valamint az üzleti tevékenység jövőbeni fejlődése érdekében. A tőkeszint hatása a részvényesek hozamára szintén fontos szempont. A Bank fontosnak tartja egy nagyobb tőkeáttéttel, esetleg potenciálisan elérhető magasabb hozam és a szilárd tőkehelyzet által nyújtott előnyök és biztonság közötti egyensúly fenntartását.
A Bank az összes szabályozói tőkekövetelménynek megfelelt 2022-ben. A Bank tőkehelyzete egészséges szinten maradt az év során összhangban a kockázati étvágyával.
A hitelintézeti szektor számára a Magyar Nemzeti Bank által 2020-ban előírt osztalékfizetési korlátozások 2022. január 1-jétől megszűntek. A Bank egyedüli részvényese 2022.12.23-án 20.132 millió Ft osztalékelőleg fizetéséről döntött, ami év vége előtt kifizetésre került.
Szabályozói tőkekövetelmény
A Bank folyamatosan szem előtt tartja, hogy a tőkemegfelelés meghaladja az előírt szintet és ennek biztosítása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket időben. A Bank a Bázel III előírásainak megfelelően kiszámítja a szavatoló (Bázel III, 1. pillér) és a gazdasági tőkét (Bázel III, 2. pillér, ICAAP) is a tőkemegfelelés meghatározásához. A Bank 2008. december 1-jén kezdte meg a belső módszer szerinti hitelkockázati tőkekövetelményre való fokozatos áttérést, elsőként a nem lakossági szegmensre bevezetve az F-IRB módszert. 2010 júliusa, illetve 2012 áprilisa óta a Bank magánszemély, illetve mikrovállalati ügyfeleivel szemben fennálló kitettségére belső módszerrel (A-IRB) számít tőkekövetelményt. A szabályozói tőkekövetelmény felett a tőkepuffereket is tartania kell a Banknak (rendszerkockázati, tőkefenntartási, rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Rendszerszinten jelentős intézményi tőkepuffer
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-ben is újraértékelte a hazai hitelintézetek jelentőségét a 2021. év végi adatok alapján, és ennek eredményeképp a tavalyihoz hasonlóan hét bankcsoportot azonosított rendszerszinten jelentősként (Other Systemically Important Institutions – O-SII), köztük a Raiffeisen csoportot is.
|
A Raiffeisen Bank számára előírt O-SII tőkepufferráták |
||||
|
Tény |
Előírt |
Előirányzott |
||
|
2020 |
2020.07.01-től |
2022 |
2023 |
2024 |
|
0,50 % |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
Anticiklikus tőkepuffer
Az MNB közleményében aktiválta az anticiklikus tőkepuffert 2022 június 30-án, hogy mérsékelje a hitel- és lakáspiaci rendszer kockázatokat. Az MNB 2022 júniusát megelőző negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok akkor a korábbi hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolttá vált. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emelte.
Tőkemegfelelés
|
(millió Ft) |
2022.12.31.* |
2021.12.31. |
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
113.445 |
113.445 |
|
Eredménytartalék |
125.896 |
64.429 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
12.258 |
5.433 |
|
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
22.215 |
14.992 |
|
Elsődleges alapvető tőke módosításai prudenciális szűrők miatt |
-15.672 |
-3.067 |
|
(-) Immateriális javak |
-13.885 |
-10.989 |
|
(-) IRB szerinti addicionális tőkeigény |
0 |
-1.073 |
|
(-) Halasztott adó miatti levonások |
-4.762 |
-3.162 |
|
(-) Értékpapírosítási pozíció miatti levonás |
-1.336 |
0 |
|
(−) Nemteljesítő kitettségek addicionális tőkeigénye |
-9.123 |
-943 |
|
Elsődleges alapvető tőke |
279.036 |
229.065 |
|
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
31.445 |
31.445 |
|
Kiegészítő alapvető tőke |
31.445 |
31.445 |
|
IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet |
5.657 |
0 |
|
Alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
62.039 |
57.195 |
|
Járulékos tőke |
67.696 |
57.195 |
|
Szavatoló tőke összesen |
378.177 |
317.705 |
|
Tőkekövetelmény |
120.421 |
110.798 |
|
Tőkemegfelelési mutató (%) |
25,12% |
22,94% |
Tőkeallokáció
Az egyes üzletágak és tevékenységek közötti tőkefelosztás során elsődleges szempont, hogy egyfelől a lehetséges kockázatok fedezésére, a biztonságos banküzemhez elegendő tőke legyen biztosítva (a vállalkozás folytatásának elve), másrészt az is szükséges, hogy szélsőséges piaci körülmények során esetlegesen elszenvedett magas veszteségekre is fedezetet biztosítson. Az allokáció során szintén kiemelt szempont a Bank tőkearányos nyereségének optimalizálása.
A kockázatok számszerűsítéséhez a Bank meghatározza a jogszabály által előírt és a közgazdaságilag indokolt tőkeszükségletet, az optimalizáció pedig a közgazdaságilag indokolt tőkeszükséglet alapján történik.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az egyes egységek és tevékenységek közötti tőkeallokációt az IRD Hitelkockázat és ICAAP Koordináció csoportja végzi, és azt a Bank vezetősége ellenőrzi. Az optimális tőkeallokáció további eszköze a kockázat és tőkeköltség alapú árazás.
A Bank tőkemenedzsmenttel és tőkeallokációval kapcsolatos elveit az igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja.
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
210.307 |
69.668 |
|
Egyéb kamatbevétel |
139.549 |
14.788 |
|
Kereskedési célú eszközök után |
92.372 |
12.364 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.608 |
464 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
58.702 |
8.949 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
32.062 |
2.951 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök után |
1 |
624 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1 |
624 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök után |
6.109 |
3.565 |
|
Hitelek és előlegek |
6.109 |
3.565 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
31.108 |
-2.068 |
|
Egyéb |
9.959 |
303 |
|
Kamatbevételek összesen |
349.856 |
84.456 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-71.463 |
-7.184 |
|
Egyéb kamatráfordítás |
-140.337 |
-10.272 |
|
Kereskedési célú kötelezettségek után |
-94.920 |
-11.723 |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
-60.841 |
-8.614 |
|
Származékos ügyletek - gazdasági fedezeti célú (de fedezeti elszámolásba nem vont) |
-34.079 |
-3.109 |
|
Származékos ügyletek után - fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat |
-45.224 |
1.523 |
|
Egyéb |
-193 |
-72 |
|
Kamatráfordítások összesen |
-211.800 |
-17.456 |
|
Nettó kamateredmény |
138.056 |
67.000 |
A Bank nettó kamateredménye 71.056 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. Bár a kamatráfordítások növekedése kimagasló az előző évhez képest, a kamatbevételek emelkedése még ezt is túlszárnyalja.
Kimagaslóan növekedtek az effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevételek (140.639 millió Ft növekedés), köszönhető ez a 2022-es magas kamatkörnyezetnek, leginkább a bankközi – különösen az MNB felé történő - kihelyezések kamatbevételei emelkedésének, emellett a magasabb ügyfeles folyószámla- és hitelkamat-bevételeknek.
Az effektív kamatmódszerrel elszámolt kamatráfordítás 64.279 millió Ft-os növekedés jelentős részét az ügyfélbetétek, illetve a bankközi betétek után fizetett magasabb kamat okozta.
Az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt értékpapírok elszámolt kamata (főleg a jelzáloglevelek és államkötvények kamata), illetve az értékpapírokhoz kapcsolódó diszkontok és prémiumok amortizációja tovább javította a kamatbevételt (10.302 millió Ft kamatbevétel-növekedés).
A nettó kamateredményt rontotta a származékos ügyleteken elszámolt kamateredmény (4.333 millió Ft kereskedési célú kamateredmény-romlás), ezen eredménycsökkenést részben ellensúlyozta az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt, illetve a kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamateredménye (521 millió Ft kamatnövekedés).
Ugyanakkor 2.544 millió Ft-os kamatnövekedés következett be a kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetén, amely a babaváró hiteleknek köszönhető.
A cash-flow és valósérték-fedezetbe bevont származékos ügyletek nettó kamateredménye csökkent (13.571 millió Ft kamatcsökkenés).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatbevétel |
210.307 |
69.668 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
18.222 |
7.920 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
18.222 |
7.920 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök után |
192.085 |
61.748 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.411 |
3.700 |
|
Hitelek és előlegek |
172.612 |
57.980 |
|
Egyéb eszközök |
62 |
68 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt kamatráfordítás |
-71.463 |
-7.184 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt kötelezettségek után |
-71.463 |
-7.184 |
|
Betétek |
-65.089 |
-4.847 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
-2.044 |
-1.690 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-3.664 |
-40 |
|
Lízingkötelezettségek |
-666 |
-607 |
|
Effektív kamat módszerrel elszámolt nettó kamateredmény |
138.844 |
62.484 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat a Bank nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyleteihez kapcsolódó díj- és jutalékeredményeket tartalmazza:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Jutalék- és díjbevételek |
|
|
|
IFRS15 szerinti bevételek |
|
|
|
Fizetési szolgáltatások |
45.053 |
36.725 |
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
22.916 |
15.605 |
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
17.606 |
9.772 |
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
7.285 |
6.586 |
|
Ügynöki szolgáltatás |
1.056 |
1.044 |
|
Letétkezelés |
908 |
859 |
|
Vállalati pénzügyek |
286 |
399 |
|
Vagyonkezelés |
16 |
109 |
|
Elszámolás és teljesítés |
26 |
0 |
|
Egyéb |
1.941 |
1.748 |
|
IFRS15 szerinti bevételek összesen |
97.093 |
72.847 |
|
IFRS9 szerinti bevételek |
|
|
|
Hitelszolgálati tevékenység |
225 |
111 |
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek |
4 |
4 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
4.136 |
2.956 |
|
Hitelnyújtás |
363 |
528 |
|
IFRS9 szerinti bevételek összesen |
4.728 |
3.599 |
|
Jutalék- és díjbevételek összesen |
101.821 |
76.446 |
|
Jutalék- és díjráfordítások |
|
|
|
Fizetési szolgáltatások |
-5.978 |
-4.821 |
|
Devizakonverziók és egyéb ügyletek elszámolásába épített tranzakciós díjak |
-209 |
-137 |
|
Kiszervezett valutaváltási tevékenység |
-17.091 |
-9.409 |
|
Értékpapír kibocsátási és transzfermegbízási díjak |
-731 |
-641 |
|
Ügynöki szolgáltatás |
-102 |
-54 |
|
Letétkezelés |
-920 |
-725 |
|
Elszámolás és teljesítés |
-86 |
-63 |
|
Hitelszolgálati tevékenység |
-197 |
-256 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek |
0 |
-12 |
|
Kapott pénzügyi garanciák |
-2.480 |
-1.508 |
|
Egyéb |
-2.578 |
-2.290 |
|
Jutalék- és díjráfordítások összesen |
-30.372 |
-19.916 |
|
Nettó jutalék- és díjbevétel |
71.449 |
56.530 |
A Bank nettó jutalékeredménye 14.919 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest, amely elsősorban a fizetésforgalmi díjak és a valuta- és devizakonverziók kapcsán felszámolt díjak növekedésének köszönhető.
A fizetésforgalmi díjakon belül az átutalásokhoz és egyéb fizetési forgalmakhoz kapcsolódó jutalékok és bankkártyadíjak emelkedtek kimagaslóan.
A Bank ügyfelek devizakonverzióval járó tranzakcióiba és egyéb értékpapír ügyleteibe épített tranzakciós díjai 7.239 millió Ft-tal növekedtek. Ezen belül a Bank kimagasló eredményt realizált az egyedi áras fixingeken, spot tranzakciókon, de emellett a kártyás és a Direktneten végzett tranzakciókhoz kapcsolódó konverziók is jelentősek voltak. Az értékpapír-megbízásokon elért tranzakciókba épített tranzakciós díjeredmény tovább növelte a jutalékbevételeket.
A Bank a nem lakossági magyar állampapírokkal és az FX spot ügyletekkel kapcsolatos kereskedési tevékenységét optimalizálási célból átadta anyabankjának. Emiatt csökkent a közvetlenül ügyfelektől származó értékpapír-forgalmazási díjbevétel, ugyanakkor ezt jelentősen kompenzálta az anyabanktól kapott portfólióátadásért kapott díj. Emellett a Bank a befektetési jegyek forgalmazása, illetve a tőzsdén kötött értékpapír-ügyletek révén továbbra is jelentősebb jutalékbevételt számolt el 2022-ben.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Származékos ügyletek |
49.457 |
11.040 |
|
Kereskedési célú származékos ügyletek |
9.319 |
2.248 |
|
Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül |
40.138 |
8.792 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
26 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-118 |
-306 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
-9.676 |
671 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/veszteség, nettó |
39.689 |
11.405 |
A kereskedési céllal tartott származékos ügyleteken elszámolt eredmény 7.072 millió Ft-tal nőtt. Ennek fő oka az FX swap, forward és futures ügyleteken elszámolt realizált és nem realizált eredmény 7.002 millió Ft-os emelkedése volt.
A „Kockázatkezelési céllal tartott származékos ügyletek fedezeti elszámolás nélkül” sor eredménye (gazdasági fedezési céllal kötött származékos ügyletek) 31.346 millió Ft-tal növekedett, amit egy részről az FX swap, forward és futures ügyletek (+26.164 millió Ft) nyereség növekedése, valamint egy devizás, illetve két devizás kamatswap (FRA, IRS, CCIRS, OSP) ügyleteken elszámolt (+5.180 millió Ft) nyereség növekedése okozott.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sor tavalyi eredménye javult 188 millió Ft-tal, mely a realizált árfolyam nyereség és veszteség 45%-os csökkenésének hatása, részletesen: az egyéb kötvények -163 millió Ft-tal, a kincstárjegyek -161 millió Ft-tal, míg az államkötvények +1.349 millió Ft-tal módosították az eredményt.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” sor változását egyrészt a devizakonverziós marzs csökkenése (-4.809 millió Ft), másfelől a spot ügyleteken realizált veszteség növekedése (-5.538 millió Ft) okozta.
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
66 |
35 |
|
Hitelek és előlegek |
-8.913 |
-6.363 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége, nettó |
-8.847 |
-6.328 |
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soron jelenik meg a Visa C részvény átértékelési eredménye.
2022-ben a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredményét 9.237 millió Ft-tal csökkentette a babaváró hitelek átértékelési eredménye.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
-6 |
-614 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége, nettó |
-6 |
-614 |
2022-ben a „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sor teljes összege államkötvényeken elszámolt eredményt tartalmaz. 2022-ben az államkötvényeken elszámolt veszteség 607 millió Ft-tal csökkent a tavalyi évhez képest.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő tábla a fedezeti elszámolás alá vont derivatívák, illetve fedezett tételek valós értékelésből származó nettó eredményét mutatja be:
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
A fedezeti instrumentum valós értékének változásai [megszűnéssel együtt] valósérték-fedezeti ügyletekben |
-36.203 |
-18.407 |
|
A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai valósérték-fedezeti ügyletekben |
34.476 |
19.717 |
|
A cash-flow fedezeti ügyletekből származó eredményben megjelenített hatékonytalanság |
-53 |
-641 |
|
ebből: élő kapcsolatok |
777 |
-424 |
|
ebből: bontott kapcsolatok |
-830 |
-217 |
|
Fedezeti elszámolásból eredő nyereségek/veszteségek, nettó |
-1.780 |
669 |
A vásárolt kötvényeket fedező egydevizás és kétdevizás kamatswapok valós értékeléséből származó nettó eredmény 2022-ben 70.312 millió Ft volt (2021-ben 31.448 millió Ft). A betéteket fedező kamatswapok valós értékelési vesztesége 2022-ben 6.381 millió Ft volt (2021-ben 5.971 millió Ft veszteség). A betétportfóliót fedező kamatswapokon 120.439 millió Ft-os valós értékelési veszteség lett elszámolva 2022-ben (2021-ben 59.470 millió Ft veszteség). A nyújtott hiteleket fedező kamatswapok 2022. évi nettó valós értékelési eredménye 13.598 millió Ft volt (2021-ben 3.315 millió Ft nyereség). A fedezeti elszámolásba bevont kibocsátott kötvényállományt fedező kamatswapok kapcsán elszámolt valós értékelési veszteség 2022-ben 4.794 millió Ft volt (2021-ben 86 millió Ft veszteség), amelyből 4.728 millió Ft veszteség a 2022. évi MREL kötvénykibocsátáshoz kapcsolódik. A hitelportfóliót fedező kamatswapokkal kapcsolatban 2022-ben 11.501 millió Ft nyereség (2021-ben 12.357 millió Ft nyereség) került elszámolásra a fedezeti elszámolásból eredő eredményben.
2022-ben a fedezett vásárolt kötvényeken -70.723 millió Ft (2021-ben -29.887 millió Ft), a fedezett betéteken 6.366 millió Ft (2021-ben 5.952 millió Ft), a fedezett hiteleken -13.398 millió Ft (2021-ben -3.348 millió Ft), a fedezett 2022. év előtt kibocsátott kötvényállományon 68 millió Ft (2021-ben 78 millió Ft), illetve a 2022. évben kibocsátott MREL kötvényeken pedig 4.700 millió Ft valós értékelési eredmény került elszámolásra. A fedezett betétportfólión 2022-ben 118.848 millió Ft (2021-ben 59.272 millió Ft), a fedezett hitelportfólió kapcsán pedig -11.383 millió Ft (2021-ben -12.350 millió Ft) valós értékelésből származó eredmény került elszámolásra.
Tekintettel arra, hogy a Bank fedezeti kapcsolatainak többsége forintban denominált, a 2022-ben is tapasztalt jelentős hozamemelkedés még jobban felnagyította a fedezeti kapcsolatok hatékonytalanságából eredő eredményhatást. Míg 2021 során a 3 hónapos BUBOR 0.75%-4.21% sávban mozgott, addig 2022-ben a 4.21%-16.18%-os tartományban. Az 5 éves lejáratú forint kamatswap hozama ugyanezen időszakokban 1.05%-4.72% (2021), illetve 4.72%-11.73% (2022) között mozgott.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Cash-flow fedezeti ügyletek
A Bank 2012 decemberétől alkalmazza a cash-flow fedezeti elszámolást. A Bank a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére egydevizás és kétdevizás kamatswap ügyleteket alkalmaz a forintos és devizában denominált hitel-, illetve betétállományok esetében.
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Bank cash-flow fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2022.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
12.197 |
63.620 |
313.186 |
155.836 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,43% |
7,76% |
6,50% |
5,58% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
36.586 |
13.563 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
- |
414,13 |
413,14 |
|
2021.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
10.584 |
116.700 |
74.313 |
44.065 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,39% |
1,22% |
1,63% |
2,14% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése |
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
8.994 |
17.476 |
0 |
|
Átlagos HUF/EUR árfolyam |
- |
363,50 |
367,98 |
- |
CCIRS-ügyletek keretében a Bank éven belüli frekvenciával változó mértékű, BUBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramot cserél el éven belüli frekvenciával változó mértékű, EURIBOR fixing által meghatározott kamathoz tartozó pénzáramra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezésbe bevont fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket a következő tábla szemlélteti:
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
544.839 |
34.960 |
19.581 |
11.304 |
10.652 |
649 |
781 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
50.149 |
2.666 |
377 |
-126 |
-264 |
138 |
50 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
594.988 |
37.626 |
19.958 |
11.178 |
10.388 |
787 |
831 |
|
2021.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonyta- |
A fedezeti ügylet egyéb |
Az eredményben |
A cash-flow fedezeti |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||||
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatswap (IRS) ügyletek |
245.662 |
6.575 |
6.095 |
-98 |
305 |
-375 |
189 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
245.662 |
6.575 |
6.095 |
-98 |
305 |
-375 |
189 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
HUF/EUR Kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
26.470 |
178 |
181 |
-240 |
289 |
-49 |
30 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
26.470 |
178 |
181 |
-240 |
289 |
-49 |
30 |
|
Portfólió cash-flow fedezeti ügyletek összesen |
272.132 |
6.753 |
6.276 |
-338 |
594 |
-424 |
219 |
A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság, illetve a fedezeti kapcsolat bontásakor az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe átsorolt összegek is a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepelnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2022-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-15.323 |
-19.275 |
0 |
|
Betétek |
26.717 |
30.057 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
11.394 |
10.782 |
-4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-198 |
32 |
0 |
|
Betétek |
-16 |
-60 |
4 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
-214 |
-28 |
4 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
11.180 |
10.754 |
0 |
|
|
A fedezet hatékonytalanságának számításához alkalmazott érték változása 2021-ben |
Cash-flow hedge tartaléka |
|
|
|
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|
|
(millió Ft) |
2021.12.31. |
||
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
-6.292 |
-5.337 |
0 |
|
Betétek |
6.630 |
5.716 |
-5 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
338 |
379 |
-5 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
Hitelek |
234 |
214 |
0 |
|
Betétek |
55 |
-50 |
7 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
289 |
164 |
7 |
|
Cash-flow fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
627 |
543 |
2 |
*Az itt megjelenített összegek olyan, már megszűnt fedezeti kapcsolatokból erednek, ahol a fedezett tétel bekövetkezése várható, ezért a Bank ezeket az összegeket akkor számolja el az eredménybe, amikor a fedezett tétel bekövetkezik, vagy ismertté válik, hogy a fedezett tétel bekövetkezése már nem várható (ekkor a teljes kapcsolódó összeget átsorolja a Bank a tőkéből az eredménybe).
A Bank változó kamatozású éves, illetve éven belüli fizetési frekvenciával rendelkező, forintban, valamint euróban denominált hiteleket és betéteket sorol a fedezeti elszámolásban érintett ügyletek közé. A cash-flow fedezeti kapcsolatba bevont fedezett hitelek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron, a fedezett betétek pedig az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
2022-ben a 2022.12.30-án élő és a bontott cash-flow fedezeti kapcsolatokban megjelölt fedezeti ügyletek valós érték változásai hatékony részéhez kapcsolódóan 11.219 millió Ft nyereség (2021-ben 813 millió Ft nyereség) került elszámolásra az egyéb átfogó jövedelemben. Ezek az összegek tartalmazzák azokat az egyéb átfogó jövedelem és eredmény közötti átsorolásokat is, amelyek a 2022, illetve 2021 előtt bontott cash-flow fedezeti kapcsolatokhoz tartozó fedezeti tartalék eredménybe történő szisztematikus amortizációjából származnak. 2022-ben 830 millió Ft veszteség (2021-ben 217 millió Ft veszteség) került átvezetésre az eredménybe a bontott, illetve lejárt cash-flow fedezeti kapcsolatokkal kapcsolatban, és ezeket az összegeket a Bank a Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek között mutatta ki. 2022 folyamán a 2022.12.30-án élő cash-flow fedezeti kapcsolatokban megjelölt fedezeti ügyletek hatékonytalansága kapcsán ugyanezen a soron 777 millió Ft nyereség (2021-ben 424 millió Ft veszteség) került elszámolásra.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valósérték-fedezeti ügyletek
A következő táblázat azon derivatív ügyletek fő jellemzőit tartalmazza, amelyekre a Bank valósérték-fedezeti elszámolást alkalmazza:
|
2022.12.31. |
Lejárat |
||||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
1.879 |
1.250 |
134.339 |
94.864 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
0,56% |
0,97% |
0,90% |
1,01% |
|
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
11.607 |
69.797 |
185.067 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
0,17% |
1,63% |
2,74% |
|
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
214 |
3.662 |
105.295 |
35.869 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
-0,46% |
0,62% |
1,80% |
2,58% |
|
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
7.650 |
46.088 |
0 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
13,39% |
1,46% |
- |
|
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
374 |
192.136 |
0 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
6,42% |
6,96% |
- |
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
36.996 |
217.354 |
575.735 |
390.288 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
0,55% |
1,46% |
1,50% |
2,35% |
|
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
463 |
7.226 |
38.826 |
44.435 |
|
|
Átlagos fix kamatláb |
0,41% |
1,02% |
1,23% |
1,51% |
|
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
2.072 |
20.717 |
|
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
24,39 |
24,57 |
|
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
19.114 |
0 |
|
|
Átlagos USD/EUR árfolyam |
- |
- |
0,96 |
- |
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Lejárat |
|||
|
(millió Ft) |
0-3 hó |
3-12 hó |
1-5 év |
5 éven túl |
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
6.000 |
22.750 |
146.592 |
98.207 |
|
Átlagos fix kamatláb |
1,06% |
0,56% |
1,13% |
0,95% |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
37.735 |
101.375 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
0,37% |
1,63% |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
2.540 |
6.663 |
90.053 |
33.928 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,51% |
0,33% |
0,49% |
1,16% |
|
Betéteket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
46.088 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
1,46% |
- |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
658 |
0 |
|
Átlagos fix kamatláb |
- |
- |
6,19% |
- |
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
90.485 |
64.815 |
603.756 |
367.311 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,43% |
0,62% |
0,72% |
1,91% |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
498 |
7.530 |
41.085 |
49.865 |
|
Átlagos fix kamatláb |
0,37% |
0,91% |
1,12% |
1,49% |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
|
|
|
|
|
Névérték |
0 |
0 |
0 |
18.543 |
|
Átlagos CZK/EUR árfolyam |
- |
- |
- |
25,37 |
USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügylet esetén a Bank naponta változó mértékű, €STR overnight kamathoz tartozó pénzáramot cserél el naponta változó mértékű, SOFR overnight kamathoz tartozó pénzáramra.
A valósérték-fedezeti ügyletekkel és fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos összegeket mutatja be az alábbi táblázat:
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának 2022-ben |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
232.332 |
48.912 |
1.703 |
30.344 |
-214 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
266.471 |
44.819 |
0 |
39.949 |
-258 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
145.040 |
16.525 |
57 |
13.596 |
198 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
53.738 |
0 |
12.925 |
-6.378 |
-13 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
192.510 |
130 |
4.106 |
-4.939 |
-24 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
890.091 |
110.386 |
18.791 |
72.572 |
-311 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
22.789 |
0 |
710 |
-8 |
33 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező USD/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
19.114 |
0 |
77 |
147 |
0 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
41.903 |
0 |
787 |
139 |
33 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
931.994 |
110.386 |
19.578 |
72.711 |
-278 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.220.373 |
16.734 |
201.291 |
-120.379 |
-1.531 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
90.950 |
26.331 |
1.661 |
11.492 |
109 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.311.323 |
43.065 |
202.952 |
-108.887 |
-1.422 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
2.243.317 |
153.451 |
222.530 |
-36.176 |
-1.700 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2021.12.31. |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
A fedezet hatékonytalanságának 2021-ben |
Az eredményben |
|
|
(millió Ft) |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
273.549 |
19.387 |
1.563 |
24.583 |
1.608 |
|
Vásárolt HTC kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
139.110 |
5.548 |
155 |
6.910 |
-38 |
|
Hiteleket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
133.184 |
2.483 |
95 |
3.316 |
-32 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
46.088 |
0 |
5.667 |
-5.972 |
-19 |
|
Kibocsátott kötvényeket fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
658 |
21 |
0 |
-86 |
-8 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
592.589 |
27.439 |
7.480 |
28.751 |
1.511 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat |
|
|
|
|
|
|
Vásárolt HTCS kötvényeket fedező CZK/EUR kétdevizás kamatswap (CCIRS) ügyletek |
18.543 |
0 |
494 |
-44 |
-9 |
|
Kamatláb kockázat / Devizakockázat fedezése összesen |
18.543 |
0 |
494 |
-44 |
-9 |
|
Valós érték mikrofedezeti ügyletek összesen |
611.132 |
27.439 |
7.974 |
28.707 |
1.502 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek |
|
|
|
|
|
|
Kamatláb kockázat |
|
|
|
|
|
|
Betétportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
1.126.367 |
6.936 |
60.999 |
-59.478 |
-206 |
|
Hitelportfóliót fedező kamatswap (IRS) ügyletek |
98.978 |
12.158 |
850 |
12.358 |
8 |
|
Kamatláb kockázat fedezése összesen |
1.225.345 |
19.094 |
61.849 |
-47.120 |
-198 |
|
Valós érték portfólió fedezeti ügyletek összesen |
1.225.345 |
19.094 |
61.849 |
-47.120 |
-198 |
|
Valósérték-fedezeti ügyletek összesen |
1.836.477 |
46.533 |
69.823 |
-18.413 |
1.304 |
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont derivatívák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ha pozitív a valós értékük, akkor az eszközoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron, ha pedig negatív a valós értékük, akkor a forrásoldalon a „Fedezeti tételként megjelölt derivatívák” soron kerülnek kimutatásra.
A fedezeti kapcsolat fennállása alatt az eredményben megjelenített hatékonytalanság a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” eredménykimutatás-soron szerepel.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételekre vonatkozó összegek az alábbiak voltak az időszak során:
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonyta- lanságának |
||||
|
2022.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
173.377 |
0 |
-44.532 |
-208 |
0 |
0 |
-30.518 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
215.339 |
0 |
-46.859 |
0 |
0 |
0 |
-40.207 |
|
Hitelek |
119.925 |
0 |
-16.156 |
64 |
0 |
0 |
-13.398 |
|
Betétek |
0 |
41.681 |
0 |
0 |
-12.117 |
0 |
6.366 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
190.582 |
0 |
0 |
-4.697 |
0 |
4.768 |
|
Betétportfólió |
0 |
748.397 |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
118.848 |
|
Hitelportfólió |
49.344 |
0 |
-24.300 |
0 |
0 |
0 |
-11.383 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
557.985 |
980.660 |
-131.847 |
-144 |
-194.467 |
0 |
34.476 |
|
|
Könyv szerinti érték |
A fedezett ügylet könyv szerinti értékében figyelembe vett fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változás miatti módosítás |
A fedezet hatékonyta- lanságának |
||||
|
2021.12.31. |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Eszközök |
Kötelezettségek |
|||
|
(millió Ft) |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
élő kapcsolatok |
bontott kapcsolatok* |
|||
|
Vásárolt HTCS kötvények |
254.355 |
0 |
-17.955 |
0 |
0 |
0 |
-22.939 |
|
Vásárolt HTC kötvények |
127.534 |
0 |
-6.472 |
0 |
0 |
0 |
-6.948 |
|
Hitelek |
122.863 |
0 |
-2.445 |
100 |
0 |
0 |
-3.348 |
|
Betétek |
0 |
40.354 |
0 |
0 |
-5.752 |
0 |
5.952 |
|
Kibocsátott kötvények |
0 |
689 |
0 |
0 |
5 |
0 |
78 |
|
Betétportfólió |
0 |
743.110 |
0 |
0 |
-57.868 |
0 |
59.272 |
|
Hitelportfólió |
65.867 |
0 |
-12.917 |
0 |
0 |
0 |
-12.350 |
|
Valósérték-fedezeti kapcsolatban fedezett tételek összesen |
570.619 |
784.153 |
-39.789 |
100 |
-63.615 |
0 |
19.717 |
*A Bank a fedezett tételeknek a fedezeti elszámolás miatti valós érték módosításait attól az időponttól kezdve amortizálja az eredménybe, amikortól a fedezett tételek könyv szerinti értékét már nem módosítja a fedezeti elszámolások miatt, azaz a fedezeti kapcsolat megszűnik.
A valósérték fedezeti kapcsolatban fedezett vásárolt kötvények könyv szerinti értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” és az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a nyújtott hitelek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a betétek és kibocsátott kötvények az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepel. A fedezett hitel- és betétportfólió elhatárolt kamattal csökkentett valós értékelésből származó értékelési különbözetei a pénzügyi-helyzet kimutatásban elkülönítetten, a „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása” sorokon jelennek meg, előjelüktől függetlenül a hitelportfólióhoz kapcsolódó tételek eszközoldalon, míg a betétportfólió valós értéke a forrásoldalon.
2022-ben a valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont fedezett tételek fedezett kockázat miatti valós érték változása 34.476 millió Ft nyereség (2021-ben 19.717 millió Ft nyereség), amelyet a Bank a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron mutat ki.
A valósérték-fedezeti kapcsolatba bevont származékos ügyletekkel kapcsolatban a Bank 2022-ben 36.203 millió Ft veszteséget (2021-ben 18.407 millió Ft veszteséget) számolt el a „Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek” soron.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázat az előző megjegyzésekben bemutatott pénzügyi instrumentumokból származó eredményeket összegzi.
|
(millió Ft) |
Megjegyzés |
2022 |
2021 |
|
Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
37.214 |
12.120 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-2.548 |
643 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
39.689 |
11.405 |
|
Osztalékbevétel |
|
73 |
72 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
|
-15.896 |
123 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
-14.116 |
-546 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(10) |
-1.780 |
669 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi instrumentumok |
|
-2.735 |
-2.763 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
6.109 |
3.562 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-8.847 |
-6.328 |
|
Osztalékbevétel |
|
3 |
3 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumok |
|
-5 |
10 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
1 |
624 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
(9) |
-6 |
-614 |
|
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
17.894 |
9.114 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
18.222 |
7.920 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-578 |
196 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
250 |
998 |
|
Osztalékbevétel |
|
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok |
|
109.175 |
45.224 |
|
Nettó kamateredmény |
(7) |
120.464 |
54.499 |
|
Értékvesztés |
(6) |
-4.980 |
-7.716 |
|
Realizált és nem realizált nyereség/veszteség |
|
-6.309 |
-1.559 |
|
A pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége |
|
145.647 |
63.828 |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Tárgyi eszköz eladás nyeresége |
7 |
-4 |
|
Készletértékesítés nyeresége |
41 |
252 |
|
Káreseményekből származó bevételek |
7 |
16 |
|
Kapott bérleti díj |
52 |
52 |
|
Szakértői díjak bevétele |
108 |
135 |
|
Számviteli szolgáltatások bevétele |
64 |
77 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek bevételei |
129 |
176 |
|
Egyéb bevételek |
274 |
1.092 |
|
Egyéb működési bevételek összesen |
682 |
1.796 |
|
Tranzakciós illeték és egyéb adók |
-23.517 |
-18.240 |
|
Káreseményekből származó ráfordítások |
-172 |
-66 |
|
Egyéb céltartalékok |
148 |
-175 |
|
Egyéb nem banki tevékenységek ráfordításai |
-34 |
-95 |
|
Egyéb ráfordítások |
-321 |
-159 |
|
Egyéb működési ráfordítások összesen |
-23.896 |
-18.735 |
Az egyéb működési bevételek értéke 1.115 millió Ft-tal csökkent, elsősorban az egyéb bevételek csökkenése miatt. Az egyéb működési ráfordítások 5.161 millió Ft-tal nőttek, a tranzakciós illeték 5.277 millió Ft-os növekedése a fő tényező.
A Bank az egyéb működési bevételei között 2022-ben 347 millió Ft (2021: 362 millió Ft) vevői szerződésekből származó bevételt számolt el (IFRS 15).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztésének alakulása:
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Felhasználás/ Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-37 |
-21 |
36 |
-22 |
|
|
Nyitó egyenleg |
Növekedés |
Felhasználás/ Visszaírás |
Záró egyenleg |
|
(millió Ft) |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
||
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök |
-62 |
-34 |
59 |
-37 |
|
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése összesen |
-62 |
-34 |
59 |
-37 |
Az „Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése” soron a követelés fejében átvett ingatlanok értékvesztése szerepel.
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó |
-6.324 |
-1.554 |
|
Egyéb nem pénzügyi eszközök értékvesztése |
-2 |
-34 |
|
Egyéb eredmény |
-6.326 |
-1.588 |
A „Módosítás miatti nyereség/veszteség, nettó” sor olyan szerződésmódosítások eredményhatását tartalmazza, mely nem vezetett az eszközök kivezetéséhez. Ezeknél a nem lényeges szerződésmódosításoknál egyszeri bruttó könyv szerinti érték módosítást számol el a Bank az eredménnyel szemben, melyből -294 millió Ft (2021: -725 millió Ft) a fizetési moratóriumhoz kapcsolódó módosítás miatti veszteség volt. A kamatstop miatti módosítási veszteség 6.623 millió Ft volt (2021: 962 millió Ft).
A fizetési moratórium miatt megváltozott cash-flow-k hatásából eredő veszteséget a (6.2) Hitelkockázat kiegészítő megjegyzés Szerződésmódosítások és várható hitelezési veszteségek részében mutatjuk be.
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Bérköltség |
-25.283 |
-21.493 |
|
Bérjárulékok |
-3.860 |
-3.892 |
|
Személyi jellegű egyéb kifizetések |
-1.238 |
-1.182 |
|
Összesen |
-30.381 |
-26.567 |
|
|
2022 |
2021 |
||
|
(millió Ft) |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
Létszám (fő) |
Bérköltség |
|
Teljes munkaidős |
2.213 |
-24.113 |
2.152 |
-20.177 |
|
Részmunkaidős |
221 |
-1.048 |
207 |
-1.222 |
|
Nyugdíjas |
22 |
-122 |
15 |
-94 |
|
Összesen |
2.456 |
-25.283 |
2.374 |
-21.493 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Irodaház költségei: bérlet, karbantartás, egyéb |
-3.532 |
-2.529 |
|
IT költségek |
-4.905 |
-4.722 |
|
Szakértői díjak |
-7.439 |
-6.172 |
|
Hirdetések és PR tevékenység ráfordításai |
-3.395 |
-2.741 |
|
Betétbiztosítási díjak |
-3.810 |
-1.325 |
|
Kommunikációs költségek |
-1.662 |
-1.497 |
|
Irodai beszerzések |
-227 |
-176 |
|
Gépkocsik költségei |
-337 |
-235 |
|
Biztonsági költségek |
-283 |
-158 |
|
Üzleti utazási költségek |
-80 |
-41 |
|
Oktatási költségek |
-268 |
-260 |
|
Lízingköltségek |
-203 |
-318 |
|
Egyéb |
84 |
-578 |
|
Összesen |
-26.057 |
-20.752 |
Az egyéb adminisztratív költségek 5.305 millió Ft-tal növekedtek. Az irodaház költségei elsősorban a közüzemi díjak és a közös költségek miatt növekedtek. A betétbiztosítási díjak összegét az OBA-nak történt, Sberbank miatti rendkívüli befizetés növelte meg.
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Pénzügyi szervezetek különadója |
-23.485 |
-4.751 |
|
Szanálási alap |
-1.429 |
-1.978 |
|
Bankadó és egyéb speciális közterhek |
-24.914 |
-6.729 |
A pénzügyi szervezetek különadóját a Bank az adóévet megelőző második adóév módosított mérlegfőösszege után fizeti. A különadó mértéke 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0,15% (2021: 0,15%), illetve az azt meghaladó részre 0,20% (2021: 0,20%). A módosított mérlegfőösszeg számításánál bizonyos bankközi hitelek és bizonyos pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok levonhatók. A különadó összege 2022-ben 6.002 millió Ft volt (2021: 4.752 millió Ft).
A szanálási törvény alapján a Bank rendszeres éves díjat fizet a Szanálási Alapba, amelynek európai uniós szinten egységes és transzparens számítási módszertanát európai bizottsági rendelet határozza meg. A rendelet alapján az intézmények által fizetendő rendszeres éves díjakat a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank számítja ki és erről minden év május 1-jéig értesíti az intézményeket. Az intézmények rendszeres éves díját úgy kell meghatározni, hogy a Szanálási Alap eszközei 2024. december 31-ig – ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárt (100.000 EUR) meg nem haladó betétrészeinek legalább 1 százalékát (célszint). A Bank kockázatalapú díjat fizető intézménynek minősül. A kockázatalapú díjak úgy kerülnek kiszámításra, hogy a korlátozott tevékenységet végző befektetési vállalkozások fix díjaival és a sávos fix díjakkal csökkentett éves célszint kerül felosztásra a kockázatalapú intézmények között, a kockázatkiigazítási szorzó segítségével korrigált díjalapjuk arányában.
A Bank a fizetendő járványügyi extra különadót egy összegben kötelezettségként jelenítette meg, majd azt 2020-ban megfizette, ezért év végén ezzel kapcsolatos kötelezettség nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban. Mivel 2025-ig a Bankot megilleti a normál banki különadóval kapcsolatos adóvisszatartási jog, ezért a járványügyi extra különadó miatti kötelezettséggel szemben a Bank nem ráfordítást, hanem egy eszközt jelenített meg (ld. a (26) Egyéb eszközök megjegyzést). Az adóvisszatartási jogot figyelembe véve a befizetés a normál banki különadó befizetett előlegét testesíti meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az eredménykimutatásban szereplő nyereségadó
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Tényleges adóráfordítás |
10.604 |
5.520 |
|
Társasági adó |
3.314 |
1.507 |
|
Iparűzési adó |
6.337 |
3.488 |
|
Innovációs járulék |
953 |
525 |
|
Halasztott adóráfordítás/- bevétel |
-2.276 |
-1.826 |
|
Átmeneti különbözetek keletkezése és visszafordulása |
51 |
133 |
|
Negatív adóalapok adóhatásának változása |
-2.327 |
-1.959 |
|
Nyereségadó |
8.328 |
3.694 |
A társaság adó 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 9%-a, az iparűzési adó 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 2%-a, az innovációs járulék 2022-ben és 2021-ben is az adóalap 0,3%-a. A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.
Az effektív adókulcs levezetése
|
|
2022 |
2021 |
||
|
|
(%) |
(millió Ft) |
(%) |
(millió Ft) |
|
Adózás előtti eredmény |
|
80.557 |
|
40.261 |
|
A Társaság nyereségadókulcsával számított nyereségadó |
9,00% |
7.250 |
9,00% |
3.623 |
|
Adóalap-módosító tételek adóhatása |
-7,71% |
-6.212 |
-9,79% |
-3.942 |
|
Veszteségelhatárolás felhasználása: |
|
|
|
|
|
- tárgyévben érvényesített korábbi években képződött felhasznált negatív adóalap hatása |
-4,01% |
-3.231 |
-3,68% |
-1.483 |
|
- korábbi években képződött veszteségre a tárgyévben megjelenített halasztott adó változása |
-2,89% |
-2.326 |
-4,87% |
-1.959 |
|
Egyéb |
-0,81% |
-655 |
-1,24% |
-500 |
|
Egyéb jövedelemadó – helyi iparűzési adó, innovációs járulék |
9,05% |
7.290 |
9,97% |
4.013 |
|
Összesen |
10,34% |
8.328 |
9,18% |
3.694 |
Egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban megjelenített nyereségadó
|
|
2022 |
2021 |
||||
|
(millió Ft) |
Adózás előtt |
Adóráfordítás/ Adóbevétel |
Adózás után |
Adózás előtt |
Adóráfordítás / Adóelőny |
Adózás után |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe |
|
|
|
|||
|
Valós értékelés tartalékának változása (tőkeinstrumentumok) |
8 |
-1 |
7 |
-43 |
65 |
22 |
|
Tételek, amelyek nem lesznek átsorolva az eredménybe - összesen |
8 |
-1 |
7 |
-43 |
65 |
22 |
|
Tételek, amelyeket a Bank átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe |
|
|
|
|||
|
Fedezeti ügyletek tartalékának változása |
|
|
|
|||
|
A valós érték változásának hatékony része |
10.388 |
-935 |
9.453 |
594 |
-53 |
541 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
831 |
-75 |
756 |
219 |
-20 |
199 |
|
Valós értékelés tartalékának változása (adósságinstrumentumok) |
|
|
|
|||
|
A valós érték változása |
-3.842 |
346 |
-3.496 |
-1.556 |
140 |
-1.416 |
|
Az eredménybe átvezetett nettó összeg |
-282 |
25 |
-257 |
87 |
-8 |
79 |
|
Tételek, amelyeket a Bank átsorolt, vagy a későbbiekben át fog sorolni az eredménybe - összesen |
7.095 |
-639 |
6.456 |
-656 |
59 |
-597 |
|
Összesen |
7.103 |
-640 |
6.463 |
-699 |
124 |
-575 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A halasztott adó egyenlegének változása
|
|
Nettó egyenleg 2022. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2022. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
3 |
-17 |
0 |
-14 |
0 |
-14 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-182 |
0 |
370 |
188 |
188 |
0 |
|
Származékos ügyletek* |
-54 |
0 |
-1.010 |
-1.064 |
0 |
-1.064 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
253 |
-33 |
0 |
220 |
220 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
3.443 |
2.326 |
0 |
5.769 |
5.769 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
5.099 |
6.177 |
-1.078 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-1.078 |
1.078 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
3.463 |
2.276 |
-640 |
5.099 |
5.099 |
0 |
|
|
Nettó egyenleg 2021. január 1-jén |
Eredményben megjelenített összeg |
Egyéb átfogó jövedelemben megjelenített összeg |
Egyenleg 2021. december 31-én |
||
|
Nettó |
Halasztott adókövetelések |
Halasztott adókötelezettségek |
||||
|
Ingatlanok és berendezések; immateriális javak |
37 |
-34 |
0 |
3 |
3 |
0 |
|
Befektetési célú értékpapírok - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt |
-379 |
0 |
197 |
-182 |
0 |
-182 |
|
Származékos ügyletek* |
19 |
0 |
-73 |
-54 |
0 |
-54 |
|
Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés |
352 |
-99 |
0 |
253 |
253 |
0 |
|
Elhatárolt veszteség |
1.484 |
1.959 |
0 |
3.443 |
3.443 |
0 |
|
Vevőkövetelésre képzett értékvesztés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó halasztott adókövetelés (-kötelezettség) beszámítást megelőzően |
|
|
|
3.463 |
3.699 |
-236 |
|
Beszámítás |
|
|
|
|
-236 |
236 |
|
Adókövetelések /Adókötelezettségek |
1.513 |
1.826 |
124 |
3.463 |
3.463 |
0 |
*A származékos ügyletek nettó módon kerülnek megjelenítésre.
2022-ben 5.099 millió Ft (2021: 3.463 millió Ft) halasztott adókövetelés került felvételre, mely a következő tételekből tevődik össze:
· 408 millió Ft (2021: 256 Ft) a társasági adóalapot módosító, átmeneti különbségeket okozó visszaforduló tételek miatt került megképzésre,
· 5.769 millió Ft (2021: 3.443 millió Ft), mely a korábbi évekről hozott elhatárolt veszteségek egyenlegéből várhatóan a jövőben felhasználható lesz a Bank megítélése szerint,
· -1.078 millió Ft (2021: -236 millió Ft), mely az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének, valamint a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékének az egyéb átfogó eredményben elszámolt összegére lett megképezve.
2022-ben és 2021-ben sem került halasztott adó kötelezettség felvételre, mivel a társasági adóval kapcsolatos halasztott adó követelések és kötelezettségek nettó módon kerültek kimutatásra.
Elhatárolt veszteség, melyre nem került halasztott adókövetelés felvételre lejárat szerinti bontásban
|
Lejárat |
2022 |
2021 |
|
2030.12.31 |
22.990 |
93.411 |
|
Összesen |
22.990 |
93.411 |
2022. december 31-én a Bank 22.990 millió Ft (2021: 93.411 millió Ft) összegű jövőben várhatóan fel nem használható negatív adóalappal rendelkezik, melyet a 2030. december 31-et magában foglaló adóévben lehet utoljára érvényesíteni. A korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el csökkentő tételként.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank jelenleg 3 éves üzleti tervet készít, mely alapján 5.099 millió Ft halasztott adó követelés került elszámolása a 2023-as, illetve a 2024-es évek tekintetében.
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
Összesen |
HUF |
Deviza |
Összesen |
|
Pénztár és csekk |
39.959 |
12.822 |
52.781 |
25.382 |
28.710 |
54.092 |
|
Magyar Nemzeti Bank |
669.554 |
19.214 |
688.768 |
399.910 |
0 |
399.910 |
|
Egyéb bank |
4.909 |
38.455 |
43.364 |
3.776 |
24.711 |
28.487 |
|
Összesen |
714.422 |
70.491 |
784.913 |
429.068 |
53.421 |
482.489 |
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vezetett folyószámla a kötelező tartalékot tartalmazza. Az előírt átlagos tartalék egyenlege 84.667 millió Ft volt (2021: 25.362 millió Ft). A kötelező tartalék összege a tartalékköteles források és a kötelező tartalékráta szorzata.
Kötelező tartalékot kell képezni az alábbi források után:
· két éven belüli eredeti lejáratú betétek és felvett hitelek és
· két éven belüli eredeti lejáratú hitelviszonyt megtestesítő.
Nem kell tartalékot képezni a más tartalékköteles hitelintézettől származó források és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek igénybe vett állománya után.
A kötelező tartalékot a Bank a napi tevékenysége során felhasználhatja, amíg a tartalék a napi, illetve havi átlagos egyenlege a törvényben meghatározott limitet eléri. Ebből kifolyólag a Bank a kötelező tartalékot a cash-flow kimutatásban készpénznek tekinti.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
|
2022.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.605.060 |
162.340 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
477.954 |
73.945 |
|
Kamatláb |
700.135 |
122.511 |
|
Részvény |
0 |
3 |
|
Deviza |
904.925 |
39.826 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
525 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
20.246 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
19.399 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
800 |
|
Banki kötvények |
|
47 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.605.060 |
183.111 |
|
2021.12.31. |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
||
|
Származékos eszközök |
1.522.473 |
65.527 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
393.409 |
29.622 |
|
Kamatláb |
552.641 |
43.412 |
|
Részvény |
0 |
92 |
|
Deviza |
969.832 |
22.023 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
6.141 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
43.274 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
|
42.219 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
|
976 |
|
Banki kötvények |
|
79 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
1.522.473 |
114.942 |
A Monetáris Tanács 2017. november 21-én egy újabb nem-konvencionális eszközök 2018. januári bevezetéséről döntött. Ezen eszközök egyike az általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz (MIRS). Az eszköz bevezetésének célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, valamint segítse a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését.
Az általános hatáskörű monetáris politikai eszközként bevezetett 5 és 10 éves futamidejű MIRS igénybevételére az MNB által kiírt tendereken pályázhattak a Bankok, mérlegfőösszegük arányában. A korábbi jegybanki IRS-programokhoz képest eltérés, hogy a MIRS használata nem feltételhez kötött. A Bank kihasználta az igénybe vehető keretet. Az eszköz igénybevétele lehetőséget biztosított a Bank fix kamatozású hitelezésének erősítésére.
A MIRS rendelkezésre bocsátása az MNB által meghirdetett kondíciókon történt, mely kedvezőbb volt az aktuális piaci kondícióknál. Ezen derivatívák kezdeti valós értékének meghatározása a tender meghirdetésének időpontjában jegyzett (különböző lejáratú) IRS ügyletek áraiból felépített hozamgörbéken alapuló diszkontálással valósult meg. A Bank a pénzügyi instrumentum felvételénél a piaci árhoz viszonyított kezdeti valósérték különbözetet eredményként számolta el.
2018 folyamán a Bank 95.136 millió Ft névérték összegben kötött MIRS kamatswapokat, azóta nem voltak új ügyletek. Ezen swapok 2022.12.31-én fennálló eszközoldali könyv szerinti értéke 26.127 millió Ft (2021.12.31-én 11.946 millió Ft) volt. A MIRS-ek kapcsán 2022. évben elszámolt 12.070 millió Ft-os valós értékelési nyereség (2021-ben 13.618 millió Ft-os nyereség) a „Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény” soron jelent meg.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök
|
2022.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege, nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.259 |
0 |
-871 |
388 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
139.023 |
235 |
-13.808 |
125.450 |
-376 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
140.282 |
235 |
-14.679 |
125.838 |
-376 |
|
2021.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege, nemteljesítő kitettségek |
|
(millió Ft) |
|||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
1.091 |
0 |
-464 |
627 |
0 |
|
Banki kötvények |
1.091 |
0 |
-464 |
627 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
102.495 |
183 |
-4.907 |
97.771 |
-370 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
103.586 |
183 |
-5.371 |
98.398 |
-370 |
A Bank a nem kereskedési célú, eredménnyel szemben valós értéken értékelt Hitelek és előlegek között olyan nyújtott hiteleket jelenít meg, amelyek pénzáramlásai nem kizárólag tőke- illetve kamatfizetéseket testesítenek meg.
A lakossági szektorban a fedezetlen termékcsoportban jelentősen nőtt az állomány, a kötelezően valós értékre sorolt babaváró hitel állomány az év végére elérte a 96 milliárd Ft-ot (2021: 79 milliárd Ft).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök
A Banknak nem volt eredménnyel szemben valós értéken érétkeltként megjelölt pénzügyi eszköze 2022.12.31-én.
|
2021.12.31. |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Könyv szerinti érték |
|
|
(millió Ft) |
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek |
||||
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
202 |
1 |
-8 |
195 |
0 |
A Bank a deviza- és kamatláb kockázatok fedezésére kamatswap ügyleteket alkalmaz, melyek az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek megjelenítésre. Ezekkel az ügyletekkel kapcsolatos értékelési inkonzisztenciának csökkentésére kerültek az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök közé sorolásra államkötvények és kincstárjegyek.
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Magyar Nemzeti Bank |
253.874 |
0 |
0 |
0 |
253.874 |
830.183 |
0 |
0 |
0 |
830.183 |
|
Egyéb bank |
758 |
51.537 |
0 |
7.726 |
60.021 |
1.952 |
41.966 |
0 |
12.773 |
56.691 |
|
Értékvesztés |
-3 |
0 |
0 |
-2 |
-5 |
0 |
-1 |
0 |
-1 |
-2 |
|
Bankközi kihelyezések összesen |
254.629 |
51.537 |
0 |
7.724 |
313.890 |
832.135 |
41.965 |
0 |
12.772 |
886.872 |
A bankközi kihelyezések a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepelnek.
A Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló egyenleg legnagyobb részét a rövid lejáratú kihelyezések tették ki 253.874 millió Ft (2021 830.144 millió Ft). Az egyéb bankközi kihelyezések állománya 3.327 millió Ft-tal nőtt 2022 során az előző évhez képest.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Ez a megjegyzés a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírokat mutatja be. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) papírok a (20) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök megjegyzésben, míg a nem jegyzett értékpapírok a (23) Befektetések nem jegyzett értékpapírokban megjegyzésben kerülnek részletezésre.
A nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt, értékpapírpiacon jegyzett értékpapírok állományából 442 milliárd Ft az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron, 306 milliárd Ft pedig „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” soron szerepel.
A Bank kötelezettségei fedezetére 2022-ben 159 milliárd Ft értékben (2021: 152 milliárd Ft) adott biztosítékba az értékpapír-befektetésekből.
2022-ben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírokkal kapcsolatban 3.834 millió Ft ráfordítást számolt el a Bank az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (2021: 1.599 millió Ft ráfordítást), és 282 millió Ft veszteség került átsorolásra az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe (2021: 87 millió Ft veszteség).
Az MNB 2019. július 1-jén elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), melynek célja, hogy a döntően banki hitelezés formában megvalósuló vállalatfinanszírozás mellett a hazai vállalati kötvénypiac is bővüljön. A programon beleül az MNB 1.550 milliárd forintos keretösszegben vásárolhatott értékpapírokat. A program 2021 decemberében lezárult. A Bank 2022-ben és 2021-ben is vásárolt NKP-kötvényeket.
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
321.158 |
5.739 |
-15.529 |
-1.393 |
-137 |
309.838 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
87.994 |
1.102 |
-26.443 |
1.007 |
-271 |
63.389 |
|
Banki kötvények |
72.903 |
807 |
-4.887 |
147 |
-16 |
68.954 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
482.055 |
7.648 |
-46.859 |
-239 |
-424 |
442.181 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség* |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
125.060 |
1.069 |
-1.055 |
-2.343 |
-8 |
122.723 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
76.327 |
581 |
-5.178 |
201 |
-175 |
71.756 |
|
Banki kötvények |
31.291 |
60 |
-239 |
-1 |
-3 |
31.108 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen |
232.678 |
1.710 |
-6.472 |
-2.143 |
-186 |
225.587 |
*Az itt szereplő összegek fedezeti elszámolásból származnak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapír-befektetések
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
35 |
0 |
30 |
0 |
0 |
65 |
|
Üzletrészek |
17 |
0 |
33 |
0 |
0 |
50 |
|
Részvények |
18 |
0 |
-3 |
0 |
0 |
15 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
351.253 |
2.929 |
-46.867 |
-826 |
-704 |
305.785 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
144.666 |
1.841 |
-21.014 |
-1.302 |
-40 |
124.151 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.746 |
231 |
-12.674 |
447 |
-529 |
24.221 |
|
Banki kötvények |
169.841 |
857 |
-13.179 |
29 |
-135 |
157.413 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
351.288 |
2.929 |
-46.837 |
-826 |
-704 |
305.850 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Elhatárolt kamat |
Nem realizált nyereség/ veszteség |
Diszkont/ prémium |
Érték- vesztés |
Könyv szerinti érték |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok összesen |
34 |
0 |
24 |
0 |
0 |
58 |
|
Üzletrészek |
15 |
0 |
23 |
0 |
0 |
38 |
|
Részvények |
19 |
0 |
1 |
0 |
0 |
20 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
367.486 |
2.026 |
-15.958 |
-1.532 |
-125 |
351.897 |
|
Államkötvények és kincstárjegyek |
145.005 |
1.159 |
-2.496 |
-1.728 |
-10 |
141.930 |
|
Vállalati és egyéb kötvények |
36.753 |
867 |
-6.478 |
196 |
-115 |
31.223 |
|
Banki kötvények |
185.728 |
0 |
-6.984 |
0 |
0 |
178.744 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
367.520 |
2.026 |
-15.934 |
-1.532 |
-125 |
351.955 |
A Bank úgy döntött, hogy az egyéb, kontroll alatt nem lévő részesedéseinek értékelését az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékeli és ennek megfelelően a valós érték változását sosem jeleníti meg az eredményben. A választás mögött az az ok áll, hogy ezek a részesedések nem a Bank jövedelemtermelését, nyereségszerzését szolgálják, hanem különböző banki szolgáltatások nyújtását (pl. bankkártya-, pénzforgalmi tevékenység stb.) teszik lehetővé.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
Tulajdoni részesedés % |
Tulajdoni részesedés % |
Nettó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. |
20,00% |
20,00% |
1 |
5 |
|
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
0,16% |
0,16% |
15 |
15 |
|
SWIFT |
0,01% |
0,01% |
49 |
38 |
|
Befektetések nem jegyzett értékpapírokban összesen |
|
|
65 |
58 |
A befektetések nem jegyzett értékpapírokban az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” mérlegsoron kerülnek bemutatásra. A Bank nem számolt el osztalékot a fenti tőkeinstrumentumok kapcsán.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2022.12.31 |
2022.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
41.263 |
5.473 |
-1.408 |
-70 |
45.258 |
-15.454 |
-3.711 |
1.408 |
7 |
-17.750 |
27.508 |
|
Gépek, berendezések |
20.159 |
3.804 |
-2.942 |
66 |
21.087 |
-12.685 |
-2.123 |
1.194 |
-7 |
-13.621 |
7.466 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
61.422 |
9.277 |
-4.350 |
-4 |
66.345 |
-28.139 |
-5.834 |
2.602 |
0 |
-31.371 |
34.974 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
63.140 |
6.539 |
-30 |
4 |
69.653 |
-43.426 |
-4.906 |
30 |
0 |
-48.302 |
21.351 |
|
Egyéb immateriális javak |
547 |
0 |
-9 |
0 |
538 |
-517 |
-12 |
10 |
0 |
-519 |
19 |
|
Immateriális javak összesen |
63.687 |
6.539 |
-39 |
4 |
70.191 |
-43.943 |
-4.918 |
40 |
0 |
-48.821 |
21.370 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||||
|
(millió Ft) |
2021.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2021.12.31 |
2021.01.01 |
Növekedés |
Csökkenés |
Átsorolás |
2021.12.31 |
2021.12.31 |
|
Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
39.224 |
2.519 |
-483 |
3 |
41.263 |
-12.666 |
-3.270 |
482 |
0 |
-15.454 |
25.809 |
|
Gépek, berendezések |
18.892 |
2.183 |
-909 |
-7 |
20.159 |
-11.918 |
-1.656 |
889 |
0 |
-12.685 |
7.474 |
|
Tárgyi eszközök összesen |
58.116 |
4.702 |
-1.392 |
-4 |
61.422 |
-24.584 |
-4.926 |
1.371 |
0 |
-28.139 |
33.283 |
|
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szoftverek |
58.167 |
6.060 |
-1.091 |
4 |
63.140 |
-39.871 |
-4.646 |
1.091 |
0 |
-43.426 |
19.714 |
|
Egyéb immateriális javak |
546 |
1 |
0 |
0 |
547 |
-502 |
-15 |
0 |
0 |
-517 |
30 |
|
Immateriális javak összesen |
58.713 |
6.061 |
-1.091 |
4 |
63.687 |
-40.373 |
-4.661 |
1.091 |
0 |
-43.943 |
19.744 |
2022. december 31-én az Ingatlanok között 22.718 millió Ft (2021: 22.235 millió Ft), a „Gépek, berendezések” soron pedig 68 millió Ft (2021: 129 millió Ft) kerül megjelenítésre, mint használatijog-eszköz. Az immateriális javak könyv szerinti értékében a Bank az eszköz előállítása során 1.977 millió Ft értékben számolt el ráfordításokat 2022-ben (2021: 1.722 millió Ft).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank, mint lízingbevevő (IFRS 16)
A Bank lízing keretében ingatlanokat, jellemzően irodahelységeket és fiókokat, valamint gépjárműveket vesz bérbe. Az ingatlanlízinggel kapcsolatos szerződések jelentős része 3 vagy 5 éves bérleti idővel rendelkezik, melyek esetében 3, illetve 5 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. Az ennél rövidebb bérleti idővel rendelkező szerződések esetében 1 vagy 2 éves hosszabbítási opció került rögzítésre. A határozatlan idejű szerződések 1 év felmondási idővel rendelkeznek.
A Bank 2020-ban új székházba költözött. A kapcsolódó szerződés 10 éves eredeti futamidővel plusz 5 éves hosszabbítási opció figyelembevételével került felvételre 2020. júniusában összesen 15.295 millió Ft értékben. A jelentérték számításához 2,28%-os járulékos lízingbevevői kamatlábbal számolt a Bank.
A gépjárművek minden esetben 6 éves bérleti idővel rendelkeznek, hosszabbítási opció nem került rögzítésre a szerződésekben.
A Bank továbbá számítástechnikai eszközöket is bérbe vesz, azonban ezek rövid futamidejű lízingeknek minősülnek vagy a mögöttes eszköz kis értékű, így a Bank választása alapján ezekkel kapcsolatban nem került használatijog-eszköz és lízingkötelezettség felvételre.
A Banknak nincsenek visszlízing ügyletei.
Használatijog-eszköz
Az ingatlanokkal és gépjárművekkel kapcsolatos használatijog-eszközök az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek megjelenítésre (lásd 24. megjegyzést):
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
28.612 |
3.508 |
0 |
32.120 |
-6.377 |
-3.025 |
0 |
-9.402 |
22.718 |
|
Gépjárművek |
350 |
8 |
-40 |
318 |
-221 |
-58 |
29 |
-250 |
68 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
28.962 |
3.516 |
-40 |
32.438 |
-6.598 |
-3.083 |
29 |
-9.652 |
22.786 |
|
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Halmozott értékcsökkenés/amortizáció |
Könyv szerinti érték |
||||||
|
(Ft) |
2021.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2021.12.31. |
2021.01.01. |
Növekedés |
Csökke- nés |
2021.12.31. |
2021.12.31. |
|
Használatijog-eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ingatlanok |
26.656 |
1.972 |
-16 |
28.612 |
-3.613 |
-2.779 |
15 |
-6.377 |
22.235 |
|
Gépjárművek |
434 |
-17 |
-67 |
350 |
-208 |
-67 |
54 |
-221 |
129 |
|
Használatijog-eszköz összesen |
27.090 |
1.955 |
-83 |
28.962 |
-3.821 |
-2.846 |
69 |
-6.598 |
22.364 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Lízingkötelezettségek
A Bank a mérlegben a lízingkötelezettségeket az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron jeleníti meg, melyek lejárat szerinti bontása a következő (nem diszkontált cash flow-k):
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
1 éven belül |
4.110 |
2.983 |
|
1 - 5 év között |
15.558 |
11.421 |
|
5 éven túl |
11.965 |
14.448 |
|
Összesen |
31.633 |
28.852 |
Cash-flow-ban elszámolt tételek
2022-ben 3.409 millió Ft (2021: 2.850 millió Ft) volt a teljes pénzkiáramlás a lízingszerződésekkel kapcsolatosan, mely a cash-flow kimutatásban a „Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések”, illetve a „Fizetett kamatok” sorokon kerülnek megjelenítésre.
Eredményként elszámolt összegek
Az IFRS 16 standardnak megfelelően az eredményben megjelenített összegek:
|
(millió Ft) |
2022.12.31 |
2021.12.31 |
|
Lízingkötelezettségből eredő kamatráfordítások |
666 |
607 |
|
Rövid futamidejű lízingekhez kötődő ráfordítások |
182 |
213 |
|
Kisértékű eszközök lízingjeihez kötődő ráfordítások, kivéve a kisértékű eszközök rövid futamidejű lízingjeihez kötődő ráfordításokat |
21 |
35 |
|
Összesen |
869 |
855 |
A 2022-es évben a Bank 869 millió Ft (2021: 855 millió Ft) ráfordítást számolt el a lízingekkel kapcsolatban az eredményben.
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Elhatárolások |
3.955 |
2.882 |
|
Anyagok és készletek |
232 |
173 |
|
Követelés fejében átvett készletek és ingatlanok |
849 |
821 |
|
Adókövetelések |
2.590 |
3.453 |
|
Egyéb eszközök |
61 |
48 |
|
Egyéb eszközök összesen |
7.687 |
7.377 |
|
ebből: értékvesztés |
-22 |
-37 |
2022-ben 310 millió Ft-tal nőtt az egyéb eszközök állománya, ezen változás elsősorban az aktív időbeli elhatárolások növekedésének és az adókövetelések csökkenésének tudható be. A költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak 996 millió Ft-os növekedését részben csökkentette csak a bevételek elhatárolásának csökkenése.
2020-ban a pandémiás helyzetre való tekintettel a kormány bevezette a hitelintézetek különadóját, amelyet akkor három egyenlő részletben meg is kellett fizetni. Ugyanakkor ezzel a követelésként kimutatott összeggel a következő öt évben adóvisszatartás formájában csökkentheti a hitelintézet által a különadó törvény alapján megállapított, fizetendő „normál” banki különadójának összegét. Ez okozza 2022-ben az adókövetelések csökkenését.
Ezen túlmenően a szállítóknak adott előlegek csökkenését (-337 millió Ft) ellensúlyozta a spot és FRA ügyletek elhatárolt (nem realizált) árfolyamnyereségének emelkedése (537 millió Ft).
A Bank az IFRS15 szerinti bevételeiből aktív időbeli elhatárolással 4.559 millió Ft (2021: 3.874 millió Ft) összegű eszközt szerepeltet a mérlegében.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
(millió Ft) |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.835.497 |
143.779 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
299.149 |
56.199 |
|
Kamatláb |
475.494 |
96.366 |
|
Részvény |
0 |
11 |
|
Deviza |
1.360.003 |
47.402 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.835.497 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
|
1.951 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
1.951 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.835.497 |
145.730 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
(millió Ft) |
Derivatívák névértéke |
Könyv szerinti érték |
|
Származékos ügyletek - kereskedési célú |
1.257.638 |
52.075 |
|
ebből: gazdasági fedezeti ügylet |
272.781 |
17.082 |
|
Kamatláb |
471.569 |
33.345 |
|
Részvény |
1 |
103 |
|
Deviza |
786.068 |
18.627 |
|
Származékos ügyletek összesen |
1.257.638 |
52.075 |
|
Rövid pozíciók |
|
6.428 |
|
Rövid pozíciók összesen |
|
6.428 |
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1.257.638 |
58.503 |
A Bank minősített fedezeti kapcsolatban meg nem jelölt egyéb származékos termékeket használ deviza-, kamatláb- és részvénypiaci kockázati kitettségei kezeléséhez. Az alkalmazott instrumentumok kamatlábswapok, kétdevizás kamatlábswapok, határidős ügyletek és opciók. Ezeknek az ügyleteknek a valós értékét a fenti táblázat mutatja. Szintén a fenti táblázatban szerepelnek a kereskedési céllal kötött származékos ügyletek.
A mérlegben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt fenti kötelezettségeket a Bank a mérlegben a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” között mutatja ki.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a közzétételek céljaira a meghatározott pénzügyi kötelezettség osztályokat egyeztetése a megfelelő mérlegsorokkal.
|
2022.12.31. |
|||
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
514.060 |
514.060 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.909.737 |
2.909.737 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
62.287 |
62.287 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
194.100 |
194.100 |
|
Származékos kötelezettségek |
143.779 |
0 |
143.779 |
|
Rövid pozíciók |
1.951 |
0 |
1.951 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
34.622 |
34.622 |
|
Összesen |
145.730 |
3.714.806 |
3.860.536 |
|
2021.12.31. |
|||
|
(millió Ft) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
|
Bankbetétek |
0 |
489.336 |
489.336 |
|
Ügyfélbetétek |
0 |
2.868.039 |
2.868.039 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek |
0 |
57.333 |
57.333 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
689 |
689 |
|
Származékos kötelezettségek |
52.075 |
0 |
52.075 |
|
Rövid pozíciók |
6.428 |
0 |
6.428 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
0 |
30.552 |
30.552 |
|
Összesen |
58.503 |
3.445.949 |
3.504.452 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Bankbetétek
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
63.299 |
32.260 |
249.773 |
150.476 |
495.808 |
30.621 |
16.730 |
285.875 |
136.205 |
469.431 |
|
Devizakülföldi |
14.256 |
3.996 |
0 |
0 |
18.252 |
19.705 |
128 |
0 |
72 |
19.905 |
|
Bankbetétek összesen |
77.555 |
36.256 |
249.773 |
150.476 |
514.060 |
50.326 |
16.858 |
285.875 |
136.277 |
489.336 |
Ügyfélbetétek
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||||||||
|
|
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
Éven belül |
Éven túl |
Összesen |
||||
|
(millió Ft) |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
HUF |
Deviza |
||
|
Devizabelföldi |
1.635.261 |
1.130.355 |
5.547 |
875 |
2.772.038 |
1.891.043 |
868.858 |
5.366 |
830 |
2.766.097 |
|
Devizakülföldi |
70.935 |
66.757 |
0 |
7 |
137.699 |
54.736 |
45.579 |
0 |
1.627 |
101.942 |
|
Ügyfélbetétek összesen |
1.706.196 |
1.197.112 |
5.547 |
882 |
2.909.737 |
1.945.779 |
914.437 |
5.366 |
2.457 |
2.868.039 |
A bankbetétek és ügyfélbetétek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek.
Az ügyfélbetétek esetén mind a lakossági, mind vállalati szektorban jelentősen nőtt az elhelyezett állomány.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett betétállomány (kártalanítási összeg) 2022 végén 1.094 milliárd Ft volt (2021: 1.035 milliárd Ft).
|
|
2022.12.31. |
2021.12.31. |
||
|
(millió Ft) |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
Névérték |
Könyv szerinti érték |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
|
fix |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen |
195.849 |
194.100 |
627 |
689 |
A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a mérlegben az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” soron szerepelnek.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fedezett kibocsátott kötvényállomány (kártalanítási összeg) 2022 végén 724 millió Ft volt (2021: 684 millió Ft).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
5.08 |
2032.02.27 |
16.082 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4.95 |
2031.02.28 |
20.101 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
4.83 |
2030.02.28 |
20.098 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
5.33 |
2032.03.31 |
6.006 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
62.287 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában |
Devizanem |
Kamatláb (%) |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
40 |
EUR |
3,13 |
2032.02.27 |
14.802 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
3,00 |
2031.02.28 |
18.499 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.02.28 |
50 |
EUR |
2,88 |
2030.02.28 |
18.497 |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2020.03.27 |
15 |
EUR |
3,13 |
2027.03.31 |
5.535 |
|
Hátrasorolt kötelezettségek összesen |
|
155 |
|
|
|
57.333 |
A hátrasorolt kötelezettségek az „Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron szerepelnek. Ezek a hitelfelvételek a Bank közvetlen, feltétlen és külön biztosíték nélküli kötelezettségei, amelyek a Bank egyéb betéteseivel, illetve hitelezőivel szembeni kötelezettségekhez képest hátrasoroltak.
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Elhatárolások |
6.812 |
4.073 |
|
Adókötelezettségek |
4.798 |
3.089 |
|
Egyéb kötelezettségek |
111 |
2 |
|
Egyéb kötelezettségek |
11.721 |
7.164 |
Az egyéb kötelezettségeken belül elsősorban az elhatárolások állománya nőtt, azon belül is a díjbevételek passzív időbeli elhatárolása (1.639 millió Ft). Ezt a nagy növekedést a nem lakossági értékpapírok és spot ügyletek kereskedési tevékenységének anyabank részére való átadása kapcsán elhatárolt díj okozta. Emellett növekedett a spot és FRA ügyletek elhatárolt árfolyamvesztesége is (628 millió Ft).
Az elhatárolásokon belül az IFRS15 szerint elhatárolt bevételek összege 1.460 millió Ft (2021: 50 millió Ft).
Az „Adókötelezettségek” soron a nem nyereségadóból származó kötelezettségek szerepelnek. Ezek állománya 1.709 millió Ft-tal nőtt 2021-hez képest, köszönhetően a magasabb áfafizetési kötelezettségnek.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázat a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékon kívüli céltartalékokat részletezi.
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
|
Nyitó egyenleg 2022.01.01. |
120 |
1.028 |
3.337 |
4.485 |
|
|
Céltartalékképzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
0 |
250 |
4.151 |
4.401 |
|
|
(-) Felhasznált összegek |
0 |
0 |
-2.498 |
-2.498 |
|
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-616 |
-410 |
-1.026 |
|
|
Egyéb mozgások |
0 |
0 |
-75 |
-75 |
|
|
Záró egyenleg 2022.12.31. |
120 |
662 |
4.505 |
5.287 |
|
|
(millió Ft) |
Átszervezés |
Függő jogi ügyek és adóügyi perek |
Egyéb céltartalékok |
Céltartalékok összesen |
|
Nyitó egyenleg 2021.01.01. |
128 |
1.238 |
2.232 |
3.598 |
|
Céltartalékképzés, beleértve a már meglévő céltartalékok növelését |
72 |
510 |
4.634 |
5.216 |
|
(-) Felhasznált összegek |
-80 |
0 |
-3.489 |
-3.569 |
|
(-) Fel nem használt, az időszak során visszaírt összegek |
0 |
-720 |
-40 |
-760 |
|
Záró egyenleg 2021.12.31. |
120 |
1.028 |
3.337 |
4.485 |
A peres ügyekre képzett céltartalék 366 millió Ft-tal csökkent, ebből a visszaírás 616 millió Ft, míg képzés a 250 millió Ft volt.
Az egyéb céltartalékok 1.168 millió Ft-os növekedésének jelentős részét a bónusz elhatárolás növekedése okozza.
Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek
A Bank 2022-ben és 2021-ben nem rendelkezik értékesítésre tartott eszközökkel és kötelezettségekkel.
Megszűnt tevékenység nyeresége/vesztesége
A megszűnt tevékenység a Banknak olyan része, amelyet vagy elidegenített, vagy értékesítésre tartottá minősített. A Banknak nem volt jelentős megszűnt tevékenysége 2022-ben.
2022. december 31-én és 2021. december 31-én a Bank részvényesi struktúrája az alábbi volt:
|
Tulajdonosok |
2022.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
|
Tulajdonosok |
2021.12.31. |
|||
|
Részvénytípus |
Részvények darabszáma |
Névérték |
Összesen |
|
|
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH |
Törzsrészvény |
5.000.009 |
10.000 |
50.000 |
|
Összesen |
|
5.000.009 |
|
50.000 |
A Bank jóváhagyott, kibocsátott és befizetett jegyzett tőkéje 10.000 Ft névértékű törzsrészvényekből áll. Az alaptőke a pénzügyi kimutatásokban bemutatott időszakban nem változott.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2022. és 2021. december 31-én a Bank nem rendelkezett visszavásárolt saját részvénnyel.
2022.december 21-én a Bank egyedüli részvényese 20.132 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Bank 2022. december 28-án kifizetett. A Bank a 2021-es eredményéből nem fizetett osztalékot.
A Tulajdonos által a jegyzett tőkén felül, a tranzakciós költségek levonása után a Bank rendelkezésére bocsátott összeg a tőketartalékba kerül elhelyezésre. 2017-ben 176.649 millió Ft összegű pozitív tőketartalék került átvezetésre az eredménytartalékba. Ezt követően már nem történt változás az adott tőkeelemben.
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kölcsöntőke összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsönnyújtó |
Felvét dátuma |
Összeg eredeti devizában
|
Devizanem |
Kamatláb |
Lejárat |
Könyv szerinti érték |
|
Raiffeisen Bank International AG |
2019.03.13 |
100 |
EUR |
9,00% |
lejárat nélküli |
31.445 |
|
Alárendelt kölcsöntőke összesen |
|
100 |
|
|
|
31.445 |
A Bank Igazgatósága 2019.03.04-én 100 millió EUR az 575/2013. EU CRR rendelet 52. Cikke szerinti alárendelt kiegészítő alapvető (ún. subordinated additional tier 1) tőkeinstrumentumnak minősülő kötvények zártkörű forgalomba hozataláról döntött.
Az 500 darab egyenként 200.000 EUR névértékű dematerializált kötvény ellenértéknek megfizetésére 2019.03.13-án került sor. A kötvény lejárat nélküli, változó kamatozású, a kamat mértéke 12 hónapos EURIBOR + évi 9%. A kamatot a kötvény devizanemében kell megfizetni, minden év május 30-án. Tekintettel arra, hogy a kötvény lejárat nélküli és a kötvénytulajdonos nem jogosult azt visszaváltani, valamint a kötvény alapján történő bármely kifizetés, ideértve a kamatokat és bármely, a szerződésben részletezett visszahívási vagy visszaváltási esemény kapcsán bekövetkező kifizetést is, a Bank kizárólagos diszkréciójába tartozik, tehát a Banktól nem követelhető, a kibocsátás révén megkapott ellenérték tőkeinstrumentumnak, a kifizetett kamat pedig osztaléknak tekintendő. A tőkeelem a könyvekben Ft-ban kerül kimutatásra. A kötvények visszahívására vagy visszavásárlására a Bank szerződésben rögzített feltételek esetén jogosult. 2022-ben a Bank 3.527 millió Ft-ot (2021: 3.127 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az AT1-es tőkeállománya után.
A halmozott egyéb átfogó jövedelem az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Hitelviszonyt megtestesítő befektetések esetében addig szerepel ezen a mérlegsoron a nem realizált valós érték, amíg a befektetést ki nem vezetik, vagy nem válik értékvesztetté, ezt követően a kivezetés eredménye az eredménykimutatásban jelenik meg.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok esetén a kivezetést követően a kivezetéskor keletkezett eredmény közvetlenül a saját tőkén belül realizálódik.
Itt jelenik meg továbbá a cash-flow fedezeti elszámolásba bevont fedezeti ügyletek nyereségének vagy veszteségének hatékony része, illetve mindezen tételekhez kapcsolódó halasztott adó is.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank az Egyéb tartalékok között szerepelteti a 2013. évi CCXXXVII. törvény 38. fejezet 83.§ alapján képzett általános tartalékot. Ezen előírások szerint a hitelintézet az adózott nettó eredmény 10 %-át köteles általános tartalékba helyezni. Így a felhalmozott eredmény elkülönítéseként 2022-ben 7.223 millió Ft (2021: 3.657 millió Ft) összegben megtörtént a tartalékképzés.
A „Mérlegben felhalmozott eredmény” az adott és a korábbi üzleti évek fel nem osztott nyereségeit és veszteségeit foglalja magában.
A Bank a hitelnyújtásra vonatkozó jövőbeni kötelezettségvállalásokkal rendelkezik, ügyfelei részére folyószámla- és egyéb hitelkereteket biztosít.
A Bank garanciákat és akkreditíveket is nyújt ügyfelei számára, hogy a harmadik fél felé garantálja az ügyfelek teljesítését.
A függő és jövőbeni kötelezettségek szerződés szerinti összegét az alábbi táblázat tartalmazza kategóriák szerinti bontásban. A táblázatban szereplő adatok a hitelnyújtási elkötelezettségek teljes összegét mutatják. A garanciák és egyéb adott elkötelezettségek esetében a bemutatott összeg azt a maximális veszteséget jelzi, amit a Bank a mérleg fordulónapján számolna el, amennyiben a felek nem teljesítenék a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
|
2022.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
341,588 |
77,927 |
2,132 |
1,376 |
1,718 |
468 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
138,681 |
49,237 |
9,881 |
239 |
441 |
1,759 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
127,105 |
74,963 |
3,062 |
124 |
246 |
1,270 |
|
Összesen |
607,374 |
202,127 |
15,075 |
1,739 |
2,405 |
3,497 |
|
2021.12.31. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli elkötelezettségek és pénzügyi garanciák |
|||||
|
|
Névérték |
Céltartalék* |
||||
|
(millió Ft) |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
Stage 1 |
Stage 2 |
Stage 3 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségek |
227.264 |
84.412 |
3.632 |
509 |
895 |
1.430 |
|
Adott pénzügyi garanciák |
119.938 |
18.817 |
8.978 |
98 |
59 |
1.534 |
|
Egyéb adott elkötelezettségek |
149.469 |
22.722 |
2.927 |
129 |
44 |
963 |
|
Összesen |
496.671 |
125.951 |
15.537 |
736 |
998 |
3.927 |
* a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő elkötelezettségek esetében
A függő és jövőbeni kötelezettségvállalások mérlegen kívüli hitelezési kockázatot jelentenek, ugyanis a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban csupán a kapcsolódó díjak, jutalékok, valamint a lehetséges jövőbeni veszteségekre képzett céltartalékok jelennek meg mindaddig, amíg a kötelezettséget teljesítik, vagy az le nem jár. Számos ilyen mérlegen kívüli tétel lejár anélkül, hogy részben vagy teljes egészében igénybe vennék azokat. Ebből következően az összegek nem a várható jövőbeli cash-flow-kat mutatják.
Az olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásához, amelyre vonatkozóan nincs megfigyelhető piaci árfolyam, értékelési technikák használata szükséges a számviteli politikában leírtak szerint. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel ritkán kereskednek és árfolyamuk kevéssé átlátható, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket igényel likviditástól, koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, árazási feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd az alábbiakban a „Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia” részt.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank számviteli irányelveinek alkalmazása során használt kritikus számviteli döntések
Az alábbiak tartoznak a Bank számviteli irányelveinek alkalmazása során hozott kritikus számviteli döntések közé:
Pénzügyi instrumentumok értékelése, valós érték hierarchia
A Bank számviteli politikáját a valós érték meghatározására vonatkozóan a (4.8) A valós érték meghatározása kiegészítő megjegyzés tartalmazza.
A Bank a valós érték meghatározásánál a módszerek alábbi hierarchiáját alkalmazza:
1. szint: Adott eszköz és kötelezettség aktív piacon jegyzett módosítás nélküli árfolyamai.
2. szint: Az inputok közvetlenül vagy közvetetten, de továbbra is megfigyelhető adatokon alapulnak, azonban az eszköz vagy kötelezettség valós értékelésével már csak közvetettebb kapcsolatban állnak. Ilyen lehet:
· a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett árai
· adott vagy hasonló eszköz vagy kötelezettség nem aktív piacon jegyzett árai, melyek a mérés pillanatában nem mérik megfelelően a piaci szereplők értékítéletét
· a piacokon megfigyelhető minden egyéb, de nem árjellegű adat (azonos lejáratra vonatkozó hozamgörbék, kamatlábak, hitelkockázatok, volatilitási adatok stb.)
· nem közvetlenül megfigyelhető adatok, melyek a megfigyelhető piaci adatokból származtathatóak, illetve azok által megerősített
3. szint: Az eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó olyan inputok, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (meg nem figyelhető inputok).
A Bank a valós érték hierarchia szintjei közötti átadásokat a beszámolási időszak végén vezeti át a nyilvántartásaiban.
Az alábbi tábla foglalja össze a fordulónapon a mérlegben szereplő, valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentumokat, a valós érték hierarchia azon szintje szerint, melybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Amennyiben a valós értéket nem megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikával állapítják meg, a valós értékek magukban foglalják a tranzakciós ár és a kezdeti megjelenítéskori valós érték közötti halasztott különbözetet.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
19.970 |
163.141 |
0 |
80.362 |
0 |
142 |
146.403 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
162.342 |
0 |
80.563 |
0 |
0 |
146.714 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
525 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
-10 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
19.445 |
800 |
0 |
-201 |
0 |
152 |
-311 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
388 |
125.450 |
-407 |
-8.899 |
0 |
-871 |
-13.819 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
388 |
0 |
-407 |
0 |
0 |
-871 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
125.450 |
0 |
-8.899 |
0 |
0 |
-13.819 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
254.139 |
51.646 |
65 |
-10.147 |
7 |
-27.481 |
-19.387 |
30 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
0 |
65 |
0 |
7 |
0 |
0 |
30 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
254.139 |
51.646 |
0 |
-10.147 |
0 |
-27.481 |
-19.387 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
191.077 |
0 |
125.720 |
0 |
0 |
180.923 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
274.109 |
406.252 |
125.515 |
195.528 |
-8.892 |
-27.339 |
307.068 |
-13.789 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
145.730 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
143.779 |
0 |
80.838 |
0 |
0 |
133.432 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
1.951 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
242.488 |
0 |
155.140 |
0 |
0 |
234.912 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
388.218 |
0 |
235.978 |
0 |
0 |
368.344 |
0 |
|
2021.12.31. |
Valósérték-hierarchia |
Valós érték változása az időszak alatt |
A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt |
|||||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
2. szint |
3. szint |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök összesen |
48.627 |
66.315 |
0 |
24.985 |
0 |
96 |
66.040 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
65.528 |
0 |
25.091 |
0 |
0 |
66.150 |
0 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
6.141 |
-1 |
0 |
0 |
0 |
24 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
42.486 |
788 |
0 |
-106 |
0 |
72 |
-110 |
0 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
0 |
627 |
97.771 |
-9 |
-6.365 |
0 |
-464 |
-4.921 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
0 |
627 |
0 |
-9 |
0 |
0 |
-464 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
0 |
0 |
97.771 |
0 |
-6.365 |
0 |
0 |
-4.921 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök összesen |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
0 |
0 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
195 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-8 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
295.452 |
56.445 |
58 |
-9.362 |
3 |
-6.718 |
-9.239 |
23 |
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
0 |
0 |
58 |
-77 |
3 |
0 |
0 |
23 |
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
295.452 |
56.445 |
0 |
-9.285 |
0 |
-6.718 |
-9.239 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
53.286 |
0 |
49.741 |
0 |
0 |
55.203 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
344.274 |
176.673 |
97.829 |
65.355 |
-6.362 |
-6.630 |
111.540 |
-4.898 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
58.503 |
0 |
14.335 |
0 |
0 |
52.593 |
0 |
|
Származékos ügyletek |
0 |
52.075 |
0 |
14.335 |
0 |
0 |
52.593 |
0 |
|
Rövid pozíciók |
0 |
6.428 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
76.099 |
0 |
68.453 |
0 |
0 |
79.771 |
0 |
|
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
0 |
134.602 |
0 |
82.788 |
0 |
0 |
132.364 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
442.181 |
438.863 |
379 796 |
59 067 |
0 |
|
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések |
2.227.769 |
2.091.538 |
0 |
0 |
2.091.538 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.669.950 |
2.530.401 |
379 796 |
59 067 |
2.091.538 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.486.084 |
3.451.009 |
0 |
0 |
3.451.009 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
194.100 |
200.579 |
0 |
200.579 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
6.477 |
6.477 |
0 |
0 |
6.477 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.686.661 |
3.658.065 |
0 |
200.579 |
3.457.486 |
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
Valósérték-hierarchia |
||
|
(millió Ft) |
1. szint |
2. szint |
3. szint |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
225.587 |
223.678 |
223.678 |
0 |
0 |
|
Hitelek és előlegek |
2.438.606 |
2.465.824 |
0 |
0 |
2.465.824 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.664.193 |
2.689.502 |
223.678 |
0 |
2.465.824 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
3.414.707 |
3.426.946 |
0 |
0 |
3.426.946 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
689 |
710 |
0 |
710 |
0 |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
5.201 |
5.201 |
0 |
0 |
5.201 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.420.597 |
3.432.857 |
0 |
710 |
3.432.147 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során alkalmazott feltevések
Számos pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash-flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, valamint értékelési technikák alkalmazása esetén a használt feltevések a következők:
i. Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek (1. hierarchia szint)
A Bank a Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek esetében a könyv szerinti értéket tekinti az eszközök valós értékének, mely rövid lejáratuk miatt megfelelő megközelítés.
ii. Ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések (3. hierarchia szint)
A hitelek valós értékének meghatározásakor a jövőbeni előre jelzett cash-flow-kat diszkontálja a Bank a jelenértékükre az aktuális piaci kamatlábbal.
A Stage 1 és Stage 2 hitelezési kockázati kategóriájú hitelek valósérték kalkulációja központilag az anyavállalat által történik diszkontált cash-flow módszerével relevancia esetén viselkedési (Behavioral Option Modelling) és pénzügyi (Financial Option Pricing) opcionalitási modellek figyelembevételével.
A Stage 3-as tehát értékvesztett hitelek esetén szintén diszkontált cash-flow módszerét alkalmazza a Bank. Ezen ügyleteknél a valósérték számítás alapja a céltartalék-értékvesztés rendszer által adott várható megtérülések a kockázatmentes ráta likviditási és hitelkockázati felárral eltolt értékével diszkontált jelenértéke (distressed cash-flow).
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Hitelek és előlegek” sorai tartalmazzák.
iii. Értékpapírok (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott értékpapírok és jegyzett adósságinstrumentumok esetében a jegyzett piaci árfolyamot használják. A kereskedési célúként, valós értéken nyilvántartottként megjelölt, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt magyar államkötvények, illetve vállalati kötvények valós értékének meghatározása a Bloomberg információs rendszerben elérhető piaci árak alapján történik. Az értékpapírok valós értéke a tőzsdén jegyzett piaci árfolyam (ha létezik ilyen árfolyam). Ha nincs jegyzett árfolyam, akkor vagy az OTC piacon elérhető piaci ár, ennek hiányában a valós érték a szerződéses cash-flow-k diszkontált jelenértéke az értékelés időpontjában.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” és „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorai tartalmazzák.
iv. Befektetések nem jegyzett értékpapírokban (2. és 3. hierarchia szint)
Ezek az instrumentumok piacon nem jegyzett eszközök, melyek értékelésénél az egyéb piaci információkon túl egyéb feltételezésekkel is él a Bank.
A 3. hierarchia szinten értékelt instrumentumok esetén a valósérték kalkulálása dividend discount model alkalmazásával történik.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” sorai tartalmazzák.
v. Származékos termékek (1. és 2. hierarchia szint)
A tőzsdén forgalmazott derivatívák valós értéke a jegyzett árfolyam.
Az egydevizás swapok és a határidős kamatlábügyletek valós értéke a diszkontált, előre jelzett jövőbeni cash-flow-k alapján kerül megállapításra. A számításhoz a Bank a pénzügyi instrumentum hátralévő futamidejére vonatkozó piaci kamatlábakat használja.
A kétdevizás kamatswap ügyletek valós értékét diszkontált cash-flow számítással állapítja meg a Bank (a kalkulációt a front office rendszer végzi). Az értékeléshez használt hozamgörbébe az ezen ügyletek piacára jellemző, országkockázati felárat is megtestesítő kamatfelár (basis swap spread) is be van építve.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A határidős deviza ügyletek valós értéke az aktuális határidős kamatlábakon alapszik. A plain vanilla és egzotikus devizaopciók valós értékének meghatározása a módosított Black-Scholes modell alapján történik. Azoknál az egzotikus opcióknál, melyekre nem létezik zárt képlet, ott iteratív eljárás segítségével határozódnak meg az értékek.
Egyes hitelek, betétek, plain vanilla kötvények (vásárolt, saját kibocsátású) valós értékének változásából adódó kitettség fedezetére a Bank kamatlábcsere-ügyleteket kötött. Az ilyen fedezett hitelek, betétek és kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k mérlegfordulónapi diszkontált jelenértéke. A pénzügyi kimutatásokban ezek a hitelek, betétek amortizált bekerülési vagy valós értéken szerepelnek.
A CVA/DVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment) számításának a célja az IFRS 13 szabályoknak megfelelően, hogy a Bank számszerűsítse a jövőbeni lehetséges partnerkockázati veszteségeket azokra az ügyfelekre, akikkel szemben van derivatív kitettség. A modell változó paramétere a partner esetleges bedőlési valószínűségében bekövetkező változás és nem a piaci változók mozgása. Számítása úgy történik, hogy egy ügyfél esetében megbecslésre kerül a jövőben (egyes időpontokban) várható kitettség-érték (Mark-to-market alapon), a bedőlési valószínűségek és ezek szorzata összegzésre kerülnek, majd a végén egy megtérülési valószínűséggel van korrigálva az eredmény.
vi. Bankbetétek, ügyfélbetétek (3. hierarchia szint)
A bank- és ügyfélbetétek valós értéke diszkontált cash-flow-k alapján, a hasonló hátralévő futamidejű betétekre ajánlott aktuális kamatok alkalmazásával kerül megállapításra. A látra szóló betétek esetében a Bank feltételezi, hogy a valós érték a mérlegfordulónapon látra fizetendő összeggel egyenlő.
Az IFRS 13-nak megfelelően a Bank saját kibocsátói kockázatát úgy veszi figyelembe, hogy a diszkontáláshoz használt faktorokat az adott cash-flow mozgás napjára érvényes, devizánként meghatározott likviditási prémiummal eltolja. A likviditási prémium mértéke piaci információkon alapul például: BUBOR/LIBOR mértéke, IRS, FRA ügyletek kamatai, Asset Swap Spreadek.
Ezen tételeket a valós érték hierarchiát bemutató táblák „Betétek” sorai tartalmazzák.
vii. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hátrasorolt kötelezettségek (2. és 3. hierarchia szint)
A kibocsátott kötvények valós értékét a mérlegfordulónapi rendelkezésre álló jegyzett piaci árak, vagy hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára alapján határozza meg a Bank. Az alárendelt kölcsöntőke esetében a valós érték a jövőbeni cash-flow-k diszkontálásával kerül meghatározásra.
A fedezeti elszámolásba bevont saját kibocsátású értékpapírok közül a fix kamatozásúak valós értékét a jövőbeni cash-flow-k jelenértéke adja.
Az IFRS 13-nak megfelelően kerül értékelésre a saját kibocsátói kockázat is a következőképpen: a kötvény cashflow-it a devizanemének megfelelő likviditási felár mértékével eltolt HUF, EUR vagy USD zéró kupon IRS görbével diszkontáljuk.
A saját kibocsátású nem strukturált kötvények amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, ezért nem kerülnek átértékelésre, kivéve azokban az esetekben, amikor a kötvények fedezeti elszámolásra vannak bevonva. Ebben az esetben csak kamatkockázat kerül lefedezésre, a hitelkockázat nem.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Valós érték – 3-as szintű közzétételek
Az alábbi tábla foglalja össze a 3. szintű inputok alapján meghatározott valós értékek nyitó és záró egyenlegének egyeztetését a releváns, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetén:
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/veszteség OCI-ban* |
Záró egyenleg 2022.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
0 |
43.567 |
-7.040 |
-8.848 |
-6.365 |
0 |
125.450 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
0 |
43.567 |
-7.040 |
-8.848 |
-6.365 |
0 |
125.450 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
58 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7 |
65 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
58 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7 |
65 |
|
(millió Ft) |
Nyitó egyenleg |
Árfolyam-különbözetek |
Folyósítások |
Törlesztések |
Nyereség/ veszteség az eredményben |
Ebből: nem realizált eredmény |
Nyereség/veszteség OCI-ban* |
Záró egyenleg 2021.12.31. |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
66.671 |
0 |
40.694 |
-3.314 |
-6.280 |
-6.365 |
0 |
97.771 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
66.671 |
0 |
40.694 |
-3.314 |
-6.280 |
-6.365 |
0 |
97.771 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
55 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
58 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
55 |
2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
58 |
**OCI (Other Comprehensive Income): Egyéb átfogó jövedelem
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A fenti táblában bemutatott összes nyereség és veszteség az alábbiak szerint került bemutatásra az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben:
|
2022.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.803 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-8.913 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
7 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-255 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-6.365 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
6.110 |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
||||
|
(millió Ft) |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hitelek és előlegek |
|
Eredményben megjelenített összes nyereség/ veszteség: |
0 |
0 |
-2.800 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-6.364 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb átfogó jövedelem - egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
0 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
|
Eredmény - az év végén tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált nyereség/ veszteség |
0 |
0 |
-2.801 |
0 |
0 |
0 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
0 |
0 |
-6.365 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kamatbevétel |
0 |
0 |
3.563 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A következő táblázatok a 3. szintű valósérték-meghatározás lényeges jellemzőit mutatják a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoknál, illetve azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyeket a Bank amortizált bekerülési értéken értékel, de valós értéküket közzéteszi).
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
125.450 |
a) |
b) |
c1) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
125.450 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
65 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
65 |
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
A nem megfigyelhető inputok becslési tartománya (súlyozott átlag) |
Valós értéken történő értékelés érzékenysége a nem megfigyelhető inputokra |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
97.771 |
a) |
b) |
c2) |
d) |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök összesen |
97.771 |
|
|
|
|
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
58 |
e) |
f) |
g) |
h) |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
58 |
|
|
|
|
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
Betűjel |
Leírás |
|
a) |
Teljesítő hitelek: Diszkontált Cash-Flow, viselkedési alapú opcióárazás (ahol alkalmazható), pénzügyi opcióárazás: Black-Scholes modell (eltolt) (ahol alkalmazható) Nemteljesítő hitelek: Diszkontált CF |
|
b) |
Teljesítő hitelek: Retail: becsült CF a babaváró hitelekre Non-retail: finanszírozási görbe (likviditási költséghez) Nemteljesítő hitelek: Retail: stresszelt CF (ügyfél-specifikus BEEL-eken alapuló) - workout/retail risk által becsülve Non-retail: várható megtérülés - workout által becsülve |
|
c1) |
Teljesítő hitelek: Retail: babaváró hitelek havi átlagos tőketörlesztése 2001 ill. 783.742 HUF között (modellezett pénzáram türelmi idő, állami garancia és előtörlesztési modell figyelembevételével) Non-retail: finanszírozási görbe (likviditási költségekhez): -0.88% - +0.60% a HUF finanszírozási költségekhez beértékeléskor; 0,17% - +3,7% a HUF finanszírozási költségekhez kibocsátáskor Nemteljesítő hitelek: Retail: stresszelt cash-flow (ügyfél-specifikus BEEL-eken alapuló) workout/retail risk által becsülve: 10% - 100% Non-retail: várható megtérülési ráta workout által becsülve: 10% - 100 % |
|
c2) |
Teljesítő hitelek: Retail: kockázatmentes hozamgörbe: 7.55% - 14.19% Non-retail: kockázatmentes hozamgörbe: 8.62% - 16.17% finanszírozási görbe (likviditási költségekhez): -0.88% - +0.60% a HUF finanszírozási költségekhez beértékeléskor; 0,17% - +3,7% a HUF finanszírozási költségekhez kibocsátáskor hitelkockázati felár (CDS görbéből): +216.78 - +965.9 bp CDS-ekre beértékeléskor; +0% - +44.46 bp CDS-ekre kibocsátáskor Nemteljesítő hitelek: Retail: stresszelt CF (ügyfél-specifikus BEEL-eken alapuló) workout/retail risk által becsülve: 10% - 100% Non-retail: várható megtérülési ráta workout által becsülve: 10% - 100 % |
|
d) |
Ha az átlagos tőketörlesztések súlypontja időben közelebb kerül, a valós érték csökkenhet. Ha a finanszírozási görbe felfelé tolódik, a valós érték csökken. Ha a stresszelt cash-flow nő és a várható megtérülési ráta nő, a valós érték is növekszik |
|
e) |
Osztalékalapú vállalatértékelési modell (DDM) |
|
f) |
Magas növekedési ütemű periódus hossza |
|
g) |
Magas növekedési ütemű periódus hossza: 1-15 év |
|
h) |
A magas növekedési ütemű periódus hosszának
növekedésével a FV csökken. |
*Béta: a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.091.538 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.091.538 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.451.009 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
6.477 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.457.486 |
|
|
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
(millió Ft) |
Valós érték a fordulónapon |
Értékelési technika |
Jelentős nem megfigyelhető inputok |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
2.465.824 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2.465.824 |
|
|
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
Betétek |
3.426.946 |
Diszkontált CF |
Diszkontgörbe |
|
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
5.201 |
Nincs átértékelés |
Nem értelmezett |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
3.432.147 |
|
|
A Bank az IAS 24 előírásaival összhangban határozza meg, hogy egy adott fél mikor minősül a Csoporttal kapcsolt viszonyban lévőnek. A Bank kapcsolt felei közé tartozik többek között az anyavállalat, a társult vállalkozások, a közös vezetésű vállalatok, a kulcsfontosságú vezetők és közeli családtagjaik, valamint olyan gazdálkodó egységek, amelyek felett a kulcsfontosságú vezetők vagy közeli családtagjaik gyakorolnak ellenőrzést, közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást, vagy amelyekre vonatkozóan jelentős szavazati joggal rendelkeznek.
A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Az időszak során a Bank az alábbi ügyleteket folytatta kapcsolt felekkel:
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben
|
2022.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
77.108 |
55.806 |
0 |
35 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
77.108 |
55.806 |
0 |
35 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
64.720 |
2.241 |
0 |
843 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
64.720 |
2.241 |
0 |
843 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
2.926 |
39.994 |
0 |
7 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
2.664 |
0 |
0 |
4 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
5.058.773 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
2021.12.31. |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
45.989 |
57.083 |
0 |
11 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
45.989 |
57.083 |
0 |
11 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Betétek |
62.859 |
4.139 |
0 |
1.018 |
0 |
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
62.859 |
4.139 |
0 |
1.018 |
0 |
|
Egyéb tételek |
|
|
|
|
|
|
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke |
3.460 |
16.511 |
0 |
6 |
0 |
|
ebből: nemteljesítő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek |
3.184 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Származékos ügyletek névleges összege |
4.019.887 |
0 |
0 |
0 |
0 |
A kapcsolt felekkel bonyolított fenti tranzakciókra a szokásos üzletmenet keretében került sor, lényegében harmadik felekkel kötött tranzakciók kondíciójával megegyező feltételekkel, beleértve a kamatkondíciókat és a biztosítékokat.
Főbb változások az „Anyavállalat és a Bank felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek" oszlopban:
· A „Hitelek és előlegek" sor változását a bankközi betétek (+16.521 millió Ft) növekedése, az aktív repóügylet (-5.382 millió Ft) állományának csökkenése, illetve a könyvelt osztalékelőleg (19.980 millió Ft) eredménye okozta.
· A „Betétek" sor változását nagyban befolyásolta a loro számlák 2.908 millió Ft csökkenése, valamint az alárendelt kölcsöntőke (4.954 millió Ft) növekedése.
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" soron a kibocsátott garanciák egyéb fedezettel állománya csökkent 534 millió Ft-tal 2022-re.
· 2022-ben a "Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek" értéke 520 millió forinttal csökkent az anyavállalattal szemben.
· A leányvállalatokkal szembeni betétek értéke csökkent 1.898 millió Ft-tal. Ennek a változásnak a jelentős része a leánycégek beolvadásának/megszűnésének volt köszönhető. A megmaradt cégek esetében a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. (-302 millió Ft) a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (-344 millió Ft) és az RB Szolgáltató Központ Kft. (-110 millió Ft) betéteinek csökkenése volt kiemelkedő a tavalyi évhez képest.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
· „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértéke" nőtt (23.483 millió Ft) 2021-ről 2022-re, ezt főként a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt-vel szemben kibocsátott garanciák és a kihasználatlan hitelkeretek összegében bekövetkező együttes változás (21.398 millió Ft) okozta.
Kapcsolt felekkel bonyolított ügyletekből származó kiadások és bevételek
|
2022 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
88.409 |
1.892 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-110.393 |
-65 |
0 |
-24 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
889 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
1.428 |
2.559 |
0 |
5 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-540 |
-87 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
-21.096 |
5.188 |
0 |
-19 |
0 |
|
2021 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Anyavállalat és a gazdálkodó egység felett közös ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorló gazdálkodó egységek |
Nem konszolidált leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek |
Társult és közös vállalkozások |
A Bank vagy anyavállalatának kulcspozícióban lévő vezetői |
Egyéb kapcsolt felek |
|
Kamatbevétel |
6.090 |
547 |
0 |
0 |
0 |
|
Kamatráfordítások |
-5.465 |
-2 |
0 |
0 |
0 |
|
Osztalékbevétel |
0 |
2.325 |
0 |
0 |
0 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
471 |
1.352 |
0 |
4 |
0 |
|
Díj- és jutalékráfordítások |
-415 |
-102 |
0 |
0 |
0 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség |
-62 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
619 |
4.120 |
0 |
4 |
0 |
2022-ben az „Osztalékbevétel" soron a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft-től (307 millió Ft) és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-től (582 millió Ft) kapott osztalék összegei szerepelnek.
A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációjának összege a 2022-es év során 1.360 millió Ft volt (2021-ben kifizetett összeg: 906 millió Ft), melyek rövid távú munkavállalói juttatások voltak.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
A Bank leányvállalatait és az általuk végzett tevékenységek rövid leírását az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Részesedések kapcsolt vállalkozásokban |
Tulajdoni részesedés 2022.12.31. |
Tulajdoni részesedés 2021.12.31. |
Székhely |
Tevékenység |
|
Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Pénzügyi lízing |
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Ingatlankezelés |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
100,00% |
100,00% |
1133 Budapest, Váci út 116-118. |
Alapkezelés |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
100,00% |
100,00% |
4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b |
Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység |
Az alábbi táblázatok a kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések állományváltozásait mutatják:
|
(millió Ft) |
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
|
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.01.01. |
2022.12.31. |
2022.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
774 |
0 |
0 |
774 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
386 |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
1.458 |
0 |
0 |
1.458 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.458 |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Összesen |
2.238 |
0 |
0 |
2.238 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
1850 |
|
Bekerülési érték |
Növekedés |
Csökkenés |
Bekerülési érték |
Valós érték korrekció |
Növekedés |
Csökkenés |
Valós érték korrekció |
Könyv szerinti érték |
|
|
2021.01.01. |
2021.12.31. |
2021.01.01. |
2021.12.31. |
2021.12.31. |
|||||
|
Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. |
5 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
|
SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft. |
674 |
100 |
0 |
774 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
386 |
|
Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. |
1.458 |
0 |
0 |
1.458 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.458 |
|
RB Szolgáltató Központ Kft. |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. |
100 |
0 |
-100 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
2.238 |
100 |
-100 |
2.238 |
-388 |
0 |
0 |
-388 |
1.850 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
2021 októberében a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. beolvadt az SCT Kárász utca Ingatlankezelő Kft.-be, de ez összességében nem okozott értékbeli változást a részesedések állományának értékében. Ezen túlmenően nem történt sem 2021-ben, sem 2022-ben olyan gazdasági esemény, amely befolyásolta volna a leányvállalatok valós értékét.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az alábbi táblázatban található a kötelezettségek változásának egyeztetése a finanszírozási tevékenységből származó cash-flow-val:
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
|||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2021. január 1-jén |
|
689 |
57.333 |
25.352 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
64.429 |
17.381 |
0 |
360.074 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
199.118 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
199.118 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárata |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-3.409 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.409 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
-3.527 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
199.118 |
0 |
-3.409 |
0 |
0 |
0 |
-3.527 |
0 |
0 |
192.182 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
-3.897 |
4.954 |
3.543 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4.600 |
|
Valós érték változása |
|
-4.703 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
7.103 |
0 |
2.400 |
|
Egyéb változások |
|
-695 |
-80 |
1.327 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-640 |
0 |
-88 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
3.588 |
2.044 |
666 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
6.298 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.964 |
666 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-1.298 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
3.588 |
80 |
1.332 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5.000 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
64.994 |
7.223 |
0 |
72.217 |
|
Záró egyenleg 2021. december 31-jén |
|
194.100 |
62.287 |
28.145 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
125.896 |
31.067 |
0 |
636.385 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
(millió Ft) |
|
Kötelezettségek |
Saját tőke |
Összesen |
|||||||
|
Megjegyzés |
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Hátrasorolt kötelezettség |
Lízingkötelezettség |
Jegyzett tőke |
Tőketartalék |
Kibocsátott AT1-instrumentum |
Eredménytartalék |
Tartalékok |
Nem ellenőrző részesedés |
||
|
Nyitó egyenleg 2021. január 1-jén |
|
727 |
56.732 |
25.438 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
34.510 |
14.300 |
0 |
326.597 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejárata |
(30) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Lízingkötelezettséggel kapcsolatos kifizetések |
(25) |
0 |
0 |
-2.243 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.243 |
|
Fizetett osztalék* |
(35) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
0 |
-3.127 |
|
Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow változása összesen |
|
0 |
0 |
-2.243 |
0 |
0 |
0 |
-3.127 |
0 |
0 |
-5.370 |
|
Devizaárfolyam-változás hatása |
|
0 |
601 |
402 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1.003 |
|
Valós érték változása |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-699 |
0 |
-699 |
|
Egyéb változások |
|
-52 |
-7 |
1.755 |
0 |
0 |
0 |
0 |
123 |
0 |
1.819 |
|
Kötelezettségekkel kapcsolatos változások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatráfordítás |
(7) |
14 |
1.690 |
607 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.311 |
|
Fizetett kamat |
(7) |
0 |
-1.683 |
-607 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
-2.290 |
|
Összes saját kötelezettségeket érintő egyéb változások |
|
14 |
7 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
21 |
|
Összes saját tőkét érintő egyéb változások |
|
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
33.046 |
3.657 |
0 |
36.703 |
|
Záró egyenleg 2021. december 31-jén |
|
689 |
57.333 |
25.352 |
50.000 |
113.445 |
31.445 |
64.429 |
17.381 |
0 |
360.074 |
*2022-ben a Bank 3.527 millió Ft-ot (2021: 3.127 millió Ft) fizetett ki osztalék jogcímen az kiegészítő Alapvető Tőke (AT 1) állománya után az eredménytartalékból.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
i. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető, ő a nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személy is (regisztrációs szám: 168480, elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.)
ii. A pénzügyi kimutatások aláírására Zolnai György István Vezérigazgató (elérhetőség: 1133 Budapest, Váci út 116-118.) és Gáspár Tibor Számviteli főosztályvezető kötelezett.
iii. A Bank, mint hitelintézet a 2000/C. tv. alapján könyvvizsgálatra kötelezett, a Bankkönyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (nyilvántartási szám: 000083); a személyében felelős könyvvizsgáló Molnár Gábor (nyilvántartási száma: 007239). A könyvvizsgáló által auditált összevont éves pénzügyi kimutatások adatait a Cégbíróság teszi közzé, valamint a Bank honlapján található meg. A Bank internetes honlapjának címe www.raiffeisen.hu.
Könyvvizsgáló által felszámított díjak
|
(millió Ft) |
2022 |
2021 |
|
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata |
145 |
92 |
|
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások |
93 |
12 |
|
Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatás |
6 |
5 |
|
Összesen |
244 |
109 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
iv. A Számviteli Törvény 114/B. §-a szerinti saját tőke megfeleltetési tábla:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022.12.31. |
Saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemei |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
EU IFRS-ek szerinti jegyzett tőke |
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) |
Tőketartalék |
Eredménytartalék |
Adózott eredmény |
Értékelési tartalék |
Lekötött tartalék* |
|
|
Saját tőke EU IFRS-ek szerint a saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemekre allokálva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
0 |
0 |
113.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
0 |
0 |
31.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
31.445 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
8.852 |
0 |
8.852 |
|
Eredménytartalék |
0 |
0 |
0 |
53.667 |
0 |
0 |
0 |
53.667 |
|
Egyéb tartalék* |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
22.215 |
22.215 |
|
(-) Saját részvények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
0 |
0 |
72.229 |
0 |
0 |
72.229 |
|
Összesen |
50.000 |
0 |
144.890 |
53.667 |
72.229 |
8.852 |
22.215 |
351.853 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021.12.31. |
Saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemei |
Összesen |
||||||
|
(millió Ft) |
EU IFRS-ek szerinti jegyzett tőke |
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) |
Tőketartalék |
Eredménytartalék |
Adózott eredmény |
Értékelési tartalék |
Lekötött tartalék* |
|
|
Saját tőke EU IFRS-ek szerint a saját tőke megfeleltetési tábla (Sztv. 114/B. §) szerinti saját tőke elemekre allokálva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
50.000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
50.000 |
|
Tőketartalék |
0 |
0 |
113.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
113.445 |
|
Kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kivéve jegyzett tőke |
0 |
0 |
31.445 |
0 |
0 |
0 |
0 |
31.445 |
|
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
2.389 |
0 |
2.389 |
|
Eredménytartalék |
0 |
0 |
0 |
27.862 |
0 |
0 |
0 |
27.862 |
|
Egyéb tartalék* |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
14.992 |
14.992 |
|
(-) Saját részvények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
0 |
0 |
36.567 |
0 |
0 |
36.567 |
|
Összesen |
50.000 |
0 |
144.890 |
27.862 |
36.567 |
2.389 |
14.992 |
276.700 |
*Az Egyéb tartalék sorról a Lekötött tartalékok közé sorolt összeg az általános tartalék 2021.12.31-én fennálló egyenlege. Az átsorolás a 2013. évi CCXXXVII törvény („A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról”) 83. §-ának (7) bekezdése alapján kötelező.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
Az IFRS-ek szerinti saját tőke elemeinek a Szt. 114/B. §-ában leírt saját tőke elemekre történő allokálásán túl egyéb, a Szt. 114/B. §-ában leírt egyeztető tételek nem merültek fel sem 2022-ben, sem 2021-ben.
v. A menedzsment 20.132 millió Ft összegű osztalékfizetés jóváhagyására tett javaslatot.
|
(millió Ft) |
2022.12.31. |
2021.12.31. |
|
Eredménytartalék + adózott eredmény |
125.896 |
67.420 |
|
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás |
125.896 |
67.420 |
A Számviteli Törvény 114/A. § 17. pontja és 39. § (3a) bekezdése alapján figyelembe vehető, jelen pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt nem volt elszámolt járó osztalék sem 2022-ben, sem 2021-ben.
Az alábbi szegmensinformációk az IFRS 8 „Működési szegmensek” standarddal összhangban kerülnek bemutatásra, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét. A „menedzsment megközelítést” követi, amely szerint a működési szegmenseket a gazdálkodó egység komponenseire vonatkozó, a legfőbb döntéshozó által a források szegmensek közötti felosztása és az egyes szegmensek teljesítményének értékelése céljából rendszeresen ellenőrzött belső jelentések alapján kell azonosítani. A Bank kockázata és az elért hozam mértéke elsősorban a kínált termékek és szolgáltatások különbözőségétől függ, így a szegmensinformációk a Bank üzleti szegmenseire vonatkozóan kerülnek bemutatásra. A Bank által meghatározott üzleti szegmensek a szervezeti felépítéshez igazodnak, melyek a főbb üzleti területek mentén mutatják be a csoport jövedelmezőségét és működését.
Mind a bevételek, mind a befektetett eszközök földrajzi elhelyezkedés szempontjából hazai tevékenységhez köthetőek.
Az alábbi összefoglaló a Banknak a jelentésbe bevont szegmenseinek működését mutatja be:
Lakossági, privát és KKV szegmens: a Bank pénzügyi szolgáltatások széles választékát kínálja a lakossági, privát és KKV ügyfeleknek. Főként a hitelnyújtás és a betétgyűjtés tartozik ide. A lakossági szegmens bankkártya és befektetési szolgáltatásokat is nyújt az ügyfeleinek.
Vállalati, leányvállalati szegmens: a Bank széles körben kínál pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat vállalatoknak és intézményeknek, a hagyományos hitelezési és betétgyűjtési tevékenységen túlmenően projekt és strukturált pénzügyi termékeket, valamint szindikált hiteleket is nyújt.
Bank és treasury szegmens: a Bank a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles körét kínálja bankok számára, emellett hagyományos hitelnyújtást és betétgyűjtést is végez. Ezen szegmens számára sokféle befektetési szolgáltatási tevékenységet is nyújt a Bank (befektetési tanácsadás, ügynöki szolgáltatás, derivatív kereskedelem és más befektetési szolgáltatások).
Egyéb szegmens: különböző pénzügyi szolgáltatásokat tartalmaz a kormány, az önkormányzatok, társadalmi szervezetek számára, továbbá itt szerepelnek azok a tételek is, melyek nem sorolhatók közvetlenül meghatározott szegmenshez (főként általános igazgatási költségek, adók).
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
1 |
0 |
738.916 |
45.996 |
784.913 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
183.111 |
0 |
183.111 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
3.124 |
122.709 |
0 |
5 |
125.838 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
24.294 |
91.812 |
189.744 |
0 |
305.850 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.253.062 |
487.590 |
928.445 |
853 |
2.669.950 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
191.077 |
0 |
191.077 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-24.300 |
0 |
-24.300 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
1.850 |
0 |
0 |
0 |
1.850 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
0 |
34.974 |
34.974 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
0 |
21.370 |
21.370 |
|
Halasztott adó követelések |
0 |
0 |
0 |
5.099 |
5.099 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
7.687 |
7.687 |
|
Eszközök összesen |
1.282.331 |
702.111 |
2.206.993 |
115.984 |
4.307.419 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
145.730 |
0 |
145.730 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.158.509 |
1.666.835 |
629.356 |
260.106 |
3.714.806 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
242.488 |
0 |
242.488 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-177.653 |
0 |
-177.653 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
5.546 |
5.546 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
12.928 |
12.928 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
11.721 |
11.721 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.158.509 |
1.666.835 |
839.921 |
290.301 |
3.955.566 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
351.853 |
351.853 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.158.509 |
1.666.835 |
839.921 |
642.154 |
4.307.419 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Eszközök |
|
|
|
|
|
|
Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek |
147.060 |
0 |
289.514 |
45.915 |
482.489 |
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
114.943 |
-1 |
114.942 |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
1.261 |
97.139 |
0 |
-2 |
98.398 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
194 |
1 |
195 |
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
30.726 |
80.187 |
241.043 |
-1 |
351.955 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
1.027.190 |
454.894 |
1.175.362 |
6.747 |
2.664.193 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
53.286 |
0 |
53.286 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-12.917 |
0 |
-12.917 |
|
Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetések |
1.850 |
0 |
0 |
0 |
1.850 |
|
Ingatlanok és berendezések |
0 |
0 |
0 |
33.283 |
33.283 |
|
Immateriális javak |
0 |
0 |
0 |
19.744 |
19.744 |
|
Halasztott adó követelések |
0 |
0 |
0 |
3.463 |
3.463 |
|
Egyéb eszközök |
0 |
0 |
0 |
7.377 |
7.377 |
|
Eszközök összesen |
1.208.087 |
632.220 |
1.861.425 |
116.526 |
3.818.258 |
|
Kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
58.503 |
0 |
58.503 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
1.200.915 |
1.579.746 |
583.035 |
82.253 |
3.445.949 |
|
Fedezeti tételként megjelölt derivatívák |
0 |
0 |
76.099 |
0 |
76.099 |
|
Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása |
0 |
0 |
-57.868 |
0 |
-57.868 |
|
Tényleges adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
1.565 |
1.565 |
|
Céltartalékok |
0 |
0 |
0 |
10.146 |
10.146 |
|
Halasztott adókötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb kötelezettségek |
0 |
0 |
0 |
7.164 |
7.164 |
|
Kötelezettségek összesen |
1.200.915 |
1.579.746 |
659.769 |
101.128 |
3.541.558 |
|
Saját tőke |
0 |
0 |
0 |
276.700 |
276.700 |
|
Saját tőke és kötelezettségek összesen |
1.200.915 |
1.579.746 |
659.769 |
377.828 |
3.818.258 |
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
|
|
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
47.484 |
58.753 |
16.136 |
15.683 |
138.056 |
|
Osztalékbevétel |
3 |
889 |
0 |
73 |
965 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
23.000 |
44.762 |
5.059 |
-1.372 |
71.449 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
75 |
-23 |
3.677 |
-3.253 |
476 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
-14 |
0 |
-1.702 |
-64 |
-1.780 |
|
Összes bevétel |
70.548 |
104.381 |
23.170 |
11.067 |
209.166 |
|
Értékvesztés |
-1.864 |
-5.023 |
-368 |
26 |
-7.229 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
526 |
-25 |
-246 |
9 |
264 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-22.576 |
-61.252 |
-3.285 |
-3.291 |
-90.404 |
|
Egyéb eredmény |
-1.054 |
-5.276 |
0 |
4 |
-6.326 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-9.659 |
-12.072 |
-3.183 |
0 |
-24.914 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
7.815 |
80.557 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-8.328 |
-8.328 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
-513 |
72.229 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
35.921 |
20.733 |
16.088 |
-513 |
72.229 |
|
2021.12.31 |
|
|
|
|
|
|
(millió Ft) |
Vállalatok/Leányvállalatok |
Lakosság/ Privát/ KKV |
Bank/ Treasury |
Egyéb |
Összesen |
|
Nettó kamateredmény |
24.120 |
30.405 |
9.503 |
2.972 |
67.000 |
|
Osztalékbevétel |
1.503 |
825 |
0 |
72 |
2.400 |
|
Nettó díj és jutalékbevétel |
18.422 |
35.431 |
3.894 |
-1.217 |
56.530 |
|
Nettó kereskedési és valósérték változásból származó eredmény |
39 |
0 |
2.077 |
-1.901 |
215 |
|
Fedezeti elszámolásokból eredő nettó nyereségek/veszteségek |
411 |
0 |
263 |
-3 |
671 |
|
Összes bevétel |
44.495 |
66.661 |
15.737 |
-77 |
126.816 |
|
Értékvesztés |
-598 |
-4.782 |
18 |
-24 |
-5.386 |
|
Nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nettó nyereségek/veszteségek |
787 |
-4 |
210 |
0 |
993 |
|
Egyéb működési eredmény, Működési költségek |
-19.137 |
-50.195 |
-2.842 |
-1.671 |
-73.845 |
|
Egyéb eredmény |
130 |
-1.683 |
0 |
-35 |
-1.588 |
|
Bankadók és egyéb speciális közterhek |
-3.465 |
-2.604 |
-495 |
-165 |
-6.729 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás előtti nyeresége/vesztesége |
22.212 |
7.393 |
12.628 |
-1.972 |
40.261 |
|
A folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítás vagy bevétel |
0 |
0 |
0 |
-3.694 |
-3.694 |
|
Folytatódó tevékenységek adózás utáni nyeresége/vesztesége |
22.212 |
7.393 |
12.628 |
-5.666 |
36.567 |
|
Az üzleti év nyeresége/vesztesége |
22.212 |
7.393 |
12.628 |
-5.666 |
36.567 |
2022. december 21-én a Bank egyedüli részvényese 20.132 millió Ft összegű osztalékelőleg fizetéséről döntött, melyet a Bank 2022. december 28-án kifizetett. Az MNB 2023.02.09-én engedélyezte a Bank számára egyedi és összevont alapon a 2022. január 1-2022. december 31. közötti időszakra vonatkozóan az év végi pozitív eredmény elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítását a 2022. éves beszámolót elfogadó közgyűlés döntését megelőzően. A Bank igazgatósága a 2022. üzleti év eredményéből a kifizetett osztalékelőleggel megegyező, 20.132 millió Ft osztalékra tett javaslatot, amely a tulajdonos által 2023. március 30-án kerül elfogadásra. A beszámítást és az osztalékfizetést figyelembe véve a tőkemegfelelési mutató 23,79%.
2023. január 25-i értéknappal a Bank 40.000.000 euró össznévértékű (200 darab 200.000 euró névértékű) Raiffeisen EUR AT1 Kötvény elnevezésű kötvényt (ISIN kód: HU0000362199) bocsátott ki. A kötvények zártkörűen forgalomba hozott, lejárat nélküli kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok.
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
AAC (At Amortized Cost): amortizált bekerülési értéken történő értékelés
ALCO (Asset and Liability Committee): Eszköz-Forrás Bizottság
ÁKK: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
BEEL (Best Estimate of Expected Loss): legvalószínűbb várható veszteségnek
Béta: béta a saját tőke elvárt hozamának (Cost of Equity) kalkulációjánál használt piachoz viszonyított érzékenység mutató
BMT (Benchmark Test): benchmark-teszt
BPV (Basis Point Value): bázispont-érték
CCIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
CF (Cash-Flow): pénzáram
CIRS (Cross Currency Interest Rate Swap): kétdevizás kamatláb-csereügylet
Covid-PWO (Covid-Pre-workout): olyan ügyfelek, akik a vírus üzleti tevékenységre gyakorolt hatása miatt már mutatják vagy a Bank becslése szerint rövid időn belül mutatni fogják a hitelképesség romlásának első jeleit
CRM (Credit Risk Management Department): Hitelkockázati Főosztály
CRO (Chief Risk Officer): Kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes
CRR: az EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU –as rendelete
CVA (Credit Value Adjustment/Debit Value Adjustment): Hitelértékelési kiigazítás
Default: nemteljesítő, nemteljesítés
EAD (Exposure at Default): nemteljesítéskori kitettség
EBA (European Banking Authority): Európai Bankhatóság
ESG (Environmental, Social, Governance): környezet, iránytás, társadalom
€STR: Euro Short Term Rate
EURIBOR: Euro Interbank Offered Rate
DVA (Debit Value Adjustment): Kötelezettség-értékelési kiigazítás
Forborne: újratárgyalt
FRA (Forward Rate Agreement): határidős kamatláb-megállapodás
FV (Fair Value): valós érték
FVOCI (at Fair Value through Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés
FVTPL (at Fair Value Through Profit and Loss): eredménnyel szemben valós értéken történő értékelés
Gap: átárazódási rés
Hold to collect: beszedésre tartott üzleti modell, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása
Hold to collect and sell: beszedésre és értékesítésre tartott üzleti modell, ami pénzügyi eszközökből származó szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját
IAS (International Accounting Standards): Nemzetközi Számviteli Standardok
IASB (International Accounting Standards Board): Nemzetközi Számviteli Standard Testület
IBOR: Interbank Offered Rate, bankközi kamatlábak
ICAAP (Internal Capital Adequacy Assesment Process): tőkemegfelelés belső értékelési folyamata
IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
IFRS (International Financial Reporting Standards): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS)
IRB (Internal Rating Based Approach): belső minősítésen alapuló módszer
IRD (Integrated Risk Department): Integrált Kockázatelemzési Főosztály
IRS (Interest Rate Swap): kamatcsere ügylet
Kamatstop: a lakossági hitelek kamatrögzítése A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján, amit a 49/2022. (II. 18.) Kormányrendelet kiterjesztett a lakáslízingekre is
|
|
Egyedi pénzügyi kimutatások |
KKV: kis- és középvállalatok
LIBOR: London Interbank Offered Rate
LGD (Loss Given Default): nemteljesítéskor várható veszteség
Management overlay: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (post model adjustment)
MIRS (Monetary Interest Rate Swap): monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz
MNB: Magyar Nemzeti Bank
Moratórium 1: első fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, továbbá a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint az abban meghatározott intézkedések részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) sz. Korm. rendelet rendelt el. A 2020. március 19. napjától biztosított fizetési moratórium 2020. december 31. napján véget ért.
Moratórium 2: a Moratórium II 2021.01.01-től 2021.10.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 3: a Moratórium II 2021.11.01-től 2022.07.31-ig tartó szakasza.
Moratórium 4: a Moratórium II 2022.08.01-től 2022.12.31-ig tartó szakasza.
Moratórium II: második fizetési moratórium (fizetési haladék), melyet az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól szóló 637/2020. (XII.22.) Korm. rendelet rendelt el
Non-retail: nem lakossági
OCI (Other Comprehensive Income): egyéb átfogó jövedelem
PD (Probability of Default): nemteljesítési valószínűség
PL (Profit and Loss): eredmény
POCI (Purchased or Originated Credit Impaired): értékvesztetten vásárolt vagy keletkeztetett
Post model adjustment: az értékvesztés-képzésben használt portfóliószintű management korrekciók (management overlay)
PRIBOR: Prague Interbank Offered Rate
PWO (Pre-workout): workout előtti
Retail: lakossági
RRM (Retail Risk Management): Retail Kockázatkezelési Főosztály
SARON: Swiss Average Rate Overnight, svájci átlagos egynapos kamatláb
SOFR: Secured Overnight Financing Rate, fedezett egynapos finanszírozási ráta
SONIA: Sterling Overnight Index Average, egynapos sterling indexátlag.
SPPI (Solely Payment of Principal and Interest): kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetések
Stage 1: teljesítő pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta
Stage 2: teljesítő, de romló hitelkockázati profillal rendelkező pénzügyi instrumentumok, azaz olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hitelkockázata azok kezdeti megjelenítése óta jelentősen növekedett
Stage 3: értékvesztett pénzügyi instrumentumok
Szt.: Számviteli törvény
TONAR: Tokyo Overnight Average Rate, tokiói átlagos egynapos kamatláb
Trading: kereskedési célú
VaR (Value at Risk): kockáztatott érték
WCV (Weighted Collateral Value): súlyozott biztosítéki érték