1. Általános rész

1.1 A vállalkozás bemutatása

Jelen beszámoló a Duna House Holding Nyrt. (a „Társaság”) és leányvállalatainak (együttesen „Csoport”)

konszolidált pénzügyi kimutatásait tartalmazza 2023. december 31-ével végződő évre vonatkozóan. A

Duna House Holding Nyrt, mint anyavállalat, Magyarországon Budapesten bejegyzett, nyilvánosan

működő részvénytársaság, székhelye Magyarország 1016 Budapest, Gellérthegy utca 17. A Társaság 2003-

ban alakult, fő tevékenysége ingatlan-, és hitelközvetítés. A szolgáltatói szektorban – elsősorban az

ingatlan és a pénzügyi termékek közvetítési területein – vezetői pozíciót tölt be Közép-Európában.

Összesen 315 ingatlanirodával több, mint 4 000 ingatlanközvetítő és hiteltanácsadó áll ügyfelei

rendelkezésére Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban.

A Duna House Csoport stratégiai célja, hogy kiterjessze szakértelmét a közép-európai régióra és

nemzetközi szinten is meghatározó szereplővé váljon. 2016. áprilisában került lezárásra az a tranzakció,

amelynek során a legnagyobb lengyel ingatlanközvetítő hálózat, a Metrohouse 100%-a a magyarországi

Duna House Csoport tulajdonába került. A Metrohouse Duna House Csoportba való konszolidálására

2016. április 1-jei dátummal került sor. A Társaság 2016. szeptember 2-án 80%-os tulajdont szerzett a

csehországi Duna House Franchise s.r.o-ban és rajta keresztül annak két leányvállalatában, a Center

Reality s.r.o-ban és a Duna House Hypotéky s.r.o-ban, majd 2018. november 6-án megvásárolta a lengyel

Gold Finance Sp. z.o.o hitelközvetítő társaságot, 2020. január 7-én pedig a szintén lengyel Alex T. Great

Sp- z o.o hitelközvetítő társaságot.

A Társaság 2022. január 13-án zárta a HGroup S.p.A. 70%-os tulajdonrészének megvásárlását további

jövőbeli opciós lehetőségekkel (Put/Call), amelyeknek köszönhetően 100%-ra nőhet a Duna House

részesedése az olasz cégcsoportban. Az olasz leányvállalatokat 2022. április 1-i kezdődátummal

konszolidálja a Cégcsoport. Az olasz felvásárlással kapcsolatos részletek a 2.4.2.1-es pontban találhatóak.

A Társaság székhelye 1016 Budapest, Gellérthegy u. 17.

A Társaság főbb tevékenységei:

- franchise rendszer(ek) értékesítése, működtetése,

- ingatlanközvetítés,

- pénzügyi termékek közvetítése,

- biztosításközvetítés,

- ingatlan értékbecslés készítése, ill. annak közvetítése,

- energetikai tanúsítvány készítése, ill. annak közvetítése,

- ingatlankezelés,

- saját tulajdonú ingatlanok adás-vétele, bérbeadása,

- lakóingatlanalap-kezelés,

- ingatlanfejlesztés.

A 2017. február 1-jén bejegyzett alaptőkeemelést követően a Duna House Holding Nyrt. legnagyobb

részvényese a 77,72%-os tulajdoni hányaddal rendelkező Medasev Holding Kft. volt (1016 Budapest,

Gellérthegy utca 17., Cg.01-09-209753), amely 2022. szeptember 6-án szétvált a GD Holding Kft-re (1026

Budapest, Hidász utca 21. Fsz. 1. ajtó, Cg. 01-09-405548, végső tulajdonos Gay Dymschiz) és a DDGroup

Kft-re (1025 Budapest, Szépvölgyi út 206., Cg. 01-09-405549, végső tulajdonos Doron Dymschiz). A GD

Holding Kft. és a DDGroup Kft. összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek és a Csoport irányító

részvényesei.

Tulajdonos neve	Tulajdoni hányad	Tulajdoni hányad
	2023. december 31-én	2022. december 31-
		én
GD Holding Kft.	39,18%	39,17%
DDGroup Kft.	39,18%	39,17%
VIG Befektetési Alapkezelő	8,24%	7,60%
Magyarország Zrt.
Munkavállalók	2,37%	2,13%
Visszavásárolt saját részvény	0,97%	2,16%
Egyéb befektetők	10,07%	9,76%
Összesen	100%	100%

A Társaság operatív irányítását az Igazgatóság végzi, tagjai: Doron Dymschiz (elnök), Gay Dymschiz, Nagy

Jenő (nem-operatív), Máté Ferenc, Schilling Dániel. A Társaság működésével kapcsolatos ellenőrzési

feladatokat Felügyelő Bizottság látja el, tagjai: Redling Károly (elnök), Martin-Hajdu György, Nagy Kálmán.

1.2 A mérlegkészítés alapja

i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről

Az éves konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2024. április 8-án fogadta el. A konszolidált

pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, az Európai Unió (EU)

Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készültek. Az IFRS-t a

Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező

Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják.

Jelenleg az EU beiktatási folyamatai és a Csoport tevékenysége alapján nincs különbség a Csoport IFRS és

EU által elfogadott IFRS politikák között. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek

az egyes standardokban foglalt követelményeknek.

ii) A beszámoló készítésének alapja

A konszolidált pénzügyi kimutatások a 2023. december 31-ig kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC

értelmezések szerint készültek.

A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS

más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható.

A Csoport a pénzügyi kimutatásokat azon az alapon készítette el, hogy a vállalat folytatni fogja

tevékenységét.

A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

iii) Az értékelés alapja

A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve

azokat az eszközöket és kötelezettségeket, melyek esetében a vonatkozó Nemzetközi Beszámolási

Standard megköveteli vagy megengedi a valós értéken történő értékelést.

Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment

szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott

számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban

szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb

tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között észszerűnek tekinthetők, és amelyek

eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek

egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a

becslésektől.

A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések

módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet

érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind

a jövőbeni éveket érinti.

2. Számviteli politika

Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott

lényeges számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen

konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A pénzügyi beszámoló

összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők:

2.1 A számviteli politika lényeges elemei

2.1.1 A konszolidáció alapja

Leányvállalatok

A konszolidált éves beszámoló a Duna House Holding Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló

leányvállalatokat foglalja magában. A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport

ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való

részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal

rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a

hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés

kezdetétől, annak megszűnéséig. Annak megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági

társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok

hatásának figyelembevételével történik.

Általában feltételezhető, hogy a szavazati jogok többsége irányítást eredményez. E vélelem alátámasztása

érdekében, és amikor a Csoport nem rendelkezik az adott gazdasági egység szavazati vagy hasonló

jogainak többségével, a Csoport minden releváns tényt és körülményt figyelembe vesz annak megítélése

során, hogy rendelkezik-e hatalommal a gazdálkodó egység felett, beleértve a következőket:

- A gazdálkodó egység egyéb tulajdonosaival kötött szerződéses megállapodás(oka)t,

- Egyéb szerződéses megállapodásokból eredő jogokat,

- A Csoport szavazati jogai és potenciális szavazati jogai

A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori

értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás

megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték,

valamint a nem ellenőrző részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az

év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a

tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.

A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem

realizált eredmények kiszűrésre kerülnek. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló

tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik.

A nem ellenőrző részesedésekre eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban

külön soron jelenik meg. A nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva

a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével.

Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem ellenőrző részesedések, ha

ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet.

A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a

kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok

részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül

elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. A Csoport minden nem ellenőrző részesedésre

vonatkozó opciós megállapodás esetén megvizsgálja a tranzakció bekövetkezésének valószínűségét és a

várható kifizetés valós értéke alapján tőke tranzakcióként számolja el a nem ellenőrző részesedés és a

kifizetés valós értékének különbözetét.

2.1.2 Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek

Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat

funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint.

A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján

érvényes árfolyamon vannak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és

kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon vannak forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az

eszköz megtérülése kétesnek minősül. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a

pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra.

A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve,

kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került.

A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő

összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási

árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-

különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti

megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam

használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az

időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és

kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamon kerülnek

átszámításra. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték

meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra. A vevőkövetelések, illetve

a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a

kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek

kimutatásra.

A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális

pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az

alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

• A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a

konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forint összegben

szerepeltetjük.

• A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon

érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

• Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

• Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási

különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének

egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az

értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési

bevétel) kerül elismerésre

2.1.3 Üzleti kombinációk és Goodwill

Az üzleti kombinációk az akvizíciós módszerrel kerülnek elszámolásra. Az akvizíció bekerülési értéke az

átadott ellenérték - az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken - és a felvásároltban lévő nem

ellenőrző részesedések összegeként kerül meghatározásra. A Csoport minden egyes üzleti kombináció

esetében eldönti, hogy a felvásároltban lévő nem ellenőrző részesedéseket valós értéken, vagy a

felvásárolt azonosítható nettó eszközeinek arányos hányadán értékeli. A Csoport az összes múltbeli

felvásárlás esetén a nem ellenőrző részesedések azonosítható nettó eszközérték arányos értékelését

választotta. Az akvizícióval kapcsolatos költségek felmerülésükkor kerülnek ráfordításként elszámolásra,

és az igénybevett szolgáltatások között szerepelnek.

A Csoport akkor határozza meg, hogy egy üzleti tevékenységet szerzett meg, amikor a megszerzett

tevékenységek és eszközök olyan inputot és lényeges folyamatot tartalmaznak, amelyek együttesen

jelentősen hozzájárulnak az outputok létrehozásának képességéhez. A megszerzett folyamat akkor

minősül lényegesnek, ha kritikus jelentőségű az outputok előállításának folytatásához, és a megszerzett

inputok közé tartozik az adott folyamat elvégzéséhez szükséges készségekkel, tudással vagy

tapasztalattal rendelkező szervezett munkaerő, vagy jelentősen hozzájárul az outputok előállításának

folytatásához, és egyedi vagy ritka, vagy nem helyettesíthető jelentős költség, erőfeszítés vagy

késedelem nélkül az outputok előállításának folytatásához.

Amikor a Csoport üzleti tevékenységet szerez, az átvett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a

szerződéses feltételekkel, a gazdasági körülményekkel és a vonatkozó feltételekkel összhangban értékeli

a megfelelő besorolás szempontjából az akvizíció időpontjában. Ez magában foglalja az alapszerződésekbe

beágyazott származékos ügyletek elkülönítését a felvásárolt által.

A Csoport által átadandó bármely függő ellenértéket az akvizíció időpontjában valós értéken jeleníti meg.

A saját tőkeként besorolt függő ellenértéket nem értékeli újra, és annak későbbi rendezését a saját tőkén

belül számolja el. A pénzügyi instrumentumnak minősülő és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard

hatálya alá tartozó eszközként vagy kötelezettségként besorolt függő ellenértéket valós értéken értékeli,

a valós értékben bekövetkező változásokat pedig az IFRS 9 standarddal összhangban az

eredménykimutatásban jeleníti meg. Az IFRS 9 hatálya alá nem tartozó egyéb függő ellenértéket minden

egyes beszámolási fordulónapon valós értéken értékeli, a valós érték változásait pedig az eredményben

számolja el.

A goodwillt kezdetben bekerülési értéken értékeli (amely az átadott ellenérték, valamint a nem ellenőrző

részesedésekre és bármely korábbi érdekeltségre elszámolt összegnek a megszerzett nettó azonosítható

eszközök és átvállalt kötelezettségek összegét meghaladó többlete). Ha a megszerzett nettó eszközök

valós értéke meghaladja az átadott ellenérték összegét, a Csoport újraértékeli, hogy helyesen

azonosította-e az összes megszerzett eszközt és az összes átvállalt kötelezettséget, és felülvizsgálja az

akvizíció időpontjában megjelenítendő összegek értékelésére alkalmazott eljárásokat. Ha az újraértékelés

még mindig azt eredményezi, hogy a megszerzett nettó eszközök valós értéke meghaladja az átadott

összesített ellenértéket, akkor a nyereséget az eredményben számolja el.

A Csoport a kezdeti megjelenítést követően a goodwillt a halmozott értékvesztéssel csökkentett

bekerülési értéken értékeli. Az értékvesztés vizsgálata céljából az üzleti kombináció során megszerzett

goodwillt az akvizíció időpontjától kezdve a Csoport minden egyes pénztermelő egységéhez hozzárendeli,

amely várhatóan hasznot húz a kombinációból, függetlenül attól, hogy a felvásárolt egyéb eszközei vagy

kötelezettségei hozzá vannak-e rendelve ezekhez az egységekhez.

Amennyiben a goodwillt hozzárendelte egy pénztermelő egységhez (CGU), és az adott egységen belüli

tevékenység egy részét elidegeníti, az elidegenített tevékenységhez kapcsolódó goodwillt az

elidegenítésből származó nyereség vagy veszteség meghatározásakor a tevékenység könyv szerinti

értékébe kell beszámítani. Az ilyen körülmények között elidegenített goodwillt az elidegenített

tevékenység és a pénztermelő egység megtartott részének relatív értéke alapján értékeli a Csoport.

2.1.4 Társult és közös vezetésű vállalkozásokban való befektetések

A társult vállalkozás olyan gazdálkodó egység, amely felett a Csoport jelentős befolyással rendelkezik. A

jelentős befolyás a befektetés tárgyát képező vállalkozás pénzügyi és működési politikai döntéseiben való

részvétel, de nem jelenti az ellenőrzést vagy közös ellenőrzést ezen politikák felett.

A közös vállalat egy olyan típusú közös megállapodás, amelyben a megállapodás felett közös ellenőrzést

gyakorló feleknek joguk van a közös vállalat nettó eszközeire. A közös ellenőrzés a megállapodás feletti

ellenőrzés szerződéses megosztása, amely csak akkor áll fenn, ha a vonatkozó tevékenységekre vonatkozó

döntésekhez az ellenőrzést megosztó felek egyhangú hozzájárulása szükséges.

A jelentős befolyás vagy a közös ellenőrzés meghatározásakor alkalmazott megfontolások hasonlóak a

leányvállalatok feletti ellenőrzés meghatározásához alkalmazott megfontolásokhoz. A Csoport társult

vállalkozásban és közös vállalatban lévő befektetését a tőkemódszerrel számolja el.

A tőkemódszer szerint a társult vagy közös vállalkozásban lévő befektetést kezdetben bekerülési értéken

kell megjeleníteni. A befektetés könyv szerinti értékét a Csoport a társult vagy közös vállalat nettó

eszközeiben a megszerzés időpontja óta bekövetkezett változásaival módosítja. A társult vagy közös

vállalkozáshoz kapcsolódó goodwillt a befektetés könyv szerinti értéke tartalmazza, és azt nem kerül külön

vizsgálatra értékvesztés szempontjából.

Az eredménykimutatás a Csoportnak a társult vagy közös vállalkozás eredményéből való részesedését

tükrözi. Az ilyen befektetések egyéb átfogó eredményében bekövetkezett bármely változás a Csoport

egyéb átfogó eredményének részeként kerül bemutatásra. Ezen túlmenően, ha a társult vagy közös

vállalkozás saját tőkéjében közvetlenül elszámolt változás történt, a Csoport a változásokból rá eső részt

- adott esetben - a saját tőke változásainak kimutatásában jeleníti meg. A Csoport és a társult vagy közös

vállalkozás közötti tranzakciókból származó nem realizált nyereségek és veszteségek a társult vagy közös

vállalkozásban lévő részesedés mértékéig kiszűrésre kerülnek.

A Csoportnak a társult és a közös vállalkozás nyereségéből vagy veszteségéből való részesedésének

összessége az eredménykimutatásban az üzemi eredményen kívül jelenik meg, és az adózás utáni

nyereséget vagy veszteséget, valamint a társult vagy közös vállalkozás leányvállalataiban lévő nem

ellenőrző részesedéseket érinti. A társult vagy közös vállalkozás pénzügyi kimutatásait a Csoporttal azonos

beszámolási időszakra készítik el. Szükség esetén kiigazításokat hajtanak végre, hogy a számviteli politikát

összhangba hozzák a Csoportéval.

2.1.5 Rövid/hosszú lejáratú megkülönböztetés

A Csoport a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az eszközöket és a kötelezettségeket

rövid/hosszú lejáratú besorolás alapján mutatja be. Egy eszköz akkor rövid lejáratú, ha:

- Várhatóan a szokásos működési cikluson belül realizálódik, vagy eladásra vagy felhasználásra

kerül,

- Elsősorban kereskedési céllal tartják,

- Várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül realizálódik,

Vagy

- Pénzeszköz vagy pénzeszköz-egyenértékes, kivéve, ha a beszámolási időszakot követő legalább

tizenkét hónapig nem cserélhető el vagy nem használható fel kötelezettség kiegyenlítésére.

Minden egyéb eszköz hosszú lejáratúnak minősül.

Egy kötelezettség akkor rövid lejáratú, ha:

- Várhatóan a szokásos működési cikluson belül kerül rendezésre,

- Azt elsősorban kereskedési céllal tartják,

- Azt a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül kell teljesíteni,

Vagy

- Nincs feltétel nélküli jog a kötelezettség kiegyenlítésének a beszámolási időszakot követő legalább

tizenkét hónapig történő elhalasztására. A kötelezettség azon feltételei, amelyek a partner

választása szerint a kötelezettség tőkeinstrumentumok kibocsátásával történő kiegyenlítését

eredményezhetik, nem befolyásolják a kötelezettség besorolását.

A Csoport minden egyéb kötelezettséget hosszú lejáratúnak minősít.

A halasztott adókövetelések és -kötelezettségek a hosszú lejáratú eszközök és kötelezettségek közé

kerülnek besorolásra.

2.1.6 Árbevétel

A Csoport a bevételeit az IFRS 15 "vevői szerződésekből származó bevételek " című standarddal

összhangban számolja el. A Csoport meghatározóan pénzügyi termékek közvetítését, ingatlanközvetítést

és ingatlanközvetítő franchise rendszer működtetését végzi.

A vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételeket akkor számolják el, amikor az áruk vagy

szolgáltatások feletti ellenőrzés átkerül a vevőhöz, olyan összegben, amelyre a szolgáltatások másik fél

általi nyújtására vonatkozó közvetítéséért várakozása szerint jogosultságot szerez. A Csoport általában

arra a következtetésre jutott, hogy ő ügynök a bevételi megállapodásokban, kivéve az alábbiakban

bemutatott franchise díjaka, mivel jellemzően nem ő ellenőrzi az árukat vagy szolgáltatásokat, mielőtt

azokat átadná a vevőnek.

A Társaság a bevételek elszámolásának ötlépcsős megközelítését alkalmazza az elszámolandó bevételek

időzítésének és összegének meghatározására:

1. lépés: A vevővel kötött szerződés azonosítása,

2. lépés: A szerződésekben szereplő teljesítési feltételek azonosítása,

3. lépés: Az ügyleti ár meghatározása,

4. lépés: Az ügyleti ár felosztása a szerződésben szereplő teljesítési feltételekre,

5. lépés: A bevétel elszámolása a teljesítési feltételek teljesítésekor.

Az ügyfeleknek közvetített pénzügyi termékekhez (hitelek, biztosítási termékek) kapcsolódó

szerződéskötési és speratív jutalékok

A Társaság az ügyfeleknek közvetített pénzügyi termékekkel kapcsolatban egy teljesítési kötelmet

azonosított és azt akkor teljesíti, amikor a pénzintézetek a hiteleket teljes egészében folyósítják az

ügyfeleknek vagy a biztosítási díj megfizetésre kerül az ügyfél által. A közvetítői jutalék jellemzően a

megállapodás szerinti jutalékszázalékon és a folyósított hitelösszegen, biztosítási díjon alapul, de egyes

termékek esetében ügyletenkénti fix összeg.

A Magyarországon közvetített jelzáloghitelek esetében a Csoport speratív (fenntartási) jutalékra is

jogosult. A hitelközvetítői jutalékra a Csoport akkor válik jogosulttá, amikor a pénzintézet a jelzáloghitelt

az ügyfél számára történő folyósítha, ugyanakkor a speratív jutalékra akkor lesz jogosult, ha a pénzintézet

által adott kolcsönt az ügyfél szerződés szerinti törleszti.