AKKO Invest Nyrt. éves jelentése az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 3 Tartalomjegyzék A pénzügyi kimutatásokban szereplő rövidítések magyarázata ............................................................. 6 Konszolidált pénzügyi kimutatások ......................................................................................................... 7 I. Az AKKO Invest Nyrt. bemutatása ........................................................................................... 13 1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása ........................ 17 2. A konszolidáláshoz kapcsolódó számviteli politikák ................................................................. 17 3. A számviteli politikák lényeges elemei .............................................................................................. 20 A pénzügyi kimutatások prezentálása ...................................................................................... 20 A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések .............................................................. 20 Külföldi pénznem ...................................................................................................................... 21 Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák ..................................................... 21 A cash flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák ........................................................ 35 4. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai 36 5. Az átfogó eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések ........................................ 38 5.1. Árbevétel ............................................................................................................................ 38 5.2. Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások ............................................................. 39 5.3. Adminisztratív és értékesítési ráfordítások ........................................................................ 40 5.4. Egyéb bevételek és ráfordítások ....................................................................................... 42 5.5. Pénzügyi bevételek és ráfordítások................................................................................... 43 5.6. Jövedelemadó ráfordítás ................................................................................................... 43 6. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések .......................................................................... 45 6.1. Vevőkapcsolatok értéke ................................................................................................................. 45 6.2. Goodwill .......................................................................................................................................... 45 6.3 Használati jogi eszközök (ROU) ...................................................................................................... 46 6.4 Egyéb Immateriális eszközök .......................................................................................................... 47 6.5 Befektetési célú ingatlanok .............................................................................................................. 48 6.6 Saját használatú ingatlanok, ingatlanokon végzett felújítások, átalakítások................................... 52 6.7 Gépek, felszerelések, berendezések .............................................................................................. 53 6.8 Vevőkövetelések ............................................................................................................................. 53 6.10 Zárolt pénzeszközök...................................................................................................................... 54 6.11 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek ............................................................................ 55 6.12 Jegyzett tőke ................................................................................................................................. 55 6.13 Ázsió .............................................................................................................................................. 56 6.14 Saját részvények ........................................................................................................................... 56 6.15 Tulajdonosi tranzakciók ................................................................................................................. 57 6.16 Halmozott átváltási különbözet ...................................................................................................... 57 6.17 Hitelek és kölcsönök miatti kötelezettségek (hosszú és rövid lejáratúak) ..................................... 57 6.18 Céltartalékok .................................................................................................................................. 58 6.19 Halasztott adó eszközök és kötelezettségek és később fizetendő adók ...................................... 59 6.20 Akvizíció halasztott vételára .......................................................................................................... 60

AKKO Invest Nyrt. éves jelentése az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 4 6.21 Szállítói tartozások ........................................................................................................................ 61 6.22 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások ...................................................... 61 6.23 Nyereségadó kötelezettség ........................................................................................................... 62 6.24 Egy részvényre jutó eredmény (EPS), EBITDA ............................................................................ 63 6.25 Pénzügyi eszközök és kötelezettségekkel kapcsolatos általános közzétételek és a valós érték hierarchiája ............................................................................................................................................ 63 7. Egyéb közzétételek a konszolidált beszámolóhoz ............................................................................ 66 7.1 Előző időszaki átsorolások .............................................................................................................. 66 7.2 Működési szegmensek .................................................................................................................... 66 7.3 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók............................................................................................ 71 7.4 Leányvállalatok által fizetett osztalék .............................................................................................. 71 7.4 A kockázatok leírása és érzékenységvizsgálat ............................................................................... 71 7.5 Más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségek miatti közzétételek .............................................. 76 7.6 Beszámolási időszakot követő lényeges események, javasolt osztalék ......................................... 76 7.7 Nyilatkozatok ................................................................................................................................... 77 7.8 A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése..................................................................... 77 Egyedi pénzügyi kimutatások ................................................................................................................ 78 I. Az AKKO Invest Nyrt. bemutatása ........................................................................................... 84 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja .............. 85 1.1 A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása ............................... 85 2. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai 100 3.Az átfogó eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések ....................................... 101 3.1 Árbevétel........................................................................................................................................ 101 3.2 Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások ......................................................................... 101 3.3 Adminisztratív és értékesítési ráfordítások.................................................................................... 102 3.4 Pénzügyi bevételek és ráfordítások........................................................................................ 102 3.5 Jövedelemadó ráfordítás ........................................................................................................ 103 4. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések ............................................................... 104 4.1 Befektetési célú ingatlanok ..................................................................................................... 104 4.2 Tartós befektetések leányvállalatokban ................................................................................. 105 4.3 Egyéb követelések és időbeli elhatárolások ........................................................................... 106 4.4 Követelések leányvállalattal szemben .................................................................................... 106 4.5 Zárolt pénzeszközök ............................................................................................................... 107 4.6 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek ..................................................................... 107 4.7 Jegyzett tőke ........................................................................................................................... 107 4.8 Ázsió ....................................................................................................................................... 108 4.9 Eredménytartalék .................................................................................................................... 108 4.10 Saját részvények .................................................................................................................... 108 4.11 Banki hitelek ........................................................................................................................... 109 4.12 Halasztott adó kötelezettségek és később fizetendő adók..................................................... 109

AKKO Invest Nyrt. éves jelentése az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 5 4.13 Akvizíció halasztott vételára és egyéb rövid lejáratú leányvállalati kölcsön ........................... 111 4.14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ...................................................................................... 111 4.15 Nyereségadó kötelezettségek ................................................................................................ 111 4.16 Szállítói tartozások.................................................................................................................. 112 4.17 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós érték hierarchiája ............................................ 112 5 Egyéb közzétételek................................................................................................................. 114 5.1 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók ................................................................................... 114 5.2 Fizetett osztalék ...................................................................................................................... 114 5.3 A kockázatok leírása és érzékenységvizsgálat ...................................................................... 114 5.4 Más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségek miatti közzétételek ..................................... 117 5.5 Saját tőke megfeleltetési tábla ................................................................................................ 118 5.6 Nyilatkozatok .......................................................................................................................... 120 5.7 Beszámolási időszakot követő lényeges események ............................................................ 120 5.8 A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése ............................................................ 120 Az AKKO Invest Nyrt. és az AKKO Csoport üzleti és vezetőségi jelentése ........................................ 121 A Társaság bemutatása.......................................................................................................... 121 A tevékenységi kör bemutatása ............................................................................................. 121 Alaptőke nagysága, összetétele ............................................................................................. 123 Változások a Csoport szerkezetében ..................................................................................... 124 Az év üzleti környezete és eredményei .................................................................................. 124 Előző év teljesítményadatai .................................................................................................... 129 NEO Property Services Zrt. 2024. évi fontosabb történései................................................... 129 Beszámolási időszakot követő lényeges események ............................................................ 139 A Társaság vállalatirányítási rendszere, testületek ................................................................ 140 Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................................. 142 Kutatás és a kísérleti fejlesztés .............................................................................................. 143 Környezetvédelem .................................................................................................................. 143 Telephelyek bemutatása......................................................................................................... 143 Felelősségvállaló nyilatkozat ............................................................................................................... 144 AKKO Csoport konszolidált fenntarthatósági jelentése....................................................................... 145 Az éves jelentés 145 oldalból áll.

AKKO Invest Nyrt. éves jelentése az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 6 A pénzügyi kimutatásokban szereplő rövidítések magyarázata IAS Nemzetközi Számviteli Standardok IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok IFRIC/SIC Értelmezések a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz FVTOCI Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt FVTPL A nyereséggel/veszteséggel szemben valós értéken értékelt CDO Vezető működési döntéshozó EPS Egy részvényre jutó eredmény AB Audit Bizottság ECL Várható hitelezési veszteség EBITDA Kamat, értékcsökkenés és adózás előtti eredmény ITS Üzletág Infrastrukturális és Technikai Support üzletág GKI üzletág Generál Kivitelezési Igazgatóság üzletág A zárójelben szereplő számok negatív értéket jelölnek a pénzügyi kimutatásokban!

Konszolidált pénzügyi kimutatások AKKO INVEST Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról a 2024. december 31-én végződő üzleti évre az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

AKKO Invest Nyrt. és konszolidálásba bevont leányvállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatásai az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 10 folytatás az előző oldalról SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Megjegyzések 2024.12.31. 2023.12.31. Saját tőke 9 593 8 442 Jegyzett tőke (részvények névértéke 25Ft/db) (6.12) 834 834 Ázsió (6.13) 5 480 5 480 Eredménytartalék 3 500 2 344 Tulajdonosi tranzakciók (6.15) (207) (207) Halmozott átváltási különbözet (6.16) (14) (9) Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke 9 593 8 442 Hosszú lejáratú kötelezettségek 15 066 16 794 Hosszú lejáratú banki hitelek (6.17) 9 198 9 967 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (6.17) 363 337 Céltartalékok (6.18) 605 789 Halasztott adó kötelezettségek (6.19) 1 361 1 508 Hosszú lejáratú lízing kötelezettség (6.3) 605 179 Akvizíció halasztott vételára (6.20) 2 934 4 014 Rövid lejáratú kötelezettségek 18 585 16 313 Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök (6.17) 791 768 Szállítói tartozások (6.21) 9 399 7 830 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások (6.22) 7 990 7 455 Nyereségadó kötelezettségek (6.23) 12 141 Rövid lejáratú lízingkötelezettség (6.3) 393 119 Saját tőke és kötelezettségek 43 244 41 549 A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A zárójeles hivatkozások a pénzügyi kimutatások 5-6. fejezeteire utalnak.

AKKO Invest Nyrt. és konszolidálásba bevont leányvállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatásai az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 11 Konszolidált cash flow-kimutatás a 2024. december 31-én végződő 365 napra Megnevezés Megjegyzések 2024.12.31. 2023.12.31. Adózás előtti eredmény 1 514 1 640 Kamatráfordítás, nettó (5.5) 388 375 Pénzmozgással nem járó tételek Értékcsökkenés (6.3-6.7) 1 290 1 066 Devizás összevont árfolyamveszteség eredményhatása (5.5) 165 20 Várható hitelezési veszteség eredményhatása (5.5) 172 (23) Kamatbevétel (5.5) (41) (41) Céltartalékok változása (6.18) (184) 458 Tárgyi eszköz értékesítésének eredménye - 74 Pénzmozgással nem járó tételek összesen 1 402 1 554 Működő tőke változásai Vevő követelések változása (6.8) (1 101) (3 960) Egyéb forgóeszközök és elhatárolások változása (6.9) (520) 146 Szállító kötelezettségek változása (6.21) 1 388 4 810 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek és elhatárolások változása (6.22) 499 1 184 Zárolt pénzeszközök változása (6.10) 179 (180) Összes nettó forgótőke változás 445 2 000 Fizetett kamat (361) (334) Fizetett nyereségadó (630) (402) Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 2 758 4 833 Részesedések megszerzése fordított összeg, csökkentve az átvett pénzeszközök értékével - (22) Tárgyi eszköz beszerzések (6.3-6.7) (445) (3 416) Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele - 221 Kapott kamat 41 41 Részesedések vételárának törlesztése (6.20) (1 080) (515) Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow (1 484) (3 691) Hitel visszafizetés (6.17) (771) (797) Lízing kötelezettségek teljesítése (6.3) (258) (312) Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash-flow (1 029) (1 109) Pénzeszközök változása 245 33 Devizás pénzeszközök átértékelése (5.5) - - Pénzeszközök mérleg szerinti változása 245 33 Pénzeszközök az év elején (6.11) 1 367 1 334 Pénzeszközök az időszak végén (6.11) 1 612 1 367 A cash flow-kimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik.

Az AKKO Invest Nyrt. bemutatása

Az AKKO Invest Nyrt.

Magyarország

on a Fővárosi Bíróság, mint

Cégbíróság által

bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság.

Az AKKO Invest Nyrt. és

jogelődje – a 2011. február 15. napja óta jegyzett a Budapesti Értéktőzsde Zrt. A Társaság elsősorban vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik. Az AKKO Invest Nyrt. holdingtársaság, azaz olyan több társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja a holding és a leányvállalatok közötti hatékony együttműködés révén a hosszútávú értéknövekedés elérése. Az AKKO Invest Nyrt. saját vagyonát fekteti be, nem végez külső vagyonkezelést, és alapvető célja a leányvállalatokban (és természetesen az anyavállalatban) elért vagyongyarapodás, értéknövekedés. A leányvállalatok elsősorban az ingatlanpiacon működő entitások. Az AKKO Invest Nyrt. Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. A Társaság székhelye: 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 5. A Társaság jegyzett tőkéje 834 MHUF, amely 2024.12.31-én 33.355.200 darab törzsrészvényből áll. A részvények névértéke 25 Ft/db. Az anyavállalat tulajdonosi összetétele: 2024.12.31. 2023.12.31. Név Üzletrész névértéke MHUF Részesedés % Üzletrész névértéke MHUF Részesedés % Közkézhányad 381 45,69% 346 41,54% Chantili Invest Zrt. - - 118 14,12% MEVINVEST Vagyonkezelő Kft. 276 33,10% 251 30,10% B + N Referencia Zrt. 119 14,24% 119 14,24% DAYTON-Invest Kft. 58 6,97% - - Részvénysorozat 834 100% 834 100% A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma 2024. december 31-én: Összesen Kibocsátott darabszám Szavazati jogra jogosító részvények darabszáma Részvényenkénti szavazati jog Összes szavazati jog Saját részvények száma Törzs 33 355 200 33 355 200 1 33 355 200 0 Összesen 33 355 200 33 355 200 N/A 33 355 200 0

A Társaság leányvállalatai, konszolidáció A Társaság leányvállalataival egy Csoportot alkot. 2024. évben a Csoport szerkezete nem változott. A Csoport tagjai és főbb tevékenységei 2024.december 31.-én: Társaság Cím Főtevékenység AKKO Invest Nyrt. 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 5. Vagyonkezelés VÁR-Logisztika Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) MOON Facility Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) A PLUS INVEST Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Lakóingatlan fejlesztés 4 Stripe Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) ALQ SAS 06600 Antibes, 18 Avenue Louis Gallet, France Ingatlan fejlesztés (szálloda) Deniro Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A Vagyonkezelés (Holding) Elitur Invest Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A Vagyonkezelés (Holding) NEO Property Services Zrt. 1117 Budapest, Szerémi út 4. Építmény üzemeltetés A társaságokkal kapcsolatos lényegesebb adatok: Társaság Jegyzett tőke 2024. december 31-én Részesedés mértéke % 2024. december 31-én Változás hatályba lépése Jegyzett tőke 2023. december 31-én Részesedés mértéke % 2023. december 31-én Minősítés AKKO Invest Nyrt. 834 - - 834 - anya VÁR-Logisztika Zrt. 5 100% - 5 100% leány MOON Facility Zrt. 5 100% - 5 100% leány A PLUS INVEST Zrt. 20 100% - 20 100% leány 4 Stripe Zrt. 20 100% - 20 100% leány ALQ SAS 5 100% - 5 100% leány Elitur Invest Zrt. 5 100% 2021.02.26. 5 100% leány NEO Property Services Zrt. 20 49% 2021.02.26. 20 49% leány Deniro Zrt. 5 100% 2023.03.16. 5 0% leány Mindegyik Társaság nyilvánosan közzéteszi egyedi pénzügyi kimutatásait. Az AKKO Invest Nyrt. az Elitur Invest Zrt.-n keresztül további 51%-os tulajdonrészt birtokol a NEO Property Services Zrt.-ben.

A leányvállalatok tevékenységeit az alábbiakban részletesen jellemezzük: MOON Facility Zrt. A MOON Facility Zrt. egy szolnoki ipari ingatlan tulajdonosa, melyet bérbeadással hasznosít. A Társaság 2019. március 22. napja óta tagja a Csoportnak. Az ingatlan címe: 5000 Szolnok, Kombájn utca, mely telekkönyvileg három ingatlanra bontott. Vár-Logisztika Zrt. A Vár-Logisztika Zrt. 2019. február 15. napja óta tagja a Csoportnak. Jelenleg nem rendelkezik aktív tevékenységgel, mivel a korábban tulajdonolt ingatlant értékesítették, és az 2023. december 13-án kikerült a Társaság könyveiből. ALQ SAS Az ALQ SAS francia jog szerint bejegyzett társaság. A Társaság tulajdonában lévő apartmanház kialakítását, felújítását tervezi a francia Riviérán, amely elkészülte után bérbeadás, esetleg értékesítés útján fog hasznosulni. Az ingatlan címe: 18 Avenue, Louis Gallet, Juan-Les-Pins, Antibes, Franciaország. A Társaság 2023-ban megszerezte a jogerős építési engedélyt, így a szálloda felújítása, átalakítása a terveknek megfelelően tulajdonosi döntés és beruházás keretében fog megvalósulni. 4 Stripe Zrt. A 4 Stripe Zrt. Budaörsön tulajdonol ipari ingatlant, melyet bérbeadással hasznosít. Az ingatlan címe: 2040 Budaörs, Kinizsi 4-6. A Társaság 2019. október 2. napja óta tagja a csoportnak. A PLUS Invest Zrt. Az A PLUS Invest Zrt. egy budapesti XII. kerületi ingatlan luxus kategóriás ingatlanná való átalakítását tervezi, amelyet majd értékesít vagy bérbead annak elkészülte után. Az ingatlan címe: 1121 Budapest, Őzike út 14. - Eötvös út 31. A Társaság 2019. december 18. napja óta tagja a csoportnak. Elitur Invest Zrt. Az Elitur Invest Zrt. üzletrészének 100 %-át szerezte meg a csoport és ezzel a NEO Property Service Zrt. 100 %-át birtokolja, melynek 51 %-át az Elitur Zrt-n keresztül tulajdonolja. Az akvizíció időpontja: 2021. 02.26. NEO Property Services Zrt. 100%-át tulajdonolja a csoport. Az akvizíció időpontja: 2021. 02.26. A NEO Property Services Zrt. Magyarország egyik vezető ingatlanüzemeltetője és szolgáltatója.

Deniro Zrt. A Deniro Zrt. üzletrészének 100%-át 2023.03.16-án szerezte meg a Csoport. A Társaság az ingatlan vételár kiegyenlítését saját részvényekkel történő átruházással fizette meg. Az ingatlan közvetlen szomszédságban van a 4 Stripe Zrt.-ben lévő ingatlannal, amely 100%-ban bérbeadás útján van hasznosítva. Az ingatlan címe: 2040 Budaörs, Kinizsi utca 4. A pénzügyi kimutatások prezentálásának pénzneme, pontossága Az anyavállalat funkcionális pénzneme a magyar forint. A pénzügyi kimutatások forintban készültek (prezentálás pénzneme) és ha más jelölés nem szerepel, az adatok millió forintban (MFt) szerepelnek. A Csoport szempontjából lényeges idegen pénznem az euró. A deviza árfolyama a beszámolási időszakban a következő volt (egy pénzegység/forint, MNB árfolyamok): Pénznem 2024 2023 Záró Átlag Záró Átlag Euro (EUR) 410,09 395,20 382,78

381,95 .

AKKO Invest Nyrt. és konszolidálásba bevont leányvállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatásai az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 17 II. A számviteli politika meghatározó elemei, a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja 1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása

Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A menedzsment kijelenti, hogy az éves jelentés részét képező konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A vezetőség e nyilatkozatát felelőssége tudatában tette meg.

A pénzügyi kimutatások tartalma E pénzügyi kimutatások a AKKO Invest Nyrt., mint anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalkozásainak (együttesen: Csoport) vagyonát, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. A Csoport pénzügyi kimutatásait az Anyavállalat menedzsmentje készíti el és hagyja jóvá és gondoskodik annak közzétételéről. A Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatásokat a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) és saját honlapján (www.akkoinvest.hu) is közzéteszi. A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja; az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az IFRS-ek magukban foglalják az IFRS-eket, az IAS-okat, az Értelmezési Bizottság által megalkotott IFRIC-eket és SIC-eket. Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Csoport, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta. Az Anyavállalat menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának követelménye teljesül, vagyis semmiféle olyan jel nincsen, amely arra utalna, hogy az Nyrt. a működését belátható időn belül – mely egy éven túlmutat – megszünteti vagy lényegesen csökkenti. A Csoport általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni. A pénzügyi kimutatásokban a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat kellett valós értéken értékelni.

2. A konszolidáláshoz kapcsolódó számviteli politikák A konszolidáció alapja

A konszolidált pénzügyi kimutatások a Csoport és a Csoport által kontrollált gazdálkodók (a Csoport leányvállalatai) pénzügyi kimutatásait (értékeit) tartalmazzák. A 2014. január 1-jétől kezdődő üzleti évtől a kontroll fogalmat az IFRS 10 standard fogalmazza meg. E standard szerint, a befektető akkor rendelkezik kontrollal a befektetést élvező cég felett, amennyiben jogosult ez utóbbi által megtermelt, változó természetű pozitív hozamra, illetve viseli a negatív hozam következményeit és képes döntéseivel (hatalmával) a működést irányítani, így e hozamokat befolyásolni. Az irányítási képesség, így a kontroll is jogokból fakad. A kontrollt elsősorban tulajdonosi részesedés, más tulajdonosokkal kötött megállapodás, vagy egyedi piaci helyzet (pl. monopolhelyzet) folytán lehet elérni.

E pénzügyi kimutatásban szereplő vállalkozások felett az anyavállalat a kontrollt – kivétel nélkül – tulajdonosi részesedése folytán érte el. Az év folyamán megszerzett, illetve eladott leányvállalatok bevételeit, illetve ráfordításait a konszolidált átfogó eredménykimutatás tartalmazza a megszerzés tényleges dátumától az eladás tényleges dátumáig. A leányvállalatok teljes átfogó eredménye a Csoport és a nem kontrolláló részesedések tulajdonosait illetik meg. Az átfogó eredmény összegét akkor is hozzá kell rendeli a nem kontrolláló érdekeltséghez, ha az negatív lesz. Szükség esetén a leányvállalatok pénzügyi kimutatásai módosításra kerülnek, annak érdekében, hogy számviteli politikáik megfeleljenek a Csoport többi tagja által alkalmazott számviteli politikáknak. A konszolidáció időpontjában teljeskörűen kiszűrésre kerülnek a csoporton belüli tranzakciók, egyenlegek, bevételek és ráfordítások, akkor is, ha a létrejövő eredmény egy eszköz értékében jelenik meg.

A nem kontrolláló érdekeltség

A konszolidált pénzügyi kimutatásokban a leányvállalat nettó eszközeit (eszközeit és kötelezettségeit) az anyavállalat teljes egészében megjeleníti. A konszolidált saját tőkének azonban csak a megszerzés utáni és csoportra jutó részét jeleníti meg anyavállalatra jutó saját tőkeként a Csoport. A leányvállalati nettó eszközök nem kontrolláló részesedésre jutó értékét (ideértve az akvizíciókor meglévő, az akvizíció után keletkező és az akvizíciós valós érték módosítások hatásait is) elkülönítve egyetlen soron jeleníti meg a Csoport nem kontrolláló érdekeltség néven. A nem kontrolláló érdekeltség a saját tőke – nem anyavállalat tulajdonosaira jutó – része. A nem kontrolláló érdekeltséget a Csoport a nettó eszközök arányában jeleníti meg (könyv szerinti értéken) az egyes fordulónapokon, azt nem értékeli valós értékre az egyes üzleti évek végén. Abban az esetben, ha egy korábban megszerzett leányvállalatbeli részesedés megváltozik, de az a tranzakció után is leányvállalatnak minősül, a megszerzett nettó eszköz és a fizetett ellenérték közötti különbözetet a saját tőke növekedéseként vagy csökkenéseként kezeli.

A konszolidáció szabályai

Az üzleti kombinációk kezelése Üzleti kombinációnak minősül az a helyzet, amikor a Csoport egy új társaság fölött kontrollt szerez és az akvizíció célja a felvásárolt üzleti tevékenységének a megszerzése volt és nem csak a felvásárolt gazdálkodó eszközeinek megszerzésére irányult a tranzakció. A kontroll megszerzését attól a naptól kell megállapítani, amely nappal a leányvállalattá minősítéshez szükséges bármely helyzet teljesült. Az üzleti kombináció napjára meg kell határozni a goodwill/negatív goodwill értékét. Ez a részesedésért átadott eszközök valós értékének (ellenérték) és a megszerzett nettó eszközök valós értékének különbözete (arányosan). Az ellenérték meghatározása során a korábbi részesedés értékét figyelembe kell venni. Az ellenértékbe bele kell számítani: − a megfizetett vagy járó pénzt; − a kombináció kapcsán a felvásárló által kibocsátott részvények valós értékét (a valós érték a kibocsátás napján érvényes részvényárból származtatandó); − az átadott egyéb eszközök valós értékét (csökkentve az esetleg átadott kötelezettségekkel);

− a függő ellenértékek valós értékét, vagyis az ellenértéknek azt a részét, amelyet bizonyos jövőbeli események bekövetkezésekor (be nem következésekor) kell átadni vagy jár vissza. Amennyiben a függő ellenérték becsült értékétől a ténylegesen átadott (visszakapott) érték eltér, akkor ezt a különbözetet az eredmény terhére vagy javára számolja el a Csoport abban az időszakban, amikor a különbözet értéke számíthatóvá vált. Megszerzett nettó eszközök meghatározása Az üzleti kombináció keretében megszerzett eszközöket és kötelezettségeket az üzleti kombináció napján érvényes valós értéken kell értékelni. Az értékelés során fel kell venni a mérlegbe azokat az eszközöket és kötelezettségeket is, amelyek nem szerepelnek a felvásárolt gazdálkodó egyedi pénzügyi kimutatásaiban, de a megjelenítésüket a standardok előírják. Különösen ide tartoznak a felvásárolt gazdálkodónál meglévő belső előállítású immateriális eszközök, illetve a kötelezettségek között meg kell jeleníteni – valós értéken – azokat a függő kötelezettségeket, amelyek a felvásároltat terhelték az üzleti kombináció napján, függetlenül attól, hogy az IAS 37 szerint ezek nem jeleníthetőek meg kötelezettségként az egyedi pénzügyi kimutatásokban. Goodwill Azt az értéket, amely az üzleti kombináció során megszerzett leányvállalatért adott ellenérték és a leányvállalat megszerzéskori nettó eszköz értékének különbségéből adódik goodwillként azonosítható és mutatható be a Csoport eszközei között, ha a különbözet pozitív előjelű. A negatív különbözetet az eredmény javára kell elszámolni, mint a Csoport szempontjából előnyös vételen elért eredményt. A nyereséget a felvásárlóhoz kell rendelni. Goodwill csak akkor keletkezhet, amikor a kontroll megszerzésre kerül, a későbbi tranzakciók a tőkében kerülnek elszámolásra. Az értékelési időszak Ha egy üzleti kombináció kezdeti elszámolása nem teljes annak a beszámolási időszaknak a végén, amelynek során a kombináció történt, a felvásárlónak saját pénzügyi kimutatásaiban ideiglenes összegeket kell szerepeltetnie azokra a tételekre, amelyekre az elszámolás nem teljes. Az értékelési időszak folyamán a felvásárlónak visszamenőlegesen módosítania kell – az akvizíció időpontjára vonatkozóan – a megjelenített ideiglenes összegeket, hogy tükrözze az akvizíció időpontjában fennálló tényekre és körülményekre vonatkozó új információkat, amelyek – amennyiben ismertek lettek volna – hatással lettek volna az abban az időpontban megjelenített összegek értékelésére. Az értékelési időszak folyamán a felvásárlónak meg kell jelenítenie további eszközöket vagy kötelezettségeket is, ha az akvizíció időpontjában fennálló tényekre és körülményekre vonatkozó új információkat szerzett be, amelyek – amennyiben ismertek lettek volna – azoknak az eszközöknek és kötelezettségeknek abban az időpontban történő megjelenítését eredményezték volna. Az értékelési időszak véget ér, amint a felvásárló megkapja az akvizíció időpontjában fennálló tényekre és körülményekre vonatkozó, általa keresett információkat vagy megtudja, hogy további információ nem szerezhető be. Az értékelési időszak nem haladhatja meg az akvizíció időpontjától számított egy évet.

A pénzügyi kimutatások prezentálása A Csoport az ellenőrzése alatt álló vállalkozásokról és az anyavállalatról együttesen konszolidált pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi kimutatások). A Csoport pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában (részek):  konszolidált mérleg;  konszolidált átfogó eredménykimutatás;  konszolidált saját tőke-változás kimutatás;  konszolidált cash-flow kimutatás;  kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz. A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések A Csoport úgy döntött, hogy az átfogó eredménykimutatást egy önálló kimutatásban szerepelteti, aszerint, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jeleníti meg. A Csoport az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal a 2024-es üzleti évre készítette el, a 2023-as összehasonlító adatokkal. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Csoport. Ez a prezentálás pénzneme. A konszolidált pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. A konszolidált pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja, december 31. A Csoport a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente készít évközi pénzügyi kimutatásokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az adatokat tömörített formában tartalmazzák. A konszolidált pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a helyzetben a Csoport bemutatja az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is. Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az előző évi adatokat úgy korrigálja a Csoport, hogy az összehasonlíthatóság megvalósuljon. A Csoport a pénzügyi kimutatásokat kiegészítő megjegyzésekben a működési szegmensekkel kapcsolatos információkat is közzé kell tegyen. A működési szegmensek meghatározása az igazgatótanácsi tagok stratégiai elvárásainak megfelelően történik. A Csoport tevékenységi köre az alábbi csoportokra (szegmensekre) bontható:  ipari ingatlanok hasznosítása  lakóingatlanok hasznosítása  Facility Management üzletág  ITS üzletág  GKI, korábban Fit out üzletág A működési szegmensek jellemzőit a Konszolidált pénzügyi kimutatások 7.1 pontjában mutatjuk be.

Külföldi pénznem A külföldi pénznem a gazdálkodó egység funkcionális pénznemétől eltérő pénznem. A Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatásait forintban prezentálja. A csoporton belül minden gazdálkodó egység megállapítja, hogy mi a funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem az a pénznem, amely az adott cég működését leginkább jellemzi. Egy adott gazdálkodó egységnek csak idegen pénznemen keletkezhet átváltásiárfolyam-különbözete. A Csoport egyik leányvállalata az ALQ SAS francia székhelyű társaság, funkcionális pénzneme az euró. A konszolidálás során e külföldi érdekeltség eredményét és pénzügyi helyzetének kimutatását a Csoport az anyavállalat funkcionális pénznemére váltja át. E pénzügyi kimutatások monetáris és nem monetáris elemeket is tartalmaznak. A monetáris elemek azok az elemek, amelyek kiegyenlítése vagy befolyása pénzmozgással jár, illetve monetáris elemnek minősül maga a pénz. Nem minősülnek monetáris elemnek azok a követelés- kötelezettség tartalmú tételek, amelyek nem járnak pénzmozgással (pl.: szolgáltatásokra, készletekre adott előlegek). A külföldi pénznemben kifejezett monetáris elemeket minden fordulónapon át kell értékelni a fordulónapi azonnali (spot) árfolyamra. Minden gazdálkodó egység a Magyar Nemzeti Bank fordulónapi közzé tett árfolyamát alkalmazza az átváltáskor.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák

Árbevételek A Csoport a 2018. évtől hatályos IFRS 15 – A vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása – Standard szabályai szerint számolja el árbevételét. Az IFRS 15 Standard a szerződésekből származó bevételekre alkalmazandó egységes modellt hozott létre. A Standard nem tartalmaz bevétel elszámolási szabályokat többek között az IFRS 9, Pénzügyi Instrumentumok Standard hatálya alá tartozó bevételekre, IFRS 16 Lízingek Standard hatókörébe eső lízingszerződésekből eredő bevételekre. Úgynevezett öt lépéses modell segítségével határozható meg, hogy mikor, mekkora összegben kell a bevételeket megjeleníteni: 1. A Standard alapján egy szerződés akkor jön létre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:  A felek elfogadták a szerződést és elkötelezettek annak teljesítésére;  A felek jogai annak alapján egyértelműen meghatározhatóak;  A szerződésnek gazdasági haszna van;  Valószínűsíthető, hogy az eladó megkapja az átadott áru/teljesített szolgáltatás ellenértékét akár úgy is, hogy jogi eszközöket alkalmaz annak beszedésére.  Szerződésmódosítás esetében vizsgálandó hogyan változott annak tartalma, mert elképzelhető olyan eset, hogy a módosítást önálló, külön szerződésként kell értelmezni 2. Teljesítési kötelmek azonosítása: A Csoportnak szerződéskötéskor értékelnie kell a vevői szerződésben ígért árukat vagy szolgáltatásokat, és teljesítési kötelemként kell azonosítania minden egyes, vevőnek való átadásra vonatkozó ígéretet, amelynek tárgya vagy

a) különálló áru vagy szolgáltatás (áru- vagy szolgáltatáscsomag); vagy b) olyan különálló áruk vagy szolgáltatások sorozata, amelyek lényegében azonosak, és amelyek vevőnek való átadása azonos minta szerint történik. 3. Az ügyleti ár meghatározása: Az ügyleti ár azon ellenértékösszeg, amelyre a Csoport az ígért áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért várakozása szerint jogosultságot szerez, ide nem értve a harmadik felek nevében beszedett összegeket (például egyes forgalmi adókat). A vevői szerződésben ígért ellenérték tartalmazhat fix összegeket, változó összegeket, vagy fix és változó összeget is. 4. Az ügylet árának hozzárendelése az egyedi kötelmekhez: Az eladónak meg kell osztania az ügylet árát az egyes kötelmek között. Amennyiben az egyes kötelmekhez egyedi árak nem rendelhetők, a megosztáshoz becslést kell alkalmazni, a Standard által elfogadott módszerek szerint. 5. Az árbevétel elszámolása: Az árbevételt akkor lehet elszámolni, amikor a megvásárolt eszköz vagy szolgáltatás feletti kontroll átszáll az eladótól a vevőre. Ez történhet egy meghatározott időtartam alatt vagy egy konkrét időpontban. A kontroll átszállása akkor történik meg, ha annak révén a vevő képes irányítani az eszköz használatát és jogosult az eszközből származó hasznok szedésére. A Csoport a vevői szerződéseit egyedileg értékeli és vizsgálja. A vevői szerződések kapcsán alkalmazza az 5 lépcsős modellt. A jelenlegi szerződések tekintetében a teljesítés időpontja nem tér el a kiszámlázás periódusától. Az árbevétel elszámolása a tényleges kiszámlázáskor történik, a bérleti díjak kapcsán értelemszerűen az időszakhoz igazítva, az esetleges ingatlanértékesítéseknél pedig a PO teljesítésekor, amely főszabály szerint a tulajdonjog átruházáshoz kötődik. Az ingatlankezelési üzletág esetében a díjak – akkor is, ha azok időszakhoz kötődnek – általában egyszerű időarányosítással kezelhetőek. A hosszú távú építési projektek esetén a bevételt arányosítással határozza meg a Csoport, azzal, hogy a készültséget az input módszerrel, az elszámolt költség és teljes tervezett költség arányában határozza meg.

Működéshez kapcsolódó ráfordítások A Csoport jelenlegi tevékenységéből fakadóan a ráfordításokat a következők szerint bontja meg:  közvetlen ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek az árbevétellel közvetlen kapcsolatban állnak, azzal, hogy ha egy tételt nettó módon kell elszámolni (pl. ingatlan értékesítés nyeresége), akkor az nem a ráfordításokat érinti, hanem a bevételt fogja csökkenteni.  adminisztratív ráfordítások: ide tartoznak azok a tételek, amelyek a Csoport működését hivatottak biztosítani, de közvetlen összefüggésbe az árbevétellel nem hozhatóak (pl. számviteli szolgáltatási díjak, biztosítás stb.)  értékesítési ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek a megjelenés, reklám és PR tevékenységgel kapcsolatosak.

Egyéb bevételek és ráfordítások Az egyéb bevételek között jeleníti meg a Csoport az árbevételként nem besorolható értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni. Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó eredményt csökkentik. Az egyéb

bevételeket és az egyéb ráfordításokat nettó módon jeleníti meg a Csoport az eredménykimutatás főlapján, de a kiegészítő megjegyzésekben részletezi az összetevőit.

Pénzügyi bevételek és ráfordítások A Csoport elsősorban a kamatráfordításokat (mint saját finanszírozásának egyik terhét) mutatja be a pénzügyi eredmény pozíción. Az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok Standard által bevezetett értékvesztési modell szabályai szerint számított várható értékvesztéseket is itt jeleníti meg a Csoport. A Csoport a devizás tételek árfolyamkülönbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti meg. A pénzügyi eredményt az eredménykimutatásba nettósítva állítja be a Csoport.

Jövedelemadó ráfordítás A jövedelemadó ráfordítást a tényleges és a halasztott jövedelemadó összege, valamint a helyi iparűzési adó összege alkotja.

Egyéb átfogó eredmény Az egyéb átfogó eredmény olyan tételeket foglal magában (ideértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem kerülnek megjelenítésre az eredménykimutatásban az adott időszaki eredmény részeként, de a Csoport széles körben értelmezett hozamaihoz vagy ráfordításaihoz hozzátartoznak.

Egy részvényre jutó eredmény A részvényenkénti hozam értéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Csoport részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az adott évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítja ki a Csoport.

EBITDA alkalmazás és annak fogalma Bár az IFRS nem használja az EBITDA fogalmát, a Csoport úgy döntött, hogy ezt a gyakran használt mutatószámot is alkalmazza, tekintettel a széleskörben jellemző iparági gyakorlatra, illetve arra, hogy a Csoport meggyőződése, hogy az érték közlése a pénzügyi kimutatások felhasználói számára hasznos, információtartalommal bír. Az értelmezhetőség érdekében a számítás módját az alábbiakban rögzítjük: +/- Adózás előtti eredmény X/(X) -/+ Pénzügyi bevételek és ráfordítások eliminálása (X)/X -/+ Értékcsökkenés és amortizáció eliminálása (X)/X EBITDA X/(X)

A Csoport az adózás előtti eredményt a következő tételekkel módosítja:  Pénzügyi eredmény: az adózás előtti eredményt a Csoport korrigálja a pénzügyi eredményben szereplő összes tétellel (effektív kamat, árfolyamkülönbség stb.), vagyis a pénzügyi eredmény hatását teljes egészében semlegesíti a Csoport e mutatószám kiszámolásakor.  Értékcsökkenés és amortizáció: az IAS 16, IAS 38 és IFRS 16 standardok alá tartozó eszközök, valamint az eszközként a Csoportnál kimutatott, operatív lízingbe adott vagy koncesszióba adott eszközök értékcsökkenése, amortizációja kiszűrésre kerül a mutatószám számítása során (azok „visszaadásra” kerülnek). Az ilyen eszközök nem szisztematikus csökkenését (jellemzően: értékvesztését) – hasonlóan az értékcsökkenéshez és amortizációhoz – is visszakorrigálja a Csoport. [Az egyéb eszközök pl. pénzügyi instrumentumok értékvesztését nem korrigáljuk a mutató számítsa során.]

A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése

Befektetési célú ingatlanok Befektetési célú ingatlanok közé azokat soroljuk melyeket a Csoport jellemzően abból a célból vásárolt, hogy az ingatlan bérbeadásából és értéknövekedéséből profitáljon, anélkül, hogy azt saját maga üzletileg hasznosítaná, az üzleti kockázatot viselné. Ezeket az ingatlanokat (jellemzően irodaházak, raktárak és gyárépületek) hosszabb távon saját célokra nem használja és nem tervezi értékesítésüket a közeljövőben. A befektetési célú ingatlanokat a bekerülési érték modell szerint kezeli a Csoport, vagyis ezeket az ingatlanokat bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván. A bekerülési értéke az ingatlannak a következő elemekből áll össze:  vásárlás költsége (az ingatlan megszerzésének költségei, ideértve az adó jellegű kifizetéseket, ha azok az ingatlanhoz köthetőek);  az ingatlan átalakításának költségei, amely a szándékot értékesítésre való átalakítás miatt felmerült tételeket foglalja magában;  egyéb közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódó költségek, ha a közvetlen kapcsolat bizonyítható. A befektetési célú ingatlanokat a társaság abból a szempontból csoportosítja, hogy az ipari- vagy lakóingatlan. A költségmodellel értékelt befektetési célú ingatlanokra a Csoport értékcsökkenési leírást számol el, 20 éves hasznos élettartamot feltételezve. A befektetési célú ingatlanok átsorolásakor – mivel a bekerülési érték modellt használja a Csoport – a mérlegsorok közötti átsorolással kell végrehajtani. Amennyiben egy ingatlan kevesebb mint elhanyagolható mértékben kombinált használatú (vagyis egy részt a Csoport is használja saját céljaira, illetve van befektetési célú ingatlannak minősülő része is), akkor az ingatlant meg kell osztani és az egyes részeket külön-külön kell prezentálni. Hacsak nincs jobb megoldás, a hasznos terület alapján kell a megosztást végrehajtani.

Ha a bérbeadás Csoporton belül történik, akkor a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az érintett ingatlant (vagy a saját használatú részt) saját használatúként kell kimutatni.

Saját használatú ingatlanok Ezen a mérlegsoron kell kimutatni azokat az ingatlanokat, amelyeket a Csoport maga használ. Ezeknél az ingatlanoknál a költségmodellt alkalmazza a Csoport. Az ingatlanokat 20-50 év közötti időtartam alatt írja le a Csoport az ingatlan sajátosságait figyelembe véve.

Gépek, felszerelések, berendezések A gépek, felszerelések, bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván a Csoport. A bekerülési érték tartalmazza az engedményekkel csökkentett beszerzési árat, beleértve a vámot és egyéb vissza nem igényelhető adókat, illetve minden olyan költséget, ami az eszköz adott helyen és módon való működéséhez szükséges Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni. Amennyiben az eszköz jelentős értékű, úgy vizsgálni kell, hogy az adott eszköz komponensekre bontható-e. A komponenseket külön kell az értékcsökkenés szempontjából megítélni. Jelenleg nincs olyan eszköz a Vállalatban, amelyeket komponensekre kellene bontani. Használatban lévő eszközökkel kapcsolatban felmerült költségeket akkor jelenítjük meg eszközként, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az esetleges nagyobb átvizsgálási költségeket is eszközként jeleníti meg a Csoport, külön komponensként. Az eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írja le a Társaság. Eszközök jellemző hasznos élettartalma: Gépek és berendezések 3-7 év Irodai berendezések, felszerelések 5 év Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség a nettó eredményben (egyéb tételek között) kerül elszámolásra. Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor valamilyen esemény vagy a körülmény megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbsége. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb.

Immateriális eszközök Az immateriális eszközöket a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván a Csoport. A várható élettartam során értékcsökkenés került elszámolásra a lineáris leírási módszer szerint.

Lízingek Lízing azonosítása Egy szerződés lízingszerződésnek minősül, vagy lízinget tartalmaz, ha ez a szerződés egy meghatározott időszakra vonatkozóan átadja a mögöttes eszköz használatának jogát díjfizetés ellenében. Ekkor a lízingbe vevő jogosult az eszköz használatából eredő hasznot beszedni és a használatára vonatkozóan jogosult döntéseket hozni. Nem minősül lízingnek az a helyzet sem, amikor ugyan bérleti megállapodást köt a cég egy eszközre, de nem a cég érdekében kontrollálják a mögöttes eszközt (pl. személyes használatra átadott cégautó). A Csoport a lízing azonosítására az IFRS 16 Standard B. függelék B31. pontja szerinti folyamatábrát alkalmazza:

1. ábra Lízingszerződés minősítése IFRS 16.B31 Megjelenítés a lízingbe vevőnél A lízingbe vevőnek a kezdőnapon egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget kell megjelenítenie. Megjelenítési kivételek Ha a Csoport valamely szerződés tekintetében az IFRS 16 szerint lízingbe vevőnek minősül, akkor a rövid futamidejű (kevesebb, mint 12 hónap), valamint a kisértékű mögöttes eszközökre vonatkozó lízingekre nem alkalmazza a Standard szabályait, hanem a lízingdíjakat az eredmény terhére számolja el, szétosztva. Használatijog-eszköz értékelése A Csoport a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Csoport az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő megjegyzésekben különíti el. A lízingbeadónak a lízingeket vagy operatív lízingnek, vagy pénzügyi lízingnek kell minősítenie. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot. Megjelenítés a lízingbe adónál A lízingbeadónak a kezdőnapon a pénzügyi lízing keretében tartott eszközöket a mérlegből ki kell vezetnie, és a lízingdíjakra vonatkozó követeléseket kell bemutatnia a lízingből származó cash flowk jelenértékén (nettó befektetés a lízingben). A pénzügyi lízingbe adásból származó cash flowk jelenértékét lízingbefektetésként jeleníti meg a Csoport. A jelenértékszámítás során a lízingbevételhez kapcsolódó inkrementális kamatlábat használja Csoport. A lízingkövetelésre az ECL-t az egyszerűsített módszer alapján határozza meg a Csoport. A lízingbe adónak az operatív lízingből származó lízingdíjakat vagy lineáris módszerrel, vagy más szisztematikus módszerrel kell megjelenítenie az eredménykimutatásban, akként, hogy a lízingbe adott eszközt továbbra is megjeleníti a mérlegben és értékcsökkenti. A Csoport akkor tekinti pénzügyi lízingnek bármely konstrukciót (lízingbeadóként),  a mögöttes eszközt a lízing futamidő végén átruházza a lízingbe vevőre;  olyan joga a lízingbe vevőnek, amely alapján a mögöttes eszköz tulajdonjogát a futamidő végén megszerezheti és e jog lehívása kellően valószínű;  a lízing futamideje (a bizonyított kiterjesztési időszakokkal együtt) meghaladja a mögöttes eszköz hátralévő gazdasági élettartamának háromnegyedét;  a lízingdíjak jelenértékének összessége eléri a mögöttes eszköz valós értékének 90%-át;  a lízinghez tartozó mögöttes eszköz speciális.

Abban az esetben, ha a lízing futamideje határozatlan a futamidőt a kikényszeríthető időszak becslése alapján kell meghatározni.

Értékesítési céllal tartott eszközök és megszűnő tevékenységek Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési csoportok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat). E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy az értékesítés a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik, és az eszköz vagy a csoport jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges tevékenységek folynak (pl. marketingtevékenység) és az eszközt, elidegenítési csoportot ésszerű áron kínálják. A Csoport az értékesítésre tartott eszközeit elkülönítve mutatja be a mérlegben.

Megszűnt tevékenységek: Megszűnt tevékenységként mutatja be a Csoport azon tevékenységeit, leányvállalatait melyek a Csoport fennmaradó részétől elkülöníthetők. 2024. évben nem volt megszűnt tevékenysége a Csoportnak.

Hitelfelvételi költségek A hitelfelvételi költségek – amennyiben valószínűsíthető, hogy a jövőben gazdasági hasznokat eredményeznek majd – részét képezik a bekerülési értéknek olyan eszközök megszerzése, építése vagy gyártása esetén, melyeknek használatra vagy értékesítésre alkalmassá tétele szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. Ezeket az eszközöket az úgynevezett minősített eszközök. A Csoport a hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kezdi meg az adott eszközre, ha  az eszközzel kapcsolatban a kiadások felmerültek  a beruházás megvalósítása valószínűsíthető, visszavonhatatlan elkötelezettsége van a megvalósításra Ha az eszköz használatra kész, akkor a hitelfelvételi költségek aktiválását be kell fejezni.

Készletek A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kell nyilvántartani. A nettó realizálható érték a készletek összes befejezéshez szükséges és értékesítési költséggel csökkentett becsült eladási árát jelenti.

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Az IFRS 9-cel összhangban az alábbi szabályokat alkalmazza a Csoport: Besorolás A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a derivatív instrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak.

Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash flow-k beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába kerülnek (AC kategória). Ez a kategória tartalmazza a vevő- és egyéb követeléseket és a pénzkészleteket. Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de tartásuk célja a szerződéses cash flow-k és az instrumentumok értékesítése az FVTOCI kategóriába kerül. Ekkor az instrumentum valós értéken kerül a könyvekbe, a valós érték miatti különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az adósságinstrumentumhoz tartozó kamat, várható értékvesztés, értékesítés eredménye a nettó eredményt érinti. A felhalmozott átértékelést az instrumentum kivezetésekor vissza kell forgatni a nettó eredménybe. A Csoport a tőkeinstrumentumait, hacsak nem kereskedési célúak, az FVTOCI kategóriába sorolja, vagyis az eszközt valós értéken értékeli minden fordulónapon (azzal, hogy a bekerülési érték is tekinthető bizonyos esetekben valós értéknek) a különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti. Ha az ilyen eszközt kivezetik, a felhalmozott átértékelési különbözetet nem lehet visszaforgatni a nettó eredménybe, de a felhalmozott tőkerész az eredménytartalékba átvezetésre kerül. Az egyéb kötelezettségek közé olyan pénzügyi kötelezettségek tartoznak, amelyek nem lettek besorolva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok közé. Az egyéb kötelezettségek körébe tartozó tételek a pénzügyi kimutatások 6.22 pontjában kerültek részletezésre. Megjelenítés A pénzügyi eszközök és kötelezettségek az elszámolás napján kerülnek a Csoport könyveibe, a derivatív eszközök kivételével, amelyek a kereskedés napján kerülnek be. A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek kezdeti értékelése valós értéken történik, hozzászámítva (olyan tétel esetében, amelyet később nem értékelnek valós értéken, eredménnyel szemben) olyan tranzakciós költségeket, amelyek közvetlenül annak megszerzéséhez vagy kibocsátásához kapcsolódnak. Kivezetés A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak a pénzügyi eszközökből eredő cash- flow megszerzésére irányuló jogok, vagy a Csoport jelentős mértékben átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonjogával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot (bármilyen jelentős jog megtartása nélkül). Értékelés A kezdeti megjelenítést követően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összes pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, valamint az összes egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköz értékelése valós értéken történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre jegyzett

piaci ár valamely aktív piacról és a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, a Csoport értékelési technikákat alkalmaz a valós érték megállapítása érdekében. Az AC kategóriába sorolt pénzügyi eszközök és az összes olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik az eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott kategóriába amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A díjak és kedvezmények, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket is, a kapcsolódó instrumentum könyv szerinti értékében szerepelnek, és az eszköz effektív kamatlába alapján amortizálódnak. Az adósságinstrumentumok – leszámítva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tételeket – várható értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek a könyvekbe. A várható értékvesztés tárgyévi része az eredmény terhére vagy javára kerül elszámolásra. Eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nyereségét vagy veszteségét az átfogó eredménykimutatásban (tárgyévi eredmény elemeként, nettó módon), értékpapírok nyereségeként vagy veszteségeként kell elszámolni. Az FVTOCI instrumentum effektív kamatbevételéből származó hozamot a tárgyévi eredményben kell külön soron kimutatni, az eszköz várható veszteségétől eltérő pozíción (amely a nettó nyereség egy másik kategóriájában kerül elszámolásra). Az ilyen pénzügyi eszköz értékelési nyereségét vagy veszteségét az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni. Az FVTOCI pénzügyi adósságinstrumentumok elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredményben kell elszámolni, és a korábban felhalmozott egyéb átfogó eredményt át kell sorolni a nettó eredménybe. Az adósságinstrumentumként nyilvántartott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a nyereség vagy veszteség akkor kerül amortizációs eljárással (adózott eredményként) elszámolásra az átfogó eredménykimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy kötelezettséget kivezetik vagy értékvesztést számolnak el. Valós értéken történő értékelés A pénzügyi instrumentumok valós értéke a beszámolási időszak végén jegyzett piaci ár, tranzakciós költségek nélkül. Ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash-flow technikák alkalmazásával kerül megállapításra. Diszkontált cash-flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash-flow a Csoport gazdasági becslésein alapul, és a diszkont ráta olyan piaci ráta, amely a mérleg fordulónapján egy adott instrumentumra hasonló feltételek és kikötések mellett érvényes. Értékelési modellek alkalmazásakor az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékeléseken alapulnak. 1.szint: Az értékeléshez felhasznált adatok nyilvánosan elérhető, jegyzett árakon alapulnak (további információk nem szükségesek az értékeléshez). 2.szint: A jegyzett árakkal nem rendelkező eszközök esetén az értékeléshez felhasznált adatok közvetve vagy közvetlenül megfigyelhetőek. 3. szint: A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értékének becslése azon összegen alapul, amelyet a Csoport szokásos üzleti feltételek szerint kapna a szerződés beszámolási időszak végén történő megszűnésekor, figyelemmel az adott piaci viszonyokra és a felek aktuális hitelképességére.

Amortizált bekerülési érték mérése A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti kimutatásakor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve a pénzügyi eszközök értékvesztése vagy behajthatatlansága miatti leírással. Az effektív kamatláb az a ráta, amely pontosan diszkontálja a becsült jövőbeni készpénz-kifizetéseket vagy -bevételeket a pénzügyi instrumentum várható élettartama során, vagy – adott esetben – egy rövidebb időtartamra a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére. Az effektív kamatláb számításakor a Csoport a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli a cash-flow-t, de nem veszi figyelembe a jövőbeni hitelveszteségeket. Pénzügyi eszközök értékvesztése (várható értékvesztés) Az AC és FVTOCI kategóriába tartozó adósságinstrumentumokra várható értékvesztés miatti tartalékot kell elszámolni. A várható értékvesztés az instrumentum élettartama alatt nem realizálható cash flow összegével írható le. A várható értékvesztés a következő tényezőkből eredeztethető: • veszteségnek kitett összeg (EAD); • nem-teljesítés esetén realizált veszteség (LGD); • fizetésképtelenné válás valószínűsége (PD) a releváns időszakra nézve. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor a 12-havi várható veszteséget kell kiszámítani, amelyet a 12 havi PD segítségével kell meghatározni, ami annak valószínűségét jelenti, hogy a partner 12 hónapon belül fizetésképtelenné válik (1. szakasz). Az így meghatározott ECL-t az eszköz közvetlen csökkentése nélkül, kontra aktív tételként kell figyelembe venni (tartalék). Az eszköz bruttó értéke (ECL nélkül számolt értéke) nem változik. Ha az eszköz hitelminősége romlik, akkor át kell sorolni a 2. szakaszra, melynél már az élettartalmi értékvesztésre kell tartalékot képezni, szintén a nettó eredménnyel szemben, az eszköz értékének közvetlen csökkentése nélkül. Ha az eszköz értékvesztetté válik, akkor át kell sorolni a 3. szakaszra, amelynél az élettartalmi veszteség közvetlenül az eszköz értékét csökkenti. Ha az eszköz hitelminősége javul, az eszközt a 3. szakaszból a 2. szakaszba, illetve a 2. szakaszból az 1. szakaszba kell visszasorolni. Egy eszközt a Csoport nem teljesítőnek tekint, ha a szerződéses cash flowk legalább 90 napot késtek, azonban piaci információk felhasználásával egyedi mérlegelés alapján korábban is megállapítható az, hogy az eszköz nem teljesítő. A Csoport vélelmezi a hitelminőség romlást, ha a szerződéses cash flow több mint 30 napot késik. A hitelminőség romlásra, illetve az értékvesztésre a következő jelek utalhatnak:

piaci adatok • gazdasági környezet változása

•

külső minősítési adatok • összehasonlító adatok • kockázatkezelők megállapításai • haladék nyújtása adósnak • fizetési hajlandóság Bizonyos kisebb követelés egyenlegek esetén az ECL kollektív alapon kerül meghatározásra. A vevőkövetelésekre az egyszerűsített ECL modellt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy rögvest az élettartalmi értékvesztést kell elszámolni és nem kell követni a hitelminőség állapotát folyamatosan. Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazta a Társaság 2023.12.31.-ig: Késés ECL % Kevesebb, mint 90 nap 1% 91 – 365 nap között 50% 365 nap fölött 100% vagy egyedileg Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazza a Csoport 2024. évtől: Késés ECL % Le nem járt 1% Kevesebb, mint 30 nap 3% 31 – 90 nap között 5% 91-180 nap között 7,5% 180-365 nap között 25% 1-2 éve lejárt 70% Több, mint 2 éve lejárt 100% vagy egyedileg Az Neo Property Zrt. számos vevővel rendelkezik, amelyektől – bizonyos körülmények között – a Zrt. biztosítékot szed. Az ECL meghatározása során e biztosítéki rendszert az egyedi értékelés során a Zrt. figyelembe veszi. Amennyiben várható hitelezési veszteség nagysága csökken, a csökkenést az eredmény javára kell elszámolni, a megfelelő ráfordítás csökkentésével.

Vevőkövetelések A vevőkövetelések közé a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó, forgalmi adóval növelt ki nem egyenlített ellenérték. Ezek az összegek várhatóan egy éven belül (vagy a szokásos működési cikluson belül, ha az hosszabb) befolynak, így a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra. A vevőkövetelések számlázott értéken kerülnek megjelenítésre, mely kezdetben valós értékükkel lényegében megegyezik. A várható hitelezési veszteség meghatározása során a Csoport az egyszerűsített módszert alkalmazza.

Egyéb követelések és időbeli elhatárolások Ezek a követelések a többi követelés közé nem tartozó fizetési igényeket tartalmazza. Az értékelésük a vevőkövetelésekével egyezik meg. Ezen a mérlegpozíción jelennek meg az aktív időbeli elhatárolások is. Jelentős tétel lehet e mérlegpozíción belül a brókerekkel szembeni követelések.

Követelések értékvesztése A követelésekre akkor kerül elszámolásra értékvesztés, amikor valószínűvé válik, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét (vevőnek pénzügyi nehézségei vannak, csőd- vagy felszámolási eljárás indult ellene). A jelentős pénzügyi eszközökre egyedileg, a nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára összevontan kerül elszámolásra a szükséges értékvesztés. Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely pénzügyi eszköz értékvesztésére, egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportban együttesen vizsgáljuk meg az értékvesztés szükségességét. A csoportos értékvesztési vizsgálat esetében a korosítás alapján történik a kalkuláció elkészítése. Behajthatatlanság esetében a Csoport az eredménykimutatással szemben vezeti ki a követelés értékét, a közvetlenül kapcsolódó értékvesztést pedig a ráfordításokkal szemben. A Csoport nem diszkontálja azokat a követeléseit, amelyek egy éven belül esedékesek (ezeknél vélelmezi, hogy a pénz időértéke nem jelentős).

Zárolt pénzeszközök A Csoport a hitel fedezetét jelentő zárolt pénzeszközöket elkülönítve mutatja ki és nem sorolja a pénzeszközök vagy egyenértékesei közé, azonban azokat ugyanúgy értékeli, mint a pénzeszközöket.

Pénzeszközök és egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a pénztár, a bankbetétek és egyéb olyan, likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot és értékváltozásának a kockázata elhanyagolható (nem tartozik ide a folyószámlahitel, de a cash-flow kimutatásban a folyószámlahitelt a pénzeszköz egyenértékesekkel egy tekintet alatt kell kezelni.). Amennyiben egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy azt a nettó eredmény terhére kell elszámolni, az ECL-t ezekre az eszközökre is el kell számolni.

Jegyzett tőke A jegyzett tőke tartalmazza az Anyavállalat által kibocsátott részvények névértékének összegét.

Ázsió Az ázsió a kibocsátott részvények névértékén felüli vagyoni fedezet összegét tartalmazza. A részvénykibocsátáshoz tartozó tranzakciós költségek az ázsiót csökkentik. A Csoport az ázsióban jeleníti meg a saját részvény értékesítésén elért nyereséget.

Eredménytartalék Az eredménytartalék a felhalmozott, de ki nem fizetett osztalék összegét tartalmazza.

Osztalékok A Csoport a fizetendő osztalékot a pénzügyi beszámolóban az eredménytartalék csökkentésével egyidejűleg kötelezettségként mutatja ki abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.

Saját részvények Ha a Csoport megvásárolja az Anyavállalat részvényeit, a kifizetett ellenérték és a járulékos költségek saját részvényként kerülnek kimutatásra, saját tőke csökkentő tételként, önálló soron negatív előjellel, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben a Csoport eladja, az a saját tőke értékét növeli úgy, hogy az ezen keletkező nyereség vagy veszteség közvetlenül a saját tőkét érinti (nyereség esetén az ázsiót növeli, veszteség esetén az eredménytartalékot csökkenti). A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján kell könyvelni.

Szállítói tartozások, egyéb kötelezettségek és időbeli elhatárolások A szállítókat és egyéb kötelezettségeket, valamint az elhatárolásokat bekerüléskor valós értéken kerülnek nyilvántartásba, mely általában a nominális értékkel egyezik meg. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

Jövedelemadó tartozás és követelés, halasztott adó tartozás és eszköz A Csoport valamennyi típusú, a jogszabályi rendelkezések alapján fizetendő adó esetében az IAS 12 Jövedelemadók (“IAS 12”) standard előírásai alapján végzi el annak kiértékelését, hogy az adott adótípus jövedelemadónak minősül-e. Az átfogó eredménykimutatásban megjelenő jövedelemadó az adott időszakra vonatkozó folyó és halasztott adót jelenti. A halasztott adó a tárgyévi eredményben kerül kimutatásra, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben kimutatásra kerülő tételekhez kapcsolódik, ekkor a halasztott adó is ott kerül kimutatásra. A Csoport halasztott adót számol el az eszközök és forrásoknak az adott, jövedelemadónak minősülő adót szabályozó jogszabályszerinti értéke és a nyilvántartási értéke közötti ideiglenes eltérések vonatkozásában a mérleg módszer alapján. A halasztott adó kimutatott összege az eszközök és források nyilvántartási értéke realizálásának vagy rendezésének várható módján alapul, a beszámolási időszak végén érvényben lévő vagy lényegében érvényben lévő adókulcsok alkalmazása mellett. Az adott időszakra vonatkozó adó az adott év adóköteles jövedelme után fizetendő adót jelenti, a beszámolási időszak végén érvényes adókulcsok és az előző évi helyesbítések alkalmazása mellett. A halasztott adókövetelés csak a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló adóköteles nyereségnek megfelelő mértékig kerülhet kimutatásra. Az egyéb, jövedelemadónak nem minősülő adók a jövedelemadóktól elkülönítve kerülnek megjelenítésre az átfogó eredménykimutatásban.

A cash flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák A Csoport a cash flow kimutatását a működési cash flowig az indirekt módszerre építi. A befektetési és a finanszírozási cash flow direkt módszerrel készül. A Csoport a kifizetett kamatot a működési cash- flow részén belül, míg a kifizetett osztalékot a finanszírozási cash-flow részeként prezentálja.

Számviteli politika változásai, a pénzügyi kimutatások napján még hatályba nem lépett IFRS-ek és IFRIC-ek várható hatása, korábbi alkalmazások 2024. évben a vevőkövetelésekre elszámolt egyszerűsített ECL arányokat megváltoztatta a Csoport, Ezen túlmenően a számviteli politikák egyéb elemei változatlanok maradtak. A Csoport pénzügyi kimutatásainak közzétételéig kiadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések az alábbiak: IFRS 18 – Pénzügyi kimutatások bemutatása és közzététele: Ez a standard az IAS 1-et váltja fel, és új követelményeket vezet be az eredménykimutatás kategóriáira, valamint a vezetőség által meghatározott teljesítménymutatók közzétételére. Kötelező alkalmazása 2027. január 1-jétől esedékes, de korábbi alkalmazás is lehetséges. IFRS 19 – Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek: Ez a standard lehetővé teszi bizonyos leányvállalatok számára, hogy csökkentett közzétételi követelmények mellett alkalmazzák az IFRS-eket, ezáltal egyszerűsítve pénzügyi kimutatásaik elkészítését. Hatálybalépése szintén 2027. január 1., korábbi alkalmazás megengedett. IFRS 9 és IFRS 7 módosításai: Az IASB pontosította a pénzügyi eszközök osztályozására és mérésére vonatkozó követelményeket. Az ESG-kapcsolt jellemzőkkel rendelkező hitelek kezelésére vonatkozóan, valamint az elektronikus fizetési rendszerek által történő kötelezettségek rendezésére vonatkozóan hoztak létre új irányelveket. Ezek a módosítások 2026. január 1-jétől lépnek életbe. DRM modell: A DRM (Dynamic Risk Management) modell bemutatási követelményeit is módosították, melyek alapján a pénzügyi kimutatásokban külön sorban kell bemutatni a DRM kiigazításokat és az esetleges nem összehangolt eredményeket. IFRS 15 pontosítások: Az IASB az IFRS 15-ös standard főbb koncepcióit, például a kontroll és az ügynöki meghatározásokat tisztázta, valamint a szabályozási tevékenységek új közzétételi követelményeit vitatta meg. A Csoport nem alkalmazza ezeket az új standardokat és a meglévő standardok módosításait a hatályos időpontok előtt.

4. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai A Csoport a számviteli politikáinak alkalmazása során a vezetésnek döntéseket, becsléseket és feltételezéseket kell tennie azon eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke tekintetében, amelyek más forrásokból nem nyilvánvalóak. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A tényleges eredmények eltérhetnek ezen becslésektől. A becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni.

A számviteli becslések módosításait a módosítás időszakában kell elszámolni, amennyiben a módosítás kizárólag ezt az időszakot érinti, vagy a módosítás időszakában és az azt követő időszakokban, amennyiben a módosítás a tárgyidőszakot és a jövőbeli időszakokat is érinti. 1. A Csoport szempontjából lényeges becslésnek minősül a NEO Property Zrt. megszerzésén keresztül létrejövő vevőkapcsolati lista megtérülő értéke, illetve az akvizíción keletkező goodwill megtérülő értéke. Ezek a becslések – tekintve az érintett egyenlegek nagyságát – lényegesek. A becslés változás hatásának kezelése érintheti a nettó eredményt. 2. A Csoport lényeges időbeli elhatárolás egyenlegekkel rendelkezik. Ezek az egyenlegek magukba foglalják a becslések végrehajtását, számítások elvégzését, melyek ugyan nem komplexek, de nagyságrendjüket tekintve lényeges hatást gyakorolhatnak a Csoport nettó eredményére. 3. A Csoport szempontjából lényeges becslés a befektetési célú ingatlanok valós értéke. Ugyan a valós értéket nem rögzíti a Csoport könyveiben, de a közzétételek között az adott tétel szerepel. A Csoport vezetőségének legalább évente felül kell vizsgálnia az alábbi területek számviteli becsléseit:  az immateriális eszközök megtérülését, különös figyelemmel a goodwillre és a vevőkapcsolati listára;  elhatárolások egyenlege;  tárgyi eszközök hasznos élettartamával, maradványértékével kapcsolatos becslések;  valós értékkel kapcsolatos becslések;  követelések értékelésével kapcsolatos becslések. Számviteli becslések felülvizsgálatát indikálhatják:  jogszabályokban bekövetkezett változások,  gazdasági környezetben bekövetkezett változások,  társaság működésében, folyamataiban bekövetkezett változások.

5.1. Árbevétel Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Ingatlan üzemeltetés, infrastrukturális szolgáltatás 36 691 31 642 Ingatlan fejlesztés 6 650 6 238 Ingatlan bérbeadásból származó bevétel 162 123 Ingatlan eladásából származó bevétel - 220 Továbbszámlázott költségek bevétele 6 5 Összesen 43 509 38 228 A 2024-es évben a Csoport összesített bevétele jelentős, közel 14%-os növekedést mutatott a 2023-as évhez képest, elsősorban az ingatlan üzemeltetésből és ingatlan fejlesztési projektből származó bevételek emelkedésének köszönhetően. A Csoport fő tevékenysége továbbra is az ingatlan üzemeltetés és ingatlan fejlesztési projekt maradt, amely a teljes bevétel meghatározó részét adta. Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel kisebb mértékben, de szintén emelkedett, ami az üzemeltetési tevékenység megerősödését tükrözi. Ezzel szemben a 2023-as évben realizált egyszeri ingatlaneladási bevételek 2024-ben nem ismétlődtek meg, ami részben lassította az összbevétel növekedésének ütemét. Az árbevételek közül az ingatlan fejlesztés árbevételét adott idő alatt teljesülő szolgáltatásként kellett elszámolni. A készültségi fokot a tervezett és a tényleges költség arányában határozza meg a Csoport. A folyamatban lévő, adott időszak alatt a bevétel javára elszámolandó projektekhez kapcsolódó készültségi fok a következő 2024. december 31-én: Projekt Megnevezése Kimutatott árbevétel Készültségi Fok Szerémi Irodaház Felújítás 573 94% Kontakt üzem injektálás 19 78% HÁGA tanműhely belső munkák 754 89% TIFO konyha felújítás 95 48% PEGY labor kialakítása 401 59% Csepel kivitelezési munkák 268 98% Összesen 2 111 - Emellett az ingatlan üzemeltetés olyan árbevétel, amely adott időszak alatt teljesült, itt azonban egyszerű időarányosítással lehet meghatározni a teljesített bevételt. A többi árbevétel adott időpontban teljesült, ahol a kontroll átadása után lehetett elszámolni a bevételt. A továbbszámlázott költségek bevételei érdemben nem változtak az előző évhez képest

5.2. Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások A közvetlen ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek felmerülésükkor kétséget kizárólag hozzárendelhetőek az árbevételt képző elemhez. A közvetlen ráfordítások tartalma a következő: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Anyagköltségek (1 039) (762) Bérleti díj (165) (70) Egészségügyi szolgáltatás (10) (8) Egyéb anyagfelhasználás (2) - Értékesített ingatlan könyv szerinti értéke - (295) Különféle egyéb szolgáltatások (8) (14) Elektromos energia, víz, csatornadíj (2 204) (1 683) Értékcsökkenési leírás (1 230) (1 002) Fűtés, klíma berendezések (164) (151) Göngyölegek - (15) Hatósági díjak (13) (7) Hulladékszállítás (52) (59) Informatikai szolgáltatás (59) (73) Karbantartási díjak (7 636) (6 588) Kommunikációs díjak (2) (2) Költöztetés (237) (92) Lift, épületgépészet (40) (36) Munkaerőkölcsönzés (4) (8) Növénygondozás (1 169) (1 231) Oktatási költségek (8) (13) Parkolás, autópályahasználat (28) (20) Reklám költségek (4) (4) Szakértői díjak (3) (3) Szállítási díjak (259) (39) Személyi jellegű ráfordítások (5 510) (4 465) Tagsági díjak - (1) Takarítás (1 688) (1 605) Tűzvédelem, munkavédelem (151) (125) Utazási és szállásköltségek (10) (8) Ügyvédi, jogi költségek (5) (11) Üzemanyag felhasználás (171) (143) Üzemeltetési költségek (104) (89) Vagyonvédelem (1 505) (1 736) Projekt menedzsment (16 853) (14 225) Építményadó, telekadó (33) (14) Összesen (40 153) (34 601)

A közvetlen ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek felmerülésükkor kétséget kizárólag hozzárendelhetőek az árbevételt képző elemhez. A GKI üzletághoz, korábbi néven Fit out üzletághoz tartozó projektmenedzsment díja 18,5%-kal emelkedett a 2023. évi értékhez képest. A 2024-es évben a Csoport villamosenergia-költségei átlagosan 33%-kal emelkedtek a 2023-as évhez képest, ami a teljes közműköltségek növekedésének fő hajtóereje volt. Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-költségek az elektromos energia, víz és csatornadíj költségek 76%-át teszik ki, ez a jelentős emelkedés jelentős hatást gyakorolt e költség alakulására. A gázköltségek ugyanebben az időszakban 12%-kal növekedtek, azonban mivel a gáz kisebb súllyal szerepel a közműköltségek között, a teljes kiadásra gyakorolt hatása mérsékelt maradt. A vízdíjak csökkenése részben ellensúlyozta a villamosenergia- és gázköltségek növekedését, így összességében az elektromos energia, víz és csatornadíj kategóriában a teljes költségemelkedés 31%- ra korlátozódott 2024. évre. A személyi jellegű ráfordítások részben a munkavállalói létszám, részben a béremelések következtében közel 23,4% -kal növekedett. Csoport szinten az energiafelhasználás optimalizálásra törekednek például az energiahatékony berendezések beszerzésével és működtetésével, és azok rendszeres karbantartásával, valamint az energiatakarékosságra vonatkozó figyelemfelhívással. A költöztetés költségének jelentős növekedése a Neo Property Zrt. székhelymódosításához kapcsolódó egyszeri költöztetési és logisztikai költségekhez köthető, ami egyszeri, nem ismétlődő kiadásként jelent meg az év során.

5.3. Adminisztratív és értékesítési ráfordítások Ez a sor a vállalkozás irányítási és adminisztrációs tevékenységével összefüggő ráfordításait, valamint az értékesítési ráfordításokat tartalmazza.

Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Bérleti díjak (44) (20) Biztosítási díj (38) (41) Egyéb anyag felhasználás - (2) Egyéb igénybevett szolgáltatás - (2) Elektromos energia, víz, csatornadíj (7) (4) Értékcsökkenési leírás (60) (65) Hatósági díjak, illetékek - (1) Informatikai szolgáltatások (90) (63) Karbantartási költség (3) (1) Környezetvédelem - (0) Nyomtatvány, irodaszer felhasználás (2) (1) Oktatási költségek (3) (3) Parkolás, autópályahasználat (8) (6) Pénzügyi szolgáltatások díja (99) (73) Postaköltség (8) (5) Szakértői díjak (3) (8) Szaklap, szakkönyv (2) (2) Szállítási díjak (14) (7) Számviteli szolgáltatás és audit költsége (97) (85) Személyi jellegű ráfordítások (837) (682) Tanácsadási és elemzési díjak (38) (16) Telefon, kommunikáció (27) - Utazási és szállásköltségek (2) (1) Ügyvédi, jogi költségek (10) (5) Üzemanyag felhasználás (13) (11) Vagyonvédelem költsége (3) (3) Összesen (1 392) (1 107) Az adminisztratív ráfordítások 2024-ben összességében 26%-kal emelkedtek a 2023-as évhez képest. A növekedés döntő részét a személyi jellegű ráfordítások 22,7%-os emelkedése okozta, amely a munkaerő bővítésére, béremelésekre vezethető vissza. Az értékesítési ráfordítások az értékesítéshez közvetlenül kapcsolódó ráfordításokat tartalmazzák. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Forgalomban tartási díjak, értékpapír közvetítőknek fizetett díjak (5) (6) Kommunikációs és marketing költségek (40) (74) Összesen (45) (80)

Csoport szinten az átlagos állományi létszám az alábbiak szerint alakult: Cégnév Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 2024.12.31. Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 2023.12.31. AKKO Invest Nyrt. 5 3 NEO Property Services Zrt. 607 531 Összesen 612 534 A táblázatban nem szereplő Csoporttagok átlagos létszáma 0 fő.

5.4. Egyéb bevételek és ráfordítások Az egyéb bevételek és ráfordítások olyan tételek, amelyek a fő tevékenységhez nem kapcsolhatóak, de az eredményt befolyásolják. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Alapítványi befizetés, adományok (11) (18) Bírság, kötbér, késedelmi kamat (33) (21) TE értékesítés, selejtezés 1 1 Egyéb adó (2) (3) Dolgozói térítések 2 1 Céltartalék képzés/felhasználás 184 (458) Elengedett követelés, kötelezettség - 22 Kapott kötbér, kártérítés, költségtérítés 20 18 Különféle egyéb tételek 47 3 Összesen (előjelhelyes) 207 (455) A bírságok, kötbérek és késedelmi kamatok között adóbírságok, valamint önellenőrzéssel kapcsolatos késedelmi pótlékok szerepelnek. Az adóbírságok a hatósági ellenőrzések során megállapított jogszabálysértésekből erednek, míg a késedelmi pótlékok az önellenőrzés során feltárt és önként korrigált adóhiányokra vonatkoznak. A céltartalék képzés és felhasználás kötbér, kárigény miatti és a garanciális kötelezettségek, amelyek

legnagyobb részben a Csoport az ingatlanüzemeltetés üzletágához kapcsolódnak

Az egyéb bevételek és ráfordítások értéknövekedése legnagyobb részben az évközi céltartalék felhasználásából, valamint képzéséből/visszavezetéséből adódik. Év közben 329 M Ft céltartalék került feloldásra, 145 M Ft pedig megképzésre.

5.5. Pénzügyi bevételek és ráfordítások Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Kapott kamatok banktól 41 41 Fizetendő kamatok (388) (374) Devizás eszközök és kötelezettségek átértékelése (realizált) 11 - Devizás eszközök és kötelezettségek átértékelése (nem realizált) (165) (21) Várható hitelezési veszteség (ECL) (172) (23) Sconto 61 30 Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás nyeresége - 2 Összesen (előjelhelyes) (612) (345) A kamatkiadások 3,7%-kal növekedtek. Az üzleti év során a várható hitelezési veszteség (ECL) jelentős növekedését a számviteli politika módosítása okozta. Az egyszerűsített ECL arány felülvizsgálata és módosítása a hitelkockázatok újraértékelésének eredményeként történt. Az ECL arány változtatása következtében a társaság további 172 millió forint ráfordítást számolt el a 2024-es üzleti évben.

5.6. Jövedelemadó ráfordítás Ez a ráfordítás pozíció a következő adótételeket tartalmazza: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Társasági adó (264) (314) Halasztott adó ráfordítás/bevétel 147 57 Helyi iparűzési adó (210) (197) Innovációs járulék (31) (29) Összesen (előjelhelyes) (358) (483) A jövedelemadó ráfordítások között prezentálja a Csoport a társasági adót és az iparűzési adót és az innovációs járulékot. A társasági adó mértéke az év során 9%. A 264 MFt társasági adóteher jelentős része: 236 MFt a NEO Property Services Zrt. könyveiben található. Az iparűzési adó mértéke 2% volt az év folyamán. A Csoport tagjait az adóhatóságok rendszeresen ellenőrzik. Mivel az egyes tranzakciókra vonatkozó adószabályok értelmezésében vita lehet, a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóegyenlegeket a későbbiekben az adóhatóság eljárásában megváltoztathatja.

A számviteli eredményből a következő módon vezethető le az adóráfordítás: Megnevezés 2024.12.31 2023.12.31 Adózási eredmény 1 514 1 640 Elméleti adó (9%-kal) 136 148 Adókorrekciók hatása társasági adóra* 128 166 Tényleges társasági adó 264 314 Helyi iparűzési adó 210 197 Halasztott adó (147) (57) Innovációs járulék 31 29 Eredménykimutatásban szereplő adó 358 483 *Az adóalap korrekciók közötti lényeges elemek:  értékvesztés elszámolása miatti korrekció  céltartalék képzés és feloldás hatása  számviteli és adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenések közötti különbözet  nem a vállalkozás érdekében felmerült költségekhez kapcsolódó korrekció  elengedett, leírt követelésekkel kapcsolatos korrekció  adomány, támogatás 20%-a  duális képzőhely szakirányú oktatás miatti egyéb tétel  bírság, pótlék miatti korrekció

6.1. Vevőkapcsolatok értéke A NEO Property Services Zrt. bekerülésekor a Csoport – az IFRS 3 szabályainak megfelelően – azonosította a korábban meg nem jelenített immateriális eszközöket és azokat a keletkezett eredeti különbözetből leválasztotta. Ennek kapcsán azonosította a Csoport a vevőkapcsolatokat, amely értékét a Csoport külső szakértő bevonásával állapította meg, azok pénztermelő képességéből levezetve. Bruttó érték Vevőkapcsolatok értéke Egyenleg 2023.12.31-én 12 794 Akvizíciókori csoportba kerülés 0 Vásárlás 0 Egyenleg 2024.12.31-én 12 794 Értékcsökkenés Vevőkapcsolatok értéke Egyenleg 2023.12.31-én (1 655) Akvizíciókori csoportba kerülés - Elszámolt értékcsökkenési leírás (582) Egyenleg 2024.12.31-én (2 237) Nettó érték Vevőkapcsolatok értéke Egyenleg 2023.12.31-én 11 139 Egyenleg 2024.12.31-én 10 557 Az immateriális eszköz megtérülő értékét a Csoport utoljára 2024. december 31. napjára tesztelte. Ebben az időszakban nem azonosított olyan körülményt, amely értékvesztésre utalna.

6.2. Goodwill A goodwill értéke nem változott 2024. év folyamán. Az Anyavállalat a NEO Property Services Zrt. 51 %-át az Elitur Invest Zrt-n keresztül birtokolja. A vételár kiegyenlítése az AKKO Invest Nyrt. által a részesedésekért adott készpénzzel történik. Az akvizíciók során a részesedés megszerzésekor nem a teljes vételár került kiegyenlítésre, ezért 4 830 MFt kötelezettsége keletkezett a Csoportnak, melyet folyamatosan törleszt.

A goodwill értéke - az egyes leányvállalatokhoz kapcsolódóan a mérlegfordulónapon a következő: Megnevezés A PLUS INVEST Zrt. Elitur és NEO Property Services Zrt. Vételár 279 24 711 Az akvizíciókor átvett nettó eszközök értéke 13 7 689 Az akvizíció során azonosított eszköz értéke 266 12 794 Halasztott adó hatás (1 151) Nettó eszközök összesen 13 19 332 Goodwill 2024.12.31. 266 5 379 A NEO Property Services Zrt. és az ELITUR Invest Zrt. akvizícióját összefüggő ügyletként kezelte a Csoport, mivel a két cég akvizíciójának az indoka a NEO Property Services Zrt. -ben lévő tevékenység akvirálása volt. Az új befektetések nettó eszközértéke tartalmazza a NEO Property Services Zrt. vevői szerződésállományát (vevőkapcsolatok értéke), amelyet immateriális eszközként azonosított és tart nyilván a Csoport. Ennek értéke az akvizíciókor: 12 794 MFt volt. A goodwill megtérülő értékét a Csoport 2024. december 31. napján tesztelte és nem azonosított olyan körülményt, amely értékvesztésre utalna.

6.3 Használati jogi eszközök (ROU) A használati jogi eszközök között a bérelt személygépkocsi állománnyal, valamint irodahelyiségek bérleti jogával kapcsolatos használati jogi eszközöket (ROU) és a hozzájuk kapcsolódó értékcsökkenési leírást jeleníti meg a csoport. A használati joghoz kötődő kötelezettségeket az IFRS 16 szabályai szerint lízingkötelezettségként tartja nyilván. A Használati jogi eszközök nettó értéke 2024.12.31-én a következő: Bruttó érték ROU személygépkocsi ROU ingatlanbérlet Összesen Egyenleg 2023.12.31-én 827 9 836 Árfolyamváltozás hatása 1 18 19 Lízingdíj emelkedés miatti módosítás 121 - 121 Kivezetés 0 - - Új szerződéskötés 287 532 819 Egyenleg 2024.12.31-n 1 236 559 1 795 Értékcsökkenés ROU személygépkocsi ROU ingatlanbérlet Összesen Egyenleg 2023.12.31-én (547) (7) (554) Elszámolt értékcsökkenési leírás (254) (39) (293) Kivezetés - - - Egyenleg 2024.12.31-n (801) (46) (847) Nettó érték 2024.12.31-n 435 513 948

Lízing kötelezettségek A lízingdíjak állomány változását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Személygépkocsi Ingatlanbérlet Összesen Éven belül esedékes lízingtartozás 288 105 393 Éven túl, öt éven belül esedékes lízingtartozás 180 425 605 Öt éven túl esedékes lízingtartozás - - - Összesen 468 530 998 Megnevezés Személygépkocsi Ingatlanbérlet Összesen Nyitó lízingkötelezettség összesen 294 4 298 Árfolyamváltozás hatása - 18 18 Évközi szerződéskötés 287 532 819 Lízingdíj emelkedés miatti módosítás 121 - 121 Kivezetés - - Lízingdíj fizetése (234) (24) (258) Fennálló lízingkötelezettség év végén 468 530 998

6.4 Egyéb Immateriális eszközök A máshol ki nem emelt immateriális eszközök licencekből, valamint vásárolt- és saját fejlesztésű szoftverekből tevődnek össze. Bruttó érték Immateriális javak Egyenleg 2023.12.31-én 337 Akvizíciókori csoportba kerülés - Vásárlás 16 Egyenleg 2024.12.31-én 353 Értékcsökkenés Immateriális javak Egyenleg 2023.12.31-én (311) Akvizíciókori csoportba kerülés - Elszámolt értékcsökkenési leírás (15) Egyenleg 2024.12.31-én (326) Nettó érték Immateriális javak Egyenleg 2023.12.31-én 26 Egyenleg 2024.12.31-én 27

6.5 Befektetési célú ingatlanok A Csoport ingatlanjaira vonatkozó adatok 2024. december 31-én a következők: Bruttó érték Ipari ingatlan Lakóingatlan Összesen Egyenleg 2023.12.31-én 5 956 2 118 8 074 Vásárlás 12 - 12 Átsorolás saját használat miatt (492) - (492) Árfolyamváltozás hatása - 68 68 Egyenleg 2024.12.31-én 5 476 2 186 7 662 Értékcsökkenés Ipari ingatlan Lakóingatlan Összesen Egyenleg 2023.12.31-én (319) (51) (370) Értékesítés miatti kivezetés - - - Elszámolt értékcsökkenési leírás (91) (169) (260) Átsorolás saját használat miatt 24 - 24 Egyenleg 2024.12.31-én (386) (220) (606) Nettó érték Ipari ingatlan Lakóingatlan Összesen Egyenleg 2023.12.31-én 5 637 2 067 7 704 Egyenleg 2024.12.31-én 5 090 1 966 7 056 A befektetési célú ingatlanokat a bekerülési érték modell szerint értékeli a csoport. Az ingatlanok értékcsökkenési leírására a számviteli politika összefoglalójában ismertetett módon került sor. Értékváltozást az alábbi tényezők okozták:  halmozott értékcsökkenési leírás elszámolása  Szerémi úti ingatlanvásárlás illetéke  Bérleménykialakítás a Szerémi útai ingatlanban  Cyrano Hotel EUR-ban kimutatott értékének forintra történő átváltása

Tekintettel arra, hogy a Szerémi úti ingatlan jelentősebb része a Csoporton belüli egyik leányvállalatnak került bérbeadásra 2024 november 1-től, ezért ezt az ingatlant részben átsorolta a Csoport a saját használatú ingatlanok közé (tárgyi eszközök). Az átsorolás az ingatlan értékének 14,61%-át érintette és eredményhatása, mivel a nettó érték került átsorolásra (bruttó érték és halmozott értékcsökkenés bontásban), tekintettel arra, hogy a befektetési célú ingatlant a költség modell alapján kell kezelni. Az átsorolás az összehasonlító adatokat nem érintette, mivel akkor még nem volt saját használat (IAS 40.57). Az ingatlan megosztása a felhasznált hasznos terület alapján alapján történt. Az egyedi pénzügyi kimutatásokban továbbra is befektetési célú ingatlannak minősül a teljes ingatlan. A Csoport az alábbi befektetési célú ingatlanokkal rendelkezik: Ingatlan tulajdonosa Ingatlan címe Ingatlan besorolása Telek nagyság a (m2) Felépítmény nagysága(m2) Hasznosítás állapota AKKO Invest Nyrt. 1133 Budapest, Kárpát utca 50. fszt. lakóingatlan - 121 Bérbeadásra vár MOON Facility Zrt. 5000 Szolnok, Kombájn utca ipari ingatlan 48 627 3 330 Bérbe adva ALQ SAS 18 Avenue, Louis Gallet, Juan-Les- Pins, Antibes, Franciaország lakóingatlan - 1 185 Felújítás alatt 4Stripe Zrt. 2040 Budaörs, Kinizsi 4-6. ipari ingatlan 3 932 3 904 Bérbe adva A PLUS INVEST Zrt. 1121 Budapest, Eötvös út 31. lakóingatlan 2 269 438 Bérbe adva Deniro Zrt. 2040 Budaörs, Kinizsi u 4. ipari ingatlan 6 066 1 334 Bérbe adva AKKO Invest Nyrt.* 1117 Budapest. Szerémi út 4.- Kaposvár u. 3-11 ipari ingatlan 3 597 9 988 Bérbe adva *Csak a befektetési célú ingatlannak minősülő rész és csak a kiadható terület.

Az ingatlanok nettó értékét 2024.12.31-én az alábbi táblázat szemlélteti: Ingatlan megnevezése Bekerülési érték Bekerülési érték módosítás átváltás miatt Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Kárpát utcai iroda 99 - (24) 75 Szolnoki ipari ingatlan 587 - (124) 463 Cyrano Hotel, Franciaország 1 831 68 - 1 899 Budaörs, Kinizsi utca 4-6 ipari ingatlan 1 388 - (209) 1 179 Budapest, Eötvös utcai lakóingatlan 188 - (21) 167 Budaörs, Kinizsi utcai 4 ipari ingatlan 624 - (87) 537 Budapest, Szerémi úti iroda * 2 877 - (141) 2 736 Összesen 7 594 68 (630) 7 056 *Csak a befektetési célú ingatlannak minősülő rész. Előző évben az ingatlanok nettó értékei az alábbiak szerint alakultak: Ingatlan megnevezése Bekerülési érték Bekerülési érték módosítás átváltás miatt Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Kárpát utcai iroda 99 - (18) 81 Szolnoki ipari ingatlan 587 - (102) 485 Cyrano Hotel, Franciaország 1 872 (41) - 1 831 Budaörs, Kinizsi utca 4-6 ipari ingatlan 1 388 - (171) 1 217 Budapest, Eötvös utcai lakóingatlan 188 - (17) 171 Budaörs, Kinizsi utcai 4 ipari ingatlan 624 - (57) 567 Budapest, Szerémi úti iroda (½ tulajdoni hányada) 3 357 - (5) 3 352 Összesen 8 115 (41) (370) 7 704

Megnevezés Valós érték becslése 2024. 12. 31. Kárpát utcai iroda 90 Szolnoki ipari ingatlan 562 Cyrano Hotel, Franciaország 1 837 Budaörsi ipari ingatlan 1 302 Budapest Eötvös utcai lakóingatlan 644 Budaörs, Kinizsi utcai ipari ingatlan 626 Budapest, Szerémi úti iroda (½ tulajdoni hányada) 3 300 Összesen 8 361 A valós érték becslését a korábbi értékbecslés frissítésével határozata meg a Csoport. Az eszközök hasznosítása – részben – operatív lízing útján történik. A bérleti szerződések futamidő tekintetétében tartalmaznak mind határozatlan, mind pedig határozott időtartamú szerződéseket. Az ingatlanokkal kapcsolatban az alábbi jelzálogjogok kerültek bejegyzésre: Ingatlan megnevezése Jelzálog Jogosult Kárpát utcai iroda 15 600 000 000 FT, azaz tizenötmilliárd- hatszázmillió FT erejéig OTP BANK NYRT. Szolnoki ipari ingatlan 15 600 000 000 FT, azaz tizenötmilliárd- hatszázmillió FT erejéig OTP BANK NYRT. Budaörs, Kinizsi utca 4-6 ipari ingatlan 1 250 000 EUR, azaz egymillió- kétszázötvenezer EUR és járulékai erejéig, OBERBANK AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEP Budaörs, Kinizsi utca 4-6 ipari ingatlan Jelzálogjog 15 600 000 000 FT, azaz tizenötmilliárd-hatszázmillió FT erejéig OTP BANK NYRT Budaörsi ipari ingatlan 15 600 000 000 FT, azaz tizenötmilliárd- hatszázmillió FT erejéig OTP BANK NYRT Budapest, Eötvös utcai lakóingatlan 15 600 000 000 FT, azaz tizenötmilliárd- hatszázmillió FT erejéig OTP BANK NYRT. Budaörs, Kinizsi utca 4 ipari ingatlan 210 000 000 FT, azaz kétszáztízmillió FT és járulékai erejéig OBERBANK AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEP Budapest, Szerémi úti iroda (½ tulajdoni hányada) 7 225 000 EUR, azaz hétmillió- kétszázhuszonötezer EUR és járulékai erejéig. GLADIÁTOR VI. INGATLAN BEFEKETETÉSI ALAP

6.6 Saját használatú ingatlanok, ingatlanokon végzett felújítások, átalakítások A Szerémi úti ingatlan saját használatú része a Neo Property Zrt. által használt terület, amelyet a befektetési célú ingatlanok közül került átsorolásra erre a pozícióra. Az eszközök a NEO Property Services Zrt. megvásárlásával kerültek a Csoport tulajdonába 2021. évben. Az ingatlanok között bérelt ingatlanon végzett és aktívált átalakításokat, felújításokat, valamint saját használatú irodakonténereket tart nyilván a csoport. Bruttó érték Ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én 92 Vásárlás/ráaktiválás 285 Csökkenés (76) Átsorolás saját használat miatt 492 Egyenleg 2024.12.31-én 794 Értékcsökkenés Ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én (53) Elszámolt értékcsökkenési leírás (36) Kivezetés 76 Átsorolás saját használat miatt (24) Egyenleg 2024.12.31-én (38) Nettó érték Ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én 39 Egyenleg 2024.12.31-én 756

6.7 Gépek, felszerelések, berendezések A gépek, felszerelések, berendezések adatai 2024.12.31-re vonatkozóan az alábbiak: Bruttó érték Gépek, felszerelések, berendezések Egyenleg 2023.12.31-én 652 Vásárlás 132 Csökkenés (34) Egyenleg 2024.12.31-én 750 Értékcsökkenés Gépek, felszerelések, berendezések Egyenleg 2023.12.31-én (595) Kivezetés az eszköz értékesítésekor 32 Elszámolt értékcsökkenési leírás (104) Egyenleg 2024.12.31-én (667) Nettó érték Gépek, felszerelések, berendezések Egyenleg 2023.12.31-én 57 Egyenleg 2024.12.31-én 83 Az egyes eszközök értékcsökkenési leírására a számviteli politika összefoglalásában ismertetett módon kerül sor.

6.8 Vevőkövetelések A Csoport a vevőkövetelések között a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó, forgalmi adóval növelt ki nem egyenlített ellenértéket tartja nyilván. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Vevőkövetelések 13 775 12 674 Várható hitelezési veszteség (204) (32) Összesen 13 571 12 642

6.9 Egyéb követelések, időbeli elhatárolások, szerződéses eszközök A Csoport a következő a fordulónapon a következő egyéb követelésekkel és időbeli elhatárolásokkal rendelkezett: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Egyéb nem nyereségadó követelések 101 100 Adott előlegek 312 593 Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása 1 000 904 Szerződéses eszközök 995 363 Költségek, egyéb fizetett kamatok, egyéb ráfordítások elhatárolása 33 30 Túlfizetett szállítók - 2 Adott óvadék 7 7 Adott kaució 2 2 Teljesítési és garanciális biztosítékok 53 77 Összesen 2 503 1 984 Egyéb nem nyereségadó követelések közé 2024. évben az áfa adónemből származó követelést sorolta a Csoport. Az előlegek a szállítóknak és a munkavállalóknak későbbi elszámolásra adott előlegekből állnak. A szállítóknak 308 MFt adott előleget tart nyilván a Csoport. A szerződéses eszközök között szerepel az adott időszak alatt teljesedő szerződésekből származó elszámolt bevétel, amelyet a Csoport már közgazdasági értelemben végrehajtott, de még nem számlázhatta ki a szerződés szerint. A bevétel elhatárolások között a 2024. évre járó, de még ki nem számlázott árbevételek összege szerepel, amely főként az ingatlanüzemeltetési üzletágból fakad. Költségek, egyéb fizetett kamatok, egyéb ráfordítások elhatárolása soron jeleníti meg a Csoport a 2024. évben keletkezett olyan eredményt terhelő költségeket, ráfordításokat, melyek részben a mérlegfordulónapot követő évet terhelik. Az óvadékok, kauciók, biztosítékok a komplex ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokhoz

kapcsolódnak.

6.10 Zárolt pénzeszközök Az anyavállalat pénzszámláján – óvadékként – megjelenik 485 MFt pénzeszköz (tavaly: 485 MFt). Ez a pénzeszköz nem használható fel, 485 MFt kizárólag az OTP-től felvett, a NEO Property Services Zrt. megszerzését finanszírozó hitel fedezetét képezi. Zárolt pénzeszközök soron további 1 MFt összegű lekötött betét szerepel.

6.11 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek tartalma a következő: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Bankszámlák 1 608 1 361 Pénztár 4 6 Összesen 1 612 1 367 A pénzeszköz egyenértékesekkel a Csoport nem rendelkezik. A bankszámlákra kapott kamat mértéke 0-1% közötti. E tételek valós értéke könyv szerinti értékükkel közel azonos. A pénzeszközökre elszámolt ECL nem éri el az 1 MFt-ot.

6.12 Jegyzett tőke A jegyzett tőke az anyavállalat forgalomban lévő részvényeinek névértékét tartalmazza. Az alaptőke felemeléséről az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Közgyűlés határoz. A Közgyűlés határozatára abban az esetben nincs szükség, ha az alaptőke felemelése a Közgyűlés határozatába foglalt felhatalmazás alapján Igazgatótanácsi jogkörben történik. Az alaptőke leszállításának a Közgyűlés határozata alapján van helye. A jegyzett tőke 2024.12.31-én 833 880 000 Ft volt. Az Anyavállalat forgalomban lévő részvényeinek névértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Január 1-én meglévő részvények névértéke 834 834 Változás év közben - - Összesen 834 834 Az Anyavállalat forgalomban lévő részvényeinek darabszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. (db) Névérték: 25 Ft/db (db) Névérték: 25 Ft/db Kibocsátott törzsrészvények 33 355 200 33 355 200 Összesen 33 355 200 33 355 200

A saját részvényeket ez a pozíció tartalmazza: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Részvények névértéke összesen 834 834 Ebből saját részvény (névértéken) - - Forgalomban lévő törzsrészvények névértéke 834 834

6.13 Ázsió Az ázsió az anyavállalati részvényekért fizetett többletértéket, valamint a saját részvény értékesítése során elért eredményt tartalmazza. 2022. óta nem történt változás az ázsió egyenlegében. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Nyitó érték 5 480 5 480 Változás az év során - - Összesen 5 480 5 480

6.14 Saját részvények A saját részvények darabszáma és értéke a következők szerint alakul. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. (e db) (e db) Nyitó érték - 937 Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás - (345) Követelés engedményezés ellenében adott saját részvény - (592) Részvények alakulása (e db) - - Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Nyitó érték - (380) Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás - 140 Követelés engedményezés ellenében adott saját részvény - 240 Saját részvény alakulása könyv szerinti értéken (előjelhelyesen) - -

A táblázatban szereplő előjelek a saját tőke szempontjából értendő

ek.

6.15 Tulajdonosi tranzakciók A tulajdonosi tranzakciók mérlegsoron a kisebbségi érdekeltségek megszerzésekor a saját tőkében keletkezett értéket mutatja ki a Csoport. A különbözet a megszerzett részesedésekért adott ellenérték piaci értéke és a könyvekben kimutatott nem kontrolláló érdekeltség értéke közötti összege. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Nyitó érték (207) (207) Változás az év folyamán - - Összesen (207) (207) A különbözet a 4 Stripe Zrt, az A Plus Invest Zrt., a VÁR-Logisztika Zrt, valamint a MOON Zrt. akvizíciójakor keletkezett.

6.16 Halmozott átváltási különbözet A francia leányvállalat funkcionális pénzneme az euró. A leányvállalat pénzügyi kimutatásait ezért forintra kellett váltani. Az átváltás során az eszközöket és kötelezettségeket a záró euró árfolyamon, az eredmény tételeit az eredeti tranzakció napján érvényes árfolyamon, míg a saját tőke elemeit historikus árfolyamon kell átváltani azzal, hogy az akvizíció napi tőke egyenleget az akvizíció napi árfolyamon kell majd tartani. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Eszközök záró árfolyamon 1 066 991 Kötelezettségek záró árfolyamon 1 197 1 084 Saját tőke historikus árfolyamon (117) (84) Különbözet (14) (9) Az EUR árfolyam jelentős volatilitására tekintettel a 2022. üzleti évtől nem alkalmazza a Csoport azt az egyszerűsítést, mely szerint az eredmény tételeket átlagos árfolyamon is át lehet váltani a tényleges napi árfolyam használata helyett.

6.17 Hitelek és kölcsönök miatti kötelezettségek (hosszú és rövid lejáratúak) Az alábbi hitel kötelezettséggel rendelkezik a Csoport: Adós Lejárat Kamat 2024.12.31. 1 éven belül esedékes 5 éven belül esedékes 5 éven túl esedékes AKKO Invest Nyrt. 2036.03.31. 2,5% 9 434 734 2 941 5 759 Deniro Zrt. 2034.12.31. 1 havi Bubor +1,8% 179 9 170 - 4 Stripe Zrt. 2032.02.29. Fix 1,9% 376 48 233 95 Összesen 9 989 791 3 344 5 854

A 4 Stripe Zrt. részére 1.250.000, - EUR összegű hitelt 2020.03.05-én folyósított az Oberbank AG. Az Anyavállalat részére 2021.02.26-án 12 milliárd forint hitelt folyósított az OTP Bank Nyrt, amely a NEO Property Zrt. megszerzését finanszírozta. E hitelhez kapcsolódik a zárolt (óvadékolt) pénzeszköz, illetve a banki hitel biztosítéka még az Elitur Invest Zrt-ben lévő részesedés is (kizárólag óvadékolásról van szó, a részvényhez fűződő szavazati és osztalék jogot nem érinti a biztosítékba adás). A Deniro Zrt. részére 2021. év végén folyósították a hitelt, amely forint alapú. A banki hiteleknél a könyv szerinti érték lényegében megegyezik a valós értékkel. A hitel állományának változását az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Nyitó 9 967 768 Tőketörlesztés - (771) Kamatfizetés 2024. év - (269) Átsorolás lejárat miatt (793) 793 Év végi átértékelés 24 1 Záró 9 198 - 791 A banki hitelek mellett a társaság egyéb vállalkozótól kapott kölcsönnel is rendelkezik. Az Elitur Invest Zrt. korábbi anyavállalatától, a WING Zrt-től hosszú lejáratú kölcsönt kapott a 2019-es év folyamán. A kölcsön lejárata 2026.12.31., a kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 2 % -kal növelt értéke. A kölcsön összege az üzleti év során felhalmozódott kamat összegével növekedett 2023.12.31-hez

képest

6.18 Céltartalékok A céltartalékok az újonnan Csoportba kerülő leányvállalat, a NEO Property Services Zrt. könyveiben találhatók. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a jogcímeket és változásokat a 2024.12.31-es állapotnak megfelelően. A kötbér, kárigény miatti és a garanciális céltartalék az ingatlanüzemeltetés üzletág tevékenységéből fakad és nagyságrendje a normál üzletmenetnek megfelel. A céltartalékok állománya az év során az alábbiak szerint változott: Megnevezés 2023.12.31. Képzés Vissza- vezetés 2024.12.31. Szerződésekből eredő kötbérezés, kárigények 587 107 (282) 412 Garanciális kötelezettségek 181 38 (26) 193 Végkielégítés 21 - (21) - Peres ügyek - - - - Összesen 789 145 (329)

A céltartalékok várható rendezésére éven túl kerül sor.

6.19 Halasztott adó eszközök és kötelezettségek és később fizetendő adók A tárgyidőszakban a következő halasztott adó egyenlegek keletkeztek: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Halasztott adó eszközök - - Halasztott adó kötelezettségek 1 361 1 508 Halasztott adókötelezettség (konszolidált nettó pozíció) 1 361 1 508 A tárgyévi és az előző évi halasztott adó pozíciók felvétele is 9%-os adókulcs alkalmazásával történt. A halasztott adó levezetése a következő: A halasztott adó egyenlegek nettósításra kerültek, ahol azok egy adózási egységnél keletkeztek. 2024. december 31. Könyv szerinti érték Adóérték Különbözet Immateriális eszközök 27 27 - Vevőkapcsolatok értéke 10 557 - 10 557 Befektetési célú ingatlanok 7 056 2 108 4 948 Ingatlanok 756 1 117 (361) Gépek, felszerelések, berendezések 83 83 - Vevőkövetelések 13 571 13 775 (204) Egyéb követelések és időbeli elhatárolások 2 503 2 503 - Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek 1 612 1 612 - Hosszú lejáratú banki hitelek 9 198 9 198 - Rövid lejáratú hitelek 791 791 - Céltartalék képzés és felhasználás/visszavezetés egyenlege (184) - (184) Szállítói tartozások 9 399 9 399 - Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 7 990 7 990 - Nyereségadó kötelezettségek 12 12 - Fejlesztési tartalék - - - 63 371 48 615 14 756 Levonható különbözet összesen - Adóköteles különbözet összesen 15 117 Halasztott adó követelés összesen -

Halasztott adó kötelezettség összes

1 361

Összehasonlító adatok a halasztott adó levezetéséhez: 2023. december 31. Könyv szerinti érték Adóérték Különbözet Immateriális eszközök 26 26 - Vevőkapcsolatok értéke 11 139 - 11 139 Befektetési célú ingatlanok 7 704 2 508 5 196 Ingatlanok 39 39 - Gépek, felszerelések, berendezések 57 57 - Goodwill 5 645 5 645 - Vevőkövetelések 12 642 12 674 (32) Egyéb követelések és időbeli elhatárolások 1 984 1 984 - Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek 1 367 1 367 - Hosszú lejáratú banki hitelek 9 967 9 967 - Rövid lejáratú hitelek 768 768 - Céltartalék képzés 458 - 458 Szállítói tartozások 7 830 7 830 - Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 7 454 7 454 - Nyereségadó kötelezettségek 141 141 - Fejlesztési tartalék - - - 67 221 50 460 16 761 Levonható különbözet összesen - Adóköteles különbözet összesen 16 761 Halasztott adó követelés összesen Halasztott adó kötelezettség összesen 1 508

6.20 Akvizíció halasztott vételára A 2021-ben végbement akvizíciók során a részesedés megszerzésekor nem a teljes vételár került kiegyenlítésre, emiatt 4 830 MFt hosszú lejáratú kötelezettsége állt fenn a Csoportnak az Eladóval szemben. 2024.12.31-én a törlesztések miatt 2 934 MFt fennálló hosszú lejáratú kötelezettsége áll fenn. A vételár diszkontált értéken került megjelenítésre. Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Nyitó egyenleg 4 014 4 529 Törlesztés (1 080) (515) Összesen 2 934 4 014

6.21 Szállítói tartozások A szállítói tartozások között kizárólag rövid időtávon belül lejáró tételek szerepelnek, amelyek nem diszkontált értéken kerültek megjelenítésre. Az egyenleg valós értéke és könyv szerinti értéke közel azonos. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Szállítókkal szembeni tartozások 9 218 7 830 Összesen 9 218 7 830 A Csoport legnagyobb szállítói egyenlegei az üzleti év végével: Partner neve Egyenleg 2024.12.31-n Art Expo Kft. 322 BAU-GÉP 2000 KFT. 321 CFS Group Kft. 201 DAMASZTOR Kft. 472 IL-GENERÁL '86 Építőipari Kft. 260 LABOR-TREND Kft. 249 Norisz-Ép Kft. 193 NYUGAT-ÉP HÚSZ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 253 Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap 2 790 Összesen 5 061 A Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alaptól vásárolta a Csoport 2023.12.20-án a 1117 Budapest, Szerémi út 4.- Kaposvári utca 3-11. szám alatt található irodaház ½ arányú tulajdoni hányadát. A vételár 15%-a 2023. évben kifizetésre került. Az utolsó vételárrész kiegyenlítése ellenében új anyavállalati részvények kerülnek kibocsátásra.

6.22 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások Ez a pozíció tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyek nem szállítókhoz vagy hitelekhez kapcsolódnak. Ezek többnyire nyereségadón kívüli adóegyenlegeket, bérrel kapcsolatos kötelezettségeket, passzív időbeli elhatárolásokat tartalmaznak. A tételek nem diszkontált értéken szerepelnek, a tételek valós értéke megegyezik a könyv szerint értékükkel.

Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Adóegyenlegek 1 441 1 297 Bérrel kapcsolatos tételek 604 507 Mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 5 238 4 548 Bevételek passzív időbeli elhatárolása 15 43 Vevőtől kapott előleg 112 460 Kapott kaució 23 24 Kapott óvadék 2 2 NAV illeték - 85 MEVINVEST Kft-től kapott kölcsön 554 489 Egyéb tételek 1 - Összesen 7 990 7 455 A kapott óvadék a NEO Property Services Zrt. -hez kapcsolódik. A kapott kauciók Csoporton belüli megoszlása a következő: Megnevezés 2024.12.31. 4 Stripe Zrt. 13 Deniro Zrt. 10 Összesen 23

6.23 Nyereségadó kötelezettség A nyereségadó kötelezettség soron a Csoport a társasági adónemen keletkezett kötelezettségét tartja nyilván, az innovációs járulékot, valamint az iparűzési adófizetési kötelezettségét. Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Társasági adó adónemből származó kötelezettség 9 106 Iparűzési adó adónemből származó kötelezettség - 31 Innovációs járulék 3 4 Összesen 12 141

6.24 Egy részvényre jutó eredmény (EPS), EBITDA Tulajdonosi részarányok 2024. december 31-én részvénytípusok szerint: Megnevezés Részvények száma 2024.12.31. Részvényesekre jutó anyavállalati eredmény (HUF) 2024.12.31. Törzsrészvény 33 355 200 1 327 408 552 Összesen 33 355 200 1 327 408 552 Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. A Csoport részvényeseire jutó nettó eredmény 1 156 1 157 Részvényesekre jutó anyavállalati eredmény fix osztalék levonása után 1 156 1 157 Törzsrészvényekre jutó éves eredmény 1 156 1 157 Forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott számtani átlaga 33 355 200 33 162 668 Egy részvényre jutó nettó eredmény (HUF-ban) 34,65 34,90 Hígítás esetén a törzsrészvényesekre jutó anyavállalati eredmény 1 156 1 157 Hígított törzsrészvények súlyozott számtani átlaga 33 355 200 33 162 668 Hígított egy részvényre jutó nettó eredmény (HUF-ban) 34,65 34,90 EBITDA A Csoport úgy döntött, hogy az iparági gyakorlat szerint közzéteszi az EBITDA mutatót is, ami nem IFRS- ben definiált mérőszám. A mérőszám számítását a számviteli politikák tartalmazzák. Az EBITDA levezetése a következő: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Adózás előtti eredmény 1 514 1 640 Értékcsökkenési leírás 1 290 1 066 Pénzügyi bevételek és ráfordítások eliminálása 612 345 EBITDA 3 416 3 051

6.25 Pénzügyi eszközök és kötelezettségekkel kapcsolatos általános közzétételek és a valós érték hierarchiája Az IFRS 13 alapján a Csoport a valós értéken értékelt eszközei és kötelezettségei tekintetében, a következetesség és az összehasonlíthatóság növelése érdekében az alábbiak szerint mutatja be a három fokozatú értékelési szint szerinti valós érték hierarchiát:

Az eszköz vagy kötelezettség valós értékének megállapítására használt inputokat a valósérték- hierarchián belül különböző szintekre lehet besorolni. Ezekben az esetekben a valós értéken történő értékelés a valósérték-hierarchiának teljes egészében abba a szintjébe kerül besorolásra, amelyben a teljes értékelés szempontjából jelentős legalacsonyabb szintű input szerepel. Annak felméréséhez, hogy egy konkrét input mennyire jelentős a teljes értékelés szempontjából mérlegelés szükséges, amely során figyelembe kell venni az eszközre vagy a kötelezettségre vonatkozó tényezőket. Értékelési szint 1: olyan jegyzett, általában tőzsdei árak homogén eszközök vagy kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a Csoport az értékelés időpontjában hozzáférhet. Értékelési szint 2: a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputokat is tartalmazó mérés. Értékelési szint 3: az eszköz vagy a kötelezettség értékét nem közvetlenül megfigyelhető inputokat is felhasználó mérés. A Csoport az alábbi pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket birtokolja: Pénzügyi eszközök és egyenlegeik Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Vevőkövetelések 13 571 12 642 Követelések egyéb vállalkozással szemben - - Óvadékok, biztosítékok, kauciók 62 681 Zárolt pénzeszközök 486 665 Pénzeszköz és egyenértékeseik 1 612 1 367 Összesen 15 731 15 355 - Pénzügyi kötelezettségek és egyenlegeik Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Banki hitelek 9 989 10 735 Szállítói tartozások 9 399 7 830 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 245 975 Lízing kötelezettségek 998 298 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 363 337 Akvizíció halasztott vételára 2 934 4 014 Összesen 24 928 24 189

A valós érték hierarchiában a következő módon helyezkednek el az egyes instrumentumok: Megnevezés 2024.12.31. 2023.12.31. Értékelési szint 1 Értékelési szint 2 Értékelési szint 3 Értékelési szint 1 Értékelési szint 2 Értékelési szint 3 Pénzügyi eszközök Vevőkövetelések - - 13 571 - - 12 642 Követelések egyéb vállalkozással szemben - Óvadékok, biztosítékok, kauciók - - 62 - - 681 Zárolt pénzeszközök 486 - 665 - - Pénzeszköz és egyenértékeseik 1 612 1 367 Összesen (eszközök) 2 098 - 13 633 2 032 - 13 323 Pénzügyi kötelezettségek Banki hitelek, lízingek - - 9 989 - - 10 735 Szállítói tartozások - - 9 399 - - 7 830 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások - - 1 245 - - 975 Lízing kötelezettségek 998 298 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 363 337 Akvizíció halasztott vételára 2 934 4 014 Összesen (kötelezettségek) - - 24 928 - - 24 189 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentum kivezetésére nem került sor (annak legföljebb visszafizetése történt), így ezzel kapcsolatban nem jelenik meg érték a nettó eredményben.

7.1 Előző időszaki átsorolások A Csoport 2024-ben úgy határozott, hogy az építményadó-ráfordítás bemutatását az egyéb ráfordítások, nettó eredménysor helyett a közvetlen ráfordítások között szerepelteti. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az előző időszaki adatokat is ennek megfelelően korrigálta. Az átsorolás következtében a 2023. december 31-re vonatkozó közvetlen ráfordítások korábban közzétett összege 14 millió forinttal emelkedett (34 587 MFt-ról 34 601 MFt-ra), míg az egyéb ráfordítások nettó sorának eredeti 469 MFt-os vesztesége 455 MFt-ra mérséklődött.

7.2 Működési szegmensek Az Anyavállalat tőzsdén jegyzett vállalkozás, ezért legalább a konszolidált pénzügyi kimutatásában kötelező a szegmens információk közzététele. A szegmenseket az alapján azonosította, hogy a menedzsment milyen bontásban kíséri figyelemmel a tevékenységet és azt is figyelembe vette, hogy az egyes szegmensek közel homogén tételeket tartalmazzanak. A Csoport következő működési szegmenseket azonosította 2024. 12.31-én: 1. Ipari ingatlan szegmens 2. Lakóingatlan szegmens 3. Facility Management üzletág 4. ITS üzletág 5. GKI üzletág A 3-5. szegmensek a komplex ingatlan üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódnak. A szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződésállomány stabil és hosszú lejáratú. A Facility Management ingatlanüzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket tartalmaz. Az ITS üzletág a műszaki létesítménygazdálkodás területét és az infrastrukturális gazdálkodás területét fedi le. A FIT out üzletágon belül irodaházakhoz, különböző létesítményekhez kapcsolódó építések, felújítások tervezését és teljeskörű kivitelezését végzi. Az üzletág elnevezése Generál Kivitelezési Igazgatóság (GKI) változott.

Konszolidált szegmensenkénti eredménykimutatás 2024.12.31-én a következő: Megnevezés Ipari ingatlan szegmens Lakóingatlan szegmens Facility Management üzletág Rész összesen Ingatlan bérbeadásából származó bevétel 107 55 - 162 Ingatlan eladásából származó bevétel - 0 - - Továbbszámlázott költségek bevétele 5 1 - 6 Ingatlan üzemeltetés (5) - 23 164 23 159 Szegmens árbevétel 107 56 23 164 23 327 Közvetlen ráfordítások (134) (205) (20 043) (20 382) Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (5) (98) (709) (812) Egyéb ráfordítások, nettó 1 (4) 110 107 Pénzügyi ráfordítások, nettó (50) (386) (29) (465) Adózás előtti szegmens eredmény (81) (637) 2 493 1 775 Megnevezés ITS üzletág Fit out üzletág Szegmenshez nem rendelt Összesen Ingatlan bérbeadásából származó bevétel - - - 162 Ingatlan eladásából származó bevétel - - - - Ingatlan üzemeltetés 13 093 6 650 439 43 341 Szegmens árbevétel 13 093 6 650 439 43 509 Közvetlen ráfordítások (11 433) (7 504) (834) (40 153) Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (402) (204) (19) (1 437) Egyéb ráfordítások, nettó 63 32 5 207 Pénzügyi ráfordítások, nettó (17) (8) (122) (612) Adózás előtti szegmens eredmény 1 304 (1 034) (531) 1 514 Konszolidált szegmensenkénti árbevétel és eredmény 2024.12.31-én a következő: Megnevezés Ipari ingatlan szegmens Lakóingatlan szegmens Facility Management üzletág Rész összesen Árbevétel külső felektől 107 56 23 164 23 327 Árbevétel csoporton belül - - - - Szegmens árbevétel (szegmensek közöttivel) 107 56 23 164 23 327 - - Szegmens eredmény (adózás előtt) (81) (637) 2 493 1 775

Megnevezés ITS üzletág Fit out üzletág Szegmenshez nem rendelt Összesen Árbevétel külső felektől 13 093 6 650 439 43 509 Árbevétel csoporton belül - - - - Szegmens árbevétel (szegmensek közöttivel) 13 093 6 650 439 43 509 - - Szegmens eredmény (adózás előtt) 1 304 (1 034) (531) 1 514 Árbevételek levezetése 2024.12.31. Szegmenshez rendelt árbevételek összesen 43 070 Csoporton belüli árbevételek kiszűrése - Szegmenshez nem rendelt bevételek 439 Eredmény levezetése Szegmenshez rendelt eredmény 2 044 Szegmenshez nem rendelt eredmény (531) 1 514 Állami finanszírozású vevőkhöz kapcsolódó adatok 2024.12.31. 2023.12.31. Bevétel 7 7 Közvetlen anyagjellegű költség (5) (5) Eredmény 2 2 A csoport árbevétele az üzleti év folyamán egyenletesen keletkezik, tevékenységeiből adódó szezonalitás nem jellemzi.

Csoport összehasonlító adatai 2023.12.31-re: Konszolidált szegmensenkénti eredménykimutatás 2023.12.31-én a következő: Megnevezés Ipari ingatlan szegmens Lakóingatlan szegmens Facility Management üzletág Rész összesen Ingatlan bérbeadásából származó bevétel 116 7 - 123 Ingatlan eladásából származó bevétel 220 0 - 220 Továbbszámlázott költségek bevétele 5 1 - 6 Ingatlan üzemeltetés (1) - 19 209 19 208 Szegmens árbevétel 340 8 19 209 19 557 Közvetlen ráfordítások (429) (10) (16 776) (17 215) Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (5) (88) (553) (646) Egyéb ráfordítások, nettó (8) (6) (242) (256) Pénzügyi ráfordítások, nettó (13) (295) 30 (278) Negatív goodwill - - - - Adózás előtti szegmens eredmény (115) (391) 1 668 1 162 Megnevezés ITS üzletág GKI üzletág Szegmenshez nem rendelt Összesen Ingatlan bérbeadásából származó bevétel - - - 123 Ingatlan eladásából származó bevétel - - - 220 Ingatlan üzemeltetés 12 260 6 238 173 37 879 Szegmens árbevétel 12 260 6 238 173 38 229 Közvetlen ráfordítások (10 664) (6 038) (670) (34 587) Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (354) (179) (8) (1 187) Egyéb ráfordítások, nettó (154) (79) (3) (492) Pénzügyi ráfordítások, nettó 19 9 (72) (322) Negatív goodwill - - - - Adózás előtti szegmens eredmény 1 107 (49) (580) 1 640

Konszolidált szegmensenkénti árbevétel és eredmény 2023.12.31-én a következő: Megnevezés Ipari ingatlan szegmens Lakóingatlan szegmens Facility Management üzletág Rész összesen Árbevétel külső felektől 341 8 19 209 19 557 Árbevétel csoporton belül - - - - Szegmens árbevétel (szegmensek közöttivel) 341 8 19 209 19 557 - - Szegmens eredmény (adózás előtt) (115) (391) 1 668 1 162 Megnevezés ITS üzletág GKI üzletág Szegmenshez nem rendelt Összesen Árbevétel külső felektől 12 260 6 238 173 38 229 Árbevétel csoporton belül - - - - Szegmens árbevétel (szegmensek közöttivel) 12 260 6 238 173 38 229 - Szegmens eredmény (adózás előtt) 1 107 (49) (580) 1 640 Árbevételek levezetése 2023.12.31. Szegmenshez rendelt árbevételek összesen 38 056 Csoporton belüli árbevételek kiszűrése - Szegmenshez nem rendelt bevételek 173 Eredmény levezetése Szegmenshez rendelt eredmény 2 219 Szegmenshez nem rendelt eredmény (579) 1 640 A Csoport mellőzi a szegmens eszközök és kötelezettségek bemutatását, mert azt a CDO-k nem követik figyelemmel folyamatosan.

7.3 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók Az Anyavállalat és leányvállalatai - amelyek a Csoport kapcsolt felei - közötti tranzakciók és egyenlegek a konszolidáció során kiszűrésre kerültek, és a jelen pontban nem kerülnek bemutatásra. Konszolidációs körön kívül más kapcsolt féllel a Társaságnak nem volt üzleti kapcsolata. Az Igazgatótanács és az Auditbizottság tagjai kapcsolt felek. Az Igazgatótanács tagjai az üzleti év folyamán az alábbi javadalmazásban részesültek: Megnevezés Igazgatótanács Auditbizottság Összesen Bérek 7 - 7 Juttatások 3 - 3 Összesen 10 - 10 A juttatások részeként bér és tiszteletdíj kerültek elszámolásra.

7.4 Leányvállalatok által fizetett osztalék A NEO Property Services Zrt. a 2024-es év folyamán 2 105 MFt osztalékot fizetett tulajdonosainak, ebből 677 MFt-ot az AKKO Invest Nyrt-nek és 1 428 MFt-ot az Elitur Invest Zrt-nek. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban ezek az osztalékok kiszűrésre kerültek.

7.4 A kockázatok leírása és érzékenységvizsgálat A Csoport a rá bízott vagyon kezelése során úgy jár el, hogy a tulajdonosok számára biztosított legyen az értékmaximalizálás. Ennek során a következő szempontokat követi:  törekszik arra, hogy a Csoport folyamatos működése minden körülmények között biztosított legyen;  optimális tőke-hitel arány kialakítására törekszik akként, hogy tőkeköltséget megfelelő szinten tartsa. A Csoportnak tőkeszerkezete az iparági átlagnak megfelel, számszerűen meghatározott tőke-hitel arányt – mint célt – a Csoport nem tűzött ki. A Csoportra vonatkozó jogszabályban meghatározott minimális jegyzett tőke elvárása 20 000 eFt Speciális szabályozás nem vonatkozik a tőkéjének kezelésére. A Csoport tevékenységei által ki van téve a piaci és pénzügyi feltételek megváltozásából adódó kockázatoknak. Ezek a változások befolyásolhatják az eredményeket, az eszközök és a kötelezettségek értékét. A pénzügyi kockázatkezelés célja, hogy a kockázatokat az operatív és a finanszírozási tevékenységeken keresztül folyamatosan csökkentse. Piaci kockázat A Csoport külföldi devizában is folytat tevékenységet, ami magában hordozza a devizaárfolyamok változásából eredő kockázatokat. A devizás ügyletek elsősorban a Csoport francia leányvállalata, az ALQ SAS-sal folytatott tranzakciókon keresztül jelennek meg. ALQ SAS funkcionális pénzneme az euró. A kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy bizonyos pénzügyi eszközök és kötelezettségek jövőbeni pénzáramlásai a piaci kamatláb változásának hatására ingadoznak.

A Csoport aktuális kockázatának a kamatkockázatot azonosította. Kamatráfordítás változásának hatása az eredményre: Megnevezés Tárgyévi adat A kamat 1% pontos változása esetén A kamat 5% pontos változása esetén A kamat 10% pontos változása esetén Adózás előtti eredmény 1 514 1 414 1 014 515 Kamatráfordítás 388 488 887 1 387 Kamatvonzattal rendelkező kötelezettségek értéke 9 989 9 989 9 989 9 989 Banki hitelek 9 989 9 989 9 989 9 989 Átlagos kamat 3,88% 4,88% 8,88% 13,88% Kamatváltozás 25,74% 128,72% 257,45% Kamatráfordítás változásának hatása az eredményre -6,60% -33,00% -66,00% A fentiek alapján:  Az átlagos kamatláb 1% pontos változása – 6,60 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 5% pontos változása – 33,00 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 10% pontos változása – 66,00 %-os változást eredményezne a nettó eredményben. Kamatbevétel változásának hatása az eredményre: Megnevezés Tárgyévi adat A kamat 1% pontos változása esetén A kamat 5% pontos változása esetén A kamat 10% pontos változása esetén Adózás előtti eredmény 1 514 1 612 1 692 1 853 Kamatbevétel 41 57 138 299 Kamatvonzattal rendelkező eszközök tárgyévi értéke 1 612 1 612 1 612 1 612 Pénzeszköz és egyenértékeseik 1 612 1 612 1 612 1 612 Átlagos kamat 2,543% 3,543% 8,543% 18,543% Kamatváltozás 39,32% 235,90% 629,06% Eredmény változás 6,48% 11,81% 22,46% Elaszticitás 16,49% 5,01% 3,57%  Az átlagos kamatláb 1% pontos változása 6,48 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 5% pontos változása 11,81 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 10% pontos változása 22,46 %-os változást eredményezne a nettó eredményben.

Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Csoport számára. A hitelezési kockázatelemzés a következő pozíciókat mutatja: 2024. december 31. 2024.12.31. 2023.12.31. Le nem járt vevőkövetelések 12 471 11 656 <30 nap 701 617 31-60 nap 148 212 61-90 nap 122 39 91 < 332 118 Összesen 13 775 12 642 A vevő kintlévőségek nőttek 2023. évhez képest. A vevőkövetelésre elszámolt várható hitelezési veszteség 204MFt volt 2024. évben, 2023. évben nem érte el az 1M Ft-ot. A különbség a hitelezési veszteség számítására vonatkozó számviteli politika változásából adódik. Speciális hitelezési kockázat kezelésre vonatkozó gyakorlat nincs, a cég a folyamatos nyomonkövetés során egyedileg kezeli a hitelezési kockázattal kapcsolatos eseteket.

Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Csoport nem lesz képes megfelelni pénzügyi kötelezettségeinek. A likviditási kockázat kezeléséért az igazgatótanács felelős. A Csoport a likviditási kockázat kezelését a tartalékok és tartalékolt hitelfelvételi lehetőségek megfelelő szinten tartásával, a tervezett és tényleges cash-flow adatok folyamatos nyomon követésével, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek lejáratainak egyeztetésével végzi.

A likviditási elemzés a következő lejáratokat mutatja: 2024. december 31. Azonnal likvid 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek 1 612 - - - 1 612 Zárolt pénzeszközök - - - 486 486 Követelések egyéb vállalkozással szemben - - - - - Egyéb követelések és időbeli elhatárolások - 2 503 - - 2 503 Vevőkövetelések - 13 571 - - 13 571 Nyereségadó követelés - - - - - Immateriális eszközök - - - 10 584 10 584 Goodwill - - - 5 645 5 645 Befektetési célú ingatlanok - - - 7 056 7 056 Ingatlanok - - - 756 756 Gépek, felszerelések, berendezések - - - 83 83 Használati jogi eszközök - - - 948 948 Pénzügyi követelések 1 612 16 074 - 25 559 43 244 2024. december 31. Azonnal likvid 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Adó és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - 8 002 - - 8 002 Szállítói tartozások - 9 399 - - 9 399 Halasztott adó - 0 1 361 - 1 361 Céltartalékok - 605 605 Banki hitelek - 791 3 344 5 854 9 989 Hosszú lejáratú kölcsön - - 363 - 363 Lízing kötelezettségek - 393 605 - 998 Akvizíció halasztott vételára - - - 2 934 2 934 Saját tőke - - - 9 593 9 593 Pénzügyi kötelezettségek - 19 190 5 673 18 381 43 244 Halmozott pozíció 1 612 (1 504) (7 177)

0 0

Az összehasonlító adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: 2023. december 31. Azonnal likvid 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek 1 367 - - - 1 367 Zárolt pénzeszközök - - - 665 665 Követelések egyéb vállalkozással szemben - - - - - Egyéb követelések és időbeli elhatárolások - 1 984 - - 1 984 Vevőkövetelések - 12 642 - - 12 642 Nyereségadó követelés - - - - - Immateriális eszközök - - - 11 165 11 165 Goodwill - - - 5 645 5 645 Befektetési célú ingatlanok - - - 7 704 7 704 Ingatlanok - - - 39 39 Gépek, felszerelések, berendezések - - - 56 56 Használati jogi eszközök - - - 282 282 Pénzügyi követelések 1 367 14 626 - 25 556 41 549 2023. december 31. Azonnal likvid 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Adó és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - 7 595 - - 7 595 Szállítói tartozások - 7 830 - - 7 830 Halasztott adó - - 1 508 - 1 508 Céltartalékok - 789 789 Banki hitelek - 768 3 284 6 683 10 735 Hosszú lejáratú kölcsön - - 337 - 337 Lízing kötelezettségek - 119 179 - 298 Akvizíció halasztott vételára - - - 4014 4 014 Saját tőke - - - 8 442 8 442 Pénzügyi kötelezettségek - 17 101 5 309 19 138 41 549 Halmozott pozíció 1 367 (1 108) (6 417) - -

Orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közzétételek A menedzsment folyamatosan elemzi az orosz-ukrán háború által kialakult gazdasági és piaci környezet változásainak a Csoport üzleti tevékenységére gyakorolt lehetséges hatásait. Az eddigi elemzések alapján a háború közvetlenül továbbra sem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi stabilitására és működésére. Ugyanakkor közvetett hatások, mint például a nyersanyagárak ingadozása, az energiaárak emelkedése és az inflációs nyomás a magyarországi befektetési célú ingatlanpiacon óvatosságra intik a potenciális befektetőket és bérlőket. A menedzsment a jövőben is figyelemmel kíséri a geopolitikai fejleményeket, és ezek hatásait beépíti az üzleti tervezési folyamatokba.

7.5 Más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségek miatti közzétételek A Csoportnak kizárólag leányvállalatai vannak, társult vállalkozása vagy közös szerveződése nincs. A Csoportnak egyik vállalkozása kapcsán sem kell szembenéznie olyan korlátozással, amely a nettó eszközökhöz, az eredményhez vagy a cash flowhoz való hozzáférést érintené. A Csoportnak nincsenek olyan konszolidált vagy nem konszolidált érdekeltségei, amelyben a kontrollt nem a szavazati jogok alapján lehet megállapítani vagy ahol a szavazati jogok nem a kontrollhoz vezető releváns tevékenységek irányítására szolgálnak (strukturált gazdálkodók). A Csoport egyik tagja sem minősül befektetési társaságnak vagy ilyenben nem részesedik. Az összes vállalkozás közzéteszi egyedi pénzügyi kimutatásait a reá vonatkozó jog szerint.

7.6 Beszámolási időszakot követő lényeges események, javasolt osztalék Az anyavállalat igazgatótanácsa a 2024. üzleti év beszámolójának elfogadásával egyidejűleg osztalék fizetését nem javasolja. A Csoport a következő jelentősebb mérlegfordulónap utáni eseményeket azonosította, amelyek – mivel nem módosító események – nincsenek hatással a kimutatások számszaki részére:  2025.01.30-ig egy leányvállalatában az ALQ SAS tulajdonában álló két Center Bay-i gépkocsi beálló összesen 77.000 EUR-os eladási áron értékesítésre került.  2025.02.10-én a NEO Property Services Zrt. 257 lakásos lakópark generálkivitelezésével kapcsolatos tendert nyert.



NEO Property Services Zrt. 2025.03.24-én osztalékfizetésről határozott a Csoporttagok részére. o Elitur Invest Zrt-nek járó osztalék összege: 1.558.703.000 Ft o AKKO Invest Nyrt-nek járó osztalék összege: 804.088.000 Ft

Könyvvizsgálóval kapcsolatos közzétételek A 2000. évi C. Számvitelről szóló törvény alapján Társaságunknál kötelező a beszámoló könyvvizsgáló által történő auditálása. 2024. évben a könyvvizsgálatot az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. látta el (1092 Budapest, Fővám tér 8. III/317.3.; adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724). Az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. részéről a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy

Dr. Lakatos László Péter (könyvvizsgálói igazolvány száma: 007102)

A könyvvizsgálat éves díja a számviteli törvény alapján az Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint összeállított egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatások kapcsán: 2 120 eFt + áfa. A könyvvizsgáló 2.700 eFt, - Ft + ÁFA összegért elvégzi a Társaság 2024. évi Fenntarthatósági Jelentésének auditálását is. A könyvvizsgáló a jog szerinti könyvvizsgálatokon kívüli tevékenységet nem végez a Csoportnál.

Számviteli szolgáltatóval kapcsolatos közzétételek Az egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásokat Réti Hajnalka állította össze, aki regisztrált IFRS mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202580). A mérlegképes könyvelő a CVA ClearVision Accounting Kft. megbízottjaként végezte feladatát

7.7 Nyilatkozatok Az alkalmazott számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Konszolidált pénzügyi kimutatás valós és megbízható képet ad az AKKO Invest Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozásai eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről, a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. 7.8 A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése Az AKKO Invest Nyrt. 2025.április 9-i Igazgatótanácsi és Audit Bizottsági döntésével közzétételre engedélyezte a Csoport 2024. évi nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatását. Budapest, 2025.április 9. AKKO Invest Nyrt. képviseletében: ……………………………………… Prutkay Zoltán igazgatótanács elnöke ……………………………………… Horváth Imre Attila

igazgatótanács elnök-helyettes

78 Egyedi pénzügyi kimutatások AKKO INVEST Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról a 2024. december 31-én végződő üzleti évre az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. Egyedi átfogó eredménykimutatás a 2024. december 31-én végződő 365 napra ÁTFOGÓ EREDMÉNYKIMUTATÁS Kiegészítő megjegyzések 2024.01.01. - 2024.12.31. 2023.01.01. - 2023.12.31. Árbevétel (1) 53 3 Közvetlen ráfordítások (2) (187) (5) Bruttó eredmény (134) (2) Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (3) (73) (64) Egyéb ráfordítások, nettó (4) - - Pénzügyi ráfordítások, nettó (5) (135) (126) Leányvállalat értékesítéséből származó eredmény (6) - - Adózás előtti eredmény (342) (192) Jövedelemadó ráfordítás (7) 8 (8) Nettó eredmény (334) (200) Egyéb átfogó eredmény (nyereségadó hatása után) - - Teljes átfogó eredmény (334) (200) EBITDA 362 368 Az átfogó eredménykimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A zárójeles hivatkozások az egyedi pénzügyi kimutatások 3. fejezetére utalnak.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 80 Egyedi mérleg 2024. december 31. napjára ESZKÖZÖK Kiegészítő megjegyzések 2024.12.31. 2023.12.31. Befektetett eszközök 24 171 24 432 Befektetési célú ingatlanok (4.1) 3 280 3 434 Tartós befektetések leányvállalatban (4.2) 20 891 20 998 Forgóeszközök 2 755 2 756 Egyéb követelések és időbeli elhatárolások (4.3) 42 45 Követelések leányvállalattal szemben (4.4) 2 220 2 037 Zárolt pénzeszközök (4.5) 486 665 Pénzeszköz és egyenértékeseik (4.6) 7 9 Eszközök összesen 26 926 27 188 SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 2024.12.31. 2023.12.31. Saját tőke 5 452 5 786 Jegyzett tőke (részvények névértéke 25 Ft/db) (4.7) 834 834 Ázsió (4.8) 5 480 5 480 Eredménytartalék (4.9) (862) (528) Hosszú lejáratú kötelezettségek 10 052 12 177 Hosszú lejáratú banki hitelek (4.11) 8 700 9 435 Halasztott adó kötelezettségek és később fizetendő adók (4.12) 271 282 Akvizíció halasztott vételára (4.13) 1 081 2 460 Rövid lejáratú kötelezettségek 11 422 9 225 Rövid lejáratú hitelek (4.11) 734 714 Szállítók (4.16) 2 974 2 785 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások (4.14) 613 577 Rövid lej. kötelezettségek leányvállalattal szemben (4.13) 5 243 3 593 Akvizíció halasztott vételára - rövid lejáratú rész (4.13) 1 853 1 554 Nyereségadó kötelezettségek (4.15) 5 2 Saját tőke és kötelezettségek 26 926 27 188 A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A zárójeles hivatkozások az egyedi pénzügyi kimutatások 4. fejezetére utalnak.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 81 Egyedi cash flow-kimutatás a 2024. december 31-én végződő 365 napra Kiegészítő megjegyzések 2024.01.01. - 2024.12.31. 2023.01.01. - 2023.12.31. Adózás előtti eredmény (342) (192) Kamatráfordítás, nettó (3.4) 613 614 Pénzmozgással nem járó tételek: Értékcsökkenés (3.2-3.3) 166 9 Elszámolt értékvesztés (3.4) 107 47 Devizás összevont árfolyamveszteség eredményhatása (3.4) 139 44 Kamat bevétel (3.4) (75) (63) Eredmény terhére elszámolt hitelezési veszteség (3.4) 1 1 Pénzmozgással nem járó tételek összesen 338 38 Forgóeszközök között nyilvántartott nettó állományváltozása 3 (11) Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása 7 2 872 Zárolt pénzeszközök változása (4.5) 179 (180) Összes nettó forgótőke változás 189 2 681 Fizetett kamatok (252) (269) Fizetett nyereségadó 1 - Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 547 2 872 Adott kölcsön - folyósítás/+visszafizetés (4.13) (62) (109) Tárgyi eszköz beszerzések (4.1) (12) (3 358) Részesedések megszerzése - (2) Részesedések vételárának törlesztése (4.13) (1 080) (515) Pénzügyileg rendezett kamatok 31 63 Befektetési tevékenységből származó nettó cash- flow (1 123) (3 921) Kapott kölcsön +folyósítás/-visszafizetés (4.12;4.14) 1 289 1 753 Hitel visszafizetés (4.11) (715) (699) Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash-flow 574 1 054 Pénzeszközökre elszámolt hitelezési veszteség - - Devizás összevont árfolyamveszteség eredményhatása - - Pénzeszközök változása (2) 5 Pénzeszközök az év elején (4.6) 9 4 Pénzeszközök az év végén (4.6) 7 9 A cash flow-kimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 82 Egyedi saját tőke változás kimutatás a 2024. december 31-én végződő 365 napra Megnevezés Jegyzett tőke Részvény ázsió Eredménytartalék Saját részvények Összesen Megjegyzések (4.7) (4.8) (4.9) (4.10) 2022.12.31. 834 5 480 (328) (380) 5 606 Tárgyévi átfogó eredmény - - (200) - (200) Saját részvény tranzakciók (üzletrész vásárlás saját részvény ellenében) - 2023.03.16 - - - 380 380 2023.12.31. 834 5 480 (528) - 5 786 Tárgyévi átfogó eredmény - - (334) - (334) 2024.12.31. 834 5 480 (862) - 5 452 A saját tőke változás kimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 84 I. Az AKKO Invest Nyrt. bemutatása Az AKKO Invest Nyrt. Magyarországon a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság. Az AKKO Invest Nyrt. és jogelődje – a 2011. február 15. napja óta jegyzett a Budapesti Értéktőzsde Zrt. A Társaság elsősorban vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik. Az AKKO Invest Nyrt. holdingtársaság, azaz olyan több társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja a holding és a leányvállalatok közötti hatékony együttműködés révén a hosszútávú értéknövekedés elérése. Az AKKO Invest Nyrt. saját vagyonát fekteti be, nem végez külső vagyonkezelést, és alapvető célja a leányvállalatokban (és természetesen az anyavállalatban) elért vagyongyarapodás, értéknövekedés. A leányvállalatok elsősorban az ingatlanpiacon működő entitások. Az AKKO Invest Nyrt. Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. A Társaság székhelye: 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 5. A Társaság jegyzett tőkéje 834 MHUF, amely 2024.12.31-én 33.355.200 darab törzsrészvényből áll. A részvények névértéke 25 Ft/db. Az anyavállalat tulajdonosi összetétele: 2024.12.31. 2023.12.31. Név Üzletrész névértéke MHUF Részesedés % Üzletrész névértéke MHUF Részesedés % Közkézhányad 381 45,69% 346 41,54% Chantili Invest Zrt. - - 118 14,12% MEVINVEST Vagyonkezelő Kft. 276 33,10% 251 30,10% B + N Referencia Zrt. 119 14,24% 119 14,24% DAYTON-Invest Kft. 58 6,97% - - Részvénysorozat 834 100% 834 100% A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma 2024. december 31-én: Összesen Kibocsátott darabszám Szavazati jogra jogosító részvények darabszáma Részvényenkénti szavazati jog Összes szavazati jog Saját részvények száma Törzs 33 355 200 33 355 200 1 33 355 200 0 Összesen 33 355 200 33 355 200 N/A 33 355 200 0

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 85 A Társaság leányvállalatai: Társaság Cím Főtevékenység AKKO Invest Nyrt. 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 5. Vagyonkezelés VÁR-Logisztika Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) MOON Facility Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) A PLUS INVEST Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Lakóingatlan fejlesztés 4 Stripe Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A. Ingatlanhasznosítás (ipari ingatlan) ALQ SAS 06600 Antibes, 18 Avenue Louis Gallet, France Ingatlan fejlesztés (szálloda) Deniro Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A Vagyonkezelés (Holding) Elitur Invest Zrt. 1124 Budapest, Lejtő út 17/A Vagyonkezelés (Holding) NEO Property Services Zrt. 1117 Budapest, Szerémi út 4. Építmény üzemeltetés 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja 1.1 A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A menedzsment kijelenti, hogy az Egyedi pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A vezetőség e nyilatkozatát felelőssége tudatában tette meg. A pénzügyi kimutatások tartalma E pénzügyi kimutatások az AKKO Invest Nyrt. vagyonát, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. Az Nyrt., mint anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készít, amely az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalkozásainak (együttesen: Csoport) vagyonát, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. A Társaság Egyedi- és a Csoport pénzügyi kimutatásait az Anyavállalat menedzsmentje készíti el és hagyja jóvá, valamint gondoskodik azok közzétételéről. A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja; az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az IFRS-ek magukban foglalják az IFRS-eket, az IAS-okat, az Értelmezési Bizottság által megalkotott IFRIC-eket és SIC-eket. Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Társaság, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta. A Társaság menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának követelménye teljesül, vagyis semmiféle olyan jel nincsen, amely arra utalna, hogy az Nyrt. a működését belátható időn belül – mely egy éven túlmutat – megszünteti vagy lényegesen csökkenti. A Társaság általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni. A pénzügyi kimutatásokban a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat kellett valós értéken értékelni.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 86 Az egyedi beszámoló elkészítéséhez kapcsolódó számviteli politikák A pénzügyi kimutatások prezentálása A Társaság különálló pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi kimutatások). A pénzügyi kimutatások a következőket foglalják magukban (részek): - egyedi mérleg; - egyedi átfogó eredménykimutatás; - egyedi saját tőke-változás kimutatás; - egyedi cash-flow kimutatás; - kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz. A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések A Társaság úgy döntött, hogy az átfogó eredménykimutatást egy önálló kimutatásban szerepelteti, aszerint, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jeleníti meg. Az egyedi pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Társaság. Ez a prezentálás pénzneme. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. Az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja, december 31. A Társaság a tőzsdei előírásoknak megfelelően csoport szinten félévenként készít évközi pénzügyi kimutatásokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az adatokat tömörített formában tartalmazzák. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is. Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az előző évi adatokat úgy korrigálja a Társaság, hogy az összehasonlíthatóság megvalósuljon. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák Árbevételek A Társaság a 2018. évtől hatályos IFRS 15 – A vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása – Standard szabályai szerint számolja el árbevételét. Az IFRS 15 Standard a szerződésekből származó bevételekre alkalmazandó egységes modellt hozott létre. A Standard nem tartalmaz bevétel elszámolási szabályokat többek között az IFRS 9, Pénzügyi Instrumentumok Standard hatálya alá tartozó bevételekre, IFRS 16 Lízingek Standard hatókörébe eső lízingszerződésekből eredő bevételekre. Úgynevezett öt lépéses modell segítségével határozható meg, hogy mikor, mekkora összegben kell a bevételeket megjeleníteni:

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 87 1. A Standard alapján egy szerződés akkor jön létre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: • A felek elfogadták a szerződést és elkötelezettek annak teljesítésére; • A felek jogai annak alapján egyértelműen meghatározhatóak; Beazonosíthatók a fizetési feltételek; • A szerződésnek gazdasági haszna van; • Valószínűsíthető, hogy az eladó megkapja az átadott áru/teljesített szolgáltatás ellenértékét akár úgy is, hogy jogi eszközöket alkalmaz annak beszedésére. • Szerződésmódosítás esetében vizsgálandó hogyan változott annak tartalma, mert elképzelhető olyan eset, hogy a módosítást önálló, külön szerződésként kell értelmezni 2. Teljesítési kötelmek azonosítása: A Társaságnak szerződéskötéskor értékelnie kell a vevői szerződésben ígért árukat vagy szolgáltatásokat, és teljesítési kötelemként kell azonosítania minden egyes, vevőnek való átadásra vonatkozó ígéretet, amelynek tárgya vagy a) különálló áru vagy szolgáltatás (áru- vagy szolgáltatáscsomag); vagy b) olyan különálló áruk vagy szolgáltatások sorozata, amelyek lényegében azonosak, és amelyek vevőnek való átadása azonos minta szerint történik 3. Az ügyleti ár meghatározása: Az ügyleti ár azon ellenértékösszeg, amelyre a Társaság az ígért áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért várakozása szerint jogosultságot szerez, ide nem értve a harmadik felek nevében beszedett összegeket (például egyes forgalmi adókat). A vevői szerződésben ígért ellenérték tartalmazhat fix összegeket, változó összegeket, vagy fix és változó összeget is. 4. Az ügylet árának hozzárendelése az egyedi kötelmekhez: Az eladónak meg kell osztania az ügylet árát az egyes kötelmek között. Amennyiben az egyes kötelmekhez egyedi árak nem rendelhetők, a megosztáshoz becslést kell alkalmazni, a Standard által elfogadott módszerek szerint. 5. Az árbevétel elszámolása: Az árbevételt akkor lehet elszámolni, amikor a megvásárolt eszköz vagy szolgáltatás feletti kontroll átszáll az eladótól a vevőre. Ez történhet egy meghatározott időtartam alatt vagy egy konkrét időpontban. A kontroll átszállása akkor történik meg, ha annak révén a vevő képes irányítani az eszköz használatát és jogosult az eszközből származó hasznok szedésére. A Társaság a vevői szerződéseit egyedileg értékeli és vizsgálja, a létrejött szerződésekre a Standard szerinti 5 lépcsős modellt alkalmazza. A Társaság a más nevében beszedett és továbbítandó tételeket az árbevétel részeként nem jeleníti meg, hiszen ezek felett a kontroll nem kerül a Társasághoz. A Társaságnál ilyen tételként jelenik meg az általános forgalmi adó. Működéshez kapcsolódó ráfordítások A Társaság jelenlegi tevékenységéből fakadóan a ráfordításokat a következők szerint bontja meg:  közvetlen ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek az árbevétellel közvetlen kapcsolatban állnak, azzal, hogy ha egy tételt nettó módon kell elszámolni (pl. ingatlan értékesítés nyeresége), akkor az nem a ráfordításokat érinti, hanem a bevételt fogja csökkenteni.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 88  adminisztratív ráfordítások: ide tartoznak azok a tételek, amelyek a társaság működését hivatottak biztosítani, de közvetlen összefüggésbe az árbevétellel nem hozhatóak (pl. számviteli szolgáltatási díjak, biztosítás stb.)  értékesítési ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek a megjelenés, reklám és PR tevékenységgel kapcsolatosak. Egyéb bevételek és ráfordítások Az egyéb bevételek között jeleníti meg a Társaság az árbevételként nem besorolható értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni. Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat nettó módon jeleníti meg a Társaság az eredménykimutatás főlapján, de a kiegészítő megjegyzésekben részletezi az összetevőit. Pénzügyi bevételek és ráfordítások A Társaság elsősorban a kamatráfordításokat (mint saját finanszírozásának egyik terhét) mutatja be a pénzügyi eredmény pozíción. Az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok Standard által bevezetett értékvesztési modell szabályai szerint számított várható értékvesztéseket is itt jeleníti meg a Társaság. A Társaság a devizás tételek árfolyamkülönbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti meg. A pénzügyi eredményt az eredménykimutatásban nettósítva állítja be a Társaság. Jövedelemadó ráfordítás A jövedelemadó ráfordítást a tényleges és a halasztott jövedelemadó összege, valamint a helyi iparűzési adó összege alkotja. Egyéb átfogó eredmény Az egyéb átfogó eredmény olyan tételeket foglal magában (ideértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem kerülnek megjelenítésre az eredménykimutatásban az adott időszaki eredmény részeként, de a Társaság széles körben értelmezett hozamaihoz vagy ráfordításaihoz hozzátartoznak. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 89 Befektetési célú ingatlanok Befektetési célú ingatlanok közé azokat soroljuk melyeket a Társaság jellemzően abból a célból vásárolt, hogy az ingatlan bérbeadásából és értéknövekedéséből profitáljon, anélkül, hogy azt saját maga üzletileg hasznosítaná, az üzleti kockázatot viselné. Ezeket az ingatlanokat (jellemzően irodaházak, raktárak és gyárépületek) hosszabb távon saját célokra nem használja és nem tervezi értékesítésüket a közeljövőben. A befektetési célú ingatlanokat a bekerülési érték modell szerint kezeli a Társaság, vagyis ezeket az ingatlanokat bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván. A bekerülési értéke az ingatlanoknak a következő elemekből áll össze:  vásárlás költsége (az ingatlan megszerzésének költségei, ideértve az adó jellegű kifizetéseket, ha azok az ingatlanhoz köthetőek);  az ingatlan átalakításának költségei, amely a szándékot értékesítésre való átalakítás miatt felmerült tételeket foglalja magában;  egyéb közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódó költségek, ha a közvetlen kapcsolat bizonyítható. A befektetési célú ingatlanokat a társaság abból a szempontból csoportosítja, hogy az ipari- vagy lakóingatlan. A költségmodellel értékelt befektetési célú ingatlanokra a társaság értékcsökkenési leírást számol el, 20 éves hasznos élettartamot feltételezve, figyelembe véve az ilyen típusú ingatlanokat. A befektetési célú ingatlanok átsorolásakor – mivel a bekerülési érték modellt használja a társaság – a mérlegsorok közötti átsorolással kell végrehajtani. Amennyiben egy ingatlan kevesebb mint elhanyagolható mértékben kombinált használatú (vagyis egy részt a Társaság is használ saját céljaira, illetve van befektetési célú ingatlannak minősülő része is), akkor az ingatlant meg kell osztani és az egyes részeket külön-külön kell prezentálni. Hacsak nincs jobb megoldás, a hasznos terület alapján kell a megosztást végrehajtani. Az egyedi pénzügyi kimutatásokban a Csoporton belül másnak bérbeadott ingatlanokat továbbra is befektetési célú ingatlannak kell tekinteni. Gépek, felszerelések, berendezések A gépek, felszerelések, bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván a Társaság. A bekerülési érték tartalmazza az engedményekkel csökkentett beszerzési árat, beleértve a vámot és egyéb vissza nem igényelhető adókat, illetve minden olyan költséget, ami az eszköz adott helyen és módon való működéséhez szükséges Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni. Amennyiben az eszköz jelentős értékű, úgy vizsgálni kell, hogy az adott eszköz komponensekre bontható-e. A komponenseket külön kell az értékcsökkenés szempontjából megítélni. Használatban lévő eszközökkel kapcsolatban felmerült költségeket akkor jelenítjük meg eszközként, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az esetleges nagyobb átvizsgálási költségeket is eszközként jeleníti meg a Társaság, külön komponensként.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 90 Az eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írja le a Társaság. Eszközök jellemző hasznos élettartalma: Gépek és berendezések 3-7 év Irodai berendezések, felszerelések 5 év Ingatlanok 20-50 év Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség a nettó eredményben (egyéb tételek között) kerül elszámolásra. Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor valamilyen esemény vagy a körülmény megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbsége. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Immateriális eszközök Az immateriális eszközöket a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. A várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el a lineáris leírási módszer szerint. Lízingek Lízing azonosítása Egy szerződés lízingszerződésnek minősül, vagy lízinget tartalmaz, ha ez a szerződés egy meghatározott időszakra vonatkozóan átadja a mögöttes eszköz használatának jogát díjfizetés ellenében. Ekkor a lízingbe vevő jogosult az eszköz használatából eredő hasznot beszedni és a használatára vonatkozóan jogosult döntéseket hozni. Nem minősül lízingnek az a helyzet sem, amikor ugyan bérleti megállapodást köt a cég egy eszközre, de nem a cég érdekében kontrollálják a mögöttes eszköz (pl. személyes használatra átadott cégautó). A Társaság a lízing azonosítására az IFRS 16 Standard B. függelék B31. pontja szerinti folyamatábrát alkalmazza:

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 91 1. ábra Lízingszerződés minősítése IFRS 16.B31 Gépjárműre, valamint ingatlanra vonatkozóan kötött bérleti szerződéseket a Társaság. A szerződések vizsgálata során arra a megállapításra jutott a Társaság, hogy azok nem tartalmaznak lízinget. Megjelenítés a lízingbe vevőnél A lízingbe vevőnek a kezdőnapon egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget kell megjelenítenie. Megjelenítési kivételek Ha a Társaság valamely szerződés tekintetében az IFRS 16 szerint lízingbe vevőnek minősül, akkor a rövid futamidejű (kevesebb, mint 12 hónap), valamint a kisértékű mögöttes eszközökre vonatkozó lízingekre nem alkalmazza a Standard általános szabályait, hanem a lízingdíjakat az eredmény terhére számolja el, szétosztva.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 92 Használatijog-eszköz értékelése A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő megjegyzésekben különíti el. A lízingbeadónak a lízingeket vagy operatív lízingnek, vagy pénzügyi lízingnek kell minősítenie. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot. Megjelenítés a lízingbe adónál A lízingbeadónak a kezdőnapon a pénzügyi lízing keretében tartott eszközöket a mérlegből ki kell vezetnie, és a lízingdíjakra vonatkozó követeléseket kell bemutatnia a lízingből származó cash flowk jelenértékén (nettó befektetés a lízingben). A pénzügyi lízingbeadásból származó cash flowk jelenértékét lízingbefektetésként jeleníti meg a Társaság. A jelenértékszámítás során a lízingbevételhez kapcsolódó inkrementális kamatlábat használja Társaság. A lízingkövetelésre az ECL-t az egyszerűsített módszer alapján határozza meg a Társaság. A lízingbeadónak az operatív lízingből származó lízingdíjakat vagy lineáris módszerrel, vagy más szisztematikus módszerrel kell megjelenítenie az eredménykimutatásban, akként, hogy a lízingbe adott eszközt továbbra is megjeleníti a mérlegben és értékcsökkenti. A Társaság akkor tekinti pénzügyi lízingnek bármely konstrukciót (lízingbeadóként),  a mögöttes eszközt a lízing futamidő végén átruházza a lízingbe vevőre;  olyan joga a lízingbe vevőnek, amely alapján a mögöttes eszköz tulajdonjogát a futamidő végén megszerezheti és e jog lehívása kellően valószínű;  a lízing futamideje (a bizonyított kiterjesztési időszakokkal együtt) meghaladja a mögöttes eszköz hátralévő gazdasági élettartamának háromnegyedét;  a lízingdíjak jelenértékének összessége eléri a mögöttes eszköz valós értékének 90%-át;  a lízinghez tartozó mögöttes eszköz speciális. Abban az esetben, ha a lízing futamideje határozatlan a futamidőt a kikényszeríthető időszak becslése alapján kell meghatározni. Értékesítési céllal tartott eszközök és megszűnő tevékenységek Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési csoportok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat). E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy az értékesítés a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik, és az eszköz vagy a csoport jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges tevékenységek folynak (pl. marketingtevékenység) és az eszközt, elidegenítési csoportot ésszerű áron kínálják.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 93 A Társaság az értékesítésre tartott eszközeit elkülönítve mutatja be a mérlegben. Megszűnt tevékenységek: Megszűnt tevékenységként mutatja be a Társaság azon tevékenységeit, leányvállalatait melyek a Társaság fennmaradó részétől elkülöníthetők. Hitelfelvételi költségek A hitelfelvételi költségek – amennyiben valószínűsíthető, hogy a jövőben gazdasági hasznokat eredményeznek majd – részét képezik a bekerülési értéknek olyan eszközök megszerzése, építése vagy gyártása esetén, melyeknek használatra vagy értékesítésre alkalmassá tétele szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. Ezek az eszközök az úgynevezett minősített eszközök. A Társaság a hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kezdi meg az adott eszközre, ha  az eszközzel kapcsolatban a kiadások felmerültek  a beruházás megvalósítása valószínűsíthető, visszavonhatatlan elkötelezettsége van a megvalósításra Ha az eszköz használatra kész, akkor a hitelfelvételi költségek aktiválását be kell fejezni. Készletek A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kell nyilvántartani. A készletek költségei FIFO eljárás alapján határozhatóak meg. A nettó realizálható érték a készletek összes befejezéshez szükséges és értékesítési költséggel csökkentett becsült eladási árát jelenti. A Társaság jelenleg nem rendelkezik e kategóriába sorolt készletekkel. Leányvállalati befektetések A Társaság más gazdálkodóban történő konszolidálandó leányvállalatokat, tőkemódszer szerint megjelenítendő társult vállalkozásokat és közös vállalkozásokat a mérlegben külön soron jeleníti meg a bekerülési érték modell alkalmazásával. A Társaság a befektetés értékét a halmozott értékvesztéssel csökkenti, a felmerült tranzakciós költségek a befektetés értékét növelik. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Az IFRS 9-cel összhangban az alábbi szabályokat alkalmazza a Társaság: Besorolás A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a derivatív instrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak. (Ilyen eszközökkel és kötelezettségekkel a Társaság nem rendelkezik.) Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash flow-k beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába kerülnek (AC kategória). Ez a kategória tartalmazza a vevő- és egyéb követeléseket, és a pénzkészleteket. Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de tartásuk célja a szerződéses cash flow-k és az instrumentumok értékesítése az FVTOCI kategóriába kerül. Ekkor az instrumentum valós értéken kerül a könyvekbe, a valós érték miatti különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 94 adósságinstrumentumhoz tartozó kamat, várható értékvesztés, értékesítés eredménye a nettó eredményt érinti. A felhalmozott átértékelést az instrumentum kivezetésekor vissza kell forgatni a nettó eredménybe. Ilyen eszközökkel nem rendelkezik a Társaság. A Társaság a tőkeinstrumentumait, hacsak nem kereskedési célúak, az FVTOCI kategóriába sorolja, vagyis az eszközt valós értéken értékeli minden fordulónapon (azzal, hogy a bekerülési érték is tekinthető bizonyos esetekben valós értéknek) a különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti. Ha az ilyen eszközt kivezetik, a felhalmozott átértékelési különbözetet nem lehet visszaforgatni a nettó eredménybe, de a felhalmozott tőkerész az eredménytartalékba átvezetésre kerül. Az egyéb kötelezettségek közé olyan pénzügyi kötelezettségek tartoznak, amelyek nem lettek besorolva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok közé. Megjelenítés A pénzügyi eszközök és kötelezettségek az elszámolás napján kerülnek a Társaság könyveibe, a derivatív eszközök kivételével, amelyek a kereskedés napján kerülnek be. A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek kezdeti értékelése valós értéken történik, hozzászámítva (olyan tétel esetében, amelyet később nem értékelnek valós értéken, eredménnyel szemben) olyan tranzakciós költségeket, amelyek közvetlenül annak megszerzéséhez vagy kibocsátásához kapcsolódnak. Kivezetés A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak a pénzügyi eszközökből eredő cash- flow megszerzésére irányuló jogok, vagy a Társaság jelentős mértékben átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonjogával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot (bármilyen jelentős jog megtartása nélkül). Értékelés A kezdeti megjelenítést követően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összes pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, valamint az összes egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköz értékelése valós értéken történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár valamely aktív piacról és a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, a Társaság értékelési technikákat alkalmaz a valós érték megállapítása érdekében. Az AC kategóriába sorolt pénzügyi eszközök és az összes olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik az eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott kategóriába amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A díjak és kedvezmények, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket is, a kapcsolódó instrumentum könyv szerinti értékében szerepelnek, és az eszköz effektív kamatlába alapján amortizálódnak. Az adósságinstrumentumok – leszámítva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tételeket – várható értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek a könyvekbe. A várható értékvesztés tárgyévi része az eredmény terhére vagy javára kerül elszámolásra.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 95 Eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nyereségét vagy veszteségét az átfogó eredménykimutatásban (tárgyévi eredmény elemeként, nettó módon), értékpapírok nyereségeként vagy veszteségeként kell elszámolni. Az FVTOCI instrumentum effektív kamatbevételéből származó hozamot a tárgyévi eredményben kell külön soron kimutatni, az eszköz várható veszteségétől eltérő pozíción (amely a nettó nyereség egy másik kategóriájában kerül elszámolásra). Az ilyen pénzügyi eszköz értékelési nyereségét vagy veszteségét az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni. Az FVTOCI pénzügyi adósságinstrumentumok elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredményben kell elszámolni, és a korábban felhalmozott egyéb átfogó eredményt át kell sorolni a nettó eredménybe. Az adósságinstrumentumként nyilvántartott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a nyereség vagy veszteség akkor kerül amortizációs eljárással (adózott eredményként) elszámolásra az átfogó eredménykimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy kötelezettséget kivezetik vagy értékvesztést számolnak el. Valós értéken történő értékelés A pénzügyi instrumentumok valós értéke a beszámolási időszak végén jegyzett piaci ár, tranzakciós költségek nélkül. Ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash-flow technikák alkalmazásával kerül megállapításra. Diszkontált cash-flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash-flow a Társaság gazdasági becslésein alapul, és a diszkont ráta olyan piaci ráta, amely a mérleg fordulónapján egy adott instrumentumra hasonló feltételek és kikötések mellett érvényes. Értékelési modellek alkalmazásakor az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékeléseken alapulnak. 1.szint: Az értékeléshez felhasznált adatok nyilvánosan elérhető, jegyzett árakon alapulnak (további információk nem szükségesek az értékeléshez). 2.szint: A jegyzett árakkal nem rendelkező eszközök esetén az értékeléshez felhasznált adatok közvetve vagy közvetlenül megfigyelhetőek. 3. szint: A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értékének becslése azon összegen alapul, amelyet a Társaság szokásos üzleti feltételek szerint kapna a szerződés beszámolási időszak végén történő megszűnésekor, figyelemmel az adott piaci viszonyokra és a felek aktuális hitelképességére. Amortizált bekerülési érték mérése A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti kimutatásakor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve a pénzügyi eszközök értékvesztése vagy behajthatatlansága miatti leírással. Az effektív kamatláb az a ráta, amely pontosan diszkontálja a becsült jövőbeni készpénz-kifizetéseket vagy -bevételeket a pénzügyi instrumentum várható élettartama során, vagy – adott esetben – egy rövidebb időtartamra a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére. Az

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 96 effektív kamatláb számításakor a Társaság a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli a cash-flow-t, de nem veszi figyelembe a jövőbeni hitelveszteségeket. Pénzügyi eszközök értékvesztése (várható értékvesztés) Az AC és FVTOCI kategóriába tartozó adósságinstrumentumokra várható értékvesztés miatti tartalékot kell elszámolni. A várható értékvesztés az instrumentum élettartama alatt nem realizálható cash flow összegével írható le. A várható értékvesztés a következő tényezőkből eredeztethető:  veszteségnek kitett összeg (EAD);  nem-teljesítés esetén realizált veszteség (LGD);  fizetésképtelenné válás valószínűsége (PD) a releváns időszakra nézve. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor a 12-havi várható veszteséget kell kiszámítani, amelyet a 12 havi PD segítségével kell meghatározni, ami annak valószínűségét jelenti, hogy a partner 12 hónapon belül fizetésképtelenné válik (1. szakasz). Az így meghatározott ECL-t az eszköz közvetlen csökkentése nélkül, kontra aktív tételként kell figyelembe venni (tartalék). Az eszköz bruttó értéke (ECL nélkül számolt értéke) nem változik. Ha az eszköz hitelminősége romlik, akkor át kell sorolni a 2. szakaszra, melynél már az élettartalmi értékvesztésre kell tartalékot képezni, szintén a nettó eredménnyel szemben, az eszköz értékének közvetlen csökkentése nélkül. Ha az eszköz értékvesztetté válik, akkor át kell sorolni a 3. szakaszra, amelynél az élettartalmi veszteség közvetlenül az eszköz értékét csökkenti. Ha az eszköz hitelminősége javul, az eszközt a 3. szakaszból a 2. szakaszba, illetve a 2. szakaszból az 1. szakaszba kell visszasorolni. Egy eszközt a Társaság nem teljesítőnek tekint, ha a szerződéses cash flowk legalább 90 napot késtek, azonban piaci információk felhasználásával egyedi mérlegelés alapján korábban is megállapítható az, hogy az eszköz nem teljesítő. A Társaság vélelmezi a hitelminőség romlást, ha a szerződéses cash flow több mint 30 napot késik. A hitelminőség romlásra, illetve az értékvesztésre a következő jelek utalhatnak:  piaci adatok  gazdasági környezet változása  külső minősítési adatok  összehasonlító adatok  kockázatkezelők megállapításai  haladék nyújtása adósnak  fizetési hajlandóság

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 97 Bizonyos kisebb követelés egyenlegek esetén az ECL kollektív alapon kerül meghatározásra. A vevőkövetelésekre az egyszerűsített ECL modellt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy rögvest az élettartalmi értékvesztést kell elszámolni és nem kell követni a hitelminőség állapotát folyamatosan. Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazta a Társaság 2023.12.31-ig: Késés ECL % Kevesebb, mint 90 nap 1% 91 – 365 nap között 50% 365 nap fölött 100% vagy egyedileg Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazza a Csoport 2024. évtől: Késés ECL % Le nem járt 1% Kevesebb, mint 30 nap 3% 31 – 90 nap között 5% 91-180 nap között 7,5% 180-365 nap között 25% 1-2 éve lejárt 70% Több, mint 2 éve lejárt 100% vagy egyedileg Amennyiben az ECL nagysága csökken, a csökkenést az eredmény javára kell elszámolni, a megfelelő ráfordítás csökkentésével. Vevőkövetelések A vevőkövetelések közé a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó, forgalmi adóval növelt ki nem egyenlített ellenérték. Ezek az összegek várhatóan egy éven belül (vagy a szokásos működési cikluson belül, ha az hosszabb) befolynak, így a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra. A vevőkövetelések számlázott értéken kerülnek megjelenítésre, mely kezdetben valós értékükkel lényegében megegyezik. Az ECL meghatározása során a Társaság az egyszerűsített módszert alkalmazza. Követelések leányvállalatokkal szemben A leányvállalatokkal szembeni követeléseket fő szabály szerint az AC kategóriába kell sorolni. Azok a követelések kerülnek e pozícióra, amelyek kölcsönfolyósításból származnak vagy engedményezés útján kerültek a Társasághoz. Egyéb követelések és időbeli elhatárolások Ezek a követelések a többi követelés közé nem tartozó fizetési igényeket tartalmazza. Az értékelésük a vevőkövetelésekével egyezik meg. Ezen a mérlegpozíción jelennek meg az aktív időbeli elhatárolások.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 98 Zárolt pénzeszközök A Társaság a hitel fedezetét jelentő zárolt pénzeszközöket elkülönítve mutatja ki és nem sorolja a pénzeszközök vagy egyenértékesei közé, azonban azokat ugyanúgy értékeli, mint a pénzeszközöket. Pénzeszközök és egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a pénztár, a bankbetétek és egyéb olyan, likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot és értékváltozásának a kockázata elhanyagolható (nem tartozik ide a folyószámlahitel, de a cash-flow kimutatásban a folyószámlahitelt a pénzeszköz egyenértékesekkel egy tekintet alatt kell kezelni.). A brókereknél lévő pénzszámlák egyenlegét is pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni. Amennyiben egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy azt a nettó eredmény terhére kell elszámolni, az ECL-t ezekre az eszközökre is el kell számolni. Jegyzett tőke A jegyzett tőke tartalmazza a Társaság által kibocsátott részvények névértékének összegét. Ázsió Az ázsió a kibocsátott részvények névértékén felüli vagyoni fedezet összegét tartalmazza. A részvénykibocsátáshoz tartozó tranzakciós költségek az ázsiót csökkentik. A Társaság az ázsióban jeleníti meg a saját részvény értékesítésén elért nyereséget. Eredménytartalék Az eredménytartalék a felhalmozott, de ki nem fizetett osztalék összegét tartalmazza. Osztalékok A Társaság a fizetendő osztalékot a pénzügyi beszámolóban az eredménytartalék csökkentésével egyidejűleg kötelezettségként mutatja ki abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták. Saját részvények Ha a Társaság megvásárolja saját részvényeit, a kifizetett ellenérték és a járulékos költségek saját részvényként kerülnek kimutatásra, saját tőke csökkentő tételként, önálló soron negatív előjellel, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben a Társaság eladja, az a saját tőke értékét növeli úgy, hogy az ezen keletkező nyereség vagy veszteség közvetlenül a saját tőkét érinti (nyereség esetén az ázsiót növeli, veszteség esetén az eredménytartalékot csökkenti). A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján kell könyvelni. Szállítói tartozások, egyéb kötelezettségek és időbeli elhatárolások A szállítókat és egyéb kötelezettségeket, valamint az elhatárolásokat bekerüléskor valós értéken vesszük nyilvántartásba, mely általában a nominális értékkel egyezik meg. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 99 Jövedelemadó tartozás és követelés, halasztott adó tartozás és eszköz A Társaság valamennyi típusú, a jogszabályi rendelkezések alapján fizetendő adó esetében az IAS 12 Jövedelemadók (“IAS 12”) standard előírásai alapján végzi el annak kiértékelését, hogy az adott adótípus jövedelemadónak minősül-e. Az átfogó eredménykimutatásban megjelenő jövedelemadó az adott időszakra vonatkozó folyó és halasztott adót jelenti. A halasztott adó a tárgyévi eredményben kerül kimutatásra, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben kimutatásra kerülő tételekhez kapcsolódik, ekkor a halasztott adó is ott kerül kimutatásra. A Társaság halasztott adót számol el az eszközök és forrásoknak az adott, jövedelemadónak minősülő adót szabályozó jogszabály szerinti értéke és a nyilvántartási értéke közötti ideiglenes eltérések vonatkozásában a mérleg módszer alapján. A halasztott adó kimutatott összege az eszközök és források nyilvántartási értéke realizálásának vagy rendezésének várható módján alapul, a beszámolási időszak végén érvényben lévő vagy lényegében érvényben lévő adókulcsok alkalmazása mellett. Az adott időszakra vonatkozó adó az adott év adóköteles jövedelme után fizetendő adót jelenti, a beszámolási időszak végén érvényes adókulcsok és az előző évi helyesbítések alkalmazása mellett. A halasztott adókövetelés csak a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló adóköteles nyereségnek megfelelő mértékig kerülhet kimutatásra. Az egyéb, jövedelemadónak nem minősülő adók a jövedelemadóktól elkülönítve kerülnek megjelenítésre az átfogó eredménykimutatásban. A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák A Társaság a cash-flow kimutatását a működési cash-flowig az indirekt módszerre építi. A befektetési és a finanszírozási cash-flow direkt módszerrel készül. A Társaság a kifizetett kamatot a működési cash- flow részén belül, míg a kifizetett osztalékot a finanszírozási cash-flow részeként prezentálja.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 100 2. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai A Társaság számviteli politikáinak alkalmazása során a vezetésnek döntéseket, becsléseket és feltételezéseket kell tennie azon eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke tekintetében, amelyek más forrásokból nem nyilvánvalók. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A tényleges eredmények eltérhetnek ezen becslésektől. A becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. Az IFRS-ekkel összhangban lévő, az IFRS-ekre való áttérés időpontjában érvényes becsléseinek konzisztensnek kell lenniük azokkal a becslésekkel, amelyeket ugyanarra az időpontra a korábbi számviteli szabályozással összhangban készített, kivéve, ha nyilvánvaló bizonyíték van arra, hogy azok a becslései hibásak voltak. A számviteli becslések módosításait a módosítás időszakában kell elszámolni, amennyiben a módosítás kizárólag ezt az időszakot érinti, vagy a módosítás időszakában és az azt követő időszakokban, amennyiben a módosítás a tárgyidőszakot és a jövőbeli időszakokat is érinti. A Társaság vezetőségének legalább évente felül kell vizsgálnia az alábbi területek számviteli becsléseit:  tárgyi eszközök hasznos élettartamával, maradványértékével, leszerelési kötelemmel kapcsolatos becslések,  a készletekkel kapcsolatos megtérülési számítások becslései;  követelések értékelésével, így különösen az ECL-lel kapcsolatos becslések Számviteli becslések felülvizsgálatát indikálhatják:  jogszabályokban bekövetkezett változások,  gazdasági környezetben bekövetkezett változások,  társaság működésében, folyamataiban bekövetkezett változások.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 101 3.Az átfogó eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések 3.1 Árbevétel Az árbevétel a következő elemekből tevődik össze: Megnevezés 2024. december 31- én végződő üzleti évre 2023. december 31- én végződő üzleti évre Ingatlan bérbeadásából származó bevétel 53 3 Összesen 53 3 2023. év folyamán megvásárolt Budapest, Szerémi úti irodaház bérbeadásából ért el árbevételt a Társaság. Az ingatlan bérlőinek egyike a cég leányvállalata. 3.2 Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások Megnevezés 2024. december 31- én végződő üzleti évre 2023. december 31- én végződő üzleti évre Értékcsökkenés (166) (5) Építményadó (20) Egyéb anyag költségek (1) - Összesen (187) (5) A közvetlen ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek felmerülésükkor kétséget kizárólag hozzárendelhetőek az árbevételt képző elemhez.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 102 3.3 Adminisztratív és értékesítési ráfordítások Megnevezés 2024. december 31- én végződő üzleti évre 2023. december 31- én végződő üzleti évre Bérleti díjak (5) (3) Egyéb költségek - (1) Értékcsökkenés - (4) Fordítási díjak (1) (1) Informatikai szolgáltatások (1) (3) Könyvviteli szolgáltatások díja (15) (13) Pénzügyi szolgáltatási díjak (6) (8) Személyi jellegű ráfordítások (33) (25) Tanácsadási és elemzési díjak (7) (3) Ügyvédi, jogi költség (5) (3) Összesen (73) (64) A bérleti díjak a Társaság székhelyéül szolgáló ingatlan bérleti díját tartalmazzák. A bérleti szerződés nem minősül lízingszerződésnek. A Társaság létszáma 2023-ban nem változott, a személyi jellegű kiadások emelkedése a bérek 2024-as növeléséből adódik. A Társaságnak 2023. évben és 2024. évben sem merültek fel egyéb ráfordításai. 3.4 Pénzügyi bevételek és ráfordítások Megnevezés 2024. december 31- én végződő üzleti évre 2023. december 31- én végződő üzleti évre Kapott kamatok banktól 30 16 Banknak fizetett kamatok (252) (268) Fizetett kamatok (30) - Részesedések értékvesztése (107) (47) Év közben realizált árfolyam különbözetek 4 - Devizás eszközök és kötelezettségek év végi átértékelése (nem realizált árfolyam különbözet) (139) (44) Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat 44 47 Kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatok (361) (346) Osztalék bevétel 677 515 Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás nyeresége - 2 ECL pénzügyi eszközök értékvesztése (1) (1) Összesen (előjelhelyes) 135 (126)

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 103 3.5 Jövedelemadó ráfordítás Ez a ráfordítás pozíció a következő adótételeket tartalmazza: Megnevezés 2024. december 31- én végződő üzleti évre 2023. december 31- én végződő üzleti évre Társasági adó (1) (1) Halasztott adó ráfordítás/bevétel 10 (7) Helyi iparűzési adó (1) - Összesen (előjelhelyes) 8 (8) A jövedelemadó ráfordítások között prezentálja a Társaság a tárgyévi társasági adót és a helyi iparűzési adót. A társasági adó mértéke az év során 9%. Az iparűzési adómérték 2% volt. A Társaság az innovációs járulékot a jövedelemadó ráfordítások között számolja el, azonban annak összege nem haladja meg az 1 millió forintot. A Társaságot az adóhatóságok rendszeresen ellenőrzik. Mivel az egyes tranzakciókra vonatkozó adószabályok értelmezésében vita lehet, a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóegyenlegeket a későbbiekben az adóhatóság eljárásában megváltoztathatja. A számviteli eredményből a következő módon vezethető le az adóráfordítás: Megnevezés 2024.12.31 2023.12.31 Adózási eredmény (342) (192) Adókorrekciók hatása társasági adóra* (562) (200) Elméleti adó (9%-kal) (62) (35) Jövedelem-nyereség minimum társasági adóban 17 12 Tényleges társasági adó 2 1 Helyi iparűzési adó - - Halasztott adó (10) 7 Eredménykimutatásban szereplő adó (8) 8 *Az adóalap korrekciók közötti lényeges elemek:  számviteli és adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenések közötti különbözet  kapott osztalék miatti adóalap csökkentő tétel

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 104 4. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések 4.1 Befektetési célú ingatlanok Bruttó érték Befektetési célú ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én 3 457 Bérlemény kialakítás 12 Értékesítés - Egyenleg 2024.12.31-én 3 469 Értékcsökkenés Befektetési célú ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én (23) Elszámolt értékcsökkenési leírás (166) Kivezetés az eszköz értékesítésekor - Egyenleg 2024.12.31-én (189) Nettó érték Befektetési célú ingatlanok Egyenleg 2023.12.31-én 3 434 Egyenleg 2024.12.31-én 3 280 A Társaság tulajdonában lévő ingatlanok az IAS 40 Standard alapján befektetési célúnak minősülnek és a bekerülési érték modell alapján értékeltek. Az ingatlanokat a Társaság hosszabb távon saját célokra nem kívánta használni. A Társaság tulajdonában álló ingatlanok és azok valós értéke a menedzsment becslése szerint: 1. 1133 Budapest, Kárpát utca 50. valós érték: 90 M Ft 2. 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvári u. 3-11. valós érték: 6.600 M Ft (tulajdonjog 50%) Az ingatlanok valós értéke az ingatlanbecslő szakértő véleménye alapján az év végén 6.690 M Ft.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 105 4.2 Tartós befektetések leányvállalatokban A leányvállalatokban meglévő érdekeltségek értékét ezen a mérlegpozíción mutatja be a Társaság. Megnevezés 2024. december 31-én végződő üzleti évre 2023. december 31-én végződő üzleti évre VÁR-Logisztika Zrt. 168 215 MOON Facility Zrt. 280 280 A PLUS Invest Zrt. 329 329 4 Stripe Zrt. 743 850 ALQ SAS 730 730 Elitur Invest Zrt. 14 000 14 000 NEO Property Services Zrt. 4 500 4 500 Deniro Zrt. 141 94 Összesen 20 891 20 998 A bekerülési értékről a következő táblázat ad tájékoztatást: Megnevezés Bekerülési érték Elszámolt értékvesztés Könyv szerinti érték VÁR-Logisztika Zrt. 597 (429) 168 MOON Facility Zrt. 280 - 280 A PLUS Invest Zrt. 329 - 329 4 Stripe Zrt. 850 (107) 743 ALQ SAS 730 - 730 Elitur Invest Zrt. 14 000 - 14 000 NEO Property Services Zrt. 4 500 - 4 500 Deniro Zrt. 141 - 141 Összesen 21 427 (536) 20 891 A Társaság a bekerülési érték modellt használja a leányvállalati befektetések értékelésére. Minden leányvállalati befektetést készpénzért szerzett be a Társaság, kivéve a Vár-Logisztika Zrt-t és a Deniro Zrt-t, amelyet részesedés csere útján akvirált. A bekerülési érték megállapításához a Társaság a cserébe adott részvények valós értékét vette alapul. A Vár-Logisztika Zrt-ben lévő befektetésére korábban értékvesztést kellett elszámolni, mert a mögöttes nettó eszközök valós értéke év végén nem érte el a részvény árfolyamból kialakuló vételár értékét. A nettó eszközértéket a Zrt. jövedelemtermelő képességéből vezette le a Társaság. Az értékvesztés abból adódott, hogy a vételárként átadott részvények valós értéke a piacon – viszonylag hirtelen – megnövekedett, így vételár a tervezetet jelentősen meghaladta. (E folyamatot a Társaság nem tudta befolyásolni. A tervezett részvényárfolyam mellett az értékvesztés elszámolására nem került volna sor.) Az értékvesztést a Társaság az eredmény terhére számolta el. A Vár-Logisztika Zrt-ben lévő befektetésre 2024. évben további 47 MFt értékvesztést kellett elszámolni. A 4Stripe Zrt. -ben lévő befektetésére az értékvesztés 107 MFt értékben került megállapításra az időszak végére. Mindkét értékvesztés elszámolását a várható megtérülési érték csökkenése indokolta.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 106 A befektetések értékvesztése az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek ráfordításai között került bemutatásra. Az Elitur Invest Zrt. részesedés teljes egészére óvadékot alapított a Társaság, biztosítva ezzel az OTP- től felvett – NEO Property Services Zrt. – megszerzését finanszírozó hitelt. Az óvadékolás a szavazati jogot és az osztalékhoz való jogot nem korlátozza. 2024.03.27-én a NEO Property Services Zrt. osztalék kifizetéséről határozott. 4/2024. (2024.03.27.) számú határozatában 677.483.000 Ft osztalék kifizetéséről döntött az AKKO Invest Nyrt. részére. Az osztalék a tárgyévben kifizetésre került, amelyet a pénzügyi műveletek eredményeként jelenített meg a Társaság. 4.3 Egyéb követelések és időbeli elhatárolások Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Egyéb nem nyereségadó követelések 37 42 Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása 5 3 Összesen 42 45 Egyéb nem nyereségadó követelések közé az áfa adónemből, építményadóból és késedelmi pótlékból adódó, valamint a bérhez kapcsolódó járulékokból származó követelést sorolta a Társaság. E tételek valós értéke könyv szerinti értékükkel közel azonos. 4.4 Követelések leányvállalattal szemben A Társaság leányvállalataival egyedi kölcsön megállapodásokat kötött, illetve engedményezési szerződés keretében „átvette” a leányvállalat követelését pénzeszköz ellenében, ennek köszönhetően az éppen készpénzre szoruló tagvállalatok a likvid eszközökkel rendelkező Anyavállalattól pénzt kapnak. Mérlegfordulónapon az alábbi kamattal növelt kölcsön követeléseket tartja nyilván a Társaság: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. MOON Facility Zrt. 272 247 A PLUS INVEST Zrt. 211 199 4 Stripe Zrt. 311 279 ALQ SAS 1 195 1 081 Deniro Zrt. 241 240 Várható hitelezési veszteség (ECL) (10) (9) Összesen 2 220 2 037 Az engedményezés során bekerült tételek nem kamatoznak. A kölcsönként nyújtott tételek kamata általában a jegybanki alapkamat 1,5 % ponttal megemelt értéke. E tételek valós értéke könyv szerinti értékükkel közel azonos. A 2024. év folyamán 3 millió forint tőketörlesztés és 65 millió forint tőketutalás történt. Ezen felül 1 millió forint várható hitelezési veszteség került elszámolásra. Az elszámolt kamatkötelezettség 44 millió forinttal, míg a devizás év végi átértékelés 78 millió forinttal növelte a követelések összegét

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 107 4.5 Zárolt pénzeszközök Az anyavállalat pénzszámláján – óvadékként – megjelenik 485 MFt pénzeszköz (tavaly: 485 MFt). Ez a pénzeszköz nem használható fel, 485 MFt kizárólag az OTP-től felvett, a NEO Property Services Zrt. megszerzését finanszírozó hitel fedezetét képezi. Zárolt pénzeszközök soron további 1 MFt összegű lekötött betét szerepel. 4.6 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Bankszámlák 7 9 Összesen 7 9 A pénzeszköz egyenértékesekkel a Társaság nem rendelkezik. A bankszámlákra kapott kamat mértéke 0-1% közötti. E tételek valós értéke könyv szerinti értékükkel közel azonos. A pénzeszközökre elszámolt ECL nem éri el az 1 MFt-ot. 4.7 Jegyzett tőke A jegyzett tőke a Társaság forgalomban lévő részvényeinek névértékét tartalmazza. Az alaptőke felemeléséről az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Közgyűlés határoz. A Közgyűlés határozatára abban az esetben nincs szükség, ha az alaptőke felemelése a Közgyűlés határozatába foglalt felhatalmazás alapján Igazgatótanácsi jogkörben történik. Az alaptőke leszállításának a Közgyűlés határozata alapján van helye. A jegyzett tőke 2024.12.31-én 833 880 000 Ft volt. A Társaság forgalomban lévő részvényeinek névértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Január 1-jén meglévő részvények névértéke 834 834 Összesen 834 834

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 108 A Társaság forgalomban lévő részvényeinek darabszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. (db) Névérték: 25 Ft/db (db) Névérték: 25 Ft/db Kibocsátott törzsrészvények 33 355 200 33 355 200 Összesen 33 355 200 33 355 200 A forgalomban lévő törzsrészvények, valamint a birtokolt saját részvények névértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Részvények névértéke összesen 834 834 Ebből saját részvény (névértéken) - - lévő törzsrészvények névértéke 834 834 4.8 Ázsió Az ázsió a vállalati részvények kibocsátásakor a névérték fölött kapott összeget, valamint a saját részvény értékesítése során elért eredményt tartalmazza. Az ázsió az időszak során nem változott. 4.9 Eredménytartalék 2024.12.31-én -573 MFt volt az eredménytartalék összege (halmozott veszteség). 4.10 Saját részvények A saját részvények darabszáma és névértéke a következők szerint alakul: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. (db) (db) Nyitó érték - 936 988 Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás - (344 746) Követelés engedményezés ellenében adott saját részvény - (592 242) Részvények alakulása (db) - - Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Nyitó érték - 23 Saját részvény ellenében történő üzletrészvásárlás - (8) Követelés engedményezés ellenében adott saját részvény - (15)

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 109 Saját részvény alakulása névértéken 25 Ft/db (előjelhelyesen) - - A fenti táblázat a saját tőke hatások szerint jeleníti meg az előjelet. A saját részvények értékesítésén elért eredményt a saját tőke módosításaként kezelte a Társaság. A nyereséget az ázsióban jelenítette meg. 4.11 Banki hitelek A Társaság az OTP Bank Nyrt-től 12 milliárd forint összegű hosszú lejáratú hitelt vett fel, amelynek folyósítása 2021. február 26-án történt meg, és került kifizetésre a NEO Property Services Zrt. és az Elitur Invest Zrt. üzletrészeiért az eladók részére. E hitelhez kapcsolódik a zárolt (óvadékolt) pénzeszköz, illetve a banki hitel biztosítéka még az Elitur Invest Zrt-ben lévő részesedés is (kizárólag óvadékolásról van szó, a részvényhez fűződő szavazati és osztalék jogot nem érinti a biztosítékba adás). A hitel és kamata negyedévenként törlesztendő. A tőketartozás 2024.12.31-én, valamint a rövid- és hosszú lejáratú részek az alábbi táblázatban kerül bemutatásra: Hitelező Lejárat Kamat 2024.12.31 1 éven belül esedékes 5 éven belül esedékes 5 éven túl esedékes OTP Bank 2036.03.31 2,5% 9 434 734 2 941 5 759 A hitelt egyfelől az óvadékolt pénz, másfelől az Elitur Invest Zrt-ben lévő részesedés biztosítja. 2024. évben 714 MFt tőketörlesztés történt. A hitel effektív kamata megegyezik a névleges kamattal. 4.12 Halasztott adó kötelezettségek és később fizetendő adók A tárgyidőszakban a következő halasztott adó egyenlegek keletkeztek: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Halasztott adó kötelezettségek 271 282 Összesen 271 282

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 110 A halasztott adó levezetése és forrása a következő: Megnevezés Könyv szerinti érték Adóérték Különbözet Befektetési célú ingatlan 3 280 254 3 026 Tartós befektetések leányvállalatban 20 998 20 998 - Egyéb követelések és időbeli elhatárolások 42 42 - Pénzeszköz és egyenértékeseik 7 7 - Követelések leányvállalattal és egyéb kapcsolt felekkel szemben 2 220 2 230 (10) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 3 546 3 546 - Képzett fejlesztési tartalék - - - Összesen 30 093 27 077 3 016 Levonható különbözet összesen -10 Adóköteles különbözet összesen 3 026 Halasztott adó követelés összesen Halasztott adó kötelezettség összesen 271 2023.évben a halasztott adó az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Könyv szerinti érték Adóérték Különbözet Befektetési célú ingatlan 3 434 292 3 142 Tartós befektetések leányvállalatban 20 998 20 998 - Egyéb követelések és időbeli elhatárolások 45 45 - Pénzeszköz és egyenértékeseik 189 189 - Követelések leányvállalattal és egyéb kapcsolt felekkel szemben 2 037 2 046 (9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 4 591 4 591 - Képzett fejlesztési tartalék - - - Összesen 31 294 28 161 3 133 Levonható különbözet összesen (9) Adóköteles különbözet összesen 3 142 Halasztott adó követelés összesen Halasztott adó kötelezettség összesen 282

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 111 4.13 Akvizíció halasztott vételára és egyéb rövid lejáratú leányvállalati kölcsön A 2021-ben végbement akvizíciók során a részesedés megszerzésekor nem a teljes vételár került kiegyenlítésre, emiatt 4 830 MFt hosszú lejáratú kötelezettsége állt fenn a Csoportnak az Eladóval szemben, amelyet a NEO Property Services Zrt. osztalékaiból kívánt megfizetni és teljesíteni. A kötelezettség 2024. évben 1 080 MFt-al csökkent, fordulónapi értéke: 2 934 MFt. A kötelezettség nem diszkontált értéken került megjelenítésre. Az egyéb rövid lejáratú leányvállalati kölcsönök az alábbi leányvállalatokkal kapcsolatban állnak fent: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Elitur Invest Zrt.-től kapott 5 081 3 427 VÁR-Logisztika Zrt.-től kapott 162 166 Összesen 5 243 3 593 4.14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ez a pozíció tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyek nem szállítókhoz vagy hitelekhez kapcsolódnak. Ezek többnyire – nyereségadón kívüli – adóegyenlegeket, bérrel kapcsolatos kötelezettségeket, passzív időbeli elhatárolásokat tartalmaznak. A tételek nem diszkontált értéken szerepelnek, a tételek valós értéke megegyezik a könyv szerint értékükkel. Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Bérrel kapcsolatos tételek 4 3 MEVINVEST Kft-től kapott kölcsön 554 489 Vevőkövetelés túlfizetés 55 - Illeték kötelezettség - 85 Összesen 613 577 4.15 Nyereségadó kötelezettségek Ezen a pozíción kizárólag nyereségadó tartozás szerepel. Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Tárgyévi nyereségadó kötelezettségek 5 2 Összesen 5 2 Nyereségadó kötelezettségek között társasági adó, valamint iparűzési adó adónemeken keletkező kötelezettségek szerepelnek.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 112 4.16 Szállítói tartozások Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Szállítókkal szembeni tartozások 2 974 2 785 Összesen 2 974 2 785 A szállítói tartozások 30 napon belüli lejáratúak.

4.17 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós érték hierarchiája Az IFRS 13 alapján a Társaság a valós értéken értékelt eszközei és kötelezettségei tekintetében, a következetesség és az összehasonlíthatóság növelése érdekében az alábbiak szerint mutatja be a három fokozatú értékelési szint szerinti valós érték hierarchiát: Az eszköz vagy kötelezettség valós értékének megállapítására használt inputokat a valósérték- hierarchián belül különböző szintekre lehet besorolni. Ezekben az esetekben a valós értéken történő

értékelés a valósérték-hierarchiának teljes egészében abba a szintjébe kerül besorolásra, amelyben a teljes értékelés szempontjából jelentős legalacsonyabb szintű input szerepel. Annak felméréséhez, hogy egy konkrét input mennyire jelentős a teljes értékelés szempontjából mérlegelés szükséges, amely során figyelembe kell venni az eszközre vagy a kötelezettségre vonatkozó tényezőket. Értékelési szint 1: olyan jegyzett, általában tőzsdei árak homogén eszközök vagy kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a Társaság az értékelés időpontjában hozzáférhet. Értékelési szint 2: a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputokat is tartalmazó mérés. Értékelési szint 3: az eszköz vagy a kötelezettség értékét nem közvetlenül megfigyelhető inputokat is felhasználó mérés. A Társaság az alábbi pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket birtokolja: Pénzügyi eszközök és egyenlegeik: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Pénzeszköz és egyenértékeseik 7 189 Zárolt pénzeszközök 486 485 Követelések leányvállalattal szemben 2 220 2 037 Összesen 2 713 2 711 Pénzügyi kötelezettségek és egyenlegeik: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Banki hitelek 9 434 10 149 Akvizíció halasztott vételára 2 934 4 014 Rövid lej. kötelezettségek leányvállalattal szemben 5 243 3 593 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások 610 489 Összesen 18 221 18 245

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 113 A valós érték hierarchiában a következő módon helyezkednek el az egyes instrumentumok: Megnevezés 2024. december 31. 2023. december 31. Értékelési szint 1 Értékelési szint 2 Értékelési szint 3 Értékelési szint 1 Értékelési szint 2 Értékelési szint 3 Pénzügyi eszközök - - - - - - Követelések kapcsolt vállalkozássokkal szemben - - 2 220 - - 2 037 Egyéb követelések és időbeli elhat. - - - - - - Zárolt pénzeszközök 486 485 Pénzeszköz és egyenértékeseik 7 - - 189 - - Összesen (eszközök) 493 - 2 220 674 - 2 037 Pénzügyi kötelezettségek - - - - - - Banki hitelek 9 434 10 149 Akvizíció halasztott vételára 2 934 4 014 Rövid lej. kötelezettségek leányvállalattal szemben 5 243 3 593 Egyéb kötelezettségek - - 610 - - 489 Összesen (kötelezettségek) - - 18 221 - - 18 245 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentum kivezetésére nem került sor (annak legföljebb visszafizetése történt), így ezzel kapcsolatban nem jelenik meg érték a nettó eredményben.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 114 5 Egyéb közzétételek 5.1 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók A Társaság és más kapcsolt felek közötti tranzakciók részletei alább találhatók. A Társaság kulcsvezetői is kapcsolt feleknek minősülnek. A Társaság leányvállalatai kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az ezekkel szemben fennálló egyenlegekről a pénzügyi kimutatások 4.4 és 4.13 kiegészítő megjegyzése ad tájékoztatást. Konszolidációs körön kívül más kapcsolt féllel a Társaságnak nem volt üzleti kapcsolata. Az Igazgatótanács és az Auditbizottság tagjai kapcsolt felek. Az Igazgatótanács tagjai az üzleti év folyamán az alábbi javadalmazásban részesültek: Megnevezés Igazgatótanács Audit Bizottság Összesen Bérek 7 - 7 Juttatások 3 - 3 Összesen 10 - 10 A juttatások részeként bér és tiszteletdíj került elszámolásra. 5.2 Fizetett osztalék A Társaság nem fizetett osztalékot 2023-ban, illetve az Igazgatótanács a 2024-es üzleti évre sem javasolja a Közgyűlés részére osztalék megállapítását és fizetését. 5.3 A kockázatok leírása és érzékenységvizsgálat A Társaság tevékenységei által ki van téve a piaci és pénzügyi feltételek megváltozásából adódó kockázatoknak. Ezek a változások befolyásolhatják az eredményeket, az eszközök és a kötelezettségek értékét. A pénzügyi kockázatkezelés célja, hogy a kockázatokat az operatív és a finanszírozási tevékenységeken keresztül folyamatosan csökkentse. Piaci kockázat A Társaság külföldi devizában is folytat tevékenységet, ami magában hordozta a devizaárfolyamok változásából eredő kockázatokat. A devizás ügyletek elsősorban a Társaság francia leányvállalata, az ALQ SAS-sal folytatott tranzakciókon keresztül jelennek meg. ALQ SAS funkcionális pénzneme az euró. A kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy bizonyos pénzügyi eszközök és kötelezettségek jövőbeni pénzáramlásai a piaci kamatláb változásának hatására ingadoznak. A Társaság kamatkockázati kitettségét dinamikusan elemzi, különböző forgatókönyvek szimulálása alapján számítja ki a meghatározott kamatlábmozgások eredményre gyakorolt hatását. A Társaság aktuális kockázatának a kamatkockázatot azonosította.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 115 Kamatbevétel változásának hatása az eredményre Tárgyévi adat A kamat 1% pontos változása esetén A kamat 5% pontos változása esetén A kamat 10% pontos változása esetén Nettó eredmény (334) (312) (201) 21 Kamatbevétel 74 96 207 429 Kamatvonzattal rendelkező eszközök tárgyévi értéke 2 227 2 220 2 220 2 220 Követelések leányvállalattal szemben 2 220 2 220 2 220 2 220 Pénzeszköz és egyenértékeseik 7 2 220 2 220 2 220 Átlagos kamat 3,323% 4,323% 9,323% 19,323% Kamatváltozás 30,1% 180,6% 481,5% Eredmény változás -6,58% -39,81% -106,28% Elaszticitás -21,85% -22,05% -22,07% A vizsgálat eredményképpen a következő következtetéseket lehet levonni:  Az átlagos kamatláb 1% pontos változása -6,85 %-os változást eredményezne a nettó eredményben.  Az átlagos kamatláb 5% pontos változása -39,81 %-os változást eredményezne a nettó eredményben.  Az átlagos kamatláb 10% pontos változása -106,28 %-os változást eredményezne a nettó eredményben. Kamatráfordítás változásának hatása az eredményre Tárgyévi adat A kamat 1% pontos változása esetén A kamat 5% pontos változása esetén A kamat 10% pontos változása esetén Nettó eredmény (334) (486) (1 096) (1 857) Kamatráfordítás 613 765 1 375 2 136 Kamatvonzattal rendelkező kötelezettségek értéke 15 231 15 231 15 231 15 231 Banki hitelek 9 434 9 434 9 434 9 434 Kötelezettségek leányvállalattal szemben 5 243 5 243 5 243 5 243 Kötelezettségek egyéb vállalkozással szemben 554 554 554 554 Átlagos kamat 4% 5% 9% 14% Kamatváltozás 25% 124% 248% Eredmény változás 45,60% 228,01% 456,03% A fentiek alapján:  Az átlagos kamatláb 1% pontos változása 45,6 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 5% pontos változása 228,01 %-os változást eredményezne a nettó eredményben,  Az átlagos kamatláb 10% pontos változása 456,03 %-os változást eredményezne a nettó eredményben.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 116 Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. A hitelezési kockázatelemzés a vevőállományok vizsgálatára fókuszált, melynek egyenlege 2024.12.31- én nulla Ft. Speciális hitelezési kockázat kezelésre vonatkozó gyakorlat nincs, a cég a folyamatos nyomonkövetés során egyedileg kezeli a hitelezési kockázattal kapcsolatos eseteket. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem lesz képes megfelelni pénzügyi kötelezettségeinek. A likviditási kockázat kezeléséért az Igazgatótanács felelős. A Társaság a likviditási kockázat kezelését a tartalékok és tartalékolt hitelfelvételi lehetőségek megfelelő szinten tartásával, a tervezett és tényleges cash-flow adatok folyamatos nyomon követésével, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek lejáratainak egyeztetésével végzi. A likviditási elemzés a következő lejáratokat mutatja: 2024. december 31. Lejárt 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Ebből kamat Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek - 7 - - 7 - Zárolt pénzeszközök 486 486 Adott kölcsön leányvállalatnak és egyéb kapcsolt vállalkozásnak - 2 220 - 2 220 102 Befektetési célú ingatlanok - - 3 280 3 280 Befektetés leányvállalatban - - - 20 891 20 891 Egyéb követelések és időbeli elhatárolások - 42 - - 42 - Pénzügyi követelések - 2 269 - 24 657 26 926 102 2024. december 31. Lejárt 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben esedékes Összesen Ebből kamat Adó és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - 613 - - 613 - Nyereségadó kötelezettség - 5 - - 5 - Szállítók - 2 974 - - 2 974 - Bankhitel - 734 2 941 5 759 9 434 - Rövid lej. kötelezettségek leányvállalattal szemben - 5 243 - - 5 243 - Halasztott adó - - 271 - 271 - Akvizíció halasztott vételára - - 2 934 - 2 934 - Saját tőke - - - 5 452 5 452 - Pénzügyi kötelezettségek - 9 735 6 146 11 211 26 926 - Halmozott pozíció - (7 300) (13 446) 0 0 102

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 117 Előző évi összehasonlító adat: 2023. december 31. Lejárt 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben likvid Összesen Ebből kamat Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek - 9 - - 9 - Zárolt pénzeszközök 665 665 Adott kölcsön leányvállalatnak és egyéb kapcsolt vállalkozásnak - 2 037 - 2 037 60 Befektetési célú ingatlanok - - 3 434 3 434 Befektetés leányvállalatban - - - 20 998 20 998 Egyéb követelések és időbeli elhatárolások - 45 - - 45 - Pénzügyi követelések - 2 091 - 25 097 27 188 60 2023. december 31. Lejárt 1 éven belül esedékes 1-5 között esedékes 5 éven túl vagy bizonyos helyzetben esedékes Összesen Ebből kamat Adó és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - 577 - - 577 - Nyereségadó kötelezettség - 2 - - 2 - Bankhitel - 2 785 - - 2 785 - Szállítók - 714 2 871 6 564 10 149 - Rövid lej. kötelezettségek leányvállalattal szemben - 3 593 - - 3 593 - Halasztott adó - - 282 - 282 - Akvizíció halasztott vételára - - 4 014 - 4 014 - Saját tőke - - - 5 786 5 786 - Pénzügyi kötelezettségek - 7 671 7 167 12 350 27 188 - Halmozott pozíció - (5 580) (12 747) (0) (0) 60 Orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kockázatok 2022. február végén bekövetkezett orosz-ukrán háborúnak a Társaság üzletmenetére gyakorolt hatását a menedzsment megvizsgálta és nem azonosított olyan tényt, amely a Társaság pénzügyi helyzetére vonatkozóan jelentős befolyással bírna. 5.4 Más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségek miatti közzétételek A Társaság nem szembesült semmiféle bizonytalansággal, illetve nem kellett semmilyen bonyolultabb kérdést eldöntenie, amikor azt ítélte meg, hogy a befektetései hogyan kezelendőek. A Társaság csak leányvállalatokkal rendelkezik. A Társaságnak egyik vállalkozása kapcsán sem kell szembenéznie olyan korlátozással, amely a nettó eszközökhöz, az eredményhez vagy a cash-flowhoz való hozzáférést érintené.

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 118 A Társaságnak nincsenek olyan konszolidált vagy nem konszolidált érdekeltségei, amelyben a kontrollt nem a szavazati jogok alapján lehet megállapítani vagy ahol a szavazati jogok nem a kontrollhoz vezető releváns tevékenységek irányítására szolgálnak (strukturált gazdálkodók). A Csoport egyik tagja sem minősül befektetési társaságnak vagy ilyenben nem részesedik. 5.5 Saját tőke megfeleltetési tábla A számviteli törvény 114/B §-a előírja, hogy az IFRS-ek alapján jelentő társaság tegye közzé a saját tőke megfeleltetési tábláját, minden időszakra vonatkozóan. A saját tőke egyeztett értéke a következő 2024. december 31-én: IFRS-ek szerinti saját tőke IFRS-ek szerinti saját tőke (IFRS-ek szerinti eszköz és kötelezettségek különbsége) 5 452 + kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege - - adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege - + tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszköz, ha az halasztott bevétel (IFRS) - + átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevétel (IFRS) - - tőkeinstrumentumot eredményező tőkeemelés, ha azt a tulajdonosokkal szembeni követelésként kellett kimutatni (IFRS) - Saját tőke (egyeztetett) 5 452 A saját tőke egyes elemei, egyeztetés szerint a következőképpen alakulnak: IFRS-ek szerinti jegyzett tőke Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke, megegyezik a cégbíróságon bejegyzett tőkével 834 Jegyzett, de be nem fizetett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke - Lekötött tartalék Kapott pótbefizetés Saját részvény miatti korlát Fel nem használt fejlesztési tartalék, halasztott adó hatással korrigálva - Lekötött tartalék - Eredménytartalék IFRS-ek szerinti adózott és ki nem osztott halmozott eredmény a korábbi évekből (753) +/- IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek -

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 119 - Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege - - Fel nem használt fejlesztési tartalék, halasztott adó hatással korrigálva - + Áttérés éve előtti záró eredménytartalék, az áttérési korrekciókkal korrigálva 225 Eredménytartalék (egyeztetett) (528) Adózott eredmény Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja (334) Értékelési tartalék Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek halmozott összege - Tőketartalék Egyeztetett saját tőke 5 452 - IFRS-ek szerinti jegyzett tőke (834) - Jegyzett, de be nem fizetett tőke - - Eredménytartalék 528 - Adózott eredmény 334 - Lekötött tartalék - - Értékelési tartalék - Tőketartalék (egyeztetett) 5 480 Az egyeztetés eredményképpen létrejött saját tőke: Egyeztetett saját tőke (Szt. 114/B § szerint) Jegyzett tőke 834 Jegyzett, de be nem fizetett tőke - Tőketartalék 5 480 Eredménytartalék (528) Lekötött tartalék - Értékelési tartalék - Adózott eredmény (334) Saját tőke összesen (egyeztetett) 5 452 Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (Szt. 114/B (5) b. pontja szerint) Eredménytartalék (egyeztetett) (528) Tárgyévi adózott eredmény (334) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (862)

AKKO INVEST NYRT. Egyedi pénzügyi kimutatása az IFRS-ek szerint a 2024. december 31-én végződő üzleti évre Minden adat Millió Ft-ban, kivéve, ha másképp van jelölve. 120 Könyvvizsgálóval kapcsolatos közzétételek A 2000. évi C. Számvitelről szóló törvény alapján Társaságunknál kötelező a beszámoló könyvvizsgáló által történő auditálása. 2024. évben a könyvvizsgálatot az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. látta el (1092 Budapest, Fővám tér 8. III/317.3.; adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724). Az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. részéről a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy Dr. Lakatos László Péter (könyvvizsgálói igazolvány száma: 007102). A könyvvizsgálat éves díja a számviteli törvény alapján az Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint összeállított egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatások kapcsán: 2 120 eFt + áfa. A könyvvizsgáló 2.700 e Ft - Ft + ÁFA összegért elvégzi a Társaság 2024. évi Fenntarthatósági Jelentésének auditálását is. A könyvvizsgáló a jog szerinti könyvvizsgálatokon kívüli tevékenységet nem végez a Csoportnál. Számviteli szolgáltatóval kapcsolatos közzétételek Az egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásokat Réti Hajnalka állította össze, aki regisztrált IFRS mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202580). A mérlegképes könyvelő a CVA ClearVision Accounting Kft. megbízottjaként végezte feladatát. 5.6 Nyilatkozatok Az alkalmazott számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Egyedi pénzügyi kimutatás valós és megbízható képet ad az AKKO Invest Nyrt. kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről, a fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. 5.7 Beszámolási időszakot követő lényeges események A Társaság nem azonosított jelentősebb mérlegfordulónap utáni eseményt. 5.8 A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése Az AKKO Invest Nyrt közgyűlése 2025.április 9-i Igazgatótanácsi és Auditbizottsági döntésével elfogadta és közzétételre engedélyezte a Társaság 2024. évi nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készített egyedi pénzügyi kimutatását. Budapest, 2025. április 9. Az AKKO Invest Nyrt. képviseletében: ……………………………………… Prutkay Zoltán igazgatótanács elnöke ……………………………………… Horváth Imre Attila igazgatótanács alelnöke

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és vezetőségi jelentés 2023.12.31 121 Az AKKO Invest Nyrt. és az AKKO Csoport üzleti és vezetőségi jelentése A Társaság bemutatása A Társaság törzsrészvényei 2011. február 15-én kerültek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde piacára, majd 2011. április 8-án a Stuttgart-i Értéktőzsdére (Böerse Stuttgart). 2019. január 23-án a közgyűlési határozatoknak megfelelően a Társaság többek között új cégnevet, új vezetőséget kapott. 2020. november 2-án a Társaság részvényei a standard kategóriából átsorolásra kerültek a prémium kategóriába. A Társaság adatai a következők: Társaság cégneve: AKKO Invest Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság főtevékenysége: 6420’08 Vagyonkezelés (holding), mely 2025. január 1-jével 6422’25 Csoportfinanszírozás néven megy tovább A Társaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-140179 A Társaság székhelye: 1118 Budapest, Dayka Gábor utca 5. A Társaság weboldala: www.akkoinvest.hu A Társaság e-mail címe: info@akkoinvest.hu A tevékenységi kör bemutatása Az Anyavállalat hosszú távú stratégiájának célkitűzése, hogy akvizíciók és a reálgazdasági befektetések megvalósítása által termeljen jövedelemtermelő forrást a cég részvényesei számára. Az Anyavállalat leányvállalatait 2024. december 31-i állapot szerint az alábbi táblázat foglalja össze:

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és 122 Társaság neve Részesedés nagysága VÁR-Logisztika Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 046822) 100 % MOON Facility Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 049534) 100 % ALQ SAS (székhelye: Franciaország, Antibes 06600. Louis Gallet út 18.; nyilvántartásba vételi szám: 841 053 077 R.C.S. Antibes, adószáma: FR93841053077) 100 % 4 Stripe Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 049777) 100 % A PLUS Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049740) 100 % Elitur Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049966) 100 % NEO Property Services Zrt. (székhelye: 1117 Budapest, Szerémi út 4.; cégjegyzékszám: 01-10-045154) * Az AKKO Invest Nyrt. 49%-os mértékben közvetlenül, míg 51%-os tulajdoni arányban az ELITUR Invest Zrt-n keresztül közvetett módon birtokolja a NEO Property Services Zrt. üzletrészeit 100 % Deniro Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-140820) 100 % Az Anyavállalat IFRS szerinti egyedi és konszolidált beszámolóját is elkészítette, amelybe leányvállalatként az alábbi társaságok kerültek bevonásra a 2024-es üzleti évben: - VÁR-Logisztika Zrt. - MOON Facility Zrt. - ALQ SAS - 4 Stripe Zrt. - A PLUS Invest Zrt. - Elitur Invest Zrt. - NEO Property Sercives Zrt. - Deniro Zrt. Az egyedi -és konszolidált IFRS beszámolók a BÉT honlapján (www.bet.hu), az MNB által üzemeltetett közzétételi rendszeren (www.kozzetetelek.mnb.hu) és az AKKO Invest Nyrt. honlapján (www.akkoinvest.hu) is megtekinthetők.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és 123 Alaptőke nagysága, összetétele A Társaság alaptőkéjének összetétele 2024. december 31-én: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték Törzs 25 33 355 200 833 880 000 Alaptőke nagysága 25 33 355 200 833 880 000 A Társaság törzsrészvényei a részvény névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesítenek meg. Ennek megfelelően a Társaság minden 25 Ft névértékű törzsrészvénye 1 szavazatra jogosít. 2024-ben a Társaság alaptőkéje nem változott. A Társaság nem rendelkezik saját részvényekkel. Részvényekre vonatkozó információk: Részvényfajta: Törzsrészvény („C” sorozat) Értékpapír típusa: Névre szóló Értékpapír előállítási módja: Dematerializált Értékpapírkód (ISIN-azonosító): HU0000170824 Értékpapír névértéke és devizaneme: 25,- HUF Kijelzés módja (Ticker): AKKO Bevezetett értékpapír mennyiség (db): 33.355.200 Összes névérték: 833.880.000 HUF Tőzsdei kategória: Prémium A mellékelt táblázat tartalmazza a Társaság tőzsdére bevezetett papírjainak 2024. december 31-i állapotának megfelelően az 5%-nál nagyobb tulajdoni aránnyal rendelkező tulajdonosait.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és 124 Név Papír megnevezése (ISIN kód) Letétkezelő (igen/nem) Mennyiség (db) Részesedés (%) MEVINVEST Vagyonkezelő Kft. HU0000170824 nem 11.040.768 db 33,10 % B + N Referencia Zrt. HU0000170824 nem 4.750.000 db 14,24 % DAYTON-Invest Kft. HU0000170824 nem 2.325.335 db 6,97 % Összesen - - 18.116.103 db 54,31 % Alaptőke felemelése, leszállítása Az alaptőke felemeléséről az Igazgatótanács előterjesztése alapján a közgyűlés határoz. A közgyűlés határozatára abban az esetben nincs szükség, ha az alaptőke felemelése a közgyűlés határozatába foglalt felhatalmazás alapján igazgatótanácsi jogkörben történik. Változások a Csoport szerkezetében Az AKKO Invest Nyrt. csoport szerkezetében 2024. évben nem történt változás. Az év üzleti környezete és eredményei A Csoport a 2024-es üzleti évben - várakozásoknak megfelelően - nyereséget könyvelt el, amely a Társaság legnagyobb leányvállalatának, azaz a NEO Property Services Zrt-ben (továbbiakban: „NEO”) keletkezett eredményének köszönhető. A konszolidált árbevétel, 13,81 %-kal haladta meg a 2023. december 31-i időszakot. A Csoport EBITDA értéke 11,96 %-kal haladta meg a 2023-as év ugyanezen időszakra számított értékét. A Csoport igyekezett a meglévő hitelállományát csökkenteni, mind az OTP Bank Nyrt-vel, mind pedig a WING Zrt-vel szemben. A 2022-ben bekövetkezett orosz-ukrán háború nem éreztette hatását a cégcsoportra gyakorolt tevékenységére, árbevételeire. A Csoport hosszú távú stratégiája további akvizíciók megvalósítása, valamint az ESG szempontoknak történő megfelelés és zöldesítés több kiemelt területen: mint például a munkahelyi egészség és biztonság, az etikus üzletvitel és szabályozói megfelelés, az energiahatékonyság, a klímaváltozás, a hulladékgazdálkodást és a digitalizációt felsorakoztatva. A Csoport évek óta, így 2024-ben sem végzett semmilyen derivatív és értékpapír ügyletet, tőkepiaci befektetést, és nem is tervezi a jövőben ilyen jellegű tevékenységek megvalósítását. A Csoport fő irányvonalát a reálgazdaságban történő befektetéseinek megvalósítása jelenti. A Csoport jelenlegi ingatlan portfoliója az alábbi ingatlanokból tevődik össze: - Budapest, XI. kerületében található iroda ingatlan, - Szolnokon és Budaörsön: ipari ingatlanok, - Budapesten a XII. kerületben egy villa épület, - Budapest XIII. kerületi lakóingatlanban található iroda,

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és 125 - Franciaországban egy szálloda projekt (Cyrano Hotel – Juan-Les-Pins, Antibes) Az ipari ingatlanok jelentős része kiskereskedelemi, valamint logisztikai létesítmények. Szerémi út 4. – Kaposvár u. 3-11. ingatlan Az ingatlan a dél-budai régióban helyezkedik el, amely az elmúlt években számtalan jelentős ingatlan fejlesztés megvalósításának ad- és adott színteret, lehetőséget a mai napig (pl. Kopaszi-gát, új MOL székház, lakóparkok, iroda épületek stb.). Tekintettel a helyszín könnyű megközelítésének és frekventált elhelyezkedésének számos lehetőséget rejt további hasznosítása területén. Az ingatlanban található irodák jelenleg bérbeadás útján kerülnek hasznosításra. A NEO Property Service Zrt székhelyéül is szolgál 2024 ősz óta. Telek területe: 3.597 m 2 Felépítmények: 18.891 m 2 A Csoport az ingatlan ½-ét tulajdonolja. Kárpát utca 50. ingatlan Az ingatlan a XIII. kerületi lakásszövetkezet földszintjén található irodát foglalja magában. Cél, hogy az iroda bérbeadás és/vagy értékesítés útján kerüljön hasznosításra.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti és 126 Felépítmény: 121 m 2 MOON Facility Zrt. Az ingatlan Szolnok ipari övezetében, a város dél-nyugati részén helyezkedik el. Az ingatlan többcélú hasznosításra alkalmas elhelyezkedése és kialakításából adódóan. Az elmúlt években megszokott módon, változatlanul egy bérlő bérli a teljes ingatlant, melyet további bérbeadással és fejlesztéssel kíván hasznosítani az Anyavállalat. Az ingatlanhoz tartozik iparvágány is, amely az országos hálózatba csatlakozik. Telek területe: 48.627 m 2 Felépítmények: 3.330 m 2

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 127 ALQ SAS A hotel Franciaországban, Antibes városában 50 méter távolságra helyezkedik el a Juan-Les-Pins homokos tengerpartjától. Juan-Les–Pins az egyik legnépszerűbb város a környéken. A 3 csillagos hotel renoválása/átalakítása szükséges ahhoz, hogy megfelelő hozamot biztosítson a Társaság, mint Kibocsátó és a részvényesei részére. A 36 szobás 5 emeletes ingatlan összesen 1.200 m 2 . 2023. őszén a társaság megkapta az engedélyt a szálloda renoválásra és apartmanok kialakítására, így elhárult a jogi akadály a felújítás, átalakítás megvalósítása előtt. A szállodához tartozó két külső parkolóhely 2025. év elején került értékesítésre, amiről a Társaság közzététel útján értesítette részvényeseit. 4 Stripe Zrt. Az ingatlan Budaörs ipari ingatlanokat magába foglaló negyedén található. Telek területe: 3.932 m 2

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 128 Felépítmények: 3.904 m 2 Az ingatlant jelenleg hét bérlő bérli. A bérbeadottsági ráta 70%-os. A Társaság törekszik a 100%-os bérbeadottságra.A PLUS Invest Zrt. Az ingatlan a XII. kerület Normafa közelében az Eötvös – Őzike utcában található. Elsősorban lakóépületként és annak funkcióját betöltve lehet hasznosítani az ingatlant, de további potenciált jelenthet irodaként történő hasznosulása. Telek területe: 2.269 m 2 , amelyből a társaságra eső rész 756,33 m 2 Felépítmények: 438,17 m 2 Deniro Zrt. Az ingatlan a 4 Stripe Zrt. tulajdonát képező ingatlan közvetlen szomszédságában található Budaörs ipari negyedében. Az ingatlan jelenleg bérbeadás útján 100%-ban van hasznosítva. Telek területe: 1.518 m 2 Felépítmények: 1.334 m 2

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 129 Előző év teljesítményadatai A Csoport konszolidált pénzügyi kimutatását a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készítette el a 2024. üzleti évre vonatkozóan. A Cégcsoport szempontjából legrelevánsabb adatok a saját tőke, EBITDA és az adózás előtti eredmény alakulása, amelyek a teljesítmény mérésének legmegbízhatóbb mutatói. Ezek a következőképpen alakultak: Összefoglaló adatok forintban (IFRS konszolidált, MFt) 2024.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. 2021.12.31. Saját tőke 9.593 8.442 6.902 5 903 Adózás előtti eredmény 1.514 1.640 1.326 878 EBITDA alakulása 3.416 3.051 2.602 1.853 NEO Property Services Zrt. 2024. évi fontosabb történései A NEO PS Zrt. 2024-ben sikeres évet zárt, 2023-at követően ismételten árbevételben és eredményben is rekord szinten teljesített: Árbevétel: 47.347 MFt Saját tőke: 4.484 MFt Adózás előtti eredmény: 2.865 MFt Mérleg szerinti eredmény: 2.625 MFt Mérlegfő összeg: 18.892 MFt A vállalat stabil piaci beágyazottságát jól mutatja, hogy az elmúlt öt évet jellemző negatív gazdasági környezet ellenére – pandémia, orosz-ukrán háború, magas infláció, szakképzett munkaerő hiánya – töretlen maradt a fejlődése, a felsorolt események nem okoztak törést a vállalat eredményes működésében. A vállalat továbbra is magas színvonalon nyújt országos lefedettséggel integrált ingatlan szolgáltatásokat több mint 300 ügyfelének. Az ingatlanüzemeltetési piacon zajló kiélezett verseny ellenére a NEO számos új megbízással tudta bővíteni 2024-ben a portfólióját (többek között a Corvinus Egyetemhez tartozó Ménesi úti campus, illetve kollégiumok komplex üzemeltetése, 7 db nyugat-magyarországi kórház műszaki üzemeltetése, északnyugat-magyarországi régióban MÁV létesítmények takarítása, Joyson Safety System Hungary Kft. műszaki üzemeltetése, SPAR áruházak gépészeti karbantartása). Emellett stratégiai jelentőségű eseményként könyvelhető el, hogy 2026 év végéig sikerült szerződést kötnie a Magyar Telekom Nyrt. központi székházának, valamint a Telekom bázisállomásainak komplex üzemeltetésére Budapesten, Pest Vármegyében és Kelet-Magyarországon. Továbbá a NEO üzemelteti országosan a Magyar Telekom ingatlanjait és a technológiai infrastruktúráját, valamint Nyugat-Magyarországon a T-Pont üzleteket 2025. év végéig. A YETTEL/CETIN megbízásából tornyok, bázisállomások országos szintű műszaki és

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 130 infrastrukturális karbantartásával kapcsolatos, 2023-ban elkezdődött együttműködés az eredményes tesztidőszakot követően újabb 2 évre meghosszabbodott. Kiemelt ügyfelénél, a MÁV Nyrt-nél sikerült az idén lejárt - épületeken keletkező zavar-hiba elhárításra kötött - keretszerződést nyílt pályáztatás keretében újra elnyerni. Az ingatlan üzemeltetés mellett tovább erősödött a generálkivitelezési csapat, az új üzletág igazgató mellé új mérnökök, projekt menedzserek és előkészítő munkatársak kerültek felvételre. Az üzletág 2024 év végével készre jelentette a 2022 év közepén elkezdődött LIVING tulajdonú Le Jardin I. fantázia nevű 165 lakásos társasház generálkivitelezését, amely elnyerte az ÉV Lakóprojektje díjat. Emellett egy újabb megbízás keretében sikeresen befejezte a Liberty irodaház shell & core munkálatait, illetve az ahhoz kapcsolódó fit out munkákat. A kivitelezési projektek, legyen szó bérlemény kialakításról, zöld mezős beruházásról vagy ingatlan bővítésről, átépítésről különösen hangsúlyosak a vállalat stratégiáját illetően. Ez az a terület, ahol a NEO árbevétel és eredmény tekintetében a legnagyobb növekedési potenciált látja. A NEO tovább tudott bővülni a társasházkezelési szolgáltatás területén is (Buda Part Lucius Társasház, Óbuda-Testvérhegy Lakókert Társasház, Le Jardin Társasház), egyre több régi és újépítésű társasház dönt úgy, hogy a vállalat Property Management csapatára bízza ingatlanjának kezelését. A kiemelt ügyfelekkel (WING, Magyar Telekom, MOL, MÁV, Praktiker, EON/MVM, Coloplast, Opella/Chinoin stb.) továbbra is szoros az együttműködés, amely bővülő opcionális megrendeléseket, korrekt, mindkét fél számára előnyös üzleti kapcsolatot jelent. A NEO Property Services Zrt. 2024 év végén sikeresen átköltözött új székhelyére, az anyavállalatának résztulajdonában lévő Szerémi úti irodaházba. A költözés mérföldkő a vállalat életében, hiszen ezzel egy új szakasz veszi kezdetét, amely modern és hatékony munkakörnyezetet biztosít a cég további fejlődéséhez. Az új irodaház nemcsak a vállalat hatékony működését támogatja, hanem stratégiai szempontból is megerősíti a NEO Property Services Zrt. pozícióját a piacon. A vállalat nagy hangsúlyt fektet az évekkel korábban megkezdett digitalizációs folyamatra, az internetalapú saját fejlesztésű CAFM rendszere (NMBS) folyamatos továbbfejlesztése zajlik. A piaci és a tulajdonosi elvárásokkal összhangban a NEO management 2022-ben meghozta az éves ESG jelentés készítéssel kapcsolatos pozitív döntését. E területen szakmai tanácsadóként szorosan együttműködik a piac egyik legismertebb tanácsadó vállalatával, a PWC Könyvvizsgáló Kft-vel. A 2023 szeptemberében kiadott első ESG jelentés után 2024 Q3-ban kiadta második ESG jelentését, és jelenleg dolgozik a 2024. évi jelentésen. A jövőbeli akvizícióknak, illetve a stabil ügyfélkörnek köszönhetően 2025-ben javuló eredményesség mellett további árbevétel növekedést prognosztizál. Csoporttagok által fizetett osztalék A NEO Property Services Zrt. a 2024-es év folyamán 2 105 MFt osztalékot fizetett tulajdonosainak, ebből 677 MFt-ot az AKKO Invest Nyrt-nek és 1 428 MFt-ot az Elitur Invest Zrt-nek.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 131 2025.03.24 én a NEO Property Services Zrt. közgyűlése 2 363 M Ft osztalék fizetéséről döntött, melyből 1 559 MFt Elitur Invest ZRt-nek, 804 MFt Akko Invest Nyrt-nek fizetendő. Az AKKO Invest Nyrt. 2024. éves közzétételei Január 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Február 6 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés 7 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés 29 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Március 20 Közgyűlési meghívó - 2024.04.19. 28 Közgyűlési előterjesztések 28 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Április 19 Közgyűlési határozatok (IT/AB Jelentések) 19 2023. évi Egyedi és Konszolidált IFRS Beszámoló, Könyvvizsgálói Jelentés 19 2023. évi Felelős Társaságirányítási Jelentés 19 2023. évi Javadalmazási Jelentés 30 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Május 22 Alapszabály - 2024.04.19 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Június 28 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Július 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága 31 Fenntarthatósági jelentés (ESG) Augusztus 12 Rendkívüli tájékoztatás - Szerémi 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Szeptember 9 Megjelent a NEO Property Services Zrt. 2023. évi ESG Jelentése 10 Nyilvános Vételi Ajánlat 11 2024. I. féléves jelentés 17 Igazgatótanács véleménye a Nyilvános Vételi Ajánlattal kapcsolatosan 26 Rendkívüli tájékoztatás - Szerémi 27 Rendkívüli tájékoztatás - Szerémi 30 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Október 1 Nyilvános Vételi Ajánlat MNB által jóváhagyott 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága November 4 Rendkívüli tájékoztatás - Nyilvános Vételi Ajánlat lezárása 5 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés - Ádámosi György 29 Szavazati jogok és alaptőke nagysága 29 Rendkívüli tájékoztatás - Alaptőkeemelés December 16 Rendkívüli tájékoztatás - Ingatlan tulajdonrész vásárlásról 19 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés - Ádámosi György 20 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés - Dayton-Invest Kft. 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága 31 Társasági eseménynaptár

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 132 2024. február 6-án adott tájékoztatást a Társaság, hogy a Chantili Invest Zrt. (székhely: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-140387) 3.336.000 db AKKO Invest Nyrt. törzsrészvényt adott el tőzsdén kívüli ügylet keretében, az Erste Befektetési Zrt. igénybevételével. A Chantili Invest Zrt. AKKO Invest törzsrészvényeinek összege 0 db-ra változott. Részesedése 10% és 5%-os küszöbérték alá csökkent. 2024. február 7-én került publikálásra, hogy Ádámosi György (lakcím: 2 impasse des Carriéres, Monaco) 3.336.000 db AKKO Invest Nyrt. törzsrészvényt vásárolt tőzsdén kívüli ügylet keretében, a Raiffeisen Bank Zrt. igénybevételével. Ádámosi György AKKO Invest törzsrészvényeinek összege 3.336.000 db-ra változott, részesedése így átlépte az 5% és 10% küszöbértékeket, így a kibocsátott alaptőke és a szavazatokra feljogosító részvények 10,00 %-val rendelkezik. 2024. március 20-án került publikálásra a Társaság 2024. április 19-i időpontra összehívott Éves Rendes Közgyűlési Meghívója. 2024. március 28-án nyilvánosságra hozta a Társaság az Éves Rendes Közgyűlésének előterjesztéseit. 2024. április 19-én az Éves Rendes Közgyűlést követően nyilvánosságra hozta a közgyűlési határozatokat, valamint a 2023. évi Egyedi és Konszolidált IFRS jelentését, a Könyvvizsgálói Jelentést, Felelős Társaságirányítási Jelentést, Javadalmazási jelentést, valamint az IT / AB jelentéseket. 2024. május 22-én került publikálásra az Éves Rendes Közgyűlésen elfogadott határozatok cégbírósági bejegyzését követően a Társaság Alapszabálya. 2024. július 31-én publikálta a Társaság a 2023-as évre vonatkozó első Fenntarthatósági jelentését (ESG). 2024. augusztus 12-én rendkívüli tájékoztatásként adott hírt a Társaság hogy a 2023. december 20. napján adásvételi szerződést kötött a 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvár utca 3-11. szám alatti irodaépület-együttes (a továbbiakban: Ingatlan) 50%-os tulajdonrész vonatkozásában a Társaság leányvállalata, a NEO Property Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1095 Budapest, Máriássy utca 7.) bérleti szerződést kötött az Ingatlan bérleti szerződésben meghatározott részeire, valamint a hivatkozott Ingatlan további 50%-os tulajdonrésze megvásárlásáról. A már korábban aláírt ingatlan adásvételi szerződés és a további 50% tulajdonrész esetleges megvásárlása esetén annak vételára finanszírozása érdekében tárgyalásokat kezdeményezett. A Társaság a tranzakciókhoz szükséges forrásokat zártkörű alaptőke-emelés és/vagy hitelfelvétel útján kívánja bevonni. 2024. szeptember 9-én adott tájékoztatást a Társaság a NEO Property Services Zrt. 2023. évi ESG Jelentésének megjelenéséről. 2024.szeptember 10-én adott hírt a Társaság, hogy az adott napon kézhez vette a MEVINVEST Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1095 Budapest, Máriássy utca 7.; a továbbiakban: „Ajánlattevő”), mint kijelölt ajánlattevő Tpt. 68. §-a szerinti kötelező nyilvános vételi ajánlatát (a továbbiakban: „Ajánlat”) a Társaság által kibocsátott valamennyi, egyenként 25 HUF névértékű, AKKO Invest Nyrt. törzsrészvény (HU0000170824) vonatkozásában. Az Ajánlattevő a Tpt. 68. § (3) bekezdés szerint minősül kijelölt ajánlattevőnek, amely a WINGHOLDING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhelye: 1095 Budapest, Máriássy utca 7., cégjegyzékszáma: 01-10-046503), a DAYTON-Invest Korlátolt Felelősségű Társasággal (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u. 20.; cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-927201), valamint Veres Tiborral (anyja neve: Rinyu Anna, lakcíme: 2000 Szentendre, Fenyő utca 22., születési ideje: 1962. március 4.) 2024. szeptember 10. napján aláírt összehangolási megállapodás alapján jár el az Ajánlat során. Az Ajánlattevő tájékoztatta a Társaságot, hogy az Ajánlatot jóváhagyásra benyújtotta a Magyar Nemzeti Bankhoz (a továbbiakban: „MNB”). Az MNB még nem határozott az Ajánlat jóváhagyásáról.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 133 Az Ajánlattevő a Társaságban történő esetleges befolyásszerzés révén megvalósuló összefonódásra tekintettel összefonódás bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatal részére. Az Ajánlati ár 266,1465 HUF részvényenként. Az Ajánlattevő által készített, a Társasággal kapcsolatos üzleti elképzeléseire vonatkozó működési tervet és az Ajánlatot a közlemény mellékleteként a Társaság közzétette. Az Ajánlattevő a Tpt. 68. § (4) bekezdése alapján, az Ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására az OTP Bank Nyrt.-t (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01- 10-041585) bízta meg. A Társaság Igazgatótanácsa köteles véleményezni az Ajánlatot, illetve a Társaság költségén az Ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót jogosult megbízni. A Társaság az Igazgatótanácsnak az Ajánlatról kialakított véleményét a törvényi határidőn belül közzéteszi. 2024. szeptember 11-én publikálta a Társaság a 2024. I. féléves pénzügyi beszámolóját. 2024. szeptember 17-én rendkívüli tájékoztatásként került közzétételre a Társaság Igazgatótanácsának véleménye a Nyilvános Vételi Ajánlattal kapcsolatosan. 2024. szeptember 26-án rendkívüli tájékoztatában adott hírt a Társaság, a már korábban 2023. december 20. napján lévő tájékoztatásra hivatkozva, hogy az adásvételi szerződést (a továbbiakban: Adásvételi Szerződés) kötött a Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap Zrt. 100%-os tulajdonát képező Budapest belterület 4039/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvári u. 3-11. szám alatti „kivett irodaház” megnevezésű, 18.891 m 2 hasznos alapterületű ingatlan 50%-os tulajdonrészének megvásárlására. A Társaság Igazgatótanácsa hozzájárult az Adásvételi Szerződés szerinti fizetési határidő módosításához, melyre tekintettel a tranzakció zárására 2025. első negyedévében kerül sor. Az Adásvételi Szerződést módosító megállapodás aláírására a következő napon került sor, továbbá a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges volt a letétkezelő bank hozzájárulása is. 2024. szeptember 27-én látott napvilágot, hogy a Budapest belterület 4039/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvári u. 3-11. szám alatti „kivett irodaház” megnevezésű, 18.891 m 2 hasznos alapterületű ingatlan 50%-os tulajdonrészének Adásvételi Szerződést módosító megállapodása az adott napon hatályba lépett. 2024. október 1-jén adott hírt a Társaság arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-683/2024. számú határozatával jóváhagyta az Ajánlattevő által 2024. szeptember 10. napján közzétett, majd 2024. szeptember 25. napján módosított Ajánlatát. 2024. november 4-én publikálta a Társaság, hogy A kötelező nyilvános vételi ajánlattételi eljárás 2024. november 4. napján lezárult. A Társaság tájékoztatást kapott arról, hogy az Ajánlattevő részére a nyilvános vételi ajánlattételi eljárás keretében egyetlen törzsrészvény tekintetében sem tettek érvényes elfogadó nyilatkozatot. Ennek megfelelően az Ajánlattevő Társaságban fennálló befolyása 30,10% maradt. Az Ajánlatban meghatározott Magánszemély Részvényes Részvénycsomagjára Vonatkozó Szerződés zárására tekintettel ugyanakkor az Ajánlattevő Társaságban fennálló befolyása 33,10%-ra emelkedik a szerződés szerinti részvények részére történő transzferálását követően. 2024. november 5-én adott tájékoztatást a Társaság, hogy Ádámosi György a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (1) bekezdésében foglaltak alapján 2024. november 5. napján bejelentette, hogy szavazati jogot biztosító AKKO Invest Nyrt. törzsrészvényeinek száma 2024. november 5. napján 2.325.335 darabra, részesedése és szavazati jogának mértéke 6,97%-ra változott.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 134 2024. november 29-én rendkívüli tájékoztatásban került publikálásra az a tény hogy a Társaság Igazgatótanácsa a 10/2024. (IV.19.) sz. közgyűlési határozatban kapott felhatalmazás alapján elhatározta a Társaság alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával történő felemelését az alábbiak szerint: 1. a Társaság az alaptőke-emelés keretében összesen 6.671.039 darab új, részvényenként 25 Ft névértékű, „C” sorozatú, névre szóló, dematerializált törzsrészvényt bocsát ki. A kibocsátási érték megegyezik a Társaság részvényeinek 2024. június 2.-től 2024. november 28.-ig tartó időszak tőzsdei kereskedési napjain a Budapesti Értéktőzsdén folyt kereskedésére vonatkozó súlyozott tőzsdei átlagárral, vagyis a kibocsátási érték részvényenként 308,4584 Ft. 2. A Társaság az alaptőke-emelés keretében összesen 6.461.375 darab új, részvényenként 100 Ft névértékű, az alaptőke-emelés keretében létrehozandó új részvényfajtába tartozó, névre szóló, „D” sorozatú, a „C” sorozatú részvénnyel azonos részvényesi jogok gyakorlására feljogosító – azzal, hogy a Társaság Alapszabálya alapján a részvény a névértékétől függő szavazati jogot testesít meg, azaz minden 100 Ft névértékű „D” sorozatú részvény 4 szavazatra jogosít -, azonban sem szabályozott piacra, sem más kereskedési helyszínre bevezetésre nem kerülő részvényt bocsát ki. A kibocsátási érték négyszeres szorzata a Társaság részvényeinek 2024. június 2.-től 2024. november 28.-ig tartó időszak tőzsdei kereskedési napjain a Budapesti Értéktőzsdén folyt kereskedésére vonatkozó súlyozott tőzsdei átlagárnak, vagyis a kibocsátási érték részvényenként 1.233,8336 Ft. 3. Az alaptőke felemelésére pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása ellenében kerül sor. 4. Az igazgatótanács 10.029.999.594 Ft összegben az alaptőke felemelésére és a kibocsátandó új részvények teljességének átvételére a MEVINVEST Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 1095 Budapest, Máriássy utca 7.; cégjegyzékszám: 01-09-202406; a továbbiakban „MEVINVEST”) jelölte ki, amely erre előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. 5. A Társaság részvényeseit a Ptk. 3:297. § (2) bekezdése alapján a részvények átvételére megillető elsőbbségi jogot az Igazgatótanács – a 10/2024. (IV.19.) számú közgyűlési határozatban kapott felhatalmazás alapján – az Alapszabály 7.6 és 7.17. pontjai alapján kizárta azzal az indokkal, hogy az alaptőke felemelésének gyors lebonyolítása szükséges az alábbiakban meghatározott célok elérése érdekében, továbbá a MEVINVEST a Társaság stratégiai befektetője, amely kizárólag az itt meghatározott feltételek mellett hajtja végre a pénzbeli vagyoni hozzájárulás Társaságba történő befektetését, és e tőkebevonás elősegíti a Társaság kötelezettségeinek teljesítését, továbbá a Társaság stabil finanszírozási hátterének fenntartásához és a Társaság növekedési terveinek megvalósításához jelentős mértékben hozzájárul. 6. A MEVINVEST részvények átvételére vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatára tekintettel a fentiekben megjelölt „C” sorozatú és „D” sorozatú részvények átvételéért fizetendő pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság az alábbiak szerint használhatja fel: a) a Társaság, mint vevő és a Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap (MNB lajstromszám: 1221-45) mint eladó között a Budapest belterület 4039/2 helyrajzi számon

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 135 nyilvántartott, természetben a 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvári u. 3-11. szám alatt található ingatlan (a továbbiakban „Szerémi Irodaház”) ½ tulajdoni hányada tekintetében létrejött adásvételi szerződés alapján fennálló, Társaságot terhelő vételárhátralék kifizetésére; b) a Szerémi Irodaháznak a jelenleg még a Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap tulajdonában álló ½ arányú tulajdoni hányada tekintetében a Társaság, mint vevő és a Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap, mint eladó közötti ingatlan adásvételi szerződés megkötése esetén a Társaságot terhelő vételárfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítésére; c) a WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Máriássy utca 7.; cégjegyzékszám: 01-10-042336) felé, a NEO Property Services Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Szerémi út 4.; cégjegyzékszám: 01-10-045154) megvásárlása kapcsán fennmaradt, Társaságot terhelő vételárhátralék maradéktalan megfizetésére; d) a MEVINVEST felé fennálló 1.275.000,- EUR összegű tőke és kapcsolódó kamatok, Társaságot terhelő kölcsöntartozás maradéktalan megfizetésére; e) az a)-d) pontban megjelölt célok megvalósulását követően esetlegesen fennmaradó összeget a Társaság működésével összhangban. 7. A MEVINVEST az alaptőke-emelés során kibocsátandó részvények átvételére vonatkozó végleges és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozata megtételét az alábbi feltételek teljesüléséhez kötötte: a) a Társaságot finanszírozó OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16.; cégjegyzékszám: 01-10-041585) a fenti célok eléréséhez szükséges kifizetéseket jóváhagyja; és b) a Társaság, az OTP Bank Nyrt. és az egyéb érintett felek megállapodást kötöttek arról, hogy a MEVINVEST által a részvények jegyzése során nyújtott forrás a fenti célokra kerül felhasználásra; és c) az új részvényfajtába tartozó „D” sorozatú részvény részvényese jogosult a „D” sorozatú részvénye helyébe törzsrészvényt igényelni – azzal, hogy ez esetben a részvényes 1 db „D” sorozatú részvény helyébe 4 db „C” sorozatú törzsrészvényre jogosult - az Igazgatótanácshoz intézett ezirányú nyilatkozata megküldése útján, amelyről az Igazgatótanács a részvényes nyilatkozatának kézhezvételét követő 15 napon belül köteles dönteni. 8. Az alaptőke felemelésére a MEVINVEST nevében a Társaság által kibocsátandó részvények átvételére vonatkozóan kiállított és cégszerűen aláírt végleges kötelezettségvállaló nyilatkozat Társaság rendelkezésére bocsátásának napjával feltételesen kerül sor. A MEVINVEST a végleges kötelezettségvállaló nyilatkozatot, valamint a pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét legkésőbb 2025. március 31. napjáig köteles a Társaság rendelkezésére bocsátani az erre vonatkozó igazgatótanácsi határozatban foglalt feltételek szerint. A pénzbeli vagyoni

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 136 hozzájárulás teljesítésére letétbe helyezés útján kerül sor a Társaság OTP Bank Nyrt.-nél vezetett, a MEVINVEST felé a végleges kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét megelőzően közölt letéti számlájára. 9. Az alaptőke-emelés keretében rendelkezésre bocsátandó összegből a kibocsátandó részvények névértékének megfelelő összeg a Társaság alaptőkéjébe, az ezen felüli összeg pedig a Társaság tőketartalékába kerül. 10. A fentiek következtében a Társaság alaptőkéje 812.913.475 Ft összeggel emelkedik 833.880.000 Ft összegről, 1.646.793.475 Ft összegre, amelynek keretében a törzsrészvények darabszáma 33.355.200 darabról 40.026.239 darabra emelkedik, valamint további 6.461.375 darab névre szóló, „D” sorozatú részvény kerül kibocsátásra. Az Igazgatótanács a Ptk. 3:294. § (2) bekezdése alapján a Társaság Alapszabályát a fenti rendelkezéseknek megfelelően az alaptőke-emeléssel összefüggésben, a részvények teljességének átvételére és a végleges kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételének napjával módosította, és elfogadta a Társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát. 2024. december 16-án adott hírt a Társaság, hogy az adott napon adásvételi szerződést kötött a Gladiátor VI. Ingatlan Befektetési Alap 1/2 tulajdonát képező Budapest belterület 4039/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1117 Budapest, Szerémi út 4. – Kaposvári u. 3-11. szám alatti 3597 m 2 alapterületű „kivett irodaház” megnevezésű ingatlan osztatlan ½ tulajdonrészének megvásárlására, így a szerződés zárását követően a Társaság 100%-ban fogja tulajdonolni az ingatlant. Az ingatlan vételár megfizetése tőkeemeléssel valósul meg, amely forrást már rendelkezésre bocsátott a MEVINVEST Vagyonkezelő Kft. 2024. december 19-én tulajdonosi bejelentésként került tájékoztatásra, hogy Ádámosi György a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (1) bekezdésében foglaltak alapján bejelentést tett a Kibocsátó felé, hogy értékesített a tulajdonában lévő AKKO törzsrészvényeket, így részesedése 0-ra változott. 2024. december 20-án a A DAYTON-Invest Korlátolt Felelősségű Társaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (1) bekezdésében foglaltak alapján bejelentést tett a Kibocsátó felé, hogy vásárolt AKKO törzsrészvényeket, így részesedése közvetlenül 6,97%-ra, míg közvetett módon (Mevinves Kft-n keresztül) 33,10%-ra változott. 2024. december 31-én került publikálásra a 2025. évi Társasági Eseménynaptár Célok és stratégia Az AKKO Invest Nyrt. holdingtársaság, azaz olyan több társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja a holding és a leányvállalatok közötti hatékony együttműködés révén a hosszú távú értéknövekedés elérése. Az AKKO Invest Nyrt. saját vagyonát fekteti be, nem végez külső vagyonkezelést, és alapvető célja nem feltétlenül a tulajdonában lévő leányvállalatok adásvétele, hanem a leányvállalatokban (és természetesen az anyavállalatban) elért vagyongyarapodás, értéknövekedés. A Csoport célja egy sikeres holding kiépítése. Legfontosabb kitűzött cél az Anyavállalat értékének növelése, és ezzel párhuzamosan a részvényesi értékteremtés.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 137 Az Anyavállalat magas hozamtermelő képességgel rendelkező reálgazdasági befektetéseket kíván eszközölni, ezért további akvizíciókat tervez a jövőben megvalósítani. Erőforrások és kockázatok Pénzügyi és gazdasági kockázati tényezők: Az Anyavállalat eredményt (árbevételt) a leánycégein keresztül ér(t) el, amelyek biztosítják számára is a megfelelő bevételi forrást. Kiadások nagyságrendje: Az AKKO Invest erősen emberierőforrás-orientált, sikere az Igazgatótanács helyes döntésein múlik. A kockázatok ugyanebben keresendők. Az Anyavállalat vagyonának alakulása – és ebből következően a részvényárfolyam is – igen jelentős kilengéseket mutathat, és bármikor fennáll a tőkeveszteség lehetősége is. A pénzügyi likviditás mértéke: A magas likvid készpénzállomány miatt nem fenyegeti a Társaságot az a veszély, hogy nem képes a felmerülő költségeit megfizetni. Hitelkockázat: A Cégcsoporton belül az AKKO Invest Nyrt.-nek a 4 Stripe Zrt.-nek és a Deniro Zrt.-nek van fennálló banki hitele, továbbá az Anyavállalatnak van jelenleg is fennálló vételár rész hátraléka (a NEO Property Services Zrt. üzletrészeiért), amelynek törlesztése részben megvalósult, 2024. augusztus 8-án és 9-én: 739.000.000 Ft került átutalásra, valamint 2024. december 2-án további 341.000.000 Ft került átutalásra az eladó – WING Zrt. - részére. A leánycégek banki hiteleit főleg a bérleti díj bevételekből, míg az AKKO Invest Nyrt. fennálló hitelét és vételár hátralékát egyrészt a NEO Property Services Zrt-től kapott osztalékából, továbbá az Elitur Invest Zrt.-nek folyósító osztalékból tudja rendezni. Az Anyavállalat a jövedelmet nem termelő leánycégeinek költségeire tagi kölcsönt nyújt, amelyből fedezhetőek a felmerülő kiadások. Működési kockázati tényezők körébe tartoznak az alábbiak: Az egyes belső folyamatokban rejlő kockázatok: Az Anyavállalat dolgozói létszáma a stratégia, a működés komplexitása és a tőzsdei jelenlét szintjén minimálisnak tekinthető. A kis dolgozói létszám miatt sok munkafolyamatot külső szakértők bevonásával (pl. Fenntarthatósági jelentés készítés, jogi ügyek intézése, etc.) tud csak megvalósítani. A Társaságnál nincsenek egyéb bizottságok, az ellenőrzési feladatokat a könyvelővel együtt az igazgatótanács elnöke, és az auditbizottsági tagok látják el.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 138 Környezeti kockázati tényezők 1. A jogi környezetből és annak változásaiból adódó kockázatok Az Európai Rendeletek életbelépésével, és gyakorlatilag a szigorúbb szabályozások bevezetésével (pl. Fenntarthatósági jelentés készítése, ESEF megfelelés, etc.) szükségessé vált és válik minden tőzsdei cég számára – legfőképpen a prémium kategóriában jegyzett részvénytársaságok esetében - az EU rendeleteknek történő megfelelés. Ezen szabályozások életbelépésével csökkenthetők a kockázatok, egyben jelentősen megnövelik a Társaság feladatainak körét, valamint költségvetésének kiadási oldalát. 2. Partnerkockázat Az AKKO Invest Nyrt. számlavezető partnereit megbízhatónak, stabilnak, biztonságosnak és prudensnek ítéli. A bevételt termelő leánycégek esetében a fő partnerkockázat a bérlőkben keresendő, hiszen a bevételi forrás egy része a befolyó bérleti díjakból tevődik össze. Bérleti díj kiesés / nem fizetés esetén, valamint a jövedelmet nem termelő leánycégek esetében is a pótlólagos forrás biztosítása az Anyacég által történő tagi kölcsön adásával tud rendezésre kerülni.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 139 3. Elemi csapások kockázata Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a Társaság ingatlanokkal rendelkező leánycégeinek tevékenységére. Az AKKO Invest Nyrt. ingatlant tulajdonló leánycégei ezáltal ki vannak téve a környezet hatásainak, így ez a szempont a Társaság működésére nézve releváns. Beszámolási időszakot követő lényeges események Az AKKO Invest Nyrt. közzétételei a mérlegforduló utáni időszakban 2025 Január 16 Rendkívüli tájékoztatás - Tulajdonosi bejelentés 16 Rendkívüli tájékoztatás - garázs eladásról 30 Rendkívüli tájékoztatás - garázs eladásról 31 Szavazati jogok és alaptőke nagysága Február 10 Rendkívüli tájékoztatás 11 Sajtóközlemény - NEO Property Services Zrt. - Római Park 28 Szavazati jogok és alaptőke nagysága 2025. január 16-án került publikálásra, hogy a B+N Referencia Zrt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (1) bekezdésében foglaltak alapján 2025. január 16. napján bejelentette, hogy szavazati jogot biztosító AKKO Invest Nyrt. törzsrészvényeinek száma 2025. január 15. napján 3.308.000 darabra, részesedése és szavazati jogának mértéke 9,92%-ra változott. Ugyanezen a napon adott hírt a Társaság, hogy értékesítésre került a Társaság Franciaországban bejegyzett leánycégében, az ALQ SAS tulajdonában álló Center Bay-i gépkocsi beálló 34.000 EUR-os eladási áron. 2025. január 30-án értesítésre kerültek a befektetők, hogy értékesítésre került a Társaság Franciaországban bejegyzett leánycégében, az ALQ SAS tulajdonában álló Bay Side-i gépkocsi beálló 43.000 EUR-os eladási áron. 2025. február 10-én tájékoztatásra került, hogy a Társaság leánycége, a NEO Property Services Zrt. a Budapest harmadik kerületében, Római Park néven épülő, tervezetten 2026-ban átadandó 257 lakásos lakópark generálkivitelezési feladatainak ellátására adott, 8 milliárd forintot meghaladó értékű tenderajánlata alapján a beruházó aznap megküldött tájékoztatása szerint a NEO Property Services Zrt- vel kíván generálkivitelezői szerződést kötni. A szerződés aláírása a szerződéses tárgyalások sikeres lezárultát követően, a következő hónapban várható. 2025. február 11-én Sajtóközlemény formájában került értesítésre a nagyérdemű a február 10-én már közzétett generálkivitelezési tenderrel kapcsolatosan, hogy Budapest harmadik kerületében épülő lakópark generálkivitelezési feladataira adott győztes ajánlatot a NEO Property Services Zrt., az AKKO Invest leányvállalata.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 140 A Társaság vállalatirányítási rendszere, testületek A Társaság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nyilvánosan működő társaságként - tekintettel arra, hogy az általa kibocsátott részvények szabályozott piacnak minősülő Budapesti Értéktőzsdére kerültek bevezetésre - a Felelős Társaságirányítási Jelentésében és nyilatkozatában mutatja be az önkéntesen vállalt és a kötelezően alkalmazandó vállalatirányítási szabályok rendszerét, mely jelentések az éves beszámoló részeként a BÉT (www.bet.hu) és a Társaság weblapján (www.akkoinvest.hu) folyamatosan elérhetőek. A Társaság működése során betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és a BÉT szabályzataiban foglaltakat, valamint törekszik a BÉT társaságirányítási ajánlásainak való megfelelésre. A Társaság felépítését és működési feltételeit a közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza. A Társaság a vonatkozó közgyűlési határozattal elfogadott Felelős Társaságirányítási Jelentése szerint jár el, annak közzétételére minden egyes üzleti évet bemutató éves jelentést elfogadó rendes közgyűlést követően határidőben sor kerül. Az Igazgatótanács a Társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatótanács tagjait a Közgyűlés jogosult megválasztani. Az Igazgatótanács tagjai újraválaszthatók. A Társaságot harmadik személyekkel szemben, és a hatóságok előtt az Igazgatótanács képviseli. Az Igazgatótanács jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatótanács 7 tagú ügyvezető testület (jelenleg 5 főből álló Igazgatótanács működik). Az Igazgatótanács saját tagjai közül megválasztja az Igazgatótanács elnökét és elnök-helyettesét. Az Igazgatótanács főbb feladatai: - kialakítja a Társaság munkaszervezetét - részt vesz a stratégiai irányelvek meghatározásában és az ezeknek megfelelő stratégia kialakításában, az üzleti és pénzügyi tervek, a nagyobb tőkebefektetések, tulajdonszerzés és tőkekivonás végrehajtásának ellenőrzése; - a társasági célkitűzések megfogalmazása és ezek folyamatos teljesítésének felügyelete; - a középtávú és az éves üzleti tervek elkészítése - üzletpolitikai irányelvek megállapítása - hosszú távú fejlesztési stratégia jóváhagyása - a kockázatkezelési irányelvek meghatározása, amelyek biztosítják a kockázati tényezők feltérképezését, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási- és felügyeleti rendszer alkalmasságát ezek kezelésére, valamint a jogi megfelelést; - a Társaság kockázatkezelési eljárásainak irányítása és felügyelete a társasági működés átláthatóságával és a fontos társasági információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos irányelvek megfogalmazása és betartásuk felügyelete; - a társaságirányítási gyakorlat hatékonyságának és eredményességének folyamatos felügyelete Az igazgatótanácsi tagságra irányuló jogviszony megszűnik: - a megbízás időtartamának lejártával, - visszahívással, - törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével, - lemondással, - elhalálozással.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 141 Igazgatótanács tagjai: - Prutkay Zoltán – igazgatótanács elnöke - Horváth Imre Attila – igazgatótanács alelnöke - Székely Gábor – igazgatótanács tagja - Matskási István – igazgatótanács tagja - Bosánszky Péter Márk – igazgatótanács tagja A Társaság nem rendelkezik Felügyelőbizottsággal, helyette, az ellenőrzési és vélemény-nyilvánítási jogkört az Igazgatótanács tagjai közül megválasztott Auditbizottság látja el. Az Auditbizottság működésének célja elsősorban annak elősegítése, hogy - a Társaság eleget tegyen a jogszabályokban és a Társaság belső szabályzataiban meghatározott számviteli normáknak, - a Társaság könyvvizsgálója megfeleljen a megbízatása ellátásához szükséges szakmai elvárásoknak, továbbá, hogy - felügyelje a Társaság belső ellenőrzési rendszerének teljesítményét. Auditbizottság tagjai: - Székely Gábor – auditbizottság elnöke - Matskási István – auditbizottság tagja - Bosánszky Péter Márk – auditbizottság tagja Az Auditbizottság tagjai munkájukért nem részesülnek külön anyagi juttatásban.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 142 Vezető tisztségviselők AKKO Invest részvény tulajdona: 2024. december 31-én vezető tisztségviselők közül az alábbi tagok rendelkeztek AKKO Invest Nyrt. részvény tulajdonnal: Név Tisztség “C” sorozatú törzsrészvény Prutkay Zoltán igazgatótanács elnöke 29 000 db Horváth Imre Attila igazgatótanács alelnöke 43 000 db Székely Gábor* igazgatótanács tagja / auditbizottság elnöke 0 db Matskási István igazgatótanács tagja / auditbizottság tagja 0 db Bosánszky Péter Márk igazgatótanács tagja / auditbizottság tagja 650 db *Székely Gábor a G&T Vagyonkezelő Zrt-n keresztül további 14.500 db AKKO Invest Nyrt. törzsrészvénnyel rendelkezik. Foglalkoztatáspolitika 2019.02.11-től az Anyavállalat egy befektetői kapcsolattartót és 2019.03.13-tól egy vezérigazgatót alkalmaz, 2020. március 1-jével további 1 fő bérlői kapcsolattartóval bővült a munkavállalók köre, majd 2022. december 1-jével további 2 fő, projekt manager-i pozícióba került felvételre, így az alkalmazottak száma 5 főre emelkedett. A cégcsoport napi operatív működését 3 fő látja el. A Társaság egyedüli leánycégében, a NEO Property Services Zrt.-ben vannak bejelentett munkavállalók, így a cégcsoport munkavállalói létszáma konszolidált szinten 612 fő. Az Anyavállalat, mint Kibocsátó dolgozói részvényeket nem bocsátott ki, továbbá nem működtet munkavállalói részesedési programot, továbbá nem kötött olyan megállapodást, amely révén az alkalmazottak részesedhetnek a Kibocsátó tőkéjéből. Az Anyavállalat a kinevezett tisztségviselőinek juttatásairól és díjazásukról Javadalmazási jelentés formájában számol be a közgyűlés számára a kifizetendő összegekről. Az Anyavállalat leánycégeiben – kivéve a NEO Property Services Zrt-t – nem alkalmaz munkavállalókat, az Anyavállalat vezető tisztségviselői a tiszteletdíjon kívül a továbbiakban nem részesülnek semmilyen anyagi és természetbeni juttatásban.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 143 Kutatás és a kísérleti fejlesztés A cégcsoport a tárgyidőszakban nem végzett semmilyen kutatással kapcsolatos tevékenységet, így kutatási, kísérleti fejlesztési költségek sem kerültek elszámolásra. Környezetvédelem Az AKKO Invest Nyrt. 2024.07.31-én publikálta első Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a környezettel kapcsolatos szempontok kezelésére részletes információk találhatók. Továbbá a Társaság leánycége a NEO Property Services Zrt. az ESG szempontokat figyelembe véve 2023 óta, évente közzéteszi Fenntarthatósági Jelentését. A jövőben a Társaság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatköreinek meghatározására és kialakítására, így a környezetvédelemmel kapcsolatosan szükségessé váló politikákat, célokat, eljárási rendeket kívánja kidolgozni, nyomon követni, amelyekről az évente publikálandó fenntarthatósági jelentésében teszi közzé az ezzel kapcsolatos információkat. Telephelyek bemutatása Az Anyavállalat a jelentés készítés napján nem rendelkezik telephellyel. A NEO Property Services Zrt., mint leánycég az alábbi fióktelepekkel rendelkezik: - HU 4026 Debrecen, Bethlen utca 1. - HU 6724 Szeged, Rókusi krt. 2-10. - HU 6750 Algyő, Technológiai Ipartelep - HU 5000 Szolnok, Ady Endre út 26. - HU 8000 Székesfehérvár, Kaposi út 9. - HU 2443 Százhalombatta, Olajmunkás utca 2. - HU 9700 Szombathely, Hefele Menyhért utca 2. - HU 7624 Pécs, Mátyás király utca 23. - HU 3525 Miskolc, Régiposta utca 9. - HU 3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep, "Régi Számítóközpont" - HU 9023 Győr, Verseny utca 11. - HU 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi utca 6. A többi leánycég nem rendelkezik telephellyel.

Üzleti és vezetőségi jelentés 2024.12.31Üzleti 144 Felelősségvállaló nyilatkozat Az AKKO Invest Nyrt. 2024. évi éves egyedi és konszolidált IFRS jelentéséhez Alulírott, mint cégjegyzésre és képviseletre jogosított személy, az AKKO Invest Nyrt. Igazgatótanácsának elnökeként kijelentem, hogy: A konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A konszolidált 2024. évi pénzügyi kimutatás a számviteli előírásoknak megfelelően, legjobb tudásunk szerint készült, valós és megbízható képet adva az AKKO Invest Nyrt. és a konszolidálásba bevont vállalkozásainak eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a vezetői jelentés megbízható képet ad az AKKO Invest Nyrt. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb bizonytalansági tényezőket és kockázatokat. A Jelentés nem hallgat el olyan tényt, amely az AKKO Invest helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. Az AKKO Invest-nek tudomása van azon tényről, hogy Tpt. 57. §. (1) bekezdésének megfelelően a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás (szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának) elmaradásával, félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért felelősséggel tartozik. A AKKO Invest Nyrt. jelentését független könyvvizsgáló nem vizsgálta, arról véleményt nem alkotott, a jelentés összevont (konszolidált), a beszámoló a nemzetközi könyvviteli sztenderdek (IFRS) szerint készült. Az AKKO Invest Nyrt. 2024. éves egyedi és konszolidált IFRS jelentése teljes terjedelmében megtekinthető 2025. április 9-től a Társaság székhelyén (1118 - Budapest, Dayka Gábor utca 5.) és honlapján (www.akkoinvest.hu), a BÉT honlapján (www.bet.hu) valamint a Magyar Nemzeti Bank kötelező közzétételi portálján (www.kozzetetelek.hu). Budapest, 2025. április 9. ____________________________ Prutkay Zoltán igazgatótanács elnöke AKKO Invest Nyrt.

AKKO Invest Nyrt. 2024. évi Konszolidált Fenntarthatósági Jelentése

146 Tartalomjegyzék Vezetői köszöntő ..............................................................................................................149 A Társaság bemutatása ...................................................................................................150 A tevékenységi kör bemutatása ................................................................................................. 150 Általános közzétételek (ESRS 2) .....................................................................................152 A fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének általános alapja (BP-1)................................ 152 Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek (BP-2) .......................................................... 154 Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe, összetétele és sokszínűsége (GOV-1) .......................................................................................................................................... 155 A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések (GOV-2)................................... 163 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba (GOV-3) .......................................................................................................................................... 163 Nyilatkozat az átvilágításról (GOV-4) ........................................................................................ 164 Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja (GOV- 5) ..................................................................................................................................................... 166 Stratégia, üzleti modell és értéklánc (SBM-1) .......................................................................... 169 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3)................................................................................ 178 A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírása (IRO-1).................................................................................................................. 179 A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények (IRO-2) ................................................................................................................ 180 Környezet ..........................................................................................................................193 Éghajlatváltozás (E1) ................................................................................................................... 193 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba (ESRS 2 GOV-3 E1) .............................................................................. 193 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv (E1-1_17, E1-1_14, E1-1_AR 1.) ................................................................................................................................................ 194 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3 E1) ...................................................... 194 Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása (ESRS 2 IRO-1 E1) ........................................ 201

147 Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák (E1-2) .......................................................................................................................................... 201 Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások (E1- 3) ................................................................................................................................................. 202 Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok (E1-4) ..................................................................................................... 203 Energiafogyasztás és -szerkezet (E1-5) ............................................................................... 204 Az 1., 2., körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás (E1-6) ................................... 206 ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek (E1-7) .......................................................................................................................................... 207 Víz és tengeri erőforrások (E3)................................................................................................... 208 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3) ............................................................ 208 A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása (ESRS 2 IRO-1. E3) ............................................................................................................................................... 209 E3-1 – A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák ....................................... 210 E3-2 – A vízhez és tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások .. 210 E3-3 – A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok............................................. 210 E3-4 – Vízfogyasztás ............................................................................................................... 211 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (E4) ............................................................................ 213 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (E5) ........................................................... 217 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák (E5-1) ..................................................................................................................................................... 217 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések, erőforrások és célok (E5-2, E5-3) .......................................................................................... 218 E5-5 – Erőforrás-kiáramlások ................................................................................................. 219 Digitalizáció................................................................................................................................ 223 EU Taxonómia............................................................................................................................... 226 Jogi háttér .................................................................................................................................. 226 Taxonómiához igazítható tevékenységek............................................................................. 227 KPI-k vizsgálata ............................................................................................................................ 229 Árbevételhez kapcsolódó KPI-k.............................................................................................. 229 Tőkekiadásokhoz (CAPEX) kapcsolódó KPI-k .................................................................... 229 Működési kiadásokhoz (OPEX) kapcsolódó KPI-k.............................................................. 230

148 Társadalom .......................................................................................................................235 Saját munkaerő (S1) .................................................................................................................... 235 Az értékláncban dolgozók (S2)................................................................................................... 237 Érintett közösségek (S3) ............................................................................................................. 240 Fogyasztók és végfelhasználók (S4) ......................................................................................... 243 Vállalatirányítás (G1) ........................................................................................................246 A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása (ESRS 2 IRO-1 G1)............................................................................ 246 A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák (G1-1) .......................... 248 A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése (G1-3) ......................................... 250 Korrupciós és vesztegetési esetek (G1-4) ................................................................................ 251

149 Vezetői köszöntő Örömmel osztjuk meg az AKKO Invest Nyrt. első konszolidált fenntarthatósági jelentését, amely bemutatja Társaságunk erőfeszítéseit és eredményeit a fenntarthatóság terén. Az ESG jelentés különösen fontos, mert a három alappillér, E, S, G, vagyis Környezeti, Társadalmi és Vállalati felelősségvállalás bemutatásával a jelentés kiemeli azokat az intézkedéseket, amelyeket Vállalatunk tett a fenntarthatóság terén. Kiemelt célunk, hogy a Csoport tulajdonában lévő ingatlanok energiahatékonysági fejlesztéseit előmozdítsuk, és tőzsdei holdingtársaságként megfelelő folyamatok és szabályzatok révén biztosítsuk részvényeseink számára az átlátható működést. Társadalmi felelősségvállalásunk nemcsak kötelességünk, hanem értékrendünk szerves része, amely minden tevékenységünket áthatja. Célunk, hogy továbbra is folytassuk elkötelezett munkánkat a fenntarthatóság előmozdítása érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is keressük az innovatív megoldásokat, és aktívan részt vegyünk azokban a kezdeményezésekben, amelyek hozzájárulnak környezetünk védelméhez és közösségeink fejlődéséhez. Köszönöm minden kollégám elkötelezettségét és munkáját ebben az ügyben. Csakis együtt, közösen tehetünk a fenntartható jövőért. Prutkay Zoltán AKKO Invest Nyrt. igazgatótanács elnöke

150 A Társaság bemutatása A Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett AKKO Invest Nyrt. a Plotinus Holding Nyrt. átalakulásával jött létre 2019-ben, részvényeit 2011 óta jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén. Az AKKO Invest Nyrt. Magyarországon bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság, amely elsősorban vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik. Az AKKO Invest Nyrt. holdingtársaság, azaz olyan több társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja a holding és a leányvállalatok közötti hatékony együttműködés révén a hosszútávú értéknövekedés elérése. Az AKKO Invest Nyrt. saját vagyonát fekteti be, nem végez külső vagyonkezelést, és alapvető célja a leányvállalatokban (és természetesen az anyavállalatban) elért vagyongyarapodás, értéknövekedés párhuzamosan a részvények árfolyamának emelkedésével. A leányvállalatok elsősorban az ingatlanpiacon működő entitások. Az AKKO Invest Nyrt. Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. A Társaság székhelye 2021. április 23. óta.: 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 5. A Társaság jegyzett tőkéje 833 880 ezer HUF, amely 2024.12.31-én 33 355 200 darab törzsrészvényből áll. A részvények névértéke 25 Ft/db. A tevékenységi kör bemutatása Az Anyavállalat hosszú távú stratégiájának célkitűzése, hogy akvizíciók és a reálgazdasági befektetések megvalósítása által termeljen jövedelemtermelő forrást a cég részvényesei számára. Az Anyavállalat leányvállalatait 2024. december 31-i állapot szerint az alábbi táblázat foglalja össze: Társaság neve Részesedés nagysága VÁR-Logisztika Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-046822) 100 % MOON Facility Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049534) 100 % ALQ SAS (székhelye: Franciaország, Antibes 06600. Louis Gallet út 18.; nyilvántartásba vételi szám: 841 053 077 R.C.S. Antibes, adószáma: FR93841053077) 100 %

151 4 Stripe Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049777) 100 % A PLUS Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049740) 100 % Elitur Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049966) 100 % NEO Property Services Zrt. (székhelye: 1117 Budapest, Szerémi út 4.; cégjegyzékszám: 01-10- 045154) Az AKKO Invest Nyrt. 49%-os mértékben közvetlenül, míg 51%-os tulajdoni arányban az ELITUR Invest Zrt- n keresztül közvetett módon birtokolja a NEO Property Services Zrt. üzletrészeit. 100 % Deniro Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-140820) 100 %

152 Általános közzétételek (ESRS 2) A fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének általános alapja (BP-1) A Társaság a fenntarthatósági nyilatkozatait a leányvállalatokkal együtt – összevontan – készítette el, így ezen belül részletesen kitér a NEO Property Services Zrt. adataira. (BP-1_5a) A konszolidáció hatóköre megegyezik a pénzügyi kimutatáséval, így az Anyavállalaton kívül az alábbi leányvállalatok kerültek bevonásra a konszolidáció során. A konszolidáció hatóköre az alábbi vállalatokra terjed ki (BP-1_5b) VÁR-Logisztika Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 046822) MOON Facility Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 049534) ALQ SAS (székhelye: Franciaország, Antibes 06600. Louis Gallet út 18.; nyilvántartásba vételi szám: 841 053 077 R.C.S. Antibes, adószáma: FR93841053077) 4 Stripe Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10- 049777) A PLUS Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049740) Elitur Invest Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-049966) NEO Property Services Zrt. (székhelye: 1117 Budapest, Szerémi út 4.; cégjegyzékszám: 01-10-045154) Az AKKO Invest Nyrt. 49%-os mértékben közvetlenül, míg 51%-os tulajdoni arányban az ELITUR Invest Zrt-n keresztül közvetett módon birtokolja a NEO Property Services Zrt. üzletrészeit. Deniro Zrt. (székhelye: 1124 Budapest, Lejtő út 17/A.; cégjegyzékszám: 01-10-140820) A fenntarthatósági jelentésben az „AKKO” kifejezés az AKKO Invest Nyrt.-t és annak leányvállalatait jelöli, a NEO Property Services Zrt. (NEO) kivételével. A „Társaság” megnevezés az AKKO-t és valamennyi leányvállalatát, beleértve a NEO-t is, magában foglalja,

153 kivéve azokat az eseteket, amikor külön jelezzük, hogy a NEO-ra vonatkozó adatok önállóan kerülnek feltüntetésre. A fenntarthatósági nyilatkozat kiterjed a saját üzleti tevékenységeinkre, valamint upstream és downstream értékláncunkra is. Az értékláncelemzés során az AKKO és a NEO tevékenységei kerültek feltárásra. Az AKKO-nál két, míg a NEO-nál négy értékláncot azonosítottunk. (BP- 1_5c) Az AKKO esetében azonosított értékláncok:  Vagyonkezelés  Ingatlanszegmens  NEO esetében azonosított értékláncok:  Létesítménygazdálkodás  Ingatlankezelés  Energiamenedzsment  Generálkivitelezés Az értékláncok feltérképezéséről bővebb információ az SBM-1 közzétételben olvasható. Az elemzés során megállapítottuk a fő tevékenységeket és az érintetteket az upstream, saját, és downstream szinteken. Az upstream folyamatok vizsgálata elsősorban a közvetlen beszállítókra koncentrál, mivel a közvetett beszállítók adataihoz való hozzáférés korlátozott. A downstream analízis középpontjában a közvetlen vevők állnak. A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) azonosítása az értékláncok mentén upstream, saját tevékenység és downstream szinten történt. A fenntarthatósági nyilatkozat készítése során nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy kihagyjunk valamely, szellemi tulajdonnak, know-how-nak vagy innovációs eredményeknek megfelelő konkrét információt. (BP-1_5d) A Társaság a vonatkozó uniós szabályok szerint nem mentesül bizonyos információk közzététele alól, így nem élt ezzel a lehetősséggel. (BP-1_5e)

154 Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek (BP-2) A fenntarthatósági jelentés időhorizontjainak meghatározásához az ESRS 1 standard 6.4. szakaszában foglalt irányelveket alkalmaztuk. Eszerint a rövid távú időszak a jelentési időszakot jelenti, a középtávú időszak legfeljebb 5 év, míg a hosszú távú időszak több mint 5 évre terjed ki. (BP-2_9a) Az upstream és downstream értékláncra vonatkozó adatok nem tartalmaznak közvetetett forrásokból származó információkat vagy becslést. A következő táblázatban ismertetjük azokat a közzétett mennyiségi mérőszámokat, amelyeket becslés útján azonosítottunk. (BP-2_11) Becsléssel meghatározott mennyiségi mérőszámok A mérési bizonytalanság forrásaira vonatkozó információk A mérés során felhasznált feltételezések, közelítések és megítélések Energiafogyasztás E1-5 Az energiafogyasztás, és így a kapcsolódó ÜHG- kibocsátás adatok a teljes irodaházra állnak rendelkezésre, így azokat arányosítottuk az AKKO-ra vetítve. Az energiafogyasztás a felépítményre (m2) mért aránnyal került becslésre. A hiányzó év végi adatokat a tavalyi év azonos hónap értékével egészítettük ki. E3-4 Vízfogyasztás A NEO Property Services Zrt vízfogyasztása becslésen alapul, mivel a vállalat központi bérleményében nincs lehetőség a vízfogyasztás mérésére. A teljes épület vízfogyasztási adatait vettük figyelembe, valamint a bérelt terület arányát a becsléshez. Digitalizáció A Társaság leányvállalatainak összes becsült papírlap megtakarítása került feltüntetésre a jelentési periódusban. A korábbi papírfelhasználás alapján kiszámításra került az egy-egy dokumentum típusra jutó egységi papírmennyiség (A/4 lap formátum), és ezt visszaszorozva az adott év aktuális darabszámával került meghatározásra a becsült papírlap megtakarítás. A fenntarthatósági nyilatkozat összeállítása során integráltuk a globálisan elismert fenntarthatósági beszámolási keret, a Global Reporting Initiative (GRI) irányelvei alapján gyűjtött adatokat. Ezek az információk a vonatkozó adatpontoknál kerülnek külön megjelölésre, továbbá az alábbi táblázatban is összefoglaljuk őket. (BP-2_15)

155 GRI adatpont ESRS adatpont, amely esetében integrálásra került GRI 2-9 Irányítási szerkezet és összetétel GOV-1 – Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe a NEO Property Services Zrt esetében GRI 2-12 A legfelsőbb irányító testület szerepe a hatások kezelésében SBM-2 45 d) - Tájékoztatják-e, és ha igen, hogyan az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületeket az érintett érdekelt felek álláspontjáról és érdekeiről a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait illetően a NEO esetében Tekintettel arra, hogy a Társaság a pénzügyi év során a mérlegfordulónapon nem haladta meg az átlagosan 750 alkalmazottat, úgy döntöttünk, hogy élünk a fokozatos bevezetéssel az ESRS E4, ESRS S1, ESRS S2, ESRS S3 és ESRS S4 témakörök vonatkozásában. Azonban a kettős lényegességi vizsgálat eredményeként ezek a témák lényegesnek minősültek, így a vonatkozó információk részletes bemutatásra kerülnek a releváns fejezetekben, összhangban az ESRS 1 standard C. függelékében foglalt előírásokkal. (BP-2_17) Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe, összetétele és sokszínűsége (GOV-1) Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe és összetétele (GOV-1_21) A Társaság vezetői struktúrája a következőképpen alakul: összesen öt ügyvezető tag van, amelyből mind az öt fő az Igazgatótanács tagja, három fő pedig az Auditbizottság tagja, akik egyúttal az Igazgatótanács tagjai is. A nem ügyvezető tagok négy főből állnak, köztük egy befektetői kapcsolattartó, egy bérlői kapcsolattartó, valamint két portfólió menedzser. Az alkalmazottakat és más munkavállalókat a vezető testületekben egy munkavállaló képviseli, aki az Igazgatótanács elnöki és az Auditbizottság tagsági tisztségét is betölti. A NEO esetében a vezetői struktúrát hat ügyvezető tag alkotja, mígnem ügyvezető tagok nem szerepelnek az irányítási testületben. Az alkalmazottak és munkavállalók képviseletét a Felügyelőbizottság tagjai biztosítják, és amely bizottság két tagból áll, akik cégvezetői szerepük mellett munkaviszonyban is állnak a vállalattal. A fentebb ismertetett vezetői struktúrát az alábbi táblázat foglalja össze. (GOV-1_21a-c) AKKO Invest Nyrt NEO Property Services Zrt Ügyvezető tagok száma (fő) 5 fő 6 fő Nem ügyvezető tagok száma (fő) 4 fő nincsen Az alkalmazottak és más munkavállalók képviselete a vezető testületben 1 munkavállaló, aki az Igazgatótanács elnöke és az Auditbizottság tagja 2 fő (Felügyelőbizottság, cégvezetők)

156 Az Igazgatótanács a Társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatótanács tagjait a Közgyűlés jogosult megválasztani. Az Igazgatótanács tagjai újraválaszthatók. A Társaságot harmadik személyekkel szemben, és a hatóságok előtt az Igazgatótanács képviseli. Az Igazgatótanács jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatótanács 7 tagú ügyvezető testület (jelenleg 5 főből álló Igazgatótanács működik). Az Igazgatótanács saját tagjai közül választja meg az Igazgatótanács elnökét és elnökhelyettesét. Az Igazgatótanács tagjai:  Prutkay Zoltán – igazgatótanács elnöke  Horváth Imre Attila – igazgatótanács alelnöke  Székely Gábor – igazgatótanács tagja  Matskási István – igazgatótanács tagja  Bosánszky Péter Márk – igazgatótanács tagja A Társaság nem rendelkezik Felügyelőbizottsággal, helyette, az ellenőrzési és vélemény- nyilvánítási jogkört az Igazgatótanács tagjai közül megválasztott Auditbizottság látja el. Az Auditbizottság működésének célja elsősorban annak elősegítése, hogy a Társaság eleget tegyen a jogszabályokban és a Társaság belső szabályzataiban meghatározott számviteli normáknak, a Társaság könyvvizsgálója megfeleljen a megbízatása ellátásához szükséges szakmai elvárásoknak, továbbá, hogy felügyelje a Társaság belső ellenőrzési rendszerének teljesítményét. Az Auditbizottság feladatai közé tartozik a pénzügyi beszámolási folyamat és a belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése, valamint az IFRS szerinti beszámolók véleményezése és könyvvizsgálatának nyomon követése. A bizottság javaslatot tesz a könyvvizsgáló kiválasztására és díjazására, előkészíti a könyvvizsgálóval kötendő szerződést, és biztosítja, hogy a könyvvizsgáló megfeleljen a szakmai követelményeknek és összeférhetetlenségi előírásoknak. Továbbá, nyomon követi a könyvvizsgáló cég függetlenségét és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokat, valamint segíti az Igazgatótanács munkáját a pénzügyi rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében. Ellát minden feladatot, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal. Az Auditbizottság feladatainak ellátása érdekében az Igazgatótanácstól és a Társaság vezető állású dolgozóitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja. Auditbizottság tagjai:  Székely Gábor – auditbizottság elnöke  Matskási István – auditbizottság tagja  Bosánszky Péter Márk – auditbizottság tagja

157 A Társaság vezető testületi tagjainak szakmai önéletrajza a Társaság honlapján érhető el a https://akkoinvest.hu/rolunk/ linken keresztül. A Társaság vezető testületének tagjainak és a vállalkozás ágazatai tekintetében szerzett tapasztalatának ismertetése. (GOV-1_21c)  Prutkay Zoltán (elnök): A szakember a Szent István Egyetem vállalkozások menedzsmentje, valamint pénzügy-számvitel szakán végzett 2009-ben. Karrierjét az MKB Bank Zrt.-nél kezdte, ahol akvizíciók, tőkepiaci befektetések megvalósításán dolgozott, és az ezekhez kapcsolódó speciális hitelezési aktivitásért felelt, projekt és szindikált hitelek kidolgozásában vett részt. 2013-ban az UniCredit Bank Zrt.-nél helyezkedett el a bank középvállalati finanszírozási területéért felelős senior vállalati referenseként, ahol az akvizíciós és finanszírozási ügyleteket irányította. 2015-ben az Appeninn Holding Nyrt.-nél pénzügyi igazgatóként, igazgatósági tagként folytatta pályafutását. 2016 novemberétől 2019. február végéig az AppeninnCredit Zrt. vezérigazgatója. 2017 novembere és 2019. február 28. napja között az ALTERA Nyrt. (jogutódja AutoWallis Nyrt.) vezérigazgatója. 2019. január 23-a óta a Kibocsátó igazgatótanácsának elnöke.  Horváth Imre (elnökhelyettes): A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett pénzügy szakon. Ezt követően a Leumi Hitelbanknál back office vezetőként és treasury üzletkötőként dolgozott, majd 12 évet töltött el a Budapest Alapkezelő Zrt.-nél back office vezetőként és kötvény portfólió menedzserként. 2006-ban a Wallis Zrt.-nél volt vagyonkezelő, 2007 óta pedig a WING Zrt. finanszírozási igazgatója.  Matskási István (tag): Matskási István 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását a Messer Hungarogáznál kezdte, majd 1998-2003 között a Ferroglobus Kereskedőház főkontrollere volt. 2003-tól kezdve felsővezetői pozíciókban dolgozott, komoly tapasztatokra tett szert többek között pénzügyi vezetés, vállalatvezetés, vállalatfinanszírozás és kockázati tőkekezelés területén. 2003-2008 között a Multireklám Köztéri Médiaügynökség gazdasági igazgatója, majd 2008-2010 között az OTP Bank elnökének főtanácsadója, 2010-2012 között a Bonafarm gazdasági igazgatója volt. Ezt követően két-két évig a Scitec Kft. pénzügyi igazgatója. 2014-2016 között a Morando Kockázati Tőkealap vezérigazgatójaként az alap befektetéseiért, a portfólió cégek ellenőrzésért és fejlesztésért felelt. 2008 óta a saját tulajdonában álló, magánbefektetői csoport vagyonának kezelésével foglalkozó MMXVI Kft. ügyvezetője, valamint 2013 óta a Zambiában befektetéseket kezelő PAMO Mangala Farm Ltd. ügyvezetője és résztulajdonosa.  Bosánszky Péter Márk (tag): Szakmai pályafutása a Raiffeisen Bank Zrt.-nél indult 1999-ben, ahol többek között ügyfélszolgálati és értékesítési területen szerzett vezetői tapasztalatot. Több projektben, projekt és transzformáció managerként dolgozott. Később főosztályvezetőként, majd a Bank nyíregyházi operációs központjának vezetőjeként, valamint a Bank leányvállalatának ügyvezető igazgatójaként jelentős vállalatirányítási tapasztalatra tett szert. 2016-tól a saját alapítású CALLCOMM Zrt. vezérigazgatója, emellett több jelentős pénzpiaci szereplőnél tölt be üzleti tanácsadói szerepkört.  Székely Gábor (tag): A Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügy szakán szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutásának elején az ingatlanüzemeltetési- és befektetési piacon szerzett széleskörű tapasztalatot, valamint tanácsadóként segítette

158 jelentős hazai vállalatok tőkeműveleteit, szakértőként pedig ipari termelőüzemek értékesítésébe is bekapcsolódott. A szakember évtizedes vállalatvezetői és tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, miután részt vett Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társaságának, az Appeninn Holding Nyrt.-nek 2009-es megalapításában, melynek aztán vezetője is volt. Jelenleg a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett AutoWallis Nyrt. befektetési igazgatójaként és igazgatóságának tagjaként felel a tőzsde személygépjárműves vállalatának tőkepiaci jelenlétéért, új befektetéseinek felkutatásáért és azok lebonyolításáért. A NEO Property Services Zrt irányító testülete a következő csoportokból épül fel (GRI 2-9) Igazgatóság Dr. Takács Ernő Zoltán Noah M. Steinberg Kocsis Péter Gyáfrás Sándor Cégvezetők Vágó László Giller Tamás Ügyvezető Bizottság Vágó László, CEO; Giller Tamás, CFO; Szabó Szilárd CTO A NEO Property Services Zrt. irányító testületének tagjainak a vállalkozás ágazatai tekintetében szerzett tapasztalatának ismertetése (GOV-1_21c) az alábbiakban kerül bemutatásra.  Noah M. Steinberg FRICS (Igazgatósági tag): A WING 1999-es alapítása óta Noah Steinberg a vállalat elsőszámú vezetője, a teljes vállalatcsoport irányításáért felel. A WING többségi tulajdonosa a Varsói Értéktőzsdén jegyzett ECHO Investmentnek, Lengyelország legnagyobb ingatlanfejlesztőjének, valamint a berlini székhelyű, vezető, német ingatlanfejlesztőnek, a Bauwertnek. Noah tanulmányait a Princeton Egyetemen (Woodrow Wilson School of Public and International Affairs szakon) és a Bécsi Diplomácia Akadémián végezte. Az angol nyelv mellett beszél franciául, németül és spanyolul, illetve a magyar nyelvet is elsajátította.  Dr. Takács Ernő (Igazgatósági tag): Dr. Takács Ernő a budapesti államigazgatási főiskolán végzett igazgatásszervezőként és szakigazgatás-szervezőként, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen doktorált jogászként. 1998-ban jogi igazgatóként csatlakozott a Mammut Bevásárlóközpont fejlesztéséhez, később több mint 10 éven keresztül a Talentis Group Zrt. vezérigazgatója volt. 2017-ben csatlakozott a WING Zrt.-hez, jelenleg a kereskedelmi ingatlanportfólióért és a szállodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes. A magyar ingatlanszektor elismert szakértője, aki a modern ingatlanpiac elindulása óta dolgozik a területen. 2013-tól az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.  Kocsis Péter MRICS (Igazgatósági tag): A WING stratégiai feladataiért felelős vezérigazgató-helyettese és Bauwert AG Vállalati pénzügyekért felelős vezetője. Tagja a lengyel Echo Investment és Archicom S.A., a Gladiátor Befektetési Alapkezelő Zrt.,

159 felügyelő bizottságának, valamint a NEO Property Services és a WING International Zrt. igazgatótanácsának. Tapasztalt ingatlanpiaci szakember: szakterületei közé tartozik az üzleti tervezés, a vagyonkezelés, a digitalizáció, a tárgyalástechnika, a tehetségmenedzsment, és az ESG-átállás. 2006-ban csatlakozott a WING-hez, ezt megelőzően, 1997 és 2006 között az UniCredit Bank Hungary (ex-HVB) ügyvezető igazgatója volt, 2025-től pedig a WING leányvállalatának, a Bauwert AG-nak a vállalati pénzügyeiért felel. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát (MA), ezt követően posztgraduális diplomát szerzett a Birminghami Egyetemen (MIS) és a Georgetown Egyetemen (MSFS). Beszél angolul és németül.  Gyáfrás Sándor (Igazgatósági tag): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. A brit parlamenti gyakornoki munkát követően multinacionális vállalatoknál és a bankszektorban szerzett ingatlanpiaci, pénzügyi és vállalatfinanszírozási tapasztalatokat. 1999-től az Erste Bankban dolgozott és szerzett vezetői gyakorlatot 2010-2015 között a bank ingatlan- és projektfinanszírozási üzletágának vezetőjeként és egyben az Erste Bank Csoport bécsi központú és ingatlanfejlesztéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó leányvállalata, az Erste Group Immorent magyarországi ügyvezetőjeként. 2015-2016 között az MNV Zrt. ingó- és ingatlanvagyonért felelős főigazgatója, az igazgatóság tagja és ehhez kapcsolódóan 2023-ig egyéb állami tulajdonú társaságok igazgatósági, ill. felügyelő bizottsági tagjaként tevékenykedett. 2016 végétől a WING Csoport ingatlan alapkezelő társaságának létrehozásáért és az ingatlan alapkezelési tevékenység elindításáért felelős vezérigazgató helyettes. 2017 óta a WING Csoport tulajdonában álló Gladiátor Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, továbbá jelenleg a NEO Property Services Zrt. és az Aspectus Architect Zrt. igazgatóságának tagja.  Vágó László (NEO Property Services Zrt. vezérigazgató): Jelenlegi pozícióját 2005 óta tölti be. Ezt megelőzően 2003 és 2005 között a Magyar Telekom ingatlanigazgatója volt. 2018-tól egy éven keresztül a STRABAG Property and Facility Services Group (a NEO PS Zrt. jogelődjének anyavállalata) közép-európai régiójának vezetője. Szakmai munkáságának elismeréseként kilenc alkalommal került be a legbefolyásosabb hazai TOP50 ingatlanpiaci szereplő közé. Felsőfokú tanulmányait a Campbell Egyetemen (USA, Észak-Karolina), illetve Budapesten, a Külkereskedelmi Főiskola Külkereskedelmi Karán (ma: Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem) folytatta, majd Executive MBA diplomát szerzett a Purdue Egyetemen (USA, Indiana). 2020-tól a Magyar Tenisz Szövetség elnökségi tagja, 2023 óta a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO) elnöke.  Giller Tamás (NEO Property Services Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettes): 2003-ban szerzett okleveles közgazdász diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, Budapesten (ma: Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem). Karrierjét a Nissan gépjárművek importőrénél kezdte, ahol gazdasági informatikával, vállalatirányítási rendszerek bevezetésével, tanácsadással és a számviteli folyamatok digitalizálásával foglalkozott, miközben széleskörű tapasztalatot szerzett az autóipar területén. 2005- ben közel egy évet Ausztráliában töltött, ahol pénzügy menedzsmentet tanult. 2006 és 2015 között különböző beosztásokban és szakterületeken dolgozott vállalatirányítási rendszerek fejlesztésén, tervezésén, bevezetésén, miközben tovább bővítette projektmenedzsmenti, valamint pénzügyi tapasztalatát. 2014-ben jelent meg ERP, múlt, jelen, jövő című könyve. 2007 és 2020 között – munkája mellett – az általa alapított www.erpgblog.hu szerkesztője. 2015-ben csatlakozott a Wallis cégcsoporthoz, ahol 2020-ig különböző startup vállalatok pénzügyi igazgatójaként a vállalkozások elindításáért és azok pénzügyi stabilitásáért felelt. Ez idő alatt tovább mélyítette ismereteit és bővítette tapasztalatait a kockázati tőkebefektetések, startup- ok, scaleup-ok, valamint felvásárlások (M&A) területén. Legfőbb feladata a Gremon Systems Zrt. pénzügyi igazgatójaként és igazgatóságának tagjaként a vállalat

160 pénzügyi adminisztrációs rendszerének kialakítása, az üzleti stratégia és üzleti modell kidolgozása, valamint a cég termékeinek és szolgáltatásainak nemzetközi piacra lépésének elősegítése volt. 2020-tól a NEO Property Services Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Több gazdasági és informatikai témájú szakmai cikk szerzője. Széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik az informatika, az autóipar, gyártás, kereskedelem, agrárium, digitális transzformáció és az ingatlanipar területén is.  Szabó Szilárd (NEO Property Services Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes): 1993-ban szerzett okleveles üzemmérnök diplomát a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Energetikusként és környezetvédelmi vezetőként kezdett dolgozni a MATÁV-nál, ahol később üzemeltetési csoportvezető lett. 1999-ben a MATÁV Ingatlan igazgatóságát érintő outsourcingot követően a NEO Property Services Zrt. jogelődjeinél dolgozott 2014-ig Főmérnökként, majd 2019-ig üzletág igazgatóként. 2019 és 2023 között a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt vezérigazgatója volt, ami mellett több másik városi cégben is töltött be tisztséget. 2023 októberében műszaki vezérigazgató-helyettesként tért vissza a NEO Property Services Zrt-hez. Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek sokszínűsége Az alábbi táblázat mutatja be az Igazgatótanács nemek szerinti megoszlását az AKKO és a NEO esetében (GOV-1_21d) Az igazgatótanácsban a nemek szerinti megoszlás AKKO NEO Férfi igazgatótanácsi tagok száma (fő) 5 4 Női igazgatótanácsi tagok száma (fő) 0 0 Igazgatótanács tagjainak létszáma összesen (fő) 5 4 Női igazgatótanácsi tagok aránya 0 0 Férfi igazgatótanácsi tagok aránya 1 1 A Társaságban jelenleg a női nem egyáltalán nincs képviselve. Az igazgatótanács összetételének meghatározásakor egyelőre nem került sor egyéb sokszínűségi szempontok figyelembevételére. Az alábbi táblázat mutatja be a Társaság vezető testületének (Igazgatótanácsnak) független és nem független tagjainak arányát. (GOV-1_21e)

161 A vezetői testület független tagjainak százalékos aránya AKKO NEO Független, nem ügyvezetői feladatokat ellátó igazgatósági tagok száma (fő) 4 0 Ügyvezetői feladatokat ellátó igazgatósági tagok száma (fő) 1 4 Igazgatótanács tagjainak létszáma összesen (fő) 5 4 Független tagok százalékos aránya (%) 0,8 0 A Társaság Igazgatótanácsának elnöke munkavállalóként is dolgozik az Anyacégben, így ő nem minősül független tagnak. Ennek okán a független tagok aránya 80%-os értéket mutat a Társaságnál. A NEO Property Services esetében nincs független, nem ügyvezetői feladatokat ellátó tag az igazgatótanácsban, azaz a testület minden tagja az ügyvezetésben is részt vesz. Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe és feladatai (GOV-1 21a) Az Igazgatótanács felel a Társaság hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek átfogó felügyeletéért. Ez magában foglalja a kockázatkezelési irányelvek meghatározását, amelyek biztosítják a kockázati tényezők feltérképezését, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási- és felügyeleti rendszer alkalmasságát ezek kezelésére, valamint a jogi megfelelést. Az Igazgatótanács látja el a továbbiakban a Társaság kockázatkezelési eljárásainak irányítását és felügyeletét. Az egyes testületek hatáskörébe tartozó feladatok, valamint a hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos teendők megjelennek a Társaság feladatmeghatározásában és kapcsolódó politikáiban. Az Igazgatótanács hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó intézkedéseket az Igazgatótanácsi Ügyrend, a Gt. és a Társaság Alapszabálya határozzák meg. A Társaság vezető testülete (az Igazgatótanács) dönt a Társaság fontos ügyeiben. Abban az esetben, amennyiben adott társasági esemény/ügylet jellegéből és/vagy értékéből adódóan meghaladja az igazgatótanácsi döntéskört, úgy az adott témakörhöz kapcsolódó napirendi pontot az Igazgatótanács a Közgyűlés elé terjeszti döntéshozatalra. A feladatmeghatározásban és feladatok megosztásában az Igazgatótanács dönt. A szükséges szabályzatok, politikák kidolgozásáért és elfogadásáért, betartatásáért az Igazgatótanács felel.

162 Az Igazgatótanács felelős a vállalat hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek nyomon követésére, kezelésére és felügyeletére szolgáló irányítási folyamatok, ellenőrzések és eljárások kialakításáért és végrehajtásáért. Az Igazgatótanács határozza meg, hogy ezeknek a feladatoknak az elvégzését mely belső munkavállalókra vagy külső megbízott szervezetekre bízza, valamint az ezen folyamatok feletti ellenőrzés kizárólagos hatáskörébe tartozik. (GOV- 1_21c) Az Igazgatótanácsnak és az Auditbizottságnak meghatározott időközönként kell ülést tartania, amelyet mind az Igazgatótanács, mind pedig az Auditbizottság ügyrendje taglal. Természetesen a meghatározott időközönkénti ülésektől el lehet térni – rendkívüli ülés összehívásában - abban az estben, amikor azonnali döntés szükséges egy-egy fontos kérdéskörben. A beszámolásra a testületi üléseken kerül sor, ahol döntenek az adott ügyben, illetve további teendők, feladatok ellátásáról, amennyiben indokolt. (GOV-1_21c) A Társaság jelenleg nem alkalmaz specifikus ellenőrzési mechanizmusokat és eljárásokat a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére. A Társaság részéről fejlesztendő terület, jelenleg ezek a folyamatok még ismeretünk szerint nem kerültek kialakításra. (GOV-1_21c) A lényeges hatásokhoz, kockázatokhoz és lehetőségekhez kapcsolódó célok meghatározása és azok teljesülésének ellenőrzése a Társaság részéről fejlesztendő terület, jelenleg ezek a folyamatok még ismeretünk szerint nem kerültek kialakításra. (GOV-1_21d) A Társaság Igazgatótanácsa fog dönteni azzal kapcsolatosan, hogy a fenntarthatósági kérdések felügyeletét hogyan kívánják megoldani, milyen szükséges eszközöket, szabályzatokat, politikákat kell kidolgozni és életbe léptetni ezen folyamatok ellenőrzésére. A Társaság terveiben szerepel külső szakértők bevonása a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek azonosítása érdekében. (GOV-1_23a) Amennyiben a vezetői testület úgy dönt, hogy szükséges képzés is a testületi tagok/munkavállalók részére, abban az esetben meg fogja tenni a szükséges lépéseket ezzel kapcsolatosan. A fenntarthatósági kérdések kezeléséhez szükséges készségek és szakértelem kulcsfontosságúak a Társaság lényeges hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek hatékony kezelésében. Az ESG felelősök szerepe központi a vállalaton belül, mivel ők koordinálják a fenntarthatósági stratégiák integrálását a napi üzleti tevékenységekbe. Az ESG felelősök koordinálták a Társaság kettős lényegességi elemzését, így az ő közreműködésükkel kerültek meghatározásra a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek. (GOV-1_23b) Igen, hozzáférnek, és a szükséges szakértelmet, amennyiben szükséges, igénybe is veszik. Az oktatási lehetőségekről a Társaság vezetői testülete dönt, hogy igénybe kívánják-e venni, vagy sem. A szakértő képzésekhez való hozzáférés biztosítja, hogy a vállalat alkalmazottai naprakész információkkal és képességekkel rendelkezzenek. Ez magában foglalja az iparági konferenciákon való részvételt, online tanfolyamok elérhetőségét, valamint külső szakértők által tartott workshopokat. (GOV-1_AR5)

163 A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések (GOV- 2) A Társaság fenntartható fejlődéséért felelős a vállalatvezetés, amelynek része a vállalat hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek átfogó felügyelete. Ezt az Igazgatótanács látja el, amely felelős a kockázatkezelési irányelvek kidolgozásáért. Az Igazgatótanács számára a lényeges fenntarthatósági kérdésekről a vállalat ESG szakértője nyújt tájékoztatást. Az Igazgatótanács és az Auditbizottság rendszeres időközönként ülésezik, amely alkalmak során megvitatásra kerülnek a Társaságot érintő fenntarthatósági ügyek is. (GOV-2_26 a) A Társaság vezető testülete rendszeresen tájékoztatást kapott a kettős lényegességi elemzés elvégzéséről az ESG szakértő révén. Az elemzés eredményeit a vezetőség számára egy workshop keretében ismertették, ahol az eredményeket jóváhagyták, valamint lehetőségük nyílt a lényeges témák listájának módosítására. Az elemzés eredményei várhatóan integrálódnak a Társaság fenntarthatósági stratégiájába, segítve ezzel konkrét akciótervek kidolgozását. (GOV-2_26 b) A Társaság vezető testülete a jelentési év során foglalkozott minden lényeges hatással, kockázattal és lehetőséggel. A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek listája megtalálható a vonatkozó tematikus szabványokban. (GOV-2_26 c) A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba (GOV-3) A Társaság célja egy olyan ösztönző rendszer létrehozása, amely támogatja a Társaság hosszútávú céljainak elérését, és megfelelő egyensúlyt teremt a rövidtávú érdekekkel szemben. A Társaság igazgatói saját díjazásukról nem rendelkezhetnek, ezt a hatáskört a Közgyűlés gyakorolja. A Társaság Javadalmazási Politikája tartalmazza az ösztönző mechanizmusokat, amelyeket a munkavállalók átlagos javadalmazása, valamint a foglalkoztatás egyéb feltételei, mint például a béren kívüli juttatások, jutalmazási lehetőségek és munkakörülmények figyelembevételével kerültek kialakításra. A Társaság üzleti stratégiájának, hosszútávú érdekeinek figyelembevételével kizárólag rögzített javadalmazást határoz meg, változó (előzetesen meghatározott kritériumokhoz igazodó) javadalmazást a Társaság nem alkalmaz. A fix javadalmazás kizárólag pénzjuttatásból áll, az Igazgatók nem részesülnek semmilyen további juttatásban. A Társaság nem alkalmaz részvényalapú javadalmazási formákat. Az Igazgatók számára a Társaság 100%-ban fix összetevőjű javadalmazást (pénzjuttatást) állapít meg, amelyhez az egyes tisztségekre vonatkozó speciális feltételek kapcsolódnak. (GOV-3_29a) A Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek tagjainak javadalmazásában nincs figyelembe véve éghajlattal kapcsolatos semmilyen megfontolás. A testületi tagok teljesítménye nincs külön értékelve, így ÜHG-kibocsátási csökkentési célok sem

164 fogalmazódtak meg korábban, ezért ezzel kapcsolatos teljesítményértékelésről nem beszélhetünk. A Javadalmazási Politika, így az évente elkészítendő Javadalmazási Jelentés sem tartalmaz olyan ösztönző mechanizmusokat, amelyek az éghajlattal kapcsolatosan vannak összefüggésben. A javadalmazás jelenleg nem teljesítmény alapon történik, így a fenntarthatósággal kapcsolatosan nem kerültek meghatározásra a Társaság részéről konkrét célok és stratégiák. Erre való tekintettel a Javadalmazási Politika nem tartalmaz a fenntarthatósággal kapcsolatos célokat / hatásokat, valamint teljesítmény-mérőszámokat, így referenciaértékek sem kerültek meghatározásra. (GOV-3_29b-d) A Társaság Igazgatótanácsa alakítja ki és az Auditbizottsággal együtt hagyja jóvá a Javadalmazási Politikát, amelyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni megvitatásra, elfogadásra. A Társaság Javadalmazási Politikáját 4 évente szükséges felülvizsgálni/frissíteni. (GOV-3_29e) Nyilatkozat az átvilágításról (GOV-4) Az alábbi táblázat részletes információkat nyújt az emberekre és a környezetre gyakorolt hatások átvilágítási eljárásáról, kereszthivatkozások megadásával jelen fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő vonatkozó közzétételekre. (GOV-4_32; GOV-4 AR10) Az átvilágítás alapvető elemei A fenntarthatósági nyilatkozat bekezdései Az átvilágítás beépítése az irányításba, a stratégiába és az üzleti modellbe GOV-2 - A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések GOV-3 - A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba SBM-3 E1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E2 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E3 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel E4 - Biológiai sokféleség és ökoszisztémák SBM-3 E5 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel S1 – Saját munkaerő S2 - Az értékláncban dolgozók S3 - Érintett közösségek SBM-3 G1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az érintett érdekelt felekkel való együttműködés az átvilágítás valamennyi kulcsfontosságú lépése során GOV-2 - A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések SBM-2 - Az érdekelt felek érdekei és álláspontja IRO-1- A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása E1-2 - Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák

165 E3-1 - A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák E4 - Biológiai sokféleség és ökoszisztémák E5-1 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák S1 – Saját munkaerő S2 - Az értékláncban dolgozók S3 - Érintett közösségek G1-1 - A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák, valamint a vállalati kultúra A káros hatások meghatározása és értékelése IRO-1 - A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása SBM-3 E1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E2 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E3 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E4 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 E5 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 S1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 S2 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 S3 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel SBM-3 G1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az említett káros hatások kezelésére irányuló intézkedések meghozatala E1-3 - Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások E3-2 - A vízhez és a tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások E4 – Biológiai sokféleség és ökoszisztémák E5-2 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások S1 – Saját munkaerő S2 - Az értékláncban dolgozók S3 - Érintett közösségek G1-3 - A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése Ezen erőfeszítések hatékonyságának nyomon követése és kommunikáció Célok: E1-4 - Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok E3-3 - A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok E4 - Biológiai sokféleség és ökoszisztémák E5-3 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok S1 - Saját munkaerő S2 - Az értékláncban dolgozók S3 - Érintett közösségek

166 Metrikák: E1-5 - Energiafogyasztás és -szerkezet E1-6 - Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás E1-7 - ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek E3-4 - Vízfogyasztás E4 - Biológiai sokféleség és ökoszisztémák E5-5 - Erőforrás-kiáramlások Digitalizáció; G1-4 - A korrupció és a vesztegetés megerősített esetei Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja (GOV-5) A fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolással összefüggő kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárások és rendszerek Jelenleg vállalatunk nem rendelkezik a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolással összefüggő kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárásokkal és rendszerekkel. Azonban terveink szerint a fenntarthatósági jelentés elkészítését követően, a következő öt év során fokozatosan bevezetjük ezeket a rendszereket, hogy biztosítsuk a jelentéseink átláthatóságát és megbízhatóságát és kiszűrjük az esetleges pontatlanságokat, hibákat, mulasztásokat. (GOV-5_36) Azonosított fő kockázatok (GOV-5_36c) A Társaság a kettős lényegesség elvének alkalmazásával értékelte a teljes értéklánc mentén felmerülő kockázatokat. A lényegességi elemzés eredményeként a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatok egyaránt jelentősnek bizonyultak. Az alábbi táblázat bemutatja a Társaság tevékenységeihez kapcsolódó azonosított fő kockázatokat, amelyek az értéklánc upstream, saját működés és downstream szakaszában jelentkeznek. Üzleti tevékenység Kockázat Ingatlan bérbeadás Mérlegelendő, hogy az adott ingatlan szigetelése pénzügyi szempontból mennyire tud megtérülni, illetve ez mennyire építhető be a bérleti díjakba és a rezsiköltségek mennyivel csökkennének a bérbevevők által. Üzemanyag beszerzés A negatív ökológiai hatások mérséklésének vagy orvoslásának szükségessége jelentős tőke- és működési ráfordításokat igényelhet, ami negatív pénzügyi hatással van a vállalkozásra. Az ökológiai hatások megelőzésének és proaktív kezelésének elmulasztása a projekt késedelméhez, kármentesítési költségekhez, peres kötelezettségekhez, valamint az új projektekhez és bevételi forrásokhoz való hozzáférés csökkenéséhez vezethet.

167 A diffúz metánkibocsátás kezelése jelentős kockázatot jelent a középső ipar számára, beleértve a potenciális hírnév-károsodást, a működési költségeket és a szabályozási bírságokat. A középiparban a kompresszormotorok kipufogógázaiból, az olaj- és kondenzátumtartályok szellőzőiből, a földgázfeldolgozásból és a diffúz kibocsátások a mobil forrásokból származó kibocsátásokon túlmenően megnövekedett működési vagy tőkekiadásokhoz, szabályozási vagy jogi szankciókhoz és egyéb pénzügyi hatásokhoz vezethetnek az üzemeltetés konkrét helyétől és a hatályos kibocsátási előírásoktól függően. A termékleírások és a megújuló üzemanyag-keverékek szabályozási joghatóságok általi bevezetése jelentős megfelelési és működési kockázatokat rejt magában, ami a bevételek, a működési költségek és/vagy a piaci részesedés hosszú távú csökkenéséhez vezethet. Az esetlegesen veszélyes anyagokat tartalmazó inaktív vagy leállított telephelyek kármentesítése több évig is eltarthat, és a múltbeli műveletek miatti felelősséggel járhat, ami negatív pénzügyi hatással jár a vállalatra. Az olaj- és gázszektorban a kutatási és kitermelési engedélyek licitálása során fellépő korrupció kevésbé képzett szervezeteknek adják ki az engedélyeket, ami veszélyeztetheti az állami beruházásokat, növeli a peres eljárások veszélyét, és negatív környezeti hatásokat okozhat, amelyek pénzbírságot vonhatnak maguk után. Energiaforrások (villamos energia, gáz, víz) beszerzése A jogalanyok növekvő működési, szabályozási, hírnév- és pénzügyi kockázatokkal néznek szembe a vízhiány, a vízbeszerzés költségei, a szennyvizekre vagy a felhasznált víz mennyiségére vonatkozó szabályozások, valamint a helyi közösségekkel és más iparágakkal folytatott verseny a korlátozott vízkészletek miatt, különösen azokban a régiókban, ahol vízhiány van. A vízellátással kapcsolatos kihívások, amelyeket potenciálisan súlyosbítanak a kritikus infrastruktúra meghibásodásai, például a vízvezetékek és csatornák olyan események miatti leállása, mint a földrengések, a vásárolt víz árának növekedéséhez vezethetnek. Ez magasabb működési költségeket és katasztrofális pénzügyi következményeket eredményezhet. Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások jelentős működési költségekhez és tőkekiadásokhoz vezethetnek az elektromos szolgáltatók számára. A tőkekiadási igények és engedélyezési költségek megfelelő becslésének elmulasztása, vagy az ÜHG-kibocsátás csökkentésének egyéb nehézségei jelentős pénzügyi hatásokhoz vezethetnek, például eszközleírásokhoz, szén-dioxid-kibocsátási egységek megszerzésének költségeihez vagy a működési és tőkekiadások váratlan növekedéséhez. A megnövekedett ÜHG-kibocsátás és az esetleges gázszivárgás fokozott hatósági ellenőrzéshez, pénzbírságokhoz és szankciókhoz vezethet, ami negatív pénzügyi hatással lehet a cégre. Azok a közszolgáltatók, amelyek nem kezelik hatékonyan a megfizethetőséget, olyan pénzügyi kockázatokkal szembesülhetnek, mint például az értékesítés csökkenése, az ügyfelek elvesztése és a piaci részesedés elvesztése amiatt, hogy az ügyfelek alternatív forrásokból szerzik be az energiát, vagy csökkentik az energiaigényüket. Építőanyagok (beton, acél, fa, szigetelőanyagok) beszerzése A fosszilis tüzelőanyag-alapú energiatermelést és -fogyasztást magában foglaló energiabeszerzési döntések a működési költségek növekedéséhez, a bevétel csökkenéséhez és/vagy a reputáció romlásához vezethetnek olyan környezeti hatások miatt, mint az éghajlatváltozás és a szennyezés. Az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó növekvő szabályozások és ösztönzők a hagyományos villamosenergia-források magasabb áraihoz és az alternatív források versenyének növekedéséhez vezethetnek, ami potenciálisan negatív pénzügyi hatásokkal járhat a cégre nézve.

168 Infrastrukturális fejlesztések és javítások A jövőbeli tőkebefektetések veszélyben lehetnek a változó éghajlati szabályozás miatt. A lefelé mutató kockázatok a projektek késésén, törlésein és a hosszú távú bevételnövekedési lehetőségek beszűkülésén keresztül nyilvánulhatnak meg, ami negatívan befolyásolhatja a pénzügyi helyzetet, a nyereséget, a bevételt és a cash flow-kat. Karbantartási és felújítási hulladékok kezelése és újrahasznosítása Azok a jogalanyok, amelyek nem tudják hatékonyan kezelni és csökkenteni a hulladéklerakási műveletekkel kapcsolatos ökológiai hatásokat, mint például a csurgalékvizet és a veszélyes hulladékot, hatósági szankciókkal, a márkaérték értékcsökkenésével, a jövőbeli üzleti lehetőségek csökkenésével és jogi perekkel szembesülhetnek, ami negatívan befolyásolja pénzügyi helyzetüket és növeli működési költségeiket. Kisebb építőipari munkák, bontások Az éghajlatváltozás hatásai, mint például a szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták (árvízkockázat, vízhiány, talajromlás), negatívan befolyásolhatják azokat a területeket, ahol az otthonépítő cégek otthonokat és lakóközösségeket fejlesztenek, ami potenciális pénzügyi kockázatokhoz és csökkentett lehetőségekhez vezethet. A vízhiányos régiókban végzett építési beruházások a földterületek értékének csökkenéséhez és az engedélyezési engedélyek megszerzésének nehézségeihez vezethetnek, ami az eszközök értékvesztése miatt negatív pénzügyi hatásokat eredményezhet a vállalkozások számára. A növekvő éghajlati kockázatok, mint például a szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták, csökkenő hosszú távú kereslethez, a föld értékcsökkenéséhez és a lakástulajdon hosszú távú költségeinek növekedéséhez vezethetnek. Az ipari fejlesztési tevékenységek a talaj és a víz szennyeződéséhez, a hulladék rossz kezeléséhez és a vízkészletek túlzott megterheléséhez vezethetnek, ami potenciálisan negatív hatással lehet a környezetre és az érintett közösségekre. Azok a vállalatok, melyek rosszul kezelik a szerkezeti integritást és biztonságot többletköltségekkel szembesülhetnek az újra tervezési vagy javítási munkák és jogi kötelezettségek miatt. Létesítmények karbantartása és üzemeltetése Az átfogó éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák megvalósítása, a különféle kockázatcsökkentő stratégiák közötti kompromisszumok figyelembevétele, valamint a költség-haszon szempontok hosszú távú integrálása jelentős tőkebefektetést igényelhet. Az ártereken és a zord időjárásnak kitett part menti régiókban található eszközökkel kapcsolatos befektetési stratégiák fokozott veszteségekkel járhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, például a gyakori szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták miatt. Jelenleg vállalatunk nem rendelkezik a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás területén az azonosított fő kockázatok csökkentésére szolgáló stratégiákkal, valamint a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusokkal. Ennek ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy a jövőbeni sikeres működésünk és a piaci elvárásoknak való megfelelés érdekében kiemelten fontos e területen való előrelépés. A fenntarthatósági jelentésünk elkészítését követően, a következő öt év során fokozatosan tervezzük bevezetni azokat a rendszereket és eljárásokat, amelyek révén hatékony kockázatkezelési stratégiákat és belső ellenőrzési mechanizmusokat alakíthatunk ki. (GOV-5_36c) A Társaságnál jelenleg kialakítás előtt áll a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási eljárásával összefüggésben végzett kockázatértékelés és belső kontroll eredményeinek a belső funkciókba és eljárásokba való beépítése. Ezzel kapcsolatosan a vezetői testületek

169 fognak dönteni a jövőben. A Társaság egyelőre nem építi be a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatértékelést belső eljárásaiba. (GOV-5_36d) Egyelőre a 2024. évi Fenntarthatósági Jelentéssel kapcsolatos beszámoló bemutatása lesz soron, amely a Közgyűlést megelőző, és a Társaság 2024. évi egyedi- és konszolidált beszámolóinak elfogadásával kapcsolatos testületi ülések (IT/AB) alkalmával kerül sor. Ezen dokumentumok elfogadását követően - a Társasági Eseménynaptárban meghatározott időpontban - közgyűlési előterjesztésekként kerülnek publikálásra a befektetők/részvényesek részére. (GOV-5_36e) Stratégia, üzleti modell és értéklánc (SBM-1) Az AKKO Invest Nyrt. egy Magyarországon bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság, amely elsősorban vagyonkezelési tevékenységet folytat. Leányvállalatai többek között ipari ingatlanok hasznosításával és lakóingatlan-fejlesztéssel foglalkoznak. A Társaság szolgáltatásokat nyújt bérlői számára, és a kiszolgált ügyfélcsoportok összetételében az előző beszámolási időszakhoz képest nem történt változás. (SBM-1_40 a) A NEO Property Services Zrt. létesítménygazdálkodási, ingatlankezelési, generálkivitelezési és energiamenedzsment szolgáltatásokat biztosít ügyfelei részére. Ügyfélportfóliója közel 300 vállalatot foglal magában, amelyekkel hosszú távú, stabil partneri kapcsolatot tart fenn. Ügyfelei között szerepel a Magyar Telekom, a MOL, a MÁV, az EON.MVM, a WING, a Corvinus Egyetem, az RTL Székház, illetve a MOHU. Több mint 500 munkavállalót foglalkoztatva a NEO több mint 10 millió m² külterületet és több mint 3 millió m² ingatlanterületet üzemeltet. Az ingatlanüzemeltetési piacon tapasztalható kiélezett verseny és bizonytalan gazdasági környezet ellenére a vállalat 2023-ban új ügyfelekkel és projektekkel bővítette portfólióját. Ezek közé tartozik a SPAR üzletlánc, az ERSTE BANK fiókok műszaki üzemeltetése, a YETTEL/Cetin tornyok, valamint a MÁV vidéki állomások kerékpártárolóinak kiépítése. Emellett sikeresen meghosszabbította a MOL Nyrt. irodaépületeinek komplex üzemeltetésére vonatkozó szerződést (kivéve a MOL Campus), és az együttműködés kiterjedt a vállalatcsoporthoz tartozó külterületek országos szintű gondozására is. (SBM-1_40 a) Összes alkalmazotti létszám (SBM-1_40 a) Vállalat Alkalmazott létszám (fő) AKKO és leányvállalatai 5 NEO 607 A fennmaradó leányvállalatok esetében nem kerül munkavállaló alkalmazásra. Jelenleg nem rendelkezünk a jelentős szolgáltatáscsoportok, illetve ügyfélkategóriák fenntartott kapcsolatok tekintetében fenntarthatósági célokkal. AKKO tekintetében jövőbeli cél lehet a megbízói csoportok átvilágítása közép -illetve hosszabb távon. A részvényesek, befektetők tekintetében nem kívánunk fenntarthatósági célokat megfogalmazni. A NEO

170 esetében elsődleges cél a beszállítói átvilágítás után egy szűrt alvállalkozói csoport létrehozása, amely után lehetséges célok megfogalmazása a megbízói és beszállítói csoport vonatkozásában. (SBM-1_40 e-f) Stratégia (SBM-1_40 g) Társaságunk elkötelezett a környezettudatos és fenntartható működés iránt, amely vállalati felelősségvállalásunk és társadalmi elkötelezettségünk alapvető pillére. Ennek a stratégiának a részeként a 2023-as évre vonatkozóan elkészítettük első fenntarthatósági jelentésünket, amely megalapozza fenntartható működésünk kereteit és kijelöli jövőbeli céljainkat és kötelezettségeinket ezen a területen. Stratégiai célunk, hogy fenntarthatósági törekvéseinket szoros összhangba hozzuk üzleti stratégiánk kulcsfontosságú célkitűzéseivel. Ennek érdekében az AKKO Invest Nyrt. a következő irányelvek mentén kívánja tevékenységét folytatni:  A befektetési portfólió folyamatos bővítésével célunk, hogy eszközarányosan jól meghatározható értéket képviselő vagyonkezelőként működjünk.  Elsősorban reálgazdasági befektetésekre összpontosítunk, amelyek során olyan vállalati részesedéseket és ingatlanokat szerzünk meg, amelyek kedvező növekedési kilátásokkal és magas nyereségtermelési képességgel rendelkeznek. Olyan szektorokba és területekbe fektetünk be a reálgazdaság területén, ahol jelentős alulárazottság és/vagy magas kockázat mellett kiemelkedő hozam lehetősége mutatkozik. Üzleti modell, értéklánc bemutatása (SBM-1_42a-c) A kettős lényegességi elemzés során az üzlet és értéklánc megértése érdekében az AKKO és NEO értékláncelemzése zajlott, ahogy azt a BP-1 - A fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének általános alapja c. fejezetnél ismertettük. Az AKKO esetében kettő, míg a NEO esetében 4 értéklánc került azonosításra. AKKO és leányvállalatai Vagyonkezelés Ingatlanszegmens NEO Létesítménygazdálkodás Ingatlankezelés Energiamenedzsment Generálkivitelezés Az elemzés során az értékláncok mentén azonosítottuk a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. A fontosabb hatások, kockázatok és lehetőségek részletes bemutatására a releváns fejezetekben kerül sor. A következő ábrák szemléltetik a feltérképezett értékláncokat upstream, saját működés és downstream szinten, valamint az azonosított érintetteket.

Az érdekelt felek érdekei és álláspontja (SBM-2) A Társaság érdekelt felei közé azokat a szereplőket soroljuk, akik tevékenysége hatással van a Társaság működésére, illetve akikre a Társaság tevékenysége hatást gyakorol. Az ESRS előírásainak megfelelően a kettős lényegesség elemzése során azonosítottuk az értéklánc mentén legfontosabb érdekelt feleinket. Meghatároztuk az érdekelt felekkel való kommunikáció módját, az együttműködés célkitűzéseit, valamint az érdekelt felek visszajelzéseinek integrálását a vállalat működésébe. Az alábbi táblázat összefoglalja belső és külső érdekelt feleinket az előbbiekben ismertetett szempontok alapján. Belső érdekelt feleink (SBM-2_45 a) Érdekelt fél Együttműködés módja és csatornája Együttműködés célja Visszajelzések integrálása a Társaság működésébe Munkavállalók Belső kommunikáció (értekezletek, email, belső kommunikációs csatornák, rendezvények, panaszbejelentési rendszerek) munkaviszony Munkavállalói visszajelzések alapján a munkahelyi környezet és folyamatok fejlesztése Társosztályok (Beszerzés, Pénzügy, MKO) Belső kommunikáció (értekezletek, email, belső kommunikációs csatornák, rendezvények, panaszbejelentési rendszerek) A hatékony együttműködés biztosítása, folyamatok optimalizálása Az interdiszciplináris együttműködés során szerzett tapasztalatok beépítése a folyamatokba Vállalatvezetés Belső kommunikáció (értekezletek, email, belső kommunikációs csatornák, rendezvények, panaszbejelentési rendszerek) Vállalati folyamatok szabályozása, vállalati célkitűzések kialakítása A stratégiai döntéshozatal során figyelembe vett visszajelzések beépítése a vállalati stratégiába Tulajdonosok Közgyűlés, igazgatósági ülés, szabályzatban előírt engedélyezési folyamatok Tulajdonosi elvárások jobb megismerése A tulajdonosi elvárások alapján történő stratégiai irányvonalak meghatározása

175 Külső érdekelt feleink (SBM-2_45 a) Érdekelt fél Együttműködés módja és csatornája Együttműködés célja Visszajelzések integrálása a Társaság működésébe Pénzügyi elemző cégek elektronikusan, telefonon és személyesen hitel, számlavezetés, monitoringozás A Társaság megteszi a szükséges adatszolgáltatásokat az érdekelt cég kérésének megfelelően Könyvelők és könyvvizsgálók személyesen, elektronikusan A Társaság napi ügyvitelének és könyvelésének ellátása, beszámolók készítése, monitoring adatok biztosítása. A könyvvizsgáló pedig a beszámolók ellenőrzését, auditálását végzi el. A könyvvizsgálói visszajelzéseknek megfelelően amennyiben szükséges a Társaság beszerzi, illetve elkészíti / elkészítteti a szükséges dokumentációkat a beszámoló ellenőrzéséhez: pl. banki audit bekérő levelek, értékbecslések aktualizálása IT szolgáltatók és technológiai partnerek elektronikusan, telefonon és személyesen megbízási szerződés / szolgáltatási szerződés Az IT szolgáltatók által nyújtott visszajelzések alapján a technológiai infrastruktúra fejlesztése és optimalizálása Jogászok és jogi tanácsadók elektronikusan, telefonon és személyesen megbízási szerződés / szolgáltatási szerződés A jogi tanácsadók javaslatai alapján a jogi megfelelőség és a szerződések átdolgozása Kockázatkezelési szolgáltatók elektronikusan, telefonon és személyesen megbízási szerződés / szolgáltatási szerződés A kockázatkezelési tanácsok integrálása a vállalat kockázatkezelési eljárásaiba Beszállítók, alvállalkozók Közvetlen kommunikáció, honlap, NMBS vagy egyéb CAFM rendszer Beszállítói kapcsolatok javítása, etikai és szakmai követelmények közvetlen átadása, kommunikáció élénkítése A beszállítók visszajelzései alapján a beszerzési folyamatok és együttműködési feltételek fejlesztése Részvényesek (magánszemélyek, intézmények, vállalatok) Közgyűlések, éves jelentések, befektetői találkozók Részvényesi elégedettség növelése, befektetői bizalom erősítése A részvényesi visszajelzések figyelembevétele a vállalati döntéshozatal során Pénzügyi intézmények (bankok, brókercégek) elektronikusan, telefonon és személyesen hitel, számlavezetés, monitoringozás A Társaság megteszi a szükséges adatszolgáltatásokat az érdekelt cég kérésének megfelelően Adóhatóságok elektronikusan bevallások elkészítése és leadása, adók megfizetése (TAO, ÁFA, stb.) A Társaság megválaszolja a hatóság felé azokat a kérdéseket, amelyeket feltesz például ÁFA- visszaigénylés kiutalása előtt

176 Központi Elszámolóház és Értéktár elektronikusan tulajdonosi megfeleltetés, CAPS rendszer használata, értékpapír bevezetésnél pl. részvény megkeletkeztetés intézése A KELER CAPS rendszer használatához kapcsolódó kéréseknek megfelelően a Társaság egyéb dokumentációja / kérése pl. közgyűlés napirendi pontjainak feltöltése, tulajdonosi megfeleltetés, stb. Időben feltöltésre kerülnek a rendszerbe Helyi közösségek Sajtómegjelenések, karitatív akciók, honlap A Társaság működése során kifejtett hatás feltérképezése (például a zajos berendezés zavarhatja a szomszédokat), CSR-tevékenység A helyi közösségektől érkező visszajelzések alapján a vállalati társadalmi felelősségvállalási programok fejlesztése Stratégiai partnerek LEO és BCSDH rendezvények és egyéb szakmai rendezvények és workshopok Szakmai érdekképviselet, közös szakmai és etikai irányelvek kidolgozása, edukáció A stratégiai partnerek visszajelzéseinek integrálása a közös projektek és irányelvek kialakításakor Karbantartási- és higiéniai anyagok, szerszámok gyártói és forgalmazói Közvetlen kommunikáció, beszerzési platformok A beszerzési folyamatok optimalizálása, termékminőség javítása A gyártók és forgalmazók visszajelzései alapján a szolgáltatások minőségének javítása Vállalatok és intézmények, amelyek létesítménygazdálkodási és infrastrukturális szolgáltatásokat vesznek igénybe Szerződések, rendszeres értekezletek Szolgáltatási színvonal növelése, ügyféligények kielégítése Az ügyfelek visszajelzései alapján a szolgáltatási folyamatok fejlesztése Ingatlant használók (bérlők, lakók) Közvetlen kommunikáció, ügyfélszolgálat Bérlői elégedettség növelése, problémakezelés Az ingatlanhasználók visszajelzései alapján a szolgáltatások és a lakóhelyi környezet fejlesztése Felügyeleti szervek (BÉT, MNB) elektronikusan prudens működés, folyamatos vagy alkalomszerű adatszolgáltatás, közzétételek Alkalmazkodik és kialakítja a szükséges politikákat, amennyiben szükséges. BÉT workshopokon elhangzott információkat (pl. ESEF megfelelés) beépíti a Társaság a működésébe, illetve jelentésébe. Önkormányzatok elektronikusan adók megfizetése (építményadó) Önkormányzati visszajelzések beépítése a stratégiai és operatív tervezésbe

177 Megbízók, vevők Rendszeres értekezletek, beszámolók, vezetői és operatív szintű találkozások, HelpDesk, NMBS bejelentés vagy egyéb CAFM rendszer Vevői elvárások jobb megismerése, reklamációkezelési folyamat javítása, vevői elégedettség növelése A megbízók és vevők visszajelzéseinek integrálása a vállalat működésébe kulcsfontosságú a folyamatos fejlődés és a vevői elégedettség növelése érdekében Energia kereskedők és közmű szolgáltatók Elektronikusan, telefonon és személyesen Energiabeszerzés optimalizálása, költséghatékonyság Az energiahatékonysági visszajelzések integrálása a vállalati energiafelhasználási stratégiába Építészeti és tervezőirodák Közvetlen kommunikáció, projekt találkozók Építészeti tervek kidolgozása, projektek megvalósítása Az építészek visszajelzései alapján a tervezési folyamatok és építési projektek optimalizálása Ügyfelek és végfelhasználók (magánszemélyek, befektetők, megrendelők, vállalatok) Rendszeres értekezletek, beszámolók, online felületek Vevői elvárások jobb megismerése, reklamációkezelési folyamat javítása, vevői elégedettség növelése Az ügyféltől kapott visszajelzések alapján a szolgáltatások fejlesztése

Az érintett felek érdekeinek és álláspontjainak elemzésére sor került a Társaság lényegességi vizsgálata során. Az üzleti szegmensek alapos elemzése révén azonosítottuk és értékeltük a releváns hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. Ezen üzleti szegmensekhez kapcsolódóan meghatároztuk az értékláncelemzés során feltárt érintetti csoportokat. Az érintetti csoportok érdekeinek hiteles képviselete érdekében a Társaságon belül "reprezentatív" személyeket jelöltünk ki, akik felelősek az érintett csoportok érdekeinek képviseletéért az IRO-k validációs folyamatában. A Társaság ügyviteli, ügyvezetői és felügyelő testületei rendszeresen tájékoztatást kapnak az érintett érdekelt felek álláspontjáról és érdekeiről a vállalat fenntarthatósági hatásait illetően. A tájékoztatás középpontjában a Társaság fenntarthatósági teljesítményének fejlesztendő területei állnak. Kiemelt fontosságú, hogy a közeljövőben kidolgozásra kerüljenek a szükséges vállalati fenntarthatósági politikák, szabályzatok, célok, valamint a kapcsolódó hatások, kockázatok és eljárási rendek. Ezen dokumentumok elfogadását és jóváhagyását várhatóan a Társaság Igazgatótanácsa és Auditbizottsága végzi el. A fenntarthatósági tevékenységek és eredmények nyomon követése a Társaság munkavállalóinak feladata lesz, akik rendszeres időközönként jelentést tesznek a felettes szervnek, illetve az Igazgatótanácsnak. (SBM-2_45 b-d) A NEO esetében a vállalat fenntartható fejlődésének irányítása a cégvezetői kompetencia körébe tartozik. Az Igazgatóság tagjai követik nyomon és hagyják jóvá az alapvető gazdasági és folyamatszervezési kérdéseket. Az érintett felek érdekeit az Igazgatóság ülésein terjesztik elő és vitatják meg. (SBM-2_45 b-d) Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3) A kettős lényegességi elemzés keretében az SBM-1 – Stratégia, üzleti modell és értéklánc fejezetnél bemutatott értékláncok alapján azonosítottuk a lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az értéklánc upstream, saját működés, valamint downstream szakaszain. A Társaság társadalomra és környezetre gyakorolt jelentős hatásait, kockázatait és lehetőségeit, valamint azoknak a stratégiával és üzleti modellel való kölcsönhatásait a vonatkozó tematikus szabványok részletezik. A vonatkozó részekben részletesen leírjuk a lényegesnek azonosított ESRS-témákat, és beszámolunk a megfelelő politikákról, célokról, intézkedésekről és mutatókról a lényeges hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel összefüggésben. Az ESRS közzétételi követelményei által lefedett hatások, kockázatok és lehetőségek a tematikus standardoknál kerülnek részletesen ismertetésre. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a további szervezetspecifikus közzétételek által lefedett hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről. (SBM-3_48 a,c,h) Az alábbi Digitalizációhoz kapcsolódó lehetőség nem a kettős lényegességi elemzés során került azonosításra, hanem a menedzsment validáció után került megállapításra.

179 Hatások, kockázatok, lehetőségek Jogalany- specifikus indikátor Indikátor célja Kapcsolódó ESRS- téma A hulladékgazdálkodási stratégiákhoz kapcsolódó befektetési vagy üzemeltetési költségek, mint például a csökkentett hulladéktermelés, a hatékony kezelés és ártalmatlanítás, valamint az újrahasznosítás és visszanyerés, hosszú távon költségmegtakarításhoz vezethetnek, és csökkenthetik a helyreállítási kötelezettségek vagy szabályozási büntetések kockázatát. Digitalizáció A "Charlie" hibajelentő mobilapplikáció fejlesztése során a funkciók bővítésére, a használhatóság javítására és a papírfelhasználás csökkentésére fókuszáltunk. Az NMBS energiamodul fejlesztésével pedig a NEO ingatlanok energiafelhasználási adatainak rögzítését és bérlő szintű nyomon követését teszi lehetővé, ami segíti az energiafelhasználás optimalizálását. E5 - Hulladék A Társaság nyilvánosan működő részvénytársaságként köteles közzétenni minden lényeges és releváns információt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felületein. A közzétételi irányelveket a BÉT üzletszabályzata és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, amelyek előírják azokat a jelentős eseményeket és mozzanatokat, amelyeket egy tőzsdei kibocsátónak kötelezően publikálnia kell. Kockázatot jelenthet, ha a Társaság nem a megfelelő időben vagy nem minden szükséges platformon teszi közzé a szükséges információkat. Továbbá, kockázati tényező, hogy az érintett munkavállaló MNB aláírókártyája mindig érvényes legyen. A közzétételi anyagok szövegezését szükség esetén, például ügyvédek által, másoknak is át kell tekinteniük. Jelenleg a Társaság nem végez rezilienciaelemzést a startégiával és üzleti modellel kapcsolatban. (SBM-3_48f) A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírása (IRO-1) A Társaság a kettős lényegességi elemzés keretében az emberekre és a környezetre gyakorolt hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítását az SBM-1 – Stratégia, üzleti modell és értéklánc fejezetben bemutatott értékláncok mentén végezte el, az upstream, saját működés és downstream szakaszokra koncentrálva. Az elemzés során az iparági szakirodalom alapján meghatározott IRO-k (Hatás, Kockázat és Lehetőség) az ESRS szerinti szektorokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó pozitív és negatív hatásokat, kockázatokat és

180 lehetőségeket jelentik. Ezeket az IRO-kat az értékláncelemzés során azonosított tevékenységekkel összefüggésben határozták meg. A Társaság ESG szakértői a hosszú IRO-listát felülvizsgálták, hogy meghatározzák, mely IRO- k relevánsak a vállalat működése szempontjából. E folyamat eredményeként állt össze a rövidített IRO-lista. A rövidített lista szolgált alapul a hatások és pénzügyi lényegesség értékeléséhez, ahol az alábbi szempontok szerint értékelték a potenciális és tényleges hatásokat az emberekre és a környezetre: mérték, hatókör, orvosolhatóság és valószínűség. A pénzügyi lényegesség értékelése során a kockázatok és lehetőségek a következő dimenziók mentén kerültek értékelésre: a lehetséges pénzügyi hatás nagysága és valószínűség. A küszöbértéket a "trend-break" elv alapján határoztuk meg az értékelés megkezdése előtt, ezáltal minimalizálva az egyes ESRS-témák iránti részrehajlás lehetőségét. Azok a témák, amelyek átlépték a küszöbértéket, lényegesnek bizonyultak. Az értékelés eredményéről a Társaság vezetősége workshop keretében kapott tájékoztatást, ahol lehetőségük nyílt a meghatározott lényeges témák listájának módosítására. (IRO- 1_53a,b,c) A hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítása jelenleg még nem integrálódott a döntéshozatali folyamatokba, mivel ez volt a Társaság első kettős lényegességi elemzése. A jövőben ennek beépítése elengedhetetlenné válik. (IRO-1_53d) A fenntarthatósági hatások, kockázatok és lehetőségek az iparágra vonatkozó szakirodalmi kutatásokon alapulnak. (IRO- 1_53g) A Társaság fenntarthatósági eljárásai megváltoztak az előző beszámolási időszakhoz képest: míg a 2023-as üzleti évre vonatkozóan egy egyszerűsített fenntarthatósági jelentés készült, a 2024-es üzleti év jelentése már konszolidált formát öltött. A kettős lényegességi elemzés mellett a taxonómia jelentés is megjelenik. A felülvizsgálat várhatóan 2025 közepén esedékes, mivel szükség van a fenntarthatósági politikák kidolgozására, és ezekben a dokumentumokban lehet rögzíteni a felülvizsgálatra vonatkozó időtávokat és lehetséges időpontokat. (IRO-1_53h) A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények (IRO-2) Az alábbi táblázat bemutatja azokat a közzétételi követelményeket téma és al-al téma szerint, amelyeket a Társaság a lényegességi vizsgálat eredményeire alapozva teljesített. A táblázatban megtalálhatók azok az oldalszámok is, ahol a vonatkozó közzétételek a fenntarthatósági nyilatkozatban megtekinthetők. (IRO-2_56) Közzétételi követelmény Oldalszám Általános információk ESRS 2 – Általános közzétételek 8 Környezet témák ESRS E1 – Éghajlatváltozás - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 47 ESRS E1 – Éghajlatváltozás - Az éghajlatváltozás mérséklése 55 ESRS E1 – Éghajlatváltozás - Energia 58 ESRS E3 - E3 Víz és tengeri erőforrások – Víz/Vízkivétel 62

181 ESRS E3 - E3 Víz és tengeri erőforrások – Víz/Vízfogyasztás 65 ESRS E4 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák - A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők / A földhasználat megváltoztatása, az édesvízhasználat megváltoztatása és a tengerhasználat megváltoztatása 67 Társadalmi témák ESRS S1 – Saját munkaerő - Munkafeltételek/Egészségvédelem és biztonság 88 ESRS S2 – Az értékláncban dolgozók - Munkafeltételek/Egészségvédelem és biztonság 90 ESRS S3 – Érintett közösségek - A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai / Víz és víziközmű-szolgáltatás 93 ESRS S4 - Fogyasztók és végfelhasználók - A fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága/Egészségvédelem és biztonság 96 Vállalatirányítási témák ESRS G1 – Üzleti magatartás - Vállalati kultúra 101 ESRS G1 – Üzleti magatartás - Megelőzés és felderítés, beleértve a képzést is 103 ESRS G1 – Üzleti magatartás - Korrupció és vesztegetés / Incidensek 104

Az alábbi táblázat bemutatja a különböző uniós jogszabályokból származó adatpontokat, feltüntetve azok elhelyezkedését a fenntarthatósági nyilatkozatban. A táblázat tartalmazza azon adatpontokat is, amelyeket a Társaság nem lényegesnek ítélt meg; ezeknél az ESRS 1 35. bekezdése szerint a „Nem lényeges” megjelölést alkalmaztuk. (IRO-2__56) ESRS standard B. függelékéből származó uniós jogszabályokra való hivatkozás megadása az egyes közzétételi követelmények függvényében Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre Tartalmazza a nyilatkozat a felsorolt adatpontot? (IGEN/NEM LÉNYEGES) Hivatkozás a 3. pillérre Tartalmazza a nyilatkozat a felsorolt adatpontot? (IGEN/NEM LÉNYEGES) Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre Tartalmazza a nyilatkozat a felsorolt adatpontot? (IGEN/NEM) Hivatkozás az uniós Klímarendeletre Tartalmazza a nyilatkozat a felsorolt adatpontot? (IGEN/NEM LÉNYEGES) ESRS 2 GOV-1 Nemek szerinti megoszlás az igazgatótanácsban 21. bekezdés d) pont 13. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában IGEN az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 5 ) II. melléklete IGEN ESRS 2 GOV-1 A 21. bekezdés e) pontjában említett független igazgatósági tagok százalékos aránya az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete IGEN ESRS 2 GOV-4 Átvilágítási nyilatkozat 30. bekezdés 10. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában IGEN ESRS 2 SBM-1 Részvétel fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont i. alpont 4. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában IGEN Az 575/2013/EU rendelet 449 a. cikke; A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete 1. tábla: A környezeti kockázatra vonatkozó minőségi információk és 2. tábla: A társadalmi kockázatra vonatkozó minőségi információk az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete IGEN ESRS 2 SBM-1 Részvétel vegyi anyagok gyártásához kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont ii. alpont 9. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklete” NEM LÉNYEGES ESRS 2 SBM-1 Részvétel vitatott fegyverekhez kapcsolódó 14. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet NEM LÉNYEGES

183 tevékenységekben 40. bekezdés d) pont iii. alpont az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS 2 SBM-1 Részvétel dohánytermesztéshez és -termeléshez kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont iv. alpont (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet NEM LÉNYEGES az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, II. melléklet ESRS E1-1 2050-ig a klímasemlegességre való átállásra vonatkozó terv 14. bekezdés (EU) 2021/1119 rendelet, 2. cikk (1) bekezdés NEM LÉNYEGES ESRS E1-1 A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt vállalkozások 16. bekezdés g) pont 449a. cikk 575/2013/EU rendelet NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 12. cikk, (1) bekezdés, d)– g), és 12. cikk, (2) bekezdés. NEM LÉNYEGES A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A kitettségek hitelminősége ágazatonként, kibocsátásmennyiség és hátralévő futamidő szerint NEM LÉNYEGES ESRS E1-4 ÜHG- kibocsátáscsökkentési célkitűzés 34. bekezdés 4. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában IGEN 449a. cikk 575/2013/EU rendelet NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 6. cikk A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 3. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Igazodási mérőszámok

184 ESRS E1-5 Fosszilis forrásokból származó energia felhasználása, források szerinti bontásban (csak az éghajlatra jelentős hatást gyakorló ágazatok) 38. bekezdés Az I. melléklet 1. táblázatának 5. sz. mutatója és 2. táblázatának 5. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS E1-5 Energiafogyasztás és -szerkezet, 37. bekezdés 5. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E1-5 Energiaintenzitás a nagy éghajlati hatással bíró ágazatokban folytatott tevékenységekkel összefüggésben 40–43. bekezdés 6. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E1-6 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás 44. bekezdés Az I. melléklet 1. táblázatának 1. sz. és 2. sz. mutatója NEM LÉNYEGES 449a. cikk 575/2013/EU rendelet (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 5. cikk (1) bekezdés. 6. cikk és 8. cikk (1) bekezdés A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A kitettségek hitelminősége ágazatonként, kibocsátásmennyiség és hátralévő futamidő szerint ESRS E1-6 Bruttó ÜHG- kibocsátás intenzitása 53–55. bekezdés 3. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES 575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk (EU) 2020/1818 rendelet, 8. cikk (1) bekezdés (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, 3. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Igazodási mérőszámok ESRS E1-7 ÜHG-elnyelések és széndioxid-kreditek 56. bekezdés (EU) 2021/1119 rendelet, 2. cikk (1) bekezdés ESRS E1-9 A benchmarkportfólió kitettsége az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak 66. bekezdés (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet

185 (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet ESRS E1-9 A pénzösszegek akut és krónikus fizikai kockázat szerinti bontásban, 66. bekezdés a) pont ESRS E1-9 Lényeges fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye 66. bekezdés c) pont 575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk NEM LÉNYEGES (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, (46) és (47) preambulumbe kezdés; 5. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázat: Fizikai kockázatokkal szembeni kitettség. NEM LÉNYEGES ESRS E1-9. Ingatlanvagyon könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint 67. bekezdés c) pont 575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk NEM LÉNYEGES (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, (34) preambulumbe kezdés; 2. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Ingatlannal fedezett hitelek – A biztosíték energiahatékonysága NEM LÉNYEGES ESRS E1-9 A portfólió kitettségének mértéke az éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek 69. bekezdés (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES

186 ESRS E2-4 Az Európai PRTR- rendelet (Európai Szennyezőanyagkibocsátási és - szállítási Nyilvántartás) II. mellékletében felsorolt minden egyes szennyező anyag levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége, 28. bekezdés 8. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában, 2. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában, 1. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában, 3. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E3-1 Víz és tengeri erőforrások, 9. bekezdés 7. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában IGEN ESRS E3-1 Célzott politika, 13. bekezdés 8. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E3-1 Fenntartható óceánok és tengerek 14. bekezdés 12. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E3-4 Összes újrahasznosított és újrafelhasznált víz, 28. bekezdés c) pont 6.2. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E3-4 Összes vízfogyasztás saját tevékenységekből m3 - ben/millió EUR nettó bevétel 29. bekezdés 6.1. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés a) pont i. alpont 7. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés b) pont 10. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés c) pont 14. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában ESRS E4-2 Fenntartható földhasználati/ mezőgazdasági gyakorlatok vagy politikák 24. bekezdés b) pont 11. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES

187 ESRS E4-2 Fenntartható óceáni/tengeri gyakorlatok vagy politikák 24. bekezdés c) pont 12. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E4-2 Az erdőirtás kezelésére irányuló politikák, 24. bekezdés d) pont 15. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E5-5 Nem újrafeldolgozott hulladék, 37. bekezdés d) pont 13. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS E5-5 Veszélyes hulladék és radioaktív hulladék, 39. bekezdés 9. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS 2 – SBM3 – S1 Kényszermunka előfordulásának kockázata, 14. bekezdés f) pont 13. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS 2 – SBM3 – S1 Gyermekmunka előfordulásának kockázata 14. bekezdés g) pont 12. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások 20. bekezdés Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS S1-1 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák, 21. bekezdés (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS S1-1 Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló eljárások és intézkedések 22. bekezdés 11. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-1 munkabaleset- megelőzési politika vagy irányítási rendszer, 23. bekezdés 1. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-3 panasztételi/panaszkezelési mechanizmusok, 32. bekezdés c) pont 5. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES

188 ESRS S1-14 A halálesetek száma, valamint a munkával kapcsolatos balesetek száma és aránya, 88. bekezdés b) és c) pont) 2. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS S1-14 Sérülés, baleset, haláleset vagy betegség miatt kieső napok száma 88. e) pont 3. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-16 A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség 97. a) pont 12. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS S1-16 Túlzott vezérigazgatói díjazás aránya 97. b) pont 8. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-17 Hátrányos megkülönböztetés előfordulása, 103. a) pont 7. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S1-17. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelvek és az OECD figyelmen kívül hagyása 104. bekezdés a) pont Az I. melléklet 1. táblázatának 10. sz. mutatója és 3. táblázatának 14. sz. mutatója NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés ESRS 2 – SBM3 – S2 Gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban, 11. b) pont Az I. melléklet 3. táblázatának 12. sz. és 13. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS S2-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások 17. szakasz Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS S2-1 Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák 18. szakasz Az I. melléklet 3. táblázatának 11. sz. és 4. sz. mutatója NEM LÉNYEGES

189 ESRS S2-1 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelvek és az OECD-irányelvek figyelmen kívül hagyása 19. bekezdés 10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés ESRS S2-1 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák, 19. bekezdés (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS S2-4 Az upstream és downstream értéklánchoz kapcsolódó emberi jogi problémák és incidensek 36. bekezdés 14. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S3-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások, 16. bekezdés Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS S3-1 az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelvek, az ILO elvei vagy az OECDirányelvek figyelmen kívül hagyása 17. szakasz 10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikk (1) bekezdés ESRS S3-4 Emberi jogi problémák és incidensek, 36. bekezdés 14. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS S4-1 A fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó politikák, 16. bekezdés Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója NEM LÉNYEGES ESRS S4-1 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelvek és az OECD-irányelvek 10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES

190 figyelmen kívül hagyása 17. szakasz (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés ESRS S4-4 Emberi jogi problémák és incidensek, 35. bekezdés 14. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS G1-1 Az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye, 10. bekezdés b) pont 15. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES ESRS G1-1 A visszaélést bejelentő személyek védelme 10. bekezdés d) pont 6. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában IGEN ESRS G1-4 A korrupció és a vesztegetés elleni törvények megsértése miatt kiszabott bírságok, 24. bekezdés a) pont 17. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában NEM LÉNYEGES (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet NEM LÉNYEGES ESRS G1-4 Korrupció- és vesztegetésellenes normák 24. bekezdés b) pont 16. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában IGEN

A vállalkozás által meghatározott lényeges hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos információk (IRO-2_59) Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan határoztuk meg a Társaság lényeges hatásai, kockázatai és lehetőségei kapcsán közzéteendő információkat, ideértve a küszöbértékek alkalmazását, valamint az ESRS 1 3.2. szakaszában szereplő kritériumok alkalmazását a lényeges kérdések és információk lényegességének meghatározásakor.  A lényeges hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos információk meghatározása kétféle módon zajlott o 1. Bottom-up: Az értéklánc elemzése során azonosított üzleti tevékenységekhez kapcsolódó IRO-k alapján összeállítottuk a hosszú IRO- listát. A Társaság ESG szakértői által relevánsnak ítélt IRO-k adták a rövid listát, aminek segítségével azonosítottuk az ESRS szerinti fenntarthatósági témákat. o 2. Top-down: A top-down megközelítés során az ESRS 1 AR 16 szerint kiegészítettük a releváns fenntarthatósági kérdések listáját, azonosítva a bottom-up megközelítéssel nem lefedett témákat. Ezeket a "kimaradt" ESRS- témákat a vállalat vezetősége értékelte, hogy továbbra sem relevánsak-e, vagy mégis bekerüljenek a fenntarthatósági témák közé.  A küszöbértékek meghatározása az IRO-1 – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírásában található.  A lényegességi vizsgálat folyamata megfelel az ESRS 1 E. függelékében található folyamatábrának.  A kettős lényegességi elemzés eredményeként olyan témák kerültek a lényeges téma listába, amelyek megfeleltek a hatás és/vagy pénzügyi lényegességi kritériumoknak. A lényeges témák listáját a vállalat vezetősége hagyta jóvá, akik módosították a listát az IT, digitalizáció és Hulladék témával. Az E4 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák standard három altémája kikerült a lényeges témák közül: biológiai sokféleség csökkenését kiváltó tényezők/szennyezés, az ökoszisztéma szolgáltatások hatásai és függései, valamint a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó tényezők/éghajlatváltozás. Ezen témák kihagyása mellett azért döntöttünk, mivel a Társaság tevékenysége nem hat közvetlenül az éghajlatváltozásra és nem avatkozik be drasztikusan a biológiai sokféleségbe.  Az ESRS 2 összes adatpontját közzétettük.  Az ESRS 2 C. függelékében felsorolt tematikus ESRS közzétételi követelményeket alkalmaztuk az IRO-1 eljárás során és ismertetjük a releváns témáknál.  A kettős lényegességi elemzés során meghatározott lényeges témákat vállalatunk jelen fenntarthatósági nyilatkozatban ismerteti.  A jogalany-specifikus információkat bemutatjuk az SBM-3 – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel című fejezetben, valamint a kapcsolódó fejezetekben.  Vállalatunk nem tudta közzétenni a tematikus vagy ágazatspecifikus ESRS közzétételi követelményeiben, illetve az ESRS 2 közzétételi minimumkövetelményeiben előírt információkat, mivel nem rendelkezik vonatkozó politikákkal. Ezért jelezzük, hogy ez a helyzet áll fenn, és jelentésünkben feltüntetjük a megvalósítás tervezett időkeretét.  A vállalat közzéteszi a lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó mérőszámokat a tematikus közzétételeknél.

192  A Társaság elhagyta a közzétételi követelmény valamely adatpontjában előírt információkat a megfelelő tematikus ESRS mérőszámokról és célokról szóló szakasz során, mivel nem ítélte azokat lényegesnek, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek az információk nem szükségesek a közzétételi követelmény céljának eléréséhez.  Az IRO-2 – A Társaság fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények című fejezetben bemutatottak alapján a vállalat jelezte, hogy a szóban forgó információ „nem lényeges”, amikor eltekint az ESRS 2 B. függelékében felsorolt egyéb uniós jogszabályokból származó adatpontok valamelyike által előírt információk közzétételétől.

193 Környezet Éghajlatváltozás (E1) Az EU fenntarthatósági jelentéstételi szabványainak egyik kulcsfontosságú eleme, amely kifejezetten a klímaváltozással kapcsolatos információkra összpontosít. Az E1 szabvány célja, hogy egységes, átlátható és összehasonlítható módon mérhetővé tegye a vállalatok klímaváltozással kapcsolatos hatásait, kockázatait és lehetőségeit. A Társaságnál a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményértékelés beépítése egyőre nem történt meg. Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek tagjainak javadalmazásában, az éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat nem vesz a vezetőség figyelembe. Középtávú terveink között szerepel az, hogy a felsővezetők kompenzációs-és ösztönző rendszere stratégiává alakuljon. Ezt azt jelenti, hogy a vállalat vezetői az eddigi célok mellett, fenntarthatósági célokra, eredményekre is koncentráljanak. Az ingatlanüzemeltetési szektor jövőt érintő kérdései közül egyik kiemelt fontosságú terület az éghajlatváltozás hatásai és ennek következményei. Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedési lépések és politika kialakítása szintén elengedhetetlen a jövőben. Cégünk ebben az évben még nem rendelkezik ilyen stratégiai tervvel. Középtávú terveink között szerepel az, hogy környezeti reziliencia elemzést végezzünk, amely azt vizsgálja, hogy a vállalat mennyire ellenálló az éghajlatváltozással és környezeti kockázatokkal szemben. Az ingatlanüzemeltetési- és generálkivitelezési tevékenységünk növekedése azt is magával hozza, hogy elemezzük azt, hogy az extrém időjárási események, fenntarthatósági szabályozások és zöld technológiák bevezetési, víz- és energiahatékonysági stratégiák hogyan jelennek meg szolgáltatásainkban, működésünkben. A legfontosabb célunk ezzel kapcsolatban: intézkedési terv kidolgozása a legfontosabb kockázatok kezelésére. Ezzel azt is el szeretnénk érni, hogy a vállalat hosszútávon is fenntartható és versenyképes maradjon. A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba (ESRS 2 GOV-3 E1) A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba (ESRS 2 GOV-3) c. fejezet bemutatja a fenntarthatósági teljesítmény ösztönző mechanizmusokba való beépítését. A Társaság vezetőségének javadalmazásában nem veszik figyelembe az éghajlati szempontokat, és a testületi tagok teljesítménye nincs külön értékelve, így ÜHG-kibocsátás csökkentési célok sem lettek megfogalmazva, így ezzel kapcsolatos teljesítményértékelés nem lehetséges.

194 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv (E1-1_17, E1-1_14, E1- 1_AR 1.) A Társaság egyelőre nem rendelkezik az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási tervvel., az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási kockázatot, a Társaság egyelőre nem azonosított, azonban a belső döntéshozatali folyamatokba és belső kontroll-eljárásaiba való implementálását tervezi. Ezt mindenképpen közép-, illetve hosszútávú célként lehetne megfogalmazni és megvalósítani. A szektor, amelyben működik a társaság nagy hatással van az éghajlatváltozásra, így az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv elkészítése azt is megköveteli, hogy a Társaság jelenlegi hatását a klímaváltozásra előzetesen meg kell vizsgálni. Ennek első lépése, az energiafogyasztás és üvegház-hatású gázok kibocsátásának felmérése. Ezt követően, azonosulva a Párizsi Egyezménybe foglalt célok eléréséhez- vállalat szintű lépéseket teszünk, intézkedési terveket hozunk létre. Fontos megjegyezni, hogy a Társaság nincs kizárva a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból. (E1-1_16 g) Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3 E1) A Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3) c. fejezetben ismertettük a Társaság reziliencia elemzéssel kapcsolatos megközelítését. Továbbá nyilatkoztunk arról, hogy az ESRS közzétételi követelményei által lefedett hatások, kockázatok és lehetőségek a tematikus standardoknál kerülnek részletesen ismertetésre. Az E1 Klímaváltozás témához tartozó hatások, kockázatok és lehetőségeket az alábbi táblázatok foglalják össze az egyes altémáknak megfelelően.

A Társaság az alábbi éghajlattal kapcsolatos lényeges hatásokat azonosította a kettős lényegességi elemzés során. (ESRS 2 SBM-3 E1) ESRS E1 al/al-al téma Értéklánc Üzleti tevékenységek Hatás leírás Hatás jellemzői Negatív hatása az emberi jogokra Az éghajlatváltozásh oz való alkalmazkodás Upstream Energiaforrások (villamos, energia, gáz) beszerzése A főként fosszilis tüzelőanyagok elégetésével működő villamosenergia-termelés nagy mennyiségű üvegházhatású gázt termel, mint például szén- dioxid, metán és dinitrogén-oxid, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és negatív hatással vannak a környezetre Negatív (tényleges / hosszú táv: > 5 év) Nem Energia Upstream Energiaforrások (villamos, energia, gáz) beszerzése A főként fosszilis tüzelőanyagok elégetésével működő villamosenergia-termelés nagy mennyiségű üvegházhatású gázt termel, mint például szén- dioxid, metán és dinitrogén-oxid, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és negatív hatással vannak a környezetre Negatív (tényleges / rövid táv: aktuális jelentési év) Nem Az éghajlatváltozás mérséklése Saját működés Építési projektek irányítása és kivitelezése A kitermelő iparban és a nagy épületekben megvalósuló projektek, amelyek hozzájárulhatnak a globális ÜHG-kibocsátáshoz, negatív külső hatást gyakorolhatnak az éghajlatszabályozásra és a közegészségügyre. Negatív (tényleges / középtáv: <= 5 év) Nem Az éghajlatváltozás mérséklése Downstream Építési és bontási hulladékok kezelése és újrahasznosítása A hulladéklerakók vállalkozások általi üzemeltetése jelentősen hozzájárul a globális üvegházhatású gázok kibocsátásához, mivel ezek metánt, egy erős üvegházhatású gázt termelnek. Ez negatív hatást gyakorol a környezetre azáltal, hogy súlyosbítja az éghajlatváltozást. Negatív (tényleges / rövid táv: aktuális jelentési év) Nem Energia Upstream Energiaforrások (villamos energia, gáz) A főként fosszilis tüzelőanyagok égetésével működő villamosenergia-termelés nagy mennyiségű üvegházhatású gázt termel, mint például szén- dioxid, metán és dinitrogén-oxid, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és negatív hatással vannak a környezetre. Negatív (tényleges / középtáv: <= 5 év) Nem Energia Upstream Energiaforrások (villamos energia, gáz) A gázszivárgás diffúz metánkibocsátáshoz vezethet, tovább súlyosbítva a globális hőmérséklet emelkedését és az éghajlatváltozás következményeit. Negatív (potenciális / középtáv: <= 5 év) Nem

196 A következő táblázat áttekintést nyújt a Társaság lényeges éghajlattal kapcsolatos kockázatairól és lehetőségeiről, valamint bemutatja azok pénzügyi hatásait is. A kockázatok esetében jelöltük, hogy azok az éghajlattal kapcsolatos fizikai vagy átállási kockázatok. (ESRS 2 SBM-3 E1) Al-/altéma(k) Értéklánc elhelyezkedése Üzleti tevékenységek Leírás Jellemző Pénzügyi hatáskategória Az éghajlatváltozás mérséklése Saját működés Ingatlan bérbeadás Mérlegelendő, hogy az adott ingatlan szigetelése pénzügyi szempontból mennyire tud megtérülni, illetve ez mennyire építhető be a bérleti díjakba, így a rezsi költségek mennyivel csökkennének a bérbevevők által. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Cash Flow Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Bérbeadási / eladási tevékenységek (hirdetés, bérleti / vételiszerződések megkötése) Az elmúlt pár évben a nyarak forrók voltak, és bizonyos ingatlanok hűtés korszerűsítése / hűtése beruházást igényel. Lehetőség (rövid táv: aktuális jelentési év) Költség vagy tőkéhez való hozzáférés Energia Saját működés Bérbeadási / eladási tevékenységek (hirdetés, bérleti / vételiszerződések megkötése) Az elmúlt pár évben a nyarak forrók voltak, és bizonyos ingatlanok hűtés korszerűsítése / hűtése beruházást igényel. Lehetőség (rövid táv: aktuális jelentési év) Cash Flow Az éghajlatváltozás mérséklése Saját működés Ipari ingatlan bérbeadás Megfontolandó napelemek telepítése az adott ingatlanon, kérdés, hogy megtérülését tekintve mire lehet számítani, illetve igénybe lehet-e venni egyéb támogatást (pályázat útján). Lehetőség (rövid táv: aktuális jelentési év) Fejlesztés Az éghajlatváltozás mérséklése Upstream Üzemanyag beszerzés A negatív ökológiai hatások mérséklésének vagy orvoslásának szükségessége jelentős tőke- és működési ráfordításokat igényelhet, ami negatív pénzügyi hatással van a vállalkozásra. Kockázat (fizikai kockázat, középtáv: <= 5 év) Fejlesztés

197 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Upstream Üzemanyag beszerzés Az ökológiai hatások megelőzésének és proaktív kezelésének elmulasztása a projekt késedelméhez, kármentesítési költségekhez, peres kötelezettségekhez, valamint az új projektekhez és bevételi forrásokhoz való hozzáférés csökkenéséhez vezethet. Kockázat (fizikai kockázat, középtáv: <= 5 év) Teljesítmény Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Létesítmények karbantartása és üzemeltetése Az átfogó éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák megvalósítása, a különféle kockázatcsökkentő stratégiák közötti kompromisszumok figyelembevétele, valamint a költség-haszon szempontok hosszú távú integrálása jelentős tőkebefektetést igényelhet. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Fejlesztés Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Létesítmények karbantartása és üzemeltetése Az ártereken és a zord időjárásnak kitett part menti régiókban található eszközökkel kapcsolatos befektetési stratégiák fokozott veszteségekkel járhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, például a gyakori szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták miatt. Kockázat (fizikai kockázat, hosszú táv: > 5 év) Pozíció Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Kisebb építőipari munkák, bontások Az éghajlatváltozás hatásai, mint például a szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták (árvízkockázat, vízhiány, talajromlás), negatívan befolyásolhatják azokat a területeket, ahol az otthonépítő cégek otthonokat és lakóközösségeket fejlesztenek, ami potenciális pénzügyi kockázatokhoz és csökkentett lehetőségekhez vezethet. Kockázat (fizikai kockázat, középtáv: <= 5 év) Cash Flow

198 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Infrastrukturális fejlesztések és javítások A jövőbeli tőkebefektetések veszélyben lehetnek a változó éghajlati szabályozás miatt. A lefelé mutató kockázatok a projektek késésén, törlésein és a hosszú távú bevételnövekedési lehetőségek beszűkülésén keresztül nyilvánulhatnak meg, ami negatívan befolyásolhatja a pénzügyi helyzetet, a nyereséget, a bevételt és a cash flow-kat. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Fejlesztés Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Saját működés Kisebb építőipari munkák, bontások A növekvő éghajlati kockázatok, mint például a szélsőséges időjárási események és a változó éghajlati minták, csökkenő hosszú távú kereslethez, a föld értékcsökkenéséhez és a lakástulajdon hosszú távú költségeinek növekedéséhez vezethetnek. Kockázat (fizikai kockázat, hosszú táv: > 5 év) Költség vagy tőkéhez való hozzáférés Az éghajlatváltozás mérséklése Upstream Építőanyagok (beton, acél, fa, szigetelőanyagok) A fosszilis tüzelőanyag-alapú energiatermelést és - fogyasztást magában foglaló energiabeszerzési döntések a működési költségek növekedéséhez, a bevétel csökkenéséhez és/vagy a reputáció romlásához vezethetnek olyan környezeti hatások miatt, mint az éghajlatváltozás és a szennyezés. Kockázat (átállási kockázat, rövid táv: aktuális jelentési év) Teljesítmény Az éghajlatváltozás mérséklése Upstream Építőanyagok (beton, acél, fa, szigetelőanyagok) Az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó növekvő szabályozások és ösztönzők a hagyományos villamosenergia-források magasabb áraihoz és az alternatív források versenyének növekedéséhez vezethetnek, ami potenciálisan negatív pénzügyi hatásokkal járhat a cégre nézve. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Fejlesztés

199 Az éghajlatváltozás mérséklése Upstream Üzemanyag beszerzés A középiparban a kompresszormotorok kipufogógázaiból, az olaj- és kondenzátumtartályok szellőzőiből, a földgázfeldolgozásból és a diffúz kibocsátások a mobil forrásokból származó kibocsátásokon túlmenően megnövekedett működési vagy tőkekiadásokhoz, szabályozási vagy jogi szankciókhoz és egyéb pénzügyi hatásokhoz vezethetnek az üzemeltetés konkrét helyétől és a hatályos kibocsátási előírásoktól függően. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Teljesítmény Energia Upstream Üzemanyag beszerzés A termékleírások és a megújuló üzemanyag- keverékek szabályozási joghatóságok általi bevezetése jelentős megfelelési és működési kockázatokat rejt magában, ami a bevételek, a működési költségek és/vagy a piaci részesedés hosszú távú csökkenéséhez vezethet. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Költség vagy tőkéhez való hozzáférés Energia Saját működés Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások jelentős működési költségekhez és tőkekiadásokhoz vezethetnek az elektromos szolgáltatók számára. Kockázat (átállási kockázat, rövid táv: aktuális jelentési év) Fejlesztés Az éghajlatváltozás mérséklése Saját működés Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése A tőkekiadási igények és engedélyezési költségek megfelelő becslésének elmulasztása, vagy az ÜHG- kibocsátás csökkentésének egyéb nehézségei jelentős pénzügyi hatásokhoz vezethetnek, például eszközleírásokhoz, szén-dioxid-kibocsátási egységek megszerzésének költségeihez vagy a működési és tőkekiadások váratlan növekedéséhez. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Cash Flow

200 Energia Saját működés Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése A tőkekiadási igények és engedélyezési költségek megfelelő becslésének elmulasztása, vagy az ÜHG- kibocsátás csökkentésének egyéb nehézségei jelentős pénzügyi hatásokhoz vezethetnek, például eszközleírásokhoz, szén-dioxid-kibocsátási egységek megszerzésének költségeihez vagy a működési és tőkekiadások váratlan növekedéséhez. Kockázat (átállási kockázat, rövid táv: aktuális jelentési év) Fejlesztés Az éghajlatváltozás mérséklése Saját működés Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése A megnövekedett ÜHG-kibocsátás és az esetleges gázszivárgás fokozott hatósági ellenőrzéshez, pénzbírságokhoz és szankciókhoz vezethet, ami negatív pénzügyi hatással lehet a cégre. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Pozíció Energia Saját működés Energiagazdálkodás, közműszolgáltatások kezelése Azok a közszolgáltatók, amelyek nem kezelik hatékonyan a megfizethetőséget, olyan pénzügyi kockázatokkal szembesülhetnek, mint például az értékesítés csökkenése, az ügyfelek elvesztése és a piaci részesedés elvesztése amiatt, hogy az ügyfelek alternatív forrásokból szerzik be az energiát, vagy csökkentik az energiaigényüket. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Teljesítmény

Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása (ESRS 2 IRO-1 E1) A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás részletes leírását A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírása (IRO-1) c. fejezet tartalmazza. Az ebben a fejezetben ismertetett módszertanok alkalmazásával azonosítottuk és értékeltük a Társaság éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait, kockázatait és lehetőségeit. A Társaság tevékenysége kapcsán megvizsgáltuk azokat a potenciális kockázatokat és hatásokat, amelyek befolyásolhatják az éghajlatváltozást. Kiemelt figyelmet fordítottunk az energiafelhasználásra és az energia típusára, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátására a Társaság és leányvállalatai tulajdonában lévő ingatlanok esetében. Továbbá, a keletkező hulladék típusának és mennyiségének meghatározása is fontos tényezőként szerepelt az elemzésben. (ESRS 2 IRO-1 E1 20a) Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok felmérése során szakirodalmi kutatások alapján megállapítottuk, hogy az adott lényeges kockázat fizikai vagy átállási kockázatnak minősül-e. Az éghajlati fizikai és átállási kockázatok azonosítása során a Társaság nem vette figyelembe a magas kibocsátási éghajlatváltozási forgatókönyveket. Továbbá, a Társaság eszközeit és üzleti tevékenységeit nem értékelték abból a szempontból, hogy milyen mértékben lehetnek kitéve ezeknek az éghajlati veszélyeknek, illetve mennyire érzékenyek azokra. (ESRS 2 IRO- 1 E1 20 b,c) Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák (E1-2) A Társaság jelenleg még nem fogadott el az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó politikát, mivel eddig nem merült fel közvetlen szükségessége. Azonban, a tevékenységi körből adódóan indokolt ezen politika kidolgozása, és annak bevezetése. A jövőbeni politika középpontjában az éghajlatváltozás okozta kockázatok kezelése állhat, különös tekintettel az ingatlanportfólió védelmére a szélsőséges időjárási események ellen. Az energiahatékonysági intézkedések révén a Társaság célja az üzemeltetési költségek csökkentése, ezáltal költséghatékonyság növelése. A jogszabályi megfelelés biztosítása érdekében kiemelten fontos lesz a helyi és nemzetközi környezetvédelmi előírások és szabályozások betartása. A fenntarthatósági elkötelezettség erősítésével a Társaság célja a reputáció javítása és versenyelőny megszerzése az ügyfelek és befektetők körében. Hosszú távú értékteremtés érhető el fenntartható beruházásokkal, amelyek hozzájárulnak a vagyon hosszú távú növekedéséhez. A létesítményüzemeltetési és generálkivitelezési tevékenység volumenének növekedése szükségessé teszi, hogy a Társaság kidolgozott akciótervet hozzon létre az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra. A politika elemei között szerepelhet az energiahatékonyság növelése, például energiatakarékos technológiák bevezetésével és megújuló energiaforrások alkalmazásával. Az új épületek tervezésénél és építésénél célszerű alkalmazni a zöld építési szabványokat, mint a LEED vagy BREEAM, és a meglévő épületeket

202 fenntarthatósági szempontok szerint korszerűsíteni. A környezeti hatás csökkentése hulladékkezelési programok és víztakarékos technológiák alkalmazásával érhető el, míg a kibocsátáscsökkentés érdekében szén-dioxid-kibocsátás mérséklése és zöld közlekedési megoldások ösztönzése szükséges. A munkavállalók oktatása az éghajlatváltozás hatásairól és a fenntartható gyakorlatok fontosságáról szintén kiemelt szerepet kap a jövőben. A folyamatosan változó jogszabályoknak és kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a Társaság időben kialakítja a szükséges szabályzatait és politikáit, célja, hogy ezeket minden tevékenységi körre (upstream, downstream) kiterjessze és egységesítse. Ezen politika bevezetése előreláthatóan 1-3 éven belül válik esedékessé. Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások (E1-3) Mivel a Társaság még nem fogadott el az éghajlatváltozásra irányuló politikát, így ehhez kapcsolódóan intézkedéseket és erőforrásokat sem határozott meg. Tekintettel arra a tényre, hogy a prémium kategóriás részvénytársaságok fenntarthatósági jelentési kötelezettsége már a 2024. üzleti évtől életbe lépett, így a jövőben szükséges lesz új szabályzatok és politikák kialakítása, a megfelelő intézkedési tervekkel együtt. A szükséges intézkedésekre már utaltunk Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák (E1-2) c. fejezetben, viszont szükségesnek látjuk ennek bővebb kifejtését az iparág vonatkozásában. Az elsődleges intézkedés, amit a Társaság meghozhat az energiahatékonyság javítása, amely az épületek korszerűsítésével, például LED-világítás és intelligens termosztátok bevezetésével valósulhat meg. Ezek az intézkedések nemcsak csökkentik az üzemeltetési költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást, hanem vonzóbbá teszik az ingatlanokat a bérlők számára. Továbbá a megújuló energiaforrások, például napelemes rendszerek integrálása az épületekbe szintén csökkenti a közvetlen és közvetett kibocsátásokat, hozzájárulva a teljes karbonlábnyom mérsékléséhez. A zöld építési szabványok alkalmazása, mint a BREEAM vagy a LEED, szintén fontos szerepet játszik. Az új épületek tervezése és építése ezen szabványok alapján növeli azok piaci értékét és vonzerejét a környezettudatos ügyfelek számára. A meglévő épületek korszerűsítése ezen elvek szerint szintén hozzájárul az ingatlanportfólió értékének növeléséhez és a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátások csökkentéséhez. A környezeti hatás csökkentésére irányuló programok, mint a hatékony hulladékkezelés és víztakarékos technológiák alkalmazása, szintén jelentős pozitív hatással bírnak. Ezek az intézkedések csökkentik a természeti erőforrások felhasználását és a hulladéktermelést, ami különösen fontos a fenntarthatósági szempontokat értékelő ügyfelek számára.

203 A kibocsátáscsökkentési intézkedések, mint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése és zöld közlekedési megoldások, például elektromos jármű töltőállomások telepítése, hozzájárulnak a Társaság környezeti lábnyomának csökkentéséhez. Ezek az intézkedések a Társaság Scope 1 és 2 kibocsátásait célozzák meg, amelyek közvetlen hatással vannak a fenntarthatósági célok elérésére. A munkavállalók és partnerek oktatása a fenntarthatósági gyakorlatokról növelheti a Társaságon belüli és kívüli tudatosságot, ezzel elősegítve a fenntartható gyakorlatok elterjedését. Mivel a Scope 3 kibocsátás jelentős a Társaság esetében, elsősorban a NEO tevékenysége révén, így elengedhetetlen célzott eszközökkel ennek csökkentése. Ennek egyik eszköze a fenntartható beszerzési gyakorlatok alkalmazása. Ennek része lehet például a zöld építőanyagok beszerzése és az alacsony kibocsátású termékek preferálása. Emellett fontos a beszállítói lánc átláthatóságának biztosítása is, így a beszállítók fenntarthatósági teljesítményének nyomon követése és értékelése segíthet a karbonlábnyom csökkentésében. Az épületek életciklusának optimalizálását a fentebb említett építési és bontási hulladék minimalizálásával lehet elérni. Az újrahasznosítás és az újrafelhasználás előtérbe helyezése az építési és bontási folyamatok során csökkentheti a kibocsátásokat. A rendszeres fenntarthatósági jelentések készítése pedig segít nyomon követni a vállalat teljesítményét és lehetőséget ad a folyamatos fejlesztésekre. Az átláthatóság növelése erősítheti a vállalat hitelességét az ügyfelek és befektetők körében, különösen azoknál, akik egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok (E1-4) Mivel a Társaság még nem alakította ki az éghajlatváltozás kezelésére vonatkozó politikát, ezért ehhez kapcsolódóan sem intézkedéseket, sem erőforrásokat, sem célokat nem határozott meg. Az E1-2 Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák és az E1-3 Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások című fejezetekben bemutattuk, hogy a Társaság leányvállalatainak tevékenységéhez kapcsolódóan elengedhetetlen lesz ezen politikák kialakítása. Felvázoltuk, hogy az iparághoz kapcsolódóan milyen lehetséges politikai elemek és intézkedések bevezetése válhat szükségessé. Bár az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban még nincsenek meghatározott céljaink, az iparági tapasztalatok alapján látjuk a lehetséges irányokat. Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében számos nemzetközi, európai és nemzeti célkitűzés létezik. Ezek az éghajlatvédelmi stratégiák célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a fenntartható fejlődés biztosítása és a klímaváltozás hatásainak kezelésére való felkészülés. Ezek a célok elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a fosszilis energiaforrásoktól való függőség mérséklésére irányulnak.

204 Az ingatlanüzemeltetés és generálkivitelezés területén az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló célok és intézkedések elsősorban az energiahatékonyság növelésére, a fenntartható építési gyakorlatok bevezetésére és a környezeti hatások minimalizálására fókuszálnak. Az épületek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, megújuló energiaforrások alkalmazása, hulladékcsökkentés és körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása, valamint fenntartható anyaghasználat (alacsony karbonlábnyomú építőanyagok alkalmazása) mind lehetséges és elérendő célok lehetnek. Ebben a zöldépítési szabványok (BREEAM, LEED, Well) minősítések is ösztönzőleg hatnak. Magyarországon napjainkig elsősorban két főbb épületminősítési rendszer alkalmazása terjedt el, ezek a BREEAM és a LEED. A BREEAM minősítés a fenntartható épületek minősítési rendszere, amelykilenc kategóriát határoz meg, amelyeken keresztül az épületek fenntarthatósági teljesítményét be lehet sorolni. BREEAM minősítést – az új épületek mellett – felújításokra is lehet igényelni. Az amerikai LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítés nagyobb részben amerikai szabványokon alapuló zöld épületminősítő rendszer, európai szabványokkal kiegészítve Európában is alkalmazható. A LEED a különböző követelményeket öt környezeti kategóriába sorolja. A projektek ellenőrzési és felülvizsgálati folyamatokon mennek keresztül és a LEED elismerési szintnek megfelelő pontokat kapnak, Nemzetközi bérlőink közül többen elvárják a BREEAM vagy LEED minősítést. Ez szigorú auditálást jelent, ami széles körű adatszolgáltatáson alapul. A NEO-nak hazánkban elsőként sikerült elnyerni egyik ügyfelénekszékháza számára a LEED Building operations and maintenance kategóriában a GOLD minősítést. Korábban egy másik létesítményen a BREEAM in use – VERY GOOD minősítést is aktív közreműködésünkkel sikerült megszerezni ügyfelüknek Magyarországon. Energiafogyasztás és -szerkezet (E1-5) Az alábbi táblázat bemutatja a Társaság energiafogyasztását és annak szerkezetét, a Társaság leányvállalatai bontásában. Az alábbi táblázat csak a Társaság által felhasznált energiaforrásokat tartalmazza, így a későbbiekben bemutatásra kerülő nulla energiafogyasztású leányvállalatok sem szerepelnek benne. Társaságunk nem rendelkezik szénből és széntermékből származó tüzelőanyag-fogyasztással, egyéb fosszilis forrásokból származó tüzelőanyag-fogyasztással, megújuló tüzelőanyag-fogyasztással, valamint saját előállítású, nem tüzelőanyagból származó megújuló energia fogyasztással, így ezen tényezőket nem tartalmazza a táblázat. AKKO Invest Nyrt. NEO Property Services Zrt. Szénből és széntermékből származó tüzelőanyag- fogyasztás (MWh) 0 0

205 Nyersolajból és kőolajtermékekből származó tüzelőanyag-fogyasztás (MWh) 0 2929,95 Földgázból származó tüzelőanyagfogyasztás (MWh) 4 195 Egyéb fosszilis forrásokból származó tüzelőanyagfogyasztás (MWh) 0 0 Fosszilis forrásokból vásárolt vagy beszerzett villamosenergia, hő, gőz és hűtés fogyasztás (MWh) 16,5921 177 Összes fosszilisenergia-fogyasztás (MWh) 20,5921 3301,95 Fosszilis források aránya az összes energiafogyasztáson belül (%) 100% 100% Nukleáris forrásokból származó fogyasztás (MWh) 0 0 Nukleáris forrásokból származó energiafogyasztás aránya az összes energiafogyasztáson belül (%) 0 0 Tüzelőanyag-fogyasztás megújuló források tekintetében, beleértve a biomasszát (ami magában foglalja a biológiai eredetű ipari és települési hulladékot, a biogázt, a megújuló hidrogént stb.) (MWh) 0 0 Megújuló forrásokból vásárolt vagy beszerzett villamos energia, hő, gőz és hűtés fogyasztása (MWh) 0 0 Saját előállítású, nem tüzelőanyagból származó megújuló energia fogyasztása 0 0 Összes megújulóenergia-fogyasztás (MWh) 0 0 A megújuló források aránya az összes energiafogyasztáson belül (%) 0 0 Összes energiafogyasztás (MWh) 20,5921 3301,95 A MOON Facility, A PLUS Invest, a 4 Stripe és a Deniro leányvállalatok esetében azért nem került adat bemutatásra, mert az azokhoz tartozó ingatlanok ügyfeleink által vannak használva. Az operatív kontroll elve alapján az itt felmerülő energiafogyasztás nem a vállalatok operációjához tartozik. A Társaságban több olyan vállalkozás is megtalálható, melyek nulla energiafogyasztással rendelkeznek, mivel az azokhoz kapcsolódó ingatlanok a tárgyévben nem voltak használatban.  VÁR-Logisztika Zrt.  ALQ SAS  Elitur Invest Zrt. így ezek energiafogyasztása nem jelenik meg a táblázatban. A Társaság nem folytat tevékenységet nagy éghajlati hatású ágazatokban. (E1-5 38)

206 Az 1., 2., körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás (E1-6) Az ÜHG-kibocsátás számítása során, az energiafogyasztási adatokkal összhangban, operatív kontroll alapot vettünk figyelembe. Ebből fakadóan az AKKO és a NEO kibocsátása kerül bemutatásra. A közvetlen, Scope 1 kibocsátás az ingatlanok földgáz fogyasztása során jött létre, míg a NEO esetében a helyhez kötött tüzelésű eszközök, valamint a járműflotta üzemanyagfogyasztása is növelte a 2024-es év értékét. A Csoport teljes ÜHG portfóliójának 92%-a közvetlen kibocsátásból származik. A közvetett, Scope 2 kibocsátást kizárólag az ingatlanok vásárolt villamosenergia-fogyasztása okozta. Saját termelésű vagy vásárolt megújuló villamosenergia nem volt. Egyéb közvetett (Scope 3) számítás az 2024-es üzleti évben nem került elvégzésre, az ESRS 1 C. függelékébe foglalt fokozatos bevezetéseknek megfelelően. Scope 1 és 2 ÜHG-kibocsátás összesítve 2024 AKKO Invest Nyrt. NEO Property Services Zrt. Bruttó Scope 1 ÜHG- kibocsátás (tCO2e) 0,69 715,30 A szabályozott kibocsátáskereskedelmi rendszerekből származó ÜHG-kibocsátás százalékos aránya (%) 0,00 0,00 Biogén - Scope 1-be nem tartozó ÜHG-kibocsátások 0,00 0,00 Bruttó Scope 2 helyi alapú ÜHG-kibocsátás (tCO2e) 6,16 27,35 Bruttó Scope 2 piaci alapú ÜHG-kibocsátás (tCO2e) 6,18 35,73 Biogén - Scope 2-be nem tartozó ÜHG-kibocsátások 0,00 0,00 Összesen 13,02 778,38 A kibocsátás számítása során a DEFRA 2024-es emissziós faktorait alkalmaztuk a Scope 1 kategóriába eső eszközök esetében, míg a piaci-alapú Scope 2 az energiaszolgáltatók által jelentett fajlagosok, a helyi-alapú Scope 2 kibocsátáshoz pedig az EEA 2023-as adatait alkalmaztuk. A módszertan a GHG Protocol keretrendszerét vette figyelembe, nem ISO szabvány alapján határoztuk meg. A GHG Protocol által meghatározott üvegházhatású gázokon kívül egyéb ÜHG-t nem vettünk figyelembe.

207 A nettó bevételen alapuló ÜHG-intenzitást az alábbi tábla szemlélteti: Nettó bevételen alapuló ÜHG- intenzitás 2024 ÜHG-összkibocsátás (tCO2) 791,40 Nettó bevétel (millió HUF) 43509 Nettó ÜHG-intenzitás 0,018189 ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek (E1-7) A Társaság nem valósított meg vagy fejlesztett ki üvegházhatású gázok elnyelésére és tárolására irányuló tevékenységeket, és nem vett részt szén-dioxid-krediteken keresztül finanszírozott üvegházhatású gázok mérséklésére irányuló projektekben. (E1-7_56 a,b)

Víz és tengeri erőforrások (E3) Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3) A Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3) c. fejezetben nyilatkoztunk arról, hogy az ESRS közzétételi követelményei által lefedett hatások, kockázatok és lehetőségek a tematikus standardoknál kerülnek részletesen ismertetésre. Az E3 Víz és tengeri erőforrások témához a lényegességi elemzést követően az alábbi lényeges kockázatok kerültek meghatározásra. Al-/altéma(k) Értéklánc elhelyezkedése Üzleti tevékenységek Leírás Jellemző Pénzügyi hatáskategória Vízkivétel Saját működés Kisebb építőipari munkák, bontások A vízhiányos régiókban végzett építési beruházások a földterületek értékének csökkenéséhez és az engedélyezési engedélyek megszerzésének nehézségeihez vezethetnek, ami az eszközök értékvesztése miatt negatív pénzügyi hatásokat eredményezhet a vállalkozások számára. Kockázat (átállási kockázat, középtáv: <= 5 év) Teljesítmény Vízfogyasztás Upsream Energiaforrások (villamos energia, gáz, víz) beszerzése A vízellátással kapcsolatos kihívások, amelyeket potenciálisan súlyosbítanak a kritikus infrastruktúra meghibásodásai, például a vízvezetékek és csatornák olyan események miatti leállása, mint a földrengések, a vásárolt víz árának növekedéséhez vezethetnek. Ez magasabb működési költségeket és katasztrofális pénzügyi következményeket eredményezhet. Kockázat (fizikai kockázat, középtáv: <= 5 év) Cash Flow

A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása (ESRS 2 IRO- 1. E3) A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés és a gazdasági kihívások szempontjából kiemelten fontosak. A Társaság a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítását és értékelését elvégezte A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírása (IRO-1) c. fejezetben leírtak szerint (ESRS 2 IRO-1 8 a). A Társaság a vízzel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO) azonosítása és értékelése során bevonta az érintett közösségeket. A kettős lényegességi elemzés keretében azonosított IRO-k validálása során a Társaság belső környezetéből "reprezentatív" személyeket jelölt ki, akik megbízhatóan képviselik az érintett felek érdekeit. E "reprezentatív" személyek között szerepelt volt az érintett közösségek érdekeit képviselő kolléga is, biztosítva ezzel, hogy ezen csoport érdekei közvetett módon figyelembevételre kerüljenek az IRO azonosítási és értékelési folyamat során. (ESRS 2 IRO-1 8 b) A kettős lényegességi elemzés eredményeképp a lényegességi vizsgálat tárgyát képező, a vízhez és a tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó altémák a következők  E3 Víz és tengeri erőforrások – Víz – Vízfogyasztás  E3 Víz és tengeri erőforrások – Víz – Vízkivétel A környezeti altémákra vonatkozó lényegességi vizsgálat végzése során felmértük a víz és a tengeri erőforrások lényegességét saját műveleteinkben, valamint upstream és downstream értékláncunkban a „LEAP” megközelítést alkalmazva. (ESRS 2 IRO-1 E3 AR 1)  Az első szakaszban megállapítottuk, hogy a vizsgált értékláncok mentén nincsenek vízzel kapcsolatos kockázatnak kitett területek, illetve tengeri erőforrásokkal való kapcsolódási pontok. Vízgyűjtő területeken található tényleges hatásokat és lehetőségeket jelentő létesítmények nem találhatóak a Társaság portfoliójában (ESRS 2 IRO-1 E3 AR 5, 6)  Mivel az első szakaszban nem határoztunk meg vízzel kapcsolatos kiemelt helyszíneket, így a második szakasz nem releváns, amikor ezen helyszínekhez tartozó függőségek és hatások értékelése zajlik. ESRS 2 IRO-1 E3 AR 12)  A 3. szakaszban megvizsgáltuk, hogy mely átállási és fizikai kockázatok, illetve lehetőségek jelentkezhetnek értékláncunk mentén, melyeket a Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3) c. fejezetben mutatunk be. ESRS 2 IRO-1 E3 AR 13)  A 4. szakaszban a lényegességi vizsgálat eredményéről való tájékoztatás során megvizsgáltuk azokat az üzleti szegmenseket, amelyekhez a vízhez és tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó lényeges kockázataink kapcsolódnak. Ezt szintén a Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (ESRS 2 SBM-3) c. fejezetben mutatjuk be. ESRS 2 IRO-1 E3 AR 15)

210 Társaságunk környezetvédelmi felelőssége a víztakarékosságban, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelmében is megnyilvánul. Amennyiben esetlegesen szennyezést észlelünk, haladéktalanul bejelentjük a környezetvédelmi felügyelőségnek, és az egész folyamat során teljes mértékben együttműködünk velük. A létesítményekben működő olaj- és zsírfogó berendezéseket engedélyeztetjük, működésüket ellenőriztetjük és odafigyelünk a kibocsátások engedélyezett szint alatt tartására. A szociális helyiségekben a vízfelhasználás csökkentése érdekében víztakarékos csapok és öblítő szelepek kerültek felszerelésre. A fenntartható erőforrásgazdálkodás megteremtése érdekében víz- és szennyvízgazdálkodási célokat is meghatároztunk. E3-1 – A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák A Társaság még nem alakított ki víz- és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikákat, mivel előbb alaposan fel kell mérnie a vízzel kapcsolatos hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. A 2024-ben azonosított IRO-k alapján a Társaság képes lesz megkezdeni a politikák kidolgozását. A politikák létrehozásáról és elfogadásáról a vezetői testület hoz majd döntést. E3-2 – A vízhez és tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások A Társaság még nem alakított ki víz- és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikákat, így kapcsolódó intézkedésekkel sem. Azonban, a tevékenységi körből adódóan indokolt ezen politika és intézkedések kidolgozása, bevezetése. E3-3 – A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok A Társaság eddig nem fogalmazott meg vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célokat. A generálkivitelezési tevékenység fejlesztése és bővítése során a jövőben céljaink között szerepel olyan létesítmények építése, ahol az esővíz és egyéb erőforrások visszaforgatása, újrahasznosítása érvényesül és megoldott lesz. Erre jelenleg politikával, fejlesztési tervvel nem rendelkezik a vállalat A Társaság környezetvédelmi felelőssége a víztakarékosságban, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelmében is megnyilvánul. Amennyiben esetlegesen szennyezést észlelünk, haladéktalanul bejelentjük a környezetvédelmi felügyelőségnek, és az egész folyamat során teljes mértékben együttműködünk velük. A létesítményekben működő olaj- és zsírfogó berendezéseket engedélyeztetjük, működésüket ellenőriztetjük és odafigyelünk a kibocsátások engedélyezett szint alatt tartására. A szociális helyiségekben a vízfelhasználás csökkentése érdekében víztakarékos csapok és öblítő szelepek kerültek felszerelésre.

211 E3-4 – Vízfogyasztás A Társaság 2024. évi vízfogyasztását az alábbi táblázat szemlélteti. Hasonlóan az energiafogyasztás bemutatásához, a táblázat csak azokat a leányvállalatokat tartalmazza, amelyek rendelkeznek vízfogyasztási adatokkal. A Társaság nem működik vízfogyasztással kapcsolatos kockázatnak kitett területeken, és nem alkalmaz visszaforgatott, újrahasznosított vagy tárolt vízmennyiséget, ezért ezek a tényezők nem szerepelnek az adatok között. Az alábbi leányvállalatok esetében nem jelenik meg vízfogyasztás:  VÁR-Logisztika Zrt.: üres vállakozás, ezért nem merül fel vízfogyasztás,  ALQ SAS: A szállodaépület jelenleg üresen áll, nincs vízfogyasztása.  Elitur Invest Zrt.: Az ingatlan nélküli vagyonkezelési tevékenységéből adódóan nem rendelkezik vízfogyasztási adatokkal.  MOON Facility Zrt.*  A PLUS Invest Zrt.*  4 Stripe Zrt.*  Deniro Zrt.* *Az ingatlan vízfogyasztása nem a Társaság operációjához köthető, mivel azt bérlők használják. A vízfogyasztási adatokat a beérkezett számlák alapján kalkuláltuk. A NEO Property Services Zrt vízfogyasztás 2024-ben 1077 m3 volt. Ez az adat azonban becslésen alapul, mivel a vállalat központi bérleményében nincs lehetőség a vízfogyasztás mérésére. A teljes épület vízfogyasztási adatait vettük figyelembe, valamint a bérelt terület arányát a becsléshez. A vízintenzitás azt mutatja meg, hogy a vállalatnak m3-ben kifejezve, egymillió EUR nettó bevételre vetítve mekkora a saját tevékenységéhez társuló összes vízfogyasztása. Vízfogyasztás (m3) AKKO Invest Nyrt. 7 NEO Property Services Zrt. 1077

212 Vízintenzitás Nettó árbevétel EUR Egymillió EUR nettó bevételre vetített saját tevékenységéhez társuló összes vízfogyasztása AKKO Invest Nyrt. 138 762 0,000050446 VÁR-Logisztika Zrt. Nem értelmezhető Nem értelmezhető MOON Facility Zrt. 28 800 0,000694455 A PLUS INVEST Zrt. 5 236,29 0,023107975 4 Stripe Zrt. 157 089 0,000071169 ALQ SAS 2 618 0 Elitur Invest Zrt. Nem értelmezhető Nem értelmezhető NEO Property Services Zrt. 113 486 058 0,000009490 Deniro Zrt. 94 253 0,000040531

213 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (E4) Az ESRS 1 C. függelékének megfelelően a Társaság az biodiverzitáshoz kapcsolódó közzétételi és alkalmazási követelményeket a jövőben fogja bemutatni. A fokozatos bevezetés alapján várhatóan a 2026-os pénzügyi évben fogunk részletes információkat bemutatni. A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők A lényegességi vizsgálat eredményeként a Biológiai sokféleség és ökoszisztéma téma esetében az alábbi altéma bizonyult lényegesnek: A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők / A földhasználat megváltoztatása, az édesvízhasználat megváltoztatása és a tengerhasználat megváltoztatása, így az ESRS 2 BP-2. 17 szerint jelen fejezetben mutatjuk be a témához kapcsolódó közzétételeket. A Biológiai sokféleség és ökoszisztémák téma elsősorban a NEO vonatkozásában merül fel a Társaság esetében. Az ingatlanüzemeltetés és generálkivitelezés jelentős hatással van a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra. Az épített környezet fenntartása és fejlesztése során figyelembe kell venni a természetes élőhelyek megőrzését, az energiahatékonyságot és a fenntartható területhasználatot. Az ingatlanüzemeltetési szektor jelentős szerepet játszik a biológiai sokféleség védelmében. A fenntartható építési és üzemeltetési gyakorlatok alkalmazása nemcsak a környezetre gyakorolt negatív hatásokat csökkenti, hanem gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. A biodiverzitás megőrzése az ingatlanszektorban hosszú távon is fenntarthatóbb és gazdaságosabb működést eredményez. Az épületüzemeltetés során a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem jegyében. A Társaság jelenleg nem rendelkezik a témában meghatározott, időhöz kötött célokkal, azonban középtávú idő-intervallumban tervezi, hogy egy pontosan kidolgozott stratégiai tervet hozzon létre, amely a biológiai sokféleséget helyezi a fókuszba. Az alábbi célok és stratégiák segíthetnek csökkenteni a környezetterhelést és támogatni a biodiverzitást az épületüzemeltetés területén.  Fenntartható beszerzési politika, hulladékcsökkentési programok kialakítása, mind az épületüzemeltetés, mind pedig a generálkivitelezési tevékenység során elengedhetetlen. A takarítási szolgáltatás elvégzésénél már eddig is nagy hangsúlyt fektettünk pl. környezetbarát takarítószerek használatára, valamint újrahasznosított anyagok felkutatására, energiahatékony világítási és fűtési-hűtési rendszerek alkalmazására.  A vízgazdálkodási megoldások integrálása a karbantartási tervekbe és napi gyakorlatba, már rövidtávon is eredményes. Ezek pl. a szürkevíz újrahasznosítás, esővízgyűjtő rendszerek tervezése és használata locsoláshoz.  A fenntartható energiafelhasználás során a biológiai sokféleség és a természetes ökoszisztéma védelme is megalapozott. Az okos épületek létrehozása és üzemeltetése során, a BIM (Building Information Modeling) megoldások, intelligens épületirányítási rendszerek alkalmazásával, napelemes rendszerek telepítésével az energiaellátás

214 biztosítottá válik költséghatékony, valamint a fogyasztás is optimalizálható. A digitális, okos megoldások már jelen vannak a szektorban. A kockázatok, lehetőségek, hatások vizsgálata és feltérképezése során megállapítottuk, hogy milyen tényleges és lehetséges hatások fordulhatnak elő a biológiai sokféleség témakörben az adott szolgáltatási szegmensben. A villamosenergia-termelés nagy mennyiségű üvegházhatású gázt termel, valamint a vízigényes ipari műveletekhez, nagy mennyiségű vízkitermelés szükséges, amely negatív hatással van a vízminőségre és a fajok diverzitására. Az infrastruktúraépítési projektek negatív külső hatásokhoz vezethetnek, például a helyi ökoszisztémák megzavarásához, a levegőbe történő kibocsátáshoz, a vízkibocsátáshoz, a természeti erőforrások felhasználásához, a hulladéktermeléshez és a veszélyes vegyszerek használatához. Az alábbi lényeges kockázat merült fel a NEO Property Services TFM (Technical Facility Management) tevékenységéhez kapcsolódóan.

Al-/altéma(k) Értéklánc elhelyezkedése Üzleti tevékenységek Leírás Jellemző Pénzügyi hatáskategória A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők / A földhasználat megváltoztatása, az édesvízhasználat megváltoztatása és a tengerhasználat megváltoztatása Saját működés TFM Az ipari fejlesztési tevékenységek a talaj és a víz szennyeződéséhez, a hulladék rossz kezeléséhez és a vízkészletek túlzott megterheléséhez vezethetnek, ami potenciálisan negatív hatással lehet a környezetre és az érintett közösségekre. Kockázat (fizikai kockázat, középtáv: <= 5 év) Fejlesztés

A még nem észlelt, de lehetséges hatásokra szintén érdemes előre felkészülni, akár kidolgozott stratégiával. Ezek lehetnek, pl. az ágazati tevékenységeket elősegítő földhasználat-módosítások felerősíthetik az éghajlatváltozás hatásait a szén-dioxid-elnyelők felszámolásával, ami potenciálisan hatással lehet a biológiai sokféleségre, a fajok eloszlására, valamint az ökoszisztéma összetételére és működésére, a hőmérséklet emelkedésével pedig súlyosbíthatja a hatásokat. A hulladékok földön történő elhelyezése és a veszélyes anyagoknak a hulladéktároló létesítményekből a talajba való kilúgozása a talaj szennyeződéséhez, a termőképesség csökkenéséhez és erózióhoz vezethet. Az infrastruktúraépítési projektek negatív külső hatásokhoz vezethetnek, például a helyi ökoszisztémák megzavarásához, a levegőbe történő kibocsátáshoz, a vízkibocsátáshoz, a természeti erőforrások felhasználásához, a hulladéktermeléshez és a veszélyes vegyszerek használatához. A fokozatos bevezetést követően a Társaság az alábbi mérőszámokat tervezi bemutatni a biológiai sokféleség és ökoszisztémákhoz kapcsolódó közzétételek közül:  E4-4. közzétételi követelmény: A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos célok  E4-5. közzétételi követelmény: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák változásához kapcsolódó hatásmérők

217 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (E5) Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás részletes leírását az IRO-1 – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás leírása c. fejezet tartalmazza. Az ebben a fejezetben ismertetett módszertanok alkalmazásával azonosítottuk és értékeltük a Társaság erőforrás-felhasználásra és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásait, kockázatait és lehetőségeit. Fontos kiemelni, hogy a kettős lényegességi elemzés során az E5 Erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság témához rendelt IRO-k az értékelés eredményeként nem haladták meg a küszöbértéket, így az E5 Erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság téma nem jelent meg a lényegességi téma listában. (ESRS 2 SBM-3 E5) Az értékelés eredményét ismertető vezetői worskhop keretében döntött úgy a Társaság vezetősége, hogy az E5 Erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság kerüljön beemelésre a végleges lényeges téma listába. (ESRS 2 IRO- 1 E5) Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák (E5-1) A Társaság jelenleg még nem rendelkezik erőforrás-felhasználással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikákkal, azonban a generálkivitelezési és építményüzemeltetési tevékenységek szükségessé teszik ezen politikai bevezetését középtávon. Az iparági tapasztalatokra alapozva ezen jövőbeli politika elemei lehetnek a Társaság esetében az alábbiak:  Erőforrás-hatékonyság: A vállalat célja lehet az anyagok és energia felhasználásának optimalizálása. Ez magában foglalhatja a tervezési és kivitelezési folyamatok során a minimális hulladék keletkezésére való törekvést, valamint az újrahasznosítható vagy környezetbarát anyagok előnyben részesítését.  Hulladékcsökkentés és újrahasznosítás: A vállalat politikája ösztönözheti a hulladék minimalizálását, a keletkezett hulladék újrahasznosítását és az építési anyagok újra felhasználását, amivel csökkenthető a lerakókba kerülő hulladék mennyisége.  Vízfelhasználás optimalizálása: Cél lehet az üzemeltetési folyamatok vízfelhasználásának csökkentése, például víztakarékos technológiák alkalmazásával és esővízgyűjtő rendszerek kialakításával.  Élettartam-hosszabbítás és -karbantartás: A körforgásos gazdaság céljai között szerepelhet az épületek és infrastruktúra élettartamának meghosszabbítása és fenntartható karbantartási gyakorlatok alkalmazása.  Partnerségek és együttműködések: A vállalat együttműködhet más szereplőkkel, például beszállítókkal, ügyfelekkel és önkormányzatokkal a körforgásos gazdaság elveinek megvalósításában és népszerűsítésében.

218 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések, erőforrások és célok (E5-2, E5-3) A Társaság nem alakított ki konkrét politikát az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság terén, így az ezekhez kapcsolódó intézkedések sem kerültek meghatározásra. A generálkivitelezési tevékenység fejlődésével hosszútávon gondolkozunk, illetve ennek a távlati célnak megfelelően vezetjük majd be az erőforrás-felhasználással és körforgásos gazdaság kihasználásával összefüggő célokat és intézkedéseket. A lehetséges politika elemeinek kidolgozása érdekében a következő intézkedések és célok meghatározása válhat szükségessé:  Hulladékgazdálkodás fejlesztése: A hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése az építkezések helyszínén, valamint újrahasznosítási programok megvalósítása.  Energiahatékonysági intézkedések: LED világítás, energiahatékony fűtési/hűtési rendszerek telepítése, illetve megújuló energiaforrások – például napelemek – integrálása az épületekbe.  Vízgazdálkodási megoldások: Alacsony vízfogyasztású berendezések, (például vízmentes piszoárok és alacsony áramlású csaptelepek) telepítése. Esővízgyűjtő rendszerek kialakítása a víz újrahasznosításának érdekében. A vízzel és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok (E3-3) ismertetése során kifejtettük, hogy a generálkivitelezési tevékenység fejlesztése és bővítése során olyan létesítmények építése szerepel a jövőbeli terveink között, ahol az esővíz és egyéb erőforrások visszaforgatása és újrahasznosítása megvalósul. A vízgazdálkodási megoldások – mint a szürkevíz újrahasznosítása és esővízgyűjtő rendszerek tervezése – integrálása a karbantartási tervekbe és napi gyakorlatba szintén szükséges lesz.  Fenntartható beszerzési gyakorlatok: A beszállítók környezeti teljesítményének értékelése, valamint fenntartható forrásból származó anyagok beszerzése.  Fenntartható épülettervezés: Az okosépületek, társasházak tervezésénél és ezzel összefüggően az építésnél is követelmény, hogy olyan anyagok, eszközök kerüljenek beépítésre és felhasználásra, amelyek körforgásos gazdaságból származnak, újrahasznosítottak, a helyben megtalálható és minőségi erőforrások felhasználásával keletkeznek. A következő években a fenntarthatóság kérdésköre ebben az iparágban is egyre fontosabb szerepet kap, igy ezzel már most terveznünk kell. Ezen intézkedések és célok elérése érdekében elengedhetetlen lesz a fenntartható technológiák megvalósítását lehetővé tevő pénzügyi források biztosítása. Továbbá, a fenntarthatósági szakértők bevonása és a képzett munkaerő szintjének fenntartása is létfontosságú. A célok megvalósítását elősegítheti a jó gyakorlatok megosztása más vállalatokkal vagy kutatóintézetekkel, partnerségi kapcsolatok révén.

219 E5-5 – Erőforrás-kiáramlások Az alábbiakban a Társaság tevékenységéhez kapcsolódó erőforrás-kiáramlások, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra vonatkozó információk kerülnek bemutatásra. A táblázatban kizárólag azoknak a leányvállalatoknak az adatai jelennek meg, ahol hulladék keletkezett. Azon leányvállalatok, melyek működése során nem keletkezett hulladék a továbbiakban kerülnek ismertetésre. Saját műveletekből származó hulladékösszmennyisége (E5-5_37) Saját műveletekből származó hulladék összmennyisége (kg) NEO Property Services Zrt Hulladéktípus Mennyiség (kg) a keletkező hulladék összmennyisége 525 237 az ártalmatlanítástól elvont teljes mennyiség (kg) Veszélyes hulladék Nem veszélyes hulladék újrahasználatra való előkészítés 0 0 újrafeldolgozás 0 288 egyéb hasznosítási műveletek* 0 0 az ártalmatlanításra kerülő mennyiség (kg) Veszélyes hulladék Nem veszélyes hulladék hulladékégetés 0 hulladéklerakás 514 810 egyéb ártalmatlanítási műveletek 10 139 nem újrafeldolgozott (nem hasznosított) hulladék összmennyisége 514 810 nem újrafeldolgozott (nem hasznosított) hulladék százalékos aránya 98,01% A leányvállalatok közül egyedül a NEO esetében releváns a saját tevékenységéből származó hulladék kezelése. 2024-ben összesen 525 237 kg hulladék keletkezett, amelyből 288 kg került újrafeldolgozásra. Az újrafeldolgozott hulladék 281 kg szelektíven gyűjtött papír és 7 kg szelektíven gyűjtött műanyag hulladékot tartalmazott. Ezeket a hulladék frakciókat nem közvetlenül a NEO-tól szállították el, hanem az irodaház központi gyűjtőhelyéről, más bérlők szelektív hulladékával együtt, a szállító által. Az itt megadott mennyiségek a NEO által bérelt terület arányában lettek kiszámítva az éves összesített mennyiség alapján. A szállítótól kapott információk szerint a hulladékot a MOHU partnercég dolgozza fel újra.

220 Az alábbi táblázat a Társaság tevékenységei szempontjából releváns hulladékáramokat mutatja be. (E5-5_38a) Társaság tevékenységei Hulladékáram 1 Hulladékáram 2 Vagyonkezelés kommunális hulladék papírhulladék Ingatlanszegmens kommunális hulladék papírhulladék Létesítménygazdálkodás kommunális hulladék Ingatlankezelés kommunális hulladék Szelektív-, papír- és műanyaghulladék Energiamenedzsment nem keletkezik hulladék Generálkivitelezés Építési-bontási hulladék Mivel Társaságunk tevékenysége nem foglal magában ipari folyamatokat vagy olyan gyártási tevékenységeket, amelyek veszélyes hulladékot eredményeznének, működésünk során elsősorban kommunális hulladék keletkezik. Az irodai és adminisztratív munkafolyamatok során keletkező papírhulladék a jellemző hulladékáramok közé tartozik. A NEO ingatlankezelési tevékenysége során a papír mellett műanyaghulladék is keletkezik, amelyet szelektíven gyűjtünk. A generálkivitelezési munkálatok során építési-bontási hulladékkal is számolni kell. Az alábbi leányvállalatok esetében nem keletkezett hulladék a 2024-es évben, vagy a felmerülő hulladék nem a saját műveleteikhez tartoznak  AKKO Invest Nyrt: jelenleg üres ingatlan található a cégben, így nem merül fel hulladék  VÁR-Logisztika Zrt: 2023. év vége óta nincs ingatlan a cégben, így nem merül fel hulladék.  MOON Facility Zrt.: A MOON Facility Zrt. nem rendelkezik hulladékelszállításra vonatkozó szerződéssel. Azáltala bérbeadott ipari ingatlanok raktárépületek, a napi működés során csekély mennyiségű hulladék keletkezik, mely nem igényel rendszeres és volumenben jelentős hulladékelszállítást. A felmerülő hulladék az ingatlan bérlőihez, és nem a Társaság operációjához tartozik.  ALQ SAS: jelenleg üresen áll az ingatlan, így nem merül fel hulladék.  A PLUS Invest Zrt.: A tulajdonában álló ingatlan bérbeadott ingatlan, így a bérbevevő által keletkezett hulladék jelenik meg a társaságnál.  4 Stripe Zrt.: A tulajdonát képező ipari ingatlan bérbe van adva, így a keletkezett hulladék az ingatlan bérlőihez tartozik.  Deniro Zrt.: A Deniro Zrt. tulajdonában álló ipari ingatlan bérbe van adva, így a felmerülő hulladék az ingatlan bérlőnél keletkezik.  ELITUR Invest Zt.: vagyonkezelő cég, nincs a cégben ingatlan, ezért nem merül fel hulladék keletkezésének ténye. A Társaság leányvállalatainak tevékenysége nem tartalmaz ipari folyamatokat vagy olyan termelőtevékenységeket, amelyek veszélyes hulladékokat eredményezhetnének, így a

221 Társaságnál nem keletkezik ipari vagy veszélyes hulladék, működésünk során elsősorban kommunális hulladék keletkezik. A hulladékban jelen lévő anyagokat az alábbi táblázat tartalmazza a keletkezett hulladék típusai szerinti bontásban. (E5-5_38b)

A hulladékban jelen lévő anyagok Leírás Építési-bontási törmelék beton, tégla Kommunális hulladék biomassza, egyéb szerves anyagok Szelektív papír és műanyag hulladék papír és műanyag A Társaság tevékenysége során nem keletkezik veszélyes vagy radioaktív hulladék. (E5-5_39) A különböző hulladék mennyisége az alábbi módszerekkel került kiszámításra. (E5-5_40) 1) A kommunális hulladék és a szelektív hulladék központi gyűjtőhelyről kerül elszállításra, ahová az irodaház teljes területéről, az összes bérlőtől származó hulladék elhelyezésre kerül. A kommunális hulladékról mérlegelt mennyiséggel nem rendelkezünk. A kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek térfogata és ürítési gyakorisága alapján történik egy m3/év mennyiség kalkuláció, ami megszorzásra kerül a tömörítetlen hulladék egységnyi tömegével (180 kg/m3). Majd az így keletkező mennyiség a NEO által bérelt területre arányosan leosztásra került. 2) A szelektív hulladék központi gyűjtőhelyről kerül elszállításra, ahová az irodaház teljes területéről, az összes bérlőtől származó hulladék elhelyezésre kerül. A szelektív hulladékról mérlegelt mennyiséggel rendelkezünk. Ez a NEO által bérelt területre arányosan leosztásra került. 3) Az építési-bontási hulladék mennyisége mérlegelt.

Digitalizáció A Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3) c. fejezetben kitértünk rá, hogy a Digitalizáció, mint szervezetspecifikus indikátor került meghatározásra. A digitalizáció az ingatlanipar szerves részévé vált, és az innovatív technológiák összefoglaló neve a PropTech. A NEO korán felismerte a PropTech előnyeit, például az energia- és munkaerő-takarékosságot, valamint a rendszerbe épített kontrollpontokat. A NEO kiemelt fejlesztése a saját CAFM rendszere, az NMBS, amelyet 2010-ben vezettek be, és azóta folyamatosan fejlesztenek. A NEO a folyamatok digitalizálásával nem csak üzleti hatékonyságát javította, hanem – az ebben rejlő lehetőségeket felismerve – környezeti lábnyomát is csökkenteni tudta, ugyanis az NMBS rendszer bevezetése jelentős papír- megtakarítást eredményezett. Az alábbi táblázat a megtakarított mennyiség kiszámolásához alkalmazott módszertant és eredményt szemlélteti. A táblázatban felsorolt dokumentumokat – hibalapok, számlák, szerződések – korábban papírlapon kerültek kezelésre. A korábbi papírfelhasználás alapján kiszámításra került az egy-egy dokumentum típusra jutó egységi papírmennyiség (A/4 lap formátum), és ezt visszaszorozva az adott év aktuális darabszámával, a Társaság leányvállalatainak összes becsült megtakarítása került feltüntetésre a jelentési periódusban, ami összesen 707 270 lapot jelent. A leányvállalatok működéséből adódóan nem mindegyik típusú papírfelhasználás jelenik meg az egyes cégeknél.

NMBS által kiváltott papírfelhasználá s - 2024 Átlagos egység AKKO Invest Nyrt. NEO Property Services Zrt. VÁR- Logisztik a Zrt. MOON Facility Zrt. A PLUS INVEST Zrt. 4 Stripe Zrt. ALQ SAS Deniro Zrt. Elitur Invest Zrt. Hibalapok 5 Nem releváns 202 255 Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Karbantartás 3 Nem releváns 109 731 Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Projekt 10 Nem releváns 174 140 Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Iktatás 2 Nem releváns 10 718 Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Számla 5 285 155 100 70 52 78 776 58 41 68 Szerződés 30 72 47 220 71 19 14 20 35 7 19 Eszköz modul új eszköz: 3; selejtezés: 8 Nem releváns 6 421 Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns ÖSSZES BECSÜLT MEGTAKARÍTÁS 357 705 585 141 71 92 796 93 48 87

A Társaság célkitűzése, hogy a vállalat működésében a jövőben a digitalizáció arányát tovább növelje, a meglévő rendszereket folyamatosan fejlessze a hatékonyság és az ügyfélelégedettség növelése érdekében. Az NMBS-ben a bejelentési információk azonnal és teljeskörűen minden érintett rendelkezésére állnak, ezzel a hibák kezelése is áttekinthetőbbé vált a korábbinál. Minimalizálhattuk a fölösleges vagy nem megfelelő készültséggel történő kivonulások számát. Ez a megtakarítás már több éve beépült a bázis adatokba, erre vonatkozó adatot ebben a jelentésünkben nem szerepeltetünk. Dolgozunk azon, hogy a digitalizáció előnyös hatásait ne csak a papírhasználat csökkentésében, hanem más fenntarthatósági törekvések támogatásában is kimutassuk. Ehhez a rendszerek mérési, adatgyűjtési és adatfeldolgozási kompetenciáinak fejlesztése kulcsfontosságú feladat lesz a vállalat számára. Az elköteleződést jól példázza az NMBS rendszer energia modulja, amely az ügyfelek energiamegtakarítását szolgálja. Ennek a – már korábban eltervezett – fejlesztésünknek külön aktualitást ad a megbízóink részéről erősödő elvárás saját kibocsátásaik csökkentésének támogatására, valamint a szolgáltatásaink lábnyomára vonatkozó adatok közlésére.

226 EU Taxonómia Jogi háttér Az EU Taxonómia rendelet (2020/852) megteremti a jogi keretet annak meghatározásához, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e; vagyis egy beruházás környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e. A rendelet előírja a hatálya alá tartozó pénzügyi és nem-pénzügyi jogalanyok számára, hogy közzé tegyék, a jogalany tevékenységei hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez. Az igazítható tevékenységeket az EU Taxonómia felhatalmazáson alapuló rendeletei határozzák meg, melyeket az alábbi hat környezetvédelmi célhoz igazíthatóan állapítottak meg:  az éghajlatváltozás mérséklése;  alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;  a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;  áttérés a körforgásos gazdaságra;  a szennyezés megelőzése és csökkentése;  a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása Egy tevékenység csak akkor tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak, azaz taxonómiához igazodónak, ha az alábbi három feltételnek megfelel:  A tevékenység lényegesen hozzájárul az egyik környezetvédelmi cél eléréséhez azáltal, hogy megfelel az erre a gazdasági tevékenységre meghatározott átvilágítási kritériumoknak, pl. CO2-kibocsátás az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzéshez.  A tevékenység megfelel az erre a gazdasági tevékenységre meghatározott Do-No- Significant-Harm (DNSH) kritériumoknak, azaz nem tesz jelentős kárt a fennmaradó öt környezetvédelmi célkategória egyikében sem  A tevékenységet a minimális biztosítékok betartásával végzik, amelyek minden gazdasági tevékenységre vonatkoznak. A minimális biztosítékok megkövetelik a vállalatoktól, hogy olyan átvilágítási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek a következő témákat fedik le: emberi jogok (beleértve a munkavállalói és fogyasztói jogokat), adózás, tisztességes verseny, vesztegetés és zsarolás. A vizsgálat során az alábbi rendeleteket vettük figyelembe:  (EU) 2020/852 rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról  (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (Climate Delegated Act)  (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (Disclosures Delegated Act)  (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (Complementary Climate Delegated Act)  (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (Complementary Climate Delegated Act)

227  (EU) 2023/2486 felhatalmazáson alapuló rendelete A fentieken kívül a vizsgálat során figyelembe vettük az Európai Bizottság által közzétett közleményeket, melyekben a tevékenységekre és közzétételekre vonatkozó kérdéseket, valamint azokra vonatkozó interpretációs válaszokat összesítették. Taxonómiához igazítható tevékenységek Gazdasági tevékenység Leírás 2.3. Nem veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása (CE**) A NEO Property Services Zrt. továbbszámlázott tevékenységként megszervezi a hulladékszállítást Ügyfeleinél. 7.1 Új épületek építése (CCM*) A NEO Property Services Zrt. generálkivitelezési üzletága szerződéses munka keretében a 2024-es évben a Le Jardin társasház kivitelezését végezte el, valamint a Római Park társasház előkészítését indította el. 7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása (CCM*) A NEO Property Services Zrt. épület üzemeltetési tevékenységén belül végzi az EU Taxonómia leírásának megfelelő tevékenységet. 7.7. Épületek vásárlása és tulajdonjoga (CCM*) Az AKKO Invest Nyrt. leányvállalatai saját ingatlan tulajdonlásból származó kereskedelmi tevékenységet folytatnak (bérbeadás). *CCM – Az éghajlatváltozás mérséklése **CE – A körforgásos gazdaságra való átállás A fenti tevékenységeket vizsgáltuk tovább az EU Taxonómia szerint meghatározott technikai szűrési kritériumoknak megfelelően: jelentős hozzájárulás, DNSH (jelentős károkozás elkerülése) és minimum társadalmi biztosítékok. Minimum társadalmi biztosítékok Csoportszinten vizsgáltuk a meglévő belső előírások és szabályzatok alapján (így pl.: etikai kódex, beszerzési politika stb.), hogy működésünk illeszkedik-e az OECD 1 és UNGP 2 a témakörrel kapcsolatos iránymutatásaival az alábbi témakörökben:  emberi jogok (beleértve a munkavállalói és fogyasztói jogokat),  adózás,  tisztességes verseny,  vesztegetés és zsarolás. A fentiek részletesebb elemzése az S2, valamint a G1-3-as alfejezetekben történik. Jelenleg, bár a NEO és az AKKO is rendelkezik olyan belső szabályzatokkal és folyamatokkal, melyek a 1 https://mneguidelines.oecd.org/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm 2 https://www.ohchr.org/sites/default/files/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf

228 fenti témaköröket már lefedik, azonban még szükséges azokat a belső rendszereket és visszaméréseket fejleszteni, ami alapján megfelelnek az elvárt minimum társadalmi biztosítékoknak. Technikai szűrési feltételek  2.3 Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása (CE) A NEO Property Services Zrt. (továbbiakban: „NEO”) a tevékenységet alvállalkozóval végezteti. A szerződéses keretek között az alvállalkozó vállalja a NEO ügyfeleinek elvárását a hulladék kezelésével kapcsolatosan. Ennek megfelelően eleget tesz annak, hogy pl.: minden szelektíven gyűjtött és szállított, a forrásnál elkülönített hulladék újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra történő előkészítésre legyen szánva, mennyiben lehetséges. A tevékenységre jelentős kontribúcióra vonatkozó, valamint DNSH követelményeknek azonban nem felel meg.  7.1 Új épületek építése (CCM) A NEO generálkivitelezői tevékenységként vett részt 2024-ben társasházi épületek kivitelezésében. A Le Jardin A+ energetikai besorolásával a jelentős kontribúció feltételeinek megfelel, azonban a DNSH feltételeinek nem, így a tevékenység nem igazodó.  7.3 Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása (CCM) A NEO ügyfeleinél az üzemeltetési munkák keretében vállalja az energiahatékonysági berendezések üzembe helyezését és karbantartását. Mivel a tevékenységre vonatkozóan klímakockázati elemzés nem készült, így a NEO nem felel meg a technikai vizsgálati kritériumoknak.  7.7 Épületek vásárlása és tulajdonjoga (CCM) Az AKKO Invest Nyrt. leányvállalatai az általuk üzemeltetett ingatlanoknál árbevételt termelnek, valamint elszámolnak működési költségeket. Az ingatlanok jellemzően B kategóriás ipari ingatlanok, melyek energetikai tanúsítvánnyal nem minden esetben rendelkeznek. Előkészítés alatt állnak modern épületek, azonban ezeknél a beruházás nem kezdődött meg. Az épületekre vonatkozóan klímakockázati elemzés még nem készült. A fentieknek megfelelően a tevékenység nem felel meg a jelentős kontribúcióra vonatkozó, valamint DNSH követelményeknek.

229 KPI-k vizsgálata Árbevételhez kapcsolódó KPI-k Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett árbevételarányt a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott nettó árbevételnek a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggő termékekből vagy szolgáltatásokból – köztük immateriális javakból – származó része (számláló) és a nettó árbevétel (nevező) hányadosaként kell kiszámítani. Az árbevétel az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel elfogadott IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontja alapján megjelenített bevételeket tartalmazza. Alapvetően a 7.7 Épületek vásárlása és tulajdonjoga esetén az épületek bérbeadásából származó bevételt számoltuk. A 2.3 Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása esetén a MOHU, illetve egyéb harmadik feles hulladékkezelővel történő megállapodási szolgáltatásból származó, az üzemeltetés keretében történő árbevételt számoltuk. A 7.3 Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése és karbantartása esetén árbevétel közvetlenül nem keletkezik, azok az üzemeltetési díjban, vagy továbbszámlázásként OPEX szinten kerülnek elszámolásra. Tőkekiadásokhoz (CAPEX) kapcsolódó KPI-k Nevező: A nevező a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök pénzügyi év során bekövetkezett növekedéseit tartalmazza, az érintett pénzügyi évre vonatkozó értékcsökkenés, amortizáció és – többek között az átértékelésekből és értékvesztésekből eredő – újraértékelések figyelembevétele előtt, továbbá a valós érték változásai nélkül. A nevező a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök üzleti kombinációkból származó növekedéseit is tartalmazza. A CAPEX az alábbiak alapján elszámolt költségeket tartalmazza: a) IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 73. bekezdése e) pontjának i. és iii. alpontja; b) IAS 38 Immateriális javak standard 118. bekezdése e) pontjának i. alpontja; c) IFRS 16 Lízingek standard 53. bekezdésének h) pontja. d) IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard 79. bekezdésének d) pontjának i. és ii. alpontja Számláló: Olyan eszközökhöz kapcsolódó beruházások, amelyek a taxonómia-igazítható tevékenységekhez kapcsolódnak, valamint az eladott áruk be. Ezen kívül nincs taxonómia-igazodási transzformációra vonatkozó terve az igazítható tevékenységekre vonatkozóan a vállalatcsoportnak. A tevékenységek esetén nem volt materiális CAPEX, mivel új épület építése / renoválása még nem kezdődött el.

230 Működési kiadásokhoz (OPEX) kapcsolódó KPI-k Nevező: A nevező a kutatáshoz és fejlesztéshez, az épületfelújítási intézkedésekhez, a rövid távú lízinghez, továbbá a karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó közvetlen, nem tőkésített költségeket tartalmazza, valamint az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközöknek a vállalkozás vagy – kiszervezés esetén, a tevékenységeket végző – harmadik fél általi napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadást, amely az ilyen eszközök folyamatos és tényleges működésének biztosításához szükséges. Számláló: Olyan eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódó működési költségek (karbantartás, javítás, valamint harmadik fél szolgáltatásai), amelyek a taxonómia-igazítható tevékenységekhez kapcsolódnak. Ennek megfelelően a fentebb megnevezett tevékenységek esetén azonosítottuk ezeket, amennyiben az analitikával alátámasztható volt. A NEO esetén jellemzően az épületekhez kapcsolódó gépészeti rendszerek (pl.: fűtés-hűtés, világítástechnika) karbantartása jelenti az ehhez kapcsolódó működési költséget, és ezeket a főkönyvi tételsor külön jelöli. Kutatás-fejlesztés nincs jelen a vállalatcsoportban, amely taxonómia-igazítható tevékenységhez kapcsolódik, valamint nincs olyan OPEX-terv, mely taxonómia-igazodási transzformációra vonatkozik. Az igazítható OPEX kétszeres beszámításának elkerülése érdekében biztosítjuk, hogy a kiadásokat egy gazdasági tevékenység alá soroljuk be, ahelyett, hogy több tevékenység között osztanák fel őket. Sor A nukleáris energiával összefüggő tevékenységek 1. A vállalkozás olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási, fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenységet végez, finanszíroz vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek nukleáris folyamatokból állítják elő az energiát, és amelyekben a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik. NEM 2. A vállalkozás olyan, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó új nukleáris létesítmények építését és biztonságos üzemeltetését vagy e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is. NEM 3. A vállalkozás olyan meglévő nukleáris létesítmények építését és biztonságos üzemeltetését vagy e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása az atomenergia segítségével, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is. NEM

231 Sor A fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek 4. A vállalkozás olyan villamosenergia-termelő létesítmények építését vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. NEM 5. A vállalkozás fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építését, átalakítását és üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik. NEM 6. A vállalkozás olyan hőtermelő létesítmények építését, átalakítását vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő hő- vagy hűtési energiát. NEM Árbevétel aránya Tevékenység Taxonómiához igazítható célonként Taxonómiához igazodó célonként Az éghajlatváltozás mérséklése CCM 6,34 % 0,00 % Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás CCA 0,00 % 0,00 % A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme 0,00 % 0,00 % A körforgásos gazdaságra való átállás CE 0,22 % 0,00 % A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása 0,00 % 0,00 % A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése 0,00 % 0,00 % CAPEX aránya Tevékenység Taxonómiához igazítható célonként Taxonómiához igazodó célonként Az éghajlatváltozás mérséklése CCM 0,00 % 0,00 % Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás CCA 0,00 % 0,00 % A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme 0,00 % 0,00 % A körforgásos gazdaságra való átállás CE 0,00 % 0,00 % A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása 0,00 % 0,00 % A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése 0,00 % 0,00 % OPEX aránya Tevékenység Taxonómiához igazítható célonként Taxonómiához igazodó célonként Az éghajlatváltozás mérséklése CCM 10,65 % 0,00 % Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás CCA 0,00 % 0,00 % A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme 0,00 % 0,00 % A körforgásos gazdaságra való átállás CE 0,13 % 0,00 % A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása 0,00 % 0,00 % A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése 0,00 % 0,00 %

KPI táblák Lényeges hozzájárulási kritériumok DNSH-kritériumok (A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés) Gazdasági tevékenységek (1) Kód(ok) (2) Árbevétel (3) Az árbevétel hányada, 2024 (4) Az éghajlatváltozá s mérséklése (5) Az éghajlatváltozá shoz való alkalmazkodás (6) Víz (7) Szennyezés (8) Körforgásos gazdaság (9) Biológiai sokféleség (10) Az éghajlatváltozá s mérséklése (11) Az éghajlatváltozá shoz való alkalmazkodás (12) Víz (13) Szennyezés (14) Körforgásos gazdaság (15) Biológiai sokféleség (16) Minimális biztosítékok (17) Az árbevétel taxonómiához igazodó (A1.) vagy igazítható (A2.) hányada, Kategória: támogató tevékenység (19) Kategória: átállási tevékenység (20) millió HUF % I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I/N I/N I/N I/N I/N I/N I/N % T Á A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek árbevétele (A1) 0 0% - - - - - - - - - - - - - - Ebből: támogató T Ebből: átállási Á A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása 2.3 95,12 0,22% Új épületek építése 7.1 2 636,18 6,06% Épületek vásárlása és tulajdonjoga 7.7 120,42 0,28% Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) árbevétele (A2) 2 852 6,6% A. Taxonómiához igazítható tevékenységek árbevétele összesen (A1+A2) 2 852 6,6% B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK Taxonómiához nem igazítható tevékenységek árbevétele 40 657 93,4% ÖSSZESEN (A+B) 43 509 100%

233 Lényeges hozzájárulási kritériumok DNSH-kritériumok (A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés) Gazdasági tevékenységek (1) Kód(ok) (2) CAPEX (3) A CAPEX hányada, 2024 (4) Az éghajlatváltozá s mérséklése (5) Az éghajlatváltozá shoz való alkalmazkodás (6) Víz (7) Szennyezés (8) Körforgásos gazdaság (9) Biológiai sokféleség (10) Az éghajlatváltozá s mérséklése (11) Az éghajlatváltozá shoz való alkalmazkodás (12) Víz (13) Szennyezés (14) Körforgásos gazdaság (15) Biológiai sokféleség (16) Minimális biztosítékok (17) A CAPEX taxonómiához igazodó (A1.) vagy igazítható (A2.) hányada, Kategória: támogató tevékenység (19) Kategória: átállási tevékenység (20) millió HUF % I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I/N I/N I/N I/N I/N I/N I/N % T Á A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek CAPEX-e (A1) 0 0% - - - - - - - - - - - - - - Ebből: támogató T Ebből: átállási Á A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) CAPEX-e (A2) 0 A. Taxonómiához igazítható tevékenységek CAPEX-e összesen (A1+A2) 0 B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK Taxonómiához nem igazítható tevékenységek CAPEX-e ÖSSZESEN (A+B)

234 Lényeges hozzájárulási kritériumok DNSH-kritériumok (A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés) Gazdasági tevékenységek (1) Kód(ok) (2) OPEX (3) Az OPEX hányada, 2024 (4) Az éghajlatválto zás Az éghajlatválto záshoz való alkalmazkod Víz (7) Szennyezés (8) Körforgásos gazdaság (9) Biológiai sokféleség (10) Az éghajlatválto zás Az éghajlatválto záshoz való alkalmazkod Víz (13) Szennyezés (14) Körforgásos gazdaság (15) Biológiai sokféleség (16) Minimális biztosítékok (17) Az OPEX taxonómiáho z igazodó (A1.) vagy Kategória: támogató tevékenység Kategória: átállási tevékenység millió HUF % I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I; N; Nem ig. I/N I/N I/N I/N I/N I/N I/N % T Á A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek OPEX-e (A1) 0 0% - - - - - - - - - - - - - - Ebből: támogató T Ebből: átállási Á A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása 2.3 51,27 0,13% Új épületek építése 7.1 3 574,78 8,91% Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása 7.3 623,82 1,55% Épületek vásárlása és tulajdonjoga 7.7 75,84 0,19% Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) OPEX-e (A2) 4 326 10,8% A. Taxonómiához igazítható tevékenységek OPEX-e összesen (A1+A2) 4 326 10,8% B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK Taxonómiához nem igazítható tevékenységek OPEX-e 35 794 89,2% ÖSSZESEN (A+B) 40 120 100%

Társadalom Saját munkaerő (S1) Az ESRS 1 C. függelékének megfelelően a Társaság a saját munkavállalókhoz kapcsolódó közzétételi és alkalmazási követelményeket a jövőben fogja bemutatni. A fokozatos bevezetés alapján várhatóan a 2025-ös pénzügyi évben fogunk részletes információkat bemutatni. Egészség és biztonság a munkahelyen A Társaság számára elsődleges a dolgozók egészségének és biztonságának megőrzése, különösen az ingatlanszektorban és az építési területeken, amelyek hagyományosan veszélyesek. A Csoportban a veszélyes munkafeladatoknak kitett dolgozók többsége a NEO alkalmazásában vannak, többi leányvállalat esetében a munkakörből adódóan kisebb a kockázat. Potenciális hatás, a lényegességi elemzésből fakadóan, kizárólag a NEO-nál került azonosításra. A NEO esetében, a jogszabályi követelményeknek megfelelően munkavédelmi és tűzvédelmi szakembereket alkalmazunk, akik biztosítják a szabályok betartását és a saját Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzataink elkészítését. Ezek a dokumentumok határozzák meg a munka- és tűzvédelmi felelősségi köröket, amelyeket a Munkavédelmi Bizottság rendszeresen ellenőriz és értékel. Ezen szabályzatok csak a NEO munkavállalóira érvényesek. Minden dolgozó számára hozzáférhetők ezek a szabályzatok, belépéskor és évente ismétlődő oktatások keretében ismerik meg őket, különös figyelmet fordítva a megelőzésre és korábbi balesetek elemzésére. Minden munkavállalónknak élet- és balesetbiztosítást biztosítunk. A munkabiztonság és a jogszabályi elvárások teljesítése érdekében egészség- és biztonságmenedzsment rendszerünk az 1993. évi XCIII. törvény és az ISO 45001:2018 szabványok követelményeinek is megfelel. Az adatgyűjtés jelenleg a saját dolgozóinkra és munkahelyeinkre összpontosul, de az alvállalkozók kötelezettségeit szerződésben rögzítjük. Rendszeres helyszíni bejárásokkal és kockázatértékelésekkel biztosítjuk a biztonságos munkakörülményeket, az észlelt eltéréseket és a helyesbítő intézkedéseket dokumentáljuk, és rendszeresen megtárgyalja a vállalatvezetés. Jelenleg a vállalat stratégiája nem tér ki és nem fedi le azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyek felmerülhetnek potenciális problémaként a Társaság munkavállalói életében, mindannak ellenére, hogy rendelkezik fontos szabályzatokkal, amelyek bizonyos feladatkörök ellátására és azokhoz kapcsolódó kockázatok kezelésére irányul. Ehhez kapcsolódóan további szabályzatok, politikák kialakítása és esetlegesen intézkedési tervek elkészítésére van szükség. Ennek kidolgozása, illetve a feladatok megbízására a vezetői testületnek (Igazgatótanácsnak) van joga dönteni, mert az ő feladatkörükbe tartozik a kockázatokkal kapcsolatos problémakezelés jogköre. A Társaság a saját munkavállalóinak egészségére és biztonságára vonatkozó célokat, akcióterveket és vállalati politikákat a negatív hatások teljeskörű felmérését követően fogja megkezdeni. A Saját munkaerő témánál a kettős lényegességi vizsgálat során az alábbi lényeges hatás került azonosításra a NEO értékláncához kapcsolódóan.

ESRS S1 al/al-al téma Értéklánc Üzleti tevékenység Hatás leírás Hatás jellemzői Negatív hatása az emberi jogokra Munkafeltételek/ Egészségvédelem és biztonság Upstream Energiabeszerzés A nukleáris balesetek megelőzésének elmulasztása – azok súlyosságától függően – messzemenő következményekkel járhat az emberi egészségre, például sugárterheléssel összefüggő betegségeket, amelyek végső soron negatívan érintik a munkaerő és a helyi közösségek egészségét. Negatív (potenciális, középtáv: <= 5 év) Nem A fokozatos bevezetést követően a Társaság az alábbi mérőszámokat tervezi bemutatni a saját munkavállalókhoz kapcsolódó közzétételek közül:  S1-5. közzétételi követelmény – A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok  S1-14. közzétételi követelmény – Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok

Az értékláncban dolgozók (S2) Az ESRS 1 C. függelékének megfelelően a Társaság az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó közzétételi és alkalmazási követelményeket a jövőben fogja bemutatni. A fokozatos bevezetés alapján várhatóan a 2026-os pénzügyi évben fogunk részletes információkat bemutatni. Egészség és biztonság a munkahelyen A Társaság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy tevékenysége során ne veszélyeztesse a saját munkaerő mellett az értékláncban dolgozók személyi biztonságát sem. Tekintettel arra, hogy a NEO-n keresztül több mint 1 000 szerződött alvállalkozó dolgozik, a felelős munkavégzés kiemelt figyelmet kap. Ezt a Munkavédelmi Szabályzat és Etikai Kódex biztosítja. A Társaság elvárja munkatársaitól és üzleti partnereitől, hogy maradéktalanul tartsák be az egészségi, biztonsági és környezetvédelmi jogszabályokat és előírásokat. Fontos számukra a munkabiztonsági kockázatok feltárása és kezelése. Mind a saját munkatársainktól, mind a beszállítói lánc partnereitől megkövetelik a szabályok szigorú betartását. Munkavédelmi szakértőik szükség esetén akár egy teljes építkezést is leállíthatnak, mivel zéró toleranciát alkalmaznak a munkabiztonsági kérdésekben. A korábbi években a NEO felmérte valamennyi társadalmi és környezeti kockázati kitettséget, amely felmerülhet az értékláncban. A feketemunka, versenyellenes magatartás és a munkavállalói diszkrimináció mellett a nem megfelelő munkabiztonság kiemelt kockázatként jelent meg. Ide tartozik többek között a hiányos munkavédelmi oktatás, szükséges bizonyítványok/ jogosítványok elavulása, vagy hiánya, védőeszközök és védőruhák nem rendeltetésszerű használata vagy hiánya, illetve a biztonsági előírások megszegése. A kettős lényegességi elemzés során a Csoport újra felmérte az értéklánchoz kapcsolódó hatásokat, kockázatok és lehetőségeket. Az S2 Az értékláncban dolgozók tematikus közzététel esetében az alábbi lényeges hatások kerültek azonosításra a Társaság értékláncához kapcsolódóan.

ESRS S2 al/al-al téma Értéklánc Üzleti tevékenység Hatás leírás Hatás jellemzői Negatív hatása az emberi jogokra Munkafeltételek/ Egészségvédelem és biztonság Upstream Energiabeszerzés A nukleáris balesetek megelőzésének elmulasztása – azok súlyosságától függően – messzemenő következményekkel járhat az emberi egészségre, például sugárterheléssel összefüggő betegségeket, amelyek végső soron negatívan érintik a munkaerő és a helyi közösségek egészségét. Negatív (potenciális, középtáv: <= 5 év) Igen Munkafeltételek/ Egészségvédelem és biztonság Upstream Energiabeszerzés Az üzemanyagcellás és ipari akkumulátoros munkakörben dolgozók ki vannak téve az emberi egészséget veszélyeztető hatásoknak, például oldószereknek, korrozív anyagoknak, ólomnak (és vegyületeinek), arzénnek (és vegyületeinek), kadmiumnak és kénsavnak, valamint ismert vagy feltételezett rákkeltő anyagoknak, teratogéneket és mutagéneket, valamint potenciálisan veszélyes munkahelyzetekben vannak, amelyek tüzet, robbanást, fagyos égési sérüléseket és áramütést okozhatnak. Negatív (potenciális, középtáv: <= 5 év) Igen

Jelenleg a vállalat stratégiája nem tér ki és nem fedi le azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyek felmerülhetnek potenciális problémaként az értéklánci dolgozók munkájában, mindannak ellenére, hogy rendelkezik fontos szabályzatokkal és munkavédelmi folyamatokkal. További politikák kialakítása és esetlegesen intézkedési tervek elkészítésére van szükség, hogy csökkenteni tudjuk a valamennyi dolgozó munkahelyi balesetnek történő kitettségét. A Társaság a saját munkavállalóinak egészségére és biztonságára vonatkozó célokat, akcióterveket és vállalati politikákat a negatív hatások teljeskörű felmérését követően fogja megkezdeni. A fokozatos bevezetést követően a Társaság az alábbi mérőszámokat tervezi bemutatni az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó közzétételek közül:  S2-5. közzétételi követelmény – A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok

240 Érintett közösségek (S3) Az ESRS 1 C. függelékének megfelelően a Társaság az érintett közösségekhez kapcsolódó közzétételi és alkalmazási követelményeket a jövőben fogja bemutatni. A fokozatos bevezetés alapján várhatóan a 2026-os pénzügyi évben fogunk részletes információkat bemutatni. A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai / Víz és víziközmű-szolgáltatás Társaságunk megkezdte annak felmérését, hogy az építési tevékenységek milyen hatást gyakorolhatnak a helyi vízkészletekre, különösen a vízhiányos régiókban. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk arra ösztönöz bennünket, hogy szem előtt tartsuk az érintett közösségek érdekeit, biztosítva, hogy projektjeink ne csak ügyfeleink igényeit elégítsék ki, hanem a lehetőségeinkhez mérten a környezet tiszteletben tartása és megóvása mellett is legyenek fejlesztve. A generálkivitelezési iparág jelentős vízfelhasználó, amely számos negatív hatást gyakorol a környezeti vízkészletekre. Az építési projektek, különösen a nagy léptékűek, mint például lakóparkok, irodaházak vagy ipari létesítmények, hatalmas mennyiségű vizet igényelnek az építkezés különböző fázisaiban, beleértve a betonkeverést, a por csökkentését és a tereprendezést. Ez a nagyfokú vízfelhasználás gyakran csökkenti a helyi vízkészleteket, megváltoztatja a természetes vízfolyásokat, és csökkenti a talajvízszinteket, ami hosszú távon fenntarthatatlan és káros hatással lehet a környezetre, ideértve a helyi közösségeket. Az ingatlanüzemeltetés során a vízfogyasztás szintén jelentős tényező, amelyet figyelembe kell venni a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Az épületek mindennapi működése, beleértve a vízvezeték-rendszerek, fűtési és hűtési rendszerek, valamint a kertészeti és takarítási tevékenységek vízigényét, folyamatos és jelentős mértékű vízhasználatot eredményezhet. Az ingatlanüzemeltetés során alkalmazott víztakarékos technológiák és intézkedések, mint például alacsony vízfelhasználású berendezések telepítése, esővízgyűjtés és szürkevíz újrahasznosítása, kulcsfontosságúak lehetnek a vízfogyasztás csökkentésében és a környezeti hatások mérséklésében. A kettős lényegességi elemzés során az Érintett közösségek témához kapcsolódóan az alábbi lényeges kockázatok kerültek azonosításra a Társaság értékláncához kapcsolódóan.

S3 Al-/altéma(k) Értéklánc elhelyezkedése Üzleti tevékenységek Leírás Jellemző Pénzügyi hatáskategória A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai / Víz és víziközmű- szolgáltatás Saját működés Kisebb építőipari munkák, bontások A vízhiányos régiókban végzett építési beruházások a földterületek értékének csökkenéséhez és az engedélyek megszerzésének nehézségeihez vezethetnek, ami az eszközök értékvesztése miatt negatív pénzügyi hatásokat eredményezhet a vállalkozások számára. Kockázat (középtáv: <= 5 év) Teljesítmény A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai / Víz és víziközmű- szolgáltatás Upstream Energiaforrások (villamos energia, gáz, víz) beszerzése A Társaság növekvő működési, szabályozási, hírnév- és pénzügyi kockázatokkal néznek szembe a vízhiány, a vízbeszerzés költségei, a szennyvizekre vagy a felhasznált víz mennyiségére vonatkozó szabályozások, valamint a helyi közösségekkel és más iparágakkal folytatott verseny a korlátozott vízkészletek miatt, különösen azokban a régiókban, ahol vízhiány van. Kockázat (középtáv: <= 5 év) Fejlesztés

Jelenleg a Társaság stratégiája nem terjed ki az érintett közösségek vízhez kapcsolódó jogával összefüggő kockázatokra és lehetőségekre. Amennyiben azonosítottuk a Csoport valamennyi üzletágához kapcsolódó negatív hatásokat a helyi közösségekre, megkezdjük a politikák megalkotását és az intézkedési tervek kidolgozását. A Társaság továbbá célul tűzte ki, hogy a vízforrásokhoz kapcsolódó negatív hatások és kockázatok mellett felderítse azokat a technológiákat, amelyek további lehetőségeket kínálnak a generálkivitelezési és ingatlanüzemeltetési üzletágaink számára. A jelen fenntarthatósági beszámolónk esetében a vízfelhasználás merült fel, mint lényeges negatív kockázat. A jövőben azonban tervezzük a lényegességi elemzésünk felülvizsgálatát, hogy a legnagyobb hatással rendelkező negatív és pozitív szempontokat emeljük be jelentésünkbe, mint például a zajszennyezés, infrastruktúra terhelés, társadalmi feszültségek vagy a kedvezőtlen gazdasági hatások. A fokozatos bevezetést követően a Társaság az alábbi mérőszámokat tervezi bemutatni az érintett közösségekhez kapcsolódó közzétételek közül:  S3-5. közzétételi követelmény – A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok

243 Fogyasztók és végfelhasználók (S4) Az ESRS 1 C. függelékének megfelelően a Társaság a fogyasztókhoz és végfelhasználókhoz kapcsolódó közzétételi és alkalmazási követelményeket a jövőben fogja bemutatni. A fokozatos bevezetés alapján várhatóan a 2026-os pénzügyi évben fogunk részletes információkat bemutatni. A Fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága / egészségvédelem és biztonság A Társaság valamennyi üzletágában rendkívül fontos a fogyasztók és végfelhasználók személyes biztonsága és egészsége, mivel ez nem csupán az ügyfeleink jóléte szempontjából alapvető, hanem a Csoport hosszú távú sikerének is elengedhetetlen feltétele. A biztonságos és egészséges lakó- és munkakörnyezet biztosítása nem csak etikai kötelesség. A modern építési technológiákkal, a fenntartható anyagok alkalmazásával, és az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó biztonságvédelmi szabályozás betartásával minimalizáljuk a potenciális kockázatokat, és olyan környezetet teremtünk, amely biztosítja a lakók és dolgozók egészségét és jólétét. Amennyiben a biztonsági és egészségvédelmi szempontokat elhanyagolnánk, az súlyos negatív hatásokkal járhat az ügyfeleink számára. A nem megfelelően kivitelezett épületek, illetve a rosszul karbantartott ingatlanok növelhetik a balesetek kockázatát, ami nemcsak fizikai sérüléseket okozhat, hanem jogi következményekkel és reputációs károkkal is járhat számunkra. Ezen túlmenően, a nem megfelelő légminőség vagy a nem fenntartható anyagok használata hosszú távon egészségügyi problémákhoz is vezethet. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük a legújabb iparági szabványokat és innovációkat, hogy minden projektünk megfeleljen a legmagasabb szintű biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A kettős lényegességi elemzés során az S4 Fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága/egészségvédelem és biztonság tematikus közzététel esetében az alábbi lényeges hatások került azonosításra a Társaság értékláncához kapcsolódóan.

ESRS S4 al/al-al téma Értéklánc Üzleti tevékenység Hatás leírás Hatás jellemzői Negatív hatása az emberi jogokra A fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága/Egészségvédelem és biztonság Upstream Energiabeszerzés Az üzemanyagcellákból és akkumulátorokból származó veszélyes anyagok nem megfelelő ártalmatlanítása mérgezést okozhat, amely megzavarja az emberi idegrendszert és az endokrin rendszert. Negatív (tényleges, rövid táv: aktuális jelentési év) Igen A fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága/Egészségvédelem és biztonság Upstream Energiaforrások (villamos energia, gáz, víz) beszerzése A tüzelőanyag villamosenergia- termelési műveletek során történő elégetése veszélyes légszennyező anyagokat (HAP), légszennyező anyagokat (CAP) és illékony szerves vegyületeket (VOC) termel, amelyeknek számos egészségügyi hatása lehet, beleértve a szem, az orr és a torok irritációját; fejfájás és a koordináció elvesztése; hányinger; és a máj, a vese vagy a központi idegrendszer károsodása Negatív (tényleges, középtáv: <= 5 év) Igen

Több mint két évtizedes tapasztalatunk, piacvezető szerepünk, valamint széles ügyfélportfóliónk garancia a megbízható és minőségi szolgáltatásainkra. Azonban a céljaink között szerepel az általunk kezelt vagy kivitelezett ingatlanok biztonságához kapcsolódó, politikák és akciótervek létrehozása és elfogadása. A fokozatos bevezetést követően a Társaság az alábbi mérőszámokat tervezi bemutatni a fogyasztók és végfelhasználókhoz kapcsolódó közzétételek közül:  S4-5. közzétételi követelmény – A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok

Vállalatirányítás (G1) Az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek szerepére vonatkozó információkat az ESRS 2 GOV-1 fejezetben tettük közzé. A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása (ESRS 2 IRO- 1 G1) A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás részletes leírását A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárás (IRO-1) leírása c. fejezet tartalmazza. Az ebben a fejezetben ismertetett módszertanok alkalmazásával azonosítottuk és értékeltük a Társaság üzleti magatartási kérdésekkel kapcsolatos hatásait, kockázatait és lehetőségeit. A Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel (SBM-3) c. fejezetben nyilatkoztunk arról, hogy az ESRS közzétételi követelményei által lefedett lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek a tematikus standardoknál kerülnek részletesen ismertetésre. A G1 Üzleti magatartás témához tartozó lényeges kockázatok és lehetőséget az alábbi táblázat foglalja össze az egyes altémáknak megfelelően. Al-/altéma(k) Értéklánc elhelyezkedése Üzleti tevékenységek Leírás Jellemző Pénzügyi hatáskategória Korrupció és vesztegetés / Incidensek Upstream Üzemanyagbeszerzés Az olaj- és gázszektorban a kutatási és kitermelési engedélyek licitálása során fellépő korrupció kevésbé képzett szervezeteknek adják ki az engedélyeket, ami veszélyeztetheti az állami beruházásokat, növeli a peres eljárások veszélyét, és negatív környezeti Kockázat (középtáv: <= 5 év) Pozíció

247 hatásokat okozhat, amelyek pénzbírságot vonhatnak maguk után. Korrupció és vesztegetés / Megelőzés és felderítés, beleértve a képzést is Upstream Üzemanyagbeszerzés Az olaj- és gázszektorban a kutatási és kitermelési engedélyek licitálása során fellépő korrupció kevésbé képzett szervezeteknek adják ki az engedélyeket, ami veszélyeztetheti az állami beruházásokat, növeli a peres eljárások veszélyét, és negatív környezeti hatásokat okozhat, amelyek pénzbírságot vonhatnak maguk után. Kockázat (középtáv: <= 5 év) Teljesítmény Vállalati kultúra Upstream Üzemanyagbeszerzés Az, hogy a szervezet a Párizsi Egyezmény értelmében a 2ºC alatti hőmérséklet-emelkedéssel összhangban az ÜHG-kibocsátás várható csökkenését várható bevételre fordítja, potenciális pénzügyi lehetőség. Lehetőség (hosszú táv: > 5 év) Teljesítmény

A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák (G1-1) A Társaság vállalati kultúrájának fejlesztése több dimenzióban valósul meg. A vezető testületek, mint az Igazgatótanács és az Auditbizottság, előre meghatározott ülésezési rend szerint találkoznak, amelyet az ügyrendjük szabályoz. Minden év elején mindkét testület kidolgozza éves munkarendjét, amelyben rögzítik az ülések időpontjait és a napirendi pontokat. Ezen felül, szükség esetén, ad hoc ülések is összehívásra kerülhetnek. Az ilyen üléseken gyakran tárgyalt kulcsfontosságú témák közé tartozik a pénzügyi beszámolók megvitatása és jóváhagyása, valamint a könyvvizsgáló személyének és díjazásának meghatározása. (G1-1_9a) A NEO esetében fontos kiemelni, hogy az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek, heti és eseti megbeszélések, meetingek alkalmával, fórumokon egyeztetik a napi és aktuális kérdéseket, megoldandó problémákat. Céljuk, hogy a munkavállalók és a vállalat között összhangot létesítsenek, kommunikáljanak egymással. Minden munkavállaló bátran fordulhat vezetőjéhez, esetleges kérdésekkel, kérésekkel. A vállalati kultúra részeként, 2024-ben is több olyan lehetőség és program, képzés volt biztosítva a munkavállalók részére, amely a munkavállalói jólét erősítését és csapatépítő erejét hangsúlyozta. (G1-1_9a) A vállalati kultúra keretében kiemelten kommunikált és támogatott alapelvek közé tartozik a transzparencia és a prudencia. A Társaság minden lényeges információt időben közzétesz a szokásos platformokon, mint például a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A NEO esetében további hangsúlyos témák közé tartozik a duális képzés, az élethosszig tartó tanulás lehetősége és annak finanszírozása, a csapatépítés, valamint a szabad gyülekezés joga. Emellett fontos szerepet kap a kollektív szerződés és a szakszervezeti tagság lehetősége, valamint az adománygyűjtés. (G1-1_9b) A Társaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai javaslatokat tehetnek a vállalati kultúra fejlesztésére, például a képzési programok terén. A NEO esetében a vállalat vezető testületének tagjai aktívan részt vesznek csapatépítő eseményeken és dolgozói fórumokon, valamint támogatják a munkavállalók véleménynyilvánítási lehetőségeit. (G1- 1_9c) A Társaság jelenleg nem kínál specifikus ösztönzőket vagy eszközöket munkavállalói számára a vállalati kultúra előmozdításának támogatására. A munkavállalók motiválása és megtartása stratégiai jelentőségű a NEO számára, ezért a felsővezetés és az érdekképviselet is kiemelt fontossággal kezeli a kérdést. A vállalat a piaci trendeket követve biztosítja a versenyképes bérezést. Emellett számos béren kívüli juttatást is biztosítunk a dolgozóink számára, év végi bónusz, cafeteria és vállalati motivációs programok formájában. (G1-1_9d) Az alábbi munkavállalói juttatásokat ismertető két táblázat kizárólag a NEO vonatkozásában értelmezhető.

249 Az alkalmazottaknak biztosított juttatások* Juttatás leírása Csoportos élet- és balesetbiztosítás A munkavállalók biztosítva vannak balesetek, műtétek, halál és születés esetén szerződött biztosító által. Munkavállalóinkat, illetve családjukat a csoportos élet és balesetbiztosítás keretében térítés illeti meg pl. balesetek, műtétek esetén. Egészségügy A cégnél lehetőség van Egészségpénztári hozzájárulás igénybevételére. A cég egyénenként 1 százalékot utal az egészségpénztárnak, amennyiben a dolgozók vállalják az önrészt. Nyugdíjbiztosítás A cég egyénenként 2 százalékot utal a nyugdíjpénztárnak, amennyiben a dolgozók vállalják az önrészt. Egyéb Munkavállalóknak jár albérleti hozzájárulás, rendkívüli segély és egyéb cafeteria elemek a vállalati szabályozások szerint. *Az itt felsorolt juttatások kizárólag a teljes munkaidős alkalmazottakra és részmunkaidős alkalmazottakra vonatkoznak, az ideiglenesen alkalmazott munkavállalókra nem vonatkoznak. Munkavállalói jólétét támogató intézkedések Leírás Szűrővizsgálatok biztosítása, egészségügyi témákban programok szervezése stb. Egészségnapok szervezése, családi nap sportolási lehetőséggel. Tematikus egészségvédelmi programok, workshopok szervezése Sport és társadalmi események szervezése Családi nap sportolási lehetőséggel, csapatépítő rendezvények Munkavállalói javaslatok rendszere Szakszervezet, dolgozói fórum, évindító munkatársi rendezvény A Társaság nem rendelkezik az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni Egyezményével összhangban lévő, korrupció vagy vesztegetés elleni politikával és jelenleg nem tudunk nyilatkozni azzal kapcsolatosan, hogy a jövőben a Társaság létre kívánja-e hozni ezt a politikát. A NEO vonatkozásában beszélhetünk visszaélést bejelentő rendszerről, ám ez nincs összehangban az Egysült Nemzetek Korrupció elleni Egyezményével. (G1-1_10b) A Társaság üzleti magatartásra vonatkozó képzési politikája keretében kiemelendő, hogy a Társaság működésével összefüggésben álló felügyeleti és adminisztratív szervek – mint például a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a KELER – esetében gyakran előfordulnak

250 jogszabályi változások vagy új eljárási rendek és üzletszabályzatok bevezetése. Az új követelmények szükségessé teszik a kibocsátók számára a megfelelő oktatási programok és tájékoztatók szervezését, amelyek az aktuális jogi megfelelőséggel és a tervezett változtatásokkal kapcsolatosak. Például a KELER CAPS rendszerének bevezetése és fejlesztése, valamint a felmerülő problémák kezelése, illetve a BÉT esetében az ESG törvény szerinti kibocsátói megfelelés megvitatása mind olyan területek, amelyek speciális képzést igényelnek. A Társaságon belül a korrupció és vesztegetés tekintetében leginkább a vállalatvezetés van kitéve. A közgyűlés után a legfőbb döntő szerv az Igazgatótanács. Az Igazgatótanács felel a Társaság működéséhez kapcsolódó operatív feladatok ellátásáért, a nyilvános működéshez kapcsolódó jogi megfelelés biztosításáért, a vállalati politikák kialakításáért, és minden olyan feladat ellátásáért, amit a Társaság Alapszabálya tartalmaz. A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése (G1-3) A Társaság elkötelezett a korrupció és vesztegetés megelőzése, felderítése, valamint az ezekkel kapcsolatos állítások és esetek hatékony kezelése iránt. Ennek érdekében átfogó szabályzatokat és politikákat dolgozott ki, mint például a MAD-MAR szabályzat, a GDPR szabályzat, valamint a Visszaélésbejelentési szabályzat. Ezek a dokumentumok részletesen ismertetik az eljárásokat és előírásokat, amelyek biztosítják a jogszabályi és etikai követelményeknek való megfelelést, valamint támogatják a transzparens és integritás-alapú működést. (G1-3_18a) A NEO-nál kiemelt prioritásként kezeljük a korrupció elleni fellépést. Etikai Kódexünkben rögzített korrupcióellenes politikánk fogalmazza meg azon célkitűzésünket, hogy munkahelyi és üzleti folyamataink teljes mértékben mentesek legyenek a korrupció, a vesztegetés és a visszaélés bármely formájától. Szerződéseinkbe korrupcióellenes klauzulát építettünk be. Az Etikai Kódexünkben foglalt korrupcióellenes politikánk megismerését, megértését és betartását a munkatársainkon kívül elvárjuk valamennyi üzleti partnereinktől is. Amennyiben bármely munkatársunk a korrupció vagy megvesztegetés gyanúját észleli, köteles azt jelenteni a vezetői felé. Etikai Kódexünket munkatársainkkal a belépésükkor megismertetjük, tartalmát később ismétlődően oktatjuk részükre. Az Etikai Kódex munkatársaink és alvállalkozóink számára folyamatosan elérhető. Arra vonatkozóan, hogy a vizsgálók vagy vizsgálóbizottságok a vizsgálatok során elkülönülnek-e az ügyben érintett vezetői lánctól nem tudunk nyilatkozni, mivel nem volt ilyen esetre példa. ((G1-3_18b) A Társaságnál jelenleg nem létezik hivatalos eljárás arra vonatkozóan, hogy miként kell jelenteni a korrupció- és vesztegetésellenes esetek eredményeit az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek számára. Ugyanakkor jelentéstételi kötelezettség áll fenn az

251 igazgatótanács részéről a felügyelő testület(ek) felé, amennyiben ilyen eset előfordulna. (G1- 3_18c) Jelenleg a Társaság szabályzatai nem tartalmaznak terveket a korrupció és vesztegetés elleni eljárások elfogadására. (G1-3_18d) A Társaság szabályzatai minden munkavállaló számára hozzáférhetőek, és ismeretük kötelező, mivel nyilvánosan működő részvénytársaságként jelentős felelősség hárul mind a vállalatra, mind annak alkalmazottjaira a belső információk kiszivárgása esetén. Az ilyen incidensek komoly következményeket vonhatnak maguk után, például pénzbírságot vagy a munkakör elvesztését. (G1-3_20) A Társaság jelenleg nem rendelkezik kötelező korrupció- és vesztegetésellenes képzési programokkal, és nem biztosít ilyen jellegű oktatást munkavállalói számára, mivel erre vonatkozóan nincs jogszabályi kötelezettség. (G1-3. 21 b AR4) Az alábbi táblázat a korrupció és vesztegetés elleni képzésekkel kapcsolatban előírt információkat tartalmazza az AKKO és leányvállalatai, valamint külön a NEO vonatkozásában. G1-3. AR8) AKKO (+ leányvállatok) Kockázatnak kitett funkciók Vezetők AMSB* Más saját munkavállalók Képzési lefedettség 0,163% Összesen 1 Képzésen való részvétel összesen 1 A képzés módja és Időtartama Oktató termi képzés (óra) 12 óra 12 óra Számítógépes képzés (óra) 0 0 0 0 Önkéntes számítógépes képzés (óra) 0 0 6 óra 0 Gyakoriság eseti Milyen gyakran van szükség képzésre? (például: évente, félévente) eseti A tárgyalt témák (X jelölés) Nyilvános megfeleléssel kapcsolatos ismeretek (Befektetői kapcsolattartás szabályai, ismeretei) x x *AMSB: Ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek Korrupciós és vesztegetési esetek (G1-4) A beszámolási időszakban nem következett be a Társaságnál korrupciós vagy vesztegetési eset. (G1-4_22a)