Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÉVES JELENTÉS 2023. december 31.

Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és leányvállalata Konszolidált pénzügyi kimutatások az EU által befogadott IFRS standardok alapján 2023. december 31.

Tartalom Oldal Konszolidált pénzügyi kimutatások: 4 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. 4 Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. 5 Saját tőke változásainak kimutatása 2023. december 31. 6 Cash-flow kimutatás 2023. december 31. 8 Kiegészítő megjegyzések: 10 1. Megjegyzés Általános információk 10 2. Megjegyzés Összeállítás alapelvei 11 3. Megjegyzés Jelentősebb számviteli politikák 13 4. Megjegyzés Pénzeszköz, pénzeszköz egyenértékesek 37 5. Megjegyzés Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 37 6. Megjegyzés Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 38 7. Megjegyzés Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 40 8. Megjegyzés Derivatívák 41 9. Megjegyzés Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 54 10. Megjegyzés Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 58 11. Megjegyzés Immateriális javak 67 12. Megjegyzés Ingatlanok, gépek, berendezések 69 13. Megjegyzés Adózás 72 14. Megjegyzés Egyéb eszközök 75 15. Megjegyzés Céltartalékok és értékvesztés 76 16. Megjegyzés Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 79 17. Megjegyzés Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 79 18. Megjegyzés Kötvénykibocsátás 80 19. Megjegyzés Egyéb kötelezettségek 85 20. Megjegyzés Saját tőke 86 21. Megjegyzés Hitelkeretek, ígérvények és függő kötelezettségek 88 22. Megjegyzés Kamatbevételek és kamatráfordítások 90 23. Megjegyzés Nettó díj- és jutalékeredmény 92 24. Megjegyzés Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény 94 25. Megjegyzés Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 94

26. Megjegyzés Egyéb működési bevételek és ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés 95 27. Megjegyzés Eszközök és kötelezettségek lejárati elemzés 96 28. Megjegyzés Kapcsolt felekhez kapcsolódó tranzakciók 98 29. Megjegyzés Pénzügyi eszközök és kötelezettségek bemutatása a nem diszkontált hátralévő pénzáramok szerint 102 30. Megjegyzés Pénzügyi kockázatelemzés 106 31. Megjegyzés Földrajzi információk 143 32. Megjegyzés A mérlegkészítés időpontja utáni események 148 33. Megjegyzés Becslések és megfontolások 148 34. Megjegyzés Pénzügyi instrumentumok valós értéke 150

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. millió Ft Megj. 2023.12.31 2022.12.31 Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 4 965 591 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 5 149 145 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 6 1 528 308 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 7 860 644 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 8 900 9 746 Fedezeti célú származékos ügyletek 8 3 523 0 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 9 32 824 34 367 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 10 94 444 88 973 Immateriális javak 11 2 183 2 251 Ingatlanok, gépek és berendezések 12 1 636 1 727 Egyéb adókövetelések 13 428 442 Halasztott adó követelések 13 193 2 502 Egyéb eszközök 14 2 410 9 619 Eszközök összesen 3 642 229 2 091 451 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 16 1 185 600 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 17 10 514 2 514 Fedezeti célú származékos ügyletek 8 21 167 32 180 Kibocsátott értékpapírok 18 1 994 599 519 453 Céltartalékok 15 1 934 1 507 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 13 2 246 0 Egyéb adókötelezettségek 13 236 710 Egyéb kötelezettségek 19 6 973 8 063 Kötelezettségek összesen 3 223 269 1 736 239 Jegyzett tőke 20 340 000 310 000 Eredménytartalék 20 63 552 48 849 Egyéb tartalékok 20 15 408 -3 637 Saját tőke összesen 418 960 355 212 Saját tőke és kötelezettségek összesen 3 642 229 2 091 451 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte: Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. millió Ft Megj. 2023 2022 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek 22 262 420 89 454 Egyéb kamatbevételek 22 50 169 2 888 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások 22 -206 244 -43 788 Egyéb kamatráfordítások 22 -45 346 -37 Nettó kamateredmény 60 999 48 517 Díj és jutalék bevételek 23 943 907 Díj és jutalék ráfordítások 23 -325 -290 Nettó díj és jutalék eredmény 618 617 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény 24 -25 0 Pénzügyi eszközök módosításából származó eredmény 33 0 -36 Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása 15 -16 342 -28 560 Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása 15 -59 -5 Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 25 10 077 4 248 Egyéb működési bevételek 26 506 0 Egyéb működési ráfordítások 26 -7 924 -8 740 Személyi jellegű ráfordítások 26 -5 567 -4 787 Értékcsökkenés 26 -1 074 - 984 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés 10 -18 462 -7 029 Adózás előtti eredmény 22 747 3 241 Nyereségadó 13 -4 164 - 991 Tárgyévi nyereség 18 583 2 250 Eredménybe átsorolandó egyéb átfogó jövedelem 15 165 -2 610 Devizás társult vállalkozások devizátváltási különbözete 10 - 943 1 307 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyeresége/vesztesége – Fedezés költsége tartalék változása 8 17 495 -945 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyeresége/vesztesége – Fedezeti tartalék változása 8 6 350 -11 197 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyereségének/veszteségégének átsorolása az eredménybe 8 -6 038 11 197 Fedezési költségek amortizációja az eredménybe 8 -106 -3 359 Kapcsolódó halasztott adó 13 -1 593 387 Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 748 -360 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte: Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Konszolidált cash-flow kimutatás 2023. december 31. (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) Megnevezés Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 Tárgyévi nyereség 18 583 2 250 Értékcsökkenés 26 1 074 984 Eszközök értékvesztése 15 12 966 32 284 Valós értékelésből eredő (nyereség)/veszteség 22 582 -14 433 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedés (veszteség + / nyereség-) 10 19 404 5 723 Cash flow fedezeti ügyletek - átsorolás az eredménybe 8 -6 038 11 198 Fedezeti kiigazítások eredménybe elszámolt változása 8 -7 146 0 Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó deviza-árfolyam veszteség/(nyereség) 18 16 386 1 307 Egyéb eszközök pénzmozgással nem járó állományváltozása (IFRS16) 12 -90 -103 Nettó kamatbevétel 22 -60 997 -48 517 Nyereségadó ráfordítás 13 4 164 991 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések nettó állományváltozása (értékvesztés nélkül) -332 127 -214 310 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések nettó állományváltozása (értékvesztés nélkül) -420 775 -71 473 Egyéb eszközök nettó állományváltozása 3 416 -3 956 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek nettó állományváltozása, kivéve a hosszú távú alárendelt kölcsöntőkeként figyelembe vehető források változása 6 165 221 103 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek nettó állományváltozása 7 879 1 489 Egyéb kötelezettségek és céltartalékok nettó állományváltozása 431 1 717 Kapott kamat 311 710 92 981 Fizetett kamat -183 129 -27 038 Fizetett nyereségadók -1 746 -867 Működési tevékenységből származó nettó pénzáramlás -587 288 -8 670 BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG Állampapír és vállalati kötvény vásárlás 5 -102 662 -8 623 Állampapír lejárat 5 72 847 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetés jegyzése / vagyoni hozzájárulás 10 -26 649 -34 450 Tőkemódszerrel elszámolt befektetés tőkeleszállítás / hozamkifizetés 10 1 775 9 610 Eredménnyel szemben való értéken értékelt részesedés vásárlás 9 -3 254 -10 931 Eredménnyel szemben való értéken értékelt részesedés tőkeleszállítás / hozamkifizetés 9 263 14 201 Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése 11,12 -901 -529 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése/kivezetése 11,12 33 0 Befektetési tevékenységből száramzó nettó pénzáramlás -58 548 -30 722

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megnevezés Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG: Tőkeemelésből származó pénzbeáramlás 20 30 000 100 000 Lízingfizetés 12 -500 -516 Kötvénykibocsátásából származó pénzbeáramlás 18 1 699 777 319 570 Kibocsátott kötvény visszafizetése 18 -304 142 -194 939 Pénzügyi tevékenységből származó nettó pénzáramlás 1 425 135 224 115 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek nettó növekedése/csökkenése 779 299 184 723 Nettó deviza árfolyamkülönbözet -14 40 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek állománya év elején 4 186 306 1 543 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek az év végén 4 965 591 186 306 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 10

1 MEGJEGYZÉS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: „Eximbank” vagy „Bank”) az Exportgarancia Rt. szétválásával, annak egyik jogutódjaként jött létre 1994. május 26- án. Az Eximbank tevékenységi körét, valamint a rá vonatkozó speciális előírásokat a Magyarországon hatályos 1994. évi XLII. törvény (továbbiakban „Exim törvény”) állapította meg. Az Eximbank elsődleges üzleti célja, hogy hitelek, kölcsönök és garanciák nyújtása révén segítse a magyar exportot. A Bank zártkörűen működő részvénytársaság, székhelye Magyarországon található. A Bank székhelye:

Nagymező u. 46-

48., 1065 Budapest, Magyarország. A Magyar Állam nevében a gazdaságfejlesztési miniszter (2024. január 1-től nemzetgazdasági miniszter) gyakorolja a részvényesi jogokat. Az Eximbank egy olyan speciális hitelintézet, amely teljes egészében a

Magyar

Állam tulajdonában van.

Az Exim törvény értelmében az Eximbank feladata a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozása, valamint a magyar illetőségű befektetések, és a magyarországi exporthoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, valamint ezáltal a Magyarországon működő - elsősorban kis és közepes vállalkozások, de nagyvállalkozások is - finanszírozása az exportlehetőségek maximalizálása érdekében, hozzájárulva a magyarországi munkahelyek megőrzéséhez és a munkahelyteremtéshez elősegítve a nemzetgazdaság fejlődését a magyar export versenyképességének a külföldi piacokon történő javítása révén. Az Eximbank küldetésének megfelelően exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. E feladatkörén belül magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – OECD szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket. Az állam exporthitel-ügynökség szerepei meg vannak osztva az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. („MEHIB”) között. Míg az Eximbank exporttal és exportfinanszírozással - közvetlenül hitelnyújtással vagy indirekt módon kockázati tőkén és / vagy magántőke-alapokon keresztül - foglalkozik és exportra vonatkozó garanciákat nyújt, a MEHIB exporthitel-biztosítást nyújt az exportőröknek vagy bankjaiknak, ideértve az Eximbank által hitelezett társaságokat is.

A Bank leányvállalata: Az Exim Invest célja érvényesíteni a 1512/2022 (X.24) Kormányhatározatban foglaltakat, az abban meghatározott tőkalap-struktúra kialakításával, melyben az állami hátterű tőkealapok nagy többsége esetében a tőkealap létrehozatala, megszüntetése és a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban álló befektetési jegyekhez fűződő befektetői jogok gyakorlása egységes stratégiai irányítás alatt valósul meg. Az Exim Invest Zrt 5.000.000 db 1 forint névértékű részvényt bocsátott ki egyenként 3 forint kibocsátási értékben. A részvényekből 4.999.999 db „A” sorozatú törzsrészvény, mely az Eximbank tulajdonában van és 1 db „B” sorozatú elsőbbségi részvény, mely a Nemzeti Tőke Holding Zrt. (NTH) tulajdonába került. A Bank részesedésének mértéke és a szavazati aránya 99,99 %. Az Exim Invest tényleges működését 2023-ban kezdte meg ezzel összhangban a Bank konszolidált beszámoló készítésére vált kötelezetté.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 11

Az Exim Invest a Bank és leányvállalat adózás utáni eredményéhez 32 millió forinttal járult hozzá, Banknak részére nyújtott szolgáltatás összege 372 millió forint volt, amely a 3.17 pont alatt részletezett konszolidációs elszámolásokkal összhangban kiszűrésre került. Az Exim Invest 2023-ban osztalékot nem fizetett. A pénzeszközáramlás a Bank és leányvállalata között a 592 millió forint szolgáltatásért nyújtott előleg jogcímén a Bank által megfizetett összeg. Az Exim Invest Zrt. székhelye: Kapás u. 6-12, 1065 Budapest, Magyarország.

A számviteli törvény által elvárt egyéb közzétételek:

- Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató lakhelye: Budapest, Magyarország - Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes lakhelye: Érd, Magyarország

- a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy adatai: o Név: Szocska Györgyi; an.: Tompa Valéria igazolványszám: 015671; regisztrálási szám: MK181626; szakterület: IFRS vállalkozási - Eximbank internetes holnapjának elérhetősége: https://exim.hu Az Eximbank könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó

beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díj 95,1 millió forint +ÁFA, a RegS és 144/A szabályrendszer szerint, 2023-ban két alkalommal végrehajtott nemzetközi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó, komfort levél díja 220 000 EUR + ÁFA, mely 82,5 millió forint + Áfa összegben szerepel a bank könyveiben. Az Exim Invest könvvizsgálati díja 2023-ban 6 millió forintot tett ki. Üzleti tanácsadást 14,4 millió forint + ÁFA összegben vett igénybe a Bank a KPMG Tanácsadó Kft-től.

2 MEGJEGYZÉS ÖSSZEÁLLÍTÁS ALAPELVEI

2.1 IFRS-eknek való megfelelés A konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS), valamint a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek az IFRS-ek szerint éves konszolidált beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó előírásaival összhangban készültek. Az IFRS-ek az IASB és annak elődje által kibocsátott számviteli standardokat, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) és elődje által kiadott értelmezéseket tartalmazzák, ahogyan azokat az EU befogadta. A Bank 2019 óta készít IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokat. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §. (67) szerint az Eximbank köteles alkalmazni az EU IFRS standardjait a jogszabályban előírtak szerint, az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésére a 2019. január 1-jét követően kezdődő éves időszakokra, emiatt a konszolidált pénzügyi kimutatásaira is az EU IFRS standardokat köteles alkalmazni.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 12

Az Eximbank, mint anyavállalat a 2023-as üzleti évtől konszolidált beszámoló készítésére kötelezett az Exim Invest Zrt.-ben való részesedés minősége alapján, miután a releváns tevékenysége felett ellenőrzéssel rendelkezik. A Bank konszolidált és egyedi beszámolója azonos napon kerül közzétételre. Az egyedi beszámolóban alkalmazott számviteli politikák nem különböznek a konszolidált éves beszámolóban alkalmazottaktól , azon kívül, hogy a leányvállalalt bekonszolidálásra kerül a konszolidált pénzügyi kimutatásokba (lásd 3. 17.1 megjegyzést). A konszolidált pénzügyi kimutatátások összehasonlító adatai a Bank előző évi egyedi pénzügyi kimutatásaiban kimutatott adatokat tartalmazzák. A konszolidált pénzügyi kimutatátásokban az eszközök és kötelezettségek azon a könyv szerinti értéken kerültek értékelésre, amelyen a Bank egyedi pénzügyi kimutatátásaiban.

2.2 Értékelési elvek

A konszolidált pénzügyi kimutatások a historikus bekerülési érték alapján készültek, a következők kivételével: • A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek értékelésre, • Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek értékelésre, • Az olyan gazdálkodó egységek tőkeinstrumentumában lévő befektetések, amelyek felett a Banknak, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása van, tőkemódszer szerint kerülnek értékelésre.

A pénzügyi kimutatások elkészítése megköveteli a vezetőségtől bizonyos olyan megfontolások, becslések és feltevések meghozatalát, amelyek befolyásolják az eszközök, források, a bevételek és ráfordítások jelentett összegét, valamint a függő eszközök és kötelezettségek bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek e becslésektől. A becsléseket és az alapul szolgáló feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A számviteli becslések módosításait abban az időszakban kell elszámolni, amelyben a becslést felülvizsgálták, és szükség esetén a módosítást érintő esetleges jövőbeni időszakokban. A becslési bizonytalansággal érintett tételekről és a számviteli politikák alkalmazásának kritikus megítéléseiről szóló információkat, amelyek a legjelentősebb hatással vannak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, a 33. Megjegyzés tartalmazza.

2.3 Funkcionális és prezentációs pénznem A konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint magyar forintban történt (funkcionális pénznem). A konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg bemutatása millió magyar forintban (prezentációs pénznem), és millió magyar forintra kerekítve történik (eltérő esetben külön jelzésre kerül).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 13

3 MEGJEGYZÉS JELENTŐSEBB SZÁMVITELI POLITIKÁK A számviteli politika a Bank és leányvállalata által a pénzügyi kimutatások elkészítése és bemutatása során alkalmazott elvek, alapelvek, egyezmények, szabályok és gyakorlatok összessége. Az alábbiakban meghatározott számviteli politikákat következetesen alkalmazták a konszolidált pénzügyi kimutatásokban bemutatott összes időszakra. A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditási sorrendben készült. A pénzügyi kimutatások bemutatásának időpontját követő tizenkét hónapon belül és a tizenkét hónapnál hosszabb időszak alatt megtérülő/kiegyenlítésre kerülő eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó kimutatást a 27. Megjegyzés tartalmazza.

3.1 Pénzügyi instrumentumok Egy pénzügyi eszköz vagy egy pénzügyi kötelezettség akkor, és csak akkor kerül megjelenítésre, ha a Bank vagy leányvállalata a szerződés értelmében az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek alanyává válik. A Bank és leányvállalata a pénzügyi instrumentumait a teljesítés napján (settlement date) jeleníti meg, kivéve a derivatív pénzügyi instrumentumokat, amelyek a kötés napján (trade date) kerülnek megjelenítésre. Az Exim Invest pénzügyi eszözeit és kötelezettségeit egységesen amortizált bekerülési értéken mutatja ki.

A Bank a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat valós értékén értékeli. A Bank a kezdeti megjelenítéskor az egyéb pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel módosított valós értékén értékeli. Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor általában az ügyleti ár.

A Bank a kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközöket az alábbi értékelési kategóriák valamelyikébe sorolja: • amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, • egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (fair value through other comprehensive income, FVOCI) • eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (fair value through profit or loss, FVTPL). Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre, ha megfelel a következő feltételek mindegyikének, és nem eredménnyel szemben valós értéken értékeltként került besorolásra: • az eszközt olyan üzleti modell keretében tartják, melynek célja a szerződéses cash-flowk beszedése, és • a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott dátumokon olyan cash-flowkat eredményeznek, amik kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak (solely payments of principal and interest, SPPI). Egy pénzügyi eszköz az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kerül értékelésre, ha megfelel a következő feltételek mindegyikének, és nem eredménnyel szemben valós értéken értékeltként került besorolásra:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 14

• az eszközt olyan üzleti modell keretében tartják, melynek célja a szerződéses cash-flowk beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése egyaránt, és • a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott dátumokon olyan cash-flowkat eredményeznek, amik kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak (solely payments of principal and interest, SPPI). Az SPPI elemzés eredményét az alábbi táblázat foglalja össze: Pénzügyi eszköz típus SPPI elemzés eredménye Kamatkiegyenlítésre jogosult hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák NHP hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Segélyhitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Dolgozói hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Egyéb (piaci kamatozású) hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Állampapírok SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Az elemzés során megállapításra került, hogy az Eximbanknak szerződéses joga van kintlévő tőke és annak kamatai meg nem fizetett összegének beszedésére. A szerződéses cash-flowkon nem áll fenn az SPPI kritériumokkal összeegyeztethetetlen korlátozás. A cash-flow, illetve azok egy része nem kötött az adós, vagy valamilyen másféle kapcsolódó tényező teljesítményéhez. Kifizetések nem kerülnek késleltetésre kamatelhatárolástól függetlenül. Nincs olyan szerződésben előre definiált feltétel, amely bármilyen összeg vissza nem fizetését tenné lehetővé. Összességében elmondható, hogy a Bank által kezelt pénzügyi eszközök célja, hogy a Bank likviditását menedzseljék és így a Bank teljesíteni tudja az előírt likviditási mutatókat. Korábbi tapasztalatok szerint nem jellemző ezeknek az eszközöknek a tovább értékesítése, mindegyik beszerzésekor az elsődleges cél a kamatok és tőke beszedése a futamidő során. Az Exim törvény kifejezetten tiltja a kereskedési céllal történő értékpapír tranzakciókat. Az Üzleti terület foglalkozik a hitelezéssel és garancianyújtással. A hitelezés célja minden esetben a kamatok és tőke beszedése a futamidő során. A Bank nem keletkeztet olyan ügyleteket, amelyeknél az eredeti cél, hogy a későbbiekben átadják más számára, korábbi tapasztalatok sincsenek eladásról. Abban az esetben, ha egy követelés behajthatatlanná válik, a Bank egy speciális területe veszi át és hajtja be a kintlévőségeket, ilyen esetekben csak kivételesen fordulhat elő követelésértékesítés. A munkavállalók teljesítményének értékelése és kompenzációja nincs az értékpapírokon elért eredményhez (sem a kezelt eszközök valós értékéhez vagy a beszedett szerződéses cash-flow-khoz) kötve. Egy nem kereskedési célra tartott tőkeinstrumentumban lévő befektetés kezdeti megjelenítéskor a Bank visszavonhatatlanul választhatja azt, hogy a valós érték változásait az egyéb átfogó jövedelemben jeleníti meg. Erre a választásra instrumentumonként van lehetőség. Minden más pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken kerül értékelésre. A Bank a kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi kötelezettségeket az alábbi értékelési kategóriák valamelyikébe sorolja: • amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek • eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss, FVTPL).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 15

A Bank a pénzügyi garancia szerződéseket és a piaci kamat alatti hitelnyújtási elkötelezettségeket (hitelkeretek) a kezdeti megjelenítéskor szintén valósan értékeli a teljesítés napjára vonatkozóan.

A derivatívák (származékos termékek) valós értéken kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A nem kötési napon elszámolt, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében, amennyiben a kötési nap és a teljesítési nap között jelentési dátum van, a Bank a kötési és a jelentési dátum közötti valós érték különbséget kimutatja az Egyéb eszközök vagy Egyéb kötelezettségek között.

A Bank egy pénzügyi eszközt abban az esetben vezet ki a könyveiből, ha • a pénzügyi eszköz cash flow-ira vonatkozó szerződéses jogok lejárnak, vagy • a Bank átadja a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-i fogadására vonatkozó jogokat, vagy a Bank megtartja a szerződéses jogokat a pénzügyi eszköz pénzáramainak fogadására, ugyanakkor szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy egy vagy több címzettnek továbbadja a pénzáramlásokat olyan megállapodásban, amely megfelel bizonyos feltételeknek, egy olyan ügyleteben, amelyben o a Bank lényegileg az eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja, vagy o a Bank nem adja át és nem is tartja meg lényegileg a tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot, és nem tartja meg a pénzügyi eszköz feletti ellenőrzést. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek szerződéses feltételeinek módosítása A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek szerződéses feltételeinek módosítása esetén a Bank megvizsgálja, hogy a módosítás jelentősnek minősül-e. Ha a módosítás jelentősnek minősül, akkor az a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kivezetését eredményezi. A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek kivezetésével járó jelentős módosítás esetén a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszűnik, és valós értéken megjelenítésre kerül egy új pénzügyi eszköz vagy kötelezettség. Az eredeti pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kivezetett könyv szerinti értéke és az új, valós értéken megjelenített pénzügyi eszköz vagy kötelezettség közötti különbség az eredményben kerül elszámolásra. Pénzügyi eszközök esetén az új pénzügyi eszköz valós értékét növelik a kapcsolódó tranzakciós költségek. A módosítás részeként kapott díjak a kivezetés eredményeként kerülnek megjelenítésre, kivéve, hogy az új eszköz valós értékének a meghatározása során figyelembe vett díjak, és az alkalmas tranzakciós költségek megtérítéseit képviselő díjak belefoglalásra kerülnek az új pénzügyi eszköz kezdeti értékelésébe. Ha a módosítás nem minősül jelentősnek, akkor a Bank újrakalkulálja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét a módosított jövőbeni szerződéses cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal (illetve a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök esetében a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatlábbal) diszkontált nettó jelenérték összegében, és a keletkező bevételt vagy ráfordítást az eredményben jeleníti meg. Változó kamatozású instrumentum esetén a nyereség vagy veszteség kiszámításához használt eredeti effektív kamatláb kiigazításra kerül, hogy az tükrözze a módosítás időpontja szerinti aktuális piaci feltételeket. A felmerült költségek vagy díjak a fenti különbözet elszámolása után a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség – pénzügyi eszköz esetén bruttó – könyv szerinti értékét módosítják, és azok az instrumentum hátralévő futamideje alatt amortizálásra kerülnek az effektív kamatláb újraszámítása révén.

Annak megállapításához, hogy egy szerződés módosítása jelentősnek tekinthető, a Bank végrehajt - mennyiségi és

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 16

- minőségi tesztet. Egy szerződésmódosítás jelentősnek minősül, ha az lényegesnek tekinthető a két teszt bármelyike szerint. A szerződésmódosítás a mennyiségi vizsgálat alapján jelentősnek tekinthető, ha - a szerződés módosításának időpontjában a módosuló szerződéses cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal diszkontált jelenértéke legalább 10%-kal eltér a módosulás előtti bruttó könyv szerinti értéktől. Ha az adós pénzügyi nehézsége esetén a Bank úgy tervezi módosítani a pénzügyi eszközt, hogy az a cash-flowk elengedését eredményezné, akkor először mérlegeli, hogy az eszköz egy részét le kellene-e írni a módosítás előtt. Ez hatással van a mennyiségi értékelésre, mivel azt eredményezheti, hogy a kivezetés feltételei nem teljesülnek. A szerződésmódosítás a kvalitatív teszt alapján akkor tekinthető jelentősnek, ha a Bank arra a következtetésre jut, hogy a módosított pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kockázatai alapjaiban különböznek az eredeti pénzügyi eszközétől vagy kötelezettségétől. Különösen az alábbi esetekben tekinthető egy szerződésmódosítás jelentősnek: - pénznemváltás - az eszköz vagy kötelezettség jellegének (típusának) alapvető változása - a kamatláb módosulása fixről változóra, vagy fordítva változás azt eredményezi, hogy a módosított cash flow-k nem felelnek meg az SPPI tesztnek A Bank és leányvállalata egy pénzügyi kötelezettséget (vagy annak egy részét) a pénzügyi kimutatásokból akkor vezet ki, amikor az megszűnik – vagyis, ha a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tesznek, azt eltörlik vagy lejár.

A pénzügyi helyzetről szóló kimutatásban megjelenített pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben akkor kerülnek beszámításra és nettó módon megjelenítésre, ha a Banknak vagy leányvállalatának kikényszeríthető joga van az összegeket nettósítani, és szándékában áll nettó módon teljesíteni, vagy egyidejűleg realizálni az eszközt vagy teljesíteni a kötelezettséget.

3.2 Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák) A Bank a derivatív pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Gazdasági fedezeti célokra a Bank derivatív pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szerződéseket köthet (swap, IRS, CCIRS), üzleti döntés alapján alkalmazhatja az IFRS 9 szerinti fedezeti elszámolást. Minden származékos pénzügyi instrumentum valós értéken kerül értékelésre, és a realizált nyereség/veszteség az eredménykimutatás “Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron kerül megjelenítésre. A fedezeti elszámolás részletei a 8. Megjegyzésben találhatók.

3.3 Valós értéken értékelt befektetések, valamint tőkemódszerrel elszámolt befektetések A Bank tőkebefektetéseinek egy részét befektetési alapokban történő befektetések testesítik meg, melyek célja hozamok elérése és emellett a banki kapcsolatok hasznosítása. A tőkebefektetések nagyobb része befektetési alapokban jegyzett tőkét jelent. Azon gazdálkodó egységek tőkeinstrumentumában lévő befektetések, ahol a Bank közös ellenőrzéssel vagy jelentős befolyással rendelkezik, tőkemódszerrel kerülnek értékelésre (lásd 3.17. Megjegyzést).

Minden más befektetés eredménnyel szemben valós értéken kerül értékelésre, mivel ezen instrumentumok nem felelnek meg az SPPI kritériumrendszerének (lásd 3.1. Megjegyzést).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 17

Az osztalékbevétel (kivéve amennyiben az osztalék egyértelműen egy befektetés bekerülési értékének megtérülésére szolgál) a jóváhagyása időpontjában, valamint a befektetési alapokban lévő részesedések után elért egyéb nyereség/veszteség a „Kereskedési és befektetési tevékenység eredménye” soron kerül megjelenítésre a döntés időpontjában.

3.4 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele effektív kamat módszerrel kerül kiszámításra. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Bank a jövőbeni cash flow-kat a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli meg, de a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz kivételével, nem veszi figyelembe a várható hitelezési veszteségeket (expected credit loss, ECL). A megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz esetében a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatláb a várható hitelezési veszteségeket is magába foglaló becsült jövőbeni cash-flowk használatával kerül kiszámításra. A számítás tartalmazza a fizetett vagy kapott összes olyan összeget, amelyek az effektív kamatláb szerves részét képezik, ilyenek lehetnek a tranzakciós költségek, díjak, prémiumok, diszkontok. A tranzakciós költségek tartalmazzák azokat a járulékos költségeket, amelyek közvetlenül kapcsolhatók a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez vagy kibocsátásához. A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, kivéve a derivatív pénzügyi kötelezettségeket.

3.4.1 Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek tartalmazzák a bankjegyeket és érméket, a központi bankoknál tartott egyenlegeket és a három hónapnál rövidebb lejárati idejű magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyek valós értékének változása miatt alacsony kockázatúak, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségvállalásainak kiegyenlítésére tart. A Bank és leányvállalata ezeket az instrumentumokat a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

3.4.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok (állampapírok és vállalati kötvények) A Bank az SPPI kritériumoknak megfelelő és tőke és kamat cashflowk beszedése érdekében tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

3.4.3 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések, valamint Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések A Bank a bankoknak, biztosítótársaságoknak és ügyfeleknek nyújtott, az SPPI kritériumoknak megfelelő, tőke és kamat cashflowk beszedése érdekében folyósított hiteleleket a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

3.4.4 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek, valamint Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 18

A bankok és biztosítótársaságok által nyújtott hitelek és betétek, egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, valamint a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

3.5 Pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek (hitelkeretek) A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a Bankot meghatározott fizetésekre kötelezi k a birtokosnál amiatt felmerült veszteségek megtérítésére, hogy egy meghatározott adós az esedékességkor nem teljesíti a fizetést az adósságinstrumentum feltételeinek megfelelően. A hitelnyújtási elkötelezettség egy biztos elkötelezettség egy hitel előre meghatározott feltételek szerinti nyújtására vonatkozóan. A szokásos üzletmenet során a Bank pénzügyi garanciákat bocsát ki, melyek akkreditívekből és hitelgaranciákból állnak. A pénzügyi garanciák és a piaci kamat alatti hitel nyújtására vonatkozó elkötelezettségek bekerüléskor valós értéken kerülnek értékelésre, és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb kötelezettségek” soron kerülnek megjelenítésre. A pénzügyi garanciák valós értéke a kapott garancia díja. A későbbi értékelés során a Bank, mint a garancia kibocsátója, a következők közül a magasabbik értéken fogja azt értékelni: (i) IFRS 9 standarddal összhangban meghatározott veszteségtartalék összege, vagy (ii) a kezdetben megjelenített összeg csökkentve az IFRS 15 standard alapelveivel összhangban megjelenített halmozott bevételek összegével.

A kapott díj a garancia teljes élettartama alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra az eredménykimutatás „Díj- és jutalékbevételek” sorában.

A pénzügyi garanciák és a hitelnyújtására vonatkozó elkötelezettségek veszteségtartaléka a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a „Céltartalékok” soron, míg az átfogó jövedelemkimutatásban a „Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása” soron kerül bemutatásra.

3.6 Valós értékek meghatározása A Bank számviteli politikájának számos rendelkezése és azok mellékletei előírják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós értékek értékelési és / vagy közzétételi célból kerülnek meghatározásra az alábbi módszerek alapján. A valós érték az az ár, amely egy eszköz értékesítéséért vagy egy kötelezettség átruházásáért járna a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben az értékelés időpontjában az aktuális feltételek mellett az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában a legkedvezőbb piacán. A kötelezettség valós értéke tükrözi a Bank nemteljesítési kockázatát.

Valamennyi pénzügyi instrumentumot a bekerüléskor valós értéken kell megjeleníteni. A szokásos üzletmenet során a pénzügyi instrumentum bekerülési értéke általában a tranzakciós árral egyenlő (azaz a kapott vagy fizetett ellenérték valós értéke). Abban az esetben, ha a kezdeti valós érték eltér a tranzakciós ártól, a Bank a valós érték és a tranzakciós ár közötti kezdeti (az első napi) valós érték különbözetet a következők szerint számolja el. Ha a valós értéken történő értékelést azonos eszköz vagy kötelezettség aktív piacon jegyzett ára támasztja alá, vagy az kizárólag piacon megfigyelhető árakat használó értékelési technikán alapul, akkor a Bank a különbözetet az eredményben jeleníti meg. Ellenkező esetben a Bank a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értékét módosítja, hogy elhalassza a különbözet megjelenítését, és azt a piaci szereplők által az árazás során figyelembe vett tényezők változásából eredő mértékig jeleníti meg az eredményben.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 19

Az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értékének értékelése az aktív piacokon jegyzett (kiigazítatlan) árakon történik: vételi ajánlati szerint áron eszközök esetében és ajánlati áron kibocsátott kötelezettségek esetében (1. szint). Amennyiben nem állnak rendelkezésre aktív piacon jegyzett közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető árak, a valós érték meghatározása megfigyelhető piaci áraktól eltérő inputokat használó értékelési technikák alkalmazásával történik. Ezek magukban foglalják a hasonló instrumentumok aktív piacokon jegyzett árainak, azonos vagy hasonló instrumentumok, de nem aktív piacokon jegyzett árainak, vagy olyan egyéb értékelési technikáknak a használatát, amelyekben minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból származik. (2. szint). Minden más esetben a pénzügyi instrumentumok értékelése olyan értékelési technikák alkalmazásával történik, amelyek nem megfigyelhető inputokat használnak, és azoknak jelentős hatása van az instrumentum értékelésére (3. szint). Ez magában foglalja a hasonló instrumentumok jegyzett árán alapuló értékelést, amelyek esetén jelentős nem megfigyelhető kiigazítások vagy feltételezések szükségesek az instrumentumok közötti különbségek tükrözésére. A valós értékek meghatározását részletesebben a 34. Megjegyzés tartalmazza.

3.7 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Bank a várható hitelezési veszteségre vonatkozó veszteségtartalékot jelenít meg a következő pénzügyi instrumentumokra: • adósságinstrumentumnak minősülő pénzügyi instrumentumok; • lízingkövetelések; • kibocsátott pénzügyi garanciaszerződések; • hitelnyújtási elkötelezettségek (hitelkeretek). Eredménnyel vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre nem kerül IFRS 9 szerinti értékvesztés megjelenítésre. A Bank a veszteségtartalékot a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben értékeli, kivéve a következőket, amelyek esetében a 12 havi várható hitelezési veszteség összegében értékeli: • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a Bank megállapítása szerint alacsony hitelkockázattal rendelkeznek a beszámoló fordulónapján; • (lízingkövetelésektől eltérő) egyéb pénzügyi instrumentumok, amelyek esetén a hitelkockázat nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta. A lízingkövetelések esetén a veszteségtartalék mindig a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben kerül értékelésre. A 12 havi várható hitelezési veszteség a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségnek az a része, amely azt a várható hitelezési veszteséget testesíti meg, amely a fordulónap utáni 12 hónap alatt lehetséges, a pénzügyi instrumentumra vonatkozó nemteljesítési eseményekből eredően. A teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti összes lehetséges nemteljesítési eseményből ered. A várható hitelezési veszteség a hitelezési veszteségek valószínűségekkel súlyozott átlaga. Minden értékelési időpontban a Bank elvégzi a pénzügyi instrumentumok Stage besorolását, és a fentiek alapján meghatározza a veszteségtartalék kiszámításához szükséges várható hitelezési veszteséget. A fentieknek megfelelően a pénzügyi instrumentumok három kategóriába kerülnek besorolásra: • Stage 1-be kerülnek besorolásra a pénzügyi instrumentumok a kezdeti megjelenítés időpontjában, kivéve a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett (purchased or

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 20

originated credit impaired, POCI) követeléseket. A pénzügyi instrumentumok addig maradnak Stage 1 kategóriában, ameddig nem következik be a kezdeti megjelenítéshez viszonyítva jelentős hitelkockázati romlás. Ide tartoznak azok a pénzügyi instrumentumok is, amelyeket a Bank alacsony hitelkockázatúnak tekint a fordulónapon. A Stage 1 instrumentumokra 12 havi várható veszteséget számít a Bank a szegmensenként kidolgozott lifetime PD (probability of default, nemteljesítés valószínűsége) modellek, LGD-k (loss given default, nemteljesítéskori veszteség), valamint mérlegen kívüli tételek esetében a CCF-ek (credit conversion factor, mérlegbe kerülés valószínűsége) alkalmazásával. • Stage 2-be kerülnek besorolásra azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeknél a hitelkockázat jelentős növekedése figyelhető meg, azonban a nem teljesítő (default)/megromlott hitelképességű kitettség kritériumai nem állnak fenn. A Bank a Stage2-ben szereplő instrumentumoknál teljes élettartam alatti várható veszteséget számít, a szerződéses cash flow- kból levezetett jövőbeni kitettségek, a megfelelő lifetime PD-modellek, LGD-k, és mérlegen kívüli kitettségek esetén a CCF-ek felhasználásával. • Stage 3-ba kerülnek besorolásra a nem teljesítő (default)/megromlott hitelképességű (credit impaired) pénzügyi instrumentumok. A Bank alkalmazza a Magyar Nemzeti Bank NPL (non- performing loan, nem teljesítő hitelek) definícióját, és ezzel megegyező tartalommal alkalmazza az Európai Parlament és Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelete (CRR) 178. cikke szerinti default fogalmat is. A Bank valamennyi Stage 3-ba sorolt pénzügyi instrumentumot egyedileg értékel, valószínűséggel súlyozott cash flow forgatókönyvek felhasználásával, az effektív kamatlábbal diszkontálva. A Bank különböző hitelkockázati modelleket és paramétereket alkalmaz az egyes portfóliószegmensekre. A Stage 1 és Stage 2 pénzügyi instrumentumok értékelésének alapjául a PD modellek és LGD paraméterek szolgálnak, amelyek az alábbi szegmensekre kerültek kialakításra: • Vállalati; • Szuverén/szubszuverén; • Hazai pénzügyi intézmények; • Külföldi pénzügyi intézmények. A Bank a teljes élettartam alatt várható nemteljesítés valószínűségére (lifetime expected probability of default – lifetime PD) vonatkozó modelljeit külső forrásból származó, historikus empirikus nem teljesítési (default) ráta idősor elemzésével, előrejelzésével alakította ki, a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében (vintage szemléletben), a Standard&Poor’s által közzétett default ráták és Weibull görbék alkalmazásával. Valamennyi szegmens valamennyi nemzetközi rating besorolás mentén kidolgozott lifetime PD görbéje megfeleltetésre került a Bank belső 7 fokozatú minősítési osztályaival. 2022-ben a Bank a korábban alkalmazott marginális PD-kről átállt a feltételes PD-k alkalmazására. A módszertan váltás hatása nem gyakorolt materiális hatást a pénzügyi instrumentumok várható veszteség nagyságára. A Bank a vállalati lifetime PD modellen az MNB előírásainak megfelelően előretekintő ARMAX (auto regressive moving average eXogeneous, autoregresszív mozgóátlagolás külső magyarázó változókkal) makrogazdasági modell alkalmazásával végez PD-korrekciót. A modell design egy ARMA (1,1) modell külső magyarázó változókkal. Az autoregresszív tag (AR) az idősor saját előző értékét fejezi ki, a mozgóátlag tag (MA) az előző időszak becslési hibáját jelenti. A modell külső magyarázó változóinak historikus adatsorának forrását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa adta. Az előrejelzés készítéséhez a Bank az éves beszámoló fordulónapján rendelkezésre álló legfrissebb MNB Inflációs Jelentésben szereplő előrejelzéseket alkalmazta. A modellilleszkedést kifejező R 2 mutató 67,8% volt. Valamennyi paraméter és a modell egésze szignifikánsnak bizonyult. A modellváltozók stacioneritása valamennyi statisztikai alkalmazási feltételnek megfelel. Ez a modellezési módszertan az IFRS átállás

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 21

óta nem változott, azonban a 2022. évi teljes körű modellfelülvizsgálat során az alkalmazott makrogazdasági mutatók tekintetében a korábbi munkanélküliségi ráta és inflációs ráta helyébe, a hosszabb idősorok rendelkezésre állása, valamint szakmai és statisztikai szempontok alapján a beruházási volumenindex és a munkanélküliségi ráta lépett. 2023-ban is ez a makromodell volt alkalmazásban. A negyedéves gyakorisággal aktualizált makroszorzó becsléséhez a Bank folyamatosan frissítette a rendelkezésre álló tényadatokat. 2023-ban is ez a makromodell volt alkalmazásban. A negyedéves gyakorisággal aktualizált makroszorzó becsléséhez a Bank folyamatosan frissítette a rendelkezésre álló tényadatokat A vállalati PD-k előretekintő módon történő becslése során a Bank az MNB Inflációs Jelentésében közzétett makrogazdasági előrejelzéseket és az MNB Stabilitási Jelentésében közzétett vállalati default ráta idősort alkalmazza. A Bank az idősor előző értékét kifejező autoregresszív tagot, a modell előző időszaki hibáját kifejező mozgóátlagot, az MNB Inflációs Jelentésében szereplő beruházási ráta hat negyedévvel történő késleltetését, valamint az MNB Inflációs Jelentésében szereplő munkanélküliségi ráta változásának egy és két negyedévvel történő előretekintő értékének figyelembe véve készítette el a PD-korrekcióra alkalmazott makromodelljét. Tekintettel arra, hogy az IFRS 9 standard alapján a Banknak a makrogazdasági környezet alakulására vonatkozó várakozásait torzítatlanul szükséges figyelembe vennie a várható veszteség számítás során, valamint figyelemmel arra, hogy a makrogazdasági mutatók és a várható veszteség alakulása közötti kapcsolat a gyakorlatban nem lineáris (egységnyi makrogazdasági sokk nagyobb hatással lehet a veszteségre, mint egy ugyanekkora pozitív sokk), a Bank az előretekintő várakozások alapjául szolgáló torzítatlan becslést három szcenárió valószínűséggel súlyozott átlaga alapján készítette el. A szcenáriók súlyait a Bank az MNB IFRS-9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről kiadott Vezetői Körlevelével összhangban alakította ki. A baseline szcenárió 60%-os (2022-ben 70%-os), az optimista szcenárió 10%-os (2022-ben 20%-os), a pesszimista szcenárió 30%-os (2022-ben 10%-os) súllyal szerepelt a becslésben. A 2023. IV. negyedévben a legfrissebb makrogazdasági előrejelzésekkel aktualizálva, a Bank a makromodell segítségével a vállalati default rátát két évre jelezte előre, negyedéves gyakorisággal. A Bank a nyolc negyedévvel történő előrejelzéshez az MNB Inflációs Jelentésében szereplő tényadatokat és előrejelzéseket használta. Mivel a vállalati default ráta adatsor két negyedévvel le van maradva a beszámoló fordulónapjától, a Bank a köztes időszak interpolálására az Európai Központi Bank által kiadott legfrissebb pénzügyi jelentést is felhasználta. A beruházási volumenindex a KSH által számított éves bruttó állóeszközfelhalmozás indexet jelenti. A mutató vonatkozásában a Bank a legfrissebb MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében közzétett értékek felhasználásával azt feltételezte, hogy a legfrissebb, 2023. évi rendkívül kedvezőtlen tényadatból kiindulva lineáris interpolációt alkalmazva, a baseline szcenárióban 3,0%-os, a pesszimista szcenárióban -8,0%-os szinten realizálódik, míg az optimista szcenárióban 10,5%-ra javul. A munkanélküliségi ráta az adott vonatkozási időponton a munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népességgel (munkaerő állomány), amelyre a KSH-nál hozzáférhetők tényadatok. A munkanélküliségi ráta vonatkozásában a Bank a legfrissebb MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében közzétett értékek felhasználásával azt feltételezte, hogy a legfrissebb tényadatból kiindulva lineáris interpolációt alkalmazva, a baseline szcenárióban 3,6%-ot ér el, a pesszimista szcenárióban 5,0%-ra romlik, míg az optimista szcenárióban 2,8%-ra javul. A Bank a vállalati szegmensben belső adatokon, a behajtási LGD módszertanával, vintage szemléletben modellezett LGD-t alkalmaz a várható veszteség meghatározásához. A szuverén/szubszuverén szegmensben a Bank külső tanulmánnyal alátámaszott (Moody’s) benchmark LGD-t, a pénzügyi intézmények vonatkozásában a Global Credit Data által széles körű nemteljesítővé vált bankokra kiterjedő adatgyűjtésre épített, diszkontált megtérülés alapú LGD-t alkalmaz. A külső benchmark tanulmány 1,483 db pénzügyi intézmény nemteljesítő ügyleteit vizsgálta globális szinten. Az eredmények behajtási LGD szemléletben összességében 72%-os megtérülést mutattak, amelynek következtében 28%-os banki LGD kerül alkalmazásra. A módszertani váltást a Bank a 2023. szeptember

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 22

30-ai minősítéskor érvényesítette, amely a hatásvizsgálat alapján 181 millió forint többlet értékvesztés képzéssel járt a korábban alkalmazott LGD-vel összehasonlítva. Tekintettel arra, hogy a rendkívül alacsony historikus elemszám nem teszi lehetővé a belső adatokon történő CCF modellezést, a Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyeleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. A Bank 2023-ban folyamatosan alkalmazta a management overlay értékvesztést, amely olyan egyösszegű várható veszteség érték, amelyet a Bank azon kockázati faktorok alapján határoz meg, amelyeket az alkalmazott kockázati modelljei nem, vagy nem teljesen fednek le, ezért ezen kockázatok hatását a modellek futtatásával bottom-up alapon nem lehet megfelelő módon számszerűsíteni. A Bank top-down modellel, ágazatcsoportonként differenciált management overlay korrekciót alkalmaz a vállalati szegmens várható veszteségének meghatározására. A Bank a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan nem tekinti szignifikánsnak a management overlay mértékét. A várható veszteség meghatározásához alkalmazott képleteket részletesen a 30. Megjegyzés tartalmazza. Valamennyi instrumentum esetében a Bank az alábbi indikátorokat jelentős hitelkockázati romlásnak tekinti, ennek megfelelően az érintett ügyleteket Stage2-be sorolja: • 30+ nappal késedelmes, kivéve, ha a késedelem igazoltan technikai hiba miatt történik. • A minősítés jelentős romlása a kezdeti minősítési osztályhoz képest. A Bank a 7 fokozatú ügyfélminősítési skálán az 1-től 3-ig terjedő besorolási kategória 2 kategóriányi romlását, míg a 4-es, 5-ös és 6-os kategória esetén már 1 kategóriányi romlást jelentősnek tekint. Az IFRS 9 sztenderd 5.5.10 pontjában biztosított lehetőség alapján a Bank befektetésre javasolt minősítési kategóriába sorolható szuverén és a pénzügyi intézményi szegmensben él az alacsony hitelkockázati besorolás lehetőségével, amelynek megfelelően 1-es kezdeti kategóriából a 3-as kategóriába romlás nem von maga után Stage2 átsorolást. • Teljesítő átstrukturált státuszba került hitelek, beleértve a moratóriumban töltött 9 hónapnál nagyobb időtartam miatt bekövetkezett átstrukturált státuszt is. • Végelszámolási eljárás alá került ügyfél ügyletei. A Bank alacsony hitelkockázatú LCR (Low Credit Risk) határokat alkalmaz a BBB- vagy jobb, befektetésre ajánlott minősítési osztályú kitettségekre a szuverén és a banki szegmensek esetén, ugyanakkor nem alkalmaz LCR határt a vállalati kitettségek esetében. Ezzel egyidejűleg a Bank bizonyos gyengébb minősítésű osztályaiban szigorúbb kritériumokat határoz meg jelentős hitelkockázati romláshoz. Ennek megfelelően a Bank a belső minősítési rendszerében 4-es vagy annál rosszabb kezdeti ratingű ügyfelek ügyleteihez már 1 osztályromlást is jelentős hitelkockázati romlásnak tekint. Ezen kívül a Bank a belföldi közvetlen vállalati kitettségek vonatkozásában az alábbi EWI -ket (early warning indicator, korai előrejelző mutatókat) is alkalmazza a jelentős hitelkockázati romlás meghatározásához: • Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lekérdezés alapján megállapítható más hitelnyújtónál fennálló hitelek esetében: - új hitel felvétele, amennyiben az újabb kötelezettségvállalás veszélyezteti a cég működését, - új hitel felvétele, amennyiben veszélyezteti a Bank által nyújtott hitel(ek) törlesztését, a meglévő hitel adósságszolgálatát, - meglévő hitel késedelmi státusza (időpont, összege, rendezett-e), - meglévő hitel adósságszolgálati adatai.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 23

• Az adós adataiban bekövetkező változások, különösen, amelyeknél az ügyfél részéről elvárt annak bejelentési kötelezettsége és a hozzá tartozó dokumentumok átadása: - új tulajdonos van (elvárt az új tulajdonos vizsgálata, megismerése, kedvezőtlen változás esetén Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - székhely változása (az ellenőrzésnek ki kell arra terjednie, hogy a változás technikai jellegű- e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - cégjegyzékszám változása (az ellenőrzésnek ki kell arra terjednie, hogy a változás technikai jellegű-e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - adószám változása (az ellenőrzésnek ki kell arra is terjedni, hogy a változás technikai jellegű-e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet). • Az adósságszolgálatra kedvezőtlen hatást gyakorló számlaforgalom és/vagy vevőkör csökkenés. Amennyiben szignifikáns, Stage2-be kell sorolni az ügyletet. • A cég fő tevékenységi körének megváltozása, illetve az abból származó cashflow nem elegendő az adósságszolgálatra. • Az adós cég saját tőkéje jelentős mértékben lecsökken. Mérlegelni kell a Stage2-be történő átsorolást, amennyiben a saját tőke minimum 25%-kal csökken, vagy a tőkeellátottság (saját tőke/mérlegfőösszeg mutató) minimum 10%-os mértékben csökken az előző év végi auditált éves beszámolóban szereplő adatokhoz képest. • Az adós cég munkavállalóinak száma jelentősen megváltozik, csökken. Ellenőrizni szükséges, hogy ezt a folyamatot mi okozza. Amennyiben egy másik cégbe való átmentést jelez, Stage2- be kell sorolni az ügyletet. • Végrehajtás indul a cég ellen (pl. Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) vagy önálló bírósági végrehajtó). Stage2-be kell sorolni az ügyletet, ha a végrehajtás szignifikánsnak minősül. A végrehajtás szigfikáns, ha - az elmúlt 12 hónapban 3-nál több alkalommal indult végrehajtás vagy - az elmúlt 12 hónapban olyan végrehajtás volt folyamatban, amelyik 30 napon belül nem került rendezésre (Azaz, ha 30 napon belül indult még nem rendezett végrehajtás van folyamatban a vizsgálat időpontjában, az még nem jelent szignifikáns mértékű végrehajtást.) • Nem ingatlanfinanszírozási projekthitel esetében a projekt nem vagy nem teljes mértékben valósul meg, és/vagy nem tudja kitermelni az adósságszolgálatot. • Biztosítási díj nem teljesítése (30+ nap késedelem, vagy szerződés inaktívvá válása). • Fedezettségi szint negatív irányú változása, amely a gazdálkodó egység fizetőképességében (termelőeszköz értékében bekövetkező jelentős értékcsökkenés) vagy hajlandóságában (fedezetelvonás) jelentős mértékű, kedvezőtlen irányú változásra utal. Jelentősnek minősül a fedezeti ráta minimum 15 százalékpontos csökkenése az utolsó döntéshez képest. • Szerződéses kötelezettségvállalások, kovenánsok sértése, amely következtében az adott ügylet megtérülése veszélybe kerülhet. • Adatszolgáltatási fegyelem romlása – Az ügyfél által nyújtott ügyfél-, ügylet-, fedezetszintű adatszolgáltatások késedelme. Rendszeres késedelem esetén Stage2-be kell sorolni az ügyletet. • Ügyfél gazdálkodását negatívan érintő jogszabályváltozás, amely veszélyezteti az Ügyfél pénzügyi stabilitását.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 24

• Jelentős súlyú, az ügyfelet, az ügyfélcsoportot, partnereit vagy iparágat érintő negatív információk. • Ágazati kilátások kedvezőtlen irányú, jelentős mértékű változása, amelyek az ügyfél pénzügyi stabilitását veszélyeztetik. • Rendszeres minősítés során számolt pénzügyi mutatók többségének negatív irányú változása. A vizsgálandó mutatókat részletesen a Bank Monitoring szabályzata tartalmazza. Ezen kívül a Bank az ingatlanfinanszírozási projekthitelek vonatkozásában az alábbi EWI -ket is alkalmazza a jelentős hitelkockázati romlás meghatározásához: • Az LTV 1 fölé emelkedik (kivéve: kivitelezési szakasz). • Az időszaki (éves) megtermelt és nem kumulált cash flow alapján számított DSCR vagy a projektált adósságszolgálati mutató (PDSCR) 1,05 alá csökken. • A kivitelezési szakasz az eredeti tervekhez képest 1 évet meghaladó késedelembe kerül. • A projektfinanszírozási ügylet feltételeiben olyan módosítás következik be (akár az eredeti szerződés módosításával, akár refinanszírozásával), amely az ügylet megítélésében összességében kockázatnövekedést eredményez a Bank számára. • A projekt eredeti, hitelszerződésben rögzített költségvetése olyan mértékben megnő, melyet a piaci érték növekedésének mértéke nem tud követni, továbbá a költségnövekedéssel a projekt/adós finanszírozási igénye is növekszik, és az emelt összegű hitel kockázati paraméterei (többek között: LTV, DSCR, kamatfedezettség, balloon/bullet mértéke, teljes visszafizetés ideje) az eredeti jóváhagyáshoz képest megnövekedett kockázati szintet jeleznek. Stage2-ből Stage1 kategóriába történő visszasorolás abban az esetben történhet meg, ha az értékelési időpontban a hitelkockázat jelentős romlásának egyetlen kritériuma sem figyelhető meg. A jelentős hitelkockázati romlás ismérveivel rendelkező Stage2 állomány és értékvesztés kvantitatív közzététele a 30. Megjegyzésben található. A Bank a CRR 178. cikke, a 39/2016. MNB rendelet, valamint a 9/2022. MNB ajánlás előírásai alapján nem teljesítőnek (default), illetve megromlott hitelképességűnek tekinti, és Stage3-ba sorolja azon ügyleteket, ahol: • A késedelem időtartama legalább 90 egymást követő napon keresztül fennálló, folyamatos késedelem, ha a késedelmes rész jelentős. Ettől a feltételtől szakértői értékelés alapján sem lehet eltekinteni. A Bank a jelentősségi küszöböt 500 EUR-ban határozta meg. • Az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes kötelezettségeinek teljes összegét visszafizetni (függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e). Valószínűsítő tényezők: - megalapozott aggodalmak merültek fel az adós stabil és kielégítő pénzáramlások megteremtésére való jövőbeli képességét illetően, - forgóeszköz hitelek esetében az EBITDA-ból a kamatot nem tudja megfizetni, - beruházási hiteleknél a vélelmezett adó mértékével csökkentett EBITDA-ból az éves tőke- és kamattörlesztést sem tudja az ügyfél megfizetni, - a törlesztőrészletek teljesítéséhez az adós rendszeres bevételi forrásai többé nem állnak rendelkezésre, - az adós teljes tőkeáttételi szintje jelentősen megemelkedett, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a tőkeáttétel ilyen változása be fog következni, - az adós megszegte a szerződés szerinti kötelezettségeit, - a szerződéssel összefüggésben elkövetett csalás,

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 25

- a Bank lehívott bármilyen biztosítékot, beleértve a garanciát, - magánszeméllyel szembeni kitettségek esetén: egyetlen magánszemély 100 %-os tulajdonában lévő olyan társaság nemteljesítése, amely esetében a magánszemély személyes garanciát vállalt a Bank felé a társaság összes kötelezettsége tekintetében, - azt az ágazatot sújtó válság, amelyben az adós tevékenykedik, ami az adós ágazaton belüli gyenge pozíciójával párosul, - egy pénzügyi eszköz aktív piacának eltűnése az ügyfél pénzügyi nehézségeinek következtében, - a Bank információkkal rendelkezik arról, hogy egy harmadik fél – különösen egy másik intézmény – kezdeményezte az adós felszámolását vagy ahhoz hasonló intézkedést (pl. végrehajtás, kényszertörlés, adós vagyontárgyára bűnügyi zárlat elrendelése). • Azon kitettségek, amelyekre egyedi veszteségtartalék került megjelenítésre, ide nem értve az IFRS-9 szerint Stage1 és Stage2 kategóriájú ügyletekre csoportosan megjelenített veszteségtartalékot. • Egy ügyféllel szembeni összes kitettség abban az esetben, ha valamelyikre egyedi értékvesztés került elszámolásra, ide nem értve az IFRS-9 szerint Stage1 és Stage2 kategóriájú ügyletekre csoportosan megjelenített veszteségtartalékot. • A Bank felszámolási- vagy végrehajtási eljárást indított az ügyfél kötelezettségének behajtása érdekében. • Az ügyfél felszámolási- vagy csődeljárást indított maga ellen annak érdekében, hogy a Bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését elkerülhesse vagy elhalaszthassa. • Az ügyfél reorganizációs eljárást kezdeményezett. • A Bank által kibocsátott bankgarancia lehívása megtörtént vagy lehívása várható. • A mérlegen kívüli kötelezettséget, melynek lehívása valószínűsíthető, és ha annak lehívása vagy egyéb felhasználása olyan kitettséghez vezet, amely esetében fennáll az a kockázat, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre. • A hitelszerződés felmondásra került. • Workout vagy jogi eljárás (felszámolás, csőd, a Bank által indított végrehajtás) alá vont ügyletek. • Átstrukturálás, amely az ügyfél szempontjából szignifikáns pénzügyi kötelezettség csökkenéssel jár. A Bank nem vizsgálja a hitelkockázat jelentős változását a POCI követelések esetében. A POCI követeléseket minden esetben Stage3-ba sorolja, és egyedileg értékeli. A pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek számviteli politikáját a 3.5. fejezet, a veszteségtartalék számítási politikát (képleteket) a 30. Megjegyzés tartalmazza. Veszteségtartalék felszabadítása Ha a következő időszakban a veszteségtartalék felszabadításra kerül, annak elszámolása az eredményen keresztül történik.

Hitelek és előlegek leírása A behajthatatlan követeléseket a megképzett értékvesztéssel szemben írja le a Bank, ha a Work Out szabályzatban meghatározott behajthatatlansági jogcímek teljesülnek, vagy ha nincs észszerűen várható megtérülés. Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Bank az eredményben számolja el. A Bank részlegesen is leírhat követelésrészt, amennyiben észszerűen nem várható a teljes megtérülés, azonban a Bank továbbra is szándékozik teljes mértékben behajtani a részben leírt követeléseket. A követelések teljes vagy részleges leírása a nemteljesítési esemény bekövetkezését követően legalább három év elteltével lehetséges, amikor az egyedi értékelés azt mutatja, hogy az adóstól jövőbeni pénzbeáramlás befolyása nem valószínűsíthető, és rendelkezésre áll a felszámolótól megfelelő vagyonfelosztási terv.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 26

Átstrukturált hitelek A Bank először az adósokkal együttműködve a hitelek átstrukturálására törekszik, ahelyett, hogy jogi úton kezdeményezné a követelések behajtását. Ez magában foglalhatja a futamidő meghosszabbítását, a fizetési ütemterv módosítását vagy a kölcsön feltételeinek felülvizsgálatát. Átstrukturálás esetén a Bank a 3.1 Megjegyzésben közzétettekkel összhangban megvizsgálja, hogy jelentősnek minősül -e a szerződésmódosítás, és annak eredményeképpen állapítja meg a teljesítő/nem teljesítő átstrukturált besorolást, valamint a 10%-os szabályt alkalmazza a kivezetés kritériumának megállapításához. Átstrukturálást követően az értékvesztést a Bank az eredeti EIR alkalmazásával határozza meg, ahogyan azt a feltételek módosítása előtt is történt, függetlenül attól, hogy a hitel már nem késedelmes. A menedzsment folyamatosan monitorozza az átstrukturált hitelek feltételrendszerének fennállását, annak biztosítása érdekében, hogy az előírt kritériumok teljesüljenek, és hogy a jövőbeni kifizetések megtörténjenek, valamint azt, hogy teljesülnek-e a kivezetés kritériumai. A nemteljesítő átstrukturált hiteleket a Bank minden esetben Stage3-ba sorolja, és az eredeti EIR-rel diszkontálva számítja ki az értékvesztést.

3.8 Általános tartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt”) rendelkezései előírják, hogy a Banknak a tárgyévi adózott eredménye 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell létrehoznia a jövőbeni veszteségek fedezetére. A menedzsment döntése és a Tulajdonos jóváhagyása alapján a Bank az adott időszaki adózott eredményét (a kötelező 10%-os tartalék megállapítása után) az eredménytartalékból az általános tartalékba helyezi. Mivel ezt a döntést az adott pénzügyi évre vonatkozóan a Tulajdonos a következő pénzügyi évben hozza meg, az adott időszakra vonatkozó adózott eredmény a döntés évében kerül átcsoportosításra. A Bank a tulajdonos döntése alapján az éves adózott eredményének 100%-át eredménytartalékba, ezt követően az eredménytartalékba helyezett összeget általános tartalékba helyezi. Veszteség esetén a Tulajdonos döntése alapján a felhalmozott általános tartalék összege kerül felhasználásra.

3.9 Deviza átváltás A Bank és leányvállalata elsődleges (funkcionális) pénzneme a magyar forint. A külföldi devizában felmerülő bevételek és ráfordítások a funkcionális pénznemre a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A külföldi devizában fennálló monetáris eszközök és kötelezettségek a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott árfolyamon kerülnek átértékelésre a fordulónapon, és az átértékelési különbözetek az eredményben kerülnek megjelenítésre. A valós értéken értékelt külföldi devizában felmerülő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénzemre történő átváltása azon a napi árfolyamon történik, amikor a valós érték meghatározásra került. A külföldi valutában tartott azon nem monetáris tételek, amelyek historikus értéken kerülnek értékelésre, a tranzakció időpontjában érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra a funkcionális pénznemre. Az átértékelés során keletkező devizaárfolyam-különbözetek az eredményben kerülnek megjelenítésre a „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron. A tőkemódszerrel elszámolt külföldi devizában felmerülő befektetések esetén a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme és a Bank prezentációs pénzneme közötti átváltásból keletkező árfolyam – különbözetet az egyéb átfogó jövedelemben számolja el a Bank.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 27

3.10 Immateriális javak és tárgyi eszközök Az immateriális javak, az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek értékelésre. A beszerzési költség tartalmazza a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó ráfordításokat. Ingatlanok,

gépek és berendezések esetében a karbantartási és javítási költségek az eredményben kerülnek elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések nagyobb felújításai, valamint az adott eszköz egy részének cseréjével járó költségek az adott tétel könyv szerinti értékében kerülnek elszámolásra, abban az esetben, ha valószínű, hogy az eszközhöz köthető jövőbeni gazdasági hasznok a Bankhoz vagy leányvállalatához be fognak folyni, és ezek megbízhatóan mérhetők. A kicserélt komponensek értéke kivezetésre kerül.

Az értékcsökkenés az eszközök becsült hasznos élettartama alapján lineáris alapon kerül elszámolásra az alábbi irányszámok alapján, melyektől konkrét információk alapján el lehet térni Bérelt ingatlanon végzett felújítás bérleti időtartam alapján Szoftverek 3 év Bútorok, felszerelések és irodai berendezések 3-7 év Az értékcsökkenési módszerek, a hasznos élettartamok, valamint a maradvány értékek minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra, szükség esetén módosításra kerülnek.

Az immateriális javak, az ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztés-felülvizsgálat tárgyát képezik, akkor, ha történik olyan esemény vagy változás, amely azt jelzi, hogy a könyv szerinti érték a megtérülő érték felett van.

Az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget az értékesítésből származó bevétel és az eszközök könyv szerinti értékének különbözeteként határozza meg a Bank, és az eredményben a „Egyéb működési ráfordítások” vagy „Egyéb működési bevételek” között kerül elszámolásra.

3.11 Lízingek A lízingbe vevő megjelenít egy eszközhasználati jogot a kapcsolódó eszközre vonatkozóan és egy lízing kötelezettséget a lízinghez kapcsolódó kötelezettségekre vonatkozóan. A lízingbe adó megkülönbözteti az operatív, illetve a pénzügyi lízingeket. A Bank folyamatosan figyelemmel kíséri az összes bérleti szerződését, amelyben lízingbe vevő, és azonosítja azokat, amelyek az IFRS 16 standard alapján lízing ügyletet tartalmaznak. Ezekkel kapcsolatosan használati-eszközt és lízing kötelezettséget jelenít meg a lízing ügyletek tekintetében. A használatijog-eszközt bekerülési értéken (cost), míg a lízing kötelezettséget a még meg nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként értékeli az IAS 17 szerint korábban operatív lízingként kimutatott lízingek esetén. Az eszköz bekerülési értéke során figyelembe vett elemek: - a kötelezettség kezdeti értéke - a futamidő kezdetekor (vagy előtte) megfizetett használati díjak - a Bank kezdeti közvetlen költségei - a megkapott lízingösztönzők, mint bekerülési értéket csökkentő elem - az eszköz leszerelés, elszállítás, helyszín helyreállítás becsült költségei

A lízingkötelezettség kezdeti értéke a futamidő kezdetéig meg nem fizetett lízingdíjak jelenértéke. Diszkontáláshoz a Bank az első alkalmazáskori implicit kamatlábat alkalmaz, amellyel számolva a lízingdíj fizetések és a nem garantált maradványérték jelenértéke megegyezik a lízingelt eszköz valós értéke és lízingbeadó kezdeti közvetlen költségeinek összegével.

A Bank elsősorban irodahelyiségek operatív lízingjét sorolja az IFRS 16 alá.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 28

A Bank az alábbi egyszerűsítéseket alkalmazza: - Egységes diszkontrátát alkalmaz a hasonló tulajdonságokkal rendelkező lízingportfólióra. A Bank egyszerűsítést alkalmaz rövid futamidejű (12 hónapnál nem hosszabb) lízingek esetére, valamint az alacsony eszközértékű lízingekre (kevesebb, mint 1 millió forint), ezen konstrukciók esetében a Bank nem jelenít meg sem lízingkötelezettséget, sem kapcsolódó eszközhasználati jogot. Az ilyen típusú lízingdíjak költségként kerülnek elszámolásra lineáris módszerrel a lízingszerződés élettartama alatt.

3.12 Nyereségadók A nyereségadó tartalmazza a tényleges és halasztott adókat is. A nyereségadók az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre, kivéve, ha közvetlenül a saját tőkében vagy egyéb átfogó jövedelemben elszámolt tételekhez kapcsolódnak, amely esetben a saját tőkében, illetve az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek megjelenítésre. A tényleges nyereségadók közé sorolandó a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék. A tényleges adó az üzleti év adóköteles nyeresége után fizetendő vagy járó adó, valamint az előző évekről áthozott vonatkozó fizetendő vagy járó adó korrekciója. A Bank és leányvállalata a tárgyévi adóalap alapján számított nyereségadót tekinti nyereségadónak. A fizetendő vagy járó tényleges adó összege a fizetendő vagy járó adó összegének legjobb becslése, amely tükrözi a nyereségadókhoz kapcsolódó bizonytalanságot. A tényleges adó összegének meghatározása a fordulónapon jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsokkal történik.

A halasztott adó kerül megjelenítésre az eszközök és kötelezettségek beszámolókészítéshez alkalmazott könyv szerinti értékei, valamint az adózási célokra kalkulált összegek közötti átmeneti különbözetekre. Átmeneti különbözetek nem kerülnek megjelenítésre azon eszközök vagy kötelezettségek kezdeti megjelenítésén, amelyek sem a számviteli, sem az adózás előtti nyereséget nem érintik, és amely ügylet nem üzleti kombináció. Halasztott adó követelés kerül megjelenítésre a meg nem jelenített elhatárolt negatív adóalapokra, a fel nem használt adókedvezményekre és a levonható átmeneti különbözetekre olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy olyan jövőbeni adóköteles nyereségek fognak rendelkezésre állni, amellyel szemben azok felhasználhatók. Az adókövetelések minden fordulónapon áttekintésre kerülnek, és olyan mértékben csökkentésre kerülnek, amennyiben már nem valószínű, hogy a kapcsolódó adóelőny realizálásra kerül. A meg nem jelenített adókövetelések minden fordulónapon áttekintésre kerülnek, és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínű, hogy rendelkezésre fog állni olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben azok felhasználhatók. A halasztott adó összege az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének fordulónapi várakozások szerinti megtérülési vagy rendezési módjának adókövetkezményeit tükrözi. A halasztott adó összegének meghatározása a mérleg fordulónapján jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok alkalmazásával történik, és tükrözi a nyereségadóhoz kapcsolódó bármely bizonytalanságot.

3.13 Kamatbevétel és kamatráfordítás A pénzügyi eszközök kamatbevételei és ráfordításai a „Kamatbevételek” és a „Kamatráfordítások” között kerülnek megjelenítésre az eredményben az effektív kamatlábmódszer használatával (lásd 3.4. Megjegyzést). A kamatbevétel „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek” és „Egyéb kamatbevételek” kategóriákba kerül besorolásra és az eredményben kimutatásra. Az „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamata, míg az „Egyéb kamatbevételek” között a kamatcsere ügyletek kamatbevétele szerepel. A

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 29

kamatráfordítások „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások” és „Egyéb kamatráfordítások” kategóriákba kerül besorolásra és az eredményben kimutatásra. Az „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások” soron az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamata, míg az „Egyéb kamatráfordítások” soron a lízingkötelezettségek és a kamatcsere ügyletek kamatráfordítása szerepel. Az effektív kamat módszer a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek csoportjai) amortizált bekerülési értékének kiszámításához, valamint a kamatbevételnek vagy kamatráfordításnak az adott időszakra történő allokálására szolgál. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum élettartama alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbefolyásokat pontosan a következők egyikére diszkontálja: • a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke (ha nem megromlott hitelképességű), vagy • a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke (ha megromlott hitelképességű), vagy • a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke az az összeg, amelyen a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a kezdeti megjelenítéskor értékelnek, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve ezen kezdeti összeg és a lejáratkori összeg közötti különbözet effektív kamatláb módszer használatával számított halmozott amortizációjával, és pénzügyi eszközök esetén kiigazítva bármely várható hitelezésiveszteség-tartalékkal. Egy pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke bármely várható hitelezési veszteség-tartalékra vonatkozó kiigazítás előtt. A vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközöktől eltérő pénzügyi eszközök esetében az effektív kamatláb kiszámításakor a Bank a jövőbeni cash-flowkat a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli meg, de figyelmen kívül hagyja a várható hitelezési veszteséget. A kamatbevétel vagy kamatráfordítás kiszámítása során az effektív kamatláb a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére (amikor az eszköz nem megromlott hitelképességű) vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb a változó kamatozású instrumentumok cash-flowi időszakonkénti újrabecslése eredményeként felülvizsgálatra kerül, hogy az tükrözze a piaci kamatlábak változását. Vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközök (POCI) esetében a Bank a kamatbevétel kalkulálása során a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatlábat a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értékére alkalmazza, az eszköz kezdeti megjelenítésétől fogva, annak kivezetéséig. Az olyan pénzügyi eszközökre, melyek nem vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközök (POCI), hanem később váltak megromlott hitelképességűvé (Stage 3), a Bank kamatbevétel kalkulálása során az effektív kamatlábat a pénzügyi eszköz amortizált értékére alkalmazza. Ha az eszköz már nem megromlott hitelképességű, akkor a kamatbevétel számítása visszaáll a bruttó alapra. A kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 85/1998 (V.6.) Kormányrendelet és a kötött segély hitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival és feltételeivel összhangban a Bank kamatkiegyenlítésben, illetve a segélyhitelekkel kapcsolatban kamattámogatásban részesül a Magyar Államtól az említett jogszabályokban meghatározott finanszírozási lehetőségekre. A Bank kamatkiegyenlítési mechanizmusa a Magyar Állam által nyújtott kamatkompenzáció összegét a hitelfelvevő által fizetett kamatláb és a Bank forrás költsége, működési költsége, valamint a releváns kockázati prémium összegének (együttesen bázisköltség) a különbsége alapján határozza meg a 16/1998. (V.20.) PM rendelet rendelkezéseivel összhangban. A Bank ügyletenként megállapítja a tárgynegyedévben időarányosan járó kamatokat, valamint a jóváhagyott bázisköltség alkalmazásával számított, azonos időszakra vonatkozó összeget. Ha a bázisköltség alkalmazásával számított összeg

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 30

nagyobb az időarányosan járó kamatnál, a különbözetet a Magyar Állam kamatkiegyenlítés jogcímén megtéríti a Bank számára. Ha a bázisköltség alkalmazásával számított összeg kisebb az időarányosan járó kamatnál, a Bank a különbözettel megegyező összegű befizetést teljesít a Magyar Állam javára. A Bank a naptári negyedév végétől számított 15 napon belül nyújtja be a kamatkiegyenlítési igényét a Magyar Állam felé. A negyedéves kifizetés a naptári negyedév végét követő 20. napig kerül a Bank részére folyósításra. A kamatkiegyenlítési mechanizmus és segélyhitel kamattámogatás célja, hogy stabilitást és fenntarthatóságot nyújtson a Banknak, ezáltal hozzájárulva a kockázatok kezeléséhez. A Magyar Állam által nyújtott kamatkiegyenlítés és kamattámogatás szintje úgy kerül meghatározásra, hogy a Bank nyeresége nullához közeli szintet érjen el azáltal, hogy a piaci kamatlábnál alacsonyabban nyújtott kamatok szintje, és a piaci kamat közötti különbözetét a Bank számára megtéríti. Ezen a mechanizmuson keresztül válik a Bank a Magyar Állam gazdaságpolitikai eszközévé a hagyományos profitorientált bankokkal szemben. A Bank kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan részesül kamattámogatásban (a Bank a hitelnyújtó szerepét tölti be a kötött segély megállapodásokban), mely annyiban tér el a fenti kamatkiegyenlítési rendszertől, hogy a Bank működési költségeit és kockázati prémiumait nem kompenzálja a Magyar Állam, csak a forrásfinanszírozásának költségeit téríti meg. A kötött segélyhitel konstrukciók minden esetben MEHIB biztosítással fedezettek, melynek díja a hiteladósra áthárításra és adományelem formájában elengedésre kerül, azáltal, hogy a Magyar Állam azt a Bank részére megtéríti. A Magyar Államtól kapott kamatkompenzációt és kamattámogatást a Bank nem tekinti állami támogatásnak a Bank szempontjából, mivel azok az adós állami támogatásának egyik formáját képviselik. A Magyar Államtól kapott kamatkompenzációt és kamattámogatást a Bank a hitelei szerves részének tekinti, ezáltal ezen cash-flowkat is figyelembe veszi az effektív kamat számításánál. Az Eximbank által nyújtott egyéb hitelek (olyan hitelek, amelyekre nem vonatkozik a kamatkiegyenlítési és kamattámogatási rendszer) változó kamatozásúak, és a CME Term SOFR / EURIBOR / BUBOR referencia kamatlábak és az Eximbank forrásköltsége figyelembevételével kerülnek árazásra.

3.14 Díj és jutalék bevétel és ráfordítás A Bank díjakat és jutalékokat kap az ügyfeleknek nyújtott különféle szolgáltatások után, és ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan díjakat és jutalékokat fizet. Azon díj- és jutalékbevételek, valamint ráfordítások, amelyek a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség effektív kamatának szerves részét képezik, belefoglalásra kerülnek az effektív kamatlábba. Ha egy hitelnyújtási elkötelezettséget várhatóan nem hívnak le, akkor a kapcsolódó hitelnyújtási elkötelezettségi díj az elkötelezettség időszaka alatt időarányosan kerül megjelenítésre. Az egyéb díj- és jutalékbevételek akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a kapcsolódó szolgáltatások elvégzésre kerülnek. Az egyéb díj- és jutalékráfordítások jellemzően olyan ügyleti és szolgáltatási díjakhoz kapcsolódnak, melyek akkor válnak költséggé, amikor a szolgáltatásokat a Bank megkapja. További részletek a 23. Megjegyzésben találhatóak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 31

3.15 Céltartalékok és függő kötelezettségek (IAS 37) Céltartalék akkor kerül megképzésre, ha egy múltbeli esemény eredményeként a Banknak vagy leányvállalatának olyan jogi, vagy vélelmezett kötelezettsége van, ami megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlásával fog járni a kötelezettség teljesítése. Az IFRS 9 szerinti céltartalékok úgy kerülnek meghatározásra, hogy a várható cash-flowk diszkontálásra kerülnek egy olyan adózás előtti diszkontrátával, amely tükrözi a pénz idő értékét, és ahol szükséges, a kötelezettség kockázati jellemzőit is figyelembe veszi. A függő kötelezettségek nem kerülnek megjelenítésre a pénzügyi kimutatásokban. A függő kötelezettségek közzétételre kerülnek a pénzügyi kimutatásokban, kivéve, ha távoli a gazdasági erőforrások kiáramlásának lehetősége. Csak abban az esetben képez céltartalékot a Bank és leányvállalata a várható veszteségekre, amennyiben a fordulónapon úgy ítélik meg, hogy több mint valószínű, hogy a kötelem fennáll. A Bank vagy leányvállalata vezetése állapítja meg a céltartalék képzés megfelelőségét az egyedi esetek felülvizsgálata, aktuális veszteség eseményekre vonatkozó tapasztalatok, gazdasági körülmények, tranzakciók kockázati jellemzői, valamint egyéb kapcsolódó tényezők alapján.

A Bankot terhelő – nyereségadónak nem tekinthető – bankspecifikus adókat akkor jeleníti meg, amikor az adó megfizetését kiváltó feltétel teljesül. Ide tartozik a 2006. évi LIX. törvény szerinti, az adóévet megelőző második adóév mérlegfőösszege alapján számított pénzügyi szervezetek különadója („bankadó”), és a 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi nettó árbevétel alapján számított 197/2022. (VI.4) Korm. rendelet szerinti Extraprofit adó. A Bank a bankadóra vonatkozó kötelezettséget az egyéb működési ráfordítások között jeleníti meg, azon üzleti év első napján, amelyben az esedékessé válik.

3.16 Szegmensek A Bank szervezeti, menedzsment és belső jelentési struktúrájának értékelése alapján a vezetés csak egy működési szegmenset azonosított. Ennek eredményeként a Bank és leányvállalata a pénzügyi kimutatásokban nem tesz közzé működési szegmenseket. A Bank és leányvállalata eszközeit, kötelezettségeit és a bevételeit földrajzi régiók szerint megbontva teszi közzé (lásd a 31. Megjegyzést).

3.17 Leányvállalatokban, társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban történő befektetések Leányvállalatok a Bank által ellenőrzött gazdálkodó egységek. A Bank ellenőriz egy gazdálkodó egységet, ha a gazdálkodó egységben való részvételéből származó változó hozamoknak van kitéve, vagy azokra vonatkozó jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység feletti hatalma révén képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A leányvállalatok pénzügiy kimutatásai a konszolidált pénzügyi kimutatásokban konszolidálásra kerülnek attól az időponttól kezdve, hogy a Bank ellenőrzést szerez, addig az időpontig, amikor a Bank elveszti az ellenőrzést a lányvállalat felett. Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek esetén a Banknak jelentős befolyása van, de nincs ellenőrzése vagy közös ellenőrzése, a gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájára. Egy közös vállalkozás olyan megállapodás, amelyben a Banknak közös ellenőrzése van, amely révén a Bank jogokkal rendelkezik a megállapodás nettó eszközeire vonatkozóan, és nem pedig jogokkal annak eszközeire és kötelmekkel annak kötelezettségeire.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 32

A Bank a társult vállalkozásaiban és a közös vállalkozásokban lévő befektetéseit tőkemódszerrel számolja el. A tőkemódszer szerint a társult vagy a közös vállalkozásban (befektetést befogadó gazdálkodó egység) lévő befektetést kezdetben bekerülési értéken jeleníti meg a Bank, amely a tranzakciós költségeket is tartalmazza. A befektetés könyv szerinti értéke a kezdeti megjelenítést követően úgy kerül módosításra, hogy tükrözze a befektetést befogadó gazdálkodó egység nettó eszközértékének a Bank részesedésére jutó, az akvizíció időpontja óta bekövetkezett változásait. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tükrözi a befektetést befogadó gazdálkodó egység eredményéből a Bank részesedésére jutó arányát. A befektetést befogadó gazdálkodó egységek egyéb átfogó jövedelmének bármilyen változása a Bank egyéb átfogó jövedelmének részeként kerül prezentálásra. Ezen kívül, ha közvetlenül a befektetést befogadó gazdálkodó egység saját tőkéjében történik változás, a Bank azt a saját tőke mozgástáblájában is leköveti, amennyiben szükséges. A Bank és a befektetést befogadó gazdálkodó egység közötti tranzakciókból származó nem realizált nyereségeket és veszteségeket a befektetést befogadó gazdálkodó egységben fennálló részesedés mértékéig megszünteti, kivéve, hogy a nem realizált veszteségeket csak olyan mértékben szünteti meg, amennyiben nincs értékvesztésre vonatkozó bizonyíték. A Bank a befektetést befogadó gazdálkodó egység - közös vagy társult vállalkozás - adózás utáni nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepelteti: „Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés” és a „Külföldi devizatevékenységek átváltásakor felmerült árfolyamkülönbözet” sorokon mutatja ki. A befektetést befogadó gazdálkodó egységek tőkemódszer alkalmazásához használt pénzügyi kimutatásai ugyanarra a beszámolási időszakra készülnek, mint a Bank pénzügyi kimutatásai, és azok a Bank számviteli politikájával összhangban vannak. A tőkemódszer alkalmazását követően a Bank meghatározza, szükséges-e értékvesztést megjeleníteni a befektetést befogadó gazdálkodó egységekben lévő befektetésre. A Bank minden beszámolási időpontban megvizsgálja, hogy vannak-e objektív bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a befektetést befogadó gazdálkodó egységben lévő befektetések értéke csökkent. A Bank az értékvesztés összegét a befektetést befogadó gazdálkodó egység megtérülő értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségként számolja ki. A Bank az értékvesztés miatti veszteséget és annak visszaírását a „Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása” soron mutatja be az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A tőkemódszerrel elszámolt befektetések esetében annak meghatározásának jelentős hatása lehet a befektetés könyv szerinti értékére, hogy azon kockázati vagy magántőkealapok, amelynek leányvállalatai vannak, megfelelnek-e befektetési gazdálkodó egység definíciójának. Az IFRS10 meghatározza a befektetési vállalkozás fogalmát, és a befektetési vállalkozásnak számító anyavállalatok számára előírja, hogy a leányvállalataikat az eredménnyel szemben valós értéken értékeljék az IFRS9 standard előírásaival összhangban. A befektetési vállalkozás definícióját kell megfontolniuk az egyes Alapoknak. A befektetési gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amely: a) pénzeszközöket gyűjt egy vagy több befektetőtől a célból, hogy e befektető(k) számára befektetéskezelési szolgáltatásokat végezzen; b) a befektető(k) felé vállalja, hogy üzleti célja a pénzeszközök befektetésével kizárólag a tőkefelértékelődésből származó megtérülés, a befektetési jövedelem, vagy mindkettő; valamint c) lényegében minden befektetése teljesítményét valós értéken értékeli és elemzi. A gyakorlati alkalmazásnál a fentiek alapján a befektetési vállalkozások következő jellemzőit kell megfontolni: d) egynél több befektetése van e) egynél több befektetője van

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 33

f) befektetői nem kapcsolt felei a társaságnak és g) tulajdonosi részesedései tőkeinstrumentumokban vagy hasonló részesedésekben van. A Bank a tőkemódszert az alapok pénzügyi kimutatásaira alkalmazza, amelyben a leányvállalatokban lévő mögöttes befektetéseket az alap valós értéken értékeli (amennyiben az alap befektetési gazdálkodó egység) vagy konszolidálja (amennyiben az alap nem befektetési gazdálkodó egység). 3.17.1 Konszolidációs elszámolások A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során, a Bank és leányvállalata közötti tranzakciókból származó követelések, kötelezettségek, hozamok, ráfordítások és költségek, valamint a közbenső eredmény kiszűrésre kerülnek

3.18 Fedezeti elszámolás A Bank üzleti döntés alapján alkalmazhat fedezeti számviteli elszámolást. Minden mikro fedezeti kapcsolatra az IFRS 9 standard fedezeti elszámolásra vonatkozó előírások kerülnek alkalmazásra. Ha egy fedezeti instrumentum és egy fedezett tétel között fennáll a fedezeti kapcsolat, akkor ezeket a tételeket a fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályozás szerint számolja el a Bank. A fedezeti elszámolás a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valós értéke változásainak a nyereségre és veszteségre gyakorolt, egymást ellentételező hatásait számolja el. A fedezett tétel lehet megjelenített eszköz vagy kötelezettség, meg nem jelenített biztos elkötelezettség, előre jelzett ügylet, vagy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés. A fedezett tétel lehet: a) egyedi tétel; vagy b) tételcsoport (az alábbi bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén) c) egy egyedi tétel vagy tételcsoport komponense. Fedezeti elszámolási célokra kizárólag a Bankon kívüli felet is bevonó eszközök, kötelezettségek, biztos elkötelezettségek és nagy valószínűségű előre jelzett ügyletek jelölhetők meg fedezett tételként. Egy fedezeti kapcsolatot a Bank akkor jelölhet meg és számolhat el az IFRS 9 fedezeti számviteli előírásai szerint, ha a következő feltételek (fedezeti megjelölés feltételei) teljesülnek: a) a fedezeti kapcsolat csak megengedett fedezeti és fedezett tételeket tartalmaz b) a fedezeti kapcsolat kezdetén a Bank formálisan dokumentálja a kapcsolatot (azaz azonosítja a fedezett tételt, a fedezeti instrumentumot, a fedezett kockázatot, és azt, hogy hogyan fogja értékelni a hatékonysági feltételek teljesülését) és a fedezés alapjául szolgáló fedezeti stratégiát. c) az alábbi 3 feltétel (hatékonysági feltételek) mindegyike teljesül: i. gazdasági kapcsolat van a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum között ii. a hitelkockázat nem dominálja a fedezett tétel és/vagy a fedezeti instrumentum értékváltozásait iii. a fedezeti arány megfelel a ténylegesen fedezett tételek és a ténylegesen fedezeti instrumentumként használt tételek mennyisége arányának. A Bank alkalmazza a rétegkomponens megközelítést a fedezeti kapcsolatai esetében, melynek során amennyiben jelentősek, figyelembe veszi az alábbi tényezőket: a hitelek tőkeamortizációját, a le nem hívott hitelkeretekből folyósítandó hitelnyújtási elkötelezettségeket, a várható előtörlesztéseket, valamint a várható hitelezési veszteségeket is. A fedezeti hatékonyság mérését hipotetikus derivatíva módszertannal méri a Bank. A Bank a fedezeti kapcsolatait azok kezdetétől, illetve folyamatosan értékeli, hogy az adott fedezeti kapcsolat teljesíti -e a fedezeti hatékonysági követelményeket. Ezt az értékelést havi gyakorisággal, de legkésőbb az egyes beszámolók fordulónapján vagy a fedezeti hatékonysági követelményeket befolyásoló körülmények jelentős változásakor elvégzi a Bank. Az értékelés a fedezeti hatékonysággal kapcsolatos várakozásokra irányul, melynek keretében a Bank vizsgálja azon fedezeti hatékonysághiány okait, amely a fedezeti kapcsolatot annak időtartama alatt várhatóan befolyásolja (figyelembe véve a fedezeti kapcsolat

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 34

kiegyensúlyozását is). A fedezeti arány esetleges kiigazításával a Bank reagálni tud a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel közötti fedezeti kapcsolatnak a mögöttesek vagy kockázati változók miatti változására. Ha a fedezeti kapcsolat már nem felel meg a fedezeti megjelölés feltételeinek, vagy a fedezett tételt vagy a fedezeti instrumentumot a Bank eladja vagy megszünteti, vagy az lejár, a fedezeti elszámolás alkalmazását előretekintően meg kell szüntetni. Cash-flow fedezeti kapcsolatok Ha egy derivatívát cash-flow fedezeti kapcsolatban jelöl meg a bank, mint fedezeti instrumentumot, annak valós érték változásából a hatékony részt az egyéb átfogó jövedelmen keresztül a saját tőke külön komponensében, a Fedezeti ügyletek tartalékában jeleníti meg. A fedezeti instrumentum fedezeti kapcsolat kezdetétől kumulált hatékony valós érték változása a fedezett tételnek a fedezeti kapcsolat kezdetétől kumulált valós érték változásában limitált. A fedezeti instrumentum valós érték változásának nem hatékony részét a Bank azonnal az eredménybe számolja el. A Fedezeti tartalékban felhalmozott valós érték változásokat a Bank abban az időszakban számolja el, átsorolási módosításként az eredményben, amikor a fedezett tétel is érinti az eredményt. Az átsorolási módosításként való elszámolás azt jelenti, hogy az eredménybe való elszámolással szemben a Bank az egyéb átfogó jövedelem ellentétes irányú változását állítja. A Bank fedezeti kapcsolatonként eldönti és fedezeti dokumentációban rögzíti, hogy a fedezeti derivatíváinak spot vagy forward elemét jelöli meg fedezeti instrumentumként. A megjelölt fedezeti elemen kívüli összes egyéb elem (pl.: deviza bázis spread, vagy ha a spot elem került megjelölésre akkor a forward komponens – utóbbi a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS-ek esetén a kamatcseréket jelenti) valós értékének változását a fedezés költségeként, a fedezés költségeinek tartalékában, egy külön tőkeelemben számolja el a Bank az e bekezdésben írt értékváltozásokat. A Bank a fedezeti kapcsolatokból kizárt és fedezési költségként elszámolt költségeknek a valós érték változásait a Fedezési költségek tartalékában számolja el. A fedezeti kapcsolatokból kizárt és fedezési költségként elszámolt költségeknek a fedezeti kapcsolat kezdetén számszerűsített értéke pedig az Fedezési költségek tartalékából az eredménybe kerül amortizálásra, lineáris módon, a fedezet időtartama alatt, átsorolásként. A megszüntetett cash-flow fedezeti kapcsolatok Fedezeti tartalékban felhalmozott összegeit a Bank az alatt az időszak alatt számolja el az eredményben (átsorolási módosításként), amikor a fedezett tétel cash-flowi az eredményt érintik. Ha a fedezett cash-flowk bekövetkezése már nem valószínű, a Fedezeti tartalékban felhalmozott összegeket a Bank azonnal az eredménybe sorolja át (átsorolási módosításként). Valós érték fedezeti kapcsolatok Valósérték-fedezeti ügylet: egy megjelenített eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy meg nem jelenített biztos elkötelezettségnek, vagy az ilyen tételek egy komponensének a valósérték-változásaival szembeni, konkrét kockázatnak tulajdonítható, és az eredményt esetleg befolyásoló kitettség fedezete. Ha egy valós érték fedezeti kapcsolat megfelel a minősítési kritériumainak, addig azt a Bank a következők szerint számolja el: a) a fedezeti instrumentumon keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben jeleníti meg; b) a fedezett tételen keletkező fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel módosítja a fedezett tétel könyv szerinti értékét, és a módosítás összegét az eredményben számolja el. Előfordul, hogy a Bank a valós érték fedezeti kapcsolatokat valamikor a fedezett tétel kezdeti megjelenítése után alakítja ki. Ezekben az esetekben a Bank figyelembe veszi az IFRS 9 alkalmazási útmutatóját, miszerint lehetséges egy olyan kockázati komponens megjelölése fedezett tételként, amely megegyezik az aktuális piaci (referencia) kamatlábbal, valamint magasabb, mint az eszközre fizetett szerződéses kamatláb. Ennek egyetlen feltétele csak annyi, hogy az alapul vett piaci kamatláb még

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 35

mindig alacsonyabb legyen, mint az eszköz olyan elméleti effektív kamatlába, amelyet úgy számítanak ki, mintha az eszközt a fedezett tételként történő megjelölés napján keletkeztették volna meg. Amennyiben egy valós érték fedezeti kapcsolat megszűnik az alábbi elszámolást alkalmazza a Bank attól függően, hogy a fedezett instrumentum a könyvekben van-e: Ha a fedezett tételek továbbra is a könyvekben vannak: A fedezett, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum valós érték fedezeti elszámolásból eredő könyv szerinti érték módosítását az eredménnyel szemben amortizálni kell, amely amortizációt legkésőbb akkor meg kell kezdeni, amikortól a fedezett tételt már nem módosítják a fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel (azaz már megszüntetésre került a fedezeti kapcsolat). Az amortizációt a megkezdésének időpontjában érvényes újraszámított effektív kamatlábbal kell elszámolni. A fedezett tétel könyv szerinti értékének részét képező valós érték fedezeti korrekció a fentiek szerint az EIR módszerrel kivezetésre kerül az instrumentum lejáratáig. Ha a fedezett tételek részben vagy egészben kivezetésre kerülnek: A könyv szerinti érték részét képező valós érték fedezeti korrekciót a fedezett eszköz kivezetett tőkeértékével arányosan az eredménykimutatással szemben ki kell vezetni a könyvekből. Ha a fedezett instrumentum teljesen kivezetésre került, akkor a valós érték fedezeti korrekciót is teljes mértékben kell kivezetni a könyvekből. Ha a fedezett instrumentumok csak részben lettek kivezetve, akkor a tőkearányosan a könyvekben maradó valós érték fedezeti korrekció csak akkor kerül az EIR módszerrel amortizálásra, ha a fedezeti kapcsolat megjelölése megszüntetésre került.

3.19 Számviteli politikai változások A 2023-as évben számviteli politika változás nem történt.

3.20 2023. január 1-jét követően alkalmazásra kerülő új IFRS standardok, standardmódosítások és új értelmezések 3.20.1 Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában nincsenek az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott olyan új standardok, standardmódosítások és új értelmezések, amelyeknek várhatóan jelentős hatása lenne a Bank pénzügyi kimutatásaira az első alkalmazás időszakában: - A kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratú besorolása- IAS 1 standard módosítása hatályos 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra vonatkozik, korábbi alkalmazás megengedett - Lízing-kötelezettség visszlízing esetén –IFRS 16 standard módosítása hatályos 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra, korábbi alkalmazás megengedett A Bank ezen standardokat és módosításokat a hatálybalépésüktől fogja alkalmazni.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 36

3.20.2 Az IASB által kibocsátott és az EU által be nem fogadott standardok, értelmezések és módosítások Az alábbi új és módosított sztenderdeket és értelmezéseket a jelen pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásának időpontjában még nem fogadta be az EU. Ezeknek a sztenderdeknek és értelmezéseknek a Bank várakozása szerint nem lesz jelentős hatása a Bank konszolidált pénzügyi kimutatásaira: - Eszközök eladása, vagy azokhoz való hozzájárulás egy befektető és a társult vállalkozása, vagy közös vállalata között (IAS 28 és IFRS 10 változás) - Szállítói finanszírozási megállapodások –IAS 7 és az IFRS 7 standardok módosítása - Az átválthatóság hiánya – Az IAS 21 standard módosításai

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 37

4 MEGJEGYZÉS PÉNZESZKÖZÖK, PÉNZESZKÖZ EGYENÉRTÉKESEK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Magyar Nemzeti Banknál vezetett betét- és elszámolási számlák 955 950 35 668 Bankközi kihelyezések forintban 10 221 149 575 Nostro számlák forintban 24 3 Nostro számlák devizában 2 531 1 121 Pénztár devizában 3 2 Egyéb 1 1 Értékvesztés -3 139 -64 Összesen 965 591 186 306 A Magyar Nemzeti Bank által előírt - kötelező tartalékra vonatkozó - követelmények alapján a Bank által fenntartott, fenti egyenlegben is szereplő kötelező tartalékok összege 2023. december 31-én 955 950 millió forint, 2022. december 31-én 35 668 millió forint volt (a tartalékkötelezettség: az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a tartalékkötelezettségnek megfelelő átlagos számlaállomány fenntartása a jegybanknál vezetett elszámolási számlán). Az Eximbank tartalékköteles forrásai, valamint a tartalékráta is emelkedett, ez megnövelte az MNB-nél vezetett számla kötelező egyenlegét. A 2022 év végihez képest jelentősen emelkedett a nostro forint egyenlege, a bankközi kihelyezések for int egyenlege pedig csökkent. Ennek oka, hogy bár az Eximbank év végi likviditása a korábbiakhoz hasonlóan nagyrészt az MNB-nél került elhelyezésre, ugyanakkor ennek formáját az MNB a monetáris politikai eszköztár részeként megváltoztatta. A korábbiakkal ellentétben betéti ügylet kötésére 2023 októberétől nem kerül sor, az MNB-nél vezetett számlára számol el kamatot az MNB.

5 MEGJEGYZÉS AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ÁLLAMPAPÍROK ÉS VÁLLALATI KÖTVÉNYEK A Bank a magyar állam- és vállalati kötvényeket amortizált bekerülési értéken szerepelteti a mérlegben, a vállalati kötvényeket azonban kiigazítja a fedezett kockázat miatti valós érték változás hatásával. A magyar államkötvények és vállalati kötvények 2023. december 31-i és 2022. december 31-i mérleg értékét a következő táblázatban részletezzük: millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Államkötvények bruttó értéke 97 737 113 214 Várható veszteség -290 -158 Részösszeg 97 447 113 056 Vállalati kötvények bruttó értéke 51 971 0 Várható veszteség -273 0 Részösszeg 51 698 0 Összesen 149 145 113 056

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 38

A magyar állam- és vállalati kötvények lejárati megbontását 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 3 hónap - 1 év 9 383 24 128 1 - 5 év 80 456 89 086 5 év felett 59 869 0 Összesen 149 708 113 214 A Bank 2023 év folyamán 57 539 millió forint névértékű állampapírt 54 038 millió forint bekerülési értéken, valamint 48 623 millió forint bekerülési értékű vállalati kötvényt vásárolt (2022-ben 10 000 millió forint névértékű állampapírt, 8 623 millió forint bekerülési értéken).

6 MEGJEGYZÉS HITELINTÉZETEKKEL ÉS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGOKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Éven belüli lejáratú - deviza 81 427 143 248 - forint 77 904 118 440 Részösszeg 159 331 261 688 Éven túli lejáratú - deviza 580 733 538 556 - forint 793 986 399 608 Részösszeg 1 374 719 938 164 Összesen 1 534 050 1 199 852 Értékvesztés -5 742 -4 369 Összesen 1 528 308 1 195 483 2023. december 31-én a hitelintézeteknek és biztosítótársaságoknak nyújtott hitelek és előlegek 98,06%- a jogosult kamatkompenzációra a Magyar Államtól. (2022. december 31-én: 96,28%) A kamatkiegyenlítés részletes ismertetését lásd a 3.13. Megjegyzésben. Az alábbi táblázatban a hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések értékét mutatja be szerződéses lejárat szerinti bontásban (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 39

millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 2 255 13 123 1 - 3 hónap 7 922 11 593 3 hónap - 1 év 45 506 118 531 1 - 5 év 447 890 374 183 5 éven túl 158 587 164 374 Részösszeg 662 160 681 804 Forint Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 2 034 6 685 1 - 3 hónap 10 184 2 592 3 hónap - 1 év 84 244 109 163 1 - 5 év 612 745 247 677 5 éven túl 162 683 151 931 Részösszeg 871 890 518 048 Összesen 1 534 050 1 199 852 A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 97,18%-a refinanszírozott hitel (2022. december 31-én: 95,02%). A refinanszírozott hitelek 99.98%-a jogosult kamatkompenzációra. A kamatkiegyenlítés részletes ismertetését lásd a 3.13 Megjegyzésben. Az Eximbank és az MNB között 2020. április 30. napján létrejött jelzálogszerződés aláírásával első ranghelyen jelzálogjogot alapítottak az MNB javára az Eximbankot megillető, az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá nem eső, Magyarországon székhellyel rendelkező, a jegybanki üzleti feltételek szerint nagyvállalattal, valamint a továbbhitelezési célból nyújtott refinanszírozási kölcsönszerződésből eredő követelés jegybanki üzleti feltételek szerint adósával szembeni a jelzálogszerződésben, a jegybanki üzleti feltételekben meghatározott nagyvállalati követelések kritériumainak megfelelő összes olyan követelésen, amelyek alapjául szolgáló kölcsönszerződést az Eximbank a jelzálogszerződésben, valamint a jegybanki üzleti feltételekben meghatározott adatszolgáltatás útján beküld az MNB részére, ekként adva az adott kölcsönszerződést a jelzálogszerződés szerinti zálogba, az MNB javára. A szerződéssel érintett ügyletek könyv szerinti értéke 2023-ban 55 120 millió forint (2022-ben 111 632 millió forint).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 40

7 MEGJEGYZÉS EGYÉB ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Éven belüli lejáratú - deviza 358 775 29 148 - forint 57 523 28 341 Részösszeg 416 298 57 489 Éven túli lejáratú - deviza 500 851 416 361 - forint 10 458 32 639 Részösszeg 511 309 449 000 Összesen 927 607 506 489 Értékvesztés -66 963 -59 510 Összesen 860 644 446 979 2023. december 31-én az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 80,49% -a részesült a Magyar Államtól kamatkompenzációban (2022. december 31-én: 66,28% (a kamatkiegyenlítés ismertetését lásd a 3.13. Megjegyzésben), a követelésállomány 11,16% -át pedig a segélyhitelek adták (2021. december 31-én: 20,25%). Az alábbi táblázat az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékét mutatja meg a szerződéses lejárat szerinti bontásban, a moratóriumot is figyelembe véve (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én. millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 22 673 22 255 1 - 3 hónap 38 615 443 3 hónap - 1 év 6 373 6 449 1 - 5 év 8 506 9 589 5 éven túl 783 459 406 773 Részösszeg 859 626 445 509 Forint Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 49 214 27 262 1 - 3 hónap - - 3 hónap - 1 év 1 078 1 079 1 - 5 év 13 831 21 995 5 éven túl 3 858 10 644 Részösszeg 67 981 60 980 Összesen 927 607 506 489

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 41

8 MEGJEGYZÉS DERIVATÍVÁK Az Eximbank olyan swap, kamatswap (IRS), keresztdevizás kamatswap (CCIRS) ügyleteket köt, amelyek célja a devizakockázatok mérséklése, spekulációs célokból nem lép be a piacra.

A derivatív ügyletekből származó pénzügyi eszközök és kötelezettségek 2023. december 31-i és 2022. december 31-i állapot szerinti egyenlegeit az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Eszköz Kötelezettség Eszköz Kötelezettség Devizacsere ügyletek swap, fedezeti célú, de fedezeti elszámolásba be nem vont 900 0 9 746 0 Kamatcsere ügyletek (IRS) fedezeti célú, fedezeti elszámolásba bevont 0 10 684 0 0 Keresztdevizás kamatcsere ügyletek (CCIRS) fedezeti célú, fedezeti elszámolásba bevont 3 523 10 483 0 32 180 Összesen 4 423 21 167 9 746 32 180

A fedezeti célú, de fedezeti elszámolásba be nem vont ügyleteken elért tárgyévi nyereség 2023. december 31-én 21 507 millió forint volt, ami 9 915 millió forint növekedést jelent a 2022. december 31-én fenálló 11 592 millió forint nyereséghez képest, amelyet a „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron került megjelenítésre.

A devizaswapok lejárati megbontását, a diszkontálás nélküli cash-flow-kat, 2023. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 1 hónapon belül 413 000 000 EUR 158 088 157 544 685 000 HUF 157 545 1 hónapon belül 20 000 000 EUR 7 656 21 955 833 USD 7 606 1 – 3 hónap 10 000 000 EUR 3 828 3 840 490 000 HUF 3 841 Összesen 169 572 168 992 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. A devizaswapok lejárati megbontását, a diszkontálás nélküli cash-flow-kat, 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 1 hónapon belül 36 612 961 000 HUF 36 613 90 000 000 EUR 36 023 1 hónapon belül 11 831 531 000 HUF 11 832 31 300 000 USD 11 759 3 – 12 hónap 137 418 940 000 HUF 137 419 297 000 000 EUR 118 874 Összesen 185 864 166 656 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 42

Valós érték és cash-flow fedezeti ügyletek A fedezeti célú derivatívák olyan származékos ügyletek, amelyeket a Bank fedezeti elszámolásba vont (FX swapokon kívüli ügyletek), és ennek megfelelően fedezeti ügyletként kerültek megjelölésre. Ezeknek a származékos ügyleteknek az elszámolása a számviteli politika fedezeti elszámolásról szóló bekezdésében, illetve az alábbiakban kerül részletezésre. Fedezeti kapcsolatok A Fedezeti célú származékos ügyletek mérlegértékének, illetve a fedezeti kapcsolat elszámolásához kapcsolódó tételeket az alábbi táblázatok mutatják be. Zárójelben a kötés éve szerepel.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 46

Az EUR-HUF cash flow fedezeti kapcsolatok (2021-ben indult ügyletek) tárgyidőszaki elszámolásai A Bank az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt hatékony összegekből az eredménykimutatásba annak megfelelően végzett átsorolást a tárgyidőszakban, ahogyan a fedezett cash flowk befolyásolták az eredményt. Fedezeti kapcsolat megszüntetésére a beszámolási időszak alatt nem került sor. A CCIRS ügyletek tőkeösszegei nem amortizálódnak (az ügyletek határidős lábának egyetlen tőkecseréje van, a lejáratkor), a kamatok elszámolására pedig éves gyakorisággal kerül sor. A CCIRS ügyletek tiszta (kamatok nélküli) valós értéke 10 963 millió forint. 2022.12.31-hez képest 21 699 millió forint valós érték változás összegéből az Egyéb átfogó jövedelemben („Cash flow fedezeti tartalék” mérlegsor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét, 12 178 millió forint összegben. A hatékonytalan rész összege 3 367 millió forint nyereség volt 2023. december 31-én, amit a Bank az eredménykimutatás „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” során számolt el. A Bank az IFRS 9 fedezés költsége koncepciót alkalmazva az EURHUF currency basis spreadre egyrészt az Egyéb átfogó jövedelemben („Fedezés költségének tartaléka”) számolt el 5 538 millió forint veszteségjellegű változást, másrészt 106 millió forint nyereség jellegű összeget számolt el fedezeti instrumentum kezdeti megjelenítéskor számított currency basis spread amortizációjából az eredménykimutatás „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” során, illetve az Egyéb átfogó jövedelem „Fedezés költségének tartaléka” során. Az Egyéb átfogó jövedelemben tárgyidőszaki változása így 17 610 millió forint (a tárgyidőszakban a fedezett tételen jelentkező devizás átértékelési különbözettel egyidejűleg visszavezetett 6 260 millió forint nyereségjellegű eredmény elszámolását követően), amely a hatékony részre jutó összegből és a fedezés költségének amortizációjából áll. Az EUR-HUF cash -flow fedezeti kapcsolatok mögött álló fedezeti stratégia A Bank euróban denominált, fix kamatozású hitelek finanszírozására szintetikusan, EUR-HUF CCIRS ügyletek és Forintban denominált kötvények kibocsátásával vont be forrást. A folyósított hitelek miatt devizaárfolyam kockázata merül fel, aminek kezelésére szolgálnak a CCIRS ügyletek. A fedezett hitelek tőkeköveteléséből származó pénzáramok Forintban kifejezett, az EUR-HUF spot árfolyam változásából adódó változékonyságát ellentételezi a CCIRS ügyletek Euró láb pénzáramainak ugyanilyen változékonysága, ugyanis a hitelek fedezett pénzáramai és a CCIRS ügyletek Euró pénzáramai ellentétes irányúak, a hitelek fedezett kockázatot jelentő részének összegei és a CCIRS ügyletek euró lábának tőkeösszegei megegyeznek. A Bank döntése értelmében ezen, közgazdasági kapcsolatok számviteli elszámolására az IFRS 9 szerinti fedezeti elszámolás szabályait alkalmazza, amelyben a Bank cash flow fedezeti kapcsolatokat jelölt meg, amely fedezeti kapcsolatok tükrözik a Bank kockázatkezelési célkitűzéseit. Fedezett tételként megjelölt tételek A fedezeti elszámolás céljára a Bank fedezett tételként jelölte meg az euróban denominált, ügyfelekkel szembeni hitelkövetelések megjelölt csoportjából várható cash flowk meghatározott részét. A fedezett volument a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek euró lábának tőkeértékével egyező értékű, a CCIRS lejáratát követően legkorábban befolyó tőketörlesztések összege jelenti („bottom layer approach”). A fedezett tételek csoportjait az alábbi táblázat mutatja be: Fedezeti kapcsolat Fedezeti kapcsolatba vonás kezdete Fedezeti kapcsolat lejárata Fedezett EUR hitel tőketörlesztések összege (millió EUR) 1. fedezeti kapcsolat 2021.02.17 2027.10.27 70,0 2. fedezeti kapcsolat 2021.02.22 2025.11.26 56,6 3. fedezeti kapcsolat 2021.02.26 2027.10.27 231,7 Összesen: 358,3 A hitelköveteléseket a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli, és ezen monetáris tételnek minősülő pénzügyi eszközök devizás átértékelési különbözetét az eredménykimutatásban számolja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 47

Fedezeti hatékonytalanságot okozhat a megjelölt hitelek elő- és végtörlesztései, amelynek elkerülése érdekében a következő évekre vonatkozó finanszírozási tervben szereplő hitelek nagyon valószínű bekövetkezésű tőke CF-i kerülnek bevonásra a fedezeti kapcsolatba. Szintén fedezeti hatékonytalanságot okozhat, ha a fedezett tételek csoportjában szereplő hitelek esetében a növekedik a várható hitelezési veszteség, ugyanakkor, a Bank a fedezeti kapcsolatok megjelölésekor kizárólag teljesítő (stage 1 és stage 2) kategóriába sorolt hitelügyleteket vont be a fedezett tételek csoportjába. Fedezeti instrumentumként megjelölt ügyletek A Bank fedezeti instrumentumként jelölte meg valamennyi CCIRS ügyletét, amelyek keretében fix Euró kamatot fizet és fix Forint kamatot kap az ügylet kezdetén meghatározott és ténylegesen is elcserélt tőkeértékre (az ügylet kezdetén a Bank az Euró tőkét megkapja és a Forint tőkét megfizeti). Az ügylet futamidejének végén az ügylet kezdetén elcserélt tőkeösszegeket a felek visszacserélik (a futamidő végén tehát a Bank a Forint tőkét megkapja, az Euró tőkét megfizeti). A Bank a fix kamatok cseréjével éves gyakorisággal, bruttó módon (euró és forint kamatok külön) számol el. A Bank a fedezeti kapcsolatokban a forward árfolyam változását jelölte meg fedezett kockázatként. A fedezeti instrumentumok (CCIRS ügyletek) foreign currency basis spread elemeit a Bank kizárja a fedezeti kapcsolatból és csak a fedezeti instrumentumok forward elemét jelöli meg. A forward elem és a foreign currency basis spread valós érték változásait a Bank fedezési költségként számolja el, és ezek valós érték változásait az Egyéb átfogó jövedelemben számolja el és a tőke elkülönített elemében akkumulálja. A fedezeti elszámolás kezdetére számszerűsített forward és foreign currency basis spread elemet a Bank a fedezeti kapcsolat kezdetétől kezdve, a futamidő alatt lineárisan amortizálja az Egyéb átfogó jövedelemből az eredménykimutatásba, mivel a fedezett kockázat a teljes futamidőt érinti (time–period related hedged items), nem egy cash flow elemhez kapcsolódik. A foreign currency basis spread-et úgy számolja ki a Bank, hogy kivonja egymásból a CCIRS ügyletek foreign currency basis spread-et tartalmazó és az enélküli hozamgörbékkel számolt valós értékeit. A Bank a cash flow fedezeti elszámolás alkalmazásával az egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott valós értékelési különbözetből az eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k (tőketörlesztések) a fedezett kockázat következtében az eredményre hatnak, azaz azokban az időszakokban, amikor az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést eredményeznek a fedezett devizás hitelkövetelések). A fedezeti hatékonyság értékelése A Bank a megjelölés napján, illetve minden zárási napon prospektív (előremutató) módon kvantitatív és kvalitatív módszerekkel értékeli, hogy a fedezeti kapcsolat várhatóan mennyire lesz hatékony. Az értékelés során a Bank megvizsgálja a hitelezési kockázat változásának hatásait a fedezeti kapcsolatra vonatkozóan. A Bank a tárgyidőszakban felülvizsgálta a fedezeti hatékonyság kvantitatív mérésénél alkalmazott megközelítését. Az előző években erre a célra használt megközelítés bizonyos fokú egyszerűsítéseket tartalmazott, amelynek finomhangolására azért került sor, hogy a fedezeti kapcsolatok számviteli elszámolása az IFRS 9 követelményei szerint a legjobban közelítse a Bank valós kockázatkezelési célkitűzéseit. A kalkulációs módszertan és annak elemeiben megvalósított módosítások (amelyek közül a leglényegesebb a hatékonyság méréséhez használt instrumentum típusának módosítása) hatását a Bank nem tekintette jelentősnek, ezért a változtatás hatását a tárgyidőszak Átfogó jövedelmében számolta el. Az alábbiakban bemutatott módszertan a felülvizsgált megközelítést mutatja be. A fedezeti hatékonyság mérését a Bank az IFRS 9 szerinti ún. hipotetikus CCIRS ügyletek alkalmazásával végzi, ahol a hipotetikus CCIRS és a tényleges CCIRS ügyletek valós érték változásait hasonlítja össze. A két ügylet értékelése abban különbözik, hogy a hipotetikus CCIRS valós értékét az FCBS-t nem tartalmazó hozamgörbékkel végzi a Bank. A Bank minden értékelési időpontban kiszámolja a lenti valós érték változásoknak a fedezeti kapcsolat elejétől számított kummulatív értékét és a Cash flow fedezeti tartalékot a kettő közül az (abszolút értékben) alacsonyabb összegre módosítja az egyéb átfogó jövedelemmel szemben, így számolva el a fedezeti instrumentum valós érték változásának hatékony részét. A fedezeti instrumentum valós érték változásából a hatékonytalan részt jelentő maradék összeget pedig az eredménykimutatásban számolja el. A Bank tehtá minden értékelési időpontra kiszámolja az alábbiakat:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 48

a) A hipotetikus CCIRS ügylet tiszta valós érték változása, illetve b) A tényleges CCIRS ügyletek tiszta (elhatárolt kamat nélküli) valós értékének változása (Az elhatárolt kamatok ugyanis az eredménykimutatásban folyamatosan elszámolásra kerülnek). Az EUR-USD valós érték és cash flow fedezeti kapcsolatok (2023-ban indult ügyletek) tárgyidőszaki elszámolásai A Bank a valós érték fedezeti kapcsolatai esetében az IRS-ek ügyletek tiszta (kamatok nélküli) 10 415 millió forint nyereség jellegű valós érték változás összegéből az Eredménykimutatásban („Kereskedelmi eredmény” sor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét, 7 135 millió forint összegben. A hatékonytalan rész összege 3 280 millió forint veszteség volt 2023. december 31-én. A Bank a cash flow fedezeti kapcsolatai esetében a CCIRS ügylet tiszta (kamatok nélküli) 3 055 millió forint valós érték változás összegéből az Egyéb átfogó jövedelemben („Cash flow fedezeti tartalék” mérlegsor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét. A tárgyidőszakban a fedezett tételen jelentkező devizás átértékelési különbözettel egyidejűleg a Bank visszavezetett 774 millió forint veszteségjellegű összeget az eredménykimutatásba. Az EUR-USD valós érték és cash-flow fedezeti kapcsolatok mögött álló fedezeti stratégia A Bank 2023. május 4.-én USD-ben denominált fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A mérleg devizakockázatának fedezésére EUR-USD bázis swapot, a kamatkockázatok fedezésére pedig EUR és USD devizanemben IRS ügyleteket kötött a kibocsátott mennyiségnek egy részére, 1 milliárd forint tőkeértékre, a kötvény 2027. december 3-i lejáratához igazítva az alábbiak szerint: # Derivatív instrumentum Kamatkondíció Fedezett ügylet(ek) Fedezett kockázat 1 IRS EUR (fixet fizet – változót kap) EUR fix kamatozású hitelkövetelések Kamatkockázat 2 CCIRS EUR (változót fizet – USD változót kap) EUR hitelkövetelések és USD kibocsátott kötvény Devizakockázat 3 IRS USD (változót fizet, fixet kap) USD fix kamatozású kibocsátott kötvény Kamatkockázat A Bank célja a kockázatkezelési stratégiájával és annak egyes célkitűzéseivel összhangban fedezeti elszámolás alkalmazása az IFRS alapú pénzügyi kimutatásokban annak érdekében, hogy a fedezett tételeken és a fedezeti instrumentumokon elszámolandó eredményhatások ugyanazon időszakokban jelentkezzenek, és ne okozzanak jelentős eredményvolatilitást. Az IRS ügyleteket valós érték fedezeti kapcsolatokban, a CCIRS ügyletet pedig cash fedezeti kapcsolatban jelölte meg az alábbiak szerint: Fedezeti kapcsolat típusa Fedezett kockázat Fedezeti instrumentum Fedezett tételek Valós érték fix kamatozású instrumentumok kamatkockázata IRS ügyletek EUR hitelkövetelések és vállalati kötvény, és USD kibocsátott kötvények Cash flow EUR-ban denominált hitekövetelések és USD-ben denominált kibocsátott kötvények spot árfolyamok változásából adódó devizakockázata CCIRS ügyletek EUR hitelkövetelések és USD kibocsátott kötvények

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 49

Valós érték fedezeti kapcsolatok kamatkockázatra A Bank valósérték-fedezeti kapcsolatokat jelölt meg a meghatározott (ügyletazonosító szinten) beazonosított hitelköveteléseinek kamatkockázatára, ahol a fedezeti instrumentum az EUR devizanemű IRS ügylet. A fedezett ügyletek körét 3 darab EUR-ban denominált eszköz jelenti, amelyekre 2 különálló fedezeti kapcsolatot létesített. Az I. sz. fedezeti kapcsolatban a megjelölt tőkeösszeg 750 millió Euró (teljes hitelkövetelés tőkeösszege), míg a II. sz. ügylet esetében a hitelkövetelés és vállalati kötvény ügyletek együttes lejáratkori 180 millió Euróból az IRS ügylet tőkeértékével azonos 156 millió Euró. A Bank az IFRS 9 szerinti rétegkomponens megközelítést („hedge of group of items”) alkalmazza. Az USD-ben denominált IRS ügyletet a kibocsátott kötvény kamatkockázatával szemben jelölte meg a Bank fedezeti kapcsolatban. A Bank a valós érték fedezeti kapcsolatait, amíg azok megfelelnek az IFRS 9 szerinti minősítési kritériumoknak, a következők szerint számolja el: • a fedezeti instrumentumon (azaz az IRS ügyleteken) keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben jeleníti meg; • a fedezett tételen keletkező fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel pedig módosítja a fedezett tételek könyv szerinti értékét, és azt az eredményben jeleníti meg. Ezt a módosítást a Bank legkésőbb akkor elkezdi amortizálni, amikortól a fedezett tételt már nem módosítja a fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel. Az amortizáció a megkezdésének időpontjában érvényes újraszámított effektív kamatlábon alapul. A fedezeti hatékonyság mérését az ún. hipotetikus derivatíva módszertannal méri a Bank, ahol a fedezett tételeket egy olyan fix kamatozású hipotetikus hitel/kötvények ügyletek reprezentálják, amelyek lejáratai megegyeznek a fedezett ügyletek lejáratával, kamatlábai pedig a fedezeti célú IRS ügyletek kamatlábainak nettó fix komponensével egyezik meg (azaz: fix láb, mínusz változó láb fix spread). Cash flow fedezeti kapcsolat Devizakockázat fedezésére cash flow fedezeti kapcsolatot létesített a Bank, aminek a célja, hogy azonos devizában legyenek kifejezve különböző devizában denominált, de gazdaságilag és kockázatkezelés szempontjából összetartozó pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek jövőbeli cash flow-i. A fedezeti kapcsolatokban fedezett tételként szintetikusan előállított változó kamatozású EUR eszközök (EUR fix kamatozású hitelkövetelések és EUR IRS ügyletek kombinációja) és USD kötelezettségek (USD fix kamatozású kibocsátott kötvény + USD IRS ügyletek kombinációja) jövőbeli cash flow-i lettek megjelölve. A fedezeti kapcsolatban a fedezeti instrumentumot bázis swap (változó kamatozású EURUSD CCIRS) ügyletek jelentik. A fedezeti kapcsolat létrehozásának érdekében a Bank számviteli szempontból különálló ügyletekre bontotta az EUR-USD devizanemekben denominált CCIRS ügyletet: EURHUF és USDHUF CCIRS ügyletekre. A Bank a fedezeti kapcsolatok hatékony részét (a „lower of” szabály alkalmazásával) az egyéb átfogó jövedelemben (OCI) számolja el. A Bank az OCI-ban felhalmozott valós értékelési különbözet hatékony részéből az eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k (törlesztések) az eredményre hatnak (azaz azokban az időszakokban, amikor az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést eredményeznek a fedezett devizás hitelkövetelések). Ezáltal a CCIRS ügyletek devizaátértékelési hatása „átforog” az OCI-n, de ugyanúgy azonnal az eredménykimutatásba kerül elszámolásra, mint ahogyan a fedezett hitelügyletek devizaátértékelési hatása is. A CCIRS ügylet currency basis spread változásából eredő fair value változása a Bank becslése alapján nem tekinthető jelentősnek. A devizakockázatra vonatkozó cash flow fedezeti kapcsolatok esetében a Bank volumenteszttel („layer” megközelítés”) méri a hatékonyságot; kvantitatív elemzést mindaddig nem végez a várható hatékonyság számszerűsítésére, ameddig a CCIRS ügyletek névleges tőkeértékeit elérő volumenű EUR hitel és USD kötvény áll rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a fedezeti kapcsolatban a spot elem lett megjelölve. Ugyanis a spot átértékelési különbözet pontosan ugyanakkora összegű, mint ami az EUR hitel/kötvénykövetelések

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 50

névleges értékének és az USD kötvény névleges értékének devizás átértékelési különbözetei, csak ellentétes irányú. Fedezeti instrumentumok cash flowinak esedékességei Az alábbi táblázatok a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke- és kamatfizetési esedékességeit mutatja be fordulónapi árfolyamon, nem diszkontált (nominális) összegekben. 2023. december 31. (adatok millió forintban, a forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra) CCIRS ügyletek (2021) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen EUR tőkeérték esedékessége 0 21 657 0 115 500 0 137 157 HUF tőkeérték esedékessége 0 20 300 0 106 950 0 127 250 Nettó kamat esedékessége 2 881 2 881 2 477 2 477 0 10 716 Átlagos fix kamatláb (EUR) -0,22% -0,22% -0,21% -0,21% 0 -0,21% Átlagos fix kamatláb (HUF) 2,02% 2,02% 2,09% 2,09% 0 2,06% A tőkecsere átlagos árfolyama (HUF/EUR) 358,80 353,86 356,33 CCIRS ügyletek (2023) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen EUR tőkeérték esedékessége 0 0 0 346 564 0 346 564 USD tőkeérték esedékessége 0 0 0 346 440 0 346 440 Nettó kamat esedékessége 6 017 6 017 6 017 6 017 0 24 066 Átlagos kamatláb (EUR)* 6,49% 6,49% 6,49% 6,49% 0 6,49% Átlagos kamatláb (USD)* 8,23% 8,23% 8,23% 8,23% 0 8,23% A tőkecsere átlagos árfolyama (USD/EUR) 1,10 1,10 * Az aktuális kamatperiódusra meghatározott kamat került kivetítésre a teljes periódusra. IRS (2023) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen Kapott összeg USD 0 0 0 346 440 0 346 440 Kapott összeg EUR 0 0 0 346 564 0 346 564 Adott összeg USD 0 0 0 346 440 0 346 440 Adott összeg EUR 0 0 0 346 564 0 346 564 Nettó kamat esedékessége 3 508 3 508 3 508 3 508 0 14 031 Fix kamatláb (kapott EUR) 0 0 0 5,58% 0 5,58% Fix kamatláb (adott USD) 0 0 0 6,32% 0 6,32%

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 51

2022. december 31. (adatok millió forintban) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 és 5 év között 5 éven túl Összesen Nem diszkontált cash flow Mikro cash flow fedezeti instrumentumok CCIRS ügyletek EUR tőkeérték esedékessége 0 0 -22 645 0 -120 772 0 -143 417 HUF tőkeérték esedékessége 0 0 20 300 0 106 950 0 127 250 Nettó kamat esedékessége 2 895 2 895 2 895 2 488 2 488 0 16.420 Átlagos fix kamatláb (EUR) -0,22% -0,22% -0,22% -0,21% -0,21% 0 -0,22% Átlagos fix kamatláb (HUF) 2,02% 2,02% 2,02% 2,09% 2,09% 0 2,05% A tőkecsere átlagos árfolyama (HUF/EUR) 358,8 355,2 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 5 éven belül 127 250 000 000 HUF 127 250 358 318 896 EUR 137 157 5 éven belül 1 000 000 000 USD 346 440 905 387 053 EUR 346 564 Összesen 473 690 483 721 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt IRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Kapott összeg devizában Deviza Kapott összeg millió Ft* Adott összeg devizában Deviza Adott összeg millió Ft* 1 és 5 év között 1 000 000 000 USD 346 440 1 000 000 000 USD 346 440 1 és 5 év között 905 387 053 EUR 346 564 905 387 053 EUR 346 564 Összesen 693 004 693 004 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 52

Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2022. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 5 éven belül 127 250 000 000 HUF 127 250 358 318 896 EUR 143 417 Összesen 127 250 143 417 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. A fedezeti elszámolás saját tőkére gyakorolt hatása Az alábbi táblázat a saját tőke változását mutatja be a cash flow fedezeti ügyletek tiszta (kamatokat nem tartalmazó) valós érték változásának eredményeként, a nyereségadók hatását is figyelembe véve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Adatok millió forintban Egyéb átfogó jövedelem tárgyévi mozgása Tárgyévi eredmény OCI nyitó egyenleg 2022.12.31 -17 083 A valós érték változás hatékony része és a fedezés költsége: 23 739 106 Ebből: Fedezés költségének tartaléka: 17 495 Ebből: Fedezés költségének tárgyidőszaki amortizációja: -106 106 Ebből: Cash Flow Fedezeti tartalék 6 350 A valós érték változás hatékonytalan része: 0 6 002 Eredménykimutatásba átsorolt nyereségek: -6 038 6 038 Ebből: devizaátértékelési veszteség: -6 038 6 038 OCI tárgyévi mozgás 2023. december 31-én, adóhatás előtt: 17 701 12 146 A fentiek adóhatása (bevétel +, ráfordítás -): -1 593 -1 093 OCI tárgyévi mozgás 2023. december 31-én, adóhatás után: 16 108 OCI záró egyenleg 2023.12.31 -975

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 53

2022. december 31. (adatok millió forintban) Adatok millió forintban Egyéb átfogó jövedelem Tárgyévi eredmény Nyitó egyenleg 2022. január 1-én 0 Cash flow fedezeti tartalék nyitó értéke: 0 0 A valós érték változás hatékony része és a fedezés költsége: -15 501 3 359 Ebből: Fedezés költségének tartaléka: -945 0 Ebből: fedezés költségének tárgyidőszaki amortizációja: -3 359 3 359 Ebből: Fedezeti tartalék: -11 197 A valós érték változás hatékonytalan része: 0 -1 013 Eredménykimutatásba átsorolt veszteségek: 11 198 -11 198 Ebből: devizaátértékelési veszteség: 11 198 -11 198 Záró egyenleg 2022. december 31-én, adóhatás előtt: -4 303 -8 852 A fentiek adóhatása: 387 797 Záró egyenleg 2022. december 31-én, adóhatás után: -3 916

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 54

9 MEGJEGYZÉS EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT BEFEKTETÉSEK A tőkealapokat és részesedéseket 2023. december 31-i és 2022. december 31-i állapot szerint részletezzük. Megnevezés Bank tulajdonosi aránya (%) Névérték Bekerülési érték Valós érték különbözet Könyv szerinti érték Garantiqa 0,12% 12 12 0 12 Összesen 12 12 0 12 A Garantiqában levő részesedések könyv szerinti értéke nem változott az összehasonlító időszakhoz képest. A külföldi devizában denominált részesedéseket az alábbi táblázatokban részletezzük. A Bank Alapban lévő tulajdonosi arányának százalékos mértéke: Befektetés megnevezése Részesedés % 2023.12.31. 2022.12.31. China CEE Fund - USD 6,90 6,90 China CEE Fund II - USD 8,75 8,75 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 10,00 10,00 East West - EUR 25,24 25,24 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD 49,58 49,58 IFC FIG Fund - USD 11,65 11,42 SINO-CEE Fund - EUR 2,40 2,39 Three Seas Fund - EUR 2,19 2,20 Az egyes részesedések bekerülési értéke: Befektetés megnevezése Bekerülési érték 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Millió Ft Deviza Millió Ft China CEE Fund - USD 0,1 0 0,1 0 China CEE Fund II - USD 37 684 322 12 728 37 121 821 12 530 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 1 250 0 1 250 0 East West - EUR 3 013 380 1 161 2 537 380 978 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD 13 461 722 3 725 12 995 234 3 561 IFC FIG Fund - USD 22 336 370 7 212 21 323 950 6 787 SINO-CEE Fund - EUR 16 748 223 5 648 16 511 506 5 560 Three Seas Fund - EUR 16 026 736 6 021 10 941 077 4 088 Összesen 36 495 33 505 A China CEE Fund esetén az alap 2022 folyamán a teljes, korábban befizetett tőkét visszafizette a befektetőknek (illetve ezen felül hozamot), ezért a tőkealap bekerülési értékét 0,1 amerikai dollár összegben tartjuk nyilván.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 55

Az egyes részesedések valós érték különbözete és könyv szerinti értéke: Befektetés megnevezése Valós érték különbözet Millió Ft Könyv szerinti érték Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 China CEE Fund - USD 813 988 813 988 China CEE Fund II - USD -1 839 -950 10 889 11 580 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 0 0 0 0 East West - EUR -143 190 1 018 1 168 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD -3 725 -2 180 0 1 381 IFC FIG Fund - USD 4 013 4 944 11 225 11 731 SINO-CEE Fund - EUR -3 540 -2 561 2 108 2 999 Three Seas Fund - EUR 738 420 6 759 4 508 Összesen -3 683 850 32 812 34 355 A Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések során szereplő összeg (32 824 millió forint) az egyes alapokban való részesedések, valamint a Garantiqában lévő részesedés könyv szerinti értékének együttese. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye során szereplő tárgyévi 4 351 millió forint veszteség a tárgyévi valós érték változás (-4 534 millió forint), valamint a China CEE Fund befektetésből származó tárgyévi hozam (183 millió forint) következtében keletkezett, amit részletesen a 34. Megjegyzés mozgástáblájában mutat be a Bank. China CEE Management S.á.r.l., China-CEE Fund I és China-CEE Fund II: A China-CEE Management S.á.r.l.-t („alapkezelő”) 2013. novemberben 12 500 euró törzstőkével hozta létre a CEEF Holdings Limited és az Eximbank Zrt. Az alapkezelő székhelye Luxemburg és tevékenységi köre szerint tanácsadási, alapkezelési, számviteli és cégadminisztrációs szolgáltatásokat nyújt a China-CEE Fund I és China-CEE Fund II számára. A China-CEE Fund I 2013. novemberben jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap egy zártkörű, specializált befektetéseket megvalósító befektetési alap, melyet az alapkezelő kezel. Az alap futamideje 2024. november 30-ig tart. Az alap fő célja az, hogy a rendelkezésére álló összeget az alap befektetőinek szándékai szerint elsősorban Közép- és Kelet- Európa országaiban, kockázat-diverzifikáltan fektesse be magántőke eszközökbe és ezeken a befektetéseken a nyilvános tőkepiacokon hosszú távon elérhető tőkefelértékelődést és hozamot meghaladó megtérülést érjen el. Az alap zártkörű forgalomba hozatali tájékoztatója és az ehhez kapcsolódóan az Eximbank által aláírt jegyzési szerződés értelmében az Eximbank kötelezettséget vállalt az alap tőkejegyeinek lejegyzésére maximum 30 millió dollár összegig. Az alap 2022. folyamán a teljes, korábban befizetett tőkét visszafizette a befektetőknek (illetve ezen felül hozamot). A China-CEE Fund II jegyzési szerződését az Eximbank 2017. novemberben írta alá, melynek értelmében legfeljebb 70 millió dollár összegben vállalt jegyzési kötelezettséget. Ez az alap 2018. februárban jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap egy zártkörű, specializált befektetéseket megvalósító befektetési alap, melyet az alapkezelő kezel. Ezen alap célja, hogy a China-CEE Fund I által megkezdett és jól kialakított befektetési programot folytassa. Az alap futamideje 2027. március 31-ig tart. 2023. december végén az Eximbank 37 684 322 amerikai dollár összegben (12 728 millió forint) rendelkezett az alapban tőkejegyekkel. A fennmaradó 32 315 678 amerikai dollár (11 195 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 56

Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alapok tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületeiben nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületeiben gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alapok befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. East West VC Fund EuVECA: Az East West VC Fund EuVECA egy olyan kockázati tőkealap, melyet magyar, portugál és más nemzetközi intézményi és magánbefektetők alapítottak EU szabályozás szerint és a portugál tőkepiaci felügyeletnél került bejegyzésre. Eredetileg az alap teljes tőkéje 20 millió euró volt, melyből az Eximbank maximum 4,5 millió euró összegig vállalt jegyzési kötelezettséget. Egy nem teljesítő befektető miatt 2020. október 16-án az alap jegyzett tőkéje 17,83 millió euróra csökkent, egy exitet követő 3 ütemű kifizetés után (2021. nyár, 2022. tavasz, 2022. ősz) az alap jegyzett tőkéje 12 795 520 euróra csökkent, ez a kibocsátott befektetési jegyek névértékét nem érintette. Az Eximbank által vállalat kötelezettség összege nem változott, de a visszafizetett tőkerész csökkentette a teljes Eximbank kockázatvállalást, ezért azt 2023. év végén 3 229 380 euró értéken tartjuk számon. Az alapot a Portugáliában bejegyzett Alpac Capital Sociedade de Capital de Risco, S.A. kezeli (lisszaboni és budapesti irodáiból) és elsődleges célja az, hogy Magyarországról, Portugáliából és a szomszédos országokból származó, korai fázisban levő technológiai cégekbe fektessen be. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap pénzügyi és működési döntéseiben nem vesz részt, továbbá a befektetési döntéseket az alapkezelő hozza meg. A szerződések az Eximbank számára mindössze azt teszik lehetővé, hogy az alap 6 tagú befektetési bizottságába egy tagot delegáljon. A befektetési bizottság feladata nem kötelező erejű ajánlások megfogalmazása az alapkezelő részére a befektetési és exit lehetőségekkel kapcsolatban. 2023. december végén az Eximbank 3 013 380 euró összegben (1 161 millió forint) rendelkezett befektetési jegyekkel az alapban. A fennmaradó 216 000 euró (83 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. Kazakhstan Hungarian Investment Private Equity Fund C.V./Kazakhstan “Silk Road” Agriculture Growth Fund (Kazakhstan Hungarian Fund): 2015. decemberében az Eximbank és a JSC “National Management Holding KazAgro” létrehozott egy holland törvények szerinti korlátozott felelősségű társaságot (ún. „limited partnership”). Mindkét alapító egyenként, maximum 20 millió dollár összegben vállalt kötelezettséget tőkejegyek jegyzésére, továbbá az alapkezelő az alap teljes befektetői kötelezettségvállalásának 1%-ára vállalt jegyzési kötelezettséget. Az alap elsődleges célja kazahsztáni befektetések megvalósítása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban (beleértve az előállítást, a feldolgozást, a raktározást és a logisztikát is), különös tekintettel olyan, jelentős piaci növekedés előtt álló termékekre, mint a hús, a tejtermékek, a gabona, az olajos magvak, a zöldségek és gyümölcsök és a hal. Az alapkezelési feladatokat a CCL Agro Limited látja el. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap pénzügyi és működési döntéseiben nem vesz részt, továbbá a befektetési döntést hozó testületben sem rendelkezik képviseleti joggal. A szerződések az Eximbank számára mindössze azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületeiben gyakorolt képviselete révén megállapíthassa azt, hogy az alapkezelő által előterjesztett befektetés végső kezdeményezettjei elfogadható üzletfeleknek számítanak-e, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 13 461 722 amerikai dollár összegben (3 725 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 6 538 278 amerikai dollár (2 265 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. IFC FIG Fund: Az International Finance Corporation (“IFC”) üzletágába tartozó, és az alapkezelési feladatokat ellátó IFC Asset Management Company hozta létre az alapot, melyben a befektetők összesen 505 millió dollár kötelezettséget vállaltak. Az alap célja tőkebefektetések megvalósítása IFC tagállamokban, feltörekvő piacokon működő pénzintézetekbe. Az Eximbank 50 millió dollár kötelezettségvállalással lett az alap egyik befektetője 2015. márciusában.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 57

Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 22 336 370 amerikai dollár összegben (7 212 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 27 663 630 amerikai dollár (9 584 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. SINO CEE Fund: A SINO CEE Fund 2016. októberben jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap befektetési célja, hogy elsősorban tőke, tőkejellegű és mezzanine befektetéseket hajtson végre közvetlenül vagy közvetve zártkörű vagy nyilvános társaságokba Közép és Kelet-Európában, különösen olyan társaságokba az infrastruktúra, gyártás, tömegfogyasztás iparágakban, amely képes földrajzi terjeszkedést megvalósítani Európába és a világ más országaiba. Az alapkezelési feladatokat a SINO CEE Fund GP Limited látja el. Az Eximbank 2018. novemberben, 50 millió euró kötelezettségvállalással csatlakozott az alaphoz. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 16 748 223 euró összegben (5 648 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 33 251 778 euró (12 728 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. Three Seas Initiative Investment Fund: A Three Seas Initiative Investment Fund 2019. májusában jött létre luxemburgi jog szerint. A Három Tenger Kezdeményezés (3 Seas Initiative, 3SI) az Európai Unió Adriai -, Balti- és Fekete tenger között fekvő 12 országának közös fellépése és célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, határokon átnyúló projektek megvalósítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése. Ezek megvalósulása érdekében a tagországok egy közös tőkealap felállításáról határoztak, mely a Three Seas Initiative Investment Fund. Az alap szállítmányozásban, energetikában és digitális technológiában kíván befektetéseket megvalósítani, az alapkezelési feladatokat az Amber Fund Management Limited látja el. Az Eximbank az alaphoz 2020. decemberben csatlakozott, 20 millió euró kötelezettségvállalással. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alapkezelő igazgatóságában és az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 16 026 736 euró összegben (6 021 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 3 973 264 euró (1 521 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 58

TŐKEALAPOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK: Az Eximbank a fent említett alapok jegyzési szerződésének aláírásakor az egyedi összeghatárok erejéig visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt az összegek rendelkezésre bocsátására. Abban az esetben, ha az Eximbank részben vagy egészben nem teljesíti befizetési kötelezettségét egy alap felé azt követően, hogy az alapkezelője ennek teljesítésére felszólította, elveszítheti befektetői jogait (beleértve egyes testületekben betöltött képviseletét), továbbá az alap tőkeszámláján a nevén nyilvántartott tőkejegyek teljes egyenlegét a többi befektető között szétoszthatják, neve a tulajdonosi nyilvántartásból automatikusan törlésre kerül, valamint az alappal szemben semmilyen további joggal, jogosultsággal vagy érdekeltséggel kapcsolatos igényt nem támaszthat. Az alapok szerződései értelmében (zártkörű forgalomba hozatali tájékoztató, társasági szerződés, jegyzési szerződés) az alapkezelő a befektetőket csak olyan összeg befizetésére szólíthatja fel, amelyet az alap befektetési bizottsága már jóváhagyott, továbbá a jogosan felmerült díjak (pl. alapkezelési, könyvvizsgálati, portfoliókezelési stb.) és egyéb költségek fizetésére. Az Eximbank tapasztalata szerint az esetek többségében az alapok a kötelezettségvállalásnál alacsonyabb összeget hívnak le. Tekintettel arra, hogy jellegükből fakadóan sem a befektetések, sem a költségek a kötelezettségvállalás időpontjában egzakt módon nem meghatározhatók, az Eximbank a tőkebefizetési kötelezettségvállalásokat nem tekinti feltétel nélküli kötelezettségeknek, hanem jövőben teljesülő szerződéseknek tekinti (mivel még egyik fél sem teljesített), és ennek következtében azokat a könyveiben nem pénzügyi kötelezettségként szerepelteti, hanem függő kötelezettségként – mindaddig, amíg a kötelezettségvállalás lehívási feltételei nem teljesülnek (lásd 21. Megjegyzést). Érdekkonfliktus esetén az Eximbank megtagadhatja a lehívott összeg befizetését. A tőkealapok Eximbank pénzügyi teljesítésére jutó nettó eszközértéke a 2022. év végi 34,4 milliárd forintról 2023. végére 4,49%-kal, 32,8 milliárd forintra csökkent. Ez az érték már tartalmazza a devizaárfolyamok változásából eredő hatást, tekintettel arra, hogy az Eximbank devizában nominált tőkealapokban is részt vesz.

10 MEGJEGYZÉS TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

10.1 IHT Informatika Zrt. Az IHT Informatika Zrt. 2023. decemberében alakult meg előtársaságként. Célja a tulajdonosi körébe tartozó állami tulajdonú társaságok részére információtechnológiai, infrastrukturális megoldásokkal összefüggő tevékenység ellátás, amely komplex informatikai szolgáltatóközpontként képes a Társaság által ellátott információtechnológiai feladatok koordinálására, azok hatékonyabb ellátására és közös innovációra. A Társaságra vonatkozóan a Magyar Állam tulajdonosi jogait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a Társaságban részesedéssel rendelkezik az MFB Zrt., START Garancia Zrt., NTH Zrt., a MEHIB Zrt. és az Eximbank Zrt. Az Eximbank a Társaságban összesen 400 db törzsrészvénnyel rendelkezik, ezzel 20%-os tulajdonos, a társaság alapításakor megfizetett 40 millió forint összegű pénzbeli hozzájárulása révén. Az Eximbank a Társaság irányításában a Közgyűlésen tulajdoni részesedése szerint meghatározott módon, illetve az 5 tagú Igazgatóságban 1 általa delegált tag részvétele útján vesz részt. A Bank értékelése alapján kontrollal nem, de jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett.

10.2 Tőkealapok Jelen Megjegyzésben felsorolt alapok Magyarországon bejegyzett alapok, melyeket Magyarországon bejegyzett alapkezelők kezelnek. Az egyes tőkealapokban a befektetési arányt, illetve a döntéshozatalban való részvételt a 33.2 pontban részletesen bemutatjuk.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 59

PortfoLion Regionális Magántőkealap A PortfoLion Regionális Magántőkealapot („PortfoLion Alap”) 2012. júniusában az OTP Bank Nyrt. alapította 5 000 millió forint alaptőkével. Az alap befektetéseinek céljai a jól megalapozott, közepes méretű vállalkozások, amelyek ígéretes üzleti modellt kínálnak, már létrehozott termékcsaládot, szolgáltatáscsomagot és széles körű ügyfélkört, növekedésüket elsősorban a nemzetközi piacra lépéssel, illetve annak fokozásával kívánják megvalósítani. Az Eximbank 2013-ban tárgyalásokat kezdett az OTP Bank Nyrt-vel és a PortfoLion KockázatiTőkealap- kezelő Zrt.-vel, hogy mint új befektető csatlakozik az alaptőke további 5 000 millió forinttal, 10 000 millió forintra történő emelésével. A Bank 2018-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy további legfeljebb 750 millió forintot fektet az alapba. Az Alap 2022-ben (két ütemben) 4,52 milliárd forint hozamfizetést teljesített a befektetők részére, ezzel az Eximbank 2,26 milliárd forintot kapott vissza. A hozamfizetés mellett a PortfoLionAlap 2022. áprilisában tőkecsökkentést is végrehajtott, melynek eredményekét 300 millió forintot fizetett vissza a befektetők részére, melyből az Eximbank 150 millió forintot kapott meg. 2022. decemberében újabb tőkeleszállításról (9 124 millió forint), illetve hozamfizetésről (6 125 millió forint) született döntés, melynek értelmében a PortfoLion Alap jegyzett tőkéje 251,7 millió forintra csökkent. A tőkeleszállítás és a hozamfizetés pénzügyi rendezésére 2023. januárjában került sor, mely során a PortfoLion Alap a Banknak összesen 7 203 millió forintot (4 562 millió forint tőke, 2 641 millió forint hozam) fizetett vissza. A fenti visszafizetés összegét a Bank 2022. december 31-én követelésként mutatta be (ld. 14. Megjegyzés). A hozam összege azért tért el a tulajdoni aránytól, mert az Exim későbbi időpontban lépett be az alapba, ezért így időarányosan kisebb hozam illet te meg. Az Eximbank Tulajdonosi Befektetési Bizottságának 75/2022 (XI.28.) számú határozatával jóváhagyta a PRMA I. zárását (PRMA I. és PRMA II. közötti tranzakciócsomagot) melyek keretében a PRMA I. még élő szerződései és portfoliócégek átadásra kerültek a PRMA II-nek (VCC Live, CodeCool), az alapkezelő pedig teljeskörűen elszámolt a befektetőkkel. Ugyanakkor az egyetlen megmaradt befektetés helyzete csak később rendeződött, így az alapkezelő az alap megszűntetését 2023 végén kezdeményezte a Magyar Nemzeti Banknál. Az MNB a zárásra vonatkozó jóváhagyását követően az alap befektetési jegyei 2023.12.20-i dátummal a KELER Zrt által is megszűntetésre kerültek, ezzel az alap megszűnt. PortfoLion Regionális Magántőkealap II A Portfolion Regionális Magántőkealap II 2020. augusztusában jött létre 25 050 millió forintos induló tőkével. A tőkét 49,9-49,9%-ban biztosítja az Eximbank (12 500 millió forint) és az OTP Bank (12 500 millió forint). Az alap alapkezelője a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Befektetéseinek célja, hogy hosszú távú, globális növekedési pályára állítsák a közép-európai régió vállalkozásait. Fókuszában elsősorban a digitális technológiák, szoftverfejlesztés, telekommunikáció, online szolgáltatások és az automatizáció területéről érkező projektek vannak, de nincsenek kizárva egyéb területek sem. A portfolióba kerülő cégeket a korábbi gyakorlattal összhangban az alapkezelő nem csak pénzügyileg támogatja, hanem aktív és erős szakmai támaszt is nyújt a növekedéshez. 2022-ben a kisebbségi befektető 10 millió forinttal megemelte az alap jegyzett tőkéjét, mely így 25 060 millió forintra emelkedett. Az Eximbank és az OTP Bank a tőkeemelésben nem vett részt. Az Eximbank 2023. december 31-ig 7 604 millió forintot fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 4 896 millió forint volt. EXIM Exportösztönző Magántőkealap 2016-ban a Bank – mint Magyarország nemzetközi exporthitel-ügynöksége és fejlesztési intézménye – exportfejlesztési alapot hozott létre EXIM Exportösztönző Magántőkealap néven. Az Alap olyan Magyarországon működő kis- és középvállalkozások számára szándékozik finanszírozást biztosítani, amelyek

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 60

jelenlegi vagy potenciális exportkapacitással bírnak a termékek és szolgáltatások terén. A Bank 10 000 millió forint kötelezettséget vállalt és 2016-ban be is fizette a teljes összeget. A Bank 2019-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy további legfeljebb 40 000 millió forintot fektet az alapba, ez 2019. december 31-ig meg is történt. Az EXIM Növekedési Magántőkealap 2019. október 31-i fordulónappal egyesült (beolvadással) az EXIM Exportösztönző Magántőkealappal, ezzel a Bank Alappal szembeni pénzügyi kötelezettségvállalása 56 000 millió forintra emelkedett. A Bank az Alappal szembeni fizetési kötelezettségének 2019. év folyamán teljes mértékben elegett tett, így az Alappal szemben további fizetési kötelezettsége jelenleg nem áll fenn. A Bank hozzájárulása az EXIM Exportösztönző Magántőkealap részvénytőkéjéhez közel 100%, azonban az alapot egy a Banktól független fél a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli. A döntéshozatali struktúra alapján a Bank szerepvállalása elsősorban a befektetési jegy tulajdonosi jogok gyakorlásában merül ki, illetve egy tagot delegál az Alapkezelő három tagú (két tagot az Alapkezelő jelöl), köztes (nem végső) döntéshozó testületébe (befektetési bizottság). A végső döntést az alap igazgatósága hozza a befektetési bizottság javaslatának ismeretében. A Bank által delegált személynek nincs vétójoga, az említett testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Enter Tomorrow Europe Magántőkealap Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 2018. júliusában indult, 50 millió euró tőkével, a MOL Csoport és az Eximbank által alapítva. Ez egy Magyarországon bejegyzett magántőkealap, amelyet egy harmadik fél, a LEAD Ventures Alapkezelő Zrt. irányít, és amelynek célja az Európában működő, korai szakaszban lévő vállalkozások finanszírozása, melyek már meglévő termékekkel, szolgáltatásokkal vagy szabadalmi prototípusokkal rendelkeznek. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 25 millió eurót fektet az alapba. Az Eximbank 2023. december 31-ig 19 690 280 eurót (7 155 millió forint) fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 5 309 720 euró (2 032 millió forint) volt. Európa Agrár Magántőkealap Az alap 2021. áprilisban kezdte meg működését, teljes jegyzett tőkéje 60 millió euró. Az EXIM pénzügyi kötelezettségvállalása az alapban 42 millió euró (70%) és az alapban egy magyar magánbefektető további 18 millió euró értékben vállalt kötelezettséget. Az alap elsődleges célja olyan jelentős növekedési potenciállal bíró vagy regionálisan stratégiailag fontos, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokba történő befektetés, amelyek közép- és hosszútávon megfelelő stratégia és finanszírozási szerkezet esetén számszerűsíthető befektetői többletérték előállítására képesek, valamint elsősorban a nemzetközi piacon, ezen belül is különösképpen Közép-Kelet Európa piacán működnek. Az alapkezelési feladatokat a Hodler Alapkezelő Zrt. látja el. Az Eximbank az alapba 2023. december 31-ig 31 729 336 eurót (12 159 millió forint) fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 10 270 664 euró (3 931 millió forint) volt. Herius-1 Magántőkealap A Herius-1 Magántőkealap 2021. szeptemberében indult űr- és légiipari fókusszal, 14 millió euró tőkével. Az Eximbank részesedése az alapban kezdetben 70% volt, 9,8 millió euró kötelzettségvállalással, 30%-ot a Space Oddity Kft. jegyzett le 4,2 millió euró értékben. Az alapot Magyarországon jegyezték be, az alapkezelő a Herius Capital Management Zrt. Az alap célja űr- és légiipari befektetések megvalósítása, szinergiák kiépítése. A magánbefektető személye 2022. március elején megváltozott egy magánszemélyre (Rábely Balázs). Az Eximbank 2022. március 31-én a magánbefektetőtől 4,06 millió euró értékű 10%-os (406 000 euró) befizetettségi aránnyal rendelkező befektetési jegyet vett meg 2021. év végi nettó eszközértéken (274 000 euró). Az Eximbank 2022. áprilisában 39 millió euró tőkeemelést hajtott végre az alapban. A két tranzakció eredményeként az Eximbank részesedése 99,74%-ra növekedett. 2023-ban tőkecsökkentést hajtott végre az

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 61

alapkezelő, az alap jegyzett tőkéje 8 millió euróra csökkent, az Eximbank részesedése az alapban változatlan maradt. Az Alap 3 tagú befektetési bizottságában az Eximbank 1 szavazattal rendelkezik, a bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és ezek ajánlások a végső döntéshozóként szolgáló vezérigazgató számára, aki döntéseit üzleti alapon hozza. Az Alapkezelő nyilatkozata szerint az Alap megfelel a Befektetési gazdálkodó egység feltételeinek. Az Eximbank 2023. december 31-ig 5 703 626 eurót (2 098 millió forint) fektetett be az Alapba, fennmaradó függő kötelezettsége 2023. december 31-én 2 118 748 euró (811 millió forint) volt. Innova-1 Járműipari Magántőkealap Az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot 2022. áprilisában jegyezték be 10 milliárd forintos tőkével, az Eximbank részesedése az alapban 100%. Az alapot Magyarországon jegyezték be, az alapkezelő az Innova-X Tőkealap-kezelő Zrt. Az alap célja járműipari befektetések megvalósítása, szinergiák kiépítése. Az Eximbank nem tekinti leányvállalatnak az Alapot, mivel, az Alap által termelt hozamokra az Eximbanknak nincs közvetlen hatása, az a befektetési tevékenység eredményétől függ. az Alap 3 tagú befektetési bizottságában az Eximbank 1 szavazattal rendelkezik, a bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és ezek ajánlások a végső döntéshozóként szolgáló vezérigazgató számára, aki döntéseit üzleti alapon hozza. Az Eximbank az Alap elfogadott kezelési szabályzatát csak az Alapkezelő közreműködésével tudja módosítani, mivel csak az Alapkezelő járhat el az Alap nevében, mint erre felügyeleti engedéllyel rendelkező entitás. Az Eximbank 2023. december 31-ig 4 100 millió forintot fektetett be az Alapba, fennmaradó függő kötelezettsége 2023. december 31-én 5 900 millió forint volt. Az Alap nyilatkozata alapján megfelel a Befektetési gazdálkodó egység feltételeinek. COLUMBUS Magántőkealap Az Eximbank Zrt. és a CARION Holding által létrehozott COLUMBUS Magántőkealapot az MNB 2019. október 8-án vette nyilvántartásba. Az alap kezelését Magyarországon, a Kbftv. szerint bejegyzett, 2015. óta alapkezelési engedéllyel rendelkező alapkezelő, a CARION Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el, az Alapkezelő 75%-os tulajdonosa a CARION Holding Zrt. Az alap célja hogy a közép és kelet európai, elsősorban magyar mikro-, kis- és közép- vállalkozások nemzetközi – különösképpen az EU-ban és az Amerikai Egyesült Államokban történő – piacra lépését, expanzióját elősegítse. Az alap induláskori jegyzett tőkéje 10 000 millió forint volt. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 7 000 millió forintot fektet az alapba, míg a fennmaradó 3 000 millió forint teljesítésére a CARION Holding vállalt kötelezettséget. 2021. júniusában az alapkezelő újabb jegyzési felhívást tett, melyhez az Eximbank csatlakozott. A tőkeemelés során egy újabb befektető a Beton-Art Kft. csatlakozott az Alaphoz. A tőkeemeléssel az Eximbank kötelezettségvállalása 17 000 millió forintra nőtt, míg a belépő Beton-Art Kft. 4,3 milliárd forint összeg erejéig vállalt fizetési kötelezettséget. 2022. szeptemberében az alapkezelő újabb jegyzési felhívást tett, melyhez az Eximbank és a Beton-Art Kft. csatlakozott 2022. októberében. A tőkeemeléssel az Eximbank kötelezettségvállalása 47 005 millió forintra, míg a Beton-Art Kft. kötelezettségvállalása 17 145 millió forintra emelkedett. Az Eximbank 2023. december 31-ig 40 999 millió forintot fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 6 006 millió forint volt.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 62

Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap A Közép-Ázsia Kifektetési Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank 2023. szeptember 5-én vette nyilvántartásba. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy 50 millió amerikai dollárt fektet az alapba. Az Alapkezelő, a Hiventures Zrt. az indulás évében a befektetési lehetőségek felkutatására fókuszált, realizált befektetés 2023. évben nem történt. Az alap célja a Közép-Ázsia régióban megvalósítandó projektek támogatása, ideértve a Magyarországon bejegyzett a megcélzott régió valamely országában székhellyel rendelkező leányvállalatnak a finanszírozása is. A döntéshozatali struktúra alapján a Bank szerepvállalása elsősorban a befektetési jegy tulajdonosi jogok gyakorlásában merül ki, illetve egy tagot delegál az Alapkezelő 4 tagú (két tagot az Alapkezelő jelöl), döntéshozó testületébe (befektetési bizottság). A Bank által delegált személynek nincs vétójoga, az említett testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Eximbank 2023. december 31-ig 5 millió amerikai dollárt (1 759 millió forintot) fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 45 millió amerikai dollár (15 590 millió forint) volt. Magyar-Amerikai Magántőkealap A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy 50 millió amerikai dollárt fektet az alapba. Az alap Alapkezelője a Hiventures Zrt. Az alapkezelő az indulás évében a befektetési lehetőségek felkutatására fókuszált, realizált befektetés 2023. évben nem történt. Az Alap célja többségi magyar tulajdonú társaságok egyesült államokbeli projektjeinek támogatása, ideértve meglévő vagy újonnan alapított USA székhelyű leányvállalat finanszírozását is, illetve többségében amerikai tulajdonú társaságok Magyarországon ter vezett projektjeinek támogatása, ideértve meglévő vagy újonnan alapítandó magyarországi székhelyű leányvállalat finanszírozását is. Az Eximbank 2023. december 31-ig 10 millió amerikai dollárt (3 669 millió forintot) fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 40 millió amerikai dollár (13 858 millió forint) volt. A lehívásokat, visszafizetéseket, tőkeleszállításokat és tőkeemeléseket kivéve nem volt tranzakció az Eximbank és a PortfoLion Regionális Magántőkealap I. és II., az EXIM Exportösztönző Magántőkealap, a COLUMBUS Magántőkealap, a Herius-1 Magántőkealap, Európa Agrár Magántőkealap, az Innova-1 Járműipari Magántőkealap, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap és a Magyar-Amerikai Magántőkealap között. Amikor az Eximbank a fent említett alapok jegyzési megállapodásait aláírta, illetve elfogadta a Kezelési Szabályzatokat, kötelezettséget vállalt arra, hogy az azokban foglalt pénzügyi kötelezettség erejéig az alapkezelő jogos felhívására kifizetéseket teljesít. Ha az Alapkezelők jogos felhívása ellenére az Eximbank, még az Alapkezelő által adott 30 napos póthatáridőn belül sem tesz eleget befizetési kötelezettségnek, elveszti az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogait. Az Alapkezelők ebben az esetben az Eximbankkal, mint nem teljesítő befektetési jegy tulajdonossal a Tőkealap futamidejének végén számolnak el, de az elszámolást követően a Bank legfeljebb (alaponként változó, 50-100%) az addigi befizetéseinek összegével megegyező visszafizetésben részesülhet. Az alap létrehozásáról szóló dokumentumokban foglaltak alapján az Alapkezelők jogosultak lehívni az összegeket a már jóváhagyott befektetésekre, illetve a már felmerült díjak és költségek fedezésére (pl. könyvvizsgálói díjak, alapkezelési díjak, átvilágítási költségek, stb.). Tekintettel arra, hogy jellegükből fakadóan sem a befektetések, sem a költségek a kötelezettségvállalás időpontjában egzakt módon nem meghatározhatók, ezért az Eximbank nem tekinti az Alapokkal kapcsolatban vállalt pénzügyi kötelezettségvállalást feltétel nélküli kötelezettségeknek, hanem azokat jövőben teljesülő szerződéseknek tekinti (mivel még egyik fél sem teljesített), és ennek következtében azokat a könyveiben nem pénzügyi kötelezettségként szerepelteti, hanem függő kötelezettségként – mindaddig, amíg a kötelezettségvállalás lehívási feltételei nem teljesülnek (lásd 21. Megjegyzést).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 63

A tőkealapok Eximbank pénzügyi teljesítésére jutó nettó eszközértéke a 2022. év végi 89 milliárd forintról 2023. végére 6,21%-kal, 94,5 milliárd forintra növekedett. Ez az érték már tartalmazza a devizaárfolyamok változásából eredő hatást, tekintettel arra, hogy az Eximbank devizában nominált tőkealapokban is részt vesz. Befektetés megnevezése Részesedés % 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF 70,00 69,99 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR 50,00 50,00 Európa Agrár Magántőkealap - EUR 70,00 70,00 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF 99,99 99,99 Innova-1 Magántőkealap - HUF 100,00 100,00 Herius-1 Magántőkealap - EUR 99,74 99,74 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD 100,00 0,00 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD 100,00 0,00 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0,00 50,00 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF 49,89 49,89

Befektetés megnevezése Bekerülési érték Millió Ft Osztalék fizetés Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF 40 999 24 957 0 0 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR 7 155 7 155 0 0 Európa Agrár Magántőkealap - EUR 12 159 11 266 0 0 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF 56 000 56 000 0 0 Herius-1 Magántőkealap - EUR 2 098 3 747 0 0 Innova-1 Magántőkealap - HUF 4 100 1 000 0 0 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD 1 759 0 0 0 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD 3 669 0 0 0 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0 4 688 0 -10 861 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF 7 604 6 443 0 0 Összesen 135 544 115 256 0 -10 861

Befektetés megnevezése Tőkemódszer módosítás Millió Ft Könyv szerinti érték Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF -12 235 -323 28 764 24 634 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR -2 376 -1 216 4 780 5 939 Európa Agrár Magántőkealap - EUR -3 161 -282 8 998 10 983 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF -19 092 -18 077 36 908 37 923 Herius-1 Magántőkealap - EUR -2 098 -564 0 3183 Innova-1 Magántőkealap - HUF -878 -146 3 222 854 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD -107 0 1 652 0 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD -264 0 3 405 0 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0 6 244 0 72 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF -930 -1 073 6 674 5 370 Összesen -41 141 -15 437 94 404 88 958

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 64

Tőkemódszerrel értékelt tőkealapok mozgástáblája 2023.12.31 2022.12.31 Nyitó egyenleg 88 958 69 856 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi eredményéből -18 462 -7 029 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi egyéb átfogó jövedelméből -943 1 306 Hozamfizetés -2 642 -4 899 Folyósítás* 26 624 33 436 Visszafizetés -793 -150 Tőkeleszállítás -968 -4 562 Átvezetés árfolyamkülönbsége -12 0 Jegyzés** 0 1 000 Záró egyenleg 94 404 88 958 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi eredményéből -18 462 -7 029 - ebből devizás társult vállalkozások devizátváltási különbözetének átvezetése OCI-ba. 942 -1 306 - ebből eredményben elszámolt -19 404 -5 723 * Folyósítás keretében a Bank a jegyzést követően forrást nyújt a befektetés megvalósulásához, illetve a lehívási részletező alapján vagyoni hozzájárulást nyújt a kezelési szabályzatban meghatározott költségekre. ** A jegyzés egy olyan speciális folyósítás, amit az alap alapítása érdekében hívott le az alapkezelő a befektető(k)től. A későbbiekben ez az összeg egy befektetés megvalósítására, alapkezelési díj vagy költség megfizetésére kerül felhasználásra. A Bank a Portfolion Regionális Magántőkealapban lévő két befektetés exitjének eredményeként 2 258 millió forint hozamban részesült 2022-ben, amely a befektetés könyv szerinti értékét módosíttotta, a Cash Flow kimutatásban pedig, a Tőkemódszerrel elszámolt befektetés tőkeleszállítás / hozamkifizetés soron került kimutatásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 65

A tőkemódszerrel értékelt befektetések pénzügyi adatait a következő tábla szemlélteti 2023.12.31-re vonatkozóan: Megnevezés COLUM- BUS** Enter Tomor- row* Európa Agrár Magán- tőkealap* Export- ösztönző** Herius-1 Magán- tőkealap* Innova- 1 Magán- tőkealap Közép- Ázsiai Kifektetési Magán- tőkealap Magyar- Amerikai Magán- tőkealap Portfolion II Befektetett eszköz 92 250 9 536 18 712 30 063 645 2 931 0 0 13 290 Forgóeszköz 1 429 858 223 79 632 523 872 1 683 3 439 318 -ebből pénzeszközök 1 426 172 106 33 943 523 123 1 678 3 439 17 Rövid lejáratú kötelezettség 1 400 5 6 56 339 2 31 31 33 227 Hosszú lejáratú kötelezettség 0 0 0 11 704 0 0 0 0 Árbevétel 0 0 0 47 754 0 0 0 0 0 Pénzügyi műveletek eredménye -6 313 -590 3 057 -1 577 -962 44 -82 -73 625 Adózott eredmény (folyt.tev) -7 515 -968 2 654 2 261 -1 023 -182 -174 -133 288 Saját tőke 92 260 10 389 18 929 41 652 1 166 3 772 1 652 3 405 13 381 Többségi tulajdonosra jutó saját tőke 92 260 10 389 18 929 36 908 1 166 3 772 1 652 3 405 13 381 Bank részesedése 70,00% 50,00% 70,00% 100,00% 99,74% 100,00% 100,00% 100,00% 49,89% Tőkemódszer érték 64 582 5 195 13 250 36 908 1 163 3 772 1 652 3 405 6 674 Módosítás** -35 818 -415 -4 252 0 -1 163 -550 0 0 0 Könyv szerinti érték 28 764 4 780 8 998 36 908 0 3 222 1 652 3 405 6 674 *Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, az Európa Agrár Magántőkealap, valamint a Herius-1 Magántőkealap euróban készíti a beszámolóját. A Bank prezentációs pénznemére (millió forint) történő átváltás a mérlegsorok tekintetében a 2023.12.31-i árfolyamon (382,78 EUR/HUF), míg az eredménykimutatás tekintetében a 2023-as átlag euró árfolyamon történt (381,95 EUR/HUF). 2023.12.31-én az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap esetében 260 millió forint, az Exportösztönző Alap esetében 12 millió forint, a Herius -1 Magántőkealap esetén 192 millió forint és az Európa Agrár Magántőkealap esetén 477 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott árfolyamhatás összege. ** A Bank a tőkemódszer alkalmazása során saját számviteli politikáját és értékelési elveit alkalmazza az alapok egyes befektetéseinek értékelése során, ami eltérhet az alap által alkalmazott értékelési elvektől. A kezdeti beruházási fázisban lévő befektetések esetében a befektetés bekerülési értékéből indul ki, amíg az adott befektetés nem kezdte meg az érdemi működést, illetve ezt korrigálja a beruházás csúszása miatti potenciális kockázattal. Továbbá azokban az esetekben, ahol az alapkezelő által, a befektetés értékeléséhez használt üzleti tervek nem kerültek megfelelően frissítésére a múltbeli terv/tény eltérések tapasztalataival, ott a Bank ennek megfelelően korrigálja az üzleti terveket az értékelés céljára, vagy alternatív értékelési modellt alkalmaz.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 66

A tőkemódszerrel értékelt befektetések pénzügyi adatait a következő tábla szemlélteti 2022.12.31-re vonatkozóan: Megnevezés COLUMBUS ** Enter Tomorro w* Európa Agrár Magántőkeala p* Exportösztönző ** Herius-1 Magántőkeala p* Innova- 1 Magántőkeal ap Portfolion I (Fordulat) ** Portfolio n II Befektetett eszköz 74 200 11 691 14 853 29 202 884 0 0 10 184 Forgó eszköz 2 412 192 846 51 728 2 316 855 20 449 799 -ebből pénzeszközök 2 397 192 725 12 065 2 316 842 20 449 342 Rövid lejáratú kötelezettség 61 5 8 33 688 8 1 20 299 225 Hosszú lejáratú kötelezettség 0 0 0 8 961 0 0 0 0 Árbevétel 0 0 0 47 138 0 0 0 0 Pénzügyi műveletek eredménye 36 209 139 -44 2 982 -22 0 10 707 -1 215 Adózott eredmény (folyt.tev) 35 674 -361 -723 -5 585 -679 -145 6 551 -1 670 Saját tőke 76 550 11 878 15 691 38 281 3 191 854 151 10 758 Többségi tulajdonosra jutó saját tőke 76 550 11 878 15 691 39 323 3 191 854 151 10 758 Bank részesedése 69,99% 50,00% 70,00% 100,00% 99,74% 100,00% 50,00% 49,90% Tőkemódszer érték 53 575 5 939 10 983 39 323 3 183 854 75 5 368 Módosítás** -28 941 0 0 -1 400 0 0 -4 0 Könyv szerinti érték 24 634 5 939 10 983 37 923 3 183 854 72 5 370 *Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, az Európa Agrár Magántőkealap, valamint a Herius-1 Magántőkealap euróban készíti a beszámolóját. A Bank prezentációs pénznemére (millió forint) történő átváltás a mérlegsorok tekintetében a 2022.12.31-i árfolyamon (400,25 EUR/HUF), míg az eredménykimutatás tekintetében a 2022-es átlag euró árfolyamon történt (391,33 EUR/HUF). Az árfolyam átváltás következtében az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 2022.12.31-én -317 millió forintot mutatott ki az egyéb átfogó jövedelemben. Az Exportösztönző Alap esetében -387 millió forint, a Herius -1 Magántőkealap esetén -244 millió forint és az Európa Agrár Magántőkealap esetén -358 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott árfolyamhatás összege. ** A két befektető (OTP Bank Nyrt. Eximbank Zrt.) eltérő időpontban lett a Portfolion alap befektetője. Az OTP első vagyoni hozzájárulását 2012.06.01-én, míg az Eximbank 2013.11.26-án teljesítette, ennek következtében az elszámoláskor és így az időszakos beszámolók esetében is a tulajdoni arányon felül figyelembe veszik a teljesített befizetések időpontját is a hozamszámításnál, mely alapján eltérés mutatkozik a két befektetőre jutó nettó eszközérték összegében. Az alapnál tőkeemelés is történt, ebből következően a befektetők részben különböző befektetési jegy típusokkal rendelkeznek (OTP A és C, míg Eximbank B és C). A Columbus Magántőkealap a befektetéseinek 2022.12.31-i fordulónapra készített értékelésekor a hatályos Kezelési Szabályzatban rögzített értékelési elveket (valós értéket DCF módszerrel állapították meg) vette figyelembe, melytől eltérést a Kezelési Szabályzat nem enged. Tekintettel arra, hogy több befektetés a zárlati időponthoz közel került megvalósításra, így projekt-indulási, valamint piac-építési szakaszban van, illetve még csak a beruházások vannak folyamatban, a Bank saját pénzügyi kimutatásainak összeállítása céljából módosította a befektetés valós értékét, mivel megítélése alapján a független felek között kialkudott tranzakciós ár (bekerülési érték) jobban közelíti a befektetés valós értékét. Az Exim Exportösztönző Magántőkealap esetében az alap konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő eszközök értéke kapcsán a Bank arra jutott, hogy bizonyos eszközök megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, ezért korrekció alkalmazását tartotta indokoltnak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 67

11 MEGJEGYZÉS IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak mozgás táblája 2023. december 31-én a következő: Megnevezés Immateriális javak Fejlesztés alatt lévő immateriális eszköz Immateriális eszközök összesen Bekerülési érték 2022. december 31. 5 862 149 6 011 Növekedés 430 430 860 Beszerzés 0 430 430 Üzembe helyezés 430 0 430 Csökkenés -101 -430 -531 Kivezetés -101 0 -101 Üzembe helyezés 0 -430 -430 2023. december 31. 6 191 149 6 340 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2022. december 31. 3 760 0 3 760 Terv szerinti ÉCS (26. megjegyzés) 480 0 480 Értékvesztés (15. megjegyzés) 18 0 18 Kivezetés -101 0 -101 2023. december 31. 4 157 0 4 157 Nettó könyv szerinti érték 2022. december 31. 2 102 149 2 251 2023. december 31. 2 034 149 2 183 Vagyoni értékű jogok licenc- szerződések 2 0 2 Szellemi termékek 2 032 0 2 032 Belső fejlesztés 18 0 18 Fejlesztés alatt álló immateriális javak 0 149 149

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 68

Az immateriális javak mozgás táblája 2022. december 31-én a következő: Megnevezés Immateriális javak Fejlesztés alatt lévő immateriális eszköz Immateriális eszközök összesen Bekerülési érték 2021. december 31. 5 825 73 5 898 Növekedés 317 393 710 Beszerzés 0 393 393 Üzembe helyezés 317 0 317 Csökkenés -280 -317 -597 Kivezetés -280 0 -280 Üzembe helyezés 0 -317 -317 2022. december 31. 5 862 149 6 011 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2021. december 31. 3 606 0 3 606 Terv szerinti ÉCS (26. megjegyzés) 434 0 434 Kivezetés -280 0 -280 2022. december 31. 3 760 0 3 760 Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31. 2 219 73 2 292 2022. december 31. 2 102 149 2 251 Szellemi termékek 2 102 0 2 102 Belső fejlesztés 10 0 10 Fejlesztés alatt álló immateriális javak 0 149 149

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 69

12 MEGJEGYZÉS INGATLANOK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK Az ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblája 2023. december 31-én a következő: Megnevezés Idegen ingatlanon végzett beruházás Ingatlanok, gépek, berendezések Beruházások Használati jog eszközök - Épület (lízing) Tárgyi eszköz összesen Bekerülési érték 2022. december 31. 204 2 117 1 2 460 4 782 Növekedés 0 471 471 116 1 058 Új beszerzés 0 0 471 116 587 Üzembe helyezés 0 471 0 0 471 Kivezetések 0 -110 -471 -26 -607 Selejtezés 0 0 0 0 0 Értékesítés 0 -110 0 0 -110 Üzembe helyezés 0 0 -471 0 -471 Szerződés megszűnés 0 0 0 -26 -26 2023. december 31. 204 2 478 1 2 550 5 233 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2022. december 31. 129 1 562 0 1 364 3 055 Terv szerint ÉCS (26. megjegyzés) 27 158 0 408 593 Értékvesztés (15. megjegyzés) 0 41 0 0 41 Kivezetés 0 -77 0 -15 -92 2023. december 31. 156 1 684 0 1 757 3 597 Nettó könyv szerinti érték 2022. december 31. 75 555 1 1 096 1 727 2023. december 31. 48 794 1 793 1 636

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 70

Az ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblája 2022. december 31-én a következő: Megnevezés Idegen ingatlanon végzett beruházás Ingatlanok, gépek, berendezések Beruházások Használati jog eszközök - Épület (lízing) Tárgyi eszköz összesen Bekerülési érték 2021. december 31. 204 2 223 1 2 357 4 785 Növekedés 0 144 144 130 418 Új beszerzés 0 0 144 130 274 Üzembe helyezés 0 144 0 0 144 Kivezetések 0 -250 -144 -27 -421 Selejtezés 0 -187 0 0 -187 Értékesítés 0 -63 0 0 -63 Üzembe helyezés 0 0 -144 0 -144 Térítés nélküli átadás 0 0 0 0 0 2022. december 31. 204 2 117 1 2 460 4 782 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2021. december 31. 101 1 634 0 1 002 2 737 Terv szerint ÉCS (26. megjegyzés) 28 142 0 379 549 Értékvesztés (15. megjegyzés) 0 5 0 0 5 Kivezetés 0 -219 0 -17 -236 2022. december 31. 129 1 562 0 1 364 3 055 Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31. 103 589 1 1 355 2 048 2022. december 31. 75 555 1 1 096 1 727

Az alábbi táblázat az immateriális javak, az ingatlanok és berendezések cash flow szemléletű beszerzését mutatja, valamint az immateriális javak és ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó bevételt mindkét évben. Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Immateriális javak, ingatlan és berendezések beszerzése 901 529 Immateriális javak, ingatlan és berendezések értékesítéséből származó bevétel 13 11

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 71

12.1 Lízing A Bank használati jog eszközöket és lízing kötelezettségeket elsősorban irodahelyiségekkel kapcsolatban jelenít meg, melyek az IFRS 16 standard alapján lízing ügyletnek minősülnek. Tárgyévben 116 millió forint eszközhasználati jog került aktiválásra. Lízing kötelezettségek jövőbeni nem diszkontált pénzáramait a következő táblázat mutatja (millió forint): Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 1 hónapon belüli 57 67 1-3 hónap 88 84 3-12 hónap 398 384 1-5 év 429 888 5 éven túli 0 0 Összes pénzügyi lízingek jövőbeni nem diszkontált pénzáramai 972 1 422 Ebből rövid lejáratú rész 543 535 Ebből hosszú lejáratú rész 429 888 Lízing kötelezettség mozgástáblája (millió forint) Megnevezés 2023 2022 Kötelezettség állomány január 01-jén 1 422 1 674 Fizetett díjak -500 -516 Elszámolt kamat 13 20 Egyéb változások 36 244 Kötelezettség állomány december 31-én 972 1 422 A fenti lízingek eredményre gyakorolt hatását a következő táblázat mutatja: Megnevezés 2023 2022 Kamatráfordítás 13 20 Amortizáció 408 362

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 72

13 MEGJEGYZÉS ADÓZÁS

Az adóráfordítások, adókövetelések, és adókötelezettségek a következőképp alakultak 2023. december 31-én és 2022. december 31-én: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Társasági adó ráfordítás 1 104 163 Helyi iparűzési adó ráfordítás 2 038 1 007 Innovációs járulék ráfordítás 305 151 Tényleges nyereségadó ráfordítás összesen 3 447 1 321 Halasztott adó ráfordítások/(bevétel) átmeneti különbözetek keletkezéséből és visszafordulásából 717 -330 Nyereségadó ráfordítás összesen 4 164 991 Adózás előtti eredmény 22 747 3 240 Effektív adókulcs 18% 31%

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Egyéb adókövetelések* 428 442 Halasztott adókövetelések 193 2 502 Tényleges nyereségadóval kapcsolatos kötelezettségek 2 246 0 Egyéb adókötelezettségek**/*** 236 710 * Egyéb adókövetelések sor tartalmazza az általános forgalmi adót, pénzügyi tranzakciós illetéket, társadalombiztosítással és a járványügyi különadó állammal szembeni követelésként nyilvántartott, a pénzügyi különadó befizetéseinél adóvisszatartásként figyelembevehető összegét. ** Egyéb adókötelezettségek sor 2023-ban tartalmazza a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a társadalombiztosítással szembeni egyéb adókötelezettségeket *** Egyéb adókötelezettségek sor 2022-ben tartalmazza a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a társadalombiztosítással és Önkormányzatokkal szembeni adókötelezettségeket..

Tényleges nyereségadóról: 2022-ben és 2023-ban a társasági adó mértéke 9% volt. Az adóalap az adózás előtti eredmény, bizonyos levonható és nem levonható tételekkel módosítva a jogszabályok szerint. 2022-ben és 2023-ban a helyiadó mértéke 2% és innovációs járulék mértéke 0,3%. A helyi iparűzési adó- és innovációs járulék adó alapja a nettó kamatbevétel és díjbevétel, amelyekkel szemben a következő levonások érvényesíthetőek: - eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások - alvállalkozói teljesítések - anyagköltség - az adóévben felmerült kutatás és fejlesztés közvetlen költségei

Banki különadók: A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját 2020-ban vezették be, majd 2021. évtől megszűnt. A befizetett összeg 2021. évtől kezdődően - 5 éven át egységesen 20 %-os mértékben - adóvisszatartás formájában csökkenti a tárgyévben fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját. A 2020. évben megfizetett 642 millió forintot a Bank az állammal szembeni adójellegű követelésként vette nyilvántartásba.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 73 2022-ben a pénzügyi szervezetek különadója vonatkozásában a Bank 1 055 millió forint összegű ráfordítást számolt el, befizetéseit pedig 128 millió forinttal csökkentette. Az állammal szemben kimutatott adójellegű követelés is ugyanilyen mértékben csökkent 385 millió forinra. 2023-ben a pénzügyi szervezetek különadója vonatkozásában a Bank 1 303 millió forint összegű ráfordítást számolt el, befizetéseit pedig 128 millió forinttal csökkentette. Az állammal szemben kimutatott adójellegű követelés is ugyanilyen mértékben csökkent 257 millió forintra.

Az adóráfordítás egyeztetése: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Adózás előtti eredmény 22 747 3 240 Társasági adó mértéke 2023-ban és 2022-ben 9% 2 047 292 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék társasági adó hatása - 210 - 104 Egyéb (nem átmeneti) adóalapmódosító tételek adóhatása - 16 36 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék ráfordítás 2 343 1 158 Felhasználható veszteség becslés változásának hatása 0 - 191 Helyi iparűzési adóval kapcsolatos halasztott adó becslés változás hatása 0 - 200 Nyereségadó az átfogó jövedelem kimutatásban**/* 4 164 991 Effektív adómérték 18% 31% * 2022. december 31-i nyereségadó az eredményben részletesen: társasági adó: 163; helyi iparűzési adó: 1 007; innovációs járulék: 151; halasztott adó bevétel: -330 ** 2023. december 31-i nyereségadó az eredményben részletesen: társasági adó: 1 104; helyi iparűzési adó: 2 038; innovációs járulék: 305; halasztott adó ráfordítás: 717 A 2020. évi negatív adóalap miatt, a Társasági adótörvény 17.§-ában foglaltak szerint a Bank a következő öt adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét, az adóévi korrigált adóalap 50 százalékáig. 2021-ben a pozitív adózás előtti eredménynek köszönhetően a Bank a 2020-as év elhatárolt veszteségéből (10 821 millió forint) 901 millió forintot használt fel adóalap csökkentésre. Így 2021 végén a következő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség összege 9 920 millió forint volt. 2022-ben a pozitív adózás előtti eredménynek köszönhetően a Bank a 2021-ről továbbvihető veszteségéből (9 920 millió forint) 1 808 millió forintot használt fel adóalap csökkentésre. 2022. évben a következő 3 év eredmény-prognózisa alapján a 2020-as fennmaradó negatív adóalapjából 8 112 millió forintot vett figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, mely alapra vetítve 730 millió forint halasztott adókövetelést számolt el. A becslés alapján az összes veszteség felhasználható a következő években. A 2021-ben és 2022-ben készített, a veszteség felhasználhatóságának alapjául szolgáló becslés (eredmény- prognózis) változás hatása 2 119 millió forint. A következő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség összege 8 112 millió forint. 2023-ban a Bank adózás előtti eredménye lehetővé tette, hogy az előző évekről továbbvihető 8 112 millió forint elhatárolt veszteség teljes összegét felhasználhatja adóalap csökkentésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 74

Halasztott adók

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó, valamint az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 2023. december 31-én és 2022. december 31-én rögzített változások a következők: 2023.12.31 Halasztott adó- követelések Halasztott adó- kötelezettség Nettó Eredményben elszámolt Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a derivatívákat kivéve 0 0 0 0 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 0 0 0 0 Egyéb pénzügyi és nem pénzügyi eszközök (Immat javak; TE; egyéb eszközök) - 18 0 - 18 7 0 Céltartalék 115 0 115 7 0 Veszteségelhatárolás 0 0 0 - 730 0 CF fedezeti elszámolás 96 0 96 0 -1 593 Összesen 193 0 193 - 716 -1 593 2022.12.31 Halasztott adó- követelések Halasztott adó- kötelezettség Nettó Eredményben elszámolt Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a derivatívákat kivéve 0 0 0 144 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 0 0 56 0 Egyéb pénzügyi és nem pénzügyi eszközök (Immat javak; TE; egyéb eszközök) - 25 0 - 25 - 7 0 Céltartalék 108 0 108 108 0 Veszteségelhatárolás 730 0 730 28 0 CF fedezeti elszámolás 1 689 0 1 689 0 387 Összesen 2 502 0 2 502 329 387

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 75

14 MEGJEGYZÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyi instrumentumok 2 167 9 426 Tárgyidőszakot érintő bevétel elhatárolás* 2 109 2 075 Felvett hitel kezdeti valós érték különbözet 0 129 Egyéb eszközök** 58 7 222 Nem pénzügyi istrumentumok 250 198 Következő időszakot érintő költség elhatárolás 250 197 Egyéb 0 1 Részösszeg 2 417 9 624 Értékvesztés pénzügyi instrumentumokra -7 -5 Összesen 2 410 9 619 *Az elhatárolt bevételek meghatározó része segélyhitelek MEHIB díjának elhatárolásából adódik, amely a költségvetés által megtérítésre kerül. ** Az egyéb eszközök soron szereplő tétel két jelentős összegből (4 562 millió forint, illetve 2 641 millió forint) tevődik össze 2022-ben, melyek a PortfoLion I. Regionális Magántőke alap 2023-ban realizált tőkeleszállításának, illetve fizetett hozamának követelések között történő kimutatása.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 78

Az alábbi táblázat a nem pénzügyi eszközökre képzett értékvesztést és visszaírást mutatja a 2023. december 31-én és a 2022. december 31-én véget ért években. millió Ft Ingatlanok, gépek és berendezések, Immateriális javak Ingatlanok, gépek és berendezések, Immateriális javak 2023 2022 Nyitó 5 2 Tárgyévi képzés 59 5 Tárgyévi visszaírás 0 -2 Kivezetés -18 0 Átértékelés hatása 0 0 Záró 46 5

A mérleg Céltartalékok sora az IFRS 9 és az IAS37 szerinti, pénzügyi garanciaszerződésekre, hitelnyújtási elkötelezettségekere és peres ügyekre képzett céltartalékokból áll. Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Hitelintézeteknek és biztosítótársaságoknak nyújtott elkötelezettségek, hitelkeretek és garanciák 77 65 Egyéb ügyfeleknek nyújtottelkötelezettségek, hitelkeretek és garanciák 367 211 Hitelígérvények 214 31 IFRS9 szerinti céltartalékok 658 307 Személyi jellegű ráfordítások 76 0 Le nem zárt peres ügyek* 1 200 1 200 IAS37 szerinti céltartalékok 1 276 1 200 Céltartalékok összesen 1 934 1 507 * Az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt. által korábban kötött ingatlanbérleti szerződéssel összefüggésben a korábbi bérbeadó keresetet nyújtott be Eximbank Zrt-vel és a MEHIB Zrt-vel, mint egyetemleges kötelezettekkel szemben, a per keretében a felperes kötbér és kártérítés jogcímen követelést kíván érvényesíteni az alperesekkel szemben. A per kezdeti szakaszban van, tárgyalásra még nem került sor, az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt. vitatja a vele szemben érvényesíteni kívánt követelések jogalapján, illetve összegszerűségét.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 79

16 MEGJEGYZÉS HITELINTÉZETEKKEL ÉS BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 167 362 338 508 - forintban 74 782 36 338 Részösszeg 242 144 374 846 Hosszú lejáratú - külföldi pénznemben 622 350 491 529 - forintban 321 106 305 437 Részösszeg 943 456 796 966 Összesen 1 185 600 1 171 812

17 MEGJEGYZÉS EGYÉB ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 10 513 2 514 - forintban 0 0 Összesen 10 513 2 514

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 83

A Bank 2023. során kilenc új éven belüli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki összesen 493,7 milliárd forint névértékben, három új éven túli fix kamatozású forint kötvényt, összesen 175,5 milliárd forint névértékben, valamint két új változó kamatozású forint kötvényt, összesen 244,6 milliárd forint névértékben. Az év során nyolc forintkötvény járt le összesen 304,1 milliárd forint névértékben. A Bank 2023. során két alkalommal bocsátott ki nemzetközi kötvényt, mindkét alkalommal éven túli lejáratra, fix kamatozással, 1 250 millió dollár és 1 000 millió euró névértékben. Mindkét kötvénysorozat a Londoni Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. A Bank 2022. során nyolc új éven belüli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki, összesen 304,1 milliárd forint névértékben, valamint egy új éven túli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki, összesen 18,4 milliárd forint névértékben. Az év során öt forintkötvény járt le, összesen 194,9 milliárd forint névértékben. A magyar jogszabályok szerint kibocsátott valamennyi kötvénysorozat a Budapesti Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. A Bank a kibocsátások időpontjai óta nem vásárolt vissza saját értékpapírt. A kibocsátott kötvények effektív kamat ráfordítása 2023-ban 135 362 millió forint (2022-ben 16 722 millió forint) 1 és 18 % (2022-ben 1 és 16%) közötti effektív kamatlábak használatával. millió Ft 2023.01.01 Kibocsátás Effektív kamat ráfordítás Kamat fizetés Visszaváltás (NÉ) Valós érték különbözet* Deviza árfolyam különbözet 2023.12.31 EUR kötvények 0 374 248 2 788 0 0 0 6 387 383 423 HUF kötvények 519 453 910 042 114 019 -58 679 -304 142 0 0 1 180 693 USD kötvények 0 415 486 18 554 -15 569 0 1 826 10 186 430 483 Összes kötvény 519 453 1 699 776 135 362 -74 248 -304 142 1 826 16 573 1 994 599 millió Ft 2022.01.01 Kibocsátás Effektív kamat ráfordítás Kamat fizetés Visszaváltás (NÉ) Valós érték különbözet* Deviza árfolyam különbözet 2022.12.31 HUF kötvények 383 788 319 570 16 722 -5 688 -194 939 0 0 519 453 Összes kötvény 383 788 319 570 16 722 -5 688 -194 939 0 0 519 453 * A kibocsátott kötvényen - mint fedezett ügyleten - elszámolt valós érték különbözet millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 4 813 0 - forintban 594 642 313 390 Részösszeg 599 455 313 390 Hosszú lejáratú - külföldi pénznemben 809 092 0 - forintban 586 052 206 063 Részösszeg 1 395 144 206 063 Összesen 1 994 599 519 453

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 84

Az alábbi táblázat a kibocsátott kötvények elemzését mutatja be szerződéses lejárat szerinti bontásban (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én. millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Külföldi devizanemben: 1 hónapon belüli 0 0 1 és 3 hónap között 0 0 3 hónap és 1 év között 0 0 1 és 5 év között 430 481 0 5 év felett 383 424 0 Részösszeg 813 905 0 Forintban 1 hónapon belüli 69 317 0 1 és 3 hónap között 149 982 46 178 3 hónap és 1 év között 354 204 265 674 1 és 5 év között 581 993 182 493 5 év felett 25 198 25 108 Részösszeg 1 180 694 519 453 Összesen 1 994 599 519 453

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 85

19 MEGJEGYZÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyi instrumentumok 6 518 7 414 MEHIB biztosítás* 1 690 1 690 Felvett hitel kezdeti valósérték különbözet 0 524 Lízing kötelezettség 972 1 422 Költség elhatárolás 1 755 1 445 Egyéb** 2 101 2 333 Nem pénzügyi instrumentumok 455 649 Egyéb 293 270 Bevétel elhatárolás 162 379 Összesen 6 973 8 063

* Egy MEHIB biztosítással fedezett segélyhitel ügylet biztosítási díját tartalmazza ** Az egyéb kategórián belüli legjelentősebb tétel 2023-ban a kamatkiegyenlítés keretében keletkezett befizetési kötelezettség (731 millió forint), 2022-ben a brüsszeli szankciók miatt letéti számlára érkezett törtlesztő részlet volt (1 676 millió forint).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 86

20 MEGJEGYZÉS SAJÁT TŐKE millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Jegyzett tőke 340 000 310 000 Tőketartalék ázsió 400 400 Eredménytartalék 63 552 48 849 Általános tartalék 15 351 11 471 Fedezeti ügyletek tartaléka -975 -17 082 Deviza átszámítási tartalék 632 1 574 Összesen 418 960 355 212 Az általános tartalékot a Bank felhasználja a tárgyévi veszteségre 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 83 § (5) bekezdése alapján, melynek részletezését a következő táblázat szemlélteti. A Bank a Szt. 114/B § alapján saját tőke megfeleltetési táblát készít. 2023.12.31 Jegyzett tőke Tőke- tartalék Eredmény -tartalék Általános tartalék (Lekötött tartalék) Fedezeti ügyletek tartaléka Deviza átszámítási tartalék Saját tőke összesen Jegyzett tőke 340 000 340 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 Tőketartalék 400 400 Általános tartalék 15 351 15 351 ebből Hpt. alapján kötelezően megképzendő 4 306 4 306 Eredménytartalék +/- 63 552 63 552 Lekötött tartalék 0 Értékelési tartalék -975 632 -343 Saját tőke összesen 340 000 400 63 552 15 351 -975 632 418 960 2022.12.31. Jegyzett tőke Tőke- tartalék Eredmény- tartalék Általános tartalék (Lekötött tartalék) Fedezeti ügyletek tartaléka Deviza átszámítási tartalék Saját tőke összesen Jegyzett tőke 310 000 310 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 Tőketartalék 400 400 Általános tartalék 11 471 11 471 ebből Hpt. alapján kötelezően megképzendő 2 451 2 451 Eredménytartalék +/- 48 849 48 849 Lekötött tartalék 0 Értékelési tartalék -17 082 1 574 -15 508 Saját tőke összesen 310 000 400 48 849 11 471 -17 082 1 574 355 212

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 87

millió Ft 2023.12.31. 2022.12.31. Cégbíróságon bejegyzett tőke 340 000 310 000 Kötelezettségként megjelenített instrumentumok (-) - - IFRS szerinti jegyzett tőke 340 000 310 000 millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Eredménytartalék 63 552 48 849 Befektetési célú ingatlanok valós értékének növekedése miatt elszámolt halmozott nem realizált nyeresége (-) 0 0 Kapcsolódó, IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összege (+) 0 0 Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék 63 552 48 849 2023. május 16-én az Alapítő a jegyzett tőke emelése melett döntött 6 000 db 5 millió forint névértékű, az eddigi kibocsátott törzsrészvényekkel azonos sorozatba tartozó törzsrészvények kibocsátásával, amellyel a jegyzett tőke 30 000 millió forinttal növekedett. A bejegyzést követően a Banknak összesen 68 000 darab, 5 millió forint névértékű részvénye van, így az alaptőke összege 340 000 millió forint. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt”) 83. § (2) bekezdése alapján a Banknak a tárgyévi adózott eredménye 10%-át szükséges átcsoportosítania az általános tartalékok közé, amely a jövőbeni veszteségek fedezésére szolgál. A tárgyévben az előző évi adózott eredmény 90%-a, a 10%-os kötelező tartalékkal csökkentett rész, 2 025 millió forint, az alapító döntése alapján, átvezetésre került az általános tartalékba, ezzel annak összegét 13 496 millió forintra módosította. A tárgyévi eredmény alapján képzendő kötelező tartalék 1 855 millió forint növekedést jelent.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 88

21 MEGJEGYZÉS HITELKERETEK, ÍGÉRVÉNYEK ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK Az Exim törvény értelmében a Magyar Állam az Eximbank által kibocsátott, egyes meghatározott garanciák tekintetében is törvényi biztosítékot nyújt. Az Eximbank garancia portfóliója elsősorban a bankoknak kibocsátott exporthitel-garanciákból áll, és egyéb exporthoz kapcsolódó garanciákból (beleértve a hitelfedezeti, előleg, jólteljesítési és tender garanciákat), amelyeket elsősorban a vállalati ügyfelek számára bocsátottak ki. A törvényes garanciavállalással kapcsolatban a Magyar Állam kötelezettségeire az éves központi költségvetés felső határt határozott meg. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 54.§ (2) bekezdése a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel és egyéb export célú garanciaügyletek 2023. évi felső határát összesen 100 milliárd forintban határozta meg (egyezően a 2022-ben meghatározott 100 milliárd forint összeggel). A Kormányrendelet a törvényes garanciavállalásra bizonyos feltételeket határoz meg, ideértve azt is, hogy valamennyi olyan hitelmegállapodásnak, amelyhez az Eximbank államilag támogatott exporthitel-garanciát nyújt, meg kell felelnie az OECD iránymutatásainak. 2023. december 31-én a Bank teljes 86 975 millió forint garancia portfóliójából 86 722 millió forint állami garanciával volt biztosított (2022-ben 28 782 millió forintból 28 525 millió forint volt állami garanciával, illetve kezességgel biztosított). A Bank garancia portfóliójának fennmaradó 1%-a (amelyeket saját felelősségére bocsátott ki) olyan exporthitel-garanciákhoz kapcsolódik, ahol az alapul szolgáló hitelek- főként az export jellegéből vagy természetéből adódóan - az OECD-iránymutatásokon kívül esnek, és ennek következtében nem minősülnek a Kormányrendelet szerinti garanciának. Az Eximbank által az állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott, be nem váltott garanciák állománya a 2022. év végi 28 525 millió forintról 2023. év végére 86 722 millió forintra nőtt. A 16/1998. (V.20.) PM rendelet 2.§ (6) bekezdés előírásainak megfelelően az Eximbank a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából, az állami készfizető kezességgel fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségeket negyedévente rendszeresen a saját kockázatra vállalt kötelezettséggel azonos módon külön is minősíti. Az állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák a rendelet előírásai szerinti minősítése alapján az egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagysága: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Teljesítő 86 722 26 174 Nem teljesítő 0 2 351 Összesen 86 722 28 525 A pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 2023. december 31-én és 2022. december 31-én a következőképpen alakultak: Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Le nem hívott hitelkeretek, ígérvények 734 878 668 041 Az állam által biztosított garanciák 86 722 28 525 Az állam által biztosított kezesség 0 0 Az állam által nem biztosított garanciák 254 257 Akkreditívek 1 148 75 Összesen 823 001 696 898 A hitelkeretek a Bank jelenlegi hitelmegállapodásai szerinti le nem hívott összegeket jelentik. A Bank hitelkeretei elsősorban a bankokkal kötött export refinanszírozási termékeivel kapcsolatosak. Az MNB által indított NHP program 693 millió forint összegű forrás oldali felvett hiteleinek 100% -a – az MNB előírásainak megfelelően – államkötvényekkel és vevőkövetelésekkel biztosított. Az NHP források a

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 89

Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek soron, míg az értékpapírok az Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok mérlegsoron szerepelnek. A fenti számok nem tartalmazzák a tőkealapokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és hozzájárulások fennmaradó, még meg nem fizetett részét, ezek bemutatására az alábbi táblázatban kerül sor. A fennmaradó összegek kifizetése függ az alapkezelők jövőbeni befektetési döntéseitől és az alapkezelők lehívásaitól, ezért függő kötelezettségként kerülnek kimutatásra, mivel a Banknak kérelem esetén teljesíteni kell a rá eső összeg befizetését (lásd a 9. és 10. megjegyzéseket): Név Kötelezettségvállalás Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 China-CEE Fund 30 000 000 USD 30 000 000 USD 9. megjegyzés (10 393 millió Ft) (11 270 millió Ft) China-CEE Fund II. 32 315 678 USD 32 878 179 USD 9. megjegyzés (11 195 millió Ft) (12 352 millió Ft) Columbus 6 006 millió Ft 22 048 millió Ft 10. megjegyzés East West 216 000 EUR 692 000 EUR 9. megjegyzés (83 millió Ft) (277 millió Ft) Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 5 309 720 EUR 5 309 720 EUR 10. megjegyzés (2 032 millió Ft) (2 125 millió Ft) Európa Agrár Magántőkealap 10 270 664 EUR 12 580 664 EUR 10. megjegyzés (3 931 millió Ft) (5 035 millió Ft) Herius - 1 Magántőkealap 2 118 748 EUR 42 637 076 EUR 10. megjegyzés (811 millió Ft) (17 065 millió Ft) Hungarian - Kazakh Cooperation Fund 6 538 278 USD 7 004 766 USD 9. megjegyzés (2 265 millió Ft) (2 632 millió Ft) IFC FIG Fund 27 663 630 USD 28 676 050 USD 9. megjegyzés (9 584 millió Ft) (10 773 millió Ft) Innova - 1 Magántőkealap 5 900 millió Ft 9 000 millió Ft 10. megjegyzés Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap 45 000 000 USD - 10. megjegyzés (15 590 millió Ft) Magyar-Amerikai Magántőkealap 40 000 000 USD - 10. megjegyzés (13 858 millió Ft) Portfolion Regionális Magántőkealap - 313 millió Ft 10. megjegyzés Portfolion Regionális Magántőkealap II 4 896 millió Ft 6 057 millió Ft 10. megjegyzés SINO-CEE Fund 33 251 778 EUR 33 488 494 EUR 9. megjegyzés (12 728 millió Ft) (13 404 millió Ft) Three Seas Initiative Investment Fund 3 973 264 EUR 9 058 923 EUR 9. megjegyzés (1 521 millió Ft) (3 626 millió Ft) A Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett vállalt garanciák beváltása esetén a költségvetési forrásból kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelések – mint az ügyfél állammal szembeni tartozásának – összegei mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi. Ezek és az ezen beváltott garanciák után felszámított kamatok és késedelmi kamatok összegét a Bank a nullás számlaosztályban tartja nyílván.:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 90

Költségvetési készfizető kezesség érvényesítésével beváltott garanciákból eredő ügyfelekkel szembeni követelések, illetve állammal szembeni tartozások alakulása 2023. és 2022. évekeben: millió Ft Alapkövetelés Késedelmi kamat követelés Összesen Nyitóállomány 2022.01.01. 2 673 1 823 4 496 Növekedések beváltásból és egyéb volumen változásból eredően 0 123 123 Megtérülések (-) 0 0 0 Záró állomány 2022.12.31. 2 673 1 946 4 619 Nyitóállomány 2023.01.01. 2 673 1 946 4 619 Növekedések beváltásból és egyéb volumen változásból eredően 0 123 123 Megtérülések (-) 0 0 0 Záró állomány 2023.12.31. 2673 2069 4742

22 MEGJEGYZÉS KAMATBEVÉTELEK ÉS KAMATRÁFORDÍTÁSOK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Kamatbevételek Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek 262 420 89 454 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 96 073 -1 350 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 25 773 4 958 Kamatkiegyenlítés* 126 708 80 964 Pénzintézeti hitellel kapcsolatos kamatkiegyenlítés 112 750 72 442 Vállalati hitellel kapcsolatos kamatkiegyenlítés 14 759 8 522 Vállalati kötvénnyel kapcsolatos kamatkiegyenlítés -801 0 Értékpapírok 13 866 4 882 Egyéb kamatbevételek 50 169 2 888 Fedezeti célú kamatcsere ügyletek kamatbevétele 50 169 2 888 Összesen 312 589 92 342 A vállalati kötvényen összességében pozitív volt a kamatbevétel, az ezzel kapcsolatos kamatkiegyenlítés azért mínusz, mert befizetési kötelezettségünk volt az ügyleten, azaz a 3.13 pont szerinti bázisköltség alacsonyabb volt a 2023 év folyamán, mint az ügyleti kamat.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 91

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Kamat és kamatjellegű ráfordítások Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások 206 245 43 788 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 70 326 26 790 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 557 276 Kibocsátott kötvények 135 362 16 722 Egyéb kamatráfordítások 45 346 37 Fedezeti célú kamatcsere ügyletek kamatráfordítása 45 333 0 Devizacsere ügyletek kamatráfordítása 0 17 Lízing 13 20 Összesen 251 591 43 825 Nettó kamat és kamatjellegű eredmény 60 998 48 517

* A kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 85/1998 (V.6.) Kormányrendelet és a kötött segélyhitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival összhangban a Bank kamatkompenzációt kap a Magyar Államtól a különleges finanszírozási lehetőségekért. Lásd a 3.13. megjegyzést. A kárenyhítő hitelek folyosítása következtében keletkezett negatív kamat összegét piaci kamatozásúra módosítja az ügylethez kapcsolódó, az állam által nyújtott kamatkiegyenlítési támogatás összege. A kamatkiegyenlítés és a negatív kamat összegét az előbbiekkel összhangban a hitel cashflow részeként kezeljük az effektív kamat meghatározásakor, valamint a negatív kamatot kamatbevételt csökkentő tételként mutajuk ki. 2023-ban a Stage 3-ban lévő eszközök (javarészt „Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések”, illetve elenyésző arányban „hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések”) kamatbevétele 3 342 millió forint volt az effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek közül (a bruttó amortizált bekerülési értékre számolva 6 501 millió forint lenne). Kamatkiegyenlítési rendszerrel kapcsolatos elszámolások 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyileg rendezett igény 120 235 63 720 Pénzügyileg rendezett befizetési kötelezettség -3 130 -285 Egyenleg 117 105 63 435 A kamatkiegyenlítési rendszer keretében a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg Gazdaságfejlesztési Minisztérium Központi kezelésű előirányzatát a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi. XXV. törvény 100 000 millió forintban határozta meg. A 2366/2023. számú Korm. határozat biztosította az előirányzat 22 000 millió forinttal történő túllépését. Az összesen 122 000 millió forint előirányzatból 120 235 millió forint került lehívásra és kifizetésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 92

Kötött segélyhitelezéssel kapcsolatos elszámolások 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyileg rendezett adományelem igény* 4 606 2 360 Pénzügyileg rendezett kamattámogatási igény 2 950 1 356 Pénzügyileg rendezett kamattámogatás befizetési kötelezettség -12 -77 Pénzügyileg rendezett díjvisszatérítés 0 0 Egyenleg 7 544 3 639 * A kötött segélyhitelek Magyar Állam által a Bank részére megtérített MEHIB biztosítási díja. A kötött segélyhitelezés keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kamattámogatás forrásául szolgáló összeg Külgazdasági és Külügyminisztérium Fejezeti kezelésű előirányzatát a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 9 818,5 millió forintban határozta meg. Az összesen 9 818,5 millió forint előirányzatból 7 556 millió forint került lehívásra és kifizetésre.

23 MEGJEGYZÉS NETTÓ DÍJ- ÉS JUTALÉKEREDMÉNY

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Díj és jutalék bevételek Állam által fedezett garanciák 387 729 Állam által fedezett kezesség 0 6 Állam által nem fedezett garanciák 6 9 Egyéb 550 163 Összesen 943 907 Díj és jutalék ráfordítások Garancia díjak 55 93 Egyéb 270 197 Összesen 325 290 Nettó díj és jutalék bevétel 618 617

A fenti táblázatban szereplő bevételek és ráfordítások az IFRS 15 alapján kerültek elszámolásra. Az állami exporthitel-ügynökség feladatai megosztásra kerülnek az Eximbank és a MEHIB között. Míg az Eximbank export- és exportfinanszírozással, valamint exporthoz kapcsolódó garanciák nyújtásával foglalkozik, addig a MEHIB exporthitel-biztosítást nyújt az exportőröknek vagy a bankjaiknak, ideértve az Eximbank egyes hitelfelvevőit is. Az Eximbankot a Magyar Állam felhatalmazza arra, hogy hitelfelvevők részére hitelt nyújtson a kormányközi megállapodásokon alapuló segélyhitelek rendszerén keresztül a fejlődő országok új piacainak elérése céljából. A segélyhiteleket a magyar exportőrnek folyósítják, az Eximbank által nyújtott segélyhitel speciális kamatfeltételeket és biztosítási díj formájában nyújtott támogatást tartalmaz. A segélyhitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival és feltételeivel összhangban a Bank a támogatás teljes összegét (biztosítási díjat) megkapja a Magyar Államtól kompenzáció formájában. Az Eximbank által, a MEHIB-nek fizetendő biztosítási díjat, és a Magyar Államtól visszaigényelt biztosítási díjat (a MEHIB-nek fizetendő biztosítási díjak fedezésére) a kapcsolódó hitelkövetelések tranzakciós

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 93

költségének kell tekinteni, amely szerves részét képezi ezen ügyletek effektív kamatlábának, ezért ezen tételek díjbevételként és díjráfordításként nem kerülnek bemutatásra. Az OECD iránymutatásai szerint a hitelfelvevőknek a megkötött segélyhitelek alapján legalább 35%-kal alacsonyabb kamatot kell fizetni, mint az Eximbank szokásos hitelezés keretében felszámított kamat. Az OECD irányelveivel összhangban a MEHIB biztosítás az Eximbank által kötött segélyhitel tőke és kamatösszegének 100%-át fedezi. A 2022 és 2023 években a Banknak a központi költségvetés terhére vállalt és beváltott garanciákkal és megtérülésekkel kapcsolatos költségvetési elszámolása nem volt. Az Eximbank által állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott beváltott export-hitel és egyéb export célú garanciákból eredően keletkezett költségvetési fizetési kötelezettség 2023. évi keretét a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV.törvény összesen 1 600 millió forintban határozta meg. Az alábbi táblázat bemutatja a Bank teljesítmény kötelmének jellegét és ütemezését azon ügyfelekkel fennálló szerződések típusai alapján, amelyek díjbevétel elszámolását eredményezik, és bemutatásra kerülnek az ilyen jellegű szerződések lényeges fizetési feltételei az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevételstandard alapján. Díjbevétel típusa A teljesítési kötelem jellege és lényeges fizetési feltételek IFRS 15 bevétel elszámolás Garanciadíj bevétel A garanciákhoz két féle díj tartozik. Egyik típushoz tartozik például a kezelési díjak, banki szolgáltatási díjak, postai díjak a garancia kiadásakor fordulnak elő. A másik típusú garanciadíjat időarányosan fizetik. Azon garanciák esetében, ahol a garancia eredeti időtartama kevesebb, mint egy év, a garanciadíj az ügylet kezdetén kerül előre felszámításra. 12 hónapnál hosszabb futamidejű garanciák esetén a díjat előzetesen számítják fel minden fél éves időszakra. A garanciadíjak lineáris módon kerülnek bevételként elszámolásra, a garancia élettartam végéig. Egyéb Azon díjak, amelyek a Bank összes bevételéhez képest nem jelentősek: adminisztratív, kötelezettségvállalási, export- és import díjak, stb. A Bank a folyamatos szolgáltatások díjait havonta számítja fel azok teljesítésének időszakában, míg az eseti szolgáltatások díját akkor számítja fel, amikor a tranzakció megtörténik. A folyamatos szolgáltatások díja a szolgáltatásnyújtás időszaka alatt időarányosan kerül megjelenítésre. Az eseti díjak az ügylet végrehajtásakor kerülnek megjelenítésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 94

24 MEGJEGYZÉS AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KIVEZETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY Megnevezés Kivezetett eszköz könyv szerinti értéke 2023.12.31. Kivezetés eredménye 2023. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 0 0 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 26 -25 Összesen 26 -25 Megnevezés Kivezetett eszköz könyv szerinti értéke 2022.12.31. Kivezetés eredménye 2022. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 0 0 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 0 0 Összesen 0 0

25 MEGJEGYZÉS KERESKEDÉSI ÉS BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYE

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Deviza swap nyeresége vagy vesztesége, nettó 21 507 11 592 IRS ügyletek valós értékelési nyeresége vagy vesztesége, nettó -10 415 0 Fedezeti ügyletek OCI-ból eredménybe átsorolt része 6 038 -11 197 Cash flow fedezeti ügylet hatékonytalanságból származó eredmény 1 016 2 346 Valós érték fedezeti ügylet, fedezett tételek valós érték kiigazításai miatt elszámolt eredmény 7 146 0 Egyéb deviza nyereség vagy veszteség, nettó* -10 864 3 448 Deviza nyereség vagy veszteség, nettó 14 428 6 189 Derivatívákon kívüli FVTPL pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó (9. Megjegyzés) -4 351 -1 941 Összesen 10 077 4 248

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 95

Egyéb deviza nyereség, veszteség ügylettípusonkénti részletezése: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Értékvesztés átértékelési kül vesztesége 0 -2 372 Céltartalék átértékelési kül vesztesége 0 -17 Értékvesztés átértékelési kül nyeresége 2 086 0 Céltartalék átértékelési kül nyeresége 9 0 Átértékelési különbözet nyeresége/vesztesége (-) -12 958 5 832 Ügyfél devizakereskedés vesztesége -1 0 Ügyfél devizakereskedés nyeresége 0 5 Összesen -10 864 3 448

26 MEGJEGYZÉS EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK, SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKCSÖKKENÉS

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Egyéb bevételek 506 0 Egyéb működési bevétel 506 0 Anyag- és szolgáltatásjellegű ráfordítások 2 722 3 917 Bankadó * 1 303 1 055 Extraprofit adó** 2 426 2 750 Egyéb adminisztrációs ráfordítások 1 030 890 Egyéb ráfordítás 443 128 Egyéb működési ráfordítások 7 924 8 740 Személyi ráfordítások 5 567 4 786 Értékcsökkenés és amortizáció 1 074 984

A Banki dolgozók átlagos állományi létszáma 2023-ban 180 fő (2022: 181) az Exim Invest esetében 8 fő volt.

*A 2006. LIX. törvény előírásai szerint 2010-től a Bank úgynevezett „bankadó” fizetésére kötelezett. 2017. január 1-jétől a Bank az adóévet megelőző második év mérlegfőösszegét köteles figyelembe venni adóalapként. Az adó mértéke 0,15%, 50 000 millió forintig, és 0,2% 50 000 millió forint felett. **2022-ben bevezetésre került egy új hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó, az un. extraprofitadó, melyet a 2022, 2023 és 2024. adóévre kell megfizetni. A hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó mértéke 2022-ben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 10%-a. 2023-ban az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet módosító 144/2023. (IV.24.) Kr. rendeletben foglaltak szerint az I. és II. félév adókötelezettségét eltérő módon kellett megállapítani. A különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, csökkentő tételekkel korrigálva. A különadó mértéke az adóalap 8 százaléka. A 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, csökkentő és növelő tételekkel korrigálva. A különadó mértéke a Bank esetében az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 %.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 96

27 MEGJEGYZÉS ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK LEJÁRATI ELEMZÉS Az alábbi táblázat a Bank eszközeit és kötelezettségeit mutatja várható elszámolásuk, rendezésük szerinti megbontásban. 2023.12.31 12 hónapon belüli 12 hónapon túli Összesen Pénzeszközök, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 965 591 0 965 591 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 12 951 136 194 149 145 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 337 654 1 190 654 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 437 134 423 510 860 644 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 0 900 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 468 3 055 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 0 32 824 32 824 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 94 444 94 444 Immateriális javak 0 2 183 2 183 Ingatlanok, gépek, berendezések 0 1 636 1 636 Egyéb adókövetelések 171 257 428 Halasztott adó követelések 0 194 194 Egyéb eszközök 2 409 0 2 409 Eszközök összesen 1 757 278 1 884 328 3 642 607 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 242 144 943 456 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 0 10 514 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások 269 20 898 21 167 Kibocsátott értékpapírok 599 456 1 395 143 1 994 599 Céltartalékok 661 1 273 1 934 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 2 246 0 2 246 Egyéb adókötelezettségek 0 236 236 Egyéb kötelezettségek 7 081 0 7 081 Kötelezettségek összesen 862 263 2 361 006 3 223 269 Nettó 895 015 -476 055 418 960

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 97

2022.12.31. 12 hónapon belüli 12 hónapon túli Összesen Pénzeszközök, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 186 306 0 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 24 928 88 128 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 427 424 768 059 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 98 838 348 141 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 9 746 0 9 746 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 0 34 367 34 367 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 88 973 88 973 Immateriális javak 0 2 251 2 251 Ingatlanok, gépek, berendezések 0 1 727 1 727 Egyéb adókövetelések 185 257 442 Halasztott adó követelések 0 2 502 2 502 Egyéb eszközök 9 488 131 9 619 Eszközök összesen 756 915 1 334 536 2 091 451 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 374 846 796 966 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2 514 0 2 514 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások 0 32 180 32 180 Kibocsátott értékpapírok 313 390 206 063 519 453 Céltartalékok 1 324 183 1 507 Adókötelezettségek 710 0 710 Halasztott adó kötelezettségek 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 7 672 391 8 063 Kötelezettségek összesen 700 456 1 035 783 1 736 239 Nettó 56 459 298 753 355 212

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 98

28 MEGJEGYZÉS KAPCSOLT FELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TRANZAKCIÓK

28.1 Munkavállalói juttatások A Bank által a munkavállalóinak nyújtott hitelek állománya 2023. december 31-én 153 millió forint volt (2022. december 31-én 189 millió forint). A Bank tárgyévben vezető beosztású személyek részére nem nyújtott hitelt. A Bank és leányvállalatánál összesítve az Igazgatóság, Auditbizottság és a Felügyelőbizottság díjazása 2023- ban 118 millió forint volt (2022-ben 83 millió forint). Nincsenek részvényalapú kifizetések az Igazgatóság

vagy a felsővezetők részére.

A vezető állású munkavállalók díjazása 2023-ban 285 millió forint volt (2022-ben 224 millió forint). Az alábbi táblázat szerinti juttatások illették meg a kulcspozícióban lévő vezetőket 2023-ban millió Ft-ban: Megnevezés 2023.12.31 Besorolási bér 215 Jutalom/Bónusz 55 Távoll.díj 11 Egészségpénztári hozzájárulás 1 Önk.nypt.munk.hoz. 1 Önk.nypt.munk.hoz.Cafetéria 1 Széchenyi pihenõ kártya szállás 1 Összesen 285 Ebből (a) rövid távú juttatások: 172,8 (b) munkaviszony megszűnése utáni juttatások: 0 (c) egyéb, hosszú távú juttatások: 0 (d) végkielégítés: 0 (e) részvény alapú kifizetések: 0 Az alábbi táblázat szerinti juttatások illették meg a kulcspozícióban lévő vezetőket 2022-ben millió forintban: Megnevezés 2022.12.31 Besorolási bér 149 Egyéb jövedelem (elengedett tarozás) 1 Felmentés (távolléti díj) 9 Megállapodási díj (átlagkereset kilépéskor) 40 Szabadság megv. 15 Távoll.díj 10 Összesen 224 Ebből (a) rövid távú juttatások: 160 (b) munkaviszony megszűnése utáni juttatások: 64 (c) egyéb, hosszú távú juttatások: 0 (d) végkielégítés: 0 (e) részvény alapú kifizetések: 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 99

28.2 Kapcsolt vállalkozások 2022. június 1 óta a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeleteért felelős miniszter gyakorolja. Az Eximbank, mint állami tulajdonú vállalat él azzal a mentességgel, hogy – az egyedileg vagy kollektíven jelentős ügyletek kivételével – nem teszi közzé a Magyar Állammal és azon gazdálkodó egységekkel folytatott ügyleteket, fennálló egyenlegeket és kötelezettségvállalásokat, amelyek felett a Magyar Államnak ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása van. A Bank és leányvállalata a következő vállalatokat tekinti kapcsolt vállalkozásnak (a lentiek szintén az állam ellenőrzése alatt álló társaságok): - Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. - GIRO Zrt. - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. - BISZ Zrt. - MVM Energetika Zrt. - Start Garancia Zrt. - Magyar Követeléskezelő Rt. - IHT Informatika Zrt. - MFB Invest Zrt - Magyar-Amerikai Magántőkealap A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók piaci áron történnek. A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelések összege 2023. december 31-én 145 576 millió forint, ami a teljes eszközállomány 4,00%-a (2022. december 31-én 6,95%), a kötelezettségvállalások összege 2023. december 31-én 80 971 millió forint, ami a teljes kötelezettségállomány 2,51%-a (2022. december 31-én 4,46%), valamint pénzügyi garanciaszerződés és hitelnyújtási elkötelezettség összege 77 797 millió forint, ami a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 12,58%-a (2022. december 31-én 0%). Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Magyar államkötvények 97 447 113 056 Kapcsolt felekkel szembeni amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen 97 447 113 056 Kapcsolt felekkel szembeni hitelkövetelések, Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések mérlegsoron kimutatott 11 876 3 461 Kamatkiegyenlítési rendszerből adódó állammal szembeni követelések, Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések mérlegsoron kimutatott 33 023 26 204 Kapcsolt felekkel szembeni hitelkövetelések és előlegek 44 899 29 665 Részvény egyéb vállakozásban, Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések mérlegsoron kimutatott 12 12 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 40 0 Kapcsolt felekkel szembeni eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 52 12 Hitelgarancia kézfizető kezesség támogatási igény 8 0 Állammal szembeni segélyhitelből származó bevételelhatárolás és követelés 2 765 2 251 Egyéb kapcsolt felekkel kapcsolatos követelések és bevétel elhatárolás 407 374 Egyéb eszközök összesen 3 180 2 625

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 100

Eszközök összesen 145 576 145 358 Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Hitel és betét kötelezettségek (elhatárolt fizetendő kamatok) kapcsolt felekkel szemben 77 765 75 029 Kapcsolt felekkel szembeni hitelek és betétek összesen 77 765 75 029 Kamatkiegyenlítési rendszerből adódó állammal szembeni kötelezettségek 731 0 Egyéb kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben 1 690 1 690 Átszámlázással kapcsolatos elhatárolt költségek kapcsolt felekkel szemben 785 671 Kapcsolt felekkel szembeni egyéb kötelezettségek összesen 3 206 2 361 Kötelezettségek összesen 80 971 77 390 Egyéb hitelkeretek és függő kötelezettségek 77 797 0 Hitelkeretek és függő kötelezettségek összesen 77 797 0 Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Kamatbevételek: Állami kamatkiegyenlítés 126 708 80 964 Magyar diszkontkincstárjegyek, MNB által kibocsátott diszkont kötvények és magyar államkötvények 11 004 4 882 Hitelek és egyéb rövid lejáratú követelések kapcsolt felekkel 174 255 Összesen 137 886 86 101 Kamat ráfordítások: Egyéb kapcsolt felekkel szembeni hitelek és betétek 5 428 2 050 Összesen 5 428 2 050 MEHIB biztosítási díjjal kapcsolatos ráfordítások* 9 061 455 Államtól kapott segélyhitel és biztosítási díj térítés 4 609 19 Nettó kamat- illetve nettó díj és jutalékbevétel 128 006 83 615 Működési bevételek/(ráfordítások) Kapcsolt felektől származó nettó működési ráfordítás -162 -130 Személyi jellegű költségek megosztásából származó nettó működési bevétel/(ráfordítás) 729 721 Összesen 567 591 *A MEHIB díjakkal kapcsolatos ráfordítások áthárításra kerülnek. Mind a díjjal kapcsolatos ráfordítások, mind a kapcsolódó, áthárítás miatti bevételek az effektív kamat szerves részét képezik, így az Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek soron kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban. Jelen táblázatban kizárólag a ráfordítás oldal kerül bemutatásra, mivel ez tekinthető kapcsolt féllel történő tranzakciónak. Az Eximbank és a MEHIB közötti szorosabb szervezeti együttműködés eredményeképpen (az alkalmazottak nagy többsége, beleértve a vezérigazgatót és a vezérigazgató-helyetteseket is, 2012-től mind az Eximbank, mind a MEHIB alkalmazottai) 2012. november 4-én a két vállalat megállapodást kötött, amely szerint az Eximbank és a MEHIB megállapodott a szorosabb szervezeti együttműködéssel kapcsolatban felmerült költségek elszámolásáról és megosztásáról. A megállapodás azóta többször módosításra került. A megállapodás szerint a következő költségek a két vállalat között oszlanak meg:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 101

1. személyi jellegű ráfordítások, 2. közvetített szolgáltatások, 3. egyéb igazgatási költségek 4. anyag jellegű ráfordítások, 5. a közösen használt tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatban felmerült költségek (értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés, biztosítási díjak, adók, járulékok és egyéb, közvetlenül a közös használatú eszközökhöz kapcsolódó költségek, ráfordítások). A költségmegosztás hatásai az Eximbank eredményére 2023-ban és 2022-ben az alábbiak: 1) Közösen használt tárgyi eszközök: Közösen használt ingatlanokból, gépekből és berendezésekből származó bevétel és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által az eszközhasználatért a MEHIB-re kiszámlázott díj bevétel, mely az “Egyéb működési ráfordítások” soron kerül kimutatásra 104 91 b) A MEHIB által az eszközhasználatért a Bankra kiszámlázott díj, mely az “Egyéb működési ráfordítások” soron került kimutatásra -26 -12 2) Személyi jellegű ráfordítások: többes jellegű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók A többes jellegű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókhoz kapcsolódó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére tovább terhelt összeg, kiszámlázott összeg, mely a “Személyi jellegű ráfordítások” eredménysoron csökkentő tételként kerül kimutatásra. 793 775 b) Többes munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók személyi jellegű ráfordításainak MEHIB-nél felmerült és a Bankra átterhelendő összege. Az összeg a “Személyi jellegű ráfordítások” eredménysoron növelő tételként került kimutatásra. -70 -54 3) Személyhez nem köthető személyi jellegű ráfordítások Személyhez nem köthető személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó bevétel (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) Személyi jellegű ráfordítások a Bank által kiszámlázva a MEHIB felé, mely a "Nettó egyéb működési költség" soron kerül kimutatásra 43 30 b) Személyi jellegű ráfordítások a MEHIB által kiszámlázva a Bank felé, mely a "Nettó egyéb működési költség" soron kerül kimutatásra -244 -112

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 102

4) Közvetített szolgáltatások A megosztott közvetített szolgáltatásokból származó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére kiszámlázott általános igazgatási költségek összege, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra 19 20 b) A MEHIB által a Bank felé kiszámlázott általános igazgatási költségek összege, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra -10 -14 5) Anyagjellegű ráfordítások és egyéb igazgatási költségek A megosztott anyagjellegű ráfordításokból és egyéb igazgatási költségekből származó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére kiszámlázott összeg, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra 138 146 b) A MEHIB által a BANK részére kiszámlázott összeg, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra -188 -279 Külön megállapodások alapján, albérleti szerződések keretében a Bank 2023-ban 145 millió forintot, 2022- ben 135 millió forintot terhelt át a MEHIB-re.

29 MEGJEGYZÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK BEMUTATÁSA A NEM DISZKONTÁLT HÁTRALÉVŐ PÉNZÁRAMOK SZERINT Az alábbi táblázat összefoglalja a Bank és leányvállalati pénzügyi eszközeihez és kötelezettségeihez kapcsolódó nem diszkontált pénzáramokat, azok esedékessége alapján. A nem diszkontált pénzáramok tartalmazzák a becsült kamatfizetéseket is és a kamatkiegyenlítést is. A derivatívák lejáratával kapcsolatos további információkért lásd a 8. Megjegyzést. A látra szóló instrumentumokhoz kapcsolódó pénzáramok úgy kerülnek figyelembevételre, mintha azonnal beváltásra kerülnének. A hitelkeretek, garanciaügyletek, akkreditívek esetében a lehívható maximális összeg azon intervallumba kerül besorolásra, amelyben az a legkorábban lehívható. A pénzügyi kötelezettségekből eredő likviditási kockázat kezelésének részeként a Bank és leányvállalata pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesekből álló likvid eszközöket tart. Ezen túlmenően a Bank többi bankkal szerződve hitelkereteket tart fenn, amelyek 2023. december 31-én 19 139 millió forintotot, 2022. december 31-én pedig 20 013 millió forintotot tettek ki. Ezen összegek a fordulónapon még le nem hívott összegeket tükrözik.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 106

30 MEGJEGYZÉS PÉNZÜGYI KOCKÁZATELEMEZÉS A Bank kockázatkezelési tevékenységét az egyedülálló szerepe és helyzete határozza meg a magyar gazdaságban. A Bank végső tulajdonosa a Magyar Állam (amelynek 100%-os közvetlen részesedése van), és a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működik. A Bank egy szakosított hitelintézet, amelynek elsődleges feladata a magyar exportőrök versenyképessé tétele a nemzetközi piacokon. Az EXIM szintű stratégiával összhangban a Bank éves rendszerességgel vizsgálja felül Kockázati Stratégiáját, amely rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázatvállalási hajlandóságától, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, továbbá tartalmazza az ICAAP (Internal Capital Adequacy Assessment Process, tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) keretrendszert is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, amelyek az Bank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek. Kockázati stratégia A Bank Kockázati Stratégiájában foglaltak irányadóak a kockázatvállalást eredményező vagy arra hatással lévő folyamatokra, tevékenységekre. A Kockázati Stratégia a Bank kockázatkezelési szabályainak átfogó keretdokumentuma. A különböző kockázati kategóriákhoz kapcsolódó részletes szabályokat (beleértve az általános és kivételes ügyviteli intézkedések megnevezését, a végrehajtás módját, határidejét és eszközrendszerét, a felelős szervezeti egység megnevezését) az egyes kockázatkezelési szabályzatok tartalmazzák. A Bank Kockázati Stratégiája magában foglalja a kockázatok azonosítását, mérését, nyomon követését és kezelését, továbbá a kockázati szintek és azok súlyának a felmérését. A kockázatok azonosításának folyamata részletes leírást ad a Bank rendszeres üzleti és gazdasági környezetének kockázati kategóriáiról. A kockázatok elsődleges meghatározója azok típusa (az ICAAP keretrendszer által meghatározott bázeli taxonómia szerint), másodlagosan pedig a szolgáltatások és termékek bankspecifikus aspektusa. Az egyéni kockázati kategória általános kockázati szintjét a megfelelő kockázati típus kockázatértékelése határozza meg, amelyet annak jelentősége alapján súlyoz a Bank, összhangban a működési jellemzőivel. A kockázati profil meghatározása figyelembe veszi a kitettség mértékét és a kockázat súlyosságát. Ez a módszer általános áttekintést nyújt a Bank kockázati profiljáról és a folyamatos monitoring tevékenység elvégzésének lehetőségéről. A Bank üzleti stratégiája tartalmazza az üzleti célokat, amelyek determinálják az üzleti szerkezetet. Ez utóbbi alapján alakul ki a Bank kockázati szerkezete, amely az üzleti szerkezet változása esetén módosul. A Kockázati Stratégia változása és a kockázatkezelés legfontosabb eredményei 2023-ban 2022-ben az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiaválság okozta válságkörnyezetből fakadó megváltozott üzletpolitikai környezetre kellett hatékony válaszokat adni. 2023-ban továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása került középpontba, a károk kezelésében való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számba vehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítésével, a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatásával, a Baross Gábor Hitelprogram, valamint kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával. 2023-ban a legfontosabb kockázatkezelési rendszert érintő intézkedések, fejlesztések és érdemi jogszabályi változások az alábbiakban foglalhatók össze: • Külföldi vállalatok ügyfélminősítő modelljének cseréje, alapos adatgyűjtést és statisztikai elemzést követően.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 107

• MNB Zöld ajánlásból fakadó gap-ek azonosítása, a 2023. évi quick win-ek megvalósítása, a hátralévő feladatokra a Zöld 2.0 projekt előkészítése és elindítása. • A refinanszírozási kockázatvállalási döntési folyamat jelentős egyszerűsítése, automatizálása • A workout folyamatok jelentős átalakítása, követelésértékesítési keretmegállapodás megkötése az MKK-val • A likviditási stressz tesztelés módszertanának és gyakorlatának megteremtése • Az NPL értékvesztés fedezettség szinten tartása, illetve tovább erősítése • A kamatkockázati belső értékelési modellek komplexitásának növelése, a stressz tesztelés módszertanának továbbfejlesztése, a kamatkockázati jelentések kontrolljainak erősítése • ESG tényezők beépítése az országminősítő modellbe • MLT biztosítói díjszámítás átalakítása az OECD Arrangement változásának megfelelően • Valós értékelésű swap-értékelés kockázati kontrolljának kialakítása • A követelésen alapított zálogjogra vonatkozó szabályok módosítása a Ptk. változásának figyelembevételével • Az országkockázati szorzóval történő korrekció törlésre a külföldi ügyfél- és partnerminősítő modellekből • Árfolyamrezsim becslő modell kidolgozása • Money market ügyletek bevonása a Moonsol ügyletminősítési és értékvesztési moduljába • A monitoring folyamatok továbbfejlesztése az állami kezesség beválthatósági feltételeinek ellenőrzésével, valamint az ESG kockázatok értékelésével

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 108

30.1 Hitelkockázat Hitelkockázat kezelés, hitelminősítési rendszerek A Bank a hitelkockázatok kezelését és kontrollját minősítési rendszerek és limitek felállításával végzi, amellyel kontrollálja és mérsékeli az elfogadni kívánt kockázatok mértékét, az egyes ügyfelek, ügyfélcsoportok, partnerek, illetve országok tekintetében. A Bank a MEHIB biztosítások és a költségvetési hátterű garanciák használatával a kockázatok jelentős részét a finanszírozott ügyfélről a Magyar Államra tereli át, így jelentős Magyar Állammal szembeni kockázati kitettség alakult ki a portfolióban. Emellett, mivel a Bank a hitelintézetek esetében, az exportcélú refinanszírozások vonatkozásában mentesül az általános banki nagyhitel korlátozás alól, ezért a bankokkal szembeni kitettségekben is jelentős koncentrációk alakultak ki. A koncentrációs kockázatokat a menedzsment negyedévente folyamatosan nyomon követi. A végső kockázatvállalók tekintetében a beszámoló fordulópontján a három legjelentősebb kitettség a Baa2 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű Magyar Állammal (1 005 287 millió Ft), a Baa3 ratingű (Moody’s hosszútávú adósság besorolás)MBH Csoporttal (416 953 millió forint), valamint az Baa1 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű OTP Csoporttal (316 948 millió Ft) szemben állt fenn. A mérlegen belüli hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések vonatkozásában a Top10 ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés az állomány több mint 90%-át teszi ki. A mérlegen belüli egyéb ügyfelekkel szembeni követelések vonatkozásában a Top10 ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés az állomány több mint 80%-át teszi ki. Együttesen a Top10 (hitelintézeti és egyéb) ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés a mérlegfőösszeg több, mint 50%-át teszi ki. A mérlegen belüli kitettségek esetén a 10 legnagyobb ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség nagyságát és arányát az alábbi táblázat szemlélteti: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Mérlegen belüli kitettségek bruttó értéke: 1 534 050 1 199 852 927 607 506 489 Ebből a TOP 10 Ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéke: 1 439 706 1 123 556 812 423 429 717 TOP 10 kitettség részaránya: 94% 94% 88% 85% TOP 10 kitettség mögött lévő MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke: 0 0 607 395 285 897 MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke a kitettség %-ában: 0% 0% 75% 67%

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 109

A mérleg alatti kitettségek esetén a 10 legnagyobb ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség nagyságát és arányát az alábbi táblázat szemlélteti: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Mérlegen kívüli kitettségek értéke: 345 394 264 444 334 581 432 381 Ebből a TOP 10 Ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéke: 317 964 252 923 320 159 412 374 TOP 10 kitettség részaránya: 92% 96% 96% 95% TOP 10 kitettség mögött lévő MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke: 5 940 0 310 091 373 482 MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke a kitettség %-ában: 2% 0% 97% 91% A derivatívák tekintetében a Banknak kizárólag, az elismert nemzetközi hitelminősítők által befektetési kategóriába sorolt, EU-s székhelyű hitelintézetekkel vagy hitelintézeti csoportok tagjaival szemben volt határidős deviza- és kamatcsereügyletekben fennálló kitettsége. A határidős ügyletek a partner hitelintézetekkel kötött ISDA megállapodások alapján kerülnek megkötésre, emellett a Bank bel - és külföldi partnereivel kötött CSA megállapodásokkal rendelkezik a partnerkockázata csökkentése érdekében. Az egyes hitelfelvevőkkel szembeni kitettségeket különböző lejárati- és tranzakciótípusok szerinti allimitek korlátozzák. A hitelkockázatok kezelése ügyfél-minősítési rendszeren alapul, amely különböző elemekből épül fel a szuverén, a szubszuverén, a pénzügyi intézmények és a vállalati ügyfelek esetében. A Bank kockázatértékelése saját belső minősítési modelljein alapul. A minősítési modellek többek között figyelembe veszik az üzleti tevékenységet, a pénzügyi helyzetet, a nemteljesítés valószínűségét, a piaci pozíciót, a menedzsmentet, a szervezetet és annak szerepét az adott üzleti szektorban. A maximális hitelkockázati kitettséget az alábbi táblázatokban részletezett könyv szerinti értékek (amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén), a mérlegben szereplő valós értékek (valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén), illetve a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciák esetén az alábbi táblázatokban szereplő értékek együttesen jelentik. Hitelportfólió minősége Az alábbi két táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelminőségéről nyújt információt 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan. A táblázatban szereplő összegek a bruttó könyv szerinti értéket mutatják. A Stage 1, 2 és 3 szerinti besorolások és a Megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett ügyletek (POCI) meghatározása a 3.7 fejezetben található. Az amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok a Baa2 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű Magyar Állam által kibocsátott államkötvényekből tevődnek össze. A Baa2 rating a „befektetési fokozatú” kategóriába tartozik. A hitelportfolió kapcsán elmondható, hogy a Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések terén jelentős növekedés következett be az új hitelkihelyezéseknek köszönhetően. Az egyéb ügyfeleknél nőtt ugyan a Stage 3-ba sorolt kitettségek állománya, azonban részarányuk jelentősen csökkent a portfolió bővülésének köszönhetően.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 110

2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel-képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 968 729 1 0 0 968 730 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 97 738 0 0 0 97 738 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 51 970 0 0 0 51 970 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 986 0 5 064 0 1 534 050 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Bruttó könyv szerinti érték 3 114 602 306 263 158 154 1 076 3 580 095 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel-képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 186 369 1 0 0 186 370 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 113 214 0 0 0 113 214 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 312 862 74 567 119 060 0 506 489 Bruttó könyv szerinti érték 1 800 865 74 862 130 198 0 2 005 925

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 111

Az alábbi két táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök veszteségtartalékát mutatja be 2023. december 31. és 2022. december 31. vonatkozásában. A közzétett veszteségtartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel- képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek -3 139 0 0 0 -3 139 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok -290 0 0 0 -290 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények -273 0 0 0 -273 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések -678 0 -5 064 0 -5 742 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések -308 -3 130 -62 926 -599 -66 963 Veszteségtartalék összesen -4 688 -3 130 -67 990 -599 -76 407 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel- képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek -64 0 0 0 -64 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok -158 0 0 0 -158 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések -698 -1 -3 670 0 -4 369 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések -695 -734 -58 081 0 -59 510 Veszteségtartalék összesen -1 615 -735 -61 751 0 -64 101

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 112

Az alábbiakban minősítési kategóriák és Stage-ek szerinti bontásban kerülnek bemutatásra a Bank hitelkockázati kitettségei, kiemelten a Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni kitettségek, a mérlegfordulónap és az előző időszak vonatkozásában. A Pénzügyi eszközök besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 466 577 0 0 0 1 466 577 4. kat.: Alacsony kockázatú 40 203 0 0 0 40 203 5. kat.: Átlag alatti 22 206 0 0 0 22 206 6. kat.: Kétes 0 0 4 631 0 4 631 7. kat.: Rossz 0 0 433 0 433 Összesen 1 528 986 0 5 064 0 1 534 050 Veszteségtartalék állomány -678 0 -5 064 0 -5 742 Könyv szerinti érték 1 528 308 0 0 0 1 528 308 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 125 534 0 0 0 1 125 534 4. kat.: Alacsony kockázatú 54 365 0 0 0 54 365 5. kat.: Átlag alatti 8 521 294 0 0 8 815 6. kat.: Kétes 0 0 5 286 0 5 286 7. kat.: Rossz 0 0 5 852 0 5 852 Összesen 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Veszteségtartalék állomány -698 -1 -3 670 0 -4 369 Könyv szerinti érték 1 187 722 293 7 468 0 1 195 483

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 113

A Hitelnyújtási elkötelezettségek besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 316 534 0 0 0 316 534 4. kat.: Alacsony kockázatú 4 930 0 0 0 4 930 5. kat.: Átlag alatti 17 989 0 0 0 17 989 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 339 454 0 0 0 339 454 Céltartalék állomány -77 0 0 0 -77 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 229 090 0 0 0 229 090 4. kat.: Alacsony kockázatú 20 212 0 0 0 20 212 5. kat.: Átlag alatti 8 700 0 0 0 8 700 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 258 002 0 0 0 258 002 Céltartalék állomány -60 0 0 0 -60

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 114

A Pénzügyi garanciaszerződések besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 5 940 0 0 0 5 940 4. kat.: Alacsony kockázatú 0 0 0 0 0 5. kat.: Átlag alatti 0 0 0 0 0 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 5 940 0 0 0 5 940 Céltartalék állomány 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 0 0 0 0 0 4. kat.: Alacsony kockázatú 6 442 0 0 0 6 442 5. kat.: Átlag alatti 0 0 0 0 0 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 6 442 0 0 0 6 442 Céltartalék állomány -5 0 0 0 -5 Az Egyéb ügyfelekkel szembeni kitettségek minősítési kategóriák szerinti összetételét a különböző Stage-ek szerinti bontásban a lenti táblázatok tartalmazzák. A közzétett veszteségtartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre. A kitettségek minősítési kategóriánkénti megoszlása összhangban van a Bank küldetésével, stratégiai céljaival és kockázati étvágyával. A Bank – általános küldetésének megfelelően – az üzleti igényeket és a piaci hiányosságokat is figyelembe véve a piaci kereskedelmi bankok által vállalt kockázatoknál magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. A Bank a piaci szereplők által túlzottan kockázatosnak, illetve alacsony jövedelmezőségűnek minősített, ugyanakkor felvállalható mértékű, transzparens kockázatú ügyleteket is finanszírozhatja. Ez megnyilvánul a hosszabb lejáratú, összetettebb ügyletek felvállalásában, az alap, illetve tradicionális exportpiacokon túl a kockázatosabb, jelentős vállalkozási és jogi bizonytalanságot hordozó fejlődő országokba irányuló exportügyletek támogatásában is. Az elvárt magyar nemzetgazdasági hatások elérése érdekében a Bank, a pénzügyi intézmények által elvártnál rosszabb minősítésű adósok és ügyletek finanszírozását is felvállalhatja saját szakmai keretrendszerein belül, a piaci elvárásoknál gyengébb biztosítéki háttérrel és nagyobb finanszírozási aránnyal, amit a különböző pénzügyi instrumentumokon alapuló állami és nemzetközi eszközrendszer tesz lehetővé.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 115

A Pénzügyi eszközök besorolása az alábbiak szerint alakult: Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 325 316 3 3 545 0 328 864 4. kat.: Alacsony kockázatú 57 271 1 480 0 0 58 751 5. kat.: Átlag alatti 6 335 12 631 555 0 19 521 6. kat.: Kétes 52 204 10 671 71 280 1 076 135 231 7. kat.: Rossz 26 053 281 477 77 710 0 385 240 Összesen 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Veszteségtartalék állomány -308 -3 130 -62 926 -599 -66 963 Könyv szerinti érték 466 871 303 132 90 164 477 860 644 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 32 506 11 0 0 32 517 4. kat.: Alacsony kockázatú 72 195 797 0 0 72 992 5. kat.: Átlag alatti 9 526 18 943 667 0 29 136 6. kat.: Kétes 198 635 5 967 35 911 0 240 513 7. kat.: Rossz 0 48 848 82 483 0 131 331 Összesen 312 862 74 566 119 061 0 506 489 Veszteségtartalék állomány -695 -734 -58 081 0 -59 510 Könyv szerinti érték 312 167 73 832 60 980 0 446 979 A Hitelnyújtási elkötelezettségek besorolása a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult. A közzétett céltartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre. Egyéb ügyfelekkel szemben 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 8 371 0 0 0 8 371 4. kat.: Alacsony kockázatú 95 0 0 0 95 5. kat.: Átlag alatti 3 445 0 0 0 3 445 6. kat.: Kétes 14 412 0 651 0 15 063 7. kat.: Rossz 6 799 205 171 14 602 0 226 572 Összesen 33 122 205 171 15 253 0 253 546 Céltartalék állomány -15 -21 -260 0 -296

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 116

Egyéb ügyfelekkel szemben 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 4 003 0 0 0 4 003 4. kat.: Alacsony kockázatú 693 0 0 0 693 5. kat.: Átlag alatti 0 2 004 0 0 2 004 6. kat.: Kétes 339 896 0 0 0 339 896 7. kat.: Rossz 0 48 144 15 300 0 63 444 Összesen 344 592 50 148 15 300 0 410 040 Céltartalék állomány -232 -2 -4 0 -238

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 117

A Pénzügyi garanciaszerződések besorolása a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult. A közzétett céltartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. Egyéb ügyfelekkel szemben 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 148 1 340 0 0 2 488 4. kat.: Alacsony kockázatú 65 536 2 251 0 0 67 787 5. kat.: Átlag alatti 226 9 715 0 0 9 941 6. kat.: Kétes 0 617 175 0 792 7. kat.: Rossz 0 27 0 0 27 Összesen 66 910 13 950 175 0 81 035 Céltartalék állomány -42 -30 0 0 -72 Egyéb ügyfelekkel szemben 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 3 729 2 001 0 0 5 730 4. kat.: Alacsony kockázatú 1 816 265 0 0 2 081 5. kat.: Átlag alatti 2 446 3 204 1 101 0 6 751 6. kat.: Kétes 0 5 071 175 0 5 246 7. kat.: Rossz 0 1 283 1 250 0 2 533 Összesen 7 991 11 824 2 526 0 22 341 Céltartalék állomány 0 -3 -1 0 -4

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 118

Az alábbi táblázatok a Hitelintézeteknek és biztosító társaságoknak, valamint az Egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek késedelmes állapotáról nyújtanak információt Stage 1, 2, 3 szerint bontásban, bruttó könyv szerinti értéken. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 1 528 986 0 0 0 1 528 986 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 5 064 0 5 064 Összesen 1 528 986 0 5 064 0 1 534 050 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 1 188 378 294 0 0 1 188 672 30 napon belüli késedelmes 42 0 0 0 42 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 11 138 0 11 138 Összesen 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 467 167 306 260 75 983 1 076 850 486 30 napon belüli késedelmes 12 2 39 250 0 39 264 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 289 0 289 90 napon túli késedelmes 0 0 37 568 0 37 568 Összesen 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 312 862 74 430 67 442 0 454 734 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 137 51 618 0 51 755 Összesen 312 862 74 567 119 060 0 506 489

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 119

Az átstrukturált hitelek Stage-ek szerinti megoszlását és állományát a késedelmességük függvényében az alábbi táblázatok tartalmazzák. Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Átstrukturált hitelek Nem késedelmes 0 2 575 51 600 1 076 55 251 30 napon belüli késedelmes 0 0 672 0 672 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 174 0 174 90 napon túli késedelmes 0 0 36 951 0 36 951 Összesen 0 2 575 89 397 1 076 93 048 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Átstrukturált hitelek Nem késedelmes 0 6 090 60 961 0 67 051 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 38 794 0 38 794 Összesen 0 6 090 99 755 0 105 845 * Megromlott hitel-képességgel vásárolt vagy keletkeztetett követelések A Bank a monitoring tevékenységének keretében törekszik a követelések potenciálisan problémássá válásának minél korábbi felismerésére. Mivel a Bank célja az ügyfelek hitel visszafizető képességének biztosítása, észlelve a problémákat, indokolt esetben már a fizetési késedelmek megjelenése előtt él az átstrukturálás lehetőségével. Az átstrukturálás magában foglalhatja a futamidő meghosszabbítását, a fizetési ütemterv módosítását vagy a kölcsön feltételeinek felülvizsgálatát. 2023. december 31-én az átstrukturált hitelállomány a fent bemutatott, Egyéb ügyfelekkel szembeni 93 048 millió Ft állományon felül további, 433 millió Ft Stage 3-as besorolású Hitelintézetekkel szembeni kitettségből állt. 2022. december 31-én az átstrukturált hitelállomány a fent bemutatott, Egyéb ügyfelekkel szembeni 105 845 millió Ft állományon felül további, 470 millió Ft Stage 3-as besorolású Hitelintézetekkel szembeni kitettségből állt. Az Egyéb ügyfelekkel szembeni, átstrukturált állomány közel fele nem késedelmes, nem teljesítő projekthitelhez volt köthető 2023-ban és 2022- ben egyaránt.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 120

A Bank portfóliójának legnagyobb részét a hitelintézetekkel szembeni kitettségek adják. A pénzügyi intézményi partnerek minősítésére, a többi ügyfél- és partnerszegmenshez hasonlóan, 7 kategóriából álló belső minősítési rendszert használ a Bank. Az alábbi kimutatás a belső minősítési kategóriák szerint csoportosított pénzügyi intézményekkel szembeni hitelezési kitettségeket tartalmazzák a fedezettségek függvényében, bruttó könyv szerinti értéken, 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések esetében: Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2023.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,04% 471 916 18 395 125 843 616 154 2 0,04% - 0,22% 395 420 0 0 395 420 3 0,22% - 1,09% 177 715 25 526 251 762 455 003 4 1,09% - 2,43% 5 635 0 34 568 40 203 5 2,43% - 5,39% 14 800 0 7 406 22 206 6 5,39% - 12,00% 0 0 4 631 4 631 7 12,00% - 100,00% 433 0 0 433 Összesen - 1 065 919 43 921 424 211 1 534 050 Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2022.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,04% 4 495 0 0 4 495 2 0,04% - 0,22% 393 564 0 1 047 394 611 3 0,22% - 1,09% 420 235 15 694 290 498 726 427 4 1,09% - 2,43% 9 783 0 44 583 54 366 5 2,43% - 5,39% 2 058 0 6 757 8 815 6 5,39% - 12,00% 0 0 5 286 5 286 7 12,00% - 100,00% 5 852 0 0 5 852 Összesen - 835 987 15 694 348 171 1 199 852 Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések vonatkozásában a Bank szintén 7 fokozatú minősítési rendszert alkalmaz, ahol az 1-es kategória jelenti a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázatot. Az ügyfélkockázati besoroláson túl a hitelezési kockázatok vizsgálatakor a biztosítékok is figyelembevételre kerülnek. A követelések bruttó könyv szerinti értékének fedezettséghez viszonyított alakulása 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbiak szerint látható:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 121

Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések esetében: Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2023.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,22% 89 0 132 221 2 0,22% - 0,49% 1 812 2 701 571 5 084 3 0,49% - 1,09% 34 106 131 289 322 323 559 4 1,09% - 2,43% 1 038 0 57 714 58 752 5 2,43% - 5,39% 12 519 0 7 001 19 520 6 5,39% - 12,00% 20 121 247 114 863 135 231 7 12,00% - 100,00% 39 171 20 365 325 704 385 240 Összesen - 108 856 23 444 795 307 927 607 Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2022.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,22% 26 0 163 189 2 0,22% - 0,49% 1 238 4 266 0 5 504 3 0,49% - 1,09% 26 824 0 0 26 824 4 1,09% - 2,43% 1 675 72 316 72 992 5 2,43% - 5,39% 10 271 2 569 16 296 29 136 6 5,39% - 12,00% 19 876 13 910 52 320 86 106 7 12,00% - 100,00% 65 882 120 219 736 285 738 Összesen - 124 118 21 540 360 831 506 489 Várható veszteség számítás A Stage besorolás kritériumrendszerét és a veszteségtartalék meghatározására alkalmazott hitelkockázati modellek közzétételét részletesen a 3.7. fejezet tartalmazza. A veszteségtartalék meghatározásához a Bank minden egyes értékelési időszak vonatkozásában besorolja a pénzügyi eszközeit és meghatározza a veszteségtartalékot. Stage 1 ügyletek esetén 12 havi várható veszteségnek megfelelő veszteségtartalék (a Stage 1 céltartalék a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén alkalmazott képlet) kerül számszerűsítésre az alábbi formuláknak megfelelően: Stage1 értékvesztés = PD × LGD × EXP Stage1 céltartalék = PD × LGD × EXP × CCF ahol: EXP (exposure, kittettség): a pénzügyi instrumentum fordulónapi bruttó értéke, mérlegen kívüli tétel esetén az elkötelezettség (commitment) értéke. PD (probability of default, nemteljesítés valószínűsége): a szegmentált teljes élettartam alatti (lifetime) PD modellek alapján a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében a minősítés dátumától számított következő egy évre jutó feltételes PD (conditional PD).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 122

LGD (loss given default, nemteljesítéskori veszteség): adott szegmensre jellemző, bedőléskor várható veszteség paraméter. CCF (credit conversion factor, mérlegbekerülés valószínűsége): mérlegen kívüli tételek mérlegbe kerülési valószínűsége. A Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. Stage 2 ügyletek esetén a teljes élettartam alatt várható veszteségnek megfelelő veszteségtartalék kerül számszerűsítésre az alábbi formuláknak megfelelően:  2 ééé =∑   ×  ×   (1 + )   =  2 éé =∑   ×  ×   ×  (1 + )   = ahol: n – kihelyezéstől eltelt idő (év) p – futamidő (év) EXP t : szerződéses jövőbeni cash flow-kból felírva adott év elejére becsült könyv szerint érték, mérlegen kívüli tétel esetén az elkötelezettség (commitment) értéke. PD t : a szegmentált lifetime PD modellek alapján a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében a minősítés dátumától számított adott jövőbeni évre jutó feltételes PD (conditional PD). LGD: adott szegmensre jellemző bedőléskor várható veszteség paraméter. Az LGD Stage1-ben és Stage2-ben ugyanaz a konstans érték. CCF: mérlegen kívüli tételek mérlegbe kerülési valószínűsége. A Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. A CCF Stage1-ben és Stage2-ben ugyanaz a konstans érték. EIR: a diszkontáláshoz alkalmazott effektív kamatláb. A diszkontfaktorban nem a kihelyezéstől eltelt időtől, hanem a minősítés időpontjától indul 1-től a kitevő. Stage3 ügyleteket a Bank kizárólag egyedi értékeléssel minősít. Az egyedi minősítés az ügylet valószínűsíthető élettartamáig várható kamat és/vagy tőketörlesztésből, fedezet érvényesítésből, valamint egyéb követeléskezelési megoldásokból feltételezhető becsült cash-flow alapján történik. A cash flow becslésénél a Bank figyelemmel van a követelés- és fedezetérvényesítés és a megtett intézkedések várható költségeire is. A becsült jövőbeni cash flow-k vonatkozásában a Bank legalább két cash flow szcenáriót feltételez, amelyekhez a becsült bekövetkezési valószínűségek alapján rendel súlyokat. A valószínűség súlyok együttesen 100%-ot adnak ki. A valószínűséggel súlyozott cash flow szcenáriók értékelését a Bank DCF módszerrel végzi el, EIR- rel történő diszkontálással. A diszkontálás eredményeképpen áll elő adott ügylet megtérülő értéke. A veszteségtartalék mértéke az amortizált bekerülési érték és a megtérülő érték különbözeteként áll elő.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 123

A vállalati várható veszteség modell esetében a Bank az előretekintő PD-korrekcióra szolgáló makromodell felhasználásával végez érzékenységvizsgálatot, amelynek számszerű közzétételére az alábbi táblázat szolgál. 2023 2022 Makrogazdasági modell módszertana ARMAX ARMAX Modellezési célváltozó Vállalati csődráta idősor (MNB Stabilitási Jelentés) Vállalati csődráta idősor (MNB Stabilitási Jelentés) Magyarázó változók autoregresszív tag, mozgóátlag tag, beruházási volumenindex 6 negyedévvel késleltetett értéke, munkanélküliségi ráta változásának 1 és 2 negyedéves előretekintő értéke autoregresszív tag, mozgóátlag tag, beruházási volumenindex 6 negyedévvel késleltetett értéke, munkanélküliségi ráta változásának 1 és 2 negyedéves előretekintő értéke Makromutatók értékei a baseline szcenárióban 3,00% beruházási volumenindex, 3,60% munkanélküliségi ráta -1,50% beruházási volumenindex, 3,41% munkanélküliségi ráta Makromutatók értékei az optimista szcenárióban 10,50% beruházási volumenindex, 2,80% munkanélküliségi ráta 8,54% beruházási volumenindex, 1,90% munkanélküliségi ráta Makromutatók értékei a pesszimista szcenárióban -8,00% beruházási volumenindex, 5,00% munkanélküliségi ráta -12,81% beruházási volumenindex, 5,00% munkanélküliségi ráta A Bank az MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében három szcenárióban közzétett (az MNB Inflációs Jelentésen alapuló) makrogazdasági előrejelzéseket és szcenárió súlyokat alkalmazza a vállalati PD értékek előretekintő becslése során. A felülvizsgált makrogazdasági modell módszertani hátterét, valamint az alkalmazott paramétereket és súlyokat részletesen a 3.7. fejezet tartalmazza. A 2023. IV. negyedévében felülvizsgált makrogazdasági szorzó 1,4440 lett, amely jelentősen meghaladja a 2022. IV. negyedévében alkalmazott 1,2719 szorzót, a makroszintű vállalati default ráta megnövekedése és kedvezőtlen makrogazdasági kilátásoknak köszönhetően. Legutóbb a COVID-19 világjárvány kirobbanása előtti 2019-es évben volt 1 alatti makrogazdasági szorzó, amikor az 0,9465 mértéket tett ki. A Bank 2023. III. negyedévben felülvizsgálta a vállalati LGD modelljét is, amelynek eredményeképpen a 2022. évinél kedvezőtlenebb érték adódott. Ennek oka, a Bank nem teljesítő ügyletein a korábbi évekhez képest alacsonyabb szinten realizált megtérülés. A fentieken túl, a Bank a várható veszteségek még inkább konzervatív érvényre juttatása érdekében, a válságnak leginkább kitett gazdasági ágazatokban tevékenykedő vállalkozások nemfizetési valószínűségének növekedése alapján, az IFRS-9 várható veszteség modelljein felül, 2023-ban is addicionális értékvesztés elszámolást alkalmazott, management overlay címen. Az értékvesztés számításban a management overlay szorzók a makrogazdasági szorzó helyére léptek, amennyiben azok meghaladják a makrogazdasági szorzót, összességében magasabb értékvesztés képzést előidézve a Stage1 és Stage2 belföldi közvetlen vállalati portfolión, ami a Magyarországon tevékenykedő, közvetlenül meghitelezett vállalati ügyfelek ügyleteit jelenti, az egyéb ügyfelekkel szembeni követeléseken belül találhatók. 2023. IV. negyedévben a management overlay az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatokat érintette. Az alkalmazott management overlay módszertan szerint az eredeti PD mátrixok kiigazításra kerültek az ágazatcsoportok szerint meghatározott korrekciós szorzóval. A korrekciós szorzók az ágazatok szerinti csődráták átlagos stresszelt és nem stresszelt időszaki hányadosaként kerültek meghatározásra és 2022. IV. negyedévben felülvizsgálatra az alábbiak szerint:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 124

• Hosszú historikus időszakon a GDP volumenindex alapján azonosításra kerültek azon negyedévek, ahol gazdasági visszaesés figyelhető meg. • A visszaesés késleltetett hatását feltételezve további negyedévek kerültek allokálásra a stresszelt időszakra (6 szcenárió). • Egyszerű korreláció számítására került sor az ágazatok szerinti csődráták és a fenti 6 szcenárió között. Az átlagosan legmagasabb korrelációt mutató szcenárió került kiválasztásra. • Kiszámításra kerültek az átlagos csődráták értékei a választott szcenárió szerint stresszelt időszakra és az összes többi negyedévre, és a két szám hányadosa került figyelembevételre. • A fentiek alapján ágazatcsoportonként differenciált PD szorzókat az alábbi táblázat tartalmazza: Ágazat csoport Szorzó Mezőgazdaság, bányászat 1,21 Feldolgozóipar 1,27 Építőipar 1,54 Ingatlanügyletek 1,54 Egyéb szolgáltatások 1,34 A makrogazdasági szorzó folyamatos növekedése mellett 2023-ban a management overlay szorzók fokozatosan veszítettek jelentőségükből. 2023. december 31-én mindösszesen 4 millió forint addicionális értékvesztés- és céltartalékképzésre került sor. A külföldi vállalati hitelek mögött MEHIB biztosítás áll fedezetként, amely nem indokolja az overlay kiterjesztését a külföldi vállalati hitelekre. Szuverén entitásokkal és pénzügyi intézményekkel szembeni kitettségekre a Bank nem alkalmaz makrokorrekciót és a management overlay-t, azt az MNB sem várja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 125

A pénzügyi instrumentumokra megjelenített veszteségtartalék 2023. évi nyitó és záró állománya között végbement mozgásokat és változásokat az alábbi táblázat foglalja össze: Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 64 0 0 0 64 2 Veszteségtartalék újraértékelése 3 102 0 0 0 3 102 31 Készpénz változás -27 0 0 0 -27 30 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 3 139 0 0 0 3 139 64 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 157 1 0 0 158 94 Veszteségtartalék újraértékelése 172 0 0 0 172 63 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 7 0 0 0 7 2 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -46 -1 0 0 -47 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 290 0 0 0 290 158 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése 0 0 0 0 0 0 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 273 0 0 0 273 0 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök 0 0 0 0 0 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 273 0 0 0 273 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 698 1 3 670 0 4 369 1 412 Átvezetés Stage 1-be 1 -1 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be 0 0 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése -67 0 4 379 0 4 312 2 829 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 235 0 0 0 235 174 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -175 0 -2 930 0 -3 105 -146 Leírt követelések 0 0 0 0 0 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 126

Diszkontlebontás 0 0 -7 0 -7 -3 Devizaátértékelés és egyéb hatások -14 0 -48 0 -62 103 December 31-i záróállomány 678 0 5 064 0 5 742 4 369 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 695 734 58 081 0 59 510 30 249 Átvezetés Stage 1-be 8 -8 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be -636 636 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba -6 -195 201 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése 65 2 001 7 093 0 9 160 28 489 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 195 17 4 748 622 5 582 1 097 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -12 -12 -541 0 -565 -411 Leírt követelések 0 0 -1 650 0 -1 650 0 Diszkontlebontás 0 0 -3 097 -23 -3 120 -1 556 Devizaátértékelés és egyéb hatások -1 -43 -1 909 0 -1 954 1 641 December 31-i záróállomány 308 3 130 62 926 599 66 963 59 510 Egyéb eszközök 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 0 0 5 0 5 3 Veszteségtartalék újraértékelése 0 0 0 0 0 0 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 0 0 3 0 3 2 Megfizetett vagy eladott pénzügyi ezközök 0 0 0 0 0 0 Leírt követelések 0 0 0 0 0 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 0 0 7 0 7 5 Pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 298 5 4 0 307 144 Átvezetés Stage 1-be 1 -1 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be 0 0 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése -3 25 0 0 22 -46 Új hitelkeretek és kibocsátott garanciák 335 20 260 0 615 289 Megszűnt vagy kivezetett hitelkeretek és kibocsátott garanciák -280 -1 -4 0 -285 -84 Devizaátértékelés és egyéb hatások -1 0 0 0 -1 4 December 31-i záróállomány 350 48 260 0 658 307

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 127

Az átfogó jövedelemkimutatásban szereplő „Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása” részletes bemutatását a 15. Megjegyzés tartalmazza.

Biztosítékok A Bank kockázatvállalási döntései elsősorban azon alapulnak, hogy az ügyfél elsődleges forrásból legyen képes eleget tenni fizetési kötelezettségének. Emellett a Bank a prudenciális működés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentő eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatossága figyelembevételével határozza meg. A Bank kockázatvállalásai során ezért olyan eszközök biztosítékként történő lekötésére törekszik, amelyek kellően likvidek ahhoz, hogy amennyiben az elsődleges forrásból nem térülne meg a Bank követelése, akkor ezen másodlagos forrásokból a lehető legrövidebb időn belül a Bank követelése maradéktalanul kielégítésre kerüljön. Az állami exporthitel-ügynökségből eredő feladatok meg vannak osztva a Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) között, amelyek működését az Exim törvény szabályozza. A MEHIB exporthitel - biztosítást nyújt közvetlenül az exportőröknek vagy azok hitelintézeteinek, ideértve az Bank egyes hitelfelvevőit is. Az Eximbank és a MEHIB jelenleg ugyanazzal a vezetéssel rendelkezik. A Bank által a külföldi ügyfeleinek nyújtott hiteleinek nagy részét a MEHIB biztosítja, és ezek a biztosítások szintén államilag fedezettek. Ha egy MEHIB által biztosított hitel nemteljesítővé válik, akkor a MEHIB átvállalja a kamatot és a tőkét, beleértve a késedelmes fizetéseket is, az eredeti hitelfelvevő által elfogadott fizetési feltételek szerint a fedezeti összeg erejéig. Bizonyos hitelkockázatokkal szemben a Bank biztosítékot és egyéb fedezeteket követel meg. Az alábbi táblázat bemutatja a különféle típusú pénzügyi eszközökkel szemben tartott biztosítékok fő típusait. A Bank a biztosítékait a felügyeleti elvárásoknak, a CRR vonatkozó szabályainak és az általános bankszakmai gyakorlatnak megfelelően értékeli, melynek keretében jellemzően a fedezetek piaci értékből kiindulva, az óvatosság elvét szem előtt tartva, a fedezetek jellemvonásait és a korábbi megtérülési tapasztalatokat tükröző haircutok alkalmazásával állapítja meg a biztosítékok fedezeti értékét, amit az egyedi ügyleteire tőkearányosan allokál. A Bank a nullánál nagyobb fedezeti értékkel rendelkező biztosítékokat minden esetben figyelembe veszi hitelkockázat mérséklésként. Az alábbi táblázat számadatai a biztosítékok diszkontált és ügyletekre allokált fedezeti értékeit, valamint azok bruttó követeléshez viszonyított arányait mutatják be.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 128

Millió forint Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Stage 1 MEHIB biztosítás és állami kezesség 7 150 6 733 363 069 236 241 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 1 0 Bankgarancia 121 936 124 812 247 132 Ingatlan jelzálog 0 0 2 970 1 976 Egyéb 291 803 208 752 2 857 41 570 Biztosítékok összesen: 420 889 340 297 369 144 279 919 Követelés bruttó értéke: 1 528 986 1 188 420 467 179 312 862 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 28% 29% 79% 89% Stage 2 MEHIB biztosítás és állami kezesség 0 0 255 127 57 387 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 191 484 Bankgarancia 0 0 498 564 Ingatlan jelzálog 0 0 3 939 5 686 Egyéb 0 0 30 225 2 968 Biztosítékok összesen: 0 0 289 980 67 089 Követelés bruttó értéke: 0 294 306 262 74 567 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 0% 0% 95% 90% Stage 3 MEHIB biztosítás és állami kezesség 4 261 4 901 45 666 16 707 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 2 647 2 351 Bankgarancia 0 0 0 0 Ingatlan jelzálog 0 0 20 350 16 468 Egyéb 0 0 14 507 13 644 Biztosítékok összesen: 4 261 4 901 83 170 49 170 Követelés bruttó értéke: 5 064 11 138 153 090 119 060 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 84% 44% 54% 41% POCI MEHIB biztosítás és állami kezesség 0 0 0 0 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 0 0 Bankgarancia 0 0 0 0 Ingatlan jelzálog 0 0 914 0 Egyéb 0 0 68 0 Biztosítékok összesen: 0 0 982 0 Követelés bruttó értéke: 0 0 1 076 0 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 0% 0% 91% 0% Biztosítékok összesen: 425 150 345 198 743 276 396 178 Követelés bruttó értéke: 1 534 050 1 199 852 927 607 506 489 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 28% 29% 80% 78%

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 129

A bankoknak nyújtott refinanszírozási kölcsönök mögötti egyéb biztosítékok olyan követelésekre vonatkozó zálogjogot tartalmaznak, amelyek a kereskedelmi bankok által az exportőröknek nyújtott hitelekből állnak. 2023. dcember 31-én az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek mögött lévő egyéb biztosítékok 61%-a külföldi kormánygaranciából, 5%-a magyar állami kezességgel biztosított intézményi garanciákból, 34%-a pedig ingó zálogjogból állt. Ezen ingó zálogjogok 96%-a járművekből, gépekből és berendezésekből származott, 4%-a pedig készletekből. 2022. dcember 31-én az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek mögött lévő egyéb biztosítékok 53%-a külföldi kormánygaranciából, 5%-a magyar állami kezességgel biztosított intézményi garanciákból, 42%-a pedig ingó zálogjogból állt. Ezen ingó zálogjogok 98%-a járművekből, gépekből és berendezésekből származott, 2%-a pedig készletekből. A biztosítékértékelési módszer figyelembe veszi a belső biztosíték- előírásokban meghatározott különböző biztosítéktípusokra vonatkozó haircutokat is. Mivel a Bank üzleti tevékenysége elsősorban a különféle hitelképességekkel és garanciákkal rendelkező magyar vállalkozások exporttevékenységének előmozdítására irányul, sok szokásos kereskedelmi banki tevékenység treasury funkciója a háttérben marad. Következésképpen a Bank Treasuryje spekulatív szándékú származékos ügyleteket nem hajt végre, hanem csak az deviza cserepiacokon működik, annak érdekében, hogy fedezze az eszközök és a források közötti nyitott devizapozíciókat. A deviza-csereügyletekben rejlő hitelkockázat kiküszöbölésének fő kockázatcsökkentési technikája a devizakereskedelmi limitek használata, amelyeket csak a legmagasabb színvonalú nyugati bankokra lehet kiosztani (G7, EGT és EFTA országok bankjai).

30.2 Likviditási kockázat A likviditási kockázat azt jelenti, hogy a Bank nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek normál - és stresszhelyzetben. A likviditáskezelés folyamatát a Treasury szervezeti egység végzi és ellenőrzi, és felel a likviditási tartalék kiszámításáért is. A Treasury figyelemmel kíséri a mérleg likviditási mutatóit a belső és a szabályozási követelményeket figyelembe véve, és a lejárati struktúrában szereplő tételeket jelenti az Eszköz- Forrás Bizottságnak (EFB). Az EFB lejárati sávonként eltérő mértékben korlátozza a likviditási gap maximális összegét a mérlegfőösszeg százalékában, amelyet a Kockázatelemzés Módszertan és a Kontrolling ellenőriz. A 29. Megjegyzésben szereplő lejárati összhang tábla bemutatja a Bank pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek nem diszkontált, bruttó nominális pénz be- és kiáramlását, beleértve a kapcsolódó várható kamat cash flow-kat is a lejárat és esedékesség napjáig, és a kibocsátott pénzügyi garancia-szerződéseket és hitelnyújtási elkötelezettségeket a lehető legkorábbi lejáratuk alapján. A táblázat a fedezeti célból tartott derivatívákat valós értéken mutatja be. A hazai és külföldi bankoktól kapott kölcsönöket és a kibocsátott kötvényeket a Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározottak szerint a garancia maximális összegére a magyar kormány által nyújtott általános garancia biztosítja. Néhány hitelszerződés meghatározza a lejárat meghosszabbításának lehetőségét a Bank javára. A piaci jellemzők miatt a rövid távú pénzpiaci ügyletek megszüntetése nem lehetséges. A Bank jogi háttere és tapasztalatai alapján a Bank rendkívül alacsonynak tekinti a pénzeszközök idő előtti felmondásának valószínűségét. A Bank az összes forint- és deviza eszköze után likviditási tartalékot képez, amelynek állománya és összetétele az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakult 2023. december 31-én és 2022. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 130

Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Forint pénzforgalmi számla állománya 946 641 35 668 Deviza nostro számlák állományai 2 520 315 Belföldi és külföldi hitelintézetekhez, valamint az MNB- hez egy munkanapra történő kihelyezések és ezektől egy munkanapra elfogadott betétek aktív egyenlege 0 149 500 Saját tulajdonú, szabad rendeltetésű jegybankképes értékpapírok állománya (állampapírok, MNB kötvények) 0 0 Minden olyan instrumentum szabad fedezeti értéke, melyet az MNB az általa nyújtott hitelek mögé fedezetként elfogad 31 608 82 677 Nagy egyedi betétek lehívatlan rulírozó hitelketretekkel fedezetlen része -8 922 0 Összesen 971 846 268 160 A Bank 2023-ban negyedéves rendszerességű likviditási stresszteszt kalkulációt vezetett be. Tekintettel arra, hogy a Bank nem végez betétgyűjtési tevékenységet, a kereskedelmi banki gyakorlatban leginkább jellemző lakossági- és vállalati betétkivonási szcenáriók nem relevánsak számára, emiatt az alábbi forgatókönyvek együttes megvalósulása képezi a stresszteszt eredményét: • Bankközi eszközök 20%-os mértékű nem teljesítése az elkövetkező 30 napban. • 15%-os mértékű árfolyamsokk a HUF denominációjú FX SWAP állományokon. • 10%-os mértékű árfolyamsokk az USD/EUR FX SWAP állományokon. • Jegybankképes értékpapírok 10%-os mértékű árfolyamvesztesége. • 100 millió EUR váratlan folyósítási igényből eredő készpénz kiáramlás. A fenti forgatókönyvek alapján végzett kalkuláció 2023. december 31-én 110 838 millió Ft likviditási stressz eredményt mutatott, amit a Bank likviditási taratléka 877%-os mértékben fedez. A Bank stressz teszthez kapcsolódóan Time to Wall elemzést végez, melynek keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a fenti sokkforgatókönyvek megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. 2023. december 31-i állapot szerint a stresszhatással csökkentett likviditási tartalék 59 napig tudja fedezni a cash flow naplóban rögzített pénzáramlások kumulált összegét. Az Exim törvény értelmében a Magyar Állam, mint teljes garanciavállaló, felel a Bank azon kötelezettségeinek teljesítéséért, hogy fizesse a kölcsöneinek tőkéjét és a kamatát, ideértve a Bank által kibocsátott adósságinstrumentumokat, a magyar és külföldi hitelintézetektől származó hiteleket és a Bank azon fizetési kötelezettségeit, amelyek a deviza- és kamatláb-csereügyletek pótlólagos költségeiből származnak (együttesen: „Finanszírozási garancia”). A Magyar Államnak a Bankkal szembeni finanszírozási garanciával szembeni kötelezettségeire az éves költségvetés által meghatározott felső határ vonatkozik. A 2023 évi költségvetési törvény értelmében a finanszírozási garancia felső határa jelenleg 4 300 milliárd Ft, ami 71,53%-os mértékben volt kihasználva 2023. december 31-én. A Magyar Állam nem számít fel díjat a finanszírozási garanciára vonatkozóan. A magyar törvényeknek megfelelően, ha a Bank nem teljesíti a Magyar Állam által garantált fizetési kötelezettségeit, a hitelezők közvetlenül az állam visszatérítését kérhetik azáltal, hogy bejelentik az igényüket az államháztartásért felelős miniszterhez anélkül, hogy először behajtásra törekednének a Banktól. A nyitott pozíciók kockázatának csökkentése érdekében a Bank kizárólag alacsony hitelkockázatú eszközöket tart, és portfoliójának nem képezik részét határidős vagy opciós ügyletek. Az értékpapír -portfólió elsősorban magyar államkötvényekből áll, amelyeket a belőlük származó cash flow-k realizálása céljából tart a Bank.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 131

Spekulációs célból nem kereskedik tőzsdén, és nem vásárol származékos eszközöket. A Bank deviza swap ügyleteket köt a devizapiaci kockázatok, és kamat swap ügyleteket a kamatkockázatok fedezésére. A Bank kamat-, hitel-, devizaárfolyam- és likviditási kockázatkezelési politikáját rendszeresen felülvizsgálja az Eszköz-Forrás Bizottság (EFB), a Hitelbizottság (HB) és az Igazgatóság. Fenti irányelveket az alábbiakban foglaljuk össze:

30.3 Piaci kockázat A Bank nem köt spekulatív jellegű ügyleteket. Az 575/2013 / EU rendelet 351. cikke szerint 2023-ban és 2022- ben tőkekövetelmény nem keletkezett e célból. A Bank kereskedési könyvet nem vezet, ezért a kerekedési könyvnek nem keletkezik tőkekövetelménye. 30.4 Kamatkockázat A kamatlábkockázat a jelenlegi vagy várható kockázat mind a Bank nyereségére, mind a tőkére a kamatlábak hátrányos változásainak következményeként. A Bank a kamatlábkockázatot a könyveiben a hitelek átárazása alatt értékeli, emellett gap-elemzéssel megvizsgálja az eszközöket és a forrásokat különböző átárazási dátumokon. Az újraértékelési kockázat és a hozamgörbe változása mellett a Bank alap- és banki termékekkel járó kockázattal is szembesül. A Bank révén az exportőröknek nyújtott állami támogatás egyik legfontosabb eleme a kamatkiegyenlítési rendszer, amely nagymértékben csökkenti az Bank működésében felmerülő kamatkockázatot. Ez a kamatkompenzációs rendszer fedezi a fix kamatozású eszközökből származó kockázatot a változó és fix kamatozású forrásokhoz képest, amelynek keretösszegét az Országgyűlés a költségvetési törvényben hagyja jóvá. A Treasury a Bank fix és változó kamatozású forrásai figyelembevételével negyedéves gyakorisággal meghatározza a Bank tényleges forrásköltségét, ami alapján meghatározza a Bank az alkalmazott bankközi referencia kamatlábak feletti forrásfelárát, amelyet a kamatkiegyenlítési rendszerben érvényesít. Ahol a Bank az OECD kritériumok vagy az Európai Unió versenypolitikai normái alapján kölcsönöket nyújt kedvező fix kamatozású hitelek formájában, a Magyar Állam a Bank részére időszakos kamatkiegyenlítő kifizetéseket nyújt. A kamatkiegyenlítési rendszer keretében a Magyar Állam által nyújtott kamatkompenzáció összegét (i) a hitelfelvevő által fizetett kamatláb és (ii) a Bank finanszírozási költségei, működési ráfordításai és az alkalmazandó kockázati prémium közötti különbség határozza meg. A kamatkiegyenlítési rendszerben elismert finanszírozási költségek az egyes devizák legfontosabb piacain érvényes mindenkori 6 havi bankközi referencia kamatlábak feláraként kerülnek meghatározásra, így a kamatkiegyenlítés a fix kamatozású nyújtott hiteleket változó kamatozásúra egyenlíti ki. A Bank a kamatkiegyenlítési kifizetést az egyes negyedévek végétől számított 15 napon belül a Magyar Államhoz történő benyújtás után kapja meg, és az adott negyedévre vonatkozó kifizetést a Bank a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megkapja. 2023.12.31. 2022.12.31. Kereskedési könyv tőkekövetelménye 0 0 Szavatoló tőke 417 210 382 680 Kereskedési könyv tőkekövetelménye a tőkemegfelelési mutató százalékában 0 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 132

A kamatkiegyenlítő program keretében a Magyar Államtól kapott kifizetéseken kívül a Bank kamattámogatást kap a segélyhitelek tekintetében is. A segélyhitelek kamattámogatási kifizetése a kamatkiegyenlítő programhoz képest kissé eltérő költségalapon történik, amennyiben a segélyhitelek költségszintjének meghatározása során a banküzemi költségek nem kerülnek felszámításra. A kamatkiegyenlítés és a támogatás célja a Bank stabilitásának és fenntarthatóságának elősegítése. A Magyar Állam által nyújtott kamatkiegyenlítés és támogatás célja az, hogy a Bank nyereségét a program által fedezett hitelek esetében közel piaci áron tartsa, azonban a Bank a Magyar Állam gazdaságpolitikájának eszközeként szolgál, nem pedig hagyományos profitorientált bank. A Bank által nyújtott egyéb hitelek (azaz a kamatkiegyenlítő és kamattámogatási programok által nem fedezett hitelek) változó kamatozásúak, és a Bank átlagos költségei szerint az USD CME TERM SOFR / EURIBOR / Budapest Interbank Offering Rate ('BUBOR') alapján kerülnek meghatározásra. A beszámolási időpontban a Bank kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábainak profilja a következő volt a kamatozó pénzügyi instrumentumok tőke névértéke alapján. Millió forint 2023.12.31 2022.12.31 Fix kamatozású pénzügyi instrumentumok Pénzügyi eszközök* 1 670 164 533 589 Pénzügyi kötelezettségek 3 277 690 1 782 119 Összesen 4 947 854 2 315 708 Változó kamatozású pénzügyi instrumentumok Pénzügyi eszközök 720 621 73 441 Pénzügyi kötelezettségek 1 191 204 205 821 Összesen 1 911 825 279 262 Kamatkiegyenlítésben részt vevő eszközök állománya 2 221 937 1 480 695 Kötött segélyhitelek 96 298 90 504 * Ez nem tartalmazza a kamatkiegyenlítésbe és a segélyhitelezésbe bevont eszközöket. A kamatkiegyenlítési rendszerben lévő pénzeszközök és a segélyhitelek fix vagy nulla kamatozású pénzeszközök az ügyfelek szemszögéből. A kötött segélyhitelek esetében is a Bank kamatkompenzációt kap ezekre az eszközökre a Magyar Államtól. A kamatkompenzációt a napi egyenlegek súlyozott átlaga alapján negyedévente számítják ki és térítik meg. A Bank a kamatkockázat várható eredményre és gazdasági tőkeértékére gyakorolt hatását statikus gap és duration gap módszerrel méri, melynek keretein belül modelljeit az EBA által meghatározott stressz forgatókönyvek alapján paraméterezi. A gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatás a kamatkockázat hosszú távú hatásának mérésére szolgáló mutatószám, ami kamatozó eszközök és források cash flow-i jelenértékének különbözetéből kerül meghatározásra. A hozamgörbe pozitív és negatív irányú párhuzamos eltolását, a lapulási és meredekségi sokkot, valamint a rövid kamatlábak sokkszerűen emelkedő és csökkenő változásait feltételező szcenáriókat a Bank kamatérzékeny eszközeinek és forrásainak gyakorlatilag teljes egészét lefedő devizákra, EUR-ra, USD-re és HUF-ra végezi el, és minden deviza esetében a legrosszabb forgatókönyv eredményét veszi figyelembe a számítások során. A kamatkockázatok várható nettó kamatbevételre gyakorolt hatását a Bank statikus gap módszerrel becsüli, melynek keretében az egyes átárazódási sávokba sorolt kamatérzékeny eszközök és források különbségéből adódó gapekre vetíti rá az EBA stressz forgatókönyveiben foglalt kamatlábváltozásokat, melyeket devizánként összesít. A statikus gap modell által kalkulált eredmények közül devizánként a legrosszabb forgatókönyv

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 133

eredményei kerülnek kiválasztásra és összesítésre, melyek 12 havi átlagának és szórásának összege adja a kamatkockázati eredményt, ami 2023. december 31-én 20 198 millió Ft volt, szemben a 2022. december 31-i 7 921 millió Ft-tal. A gazdasági tőkeérték változást a Bank duration gap alapú kalkulációval végzi, melynek keretében az egyedi tételek pénzáramlásainak átárazódási sávokba sorolásával határozza meg az eszközök és kötelezettségek átlagidejét. A teljes eszközállomány átlagideje az euró, dollár és forint eszközök átlagidejének állománnyal súlyozott átlagaként kerül kiszámításra, és a kötelezettségek átlagidejének meghatározása is ezzel a módszerrel történik. A gazdasági tőkeérték kamatlábváltozás hatására bekövetkező változása az egyes devizák hozamgörbéinek az EBA kamatsokk forgatókönyveiben foglalt mértékű elmozdulását feltételezve kerül meghatározásra, mely során az egyes forgatókönyvek közül a legnagyobb negatív kamatsokk érték, de legfeljebb nulla érték kiválasztására kerül sor. A duration gap modell alapján kalkulált, a kamatkockázat gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatás 2023. december 31-én 25 058 millió Ft, míg 2022. december 31-én 3 471 millió Ft volt. Az eredmények összesítése az elmúlt 12 hónap átlagának és szórásának figyelembevételével történik, a 2. pilléres tőkekövetelmény a két módszer kombinálásával kerül meghatározásra, oly módon, hogy a két módszer eredményeinek súlyozása során kizárólag a statikus gap modell eredményei kerülnek figyelembevételre mindaddig, amíg azok meghaladják a duration gap modell eredményeit, ellenkező esetben az alkalmazandó súlyokat a két érzékenységi mutató egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg azzal a korlátozással, hogy a statikus gap modell eredmémnyinek a súlya nem lehet kisebb, mint 20%. 2022. augusztus 11-től, az Eximbank mentesül a 2. pillér alóli tőkeképzési kötelezettség alól a kamatkockázatok vonatkozásában, mindazonáltal az ICAAP előírásoknak eleget téve 23 127 millió Ft többletkockázat számszerűsítésére került sor 2023. december 31-re vonatkozóan szemben a 2022. december 31-re számszerűsített 7 799 millió Ft-tal. A kamatkockázati limit a Bank szavatoló tőkéjének 10%-ában került meghatározásra, amit a Bank a kamatkockázatok gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatásával terhel. A kamatkockázati limit kihasználtsága 2023. december 31-én 65,4%-os, 2022. december 31-én 9,73% volt, ami az elmúlt években, havi rendszerességgel mérve 4-66% között mozgott, ezért nem volt szükség a kamatkockázat csökkentésére irányuló eszköz-forrás szerkezeti beavatkozásra. A limit kihasználtságának növekedése hátterében a Bank mérlegfőösszegének jelentős növekedése, ezzel együtt az eszköz forrás szerkezetének változása, a futamidők hosszaboddása, valamint a piaci kamatszintek általános emelkedése és ehhez kacsolódóan a kamatlábak volatilitásának növekedése, továbbá, ezzel összhangban, az MNB által az ICAAP útmutatóban eszközölt forint stresszparaméter szigorítása állnak. A Bank, a Felügyleti előírásoknak megfelelően, a lényeges jövedelemváltozás limitjét a szavatoló tőkéjének 2,5%-ban határozza meg, melynek terhelését a statikus gap modell párhuzamos eltolású sokforgatókönyvének eredményével végzi. A Bank a limitszámítást 2023. februárjában vezette be, 2023. december 31-én a lényeges kamateredmény változás limitjének kihasználtsága 40,1%-os volt.

30.5 Devizakockázat A Bank a mindenkori devizaárfolyam-ingadozások hatásait vetíti ki a pénzügyi helyzetére és cash flow-jára vonatkozóan. Az EFB szintén korlátozza a kitettség szintjét devizanemenként és aggregáltan mind az egynapos, mind a napi pozíciókra vonatkozóan, amelyeket naponta monitoroz. A devizaárfolyam-kockázat kiszámítása megfelel a standard módszer normáinak. A Bank devizakockázatát a pénzügyi pozíciója alapján kezeli. Az Eximbank korlátozott szabályok keretein belül nyitja meg a devizapozícióit, a deviza árfolyamkockázatokat rendkívül szűk deviza nyitott pozíciós limitekkel szorítja minimális szintre (EUR és USD esetében 1 000 - 1 000 millió Ft, más devizák esetében összesen 300 millió Ft, összességében 2 300 millió Ft a megengedett nyitott pozíciók mértéke). A limitek betartása könyvelési napra vonatkozik, ebből adódóan eltérés mutatkozhat a könyvelési napon érvényes és az alábbi táblázatokban szereplő, értéknapos kimutatásokban megmutatkozó nyitott devizapozíciók között. Az elmúlt két évben deviza nyitott pozíciós limit túllpésére nem került sor. Összességében az Eximbank a nyitott devizapozícióját rendkívül szűk keretek között tartja, emiatt érzékenységvizsgálatot nem végez.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 134

A devizakockázattal kapcsolatos kitettségek millió forintban kifejezett adatai 2023. december 31-én a következők: EUR USD GBP RUB RSD KZT TRY Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni hitelek és követelések 631 704 27 926 3 7 2 7 1 Egyéb ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések 759 784 101 295 0 0 0 0 0 Befektetések 34 244 29 093 0 0 0 0 0 Egyéb követelések 73 14 0 1 0 1 0 Összes devizában felmerülő eszköz 1 425 804 158 328 3 8 2 8 1 Bankok és biztosító társaságok által elhelyezett betétek 709 838 58 736 0 0 0 0 0 Ügyfelek által elhelyezett betétek 1 737 8 832 0 0 0 0 0 Kibocsátott értékpapírok 383 423 430 482 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 23 596 955 2 0 0 2 0 Összes devizában felmerülő kötelezettség 1 118 593 499 004 2 0 0 2 0 Devizában felmerülő eszközök és kötelezettségek nettó összege 307 211 -340 676 1 8 2 6 1 Származékos ügyletek hatása -314 150 338 834 Nettó deviza kitettség -6 939 -1 843 1 8 2 6 1 A devizakockázattal kapcsolatos kitettségek millió forintban kifejezett adatai 2022. december 31-én a következők: EUR USD GBP RUB RSD KZT TRY Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni hitelek és követelések 645 202 33 640 2 2 2 4 1 Egyéb ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések 293 463 105 960 0 0 0 0 0 Befektetések 32 795 22 878 0 0 0 0 0 Egyéb követelések 171 -33 0 1 0 0 0 Összes devizában felmerülő eszköz 971 630 162 446 2 3 3 4 1 Bankok és biztosító társaságok által elhelyezett betétek 677 108 153 029 0 0 0 0 0 Ügyfelek által elhelyezett betétek 802 1 712 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 3 971 193 0 2 0 0 0 Összes devizában felmerülő kötelezettség 681 880 154 934 0 2 0 0 0 Devizában felmerülő eszközök és kötelezettségek nettó összege 289 750 7 511 2 1 3 4 1 Származékos ügyletek hatása -298 314 -11 759 0 0 0 0 0 Nettó deviza kitettség -8 564 -4 247 2 1 3 4 1

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 135

A Bank nem köt spekulatív jellegű ügyleteket. Az 575/2013 / EU rendelet 351. cikke szerint 2023-ban és 2022- ben tőkekövetelmény nem keletkezett e célból.

30.6 Tőke menedzsment A 2023. évben az Eximbank teljesítette a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012 / EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013 / EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (azaz CRR) előírásait. A szavatoló tőkét a CRR második része szerint határozza meg, a tőkekövetelményeket a harmadik rész rendelkezései szerint tartja fenn a Bank. Az Eximbank szavatoló tőkéje 2023. december 31-én 417 260 millió Ft, amelyből az alapvető tőke 411 896 millió forint. Az alapvető tőke összege a saját tőke elemei mellett tartalmazza a szavatoló tőkéből történő (immateriális javak, kiegészítő értékelési korrekció, nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete miatti) levonások összegét is. A szavatoló tőke meghatározásánál az Eximbank prudenciális filtert is alkalmaz, amely többek között azt jelenti, hogy a cash-flow fedezeti ügyletek tartalékát kiszűri a szavatoló tőke számítása során. 2023-ban az Eximbank 30 milliárd Ft tőkeemelésben részesült, amely hozzájárult a dinamikus üzleti bővülés tőkeszükségletének biztosításához.

Az Eximbank 100 millió euró összegű, Magyar Fejlesztési Banktól felvett hitellel rendelkezik, amelyet tőkemegfelelés szempontjából járulékos kölcsöntőkeként figyelembe lehet venni, és melynek lejárata 2024. szeptember 12. Az ötéves amortizációs időszak kezdetétől, 2019. szeptember 12-től fokozatosan csökkenő összegben vehető figyelembe kiegészítő tőkeinstrumentumként a szavatoló tőkében, a CRR 92. cikkében foglaltak szerint. 2023. december 31-én a teljes tőkeösszeg (38 278 millió Ft) 14%-ban vehető figyelembe a szavatoló tőkében, amely 5 364 millió Ft.

Az említett rendelkezésekkel összhangban a kiegészítő tőke összegét az Eximbank szavatoló tőkéje pozitív elemének kell tekinteni. Az Exim tv. 2022. augusztus 11-én hatályba lépett módosítása értelmében az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Az Exim tv. 20. § (6) bekezdése szerint az Eximbanknak nincs a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény fenntartási kötelezettsége, továbbá mentesül a Bank a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása végrehajtásának törvényi előírása alól. Az erős kockázati kontroll fenntartása érdekében az ICAAP keretében előírt stressz teszteket, számításokat a Bank továbbra is elvégzi, és a belső kockázati értékelés keretében a vezetőséget tájékoztatja a fennálló kockázatokról. A tőkemegfelelési mutató alakulását az alábbi táblázat mutatja be, millió Ft-ban, illetve %-ban. 2023.12.31. 2022.12.31. Alapvető tőke 411 896 369 075 Járulékos tőke 5 364 13 605 Szavatoló tőke 417 260 382 680 Kockázattal súlyozott hitelkitettség összege 2 090 458 1 532 019 CVA kockázati kitettségérték 52 232 12 450 Kockázattal súlyozott működési kockázat összege 74 587 45 638 Összes kockáztatott kitettség 2 217 277 1 590 107 Teljes tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,07% A Bank 2023. december 31-én mindhárom tőkeszinten (CET1, AT1, teljes szavatoló tőke) teljesítette a prudenciális tőkemegfelelési követelményeket. A tőkemegfelelési mutató jelentősen meghaladta a törvény által előírt jogszabályi 8%-os minimumértéket, továbbá fedezetet nyújtott az elsődleges szavatoló tőkéből

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 136

képzendő a kockázati kitettségérték 2,5%-ában meghatározott tőkefenntartási puffer és a Bank lényeges hitelezési kockázati kitettségértékei országbontása és az érintett országokra meghatározott anticiklikus tőkepuffer összegére is.

30.7 Nagykockázat-vállalás Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat -vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395. cikk) rendelkezéseit az Eximbank esetében az Exim törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni: Nagykockázat-vállalás: • Az Exim törvény 21. § (1) bekezdés szerint a szavatoló tőke 25%-át meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. Nagykockázat-vállalási limittúllépés: • A hitelintézeti ügyfélkörben a nem export és egyéb export célú hitelek és egyéb kitettségek esetén az egy hitelintézettel vagy az ügyfélcsoport hitelintézeti tagjával szembeni kitettségek mentességekkel és hitelkockázat-mérséklő eszközök kockázatmérséklő hatásával csökkentett értékeinek együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 200%-át. • A nem hitelintézeti ügyfélkörben a nagykockázat-vállalási limit a szavatoló tőke 60%-a. Az Exim törvény 21.§ (3) bekezdésben szereplő mentesítések és kockázatmérséklő technikák (CRM), amelyekkel a nagykockázat-vállalás meghatározásának alapjául szolgáló kitettségértékben mentesítést kell alkalmazni: a) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél. Exportcélú hitel a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (KK rendelet) 1. §-ban meghatározott hitelek közül: ➢ a KK rendelet 1. § a)-d) pontjaiban meghatározott exporthitelek, refinanszírozási exporthitelek, egyéb export célú hitelek (beszállítói hitelek, külföldön megvalósuló befektetési hitelek), egyéb export célú refinanszírozási hitelek; ➢ a KK rendelet e)-f) pontjaiban meghatározott termékek közül az Exportélénkítő Hitelkonstrukció keretén belül nyújtott versenyképességet javító hitelek és versenyképességet javító refinanszírozási hitelek; ➢ a KK rendelet g) pontja szerinti exportkövetelések megvásárlásához nyújtott refinanszírozási hitelek (belföldi és külföldi pénzügyi intézmények által a Hpt. 6. § (1) bekezdés 60. pontja alapján végzett, külkereskedelmi szerződésből eredő exportkövetelések megvásárlásához nyújtott hitelek); ➢ a KK rendelet h)-i) pontjai szerinti export előfinanszírozási hitelek (export előfinanszírozó hitelek és exportcélú befektetési hiteleket) és export előfinanszírozási refinanszírozási hitelek. b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését, c) a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott, ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy cb) olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető, d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 137

Mindezeken túl a nagykockázat-vállalási limittúllépés meghatározásánál a kitettségérték csökkenthető a CRR 400-403. cikkeiben szereplő mentesítések és CRM technikák alkalmazásával. 2022. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 1 698 753 millió Ft-ot ért el. 2022. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfelével szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 416 454 millió Ft értékben. A kitettség 345 671 millió Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, amely a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelent. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 282 299 millió Ft-ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal és egy egyedi ügyféllel szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2022 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 209 220 millió Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2022. december végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 46 682 millió Ft értékben érvényesült. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2022 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 14 298 millió Ft értékben érvényesült. Egyedi hitelintézeti ügyfélként a Magyar Nemzeti Bankkal szemben állt fenn nagykockázat vállalás, amely a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal szemben fennálló hazai devizában denomániált kitettség, így a teljes 165 243 millió Ft-os állományt mentesül a limitterhelés alól. A Bank tőkeági befektetés üzletágában 2022. december végén a befektetések nettó eszközértékei nem haladták meg a nagykockázat-vállalás mértékét és nem sérült a nagykockázat-vállalási limit. 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 088 578 millió Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 427 millió Ft értékben. A kitettség 354 247 millió Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 228 975 millió Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 943 508 millió Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 152 millió Ft-ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 158 538 millió Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 216 millió Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 329 millió Ft értékben érvényesült. A Bank tőkeági befektetés üzletágában 2023. december végén a befektetések nettó eszközértékei nem haladták meg a nagykockázat-vállalás mértékét és nem sérült a nagykockázat-vállalási limit.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 138

2023. december 31-én az Eximbanknak ügyfél és ügyfélcsoport szinten nem áll fenn nagykockázat-vállalási limittúllépése.

30.8 Klímakockázati és zöld közzétételek A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása. Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI-okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 139

A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest. A Bank folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, ajánlásokat, irányelveket, jogszabályokat és a jó gyakorlatokat beépíti saját szabályrendszerébe. Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását. A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. A Bank felülvizsgálta a Zöld Finanszírozási Keretrendszerét, amelynek keretében olyan finanszírozási konstrukciók kerültek kialakításra, amely olyan belföldi fejlesztések finanszírozására igényelhető, ahol a beruházás legalább 50%-a fenntarthatósági célokat szolgál, csökkentve az energiafogyasztást és környezetterhelést, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, elősegítve a fenntartható gazdálkodás kialakítását és a tiszta technológiára történő átállást. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani. A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: a) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. b) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. c) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. d) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 140

e) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek: a) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. b) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása. Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: a) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése) b) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. c) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket. A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 141

éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: • miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; • miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások); • miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030-ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor-karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 142

Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 143

31 MEGJEGYZÉS FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ Az alábbi táblázatokban az egyes mérleg és eredménykimutatás sorok földrajzi elhelyezkedés szerinti megbontása található. A táblázatok oszlopaiban a belföldi egyenlegek mellett kimutatásra kerülnek az Európai Unió egyéb tagországaiban, az európai, de nem EU tagországokban és az Európán kívüli országokkal kapcsolatos egyenlegek. Eszközök és kötelezettségek koncentrációja földrajzi elhelyezkedés szerint 2023. december 31-én: Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 000 512 13 66 965 591 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 0 0 0 149 145 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 497 991 23 166 0 7 151 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések * 423 162 0 48 644 388 838 860 644 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 281 619 0 0 900 Fedezeti célú származékos ügyletek 0 3 523 0 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 12 21 587 0 11 225 32 824 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 0 0 0 94 444 Immateriális javak 2 183 0 0 0 2 183 Ingatlanok, gépek, berendezések 1 581 0 49 6 1 636 Egyéb adókövetelések 428 0 0 0 428 Halasztott adó követelések 193 0 0 0 193 Egyéb eszközök 2 359 5 30 16 2 410 Eszközök összesen 3 136 779 49 412 48 736 407 302 3 642 229

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 144

Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 727 345 458 255 0 0 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 0 0 0 10 514 Fedezeti célú származékos ügyletek 3 503 17 664 0 0 21 167 Kibocsátott értékpapírok ** 1 195 619 0 0 798 980 1 994 599 Céltartalékok 1 913 0 0 21 1 934 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 2 246 0 0 0 2 246 Egyéb adókötelezettségek 236 0 0 0 236 Egyéb kötelezettségek 5 198 27 55 1 693 6 973 Kötelezettségek összesen 1 946 574 475 946 55 800 694 3 223 269 Jegyzett tőke 340 000 0 0 0 340 000 Eredménytartalék 63 552 0 0 0 63 552 Egyéb tartalékok 15 408 0 0 0 15 408 Saját tőke összesen 418 960 0 0 0 418 960 Kötelezettségek és saját tőke összesen 2 365 534 475 946 55 800 694 3 642 229 Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Le nem hívott hitelkeretek *** 444 366 0 0 290 512 734 878 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 86 722 0 0 0 86 722 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott kezességek 0 0 0 0 0 Nem állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 254 0 0 0 254 Akkreditívek 0 0 0 1 148 1 148 Alapok 53 024 38 186 0 9 584 100 794 Összesen 584 366 38 186 0 301 244 923 796 * Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb országok kategóriában lévő kitettségek 59%-a egyiptomi, 13%-a laoszi kitettség. **A Bank által kibocsátott kötvényekkel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Banknak nincs részletes információja a külföldi befektetők földrajzi szegmensek szerinti megoszlásáról, így a Bank ezeket az értékpapírokat az Egyéb országok szegmensbe sorolta. A fennmaradó állomány belföldi befektetőkhöz kapcsolódik. *** A 2023.12.31-én az Egyéb országokkal kapcsolatos, le nem hívott hitelkeretek közül 168 283 millió forint egyiptomi kitettség.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 145

Eszközök és kötelezettségek koncentrációja földrajzi elhelyezkedés szerint 2022. 12. 31-én: Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 186 066 4 9 227 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 113 056 0 0 0 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 148 653 35 076 5 015 6 739 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések * 105 845 0 44 670 296 464 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 5 795 3 951 0 0 9 746 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 12 22 624 0 11 731 34 367 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 88 973 0 0 0 88 973 Immateriális javak 2 251 0 0 0 2 251 Ingatlanok, gépek, berendezések 1 646 0 81 0 1 727 Tényleges nyereségadóból származó követelések 0 0 0 0 0 Egyéb adókövetelések 442 0 0 0 442 Halasztott adó követelések 2 502 0 0 0 2 502 Egyéb eszközök 9 619 0 0 0 9 619 Eszközök összesen 1 664 860 61 655 49 775 315 161 2 091 451

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 146

Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 748 983 422 829 0 0 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2 514 0 0 0 2 514 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 0 0 Fedezeti célú származékos ügyletek 11 186 20 994 0 0 32 180 Kibocsátott értékpapírok ** 511 830 0 0 7 623 519 453 Céltartalékok 1 469 0 0 38 1 507 Adókötelezettségek 710 0 0 0 710 Halasztott adó kötelezettségek 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 3 764 2 001 165 2 133 8 063 Kötelezettségek összesen 1 280 456 445 824 165 9 794 1 736 239 Jegyzett tőke 310 000 0 0 0 310 000 Eredménytartalék 49 074 0 0 0 49 074 Egyéb tartalékok -3 862 0 0 0 -3 862 Saját tőke összesen 355 212 0 0 0 355 212 Kötelezettségek és saját tőke összesen 1 635 668 445 824 165 9 794 2 091 451 Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Le nem hívott hitelkeretek *** 273 677 0 1 394 363 668 041 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 28 525 0 0 0 28 525 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott kezességek 0 0 0 0 0 Nem állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 257 0 0 0 257 Akkreditívek 0 0 0 75 75 Alapok 61 644 43 560 10 773 115 977 Összesen 364 103 43 560 1 405 211 812 875 * Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb országok kategóriában lévő kitettségek 49,67%-a egyiptomi, 19,26%-a indonéz, 15,52%-a laoszi, 5,4%-a Srí Lanka-i kitettség. **A Bank által kibocsátott kötvényekkel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Banknak nincs részletes információja a külföldi befektetők földrajzi szegmensek szerinti megoszlásáról, így a Bank ezeket az értékpapírokat az Egyéb országok szegmensbe sorolta. A fennmaradó állomány belföldi befektetőkhöz kapcsolódik. *** A 2022.12.31-én az Egyéb országokkal kapcsolatos, le nem hívott hitelkeretek közül 265 291 millió forint egyiptomi kitettség.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 147

Szegmentált bevétel földrajzi régiók szerint 2023. december 31-én véget ért üzleti évre vonatkozóan: Millió forintban Magyarorszá g Egyéb EU tag- országok Európai, de nem EU tagorsz. Egyéb országok Összesen Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni bevétel 95 872 10 85 106 96 073 Egyéb ügyfelekkel szembeni bevétel 19 032 0 2 229 4 512 25 773 Kamatkiegyenlítési rendszer*** 126 708 0 0 0 126 708 Értékpapírok 13 866 0 0 0 13 866 Fedezeti célú 944 49 225 0 0 50 169 Összes kamatbevétel 256 422 49 235 2 314 4 618 312 589 Díj- és jutalékbevétel 924 0 3 16 943 Összes bevétel 257 346 49 235 2 317 4 634 313 532 *A kamatkiegyenlítési rendszerhez kapcsolódó bevételek a Magyar Államtól származnak. Szegmentált bevétel földrajzi régiók szerint 2022. december 31-én véget ért üzleti évre vonatkozóan: Millió forintban Magyarország Egyéb EU tag- országok Európai, de nem EU tagország Egyéb országok Összesen Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni bevétel -1 567 6 115 96 -1 350 Egyéb ügyfelekkel szembeni bevétel 1 497 0 288 3 173 4 958 Kamatkiegyenlítési rendszer* 80 964 0 0 0 80 964 Értékpapírok 4 882 0 0 0 4 882 Fedezeti célú 947 1 941 0 0 2 888 Egyéb kamatbevételek 0 0 0 0 0 Összes kamatbevétel 86 723 1 947 403 3 269 92 342 Díj- és jutalékbevétel 894 5 5 3 907 Összes bevétel 87 617 1 952 408 3 272 93 249 *A kamatkiegyenlítési rendszerhez kapcsolódó bevételek a Magyar Államtól származnak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 148

32 MEGJEGYZÉS A MÉRLEGKÉSZÍTÉS IDŐPONTJA UTÁNI ESEMÉNYEK 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött.

33 MEGJEGYZÉS BECSLÉSEK ÉS MEGFONTOLÁSOK A menedzsment ismerteti a Felügyelőbizottsággal a Bank kritikus számviteli politikáinak és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint ezen irányelvek és becslések alkalmazását. Ezek a közzétételek kiegészítik a pénzügyi kockázatkezeléssel kapcsolatos megjegyzéseket (lásd 30. Megjegyzés). 33.1 A becslési bizonytalanság fő forrásai Hitelezési veszteségek Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközöket a Bank számviteli politikájával összhangban rendszeresen értékvesztési tesztnek veti alá. A Stage 1 és Stage 2 besorolású pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek értékelésére alkalmazott várható veszteség modellek, illetve azok paraméterei részletesen a 3. 7. és a 30. Megjegyzésben kerültek közzétételre, amelyek tartalmazzák a becslési bizonytalanság tényezőit is. Az egyedileg értékelt pénzügyi eszközök értékvesztését ügyfél specifikusan kell meghatározni, amely a várható cash-flow-k nettó jelenértékének legjobb becslésén alapul. A cash-flow-k becslésénél a menedzsment figyelembe veszi az ügyfél pénzügyi helyzetét és az ügylethez kapcsolódó fedezetek nettó realizálható értékét. Valamennyi egyedileg értékvesztett eszköz esetén a Kockázatkezelés egyedileg hagyja jóvá a behajtási stratégia alapján megtérülőnek ítélt cash-flow-k becslését. Céltartalékok A Bank céltartalékot képez peres ügyekre és munkavállalói jutatásokra. A Bank érintett folyamatban lévő peres ügyekben. A múltbeli tapasztalatok és a szakértői jelentések alapján a Bank felméri az esetekben bekövetkezett fejleményeket, valamint a potenciális pénzügyi veszteségek valószínűségét és összegét. A céltartalékot a Bank akkor jeleníti meg, ha van jelenlegi kötelezettsége egy múltbeli eseményből eredően, és valószínű, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, valamint megbízhatóan becsülhető a kötelezettség összege. Valós érték meghatározása Olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében a valós érték meghatározására, amelyeknél nincs megfigyelhető piaci ár, a számviteli politikában leírt értékelési technikákat kell alkalmazni. A kisebb forgalmú és ár szempontjából kevésbé transzparens pénzügyi eszközök esetében a valós érték kevésbé objektív, és többféle megközelítés alkalmazása szükséges a likviditástól, koncentrációtól, piaci tényezők bizonytalanságától, árképzési feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd még a 34. „Pénzügyi instrumentumok valós értékelése” megjegyzést.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 149

33.2 A Bank számviteli politikája alapján alkalmazott lényeges számviteli megfontolások A Bank számviteli politikája alapján alkalmazott lényeges számviteli politikai megfontolások az alábbiak: A befektetésekre gyakorolt irányítás mértékének meghatározása A Bank részesedése az Innova-1 Járműipari Magántőkealapban, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealapban és a Magyar-Amerikai Magántőkealapban 100%, az EXIM Exportösztönző Magántőkealapban és a Herius-1 Magántőkealapban közel 100%, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap esetében 50%, a Columbus Magántőkealap és az Európa-Agrár Magántőkealap esetében 70%, a PortfoLion Regionális Magántőkealap II. esetén 49,9%, az IHT Informatika Zrt. esetén 20%. A Bank nem gyakorol kontrollt, de jelentős a befolyása. Jelentős befolyás a céltársaság pénzügyi és működési tevékenységével kapcsolatos döntéseire való ráhatást jelenti. A befektetési döntéseket a befektetési bizottság hozza meg – vagy javasol a végső döntéshozó (Alapkezelő Igazgatósága vagy Vezérigazgatója) részére – főszabály szerint egyszerű szótöbbséggel, és a Bank által delegált tagok száma/szavazati joga nem elegendő a szótöbbséghez. Az Alapkezelő Igazgatóságában a Bank nem képviselteti magát. Azaz a Banknak van részvételi joga az alapok befektetési politikai döntéseiben, de kisebbségben, és ezért a részvétele nem testesít meg ellenőrzést vagy közös ellenőrzést. Az Eximbank tőkemódszerrel számolja el ezen részesedéseit. Több másik alapban az Eximbanknak nincs jelentős befolyása, mivel nem jogosult az alapok pénzügyi és működési tevékenységében részt venni, és nincs is delegáltja az alapok releváns döntéshozó irányító szerveiben. Az Eximbank szerepe annak a megítélésére korlátozódik, hogy egy javasolt befektetés haszonélvező tulajdonosait megfelelő ügyfeleknek ítéli-e meg. Az Eximbank által az alapok tényleges befektetési döntései meghozó testületeibe delegált tagjainak nincs vétójoga. A Tőkemódszerrel elszámolt befektetésekhez kapcsolódó egyéb megfontolások Annak meghatározása, hogy a 10. megjegyzésben bemutatott tőkemódszerrel elszámolt befektetési alapok megfelelnek-e a befektetési gazdálkodó egység 3.17 megjegyzésben bemutatott fogalmának jelentős megítélést igényel a Bank részéről, ugyanis bizonyos befektetési alapoknak egy vagy kis számú befektetője van, továbbá a Bank közreműködött az alapok létrehozásában, ezért annak eldöntése jelentős megfontolást igényel, hogy a Banknak nem származik-e „más haszna” (mint tőkefelértékelődésből származó megtérülés, ill. a befektetési jövedelem) a gazdálkodó egység befektetései révén, amely más, a befektetést befogadóval kapcsolt viszonyban nem álló feleknek nem áll rendelkezésére. Az Eximbank a fent bemutatott megfontolások, valamint 3.17 megjegyzésben bemutatott fogalom alapján a 10. megjegyzésben bemutatott tőkemódszerrel elszámolt befektetési alapok közül a Columbus Magántőkealapot, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealapot, az Európa Agrár Magántőkealapot, a Herius- 1 Magántőkealapot, az Innova-1 Magántőkealapot, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealapot, a Magyar- Amerikai Magántőkealapot és a PortfoLion Regionális Magántőkealap II-t tekinti befektetési gazdálkodó egységnek.

33.3 Egyebek A Kamatkiegyenlítés és segélyhitelek támogatási rendszere a 3. 13. pontban kerül részletezésre, a MEHIB részére fizetett biztosítási díj pedig a 19. és a 23. Megjegyzésekben.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 150

34 MEGJEGYZÉS A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE A Bank számviteli politikájának számos eleme és azok közzétételei előírják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós értékek értékelési és és közzétételi célokból az alábbi módszerek alapján kerültek meghatározásra. Az összes pénzügyi instrumentum kezdetben valós értéken kerül kimutatásra. Szokásos üzleti tevékenység során a pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor megegyezik a tranzakciós értékkel (vagyis a kapott vagy adott ellenérték valós értékével). A bekerülést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumokat valós értéken kell értékelni, eszközök esetén a vételi áron, kötelezettségek esetén eladási ár alapján. Ha nem állnak rendelkezésre a piacon megfigyelhető árak, a valós értéket megfigyelhető piaci adatokra hivatkozó értékelési technikák alkalmazásával határozzák meg. Ezek magukban foglalják a hasonló eszközökkel történő összehasonlítást abban az esetben, amennyiben léteznek piaci megfigyelhető árak, a diszkontált cash flow elemzést, és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikákat. A pénzügyi instrumentumok esetében a valós érték részben vagy egészben meghatározható olyan értékelési technikák alkalmazásával, amelyek feltételezésen alapulnak, vagy amelyeket nem támasztanak alá a jelenlegi piaci tranzakciókból származó árak vagy megfigyelhető piaci adatok. Az alábbi táblázat a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékét, valamint azok valós érték hierarchia szerinti besorolását mutatja be. 2023. december 31. Szint 1 Szint 2 Szint 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 900 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 3 523 3 523 Befektetések 32 824 32 824 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások -21 167 -21 167 2022. december 31. Szint 1 Szint 2 Szint 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 9 746 9 746 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 0 Befektetések 34 367 34 367 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások -32 180 -32 180

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 151

Az egyes alapok a befektetések értékelése során számos nem megfigyelhető inputot alkalmaznak (szorzószámos értékeléshez használt, illetve DCF alapú értékelésekhez használt inputok), ezért a Bank a valós érték hierarchia 3. szintjére sorolja be ezen eszközöket. A valós értékeket nem a Bank állítja elő, hanem azok az alapok értékelésein alapulnak, így az IFRS 13 93 d) alapján ezeket nem teszi számszakilag közzé. Adatok millió forintban 2023.12.31 2022.12.31 Nyitó egyenleg 34 367 39 578 Tőkekiáramlás 3 254 10 931 - ebből: folyósítás* 3 254 10 931 Tőkebeáramlás -446 -14 201 -ebből: tőkeleszállítás 0 -4 881 -ebből: visszafizetés -263 -1 551 -ebből: hozam fizetés -183 -7 769 Eredménybe elszámolt -4 351 -1 941 -ebből: valós érték különbözet -4 534 -9 711 -ebből: megfizetett hozam 183 7 769 Záró egyenleg 32 824 34 367 * Folyósítás keretében a Bank a jegyzést követően forrást nyújt a befektetés megvalósulásához, illetve a lehívási részletező alapján vagyoni hozzájárulást nyújt a kezelési szabályzatban meghatározott költségekre. A tárgyévi visszafizetések a következő események miatt történtek: -Az alap részlegesen vagy teljesen kiszállt a befektetésből; -A befektetés megvalósításához nem került felhasználásra a teljes lehívott összeg; a le nem hívott rész visszafizetésre került; A befektetési alapokból tárgyévben a Banknak realizált eredménye nem keletkezett, mert a tényleges elszámolás futamidő végén történik. Az egyes befektetési alapok valós értékei az alapok által közzétett nettó eszközértéken alapulnak. Azonban tekintettel arra, hogy ezen eszközök külföldi devizában jegyzettek, az árfolyam-kockázat jelentős a valós értéken történő értékelés szempontjából. Ennek figyelembevételével a Bank becslést készített az észszerűen lehetséges árfolyamok meghatározására. A tárgyévi becslés során egy alsó (2023: 377,8 HUF/EUR, illetve 345,43 HUF/USD; 2022: 383 HUF/EUR illetve 353 HUF/USD) és egy felső korlát (2023: 413,69 HUF/EUR, illetve 384,44 HUF/USD; 2022: 401 HUF/EUR, illetve 378 HUF/USD) figyelembe vételével meghatározásra került egy pozitív és egy negatív kimenetel, mely azt mutatja meg, hogy egy esetlegesen bekövetkező változás, milyen hatással lenne a Bank eredményére és saját tőkéjére. A fordulónapi árfolyamok 2023. december 31-én 382,78 HUF/EUR, illetve 346,44 HUF/USD voltak (2022. december 31-én 400,25 HUF/EUR, illetve 375,68 HUF/USD) voltak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 152

EUR tőkealapok 2023. december 31. Nettó eszközérték 2023.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2023.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) East West VC Fund 2 659 027,44 1 018 -13 82 SINO-CEE Fund 5 506 373,32 2 108 -27 170 Three Seas Fund 17 659 000,00 6 759 -88 546 EUR tőkealapok 2022. december 31. Nettó eszközérték 2022.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2022.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) East West VC Fund 2 918 285,07 1 168 -50 2 SINO-CEE Fund 7 491 329,03 2 998 -129 6 Three Seas Fund 11 264 000,00 4 508 -194 9 USD tőkealapok 2023. december 31. Nettó eszközérték 2023.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2023.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) China CEE Fund 2 345 745 813 -3 89 China CEE Fund II 31 432 888 10 889 -31 1 195 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund 0 0 0 0 IFC FIG Fund 32 401 432 11 225 -33 1 231 USD tőkealapok 2022. december 31. Nettó eszközérték 2022.12.31. (deviza Könyv szerinti érték 2022.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) China CEE Fund 2 578 771,00 988 -78 -13 China CEE Fund II. 30 262 887,00 11 580 -897 -141 IFC FIG Fund 29 931 888,00 11 731 -1 165 -417 Kazakh Hungarian Agriculture Fund 3 676 868,00 1 381 -83 9 Az alapok valós értékét a Bank az alap által rendszeres időközönként közzétett nettó eszközérték számítás alapján határozza meg, a Banknak az alapban levő tulajdonhányadára vetítve. Amennyiben a Bank aktuális beszámolójának elkészítésének időpontjában az adott negyedévre nem áll rendelkezésre nettó eszközérték számítás, a Bank az alap előző negyedévi nettó eszközérték számítást veszi alapul és azt korrigálja az azóta történt befektetési célú befizetésekkel és/vagy befektetésekből származó visszafizetésekkel.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 153

China CEE Fund Az alap a mindenkori nettó eszközértéket az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2013. novemberben kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztatójában foglalt részletes értékelési szabályok szerint számítja ki úgy, hogy a teljes eszközállományból levonja a kötelezettségek állományát. A kibocsátási tájékoztatót az alap létrehozásakor a Luxemburgi Értékpapírfelügyelet hagyta jóvá. Az alap a nettó eszközértéket évente legalább egyszer állapítja meg, egy független értékelési szakértő (TPA Horwath) segítségével, és az eredményét az alap alternatív befektetési alapkezelője (LIS) ellenőrzi. Az alap a nettó eszközérték megállapításánál mindig arra törekszik, hogy a tulajdonában levő eszközök és vállalt kötelezettségek a valós értéket tükrözzék, alapul véve közelmúltban megtörtént hasonló, független piaci szereplők közötti tranzakciókat, diszkontált cash flow elemzést és más, piaci gyakorlatban elterjedt értékelési módszereket. Az alternatív befektetés alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alkalmazott értékelési módszerek az IFRS szabályoknak megfeleljenek és tájékoztatja a befektetőket az alap mindenkori aktuális nettó eszközértékéről. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor a Bank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, a Bank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak: • Boston: a portfóliótársaság részvényének az értéktőzsdén a fordulónapon jegyzett árfolyama. A valós érték megállapítása Level 1 kategóriába tartozik. • Enshi: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: likviditási diszkontráta, nettó forgóeszközállomány növekedése, súlyozott tőkeköltség és a végső érték kiszámításánál használta növekedési ráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Radenci: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: végső érték kiszámításánál használta növekedési ráta, fogyasztói árindex változása, likviditási diszkontráta és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. China CEE Fund II Az alap nettó eszközértéke a teljes eszközállomány és a kötelezettségek különbsége adja, az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2018. januárban kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztatójában foglalt részletes értékelési szabályok szerint. Az alapba történő befektetéskor minden befektető elfogadta, és magára nézve kötelezőnek tekinti, a tájékoztatóban foglaltakat, melyet a Luxemburgi Értékpapírfelügyelet is jóváhagyott. Az alap a nettó eszközértéket évente legalább egyszer állapítja meg, egy független értékelési szakértő (TPA Horwath) segítségével, és az eredményét az alap alternatív befektetési alapkezelője (LIS) ellenőrzi. Az alap a nettó eszközértéke megállapításánál mindig arra törekszik, hogy a tulajdonában levő eszközök és vállalt kötelezettségek a valós értéket tükrözzék, alapul véve közelmúltban megtörtént hasonló, független piaci szereplők közötti tranzakciókat, diszkontált cash flow elemzést és más, piaci gyakorlatban elterjedt értékelési módszereket. Az alternatív befektetési alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alkalmazott értékelési módszerek az IFRS szabályoknak megfeleljenek és tájékoztatja a befektetőket az alap mindenkori aktuális nettó eszközértékéről. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 154

• Canveta: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: új vagonok napi növekedési üteme, infláció, likviditási diszkontráta és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Gardenica: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: infláció az egészségügyi szektorban, likviditási diszkontráta, végső érték kiszámításánál használt növekedési ráta, nettó forgóeszközállomány növekedése és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Rishima: likvidációs módszer segítségével, melyben a jelentős input adatok a következők: egyéb befektetett eszközök könyv szerinti értékénél alkalmazott diszkonttényező, valamint súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Orlando: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: infláció az egészségügyi szektorban, likviditási diszkontráta, végső érték kiszámításánál használt növekedési ráta, nettó forgóeszközállomány növekedése és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. East West VC Fund Az alapkezelő negyedévente állapítja meg a nettó eszközértéket és abból számítja ki a befektetési jegyek értékét. Azon pénzügyi eszközöket, melyekkel nem kereskednek szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken, és minden egyéb nem pénzügyi eszköznek minősülő üzletrészt valós értéken értékeli. Az alkalmazott értékelési módszertanok és ezek jellemző inputjai: - a tranzakciót követő 12 hónapon belül bekerülési értéken, - az értékelési időpontot megelőző 12 hónap során bekövetkezett releváns tranzakciók az alap és az alapkezelőtől független entitások között, figyelembe véve minden tényt és körülményt, mely a tranzakciónál meghatározott értékre a későbbiekben hatással lehetett. Jellemző inputok például, de nem kizárólag tranzakció mérete, megszerzett érdekeltség, iparág, földrajzi elhelyezkedés. - piaci szorzók, figyelembe véve más cégek tevékenységi területét, méretét, tőkeáttétel nagyságát, jövedelmezőségét az elérhető nyilvános adatbázisok és adatok alapján, - diszkontált cash flow módszertan, figyelembe véve a társaság elmúlt időszaki működését és a következő időszakra vonatkozó üzleti tervét – jellemzően árbevétel, EBITDA, cashflow számait és a releváns diszkontfaktort, - kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedések esetén a menedzsment szervezet által közölt utolsó értékelést veszik figyelembe, - kivételes esetekben a nemzetközi piacokon széleskörben elfogadott egyéb kritériumok szerint, abban az esetben, ha az alapkezelő írásban megindokolja ezek használatát. Szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken kereskedett pénzügyi eszközök esetén főszabályként a kereskedési záró értéken vagy a referenciaértéken értékelik az eszközöket. Azon kötelezettségeket, melyekkel nem kereskednek szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken, főszabályként DCF alapon értékelik. Az Alap valamennyi befektetése esetében a bekerülési és a DCF alapú értékelést alkalmazta, figyelembe véve a befektetések idejét és a portfoliótársaságok működési mutatóit és üzleti terveit. Az alapkezelői értékelést a Bank négy befektetése esetében egyedi értékelést alkalmazva korrigálta. A korrekciók alapjai az üzleti tervekben rögzített terv és tényszámok összehasonlítása, valamint a Társaságok gazdasági, pénzügyi és likviditási helyzetének figyelembevételével történő szakértői korrekciók. Mivel az alap befektetési jegyei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő befektetési jegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap befektetési jegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 155

Hungarian – Kazakh Cooperation Fund A valós érték meghatározásáról a 2015. december 7-i keltezésű „Limited Partnership Agreement” rendelkezik. Ennek megfelelően, az alap valós értékének meghatározása az „International Private Equity and Venture Capital Valuation Guidelines” vagy egyéb, a tanácsadói testület egyhangú jóváhagyásával elfogadott értékelési módszer szerint történik. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél diszkontált cash flow módszertant alkalmazta, melyben a jelentős input adatok az alkalmazott diszkontráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. Az alapkezelői értékeléshez képest a társaságok riportált üzleti mutatói és az egyéb információk alapján a Bank az alapban lévő eszközök valós értékét nulla értékben határozta meg. IFC FIG Fund Az alap nettó eszközértékének megállapításához az alapkezelő az International Finance Corporation (IFC) által használt értékelési módszertant alkalmazza, melyet az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2013. novemberben kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztató tartalmaz. Az alapkezelő a negyedéves értékelést az általa foglalkoztatott portfolió menedzserek útján készíti el, melyet az IFC pénzügyi és számviteli részlegének egy központi értékelési csapata ellenőriz le. Tőke, tőkejellegű és tőkéhez kapcsolódó eszközök értékelése valós érték elve alapján történik, és negyedévente frissítésre kerül. Aktív piac esetén a valós idejű árak jelentik a valós értéket. Nem nyilvános részesedéseket 12 hónapig bekerülési értéken tartják nyilván, kivéve, ha ezen időszak alatt a valós értéket lényegesen befolyásoló esemény történik. Ezen utóbbi esemény bekövetkezte után, illetve 12 hónap után minden esetben, a közvetlen tőkebefektetések valós értéke negyedévente kerül megállapításra DCF, illetve egyéb, például iparági szorzószámos vagy piaci tranzakciókat alapul vevő módszerekkel. Az alapkezelő az alap vonatkozásában az auditált éves beszámolóban az eszközöket és kötelezettségeket is értékeli. Emellett nem auditált értékeléseket minden negyedévben is közöl a befektetőkkel. Törzs- és elsőbbségi részvények valós értékének megállapítása Level 1, Level 2 vagy Level 3 kategóriába tartozhat, Level 1 esetén tőzsdén jegyzett fordulónapi záróárfolyam, Level 2 esetén a részvényárfolyam egyéb tényezők figyelembevételével kerül módosításra. Level 3 esetén a valós érték megállapítása történhet diszontált cash flow módszerrel, ahol a jelentősebb input tényező a tőkeköltség és a likviditási diszkontráta, valamint összehasonlítható cégek szorzószámos értékelési módszere alkalmazása során a jelentősebb input adatok a P/BV mutató és a likviditási diszkontráta. Átváltoztatható kötvények valós értékének megállapítása Level 3 kategóriába tartozik, és itt az alkalmazott módszertan lehet diszontált cash flow értékelés, ahol a jelentősebb input adatok a hitel-nemteljesítési csereügyletek felára és a várható visszafizetési ráta. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. SINO-CEE Fund Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő vagy annak ezen feladat elvégzésére kijelölt ügynöke állapítja meg évente legalább egyszer, a pénzügyi év utolsó munkanapján, az IFRS és az alap értékelési szabályainak

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 156

figyelembevételével. Az alapkezelő az alap értékelési szabályainak megváltoztatása előtt köteles a változtatásokról a befektetőket tájékoztatni. Az alternatív alapkezelői szerződés alapján az alternatív befektetési alapkezelő (ONE Fund Management S.A.) végzi az alap eszközeinek az értékelését, azzal a kikötéssel, hogy az értékelési folyamat a portfolió menedzsmenti funkcióktól függetlenül történik, az AIFM direktívának megfelelően. Az alap értékelése évente történik, és az alternatív befektetési alapkezelő bizonyos eszközök értékeléséhez független értékbecslő segítségét is igénybe veheti, ugyanakkor belső értékelőként teljes egészében felelős az alap eszközeinek értékeléséért. Az értékelés a nemzetközileg elfogadott értékelési szabályok és az alap saját értékelési szabályai szerint történik, melyeket a 2018. július 23-én egységes szerkezetbe foglalt „Limited Partnership Agreement” tartalmaz. Mivel az alap tőkejegyei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az egyetlen portfoliócégnél a valós érték összehasonlítható társaságok mutatószámos értékelése alapján került megállapításra, melyben a jelentős input adatok a Cégérték/EBITDA mutató, illetve a portfoliócégnek az összehasonlított társaságokhoz viszonyított alulteljesítésének kiigazítására alkalmazott kalibrációs ráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. Three Seas Initiative Investment Fund Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő vagy annak ezen feladat elvégzésére kijelölt ügynöke állapítja meg évente legalább egyszer, a pénzügyi év utolsó munkanapján, az IFRS és az alap értékelési politikájának figyelembevételével. Az alapkezelő az alap értékelési politikájának megváltoztatása előtt köteles a változtatásokról a befektetőket tájékoztatni. Az alternatív alapkezelői szerződés alapján az alternatív befektetési alapkezelő (Fuchs Asset Management) végzi az alap eszközeinek az értékelését, azzal a kikötéssel, hogy az értékelési folyamat a portfolió menedzsmenti funkcióktól függetlenül történik, az AIFM direktívának megfelelően, mindenkori célul tűzve ki, hogy az alap portfóliójának értékelési folyamata megbízható, átlátható, átfogó és jól dokumentált legyen. Az alap értékelése évente történik, és az alternatív befektetési alapkezelő bizonyos eszközök értékeléséhez független értékbecslő segítségét is igénybe veheti, ugyanakkor belső értékelőként teljes egészében felelős az alap eszközeinek értékeléséért. Az értékelés a nemzetközileg elfogadott értékelési szabályok és az alap saját értékelési politikája szerint történik, a 2020. október 20-án egységes szerkezetbe foglalt „Private Placement Memorandum” értelmében. Mivel az alap részvényei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő részvényeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap részvényeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak: • Aramon: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám, a diszkontráta és az exitkori eszközhozam. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Enery: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben az egyes üzletágak jövedelemtermelő képességét külön értékelik. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Greenergy: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám, a diszkontráta és az exitkori eszközhozam. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 157

• Port of Bourgas: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adat az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik.

Valósan értékelt pénzügyi instrumentumok értékelési technikái 2. szint: - A devizaswapok a megfigyelhető spot árfolyamok, a devizához illeszkedő hozamgörbék, valamint a devizáshoz kapcsolódó bázis swap spread alapján kerülnek értékelésre. 3. szint: - A magántőke-alapokba történő befektetések valós értékét a befektetési alapok által bemutatott nettó eszközérték alapján kerül meghatározásra. A nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének besorolása az egyes hierarchia szintek között Az alábbiakban feltüntetett, becsült valós érték meghatározása egy olyan áron alapul, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szokásos ügylet alapján az értékelés időpontjában, illetve elsődleges piac hiányában az eszköz vagy a kötelezettség számára legkedvezőbb piacon. Ugyanakkor számos pénzügyi instrumentumnak nincs aktív piaca, ezért a valós érték meghatározása nettó jelenértéken és más értékelési módszereken alapuló becslések alapján történik, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeni cash flow-k és diszkontok összegére és ütemezésére vonatkozó feltételezések. Továbbá a szubjektív megítélés és a bizonytalanságok miatt az aggregált valós értékek nem értelmezhetőek úgy, mint ezen instrumentumok értékesítéskori azonnal realizálható vételárai.

Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek Rövid távú jellegük miatt a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek valós értéke jól közelíti a könyv szerinti értéküket.

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok A magyar államkötvények valós értéke az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által közzétett, megfigyeltő piaci árak alapján kerül meghatározásra. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott rövid lejáratú kötvények és kincstárjegyek valós értékét az ÁKK Zrt. által közzétett, a piacon megfigyelhető és elérhető hozamgörbék segítségével, diszkontált cash-flow alapú modell alkalmazásával határozza meg a Bank.

Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal, illetve egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Amennyiben rendelkezésre állnak, a kölcsönök és követelések valós értékei piaci tranzakciókon alapulnak. Ha nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci tranzakciók, a valós érték értékelési modellel, például diszkontált cash-flow alapú technikák alkalmazásával kerül meghatározásra. Az értékeléshez alkalmazott inputok magukban foglalják a várható veszteséget, a kamatlábakat, és az elsődleges kibocsátási vagy másodlagos piaci felárakat. A biztosítékkal fedezett, értékvesztett hitelek esetében a valós értéket meghatározásakor figyelembevételre kerül a mögöttes biztosíték realizálható értéke.

Derivatív pénzügyi eszközök és kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek bemutatásra a beszámolóban. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke diszkontált cash flow alapú módszerrel kerül meghatározásra, amelyek figyelembe veszik a piaci adatokon alapuló feltételezéseket.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 158

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatások 9. Megjegyzésében kerül bemutatásra. Ezen eszközök értékelése jelen fejezet korábbi részeiben kerül bemutatásra. Egyéb eszközök és kötelezettségek Az egyéb pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A Hitelintézetekkel és a biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek valós értékét diszkontált cash flow alapú módszerrel határozza meg a Bank, amely során piaci adatokra alapozott feltételezések, inputok kerülnek figyelembevételre. A piaci adatok magukban foglalják az instrumentum devizájához kapcsolódó Bloomberg swap hozamgörbét. A referencia hozamgörbéket a szuverén hozamgörbék eltolásával lehet kiszámítani. Az eltolás mértéke historikus adatokra épül. A kötelezettség cash flow-ját az Inforex rendszer számítja ki a szerződéses cash flow-k felhasználásával.

Kibocsátott értékpapírok A magyar jogszabályok szerint kibocsátott valamennyi kötvénysorozat a Budapesti Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. Mindkét nemzetközi kötvénykibocsátás során értékesített kötvénysorozat a Londoni Értéktőzsdére került bevezetésre. Ezen kötvények valós értéke megfigyelhető piaci árak alapján kerül meghatározásra. Az alábbi táblázat a nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékét, valamint azok valós érték hierarchia szerinti besorolását mutatja be.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintben értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-159. oldalon található kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 159

2023. december 31-i állapot Szint 1 Szint 2 Szint 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 591 965 591 965 591 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 150 464 150 464 149 145 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 1 528 702 1 528 702 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 876 239 876 239 860 644 Egyéb pénzügyi eszközök 2 167 2 167 2 167 Összesen 0 1 116 055 2 407 108 3 523 163 3 505 855 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 1 168 210 1 168 210 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 10 514 10 514 Kibocsátott értékpapírok 2 170 919 2 170 919 1 994 599 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 6 625 6 625 6 625 Összesen 2 170 919 0 1 185 210 3 356 129 3 197 338 2022. december 31-i állapot Szint 1 Szint 2 Szint 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 186 306 186 306 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 104 413 104 413 113 056 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 1 151 875 1 151 875 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 448 427 448 427 446 979 Egyéb pénzügyi eszközök 9 421 9 421 9 421 Összesen 0 290 719 1 609 723 1 900 442 1 951 245 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 931 631 931 631 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2 514 2 514 2 514 Kibocsátott értékpapírok 470 095 470 095 519 453 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 7 224 7 224 7 224 Összesen 470 095 0 941 369 1 411 464 1 701 003

2024. április 15. Közzétételre engedélyezte

Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2023. évi konszolidált üzleti jelentése

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................................... 3 II. Az Eximbank és leányvállalatának üzleti és jogi környezete ............................................................ 4 Makrogazdasági környezet ..................................................................................................... 4 A jogszabályi környezet főbb változásai ................................................................................ 5 III. Az Eximbank és leányvállalatának 2023. évi üzleti tevékenysége .................................................... 7 Az Eximbank termékei ........................................................................................................... 7 Üzleti állományok alakulása 2023-ban .................................................................................. 8 Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek ...................................................... 10 IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása ...................................................................................... 10 Forrásbevonás....................................................................................................................... 10 Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet ....................................................................... 11 V. Az Eximbank konszolidált mérlege és eredménykimutatása........................................................... 12 Az Eximbank és leányvállalatának vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban .... 12 Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban 14 Költséggazdálkodás .............................................................................................................. 15 Beruházások ......................................................................................................................... 16 VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika .................................................................................. 16 A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása .................................................. 16 Kockázatkezelési politika ..................................................................................................... 17 Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat........................................................... 18 VII. Prudenciális megfelelés ................................................................................................................... 19 A Bank prudenciális működése ............................................................................................ 19 A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés .......................................................... 20 Prudenciális limitnek való megfelelés .................................................................................. 20 VIII. Egyéb tevékenységek ...................................................................................................................... 22 Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása ...................................................................... 22 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében .............................................. 22 IX. Fenntarthatósági jelentés ................................................................................................................. 24 X. Vállalatirányítási nyilatkozat ........................................................................................................... 28 XI. Az Eximbank és leányvállalatának 2024. évi üzletpolitikai céljai .................................................. 29 XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok . 29

3 I. Vezetői összefoglaló A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank vagy a Bank) szakosított hitelintézet, melynek tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója 2022-től a gazdaságfejlesztési miniszter, 2024-től a nemzetgazdasági miniszter. Az integrált keretek között működő Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (továbbiakban a MEHIB) a feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi. Az Eximbank konszolidált üzleti jelentése a banki adatok mellett az EximInvest üzleti adatait tartalmazza. Az Eximbank kockázati tőkebefektetéseit szakmailag támogató leányvállalat tényleges működését 2023- ban kezdte meg, így a Bank konszolidált beszámoló készítésére vált kötelezetté. Az Eximbank 2023. évi üzleti fókuszában a bizonytalanabb gazdasági környezetben működő magyar exportőrök és beszállítók banki termékekkel történő segítése mellett a kormányzati anticiklikus gazdaságpolitika támogatása is kiemelt szerepet kapott. Az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló bizottsági közlemény alapján 2023-ban indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. A kedvező kamatozású hitelprogram-konstrukciók iránti erős kereslet, valamint a bővülő közvetlen belföldi finanszírozás eredményeként az Eximbank a 2023. évet rekord-hitelkihelyezéssel zárta, a 2023. évi hitelfolyósítások értéke (1 444 Mrd forint) a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta. A bővülő hitelezésnek köszönhetően az Eximbank mérlegfőösszege több, mint 74%-kal, a hitelek fennálló bruttó tőkeállománya közel 50%-kal növekedett 2023-ban. Az Eximbank és leányvállalata kedvező eredménnyel zárta a 2023. évet, amelyhez elsősorban a magas kamateredmény járult hozzá. Az Eximbank tőkemegfelelési mutatója 2023 végén is stabil szintet ért el, és ezt támogatta az üzleti bővülés érdekében 2023-ban megvalósult 30 milliárd forint összegű tőkeemelés. Az Eximbank és leányvállalata főbb üzleti eredményei 2023.12.31 2022.12.31 2023/2022 Pénzügyi adatok (M forint) konszolidált egyedi Jegyzett tőke 340 000 310 000 109,68% Saját tőke 418 960 355 212 117,95% Mérlegfőösszeg 3 642 229 2 091 451 174,15% Kamateredmény 60 999 48 517 125,73% Adózott eredmény 18 583 2 250 825,91% Tárgyévi teljes átfogó jövedelem 33 748 -360 - Tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,06% - Üzleti adatok (M forint) Üzleti hitel- és kötvény állomány (fennálló tőke) 2 438 972 1 629 002 149,72% Garancia-állomány 19 788 28 782 68,75% Tőkeági befektetések (bekerülési értéken) 172 040 148 761 115,65% Új hitelfolyósítás és kötvényfinanszírozás 1 443 848 566 967 254,66% Új garanciakiadás 4 300 18 944 22,70% Új tőkeági finanszírozás 31 057 45 366 68,46%

4 II. Az Eximbank és leányvállalatának üzleti és jogi környezete Makrogazdasági környezet Magyar gazdasági helyzetkép A magyar gazdaság teljesítménye 2022 harmadik negyedévétől kezdődően lelassult, így az ország technikai recesszióba került. A kedvezőtlen folyamatok hátterében az állt, hogy a magas infláció csökkentette a háztartások vásárlóerejét, a szigorú monetáris- és fegyelmezett fiskális politika pedig jelentősen visszafogta a privát és az állami beruházási aktivitást. Továbbá hazánk exportteljesítményét jelentősen gyengítették a magas energia-, nyersanyag- és alapanyagárak, valamint az orosz-ukrán háború révén kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet. 2023 egészében 0,9%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Bár a harmadik negyedévben negyedéves alapon újra növekedésnek indult a gazdaság (+0,8%), a negyedik negyedévben stagnálás volt megfigyelhető mind éves, mind negyedéves összevetésben. 2023-ban a GDP termelési oldalán legnagyobb mértékben az ipar és a szolgáltatások visszaesése járult hozzá a kedvezőtlen adatokhoz. Az ipar volumene 5,2%-kal csökkent éves alapon, nagyrészt a külső kereslet – ezen belül pedig kifejezetten Németország – lassulása következtében. A nagy súlyú szolgáltatások tavalyi, 1,6%-os mérséklődésének hátterében elsősorban a kereskedelem ágazat 9,7%-os csökkenése állt. Ezen túlmenően az építőipar hozzáadott értékének 5,6%-os visszaesésében szerepet játszhattak az elhalasztott, nagy volumenű állami fejlesztések, valamint a lakásépítések mérséklődése is. A 2023-as gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékét tompította a mezőgazdaság (alacsony bázis következtében mért) 68,5%-os bővülése. A GDP felhasználási oldalán a tavalyi évben a nettó export nem tudta ellensúlyozni a fogyasztás és a beruházás lendületvesztését. A lakosság óvatossági motívumának felerősödése, valamint a reálbérek csökkenése nyomán a háztartások fogyasztási kiadása 2,5%-kal mérséklődött éves összevetésben. A bruttó állóeszköz-beruházás volumene 8,7%-kal zsugorodott, amelyhez a – magas kamatkörnyezet miatt – visszaeső vállalati és háztartási beruházási hitelkereslet is hozzájárulhatott. A tavalyi évben a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulást mutatott, ugyanis 3 834 Mrd forintos többletet ért el, ugyanakkor ez elsősorban – a belső kereslet csökkenése nyomán – az import 5,1%-os mérséklődésének volt tulajdonítható. Hazánk exportteljesítménye az év egészében 0,1%-kal mérséklődött, ugyanis a szolgáltatáskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni az áruexport volumencsökkenését. Összességében a nettó export 4,8 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését 2023 során. A munkaerőpiac stabil maradt, és nem reagált érdemben a gazdasági teljesítmény lassulására: a munkanélküliségi ráta a tavalyi év egészét tekintve 4,1%-os volt. Az elmúlt időszakban megfigyelhető dezinflációs folyamatot követően az elkövetkező hónapokban stabilizáció várható az inflációs ráta alakulásában. A tavalyi év során az infláció a januári 25,7%-os tetőzése után fokozatosan mérséklődött, amelynek eredményeként decemberre 5,5%-ra csökkent, így a 2023-as év átlagában 17,6%-os volt a fogyasztói árak változása. A dezinflációs folyamatok eredményeként az elmúlt időszakban tíz lépésben, a 2023. májusi 18%-ról 2024. februárra 9%-ra csökkent az MNB irányadó kamata. A magas kamatkörnyezet, valamint a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet visszafogta a hitelezési dinamikát 2023-ban. A vállalati hitelezésben a forinthitelek esetén átlagosan 12-16%, az euróhitelek esetén 5-6% körüli kamat volt jellemző a tavalyi évben, amelynek hatására 2023 egészében az újonnan folyósított forinthitelek 18,3%-kal csökkentek éves alapon, miközben az euróhitelek esetében 23,5%-os bővülés volt megfigyelhető. A magas forint kamatok miatt a Baross Gábor Hitelprogram kiemelt szerepet játszott a hazai hitelpiac támogatásában: 2023. március-decemberben az új vállalati hitelszerződések 28%-át, mintegy 870 Mrd forintot a program keretei között leszerződött hitelek adták.

5 Nemzetközi kitekintés A tavalyi évben a világgazdaság fokozott nyomás alatt volt a magas inflációs környezet, az ennek nyomán szigorú monetáris politikát folytató jegybankok, valamint a geopolitikai feszültségek következtében. Mindezek eredményeként a globális növekedési ütem 2023-ban 3,1%-ot ért el az IMF becslése alapján. Ezen belül az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítmény mutatott. A gyenge belső kereslet és azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság következtében a tavalyi évben 0,5%-os GDP-bővülés valósult meg az övezetben, amely visszafogott növekedési dinamika 2024-ben is folytatódhat. Az eurózónában a 2022-es év végén elkezdődött egy dezinflációs folyamat, amelynek köszönhetően decemberre 2,9%-ra csökkent az infláció, így a 2023-as év átlagában 5,5%-os volt a fogyasztói árak változása. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza, elsősorban annak nyomán, hogy mérséklődő külső kereslet visszafogta az ipar teljesítményét. Az USA gazdasága a korábbi elemzői várakozásokat felülmúlva, valamint a restriktív monetáris politika ellenére 2,5%-os bővülést mutatott 2023-ban. A folyamatokat elsősorban a válságálló lakossági fogyasztás, a munkaerőpiac rugalmassága, valamint az erőteljes béremelések támogatták. Az USA-ban 2022 nyarán elkezdődött dezinflációs folyamat megtorpant 2023 nyarán, amelynek eredményeként az év második felében 3,0-3,7% között ingadozott a fogyasztóiár-index értéke. A kínai gazdaság teljesítménye 2023-ban 5,2%-kal tudott bővülni az ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, mindazonáltal az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet továbbra is jelentős kockázatként azonosíthatók. Az orosz gazdaság teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, amelyet elsősorban a jelentős katonai kiadások, valamint a béremelések hatására megnövekedett privát fogyasztás és a feszes munkaerőpiac tett lehetővé. A globális finanszírozási feltételek jelentősen szigorodtak az elmúlt időszakban az irányadó kamatemelések révén. A Fed 2023 nyarán állt le a szigorítással, így az irányadó kamatok azóta változatlanul az 5,25-5,5%-os csúcson vannak. 2023 szeptemberében az EKB irányadó rátája 4%-ra emelkedett, amely lépéssel elérte a jegybank a kamatemelési ciklusa végét. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a monetáris kondíciók lazítása – a korábbi piaci várakozásokhoz képest később – az idei második negyedév végén kezdődhet majd meg a gazdasági bizonytalanságok (pl. geopolitikai konfliktusok, beszállítói láncok sérülése) következtében. Mindezek alapján az elmúlt időszakban a magas kamatkörnyezetben megdrágult vállalati forrásbevonási költségek továbbra is jelentősek maradhatnak, ezáltal erodálva a gazdaságok növekedési teljesítményét. A jogszabályi környezet főbb változásai 1) A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 2023. évi LXXVI. törvény módosította az Exim tv 1 -t az alábbi főbb pontokban: - rögzítésre került, hogy a MEHIB-re és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (Bit.) – az Exim tv. biztosítási titokra vonatkozó szabályai körében foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni, - módosultak az Exim tv-ben meghatározott hitelcélok: • az Eximbank belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata részére is nyújthat nemzetközi versenyképességet javító hitelt, • az Exim törvényben meghatározott céloknak megfelelő hitel kiváltásra is nyújtható hitel, - a gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre került a befektetési alapokkal, valamint az MRP szervezettel, - betétgyűjtési szabályok módosítása, - a MEHIB vonatkozásában törlésre kerültek a következő biztosítható ügyletek: beszállítói ügyletek, exportcélú befektetések, belföldi értékesítések, 1 a Magyar Export – Import Bank Részvénytársaságról és a magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

6 - rögzítésre került, hogy a kormányhatározatban megjelölt ügylethez kapcsolódó kezességvállalás esetén a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg, - mind az Eximbank, mind a MEHIB vonatkozásában jelentősen módosultak az állami követelések érvényesítése, behajtása, értékesítése, leírása szabályai, - módosításra kerültek továbbá a titoktartási szabályok. 2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 645/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a kamatkiegyenlítési (KK) 2 rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a KK rendelet hatálya kiegészítésre került az Exim tv. alapján nyújtott egyéb hitelekkel, valamint a pénzügyi intézményeknek nyújtott egyéb refinanszírozási hitelekkel, - a módosítás lehetővé tette a „gazdálkodó szervezet” részére nyújtott hiteleknek a kamatkiegyenlítési rendszerben a központi költségvetéssel történő elszámolását, - a MEHIB rendelettel 3 egyezően • módosításra kerültek az OECD megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó magyar hányad szabályok, • a módosítás értelmében a Kormány egyedi döntésével eltérhet a KK rendelet egyes (így különösen a magyar hányad mértékére vonatkozó) szabályaitól, - a KK rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti közvetlen hitelek esetén módosultak a legkisebb kamatláb megállapításának szabályai, - a KK rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti legalább 0,01 %-os kamatláb alkalmazását a módosítás 2023. december 31. napja helyett 2024. december 31. napjáig biztosítja. 3) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a módosítás meghatározza a kormányhatározatban megjelölt hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás szabályait és beváltását, - az Eximbanknak folyamatos nyilvántartást kell vezetni a (kormányhatározatban megjelölt) állami kezességgel biztosított hitelügyleteiről és negyedévente beszámolót kell küldenie elektronikus úton az államháztartásért felelős miniszter részére az általa meghatározott tartalommal, - a rendelet meghatározza az állami készfizető kezeség beváltásának szabályait. 4) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 5/2023. (VIII. 30.) PM rendelet a LIBOR helyett bevezette a CME Term SOFR alkalmazását. 5) Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2023. (VI. 30.) Korm. rendelettel változott a forrásszerzési költség definíciója. 6) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 158/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 488/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet alapján 2 a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 3 a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

7 - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 4 300 000 millió forint - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000 millió forint. 7) A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 489/2023. (XI. 2.) Korm. rendelettel történt módosítása alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 4 300 000,0 M forint, - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 M forint. 8) A Kormány határozatai a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal kapcsolatban - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretösszegének növeléséről szóló 1076/2023. (III. 10.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja keretösszegének 700 milliárd forintról 1 000 milliárd forintra történő növeléséről), - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásáról és keretösszegének növeléséről szóló 1614/2023. (XII. 28.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja 2024. évben történő folytatásáról és keretösszegének 1 000 milliárd forintról 1 200 milliárd forintra történő növeléséről). III. Az Eximbank és leányvállalatának 2023. évi üzleti tevékenysége Az Eximbank termékei Az Eximbank az exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. a) Külföldi kockázatú hitelek: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – nemzetközi szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket (vevőhitelek, segélyhitelek, követelésleszámítolások). A külföldi kockázatú finanszírozást az Eximbank döntően társintézményével, a MEHIB Zrt.-vel közös konstrukciókban nyújtja. b) Belföldi kockázatú hitelek: A magyar vállalkozások exportteljesítményének növeléséhez szükséges forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett az Eximbank a leendő magyar exportőrök és a beszállítók nemzetközi versenyképességének javításához is nyújt fix kamatozású, kedvező feltételrendszerű hiteleket közvetlenül és pénzügyi intézményi partnerei refinanszírozásával is. Mivel az Eximbank hiteleihez a költségvetés kamatkiegyenlítést biztosít, ezért a hitelfelvevő ügyfelek finanszírozási költségei hosszabb távon is kiszámíthatóak maradnak. c) A hagyományos – bankhitellel történő – finanszírozási megoldások mellett 2023-tól az Eximbank kötvények vásárlása formájában is hozzájárul a versenyképes magyar vállalkozások növekedési forrásainak biztosításához. d) Garanciavállalások: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez kereskedelmi és hitelgaranciákat, exportőrök, beszállítók és leendő exportőrök belföldi hitelfelvételéhez hitelgaranciát vállal, melyhez a Magyar Állam 100%-os viszontgaranciát nyújt. e) Tőkebefektetések: Az Eximbank számos hazai és nemzetközi tőkealapban vesz részt, melyek a magyar exportőrök nemzetközi piacokra jutását, a magyar vállalkozások növekedését és nemzetközi versenyképességének javítását támogatják a vállalkozásokban történő tulajdonszerzéssel. 2020-tól az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A COVID járvány miatti, az állami intézkedések kereteit szabályozó átmeneti bizottsági közlemény alapján indította el még 2020-ban az Eximbank a Kárenyhítő Hitelprogramot és Kárenyhítő Hitelfedezeti Programot. 2021 márciusában indította el az Eximbank a magyar KKV-k számára a COVID-19 járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények hitellel történő finanszírozása érdekében a Fordulat Beruházási

8 Hitelprogramot. Végül a háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló újabb bizottsági közlemény alapján indult a Gyármentő Hitelprogram, majd annak folyatásaként a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2023 elején. A Baross Gábor Hitelprogram konstrukciók sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. Az EXIM Zöld finanszírozási programját a Green Lending Principles, az EU Taxonómiák és az MNB Zöld tőkekövetelmény kedvezmény iránymutatása alapján még 2021-ben dolgozta ki, és külső független szakértővel történő véleményeztetést követően 2022 első negyedévében vezette be belföldi hitelezési programjaiba, így belföldi válságkezelő és versenyképességjavító hitelek formájában 2022-2023-ban – speciális kedvezmények biztosítása mellett – fenntarthatósági fejlesztési célokat egyre nagyobb arányban volt képes finanszírozni. 2023-ban, a változó jogszabályi környezet, és az addig összegyűjtött tapasztalatok figyelembevételével megtörtént a Keretrendszer felülvizsgálata és független tanúsítása, mellyel a befogadható zöld hitelcélok körét tovább bővítette az intézmény. Üzleti állományok alakulása 2023-ban A Bank hitel- és vállalati kötvény bruttó tőkeállománya 2023. december 31-én 2 439 Mrd forintot tett ki, amely a 2022. év végi állománynál 810 Mrd forinttal (49,7%-kal) magasabb. A Bank tőkeági finanszírozási konstrukciói jelenleg tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelnek fel, a már befektetett összegek értéke 2023. év végén elérte a 172 Mrd forintot, amely 23,3 Mrd forinttal (15,6%-kal) magasabb, mint a 2022. év végi érték. A garanciák december végi állománya 19,8 Mrd forint, amely 9 Mrd forint csökkenést mutat a 2022. év végi értékhez képest. A hitelek bruttó tőkeállományának forintban kifejezett, 2023 során bekövetkezett 810 milliárd forintos növekedését néhány kiemelkedően nagy összegű közvetlen ügylet (export vevőhitel, illetve belföldi befektetés finanszírozása) mellett elsősorban a Baross Gábor Hitelprogram konstrukcióiban folyósított több, mint 700 milliárd forint indukálta, közvetlen és refinanszírozási hitelek formájában. 2023. évben az állományváltozás (+810 Mrd forint) az alábbi tételekből tevődött össze: - hitelfolyósítások volumene: 1 395 Mrd forint (2022. évben 567 Mrd forint) - vállalati kötvény vásárlás: 48,6 Mrd forint - törlesztések volumene: 578 Mrd forint (2022. évben 405,4 Mrd forint) - devizaárfolyam-változások állományi hatása: -55,7 Mrd forint (2022. évben 83,8 Mrd forint) Az állományváltozás a refinanszírozási hiteleknél 348,6 Mrd forintot tett ki 2022 végéhez képest, a közvetlen finanszírozásnál (kötvényekkel együtt) 461,4 Mrd forintot.

9 A garanciakiadás 4,3 Mrd forint összegű volt 2023-ban, emellett egy 65 Mrd forint összegű garanciakeret megnyitása is megvalósult. 2023. évben a tőkealapokba történő új befektetés 31,1 Mrd forint volt. 2023. év folyamán 7,8 Mrd forint visszafizetés is történt. A folyósított hitelek, kötvényfinanszírozás és garanciák vállalatméret szerinti megoszlása az alábbi módon alakult: 2023. év 2022. év Érték szerint Darabszám szerint Érték szerint Darabszám szerint Mikrovállalkozás 3,8% 12,38% 5,2% 20,34% Kisvállalkozás 6,6% 28,17% 13,6% 36,24% Közepes vállalkozás 21,1% 38,98% 33,7% 32,39% Nagyvállalkozás 68,5% 20,48% 47,4% 11,03% 2023-ban tovább növekedett az Eximbank és a Biztosító ügyfélszáma, 2023. december végén meghaladta a 3300-at. 2023.12.31. 2022.12.31. Eximbank + MEHIB ügyfélszám 3 344 2 905 ebből KKV ügyfélszám 2 926 2 627 a közös ügyfelek duplázódásának kiszűrése után Tőkeági befektetések Az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciója 2023. december 31-én tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelt fel, összesen 172,0 Mrd forint bruttó állományi összeggel (bekerülési értéken) és 127,2 Mrd forint nettó eszközértéken. A folyósított összeg 15,6%-os növekedést, a nettó eszközérték 2,5%-os csökkenést mutat a 2022. év végi adatokhoz képest. 2023 végére a befektetési alapokban levő portfolió valós értéke 44,8 Mrd forinttal, azaz 26,1%-kal maradt el a folyósított összegtől. Az Eximbank tulajdoni részesedést szerzett alapítóként az EximInvest Zrt. -ben, amely 2023-ban kezdte meg működését. A Nemzeti Tőkeholding Zrt. a másik tulajdonos. Az EximInvest Zrt. jegyzett tőkéje 15 millió Ft-ot tesz ki. A Társaság létrehozásának fő célja, hogy az Eximbank tulajdonában lévő kockázati tőkebefektetések bizonyos lényeges tulajdonosi joggyakorlási teendői hatékonyabban kerüljenek ellátásra. Az EximInvest tényleges működését 2023-ban kezdte meg.

10 Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek Az Eximbank célja nem profitmaximalizálás, hanem az, hogy teljesítve az EXIM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott elvárásokat, gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működjön az exporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten – beszállítóként – foglalkozó magyar vállalkozások érdekében. E cél mögé a központi költségvetés erőforrásokat állít, biztosítva a Bank hosszútávon fenntartható működését. A költségvetés a Bank tevékenységeit – amennyiben szükséges - tőkejuttatással támasztja alá, valamint költségvetési keretszámoknak megfelelően a Bank működését egyéb módon támogatja. Ezen erőforrások rendelkezésre állása rövidtávon a Költségvetési törvény által garantált, míg középtávon a stratégia elfogadásával vállalt az Alapító kötelezettséget a Bank működése kereteinek biztosításáért. Az Eximbank anticiklikus gazdaságpolitikai szerepvállalásának erősítése érdekében 2023-ban 30 Mrd forint tőkeemelést hajtott végre az Alapító. Az Eximbankra vonatkozó költségvetési keretek: - A kamatkiegyenlítés (több kormányhatározattal megemelt) keretszáma 2023-ban 122 Mrd forint, kihasználtsága 99% volt, míg 2022-ben a (szintén módosított) keret 64,8 Mrd forint volt 98%-os kihasználtsággal. - A kötött segélyhitelezés kerete 2023-ban 7,6 Mrd forint, melynek kihasználtsága 77% lett, a 2022. évre megállapított keret 10,4 Mrd forint, a kihasználtság pedig 36% volt. - A forrásoldali állami készfizető kezesség keretszáma is emelkedett 2023 folyamán, év végére 4 300 Mrd forintra nőtt. 2023. december 31-én a keret kihasználtsága 71,5% volt. - Az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának keretszáma 200 Mrd forintra nőtt 2023-ban, az év végi kihasználtság 43%-ot mutatott. - A kormányhatározat alapján nyújtott hitelek állománya a 2023-ban megemelt keretszám alapján legfeljebb 1 200 Mrd forint, melynek a kihasználtsága az év végén 33%. - Garancia beváltására 2023-ban sem került sor (keret: 1 600 M forint). - A behajtási jutalék MEHIB-bel közös, felülről nyitott 35 M forintos kerete 38%-os kihasználtságú volt, ami teljes egészében a Biztosítónál merült fel. A Bank 2023-ban sem számolt el behajtási jutalékot. IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása Forrásbevonás 2023 során az Eximbank által bevont források állománya kiemelkedő mértékű bővülést ért el. Az év során a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikeres fogadtatása kapcsán az Eximbank havonta rendszeres forrásbevonásokkal készült fel a várható nagy összegű hitelfolyósításokra. Majd a negyedik negyedév során a 2024-es évben jelentkező nagy egyedi hitelek forrásoldali fedezetének biztosítása érdekében végzett forrásbevonási műveleteket. Fentiek eredményeként a 2022. év végi forrásarányok 2023. december végére átalakultak: a hazai és nemzetközi kötvénykibocsátások aránya jelentősen megnövekedett valamennyi egyéb forrásbevonási forma arányának csökkenésével.

11 Az Eximbank 2023-ban két benchmark méretű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre: - 2023 májusában 1 250 M USD névértékű kötvény kibocsátására került sor. A bevont dollár forrás jelentős része a kötvény futamidejével egyező dátumra EUR-ra került swapolásra. - 2023 novemberében történt a második piacra lépés, amikor az Eximbank 2029. május 16-i lejáratú EUR kötvényt bocsátott ki 1 000 M EUR összegben. Az Eximbank jelenléte a hazai kötvénypiacon 2023-ban tovább erősödött. A rendszeresen kibocsátott éven belüli fix kamatozású forintkötvények mellett a Bank 2023-ban először bocsátott ki változó kamatozású éven túli kötvényt. Az új hároméves papírt a piac kedvezően fogadta, így öt éves változó kamatozású kötvényt is meghirdetett a Bank, valamint 2025-ben lejáró fix kamatozású kötvény kibocsátására is sor került. A 2023-ban lebonyolított aukciókon az Eximbank közel 914 Mrd forint össznévértékű kötvényt bocsátott ki. A nagyobb összegű hitel lejáratok, valamint a bővülés forrásoldali biztosítása érdekében a Bank bilaterális, hosszú lejáratú hitelek felvételével is kiegészítette forrásbevonási tevékenységét. Kiemelendőek a nemzetközi finanszírozó intézményektől, a hasonló futamidejű piacinál kedvezőbb feltételek mellett bevont, jelentős nagyságrendű források. A Bank ezentúl a folyamatosan növekvő forrásigényét a likviditási helyzetnek megfelelően, rövid futamidejű bankközi hitelfelvétellel fedezte, ezt kiegészítette a szakmai befektetőktől bevont forrás 100 M eurós nagyságrendű összege, esetenkénti rulírhitel lehívása. A 2023. évi forrásgazdálkodást a magas finanszírozási biztonság megtartása, a forrásköltségek optimalizálása jellemezte. Az Eximbank állami készfizető kezességvállalási keretszámát a 2023. évi költségvetési törvény 2 800 Mrd forint összegben határozta meg. A hitelállomány bővülésével párhuzamosan ezen összeg az év során két alkalommal megemelésre került: április 6-tól 3 500 Mrd forintra, majd november 3-tól 4 300 Mrd forintra. 2023. december 31-én az új keret 71,5%-os kihasználtsági értéket ért el. Az Eximbank S&P illetve Fitch Ratings hitelminősítési ügynökségeknél fennálló, a Magyar Állammal azonos hitelminősítése 2023. év során egyszer változott: az S&P Global Ratings 2023. januári közleménye alapján a hitelminősítő intézet a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság hosszú- és rövid lejáratú ’BBB/A-2’ besorolását ’BBB-/A-3’-ra rontotta, míg a Fitch Ratings ’BBB/F-2’ besorolásának kilátását stabilról negatívra rontotta. Felkészülve a 2024. év elején várható nagy összegű lejáratokra és új folyósításokra az Eximbank 890 Mrd forintot meghaladó, jegybanknál elhelyezett likvid állománnyal rendelkezett 2023 végén. Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet Az Eximbank mérlegfőösszege és mérlegen kívüli függő kötelezettségei alapján megállapított likviditási tartalék 5%-os előírt összegét jelentősen túlteljesítette, a mutató értéke 11-26% között mozgott A Bank a likviditási mutató előírt szintjének fenntartását nagyhitel fedezet bevonásával is biztosította. A likvid

12 eszközök egy részét változó kamatozású magyar államkötvények teszik ki, illetve a likviditási tartalék részét képezik a 2 munkanappal lehívható szabad hitelkeretek is. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében történő folyamatos, lehívásokra bevont átmeneti pluszlikviditást jelentő forrásokat a Bank a jegybanknál helyezte el. Az ilyen formában elhelyezett betét képezte a likvid eszközeink döntő részét. A devizapiaci tevékenység kizárólag a Bank működésével járó nyitott pozíciók lezárására korlátozódott. Az Eximbank 2023. december 31-én a bankközi piacról nem vont be forrást, míg szakmai befektetőktől 47,7 Mrd forint összegben rendelkezett betéttel. A Bank forrásainak jelentős része kiegyensúlyozott a főbb forrásbevonási csatornák között, a hazai jog alapján kibocsátott kötvényekből 1120,85 Mrd forint névértékű forrás származik, a nemzetközi pénzpiacokról 1000 M euró és 1250 M dollár névértékű, bilaterális és klubhitel megállapodások formájában 1206 Mrd forint értékű deviza- és forintforrással rendelkezett, míg nemzetközi pénzügyi intézményektől 210,5 Mrd forint összegben vont be devizaforrást. A Magyar Nemzeti Banktól bevont források összállománya 104,9 Mrd forint. A Bank eszközfedezettsége (lejárati összhang), ezzel együtt a likviditási mutatók is kedvező képet mutatnak, a Bank stabil likviditási helyzete 2023. évben is megmaradt. V. Az Eximbank konszolidált mérlege és eredménykimutatása Az Eximbank és leányvállalatának vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során, a Bank és leányvállalata közötti tranzakciókból származó követelések, kötelezettségek, hozamok, ráfordítások és költségek, valamint a közbenső eredmény kiszűrésre kerülnek. A konszolidáció miatti halasztott adó különbözet nem kerül megállapításra, annak nem jelentős hatása miatt. A Bank és leányvállalatának konszolidált mérlegfőösszege 3 642 Mrd forint 2023. december 31-én, ami a 2022 végi értéknél (2 091 Mrd forint) 1 551 Mrd forinttal magasabb, amely 74%-os éves növekményt jelent. A növekedés egyik része a hitelállomány emelkedésével magyarázható, amely néhány nagyobb egyedi ügylet és a Baross Gábor Hitelprogram folyósításaiból származott. A bővülés másik része a várható további hitelfolyósítások előfinanszírozásával van összefüggésben. A kötvénykibocsátásokkal gyűjtött források az új hitelek kifolyósításáig átmenetileg likvid eszközben kerültek kihelyezésre. A vagyoni, pénzügyi helyzetben bekövetkezett változások a mérleg struktúráját követve kerülnek bemutatásra. Eszközök (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 591 186 306 779 285 518,3% Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 113 056 36 089 131,9% Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 308 1 195 483 332 825 127,8% Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 860 644 446 979 413 665 192,5% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 9 746 -8 846 9,2% Fedezeti célú származékos ügyletek 3 523 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 32 824 34 367 -1 543 95,5% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 88 973 5 471 106,1% Immateriális javak 2 183 2 251 -68 97,0% Ingatlanok, gépek, berendezések 1 636 1 727 -91 94,7% Adókövetelések 621 2 944 -2 323 21,1% Egyéb eszközök 2 410 9 619 -7 209 25,1% Eszközök összesen 3 642 229 2 091 451 1 550 778 174,1% A jegybankkal szembeni számlakövetelések 953 Mrd forintot tettek ki 2023. december végén.

13 Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok állománya 2023. december 31-én 149,1 Mrd forint, melyből 51,7 Mrd forintot az Eximbank által 2023 januárjában vásárolt vállalati zöld kötvény tett ki. Az állampapírok állománya 2023 végén 97,4 Mrd forint, azaz 15,6 Mrd forinttal alacsonyabb a 2022. december 31-i állampapír állomány értékéhez képest. Az összes eszköz közel 66%-át a hitelintézetekkel és egyéb ügyfelekkel szembeni követelés teszi ki, a nettó állomány a 2022 végi 1 642 Mrd forintról 2023. december végére 2 389 Mrd forintra emelkedett (növekmény: +746,5 Mrd forint). A hitelállomány-növekedés egyik része a Baross Gábor Hitelprogram keretében folyósított refinanszírozási hiteleknél jelentkezett, de a közvetlen hitelezés volumene is jelentősen emelkedett. A belföldi hitelintézeteknek és lízingcégeknek nyújtott refinanszírozási hitelek bruttó tőkeállománya 2023. december végén 1 489 Mrd forint (+349 Mrd forint 2022 végéhez képest), a közvetlen hitelek bruttó állománya 902 Mrd forint (+414 Mrd forint 2022 végéhez képest). A kockázati tőkealapokban és a befektetési alapokban való részesedések nettó állománya 127,2 Mrd forint 2023. december 31-én, ezek a befektetések az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciói (kollektív befektetési formák), amelyek jelenleg több belföldi és külföldi tőkealapba történő befektetést ölelnek fel. A forintban kifejezett állomány 2022 végéhez képest 3,9 Mrd forinttal emelkedett, az új befektetések értéke 31,1 Mrd forint, a visszafizetések értéke 7,8 Mrd forint volt, további hatást a kiértékelések változása jelentett. Az alapokban való részesedéseket az Eximbank az IFRS mérlegben részben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz kategóriában, részben a társult vállalkozásokba történt befektetés kategóriában szerepelteti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú pénzügyi eszközök (derivatívák) értéke (származtatott ügyletek eszközoldali mérlegértéke) 900 M forint a 2023. december végi kiértékelés alapján, 8,8 Mrd forinttal elmaradva a 2022. év végi értéktől. A fedezeti célú származékos ügyletek 3,5 Mrd forintot tettek ki 2023 végén. Források (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 1 185 600 1 171 812 13 788 101,2% Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 2 514 8 000 418,2% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 21 167 32 180 -11 013 65,8% Kibocsátott értékpapírok 1 994 599 519 453 1 475 146 384,0% Céltartalékok 1 934 1 507 427 128,3% Adókötelezettségek 2 482 710 1 772 349,6% Egyéb kötelezettségek 6 973 8 063 -1 090 86,5% Saját tőke 418 960 355 212 63 748 117,9% Kötelezettségek és saját tőke összesen 3 642 229 2 091 451 1 550 778 174,2% A forrásoldalon elsősorban a kötvénykibocsátásból származó források állománya mutat jelentős emelkedést 2023-ban. A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek állománya 1 186 Mrd forint 2023. december végén, amely 13,8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022. év végi érték. A hitelintézetektől származó források tartalmazzák a felvett hitelek állományát (1 139 Mrd forint), valamint a bankoktól származó rövid lejáratú forrásokat és a MEHIB által az Eximbanknál elhelyezett betéteket is. A januárban felvett nagyösszegű áthidaló hitel májusban kötvénykibocsátási forrásból törlesztésre került. Az egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya 10,5 Mrd forint, amely a pénzpiaci alapoktól származó rövid lejáratú forrásokat tartalmazza. A betétállomány 2023. december végén 8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022 végi érték.

14 A fedezeti célú származékos ügyletek forrásoldali értéke 2023 végén 21,2 Mrd forint. A kibocsátott értékpapírok állománya a 2022 végi 519 Mrd forintról 2023. december végére 1 995 Mrd forintra emelkedett a rendszeres hazai forintkötvény-aukciók és az új nemzetközi kötvénykibocsátások következtében. A céltartalék állomány 2023. december 31-én 1,9 Mrd forint, amely a 2022 végi értéknél 0,4 Mrd forinttal magasabb, mivel a függő és jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék emelkedett. A saját tőke értéke 418,96 Mrd forint 2023. december végén, amely 63,7 Mrd forinttal magasabb a 2022 végi értéknél, a változást egyrészt a teljes tárgyévi átfogó jövedelemben jelentkező nyereség, másrészt a májusi 30 Mrd forint összegű tőkeemelés okozta. Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban Az Eximbank és leányvállalata 2023. évi adózás utáni konszolidált eredménye +18 583 M forint, az adózás előtti eredmény 22 747 M forint, ami a magas kamateredménnyel magyarázható, de a tőkealapok értékeléséből jelentős negatív eredmény származott. A forrásszerzéshez kapcsolódó, hosszú lejáratú devizaswapok (CCIRS-ek) 2023 végi valós kiértékelésén jelentkező eredmény 16,1 Mrd forint, a 2022. év végi eredménynél (-3,9 Mrd forint) 20 Mrd forinttal magasabb, amit a Bank fedezeti elszámolást alkalmazva az egyéb átfogó jövedelemben számolt el. Az EximInvest a Bank és leányvállalata konszolidált adózás utáni eredményéhez 32 millió forinttal járult hozzá, az EximInvest 2023-ban osztalékot nem fizetett. Eredmény (millió forintban) 2023. év 2022. év Változás Index Nettó kamateredmény 60 999 48 517 12 482 125,7% Nettó jutalékeredmény 618 617 1 100,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény -25 0 -25 - Pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek módosításából származó eredmény 0 -36 36 0,0% Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása -16 342 -28 560 12 218 57,2% Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása -59 -5 -54 1180,0% Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10 077 4 248 5 829 237,2% Egyéb működési bevételek 506 0 506 - Egyéb működési ráfordítások -7 924 -8 740 816 90,7% Személyi jellegű ráfordítások -5 567 -4 786 -781 116,3% Értékcsökkenés -1 074 -984 -90 109,1% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés -18 462 -7 029 -11 433 262,6% Adózás előtti eredmény 22 747 3 241 19 506 701,9% Nyereségadó -4 164 -991 -3 173 420,2% Tárgyévi eredmény 18 583 2 250 16 333 825,9% Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 17 775 -581,1% Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 748 -360 34 108 -9374,7% Az üzleti bevételek döntő részét a kamateredmény jelenti. A kamateredmény 2023. évi összege 61 Mrd forint, amely tartalmazza az ügyfelektől származó kamatbevétel mellett a kamatkiegyenlítés keretén belül kapott bevételeket is. A 2023. évi kamateredmény 25,7%-kal haladja meg a 2022. évi szintet. A magas kamateredményhez hozzájárult, hogy a 2023. évben tapasztalt hozamkörnyezetben a többletlikviditáson jelentős kamateredmény keletkezett.

15 A jutalékeredmény összege 0,6 Mrd forint, az előző évivel azonos szinten teljesült. A díjbevételeken belül a rendelkezésre tartási díjak és a garanciadíjak a meghatározók, a jutalékráfordítások esetében pedig a forrásbevonáshoz kapcsolódó ráfordítások a jelentősebbek. A pénzügyi instrumentumok értékvesztés- és céltartalék-elszámolásainak 2023. évi eredményhatása -16,3 Mrd forint. Az értékvesztés- és céltartalék-változások éves negatív eredményhatása 12,2 Mrd forinttal kedvezőbb a 2022. évi szintnél. A kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10,1 Mrd forint, amely 5,8 Mrd forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kategória magában foglalja a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nettó eredményt (az éven belüli devizaswapok valós érték változása), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések nettó eredményét (külföldi tőkealapok), valamint az árfolyam-különbözeti eredményt. A 2023. évi kedvező eredményhez elsősorban a 2022-ben kötött éven belüli swap-ügyletek piaci értékelései járultak hozzá, melynek hatását a valós értéken értékelt tőkealap-befektetések 2023-ban elszámolt negatív eredménye mérsékelte. A tőkemódszerrel értékelt befektetéseken (hazai tőkealapok) elszámolt nettó eredmény -18,5 Mrd forint 2023-ban (ezenkívül az egyéb átfogó jövedelemben jelentkező hatás: -942 M forint), amely döntően két nagyobb tőkealap befektetéseinek értékeléseiből származik. Költséggazdálkodás A Bank és a Biztosító szoros szervezeti együttműködéséből és integrált szervezetéből eredő, intézmények között kialakított költségelszámolási rendszere alapján a Bank és Biztosító költségei megosztásra kerültek. Az EximInvest által a Bank részére nyújtott szolgáltatás összege 372 millió forint volt, amely a konszolidációs elszámolásokkal összhangban kiszűrésre került. Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált működési költségei és ráfordításai 14,6 Mrd forintot tettek ki 2023-ban, mely összeg a 2022. évi költségeknél 55 M forinttal (0,4%-kal) magasabb. A működési ráfordítások tartalmazzák a bankadó és az extraprofit-adó összegét is. - Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű költségek és egyes adók) 2023. évi összege 9,3%-kal, 816 M forinttal alacsonyabb a 2022. évi költségeknél. - A személyi jellegű költségek 0,8 Mrd forinttal magasabb szinten teljesültek, mint egy évvel korábban, ez 16,3%-os emelkedést jelent. - Az értékcsökkenések éves összege 2023-ban a 2022. évi szintnél 9,1%-kal, 90 M forinttal magasabban alakult. Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű ráfordítások) 2023. évi alacsonyabb összegét az alábbi tényezők magyarázzák: - 2022-ben az egyéb működési ráfordítások összegét növelte a peres ügyre megképzett 1,2 Mrd forint céltartalék, 2023-ban ilyen tétel nem került könyvelésre - 325 M forinttal csökkent az elszámolt extraprofit-adó összege az előző évhez képest, - a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) 249 M forinttal emelkedett, - a felügyeleti díj 2023-ban is emelkedett 2022-höz képest (+140 M forint), mivel a díjalapot jelentő kockázati kitettség növekedett, - 299 M forinttal emelkedett a véglegesen átadott pénzeszközök (támogatások) összege A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban összességében 16,3%-kal (0,78 Mrd forinttal) teljesültek magasabban, mint egy évvel korábban. - A bérként kifizetett összegek 17%-kal, 0,65 Mrd forinttal emelkedtek, az évközi béremelésnek megfelelően - A járulékok 135 M forinttal magasabban teljesültek, mint 2022-ben, a béremelkedésnek megfelelően.

16 A konszolidált értékcsökkenések összege a 2022. évi értéknél 9,1%-kal lett magasabb 2023-ban (+90 M forint). Nőtt az értékcsökkenés a szellemi termékeken, a számítástechnikai berendezéseken és emelkedtek az értékcsökkenésként elszámolt (lízingként elszámolt ingatlanbérleményekhez kapcsolódó) épület bérleti díjak. Az irodai berendezések értékcsökkenése csökkent előző évhez képest. Működési költségek alakulása (M forint) Működési költségek 2023 2022 Változás Index Anyagjellegű ráfordítások 7 924 8 740 -816 90,7% Személyi jellegű ráfordítások 5 567 4 786 781 116,3% Értékcsökkenés 1 074 984 90 109,1% Összesen 14 565 14 510 55 100,4% Beruházások 2023. évben a beszerzések és beruházások költségtakarékosan, a folyamatos és megfelelő színvonalú működés fenntartása mellett valósultak meg. A Bank és leányvállalata 2023. évi beszerzéseinek értéke 901 M forint, melyből immateriális javak (szoftverek) beszerzése és fejlesztése 430 M forintot, ingatlan- gép-berendezés beszerzése 471 M forintot tett ki. Közel 280 M forintért gépjárművek beszerzése, több mint 180 M forint értékben számítástechnikai és hírközlő berendezések beszerzése történt. A 2023. év során aktivált immateriális javak értéke 430 M forint (számlavezető rendszer, üzleti tevékenységet, kockázatkezelést támogató, számviteli, jelentésszolgálati rendszerek fejlesztése). A 2023 végén a fejlesztés alatt álló immateriális javak értéke 149 M forint, ami megegyezik a 2022. év végi értékkel. VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása Az Eximbank működéséből adódó speciális kockázat, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a szakmai kereteken belül a piaci intézményeknél magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. Az Eximbank anticiklikus hitelezési aktivitásának következtében a nemteljesítési mutatók a bankrendszeri trendektől eltérhetnek: míg a piaci hitelbőség idején a piaci intézmények hitelportfoliójának növekedésével a bankrendszeri NPL ráta folyamatosan csökkent, addig az Eximbank NPL rátája 2017-2019. között megemelkedett, amelyet azonban 2019 végére sikerült kismértékben csillapítani. Ezt követően 2021-ben a Covid19-hez köthető gazdasági folyamatok és a moratórium 2. ütemének lezárulása hatottak az NPL ráta növekedésére, ami 2022-ben tovább folytatódott az orosz-ukrán háborús konfliktus gazdasági hatásainak következtében. A 2022 második felétől megerősödött üzleti aktivitás az NPL rátában csökkenő trendet idézett elő, amely 2023-ban is kitartott. A jelenleg hatályos, nemteljesítő kitettségekre vonatkozó 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján az Eximbank nemteljesítő hitelkockázati kitettsége 2023. IV. negyedévének végén 177 768 M forint volt, ami a teljes hitelkockázati kitettségre vetítve (3 123 664 M forint) 5,7%-os NPL rátának felelt meg. Ami a mérlegen belüli hitelállományra (2 443 690 M forint) vetített NPL állomány (162 340M forint) alakulását illeti, a hitelportfolió jelentős és folyamatos bővülésének köszönhetően, a mutató a 2022. december 31-i 8,0%-os arányról egy év leforgása alatt 6,6%-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is meghaladta a referenciaként szolgáló 2023 harmadik negyedévre vonatkozóan rendelkezésre álló 3,5%- os bankrendszeri átlagot. Az értékvesztések alakulása nyomán az Eximbank legkockázatosabb részportfoliójának a hazai vállalatokkal szembeni közvetlen kitettségek tekinthetők, ezért az ebben a szegmensben előforduló nem teljesítő állománynak és azon belül a késedelmes teljesítéseknek kiemelt figyelmet szentelünk. Ezen részportfolióban az Eximbank NPL rátája 2022 év végéhez képest jelentősen visszaesett, a korábbi 74,3%- ról 28,5%-ra változott, amelynek oka a viszonyítási alapként szolgáló teljesítő hazai vállalati hitelek jelentős mértékben megnövekedett állománya. A nem teljesítő ügyletek értékvesztéssel való fedezettsége összességében 40,5%-ot tett ki. A MEHIB biztosítással, állami kezességgel vagy költségvetési garanciákkal fedezett ügyletek nélküli NPL állomány

17 értékvesztéssel való fedezettsége év végén 61,1% volt, amely jelentősen meghaladja az MNB által elvárt 40%-os szintet. Kockázatkezelési politika Az Eximbank Felügyelőbizottsága és Igazgatósága által elfogadott Kockázati Stratégia rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázati étvágyáról, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, valamint tartalmazza az ICAAP keretszabályzatot is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, melyek az Eximbank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek. 1) Hitelezési kockázat Az Eximbank kockázatkezelésének továbbra is a preventív kockázatkezelés és a kockázatvállalások monitoringja az elsődleges feladata, amely magában foglalja a hiteldöntések előtti részletes kockázati értékeléseket, valamint az ország-, partner- és ügyfélminősítési és limitrendszerek működtetését és továbbfejlesztését. A Bank külön minősítési rendszert alkalmaz a szuverén, a pénzügyi intézményi és a vállalkozói ügyfélkörére. Fentiek mellett az Eximbank a kockázatok mérséklését biztosítéki rendszer alkalmazásával hajtja végre. Az Eximbank kockázatkezelési tevékenysége a kockázatvállalások teljes folyamatát lefedi az előzetes kockázatfelméréstől a döntéselőkészítésen és a monitoringon keresztül az ügyletek lezárásáig, illetve utólagos értékeléséig. Az Eximbank kockázatvállalásainak döntéselőkészítési folyamatát, a kockázatok portfólió szintű diverzifikációját kétszintű minősítési és ehhez kapcsolódó limitrendszer segíti. A kockázatvállalási döntéseknél minden esetben érvényesül a „négyszem-elv” és/vagy bizottsági döntéshozatal történik. Az Eximbank a tőkével való hatékony gazdálkodás, a tőkeszükséglet meghatározása érdekében tőkeallokációs modellt működtet. Ez az Eximbank tevékenysége során a jelenben felmerült kockázatok által megkövetelt tőke felmérését és a rendelkezésre álló tőke jövőbeni kockázatok közti felosztását jelenti. Az Eximbank Eszköz-Forrás Bizottsága havonta figyelemmel kíséri a tőkemegfelelés alakulását és a tőkelimitek betartását. Az allokációs modellben minden kockázatra meghatározott a tényleges tőkeszükséglet, valamint a szavatoló tőke százalékában meghatározott limit. A limitek kihasználtságát a Bank meghatározott időközönként vizsgálat alá veti. Az egyes jelentős kockázatokra érzékenységi vizsgálatra kerül sor a kockázatok felméréséről szóló szabályzatok, illetve metodikák szerint. 2) Országkockázat Az országkockázatok folyamatos monitoringja biztosítja az időben történő alkalmazkodást a külpiaci kockázatok változásához, amely prevenciós jellegű, de a már felvállalt kockázatok esetében a kellő időben történő kárenyhítés lépéseinek megtételét segíti elő. Az egyes országokkal szembeni kitettségek a figyelembe vehető fedezeteknek (MEHIB biztosítás, állami kezesség, készpénz óvadékok) köszönhetően egyik reláció esetében sem lépik át azokat a – szavatoló tőke arányában meghatározott – határértékeket, amely felett tőkeszükségletet jelentenének. 3) Ügyfélminősítés A belföldi vállalkozások kockázati értékelésére az intézmény szubjektív elemzési alrendszerrel kiegészített, PD alapú értékelési rendszert alkalmaz. A modern szakmai elvárásoknak megfelelő modell működtetését egy ügyviteli eljárásokkal kibővített informatikai alkalmazás, a MAR (Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer) támogatja. A külföldi vállalkozások értékelésére scoring rendszer szolgál. Az egyes vállalkozások besorolása 7 fokú skálán történik. 4) Pénzügyi intézmények minősítése és limit-meghatározása A bankok és pénzügyi vállalkozások minősítésére a Bank 7 fokú skálát alkalmaz. A Kockázatkezelés az üzleti igények minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében gyorsminősítés alapján előzetes indikációt ad

18 az üzleti területnek a várhatóan felállítható limit mértékéről, majd mélyelemzést követően kerülnek a banklimit javaslatok előterjesztésre az Eximbank illetékes döntési fóruma részére. 5) A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok Az Eximbank kereskedési könyvet nem vezet, részvénypiaci műveletekben nem vállal részt, forgalmazási tevékenységet nem folytat, futures és opciós ügyleteket nem köt. A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok kezelésének irányelveit rendszeres felülvizsgálatok keretében az Eszköz-Forrás Bizottság alakítja ki. A nyitott pozíció kamat- és banki könyvi deviza árfolyamkockázatának fedezetére azonnali deviza adás-vételi ügyleteket, valamint deviza swap ügyleteket köt a Bank bel- és külföldi hitelintézetekkel. Opciós és határidős ügyleteket sem saját számlára, sem az ügyfelek megbízásából nem végez az intézmény. A treasury tevékenység kockázatainak korlátok közé szorításáról a likviditási kockázatra, a kamatkockázatra és a deviza nyitott pozíciókra kialakított limitrendszerek gondoskodnak. 6) Működési kockázatok A működési kockázatok szintje és jelentősége az Eximbank tevékenységéből, méretéből, szabályozottságából eredően mérsékelt. A főkönyvi adatokkal rekonsziliált veszteségadatbázis alapján 2023-ban mindösszesen 12 M forint bruttó működési veszteség keletkezett, amely 21 működési veszteségeseménynek tulajdonítható. Ebből a legnagyobb tétel egy 3 M forint összegű MNB bírság volt. A nettó működési veszteség a tárgyidőszakban 4 M forint volt. A veszteségesemény tendenciák a korábbi években tapasztalt szinthez hasonlók. A működési kockázati önértékelés keretében értékelésre kerültek az inherens – kontrollok előtti – kockázatok, az alkalmazott kontrollok és a reziduális – kontrollok figyelembevétele után fennmaradó – kockázatok, 43 kockázati tényező mentén. A Bank működési kockázati profilját 21 kulcskockázati indikátorral (KRI-vel) fedte le. A magas súlyosságú, de alacsony bekövetkezési valószínűségű fenyegetéseket a Bank működési kockázati szcenárióelemzés keretében értékelte, amelynek keretében 18 szcenáriót dolgozott ki. Az üzletviteli kockázatok felmérésére a Bank termékleltár dokumentumot készített, a teljes banki portfolió 80%-át lefedő termékcsoportokra kiterjedően. A működési kockázati szempontú modellezési kockázatok felmérésére a Bank modell leltár dokumentumot készített. A működési kockázati tőkekövetelményt a Bank a sztenderd módszer alapján, az Alapmutató módszerével határozza meg. 7) Fedezetek bevonása A Bank fedezetek bevonásával kapcsolatos politikáját a fedezetek értékeléséről szóló szabályzat foglalja magában a Bank Számviteli Politikájával, valamint a 40/2016. (X. 11.) számú, az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelettel összhangban. A szabályzat elkülönítetten is szabályozza a fedezetek és biztosítékok értékelésének CRR alapú rendjét. A szabályzat foglalkozik a Bank által elfogadható fedezetek körével és azok sorrendiségével, a fedezetekkel szemben támasztott alapvető követelményekkel, a Bank számára elfogadható biztosítékok általános értékelési szabályaival, az egyes fedezet típusokra vonatkozó részletes értékelési, eljárási és nyilvántartási szabályokkal, a Bank ügyféltípusonkénti fedezeti elvárásaival, a fedezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályaival. Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat Hitelezési kockázat Az Eximbank a CRR szerinti sztenderd módszerrel számszerűsíti a hitelezési kockázat tőkekövetelményét. A partnerkockázatot hordozó ügyletei kockázati kitettségértékét és tőkekövetelményét az eredeti kitettség módszerével, a hitelértékelési korrekció (CVA) kockázati szabályozás hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek tőkekövetelményét a CRR 384. cikke szerint, sztenderd módszerrel számítja. E tőkekövetelmény meghatározását a könyvelési és információs rendszerében integrált módon végzi. A Bank eszközei és mérlegen kívüli tételei kockázati súlyának meghatározására elismert nemzetközi hitelminősítő szervezet hitelminősítését alkalmazza. A kockázat

19 pénzügyi biztosítékokkal való mérséklésére a Bank a pénzügyi biztosítékok átfogó (összetett) módszerét alkalmazza. Kamatkockázat Az Eximbank a banki könyv kamatkockázatának mérésére a statikus gap és a duration gap módszereket alkalmazza. A statikus gap célja, hogy limitrendszerként működve a vezetés számára elfogadható keretek között tartsa a vállalt kamatkockázatot. A duration gap célja, hogy számszerűsítse a kamatok változásából adódó potenciális gazdasági érték változást, amely a belső kockázatértékelés számszerűsítésének alapját is jelenti. Az extrém értékelmélet alapján kialakított, duration gap módszerű stressz teszt -számítás devizánként eltérő mértékű kamatsokkok esetén bekövetkező tőkeérték változást számszerűsíti. Likviditási kockázat Az Exim törvény alapján a Bank mentesül a CRR likviditási kockázatra vonatkozó előírásai alól, így a hatályos jogszabályok szerint a likviditási kockázatra nem határoz meg tőkeszükségletet. A likviditási kockázatot a kockázat mérésével, limitek felállításával és betartásával, likviditási stressz teszteléssel, továbbá a likviditást érintő belső szabályok és ellenőrzési eljárások rendszerével kezeli. Az Eximbank a teljes mérlegfőösszeg és a függő kötelezettségek állománya 50%-ának összege után likviditási tartalékot képez. Az eszköz-forrás lejárati struktúrát tükröző fedezettségi mutatók rendszere az Eximbank eszköz- forrás mérlegében és mérleg alatti tételeiben szereplő állományok lejárati rétegekbe történő besorolására épül. Az egyes rétegekben lejáró eszközök és források különbözete adja meg az adott réteghez tartozó forráshiányt, illetve többletet. A rétegenkénti forráshiány maximális mértékére vonatkozó limit megállapítása devizanemenkénti bontásban, a mérlegfőösszeg és a mérlegen kívüli tételek 50%-a összegének százalékos arányában történik, évenkénti felülvizsgálattal. Fentiek mellett a Bank negyedéves rendszerességgel 30 napos időintervallumot átfogó likviditási stressztesztet végez, továbbá Time to Wall elemzés keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a 30 napos likviditási stressz megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. Nyitott pozíció Az Eximbank teljes nyitott devizapozíciója az egyes külföldi pénznemekben fennálló és forintra átszámított, előjel nélküli összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók összege, amely a limit alapját adja meg. A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint állapítja meg. Az összesített nyitott devizapozíció az összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók közül a nagyobb. A devizamérleg szerinti nyitott pozíció meghatározásánál az Eximbank devizamérlegében lévő valamennyi eszköz- és forrástételt, ideértve az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat is számításba veszi. Az Eximbank kockázati helyzetének számszaki bemutatása a pénzügyi beszámoló pénzügyi kockázatkezelési fejezetében található. VII. Prudenciális megfelelés A Bank prudenciális működése Az Eximbank Zrt. feletti prudenciális felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el. Az Eximbank és az EximInvest nem tartozik összevont felügyelet alá, így a fejezetben szereplő adatok a Bank egyedi kimutatásaiban lévő adatokkal egyeznek meg. A Bank az Exim törvény sajátosságaival és kivételeivel együtt eleget tesz a CRR, a Hpt. és a CRR-hez kapcsolódó szabályozástechnikai sztenderdek (RTS) és adatszolgáltatás-technikai sztenderdek (ITS)

20 végrehajtási rendelkezéseinek. A Bank megfelel a nyilvánosságra hozatal követelményeivel szemben támasztott követelményeknek. Az Exim törvény 20.§ (4). bekezdése alapján a Bank mentesül a CRR által előírt likviditási szabályok (575/2013/EU rendelet 411-428. cikk) betartása és a likviditási adatszolgáltatási kötelezettség alól (LCR, NSFR). Az Exim törvény 1. § (7). bekezdése értelmében a Banknak nem kell alkalmazni a javadalmazásról szóló, a Hpt. 117-121. §-ában és az MNB 3/2017. (II.9.) számú ajánlásában foglalt rendelkezéseket. 2022. évi változás, hogy 2022 augusztusában módosult az Exim törvény 20. §-a, amely szerint az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Ez a jogszabályi változás mentességet adott az ICAAP keretében a többlettőke- követelmény meghatározása és fenntartása, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírható többlettőke-követelmény alól. Az Eximbank a Kockázati Stratégiájában lefektetett irányelvek szerint, a belső kockázatértékelési rendszerében továbbra is elvégzi az ICAAP keretrendszerben azonosítható, releváns kockázati tényezők (beleértve a stressztesztek eredményének) értékelését és a többletkockázatok számszerűsítését. A teljes tőkemegfelelési célérték a 8% szabályozói tőkemegfelelési mutatót és az Eximbanknál alkalmazandó tőkepuffer rátákat tartalmazó szabályozói célérték (OCR mutató) kiegészül a belső kockázatértékelésben feltárt többletkockázatok és a szabályozói kockázati kitettségérték arányában meghatározott belső tőkepuffer rátával. A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés Szavatoló tőke 2023. december 31-én az Eximbank szavatoló tőkéje 417,3 Mrd forint. A szavatoló tőkéből az elsődleges alapvető tőke (CET1) értéke 411,9 Mrd forint. A CET1 tőke meghatározóan a legerősebb veszteségviselő képességű, jövőbeni kötelezettségektől mentes, 100%-ban állami tulajdonú törzsrészvényekben ölt testet. A Bank alapvető tőkéje (T1) megegyezik az elsődleges alapvető tőkéjével (CET1). A járulékos tőke összege 5,4 Mrd forint, amely az MFB által EUR-ban nyújtott járulékos kölcsöntőke CRR-nek megfelelő módon amortizált összegét tartalmazza. A tőkeinstrumentum amortizálása 2019 szeptemberében megkezdődött, a továbbiakban a tőkeösszeg a hátralévő és a teljes futamidő arányában vehető figyelembe a szavatoló tőkében. Tőkekövetelmények az 1. Pillérben 2023. december 31-én a CRR előírásainak megfelelő szabályozói tőkekövetelmény 177,4 Mrd forint volt. A hitelezési kockázat 165,3 Mrd forint, a partnerkockázat 1,9 Mrd forint, a hitelezési korrekciók kockázatának (CVA) tőkekövetelménye 4,2 Mrd forint, a működési kockázat 6 Mrd forint tőkekövetelményt eredményezett. 2023. december 31-én a szavatoló tőke elsődleges tőkeelemeiből (CET1-ből) képzendő tőkefenntartási és anticiklikus tőkepufferek összege 58,3 Mrd forint, a szabályozói kockázati kitettségérték 2,63%-a. 2023. év végén a szabályozói tőkemegfelelési mutató 18,82%-ot ért el. Ezzel az Eximbank megfelelt a szabályozói tőkemegfelelés, és az MNB által előírt, a tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffert tartalmazó OCR (Overall Capital Requirement) mutató szabályainak. Prudenciális limitnek való megfelelés Az Eximbank nagykockázat-vállalási szabályainak sajátosságai Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat - vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395 cikk) rendelkezéseit az Exim törvényben meghatározott eximbanki eltérésekkel kell alkalmazni.

21 A hitelintézeti ügyfélkörben, az Exim törvény 21.§ (3) bekezdése alapján a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott hitelek közül az exportcélú hitelek mentesülnek az Exim törvény 21.§ (1) bekezdésében meghatározott nagykockázat-vállalási kitettség fogalma és a (2) bekezdésében előírt nagykockázat- vállalási korlát alól. Nagykockázat-vállalás Az Exim törvény 21.§ (1) bekezdése szerint az Eximbank esetében a CRR 392. cikkben foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke 25%-át (104,3 Mrd forintot) meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. A nagykockázat-vállalási limit mértéke és a mentességek, kockázatmérséklő technikák tekintetében érvényesülő eximbanki eltérések Nagykockázat-vállalási limitek - Hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok exportcélú refinanszírozási hitelnek nem minősülő kitettségei mellett a Bank nagykockázat-vállalási limitjét terhelik az egyéb nem hiteljellegű kockázatvállalások is. Az Eximbank a CRR az Exim törvény 21. § (2) bekezdése szerint a bel - és külföldi hitelintézetek számára nyújtott nem exportcélú hitelek és egyéb kitettségek (swap ügyletek, betétkihelyezések, nostro számlák) tekintetében a szavatoló tőke 200%-át kell figyelembe venni. - A nem hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok körében az az Exim törvény 21. § (3) d) pontja szerint a MEHIB biztosítással, a központi költségvetés készfizető kezességével nem fedezett kitettségek terhelik a Bank nagykockázat-vállalási limitjét, amely limit maximális értéke ezen ügyfélkörben a szavatoló tőke 60%-a. Nagykockázat-vállalási kitettségek, nagykockázat-vállalási limittúllépés 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 089 Mrd Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 Mrd Ft értékben. A kitettség 354 Mrd Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 229 Mrd Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 944 Mrd Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 Mrd Ft-ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 159 Mrd Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 Mrd Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 Mrd Ft értékben érvényesült.

22 Tőkeági befektetések A tőkeági befektetések megfeleltek a nagykockázat-vállalási limit feltételeinek. A Banknak a tőkealapok befektetési portfoliójában nincs közvetlen és közvetett nagykockázat-vállalási limittúllépése. 2023. év végén a Bank egyetlen ügyfelével, ügyfélcsoportjával szemben fennálló kitettségének a mentességek és hitelezési kockázat-mérséklési technika alkalmazása (CRM) után számított értéke sem haladja meg a nagykockázati limitet, azaz a Bank a nagykockázati limitkorlátozást nem sérti meg. Egyéb prudenciális korlátozások A Bank megfelelt a Hpt. 100. § Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, 101. § Ingatlanbefektetések korlátozása, 102. § Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások szabályainak, továbbá a 106. § Belső hitelnyújtás feltételeinek. Pénzügyi szektoron kívüli befektetések A Bank a pénzügyi szektoron kívüli befektetések vonatkozásában megfelelt a prudenciális korlátozásoknak, így ebből eredően pótlólagos tőkeszükséglete nem keletkezett. (CRR, Második rész, III. cím) VIII. Egyéb tevékenységek A Bank székhelye Budapesten van, ezen kívül külföldön négy városban – Moszkva, Belgrád, Isztambul, Nur-Sultan – rendelkezik képviselettel. A belföldi fióktelepek 2022 novemberében megszüntetésre kerültek. Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása Az elmúlt évben a hatályos Üzleti stratégiával és annak célkitűzéseivel összhangban került végrehajtásra a szervezet erőforrás gazdálkodása és HR szakmai tevékenysége. Az Eximbanki munkavállalói zárólétszám 2023. december 31-én 182 fő volt. Ez 8 fő növekedés a 2022. évi záróadathoz viszonyítva (174 fő). Az éves átlagos állományi létszám 180 fő. Az EximInvest átlagos állományi létszáma 2023. december 31-én 8 fő. Az Eximbank Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata – így a szervezeti a felépítés – 2023 december 15- i hatállyal módosításra került, amelyhez kapcsolódóan a szükséges munkaügyi adminisztrációt az Mt.-vel összhangban végrehajtotta a HR, továbbá a vonatkozó módosulások átvezetésre kerültek az állományi ügyviteli rendszerekben is. Az év egésze során 4 alkalommal került sor hasonló SZMSZ-t érintő szervezeti újra strukturálásra. A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében Az EXIM a fenntarthatóság szemléletét hármas megközelítés alapján juttatja érvényre szakmai tevékenységében és saját működésében: 1. az EXIM kiemelten összpontosít a fenntartható, környezetileg és társadalmilag pozitív hatással járó, hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, megvalósulására, 2. az EXIM elutasítja, kizárja a környezetterhelő, káros, társadalmi és emberi jogi szempontból negatív hatással járó ügyletek, projektek megvalósulását, 3. az EXIM hangsúlyosan, példamutató, pozitív gyakorlatot valósít meg a fenntartható társadalmi és környezeti hatással bíró saját operáció, működés révén. A Bank aktívan részt vesz az EU és az OECD exporthitelezéssel, valamint a hazai, fenntarthatósággal foglalkozó munkacsoportok (BCSDH - Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, Magyar

23 Bankszövetség – Fenntarthatósági Munkacsoport) ülésein, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, uniós megállapodásokat (Európai Zöld Megállapodás) és cselekvési terveket (Fenntartható Finanszírozási Cselekvési Terv). Az Eximbank 2023-ban sikeresen zárta a 100 M EUR összegű EIB-EXIM refinanszírozási megállapodáshoz kapcsolódó és a PwC támogatásával megvalósuló tanácsadási projektet. Az Eximbank által 2022-ben elnyert támogatási megbízás az ún. EIB Technical Support elnevezésű vissza nem térítendő támogatás keretében került finanszírozásra. A projekt célja az EIB által finanszírozható zöld célok azonosításának hatékonyabb kialakítása, az allokációs mechanizmus és a monitoring tevékenység véglegesítése, az EIB zöld feltételeinek összefoglalása, valamint a jelenlegi legjobb nemzetközi gyakorlatok bemutatása a termékfejlesztési irányok meghatározásához, pontosításához. A projekt keretein belül elkészült a hazai zöldfinanszírozási gyakorlatra vonatkozó piackutatás és akcióterv, illetve véglegesítési fázisba ért az EIB megfelelőséget igazoló EIB Green checker online platform integráció is. A projekt keretein belül az EXIM számára rendezett workshopok a fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítására, hitelezési folyamatokra, az ESG kockázatokra, valamint az EU taxonómia alkalmazására fókuszáltak, emellett további részletes betekintést nyújtottak a Green checker részleteibe és felhasználási módjába. Az Eximbank 2023. utolsó negyedévében lefolytatta az MNB-tőkekövetelmény-kedvezmény egyes elemeinek, továbbá az EU és Multilaterális Fejlesztési Bankok által nyújtott források igénybevételéhez kialakított szabályrendszer, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) esedékes felülvizsgálatát, melyre megszerezte a külső szakértő tanácsadói véleményt. A ZFK a 2024. január 15-én bevezetett BGH2024 program keretén belül kialakított zöld termékek alapjául szolgál. Az év folyamán az EXIM Akadémia keretein belül kötelező (és a jövőben rendszeressé váló) ESG oktatásokban részesültek az EXIM munkavállalók. 2023. utolsó negyedév során Zöld Projekt indulását kezdeményeztük (projekt indulás: 2024. január) az EXIM fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére (első fenntarthatósági jelentés 2025-ben esedékes). Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal.

24 IX. Fenntarthatósági jelentés A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása. Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI - okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat. A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest.

25 Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását. A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani. A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: a) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. b) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. c) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. d) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. e) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek: a) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. b) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása.

26 Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: a) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése) b) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. c) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket. A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: - miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; - miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások);

27 - miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030- ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor- karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre. Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződés-mentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre.

28 X. Vállalatirányítási nyilatkozat Az Eximbank megfelel a Hpt. „53. Vállalatirányítási rendszer-kockázatkezelés” fejezetében foglaltaknak. Az Eximbank a CRR és a Hpt. alapján évente egyszer, a számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a Bank honlapján eleget tesz e jogszabályok nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek. A Bank rendelkezik a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítését biztosító hatályos belső szabályzattal. Utoljára a Bank a 2022. évre vonatkozóan, 2023 áprilisában tett eleget a nyilvánosságra hozatali előírásoknak. A nyilvánosságra hozatali dokumentum 4 ismerteti a kockázatkezelési rendszer felépítését, a folyamatba épített kockázatkezelést, a felelős belső irányítást és belső kontroll funkciókat, valamint a döntési struktúrát. A Belső ellenőrzés a jogszabályi és felügyeleti elvárások mentén éves ellenőrzési tervét folyamatalapú kockázatelemzéssel alapozza meg, amelynek szempontrendszerében a pénzügyi és reputációs hatásoknál is külön értékelendő folyamatcsoport a csalásnak és korrupciónak kitett folyamatok, amelyeknél mindkét hatáshoz a legmagasabb értéket rendeljük. Bármely csalás eredménye a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatáson keresztül megjelenik az éves beszámolóban, így az éves beszámolót érintő ellenőrzések is a csalással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységként értelmezhetők. A kiépített gazdálkodási kulcskontrollok mindegyike egyfajta csalás-ellenes kontrollként (csalásmegelőzési mechanizmus) is funkcionál, amelyeket rendszeresen vizsgál a Belső ellenőrzés. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok egyetlen esetben sem voltak visszavezethetők szándékos csalásra. Az azonosított hibák kijavítására vonatkozó javaslatok mentén az ezekből eredő kockázatokat csökkentette a Bank. Az Eximbank a tevékenységével kapcsolatban felmerülő compliance kockázatok kiküszöbölése és mérséklése céljából Compliance területet működtet, amely az alkalmazott kontroll mechanizmusok érvényesítéséért, értékeléséért, illetve koordinálásáért és a compliance kockázatok kezeléséért felelős. A Compliance – a Kockázatkezelés és a Belső Ellenőrzés mellett – az intézménypáros által alkalmazott belső kontroll funkciók harmadik eleme. A Compliance feladata, hogy a - Hpt. 153/A. §-a, az MNB belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló ajánlása alapján - az Eximbank működését meghatározó egyes jogszabályok (különösen, de nem kizárólagosan a pénzmosás megelőzéssel kapcsolatosak), nemzetközi korlátozó intézkedések (szankciók), az OECD korrupciómegelőzési ajánlásában előírtak, más környezeti hatások, trendek folyamatos figyelemmel kísérésével, továbbá a hazai és nemzetközi, szakmai fórumok, valamint az MNB ajánlásait, megállapításait felhasználva, az Eximbank és ügyfelei érdekeinek szem előtt tartásával, a rendelkezésére álló összes törvényes eszközzel (pl. belső szabályozással, ellenőrzéssel, etikai -, hatósági eljárás kezdeményezésével, oktatással) biztosítsa az Eximbank prudens és szakszerű működését, és ezáltal az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás magas színvonalon tartását. Az Eximbank sokszínűségi politikával nem rendelkezik, mivel a tisztségviselők kinevezésének tekintetében a tulajdonosi joggyakorló döntési szempontjai érvényesülnek. A Bank Igazgatósága héttagú, melynek két belső, a Társasággal munkaviszonyban álló tagja és öt külső tagja van. Az Igazgatóság éves ülésterv alapján havi rendszerességgel dönt ülésezés vagy írásbeli szavazás útján. A Felügyelőbizottság hat tagja legalább kéthavi rendszerességgel hoz döntést az éves üléstervében előirányzott, illetve ügyrendje és az alapszabály, valamint a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó ügyekben. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjon kívül, az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért a KPMG Tanácsadó Kft. által felszámított díj 18,3 millió forint összeget tett ki. 4 A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2022. ÉVI TÁJÉKOZTATÓJA a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján nyilvánosságra hozandó információkról

29 XI. Az Eximbank és leányvállalatának 2024. évi üzletpolitikai céljai 2024-re vonatkozóan az EXIM az alábbi fő célkitűzések mellett készítette el üzleti tervét: - továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása az alábbi eszközökkel • az Ideiglenes Válság- és Átállási közlemény (TCTF) 2.1 szakaszának meghosszabbítása lehetővé teszi a BGH Program folytatását (BGH 2024) kiemelten kedvező kamatokkal 2024. június 30-ig., illetve • a BGH 2024 kiegészítő elemeként meglévő termékek (JEA és Exportélénkítő) feltételrendszerének és árazásának átalakítása figyelembe véve a lassan ereszkedő kamatkörnyezetet is; - a gazdasági növekedés helyreállításában való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számbavehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítése, exportösztönző és fejlesztési hitelekkel; - a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatása kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával; - továbbra is kiemelt cél a klasszikus ECA tevékenység keretében az exportőrök külföldi kockázatainak átvállalása, a szükséges finanszírozás biztosítása; - a 2022 elején indított Zöld Finanszírozási Program továbbfejlesztése, különös tekintettel arra, hogy az energiaválság miatt az EXIM Zöld programban is megfogalmazott hitelcélok magas prioritást kapnak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban; - a fenntartható növekedés és a költségvetési források hatékony felhasználásának további erősítése, a szükséges források biztosítása a tervezett ügyletekhez (kötvénykibocsátások), valamint multilaterális fejlesztési banki (EIB és MIGA) források bevonása a zöld ügyletek mögé; Az 2021 végén elkészült 2022-2026 évi üzleti stratégia megújítása, tekintettel az időközben bekövetkezett jelentős változásokra (háború, energiaválság, kormányzati irányítási modell) folyamatban van. XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött. Budapest, 2024. április 15. Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2023. évi konszolidált vezetőségi jelentése

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................................... 3 II. Az Eximbank és leányvállalatának üzleti és jogi környezete ............................................................ 4 Makrogazdasági környezet ................................................................................................................... 4 A jogszabályi környezet főbb változásai .............................................................................................. 5 III. Az Eximbank és leányvállalatának 2023. évi üzleti tevékenysége .................................................... 7 Az Eximbank termékei ......................................................................................................................... 7 Üzleti állományok alakulása 2023-ban ................................................................................................ 8 Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek..................................................................... 10 IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása ...................................................................................... 10 Forrásbevonás .................................................................................................................................... 10 Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet ..................................................................................... 11 V. Az Eximbank konszolidált mérlege és eredménykimutatása........................................................... 12 Az Eximbank és leányvállalatának vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban................... 12 Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban............ 14 Költséggazdálkodás............................................................................................................................ 15 Beruházások ....................................................................................................................................... 16 VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika .................................................................................. 16 A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása ................................................................ 16 Kockázatkezelési politika ................................................................................................................... 17 Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat......................................................................... 18 VII. Prudenciális megfelelés ................................................................................................................... 19 A Bank prudenciális működése .......................................................................................................... 19 A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés ........................................................................ 20 Prudenciális limitnek való megfelelés ................................................................................................ 20 VIII. Egyéb tevékenységek ...................................................................................................................... 22 Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása .................................................................................... 22 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében ............................................................ 22 IX. Fenntarthatósági jelentés ................................................................................................................. 24 X. Vállalatirányítási nyilatkozat ........................................................................................................... 28 XI. Az Eximbank és leányvállalatának 2024. évi üzletpolitikai céljai .................................................. 29 XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok . 29

3 I. Vezetői összefoglaló A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank vagy a Bank) szakosított hitelintézet, melynek tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója 2022-től a gazdaságfejlesztési miniszter, 2024-től a nemzetgazdasági miniszter. Az integrált keretek között működő Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (továbbiakban a MEHIB) a feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi. Az Eximbank konszolidált üzleti jelentése a banki adatok mellett az EximInvest üzleti adatait tartalmazza. Az Eximbank kockázati tőkebefektetéseit szakmailag támogató leányvállalat tényleges működését 2023- ban kezdte meg, így a Bank konszolidált beszámoló készítésére vált kötelezetté. Az Eximbank 2023. évi üzleti fókuszában a bizonytalanabb gazdasági környezetben működő magyar exportőrök és beszállítók banki termékekkel történő segítése mellett a kormányzati anticiklikus gazdaságpolitika támogatása is kiemelt szerepet kapott. Az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló bizottsági közlemény alapján 2023-ban indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. A kedvező kamatozású hitelprogram-konstrukciók iránti erős kereslet, valamint a bővülő közvetlen belföldi finanszírozás eredményeként az Eximbank a 2023. évet rekord-hitelkihelyezéssel zárta, a 2023. évi hitelfolyósítások értéke (1 444 Mrd forint) a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta. A bővülő hitelezésnek köszönhetően az Eximbank mérlegfőösszege több, mint 74%-kal, a hitelek fennálló bruttó tőkeállománya közel 50%-kal növekedett 2023-ban. Az Eximbank és leányvállalata kedvező eredménnyel zárta a 2023. évet, amelyhez elsősorban a magas kamateredmény járult hozzá. Az Eximbank tőkemegfelelési mutatója 2023 végén is stabil szintet ért el, és ezt támogatta az üzleti bővülés érdekében 2023-ban megvalósult 30 milliárd forint összegű tőkeemelés. Az Eximbank és leányvállalata főbb üzleti eredményei 2023.12.31 2022.12.31 2023/2022 Pénzügyi adatok (M forint) konszolidált egyedi Jegyzett tőke 340 000 310 000 109,68% Saját tőke 418 960 355 212 117,95% Mérlegfőösszeg 3 642 229 2 091 451 174,15% Kamateredmény 60 999 48 517 125,73% Adózott eredmény 18 583 2 250 825,91% Tárgyévi teljes átfogó jövedelem 33 748 -360 - Tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,06% - Üzleti adatok (M forint) Üzleti hitel- és kötvény állomány (fennálló tőke) 2 438 972 1 629 002 149,72% Garancia-állomány 19 788 28 782 68,75% Tőkeági befektetések (bekerülési értéken) 172 040 148 761 115,65% Új hitelfolyósítás és kötvényfinanszírozás 1 443 848 566 967 254,66% Új garanciakiadás 4 300 18 944 22,70% Új tőkeági finanszírozás 31 057 45 366 68,46%

4 II. Az Eximbank és leányvállalatának üzleti és jogi környezete Makrogazdasági környezet Magyar gazdasági helyzetkép A magyar gazdaság teljesítménye 2022 harmadik negyedévétől kezdődően lelassult, így az ország technikai recesszióba került. A kedvezőtlen folyamatok hátterében az állt, hogy a magas infláció csökkentette a háztartások vásárlóerejét, a szigorú monetáris- és fegyelmezett fiskális politika pedig jelentősen visszafogta a privát és az állami beruházási aktivitást. Továbbá hazánk exportteljesítményét jelentősen gyengítették a magas energia-, nyersanyag- és alapanyagárak, valamint az orosz-ukrán háború révén kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet. 2023 egészében 0,9%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Bár a harmadik negyedévben negyedéves alapon újra növekedésnek indult a gazdaság (+0,8%), a negyedik negyedévben stagnálás volt megfigyelhető mind éves, mind negyedéves összevetésben. 2023-ban a GDP termelési oldalán legnagyobb mértékben az ipar és a szolgáltatások visszaesése járult hozzá a kedvezőtlen adatokhoz. Az ipar volumene 5,2%-kal csökkent éves alapon, nagyrészt a külső kereslet – ezen belül pedig kifejezetten Németország – lassulása következtében. A nagy súlyú szolgáltatások tavalyi, 1,6%-os mérséklődésének hátterében elsősorban a kereskedelem ágazat 9,7%-os csökkenése állt. Ezen túlmenően az építőipar hozzáadott értékének 5,6%-os visszaesésében szerepet játszhattak az elhalasztott, nagy volumenű állami fejlesztések, valamint a lakásépítések mérséklődése is. A 2023-as gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékét tompította a mezőgazdaság (alacsony bázis következtében mért) 68,5%-os bővülése. A GDP felhasználási oldalán a tavalyi évben a nettó export nem tudta ellensúlyozni a fogyasztás és a beruházás lendületvesztését. A lakosság óvatossági motívumának felerősödése, valamint a reálbérek csökkenése nyomán a háztartások fogyasztási kiadása 2,5%-kal mérséklődött éves összevetésben. A bruttó állóeszköz-beruházás volumene 8,7%-kal zsugorodott, amelyhez a – magas kamatkörnyezet miatt – visszaeső vállalati és háztartási beruházási hitelkereslet is hozzájárulhatott. A tavalyi évben a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulást mutatott, ugyanis 3 834 Mrd forintos többletet ért el, ugyanakkor ez elsősorban – a belső kereslet csökkenése nyomán – az import 5,1%-os mérséklődésének volt tulajdonítható. Hazánk exportteljesítménye az év egészében 0,1%-kal mérséklődött, ugyanis a szolgáltatáskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni az áruexport volumencsökkenését. Összességében a nettó export 4,8 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését 2023 során. A munkaerőpiac stabil maradt, és nem reagált érdemben a gazdasági teljesítmény lassulására: a munkanélküliségi ráta a tavalyi év egészét tekintve 4,1%-os volt. Az elmúlt időszakban megfigyelhető dezinflációs folyamatot követően az elkövetkező hónapokban stabilizáció várható az inflációs ráta alakulásában. A tavalyi év során az infláció a januári 25,7%-os tetőzése után fokozatosan mérséklődött, amelynek eredményeként decemberre 5,5%-ra csökkent, így a 2023-as év átlagában 17,6%-os volt a fogyasztói árak változása. A dezinflációs folyamatok eredményeként az elmúlt időszakban tíz lépésben, a 2023. májusi 18%-ról 2024. februárra 9%-ra csökkent az MNB irányadó kamata. A magas kamatkörnyezet, valamint a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet visszafogta a hitelezési dinamikát 2023-ban. A vállalati hitelezésben a forinthitelek esetén átlagosan 12-16%, az euróhitelek esetén 5-6% körüli kamat volt jellemző a tavalyi évben, amelynek hatására 2023 egészében az újonnan folyósított forinthitelek 18,3%-kal csökkentek éves alapon, miközben az euróhitelek esetében 23,5%-os bővülés volt megfigyelhető. A magas forint kamatok miatt a Baross Gábor Hitelprogram kiemelt szerepet játszott a hazai hitelpiac támogatásában: 2023. március-decemberben az új vállalati hitelszerződések 28%-át, mintegy 870 Mrd forintot a program keretei között leszerződött hitelek adták.

5 Nemzetközi kitekintés A tavalyi évben a világgazdaság fokozott nyomás alatt volt a magas inflációs környezet, az ennek nyomán szigorú monetáris politikát folytató jegybankok, valamint a geopolitikai feszültségek következtében. Mindezek eredményeként a globális növekedési ütem 2023-ban 3,1%-ot ért el az IMF becslése alapján. Ezen belül az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítmény mutatott. A gyenge belső kereslet és azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság következtében a tavalyi évben 0,5%-os GDP-bővülés valósult meg az övezetben, amely visszafogott növekedési dinamika 2024-ben is folytatódhat. Az eurózónában a 2022-es év végén elkezdődött egy dezinflációs folyamat, amelynek köszönhetően decemberre 2,9%-ra csökkent az infláció, így a 2023-as év átlagában 5,5%-os volt a fogyasztói árak változása. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza, elsősorban annak nyomán, hogy mérséklődő külső kereslet visszafogta az ipar teljesítményét. Az USA gazdasága a korábbi elemzői várakozásokat felülmúlva, valamint a restriktív monetáris politika ellenére 2,5%-os bővülést mutatott 2023-ban. A folyamatokat elsősorban a válságálló lakossági fogyasztás, a munkaerőpiac rugalmassága, valamint az erőteljes béremelések támogatták. Az USA-ban 2022 nyarán elkezdődött dezinflációs folyamat megtorpant 2023 nyarán, amelynek eredményeként az év második felében 3,0-3,7% között ingadozott a fogyasztóiár-index értéke. A kínai gazdaság teljesítménye 2023-ban 5,2%-kal tudott bővülni az ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, mindazonáltal az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet továbbra is jelentős kockázatként azonosíthatók. Az orosz gazdaság teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, amelyet elsősorban a jelentős katonai kiadások, valamint a béremelések hatására megnövekedett privát fogyasztás és a feszes munkaerőpiac tett lehetővé. A globális finanszírozási feltételek jelentősen szigorodtak az elmúlt időszakban az irányadó kamatemelések révén. A Fed 2023 nyarán állt le a szigorítással, így az irányadó kamatok azóta változatlanul az 5,25-5,5%-os csúcson vannak. 2023 szeptemberében az EKB irányadó rátája 4%-ra emelkedett, amely lépéssel elérte a jegybank a kamatemelési ciklusa végét. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a monetáris kondíciók lazítása – a korábbi piaci várakozásokhoz képest később – az idei második negyedév végén kezdődhet majd meg a gazdasági bizonytalanságok (pl. geopolitikai konfliktusok, beszállítói láncok sérülése) következtében. Mindezek alapján az elmúlt időszakban a magas kamatkörnyezetben megdrágult vállalati forrásbevonási költségek továbbra is jelentősek maradhatnak, ezáltal erodálva a gazdaságok növekedési teljesítményét. A jogszabályi környezet főbb változásai 9) A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 2023. évi LXXVI. törvény módosította az Exim tv 5 -t az alábbi főbb pontokban: - rögzítésre került, hogy a MEHIB-re és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (Bit.) – az Exim tv. biztosítási titokra vonatkozó szabályai körében foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni, - módosultak az Exim tv-ben meghatározott hitelcélok: • az Eximbank belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata részére is nyújthat nemzetközi versenyképességet javító hitelt, • az Exim törvényben meghatározott céloknak megfelelő hitel kiváltásra is nyújtható hitel, - a gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre került a befektetési alapokkal, valamint az MRP szervezettel, - betétgyűjtési szabályok módosítása, - a MEHIB vonatkozásában törlésre kerültek a következő biztosítható ügyletek: beszállítói ügyletek, exportcélú befektetések, belföldi értékesítések, 1 a Magyar Export – Import Bank Részvénytársaságról és a magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

6 - rögzítésre került, hogy a kormányhatározatban megjelölt ügylethez kapcsolódó kezességvállalás esetén a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg, - mind az Eximbank, mind a MEHIB vonatkozásában jelentősen módosultak az állami követelések érvényesítése, behajtása, értékesítése, leírása szabályai, - módosításra kerültek továbbá a titoktartási szabályok. 10) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 645/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a kamatkiegyenlítési (KK) 6 rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a KK rendelet hatálya kiegészítésre került az Exim tv. alapján nyújtott egyéb hitelekkel, valamint a pénzügyi intézményeknek nyújtott egyéb refinanszírozási hitelekkel, - a módosítás lehetővé tette a „gazdálkodó szervezet” részére nyújtott hiteleknek a kamatkiegyenlítési rendszerben a központi költségvetéssel történő elszámolását, - a MEHIB rendelettel 7 egyezően • módosításra kerültek az OECD megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó magyar hányad szabályok, • a módosítás értelmében a Kormány egyedi döntésével eltérhet a KK rendelet egyes (így különösen a magyar hányad mértékére vonatkozó) szabályaitól, - a KK rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti közvetlen hitelek esetén módosultak a legkisebb kamatláb megállapításának szabályai, - a KK rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti legalább 0,01 %-os kamatláb alkalmazását a módosítás 2023. december 31. napja helyett 2024. december 31. napjáig biztosítja. 11) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a módosítás meghatározza a kormányhatározatban megjelölt hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás szabályait és beváltását, - az Eximbanknak folyamatos nyilvántartást kell vezetni a (kormányhatározatban megjelölt) állami kezességgel biztosított hitelügyleteiről és negyedévente beszámolót kell küldenie elektronikus úton az államháztartásért felelős miniszter részére az általa meghatározott tartalommal, - a rendelet meghatározza az állami készfizető kezeség beváltásának szabályait. 12) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 5/2023. (VIII. 30.) PM rendelet a LIBOR helyett bevezette a CME Term SOFR alkalmazását. 13) Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2023. (VI. 30.) Korm. rendelettel változott a forrásszerzési költség definíciója. 2 a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 3 a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

7 14) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 158/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 488/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 4 300 000 millió forint - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000 millió forint. 15) A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 489/2023. (XI. 2.) Korm. rendelettel történt módosítása alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 4 300 000,0 M forint, - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 M forint. 16) A Kormány határozatai a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal kapcsolatban - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretösszegének növeléséről szóló 1076/2023. (III. 10.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja keretösszegének 700 milliárd forintról 1 000 milliárd forintra történő növeléséről), - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásáról és keretösszegének növeléséről szóló 1614/2023. (XII. 28.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja 2024. évben történő folytatásáról és keretösszegének 1 000 milliárd forintról 1 200 milliárd forintra történő növeléséről). III. Az Eximbank és leányvállalatának 2023. évi üzleti tevékenysége Az Eximbank termékei Az Eximbank az exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. f) Külföldi kockázatú hitelek: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – nemzetközi szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket (vevőhitelek, segélyhitelek, követelésleszámítolások). A külföldi kockázatú finanszírozást az Eximbank döntően társintézményével, a MEHIB Zrt.-vel közös konstrukciókban nyújtja. g) Belföldi kockázatú hitelek: A magyar vállalkozások exportteljesítményének növeléséhez szükséges forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett az Eximbank a leendő magyar exportőrök és a beszállítók nemzetközi versenyképességének javításához is nyújt fix kamatozású, kedvező feltételrendszerű hiteleket közvetlenül és pénzügyi intézményi partnerei refinanszírozásával is. Mivel az Eximbank hiteleihez a költségvetés kamatkiegyenlítést biztosít, ezért a hitelfelvevő ügyfelek finanszírozási költségei hosszabb távon is kiszámíthatóak maradnak. h) A hagyományos – bankhitellel történő – finanszírozási megoldások mellett 2023-tól az Eximbank kötvények vásárlása formájában is hozzájárul a versenyképes magyar vállalkozások növekedési forrásainak biztosításához. i) Garanciavállalások: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez kereskedelmi és hitelgaranciákat, exportőrök, beszállítók és leendő exportőrök belföldi hitelfelvételéhez hitelgaranciát vállal, melyhez a Magyar Állam 100%-os viszontgaranciát nyújt. j) Tőkebefektetések: Az Eximbank számos hazai és nemzetközi tőkealapban vesz részt, melyek a magyar exportőrök nemzetközi piacokra jutását, a magyar vállalkozások növekedését és nemzetközi versenyképességének javítását támogatják a vállalkozásokban történő tulajdonszerzéssel. 2020-tól az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A COVID járvány miatti, az állami intézkedések kereteit szabályozó átmeneti bizottsági közlemény alapján indította el még 2020-ban az Eximbank a Kárenyhítő Hitelprogramot és Kárenyhítő Hitelfedezeti

8 Programot. 2021 márciusában indította el az Eximbank a magyar KKV-k számára a COVID-19 járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények hitellel történő finanszírozása érdekében a Fordulat Beruházási Hitelprogramot. Végül a háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló újabb bizottsági közlemény alapján indult a Gyármentő Hitelprogram, majd annak folyatásaként a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2023 elején. A Baross Gábor Hitelprogram konstrukciók sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. Az EXIM Zöld finanszírozási programját a Green Lending Principles, az EU Taxonómiák és az MNB Zöld tőkekövetelmény kedvezmény iránymutatása alapján még 2021-ben dolgozta ki, és külső független szakértővel történő véleményeztetést követően 2022 első negyedévében vezette be belföldi hitelezési programjaiba, így belföldi válságkezelő és versenyképességjavító hitelek formájában 2022-2023-ban – speciális kedvezmények biztosítása mellett – fenntarthatósági fejlesztési célokat egyre nagyobb arányban volt képes finanszírozni. 2023-ban, a változó jogszabályi környezet, és az addig összegyűjtött tapasztalatok figyelembevételével megtörtént a Keretrendszer felülvizsgálata és független tanúsítása, mellyel a befogadható zöld hitelcélok körét tovább bővítette az intézmény. Üzleti állományok alakulása 2023-ban A Bank hitel- és vállalati kötvény bruttó tőkeállománya 2023. december 31-én 2 439 Mrd forintot tett ki, amely a 2022. év végi állománynál 810 Mrd forinttal (49,7%-kal) magasabb. A Bank tőkeági finanszírozási konstrukciói jelenleg tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelnek fel, a már befektetett összegek értéke 2023. év végén elérte a 172 Mrd forintot, amely 23,3 Mrd forinttal (15,6%-kal) magasabb, mint a 2022. év végi érték. A garanciák december végi állománya 19,8 Mrd forint, amely 9 Mrd forint csökkenést mutat a 2022. év végi értékhez képest. A hitelek bruttó tőkeállományának forintban kifejezett, 2023 során bekövetkezett 810 milliárd forintos növekedését néhány kiemelkedően nagy összegű közvetlen ügylet (export vevőhitel, illetve belföldi befektetés finanszírozása) mellett elsősorban a Baross Gábor Hitelprogram konstrukcióiban folyósított több, mint 700 milliárd forint indukálta, közvetlen és refinanszírozási hitelek formájában. 2023. évben az állományváltozás (+810 Mrd forint) az alábbi tételekből tevődött össze: - hitelfolyósítások volumene: 1 395 Mrd forint (2022. évben 567 Mrd forint) - vállalati kötvény vásárlás: 48,6 Mrd forint - törlesztések volumene: 578 Mrd forint (2022. évben 405,4 Mrd forint) - devizaárfolyam-változások állományi hatása: -55,7 Mrd forint (2022. évben 83,8 Mrd forint)

9 Az állományváltozás a refinanszírozási hiteleknél 348,6 Mrd forintot tett ki 2022 végéhez képest, a közvetlen finanszírozásnál (kötvényekkel együtt) 461,4 Mrd forintot. A garanciakiadás 4,3 Mrd forint összegű volt 2023-ban, emellett egy 65 Mrd forint összegű garanciakeret megnyitása is megvalósult. 2023. évben a tőkealapokba történő új befektetés 31,1 Mrd forint volt. 2023. év folyamán 7,8 Mrd forint visszafizetés is történt. A folyósított hitelek, kötvényfinanszírozás és garanciák vállalatméret szerinti megoszlása az alábbi módon alakult: 2023. év 2022. év Érték szerint Darabszám szerint Érték szerint Darabszám szerint Mikrovállalkozás 3,8% 12,38% 5,2% 20,34% Kisvállalkozás 6,6% 28,17% 13,6% 36,24% Közepes vállalkozás 21,1% 38,98% 33,7% 32,39% Nagyvállalkozás 68,5% 20,48% 47,4% 11,03% 2023-ban tovább növekedett az Eximbank és a Biztosító ügyfélszáma, 2023. december végén meghaladta a 3300-at. 2023.12.31. 2022.12.31. Eximbank + MEHIB ügyfélszám 3 344 2 905 ebből KKV ügyfélszám 2 926 2 627 a közös ügyfelek duplázódásának kiszűrése után Tőkeági befektetések Az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciója 2023. december 31-én tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelt fel, összesen 172,0 Mrd forint bruttó állományi összeggel (bekerülési értéken) és 127,2 Mrd forint nettó eszközértéken. A folyósított összeg 15,6%-os növekedést, a nettó eszközérték 2,5%-os csökkenést mutat a 2022. év végi adatokhoz képest. 2023 végére a befektetési alapokban levő portfolió valós értéke 44,8 Mrd forinttal, azaz 26,1%-kal maradt el a folyósított összegtől. Az Eximbank tulajdoni részesedést szerzett alapítóként az EximInvest Zrt. -ben, amely 2023-ban kezdte meg működését. A Nemzeti Tőkeholding Zrt. a másik tulajdonos. Az EximInvest Zrt. jegyzett tőkéje 15 millió Ft-ot tesz ki. A Társaság létrehozásának fő célja, hogy az Eximbank tulajdonában lévő kockázati

10 tőkebefektetések bizonyos lényeges tulajdonosi joggyakorlási teendői hatékonyabban kerüljenek ellátásra. Az EximInvest tényleges működését 2023-ban kezdte meg. Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek Az Eximbank célja nem profitmaximalizálás, hanem az, hogy teljesítve az EXIM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott elvárásokat, gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működjön az exporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten – beszállítóként – foglalkozó magyar vállalkozások érdekében. E cél mögé a központi költségvetés erőforrásokat állít, biztosítva a Bank hosszútávon fenntartható működését. A költségvetés a Bank tevékenységeit – amennyiben szükséges - tőkejuttatással támasztja alá, valamint költségvetési keretszámoknak megfelelően a Bank működését egyéb módon támogatja. Ezen erőforrások rendelkezésre állása rövidtávon a Költségvetési törvény által garantált, míg középtávon a stratégia elfogadásával vállalt az Alapító kötelezettséget a Bank működése kereteinek biztosításáért. Az Eximbank anticiklikus gazdaságpolitikai szerepvállalásának erősítése érdekében 2023-ban 30 Mrd forint tőkeemelést hajtott végre az Alapító. Az Eximbankra vonatkozó költségvetési keretek: - A kamatkiegyenlítés (több kormányhatározattal megemelt) keretszáma 2023-ban 122 Mrd forint, kihasználtsága 99% volt, míg 2022-ben a (szintén módosított) keret 64,8 Mrd forint volt 98%-os kihasználtsággal. - A kötött segélyhitelezés kerete 2023-ban 7,6 Mrd forint, melynek kihasználtsága 77% lett, a 2022. évre megállapított keret 10,4 Mrd forint, a kihasználtság pedig 36% volt. - A forrásoldali állami készfizető kezesség keretszáma is emelkedett 2023 folyamán, év végére 4 300 Mrd forintra nőtt. 2023. december 31-én a keret kihasználtsága 71,5% volt. - Az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának keretszáma 200 Mrd forintra nőtt 2023-ban, az év végi kihasználtság 43%-ot mutatott. - A kormányhatározat alapján nyújtott hitelek állománya a 2023-ban megemelt keretszám alapján legfeljebb 1 200 Mrd forint, melynek a kihasználtsága az év végén 33%. - Garancia beváltására 2023-ban sem került sor (keret: 1 600 M forint). - A behajtási jutalék MEHIB-bel közös, felülről nyitott 35 M forintos kerete 38%-os kihasználtságú volt, ami teljes egészében a Biztosítónál merült fel. A Bank 2023-ban sem számolt el behajtási jutalékot. IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása Forrásbevonás 2023 során az Eximbank által bevont források állománya kiemelkedő mértékű bővülést ért el. Az év során a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikeres fogadtatása kapcsán az Eximbank havonta rendszeres forrásbevonásokkal készült fel a várható nagy összegű hitelfolyósításokra. Majd a negyedik negyedév során a 2024-es évben jelentkező nagy egyedi hitelek forrásoldali fedezetének biztosítása érdekében végzett forrásbevonási műveleteket. Fentiek eredményeként a 2022. év végi forrásarányok 2023. december végére átalakultak: a hazai és nemzetközi kötvénykibocsátások aránya jelentősen megnövekedett valamennyi egyéb forrásbevonási forma arányának csökkenésével.

11 Az Eximbank 2023-ban két benchmark méretű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre: - 2023 májusában 1 250 M USD névértékű kötvény kibocsátására került sor. A bevont dollár forrás jelentős része a kötvény futamidejével egyező dátumra EUR-ra került swapolásra. - 2023 novemberében történt a második piacra lépés, amikor az Eximbank 2029. május 16-i lejáratú EUR kötvényt bocsátott ki 1 000 M EUR összegben. Az Eximbank jelenléte a hazai kötvénypiacon 2023-ban tovább erősödött. A rendszeresen kibocsátott éven belüli fix kamatozású forintkötvények mellett a Bank 2023-ban először bocsátott ki változó kamatozású éven túli kötvényt. Az új hároméves papírt a piac kedvezően fogadta, így öt éves változó kamatozású kötvényt is meghirdetett a Bank, valamint 2025-ben lejáró fix kamatozású kötvény kibocsátására is sor került. A 2023-ban lebonyolított aukciókon az Eximbank közel 914 Mrd forint össznévértékű kötvényt bocsátott ki. A nagyobb összegű hitel lejáratok, valamint a bővülés forrásoldali biztosítása érdekében a Bank bilaterális, hosszú lejáratú hitelek felvételével is kiegészítette forrásbevonási tevékenységét. Kiemelendőek a nemzetközi finanszírozó intézményektől, a hasonló futamidejű piacinál kedvezőbb feltételek mellett bevont, jelentős nagyságrendű források. A Bank ezentúl a folyamatosan növekvő forrásigényét a likviditási helyzetnek megfelelően, rövid futamidejű bankközi hitelfelvétellel fedezte, ezt kiegészítette a szakmai befektetőktől bevont forrás 100 M eurós nagyságrendű összege, esetenkénti rulírhitel lehívása. A 2023. évi forrásgazdálkodást a magas finanszírozási biztonság megtartása, a forrásköltségek optimalizálása jellemezte. Az Eximbank állami készfizető kezességvállalási keretszámát a 2023. évi költségvetési törvény 2 800 Mrd forint összegben határozta meg. A hitelállomány bővülésével párhuzamosan ezen összeg az év során két alkalommal megemelésre került: április 6-tól 3 500 Mrd forintra, majd november 3-tól 4 300 Mrd forintra. 2023. december 31-én az új keret 71,5%-os kihasználtsági értéket ért el. Az Eximbank S&P illetve Fitch Ratings hitelminősítési ügynökségeknél fennálló, a Magyar Állammal azonos hitelminősítése 2023. év során egyszer változott: az S&P Global Ratings 2023. januári közleménye alapján a hitelminősítő intézet a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság hosszú- és rövid lejáratú ’BBB/A-2’ besorolását ’BBB-/A-3’-ra rontotta, míg a Fitch Ratings ’BBB/F-2’ besorolásának kilátását stabilról negatívra rontotta. Felkészülve a 2024. év elején várható nagy összegű lejáratokra és új folyósításokra az Eximbank 890 Mrd forintot meghaladó, jegybanknál elhelyezett likvid állománnyal rendelkezett 2023 végén. Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet Az Eximbank mérlegfőösszege és mérlegen kívüli függő kötelezettségei alapján megállapított likviditási tartalék 5%-os előírt összegét jelentősen túlteljesítette, a mutató értéke 11-26% között mozgott A Bank a likviditási mutató előírt szintjének fenntartását nagyhitel fedezet bevonásával is biztosította. A likvid

12 eszközök egy részét változó kamatozású magyar államkötvények teszik ki, illetve a likviditási tartalék részét képezik a 2 munkanappal lehívható szabad hitelkeretek is. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében történő folyamatos, lehívásokra bevont átmeneti pluszlikviditást jelentő forrásokat a Bank a jegybanknál helyezte el. Az ilyen formában elhelyezett betét képezte a likvid eszközeink döntő részét. A devizapiaci tevékenység kizárólag a Bank működésével járó nyitott pozíciók lezárására korlátozódott. Az Eximbank 2023. december 31-én a bankközi piacról nem vont be forrást, míg szakmai befektetőktől 47,7 Mrd forint összegben rendelkezett betéttel. A Bank forrásainak jelentős része kiegyensúlyozott a főbb forrásbevonási csatornák között, a hazai jog alapján kibocsátott kötvényekből 1120,85 Mrd forint névértékű forrás származik, a nemzetközi pénzpiacokról 1000 M euró és 1250 M dollár névértékű, bilaterális és klubhitel megállapodások formájában 1206 Mrd forint értékű deviza- és forintforrással rendelkezett, míg nemzetközi pénzügyi intézményektől 210,5 Mrd forint összegben vont be devizaforrást. A Magyar Nemzeti Banktól bevont források összállománya 104,9 Mrd forint. A Bank eszközfedezettsége (lejárati összhang), ezzel együtt a likviditási mutatók is kedvező képet mutatnak, a Bank stabil likviditási helyzete 2023. évben is megmaradt. V. Az Eximbank konszolidált mérlege és eredménykimutatása Az Eximbank és leányvállalatának vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során, a Bank és leányvállalata közötti tranzakciókból származó követelések, kötelezettségek, hozamok, ráfordítások és költségek, valamint a közbenső eredmény kiszűrésre kerülnek. A konszolidáció miatti halasztott adó különbözet nem kerül megállapításra, annak nem jelentős hatása miatt. A Bank és leányvállalatának konszolidált mérlegfőösszege 3 642 Mrd forint 2023. december 31-én, ami a 2022 végi értéknél (2 091 Mrd forint) 1 551 Mrd forinttal magasabb, amely 74%-os éves növekményt jelent. A növekedés egyik része a hitelállomány emelkedésével magyarázható, amely néhány nagyobb egyedi ügylet és a Baross Gábor Hitelprogram folyósításaiból származott. A bővülés másik része a várható további hitelfolyósítások előfinanszírozásával van összefüggésben. A kötvénykibocsátásokkal gyűjtött források az új hitelek kifolyósításáig átmenetileg likvid eszközben kerültek kihelyezésre. A vagyoni, pénzügyi helyzetben bekövetkezett változások a mérleg struktúráját követve kerülnek bemutatásra. Eszközök (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 591 186 306 779 285 518,3% Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 113 056 36 089 131,9% Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 308 1 195 483 332 825 127,8% Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 860 644 446 979 413 665 192,5% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 9 746 -8 846 9,2% Fedezeti célú származékos ügyletek 3 523 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 32 824 34 367 -1 543 95,5% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 88 973 5 471 106,1% Immateriális javak 2 183 2 251 -68 97,0% Ingatlanok, gépek, berendezések 1 636 1 727 -91 94,7% Adókövetelések 621 2 944 -2 323 21,1% Egyéb eszközök 2 410 9 619 -7 209 25,1% Eszközök összesen 3 642 229 2 091 451 1 550 778 174,1% A jegybankkal szembeni számlakövetelések 953 Mrd forintot tettek ki 2023. december végén.

13 Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok állománya 2023. december 31-én 149,1 Mrd forint, melyből 51,7 Mrd forintot az Eximbank által 2023 januárjában vásárolt vállalati zöld kötvény tett ki. Az állampapírok állománya 2023 végén 97,4 Mrd forint, azaz 15,6 Mrd forinttal alacsonyabb a 2022. december 31-i állampapír állomány értékéhez képest. Az összes eszköz közel 66%-át a hitelintézetekkel és egyéb ügyfelekkel szembeni követelés teszi ki, a nettó állomány a 2022 végi 1 642 Mrd forintról 2023. december végére 2 389 Mrd forintra emelkedett (növekmény: +746,5 Mrd forint). A hitelállomány-növekedés egyik része a Baross Gábor Hitelprogram keretében folyósított refinanszírozási hiteleknél jelentkezett, de a közvetlen hitelezés volumene is jelentősen emelkedett. A belföldi hitelintézeteknek és lízingcégeknek nyújtott refinanszírozási hitelek bruttó tőkeállománya 2023. december végén 1 489 Mrd forint (+349 Mrd forint 2022 végéhez képest), a közvetlen hitelek bruttó állománya 902 Mrd forint (+414 Mrd forint 2022 végéhez képest). A kockázati tőkealapokban és a befektetési alapokban való részesedések nettó állománya 127,2 Mrd forint 2023. december 31-én, ezek a befektetések az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciói (kollektív befektetési formák), amelyek jelenleg több belföldi és külföldi tőkealapba történő befektetést ölelnek fel. A forintban kifejezett állomány 2022 végéhez képest 3,9 Mrd forinttal emelkedett, az új befektetések értéke 31,1 Mrd forint, a visszafizetések értéke 7,8 Mrd forint volt, további hatást a kiértékelések változása jelentett. Az alapokban való részesedéseket az Eximbank az IFRS mérlegben részben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz kategóriában, részben a társult vállalkozásokba történt befektetés kategóriában szerepelteti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú pénzügyi eszközök (derivatívák) értéke (származtatott ügyletek eszközoldali mérlegértéke) 900 M forint a 2023. december végi kiértékelés alapján, 8,8 Mrd forinttal elmaradva a 2022. év végi értéktől. A fedezeti célú származékos ügyletek 3,5 Mrd forintot tettek ki 2023 végén. Források (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 1 185 600 1 171 812 13 788 101,2% Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 2 514 8 000 418,2% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 21 167 32 180 -11 013 65,8% Kibocsátott értékpapírok 1 994 599 519 453 1 475 146 384,0% Céltartalékok 1 934 1 507 427 128,3% Adókötelezettségek 2 482 710 1 772 349,6% Egyéb kötelezettségek 6 973 8 063 -1 090 86,5% Saját tőke 418 960 355 212 63 748 117,9% Kötelezettségek és saját tőke összesen 3 642 229 2 091 451 1 550 778 174,2% A forrásoldalon elsősorban a kötvénykibocsátásból származó források állománya mutat jelentős emelkedést 2023-ban. A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek állománya 1 186 Mrd forint 2023. december végén, amely 13,8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022. év végi érték. A hitelintézetektől származó források tartalmazzák a felvett hitelek állományát (1 139 Mrd forint), valamint a bankoktól származó rövid lejáratú forrásokat és a MEHIB által az Eximbanknál elhelyezett betéteket is. A januárban felvett nagyösszegű áthidaló hitel májusban kötvénykibocsátási forrásból törlesztésre került. Az egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya 10,5 Mrd forint, amely a pénzpiaci alapoktól származó rövid lejáratú forrásokat tartalmazza. A betétállomány 2023. december végén 8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022 végi érték. A fedezeti célú származékos ügyletek forrásoldali értéke 2023 végén 21,2 Mrd forint.

14 A kibocsátott értékpapírok állománya a 2022 végi 519 Mrd forintról 2023. december végére 1 995 Mrd forintra emelkedett a rendszeres hazai forintkötvény-aukciók és az új nemzetközi kötvénykibocsátások következtében. A céltartalék állomány 2023. december 31-én 1,9 Mrd forint, amely a 2022 végi értéknél 0,4 Mrd forinttal magasabb, mivel a függő és jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék emelkedett. A saját tőke értéke 418,96 Mrd forint 2023. december végén, amely 63,7 Mrd forinttal magasabb a 2022 végi értéknél, a változást egyrészt a teljes tárgyévi átfogó jövedelemben jelentkező nyereség, másrészt a májusi 30 Mrd forint összegű tőkeemelés okozta. Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban Az Eximbank és leányvállalata 2023. évi adózás utáni konszolidált eredménye +18 583 M forint, az adózás előtti eredmény 22 747 M forint, ami a magas kamateredménnyel magyarázható, de a tőkealapok értékeléséből jelentős negatív eredmény származott. A forrásszerzéshez kapcsolódó, hosszú lejáratú devizaswapok (CCIRS-ek) 2023 végi valós kiértékelésén jelentkező eredmény 16,1 Mrd forint, a 2022. év végi eredménynél (-3,9 Mrd forint) 20 Mrd forinttal magasabb, amit a Bank fedezeti elszámolást alkalmazva az egyéb átfogó jövedelemben számolt el. Az EximInvest a Bank és leányvállalata konszolidált adózás utáni eredményéhez 32 millió forinttal járult hozzá, az EximInvest 2023-ban osztalékot nem fizetett. Eredmény (millió forintban) 2023. év 2022. év Változás Index Nettó kamateredmény 60 999 48 517 12 482 125,7% Nettó jutalékeredmény 618 617 1 100,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény -25 0 -25 - Pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek módosításából származó eredmény 0 -36 36 0,0% Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása -16 342 -28 560 12 218 57,2% Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása -59 -5 -54 1180,0% Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10 077 4 248 5 829 237,2% Egyéb működési bevételek 506 0 506 - Egyéb működési ráfordítások -7 924 -8 740 816 90,7% Személyi jellegű ráfordítások -5 567 -4 786 -781 116,3% Értékcsökkenés -1 074 -984 -90 109,1% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés -18 462 -7 029 -11 433 262,6% Adózás előtti eredmény 22 747 3 241 19 506 701,9% Nyereségadó -4 164 -991 -3 173 420,2% Tárgyévi eredmény 18 583 2 250 16 333 825,9% Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 17 775 -581,1% Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 748 -360 34 108 -9374,7% Az üzleti bevételek döntő részét a kamateredmény jelenti. A kamateredmény 2023. évi összege 61 Mrd forint, amely tartalmazza az ügyfelektől származó kamatbevétel mellett a kamatkiegyenlítés keretén belül kapott bevételeket is. A 2023. évi kamateredmény 25,7%-kal haladja meg a 2022. évi szintet. A magas kamateredményhez hozzájárult, hogy a 2023. évben tapasztalt hozamkörnyezetben a többletlikviditáson jelentős kamateredmény keletkezett.

15 A jutalékeredmény összege 0,6 Mrd forint, az előző évivel azonos szinten teljesült. A díjbevételeken belül a rendelkezésre tartási díjak és a garanciadíjak a meghatározók, a jutalékráfordítások esetében pedig a forrásbevonáshoz kapcsolódó ráfordítások a jelentősebbek. A pénzügyi instrumentumok értékvesztés- és céltartalék-elszámolásainak 2023. évi eredményhatása -16,3 Mrd forint. Az értékvesztés- és céltartalék-változások éves negatív eredményhatása 12,2 Mrd forinttal kedvezőbb a 2022. évi szintnél. A kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10,1 Mrd forint, amely 5,8 Mrd forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kategória magában foglalja a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nettó eredményt (az éven belüli devizaswapok valós érték változása), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések nettó eredményét (külföldi tőkealapok), valamint az árfolyam-különbözeti eredményt. A 2023. évi kedvező eredményhez elsősorban a 2022-ben kötött éven belüli swap-ügyletek piaci értékelései járultak hozzá, melynek hatását a valós értéken értékelt tőkealap-befektetések 2023-ban elszámolt negatív eredménye mérsékelte. A tőkemódszerrel értékelt befektetéseken (hazai tőkealapok) elszámolt nettó eredmény -18,5 Mrd forint 2023-ban (ezenkívül az egyéb átfogó jövedelemben jelentkező hatás: -942 M forint), amely döntően két nagyobb tőkealap befektetéseinek értékeléseiből származik. Költséggazdálkodás A Bank és a Biztosító szoros szervezeti együttműködéséből és integrált szervezetéből eredő, intézmények között kialakított költségelszámolási rendszere alapján a Bank és Biztosító költségei megosztásra kerültek. Az EximInvest által a Bank részére nyújtott szolgáltatás összege 372 millió forint volt, amely a konszolidációs elszámolásokkal összhangban kiszűrésre került. Az Eximbank és leányvállalatának konszolidált működési költségei és ráfordításai 14,6 Mrd forintot tettek ki 2023-ban, mely összeg a 2022. évi költségeknél 55 M forinttal (0,4%-kal) magasabb. A működési ráfordítások tartalmazzák a bankadó és az extraprofit-adó összegét is. - Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű költségek és egyes adók) 2023. évi összege 9,3%-kal, 816 M forinttal alacsonyabb a 2022. évi költségeknél. - A személyi jellegű költségek 0,8 Mrd forinttal magasabb szinten teljesültek, mint egy évvel korábban, ez 16,3%-os emelkedést jelent. - Az értékcsökkenések éves összege 2023-ban a 2022. évi szintnél 9,1%-kal, 90 M forinttal magasabban alakult. Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű ráfordítások) 2023. évi alacsonyabb összegét az alábbi tényezők magyarázzák: - 2022-ben az egyéb működési ráfordítások összegét növelte a peres ügyre megképzett 1,2 Mrd forint céltartalék, 2023-ban ilyen tétel nem került könyvelésre - 325 M forinttal csökkent az elszámolt extraprofit-adó összege az előző évhez képest, - a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) 249 M forinttal emelkedett, - a felügyeleti díj 2023-ban is emelkedett 2022-höz képest (+140 M forint), mivel a díjalapot jelentő kockázati kitettség növekedett, - 299 M forinttal emelkedett a véglegesen átadott pénzeszközök (támogatások) összege A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban összességében 16,3%-kal (0,78 Mrd forinttal) teljesültek magasabban, mint egy évvel korábban. - A bérként kifizetett összegek 17%-kal, 0,65 Mrd forinttal emelkedtek, az évközi béremelésnek megfelelően - A járulékok 135 M forinttal magasabban teljesültek, mint 2022-ben, a béremelkedésnek megfelelően.

16 A konszolidált értékcsökkenések összege a 2022. évi értéknél 9,1%-kal lett magasabb 2023-ban (+90 M forint). Nőtt az értékcsökkenés a szellemi termékeken, a számítástechnikai berendezéseken és emelkedtek az értékcsökkenésként elszámolt (lízingként elszámolt ingatlanbérleményekhez kapcsolódó) épület bérleti díjak. Az irodai berendezések értékcsökkenése csökkent előző évhez képest. Működési költségek alakulása (M forint) Működési költségek 2023 2022 Változás Index Anyagjellegű ráfordítások 7 924 8 740 -816 90,7% Személyi jellegű ráfordítások 5 567 4 786 781 116,3% Értékcsökkenés 1 074 984 90 109,1% Összesen 14 565 14 510 55 100,4% Beruházások 2023. évben a beszerzések és beruházások költségtakarékosan, a folyamatos és megfelelő színvonalú működés fenntartása mellett valósultak meg. A Bank és leányvállalata 2023. évi beszerzéseinek értéke 901 M forint, melyből immateriális javak (szoftverek) beszerzése és fejlesztése 430 M forintot, ingatlan- gép-berendezés beszerzése 471 M forintot tett ki. Közel 280 M forintért gépjárművek beszerzése, több mint 180 M forint értékben számítástechnikai és hírközlő berendezések beszerzése történt. A 2023. év során aktivált immateriális javak értéke 430 M forint (számlavezető rendszer, üzleti tevékenységet, kockázatkezelést támogató, számviteli, jelentésszolgálati rendszerek fejlesztése). A 2023 végén a fejlesztés alatt álló immateriális javak értéke 149 M forint, ami megegyezik a 2022. év végi értékkel. VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása Az Eximbank működéséből adódó speciális kockázat, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a szakmai kereteken belül a piaci intézményeknél magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. Az Eximbank anticiklikus hitelezési aktivitásának következtében a nemteljesítési mutatók a bankrendszeri trendektől eltérhetnek: míg a piaci hitelbőség idején a piaci intézmények hitelportfoliójának növekedésével a bankrendszeri NPL ráta folyamatosan csökkent, addig az Eximbank NPL rátája 2017-2019. között megemelkedett, amelyet azonban 2019 végére sikerült kismértékben csillapítani. Ezt követően 2021-ben a Covid19-hez köthető gazdasági folyamatok és a moratórium 2. ütemének lezárulása hatottak az NPL ráta növekedésére, ami 2022-ben tovább folytatódott az orosz-ukrán háborús konfliktus gazdasági hatásainak következtében. A 2022 második felétől megerősödött üzleti aktivitás az NPL rátában csökkenő trendet idézett elő, amely 2023-ban is kitartott. A jelenleg hatályos, nemteljesítő kitettségekre vonatkozó 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján az Eximbank nemteljesítő hitelkockázati kitettsége 2023. IV. negyedévének végén 177 768 M forint volt, ami a teljes hitelkockázati kitettségre vetítve (3 123 664 M forint) 5,7%-os NPL rátának felelt meg. Ami a mérlegen belüli hitelállományra (2 443 690 M forint) vetített NPL állomány (162 340M forint) alakulását illeti, a hitelportfolió jelentős és folyamatos bővülésének köszönhetően, a mutató a 2022. december 31-i 8,0%-os arányról egy év leforgása alatt 6,6%-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is meghaladta a referenciaként szolgáló 2023 harmadik negyedévre vonatkozóan rendelkezésre álló 3,5%- os bankrendszeri átlagot. Az értékvesztések alakulása nyomán az Eximbank legkockázatosabb részportfoliójának a hazai vállalatokkal szembeni közvetlen kitettségek tekinthetők, ezért az ebben a szegmensben előforduló nem teljesítő állománynak és azon belül a késedelmes teljesítéseknek kiemelt figyelmet szentelünk. Ezen részportfolióban az Eximbank NPL rátája 2022 év végéhez képest jelentősen visszaesett, a korábbi 74,3%- ról 28,5%-ra változott, amelynek oka a viszonyítási alapként szolgáló teljesítő hazai vállalati hitelek jelentős mértékben megnövekedett állománya. A nem teljesítő ügyletek értékvesztéssel való fedezettsége összességében 40,5%-ot tett ki. A MEHIB biztosítással, állami kezességgel vagy költségvetési garanciákkal fedezett ügyletek nélküli NPL állomány

17 értékvesztéssel való fedezettsége év végén 61,1% volt, amely jelentősen meghaladja az MNB által elvárt 40%-os szintet. Kockázatkezelési politika Az Eximbank Felügyelőbizottsága és Igazgatósága által elfogadott Kockázati Stratégia rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázati étvágyáról, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, valamint tartalmazza az ICAAP keretszabályzatot is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, melyek az Eximbank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek. 1) Hitelezési kockázat Az Eximbank kockázatkezelésének továbbra is a preventív kockázatkezelés és a kockázatvállalások monitoringja az elsődleges feladata, amely magában foglalja a hiteldöntések előtti részletes kockázati értékeléseket, valamint az ország-, partner- és ügyfélminősítési és limitrendszerek működtetését és továbbfejlesztését. A Bank külön minősítési rendszert alkalmaz a szuverén, a pénzügyi intézményi és a vállalkozói ügyfélkörére. Fentiek mellett az Eximbank a kockázatok mérséklését biztosítéki rendszer alkalmazásával hajtja végre. Az Eximbank kockázatkezelési tevékenysége a kockázatvállalások teljes folyamatát lefedi az előzetes kockázatfelméréstől a döntéselőkészítésen és a monitoringon keresztül az ügyletek lezárásáig, illetve utólagos értékeléséig. Az Eximbank kockázatvállalásainak döntéselőkészítési folyamatát, a kockázatok portfólió szintű diverzifikációját kétszintű minősítési és ehhez kapcsolódó limitrendszer segíti. A kockázatvállalási döntéseknél minden esetben érvényesül a „négyszem-elv” és/vagy bizottsági döntéshozatal történik. Az Eximbank a tőkével való hatékony gazdálkodás, a tőkeszükséglet meghatározása érdekében tőkeallokációs modellt működtet. Ez az Eximbank tevékenysége során a jelenben felmerült kockázatok által megkövetelt tőke felmérését és a rendelkezésre álló tőke jövőbeni kockázatok közti felosztását jelenti. Az Eximbank Eszköz-Forrás Bizottsága havonta figyelemmel kíséri a tőkemegfelelés alakulását és a tőkelimitek betartását. Az allokációs modellben minden kockázatra meghatározott a tényleges tőkeszükséglet, valamint a szavatoló tőke százalékában meghatározott limit. A limitek kihasználtságát a Bank meghatározott időközönként vizsgálat alá veti. Az egyes jelentős kockázatokra érzékenységi vizsgálatra kerül sor a kockázatok felméréséről szóló szabályzatok, illetve metodikák szerint. 2) Országkockázat Az országkockázatok folyamatos monitoringja biztosítja az időben történő alkalmazkodást a külpiaci kockázatok változásához, amely prevenciós jellegű, de a már felvállalt kockázatok esetében a kellő időben történő kárenyhítés lépéseinek megtételét segíti elő. Az egyes országokkal szembeni kitettségek a figyelembe vehető fedezeteknek (MEHIB biztosítás, állami kezesség, készpénz óvadékok) köszönhetően egyik reláció esetében sem lépik át azokat a – szavatoló tőke arányában meghatározott – határértékeket, amely felett tőkeszükségletet jelentenének.

18 3) Ügyfélminősítés A belföldi vállalkozások kockázati értékelésére az intézmény szubjektív elemzési alrendszerrel kiegészített, PD alapú értékelési rendszert alkalmaz. A modern szakmai elvárásoknak megfelelő modell működtetését egy ügyviteli eljárásokkal kibővített informatikai alkalmazás, a MAR (Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer) támogatja. A külföldi vállalkozások értékelésére scoring rendszer szolgál. Az egyes vállalkozások besorolása 7 fokú skálán történik. 4) Pénzügyi intézmények minősítése és limit-meghatározása A bankok és pénzügyi vállalkozások minősítésére a Bank 7 fokú skálát alkalmaz. A Kockázatkezelés az üzleti igények minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében gyorsminősítés alapján előzetes indikációt ad az üzleti területnek a várhatóan felállítható limit mértékéről, majd mélyelemzést követően kerülnek a banklimit javaslatok előterjesztésre az Eximbank illetékes döntési fóruma részére. 5) A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok Az Eximbank kereskedési könyvet nem vezet, részvénypiaci műveletekben nem vállal részt, forgalmazási tevékenységet nem folytat, futures és opciós ügyleteket nem köt. A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok kezelésének irányelveit rendszeres felülvizsgálatok keretében az Eszköz-Forrás Bizottság alakítja ki. A nyitott pozíció kamat- és banki könyvi deviza árfolyamkockázatának fedezetére azonnali deviza adás-vételi ügyleteket, valamint deviza swap ügyleteket köt a Bank bel- és külföldi hitelintézetekkel. Opciós és határidős ügyleteket sem saját számlára, sem az ügyfelek megbízásából nem végez az intézmény. A treasury tevékenység kockázatainak korlátok közé szorításáról a likviditási kockázatra, a kamatkockázatra és a deviza nyitott pozíciókra kialakított limitrendszerek gondoskodnak. 6) Működési kockázatok A működési kockázatok szintje és jelentősége az Eximbank tevékenységéből, méretéből, szabályozottságából eredően mérsékelt. A főkönyvi adatokkal rekonsziliált veszteségadatbázis alapján 2023-ban mindösszesen 12 M forint bruttó működési veszteség keletkezett, amely 21 működési veszteségeseménynek tulajdonítható. Ebből a legnagyobb tétel egy 3 M forint összegű MNB bírság volt. A nettó működési veszteség a tárgyidőszakban 4 M forint volt. A veszteségesemény tendenciák a korábbi években tapasztalt szinthez hasonlók. A működési kockázati önértékelés keretében értékelésre kerültek az inherens – kontrollok előtti – kockázatok, az alkalmazott kontrollok és a reziduális – kontrollok figyelembevétele után fennmaradó – kockázatok, 43 kockázati tényező mentén. A Bank működési kockázati profilját 21 kulcskockázati indikátorral (KRI-vel) fedte le. A magas súlyosságú, de alacsony bekövetkezési valószínűségű fenyegetéseket a Bank működési kockázati szcenárióelemzés keretében értékelte, amelynek keretében 18 szcenáriót dolgozott ki. Az üzletviteli kockázatok felmérésére a Bank termékleltár dokumentumot készített, a teljes banki portfolió 80%-át lefedő termékcsoportokra kiterjedően. A működési kockázati szempontú modellezési kockázatok felmérésére a Bank modell leltár dokumentumot készített. A működési kockázati tőkekövetelményt a Bank a sztenderd módszer alapján, az Alapmutató módszerével határozza meg. 7) Fedezetek bevonása A Bank fedezetek bevonásával kapcsolatos politikáját a fedezetek értékeléséről szóló szabályzat foglalja magában a Bank Számviteli Politikájával, valamint a 40/2016. (X. 11.) számú, az ügyfél - és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelettel összhangban. A szabályzat elkülönítetten is szabályozza a fedezetek és biztosítékok értékelésének CRR alapú rendjét. A szabályzat foglalkozik a Bank által elfogadható fedezetek körével és azok sorrendiségével, a fedezetekkel szemben támasztott alapvető követelményekkel, a Bank számára elfogadható biztosítékok általános értékelési szabályaival, az egyes fedezet típusokra vonatkozó részletes értékelési, eljárási és nyilvántartási szabályokkal, a Bank ügyféltípusonkénti fedezeti elvárásaival, a fedezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályaival.

19 Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat Hitelezési kockázat Az Eximbank a CRR szerinti sztenderd módszerrel számszerűsíti a hitelezési kockázat tőkekövetelményét. A partnerkockázatot hordozó ügyletei kockázati kitettségértékét és tőkekövetelményét az eredeti kitettség módszerével, a hitelértékelési korrekció (CVA) kockázati szabályozás hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek tőkekövetelményét a CRR 384. cikke szerint, sztenderd módszerrel számítja. E tőkekövetelmény meghatározását a könyvelési és információs rendszerében integrált módon végzi. A Bank eszközei és mérlegen kívüli tételei kockázati súlyának meghatározására elismert nemzetközi hitelminősítő szervezet hitelminősítését alkalmazza. A kockázat pénzügyi biztosítékokkal való mérséklésére a Bank a pénzügyi biztosítékok átfogó (összetett) módszerét alkalmazza. Kamatkockázat Az Eximbank a banki könyv kamatkockázatának mérésére a statikus gap és a duration gap módszereket alkalmazza. A statikus gap célja, hogy limitrendszerként működve a vezetés számára elfogadható keretek között tartsa a vállalt kamatkockázatot. A duration gap célja, hogy számszerűsítse a kamatok változásából adódó potenciális gazdasági érték változást, amely a belső kockázatértékelés számszerűsítésének alapját is jelenti. Az extrém értékelmélet alapján kialakított, duration gap módszerű stressz teszt-számítás devizánként eltérő mértékű kamatsokkok esetén bekövetkező tőkeérték változást számszerűsíti. Likviditási kockázat Az Exim törvény alapján a Bank mentesül a CRR likviditási kockázatra vonatkozó előírásai alól, így a hatályos jogszabályok szerint a likviditási kockázatra nem határoz meg tőkeszükségletet. A likviditási kockázatot a kockázat mérésével, limitek felállításával és betartásával, likviditási stressz teszteléssel, továbbá a likviditást érintő belső szabályok és ellenőrzési eljárások rendszerével kezeli. Az Eximbank a teljes mérlegfőösszeg és a függő kötelezettségek állománya 50%-ának összege után likviditási tartalékot képez. Az eszköz-forrás lejárati struktúrát tükröző fedezettségi mutatók rendszere az Eximbank eszköz- forrás mérlegében és mérleg alatti tételeiben szereplő állományok lejárati rétegekbe történő besorolására épül. Az egyes rétegekben lejáró eszközök és források különbözete adja meg az adott réteghez tartozó forráshiányt, illetve többletet. A rétegenkénti forráshiány maximális mértékére vonatkozó limit megállapítása devizanemenkénti bontásban, a mérlegfőösszeg és a mérlegen kívüli tételek 50%-a összegének százalékos arányában történik, évenkénti felülvizsgálattal. Fentiek mellett a Bank negyedéves rendszerességgel 30 napos időintervallumot átfogó likviditási stressztesztet végez, továbbá Time to Wall elemzés keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a 30 napos likviditási stressz megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. Nyitott pozíció Az Eximbank teljes nyitott devizapozíciója az egyes külföldi pénznemekben fennálló és forintra átszámított, előjel nélküli összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók összege, amely a limit alapját adja meg. A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint állapítja meg. Az összesített nyitott devizapozíció az összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók közül a nagyobb. A devizamérleg szerinti nyitott pozíció meghatározásánál az Eximbank devizamérlegében lévő valamennyi eszköz- és forrástételt, ideértve az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat is számításba veszi. Az Eximbank kockázati helyzetének számszaki bemutatása a pénzügyi beszámoló pénzügyi kockázatkezelési fejezetében található.

20 VII. Prudenciális megfelelés A Bank prudenciális működése Az Eximbank Zrt. feletti prudenciális felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el. Az Eximbank és az EximInvest nem tartozik összevont felügyelet alá, így a fejezetben szereplő adatok a Bank egyedi kimutatásaiban lévő adatokkal egyeznek meg. A Bank az Exim törvény sajátosságaival és kivételeivel együtt eleget tesz a CRR, a Hpt. és a CRR-hez kapcsolódó szabályozástechnikai sztenderdek (RTS) és adatszolgáltatás-technikai sztenderdek (ITS) végrehajtási rendelkezéseinek. A Bank megfelel a nyilvánosságra hozatal követelményeivel szemben támasztott követelményeknek. Az Exim törvény 20.§ (4). bekezdése alapján a Bank mentesül a CRR által előírt likviditási szabályok (575/2013/EU rendelet 411-428. cikk) betartása és a likviditási adatszolgáltatási kötelezettség alól (LCR, NSFR). Az Exim törvény 1. § (7). bekezdése értelmében a Banknak nem kell alkalmazni a javadalmazásról szóló, a Hpt. 117-121. §-ában és az MNB 3/2017. (II.9.) számú ajánlásában foglalt rendelkezéseket. 2022. évi változás, hogy 2022 augusztusában módosult az Exim törvény 20. §-a, amely szerint az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Ez a jogszabályi változás mentességet adott az ICAAP keretében a többlettőke- követelmény meghatározása és fenntartása, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírható többlettőke-követelmény alól. Az Eximbank a Kockázati Stratégiájában lefektetett irányelvek szerint, a belső kockázatértékelési rendszerében továbbra is elvégzi az ICAAP keretrendszerben azonosítható, releváns kockázati tényezők (beleértve a stressztesztek eredményének) értékelését és a többletkockázatok számszerűsítését. A teljes tőkemegfelelési célérték a 8% szabályozói tőkemegfelelési mutatót és az Eximbanknál alkalmazandó tőkepuffer rátákat tartalmazó szabályozói célérték (OCR mutató) kiegészül a belső kockázatértékelésben feltárt többletkockázatok és a szabályozói kockázati kitettségérték arányában meghatározott belső tőkepuffer rátával. A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés Szavatoló tőke 2023. december 31-én az Eximbank szavatoló tőkéje 417,3 Mrd forint. A szavatoló tőkéből az elsődleges alapvető tőke (CET1) értéke 411,9 Mrd forint. A CET1 tőke meghatározóan a legerősebb veszteségviselő képességű, jövőbeni kötelezettségektől mentes, 100%-ban állami tulajdonú törzsrészvényekben ölt testet. A Bank alapvető tőkéje (T1) megegyezik az elsődleges alapvető tőkéjével (CET1). A járulékos tőke összege 5,4 Mrd forint, amely az MFB által EUR-ban nyújtott járulékos kölcsöntőke CRR-nek megfelelő módon amortizált összegét tartalmazza. A tőkeinstrumentum amortizálása 2019 szeptemberében megkezdődött, a továbbiakban a tőkeösszeg a hátralévő és a teljes futamidő arányában vehető figyelembe a szavatoló tőkében. Tőkekövetelmények az 1. Pillérben 2023. december 31-én a CRR előírásainak megfelelő szabályozói tőkekövetelmény 177,4 Mrd forint volt. A hitelezési kockázat 165,3 Mrd forint, a partnerkockázat 1,9 Mrd forint, a hitelezési korrekciók kockázatának (CVA) tőkekövetelménye 4,2 Mrd forint, a működési kockázat 6 Mrd forint tőkekövetelményt eredményezett. 2023. december 31-én a szavatoló tőke elsődleges tőkeelemeiből (CET1-ből) képzendő tőkefenntartási és anticiklikus tőkepufferek összege 58,3 Mrd forint, a szabályozói kockázati kitettségérték 2,63%-a.

21 2023. év végén a szabályozói tőkemegfelelési mutató 18,82%-ot ért el. Ezzel az Eximbank megfelelt a szabályozói tőkemegfelelés, és az MNB által előírt, a tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffert tartalmazó OCR (Overall Capital Requirement) mutató szabályainak. Prudenciális limitnek való megfelelés Az Eximbank nagykockázat-vállalási szabályainak sajátosságai Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat - vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395 cikk) rendelkezéseit az Exim törvényben meghatározott eximbanki eltérésekkel kell alkalmazni. A hitelintézeti ügyfélkörben, az Exim törvény 21.§ (3) bekezdése alapján a Magyar Export -Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott hitelek közül az exportcélú hitelek mentesülnek az Exim törvény 21.§ (1) bekezdésében meghatározott nagykockázat-vállalási kitettség fogalma és a (2) bekezdésében előírt nagykockázat- vállalási korlát alól. Nagykockázat-vállalás Az Exim törvény 21.§ (1) bekezdése szerint az Eximbank esetében a CRR 392. cikkben foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke 25%-át (104,3 Mrd forintot) meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. A nagykockázat-vállalási limit mértéke és a mentességek, kockázatmérséklő technikák tekintetében érvényesülő eximbanki eltérések Nagykockázat-vállalási limitek - Hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok exportcélú refinanszírozási hitelnek nem minősülő kitettségei mellett a Bank nagykockázat-vállalási limitjét terhelik az egyéb nem hiteljellegű kockázatvállalások is. Az Eximbank a CRR az Exim törvény 21. § (2) bekezdése szerint a bel - és külföldi hitelintézetek számára nyújtott nem exportcélú hitelek és egyéb kitettségek (swap ügyletek, betétkihelyezések, nostro számlák) tekintetében a szavatoló tőke 200%-át kell figyelembe venni. - A nem hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok körében az az Exim törvény 21. § (3) d) pontja szerint a MEHIB biztosítással, a központi költségvetés készfizető kezességével nem fedezett kitettségek terhelik a Bank nagykockázat-vállalási limitjét, amely limit maximális értéke ezen ügyfélkörben a szavatoló tőke 60%-a. Nagykockázat-vállalási kitettségek, nagykockázat-vállalási limittúllépés 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 089 Mrd Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 Mrd Ft értékben. A kitettség 354 Mrd Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 229 Mrd Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 944 Mrd Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 Mrd Ft -ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben.

22 Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 159 Mrd Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 Mrd Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 Mrd Ft értékben érvényesült. Tőkeági befektetések A tőkeági befektetések megfeleltek a nagykockázat-vállalási limit feltételeinek. A Banknak a tőkealapok befektetési portfoliójában nincs közvetlen és közvetett nagykockázat-vállalási limittúllépése. 2023. év végén a Bank egyetlen ügyfelével, ügyfélcsoportjával szemben fennálló kitettségének a mentességek és hitelezési kockázat-mérséklési technika alkalmazása (CRM) után számított értéke sem haladja meg a nagykockázati limitet, azaz a Bank a nagykockázati limitkorlátozást nem sérti meg. Egyéb prudenciális korlátozások A Bank megfelelt a Hpt. 100. § Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, 101. § Ingatlanbefektetések korlátozása, 102. § Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások szabályainak, továbbá a 106. § Belső hitelnyújtás feltételeinek. Pénzügyi szektoron kívüli befektetések A Bank a pénzügyi szektoron kívüli befektetések vonatkozásában megfelelt a prudenciális korlátozásoknak, így ebből eredően pótlólagos tőkeszükséglete nem keletkezett. (CRR, Második rész, III. cím) VIII. Egyéb tevékenységek A Bank székhelye Budapesten van, ezen kívül külföldön négy városban – Moszkva, Belgrád, Isztambul, Nur-Sultan – rendelkezik képviselettel. A belföldi fióktelepek 2022 novemberében megszüntetésre kerültek. Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása Az elmúlt évben a hatályos Üzleti stratégiával és annak célkitűzéseivel összhangban került végrehajtásra a szervezet erőforrás gazdálkodása és HR szakmai tevékenysége. Az Eximbanki munkavállalói zárólétszám 2023. december 31-én 182 fő volt. Ez 8 fő növekedés a 2022. évi záróadathoz viszonyítva (174 fő). Az éves átlagos állományi létszám 180 fő. Az EximInvest átlagos állományi létszáma 2023. december 31-én 8 fő. Az Eximbank Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata – így a szervezeti a felépítés – 2023 december 15- i hatállyal módosításra került, amelyhez kapcsolódóan a szükséges munkaügyi adminisztrációt az Mt.-vel összhangban végrehajtotta a HR, továbbá a vonatkozó módosulások átvezetésre kerültek az állományi ügyviteli rendszerekben is. Az év egésze során 4 alkalommal került sor hasonló SZMSZ-t érintő szervezeti újra strukturálásra.

23 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében Az EXIM a fenntarthatóság szemléletét hármas megközelítés alapján juttatja érvényre szakmai tevékenységében és saját működésében: 4. az EXIM kiemelten összpontosít a fenntartható, környezetileg és társadalmilag pozitív hatással járó, hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, megvalósulására, 5. az EXIM elutasítja, kizárja a környezetterhelő, káros, társadalmi és emberi jogi szempontból negatív hatással járó ügyletek, projektek megvalósulását, 6. az EXIM hangsúlyosan, példamutató, pozitív gyakorlatot valósít meg a fenntartható társadalmi és környezeti hatással bíró saját operáció, működés révén. A Bank aktívan részt vesz az EU és az OECD exporthitelezéssel, valamint a hazai, fenntarthatósággal foglalkozó munkacsoportok (BCSDH - Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, Magyar Bankszövetség – Fenntarthatósági Munkacsoport) ülésein, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, uniós megállapodásokat (Európai Zöld Megállapodás) és cselekvési terveket (Fenntartható Finanszírozási Cselekvési Terv). Az Eximbank 2023-ban sikeresen zárta a 100 M EUR összegű EIB-EXIM refinanszírozási megállapodáshoz kapcsolódó és a PwC támogatásával megvalósuló tanácsadási projektet. Az Eximbank által 2022-ben elnyert támogatási megbízás az ún. EIB Technical Support elnevezésű vissza nem térítendő támogatás keretében került finanszírozásra. A projekt célja az EIB által finanszírozható zöld célok azonosításának hatékonyabb kialakítása, az allokációs mechanizmus és a monitoring tevékenység véglegesítése, az EIB zöld feltételeinek összefoglalása, valamint a jelenlegi legjobb nemzetközi gyakorlatok bemutatása a termékfejlesztési irányok meghatározásához, pontosításához. A projekt keretein belül elkészült a hazai zöldfinanszírozási gyakorlatra vonatkozó piackutatás és akcióterv, illetve véglegesítési fázisba ért az EIB megfelelőséget igazoló EIB Green checker online platform integráció is. A projekt keretein belül az EXIM számára rendezett workshopok a fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítására, hitelezési folyamatokra, az ESG kockázatokra, valamint az EU taxonómia alkalmazására fókuszáltak, emellett további részletes betekintést nyújtottak a Green checker részleteibe és felhasználási módjába. Az Eximbank 2023. utolsó negyedévében lefolytatta az MNB-tőkekövetelmény-kedvezmény egyes elemeinek, továbbá az EU és Multilaterális Fejlesztési Bankok által nyújtott források igénybevételéhez kialakított szabályrendszer, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) esedékes felülvizsgálatát, melyre megszerezte a külső szakértő tanácsadói véleményt. A ZFK a 2024. január 15-én bevezetett BGH2024 program keretén belül kialakított zöld termékek alapjául szolgál. Az év folyamán az EXIM Akadémia keretein belül kötelező (és a jövőben rendszeressé váló) ESG oktatásokban részesültek az EXIM munkavállalók. 2023. utolsó negyedév során Zöld Projekt indulását kezdeményeztük (projekt indulás: 2024. január) az EXIM fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére (első fenntarthatósági jelentés 2025-ben esedékes). Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal. IX. Fenntarthatósági jelentés A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása.

24 Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI- okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat. A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest. Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását.

25 A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani. A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: f) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. g) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. h) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. i) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. j) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek: c) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. d) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása. Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: d) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése)

26 e) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. f) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket. A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: - miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; - miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások); - miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a

27 banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030- ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor- karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre. Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződés-mentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre. X. Vállalatirányítási nyilatkozat Az Eximbank megfelel a Hpt. „53. Vállalatirányítási rendszer-kockázatkezelés” fejezetében foglaltaknak. Az Eximbank a CRR és a Hpt. alapján évente egyszer, a számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a Bank honlapján eleget tesz e jogszabályok nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek. A Bank rendelkezik a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítését biztosító hatályos belső szabályzattal. Utoljára a Bank a 2022. évre vonatkozóan, 2023 áprilisában tett eleget a

28 nyilvánosságra hozatali előírásoknak. A nyilvánosságra hozatali dokumentum 8 ismerteti a kockázatkezelési rendszer felépítését, a folyamatba épített kockázatkezelést, a felelős belső irányítást és belső kontroll funkciókat, valamint a döntési struktúrát. A Belső ellenőrzés a jogszabályi és felügyeleti elvárások mentén éves ellenőrzési tervét folyamatalapú kockázatelemzéssel alapozza meg, amelynek szempontrendszerében a pénzügyi és reputációs hatásoknál is külön értékelendő folyamatcsoport a csalásnak és korrupciónak kitett folyamatok, amelyeknél mindkét hatáshoz a legmagasabb értéket rendeljük. Bármely csalás eredménye a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatáson keresztül megjelenik az éves beszámolóban, így az éves beszámolót érintő ellenőrzések is a csalással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységként értelmezhetők. A kiépített gazdálkodási kulcskontrollok mindegyike egyfajta csalás-ellenes kontrollként (csalásmegelőzési mechanizmus) is funkcionál, amelyeket rendszeresen vizsgál a Belső ellenőrzés. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok egyetlen esetben sem voltak visszavezethetők szándékos csalásra. Az azonosított hibák kijavítására vonatkozó javaslatok mentén az ezekből eredő kockázatokat csökkentette a Bank. Az Eximbank a tevékenységével kapcsolatban felmerülő compliance kockázatok kiküszöbölése és mérséklése céljából Compliance területet működtet, amely az alkalmazott kontroll mechanizmusok érvényesítéséért, értékeléséért, illetve koordinálásáért és a compliance kockázatok kezeléséért felelős. A Compliance – a Kockázatkezelés és a Belső Ellenőrzés mellett – az intézménypáros által alkalmazott belső kontroll funkciók harmadik eleme. A Compliance feladata, hogy a - Hpt. 153/A. §-a, az MNB belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló ajánlása alapján - az Eximbank működését meghatározó egyes jogszabályok (különösen, de nem kizárólagosan a pénzmosás megelőzéssel kapcsolatosak), nemzetközi korlátozó intézkedések (szankciók), az OECD korrupciómegelőzési ajánlásában előírtak, más környezeti hatások, trendek folyamatos figyelemmel kísérésével, továbbá a hazai és nemzetközi, szakmai fórumok, valamint az MNB ajánlásait, megállapításait felhasználva, az Eximbank és ügyfelei érdekeinek szem előtt tartásával, a rendelkezésére álló összes törvényes eszközzel (pl. belső szabályozással, ellenőrzéssel, etikai -, hatósági eljárás kezdeményezésével, oktatással) biztosítsa az Eximbank prudens és szakszerű működését, és ezáltal az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás magas színvonalon tartását. Az Eximbank sokszínűségi politikával nem rendelkezik, mivel a tisztségviselők kinevezésének tekintetében a tulajdonosi joggyakorló döntési szempontjai érvényesülnek. A Bank Igazgatósága héttagú, melynek két belső, a Társasággal munkaviszonyban álló tagja és öt külső tagja van. Az Igazgatóság éves ülésterv alapján havi rendszerességgel dönt ülésezés vagy írásbeli szavazás útján. A Felügyelőbizottság hat tagja legalább kéthavi rendszerességgel hoz döntést az éves üléstervében előirányzott, illetve ügyrendje és az alapszabály, valamint a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó ügyekben. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjon kívül, az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért a KPMG Tanácsadó Kft. által felszámított díj 18,3 millió forint összeget tett ki. 8 A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2022. ÉVI TÁJÉKOZTATÓJA a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján nyilvánosságra hozandó információkról

29 XI. Az Eximbank és leányvállalatának 2024. évi üzletpolitikai céljai 2024-re vonatkozóan az EXIM az alábbi fő célkitűzések mellett készítette el üzleti tervét: - továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása az alábbi eszközökkel • az Ideiglenes Válság- és Átállási közlemény (TCTF) 2.1 szakaszának meghosszabbítása lehetővé teszi a BGH Program folytatását (BGH 2024) kiemelten kedvező kamatokkal 2024. június 30-ig., illetve • a BGH 2024 kiegészítő elemeként meglévő termékek (JEA és Exportélénkítő) feltételrendszerének és árazásának átalakítása figyelembe véve a lassan ereszkedő kamatkörnyezetet is; - a gazdasági növekedés helyreállításában való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számbavehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítése, exportösztönző és fejlesztési hitelekkel; - a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatása kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával; - továbbra is kiemelt cél a klasszikus ECA tevékenység keretében az exportőrök külföldi kockázatainak átvállalása, a szükséges finanszírozás biztosítása; - a 2022 elején indított Zöld Finanszírozási Program továbbfejlesztése, különös tekintettel arra, hogy az energiaválság miatt az EXIM Zöld programban is megfogalmazott hitelcélok magas prioritást kapnak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban; - a fenntartható növekedés és a költségvetési források hatékony felhasználásának további erősítése, a szükséges források biztosítása a tervezett ügyletekhez (kötvénykibocsátások), valamint multilaterális fejlesztési banki (EIB és MIGA) források bevonása a zöld ügyletek mögé; Az 2021 végén elkészült 2022-2026 évi üzleti stratégia megújítása, tekintettel az időközben bekövetkezett jelentős változásokra (háború, energiaválság, kormányzati irányítási modell) folyamatban van. XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött. Budapest, 2024. április 15. Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes

Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Egyedi pénzügyi kimutatások az EU által befogadott IFRS standardok alapján 2023. december 31.

Tartalom Oldal Egyedi pénzügyi kimutatások: 4 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. 4 Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. 5 Saját tőke változásainak kimutatása 2023. december 31. 6 Cash-flow kimutatás 2023. december 31. 8 Kiegészítő megjegyzések: 10 35. Megjegyzés Általános információk 10 36. Megjegyzés Összeállítás alapelvei 11 37. Megjegyzés Jelentősebb számviteli politikák 12 38. Megjegyzés Pénzeszköz, pénzeszköz egyenértékesek 35 39. Megjegyzés Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 35 40. Megjegyzés Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 36 41. Megjegyzés Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 38 42. Megjegyzés Derivatívák 39 43. Megjegyzés Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 51 44. Megjegyzés Részesedés leányvállalatban, illetve tőkemódszerrel elszámolt befektetések 55 45. Megjegyzés Immateriális javak 64 46. Megjegyzés Ingatlanok, gépek, berendezések 66 47. Megjegyzés Adózás 69 48. Megjegyzés Egyéb eszközök 72 49. Megjegyzés Céltartalékok és értékvesztés 73 50. Megjegyzés Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 76 51. Megjegyzés Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 76 52. Megjegyzés Kötvénykibocsátás 77 53. Megjegyzés Egyéb kötelezettségek 81 54. Megjegyzés Saját tőke 82 55. Megjegyzés Hitelkeretek, ígérvények és függő kötelezettségek 84 56. Megjegyzés Kamatbevételek és kamatráfordítások 86 57. Megjegyzés Nettó díj- és jutalékeredmény 88 58. Megjegyzés Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény 90 59. Megjegyzés Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 90

60. Megjegyzés Egyéb működési bevételek és ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés 91 61. Megjegyzés Eszközök és kötelezettségek lejárati elemzés 92 62. Megjegyzés Kapcsolt felekhez kapcsolódó tranzakciók 94 63. Megjegyzés Pénzügyi eszközök és kötelezettségek bemutatása a nem diszkontált hátralévő pénzáramok szerint 99 64. Megjegyzés Pénzügyi kockázatelemzés 103 65. Megjegyzés Földrajzi információk 137 66. Megjegyzés A mérlegkészítés időpontja utáni események 142 67. Megjegyzés Becslések és megfontolások 142 68. Megjegyzés Pénzügyi instrumentumok valós értéke 144

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. millió Ft Megj. 2023.12.31 2022.12.31 Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 4 965 358 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 5 149 145 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 6 1 528 308 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 7 860 644 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 8 900 9 746 Fedezeti célú származékos ügyletek 8 3 523 0 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 9 32 824 34 367 Részesedés leányvállalatban 10 15 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 10 94 444 88 973 Immateriális javak 11 2 180 2 251 Ingatlanok, gépek és berendezések 12 1 633 1 727 Egyéb adókövetelések 13 301 442 Halasztott adó követelések 13 193 2 502 Egyéb eszközök 14 2 962 9 619 Eszközök összesen 3 642 430 2 091 451 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 16 1 185 600 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 17 10 514 2 514 Fedezeti célú származékos ügyletek 8 21 167 32 180 Kibocsátott értékpapírok 18 1 994 599 519 453 Céltartalékok 15 1 934 1 507 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 13 2 236 0 Egyéb adókötelezettségek 13 229 710 Egyéb kötelezettségek 19 7 223 8 063 Kötelezettségek összesen 3 223 502 1 736 239 Jegyzett tőke 20 340 000 310 000 Eredménytartalék 20 63 520 48 849 Egyéb tartalékok 20 15 408 -3 637 Saját tőke összesen 418 928 355 212 Saját tőke és kötelezettségek összesen 3 642 430 2 091 451 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte: Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2023. december 31. millió Ft Megj. 2023 2022 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek 22 262 418 89 454 Egyéb kamatbevételek 22 50 169 2 888 Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások 22 -206 244 -43 788 Egyéb kamatráfordítások 22 -45 346 -37 Nettó kamateredmény 60 997 48 517 Díj és jutalék bevételek 23 943 907 Díj és jutalék ráfordítások 23 -325 -290 Nettó díj és jutalék eredmény 618 617 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény 24 -25 0 Pénzügyi eszközök módosításából származó eredmény 33 0 -36 Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása 15 -16 342 -28 560 Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása 15 -59 -5 Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 25 10 077 4 248 Egyéb működési bevételek 26 504 0 Egyéb működési ráfordítások 26 -8 180 -8 740 Személyi jellegű ráfordítások 26 -5 354 -4 787 Értékcsökkenés 26 -1 070 -984 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés 10 -18 462 -7 029 Adózás előtti eredmény 22 704 3 241 Nyereségadó 13 -4 153 -991 Tárgyévi nyereség 18 551 2 250 Eredménybe átsorolandó egyéb átfogó jövedelem 15 165 -2 610 Devizás társult vállalkozások devizátváltási különbözete 10 -943 1 307 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyeresége/vesztesége – Fedezés költsége tartalék változása 8 17 495 -945 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyeresége/vesztesége – Fedezeti tartalék változása 8 6 350 -11 197 Cash flow fedezeti ügyletek nem realizált nyereségének/veszteségégének átsorolása az eredménybe 8 -6 038 11 197 Fedezési költségek amortizációja az eredménybe 8 -106 -3 359 Kapcsolódó halasztott adó 13 -1 593 387 Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 716 -360 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte: Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Cash-flow kimutatás 2023. december 31. (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) Megnevezés Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 Tárgyévi nyereség 18 551 2 250 Értékcsökkenés 26 1 070 984 Eszközök értékvesztése 15 12 966 32 284 Valós értékelésből eredő (nyereség)/veszteség 22 582 -14 433 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedés (veszteség + / nyereség-) 10 19 404 5 723 Cash flow fedezeti ügyletek - átsorolás az eredménybe 8 -6 038 11 198 Fedezeti kiigazítások eredménybe elszámolt változása 8 -7 146 0 Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó deviza-árfolyam veszteség/(nyereség) 18 16 386 1 307 Egyéb eszközök pénzmozgással nem járó állományváltozása (IFRS16) 12 -90 -103 Nettó kamatbevétel 22 -60 997 -48 517 Nyereségadó ráfordítás 13 4 153 991 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések nettó állományváltozása (értékvesztés nélkül) -332 127 -214 310 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések nettó állományváltozása (értékvesztés nélkül) -420 775 -71 473 Egyéb eszközök nettó állományváltozása 2 993 -3 956 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek nettó állományváltozása, kivéve a hosszú távú alárendelt kölcsöntőkeként figyelembe vehető források változása 6 165 221 103 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek nettó állományváltozása 7 879 1 489 Egyéb kötelezettségek és céltartalékok nettó állományváltozása 674 1 717 Kapott kamat 311 710 92 981 Fizetett kamat -183 129 -27 038 Fizetett nyereségadók -1 746 -867 Működési tevékenységből származó nettó pénzáramlás -587 515 -8 670 BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG Állampapír és vállalati kötvény vásárlás 5 -102 662 -8 623 Állampapír lejárat 5 72 847 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetés jegyzése / vagyoni hozzájárulás 10 -26 664 -34 450 Tőkemódszerrel elszámolt befektetés tőkeleszállítás / hozamkifizetés 10 1 775 9 610 Eredménnyel szemben való értéken értékelt részesedés vásárlás 9 -3 254 -10 931 Eredménnyel szemben való értéken értékelt részesedés tőkeleszállítás / hozamkifizetés 9 263 14 201 Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése 11,12 -892 -529 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése / kivezetése 11,12 33 0 Befektetési tevékenységből száramzó nettó pénzáramlás -58 554 -30 722

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megnevezés Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG: Tőkeemelésből származó pénzbeáramlás 20 30 000 100 000 Lízingfizetés 12 -500 -516 Kötvénykibocsátásából származó pénzbeáramlás 18 1 699 777 319 570 Kibocsátott kötvény visszafizetése 18 -304 142 -194 939 Pénzügyi tevékenységből származó nettó pénzáramlás 1 425 135 224 115 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek nettó növekedése/csökkenése 779 065 184 723 Nettó deviza árfolyamkülönbözet -14 40 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek állománya év elején 4 186 306 1 543 Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek az év végén 4 965 358 186 306 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 10 1 MEGJEGYZÉS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: „Eximbank” vagy „Bank”) az Exportgarancia Rt. szétválásával, annak egyik jogutódjaként jött létre 1994. május 26- án. Az Eximbank tevékenységi körét, valamint a rá vonatkozó speciális előírásokat a Magyarországon hatályos 1994. évi XLII. törvény (továbbiakban „Exim törvény”) állapította meg. Az Eximbank elsődleges üzleti célja, hogy hitelek, kölcsönök és garanciák nyújtása révén segítse a magyar exportot. A Bank zártkörűen működő részvénytársaság, székhelye Magyarországon található. A Bank székhelye: Nagymező u. 46-48., 1065 Budapest, Magyarország. A Magyar Állam nevében a gazdaságfejlesztési miniszter (2024. január 1-től nemzetgazdasági miniszter) gyakorolja a részvényesi jogokat. Az Eximbank egy olyan speciális hitelintézet, amely teljes egészében a Magyar Állam tulajdonában van. Az Exim törvény értelmében az Eximbank feladata a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozása, valamint a magyar illetőségű befektetések, és a magyarországi exporthoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, valamint ezáltal a Magyarországon működő - elsősorban kis és közepes vállalkozások, de nagyvállalkozások is - finanszírozása az exportlehetőségek maximalizálása érdekében, hozzájárulva a magyarországi munkahelyek megőrzéséhez és a munkahelyteremtéshez elősegítve a nemzetgazdaság fejlődését a magyar export versenyképességének a külföldi piacokon történő javítása révén. Az Eximbank küldetésének megfelelően exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. E feladatkörén belül magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – OECD szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket. Az állam exporthitel-ügynökség szerepei meg vannak osztva az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. („MEHIB”) között. Míg az Eximbank exporttal és exportfinanszírozással - közvetlenül hitelnyújtással vagy indirekt módon kockázati tőkén és / vagy magántőke-alapokon keresztül - foglalkozik és exportra vonatkozó garanciákat nyújt, a MEHIB exporthitel-biztosítást nyújt az exportőröknek vagy bankjaiknak, ideértve az Eximbank által hitelezett társaságokat is. A számviteli törvény által elvárt egyéb közzétételek: - Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató lakhelye: Budapest, Magyarország - Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes lakhelye: Érd, Magyarország - a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy adatai: o Név: Szocska Györgyi; an.: Tompa Valéria igazolványszám: 015671; regisztrálási szám: MK181626; szakterület: IFRS vállalkozási - Eximbank internetes holnapjának elérhetősége: https://exim.hu

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 11 Az Eximbank könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díj 95,1 millió forint +ÁFA, a RegS és 144/A szabályrendszer szerint, 2023-ban két alklalommal végrehajtott nemzetközi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó, komfort levél díja 220 000 EUR + ÁFA, mely 82,5 millió forint + Áfa összegben szerepel a Bank könyveiben. Üzleti tanácsadást 14,4 millió forint + ÁFA összegben vett igénybe a Bank a KPMG Tanácsadó Kft-től. 2 MEGJEGYZÉS ÖSSZEÁLLÍTÁS ALAPELVEI 2.1 IFRS-eknek való megfelelés Az egyedi pénzügyi kimutatások az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS), valamint a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek az IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó előírásaival összhangban készültek. Az IFRS-ek az IASB és annak elődje által kibocsátott számviteli standardokat, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) és elődje által kiadott értelmezéseket tartalmazzák, ahogyan azokat az EU befogadta. A Bank 2019 óta készít IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokat. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §. (67) szerint az Eximbank köteles alkalmazni az EU IFRS standardjait a jogszabályban előírtak szerint, a pénzügyi kimutatások elkészítésére a 2019. január 1-jét követően kezdődő éves időszakokra. Az Eximbank, mint anyavállalat a 2023-as üzleti évtől konszolidált beszámoló készítésére kötelezett az Exim Invest Zrt.-ben való részesedés minősége alapján, miután a releváns tevékenységre meghatározó befolyással van. Az Exim Invest Zrt 5.000.000 db 1 forint névértékű részvénytbocsátott ki egyenként 3 forint kibocsátási értékben. A részvényekből 4.999.999 db „A” sorozatú törzsrészvény, mely az Eximbank tulajdonában van és 1 db „B” sorozatú elsőbbségi részvény, mely a Nemzeti Tőke Holding Zrt. (NTH) tulajdonába került. 2.2 Értékelési elvek Az egyedi pénzügyi kimutatások a historikus bekerülési érték alapján készültek, a következők kivételével: • A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek értékelésre, • Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek értékelésre, • Az olyan gazdálkodó egységek tőkeinstrumentumában lévő befektetések, amelyek felett a Banknak, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása van, tőkemódszer szerint kerülnek értékelésre. A pénzügyi kimutatások elkészítése megköveteli a vezetőségtől bizonyos olyan megfontolások, becslések és feltevések meghozatalát, amelyek befolyásolják az eszközök, források, a bevételek és ráfordítások jelentett összegét, valamint a függő eszközök és kötelezettségek bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek e becslésektől.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 12 A becsléseket és az alapul szolgáló feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A számviteli becslések módosításait abban az időszakban kell elszámolni, amelyben a becslést felülvizsgálták, és szükség esetén a módosítást érintő esetleges jövőbeni időszakokban. A becslési bizonytalansággal érintett tételekről és a számviteli politikák alkalmazásának kritikus megítéléseiről szóló információkat, amelyek a legjelentősebb hatással vannak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, a 33. Megjegyzés tartalmazza. 2.3 Funkcionális és prezentációs pénznem Az egyedi pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint magyar forintban történt (funkcionális pénznem). Az egyedi pénzügyi kimutatásokban minden összeg bemutatása millió magyar forintban (prezentációs pénznem), és millió magyar forintra kerekítve történik (eltérő esetben külön jelzésre kerül). 3 MEGJEGYZÉS JELENTŐSEBB SZÁMVITELI POLITIKÁK A számviteli politika a Bank által a pénzügyi kimutatások elkészítése és bemutatása során alkalmazott elvek, alapelvek, egyezmények, szabályok és gyakorlatok összessége. Az alábbiakban meghatározott számviteli politikákat következetesen alkalmazták az egyedi pénzügyi kimutatásokban bemutatott összes időszakra. A Bank a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásait likviditási sorrendben készíti. A pénzügyi kimutatások bemutatásának időpontját követő tizenkét hónapon belül és a tizenkét hónapnál hosszabb időszak alatt megtérülő/kiegyenlítésre kerülő eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó kimutatást a 27. Megjegyzés tartalmazza. 3.1 Pénzügyi instrumentumok Egy pénzügyi eszköz vagy egy pénzügyi kötelezettség akkor, és csak akkor kerül megjelenítésre, ha a Bank a szerződés értelmében az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek alanyává válik. A Bank a pénzügyi instrumentumait a teljesítés napján (settlement date) jeleníti meg, kivéve a derivatív pénzügyi instrumentumokat, amelyek a kötés napján (trade date) kerülnek megjelenítésre. A Bank a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat valós értékén értékeli. A Bank a kezdeti megjelenítéskor az egyéb pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel módosított valós értékén értékeli. Egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor általában az ügyleti ár. A Bank a kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközöket az alábbi értékelési kategóriák valamelyikébe sorolja: • amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, • egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (fair value through other comprehensive income, FVOCI) • eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (fair value through profit or loss, FVTPL).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 13 Egy pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre, ha megfelel a következő feltételek mindegyikének, és nem eredménnyel szemben valós értéken értékeltként került besorolásra: • az eszközt olyan üzleti modell keretében tartják, melynek célja a szerződéses cash-flowk beszedése, és • a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott dátumokon olyan cash-flowkat eredményeznek, amik kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak (solely payments of principal and interest, SPPI). Egy pénzügyi eszköz az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kerül értékelésre, ha megfelel a következő feltételek mindegyikének, és nem eredménnyel szemben valós értéken értékeltként került besorolásra: • az eszközt olyan üzleti modell keretében tartják, melynek célja a szerződéses cash-flowk beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése egyaránt, és • a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott dátumokon olyan cash-flowkat eredményeznek, amik kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak (solely payments of principal and interest, SPPI). Az SPPI elemzés eredményét az alábbi táblázat foglalja össze: Pénzügyi eszköz típus SPPI elemzés eredménye Kamatkiegyenlítésre jogosult hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák NHP hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Segélyhitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Dolgozói hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Egyéb (piaci kamatozású) hitelek SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Állampapírok SPPI jellegű cash-flow karakterisztikák Az elemzés során megállapításra került, hogy az Eximbanknak szerződéses joga van kintlévő tőke és annak kamatai meg nem fizetett összegének beszedésére. A szerződéses cash-flowkon nem áll fenn az SPPI kritériumokkal összeegyeztethetetlen korlátozás. A cash-flow, illetve azok egy része nem kötött az adós, vagy valamilyen másféle kapcsolódó tényező teljesítményéhez. Kifizetések nem kerülnek késleltetésre kamatelhatárolástól függetlenül. Nincs olyan szerződésben előre definiált feltétel, amely bármilyen összeg vissza nem fizetését tenné lehetővé. Összességében elmondható, hogy a Bank által kezelt pénzügyi eszközök célja, hogy a Bank likviditását menedzseljék és így a Bank teljesíteni tudja az előírt likviditási mutatókat. Korábbi tapasztalatok szerint nem jellemző ezeknek az eszközöknek a tovább értékesítése, mindegyik beszerzésekor az elsődleges cél a kamatok és tőke beszedése a futamidő során. Az Exim törvény kifejezetten tiltja a kereskedési céllal történő értékpapír tranzakciókat. Az Üzleti terület foglalkozik a hitelezéssel és garancianyújtással. A hitelezés célja minden esetben a kamatok és tőke beszedése a futamidő során. A Bank nem keletkeztet olyan ügyleteket, amelyeknél az eredeti cél, hogy a későbbiekben átadják más számára, korábbi tapasztalatok sincsenek eladásról. Abban az esetben, ha egy követelés behajthatatlanná válik, a Bank egy speciális területe veszi át és hajtja be a kintlévőségeket, ilyen esetekben csak kivételesen fordulhat elő követelésértékesítés. A munkavállalók teljesítményének értékelése és kompenzációja nincs az értékpapírokon elért eredményhez (sem a kezelt eszközök valós értékéhez vagy a beszedett szerződéses cash-flow-khoz) kötve.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 14 Egy nem kereskedési célra tartott tőkeinstrumentumban lévő befektetés kezdeti megjelenítéskor a Bank visszavonhatatlanul választhatja azt, hogy a valós érték változásait az egyéb átfogó jövedelemben jeleníti meg. Erre a választásra instrumentumonként van lehetőség. Minden más pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken kerül értékelésre. A Bank a kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi kötelezettségeket az alábbi értékelési kategóriák valamelyikébe sorolja: • amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek • eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss, FVTPL). A Bank a pénzügyi garancia szerződéseket és a piaci kamat alatti hitelnyújtási elkötelezettségeket (hitelkeretek) a kezdeti megjelenítéskor szintén valósan értékeli a teljesítés napjára vonatkozóan. A derivatívák (származékos termékek) valós értéken kerülnek értékelésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A nem kötési napon elszámolt, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében, amennyiben a kötési nap és a teljesítési nap között jelentési dátum van, a Bank a kötési és a jelentési dátum közötti valós érték különbséget kimutatja az Egyéb eszközök vagy Egyéb kötelezettségek között. A Bank egy pénzügyi eszközt abban az esetben vezet ki a könyveiből, ha • a pénzügyi eszköz cash flow-ira vonatkozó szerződéses jogok lejárnak, vagy • a Bank átadja a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-i fogadására vonatkozó jogokat, vagy a Bank megtartja a szerződéses jogokat a pénzügyi eszköz pénzáramainak fogadására, ugyanakkor szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy egy vagy több címzettnek továbbadja a pénzáramlásokat olyan megállapodásban, amely megfelel bizonyos feltételeknek, egy olyan ügyleteben, amelyben o a Bank lényegileg az eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja, vagy o a Bank nem adja át és nem is tartja meg lényegileg a tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot, és nem tartja meg a pénzügyi eszköz feletti ellenőrzést. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek szerződéses feltételeinek módosítása A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek szerződéses feltételeinek módosítása esetén a Bank megvizsgálja, hogy a módosítás jelentősnek minősül-e. Ha a módosítás jelentősnek minősül, akkor az a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kivezetését eredményezi. A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek kivezetésével járó jelentős módosítás esetén a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszűnik, és valós értéken megjelenítésre kerül egy új pénzügyi eszköz vagy kötelezettség. Az eredeti pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kivezetett könyv szerinti értéke és az új, valós értéken megjelenített pénzügyi eszköz vagy kötelezettség közötti különbség az eredményben kerül elszámolásra. Pénzügyi eszközök esetén az új pénzügyi eszköz valós értékét növelik a kapcsolódó tranzakciós költségek. A módosítás részeként kapott díjak a kivezetés eredményeként kerülnek megjelenítésre, kivéve, hogy az új eszköz valós értékének a meghatározása során figyelembe vett díjak, és az alkalmas tranzakciós költségek megtérítéseit képviselő díjak belefoglalásra kerülnek az új pénzügyi eszköz kezdeti értékelésébe. Ha a módosítás nem minősül jelentősnek, akkor a Bank újrakalkulálja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét a módosított jövőbeni szerződéses cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal (illetve a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök esetében a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatlábbal) diszkontált nettó jelenérték összegében, és a keletkező bevételt vagy ráfordítást az eredményben jeleníti

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 15 meg. Változó kamatozású instrumentum esetén a nyereség vagy veszteség kiszámításához használt eredeti effektív kamatláb kiigazításra kerül, hogy az tükrözze a módosítás időpontja szerinti aktuális piaci feltételeket. A felmerült költségek vagy díjak a fenti különbözet elszámolása után a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség – pénzügyi eszköz esetén bruttó – könyv szerinti értékét módosítják, és azok az instrumentum hátralévő futamideje alatt amortizálásra kerülnek az effektív kamatláb újraszámítása révén. Annak megállapításához, hogy egy szerződés módosítása jelentősnek tekinthető, a Bank végrehajt - mennyiségi és - minőségi tesztet. Egy szerződésmódosítás jelentősnek minősül, ha az lényegesnek tekinthető a két teszt bármelyike szerint. A szerződésmódosítás a mennyiségi vizsgálat alapján jelentősnek tekinthető, ha - a szerződés módosításának időpontjában a módosuló szerződéses cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal diszkontált jelenértéke legalább 10%-kal eltér a módosulás előtti bruttó könyv szerinti értéktől. Ha az adós pénzügyi nehézsége esetén a Bank úgy tervezi módosítani a pénzügyi eszközt, hogy az a cash-flowk elengedését eredményezné, akkor először mérlegeli, hogy az eszköz egy részét le kellene-e írni a módosítás előtt. Ez hatással van a mennyiségi értékelésre, mivel azt eredményezheti, hogy a kivezetés feltételei nem teljesülnek. A szerződésmódosítás a kvalitatív teszt alapján akkor tekinthető jelentősnek, ha a Bank arra a következtetésre jut, hogy a módosított pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kockázatai alapjaiban különböznek az eredeti pénzügyi eszközétől vagy kötelezettségétől. Különösen az alábbi esetekben tekinthető egy szerződésmódosítás jelentősnek: - pénznemváltás - az eszköz vagy kötelezettség jellegének (típusának) alapvető változása - a kamatláb módosulása fixről változóra, vagy fordítva változás azt eredményezi, hogy a módosított cash flow-k nem felelnek meg az SPPI tesztnek A Bank egy pénzügyi kötelezettséget (vagy annak egy részét) a pénzügyi kimutatásokból akkor vezet ki, amikor az megszűnik – vagyis, ha a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tesznek, azt eltörlik vagy lejár. A pénzügyi helyzetről szóló kimutatásban megjelenített pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással szemben akkor kerülnek beszámításra és nettó módon megjelenítésre, ha a Banknak kikényszeríthető joga van az összegeket nettósítani, és szándékában áll nettó módon teljesíteni, vagy egyidejűleg realizálni az eszközt vagy teljesíteni a kötelezettséget. 3.2 Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák) A Bank a derivatív pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Gazdasági fedezeti célokra a Bank derivatív pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szerződéseket köthet (swap, IRS, CCIRS), üzleti döntés alapján alkalmazhatja az IFRS 9 szerinti fedezeti elszámolást. Minden származékos pénzügyi instrumentum valós értéken kerül értékelésre, és a realizált nyereség/veszteség az eredménykimutatás “Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron kerül megjelenítésre. A fedezeti elszámolás részletei a 8. Megjegyzésben találhatók.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 16 3.3 Valós értéken értékelt befektetések, valamint tőkemódszerrel elszámolt befektetések A Bank tőkebefektetéseinek egy részét befektetési alapokban történő befektetések testesítik meg, melyek célja hozamok elérése és emellett a banki kapcsolatok hasznosítása. A tőkebefektetések nagyobb része befektetési alapokban jegyzett tőkét jelent. Azon gazdálkodó egységek tőkeinstrumentumában lévő befektetések, ahol a Bank közös ellenőrzéssel vagy jelentős befolyással rendelkezik, tőkemódszerrel kerülnek értékelésre (lásd 3.17. Megjegyzést). Minden más befektetés eredménnyel szemben valós értéken kerül értékelésre, mivel ezen instrumentumok nem felelnek meg az SPPI kritériumrendszerének (lásd 3.1. Megjegyzést). Az osztalékbevétel (kivéve amennyiben az osztalék egyértelműen egy befektetés bekerülési értékének megtérülésére szolgál) a jóváhagyása időpontjában, valamint a befektetési alapokban lévő részesedések után elért egyéb nyereség/veszteség a „Kereskedési és befektetési tevékenység eredménye” soron kerül megjelenítésre a döntés időpontjában. 3.4 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele effektív kamat módszerrel kerül kiszámításra. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Bank a jövőbeni cash flow-kat a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli meg, de a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz kivételével, nem veszi figyelembe a várható hitelezési veszteségeket (expected credit loss, ECL). A megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz esetében a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatláb a várható hitelezési veszteségeket is magába foglaló becsült jövőbeni cash-flowk használatával kerül kiszámításra. A számítás tartalmazza a fizetett vagy kapott összes olyan összeget, amelyek az effektív kamatláb szerves részét képezik, ilyenek lehetnek a tranzakciós költségek, díjak, prémiumok, diszkontok. A tranzakciós költségek tartalmazzák azokat a járulékos költségeket, amelyek közvetlenül kapcsolhatók a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzéséhez vagy kibocsátásához. A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, kivéve a derivatív pénzügyi kötelezettségeket. 3.4.1 Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek tartalmazzák a bankjegyeket és érméket, a központi bankoknál tartott egyenlegeket és a három hónapnál rövidebb lejárati idejű magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyek valós értékének változása miatt alacsony kockázatúak, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségvállalásainak kiegyenlítésére tart. A Bank ezeket az instrumentumokat a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. 3.4.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok (állampapírok és vállalati kötvények) A Bank az SPPI kritériumoknak megfelelő és tőke és kamat cashflowk beszedése érdekében tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 17 3.4.3 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések, valamint Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések A Bank a bankoknak, biztosítótársaságoknak és ügyfeleknek nyújtott, az SPPI kritériumoknak megfelelő, tőke és kamat cashflowk beszedése érdekében folyósított hiteleleket a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken értékeli a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. 3.4.4 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek, valamint Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A bankok és biztosítótársaságok által nyújtott hitelek és betétek, egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, valamint a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kezdeti megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. 3.5 Pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek (hitelkeretek) A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a Bankot meghatározott fizetésekre kötelezik a birtokosnál amiatt felmerült veszteségek megtérítésére, hogy egy meghatározott adós az esedékességkor nem teljesíti a fizetést az adósságinstrumentum feltételeinek megfelelően. A hitelnyújtási elkötelezettség egy biztos elkötelezettség egy hitel előre meghatározott feltételek szerinti nyújtására vonatkozóan. A szokásos üzletmenet során a Bank pénzügyi garanciákat bocsát ki, melyek akkreditívekből és hitelgaranciákból állnak. A pénzügyi garanciák és a piaci kamat alatti hitel nyújtására vonatkozó elkötelezettségek bekerüléskor valós értéken kerülnek értékelésre, és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az „Egyéb kötelezettségek” soron kerülnek megjelenítésre. A pénzügyi garanciák valós értéke a kapott garancia díja. A későbbi értékelés során a Bank, mint a garancia kibocsátója, a következők közül a magasabbik értéken fogja azt értékelni: (iii) IFRS 9 standarddal összhangban meghatározott veszteségtartalék összege, vagy (iv) a kezdetben megjelenített összeg csökkentve az IFRS 15 standard alapelveivel összhangban megjelenített halmozott bevételek összegével. A kapott díj a garancia teljes élettartama alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra az eredménykimutatás „Díj- és jutalékbevételek” sorában. A pénzügyi garanciák és a hitelnyújtására vonatkozó elkötelezettségek veszteségtartaléka a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a „Céltartalékok” soron, míg az átfogó jövedelemkimutatásban a „Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása” soron kerül bemutatásra. 3.6 Valós értékek meghatározása A Bank számviteli politikájának számos rendelkezése és azok mellékletei előírják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós értékek értékelési és / vagy közzétételi célból kerülnek meghatározásra az alábbi módszerek alapján. A valós érték az az ár, amely egy eszköz értékesítéséért vagy egy kötelezettség átruházásáért járna a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben az értékelés időpontjában az aktuális feltételek mellett az eszköz vagy kötelezettség elsődleges piacán, vagy ennek hiányában a legkedvezőbb piacán. A kötelezettség valós értéke tükrözi a Bank nemteljesítési kockázatát. Valamennyi pénzügyi instrumentumot a bekerüléskor valós értéken kell megjeleníteni. A szokásos üzletmenet során a pénzügyi instrumentum bekerülési értéke általában a tranzakciós árral egyenlő (azaz

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 18 a kapott vagy fizetett ellenérték valós értéke). Abban az esetben, ha a kezdeti valós érték eltér a tranzakciós ártól, a Bank a valós érték és a tranzakciós ár közötti kezdeti (az első napi) valós érték különbözetet a következők szerint számolja el. Ha a valós értéken történő értékelést azonos eszköz vagy kötelezettség aktív piacon jegyzett ára támasztja alá, vagy az kizárólag piacon megfigyelhető árakat használó értékelési technikán alapul, akkor a Bank a különbözetet az eredményben jeleníti meg. Ellenkező esetben a Bank a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értékét módosítja, hogy elhalassza a különbözet megjelenítését, és azt a piaci szereplők által az árazás során figyelembe vett tényezők változásából eredő mértékig jeleníti meg az eredményben. Az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értékének értékelése az aktív piacokon jegyzett (kiigazítatlan) árakon történik: vételi ajánlati szerint áron eszközök esetében és ajánlati áron kibocsátott kötelezettségek esetében (1. szint). Amennyiben nem állnak rendelkezésre aktív piacon jegyzett közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető árak, a valós érték meghatározása megfigyelhető piaci áraktól eltérő inputokat használó értékelési technikák alkalmazásával történik. Ezek magukban foglalják a hasonló instrumentumok aktív piacokon jegyzett árainak, azonos vagy hasonló instrumentumok, de nem aktív piacokon jegyzett árainak, vagy olyan egyéb értékelési technikáknak a használatát, amelyekben minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból származik. (2. szint). Minden más esetben a pénzügyi instrumentumok értékelése olyan értékelési technikák alkalmazásával történik, amelyek nem megfigyelhető inputokat használnak, és azoknak jelentős hatása van az instrumentum értékelésére (3. szint). Ez magában foglalja a hasonló instrumentumok jegyzett árán alapuló értékelést, amelyek esetén jelentős nem megfigyelhető kiigazítások vagy feltételezések szükségesek az instrumentumok közötti különbségek tükrözésére. A valós értékek meghatározását részletesebben a 34. Megjegyzés tartalmazza. 3.7 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Bank a várható hitelezési veszteségre vonatkozó veszteségtartalékot jelenít meg a következő pénzügyi instrumentumokra: • adósságinstrumentumnak minősülő pénzügyi instrumentumok; • lízingkövetelések; • kibocsátott pénzügyi garanciaszerződések; • hitelnyújtási elkötelezettségek (hitelkeretek). Eredménnyel vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre nem kerül IFRS 9 szerinti értékvesztés megjelenítésre. A Bank a veszteségtartalékot a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben értékeli, kivéve a következőket, amelyek esetében a 12 havi várható hitelezési veszteség összegében értékeli: • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a Bank megállapítása szerint alacsony hitelkockázattal rendelkeznek a beszámoló fordulónapján; • (lízingkövetelésektől eltérő) egyéb pénzügyi instrumentumok, amelyek esetén a hitelkockázat nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta. A lízingkövetelések esetén a veszteségtartalék mindig a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben kerül értékelésre. A 12 havi várható hitelezési veszteség a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségnek az a része, amely azt a várható hitelezési veszteséget testesíti meg, amely a fordulónap utáni 12 hónap alatt lehetséges, a pénzügyi instrumentumra vonatkozó nemteljesítési eseményekből eredően.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 19 A teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti összes lehetséges nemteljesítési eseményből ered. A várható hitelezési veszteség a hitelezési veszteségek valószínűségekkel súlyozott átlaga. Minden értékelési időpontban a Bank elvégzi a pénzügyi instrumentumok Stage besorolását, és a fentiek alapján meghatározza a veszteségtartalék kiszámításához szükséges várható hitelezési veszteséget. A fentieknek megfelelően a pénzügyi instrumentumok három kategóriába kerülnek besorolásra: • Stage 1-be kerülnek besorolásra a pénzügyi instrumentumok a kezdeti megjelenítés időpontjában, kivéve a megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett (purchased or originated credit impaired, POCI) követeléseket. A pénzügyi instrumentumok addig maradnak Stage 1 kategóriában, ameddig nem következik be a kezdeti megjelenítéshez viszonyítva jelentős hitelkockázati romlás. Ide tartoznak azok a pénzügyi instrumentumok is, amelyeket a Bank alacsony hitelkockázatúnak tekint a fordulónapon. A Stage 1 instrumentumokra 12 havi várható veszteséget számít a Bank a szegmensenként kidolgozott lifetime PD (probability of default, nemteljesítés valószínűsége) modellek, LGD-k (loss given default, nemteljesítéskori veszteség), valamint mérlegen kívüli tételek esetében a CCF-ek (credit conversion factor, mérlegbe kerülés valószínűsége) alkalmazásával. • Stage 2-be kerülnek besorolásra azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeknél a hitelkockázat jelentős növekedése figyelhető meg, azonban a nem teljesítő (default)/megromlott hitelképességű kitettség kritériumai nem állnak fenn. A Bank a Stage2-ben szereplő instrumentumoknál teljes élettartam alatti várható veszteséget számít, a szerződéses cash flow- kból levezetett jövőbeni kitettségek, a megfelelő lifetime PD-modellek, LGD-k, és mérlegen kívüli kitettségek esetén a CCF-ek felhasználásával. • Stage 3-ba kerülnek besorolásra a nem teljesítő (default)/megromlott hitelképességű (credit impaired) pénzügyi instrumentumok. A Bank alkalmazza a Magyar Nemzeti Bank NPL (non- performing loan, nem teljesítő hitelek) definícióját, és ezzel megegyező tartalommal alkalmazza az Európai Parlament és Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelete (CRR) 178. cikke szerinti default fogalmat is. A Bank valamennyi Stage 3-ba sorolt pénzügyi instrumentumot egyedileg értékel, valószínűséggel súlyozott cash flow forgatókönyvek felhasználásával, az effektív kamatlábbal diszkontálva. A Bank különböző hitelkockázati modelleket és paramétereket alkalmaz az egyes portfóliószegmensekre. A Stage 1 és Stage 2 pénzügyi instrumentumok értékelésének alapjául a PD modellek és LGD paraméterek szolgálnak, amelyek az alábbi szegmensekre kerültek kialakításra: • Vállalati; • Szuverén/szubszuverén; • Hazai pénzügyi intézmények; • Külföldi pénzügyi intézmények. A Bank a teljes élettartam alatt várható nemteljesítés valószínűségére (lifetime expected probability of default – lifetime PD) vonatkozó modelljeit külső forrásból származó, historikus empirikus nem teljesítési (default) ráta idősor elemzésével, előrejelzésével alakította ki, a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében (vintage szemléletben), a Standard&Poor’s által közzétett default ráták és Weibull görbék alkalmazásával. Valamennyi szegmens valamennyi nemzetközi rating besorolás mentén kidolgozott lifetime PD görbéje megfeleltetésre került a Bank belső 7 fokozatú minősítési osztályaival. 2022-ben a Bank a korábban alkalmazott marginális PD-kről átállt a feltételes PD-k alkalmazására. A módszertan váltás hatása nem gyakorolt materiális hatást a pénzügyi instrumentumok várható veszteség nagyságára.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 20 A Bank a vállalati lifetime PD modellen az MNB előírásainak megfelelően előretekintő ARMAX (auto regressive moving average eXogeneous, autoregresszív mozgóátlagolás külső magyarázó változókkal) makrogazdasági modell alkalmazásával végez PD-korrekciót. A modell design egy ARMA (1,1) modell külső magyarázó változókkal. Az autoregresszív tag (AR) az idősor saját előző értékét fejezi ki, a mozgóátlag tag (MA) az előző időszak becslési hibáját jelenti. A modell külső magyarázó változóinak historikus adatsorának forrását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa adta. Az előrejelzés készítéséhez a Bank az éves beszámoló fordulónapján rendelkezésre álló legfrissebb MNB Inflációs Jelentésben szereplő előrejelzéseket alkalmazta. A modellilleszkedést kifejező R 2 mutató 67,8% volt. Valamennyi paraméter és a modell egésze szignifikánsnak bizonyult. A modellváltozók stacioneritása valamennyi statisztikai alkalmazási feltételnek megfelel. Ez a modellezési módszertan az IFRS átállás óta nem változott, azonban a 2022. évi teljes körű modellfelülvizsgálat során az alkalmazott makrogazdasági mutatók tekintetében a korábbi munkanélküliségi ráta és inflációs ráta helyébe, a hosszabb idősorok rendelkezésre állása, valamint szakmai és statisztikai szempontok alapján a beruházási volumenindex és a munkanélküliségi ráta lépett. 2023-ban is ez a makromodell volt alkalmazásban. A negyedéves gyakorisággal aktualizált makroszorzó becsléséhez a Bank folyamatosan frissítette a rendelkezésre álló tényadatokat. 2023-ban is ez a makromodell volt alkalmazásban. A negyedéves gyakorisággal aktualizált makroszorzó becsléséhez a Bank folyamatosan frissítette a rendelkezésre álló tényadatokat A vállalati PD-k előretekintő módon történő becslése során a Bank az MNB Inflációs Jelentésében közzétett makrogazdasági előrejelzéseket és az MNB Stabilitási Jelentésében közzétett vállalati default ráta idősort alkalmazza. A Bank az idősor előző értékét kifejező autoregresszív tagot, a modell előző időszaki hibáját kifejező mozgóátlagot, az MNB Inflációs Jelentésében szereplő beruházási ráta hat negyedévvel történő késleltetését, valamint az MNB Inflációs Jelentésében szereplő munkanélküliségi ráta változásának egy és két negyedévvel történő előretekintő értékének figyelembe véve készítette el a PD-korrekcióra alkalmazott makromodelljét. Tekintettel arra, hogy az IFRS 9 standard alapján a Banknak a makrogazdasági környezet alakulására vonatkozó várakozásait torzítatlanul szükséges figyelembe vennie a várható veszteség számítás során, valamint figyelemmel arra, hogy a makrogazdasági mutatók és a várható veszteség alakulása közötti kapcsolat a gyakorlatban nem lineáris (egységnyi makrogazdasági sokk nagyobb hatással lehet a veszteségre, mint egy ugyanekkora pozitív sokk), a Bank az előretekintő várakozások alapjául szolgáló torzítatlan becslést három szcenárió valószínűséggel súlyozott átlaga alapján készítette el. A szcenáriók súlyait a Bank az MNB IFRS-9 standard alkalmazásában a makrogazdasági információk felhasználásáról és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőkről kiadott Vezetői Körlevelével összhangban alakította ki. A baseline szcenárió 60%-os (2022-ben 70%-os), az optimista szcenárió 10%-os (2022-ben 20%-os), a pesszimista szcenárió 30%-os (2022-ben 10%-os) súllyal szerepelt a becslésben. A 2023. IV. negyedévben a legfrissebb makrogazdasági előrejelzésekkel aktualizálva, a Bank a makromodell segítségével a vállalati default rátát két évre jelezte előre, negyedéves gyakorisággal. A Bank a nyolc negyedévvel történő előrejelzéshez az MNB Inflációs Jelentésében szereplő tényadatokat és előrejelzéseket használta. Mivel a vállalati default ráta adatsor két negyedévvel le van maradva a beszámoló fordulónapjától, a Bank a köztes időszak interpolálására az Európai Központi Bank által kiadott legfrissebb pénzügyi jelentést is felhasználta. A beruházási volumenindex a KSH által számított éves bruttó állóeszközfelhalmozás indexet jelenti. A mutató vonatkozásában a Bank a legfrissebb MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében közzétett értékek felhasználásával azt feltételezte, hogy a legfrissebb, 2023. évi rendkívül kedvezőtlen tényadatból kiindulva lineáris interpolációt alkalmazva, a baseline szcenárióban 3,0%-os, a pesszimista szcenárióban -8,0%-os szinten realizálódik, míg az optimista szcenárióban 10,5%-ra javul. A munkanélküliségi ráta az adott vonatkozási időponton a munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népességgel (munkaerő állomány), amelyre a KSH-nál hozzáférhetők tényadatok. A munkanélküliségi ráta vonatkozásában a Bank a legfrissebb MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében közzétett értékek felhasználásával azt feltételezte, hogy a legfrissebb tényadatból

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 21 kiindulva lineáris interpolációt alkalmazva, a baseline szcenárióban 3,6%-ot ér el, a pesszimista szcenárióban 5,0%-ra romlik, míg az optimista szcenárióban 2,8%-ra javul. A Bank a vállalati szegmensben belső adatokon, a behajtási LGD módszertanával, vintage szemléletben modellezett LGD-t alkalmaz a várható veszteség meghatározásához. A szuverén/szubszuverén szegmensben a Bank külső tanulmánnyal alátámaszott (Moody’s) benchmark LGD-t, a pénzügyi intézmények vonatkozásában a Global Credit Data által széles körű nemteljesítővé vált bankokra kiterjedő adatgyűjtésre épített, diszkontált megtérülés alapú LGD-t alkalmaz. A külső benchmark tanulmány 1,483 db pénzügyi intézmény nemteljesítő ügyleteit vizsgálta globális szinten. Az eredmények behajtási LGD szemléletben összességében 72%-os megtérülést mutattak, amelynek következtében 28%-os banki LGD kerül alkalmazásra. A módszertani váltást a Bank a 2023. szeptember 30-ai minősítéskor érvényesítette, amely a hatásvizsgálat alapján 181 millió forint többlet értékvesztés képzéssel járt a korábban alkalmazott LGD-vel összehasonlítva. Tekintettel arra, hogy a rendkívül alacsony historikus elemszám nem teszi lehetővé a belső adatokon történő CCF modellezést, a Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyeleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. A Bank 2023-ban folyamatosan alkalmazta a management overlay értékvesztést, amely olyan egyösszegű várható veszteség érték, amelyet a Bank azon kockázati faktorok alapján határoz meg, amelyeket az alkalmazott kockázati modelljei nem, vagy nem teljesen fednek le, ezért ezen kockázatok hatását a modellek futtatásával bottom-up alapon nem lehet megfelelő módon számszerűsíteni. A Bank top-down modellel, ágazatcsoportonként differenciált management overlay korrekciót alkalmaz a vállalati szegmens várható veszteségének meghatározására. A Bank a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan nem tekinti szignifikánsnak a management overlay mértékét. A várható veszteség meghatározásához alkalmazott képleteket részletesen a 30. Megjegyzés tartalmazza. Valamennyi instrumentum esetében a Bank az alábbi indikátorokat jelentős hitelkockázati romlásnak tekinti, ennek megfelelően az érintett ügyleteket Stage2-be sorolja: • 30+ nappal késedelmes, kivéve, ha a késedelem igazoltan technikai hiba miatt történik. • A minősítés jelentős romlása a kezdeti minősítési osztályhoz képest. A Bank a 7 fokozatú ügyfélminősítési skálán az 1-től 3-ig terjedő besorolási kategória 2 kategóriányi romlását, míg a 4-es, 5-ös és 6-os kategória esetén már 1 kategóriányi romlást jelentősnek tekint. Az IFRS 9 sztenderd 5.5.10 pontjában biztosított lehetőség alapján a Bank befektetésre javasolt minősítési kategóriába sorolható szuverén és a pénzügyi intézményi szegmensben él az alacsony hitelkockázati besorolás lehetőségével, amelynek megfelelően 1-es kezdeti kategóriából a 3-as kategóriába romlás nem von maga után Stage2 átsorolást. • Teljesítő átstrukturált státuszba került hitelek, beleértve a moratóriumban töltött 9 hónapnál nagyobb időtartam miatt bekövetkezett átstrukturált státuszt is. • Végelszámolási eljárás alá került ügyfél ügyletei. A Bank alacsony hitelkockázatú LCR (Low Credit Risk) határokat alkalmaz a BBB- vagy jobb, befektetésre ajánlott minősítési osztályú kitettségekre a szuverén és a banki szegmensek esetén, ugyanakkor nem alkalmaz LCR határt a vállalati kitettségek esetében. Ezzel egyidejűleg a Bank bizonyos gyengébb minősítésű osztályaiban szigorúbb kritériumokat határoz meg jelentős hitelkockázati romláshoz. Ennek megfelelően a Bank a belső minősítési rendszerében 4-es vagy annál rosszabb kezdeti ratingű ügyfelek ügyleteihez már 1 osztályromlást is jelentős hitelkockázati romlásnak tekint.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 22 Ezen kívül a Bank a belföldi közvetlen vállalati kitettségek vonatkozásában az alábbi EWI -ket (early warning indicator, korai előrejelző mutatókat) is alkalmazza a jelentős hitelkockázati romlás meghatározásához: • Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lekérdezés alapján megállapítható más hitelnyújtónál fennálló hitelek esetében: - új hitel felvétele, amennyiben az újabb kötelezettségvállalás veszélyezteti a cég működését, - új hitel felvétele, amennyiben veszélyezteti a Bank által nyújtott hitel(ek) törlesztését, a meglévő hitel adósságszolgálatát, - meglévő hitel késedelmi státusza (időpont, összege, rendezett-e), - meglévő hitel adósságszolgálati adatai. • Az adós adataiban bekövetkező változások, különösen, amelyeknél az ügyfél részéről elvárt annak bejelentési kötelezettsége és a hozzá tartozó dokumentumok átadása: - új tulajdonos van (elvárt az új tulajdonos vizsgálata, megismerése, kedvezőtlen változás esetén Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - székhely változása (az ellenőrzésnek ki kell arra terjednie, hogy a változás technikai jellegű- e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - cégjegyzékszám változása (az ellenőrzésnek ki kell arra terjednie, hogy a változás technikai jellegű-e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet), - adószám változása (az ellenőrzésnek ki kell arra is terjedni, hogy a változás technikai jellegű-e. Amennyiben átmentést és/vagy várható felszámolást jelez, Stage2-be kell sorolni az ügyletet). • Az adósságszolgálatra kedvezőtlen hatást gyakorló számlaforgalom és/vagy vevőkör csökkenés. Amennyiben szignifikáns, Stage2-be kell sorolni az ügyletet. • A cég fő tevékenységi körének megváltozása, illetve az abból származó cashflow nem elegendő az adósságszolgálatra. • Az adós cég saját tőkéje jelentős mértékben lecsökken. Mérlegelni kell a Stage2-be történő átsorolást, amennyiben a saját tőke minimum 25%-kal csökken, vagy a tőkeellátottság (saját tőke/mérlegfőösszeg mutató) minimum 10%-os mértékben csökken az előző év végi auditált éves beszámolóban szereplő adatokhoz képest. • Az adós cég munkavállalóinak száma jelentősen megváltozik, csökken. Ellenőrizni szükséges, hogy ezt a folyamatot mi okozza. Amennyiben egy másik cégbe való átmentést jelez, Stage2- be kell sorolni az ügyletet. • Végrehajtás indul a cég ellen (pl. Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) vagy önálló bírósági végrehajtó). Stage2-be kell sorolni az ügyletet, ha a végrehajtás szignifikánsnak minősül. A végrehajtás szigfikáns, ha - az elmúlt 12 hónapban 3-nál több alkalommal indult végrehajtás vagy - az elmúlt 12 hónapban olyan végrehajtás volt folyamatban, amelyik 30 napon belül nem került rendezésre (Azaz, ha 30 napon belül indult még nem rendezett végrehajtás van folyamatban a vizsgálat időpontjában, az még nem jelent szignifikáns mértékű végrehajtást.) • Nem ingatlanfinanszírozási projekthitel esetében a projekt nem vagy nem teljes mértékben valósul meg, és/vagy nem tudja kitermelni az adósságszolgálatot. • Biztosítási díj nem teljesítése (30+ nap késedelem, vagy szerződés inaktívvá válása). • Fedezettségi szint negatív irányú változása, amely a gazdálkodó egység fizetőképességében (termelőeszköz értékében bekövetkező jelentős értékcsökkenés) vagy hajlandóságában (fedezetelvonás) jelentős mértékű, kedvezőtlen irányú változásra utal. Jelentősnek minősül a fedezeti ráta minimum 15 százalékpontos csökkenése az utolsó döntéshez képest. • Szerződéses kötelezettségvállalások, kovenánsok sértése, amely következtében az adott ügylet megtérülése veszélybe kerülhet. • Adatszolgáltatási fegyelem romlása – Az ügyfél által nyújtott ügyfél-, ügylet-, fedezetszintű adatszolgáltatások késedelme. Rendszeres késedelem esetén Stage2-be kell sorolni az ügyletet.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 23 • Ügyfél gazdálkodását negatívan érintő jogszabályváltozás, amely veszélyezteti az Ügyfél pénzügyi stabilitását. • Jelentős súlyú, az ügyfelet, az ügyfélcsoportot, partnereit vagy iparágat érintő negatív információk. • Ágazati kilátások kedvezőtlen irányú, jelentős mértékű változása, amelyek az ügyfél pénzügyi stabilitását veszélyeztetik. • Rendszeres minősítés során számolt pénzügyi mutatók többségének negatív irányú változása. A vizsgálandó mutatókat részletesen a Bank Monitoring szabályzata tartalmazza. Ezen kívül a Bank az ingatlanfinanszírozási projekthitelek vonatkozásában az alábbi EWI -ket is alkalmazza a jelentős hitelkockázati romlás meghatározásához: • Az LTV 1 fölé emelkedik (kivéve: kivitelezési szakasz). • Az időszaki (éves) megtermelt és nem kumulált cash flow alapján számított DSCR vagy a projektált adósságszolgálati mutató (PDSCR) 1,05 alá csökken. • A kivitelezési szakasz az eredeti tervekhez képest 1 évet meghaladó késedelembe kerül. • A projektfinanszírozási ügylet feltételeiben olyan módosítás következik be (akár az eredeti szerződés módosításával, akár refinanszírozásával), amely az ügylet megítélésében összességében kockázatnövekedést eredményez a Bank számára. • A projekt eredeti, hitelszerződésben rögzített költségvetése olyan mértékben megnő, melyet a piaci érték növekedésének mértéke nem tud követni, továbbá a költségnövekedéssel a projekt/adós finanszírozási igénye is növekszik, és az emelt összegű hitel kockázati paraméterei (többek között: LTV, DSCR, kamatfedezettség, balloon/bullet mértéke, teljes visszafizetés ideje) az eredeti jóváhagyáshoz képest megnövekedett kockázati szintet jeleznek. Stage2-ből Stage1 kategóriába történő visszasorolás abban az esetben történhet meg, ha az értékelési időpontban a hitelkockázat jelentős romlásának egyetlen kritériuma sem figyelhető meg. A jelentős hitelkockázati romlás ismérveivel rendelkező Stage2 állomány és értékvesztés kvantitatív közzététele a 30. Megjegyzésben található. A Bank a CRR 178. cikke, a 39/2016. MNB rendelet, valamint a 9/2022. MNB ajánlás előírásai alapján nem teljesítőnek (default), illetve megromlott hitelképességűnek tekinti, és Stage3-ba sorolja azon ügyleteket, ahol: • A késedelem időtartama legalább 90 egymást követő napon keresztül fennálló, folyamatos késedelem, ha a késedelmes rész jelentős. Ettől a feltételtől szakértői értékelés alapján sem lehet eltekinteni. A Bank a jelentősségi küszöböt 500 EUR-ban határozta meg. • Az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes kötelezettségeinek teljes összegét visszafizetni (függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e). Valószínűsítő tényezők: - megalapozott aggodalmak merültek fel az adós stabil és kielégítő pénzáramlások megteremtésére való jövőbeli képességét illetően, - forgóeszköz hitelek esetében az EBITDA-ból a kamatot nem tudja megfizetni, - beruházási hiteleknél a vélelmezett adó mértékével csökkentett EBITDA-ból az éves tőke- és kamattörlesztést sem tudja az ügyfél megfizetni, - a törlesztőrészletek teljesítéséhez az adós rendszeres bevételi forrásai többé nem állnak rendelkezésre, - az adós teljes tőkeáttételi szintje jelentősen megemelkedett, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a tőkeáttétel ilyen változása be fog következni, - az adós megszegte a szerződés szerinti kötelezettségeit, - a szerződéssel összefüggésben elkövetett csalás,

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 24 - a Bank lehívott bármilyen biztosítékot, beleértve a garanciát, - magánszeméllyel szembeni kitettségek esetén: egyetlen magánszemély 100 %-os tulajdonában lévő olyan társaság nemteljesítése, amely esetében a magánszemély személyes garanciát vállalt a Bank felé a társaság összes kötelezettsége tekintetében, - azt az ágazatot sújtó válság, amelyben az adós tevékenykedik, ami az adós ágazaton belüli gyenge pozíciójával párosul, - egy pénzügyi eszköz aktív piacának eltűnése az ügyfél pénzügyi nehézségeinek következtében, - a Bank információkkal rendelkezik arról, hogy egy harmadik fél – különösen egy másik intézmény – kezdeményezte az adós felszámolását vagy ahhoz hasonló intézkedést (pl. végrehajtás, kényszertörlés, adós vagyontárgyára bűnügyi zárlat elrendelése). • Azon kitettségek, amelyekre egyedi veszteségtartalék került megjelenítésre, ide nem értve az IFRS-9 szerint Stage1 és Stage2 kategóriájú ügyletekre csoportosan megjelenített veszteségtartalékot. • Egy ügyféllel szembeni összes kitettség abban az esetben, ha valamelyikre egyedi értékvesztés került elszámolásra, ide nem értve az IFRS-9 szerint Stage1 és Stage2 kategóriájú ügyletekre csoportosan megjelenített veszteségtartalékot. • A Bank felszámolási- vagy végrehajtási eljárást indított az ügyfél kötelezettségének behajtása érdekében. • Az ügyfél felszámolási- vagy csődeljárást indított maga ellen annak érdekében, hogy a Bankkal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését elkerülhesse vagy elhalaszthassa. • Az ügyfél reorganizációs eljárást kezdeményezett. • A Bank által kibocsátott bankgarancia lehívása megtörtént vagy lehívása várható. • A mérlegen kívüli kötelezettséget, melynek lehívása valószínűsíthető, és ha annak lehívása vagy egyéb felhasználása olyan kitettséghez vezet, amely esetében fennáll az a kockázat, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre. • A hitelszerződés felmondásra került. • Workout vagy jogi eljárás (felszámolás, csőd, a Bank által indított végrehajtás) alá vont ügyletek. • Átstrukturálás, amely az ügyfél szempontjából szignifikáns pénzügyi kötelezettség csökkenéssel jár. A Bank nem vizsgálja a hitelkockázat jelentős változását a POCI követelések esetében. A POCI követeléseket minden esetben Stage3-ba sorolja, és egyedileg értékeli. A pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek számviteli politikáját a 3.5. fejezet, a veszteségtartalék számítási politikát (képleteket) a 30. Megjegyzés tartalmazza. Veszteségtartalék felszabadítása Ha a következő időszakban a veszteségtartalék felszabadításra kerül, annak elszámolása az eredményen keresztül történik. Hitelek és előlegek leírása A behajthatatlan követeléseket a megképzett értékvesztéssel szemben írja le a Bank, ha a Work Out szabályzatban meghatározott behajthatatlansági jogcímek teljesülnek, vagy ha nincs észszerűen várható megtérülés. Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Bank az eredményben számolja el. A Bank részlegesen is leírhat követelésrészt, amennyiben észszerűen nem várható a teljes megtérülés, azonban a Bank továbbra is szándékozik teljes mértékben behajtani a részben leírt követeléseket. A követelések teljes vagy részleges leírása a nemteljesítési esemény bekövetkezését követően legalább három év elteltével lehetséges, amikor az egyedi értékelés azt

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 25 mutatja, hogy az adóstól jövőbeni pénzbeáramlás befolyása nem valószínűsíthető, és rendelkezésre áll a felszámolótól megfelelő vagyonfelosztási terv. Átstrukturált hitelek A Bank először az adósokkal együttműködve a hitelek átstrukturálására törekszik, ahelyett, hogy jogi úton kezdeményezné a követelések behajtását. Ez magában foglalhatja a futamidő meghosszabbítását, a fizetési ütemterv módosítását vagy a kölcsön feltételeinek felülvizsgálatát. Átstrukturálás esetén a Bank a 3.1 Megjegyzésben közzétettekkel összhangban megvizsgálja, hogy jelentősnek minősül -e a szerződésmódosítás, és annak eredményeképpen állapítja meg a teljesítő/nem teljesítő átstrukturált besorolást, valamint a 10%-os szabályt alkalmazza a kivezetés kritériumának megállapításához. Átstrukturálást követően az értékvesztést a Bank az eredeti EIR alkalmazásával határozza meg, ahogyan azt a feltételek módosítása előtt is történt, függetlenül attól, hogy a hitel már nem késedelmes. A menedzsment folyamatosan monitorozza az átstrukturált hitelek feltételrendszerének fennállását, annak biztosítása érdekében, hogy az előírt kritériumok teljesüljenek, és hogy a jövőbeni kifizetések megtörténjenek, valamint azt, hogy teljesülnek-e a kivezetés kritériumai. A nemteljesítő átstrukturált hiteleket a Bank minden esetben Stage3-ba sorolja, és az eredeti EIR-rel diszkontálva számítja ki az értékvesztést. 3.8 Általános tartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt”) rendelkezései előírják, hogy a Banknak a tárgyévi adózott eredménye 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell létrehoznia a jövőbeni veszteségek fedezetére. A menedzsment döntése és a Tulajdonos jóváhagyása alapján a Bank az adott időszaki adózott eredményét (a kötelező 10%-os tartalék megállapítása után) az eredménytartalékból az általános tartalékba helyezi. Mivel ezt a döntést az adott pénzügyi évre vonatkozóan a Tulajdonos a következő pénzügyi évben hozza meg, az adott időszakra vonatkozó adózott eredmény a döntés évében kerül átcsoportosításra. A Bank a tulajdonos döntése alapján az éves adózott eredményének 100%-át eredménytartalékba, ezt követően az eredménytartalékba helyezett összeget általános tartalékba helyezi. Veszteség esetén a Tulajdonos döntése alapján a felhalmozott általános tartalék összege kerül felhasználásra. 3.9 Deviza átváltás A Bank elsődleges (funkcionális) pénzneme a magyar forint. A külföldi devizában felmerülő bevételek és ráfordítások a funkcionális pénznemre a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A külföldi devizában fennálló monetáris eszközök és kötelezettségek a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott árfolyamon kerülnek átértékelésre a fordulónapon, és az átértékelési különbözetek az eredményben kerülnek megjelenítésre. A valós értéken értékelt külföldi devizában felmerülő nem monetáris eszközök és kötelezettségek funkcionális pénzemre történő átváltása azon a napi árfolyamon történik, amikor a valós érték meghatározásra került. A külföldi valutában tartott azon nem monetáris tételek, amelyek historikus értéken kerülnek értékelésre, a tranzakció időpontjában érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra a funkcionális pénznemre. Az átértékelés során keletkező devizaárfolyam-különbözetek az eredményben kerülnek megjelenítésre a „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron. A tőkemódszerrel elszámolt külföldi devizában felmerülő befektetések esetén a külföldi érdekeltség funkcionális pénzneme és a Bank prezentációs pénzneme közötti átváltásból keletkező árfolyam – különbözetet az egyéb átfogó jövedelemben számolja el a Bank.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 26 3.10 Immateriális javak és tárgyi eszközök Az immateriális javak, az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek értékelésre. A beszerzési költség tartalmazza a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó ráfordításokat. Ingatlanok, gépek és berendezések esetében a karbantartási és javítási költségek az eredményben kerülnek elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések nagyobb felújításai, valamint az adott eszköz egy részének cseréjével járó költségek az adott tétel könyv szerinti értékében kerülnek elszámolásra, abban az esetben, ha valószínű, hogy az eszközhöz köthető jövőbeni gazdasági hasznok a Bankhoz be fognak folyni, és ezek megbízhatóan mérhetők. A kicserélt komponensek értéke kivezetésre kerül. Az értékcsökkenés az eszközök becsült hasznos élettartama alapján lineáris alapon kerül elszámolásra az alábbi irányszámok alapján, melyektől konkrét információk alapján el lehet térni Bérelt ingatlanon végzett felújítás bérleti időtartam alapján Szoftverek 3 év Bútorok, felszerelések és irodai berendezések 3-7 év Az értékcsökkenési módszerek, a hasznos élettartamok, valamint a maradvány értékek minden pénzügyi év végén felülvizsgálatra, szükség esetén módosításra kerülnek. Az immateriális javak, az ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztés-felülvizsgálat tárgyát képezik, akkor, ha történik olyan esemény vagy változás, amely azt jelzi, hogy a könyv szerinti érték a megtérülő érték felett van. Az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget az értékesítésből származó bevétel és az eszközök könyv szerinti értékének különbözeteként határozza meg a Bank, és az eredményben a „Egyéb működési ráfordítások” vagy „Egyéb működési bevételek” között kerül elszámolásra. 3.11 Lízingek A lízingbe vevő megjelenít egy eszközhasználati jogot a kapcsolódó eszközre vonatkozóan és egy lízing kötelezettséget a lízinghez kapcsolódó kötelezettségekre vonatkozóan. A lízingbe adó megkülönbözteti az operatív, illetve a pénzügyi lízingeket. A Bank folyamatosan figyelemmel kíséri az összes bérleti szerződését, amelyben lízingbe vevő, és azonosítja azokat, amelyek az IFRS 16 standard alapján lízing ügyletet tartalmaznak. Ezekkel kapcsolatosan használati-eszközt és lízing kötelezettséget jelenít meg a lízing ügyletek tekintetében. A használatijog-eszközt bekerülési értéken (cost), míg a lízing kötelezettséget a még meg nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként értékeli az IAS 17 szerint korábban operatív lízingként kimutatott lízingek esetén. Az eszköz bekerülési értéke során figyelembe vett elemek: - a kötelezettség kezdeti értéke - a futamidő kezdetekor (vagy előtte) megfizetett használati díjak - a Bank kezdeti közvetlen költségei - a megkapott lízingösztönzők, mint bekerülési értéket csökkentő elem - az eszköz leszerelés, elszállítás, helyszín helyreállítás becsült költségei A lízingkötelezettség kezdeti értéke a futamidő kezdetéig meg nem fizetett lízingdíjak jelenértéke. Diszkontáláshoz a Bank az első alkalmazáskori implicit kamatlábat alkalmaz, amellyel számolva a lízingdíj fizetések és a nem garantált maradványérték jelenértéke megegyezik a lízingelt eszköz valós értéke és lízingbeadó kezdeti közvetlen költségeinek összegével. A Bank elsősorban irodahelyiségek operatív lízingjét sorolja az IFRS 16 alá. A Bank az alábbi egyszerűsítéseket alkalmazza:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 27 - Egységes diszkontrátát alkalmaz a hasonló tulajdonságokkal rendelkező lízingportfólióra. A Bank egyszerűsítést alkalmaz rövid futamidejű (12 hónapnál nem hosszabb) lízingek esetére, valamint az alacsony eszközértékű lízingekre (kevesebb, mint 1 millió forint), ezen konstrukciók esetében a Bank nem jelenít meg sem lízingkötelezettséget, sem kapcsolódó eszközhasználati jogot. Az ilyen típusú lízingdíjak költségként kerülnek elszámolásra lineáris módszerrel a lízingszerződés élettartama alatt. 3.12 Nyereségadók A nyereségadó tartalmazza a tényleges és halasztott adókat is. A nyereségadók az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre, kivéve, ha közvetlenül a saját tőkében vagy egyéb átfogó jövedelemben elszámolt tételekhez kapcsolódnak, amely esetben a saját tőkében, illetve az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek megjelenítésre. A tényleges nyereségadók közé sorolandó a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék. A tényleges adó az üzleti év adóköteles nyeresége után fizetendő vagy járó adó, valamint az előző évekről áthozott vonatkozó fizetendő vagy járó adó korrekciója. A Bank a tárgyévi adóalap alapján számított nyereségadót tekinti nyereségadónak. A fizetendő vagy járó tényleges adó összege a fizetendő vagy járó adó összegének legjobb becslése, amely tükrözi a nyereségadókhoz kapcsolódó bizonytalanságot. A tényleges adó összegének meghatározása a fordulónapon jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsokkal történik. A halasztott adó kerül megjelenítésre az eszközök és kötelezettségek beszámolókészítéshez alkalmazott könyv szerinti értékei, valamint az adózási célokra kalkulált összegek közötti átmeneti különbözetekre. Átmeneti különbözetek nem kerülnek megjelenítésre azon eszközök vagy kötelezettségek kezdeti megjelenítésén, amelyek sem a számviteli, sem az adózás előtti nyereséget nem érintik, és amely ügylet nem üzleti kombináció. Halasztott adó követelés kerül megjelenítésre a meg nem jelenített elhatárolt negatív adóalapokra, a fel nem használt adókedvezményekre és a levonható átmeneti különbözetekre olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy olyan jövőbeni adóköteles nyereségek fognak rendelkezésre állni, amellyel szemben azok felhasználhatók. Az adókövetelések minden fordulónapon áttekintésre kerülnek, és olyan mértékben csökkentésre kerülnek, amennyiben már nem valószínű, hogy a kapcsolódó adóelőny realizálásra kerül. A meg nem jelenített adókövetelések minden fordulónapon áttekintésre kerülnek, és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínű, hogy rendelkezésre fog állni olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben azok felhasználhatók. A halasztott adó összege az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének fordulónapi várakozások szerinti megtérülési vagy rendezési módjának adókövetkezményeit tükrözi. A halasztott adó összegének meghatározása a mérleg fordulónapján jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok alkalmazásával történik, és tükrözi a nyereségadóhoz kapcsolódó bármely bizonytalanságot. 3.13 Kamatbevétel és kamatráfordítás A pénzügyi eszközök kamatbevételei és ráfordításai a „Kamatbevételek” és a „Kamatráfordítások” között kerülnek megjelenítésre az eredményben az effektív kamatlábmódszer használatával (lásd 3.4. Megjegyzést). A kamatbevétel „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek” és „Egyéb kamatbevételek” kategóriákba kerül besorolásra és az eredményben kimutatásra. Az „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevétel” soron az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamata, míg az „Egyéb kamatbevételek” között a kamatcsere ügyletek kamatbevétele szerepel. A kamatráfordítások „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások” és „Egyéb

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 28 kamatráfordítások” kategóriákba kerül besorolásra és az eredményben kimutatásra. Az „Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások” soron az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamata, míg az „Egyéb kamatráfordítások” soron a lízingkötelezettségek és a kamatcsere ügyletek kamatráfordítása szerepel. Az effektív kamat módszer a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek csoportjai) amortizált bekerülési értékének kiszámításához, valamint a kamatbevételnek vagy kamatráfordításnak az adott időszakra történő allokálására szolgál. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum élettartama alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbefolyásokat pontosan a következők egyikére diszkontálja: • a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke (ha nem megromlott hitelképességű), vagy • a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke (ha megromlott hitelképességű), vagy • a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke az az összeg, amelyen a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a kezdeti megjelenítéskor értékelnek, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve ezen kezdeti összeg és a lejáratkori összeg közötti különbözet effektív kamatláb módszer használatával számított halmozott amortizációjával, és pénzügyi eszközök esetén kiigazítva bármely várható hitelezésiveszteség-tartalékkal. Egy pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke bármely várható hitelezési veszteség-tartalékra vonatkozó kiigazítás előtt. A vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközöktől eltérő pénzügyi eszközök esetében az effektív kamatláb kiszámításakor a Bank a jövőbeni cash-flowkat a pénzügyi instrumentum összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli meg, de figyelmen kívül hagyja a várható hitelezési veszteséget. A kamatbevétel vagy kamatráfordítás kiszámítása során az effektív kamatláb a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére (amikor az eszköz nem megromlott hitelképességű) vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb a változó kamatozású instrumentumok cash-flowi időszakonkénti újrabecslése eredményeként felülvizsgálatra kerül, hogy az tükrözze a piaci kamatlábak változását. Vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközök (POCI) esetében a Bank a kamatbevétel kalkulálása során a hitelezési kockázathoz igazított effektív kamatlábat a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értékére alkalmazza, az eszköz kezdeti megjelenítésétől fogva, annak kivezetéséig. Az olyan pénzügyi eszközökre, melyek nem vásárolt vagy keletkeztetett megromlott hitelképességű pénzügyi eszközök (POCI), hanem később váltak megromlott hitelképességűvé (Stage 3), a Bank kamatbevétel kalkulálása során az effektív kamatlábat a pénzügyi eszköz amortizált értékére alkalmazza. Ha az eszköz már nem megromlott hitelképességű, akkor a kamatbevétel számítása visszaáll a bruttó alapra. A kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 85/1998 (V.6.) Kormányrendelet és a kötött segély hitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival és feltételeivel összhangban a Bank kamatkiegyenlítésben, illetve a segélyhitelekkel kapcsolatban kamattámogatásban részesül a Magyar Államtól az említett jogszabályokban meghatározott finanszírozási lehetőségekre. A Bank kamatkiegyenlítési mechanizmusa a Magyar Állam által nyújtott kamatkompenzáció összegét a hitelfelvevő által fizetett kamatláb és a Bank forrás költsége, működési költsége, valamint a releváns kockázati prémium összegének (együttesen bázisköltség) a különbsége alapján határozza meg a 16/1998. (V.20.) PM rendelet rendelkezéseivel összhangban. A Bank ügyletenként megállapítja a tárgynegyedévben időarányosan járó kamatokat, valamint a jóváhagyott bázisköltség alkalmazásával számított, azonos időszakra vonatkozó összeget. Ha a bázisköltség alkalmazásával számított összeg nagyobb az időarányosan járó kamatnál, a különbözetet a Magyar Állam kamatkiegyenlítés jogcímén

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 29 megtéríti a Bank számára. Ha a bázisköltség alkalmazásával számított összeg kisebb az időarányosan járó kamatnál, a Bank a különbözettel megegyező összegű befizetést teljesít a Magyar Állam javára. A Bank a naptári negyedév végétől számított 15 napon belül nyújtja be a kamatkiegyenlítési igényét a Magyar Állam felé. A negyedéves kifizetés a naptári negyedév végét követő 20. napig kerül a Bank részére folyósításra. A kamatkiegyenlítési mechanizmus és segélyhitel kamattámogatás célja, hogy stabilitást és fenntarthatóságot nyújtson a Banknak, ezáltal hozzájárulva a kockázatok kezeléséhez. A Magyar Állam által nyújtott kamatkiegyenlítés és kamattámogatás szintje úgy kerül meghatározásra, hogy a Bank nyeresége nullához közeli szintet érjen el azáltal, hogy a piaci kamatlábnál alacsonyabban nyújtott kamatok szintje, és a piaci kamat közötti különbözetét a Bank számára megtéríti. Ezen a mechanizmuson keresztül válik a Bank a Magyar Állam gazdaságpolitikai eszközévé a hagyományos profitorientált bankokkal szemben. A Bank kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan részesül kamattámogatásban (a Bank a hitelnyújtó szerepét tölti be a kötött segély megállapodásokban), mely annyiban tér el a fenti kamatkiegyenlítési rendszertől, hogy a Bank működési költségeit és kockázati prémiumait nem kompenzálja a Magyar Állam, csak a forrásfinanszírozásának költségeit téríti meg. A kötött segélyhitel konstrukciók minden esetben MEHIB biztosítással fedezettek, melynek díja a hiteladósra áthárításra és adományelem formájában elengedésre kerül, azáltal, hogy a Magyar Állam azt a Bank részére megtéríti. A Magyar Államtól kapott kamatkompenzációt és kamattámogatást a Bank nem tekinti állami támogatásnak a Bank szempontjából, mivel azok az adós állami támogatásának egyik formáját képviselik. A Magyar Államtól kapott kamatkompenzációt és kamattámogatást a Bank a hitelei szerves részének tekinti, ezáltal ezen cash-flowkat is figyelembe veszi az effektív kamat számításánál. Az Eximbank által nyújtott egyéb hitelek (olyan hitelek, amelyekre nem vonatkozik a kamatkiegyenlítési és kamattámogatási rendszer) változó kamatozásúak, és a CME Term SOFR / EURIBOR / BUBOR referencia kamatlábak és az Eximbank forrásköltsége figyelembevételével kerülnek árazásra. 3.14 Díj és jutalék bevétel és ráfordítás A Bank díjakat és jutalékokat kap az ügyfeleknek nyújtott különféle szolgáltatások után, és ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan díjakat és jutalékokat fizet. Azon díj- és jutalékbevételek, valamint ráfordítások, amelyek a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség effektív kamatának szerves részét képezik, belefoglalásra kerülnek az effektív kamatlábba. Ha egy hitelnyújtási elkötelezettséget várhatóan nem hívnak le, akkor a kapcsolódó hitelnyújtási elkötelezettségi díj az elkötelezettség időszaka alatt időarányosan kerül megjelenítésre. Az egyéb díj- és jutalékbevételek akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a kapcsolódó szolgáltatások elvégzésre kerülnek. Az egyéb díj- és jutalékráfordítások jellemzően olyan ügyleti és szolgáltatási díjakhoz kapcsolódnak, melyek akkor válnak költséggé, amikor a szolgáltatásokat a Bank megkapja. További részletek a 23. Megjegyzésben találhatóak. 3.15 Céltartalékok és függő kötelezettségek (IAS 37) Céltartalék akkor kerül megképzésre, ha egy múltbeli esemény eredményeként a Banknak olyan jogi, vagy vélelmezett kötelezettsége van, ami megbízhatóan becsülhető, és valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlásával fog járni a kötelezettség teljesítése.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 30 A céltartalékok úgy kerülnek meghatározásra, hogy a várható cash-flowk diszkontálásra kerülnek egy olyan adózás előtti diszkontrátával, amely tükrözi a pénz idő értékét, és ahol szükséges, a kötelezettség kockázati jellemzőit is figyelembe veszi. A függő kötelezettségek nem kerülnek megjelenítésre a pénzügyi kimutatásokban. A függő kötelezettségek közzétételre kerülnek a pénzügyi kimutatásokban, kivéve, ha távoli a gazdasági erőforrások kiáramlásának lehetősége. Csak abban az esetben képez céltartalékot a Bank várható veszteségekre, amennyiben a fordulónapon a Bank úgy ítéli meg, hogy több mint valószínű, hogy a kötelem fennáll. A Bank vezetése állapítja meg a céltartalék képzés megfelelőségét az egyedi esetek felülvizsgálata, aktuális veszteség eseményekre vonatkozó tapasztalatok, gazdasági körülmények, tranzakciók kockázati jellemzői, valamint egyéb kapcsolódó tényezők alapján. A Bankot terhelő – nyereségadónak nem tekinthető – bankspecifikus adókat akkor jeleníti meg, amikor az adó megfizetését kiváltó feltétel teljesül. Ide tartozik a 2006. évi LIX. törvény szerinti, az adóévet megelőző második adóév mérlegfőösszege alapján számított pénzügyi szervezetek különadója („bankadó”), és a 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi nettó árbevétel alapján számított 197/2022. (VI.4) Korm. rendelet szerinti Extraprofit adó. A Bank a bankadóra vonatkozó kötelezettséget az egyéb működési ráfordítások között jeleníti meg, azon üzleti év első napján, amelyben az esedékessé válik. 3.16 Szegmensek A Bank szervezeti, menedzsment és belső jelentési struktúrájának értékelése alapján a vezetés csak egy működési szegmenset azonosított. Ennek eredményeként a Bank a pénzügyi kimutatásokban nem tesz közzé működési szegmenseket. A Bank eszközeit, kötelezettségeit és a bevételeit földrajzi régiók szerint megbontva teszi közzé (lásd a 31. Megjegyzést). 3.17 Leányvállalatokban, társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban történő befektetések Leányvállalatok a Bank által ellenőrzött gazdálkodó egységek. A Bank ellenőriz egy gazdálkodó egységet, ha a gazdálkodó egységben való részvételéből származó változó hozamoknak van kitéve, vagy azokra vonatkozó jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység feletti hatalma révén képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek esetén a Banknak jelentős befolyása van, de nincs ellenőrzése vagy közös ellenőrzése, a gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájára. Egy közös vállalkozás olyan megállapodás, amelyben a Banknak közös ellenőrzése van, amely révén a Bank jogokkal rendelkezik a megállapodás nettó eszközeire vonatkozóan, és nem pedig jogokkal annak eszközeire és kötelmekkel annak kötelezettségeire. A Bank leányvállalataiban, társult vállalkozásaiban és közös vállalkozásokban lévő befektetéseit tőkemódszerrel számolja el. A tőkemódszer szerint a leányvállalat, társult vagy a közös vállalkozásban (befektetést befogadó gazdálkodó egység) lévő befektetést kezdetben bekerülési értéken jeleníti meg a Bank, amely a tranzakciós költségeket is tartalmazza. A befektetés könyv szerinti értéke a kezdeti megjelenítést követően úgy kerül módosításra, hogy tükrözze a befektetést befogadó gazdálkodó egység nettó eszközértékének a Bank részesedésére jutó, az akvizíció időpontja óta bekövetkezett változásait. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tükrözi a befektetést befogadó gazdálkodó egység eredményéből a Bank részesedésére jutó arányát. A befektetést befogadó gazdálkodó egységek egyéb

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 31 átfogó jövedelmének bármilyen változása a Bank egyéb átfogó jövedelmének részeként kerül prezentálásra. Ezen kívül, ha közvetlenül a befektetést befogadó gazdálkodó egység saját tőkéjében történik változás, a Bank azt a saját tőke mozgástáblájában is leköveti, amennyiben szükséges. A Bank és a befektetést befogadó gazdálkodó egység közötti tranzakciókból származó nem realizált nyereségeket és veszteségeket a befektetést befogadó gazdálkodó egységben fennálló részesedés mértékéig megszünteti, kivéve, hogy a nem realizált veszteségeket csak olyan mértékben szünteti meg, amennyiben nincs értékvesztésre vonatkozó bizonyíték. A Bank a befektetést befogadó gazdálkodó egység - közös vagy társult vállalkozás - adózás utáni nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepelteti: „Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés” és a „Külföldi devizatevékenységek átváltásakor felmerült árfolyamkülönbözet” sorokon mutatja ki. A befektetést befogadó gazdálkodó egységek tőkemódszer alkalmazásához használt pénzügyi kimutatásai ugyanarra a beszámolási időszakra készülnek, mint a Bank pénzügyi kimutatásai, és azok a Bank számviteli politikájával összhangban vannak. A tőkemódszer alkalmazását követően a Bank meghatározza, szükséges-e értékvesztést megjeleníteni a befektetést befogadó gazdálkodó egységekben lévő befektetésre. A Bank minden beszámolási időpontban megvizsgálja, hogy vannak-e objektív bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a befektetést befogadó gazdálkodó egységben lévő befektetések értéke csökkent. A Bank az értékvesztés összegét a befektetést befogadó gazdálkodó egység megtérülő értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségként számolja ki. A Bank az értékvesztés miatti veszteséget és annak visszaírását a „Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása” soron mutatja be az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A tőkemódszerrel elszámolt befektetések esetében annak meghatározásának jelentős hatása lehet a befektetés könyv szerinti értékére, hogy azon kockázati vagy magántőkealapok, amelynek leányvállalatai vannak, megfelelnek-e befektetési gazdálkodó egység definíciójának. Az IFRS10 meghatározza a befektetési vállalkozás fogalmát, és a befektetési vállalkozásnak számító anyavállalatok számára előírja, hogy a leányvállalataikat az eredménnyel szemben valós értéken értékeljék az IFRS9 standard előírásaival összhangban. A befektetési vállalkozás definícióját kell megfontolniuk az egyes Alapoknak. A befektetési gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amely: h) pénzeszközöket gyűjt egy vagy több befektetőtől a célból, hogy e befektető(k) számára befektetéskezelési szolgáltatásokat végezzen; i) a befektető(k) felé vállalja, hogy üzleti célja a pénzeszközök befektetésével kizárólag a tőkefelértékelődésből származó megtérülés, a befektetési jövedelem, vagy mindkettő; valamint j) lényegében minden befektetése teljesítményét valós értéken értékeli és elemzi. A gyakorlati alkalmazásnál a fentiek alapján a befektetési vállalkozások következő jellemzőit kell megfontolni: k) egynél több befektetése van l) egynél több befektetője van m) befektetői nem kapcsolt felei a társaságnak és n) tulajdonosi részesedései tőkeinstrumentumokban vagy hasonló részesedésekben van. A Bank a tőkemódszert az alapok pénzügyi kimutatásaira alkalmazza, amelyben a leányvállalatokban lévő mögöttes befektetéseket az alap valós értéken értékeli (amennyiben az alap befektetési gazdálkodó egység) vagy konszolidálja (amennyiben az alap nem befektetési gazdálkodó egység).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 32 3.18 Fedezeti elszámolás A Bank üzleti döntés alapján alkalmazhat fedezeti számviteli elszámolást. Minden mikro fedezeti kapcsolatra az IFRS 9 standard fedezeti elszámolásra vonatkozó előírások kerülnek alkalmazásra. Ha egy fedezeti instrumentum és egy fedezett tétel között fennáll a fedezeti kapcsolat, akkor ezeket a tételeket a fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályozás szerint számolja el a Bank. A fedezeti elszámolás a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valós értéke változásainak a nyereségre és veszteségre gyakorolt, egymást ellentételező hatásait számolja el. A fedezett tétel lehet megjelenített eszköz vagy kötelezettség, meg nem jelenített biztos elkötelezettség, előre jelzett ügylet, vagy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés. A fedezett tétel lehet: d) egyedi tétel; vagy e) tételcsoport (az alábbi bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén) f) egy egyedi tétel vagy tételcsoport komponense. Fedezeti elszámolási célokra kizárólag a Bankon kívüli felet is bevonó eszközök, kötelezettségek, biztos elkötelezettségek és nagy valószínűségű előre jelzett ügyletek jelölhetők meg fedezett tételként. Egy fedezeti kapcsolatot a Bank akkor jelölhet meg és számolhat el az IFRS 9 fedezeti számviteli előírásai szerint, ha a következő feltételek (fedezeti megjelölés feltételei) teljesülnek: d) a fedezeti kapcsolat csak megengedett fedezeti és fedezett tételeket tartalmaz e) a fedezeti kapcsolat kezdetén a Bank formálisan dokumentálja a kapcsolatot (azaz azonosítja a fedezett tételt, a fedezeti instrumentumot, a fedezett kockázatot, és azt, hogy hogyan fogja értékelni a hatékonysági feltételek teljesülését) és a fedezés alapjául szolgáló fedezeti stratégiát. f) az alábbi 3 feltétel (hatékonysági feltételek) mindegyike teljesül: iv. gazdasági kapcsolat van a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum között v. a hitelkockázat nem dominálja a fedezett tétel és/vagy a fedezeti instrumentum értékváltozásait vi. a fedezeti arány megfelel a ténylegesen fedezett tételek és a ténylegesen fedezeti instrumentumként használt tételek mennyisége arányának. A Bank alkalmazza a rétegkomponens megközelítést a fedezeti kapcsolatai esetében, melynek során amennyiben jelentősek, figyelembe veszi az alábbi tényezőket: a hitelek tőkeamortizációját, a le nem hívott hitelkeretekből folyósítandó hitelnyújtási elkötelezettségeket, a várható előtörlesztéseket, valamint a várható hitelezési veszteségeket is. A fedezeti hatékonyság mérését hipotetikus derivatíva módszertannal méri a Bank. A Bank a fedezeti kapcsolatait azok kezdetétől, illetve folyamatosan értékeli, hogy az adott fedezeti kapcsolat teljesíti -e a fedezeti hatékonysági követelményeket. Ezt az értékelést havi gyakorisággal, de legkésőbb az egyes beszámolók fordulónapján vagy a fedezeti hatékonysági követelményeket befolyásoló körülmények jelentős változásakor elvégzi a Bank. Az értékelés a fedezeti hatékonysággal kapcsolatos várakozásokra irányul, melynek keretében a Bank vizsgálja azon fedezeti hatékonysághiány okait, amely a fedezeti kapcsolatot annak időtartama alatt várhatóan befolyásolja (figyelembe véve a fedezeti kapcsolat kiegyensúlyozását is). A fedezeti arány esetleges kiigazításával a Bank reagálni tud a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel közötti fedezeti kapcsolatnak a mögöttesek vagy kockázati változók miatti változására. Ha a fedezeti kapcsolat már nem felel meg a fedezeti megjelölés feltételeinek, vagy a fedezett tételt vagy a fedezeti instrumentumot a Bank eladja vagy megszünteti, vagy az lejár, a fedezeti elszámolás alkalmazását előretekintően meg kell szüntetni. Cash-flow fedezeti kapcsolatok Ha egy derivatívát cash-flow fedezeti kapcsolatban jelöl meg a bank, mint fedezeti instrumentumot, annak valós érték változásából a hatékony részt az egyéb átfogó jövedelmen keresztül a saját tőke külön komponensében, a Fedezeti ügyletek tartalékában jeleníti meg. A fedezeti instrumentum fedezeti kapcsolat kezdetétől kumulált hatékony valós érték változása a fedezett tételnek a fedezeti kapcsolat kezdetétől kumulált valós érték változásában limitált. A fedezeti instrumentum valós érték változásának nem hatékony részét a Bank azonnal az eredménybe számolja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 33 A Fedezeti tartalékban felhalmozott valós érték változásokat a Bank abban az időszakban számolja el, átsorolási módosításként az eredményben, amikor a fedezett tétel is érinti az eredményt. Az átsorolási módosításként való elszámolás azt jelenti, hogy az eredménybe való elszámolással szemben a Bank az egyéb átfogó jövedelem ellentétes irányú változását állítja. A Bank fedezeti kapcsolatonként eldönti és fedezeti dokumentációban rögzíti, hogy a fedezeti derivatíváinak spot vagy forward elemét jelöli meg fedezeti instrumentumként. A megjelölt fedezeti elemen kívüli összes egyéb elem (pl.: deviza bázis spread, vagy ha a spot elem került megjelölésre akkor a forward komponens – utóbbi a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS-ek esetén a kamatcseréket jelenti) valós értékének változását a fedezés költségeként, a fedezés költségeinek tartalékában, egy külön tőkeelemben számolja el a Bank az e bekezdésben írt értékváltozásokat. A Bank a fedezeti kapcsolatokból kizárt és fedezési költségként elszámolt költségeknek a valós érték változásait a Fedezési költségek tartalékában számolja el. A fedezeti kapcsolatokból kizárt és fedezési költségként elszámolt költségeknek a fedezeti kapcsolat kezdetén számszerűsített értéke pedig az Fedezési költségek tartalékából az eredménybe kerül amortizálásra, lineáris módon, a fedezet időtartama alatt, átsorolásként. A megszüntetett cash-flow fedezeti kapcsolatok Fedezeti tartalékban felhalmozott összegeit a Bank az alatt az időszak alatt számolja el az eredményben (átsorolási módosításként), amikor a fedezett tétel cash-flowi az eredményt érintik. Ha a fedezett cash-flowk bekövetkezése már nem valószínű, a Fedezeti tartalékban felhalmozott összegeket a Bank azonnal az eredménybe sorolja át (átsorolási módosításként). Valós érték fedezeti kapcsolatok Valósérték-fedezeti ügylet: egy megjelenített eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy meg nem jelenített biztos elkötelezettségnek, vagy az ilyen tételek egy komponensének a valósérték-változásaival szembeni, konkrét kockázatnak tulajdonítható, és az eredményt esetleg befolyásoló kitettség fedezete. Ha egy valós érték fedezeti kapcsolat megfelel a minősítési kritériumainak, addig azt a Bank a következők szerint számolja el: a) a fedezeti instrumentumon keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben jeleníti meg; b) a fedezett tételen keletkező fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel módosítja a fedezett tétel könyv szerinti értékét, és a módosítás összegét az eredményben számolja el. Előfordul, hogy a Bank a valós érték fedezeti kapcsolatokat valamikor a fedezett tétel kezdeti megjelenítése után alakítja ki. Ezekben az esetekben a Bank figyelembe veszi az IFRS 9 alkalmazási útmutatóját, miszerint lehetséges egy olyan kockázati komponens megjelölése fedezett tételként, amely megegyezik az aktuális piaci (referencia) kamatlábbal, valamint magasabb, mint az eszközre fizetett szerződéses kamatláb. Ennek egyetlen feltétele csak annyi, hogy az alapul vett piaci kamatláb még mindig alacsonyabb legyen, mint az eszköz olyan elméleti effektív kamatlába, amelyet úgy számítanak ki, mintha az eszközt a fedezett tételként történő megjelölés napján keletkeztették volna meg. Amennyiben egy valós érték fedezeti kapcsolat megszűnik az alábbi elszámolást alkalmazza a Bank attól függően, hogy a fedezett instrumentum a könyvekben van-e: Ha a fedezett tételek továbbra is a könyvekben vannak: A fedezett, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum valós érték fedezeti elszámolásból eredő könyv szerinti érték módosítását az eredménnyel szemben amortizálni kell, amely amortizációt legkésőbb akkor meg kell kezdeni, amikortól a fedezett tételt már nem módosítják a fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel (azaz már megszüntetésre került a fedezeti kapcsolat). Az amortizációt a megkezdésének időpontjában érvényes újraszámított effektív kamatlábbal kell elszámolni. A fedezett tétel könyv szerinti értékének részét képező valós érték fedezeti korrekció a fentiek szerint az EIR módszerrel kivezetésre kerül az instrumentum lejáratáig.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 34 Ha a fedezett tételek részben vagy egészben kivezetésre kerülnek: A könyv szerinti érték részét képező valós érték fedezeti korrekciót a fedezett eszköz kivezetett tőkeértékével arányosan az eredménykimutatással szemben ki kell vezetni a könyvekből. Ha a fedezett instrumentum teljesen kivezetésre került, akkor a valós érték fedezeti korrekciót is teljes mértékben kell kivezetni a könyvekből. Ha a fedezett instrumentumok csak részben lettek kivezetve, akkor a tőkearányosan a könyvekben maradó valós érték fedezeti korrekció csak akkor kerül az EIR módszerrel amortizálásra, ha a fedezeti kapcsolat megjelölése megszüntetésre került. 3.19 Számviteli politikai változások A 2023-as évben számviteli politika változás nem történt. 3.20 2023. január 1-jét követően alkalmazásra kerülő új IFRS standardok, standardmódosítások és új értelmezések 3.20.1 Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában nincsenek az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott olyan új standardok, standardmódosítások és új értelmezések, amelyeknek várhatóan jelentős hatása lenne a Bank pénzügyi kimutatásaira az első alkalmazás időszakában: - A kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratú besorolása- IAS 1 standard módosítása hatályos 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra vonatkozik, korábbi alkalmazás megengedett - Lízing-kötelezettség visszlízing esetén –IFRS 16 standard módosítása hatályos 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra, korábbi alkalmazás megengedett A Bank ezen standardokat és módosításokat a hatálybalépésüktől fogja alkalmazni. 3.20.2 Az IASB által kibocsátott és az EU által be nem fogadott standardok, értelmezések és módosítások Az alábbi új és módosított sztenderdeket és értelmezéseket a jelen pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásának időpontjában még nem fogadta be az EU. Ezeknek a sztenderdeknek és értelmezéseknek a Bank várakozása szerint nem lesz jelentős hatása a Bank egyedi pénzügyi kimutatásaira: - Eszközök eladása, vagy azokhoz való hozzájárulás egy befektető és a társult vállalkozása, vagy közös vállalata között (IAS 28 és IFRS 10 változás) - Szállítói finanszírozási megállapodások –IAS 7 és az IFRS 7 standardok módosítása - Az átválthatóság hiánya – Az IAS 21 standard módosításai

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 35 4 MEGJEGYZÉS PÉNZESZKÖZÖK, PÉNZESZKÖZ EGYENÉRTÉKESEK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Magyar Nemzeti Banknál vezetett betét- és elszámolási számlák 955 950 35 668 Bankközi kihelyezések forintban 10 010 149 575 Nostro számlák forintban 1 3 Nostro számlák devizában 2 531 1 121 Pénztár devizában 3 2 Egyéb 2 1 Értékvesztés -3 139 -64 Összesen 965 358 186 306 A Magyar Nemzeti Bank által előírt - kötelező tartalékra vonatkozó - követelmények alapján a Bank által fenntartott, fenti egyenlegben is szereplő kötelező tartalékok összege 2023. december 31-én 955 950 millió forint, 2022. december 31-én 35 668 millió forint volt (a tartalékkötelezettség: az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a tartalékkötelezettségnek megfelelő átlagos számlaállomány fenntartása a jegybanknál vezetett elszámolási számlán). Az Eximbank tartalékköteles forrásai, valamint a tartalékráta is emelkedett, ez megnövelte az MNB-nél vezetett számla kötelező egyenlegét. A 2022. év végihez képest jelentősen emelkedett a nostro forint egyenlege, a bankközi kihelyezések forint egyenlege pedig csökkent. Ennek oka, hogy bár az Eximbank év végi likviditása a korábbiakhoz hasonlóan nagyrészt az MNB-nél került elhelyezésre, ugyanakkor ennek formáját az MNB a monetáris politikai eszköztár részeként megváltoztatta. A korábbiakkal ellentétben betéti ügylet kötésére 2023. októberétől nem kerül sor, az MNB-nél vezetett számlára számol el kamatot az MNB. 5 MEGJEGYZÉS AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ÁLLAMPAPÍROK ÉS VÁLLALATI KÖTVÉNYEK A Bank a magyar állam- és vállalati kötvényeket amortizált bekerülési értéken szerepelteti a mérlegben, a vállalati kötvényeket azonban kiigazítja a fedezett kockázat miatti valós érték változás hatásával. A magyar államkötvények és vállalati kötvények 2023. december 31-i és 2022. december 31-i mérleg értékét a következő táblázatban részletezzük: millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Államkötvények bruttó értéke 97 737 113 214 Várható veszteség -290 -158 Részösszeg 97 447 113 056 Vállalati kötvények bruttó értéke 51 971 0 Várható veszteség -273 0 Részösszeg 51 698 0 Összesen 149 145 113 056

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 36 A magyar állam- és vállalati kötvények lejárati megbontását 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 3 hónap - 1 év 9 383 24 128 1 - 5 év 80 456 89 086 5 év felett 59 869 0 Összesen 149 708 113 214 A Bank 2023 év folyamán 57 539 millió forint névértékű állampapírt 54 038 millió forint bekerülési értéken, valamint 48 623 millió forint bekerülési értékű vállalati kötvényt vásárolt ( 2022-ben 10 000 millió forint névértékű állampapírt, 8 623 millió forint bekerülési értéken). 6 MEGJEGYZÉS HITELINTÉZETEKKEL ÉS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGOKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Éven belüli lejáratú - deviza 81 427 143 248 - forint 77 904 118 440 Részösszeg 159 331 261 688 Éven túli lejáratú - deviza 580 733 538 556 - forint 793 986 399 608 Részösszeg 1 374 719 938 164 Összesen 1 534 050 1 199 852 Értékvesztés -5 742 -4 369 Összesen 1 528 308 1 195 483 2023. december 31-én a hitelintézeteknek és biztosítótársaságoknak nyújtott hitelek és előlegek 98,06%- a jogosult kamatkompenzációra a Magyar Államtól. (2022. december 31-én: 96,28%) A kamatkiegyenlítés részletes ismertetését lásd a 3.13. Megjegyzésben. Az alábbi táblázatban a hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések értékét mutatja be szerződéses lejárat szerinti bontásban (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 37 millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 2 255 13 123 1 - 3 hónap 7 922 11 593 3 hónap - 1 év 45 506 118 531 1 - 5 év 447 890 374 183 5 éven túl 158 587 164 374 Részösszeg 662 160 681 804 Forint Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 2 034 6 685 1 - 3 hónap 10 184 2 592 3 hónap - 1 év 84 244 109 163 1 - 5 év 612 745 247 677 5 éven túl 162 683 151 931 Részösszeg 871 890 518 048 Összesen 1 534 050 1 199 852 A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 97,18%-a refinanszírozott hitel (2022. december 31-én: 95,02%). A refinanszírozott hitelek 99.98%-a jogosult kamatkompenzációra. A kamatkiegyenlítés részletes ismertetését lásd a 3.13 Megjegyzésben. Az Eximbank és az MNB között 2020. április 30. napján létrejött jelzálogszerződés aláírásával első ranghelyen jelzálogjogot alapítottak az MNB javára az Eximbankot megillető, az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá nem eső, Magyarországon székhellyel rendelkező, a jegybanki üzleti feltételek szerint nagyvállalattal, valamint a továbbhitelezési célból nyújtott refinanszírozási kölcsönszerződésből eredő követelés jegybanki üzleti feltételek szerint adósával szembeni a jelzálogszerződésben, a jegybanki üzleti feltételekben meghatározott nagyvállalati követelések kritériumainak megfelelő összes olyan követelésen, amelyek alapjául szolgáló kölcsönszerződést az Eximbank a jelzálogszerződésben, valamint a jegybanki üzleti feltételekben meghatározott adatszolgáltatás útján beküld az MNB részére, ekként adva az adott kölcsönszerződést a jelzálogszerződés szerinti zálogba, az MNB javára. A szerződéssel érintett ügyletek könyv szerinti értéke 2023-ban 55 120 millió forint (2022-ben 111 632 millió forint).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 38 7 MEGJEGYZÉS EGYÉB ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Éven belüli lejáratú - deviza 358 775 29 148 - forint 57 523 28 341 Részösszeg 416 298 57 489 Éven túli lejáratú - deviza 500 851 416 361 - forint 10 458 32 639 Részösszeg 511 309 449 000 Összesen 927 607 506 489 Értékvesztés -66 963 -59 510 Összesen 860 644 446 979 2023. december 31-én az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 80,49% -a részesült a Magyar Államtól kamatkompenzációban (2022. december 31-én: 66,28% (a kamatkiegyenlítés ismertetését lásd a 3.13. Megjegyzésben), a követelésállomány 11,16% -át pedig a segélyhitelek adták (2021. december 31-én: 20,25%). Az alábbi táblázat az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékét mutatja meg a szerződéses lejárat szerinti bontásban, a moratóriumot is figyelembe véve (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én. millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 22 673 22 255 1 - 3 hónap 38 615 443 3 hónap - 1 év 6 373 6 449 1 - 5 év 8 506 9 589 5 éven túl 783 459 406 773 Részösszeg 859 626 445 509 Forint Bruttó érték Bruttó érték 1 hónap belül 49 214 27 262 1 - 3 hónap 0 0 3 hónap - 1 év 1 078 1 079 1 - 5 év 13 831 21 995 5 éven túl 3 858 10 644 Részösszeg 67 981 60 980 Összesen 927 607 506 489

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 39 8 MEGJEGYZÉS DERIVATÍVÁK Az Eximbank olyan swap, kamatswap (IRS), keresztdevizás kamatswap (CCIRS) ügyleteket köt, amelyek célja a devizakockázatok mérséklése, spekulációs célokból nem lép be a piacra. A derivatív ügyletekből származó pénzügyi eszközök és kötelezettségek 2023. december 31-i és 2022. december 31-i állapot szerinti egyenlegeit az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Eszköz Kötelezettség Eszköz Kötelezettség Devizacsere ügyletek swap, fedezeti célú, de fedezeti elszámolásba be nem vont 900 0 9 746 0 Kamatcsere ügyletek (IRS) fedezeti célú, fedezeti elszámolásba bevont 0 10 684 0 0 Keresztdevizás kamatcsere ügyletek (CCIRS) fedezeti célú, fedezeti elszámolásba bevont 3 523 10 483 0 32 180 Összesen 4 423 21 167 9 746 32 180 A fedezeti célú, de fedezeti elszámolásba be nem vont ügyleteken elért tárgyévi nyereség 2023. december 31-én 21 507 millió forint volt, ami 9 915 millió forint növekedést jelent a 2022. december 31-én fenálló 11 592 millió forint nyereséghez képest, amelyet a „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” soron került megjelenítésre. A devizaswapok lejárati megbontását, a diszkontálás nélküli cash-flow-kat, 2023. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 1 hónapon belül 413 000 000 EUR 158 088 157 544 685 000 HUF 157 545 1 hónapon belül 20 000 000 EUR 7 656 21 955 833 USD 7 606 1 – 3 hónap 10 000 000 EUR 3 828 3 840 490 000 HUF 3 841 Összesen 169 572 168 992 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. A devizaswapok lejárati megbontását, a diszkontálás nélküli cash-flow-kat, 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázatban részletezzük: Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 1 hónapon belül 36 612 961 000 HUF 36 613 90 000 000 EUR 36 023 1 hónapon belül 11 831 531 000 HUF 11 832 31 300 000 USD 11 759 3 – 12 hónap 137 418 940 000 HUF 137 419 297 000 000 EUR 118 874 Összesen 185 864 166 656 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 40 Valós érték és cash-flow fedezeti ügyletek A fedezeti célú derivatívák olyan származékos ügyletek, amelyeket a Bank fedezeti elszámolásba vont (FX swapokon kívüli ügyletek), és ennek megfelelően fedezeti ügyletként kerültek megjelölésre. Ezeknek a származékos ügyleteknek az elszámolása a számviteli politika fedezeti elszámolásról szóló bekezdésében, illetve az alábbiakban kerül részletezésre. Fedezeti kapcsolatok A Fedezeti célú származékos ügyletek mérlegértékének, illetve a fedezeti kapcsolat elszámolásához kapcsolódó tételeket az alábbi táblázatok mutatják be. Zárójelben a kötés éve szerepel.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 44 Az EUR-HUF cash flow fedezeti kapcsolatok (2021-ben indult ügyletek) tárgyidőszaki elszámolásai A Bank az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt hatékony összegekből az eredménykimutatásba annak megfelelően végzett átsorolást a tárgyidőszakban, ahogyan a fedezett cash flowk befolyásolták az eredményt. Fedezeti kapcsolat megszüntetésére a beszámolási időszak alatt nem került sor. A CCIRS ügyletek tőkeösszegei nem amortizálódnak (az ügyletek határidős lábának egyetlen tőkecseréje van, a lejáratkor), a kamatok elszámolására pedig éves gyakorisággal kerül sor. A CCIRS ügyletek tiszta (kamatok nélküli) valós értéke 10 963 millió forint. 2022.12.31-hez képest 21 699 millió forint valós érték változás összegéből az Egyéb átfogó jövedelemben („Cash flow fedezeti tartalék” mérlegsor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét, 12 178 millió forint összegben. A hatékonytalan rész összege 3 367 millió forint nyereség volt 2023. december 31-én, amit a Bank az eredménykimutatás „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” során számolt el. A Bank az IFRS 9 fedezés költsége koncepciót alkalmazva az EURHUF currency basis spreadre egyrészt az Egyéb átfogó jövedelemben („Fedezés költségének tartaléka”) számolt el 5 538 millió forint veszteségjellegű változást, másrészt 106 millió forint nyereség jellegű összeget számolt el fedezeti instrumentum kezdeti megjelenítéskor számított currency basis spread amortizációjából az eredménykimutatás „Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye” során, illetve az Egyéb átfogó jövedelem „Fedezés költségének tartaléka” során. Az Egyéb átfogó jövedelemben tárgyidőszaki változása így 17 610 millió forint (a tárgyidőszakban a fedezett tételen jelentkező devizás átértékelési különbözettel egyidejűleg visszavezetett 6 260 millió forint nyereségjellegű eredmény elszámolását követően), amely a hatékony részre jutó összegből és a fedezés költségének amortizációjából áll. Az EUR-HUF cash -flow fedezeti kapcsolatok mögött álló fedezeti stratégia A Bank euróban denominált, fix kamatozású hitelek finanszírozására szintetikusan, EUR-HUF CCIRS ügyletek és Forintban denominált kötvények kibocsátásával vont be forrást. A folyósított hitelek miatt devizaárfolyam kockázata merül fel, aminek kezelésére szolgálnak a CCIRS ügyletek. A fedezett hitelek tőkeköveteléséből származó pénzáramok Forintban kifejezett, az EUR-HUF spot árfolyam változásából adódó változékonyságát ellentételezi a CCIRS ügyletek Euró láb pénzáramainak ugyanilyen változékonysága, ugyanis a hitelek fedezett pénzáramai és a CCIRS ügyletek Euró pénzáramai ellentétes irányúak, a hitelek fedezett kockázatot jelentő részének összegei és a CCIRS ügyletek euró lábának tőkeösszegei megegyeznek. A Bank döntése értelmében ezen, közgazdasági kapcsolatok számviteli elszámolására az IFRS 9 szerinti fedezeti elszámolás szabályait alkalmazza, amelyben a Bank cash flow fedezeti kapcsolatokat jelölt meg, amely fedezeti kapcsolatok tükrözik a Bank kockázatkezelési célkitűzéseit. Fedezett tételként megjelölt tételek A fedezeti elszámolás céljára a Bank fedezett tételként jelölte meg az euróban denominált, ügyfelekkel szembeni hitelkövetelések megjelölt csoportjából várható cash flowk meghatározott részét. A fedezett volument a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek euró lábának tőkeértékével egyező értékű, a CCIRS lejáratát követően legkorábban befolyó tőketörlesztések összege jelenti („bottom layer approach”). A fedezett tételek csoportjait az alábbi táblázat mutatja be: Fedezeti kapcsolat Fedezeti kapcsolatba vonás kezdete Fedezeti kapcsolat lejárata Fedezett EUR hitel tőketörlesztések összege (millió EUR) 1. fedezeti kapcsolat 2021.02.17 2027.10.27 70,0 2. fedezeti kapcsolat 2021.02.22 2025.11.26 56,6 3. fedezeti kapcsolat 2021.02.26 2027.10.27 231,7 Összesen: 358,3 A hitelköveteléseket a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli, és ezen monetáris tételnek minősülő pénzügyi eszközök devizás átértékelési különbözetét az eredménykimutatásban számolja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 45 Fedezeti hatékonytalanságot okozhat a megjelölt hitelek elő- és végtörlesztései, amelynek elkerülése érdekében a következő évekre vonatkozó finanszírozási tervben szereplő hitelek nagyon valószínű bekövetkezésű tőke CF-i kerülnek bevonásra a fedezeti kapcsolatba. Szintén fedezeti hatékonytalanságot okozhat, ha a fedezett tételek csoportjában szereplő hitelek esetében a növekedik a várható hitelezési veszteség, ugyanakkor, a Bank a fedezeti kapcsolatok megjelölésekor kizárólag teljesítő (stage 1 és stage 2) kategóriába sorolt hitelügyleteket vont be a fedezett tételek csoportjába. Fedezeti instrumentumként megjelölt ügyletek A Bank fedezeti instrumentumként jelölte meg valamennyi CCIRS ügyletét, amelyek keretében fix Euró kamatot fizet és fix Forint kamatot kap az ügylet kezdetén meghatározott és ténylegesen is elcserélt tőkeértékre (az ügylet kezdetén a Bank az Euró tőkét megkapja és a Forint tőkét megfizeti). Az ügylet futamidejének végén az ügylet kezdetén elcserélt tőkeösszegeket a felek visszacserélik (a futamidő végén tehát a Bank a Forint tőkét megkapja, az Euró tőkét megfizeti). A Bank a fix kamatok cseréjével éves gyakorisággal, bruttó módon (euró és forint kamatok külön) számol el. A Bank a fedezeti kapcsolatokban a forward árfolyam változását jelölte meg fedezett kockázatként. A fedezeti instrumentumok (CCIRS ügyletek) foreign currency basis spread elemeit a Bank kizárja a fedezeti kapcsolatból és csak a fedezeti instrumentumok forward elemét jelöli meg. A forward elem és a foreign currency basis spread valós érték változásait a Bank fedezési költségként számolja el, és ezek valós érték változásait az Egyéb átfogó jövedelemben számolja el és a tőke elkülönített elemében akkumulálja. A fedezeti elszámolás kezdetére számszerűsített forward és foreign currency basis spread elemet a Bank a fedezeti kapcsolat kezdetétől kezdve, a futamidő alatt lineárisan amortizálja az Egyéb átfogó jövedelemből az eredménykimutatásba, mivel a fedezett kockázat a teljes futamidőt érinti (time–period related hedged items), nem egy cash flow elemhez kapcsolódik. A foreign currency basis spread-et úgy számolja ki a Bank, hogy kivonja egymásból a CCIRS ügyletek foreign currency basis spread-et tartalmazó és az enélküli hozamgörbékkel számolt valós értékeit. A Bank a cash flow fedezeti elszámolás alkalmazásával az egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott valós értékelési különbözetből az eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k (tőketörlesztések) a fedezett kockázat következtében az eredményre hatnak, azaz azokban az időszakokban, amikor az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést eredményeznek a fedezett devizás hitelkövetelések). A fedezeti hatékonyság értékelése A Bank a megjelölés napján, illetve minden zárási napon prospektív (előremutató) módon kvantitatív és kvalitatív módszerekkel értékeli, hogy a fedezeti kapcsolat várhatóan mennyire lesz hatékony. Az értékelés során a Bank megvizsgálja a hitelezési kockázat változásának hatásait a fedezeti kapcsolatra vonatkozóan. A Bank a tárgyidőszakban felülvizsgálta a fedezeti hatékonyság kvantitatív mérésénél alkalmazott megközelítését. Az előző években erre a célra használt megközelítés bizonyos fokú egyszerűsítéseket tartalmazott, amelynek finomhangolására azért került sor, hogy a fedezeti kapcsolatok számviteli elszámolása az IFRS 9 követelményei szerint a legjobban közelítse a Bank valós kockázatkezelési célkitűzéseit. A kalkulációs módszertan és annak elemeiben megvalósított módosítások (amelyek közül a leglényegesebb a hatékonyság méréséhez használt instrumentum típusának módosítása) hatását a Bank nem tekintette jelentősnek, ezért a változtatás hatását a tárgyidőszak Átfogó jövedelmében számolta el. Az alábbiakban bemutatott módszertan a felülvizsgált megközelítést mutatja be. A fedezeti hatékonyság mérését a Bank az IFRS 9 szerinti ún. hipotetikus CCIRS ügyletek alkalmazásával végzi, ahol a hipotetikus CCIRS és a tényleges CCIRS ügyletek valós érték változásait hasonlítja össze. A két ügylet értékelése abban különbözik, hogy a hipotetikus CCIRS valós értékét az FCBS-t nem tartalmazó hozamgörbékkel végzi a Bank. A Bank minden értékelési időpontban kiszámolja a lenti valós érték változásoknak a fedezeti kapcsolat elejétől számított kummulatív értékét és a Cash flow fedezeti tartalékot a kettő közül az (abszolút értékben) alacsonyabb összegre módosítja az egyéb átfogó jövedelemmel szemben, így számolva el a fedezeti instrumentum valós érték változásának hatékony részét. A fedezeti instrumentum valós érték változásából a hatékonytalan részt jelentő maradék összeget pedig az eredménykimutatásban számolja el. A Bank tehtá minden értékelési időpontra kiszámolja az alábbiakat:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 46 c) A hipotetikus CCIRS ügylet tiszta valós érték változása, illetve d) A tényleges CCIRS ügyletek tiszta (elhatárolt kamat nélküli) valós értékének változása (Az elhatárolt kamatok ugyanis az eredménykimutatásban folyamatosan elszámolásra kerülnek). Az EUR-USD valós érték és cash flow fedezeti kapcsolatok (2023-ban indult ügyletek) tárgyidőszaki elszámolásai A Bank a valós érték fedezeti kapcsolatai esetében az IRS-ek ügyletek tiszta (kamatok nélküli) 10 415 millió forint nyereség jellegű valós érték változás összegéből az Eredménykimutatásban („Kereskedelmi eredmény” sor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét, 7 135 millió forint összegben. A hatékonytalan rész összege 3 280 millió forint veszteség volt 2023. december 31-én. A Bank a cash flow fedezeti kapcsolatai esetében a CCIRS ügylet tiszta (kamatok nélküli) 3 055 millió forint valós érték változás összegéből az Egyéb átfogó jövedelemben („Cash flow fedezeti tartalék” mérlegsor) számolta el a fedezeti kapcsolat hatékony részét. A tárgyidőszakban a fedezett tételen jelentkező devizás átértékelési különbözettel egyidejűleg a Bank visszavezetett 774 millió forint veszteségjellegű összeget az eredménykimutatásba. Az EUR-USD valós érték és cash-flow fedezeti kapcsolatok mögött álló fedezeti stratégia A Bank 2023. május 4.-én USD-ben denominált fix kamatozású kötvényt bocsátott ki. A mérleg devizakockázatának fedezésére EUR-USD bázis swapot, a kamatkockázatok fedezésére pedig EUR és USD devizanemben IRS ügyleteket kötött a kibocsátott mennyiségnek egy részére, 1 milliárd forint tőkeértékre, a kötvény 2027. december 3-i lejáratához igazítva az alábbiak szerint: # Derivatív instrumentum Kamatkondíció Fedezett ügylet(ek) Fedezett kockázat 1 IRS EUR (fixet fizet - változót kap) EUR fix kamatozású hitelkövetelések Kamatkockázat 2 CCIRS EUR (változót fizet - USD változót kap) EUR hitelkövetelések és USD kibocsátott kötvény Devizakockázat 3 IRS USD (változót fizet – fixet kap) USD fix kamatozású kibocsátott kötvény Kamatkockázat A Bank célja a kockázatkezelési stratégiájával és annak egyes célkitűzéseivel összhangban fedezeti elszámolás alkalmazása az IFRS alapú pénzügyi kimutatásokban annak érdekében, hogy a fedezett tételeken és a fedezeti instrumentumokon elszámolandó eredményhatások ugyanazon időszakokban jelentkezzenek, és ne okozzanak jelentős eredményvolatilitást. Az IRS ügyleteket valós érték fedezeti kapcsolatokban, a CCIRS ügyletet pedig cash fedezeti kapcsolatban jelölte meg az alábbiak szerint: Fedezeti kapcsolat típusa Fedezett kockázat Fedezeti instrumentum Fedezett tételek Valós érték fix kamatozású instrumentumok kamatkockázata IRS ügyletek EUR hitelkövetelések és vállalati kötvény, és USD kibocsátott kötvények Cash flow EUR-ban denominált hitekövetelések és USD-ben denominált kibocsátott kötvények spot árfolyamok változásából adódó devizakockázata CCIRS ügyletek EUR hitelkövetelések és USD kibocsátott kötvények

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 47 Valós érték fedezeti kapcsolatok kamatkockázatra A Bank valósérték-fedezeti kapcsolatokat jelölt meg a meghatározott (ügyletazonosító szinten) beazonosított hitelköveteléseinek kamatkockázatára, ahol a fedezeti instrumentum az EUR devizanemű IRS ügylet. A fedezett ügyletek körét 3 darab EUR-ban denominált eszköz jelenti, amelyekre 2 különálló fedezeti kapcsolatot létesített. Az I. sz. fedezeti kapcsolatban a megjelölt tőkeösszeg 750 millió Euró (teljes hitelkövetelés tőkeösszege), míg a II. sz. ügylet esetében a hitelkövetelés és vállalati kötvény ügyletek együttes lejáratkori 180 millió Euróból az IRS ügylet tőkeértékével azonos 156 millió Euró. A Bank az IFRS 9 szerinti rétegkomponens megközelítést („hedge of group of items”) alkalmazza. Az USD-ben denominált IRS ügyletet a kibocsátott kötvény kamatkockázatával szemben jelölte meg a Bank fedezeti kapcsolatban. A Bank a valós érték fedezeti kapcsolatait, amíg azok megfelelnek az IFRS 9 szerinti minősítési kritériumoknak, a következők szerint számolja el: • a fedezeti instrumentumon (azaz az IRS ügyleteken) keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben jeleníti meg; • a fedezett tételen keletkező fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel pedig módosítja a fedezett tételek könyv szerinti értékét, és azt az eredményben jeleníti meg. Ezt a módosítást a Bank legkésőbb akkor elkezdi amortizálni, amikortól a fedezett tételt már nem módosítja a fedezeti nyereséggel vagy veszteséggel. Az amortizáció a megkezdésének időpontjában érvényes újraszámított effektív kamatlábon alapul. A fedezeti hatékonyság mérését az ún. hipotetikus derivatíva módszertannal méri a Bank, ahol a fedezett tételeket egy olyan fix kamatozású hipotetikus hitel/kötvények ügyletek reprezentálják, amelyek lejáratai megegyeznek a fedezett ügyletek lejáratával, kamatlábai pedig a fedezeti célú IRS ügyletek kamatlábainak nettó fix komponensével egyezik meg (azaz: fix láb, mínusz változó láb fix spread). Cash flow fedezeti kapcsolat Devizakockázat fedezésére cash flow fedezeti kapcsolatot létesített a Bank, aminek a célja, hogy azonos devizában legyenek kifejezve különböző devizában denominált, de gazdaságilag és kockázatkezelés szempontjából összetartozó pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek jövőbeli cash flow-i. A fedezeti kapcsolatokban fedezett tételként szintetikusan előállított változó kamatozású EUR eszközök (EUR fix kamatozású hitelkövetelések és EUR IRS ügyletek kombinációja) és USD kötelezettségek (USD fix kamatozású kibocsátott kötvény + USD IRS ügyletek kombinációja) jövőbeli cash flow-i lettek megjelölve. A fedezeti kapcsolatban a fedezeti instrumentumot bázis swap (változó kamatozású EURUSD CCIRS) ügyletek jelentik. A fedezeti kapcsolat létrehozásának érdekében a Bank számviteli szempontból különálló ügyletekre bontotta az EUR-USD devizanemekben denominált CCIRS ügyletet: EURHUF és USDHUF CCIRS ügyletekre. A Bank a fedezeti kapcsolatok hatékony részét (a „lower of” szabály alkalmazásával) az egyéb átfogó jövedelemben (OCI) számolja el. A Bank az OCI-ban felhalmozott valós értékelési különbözet hatékony részéből az eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k (törlesztések) az eredményre hatnak (azaz azokban az időszakokban, amikor az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést eredményeznek a fedezett devizás hitelkövetelések). Ezáltal a CCIRS ügyletek devizaátértékelési hatása „átforog” az OCI-n, de ugyanúgy azonnal az eredménykimutatásba kerül elszámolásra, mint ahogyan a fedezett hitelügyletek devizaátértékelési hatása is. A CCIRS ügylet currency basis spread változásából eredő fair value változása a Bank becslése alapján nem tekinthető jelentősnek. A devizakockázatra vonatkozó cash flow fedezeti kapcsolatok esetében a Bank volumenteszttel („layer” megközelítés”) méri a hatékonyságot; kvantitatív elemzést mindaddig nem végez a várható hatékonyság számszerűsítésére, ameddig a CCIRS ügyletek névleges tőkeértékeit elérő volumenű EUR hitel és USD kötvény áll rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a fedezeti kapcsolatban a spot elem lett megjelölve. Ugyanis

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 48 a spot átértékelési különbözet pontosan ugyanakkora összegű, mint ami az EUR hitel/kötvénykövetelések névleges értékének és az USD kötvény névleges értékének devizás átértékelési különbözetei, csak ellentétes irányú. Fedezeti instrumentumok cash flowinak esedékességei Az alábbi táblázatok a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke- és kamatfizetési esedékességeit mutatja be fordulónapi árfolyamon, nem diszkontált (nominális) összegekben. 2023. december 31. (adatok millió forintban, a forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra) CCIRS ügyletek (2021) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen EUR tőkeérték esedékessége 0 21 657 0 115 500 0 137 157 HUF tőkeérték esedékessége 0 20 300 0 106 950 0 127 250 Nettó kamat esedékessége 2 881 2 881 2 477 2 477 0 10 716 Átlagos fix kamatláb (EUR) -0,22% -0,22% -0,21% -0,21% 0 -0,21% Átlagos fix kamatláb (HUF) 2,02% 2,02% 2,09% 2,09% 0 2,06% A tőkecsere átlagos árfolyama (HUF/EUR) 358,80 353,86 356,33 CCIRS ügyletek (2023) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen EUR tőkeérték esedékessége 0 0 0 346 564 0 346 564 USD tőkeérték esedékessége 0 0 0 346 440 0 346 440 Nettó kamat esedékessége 6 017 6 017 6 017 6 017 0 24 066 Átlagos kamatláb (EUR)* 6,49% 6,49% 6,49% 6,49% 0 6,49% Átlagos kamatláb (USD)* 8,23% 8,23% 8,23% 8,23% 0 8,23% A tőkecsere átlagos árfolyama (USD/EUR) 1,10 1,10 * Az aktuális kamatperiódusra meghatározott kamat került kivetítésre a teljes periódusra. IRS (2023) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 éven túl Összesen Kapott összeg USD 0 0 0 346 440 0 346 440 Kapott összeg EUR 0 0 0 346 564 0 346 564 Adott összeg USD 0 0 0 346 440 0 346 440 Adott összeg EUR 0 0 0 346 564 0 346 564 Nettó kamat esedékessége 3 508 3 508 3 508 3 508 0 14 031 Fix kamatláb (kapott EUR) 0 0 0 5,58% 0 5,58% Fix kamatláb (adott USD) 0 0 0 6,32% 0 6,32%

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 49 2022. december 31. (adatok millió forintban) 1 éven belül 1 és 2 év között 2 és 3 év között 3 és 4 év között 4 és 5 év között 5 éven túl Összesen Nem diszkontált cash flow Mikro cash flow fedezeti instrumentumok CCIRS ügyletek EUR tőkeérték esedékessége 0 0 -22 645 0 -120 772 0 -143 417 HUF tőkeérték esedékessége 0 0 20 300 0 106 950 0 127 250 Nettó kamat esedékessége 2 895 2 895 2 895 2 488 2 488 0 16.420 Átlagos fix kamatláb (EUR) -0,22% -0,22% -0,22% -0,21% -0,21% 0 -0,22% Átlagos fix kamatláb (HUF) 2,02% 2,02% 2,02% 2,09% 2,09% 0 2,05% A tőkecsere átlagos árfolyama (HUF/EUR) 358,8 355,2 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 5 éven belül 127 250 000 000 HUF 127 250 358 318 896 EUR 137 157 5 éven belül 1 000 000 000 USD 346 440 905 387 053 EUR 346 564 Összesen 473 690 483 721 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt IRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Kapott összeg devizában Deviza Kapott összeg millió Ft* Adott összeg devizában Deviza Adott összeg millió Ft* 1 és 5 év között 1 000 000 000 USD 346 440 1 000 000 000 USD 346 440 1 és 5 év között 905 387 053 EUR 346 564 905 387 053 EUR 346 564 Összesen 693 004 693 004 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2023. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 50 Az alábbi táblázat a fedezeti instrumentumként megjelölt CCIRS ügyletek tőke cash flow-inak nem diszkontált (nominális) összegeit mutatja be eredeti devizában és forintban kifejezve. 2022. december 31. (adatok millió forintban) Hátralévő futamidő Járó összeg devizában Deviza Járó összeg millió Ft* Fizetendő összeg devizában Deviza Fizetendő összeg millió Ft* 5 éven belül 127 250 000 000 HUF 127 250 358 318 896 EUR 143 417 Összesen 127 250 143 417 * A forintosított összeg a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2022. december 31-i árfolyam alapján került meghatározásra. A fedezeti elszámolás saját tőkére gyakorolt hatása Az alábbi táblázat a saját tőke változását mutatja be a cash flow fedezeti ügyletek tiszta (kamatokat nem tartalmazó) valós érték változásának eredményeként, a nyereségadók hatását is figyelembe véve. 2023. december 31. (adatok millió forintban) Adatok millió forintban Egyéb átfogó jövedelem tárgyévi mozgása Tárgyévi eredmény OCI nyitó egyenleg 2022.12.31 -17 083 A valós érték változás hatékony része és a fedezés költsége: 23 739 106 Ebből: Fedezés költségének tartaléka: 17 495 Ebből: Fedezés költségének tárgyidőszaki amortizációja: -106 106 Ebből: Cash Flow Fedezeti tartalék 6 350 A valós érték változás hatékonytalan része: 0 6 002 Eredménykimutatásba átsorolt nyereségek: -6 038 6 038 Ebből: devizaátértékelési veszteség: -6 038 6 038 OCI tárgyévi mozgás 2023. december 31-én, adóhatás előtt: 17 701 12 146 A fentiek adóhatása (bevétel +, ráfordítás -): -1 593 -1 093 OCI tárgyévi mozgás 2023. december 31-én, adóhatás után: 16 108 OCI záró egyenleg 2023.12.31 -975 2022. december 31. (adatok millió forintban) Adatok millió forintban Egyéb átfogó jövedelem Tárgyévi eredmény Nyitó egyenleg 2022. január 1-én 0 Cash flow fedezeti tartalék nyitó értéke: 0 0 A valós érték változás hatékony része és a fedezés költsége: -15 501 3 359 Ebből: Fedezés költségének tartaléka: -945 0 Ebből: fedezés költségének tárgyidőszaki amortizációja: -3 359 3 359 Ebből: Fedezeti tartalék: -11 197 A valós érték változás hatékonytalan része: 0 -1 013 Eredménykimutatásba átsorolt veszteségek: 11 198 -11 198 Ebből: devizaátértékelési veszteség: 11 198 -11 198

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 51 Záró egyenleg 2022. december 31-én, adóhatás előtt: -4 303 -8 852 A fentiek adóhatása: 387 797 Záró egyenleg 2022. december 31-én, adóhatás után: -3 916 9 MEGJEGYZÉS EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT BEFEKTETÉSEK A tőkealapokat és részesedéseket 2023. december 31-i és 2022. december 31-i állapot szerint részletezzük. Megnevezés Bank tulajdonosi aránya (%) Névérték Bekerülési érték Valós érték különbözet Könyv szerinti érték Garantiqa 0,12% 12 12 0 12 Összesen 12 12 0 12 A Garantiqában levő részesedések könyv szerinti értéke nem változott az összehasonlító időszakhoz képest. A külföldi devizában denominált részesedéseket az alábbi táblázatokban részletezzük. A Bank Alapban lévő tulajdonosi arányának százalékos mértéke: Befektetés megnevezése Részesedés % 2023.12.31. 2022.12.31. China CEE Fund - USD 6,90 6,90 China CEE Fund II - USD 8,75 8,75 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 10,00 10,00 East West - EUR 25,24 25,24 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD 49,58 49,58 IFC FIG Fund - USD 11,65 11,42 SINO-CEE Fund - EUR 2,40 2,39 Three Seas Fund - EUR 2,19 2,20 Az egyes részesedések bekerülési értéke: Befektetés megnevezése Bekerülési érték 2023.12.31 2022.12.31 Deviza Millió Ft Deviza Millió Ft China CEE Fund - USD 0,1 0 0,1 0 China CEE Fund II - USD 37 684 322 12 728 37 121 821 12 530 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 1 250 0 1 250 0 East West - EUR 3 013 380 1 161 2 537 380 978 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD 13 461 722 3 725 12 995 234 3 561 IFC FIG Fund - USD 22 336 370 7 212 21 323 950 6 787 SINO-CEE Fund - EUR 16 748 223 5 648 16 511 506 5 560 Three Seas Fund - EUR 16 026 736 6 021 10 941 077 4 088 Összesen 36 495 33 505

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 52 A China CEE Fund esetén az alap 2022 folyamán a teljes, korábban befizetett tőkét visszafizette a befektetőknek (illetve ezen felül hozamot), ezért a tőkealap bekerülési értékét 0,1 amerikai dollár összegben tartjuk nyilván. Az egyes részesedések valós érték különbözete és könyv szerinti értéke: Befektetés megnevezése Valós érték különbözet Millió Ft Könyv szerinti érték Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 China CEE Fund - USD 813 988 813 988 China CEE Fund II - USD -1 839 -950 10 889 11 580 China CEE Management S.Á.R.L. - EUR 0 0 0 0 East West - EUR -143 190 1 018 1 168 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund - USD -3 725 -2 180 0 1 381 IFC FIG Fund - USD 4 013 4 944 11 225 11 731 SINO-CEE Fund - EUR -3 540 -2 561 2 108 2 999 Three Seas Fund - EUR 738 420 6 759 4 508 Összesen -3 683 850 32 812 34 355 A Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések során szereplő összeg (32 824 millió forint) az egyes alapokban való részesedések, valamint a Garantiqában lévő részesedés könyv szerinti értékének együttese. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye során szereplő tárgyévi 4 351 millió forint veszteség a tárgyévi valós érték változás (-4 534 millió forint), valamint a China CEE Fund befektetésből származó tárgyévi hozam (183 millió forint) következtében keletkezett, amit részletesen a 34. Megjegyzés mozgástáblájában mutat be a Bank. China CEE Management S.á.r.l., China-CEE Fund I és China-CEE Fund II: A China-CEE Management S.á.r.l.-t („alapkezelő”) 2013. novemberben 12 500 euró törzstőkével hozta létre a CEEF Holdings Limited és az Eximbank Zrt. Az alapkezelő székhelye Luxemburg és tevékenységi köre szerint tanácsadási, alapkezelési, számviteli és cégadminisztrációs szolgáltatásokat nyújt a China-CEE Fund I és China-CEE Fund II számára. A China-CEE Fund I 2013. novemberben jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap egy zártkörű, specializált befektetéseket megvalósító befektetési alap, melyet az alapkezelő kezel. Az alap futamideje 2024. november 30-ig tart. Az alap fő célja az, hogy a rendelkezésére álló összeget az alap befektetőinek szándékai szerint elsősorban Közép- és Kelet- Európa országaiban, kockázat-diverzifikáltan fektesse be magántőke eszközökbe és ezeken a befektetéseken a nyilvános tőkepiacokon hosszú távon elérhető tőkefelértékelődést és hozamot meghaladó megtérülést érjen el. Az alap zártkörű forgalomba hozatali tájékoztatója és az ehhez kapcsolódóan az Eximbank által aláírt jegyzési szerződés értelmében az Eximbank kötelezettséget vállalt az alap tőkejegyeinek lejegyzésére maximum 30 millió dollár összegig. Az alap 2022. folyamán a teljes, korábban befizetett tőkét visszafizette a befektetőknek (illetve ezen felül hozamot). A China-CEE Fund II jegyzési szerződését az Eximbank 2017. novemberben írta alá, melynek értelmében legfeljebb 70 millió dollár összegben vállalt jegyzési kötelezettséget. Ez az alap 2018. februárban jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap egy zártkörű, specializált befektetéseket megvalósító befektetési alap, melyet az alapkezelő kezel. Ezen alap célja,

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 53 hogy a China-CEE Fund I által megkezdett és jól kialakított befektetési programot folytassa. Az alap futamideje 2027. március 31-ig tart. 2023. december végén az Eximbank 37 684 322 amerikai dollár összegben (12 728 millió forint) rendelkezett az alapban tőkejegyekkel. A fennmaradó 32 315 678 amerikai dollár (11 195 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alapok tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületeiben nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületeiben gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alapok befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. East West VC Fund EuVECA: Az East West VC Fund EuVECA egy olyan kockázati tőkealap, melyet magyar, portugál és más nemzetközi intézményi és magánbefektetők alapítottak EU szabályozás szerint és a portugál tőkepiaci felügyeletnél került bejegyzésre. Eredetileg az alap teljes tőkéje 20 millió euró volt, melyből az Eximbank maximum 4,5 millió euró összegig vállalt jegyzési kötelezettséget. Egy nem teljesítő befektető miatt 2020. október 16-án az alap jegyzett tőkéje 17,83 millió euróra csökkent, egy exitet követő 3 ütemű kifizetés után (2021. nyár, 2022. tavasz, 2022. ősz) az alap jegyzett tőkéje 12 795 520 euróra csökkent, ez a kibocsátott befektetési jegyek névértékét nem érintette. Az Eximbank által vállalat kötelezettség összege nem változott, de a visszafizetett tőkerész csökkentette a teljes Eximbank kockázatvállalást, ezért azt 2023. év végén 3 229 380 euró értéken tartjuk számon. Az alapot a Portugáliában bejegyzett Alpac Capital Sociedade de Capital de Risco, S.A. kezeli (lisszaboni és budapesti irodáiból) és elsődleges célja az, hogy Magyarországról, Portugáliából és a szomszédos országokból származó, korai fázisban levő technológiai cégekbe fektessen be. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap pénzügyi és működési döntéseiben nem vesz részt, továbbá a befektetési döntéseket az alapkezelő hozza meg. A szerződések az Eximbank számára mindössze azt teszik lehetővé, hogy az alap 6 tagú befektetési bizottságába egy tagot delegáljon. A befektetési bizottság feladata nem kötelező erejű ajánlások megfogalmazása az alapkezelő részére a befektetési és exit lehetőségekkel kapcsolatban. 2023. december végén az Eximbank 3 013 380 euró összegben (1 161 millió forint) rendelkezett befektetési jegyekkel az alapban. A fennmaradó 216 000 euró (83 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. Kazakhstan Hungarian Investment Private Equity Fund C.V./Kazakhstan “Silk Road” Agriculture Growth Fund (Kazakhstan Hungarian Fund): 2015. decemberében az Eximbank és a JSC “National Management Holding KazAgro” létrehozott egy holland törvények szerinti korlátozott felelősségű társaságot (ún. „limited partnership”). Mindkét alapító egyenként, maximum 20 millió dollár összegben vállalt kötelezettséget tőkejegyek jegyzésére, továbbá az alapkezelő az alap teljes befektetői kötelezettségvállalásának 1%-ára vállalt jegyzési kötelezettséget. Az alap elsődleges célja kazahsztáni befektetések megvalósítása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban (beleértve az előállítást, a feldolgozást, a raktározást és a logisztikát is), különös tekintettel olyan, jelentős piaci növekedés előtt álló termékekre, mint a hús, a tejtermékek, a gabona, az olajos magvak, a zöldségek és gyümölcsök és a hal. Az alapkezelési feladatokat a CCL Agro Limited látja el. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap pénzügyi és működési döntéseiben nem vesz részt, továbbá a befektetési döntést hozó testületben sem rendelkezik képviseleti joggal. A szerződések az Eximbank számára mindössze azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületeiben gyakorolt képviselete révén megállapíthassa azt, hogy az alapkezelő által előterjesztett befektetés végső kezdeményezettjei elfogadható üzletfeleknek számítanak-e, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 54 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 13 461 722 amerikai dollár összegben (3 725 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 6 538 278 amerikai dollár (2 265 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. IFC FIG Fund: Az International Finance Corporation (“IFC”) üzletágába tartozó, és az alapkezelési feladatokat ellátó IFC Asset Management Company hozta létre az alapot, melyben a befektetők összesen 505 millió dollár kötelezettséget vállaltak. Az alap célja tőkebefektetések megvalósítása IFC tagállamokban, feltörekvő piacokon működő pénzintézetekbe. Az Eximbank 50 millió dollár kötelezettségvállalással lett az alap egyik befektetője 2015. márciusában. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 22 336 370 amerikai dollár összegben (7 212 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 27 663 630 amerikai dollár (9 584 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. SINO CEE Fund: A SINO CEE Fund 2016. októberben jött létre luxemburgi jog szerint bejegyzett korlátozott felelősségű társaságként (ún. „limited partnership”). Az alap befektetési célja, hogy elsősorban tőke, tőkejellegű és mezzanine befektetéseket hajtson végre közvetlenül vagy közvetve zártkörű vagy nyilvános társaságokba Közép és Kelet-Európában, különösen olyan társaságokba az infrastruktúra, gyártás, tömegfogyasztás iparágakban, amely képes földrajzi terjeszkedést megvalósítani Európába és a világ más országaiba. Az alapkezelési feladatokat a SINO CEE Fund GP Limited látja el. Az Eximbank 2018. novemberben, 50 millió euró kötelezettségvállalással csatlakozott az alaphoz. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról. 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 16 748 223 euró összegben (5 648 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 33 251 778 euró (12 728 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. Three Seas Initiative Investment Fund: A Three Seas Initiative Investment Fund 2019. májusában jött létre luxemburgi jog szerint. A Három Tenger Kezdeményezés (3 Seas Initiative, 3SI) az Európai Unió Adriai -, Balti- és Fekete tenger között fekvő 12 országának közös fellépése és célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, határokon átnyúló projektek megvalósítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése. Ezek megvalósulása érdekében a tagországok egy közös tőkealap felállításáról határoztak, mely a Three Seas Initiative Investment Fund. Az alap szállítmányozásban, energetikában és digitális technológiában kíván befektetéseket megvalósítani, az alapkezelési feladatokat az Amber Fund Management Limited látja el. Az Eximbank az alaphoz 2020. decemberben csatlakozott, 20 millió euró kötelezettségvállalással. Az Eximbanknak nincs jelentős befolyása az alap tevékenységére, mivel az alap befektetési döntéshozó testületében nem rendelkezik szavazati joggal. A szerződések az Eximbank számára azt teszik lehetővé, hogy az alapkezelő igazgatóságában és az alap tanácsadó testületében gyakorolt képviselete révén szavazzon olyan, az alapkezelő által előterjesztett befektetésről, mely az alapok befektetési politikájától összegében vagy iparágában eltér, alapkezelői vagy befektetői érdekkonfliktus áll fenn, illetve szavazzon az alap befektetési időszakának vagy futamidejének meghosszabbításáról.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 55 2023. december 31-én az Eximbank az alapban 16 026 736 euró összegben (6 021 millió forint) rendelkezett tőkejegyekkel. A fennmaradó 3 973 264 euró (1 521 millió forint) az Eximbank könyveiben függő kötelezettségként szerepelt 2023. december 31-én. TŐKEALAPOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK: Az Eximbank a fent említett alapok jegyzési szerződésének aláírásakor az egyedi összeghatárok erejéig visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt az összegek rendelkezésre bocsátására. Abban az esetben, ha az Eximbank részben vagy egészben nem teljesíti befizetési kötelezettségét egy alap felé azt követően, hogy az alapkezelője ennek teljesítésére felszólította, elveszítheti befektetői jogait (beleértve egyes testületekben betöltött képviseletét), továbbá az alap tőkeszámláján a nevén nyilvántartott tőkejegyek teljes egyenlegét a többi befektető között szétoszthatják, neve a tulajdonosi nyilvántartásból automatikusan törlésre kerül, valamint az alappal szemben semmilyen további joggal, jogosultsággal vagy érdekeltséggel kapcsolatos igényt nem támaszthat. Az alapok szerződései értelmében (zártkörű forgalomba hozatali tájékoztató, társasági szerződés, jegyzési szerződés) az alapkezelő a befektetőket csak olyan összeg befizetésére szólíthatja fel, amelyet az alap befektetési bizottsága már jóváhagyott, továbbá a jogosan felmerült díjak (pl. alapkezelési, könyvvizsgálati, portfoliókezelési stb.) és egyéb költségek fizetésére. Az Eximbank tapasztalata szerint az esetek többségében az alapok a kötelezettségvállalásnál alacsonyabb összeget hívnak le. Tekintettel arra, hogy jellegükből fakadóan sem a befektetések, sem a költségek a kötelezettségvállalás időpontjában egzakt módon nem meghatározhatók, az Eximbank a tőkebefizetési kötelezettségvállalásokat nem tekinti feltétel nélküli kötelezettségeknek, hanem jövőben teljesülő szerződéseknek tekinti (mivel még egyik fél sem teljesített), és ennek következtében azokat a könyveiben nem pénzügyi kötelezettségként szerepelteti, hanem függő kötelezettségként – mindaddig, amíg a kötelezettségvállalás lehívási feltételei nem teljesülnek (lásd 21. Megjegyzést). Érdekkonfliktus esetén az Eximbank megtagadhatja a lehívott összeg befizetését. A tőkealapok Eximbank pénzügyi teljesítésére jutó nettó eszközértéke a 2022. év végi 34,4 milliárd forintról 2023. végére 4,49%-kal, 32,8 milliárd forintra csökkent. Ez az érték már tartalmazza a devizaárfolyamok változásából eredő hatást, tekintettel arra, hogy az Eximbank devizában nominált tőkealapokban is részt vesz. 10 MEGJEGYZÉS RÉSZESEDÉS LEÁNYVÁLLALATBAN, ILLETVE TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK 10.1 Részesedés leányvállalatban Az Eximbank 99,99%-os részesedésével 2023-ban megalapításra került az EXIM Invest Zrt. 5.000.000 forint alaptőkével. Amely pénzügyi vagyoni hozzájárulásból a részvényesek a következők szerint teljesítettek: 4.999.999 forint alaptőkét az Eximbank és 1 forint alaptőkét a Nemzeti Tőkeholding Zrt. fizetett meg. A Társaság létrehozásának fő célja, hogy az Eximbank tulajdonában lévő kockázati tőkebefektetések bizonyos lényeges tulajdonosi joggyakorlási teendői hatékonyabban kerüljenek ellátásra. 10.2 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 10.2.1 IHT Informatika Zrt. Az IHT Informatika Zrt. 2023. decemberében alakult meg előtársaságként. Célja a tulajdonosi körébe tartozó állami tulajdonú társaságok részére információtechnológiai, infrastrukturális megoldásokkal összefüggő tevékenység ellátás, amely komplex informatikai szolgáltatóközpontként képes a Társaság által ellátott információtechnológiai feladatok koordinálására, azok hatékonyabb ellátására és közös innovációra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 56 A Társaságra vonatkozóan a Magyar Állam tulajdonosi jogait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a Társaságban részesedéssel rendelkezik az MFB Zrt., START Garancia Zrt., NTH Zrt., a MEHIB Zrt. és az Eximbank Zrt. Az Eximbank a Társaságban összesen 400 db törzsrészvénnyel rendelkezik, ezzel 20%-os tulajdonos, a társaság alapításakor megfizetett 40 millió forint összegű pénzbeli hozzájárulása révén. Az Eximbank a Társaság irányításában a Közgyűlésen tulajdoni részesedése szerint meghatározott módon, illetve az 5 tagú Igazgatóságban 1 általa delegált tag részvétele útján vesz részt. A Bank értékelése alapján kontrollal nem, de jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett. 10.2.2 Tőkealapok Jelen Megjegyzésben felsorolt alapok Magyarországon bejegyzett alapok, melyeket Magyarországon bejegyzett alapkezelők kezelnek. Az egyes tőkealapokban a befektetési arányt, illetve a döntéshozatalban való részvételt a 33.2 pontban részletesen bemutatjuk. PortfoLion Regionális Magántőkealap A PortfoLion Regionális Magántőkealapot („PortfoLion Alap”) 2012. júniusában az OTP Bank Nyrt. alapította 5 000 millió forint alaptőkével. Az alap befektetéseinek céljai a jól megalapozott, közepes méretű vállalkozások, amelyek ígéretes üzleti modellt kínálnak, már létrehozott termékcsaládot, szolgáltatáscsomagot és széles körű ügyfélkört, növekedésüket elsősorban a nemzetközi piacra lépéssel, illetve annak fokozásával kívánják megvalósítani. Az Eximbank 2013-ban tárgyalásokat kezdett az OTP Bank Nyrt-vel és a PortfoLion KockázatiTőkealap- kezelő Zrt.-vel, hogy mint új befektető csatlakozik az alaptőke további 5 000 millió forinttal, 10 000 millió forintra történő emelésével. A Bank 2018-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy további legfeljebb 750 millió forintot fektet az alapba. Az Alap 2022-ben (két ütemben) 4,52 milliárd forint hozamfizetést teljesített a befektetők részére, ezzel az Eximbank 2,26 milliárd forintot kapott vissza. A hozamfizetés mellett a PortfoLionAlap 2022. áprilisában tőkecsökkentést is végrehajtott, melynek eredményekét 300 millió forintot fizetett vissza a befektetők részére, melyből az Eximbank 150 millió forintot kapott meg. 2022. decemberében újabb tőkeleszállításról (9 124 millió forint), illetve hozamfizetésről (6 125 millió forint) született döntés, melynek értelmében a PortfoLion Alap jegyzett tőkéje 251,7 millió forintra csökkent. A tőkeleszállítás és a hozamfizetés pénzügyi rendezésére 2023. januárjában került sor, mely során a PortfoLion Alap a Banknak összesen 7 203 millió forintot (4 562 millió forint tőke, 2 641 millió forint hozam) fizetett vissza. A fenti visszafizetés összegét a Bank 2022. december 31-én követelésként mutatta be (ld. 14. Megjegyzés). A hozam összege azért tért el a tulajdoni aránytól, mert az Exim későbbi időpontban lépett be az alapba, ezért így időarányosan kisebb hozam illette meg. Az Eximbank Tulajdonosi Befektetési Bizottságának 75/2022 (XI.28.) számú határozatával jóváhagyta a PRMA I. zárását (PRMA I. és PRMA II. közötti tranzakciócsomagot) melyek keretében a PRMA I. még élő szerződései és portfoliócégek átadásra kerültek a PRMA II-nek (VCC Live, CodeCool), az alapkezelő pedig teljeskörűen elszámolt a befektetőkkel. Ugyanakkor az egyetlen megmaradt befektetés helyzete csak később rendeződött, így az alapkezelő az alap megszűntetését 2023 végén kezdeményezte a Magyar Nemzeti Banknál. Az MNB a zárásra vonatkozó jóváhagyását követően az alap befektetési jegyei 2023.12.20-i dátummal a KELER Zrt által is megszűntetésre kerültek, ezzel az alap megszűnt. PortfoLion Regionális Magántőkealap II A Portfolion Regionális Magántőkealap II 2020. augusztusában jött létre 25 050 millió forintos induló tőkével. A tőkét 49,9-49,9%-ban biztosítja az Eximbank (12 500 millió forint) és az OTP Bank (12 500 millió forint). Az alap alapkezelője a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Befektetéseinek célja, hogy hosszú távú, globális növekedési pályára állítsák a közép-európai régió vállalkozásait. Fókuszában elsősorban a digitális technológiák, szoftverfejlesztés, telekommunikáció, online szolgáltatások és az automatizáció területéről érkező projektek vannak, de nincsenek kizárva egyéb területek

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 57 sem. A portfolióba kerülő cégeket a korábbi gyakorlattal összhangban az alapkezelő nem csak pénzügyileg támogatja, hanem aktív és erős szakmai támaszt is nyújt a növekedéshez. 2022-ben a kisebbségi befektető 10 millió forinttal megemelte az alap jegyzett tőkéjét, mely így 25 060 millió forintra emelkedett. Az Eximbank és az OTP Bank a tőkeemelésben nem vett részt. Az Eximbank 2023. december 31-ig 7 604 millió forintot fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 4 896 millió forint volt. EXIM Exportösztönző Magántőkealap 2016-ban a Bank – mint Magyarország nemzetközi exporthitel-ügynöksége és fejlesztési intézménye – exportfejlesztési alapot hozott létre EXIM Exportösztönző Magántőkealap néven. Az Alap olyan Magyarországon működő kis- és középvállalkozások számára szándékozik finanszírozást biztosítani, amelyek jelenlegi vagy potenciális exportkapacitással bírnak a termékek és szolgáltatások terén. A Bank 10 000 millió forint kötelezettséget vállalt és 2016-ban be is fizette a teljes összeget. A Bank 2019-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy további legfeljebb 40 000 millió forintot fektet az alapba, ez 2019. december 31-ig meg is történt. Az EXIM Növekedési Magántőkealap 2019. október 31-i fordulónappal egyesült (beolvadással) az EXIM Exportösztönző Magántőkealappal, ezzel a Bank Alappal szembeni pénzügyi kötelezettségvállalása 56 000 millió forintra emelkedett. A Bank az Alappal szembeni fizetési kötelezettségének 2019. év folyamán teljes mértékben elegett tett, így az Alappal szemben további fizetési kötelezettsége jelenleg nem áll fenn. A Bank hozzájárulása az EXIM Exportösztönző Magántőkealap részvénytőkéjéhez közel 100%, azonban az alapot egy a Banktól független fél a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli. A döntéshozatali struktúra alapján a Bank szerepvállalása elsősorban a befektetési jegy tulajdonosi jogok gyakorlásában merül ki, illetve egy tagot delegál az Alapkezelő három tagú (két tagot az Alapkezelő jelöl), köztes (nem végső) döntéshozó testületébe (befektetési bizottság). A végső döntést az alap igazgatósága hozza a befektetési bizottság javaslatának ismeretében. A Bank által delegált személynek nincs vétójoga, az említett testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Enter Tomorrow Europe Magántőkealap Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 2018. júliusában indult, 50 millió euró tőkével, a MOL Csoport és az Eximbank által alapítva. Ez egy Magyarországon bejegyzett magántőkealap, amelyet egy harmadik fél, a LEAD Ventures Alapkezelő Zrt. irányít, és amelynek célja az Európában működő, korai szakaszban lévő vállalkozások finanszírozása, melyek már meglévő termékekkel, szolgáltatásokkal vagy szabadalmi prototípusokkal rendelkeznek. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 25 millió eurót fektet az alapba. Az Eximbank 2023. december 31-ig 19 690 280 eurót (7 155 millió forint) fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 5 309 720 euró (2 032 millió forint) volt. Európa Agrár Magántőkealap Az alap 2021. áprilisban kezdte meg működését, teljes jegyzett tőkéje 60 millió euró. Az EXIM pénzügyi kötelezettségvállalása az alapban 42 millió euró (70%) és az alapban egy magyar magánbefektető további 18 millió euró értékben vállalt kötelezettséget. Az alap elsődleges célja olyan jelentős növekedési potenciállal bíró vagy regionálisan stratégiailag fontos, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokba történő befektetés, amelyek közép- és hosszútávon megfelelő stratégia és finanszírozási szerkezet esetén számszerűsíthető befektetői többletérték előállítására képesek, valamint elsősorban a nemzetközi piacon, ezen belül is különösképpen Közép-Kelet Európa piacán működnek. Az alapkezelési feladatokat a Hodler Alapkezelő Zrt. látja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 58 Az Eximbank az alapba 2023. december 31-ig 31 729 336 eurót (12 159 millió forint) fektetett be, és a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 10 270 664 euró (3 931 millió forint) volt. Herius-1 Magántőkealap A Herius-1 Magántőkealap 2021. szeptemberében indult űr- és légiipari fókusszal, 14 millió euró tőkével. Az Eximbank részesedése az alapban kezdetben 70% volt, 9,8 millió euró kötelzettségvállalással, 30%-ot a Space Oddity Kft. jegyzett le 4,2 millió euró értékben. Az alapot Magyarországon jegyezték be, az alapkezelő a Herius Capital Management Zrt. Az alap célja űr- és légiipari befektetések megvalósítása, szinergiák kiépítése. A magánbefektető személye 2022. március elején megváltozott egy magánszemélyre (Rábely Balázs). Az Eximbank 2022. március 31-én a magánbefektetőtől 4,06 millió euró értékű 10%-os (406 000 euró) befizetettségi aránnyal rendelkező befektetési jegyet vett meg 2021. év végi nettó eszközértéken (274 000 euró). Az Eximbank 2022. áprilisában 39 millió euró tőkeemelést hajtott végre az alapban. A két tranzakció eredményeként az Eximbank részesedése 99,74%-ra növekedett. 2023-ban tőkecsökkentést hajtott végre az alapkezelő, az alap jegyzett tőkéje 8 millió euróra csökkent, az Eximbank részesedése az alapban változatlan maradt. Az Alap 3 tagú befektetési bizottságában az Eximbank 1 szavazattal rendelkezik, a bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és ezek ajánlások a végső döntéshozóként szolgáló vezérigazgató számára, aki döntéseit üzleti alapon hozza. Az Alapkezelő nyilatkozata szerint az Alap megfelel a Befektetési gazdálkodó egység feltételeinek. Az Eximbank 2023. december 31-ig 5 703 626 eurót (2 098 millió forint) fektetett be az Alapba, fennmaradó függő kötelezettsége 2023. december 31-én 2 118 748 euró (811 millió forint) volt. Innova-1 Járműipari Magántőkealap Az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot 2022. áprilisában jegyezték be 10 milliárd forintos tőkével, az Eximbank részesedése az alapban 100%. Az alapot Magyarországon jegyezték be, az alapkezelő az Innova-X Tőkealap-kezelő Zrt. Az alap célja járműipari befektetések megvalósítása, szinergiák kiépítése. Az Eximbank nem tekinti leányvállalatnak az Alapot, mivel, az Alap által termelt hozamokra az Eximbanknak nincs közvetlen hatása, az a befektetési tevékenység eredményétől függ. az Alap 3 tagú befektetési bizottságában az Eximbank 1 szavazattal rendelkezik, a bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és ezek ajánlások a végső döntéshozóként szolgáló vezérigazgató számára, aki döntéseit üzleti alapon hozza. Az Eximbank az Alap elfogadott kezelési szabályzatát csak az Alapkezelő közreműködésével tudja módosítani, mivel csak az Alapkezelő járhat el az Alap nevében, mint erre felügyeleti engedéllyel rendelkező entitás. Az Eximbank 2023. december 31-ig 4 100 millió forintot fektetett be az Alapba, fennmaradó függő kötelezettsége 2023. december 31-én 5 900 millió forint volt. Az Alap nyilatkozata alapján megfelel a Befektetési gazdálkodó egység feltételeinek. COLUMBUS Magántőkealap Az Eximbank Zrt. és a CARION Holding által létrehozott COLUMBUS Magántőkealapot az MNB 2019. október 8-án vette nyilvántartásba. Az alap kezelését Magyarországon, a Kbftv. szerint bejegyzett, 2015. óta alapkezelési engedéllyel rendelkező alapkezelő, a CARION Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el, az Alapkezelő 75%-os tulajdonosa a CARION Holding Zrt. Az alap célja hogy a közép és kelet európai, elsősorban magyar mikro-, kis- és közép- vállalkozások nemzetközi – különösképpen az EU-ban és az Amerikai Egyesült Államokban történő – piacra lépését, expanzióját elősegítse. Az alap induláskori jegyzett tőkéje 10 000 millió forint volt. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 7 000 millió forintot fektet az alapba, míg a fennmaradó 3 000 millió forint teljesítésére a CARION Holding vállalt kötelezettséget. 2021. júniusában az alapkezelő újabb jegyzési felhívást tett, melyhez az Eximbank csatlakozott. A tőkeemelés során egy újabb befektető a Beton-Art Kft. csatlakozott az Alaphoz. A tőkeemeléssel az Eximbank kötelezettségvállalása 17 000 millió forintra nőtt, míg a belépő Beton-Art Kft. 4,3 milliárd forint összeg erejéig vállalt fizetési kötelezettséget. 2022. szeptemberében az alapkezelő újabb

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 59 jegyzési felhívást tett, melyhez az Eximbank és a Beton-Art Kft. csatlakozott 2022. októberében. A tőkeemeléssel az Eximbank kötelezettségvállalása 47 005 millió forintra, míg a Beton-Art Kft. kötelezettségvállalása 17 145 millió forintra emelkedett. Az Eximbank 2023. december 31-ig 40 999 millió forintot fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 6 006 millió forint volt. Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap A Közép-Ázsia Kifektetési Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank 2023. szeptember 5-én vette nyilvántartásba. A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy 50 millió amerikai dollárt fektet az alapba. Az Alapkezelő, a Hiventures Zrt. az indulás évében a befektetési lehetőségek felkutatására fókuszált, realizált befektetés 2023. évben nem történt. Az alap célja a Közép-Ázsia régióban megvalósítandó projektek támogatása, ideértve a Magyarországon bejegyzett a megcélzott régió valamely országában székhellyel rendelkező leányvállalatnak a finanszírozása is. A döntéshozatali struktúra alapján a Bank szerepvállalása elsősorban a befektetési jegy tulajdonosi jogok gyakorlásában merül ki, illetve egy tagot delegál az Alapkezelő 4 tagú (két tagot az Alapkezelő jelöl), döntéshozó testületébe (befektetési bizottság). A Bank által delegált személynek nincs vétójoga, az említett testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Eximbank 2023. december 31-ig 5 millió amerikai dollárt (1 759 millió forintot) fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 45 millió amerikai dollár (15 590 millió forint) volt. Magyar-Amerikai Magántőkealap A Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy 50 millió amerikai dollárt fektet az alapba. Az alap Alapkezelője a Hiventures Zrt. Az alapkezelő az indulás évében a befektetési lehetőségek felkutatására fókuszált, realizált befektetés 2023. évben nem történt. Az Alap célja többségi magyar tulajdonú társaságok egyesült államokbeli projektjeinek támogatása, ideértve meglévő vagy újonnan alapított USA székhelyű leányvállalat finanszírozását is, illetve többségében amerikai tulajdonú társaságok Magyarországon tervezett projektjeinek támogatása, ideértve meglévő vagy újonnan alapítandó magyarországi székhelyű leányvállalat finanszírozását is. Az Eximbank 2023. december 31-ig 10 millió amerikai dollárt (3 669 millió forintot) fektetett be, a fennmaradó függő kötelezettségvállalása 2023. december 31-én 40 millió amerikai dollár (13 858 millió forint) volt. A lehívásokat, visszafizetéseket, tőkeleszállításokat és tőkeemeléseket kivéve nem volt tranzakció az Eximbank és a PortfoLion Regionális Magántőkealap I. és II., az EXIM Exportösztönző Magántőkealap, a COLUMBUS Magántőkealap, a Herius-1 Magántőkealap, Európa Agrár Magántőkealap, az Innova-1 Járműipari Magántőkealap, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap és a Magyar-Amerikai Magántőkealap között. Amikor az Eximbank a fent említett alapok jegyzési megállapodásait aláírta, illetve elfogadta a Kezelési Szabályzatokat, kötelezettséget vállalt arra, hogy az azokban foglalt pénzügyi kötelezettség erejéig az alapkezelő jogos felhívására kifizetéseket teljesít. Ha az Alapkezelők jogos felhívása ellenére az Eximbank, még az Alapkezelő által adott 30 napos póthatáridőn belül sem tesz eleget befizetési kötelezettségnek, elveszti az ideiglenes befektetési jegyhez fűződő jogait. Az Alapkezelők ebben az esetben az Eximbankkal, mint nem teljesítő befektetési jegy tulajdonossal a Tőkealap futamidejének végén számolnak el, de az elszámolást követően a Bank legfeljebb (alaponként változó, 50-100%) az addigi befizetéseinek összegével megegyező visszafizetésben részesülhet. Az alap létrehozásáról szóló dokumentumokban foglaltak alapján az Alapkezelők jogosultak lehívni az összegeket a már jóváhagyott befektetésekre, illetve a már felmerült díjak és költségek fedezésére (pl.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 60 könyvvizsgálói díjak, alapkezelési díjak, átvilágítási költségek, stb.). Tekintettel arra, hogy jellegükből fakadóan sem a befektetések, sem a költségek a kötelezettségvállalás időpontjában egzakt módon nem meghatározhatók, ezért az Eximbank nem tekinti az Alapokkal kapcsolatban vállalt pénzügyi kötelezettségvállalást feltétel nélküli kötelezettségeknek, hanem azokat jövőben teljesülő szerződéseknek tekinti (mivel még egyik fél sem teljesített), és ennek következtében azokat a könyveiben nem pénzügyi kötelezettségként szerepelteti, hanem függő kötelezettségként – mindaddig, amíg a kötelezettségvállalás lehívási feltételei nem teljesülnek (lásd 21. Megjegyzést). A tőkealapok Eximbank pénzügyi teljesítésére jutó nettó eszközértéke a 2022. év végi 89 milliárd forintról 2023. végére 6,21%-kal, 94,5 milliárd forintra növekedett. Ez az érték már tartalmazza a devizaárfolyamok változásából eredő hatást, tekintettel arra, hogy az Eximbank devizában nominált tőkealapokban is részt vesz. Befektetés megnevezése Részesedés % 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF 70,00 69,99 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR 50,00 50,00 Európa Agrár Magántőkealap - EUR 70,00 70,00 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF 99,99 99,99 Innova-1 Magántőkealap - HUF 100,00 100,00 Herius-1 Magántőkealap - EUR 99,74 99,74 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD 100,00 0,00 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD 100,00 0,00 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0,00 50,00 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF 49,89 49,89 Befektetés megnevezése Bekerülési érték Millió Ft Osztalék fizetés Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF 40 999 24 957 0 0 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR 7 155 7 155 0 0 Európa Agrár Magántőkealap - EUR 12 159 11 266 0 0 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF 56 000 56 000 0 0 Herius-1 Magántőkealap - EUR 2 098 3 747 0 0 Innova-1 Magántőkealap - HUF 4 100 1 000 0 0 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD 1 759 0 0 0 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD 3 669 0 0 0 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0 4 688 0 -10 861 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF 7 604 6 443 0 0 Összesen 135 544 115 256 0 -10 861 Befektetés megnevezése Tőkemódszer módosítás Millió Ft Könyv szerinti érték Millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 2023.12.31 2022.12.31 COLUMBUS Magántőkealap - HUF -12 235 -323 28 764 24 634 Enter Tomorrow Europe Magántőkealap - EUR -2 376 -1 216 4 780 5 939 Európa Agrár Magántőkealap - EUR -3 161 -282 8 998 10 983 EXIM Exportösztönző Magántőkealap - HUF -19 092 -18 077 36 908 37 923 Herius-1 Magántőkealap - EUR -2 098 -564 0 3183 Innova-1 Magántőkealap - HUF -878 -146 3 222 854

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 61 Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap - USD -107 0 1 652 0 Magyar-Amerikai Magántőkealap - USD -264 0 3 405 0 Portfolion Regionális Magántőkealap I - HUF 0 6 244 0 72 Portfolion Regionális Magántőkealap II - HUF -930 -1 073 6 674 5 370 Összesen -41 141 -15 437 94 404 88 958 Tőkemódszerrel értékelt tőkealapok mozgástáblája 2023.12.31 2022.12.31 Nyitó egyenleg 88 958 69 856 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi eredményéből -18 462 -7 029 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi egyéb átfogó jövedelméből -943 1 306 Hozamfizetés -2 642 -4 899 Folyósítás* 26 624 33 436 Visszafizetés -793 -150 Tőkeleszállítás -968 -4 562 Átvezetés árfolyamkülönbsége -12 0 Jegyzés** 0 1 000 Záró egyenleg 94 404 88 958 Bank részesedése a tőkealap tárgyévi eredményéből -18 462 -7 029 - ebből devizás társult vállalkozások devizátváltási különbözetének átvezetése OCI-ba. 942 -1 306 - ebből eredményben elszámolt -19 404 -5 723 * Folyósítás keretében a Bank a jegyzést követően forrást nyújt a befektetés megvalósulásához, illetve a lehívási részletező alapján vagyoni hozzájárulást nyújt a kezelési szabályzatban meghatározott költségekre. ** A jegyzés egy olyan speciális folyósítás, amit az alap alapítása érdekében hívott le az alapkezelő a befektető(k)től. A későbbiekben ez az összeg egy befektetés megvalósítására, alapkezelési díj vagy költség megfizetésére kerül felhasználásra. A Bank a Portfolion Regionális Magántőkealapban lévő két befektetés exitjének eredményeként 2 258 millió forint hozamban részesült 2022-ben, amely a befektetés könyv szerinti értékét módosíttotta, a Cash Flow kimutatásban pedig, a Tőkemódszerrel elszámolt befektetés tőkeleszállítás / hozamkifizetés soron került kimutatásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 62 A tőkemódszerrel értékelt befektetések pénzügyi adatait a következő tábla szemlélteti 2023.12.31-re vonatkozóan: Megnevezés COLUM- BUS** Enter Tomor- row* Európa Agrár Magán- tőkealap* Export- ösztönző** Herius-1 Magán- tőkealap* Innova- 1 Magán- tőkealap Közép- Ázsiai Kifektetési Magán- tőkealap Magyar- Amerikai Magán- tőkealap Portfolion II Befektetett eszköz 92 250 9 536 18 712 30 063 645 2 931 0 0 13 290 Forgóeszköz 1 429 858 223 79 632 523 872 1 683 3 439 318 -ebből pénzeszközök 1 426 172 106 33 943 523 123 1 678 3 439 17 Rövid lejáratú kötelezettség 1 400 5 6 56 339 2 31 31 33 227 Hosszú lejáratú kötelezettség 0 0 0 11 704 0 0 0 0 Árbevétel 0 0 0 47 754 0 0 0 0 0 Pénzügyi műveletek eredménye -6 313 -590 3 057 -1 577 -962 44 -82 -73 625 Adózott eredmény (folyt.tev) -7 515 -968 2 654 2 261 -1 023 -182 -174 -133 288 Saját tőke 92 260 10 389 18 929 41 652 1 166 3 772 1 652 3 405 13 381 Többségi tulajdonosra jutó saját tőke 92 260 10 389 18 929 36 908 1 166 3 772 1 652 3 405 13 381 Bank részesedése 70,00% 50,00% 70,00% 100,00% 99,74% 100,00% 100,00% 100,00% 49,89% Tőkemódszer érték 64 582 5 195 13 250 36 908 1 163 3 772 1 652 3 405 6 674 Módosítás** -35 818 -415 -4 252 0 -1 163 -550 0 0 0 Könyv szerinti érték 28 764 4 780 8 998 36 908 0 3 222 1 652 3 405 6 674 *Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, az Európa Agrár Magántőkealap, valamint a Herius-1 Magántőkealap euróban készíti a beszámolóját. A Bank prezentációs pénznemére (millió forint) történő átváltás a mérlegsorok tekintetében a 2023.12.31-i árfolyamon (382,78 EUR/HUF), míg az eredménykimutatás tekintetében a 2023-as átlag euró árfolyamon történt (381,95 EUR/HUF). 2023.12.31-én az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap esetében 260 millió forint, az Exportösztönző Alap esetében 12 millió forint, a Herius -1 Magántőkealap esetén 192 millió forint és az Európa Agrár Magántőkealap esetén 477 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott árfolyamhatás összege. ** A Bank a tőkemódszer alkalmazása során saját számviteli politikáját és értékelési elveit alkalmazza az alapok egyes befektetéseinek értékelése során, ami eltérhet az alap által alkalmazott értékelési elvektől. A kezdeti beruházási fázisban lévő befektetések esetében a befektetés bekerülési értékéből indul ki, amíg az adott befektetés nem kezdte meg az érdemi működést, illetve ezt korrigálja a beruházás csúszása miatti potenciális kockázattal. Továbbá azokban az esetekben, ahol az alapkezelő által, a befektetés értékeléséhez használt üzleti tervek nem kerültek megfelelően frissítésére a múltbeli terv/tény eltérések tapasztalataival, ott a Bank ennek megfelelően korrigálja az üzleti terveket az értékelés céljára, vagy alternatív értékelési modellt alkalmaz.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 63 A tőkemódszerrel értékelt befektetések pénzügyi adatait a következő tábla szemlélteti 2022.12.31-re vonatkozóan: Megnevezés COLUMBUS ** Enter Tomorro w* Európa Agrár Magántőkeala p* Exportösztönző ** Herius-1 Magántőkeala p* Innova- 1 Magántőkeal ap Portfolion I (Fordulat) ** Portfolio n II Befektetett eszköz 74 200 11 691 14 853 29 202 884 0 0 10 184 Forgó eszköz 2 412 192 846 51 728 2 316 855 20 449 799 -ebből pénzeszközök 2 397 192 725 12 065 2 316 842 20 449 342 Rövid lejáratú kötelezettség 61 5 8 33 688 8 1 20 299 225 Hosszú lejáratú kötelezettség 0 0 0 8 961 0 0 0 0 Árbevétel 0 0 0 47 138 0 0 0 0 Pénzügyi műveletek eredménye 36 209 139 -44 2 982 -22 0 10 707 -1 215 Adózott eredmény (folyt.tev) 35 674 -361 -723 -5 585 -679 -145 6 551 -1 670 Saját tőke 76 550 11 878 15 691 38 281 3 191 854 151 10 758 Többségi tulajdonosra jutó saját tőke 76 550 11 878 15 691 39 323 3 191 854 151 10 758 Bank részesedése 69,99% 50,00% 70,00% 100,00% 99,74% 100,00% 50,00% 49,90% Tőkemódszer érték 53 575 5 939 10 983 39 323 3 183 854 75 5 368 Módosítás** -28 941 0 0 -1 400 0 0 -4 0 Könyv szerinti érték 24 634 5 939 10 983 37 923 3 183 854 72 5 370 *Az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap, az Európa Agrár Magántőkealap, valamint a Herius-1 Magántőkealap euróban készíti a beszámolóját. A Bank prezentációs pénznemére (millió forint) történő átváltás a mérlegsorok tekintetében a 2022.12.31-i árfolyamon (400,25 EUR/HUF), míg az eredménykimutatás tekintetében a 2022-es átlag euró árfolyamon történt (391,33 EUR/HUF). Az árfolyam átváltás következtében az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 2022.12.31-én -317 millió forintot mutatott ki az egyéb átfogó jövedelemben. Az Exportösztönző Alap esetében -387 millió forint, a Herius -1 Magántőkealap esetén -244 millió forint és az Európa Agrár Magántőkealap esetén -358 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott árfolyamhatás összege. ** A két befektető (OTP Bank Nyrt. Eximbank Zrt.) eltérő időpontban lett a Portfolion alap befektetője. Az OTP első vagyoni hozzájárulását 2012.06.01-én, míg az Eximbank 2013.11.26-án teljesítette, ennek következtében az elszámoláskor és így az időszakos beszámolók esetében is a tulajdoni arányon felül figyelembe veszik a teljesített befizetések időpontját is a hozamszámításnál, mely alapján eltérés mutatkozik a két befektetőre jutó nettó eszközérték összegében. Az alapnál tőkeemelés is történt, ebből következően a befektetők részben különböző befektetési jegy típusokkal rendelkeznek (OTP A és C, míg Eximbank B és C). A Columbus Magántőkealap a befektetéseinek 2022.12.31-i fordulónapra készített értékelésekor a hatályos Kezelési Szabályzatban rögzített értékelési elveket (valós értéket DCF módszerrel állapították meg) vette figyelembe, melytől eltérést a Kezelési Szabályzat nem enged. Tekintettel arra, hogy több befektetés a zárlati időponthoz közel került megvalósításra, így projekt-indulási, valamint piac-építési szakaszban van, illetve még csak a beruházások vannak folyamatban, a Bank saját pénzügyi kimutatásainak összeállítása céljából módosította a befektetés valós értékét, mivel megítélése alapján a független felek között kialkudott tranzakciós ár (bekerülési érték) jobban közelíti a befektetés valós értékét. Az Exim Exportösztönző Magántőkealap esetében az alap konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő eszközök értéke kapcsán a Bank arra jutott, hogy bizonyos eszközök megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, ezért korrekció alkalmazását tartotta indokoltnak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 64 11 MEGJEGYZÉS IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak mozgás táblája 2023. december 31-én a következő: Megnevezés Immateriális javak Fejlesztés alatt lévő immateriális eszköz Immateriális eszközök összesen Bekerülési érték 2022. december 31. 5 862 149 6 011 Növekedés 427 427 854 Beszerzés 0 427 427 Üzembe helyezés 427 0 427 Csökkenés -101 -427 -528 Kivezetés -101 0 -101 Üzembe helyezés 0 -427 -427 2023. december 31. 6 188 149 6 337 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2022. december 31. 3 760 0 3 760 Terv szerinti ÉCS (26. megjegyzés) 480 0 480 Értékvesztés (15. megjegyzés) 18 0 18 Kivezetés -101 0 -101 2023. december 31. 4 157 0 4 157 Nettó könyv szerinti érték 2022. december 31. 2 102 149 2 251 2023. december 31. 2 031 149 2 180 Szellemi termékek 2 031 0 2 031 Belső fejlesztés 18 0 18 Fejlesztés alatt álló immateriális javak 0 149 149

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 65 Az immateriális javak mozgás táblája 2022. december 31-én a következő: Megnevezés Immateriális javak Fejlesztés alatt lévő immateriális eszköz Immateriális eszközök összesen Bekerülési érték 2021. december 31. 5 825 73 5 898 Növekedés 317 393 710 Beszerzés 0 393 393 Üzembe helyezés 317 0 317 Csökkenés -280 -317 -597 Kivezetés -280 0 -280 Üzembe helyezés 0 -317 -317 2022. december 31. 5 862 149 6 011 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2021. december 31. 3 606 0 3 606 Terv szerinti ÉCS (26. megjegyzés) 434 0 434 Kivezetés -280 0 -280 2022. december 31. 3 760 0 3 760 Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31. 2 219 73 2 292 2022. december 31. 2 102 149 2 251 Szellemi termékek 2 102 0 2 102 Belső fejlesztés 10 0 0 Fejlesztés alatt álló immateriális javak 0 149 149

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 66 12 MEGJEGYZÉS INGATLANOK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK Az ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblája 2023. december 31-én a következő: Megnevezés Idegen ingatlanon végzett beruházás Ingatlanok, gépek, berendezések Beruházások Használati jog eszközök - Épület (lízing) Tárgyi eszköz összesen Bekerülési érték 2022. december 31. 204 2 117 1 2 460 4 782 Növekedés 0 465 465 116 1 046 Új beszerzés 0 0 465 116 581 Üzembe helyezés 0 465 0 0 465 Kivezetések 0 -110 -465 -26 -601 Értékesítés 0 -110 0 0 -110 Üzembe helyezés 0 0 -465 0 -465 Szerződés megszűnés 0 0 0 -26 -26 2023. december 31. 204 2 472 1 2 550 5 227 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2022. december 31. 129 1 562 0 1 364 3 055 Terv szerint ÉCS (26. megjegyzés) 27 155 0 408 590 Értékvesztés (15. megjegyzés) 0 41 0 0 41 Kivezetés 0 -77 0 -15 -92 2023. december 31. 156 1 681 0 1 757 3 594 Nettó könyv szerinti érték 2022. december 31. 75 555 1 1 096 1 727 2023. december 31. 48 791 1 793 1 633

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 67 Az ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblája 2022. december 31-én a következő: Megnevezés Idegen ingatlanon végzett beruházás Ingatlanok, gépek, berendezések Beruházások Használati jog eszközök - Épület (lízing) Tárgyi eszköz összesen Bekerülési érték 2021. december 31. 204 2 223 1 2 357 4 785 Növekedés 0 144 144 130 418 Új beszerzés 0 0 144 130 274 Üzembe helyezés 0 144 0 0 144 Kivezetések 0 -250 -144 -27 -421 Selejtezés 0 -187 0 0 -187 Értékesítés 0 -63 0 0 -63 Üzembe helyezés 0 0 -144 0 -144 2022. december 31. 204 2 117 1 2 460 4 782 Kumulált értékcsökkenés és amortizáció 2021. december 31. 101 1 634 0 1 002 2 737 Terv szerint ÉCS (26. megjegyzés) 28 142 0 379 549 Értékvesztés (15. megjegyzés) 0 5 0 0 5 Kivezetés 0 -219 0 -17 -236 2022. december 31. 129 1 562 0 1 364 3 055 Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31. 103 589 1 1 355 2 048 2022. december 31. 75 555 1 1 096 1 727 Az alábbi táblázat az immateriális javak, az ingatlanok és berendezések cash flow szemléletű beszerzését mutatja, valamint az immateriális javak és ingatlanok és berendezések értékesítéséből származó bevételt mindkét évben. Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Immateriális javak, ingatlan és berendezések beszerzése 894 529 Immateriális javak, ingatlan és berendezések értékesítéséből származó bevétel 13 11

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 68 12.1 Lízing A Bank használati jog eszközöket és lízing kötelezettségeket elsősorban irodahelyiségekkel kapcsolatban jelenít meg, melyek az IFRS 16 standard alapján lízing ügyletnek minősülnek. Tárgyévben 116 millió forint eszközhasználati jog került aktiválásra. Lízing kötelezettségek jövőbeni nem diszkontált pénzáramait a következő táblázat mutatja (millió forint): Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 1 hónapon belüli 57 67 1-3 hónap 88 84 3-12 hónap 398 384 1-5 év 429 888 5 éven túli 0 0 Összes pénzügyi lízingek jövőbeni nem diszkontált pénzáramai 972 1 422 Ebből rövid lejáratú rész 543 535 Ebből hosszú lejáratú rész 429 888 Lízing kötelezettség mozgástáblája (millió forint) Megnevezés 2023 2022 Kötelezettség állomány január 01-jén 1 422 1 674 Fizetett díjak - 500 - 516 Elszámolt kamat 13 20 Egyéb változások 35 244 Kötelezettség állomány december 31-én 972 1 422 A fenti lízingek eredményre gyakorolt hatását a következő táblázat mutatja: Megnevezés 2023 2022 Kamatráfordítás 13 20 Amortizáció 408 362

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 69 13 MEGJEGYZÉS ADÓZÁS Az adóráfordítások, adókövetelések, és adókötelezettségek a következőképp alakultak 2023. december 31-én és 2022. december 31-én: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Társasági adó ráfordítás 1 101 163 Helyi iparűzési adó ráfordítás 2 031 1 007 Innovációs járulék ráfordítás 305 151 Tényleges nyereségadó ráfordítás összesen 3 437 1 321 Halasztott adó ráfordítások/(bevétel) átmeneti különbözetek keletkezéséből és visszafordulásából 716 - 330 Nyereségadó ráfordítás összesen 4 153 991 Adózás előtti eredmény 22 704 3 240 Effektív adókulcs 18% 31% Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Egyéb adókövetelések* 301 442 Halasztott adó követelések 193 2 502 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 2 236 0 Egyéb adókötelezettségek**/*** 229 710 * Egyéb adókövetelések sor tartalmazza az általános forgalmi adót, pénzügyi tranzakciós illetéket, társadalombiztosítással és a járványügyi különadó állammal szembeni követelésként nyilvántartott, a pénzügyi különadó befizetéseinél adóvisszatartásként figyelembevehető összegét. ** Egyéb adókötelezettségek sor 2023-ban tartalmazza a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a Társadalombiztosítással szembeni egyéb adókötelezettségeket. *** Egyéb adókötelezettségek sor 2022-ben tartalmazza a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a társadalombiztosítással és Önkormányzatokkal szembeni adókötelezettségeket. Tényleges nyereségadóról: 2022-ben és 2023-ban a társasági adó mértéke 9% volt. Az adóalap az adózás előtti eredmény, bizonyos levonható és nem levonható tételekkel módosítva a jogszabályok szerint. 2022-ben és 2023-ban a helyiadó mértéke 2% és innovációs járulék mértéke 0,3%. A helyi iparűzési adó- és innovációs járulék adó alapja a nettó kamatbevétel és díjbevétel, amelyekkel szemben a következő levonások érvényesíthetőek: - eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások - alvállalkozói teljesítések - anyagköltség - az adóévben felmerült kutatás és fejlesztés közvetlen költségei Banki különadók: A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját 2020-ban vezették be, majd 2021. évtől megszűnt. A befizetett összeg 2021. évtől kezdődően - 5 éven át egységesen 20 %-os mértékben - adóvisszatartás formájában csökkenti a tárgyévben fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját. A 2020. évben megfizetett 642 millió forintot a Bank az állammal szembeni adójellegű követelésként vette nyilvántartásba.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 70 2022-ben a pénzügyi szervezetek különadója vonatkozásában a Bank 1 055 millió forint összegű ráfordítást számolt el, befizetéseit pedig 128 millió forinttal csökkentette. Az állammal szemben kimutatott adójellegű követelés is ugyanilyen mértékben csökkent 385 millió forinra. 2023-ben a pénzügyi szervezetek különadója vonatkozásában a Bank 1 303 millió forint összegű ráfordítást számolt el, befizetéseit pedig 128 millió forinttal csökkentette. Az állammal szemben kimutatott adójellegű követelés is ugyanilyen mértékben csökkent 257 millió forintra. Az adóráfordítás egyeztetése Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Adózás előtti eredmény 22 704 3 240 Társasági adó mértéke 2023-ban és 2022-ben 9% 2 043 292 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék társasági adó hatása -210 -104 Egyéb (nem átmeneti) adóalapmódosító tételek adóhatása -16 36 Helyi iparűzési adó és innovációs járulék ráfordítás 2 336 1 158 Felhasználható veszteség becslés változásának hatása 0 -191 Helyi iparűzési adóval kapcsolatos halasztott adó becslés változás hatása 0 -200 Nyereségadó az átfogó jövedelem kimutatásban**/* 4 153 991 Effektív adómérték 18% 31% * 2022. december 31-i nyereségadó az eredményben részletesen: társasági adó: 163; helyi iparűzési adó: 1 007; innovációs járulék: 151; halasztott adó bevétel: -330 ** 2023. december 31-i nyereségadó az eredményben részletesen: társasági adó: 1 101; helyi iparűzési adó: 2 031; innovációs járulék: 305; halasztott adó ráfordítás: 716 A 2020. évi negatív adóalap miatt, a Társasági adótörvény 17.§-ában foglaltak szerint a Bank a következő öt adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét, az adóévi korrigált adóalap 50 százalékáig. 2021-ben a pozitív adózás előtti eredménynek köszönhetően a Bank a 2020-as év elhatárolt veszteségéből (10 821 millió forint) 901 millió forintot használt fel adóalap csökkentésre. Így 2021 végén a következő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség összege 9 920 millió forint volt. 2022-ben a pozitív adózás előtti eredménynek köszönhetően a Bank a 2021-ről továbbvihető veszteségéből (9 920 millió forint) 1 808 millió forintot használt fel adóalap csökkentésre. 2022. évben a következő 3 év eredmény-prognózisa alapján a 2020-as fennmaradó negatív adóalapjából 8 112 millió forintot vett figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, mely alapra vetítve 730 millió forint halasztott adókövetelést számolt el. A becslés alapján az összes veszteség felhasználható a következő években. A 2021-ben és 2022-ben készített, a veszteség felhasználhatóságának alapjául szolgáló becslés (eredmény- prognózis) változás hatása 2 119 millió forint. A következő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség összege 8 112 millió forint. 2023-ban a Bank adózás előtti eredménye lehetővé tette, hogy az előző évekről továbbvihető 8 112 millió forint elhatárolt veszteség teljes összegét felhasználhatja adóalap csökkentésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 71 Halasztott adók A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó, valamint az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 2023. december 31-én és 2022. december 31-én rögzített változások a következők: 2023.12.31. Halasztott adó- követelések Halasztott adó- kötelezettség Nettó Eredményben elszámolt Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a derivatívákat kivéve 0 0 0 0 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 0 0 0 0 Egyéb pénzügyi és nem pénzügyi eszközök (Immat javak; TE; egyéb eszközök) -18 0 -18 7 0 Céltartalék 115 0 115 7 0 Veszteségelhatárolás 0 0 0 -730 0 CF fedezeti elszámolás 96 0 96 0 -1 593 Összesen 193 0 193 -716 -1 593 2022.12.31. Halasztott adó- követelések Halasztott adó- kötelezettség Nettó Eredményben elszámolt Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a derivatívákat kivéve 0 0 0 144 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 0 0 56 0 Egyéb pénzügyi és nem pénzügyi eszközök (Immat javak; TE; egyéb eszközök) -25 0 -25 -7 0 Céltartalék 108 0 108 108 0 Veszteségelhatárolás 730 0 730 28 0 CF fedezeti elszámolás 1 689 0 1 689 0 387 Összesen 2 502 0 2 502 329 387

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 72 14 MEGJEGYZÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyi instrumentumok 2 719 9 426 Tárgyidőszakot érintő bevétel elhatárolás* 2 109 2 075 Felvett hitel kezdeti valós érték különbözet 0 129 Egyéb eszközök** 610 7 222 Nem pénzügyi istrumentumok 250 198 Következő időszakot érintő költség elhatárolás 250 197 Egyéb 0 1 Részösszeg 2 969 9 624 Értékvesztés pénzügyi instrumentumokra -7 -5 Összesen 2 962 9 619 *Az elhatárolt bevételek meghatározó része segélyhitelek MEHIB díjának elhatárolásából adódik, amely a költségvetés által megtérítésre kerül. ** Az egyéb eszközök soron szereplő tétel két jelentős összegből (4 562 millió forint, illetve 2 641 millió forint) tevődik össze 2022-ben, melyek a PortfoLion I. Regionális Magántőke alap 2023-ban realizált tőkeleszállításának, illetve fizetett hozamának követelések között történő kimutatása.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 75 Az alábbi táblázat a nem pénzügyi eszközökre képzett értékvesztést és visszaírást mutatja a 2023. december 31-én és a 2022. december 31-én véget ért években. millió Ft Ingatlanok, gépek és berendezések, Immateriális javak Ingatlanok, gépek és berendezések, Immateriális javak 2023 2022 Nyitó 5 2 Tárgyévi képzés 59 5 Tárgyévi visszaírás 0 -2 Kivezetés -18 0 Átértékelés hatása 0 0 Záró 46 5 A mérleg Céltartalékok sora az IFRS 9 és az IAS37 szerinti, pénzügyi garanciaszerződésekre, hitelnyújtási elkötelezettségekere és peres ügyekre képzett céltartalékokból áll. Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Hitelintézeteknek és biztosítótársaságoknak nyújtott elkötelezettségek, hitelkeretek és garanciák 77 65 Egyéb ügyfeleknek nyújtottelkötelezettségek, hitelkeretek és garanciák 367 211 Hitelígérvények 214 31 IFRS9 szerinti céltartalékok 658 307 Személyi jellegű ráfordítások 76 0 Le nem zárt peres ügyek* 1 200 1 200 IAS37 szerinti céltartalékok 1 276 1 200 Céltartalékok összesen 1 934 1 507 * Az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt. által korábban kötött ingatlanbérleti szerződéssel összefüggésben a korábbi bérbeadó keresetet nyújtott be Eximbank Zrt-vel és a MEHIB Zrt-vel, mint egyetemleges kötelezettekkel szemben, a per keretében a felperes kötbér és kártérítés jogcímen követelést kíván érvényesíteni az alperesekkel szemben. A per kezdeti szakaszban van, tárgyalásra még nem került sor, az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt. vitatja a vele szemben érvényesíteni kívánt követelések jogalapján, illetve összegszerűségét.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 76 16 MEGJEGYZÉS HITELINTÉZETEKKEL ÉS BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 167 362 338 508 - forintban 74 782 36 338 Részösszeg 242 144 374 846 Hosszú lejáratú - külföldi pénznemben 622 350 491 529 - forintban 321 106 305 437 Részösszeg 943 456 796 966 Összesen 1 185 600 1 171 812 17 MEGJEGYZÉS EGYÉB ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 10 514 2 514 - forintban 0 0 Összesen 10 514 2 514

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 80 A Bank 2023. során kilenc új éven belüli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki összesen 493,7 milliárd forint névértékben, három új éven túli fix kamatozású forint kötvényt, összesen 175,5 milliárd forint névértékben, valamint két új változó kamatozású forint kötvényt, összesen 244,6 milliárd forint névértékben. Az év során nyolc forintkötvény járt le összesen 304,1 milliárd forint névértékben. A Bank 2023. során két alkalommal bocsátott ki nemzetközi kötvényt, mindkét alkalommal éven túli lejáratra, fix kamatozással, 1 250 millió dollár és 1 000 millió euró névértékben. Mindkét kötvénysorozat a Londoni Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. A Bank 2022. során nyolc új éven belüli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki, összesen 304,1 milliárd forint névértékben, valamint egy új éven túli fix kamatozású forint kötvényt bocsátott ki, összesen 18,4 milliárd forint névértékben. Az év során öt forintkötvény járt le, összesen 194,9 milliárd forint névértékben. A magyar jogszabályok szerint kibocsátott valamennyi kötvénysorozat a Budapesti Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. A Bank a kibocsátások időpontjai óta nem vásárolt vissza saját értékpapírt. A kibocsátott kötvények effektív kamat ráfordítása 2023-ban 135 362 millió forint (2022-ben 16 722 millió forint) 1 és 18 % (2022-ben 1 és 16%) közötti effektív kamatlábak használatával. millió Ft 2023.01.01 Kibocsátás Effektív kamat ráfordítás Kamat fizetés Visszaváltás (NÉ) Valós érték különbözet* Deviza árfolyam különbözet 2023.12.31 EUR kötvények 0 374 248 2 788 0 0 0 6 387 383 423 HUF kötvények 519 453 910 042 114 019 -58 679 -304 142 0 0 1 180 693 USD kötvények 0 415 486 18 554 -15 569 0 1 826 10 186 430 483 Összes kötvény 519 453 1 699 776 135 362 -74 248 -304 142 1 826 16 573 1 994 599 * A kibocsátott kötvényen - mint fedezett ügyleten - elszámolt valós érték különbözet millió Ft 2022.01.01 Kibocsátás Effektív kamat ráfordítás Kamat fizetés Visszaváltás (NÉ) Valós érték különbözet Deviza árfolyam különbözet 2022.12.31 HUF kötvények 383 788 319 570 16 722 -5 688 -194 939 0 0 519 453 Összes kötvény 383 788 319 570 16 722 -5 688 -194 939 0 0 519 453 millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Rövid lejáratú - külföldi pénznemben 4 813 0 - forintban 594 642 313 390 Részösszeg 599 455 313 390 Hosszú lejáratú - külföldi pénznemben 809 092 0 - forintban 586 052 206 063 Részösszeg 1 395 144 206 063 Összesen 1 994 599 519 453

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 81 Az alábbi táblázat a kibocsátott kötvények elemzését mutatja be szerződéses lejárat szerinti bontásban (azaz egy ügylet a szerződés szerinti lejárat alapján kizárólag egy tartományban szerepel) 2023. december 31-én és 2022. december 31-én. millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Külföldi devizanemben: 1 hónapon belüli 0 0 1 és 3 hónap között 0 0 3 hónap és 1 év között 0 0 1 és 5 év között 430 481 0 5 év felett 383 424 0 Részösszeg 813 905 0 Forintban 1 hónapon belüli 69 317 0 1 és 3 hónap között 149 982 46 178 3 hónap és 1 év között 354 204 265 674 1 és 5 év között 581 993 182 493 5 év felett 25 198 25 108 Részösszeg 1 180 694 519 453 Összesen 1 994 599 519 453 19 MEGJEGYZÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyi instrumentumok 6 768 7 414 MEHIB biztosítás* 1 690 1 690 Felvett hitel kezdeti valósérték különbözet 0 524 Lízing kötelezettség 972 1 422 Költség elhatárolás 2 020 1 445 Egyéb** 2 086 2 333 Nem pénzügyi instrumentumok 455 649 Egyéb 293 270 Bevétel elhatárolás 162 379 Összesen 7 223 8 063 * Egy MEHIB biztosítással fedezett segélyhitel ügylet biztosítási díját tartalmazza ** Az egyéb kategórián belüli legjelentősebb tétel 2023-ban a kamatkiegyenlítés keretében keletkezett befizetési kötelezettség (731 millió forint), 2022-ben a brüsszeli szankciók miatt letéti számlára érkezett törtlesztő részlet volt (1 676 millió forint).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 82 20 MEGJEGYZÉS SAJÁT TŐKE millió Ft 2023.12.31 2022.12.31 Jegyzett tőke 340 000 310 000 Tőketartalék ázsió 400 400 Eredménytartalék 63 520 48 849 Általános tartalék 15 351 11 471 Fedezeti ügyletek tartaléka -975 -17 082 Deviza átszámítási tartalék 632 1 574 Összesen 418 928 355 212 Az általános tartalékot a Bank felhasználja a tárgyévi veszteségre 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 83 § (5) bekezdése alapján, melynek részletezését a következő táblázat szemlélteti. A Bank a Szt. 114/B § alapján saját tőke megfeleltetési táblát készít. 2023.12.31 Jegyzett tőke Tőke- tartalék Eredmény- tartalék Általános tartalék (Lekötött tartalék) Fedezeti ügyletek tartaléka Deviza átszámítási tartalék Saját tőke összesen Jegyzett tőke 340 000 340 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 Tőketartalék 400 400 Általános tartalék 15 351 15 351 ebből Hpt. alapján kötelezően megképzendő 4 306 4 306 Eredménytartalék +/- 63 520 63 520 Lekötött tartalék 0 Értékelési tartalék -975 632 -343 Saját tőke összesen 340 000 400 63 520 15 351 -975 632 418 928 2022.12.31. Jegyzett tőke Tőke- tartalék Eredmény- tartalék Általános tartalék (Lekötött tartalék) Fedezeti ügyletek tartaléka Deviza átszámít ási tartalék Saját tőke összesen Jegyzett tőke 310 000 310 000 Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) 0 Tőketartalék 400 400 Általános tartalék 11 471 11 471 ebből Hpt. Alapján kötelezően megképzendő 2 451 2 451 Eredménytartalék +/- 48 849 48 849 Lekötött tartalék 0 Értékelési tartalék -17 082 1 574 -15 508 Saját tőke összesen 310 000 400 48 849 11 471 -17 082 1 574 355 212

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 83 millió Ft 2023.12.31. 2022.12.31. Cégbíróságon bejegyzett tőke 340 000 310 000 Kötelezettségként megjelenített instrumentumok (-) 0 0 IFRS szerinti jegyzett tőke 340 000 310 000 millió Ft 2023.12.31. 2022.12.31. Eredménytartalék 63 520 48 849 Befektetési célú ingatlanok valós értékének növekedése miatt elszámolt halmozott nem realizált nyeresége (-) 0 0 Kapcsolódó, IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összege (+) 0 0 Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék 63 520 48 849 2023. május 16-én az Alapítő a jegyzett tőke emelése melett döntött 6 000 db 5 millió forint névértékű, az eddigi kibocsátott törzsrészvényekkel azonos sorozatba tartozó törzsrészvények kibocsátásával, amellyel a jegyzett tőke 30 000 millió forinttal növekedett. A bejegyzést követően a Banknak összesen 68 000 darab, 5 millió forint névértékű részvénye van, így az alaptőke összege 340 000 millió forint. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt”) 83. § (2) bekezdése alapján a Banknak a tárgyévi adózott eredménye 10%-át szükséges átcsoportosítania az általános tartalékok közé, amely a jövőbeni veszteségek fedezésére szolgál. A tárgyévben az előző évi adózott eredmény 90%-a, a 10%-os kötelező tartalékkal csökkentett rész, 2 025 millió forint, az alapító döntése alapján, átvezetésre került az általános tartalékba, ezzel annak összegét 13 496 millió forint-ra módosította. A tárgyévi eredmény alapján képzendő kötelező tartalék 1 855 millió forint növekedést jelent.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 84 21 MEGJEGYZÉS HITELKERETEK, ÍGÉRVÉNYEK ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK Az Exim törvény értelmében a Magyar Állam az Eximbank által kibocsátott, egyes meghatározott garanciák tekintetében is törvényi biztosítékot nyújt. Az Eximbank garancia portfóliója elsősorban a bankoknak kibocsátott exporthitel-garanciákból áll, és egyéb exporthoz kapcsolódó garanciákból (beleértve a hitelfedezeti, előleg, jólteljesítési és tender garanciákat), amelyeket elsősorban a vállalati ügyfelek számára bocsátottak ki. A törvényes garanciavállalással kapcsolatban a Magyar Állam kötelezettségeire az éves központi költségvetés felső határt határozott meg. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 54.§ (2) bekezdése a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel és egyéb export célú garanciaügyletek 2023. évi felső határát összesen 100 milliárd forintban határozta meg (egyezően a 2022-ben meghatározott 100 milliárd forint összeggel). A Kormányrendelet a törvényes garanciavállalásra bizonyos feltételeket határoz meg, ideértve azt is, hogy valamennyi olyan hitelmegállapodásnak, amelyhez az Eximbank államilag támogatott exporthitel-garanciát nyújt, meg kell felelnie az OECD iránymutatásainak. 2023. december 31-én a Bank teljes 86 975 millió forint garancia portfóliójából 86 722 millió forint állami garanciával volt biztosított (2022-ben 28 782 millió forintból 28 525 millió forint volt állami garanciával, illetve kezességgel biztosított). A Bank garancia portfóliójának fennmaradó 1%-a (amelyeket saját felelősségére bocsátott ki) olyan exporthitel-garanciákhoz kapcsolódik, ahol az alapul szolgáló hitelek- főként az export jellegéből vagy természetéből adódóan - az OECD-iránymutatásokon kívül esnek, és ennek következtében nem minősülnek a Kormányrendelet szerinti garanciának. Az Eximbank által az állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott, be nem váltott garanciák állománya a 2022. év végi 28 525 millió forintról 2023. év végére 86 722 millió forintra nőtt. A 16/1998. (V.20.) PM rendelet 2.§ (6) bekezdés előírásainak megfelelően az Eximbank a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából, az állami készfizető kezességgel fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségeket negyedévente rendszeresen a saját kockázatra vállalt kötelezettséggel azonos módon külön is minősíti. Az állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák a rendelet előírásai szerinti minősítése alapján az egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagysága: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Teljesítő 86 722 26 174 Nem teljesítő 0 2 351 Összesen 86 722 28 525 A pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 2023. december 31-én és 2022. december 31-én a következőképpen alakultak: Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Le nem hívott hitelkeretek, ígérvények 734 878 668 041 Az állam által biztosított garanciák 86 722 28 525 Az állam által biztosított kezesség 0 0 Az állam által nem biztosított garanciák 254 257 Akkreditívek 1 148 75 Összesen 823 001 696 898 A hitelkeretek a Bank jelenlegi hitelmegállapodásai szerinti le nem hívott összegeket jelentik. A Bank hitelkeretei elsősorban a bankokkal kötött export refinanszírozási termékeivel kapcsolatosak. Az MNB által indított NHP program 693 millió forint összegű forrás oldali felvett hiteleinek 100% -a – az MNB előírásainak megfelelően – államkötvényekkel és vevőkövetelésekkel biztosított. Az NHP források a

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 85 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek soron, míg az értékpapírok az Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok mérlegsoron szerepelnek. A fenti számok nem tartalmazzák a tőkealapokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és hozzájárulások fennmaradó, még meg nem fizetett részét, ezek bemutatására az alábbi táblázatban kerül sor. A fennmaradó összegek kifizetése függ az alapkezelők jövőbeni befektetési döntéseitől és az alapkezelők lehívásaitól, ezért függő kötelezettségként kerülnek kimutatásra, mivel a Banknak kérelem esetén teljesíteni kell a rá eső összeg befizetését (lásd a 9. és 10. megjegyzéseket): Név Kötelezettségvállalás Megjegyzés 2023.12.31 2022.12.31 China-CEE Fund 30 000 000 USD 30 000 000 USD 9. megjegyzés (10 393 millió Ft) (11 270 millió Ft) China-CEE Fund II. 32 315 678 USD 32 878 179 USD 9. megjegyzés (11 195 millió Ft) (12 352 millió Ft) Columbus 6 006 millió Ft 22 048 millió Ft 10. megjegyzés East West 216 000 EUR 692 000 EUR 9. megjegyzés (83 millió Ft) (277 millió Ft) Enter Tomorrow Europe Magántőkealap 5 309 720 EUR 5 309 720 EUR 10. megjegyzés (2 032 millió Ft) (2 125 millió Ft) Európa Agrár Magántőkealap 10 270 664 EUR 12 580 664 EUR 10. megjegyzés (3 931 millió Ft) (5 035 millió Ft) Herius - 1 Magántőkealap 2 118 748 EUR 42 637 076 EUR 10. megjegyzés (811 millió Ft) (17 065 millió Ft) Hungarian - Kazakh Cooperation Fund 6 538 278 USD 7 004 766 USD 9. megjegyzés (2 265 millió Ft) (2 632 millió Ft) IFC FIG Fund 27 663 630 USD 28 676 050 USD 9. megjegyzés (9 584 millió Ft) (10 773 millió Ft) Innova - 1 Magántőkealap 5 900 millió Ft 9 000 millió Ft 10. megjegyzés Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealap 45 000 000 USD - 10. megjegyzés (15 590 millió Ft) Magyar-Amerikai Magántőkealap 40 000 000 USD - 10. megjegyzés (13 858 millió Ft) Portfolion Regionális Magántőkealap - 313 millió Ft 10. megjegyzés Portfolion Regionális Magántőkealap II 4 896 millió Ft 6 057 millió Ft 10. megjegyzés SINO-CEE Fund 33 251 778 EUR 33 488 494 EUR 9. megjegyzés (12 728 millió Ft) (13 404 millió Ft) Three Seas Initiative Investment Fund 3 973 264 EUR 9 058 923 EUR 9. megjegyzés (1 521 millió Ft) (3 626 millió Ft) A Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett vállalt garanciák beváltása esetén a költségvetési forrásból kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelések – mint az ügyfél állammal szembeni tartozásának – összegei mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi. Ezek és az ezen beváltott garanciák után felszámított kamatok és késedelmi kamatok összegét a Bank a nullás számlaosztályban tartja nyílván.:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 86 Költségvetési készfizető kezesség érvényesítésével beváltott garanciákból eredő ügyfelekkel szembeni követelések, illetve állammal szembeni tartozások alakulása 2023. és 2022. évekeben: millió Ft Alapkövetelés Késedelmi kamat követelés Összesen Nyitóállomány 2022.01.01. 2 673 1 823 4 496 Növekedések beváltásból és egyéb volumen változásból eredően 0 123 123 Megtérülések (-) 0 0 0 Záró állomány 2022.12.31. 2 673 1 946 4 619 Nyitóállomány 2023.01.01. 2 673 1 946 4 619 Növekedések beváltásból és egyéb volumen változásból eredően 0 123 123 Megtérülések (-) 0 0 0 Záró állomány 2023.12.31. 2673 2069 4742 22 MEGJEGYZÉS KAMATBEVÉTELEK ÉS KAMATRÁFORDÍTÁSOK Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Kamatbevételek Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek 262 418 89 454 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 96 071 -1 350 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 25 773 4 958 Kamatkiegyenlítés* 126 708 80 964 Pénzintézeti hitellel kapcsolatos kamatkiegyenlítés 112 750 72 442 Vállalati hitellel kapcsolatos kamatkiegyenlítés 14 759 8 522 Vállalati kötvénnyel kapcsolatos kamatkiegyenlítés -801 0 Értékpapírok 13 866 4 882 Egyéb kamatbevételek 50 169 2 888 Fedezeti célú kamatcsere ügyletek kamatbevétele 50 169 2 888 Összesen 312 587 92 342 A vállalati kötvényen összességében pozitív volt a kamatbevétel, az ezzel kapcsolatos kamatkiegyenlítés azért mínusz, mert befizetési kötelezettségünk volt az ügyleten, azaz a 3.13 pont szerinti bázisköltség alacsonyabb volt a 2023 év folyamán, mint az ügyleti kamat.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 87 Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Kamat és kamatjellegű ráfordítások Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatráfordítások 206 244 43 788 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 70 326 26 790 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 557 276 Kibocsátott kötvények 135 361 16 722 Egyéb kamatráfordítások 45 346 37 Fedezeti célú kamatcsere ügyletek kamatráfordítása 45 333 0 Devizacsere ügyletek kamatráfordítása 0 17 Lízing 13 20 Összesen 251 590 43 825 Nettó kamat és kamatjellegű eredmény 60 997 48 517 * A kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 85/1998 (V.6.) Kormányrendelet és a kötött segélyhitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival összhangban a Bank kamatkompenzációt kap a Magyar Államtól a különleges finanszírozási lehetőségekért. Lásd a 3.13. megjegyzést. A kárenyhítő hitelek folyosítása következtében keletkezett negatív kamat összegét piaci kamatozásúra módosítja az ügylethez kapcsolódó, az állam által nyújtott kamatkiegyenlítési támogatás összege. A kamatkiegyenlítés és a negatív kamat összegét az előbbiekkel összhangban a hitel cashflow részeként kezeljük az effektív kamat meghatározásakor, valamint a negatív kamatot kamatbevételt csökkentő tételként mutajuk ki. 2023-ban a Stage 3-ban lévő eszközök (javarészt „Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések”, illetve elenyésző arányban „hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések”) kamatbevétele 3 342 millió forint volt az effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek közül (a bruttó amortizált bekerülési értékre számolva 6 501 millió forint lenne). Kamatkiegyenlítési rendszerrel kapcsolatos elszámolások 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyileg rendezett igény 120 235 63 720 Pénzügyileg rendezett befizetési kötelezettség -3 130 -285 Egyenleg 117 105 63 435 A kamatkiegyenlítési rendszer keretében a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg Gazdaságfejlesztési Minisztérium Központi kezelésű előirányzatát a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi. XXV. törvény 100 000 millió forintban határozta meg. A 2366/2023. számú Korm. határozat biztosította az előirányzat 22 000 millió forinttal történő túllépését. Az összesen 122 000 millió forint előirányzatból 120 235 millió forint került lehívásra és kifizetésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 88 Kötött segélyhitelezéssel kapcsolatos elszámolások 2023.12.31 2022.12.31 Pénzügyileg rendezett adományelem igény* 4 606 2 360 Pénzügyileg rendezett kamattámogatási igény 2 950 1 356 Pénzügyileg rendezett kamattámogatás befizetési kötelezettség -12 -77 Pénzügyileg rendezett díjvisszatérítés 0 0 Egyenleg 7 544 3 639 * A kötött segélyhitelek Magyar Állam által a Bank részére megtérített MEHIB biztosítási díja. A kötött segélyhitelezés keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kamattámogatás forrásául szolgáló összeg Külgazdasági és Külügyminisztérium Fejezeti kezelésű előirányzatát a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 9 818,5 millió forintban határozta meg. Az összesen 9 818,5 millió forint előirányzatból 7 556 millió forint került lehívásra és kifizetésre. 23 MEGJEGYZÉS NETTÓ DÍJ- ÉS JUTALÉKEREDMÉNY Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Díj és jutalék bevételek Állam által fedezett garanciák 387 729 Állam által fedezett kezesség 0 6 Állam által nem fedezett garanciák 6 9 Egyéb 550 163 Összesen 943 907 Díj és jutalék ráfordítások Garancia díjak 55 93 Egyéb 270 197 Összesen 325 290 Nettó díj és jutalék bevétel 618 617 A fenti táblázatban szereplő bevételek és ráfordítások az IFRS 15 alapján kerültek elszámolásra. Az állami exporthitel-ügynökség feladatai megosztásra kerülnek az Eximbank és a MEHIB között. Míg az Eximbank export- és exportfinanszírozással, valamint exporthoz kapcsolódó garanciák nyújtásával foglalkozik, addig a MEHIB exporthitel-biztosítást nyújt az exportőröknek vagy a bankjaiknak, ideértve az Eximbank egyes hitelfelvevőit is. Az Eximbankot a Magyar Állam felhatalmazza arra, hogy hitelfelvevők részére hitelt nyújtson a kormányközi megállapodásokon alapuló segélyhitelek rendszerén keresztül a fejlődő országok új piacainak elérése céljából. A segélyhiteleket a magyar exportőrnek folyósítják, az Eximbank által nyújtott segélyhitel speciális kamatfeltételeket és biztosítási díj formájában nyújtott támogatást tartalmaz. A segélyhitelekről szóló 232/2003 (XII.16.) Kormányrendelet szabályaival és feltételeivel összhangban a Bank a támogatás teljes összegét (biztosítási díjat) megkapja a Magyar Államtól kompenzáció formájában. Az Eximbank által, a MEHIB-nek fizetendő biztosítási díjat, és a Magyar Államtól visszaigényelt biztosítási díjat (a MEHIB-nek fizetendő biztosítási díjak fedezésére) a kapcsolódó hitelkövetelések tranzakciós költségének kell tekinteni, amely szerves részét képezi ezen ügyletek effektív kamatlábának, ezért ezen tételek díjbevételként és díjráfordításként nem kerülnek bemutatásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 89 Az OECD iránymutatásai szerint a hitelfelvevőknek a megkötött segélyhitelek alapján legalább 35%-kal alacsonyabb kamatot kell fizetni, mint az Eximbank szokásos hitelezés keretében felszámított kamat. Az OECD irányelveivel összhangban a MEHIB biztosítás az Eximbank által kötött segélyhitel tőke és kamatösszegének 100%-át fedezi. A 2022 és 2023 években a Banknak a központi költségvetés terhére vállalt és beváltott garanciákkal és megtérülésekkel kapcsolatos költségvetési elszámolása nem volt. Az Eximbank által állami készfizető kezességvállalás mellett kibocsátott beváltott export-hitel és egyéb export célú garanciákból eredően keletkezett költségvetési fizetési kötelezettség 2023. évi keretét a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV.törvény összesen 1 600 millió forintban határozta meg. Az alábbi táblázat bemutatja a Bank teljesítmény kötelmének jellegét és ütemezését azon ügyfelekkel fennálló szerződések típusai alapján, amelyek díjbevétel elszámolását eredményezik, és bemutatásra kerülnek az ilyen jellegű szerződések lényeges fizetési feltételei az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevételstandard alapján. Díjbevétel típusa A teljesítési kötelem jellege és lényeges fizetési feltételek IFRS 15 bevétel elszámolás Garanciadíj bevétel A garanciákhoz két féle díj tartozik. Egyik típushoz tartozik például a kezelési díjak, banki szolgáltatási díjak, postai díjak a garancia kiadásakor fordulnak elő. A másik típusú garanciadíjat időarányosan fizetik. Azon garanciák esetében, ahol a garancia eredeti időtartama kevesebb, mint egy év, a garanciadíj az ügylet kezdetén kerül előre felszámításra. 12 hónapnál hosszabb futamidejű garanciák esetén a díjat előzetesen számítják fel minden fél éves időszakra. A garanciadíjak lineáris módon kerülnek bevételként elszámolásra, a garancia élettartam végéig. Egyéb Azon díjak, amelyek a Bank összes bevételéhez képest nem jelentősek: adminisztratív, kötelezettségvállalási, export- és import díjak, stb. A Bank a folyamatos szolgáltatások díjait havonta számítja fel azok teljesítésének időszakában, míg az eseti szolgáltatások díját akkor számítja fel, amikor a tranzakció megtörténik. A folyamatos szolgáltatások díja a szolgáltatásnyújtás időszaka alatt időarányosan kerül megjelenítésre. Az eseti díjak az ügylet végrehajtásakor kerülnek megjelenítésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 90 24 MEGJEGYZÉS AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KIVEZETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY Megnevezés Kivezetett eszköz könyv szerinti értéke 2023.12.31. Kivezetés eredménye 2023. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 0 0 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 26 -25 Összesen 26 -25 Megnevezés Kivezetett eszköz könyv szerinti értéke 2022.12.31. Kivezetés eredménye 2022. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 0 0 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 0 0 Összesen 0 0 25 MEGJEGYZÉS KERESKEDÉSI ÉS BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYE Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Deviza swap nyeresége vagy vesztesége, nettó 21 507 11 592 IRS ügyletek valós értékelési nyeresége vagy vesztesége, nettó -10 415 0 Fedezeti ügyletek OCI-ból eredménybe átsorolt része 6 038 -11 197 Cash flow fedezeti ügylet hatékonytalanságból származó eredmény 1 016 2 346 Valós érték fedezeti ügylet, fedezett tételek valós érték kiigazításai miatt elszámolt eredmény 7 146 0 Egyéb deviza nyereség vagy veszteség, nettó* -10 864 3 448 Deviza nyereség vagy veszteség, nettó 14 428 6 189 Derivatívákon kívüli FVTPL pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó (9. Megjegyzés) -4 351 -1 941 Összesen 10 077 4 248

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 91 Egyéb deviza nyereség, veszteség ügylettípusonkénti részletezése: Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Értékvesztés átértékelési kül vesztesége 0 -2 372 Céltartalék átértékelési kül vesztesége 0 -17 Értékvesztés átértékelési kül nyeresége 2 086 0 Céltartalék átértékelési kül nyeresége 9 0 Átértékelési különbözet nyeresége/vesztesége (-) -12 958 5 832 Ügyfél devizakereskedés vesztesége -1 0 Ügyfél devizakereskedés nyeresége 0 5 Összesen -10 864 3 448 26 MEGJEGYZÉS EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK, SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKCSÖKKENÉS

Megnevezés 2023.12.31 2022.12.31 Egyéb bevétel 504 0 Egyéb működési bevétel 504 0 Anyag- és szolgáltatásjellegű ráfordítások 2 982 3 917 Bankadó * 1 303 1 055 Extraprofit adó** 2 426 2 750 Egyéb adminisztrációs ráfordítások 1 028 890 Egyéb ráfordítás 441 128 Egyéb működési ráfordítások 8 180 8 740 Személyi ráfordítások 5 354 4 786 Értékcsökkenés és amortizáció 1 070 984

A dolgozók átlagos állományi létszáma 2023-ban 180 fő volt. (2022: 181 fő) *A 2006. LIX. törvény előírásai szerint 2010-től a Bank úgynevezett „bankadó” fizetésére kötelezett. 2017. január 1-jétől a Bank az adóévet megelőző második év mérlegfőösszegét köteles figyelembe venni adóalapként. Az adó mértéke 0,15%, 50 000 millió forintig, és 0,2% 50 000 millió forint felett. **2022-ben bevezetésre került egy új hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó, az un. extraprofitadó, melyet a 2022, 2023 és 2024. adóévre kell megfizetni. A hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó mértéke 2022-ben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 10%-a. 2023-ban az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet módosító 144/2023. (IV.24.) Kr. rendeletben foglaltak szerint az I. és II. félév adókötelezettségét eltérő módon kellett megállapítani. A különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, csökkentő tételekkel korrigálva. A különadó mértéke az adóalap 8 százaléka. A 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, csökkentő és növelő tételekkel korrigálva. A különadó mértéke a Bank esetében az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 %.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 92 27 MEGJEGYZÉS ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK LEJÁRATI ELEMZÉS Az alábbi táblázat a Bank eszközeit és kötelezettségeit mutatja várható elszámolásuk, rendezésük szerinti megbontásban. 2023.12.31 12 hónapon belüli 12 hónapon túli Összesen Pénzeszközök, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 965 358 0 965 358 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 12 951 136 194 149 145 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 337 654 1 190 654 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 437 134 423 510 860 644 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 0 900 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 468 3 055 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 0 32 824 32 824 Részesedések leányvállalatban 0 15 15 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 94 444 94 444 Immateriális javak 0 2 180 2 180 Ingatlanok, gépek, berendezések 0 1 633 1 633 Egyéb adókövetelések 44 257 301 Halasztott adó követelések 0 194 194 Egyéb eszközök 2 961 0 2 961 Eszközök összesen 1 757 470 1 884 960 3 642 430 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 242 144 943 456 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 0 10 514 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások 269 20 898 21 167 Kibocsátott értékpapírok 599 455 1 395 144 1 994 599 Céltartalékok 661 1 273 1 934 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 2 236 0 2 236 Egyéb adókötelezettségek 229 0 229 Egyéb kötelezettségek 7 223 0 7 223 Kötelezettségek összesen 862 731 2 360 771 3 223 502 Nettó 894 739 -475 811 418 928

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 93 2022.12.31. 12 hónapon belüli 12 hónapon túli Összesen Pénzeszközök, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 186 306 0 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 24 928 88 128 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 427 424 768 059 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 98 838 348 141 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 9 746 0 9 746 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 0 34 367 34 367 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 0 88 973 88 973 Immateriális javak 0 2 251 2 251 Ingatlanok, gépek, berendezések 0 1 727 1 727 Egyéb adókövetelések 185 257 442 Halasztott adó követelések 0 2 502 2 502 Egyéb eszközök 9 488 131 9 619 Eszközök összesen 756 915 1 334 536 2 091 451 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 374 846 796 966 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2 514 0 2 514 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások 0 32 180 32 180 Kibocsátott értékpapírok 313 390 206 063 519 453 Céltartalékok 1 324 183 1 507 Adókötelezettségek 710 0 710 Halasztott adó kötelezettségek 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 7 672 391 8 063 Kötelezettségek összesen 700 456 1 035 783 1 736 239 Nettó 56 459 298 753 355 212

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 94 28 MEGJEGYZÉS KAPCSOLT FELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TRANZAKCIÓK 28.1 Munkavállalói juttatások A Bank által a munkavállalóinak nyújtott hitelek állománya 2023. december 31-én 153 millió forint volt (2022. december 31-én 189 millió forint). A Bank tárgyévben vezető beosztású személyek részére nem nyújtott hitelt. Az Igazgatóság, Auditbizottság és a Felügyelőbizottság díjazása 2023-ban 103 millió forint volt (2022-ben 83 millió forint). Nincsenek részvényalapú kifizetések az Igazgatóság vagy a felsővezetők részére. A vezető állású munkavállalók díjazása 2023-ban 222 millió forint volt (2022-ben 224 millió forint). Az alábbi táblázat szerinti juttatások illették meg a kulcspozícióban lévő vezetőket 2023-ban millió Ft-ban: Megnevezés 2023.12.31 Besorolási bér 162 Jutalom/Bónusz 45 Távoll.díj 11 Egészségpénztári hozzájárulás 1 Önk.nypt.munk.hoz. 1 Önk.nypt.munk.hoz.Cafetéria 1 Széchenyi pihenõ kártya szállás 1 Összesen 222 Ebből (a) rövid távú juttatások: 172,8 (b) munkaviszony megszűnése utáni juttatások: 0 (c) egyéb, hosszú távú juttatások: 0 (d) végkielégítés: 0 (e) részvény alapú kifizetések: 0 Az alábbi táblázat szerinti juttatások illették meg a kulcspozícióban lévő vezetőket 2022-ben millió forintban: Megnevezés 2022.12.31 Besorolási bér 149 Egyéb jövedelem (elengedett tarozás) 1 Felmentés (távolléti díj) 9 Megállapodási díj (átlagkereset kilépéskor) 40 Szabadság megv. 15 Távoll.díj 10 Összesen 224 Ebből (a) rövid távú juttatások: 160 (b) munkaviszony megszűnése utáni juttatások: 64 (c) egyéb, hosszú távú juttatások: 0 (d) végkielégítés: 0 (e) részvény alapú kifizetések: 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 95 28.2 Kapcsolt vállalkozások 2022. június 1 óta a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeleteért felelős miniszter gyakorolja. Az Eximbank, mint állami tulajdonú vállalat él azzal a mentességgel, hogy – az egyedileg vagy kollektíven jelentős ügyletek kivételével – nem teszi közzé a Magyar Állammal és azon gazdálkodó egységekkel folytatott ügyleteket, fennálló egyenlegeket és kötelezettségvállalásokat, amelyek felett a Magyar Államnak ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása van. A Bank a következő vállalatokat tekinti kapcsolt vállalkozásnak (a lentiek szintén az állam ellenőrzése alatt álló társaságok): - Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. - GIRO Zrt. - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. - BISZ Zrt. - EXIM Invest Zrt. - MVM Energetika Zrt. - Start Garancia Zrt. - Magyar Követeléskezelő Rt. - IHT Informatika Zrt. A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók piaci áron történnek. A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelések összege 2023. december 31-én 146 183 millió forint, ami a teljes eszközállomány 4,01%-a (2022. december 31-én 6,95%), a kötelezettségvállalások összege 2023. december 31-én 81 444 millió forint, ami a teljes kötelezettségállomány 2,53%-a (2022. december 31-én 4,46%), valamint pénzügyi garanciaszerződés és hitelnyújtási elkötelezettség összege 77 797 millió forint, ami a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 12,58%-a (2022. december 31-én 0%).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 96 Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Magyar államkötvények 97 447 113 056 Kapcsolt felekkel szembeni amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen 97 447 113 056 Kapcsolt felekkel szembeni hitelkövetelések, Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések mérlegsoron kimutatott 11 876 3 461 Kamatkiegyenlítési rendszerből adódó állammal szembeni követelések, Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések mérlegsoron kimutatott 33 023 26 204 Kapcsolt felekkel szembeni hitelkövetelések és előlegek 44 899 29 665 Részvény egyéb vállakozásban, Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések mérlegsoron kimutatott 12 12 Részvény leányvállalatban 15 0 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 40 0 Kapcsolt felekkel szembeni eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen 67 12 Hitelgarancia kézfizető kezesség támogatási igény 8 0 Állammal szembeni segélyhitelből származó bevételelhatárolás és követelés 2 765 2 251 Egyéb kapcsolt felekkel kapcsolatos bevétel elhatárolás 997 374 Egyéb eszközök összesen 3 770 2 625 Eszközök összesen 146 183 145 358 Hitel és betét kötelezettségek (elhatárolt fizetendő kamatok) kapcsolt felekkel szemben 77 765 75 029 Kapcsolt felekkel szembeni hitelek és betétek összesen 77 765 75 029 Kamatkiegyenlítési rendszerből adódó állammal szembeni kötelezettségek 731 0 Egyéb kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben 1 690 1 690 Egyéb kapcsolt felekkel kapcsolatos költség elhatárolás 473 0 Átszámlázással kapcsolatos elhatárolt költségek kapcsolt felekkel szemben 785 671 Kapcsolt felekkel szembeni egyéb kötelezettségek összesen 3 679 2 361 Kötelezettségek összesen 81 444 77 390 Egyéb hitelkeretek és függő kötelezettségek 77 797 0 Hitelkeretek és függő kötelezettségek összesen 77 797 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 97 Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Kamatbevételek: Állami kamatkiegyenlítés 126 708 80 964 Magyar diszkontkincstárjegyek, MNB által kibocsátott diszkont kötvények és magyar államkötvények 11 004 4 882 Hitelek és egyéb rövid lejáratú követelések kapcsolt felekkel 174 255 Összesen 137 886 86 101 Kamat ráfordítások: Egyéb kapcsolt felekkel szembeni hitelek és betétek 5 428 2 050 Összesen 5 428 2 050 MEHIB biztosítási díjjal kapcsolatos ráfordítások* 9 061 455 Államtól kapott segélyhitel és biztosítási díj térítés 4 609 19 Nettó kamat- illetve nettó díj és jutalékbevétel 128 006 83 615 Működési bevételek/(ráfordítások) MEHIB-től és MFB leányvállalataitól származó nettó működési ráfordítás -164 -130 Személyi jellegű költségek megosztásából származó nettó működési bevétel/(ráfordítás) 723 721 Összesen 559 591 *A MEHIB díjakkal kapcsolatos ráfordítások áthárításra kerülnek. Mind a díjjal kapcsolatos ráfordítások, mind a kapcsolódó, áthárítás miatti bevételek az effektív kamat szerves részét képezik, így az Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek soron kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban. Jelen táblázatban kizárólag a ráfordítás oldal kerül bemutatásra, mivel ez tekinthető kapcsolt féllel történő tranzakciónak. Az Eximbank és a MEHIB közötti szorosabb szervezeti együttműködés eredményeképpen (az alkalmazottak nagy többsége, beleértve a vezérigazgatót és a vezérigazgató-helyetteseket is, 2012-től mind az Eximbank, mind a MEHIB alkalmazottai) 2012. november 4-én a két vállalat megállapodást kötött, amely szerint az Eximbank és a MEHIB megállapodott a szorosabb szervezeti együttműködéssel kapcsolatban felmerült költségek elszámolásáról és megosztásáról. A megállapodás azóta többször módosításra került. A megállapodás szerint a következő költségek a két vállalat között oszlanak meg: 1. személyi jellegű ráfordítások, 2. közvetített szolgáltatások, 3. egyéb igazgatási költségek 4. anyag jellegű ráfordítások, 5. a közösen használt tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatban felmerült költségek (értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés, biztosítási díjak, adók, járulékok és egyéb, közvetlenül a közös használatú eszközökhöz kapcsolódó költségek, ráfordítások).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 98 A költségmegosztás hatásai az Eximbank eredményére 2023-ban és 2022-ben az alábbiak: 1) Közösen használt tárgyi eszközök: Közösen használt ingatlanokból, gépekből és berendezésekből származó bevétel és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által az eszközhasználatért a MEHIB-re kiszámlázott díj bevétel, mely az “Egyéb működési ráfordítások” soron kerül kimutatásra 104 91 b) A MEHIB által az eszközhasználatért a Bankra kiszámlázott díj, mely az “Egyéb működési ráfordítások” soron került kimutatásra -26 -12 2) Személyi jellegű ráfordítások: többes jellegű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók A többes jellegű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókhoz kapcsolódó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére tovább terhelt összeg, kiszámlázott összeg, mely a “Személyi jellegű ráfordítások” eredménysoron csökkentő tételként kerül kimutatásra. 793 775 b) Többes munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók személyi jellegű ráfordításainak MEHIB-nél felmerült és a Bankra átterhelendő összege. Az összeg a “Személyi jellegű ráfordítások” eredménysoron növelő tételként került kimutatásra. -70 -54 3) Személyhez nem köthető személyi jellegű ráfordítások Személyhez nem köthető személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó bevétel (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) Személyi jellegű ráfordítások a Bank által kiszámlázva a MEHIB felé, mely a "Nettó egyéb működési költség" soron kerül kimutatásra 43 30 b) Személyi jellegű ráfordítások a MEHIB által kiszámlázva a Bank felé, mely a "Nettó egyéb működési költség" soron kerül kimutatásra -244 -112 4) Közvetített szolgáltatások A megosztott közvetített szolgáltatásokból származó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére kiszámlázott általános igazgatási költségek összege, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra 19 20 b) A MEHIB által a Bank felé kiszámlázott általános igazgatási költségek összege, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra -10 -14

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek, ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 99 5) Anyagjellegű ráfordítások és egyéb igazgatási költségek A megosztott anyagjellegű ráfordításokból és egyéb igazgatási költségekből származó bevételek és (ráfordítás) 2023.12.31 2022.12.31 a) A Bank által a MEHIB részére kiszámlázott összeg, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra 138 146 b) A MEHIB által a BANK részére kiszámlázott összeg, mely a „Nettó egyéb működési költség” soron kerül kimutatásra -188 -279 Külön megállapodások alapján, albérleti szerződések keretében a Bank 2023-ban 145 millió forintot, 2022- ben 135 millió forintot terhelt át a MEHIB-re. 29 MEGJEGYZÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK BEMUTATÁSA A NEM DISZKONTÁLT HÁTRALÉVŐ PÉNZÁRAMOK SZERINT Az alábbi táblázat összefoglalja a Bank pénzügyi eszközeihez és kötelezettségeihez kapcsolódó nem diszkontált pénzáramokat, azok esedékessége alapján. A nem diszkontált pénzáramok tartalmazzák a becsült kamatfizetéseket is és a kamatkiegyenlítést is. A derivatívák lejáratával kapcsolatos további információkért lásd a 8. Megjegyzést. A látra szóló instrumentumokhoz kapcsolódó pénzáramok úgy kerülnek figyelembevételre, mintha azonnal beváltásra kerülnének. A hitelkeretek, garanciaügyletek, akkreditívek esetében a lehívható maximális összeg azon intervallumba kerül besorolásra, amelyben az a legkorábban lehívható. A pénzügyi kötelezettségekből eredő likviditási kockázat kezelésének részeként a Bank pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesekből álló likvid eszközöket tart. Ezen túlmenően a Bank többi bankkal szerződve hitelkereteket tart fenn, amelyek 2023. december 31-én 19 139 millió forintotot, 2022. december 31-én pedig 20 013 millió forintotot tettek ki. Ezen összegek a fordulónapon még le nem hívott összegeket tükrözik.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 103 30 MEGJEGYZÉS PÉNZÜGYI KOCKÁZATELEMEZÉS A Bank kockázatkezelési tevékenységét az egyedülálló szerepe és helyzete határozza meg a magyar gazdaságban. A Bank végső tulajdonosa a Magyar Állam (amelynek 100%-os közvetlen részesedése van), és a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működik. A Bank egy szakosított hitelintézet, amelynek elsődleges feladata a magyar exportőrök versenyképessé tétele a nemzetközi piacokon. Az EXIM szintű stratégiával összhangban a Bank éves rendszerességgel vizsgálja felül Kockázati Stratégiáját, amely rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázatvállalási hajlandóságától, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, továbbá tartalmazza az ICAAP (Internal Capital Adequacy Assessment Process, tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) keretrendszert is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, amelyek az Bank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek. Kockázati stratégia A Bank Kockázati Stratégiájában foglaltak irányadóak a kockázatvállalást eredményező vagy arra hatással lévő folyamatokra, tevékenységekre. A Kockázati Stratégia a Bank kockázatkezelési szabályainak átfogó keretdokumentuma. A különböző kockázati kategóriákhoz kapcsolódó részletes szabályokat (beleértve az általános és kivételes ügyviteli intézkedések megnevezését, a végrehajtás módját, határidejét és eszközrendszerét, a felelős szervezeti egység megnevezését) az egyes kockázatkezelési szabályzatok tartalmazzák. A Bank Kockázati Stratégiája magában foglalja a kockázatok azonosítását, mérését, nyomon követését és kezelését, továbbá a kockázati szintek és azok súlyának a felmérését. A kockázatok azonosításának folyamata részletes leírást ad a Bank rendszeres üzleti és gazdasági környezetének kockázati kategóriáiról. A kockázatok elsődleges meghatározója azok típusa (az ICAAP keretrendszer által meghatározott bázeli taxonómia szerint), másodlagosan pedig a szolgáltatások és termékek bankspecifikus aspektusa. Az egyéni kockázati kategória általános kockázati szintjét a megfelelő kockázati típus kockázatértékelése határozza meg, amelyet annak jelentősége alapján súlyoz a Bank, összhangban a működési jellemzőivel. A kockázati profil meghatározása figyelembe veszi a kitettség mértékét és a kockázat súlyosságát. Ez a módszer általános áttekintést nyújt a Bank kockázati profiljáról és a folyamatos monitoring tevékenység elvégzésének lehetőségéről. A Bank üzleti stratégiája tartalmazza az üzleti célokat, amelyek determinálják az üzleti szerkezetet. Ez utóbbi alapján alakul ki a Bank kockázati szerkezete, amely az üzleti szerkezet változása esetén módosul. A Kockázati Stratégia változása és a kockázatkezelés legfontosabb eredményei 2023-ban 2022-ben az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiaválság okozta válságkörnyezetből fakadó megváltozott üzletpolitikai környezetre kellett hatékony válaszokat adni. 2023-ban továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása került középpontba, a károk kezelésében való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számba vehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítésével, a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatásával, a Baross Gábor Hitelprogram, valamint kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával. 2023-ban a legfontosabb kockázatkezelési rendszert érintő intézkedések, fejlesztések és érdemi jogszabályi változások az alábbiakban foglalhatók össze: • Külföldi vállalatok ügyfélminősítő modelljének cseréje, alapos adatgyűjtést és statisztikai elemzést követően.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 104 • MNB Zöld ajánlásból fakadó gap-ek azonosítása, a 2023. évi quick win-ek megvalósítása, a hátralévő feladatokra a Zöld 2.0 projekt előkészítése és elindítása. • A refinanszírozási kockázatvállalási döntési folyamat jelentős egyszerűsítése, automatizálása • A workout folyamatok jelentős átalakítása, követelésértékesítési keretmegállapodás megkötése az MKK-val • A likviditási stressz tesztelés módszertanának és gyakorlatának megteremtése • Az NPL értékvesztés fedezettség szinten tartása, illetve tovább erősítése • A kamatkockázati belső értékelési modellek komplexitásának növelése, a stressz tesztelés módszertanának továbbfejlesztése, a kamatkockázati jelentések kontrolljainak erősítése • ESG tényezők beépítése az országminősítő modellbe • MLT biztosítói díjszámítás átalakítása az OECD Arrangement változásának megfelelően • Valós értékelésű swap-értékelés kockázati kontrolljának kialakítása • A követelésen alapított zálogjogra vonatkozó szabályok módosítása a Ptk. változásának figyelembevételével • Az országkockázati szorzóval történő korrekció törlésre a külföldi ügyfél- és partnerminősítő modellekből • Árfolyamrezsim becslő modell kidolgozása • Money market ügyletek bevonása a Moonsol ügyletminősítési és értékvesztési moduljába • A monitoring folyamatok továbbfejlesztése az állami kezesség beválthatósági feltételeinek ellenőrzésével, valamint az ESG kockázatok értékelésével 30.1 Hitelkockázat Hitelkockázat kezelés, hitelminősítési rendszerek A Bank a hitelkockázatok kezelését és kontrollját minősítési rendszerek és limitek felállításával végzi, amellyel kontrollálja és mérsékeli az elfogadni kívánt kockázatok mértékét, az egyes ügyfelek, ügyfélcsoportok, partnerek, illetve országok tekintetében. A Bank a MEHIB biztosítások és a költségvetési hátterű garanciák használatával a kockázatok jelentős részét a finanszírozott ügyfélről a Magyar Államra tereli át, így jelentős Magyar Állammal szembeni kockázati kitettség alakult ki a portfolióban. Emellett, mivel a Bank a hitelintézetek esetében, az exportcélú refinanszírozások vonatkozásában mentesül az általános banki nagyhitel korlátozás alól, ezért a bankokkal szembeni kitettségekben is jelentős koncentrációk alakultak ki. A koncentrációs kockázatokat a menedzsment negyedévente folyamatosan nyomon követi. A végső kockázatvállalók tekintetében a beszámoló fordulópontján a három legjelentősebb kitettség a Baa2 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű Magyar Állammal (1 005 287 millió Ft), a Baa3 ratingű (Moody’s hosszútávú adósság besorolás) MBH Csoporttal (416 953 millió forint), valamint az Baa1 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű OTP Csoporttal (316 948 millió Ft) szemben állt fenn. A mérlegen belüli hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések vonatkozásában a Top10 ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés az állomány több mint 90%-át teszi ki. A mérlegen belüli egyéb ügyfelekkel szembeni követelések vonatkozásában a Top10 ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés az állomány több mint 80%-át teszi ki. Együttesen a Top10 (hitelintézeti és egyéb) ügyfélcsoporttal szemben fennálló követelés a mérlegfőösszeg több, mint 50%-át teszi ki. A mérlegen belüli kitettségek esetén a 10 legnagyobb ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség nagyságát és arányát az alábbi táblázat szemlélteti:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 105 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Mérlegen belüli kitettségek bruttó értéke: 1 534 050 1 199 852 927 607 506 489 Ebből a TOP 10 Ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéke: 1 439 706 1 123 556 812 423 429 717 TOP 10 kitettség részaránya: 94% 94% 88% 85% TOP 10 kitettség mögött lévő MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke: 0 0 607 395 285 897 MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke a kitettség %-ában: 0% 0% 75% 67% A mérleg alatti kitettségek esetén a 10 legnagyobb ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség nagyságát és arányát az alábbi táblázat szemlélteti: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Mérlegen kívüli kitettségek értéke: 345 394 264 444 334 581 432 381 Ebből a TOP 10 Ügyfél/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéke: 317 964 252 923 320 159 412 374 TOP 10 kitettség részaránya: 92% 96% 96% 95% TOP 10 kitettség mögött lévő MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke: 5 940 0 310 091 373 482 MEHIB biztosítás és állami kezesség értéke a kitettség %-ában: 2% 0% 97% 91% A derivatívák tekintetében a Banknak kizárólag, az elismert nemzetközi hitelminősítők által befektetési kategóriába sorolt, EU-s székhelyű hitelintézetekkel vagy hitelintézeti csoportok tagjaival szemben volt határidős deviza- és kamatcsereügyletekben fennálló kitettsége. A határidős ügyletek a partner hitelintézetekkel kötött ISDA megállapodások alapján kerülnek megkötésre, emellett a Bank bel - és külföldi partnereivel kötött CSA megállapodásokkal rendelkezik a partnerkockázata csökkentése érdekében. Az egyes hitelfelvevőkkel szembeni kitettségeket különböző lejárati- és tranzakciótípusok szerinti allimitek korlátozzák. A hitelkockázatok kezelése ügyfél-minősítési rendszeren alapul, amely különböző elemekből épül fel a szuverén, a szubszuverén, a pénzügyi intézmények és a vállalati ügyfelek esetében. A Bank kockázatértékelése saját belső minősítési modelljein alapul. A minősítési modellek többek között figyelembe veszik az üzleti tevékenységet, a pénzügyi helyzetet, a nemteljesítés valószínűségét, a piaci pozíciót, a menedzsmentet, a szervezetet és annak szerepét az adott üzleti szektorban. A maximális hitelkockázati kitettséget az alábbi táblázatokban részletezett könyv szerinti értékek (amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén), a mérlegben szereplő valós értékek (valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén), illetve a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciák esetén az alábbi táblázatokban szereplő értékek együttesen jelentik. Hitelportfólió minősége

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 106 Az alábbi két táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelminőségéről nyújt információt 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan. A táblázatban szereplő összegek a bruttó könyv szerinti értéket mutatják. A Stage 1, 2 és 3 szerinti besorolások és a Megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett ügyletek (POCI) meghatározása a 3.7 fejezetben található. Az amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok a Baa2 (Moody’s, hosszútávú adósság besorolás) ratingű Magyar Állam által kibocsátott államkötvényekből tevődnek össze. A Baa2 rating a „befektetési fokozatú” kategóriába tartozik. A hitelportfolió kapcsán elmondható, hogy a Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések terén jelentős növekedés következett be az új hitelkihelyezéseknek köszönhetően. Az egyéb ügyfeleknél nőtt ugyan a Stage 3-ba sorolt kitettségek állománya, azonban részarányuk jelentősen csökkent a portfolió bővülésének köszönhetően. 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 968 496 1 0 0 968 497 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 97 738 0 0 0 97 738 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 51 970 0 0 0 51 970 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 987 0 5 064 0 1 534 051 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Bruttó könyv szerinti érték 3 114 370 306 263 158 154 1 076 3 579 863 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitelképességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 186 369 1 0 0 186 370 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok 113 214 0 0 0 113 214 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 312 862 74 567 119 060 0 506 489 Bruttó könyv szerinti érték 1 800 865 74 862 130 198 0 2 005 925

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 107 Az alábbi két táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök veszteségtartalékát mutatja be 2023. december 31. és 2022. december 31. vonatkozásában. A közzétett veszteségtartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. 2023.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel- képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek -3 139 0 0 0 -3 139 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok -290 0 0 0 -290 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények -273 0 0 0 -273 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések -678 0 -5 064 0 -5 742 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések -308 -3 130 -62 926 -599 -66 963 Veszteségtartalék összesen -4 688 -3 130 -67 990 -599 -76 407 2022.12.31. Stage 1 Stage 2 Stage 3 Megromlott hitel- képességgel vásárolt vagy keletkeztetett 12 havi várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Teljes élettartam alatt várható veszteség Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek -64 0 0 0 -64 Amortizált bekerülési értéken értékelt állampapírok -158 0 0 0 -158 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések -698 -1 -3 670 0 -4 369 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések -695 -734 -58 081 0 -59 510 Veszteségtartalék összesen -1 615 -735 -61 751 0 -64 101

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 108 Az alábbiakban minősítési kategóriák és Stage-ek szerinti bontásban kerülnek bemutatásra a Bank hitelkockázati kitettségei, kiemelten a Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni kitettségek, a mérlegfordulónap és az előző időszak vonatkozásában. A Pénzügyi eszközök besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 466 577 0 0 0 1 466 577 4. kat.: Alacsony kockázatú 40 203 0 0 0 40 203 5. kat.: Átlag alatti 22 206 0 0 0 22 206 6. kat.: Kétes 0 0 4 631 0 4 631 7. kat.: Rossz 0 0 433 0 433 Összesen 1 528 986 0 5 064 0 1 534 050 Veszteségtartalék állomány -678 0 -5 064 0 -5 742 Könyv szerinti érték 1 528 308 0 0 0 1 528 308 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 125 534 0 0 0 1 125 534 4. kat.: Alacsony kockázatú 54 365 0 0 0 54 365 5. kat.: Átlag alatti 8 521 294 0 0 8 815 6. kat.: Kétes 0 0 5 286 0 5 286 7. kat.: Rossz 0 0 5 852 0 5 852 Összesen 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Veszteségtartalék állomány -698 -1 -3 670 0 -4 369 Könyv szerinti érték 1 187 722 293 7 468 0 1 195 483 A Hitelnyújtási elkötelezettségek besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 316 534 0 0 0 316 534 4. kat.: Alacsony kockázatú 4 930 0 0 0 4 930 5. kat.: Átlag alatti 17 989 0 0 0 17 989 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 339 454 0 0 0 339 454 Céltartalék állomány -77 0 0 0 -77

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 109 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 229 090 0 0 0 229 090 4. kat.: Alacsony kockázatú 20 212 0 0 0 20 212 5. kat.: Átlag alatti 8 700 0 0 0 8 700 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 258 002 0 0 0 258 002 Céltartalék állomány -60 0 0 0 -60 A Pénzügyi garanciaszerződések besorolása az alábbiak szerint alakult: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 5 940 0 0 0 5 940 4. kat.: Alacsony kockázatú 0 0 0 0 0 5. kat.: Átlag alatti 0 0 0 0 0 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 5 940 0 0 0 5 940 Céltartalék állomány 0 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szemben 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 0 0 0 0 0 4. kat.: Alacsony kockázatú 6 442 0 0 0 6 442 5. kat.: Átlag alatti 0 0 0 0 0 6. kat.: Kétes 0 0 0 0 0 7. kat.: Rossz 0 0 0 0 0 Összesen 6 442 0 0 0 6 442 Céltartalék állomány -5 0 0 0 -5 Az Egyéb ügyfelekkel szembeni kitettségek minősítési kategóriák szerinti összetételét a különböző Stage-ek szerinti bontásban a lenti táblázatok tartalmazzák. A közzétett veszteségtartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre. A kitettségek minősítési kategóriánkénti megoszlása összhangban van a Bank küldetésével, stratégiai céljaival és kockázati étvágyával. A Bank – általános küldetésének megfelelően – az üzleti igényeket és a piaci

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 110 hiányosságokat is figyelembe véve a piaci kereskedelmi bankok által vállalt kockázatoknál magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. A Bank a piaci szereplők által túlzottan kockázatosnak, illetve alacsony jövedelmezőségűnek minősített, ugyanakkor felvállalható mértékű, transzparens kockázatú ügyleteket is finanszírozhatja. Ez megnyilvánul a hosszabb lejáratú, összetettebb ügyletek felvállalásában, az alap, illetve tradicionális exportpiacokon túl a kockázatosabb, jelentős vállalkozási és jogi bizonytalanságot hordozó fejlődő országokba irányuló exportügyletek támogatásában is. Az elvárt magyar nemzetgazdasági hatások elérése érdekében a Bank, a pénzügyi intézmények által elvártnál rosszabb minősítésű adósok és ügyletek finanszírozását is felvállalhatja saját szakmai keretrendszerein belül, a piaci elvárásoknál gyengébb biztosítéki háttérrel és nagyobb finanszírozási aránnyal, amit a különböző pénzügyi instrumentumokon alapuló állami és nemzetközi eszközrendszer tesz lehetővé. A Pénzügyi eszközök besorolása az alábbiak szerint alakult: Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 325 316 3 3 545 0 328 864 4. kat.: Alacsony kockázatú 57 271 1 480 0 0 58 751 5. kat.: Átlag alatti 6 335 12 631 555 0 19 521 6. kat.: Kétes 52 204 10 671 71 280 1 076 135 231 7. kat.: Rossz 26 053 281 477 77 710 0 385 240 Összesen 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Veszteségtartalék állomány -308 -3 130 -62 926 -599 -66 963 Könyv szerinti érték 466 871 303 132 90 164 477 860 644 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 32 506 11 0 0 32 517 4. kat.: Alacsony kockázatú 72 195 797 0 0 72 992 5. kat.: Átlag alatti 9 526 18 943 667 0 29 136 6. kat.: Kétes 198 635 5 967 35 911 0 240 513 7. kat.: Rossz 0 48 848 82 483 0 131 331 Összesen 312 862 74 566 119 061 0 506 489 Veszteségtartalék állomány -695 -734 -58 081 0 -59 510 Könyv szerinti érték 312 167 73 832 60 980 0 446 979 A Hitelnyújtási elkötelezettségek besorolása a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult. A közzétett céltartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 111 Egyéb ügyfelekkel szemben 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 8 371 0 0 0 8 371 4. kat.: Alacsony kockázatú 95 0 0 0 95 5. kat.: Átlag alatti 3 445 0 0 0 3 445 6. kat.: Kétes 14 412 0 651 0 15 063 7. kat.: Rossz 6 799 205 171 14 602 0 226 572 Összesen 33 122 205 171 15 253 0 253 546 Céltartalék állomány -15 -21 -260 0 -296 Egyéb ügyfelekkel szemben 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 4 003 0 0 0 4 003 4. kat.: Alacsony kockázatú 693 0 0 0 693 5. kat.: Átlag alatti 0 2 004 0 0 2 004 6. kat.: Kétes 339 896 0 0 0 339 896 7. kat.: Rossz 0 48 144 15 300 0 63 444 Összesen 344 592 50 148 15 300 0 410 040 Céltartalék állomány -232 -2 -4 0 -238 A Pénzügyi garanciaszerződések besorolása a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult. A közzétett céltartalék értékek tartalmazzák a management overlay összegét is. A management overlay módszertana és a beszámoló fordulónapján elszámolt mértéke részletesen a ’Várható veszteség számítás’ pontban került közzétételre. Egyéb ügyfelekkel szemben 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 1 148 1 340 0 0 2 488 4. kat.: Alacsony kockázatú 65 536 2 251 0 0 67 787 5. kat.: Átlag alatti 226 9 715 0 0 9 941 6. kat.: Kétes 0 617 175 0 792 7. kat.: Rossz 0 27 0 0 27 Összesen 66 910 13 950 175 0 81 035 Céltartalék állomány -42 -30 0 0 -72 Egyéb ügyfelekkel szemben 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen 1 - 3. kat.: Problémamentes 3 729 2 001 0 0 5 730 4. kat.: Alacsony kockázatú 1 816 265 0 0 2 081 5. kat.: Átlag alatti 2 446 3 204 1 101 0 6 751 6. kat.: Kétes 0 5 071 175 0 5 246 7. kat.: Rossz 0 1 283 1 250 0 2 533 Összesen 7 991 11 824 2 526 0 22 341 Céltartalék állomány 0 -3 -1 0 -4

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 112 Az alábbi táblázatok a Hitelintézeteknek és biztosító társaságoknak, valamint az Egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek késedelmes állapotáról nyújtanak információt Stage 1, 2, 3 szerint bontásban, bruttó könyv szerinti értéken. A Bank által alkalmazott jelentős hitelkockázat növekedési ismérvek (Stage 2 indikátorok) és a default (Stage 3) triggerek részletesen a 3.7. fejezetben kerültek közzétételre. Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 1 528 986 0 0 0 1 528 986 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 5 064 0 5 064 Összesen 1 528 986 0 5 064 0 1 534 050 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 1 188 378 294 0 0 1 188 672 30 napon belüli késedelmes 42 0 0 0 42 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 11 138 0 11 138 Összesen 1 188 420 294 11 138 0 1 199 852 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 4067 167 306 260 75 983 1 076 850 486 30 napon belüli késedelmes 12 2 39 250 0 39 264 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 289 0 289 90 napon túli késedelmes 0 0 37 568 0 37 568 Összesen 467 179 306 262 153 090 1 076 927 607 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Nem késedelmes 312 862 74 430 67 442 0 454 734 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 137 51 618 0 51 755 Összesen 312 862 74 567 119 060 0 506 489

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 113 Az átstrukturált hitelek Stage-ek szerinti megoszlását és állományát a késedelmességük függvényében az alábbi táblázatok tartalmazzák. Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Átstrukturált hitelek Nem késedelmes 0 2 575 51 600 1 076 55 251 30 napon belüli késedelmes 0 0 672 0 672 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 174 0 174 90 napon túli késedelmes 0 0 36 951 0 36 951 Összesen 0 2 575 89 397 1 076 93 048 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2022.12.31-én Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI* Összesen Átstrukturált hitelek Nem késedelmes 0 6 090 60 961 0 67 051 30 napon belüli késedelmes 0 0 0 0 0 30 - 90 nap közti késedelmes 0 0 0 0 0 90 napon túli késedelmes 0 0 38 794 0 38 794 Összesen 0 6 090 99 755 0 105 845 * Megromlott hitel-képességgel vásárolt vagy keletkeztetett követelések A Bank a monitoring tevékenységének keretében törekszik a követelések potenciálisan problémássá válásának minél korábbi felismerésére. Mivel a Bank célja az ügyfelek hitel visszafizető képességének biztosítása, észlelve a problémákat, indokolt esetben már a fizetési késedelmek megjelenése előtt él az átstrukturálás lehetőségével. Az átstrukturálás magában foglalhatja a futamidő meghosszabbítását, a fizetési ütemterv módosítását vagy a kölcsön feltételeinek felülvizsgálatát. 2023. december 31-én az átstrukturált hitelállomány a fent bemutatott, Egyéb ügyfelekkel szembeni 93 048 millió Ft állományon felül további, 433 millió Ft Stage 3-as besorolású Hitelintézetekkel szembeni kitettségből állt. 2022. december 31-én az átstrukturált hitelállomány a fent bemutatott, Egyéb ügyfelekkel szembeni 105 845 millió Ft állományon felül további, 470 millió Ft Stage 3-as besorolású Hitelintézetekkel szembeni kitettségből állt. Az Egyéb ügyfelekkel szembeni, átstrukturált állomány közel fele nem késedelmes, nem teljesítő projekthitelhez volt köthető 2023-ban és 2022- ben egyaránt.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 114 A Bank portfóliójának legnagyobb részét a hitelintézetekkel szembeni kitettségek adják. A pénzügyi intézményi partnerek minősítésére, a többi ügyfél- és partnerszegmenshez hasonlóan, 7 kategóriából álló belső minősítési rendszert használ a Bank. Az alábbi kimutatás a belső minősítési kategóriák szerint csoportosított pénzügyi intézményekkel szembeni hitelezési kitettségeket tartalmazzák a fedezettségek függvényében, bruttó könyv szerinti értéken, 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan: Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések esetében: Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2023.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,04% 471 916 18 395 125 843 616 154 2 0,04% - 0,22% 395 420 0 0 395 420 3 0,22% - 1,09% 177 715 25 526 251 762 455 003 4 1,09% - 2,43% 5 635 0 34 568 40 203 5 2,43% - 5,39% 14 800 0 7 406 22 206 6 5,39% - 12,00% 0 0 4 631 4 631 7 12,00% - 100,00% 433 0 0 433 Összesen - 1 065 919 43 921 424 211 1 534 050 Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2022.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,04% 4 495 0 0 4 495 2 0,04% - 0,22% 393 564 0 1 047 394 611 3 0,22% - 1,09% 420 235 15 694 290 498 726 427 4 1,09% - 2,43% 9 783 0 44 583 54 366 5 2,43% - 5,39% 2 058 0 6 757 8 815 6 5,39% - 12,00% 0 0 5 286 5 286 7 12,00% - 100,00% 5 852 0 0 5 852 Összesen - 835 987 15 694 348 171 1 199 852 Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések vonatkozásában a Bank szintén 7 fokozatú minősítési rendszert alkalmaz, ahol az 1-es kategória jelenti a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázatot. Az ügyfélkockázati besoroláson túl a hitelezési kockázatok vizsgálatakor a biztosítékok is figyelembevételre kerülnek. A követelések bruttó könyv szerinti értékének fedezettséghez viszonyított alakulása 2023. december 31-re és 2022. december 31-re vonatkozóan az alábbiak szerint látható:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 115 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések esetében: Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2023.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,22% 89 0 132 221 2 0,22% - 0,49% 1 812 2 701 571 5 084 3 0,49% - 1,09% 34 106 131 289 322 323 559 4 1,09% - 2,43% 1 038 0 57 714 58 752 5 2,43% - 5,39% 12 519 0 7 001 19 520 6 5,39% - 12,00% 20 121 247 114 863 135 231 7 12,00% - 100,00% 39 171 20 365 325 704 385 240 Összesen - 108 856 23 444 795 307 927 607 Minősítési kategória PD sávhatárok Fedezettségi szint 2022.12.31. kevesebb, mint 50% 50%-70% között több, mint 70% Összesen 1 0,00% - 0,22% 26 0 163 189 2 0,22% - 0,49% 1 238 4 266 0 5 504 3 0,49% - 1,09% 26 824 0 0 26 824 4 1,09% - 2,43% 1 675 72 316 72 992 5 2,43% - 5,39% 10 271 2 569 16 296 29 136 6 5,39% - 12,00% 19 876 13 910 52 320 86 106 7 12,00% - 100,00% 65 882 120 219 736 285 738 Összesen - 124 118 21 540 360 831 506 489 Várható veszteség számítás A Stage besorolás kritériumrendszerét és a veszteségtartalék meghatározására alkalmazott hitelkockázati modellek közzétételét részletesen a 3.7. fejezet tartalmazza. A veszteségtartalék meghatározásához a Bank minden egyes értékelési időszak vonatkozásában besorolja a pénzügyi eszközeit és meghatározza a veszteségtartalékot. Stage 1 ügyletek esetén 12 havi várható veszteségnek megfelelő veszteségtartalék (a Stage 1 céltartalék a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén alkalmazott képlet) kerül számszerűsítésre az alábbi formuláknak megfelelően: Stage1 értékvesztés = PD × LGD × EXP Stage1 céltartalék = PD × LGD × EXP × CCF ahol: EXP (exposure, kittettség): a pénzügyi instrumentum fordulónapi bruttó értéke, mérlegen kívüli tétel esetén az elkötelezettség (commitment) értéke. PD (probability of default, nemteljesítés valószínűsége): a szegmentált teljes élettartam alatti (lifetime) PD modellek alapján a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében a minősítés dátumától számított következő egy évre jutó feltételes PD (conditional PD).

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 116 LGD (loss given default, nemteljesítéskori veszteség): adott szegmensre jellemző, bedőléskor várható veszteség paraméter. CCF (credit conversion factor, mérlegbekerülés valószínűsége): mérlegen kívüli tételek mérlegbe kerülési valószínűsége. A Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. Stage 2 ügyletek esetén a teljes élettartam alatt várható veszteségnek megfelelő veszteségtartalék kerül számszerűsítésre az alábbi formuláknak megfelelően:  2 ééé =∑   ×  ×   (1 + )   =  2 éé =∑   ×  ×   ×  (1 + )   = ahol: n – kihelyezéstől eltelt idő (év) p – futamidő (év) EXP t : szerződéses jövőbeni cash flow-kból felírva adott év elejére becsült könyv szerint érték, mérlegen kívüli tétel esetén az elkötelezettség (commitment) értéke. PD t : a szegmentált lifetime PD modellek alapján a kezdeti megjelenítéstől eltelt idő függvényében a minősítés dátumától számított adott jövőbeni évre jutó feltételes PD (conditional PD). LGD: adott szegmensre jellemző bedőléskor várható veszteség paraméter. Az LGD Stage1-ben és Stage2-ben ugyanaz a konstans érték. CCF: mérlegen kívüli tételek mérlegbe kerülési valószínűsége. A Bank a CCF-eket a CRR-ban szereplő felügyleti paraméterekkel összhangban alkalmazza. A CCF Stage1-ben és Stage2-ben ugyanaz a konstans érték. EIR: a diszkontáláshoz alkalmazott effektív kamatláb. A diszkontfaktorban nem a kihelyezéstől eltelt időtől, hanem a minősítés időpontjától indul 1-től a kitevő. Stage3 ügyleteket a Bank kizárólag egyedi értékeléssel minősít. Az egyedi minősítés az ügylet valószínűsíthető élettartamáig várható kamat és/vagy tőketörlesztésből, fedezet érvényesítésből, valamint egyéb követeléskezelési megoldásokból feltételezhető becsült cash-flow alapján történik. A cash flow becslésénél a Bank figyelemmel van a követelés- és fedezetérvényesítés és a megtett intézkedések várható költségeire is. A becsült jövőbeni cash flow-k vonatkozásában a Bank legalább két cash flow szcenáriót feltételez, amelyekhez a becsült bekövetkezési valószínűségek alapján rendel súlyokat. A valószínűség súlyok együttesen 100%-ot adnak ki. A valószínűséggel súlyozott cash flow szcenáriók értékelését a Bank DCF módszerrel végzi el, EIR- rel történő diszkontálással. A diszkontálás eredményeképpen áll elő adott ügylet megtérülő értéke. A veszteségtartalék mértéke az amortizált bekerülési érték és a megtérülő érték különbözeteként áll elő.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 117 A vállalati várható veszteség modell esetében a Bank az előretekintő PD-korrekcióra szolgáló makromodell felhasználásával végez érzékenységvizsgálatot, amelynek számszerű közzétételére az alábbi táblázat szolgál. 2023 2022 Makrogazdasági modell módszertana ARMAX ARMAX Modellezési célváltozó Vállalati csődráta idősor (MNB Stabilitási Jelentés) Vállalati csődráta idősor (MNB Stabilitási Jelentés) Magyarázó változók autoregresszív tag, mozgóátlag tag, beruházási volumenindex 6 negyedévvel késleltetett értéke, munkanélküliségi ráta változásának 1 és 2 negyedéves előretekintő értéke autoregresszív tag, mozgóátlag tag, beruházási volumenindex 6 negyedévvel késleltetett értéke, munkanélküliségi ráta változásának 1 és 2 negyedéves előretekintő értéke Makromutatók értékei a baseline szcenárióban 3,00% beruházási volumenindex, 3,60% munkanélküliségi ráta -1,50% beruházási volumenindex, 3,41% munkanélküliségi ráta Makromutatók értékei az optimista szcenárióban 10,50% beruházási volumenindex, 2,80% munkanélküliségi ráta 8,54% beruházási volumenindex, 1,90% munkanélküliségi ráta Makromutatók értékei a pesszimista szcenárióban -8,00% beruházási volumenindex, 5,00% munkanélküliségi ráta -12,81% beruházási volumenindex, 5,00% munkanélküliségi ráta A Bank az MNB IFRS-9 Vezetői Körlevél mellékletében három szcenárióban közzétett (az MNB Inflációs Jelentésen alapuló) makrogazdasági előrejelzéseket és szcenárió súlyokat alkalmazza a vállalati PD értékek előretekintő becslése során. A felülvizsgált makrogazdasági modell módszertani hátterét, valamint az alkalmazott paramétereket és súlyokat részletesen a 3.7. fejezet tartalmazza. A 2023. IV. negyedévében felülvizsgált makrogazdasági szorzó 1,4440 lett, amely jelentősen meghaladja a 2022. IV. negyedévében alkalmazott 1,2719 szorzót, a makroszintű vállalati default ráta megnövekedése és kedvezőtlen makrogazdasági kilátásoknak köszönhetően. Legutóbb a COVID-19 világjárvány kirobbanása előtti 2019-es évben volt 1 alatti makrogazdasági szorzó, amikor az 0,9465 mértéket tett ki. A Bank 2023. III. negyedévben felülvizsgálta a vállalati LGD modelljét is, amelynek eredményeképpen a 2022. évinél kedvezőtlenebb érték adódott. Ennek oka, a Bank nem teljesítő ügyletein a korábbi évekhez képest alacsonyabb szinten realizált megtérülés. A fentieken túl, a Bank a várható veszteségek még inkább konzervatív érvényre juttatása érdekében, a válságnak leginkább kitett gazdasági ágazatokban tevékenykedő vállalkozások nemfizetési valószínűségének növekedése alapján, az IFRS-9 várható veszteség modelljein felül, 2023-ban is addicionális értékvesztés elszámolást alkalmazott, management overlay címen. Az értékvesztés számításban a management overlay szorzók a makrogazdasági szorzó helyére léptek, amennyiben azok meghaladják a makrogazdasági szorzót, összességében magasabb értékvesztés képzést előidézve a Stage1 és Stage2 belföldi közvetlen vállalati portfolión, ami a Magyarországon tevékenykedő, közvetlenül meghitelezett vállalati ügyfelek ügyleteit jelenti, az egyéb ügyfelekkel szembeni követeléseken belül találhatók. 2023. IV. negyedévben a management overlay az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatokat érintette. Az alkalmazott management overlay módszertan szerint az eredeti PD mátrixok kiigazításra kerültek az ágazatcsoportok szerint meghatározott korrekciós szorzóval. A korrekciós szorzók az ágazatok szerinti csődráták átlagos stresszelt és nem stresszelt időszaki hányadosaként kerültek meghatározásra és 2022. IV. negyedévben felülvizsgálatra az alábbiak szerint:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 118 • Hosszú historikus időszakon a GDP volumenindex alapján azonosításra kerültek azon negyedévek, ahol gazdasági visszaesés figyelhető meg. • A visszaesés késleltetett hatását feltételezve további negyedévek kerültek allokálásra a stresszelt időszakra (6 szcenárió). • Egyszerű korreláció számítására került sor az ágazatok szerinti csődráták és a fenti 6 szcenárió között. Az átlagosan legmagasabb korrelációt mutató szcenárió került kiválasztásra. • Kiszámításra kerültek az átlagos csődráták értékei a választott szcenárió szerint stresszelt időszakra és az összes többi negyedévre, és a két szám hányadosa került figyelembevételre. • A fentiek alapján ágazatcsoportonként differenciált PD szorzókat az alábbi táblázat tartalmazza: Ágazat csoport Szorzó Mezőgazdaság, bányászat 1,21 Feldolgozóipar 1,27 Építőipar 1,54 Ingatlanügyletek 1,54 Egyéb szolgáltatások 1,34 A makrogazdasági szorzó folyamatos növekedése mellett 2023-ban a management overlay szorzók fokozatosan veszítettek jelentőségükből. 2023. december 31-én mindösszesen 4 millió forint addicionális értékvesztés- és céltartalékképzésre került sor. A külföldi vállalati hitelek mögött MEHIB biztosítás áll fedezetként, amely nem indokolja az overlay kiterjesztését a külföldi vállalati hitelekre. Szuverén entitásokkal és pénzügyi intézményekkel szembeni kitettségekre a Bank nem alkalmaz makrokorrekciót és a management overlay-t, azt az MNB sem várja el.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 119 A pénzügyi instrumentumokra megjelenített veszteségtartalék 2023. évi nyitó és záró állománya között végbement mozgásokat és változásokat az alábbi táblázat foglalja össze: Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 64 0 0 0 64 2 Veszteségtartalék újraértékelése 3 102 0 0 0 3 102 31 Készpénz változás -27 0 0 0 -27 30 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 3 139 0 0 0 3 139 64 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 157 1 0 0 158 94 Veszteségtartalék újraértékelése 172 0 0 0 172 63 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 7 0 0 0 7 2 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -46 -1 0 0 -47 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 290 0 0 0 290 158 Amortizált bekerülési értéken értékelt vállalati kötvények 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése 0 0 0 0 0 0 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 273 0 0 0 273 0 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök 0 0 0 0 0 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 273 0 0 0 273 0 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 698 1 3 670 0 4 369 1 412 Átvezetés Stage 1-be 1 -1 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be 0 0 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése -67 0 4 379 0 4 312 2 829 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 235 0 0 0 235 174 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -175 0 -2 930 0 -3 105 -146 Leírt követelések 0 0 0 0 0 0 Diszkontlebontás 0 0 -7 0 -7 -3 Devizaátértékelés és egyéb hatások -14 0 -48 0 -62 103 December 31-i záróállomány 678 0 5 064 0 5 742 4 369

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 120 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 695 734 58 081 0 59 510 30 249 Átvezetés Stage 1-be 8 -8 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be -636 636 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba -6 -195 201 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése 65 2 001 7 093 0 9 160 28 489 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 195 17 4 748 622 5 582 1 097 Megfizetett vagy eladott pénzügyi eszközök -12 -12 -541 0 -565 -411 Leírt követelések 0 0 -1 650 0 -1 650 0 Diszkontlebontás 0 0 -3 097 -23 -3 120 -1 556 Devizaátértékelés és egyéb hatások -1 -43 -1 909 0 -1 954 1 641 December 31-i záróállomány 308 3 130 62 926 599 66 963 59 510 Egyéb eszközök 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 0 0 5 0 5 3 Veszteségtartalék újraértékelése 0 0 0 0 0 0 Újonnan keletkezett vagy vásárolt pénzügyi eszközök 0 0 3 0 3 2 Megfizetett vagy eladott pénzügyi ezközök 0 0 0 0 0 0 Leírt követelések 0 0 0 0 0 0 Devizaátértékelés és egyéb hatások 0 0 0 0 0 0 December 31-i záróállomány 0 0 7 0 7 5 Pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek 2023 2023 2022 Stage 1 Stage 2 Stage 3 POCI Összesen Összesen Nyitóállomány január 1-én 298 5 4 0 307 144 Átvezetés Stage 1-be 1 -1 0 0 0 0 Átvezetés Stage 2-be 0 0 0 0 0 0 Átvezetés Stage 3-ba 0 0 0 0 0 0 Veszteségtartalék újraértékelése -3 25 0 0 22 -46 Új hitelkeretek és kibocsátott garanciák 335 20 260 0 615 289 Megszűnt vagy kivezetett hitelkeretek és kibocsátott garanciák -280 -1 -4 0 -285 -84 Devizaátértékelés és egyéb hatások -1 0 0 0 -1 4 December 31-i záróállomány 350 48 260 0 658 307 Az átfogó jövedelemkimutatásban szereplő „Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása” részletes bemutatását a 15. Megjegyzés tartalmazza.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 121 Biztosítékok A Bank kockázatvállalási döntései elsősorban azon alapulnak, hogy az ügyfél elsődleges forrásból legyen képes eleget tenni fizetési kötelezettségének. Emellett a Bank a prudenciális működés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentő eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatossága figyelembevételével határozza meg. A Bank kockázatvállalásai során ezért olyan eszközök biztosítékként történő lekötésére törekszik, amelyek kellően likvidek ahhoz, hogy amennyiben az elsődleges forrásból nem térülne meg a Bank követelése, akkor ezen másodlagos forrásokból a lehető legrövidebb időn belül a Bank követelése maradéktalanul kielégítésre kerüljön. Az állami exporthitel-ügynökségből eredő feladatok meg vannak osztva a Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) között, amelyek működését az Exim törvény szabályozza. A MEHIB exporthitel - biztosítást nyújt közvetlenül az exportőröknek vagy azok hitelintézeteinek, ideértve az Bank egyes hitelfelvevőit is. Az Eximbank és a MEHIB jelenleg ugyanazzal a vezetéssel rendelkezik. A Bank által a külföldi ügyfeleinek nyújtott hiteleinek nagy részét a MEHIB biztosítja, és ezek a biztosítások szintén államilag fedezettek. Ha egy MEHIB által biztosított hitel nemteljesítővé válik, akkor a MEHIB átvállalja a kamatot és a tőkét, beleértve a késedelmes fizetéseket is, az eredeti hitelfelvevő által elfogadott fizetési feltételek szerint a fedezeti összeg erejéig. Bizonyos hitelkockázatokkal szemben a Bank biztosítékot és egyéb fedezeteket követel meg. Az alábbi táblázat bemutatja a különféle típusú pénzügyi eszközökkel szemben tartott biztosítékok fő típusait. A Bank a biztosítékait a felügyeleti elvárásoknak, a CRR vonatkozó szabályainak és az általános bankszakmai gyakorlatnak megfelelően értékeli, melynek keretében jellemzően a fedezetek piaci értékből kiindulva, az óvatosság elvét szem előtt tartva, a fedezetek jellemvonásait és a korábbi megtérülési tapasztalatokat tükröző haircutok alkalmazásával állapítja meg a biztosítékok fedezeti értékét, amit az egyedi ügyleteire tőkearányosan allokál. A Bank a nullánál nagyobb fedezeti értékkel rendelkező biztosítékokat minden esetben figyelembe veszi hitelkockázat mérséklésként. Az alábbi táblázat számadatai a biztosítékok diszkontált és ügyletekre allokált fedezeti értékeit, valamint azok bruttó követeléshez viszonyított arányait mutatják be.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 122 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 2023.12.31. 2022.12.31. 2023.12.31. 2022.12.31. Stage 1 MEHIB biztosítás és állami kezesség 7 150 6 733 363 069 236 241 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 1 0 Bankgarancia 121 936 124 812 247 132 Ingatlan jelzálog 0 0 2 970 1 976 Egyéb 291 803 208 752 2 857 41 570 Biztosítékok összesen: 420 889 340 297 369 144 279 919 Követelés bruttó értéke: 1 528 986 1 188 420 467 179 312 862 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 28% 29% 79% 89% Stage 2 MEHIB biztosítás és állami kezesség 0 0 255 127 57 387 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 191 484 Bankgarancia 0 0 498 564 Ingatlan jelzálog 0 0 3 939 5 686 Egyéb 0 0 30 225 2 968 Biztosítékok összesen: 0 0 289 980 67 089 Követelés bruttó értéke: 0 294 306 262 74 567 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 0% 0% 95% 90% Stage 3 MEHIB biztosítás és állami kezesség 4 261 4 901 45 666 16 707 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 2 647 2 351 Bankgarancia 0 0 0 0 Ingatlan jelzálog 0 0 20 350 16 468 Egyéb 0 0 14 507 13 644 Biztosítékok összesen: 4 261 4 901 83 170 49 170 Követelés bruttó értéke: 5 064 11 138 153 090 119 060 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 84% 44% 54% 41% POCI MEHIB biztosítás és állami kezesség 0 0 0 0 Pénz és értékpapír óvadék 0 0 0 0 Bankgarancia 0 0 0 0 Ingatlan jelzálog 0 0 914 0 Egyéb 0 0 68 0 Biztosítékok összesen: 0 0 982 0 Követelés bruttó értéke: 0 0 1 076 0 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 0% 0% 91% 0% Biztosítékok összesen: 425 150 345 198 743 276 396 178 Követelés bruttó értéke: 1 534 050 1 199 852 927 607 506 489 Biztosíték értéke a követelés %-ában: 28% 29% 80% 78%

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 123 A bankoknak nyújtott refinanszírozási kölcsönök mögötti egyéb biztosítékok olyan követelésekre vonatkozó zálogjogot tartalmaznak, amelyek a kereskedelmi bankok által az exportőröknek nyújtott hitelekből állnak. 2023. dcember 31-én az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek mögött lévő egyéb biztosítékok 61%-a külföldi kormánygaranciából, 5%-a magyar állami kezességgel biztosított intézményi garanciákból, 34%-a pedig ingó zálogjogból állt. Ezen ingó zálogjogok 96%-a járművekből, gépekből és berendezésekből származott, 4%-a pedig készletekből. 2022. dcember 31-én az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelek mögött lévő egyéb biztosítékok 53%-a külföldi kormánygaranciából, 5%-a magyar állami kezességgel biztosított intézményi garanciákból, 42%-a pedig ingó zálogjogból állt. Ezen ingó zálogjogok 98%-a járművekből, gépekből és berendezésekből származott, 2%-a pedig készletekből. A biztosítékértékelési módszer figyelembe veszi a belső biztosíték- előírásokban meghatározott különböző biztosítéktípusokra vonatkozó haircutokat is. Mivel a Bank üzleti tevékenysége elsősorban a különféle hitelképességekkel és garanciákkal rendelkező magyar vállalkozások exporttevékenységének előmozdítására irányul, sok szokásos kereskedelmi banki tevékenység treasury funkciója a háttérben marad. Következésképpen a Bank Treasuryje spekulatív szándékú származékos ügyleteket nem hajt végre, hanem csak az deviza cserepiacokon működik, annak érdekében, hogy fedezze az eszközök és a források közötti nyitott devizapozíciókat. A deviza-csereügyletekben rejlő hitelkockázat kiküszöbölésének fő kockázatcsökkentési technikája a devizakereskedelmi limitek használata, amelyeket csak a legmagasabb színvonalú nyugati bankokra lehet kiosztani (G7, EGT és EFTA országok bankjai). 30.2 Likviditási kockázat A likviditási kockázat azt jelenti, hogy a Bank nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek normál - és stresszhelyzetben. A likviditáskezelés folyamatát a Treasury szervezeti egység végzi és ellenőrzi, és felel a likviditási tartalék kiszámításáért is. A Treasury figyelemmel kíséri a mérleg likviditási mutatóit a belső és a szabályozási követelményeket figyelembe véve, és a lejárati struktúrában szereplő tételeket jelenti az Eszköz- Forrás Bizottságnak (EFB). Az EFB lejárati sávonként eltérő mértékben korlátozza a likviditási gap maximális összegét a mérlegfőösszeg százalékában, amelyet a Kockázatelemzés Módszertan és a Kontrolling ellenőriz. A 29. Megjegyzésben szereplő lejárati összhang tábla bemutatja a Bank pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek nem diszkontált, bruttó nominális pénz be- és kiáramlását, beleértve a kapcsolódó várható kamat cash flow-kat is a lejárat és esedékesség napjáig, és a kibocsátott pénzügyi garancia-szerződéseket és hitelnyújtási elkötelezettségeket a lehető legkorábbi lejáratuk alapján. A táblázat a fedezeti célból tartott derivatívákat valós értéken mutatja be. A hazai és külföldi bankoktól kapott kölcsönöket és a kibocsátott kötvényeket a Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározottak szerint a garancia maximális összegére a magyar kormány által nyújtott általános garancia biztosítja. Néhány hitelszerződés meghatározza a lejárat meghosszabbításának lehetőségét a Bank javára. A piaci jellemzők miatt a rövid távú pénzpiaci ügyletek megszüntetése nem lehetséges. A Bank jogi háttere és tapasztalatai alapján a Bank rendkívül alacsonynak tekinti a pénzeszközök idő előtti felmondásának valószínűségét. A Bank az összes forint- és deviza eszköze után likviditási tartalékot képez, amelynek állománya és összetétele az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakult 2023. december 31-én és 2022. december 31-én.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 124 Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Forint pénzforgalmi számla állománya 946 641 35 668 Deviza nostro számlák állományai 2 520 315 Belföldi és külföldi hitelintézetekhez, valamint az MNB-hez egy munkanapra történő kihelyezések és ezektől egy munkanapra elfogadott betétek aktív egyenlege 0 149 500 Saját tulajdonú, szabad rendeltetésű jegybankképes értékpapírok állománya (állampapírok, MNB kötvények) 0 0 Minden olyan instrumentum szabad fedezeti értéke, melyet az MNB az általa nyújtott hitelek mögé fedezetként elfogad 31 608 82 677 Nagy egyedi betétek lehívatlan rulírozó hitelketretekkel fedezetlen része -8 922 0 Összesen 971 846 268 160 A Bank 2023-ban negyedéves rendszerességű likviditási stresszteszt kalkulációt vezetett be. Tekintettel arra, hogy a Bank nem végez betétgyűjtési tevékenységet, a kereskedelmi banki gyakorlatban leginkább jellemző lakossági- és vállalati betétkivonási szcenáriók nem relevánsak számára, emiatt az alábbi forgatókönyvek együttes megvalósulása képezi a stresszteszt eredményét: • Bankközi eszközök 20%-os mértékű nem teljesítése az elkövetkező 30 napban. • 15%-os mértékű árfolyamsokk a HUF denominációjú FX SWAP állományokon. • 10%-os mértékű árfolyamsokk az USD/EUR FX SWAP állományokon. • Jegybankképes értékpapírok 10%-os mértékű árfolyamvesztesége. • 100 millió EUR váratlan folyósítási igényből eredő készpénz kiáramlás. A fenti forgatókönyvek alapján végzett kalkuláció 2023. december 31-én 110 838 millió Ft likviditási stressz eredményt mutatott, amit a Bank likviditási taratléka 877%-os mértékben fedez. A Bank stressz teszthez kapcsolódóan Time to Wall elemzést végez, melynek keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a fenti sokkforgatókönyvek megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. 2023. december 31-i állapot szerint a stresszhatással csökkentett likviditási tartalék 59 napig tudja fedezni a cash flow naplóban rögzített pénzáramlások kumulált összegét. Az Exim törvény értelmében a Magyar Állam, mint teljes garanciavállaló, felel a Bank azon kötelezettségeinek teljesítéséért, hogy fizesse a kölcsöneinek tőkéjét és a kamatát, ideértve a Bank által kibocsátott adósságinstrumentumokat, a magyar és külföldi hitelintézetektől származó hiteleket és a Bank azon fizetési kötelezettségeit, amelyek a deviza- és kamatláb-csereügyletek pótlólagos költségeiből származnak (együttesen: „Finanszírozási garancia”). A Magyar Államnak a Bankkal szembeni finanszírozási garanciával szembeni kötelezettségeire az éves költségvetés által meghatározott felső határ vonatkozik. A 2023 évi költségvetési törvény értelmében a finanszírozási garancia felső határa jelenleg 4 300 milliárd Ft, ami 71,53%-os mértékben volt kihasználva 2023. december 31-én. A Magyar Állam nem számít fel díjat a finanszírozási garanciára vonatkozóan. A magyar törvényeknek megfelelően, ha a Bank nem teljesíti a Magyar Állam által garantált fizetési kötelezettségeit, a hitelezők közvetlenül az állam visszatérítését kérhetik azáltal, hogy bejelentik az igényüket az államháztartásért felelős miniszterhez anélkül, hogy először behajtásra törekednének a Banktól. A nyitott pozíciók kockázatának csökkentése érdekében a Bank kizárólag alacsony hitelkockázatú eszközöket tart, és portfoliójának nem képezik részét határidős vagy opciós ügyletek. Az értékpapír -portfólió elsősorban magyar államkötvényekből áll, amelyeket a belőlük származó cash flow-k realizálása céljából tart a Bank.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 125 Spekulációs célból nem kereskedik tőzsdén, és nem vásárol származékos eszközöket. A Bank deviza swap ügyleteket köt a devizapiaci kockázatok, és kamat swap ügyleteket a kamatkockázatok fedezésére. A Bank kamat-, hitel-, devizaárfolyam- és likviditási kockázatkezelési politikáját rendszeresen felülvizsgálja az Eszköz-Forrás Bizottság (EFB), a Hitelbizottság (HB) és az Igazgatóság. Fenti irányelveket az alábbiakban foglaljuk össze. 30.3 Piaci kockázat A Bank nem köt spekulatív jellegű ügyleteket. Az 575/2013 / EU rendelet 351. cikke szerint 2023-ban és 2022- ben tőkekövetelmény nem keletkezett e célból. A Bank kereskedési könyvet nem vezet, ezért a kerekedési könyvnek nem keletkezik tőkekövetelménye. 30.4 Kamatkockázat A kamatlábkockázat a jelenlegi vagy várható kockázat mind a Bank nyereségére, mind a tőkére a kamatlábak hátrányos változásainak következményeként. A Bank a kamatlábkockázatot a könyveiben a hitelek átárazása alatt értékeli, emellett gap-elemzéssel megvizsgálja az eszközöket és a forrásokat különböző átárazási dátumokon. Az újraértékelési kockázat és a hozamgörbe változása mellett a Bank alap- és banki termékekkel járó kockázattal is szembesül. A Bank révén az exportőröknek nyújtott állami támogatás egyik legfontosabb eleme a kamatkiegyenlítési rendszer, amely nagymértékben csökkenti az Bank működésében felmerülő kamatkockázatot. Ez a kamatkompenzációs rendszer fedezi a fix kamatozású eszközökből származó kockázatot a változó és fix kamatozású forrásokhoz képest, amelynek keretösszegét az Országgyűlés a költségvetési törvényben hagyja jóvá. A Treasury a Bank fix és változó kamatozású forrásai figyelembevételével negyedéves gyakorisággal meghatározza a Bank tényleges forrásköltségét, ami alapján meghatározza a Bank az alkalmazott bankközi referencia kamatlábak feletti forrásfelárát, amelyet a kamatkiegyenlítési rendszerben érvényesít. Ahol a Bank az OECD kritériumok vagy az Európai Unió versenypolitikai normái alapján kölcsönöket nyújt kedvező fix kamatozású hitelek formájában, a Magyar Állam a Bank részére időszakos kamatkiegyenlítő kifizetéseket nyújt. A kamatkiegyenlítési rendszer keretében a Magyar Állam által nyújtott kamatkompenzáció összegét (i) a hitelfelvevő által fizetett kamatláb és (ii) a Bank finanszírozási költségei, működési ráfordításai és az alkalmazandó kockázati prémium közötti különbség határozza meg. A kamatkiegyenlítési rendszerben elismert finanszírozási költségek az egyes devizák legfontosabb piacain érvényes mindenkori 6 havi bankközi referencia kamatlábak feláraként kerülnek meghatározásra, így a kamatkiegyenlítés a fix kamatozású nyújtott hiteleket változó kamatozásúra egyenlíti ki. A Bank a kamatkiegyenlítési kifizetést az egyes negyedévek végétől számított 15 napon belül a Magyar Államhoz történő benyújtás után kapja meg, és az adott negyedévre vonatkozó kifizetést a Bank a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megkapja. A kamatkiegyenlítő program keretében a Magyar Államtól kapott kifizetéseken kívül a Bank kamattámogatást kap a segélyhitelek tekintetében is. A segélyhitelek kamattámogatási kifizetése a kamatkiegyenlítő 2023.12.31. 2022.12.31. Kereskedési könyv tőkekövetelménye 0 0 Szavatoló tőke 417 210 382 680 Kereskedési könyv tőkekövetelménye a tőkemegfelelési mutató százalékában 0 0

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 126 programhoz képest kissé eltérő költségalapon történik, amennyiben a segélyhitelek költségszintjének meghatározása során a banküzemi költségek nem kerülnek felszámításra. A kamatkiegyenlítés és a támogatás célja a Bank stabilitásának és fenntarthatóságának elősegítése. A Magyar Állam által nyújtott kamatkiegyenlítés és támogatás célja az, hogy a Bank nyereségét a program által fedezett hitelek esetében közel piaci áron tartsa, azonban a Bank a Magyar Állam gazdaságpolitikájának eszközeként szolgál, nem pedig hagyományos profitorientált bank. A Bank által nyújtott egyéb hitelek (azaz a kamatkiegyenlítő és kamattámogatási programok által nem fedezett hitelek) változó kamatozásúak, és a Bank átlagos költségei szerint az USD CME TERM SOFR / EURIBOR / Budapest Interbank Offering Rate ('BUBOR') alapján kerülnek meghatározásra. A beszámolási időpontban a Bank kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábainak profilja a következő volt a kamatozó pénzügyi instrumentumok tőke névértéke alapján: Megnevezés 2023.12.31. 2022.12.31. Fix kamatozású pénzügyi instrumentumok Pénzügyi eszközök* 1 669 954 533 589 Pénzügyi kötelezettségek 3 277 690 1 782 119 Összesen 4 947 645 2 315 708 Változó kamatozású pénzügyi instrumentumok Pénzügyi eszközök 720 621 73 441 Pénzügyi kötelezettségek 1 191 204 205 821 Összesen 1 911 825 279 262 Kamatkiegyenlítésben részt vevő eszközök állománya 2 221 937 1 480 695 Kötött segélyhitelek 96 298 90 504 * Ez nem tartalmazza a kamatkiegyenlítésbe és a segélyhitelezésbe bevont eszközöket. A kamatkiegyenlítési rendszerben lévő pénzeszközök és a segélyhitelek fix vagy nulla kamatozású pénzeszközök az ügyfelek szemszögéből. A kötött segélyhitelek esetében is a Bank kamatkompenzációt kap ezekre az eszközökre a Magyar Államtól. A kamatkompenzációt a napi egyenlegek súlyozott átlaga alapján negyedévente számítják ki és térítik meg. A Bank a kamatkockázat várható eredményre és gazdasági tőkeértékére gyakorolt hatását statikus gap és duration gap módszerrel méri, melynek keretein belül modelljeit az EBA által meghatározott stressz forgatókönyvek alapján paraméterezi. A gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatás a kamatkockázat hosszú távú hatásának mérésére szolgáló mutatószám, ami kamatozó eszközök és források cash flow-i jelenértékének különbözetéből kerül meghatározásra. A hozamgörbe pozitív és negatív irányú párhuzamos eltolását, a lapulási és meredekségi sokkot, valamint a rövid kamatlábak sokkszerűen emelkedő és csökkenő változásait feltételező szcenáriókat a Bank kamatérzékeny eszközeinek és forrásainak gyakorlatilag teljes egészét lefedő devizákra, EUR-ra, USD-re és HUF-ra végezi el, és minden deviza esetében a legrosszabb forgatókönyv eredményét veszi figyelembe a számítások során. A kamatkockázatok várható nettó kamatbevételre gyakorolt hatását a Bank statikus gap módszerrel becsüli, melynek keretében az egyes átárazódási sávokba sorolt kamatérzékeny eszközök és források különbségéből adódó gapekre vetíti rá az EBA stressz forgatókönyveiben foglalt kamatlábváltozásokat, melyeket devizánként összesít. A statikus gap modell által kalkulált eredmények közül devizánként a legrosszabb forgatókönyv eredményei kerülnek kiválasztásra és összesítésre, melyek 12 havi átlagának és szórásának összege adja a

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 127 kamatkockázati eredményt, ami 2023. december 31-én 20 198 millió Ft volt, szemben a 2022. december 31-i 7 921 millió Ft-tal. A gazdasági tőkeérték változást a Bank duration gap alapú kalkulációval végzi, melynek keretében az egyedi tételek pénzáramlásainak átárazódási sávokba sorolásával határozza meg az eszközök és kötelezettségek átlagidejét. A teljes eszközállomány átlagideje az euró, dollár és forint eszközök átlagidejének állománnyal súlyozott átlagaként kerül kiszámításra, és a kötelezettségek átlagidejének meghatározása is ezzel a módszerrel történik. A gazdasági tőkeérték kamatlábváltozás hatására bekövetkező változása az egyes devizák hozamgörbéinek az EBA kamatsokk forgatókönyveiben foglalt mértékű elmozdulását feltételezve kerül meghatározásra, mely során az egyes forgatókönyvek közül a legnagyobb negatív kamatsokk érték, de legfeljebb nulla érték kiválasztására kerül sor. A duration gap modell alapján kalkulált, a kamatkockázat gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatás 2023. december 31-én 25 058 millió Ft, míg 2022. december 31-én 3 471 millió Ft volt. Az eredmények összesítése az elmúlt 12 hónap átlagának és szórásának figyelembevételével történik, a 2. pilléres tőkekövetelmény a két módszer kombinálásával kerül meghatározásra, oly módon, hogy a két módszer eredményeinek súlyozása során kizárólag a statikus gap modell eredményei kerülnek figyelembevételre mindaddig, amíg azok meghaladják a duration gap modell eredményeit, ellenkező esetben az alkalmazandó súlyokat a két érzékenységi mutató egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg azzal a korlátozással, hogy a statikus gap modell eredmémnyinek a súlya nem lehet kisebb, mint 20%. 2022. augusztus 11-től, az Eximbank mentesül a 2. pillér alóli tőkeképzési kötelezettség alól a kamatkockázatok vonatkozásában, mindazonáltal az ICAAP előírásoknak eleget téve 23 127 millió Ft többletkockázat számszerűsítésére került sor 2023. december 31-re vonatkozóan szemben a 2022. december 31-re számszerűsített 7 799 millió Ft-tal. A kamatkockázati limit a Bank szavatoló tőkéjének 10%-ában került meghatározásra, amit a Bank a kamatkockázatok gazdasági tőkeértékre gyakorolt hatásával terhel. A kamatkockázati limit kihasználtsága 2023. december 31-én 65,4%-os, 2022. december 31-én 9,73% volt, ami az elmúlt években, havi rendszerességgel mérve 4-66% között mozgott, ezért nem volt szükség a kamatkockázat csökkentésére irányuló eszköz-forrás szerkezeti beavatkozásra. A limit kihasználtságának növekedése hátterében a Bank mérlegfőösszegének jelentős növekedése, ezzel együtt az eszköz forrás szerkezetének változása, a futamidők hosszaboddása, valamint a piaci kamatszintek általános emelkedése és ehhez kacsolódóan a kamatlábak volatilitásának növekedése, továbbá, ezzel összhangban, az MNB által az ICAAP útmutatóban eszközölt forint stresszparaméter szigorítása állnak. A Bank, a Felügyleti előírásoknak megfelelően, a lényeges jövedelemváltozás limitjét a szavatoló tőkéjének 2,5%-ban határozza meg, melynek terhelését a statikus gap modell párhuzamos eltolású sokforgatókönyvének eredményével végzi. A Bank a limitszámítást 2023. februárjában vezette be, 2023. december 31-én a lényeges kamateredmény változás limitjének kihasználtsága 40,1%-os volt. 30.5 Devizakockázat A Bank a mindenkori devizaárfolyam-ingadozások hatásait vetíti ki a pénzügyi helyzetére és cash flow-jára vonatkozóan. Az EFB szintén korlátozza a kitettség szintjét devizanemenként és aggregáltan mind az egynapos, mind a napi pozíciókra vonatkozóan, amelyeket naponta monitoroz. A devizaárfolyam-kockázat kiszámítása megfelel a standard módszer normáinak. A Bank devizakockázatát a pénzügyi pozíciója alapján kezeli. Az Eximbank korlátozott szabályok keretein belül nyitja meg a devizapozícióit, a deviza árfolyamkockázatokat rendkívül szűk deviza nyitott pozíciós limitekkel szorítja minimális szintre (EUR és USD esetében 1 000 - 1 000 millió Ft, más devizák esetében összesen 300 millió Ft, összességében 2 300 millió Ft a megengedett nyitott pozíciók mértéke). A limitek betartása könyvelési napra vonatkozik, ebből adódóan eltérés mutatkozhat a könyvelési napon érvényes és az alábbi táblázatokban szereplő, értéknapos kimutatásokban megmutatkozó nyitott devizapozíciók között. Az elmúlt két évben deviza nyitott pozíciós limit túllpésére nem került sor. Összességében az Eximbank a nyitott devizapozícióját rendkívül szűk keretek között tartja, emiatt érzékenységvizsgálatot nem végez.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 128 A devizakockázattal kapcsolatos kitettségek millió forintban kifejezett adatai 2023. december 31-én a következők: Millió forint EUR USD GBP RUB RSD KZT TRY Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni hitelek és követelések 631 704 27 926 3 7 2 7 1 Egyéb ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések 759 784 101 295 0 0 0 0 0 Befektetések 34 244 29 093 0 0 0 0 0 Egyéb követelések 73 14 0 1 0 1 0 Összes devizában felmerülő eszköz 1 425 804 158 328 3 8 2 8 1 Bankok és biztosító társaságok által elhelyezett betétek 709 838 58 736 0 0 0 0 0 Ügyfelek által elhelyezett betétek 1 737 8 832 0 0 0 0 0 Kibocsátott értékpapírok 383 423 430 482 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 23 596 955 2 0 0 2 0 Összes devizában felmerülő kötelezettség 1 118 593 499 004 2 0 0 2 0 Devizában felmerülő eszközök és kötelezettségek nettó összege 307 211 -340 676 1 8 2 6 1 Származékos ügyletek hatása -314 150 338 834 Nettó deviza kitettség -6 939 -1 843 1 8 2 6 1 A devizakockázattal kapcsolatos kitettségek millió forintban kifejezett adatai 2022. december 31-én a következők: EUR USD GBP RUB RSD KZT TRY Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni hitelek és követelések 645 202 33 640 2 2 2 4 1 Egyéb ügyfelekkel szembeni hitelek és követelések 293 463 105 960 0 0 0 0 0 Befektetések 32 795 22 878 0 0 0 0 0 Egyéb követelések 171 -33 0 1 0 0 0 Összes devizában felmerülő eszköz 971 630 162 446 2 3 3 4 1 Bankok és biztosító társaságok által elhelyezett betétek 677 108 153 029 0 0 0 0 0 Ügyfelek által elhelyezett betétek 802 1 712 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 3 971 193 0 2 0 0 0 Összes devizában felmerülő kötelezettség 681 880 154 934 0 2 0 0 0 Devizában felmerülő eszközök és kötelezettségek nettó összege 289 750 7 511 2 1 3 4 1 Származékos ügyletek hatása -298 314 -11 759 0 0 0 0 0 Nettó deviza kitettség -8 564 -4 247 2 1 3 4 1

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 129 A Bank nem köt spekulatív jellegű ügyleteket. Az 575/2013 / EU rendelet 351. cikke szerint 2023-ban és 2022-ben tőkekövetelmény nem keletkezett e célból. 30.6 Tőke menedzsment A 2023. évben az Eximbank teljesítette a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012 / EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013 / EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (azaz CRR) előírásait. A szavatoló tőkét a CRR második része szerint határozza meg, a tőkekövetelményeket a harmadik rész rendelkezései szerint tartja fenn a Bank. Az Eximbank szavatoló tőkéje 2023. december 31-én 417 260 millió Ft, amelyből az alapvető tőke 411 896 millió forint. Az alapvető tőke összege a saját tőke elemei mellett tartalmazza a szavatoló tőkéből történő (immateriális javak, kiegészítő értékelési korrekció, nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete miatti) levonások összegét is. A szavatoló tőke meghatározásánál az Eximbank prudenciális filtert is alkalmaz, amely többek között azt jelenti, hogy a cash-flow fedezeti ügyletek tartalékát kiszűri a szavatoló tőke számítása során. 2023-ban az Eximbank 30 milliárd Ft tőkeemelésben részesült, amely hozzájárult a dinamikus üzleti bővülés tőkeszükségletének biztosításához. Az Eximbank 100 millió euró összegű, Magyar Fejlesztési Banktól felvett hitellel rendelkezik, amelyet tőkemegfelelés szempontjából járulékos kölcsöntőkeként figyelembe lehet venni, és melynek lejárata 2024. szeptember 12. Az ötéves amortizációs időszak kezdetétől, 2019. szeptember 12-től fokozatosan csökkenő összegben vehető figyelembe kiegészítő tőkeinstrumentumként a szavatoló tőkében, a CRR 92. cikkében foglaltak szerint. 2023. december 31-én a teljes tőkeösszeg (38 278 millió Ft) 14%-ban vehető figyelembe a szavatoló tőkében, amely 5 364 millió Ft. Az említett rendelkezésekkel összhangban a kiegészítő tőke összegét az Eximbank szavatoló tőkéje pozitív elemének kell tekinteni. Az Exim tv. 2022. augusztus 11-én hatályba lépett módosítása értelmében az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Az Exim tv. 20. § (6) bekezdése szerint az Eximbanknak nincs a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény fenntartási kötelezettsége, továbbá mentesül a Bank a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása végrehajtásának törvényi előírása alól. Az erős kockázati kontroll fenntartása érdekében az ICAAP keretében előírt stressz teszteket, számításokat a Bank továbbra is elvégzi, és a belső kockázati értékelés keretében a vezetőséget tájékoztatja a fennálló kockázatokról. A tőkemegfelelési mutató alakulását az alábbi táblázat mutatja be, millió Ft-ban, illetve %-ban. 2023.12.31. 2022.12.31. Alapvető tőke 411 896 369 075 Járulékos tőke 5 364 13 605 Szavatoló tőke 417 260 382 680 Kockázattal súlyozott hitelkitettség összege 2 090 458 1 532 019 CVA kockázati kitettségérték 52 232 12 450 Kockázattal súlyozott működési kockázat összege 74 587 45 638 Összes kockáztatott kitettség 2 217 277 1 590 107 Teljes tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,07% A Bank 2023. december 31-én mindhárom tőkeszinten (CET1, AT1, teljes szavatoló tőke) teljesítette a prudenciális tőkemegfelelési követelményeket. A tőkemegfelelési mutató jelentősen meghaladta a törvény

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 130 által előírt jogszabályi 8%-os minimumértéket, továbbá fedezetet nyújtott az elsődleges szavatoló tőkéből képzendő a kockázati kitettségérték 2,5%-ában meghatározott tőkefenntartási puffer és a Bank lényeges hitelezési kockázati kitettségértékei országbontása és az érintett országokra meghatározott anticiklikus tőkepuffer összegére is. 30.7 Nagykockázat-vállalás Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat -vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395. cikk) rendelkezéseit az Eximbank esetében az Exim törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni: Nagykockázat-vállalás: • Az Exim törvény 21. § (1) bekezdés szerint a szavatoló tőke 25%-át meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. Nagykockázat-vállalási limittúllépés: • A hitelintézeti ügyfélkörben a nem export és egyéb export célú hitelek és egyéb kitettségek esetén az egy hitelintézettel vagy az ügyfélcsoport hitelintézeti tagjával szembeni kitettségek mentességekkel és hitelkockázat-mérséklő eszközök kockázatmérséklő hatásával csökkentett értékeinek együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 200%-át. • A nem hitelintézeti ügyfélkörben a nagykockázat-vállalási limit a szavatoló tőke 60%-a. Az Exim törvény 21.§ (3) bekezdésben szereplő mentesítések és kockázatmérséklő technikák (CRM), amelyekkel a nagykockázat-vállalás meghatározásának alapjául szolgáló kitettségértékben mentesítést kell alkalmazni: b) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél. Exportcélú hitel a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (KK rendelet) 1. §-ban meghatározott hitelek közül: ➢ a KK rendelet 1. § a)-d) pontjaiban meghatározott exporthitelek, refinanszírozási exporthitelek, egyéb export célú hitelek (beszállítói hitelek, külföldön megvalósuló befektetési hitelek), egyéb export célú refinanszírozási hitelek; ➢ a KK rendelet e)-f) pontjaiban meghatározott termékek közül az Exportélénkítő Hitelkonstrukció keretén belül nyújtott versenyképességet javító hitelek és versenyképességet javító refinanszírozási hitelek; ➢ a KK rendelet g) pontja szerinti exportkövetelések megvásárlásához nyújtott refinanszírozási hitelek (belföldi és külföldi pénzügyi intézmények által a Hpt. 6. § (1) bekezdés 60. pontja alapján végzett, külkereskedelmi szerződésből eredő exportkövetelések megvásárlásához nyújtott hitelek); ➢ a KK rendelet h)-i) pontjai szerinti export előfinanszírozási hitelek (export előfinanszírozó hitelek és exportcélú befektetési hiteleket) és export előfinanszírozási refinanszírozási hitelek. b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését, c) a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott, ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy cb) olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető, d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 131 Mindezeken túl a nagykockázat-vállalási limittúllépés meghatározásánál a kitettségérték csökkenthető a CRR 400-403. cikkeiben szereplő mentesítések és CRM technikák alkalmazásával. 2022. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 1 698 753 millió Ft-ot ért el. 2022. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfelével szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 416 454 millió Ft értékben. A kitettség 345 671 millió Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, amely a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelent. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 282 299 millió Ft-ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal és egy egyedi ügyféllel szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2022 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 209 220 millió Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2022. december végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 46 682 millió Ft értékben érvényesült. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2022 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 14 298 millió Ft értékben érvényesült. Egyedi hitelintézeti ügyfélként a Magyar Nemzeti Bankkal szemben állt fenn nagykockázat vállalás, amely a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal szemben fennálló hazai devizában denomániált kitettség, így a teljes 165 243 millió Ft-os állományt mentesül a limitterhelés alól. A Bank tőkeági befektetés üzletágában 2022. december végén a befektetések nettó eszközértékei nem haladták meg a nagykockázat-vállalás mértékét és nem sérült a nagykockázat-vállalási limit. 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 088 578 millió Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 427 millió Ft értékben. A kitettség 354 247 millió Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 228 975 millió Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 943 508 millió Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 152 millió Ft-ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 158 538 millió Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 216 millió Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 329 millió Ft értékben érvényesült. A Bank tőkeági befektetés üzletágában 2023. december végén a befektetések nettó eszközértékei nem haladták meg a nagykockázat-vállalás mértékét és nem sérült a nagykockázat-vállalási limit. 2023. december 31-én az Eximbanknak ügyfél és ügyfélcsoport szinten nem áll fenn nagykockázat- vállalási limittúllépése.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 132 30.8 Klímakockázati és zöld közzétételek A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása. Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI-okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat. A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 133 a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest. A Bank folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, ajánlásokat, irányelveket, jogszabályokat és a jó gyakorlatokat beépíti saját szabályrendszerébe. Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását. A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. A Bank felülvizsgálta a Zöld Finanszírozási Keretrendszerét, amelynek keretében olyan finanszírozási konstrukciók kerültek kialakításra, amely olyan belföldi fejlesztések finanszírozására igényelhető, ahol a beruházás legalább 50%-a fenntarthatósági célokat szolgál, csökkentve az energiafogyasztást és környezetterhelést, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, elősegítve a fenntartható gazdálkodás kialakítását és a tiszta technológiára történő átállást. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani. A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: f) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. g) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. h) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. i) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. j) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek:

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 134 c) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. d) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása. Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: d) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése) e) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. f) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket. A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 135 értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: • miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; • miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások); • miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030-ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor-karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre. Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 136 hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 137 31 MEGJEGYZÉS FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ Az alábbi táblázatokban az egyes mérleg és eredménykimutatás sorok földrajzi elhelyezkedés szerinti megbontása található. A táblázatok oszlopaiban a belföldi egyenlegek mellett kimutatásra kerülnek az Európai Unió egyéb tagországaiban, az európai, de nem EU tagországokban és az Európán kívüli országokkal kapcsolatos egyenlegek. Eszközök és kötelezettségek koncentrációja földrajzi elhelyezkedés szerint 2023. 12. 31-én: Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 964 767 512 13 66 965 358 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 0 0 0 149 145 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 497 991 23 166 0 7 151 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések * 423 162 0 48 644 388 838 860 644 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 281 619 0 0 900 Fedezeti célú származékos ügyletek 0 3 523 0 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 12 21 587 0 11 225 32 824 Részesedés leányvállalatban 15 0 0 0 15 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 0 0 0 94 444 Immateriális javak 2 180 0 0 0 2 180 Ingatlanok, gépek, berendezések 1 578 0 49 6 1 633 Egyéb adókövetelések 301 0 0 0 301 Halasztott adó követelések 193 0 0 0 193 Egyéb eszközök 2 911 5 30 16 2 962 Eszközök összesen 3 136 980 49 412 48 736 407 302 3 642 430

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 138 Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 727 345 458 255 0 0 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 0 0 0 10 514 Fedezeti célú származékos ügyletek 3 503 17 664 0 0 21 167 Kibocsátott értékpapírok ** 1 195 619 0 0 798 980 1 994 599 Céltartalékok 1 913 0 0 21 1 934 Tényleges nyereségadóból származó kötelezettségek 2 236 0 0 0 2 236 Egyéb adókötelezettségek 229 0 0 0 229 Egyéb kötelezettségek 5 448 27 55 1 693 7 223 Kötelezettségek összesen 1 946 807 475 946 55 800 694 3 223 502 Jegyzett tőke 340 000 0 0 0 340 000 Eredménytartalék 63 520 0 0 0 63 520 Egyéb tartalékok 15 408 0 0 0 15 408 Saját tőke összesen 418 928 0 0 0 418 928 Kötelezettségek és saját tőke összesen 2 365 735 475 946 55 800 694 3 642 430 Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Le nem hívott hitelkeretek *** 444 366 0 0 290 512 734 878 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 86 722 0 0 0 86 722 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott kezességek 0 0 0 0 0 Nem állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 254 0 0 0 254 Akkreditívek 0 0 0 1 148 1 148 Alapok 53 024 38 186 0 9 584 100 794 Összesen 584 366 38 186 0 301 244 923 796 * Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb országok kategóriában lévő kitettségek 59%-a egyiptomi, 13%-a laoszi kitettség. **A Bank által kibocsátott kötvényekkel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Banknak nincs részletes információja a külföldi befektetők földrajzi szegmensek szerinti megoszlásáról, így a Bank ezeket az értékpapírokat az Egyéb országok szegmensbe sorolta. A fennmaradó állomány belföldi befektetőkhöz kapcsolódik. *** A 2023.12.31-én az Egyéb országokkal kapcsolatos, le nem hívott hitelkeretek közül 168 283 millió forint egyiptomi kitettség.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 139 Eszközök és kötelezettségek koncentrációja földrajzi elhelyezkedés szerint 2022. 12. 31-én: Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 186 066 4 9 227 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 113 056 0 0 0 113 056 Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 148 653 35 076 5 015 6 739 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések * 105 845 0 44 670 296 464 446 979 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 5 795 3 951 0 0 9 746 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 12 22 624 0 11 731 34 367 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 88 973 0 0 0 88 973 Immateriális javak 2 251 0 0 0 2 251 Ingatlanok, gépek, berendezések 1 646 0 81 0 1 727 Tényleges nyereségadóból származó követelések 0 0 0 0 0 Egyéb adókövetelések 442 0 0 0 442 Halasztott adó követelések 2 502 0 0 0 2 502 Egyéb eszközök 9 619 0 0 0 9 619 Eszközök összesen 1 664 860 61 655 49 775 315 161 2 091 451

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 140 Millió forintban Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 748 983 422 829 0 0 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2 514 0 0 0 2 514 Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 0 0 Fedezeti célú származékos ügyletek 11 186 20 994 0 0 32 180 Kibocsátott értékpapírok ** 511 830 0 0 7 623 519 453 Céltartalékok 1 469 0 0 38 1 507 Adókötelezettségek 710 0 0 0 710 Halasztott adó kötelezettségek 0 0 0 0 0 Egyéb kötelezettségek 3 764 2 001 165 2 133 8 063 Kötelezettségek összesen 1 280 456 445 824 165 9 794 1 736 239 Jegyzett tőke 310 000 0 0 0 310 000 Eredménytartalék 49 074 0 0 0 49 074 Egyéb tartalékok -3 862 0 0 0 -3 862 Saját tőke összesen 355 212 0 0 0 355 212 Kötelezettségek és saját tőke összesen 1 635 668 445 824 165 9 794 2 091 451 Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok Magyarország EU- tagország Egyéb európai, nem EU- tagország Egyéb ország Összesen Le nem hívott hitelkeretek *** 273 677 0 1 394 363 668 041 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 28 525 0 0 0 28 525 Állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott kezességek 0 0 0 0 0 Nem állami kézfizető kezességvállalás mellett kibocsátott garanciák 257 0 0 0 257 Akkreditívek 0 0 0 75 75 Alapok 61 644 43 560 10 773 115 977 Összesen 364 103 43 560 1 405 211 812 875 * Az Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb országok kategóriában lévő kitettségek 49,67%-a egyiptomi, 19,26%-a indonéz, 15,52%-a laoszi, 5,4%-a Srí Lanka-i kitettség. **A Bank által kibocsátott kötvényekkel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Banknak nincs részletes információja a külföldi befektetők földrajzi szegmensek szerinti megoszlásáról, így a Bank ezeket az értékpapírokat az Egyéb országok szegmensbe sorolta. A fennmaradó állomány belföldi befektetőkhöz kapcsolódik. *** A 2022.12.31-én az Egyéb országokkal kapcsolatos, le nem hívott hitelkeretek közül 265 291 millió forint egyiptomi kitettség.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 141 Szegmentált bevétel földrajzi régiók szerint 2023. december 31-én véget ért üzleti évre vonatkozóan: Millió forintban Magyarország Egyéb EU tag- országok Európai, de nem EU tagország Egyéb országok Összesen Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni bevétel 95 870 10 85 106 96 071 Egyéb ügyfelekkel szembeni bevétel 19 032 0 2 229 4 512 25 773 Kamatkiegyenlítési rendszer*** 126 708 0 0 0 126 708 Értékpapírok 13 866 0 0 0 13 866 Fedezeti célú 944 49 225 0 0 50 169 Összes kamatbevétel 256 420 49 235 2 314 4 618 312 587 Díj- és jutalékbevétel 924 0 3 16 943 Összes bevétel 257 344 49 235 2 317 4 634 313 530 *A kamatkiegyenlítési rendszerhez kapcsolódó bevételek a Magyar Államtól származnak. Szegmentált bevétel földrajzi régiók szerint 2022. december 31-én véget ért üzleti évre vonatkozóan: Millió forintban Magyarország Egyéb EU tag- országok Európai, de nem EU tagország Egyéb országok Összesen Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni bevétel -1 567 6 115 96 -1 350 Egyéb ügyfelekkel szembeni bevétel 1 497 0 288 3 173 4 958 Kamatkiegyenlítési rendszer* 80 964 0 0 0 80 964 Értékpapírok 4 882 0 0 0 4 882 Fedezeti célú 947 1 941 0 0 2 888 Egyéb kamatbevételek 0 0 0 0 0 Összes kamatbevétel 86 723 1 947 403 3 269 92 342 Díj- és jutalékbevétel 894 5 5 3 907 Összes bevétel 87 617 1 952 408 3 272 93 249 *A kamatkiegyenlítési rendszerhez kapcsolódó bevételek a Magyar Államtól származnak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 142 32 MEGJEGYZÉS A MÉRLEGKÉSZÍTÉS IDŐPONTJA UTÁNI ESEMÉNYEK 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött. 33 MEGJEGYZÉS BECSLÉSEK ÉS MEGFONTOLÁSOK A menedzsment ismerteti a Felügyelőbizottsággal a Bank kritikus számviteli politikáinak és becsléseinek kidolgozását, kiválasztását és közzétételét, valamint ezen irányelvek és becslések alkalmazását. Ezek a közzétételek kiegészítik a pénzügyi kockázatkezeléssel kapcsolatos megjegyzéseket (lásd 30. Megjegyzés). 33.1 A becslési bizonytalanság fő forrásai Hitelezési veszteségek Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközöket a Bank számviteli politikájával összhangban rendszeresen értékvesztési tesztnek veti alá. A Stage 1 és Stage 2 besorolású pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és hitelnyújtási elkötelezettségek értékelésére alkalmazott várható veszteség modellek, illetve azok paraméterei részletesen a 3.7. és a 30. Megjegyzésben kerültek közzétételre, amelyek tartalmazzák a becslési bizonytalanság tényezőit is. Az egyedileg értékelt pénzügyi eszközök értékvesztését ügyfél specifikusan kell meghatározni, amely a várható cash-flow-k nettó jelenértékének legjobb becslésén alapul. A cash-flow-k becslésénél a menedzsment figyelembe veszi az ügyfél pénzügyi helyzetét és az ügylethez kapcsolódó fedezetek nettó realizálható értékét. Valamennyi egyedileg értékvesztett eszköz esetén a Kockázatkezelés egyedileg hagyja jóvá a behajtási stratégia alapján megtérülőnek ítélt cash-flow-k becslését. Céltartalékok A Bank céltartalékot képez peres ügyekre és munkavállalói jutatásokra. A Bank érintett folyamatban lévő peres ügyekben. A múltbeli tapasztalatok és a szakértői jelentések alapján a Bank felméri az esetekben bekövetkezett fejleményeket, valamint a potenciális pénzügyi veszteségek valószínűségét és összegét. A céltartalékot a Bank akkor jeleníti meg, ha van jelenlegi kötelezettsége egy múltbeli eseményből eredően, és valószínű, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, valamint megbízhatóan becsülhető a kötelezettség összege. Valós érték meghatározása Olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében a valós érték meghatározására, amelyeknél nincs megfigyelhető piaci ár, a számviteli politikában leírt értékelési technikákat kell alkalmazni. A kisebb forgalmú és ár szempontjából kevésbé transzparens pénzügyi eszközök esetében a valós érték kevésbé objektív, és többféle megközelítés alkalmazása szükséges a likviditástól, koncentrációtól, piaci tényezők bizonytalanságától, árképzési feltételezésektől és az adott instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően. Lásd még a 34. „Pénzügyi instrumentumok valós értékelése” megjegyzést.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 143 33.2 A Bank számviteli politikája alapján alkalmazott lényeges számviteli megfontolások A Bank számviteli politikája alapján alkalmazott lényeges számviteli politikai megfontolások az alábbiak: A befektetésekre gyakorolt irányítás mértékének meghatározása A Bank részesedése az Innova-1 Járműipari Magántőkealapban, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealapban és a Magyar-Amerikai Magántőkealapban 100%, az EXIM Exportösztönző Magántőkealapban és a Herius-1 Magántőkealapban közel 100%, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealap esetében 50%, a Columbus Magántőkealap és az Európa-Agrár Magántőkealap esetében 70%, a PortfoLion Regionális Magántőkealap II. esetén 49,9%, az IHT Informatika Zrt. esetén 20%. A Bank nem gyakorol kontrollt, de jelentős a befolyása. Jelentős befolyás a céltársaság pénzügyi és működési tevékenységével kapcsolatos döntéseire való ráhatást jelenti. A befektetési döntéseket a befektetési bizottság hozza meg – vagy javasol a végső döntéshozó (Alapkezelő Igazgatósága vagy Vezérigazgatója) részére – főszabály szerint egyszerű szótöbbséggel, és a Bank által delegált tagok száma/szavazati joga nem elegendő a szótöbbséghez. Az Alapkezelő Igazgatóságában a Bank nem képviselteti magát. Azaz a Banknak van részvételi joga az alapok befektetési politikai döntéseiben, de kisebbségben, és ezért a részvétele nem testesít meg ellenőrzést vagy közös ellenőrzést. Az Eximbank tőkemódszerrel számolja el ezen részesedéseit. Több másik alapban az Eximbanknak nincs jelentős befolyása, mivel nem jogosult az alapok pénzügyi és működési tevékenységében részt venni, és nincs is delegáltja az alapok releváns döntéshozó irányító szerveiben. Az Eximbank szerepe annak a megítélésére korlátozódik, hogy egy javasolt befektetés haszonélvező tulajdonosait megfelelő ügyfeleknek ítéli-e meg. Az Eximbank által az alapok tényleges befektetési döntései meghozó testületeibe delegált tagjainak nincs vétójoga. A Tőkemódszerrel elszámolt befektetésekhez kapcsolódó egyéb megfontolások Annak meghatározása, hogy a 10. megjegyzésben bemutatott tőkemódszerrel elszámolt befektetési alapok megfelelnek-e a befektetési gazdálkodó egység 3.17 megjegyzésben bemutatott fogalmának jelentős megítélést igényel a Bank részéről, ugyanis bizonyos befektetési alapoknak egy vagy kis számú befektetője van, továbbá a Bank közreműködött az alapok létrehozásában, ezért annak eldöntése jelentős megfontolást igényel, hogy a Banknak nem származik-e „más haszna” (mint tőkefelértékelődésből származó megtérülés, ill. a befektetési jövedelem) a gazdálkodó egység befektetései révén, amely más, a befektetést befogadóval kapcsolt viszonyban nem álló feleknek nem áll rendelkezésére. Az Eximbank a fent bemutatott megfontolások, valamint 3.17 megjegyzésben bemutatott fogalom alapján a 10. megjegyzésben bemutatott tőkemódszerrel elszámolt befektetési alapok közül a Columbus Magántőkealapot, az Enter Tomorrow Europe Magántőkealapot, az Európa Agrár Magántőkealapot, a Herius- 1 Magántőkealapot, az Innova-1 Magántőkealapot, a Közép-Ázsiai Kifektetési Magántőkealapot, a Magyar- Amerikai Magántőkealapot és a PortfoLion Regionális Magántőkealap II-t tekinti befektetési gazdálkodó egységnek. 33.3 Egyebek A Kamatkiegyenlítés és segélyhitelek támogatási rendszere a 3.13. pontban kerül részletezésre, a MEHIB részére fizetett biztosítási díj pedig a 19. és a 23. Megjegyzésekben.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 144 34 MEGJEGYZÉS A PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE A Bank számviteli politikájának számos eleme és azok közzétételei előírják a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározását. A valós értékek értékelési és és közzétételi célokból az alábbi módszerek alapján kerültek meghatározásra. Az összes pénzügyi instrumentum kezdetben valós értéken kerül kimutatásra. Szokásos üzleti tevékenység során a pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor megegyezik a tranzakciós értékkel (vagyis a kapott vagy adott ellenérték valós értékével). A bekerülést követően az aktív piacokon jegyzett pénzügyi instrumentumokat valós értéken kell értékelni, eszközök esetén a vételi áron, kötelezettségek esetén eladási ár alapján. Ha nem állnak rendelkezésre a piacon megfigyelhető árak, a valós értéket megfigyelhető piaci adatokra hivatkozó értékelési technikák alkalmazásával határozzák meg. Ezek magukban foglalják a hasonló eszközökkel történő összehasonlítást abban az esetben, amennyiben léteznek piaci megfigyelhető árak, a diszkontált cash flow elemzést, és a piaci szereplők által általánosan alkalmazott egyéb értékelési technikákat. A pénzügyi instrumentumok esetében a valós érték részben vagy egészben meghatározható olyan értékelési technikák alkalmazásával, amelyek feltételezésen alapulnak, vagy amelyeket nem támasztanak alá a jelenlegi piaci tranzakciókból származó árak vagy megfigyelhető piaci adatok. Az alábbi táblázat a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékét, valamint azok valós érték hierarchia szerinti besorolását mutatja be. 2023. december 31. Szint 1 Szint 2 Szint 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 900 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 3 523 3 523 Befektetések 32 824 32 824 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben való értéken értékelt fedezeti elszámolások -21 167 -21 167 2022. december 31. Szint 1 Szint 2 Szint 3 Összesen Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 9 746 9 746 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 0 Befektetések 34 367 34 367 Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek az eredménnyel szemben Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások -32 180 -32 180

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 145 Az egyes alapok a befektetések értékelése során számos nem megfigyelhető inputot alkalmaznak (szorzószámos értékeléshez használt, illetve DCF alapú értékelésekhez használt inputok), ezért a Bank a valós érték hierarchia 3. szintjére sorolja be ezen eszközöket. A valós értékeket nem a Bank állítja elő, hanem azok az alapok értékelésein alapulnak, így az IFRS 13 93 d) alapján ezeket nem teszi számszakilag közzé. Adatok millió forintban 2023.12.31 2022.12.31 Nyitó egyenleg 34 367 39 578 Tőkekiáramlás 3 254 10 931 - ebből: folyósítás* 3 254 10 931 Tőkebeáramlás -446 -14 201 -ebből: tőkeleszállítás 0 -4 881 -ebből: visszafizetés -263 -1 551 -ebből: hozam fizetés -183 -7 769 Eredménybe elszámolt -4 351 -1 941 -ebből: valós érték különbözet -4 534 -9 711 -ebből: megfizetett hozam 183 7 769 Záró egyenleg 32 824 34 367 * Folyósítás keretében a Bank a jegyzést követően forrást nyújt a befektetés megvalósulásához, illetve a lehívási részletező alapján vagyoni hozzájárulást nyújt a kezelési szabályzatban meghatározott költségekre. A tárgyévi visszafizetések a következő események miatt történtek: - Az alap részlegesen vagy teljesen kiszállt a befektetésből; - A befektetés megvalósításához nem került felhasználásra a teljes lehívott összeg; a le nem hívott rész visszafizetésre került; A befektetési alapokból tárgyévben a Banknak realizált eredménye nem keletkezett, mert a tényleges elszámolás futamidő végén történik. Az egyes befektetési alapok valós értékei az alapok által közzétett nettó eszközértéken alapulnak. Azonban tekintettel arra, hogy ezen eszközök külföldi devizában jegyzettek, az árfolyam-kockázat jelentős a valós értéken történő értékelés szempontjából. Ennek figyelembevételével a Bank becslést készített az észszerűen lehetséges árfolyamok meghatározására. A tárgyévi becslés során egy alsó (2023: 377,8 HUF/EUR, illetve 345,43 HUF/USD; 2022: 383 HUF/EUR illetve 353 HUF/USD) és egy felső korlát (2023: 413,69 HUF/EUR, illetve 384,44 HUF/USD; 2022: 401 HUF/EUR, illetve 378 HUF/USD) figyelembe vételével meghatározásra került egy pozitív és egy negatív kimenetel, mely azt mutatja meg, hogy egy esetlegesen bekövetkező változás, milyen hatással lenne a Bank eredményére és saját tőkéjére. A fordulónapi árfolyamok 2023. december 31-én 382,78 HUF/EUR, illetve 346,44 HUF/USD voltak (2022. december 31-én 400,25 HUF/EUR, illetve 375,68 HUF/USD) voltak.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 146 EUR tőkealapok 2023. december 31. Nettó eszközérték 2023.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2023.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) East West VC Fund 2 659 027,44 1 018 -13 82 SINO-CEE Fund 5 506 373,32 2 108 -27 170 Three Seas Fund 17 659 000,00 6 759 -88 546 EUR tőkealapok 2022. december 31. Nettó eszközérték 2022.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2022.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) East West VC Fund 2 918 285,07 1 168 -50 2 SINO-CEE Fund 7 491 329,03 2 998 -129 6 Three Seas Fund 11 264 000,00 4 508 -194 9 USD tőkealapok 2023. december 31. Nettó eszközérték 2023.12.31. (deviza) Könyv szerinti érték 2023.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) China CEE Fund 2 345 745 813 -3 89 China CEE Fund II 31 432 888 10 889 -31 1 195 Hungarian - Kazakh Cooperation Fund 0 0 0 0 IFC FIG Fund 32 401 432 11 225 -33 1 231 USD tőkealapok 2022. december 31. Nettó eszközérték 2022.12.31. (deviza Könyv szerinti érték 2022.12.31. (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt negatív kimenetel hatása (millió Ft) Tárgyévi eredményre gyakorolt pozitív kimenetel hatása (millió Ft) China CEE Fund 2 578 771,00 988 -78 -13 China CEE Fund II. 30 262 887,00 11 580 -897 -141 IFC FIG Fund 29 931 888,00 11 731 -1 165 -417 Kazakh Hungarian Agriculture Fund 3 676 868,00 1 381 -83 9 Az alapok valós értékét a Bank az alap által rendszeres időközönként közzétett nettó eszközérték számítás alapján határozza meg, a Banknak az alapban levő tulajdonhányadára vetítve. Amennyiben a Bank aktuális beszámolójának elkészítésének időpontjában az adott negyedévre nem áll rendelkezésre nettó eszközérték számítás, a Bank az alap előző negyedévi nettó eszközérték számítást veszi alapul és azt korrigálja az azóta történt befektetési célú befizetésekkel és/vagy befektetésekből származó visszafizetésekkel.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 147 China CEE Fund Az alap a mindenkori nettó eszközértéket az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2013. novemberben kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztatójában foglalt részletes értékelési szabályok szerint számítja ki úgy, hogy a teljes eszközállományból levonja a kötelezettségek állományát. A kibocsátási tájékoztatót az alap létrehozásakor a Luxemburgi Értékpapírfelügyelet hagyta jóvá. Az alap a nettó eszközértéket évente legalább egyszer állapítja meg, egy független értékelési szakértő (TPA Horwath) segítségével, és az eredményét az alap alternatív befektetési alapkezelője (LIS) ellenőrzi. Az alap a nettó eszközérték megállapításánál mindig arra törekszik, hogy a tulajdonában levő eszközök és vállalt kötelezettségek a valós értéket tükrözzék, alapul véve közelmúltban megtörtént hasonló, független piaci szereplők közötti tranzakciókat, diszkontált cash flow elemzést és más, piaci gyakorlatban elterjedt értékelési módszereket. Az alternatív befektetés alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alkalmazott értékelési módszerek az IFRS szabályoknak megfeleljenek és tájékoztatja a befektetőket az alap mindenkori aktuális nettó eszközértékéről. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor a Bank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, a Bank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak: • Boston: a portfóliótársaság részvényének az értéktőzsdén a fordulónapon jegyzett árfolyama. A valós érték megállapítása Level 1 kategóriába tartozik. • Enshi: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: likviditási diszkontráta, nettó forgóeszközállomány növekedése, súlyozott tőkeköltség és a végső érték kiszámításánál használta növekedési ráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Radenci: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: végső érték kiszámításánál használta növekedési ráta, fogyasztói árindex változása, likviditási diszkontráta és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. China CEE Fund II Az alap nettó eszközértéke a teljes eszközállomány és a kötelezettségek különbsége adja, az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2018. januárban kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztatójában foglalt részletes értékelési szabályok szerint. Az alapba történő befektetéskor minden befektető elfogadta, és magára nézve kötelezőnek tekinti, a tájékoztatóban foglaltakat, melyet a Luxemburgi Értékpapírfelügyelet is jóváhagyott. Az alap a nettó eszközértéket évente legalább egyszer állapítja meg, egy független értékelési szakértő (TPA Horwath) segítségével, és az eredményét az alap alternatív befektetési alapkezelője (LIS) ellenőrzi. Az alap a nettó eszközértéke megállapításánál mindig arra törekszik, hogy a tulajdonában levő eszközök és vállalt kötelezettségek a valós értéket tükrözzék, alapul véve közelmúltban megtörtént hasonló, független piaci szereplők közötti tranzakciókat, diszkontált cash flow elemzést és más, piaci gyakorlatban elterjedt értékelési módszereket. Az alternatív befektetési alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alkalmazott értékelési módszerek az IFRS szabályoknak megfeleljenek és tájékoztatja a befektetőket az alap mindenkori aktuális nettó eszközértékéről. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak: • Canveta: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: új vagonok napi növekedési üteme, infláció, likviditási diszkontráta és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 148 • Gardenica: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: infláció az egészségügyi szektorban, likviditási diszkontráta, végső érték kiszámításánál használt növekedési ráta, nettó forgóeszközállomány növekedése és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Rishima: likvidációs módszer segítségével, melyben a jelentős input adatok a következők: egyéb befektetett eszközök könyv szerinti értékénél alkalmazott diszkonttényező, valamint súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Orlando: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok a következők: infláció az egészségügyi szektorban, likviditási diszkontráta, végső érték kiszámításánál használt növekedési ráta, nettó forgóeszközállomány növekedése és súlyozott tőkeköltség. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. East West VC Fund Az alapkezelő negyedévente állapítja meg a nettó eszközértéket és abból számítja ki a befektetési jegyek értékét. Azon pénzügyi eszközöket, melyekkel nem kereskednek szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken, és minden egyéb nem pénzügyi eszköznek minősülő üzletrészt valós értéken értékeli. Az alkalmazott értékelési módszertanok és ezek jellemző inputjai: - a tranzakciót követő 12 hónapon belül bekerülési értéken, - az értékelési időpontot megelőző 12 hónap során bekövetkezett releváns tranzakciók az alap és az alapkezelőtől független entitások között, figyelembe véve minden tényt és körülményt, mely a tranzakciónál meghatározott értékre a későbbiekben hatással lehetett. Jellemző inputok például, de nem kizárólag tranzakció mérete, megszerzett érdekeltség, iparág, földrajzi elhelyezkedés. - piaci szorzók, figyelembe véve más cégek tevékenységi területét, méretét, tőkeáttétel nagyságát, jövedelmezőségét az elérhető nyilvános adatbázisok és adatok alapján, - diszkontált cash flow módszertan, figyelembe véve a társaság elmúlt időszaki működését és a következő időszakra vonatkozó üzleti tervét – jellemzően árbevétel, EBITDA, cashflow számait és a releváns diszkontfaktort, - kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedések esetén a menedzsment szervezet által közölt utolsó értékelést veszik figyelembe, - kivételes esetekben a nemzetközi piacokon széleskörben elfogadott egyéb kritériumok szerint, abban az esetben, ha az alapkezelő írásban megindokolja ezek használatát. Szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken kereskedett pénzügyi eszközök esetén főszabályként a kereskedési záró értéken vagy a referenciaértéken értékelik az eszközöket. Azon kötelezettségeket, melyekkel nem kereskednek szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedelmi rendszereken, főszabályként DCF alapon értékelik. Az Alap valamennyi befektetése esetében a bekerülési és a DCF alapú értékelést alkalmazta, figyelembe véve a befektetések idejét és a portfoliótársaságok működési mutatóit és üzleti terveit. Az alapkezelői értékelést a Bank négy befektetése esetében egyedi értékelést alkalmazva korrigálta. A korrekciók alapjai az üzleti tervekben rögzített terv és tényszámok összehasonlítása, valamint a Társaságok gazdasági, pénzügyi és likviditási helyzetének figyelembevételével történő szakértői korrekciók. Mivel az alap befektetési jegyei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő befektetési jegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap befektetési jegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 149 Hungarian – Kazakh Cooperation Fund A valós érték meghatározásáról a 2015. december 7-i keltezésű „Limited Partnership Agreement” rendelkezik. Ennek megfelelően, az alap valós értékének meghatározása az „International Private Equity and Venture Capital Valuation Guidelines” vagy egyéb, a tanácsadói testület egyhangú jóváhagyásával elfogadott értékelési módszer szerint történik. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél diszkontált cash flow módszertant alkalmazta, melyben a jelentős input adatok az alkalmazott diszkontráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. Az alapkezelői értékeléshez képest a társaságok riportált üzleti mutatói és az egyéb információk alapján a Bank az alapban lévő eszközök valós értékét nulla értékben határozta meg. IFC FIG Fund Az alap nettó eszközértékének megállapításához az alapkezelő az International Finance Corporation (IFC) által használt értékelési módszertant alkalmazza, melyet az alapba történő befektetést megelőzően a befektetők rendelkezésére bocsátott, 2013. novemberben kelt, zártkörű kibocsátási tájékoztató tartalmaz. Az alapkezelő a negyedéves értékelést az általa foglalkoztatott portfolió menedzserek útján készíti el, melyet az IFC pénzügyi és számviteli részlegének egy központi értékelési csapata ellenőriz le. Tőke, tőkejellegű és tőkéhez kapcsolódó eszközök értékelése valós érték elve alapján történik, és negyedévente frissítésre kerül. Aktív piac esetén a valós idejű árak jelentik a valós értéket. Nem nyilvános részesedéseket 12 hónapig bekerülési értéken tartják nyilván, kivéve, ha ezen időszak alatt a valós értéket lényegesen befolyásoló esemény történik. Ezen utóbbi esemény bekövetkezte után, illetve 12 hónap után minden esetben, a közvetlen tőkebefektetések valós értéke negyedévente kerül megállapításra DCF, illetve egyéb, például iparági szorzószámos vagy piaci tranzakciókat alapul vevő módszerekkel. Az alapkezelő az alap vonatkozásában az auditált éves beszámolóban az eszközöket és kötelezettségeket is értékeli. Emellett nem auditált értékeléseket minden negyedévben is közöl a befektetőkkel. Törzs- és elsőbbségi részvények valós értékének megállapítása Level 1, Level 2 vagy Level 3 kategóriába tartozhat, Level 1 esetén tőzsdén jegyzett fordulónapi záróárfolyam, Level 2 esetén a részvényárfolyam egyéb tényezők figyelembevételével kerül módosításra. Level 3 esetén a valós érték megállapítása történhet diszontált cash flow módszerrel, ahol a jelentősebb input tényező a tőkeköltség és a likviditási diszkontráta, valamint összehasonlítható cégek szorzószámos értékelési módszere alkalmazása során a jelentősebb input adatok a P/BV mutató és a likviditási diszkontráta. Átváltoztatható kötvények valós értékének megállapítása Level 3 kategóriába tartozik, és itt az alkalmazott módszertan lehet diszontált cash flow értékelés, ahol a jelentősebb input adatok a hitel-nemteljesítési csereügyletek felára és a várható visszafizetési ráta. Mivel az alap tőkejegyei USD-ben denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. SINO-CEE Fund Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő vagy annak ezen feladat elvégzésére kijelölt ügynöke állapítja meg évente legalább egyszer, a pénzügyi év utolsó munkanapján, az IFRS és az alap értékelési szabályainak

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 150 figyelembevételével. Az alapkezelő az alap értékelési szabályainak megváltoztatása előtt köteles a változtatásokról a befektetőket tájékoztatni. Az alternatív alapkezelői szerződés alapján az alternatív befektetési alapkezelő (ONE Fund Management S.A.) végzi az alap eszközeinek az értékelését, azzal a kikötéssel, hogy az értékelési folyamat a portfolió menedzsmenti funkcióktól függetlenül történik, az AIFM direktívának megfelelően. Az alap értékelése évente történik, és az alternatív befektetési alapkezelő bizonyos eszközök értékeléséhez független értékbecslő segítségét is igénybe veheti, ugyanakkor belső értékelőként teljes egészében felelős az alap eszközeinek értékeléséért. Az értékelés a nemzetközileg elfogadott értékelési szabályok és az alap saját értékelési szabályai szerint történik, melyeket a 2018. július 23-én egységes szerkezetbe foglalt „Limited Partnership Agreement” tartalmaz. Mivel az alap tőkejegyei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő tőkejegyeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap tőkejegyeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az egyetlen portfoliócégnél a valós érték összehasonlítható társaságok mutatószámos értékelése alapján került megállapításra, melyben a jelentős input adatok a Cégérték/EBITDA mutató, illetve a portfoliócégnek az összehasonlított társaságokhoz viszonyított alulteljesítésének kiigazítására alkalmazott kalibrációs ráta. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. Three Seas Initiative Investment Fund Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő vagy annak ezen feladat elvégzésére kijelölt ügynöke állapítja meg évente legalább egyszer, a pénzügyi év utolsó munkanapján, az IFRS és az alap értékelési politikájának figyelembevételével. Az alapkezelő az alap értékelési politikájának megváltoztatása előtt köteles a változtatásokról a befektetőket tájékoztatni. Az alternatív alapkezelői szerződés alapján az alternatív befektetési alapkezelő (Fuchs Asset Management) végzi az alap eszközeinek az értékelését, azzal a kikötéssel, hogy az értékelési folyamat a portfolió menedzsmenti funkcióktól függetlenül történik, az AIFM direktívának megfelelően, mindenkori célul tűzve ki, hogy az alap portfóliójának értékelési folyamata megbízható, átlátható, átfogó és jól dokumentált legyen. Az alap értékelése évente történik, és az alternatív befektetési alapkezelő bizonyos eszközök értékeléséhez független értékbecslő segítségét is igénybe veheti, ugyanakkor belső értékelőként teljes egészében felelős az alap eszközeinek értékeléséért. Az értékelés a nemzetközileg elfogadott értékelési szabályok és az alap saját értékelési politikája szerint történik, a 2020. október 20-án egységes szerkezetbe foglalt „Private Placement Memorandum” értelmében. Mivel az alap részvényei EUR-ban denomináltak, ugyanakkor az Eximbank a tulajdonában lévő részvényeket a könyveiben HUF-ban tartja nyilván, az Eximbank a rendelkezésére bocsátott aktuális (vagy korrigált) nettó eszközérték adatra érzékenységvizsgálatot végez el annak megbecslésére, hogy a jövőbeli devizaárfolyam változások az alap részvényeinek értékesítéséből származó jövedelmet milyen mértékben befolyásolhatják. Az alap által az egyes portfoliócégeknél alkalmazott értékelési módszerek az alábbiak: • Aramon: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám, a diszkontráta és az exitkori eszközhozam. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Enery: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben az egyes üzletágak jövedelemtermelő képességét külön értékelik. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. • Greenergy: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adatok az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám, a diszkontráta és az exitkori eszközhozam. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 151 • Port of Bourgas: diszkontált cash flow módszertan útján, melyben a jelentős input adat az exitnél alkalmazott EV/EBITDA szorzószám. A valós érték megállapítása Level 3 kategóriába tartozik. Valósan értékelt pénzügyi instrumentumok értékelési technikái 2. szint: - A devizaswapok a megfigyelhető spot árfolyamok, a devizához illeszkedő hozamgörbék, valamint a devizáshoz kapcsolódó bázis swap spread alapján kerülnek értékelésre. 3. szint: - A magántőke-alapokba történő befektetések valós értékét a befektetési alapok által bemutatott nettó eszközérték alapján kerül meghatározásra. A nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének besorolása az egyes hierarchia szintek között Az alábbiakban feltüntetett, becsült valós érték meghatározása egy olyan áron alapul, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szokásos ügylet alapján az értékelés időpontjában, illetve elsődleges piac hiányában az eszköz vagy a kötelezettség számára legkedvezőbb piacon. Ugyanakkor számos pénzügyi instrumentumnak nincs aktív piaca, ezért a valós érték meghatározása nettó jelenértéken és más értékelési módszereken alapuló becslések alapján történik, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeni cash flow-k és diszkontok összegére és ütemezésére vonatkozó feltételezések. Továbbá a szubjektív megítélés és a bizonytalanságok mi att az aggregált valós értékek nem értelmezhetőek úgy, mint ezen instrumentumok értékesítéskori azonnal realizálható vételárai. Pénzeszközök, és pénzeszköz egyenértékesek Rövid távú jellegük miatt a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek valós értéke jól közelíti a könyv szerinti értéküket. Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok A magyar államkötvények valós értéke az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által közzétett, megfigyeltő piaci árak alapján kerül meghatározásra. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott rövid lejáratú kötvények és kincstárjegyek valós értékét az ÁKK Zrt. által közzétett, a piacon megfigyelhető és elérhető hozamgörbék segítségével, diszkontált cash-flow alapú modell alkalmazásával határozza meg a Bank. Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal, illetve egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Amennyiben rendelkezésre állnak, a kölcsönök és követelések valós értékei piaci tranzakciókon alapulnak. Ha nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci tranzakciók, a valós érték értékelési modellel, például diszkontált cash-flow alapú technikák alkalmazásával kerül meghatározásra. Az értékeléshez alkalmazott inputok magukban foglalják a várható veszteséget, a kamatlábakat, és az elsődleges kibocsátási vagy másodlagos piaci felárakat. A biztosítékkal fedezett, értékvesztett hitelek esetében a valós értéket meghatározásakor figyelembevételre kerül a mögöttes biztosíték realizálható értéke. Derivatív pénzügyi eszközök és kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek bemutatásra a beszámolóban. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke diszkontált cash flow alapú módszerrel kerül meghatározásra, amelyek figyelembe veszik a piaci adatokon alapuló feltételezéseket. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatások 9. Megjegyzésében kerül bemutatásra. Ezen eszközök értékelése jelen fejezet korábbi részeiben kerül bemutatásra.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 152 Egyéb eszközök és kötelezettségek Az egyéb pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A Hitelintézetekkel és a biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek, valamint az Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek valós értékét diszkontált cash flow alapú módszerrel határozza meg a Bank, amely során piaci adatokra alapozott feltételezések, inputok kerülnek figyelembevételre. A piaci adatok magukban foglalják az instrumentum devizájához kapcsolódó Bloomberg swap hozamgörbét. A referencia hozamgörbéket a szuverén hozamgörbék eltolásával lehet kiszámítani. Az eltolás mértéke historikus adatokra épül. A kötelezettség cash flow-ját az Inforex rendszer számítja ki a szerződéses cash flow-k felhasználásával. Kibocsátott értékpapírok A magyar jogszabályok szerint kibocsátott valamennyi kötvénysorozat a Budapesti Értéktőzsdén került tőzsdei jegyzésre. Mindkét nemzetközi kötvénykibocsátás során értékesített kötvénysorozat a Londoni Értéktőzsdére került bevezetésre. Ezen kötvények valós értéke megfigyelhető piaci árak alapján kerül meghatározásra. Az alábbi táblázat a nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékét, valamint azok valós érték hierarchia szerinti besorolását mutatja be.

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megjegyzések a 2023. december 31-ével záruló év egyedi pénzügyi kimutatásaihoz (az adatok millió forintban értendőek ha másképp nincs jelezve) A 10-153. oldalon található kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 153 2023. december 31-i állapot Szint 1 Szint 2 Szint 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 0 965 358 0 965 358 965 358 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 0 150 464 0 150 464 149 145 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 0 0 1 528 702 1 528 702 1 528 308 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 0 0 876 239 876 239 860 644 Egyéb pénzügyi eszközök 0 0 2 719 2 719 2 719 Összesen 0 1 115 822 2 407 660 3 523 482 3 506 174 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 0 0 1 168 210 1 168 210 1 185 600 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 0 0 10 375 10 375 10 514 Kibocsátott értékpapírok 2 170 919 0 0 2 170 919 1 994 599 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 0 0 6 768 6 768 6 768 Összesen 2 170 919 0 1 185 505 3 356 424 3 197 494 2022. december 31-i állapot Szint 1 Szint 2 Szint 3 Valós érték összesen Könyv szerinti érték összesen Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 0 186 306 0 186 306 186 306 Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 0 104 413 0 104 413 113 056 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni követelések 0 0 1 151 875 1 151 875 1 195 483 Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 0 0 448 427 448 427 446 979 Egyéb pénzügyi eszközök 0 0 9 421 9 421 9 421 Összesen 0 290 719 1 609 723 1 900 442 1 951 245 Hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek 0 0 931 631 931 631 1 171 812 Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 0 0 2 514 2 514 2 514 Kibocsátott értékpapírok 470 095 0 0 470 095 519 453 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 0 0 7 224 7 224 7 224 Összesen 470 095 0 941 369 1 411 464 1 701 003 2024. április 15. Közzétételre engedélyezte Kisgergely Kornél Hoffmann Mihály Elnök-vezérigazgató Pénzügyi vezérigazgató-helyettes

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2023. évi üzleti jelentése

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................................... 3 II. Az Eximbank üzleti és jogi környezete ............................................................................................. 4 Makrogazdasági környezet ..................................................................................................... 4 A jogszabályi környezet főbb változásai ................................................................................ 5 III. Az Eximbank 2023. évi üzleti tevékenysége ..................................................................................... 7 Az Eximbank termékei ........................................................................................................... 7 Üzleti állományok alakulása 2023-ban .................................................................................. 8 Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek ........................................................ 9 IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása ...................................................................................... 10 Forrásbevonás....................................................................................................................... 10 Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet ....................................................................... 11 V. Az Eximbank mérlege és eredménykimutatása ............................................................................... 12 Az Eximbank vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban...................................... 12 Az Eximbank jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban ................................................... 13 Költséggazdálkodás .............................................................................................................. 15 Beruházások ......................................................................................................................... 15 VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika .................................................................................. 16 A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása .................................................. 16 Kockázatkezelési politika ..................................................................................................... 16 Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat........................................................... 18 VII. Prudenciális megfelelés ................................................................................................................... 19 A Bank prudenciális működése ............................................................................................ 19 A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés .......................................................... 20 Prudenciális limitnek való megfelelés .................................................................................. 20 VIII. Egyéb tevékenységek ...................................................................................................................... 22 Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása ...................................................................... 22 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében .............................................. 23 IX. Fenntarthatósági jelentés ................................................................................................................. 24 X. Vállalatirányítási nyilatkozat ........................................................................................................... 28 XI. Az Eximbank 2024. évi üzletpolitikai céljai .................................................................................... 29 XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok . 29

3 I. Vezetői összefoglaló A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank vagy a Bank) szakosított hitelintézet, melynek tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója 2022-től a gazdaságfejlesztési miniszter, 2024-től a nemzetgazdasági miniszter. Az integrált keretek között működő Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (továbbiakban a MEHIB) a feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi. Az Eximbank 2023. évi üzleti fókuszában a bizonytalanabb gazdasági környezetben működő magyar exportőrök és beszállítók banki termékekkel történő segítése mellett a kormányzati anticiklikus gazdaságpolitika támogatása is kiemelt szerepet kapott. Az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló bizottsági közlemény alapján 2023-ban indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. A kedvező kamatozású hitelprogram-konstrukciók iránti erős kereslet, valamint a bővülő közvetlen belföldi finanszírozás eredményeként az Eximbank a 2023. évet rekord-hitelkihelyezéssel zárta, a 2023. évi hitelfolyósítások értéke (1 444 Mrd forint) a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta. A bővülő hitelezésnek köszönhetően az Eximbank mérlegfőösszege több, mint 74%-kal, a hitelek fennálló bruttó tőkeállománya közel 50%-kal növekedett 2023-ban. Az Eximbank kedvező eredménnyel zárta a 2023. évet, amelyhez elsősorban a magas kamateredmény járult hozzá. Az Eximbank tőkemegfelelési mutatója 2023 végén is stabil szintet ért el, és ezt támogatta az üzleti bővülés érdekében 2023-ban megvalósult 30 milliárd forint összegű tőkeemelés. Az Eximbank főbb üzleti eredményei 2023.12.31 2022.12.31 2023/2022 Pénzügyi adatok (M forint) Jegyzett tőke 340 000 310 000 109,68% Saját tőke 418 928 355 212 117,94% Mérlegfőösszeg 3 642 430 2 091 451 174,16% Kamateredmény 60 997 48 517 125,72% Adózott eredmény 18 551 2 250 824,48% Tárgyévi teljes átfogó jövedelem 33 716 -360 - Tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,06% - Üzleti adatok (M forint) Üzleti hitel- és kötvény állomány (fennálló tőke) 2 438 972 1 629 002 149,72% Garancia-állomány 19 788 28 782 68,75% Tőkeági befektetések (bekerülési értéken) 172 040 148 761 115,65% Új hitelfolyósítás és kötvényfinanszírozás 1 443 848 566 967 254,66% Új garanciakiadás 4 300 18 944 22,70% Új tőkeági finanszírozás 31 057 45 366 68,46%

4 II. Az Eximbank üzleti és jogi környezete Makrogazdasági környezet Magyar gazdasági helyzetkép A magyar gazdaság teljesítménye 2022 harmadik negyedévétől kezdődően lelassult, így az ország technikai recesszióba került. A kedvezőtlen folyamatok hátterében az állt, hogy a magas infláció csökkentette a háztartások vásárlóerejét, a szigorú monetáris- és fegyelmezett fiskális politika pedig jelentősen visszafogta a privát és az állami beruházási aktivitást. Továbbá hazánk exportteljesítményét jelentősen gyengítették a magas energia-, nyersanyag- és alapanyagárak, valamint az orosz-ukrán háború révén kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet. 2023 egészében 0,9%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Bár a harmadik negyedévben negyedéves alapon újra növekedésnek indult a gazdaság (+0,8%), a negyedik negyedévben stagnálás volt megfigyelhető mind éves, mind negyedéves összevetésben. 2023-ban a GDP termelési oldalán legnagyobb mértékben az ipar és a szolgáltatások visszaesése járult hozzá a kedvezőtlen adatokhoz. Az ipar volumene 5,2%-kal csökkent éves alapon, nagyrészt a külső kereslet – ezen belül pedig kifejezetten Németország – lassulása következtében. A nagy súlyú szolgáltatások tavalyi, 1,6%-os mérséklődésének hátterében elsősorban a kereskedelem ágazat 9,7%-os csökkenése állt. Ezen túlmenően az építőipar hozzáadott értékének 5,6%-os visszaesésében szerepet játszhattak az elhalasztott, nagy volumenű állami fejlesztések, valamint a lakásépítések mérséklődése is. A 2023-as gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékét tompította a mezőgazdaság (alacsony bázis következtében mért) 68,5%-os bővülése. A GDP felhasználási oldalán a tavalyi évben a nettó export nem tudta ellensúlyozni a fogyasztás és a beruházás lendületvesztését. A lakosság óvatossági motívumának felerősödése, valamint a reálbérek csökkenése nyomán a háztartások fogyasztási kiadása 2,5%-kal mérséklődött éves összevetésben. A bruttó állóeszköz-beruházás volumene 8,7%-kal zsugorodott, amelyhez a – magas kamatkörnyezet miatt – visszaeső vállalati és háztartási beruházási hitelkereslet is hozzájárulhatott. A tavalyi évben a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulást mutatott, ugyanis 3 834 Mrd forintos többletet ért el, ugyanakkor ez elsősorban – a belső kereslet csökkenése nyomán – az import 5,1%-os mérséklődésének volt tulajdonítható. Hazánk exportteljesítménye az év egészében 0,1%-kal mérséklődött, ugyanis a szolgáltatáskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni az áruexport volumencsökkenését. Összességében a nettó export 4,8 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését 2023 során. A munkaerőpiac stabil maradt, és nem reagált érdemben a gazdasági teljesítmény lassulására: a munkanélküliségi ráta a tavalyi év egészét tekintve 4,1%-os volt. Az elmúlt időszakban megfigyelhető dezinflációs folyamatot követően az elkövetkező hónapokban stabilizáció várható az inflációs ráta alakulásában. A tavalyi év során az infláció a januári 25,7%-os tetőzése után fokozatosan mérséklődött, amelynek eredményeként decemberre 5,5%-ra csökkent, így a 2023-as év átlagában 17,6%-os volt a fogyasztói árak változása. A dezinflációs folyamatok eredményeként az elmúlt időszakban tíz lépésben, a 2023. májusi 18%-ról 2024. februárra 9%-ra csökkent az MNB irányadó kamata. A magas kamatkörnyezet, valamint a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet visszafogta a hitelezési dinamikát 2023-ban. A vállalati hitelezésben a forinthitelek esetén átlagosan 12-16%, az euróhitelek esetén 5-6% körüli kamat volt jellemző a tavalyi évben, amelynek hatására 2023 egészében az újonnan folyósított forinthitelek 18,3%-kal csökkentek éves alapon, miközben az euróhitelek esetében 23,5%-os bővülés volt megfigyelhető. A magas forint kamatok miatt a Baross Gábor Hitelprogram kiemelt szerepet játszott a hazai hitelpiac támogatásában: 2023. március-decemberben az új vállalati hitelszerződések 28%-át, mintegy 870 Mrd forintot a program keretei között leszerződött hitelek adták. Nemzetközi kitekintés

5 A tavalyi évben a világgazdaság fokozott nyomás alatt volt a magas inflációs környezet, az ennek nyomán szigorú monetáris politikát folytató jegybankok, valamint a geopolitikai feszültségek következtében. Mindezek eredményeként a globális növekedési ütem 2023-ban 3,1%-ot ért el az IMF becslése alapján. Ezen belül az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítmény mutatott. A gyenge belső kereslet és azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság következtében a tavalyi évben 0,5%-os GDP-bővülés valósult meg az övezetben, amely visszafogott növekedési dinamika 2024-ben is folytatódhat. Az eurózónában a 2022-es év végén elkezdődött egy dezinflációs folyamat, amelynek köszönhetően decemberre 2,9%-ra csökkent az infláció, így a 2023-as év átlagában 5,5%-os volt a fogyasztói árak változása. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza, elsősorban annak nyomán, hogy mérséklődő külső kereslet visszafogta az ipar teljesítményét. Az USA gazdasága a korábbi elemzői várakozásokat felülmúlva, valamint a restriktív monetáris politika ellenére 2,5%-os bővülést mutatott 2023-ban. A folyamatokat elsősorban a válságálló lakossági fogyasztás, a munkaerőpiac rugalmassága, valamint az erőteljes béremelések támogatták. Az USA-ban 2022 nyarán elkezdődött dezinflációs folyamat megtorpant 2023 nyarán, amelynek eredményeként az év második felében 3,0-3,7% között ingadozott a fogyasztóiár-index értéke. A kínai gazdaság teljesítménye 2023-ban 5,2%-kal tudott bővülni az ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, mindazonáltal az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet továbbra is jelentős kockázatként azonosíthatók. Az orosz gazdaság teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, amelyet elsősorban a jelentős katonai kiadások, valamint a béremelések hatására megnövekedett privát fogyasztás és a feszes munkaerőpiac tett lehetővé. A globális finanszírozási feltételek jelentősen szigorodtak az elmúlt időszakban az irányadó kamatemelések révén. A Fed 2023 nyarán állt le a szigorítással, így az irányadó kamatok azóta változatlanul az 5,25-5,5%-os csúcson vannak. 2023 szeptemberében az EKB irányadó rátája 4%-ra emelkedett, amely lépéssel elérte a jegybank a kamatemelési ciklusa végét. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a monetáris kondíciók lazítása – a korábbi piaci várakozásokhoz képest később – az idei második negyedév végén kezdődhet majd meg a gazdasági bizonytalanságok (pl. geopolitikai konfliktusok, beszállítói láncok sérülése) következtében. Mindezek alapján az elmúlt időszakban a magas kamatkörnyezetben megdrágult vállalati forrásbevonási költségek továbbra is jelentősek maradhatnak, ezáltal erodálva a gazdaságok növekedési teljesítményét. A jogszabályi környezet főbb változásai 17) A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 2023. évi LXXVI. törvény módosította az Exim tv 9 -t az alábbi főbb pontokban: - rögzítésre került, hogy a MEHIB-re és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (Bit.) – az Exim tv. biztosítási titokra vonatkozó szabályai körében foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni, - módosultak az Exim tv-ben meghatározott hitelcélok: • az Eximbank belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata részére is nyújthat nemzetközi versenyképességet javító hitelt, • az Exim törvényben meghatározott céloknak megfelelő hitel kiváltásra is nyújtható hitel, - a gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre került a befektetési alapokkal, valamint az MRP szervezettel, - betétgyűjtési szabályok módosítása, - a MEHIB vonatkozásában törlésre kerültek a következő biztosítható ügyletek: beszállítói ügyletek, exportcélú befektetések, belföldi értékesítések, - rögzítésre került, hogy a kormányhatározatban megjelölt ügylethez kapcsolódó kezességvállalás esetén a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg, 1 a Magyar Export – Import Bank Részvénytársaságról és a magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

6 - mind az Eximbank, mind a MEHIB vonatkozásában jelentősen módosultak az állami követelések érvényesítése, behajtása, értékesítése, leírása szabályai, - módosításra kerültek továbbá a titoktartási szabályok. 18) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 645/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a kamatkiegyenlítési (KK) 10 rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a KK rendelet hatálya kiegészítésre került az Exim tv. alapján nyújtott egyéb hitelekkel, valamint a pénzügyi intézményeknek nyújtott egyéb refinanszírozási hitelekkel, - a módosítás lehetővé tette a „gazdálkodó szervezet” részére nyújtott hiteleknek a kamatkiegyenlítési rendszerben a központi költségvetéssel történő elszámolását, - a MEHIB rendelettel 11 egyezően • módosításra kerültek az OECD megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó magyar hányad szabályok, • a módosítás értelmében a Kormány egyedi döntésével eltérhet a KK rendelet egyes (így különösen a magyar hányad mértékére vonatkozó) szabályaitól, - a KK rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti közvetlen hitelek esetén módosultak a legkisebb kamatláb megállapításának szabályai, - a KK rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti legalább 0,01 %-os kamatláb alkalmazását a módosítás 2023. december 31. napja helyett 2024. december 31. napjáig biztosítja. 19) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a módosítás meghatározza a kormányhatározatban megjelölt hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás szabályait és beváltását, - az Eximbanknak folyamatos nyilvántartást kell vezetni a (kormányhatározatban megjelölt) állami kezességgel biztosított hitelügyleteiről és negyedévente beszámolót kell küldenie elektronikus úton az államháztartásért felelős miniszter részére az általa meghatározott tartalommal, - a rendelet meghatározza az állami készfizető kezeség beváltásának szabályait. 20) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 5/2023. (VIII. 30.) PM rendelet a LIBOR helyett bevezette a CME Term SOFR alkalmazását. 21) Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2023. (VI. 30.) Korm. rendelettel változott a forrásszerzési költség definíciója. 22) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 158/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 488/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 4 300 000 millió forint 2 a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 3 a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

7 - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000 millió forint. 23) A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 489/2023. (XI. 2.) Korm. rendelettel történt módosítása alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 4 300 000,0 M forint, - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 M forint. 24) A Kormány határozatai a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal kapcsolatban - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretösszegének növeléséről szóló 1076/2023. (III. 10.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja keretösszegének 700 milliárd forintról 1 000 milliárd forintra történő növeléséről), - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásáról és keretösszegének növeléséről szóló 1614/2023. (XII. 28.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja 2024. évben történő folytatásáról és keretösszegének 1 000 milliárd forintról 1 200 milliárd forintra történő növeléséről). III. Az Eximbank 2023. évi üzleti tevékenysége Az Eximbank termékei Az Eximbank az exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. k) Külföldi kockázatú hitelek: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – nemzetközi szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket (vevőhitelek, segélyhitelek, követelésleszámítolások). A külföldi kockázatú finanszírozást az Eximbank döntően társintézményével, a MEHIB Zrt.-vel közös konstrukciókban nyújtja. l) Belföldi kockázatú hitelek: A magyar vállalkozások exportteljesítményének növeléséhez szükséges forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett az Eximbank a leendő magyar exportőrök és a beszállítók nemzetközi versenyképességének javításához is nyújt fix kamatozású, kedvező feltételrendszerű hiteleket közvetlenül és pénzügyi intézményi partnerei refinanszírozásával is. Mivel az Eximbank hiteleihez a költségvetés kamatkiegyenlítést biztosít, ezért a hitelfelvevő ügyfelek finanszírozási költségei hosszabb távon is kiszámíthatók maradnak. m) A hagyományos – bankhitellel történő – finanszírozási megoldások mellett 2023-tól az Eximbank kötvények vásárlása formájában is hozzájárul a versenyképes magyar vállalkozások növekedési forrásainak biztosításához. n) Garanciavállalások: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez kereskedelmi és hitelgaranciákat, exportőrök, beszállítók és leendő exportőrök belföldi hitelfelvételéhez hitelgaranciát vállal, melyhez a Magyar Állam 100%-os viszontgaranciát nyújt. o) Tőkebefektetések: Az Eximbank számos hazai és nemzetközi tőkealapban vesz részt, melyek a magyar exportőrök nemzetközi piacokra jutását, a magyar vállalkozások növekedését és nemzetközi versenyképességének javítását támogatják a vállalkozásokban történő tulajdonszerzéssel. 2020-tól az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A COVID járvány miatti, az állami intézkedések kereteit szabályozó átmeneti bizottsági közlemény alapján indította el még 2020-ban az Eximbank a Kárenyhítő Hitelprogramot és Kárenyhítő Hitelfedezeti Programot. 2021 márciusában indította el az Eximbank a magyar KKV-k számára a COVID-19 járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények hitellel történő finanszírozása érdekében a Fordulat Beruházási Hitelprogramot. Végül a háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló újabb

8 bizottsági közlemény alapján indult a Gyármentő Hitelprogram, majd annak folyatásaként a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2023 elején. A Baross Gábor Hitelprogram konstrukciók sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. Az EXIM Zöld finanszírozási programját a Green Lending Principles, az EU Taxonómiák és az MNB Zöld tőkekövetelmény kedvezmény iránymutatása alapján még 2021-ben dolgozta ki, és külső független szakértővel történő véleményeztetést követően 2022. első negyedévében vezette be belföldi hitelezési programjaiba, így belföldi válságkezelő és versenyképességjavító hitelek formájában 2022-2023-ban – speciális kedvezmények biztosítása mellett – fenntarthatósági fejlesztési célokat egyre nagyobb arányban volt képes finanszírozni. 2023-ban, a változó jogszabályi környezet, és az addig összegyűjtött tapasztalatok figyelembevételével megtörtént a Keretrendszer felülvizsgálata és független tanúsítása, mellyel a befogadható zöld hitelcélok körét tovább bővítette az intézmény. Üzleti állományok alakulása 2023-ban A Bank hitel- és vállalati kötvény bruttó tőkeállománya 2023. december 31-én 2 439 Mrd forintot tett ki, amely a 2022. év végi állománynál 810 Mrd forinttal (49,7%-kal) magasabb. A Bank tőkeági finanszírozási konstrukciói jelenleg tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelnek fel, a már befektetett összegek értéke 2023. év végén elérte a 172 Mrd forintot, amely 23,3 Mrd forinttal (15,6%-kal) magasabb, mint a 2022. év végi érték. A garanciák december végi állománya 19,8 Mrd forint, amely 9 Mrd forint csökkenést mutat a 2022. év végi értékhez képest. A hitelek bruttó tőkeállományának forintban kifejezett, 2023 során bekövetkezett 810 milliárd forintos növekedését néhány kiemelkedően nagy összegű közvetlen ügylet (export vevőhitel, illetve belföldi befektetés finanszírozása) mellett elsősorban a Baross Gábor Hitelprogram konstrukcióiban folyósított több, mint 700 milliárd forint indukálta, közvetlen és refinanszírozási hitelek formájában. 2023. évben az állományváltozás (+810 Mrd forint) az alábbi tételekből tevődött össze: - hitelfolyósítások volumene: 1 395 Mrd forint (2022. évben 567 Mrd forint) - vállalati kötvény vásárlás: 48,6 Mrd forint - törlesztések volumene: 578 Mrd forint (2022. évben 405,4 Mrd forint) - devizaárfolyam-változások állományi hatása: -55,7 Mrd forint (2022. évben 83,8 Mrd forint) Az állományváltozás a refinanszírozási hiteleknél 348,6 Mrd forintot tett ki 2022 végéhez képest, a közvetlen finanszírozásnál (kötvényekkel együtt) 461,4 Mrd forintot. A garanciakiadás 4,3 Mrd forint összegű volt 2023-ban, emellett egy 65 Mrd forint összegű garanciakeret megnyitása is megvalósult.

9 2023. évben a tőkealapokba történő új befektetés 31,1 Mrd forint volt. 2023. év folyamán 7,8 Mrd forint visszafizetés is történt. A folyósított hitelek, kötvényfinanszírozás és garanciák vállalatméret szerinti megoszlása az alábbi módon alakult: 2023. év 2022. év Érték szerint Darabszám szerint Érték szerint Darabszám szerint Mikrovállalkozás 3,8% 12,38% 5,2% 20,34% Kisvállalkozás 6,6% 28,17% 13,6% 36,24% Közepes vállalkozás 21,1% 38,98% 33,7% 32,39% Nagyvállalkozás 68,5% 20,48% 47,4% 11,03% 2023-ban tovább növekedett az Eximbank és a Biztosító ügyfélszáma, 2023. december végén meghaladta a 3300-at. 2023.12.31. 2022.12.31. Eximbank + MEHIB ügyfélszám 3 344 2 905 ebből KKV ügyfélszám 2 926 2 627 a közös ügyfelek duplázódásának kiszűrése után Tőkeági befektetések Az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciója 2023. december 31-én tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelt fel, összesen 172,0 Mrd forint bruttó állományi összeggel (bekerülési értéken) és 127,2 Mrd forint nettó eszközértéken. A folyósított összeg 15,6%-os növekedést, a nettó eszközérték 2,5%-os csökkenést mutat a 2022. év végi adatokhoz képest. 2023 végére a befektetési alapokban levő portfolió valós értéke 44,8 Mrd forinttal, azaz 26,1%-kal maradt el a folyósított összegtől. Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek Az Eximbank célja nem profitmaximalizálás, hanem az, hogy teljesítve az EXIM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott elvárásokat, gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működjön az exporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten – beszállítóként – foglalkozó magyar vállalkozások érdekében. E cél mögé a központi költségvetés erőforrásokat állít, biztosítva a Bank hosszútávon fenntartható működését.

10 A költségvetés a Bank tevékenységeit – amennyiben szükséges - tőkejuttatással támasztja alá, valamint költségvetési keretszámoknak megfelelően a Bank működését egyéb módon támogatja. Ezen erőforrások rendelkezésre állása rövidtávon a Költségvetési törvény által garantált, míg középtávon a stratégia elfogadásával vállalt az Alapító kötelezettséget a Bank működése kereteinek biztosításáért. Az Eximbank anticiklikus gazdaságpolitikai szerepvállalásának erősítése érdekében 2023-ban 30 Mrd forint tőkeemelést hajtott végre az Alapító. Az Eximbankra vonatkozó költségvetési keretek: - A kamatkiegyenlítés (több kormányhatározattal megemelt) keretszáma 2023-ban 122 Mrd forint, kihasználtsága 99% volt, míg 2022-ben a (szintén módosított) keret 64,8 Mrd forint volt 98%-os kihasználtsággal. - A kötött segélyhitelezés kerete 2023-ban 7,6 Mrd forint, melynek kihasználtsága 77% lett, a 2022. évre megállapított keret 10,4 Mrd forint, a kihasználtság pedig 36% volt. - A forrásoldali állami készfizető kezesség keretszáma is emelkedett 2023 folyamán, év végére 4 300 Mrd forintra nőtt. 2023. december 31-én a keret kihasználtsága 71,5% volt. - Az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának keretszáma 200 Mrd forintra nőtt 2023-ban, az év végi kihasználtság 43%-ot mutatott. - A kormányhatározat alapján nyújtott hitelek állománya a 2023-ban megemelt keretszám alapján legfeljebb 1 200 Mrd forint, melynek a kihasználtsága az év végén 33%. - Garancia beváltására 2023-ban sem került sor (keret: 1 600 M forint). - A behajtási jutalék MEHIB-bel közös, felülről nyitott 35 M forintos kerete 38%-os kihasználtságú volt, ami teljes egészében a Biztosítónál merült fel. A Bank 2023-ban sem számolt el behajtási jutalékot. IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása Forrásbevonás 2023 során az Eximbank által bevont források állománya kiemelkedő mértékű bővülést ért el. Az év során a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikeres fogadtatása kapcsán az Eximbank havonta rendszeres forrásbevonásokkal készült fel a várható nagy összegű hitelfolyósításokra. Majd a negyedik negyedév során a 2024-es évben jelentkező nagy egyedi hitelek forrásoldali fedezetének biztosítása érdekében végzett forrásbevonási műveleteket. Fentiek eredményeként a 2022. év végi forrásarányok 2023. december végére átalakultak: a hazai és nemzetközi kötvénykibocsátások aránya jelentősen megnövekedett valamennyi egyéb forrásbevonási forma arányának csökkenésével. Az Eximbank 2023-ban két benchmark méretű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre: - 2023 májusában 1 250 M USD névértékű kötvény kibocsátására került sor. A bevont dollár forrás jelentős része a kötvény futamidejével egyező dátumra EUR-ra került swapolásra. - 2023 novemberében történt a második piacra lépés, amikor az Eximbank 2029. május 16-i lejáratú EUR kötvényt bocsátott ki 1 000 M EUR összegben.

11 Az Eximbank jelenléte a hazai kötvénypiacon 2023-ban tovább erősödött. A rendszeresen kibocsátott éven belüli fix kamatozású forintkötvények mellett a Bank 2023-ban először bocsátott ki változó kamatozású éven túli kötvényt. Az új hároméves papírt a piac kedvezően fogadta, így öt éves változó kamatozású kötvényt is meghirdetett a Bank, valamint 2025-ben lejáró fix kamatozású kötvény kibocsátására is sor került. A 2023-ban lebonyolított aukciókon az Eximbank közel 914 Mrd forint össznévértékű kötvényt bocsátott ki. A nagyobb összegű hitel lejáratok, valamint a bővülés forrásoldali biztosítása érdekében a Bank bilaterális, hosszú lejáratú hitelek felvételével is kiegészítette forrásbevonási tevékenységét. Kiemelendőek a nemzetközi finanszírozó intézményektől, a hasonló futamidejű piacinál kedvezőbb feltételek mellett bevont, jelentős nagyságrendű források. A Bank ezentúl a folyamatosan növekvő forrásigényét a likviditási helyzetnek megfelelően, rövid futamidejű bankközi hitelfelvétellel fedezte, ezt kiegészítette a szakmai befektetőktől bevont forrás 100 M eurós nagyságrendű összege, esetenkénti rulírhitel lehívása. A 2023. évi forrásgazdálkodást a magas finanszírozási biztonság megtartása, a forrásköltségek optimalizálása jellemezte. Az Eximbank állami készfizető kezességvállalási keretszámát a 2023. évi költségvetési törvény 2 800 Mrd forint összegben határozta meg. A hitelállomány bővülésével párhuzamosan ezen összeg az év során két alkalommal megemelésre került: április 6-tól 3 500 Mrd forintra, majd november 3-tól 4 300 Mrd forintra. 2023. december 31-én az új keret 71,5%-os kihasználtsági értéket ért el. Az Eximbank S&P illetve Fitch Ratings hitelminősítési ügynökségeknél fennálló, a Magyar Állammal azonos hitelminősítése 2023. év során egyszer változott: az S&P Global Ratings 2023. januári közleménye alapján a hitelminősítő intézet a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság hosszú- és rövid lejáratú ’BBB/A-2’ besorolását ’BBB-/A-3’-ra rontotta, míg a Fitch Ratings ’BBB/F-2’ besorolásának kilátását stabilról negatívra rontotta. Felkészülve a 2024. év elején várható nagy összegű lejáratokra és új folyósításokra az Eximbank 890 Mrd forintot meghaladó, jegybanknál elhelyezett likvid állománnyal rendelkezett 2023 végén. Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet Az Eximbank mérlegfőösszege és mérlegen kívüli függő kötelezettségei alapján megállapított likviditási tartalék 5%-os előírt összegét jelentősen túlteljesítette, a mutató értéke 11-26% között mozgott. A Bank a likviditási mutató előírt szintjének fenntartását nagyhitel fedezet bevonásával is biztosította. A likvid eszközök egy részét változó kamatozású magyar államkötvények teszik ki, illetve a likviditási tartalék részét képezik a 2 munkanappal lehívható szabad hitelkeretek is. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében történő folyamatos, lehívásokra bevont átmeneti pluszlikviditást jelentő forrásokat a Bank a jegybanknál helyezte el. Az ilyen formában elhelyezett betét képezte a likvid eszközeink döntő részét. A devizapiaci tevékenység kizárólag a Bank működésével járó nyitott pozíciók lezárására korlátozódott. Az Eximbank 2023. december 31-én a bankközi piacról nem vont be forrást, míg szakmai befektetőktől 47,7 Mrd forint összegben rendelkezett betéttel. A Bank forrásainak jelentős része kiegyensúlyozott a főbb forrásbevonási csatornák között, a hazai jog alapján kibocsátott kötvényekből 1120,85 Mrd forint névértékű forrás származik, a nemzetközi pénzpiacokról 1000 M euró és 1250 M dollár névértékű, bilaterális és klubhitel megállapodások formájában 1206 Mrd forint értékű deviza- és forintforrással rendelkezett, míg nemzetközi pénzügyi intézményektől 210,5 Mrd forint összegben vont be devizaforrást. A Magyar Nemzeti Banktól bevont források összállománya 104,9 Mrd forint.

12 A Bank eszközfedezettsége (lejárati összhang), ezzel együtt a likviditási mutatók is kedvező képet mutatnak, a Bank stabil likviditási helyzete 2023. évben is megmaradt. V. Az Eximbank mérlege és eredménykimutatása Az Eximbank vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban Az Eximbank mérlegfőösszege 3 642 Mrd forint 2023. december 31-én, ami a 2022 végi értéknél (2 091 Mrd forint) 1 551 Mrd forinttal magasabb, amely 74%-os éves növekményt jelent. A növekedés egyik része a hitelállomány emelkedésével magyarázható, amely néhány nagyobb egyedi ügylet és a Baross Gábor Hitelprogram folyósításaiból származott. A bővülés másik része a várható további hitelfolyósítások előfinanszírozásával van összefüggésben. A kötvénykibocsátásokkal gyűjtött források az új hitelek kifolyósításáig átmenetileg likvid eszközben kerültek kihelyezésre. A vagyoni, pénzügyi helyzetben bekövetkezett változások a mérleg struktúráját követve kerülnek bemutatásra. Eszközök (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 358 186 306 779 052 518,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 113 056 36 089 131,9% Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 308 1 195 483 332 825 127,8% Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 860 644 446 979 413 665 192,5% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 9 746 -8 846 9,2% Fedezeti célú származékos ügyletek 3 523 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 32 824 34 367 -1 543 95,5% Részesedés leányvállalatban 15 0 15 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 88 973 5 471 106,1% Immateriális javak 2 180 2 251 -71 96,9% Ingatlanok, gépek, berendezések 1 633 1 727 -94 94,6% Adókövetelések 494 2 944 -2 450 16,8% Egyéb eszközök 2 961 9 619 -6 658 30,8% Eszközök összesen 3 642 430 2 091 451 1 550 979 174,2% A jegybankkal szembeni számlakövetelések 953 Mrd forintot tettek ki 2023. december végén. Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok állománya 2023. december 31-én 149,1 Mrd forint, melyből 51,7 Mrd forintot az Eximbank által 2023 januárjában vásárolt vállalati zöld kötvény tett ki. Az állampapírok állománya 2023 végén 97,4 Mrd forint, azaz 15,6 Mrd forinttal alacsonyabb a 2022. december 31-i állampapír állomány értékéhez képest. Az összes eszköz közel 66%-át a hitelintézetekkel és egyéb ügyfelekkel szembeni követelés teszi ki, a nettó állomány a 2022 végi 1 642 Mrd forintról 2023. december végére 2 389 Mrd forintra emelkedett (növekmény: +746,5 Mrd forint). A hitelállomány-növekedés egyik része a Baross Gábor Hitelprogram keretében folyósított refinanszírozási hiteleknél jelentkezett, de a közvetlen hitelezés volumene is jelentősen emelkedett. A belföldi hitelintézeteknek és lízingcégeknek nyújtott refinanszírozási hitelek bruttó tőkeállománya 2023. december végén 1 489 Mrd forint (+349 Mrd forint 2022 végéhez képest), a közvetlen hitelek bruttó állománya 902 Mrd forint (+414 Mrd forint 2022 végéhez képest). A kockázati tőkealapokban és a befektetési alapokban való részesedések nettó állománya 127,2 Mrd forint 2023. december 31-én, ezek a befektetések az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciói (kollektív befektetési formák), amelyek jelenleg több belföldi és külföldi tőkealapba történő befektetést ölelnek fel. A forintban kifejezett állomány 2022 végéhez képest 3,9 Mrd forinttal emelkedett, az új befektetések értéke 31,1 Mrd forint, a visszafizetések értéke 7,8 Mrd forint volt, további hatást a

13 kiértékelések változása jelentett. Az alapokban való részesedéseket az Eximbank az IFRS mérlegben részben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz kategóriában, részben a társult vállalkozásokba történt befektetés kategóriában szerepelteti. Az év elején létrehozott EXIM Invest társaságban lévő 15 M forint részesedését a Bank a leányvállalati részesedések soron szerepelteti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú pénzügyi eszközök (derivatívák) értéke (származtatott ügyletek eszközoldali mérlegértéke) 900 M forint a 2023. december végi kiértékelés alapján, 8,8 Mrd forinttal elmaradva a 2022. év végi értéktől. A fedezeti célú származékos ügyletek 3,5 Mrd forintot tettek ki 2023 végén. Források (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 1 185 600 1 171 812 13 788 101,2% Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 2 514 8 000 418,2% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 21 167 32 180 -11 013 65,8% Kibocsátott értékpapírok 1 994 599 519 453 1 475 146 384,0% Céltartalékok 1 934 1 507 427 128,3% Adókötelezettségek 2 465 710 1 755 347,2% Egyéb kötelezettségek 7 222 8 063 -841 89,6% Saját tőke 418 928 355 212 63 716 117,9% Kötelezettségek és saját tőke összesen 3 642 430 2 091 451 1 550 979 174,2% A forrásoldalon elsősorban a kötvénykibocsátásból származó források állománya mutat jelentős emelkedést 2023-ban. A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek állománya 1 186 Mrd forint 2023. december végén, amely 13,8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022. év végi érték. A hitelintézetektől származó források tartalmazzák a felvett hitelek állományát (1 139 Mrd forint), valamint a bankoktól származó rövid lejáratú forrásokat és a MEHIB által az Eximbanknál elhelyezett betéteket is. A januárban felvett nagyösszegű áthidaló hitel májusban kötvénykibocsátási forrásból törlesztésre került. Az egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya 10,5 Mrd forint, amely a pénzpiaci alapoktól származó rövid lejáratú forrásokat tartalmazza. A betétállomány 2023. december végén 8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022 végi érték. A fedezeti célú származékos ügyletek forrásoldali értéke 2023 végén 21,2 Mrd forint. A kibocsátott értékpapírok állománya a 2022 végi 519 Mrd forintról 2023. december végére 1 995 Mrd forintra emelkedett a rendszeres hazai forintkötvény-aukciók és az új nemzetközi kötvénykibocsátások következtében. A céltartalék állomány 2023. december 31-én 1,9 Mrd forint, amely a 2022 végi értéknél 0,4 Mrd forinttal magasabb, mivel a függő és jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék emelkedett. A saját tőke értéke 418,9 Mrd forint 2023. december végén, amely 63,7 Mrd forinttal magasabb a 2022 végi értéknél, a változást egyrészt a teljes tárgyévi átfogó jövedelemben jelentkező nyereség, másrészt a májusi 30 Mrd forint összegű tőkeemelés okozta. Az Eximbank jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban

14 Az Eximbank 2023. évi adózás utáni eredménye +18 551 M forint, az adózás előtti eredmény 22 704 M forint, ami a magas kamateredménnyel magyarázható, de a tőkealapok értékeléséből jelentős negatív eredmény származott. A forrásszerzéshez kapcsolódó, hosszú lejáratú devizaswapok (CCIRS-ek) 2023 végi valós kiértékelésén jelentkező eredmény 16,1 Mrd forint, a 2022. év végi eredménynél (-3,9 Mrd forint) 20 Mrd forinttal magasabb, amit a Bank fedezeti elszámolást alkalmazva az egyéb átfogó jövedelemben számolt el. Eredmény (millió forintban) 2023. év 2022. év Változás Index Nettó kamateredmény 60 997 48 517 12 480 125,7% Nettó jutalékeredmény 618 617 1 100,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény -25 0 -25 - Pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek módosításából származó eredmény 0 -36 36 0,0% Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása -16 342 -28 560 12 218 57,2% Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása -59 -5 -54 1180,0% Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10 077 4 248 5 829 237,2% Egyéb működési bevételek 504 0 504 - Egyéb működési ráfordítások -8 180 -8 740 -560 93,6% Személyi jellegű ráfordítások -5 354 -4 786 -568 111,9% Értékcsökkenés -1 070 -984 -86 108,7% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés -18 462 -7 029 -11 433 262,6% Adózás előtti eredmény 22 704 3 241 19 463 700,5% Nyereségadó -4 153 -991 -3 162 419,1% Tárgyévi eredmény 18 551 2 250 16 301 824,5% Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 17 775 -581,0% Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 716 -360 34 076 -9365,5% Az üzleti bevételek döntő részét a kamateredmény jelenti. A kamateredmény 2023. évi összege 61 Mrd forint, amely tartalmazza az ügyfelektől származó kamatbevétel mellett a kamatkiegyenlítés keretén belül kapott bevételeket is. A 2023. évi kamateredmény 25,7%-kal haladja meg a 2022. évi szintet. A magas kamateredményhez hozzájárult, hogy a 2023. évben tapasztalt hozamkörnyezetben a többletlikviditáson jelentős kamateredmény keletkezett. A jutalékeredmény összege 0,6 Mrd forint, az előző évivel azonos szinten teljesült. A díjbevételeken belül a rendelkezésre tartási díjak és a garanciadíjak a meghatározók, a jutalékráfordítások esetében pedig a forrásbevonáshoz kapcsolódó ráfordítások a jelentősebbek. A pénzügyi instrumentumok értékvesztés- és céltartalék-elszámolásainak 2023. évi eredményhatása -16,3 Mrd forint. Az értékvesztés- és céltartalék-változások éves negatív eredményhatása 12,2 Mrd forinttal kedvezőbb a 2022. évi szintnél. A kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10,1 Mrd forint, amely 5,8 Mrd forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kategória magában foglalja a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nettó eredményt (az éven belüli devizaswapok valós érték változása), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések nettó eredményét (külföldi tőkealapok), valamint az árfolyam-különbözeti eredményt. A 2023. évi kedvező eredményhez elsősorban a 2022-ben kötött éven belüli swap-ügyletek piaci értékelései járultak hozzá, melynek hatását a valós értéken értékelt tőkealap-befektetések 2023-ban elszámolt negatív eredménye mérsékelte. A tőkemódszerrel értékelt befektetéseken (hazai tőkealapok) elszámolt nettó eredmény -18,5 Mrd forint 2023-ban (ezenkívül az egyéb átfogó jövedelemben jelentkező hatás: -942 M forint), amely döntően két nagyobb tőkealap befektetéseinek értékeléseiből származik.

15 Költséggazdálkodás A Bank és a Biztosító szoros szervezeti együttműködéséből és integrált szervezetéből eredő, intézmények között kialakított költségelszámolási rendszere alapján a Bank és Biztosító költségei megosztásra kerültek. Az Eximbank működési költségei és ráfordításai 14,6 Mrd forintot tettek ki 2023-ban, mely összeg a 2022. évi költségeknél 94 M forinttal (0,6%-kal) magasabb. A működési ráfordítások tartalmazzák a bankadó és az extraprofit-adó összegét is. - Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű költségek és egyes adók) 2023. évi összege 6,4%-kal, 560 M forinttal alacsonyabb a 2022. évi költségeknél. - A személyi jellegű költségek 0,6 Mrd forinttal magasabb szinten teljesültek, mint egy évvel korábban, ez 11,9%-os emelkedést jelent. - Az értékcsökkenések éves összege 2023-ban a 2022. évi szintnél 8,7%-kal, 86 M forinttal magasabban alakult. Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű ráfordítások) 2023. évi alacsonyabb összegét az alábbi tényezők magyarázzák elsősorban: - 2022-ben az egyéb működési ráfordítások összegét növelte a peres ügyre megképzett 1,2 Mrd forint céltartalék, 2023-ban ilyen tétel nem került könyvelésre - 325 M forinttal csökkent az elszámolt extraprofit-adó összege az előző évhez képest, - a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) 249 M forinttal emelkedett, - a felügyeleti díj 2023-ban is emelkedett 2022-höz képest (+140 M forint), mivel a díjalapot jelentő kockázati kitettség növekedett, - 299 M forinttal emelkedett a véglegesen átadott pénzeszközök (támogatások) összege A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban összességében 11,9%-kal (0,57 Mrd forinttal) teljesültek magasabban, mint egy évvel korábban. - A bérként kifizetett összegek 12,5%-kal, 0,48 Mrd forinttal emelkedtek, az évközi béremelésnek megfelelően - Az egyéb bérjellegű költségek 10 M forinttal alacsonyabbak az előző évhez képest. - A járulékok 97 M forinttal magasabban teljesültek, mint 2022-ben, a béremelkedésnek megfelelően. Az értékcsökkenések összege a 2022. évi értéknél 8,7%-kal lett magasabb 2023-ban (+86 M forint). Nőtt az értékcsökkenés a szellemi termékeken, a számítástechnikai berendezéseken és emelkedtek az értékcsökkenésként elszámolt (lízingként elszámolt ingatlanbérleményekhez kapcsolódó) épület bérleti díjak. Az irodai berendezések értékcsökkenése csökkent előző évhez képest. Működési költségek alakulása (M forint) Működési költségek 2023 2022 Változás Index Anyagjellegű ráfordítások 8 180 8 740 -560 93,6% Személyi jellegű ráfordítások 5 354 4 786 568 111,9% Értékcsökkenés 1 070 984 86 108,7% Összesen 14 604 14 510 94 100,6% Beruházások 2023. évben a beszerzések és beruházások költségtakarékosan, a folyamatos és megfelelő színvonalú működés fenntartása mellett valósultak meg. A Bank 2023. évi beszerzéseinek értéke 894 M forint, melyből immateriális javak (szoftverek) beszerzése és fejlesztése 428 M forintot, ingatlan-gép-berendezés beszerzése 466 M forintot tett ki. Közel 280 M forintért gépjárművek beszerzése, több mint 180 M forint értékben számítástechnikai és hírközlő berendezések beszerzése történt. A 2023. év során aktivált

16 immateriális javak értéke 428 M forint (számlavezető rendszer, üzleti tevékenységet, kockázatkezelést támogató, számviteli, jelentésszolgálati rendszerek fejlesztése). A 2023 végén a fejlesztés alatt álló immateriális javak értéke 149 M forint, ami megegyezik a 2022. év végi értékkel. VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása Az Eximbank működéséből adódó speciális kockázat, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a szakmai kereteken belül a piaci intézményeknél magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. Az Eximbank anticiklikus hitelezési aktivitásának következtében a nemteljesítési mutatók a bankrendszeri trendektől eltérhetnek: míg a piaci hitelbőség idején a piaci intézmények hitelportfoliójának növekedésével a bankrendszeri NPL ráta folyamatosan csökkent, addig az Eximbank NPL rátája 2017-2019. között megemelkedett, amelyet azonban 2019 végére sikerült kismértékben csillapítani. Ezt követően 2021-ben a Covid19-hez köthető gazdasági folyamatok és a moratórium 2. ütemének lezárulása hatottak az NPL ráta növekedésére, ami 2022-ben tovább folytatódott az orosz-ukrán háborús konfliktus gazdasági hatásainak következtében. A 2022 második felétől megerősödött üzleti aktivitás az NPL rátában csökkenő trendet idézett elő, amely 2023-ban is kitartott. A jelenleg hatályos, nemteljesítő kitettségekre vonatkozó 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján az Eximbank nemteljesítő hitelkockázati kitettsége 2023. IV. negyedévének végén 177 768 M forint volt, ami a teljes hitelkockázati kitettségre vetítve (3 123 664 M forint) 5,7%-os NPL rátának felelt meg. Ami a mérlegen belüli hitelállományra (2 443 690 M forint) vetített NPL állomány (162 340M forint) alakulását illeti, a hitelportfolió jelentős és folyamatos bővülésének köszönhetően, a mutató a 2022. december 31-i 8,0%-os arányról egy év leforgása alatt 6,6%-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is meghaladta a referenciaként szolgáló 2023 harmadik negyedévre vonatkozóan rendelkezésre álló 3,5%- os bankrendszeri átlagot. Az értékvesztések alakulása nyomán az Eximbank legkockázatosabb részportfoliójának a hazai vállalatokkal szembeni közvetlen kitettségek tekinthetők, ezért az ebben a szegmensben előforduló nem teljesítő állománynak és azon belül a késedelmes teljesítéseknek kiemelt figyelmet szentelünk. Ezen részportfolióban az Eximbank NPL rátája 2022 év végéhez képest jelentősen visszaesett, a korábbi 74,3%- ról 28,5%-ra változott, amelynek oka a viszonyítási alapként szolgáló teljesítő hazai vállalati hitelek jelentős mértékben megnövekedett állománya. A nem teljesítő ügyletek értékvesztéssel való fedezettsége összességében 40,5%-ot tett ki. A MEHIB biztosítással, állami kezességgel vagy költségvetési garanciákkal fedezett ügyletek nélküli NPL állomány értékvesztéssel való fedezettsége év végén 61,1% volt, amely jelentősen meghaladja az MNB által elvárt 40%-os szintet. Kockázatkezelési politika Az Eximbank Felügyelőbizottsága és Igazgatósága által elfogadott Kockázati Stratégia rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázati étvágyáról, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, valamint tartalmazza az ICAAP keretszabályzatot is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, melyek az Eximbank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek. 1) Hitelezési kockázat Az Eximbank kockázatkezelésének továbbra is a preventív kockázatkezelés és a kockázatvállalások monitoringja az elsődleges feladata, amely magában foglalja a hiteldöntések előtti részletes kockázati értékeléseket, valamint az ország-, partner- és ügyfélminősítési és limitrendszerek működtetését és továbbfejlesztését. A Bank külön minősítési rendszert alkalmaz a szuverén, a pénzügyi intézményi és a vállalkozói ügyfélkörére. Fentiek mellett az Eximbank a kockázatok mérséklését biztosítéki rendszer alkalmazásával hajtja végre.

17 Az Eximbank kockázatkezelési tevékenysége a kockázatvállalások teljes folyamatát lefedi az előzetes kockázatfelméréstől a döntéselőkészítésen és a monitoringon keresztül az ügyletek lezárásáig, illetve utólagos értékeléséig. Az Eximbank kockázatvállalásainak döntéselőkészítési folyamatát, a kockázatok portfólió szintű diverzifikációját kétszintű minősítési és ehhez kapcsolódó limitrendszer segíti. A kockázatvállalási döntéseknél minden esetben érvényesül a „négyszem-elv” és/vagy bizottsági döntéshozatal történik. Az Eximbank a tőkével való hatékony gazdálkodás, a tőkeszükséglet meghatározása érdekében tőkeallokációs modellt működtet. Ez az Eximbank tevékenysége során a jelenben felmerült kockázatok által megkövetelt tőke felmérését és a rendelkezésre álló tőke jövőbeni kockázatok közti felosztását jelenti. Az Eximbank Eszköz-Forrás Bizottsága havonta figyelemmel kíséri a tőkemegfelelés alakulását és a tőkelimitek betartását. Az allokációs modellben minden kockázatra meghatározott a tényleges tőkeszükséglet, valamint a szavatoló tőke százalékában meghatározott limit. A limitek kihasználtságát a Bank meghatározott időközönként vizsgálat alá veti. Az egyes jelentős kockázatokra érzékenységi vizsgálatra kerül sor a kockázatok felméréséről szóló szabályzatok, illetve metodikák szerint. 2) Országkockázat Az országkockázatok folyamatos monitoringja biztosítja az időben történő alkalmazkodást a külpiaci kockázatok változásához, amely prevenciós jellegű, de a már felvállalt kockázatok esetében a kellő időben történő kárenyhítés lépéseinek megtételét segíti elő. Az egyes országokkal szembeni kitettségek a figyelembe vehető fedezeteknek (MEHIB biztosítás, állami kezesség, készpénz óvadékok) köszönhetően egyik reláció esetében sem lépik át azokat a – szavatoló tőke arányában meghatározott – határértékeket, amely felett tőkeszükségletet jelentenének. 3) Ügyfélminősítés A belföldi vállalkozások kockázati értékelésére az intézmény szubjektív elemzési alrendszerrel kiegészített, PD alapú értékelési rendszert alkalmaz. A modern szakmai elvárásoknak megfelelő modell működtetését egy ügyviteli eljárásokkal kibővített informatikai alkalmazás, a MAR (Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer) támogatja. A külföldi vállalkozások értékelésére scoring rendszer szolgál. Az egyes vállalkozások besorolása 7 fokú skálán történik.

18 4) Pénzügyi intézmények minősítése és limit-meghatározása A bankok és pénzügyi vállalkozások minősítésére a Bank 7 fokú skálát alkalmaz. A Kockázatkezelés az üzleti igények minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében gyorsminősítés alapján előzetes indikációt ad az üzleti területnek a várhatóan felállítható limit mértékéről, majd mélyelemzést követően kerülnek a banklimit javaslatok előterjesztésre az Eximbank illetékes döntési fóruma részére. 5) A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok Az Eximbank kereskedési könyvet nem vezet, részvénypiaci műveletekben nem vállal részt, forgalmazási tevékenységet nem folytat, futures és opciós ügyleteket nem köt. A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok kezelésének irányelveit rendszeres felülvizsgálatok keretében az Eszköz-Forrás Bizottság alakítja ki. A nyitott pozíció kamat- és banki könyvi deviza árfolyamkockázatának fedezetére azonnali deviza adás-vételi ügyleteket, valamint deviza swap ügyleteket köt a Bank bel- és külföldi hitelintézetekkel. Opciós és határidős ügyleteket sem saját számlára, sem az ügyfelek megbízásából nem végez az intézmény. A treasury tevékenység kockázatainak korlátok közé szorításáról a likviditási kockázatra, a kamatkockázatra és a deviza nyitott pozíciókra kialakított limitrendszerek gondoskodnak. 6) Működési kockázatok A működési kockázatok szintje és jelentősége az Eximbank tevékenységéből, méretéből, szabályozottságából eredően mérsékelt. A főkönyvi adatokkal rekonsziliált veszteségadatbázis alapján 2023-ban mindösszesen 12 M forint bruttó működési veszteség keletkezett, amely 21 működési veszteségeseménynek tulajdonítható. Ebből a legnagyobb tétel egy 3 M forint összegű MNB bírság volt. A nettó működési veszteség a tárgyidőszakban 4 M forint volt. A veszteségesemény tendenciák a korábbi években tapasztalt szinthez hasonlók. A működési kockázati önértékelés keretében értékelésre kerültek az inherens – kontrollok előtti – kockázatok, az alkalmazott kontrollok és a reziduális – kontrollok figyelembevétele után fennmaradó – kockázatok, 43 kockázati tényező mentén. A Bank működési kockázati profilját 21 kulcskockázati indikátorral (KRI-vel) fedte le. A magas súlyosságú, de alacsony bekövetkezési valószínűségű fenyegetéseket a Bank működési kockázati szcenárióelemzés keretében értékelte, amelynek keretében 18 szcenáriót dolgozott ki. Az üzletviteli kockázatok felmérésére a Bank termékleltár dokumentumot készített, a teljes banki portfolió 80%-át lefedő termékcsoportokra kiterjedően. A működési kockázati szempontú modellezési kockázatok felmérésére a Bank modell leltár dokumentumot készített. A működési kockázati tőkekövetelményt a Bank a sztenderd módszer alapján, az Alapmutató módszerével határozza meg. 7) Fedezetek bevonása A Bank fedezetek bevonásával kapcsolatos politikáját a fedezetek értékeléséről szóló szabályzat foglalja magában a Bank Számviteli Politikájával, valamint a 40/2016. (X. 11.) számú, az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelettel összhangban. A szabályzat elkülönítetten is szabályozza a fedezetek és biztosítékok értékelésének CRR alapú rendjét. A szabályzat foglalkozik a Bank által elfogadható fedezetek körével és azok sorrendiségével, a fedezetekkel szemben támasztott alapvető követelményekkel, a Bank számára elfogadható biztosítékok általános értékelési szabályaival, az egyes fedezet típusokra vonatkozó részletes értékelési, eljárási és nyilvántartási szabályokkal, a Bank ügyféltípusonkénti fedezeti elvárásaival, a fedezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályaival. Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat Hitelezési kockázat Az Eximbank a CRR szerinti sztenderd módszerrel számszerűsíti a hitelezési kockázat tőkekövetelményét. A partnerkockázatot hordozó ügyletei kockázati kitettségértékét és tőkekövetelményét az eredeti kitettség módszerével, a hitelértékelési korrekció (CVA) kockázati szabályozás hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek tőkekövetelményét a CRR 384. cikke szerint, sztenderd módszerrel számítja. E tőkekövetelmény meghatározását a könyvelési és információs

19 rendszerében integrált módon végzi. A Bank eszközei és mérlegen kívüli tételei kockázati súlyának meghatározására elismert nemzetközi hitelminősítő szervezet hitelminősítését alkalmazza. A kockázat pénzügyi biztosítékokkal való mérséklésére a Bank a pénzügyi biztosítékok átfogó (összetett) módszerét alkalmazza. Kamatkockázat Az Eximbank a banki könyv kamatkockázatának mérésére a statikus gap és a duration gap módszereket alkalmazza. A statikus gap célja, hogy limitrendszerként működve a vezetés számára elfogadható keretek között tartsa a vállalt kamatkockázatot. A duration gap célja, hogy számszerűsítse a kamatok változásából adódó potenciális gazdasági érték változást, amely a belső kockázatértékelés számszerűsítésének alapját is jelenti. Az extrém értékelmélet alapján kialakított, duration gap módszerű stressz teszt-számítás devizánként eltérő mértékű kamatsokkok esetén bekövetkező tőkeérték változást számszerűsíti. Likviditási kockázat Az Exim törvény alapján a Bank mentesül a CRR likviditási kockázatra vonatkozó előírásai alól, így a hatályos jogszabályok szerint a likviditási kockázatra nem határoz meg tőkeszükségletet. A likviditási kockázatot a kockázat mérésével, limitek felállításával és betartásával, likviditási stressz teszteléssel, továbbá a likviditást érintő belső szabályok és ellenőrzési eljárások rendszerével kezeli. Az Eximbank a teljes mérlegfőösszeg és a függő kötelezettségek állománya 50%-ának összege után likviditási tartalékot képez. Az eszköz-forrás lejárati struktúrát tükröző fedezettségi mutatók rendszere az Eximbank eszköz- forrás mérlegében és mérleg alatti tételeiben szereplő állományok lejárati rétegekbe történő besorolására épül. Az egyes rétegekben lejáró eszközök és források különbözete adja meg az adott réteghez tartozó forráshiányt, illetve többletet. A rétegenkénti forráshiány maximális mértékére vonatkozó limit megállapítása devizanemenkénti bontásban, a mérlegfőösszeg és a mérlegen kívüli tételek 50%-a összegének százalékos arányában történik, évenkénti felülvizsgálattal. Fentiek mellett a Bank negyedéves rendszerességgel 30 napos időintervallumot átfogó likviditási stressztesztet végez, továbbá Time to Wall elemzés keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a 30 napos likviditási stressz megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. Nyitott pozíció Az Eximbank teljes nyitott devizapozíciója az egyes külföldi pénznemekben fennálló és forintra átszámított, előjel nélküli összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók összege, amely a limit alapját adja meg. A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint állapítja meg. Az összesített nyitott devizapozíció az összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók közül a nagyobb. A devizamérleg szerinti nyitott pozíció meghatározásánál az Eximbank devizamérlegében lévő valamennyi eszköz- és forrástételt, ideértve az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat is számításba veszi. Az Eximbank kockázati helyzetének számszaki bemutatása a pénzügyi beszámoló pénzügyi kockázatkezelési fejezetében található. VII. Prudenciális megfelelés A Bank prudenciális működése Az Eximbank Zrt. feletti prudenciális felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el. A Bank az Exim törvény sajátosságaival és kivételeivel együtt eleget tesz a CRR, a Hpt. és a CRR-hez kapcsolódó szabályozástechnikai sztenderdek (RTS) és adatszolgáltatás-technikai sztenderdek (ITS) végrehajtási rendelkezéseinek. A Bank megfelel a nyilvánosságra hozatal követelményeivel szemben támasztott követelményeknek.

20 Az Exim törvény 20.§ (4). bekezdése alapján a Bank mentesül a CRR által előírt likviditási szabályok (575/2013/EU rendelet 411-428. cikk) betartása és a likviditási adatszolgáltatási kötelezettség alól (LCR, NSFR). Az Exim törvény 1. § (7). bekezdése értelmében a Banknak nem kell alkalmazni a javadalmazásról szóló, a Hpt. 117-121. §-ában és az MNB 3/2017. (II.9.) számú ajánlásában foglalt rendelkezéseket. 2022. évi változás, hogy 2022 augusztusában módosult az Exim törvény 20. §-a, amely szerint az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Ez a jogszabályi változás mentességet adott az ICAAP keretében a többlettőke- követelmény meghatározása és fenntartása, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírható többlettőke-követelmény alól. Az Eximbank a Kockázati Stratégiájában lefektetett irányelvek szerint, a belső kockázatértékelési rendszerében továbbra is elvégzi az ICAAP keretrendszerben azonosítható, releváns kockázati tényezők (beleértve a stressztesztek eredményének) értékelését és a többletkockázatok számszerűsítését. A teljes tőkemegfelelési célérték a 8% szabályozói tőkemegfelelési mutatót és az Eximbanknál alkalmazandó tőkepuffer rátákat tartalmazó szabályozói célérték (OCR mutató) kiegészül a belső kockázatértékelésben feltárt többletkockázatok és a szabályozói kockázati kitettségérték arányában meghatározott belső tőkepuffer rátával. A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés Szavatoló tőke 2023. december 31-én az Eximbank szavatoló tőkéje 417,3 Mrd forint. A szavatoló tőkéből az elsődleges alapvető tőke (CET1) értéke 411,9 Mrd forint. A CET1 tőke meghatározóan a legerősebb veszteségviselő képességű, jövőbeni kötelezettségektől mentes, 100%-ban állami tulajdonú törzsrészvényekben ölt testet. A Bank alapvető tőkéje (T1) megegyezik az elsődleges alapvető tőkéjével (CET1). A járulékos tőke összege 5,4 Mrd forint, amely az MFB által EUR-ban nyújtott járulékos kölcsöntőke CRR-nek megfelelő módon amortizált összegét tartalmazza. A tőkeinstrumentum amortizálása 2019 szeptemberében megkezdődött, a továbbiakban a tőkeösszeg a hátralévő és a teljes futamidő arányában vehető figyelembe a szavatoló tőkében. Tőkekövetelmények az 1. Pillérben 2023. december 31-én a CRR előírásainak megfelelő szabályozói tőkekövetelmény 177,4 Mrd forint volt. A hitelezési kockázat 165,3 Mrd forint, a partnerkockázat 1,9 Mrd forint, a hitelezési korrekciók kockázatának (CVA) tőkekövetelménye 4,2 Mrd forint, a működési kockázat 6 Mrd forint tőkekövetelményt eredményezett. 2023. december 31-én a szavatoló tőke elsődleges tőkeelemeiből (CET1-ből) képzendő tőkefenntartási és anticiklikus tőkepufferek összege 58,3 Mrd forint, a szabályozói kockázati kitettségérték 2,63%-a. 2023. év végén a szabályozói tőkemegfelelési mutató 18,82%-ot ért el. Ezzel az Eximbank megfelelt a szabályozói tőkemegfelelés, és az MNB által előírt, a tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffert tartalmazó OCR (Overall Capital Requirement) mutató szabályainak. Prudenciális limitnek való megfelelés Az Eximbank nagykockázat-vállalási szabályainak sajátosságai Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat - vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395 cikk) rendelkezéseit az Exim törvényben meghatározott eximbanki eltérésekkel kell alkalmazni.

21 A hitelintézeti ügyfélkörben, az Exim törvény 21.§ (3) bekezdése alapján a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott hitelek közül az exportcélú hitelek mentesülnek az Exim törvény 21.§ (1) bekezdésében meghatározott nagykockázat-vállalási kitettség fogalma és a (2) bekezdésében előírt nagykockázat- vállalási korlát alól. Nagykockázat-vállalás Az Exim törvény 21.§ (1) bekezdése szerint az Eximbank esetében a CRR 392. cikkben foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke 25%-át (104,3 Mrd forintot) meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. A nagykockázat-vállalási limit mértéke és a mentességek, kockázatmérséklő technikák tekintetében érvényesülő eximbanki eltérések Nagykockázat-vállalási limitek - Hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok exportcélú refinanszírozási hitelnek nem minősülő kitettségei mellett a Bank nagykockázat-vállalási limitjét terhelik az egyéb nem hiteljellegű kockázatvállalások is. Az Eximbank a CRR az Exim törvény 21. § (2) bekezdése szerint a bel - és külföldi hitelintézetek számára nyújtott nem exportcélú hitelek és egyéb kitettségek (swap ügyletek, betétkihelyezések, nostro számlák) tekintetében a szavatoló tőke 200%-át kell figyelembe venni. - A nem hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok körében az az Exim törvény 21. § (3) d) pontja szerint a MEHIB biztosítással, a központi költségvetés készfizető kezességével nem fedezett kitettségek terhelik a Bank nagykockázat-vállalási limitjét, amely limit maximális értéke ezen ügyfélkörben a szavatoló tőke 60%-a. Nagykockázat-vállalási kitettségek, nagykockázat-vállalási limittúllépés 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 089 Mrd Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 Mrd Ft értékben. A kitettség 354 Mrd Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 229 Mrd Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 944 Mrd Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 Mrd Ft -ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 159 Mrd Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 Mrd Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 Mrd Ft értékben érvényesült. Tőkeági befektetések

22 A tőkeági befektetések megfeleltek a nagykockázat-vállalási limit feltételeinek. A Banknak a tőkealapok befektetési portfoliójában nincs közvetlen és közvetett nagykockázat-vállalási limittúllépése. 2023. év végén a Bank egyetlen ügyfelével, ügyfélcsoportjával szemben fennálló kitettségének a mentességek és hitelezési kockázat-mérséklési technika alkalmazása (CRM) után számított értéke sem haladja meg a nagykockázati limitet, azaz a Bank a nagykockázati limitkorlátozást nem sérti meg. Egyéb prudenciális korlátozások A Bank megfelelt a Hpt. 100. § Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, 101. § Ingatlanbefektetések korlátozása, 102. § Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások szabályainak, továbbá a 106. § Belső hitelnyújtás feltételeinek. Pénzügyi szektoron kívüli befektetések A Bank a pénzügyi szektoron kívüli befektetések vonatkozásában megfelelt a prudenciális korlátozásoknak, így ebből eredően pótlólagos tőkeszükséglete nem keletkezett. (CRR, Második rész, III. cím) VIII. Egyéb tevékenységek A Bank székhelye Budapesten van, ezen kívül külföldön négy városban – Moszkva, Belgrád, Isztambul, Nur-Sultan – rendelkezik képviselettel. A belföldi fióktelepek 2022 novemberében megszüntetésre kerültek. Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása Az elmúlt évben a hatályos Üzleti stratégiával és annak célkitűzéseivel összhangban került végrehajtásra a szervezet erőforrás gazdálkodása és HR szakmai tevékenysége. A banki kifizetőhely szerint nyilvántartott munkavállalói zárólétszám 2023. december 31-én 182 fő volt. Ez 8 fő növekedés a 2022. évi záróadathoz viszonyítva (174 fő). Az éves átlagos statisztikai létszám 180,5 fő, amely érdemben megegyezik a 2022-es adattal. (181 fő). A Bank összesített munkajogi létszáma 2023. december 31-én kifizetőhely szerint 194 fő volt. A fluktuációs statisztika a Bank és Biztosító integrált szervezeti működéséből fakadóan csak a két intézményre együttesen értelmezhető, mely alapján a fluktuációs ráta jelentős mértékben csökkent, ahogy ennek okán a munkaerő-forgalom is, a magasabb belépői szám ellenére. Az önkéntes fluktuáció mértéke 11,3%-ra tehető, ami megfelel a bankszektori benchmark átlagának, illetve kedvezőbb, mint a teljes munkaerőpiaci átlag. (Önkéntes fluktuáció bankszektor: 11%, Önkéntes fluktuáció tejes piac: 14% - 2023- as Korn/Ferry benchmark adat). Az utolsó negyedévre 2,3%-os az időarányos fluktuációs index, ami 2022. II. negyedév óta legalacsonyabb negyedéves adat, és szemlélteti a csökkenő tendenciát, ill. a munkavállalói megtartóerő növekedését. A teljes - munkáltató által kezdeményezett munkaviszony megszűnésekkel együtt számított - fluktuációs-index 18,3% volt 2023-ban, amelyet többek között a befektetési és vagyonkezelési tevékenység kiszervezése indukált. Az Eximbank Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata – így a szervezeti a felépítés – 2023 december 15- i hatállyal módosításra került, amelyhez kapcsolódóan a szükséges munkaügyi adminisztrációt az Mt.-vel összhangban végrehajtotta a HR, továbbá a vonatkozó módosulások átvezetésre kerültek az állományi ügyviteli rendszerekben is. Az év egésze során 4 alkalommal került sor hasonló SZMSZ-t érintő szervezeti újra strukturálásra. 2021.12.31 2022.12.31 2023.12.31 Munkaerő-forgalom*: 24,15% 56,0% 45,2% Fluktuációs index: 12,6% 30,5% 18,3%

23 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében Az EXIM a fenntarthatóság szemléletét hármas megközelítés alapján juttatja érvényre szakmai tevékenységében és saját működésében: 7. az EXIM kiemelten összpontosít a fenntartható, környezetileg és társadalmilag pozitív hatással járó, hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, megvalósulására, 8. az EXIM elutasítja, kizárja a környezetterhelő, káros, társadalmi és emberi jogi szempontból negatív hatással járó ügyletek, projektek megvalósulását, 9. az EXIM hangsúlyosan, példamutató, pozitív gyakorlatot valósít meg a fenntartható társadalmi és környezeti hatással bíró saját operáció, működés révén. A Bank aktívan részt vesz az EU és az OECD exporthitelezéssel, valamint a hazai, fenntarthatósággal foglalkozó munkacsoportok (BCSDH - Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, Magyar Bankszövetség – Fenntarthatósági Munkacsoport) ülésein, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, uniós megállapodásokat (Európai Zöld Megállapodás) és cselekvési terveket (Fenntartható Finanszírozási Cselekvési Terv). Az Eximbank 2023-ban sikeresen zárta a 100 M EUR összegű EIB-EXIM refinanszírozási megállapodáshoz kapcsolódó és a PwC támogatásával megvalósuló tanácsadási projektet. Az Eximbank által 2022-ben elnyert támogatási megbízás az ún. EIB Technical Support elnevezésű vissza nem térítendő támogatás keretében került finanszírozásra. A projekt célja az EIB által finanszírozható zöld célok azonosításának hatékonyabb kialakítása, az allokációs mechanizmus és a monitoring tevékenység véglegesítése, az EIB zöld feltételeinek összefoglalása, valamint a jelenlegi legjobb nemzetközi gyakorlatok bemutatása a termékfejlesztési irányok meghatározásához, pontosításához. A projekt keretein belül elkészült a hazai zöldfinanszírozási gyakorlatra vonatkozó piackutatás és akcióterv, illetve véglegesítési fázisba ért az EIB megfelelőséget igazoló EIB Green checker online platform integráció is. A projekt keretein belül az EXIM számára rendezett workshopok a fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítására, hitelezési folyamatokra, az ESG kockázatokra, valamint az EU taxonómia alkalmazására fókuszáltak, emellett további részletes betekintést nyújtottak a Green checker részleteibe és felhasználási módjába. Az Eximbank 2023. utolsó negyedévében lefolytatta az MNB-tőkekövetelmény-kedvezmény egyes elemeinek, továbbá az EU és Multilaterális Fejlesztési Bankok által nyújtott források igénybevételéhez kialakított szabályrendszer, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) esedékes felülvizsgálatát, melyre megszerezte a külső szakértő tanácsadói véleményt. A ZFK a 2024. január 15-én bevezetett BGH2024 program keretén belül kialakított zöld termékek alapjául szolgál. Az év folyamán az EXIM Akadémia keretein belül kötelező (és a jövőben rendszeressé váló) ESG oktatásokban részesültek az EXIM munkavállalók. 2023. utolsó negyedév során Zöld Projekt indulását kezdeményeztük (projekt indulás: 2024. január) az EXIM fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére (első fenntarthatósági jelentés 2025-ben esedékes). Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal.

24 IX. Fenntarthatósági jelentés A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása. Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI - okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat. A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest.

25 Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását. A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani. A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: k) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. l) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. m) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. n) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. o) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek: e) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. f) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása.

26 Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: g) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése) h) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. i) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket. A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: - miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; - miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások);

27 - miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030- ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor- karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre. Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződés-mentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre.

28 X. Vállalatirányítási nyilatkozat Az Eximbank megfelel a Hpt. „53. Vállalatirányítási rendszer-kockázatkezelés” fejezetében foglaltaknak. Az Eximbank a CRR és a Hpt. alapján évente egyszer, a számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a Bank honlapján eleget tesz e jogszabályok nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek. A Bank rendelkezik a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítését biztosító hatályos belső szabályzattal. Utoljára a Bank a 2022. évre vonatkozóan, 2023 áprilisában tett eleget a nyilvánosságra hozatali előírásoknak. A nyilvánosságra hozatali dokumentum 12 ismerteti a kockázatkezelési rendszer felépítését, a folyamatba épített kockázatkezelést, a felelős belső irányítást és belső kontroll funkciókat, valamint a döntési struktúrát. A Belső ellenőrzés a jogszabályi és felügyeleti elvárások mentén éves ellenőrzési tervét folyamatalapú kockázatelemzéssel alapozza meg, amelynek szempontrendszerében a pénzügyi és reputációs hatásoknál is külön értékelendő folyamatcsoport a csalásnak és korrupciónak kitett folyamatok, amelyeknél mindkét hatáshoz a legmagasabb értéket rendeljük. Bármely csalás eredménye a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatáson keresztül megjelenik az éves beszámolóban, így az éves beszámolót érintő ellenőrzések is a csalással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységként értelmezhetők. A kiépített gazdálkodási kulcskontrollok mindegyike egyfajta csalás-ellenes kontrollként (csalásmegelőzési mechanizmus) is funkcionál, amelyeket rendszeresen vizsgál a Belső ellenőrzés. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok egyetlen esetben sem voltak visszavezethetők szándékos csalásra. Az azonosított hibák kijavítására vonatkozó javaslatok mentén az ezekből eredő kockázatokat csökkentette a Bank. Az Eximbank a tevékenységével kapcsolatban felmerülő compliance kockázatok kiküszöbölése és mérséklése céljából Compliance területet működtet, amely az alkalmazott kontroll mechanizmusok érvényesítéséért, értékeléséért, illetve koordinálásáért és a compliance kockázatok kezeléséért felelős. A Compliance – a Kockázatkezelés és a Belső Ellenőrzés mellett – az intézménypáros által alkalmazott belső kontroll funkciók harmadik eleme. A Compliance feladata, hogy a - Hpt. 153/A. §-a, az MNB belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló ajánlása alapján - az Eximbank működését meghatározó egyes jogszabályok (különösen, de nem kizárólagosan a pénzmosás megelőzéssel kapcsolatosak), nemzetközi korlátozó intézkedések (szankciók), az OECD korrupciómegelőzési ajánlásában előírtak, más környezeti hatások, trendek folyamatos figyelemmel kísérésével, továbbá a hazai és nemzetközi, szakmai fórumok, valamint az MNB ajánlásait, megállapításait felhasználva, az Eximbank és ügyfelei érdekeinek szem előtt tartásával, a rendelkezésére álló összes törvényes eszközzel (pl. belső szabályozással, ellenőrzéssel, etikai -, hatósági eljárás kezdeményezésével, oktatással) biztosítsa az Eximbank prudens és szakszerű működését, és ezáltal az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás magas színvonalon tartását. Az Eximbank sokszínűségi politikával nem rendelkezik, mivel a tisztségviselők kinevezésének tekintetében a tulajdonosi joggyakorló döntési szempontjai érvényesülnek. A Bank Igazgatósága héttagú, melynek két belső, a Társasággal munkaviszonyban álló tagja és öt külső tagja van. Az Igazgatóság éves ülésterv alapján havi rendszerességgel dönt ülésezés vagy írásbeli szavazás útján. A Felügyelőbizottság hat tagja legalább kéthavi rendszerességgel hoz döntést az éves üléstervében előirányzott, illetve ügyrendje és az alapszabály, valamint a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó ügyekben. 12 A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2022. ÉVI TÁJÉKOZTATÓJA a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján nyilvánosságra hozandó információkról

29 A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjon kívül, az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért a KPMG Tanácsadó Kft. által felszámított díj 18,3 millió forint összeget tett ki. XI. Az Eximbank 2024. évi üzletpolitikai céljai 2024-re vonatkozóan az EXIM az alábbi fő célkitűzések mellett készítette el üzleti tervét: - továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása az alábbi eszközökkel • az Ideiglenes Válság- és Átállási közlemény (TCTF) 2.1 szakaszának meghosszabbítása lehetővé teszi a BGH Program folytatását (BGH 2024) kiemelten kedvező kamatokkal 2024. június 30-ig., illetve • a BGH 2024 kiegészítő elemeként meglévő termékek (JEA és Exportélénkítő) feltételrendszerének és árazásának átalakítása figyelembe véve a lassan ereszkedő kamatkörnyezetet is; - a gazdasági növekedés helyreállításában való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számbavehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítése, exportösztönző és fejlesztési hitelekkel; - a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatása kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával; - továbbra is kiemelt cél a klasszikus ECA tevékenység keretében az exportőrök külföldi kockázatainak átvállalása, a szükséges finanszírozás biztosítása; - a 2022 elején indított Zöld Finanszírozási Program továbbfejlesztése, különös tekintettel arra, hogy az energiaválság miatt az EXIM Zöld programban is megfogalmazott hitelcélok magas prioritást kapnak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban; - a fenntartható növekedés és a költségvetési források hatékony felhasználásának további erősítése, a szükséges források biztosítása a tervezett ügyletekhez (kötvénykibocsátások), valamint multilaterális fejlesztési banki (EIB és MIGA) források bevonása a zöld ügyletek mögé; Az 2021 végén elkészült 2022-2026 évi üzleti stratégia megújítása, tekintettel az időközben bekövetkezett jelentős változásokra (háború, energiaválság, kormányzati irányítási modell) folyamatban van. XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött. Budapest, 2024. április 15. Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2023. évi vezetőségi jelentése

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................................... 3 II. Az Eximbank üzleti és jogi környezete ............................................................................................. 4 Makrogazdasági környezet ..................................................................................................... 4 A jogszabályi környezet főbb változásai ................................................................................ 5 III. Az Eximbank 2023. évi üzleti tevékenysége ..................................................................................... 7 Az Eximbank termékei ........................................................................................................... 7 Üzleti állományok alakulása 2023-ban .................................................................................. 8 Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek ........................................................ 9 IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása ...................................................................................... 10 Forrásbevonás....................................................................................................................... 10 Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet ....................................................................... 11 V. Az Eximbank mérlege és eredménykimutatása ............................................................................... 12 Az Eximbank vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban...................................... 12 Az Eximbank jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban ................................................... 13 Költséggazdálkodás .............................................................................................................. 15 Beruházások ......................................................................................................................... 15 VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika .................................................................................. 16 A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása .................................................. 16 Kockázatkezelési politika ..................................................................................................... 16 Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat........................................................... 18 VII. Prudenciális megfelelés ................................................................................................................... 19 A Bank prudenciális működése ............................................................................................ 19 A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés .......................................................... 20 Prudenciális limitnek való megfelelés .................................................................................. 20 VIII. Egyéb tevékenységek ...................................................................................................................... 22 Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása ...................................................................... 22 A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében .............................................. 23 IX. Fenntarthatósági jelentés ................................................................................................................. 24 X. Vállalatirányítási nyilatkozat ........................................................................................................... 28 XI. Az Eximbank 2024. évi üzletpolitikai céljai .................................................................................... 29 XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok . 29

3 I. Vezetői összefoglaló A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank vagy a Bank) szakosított hitelintézet, melynek tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója 2022-től a gazdaságfejlesztési miniszter, 2024-től a nemzetgazdasági miniszter. Az integrált keretek között működő Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (továbbiakban a MEHIB) a feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi. Az Eximbank 2023. évi üzleti fókuszában a bizonytalanabb gazdasági környezetben működő magyar exportőrök és beszállítók banki termékekkel történő segítése mellett a kormányzati anticiklikus gazdaságpolitika támogatása is kiemelt szerepet kapott. Az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló bizottsági közlemény alapján 2023-ban indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. A kedvező kamatozású hitelprogram-konstrukciók iránti erős kereslet, valamint a bővülő közvetlen belföldi finanszírozás eredményeként az Eximbank a 2023. évet rekord-hitelkihelyezéssel zárta, a 2023. évi hitelfolyósítások értéke (1 444 Mrd forint) a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta. A bővülő hitelezésnek köszönhetően az Eximbank mérlegfőösszege több, mint 74%-kal, a hitelek fennálló bruttó tőkeállománya közel 50%-kal növekedett 2023-ban. Az Eximbank kedvező eredménnyel zárta a 2023. évet, amelyhez elsősorban a magas kamateredmény járult hozzá. Az Eximbank tőkemegfelelési mutatója 2023 végén is stabil szintet ért el, és ezt támogatta az üzleti bővülés érdekében 2023-ban megvalósult 30 milliárd forint összegű tőkeemelés. Az Eximbank főbb üzleti eredményei 2023.12.31 2022.12.31 2023/2022 Pénzügyi adatok (M forint) Jegyzett tőke 340 000 310 000 109,68% Saját tőke 418 928 355 212 117,94% Mérlegfőösszeg 3 642 430 2 091 451 174,16% Kamateredmény 60 997 48 517 125,72% Adózott eredmény 18 551 2 250 824,48% Tárgyévi teljes átfogó jövedelem 33 716 -360 - Tőkemegfelelési mutató 18,82% 24,06% - Üzleti adatok (M forint) Üzleti hitel- és kötvény állomány (fennálló tőke) 2 438 972 1 629 002 149,72% Garancia-állomány 19 788 28 782 68,75% Tőkeági befektetések (bekerülési értéken) 172 040 148 761 115,65% Új hitelfolyósítás és kötvényfinanszírozás 1 443 848 566 967 254,66% Új garanciakiadás 4 300 18 944 22,70% Új tőkeági finanszírozás 31 057 45 366 68,46%

4 II. Az Eximbank üzleti és jogi környezete Makrogazdasági környezet Magyar gazdasági helyzetkép A magyar gazdaság teljesítménye 2022 harmadik negyedévétől kezdődően lelassult, így az ország technikai recesszióba került. A kedvezőtlen folyamatok hátterében az állt, hogy a magas infláció csökkentette a háztartások vásárlóerejét, a szigorú monetáris- és fegyelmezett fiskális politika pedig jelentősen visszafogta a privát és az állami beruházási aktivitást. Továbbá hazánk exportteljesítményét jelentősen gyengítették a magas energia-, nyersanyag- és alapanyagárak, valamint az orosz-ukrán háború révén kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet. 2023 egészében 0,9%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Bár a harmadik negyedévben negyedéves alapon újra növekedésnek indult a gazdaság (+0,8%), a negyedik negyedévben stagnálás volt megfigyelhető mind éves, mind negyedéves összevetésben. 2023-ban a GDP termelési oldalán legnagyobb mértékben az ipar és a szolgáltatások visszaesése járult hozzá a kedvezőtlen adatokhoz. Az ipar volumene 5,2%-kal csökkent éves alapon, nagyrészt a külső kereslet – ezen belül pedig kifejezetten Németország – lassulása következtében. A nagy súlyú szolgáltatások tavalyi, 1,6%-os mérséklődésének hátterében elsősorban a kereskedelem ágazat 9,7%-os csökkenése állt. Ezen túlmenően az építőipar hozzáadott értékének 5,6%-os visszaesésében szerepet játszhattak az elhalasztott, nagy volumenű állami fejlesztések, valamint a lakásépítések mérséklődése is. A 2023-as gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékét tompította a mezőgazdaság (alacsony bázis következtében mért) 68,5%-os bővülése. A GDP felhasználási oldalán a tavalyi évben a nettó export nem tudta ellensúlyozni a fogyasztás és a beruházás lendületvesztését. A lakosság óvatossági motívumának felerősödése, valamint a reálbérek csökkenése nyomán a háztartások fogyasztási kiadása 2,5%-kal mérséklődött éves összevetésben. A bruttó állóeszköz-beruházás volumene 8,7%-kal zsugorodott, amelyhez a – magas kamatkörnyezet miatt – visszaeső vállalati és háztartási beruházási hitelkereslet is hozzájárulhatott. A tavalyi évben a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulást mutatott, ugyanis 3 834 Mrd forintos többletet ért el, ugyanakkor ez elsősorban – a belső kereslet csökkenése nyomán – az import 5,1%-os mérséklődésének volt tulajdonítható. Hazánk exportteljesítménye az év egészében 0,1%-kal mérséklődött, ugyanis a szolgáltatáskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni az áruexport volumencsökkenését. Összességében a nettó export 4,8 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését 2023 során. A munkaerőpiac stabil maradt, és nem reagált érdemben a gazdasági teljesítmény lassulására: a munkanélküliségi ráta a tavalyi év egészét tekintve 4,1%-os volt. Az elmúlt időszakban megfigyelhető dezinflációs folyamatot követően az elkövetkező hónapokban stabilizáció várható az inflációs ráta alakulásában. A tavalyi év során az infláció a januári 25,7%-os tetőzése után fokozatosan mérséklődött, amelynek eredményeként decemberre 5,5%-ra csökkent, így a 2023-as év átlagában 17,6%-os volt a fogyasztói árak változása. A dezinflációs folyamatok eredményeként az elmúlt időszakban tíz lépésben, a 2023. májusi 18%-ról 2024. februárra 9%-ra csökkent az MNB irányadó kamata. A magas kamatkörnyezet, valamint a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet visszafogta a hitelezési dinamikát 2023-ban. A vállalati hitelezésben a forinthitelek esetén átlagosan 12-16%, az euróhitelek esetén 5-6% körüli kamat volt jellemző a tavalyi évben, amelynek hatására 2023 egészében az újonnan folyósított forinthitelek 18,3%-kal csökkentek éves alapon, miközben az euróhitelek esetében 23,5%-os bővülés volt megfigyelhető. A magas forint kamatok miatt a Baross Gábor Hitelprogram kiemelt szerepet játszott a hazai hitelpiac támogatásában: 2023. március-decemberben az új vállalati hitelszerződések 28%-át, mintegy 870 Mrd forintot a program keretei között leszerződött hitelek adták.

5 Nemzetközi kitekintés A tavalyi évben a világgazdaság fokozott nyomás alatt volt a magas inflációs környezet, az ennek nyomán szigorú monetáris politikát folytató jegybankok, valamint a geopolitikai feszültségek következtében. Mindezek eredményeként a globális növekedési ütem 2023-ban 3,1%-ot ért el az IMF becslése alapján. Ezen belül az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítmény mutatott. A gyenge belső kereslet és azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság következtében a tavalyi évben 0,5%-os GDP-bővülés valósult meg az övezetben, amely visszafogott növekedési dinamika 2024-ben is folytatódhat. Az eurózónában a 2022-es év végén elkezdődött egy dezinflációs folyamat, amelynek köszönhetően decemberre 2,9%-ra csökkent az infláció, így a 2023-as év átlagában 5,5%-os volt a fogyasztói árak változása. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza, elsősorban annak nyomán, hogy mérséklődő külső kereslet visszafogta az ipar teljesítményét. Az USA gazdasága a korábbi elemzői várakozásokat felülmúlva, valamint a restriktív monetáris politika ellenére 2,5%-os bővülést mutatott 2023-ban. A folyamatokat elsősorban a válságálló lakossági fogyasztás, a munkaerőpiac rugalmassága, valamint az erőteljes béremelések támogatták. Az USA-ban 2022 nyarán elkezdődött dezinflációs folyamat megtorpant 2023 nyarán, amelynek eredményeként az év második felében 3,0-3,7% között ingadozott a fogyasztóiár-index értéke. A kínai gazdaság teljesítménye 2023-ban 5,2%-kal tudott bővülni az ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, mindazonáltal az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet továbbra is jelentős kockázatként azonosíthatók. Az orosz gazdaság teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, amelyet elsősorban a jelentős katonai kiadások, valamint a béremelések hatására megnövekedett privát fogyasztás és a feszes munkaerőpiac tett lehetővé. A globális finanszírozási feltételek jelentősen szigorodtak az elmúlt időszakban az irányadó kamatemelések révén. A Fed 2023 nyarán állt le a szigorítással, így az irányadó kamatok azóta változatlanul az 5,25-5,5%-os csúcson vannak. 2023 szeptemberében az EKB irányadó rátája 4%-ra emelkedett, amely lépéssel elérte a jegybank a kamatemelési ciklusa végét. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a monetáris kondíciók lazítása – a korábbi piaci várakozásokhoz képest később – az idei második negyedév végén kezdődhet majd meg a gazdasági bizonytalanságok (pl. geopolitikai konfliktusok, beszállítói láncok sérülése) következtében. Mindezek alapján az elmúlt időszakban a magas kamatkörnyezetben megdrágult vállalati forrásbevonási költségek továbbra is jelentősek maradhatnak, ezáltal erodálva a gazdaságok növekedési teljesítményét. A jogszabályi környezet főbb változásai 25) A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 2023. évi LXXVI. törvény módosította az Exim tv 13 -t az alábbi főbb pontokban: - rögzítésre került, hogy a MEHIB-re és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (Bit.) – az Exim tv. biztosítási titokra vonatkozó szabályai körében foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni, - módosultak az Exim tv-ben meghatározott hitelcélok: • az Eximbank belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata részére is nyújthat nemzetközi versenyképességet javító hitelt, • az Exim törvényben meghatározott céloknak megfelelő hitel kiváltásra is nyújtható hitel, - a gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre került a befektetési alapokkal, valamint az MRP szervezettel, - betétgyűjtési szabályok módosítása, - a MEHIB vonatkozásában törlésre kerültek a következő biztosítható ügyletek: beszállítói ügyletek, exportcélú befektetések, belföldi értékesítések, 1 a Magyar Export – Import Bank Részvénytársaságról és a magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

6 - rögzítésre került, hogy a kormányhatározatban megjelölt ügylethez kapcsolódó kezességvállalás esetén a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg, - mind az Eximbank, mind a MEHIB vonatkozásában jelentősen módosultak az állami követelések érvényesítése, behajtása, értékesítése, leírása szabályai, - módosításra kerültek továbbá a titoktartási szabályok. 26) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 645/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a kamatkiegyenlítési (KK) 14 rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a KK rendelet hatálya kiegészítésre került az Exim tv. alapján nyújtott egyéb hitelekkel, valamint a pénzügyi intézményeknek nyújtott egyéb refinanszírozási hitelekkel, - a módosítás lehetővé tette a „gazdálkodó szervezet” részére nyújtott hiteleknek a kamatkiegyenlítési rendszerben a központi költségvetéssel történő elszámolását, - a MEHIB rendelettel 15 egyezően • módosításra kerültek az OECD megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó magyar hányad szabályok, • a módosítás értelmében a Kormány egyedi döntésével eltérhet a KK rendelet egyes (így különösen a magyar hányad mértékére vonatkozó) szabályaitól, - a KK rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti közvetlen hitelek esetén módosultak a legkisebb kamatláb megállapításának szabályai, - a KK rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti legalább 0,01 %-os kamatláb alkalmazását a módosítás 2023. december 31. napja helyett 2024. december 31. napjáig biztosítja. 27) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet az alábbi főbb pontokban: - a módosítás meghatározza a kormányhatározatban megjelölt hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás szabályait és beváltását, - az Eximbanknak folyamatos nyilvántartást kell vezetni a (kormányhatározatban megjelölt) állami kezességgel biztosított hitelügyleteiről és negyedévente beszámolót kell küldenie elektronikus úton az államháztartásért felelős miniszter részére az általa meghatározott tartalommal, - a rendelet meghatározza az állami készfizető kezeség beváltásának szabályait. 28) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 5/2023. (VIII. 30.) PM rendelet a LIBOR helyett bevezette a CME Term SOFR alkalmazását. 29) Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2023. (VI. 30.) Korm. rendelettel változott a forrásszerzési költség definíciója. 2 a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 3 a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

7 30) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 158/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 488/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 4 300 000 millió forint - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000 millió forint. 31) A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 489/2023. (XI. 2.) Korm. rendelettel történt módosítása alapján - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 4 300 000,0 M forint, - az Exim tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 M forint. 32) A Kormány határozatai a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal kapcsolatban - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretösszegének növeléséről szóló 1076/2023. (III. 10.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja keretösszegének 700 milliárd forintról 1 000 milliárd forintra történő növeléséről), - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásáról és keretösszegének növeléséről szóló 1614/2023. (XII. 28.) Korm. határozat (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja 2024. évben történő folytatásáról és keretösszegének 1 000 milliárd forintról 1 200 milliárd forintra történő növeléséről). III. Az Eximbank 2023. évi üzleti tevékenysége Az Eximbank termékei Az Eximbank az exportösztönzési feladatainak ellátáshoz finanszírozási, garanciavállalási és tőkebefektetési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei és pénzügyi intézményi partnerei számára. p) Külföldi kockázatú hitelek: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez nyújt az exportvevők részére – nemzetközi szabályok alapján – kedvező kamatozású hiteleket (vevőhitelek, segélyhitelek, követelésleszámítolások). A külföldi kockázatú finanszírozást az Eximbank döntően társintézményével, a MEHIB Zrt.-vel közös konstrukciókban nyújtja. q) Belföldi kockázatú hitelek: A magyar vállalkozások exportteljesítményének növeléséhez szükséges forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett az Eximbank a leendő magyar exportőrök és a beszállítók nemzetközi versenyképességének javításához is nyújt fix kamatozású, kedvező feltételrendszerű hiteleket közvetlenül és pénzügyi intézményi partnerei refinanszírozásával is. Mivel az Eximbank hiteleihez a költségvetés kamatkiegyenlítést biztosít, ezért a hitelfelvevő ügyfelek finanszírozási költségei hosszabb távon is kiszámíthatók maradnak. r) A hagyományos – bankhitellel történő – finanszírozási megoldások mellett 2023-tól az Eximbank kötvények vásárlása formájában is hozzájárul a versenyképes magyar vállalkozások növekedési forrásainak biztosításához. s) Garanciavállalások: Az Eximbank magyar exportőrök külföldre irányuló értékesítéséhez kereskedelmi és hitelgaranciákat, exportőrök, beszállítók és leendő exportőrök belföldi hitelfelvételéhez hitelgaranciát vállal, melyhez a Magyar Állam 100%-os viszontgaranciát nyújt. t) Tőkebefektetések: Az Eximbank számos hazai és nemzetközi tőkealapban vesz részt, melyek a magyar exportőrök nemzetközi piacokra jutását, a magyar vállalkozások növekedését és nemzetközi versenyképességének javítását támogatják a vállalkozásokban történő tulajdonszerzéssel. 2020-tól az Eximbank, üzleti stratégiájában is megfogalmazott anticiklikus szerepkörének megfelelően, az Európai Unió átmeneti állami támogatási szabályain alapuló konstrukcióival egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gazdasági környezet helyreállításához és a versenyképesség megerősítéséhez a válságérintett vállalkozások finanszírozásával. A COVID járvány miatti, az állami intézkedések kereteit szabályozó átmeneti bizottsági közlemény alapján indította el még 2020-ban az Eximbank a Kárenyhítő Hitelprogramot és Kárenyhítő Hitelfedezeti

8 Programot. 2021 márciusában indította el az Eximbank a magyar KKV-k számára a COVID-19 járvány kitörése következtében kialakult romló üzleti körülmények utáni újraindulás támogatása, az ehhez szükséges fejlesztési igények hitellel történő finanszírozása érdekében a Fordulat Beruházási Hitelprogramot. Végül a háború és az energiaválság következményeinek enyhítésére irányuló újabb bizottsági közlemény alapján indult a Gyármentő Hitelprogram, majd annak folyatásaként a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2023 elején. A Baross Gábor Hitelprogram konstrukciók sikeresen támogatták a vállalkozásokat az ugrásszerűen megnövekedett hitelkamatok miatti finanszírozási problémák megoldásában. Az EXIM Zöld finanszírozási programját a Green Lending Principles, az EU Taxonómiák és az MNB Zöld tőkekövetelmény kedvezmény iránymutatása alapján még 2021-ben dolgozta ki, és külső független szakértővel történő véleményeztetést követően 2022. első negyedévében vezette be belföldi hitelezési programjaiba, így belföldi válságkezelő és versenyképességjavító hitelek formájában 2022-2023-ban – speciális kedvezmények biztosítása mellett – fenntarthatósági fejlesztési célokat egyre nagyobb arányban volt képes finanszírozni. 2023-ban, a változó jogszabályi környezet, és az addig összegyűjtött tapasztalatok figyelembevételével megtörtént a Keretrendszer felülvizsgálata és független tanúsítása, mellyel a befogadható zöld hitelcélok körét tovább bővítette az intézmény. Üzleti állományok alakulása 2023-ban A Bank hitel- és vállalati kötvény bruttó tőkeállománya 2023. december 31-én 2 439 Mrd forintot tett ki, amely a 2022. év végi állománynál 810 Mrd forinttal (49,7%-kal) magasabb. A Bank tőkeági finanszírozási konstrukciói jelenleg tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelnek fel, a már befektetett összegek értéke 2023. év végén elérte a 172 Mrd forintot, amely 23,3 Mrd forinttal (15,6%-kal) magasabb, mint a 2022. év végi érték. A garanciák december végi állománya 19,8 Mrd forint, amely 9 Mrd forint csökkenést mutat a 2022. év végi értékhez képest. A hitelek bruttó tőkeállományának forintban kifejezett, 2023 során bekövetkezett 810 milliárd forintos növekedését néhány kiemelkedően nagy összegű közvetlen ügylet (export vevőhitel, illetve belföldi befektetés finanszírozása) mellett elsősorban a Baross Gábor Hitelprogram konstrukcióiban folyósított több, mint 700 milliárd forint indukálta, közvetlen és refinanszírozási hitelek formájában. 2023. évben az állományváltozás (+810 Mrd forint) az alábbi tételekből tevődött össze: - hitelfolyósítások volumene: 1 395 Mrd forint (2022. évben 567 Mrd forint) - vállalati kötvény vásárlás: 48,6 Mrd forint - törlesztések volumene: 578 Mrd forint (2022. évben 405,4 Mrd forint) - devizaárfolyam-változások állományi hatása: -55,7 Mrd forint (2022. évben 83,8 Mrd forint) Az állományváltozás a refinanszírozási hiteleknél 348,6 Mrd forintot tett ki 2022 végéhez képest, a közvetlen finanszírozásnál (kötvényekkel együtt) 461,4 Mrd forintot.

9 A garanciakiadás 4,3 Mrd forint összegű volt 2023-ban, emellett egy 65 Mrd forint összegű garanciakeret megnyitása is megvalósult. 2023. évben a tőkealapokba történő új befektetés 31,1 Mrd forint volt. 2023. év folyamán 7,8 Mrd forint visszafizetés is történt. A folyósított hitelek, kötvényfinanszírozás és garanciák vállalatméret szerinti megoszlása az alábbi módon alakult: 2023. év 2022. év Érték szerint Darabszám szerint Érték szerint Darabszám szerint Mikrovállalkozás 3,8% 12,38% 5,2% 20,34% Kisvállalkozás 6,6% 28,17% 13,6% 36,24% Közepes vállalkozás 21,1% 38,98% 33,7% 32,39% Nagyvállalkozás 68,5% 20,48% 47,4% 11,03% 2023-ban tovább növekedett az Eximbank és a Biztosító ügyfélszáma, 2023. december végén meghaladta a 3300-at. 2023.12.31. 2022.12.31. Eximbank + MEHIB ügyfélszám 3 344 2 905 ebből KKV ügyfélszám 2 926 2 627 a közös ügyfelek duplázódásának kiszűrése után Tőkeági befektetések Az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciója 2023. december 31-én tizenhét tőkealapba történő befektetést ölelt fel, összesen 172,0 Mrd forint bruttó állományi összeggel (bekerülési értéken) és 127,2 Mrd forint nettó eszközértéken. A folyósított összeg 15,6%-os növekedést, a nettó eszközérték 2,5%-os csökkenést mutat a 2022. év végi adatokhoz képest. 2023 végére a befektetési alapokban levő portfolió valós értéke 44,8 Mrd forinttal, azaz 26,1%-kal maradt el a folyósított összegtől. Üzleti tevékenységet befolyásoló költségvetési keretek Az Eximbank célja nem profitmaximalizálás, hanem az, hogy teljesítve az EXIM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott elvárásokat, gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működjön az exporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten – beszállítóként – foglalkozó magyar vállalkozások

10 érdekében. E cél mögé a központi költségvetés erőforrásokat állít, biztosítva a Bank hosszútávon fenntartható működését. A költségvetés a Bank tevékenységeit – amennyiben szükséges - tőkejuttatással támasztja alá, valamint költségvetési keretszámoknak megfelelően a Bank működését egyéb módon támogatja. Ezen erőforrások rendelkezésre állása rövidtávon a Költségvetési törvény által garantált, míg középtávon a stratégia elfogadásával vállalt az Alapító kötelezettséget a Bank működése kereteinek biztosításáért. Az Eximbank anticiklikus gazdaságpolitikai szerepvállalásának erősítése érdekében 2023-ban 30 Mrd forint tőkeemelést hajtott végre az Alapító. Az Eximbankra vonatkozó költségvetési keretek: - A kamatkiegyenlítés (több kormányhatározattal megemelt) keretszáma 2023-ban 122 Mrd forint, kihasználtsága 99% volt, míg 2022-ben a (szintén módosított) keret 64,8 Mrd forint volt 98%-os kihasználtsággal. - A kötött segélyhitelezés kerete 2023-ban 7,6 Mrd forint, melynek kihasználtsága 77% lett, a 2022. évre megállapított keret 10,4 Mrd forint, a kihasználtság pedig 36% volt. - A forrásoldali állami készfizető kezesség keretszáma is emelkedett 2023 folyamán, év végére 4 300 Mrd forintra nőtt. 2023. december 31-én a keret kihasználtsága 71,5% volt. - Az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának keretszáma 200 Mrd forintra nőtt 2023-ban, az év végi kihasználtság 43%-ot mutatott. - A kormányhatározat alapján nyújtott hitelek állománya a 2023-ban megemelt keretszám alapján legfeljebb 1 200 Mrd forint, melynek a kihasználtsága az év végén 33%. - Garancia beváltására 2023-ban sem került sor (keret: 1 600 M forint). - A behajtási jutalék MEHIB-bel közös, felülről nyitott 35 M forintos kerete 38%-os kihasználtságú volt, ami teljes egészében a Biztosítónál merült fel. A Bank 2023-ban sem számolt el behajtási jutalékot. IV. Az Eximbank eszköz-forrás gazdálkodása Forrásbevonás 2023 során az Eximbank által bevont források állománya kiemelkedő mértékű bővülést ért el. Az év során a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikeres fogadtatása kapcsán az Eximbank havonta rendszeres forrásbevonásokkal készült fel a várható nagy összegű hitelfolyósításokra. Majd a negyedik negyedév során a 2024-es évben jelentkező nagy egyedi hitelek forrásoldali fedezetének biztosítása érdekében végzett forrásbevonási műveleteket. Fentiek eredményeként a 2022. év végi forrásarányok 2023. december végére átalakultak: a hazai és nemzetközi kötvénykibocsátások aránya jelentősen megnövekedett valamennyi egyéb forrásbevonási forma arányának csökkenésével. Az Eximbank 2023-ban két benchmark méretű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre:

11 - 2023 májusában 1 250 M USD névértékű kötvény kibocsátására került sor. A bevont dollár forrás jelentős része a kötvény futamidejével egyező dátumra EUR-ra került swapolásra. - 2023 novemberében történt a második piacra lépés, amikor az Eximbank 2029. május 16-i lejáratú EUR kötvényt bocsátott ki 1 000 M EUR összegben. Az Eximbank jelenléte a hazai kötvénypiacon 2023-ban tovább erősödött. A rendszeresen kibocsátott éven belüli fix kamatozású forintkötvények mellett a Bank 2023-ban először bocsátott ki változó kamatozású éven túli kötvényt. Az új hároméves papírt a piac kedvezően fogadta, így öt éves változó kamatozású kötvényt is meghirdetett a Bank, valamint 2025-ben lejáró fix kamatozású kötvény kibocsátására is sor került. A 2023-ban lebonyolított aukciókon az Eximbank közel 914 Mrd forint össznévértékű kötvényt bocsátott ki. A nagyobb összegű hitel lejáratok, valamint a bővülés forrásoldali biztosítása érdekében a Bank bilaterális, hosszú lejáratú hitelek felvételével is kiegészítette forrásbevonási tevékenységét. Kiemelendőek a nemzetközi finanszírozó intézményektől, a hasonló futamidejű piacinál kedvezőbb feltételek mellett bevont, jelentős nagyságrendű források. A Bank ezentúl a folyamatosan növekvő forrásigényét a likviditási helyzetnek megfelelően, rövid futamidejű bankközi hitelfelvétellel fedezte, ezt kiegészítette a szakmai befektetőktől bevont forrás 100 M eurós nagyságrendű összege, esetenkénti rulírhitel lehívása. A 2023. évi forrásgazdálkodást a magas finanszírozási biztonság megtartása, a forrásköltségek optimalizálása jellemezte. Az Eximbank állami készfizető kezességvállalási keretszámát a 2023. évi költségvetési törvény 2 800 Mrd forint összegben határozta meg. A hitelállomány bővülésével párhuzamosan ezen összeg az év során két alkalommal megemelésre került: április 6-tól 3 500 Mrd forintra, majd november 3-tól 4 300 Mrd forintra. 2023. december 31-én az új keret 71,5%-os kihasználtsági értéket ért el. Az Eximbank S&P illetve Fitch Ratings hitelminősítési ügynökségeknél fennálló, a Magyar Állammal azonos hitelminősítése 2023. év során egyszer változott: az S&P Global Ratings 2023. januári közleménye alapján a hitelminősítő intézet a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság hosszú- és rövid lejáratú ’BBB/A-2’ besorolását ’BBB-/A-3’-ra rontotta, míg a Fitch Ratings ’BBB/F-2’ besorolásának kilátását stabilról negatívra rontotta. Felkészülve a 2024. év elején várható nagy összegű lejáratokra és új folyósításokra az Eximbank 890 Mrd forintot meghaladó, jegybanknál elhelyezett likvid állománnyal rendelkezett 2023 végén. Eszköz- és forrásstruktúra, lejárati szerkezet Az Eximbank mérlegfőösszege és mérlegen kívüli függő kötelezettségei alapján megállapított likviditási tartalék 5%-os előírt összegét jelentősen túlteljesítette, a mutató értéke 11-26% között mozgott. A Bank a likviditási mutató előírt szintjének fenntartását nagyhitel fedezet bevonásával is biztosította. A likvid eszközök egy részét változó kamatozású magyar államkötvények teszik ki, illetve a likviditási tartalék részét képezik a 2 munkanappal lehívható szabad hitelkeretek is. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében történő folyamatos, lehívásokra bevont átmeneti pluszlikviditást jelentő forrásokat a Bank a jegybanknál helyezte el. Az ilyen formában elhelyezett betét képezte a likvid eszközeink döntő részét. A devizapiaci tevékenység kizárólag a Bank működésével járó nyitott pozíciók lezárására korlátozódott. Az Eximbank 2023. december 31-én a bankközi piacról nem vont be forrást, míg szakmai befektetőktől 47,7 Mrd forint összegben rendelkezett betéttel. A Bank forrásainak jelentős része kiegyensúlyozott a főbb forrásbevonási csatornák között, a hazai jog alapján kibocsátott kötvényekből 1120,85 Mrd forint névértékű forrás származik, a nemzetközi pénzpiacokról 1000 M euró és 1250 M dollár névértékű, bilaterális és klubhitel megállapodások

12 formájában 1206 Mrd forint értékű deviza- és forintforrással rendelkezett, míg nemzetközi pénzügyi intézményektől 210,5 Mrd forint összegben vont be devizaforrást. A Magyar Nemzeti Banktól bevont források összállománya 104,9 Mrd forint. A Bank eszközfedezettsége (lejárati összhang), ezzel együtt a likviditási mutatók is kedvező képet mutatnak, a Bank stabil likviditási helyzete 2023. évben is megmaradt. V. Az Eximbank mérlege és eredménykimutatása Az Eximbank vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása 2023-ban Az Eximbank mérlegfőösszege 3 642 Mrd forint 2023. december 31-én, ami a 2022 végi értéknél (2 091 Mrd forint) 1 551 Mrd forinttal magasabb, amely 74%-os éves növekményt jelent. A növekedés egyik része a hitelállomány emelkedésével magyarázható, amely néhány nagyobb egyedi ügylet és a Baross Gábor Hitelprogram folyósításaiból származott. A bővülés másik része a várható további hitelfolyósítások előfinanszírozásával van összefüggésben. A kötvénykibocsátásokkal gyűjtött források az új hitelek kifolyósításáig átmenetileg likvid eszközben kerültek kihelyezésre. A vagyoni, pénzügyi helyzetben bekövetkezett változások a mérleg struktúráját követve kerülnek bemutatásra. Eszközök (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Pénzeszközök, pénzeszköz egyenértékesek 965 358 186 306 779 052 518,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok 149 145 113 056 36 089 131,9% Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni követelések 1 528 308 1 195 483 332 825 127,8% Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 860 644 446 979 413 665 192,5% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 900 9 746 -8 846 9,2% Fedezeti célú származékos ügyletek 3 523 0 3 523 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések 32 824 34 367 -1 543 95,5% Részesedés leányvállalatban 15 0 15 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések 94 444 88 973 5 471 106,1% Immateriális javak 2 180 2 251 -71 96,9% Ingatlanok, gépek, berendezések 1 633 1 727 -94 94,6% Adókövetelések 494 2 944 -2 450 16,8% Egyéb eszközök 2 961 9 619 -6 658 30,8% Eszközök összesen 3 642 430 2 091 451 1 550 979 174,2% A jegybankkal szembeni számlakövetelések 953 Mrd forintot tettek ki 2023. december végén. Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok állománya 2023. december 31-én 149,1 Mrd forint, melyből 51,7 Mrd forintot az Eximbank által 2023 januárjában vásárolt vállalati zöld kötvény tett ki. Az állampapírok állománya 2023 végén 97,4 Mrd forint, azaz 15,6 Mrd forinttal alacsonyabb a 2022. december 31-i állampapír állomány értékéhez képest. Az összes eszköz közel 66%-át a hitelintézetekkel és egyéb ügyfelekkel szembeni követelés teszi ki, a nettó állomány a 2022 végi 1 642 Mrd forintról 2023. december végére 2 389 Mrd forintra emelkedett (növekmény: +746,5 Mrd forint). A hitelállomány-növekedés egyik része a Baross Gábor Hitelprogram keretében folyósított refinanszírozási hiteleknél jelentkezett, de a közvetlen hitelezés volumene is jelentősen emelkedett. A belföldi hitelintézeteknek és lízingcégeknek nyújtott refinanszírozási hitelek

13 bruttó tőkeállománya 2023. december végén 1 489 Mrd forint (+349 Mrd forint 2022 végéhez képest), a közvetlen hitelek bruttó állománya 902 Mrd forint (+414 Mrd forint 2022 végéhez képest). A kockázati tőkealapokban és a befektetési alapokban való részesedések nettó állománya 127,2 Mrd forint 2023. december 31-én, ezek a befektetések az Eximbank tőkeági finanszírozási konstrukciói (kollektív befektetési formák), amelyek jelenleg több belföldi és külföldi tőkealapba történő befektetést ölelnek fel. A forintban kifejezett állomány 2022 végéhez képest 3,9 Mrd forinttal emelkedett, az új befektetések értéke 31,1 Mrd forint, a visszafizetések értéke 7,8 Mrd forint volt, további hatást a kiértékelések változása jelentett. Az alapokban való részesedéseket az Eximbank az IFRS mérlegben részben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz kategóriában, részben a társult vállalkozásokba történt befektetés kategóriában szerepelteti. Az év elején létrehozott EXIM Invest társaságban lévő 15 M forint részesedését a Bank a leányvállalati részesedések soron szerepelteti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú pénzügyi eszközök (derivatívák) értéke (származtatott ügyletek eszközoldali mérlegértéke) 900 M forint a 2023. december végi kiértékelés alapján, 8,8 Mrd forinttal elmaradva a 2022. év végi értéktől. A fedezeti célú származékos ügyletek 3,5 Mrd forintot tettek ki 2023 végén. Források (millió forintban) 2023.12.31 2022.12.31 Változás Index Hitelintézetekkel és biztosító társaságokkal szembeni kötelezettségek 1 185 600 1 171 812 13 788 101,2% Egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 514 2 514 8 000 418,2% Származékos ügyletek - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kereskedési célú 0 0 0 Származékos ügyletek – Eredménnyel szemben valós értéken értékelt fedezeti elszámolások 21 167 32 180 -11 013 65,8% Kibocsátott értékpapírok 1 994 599 519 453 1 475 146 384,0% Céltartalékok 1 934 1 507 427 128,3% Adókötelezettségek 2 465 710 1 755 347,2% Egyéb kötelezettségek 7 222 8 063 -841 89,6% Saját tőke 418 928 355 212 63 716 117,9% Kötelezettségek és saját tőke összesen 3 642 430 2 091 451 1 550 979 174,2% A forrásoldalon elsősorban a kötvénykibocsátásból származó források állománya mutat jelentős emelkedést 2023-ban. A hitelintézetekkel és biztosítótársaságokkal szembeni kötelezettségek állománya 1 186 Mrd forint 2023. december végén, amely 13,8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022. év végi érték. A hitelintézetektől származó források tartalmazzák a felvett hitelek állományát (1 139 Mrd forint), valamint a bankoktól származó rövid lejáratú forrásokat és a MEHIB által az Eximbanknál elhelyezett betéteket is. A januárban felvett nagyösszegű áthidaló hitel májusban kötvénykibocsátási forrásból törlesztésre került. Az egyéb ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya 10,5 Mrd forint, amely a pénzpiaci alapoktól származó rövid lejáratú forrásokat tartalmazza. A betétállomány 2023. december végén 8 Mrd forinttal magasabb, mint a 2022 végi érték. A fedezeti célú származékos ügyletek forrásoldali értéke 2023 végén 21,2 Mrd forint. A kibocsátott értékpapírok állománya a 2022 végi 519 Mrd forintról 2023. december végére 1 995 Mrd forintra emelkedett a rendszeres hazai forintkötvény-aukciók és az új nemzetközi kötvénykibocsátások következtében. A céltartalék állomány 2023. december 31-én 1,9 Mrd forint, amely a 2022 végi értéknél 0,4 Mrd forinttal magasabb, mivel a függő és jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék emelkedett.

14 A saját tőke értéke 418,9 Mrd forint 2023. december végén, amely 63,7 Mrd forinttal magasabb a 2022 végi értéknél, a változást egyrészt a teljes tárgyévi átfogó jövedelemben jelentkező nyereség, másrészt a májusi 30 Mrd forint összegű tőkeemelés okozta. Az Eximbank jövedelmi helyzetének alakulása 2023-ban Az Eximbank 2023. évi adózás utáni eredménye +18 551 M forint, az adózás előtti eredmény 22 704 M forint, ami a magas kamateredménnyel magyarázható, de a tőkealapok értékeléséből jelentős negatív eredmény származott. A forrásszerzéshez kapcsolódó, hosszú lejáratú devizaswapok (CCIRS-ek) 2023 végi valós kiértékelésén jelentkező eredmény 16,1 Mrd forint, a 2022. év végi eredménynél (-3,9 Mrd forint) 20 Mrd forinttal magasabb, amit a Bank fedezeti elszámolást alkalmazva az egyéb átfogó jövedelemben számolt el. Eredmény (millió forintban) 2023. év 2022. év Változás Index Nettó kamateredmény 60 997 48 517 12 480 125,7% Nettó jutalékeredmény 618 617 1 100,2% Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó eredmény -25 0 -25 - Pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek módosításából származó eredmény 0 -36 36 0,0% Pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti vesztesége és céltartalék (képzése)/visszaírása -16 342 -28 560 12 218 57,2% Nem pénzügyi eszközök értékvesztés miatti (vesztesége)/veszteségének visszaírása -59 -5 -54 1180,0% Kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10 077 4 248 5 829 237,2% Egyéb működési bevételek 504 0 504 - Egyéb működési ráfordítások -8 180 -8 740 -560 93,6% Személyi jellegű ráfordítások -5 354 -4 786 -568 111,9% Értékcsökkenés -1 070 -984 -86 108,7% Tőkemódszerrel elszámolt befektetések nyereségéből/(veszteségéből) való részesedés -18 462 -7 029 -11 433 262,6% Adózás előtti eredmény 22 704 3 241 19 463 700,5% Nyereségadó -4 153 -991 -3 162 419,1% Tárgyévi eredmény 18 551 2 250 16 301 824,5% Tárgy időszaki egyéb átfogó jövedelem (nettó) 15 165 -2 610 17 775 -581,0% Tárgy időszaki teljes átfogó jövedelem 33 716 -360 34 076 -9365,5% Az üzleti bevételek döntő részét a kamateredmény jelenti. A kamateredmény 2023. évi összege 61 Mrd forint, amely tartalmazza az ügyfelektől származó kamatbevétel mellett a kamatkiegyenlítés keretén belül kapott bevételeket is. A 2023. évi kamateredmény 25,7%-kal haladja meg a 2022. évi szintet. A magas kamateredményhez hozzájárult, hogy a 2023. évben tapasztalt hozamkörnyezetben a többletlikviditáson jelentős kamateredmény keletkezett. A jutalékeredmény összege 0,6 Mrd forint, az előző évivel azonos szinten teljesült. A díjbevételeken belül a rendelkezésre tartási díjak és a garanciadíjak a meghatározók, a jutalékráfordítások esetében pedig a forrásbevonáshoz kapcsolódó ráfordítások a jelentősebbek. A pénzügyi instrumentumok értékvesztés- és céltartalék-elszámolásainak 2023. évi eredményhatása -16,3 Mrd forint. Az értékvesztés- és céltartalék-változások éves negatív eredményhatása 12,2 Mrd forinttal kedvezőbb a 2022. évi szintnél. A kereskedési és befektetési tevékenységek eredménye 10,1 Mrd forint, amely 5,8 Mrd forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kategória magában foglalja a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nettó eredményt (az éven belüli devizaswapok valós érték változása), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések nettó eredményét (külföldi tőkealapok),

15 valamint az árfolyam-különbözeti eredményt. A 2023. évi kedvező eredményhez elsősorban a 2022-ben kötött éven belüli swap-ügyletek piaci értékelései járultak hozzá, melynek hatását a valós értéken értékelt tőkealap-befektetések 2023-ban elszámolt negatív eredménye mérsékelte. A tőkemódszerrel értékelt befektetéseken (hazai tőkealapok) elszámolt nettó eredmény -18,5 Mrd forint 2023-ban (ezenkívül az egyéb átfogó jövedelemben jelentkező hatás: -942 M forint), amely döntően két nagyobb tőkealap befektetéseinek értékeléseiből származik. Költséggazdálkodás A Bank és a Biztosító szoros szervezeti együttműködéséből és integrált szervezetéből eredő, intézmények között kialakított költségelszámolási rendszere alapján a Bank és Biztosító költségei megosztásra kerültek. Az Eximbank működési költségei és ráfordításai 14,6 Mrd forintot tettek ki 2023-ban, mely összeg a 2022. évi költségeknél 94 M forinttal (0,6%-kal) magasabb. A működési ráfordítások tartalmazzák a bankadó és az extraprofit-adó összegét is. - Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű költségek és egyes adók) 2023. évi összege 6,4%-kal, 560 M forinttal alacsonyabb a 2022. évi költségeknél. - A személyi jellegű költségek 0,6 Mrd forinttal magasabb szinten teljesültek, mint egy évvel korábban, ez 11,9%-os emelkedést jelent. - Az értékcsökkenések éves összege 2023-ban a 2022. évi szintnél 8,7%-kal, 86 M forinttal magasabban alakult. Az egyéb működési ráfordítások (anyagjellegű ráfordítások) 2023. évi alacsonyabb összegét az alábbi tényezők magyarázzák elsősorban: - 2022-ben az egyéb működési ráfordítások összegét növelte a peres ügyre megképzett 1,2 Mrd forint céltartalék, 2023-ban ilyen tétel nem került könyvelésre - 325 M forinttal csökkent az elszámolt extraprofit-adó összege az előző évhez képest, - a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) 249 M forinttal emelkedett, - a felügyeleti díj 2023-ban is emelkedett 2022-höz képest (+140 M forint), mivel a díjalapot jelentő kockázati kitettség növekedett, - 299 M forinttal emelkedett a véglegesen átadott pénzeszközök (támogatások) összege A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban összességében 11,9%-kal (0,57 Mrd forinttal) teljesültek magasabban, mint egy évvel korábban. - A bérként kifizetett összegek 12,5%-kal, 0,48 Mrd forinttal emelkedtek, az évközi béremelésnek megfelelően - Az egyéb bérjellegű költségek 10 M forinttal alacsonyabbak az előző évhez képest. - A járulékok 97 M forinttal magasabban teljesültek, mint 2022-ben, a béremelkedésnek megfelelően. Az értékcsökkenések összege a 2022. évi értéknél 8,7%-kal lett magasabb 2023-ban (+86 M forint). Nőtt az értékcsökkenés a szellemi termékeken, a számítástechnikai berendezéseken és emelkedtek az értékcsökkenésként elszámolt (lízingként elszámolt ingatlanbérleményekhez kapcsolódó) épület bérleti díjak. Az irodai berendezések értékcsökkenése csökkent előző évhez képest. Működési költségek alakulása (M forint) Működési költségek 2023 2022 Változás Index Anyagjellegű ráfordítások 8 180 8 740 -560 93,6% Személyi jellegű ráfordítások 5 354 4 786 568 111,9% Értékcsökkenés 1 070 984 86 108,7% Összesen 14 604 14 510 94 100,6%

16 Beruházások 2023. évben a beszerzések és beruházások költségtakarékosan, a folyamatos és megfelelő színvonalú működés fenntartása mellett valósultak meg. A Bank 2023. évi beszerzéseinek értéke 894 M forint, melyből immateriális javak (szoftverek) beszerzése és fejlesztése 428 M forintot, ingatlan-gép-berendezés beszerzése 466 M forintot tett ki. Közel 280 M forintért gépjárművek beszerzése, több mint 180 M forint értékben számítástechnikai és hírközlő berendezések beszerzése történt. A 2023. év során aktivált immateriális javak értéke 428 M forint (számlavezető rendszer, üzleti tevékenységet, kockázatkezelést támogató, számviteli, jelentésszolgálati rendszerek fejlesztése). A 2023 végén a fejlesztés alatt álló immateriális javak értéke 149 M forint, ami megegyezik a 2022. év végi értékkel. VI. Portfolió-minőség, kockázatkezelési politika A portfólió kockázati szempontú összetételének alakulása Az Eximbank működéséből adódó speciális kockázat, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a szakmai kereteken belül a piaci intézményeknél magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. Az Eximbank anticiklikus hitelezési aktivitásának következtében a nemteljesítési mutatók a bankrendszeri trendektől eltérhetnek: míg a piaci hitelbőség idején a piaci intézmények hitelportfoliójának növekedésével a bankrendszeri NPL ráta folyamatosan csökkent, addig az Eximbank NPL rátája 2017-2019. között megemelkedett, amelyet azonban 2019 végére sikerült kismértékben csillapítani. Ezt követően 2021-ben a Covid19-hez köthető gazdasági folyamatok és a moratórium 2. ütemének lezárulása hatottak az NPL ráta növekedésére, ami 2022-ben tovább folytatódott az orosz-ukrán háborús konfliktus gazdasági hatásainak következtében. A 2022 második felétől megerősödött üzleti aktivitás az NPL rátában csökkenő trendet idézett elő, amely 2023-ban is kitartott. A jelenleg hatályos, nemteljesítő kitettségekre vonatkozó 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján az Eximbank nemteljesítő hitelkockázati kitettsége 2023. IV. negyedévének végén 177 768 M forint volt, ami a teljes hitelkockázati kitettségre vetítve (3 123 664 M forint) 5,7%-os NPL rátának felelt meg. Ami a mérlegen belüli hitelállományra (2 443 690 M forint) vetített NPL állomány (162 340M forint) alakulását illeti, a hitelportfolió jelentős és folyamatos bővülésének köszönhetően, a mutató a 2022. december 31-i 8,0%-os arányról egy év leforgása alatt 6,6%-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is meghaladta a referenciaként szolgáló 2023 harmadik negyedévre vonatkozóan rendelkezésre álló 3,5%- os bankrendszeri átlagot. Az értékvesztések alakulása nyomán az Eximbank legkockázatosabb részportfoliójának a hazai vállalatokkal szembeni közvetlen kitettségek tekinthetők, ezért az ebben a szegmensben előforduló nem teljesítő állománynak és azon belül a késedelmes teljesítéseknek kiemelt figyelmet szentelünk. Ezen részportfolióban az Eximbank NPL rátája 2022 év végéhez képest jelentősen visszaesett, a korábbi 74,3%- ról 28,5%-ra változott, amelynek oka a viszonyítási alapként szolgáló teljesítő hazai vállalati hitelek jelentős mértékben megnövekedett állománya. A nem teljesítő ügyletek értékvesztéssel való fedezettsége összességében 40,5%-ot tett ki. A MEHIB biztosítással, állami kezességgel vagy költségvetési garanciákkal fedezett ügyletek nélküli NPL állomány értékvesztéssel való fedezettsége év végén 61,1% volt, amely jelentősen meghaladja az MNB által elvárt 40%-os szintet. Kockázatkezelési politika Az Eximbank Felügyelőbizottsága és Igazgatósága által elfogadott Kockázati Stratégia rendelkezik az Üzleti Stratégiához igazodó kockázatvállalási alapelvekről, a kockázatkezelési politikáról, a Bank kockázati étvágyáról, a kockázati profiljáról, az elvárt kockázati szerkezetről, valamint tartalmazza az ICAAP keretszabályzatot is. A kockázatkezelési eszközrendszer valamennyi eleme az Igazgatóság és az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott szabályozás formájában jut érvényre a belső védelmi vonalak szervezeten belüli felépítésétől, a döntési hatásköri szabályokon át, a konkrét kockázatkezelési eljárásokig, melyek az Eximbank számára releváns kockázatok mindegyikére kiterjednek.

17 1) Hitelezési kockázat Az Eximbank kockázatkezelésének továbbra is a preventív kockázatkezelés és a kockázatvállalások monitoringja az elsődleges feladata, amely magában foglalja a hiteldöntések előtti részletes kockázati értékeléseket, valamint az ország-, partner- és ügyfélminősítési és limitrendszerek működtetését és továbbfejlesztését. A Bank külön minősítési rendszert alkalmaz a szuverén, a pénzügyi intézményi és a vállalkozói ügyfélkörére. Fentiek mellett az Eximbank a kockázatok mérséklését biztosítéki rendszer alkalmazásával hajtja végre. Az Eximbank kockázatkezelési tevékenysége a kockázatvállalások teljes folyamatát lefedi az előzetes kockázatfelméréstől a döntéselőkészítésen és a monitoringon keresztül az ügyletek lezárásáig, illetve utólagos értékeléséig. Az Eximbank kockázatvállalásainak döntéselőkészítési folyamatát, a kockázatok portfólió szintű diverzifikációját kétszintű minősítési és ehhez kapcsolódó limitrendszer segíti. A kockázatvállalási döntéseknél minden esetben érvényesül a „négyszem-elv” és/vagy bizottsági döntéshozatal történik. Az Eximbank a tőkével való hatékony gazdálkodás, a tőkeszükséglet meghatározása érdekében tőkeallokációs modellt működtet. Ez az Eximbank tevékenysége során a jelenben felmerült kockázatok által megkövetelt tőke felmérését és a rendelkezésre álló tőke jövőbeni kockázatok közti felosztását jelenti. Az Eximbank Eszköz-Forrás Bizottsága havonta figyelemmel kíséri a tőkemegfelelés alakulását és a tőkelimitek betartását. Az allokációs modellben minden kockázatra meghatározott a tényleges tőkeszükséglet, valamint a szavatoló tőke százalékában meghatározott limit. A limitek kihasználtságát a Bank meghatározott időközönként vizsgálat alá veti. Az egyes jelentős kockázatokra érzékenységi vizsgálatra kerül sor a kockázatok felméréséről szóló szabályzatok, illetve metodikák szerint. 2) Országkockázat Az országkockázatok folyamatos monitoringja biztosítja az időben történő alkalmazkodást a külpiaci kockázatok változásához, amely prevenciós jellegű, de a már felvállalt kockázatok esetében a kellő időben történő kárenyhítés lépéseinek megtételét segíti elő. Az egyes országokkal szembeni kitettségek a figyelembe vehető fedezeteknek (MEHIB biztosítás, állami kezesség, készpénz óvadékok) köszönhetően egyik reláció esetében sem lépik át azokat a – szavatoló tőke arányában meghatározott – határértékeket, amely felett tőkeszükségletet jelentenének. 3) Ügyfélminősítés A belföldi vállalkozások kockázati értékelésére az intézmény szubjektív elemzési alrendszerrel kiegészített, PD alapú értékelési rendszert alkalmaz. A modern szakmai elvárásoknak megfelelő modell működtetését egy ügyviteli eljárásokkal kibővített informatikai alkalmazás, a MAR (Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer) támogatja. A külföldi vállalkozások értékelésére scoring rendszer szolgál. Az egyes vállalkozások besorolása 7 fokú skálán történik. 4) Pénzügyi intézmények minősítése és limit-meghatározása A bankok és pénzügyi vállalkozások minősítésére a Bank 7 fokú skálát alkalmaz. A Kockázatkezelés az üzleti igények minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében gyorsminősítés alapján előzetes indikációt ad az üzleti területnek a várhatóan felállítható limit mértékéről, majd mélyelemzést követően kerülnek a banklimit javaslatok előterjesztésre az Eximbank illetékes döntési fóruma részére. 5) A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok Az Eximbank kereskedési könyvet nem vezet, részvénypiaci műveletekben nem vállal részt, forgalmazási tevékenységet nem folytat, futures és opciós ügyleteket nem köt. A kamat-, deviza- és likviditási kockázatok kezelésének irányelveit rendszeres felülvizsgálatok keretében az Eszköz-Forrás Bizottság alakítja ki. A nyitott pozíció kamat- és banki könyvi deviza árfolyamkockázatának fedezetére azonnali deviza adás-vételi ügyleteket, valamint deviza swap ügyleteket köt a Bank bel- és külföldi hitelintézetekkel. Opciós és határidős ügyleteket sem saját számlára, sem az ügyfelek megbízásából nem végez az intézmény. A treasury tevékenység kockázatainak korlátok közé szorításáról a likviditási kockázatra, a kamatkockázatra és a deviza nyitott pozíciókra kialakított limitrendszerek gondoskodnak. 6) Működési kockázatok

18 A működési kockázatok szintje és jelentősége az Eximbank tevékenységéből, méretéből, szabályozottságából eredően mérsékelt. A főkönyvi adatokkal rekonsziliált veszteségadatbázis alapján 2023-ban mindösszesen 12 M forint bruttó működési veszteség keletkezett, amely 21 működési veszteségeseménynek tulajdonítható. Ebből a legnagyobb tétel egy 3 M forint összegű MNB bírság volt. A nettó működési veszteség a tárgyidőszakban 4 M forint volt. A veszteségesemény tendenciák a korábbi években tapasztalt szinthez hasonlók. A működési kockázati önértékelés keretében értékelésre kerültek az inherens – kontrollok előtti – kockázatok, az alkalmazott kontrollok és a reziduális – kontrollok figyelembevétele után fennmaradó – kockázatok, 43 kockázati tényező mentén. A Bank működési kockázati profilját 21 kulcskockázati indikátorral (KRI-vel) fedte le. A magas súlyosságú, de alacsony bekövetkezési valószínűségű fenyegetéseket a Bank működési kockázati szcenárióelemzés keretében értékelte, amelynek keretében 18 szcenáriót dolgozott ki. Az üzletviteli kockázatok felmérésére a Bank termékleltár dokumentumot készített, a teljes banki portfolió 80%-át lefedő termékcsoportokra kiterjedően. A működési kockázati szempontú modellezési kockázatok felmérésére a Bank modell leltár dokumentumot készített. A működési kockázati tőkekövetelményt a Bank a sztenderd módszer alapján, az Alapmutató módszerével határozza meg. 7) Fedezetek bevonása A Bank fedezetek bevonásával kapcsolatos politikáját a fedezetek értékeléséről szóló szabályzat foglalja magában a Bank Számviteli Politikájával, valamint a 40/2016. (X. 11.) számú, az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelettel összhangban. A szabályzat elkülönítetten is szabályozza a fedezetek és biztosítékok értékelésének CRR alapú rendjét. A szabályzat foglalkozik a Bank által elfogadható fedezetek körével és azok sorrendiségével, a fedezetekkel szemben támasztott alapvető követelményekkel, a Bank számára elfogadható biztosítékok általános értékelési szabályaival, az egyes fedezet típusokra vonatkozó részletes értékelési, eljárási és nyilvántartási szabályokkal, a Bank ügyféltípusonkénti fedezeti elvárásaival, a fedezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályaival. Ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat Hitelezési kockázat Az Eximbank a CRR szerinti sztenderd módszerrel számszerűsíti a hitelezési kockázat tőkekövetelményét. A partnerkockázatot hordozó ügyletei kockázati kitettségértékét és tőkekövetelményét az eredeti kitettség módszerével, a hitelértékelési korrekció (CVA) kockázati szabályozás hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek tőkekövetelményét a CRR 384. cikke szerint, sztenderd módszerrel számítja. E tőkekövetelmény meghatározását a könyvelési és információs rendszerében integrált módon végzi. A Bank eszközei és mérlegen kívüli tételei kockázati súlyának meghatározására elismert nemzetközi hitelminősítő szervezet hitelminősítését alkalmazza. A kockázat pénzügyi biztosítékokkal való mérséklésére a Bank a pénzügyi biztosítékok átfogó (összetett) módszerét alkalmazza. Kamatkockázat Az Eximbank a banki könyv kamatkockázatának mérésére a statikus gap és a duration gap módszereket alkalmazza. A statikus gap célja, hogy limitrendszerként működve a vezetés számára elfogadható keretek között tartsa a vállalt kamatkockázatot. A duration gap célja, hogy számszerűsítse a kamatok változásából adódó potenciális gazdasági érték változást, amely a belső kockázatértékelés számszerűsítésének alapját is jelenti. Az extrém értékelmélet alapján kialakított, duration gap módszerű stressz teszt -számítás devizánként eltérő mértékű kamatsokkok esetén bekövetkező tőkeérték változást számszerűsíti. Likviditási kockázat Az Exim törvény alapján a Bank mentesül a CRR likviditási kockázatra vonatkozó előírásai alól, így a hatályos jogszabályok szerint a likviditási kockázatra nem határoz meg tőkeszükségletet. A likviditási kockázatot a kockázat mérésével, limitek felállításával és betartásával, likviditási stressz teszteléssel, továbbá a likviditást érintő belső szabályok és ellenőrzési eljárások rendszerével kezeli. Az Eximbank a

19 teljes mérlegfőösszeg és a függő kötelezettségek állománya 50%-ának összege után likviditási tartalékot képez. Az eszköz-forrás lejárati struktúrát tükröző fedezettségi mutatók rendszere az Eximbank eszköz- forrás mérlegében és mérleg alatti tételeiben szereplő állományok lejárati rétegekbe történő besorolására épül. Az egyes rétegekben lejáró eszközök és források különbözete adja meg az adott réteghez tartozó forráshiányt, illetve többletet. A rétegenkénti forráshiány maximális mértékére vonatkozó limit megállapítása devizanemenkénti bontásban, a mérlegfőösszeg és a mérlegen kívüli tételek 50%-a összegének százalékos arányában történik, évenkénti felülvizsgálattal. Fentiek mellett a Bank negyedéves rendszerességgel 30 napos időintervallumot átfogó likviditási stressztesztet végez, továbbá Time to Wall elemzés keretében vizsgálatra kerül, hogy a Bank likviditási tartaléka a 30 napos likviditási stressz megvalósulása esetén bekövetkező készpénz kiáramlással csökkentve hány napig biztosít fedezetet a cash flow naplóban foglalt várható pénzáramok alapján kalkulált összesített készpénzpozícióra. Nyitott pozíció Az Eximbank teljes nyitott devizapozíciója az egyes külföldi pénznemekben fennálló és forintra átszámított, előjel nélküli összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók összege, amely a limit alapját adja meg. A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint állapítja meg. Az összesített nyitott devizapozíció az összesített nettó hosszú és az összesített nettó rövid pozíciók közül a nagyobb. A devizamérleg szerinti nyitott pozíció meghatározásánál az Eximbank devizamérlegében lévő valamennyi eszköz- és forrástételt, ideértve az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat is számításba veszi. Az Eximbank kockázati helyzetének számszaki bemutatása a pénzügyi beszámoló pénzügyi kockázatkezelési fejezetében található. VII. Prudenciális megfelelés A Bank prudenciális működése Az Eximbank Zrt. feletti prudenciális felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el. A Bank az Exim törvény sajátosságaival és kivételeivel együtt eleget tesz a CRR, a Hpt. és a CRR-hez kapcsolódó szabályozástechnikai sztenderdek (RTS) és adatszolgáltatás-technikai sztenderdek (ITS) végrehajtási rendelkezéseinek. A Bank megfelel a nyilvánosságra hozatal követelményeivel szemben támasztott követelményeknek. Az Exim törvény 20.§ (4). bekezdése alapján a Bank mentesül a CRR által előírt likviditási szabályok (575/2013/EU rendelet 411-428. cikk) betartása és a likviditási adatszolgáltatási kötelezettség alól (LCR, NSFR). Az Exim törvény 1. § (7). bekezdése értelmében a Banknak nem kell alkalmazni a javadalmazásról szóló, a Hpt. 117-121. §-ában és az MNB 3/2017. (II.9.) számú ajánlásában foglalt rendelkezéseket. 2022. évi változás, hogy 2022 augusztusában módosult az Exim törvény 20. §-a, amely szerint az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni. Ez a jogszabályi változás mentességet adott az ICAAP keretében a többlettőke- követelmény meghatározása és fenntartása, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírható többlettőke-követelmény alól. Az Eximbank a Kockázati Stratégiájában lefektetett irányelvek szerint, a belső kockázatértékelési rendszerében továbbra is elvégzi az ICAAP keretrendszerben azonosítható, releváns kockázati tényezők (beleértve a stressztesztek eredményének) értékelését és a többletkockázatok számszerűsítését. A teljes tőkemegfelelési célérték a 8% szabályozói tőkemegfelelési mutatót és az Eximbanknál alkalmazandó tőkepuffer rátákat tartalmazó szabályozói célérték (OCR mutató) kiegészül a

20 belső kockázatértékelésben feltárt többletkockázatok és a szabályozói kockázati kitettségérték arányában meghatározott belső tőkepuffer rátával. A CRR/CRDIV tőkeszabályozásnak való megfelelés Szavatoló tőke 2023. december 31-én az Eximbank szavatoló tőkéje 417,3 Mrd forint. A szavatoló tőkéből az elsődleges alapvető tőke (CET1) értéke 411,9 Mrd forint. A CET1 tőke meghatározóan a legerősebb veszteségviselő képességű, jövőbeni kötelezettségektől mentes, 100%-ban állami tulajdonú törzsrészvényekben ölt testet. A Bank alapvető tőkéje (T1) megegyezik az elsődleges alapvető tőkéjével (CET1). A járulékos tőke összege 5,4 Mrd forint, amely az MFB által EUR-ban nyújtott járulékos kölcsöntőke CRR-nek megfelelő módon amortizált összegét tartalmazza. A tőkeinstrumentum amortizálása 2019 szeptemberében megkezdődött, a továbbiakban a tőkeösszeg a hátralévő és a teljes futamidő arányában vehető figyelembe a szavatoló tőkében. Tőkekövetelmények az 1. Pillérben 2023. december 31-én a CRR előírásainak megfelelő szabályozói tőkekövetelmény 177,4 Mrd forint volt. A hitelezési kockázat 165,3 Mrd forint, a partnerkockázat 1,9 Mrd forint, a hitelezési korrekciók kockázatának (CVA) tőkekövetelménye 4,2 Mrd forint, a működési kockázat 6 Mrd forint tőkekövetelményt eredményezett. 2023. december 31-én a szavatoló tőke elsődleges tőkeelemeiből (CET1-ből) képzendő tőkefenntartási és anticiklikus tőkepufferek összege 58,3 Mrd forint, a szabályozói kockázati kitettségérték 2,63%-a. 2023. év végén a szabályozói tőkemegfelelési mutató 18,82%-ot ért el. Ezzel az Eximbank megfelelt a szabályozói tőkemegfelelés, és az MNB által előírt, a tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffert tartalmazó OCR (Overall Capital Requirement) mutató szabályainak. Prudenciális limitnek való megfelelés Az Eximbank nagykockázat-vállalási szabályainak sajátosságai Az 575/2013/EU rendelet (CRR) egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt nagykockázat - vállalás (392. cikk) és nagykockázat-vállalási limittúllépés (395 cikk) rendelkezéseit az Exim törvényben meghatározott eximbanki eltérésekkel kell alkalmazni. A hitelintézeti ügyfélkörben, az Exim törvény 21.§ (3) bekezdése alapján a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott hitelek közül az exportcélú hitelek mentesülnek az Exim törvény 21.§ (1) bekezdésében meghatározott nagykockázat-vállalási kitettség fogalma és a (2) bekezdésében előírt nagykockázat- vállalási korlát alól. Nagykockázat-vállalás Az Exim törvény 21.§ (1) bekezdése szerint az Eximbank esetében a CRR 392. cikkben foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke 25%-át (104,3 Mrd forintot) meghaladó, egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség minősül nagykockázat-vállalásnak. A nagykockázat-vállalási limit mértéke és a mentességek, kockázatmérséklő technikák tekintetében érvényesülő eximbanki eltérések Nagykockázat-vállalási limitek - Hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok exportcélú refinanszírozási hitelnek nem minősülő kitettségei mellett a Bank nagykockázat-vállalási limitjét terhelik az egyéb nem hiteljellegű kockázatvállalások is. Az Eximbank a CRR az Exim törvény 21. § (2) bekezdése szerint a bel - és külföldi hitelintézetek

21 számára nyújtott nem exportcélú hitelek és egyéb kitettségek (swap ügyletek, betétkihelyezések, nostro számlák) tekintetében a szavatoló tőke 200%-át kell figyelembe venni. - A nem hitelintézeti ügyfelek, ügyfélcsoportok körében az az Exim törvény 21. § (3) d) pontja szerint a MEHIB biztosítással, a központi költségvetés készfizető kezességével nem fedezett kitettségek terhelik a Bank nagykockázat-vállalási limitjét, amely limit maximális értéke ezen ügyfélkörben a szavatoló tőke 60%-a. Nagykockázat-vállalási kitettségek, nagykockázat-vállalási limittúllépés 2023. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő kitettségeknek a CRR-ben és az Exim törvényben meghatározott mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti együttes összege 3 089 Mrd Ft-ot ért el. 2023. december 31-én a Bank a nem hitelintézeti ügyfélkörében egy ügyfélcsoporttal és két egyedi ügyféllel szemben rendelkezett a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázat-vállalási kitettségértékkel, 1 634 Mrd Ft értékben. A kitettség 354 Mrd Ft értékben MEHIB biztosítással fedezett, 229 Mrd Ft értékben központi költségvetési kezességgel fedezett, amelyek a nagykockázati limit szempontjából a fedezet erejéig érvényesíthető kockázatcsökkentő hatást jelentenek. Szintén mentesül a limitterhelés alól a CRR 400. cikke alapján a központi bankkal, illetve központi kormányzattal szemben fennálló hazai devizában denomániált teljes kitettség, amely összesen 944 Mrd Ft értékben érvényesült. A Bank hitelintézeti ügyfélkörében a nagykockázati kitettségek mentesítések és kockázatmérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségértékének együttes összege 1 454 Mrd Ft -ot ért el öt hitelintézeti ügyfélcsoporttal szemben. Az Etv. 21.§ (3) a) szerint mentesül a nagykockázati limitterhelés alól a hitelintézetekkel szembeni export és export jellegű követelésállomány. 2023. december végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 159 Mrd Ft-os állományt érintett. Az Etv. 21.§ (3) ca) alapján szintén mentesül a limitterhelés alól az OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitel. 2023 végén ez a mentesítés az öt ügyfélcsoport esetén 55 Mrd Ft értékben érvényesült. Szintén mentesülnek a limitterhelés alól a CRR 400. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint 50% részarányban figyelembe vehető, közepes/alacsony kockázatú (20% CCF) hitelkeretek. 2023 végén az öt ügyfélcsoport esetén ez a mentesítés 34 Mrd Ft értékben érvényesült. Tőkeági befektetések A tőkeági befektetések megfeleltek a nagykockázat-vállalási limit feltételeinek. A Banknak a tőkealapok befektetési portfoliójában nincs közvetlen és közvetett nagykockázat-vállalási limittúllépése. 2023. év végén a Bank egyetlen ügyfelével, ügyfélcsoportjával szemben fennálló kitettségének a mentességek és hitelezési kockázat-mérséklési technika alkalmazása (CRM) után számított értéke sem haladja meg a nagykockázati limitet, azaz a Bank a nagykockázati limitkorlátozást nem sérti meg. Egyéb prudenciális korlátozások A Bank megfelelt a Hpt. 100. § Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, 101. § Ingatlanbefektetések korlátozása, 102. § Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások szabályainak, továbbá a 106. § Belső hitelnyújtás feltételeinek. Pénzügyi szektoron kívüli befektetések A Bank a pénzügyi szektoron kívüli befektetések vonatkozásában megfelelt a prudenciális korlátozásoknak, így ebből eredően pótlólagos tőkeszükséglete nem keletkezett. (CRR, Második rész, III. cím)

22 VIII. Egyéb tevékenységek A Bank székhelye Budapesten van, ezen kívül külföldön négy városban – Moszkva, Belgrád, Isztambul, Nur-Sultan – rendelkezik képviselettel. A belföldi fióktelepek 2022 novemberében megszüntetésre kerültek. Foglalkoztatáspolitika és a létszám alakulása Az elmúlt évben a hatályos Üzleti stratégiával és annak célkitűzéseivel összhangban került végrehajtásra a szervezet erőforrás gazdálkodása és HR szakmai tevékenysége. A banki kifizetőhely szerint nyilvántartott munkavállalói zárólétszám 2023. december 31-én 182 fő volt. Ez 8 fő növekedés a 2022. évi záróadathoz viszonyítva (174 fő). Az éves átlagos statisztikai létszám 180,5 fő, amely érdemben megegyezik a 2022-es adattal. (181 fő). A Bank összesített munkajogi létszáma 2023. december 31-én kifizetőhely szerint 194 fő volt. A fluktuációs statisztika a Bank és Biztosító integrált szervezeti működéséből fakadóan csak a két intézményre együttesen értelmezhető, mely alapján a fluktuációs ráta jelentős mértékben csökkent, ahogy ennek okán a munkaerő-forgalom is, a magasabb belépői szám ellenére. Az önkéntes fluktuáció mértéke 11,3%-ra tehető, ami megfelel a bankszektori benchmark átlagának, illetve kedvezőbb, mint a teljes munkaerőpiaci átlag. (Önkéntes fluktuáció bankszektor: 11%, Önkéntes fluktuáció tejes piac: 14% - 2023- as Korn/Ferry benchmark adat). Az utolsó negyedévre 2,3%-os az időarányos fluktuációs index, ami 2022. II. negyedév óta legalacsonyabb negyedéves adat, és szemlélteti a csökkenő tendenciát, ill. a munkavállalói megtartóerő növekedését. A teljes - munkáltató által kezdeményezett munkaviszony megszűnésekkel együtt számított - fluktuációs-index 18,3% volt 2023-ban, amelyet többek között a befektetési és vagyonkezelési tevékenység kiszervezése indukált. Az Eximbank Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata – így a szervezeti a felépítés – 2023 december 15- i hatállyal módosításra került, amelyhez kapcsolódóan a szükséges munkaügyi adminisztrációt az Mt.-vel összhangban végrehajtotta a HR, továbbá a vonatkozó módosulások átvezetésre kerültek az állományi ügyviteli rendszerekben is. Az év egésze során 4 alkalommal került sor hasonló SZMSZ-t érintő szervezeti újra strukturálásra. A környezetvédelem szerepe az Eximbank tevékenységében Az EXIM a fenntarthatóság szemléletét hármas megközelítés alapján juttatja érvényre szakmai tevékenységében és saját működésében: 10. az EXIM kiemelten összpontosít a fenntartható, környezetileg és társadalmilag pozitív hatással járó, hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, megvalósulására, 11. az EXIM elutasítja, kizárja a környezetterhelő, káros, társadalmi és emberi jogi szempontból negatív hatással járó ügyletek, projektek megvalósulását, 12. az EXIM hangsúlyosan, példamutató, pozitív gyakorlatot valósít meg a fenntartható társadalmi és környezeti hatással bíró saját operáció, működés révén. A Bank aktívan részt vesz az EU és az OECD exporthitelezéssel, valamint a hazai, fenntarthatósággal foglalkozó munkacsoportok (BCSDH - Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, Magyar Bankszövetség – Fenntarthatósági Munkacsoport) ülésein, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi trendeket, uniós megállapodásokat (Európai Zöld Megállapodás) és cselekvési terveket (Fenntartható Finanszírozási Cselekvési Terv). 2021.12.31 2022.12.31 2023.12.31 Munkaerő-forgalom*: 24,15% 56,0% 45,2% Fluktuációs index: 12,6% 30,5% 18,3%

23 Az Eximbank 2023-ban sikeresen zárta a 100 M EUR összegű EIB-EXIM refinanszírozási megállapodáshoz kapcsolódó és a PwC támogatásával megvalósuló tanácsadási projektet. Az Eximbank által 2022-ben elnyert támogatási megbízás az ún. EIB Technical Support elnevezésű vissza nem térítendő támogatás keretében került finanszírozásra. A projekt célja az EIB által finanszírozható zöld célok azonosításának hatékonyabb kialakítása, az allokációs mechanizmus és a monitoring tevékenység véglegesítése, az EIB zöld feltételeinek összefoglalása, valamint a jelenlegi legjobb nemzetközi gyakorlatok bemutatása a termékfejlesztési irányok meghatározásához, pontosításához. A projekt keretein belül elkészült a hazai zöldfinanszírozási gyakorlatra vonatkozó piackutatás és akcióterv, illetve véglegesítési fázisba ért az EIB megfelelőséget igazoló EIB Green checker online platform integráció is. A projekt keretein belül az EXIM számára rendezett workshopok a fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítására, hitelezési folyamatokra, az ESG kockázatokra, valamint az EU taxonómia alkalmazására fókuszáltak, emellett további részletes betekintést nyújtottak a Green checker részleteibe és felhasználási módjába. Az Eximbank 2023. utolsó negyedévében lefolytatta az MNB-tőkekövetelmény-kedvezmény egyes elemeinek, továbbá az EU és Multilaterális Fejlesztési Bankok által nyújtott források igénybevételéhez kialakított szabályrendszer, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) esedékes felülvizsgálatát, melyre megszerezte a külső szakértő tanácsadói véleményt. A ZFK a 2024. január 15-én bevezetett BGH2024 program keretén belül kialakított zöld termékek alapjául szolgál. Az év folyamán az EXIM Akadémia keretein belül kötelező (és a jövőben rendszeressé váló) ESG oktatásokban részesültek az EXIM munkavállalók. 2023. utolsó negyedév során Zöld Projekt indulását kezdeményeztük (projekt indulás: 2024. január) az EXIM fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére (első fenntarthatósági jelentés 2025-ben esedékes). Emellett célunk, hogy direkt forrásból és finanszírozásunkból származó Scope 1, 2, 3 kibocsátásunkat mérni tudjuk, meghatározzuk a karbonsemlegességhez szükséges akciókat, valamint közzé tegyük 2025-ben az első, előző pénzügyi évre vonatkozó, auditált fenntarthatósági jelentésünket, amely összhangban áll a CSRD elvárásokkal. IX. Fenntarthatósági jelentés A jóváhagyás alatt lévő, 2024-2028. közötti időszakra vonatkozó EXIM Stratégia egyik kiemelt pilléreként került megfogalmazásra az Environmental, Social, Governance (ESG) és a fenntartható fejlődés elveinek az intézmény működésébe történő teljes körű integrálása. Ez magában foglalja a banki tevékenységből származó pozitív társadalmi, környezeti hatások fokozatos növelését, egyúttal a negatív hatások, kockázatok csökkentését, oly módon, hogy kiemelten összpontosít a környezeti, társadalmi szempontból hasznos célok finanszírozására, biztosítási konstrukciók kialakítására, emellett kizárja, elutasítja a környezeti vagy társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó célok finanszírozását, biztosítását, valamint saját szervezeti működésében a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az EXIM Stratégia részeként került kidolgozásra a Bank ESG Stratégiája, amelynek célja: - a zöld hitelezés fejlesztése a fenntartható beruházások megvalósítása érdekében, - a fenntarthatósági szempontok teljes körű beépítése a kockázatmenedzsmentbe, - edukáció a fenntarthatósági tudatosság erősítése érdekében, - ESG fókuszú vállalatirányítás transzparenciájának növelése. Az E, S és G pillérek kapcsán részletes akciótervet készítettünk belátható mérföldkövekkel és KPI - okkal, hogy a célok teljesülését ily módon tudjuk nyomon követni. Az EXIM jelentős hangsúlyt fektet a jó gyakorlatok elsajátítására, így az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló MNB Zöld Ajánlásában foglalt előírásoknak való megfelelésre. Annak érdekében, hogy az MNB Zöld Ajánlásban foglalt, mérföldkövekhez kötött kötelezettségeinek eleget tegyen, projekt alakult, amelynek

24 keretén belül törekszünk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok, a fenntarthatósági szempontok stratégiai célkitűzéseinkbe, vállalatirányítási szempontjainkba, illetve a kockázatértékelési folyamatainkba történő integrálására. A Bank az OECD alapú környezetvédelmi és társadalmi eljárásrendet alkalmazza az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó exportcélú ügyletek átvilágítására, amely során a támogatni kívánt ügylet környezeti, társadalmi és emberi jogi szempontú kockázatértékelését elvégzi. Ez biztosítja, hogy a Bank nem nyújt finanszírozást olyan projektek / beruházások megvalósulásához, amelyek magas üvegházhatású gázkibocsátással járnának, vagy amely esetben a projekt / beruházás megvalósítása társadalmi, emberi jogok megsértését eredményezné, azáltal, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmaz és az adott projektek környezeti, társadalmi és emberi jogi hatásait veszi elsősorban figyelembe. Annak érdekében, hogy az ESG Stratégiában megfogalmazott, valamint az MNB Zöld Ajánlásban rögzített célokat elérjük, mindeközben hatékonyan tudjuk ellátni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat, a Bankon belüli egy dedikált, a vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó ESG Központ került kialakításra, amely a szervezetben mátrixszerűen elhelyezkedő szakmai felelősökkel együtt látja el az éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. A feladat- és hatáskörök újra definiálásával a korábbi fenntarthatósági terület, új néven (Fenntarthatósági Ügyletek Központ) látja el a dedikáltan a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó feladatokat. A környezeti szempontból fenntarthatósági hitelkockázat a Bank értelmezésében olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a kihelyezések és/vagy befektetések értékére, az ügyfelek pénzügyi és jövedelmi helyzetére, illetve hírnevére. A Bank beépítette a Kockázati Stratégiájának alapelvei közé a környezetileg fenntartható hitelkockázat elvét. Ennek megfelelően a Bank úgy alakítja kitettségeit, hogy abban egyre inkább növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak, ügyfelek részaránya a „barna”, azaz a szigorodó környezeti szabályozásnak jobban kitett (és ezért hosszabb távon kockázatosabb) iparágakhoz, ügyfelekhez képest. Egyensúlyra törekszik a nem fenntartható tevékenységek korlátozása, valamint a fenntartható tevekénységek ösztönzése kapcsán. Erre való tekintettel a Bank 2021. január 1-től megszüntette a szénnel kapcsolatos tevekénységek mind belföldi, mind exportcélú finanszírozását. A Bank a nemzetközi jó gyakorlatok és szabályozások figyelembevételével vizsgálja a többi fosszilis tüzelőanyag exportfinanszírozásának korlátozását. A fenntarthatóság szempontjából káros mutatókat a Bank az EU Regulation 2019/2088. Final Report on draft Regulatory Technical Standards 1. számú mellékletének megfelelően definiálta, azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyi- és tőkepiaci szereplőket a fenntarthatósági kockázati kitettség megértésében és értékelésében. A Bank alapelve, hogy berendezéseit és egyéb eszközeit hatékonyan, a lehető leghosszabb ideig használja. Emellett a Bank a munkavállalóit tekinti a legnagyobb értéknek, ennek megfelelően a biztonságos munkakörnyezet, valamint a munkavállalók jóllétének fenntartása elengedhetetlen. A Bank elkötelezett amellett, hogy a meglévő folyamataiba és működésébe implementáljon minden lényeges kérdést, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységét – és az ügyfelekét is – fenntarthatósági szempontból fenntarthatóbbá tegye. Az energiaválság miatt a Zöld Finanszírozási Programban megfogalmazott hitelcélok rendkívüli prioritást kaptak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban, a 2023-ban és 2024-ben elindított hitelprogramok zöld beruházási konstrukcióinak alapjait is a Zöld Finanszírozási Keretrendszer feltételei adták és adják, ezért a Bank várakozásai szerint 2024-tól jelentősebb volumenű zöld kihelyezésekre lehet számítani.

25 A Bank beépítette a kockázati taxonómiájába az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, amelyeket különböző átállási, fizikai, illetve reputációs kockázatokként azonosított és definiált. Az átállási kockázatok a Bankot érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek a következők lehetnek: p) Politikai-szabályozási kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok (pl. karbonadó), vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében. q) Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogvitákból fakadó kártalanítási kötelezettség. r) Technológiai kockázatok, például, ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép, drasztikusan rontva a „régi” technológiát alkalmazók jövedelmezőségét. s) Piaci kockázatok, például, ha az ügyfelek preferenciái, kereslete az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el. t) Reputációs kockázatok, például az ügyfelek, munkavállalók, üzleti partnerek és befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalkozástól. A fizikai kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek a következők lehetnek: g) Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat. h) Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszint, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj termőképességének változása. Az éghajlatváltozáshoz és környezeti kockázatokhoz kapcsolódó reputációs kockázatok azok a kockázatok, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozói előírások teljesítéséből erednek. Ezek a következők lehetnek: j) ESG kockázatok felmérésének, az ESG jellegű jelentések elkészítésének kockázata (megfelelő kockázat-azonosítás és ebből adódóan megfelelő jelentések készítése) k) Hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelés kockázata, amely hazai és nemzetközi előírások rendszeres figyelemmel kísérésének, az Intézmény belső szabályzataiban történő megjelenítésnek és a betartásnak a kockázatát foglalja magában. l) Green washing kockázata, azaz a „zöldre mosás” (a vállalatok környezetbarátként hirdetik magukat, de nem felelnek meg ezeknek az állításoknak) elkerülése és az ehhez kapcsolódó kockázatok. A társadalmi kockázat a társadalmi tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. Ennek megfelelően a Bank a legfontosabb külső és belső érintettjeivel felelős együttműködést alakít ki, érintetti érdekek, igények figyelembevételével, illetve olyan programok megvalósításával, melyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek és segítik az érintetti elégedettség és bizalom elérését. A társadalmi tényezők az emberek és a közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódnak, és olyan tényezőket foglalnak magukban, mint az egyenlőtlenség, az egészség, a befogadás, a munkaügyi kapcsolatok, a munkahelyi egészség és biztonság, a humán tőke és a közösségek. A Bank az egyes hitelminősítő ügynökségek által is alkalmazott társadalmi kockázatokat tervezi középtávon beépíteni a minősítő rendszerébe, mint az emberi jogok megsértése, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való interakciók és a szegénység. A Bank ezekből következtet arra a hosszú távú minősítési során, hogy az elemzett vállalat miként kezeli kapcsolatát a munkaerővel és azokkal a közösségekkel és társadalmakkal, amelyekben működik. A Bank nem finanszíroz társadalmi és emberi jogi szempontból káros hatással járó ügyleteket.

26 A vállalatirányítási kockázat az irányítási tényezőknek a Bank partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, a Bankra gyakorolt negatív pénzügyi hatásból eredő veszteségek kockázata. A vállalatirányítási kockázati tényezők magukban foglalják az irányítási gyakorlatokat, beleértve a javadalmazást, a különböző külső auditokat, a belső ellenőrzéseket, az adóelkerülést, az igazgatóság függetlenségét, a részvényesek jogait, a korrupciót és a vesztegetést, valamint azt a módot, ahogyan a vállalatok a környezeti és társadalmi tényezőket figyelembe veszik politikáik és eljárásaik során. Az irányítás alapvető szerepet játszik abban is, hogy egy adott ügyfél környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vegyen. Az éghajlati és környezeti változások lehetséges hatásainak, valamint a kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatoknak a felismerése a jó kormányzás jele. A Bank a saját szervezeti működésében is a fenntarthatóságot tartja szem előtt, emellett a finanszírozásai során is törekszik a pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére. Annak érdekében, hogy Bank tudomással bírjon arról, hogy ügyfelei milyen hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra és a környezetre, valamint mennyire sebezhetők ezáltal, a Bank a gazdasági szektorok éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait hőtérképen ábrázolta. A Bank kockázatcsökkentő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek mérsékelhetik az azonosított kockázatokat. A Bank a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok mérésére a kockázati keretrendszer módszert alkalmazza, amely klíma stressz tesztelés, forgatókönyv-elemzés és érzékenység elemzés keretében értékeli, hogy miként hatnak a fenntarthatósági problémák a Bank kockázati profiljára. Ennek keretében a Bank értékelte, hogy: - miként hathatnak a Bankra a fizikai és az átállási kockázatok; - miként alakulhatnak ki éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok a különféle forgatókönyvek szerint, figyelembe véve e kockázattípus sajátosságait (bizonytalanság és nem linearitás, historikus adatokra nem alapozható valószínűség, potenciálisan szélsőséges és széleskörű hatások); - miként következhetnek be éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok rövid, közép- és hosszú távon, a figyelembe vett forgatókönyvektől függően. A klíma stressz tesztelés keretében a Bank értékelte, hogy különböző éghajlatváltozási szcenáriók miként hatnak a Bank kiemelt portfolió szegmenseinek kockázati mutatóira, amelyet a Kockázati Stratégia a hosszú távú nem teljesítési valószínűségen keresztül a szuverén minősítéseken, valamint a banki és a vállalati PD-ken keresztül igyekezett számszerűsíteni, nagymértékben támaszkodva az EKB által 2023-ban elvégzett klíma stressz tesztelés eredményeire. Ehhez a Bank három szcenáriót alkalmazott, az átmeneti és a fizikai kockázatok mértékét, valamint az intézkedések hatékonyságát figyelembe véve. A három lehetséges forgatókönyv: a gyorsított, a késői és a késleltetett átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy – minden más tényező változatlansága mellett – minél korábban történik meg az átállás, annál kisebb a pénzügyi kockázat, következésképpen annál kevesebb politikai intézkedés szükséges a költségek mérsékléséhez. Feltételezve a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a gyorsított átállás előnyösebb, mint a késői átállás, amely túlságosan gyors és kockázatos lenne. A késleltetett átállás a felgyorsított átmenethez hasonló pénzügyi kockázati szintet eredményezne 2030- ra, de nagyobb hosszú távú átállási és fizikai kockázatokkal járna. A legújabb geopolitikai fejlemények jelentősen megváltoztatták azt a makrogazdasági és energetikai környezetet, amelyben az átállásnak meg kell történnie (villamosenergia és gáz árának növekedése, inflációs nyomás). A klíma stressz tesztek eredményei alapján, az európai vállalati PD-k különböző szcenáriók mentén a 2022. évi szintnek az 1,2-1,8-szorosára növekedhetnek 2030-ra., elsősorban az átállási költségek okozta alacsonyabb jövedelmezőség és növekvő eladósodottság következtében. 2030 után a gyorsított és a késői átállás szcenáriói már csökkenő PD-ket vetítenek előre. A késleltetett átmenet szcenárió megvalósulása esetén azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok 2030 után tovább növelhetik a vállalati PD-ket. A klíma stressz tesztelés hasonló tendenciákat vetített előre a banki

27 PD-k vonatkozásában. Az európai bankok hitelkockázata az átmenet kockázatával megnövekszik, és relatíve nagyobb sokkot szenvednének el az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok szempontjából sebezhetőbb portfoliókkal rendelkező, rendszerszinten szignifikáns európai nagybankok. A Bank az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok további számszerűsítését az Eurostatnál 2 jegyű TEAOR kód mélységben rendelkezésre álló, ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás gramm/euro egyenértékesével végzi el, amelyet a Kockázati Stratégiában dokumentált. A megfelelő ágazati megfeleltetés érdekében a Bank a refinanszírozási hiteleknél a végső ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő bankok helyett), a külföldi kockázatú hiteleknél a magyar exportőrök 2 jegyű TEÁOR kódjait (a hitelfelvevő külföldi entitások helyett), míg a belföldi közvetlen hiteleknél a hitelfelvevő ügyfelek 2 jegyű TEÁOR kódjait vette figyelembe. Az Eurostat ágazatonkénti üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának alkalmazott mutatószáma: üvegházhatású gázok: CO2 – szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor- karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva, amely gramm/euro folyó áron került számszerűsítésre. Összességében megállapítható, hogy a Bank egyáltalán nem rendelkezik kitettséggel a legjelentősebb ÜHG intenzitású légi szállítás, széntüzelésű hőerőmű és olajkitermelés tevékenységi körökben. A viszonylag magas, 2000 g/EUR ÜHG intenzitás feletti ágazatokban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; hulladékgazdálkodás; szennyeződés-mentesítés, egyéb hulladékkezelés; nemfém ásványi termékek gyártása) a Bank mintegy 100 Mrd Ft bruttó hitelállománnyal rendelkezett 2023. december 31-én, ami a teljes hitelportfolió 4%-a. A közepes, 1000-2000 g/EUR ÜHG intenzitású ágazatokban a 2023. évi záró hitelállomány 221 Mrd Ft volt (fémalapanyag gyártása; vegyi anyag termelése, gyártása; növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; egyéb bányászat), amely a portfolió 9%-a. Megállapítható, hogy a Bank hitelállományának 87%-a alacsony ÜHG intenzitású ágazatokba került kihelyezésre. X. Vállalatirányítási nyilatkozat Az Eximbank megfelel a Hpt. „53. Vállalatirányítási rendszer-kockázatkezelés” fejezetében foglaltaknak. Az Eximbank a CRR és a Hpt. alapján évente egyszer, a számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a Bank honlapján eleget tesz e jogszabályok nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek. A Bank rendelkezik a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítését biztosító hatályos belső szabályzattal. Utoljára a Bank a 2022. évre vonatkozóan, 2023 áprilisában tett eleget a nyilvánosságra hozatali előírásoknak. A nyilvánosságra hozatali dokumentum 16 ismerteti a kockázatkezelési rendszer felépítését, a folyamatba épített kockázatkezelést, a felelős belső irányítást és belső kontroll funkciókat, valamint a döntési struktúrát. A Belső ellenőrzés a jogszabályi és felügyeleti elvárások mentén éves ellenőrzési tervét folyamatalapú kockázatelemzéssel alapozza meg, amelynek szempontrendszerében a pénzügyi és reputációs hatásoknál is külön értékelendő folyamatcsoport a csalásnak és korrupciónak kitett folyamatok, amelyeknél mindkét hatáshoz a legmagasabb értéket rendeljük. Bármely csalás eredménye a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatáson keresztül megjelenik az éves beszámolóban, így az éves beszámolót érintő ellenőrzések is a csalással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységként értelmezhetők. A kiépített gazdálkodási kulcskontrollok mindegyike egyfajta csalás-ellenes kontrollként (csalásmegelőzési mechanizmus) is funkcionál, amelyeket rendszeresen vizsgál a Belső ellenőrzés. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok egyetlen esetben sem voltak visszavezethetők szándékos csalásra. Az azonosított hibák kijavítására vonatkozó javaslatok mentén az ezekből eredő kockázatokat csökkentette a Bank. 16 A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2022. ÉVI TÁJÉKOZTATÓJA a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján nyilvánosságra hozandó információkról

28 Az Eximbank a tevékenységével kapcsolatban felmerülő compliance kockázatok kiküszöbölése és mérséklése céljából Compliance területet működtet, amely az alkalmazott kontroll mechanizmusok érvényesítéséért, értékeléséért, illetve koordinálásáért és a compliance kockázatok kezeléséért felelős. A Compliance – a Kockázatkezelés és a Belső Ellenőrzés mellett – az intézménypáros által alkalmazott belső kontroll funkciók harmadik eleme. A Compliance feladata, hogy a - Hpt. 153/A. §-a, az MNB belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló ajánlása alapján - az Eximbank működését meghatározó egyes jogszabályok (különösen, de nem kizárólagosan a pénzmosás megelőzéssel kapcsolatosak), nemzetközi korlátozó intézkedések (szankciók), az OECD korrupciómegelőzési ajánlásában előírtak, más környezeti hatások, trendek folyamatos figyelemmel kísérésével, továbbá a hazai és nemzetközi, szakmai fórumok, valamint az MNB ajánlásait, megállapításait felhasználva, az Eximbank és ügyfelei érdekeinek szem előtt tartásával, a rendelkezésére álló összes törvényes eszközzel (pl. belső szabályozással, ellenőrzéssel, etikai -, hatósági eljárás kezdeményezésével, oktatással) biztosítsa az Eximbank prudens és szakszerű működését, és ezáltal az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás magas színvonalon tartását. Az Eximbank sokszínűségi politikával nem rendelkezik, mivel a tisztségviselők kinevezésének tekintetében a tulajdonosi joggyakorló döntési szempontjai érvényesülnek. A Bank Igazgatósága héttagú, melynek két belső, a Társasággal munkaviszonyban álló tagja és öt külső tagja van. Az Igazgatóság éves ülésterv alapján havi rendszerességgel dönt ülésezés vagy írásbeli szavazás útján. A Felügyelőbizottság hat tagja legalább kéthavi rendszerességgel hoz döntést az éves üléstervében előirányzott, illetve ügyrendje és az alapszabály, valamint a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó ügyekben. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjon kívül, az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért a KPMG Tanácsadó Kft. által felszámított díj 18,3 millió forint összeget tett ki. XI. Az Eximbank 2024. évi üzletpolitikai céljai 2024-re vonatkozóan az EXIM az alábbi fő célkitűzések mellett készítette el üzleti tervét: - továbbra is az orosz-ukrán háború és az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása az alábbi eszközökkel • az Ideiglenes Válság- és Átállási közlemény (TCTF) 2.1 szakaszának meghosszabbítása lehetővé teszi a BGH Program folytatását (BGH 2024) kiemelten kedvező kamatokkal 2024. június 30-ig., illetve • a BGH 2024 kiegészítő elemeként meglévő termékek (JEA és Exportélénkítő) feltételrendszerének és árazásának átalakítása figyelembe véve a lassan ereszkedő kamatkörnyezetet is; - a gazdasági növekedés helyreállításában való részvétel mellett az exportáló, beszállító és a jövő exportőreiként számbavehető ügyfelek nemzetközi versenyképességének erősítése, exportösztönző és fejlesztési hitelekkel; - a kormányzati gazdaságpolitikai célok közvetlen támogatása kiemelt nemzetgazdasági hatással járó, nagyösszegű, egyedi ügyletek megvalósításával; - továbbra is kiemelt cél a klasszikus ECA tevékenység keretében az exportőrök külföldi kockázatainak átvállalása, a szükséges finanszírozás biztosítása; - a 2022 elején indított Zöld Finanszírozási Program továbbfejlesztése, különös tekintettel arra, hogy az energiaválság miatt az EXIM Zöld programban is megfogalmazott hitelcélok magas prioritást kapnak a kormány válságkezelő és gazdaságfejlesztési programjaiban;

29 - a fenntartható növekedés és a költségvetési források hatékony felhasználásának további erősítése, a szükséges források biztosítása a tervezett ügyletekhez (kötvénykibocsátások), valamint multilaterális fejlesztési banki (EIB és MIGA) források bevonása a zöld ügyletek mögé; Az 2021 végén elkészült 2022-2026 évi üzleti stratégia megújítása, tekintettel az időközben bekövetkezett jelentős változásokra (háború, energiaválság, kormányzati irányítási modell) folyamatban van. XII. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok 2024. januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium a belgrádi, az isztambuli és az asztanai képviselet megszüntetéséről döntött. Budapest, 2024. április 15. Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes

NYILATKOZAT Ezúton rendelkezésre bocsátjuk a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Eximbank) nyilatkozatát, mely szerint az alkalmazható számviteli előírások alapján, az elkészített éves beszámoló valós és megbízható képet ad az Eximbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Budapest, 2024.04.15 Kisgergely Kornél elnök-vezérigazgató Hoffmann Mihály pénzügyi vezérigazgató-helyettes