Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Konszolidált éves jelentés és Egyedi éves jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
Tartalomjegyzék a Konszolidált és Egyedi éves jelentéshez Konszolidált éves jelentés ............................................................................................................................................................................ 3 Konszolidált éves beszámoló és Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés........................................................................................... 4 Tartalomjegyzék a Konszolidált éves jelentéshez..................................................................................................................................... 5 Konszolidált éves beszámoló ....................................................................................................................................................................... 6 Általános információk és független könyvvizsgálói jelentés ................................................................................................................. 7 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök ....................................................................................................... 8 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források ......................................................................................................... 9 Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás ................................................................................ 10 Konszolidált cash-flow kimutatás ............................................................................................................................................................. 12 Konszolidált saját tőke változásainak kimutatása .................................................................................................................................. 13 Megjegyzések a Konszolidált saját tőke változásainak kimutatásához .............................................................................................. 14 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) a Konszolidált éves beszámolóhoz ......................................................................................... 16 Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés ..................................................................................................................................................105 Magyar Telekom Csoport 2025. évi Konszolidált fenntarthatósági jelentés .................................................................................131 Általános információ ..................................................................................................................................................................................132 Környezetvédelmi információk ................................................................................................................................................................151 Társadalmi témák .......................................................................................................................................................................................174 Irányítási információk ................................................................................................................................................................................205 Nyilatkozat ...................................................................................................................................................................................................213 Egyedi éves jelentés ..................................................................................................................................................................................214 Egyedi éves beszámoló és Egyedi üzleti/vezetőségi jelentés ...........................................................................................................215 Tartalomjegyzék .........................................................................................................................................................................................216 Egyedi éves beszámoló .............................................................................................................................................................................217 Általános információ és független könyvvizsgálói jelentés ...............................................................................................................218 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök ..........................................................................................................................219 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források ............................................................................................................................220 Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás .....................................................................................................221 Cash-flow kimutatás ..................................................................................................................................................................................222 Saját tőke változásainak kimutatása .......................................................................................................................................................223 Megjegyzések a saját tőke változásainak kimutatásához ...................................................................................................................224 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) az Egyedi éves beszámolóhoz ..............................................................................................225 Egyedi üzleti/vezetőségi jelentés ...........................................................................................................................................................313 Nyilatkozat ...................................................................................................................................................................................................335
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Konszolidált éves jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Konszolidált éves beszámoló és Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
5 Tartalomjegyzék a Konszolidált éves jelentéshez Konszolidált éves beszámoló ......................................... 6 Általános információk és független könyvvizsgálói jelentés ...................................................................................... 7 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök..................................................................................... 8 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források ...................................................................................... 9 Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás ............................................................. 10 Konszolidált cash-flow kimutatás....................................... 12 Konszolidált saját tőke változásainak kimutatása ........... 13 Megjegyzések a Konszolidált saját tőke változásainak kimutatásához ........................................................................ 14 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) a Konszolidált éves beszámolóhoz......................................................................... 16 1 A Csoportról ..................................................................... 16 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapja és lényeges számviteli politikák összefoglalója ......... 18 3 Kritikus számviteli becslések és megítélések ........... 27 4 Pénzügyi instrumentumok ............................................ 31 5 Pénzügyi kockázat kezelése ......................................... 53 6 Nyereségadó ................................................................... 63 7 Készletek .......................................................................... 67 8 Értékesítésre kijelölt eszközök és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségek ..................................... 68 9 Ingatlanok, gépek és berendezések ............................ 69 10 Immateriális javak ........................................................ 73 11 Befektetések társult vállalkozásokban és közös megállapodásokban ................................................... 77 12 Egyéb eszközök............................................................. 78 13 Céltartalékok ................................................................. 78 14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ....................... 80 15 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ................... 80 16 Nem irányító részesedések ........................................ 81 17 Lízingek........................................................................... 82 18 Bevételek ....................................................................... 86 19 Közvetlen költségek ..................................................... 90 20 Személyi jellegű ráfordítások..................................... 91 21 Egyéb működési költségek......................................... 93 22 Egyéb működési bevételek ........................................ 94 23 Kamatbevétel ................................................................ 94 24 Kamatköltség ................................................................ 95 25 Egyéb pénzügyi költségek - nettó ............................ 95 26 Üzleti kombinációk és leányvállat értékesítése ..... 96 27 Egy részvényre jutó eredmény (EPS) ....................... 96 28 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzése ..........................................................97 29 Függő követelések és kötelezettségek ....................97 30 Beszerzési elkötelezettségek .....................................98 31 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal .....................98 32 Bemutatandó szegmensek és információ a földrajzi területekről ................................................................ 100 33 Mérlegfordulónap utáni események ..................... 104 Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés ....................... 105 Bevezetés.......................................................................... 106 Összefoglaló a 2025. évi működésről ......................... 107 1 A Csoport jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása ............................................ 108 2 Társaságirányítás és az igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása ......................................... 109 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok ..................................................................................... 112 4 Kutatás és fejlesztés .................................................... 113 5 Ingatlankezelés, telephelyek ..................................... 116 6 Vállalati megfelelőség (compliance) ....................... 117 7 Gazdasági környezet, kitekintés és célok ................ 118 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok 119 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése .......... 125 10 Konszolidált fenntarthatósági jelentés ................. 131 Magyar Telekom Csoport 2025. évi Konszolidált fenntarthatósági jelentés............................................... 131 Általános információ .......................................................... 132 ESRS 2 – Általános közzétételek .................................. 132 Környezetvédelmi információk ........................................ 151 Taxonómia Kulcsmutatók .............................................. 153 ESRS E1 – Éghajlatváltozás........................................... 154 ESRS E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság .................................................................... 166 Társadalmi témák ................................................................ 174 ESRS S1 – Saját munkaerő ............................................ 174 ESRS S2 – Az értékláncban dolgozók.......................... 190 ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók ................ 195 Irányítási információk......................................................... 205 ESRS G1 – Üzleti magatartás ....................................... 205 G - Entitás specifikus: Kiberbiztonság......................... 209 Nyilatkozat ........................................................................ 211 11 Mérlegfordulónap utáni események ..................... 212 Nyilatkozat ........................................................................ 213
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Konszolidált éves beszámoló a 2025. december 31-én végződő évre az Európai Unió által befogadott IFRS Számviteli Standardok előírásai szerint készítve (EU IFRS)
7 Általános információk és független könyvvizsgálói jelentés A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) Konszolidált éves jelentése tartalmazza a Konszolidált éves beszámolót és a Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentést, amely elkülönült részként magába foglalja a 2000. évi C. törvény, a 2022/2464 európai irányelv a vállalati fenntarthatósági jelentésről (CSRD) és a 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai alapján készült Konszolidált fenntarthatósági jelentést. A konszolidált éves jelentés közzététele (XHTML formátumban – ESEF) A Magyar Telekom Nyrt. megfelel a 2000. évi C. törvény és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által támasztott követelményeknek, valamint a Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (ESEF-rendelet) 3. cikkének, az Európai egységes elektronikus formátumban (ESEF) történő közzétételről, így 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a Konszolidált éves jelentését, továbbá Konszolidált éves beszámolóját, amelyet az Európai Unió (EU) által befogadott IFRS Számviteli Standardokkal összhangban készített, iXBRL jelöléssel látja el, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. A Konszolidált éves beszámoló ESEF szerinti blokkcímkézésének technikai korlátai miatt előfordulhat, hogy a megjegyzések egyes címkéinek tartalma nem azonosan jelenik meg a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokkal. A független könyvvizsgálói jelentés A Konszolidált éves beszámolót a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte) könyvvizsgálta, a Konszolidált fenntarthatósági jelentésre korlátozott bizonyosságot nyújtó vizsgálatot végzett. A Konszolidált éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés különálló dokumentum. A Konszolidált fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, a törvényi előírásnak megfelelő korlátozott bizonyosságot nyújtó jelentés különálló dokumentum.
8 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31. december 31. Eszközök Pénzeszközök ..................................................................................... 4.2.1 18.010 14.429 Éven belüli vevőkövetelések ............................................................ 4.2.2.1 211.411 210.272 Egyéb rövid lejáratú eszközök.......................................................... 12.1 9.214 9.354 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ................................................................. 4.2.3 1.804 63 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ......................................... 4.2.4 52.092 106.847 Rövid lejáratú szerződéses eszközök............................................... 4.2.2.3, 18.4 16.903 18.313 Nyereségadó követelés .................................................................... 6 135 107 Készletek ............................................................................................ 7 28.756 29.620 338.325 389.005 Értékesítésre kijelölt eszközök ......................................................... 8 2.788 712 Forgóeszközök összesen.................................................................. 341.113 389.717 Ingatlanok, gépek és berendezések ................................................... 9 497.728 528.344 Használatijog-eszköz ........................................................................ 9, 17 129.733 128.551 Goodwill ............................................................................................. 10.4, 26.1 212.713 211.958 Egyéb immateriális javak ................................................................. 10 293.626 268.891 Halasztott adó követelés .................................................................. 6.3.2 114 201 Éven túli vevőkövetelések ................................................................ 4.2.2.1 25.149 26.513 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ................................................................. 4.2.3 6.733 969 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ...................................... 4.2.4 6.907 5.616 Hosszú lejáratú szerződéses eszközök ............................................ 4.2.2.3, 18.4 4.089 4.657 Egyéb befektetett eszközök ............................................................. 12.2 12.168 12.733 Befektetett eszközök összesen ...................................................... 1.188.960 1.188.433 Eszközök összesen ............................................................................ 1.530.073 1.578.150 Budapest, 2026. február 25.
9 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31. december 31. Kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ........................ 4.4.1 26.734 614 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ................................................................. 4.4.3 74 59 Lízing kötelezettségek ...................................................................... 4.5.1.2, 17.2.2 27.866 26.672 Vállalati kötvények ............................................................................ 4.4.2 - 34.843 Kötelezettségek szállítók felé .......................................................... 4.4.5 158.058 165.816 Egyéb pénzügyi kötelezettségek..................................................... 4.4.4.1 10.093 10.291 Nyereségadó kötelezettség ............................................................. 6 5.942 16.821 Céltartalékok ..................................................................................... 13 5.922 6.647 Szerződéses kötelezettségek ........................................................... 18.4 16.231 14.814 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ............................................. 14 29.212 16.727 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ...................................... 280.132 293.304 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ........................ 4.4.1 60.059 57.756 Lízing kötelezettségek ...................................................................... 4.5.1.2, 17.2.2 119.174 116.138 Vállalati kötvények ............................................................................ 4.4.2 69.183 34.676 Egyéb pénzügyi kötelezettségek..................................................... 4.4.4.1 94.404 88.402 Halasztott adó kötelezettség ........................................................... 6.3.2 17.669 18.430 Céltartalékok ..................................................................................... 13 19.470 30.850 Szerződéses kötelezettségek ........................................................... 18.4 343 276 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .......................................... 15 1.129 450 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ................................... 381.431 346.978 Kötelezettségek összesen ............................................................... 661.563 640.282 Tőke Jegyzett tőke ..................................................................................... 93.862 93.862 Tőketartalékok ................................................................................... 24.644 24.644 Saját részvények................................................................................ (26.354) (67.143) Eredménytartalék ............................................................................. 691.652 809.234 Halmozott egyéb átfogó eredmény ................................................ 39.353 34.268 Anyavállalat tulajdonosaihoz rendelhető saját tőke ................... 823.157 894.865 Nem irányító részesedések .............................................................. 16 45.353 43.003 Saját tőke összesen .......................................................................... 868.510 937.868 Saját tőke és kötelezettség összesen ............................................. 1.530.073 1.578.150 Budapest, 2026. február 25.
10 Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2024. 2025. (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Mobil bevételek ........................................................................................ 18 565.480 581.468 Vezetékes bevételek ................................................................................ 18 307.603 312.939 RI/IT bevételek ......................................................................................... 18.2.2 94.395 89.532 Összes bevétel ......................................................................................... 967.478 983.939 Összekapcsolási díjak .............................................................................. (19.198) (19.044) RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ......................................... 19 (68.192) (63.651) Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök .............................................................................. 4.2.2.2 (13.743) (12.893) Távközlési adó .......................................................................................... 19 (25.077) (23.961) Egyéb közvetlen költségek...................................................................... 19 (253.600) (257.981) Közvetlen költségek ................................................................................ (379.810) (377.530) Személyi jellegű ráfordítások .................................................................. 20 (101.747) (106.254) Értékcsökkenési leírás ............................................................................. 9, 10 (139.942) (143.257) Egyéb működési költségek ..................................................................... 21.1 (92.543) (90.811) Távközlési pótadó .................................................................................... 21.2 (36.363) - Működési költségek ................................................................................ (750.405) (717.852) Egyéb működési bevételek ..................................................................... 22 6.386 8.454 Működési eredmény ................................................................................ 223.459 274.541 Kamat bevétel .......................................................................................... 23 4.600 7.334 Kamat költség........................................................................................... 24 (20.753) (19.070) Egyéb pénzügyi költségek - nettó .......................................................... 25 (13.083) (9.184) Nettó pénzügyi eredmény ...................................................................... (29.236) (20.920) Társult befektetések eredménye ........................................................... 11 - - Adózás előtti eredmény.......................................................................... 194.223 253.621 Nyereségadó ............................................................................................ 6.2 (30.827) (38.070) Adózott eredmény................................................................................... 163.396 215.551 Egyéb átfogó eredmény: Tételek, amelyek a következő időszakokban elszámolásra kerülnek az eredményben: Külföldi tevékenységek átváltási különbözete ................................... 7.997 (7.733) Tételek, amelyek a következő időszakokban nem kerülnek elszámolásra az eredményben: Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése .................................. 1.449 (41) Egyéb átfogó eredmény, adóhatással együtt ..................................... 9.446 (7.774) Teljes átfogó eredmény .......................................................................... 172.842 207.777 Adózott eredmény A Társaság részvényeseire jutó eredmény ............................................ 157.797 208.440 Nem irányító részesedésekre jutó eredmény........................................ 5.599 7.111 163.396 215.551
11 2024. 2025. (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Teljes átfogó eredmény: A Társaság részvényeseire jutó átfogó eredmény ............................... 163.614 203.355 Nem irányító részesedésekre jutó átfogó eredmény ........................... 9.228 4.422 172.842 207.777 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 27 A Társaság részvényeseire jutó eredmény ............................................ 157.797 208.440 Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) alap / hígított EPS számításhoz ........................................................... 918.686.597 895.244.267 Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft)......... 171,76 232,83 Budapest, 2026. február 25.
12 Konszolidált cash-flow kimutatás 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Üzleti tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény ........................................................................................................ 163.396 215.551 Értékcsökkenési leírás .................................................................................................. 9, 10 139.942 143.257 Nyereségadó ................................................................................................................. 6.2 30.827 38.070 Nettó pénzügyi eredmény............................................................................................ 29.236 20.920 Forgóeszközök változása .............................................................................................. (12.160) (3.768) Céltartalékok változása ................................................................................................ 2.914 (115) Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) .......................................................... (7.738) 882 Fizetett nyereségadó .................................................................................................... 6.4 (21.902) (35.555) Kapott osztalék .............................................................................................................. 111 154 Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak* .................................................................... (25.876) (23.367) Kapott kamat ................................................................................................................. 4.478 7.175 Egyéb pénzmozgással nem járó tételek ..................................................................... (917) (974) Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ................................................... 302.311 362.230 Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések ..... 28 (102.831) (118.238) Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel .............. 1.081 2.138 Akvizíciókért fizetett összegek .................................................................................... 26.1 (270) (322) Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel ............. 26.2 - 7.614 Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek ..................................... - (7.837) Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ......................................................... 15.605 191 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................................ (86.415) (116.454) Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek és Nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ..... 4.4.4.3 (47.955) (97.336) Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele.......................................................................... 4.4.4.3 174.164 143.221 Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése ................................................................. 4.4.4.3 (282.239) (221.070) Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek ............ 4.4.4.3 (33.967) (32.563) Saját részvény visszavásárlására fordított összegek................................................. 4.4.4.3 (22.363) (40.789) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ................................................ (212.360) (248.537) Pénzeszközök árfolyamkülönbözete ........................................................................... 960 (820) Pénzeszközök változása .............................................................................................. 4.496 (3.581) Pénzeszközök az időszak elején ................................................................................... 13.514 18.010 Pénzeszközök az időszak végén.................................................................................. 4.2.1 18.010 14.429 *Az egyéb pénzügyi díjak összege 2025-ben 7.494 millió forint (2024-ben 7.358 millió forint) volt.
13 Konszolidált saját tőke változásainak kimutatása db millió forintban Halmozott egyéb átfogó eredmény Törzsrészvények száma Jegyzett tõke Tőketar -talék Saját részvény Eredmény -tartalék Halmozott átváltási különbözet FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után Saját tõke Nem irányító részesedés Tõke összesen (a) (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) Egyenleg 2024. január 1-én.................................................................... 971.558.867 97.156 25.509 (18.600) 585.866 32.918 618 723.467 42.202 765.669 Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h) ............................... - - - - (41.561) - - (41.561) - (41.561) Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) ........... - - - - - - - - (6.077) (6.077) Saját részvény visszavásárlás (j) .............................................................. - - - (22.363) - - - (22.363) - (22.363) Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (k)........................ (32.941.370) (3.294) (865) 14.609 (10.450) - - - - - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek . (32.941.370) (3.294) (865) (7.754) (52.011) - - (63.924) (6.077) (70.001) Egyéb átfogó eredmény .......................................................................... - - - - - 4.997 820 5.817 3.629 9.446 Adózott eredmény ................................................................................... - - - - 157.797 - - 157.797 5.599 163.396 Teljes átfogó eredmény .......................................................................... - - - - 157.797 4.997 820 163.614 9.228 172.842 Egyenleg 2024. december 31-én ........................................................... 938.617.497 93.862 24.644 (26.354) 691.652 37.915 1.438 823.157 45.353 868.510 Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h) ............................... - - - - (90.858) - - (90.858) - (90.858) Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) ........... - - - - - - - - (6.772) (6.772) Saját részvény visszavásárlás (j) .............................................................. - - - (40.789) - - - (40.789) - (40.789) Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (k)........................ - - - - - - - - - - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek . - - - (40.789) (90.858) - - (131.647) (6.772) (138.419) Egyéb átfogó eredmény .......................................................................... - - - - - (5.060) (25) (5.085) (2.689) (7.774) Adózott eredmény ................................................................................... - - - - 208.440 - - 208.440 7.111 215.551 Teljes átfogó eredmény .......................................................................... - - - - 208.440 (5.060) (25) 203.355 4.422 207.777 Egyenleg 2025. december 31-én ........................................................... 938.617.497 93.862 24.644 (67.143) 809.234 32.855 1.413 894.865 43.003 937.868 Ebből saját részvény ................................................................................ (52.857.928) Forgalomban lévő törzsrészvények száma ............................................ 885.759.569
14 Megjegyzések a Konszolidált saját tőke változásainak kimutatásához (a) 2025. december 31-én a kibocsátott és kifizetett részvények száma 938.617.497, egyenként 100 forint névértékű, amellyel megegyező a kibocsátásra engedélyezett részvények száma. Minden ”A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlésén. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a megjelent részvényesek leadott szavazatainak legalább háromnegyedes többségéhez köti. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. Az ”A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve semmilyen korlátozáshoz vagy megállapodáshoz. A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos rész illeti meg. (b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel. (c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezek a részvények a későbbiekben eladásra kerülnek, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján kerülnek könyvelésre. A saját részvények állománya 2025. december 31-én 52.857.928 darab volt, míg 2024. december 31-én 30.036.413 darab. (d) Az Eredménytartalék tartalmazza a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredményét. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelően osztalékként kifizethető tartalékai 2025. december 31-én nagyságrendileg 819 milliárd forintot tettek ki (2024. december 31-én 694 milliárd forint). (e) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg. (f) Az FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét. (Ld. 4.5.1 megjegyzés) (g) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak Nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés). (h) A Társaság tulajdonosainak és a Nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és a saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. (i) A Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék a Makedonski Telekom (MKT) a Nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza. (j) A Társaság a részvényesek javadalmazása céljából 2025-ben 22.821.515 darab saját részvényt vásárolt vissza, melyet a Társaság Közgyűlése 2024. április 16-án és 2025. április 15-én hagyott jóvá, melyek eredményeként 2025. december 31-én 52.857.928 darab egyenként 100 forint névértékű visszavásárolt saját részvény állománya volt.
15 (k) 2024-ben a Társaság jegyzett tőkéje leszállításra került 97.155.886.700 forintról 93.861.749.700 forintra, amely a Társaság tulajdonában lévő 32.941.370 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált ”A” sorozatú törzsrészvény (saját részvény) bevonásával történt meg. A tőkeleszállítás 14,6 milliárd forint volt, amely névértéken a Jegyzett tőkét, egy részvényre jutó arányos összegben a Tőketartalékot és az Eredménytartalékot csökkentette. A részvénybevonás a Saját tőke elemei közötti átrendezéssel valósult meg, a Saját tőke összegét nem változtatta meg. Az alaptőke-leszállítást, mint a részvényesek javadalmazásának egy formáját, a Közgyűlés 2024. április 16-án hagyta jóvá, amelyet a Cégbíróság 2024. június 9-én jegyzett be. A Társaság alaptőkéjét az alaptőke leszállítását követően 938.617.497 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált ”A” sorozatú törzsrészvény alkotja. A Konszolidált éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága összesen 136.407 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2026 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2025-ben a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlése 90.858 millió forint osztalékot hagyott jóvá. A részvényesek részére bruttó 100,11 forint 2024. évi eredményre vonatkozó osztalékkifizetés történt egy darab törzsrészvény után (2024-ben: 44,7 forint). Az osztalékkifizetés 2025. május 20-án kezdődött meg.
16 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) a Konszolidált éves beszámolóhoz 1 A Csoportról 1.1 A Társaságról A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Csoport). A Magyar Telekom Csoport Magyarország és Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A Magyar Telekom Csoport több millió lakossági ügyfelet, számos vállalkozást és közszférabeli partnert szolgál ki alapvető digitális infrastruktúrával, információ és kommunikációs technológia (IKT) szolgáltatásokkal és szórakoztató tartalommal. Az emberek, családok, vállalkozások és hatóságok megbízható hálózaton keresztül történő összekapcsolása alapvető célkitűzés. Magyarország digitális átalakulásának támogatása a Magyar Telekom fő stratégiai célja. A Társaság szolgáltatásaival kapcsolatos további információk a Magyar Telekom Nyrt. weboldalán találhatók: www.telekom.hu A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041928, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága. A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom Nyrt. egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom Nyrt. 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. Az amerikai letéti jegy (ADR) programját a Társaság ún. I. szinten 2026. január 20-ig fenntartotta, ettől az időponttól kezdve a letéti jegyek kereskedése az Egyesült Államokban a JPMorgan által biztosított nem-szponzorált, tőzsdén kívüli formában folytatódik tovább. A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport (DT Csoport) tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 65,78%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (www.telekom.com/en). A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek. A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2026. február 25-én elfogadta a Társaság Konszolidált éves beszámolójáról szóló előterjesztését és azt jóváhagyásra javasolta az Éves Rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa. A Konszolidált éves beszámoló és Konszolidált éves jelentés aláírására jogosultak: Rékasi Tibor, vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre) André Lenz, gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest) A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest). A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-071057, adószáma: 10443785-2-42). A könyvvizsgálat elvégzéséért Bodor Kornél felelős (Kamarai tagsági száma: 005343). A Magyar Telekom Nyrt. Konszolidált éves beszámolója és az Egyedi éves beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a weboldalán: https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/penzugyi_jelentesek
17 1.2 A Csoport összetétele 2024. és 2025. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak: Leányvállalatok Funkcionális Részesedési hányad Tevékenység pénznem 2024 2025 Magyarországon bejegyzett: Telekom Rendszerintegráció Zrt, Budapest ......... HUF 100,00% 100,00% rendszer-integrációs és IT- szolgáltató KalászNet Kft., Budapest.......................................... ....................................................................................... HUF 100,00% 100,00% távközlési szolgáltató Magyar Telekom Mobile Infra Zrt., Budapest....... HUF - 100,00% passzív mobil infrastruktúra szolgáltató Telekom New Media Zrt., Budapest ....................... HUF 100,00% 100,00% interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója Észak-Macedóniában bejegyzett: Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT) ............ MKD 56,67% 56,67% távközlési szolgáltató Romániában bejegyzett: Combridge S.R.L., Bukarest ..................................... RON 100,00% 100,00% nagykereskedelmi távközlési szolgáltató Bulgáriában bejegyzett: Novatel EOOD, Szófia ............................................... BGN* 100,00% 100,00% nagykereskedelmi távközlési szolgáltató * Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, ezért a Novatel EOOD funkcionális pénzneme ettől a dátumtól az EUR. A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem került volna ellenőrzés alá. Minden leányvállalat konszolidálásra kerül. A Csoportban történt egyéb változásokat a 26-os megjegyzés tartalmazza. Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. leválása és megalapítása 2025. június 26-án a Magyar Telekom Nyrt. rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a Magyar Telekom Nyrt. leválás útján történő szétválását (szétválás vagy leválás) 2025. október 31-i hatállyal. Ennek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. változatlan társasági formában működik tovább és létrehozta a 100%-os tulajdonában álló Magyar Telekom Mobile Infra Zrt.-t 2025. november 1-jétől. A leválás célja egy önálló társaság létrehozása volt, amely mobil szolgáltatáshoz kapcsolódó passzív infrastruktúra- szolgáltatóként működik, szolgáltatását a Magyar Telekom Nyrt. és más piaci szereplők számára nyújtja. A társaság független entitásként működik, ezáltal elősegítve a stratégiai növekedési célok elérését, a működési hatékonyság nagyobb fókuszát, a piaci dinamikára való gyors reagálást és a részvényesi érték növelését. A mobil passzív infrastruktúrát portfolió elsősorban különálló tornyok, háztetőkön és egyéb helyszíneken elhelyezett tartószerkezetek alkotják. A leválás a társasági adótörvény értelmében kedvezményes vagyonátruházásnak minősül. A Magyar Telekom Mobile Infra Zrt., mint jogutód, vállalja, hogy a leváló társaságtól átvett eszközök és kötelezettségek bevonása tekintetében a társasági adótörvény egyes rendelkezéseit alkalmazza, ezért maga a leválás nincs hatással a társasági adóra. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. az egyedüli tulajdonosa és irányítója az új leányvállalatnak, a Csoport megtartotta a kontrolt és a kötelezettségeket, ebből kifolyólag a tranzakciónak nincs számviteli hatása a konszolidált éves beszámolóra. Ezenkívül egy határozatlan időtartamú infrastruktúrabérleti szerződés került aláírásra a Magyar Telekom Nyrt. és az újonnan létrehozott Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. között, amely nyolcéves felmondhatatlan periódust tartalmaz és feljogosítja a Társaságot az alapul szolgáló infrastruktúra használatára. Mivel a lízing keretszerződés a Csoport vállalatai között jött létre, konszolidált szinten új lízingek nem kerültek felvételre.
18 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapja és lényeges számviteli politikák összefoglalója 2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapja A Magyar Telekom Nyrt. Konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) által elkészített és kiadott IFRS Számviteli Standardokkal összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2025. december 31-én hatályos és a Magyar Telekom Csoportra is releváns standardot alkalmaz. Ez a Konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény Konszolidált éves beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardokra hivatkozik. Az IFRS Számviteli Standardok szerinti Konszolidált éves beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a Konszolidált éves beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A Konszolidált pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét. 2.1.1 Az IFRS Számviteli Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2025. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett IFRS Számviteli Standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom Csoport számviteli politikájára. Bejelentések Cím Alkalmazásk ezdete Változás Hatása a Csoport pénzügyi kimutatására IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai módosítása Átválthatóság hiánya 2025. január 1. Az IAS 21 IASB módosítása előírja a vállalatok számára, hogy hasznosabb információkat nyújtsanak a pénzügyi kimutatásaikban, ha egy pénznemet nem lehet átváltani egy másik pénznemre. Nem értelmezett. 2.1.2 IFRS Számviteli Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2025. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz és egyéb várható változások 2026-tól Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Csoport pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok Az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai 2026. január 1. Az IFRS 7 és IFRS 9 módosításai elsősorban a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó követelményeket pontosítják a pénzügyi beszámolás következetesebbé és átláthatóbbá tétele érdekében. Az IFRS 9 standard változásai az elektronikusan kiegyenlített pénzügyi kötelezettségek kivezetési folyamatának egyszerűsítésében, valamint a nem visszkereseti jellemzővel rendelkező pénzügyi eszközök és a szerződésesen kapcsolódó instrumentumok besorolásában nyújt további iránymutatást. Az IFRS 7 módosításai javítják az egyéb átfogó jövedelemmel szemben alkalmazott valós értékre és a cash-flow-khoz kapcsolódó szerződéses feltételekre vonatkozó közzétételi követelményeket. Nem várható jelentős hatás.
19 Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Csoport pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok Az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai 2026. január 1. Az IFRS 7 és IFRS 9 módosításai elsősorban a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó követelményeket pontosítják a pénzügyi beszámolás következetesebbé és átláthatóbbá tétele érdekében. Az IFRS 9 standard változásai az elektronikusan kiegyenlített pénzügyi kötelezettségek kivezetési folyamatának egyszerűsítésében, valamint a nem visszkereseti jellemzővel rendelkező pénzügyi eszközök és a szerződésesen kapcsolódó instrumentumok besorolásában nyújt további iránymutatást. Az IFRS 7 módosításai javítják az egyéb átfogó jövedelemmel szemben alkalmazott valós értékre és a cash-flow-khoz kapcsolódó szerződéses feltételekre vonatkozó közzétételi követelményeket. Nem várható jelentős hatás. Éves javítások 11. kötet 2026. január 1. Az IASB a standardok rendszeres felülvizsgálatának keretében kisebb módosításokat adott ki több IFRS Számviteli Standardhoz kapcsolódóan. Ezek a módosítások pontosításokat, egyszerűsítéseket, korrekciókat és változtatásokat tartalmaznak, amelyek célja az IFRS Számviteli Standardok következetességének javítása. Nem várható jelentős hatás. Az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai Megújuló villamos energiára vonatkozó szerződések 2026. január 1. Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai: ▪ az IFRS 9 standard saját célú felhasználás előírásai úgy módosulnak, hogy tartalmazzák azokat a szempontokat, amelyeket a gazdálkodó egységnek figyelembe kell vennie, amikor az IFRS 9 2.4-et olyan megújuló villamos energia vételére és átvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazza, amelyek esetében a villamos energia előállításának forrása természeti erőforrásoktól függő; és ▪ az IFRS 9 fedezeti elszámolási követelményei módosulnak annak érdekében, hogy a gazdálkodó egység fedezeti instrumentumként meghatározott jellemzőkkel rendelkező, megújuló villamos energiára vonatkozó szerződést használhasson Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard és az IFRS 19 Nyilvános beszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok: közzétételek standard módosításai: Az IASB módosítja az IFRS 7 és IFRS 19 standardokat, hogy közzétételi követelményeket vezessen be a meghatározott jellemzőkkel rendelkező, természeti erőforrásoktól függő villamos energiára vonatkozó szerződésekhez kapcsolódóan. Nem várható hatás.
20 Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Csoport pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban 2027. január 1. Az IFRS 18 standard az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard helyébe lép, és olyan új követelményeket vezet be, amelyek segítik a hasonló gazdálkodó egységek pénzügyi teljesítményének összehasonlíthatóságát, valamint relevánsabb információkat és átláthatóságot biztosítanak a felhasználóknak. Bár az IFRS 18 standard nem lesz hatással a pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek megjelenítésére vagy értékelésére, a bemutatásra és a közzétételre gyakorolt hatásai várhatóan átalános érvényűek lesznek. Az IFRS 18 által bevezetett főbb változások a következők: Az IFRS 18 által bevezetett főbb változások a következők: ▪ Az eredménykimutatás struktúrájának és összehasonlíthatóságának javítása kötelező részösszegek (például "finanszírozás és nyereség adók előtti működési eredmény”) és kategóriák (beleértve az „működési”, „befektetési” és „finanszírozási” tevékenységeket) bevezetésével; ▪ Közzétételek a teljesítménymutatókról: azon mutatók részletes bemutatása, amelyeket a Magyar Telekom a nyilvános kommunikációjában használ a vezetőség egész vállalatra vonatkozó pénzügyi teljesítményéről alkotott nézetének közvetítésére („menedzsment által meghatározott teljesítménymutatók”); ▪ További elvek bevezetése a sorok összesítésére és felosztására vonatkozóan: ezáltal pontosabb és részletesebb képet kaphatunk a pénzügyi adatokról; ▪ Kismértékű módosítások a cash flow kimutatásban: a cél a cash flow kimutatás egységesebb bemutatásának elősegítése, különösen bizonyos bemutatási opciók megszüntetésével. A csoport az új standardot annak kötelező hatálybalépésének időpontjától, 2027. január 1-jétől fogja alkalmazni. A visszamenőleges alkalmazás kötelező, így a 2026. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó összehasonlító adatok az IFRS 18 standardnak megfelelően bemutatásra fognak kerülni. A Magyar Telekom várakozása, hogy az IFRS 18 alkalmazása jelentős hatással lesz a konszolidált eredménykimu- tatás bemutatására. A Magyar Telekom megkezdte az IFRS 18 alkalmazására való átállás előkészítő munkálatait. A részletes hatásokat a Deutsche Telekom Csoport szintű projektjének részeként elemzik.
21 Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Csoport pénzügyi kimutatására EU által még be nem fogadott IFRS Számviteli standardok* IFRS 19 módosításai Közzétételek 2027. január 1. Az IASB módosította az IFRS 19-et, hogy csökkentett közzétételi követelményeket biztosítson a 2021 februárja és 2024 májusa között kibocsátott új és módosított IFRS számviteli standardokhoz. Nem értelmezett. IFRS 19 Nyilvános beszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok Közzétételek 2 2027. január 1. Az IFRS 19 standard lehetővé teszi, hogy az IFRS Számviteli Standardok szerint beszámolót készítő anyavállalatok egyes leányvállalatai csökkentett közzétételi követelményeket alkalmazzanak, valamint lehetővé teszi ezen leányvállatoknak a beszámolási rendszerek és folyamatok egyszerűsítését, csökkentve a jogosult leányvállalatok pénzügyi kimutatásai elkészítési költségeit, miközben fenntartja a pénzügyi kimutatások hasznosságát a felhasználók számára. Nem értelmezett. IAS 21 módosítása: Devizaárfolyamok változásának hatásai Átszámítás hiperinflációs prezentációs pénznemre 2027. január 1. A módosítás meghatározza az átszámítási eljárásokat azon gazdálkodó egységek részére, amelyeknek prezentációs pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme. Nem értelmezett. * Az EU által még be nem fogadott IFRS Számviteli Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának. 2.2 Konszolidáció 2.2.1 Leányvállalatok A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik. A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat üzleti kombináció során történő megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell közvetlenül költségként elszámolni. Amennyiben a leányvállalatért fizetett ellenérték, és felmerülő Nem irányító részesedés értéke meghaladja az üzleti kombinációban a leányvállalatnál azonosított eszközök és felmerült kötelezettségek értékét a különbözet goodwillként kerül elszámolásra. Ha a leányvállalatért fizetett ellenérték, és felmerülő Nem irányító részesedés értéke alacsonyabb a nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek). A tranzakciók üzleti kombinációnak történő minősítését minden esetben egyedileg kell megtenni. A Csoport egyedileg dönt arról, hogy végez-e koncentrációs tesztet. A koncentrációvizsgálat eredménye pozitív, ha a megszerzett bruttó eszközök lényegében teljes valós értéke egyetlen azonosítható eszközben, vagy hasonló azonosítható eszközök egy csoportjában koncentrálódik. Ebben az esetben a tevékenység- és eszközcsoport nem üzleti tevékenység. Ha egy üzleti kombináció kezdeti elszámolása nem végleges annak a beszámolási időszaknak a végén, amelynek során a kombináció történt, abban az esetben a Csoportnak a felvásárlás időpontjától számított maximum 1 éves értékelési időszak áll rendelkezésre az üzleti kombináció elszámolására.
22 Amennyiben a szerződés függő vételárat tartalmaz, úgy azt a Csoport az akvizíció időpontjában kötelezettségként számolja el. Amennyiben a függő kötelezettség mértéke megváltozik a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni. A Csoport a Nem irányító részesedések veszteségét a Nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a Nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz. Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke, a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség. Olyan akvizíciók esetében, ahol az üzleti kombináció közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció vagy piaci vagy könyv szerinti értéken kerül kimutatásra. Könyv szerinti értéken történő kimutatáskor minden esetleges nyereség, veszteség a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség a tőkében kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazza. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb működési bevétel) kell elszámolni. A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. 2.3 Külföldi pénznemátváltás 2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek, amely a Magyar Telekom Nyrt. esetében forint, a leányvállalatok funkcionális pénznemét a 1.2 megjegyzés tartalmazza. A konszolidált éves beszámoló adatai millió forintban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme. 2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre. 2.3.3 A Csoport tagvállalatai A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre: ▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forint összegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár-allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra. ▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek. ▪ Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tételei az éves kumulált átlagárfolyamon kerülnek forintra átszámításra. ▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.
23 2.4 Makrogazdasági környezet A menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását és a geopolitikai események, valamint háborúk hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. A 2025-ös makrogazdasági és politikai fejlemények különböző kihívásokat vetettek fel, azonban ezeknek a Magyar Telekomra gyakorolt hatása nem volt jelentős a Csoport hatékony működésének köszönhetően. Az ukrajnai háború globális konfliktussá való lehetséges eszkalációja negatív közvetett hatással lehet a Magyar Telekomra, és a közel-keleti konfliktusok további súlyosbodása az energiaárak emelkedéséhez és az ellátási láncok megzavarásához vezethetnek. Az új amerikai kormányzat megváltozott tarifapolitikája fokozott gazdasági bizonytalanságot eredményezett. Kína dominanciája a ritkaföldfémek piacán, amelyek kulcsfontosságúak a telekommunikációs iparban használt csúcstechnológiás eszközök és alkatrészek számára, sebezhetővé teszi az ellátási láncokat a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette. A fokozódó amerikai-kínai feszültség, beleértve a vámokat, szankciókat és Kína potenciális exportkorlátozásait, kockázatot jelenthetnek a telekommunikációs ipar számára a jövőben, ami megnövekedett költségekhez, ellátási zavarokhoz és a hálózatfejlesztés esetleges késedelmeihez vezethet. Azonban a telekommunikációs ipart jelenleg nem érintik közvetlenül a kereskedelmi vámok, és eddig viszonylag ellenállónak bizonyult a gazdasági ingadozásokkal szemben. A kapcsolódó kockázatokat a Csoport negyedéves kockázatjelentési folyamat keretében, a kockázatgazdákkal együttműködve, folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. A kiberbiztonság világszerte központi téma gazdasági és technológiai szempontból, amelyet az EU aktívan nyomon követ. A közelmúltban közzétett Kiberbiztonsági Törvény jelenleg javaslati fázisban van, amelyben intézkedéseket terveznek az IKT ellátási lánc biztonságának kezelésére, azonban a Társaságra gyakorolt tényleges hatása még nem felmérhető. Magyarországon a kormány számos intézkedést hozott a gazdaság stabilizálására és a lakosság támogatására, többek között a kamatstop, az alapvető fogyasztási cikkek árának vagy árrésének rögzítése, valamint új személyi jövedelemadó- kedvezmények bevezetése révén. Az Európai Uniótól Magyarországra érkező források elérhetősége bizonytalan, ráadásul az ország jelentős büntetésekkel néz szembe az uniós szabályozások be nem tartása miatt. Az uniós források kulcsszerepet játszanak Magyarország gazdasági fejlődésének ösztönzésében. Ezen erőforrások hiánya jelentősen lassítja a GDP növekedést, az infrastrukturális fejlődést, az innovációt és veszélyezteti a gazdasági stabilitást. Jelentős bizonytalanságok övezik a magyarországi gazdasági, üzleti és versenyképességi fejlődés kilátásait. A magyarországi alapkamat 2024 szeptembere óta 6,5%-on maradt, támogatva az EUR/HUF árfolyam alakulását. A forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan erősödött az év során, az utolsó negyedévben nagyobb intenzitással, az év végén 385,4 HUF/EUR árfolyamon zárt. A magas magyarországi inflációs szint 2025-ben is nyomást gyakorolt a Csoport költségeire. Figyelembe véve a magyar gazdaság fejleményeit és az infláció korlátozására irányuló kormányzati intézkedéseket, a Magyar Telekom úgy döntött, hogy nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót ügyfelei számára, továbbá tartózkodik bármilyen egyoldalú áremelés vagy inflációkövető díjkorrekció bevezetésétől legalább 2026 első félévének végéig. A Magyar Telekom figyelemmel kíséri külső környezetének alakulását, amely alapján mérlegeli a 2026. június 30. utáni időszakra vonatkozó inflációkövető díjkorrekció bevezetéséről való döntést. A menedzsment szorosan figyelemmel kíséri az eszközök megtérülését, amely során a Társaság negyedévenként goodwill értékvesztés vizsgálatot végzett és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a felmerülő makrogazdasági hatásokat. További részletekért lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket. A Csoport teljesítményét befolyásoló egyik legerősebb tényező az EU földgázellátásának elérhetősége és típusa, amely meghatározza a villamosenergia-árakat. A menedzsment kiemelten figyelemmel kíséri az energiapiacok tendenciáját és a felmerülő kapcsolódó költségeket. 2023-at és 2024-et követően a globális földgáz- és kapcsolódó energiapiacok 2025- ben is volatilisak maradtak, azonban az árváltozások abszolút szintje szűkebb tartományban mozgott, mint az előző években. Az energiapiacokat, különösen a földgáz- és villamosenergia-piacokat befolyásolta az orosz földgázszállítások uniós betiltása és az amerikai LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) való helyettesítése. Az árakat a közel-keleti feszültségek is befolyásolták, amelyek veszélyeztették a globális energiaellátást. Az EU-ban a földgázfogyasztás csökken és az elektrifikáció tovább erősödik a megújuló energiaforrások növekvő arányával. Általánosságban elmondható, hogy 2025-ben a korábban tapasztalt energiaárak nem tértek vissza, ami pozitív hatással van a Csoport villamosenergia- költségeire az előző évhez képest.
24 Az adatigény és a nagy sebességű kapcsolódás iránti kereslet globálisan, valamint Magyarországon is kulcsfontosságú trend volt. A Csoport, mint Magyarország vezető infokommunikációs szolgáltatója, elkötelezett ezen igények kielégítése mellett és így továbbra is stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására összpontosít, támogatva Magyarország digitális átalakulását. A magyar kormánnyal 2023-ban aláírt Közös Nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban a Társaság tovább bővítette optikai hálózatát, 2025 végére meghaladva a 4 millió hozzáférési pontot. A szolgáltatás minőségének javítása és a kapacitás további bővítése érdekében a Magyar Telekom további fejlesztéseket hajtott végre mobilhálózatán is, aminek eredményeként a lakosság alapú kültéri 5G lefedettség 2025 végére elérte a 86%-ot. Továbbá, 2025-ben a Magyar Telekom összesen 41 járásban nyerte el a Gigabit Magyarország Program tender keretében meghirdetett pályázatot, mintegy 20,32 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szerezve. A tender célja az volt, hogy az Európai Unió forrásainak felhasználásával biztosítsa az optikai hálózati lefedettséget mintegy 600 ezer, jelenleg lefedetlen hozzáférési pont számára Magyarország mind a 174 járásában (Budapest kivételével). Ezeknek a támogatott beruházásoknak köszönhetően a Magyar Telekom 2028 végére 118 ezer, jelenleg optikai hálózattal nem rendelkező hozzáférési pontot fog lefedni. Összességében a Csoport nem azonosított olyan eseményeket, amelyek veszélyeztethetnék működésének folytonosságát, továbbá a menedzsment jövőbeli cash-flow-k értékelése alapján alulteljesítés sem várható hosszú távon. 2.5 Fenntarthatósági közzétételek Az EU és magyar szabályozásoknak megfelelően, a vállalati fenntarthatósági irányelv (CSRD) és a fenntarthatósági jelentési standardok (ESRS) alapján a Magyar Telekom Csoport elkészítette a Konszolidált fenntarthatósági jelentését, amely a Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentésben külön kerül bemutatásra. További fenntarthatósággal kapcsolatos információk és jelentések a Társaság Befektetőknek weboldalon találhatók: https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag 2.5.1 Fenntarthatósági stratégia A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági stratégiájának legfőbb célja, hogy a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, a környezet védelmének szolgálatába állítva, befogadó, sokszínű munkahelyként az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS2 SBM-1 Stratégia, üzleti modell és értéklánc fejezetében. Magyarország digitalizációja A digitalizációs pillér fő stratégiai célkitűzését a Magyar Kormánnyal aláírt Közös Nyilatkozat is tartalmazza, amely a 2.4 megjegyzésben kerül bemutatásra. Az új digitális megoldások fejlesztése a Csoport stratégiai célkitűzése, ezért számos új platform és megoldás kerül bevezetésre minden évben, amelyek mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek, mind a Csoport szervezetei számára számos előnnyel járnak. Ezek a megoldások az egyre kritikusabbá váló klímavédelemre is összpontosítanak és támogatják azokat. Az ügyfeleket támogató digitális megoldások között a papírmentes szerződéskötés és Vanda, egy automatizált AI- alapú digitális ügyfélszolgálati asszisztens, amely hatékonyabb szolgáltatásokat és magas szintű ügyfélélményt kínáló problémamegoldást biztosít. Az üzleti megoldások között megtalálhatóak a felhőszolgáltatások, az eszköz mint szolgáltatás (DaaS), a dolgok internete (IoT) szolgáltatások, beleértve az intelligens almérőket (hő-, gáz-, víz- és villanyórák), az intelligens világítást, az intelligens hulladékgazdálkodást. További információk az éghajlatvédelmet és körforgásos gazdaságot támogató legújabb innovációkról a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S4-4 Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága fejezet tartalmaz. Magyar Telekom elkötelezett a magyar társadalom digitális fejlődésének támogatása mellett azáltal, hogy olyan hálózati szolgáltatásokat nyújt, amelyek megfelelnek növekvő ügyféligényeknek és magasabb ügyfélélményt biztosítanak, valamint a társadalmi szerepvállalása révén részt vesz a generációk digitális fejlesztésében.
25 Klímavédelem A Magyar Telekom Nyrt. kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalása a Párizsi Megállapodás és az EU követelményeivel, valamint az IPCC 1,5°C-os céljával összhangban került meghatározásra, amely a Társaság stratégiájának fő fókusza. Ezek a kötelezettségvállalások 2030-ig érvényesek: ▪ Scope 1 és 2 közvetlen és közvetett kibocsátások 84%-os csökkentése 2015-höz képest; ▪ a beszállítóknak és az ügyfeleknek a Magyar Telekomra háruló kibocsátásának (Scope 3 kibocsátás) 30%-os csökkentése 2017-hez képest. A Csoport piacvezető képességét csak akkor tudja megőrizni, ha azonnal tud reagálni a külső piaci, geopolitikai és környezeti változásokra, ennek megfelelően folyamatosan felülvizsgálja stratégai célkitűzéseit. Az új stratégia megvalósításához részletes megvalósíthatósági tanulmányok készültek. Piaci alapon összesen 80%-os csökkentés látszik megvalósíthatónak 2030-ig a Magyar Telekom Nyrt. és Telekom Rendszerintegrációs Zrt. kibővített forrásaival együtt. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1 Éghajlatváltozás és ESRS E1-6 Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás fejezeteiben. Sokszínűség és befogadás A Magyar Telekom Csoport befogadó munkáltató kíván lenni a munkavállalók számára szervezett belső képzési programokkal, amelyek célja a befogadó, egyenlő és nyitott gondolkodásmód kialakítása, továbbá támogatja a nők vezetői pozícióba kerülését és a fogyatékkal élők hozzáférésének megkönnyítését. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S1 Saját munkaerő fejezetében. 2.5.2 A fenntarthatóság pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatása A vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek, illetve egyes felsővezetők számára, klímával kapcsolatos teljesítménymutatók (KPI) kerültek meghatározásra, amelyek a javadalmazási rendszerbe beépítésre kerültek. Részletesebb információ a 20.1.1 megjegyzésben, valamint a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS 2 GOV-3. A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba és ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv fejezeteiben. A fenntarthatósági stratégia digitalizációs pillére részeként a Csoport a technológiai modernizációra helyezi a hangsúlyt, amely a hálózat éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítását és az energiahatékonyság növelését célozza, mint például az optikai átállás és a 5G hálózat fejlesztése (lásd 9.2-es megjegyzés). Ezen fejlesztési terveket mind a goodwill értékvesztés vizsgálat (lásd 3.2 és 10.4 megjegyzések), mind az éves hasznos élettartam felülvizsgálat (lásd 9.3 és 10.3 megjegyzések) tartalmazza; az összes kapcsolódó tényezőt és az érzékenységi elemzéseket figyelembe véve értékvesztés elszámolás nem történt sem 2023-ban, sem 2024-ben, további információk a 3.1 és 3.2 megjegyzésekben. A mobil és vezetékes hálózati elemek leszerelésével és helyreállításával kapcsolatos eszköz helyreállítási kötelezettség (ARO) a működési tevékenység részeként a hatályos jogszabályoknak megfelelően és a hálózati fejlesztési tervekkel összhangban kerül elszámolásra, mely évente kerül felülvizsgálatra, ahol az esetleges további szabályozói előírások értékelése is megtörténik, lásd 13.2. 2.5.3 Energiafelhasználás és menedzsment A Magyar Telekom Csoport új klímastratégiája a fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkentésére összpontosít, ami összhangban van az Európai Zöld Megállapodással, ehhez igazodva villamosenergia-felhasználását 2021-től megújuló energiából fedezi. Az elektromos áram költsége a Csoport működésének egyik legfontosabb forrása, mivel az a hálózat működéséhez (üzemeltetés, irányítás, hűtés) szükséges és ezért jelentős költséget képvisel, lásd a 21-es megjegyzést. A Társaság környezetvédelmi stratégiájával összhangban és az energiapiacokból eredő gazdasági kockázatok enyhítése érdekében prioritássá vált a megújuló energia beszerzése a hazai piacról. E célból 2025-ben a Társaság öt fix áras fizikai energiavásárlási megállapodással (PPA) rendelkezett egy magyar naperőmű-üzemeltetővel, összesen hat naperőműre vonatkozóan. Az egyik PPA 2023 óta volt érvényben és 2024-ben 10 évre meghosszabbították. Továbbá, négy további PPA-t kötöttek 10 éves időtartamra 2024-ben, amelyek teljes termelése 2025 elején indult el. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Telekom villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét dedikált fizikai eszközökből biztosítják, a fennmaradó rész pedig szintén zöldnek minősül, mivel azt hivatalos szervek által kibocsátott és elismert származási garanciák (zöld tanúsítványok) fedezik.
26 A Magyar Telekom Nyrt. az IFRS 9 2.4. bekezdésében foglalt ’saját felhasználásra’ vonatkozó mentességet alkalmazza és ezért a PPA-kat és a származási garanciákat szolgáltatási szerződésként számolja el. Mind a PPA-k szerinti megújuló energia vásárlás, mind a származási garanciák az Egyéb működési költségek között kerülnek elszámolásra energiaköltségként. A Csoport változatlanul elkötelezett a környezetvédelmi stratégiája mellett, mely a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és ESRS E1-5 Energiafogyasztás és -szerkezet fejezeteiben kerül bemutatásra. 2.5.4 Fenntarthatósággal kapcsolatos főbb kockázatok A Csoport ki van téve a jövőbeni energiaár bizonytalanság kockázatának. A piacon a zöld energia iránti növekvő kereslet a jelenlegi makrogazdasági helyzettel együtt az energia árak és a megújuló energiatanúsítvány árainak növekedését eredményezheti. További információk a Csoport fenntarthatósági jelentés ESRS 2 SBM-3 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel fejezetében. Az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül a Csoport kritikus klíma kockázatokat (árvíz, hőségriadó) azonosított, melyekre intézkedési tervet alakított ki. Minden felmerülő eset kivizsgálásra és elemzésre került, a hálózati károk mértéke nem érte el a jelentős szintet. Ez az elemzés segíthet a Magyar Telekom Csoport számára, hogy az infrastruktúra modernizálásával alkalmazkodóképesebbé váljon. További információ a 9.1 megjegyzésben. A kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 °C-os csökkentési célt, a szabályzók a jövőben szigorúbb határokat szabhatnak meg (pl. az EU Energiahatékonysági Irányelvének kiterjesztése az adatközpontokra), amelyek a Csoport számára magasabb kiadásokat eredményezhetnek. Ahogy az Európai Unió és Magyarország átáll a megújuló energiatermelésre, bekövetkezhet a villamosenergia-rendszer potenciális instabilitása is. Bár Magyar Telekom Csoport a hálózatát a folyamatos szolgáltatást biztosító logikával alakította ki, a Csoport törekszik a villamosenergia-kimaradások kockázatát kezelő infrastruktúra további fejlesztésére. Az áramszünetek kezelésére a Magyar Telekom Csoport a mobil bázisállomásait és a kritikus infrastruktúra telephelyeit már felszerelte akkumulátorokkal és/vagy mobil dízelgenerátorokat is használ. A károsanyag-kibocsátás csökkentése és a klímaváltozás mérséklése érdekében a flottát át kell alakítani, mivel a cégcsoport Magyarország egyik legnagyobb flottájával rendelkezik. Ez költségekkel jár, de amíg be nem fejeződik, a szén- dioxid-kvóták (karbonkreditek) vásárlása is hozzájárulhat a költségek erőteljesebb növekedéséhez. Az előremutató klímastratégiának és a már elért eredményeknek köszönhetően a Magyar Telekom Csoport a szigorúbb szabályozás mellett is tovább dolgozik stratégiai célkitűzéseinek és vállalati felelősségvállalásának teljesítésén. Az elemzések alapján a Magyar Telekom Csoport nem vár jelentős hatást sem az üzleti modelljére, sem működési eredményének vagy pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozóan.
27 3 Kritikus számviteli becslések és megítélések A becslések és megítélések múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékelésre kerülnek. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők. 3.1 Eszközök hasznos élettartama Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változások mellett a globális környezetvédelmi tudatosság és a vállalt környezeti célkitűzések szem előtt tartására épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve, ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, valamint az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását a menedzsment azért tartja kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközök között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a pénzügyi helyzet és tevékenység eredménye szempontjából. A 2025 és 2024 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9.3 és 10.3 megjegyzés tartalmazza. Új szolgáltatás vagy technológia bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem feltétlenül szükséges az új technológiára történő átállás. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni. 3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwillre, de évente az év utolsó negyedévében éves értékvesztési vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A 2025. évi Konszolidált pénzügyi jelentés elkészítése során a goodwill értékvesztés vizsgálata aktualizálásra került, amely során minden rendelkezésre álló előretekintő külső és belső információ mérlegelésre került. A vizsgálat tükrözi a piaci tényezők aktualizált állapotát, a szabályozási környezetben várható változásokat, a becsült bevételeket és ráfordításokat, a beruházási terveket beleértve az éghajlat változással kapcsolatos terveket is, a frissített könyv szerinti értéket, a devizaárfolyamokat, a súlyozott átlagos tőkeköltséget, valamint olyan egyéb tényezőket, amelyek lehetséges értékvesztés elszámolását okozhatják. A goodwill a Csoport működési szegmenseihez kerül hozzárendelésre, amelyek a következők: MT-Magyarország és Észak- Macedónia, mint pénztermelő egységek (CGU-k). A szegmensekkel kapcsolatosan további információkat a 32-es megjegyzés tartalmaz. A működési szegmensek megtérülő értékét Csoport a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték (FVLCD) alapján határozzuk meg, mivel a távközlési szektor befektetéseinek megtérülési ideje hosszabb időszakot ölel fel. Az értékvesztés vizsgálat a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein és várakozásain alapul. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A kalkulációkban a Magyar Telekom Csoport eltérő súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy a működési szegmens melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A távközlési ágazat egyik fő mozgatórugója a technológiához kapcsolódó jelentős éves beruházás a vezetékes és mobilhálózatokba és szolgáltatásokba, melyek a feltételezések során figyelembevételre kerültek. A folyamatos befektetés alapvető fontosságú a piacvezető pozíció megőrzéséhez, a lakossági ügyfelek és üzleti partnerek bevonzásához és megtartásához, valamint a folyamatosan növekvő adatigények kielégítéséhez. Magyarország digitális átalakulására vonatkozó, a magyar kormánnyal kötött hosszú távú kötelezettségvállalás szerinti beruházási ráfordítások is figyelembevételre kerültek a számításokban (részletek a 2.4-es megjegyzésben). A beruházások célja a legújabb technológiák megvalósítása, amelyek a Csoport klímavédelmi stratégiáival összefüggésben az energiahatékonyságot és a kibocsátáscsökkentést helyezik előtérbe. További információk a jelenlegi beruházásokról a 9.2 megjegyzésben találhatók.
28 A kalkuláció érzékeny az energiaárak és az energiafogyasztás alakulására, amely szorosan összefügg a Csoport fő tevékenységével. Az energiafelhasználás magasabb szintje az új technológiai eszközök számának növekedése miatt várható. Az energiaköltség terheit kezelve a Csoport megújuló villamosenergiátvesz igénybe. A jövőbeli cash flow-kra vonatkozó előrejelzések a múltbeli adatok és értékesítési előrejelzések felhasználásával készült jövőbeli bevételekre és árakra vonatkozó legjobb becsléseken, általános piaci elemzések- és előrejelzéseken alapuló működési költségeken, iparági trendeken és a piaci versenyen alakulása, valamint egyéb rendelkezésre álló információkon alapulnak. A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá. A goodwill értékvesztési teszt során alkalmazott előrejelzéseket a menedzsment hagyja jóvá. Az aktualizált számítás alapján, 2024-hez hasonlóan 2025-ben értékvesztés elszámolására nem volt szükség. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben találhatók. 2025-ben és 2024-ben az alábbi WACC és PGR százalékokat kerültek alkalmazásra a valósérték kalkulációjához a goodwillre vonatkozó értékvesztés vizsgálat során. 2024 2025 WACC MT-Magyarország ...................................................................... 8,60% 8,80% Észak-Macedónia ........................................................................ 8,36% 7,65% PGR MT-Magyarország ...................................................................... 1,0% 1,0% Észak-Macedónia ........................................................................ 1,0% 1,0% Érzékenységi vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során a menedzsment megvizsgálta, hogy az értékvesztés kalkuláció fő paramétereinek reálisan várható változása, amely előretekintő információk figyelembevételére alapult, mint például az inflációra és az alapkamatra vonatkozó előrejelzések, goodwill értévesztés elszámolását vonja-e maga után valamely szegmensre vonatkozóan. Az alábbi fő paraméterek kerültek elemzésre, mindegyik külön-külön: ▪ Az szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékére a WACC változásának van a legnagyobb hatása. A WACC az alábbi paraméterekkel kerül meghatározásra: - a tőkepiaci árfolyamok modelljét (CAPM) alkalmazva - a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája - az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozam - az adósságráta, amely összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával A WACC rátát alapvetően az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama határozza meg. A 10 éves zéró-kupon hozam várható változását nehéz megbecsülni. A WACC paraméterek várható mozgásának megbecslése nagymértékben megítélés kérdése, de 1-2% százalékpontos pozitív vagy negatív elmozdulás mellett értékvesztés elszámolása nem várható. ▪ Az alkalmazott PGR-ek összhangban vannak a szegmensek hosszútávú átlagos növekedési ütemével. A PGR jelentős változása előreláthatólag nem várható, ezért ezen paraméteren érzékenységi vizsgálat nem történt. ▪ A jövőbeli cash-flow-k ingadozásának előrejelzése kihívást jelent a jelenlegi makrogazdasági környezetben, ami fizetőképességi problémákat okozhat a lakossági és üzleti ügyfeleknél. A szabad cash-flow 5%-os ingadozása képezte a vizsgálat tárgyát és ennek alapján értékvesztés elszámolására nem került sor. ▪ A CAPEX költségvetést a Csoport határozza meg és szorosan figyelemmel kíséri, a jövőbeni CAPEX ráfordítások növekedhetnek, ezért az érzékenységi teszt során 5%-os elmozdulás került alkalmazásra, ami nem eredményezett goodwill értékvesztés elszámolást egyik szegmenset érintően sem. Összességében, a menedzsment úgy véli, hogy a CGU-k megtérülő értékének alapjául szolgáló, fent tesztelt fő feltételezésekben bekövetkező bármilyen észszerűen lehetséges változás nem lehet hatással a CGU-k könyv szerinti értékének megtérülésére.
29 3.3 Követelések becsült értékvesztése A követelések értékvesztése a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján kerül elszámolásra. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztés egyedileg kerül meghatározásra. Egyéb ügyfelek esetében portfólió alapján (meghatározását a 4.1.2 megjegyzés tartalmazza) kerül az értékvesztés mértéke megbecslésre: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek fizetőképessége, a fizetési feltételekben bekövetkezett és várható változások és egyéb előre tekintő információk alapján (pl. infláció/reál kereset, GDP, kiskereskedelmi fogyasztás és egyéb hazai és nemzetközi statisztikák, makrogazdasági tényezők és az MNB kiadványai). Ezen felül az üzleti tevékenység jellege is (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil stb.) figyelembevételre kerül, valamint a különféle piaci környezetek is, melyekben a Csoport vállalatai működnek. Az értékvesztés számítás fenti tényezői évente felülvizsgálatra és szükség szerint a számításokban módosításra kerülnek. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül. 2025-ben, a várható hitelezési veszteség számítás éves felülvizsgálata során a menedzsment értékelte a globális makrogazdasági környezet negatív tendenciájának a magyar gazdaságra gyakorolt hatásait. Az infláció elhúzódó hatása továbbra is negatív hatással van a háztartások fizetőképességére és a követelések monetizációjára. Az éves felülvizsgálat kimutatta, hogy nincs szükség a portfóliókra korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. Az egyösszegű értékvesztés a jövőre vonatkozó információk alapján felülvizsgálatra került, amelynek eredményeként kismértékű, 0,1 milliárd forint összegű értékvesztés került elszámolásra az előző évben a részletfizetési és szolgáltatáshoz kapcsolódó vevőkövetelésekre. Egyéb pénzügyi eszközökre a hatás nem volt jelentős. Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2025. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a vevőkövetelésekre, amennyiben a becsült nemfizetési arány változik. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 5%-os és 10%-os javulása (-) vagy romlása (+), a vevőkövetelésekre (rövid és hosszú) számított értékvesztésének 1 milliárd forintos, illetve 2,1 milliárd forintos növekedését vagy csökkenését idézné elő. Az ügyfelek pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét. A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4.1.1, 4.2.2.2 és 5.1.2 megjegyzésekben. 3.4 Vevői szerződések A Csoport alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfolióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli. Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az adott időszakban az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya, átlagos szerződéses elállások (14 napon belüli), várható késedelmi pótlék bevételek és az effektív kamatláb figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök havi szinten kerülnek kivezetésre, az ügyfelek részére kiszámlázott bevétellel párhuzamosan, a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje alatt. Továbbá a Csoport eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel, a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel együtt. Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeli bevételeken keresztül. A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán (értékesítési és marketing költségek, ajánlattétel költségei, értékesítési jutalékok és jogi költségek). A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed.
30 A vevői szerződések megkötésének költségei jellemzően a vezetékes és mobil szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel, melyeket portfólió alapján amortizálunk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami ▪ hűségidő nélküli szerződések esetében a múltbeli ügyfélmegtartási adatok alapján történik, (pl. feltöltőkártyás és havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások átlagos felhasználási ideje) és ▪ hűségidős szerződések esetében (12-24 havi hűségidővel) a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak, (pl. havidíjas szolgáltatás, szélessávú, informatikai szolgáltatások, valamint több szolgáltatási elemet tartalmazó csomagok). A Csoport úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy azonnal költségként számolja el a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak. A vevői szerződés teljesítésével kapcsolatos költségek lehetnek telepítési alvállalkozói költségek, amelyek nem különállóak a szerződés más szolgáltatásaitól, például kábelezési tevékenységek, kábelek és tartozékok internet és TV szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan. A Csoport alkalmazza az IFRS 15.95 paragrafust és eszközként aktiválja ezeket a költségeket, mint a szerződés teljesítésének költségeit, amelyet közvetlen költségként amortizál a vevői szerződés hasznos élettartama alatt. A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 4.2.2.3, 12.2 és a 18.4 megjegyzésekben. 3.5 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie. A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia. A járulékos kamatláb tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízing kockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi. A Csoport jellemzően a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja. A Magyar Telekom Csoport sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra. A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak meghosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a meghosszabbítási és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem. A meghosszabbítási opciók (vagy a felmondási opciók utáni időszakok) csak akkor szerepelnek a lízing futamidejében, ha a Társaság észszerűen biztos abban, hogy él a lízing meghosszabbítására vonatkozó opcióval, vagy nem él a lízing felmondási jogával. Az „észszerűen bizonyos” gyakorlat küszöbe alacsonyabb, mint a „gyakorlatilag biztos”, és magasabb, mint a „valószínűbb, mint nem”. További információk a 17.2.2 megjegyzésben találhatók.
31 4 Pénzügyi instrumentumok A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik. A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják: ▪ a pénzeszközöket, ▪ a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint ▪ szerződésen alapuló jogot ▪ pénzeszköz (vevőkövetelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik féltől; vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy ▪ olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. A Csoport pénzügyi kötelezettségei az alábbiakból származnak: ▪ szerződéses kötelezettségek: ▪ készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása (nem származékos instrumentum), vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, vagy ▪ olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. Az IFRS 9 hatóköre kiterjed azokra a szerződésekre is, amelyek a nem pénzügyi tételek vételére vagy eladására vonatkoznak, ha azokat pénzeszközben vagy más pénzügyi instrumentumokkal nettó módon is teljesíteni lehet (nettó rendezés), kivéve az olyan szerződéseket, amelyeket valamely nem pénzügyi tételnek a Csoport várható vételi, eladási, vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvételének vagy átadásának a céljára hoztak létre és tartanak (azaz saját felhasználási célú szerződések). A saját felhasználási célú szerződésekre egyéb IFRS Számviteli Standardok pl.: IAS 2 vagy IAS 37 előírásai alkalmazandók. Azok a szerződések, amelyeket eredetileg a Csoport a várható vételi, eladási, vagy felhasználási igényei szerint kötött, és amelyek a szerződés időtartama alatt nem teljesítik a saját felhasználás követelményeit, ettől az időponttól szintén az IFRS 9 hatálya alá tartoznak. A Magyar Telekom Csoport esetében releváns alkalmazási területek a villamosenergia fizikai vásárlására és a megújuló energiatanúsítványaira vonatkozó szerződések, amelyek mindegyike megfelel az IFRS 9 saját felhasználásra vonatkozó követelményeinek.
32 4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák A Csoport a pénzügyi eszközeit ▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja: ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI); ▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével vagy a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései; ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. Az IFRS 9.4.1.4 bekezdése lehetőséget biztosít bizonyos tőkeinstrumentumokba történő befektetéseknek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció) valós értéken történő bemutatására. Az érték változásai azonnal és teljes egészében az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerülnek elszámolásra. A fenti besorolásnál ▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke, ▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a pénzügyi eszköz ténylegesen leszállításra kerül („teljesítés időpontja szerinti elszámolás”). A pénzügyi eszközöket bekerüléskor a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg, minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz esetében. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-jainak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra, kivéve azokat a befektetéseket amelyekre bekerüléskor a Csoport az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történő bemutatás lehetőséget alkalmazza, ez esetben a keletkező nyereség vagy veszteség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.
33 4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges, kivéve OCI opció alkalmazásakor. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközöknél az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét. Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnőtt, az értékvesztést az eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. Az élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta nem nőtt jelentősen, az értékvesztést az eszköz 12 havi élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. A 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum jelentési időponttól számított 12 hónap alatt várhatóan bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik, súlyozva az adott időszak alatt bekövetkező nemteljesítés valószínűségével. A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést a múltbeli adatok és a várható makrogazdasági tendenciák által vezérelt (munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, kormányzati intézkedések és MNB kiadványok) előre tekintő megfontolások alapján a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben, vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni, a fenti feltételek alapján. A hitelkockázat megemelkedett szintjét az alábbi faktorok jelezhetik: ▪ A szerződéses fizetések 30 napot meghaladóan késedelmesek ▪ Külső/belső minősítés változása ▪ Piaci feltételek fizetési kötelezettséget befolyásoló változása ▪ A kölcsön felvevőjének pénzügyi nehézségei, melyek fizetőképességét jelentősen módosítják ▪ Az üzleti, pénzügyi vagy gazdasági körülmények kedvezőtlen változása pl. kamatlábak vagy a munkanélküliségi ráta növekedése A nemteljesítés jellemzői, amelyek a behajthatatlan hitelkockázati besorolást támasztják alá: ▪ A pénzügyi eszköz több mint 90 napja késedelmes ▪ A másik fél ismételten nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek és a szolgáltatás szüneteltetésre került (a szerződés még nem került felmondásra) ▪ A másik fél kifizetetlen számlái meghaladják a számára előírt hitelezési limitet és ismételt felszólítás ellenére sem fizet ▪ A másik fél csődvédelemért folyamodik (a csőd elkerülése érdekében) ▪ Az értékelésnél a fenti kvantitatív szempontok mellett kvalitatív szempontokat is figyelembe kell venni, mint pl. a megállapodások nem teljesítése Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. ▪ Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor, amelyek múltbeli adatokon és a várható makrogazdasági változásokat figyelembe vevő előretekintő megfontolások alapulnak. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.
34 Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. A Csoport úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést. ▪ Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat jelentős növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk, mely eszközök az egyes kosárba kerülnek. A vevőkövetelések faktorálása jellemzően nem visszaforduló, azaz a vevőkövetelés kivezetésével és az egyéb követelések közötti faktoring követelés felvételével valósul meg. További részletek a 4.2.2.1 megjegyzésben. 4.1.2 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök A következő tételek kerülnek ide besorolásra: ▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek; ▪ 3 hónapon túli bankbetétek; ▪ vevőkövetelések; ▪ egyéb követelések. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával; csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns, mivel az éven belüli pénzügyi eszközök esetében nem minősül jelentősnek. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. 3 hónapon túli bankbetétek A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok. Vevőkövetelések A hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőkövetelések kerülnek azonos csoportba besorolásra és kollektíven kerülnek értékvesztés tesztelésre. A vevőkövetelések az üzleti szegmensek (lakossági, üzleti, nagykereskedelmi és egyéb kategória), által nyújtott szolgáltatások típusa (telekommunikációs és RI/IT szolgáltatások), részletvevők, valamint költségvetési intézmények beleértve az önkormányzatokat csoportosítás alapján kerülnek besorolásra. A tárgyévi értékvesztés és a korábban leírt összeg utólagos megtérülése az eredménykimutatás Közvetlen költségeken belül az Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök sorában kerül elszámolásra.
35 4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek: ▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és amelyeknél alkalmaztuk az OCI opciót, ▪ adósság instrumentumok, amikor a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely a szerződéses cash- flow-k beszedésével, vagy a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, és ahol a szerződéses cash-flow-k kizárólag tőke- és kamatfizetéseket tartalmaznak. Tőkeinstrumentumok valós értéken történő értékelése az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció) Az OCI opciót csak teljes egészében, és csak kezdeti megjelenítéskor lehet a kérdéses tőkeinstrumentumra alkalmazni. Az OCI opció alkalmazásakor az értékelés nem érinti az eredményt. Ugyanakkor az osztalék elszámolására az eredményben kerül sor. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósság instrumentumok esetén a saját tőkében az FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után kerül elszámolásra. Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül eredménytartalékba kerül elszámolásra. Adósság instrumentumok valós értéken történő értékelésére az egyéb átfogó jövedelemmel szemben Az SPPI teszt alapján a Csoport nem azonosított olyan adósság instrumentumot, amelyet valós értéken értékel az egyéb átfogó jövedelemmel szemben. 4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök Azon pénzügyi instrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában: ▪ Adósság instrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján. ▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra. ▪ A származékos pénzügyi eszközöket. ▪ Adósság instrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.
36 4.2 Pénzügyi eszközök a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található. Az értékvesztés teszt alapján értévesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban. 2024.12.31. 2025.12.31. Pénztár.......................................................................................................................... 170 194 Bankbetét (látra szóló) .............................................................................................. 16.530 13.368 Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) ............................................................ 1.310 867 Pénzeszközök összesen ................................................................................... 18.010 14.429 Átlagos kamatláb 2024.12.31. 2025.12.31. Pénztár.......................................................................................................................... 0,00% 0,00% Bankbetét (látra szóló) .............................................................................................. 0,13% 0,14% Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) ............................................................ 0,00% 0,00% Átlagos kamatláb ............................................................................................ 0,12% 0,13% Pénzeszközök pénznemenként 2024.12.31. 2025.12.31. EUR ................................................................................................................................ 7.459 6.104 MKD ............................................................................................................................... 8.094 4.266 HUF ................................................................................................................................ 1.968 2.441 RON ............................................................................................................................... 349 1.101 USD................................................................................................................................ 16 124 Egyéb ............................................................................................................................ 123 393 Összesen ........................................................................................................... 18.010 14.429 Pénzeszközök országok szerinti bontásban 2024.12.31. 2025.12.31. Észak-Macedónia ........................................................................................................ 14.874 9.523 Magyarország.............................................................................................................. 2.497 3.123 Többi ország ................................................................................................................ 639 1.783 18.010 14.429
37 4.2.2 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök 4.2.2.1 Vevőkövetelések – könyv szerinti érték A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Vevőkövetelések külső felektől................................................................................ 204.405 203.869 Vevőkövetelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ....................... 7.006 6.403 Éven belüli vevőkövetelések ........................................................................... 211.411 210.272 Éven túli vevőkövetelések......................................................................................... 25.149 26.513 Vevőkövetelések összesen .............................................................................. 236.560 236.785 Vevőkövetelések lejárati bontása Az alábbi táblák a Csoport bruttó vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. 2025.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt ...................................... 200.588 18.226 2.199 221.013 éven belüli ............................. 173.468 15.747 2.199 191.414 éven túli ................................. 27.120 2.479 - 29.599 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja .... 20.624 2.190 123 22.937 30–60 napja .......................... 6.276 427 47 6.750 61–90 napja .......................... 2.305 292 202 2.799 91–180 napja ....................... 2.769 541 30 3.340 181–360 napja ..................... 2.909 991 20 3.920 több, mint 360 napja ........... 6.769 12.076 6 18.851 - Csődeljárás alatt álló vevők ....... 731 476 - 1.207 Bruttó érték ..................................... 242.971 35.219 2.627 280.817 2024.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt ........................................ 199.227 18.626 1.965 219.818 éven belüli ............................... 173.478 16.288 1.965 191.731 éven túli ................................... 25.749 2.338 - 28.087 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja ... 22.546 2.425 128 25.099 30–60 napja ........................ 5.517 653 34 6.204 61–90 napja ........................ 1.933 345 280 2.558 91–180 napja ...................... 3.909 778 5 4.692 181–360 napja .................... 3.626 754 15 4.395 több, mint 360 napja ......... 5.126 12.598 40 17.764 - Csődeljárás alatt álló vevők.......... 609 538 - 1.147 Bruttó érték ...................................... 242.493 36.717 2.467 281.677 A vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon, az egyszerűsített megközelítéssel került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.
38 4.2.2.2 Vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2024-re és 2025-re vonatkozóan. 2024.12.31. 2025.12.31. Értékvesztés az időszak elején ................................................................................. 41.551 45.117 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) ................................ 12.317 10.827 Átváltási különbözet .................................................................................................. 973 (887) Értékvesztés felhasználása (a) ................................................................................. (9.724) (11.025) Értékvesztés az időszak végén ........................................................................ 45.117 44.032 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). Az alábbi táblázatok a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést mutatja be ország és lejárati bontásban. 2025.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt ..................................... 16.266 247 200 16.713 éven belüli ......................... 13.180 247 200 13.627 éven túli ............................. 3.086 - - 3.086 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja 1.333 71 - 1.404 30–60 napja...................... 1.535 60 - 1.595 61–90 napja...................... 1.031 50 - 1.081 91–180 napja ................... 1.783 151 2 1.936 181–360 napja ................. 2.168 327 7 2.502 több, mint 360 napja....... 6.309 11.279 6 17.594 - Csődeljárás alatt álló vevők....... 731 476 - 1.207 Értékvesztés ................................... 31.156 12.661 215 44.032 2024.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt ..................................... 16.249 268 201 16.718 éven belüli ......................... 13.311 268 201 13.780 éven túli ............................. 2.938 - - 2.938 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja 1.485 87 - 1.572 30–60 napja...................... 1.609 90 - 1.699 61–90 napja...................... 955 68 - 1.023 91–180 napja ................... 2.695 240 - 2.935 181–360 napja ................. 2.736 431 - 3.167 több, mint 360 napja....... 4.819 11.998 40 16.857 - Csődeljárás alatt álló vevők....... 608 538 - 1.146 Értékvesztés .................................. 31.156 13.720 241 45.117
39 Az alábbi táblázatok a vevőkövetelések értékvesztést rátáit mutatja be ország és lejárati bontásban. 2025.12.31. Magyarország Észak- Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt .................................................. 8% 1% 9% 8% éven belüli ...................................... 8% 2% 9% 7% éven túli .......................................... 11% - - 10% - Lejárt kevesebb, mint 30 napja ............. 6% 3% - 6% 30–60 napja................................... 24% 14% - 24% 61–90 napja................................... 45% 17% - 39% 91–180 napja ................................ 64% 28% 7% 58% 181–360 napja .............................. 75% 33% 35% 64% több, mint 360 napja.................... 93% 93% 100% 93% - Csődeljárás alatt álló vevők.................... 100% 100% - 100% Átlagos értékvesztés ráta .......................... 13% 36% 8% 16% 2024.12.31. Magyarország Észak- Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt .................................................... 8% 1% 10% 8% éven belüli ...................................... 8% 2% 10% 7% éven túli .......................................... 11% - - 10% - Lejárt kevesebb, mint 30 napja ............... 7% 4% - 6% 30–60 napja..................................... 29% 14% - 27% 61–90 napja..................................... 49% 20% - 40% 91–180 napja .................................. 69% 31% - 63% 181–360 napja ................................ 75% 57% - 72% több, mint 360 napja...................... 94% 95% 100% 95% - Csődeljárás alatt álló vevők...................... 100% 100% - 100% Átlagos értékvesztés ráta ........................... 13% 37% 10% 16%
40 4.2.2.3 Szerződéses eszközök A szerződéses eszközök könyv szerinti értéke a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Rövid lejáratú szerződéses eszközök................................................................................. 16.903 18.313 Hosszú lejáratú szerződéses eszközök .............................................................................. 4.089 4.657 Szerződéses eszközök összesen .............................................................................. 20.992 22.970 Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2024-re és 2025-re vonatkozóan. 2024 2025 Értékvesztés az időszak elején ........................................................................................ 1.993 2.234 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) ....................................... 1.426 2.066 Átváltási különbözet ......................................................................................................... 46 (40) Értékvesztés felhasználása (a) ........................................................................................ (1.231) (1.218) Értékvesztés az időszak végén .............................................................................. 2.234 3.042 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). 4.2.2.4 Értékvesztések földrajzi megbontása Az alábbi táblázatok a Csoport által 2024-ben és 2025-ben elszámolt a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza. 2025.01.01. Elszámolt értékvesztés Átváltási különbözet (és kerekítés) Felhasználás (a) 2025.12.31. Magyarország ......................................... 32.700 11.906 (51) (11.029) 33.526 Észak-Macedónia ................................... 14.410 965 (856) (1.186) 13.333 Többi ország ........................................... 241 22 (20) (28) 215 Összesen ............................................. 47.351 12.893 (927) (12.243) 47.074 2024.01.01. Elszámolt értékvesztés Átváltási különbözet (és kerekítés) Felhasználás (a) 2024.12.31. Magyarország ......................................... 30.282 12.440 46 (10.068) 32.700 Észak-Macedónia ................................... 13.034 1.300 956 (880) 14.410 Többi ország ........................................... 228 3 17 (7) 241 Összesen ............................................. 43.544 13.743 1.019 (10.955) 47.351 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.
41 4.2.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT AG-vel kötött kamat- és devizacsere ügyleteket tartalmaznak, amelyek a Csoport euró alapú hiteleinek és a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2024.12.31. 2025.12.31. Kamat- és devizacsere ügyletek (éven túli) .................................................................... ................................................................................................................................................. 6.733 969 Kamat- és devizacsere ügyletek (éven belüli)................................................................ 1.704 - Határidős ügyletek (éven belüli) ....................................................................................... 100 63 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok ......... 8.537 1.032 4.2.4 Egyéb pénzügyi eszközök Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős. 4.2.4.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Cashpool követelés kapcsolt féllel szemben ..................................................... (a) 51.170 103.869 Pénzügyi lízingkövetelés ........................................................................................ (b) 346 442 3 hónapon túli bankbetétek................................................................................... - 1.928 Egyéb ......................................................................................................................... 576 608 Összesen ........................................................................................................ 52.092 106.847 Az (a)–(b) pontok magyarázatát lásd a 4.2.4.2. megjegyzésben. 4.2.4.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Tőkeinstrumentumok .................................................................................................... (c) 4.845 4.594 Pénzügyi lízingkövetelés ............................................................................................... (b) 835 846 Egyéb ................................................................................................................................ 1.227 176 Összesen .............................................................................................................. 6.907 5.616 (a) A teljes cashpool összesített egyenlege 2025. december 31-én követelés 103.869 millió forint volt, mely cashpool kötelezettséget is tartalmazott (200 millió forint összegben). Az alábbi tábla a deviza szerinti megbontását tartalmazza: 2025.12.31. Könyv szerinti érték Kölcsönt felvevő Pénznem Effektív kamatláb Fix / változó (200) DT AG EUR 2,2% változó 103.299 DT AG HUF 6,5% változó 770 DT AG USD 3,98% változó 1 éven belül esedékes ........................... 103.869 További információ a 4.4.1 megjegyzésben található.
42 (b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést. (c) A Csoport 50%-os részesedéssel rendelkezik a korábban közös vezetésű vállalatban, az E2 Hungary Zrt.-ben, ugyanakkor a másik tulajdonossal MET Holding AG-vel (MET) (2023 januártól az új tulajdonos a MET Sales and Trading Holding AG) kötött szerződés alapján nem rendelkezik jelentős befolyással a vállalat felett. A szerződés feltételeinek megfelelően ez a tőkeinstrumentum eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kerül értékelésre és elszámolásra, amely 2025-ben 1.400 millió forint volt (2024-ben: 1.400 millió forint). A Makedonski Telekom rendelkezik néhány nem jelentős tőkeinstrumentum befektetéssel, amelyek egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt valós értéken kerülnek elszámolásra, amely 2025-ben 3.194 millió forint volt (2024- ben: 3.445 millió forint). Az egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök becsült várható hitelezési vesztesége nem minősültek jelentősnek, így nem kerültek elszámolásra. 4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli: ▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek, ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget vagy annak egy részét – kivéve a lízingkötelezettségeket, amelyek a 17-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra –, amikor rendezésre került, azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető. 4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába. Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken jelenítjük meg. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el. Szállítók és egyéb kötelezettségek A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Kötvények A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. 4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumokat és a függő vételárat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt modell alapján értékeljük és ezt alkalmazzuk a későbbi értékelések során is. A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni. A Csoport, mint felvásárló által, az IFRS 3 hatálya alá tartozó üzleti kombináció keretében a mérlegben kimutatott függő vételárat valós értéken értékeljük. A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük és valós értékük a későbbi mérlegfordulónapokon újraértékelésre kerülnek. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).
43 4.4 Pénzügyi kötelezettségek a Konszolidált pénzügyi helyzetre kimutatásban 4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT Csoporttól felvett euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DT IF) felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében, a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket került megkötésre a DT Csoporttal, így a Magyar Telekom Csoport kitettsége valójában forintban merül fel. A forintra vonatkozó kamatcsereügylet kamatlábai rögzítettek. További információkért lásd a 32.1.1 megjegyzést. A lenti táblázat a 2025. és 2024. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja. 2025.12.31. Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Pénz- nem Effektív kamatláb Kamat mértéke Fix / változó Lejárat Eredeti futamidő Elhatárolt kamat* .............. 529 Egyéb pénzügyi kötelezettség ..................... 85 1 éven belül esedékes összesen ........................... 614 38.225 DT IF EUR 4,26% fix fix 2028. április 3 év 19.531 DT IF EUR 4,38% fix fix 2029. december 5 év 1 éven túl esedékes összesen ........................... 57.756 *Az elhatárolt kamat összege a DT IF hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, amíg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT IF hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes. 2025. december 31-én a rövid lejáratú követelések összege 96.413 millió forinttal meghaladta a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, valamint a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására a cashpool konstrukcióknak köszönhetően. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek – hasonlóan a megelőző évekhez – refinanszírozásra kerülnek majd a DT Csoport által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. (Lásd 5.1.3 megjegyzést.) 2024.12.31. Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Pénz- nem Effektív kamatláb Kamat mértéke Fix / változó Lejárat Eredeti futamidő 25.998 DT IF EUR 4,33% fix fix 2025. december 1 év 1 éven belül esedékes ..... 25.998 Elhatárolt kamat* .............. 597 Egyéb pénzügyi kötelezettség ..................... 139 1 éven belül esedékes összesen ........................... 26.734 39.683 DT IF EUR 4,26% fix fix 2028. április 3 év 20.376 DT IF EUR 4,38% fix fix 2029. december 5 év 1 éven túl esedékes összesen ........................... 60.059 *Az elhatárolt kamat összege a DT AG hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, amíg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT AG hitelek teljes összege a lejárati napon esedékesek.
44 Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be: 2024.12.31. 2025.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Könyv szerinti érték Valós érték EUR-alapú bankhitelek Fix kamatozású .............................................................. 86.057 91.094 57.756 61.186 Változó kamatozású ..................................................... - - - - 86.057 91.094 57.756 61.186 Elhatárolt kamat .............................................................. 597 597 529 529 Egyéb pénzügyi kötelezettség ...................................... 139 139 85 85 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen ........................................ 86.793 91.830 58.370 61.800 A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2025-ben 4,3% volt (2024-ben 4,31%). A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel. 4.4.2 Kötvények 2020-ban a Társaság, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) kerete között kötvénykibocsátást hajtott végre, amelynek keretében versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott. Összesen 70 milliárd forint nominál értékű kötvényt, 70,83 milliárd forint értékben jegyeztek le a meghívott résztvevők. Ezt követően, a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására fordította. Az alábbi táblázat a kötvénykibocsátás fő paramétereit mutatja: Kötvény kódja Magyar Telekom 2027 HUF Bond Kötvény lejárata - 35 milliárd forint ............................................ 2026. november 26. - 35 milliárd forint ............................................ 2027. november 26. Kamatozás típusa ............................................... fix kamatozás Kupon (nominális kamatláb) ............................ 1,45% Átlaghozam .......................................................... 1,26% Effektív kamatláb................................................ 1,95% 2025. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 69.519 millió forint volt, melyből 34.843 millió forint rövid lejáratú és 34.676 millió forint hosszú lejáratú rész (2024-ben 69.183 millió forint). További információkért lásd a 4.4.4.3, 14 és 15 megjegyzést. 4.4.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi kötelezettségek A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT Csoporttal kötött devizacsere forward ügyleteket tartalmaznak, amelyek a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 4.5.1.2, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2025-ben a kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi kötelezettség értéke 59 millió forint volt (2024-ben 74 millió forint).
45 4.4.4 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4.4.4.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét. 2024.12.31. 2025.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség............................................................................. (a) 4.936 5.151 Vevői túlfizetések .............................................................................................. 1.490 1.387 Egyéb ................................................................................................................... 3.667 3.753 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ........................ 10.093 10.291 2024.12.31. 2025.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség............................................................................. (a) 91.111 85.967 Egyéb ................................................................................................................... 3.293 2.435 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................... 94.404 88.402 Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel. (a) A jövőbeni éves frekvenciadíj fizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel. 4.4.4.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése A banki hitelekhez és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó bejövő pénzmozgásokat és kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza. 4.4.4.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól Az alábbi táblázat tartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék. További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként a lízing kötelezettségek és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash-flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el.
46 Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Nyitó- egyenleg 2025. január 1. Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátás- ból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záróegyenleg 2025. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek ... 86.793 - 423 (3.696) - 195.920 (221.070) - - - 58.370 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben.............................. 74 - - 3.166 (3.181) - - - - - 59 Frekvenciadíj kötelezettség ....................... 96.047 - (3.743) 3.743 - - - - (4.929) - 91.118 Kötvények ...................................................... 69.183 - (128) 464 - - - - - - 69.519 Pénzügyi lízingkötelezettség....................... 147.040 - (7.459) 28.941 - - - - (25.712) - 142.810 Vevői túlfizetések ......................................... 1.490 - (103) - - - - - - - 1.387 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ................ 6.960 - (1.244) 2.245 - - - - (1.773) - 6.188 Bruttó adósságállomány .......................... 407.587 - (12.254) 34.863 (3.181) 195.920 (221.070) - (32.414) - 369.451 - Pénzeszközök .............................................. (18.010) 3.581 - - - - - - - - (14.429) - Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök ... (53.896) - (119) 2.963 (3.010) (52.699) - - (149) - (106.910) Nettó adósságállomány ........................... 335.681 3.581 (12.373) 37.826 (6.191) 143.221 (221.070) - (32.563) - 248.112 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ................................................................................................................................................................................................................... (40.789) Részvényeseknek és Nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ....................................................................................................................................................................... (97.336) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow....................................................................................................................................................................................................... (248.537)
47 Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Nyitó- egyenleg 2024. január 1. Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátás- ból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záróegyenleg 2024. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek . 141.495 - (2.649) 9.821 - 220.365 (282.239) - - - 86.793 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ............................. 120 - - 1.470 (1.516) - - - - - 74 Frekvenciadíj kötelezettség ...................... 101.518 - (3.967) 3.438 - - - - (4.942) - 96.047 Kötvények .................................................... 68.854 - (1.143) 1.472 - - - - - - 69.183 Pénzügyi lízingkötelezettség..................... 136.563 - (7.068) 41.583 - - - - (24.038) - 147.040 Vevői túlfizetések ....................................... 1.357 - 133 - - - - - - - 1.490 Egyéb pénzügyi kötelezettségek .............. 8.042 - (1.965) 5.460 - - - - (4.577) - 6.960 Bruttó adósságállomány ......................... 457.949 - (16.659) 63.244 (1.516) 220.365 (282.239) - (33.557) - 407.587 - Pénzeszközök ..................................... (13.514) (4.496) - - - - - - - - (18.010) - Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök ............................................ (13.795) - 278 (3.075) 9.307 (46.201) - - (410) - (53.896) Nettó adósságállomány .......................... 430.640 (4.496) (16.381) 60.169 7.791 174.164 (282.239) - (33.967) - 335.681 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek .......................................................................................................................................................................................................... (22.363) Részvényeseknek és Nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék .............................................................................................................................................................. (47.955) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.............................................................................................................................................................................................. (212.360)
48 4.4.5 Kötelezettségek szállítók felé 2024.12.31. 2025.12.31. Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé .................................................. 10.831 11.569 Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalatok felé ..................................... 7 28 Egyéb szállítói kötelezettségek ............................................................................... 147.220 154.219 Összesen ........................................................................................................... 158.058 165.816 4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek 4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg: ▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint) ▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint) ▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint) A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű a valós érték megállapításához jelentősnek ítélt alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét a valós értékelés teljes egészéhez mérten értékeljük. Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták (Budapest Interest Rate Swap – budapesti kamatcsere ügyletek kamatlába) alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash- flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. Szint 1 információk – Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke alapján kerül meghatározásra. Szint 2 információk – A derivatív eszközök és kötelezettségek valós értéke alapján kerül meghatározásra. Szint 3 információk – A szerződésben rögzített függő vételárból származó kötelezettség értéke a 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Ugyancsak a 3. szintű információkat használjuk az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöknek minősített tőkeinstrumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek értékelésekor. A valós érték megállapítása a Black Scholes Martens model alkalmazásával, valamint a vonatkozó szerződés feltételeinek figyelembevételével, a versenytársak WACC mutatói és a kockázatmentes kamatlábra vonatkozó becslés alapján történik a szerződéses zárolási időszak alatt. A zárolási időszakot követően az érték a pénzügyi eszköznek a fordulónapon érvényes kilépési árán alapul (további információk a 4.2.4.2 megjegyzésben találhatók). A következő táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2025. és 2024. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.
49 4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték 2025.12.31. Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök ............................................................. 14.429 - - - 14.429 14.429 3 hónapon túli bankbetétek .................................... 1.928 - - - 1.928 1.928 Cashpool követelések............................................... 103.869 - - - 103.869 103.869 Éven belüli vevőkövetelések ................................... 210.272 - - - 210.272 210.272 Éven túli vevőkövetelések ....................................... 26.513 - - - 26.513 24.791 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................................ - - 1.032 - 1.032 1.032 Pénzügyi lízingkövetelések...................................... 1.288 - - - 1.288 1.232 Tőkeinstrumentumok ............................................... - 3.194 - 1.400 4.594 4.594 Egyéb rövid lejáratú követelések ........................... 608 - - - 608 608 Egyéb hosszú lejáratú követelések ........................ 176 - - - 176 173 Összesen .............................................................. 359.083 3.194 1.032 1.400 364.709 362.928 2024.12.31. Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök........................................................... 18.010 - - - 18.010 18.010 Cashpool követelések ............................................ 51.170 - - - 51.170 51.170 Éven belüli vevőkövetelések ................................ 211.411 - - - 211.411 211.411 Éven túli vevőkövetelések..................................... 25.149 - - - 25.149 23.281 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..................................... - - 8.537 - 8.537 8.537 Pénzügyi lízingkövetelések ................................... 1.181 - - - 1.181 1.113 Tőkeinstrumentumok............................................. - 3.445 - 1.400 4.845 4.845 Egyéb rövid lejáratú követelések ........................ 576 - - - 576 576 Egyéb hosszú lejáratú követelések ..................... 1.227 - - - 1.227 1.218 Összesen ............................................................ 308.724 3.445 8.537 1.400 322.106 320.161 A FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, további információk a 4.2.3 megjegyzésben. Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként. Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza 2025-ben és 2024-ben. Az egyéb átfogó eredményben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok (1. szint) nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, az észak-macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon. A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.
50 4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték Könyv szerinti érték Valós érték 2025.12.31. Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......................................... 58.370 - - 58.370 61.800 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ............................................................. - 59 - 59 59 Kötelezettségek szállítók felé .................................. 165.816 - - 165.816 165.816 Frekvenciadíj kötelezettség ..................................... 91.118 - - 91.118 69.708 Kötvények .................................................................... 69.519 - - 69.519 65.231 Pénzügyi lízingkötelezettség ................................... 142.810 - - 142.810 127.633 Vevői túlfizetések ....................................................... 1.387 - - 1.387 1.387 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ......................... 3.753 - - 3.753 3.753 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség ...................... 2.435 - - 2.435 2.406 Összesen ............................................................... 535.208 59 - 535.267 497.793 Könyv szerinti érték Valós érték 2024.12.31. Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......................................... 86.793 - - 86.793 91.830 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ............................................................. - 74 - 74 74 Kötelezettségek szállítók felé .................................. 158.058 - - 158.058 158.058 Frekvenciadíj kötelezettség ..................................... 96.047 - - 96.047 72.278 Kötvények .................................................................... 69.183 - - 69.183 61.444 Pénzügyi lízingkötelezettség ................................... 147.040 - - 147.040 134.071 Vevői túlfizetések ....................................................... 1.490 - - 1.490 1.490 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ......................... 3.667 - - 3.667 3.667 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség ...................... 3.293 - - 3.293 3.195 Összesen ............................................................... 565.571 74 - 565.645 526.107 A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben is találhatók. A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.
51 4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2025. és 2024. évi nettó nyereségét/veszteségét. 2025 Követő értékelés alapján Kamat Valós érték- változás Deviza átértékelés Értékvesztés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség / (veszteség) Tőkeinstrumentumok (1. szint) ..... - (45) - - - (45) Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ........................... 7.180 - (1.263) (12.893) (7.494) (14.470) Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken........ (17.297) - 12.775 - - (4.522) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ............................................. - (13.202) - - - (13.202) Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ................ (10.117) (13.247) 11,512 (12.893) (7.494) (32,239) 2024 Követő értékelés alapján Kamat Valós érték- változás Deviza átértékelés Értékvesztés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség / (veszteség) Tőkeinstrumentumok (1. szint) ..... - 1.610 - - - 1.610 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ........................... 4.478 - 193 (13.743) (7.358) (16.430) Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken........ (19.903) - (13.836) - (32) (33.771) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ............................................. - 6.898 - - - 6.898 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ................ (15.425) 8.508 (13.643) (13.743) (7.390) (41.693) A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést). Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz, és a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A fizetett díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakra vezethető vissza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, az online fizetésekhez kapcsolódó költségek és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is.
52 4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre. Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Vevőkövetelések Kötelezettségek szállítók felé Vevőkövetelések Kötelezettségek szállítók felé Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege .................................................. 216.198 162.845 215.198 170.742 Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása...................................... (4.787) (4.787) (4.926) (4.926) A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege .......... 211.411 158.058 210.272 165.816 4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról A Magyar Telekom Csoport ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2025. december 31-i névértéken összesítve 15,3 milliárd forint garanciát hívjanak le tőle (2024-ben: 17,7 milliárd forint). A garanciákat a Csoport bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként adták. A Csoport mindent megtett azért, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre vonatkozóan is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnereinkkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. Ezen garanciák igénybevétele nem a Csoport fizetőképességén alapul és nincs érdemi hatással arra. További információ a 4.4.4.1-es megjegyzésben találhatók. A Magyar Telekom Csoport nem rendelkezik lényeges biztosítékokkal a pénzügyi eszközei vonatkozásában. Minden pénzügyi eszköz átadás megfelelt a kivezetés követelményeinek. A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.
53 5 Pénzügyi kockázat kezelése 5.1 Pénzügyi kockázati tényezők A Magyar Telekom Nyrt. elsősorban a pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Csoport eszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cash-flow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközök kerülnek megkötésre. A Magyar Telekom Nyrt. kizárólag a Csoport cash-flow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket általában csak vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítja. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazza ezekre a tranzakciókra. A kockázatok részletes leírása, azok kezelése, illetve az érzékenységi vizsgálatok alábbiakban kerülnek bemutatásra. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 15%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 85%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanolyan hatással lennének. Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző jelentéskészítési időszakhoz képest. 5.1.1 Piaci kockázat Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: ▪ árfolyamkockázat; ▪ kamatkockázat; ▪ árkockázat. A Magyar Telekom Csoport pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek és kötvények kiegyensúlyozott kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2025 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes adósságállomány mutató értéke 2025-ben 0,88 (2024-ben 1,12) volt, a jóváhagyott maximum 2,8 és a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2025-ben 19,97 (2024-ben 12,43) volt, a jóváhagyott minimum 3,0. A Csoport a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és folyamatosan ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit. A Magyar Telekom Csoport esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom Csoport magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom Csoport célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásához készített érzékenységvizsgálat a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változása kerül viszonyításra a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2025-ös) és a megelőző (2024-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
54 5.1.1.1 Árfolyamkockázat Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan denominált pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a Csoport adott működési szegmensének funkcionális pénzneme. A külföldi leányvállalatok pénzügyi kimutatásainak a Csoport bemutatási pénznemére történő, a konszolidáció során végzett átváltásából eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom Csoport rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal. A magyar forint 2025-ben kb. 6%-kal értékelődött felaz euróval szemben. 2020 és 2021-ben a forint 7-12%-os tartományban ingadozott az euróval szemben, 2022-ben ez a tartomány jelentősen kiszélesedett, kb. 23%-ra, míg a 2023- 2025 időszakban 10%-ra szűkült. Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom Csoport minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A kibocsátott vállalati kötvény forintban denominált, így ezen eszköz kapcsán nem merült fel devizakitettség. DT Csoport hiteleihez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat Számos kapcsolt vállalati hitel az általános célok finanszírozására euróban került felvételre (lásd a 4.4.1 megjegyzést) a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DT IF). A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom Csoport a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre és a saját tőkére. Érzékenységvizsgálat Az eurónak a magyar forinttal szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése a beszámolási időszak végén hatással lett volna a külföldi devizában denominált hitelek értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. 2024. december 31. Eredményhatás 2025. december 31. Eredményhatás Erősödés Gyengülés Erősödés Gyengülés EUR/HUF (10% elmozdulás) Hitelek.......................................................................................... (8.606) 8.606 (5.776) 5.776 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek......................... 9.174 (9.174) 6.130 (6.130) Nettó hatás ........................................................................ 568 (568) 354 (354) Egyéb árfolyamkockázat A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom Csoport megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiség a vevőkövetelések és a rövid lejáratú devizában meghatározott szállítói tartozások egyenlege alapján kerül a következő időszakra meghatározásra, annak érdekében, hogy az ilyen típusú eszközökből és kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére.
55 Az alábbi tábla a pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek, vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, valamint az összesített cashpool követelések és kötelezettségek devizánkénti megbontását mutatja be: 2025.12.31. millió forintban EUR USD MKD RON BGN GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen ........... 38 - - - 36 - 1.214 - Lízing kötelezettségek összesen ..................... (45.744) (4) (191) - (661) - (96.210) - Vevőkövetelések ................................................ 11.432 2.594 20.297 1.170 970 - 200.318 4 Szállítói kötelezettségek .................................. (56.960) (7.331) (9.448) (1.304) (415) (10) (90.344) (4) Aggregált cashpool egyenleg, követelések/(kötelezettségek) ....................... (200) 770 - - - - 103.299 - 2024.12.31. millió forintban EUR USD MKD RON BGN GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen ...... 58 - - - 83 - 1.040 - Lízing kötelezettségek összesen ................ (51.470) (5) (207) - (1.016) - (94.342) - Vevőkövetelések ........................................... 14.293 4.445 20.896 1.884 478 - 194.540 24 Szállítói kötelezettségek ............................. (57.948) (9.282) (7.747) (1.419) (233) 5 (81.388) (46) Aggregált cashpool egyenleg, követelések/(kötelezettségek) .................. 4.296 (715) - - - - 47.589 - A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom Nyrt. alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek pozitív valós piaci értéke 3 millió forint követelés volt 2025. december 31-én (2024- ben: 26 millió forint kötelezettség). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék.
56 Érzékenységvizsgálat Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással lett volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előre jelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. 2024. december 31. Eredményhatás 2025. december 31. Eredményhatás Erősödés Gyengülés Erősödés Gyengülés EUR/HUF (10% elmozdulás) (10% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó .................. (4.013) 4.013 (4.786) 4.786 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek................................ 5.048 (5.048) 2.400 (2.400) Nettó hatás ............................................................................... 1.035 (1.035) (2.386) 2.386 USD/HUF (15% elmozdulás) (25% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó .................. (729) 729 (841) 841 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek................................ 892 (892) 82 (82) Nettó hatás ............................................................................... 163 (163) (759) 759 EUR/MKD (10% elmozdulás) (15% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó .................. 4 (4) 385 (385) Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek................................ - - - - Nettó hatás ............................................................................... 4 (4) 385 (385) USD/MKD (10% elmozdulás) (15% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó .................. (68) 68 (73) 73 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek................................ - - - - Nettó hatás ............................................................................... (68) 68 (73) 73 2025-ben a volatilis nemzetközi pénzpiacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 25 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár az euróval szemben 15 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.
57 5.1.1.2 Kamatlábkockázat A Magyar Telekom Csoport ki van téve a kamatlábak változásának is: BUBOR, ESTR, EURIBOR, SOFR és USD LIBOR. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t. A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. Másrészről, a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak, amint azt az IFRS 7 meghatározza. A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből). A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cash-flow fedezéssel. Pénzügyi eszközök A magyarországi működésből származó készpénztöbbletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de az észak- macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cash-flow-ra. A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok észszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport a harmadik feles kamatbevételében. Ezenfelül a Csoport átmenetileg szabad pénzállománya, a Deutsche Telekom Csoport cashpooljában a DT AG-val szembeni követelésként kerül nyilvántartásra, amely változó kamatozású. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DT Csoport) szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye. Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 99,8%-ot tett ki 2025. december 31-én (2024-ben 83%).
58 Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash-flow érzékenységvizsgálat Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 0,2%-ot tett ki 2025. december 31-én (2024-ben 17%). A kamatlábak reálisan várható 100 bázispontos változása a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre. Eredményhatás 2024.12.31. 2025.12.31. 200 bp növekedés 200 bp csökkenés 100 bp növekedés 100 bp csökkenés Változó kamatozású kötelezettségek ........... (14) 14 (2) 2 Kamatcsere ügyletek ....................................... (520) 520 - - Cashpool követelések ...................................... 1.038 (1.038) 1.041 (1.041) Cash-flow érzékenység (nettó) ................... 504 (504) 1.039 (1.039) A Csoport hiteleinek, swapjainak és cashpool állományának kamatláb-kitettsége: 2024.12.31. 2025.12.31. Hitelek Swapok Cashpool követelések/ (kötelezettségek) Hitelek Swapok Cashpool követelések/ (kötelezettségek) BUBOR ............................... - (26.656) 47.589 - - 103.299 EURIBOR/ESTR ................ - - 4.296 - - (200) USD LIBOR/SOFR............. - - (715) - - 770 Összesen ......................... - (26.656) 51.170 - - 103.869 További információ a 4.4.1 megjegyzésben. 5.1.2 Hitelezési kockázat Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak. A partnerkockázat csökkentése és a finanszírozási költségek optimalizálása érdekében a Magyar Telekom Csoport a megtermelt készpénzt a hitelek és a kölcsönök törlesztésére fordítja, így jelentős bankbetéttel nem rendelkezik. A bankszámlán lévő készpénz elsősorban a napi likviditási igényekhez kapcsolódik, nem pedig befektetési célhoz. Emellett a Magyar Telekom Csoport csak jelentős hitelintézeteknél vezet bankszámlát a partnerkockázat további csökkentése érdekében. A Makedonski Telekom nem rendelkezik hitellel, a megtermelt készpénzt a felhasználásig pár hónapos lejáratú bankbetétben köti le, amelyet a legmegbízhatóbb helyi bankok között diverzifikál. Az észak-macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ennélfogva a készpénztöbblet a legnagyobb és pénzügyileg legerősebb pénzügyi intézmények között kerül diverzifikálásra és a lejáratukat ésszerű szintre csökkentjük. A teljes észak-macedóniai bankokban tartott készpénzállomány 8,4 milliárd forint volt 2025. december 31-én (2024-ben: 14,8 milliárd forint).
59 A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt korlátozott. A hitelezési kockázatok egyedi és portfóliószinten számított értékvesztések révén kerülnek figyelembevételre. A lenti táblázat a vevőköveteléseket (4.2.2.1 megjegyzés) tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Észak-Macedóniában dénár). 2024.12.31. 2025.12.31. Magyarország........................................................................................................... 188.526 187.781 Észak-Macedónia ..................................................................................................... 20.659 20.079 Egyéb ......................................................................................................................... 2.225 2.412 211.411 210.272 A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2025-ben a konszolidált bevételek 1,3%-a volt (2024-ben: 1,4%). További információ a 3.3 és 4.2.2.2 megjegyzésekben található. A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk. Magyarország A fizetőképesség vizsgálat automatikusan történik a fizetőképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a kockázatos telepítési helyek belső adatbázisa, az elmúlt fél év behajtási története, a fennálló tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből a következő lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító e-mail, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák. Észak-Macedónia A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség- vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot fizetőképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A fizetőképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Észak- Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás, illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon. További információk a 4.1.1 megjegyzésben.
60 5.1.3 Likviditási kockázat Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű lehívható hitelkeret fenntartására. A Csoport hatékony likviditáskezelési folyamatot működtet, amely biztosítja a Csoport pénzügyi stabilitását és korlátozza a működésben rejlő kockázatokat. Ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és összehangolja a lejáró eszközöket a lejáró kötelezettségekkel, valamint biztosítja a szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre állását. A Deutsche Telekom Csoport cashpool rendszert működtet, amely rugalmas és költséghatékony finanszírozási forrást biztosít a Csoport működéséhez. A szabad pénzeszközöket átutalják azoknak a leányvállalatoknak, amelyek ideiglenes vagy hosszabb távú finanszírozásra szorulnak. Ezen kívül rövid vagy hosszú távú hitelkeretek is igénybe vehetők a DT Csoporttól. A menedzsment meggyőződése, hogy a DT AG-tól származó rövid és hosszú távú kötelezettségek refinanszírozása, amennyiben szükséges, a korábbi évek gyakorlatához hasonló módon megtörténik. A Csoport pénzügyi tevékenységének célja a rugalmas finanszírozás fenntartása harmadik feles (banki) szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 42,9 milliárd forint volt 2025. december 31-én (2024: 42,7 milliárd forint). A menedzsment rendszeresen értékeli a Csoport likviditási helyzetét, többek között az adott időszaki szabad cash-flow, a nettó adósságállomány (4.4.4.3 megjegyzés) és a nettó adósságállomány/EBITDA ráta nyomon követésével. A Csoport pénzügyi keretrendszerén belül az Igazgatóság két eladósodás mértékét mérő KPI-t határozott meg és éves szinten figyeli azok teljesülését: az összes adósságállomány/EBITDA, valamint az EBITDA/nettó pénzügyi eredmény, további részletek a 5.1.1. megjegyzésben találhatók. A meghatározott határérték túllépése esetén a mögöttes eseményeket jelenteni kell a menedzsmentnek. A működő tőke alapvetően a működési tevékenységekből származó nettó készpénzből kerül menedzselésre, amelyet a erős EBITDA (33.2.1 megjegyzés) teljesítmény támaszt alá, és ez járul hozzá a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A vezetőség által figyelemmel kísért fő likviditási KPI-ok a következők: 2024 2025 Szabad cash-flow .............................................................................................. 166.324 220.859 Szabad cash-flow spektrum licensz nélkül ................................................... 165.101 220.859 Bruttó adósságállomány (4.4.4.3) ................................................................. 407.587 369.451 Bruttó adósságállomány/EBITDA .................................................................. 1,12 0,88 Nettó adósságállomány (4.4.4.3) .................................................................. 335.681 248.112 Nettó adósságállomány/EBITDA ................................................................... 0,92 0,59 Az alábbi tábla a Szabad cash-flow kalkulációját mutatja be a Konszolidált Cash-flow kimutatás megfelelő soraiból: 2024 2025 Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow...................................... 302.311 362.230 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................... (86.415) (116.454) Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása ........................... (15.605) (191) Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow korrigálva az Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó hatásával....... (102.020) (116.645) Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek . (33.967) (32.563) Szabad cash-flow............................................................................................. 166.324 213.022
61 Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom (nem diszkontált) pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2025. és 2024. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) 2025. december 31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év közötti 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ................................................. 154.219 154.219 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások ............................ 11.597 11.597 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............... 61.642 1.200 60.442 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ........... 59 59 - - Lízingkötelezettségek ...................................................................................... 166.310 32.206 87.221 46.883 Kötvények .......................................................................................................... 71.041 35.774 35.267 - Frekvencia díj kötelezettségek ...................................................................... 117.928 8.650 33.786 75.492 Egyéb pénzügyi kötelezettségek................................................................... 7.847 5.185 2.662 - Pénzügyi kötelezettségek összesen ...................................................... 590.643 248.890 219.378 122.375 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ............................................................. 170 3 167 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .................. 65.518 1.156 64.362 - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ....................................................... (70.319) (2.648) (67.671) - Nettó forint befolyások/(kiáramlások) (millió forint) .......................... (4.801) (1.492) (3.309) - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ............................................................. 62 62 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ............................................................. 1 1 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .................. 24.223 24.223 - - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ....................................................... (24.476) (24.476) - - Nettó forint befolyások/(kiáramlások) (millió forint) .......................... (253) (253) - -
62 2024. december 31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év közötti 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ................................................. 147.219 147.219 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások ............................ 10.839 10.839 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............... 91.907 27.751 64.156 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ........... 74 74 - - Lízingkötelezettségek ...................................................................................... 176.039 34.253 87.526 54.260 Kötvények .......................................................................................................... 71.721 1.015 70.706 - Frekvencia díj kötelezettségek ...................................................................... 126.502 8.650 33.563 84.289 Egyéb pénzügyi kötelezettségek................................................................... 8.746 5.130 3.616 - Pénzügyi kötelezettségek összesen ...................................................... 633.047 234.931 259.567 138.549 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ............................................................. 239 69 170 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .................. 98.012 28.296 69.715 - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ....................................................... (99.210) (28.891) (70.319) - Nettó forint befolyások/(kiáramlások) (millió forint) .......................... (1.198) (595) (604) - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ............................................................. 83 83 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ............................................................. 15 15 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .................. 39.941 39.941 - - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ....................................................... (39.896) (39.896) - - Nettó forint befolyások/(kiáramlások) (millió forint) .......................... 45 45 - - A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,04 év 2025. december 31-én (2024: 2,69 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2025. december 31-ét, illetve a 2024. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábak kerülnek alkalmazásra. A tényleges cash-flow-k eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban. További információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.2 Tőkekockázat kezelése A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez elsősorban úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, vagy alternatívaként visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. 2025-ben a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága 90.858 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2024-ben 41.561 millió forint), valamint a Társaság Igazgatósága 136.407 millió forint osztalék jóváhagyását javasolja a 2026. áprilisi éves közgyűlésén. A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség. A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 938 milliárd forintot tett ki 2025. december 31-én (2024: 869 milliárd forint).
63 6 Nyereségadó 6.1 Nyereségadók – számviteli politikák A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak, amelyek az eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, ami az üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amik közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. 6.1.1 Tényleges adó A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A nyereségadók a társasági adóból, a helyi iparűzési adóból, globális minimumadóból, halasztott adóból és az egyéb nyereségadókból állnak. 6.1.1.1 Társasági adó A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint. 6.1.1.2 Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók A helyi iparűzési adó, olyan helyi szinten kivetett magyarországi adónem, amelyet a társaságok nettó módon számolt eredményére vetnek ki, rendszerint a társasági adónál jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az alkalmazott adókulcs. Az egyéb nyereségadók az innovációs járulékot tartalmazzák, amelyet a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan kell kalkulálni, de alacsonyabb az adókulcs és a központi költségvetésbe kerül befizetésre. 6.1.2 Globális minimumadó Magyar Telekom Csoport tagjainak adóügyi illetősége szerinti országokban (Magyarország, Bulgária, Észak-Macedónia és Románia) bevezetésre került az OECD II. pillérének megfelelő globális minimumadózás, amely elismert belföldi kiegészítő adónak minősül minden országban és biztosítja a 15%-os effektív adókulcsot. A jogszabály 2024-től hatályos a Csoportra. A Magyar Telekom Csoport a globális minimumadóhoz kapcsolódóan alkalmazza a halasztott adó elszámolás alóli mentességet az IAS 12. 88A és 4A szerint. 6.1.3 Halasztott adó A halasztott adók az eszközök és kötelezettségek adóalapja és a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke közötti átmeneti különbségek után kerül elszámolásra. A halasztott adó összegét olyan – jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában. Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó- követelés érvényesíthető.
64 6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét. Nyereségadó ráfordítás 2024 2025 Társasági adó ............................................................................................................ 7.757 23.105 Helyi iparűzési adó ................................................................................................... 11.530 12.079 Egyéb nyereségadó ................................................................................................. 1.806 1.875 Halasztott adó .......................................................................................................... 9.596 649 Globális minimumadó ............................................................................................. 138 362 Összes .............................................................................................................. 30.827 38.070 Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt adók az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetésekhez kapcsolódnak, és nem jelentősek sem 2024-ben, sem 2025-ben. 6.2.1 Adólevezetés Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk: 2024 2025 IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény ........................................ 194.223 253.621 9%-on számított adó ........................................................................................... (a) (17.480) (22.826) Eltérő adókulcsok hatása ................................................................................... (b) (349) (321) Adóalapot nem képező tételek adóhatása ..................................................... (c) 80 30 Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ........................................... (d) (1.340) (1.957) Helyi iparűzési adó .............................................................................................. (e) (11.530) (12.079) Egyéb nyereségadó ............................................................................................ (e) (1.806) (1.875) Globális minimumadó ......................................................................................... (e) (138) (362) Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása .. (f) 1.199 1.256 Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása .............................................. (g) 537 64 Nyereségadó ráfordítás ............................................................................ (30.827) (38.070) Effektív adókulcs ................................................................................................. 15,87% 15,01% Az (a)-(g) magyarázatokat lásd a következőkben. (a) A fenti megbontásnál alkalmazott adókulcs, a magyarországi társasági adókulcs, melynek mértéke 2025-ben 9% (2024-ben 9%). (b) Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Észak-Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását. (c) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek a konszolidált adózás előtti eredmény részei, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. (d) A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását. (e) Helyi iparűzési adó és az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. A globális minimumadó fizetési kötelezettség a bolgár és észak-macedón leányvállalatokkal kapcsolatos, mert ezekben az országokban az effektív adókulcs 15%-nál alacsonyabb. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék, a bolgár és észak-macedón vállalatok esetében a globális minimumadó további nyereségadó költséget eredményez.
65 (f) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg. (g) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben. 6.3 Nyereségadó a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 6.3.1 Tényleges adó a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek. 6.3.2 Halasztott adó a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők: Egyenleg 2023. december 31-én Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2024. december 31-én Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2025. december 31-én Halasztott adó követelés / (kötelezettség) Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés) ......................... 6.023 (8.836) 3.631 818 (908) 90 - Egyéb pénzügyi eszközök ................. (350) (11) 2 (359) 525 (6) 160 Követelések és készletek értékvesztése ...................................... 2.062 157 - 2.219 72 - 2.291 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak.......................... (6.215) (1.138) - (7.353) 8.306 (109) 844 Goodwill................................................ (14.481) - - (14.481) - - (14.481) Szállítók és egyéb kötelezettségek . 247 16 - 263 (263) - - Hitelek és egyéb kölcsönök .............. (360) (4) - (364) (7.789) - (8.153) Céltartalék képzése ............................ 1.482 220 - 1.702 (592) - 1.110 Összes nettó halasztott adó .......... (11.592) (9.596) 3.633 (17.555) (649) (25) (18.229) Ebből: halasztott adó kötelezettség ....................................... (11.758) (17.669) (18.430) Ebből: halasztott adó követelés ....... 166 114 201 Egyéb mozgások tartalma: Árfolyamváltozás hatása ................... 2 (6) Beruházási adókedvezmény növekmény hatása ............................. 3.631 90 ViDaNet Zrt. értékesítés és Combridge S.R.L. halasztott adó elszámolása ......................................... (109) 2024-ben az egyéb mozgások oszlopa jellemzően az elszámolt energiahatékonysági beruházási adókedvezmény növekedését és kisebb részben az árfolyamhatásokat tartalmazza, míg 2025-ben a ViDaNet Zrt. értékesítéséhez kapcsolódó halasztott adókötelezettség kivezetését és a Combridge S.R.L. halasztott adó elszámolását tartalmazza. A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként vagy kötelezettségként a mérlegben. A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.
66 Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 10.357 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2025. december 31-én (2024-ben 21.269 millió forint volt). A goodwillen képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwillhez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékvesztése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS Számviteli Standardok szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás a goodwillal kapcsolatban. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség. 6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény A Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. 2020 óta energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek mindkét Társaság eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. Ez a beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képeztek a Társaságok. Az elért adókedvezményből a Magyar Telekom 1.063 millió forintot a 2025-ös adóelszámolás során érvényesít. A Magyar Telekom energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak 2025. december 31-ra vonatkozóan (millió Ft-ban): Kedvezmény keletkezésének éve Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege Megállapított adókedvezmény Adó-ráfordítással szemben megjelenített növekedés Felhasznált adó- kedvezmény Fennmaradó adókedvezmény értéke 2025.12.31. Lejárat éve 2024 ............................ 12.104 4.421 64 (3.603) 778 2029 2025 ............................ 572 221 - (1.063) - 2030 Összesen .................. 12.676 4.642 64 (4.666) Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kellett teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak. 6.4 A tényleges adó a Konszolidált cash-flow kimutatásban A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban. Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow kimutatásban: Tevékenységek a Konszolidált cash-flow kimutatásban 2024 2025 Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra) .............. (21.902) (35.555) Befektetési tevékenységből származó cash-flow (beruházási adókedvezményre a bevallás évben igénybe vett) ................................................................................................................................. 4.036 9.366 Ténylegesen kifizetett nyereségadó ........................................................................................... (17.866) (26.189) A Magyar Telekom Nyrt. 2020 óta hajt végre energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2025-ben és 2024-ben csökkentett összegű társasági adó került kifizetésre. 6.5 Adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna. 6.6 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.
67 7 Készletek 7.1 Készletek – számviteli politikák A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár. A készletek értékvesztését a Közvetlen költségek között számoljuk el az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. 7.2 Készletek a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 2024.12.31. 2025.12.31. Továbbértékesített készletek ................................................................................... 26.830 27.888 Egyéb készletek .......................................................................................................... 2.093 1.829 Részösszesen ................................................................................................... 28.923 29.717 Értékvesztés ................................................................................................................ (167) (97) Összesen ........................................................................................................ 28.756 29.620 A továbbértékesített készletek sor elsősorban távközlési eszközök (mobil telefonok, tabletek, TV, laptopok, intelligens eszközök) és tartozékok értékét tartalmazza. A körforgásos gazdaságra való átállás keretén belül a hulladékcsökkentés és ezzel a globális klímavédelemhez való hozzájárulás érdekében folyamatosan csökkentésre került a csomagolóanyagok mennyisége, ami a gyártók számára is preferált követelményként került megfogalmazásra, beleértve a saját márkás termékek 100%-ban fenntartható csomagolását. Növekvő mennyiségű használt mobiltelefon kerül visszagyűjtésre elektronikai hulladékként, melyek a vonatkozó előírások maradéktalan betartásával kerülnek kezelésre. Magyar Telekom Magyarországon első szolgáltatóként kínál teljesen felújított mobiltelefonokat 2023 októbere óta, hogy megfeleljen azon lakossági ügyfelek igényeinek, akik érzékenyek az anyaghatékonyabb és körkörös gazdaságra, és előnyben részesítik a kedvezőbb árakat. Bevezetése óta az ügyfelek több mint 30.000 felújított készüléket vásároltak. Az online értékesített mobiltelefonok 10%-a felújított volt, ez az értékesítés kis, de növekvő volument képvisel a portfólióban. Emellett növekszik a Magyar Telekom és a Recommerce közös online platformjának népszerűsége is, ahol bárki eladhatja használt mobiltelefonját, tabletjét vagy játékkonzolját. A jövőben a Társaság további új lehetőségeket vizsgál, hogy 2030- ra a körkörös gazdaság élvonalába kerüljön. További információ a Konszolidált Fenntarthatósági jelentés ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság fejezetében. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2024., sem 2025. december 31-én. A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát.
68 8 Értékesítésre kijelölt eszközök és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségek 8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök– számviteli politikák Az értékesítésre kijelölt eszközök kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el. Amennyiben az eszközök értékesítésre történő kijelölési kritériuma megszűnik, úgy azokat a továbbiakban nem lehet értékesítésre kijelöltként nyilvántartani. Azon eszközöket, amelyek már nem minősülnek értékesítésre kijelöltnek, a következők közül az alacsonyabb értéken kell értékelni, az értékesítésre kijelölt minősítését megelőző könyv szerinti értéke, módosítva az értékcsökkenéssel, amortizációval, amelyet elszámoltak volna, ha az eszköz nem lett volna értékesítésre kijelölve, és annak megtérülő értéke a megtartásra vonatkozó döntés meghozatalának időpontjában. 8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök és kötelezettségek a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Az értékesítésre kijelölt eszközöket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 2024.12.31. 2025.12.31. Immateriális javak ...................................................................................................... (a) 1.223 - Ingatlanok, gépek és berendezések ........................................................................ 1.565 712 Értékesítésre kijelölt eszközök összesen ........................................................ 2.788 712 (a) 2024-ben a Magyar Telekom átruházási megállapodást írt alá a 2100 MHz-es sávon lévő 2x5 MHz frekvenciablokk használati jogosultságának a Yettel Magyarország Zrt. (Yettel) részére történő átruházásáról (lásd 10.5 megjegyzés). A vételár megegyezik a frekvenciablokk használati jog könyv szerinti értékével. 2025-ben értékesítésre kijelölt eszközök közé olyan immateriális javak és ingatlanok, gépek és berendezések kerültek, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor.
69 9 Ingatlanok, gépek és berendezések 9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politika Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is. Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés). Az eszközök a törvényi rendelkezéseknek, valamit szerződéses kötelezettségeknek megfelelő leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, erre a kötelezettségre az IAS 37 rendelkezései szerint helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalékot kell képezni (lásd 13. megjegyzést). Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban (Értékcsökkenési leírás) kerül elszámolásra. A Csoport kiemelt figyelmet fordít a kiselejtezett eszközök környezetkímélő kezelésére és a veszélyes hulladékok megfelelő feldolgozására. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a nyereség vagy veszteség az eredményben (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt kerül leírásra. A Magyar Telekom Csoport a hasznos élettartamokat és maradványértékeket évente felülvizsgálja, lásd részletesebben a 3.1 megjegyzést, a legfrissebb felülvizsgálat által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az ingatlanok, gépek és berendezések teljes hasznos élettartama Év Épületek................................................................................................................................................................ 5–50 Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények................................................................................ 3–38 Egyéb távközlési berendezések ....................................................................................................................... 2–25 Egyéb berendezések .......................................................................................................................................... 2–50 Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. Az amortizációs költség és az elszámolt értékvesztés a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás során kerül kimutatásra. Az éghajlatváltozás és a növekvő átlaghőmérséklet következtében a Csoport egyre erőteljesebben ki van téve az ingatlanok, gépek és berendezések állományában bekövetkező káreseményekre, amelyek bizonyos esetekben jelentős összeget is elérhetnek. Ilyen káresemények lehetnek az árvizek, az intenzív esőzések következtében kialakuló villámárvíz károk, szélviharok okozta károk, elhúzódó extrém magas napi hőmérsékletek a nyári időszakban, a szárazság okozta erdő vagy bozóttüzek. A Csoport folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket az esetlegesen bekövetkező veszteségeket megelőzze, illetve a lehető legnagyobb mértékben enyhítse, biztosításokkal, valamint a beruházások tervezése és kivitelezése során ellenállóbb megoldások megvalósításával. A jelentős károk elkerülése érdekében a Csoport Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszert (BCM) működtet, ami intézkedési terveket tartalmaz a kritikus klíma kockázatok bekövetkezése esetén elvégzendő feladatokra. Az esetlegesen felmerülő események elkerülése érdekében megelőző intézkedések is kidolgozásra kerültek. A bekövetkező események kivizsgálásra és elemzésre kerülnek, melyek alapján a dokumentáció folyamatosan bővül. 2024-ben és 2025-ben az éghajlati események miatt nem keletkezett olyan jelentős káresemény, amely értékvesztés elszámolását tett volna szükségessé.
70 9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2024. január 1. Bruttó érték.................................................................................. 139.033 1.189.416 87.242 1.415.691 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (74.320) (789.118) (75.015) (938.453) Nettó érték .......................................................................... 64.713 400.298 12.227 477.238 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...................................... (252) (94) - (346) 64.461 400.204 12.227 476.892 Nettó érték – 2024. január 1. .................................................. 64.713 400.298 12.227 477.238 Beruházás ..................................................................................... 1.078 74.210 3.705 78.993 Akvizíció miatti növekedés (26.1 megjegyzés) .................... - - - 270 270 Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ............................................................................... 3.909 1.812 - 5.721 Kivezetés ...................................................................................... (200) (1.133) (107) (1.440) Tárgyévi értékcsökkenés .......................................................... (4.252) (58.528) (4.817) (67.597) Átsorolás ...................................................................................... 157 (478) 1.174 853 Átváltási különbözet .................................................................. 1.122 3.931 202 5.255 Nettó érték – 2024. december 31. .................................... 66.527 420.112 12.654 499.293 2024. december 31. Bruttó érték.................................................................................. 146.524 1.226.799 86.461 1.459.784 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (79.997) (806.687) (73.807) (960.491) Nettó érték .......................................................................... 66.527 420.112 12.654 499.293 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...................................... (1.552) (13) - (1.565) 64.975 420.099 12.654 497.728 Nettó érték – 2025. január 1. .................................................. 66.527 420.112 12.654 499.293 Beruházás ..................................................................................... 2.302 86.493 5.306 94.101 Akvizíció miatti növekedés (26.1 megjegyzés) .................... - 246 (270) (24) Értékesített leányvállalat (26.2 megjegyzés) ....................... (3.324) (28) (869) (4.221) Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ............................................................................... 10.791 531 - 11.322 Kivezetés ...................................................................................... (281) (419) (136) (836) Tárgyévi értékcsökkenés .......................................................... (4.431) (58.542) (4.661) (67.634) Átsorolás ...................................................................................... 3.236 (3.151) 1.751 1.836 Átváltási különbözet .................................................................. (959) (3.639) (183) (4.781) Nettó érték – 2025. december 31. .................................... 73.861 441.603 13.592 529.056 2025. december 31. Bruttó érték.................................................................................. 155.185 1.272.129 84.301 1.511.615 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (81.324) (830,526) (70.709) (982.559) Nettó érték .......................................................................... 73.861 441.603 13.592 529.056 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...................................... (705) (7) - (712) 73.156 441.596 13.592 528.344 A fenti tábla tartalmazza azokat az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket, amelyek operatív lízingbe vannak adva, további információ a 17.3 megjegyzésben található.
71 A használatijog-eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben. Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2024. január 1. Bruttó érték.................................................................................. 127.204 64.908 11.939 204.051 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (57.701) (17.758) (6.632) (82.091) Nettó érték .......................................................................... 69.503 47.150 5.307 121.960 Nettó érték – 2024. január 1. .................................................. 69.503 47.150 5.307 121.960 Beruházás ..................................................................................... 19.189 11.294 2.258 32.741 Kivezetés ...................................................................................... (842) (322) (103) (1.267) Tárgyévi értékcsökkenés .......................................................... (15.029) (5.555) (2.672) (23.256) Átsorolás ...................................................................................... - (853) - (853) Átváltási különbözet .................................................................. 222 152 34 408 Nettó érték – 2024. december 31. .................................... 73.043 51.866 4.824 129.733 2024. december 31. Bruttó érték.................................................................................. 144.126 74.030 12.262 230.418 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (71.083) (22.164) (7.438) (100.685) Nettó érték .......................................................................... 73.043 51.866 4.824 129.733 Nettó érték – 2025. január 1. .................................................. 73.043 51.866 4.824 129.733 Beruházás ..................................................................................... 17.888 5.009 3.079 25.976 Értékesített leányvállalat (26.2 megjegyzés) ....................... (646) - - (646) Kivezetés ...................................................................................... (438) (154) (108) (700) Tárgyévi értékcsökkenés .......................................................... (14.929) (6.001) (2.646) (23.576) Átsorolás ...................................................................................... - (1.836) - (1.836) Átváltási különbözet .................................................................. (209) (143) (48) (400) Nettó érték – 2025. december 31. .................................... 74.709 48.741 5.101 128.551 2025. december 31. Bruttó érték.................................................................................. 157.496 75.946 13.496 246.938 Halmozott értékcsökkenés ....................................................... (82.787) (27.205) (8.395) (118.387) Nettó érték .......................................................................... 74.709 48.741 5.101 128.551 Az ingatlanok, gépek és berendezések 2025. december 31-i záróegyenlege 61.186 millió forint értékben (2024: 49.487 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.
72 A Csoport stratégiai céljainak megvalósítása érdekében, a technológia fejlődéssel lépést tartva folyamatosan korszerűsíti eszközállományát, amely során a kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyságra és a környezetkímélő megoldásokra. Ennek keretén belül az alábbi jelentős beruházások megvalósítása van folyamatban: ▪ A vezetékes optikai hálózat bővítésén keresztüli fejlesztése magában foglalja egy sokkal hatékonyabb és gyorsabb sebességű megoldásra való áttérést, amely szélesebb körű szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé az ügyfelek számára. A régi átviteli hálózat korszerűsítése és cseréje energiatakarékos funkciók megvalósításának lehetőségét is megteremti. ▪ Az 5G lefedettség fejlesztése felgyorsult, melynek pozitív következménye a széles körű hasznos szolgáltatások, pl. a dolgok internete (IoT), valamint a rendkívül nagy sebességű működés, ami jelentősen javítja a felhasználói élményt. ▪ A technológiai épületek infrastruktúrájának korszerűsítése és környezetbarátabbá tétele, ideértve a klíma- és elektromos rendszerek cseréjét és fejlesztését. Az IKT szektorban megszokott módon az ügyfelek nem tulajdonosai az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközöknek, ezek lízingelt eszközök, amelyeket a szerződés lejártakor vissza kell adni a vállalatnak. Minden visszavett eszköz a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság fejezetében. Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását. Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom Nyrt. által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül. A helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók. A Csoport sem 2025-ben, sem 2024-ben nem számolt el értékvesztést. A Csoport ingatlanjai, gépei és berendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2025, sem 2024. december 31-én. 9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata Az ingatlanok, gépek és berendezések hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata számos eszköz hasznos élettartamát érintette. A környezetkímélő működés szem előtt tartása mellett elvégzett beruházások a használatban lévő eszközök hasznos élettartamát nem értintették, emiatt az értékcsökkenés elszámolt költségében nem történt változás. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosul: 2025-ös felülvizsgálat hatása 2025 2026 2027 2028 2028 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) .................................................................................. (1.286) (1.077) 501 359 1.503 2024-es felülvizsgálat hatása 2024 2025 2026 2027 2027 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) .................................................................................. (1.022) (1.049) 126 541 1.404
73 10 Immateriális javak 10.1 Immateriális javak – számviteli politikák Az immateriális javakat – kivéve a goodwillt – a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. A szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor általában költségként számoljuk el. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva. A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybe vevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A frekvenciák és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti licenc lejártáig. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség és az elszámolt értékvesztés a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás során kerül kimutatásra. A pontosan egy éves hasznos élettartamú immateriális javakat akkor és csak akkor lehet eszközként elszámolni, ha azt a hasznos élettartam kezdete előtt szerezték be (azaz a beszerzés a licencidőszak kezdete előtt történt). A Magyar Telekom Csoport a hasznos élettartamokat és maradványértékeket évente felülvizsgálja, lásd 3.1 megjegyzés. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3 megjegyzés részletezi. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el. Év Szoftverek .................................................................................................................................................... 1–24 Frekvenciák és licencek ............................................................................................................................. 3–25 Egyéb immateriális javak .......................................................................................................................... 3–10 Ha egy eszköz egyaránt viseli az ingatlanok, gépek és berendezések és az immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az immateriális javak könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. További információ a 3.2 megjegyzésben.
74 10.2 Immateriális javak a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Goodwill Frekvenciák és licencek Szoftver Egyéb Összesen 2024. január 1. Bruttó érték.................................................................... 212.713 277.626 350.186 45.678 886.203 Halmozott értékcsökkenés ......................................... - (60.133) (271.514) (27.184) (358.831) Nettó érték .............................................................. 212.713 217.493 78.672 18.494 527.372 Nettó érték – 2024. január 1. .................................... 212.713 217.493 78.672 18.494 527.372 Beruházás ....................................................................... - 69 24.647 3.873 28.589 Kivezetés ........................................................................ - (457) (427) (2) (886) Tárgyévi értékcsökkenés ............................................ - (16.567) (24.535) (7.987) (49.089) Átsorolás ........................................................................ - - (3) 3 - Átváltási különbözet .................................................... - 402 617 557 1.576 Nettó érték – 2024. december 31. ........................ 212.713 200.940 78.971 14.938 507.562 2024. december 31. Bruttó érték ................................................................... 212.713 276.819 360.452 41.881 891.865 Halmozott értékcsökkenés ......................................... - (75.879) (281.481) (26.943) (384.303) Nettó érték ............................................................. 212.713 200.940 78.971 14.938 507.562 Nettó érték – 2025. január 1. .................................... 212.713 200.940 78.971 14.938 507.562 Beruházás ....................................................................... - 51 26.903 2.715 29.669 Akvizíció miatti növekedés (26.1 megjegyzés) ...... 210 - - 164 374 Értékesített leányvállalat (26.2 megjegyzés) ......... (965) - (572) - (1.537) Kivezetés ........................................................................ - (1.223) (59) (529) (1.811) Tárgyévi értékcsökkenés ............................................ - (15.935) (30.173) (5.939) (52.047) Átsorolás ........................................................................ - - 219 (219) - Átváltási különbözet .................................................... - (321) (616) (424) (1.361) Nettó érték – 2025. december 31. ........................ 211.958 183.512 74.673 10.706 480.849 2025. december 31. Bruttó érték.................................................................... 211.958 272.310 375.948 39.510 899.726 Halmozott értékcsökkenés ......................................... - (88.798) (301.275) (28.804) (418.877) Nettó érték .............................................................. 211.958 183.512 74.673 10.706 480.849 Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom Csoport által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül. Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását. A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A Frekvenciák és licencek könyv szerinti értéke a megvásárolt frekvenciák értékét mutatja, amely bekerüléskoraz egyszeri frekvencia-díjat és az éves frekvenciadíjak jelentértékét tartalmazza. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkulációja a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 4.4.4.1, 8, 10.5 és 28 megjegyzések tartalmaznak. A Csoport immateriális javai sem 2025., sem 2024. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.
75 10.3 Hasznos élettartam Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata számos eszköz – elsősorban szoftverek – hasznos élettartamát érintette. A környezetkímélő működés szem előtt tartása mellett elvégzett beruházások a használatban lévő eszközök hasznos élettartamát nem értintették, emiatt az értékcsökkenés elszámolt költségében nem történt változás. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult: 2025-ös felülvizsgálat hatása 2025 2026 2027 2028 2028 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés .................................................................................... 1.716 (2.312) (1.353) 125 1.824 2024-es felülvizsgálat hatása 2024 2025 2026 2027 2027 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés .................................................................................... 1.466 97 865 892 (3.320) 10.4 Goodwill A goodwill értékvesztés-vizsgálat során a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit az elidegenítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű információk (4.5.1 megjegyzés) segítségével határoztuk meg. További részletek a 3.2 megjegyzésben. 2024.12.31. 2025.12.31. Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke MT-Magyarország ....... 192.514 1.068.248 3.002.165 191.759 1.060.814 3.164.369 Észak-Macedónia ......... 20.199 142.294 217.662 20.199 138.356 264.145 Összesen ..................... 212.713 1.210.542 3.219.827 211.958 1.199.170 3.428.514 A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében éves értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2025-ben és 2024-ben lefolytatott értékvesztés-vizsgálat megállapította, hogy értékvesztés elszámolására nem volt szükség. 10.5 Frekvenciák és licencek A Magyar Telekom Csoport elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon és Észak-Macedóniában. Ezen szolgáltatások mind az európai unió, mind a nemzeti jogszabályok által szabályozottak. Magyarországon a spektrumszabályozás alapját, csakúgy, mint a szabályozás egyéb területein, az uniós szabályozás adja: az EU 2018-ban alkotta meg az (EU) 2018/1972 irányelvet, a Hírközlési Kódexet. A Kódex átültetése nyomán alakult ki a jelenlegi magyar hírközlési szabályozás struktúrája, amelynek jelentős építőköve a spektrumszabályozás. A spektrum vagy a rádiófrekvencia a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az állam kizárólagos tulajdona. A spektrumhoz való hozzájutás alapja a frekvenciahasználati jogosultság, amelyet korábban pályázati, ma leginkább árverési úton szerezhetnek meg a szolgáltatók, biztosítva ezzel a hatékony spektrumgazdálkodás elvének megvalósulását. 2013- ban az NMHH megalkotta a 7/2013 (IX.19.) NMHH rendeletet, ami megteremtette Magyarországon a másodlagos spektrumkereskedelem lehetőségét, vagyis a frekvenciahasználati jogosultság átruházásának vagy haszonbérbe adásának kereteit.
76 Észak-Macedóniában a távközlési szektort elsődlegesen a 2014-ben hatályba lépett elektronikus hírközlési törvény (EKT), másodlagosan további szektor specifikus rendeletek szabályozzák. 2008-ban az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (NRA) hivatalból értesítette a Makedonski Telekomot, hogy a koncessziós szerződésében, mely hírközlési hálózatok és szolgáltatások kerültek kiosztásra és megjelölésre számára. Az szabályozó hatóságok (NMHH, NRA) határozataikban meghatározott időtartamra adnak a frekvencia sávokra kizárólagos használati jogosultságot, ami alapján a várható hasznos élettartamok meghatározásra kerültek. Az alábbi táblázatban a frekvenciák könyv szerinti értéke és azok hátralévő hasznos élettartama kerül bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Magyarország 700 MHz ...................................................................................... 32.127 15 30.020 14 800 MHz ...................................................................................... 20.872 9 18.675 8 900 MHz ...................................................................................... 33.021 9-18 31.008 8-17 1800 MHz .................................................................................... 55.943 9-18 51.992 8-17 2100 MHz .................................................................................... 18.325 2-15 15.975 1-14 2600 MHz .................................................................................... 9.392 9 8.404 8 26 GHz.......................................................................................... 12 2 7 1 32 GHz.......................................................................................... 524 13 485 12 3600 MHz .................................................................................... 23.786 15 22.226 14 Észak-Macedónia 100 MHz ...................................................................................... 994 13 860 12 700 MHz ...................................................................................... 1.800 13 1.557 12 800 MHz/1800 MHz ................................................................. 1.885 4 1.574 3 1800 MHz ................................................................................... 18 4 13 3 2100 MHz ................................................................................... 847 3-4 594 2-3 Egyéb ...................................................................................... 171 2 122 1 Frekvenciák és licencek összesen ......................................... 199.717 183.512 Frekvencia tranzakciók 2024 augusztusában a Magyar Telekom Nyrt. átruházási megállapodást írt alá a 2100 MHz-es sávon lévő 2x5 MHz frekvenciablokk használati jogosultságának a Yettel részére történő átruházásáról. 2024. december 31-én ez a frekvencia eladásra kijelöltként került elszámolásra (8. megjegyzés). Az eladás 2025 januárjában megtörtént.
77 11 Befektetések társult vállalkozásokban és közös megállapodásokban 11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent. Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak, valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek. Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük. Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük. A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével. A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében. A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek. 11.2 Közös tevékenységek 2015-ben a Társaság és a Yettel Magyarország Zrt. (Yettel) megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz- es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Yettel Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom Nyrt. pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom Nyrt. és a Yettel közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Magyar Telekom Nyrt. által a Yettel felé és a Yettel által a Magyar Telekom Nyrt. felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek pénzügyileg rendezésre és bruttó módon kerültnek bemutatásra a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős. Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
78 12 Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak bemutatva. 12.1 Egyéb forgóeszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Aktív időbeli elhatárolások ........................................................................................................ 7.644 8.267 Egyéb adókövetelés .................................................................................................................... 743 624 Egyéb ............................................................................................................................................. 827 463 Összesen .......................................................................................................................... 9.214 9.354 12.2 Egyéb befektetett eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ............................................................................................................... 8.138 8.776 Vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök .............................................................................................................. 3.767 3.783 Egyéb ............................................................................................................................................. 263 174 Összesen .......................................................................................................................... 12.168 12.733 A Vevői szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközökről további információk a 3.4, 18.1.1 és 18.4 megjegyzésekben találhatók. 13 Céltartalékok 13.1 Céltartalékok – számviteli politikák Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom Csoportnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben halmozódnak fel. A céltartalékképzés miatti ráfordítások a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot jellemzően a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.
79 13.2 Céltartalékok a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Vég- kielégítés Részvény alapú kifizetések Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen Jogi ügyek Eszköz helyreállítási kötelezettség Egyéb Összesen 2024. január 1. .......................... 793 2.422 761 3.976 90 10.583 488 15.137 Feloldás ....................................... (178) (235) (28) (441) (2) (119) (44) (606) Képzés .......................................... 2.519 2.180 975 5.674 1.512 5.721 430 13.337 Kamat ........................................... - 43 - 43 24 851 - 918 Átértékelési különbözet............ (1) 40 65 104 59 - (1) 162 Felhasználás (kamatkompo- nenssel) ....................................... (1.468) (1.198) (516) (3.182) (48) (176) (150) (3.556) 2024. december 31. .............. 1.665 3.252 1.257 6.174 1.635 16.860 723 25.392 Ebből rövid lejáratú rész ........... 1.648 1.647 564 3.859 1.635 26 402 5.922 Ebből hosszú lejáratú rész........ 17 1.605 693 2.315 - 16.834 321 19.470 2025. január 1. .......................... 1.665 3.252 1.257 6.174 1.635 16.860 723 25.392 Feloldás ....................................... (89) (184) (105) (378) - (266) (73) (717) Képzés .......................................... 1.665 1.542 836 4.043 126 11.322 874 16.365 Kamat ........................................... - 35 - 35 - 1.293 - 1.328 Átértékelési különbözet............ 1 (36) (75) (110) (99) - (2) (211) Felhasználás (kamatkompo- nenssel) ....................................... (2.197) (1.489) (641) (4.327) (7) (153) (173) (4.660) 2025. december 31. .............. 1.045 3.120 1.272 5.437 1.655 29.056 1.349 37.497 Ebből rövid lejáratú rész ........... 1.019 1.948 772 3.739 1.655 297 956 6.647 Ebből hosszú lejáratú rész........ 26 1.172 500 1.698 - 28.759 393 30.850 A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkont lebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása. Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom Csoport nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben. 13.2.1 Végkielégítés A 2025. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2026. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek a szolgáltatásuk nyújtásának megszűnését követően. A 2024. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2025. évi hatékonysági elvárásai miatt. 2025-ben 457 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2024-ben 377 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2025. december 31-i egyenlege 97 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2024-ben 164 fő). A 2025 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 3.248 millió forint került kifizetésre (2024-ben 2.389 millió forint). 13.2.2 Részvény alapú kifizetések A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.
80 13.2.3 Jogi ügyek A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. 13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék Az eszköz helyreállítási kötelezettségek nem csak a harmadik-feles tulajdonban lévő telekommunikációs építményekkel kapcsolatban merülnek fel, hanem az általános jogi követelményből is, ahogy azt Magyarországon az elektronikus hírközlési törvény 2025-től hatályos 97/A §-a szabályozza. Ennek megfelelően az ilyen kötelezettségek vonatkozhatnak mind a Társaság saját telephelyein, mind harmadik fél telephelyén található eszközökre. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. 2025-ben a felülvizsgálat eredményeként 11,3 milliárd forint céltartalék került elszámolásra az Ingatlanok, gépek és berendezésekkel szemben, míg 2024-ben 5,7 milliárd forint. 13.2.5 Egyéb céltartalékok Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz. 14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2024.12.31. 2025.12.31. Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek .............................. 11.406 9.272 Bérek .................................................................................................................... 8.338 4.403 Távközlési pótadó .............................................................................................. (a) 6.421 - Elhatárolt bevételek és kapott előlegek........................................................ 2.988 2.773 Egyéb kötelezettségek ..................................................................................... (b) 59 279 Összesen ................................................................................................... 29.212 16.727 (a) A távközlési pótadó fizetési kötelezettség 2025-ben megszűnt. Magyarország kormánya 2022-ben hozta a rendeletet a távközlési szektort terhelő adóról, további információkért lásd a 21.2 megjegyzéseket. (b) Az Egyéb kötelezettségek között szerepel a vállalati kötvények rövid lejáratú részéhez kapcsolódó különbözet (lásd a 4.4.2 megjegyzés), mely az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek közül került átsorolásra (lásd a 15. megjegyzés). 15 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Az alábbi tábla tartalmazza az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket: 2024.12.31. 2025.12.31. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .................................................................. 1.129 450 2020-ban a kötvények bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67.875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2.948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,26%. A kötvények a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között. A vállalati kötvény első visszafizetése 2026-ban esedékes (lásd a 4.4.2 megjegyzést) és a rövid lejáratú részének átsorolásával összhangban a megfelelő különbözet is átsorolásra került az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé (lásd a 14-es megjegyzést).
81 16 Nem irányító részesedések A Nem irányító részesedések a Makedonski Telekom (MKT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza. MKT Egyéb Összesen 2024. január 1. ..................................................................................... 43.294 (1.092) 42.202 Deklarált osztalék .......................................................................................... (6.077) - (6.077) Teljes átfogó eredmény ............................................................................... 9.228 - 9.228 2024. december 31. ............................................................................ 46.445 (1.092) 45.353 Deklarált osztalék .......................................................................................... (6.772) - (6.772) Teljes átfogó eredmény ............................................................................... 4.422 - 4.422 2025. december 31. ............................................................................ 44.095 (1.092) 43.003 16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős Nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be. a) Összesített Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás adatok MKT 2024.12.31. 2025.12.31 Forgóeszközök ......................................................................................................... 34.910 33.157 Rövid lejáratú kötelezettségek ............................................................................. (24.899) (24.856) Befektetett eszközök .............................................................................................. 123.489 119.102 Hosszú lejáratú kötelezettségek .......................................................................... (5.886) (5.292) Nettó eszközállomány.................................................................................. 127.614 122.111 b) Összesített Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás adatok MKT 2024 2025 Bevételek .................................................................................................................. 78.585 81.329 Adózás előtti eredmény ......................................................................................... 14.760 18.514 Adózott eredmény................................................................................................... 12.875 16.366 c) Összesített cash-flow kimutatások adatok MKT 2024 2025 Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow................................................ 31.186 33.544 Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow ..................................... (11.323) (18.721) Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ................................... (7.947) (8.856) Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás .......................... (6.395) (6.476) Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ........................................ (3.835) (2.910) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ....................................... (18.177) (18.242) 16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek A Nem irányító tulajdonosokkal sem 2025-ben, sem 2024-ben nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül. A Csoportban jelentős Nem irányító részesedéssel csak az Észak-Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom Csoport és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2025-ös, sem a 2024-es pénzügyi év során sem az Észak-macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem az Észak-Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.
82 17 Lízingek 17.1 Lízingek – számviteli politika Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében. 17.1.1 Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg. ▪ A Csoport döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség. ▪ A Csoport döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni. 17.1.2 Lízing futamideje A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a Csoport az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Csoport általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében). Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek” Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabbítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót. 17.1.3 Lízingfizetések A Csoport döntése szerint alkalmazott gyakorlati megoldás az, hogy nem választja le a lízing komponenst a nem-lízing jellegű komponensektől a lízingbevevő oldalán (az adatközpontok és autóflotta kivételével). Ennek eredményeként, a lízing és nem-lízing komponenseket egységes lízing elemként veszi figyelembe. Az IFRS 16 szerinti megjelenítési és értékelési követelményekkel összhangban, a lízingkötelezettség kezdeti értékelése magában foglalja az indextől vagy rátától függő lízingfizetéseket, ilyenek pl. a fogyasztói árindex (CPI) vagy egy piaci kamatláb, mint például a Budapest Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR). Ezzel szemben azok a változó lízingdíjak, amelyek nem indexen vagy rátán alapulnak (pl. a mögöttes eszköz teljesítményéhez vagy használatához kapcsolódó változó lízingdíjak), és amelyek lényegükben nem fix kifizetések, nem képezik a lízingkifizetések részét, azok az eredményben kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor az adott kifizetést kiváltó esemény vagy körülmény bekövetkezik. 17.1.4 A lízingkötelezettség újraértékelése Az IFRS 16 alapján a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek. A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítási opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában. 17.1.5 Lízingmódosítások könyvelése A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának
83 hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást. A lízingbevevő a lízing módosítást új, különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül: ▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és ▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint. Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és: ▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve ▪ minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt. Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb felülvizsgálata csak speciális esetekben szükséges. 17.1.6 Kimutatási és közzétételi követelmények a Csoport, mint lízingbeadó esetében A Csoport konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. A bevételek további megbontását a 18.3 megjegyzés tartalmazza, amelynek Egyéb források sora mutatja be az operatív lízingből származó bevételeket. A Csoport lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a Konszolidált pénzügy helyzetre vonatkozó kimutatásban a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Csoportnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. 17.1.7 Egyéb, lízingre vonatkozó témák 2025 és 2024 során, a visszlízing és az allízing tranzakciók nem voltak jelentős hatással a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. 17.2 Pénzügyi lízingek 17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket – irodahelyiségek, sötétszálak, szélessávú hálózat, telephelyek – foglalják magukban, amelyeknél IT szolgáltatásra vonatkozó szerződés keretében a Csoport a szolgáltató. A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2024. és 2025. december 31-én az következők szerint alakultak: 2024.12.31. 2025.12.31. Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj követelés Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés 1 éven belüli ........................................... 346 37 383 442 77 519 1–2 év között.......................................... 352 50 402 330 48 378 2–3 év között.......................................... 230 23 253 226 29 255 3–4 év között.......................................... 123 12 135 177 15 192 4–5 év között.......................................... 86 5 91 86 6 92 5 éven túl................................................. 44 2 46 27 1 28 Összesen ............................................. 1.181 129 1.310 1.288 176 1.464
84 A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés) A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős. 17.2.2 Pénzügyi lízing – Csoport mint lízingbevevő A lízing kötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak. A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek, futamidejük 1–13 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak. Az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-10 év, távközlési berendezések esetén 3-13 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-3 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását. A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3. megjegyzésben található. Az alábbi összegek kerültek az eredményben elszámolásra: 2024 2025 Használatijog-eszköz értékcsökkenése ................................................................. 23.256 23.576 Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek ......................................... 7.068 7.459 Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége/(nyeresége).................................. 13.643 (8.167) Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek ................... 398 476 A Csoport teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2025-ben 25.861 millió forintot (2024-ben 24.448 millió forint) tett ki. A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, melyek 2025. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 2025-ben 1.829 millió forintot (2024-ben 3.276 millió forint) érnek el. A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 2025-ben 20.104 millió forint (2024-ben 20.143 millió forint) a lehívásra kerülő meghosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek. A Csoport kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Csoport nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján. Az egyes beszámolási időszakok végén a várható maradványértéket felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az összehasonlítható eszközökre elért tényleges maradványértékeket és a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásokat. 2025. december 31-én nem volt olyan maradványérték-garancia, amelyeknek a Csoport potenciálisan ki lenne téve, és amely nem került a lízingkötelezettségek értékelésében figyelembevételre (2024-ban nulla forint).
85 17.3 Operatív lízing – Csoport, mint bérbeadó Az alábbi táblázat a Csoport mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza. 2024.12.31. 2025.12.31. Éven belüli .................................................................................................................... 5.956 6.283 1-2 év közötti............................................................................................................... 5.363 5.045 2-3 év közötti............................................................................................................... 4.731 4.870 3-4 év közötti............................................................................................................... 4.563 4.680 4-5 év közötti............................................................................................................... 3.941 3.962 5 éven túli..................................................................................................................... 1.815 3.689 Összesen ........................................................................................................... 26.369 28.529 Operatív lízingből származó lízingbevétel 2025-ben 14.481 millió forint volt (2024-ben 13.450 millió forint). A Csoportnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele. Az operatív lízing becsült várható hitelezési vesztesége nem minősül jelentősnek és nem került elszámolásra. Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok szerint: Épületek Telekom- munikációs eszközök Összesen 2024. január 1. Bruttó érték................................................................................. 3.369 13.422 16.791 Halmozott értékcsökkenés ...................................................... (1.736) (4.362) (6.098) Nettó érték – 2024. január 1. ............................................ 1.633 9.060 10.693 Könyv szerinti érték - 2024. január 1. ................................... 1.633 9.060 10.693 Növekedés .................................................................................. 999 3.544 4.543 Kivezetés ..................................................................................... (2) (17) (19) Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................... (516) (2.630) (3.146) Árfolyamkülönbözet.................................................................. 4 3 7 Nettó érték – 2024. december 31. ................................... 2.118 9.960 12.078 2024. december 31. Bruttó érték................................................................................. 4.632 16.979 21.611 Halmozott értékcsökkenés ...................................................... (2.514) (7.019) (9.533) Nettó érték – 2024. december 31. ................................... 2.118 9.960 12.078 Könyv szerinti érték - 2025. január 1. ................................... 2.118 9.960 12.078 Növekedés .................................................................................. 1.563 3.220 4.783 Kivezetés ..................................................................................... (1.056) (11) (1.067) Tárgyévi értékcsökkenés ......................................................... (839) (3.325) (4.164) Árfolyamkülönbözet.................................................................. (9) (3) (12) Nettó érték – 2025. december 31. ................................... 1.777 9.841 11.618 2025. december 31. Bruttó érték................................................................................. 4.252 20.140 24.392 Halmozott értékcsökkenés ...................................................... (2.475) (10.299) (12.774) Nettó érték – 2025. december 31. ................................... 1.777 9.841 11.618
86 18 Bevételek 18.1 Bevételek – számviteli politikák 18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Csoport be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Csoport úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Csoport a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét. Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére. Gyakorlati megoldásként a Csoport a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Csoport észszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz. Fő elvek ▪ Ha a Csoport áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Csoport a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Csoport ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez. További részletek a 3.4 megjegyzésben találhatók. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek vagy vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek) és a vevői szerződések teljesítésével kapcsolatos költségek aktiválásra kerülnek és az egyéb rövid és hosszú lejáratú eszközök sorokon kerülnek bemutatásra a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka vagy a szerződések hasznos élettartama alatt kerül sor. További részletek a 3.4, 12.2 és 18.4 megjegyzésekben. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfél szerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ A Csoport az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Csoport teljesíti; ▪ Amikor a Csoport egy másik szállító, saját márkájú digitális termékeinek a tovább értékesítője, és a Csoport jogi szempontból a termékek eladója, általánosságban akkor mondható, hogy elsődlegesen felel az adott termék vagy szolgáltatási ígéret betartásáért, ha a következő két feltétel együttesen megvalósul: ▪ a vevő kizárólag a Csoport valamelyik tagjával köt szerződést; és ▪ a Csoportnak kell lennie az egyetlen félnek, aki felelős a vevő felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás nyújtásáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák orvoslásáért. ▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz. Azon szolgáltatások esetében, amelyek szerződéses időszaka hosszabb, mint egy év, ilyenek jellemzően az éven túli vevőkövetelések és a szerződéses eszközök, a bevétel elszámolása effektív kamatláb módszerrel történik, amely a 3.4 és 4.1.2 megjegyzésekben kerültek részletezésre.
87 ▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Csoportnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. 18.1.2 Operatív lízingek árbevétele Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést. 18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele 18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik. Az előfizetői szerződés jellemzően készülékértékesítést, az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatás előfizetési díját és havi forgalmi díját tartalmazza. Az előfizetési és átalány díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A forgalmi árbevételek a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján, az igénybevétel időszakában kerülnek elszámolásra. A keskeny és szélessávú hozzáférésen keresztül nyújtott vezetékes, mobil és TV szolgáltatásokból származó bevétel előfizetői (post-paid) szerződéseknél az igénybevétel időszakában folyamatosan, az előre fizetett (pre-paid) szerződéseknél pedig használati alapon kerül elszámolásra. A streaming TV szolgáltatásból származó bevétel nettó módon kerül elszámolásra, bővebb információ a 18.2.2 megjegyzésben. Az emelt díjas szolgáltatások jellemzően közvetített szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. szerencsejáték, parkolójegy, tömegközlekedés jegy, autópályamatrica vásárlás) amelyek árbevétele nettó módon kerül elszámolásra. A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek. Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre. A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei a Konszolidált eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát. A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra. Lásd még a 3.4 megjegyzést. Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, következésképpen a bevétel általában az áru és/vagy szolgáltatás egyedi eladási árainak arányát tükrözi.
88 18.2.2 Rendszerintegrációs és informatika-árbevétel (RI/IT) A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 1-4 éves időtartamot fednek le. A rendszer integrációs szerződések általában projektek keretében megvalósuló testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. Fix áras szerződéseknél a teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Csoport az inputmódszert alkalmazza. Ebben az esetben a bevételt a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg. Az idő- és felhasznált anyag alapon kiszámlázott szerződések esetében a bevétel az igénybevétel időszakában folyamatosan kerül elszámolásra. A folyamatos IT szolgáltatásokból – kiszervezett szolgáltatások – származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 követelményeinek (Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el. A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike: ▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és igénybe veszi a Magyar Telekom általi teljesítésből származó hasznot, amely a szerződéses időszak alatt folyamatosan nyújtott szolgáltatásokat (asztali számítógépes szolgáltatások, adatbázis-kezelési szolgáltatások, üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások) ▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést vagy a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Csoport számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időponting elvégzett teljesítést után járó kifizetéshez. Az ilyen jellegű projektek tartalmazhatnak például információs és kommunikációs technológiai (IKT) hálózattervezést és ehhez kapcsolódó beruházási munkákat, egy vagy több mérföldkővel a projekt időtartama alatt a kapcsolódó bevétel elszámolás szempontjából. Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki. Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elszámolásra, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett. A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban kerül elszámolásra. Amikor a Társaság a beszállító digitális termékeinek viszonteladója és ezen termékek legális eladója, általában akkor tekintendő elsődlegesen felelősnek az ügyfél felé az ígért áruk vagy szolgáltatások nyújtásáért, ha mindkét alábbi feltétel teljesül: ▪ a Társaság az egyetlen fél, akivel az ügyfél szerződést köt; ▪ a Társaságnak kell az egyetlen félnek lennie, amely felelős az ügyfél felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás biztosításáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák kijavításáért. Egy másik fél immateriális javaira vagy szolgáltatásaira vonatkozó (jogosultságok) esetén (gyakorlatilag) korlátlan kínálattal (pl. szoftverlicencek, felhőszolgáltatások, streaming szolgáltatások) fennáll az a megcáfolható vélelem, hogy a készletkockázat nem releváns mutató az ellenőrzés szempontjából. Ha a másik fél által biztosított áru vagy szolgáltatás e másik fél márkás terméke és a Társaság nem legális eladója ennek az árunak vagy szolgáltatásnak, vagy a másik fél áruihoz vagy szolgáltatásaihoz fűződő jogának nem jogszerű eladója, a Társaság ügynöknek minősül és így a bevételek nettó módon kerülnek elszámolásra. A Csoport szoftverértékesítés bevételét az ügynök-megbízó elszámolási módszer alapján számolja el.
89 18.3 Árbevétel a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása 2024 2025 Mobil bevételek Hang alapú kiskereskedelmi .................................................................................. 140.075 141.715 Hang alapú nagykereskedelmi .............................................................................. 7.573 7.428 Adatbevételek .......................................................................................................... 227.289 248.545 SMS ............................................................................................................................ 29.492 29.000 Készülékértékesítés árbevétele ............................................................................ 137.941 133.730 Egyéb mobilbevételek ............................................................................................ 23.110 21.050 Mobil bevételek összesen ............................................................................ 565.480 581.468 Vezetékes bevételek Hang alapú kiskereskedelmi .................................................................................. 36.556 33.784 Szélessávú kiskereskedelmi................................................................................... 112.979 120.114 TV ................................................................................................................................ 81.351 78.594 Készülékértékesítés árbevétele ............................................................................ 22.274 24.973 Adat-, nagykereskedelmi- és egyéb vezetékes bevételek .............................. 54.443 55.474 Vezetékes bevételek összesen ..................................................................... 307.603 312.939 RI/IT bevételek ......................................................................................................... 94.395 89.532 Bevételek összesen ....................................................................................... 967.478 983.939 Ebből: Vevői szerződésekből származó bevételek......................................................... 954.028 969.458 Egyéb forrásból származó bevételek ................................................................... 13.450 14.481 Az Egyéb forrásból származó bevételek ingatlan, hálózat bérleti és ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök bérleti díját tartalmazzák, melyek a fenti táblázatban az Adat-, nagykereskedelmi- és egyéb vezetékes bevételek között szerepelnek. A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná. A bevételek földrajzi bontását ld. a 32. megjegyzésben.
90 18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek A Csoport szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Lásd a 3.4, 4.2.2.3, 12.2 és 18.1.1 megjegyzéseket. A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat és halasztott bevételeket foglalnak magukba. 2024.12.31. 2025.12.31. Szerződéses eszközök – rövid lejáratú ................................................................................ 16.903 18.313 Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú ............................................................................. 4.089 4.657 Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú.................................................................... (16.231) (14.814) Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú ................................................................ (343) (276) Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ........................................................ 4.418 7.880 A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ................................................. 11.844 14.470 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ......................................................................................................... 8.138 8.776 A vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ......................................................................................................... 3.767 3.783 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ....................................................... (9.047) (9.648) A vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ....................................................... (2.852) (4.822) A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés összege 3.042 millió forint volt 2025. december 31-én (2024-ben 2.234 millió forint). 2025. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 264.142 millió forint, melyet a Csoport szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 1-75 hónap során merül fel. 19 Közvetlen költségek A Közvetlen költségek sora fix, mobil és RI/IT-vel kapcsolatos költségeket tartalmaz. Az eladott áruk beszerzési értéke 2025-ben 188.615 millió forint (2024-ben 193.329 millió forint), amely az RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek és az Egyéb közvetlen költségek értékében szerepel. Az Egyéb közvetlen költségek soron a mobil és fix készülékek és kiegészítők költségén kívül az ügynöki jutalékok és a nem hang alapú közvetlen költségek szerepelnek. A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5.000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.
91 20 Személyi jellegű ráfordítások 20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák 20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatások a munkabérek, prémiumok, jutalékok, fizetett távollétek és az egyéb béren kívüli juttatások (pl.: telefonszámla kedvezmény, étkezési-, üdülési-, lakhatási-, egészségügyi szolgáltatások hozzájárulások, a cafeteria rendszer aktuális elemei, stb.), valamint ezek adó- és társadalombiztosítási járulékvonzata. A meghatározott mértékű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában. A menedzsment bónusz az alapbér százalékában kerül meghatározásra és a pénzügyi évre kitűzött stratégiai célokból levezetett stratégiai, pénzügyi és fenntarthatósági célok elérésének mértékével arányosan kerül kifizetésre. A fenntarthatósági célok értékelése a Csoport CO2 kibocsátás-csökkentési (ktCO2e) és energiafogyasztás-csökkentési (GWh) célkitűzéseinek elérésén alapul. További információ a Konszolidált Fenntarthatósági jelentés ESRS 2 GOV-3 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba és ESRS E1 Éghajlatváltozás fejezeteiben. 20.1.2 Részvényalapú juttatások 20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja (SMP) A Magyar Telekom Csoport 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított. A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom AG-részvényekbe lehet fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport (MG) függvénye. A Deutsche Telekom AG a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben. A DT Csoport által kezdeményezett program DT AG részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekom Nyrt-nek a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DTAG-nak kifizetendő kötelezettség. A programmal kapcsolatban 2025-ben 80 millió forint, 2024-ben 77 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI) A Magyar Telekom Csoport 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. A 2022. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program. 2023 január 1-jétől kezdődően az LTI-ben való részvétel előfeltétele a Kiegészített Részvényvásárlási Programban (SMP) való részvétel és ennek megfelelő személyes befektetés. Mintegy 30 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak. Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között). A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DT AG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembevételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak.
92 Az osztalék a következő módon kerül figyelembevételre: az első, második és harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró. A programmal kapcsolatban 2025-ben 533 millió forint, 2024-ben 1.386 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.3 Game Changer teljesítmény ösztönző (GCI) A Game Changer teljesítményösztönző egy készpénzben fizetett hosszú távú ösztönző program, amely két egyenlő súlyozású mutató (50% pénzügyi és 50% ügyfélközpontúság) teljesítményéhez kapcsolódik. A program négy évre szól, 2022. január 1-jétől 2025. december 31-ig. Minden egyes programévre más-más, sorrendben növekvő alapösszeg került meghatározásra. Az adott programévre vonatkozó kifizetési feltétel az, hogy a két teljesítménymutató egyenként legalább 50%-os teljesítési célszintet érjen el. A programévekre fizetendő alapösszeg attól függ, hogy a szükséges feltétel megszakítás nélkül hányszor teljesül egymás után (kifizetési sorrend). Ha egy programévben nem teljesül a kifizetéshez szükséges feltétel, a kifizetési sorrend az első programévre meghatározott alapösszeggel kezdődik újra. A program pénzneme az euró. A kifizetésre mindig a programév lejárta és a célok teljesítményszintjének 0-150%-os skálán történő értékelése után kerül sor. A részletes szabályokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság határozza meg. A programban való részvétel szabályait a Javadalmazási és Jelölő Bizottság által elfogadott szabályzat tartalmazza. A kifizetést követően az ösztönző nem követelhető vissza. 2025-ben 849 millió forint került költségként elszámolásra (2024: 616 millió forint) a program kapcsán. 20.1.4 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve, ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel. 20.2 Személyi jellegű juttatások a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A teljesítményösztönző programok és a munkaviszony megszűnése kapcsán fennálló kötelezettségek céltartalékként kerülnek kimutatásra a Konszolidált pénzügyi kimutatásokban, amelyek 2025-ös és 2024-es éves mozgásait a 13.2 megjegyzés mutatja be. A munkavállalói juttatásokkal (fizetések és bérek) kapcsolatos kötelezettségek 2025-re és 2024- re vonatkozóan a 14-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra. 20.3 Személyi jellegű juttatások a Konszolidált eredmény és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 2024 2025 Rövid távú dolgozói juttatások (20.1.1) .................................................................................. 100.568 106.633 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (20.1.4) ........................................ 3.244 2.641 Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (20.1.2.2) .......................... 1.386 533 Pénzeszközben kiegyenlített juttatások (GCI) (20.1.3) ....................................................... 616 849 Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (SMP) (20.1.2.1) ........................... 77 80 Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt .................................................... 105.891 110.736 Aktivált bérköltségek .................................................................................................................. (4.144) (4.482) Összesen .......................................................................................................................... 101.747 106.254 Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ...................................................................................................................................... 13.427 13.977 Átlagos létszám (redukált fő) .................................................................................................... 6.744 6.596 Záró létszám (redukált fő) .......................................................................................................... 6.704 6.531 Az aktivált bérköltségek azokat a munkavállalói költségeket tartalmazzák, amelyek fejlesztések során merültek fel és az immateriális jószág vagy ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékeként kerültek aktiválásra.
93 21 Egyéb működési költségek 21.1 Egyéb működési költségek 2024 2025 Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége .............................. 21.1.1 51.031 53.898 Energia költségek ............................................................................. 21.1.2 16.703 14.987 Marketing költségek ........................................................................ 11.599 11.645 Egyéb .................................................................................................. 21.1.3 13.210 10.281 Összesen .................................................................................... 92.543 90.811 A kutatás költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. A Csoport 2025 és 2024 során nem számolt el kutatási és fejlesztési költséget egyéb működési költségként. 21.1.1 Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége sorból Az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Csoport egyes tagvállalatainak az Egyedi és a Konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakat, melyek a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-vel (Deloitte) kerültek elszámolásra az alábbiak szerint. 2024 2025 Beszámolók könyvvizsgálata ................................................................................ 498 588 Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ........................................................ 143 127 Deloitte-nak fizetett díjak összesen ............................................................ 641 715 A beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a Deloitte-nak az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a 2025. június 30- án végződő időszak konszolidált pénzügyi jelentésének felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében. Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobb részben a könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatások költségét tartalmazzák, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárások díjait is. Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak olyan szolgáltatások díjai, mint például tanácsadás, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek. 2024-ben és 2025-ben nem merültek fel ilyen költségek. 21.1.2 Energia költségek Az energiaköltség jelentős részét az elektromos áram teszi ki, melynek egy része megújuló napenergia forrásból PPA szerződéseken keresztül kerül beszerzésre. További információ a 2.5.3 megjegyzésben és a Konszolidált Fenntarthatósági jelentés ESRS E1-5 Energiafogyasztás és - szerkezet fejezetében található.
94 21.2 Távközlési pótadó Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). A távközlési pótadó a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre, mely progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva és a 2022., 2023. és 2024. évekre vonatkozóan kell megfizetni. Az alkalmazandó adókulcs progresszív: 1 milliárd forint árbevételig 0%, 1 milliárd forint árbevételtől 50 milliárd forintig 1%, 50 milliárd forint árbevételtől 100 milliárd forintig 3% és 100 milliárd forint árbevétel felett 7%. A Magyar Telekom távközlési árbevételének meghatározó részét a 7%-os adókulcs terheli. A távközlési pótadó minősítése döntés kérdése. A menedzsment úgy gondolja, hogy ez az adó nem a végfelhasználók fogyasztásait, hanem az adott iparágban működő vállalatok tevékenységét célozza, és alapvető célja, hogy pénzügyi alapot biztosítson a Magyarországot érintő gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedésekre. Az adóteher számítása figyelmen kívül hagyja, hogy az árbevétel kiszámlázásra került-e a fogyasztóknak, illetve, hogy befolyt-e vagy sem. Mindezek alapján a menedzsment úgy ítéli meg, hogy a távközlési pótadó közvetett működési költségnek minősül és az átláthatóság érdekében külön soron kerül bemutatásra a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. 2025-ben a távközlési pótadó kivezetésre került, a 2024-es ráfordítás összege 36,3 milliárd forint volt. 22 Egyéb működési bevételek 2024 2025 ViDaNet Zrt. értékesítésének nyeresége (26.2 megjegyzés)........................... - 1.481 Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye ....................................................... 406 1.305 Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel......................................................... 1.037 1.148 Márka használati díj .................................................................................................... 300 300 Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszertől származó bevétel ............... 422 - Jogi ügyhöz kapcsolódó ÁFA és késedelmi kamat bevétel ............................... 383 - Egyéb ............................................................................................................................ 3.838 4.220 Összesen ........................................................................................................... 6.386 8.454 Az Egyéb sor nem tartalmaz egyedileg jelentős értékű tételt. 23 Kamatbevétel 2024 2025 Követelések és kölcsönök kamatbevétele .......................................................... 4.471 7.180 Osztalékbevétel ....................................................................................................... 111 154 Céltartalék kamatkomponensének feloldása .................................................... 11 - Pénzügyi lízing kamatbevétele ............................................................................. 7 - Összesen ........................................................................................................ 4.600 7.334
95 24 Kamatköltség 2024 2025 Lízing kötelezettség kamatköltsége .................................................................... 7.068 7.459 Frekvenciadíj kötelezettség kamatköltsége ....................................................... 3.973 3.743 DT-nek fizetendő kamatköltség ........................................................................... 5.526 3.565 Egyéb kamatköltség ............................................................................................... 3.651 3.445 Céltartalékok kamatkomponense ........................................................................ 929 1.328 Aktivált pénzügyi költségek................................................................................... (394) (470) Összesen ........................................................................................................ 20.753 19.070 Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket költségként az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 9.1 és 10.1 megjegyzéseket. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2025-ben 2,51%-2,85%- os rátákat alkalmaztunk (2024-ben 2,74%-3,80%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük. 25 Egyéb pénzügyi költségek - nettó 2024 2025 Díj/jutalék ................................................................................................................................................ 7.390 7.494 Nettó árfolyamveszteség/(nyereség) ............................................................................................... 12.591 (11.512) Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben ........................... (6.898) 13.202 Összesen ................................................................................................................................... 13.083 9.184 2024-ben a pénzügyi instrumentumokon elért jelentős veszteség oka a forint euróval szembeni leértékelődése volt, míg 2025-ben a forint felértékelődése devizaárfolyam-nyereséget eredményezett a pénzügyi instrumentumokon. A devizaárfolyam-kockázat jelentős részét származékos ügyletek fedezik; ezért a forint árfolyamingadozásának a pénzügyi instrumentumokra gyakorolt hatását részben kompenzálta a kapcsolt felekkel kötött derivatívák eredményhatásai. 2024-ben a derivatív ügyleteken elért jelentős nyereség a forint leértékelődésének és a forint-euró kamatkülönbözetek növekedésének volt köszönhető. 2025-ben a forint felértékelődése és a forint-euró kamatkülönbözetek csökkenése jelentős veszteségeket eredményezett a derivatív ügyleteken.
96 26 Üzleti kombinációk és leányvállalat értékesítése 26.1 Üzleti kombinációk 2024 és 2025 során a Csoport több kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg, egyedileg nem jelentős ügyletek keretében. Ezek az akvizíciók mind az MT-Magyarország működési szegmens üzleti kombinációjának minősültek. A vételárak jelentős része a vonatkozási években kifizetésre kerültek készpénzben (2024-ben 270 millió forint, 2025-ben 322 millió forint). A vételár allokáció meghatározása során 210 millió forint goodwill került elszámolásra 2025-ben, amíg 2024-ben nem került goodwill elszámolásra. 26.2 ViDaNet Zrt. értékesítése 2025 májusában a Magyar Telekom Nyrt. eladta a ViDaNet Zrt.-t, egy vezetékes szolgáltatást nyújtó leányvállalatát. A tranzakció a kontrolvesztés időpontjában zárult, amikor az összes szükséges hatósági engedély rendelkezésre állt és minden egyéb zárási feltétel teljesült. Az eladás teljes ellenértéke 14.044 millió forint volt. Az értékesítési tranzakcióval kapcsolatban 965 millió forint goodwillt került kivezetésre az MT-Hungary működési szegmensben (lásd a 10.4. megjegyzést) a Csoportból kivezetett relatív valós érték alapján. A ViDaNet Zrt. eladási árát részben készpénzben rendezték 7.614 millió forint összegben, amely a cash-flow kimutatás Befektetési tevékenységek részében a Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevételek soron került elszámolásra. Részben pedig a felek közötti hitel engedményezéssel rendezték, nem pénzmozgással járó tranzakcióként, 6.385 millió forint összegben, amelyet a cash-flow kimutatás Befektetési és Finanszírozási részei között kiszűrésre került. A kontrolvesztés időpontjában a ViDaNet Zrt. pénzeszközei 45 millió forintot tettek ki. ViDaNet Zrt. értékesítéséből származó pénzmozgás a cash-flow Befektetési tevékenységek részében az elidegenített pénzeszközöket nem tartalmazza. 27 Egy részvényre jutó eredmény (EPS) A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredmény elosztva az adott évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Továbbá a forgalomban lévő törzsrészvények számának súlyozott átlaga a Társaság tulajdonában lévő saját részvények súlyozott átlagos számának levonásával kerül meghatározásra. Minden érték megtalálható a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A jelentéstételi időszakokban nem volt olyan tranzakció, mely hígított részvényhozamot eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó hozam és az egy részvényre jutó hígított hozam megegyezik 2025-ben és 2024-ben.
97 28 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzése Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásait a folyamatos tevékenységek keretében a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák adott esetben. 2024.12.31. 2025.12.31. Beruházás ingatlanok, gépek és berendezésekbe (9.2 megjegyzés) ...... 78.993 94.101 Beruházás használatijog-eszközökbe (9.2 és 17.2.2 megjegyzés) .......... 32.741 25.976 Beruházás immateriális javakba (10.2 megjegyzés) .................................. 28.589 29.669 Beruházás ingatlanok, gépek és berendezésekbe és immateriális javakba .................................................................................................... 140.323 149.746 Használatijog-eszközök változása .................................................................. (32.741) (25.976) Beruházási adókedvezmény elismerése/(kivezetése)................................ (a) (307) (9.276) Beruházási szállítói kötelezettségek változása ............................................ (b) (4.445) 3.744 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordítottösszeg ................................................................. 102.831 118.238 (a) A befektetési adókedvezmény elismeréséről (kivezetéséről) további információkat a 6.3.2.1 megjegyzésben talál. (b) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik. 29 Függő követelések és kötelezettségek 29.1 Függő követelések Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne. 29.2 Függő kötelezettségek Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan. Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető. 29.2.1 Garanciák A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.
98 30 Beszerzési elkötelezettségek 30.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek Az alábbi táblázat a Magyar Telekom Csoport ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes. 2024.12.31. 2025.12.31. Ingatlanok, gépek és berendezések ........................................................................ 15.521 24.908 Immateriális javak ...................................................................................................... 6.773 8.286 Összesen ........................................................................................................... 22.294 33.194 30.2 Elkötelezettség üzleti tevékenységek vásárlására A MagyarTelekom Csoportban nem volt olyan kifizetés, amelynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2025 és 2024 során. 31 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal A Csoport kapcsolt felei – IAS 24.9 a, b pontban meghatározottak szerint – magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Csoporttal. A Csoport a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte. Az elvégzett értékvesztés teszt alapján a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban. 31.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság 31.1.1 Deutsche Telekom Csoport A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 65,78%-os tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll. Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos jelentősebb tranzakciókat és egyenlegeket mutatja be: 2024.12.31. 2025.12.31. Bevételek a DT Csoportnak nyújtott szolgáltatásokból ...................................... 28.915 29.688 DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége ............................................... (6.064) (26.183) DT Csoportnak nyújtott támogató szolgáltatások bevétele .............................. 290 292 Kamatbevétel DT Csoporttól ................................................................................... 23 1.977 5.376 Kamatköltség DT Csoportnak .................................................................................. 24 (2.242) (3.565) Anyavállalatnak fizetett osztalék............................................................................. (27.599) (61.809) Cashpool követelés DT Csoporttól ......................................................................... 4.2.4.1 51.170 103.869 DT Csoporttal szembeni vevőkövetelések ............................................................ 4.2.2.1 7.006 6.403 DT Csoporttal szembeni szállítói kötelezettségek ............................................... 4.4.5 (10.831) (11.569) DT Csoport hitelek...................................................................................................... 4.4.1 (86.793) (58.370) DT Csoporttal kötött derivatív ügyletek valós értéke – eszköz ......................... 4.2.3 8.537 1.032 DT Csoporttal kötött derivatív ügyletek valós értéke – kötelezettség ............ 4.4.3 (74) (59)
99 31.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nak a jegyzett tőke mintegy 28,18% százalékával. A korábbi évek közgyűléseinek átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is. A Magyar Telekom és a DT AG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg vagy összevontan jelentős ügyletet sem a 2025-ös, sem a 2024-es pénzügyi év során a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy közös vezetésű társasággal. 31.2 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok 2024 2025 Igazgatósági tagok díjazása* .................................................................................... 20 21 Felügyelőbizottsági tagok díjazása ......................................................................... 41 44 Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ................................................................ - - Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön ................................................... - - *A független tagok kivételével az Igazgatóság tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról, illetve egyes tagok tiszteletdíjukat jótékony célra ajánlották fel. Jótékonysági célra felajánlott tiszteletdíj, 2025-ben 6,9 millió forint volt (2024-ben 6,6 millió forint). 31.3 Kulcspozícióban lévő vezetők Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót (CODM) a Társaságban. A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb- járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) a következő táblázat tartalmazza: 2024 2025 Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások ................................................. 1.694 1.494 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .................... - - Részvényalapú juttatások (20.1 megjegyzés) ..................................................... 51 56 1.745 1.550 melyből a nyugdíj - és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ...................................................... 242 247 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság javadalmazásáról részletes információkat a külön közzétett javadalmazási jelentés tartalmaz. A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.
100 32 Bemutatandó szegmensek és információ a földrajzi területekről 32.1 Szegmensek szerinti bemutatás A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt legfőbb működési döntéshozói (CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják. A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A vezérigazgató és helyettesei értékelik a Csoport teljesítményét és döntést hoznak. A működési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a 2-es megjegyzésben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a működési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és lezárásra, minden év január 8-10. között. Bármilyen, a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmenseredményekben kerül kimutatásra. A működési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is. A Társaság menedzsmentje a működési szegmensek eredményét az EBITDA AL (Kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, korrigálva az eszköz használati jog után elszámolt értékcsökkenéssel és kamattal) szintjéig vizsgálja. A Társaság menedzsmentje nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén. Egy másik fontos szegmensszintű kulcsmutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), és az eszközhasználati jog és spektrum licenc nélküli beruházási tevékenység (Capex AL), amelyet az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak éves beruházásaként határoztunk meg. 32.2 Bemutatandó szegmensek A Magyar Telekom Csoport működési szegmensei az MT-Magyarország és Észak-Macedónia. Az MT-Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, televíziós, infokommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatást lakossági és üzleti ügyfelek millióinak a Telekom márka alatt. A lakossági, kis- és középvállalati, valamint a kiemelt üzleti ügyfelek (nagyvállalati és állami szektor) kiszolgálása is a Telekom márka alatt történik. Az MT-Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-, számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezen kívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában és Romániában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokért. Az Észak-Macedónia szegmens felelős a Csoport mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájáért Észak- Macedóniában. 32.2.1 A CODM-nek rendszeresen szolgáltatott információk A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazzák (a Csoport-számokkal egyeztetve), melyek a CODM számára rendszeresen rendelkezésre állnak. Ez magában foglalja a nyereségesség számos kulcsfontosságú mutatóját, amelyek mérlegelésre kerülnek a teljesítmény értékelése és a források elosztása során. A vezetőség úgy véli, hogy a bevételek, az EBITDA, az EBITDA AL és a Capex, Capex AL a legmegfelelőbb mutatók az egyes szegmensek teljesítményének nyomon követésére, és a leginkább összhangban vannak azzal, ahogyan a csoport eredményeit ezekben a pénzügyi kimutatásokban jelentik.
101 2025 MT- Magyarország Észak-Macedónia Összesen Hang alapú bevételek ................................................................... 133.875 15.268 149.143 Nem hang alapú bevételek .......................................................... 255.781 21.764 277.545 Készülékértékesítés árbevétele .................................................. 120.332 13.398 133.730 Egyéb mobilbevételek .................................................................. 18.141 2.917 21.058 Mobil bevételek összesen ..................................................... 528.129 53.347 581.476 Hang alapú kiskereskedelmi bevételek ..................................... 28.628 5.156 33.784 Szélessávú kiskereskedelmi bevételek ...................................... 112.365 7.749 120.114 TV ...................................................................................................... 72.760 5.834 78.594 Készülékértékesítés árbevétele .................................................. 24.883 90 24.973 Egyéb vezetékes bevételek ......................................................... 47.923 7.026 54.949 Vezetékes bevételek összesen .............................................. 286.559 25.855 312.414 Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ........ 87.581 2.127 89.708 Szegmensbevételek összesen ............................................... ................................................................................................ 902.269 81.329 983.598 Bevétel a másik szegmenstől ...................................................... ........................................................................................................... (116) (43) (159) Szegmensek konszolidált összbevétele ............................... 902.153 81.286 983.439 Értékelési különbségek* ............................................................... - - 500 A Csoport teljes bevétele ...................................................... 902.153 81.286 983.939 2024 MT-Magyarország Észak-Macedónia Összesen Hang alapú bevételek ................................................................ 131.118 15.807 146.925 Nem hang alapú bevételek ....................................................... 237.241 19.540 256.781 Készülékértékesítés árbevétele ............................................... 125.096 12.845 137.941 Egyéb mobilbevételek ............................................................... 20.020 3.096 23.116 Mobil bevételek összesen .................................................. 513.475 51.288 564.763 Hang alapú kiskereskedelmi bevételek .................................. 31.276 5.269 36.545 Szélessávú kiskereskedelmi bevételek ................................... 105.704 7.230 112.934 TV ................................................................................................... 75.771 5.548 81.319 Készülékértékesítés árbevétele ............................................... 22.164 110 22.274 Egyéb vezetékes bevételek ...................................................... 44.796 7.371 52.167 Vezetékes bevételek összesen ........................................... 279.711 25.528 305.239 Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ..... 92.450 1.769 94.219 Szegmensbevételek összesen ............................................ ............................................................................................. . 885.636 78.585 964.221 Bevétel a másik szegmenstől ................................................... ........................................................................................................ . (114) (54) (168) Szegmensek konszolidált összbevétele ............................ 885.522 78.531 964.053 Értékelési különbségek* ............................................................ - - 3.425 A Csoport teljes bevétele ................................................... 885.522 78.531 967.478 * kerekítés a szegmensek és a Csoport bevételei között Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel.
102 2025 MT- Magyarország Észak- Macedónia Nem allokált Összesen EBITDA ..................................................................... 382.718 35.248 - 417.966 Értékelési különbségek * ...................................... - - (168) (168) EBITDA .............................................................. 382.718 35.248 (168) 417.798 Használatijog-eszközök értékcsökkenése ......... (22.532) (1.044) - (23.576) Használatijog-eszközök kamat költsége ........... (7.302) (157) - (7.459) EBITDA AL ......................................................... 352.884 34.047 (168) 386.763 Értékcsökkenés és amortizáció ........................... (119.681) (119.681) Nettó pénzügyi eredmény ................................... (13.461) (13.461) Adózás előtti eredmény ................................... 253.621 Nyereségadó .......................................................... (38.070) (38.070) Adózott eredmény ........................................... 215.551 2024 MT- Magyarország Észak- Macedónia Nem allokált Összesen EBITDA ...................................................................... 329.979 32.797 - 362.776 Értékelési különbségek * ........................................ - - 625 625 EBITDA ............................................................... 329.979 32.797 625 363.401 Használatijog-eszközök értékcsökkenése .......... (22.207) (1.049) - (23.256) Használatijog-eszközök kamat költsége ............. (6.907) (161) - (7.068) EBITDA AL .......................................................... 300.865 31.587 625 333.077 Értékcsökkenés és amortizáció ............................ (116.686) (116.686) Nettó pénzügyi eredmény ..................................... (22.168) (22.168) Adózás előtti eredmény .................................... 194.223 Nyereségadó ............................................................ (30.827) (30.827) Adózott eredmény ............................................. 163.396 * kerekítés a szegmensek és a Csoport bevételei között Capex (ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és eszköz használati jog beruházásai) 2024.12.31. 2025.12.31. MT-Magyarország .................................................................................................................... 131.318 142.586 Észak-Macedónia ...................................................................................................................... 14.526 18.477 Szegmens-Capex összesen ......................................................................................... 145.844 161.063 Mobil licencek beszerzése (10. megjegyzés) ...................................................................... - - Egyéb értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport Capex között .................... 200 5 A Csoport összes beruházása ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak ............................................................................................................................. 146.044 161.068
103 Capex AL 2024.12.31. 2025.12.31. MT-Magyarország .................................................................................................................... 99.490 118.070 Észak-Macedónia ...................................................................................................................... 13.613 17.017 Szegmens Capex AL összesen ..................................................................................... 113.103 135.087 Csoport Capex AL értékelési különbségek .......................................................................... 200 5 Csoport Capex AL összesen ........................................................................................ 113.303 135.092 A mobil licencek beszerzését nem tekintjük a szegmens Capex részének. A Csoport összes beruházása ingatlanok, gépek és berendezésekre és immateriális javakba megegyezik a 9, 10 és 28 megjegyzések „Beruházás” soraival. 32.3 Információ a földrajzi területekről A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban. Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel. Bevételek 2024 2025 Magyarország............................................................................................................................ 873.228 884.730 Észak-Macedónia ...................................................................................................................... 78.531 81.286 Románia...................................................................................................................................... 10.870 12.497 Bulgária ...................................................................................................................................... 4.849 5.426 A Csoport összbevétele .................................................................................................... 967.478 983.939 A következő táblázat a Csoport befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő működési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes befektetett eszközével, a Csoport-számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban. Befektetett eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Magyarország............................................................................................................................ 1.021.908 1.032.690 Észak-Macedónia ...................................................................................................................... 117.630 113.147 Románia...................................................................................................................................... 5.568 5.030 Bulgária ...................................................................................................................................... 4.951 4.267 Összesen az alábbiak kivételével: Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, Éven túli vevőkövetelések, Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben és a Halasztott adó követelések ......................................................................................... 1.150.057 1.155.134 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (4.2.4.2) ........................................................... 6.907 5.616 Éven túli vevőkövetelések (4.2.2.1) ...................................................................................... 25.149 26.513 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben (4.2.3) .................... 6.733 969 Halasztottadó-követelés (6.3.2) ............................................................................................ 114 201 A Csoport befektetett eszközei összesen ................................................................... 1.188.960 1.188.433
104 33 Mérlegfordulónap utáni események 2026 januárjában a Magyar Telekom Nyrt. adásvételi megállapodást írt alá telekommunikációs hálózati rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélszerződések megvásárlására vonatkozóan 2.250 millió forint értékben. A tranzakció zárására 2026 első negyedévében kerül sor. Budapest, 2026. február 25.
105 Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
106 Bevezetés A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (továbbiakban: a Csoport). A Csoport konszolidált üzleti / vezetőségi jelentése az alábbi témákról tartalmaz további információkat: ▪ Összefoglaló a 2025. évi működésről ▪ 1 A Csoport jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása ▪ 2 Társaságirányítás, igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása ▪ 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok ▪ 4 Kutatás és fejlesztés ▪ 5 Ingatlankezelés, telephelyek ▪ 6 Vállalati megfelelőség ▪ 7 Gazdasági környezet, kitekintés és célok ▪ 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok ▪ 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése ▪ 10 Konszolidált fenntarthatósági jelentés ▪ 11 Mérlegfordulónap utáni események
107 Összefoglaló a 2025. évi működésről Pénzügyek A kihívásokkal teli körülmények ellenére, a Magyar Telekom teljesítette a 2025-re kitűzött célokat. A csoport bevétele 1,6%-kal 983,9 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, az EBITDA AL pedig 386,8 milliárd forintot tett ki, ami 16,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Továbbá, a módosított nettó eredmény 207,4 milliárd forintot míg a spektrum licenszek nélküli szabad cashflow 220,9 milliárd forintot ért el 2025. év végére. Ezek az eredmények a kiemelkedő hálózatok sikeres monetizálásának, a vonzó szolgáltatási kínálatnak, kiváló ügyfélkiszolgálásnak, a hatékony költség-struktúrára való fókuszálásnak valamint a távközlési pótadó 2025. januári kivezetésének egyaránt köszönhető. Hálózat A Csoport 2025-ben is folytatta mindkét országban a legfontosabb hálózati beruházásait, amelyek célja, hogy ügyfelek számára olyan kiemelkedő hálózatot biztosítson, amilyet igényelnek és értékelnek, akár otthon, akár útközben. A magyarországi optikai hálózatépítési program keretében éves szinten nagyságrendileg további 250 ezer gigabit képes hozzáférési pontot létesített, így az év végére Magyarországon több mint 4,0 millió hozzáférési ponton tudott gigabites sebességet biztosítani. Ez a Magyar Telekom magyar vezetékes infrastruktúrájának több mint 85%-át jelenti. Észak- Macedóniában is folytatódott az optikai hálózat kiépítése, ahol év végére az több mint 360 ezer végpont lett gigabit képes hálózattal lefedve. Hogy megfeleljen a növekvő mobiladat igényeknek, a Magyar Telekom további fejlesztéseket hajtott végre a mobilhálózatán is, mely kapacitásbővítést, valamint 5G hálózati lefedettség növelést is jelentett. A végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően év végére a kültéri lakossági 5G lefedettég 86%-ra emelkedett Magyarországon és 97%-ra Észak-Macedóniában. Ügyfelek A kiemelkedő hálózat, a kiváló ügyfélkiszolgálás és a személyre szabott megoldások biztosítása érdekében tett erőfeszítések sikerét az ügyfélkör további bővülése tükrözi: a Magyarországon az optika technológiát használó vezetékes szélessávú előfizetői bázis 11%-kal, míg a mobil SIM kártyák száma 2%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. Mindemellett azon magyarországi ügyfelek aránya, akik gigabites sebességű vezetékes szélessávú csomagra fizetnek elő, meghaladta a 50%-t az év végére, valamint a mobil adat használat is tovább emelkedett; az egy ügyfélre jutó átlagos havi mobiladat-használat éves összevetésben több mint 10%-kal nőtt és év végére 14,6 GB-t ért el Magyarországon. Hatékonyság A fent említett kedvező kereskedelmi folyamatok kedvező költségoldali változásokkal is párosultak. Egyrészt 2025. január 1-től kivezetésre került a telekommunikációs szolgáltatókat terhelő távközlési pótadó, másrészt a hatékonyságjavító intézkedések továbbra is fontos szerepet játszottak, hogy a költségoldali inflációs nyomás jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozásában. A Társaság erőfeszítéseinek sikerét jelzi, hogy a Scope Ratings GmbH a hitelminősítés éves felülvizsgálata eredményeként megerősítette a Társaság kibocsátói hitelkockázati besorolását és a nem alárendelt, nem biztosított adósságához tartozó BBB+ minősítést stabil kilátással. A Társaság fenntarthatósági törekvéseiért is további elismeréseket kapott 2025 folyamán; az MSCI megerősítette a Magyar Telekom Csoport ESG besorolását ’AAA’ minősítésre, míg az ISS Corporate Solutions B prime kategóriába sorolta valamint továbbra is.
108 1 A Csoport jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása A Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2025. december 31-én 93.861.749.700 forint volt, ami 938.617.497 „A” sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen (http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok ). A 2025. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvény darabszám Részesedés (%) Deutsche Telekom Europe B.V. .............................................. 617.436.759 65,78 Nyilvánosan forgalmazott………………………………………………. .. 268.322.810 28,59 Saját részvények ........................................................................ 52.857.928 5,63 938.617.497 100,00 A Deutsche Telekom Europe B.V., amely a Társaság szavazati jogának 69,71%-ával rendelkezik, a Deutsche Telekom Csoport tagja. A Magyar Telekom tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG). A Deutsche Telekom Europe B.V.-nek a többi részvényessel megegyezően szavazati jogai vannak, így a többi részvénytulajdonoshoz hasonlóan a Deutsche Telekom Europe B.V. is részvényenként egy szavazattal rendelkezik. 1.1 Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. 1.2 A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
109 2 Társaságirányítás és az igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása 2.1 Közgyűlés A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 5.2. (a) pont). Az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására (Alapszabály 6.4. (p) pont). 2.2 Igazgatóság Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/igazgatosag). Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlésre a részvényesek számára, negyedévente pedig a Felügyelőbizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról. Az alaptőke felemelésére és saját részvény megszerzésére vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 5.2 (b) és (p), valamint 6.4. (l) és (m) pontja tartalmazza. A Közgyűlés a 10/2025 (IV.15.) sz. határozatával felhatalmazta az Igazgatóságot Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására, a határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapos időtartamra. A vonatkozó határozat a Társaság honlapján a Közgyűlések oldalon megtalálható. Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg hároméves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. 2025. december 31- én az Igazgatóságnak nyolc tagja volt. Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatósági tagok többsége jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait. 2025. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Daniel Daub ............................................ 1976 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok pénzügyekért és teljesítmény menedzsmentért felelés vezetője, Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke 2023 Fekete Gábor .......................................... 1950 Tanácsadó 2020 André Lenz .............................................. 1973 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2025 Mladen Mitic ........................................... 1977 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok lakossági szegmenseinek kereskedelmi növekedésért felelős vezetője 2025 Frank Odzuck .......................................... 1959 Zwack Unicum Nyrt. felügyelőbizottságának tagja 2006 Ratatics Péter ......................................... 1982 MOL Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatója 2019 Rékasi Tibor ............................................ 1973 Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója 2018 Szabó Melinda ........................................ 1971 T-Mobile Czech Republic A.S. és a Slovak Telekom A.S. vezérigazgatója 2022 A tagok megbízatása 2028. május 31-én jár le.
110 2.3 Menedzsment Az Igazgatóság az általa 2000-ben létrehozott Ügyvezető Bizottságot, mint döntéshozó testületet a társaságirányítási struktúra egyszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként 2020. január 1-i hatállyal megszüntette. Az Igazgatóság az Ügyvezető Bizottság feladatait és hatásköreit egyrészt az Igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítette. Ennek eredményeként az Ügyvezető Bizottság átalakult és agilis formában, „Leadership Squad”-ként működik. 2025. december 31-én a Menedzsment tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Betöltött pozíció Megválasztás éve Rékasi Tibor ......................................... 1973 Vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. 2018 André Lenz ........................................... 1973 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2025 Pereszlényi Zoltán .............................. 1978 Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2022 Tóth Zsuzsa .......................................... 1979 Chief People Officer 2024 Gonda Gábor ....................................... 1976 Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Vezérigazgató, Telekom Rendszerintegráció Zrt. 2020 Péter Nagy ........................................... 1979 Műszaki vezérigazgató-helyettes 2025 2.4 Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje alapján végzi (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/felugyelo_bizottsag). A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolókról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában. A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság öt tagból áll (három független tag és két munkavállalói képviselő). A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. A Felügyelőbizottság munkavállalói képviselőit a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van. 2025. december 31-én a Felügyelőbizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Prof. Dr. Borbély Attila.................... 1951 Professzor Emeritus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a Magyar Telekom Nyrt. Felügyelőbizottságának elnöke 2020 Bereznai Gyula ................................. 1978 A Központi Üzemi Tanács elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2022 Dorogházi Krisztina.......................... 1972 Számviteli és kontrolling alelnök, CNH Industrial 2020 Szakonyi András ............................... 1973 Digitális infrastruktúráért felelős vezérigazgató, Ferrovial S.E. 2020 Varga Zsoltné ................................... 1969 HQ Üzemi Tanács elnöke, a Központi Üzemi Tanács tagja, Magyar Telekom Nyrt. 2025 A tagok megbízatása 2028. május 31-én jár le.
111 2.5 Auditbizottság Az Auditbizottság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/audit_bizottsag). Az Auditbizottság tagjai a Felügyelőbizottság független tagjai közül – a felügyelőbizottsági tagsággal megegyező időtartamra – a Közgyűlés által kerülnek megválasztásra. 2025. december 31-én az Auditbizottság tagjai a következők: ▪ Prof. Dr. Borbély Attila ▪ Dorogházi Krisztina ▪ Szakonyi András 2.6 Javadalmazási és Jelölő Bizottság A Társaság Igazgatósága megalapította a Javadalmazási és Jelölő Bizottságot, mely az ügyrendje szerint támogatja a Társaság Igazgatóságát a társasági testületek és a top vezetők javadalmazási, illetve egyes jelölési kérdéseiben (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/javadalmazas). A Javadalmazási és Jelölő Bizottság, többek között, javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve munkaszerződésének módosítására, valamint meghatározza a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazását. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság három tagból áll, a tagokat az Igazgatóság választja tagjai közül. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. 2025. december 31-én a Javadalmazási és Jelölő Bizottság tagjai a következők: ▪ Daniel Daub ▪ Mladen Mitic ▪ Frank Odzuck 2.7 Igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása Az Igazgatósági tagok javadalmazása Igazgatósági tagként végzett tevékenységükért 21 millió forintot tett ki 2025-ben. A Felügyelőbizottsági tagok javadalmazása Felügyelőbizottsági tagként végzett tevékenységükért 44 millió forintot tett ki 2025-ben. Leadership Squad (LS) tagok javadalmazása (járulékokkal, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költségekkel együtt) 1.550 millió forintot tett ki 2025-ben. A 2025. december 31-i állapot szerint az Ügyvezető Bizottság négy tagja határozatlan, kettő tagja határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A határozatlan időre szóló munkaszerződések közül kettő esetén a felmondási idő két hónap. A szerződésben a végkielégítés általánosságban a Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés szerinti, a többi esetben a végkielégítés általánosságban 3-16 hónap. A fentieken túl, az érintettek versenytilalmi korlátozás hatálya alá esnek, melynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésétől kezdődően egy meghatározott (egy évet meg nem haladó) ideig nem jogosult munkaviszonyt létesíteni a Magyar Telekom magyarországi vagy nemzetközi versenytársával, vagy akár közvetlenül, akár közvetve bármilyen szolgáltatást nyújtani vagy tevékenységet végezni ilyen vállalat részére. Továbbá, az érintettek nem toborozhatnak munkaerőt a Magyar Telekom munkavállalóinak körében. A versenytilalmi korlátozás fejében a munkavállaló a fenti kötelezettséggel arányos kompenzációban részesül. Amennyiben a volt munkavállaló ezen versenytilalmi megállapodást megszegi, köteles a kompenzáció nettó összegét a munkáltatónak visszafizetni. Ezen felül, ilyen esetben a volt munkavállalót átalány-kártérítési kötelezettség is terheli a munkáltató felé. A külföldi állampolgárságú LS tagok lakhatási támogatásra is jogosultak lehetnek. 2025. december 31-én 1 fő érintett van (2024. december 31-én 2 fő). A Társaság Javadalmazási irányelveivel összhangban, a Társaság élet- és balesetbiztosítást, valamint egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt az LS tagjai számára. Ezen felül, az LS tagok vállalati gépkocsi használatára is jogosultak.
112 Részletek a részvény alapú juttatási programokról az Konszolidált éves beszámoló 20.1.2 megjegyzésében. 2.8 Felelős társaságirányítási jelentés A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben, 2008-ban, 2012-ben, 2018-ban, valamint 2021-ben az Ajánlások módosításra kerültek. A mindenkor hatályos Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján: https://bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitas A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Igazgatósága a Felügyelőbizottság jóváhagyásával a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését (jelentés), amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg: http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok Az Ajánlások alapján a tőzsdei társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk a felelős társaságirányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében be kell számolniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról, kitérve a társaságirányítási politikára, az esetleges különleges körülmények ismertetésére. A jelentés második részében a kibocsátók a "comply or explain" elvnek megfelelően az Ajánlások egyes meghatározott pontjaiban foglaltaknak való megfelelésről számolnak be, az egyes ajánlásoktól, illetve javaslatoktól való eltérések indokaival együtt. Ha a kibocsátó valamely ajánlást nem, vagy eltérő módon alkalmaz, akkor azt kell megmagyaráznia, hogy miben tér el és ennek mi az oka („comply or explain” elv). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kibocsátó a rá jellemző egyedi, ágazati stb. sajátosságokra tekintettel tájékoztassa a részvényeseket és a piaci szereplőket, hogy miben és miért tér el az általános felelős társaságirányítási elvektől. Ugyanezen elvből kiindulva a javaslatok esetén is lehetőség van az eltérés megindokolására. A jelentés 1-5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és működésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, a 7. fejezet a könyvvizsgáló nem auditálással kapcsolatos tevékenységéről ad információt, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére. A 9-10. fejezet a részvényesi joggyakorlás módját és a közgyűlés lebonyolításával kapcsolatos szabályokat foglalja össze, a 11. pont pedig a javadalmazási politikát tartalmazza. A Társaság a 72 ajánlás és javaslat túlnyomó többségének megfelel, ugyanakkor 1 javaslat esetében nem, illetve nem teljes mértékben felelt meg a 2025. évi üzleti évben figyelemmel a Társaság szervezeti felépítésére, illetve folyamataira. 2025-ben a Magyar Telekom nyilvánosságra hozatali folyamatainak hatékonyságát az érintett szakterületek mérték fel az ICS (Internal Control System) rendszerben, amelyet a belső ellenőrzési szakterület tesztelt. A vizsgálat eredménye alapján a nyilvánosságra hozatali folyamatok és kontrollok hatékonyak, és akként kerültek kialakításra, hogy megfelelő alapot biztosítsanak ahhoz, hogy a Magyar Telekom piaci szereplőknek szóló, számviteli, tőkepiaci és társasági jogi szabályok szerint előírt közzétételeit időben és pontosan teljesítse. 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok Szociális és foglalkoztatási kérdésekről, emberi jogokról részletek a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S1 – Saját munkaerő fejezetében.
113 4 Kutatás és fejlesztés Magyarország A kutatás- fejlesztési feladatok ellátását hazai innovatív KKV-k bevonásával a Magyar Telekom Nyrt. saját kutatói, termék- és szolgáltatásfejlesztői végzik. Mindemellett a vállalat kiaknázza a belső és külső tudásbázis szinergia hatását és partnerségre törekszik jól ismert innovációs központokkal, felsőoktatási intézményekkel. A Társaság fő partnerei ezen területen neves magyar egyetemek és kutatóintézetek. A Magyar Telekom 2025-ben is aktív volt az egyetemi együttműködések terén, főként a digitális készségek fejlesztése, a technológiai innováció és a fenntarthatóság (ESG) területein. Számos hazai egyetemmel (pl. Budapesti Műszaki Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Óbudai Egyetem stb.) partneri viszonyban állva, gyakornoki programokkal, kutatási projektekkel és tudástranszferrel támogatta a felsőoktatást. A Magyar Telekom Csoport felsőoktatási duális programok, tehetségprogramok működtetésében, közösségi terek létrehozásában és szakmai fórumok lebonyolításában is részt vállalt, a legkorszerűbb technológiák mentén. A győri Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés 2025-ben is folytatódott, az 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj versenyen. A közösen fejlesztett, illetve továbbfejlesztett GPS-alapú nyomkövető rendszer minden induló hajóra felkerült, így a szervezők, a versenybírók, a résztvevők és a nézők is percre pontosan követhették a hajók aktuális pozícióját és mozgását egy online felületen. A tó egész felületét lefedő 5G hálózat biztosította a teljes streaming és tracking szolgáltatást is, ezáltal a nézők a legmodernebb eszközökkel követhették élőben a vízi megmérettetést. A Széchenyi István Egyetemmel a 3. WHB Győr Rally-n is együttműködött a Magyar Telekom Csoport. A Magyar Telekom Csoport számára kifejezetten fontos a legújabb technológiák által nyújtott lehetőségek felderítése, valamint értékesítése. Az ilyen technológiák közé tartozik a Cloud, Hybrid Cloud PaaS és SaaS szolgáltatás, konvergens szolgáltatások fejlesztése. Az üzleti és technológiai adatvagyon kiaknázására számos Mesterséges intelligencia (AI), Data Science, Gépi tanulás (ML) alapú megoldás fejlesztése zajlik, mely biztonsági szolgáltatásokkal kiegészítve teremt időtálló értéket az ügyfeleknek. Ezen felül, a vállalat folytatja az ötödik generációs mobiltechnológia (5G) által nyújtott lehetőségek kutatását és fejlesztését. A Csoport stratégiai célja a már kialakítás alatt lévő digitális szolgáltatás portfólió bővítése, amely tovább erősíti a Csoport keresztértékesítési képességét a klasszikus hírközlési szolgáltatások mellett. Az AI/adat alapú szolgáltatásokkal a cél az, hogy ezen technológiákat fejlesztő vállalatok között piacvezető helyet foglaljon el a Csoport. Ezen túl a Magyar Telekom Csoport számára pedig olyan értékesítési potenciált hozzanak létre, amely a modern, digitalizált nagyvállalati átalakulás hajtóereje, így erősítve az ügyfeleknek nyújtott értékkínálatot. Az ügyfelek számára a legújabb adatkezelési megoldások számos lehetőséget nyújtanak, mely révén akár a belső, akár az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatok modernizálhatók, automatizálhatók, hatékonyabbá tehetők. Ezen megoldásokkal számos, a jelenlegi piaci körben megjelenő kihívásra adható válasz, mint például a virtuálistérben történő erősebb megjelenés, vagy az egyre inkább megmutatkozó munkaerőhiány. Ennek érdekében 2025-ben: ▪ A Telekom Rendszerintegráció Zrt. a Magyar Drón Koalíció aktív tagja, sikeres termékfejlesztési projekteket hajtott végre a Raktárgazdálkodás (Dronify automata leltározó megoldás) és mezőgazdasági felhasználás (vadkár megelőzés) területein az IoT megoldásait integrálva. ▪ A Csoport stratégiai termék portfóliói között helyet kapnak AI alapú chat/voice (Telekom CoMind) szolgáltatások, RPA, automatizációs platform és valós idejű adatfeldolgozásra épülő modern adattárház megoldás. ▪ A 2025-ös év során a Magyar Telekom Nyrt. Enterprise Unit tovább bővítette a nagy nyelvi modellekre és digitális üzleti asszisztensekre szakosodott mesterséges intelligencia (AI) fejlesztő csapatot azzal a céllal, hogy a GPT és más nyelvi modellekben lévő üzleti lehetőségeket feltárja és új technológiai alapokra épülő, ezek közül a felhő alapú digitális üzleti asszisztens megoldásokat (voicebot, chatbot) hozzon létre. A Magyar Telekom Csoport a hazai piacon elsőként rendelkezik üzleti célra felhasználható, testre szabható GPT-4 nagy nyelvi modellel, amely magyar, angol és más nyelveken képes értelmezni a kérdéseket, valamint generálni szövegeket (összefoglalók, elemzések stb.) a benne tárolt, valamint az adott feladattal kapcsolatosan feltanított igen nagy tudásmennyiség alapján. A Telekom CoMind nevű, újgenerációs mesterséges intelligencia platformja a vállalatok saját, belső tudásbázisát alakítja egy mindig naprakész, digitális szakértővé. A modern, RAG (Retrieval-Augmented Generation) technológiára épülő
114 megoldás kiemelkedően magas arányban ad pontos és hallucináció-mentes válaszokat, miközben a legmagasabb szintű Deutsche Telekom adatbiztonsági sztenderdeknek is megfelel. A CoMind emberközpontú támogatást nyújt az ipari, gyártási, ügyfélszolgálati, valamint értékesítési területeken. ▪ A Magyar Telekom Nyrt. és Telekom Rendszerintegráció Zrt. is kiépítette saját lokalizált (privát Azure Stack Hub) felhőszolgáltatásait, melyek segítségével az ügyfelek igénybe tudnak venni országhatáron belül is Public Cloud megoldásainkhoz hasonló pay-per-use szolgáltatásokat (mint például az adatelemzés és gépi tanulás). Ezen szolgáltatások nagyobb biztonságot adnak az ügyfeleknek, mivel adataik az ország határain belül maradnak. 5G Campus autóipari együttműködés keretében a Csoport a partnereivel közösen hajtott végre sikeres K+F projekteket, melyben DATA AI és MI megoldásokat és termék prototípusokat is sikeresen tesztelték. ▪ A Telekom Kraft a Magyar Telekom Nyrt. innovatív, fiataloknak szóló platformja, melynek célja, hogy értéket teremtsen a fiatalok számára. A Telekom Kraft lehetőséget biztosít azoknak a fiataloknak, akikben már megfogalmazódott egy kisebb vagy éppen nagyobb ötlet, de a megvalósításhoz szükséges eszközök (infrastruktúra, környezet, csapat) nem állnak rendelkezésükre. ▪ A Magyar Telekom Csoport Radiológiai AI fejlesztésének köszönhetően az EESZT-ben elérhető szöveges leletek és egészségügyi képanyagok (CT, MRI, ultrahang, EKG, szövettan, mammográfiastb.) elemezhetővé válnak. A páciensekre vonatkozó személyes információkat anonimizálni szükséges, hogy kutatási, fejlesztési célra alkalmasak legyenek. ▪ Az Energiamenedzsment aaS szolgáltatás a gazdasági szereplők hatékony energiafelhasználásának támogatására szolgál. A rendszer almérők, inverterek, napelemes energiatermelők és energiatárolók monitoringjára (tényadatok) és előrejelzések készítésére szolgál telephelyek, épületek és egyedi fogyasztók szintjén is. Célja a villamosenergia- fogyasztás optimalizálása, csökkentése. ▪ Az RTP - Request To Pay - fizetési kérelem egy innovatív, biztonságos és kedvező árazású fizetés, mellyel jelentős költségcsökkentés érhető el a kedvezményezettnél. A szolgáltatást B2B és B2C ügyfelek részére PISP partnerrel együttműködve nyújtja a Magyar Telekom Csoport. ▪ A Csoport az IT Biztonság (Telekom Mobile Security; NIS2 megfelelés; CTRL360 Menedzselt szolgáltatások; Minősített időbélyeg szolgáltatás; Microsoft365 Security Assessment), a One.Connectivity (SD-X; Telekom OMNI; Network Scan; Instant Network; instantPhone; First Class), a Hibrid Infrastruktúra (Azure Stack HUB; Hosting; Kolokáció; Azure Infrastruktúra felmérés; Instant Data Center) és további Üzleti szolgáltatások (Microsoft felhőszolgáltatások; Microsoft Teams kialakítása) terén is több megoldást kínál a vállalatok számára. A Magyar Telekom Csoport 2025-ben is tagja volt több nagy technológiai platformnak vagy szövetségnek, úgy, mint a Mesterséges Intelligencia Koalíció, Drón Koalíció, 5G Koalíció, illetve az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség, valamint az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége. A fentieken túl a Magyar Telekom Csoport 2025-ben is aktív tagja volt a Magyar Innovációs Szövetségnek, valamint az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségének. A Magyar Telekom Csoport a Magyar Megújuló Energia Szövetség Arany fokozatú pártoló tagja. Észak-Macedónia Az MKT továbbra is piacvezető a technológiai innováció révén. Fejlesztési erőfeszítéseink olyan stratégiai területekre összpontosítanak, mint az intelligens városok, az intelligens energiamérés, a telemedicina, a kiberbiztonsági megoldások és a felhőalapú kommunikációs platformok. Okos megoldások 2025-ben CE-tanúsítványt szereztünk energiagazdálkodási IoT-vezérlőnkre, és sikeresen frissítettük intelligens világítási IoT-vezérlőnket. A GPS-vevő és antenna integrálása mellett az intelligens világítási vezérlőt továbbfejlesztettük, hogy támogassa a Zhaga ökoszisztémát, biztosítva a teljes interoperabilitást a szabványosított lámpatestekkel és szenzorokkal. A frissítés bevezette a lámpatestek helymeghatározását, a lámpatestek energiafogyasztásának mérését, az üzemóra- követést, valamint a kritikus elektromos és teljesítményparaméterek folyamatos monitorozását a lámpatestek szintjén. Ezek a képességek lehetővé teszik az eszközök életciklus-kezelésének javítását, a pontos energiajelentéskészítést és az optimalizált karbantartási tervezést, megerősítve pozíciónkat az intelligens és fenntartható világítási megoldások terén. Ezzel párhuzamosan kiegészítettük IoT platformunkat saját fejlesztésű készletgazdálkodási és intelligens címkézési megoldásokkal. Intelligens energiamérési és intelligens világítási megoldásainkat sikeresen telepítettük Veles városában, valamint számos, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre és a készletgazdálkodásra összpontosító kereskedelmi ügyfélnél.
115 Ezenkívül kifejlesztettünk egy intelligens rendszert a Lepenec folyó vízgyűjtő területén a korai árvízészlelés és hulladékmonitorozás számára. A projekt részeként a kereskedelmi forgalomban kapható CCTV kamerákat szolgáltatásainkon keresztül integráltuk egy saját fejlesztésű platformba a video streaming és archiválás céljából. Továbbá kifejlesztettünk egy lítium-ion akkumulátorral működő NB-IoT eszközt a vízszint monitorozására, amely egy egységes platformhoz csatlakozik, amely ötvözi a videomegfigyelést, az érzékelőadatok vizualizációját és az integrált időjárás- előrejelzési adatokon alapuló trendelőrejelzést. Gjorče Petrov önkormányzatának és a Védelmi és Mentési Igazgatóság ellenőrei rendszeresen figyelemmel kísérik a Lepenec folyó vízszintjét , és felderítik az illegális hulladéklerakásokat a folyó partjai mentén. A Safe City System szkopjei bevezetését követően előre láttuk a flottakezelési megoldások iránti megnövekedett keresletet, ezért kifejlesztettük saját flottakezelési szoftverplatformunkat. A megoldás magában foglalja a járműkövetést, a sofőrazonosítást, a geofencinget, a karbantartástervezést, valamint a CAN BUS interfészen keresztül kinyert számos járműparaméterhez való hozzáférést. A platform kompatibilis a legtöbb, kereskedelmi forgalomban kapható flottakezelési IoT-eszközzel, így rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít a különféle ügyféligények kielégítésére. Telemedicinális megoldások Kifejlesztettük az összes szükséges szoftvermodult és interfészt, hogy felhőalapú EKG és ultrahang képarchiváló és - megosztó megoldásunkat egy teljes funkcionalitású PACS (Képarchiváló és Kommunikációs Rendszer) rendszerbe integrálhassuk. A rendszer támogatja a különféle diagnosztikai eszközökről származó orvosi képek fogadását, archiválását, összehasonlítását és biztonságos megosztását csatlakozási megoldásaink és a DICOM protokoll használatával. A platform lehetővé teszi a korábbi orvosi képalkotó adatok felhőből történő közvetlen diagnosztikai eszközre történő lekérését is, így a klinikusok összehasonlíthatják a jelenlegi és a korábbi eredményeket ugyanazon az eszközön. Ezenkívül kifejlesztettünk egy eredeti RIS-t (Radiológiai Információs Rendszer), amely intuitív ütemezést és automatizált betegadatok továbbítását biztosítja az ütemezett képalkotó eszközökhöz, beleértve az EKG, ultrahang, CT és MRI rendszereket. Jelenleg több tucat üzleti ügyfél használja aktívan ezt a megoldást, és a tervek szerint bővítik a kormányzati és állami egészségügyi intézmények felé is. Az optikai infrastruktúra szegmensének vezető szereplőjeként folyamatos előrelépés történt az FTTH kiterjesztésben és a Cu2F migrációban. Ez az MKT környezetvédelmi stratégiájának is része. Az új technológiák bevezetésével és a régiek elhagyásával a nagyobb sebesség és a jobb szolgáltatás elérése mellett csökken az áramfogyasztás, és a rezet erőforrásként újrahasznosítják. Az év végére az MKT összesen 368.804 FTTH hozzáférésre bővítette a optikai lefedettségét, ami azt jelenti, hogy a háztartások körülbelül 42,1%-ának van lehetősége optikai kapcsolatot igényelni. A VDSL bevezetését illetően az MKT több mint 338.676 VDSL hozzáféréssel rendelkezik a vezetékes rézhálózaton belül. 2025 végén az LTE Box felhasználók száma meghaladta a 18.300-at. 2025 folyamán a Cu2F migrációra való összpontosítás 12%-os növekedést eredményezett 2024- hez képest. 2025-ben az 5G technológia országosan a lakosság 93,97%-a számára vált elérhetővé. Az összes állomás több mint 99,9%-a nyújtott LTE-szolgáltatást, míg a bázisállomások 73,23%-a optikai szálon keresztül kapcsolódott. Az 5G hálózaton továbbított adatforgalom volumene havi szinten folyamatos növekedést mutatott. Ebben az időszakban a stratégiai prioritás az 5G gyorsított kiépítése volt a 700 MHz-es és a 2100 MHz-es sávokban. E kezdeményezés célja, hogy kiváló 5G ügyfélélményt biztosítson az NR700 technológián, valamint folyamatos lefedettséget nyújtson a jövőbeli 5G SA felhasználási módok támogatásához. Az alaphálózatban az MKT stratégiája továbbra is teljes mértékben összhangban van a DT alaphálózati felhőalapú infrastruktúrára vonatkozó megközelítésével, nagy hangsúlyt fektetve a CIT felhő további bővítésére. A hang-, adat- és NDL-tartományok felhőalapú technológiára átállítása a tervek szerint folyamatosan halad, 2025-ben Packet Core komponenseket adnak a felhőalapú domainhez, és a hangalapú komponensekkel indulnak, ezzel is felkészítve a hálózatot az 5G Standalone (SA) jövő évi bevezetésére. Az MKT tévéstratégiájának célja, hogy megőrizze a macedón piac első számú tévészolgáltatójaként betöltött pozícióját a legjobb tévészolgáltatás és a legrelevánsabb tartalom kínálatával. A MagentaTV forradalmasítja a tévénézési élményt a nagyfelbontású képminőség, az interaktív felület és a tartalomhoz való zökkenőmentes hozzáférés révén több eszközön.
116 Emellett számtalan tévéalkalmazáshoz biztosít hozzáférést bármilyen eszközön, rugalmasságot és kényelmet nyújtva az ügyfelek számára. 2025 végére a tévészolgáltatás körülbelül 169.000 előfizetőt számlált. Az MKT elkötelezett a környezetvédelem és a természetre gyakorolt hatásának csökkentése iránt, a technológiai megoldásokat kihasználva ebben a folyamatban. A DT Csoport szintjén elfogadott összes energiafogyasztási célkitűzés sikeresen teljesült. 5 Ingatlankezelés, telephelyek A Magyar Telekom Csoport rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával és jelentős ingatlan tulajdonosok Észak-Macedóniában is. Az ingatlanállomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. Eszközállományának legnagyobb része kapcsoló központokból, átjátszó tornyokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze. Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használja ki az ingatlanállományt, továbbá alkalmazkodva az energiaszektor változásához, a Magyar Telekom Csoport azon dolgozik, hogy az energiafelhasználásának költségét csökkentse (alternatív megoldások megtalálása a fűtés terén, valamint az iroda jellegű ingatlanok kihasználásának racionalizálása) továbbá a használaton kívüli ingatlanjait igyekszik albérletbe adni, illetve értékesíteni. Csoport főbb tagvállalatainak székhelye: ▪ Magyar Telekom Nyrt.: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország ▪ Telekom Rendszerintegráció Zrt.: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország ▪ Makedonski Telekom A.D.: 1000 Skopje, Kej 13 Noemvri, No. 6., Észak-Macedónia ▪ Combridge S.R.L.: Municipiul Sfantu-Gheorghe, Str. Gödri Ferenc 18., Judet Covasna, Románia ▪ Novatel EOOD: District Sofia (capital), Municipality Stolichna, Sofia 1756, Malinova dolina, 2 Donka Ushlinova str., Garitage Park complex, building 3, floor 1, number 312, Bulgária Magyarország A Magyar Telekom Csoport 1.621 telephelyén álló 1.796 épületének 48%-a Társaság tulajdonában van, 4%-a közös tulajdonú és 48%-a bérelt. A Magyar Telekom Csoport a bázisállomások, mobil site-ok, technológiai és egyéb (iroda, üzlethelyiség, raktár, stb.) ingatlanok terén több mint 7.000 db szerződést kezel. 2025. december 31-én a Magyar Telekom Csoport által használt épületek területe 448.626 m 2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m 2 -nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. szám alatt található bérelt székház több, mint 39.207,53 m 2 felszín feletti, és mindösszesen a felszín alatti területekkel együtt közel 82.210 m 2 alapterülettel. Észak-Macedónia 2025. december végén az Makedonski Telekom rádiós hozzáférési hálózata 955 db fizikai helyszínből állt, amelyből 954-en 2G bázisállomás, 955-ön 4G bázisállomás és 919-en 5G bázisállomás volt. A helyszíni infrastruktúra (tornyok) 89%-a van a Makedonski Telekom tulajdonában, 11% pedig bérelt. Az Makedonski Telekom 2025. decemberi állás szerint összesen 101.639 m 2 területet használ, amelyből kb. 33.140 m 2 a Makedonski Telekom kizárólagos tulajdona, nagy részét (74%) pedig két főépület teszi ki, a központ és a fő műszaki épület. A fennmaradó 68.499 m 2 közös tulajdonban van az Észak-Macedón Postával.
117 6 Vállalati megfelelőség (compliance) A Magyar Telekom Csoport Vállalati megfelelőségi programjának kialakításakor a cél annak biztosítása volt, hogy a Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységét maximális tudatossággal és elkötelezettséggel, a vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával, az etikus üzleti magatartás legszigorúbb normáival összhangban végezze. A Csoport ehhez az esetleg felmerülő megfelelőségi kockázatokkal foglalkozó utasításokat adott ki, és az azokban foglalt eljárásokat alkalmazza, amelyekkel kapcsolatban folyamatos oktatást biztosít munkavállalói számára. A feltételezett nem- megfelelőség eseteinek jelentésére, kivizsgálására, nyomon követésére és kiigazítására egyértelmű folyamatokat alakított ki. A vállalati megfelelőségi programot a Csoport megfelelőségi vezető felügyeli. A Csoport megfelelőségi vezető közvetlenül az Audit Bizottságnak jelent, és együttműködik az Igazgatósággal, a Felügyelő Bizottsággal és a menedzsmenttel. A Vállalati megfelelőségi program középpontjában a Működési Kódex áll. A Magyar Telekom Csoport Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Csoport közös értékeit, és egyben a Magyar Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A Működési Kódex a Magyar Telekom Csoporton belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom Csoport szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. 2010-ben egy külső, független fél vizsgálta a Compliance program kialakítását, és a külső elvárásoknak való megfelelésről, a rendszer kialakításáról tanúsítványt kapott a vállalat. 2013-ban megtörtént a program felülvizsgálata, kiterjesztve egyéb területekre is – úgymint beszerzés, belső ellenőrzés, HR, értékesítés. A vizsgálat már nem csak a rendszer kialakításának ellenőrzését célozta a különböző területeken, hanem a kontrollrendszer működési hatékonyságának mérését is. A Csoport az elvárásoknak eleget tett, amelyről az Ernst&Young mint független külső fél tanúsítványt adott ki. 2017-ben ismét független külső auditor (KPMG) is minősítette a Magyar Telekom megfelelőségi rendszerének hatékonyságát, amelynek értelmében megfelelőségi program megfelel a nemzetközi elvárásoknak és az új antikorrupciós ISO szabványnak is. 2021- ben, csakúgy, mint 2025-ben ismételten egy külső tanácsadó (KPMG Németország) vizsgálta meg a Compliance programot. A programot hatékonynak és megfelelően működőnek minősítették. 2008-ban indult az első megfelelőségi távoktatás „A vesztegetés és a korrupció tudatos felismerése” témában. Azóta az új belépő munkatársak részére egy általános e-learning képzést biztosít a vállalat, amely minden a Magyar Telekomhoz érkező munkatárs részére kötelező, és a Működési Kódex elfogadásával zárul. A program elindítása óta pedig összesen 118.264 távoktatási képzést végeztek el a munkavállalók csoport szinten olyan témákban, mint megfelelőségi tudatosság, korrupcióellenes intézkedések, szállítói átvilágítás, összeférhetetlenség vagy bennfentes kereskedelem. Ezen túlmenően a Csoport a megfelelőségi és visszaélési kockázatnak kitett szakterületeken dolgozók számára – mind az anyavállalatban, mind a magyar és nemzetközi leányvállalatokban – személyes tréningeket is szervezett korrupcióellenes magatartás, szerződéses partnerek átvilágítása és ajándékozási szabályok témakörökben. A Deutsche Telekom eljárásrendje 2024-től változott, így immár kétévente szükséges az átfogó, a korábbi években még évente elvégzett kockázatelemzés (Compliance Risk Assessment „CRA”). Ennek megfelelően 2025-ben nem készült átfogó kockázatfelmérés, ám a módszertan szerinti, a megújult ESG követelményeknek való megfelelés kapcsán felmerülő kockázatot 2025-ben is felmértük a Magyar Telekom Nyrt., a Telekom rendszerintegráció Zrt. és a Makedonski Telekom, illetve a metodológia alapján eseti jelleggel fókuszba eső kisebb leányvállaltok esetén is. Az év során a Csoport ellenőrzi az etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottságát, és szükség esetén a bejelentéseket kivizsgálja. Amennyiben megvalósult visszaélést tapasztalnak, gondoskodnak a szükséges intézkedések megtételéről. A Magyar Telekom a vonatkozó jogszabályokban és szabályozásokban elvárt módon tesz közzé információt a korrupciós esetekről és az azok kapcsán megtett intézkedésekről. 6.1 Korrupció és megvesztegetés elleni küzdelem 6.1.1 Politikák A Magyar Telekom nem tolerálja a korrupciót vagy annak kísérletét, ezért több belső szabályozást és eljárást vezetett be a megvesztegetés (ideértve annak lehetővé tételét) megelőzésére és megakadályozására. A Magyar Telekom betartja a Csoport korrupcióellenes szabályait és elvárja, hogy üzleti partnerei hasonlóképpen tartózkodjanak a Magyar Telekom Csoport által kifizetett pénz vagy egyéb ellenszolgáltatás jogszerűtlen felhasználásától (ideértve a korrupcióellenes jogszabályok megsértését), valamint a közfunkciót betöltő vagy magánszemély(ek)nek történő közvetlen vagy közvetett
118 kifizetéseket a Magyar Telekomnak vagy a nevében eljáró bármely személynek előnyös megítélése vagy döntésének befolyásolása céljából. A Magyar Telekom tiltja a korrupció és vesztegetés bármilyen formáját, ideértve, de nem kizárólagosan, a személyes nyereséghez, előnyökhöz való juttatást, kenőpénz elfogadását vagy juttatását, ügymenetkönnyítő juttatások ígérését. A Csoport szintén tiltja, hogy a munkavállalók családjuk, barátaik, közeli vagy távoli ismerőseik számára kedvező döntéseket hozzanak. Nem adható harmadik félnek ajándék vagy eseményre való meghívás, ha az, akárcsak vélhetően, hatással lehet egy üzleti tranzakcióra. A Magyar Telekom Csoport sem pénzügyileg, sem erkölcsileg nem támogat politikai pártokat, szervezeteket vagy azok képviselőit. A Magyar Telekom nem folytat üzleti tevékenységet olyan harmadik felekkel, melyek megszegik a Megfelelőségi program korrupcióellenes szabályait vagy a Működési Kódex alapelveit. Átvilágítási eljárások: Nincs meghatározott minta arra, hogy milyen mélységű átvilágítást kell elvégezni ahhoz, hogy a korrupcióellenes törvények szerinti felelősségre vonás, ill. vizsgálatok elkerülhetőek legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a célja az, hogy a nagy kockázatot jelentő területeket beazonosítsák, és hogy megfelelő iránymutatást adjanak annak meghatározására, mikor indokolt további átvilágítás és vizsgálat. 6.1.2 Politikák eredményei Az év során ellenőrzésre került a Csoporthoz etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottsága, és szükség esetén a bejelentések kivizsgálásra kerültek. Amennyiben a vállalat megvalósult visszaélést tapasztal, gondoskodik a szükséges válaszlépések megtételéről. A belső és külső szabályok megsértésével kapcsolatos panaszok és észrevételek benyújthatók a Magyar Telekom Csoport Mondd el! portálján. A munkavállalók megfelelőséggel összefüggő kérdéseiket a Kérdezz! intranetes portálon tehetik fel. 6.1.3 Kockázatok A jogszabályok és szabályozás megszegése elleni hatékony és eredményes védekezés fontos alapja és feltétele a Magyar Telekom Csoportnál fennálló megfelelőségi kockázatok, valamint a feltárt vagy egyéb módon ismertté vált megfelelőségi esetek szisztematikus nyilvántartása és elemzése. A kétévente esedékes Megfelelőségi Kockázatértékelésünk (CRA) külön kezeli az aktív és passzív korrupciót. A kockázatértékelés minden esetben magában foglalja a Magyar Telekom, a Telekom Rendszerintegráció Zrt., a Makedonski Telekom értékelését. Egyéb leányvállalatokat a megfelelőségi vizsgálatokból származó inputok alapján eseti jelleggel veszünk fel a kockázatértékelésbe. A CRA teljeskörűen lefedi a fentiekben említett társaságokat. A Megfelelőségi Kockázat Felmérés kiértékelését követően a Csoport megfelelőségi vezető a megfeleléssel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó felmérés eredményeiről jelentésben tájékoztatja az Audit Bizottságot, Igazgatóságot, a Felügyelő Bizottságot és a menedzsmentet, illetve negyedévente beszámol az intézkedések aktuális helyzetéről. 7 Gazdasági környezet, kitekintés és célok A globális gazdasági környezetet 2025-ben mérsékelt növekedés jellemezte, folyamatosan alkalmazkodva a megváltozott gazdasági feltételekhez és a geopolitikai feszültségekhez. Habár az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, a globális kereskedelemmel, energia piacokkal és a geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is negatívan hatottak a gazdasági teljesítményre. Mindeközben a távközlési iparág továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a technológiai fejlődéssel járó digitalizáció iránti igény jelentősen alakította a befektetési trendeket és a fogyasztói magatartást. 7.1 Gazdasági környezet és kitekintés Magyarország 2025. során Magyarország gazdasági teljesítményét nagyon alacsony mértékű növekedés jellemezte, mivel a lakossági fogyasztás javulását ellensúlyozta a beruházási szintek csökkenése és az alacsonyabb export. Az infláció 2025. elején megemelkedett, azonban kormányzati lépések eredményeként valamelyest alacsonyabb szinten tudott stabilizálódni az év során. Ez, valamint a bérszintek további emelkedése, továbbra is segítette a háztartási fogyasztás javulását. Mivel az inflációs ráta a jegybanki célsáv felett volt, a monetáris politika restriktívebb megközelítés jellemezte 2025-ben, a jegybanki alapkamatot egész év során 6,5% maradt annak ellenére, hogy a hozamok világszerte csökkentek. Ennek következtében a forint erősödni tudott valamelyest az euróval szemben, különösképp az év második felében, ami kedvezően hatott az infláció trendjére.
119 A magyar távközlési szektor esetén az adat-szolgáltatások, valamint konnektivitás iránti változatlan keresletnek köszönhetően a szektor 2025-ben is kedvező teljesítményt mutatott. Előre tekintve, további bizonytalanságok vannak a külső folyamatok tekintetében, valamint a gazdasági és üzleti folyamatok változásaival kapcsolatban. Mindemellett, a hálózatának megbízhatóságának és biztonságának, valamint vezető piaci pozíciónk biztosítása érdekében a Magyar Telekom továbbra is elkötelezett az infrastruktúra-fejlesztések és az ügyfélközpontú működési megközelítés mellett. Észak-Macedónia 2025-ben Észak-Macedónia gazdasági teljesítménye javult a reálbér emelkedés eredményeként növekvő háztartási fogyasztásnak, valamint a növekvő kormányzati kiadásoknak, köztük infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően. Mindemelett azonban olyan kihívások, mint a munkanélküliség, a még mindig magas infláció, valamint a fő európai exportpartnerek oldaláról tapasztalat visszafogottabb kereslet továbbra is korlátozták a gazdasági növekedést. A távközlési szolgáltatások iránti kereslet továbbra is kedvező maradt, így a szektor teljesítménye 2025 során is stabil tudott maradni. 7.2 Bevétel, EBITDA AL, módosított nettó eredmény és szabad cash-flow célok 2025 meghatározó év volt a Magyar Telekom életében. Stratégiai célkitűzéseink – a digitális transzformáció, az ügyfélközpontú gondolkozás, és a működési reziliencia – következetes végrehajtása stabil teljesítményt eredményezett. 250 000 gigabit-képes hozzáférési pont kiépítésével folytattuk vezetékes hálózatunkat érintő beruházásunkat, így év végére már több mint 4 millió gigabit-képes hozzáférési pontra növeltük hálózati elérésünket. A növekvő adat-, és konnektivitás iránti igény sikeres teljesítése kulcsfontosságú volt; otthoni és mobil csomagjaink megújítása pedig, melyek a változó ügyféligények alapján személyre szabhatók, pozitív lendületet ad ügyfélbázisunk növekedésének. Ez a teljesítmény a hatékony költséggazdálkodással és a távközlési pótadó kivezetésével kiegészítve, a tavalyi év azonos időszakához képest 16,1%-os EBIDTA AL növekedést, valamint a módosított nettó eredmény 27,5%-os emelkedését eredményezte, visszaigazolva működési modellünk erősségét valamint részvényesi értékteremtő képességünk fenntarthatóságát. 2026-ra előre tekintve elmondható, hogy stratégiai célkitűzéseink változatlanok. A digitális transzformáció terén mutatott előrelépésünk biztos alapokat teremt a folyamatos értékteremtésre. Szolgáltatási bevételeink folytatódó növekedésének köszönhetően, a bizonyos egyéb bevételi forrásokat érintő kockázatok fennállása ellenére, 2026-ban a Csoport bevétel és EBITDA AL tekintetében egyaránt alacsony egyszámjegyű növekedést várunk. A módosított nettó eredményben közepes egyszámjegyű növekedés várható, a szabad cash-flow pedig előreláthatóan 200 milliárd forint körül alakul majd. 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok 8.1 A belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelése A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett egy megfelelő szintű belső kontroll rendszer kialakításáért és működtetéséért, amely a pénzügyi beszámolók megbízhatóságát, működési és megfelelőségi kockázatok minimalizálását biztosítja. A Magyar Telekom pénzügyi beszámolójának megbízhatóságát biztosító kontrollkörnyezet úgy lett kialakítva, hogy elvárható biztonságot nyújtson arra, hogy a pénzügyi jelentések és a külső célra készülő pénzügyi beszámolók megfeleljenek az Európai Unió által jóváhagyott IFRS Számviteli Standardoknak (IFRS). A 2025. évi üzleti évre vonatkozóan a kontrollok dokumentációja és értékelése az informatikai rendszerrel támogatott ICS- Tool 1 rendszerben lett elvégezve. A tranzakció szintű kontrollok a Magyar Telekom üzleti folyamataiba beépített kontrollokat írják le, amelyek úgy lettek kialakítva és úgy vannak működtetve, hogy megakadályozzák vagy időben azonosítsák a Társaság pénzügyi beszámolójában szereplő minden jelentős beszámoló sor és nyilvánosságra hozott információ esetleges materiális hibáit. A Magyar Telekom belső kontrollrendszerének teljes értékelése a Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission (COSO) által kiadott “Belső kontroll – integrált keretrendszer” módszerén alapul, a rendszer működését a 1 Internal Control System
120 függetlenített belső ellenőrzési funkció is támogatja. Kockázatalapú belső ellenőrzési munkaterv szerinti vizsgálatokkal, valamint ICS kontrollok tesztelésével járul hozzá a belső kontrollfolyamatok javításához és a fennálló kockázatok csökkentéséhez. Az ellenőrzések alapján meghozott intézkedések teljesülését a belső ellenőrzési szakterület nyomon követi. Az ellenőrzések megállapításairól, azok nyomán megfogalmazott intézkedésekről és a feladatok teljesítéséről többek között a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság is rendszeres tájékoztatást kap. Az alkalmazott belső kontroll keretrendszer követelményeivel összhangban a menedzsment minden pénzügyi évben értékeli a belső kontrollrendszer hatékonyságát. A menedzsment 2025-re vonatkozó értékelése lezárult, és a begyűjtött információk alapján a belső kontroll rendszer hatékonyan működött abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza a pénzügyi beszámolóban az esetleges materiális hibákat, illetve csökkentse a működési és megfelelőségi kockázatokat. A Társaság részvényesei a publikus jelentésekből értesülhetnek a belső kontrollrendszer működéséről. A Magyar Telekom menedzsmentje és Igazgatósága elkötelezett arra, hogy a Magyar Telekom Csoport minden üzleti tevékenységét a legszigorúbb jogi és etikai normák szerint folytassa. Ezen elkötelezettség eredményeképp alkotta meg az Igazgatóság a Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programját. A Vállalati megfelelőségi program a Magyar Telekom Csoport minden testületére, szervezetére és munkavállalójára, valamint a tanácsadókra, megbízottakra, képviselőkre és minden olyan személyre vagy szervezetre vonatkozik, amely a Társaság vagy annak leányvállalata nevében végez munkát. A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programja biztosítja, hogy a Csoport üzleti tevékenységét az alkalmazandó törvények és jogszabályok legmesszemenőbb figyelembevételével és betartásával tudatosan, a legmagasabb szintű képzéssel és elkötelezettséggel folytassa. Ez olyan irányelvek és eljárások megvalósítását kívánja meg, amelyek kezelik a potenciális megfelelőségi kockázatokat, valamint meghatározott folyamatokat vezetnek be a megfelelőség gyanított vagy valós hiányának jelentése, kivizsgálása, nyomon követése és korrekciója érdekében. 8.2 Pénzügyi instrumentumok hasznosítása, kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika Bevezetés A Magyar Telekom Magyarország vezető telekommunikációs szolgáltatójaként a telekommunikációs és informatikai iparágban bizonytalanságoknak és változásoknak van kitéve. Ahhoz, hogy a Magyar Telekom ebben a folyamatosan változó környezetben sikeresen működhessen, szisztematikusan azonosítani, értékelni és kezelni kell a kockázatokat. Kockázatkezelési rendszerre nemcsak üzleti szempontból van szükség, hanem a tőzsdei cégként a Magyar Telekom kötelezettsége is, hogy kockázatkezelési rendszert működtessen, és kockázati jelentést készítsen befektetői tájékoztatására. A Magyar Telekom átfogó kockázatkezelési rendszerének kialakításakor a Budapesti Értéktőzsde ajánlásaiban, valamint egyéb nemzetközi vonatkozó szabályokban rögzítettek szerint járt el. A csoportszintű kockázatkezelési rendszer a stratégiai, működési, pénzügyi, megfelelőségi, jogi kockázatokra terjed ki, a Magyar Telekom konszolidált vállalataira is vonatkozóan. A cél e kockázatok korai felismerése, figyelemmel kísérése és megfelelő kezelése. Kockázatkezelési irányelv A Magyar Telekom Nyrt. irányelve, hogy a részvényeseinek és a piaci szereplőknek szóló közzétételek pontos és teljes képet adjanak a Magyar Telekom Csoportról, és minden vonatkozásban tükrözzék annak a pénzügyi helyzetét és működési eredményét. Ezen közzétételek az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel készülnek. A kockázatkezelési rendszer szervezete és folyamata Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljen a Magyar Telekom, folyamatosan fejlesztésre és rendszeresen felülvizsgálatra kerül a kockázatkezelési rendszer elemeinek működőképessége és hatékonysága. A Magyar Telekom kockázatkezelési rendszere magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A Magyar Telekom a csoportszintű kockázatkezelési szervezet által kialakított, az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési irányelvek mentén végzi a kockázatkezelési tevékenységet. Az egyes szervezetek kockázattulajdonosai
121 felelősek a kockázatok azonosításáért, jelentéséért, értékeléséért és folyamatos nyomon követéséért, mindezt a kockázatkezelés folyamat keretrendszerének megfelelően kell végezniük a központi kockázatkezelési szervezet felügyelete mellett. A menedzsment figyelembe veszi a potenciális kockázatokat az éves tervezési folyamatban. A kialakított kockázatkezelési standard folyamat keretet biztosít: ▪ A kockázatok teljeskörű beazonosítása az összes szervezet bevonása által. ▪ A kockázatok beazonosítása után a kockázatok részletesebb elemzése, értékelése és számszerűsítése egy meghatározott módszertan szerint (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével). A kockázatok értékelése lehetővé teszi, hogy a menedzsment hatékonyabban tudjon azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a Csoport stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják. ▪ Ezt követően döntés születik a konkrét cselekvési irányról a kockázatok csökkentése érdekében. ▪ Az adott kockázattulajdonos végrehajtja, nyomon követi és értékeli a kapcsolódó intézkedéseket. ▪ Ezek a lépések szükség szerint ismétlődnek azért, hogy tükrözzék az aktuális fejlesztéseket, döntéseket. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében a Magyar Telekomban biztosítani kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit, amit a Társaság szervezetei a rendszeres Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentés útján támogatnak. Ugyanakkor a Magyar Telekom az üzleti terveihez kapcsolódó kockázatokat is folyamatosan értékeli és kezeli, valamint figyelembe veszi a kockázatkezelési folyamat során. A Magyar Telekom működésére ható kockázati tényezők rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Minden leányvállalatnak és szervezetnek kötelessége azonosítani és jelenteni működésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredmény, egy csoportszintű kockázati jelentés formájában az Igazgatóság, az Auditbizottság, illetve a Deutsche Telekom Risk management szervezete felé beterjesztésre kerül. Ez a rendszeres beszámoló biztosítja a legjelentősebb kockázatok felügyeletét, a naprakész kockázatcsökkentő intézkedések meglétét és rendszeres nyomon követését. A Magyar Telekom kockázatjelentési rendszerét folyamatos, proaktív jelentési kötelezettség egészíti ki csoportszinten. Ennek keretében a cégcsoport tagjainak és szervezeteinek minden tudomásukra jutó jelentési kötelezettség feltételeinek megfelelő új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli, és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a Gazdasági vezérigazgató- helyettest. A munkatársak felelősségét a kockázatok követésére és kezelésére vonatkozóan belső utasítás szabályozza. A kockázatok értékelését hároméves időszakra végzi a Magyar Telekom Csoport. Ha a kockázat értékelési időszakon túl is léteznek jelentős kockázatok, ezeket a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri. A kockázatok szisztematikus kezelése mellett a lehetőségek azonosítása és stratégiai, pénzügyi értékelésük lényeges része a Magyar Telekom Csoport éves tervezési folyamatának. Ez lehetővé teszi a Társaság számára, hogy ezeket a lehetőségeket figyelembe vegye az előrejelzéseiben. 8.3 Főbb kockázati tényezők A Csoport pénzügyi helyzetét, a működési eredményét, illetve az értékpapírjainak piaci árfolyamát ezen kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznie a Csoportnak, hanem további, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg kisebb prioritással rendelkeznek, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetre, működési eredményre, illetve az értékpapírjainak árfolyamára. Szabályozási kockázatok ▪ A Magyar Telekom Csoport erősen szabályozott piaci környezetben működik. A szabályozási környezet jelentős része uniós jogalkotás eredménye. ▪ A meglévő jogszabályokban történt változások, illetve az új jogszabályok implementációja jelentős hatással lehet a Csoport működésére és pénzügyi eredményeire. ▪ Az észak-macedóniai szabályozási környezet alakulása a jövőben is fokozott figyelmet igényel, különösen az AEK (Észak-Macedón Köztársaság Elektronikus Hírközlési Ügynöksége) nagykereskedelmi szabályozással kapcsolatos tervei miatt.
122 Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport együttműködik és folyamatos aktív párbeszédet folytat a szabályozó hatóságokkal. ▪ Olyan folyamatokat tart fenn a Csoport, amelyek biztosítják a szabályozások betartását és az időbeli és pontos információk biztosítását a szabályozó hatóságok számára. Jogi kockázatok ▪ Hatósági ügyek és jogviták harmadik felekkel befolyásolhatják a Csoport működési eredményét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Jogi képviseleten keresztül érdekeinek és értékeinek védelme, jogvitás ügyek folyamatos menedzselése, nyomon követése. ▪ Lásd továbbá a compliance kockázatok menedzselési tevékenységét. Pénzügyi kockázatok ▪ A Csoport a pénzügyi kockázatainak kezelését a Konszolidált éves beszámoló 5. megjegyzésében írja le részletesen. ▪ A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozhatják. ▪ A magyar adórendszer előre nem látható változásai negatív hatással lehetnek a Csoport eredményére. ▪ A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a Csoport működési eredményét. ▪ A Csoport befektetéseinek értékét, a működési eredményét és pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági, geopolitikai fejlemények. ▪ Az infláció bizonytalan tendenciája korlátozott kiszámíthatósággal befolyásolhatja a Csoport eredményeit. ▪ A megújuló energiák térnyerése, az energia infrastruktúra lassú fejlesztése és az EU diverzifikált energiaellátási tervei időszakosan és lokálisan volatilis piacokat illetve, akár komolyabb fizikai kieséseket is eredményezhetnek. Egy következő, potenciális jövőbeni globális energiaválság közvetlen hatásaként újra emelkedhet a villamos energia, valamint számos fontos energiahordozó (földgáz, kőolaj, szén) piaci árai. ▪ Választások, polarizáció, valamint az országokon belüli és az országok közötti konfliktusok által okozott geopolitikai bizonytalanságok közvetett vagy közvetlen negatív hatást gyakorolhatnak a gazdaságra globális szinten és az egyes vállalatokra egyaránt. ▪ Az Egyesült Államok és Kína között eszkalálódó geopolitikai feszültség, amelyeket a vámintézkedések és Kína ritkaföldfémek feletti ellenőrzése is táplál, tovább súlyosbíthatják a globális ellátási láncok működését és áremelkedéseket okozhatnak. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport folyamatosan elemezi a pénzügyi tény adatokat, és előrejelzéseket ad a pénzügyi mutatók vonatkozásában. ▪ A Magyar Telekom Csoport technológiai és távközlési ágazat fejlesztéseit figyelemmel kíséri. ▪ A Csoport érzékenységvizsgálatokat végez (pl. deviza, szabad pénzáramlás). ▪ A Csoport éves szinten az összes kulcsfontosságú kontrollra teszteket végez. ▪ A Csoport folyamatait, rendszereit folyamatosan fejleszti az automatizált könyvelések, riportolások és ellenőrzések céljából. ▪ A Csoport az energia árakat folyamatosan monitorozza, hogy megfelelő árszinten tudjon vásárolni. ▪ A Magyar Telekom Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a geopolitikai bizonytalanságokat, beleértve a választásokat, a polarizációt és a konfliktusokat, hogy felmérje azok potenciális gazdasági hatásait. Stratégiai kockázatok ▪ A Csoport erős versenynek van kitéve a vezetékes piacon, mivel a hálózatfejlesztésnek köszönhetően egyre több földrajzi területen kerül átfedésbe a versenytársaival. ▪ A Csoport erős versenynek van kitéve a rendszerintegráció, IT és a mobil szegmensben is. ▪ Az észak-macedón piac is erősödő versenynek van kitéve új piaci szereplők belépésével. ▪ Jelentős kihívást jelent a távközlési piac új trendjeihez és technológiai változásaihoz (MI) való alkalmazkodás. ▪ Az eredményre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok, az új technológiákkal kapcsolatos megalapozatlan és gyorsan terjedő hírek. ▪ Fenntarthatóság: információ a Csoport fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos megközelítéséről és lehetőségekről a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1 – Climate Change, valamint ESRS G1 – Corporate Governance fejezeteiben található.
123 Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe. ▪ Átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ A technológiai fejlesztéseket és a versenytársak tevékenységét figyelemmel kíséri. ▪ A Csoport felelősségteljes és fenntartható üzleti tevékenységet folytat. ▪ A Csoport a bizalom és a hírnév megőrzése érdekében folyamatosan tájékoztatja fő érdekelt feleit a terveiről, kockázatairól, eredményeiről. ▪ A Csoport a digitális kezdeményezéseket beépíti a hosszú távú tervezésbe, és összehangolja technológiai és üzleti stratégiáit. ▪ A Társaság folyamatosan képzéseket biztosít munkatársai számára az új technológiák megismerése érdekében. Működési kockázatok ▪ A Csoport működési modelljének jövőjét az üzleti és technológiai környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Csoport rugalmas üzleti modellel rendelkezik. Szorosan figyelemmel kíséri a versenytársi környezetet minden piacon, és megfelelően reagál mind a fogyasztói, mind az üzleti igényekre. ▪ A Magyar Telekom Csoport árajánlatai versenyképesek a piacokon, amelyeken működik. ▪ A Magyar Telekom Csoport támogatja az üzleti ügyfeleinek hatékonyságának növelését innovatív termékekkel. ▪ A Magyar Telekom Csoport átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ Egy világjárvány hatása a Magyar Telekom Csoport teljes kockázati környezetét befolyásolhatja. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Covid-19 hatásaira való reagálás során szerzett tapasztalatok a mindennapi működés részévé váltak. Tekintettel a távközlési ágazat jellegére, a kommunikációs szolgáltatások fontos szerepére egy világjárvány során, a Csoport folyamatosan erősíti digitális stratégiáját. ▪ A Magyar Telekom Csoport folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe azért, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira és továbbra is sikeresen tudja biztosítani a hálózati infrastruktúra működését, kapacitását. ▪ A Magyar Telekom Csoport a távmunka feltételeinek megteremtésével és lehetővé tételével biztosítani tudja a munkavállalók egészségvédelmét, termelékenységét és hatékony munkavégzését. ▪ A rendszerhibák hatásai csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, bírságokat szabhatnak ki a Csoportra, valamint árthatnak hírnevének. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Csoport hálózat felügyeleti rendszereket működtet, helyreállítási célértéket határoz meg annak érdekében, hogy a szolgáltatás kieséseket minimalizálni tudja. ▪ Az ügyfelek időben való tájékoztatását a hibákról kulcs fontosságúnak tartja, ezért fejlett tájékoztatási rendszert működtet. ▪ A kulcsfontosságú munkatársak távozása hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti tevékenységét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Fejlett humán stratégia működtetése, részleteit lásd a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S1 – Own workforce fejezetében. ▪ Világszerte jelentősen emelkedett a kibertámadások száma az utóbbi időben. A kiberbiztonsági kockázat a világjárvány óta tovább súlyosbodott, mivel a munkavégzés, a vásárlás, a társas kapcsolatok és az oktatás jelentős mértékben a digitalizáció irányába tolódott el. A digitalizáció rapid fejlődése megnövelte a szervezetek sebezhetőségét kibertámadások esetén. Emellett a távmunkavégzés lehetőségének szélesebb körű alkalmazása növelheti az üzleti információk és adatokat érintő visszaélések, valamint az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférések, adatlopások kockázatát, illetve az ezekkel való visszaélések lehetőségét.
124 Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Csoport a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelve nyújtja szolgáltatásait és folyamatosan teszteli és aktualizálja a kiberbiztonsági intézkedéseit. ▪ A Magyar Telekom Csoport rendszeres felülvizsgálatokat végez az üzleti tevékenységét érintő legjelentősebb biztonsági kockázatok kapcsán. Stratégiájának része a kockázatok felismerése, megelőzése és az ezekre való reagálása. ▪ A Magyar Telekom Csoport kiberbiztonsági megközelítése a kiberbiztonsági incidensek kockázatának minimalizálására összpontosít, amelyek érintik hálózatait, rendszereit és szolgáltatásait. ▪ A Csoport a helyes biztonsági szemléletet kommunikációval, kampányokkal és képzésekkel erősíti a kollégák körében. ▪ Az adatvédelmi jogsértések rendkívül magas bírságokkal sújthatók. Az adatkezelés jellegéhez, céljaihoz és az adatvédelmi kockázatokhoz igazított technikai és szervezési intézkedések és a jól kialakított adatvédelmi irányítási struktúrák ellenére sem lehet teljesen kizárni adatvédelmi incidensek bekövetkezését, adatvédelmi megfelelőségben mutatkozó hiányosságok előfordulását. Felmerülhetnek olyan hibák, amelyek negatív hatással lehetnek a Magyar Telekom Csoport hírnevére, a költségekre és hátrányos jogkövetkezményeket (beleértve a bírságot is) vonhatnak maguk után. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Az adatvédelmi megfelelőség érdekében és ezáltal a meg nem felelésből fakadó hátrányos jogkövetkezmények (bírság) elkerülése érdekében különös figyelmet fordít a Csoport az adatvédelmi alapelvek (pl. célhoz kötöttség, adattakarékosság) betartására, a megfelelő adatkezelési jogalapok meghatározására, a beépített és alapértelmezett adatvédelem követésére szolgáltatásaink és folyamataink kialakítása és működtetése során, magasszintű adatbiztonsági intézkedésekre, továbbá az olyan rendszerszintű hibák elkerülésére, melyek nagy számú előfizetőre, munkavállalóra vagy érintettre vannak kihatással. Az adatvédelemmel kapcsolatos folyamatokról a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S4-1 – Policies related to consumers and end-users fejezetében található bővebb információ. ▪ Rendszeres adatvédelmi és adatbiztonsági képzéseket nyújt, az adatvédelmi tudatosságot növelő kommunikációt folytat, továbbá egyéb olyan eszközöket (pl. vállalati intraneten elérhető adatvédelmi segédanyagok) biztosít a Magyar Telekom Csoport a kollegáknak, amelyek segítik őket abban, hogy jobb, kockázat-tudatosabb döntéseket tudjanak hozni. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek utóbbi években érzékelhető felgyorsult térnyerése kiemelt figyelmet követel, melynek elmulasztása, nem megfelelő alkalmazása adott esetben súlyos jogi következményekkel járhat. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Csoport a kapcsolódó irányelveket, követelményeket beépíti a folyamataiba és rendszeres jogi és megfelelőségi támogatást nyújt az üzleti döntések során a mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazhatóságában és fejlesztésében. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során, amennyiben ezek személyes adatok kezelésével járnak együtt, a Csoport kiemelt figyelmet fordít az adatvédelmi szabályoknak való megfelelőségre. ▪ Beszerzés és szállítói lánc: a Csoport számos beszállítóval működik együtt. A nagyobb kockázatot jelentő termékek és szolgáltatások közé tartoznak a hardver, hálózati technológiai komponensek, valamint minden olyan termék és szolgáltatás, amelyet közvetlenül a végfelhasználóknak nyújt. Az ellátási kockázatokat nem lehet teljesen kizárni. Járványok, természeti katasztrófák, háborúk, egyéb szállítási szűk keresztmetszetek, áremelkedések, gazdasági vagy politikai körülmények változásai vagy a beszállítók termékstratégiái negatív hatással lehetnek a Csoport üzleti folyamataira és az eredményeire. További kockázatok származhatnak az egyes beszállítóktól való függésből vagy az egyes beszállítók aktuális kapacitásából eredő vagy gazdasági okokra visszavezethető nemteljesítéséből is. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Annak érdekében, hogy a Csoport a kockázati kitettséget csökkentse, szervezeti és működési, valamint szakirányú beszerzési stratégiákat alkalmaz. A beszerzési üzleti folyamatai tervezettek, és rendszeres belső és külső kontrollokkal ellenőrzi azokat. A beszerzéssel kapcsolatos kockázatok kezelésének kiemelt szakmai tényezői: a beszállítói bázis proaktív menedzselése, rendszeres és eseti átvilágítása, beszállítók szegmentálása, stratégiai és kritikus beszállítók kockázatelemzése és folyamatos aktív kapcsolattartás velük, közösen az üzleti területekkel. Ennek részleteit lásd a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S2 – Workers in the Value Chain fejezetében.
125 Compliance kockázatok ▪ A jogszabályok megsértése a bizalom elvesztését, pénzügyi szankciókat és a Csoport részvényesi értékének csökkenését okozhatják, valamint további szankciókhoz vezethetnek. A súlyos jogsértések büntetőeljáráshoz, peres eljárásokhoz hatósági ügyekhez vezethetnek. Kockázat menedzselési tevékenységek, melynek részleteit lásd a Konszolidált fenntarthatósági jelentés G1 – Corporate Governance fejezetében: ▪ A Csoport megfelelőségi keretrendszert működtet a kockázatok azonosítására, rendszeres értékelésére, enyhítésére. ▪ A Csoport a munkatársainak képzéseket biztosít, tudatosítási programokat folytat, amelyek az etikai kultúrát ismertetik az egész szervezeten belül és segítik a munkavállalókat, hogy megértsék a szerepüket a megfelelőség biztosításában. ▪ A Magyar Telekom Csoport olyan kultúrát támogat, amelyben kollégák jelezhetik aggályaikat, így azonosítani tudja a problémákat és meg tudja akadályozni azok megismétlődését. 8.4 Pénzügyi kockázatok kezelése A Csoport pénzügyi instrumentumai minősítését a Konszolidált éves beszámoló 4. megjegyzésében, a Csoport pénzügyi kockázatainak kezelését a Konszolidált éves beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen. 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése Főbb teljesítmény indikátorok 2024.12.31. 2025.12.31. Bevétel (millió Ft) ........................................................................................ 967.478 983.939 Mobil bevételek...................................................................................... 565.480 581.468 Vezetékes bevételek .............................................................................. 307.603 312.939 Rendszerintegráció/információtechnológia bevételek ..................... 94,395 89.532 EBITDA (millió Ft) ........................................................................................ 363.401 417.798 Működési eredmény (millió Ft) .................................................................. 223.459 274.541 A Társaság részvényeseire jutó eredmény (millió Ft) ............................. 157.797 208.440 Capex after lease (millió Ft) ....................................................................... 113.303 135.092 Nettó adósságállomány (millió Ft) ............................................................ 335.681 248.112 Nettó adósság / EBITDA arány .................................................................. 0,92 0,59 9.1 Bevételek Az összes bevétel a 2024-es 967,5 milliárd forintról 2025-re 983,9 milliárd forintra nőtt, tükrözve a mobil adatforgalom és a vezetékes szélessáv további növekedését, valamint a Magyarországon 2024. áprilisában végrehajtott inflációkövető díjkorrekció hatásait. Ezek az emelkedések ellensúlyozták a készülékértékesítés és az RI/IT csökkenését. A mobil bevételek 581,5 milliárd forintra nőttek 2025-ben a 2024-eas 565,5 milliárd forinthoz képest, ami elsősorban a mobil adathasználat folytatódó növekedését tükrözi, ami ellensúlyozta az egyéb változásokat. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 1,2%-kal, 141,7 milliárd forintra nőttek 2025-ben, mivel a mindkét országban tapasztalat alacsonyabb felhasználási szinteket ellensúlyozta a magyarországi működésben az előfizetési díjak tekintetében 2024. áprilisban végrehajtott inflációkövető díjkorrekció hatása. ▪ A hangalapú nagykereskedelmi bevételek 1,9%-kal 7,4 milliárd forintra csökkentek 2025-ben az észak-macedón operációban alacsonyabb nemzetközi bejövő forgalom következtében. ▪ Az adatbevételek 9,4%-kal 248,5 milliárd forintra nőttek 2025-ben az előfizetők számának folyamatos növekedése és a mobiladat-használat emelkedése következtében. ▪ Az SMS bevételek kismértékben csökkentek, 29,0 milliárd forintra 2025-ben, a magyarországi lakossági előfizetők körében csökkenő használat következtében. ▪ A készülékértékesítési bevételek 3,1%-kal 133,7 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, elsősorban a harmadik feles exportértékesítés csökkenésének köszönhetően.
126 A vezetékes bevételek 2025-ben 312,9 milliárd forintra nőttek a 2024-es 307,6 milliárd forintról, elsősorban a magyarországi szélessávú bevételek növekedésének eredményeként, mivel ez ellensúlyozta a vezetékes hangbevételek csökkenését, valamint a ViDaNet vezetékes leányvállalat dekonszolidációjának hatását. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 7,6%-kal, 33,8 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, a magyarországi előfizetői bázis és használati szint csökkenésének következtében. ▪ A szélessávú kiskereskedelmi bevételek 6,3%-kal 120,1 milliárd forintra nőttek 2025-ben, köszönhetően a mindkét országban tapasztalt további ügyfélkör növekedésnek. ▪ A TV bevételek 3,4%-kal 78,6 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, tükrözve a magyarországi ügyfélkörnek a ViDaNet dekonszolidáció valamint a műholdas TV szolgáltatás megszüntetése következtében történt csökkenését. ▪ A vezetékes készülékértékesítésből származó bevételek 12,1%-kal 25,0 milliárd forintra nőttek 2025-ben, a megnövekedett értékesítési volumen valamint az alacsonyabb részletfizetésekhez kapcsolódó jelenérték- diszkont következtében a magyarországi működésben. ▪ Adat, nagykereskedelmi és egyéb vezetékes bevételek 1,9%-kal 55,5 milliárd forintra nőttek 2025-ben a magyarországi bérelt vonali vezetékes internet szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően. A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 89,5 milliárd forintra csökkentek 2025-ben a 2024-es 94,4 milliárd forinthoz képest, ami részben az általánosan alacsonyabb piaci keresletnek, néhány nagy értékű magyarországi projektekből származó bevétel hiányának, valamint a Társaság stratégiai fókuszban a magasabb profitabilitású ismétlődő, rendszeres szolgáltatások felé való eltolódásnak a következménye. 9.2 Közvetlen költségek A közvetlen költségek a 2024-es 379,8 milliárd forintról 2025-re kismértékben, 377,5 milliárd forintra csökkentek, az RI/IT- szolgáltatásokhoz köthető költségek csökkenésének eredményeként. ▪ Az összekapcsolási díjak kismértékben csökkentek éves összehasonlításban, 2025-ben 19,0 milliárd forintot tettek ki. ▪ Az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek 6,7%-kal 63,7 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, ami a kapcsolódó projektek alacsonyabb éves értékét tükrözi. ▪ A követelések/pénzügyi eszközök értékvesztése és nyeresége és a szerződéses eszközök költségei 6,2%-kal 12,9 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, a követelések korosodásának kedvezőbb alakulásának köszönhetően, ami pozitívan hatott az eredményekre. ▪ A távközlési adó 4,5%-kal, 24,0 milliárd forintra csökkent 2025-ben, ami a csökkenő az üzleti ügyfelek körében tapasztalható alacsonyabb mobil hang használatot tükrözi. ▪ Az egyéb közvetlen költségek 1,7%-kal, 258,0 milliárd forintra nőttek 2025-ben, mivel az ügynöki jutalékok emelkedése ellensúlyozta a készülékértékesítési költségek csökkenését. 9.3 Bruttó fedezet A bruttó fedezet 2025-ben 606,4 milliárd forintra nőtt a 2024-es 587,7 milliárd forintról, tükrözve a távközlési szolgáltatási bevételek növekedését. 9.4 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások éves összevetésben 4,4%-kal 106,3 milliárd forintra emelkedtek 2025-ben, a mindkét országban végrehajtott béremelések következtében. 9.5 Távközlési pótadó A távközlési pótadó 2025 január elsejétől kivezetésre került, ami 2025-ben 36,4 milliárd forint javulást eredményezett éves összehasonlításban.
127 9.6 Egyéb működési költségek Az egyéb működési költségek a 2024-as 92,5 milliárd forintról 2025-ra 90,8 milliárd forintra mérséklődtek, az alacsonyabb energia költségek és csökkenő kiskereskedelmi adó együttes hatásaként, amik ellensúlyozták az inflációs nyomás okozta költségemelkedést. 9.7 Egyéb működési bevételek Az egyéb működési bevételek 2025-ben 8,5 milliárd forintra nőttek a 2024-es 6,4 milliárd forintról, elsősorban a Csoport vezetékes leányvállalatának, a ViDaNet-nek eladásából származó bevétel következtében. 9.8 EBITDA Az EBITDA 2025-ben 417,8 milliárd forintra nőtt, szemben a 2024-es 363,4 milliárd forinttal, köszönhetően a magasabb bruttó fedezetnek, valamint a távközlési pótadó kivezetés kedvező hatásának. 9.9 Értékcsökkenés és amortizáció Az értékcsökkenési és amortizációs (D&A) költségek 143,3 milliárd forintra emelkedtek 2025-ben a 2024-es 139,9 milliárd forintról a magasabb software-ekkel kapcsolatos értékcsökkenés következtében. 9.10 Működési eredmény A működési eredmény az EBITDA javulásának köszönhetően a 2024-es 223,5 milliárd forintról 2025-re 274,5 milliárd forintra nőtt. 9.11 Nettó pénzügyi eredmény A nettó pénzügyi eredmény a 2024-es 29,2 milliárd forintos veszteségről 2025-re 20,9 milliárd forintos veszteségre javult. A kamatkiadás javulását az alacsonyabb hitelállomány eredményezte, a kamatbevételek emelkedése a kedvezőbb likviditási pozíciókat tükrözi, míg az egyéb pénzügyi költségek csökkenése a kedvezőbb EUR/HUF változást tükrözi, ami árfolyamnyereségeket eredményezett 2025-ben. 9.12 Nyereségadó A társasági adó ráfordítások 2025-ben 38,1 milliárd forintra nőttek a 2024-es 30,8 milliárd forintról a magasabb adózás előtti eredmény miatt. 9.13 A nem irányító részesedésekre jutó eredmény A nem irányító részesedésekre jutó eredmény a 2024-es 5,6 milliárd forintról 2025-re 7,1 milliárd forintra nőtt, az észak- macedón operációban elért magasabb profitszint eredményeként, amit a bruttó fedezet javulásának és egy, a bázis időszakot kedvezőtlenül érintő, egyszeri költség hiányának együttes hatása okozott.
128 9.14 Csoportszintű Cash-flow A szabad cash-flow összege 220,9 milliárd forint pénzbeáramlást tett ki 2025-ben (2024: 166,3 milliárd forint pénzbeáramlás) főként az alább említett okok következtében. Üzleti tevékenységből származó cash-flow Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 2025-ben jelentősen javult, 362,2 milliárd forint pénzbeáramlásra, szemben a 2024. évi 302,3 milliárd forint pénzbeáramlással, az alábbiak következtében: ▪ 54,4 milliárd forint pozitív hatás 2025-ben a magasabb EBITDA miatt. ▪ 8,4 milliárd forint pozitív hatás az aktív működő tőke változásában, főként az alábbiak eredményeként: – a részletfizetéses vevőkövetelések nettó állományában bekövetkezett kedvező változás 2025-ben 2024. évhez képest (kb. 7,0 milliárd forint pozitív változás) az eltérő év végi szezonalitás következtében, – kedvező változás az észak-macedóniai telekommunikációs vevőkövetelések vonatkozásában, melynek hatását fokozta a forint macedón dénárral szembeni erősödése 2025-ben, ellentétben a 2024. évi forint macedón dénárral szembeni gyengülésével (kb. 3,4 milliárd forint pozitív változás), – a projektek eltérő szezonalitása kedvező változást eredményezett az RI/IT vevőkövetelésekben (kb. 1,9 milliárd forint pozitív változás) Magyarországon 2025-ben 2024. évhez képest, – a magyarországi mobilkészülék készletállományban bekövetkezett kedvezőtlen változás 2025-ben 2024. évhez képest (kb. 4,5 milliárd forint negatív hatás), mely elsősorban az éven belüli eltérő beszerzési dinamikákat tükrözi. ▪ 3,0 milliárd forint negatív hatás a céltartalékok változásában, ami főként a munkavállalókhoz köthető magasabb céltartalék kifizetéseket tükrözi 2025-ben 2024. évhez képest. ▪ 8,6 milliárd forint pozitív hatás a passzív működő tőke változásában, amely mögött főként a következő okok állnak: – kedvező változás a magyarországi készülék szállítók egyenlegében (kb. 10,9 milliárd forint pozitív hatás) az alacsonyabb kifizetések miatt 2025-ben 2024. évhez képest, – a számlázott és nem számlázott szállítók egyenlegének szezonalitásból adódó kedvező változása Magyarországon (kb. 9,8 milliárd forint pozitív hatás), – kedvezőtlen változás a jövedelemadókhoz nem kapcsolódó adók egyenlegében (kb. 7,2 milliárd forint negatív hatás) elsősorban a távközlési pótadó 2025-től történő megszűnése miatt, – a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek egyenlegében bekövetkezett kedvezőtlen változás (kb. 5,5 milliárd forint negatív hatás), melyet főként a havi bérutalások eltérő fizetési dinamikája okozott 2025-ben 2024. évhez képest. Millió forintban 2024. 1-12. hó 2025. 1-12. hó Változás Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 302 311 362 230 59 919 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow (86 415) (116 454) (30 039) Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása (15 605) 7 646 23 251 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow korrigálva az Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó hatásával (102 020) (108 808) (6 788) Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek (33 967) (32 563) 1 404 Szabad cash-flow 166 324 220 859 54 535 Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó 15 605 (7 646) (23 251) Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / visszafizetése - nettó (108 075) (77 849) 30 226 Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (47 955) (97 336) (49 381) Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (22 363) (40 789) (18 426) Pénzeszközök árfolyamkülönbözete 960 (820) (1 780) Pénzeszközök változása 4 496 (3 581) (8 077)
129 ▪ 13,7 milliárd forint negatív hatás a fizetett nyereségadó esetében 2025-ben 2024. évhez képest, ami főként a javuló eredmény következtében magasabb helyi iparűzési adó és társasági adó fizetés hatása. ▪ 2,5 milliárd forint pozitív hatás a fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjaknál 2025-ben 2024. évhez képest, ami elsősorban az alacsonyabb hitelállományt és a kamatfizetések eltérő időzítését tükrözi. ▪ 2,7 milliárd forint pozitív hatás a kapott kamatok esetében 2025-ben 2024. évhez képest a sokkal kedvezőbb likviditási pozícióknak köszönhetően. ▪ Nincs jelentős hatás az egyéb nem pénzmozgással járó tételek esetében, mivel a 2024. évhez képest 2025-ben a magasabb árfolyamnyereségekhez vezető jelentős devizaárfolyam-mozgások ellensúlyozták a tárgyi eszközök és a ViDaNet leányvállalat 2025-ben történt értékesítéséből származó egyszeri nyereségek hatását. Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow korrigálva az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésének / eladásának nettó hatásával A befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow 108,8 milliárd forint volt 2025-ben, szemben a 2024. évi 102,0 milliárd forinttal. ▪ A tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések éves szinten 15,4 milliárd forinttal növekedtek tükrözve az optikai hálózathoz köthető magasabb beruházásokat és a magyarországi beruházási szállítókhoz köthető magasabb kifizetéseket, valamint a magasabb összegű észak-macedóniai hálózati fejlesztéseket. ▪ A tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevételek éves szinten 1,1 milliárd forinttal emelkedtek a magyarországi ingatlaneladásoknak köszönhetően, melyek pozitív hatást eredményeztek 2025-ben. ▪ A ViDaNet leányvállalat értékesítése 7,6 milliárd forint egyszeri pozitív cash-flow hatást eredményezett. Az eladási árat részben nem pénzmozgással járó tranzakcióként 6,4 milliárd forint hitel engedményezésével rendezték a felek, amely a Konszolidált Cash-flow kimutatás Befektetési és Finanszírozási része között kiszűrésre került. A kontrolvesztés időpontjában a ViDaNet leányvállalatban lévő pénzeszközök összege 45 millió forint volt. A ViDaNet értékesítéséből származó pénzmozgás az elidegenített pénzeszközöket nem tartalmazza Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek A lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek 32,6 milliárd forintra javultak 2025-ben a 2024. évi 34,0 milliárd forintról, amit elsősorban a bizonyos meghosszabbított fizetési határidejű szállítói kötelezettségekhez köthető kifizetések hiánya okozott. A pénzeszközökben 8,1 milliárd forintos romlás következett be 2025-ben 2024. évhez képest. Ez a romlás a szabad cash- flowban bekövetkezett növekedés mellett az alábbi tényezőkre vezethető vissza: ▪ Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele 30,9 milliárd forinttal romlott a DT Csoporton belüli hitelek alacsonyabb összegű lehívása és a DT Csoporton belüli pénzeszköz lehívások növekedésének együttes hatása miatt 2025-ben 2024. évhez képest. ▪ Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése 61,2 milliárd forinttal javult a DT Csoporton belüli alacsonyabb hiteltörlesztések miatt, amit részben ellensúlyozott a DT Csoporton belüli pénzeszköz visszafizetések növekedése 2025- ben 2024. évhez képest. ▪ 18,4 milliárd forinttal magasabb pénzkiáramlás saját részvény visszavásárlására 2025-ben 2024. évhez képest. ▪ 49,4 milliárd forinttal magasabb osztalék került kifizetésre 2025-ben 2024. évhez képest. ▪ A pénzeszközök árfolyam-különbözete 1,8 milliárd forinttal romlott a 2025-ben 2024. évhez képest a macedón dénár/magyar forint árfolyammozgás miatt. A pénzügyi és működési statisztikák az alábbi weboldalon elérhetők: http://www.telekom.hu/befektetoknek/penzugyi_jelentesek
130 9.15 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás A Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő egyenlegek legjelentősebb változásai 2024. december 31. és 2025. december 31. összehasonlításában az alábbi sorokon figyelhetők meg: ▪ Egyéb pénzügyi eszközök (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú eszközök) ▪ Ingatlanok, gépek és berendezések ▪ Egyéb immateriális javak ▪ Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) ▪ Vállalati kötvények (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) ▪ Nyereségadó kötelezettség ▪ Céltartalékok (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) ▪ Egyéb kötelezettségek (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) ▪ Saját részvények Az Egyéb pénzügyi eszközök (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú eszközök) egyenlege 53,5 milliárd forinttal nőtt 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, főként a cash pool követelések 52,7 milliárd forintos emelkedése miatt. Az Ingatlanok, gépek és berendezések összege 30,6 milliárd forinttal növekedett 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, ami főként a vezetékes optikai hálózat kiépítésen keresztüli fejlesztésének, az 5G lefedettség növelésének, valamint a technológiai épületek infrastruktúrájának korszerűsítése és környezetbarátabbá tételének eredménye, melyet részben ellensúlyozott a ViDaNet eladása során kivezetett eszközök értéke. Az Egyéb immateriális javak összege 24,7 milliárd forinttal csökkent 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, tükrözve az elszámolt amortizációt és egyes szoftverek hasznos élettartamának rövidítését. A Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) 28,4 milliárd forinttal csökkentek 2024. december 31-ről 2025. december 31-re főként a DT hitelek visszafizetése miatt. A Vállalati kötvények (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) könyv szerinti értéke 2025. december 31- én 69,5 milliárd forint volt (2024. december 31-én 69,2 milliárd forint) amelyből 34,8 milliárd forint a rövid lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra, mivel a vállalati kötvények első visszafizetése 2026-ban esedékes. A Nyereségadó kötelezettség 10,9 milliárd forinttal növekedett 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, ami főként a magasabb társasági adófizetési kötelezettséget tükrözi, összhangban a javuló eredménnyel. A Céltartalékok (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) 12,1 milliárd forinttal növekedtek 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, tükrözve a megemelkedett eszköz helyreállítási kötelezettségeket, amelyek nem csak a harmadik-feles tulajdonban lévő telekommunikációs építményekkel kapcsolatban merülnek fel, hanem az általános jogi követelményből is, ahogy azt Magyarországon az elektronikus hírközlési törvény 2025-től hatályos 97/A §-a szabályozza. Ennek megfelelően az ilyen kötelezettségek vonatkozhatnak mind a Társaság saját telephelyein, mind harmadik fél telephelyén található eszközökre. Az Egyéb kötelezettségek (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek) 13,2 milliárd forinttal csökkentek 2024. december 31-ről 2025. december 31-re, elsősorban a távközlési pótadó fizetési kötelezettség kivezetése és a havi bérutalások eltérő fizetési dinamikája miatt. A Saját részvények összege emelkedett 2024. december 31-ről 2025. december 31-re a 40,8 milliárd forint értékben vásárolt, összesen 22.821.515 darab Magyar Telekom törzsrészvény eredményeként. A Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás egyéb egyenlegeiben nem következett be lényeges változás 2024. december 31. és 2025. december 31. között. A kevésbé jelentős változásokra a Konszolidált Cash-flow kimutatás 2025. évi számai, valamint az előbbi 9.14 Csoportszintű Cash-Flow fejezetben található további magyarázatok adnak információt.
131 10 Konszolidált fenntarthatósági jelentés Magyar Telekom Csoport 2025. évi Konszolidált fenntarthatósági jelentés Tartalomjegyzék Általános információk ......................................................................................................................................................................... 132 ESRS 2 – Általános közzétételek ................................................................................................................................................. 132 Környezetvédelmi témák ................................................................................................................................................................... 151 ESRS E1 – Éghajlatváltozás.......................................................................................................................................................... 154 ESRS E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság ................................................................................................. 166 Társadalmi témák ................................................................................................................................................................................ 174 ESRS S1 – Saját munkaerő ........................................................................................................................................................... 174 ESRS S2 – Az értékláncban dolgozók ......................................................................................................................................... 190 ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók ............................................................................................................................... 195 Irányítási témák.................................................................................................................................................................................... 205 ESRS G1 – Üzleti magatartás....................................................................................................................................................... 205
132 Általános információ ESRS 2 – Általános közzétételek Bevezetés A Magyar Telekom Csoport rendszeresen beszámol fenntarthatósági kezdeményezéseiről és eredményeiről, idén másodszor a 2000. évi C. számú törvény előírásainak megfelelően, a CSRD vonatkozó rendelkezéseit végrehajtó konszolidált fenntarthatósági jelentés formájában 2 . Ez a konszolidált fenntarthatósági jelentés a következő szakaszokra oszlik: „Általános közzétételek”, „Környezetvédelmi témák”, „Társadalmi témák” és „Irányítási információk”. A konszolidált üzleti/vezetőségi jelentésen belüli ismétlődések elkerülése érdekében a megfelelő helyeken hivatkozások találhatók más fejezetekben található további információkra. Az alábbi tematikus ESRS szabványoknak megfelelően a Csoport beszámol a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásainak kezelésére vonatkozó megközelítéséről, továbbá a teljes értéklánc mentén beazonosított kockázatokról és lehetőségekről: - E1 – Éghajlatváltozás - E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság - S1 – Saját munkaerő - S2 – Az értékláncban foglalkoztatott munkaerő - S4 – Fogyasztók és végfelhasználók - G1 – Üzleti magatartás - G- Vállalatspecifikus: Kiberbiztonság A számviteli törvény 134/J. § (1) bekezdése előírja, hogy a Csoportnak konszolidált üzleti jelentését a Bizottság (EU) 2019/815 rendelete (ESEF rendelet) által meghatározott elektronikus jelentési formátumban (XHTML) kell elkészítenie. Ezen túlmenően a konszolidált fenntarthatósági jelentésben az ESEF taxonómiában meghatározott fenntarthatósági közzétételeket XBRL jelölőnyelvvel kell megjelölni, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is. Tekintettel arra, hogy a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó ESEF-taxonómia még nem került elfogadásra, így a jogszabály hiányában a Konszolidált fenntarthatósági jelentés nem tartalmaz XBRL jelöléseket. Az alábbi index az „ESRS 2 – Általános közzétételi követelmények” szabvány általános közzétételi követelményeit tükrözi. ESRS-index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megjelölés Megjegyzések ESRS 2 Általános információk ESRS 2 BP-1 A fenntarthatósági jelentés elkészítésének általános alapja ESRS 2 BP-2 Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek ESRS 2 GOV-1 Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe ESRS 2 GOV-2 Az igazgatási, vezetési és felügyeleti szerveknek nyújtott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések ESRS 2 GOV-3 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény integrálása az ösztönző rendszerekbe ESRS 2 GOV-4 Nyilatkozat a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágításról (due diligence) ESRS 2 GOV-5 Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja ESRS 2 SBM-1 Stratégia, üzleti modell és értéklánc ESRS 2 SBM-2 Az érdekelt felek érdekei és álláspontja ESRS 2 SBM-3 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az ESRS 2 SBM-3.48e fokozatos bevezetésének lehetősége ESRS 2 IRO-1 A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása ESRS 2 IRO-2 A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági nyilatkozata által lefedett ESRS szerinti közzétételi követelmények 2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.), az 537/2014/EU rendelet, valamint a 2004/109/EK, a 2006/43/EK és a 2013/34/EU irányelv módosításáról a vállalati fenntarthatósági jelentések tekintetében.
133 A fenntarthatósági jelentések elkészítésének alapjai ESRS 2 BP-1 – A fenntarthatósági jelentések elkészítésének általános alapjai A jelen fenntarthatósági jelentés konszolidált alapon készült. A Konszolidált fenntarthatósági jelentésben hivatkozott vállalatcsoport a Csoport éves beszámolójával összhangban a Magyar Telekom Nyrt-t és leányvállalatokat jelenti. Amennyiben bizonyos adatok vagy leírások nem terjednek ki a Csoport egészére, akkor ezt a tényt a Konszolidált fenntarthatósági jelentés vonatkozó része egyértelműen jelzi. A konszolidált fenntarthatósági jelentés kiterjed egyrészt a Magyar Telekom Csoport saját működésére, továbbá az upstream és downstream értékláncra. A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) lényegességi értékelése az értéklánc egészét lefedi a nyersanyag kitermelésétől az életciklus végi kezelésig. Az egyes közzétételek alatt részletezésre kerül, hogy a politikák, intézkedések, célkitűzések és adatok az értéklánc mely szakaszára terjednek ki. A Konszolidált fenntarthatósági jelentésben alkalmazott időhorizontok megfelelnek az ESRS által meghatározott időhorizontoknak (rövid, közép- és hosszú táv). Az előkészítés során nem került sor a szellemi tulajdonnal, know-how-val vagy az innováció eredményeivel kapcsolatos információk elhagyására. A jelentés nem tartalmaz információkat jövőbeli fejlesztésekről vagy tárgyalási szakaszban lévő ügyekről. ESRS 2 BP-2 – Különleges körülményekkel kapcsolatos közzétételek A fenntarthatósági információk előkészítése és bemutatása során a korábbi jelentési időszakhoz képest bekövetkezett változásokat és hibákat a vonatkozó közzétételek tartalmazzák. A Magyar Telekom Csoporton belül frissítették a Scope 1, Scope 2 és Scope 3 üvegházhatású gázok kibocsátásának számítási módszertanát. Az új módszertan célja a konszolidált, csoportszintű adatgyűjtés és -elemzés egységesítése, figyelembe véve a helyi sajátosságokat is. Ez a harmonizált megközelítés támogatja a Deutsche Telekom Csoporton belüli globális számítások konzisztenciáját és növeli a jelentett adatok átláthatóságát. Scope 3 számítási módszertanában a termékek és szolgáltatások használatából származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásánál becsült adatok is felhasználásra kerültek. Az elsődleges adatok hiánya, különösen az értéklánc upstream és downstream szakaszaiban, valamint a termékekkel kapcsolatos kibocsátási tényezők hiánya miatt, a kibocsátási tényezők nem határozhatók meg pontosan minden egyes termék esetében, ezért az upstream értékláncban átlagérték került felhasználásra. A pontosságot megbízható forrásokból származó kibocsátási tényezők alkalmazása támasztja alá. Referencia felhasználásával a következő információk kerültek meghatározásra: az ESRS 2 GOV-1-ben előírt, az Igazgatóság, a Menedzsment, a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság szakértelmére és készségeire vonatkozó információk. Vállalatirányítás ESRS 2 GOV-1 – Az igazgatási, vezetői és felügyeleti szervek szerepe Az Igazgatóság a Magyar Telekom Nyrt. ügyvezető szerve, amely képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróság és más hatóság előtt. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látják el. Az Igazgatóság nem operatív vezető testület: az Igazgatóság nem vesz részt a Társaság napi ügymenetében. Eljár minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdésben, amely a Társaság Alapszabálya vagy a jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Társaság Közgyűlése vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az igazgatósági tagok vonatkozásában függetlenségi követelményeket nem állít fel abban az esetben, ha az igazgatóság mellett a társaságnál felügyelőbizottság is működik. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg. 2025. december 31-én az igazgatóságnak 8 tagja volt, 2 belső (ügyvezető) és 6 külső (nem ügyvezető) tag, közülük 3 független (mind nem ügyvezető) (37,5%) és 5 nem független (62,5%) tag. Az igazgatóság tagjai nemek szerint: 7 férfi (87,5%) és 1 nő (12,5%).
134 Az igazgatóságról további információk a konszolidált üzleti /vezetőségi jelentés 2.2. „Igazgatóság” című fejezetében, illetve a Magyar Telekom honlapjának vállalatirányítási oldalán találhatók. A Magyar Telekom Nyrt. Menedzsmentje a Vezérigazgatóból és Vezérigazgató-helyettesekből áll és az agilis módszertan alapján Leadership Squadként működik. A gazdasági vezérigazgató-helyettes (CFO) felelős azért, hogy Társaság a fenntarthatósági tevékenységről szóló jelentést készítsen az Igazgatóság számára legalább évente egyszer. 2025. december 31-én a Menedzsment tagjai nemek szerint: 5 férfi és 1 nő. A Menedzsmentről további információk a Konszolidált üzleti /vezetőségi jelentés 2.3. „Menedzsment” című szakaszában, illetve a Magyar Telekom honlapjának vállalatirányítási oldalán találhatók. A Felügyelőbizottság a Magyar Telekom Nyrt. érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi az ügyvezetést a Társaság tagjai (a részvényesek) részére. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje rendelkezései alapján végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság 5 tagból áll. A Felügyelőbizottság mindenkor megválasztott tagjai közül 3 tagnak a Polgári törvénykönyv alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően független személynek, 2 tagnak pedig a Társaság munkavállalójának kell lennie. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg. 2025. december 31-én a Felügyelőbizottságnak 5 tagja volt, közülük 3 nem ügyvezető és független (60%), 2 pedig alkalmazott képviselő és nem független (40%) tag. A Felügyelő Bizottság tagjai nemek szerint: 3 férfi (60%) és 2 nő (40%). A Felügyelőbizottságról további információ elérhető a jelen Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés 2.4. „Felügyelőbizottság” pontjában vagy a Magyar Telekom honlap Társaságirányítás oldalán. A Felügyelőbizottság függetlennek minősülő tagjaiból a Közgyűlés 3 fős Auditbizottságot választ az egyes tagok felügyelőbizottsági tagságával megegyező időtartamra. Az Auditbizottság célja az, hogy segítse a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, az állandó Könyvvizsgáló kiválasztásában és az állandó Könyvvizsgálóval való együttműködésben (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet). Az Auditbizottság tájékoztatja a Társaság közgyűlését a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység eredményéről, bemutatja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és azt, hogy az Auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában. Az Auditbizottság működését az ügyrendje szabályozza, ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Felügyelőbizottság hagy jóvá. 2025. december 31-én az Auditbizottságnak 3 nem ügyvezető és független (100%) tagja volt. Az auditbizottság tagjai nemek szerint: 2 férfi és 1 nő. Az Auditbizottságról további információ elérhető a jelen Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés 2.5. „Auditbizottság” pontjában vagy a Magyar Telekom honlap Társaságirányítás oldalán. Az ESG Center of Expertise ("ESG CoE"), melynek munkatársai közül többen minősített fenntarthatósági menedzserek, felelős az irányítási és környezetvédelmi témák koordinálásáért. A vállalati társadalmi felelősségvállalásért ("CSR”), sokszínűségért és társadalmi befogadásért felelős szakértők viselik a felelősséget a társadalmi témákért. Az ESG Squad egy olyan keresztfunkcionális szakértői csoport, amely központi, operatív fórumként szolgál az ESG-vel kapcsolatos feladatok beazonosításához, megoldásához és elősegítéséhez, megkönnyítve a döntéshozatalt és a szervezeten belüli koordinációt. Annak érdekében, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel és szakértelemmel rendelkezzenek, minden munkavállaló számára elérhetőek belső képzési platformok, amelyek számos lehetőségeket biztosítanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban. ESRS 2 GOV-2 – A vállalat ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések A fenntarthatósági kérdések irányításával, ellenőrzésével és nyomon követésével kapcsolatos felelősségek, valamint a kapcsolódó hatások, kockázatok és lehetőségek feltárása, értékelése és kezelése nem korlátozódik egyetlen szerepkörre vagy bizottságra a Csoporton belül. A fenntarthatósággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek beazonosítására, értékelésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségeket a belső vállalati irányelvek, a vállalat Szervezeti és Működési
135 Szabályzata, az Igazgatóság és az Auditbizottság Ügyrendje határozzák meg. A kockázatok és lehetőségek nyomon követése a rendszeres kockázatkezelési folyamat részét képezi. A gazdasági vezérigazgató-helyettes felelősségi körébe tartozóan negyedéves kockázati jelentés készül. Bizonyos hatások, kockázatok és lehetőségek vezetői kontrolljait a belső ellenőrzési rendszer (ICS) szabályozza, amely évente független auditnak van alávetve a menedzsment kockázatértékelése alapján. Az ESG CoE rendszeresen tájékoztatja az ESG Squadot a fenntarthatóság területén fontos mutatókról és fejleményekről. 2025-ben az ESG Squadot értesítették a kettős lényegességi elemzés felülvizsgálatának folyamatáról, és ennek eredményeként a lényeges hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről. A vezérigazgató és a gazdasági vezérigazgató- helyettes közösen felelősek a fenntarthatósági tevékenységek stratégiai irányának meghatározásáért, amelyben felvázolják a stratégiát, a célokat, a teljesítménymutatókat és a belső irányelveket. A Menedzsment („Leadership Squad") ad hoc jelleggel kap tájékoztatást a fenntarthatósági kérdésekről. Az Igazgatóság ügyrendje nem tartalmaz a szervezet fenntartható fejlődéssel kapcsolatos küldetésének, stratégiáinak és politikáinak kidolgozásáért, jóváhagyásáért és aktualizálásáért való felelősséget. A vonatkozó belső szabályozásnak megfelelően az Igazgatóság évente egyszer tájékoztatást kap a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekről, kockázatokról és lehetőségekről Az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság ügyrendje nem tartalmaz a szervezet fenntartható fejlődéssel kapcsolatos küldetésének, stratégiáinak és politikáinak kidolgozásával, jóváhagyásával és aktualizálásával kapcsolatos feladatokat. A Magyar Telekom Nyrt. Felügyelőbizottsága és Igazgatósága figyelembe veszi a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket a stratégia, a Társaság fontos ügyletekre vonatkozó döntései és a kockázatkezelési eljárások területenkénti ellenőrzése során. ESRS 2 GOV-3 – A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény integrálása az ösztönző rendszerekbe A Magyar Telekom Nyrt. menedzsmentjének éves bónusza az alapbér meghatározott százaléka, mely a Magyar Telekom Nyrt. Javadalmazási és Jelölő Bizottsága által meghatározott teljesítménycélokkal arányosan kerül kifizetésre. 2025-ben a célok (40% pénzügyi, 40% stratégiai és 20% ESG) az adott üzleti évre meghatározott stratégiai célkitűzésekből származnak. Az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság tagjai nem részesülhetnek ilyen ösztönzésben, mivel fix összegű javadalmazásukat a Közgyűlés határozza meg. A fenntarthatósági mutató egyenlő arányban tartalmaz energiafogyasztási és a CO2-kibocsátási (scope 1 + 2) tényezőket. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság évente elfogadja az éves célokat és azok teljesítményszintjeit a Társaság stratégiai célkitűzései és a vállalati felelősségvállalási elvek alapján. A Magyar Telekom Nyrt. javadalmazási politikájáról és javadalmazási jelentéséről, valamint az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és a Menedzsment tagjairól további részletes információk a Magyar Telekom honlapján található Vállalatirányítás oldalon találhatók. Ezen ösztönző szintén alkalmazásra kerül a Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. egyes alacsonyabb vezetői szintjein, melyek a vonatkozó belső szabályzatban leírtak szerint kerülnek értékelésre, elismerésre és kifizetésre a célértékek elérése alapján (40% pénzügyi, 40% stratégiai és 20% ESG). Hasonló ösztönző rendszereket és javadalmazási politikákat alkalmaznak a Makedonski Telekom AD-nál. A Magyar Telekom Nyrt. többi leányvállalata még nem vezetett be fenntarthatósági KPI-kat tartalmazó ösztönző rendszert. ESRS 2 GOV-4 – Nyilatkozat a kellő gondosságról Az alábbi áttekintés bemutatja az átvilágítási folyamat legfontosabb szempontjait és lépéseit, illetve, hogy azt hogyan és hol veszik figyelembe a Konszolidált fenntarthatósági jelentésben.
136 A konszolidált fenntarthatósági jelentésben szereplő átvilágítási folyamat legfontosabb szempontjainak és lépéseinek áttekintése Az átvilágítási folyamat fő elemei A konszolidált fenntarthatósági jelentés fejezetei és alfejezetei Fejezet Az átvilágítás integrálása az irányításba, a stratégiába és az üzleti modellbe ESRS 2 GOV-2: A vállalat ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések, ESRS 2 GOV-3: A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba, ESRS 2 SBM-3: Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel. ESRS 2, E1, E5, S1, S2, S4, G1 Az érdekelt felek bevonása az átvilágítás kulcsfontosságú lépéseibe ESRS 2 GOV-2: A vállalat ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések, ESRS 2 SBM-2: Az érdekelt felek érdekei és álláspontja, ESRS 2 IRO-1: A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása, ESRS 2 SBM-3 E1 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel ESRS E1-2 - Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák ESRS E5-1 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák ESRS S1-1 – A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS S2-1 - Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák ESRS S4-1 - A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák ESRS G1-1 – A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák ESRS 2, E1, E5, S1, S2, S4, G1 A negatív hatások beazonosítása és értékelése ESRS 2 IRO-1 A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása (beleértve az egyes fenntarthatósági szempontokra vonatkozó követelményeket a vonatkozó ESRS-ekben) és ESRS 2 SBM-3: Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel ESRS 2, E1, E5, S1, S2, S4, G1 Intézkedések a negatív hatások ellen ESRS E1-3 - Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások ESRS E5-2 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások ESRS S1 - 4 - Intézkedések a saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a saját munkaerőhöz kapcsolódó lényeges kockázatok csökkentésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága ESRS S2-4 - Intézkedések az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága ESRS S4-4 - Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága ESRS G1-3 - A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése E1 – S1 - S2 – S4 - G1 Ezen erőfeszítések és a kommunikáció hatékonyságának nyomon követése Célok ESRS E1-4 - Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok ESRS E5-3 - Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok ESRS S1-5 - A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok ESRS S2-5 - A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok ESRS S4-5 - A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok Kulcsmutatók ESRS E1-5 - Energiafogyasztás és -szerkezet ESRS E1-6 - Az 1., 2. és 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás ESRS E1-7 - ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek ESRS E1-8 - Belső szén-dioxid árazás ESRS E5-4 - Erőforrás-beáramlások ESRS E5-5 - Erőforrás-kiáramlások ESRS S1-6 - A Magyar Telekom Csoport munkavállalóinak jellemzői ESRS S1-8 - A kollektív tárgyalások általi lefedettség és a szociális párbeszéd ESRS S1-9 - Sokszínűségi mérőszámok ESRS S1-12 - Fogyatékossággal élő személyek ESRS S1-14 - Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok ESRS S1-16 - Javadalmazási mérőszámok (bérkülönbség és teljes díjazás) ESRS S1 -17 - Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások E1 – E5 - S1 – S2 - S4 ESRS 2 GOV-5 – Kockázatkezelés és belső ellenőrzés a fenntarthatósági jelentések tekintetében Belső kontrollrendszer: A menedzsment elkötelezett a megfelelő szintű belső kontrollok kialakítása és működtetése mellett a pénzügyi jelentések megbízhatóságának biztosítása, a legfontosabb pénzügyi, működési és megfelelőségi kockázatok lefedése, valamint a pénzügyi kimutatások észszerű bizonyosságának biztosítása érdekében. 2021-től a belső kontrollrendszer külön területként tartalmazza a Vállalati Felelősségvállalást, dedikált kontrollokkal a funkcióhoz kapcsolódó
137 kockázatok lefedésére, amelyek száma 2023-ban jelentősen nőtt és 2024-ben módosításra került. A kontrollok lefedik a Deutsche Telekom Csoport szintű adatgyűjtés folyamatát egy dedikált rendszeren keresztül, amely adatokat szolgáltat a Konszolidált fenntarthatósági jelentéshez. A belső kontrollrendszer működését rendszeresen ellenőrzik független audit funkciók. Kockázatkezelési eljárások: A Magyar Telekom Csoport működését befolyásoló kockázati tényezők rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. A kockázatjelentési folyamat előírja, hogy minden szervezeti egység és leányvállalat jelentse a Csoport működése során beazonosított kockázatokat. Ez magában foglalja az ESG-vel kapcsolatos kockázatokat, valamint a fenntarthatósági jelentéstételi folyamathoz kapcsolódó kockázatokat. A vizsgált évben nem azonosítottak jelentős kockázatot a CSRD fenntarthatósági jelentéstételi folyamatával kapcsolatban. Az előre meghatározott küszöbérték és módszertan alapján végzett kockázatértékelést követően az eredményeket az Igazgatóság és az Auditbizottság elé terjesztik. A negyedéves jelentéstétel biztosítja, hogy a vezetőség tisztában legyen a kockázati környezettel, hogy a kockázati tényezőket figyelembe vegyék a stratégia kialakításakor, hogy a kockázatokat aktívan kezeljék, hogy naprakész kockázatcsökkentő intézkedések legyenek érvényben és rendszeresen nyomon kövessék azokat. A kockázatkezelési rendszer részletesebb leírását lásd a Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés 8. Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok című fejezetében. A konszolidált fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata: A Magyar Telekom Csoport belső folyamatot hozott létre a Konszolidált fenntarthatósági jelentés tervezetének közzététel előtti felülvizsgálatára, szakértői, vezetői és felügyelőbizottsági szinten egyaránt. A Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentés részeként a Konszolidált fenntarthatósági jelentés benyújtásra került az Igazgatóság, az Auditbizottság és a Felügyelőbizottság részére. A következő körülmények kerültek beazonosításra a fenntarthatósági jelentéstételt befolyásoló és mérséklő kulcsfontosságú tényezőként. A jelentés becsléseket tartalmaz, melyek az adott szövegrészben egyértelműen kiemelésre kerültek. Az alkalmazott feltételezéseket és becslési módszereket a külső könyvvizsgáló értékelte. Az ellenőrzések és a belső ellenőrzési rendszer tesztelése során kapott ajánlások és intézkedések mérlegelését követően a megállapítások beépülnek a folyamatokba. Az ESG CoE tájékoztatja az ESG Squad-ot a fenntarthatósági területre vonatkozó fontos fenntarthatósági mutatókról és eredményekről, beleértve a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ellenőrzésének eredményét, továbbá annak legfontosabb megállapításait és ajánlásait. A rendszeres jelentések biztosítják, hogy a menedzsment a legfrissebb információkat kapja az ellenőrzések kulcsfontosságú megállapításairól. Az Igazgatóság, az Auditbizottság és a Felügyelőbizottság megkapja a belső ellenőrök ellenőrzési jelentéseinek összefoglalóit az ellenőrzések megállapításaival és a belső kontroll rendszer tesztelésének eredményeivel kapcsolatban.
138 Stratégia ESRS2 SBM-1 – Stratégia, üzleti modell és értéklánc A Magyar Telekom Csoport Magyarország és Észak-Macedónia vezető információs és kommunikációs technológiai szolgáltatója, amely teljes körű távközlési és informatikai szolgáltatásokat nyújt. A Magyar Telekom Csoport jelen van Bulgáriában és Romániában, ahol B2B és nagykereskedelmi ügyfeleket szolgál ki. Az alábbi ábra bemutatja az üzleti egységek mentén felmért értékláncot, ideértve a Csoport üzleti modelljében felhasznált inputokat és az abból származó outputokat. A távközlési ágazat potenciális hatásai, kockázatai és lehetőségei a kettős lényegességi elemzés részeként kerültek figyelembevételre. Az értéklánccal és az üzleti modellel való lehetséges kapcsolatok is vizsgálat alá kerültek. A lényeges potenciális hatások, kockázatok és lehetőségek a standardok szerint kerülnek ismertetésre. Az ESRS-szabványok tartalma figyelembe lett véve az értéklánc egyes szakaszain belül az elemzés részeként. A Magyar Telekom Csoport beszállítói hálózata összetett és sokszínű, mivel a Csoportnak számos különféle termékre és szolgáltatásra van szüksége a működéséhez. A Csoport és partnerei közötti kapcsolatot nemcsak a szoros együttműködés, hanem a kölcsönös függőség is jellemzi. Mindkét fél a közös célok eléréséért és a fenntartható gyakorlatok előmozdításáért dolgozik. A beszállítók általában a következő kategóriákba sorolhatók: - Hálózati berendezések beszállítói: Azon vállalatok, melyek a hálózat kiépítéséhez és karbantartásához szükséges berendezéseket, például kábeleket, optikai eszközöket, antennákat, szervereket és egyéb hardvereket szállítanak. Az ilyen beszállítók jellemzően nagy nemzetközi technológiai vállalatok. - Szoftverszállítók: A Magyar Telekom Csoport számára az informatikai rendszerek működtetéséhez és a szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlenek a szoftverek. A szoftvergyártók lehetnek nagy szoftvercégek és kisebb, speciális szoftverfejlesztő cégek is. - IT-szolgáltatók: Az informatikai szolgáltatók olyan vállalatok, amelyek a Magyar Telekom Csoport informatikai rendszereinek üzemeltetésében, karbantartásában és fejlesztésében segítenek. - Tartalomszolgáltatók: A televíziós és egyéb tartalomszolgáltatásokhoz szükséges tartalmat szolgáltató vállalatok. Ezek közé tartozhatnak például televíziós csatornák, filmstúdiók vagy online streaming szolgáltatók. - Végfelhasználói eszközök szállítói: Ebbe a kategóriába tartoznak azok a vállalatok, amelyek mobiltelefonokat, tableteket, modemeket és egyéb ügyféloldali berendezéseket biztosítanak a Telekom számára. - Egyéb szolgáltatók: Ezek közé tartoznak a működéshez szükséges egyéb szolgáltatások, például logisztikai, marketing, tanácsadói vagy biztonsági szolgáltatások. A Magyar Telekom Csoport beszállítóinak teljes listája bizalmas információ, és mint ilyen, nem nyilvános. A Magyar Telekom Csoport ügyfelei lakossági, üzleti és nagykereskedelmi ügyfelekre oszthatók. A lakossági ügyfelek olyan magánszemélyek, akik vezetékes és mobilkommunikációs szolgáltatásokat vesznek igénybe, míg az üzleti ügyfelek olyan kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, intézmények, szervezetek és közszférába tartozó szervezetek, amelyek speciális üzleti megoldásokat és szolgáltatásokat vesznek igénybe. A nagykereskedelmi ügyfelek pedig más szolgáltatók, akik a Telekom hálózati infrastruktúráját és szolgáltatásait veszik igénybe saját ügyfeleik kiszolgálásához. A Csoport termékei mobil, vezetékes és RI/IT szolgáltatásokra oszthatók. A mobilszolgáltatások kapcsán ügyfeleinket két fő típusba soroljuk: pre-paid és post-paid. A Magyar Telekom Csoport és ügyfelei közötti kapcsolatot a magas szolgáltatási minőség és az ügyfelek elégedettsége jellemzi.
139 A Csoport munkavállalói bázisának áttekintése országonkénti bontásban az ESRS S1-6 - A Magyar Telekom Csoport munkavállalóinak jellemzői című fejezetében található. A jelen jelentés készítésének időpontjában a távközlési ágazatra vonatkozó ágazatspecifikus ESRS-szabványok még nem kerültek közzétételre. További jelentős ESRS ágazatok nem relevánsak a Magyar Telekom Csoport esetében. A teljes bevétel megoszlása a Konszolidált éves beszámoló 18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevételek alábontása és 32.2.1 A CODM- nek rendszeresen szolgáltatott információk című jegyzeteiben található. A Magyar Telekom Csoport 5. fenntarthatósági stratégiájának fő célja, hogy megőrizze vezető fenntartható vállalati pozícióját azáltal, hogy a digitalizációt az emberek, családok és vállalkozások fejlődésének, valamint a környezet védelmének szolgálatába állítja. A stratégia fő vezérelve, hogy IKT-szolgáltatóként fenntartsa vezető szerepét a fenntarthatóság terén. Hosszú távú célok 2030-ig vannak kitűzve. Ezeket figyelemmel kísérik, és szükség esetén frissítik a kialakuló tendenciáknak vagy a működési környezet változásainak megfelelően. A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági stratégiája az éghajlatvédelemre, a digitalizációra, a befogadásra és a sokszínűségre összpontosít. Klímavédelem: A Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. célul tűzte ki, hogy 2030-ig összesen 80%-kal csökkenti a közvetlen (Scope 1) és közvetett (Scope 2) kibocsátásokat (2015-höz képest), továbbá 2030-ig összesen 30%- kal (2017-hez képest) csökkenti a vállalatokhoz kapcsolódó egyéb közvetett kibocsátásokat (Scope 3). Részcélok nem kerültek meghatározásra. A Scope 1-2-3 csökkentés sokféle módon érhető el, és a külső körülményektől függően alakítható. A fenntarthatósági stratégia mellett a Magyar Telekom Nyrt. elkötelezett a Science Based Target Initiative (SBTi) célkitűzéseinek megvalósítása mellett, hogy 2030-ig 84%-kal csökkentse a Scope 1-2 kibocsátást (2015-höz képest), és 30%-kal a Scope 3 kibocsátást (2017-hez képest). A Csoport stratégiai céljai között szerepel, hogy a fennmaradó kibocsátásokat minden évben kompenzálja, és a működéséhez szükséges villamos energiát megújuló forrásokból szerezze be. Ez utóbbit hosszú távú villamosenergia-
140 vásárlási megállapodások (PPA-k) aláírásával és megújuló tanúsítványok (származási garanciák) vásárlásával éri el. A Magyar Telekom Nyrt. célja továbbá, hogy növelje a helyben termelt megújuló energia kapacitását. Fenntarthatósági stratégiája éghajlat pillérének részeként a Csoport arra is törekszik, hogy 2030-ra élen járjon a körforgásos gazdaság megvalósításában. Ez magában foglalja a mobiltelefon-gyűjtési kezdeményezés volumenének növelését, csökkentve a hulladéklerakókba kerülő technológiai hulladék mennyiségét, valamint a saját márkás termékek 100%-ban fenntartható csomagolásának biztosítását. Digitalizáció: A Magyar Telekom Nyrt. elkötelezett amellett, hogy 2024-től négy év alatt 1 millió háztartást és vállalkozást lefedő gigabit-képes vezetékes hálózatot építsen ki, így 2027 végére 4,5 millió magyar otthon és vállalkozás számára teszi elérhetővé a vezetékes gigabit-képes hálózati infrastruktúrát. Ezen túlmenően a vállalat felgyorsította az 5G lefedettségének kiépítését is, aminek eredményeképpen 2026-ra közel 99%-os lakossági 5G kültéri lefedettséget ér el. A Magyar Telekom Nyrt. vezetékes és mobil infrastruktúrájának fejlesztésével is hozzá kíván járulni a digitális készségek fejlesztéséhez, a vállalkozások versenyképességének elősegítéséhez, a digitális megoldások integrálásához, a feltörekvő technológiák szélesebb körű használatának ösztönzéséhez, a kutatás-fejlesztés és innováció erősítéséhez, valamint az adatalapú megoldások elterjedésének növeléséhez. Inkluzivitás és sokszínűség: Munkáltatóként a Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy 2030-ra 100%-ban akadálymentes és befogadó munkavállalói élményt nyújtson, beleértve a női vezetők arányának növelését, a nemek közötti bérszakadék csökkentését, valamint az LMBTQI és a roma integrációra való összpontosítást. Az európai akadálymentesítési törvény (EAA) 2025. június 28-tól - néhány kivételtől eltekintve 2030-tól - a Csoport által nyújtott szolgáltatások és termékek legtöbb különböző elemére vonatkozik, így azoknak a fogyatékossággal élő ügyfelek számára is hozzáférhetőnek kell lenniük. Ez magában foglalja a weboldalakat és az alkalmazásokat (mindkettő WCAG-megfelelőséggel), a Társaság által a szolgáltatások nyújtásához használt IKT-termékeket, a Társaság által értékesített IKT-termékeket és a nyújtott elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat. A fenntarthatósági stratégia és a vállalati stratégia összekapcsolódik. A Magyar Telekom Nyrt. vezető integrált szolgáltatóként mélyen elkötelezett a digitalizáció magyarországi előmozdítása mellett. Ezen célok támogatása érdekében prioritásként kezeli a digitalizációt és az informatikai átalakulást. Ez egyértelműen megmutatkozik a fenntarthatósági stratégiában, nevezetesen, hogy a digitalizáció által kínált lehetőségek megfelelően kiaknázásra kerüljenek a társadalom javára. A Magyar Telekom Csoport hangsúlyozza az ügyfelek digitális életének átalakításában betöltött szerepét is. A hatékonyság javítása az általános stratégia kulcsfontosságú része, amely szorosan kapcsolódik a fenntarthatósági stratégia éghajlatvédelmi pilléréhez. A Magyar Telekom Nyrt. stratégiájának megvalósítása során arra törekszik, hogy határozott és időben reagáló, gyors és agilis szolgáltató legyen. Ennek érdekében munkakultúrájának átalakítására programot indított, amely a munkavégzés új módszereinek bevezetését célozza. A kutatások azt mutatják, hogy a befogadó és sokszínű munkahely elősegíti a kreativitást és a hatékonyságot, szinergiákat teremtve az egyes stratégiák között. ESRS 2 SBM-2 – Az érdekelt felek érdekei és véleményei A Magyar Telekom Nyrt. különböző csatornákon keresztül tartja a kapcsolatot érdekelt feleivel, hogy megértse a motivációkat és kikérje véleményüket: közvetlen interjúk, kérdőívek, külső partnerek által végzett kutatások és üzleti rendezvények formájában. Az ebből a kapcsolattartásból nyert betekintés fontos információval szolgál és befolyásolja az üzleti modellt, az ESG stratégiát, valamint az ESG működési tervet. Az érdekelt felek bevonása a Csoport lényegességi elemzésének előkészítésébe az elmúlt években is fontos tényező volt. Az érdekelt felek azok a csoportok, 1) amelyekre a Magyar Telekom Csoport tevékenysége hatással van, vagy 2) amelyek hatással vannak a Magyar Telekom Csoportra. Ők a Konszolidált fenntarthatósági jelentés elsődleges felhasználói is. Az ESRS szabványok módszertanával összhangban funkciókat kaptak mind az újonnan azonosított, mind a meglévő érdekelt felek, elősegítve a Magyar Telekom Csoport lényeges témáinak azonosítását és validálását. Az ESG CoE 2025 első félévében átfogó kutatást végzett az érdekelt felek körében. Az érdekelt felek bevonása biztosítja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek relevánsak és teljesek legyenek, valamint összhangban álljanak az
141 átláthatóság és az inkluzivitás elveivel. A validáló és információt szolgáltató funkcióval rendelkező érdekelt felek kérdőívek és/vagy interjúk segítségével lettek bevonva a folyamatba. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb érdekelt felek csoportjait, azok funkcióit a CSRD jelentéstételi folyamatban, valamint a velük való kapcsolatfelvétel módszertanát. Érdekelt felek Funkció a CSRD jelentéstételi folyamatban Módszertan CEO & CFO Jóváhagyási funkció A végleges jelentés hivatalos jóváhagyása Igazgatóság Jóváhagyási funkció A végleges jelentés hivatalos jóváhagyása Felügyeleti szerv Jóváhagyási funkció A végleges jelentés hivatalos jóváhagyása Auditbizottság Jóváhagyási funkció A végleges jelentés hivatalos jóváhagyása Részvényesek Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív; Közvetett: interjú a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok Központjával, a befektetők áttekintése; a kérdőív értékelése és stratégiai irányvonal Ügyfelek (B2C, B2B) Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív az anyagokkal kapcsolatos témákról Beszállítók Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív; Közvetett: kérdőív az MT beszállítóival lényeges témákról Alkalmazottak Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív lényeges témákról Jövő generációja Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív lényeges témákról Média és nem civil szervezetek Véleményezési és információ biztosító funkció Közvetlen: kérdőív lényeges témákról Az érdekelt felekre készített kutatás eredményei a CFO-val és az ESG Squad-dal megosztásra kerültek. ESRS 2 SBM-3 – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel A Magyar Telekom Csoport főbb hatásai, kockázatai és lehetőségei, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel a vonatkozó tematikus fejezetekben kerülnek bemutatásra. A lényegesként beazonosított tematikus ESRS-ek által lefedett kérdések a megfelelő fejezetekben részletesen vizsgálatra kerülnek, és a főbb hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos stratégiák, célok, intézkedések és kulcsfontosságú mutatók is bemutatásra kerülnek. Az azonosított pozitív és negatív környezeti, társadalmi és irányítási hatások a jelen Konszolidált fenntarthatósági jelentés megfelelő tematikus fejezeteiben ismertetésre kerülnek. Az egyes lényeges hatások leírása tartalmazza azon információkat, hogy a Csoport okozza-e a hatást, hozzájárul-e a hatáshoz, vagy kapcsolatban áll-e a hatással, és megjelöli az értéklánc azon szakaszait, amelyeket az adott hatás érint. Az egyes potenciális lényeges hatások leírása az ESRS időhorizont terminológiája alapján utalást tartalmaz a várható hatásuk időhorizontjára. A beazonosított lényeges kockázatok és lehetőségek kvalitatív módon kerülnek leírásra. A Csoport elkerüli az ESRS 2 SBM-3 48(e) bekezdésében előírt információk (a lényeges kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai) közlését a Konszolidált fenntarthatósági jelentés elkészítésének második évében. 2023. elején a fenntarthatósági stratégia célkitűzései felülvizsgálatra kerültek, hogy jobban illeszkedjenek az általános stratégiai irányokhoz, tükrözzék a változó külső és belső körülményeket, és a célkitűzések pontosabb számításokon alapuljanak. A korábbi stratégiai részcélok közül néhányat a következő kockázatok érintettek: a fosszilis tüzelőanyagok ára és elérhetősége, valamint az 5G szolgáltatások és az adatközpontok megnövekedett energiaigénye. Ennek következtében a fenntarthatósági stratégiában módosítások történtek az ellenállóképesség növelésére. Az ESG CoE felügyeli az egész
142 Csoportra kiterjedő stratégia végrehajtását, figyelemmel kíséri a Csoport fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, kockázatait és lehetőségeit, és felhatalmazással rendelkezik a stratégia szükség szerinti finomhangolására, valamint az irányító testületek vonatkozó jóváhagyásának beszerzésére. A működés rezilienciája miatt 2025-ben nem kerültek olyan IRO-k beazonosításra, amelyek ilyen beavatkozásokat igényeltek volna. A jelen Konszolidált fenntarthatósági jelentés vonatkozó ESRS témakörei meghatározzák, hogy az azonosított hatások, kockázatok és lehetőségek az ESRS közzétételi vagy a szervezet-specifikus követelményeinek hatálya alá tartoznak-e. A kockázatok és lehetőségek közzététele minőségi alapon történik, a Csoport a mennyiségi adatok fokozatos bevezetését alkalmazza. A materiális kockázatoknak és lehetőségeknek nincs szignifikáns pénzügyi hatása Magyar Telekom Csoport teljesítményére és pénzügyi helyzetére a jelentés évében. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt azon hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről, melyekre a standardok adatpontjai helyett a szervezet-specifikus közzétételek vonatkoznak. Vállalatspecifikus közzétételek Hatások, kockázatok és lehetőségek Vállalatspecifikus közzétételek Fejezet A Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon a társadalomra. A hálózat fejlesztése mellett a társadalom digitális érettségének növelése is a stratégia részét képezi. ESG KPI "Kedvezményezettek - Digitális társadalom" ESRS S4-5 - A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok A fenntarthatósági hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS 2 IRO 1 – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) azonosítása érdekében a Csoport 2024-ben átfogó kettős lényegességi elemzést végzett. Számos szakértői konzultációra került sor a bottom-up megközelítés biztosítása érdekében. Ezen túlmenően, a top-down megközelítéssel összhangban, vizsgálatot folytattak annak megállapítására, hogy mely IRO-k alkalmazandók a Magyar Telekom Csoportra az ESRS jelentési standardok szerint. Az IRO-k feltérképezése során a teljes értékláncot és az összes fenntarthatósági szempontot megvizsgálták. A Konszolidált fenntarthatósági jelentés a Magyar Telekom Csoport upstream és downstream értékláncát veszi figyelembe. A Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységének hatékony, és reális figyelembevétele érdekében a következő alapfeltevések kerültek megállapításra az értéklánc lényegességi elemzés részeként történő vizsgálatakor: - A Magyar Telekom Csoport tevékenységei vezetékes, mobil és SI/IT szolgáltatások alapján kerül jelentésre. - A Magyar Telekom Csoport, mint szolgáltató, nem maga állít elő, hanem beszállítói termékeit értékesíti, főleg mobileszközöket. A beszállítók jelentős piaci ereje miatt a Csoportnak nagyon korlátozott befolyása van az áruk nyersanyag-kitermelésére, és nem létesít közvetlen kapcsolatot e tevékenységek és saját üzleti modellje között. - Tekintettel a beszerzési döntések és folyamatok központosított jellegére a Magyar Telekom Csoport elemzése a Deutsche Telekom Csoport upstream értéklánc elemzésének eredményeire támaszkodik. A hatások, kockázatok és lehetőségek meghatározása érdekében a Csoport 2024-ben átfogó kettős lényegességi elemzést végzett. A lényegességi elemzés a kettős lényegesség elvét követi, és két szempontból vizsgálja a kérdést: a hatások lényegességét és a pénzügyi lényegességet. Az első szempont a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja, amíg a második a környezeti és társadalmi kérdésekből fakadó pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket elemzi a vállalat számára. A fenntarthatósági kérdés akkor válik lényegessé, ha jelentős negatív és/vagy pozitív hatásokkal és/vagy jelentős pénzügyi kockázatokkal és lehetőségekkel jár. A legfontosabb kérdések azonosításához és prioritásainak meghatározásához mindkét perspektívát figyelembe kell venni. A Magyar Telekom Csoport megtartotta a 2024-es módszertant a Csoport potenciális és tényleges hatásainak azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és nyomon követésére: az átvilágítási folyamat az ESRS súlyosság és bekövetkezés valószínűsége dimenzióin alapult. Ezen kritériumok alapján egy értékelési rendszer segítségével mérték fel a pozitív és negatív, tényleges és potenciális hatások relevanciáját. A tényleges és potenciális hatások értékelése során a hatások súlyosságának meghatározásakor a következő szempontokat vették figyelembe, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) 2023. decemberi végrehajtási útmutatásának ajánlásai alapján egy ötfokozatú skálát alkalmazva:
143 • Mérték: mennyire súlyos a hatás? (1 nagyon alacsony – 5 nagyon magas) • Hatály: mennyire széles körű a hatás? (1 korlátozott helyi – 5 globális) • Helyrehozhatatlanság: mennyire nehéz ellensúlyozni a hatást (csak negatív hatások esetén)? (1 egyszerű – 5 lehetetlen) A potenciális hatásokat ugyanazzal a pontozási módszerrel értékelték a bekövetkezés valószínűsége és az időhorizont (rövid, közép- vagy hosszú távú) szerint is. Minden hatás esetében meghatározták azt az értékteremtési szakaszt is, amelyben bekövetkezik vagy bekövetkezhet. A lényegességi küszöbérték a fenti különböző kritériumok pontszámainak átlagának 70%- a volt. 2025-ben a kettős lényegeségi elemzés felülvizsgálata megtörtént, a 2024-ben azonosított lényeges témák validálása és aktualizálása érdekében. Az IRO-k felülvizsgálati küszöbértéke - az anyavállalat módszertanát figyelembe véve - az átlagos pontszámok 60%-ában került meghatározásra. Ezenfelül az érdekelt felek véleménye is beépítésére került az újonnan megjelenő fontos területekről. A kettős lényegességi elemzés során 2025-ben 41 lényeges hatás került azonosításra. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezek a hatások csoportosításra kerültek. 2024-ben a következő folyamatot alkalmazták a csoport pénzügyi hatással bíró vagy pénzügyi hatással bíró fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és lehetőségeinek azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és nyomon követésére: a pénzügyi lényegességi elemzés sémája a kialakult kockázat- és lehetőségkezelés négylépcsős értékelési logikáját követi. A pénzügyi kockázatok és lehetőségek meghatározása érdekében leltár készült. Ezen lehetőségek szoros együttműködésben kerültek értékelésre a központi Risk Management csapattal. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok más kockázatokhoz történő priorizálást rendszeres egyeztetés és kialakított eljárások segítettek a meghatározásban. A kockázatok és lehetőségek értékelésre kerültek, majd ESRS altémákhoz kerültek besorolásra, és azonosításra kerültek a hatásokkal való összefüggések. A kockázatok a következő kategóriákba kerültek besorolásra: • Stratégiai • Működési • Szabályozási • Jogi (ideértve a versenyjogi) eljárások (csak a kockázatokkal kapcsolatban) • Megfelelőségi (csak a kockázatok tekintetében) • Pénzügyi (csak a kockázatok tekintetében) Meghatározásra kerültek az értéklánc azon szakaszai, amelyekben kockázatok és lehetőségek felmerülnek, valamint az időhorizont (rövid, közép- vagy hosszú táv), amelyen belül ezek megjelenhetnek. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat a Csoport két fő kritérium alapján rangsorolta: a bekövetkezés valószínűsége és a potenciális pénzügyi hatása, mindkettő 4 pontos skálán lett értékelve. Ezek a kritériumok a csoportszintű kockázatkezelés alkalmazott folyamataiból származnak. Ha az egyes kockázatok vagy lehetőségek már túllépték a belső monitoring küszöbértékeket, akkor bekerülnek a Magyar Telekom Csoport kockázati portfóliójába, és így a csoportszintű kockázatkezelés hatálya alá tartoznak. A lényegességi küszöbérték az említett kritériumok összpontszámának 70%-ában került meghatározásra. 2025-ben a Csoport a kockázatok és lehetőségek az említett módszertan alapján vizsgálta felül. Az elemzésben figyelembe vette a hatásokból eredő kockázatokat és lehetőségeket, valamint a kockázatokból és lehetőségekből eredő hatásokat a teljesség érdekében. Az elemzés eredményeképpen újabb lényeges téma került megállapításra: kiberbiztonság, mint kockázati tényező. A Csoport lényeges témai (hatások, kockázatok és lehetőségek) bemutatásra kerültek az egyes ESRS alfejezetekben. A jövőben, ha jelentős változás következik be az értékláncban, az IRO lista is frissítve lesz, annak megfelelőn. A kettős lényegességi elemzés eredménye (lásd az alábbi táblázatot) átfogó képet ad a vállalat működésének környezeti és társadalmi hatásairól, valamint a kapcsolódó pénzügyi kockázatokról és lehetőségekről.
144 CSRD témakör Értéklánc Idő horizont Lényeges hatással járó csoportok leírása Hivatkozás az üzleti modellre/stratégiára E1 - Éghajlatváltozás Vállalkozás saját műveletei Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év) A működéshez szükséges egyéb kiszolgáló tevékenységek, mint az irodaépületek, T-pontok, egyéb épületek fűtése, valamint a flotta üzemeltetése során a fosszilis tüzelőanyagok és fosszilis üzemanyagok égetése során üvegházhatású gázok keletkeznek. Bár a Magyar Telekom vásárol megújuló energiát (PPA és GoO formájában), a valós energiafelhasználáshoz szükséges az országos villamosenergia-hálózat használata, aminek a működtetése részben fosszilis energiahordozókon alapszik. Ezek a kibocsátások hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. A Magyar Telekom scope 1-2 kibocsátásait érinti ez a terület. Üzleti modell alapján E1 - Éghajlatváltozás Downstream Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év) Minden elektronikai eszköz - mind az ügyfeleknél lévő, mind a vállalat működésében használt - teljes életciklusa (előállítás, használat, hulladékká válás után) során keletkezik üvegházhatású gáz. Annak ellenére, hogy az egyes eszközökre vonatkozó kibocsátások kicsik, összeségében és idővel ezek a kibocsátások mérhető mennyiséget jelentenek. Az eszközök számának növekedésével a hatás is fokozódik. Ezek a kibocsátások hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. A Magyar Telekom scope 3 kibocsátásait érinti ez a terület. Üzleti modell alapján E1 - Éghajlatváltozás Upstream Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év) az adatközpontokra vonatkozó rész; Negatív (potenciális/rövid távú: <1 év) A Magyar Telekom szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra és eszközök gyártása, a hálózat kivitelezése üvegházhatású gázok kibocsátásával jár - egyrészről folyamatemissziókat jelent (pl. a műanyagok alapját alkotó kőolaj finomítása), másrészről minden termelési folyamat energiafelhasználással jár, melynek alapja ma még a fosszilis energiahordozók égetése. A működésben kiemelt szerepet töltenek be az adatközpontok, melyek energiafelhasználása globálisan is érzékelhető tétel, mindemellett az azokat hűtő berendezésekben jelenleg a szén- dioxidnál akár 2000-szer erősebb üvegházhatású gázokkal működnek, aminek esetleges szivárgása vagy meghibásodás miatt a levegőbe kerülése jelentős kibocsátást eredményezhet. Utóbbi a Magyar Telekom scope 1-2 kibocsátásait növelheti nagy mértékben, míg a többi téma a scope 3 kibocsátásokhoz tartozik. A scope 2 piaci alapú kibocsátások csökkentésében pozitív hatással van a PPA-k keretében vásárolt megújuló energia. Más szektorok klímamitigációs törekvéseiben a digitalizációnak nagy szerepe lehet (enabling), miközben ez a Magyar Telekom energiafogyasztását növeli. Kapcsolat az üzleti modellel E1 - Éghajlatváltozás Vállalkozás saját műveletei Pozitív (tényleges/rövid távú: <1 év) A JAC ágazati kezdeményezésben való részvétel és a stratégiailag fontos beszállítók egyidejű továbbfejlesztése pozitív hatást eredményez. A JAC tagok megosztják a legjobb gyakorlatokat, és egyesítik erőforrásaikat annak érdekében, hogy hosszú távon javítsák a nemzetközi CSR- megvalósítást - különös tekintettel az éghajlatváltozás mérséklésére - az IKT-ellátási lánc különböző szintjein. A Deutsche Telekom centralizált beszerzése révén a Magyar Telekom számára is fontos ez a kezdeményezés, ami segíti a scope 3 kibocsátási célok elérését. Üzleti modell alapján E5 - Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság Downstream Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év); miközben Pozitív (tényleges/hosszú távú: 5+ év) Az IKT-eszközök rövid termékciklussal rendelkeznek, a rövid élettartam pedig növeli az új eszközök iránti keresletet és növeli az hulladék mennyiséget. Világszerte az elektronikai hulladékoknak csak alacsony százaléka kerül újrahasznosításra. Pozitív hatást tud elérni a Magyar Telekom a körforgásos gazdasághoz való hozzájárulásával, így kímélve az erőforrásokat. Kapcsolat az üzleti modellel E5 - Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság Upstream Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év) A vezetékes és mobil hálózat bővítése, modernizálása, karbantartása hatással van az erőforrás- felhasználásra, illetve ezzel összefüggésben a hulladéktermelésre is. A Magyar Telekomnál a döntő tényező az E-hulladék magas termelése a hálózat üzemeltetéséből. A modernizációs fejlesztések miatt egyes hulladéktípusok mennyisége adott évben kiemelkedő értékeket mutathat. A folyamatos működést biztosító akkumulátorok és UPS berendezések rendszeres cserére szorulnak, és gondoskodni kell a megfelelő hulladékkezelésükről. Üzleti modell alapján S1 - Saját munkaerő Vállalkozás saját műveletei Pozitív (tényleges/rövid távú: <1 év) A Magyar Telekom által biztosított munkakörülmények, munkafeltételek, keretek, szabályrendszerek közvetlen fizikai és mentális hatással vannak a munkavállalókra. A Magyar Telekomnak, mint felelős munkáltatónak számos eszköz áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a munkakörülmények kedvezők legyenek. A vállalat elkötelezett egy biztonságos és befogadó munkahely megteremtésére, amely stratégiai célkitűzései között is megjelenik. Ezenkívül a munkakörülményekre az érdekképviseletek is hatással vannak, a Magyar Telekomban több érdekvédelmi szervezet működik. Üzleti modell alapján S2 - Az értékláncban dolgozók Upstream Negatív (tényleges/rövid távú: <1 év) A Magyar Telekom upstream értékláncában (nyersanyagkitermelés, elektonikai eszközök gyártása) a közvetett beszállítók esetében előfordulhatnak a munkaerőt érintő negatív hatások (pl: emberi jogok figyelmen kívül hagyása, rossz munkakörülmények stb.). A Deutsche Telekom által irányított és sok esetben központosított beszerzési politika miatt a Magyar Telekomnak ezekre a körülményekre nincs lényeges ráhatása, ezért a hatások értékelésénél a Deutsche Telekom értékelése lett figyelembe véve. Kapcsolat az üzleti modellel S1 - Saját munkaerő Vállalkozás saját műveletei Pozitív (tényleges/rövid távú: <1 év) A Magyar Telekomnál kiemelt cél a munkahelyi diszkriminációmentesség, az esélyegyenlőség, valamint a munkavállalók folyamatos képzésének biztosítása A Magyar Telekom vonatkozó Esélyegyenlőségi tervének megvalósításában különösen a hátrányosabb helyzetű munkavállalói célcsoportok (nők, a családos munkavállalók, a gyermekgondozási távolléten lévő munkatársak, a megváltozottmunkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkatársak, a pályakezdők, valamint az 50 év feletti munkavállalók) helyzetének folyamatos javítása áll. Az esélyegyenlőség kategóriába tartozik a nemek közötti bérklönbség kezelése is. Mindezekre lényeges hatást gyakorol a Magyar Telekom. Üzleti modell alapján S1 - Saját munkaerő Vállalkozás saját műveletei Negatív (potenciális/rövid távú: <1 év) S4 - Fogyasztók és végfelhasználók Downstream Negatív (potenciális/rövid távú: <1 év) S4 - Fogyasztók és végfelhasználók Downstream Pozitív (tényleges/rövid távú: <1 év) A vezetékes és mobil infrastruktúra fejlesztés hozzájárul a digitális kompetenciák növeléséhez, a vállalkozások versenyképességének elősegítéséhez, a digitális megoldások integrálásához, a feltörekvő technológiák minél nagyobb arányú használatának ösztönzéséhez, a kutatás, fejlesztés és innovációs tevékenység erősítéséhez. A Magyar Telekom felelős szolgáltatóként szerepet vállal és ezáltal hatást gyakorol a társadalom digitális esélyegyenlőségének megteremtésében, hálózatai és programjai révén számos módon segíti elő a digitális készségfejlesztést. Külön figyelmet fordít a gyermekek védelmére a digitális térben. Üzleti modell alapján G1-Üzleti magatartás Vállalkozás saját műveletei Pozitív (tényleges/rövid távú: <1 év) A Magyar Telekomban kialakított szabályrendszerek, működési keretetek, alapelvek hatással vannak a vállalati kultúrára. Az erős vállalati kultúra pozitív hatással van a munkavállalók jólétére. Üzleti modell alapján A Magyar Telekom számára kiemelt fontosságú cél az ügyfelei, munkavállalói, szerződéses partnerei, illetve weboldalai látogatói által rendelkezésre bocsátott személyes adatok védelme, információs önrendelkezési joguk biztosítása. A Magyar Telekom a vele kapcsolatba lépő érintettek személyes adatait bizalmasan, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban kezeli, gondoskodik azok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, valamint kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos bírósági döntések, hatósági döntések és ajánlások érvényre juttatásához szükségesek. Üzleti modell alapján
145 A Magyar Telekom Csoport három témát (szennyezés, vízkészletek és biológiai sokféleség) azonosított, amelyek a fent említett lényegességi küszöbérték szerint nem minősülnek lényegesnek. A Magyar Telekom Csoport nem vesz részt ipari termelésben, és fosszilis tüzelőanyagok felhasználása elhanyagolható, ezért a szennyezés nem lényeges téma a saját működésből eredő hatások szempontjából. Az értékláncban a környezeti hatások minimalizálása elvárt. Azonban a jelenlegi engedélyezési listán (1907/2006/EK rendelet, REACH) szereplő adatok alapján egyes távközlési eszközök (pl. mobiltelefonok) tartalmaznak közzétételi küszöbértéket meghaladó anyagokat (SVHC-t). Viszont az ezekben a termékekben használt SVHC-k normál használati körülmények között nem jelentenek biztonsági kockázatot az ügyfelek számára. A Magyar Telekom Csoport nem alkalmaz vízintenzív technológiákat, és nincs kapcsolata tengeri erőforrásokkal, illetve nem használja azokat. Közvetlen hatást gyakorolhat a vízfogyasztás, amely a Magyar Telekom Csoportnál a tipikus irodai és épületüzemeltetési tevékenységekre, például a higiéniai szolgáltatásokra korlátozódik, mivel az adatközpontokat nem vízzel hűtik. Az édesvíz-fogyasztás mértéke 2025-ben 106 412 m3 volt, amelyet a szolgáltató alkalmazott gyakorlatának megfelelően a szennyvízkibocsátás mennyiségével egyenlőnek vesz. CSRD Topic Értéklánc Besorolás Anyagi kockázatok és lehetőségek Vállalkozás saját műveletei Kockázat A saját termelésű megújuló energiával kapcsolatos stratégiai célkitűzés el nem érése hatással lehet a vállalat kibocsátási célkitűzésének teljesítésére, annak zöld energiához köthető komponensére. Ha a vállalat nem tudja teljesíteni a saját zöld energia termelésre vonatkozó célkitűzéseit, akkor más lehetőségekkel kell lefednie a 100%-ban megújuló villamos energia használatára vonatkozó célkitűzését, amelynek addícionális költsége lehet. Vállalkozás saját műveletei Kockázat Az éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási események miatt hatással van a működésre, hiszen a hálózati infrastruktúra szélsőséges időjárási események miatti meghibásodása okozhat szolgáltatáskiesést és eredményezhet javítási költségeket. Vállalkozás saját műveletei Kockázat A flottát át kell alakítani a károsanyag-kibocsátás és éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A flotta átalakítása költségekkel jár, ugyanakkor ha a flotta átalakítása nem történik meg, az hozzájárul a ellentételezési költségek erőteljesebb növekedéséhez. Vállalkozás saját műveletei Kockázat A vállalat általános növekedését, belső folyamatait veszélyeztetheti hosszú távon a bizonyos területeken előrejelezhető munkaerőhiány, hiszen a szakértői utánpótlás biztosításának nehézségei potenciális kockázatot jelenthetnek. A Magyar Telekom Csoport Fenntarthatósági stratégiájának edukációs pillére a lakosság és az ügyfelek digitális képzettségének fejlesztése mellet az iparági utánpótlás biztosítását is feladatának tekinti, hiszen a szakértői utánpótlás biztosításának nehézségei potenciális kockázatot jelenthetnek a társaság szolgáltatásának minőségének folyamatos biztosítása, javítása, fejlesztése szempontjából. Annak érdekében, hogy a Társaság az ügyfeleinek számára mindig a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtsa, a legkiválóbb szakemberekre van szüksége. Ehhez elsősorban versenyképes szakképzési háttérre van szükség. Vállalkozás saját műveletei Kockázat Az alkalmazottak elégedettsége csökkenhet, ha a fizetés nem emelkedik megfelelően, ezért a bér jellegű költségek növekedése várható. Upstream Kockázat A makrogazdasági környezet kihívásai több szinten érintik a Magyar Telekomot. A jelenlegi geopolitikai válság, ezen belül a beszállítói láncokiban tapasztalható zavarok többek között erőforrás-hiányt és áremelkedést eredményezhet. - A változó politikai helyzet új szabályozásokat, szankciókat és szigorúbb megfelelőségi követelményeket hozhat magával, amelyek befolyásolhatják az üzletet. - A politikai konfliktusok hatással lehetnek a beszállítói láncokra és szankciókat vonhatnak maguk után bizonyos országokkal való együttműködésre. - A tartós feszültségek és fegyveres konfliktusok késleltethetik vagy törölhetik a stratégiai kezdeményezéseket, és közvetlen hatással lehetnek a logisztikára és a beszállítói láncokra. Ha a Kínával kapcsolatos lehetséges kereskedelmi vagy katonai konfliktusok bármelyike kitör és eszkalálódik és ha az Európai Unióban kereskedelmi tilalmakat vezetnek be, az késleltetheti a Fiber to Home rollout-ot az esetleges szállítói alternatívák keresése és integrációja miatt. Downstream Lehetőség Az 5G és IoT elterjedése lehetőséget teremt millió új eszköz összekapcsolására. Ezek az eszközök olyan kulcsfonotsságú adatokat képesek szolgáltatni melyek mérésésre korábban nem volt lehetőség. (Valós idejű áram, gáz, víz fogyasztás, lokáció egyéb adatok) Ezen adatok lehetővé teszik az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodást, továbbá a javítás időben akár előre történő felismerését. Ez kiegészítve különböző gépi tanulás (AI) módszerekkel, a vállalatok számára jelentős költségcsökkentés érhető el, mely ezáltal a föld erőforrásainak kíméletesebb, tudatosabb felhasználását is jelenti. A Telekom oldaláról, pedig egy stabil, rendszeres jellegű bevétel mely segítségével ügyfeleit tudja a mobil megoldások felé terelni, ebben az ökoszisztémában tartani. Vállalkozás saját műveletei Lehetőség A munka világának digitalizálása jelentős erőforrás megtakarítással, ügyfélélmény növeléssel és munkavállalói hatékonyság növeléssel jár. A digitalizáció rövidíti a meglévő munkafolyamatokat, és rugalmasabb hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. Ez értéket teremt a magyar Telekom számára is, és könnyen értékesíthető az ügyfeleink részére akiknél ezen előnyök ugyanolyan módon megjelennek. Business conduct Vállalkozás saját műveletei Kockázat Vesztegetésből, korrupcióból vagy csalásból származó esetek eredményezhetik a jó hírnév megsértését, a bizalom elvesztését, pénzügyi szankciókat és a Csoport részvényesi értékének csökkenését, valamint további szankciókhoz vezethetnek. Egy-egy eset hatása akár több év elteltével realizálódhat, amikor jogerős ítélet születik. Ugyanakkor az üzleti hatás számos tényezőtől függ, beleértve a piaci struktúrát, a szervezet és szerződések alakulását az ítélet megszületésének idejében. Entitás specifikus Vállalkozás saját műveletei Kockázat Az IT rendszereinket fenyegető kibertámadások működési és bizalmi kockázatokat hordoznak. Egy rosszindulatú támadás hatással lehet saját alapvető működésünkre, és érzékeny ügyféladatainkat is felfedheti. Éghajlatváltozás Saját munkaerő Fogyasztók és végfelhasználók
146 A hatások és függőségek értékelésének eredményei alapján a biológiai sokféleség jelenleg nem tekinthető lényeges hatásnak a Magyar Telekom Csoport számára. Mindazonáltal a biológiai sokféleség komoly környezeti kérdés. A biológiai sokféleség védelmére a Magyar Telekom Csoport környezetvédelmi irányelvei és a biológiai sokféleség megőrzésére és az erdőirtás elleni védelemre vonatkozó kötelezettségvállalás vonatkozik. A Csoport tevékenységei alapvetően lakóterületekre koncentrálódnak. Azokban az esetekben, amikor nem városi területeken kell munkát végezni, a Magyar Telekom Csoport proaktívan kikéri a hatóságok véleményét és betartja a jogi előírásokat. A mobilhálózatok fejlesztése (tornyok és bázisállomások építése) során 2025-ben három esetben volt szükség szakhatósági állásfoglalásra az építési engedélyhez, mert az építkezés Natura 2000-es területet érintett. A kettős lényegességi értékelés döntéshozatali folyamata és a kapcsolódó belső ellenőrzési eljárások Az azonosítási és értékelési folyamatot az ESG CoE koordinálta, a kockázatkezelés támogatásával. Az egyes témák értékelésébe a felelős üzleti területek is bevonásra kerültek; a folyamat szorosan illeszkedik a meglévő vállalati kockázatértékelési és kockázatkezelési folyamathoz. A Konszolidált fenntarthatósági jelentés lényegességi értékelése kiterjedt szakirodalmi kutatáson alapult, tanulmányokra és kutatásokra hivatkozva, valamint belső és külső érdekelt felek bevonásával, kvalitatív interjúk, kérdőívek és adatelemzések formájában. Az újraértékelési folyamatban aktívan részt vettek a belső érdekelt felek, különösen a releváns szakterületen jártas alkalmazottak, akik hozzájárultak az IRO-adatok gyűjtéséhez és validálásához. Felelősségi területeiknek és a külső érdekelt felekkel való rendszeres kapcsolattartásuknak köszönhetően ezek a szakértők nagy relevanciájú és megbízhatóságú információkat nyújtottak. Összeállították a döntéshozatali anyagokat, és a CFO-t kérték fel, hogy a vezetőség széles körű támogatásával hagyja jóvá a kettős lényegességi értékelés eredményeit. A belső szabályzatok szerint a döntéshozatali felelősség a CFO-t terheli. ESRS 2 IRO-2 – Az ESRS közzétételi követelményei, amelyekre a Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági nyilatkozata vonatkozik A következő szakasz bemutatja a lényeges ESRS tematikus standardokat, valamint azon nem lényeges ESRS tematikus standardok listáját, amelyek alapján a Csoportnak más EU jogszabályok alapján jelentést kell tennie. Az alábbi lista a kettős lényegességi elemzés eredményei alapján tartalmazza a Konszolidált fenntarthatósági jelentés elkészítésekor alkalmazott közzétételi követelményeket, valamint az (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 8. cikke szerinti kötelező közzétételeket: - ESRS 2 Általános információk - Az (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 8. cikke szerinti közzétételek - ESRS E1 - Éghajlatváltozás - ESRS E5 - Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság - ESRS S1 - Saját munkaerő - ESRS S2 - Munkavállalók az értékláncban - ESRS S4 - Fogyasztók és végfelhasználók - ESRS G1- Üzleti magatartás Az alábbi ESRS tematikus standardokhoz tartozó lényeges hatások, kockázatot és lehetőségek nem kerültek azonosításra, ezért a Csoport az alábbi ESRS-ek tekintetében mellőzi a vonatkozó közzétételi követelményeket. - E2: Szennyezés - E3: Víz és tengeri erőforrások - E4: Biológiai sokféleség és ökoszisztémák - S3: Érintett közösségek A tematikus szabványok szerint jelentendő adatpontok, és így a lényeges információk meghatározása az azonosított hatások, kockázatok és lehetőségek tartalmi szintjén végzett kvalitatív feltérképezésen alapul.
147 Az egyéb uniós jogszabályokból származó általános és tematikus szabványok adatpontjainak listája Az alábbi táblázat tartalmazza az egyéb uniós jogszabályokból eredő, az ESRS 2 B. mellékletében felsorolt összes adatpontot, és jelzi, hogy az adatpontok hol találhatók meg a jelentésben, és mely adatpontok minősülnek "nem lényegesnek". Közzététel Adatpont Megnevezés SFDR hivatkozás 3. pillér referencia Benchmark szabályozás hivatkozás Az EU éghajlatváltozási jog hivatkozás Lényegesség Fejezet ESRS 2 GOV-1 21d Nemek szerinti megoszlás az irányító és felügyelő testületekben x x ESRS 2 GOV-1 - Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe ESRS 2 GOV-1 21e a vezető testület független tagjainak százalékos aránya x ESRS 2 GOV-1 - Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe ESRS 2 GOV-4 30 Átvilágítási (due diligence) nyilatkozat x ESRS 2 GOV-4 - Nyilatkozat a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágításról (due diligence) ESRS 2 SBM-1 40d-i Fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységekben való részvétel x x x Nem releváns - ESRS 2 SBM-1 40D-II Vegyi termékek előállításával kapcsolatos tevékenységek x x Nem releváns - ESRS 2 SBM-1 40d-III A vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel x x Nem releváns - ESRS 2 SBM-1 40d-iv A dohánytermesztéssel és -termeléssel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel x Nem releváns - ESRS E1-1 14 2050-ig a klímasemlegességre való átállásra vonatkozó terv x ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv ESRS E1-1 16g A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt vállalkozások x x ESRS E1-1 - Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv ESRS E1-4 34 ÜHG-kibocsátáscsökkentési célkitűzés x x x ESRS E1-4 - Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok ESRS E1-5 38 Fosszilis forrásokból származó energia felhasználása, források szerinti bontásban (csak az éghajlatra jelentős hatást gyakorló ágazatok) x ESRS E1-5 - Energiafogyasztás és -szerkezet ESRS E1-5 37 Energiafogyasztás és -szerkezet x ESRS E1-5 - Energiafogyasztás és -szerkezet ESRS E1-5 40-43 Energiaintenzitás a nagy éghajlati hatással bíró ágazatokban folytatott tevékenységekkel összefüggésben x ESRS E1-5 - Energiafogyasztás és -szerkezet ESRS E1-6 44 ESRS E1-6 - Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás x x x ESRS E1-6 - Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás ESRS E1-6 53-55 x x x ESRS E1-6 - Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás
148 Közzététel Adatpont Megnevezés SFDR hivatkozás 3. pillér referencia Benchmark szabályozás hivatkozás Az EU éghajlatváltozási jog hivatkozás Lényegesség Fejezet ESRS E1-7 56 ÜHG-elnyelések és szén- dioxid-kreditek x ESRS E1-7 - ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek ESRS E1-9 66 A benchmarkportfólió kitettsége az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak x Nem jelentett (fokozatos bevezetés opció) - ESRS E1-9 66a 66c A pénzösszegek akut és krónikus fizikai kockázat szerinti bontásban, / Lényeges fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye x Nem jelentett (fokozatos bevezetés opció) - ESRS E1-9 67c Ingatlanvagyon könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint x Nem jelentett (fokozatos bevezetés opció) - ESRS E1-9 69 A portfólió kitettségének mértéke az éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek x Nem jelentett (fokozatos bevezetés opció) - ESRS E2-4 28 Az Európai PRTR-rendelet (Európai Szennyezőanyag- kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) II. mellékletében felsorolt minden egyes szennyező anyag levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége, x Nem lényeges - ESRS E3-1 9 Víz és tengeri erőforrások x Nem lényeges - ESRS E3-1 13 Célzott politika x Nem lényeges - ESRS E3-1 14 Fenntartható óceánok és tengerek x Nem lényeges - ESRS E3-4 28c Összes újrahasznosított és újrafelhasznált víz x Nem lényeges - ESRS E3-4 29 Összes vízfogyasztás saját tevékenységekből m3- ben/millió EUR nettó bevétel x Nem lényeges - ESRS 2 IRO-1 E4 16a-i x Nem lényeges - ESRS 2 IRO-1 E4 16b x Nem lényeges - ESRS 2 IRO-1 E4 16c x Nem lényeges - ESRS E4-2 24b Fenntartható földhasználati/ mezőgazdasági gyakorlatok vagy politikák x Nem lényeges - ESRS E4-2 24c Fenntartható óceáni/tengeri gyakorlatok vagy politikák x Nem lényeges - ESRS E4-2 24d I Az erdőirtás kezelésére irányuló politikák x Nem lényeges - ESRS E5-5 37d Nem újrafeldolgozott hulladék x ESRS E5-5 - Erőforrás- kiáramlások ESRS E5-5 39 Veszélyes hulladék és radioaktív hulladék, x ESRS E5-5 - Erőforrás- kiáramlások ESRS 2 SBM-3 - S1 14f Kényszermunka előfordulásának kockázata x ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS 2 SBM-3 - S1 14g Gyermekmunka előfordulásának kockázata x ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák
149 Közzététel Adatpont Megnevezés SFDR hivatkozás 3. pillér referencia Benchmark szabályozás hivatkozás Az EU éghajlatváltozási jog hivatkozás Lényegesség Fejezet ESRS S1-1 21 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák x ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS S1-1 22 Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló eljárások és intézkedések x ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS S1-1 23 munkabaleset-megelőzési politika vagy irányítási rendszer x ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS S1-3 32c panasztételi/panaszkezelési mechanizmusok x ESRS S1-3 - A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a saját munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák ESRS S1-14 88b 88c A halálesetek száma, valamint a munkával kapcsolatos balesetek száma és aránya x x ESRS S1-14 - Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok ESRS S1-14 88e Sérülés, baleset, haláleset vagy betegség miatt kieső napok száma x ESRS S1-14 - Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok ESRS S1-16 97a A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség x x ESRS S1-16 - Javadalmazási mérőszámok (bérkülönbség és teljes díjazás) ESRS S1-16 97b Túlzott vezérigazgatói díjazás aránya x ESRS S1-16 - Javadalmazási mérőszámok (bérkülönbség és teljes díjazás) ESRS S1-17 103a Hátrányos megkülönböztetés előfordulása x ESRS S1-17 - Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások ESRS S1-17 104a Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD figyelmen kívül hagyása x x ESRS S1-17 - Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások ESRS 2 SBM3 - S2 11b Gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban x ESRS 2 SBM-3 S2 - Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel ESRS S2-1 17 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások x ESRS S2-1 - Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák ESRS S2-1 18 Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák x ESRS S2-1 - Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák ESRS S2-1 19 Az üzleti tevékenységek és az emberi jogokról szóló ENSZ-irányelvek és az OECD-iránymutatások be nem tartása x x ESRS S2-1 – Az értékláncban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos politikák ESRS S2-1 19 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák, x ESRS S2-1 - Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák
150 Közzététel Adatpont Megnevezés SFDR hivatkozás 3. pillér referencia Benchmark szabályozás hivatkozás Az EU éghajlatváltozási jog hivatkozás Lényegesség Fejezet ESRS S2-4 36 Az upstream és downstream értéklánchoz kapcsolódó emberi jogi problémák és incidensek x ESRS S2-4 - Intézkedések az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága ESRS S3-1 16 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások x Nem lényeges - ESRS S3-1 17 az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, az ILO elvei vagy az OECD- irányelvek figyelmen kívül hagyása x x Nem lényeges - ESRS S3-4 36 Emberi jogi problémák és incidensek, x Nem lényeges - ESRS S4-1 16 A fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó politikák, x ESRS S4-1 - A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák ESRS S4-1 17 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD-irányelvek figyelmen kívül hagyása x x ESRS S4-1 - A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák ESRS S4-4 35 Emberi jogi problémák és incidensek, x ESRS S4-4 - Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága ESRS G1-1 10b Az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye, x ESRS G1-1 - A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák ESRS G1-1 10d A visszaélést bejelentő személyek védelme x ESRS G1-1 - A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák ESRS G1-4 24a A korrupció és a vesztegetés elleni törvények megsértése miatt kiszabott bírságok, x x ESRS G1-4 - Korrupciós és vesztegetési esetek ESRS G1-4 24b Korrupció- és vesztegetés- ellenes normák x ESRS G1-4 - Korrupciós és vesztegetési esetek
151 Környezetvédelmi információk A 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 8. cikke szerinti közzétételek Az EU taxonómia célja, hogy elősegítse a pénzügyi szektorból a környezetileg fenntartható tevékenységeket folytató vállalatokba irányuló befektetéseket. Ezáltal az EU taxonómia hozzájárul az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához. Ennek alapjául az EU taxonómia kötelező érvényű meghatározást ad a tevékenységek és befektetések környezetvédelmi fenntarthatóságára vonatkozóan. Az EU taxonómiai rendelet kötelezi a vállalatokat, hogy jelentést tegyenek ezekről a gazdasági tevékenységekről. Az EU taxonómiai rendelete szerint az első lépés egy vállalat taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeinek azonosítása. Ezek az EU taxonómiája hatálya alá tartozó tevékenységek, amelyek így potenciálisan jelentősen hozzájárulhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez. A második lépésben ezeket a tevékenységeket taxonómiához igazodás szempontjából kell értékelni. Egy tevékenység akkor tekinthető taxonómiához igazodónak, ha megfelel a (EU) 2021/2139, (EU) 2022/1214, (EU) 2023/2485 és (EU) 2023/2486 felhatalmazáson alapuló rendeletek mellékleteiben felsorolt, legalább egy környezetvédelmi célkitűzéshez való jelentős hozzájárulás technikai szűrési kritériumainak. Ugyanakkor nem károsíthatja jelentősen a többi környezetvédelmi célt, és meg kell felelnie a (EU) 2020/852 taxonómiai rendeletben meghatározott minimális (szociális) biztosítékoknak. Ezek különösen az emberi és munkajogok tiszteletben tartását írják elő. Az EU taxonómiára vonatkozó könnyítésiszabályok alkalmazása 2026. január 28-án hatályba lépett a Bizottság (EU) 2026/73 felhatalmazáson alapuló rendelete, amelyet 2025-ös pénzügyi évre visszamenőlegesen kell alkalmazni. Célja az EU taxonómia alkalmazásának egyszerűsítése. Ennek értelmében a vállalatok mellőzhetik a taxonómiai alkalmasság és megfelelés ellenőrzését a pénzügyileg nem lényeges gazdasági tevékenységek esetében. A gazdasági tevékenységek akkor minősülnek pénzügyileg nem lényegesnek, ha együttesen a vállalat bevételeinek, tőkekiadásainak vagy működési költségeinek nevezőjének kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A vállalatok teljesen eltekinthetnek a működési költségeik taxonómiai alkalmasságának és megfelelőségének elemzésétől is, feltéve, hogy azok nem lényegesek üzleti modelljük szempontjából. Ezen túlmenően a felhatalmazáson alapuló rendelet egyszerűsített táblázatokat tartalmaz a taxonómiai kulcsadatok közzétételéhez. EU taxonómia szerinti gazdasági tevékenységek a Magyar Telekom Csoportnál A Magyar Telekom Csoport az információs és távközlési szektorban működő vállalat. Jelenleg az EU taxonómia nem tartalmazza az „elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások nyújtása és üzemeltetése” gazdasági tevékenységre vonatkozó kritériumokat. Következésképpen az üzleti modell lényeges része nem tartozik az EU taxonómia hatálya alá. Az EU taxonómia nem nyújt lehetőséget a Magyar Telekom Csoport éghajlatvédelemhez való hozzájárulásának bemutatására, annak ellenére, hogy ez az iparág a távközlési hálózatok bővítésével és üzemeltetésével jelentősen hozzájárul az európai digitalizációs és éghajlatvédelmi célok eléréséhez. Az előző évekhez hasonlóan a Magyar Telekom Csoport 2025-ben is azonosított taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket. Összességében mindegyikük a csoport értékesítésének és beruházásainak nevezőjének kevesebb mint 10%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységek pénzügyi szempontból nem tekinthetők lényegesnek, és költség-haszon szempontok figyelembevételével azok taxonómiai megfelelőségének ellenőrzése nem történt meg. A pénzügyileg nem jelentős gazdasági tevékenységek a „klímaváltozás mérséklése” (CCM) és a „körforgásos gazdaságra való
152 áttérés” (CE) környezeti célkitűzésekhez kapcsolódnak, és az EU taxonómiai tevékenységleírásai szerint a következő ágazatokra vonatkoznak: • Adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó tevékenységek (CCM 8.1) és adatvezérelt megoldások az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére (CCM 8.2) • Termék-szolgáltatás és egyéb körforgásos és eredményorientált szolgáltatási modellek (CE 5.5) • Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek általi szállítás (CCM 6.5) Taxonómiai KPI-k A jelentési évben az EU taxonómia szerinti számítás alapjául szolgáló összesített csoportszintű adatok a következők voltak: 983 939 millió forint bevétel, 135 092 millió forint beruházás és 188 611 millió forint közvetett költség. Mivel az EU taxonómia eddig nem tükrözi megfelelően a Magyar Telekom Csoport alaptevékenységét, a Bizottság (EU) 2026/73 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott lényegességi küszöbértékek alkalmazása pénzügyileg nem lényeges gazdasági tevékenységeket eredményez, amelyek együttesen a Magyar Telekom Csoport bevételeinek 1,9%-át és beruházásainak 0,1%-át teszik ki. A működési költségek nem lényegessége miatt a taxonómiához igazítható és igazodó működési költségek a 2025-ös pénzügyi évtől kezdődően már nem lesznek közzétéve.
153 Taxonómia Kulcsmutatók Összesen 2025 A Taxonómiá- hoz igazítható tevékenysé- gek aránya A Taxonómiá- hoz igazodó tevékenysé- gek A Taxonómiá- hoz igazodó tevékenysé- gek aránya A Taxonómiához igazodó tevékenységek környezetvédelmi célok szerinti bontása Az igazítható tevékeny- ségek aránya Az átállási tevékeny- ségek aránya Nem értékelt, nem lényeges- nek tekintett tevékeny- ségek aránya A Taxonómiá- hoz igazodó tevékeny- ségek, 2024 A Taxonómiá- hoz igazodó tevékeny- ségek aránya, 2024 Az éghajlat- változás mérsék- lése Az éghajlat- változá- shoz való alkalmaz- kodás Víz és tengeri erőforrá- sok Körforgá- sos gazdaság Szennye- zés Biológiai sokféleség és ökoszisz- témák Millió HUF % Millió HUF % % % % % % % % % % Millió HUF % Árbevétel 983 939 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9% 210 0,01 Capex 135 092 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1% 0,0 0,0 Opex 188 611 0,0 0,0
154 ESRS E1 – Éghajlatváltozás Bevezetés Felelős piaci szereplőként és Közép-Európa egyik vezető IKT szolgáltatójaként a Magyar Telekom Csoport felismerte a klímaváltozás kockázatait, és több mint 20 éve integrálja működésébe e környezeti probléma mérséklését. Ezt bizonyítja, hogy a cégcsoport 2002 óta publikálja a fő CO2 kibocsátási adatait, jóval azelőtt, hogy ezt a törvény előírta volna. Ennek megfelelően kritikus intézkedéseket tett a mérsékléssel és az alkalmazkodással kapcsolatban a jelen beszámolási időszak és a Magyar Telekom Csoport tudományos alapú kötelezettségvállalásának megállapítása előtt. Az alábbi táblázat a lényegességi elemzés által azonosított közzétételi követelményeket mutatja be az „Éghajlatváltozás” témaszabvány tekintetében. ESRS index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megnevezés Megjegyzések ESRS E1 – Klímaváltozás ESRS 2 GOV-3 E1 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző rendszerekbe ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv ESRS 2 SBM-3 E1 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel fokozatos bevezetési lehetőség az ESRS 2 SBM-3 48e §-ához ESRS 2 IRO-1 E1 Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása ESRS E1-2 Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák ESRS E1-3 Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások Mérőszámok és célok ESRS E1-4 Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok ESRS E1-5 Energiafogyasztás és -szerkezet ESRS E1-6 Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás ESRS E1-7 ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek ESRS E1-8 Belső szén-dioxid árazás ESRS E1-9 A lényeges fizikai és átállási kockázatokból, valamint az éghajlattal kapcsolatos potenciális lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások Fokozatos bevezetés lehetőségének alkalmazása MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó mérőszámok A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a minimum közzétételi követelményeket alkalmazza a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozóan, együtt az ezekkel kapcsolatos közzétételi követelményekkel. Stratégia ESRS E1-1 – Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv A Magyar Telekom Nyrt. anyavállalata, a Deutsche Telekom legkésőbb 2040-re klímasemleges (nettó nulla kibocsátású) kíván lenni a teljes értékláncban. Magának a Magyar Telekom Csoportnak nincs hivatalos nettó nulla kibocsátási vállalása. A Magyar Telekom Csoport azonban elkötelezett a Deutsche Telekom csoport célja mellett. Emellett az Európai Unió elfogadta az Európai Klímarendeletet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete), amely kimondja, hogy az Európai Unióban legkésőbb 2050-re el kell érni a nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a Magyar Telekom Csoportnak mindkét célhoz hozzá kell járulnia. A Magyar Telekom Csoport nincs kizárva az EU Párizsi Megállapodásához igazodó referenciamutatóiból. 2023 folyamán a Magyar Telekom Csoport frissítette fenntarthatósági stratégiáját, hogy a változó külső környezetben is képes legyen teljesíteni a kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat. Ezen elkötelezettség további megerősítése érdekében 2025-ben megkezdődött egy összehangolási fázis, amelynek célja az anyavállalat csoportszintű céljaival összhangban
155 szigorúbb célok meghatározása, és amelynek véglegesítése 2026 elejére várható. Ennek megfelelően a Magyar Telekom Csoport a 2026-os pénzügyi évre vonatkozóan tervezi közzétenni átfogó átállási tervét. A Magyar Telekom Nyrt. 2018-ban tett kibocsátáscsökkentési vállalásait – amelyeket a Science Based Target Initiative (SBTi) hagyott jóvá – 2019-ben ambiciózusabb célok váltották fel, válaszul az IPCC 1,5°C jelentésére, és ezek váltak a Csoport stratégiájának fő fókuszává. A Magyar Telekom Nyrt. kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015-höz (bázisév) képest 2030-ra 84%-kal csökkenti az 1. és 2. körbe tartozó, a továbbiakban Scope 1 és 2 ÜHG kibocsátást. A Magyar Telekom Nyrt. kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2017-hez (bázisév) képest 2030-ra 30%-kal csökkenti az abszolút 3. körbe tartozó, a továbbiakban Scope 3 ÜHG-kibocsátást. Ezek a célok összeegyeztethetők a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásával a Párizsi Megállapodásnak megfelelően. A Magyar Telekom Csoport csak akkor tudja megőrizni piacvezető szerepét, ha gyorsan reagál a külső piaci, geopolitikai és környezeti változásokra. A külső tényezők (üzemanyag ára és a fosszilis tüzelőanyagok elérhetősége) és a belső átalakulási folyamatok, valamint a kibocsátási források részletes feltérképezése (pl. vészhelyzeti áramtermelés, hűtőközegek szivárgása) miatt a két legnagyobb magyar tagvállalat a Scope 1-2 stratégiáját 2023-ban felülvizsgálta, harmonizálta az SBT kötelezettségvállalás bázisévével. A Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegrációs Zrt. esetében a kibővített forrásokkal 2030-ra 80%-os piaci alapú kibocsátás-csökkentés érhető el. Ezen túlmenően a Magyar Telekom Csoport aktívan hozzájárul a Deutsche Telekom fenntarthatósági céljainak eléréséhez, amelyek célja a klímasemlegesség 2040-re való elérése. A Deutsche Telekom Csoport 2025-ben a scope 1-2 kibocsátásoknál elérte az ÜHG-kibocsátás semlegességet. A Magyar Telekom Csoport aktívan hozzájárult ehhez az eredményhez. A Magyar Telekom Csoport kulcsfontosságú intézkedései az éghajlatváltozás mérséklésében a következők: • A 2023-as stratégiában kitűzött fix hálózat villamosenergia-fogyasztásának 55%-os csökkentése 2030-ig a 2015- ös bázisévhez képest a vezetékes hálózat korszerűsítésével (a terv szerint halad, 46%-os csökkentés 2025-ig) • Az adatközpontok zöld átállása az EU taxonómiai ajánlásaival összhangban (folyamatban – ESRS E1-3 – Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások) • A villamosenergia-igény 100%-ban megújuló forrásokkal történő fedezésének fenntartása (2021-ben elérve és azóta fenntartva – ESRS E1-5 – Energiafogyasztás és -szerkezet) • Erőfeszítések a helyi megújuló energia részarányának további növelésére (helyi PPA-kon keresztül megvalósítva – ESRS E1-5 – Energiafogyasztás és -szerkezet) • Energiahatékonysági beruházások az MT-Magyarország épületeiben és infrastruktúrájában (az infrastruktúra modernizálása 2025-re megvalósul – ESRS E1-3 – Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások) • A gépjárműflotta fokozatos zöld átállása (késés, de létezik terv a belső cél elérése érdekében) • Vezető szerep elérése a körforgásos gazdaság megvalósításában 2030-ra (folyamatban – ESRS E5-2 – Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások). Míg az IKT-szektor egésze energiaigényes, az egyes helyszínekre ez nem jellemző. A fosszilis energiafüggőségről való folyamatos átmenet biztosítja, hogy a „bezáródási hatás” ne érvényesüljön. Az épületekkel nincs olyan probléma, amely megakadályozná a kötelezettségvállalás teljesítését. A Deutsche Telekom olyan intézkedéseket is bevezetett (pl. RE100 követelmények 2021 óta, körforgásos gazdasági célok, ösztönzési rendszer a klímacélokhoz stb.), amelyekkel hozzájárul csoportszintű céljainak teljesüléséhez. Bármely klímasemlegességi cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy fenntartható módon el legyen választva a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználása, ezért a vállalatoknak jelentősen növelniük kell energia- és erőforrás-hatékonyságukat, valamint tovább kell korlátozniuk abszolút energiafogyasztásukat. Erre azért van szükség, mert még a zöld áram előállítása is negatív hatással van a környezetre. A távközlési hálózatok következő években történő kiterjedt kiépítése ellenére a cél az abszolút energiafogyasztás középtávon stabilan tartása a teljes Deutsche Telekom Csoporton belül. A Deutsche Telekom Felügyelő Bizottsága fontosnak tartja a felső vezetés ösztönzését annak érdekében, hogy a környezetre ártalmas energiafogyasztás középtávon legalább stabil maradjon. Az éghajlatváltozással kapcsolatos rövid távú irányítási ösztönzők a Scope 1 és 2 kibocsátások csökkenéséhez és a villamosenergia-fogyasztás csökkenéséhez kapcsolódnak. A CO2-kibocsátás-csökkentési cél fókuszában az áll, hogy motiválja a menedzsmentet a zöld villamosenergia-felhasználás fenntartható integrálására, az épületek energiafogyasztásának optimalizálására, valamint a csoport gépjárműparkjának a
156 fosszilis tüzelőanyagokról a károsanyag-kibocsátásmentes vagy alacsony károsanyag-kibocsátású motortípusokra való fokozatos átállására. Ezek a célok ösztönzik az energiatakarékossági programok és beruházások megvalósítását minden energiaforrásra kiterjedően, ugyanakkor előmozdítják az optimalizálást, az innovációt és a fejlett technológiai komponensek adoptálását a jövő infrastruktúrájához. A javadalmazással kapcsolatos társasági eljárásokat a Magyar Telekom Csoport belső utasításai szabályozzák. A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek díjazásával kapcsolatos döntéseket a Javadalmazási és Jelölő Bizottság hozza meg. Az éghajlati és energiacélokat azonban a Deutsche Telekom határozza meg, ahol az éves bónusz 20%-a fenntarthatósági célok eléréséhez kötődik. ESRS 2 SBM-3 E1 – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel A kettős lényegesség elemzése során a Magyar Telekom Csoport azonosított az éghajlatváltozással kapcsolatos témákhoz tartozó lényeges hatásokat és kockázatokat. A folyamatról további információk találhatók az ESRS 2 IRO 1 fejezetben – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása. Továbbá, a kettős lényegességi elemzés megértési szakaszában belső interjúk lebonyolítása és a vonatkozó dokumentumok összegyűjtése révén történt meg a Csoport környezeti hatásának megismerése a teljes értékláncban. Az alábbi összefoglaló a Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységének lényeges hatáscsoportjait mutatja be, amelyek a kettős lényegességi elemzés során kerültek azonosításra. Hacsak nincsenek „lehetségesként” megjelölve, ezek tényleges hatások. Üzemeltetési tevékenységek, mint például irodaházak, üzletek és egyéb létesítmények fűtése, valamint a gépjárműflotta üzemeltetés üvegházhatású gázokat termelnek, és negatívan hatnak a környezetre. A Magyar Telekom Csoport vásárol megújuló energiát PPA-k keretében, ami pozitív hatással van a Scope 2 piaci alapú kibocsátás csökkentésére. Az energiafelhasználáshoz azonban az országos villamosenergia-hálózat igénybevétele szükséges, és a hálózat üzemeltetése részben fosszilis energiaforrásokon alapul. Míg a gazdaság egészének digitalizálása jelentős szerepet játszhat a teljes energiafogyasztás csökkentésében, ez növeli a Magyar Telekom Csoport fogyasztását. Az adatközpontok fontos szerepet játszanak a működésben, energiafogyasztásuknak globális hatása van. Ezen kívül az adatközpontokban használt hűtőberendezések olyan üvegházhatású gázokat használnak, amelyek akár 2000-szer erősebbek is lehetnek, mint a szén-dioxid. A rendszer szivárgása vagy meghibásodása jelentős kibocsátáshoz vezethet. Ez utóbbi jelentősen növelné a Magyar Telekom Csoport Scope 1-2 kibocsátását (lehetséges hatás). A Csoport szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra és berendezések előállítása, illetve ezen berendezések építése üvegházhatású gázok kibocsátását okozza - egyrészt technológiai kibocsátást jelent (pl.: a műanyagok alapját képező kőolaj finomítása), másrészt minden termelési folyamat energiafelhasználással jár, melynek alapja továbbra is a fosszilis energiahordozók elégetése. Ezek a tényezők relevánsak a Magyar Telekom Csoport Scope 3 kibocsátása szempontjából. A fent említett kibocsátások hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és a Magyar Telekom Csoport Scope 1, 2 és 3 kibocsátásához. A Csoport stratégiai célokat határoz meg ezen hatások kezelésére. A JAC (Joint Alliance for CSR) ágazati kezdeményezésben való részvétel és a stratégiailag fontos beszállítók egyidejű fejlesztése pozitív hatást eredményezhet. A JAC tagjai megosztják egymással a bevált gyakorlatokat és erőforrásokat, hogy javítsák a hosszú távú nemzetközi CSR tevékenységet – különös tekintettel az éghajlatváltozás mérséklésére – az IKT szektor ellátási láncának különböző szintjein. A Deutsche Telekom központosított beszerzése miatt ez a kezdeményezés fontos a Magyar Telekom Csoport számára, és hozzájárul a Scope 3 kibocsátási célok eléréséhez. Az alábbi összefoglaló vázolja a Magyar Telekom Csoport azonosított témaspecifikus kockázatait, a pénzügyi hatásoknál a fokozatos bevezetési opcióval élve. A Magyar Telekom Csoport működésének értéklánc szakaszában három hosszú távú kockázat lett azonosítva. Az éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási események miatt fizikai kockázatot jelent a működésben, amely a hálózati infrastruktúra károsodása esetén szolgáltatáskimaradásokat és javítási költségeket okozhat. Két átmeneti kockázatot azonosított a Csoport. A saját termelésű megújuló energiával kapcsolatos stratégiai cél elérésének elmulasztása befolyásolhatja a kibocsátással kapcsolatos célok zöld energia komponensének teljesítési képességét. Ha a Magyar Telekom Csoport nem tudja teljesíteni saját zöldenergia-termelési céljait, és mégis teljesítenie kell a 100%-ban megújuló villamos energia felhasználására vonatkozó célkitűzését, ez további költségeket eredményezhet a GOO/PPA (származási garancia/energiavásárlási megállapodás) vásárlása miatt.
157 Másrészt, tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom Csoport rendelkezik az egyik legnagyobb gépjárműflottával Magyarországon, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében elengedhetetlen ennek a flottájának átalakítása. Bár ez az átalakulás beruházást igényel, a cél nem teljesítéséből eredő kompenzációs költségek (kibocsátás-ellentételezés) meghaladhatják a szükséges beruházási szinteket. Ha a flotta átalakítása nem valósul meg, az hozzájárul a kompenzációs költségek (kibocsátás-ellentételezés) erőteljesebb növekedéséhez. Mivel az Európai Unió és Magyarország az 1,5°C víziónak megfelelő gazdasági átalakuláson megy keresztül, a szakértők a villamosenergia-rendszer esetleges instabilitására hívják fel a figyelmet. Ezért fontos volt felmérni a Magyar Telekom Csoport infrastruktúrájának kapacitását a villamos energiakimaradások kezelése szempontjából. A szolgáltatás-leállások csökkentése érdekében a Magyar Telekom Csoport már felszerelte mobil bázisállomásait és kritikus infrastruktúra helyszíneit akkumulátorokkal a rövidebb áramkimaradásokra való felkészülés érdekében. A hirtelen vagy tervezett áramkimaradásokra történő rugalmas reagálás céljából a Magyar Telekom Csoport belső kapacitással rendelkezik a kulcsfontosságú létesítményekben mobil dízelgenerátorok segítségével történő villamosenergia-termelésre, így ezeken a telephelyeken 2 órán belül vissza tudja állítani az áramellátást. Bár a hálózatot úgy alakították ki, hogy a kiemelt helyszínek saját áramellátásával hosszabb távú és országos áramszünet esetén is folyamatos szolgáltatást tudjon nyújtani, működése a dízelgenerátoroktól függ. A Makedonski Telekom A.D. jelenleg a helyi áramellátási bizonytalanságok miatt a dízelgenerátorok használatától szintén függ, így az üzemanyag-ellátástól való függés már jelen van. ESRS 2 IRO-1 E1 Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok leírása A Magyar Telekom Csoport ellenálló képességének értékelése figyelembe vette a távközlési szektor jövőbeli gazdasági kitettségét különböző éghajlati és társadalmi-gazdasági forgatókönyvek esetén. Az értékelés megvizsgálta azokat az éghajlati/időjárási paramétereket is, amelyeknek a csoport leginkább ki van téve, és azt is, hogy a kidolgozott stratégia milyen mértékben tudja csökkenteni a kitettséget. A korábbi műszaki tapasztalatok alapján az árvizek, a villámárvizek, a viharos szelek, a bozót-/erdőtüzek és a rendkívül meleg napok kihívást jelentenek a hálózat számára, így ezeknek az éghajlattal kapcsolatos elemeknek a jövőbeni viselkedésének elemzésére került sor. A fizikai változásokkal szembeni sérülékenységet csak a két legnagyobb magyar tagvállalatnál vizsgálták. Az elemzés a saját tevékenységre fókuszált, de az energiaszektortól való függés miatt ez az értéklánc elem is fontos volt. A Magyar Telekom Csoport hosszú múltra tekint vissza az éghajlatváltozásnak való kitettségének elemzésében. Kezdetben a hangsúly a fizikai ellenállóképességen volt, különös tekintettel a magasabb hőmérsékletnek az infrastruktúrára és az energiaköltségekre gyakorolt hatására. A 2021-es fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a Csoport azt elemezte, hogyan lehet felkészülni és reagálni a gazdasági és társadalmi változásokra különböző forgatókönyvek szerint. A stratégia fejlesztése során felmerültek azok a kérdések is, hogyan lehet csökkenteni a kitettséget az 1,5 °C-os átmenet során. A Magyar Telekom Csoport a fenntarthatósági stratégiának megfelelően 2022-ben megkezdte az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelési folyamat TCFD alapú felmérését. A fizikai kockázatok elsődleges elemzése a Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. saját működésének infrastruktúrájára (több mint 10 000 helyszín) vonatkozóan történt. A társaságok működését veszélyeztető időjárási/klíma kockázatokat a műszaki terület azonosította. A fizikai kockázatok elemzése a közigazgatásból származó, nyilvánosan elérhető információk (modelleredmények, elemzések) figyelembevételével történt - a lehető legjobb földrajzi felbontás mellett (pl. járásokra). Az éghajlati forgatókönyvek közül az RCP4.5 és az RCP8.5 voltak elérhetőek. Megjegyzendő, hogy az adatok földrajzi felbontása a villámárvizek és erdőtüzek esetében javítható, de részletesebb adatsor még nem áll rendelkezésre. A leghosszabb hasznos élettartam a távközlési szektor infrastruktúrája esetében 35 év körüli, ezért az elemzés során ezt az időkeretet vettük figyelembe. Míg az átmeneti kockázatok esetében rövid-, közép- és hosszú távú kockázatokat elemezhetünk, addig az éghajlati kockázatoknál - maga az éghajlat definíciója és a rendelkezésre álló modelleredmények szerint - csak a hosszú távú kockázatok elemezhetők. (Az alkalmazott klímamodellekben a minimális időlépcső 10 év. Az átlagos éghajlati adatok 30 éves időszakot fednek le, ami a vállalat üzleti terveihez képest hosszú távú horizont.) A kockázatokat értékelése az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) két éghajlati forgatókönyve alapján történt: egy szokásos üzleti forgatókönyv (RCP 4.5/SSP2-4.5), amely több mint két fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést feltételez, és egy négy fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési forgatókönyv (RCP 8.5/SSP5-8.5). Az RCP 4.5 a legvalószínűbb forgatókönyv egy jelenlegi elemzés (UNEP 2023-as emissziós szakadék jelentés) alapján, míg az RCP 8.5 a legrosszabb forgatókönyv. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb társadalmi-gazdasági feltételezéseket 2050-ig:
158 RCP 4.5 – SSP2 RCP 8.5 – SSP5 növekvő villamosenergia-igény, miközben az üzemanyag- felhasználás csökken lassú átállás a megújuló energia felhasználására a világon Magyarország 2030-ra 90%-ban karbonsemleges energiát állít elő; Léteznek EU energiahatékonysági intézkedések - kötelező hatékonysági célok az energiaszolgáltatók számára, amelyeket áthárítanak a fogyasztókra Magyarország 90%-ban karbonsemleges villamos energiát termel, de nagy mennyiségű, magas szén-dioxid-intenzitású importáramra van szüksége Az EU ETS-szerű politikája az épületekre és az üzemanyagokra, valamint az alacsony földgázfogyasztásra vonatkozóan a földgáz fűtési célú felhasználása folytatódik csökkenő népesség Magyarországon - közepes ütemben csökkenő népesség Magyarországon - közepes ütemben magas szén-dioxid-ár az önkéntes karbon-piacon nincs szén-dioxid-árazás a távközlési szektorban A villámárvíz bizonyult az elemzés során a legkockázatosabb időjárási eseménynek, és (a forgatókönyvektől függően) az infrastruktúra működésének 19-24%-át negatívan érintheti az extrém meleg időjárás az elkövetkező évtizedekben. Ez az elemzés segíthet a jövőbeni fejlesztések biztosításában, hogy az infrastruktúra ellenállóbbá váljon a várható változásokkal szemben. A hálózatot érintő fizikai kockázatok Magyarországon a telephelyek arányában érintett infrastruktúra értéke (milliárd forint) árvíz 42% 200 villámárvíz 72% 400 szél 22% 100 erdőtűz 46% 300 hőségnapok >90 (RCP4.5) 19% 100 hőségnapok >180 (RCP8.5) 24% 100 A fenti kockázatok pénzügyi hatását az eszköz- és épületleltárral összhangban lettek számszerűsítve. A két legnagyobb magyar tagvállalaton belül különböző kategóriájú telephelyek találhatók, ezért a becsléshez az egyes telephelykategóriák átlagértéke lett felhasználva. A szélsőséges időjárás, például csapadék szélsőségek és vihar következtében az infrastruktúra helyi károsodása előfordulhat, ez már most is tapasztalható. A Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan figyeli az ilyen típusú eseményeket. A kapcsolódó költségek az integrált pénzügyi tervezési folyamatban beépülnek az eszközkarbantartási költségek közé. A pénzügyi hatás mértéke csekély, de várhatóan idővel növekedni fog, ahogy a szélsőséges időjárási események és azok átlagos hatása nő közép- és különösen hosszú távon az éghajlatváltozás miatt. A Magyar Telekom Csoport a Fenntarthatósági Stratégiával és az ISO 50001 tanúsítási irányelvekkel összhangban növeli energiahatékonyságát. Felelős társaságként a Magyar Telekom Nyrt. kiemelten kezeli energiahatékonyságának folyamatos növelését. A Csoport folyamatosan méri, nyomon követi és értékeli az energiafogyasztást és az ahhoz kapcsolódó jelentős tényezőket mind az ingatlan, mind a technológiai infrastruktúra (illetve a technológia és a kapcsolódó szolgáltató berendezések) tekintetében. Ezen mérések alapján folyamatosan feltárják az energiahatékonysági lehetőségeket, melyek az energiagazdálkodási céloknak megfelelően projektek formájában valósulnak meg. A Magyar Telekom Nyrt. a következő években növekvő beruházásokra számít az önellátás növelésére és az emelkedő energiaáraknak való kitettség csökkentésére. A cél 6000 MWh elérése (2030-ban) a saját megújuló energiaforrások felhasználásában. A Magyar Telekom Nyrt. emellett további CAPEX-et kíván fordítani a rugalmas hálózati infrastruktúra fejlesztésére. Az éghajlatváltozással összefüggő lehetőségek kiaknázása ösztönzi a hálózatba történő beruházásokat, mivel a hálózati infrastruktúra bővítése a jövőbeni bevételek kulcsa azáltal, hogy új szén-dioxid-kibocsátást csökkentő termékeket és szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint például az önvezető autók, amelyek alacsony késleltetést és 5G-infrastruktúrát igényelnek. A pénzügyi kimutatásokban szereplő éghajlati feltételezések összhangban vannak a fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítéséhez használt éghajlati forgatókönyvekkel. Az ellátási lánc bizonytalan terület az ellenállóképesség értékelésében, annak ellenére, hogy a Magyar Telekom Nyrt. igyekezik elkerülni az egyetlen szállítótól való függést. A fizikai kockázatnak kitett eszközök esetében egy olyan ágazatban, ahol az országos lefedettség alapvető követelmény, az egyetlen megfelelő intézkedés a rugalmasság javítása és a változásra/alkalmazkodásra való felkészülés.
159 A Magyar Telekom Csoport üzleti modellje képes alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz köszönhetően annak, hogy az ágazat állandó új technológiai igényeit rövid időn belül kell megvalósítania, valamint az agilis működésének. Ezenkívül a konnektivitás kritikus fontosságú a gazdasági ellenállóképesség és a katasztrófa utáni helyreállítás szempontjából. A megbízható és stabil telekommunikáció lehetővé teszi a katasztrófaelhárítást, a koordinációt és azon gazdasági tevékenységeket, amelyek elősegítik a helyreállítási erőfeszítéseket, ami arra utal, hogy a Magyar Telekom Csoport szolgáltatási portfóliója nincs veszélyben. A Magyar Telekom Csoport több évtizede gyűjti az ÜHG-kibocsátási adatokat a Scope 1-2-re vonatkozóan, a Scope 3- kibocsátásról pedig hosszabb adatsor áll rendelkezésre a Magyar Telekom Nyrt. esetében. A hatásvizsgálat során a különböző forrásokból származó kibocsátások és azok mennyisége figyelembe lett véve. A hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS E1-2 – Az klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák A Magyar Telekom Csoport Környezetvédelmi Politikája meghatározza a környezettudatos működés általános alapelveit, beleértve az SBT és a megújuló energia célkitűzéseknek való megfelelést, valamint az ISO14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszert. Ezenkívül felvázol bizonyos minimális fenntarthatósági követelményeket az ellátási láncban. Ennek megfelelően a Csoport Szállítói Működési Kódexe előírja a Scope 1, 2, 3 jelentéstételt és csökkentési terv készítését, ha az egyes beszállítóval foglalkozó tagvállalatok bármelyike ezt szükségesnek tartja. A politikát környezetvédelmi iránymutatások egészítik ki, amelyek további részleteket tartalmaznak, beleértve az elérendő célokat is. A Magyar Telekom környezetvédelmi irányelve foglalkozik a megújuló energia felhasználásával. A Csoport elkötelezett a hosszú távú éghajlatvédelmi stratégia kidolgozása és megvalósítása mellett, kibocsátáscsökkentési és megújuló energia felhasználási célokat határozott meg a 2030-ig tartó időszakra. Ennek megfelelően 2021 óta minden évben, a fenntarthatósági tevékenységekben érintett vállalatok a villamosenergia-fogyasztásaikat megújuló forrásokból fedezik. A cégcsoport Környezetvédelmi Politikája hangsúlyozza a digitalizáció támogató hatását, valamint az információs és kommunikációs technológia szerepét az ÜHG-kibocsátás csökkentésében. A Magyar Telekom Csoport ezt okos termékekkel és szolgáltatásokkal segíti elő, egyszerűsítve és gazdagítva az emberek életét. Az érintettekkel való aktív kommunikációval a Magyar Telekom Csoport lehetőséget teremt környezettudatosságuk fejlesztésére. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nem jeleníti meg a Csoport környezetvédelmi politikája. A Csoport energiahatékonysági politikával rendelkezik, amely a két legnagyobb magyar tagvállalat számára jogszabályi előírás. ESRS E1-3 – Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások A Magyar Telekom Csoport a következő intézkedéseket hozta a 2025-ös kibocsátáscsökkentés érdekében: 2023 és 2024 során összesen 5 áramvásárlási szerződést kötött, az utolsó két naperőmű 2025 január végén kezdte meg működését. Így ebben az évben több mint 28 GWh megújuló energiát használt a Magyar Telekom Nyrt. a távközlési hálózatának üzemeltetéséhez, ami biztosítja, hogy a Magyar Telekom Csoport piaci alapú Scope 2 kibocsátása alacsony szinten maradjon. 2025-ben több elektromos járművet lízingelt, ami csökkenti a flotta fosszilis tüzelőanyag-fogyasztását (Scope 1 kibocsátás). A 2024 végén befejezett mobilhálózat-modernizációs projektnek köszönhetően 2025-re a Magyar Telekom Nyrt. teljes mobilhálózata megújult, alacsonyabb fogyasztású eszközökkel épült ki, így ebben az évben már a teljes hálózati energiamegtakarítás rendelkezésre állt, tovább csökkentve a Scope 2 helyalapú kibocsátást. 2025-ben az infrastruktúra modernizációja során továbbra is prioritást élveztek a következő technikai és technológiai megoldások a hálózat éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességének növelése érdekében: • hőállóbb akkumulátorok telepítése • hatékonyabb légkondicionáló rendszerek telepítése • szabad hűtésű rendszerek szélesebb körű használata. E három megoldás együttes alkalmazásával a Magyar Telekom Nyrt. jelentősen csökkentette a légkondicionálók használatát az év során, ami jelentős energiamegtakarítást eredményezett. A korábbi terveknek megfelelően a hálózat
160 hűtőberendezéseit közel 500 helyszínen korszerűsítették/cserélték, nemcsak az energiamegtakarítási célok elérése érdekében, hanem az időjárás/éghajlatváltozás által a helyszíneken okozott kihívásokra való reagálás céljából is. Magasabb hőmérséklet esetén az összes bázisállomás és adatközpont több energiát használ fel a rendszerek hűtésére. A modernizáció a hűtőközegszivárgásokat is csökkentette, ami jelentős kibocsátáscsökkentést is eredményezett. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy Európában egyik pillanatról a másikra drámai módon emelkedtek az energiaárak. Ez a növekvő energiafogyasztás miatt pénzügyi kockázatokat eredményezhet. A hosszú távú megújuló energia szerződések (PPA) lehetőséget kínálnak e kockázatok mérséklésére, miközben támogatják a Csoport klímacéljait. Az energiafelhasználás csökkentése a Magyar Telekom Nyrt. folyamatos célja, hogy ne csak a kiszámíthatatlan energiaár-ingadozások kockázatát mérsékelje, amely 2023-ban Európa-szerte jelentős hatással volt a vállalatokra, hanem szükséges lépés a kibocsátási célok teljesítéséhez is. Ezen a területen a kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik az eszközpark ésszerűsítése és a felesleges technológiák (pl. a meglévő optikai hálózat mellett futó rézhálózat) fokozatos megszüntetése, figyelembe véve a vonatkozó szabályozási követelményeket. Mivel a Magyar Telekom Csoport ebben a jelentésben nem tesz közé átmeneti tervet, így az ahhoz kapcsolódó jövőbeli intézkedések és azok ÜHG kibocsátás csökkentése nem kerül bemutatásra. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. az adatközpontokra vonatkozó EU-taxonómiai követelményeknek megfelelően hajtja végre modernizációs törekvéseit. 2026-ban az egyik folyadékhűtőt élettartama végén egy nagyon alacsony GWP-értékű berendezéssel cserélik ki, amelynek beszerzésére 2025-ben került sor. Célok ESRS E1-4 – Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok A Magyar Telekom Csoport 2006-ban energiafogyasztási célokat tűzött ki, és azóta a Magyar Szabadalmi Hivatal által szabadalmaztatott használati tanúsítványt kapott a szabad levegős hűtési technikai megoldásáért. 2008-ban 10%-os ÜHG kibocsátási célt tűzött ki a fő kibocsátási forrásokra (energiafogyasztás és papírhasználat) 2011-re a 2007-es kibocsátáshoz képest. Ezt követte egy 5%-os energiacsökkentési cél 2011 és 2015 között, valamint egy további 10%-os, helyalapú ÜHG- csökkentési cél 2016 és 2020 között. Eközben a Magyar Telekom Csoport fokozatosan növelte megújuló energia beszerzéseit. Számos innovatív megoldással is kísérletezett saját megújuló termelésének a hálózatban való megvalósítására. A Magyar Telekom Nyrt. hálózatában a klímaalkalmazkodás a 2000-es években kezdődött, hidegfolyosók, árvízvédelem kialakításával és árvízi felkészüléssel, 2024-ben pedig a korszerűsítés befejezésével, amelyben az alkalmazkodás is szerepet játszott. További célokat vagy lépéseket egyelőre nem tervez. A Magyar Telekom Nyrt. 2018-ban kibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalásokat tett, amelyeket a Science Based Target Initiative (SBTi) hagyott jóvá, és úttörővé vált a klímaváltozás elleni küzdelemben. A célokat az anyavállalat nettó nulla kötelezettségvállalása előtt határozta meg. Ezeket a célokat 2019-ben ambiciózusabb célok váltották fel, válaszul az IPCC 1,5°C-os jelentésére, és a Csoport fenntarthatósági stratégiájának fő fókuszpontjává váltak. Ezek az E1-1-ben bemutatott célok a piaci alapú Scope 1-2 ÜHG-kibocsátásra és a Scope 3 ÜHG-kibocsátásra vonatkoznak, de az F-gáz- kibocsátásokat nem vonták be a célok validálásakor. Ezek a kibocsátáscsökkentési célok bruttó célok, vagyis a Magyar Telekom Nyrt. nem von be ÜHG nyelőket vagy szén-dioxid kibocsátási krediteket. A célok bázisévének kitűzésekor fontos volt, hogy időben minél közelebb legyen a célok kitűzésének dátumához (max. 3 évet engedélyez az SBTi), de ne legyen időjárási szempontból szélsőséges év. Magyarország időjárása 2015-ben átlagosnak mondható volt, amelyet a mérsékelt kontinentális éghajlatra jellemző enyhe és meleg időjárási viszonyok jellemeztek. Az év átlaghőmérséklete közel volt a hosszú távú normákhoz. Szükséges volt a bázisévi adatok rendelkezésre állása is, ezért a bázisévek a Scope 1-2 és az Scope3 esetében eltérőek. A Magyar Telekom Nyrt. tudományosan megalapozott, 1,5°C-os átmenetnek megfelelő célkitűzései az SSP 1-1.9 forgatókönyvhöz igazodnak. A célmeghatározási eljárás során az SBTi figyelembe vette az ágazatspecifikus 1,5°C- os útvonalaknak való megfelelést. Továbbá a Magyar Telekom Nyrt. várható energiafogyasztási pályája és a lehetséges technológiai megoldásokat is figyelembe lettek véve. A Magyar Telekom Nyrt-nek nincs hosszú távú, 2050-re előirányzott nettó nulla vállalása, ezért köztes mérföldkövek nem kerültek meghatározásra. A Magyar Telekom Csoport 2023-ban struktúraváltást hajtott végre, amely megkönnyítette az új stratégia központosított és következetes végrehajtását a kihívások kezelésére. Ennek eredményeként a Scope 1-2 cél kiterjesztésre került a két
161 legnagyobb magyar tagvállalatra, az összes Scope 1-2 ÜHG-re (CO2, CH4, N2O, HFC-k) és minden forrásra. Ezzel a kiterjesztett alkalmazási körrel ezek a cégek 80%-os csökkentést kívánnak elérni. Ez egyelőre csak belső stratégiai cél, külsőleg (pl. SBTi által) nem validált. A Magyar Telekom Csoport részt vesz a Deutsche Telekom Csoport fenntarthatósági céljainak elérésében is. Saját klímavédelmi céljai mellett hozzá kell járulnia az anyavállalat által vállalt és 2024-ben aktualizált 2040-es nettó nulla célhoz is. A stratégiai célok között továbbra is szerepel, hogy a Magyar Telekom Csoport a fennmaradó ÜHG-kibocsátását a Csoport számára évenként ellentételezi. A Csoport a következő fenntarthatósági jelentésében kívánja közzétenni átállási tervét, beleértve a pénzügyi információkat és az intézkedések ÜHG csökkentő hatásait is. Az eredeti SBTi célokat az energiahatékonyság és a megújuló energia elterjedésének figyelembevételével fogalmazták meg. Időközben számos átmeneti kockázat és anyavállalati elvárás jelent meg, amelyek a stratégia lépéseinek megújításához vezettek. Ennek eredményeként a Magyar Telekom Csoport elsősorban a továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó energiafogyasztás csökkentésére helyezi a hangsúlyt, és a tervek szerint a meglévő technológiák teljesítik ÜHG-kibocsátás- csökkentési céljait. A stratégiai célok között szerepel a saját (helyben termelt) megújuló kapacitás bővítése is. Mivel a Magyar Telekom Csoport ebben a jelentésben nem tesz közé átmeneti tervet, így az ahhoz kapcsolódó jövőbeli intézkedések és azok ÜHG kibocsátás csökkentése, valamint az intézkedésekhez szükséges CAPEX és OPEX sem kerül bemutatásra. A Magyar Telekom Csoport intenzitásérték tekintetében nem rendelkezik ÜHG-kibocsátás-csökkentési célokkal. Kulcsmutatók ESRS E1-5 – Energiafogyasztás és -szerkezet A piaci alapú kibocsátás csökkentése érdekében a Magyar Telekom Csoport 2025-ben 189 889 MWh megújuló energiát vásárolt, amelyet nap-, szél- és biomasszaerőművekben termeltek, és amelyet származási garanciák (GO) vagy közvetlen szerződés biztosított. Ezen kívül ennek egy részét 2023-tól egy magyarországi napelemparkban termelték meg, amely egyben a Magyar Telekom Nyrt. hároméves energiavásárlási megállapodás (PPA) keretében történő villamosenergia-vásárlásának is része volt. 2024-ben ezt a PPA-t 10 évre meghosszabbították, és további PPA-kat írtak alá, amelyek alapján 2024 decemberében 2 új napelempark kezdte meg működését. A PPA-szerződések értelmében a Magyar Telekom Nyrt. számára 26 729MWh GO-t töröltek a 2025-ös felhasználásra. 2025-ben a Csoport teljes energiafelhasználásának 77%-át megújuló energiaforrással tudta fedezni a piacról. Teljes energiafogyasztás* MWh-ban 2025 2024 A fosszilis energia teljes felhasználása 56 811 56 441 Atomenergia-forrásból származó fogyasztás 0 0 Teljes megújuló energia felhasználás 190 111 197 690 ebből: megújuló forrásból származó üzemanyag-fogyasztás, beleértve a biomasszát (beleértve a biológiai eredetű ipari és települési hulladékot), bioüzemanyagokat, biogázt, megújuló forrásokból származó hidrogént stb. 0 0 ebből: megújuló forrásból vásárolt és átvett villamos energia, hő, gőz és hűtés fogyasztása 189 889 197 467 ebből: saját előállítású megújuló energia fogyasztása, amely nem tüzelőanyag alapú 222 222 Teljes energiafogyasztás 246 922 254 131 *A teljes végső energiafogyasztás számítása megfelel a nemzeti jogba átültetett EU 2012/27 irányelv (122/2015. (26.V.) Korm. rendelet az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról) előírásainak. A napelemek által előállított saját termelésű megújuló energia aránya 0,1%. ESRS E1-6 – Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás A kibocsátások nincsenek közvetlenül mérve, ÜHG-jegyzőkönyv szerinti vállalati standard alapján kerülnek kiszámításra. Az ÜHG-jegyzőkönyv szerinti vállalati standardot követve a Csoport jelenti a közvetett (Scope 2) kibocsátását hely- és piaci alapú módszerekkel egyaránt. A Magyar Telekom Csoport továbbra is a szén-dioxid-egyenértéket (CO 2 e) használja mutatóként a tevékenységéből származó ÜHG-kibocsátások (CO 2 , CH 4 , N 2 O, HFC-k) számszerűsítésére, figyelembe véve a globális felmelegedési potenciált az IPCC 5. értékelő jelentése szerint.
162 2025-ben a Magyar Telekom Csoport úgy döntött, hogy teljes mértékben átveszi a Deutsche Telekom Csoport számítási módszertanát mindhárom körbe tartozó ÜHG-kibocsátásainál. A módszertani változás nem okozott jelentős változásokat a Scope 1-2-ben. A scope 3-ba tartozóknál az 1-3. kategóriák már a 2024-es jelentésben is a Deutsche Telekom Csoport módszertanát követték. A módszertani harmonizáció elengedhetetlen volt a Deutsche Telekom Csoport 2040-re kitűzött nettó nulla kibocsátási célja miatt. A módszertan további finomítása várható a jövőben. A Magyar Telekom Csoport által alkalmazott IEA kibocsátási tényezők nem teszik lehetővé a biogén kibocsátások szerinti bontást, ezért a helyalapú Scope 2 értékek nem tartalmazzák a villamosenergia-fogyasztásból származó további biogén kibocsátásokat. t CO 2 -ben 2025 2024 1. és 2. hatókör "piaci alapú" 13 639 15 357 ebből: t CO 2 e kibocsátás Scope 1 12 247 13 962 ebből: t CO 2 e kibocsátás Scope 2. ("piaci alapú") 1 392 1 395 t CO 2 e kibocsátás Scope 2. ("helyalapú") 45 905 73 800 t CO 2 e kibocsátás Scope 3. (összesen) 328 185* 362 298* ebből: t CO2e kibocsátás Scope 3 (upstream) 170 920* 187 077* ebből: t CO2e kibocsátás Scope 3 (downstream) 157 265* 175 221* Összes CO2e kibocsátás (Scope 1-3) 341 824* 377 655* * A scope 3 számítások ebben a jelentésben 2024-re és 2025-re nem azonos módszertannal készültek. Részletes piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátások scope 1-2. [t CO2e ] 2015 (bázisév) 2024 2025 Földgáz 7 103 1 718 1 652 Olaj 1 145 451 480 Üzemanyag (összesen) 14 748 10 186 9 549 gázolaj 7 731 5 814 5 226 benzin 7 017 4 372 4 323 Villamosenergia (piaci alapú) 36 212 0 0 Távfűtés 2 994 1 395 1 392 F-gázok 1 767 1 607 566 Magyar Telekom Nyrt. 29 168 11 728 11 151 Telekom Rendszerintegráció Zrt. 8 529 987 684 Magyarország 12 771 11 888 Észak-Macedónia 26 273 2 365 1 547 Románia 168 156 Bulgária 53 48 Összesen 63 970 15 357 13 639 A scope 3 az összes közvetett üvegházhatású gázkibocsátást magában foglalja, amely a vállalat értékláncában, mind az upstream, mind a downstream oldalon keletkezik. Ezeket a kategóriákat a GHG Protocol írja le, és 15 konkrét kibocsátástípust foglalnak magukban, a nyersanyagok előállításától a termékek felhasználásáig és ártalmatlanításáig. A kategóriák közül nem szerepel a 8. kategória „Upstream lízingelt eszközök”, a 10. kategória „Értékesített termékek feldolgozása”, a 14. kategória „Franchise” és a 15. kategória „Befektetések”, mivel ezek nem relevánsak a Magyar Telekom Csoport üzleti modellje szempontjából.
163 Az alábbi áttekintés a GHG Protocol scope 3 ÜHG-kibocsátás kategóriáin alapuló jelentési határértékeket, számítási módszereket és számítási eszközöket mutatja be. A Magyar Telekom Csoport 2025-ben átvette a Deutsche Telekom számításait a Deutsche Telekom Csoporton belüli harmonizáció érdekében, hogy biztosítsa az egyes tagvállalatok teljesítményének összehasonlíthatóságát ebben a nagy csoportban. Fontos megjegyezni, hogy a Deutsche Telekom elkötelezte magát a teljes Deutsche Telekom Csoport nettó nulla kibocsátása mellett 2040-ig. A Scope 3 ÜHG-kibocsátások kategóriáinak számítási háttere Scope 3 üvegházhatású gázok kibocsátási kategóriája Leírás 1. Vásárolt áruk és szolgáltatások Az eurónkénti kibocsátási tényezőket, amelyek a beszállítóink által a Scope 1-3 kibocsátásaikról szolgáltatott információkon alapulnak, osztva azok teljes értékesítésével, a CDP kérdőívekből kerülnek átvételre, és meg vannak szorozva a megfelelő beszerzési kategóriák megrendelési volumenével. Egyes beszállítók esetében az LCA-információk kerülnek felhasználásra a vonatkozó megrendelési volumen kibocsátásának kiszámításához. 2. Beruházási javak A Scope 3 1. kategóriájához hasonló eljárás. 3. Tüzelőanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek (az 1. és 2. körön kívül) A Csoport különböző energiaforrások fogyasztásának kibocsátásának kiszámításához főként az Ecoinvent adatbázisból származó WTT kibocsátási tényezőket használja. 4. Upstream forgalmazás és szállítás Ebben a kategóriában a vállalati szénlábnyom számításának módszere figyelembe veszi a beszerzett áruk és tőkejószágok, beleértve a beszerzett eszközöket is, upstream szállításával járó üvegházhatású gázkibocsátást. A kibocsátást a szállításnak tulajdonítható termék-/szolgáltatásköltségek becsült aránya alapján számítják ki. A beszerzési volumen megfelelő arányát megszorozzák logisztikai szolgáltatók súlyozott átlagos kibocsátási tényezőjével (hasonlóan az 1-2. kategóriák számításához). 5. Tevékenységek során keletkezett hulladék A számítás figyelembe veszi a jelentendő évben keletkezett teljes hulladékmennyiséget, valamint az éves szennyvíztermelést. A kibocsátás kiszámításához az Ecoinvent hulladékkezelésre vonatkozó adatsorai kerültek felhasználásra. 6. Üzleti utak Az üzleti utazások tényleges adatait nyomon követi a Csoport. A közlekedésspecifikus kibocsátási tényezőket kerültek felhasználásra az ÜHG-kibocsátás kiszámításához. A különböző közlekedési módokhoz használt kibocsátási tényezőket az Ecoinvent adatbázis szolgáltatja. A szállodai tartózkodásokból származó kibocsátások is szerepelnek a feltüntetett számokban. 7. Munkavállalók ingázása A számítás a csoportszintű, a munkavállalók ingázási szokásaira vonatkozó kérdőíveken alapul. A Csoport egyes részeiben a home office-ból származó kibocsátások is szerepelnek itt. 8. Upstream lízingelt eszközök A 8. kategória kibocsátásai a Magyar Telekom Csoportra nem vonatkoznak. 9. Downstream szállítás A 9. kategória az ügyfelek üzletlátogatásai során keletkező kibocsátásokat tartalmazza. Ez az üzletlátogatások számának (részben előrejelzések alapján) az átlagos megtett távolsággal és egy tanulmányon alapuló személyszállítási kibocsátási tényezővel történő összeszorzással áll elő. 10. Értékesített termékek feldolgozása A 10. kategória kibocsátásai a Magyar Telekom Csoportra nem vonatkoznak. 11. Értékesített termékek felhasználása A használati fázisban keletkező közvetlen kibocsátásokat a termékek energiafogyasztásának és az egyes országok átlagos energiamixének meghatározásával kerültek kiszámításra. Az eszközkategóriánként (pl. okostelefonok vagy routerek) eladott eszközök száma szorzódik az adott eszközkategória országonkénti átlagos éves energiafogyasztásával (az átlagos termékhasználat alapján), majd az eredményt az átlagos termékélettartammal (pl. 3 év) és az országspecifikus villamosenergia-hálózat összetételének tényezőjével kerül összeszorzásra. 12. Értékesített termékek életciklus végi kezelése A kibocsátás számításában figyelembe van véve az eladott eszközök átlagos élettartam végi kibocsátása, amely főként belső és külső termék szénlábnyom-tanulmányokból származik. Az eladott eszközök száma van összeszorozva az eszközök átlagos élettartam végi kibocsátásával. 13. Downstream lízingelt eszközök A végfelhasználóknak bérbe adott berendezések (különösen routerek és TV-set-top boxok) száma kerül összeszorzásra a használt termékek megfelelő energiafogyasztásával és az adott országra jellemző átlagos villamosenergia-kibocsátási tényezővel. Ugyanazokat az energiafogyasztási adatokat szerepelnek itt, mint a 11. kategóriában. Csak a használati fázis kibocsátásai vannak figyelembe véve. A számítás minden, a jelentési évben végfelhasználóknak bérbe adott eszközt lefedi. 14. Franchise-megállapodások A 14. kategóriába tartozó kibocsátások a Magyar Telekom Csoportra nem vonatkoznak. 15. Beruházások A 15. kategória kibocsátásai a Magyar Telekom Csoportra nem vonatkoznak. 16. Egyéb scope 3-ba tartozó kibocsátások az értéklánc upstream szakaszában A GHG Protocol szerinti összes upstream üvegházhatású gáz kibocsátást a meglévő nyolc upstream kategóriában lett jelentve. 17. Egyéb scope 3-ba tartozó kibocsátások a downstream értékláncban A GHG Protocol szerinti összes downstream üvegházhatású gázkibocsátást a meglévő hét downstream kategóriában lett jelentve.
164 Részletes GHG-kibocsátások 3. kategória [t CO2e], Magyar Telekom Csoport Kategória 2025 Magyar Telekom Nyrt. és Telekom Rendszerintegráció Zrt. 2025 Magyar Telekom Csoport 1. Vásárolt áruk és szolgáltatások 83 675 93 911 2. Beruházási javak 39 397 45 008 3. Tüzelőanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek (az 1. és 2. körön kívül) 5 878 7 034 4. Upstream forgalmazás és szállítás 18 333 20 101 5. Tevékenységek során keletkezett hulladék 509 569 6. Üzleti utak 281 381 7. Munkavállalók ingázása 3 421 3 916 8. Upstream lízingelt eszközök not relevant not relevant 9. Downstream szállítás 2 836 3 343 10. Értékesített termékek feldolgozása not relevant not relevant 11. Értékesített termékek felhasználása 16 398 19 021 12. Értékesített termékek életciklus végi kezelése 783 863 13. Downstream lízingelt eszközök 98 262 134 038 14. Franchise-megállapodások not relevant not relevant 15. Beruházások not relevant not relevant Összesen 269 773 328 185 ÜHG Intenzitás nettó árbevétel alapján A Magyar Telekom Csoport ÜHG-intenzitása 0,347 tonna CO2e / MHUF volt 2025-ben. A nettó árbevétel megegyezik a Konszolidált éves beszámolóban közzétett összeggel. ESRS E1-7 – ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek A Magyar Telekom Csoport a 2030-ig tartó stratégiai céljaival összhangban minden évben ellensúlyozza fennmaradó kibocsátását. Ez egy meglévő szerződéses megállapodáson alapul, de 2025-től kezdődően nem csak a Magyar Telekom Csoport kibocsátását fedi le. A Magyar Telekom Csoport 13 700 t CO2e-t vásárolt a Deutsche Telekom-on keresztül az értékláncon kívüli projektekből. A Csoport nem kívánja ezeket a jóváírásokat a kibocsátás-csökkentésére felhasználni. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a törölt CO2-tanúsítványokról, és felsorolja többek között a portfóliónkhoz kiválasztott különböző szabványokat. Ezek a szabványok biztosítják a kibocsátáscsökkentések integritását és hitelességét, valamint garantálják, hogy a tanúsítványok megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek. Töröltetett CO2 tanúsítványok a jelentési időszakban in % 2025 ÜHG-elnyelési projektek aránya 100 Kibocsátás-csökkentési projektek aránya 0 Elismert minőségi szabvány: Biogén Verra 4,59 Elismert minőségi szabvány: Biogén Climate Action Reserve (CAR) 69,92 Elismert minőségi szabvány: Technológiai Puro.earth 8,54 Elismert minőségi szabvány: Technológiai Carbon Standards International 16,95 EU-n belüli projektek aránya 0,54 A Párizsi Megállapodás 6. cikke értelmében megfelelő kiigazításnak minősülő CO2 kreditek aránya 0 Total t CO2e 13 700
165 ESRS E1-8 – Belső szén-dioxid-árazás A Magyar Telekom Csoport jelenleg nem rendelkezik belső szabályzattal a belső karbon-árazás alkalmazására, de a magyarországi energetikai beruházások tervezésekor figyelembe veszi a fennmaradó kibocsátások jövőbeni ellentételezésének költségeit (Scope 1-2 kategóriában). A Magyar Telekom Csoport 11 éve vásárol karbon kompenzációt a Csoport számára, de a változó várakozások mellett a jövőben jelentős költségekkel számol, így ennek hatása a pénzügyi tervezésben is megjelenhet. A Deutsche Telekom Csoport külső tanácsadó cégektől származó információk alapján tájékoztatja tagvállalatait a várható jövőbeni árakról. A projektek kibocsátáscsökkentése miatti kiszámított költség elkerülése csökkentheti a megtérülési időt. Ez támogatja a belső döntéshozatali folyamatot. Mivel a Magyar Telekom Csoport a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére összpontosít, ez a program Scope 1 kibocsátásának kb. 90%-át teszi ki.
166 ESRS E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság Bevezetés A Magyar Telekom Csoport elkötelezett az erőforrások felelős felhasználása mellett az egész értékláncban. A cél az erőforrások kímélése és felhasználásának korlátozása mellett a termékek, anyagok minél hosszabb ideig tartó használhatóságának fokozása és a körforgásba való visszavezetése. A hosszabb használat és újrahasznosítás elősegíti a takarékos erőforrás- és energiafelhasználást, miközben hozzájárul a kibocsátás csökkentéséhez, és ezáltal a klímavédelemhez. Az alábbi táblázat az „Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság” témaszabvány vonatkozásában a lényegességi elemzés által azonosított közzétételi követelményeket mutatja be. ESRS index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megjelölés Hivatkozás/Referencia ESRS E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság ESRS 2 SBM-3 E5 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Fokozatos bevezetési lehetőség alkalmazása az ESRS 2 SBM-3 48e§ ESRS 2 IRO-1 E5 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása ESRS E5-1 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák ESRS E5-2 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások ESRS E5-3 Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok ESRS E5-4 Erőforrás-beáramlások ESRS E5-5 Erőforrás-kiáramlások MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó mérőszámok A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a minimum közzétételi követelményeket alkalmazza a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozóan, együtt az ezekkel kapcsolatos közzétételi követelményekkel. Stratégia ESRS 2 IRO-1 E5 – Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása A kettős lényegesség elemzésekor a hatások, kockázatok és lehetőségek felmérése során a teljes értéklánc és az összes üzleti tevékenység figyelembe lett véve, a folyamatot az ESRS 2 IRO 1 fejezete - A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítási és értékelési folyamatának bemutatása – részletezi. A magas színvonalú működés biztosításához – különösen a gyors technológiai fejlődésre tekintettel – elengedhetetlen az infrastruktúra korszerűsítése, új berendezések beszerzése, valamint a vevők részére történő berendezések biztosítása, ami anyagbeáramlást eredményez. Anyagkiáramlás a beszerzett eszközök (telefonok, routerek, notebookok stb.) módosítás nélküli tovább értékesítésével jön létre, az üzemeltetés során keletkező hulladékon felül. A hulladék környezeti hatásait a teljes értéklánc mentén alaposan felmérte a Csoport. A hatások tekintetében az elemzés részben a rendelkezésre álló szakirodalomra épül. Az alábbi összefoglaló bemutatja a kettős lényegesség elemzése által azonosított főbb hatásokat. Az erőforrás- felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges kockázatok és lehetőségek nem kerültek azonosításra. Az alábbi áttekintés tájékoztatást nyújt arról, hogy az értékláncban hol találhatók a lényeges hatások, és hogy ezek pozitívak vagy negatívak. Hacsak nincsenek „potenciálisként” megjelölve, minden hatás tényleges. Ezenkívül az áttekintés
167 tartalmazza a hatások leírását, valamint azt, hogy azok hatással vannak-e az emberekre és/vagy a környezetre. Mivel az E5 erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság tekintetében is vannak potenciális hatások, egy releváns időhorizont került hozzáadásra. A tényleges hatások jelen vannak és folyamatosak. A hatások következményeire adott válaszokkal kapcsolatos további információk a fejezet későbbi részében találhatók. Az upstream értékláncban a környezetre gyakorolt hatásokat azonosítottak az erőforrás-beáramlás és az erőforrás- felhasználás tekintetében. Az IKT-eszközök rövid termékéletciklusa növeli az új eszközök iránti keresletet és az erőforrás- kiáramlást. Világszerte az elektronikai hulladéknak csak kis százalékát hasznosítják újra. A Magyar Telekom Csoportnak lehet bizonyos szempontból negatív hatása és pozitív hatása is azáltal, hogy hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, így erőforrásokat takarít meg. A vezetékes és mobil infrastruktúra karbantartásához és bővítéséhez szükséges nagy mennyiségű termékek és alkatrészek beszerzése negatív hatással van a globális erőforrás-felhasználásra. Minden évben nagy mennyiségű erőforrás beáramlás történik a hálózatbővítéshez és a nagy beruházási költségekkel járó korszerűsítéshez. Ebben az esetben a Csoport okozza a hatást. Ugyanakkor pozitív hatások is azonosíthatóak az upstream értékláncban, mivel az új üzleti modellek, mint például a felújított műszaki berendezések bérbeadása vagy értékesítése pozitív hatással lehet, amely esetekben a Csoport működése közvetlenül kapcsolódik a hatáshoz. Ennek eredményeként az erőforrások beáramlása minimálisra csökken és elkerülhető az új anyagok használata. A felújított mobileszközök piacra dobásával alternatíva jelent meg az erőforrás-felhasználás elkerülésére. A rendelkezésre álló felújított eszközök szűkössége azonban korlátozhatja ennek széleskörű alkalmazását. A kölcsönzési modell a CPE-eszközök elterjedt IKT-megoldása, amely csökkenti a hulladék mennyiségét, miközben biztosítja a megfelelő újrafelhasználást vagy újrahasznosítást. A Magyar Telekom Csoport a saját működésében és downstream értékláncában hulladékkal kapcsolatos környezeti hatásokat azonosított. A vezetékes és mobil hálózat bővítése, korszerűsítése és karbantartása hatással van az erőforrás- felhasználásra és ebből a szempontból a hulladéktermelésre is. A Magyar Telekom Csoportnál a legjelentősebb tényező a hálózat üzemeltetéséből származó magas elektronikai hulladék-termelés. A modernizációs fejlesztéseknek köszönhetően az egyes hulladékfajták mennyisége egy adott évben kiemelkedő értékeket mutathat. A folyamatos működést biztosító akkumulátorokat és UPS berendezéseket rendszeresen cserélni kell, gondoskodni kell a megfelelő hulladékkezelésről. Pozitív hatásokat is azonosított a Csoport, mivel a Deutsche Telekom Csoport által bevezetett Zero Waste céloknak vannak potenciális pozitív hosszú távú hatásai. A hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS E5-1 – Erőforrás-használattal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák A Magyar Telekom Csoport arra törekszik, hogy 2030-ig élen járjon a körforgásos gazdaság megvalósításában, amely kiterjed a hálózati technológia használatára is. A Csoport figyelmet fordít az újrahasznosíthatóságra a munkahelyeken, a saját márkás készülékek esetén, a Telekom üzletekben és az adatközpontokban. A Magyar Telekom Csoport a csoportszintű Környezetvédelmi Politikája és Környezetvédelmi Irányelvei szerint működik. Az Irányelvek a következő intézkedéseket tartalmazzák: lehetőség szerint a berendezéseket, anyagokat újra kell használni, és a Csoport támogatja a nyersanyagok újrahasznosítását. Támogatja a körforgásos gazdaság megvalósítását a digitalizáció által nyújtott dematerializáció adta üzleti lehetőségek kiaknázásával és a megosztáson alapuló gazdaság megvalósításának elősegítésével. A fentieken túlmenően a saját márkás készülékek szállítóinak kiválasztása során számos termékre vonatkozó előírást (pl. “Tervezés vezérelt Fenntarthatóság”, fenntartható beszerzés és megújuló erőforrások használata) alkalmaznak a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele érdekében. A Magyar Telekom Csoport ISO 14001 szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert működtet és folyamatosan fejleszti azt környezeti teljesítményének javítása érdekében. A Csoporton belül a Deutsche Telekom fontos szerepet játszik a fenntartható működés előmozdításában központilag irányított beszerzési folyamatok révén számos kulcsfontosságú területen. A „Tervezés vezérelt Fenntarthatóság” irányelve egyértelmű támogatást nyújt a Deutsche Telekom termékfejlesztői számára a fontos döntések meghozatalához, hogy a körforgásos gazdaságot figyelembe vehessék a termékekben, mielőtt azok gyártásba kerülnének. Emellett a németországi
168 és európai új készülékfejlesztésekre vonatkozó követelmények a másodlagos nyersanyagok felhasználási arányának növelését írják elő. A Magyar Telekom Csoport a jelentős hatásokra – anyagbeáramlásra és hulladékra – adott válaszát a Csoport Környezetvédelmi Politikája tükrözi, bár a körforgásos gazdaságra és a hulladékra vonatkozóan jelenleg nincsenek konkrét célok ebben a politikában. Belső érintettek lettek bevonva a politika megalkotásába, akik számos más érintett csoport elvárásait is figyelembe vették. Ez az irányelv már régóta érvényben van, a jelenlegit 2020-ban tették közzé. Az ESRS E5-3- ban bemutatott célok az irányelv közzététele után lettek meghatározva. Ezenkívül a beszállítóknak el kell fogadniuk és be kell tartaniuk a környezetvédelmi politikát. A Deutsche Telekom 2013-ban alakította ki hulladékhierarchia politikáját , amelyet a Magyar Telekom Csoport átültetett. ESRS E5-2 – Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások A hatékony erőforrás-felhasználás csökkentésének első lépése a Csoport upstream műveleteinek megfelelő irányítása. A fenntarthatósági tényező súlya, amely Deutsche Telekom Csoportnál központi beszerzés esetén 20%, a Magyar Telekom Csoportnál pedig 10% – ez utóbbi a magyar jogi követelmények változása miatt csak az év közepéig volt alkalmazható –, a beszerzési értékelésnél hozzájárul az erőforrás-beáramlás negatív hatásának minimalizálásához, miközben elősegíti a fenntartható innovációt a Csoport partnerei körében. A mobiltelefonok gyártása nemcsak ritkaföldfémeket használ fel, hanem jelentős vízfelhasználást is generál. A Magyar Telekom Csoport elvárja beszállítóitól, hogy osztozzon a Csoport elkötelezettségében az éghajlatváltozás okozta kihívásokra való reagálás, a környezet és a természet védelme, valamint a lakosság természetes megélhetési formáinak megőrzése érdekében. E kötelezettségvállalás részeként minden beszállítónak korlátozás nélkül: meg kell előznie vagy meg kell szüntetnie minden típusú hulladékképződést, beleértve a vízkibocsátást és az energiaveszteséget is, megfelelő megőrzési intézkedések végrehajtásával a létesítményeiben, (1) takarékos karbantartási és termelési eljárások alkalmazásával és (2) az anyagok csökkentésére, újrafelhasználására és újrahasznosítására vonatkozó stratégiák végrehajtásával (ebben a sorrendben), amikor csak lehetséges, és az ártalmatlanítás előtt. A Csoport ezenkívül csökkenteni kívánja ezt a hatást a mobiltelefonokból származó anyagok összegyűjtésével és újrahasznosításával, valamint a felújított készülékek forgalmazásával. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás szintén fontos a hálózati berendezések esetében. A Deutsche Telekom Csoport, ezen belül a Magyar Telekom Csoport, olyan megoldásokat kínál, amelyek világszerte hozzájárulnak az erőforrás-beáramlás hatásának csökkentéséhez, példát mutatva a mobiltelefon-gyártóknak. A magas teljesítmény mellett a második és az üzleti év második felétől a harmadik generációs saját márkás mobiltelefonok (T Phone 2 5G, T Phone 2 Pro 5G, T Phone 3 5G és T Phone 3 Pro 5G) fenntarthatósági értékei is javultak, az ágazatspecifikus Eco Rating pontszámok rendre 88/100, 84/100, 90/100 és 88/100. (Az Eco Rating pontszám a következőket veszi figyelembe: tartósság, javíthatóság, újrahasznosíthatóság, erőforrás-hatékonyság, klímahatékonyság.) Ezen túlmenően a készülékek három éven keresztül havi szoftver- és biztonsági frissítéseket, további 2 évig pedig negyedéves frissítéseket kapnak, így hosszabb élettartamot biztosítanak. Ezekre az eszközökre is jellemző az átlagon felüli újrahasznosíthatóság. A félvezetők optimalizált használata nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenti a gyártási folyamat során, hanem az erőforrás-felhasználást is. A fenntartható készülékfunkciók mellett a fenntartható csomagolás szintén fontos a Magyar Telekom Csoport számára. A Csoport elvárja a beszállítóitól, hogy újrahasznosítható és biológiailag lebomló anyagokat használjon. Egyes csomagolóanyagok esetében, ahol ezek a tulajdonságok nem érhetők el 100%-ban újrahasznosított rostok felhasználásával, a lehető legkevesebb hozzáadott új rost kerül felhasználásra. Ha az új rost elkerülhetetlen, a forrás csak fenntartható termesztésből származhat, az FSC vagy azzal egyenértékű tanúsítvánnyal. Csak nem mérgező címkézést és nyomtatást használnak, például szójafestéket vagy azzal egyenértékű anyagokat. A csomagolás 100%-ban műanyagmentes, ami azt jelenti, hogy tilos a műanyag csomagolás, műanyag kijelző fólia, műanyag töltőanyag stb. használata. Az egynemű anyagokra való áttérés a fenntartható csomagolás egyik kulcsfontosságú jellemzője is: a többféle anyagból készült laminált és kompozit csomagolás jelenti az egyik legnagyobb akadályt az újrahasznosíthatóság elérésében. Az optimalizált anyagfelhasználás, azaz kisebb térfogat és tömeg (termék/csomagolás arány), kevesebb csomagolóréteg szintén kötelező.
169 Magyar Telekom Nyrt. folytatja 20 éves hagyományát a kritikus nyersanyagokat tartalmazó használt mobileszközök összegyűjtésében. Az IKT-szektorban bevett gyakorlatnak megfelelően sok egyéb távközlési eszköz (CPE) lízingelt eszköz, amelyet a szerződés lejárta után a felhasználó visszaküld a szolgáltatónak. Felelős szolgáltatóként a Magyar Telekom Nyrt. weboldalán tájékoztatást ad arról, hogy milyen módok és lehetőségek állnak a fogyasztók rendelkezésre a törvényi előírásoknak megfelelően a használt és elhasználódott készülékeik és akkumulátoraik visszaadására. A Magyar Telekom Nyrt. az eszközgyűjtési célok elérése érdekében együttműködött felújított mobiltelefon-beszállítójával (Recommerce) annak érdekében, hogy mobiltelefonok, táblagépek és játékkonzolok beváltási szolgáltatást nyújtson, kampányidőszakokban extra bónusszal. A Magyar Telekom Nyrt. üzleti partnereivel (pl. BSI, UNICEF) és saját, valamint partner üzleteivel, valamint alkalmazottaival is együttműködött az újrahasznosítható mobiltelefonok gyűjtése érdekében. A begyűjtött eszközöket a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kezeli és újrahasznosítja. Az eszközök körforgásának fontosságát széles körben kommunikálja, a Telótuning kampányok keretében külső és belső oktatást szervez az újrahasznosításról, valamint nyereményjátékokat rendez az ügyfelek és az alkalmazottak körében. A Magyar Telekom Nyrt. extra kedvezményeket kínált azoknak az ügyfeleknek, akik a Vivicittá városvédő futás során leadták régi telefonjaikat újrahasznosításra. A vállalat emellett 500 forintot ajánlott fel minden, logisztikai csatornáin keresztül begyűjtött készülék után (maximum 15 millió forintig) a Jane Goodall Intézet – Passzold vissza, Tesó! programja számára. A Magyar Telekom Nyrt. támogatta az „Együtt az Állatokért” Állatvédő Közhasznú Egyesületet is a debreceni Regionális Model Tuning rendezvényen, ahol több mint 1000 mobiltelefont gyűjtöttek össze, miután bejelentették, hogy minden újrahasznosításra leadott mobiltelefon után 3 kg kutyaeledelt adományoznak. A Magyar Telekom Nyrt. vállalta, hogy fedezi egy vakvezető kutya teljes kiképzésének költségeit, ha legalább 1200 darab használt mobiltelefont összegyűjtenek újrahasznosításra a Miskolc Pláza Telekom üzletében egy héten át tartó rendezvényen. A Magyar Telekom Nyrt. (a Recommerce-szel együttműködésben) felújított telefonportfóliója és beváltási szolgáltatása idén elnyerte a Green Magenta címkét. A Magyar Telekom Nyrt. A+ prémium kategóriás felújított mobiltelefonokat (63 modell: 25 Samsung, 36 iPhone és 2 Xiaomi, 188 szín- és memóriakapacitás-változatban) kínál 2 év garanciával és átlagosan 24%-kal alacsonyabb áron, mint az új készülékek. A 2023 októberében történt bevezetése óta a Magyar Telekom több mint 30 ezer felújított telefont adott el. A fenntarthatósági előnyök a Green Magenta címke hatás mérésén alapulva, 44,622 kg CO2-kibocsátás-megtakarításban jelentkeznek minden eladott felújított okostelefon után. A felújított készülékeket 100%-ban újrahasznosított papírba csomagolják, a tok 100%-ban PEFC-tanúsított papírból készül, és 100%-ban növényi alapú tintával nyomtatják. A megoldás támogatja az SDG 1, 4, 6, 9, 12, 13, 15, 16 célokat. A Magyar Telekom Nyrt. trade-in egy kizárólag online elérhető, nem integrált megoldás, amely 2024 decembere óta elérhető. Az ügyfelek lehetőséget kapnak arra, hogy használt mobiltelefonjaikat, táblagépeiket és játékkonzoljaikat közvetlenül a felújító partner Recommerce-nek adják be/adják el, és a telefon értékét bankszámlájukra utalják. A Magyar Telekom Nyrt. és a Recommerce szolgáltatásával több mint 2800 típusú eszköz (2192 telefon, 636 tablet, 55 konzol) értékesíthető, ami egyedülálló és rendkívül széles választékot jelent a hulladék hierarchia közepén elhelyezkedő felújítási iparágban. A Green Magenta címke hatásának mérése alapján az okostelefonok esetében 36,4 kg CO2e, a táblagépek esetében pedig 52,32 kg CO2e megtakarítás csökkenti a földhasználat változásainak negatív hatásait az elsődleges fémek iránti kereslet csökkenése révén. A beváltás, mint a felújításhoz szükséges eszközöket biztosító kulcsfontosságú ellátási pillér. Az alacsonyabb jövedelmű személyek számára megfizethető telefonokhoz való hozzáférés javítása, hogy könnyebben hozzáférjenek az oktatáshoz vagy a foglalkoztatási lehetőségekhez. A megoldás támogatja az SDG 4, 9, 12 és 13 célokat. A Magyar Telekom Nyrt. elindította a Telótuning kampányt egy Szoboszlai-szoborral kapcsolatos tréfával, amelyhez számos oktatási célú közösségi tartalom kapcsolódott, influenszerek bevonásával is. Az ajánlatok az újonnan kifejlesztett eszközértékesítési szolgáltatásokon alapultak, hogy támogassák az ügyfelek döntéseit. A világ újrahasznosítási napja
170 alkalmából a Magyar Telekom Nyrt. hagyományos sajtótájékoztatót tartott az Aréna Mall áruházban lévő üzletterében a Recommerce Group és a Jane Goodall Intézettel közösen végzett körforgásos szolgáltatásokkal kapcsolatban. A mobilkészülékek útját az előző tulajdonostól a felújítási folyamatokon át az új tulajdonosig workshop formában mutatták be az újságíróknak. Az eszközök körforgásának előmozdítása érdekében a Magyar Telekom Nyrt. novemberben részt vett az Európai Hulladékcsökkentési Héten, ahol egy közösségi nyereményjátékot szervezett, amelynek nyereménye Szoboszlai Dominik felújított iPhone 16-os készüléke volt. A társaság nem használt zöld kötvényeket, kölcsönöket vagy más fenntartható finanszírozási eszközöket. A Makedonski Telekom „Együtt a környezet védelméért” öko-kezdeményezésének részeként 2022 óta több ezer mobilkészüléket gyűjtöttek össze és újrahasznosítottak a Zero Waste-tel együttműködésben. Az ügyfelek ösztönzése érdekében minden régi készülék után kedvezményt kapnak új okostelefon vásárlásakor. Jelenleg a kedvezmény új T Phone vásárlására vonatkozik. A „Zero Waste” szervezettel együttműködve kezdeményezés indult a régi eszközök begyűjtésére több skopjei iskolában és óvodában. A kezdeményezés célja oktatási jellegű, ugyanakkor a gyermekek és fiatalok közötti versenyszellem és csapatmunka ösztönzésére is irányul. A környezeti hulladékterhelés csökkentése érdekében Magyarországon az alábbi intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek a hulladékhierarchiában a hulladékképződés megelőzésére és az újrafelhasználásra való előkészítésre vonatkoznak: • a használt eszközöket lehetőség szerint a Magyar Telekom Csoporton belül újrafelhasználják, eladják, bérbe adják/lízingelik vagy adományozzák alkalmazottaknak vagy külső partnereknek; • a Csoport telephelyein lehetőség szerint szelektív hulladékgyűjtés biztosított; • a hatékonyság javítása a szerződések és a gyűjtőhelyek felülvizsgálatával, az ellenőrzések elvégzésével és a kommunikáció fenntartásával; • a 2015-ben megjelent DT Csoport szintű kábelhulladék-kezelési szabályzat szigorú betartása. A hulladékokról szóló magyar törvény 2023-as körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosítását követően a Magyar Telekom Nyrt.-nek sokkal nagyobb körültekintéssel kell eljárnia a hulladékgazdálkodásban a hulladék szétválogatása és összegyűjtése tekintetében. Az új feladatok elvégzését minden érintett munkavállaló számára oktatási anyagokkal támogatták, ami elősegítette a jogszabályoknak megfelelő gyűjtést. Ez az intézkedés segítette a Társaságot a stratégiailag kritikus nyersanyagok, például a réz, valamint az energiaigényes vas és acél hasznosításának növelésében. Célok ESRS E5-3 – Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok 2021 óta a Magyar Telekom Csoportnak önkéntes – külső szervezet által nem validált – céljai vannak, amelyek között szerepel az ügyfelek által használt mobiltelefonok és CPE egységek visszavételének növelése (downstream, abszolút cél), hogy a műszaki hulladékok ne kerüljenek hulladéklerakókra (saját üzemeltetés és downstream, relatív cél) és a saját márkás termékek 100%-ban fenntartható csomagolásának (további részletek az ESRS E5-2 fejezetben) biztosítása (upstream, relatív cél). A célok a következő körforgásos gazdaságra vonatkozó témákhoz kapcsolódnak: a körforgásos anyaghasználati arány növelése; hulladékkezelés, beleértve a megfelelő kezelésre való felkészülést; a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése ill. felhasználása. A célok nem bázisévhez viszonyítva kerültek meghatározásra, hanem konkrét célokat tartalmaz a stratégia. A célok nyomon követéséhez a Csoport negyedévente jelentést ír elő a vonatkozó indikátorokról. Visszagyűjtés esetén a mobil eszközök száma kerül rögzítésre, illetve kulcsmutatóként a különböző kezelési módokhoz tartozó műszaki hulladék mennyiségét is összegyűjtik. Bár a Deutsche Telekom Csoport tűzte ki a célokat, a Magyar Telekom Csoport is részt vett a célok meghatározásában (különösen a mobiltelefonok visszavétele esetén). A célok a hulladékhierarchiában a megelőzésre és az újrafelhasználásra való felkészülésre vonatkoznak. A Magyar Telekom Nyrt. innovatív megoldásokat vezetett be a legújabb szolgáltatástervezési kutatások, piaci részesedés és keresletkutatások, valamint a Kantar tanulmány alapján, hogy jobban megértse a használt mobiltelefonok körforgásos gazdaságban rejlő potenciálját és a tulajdonlási kultúrán alapuló piaci viselkedést. A főbb megállapítások alapján a Magyar Telekom Nyrt. hosszú távon módosította és finomította gyűjtési stratégiáját, összpontosítva a viselkedésváltozást célzó oktatásban alkalmazott fenntartható megoldásokra, a releváns logisztikára és a társadalom több szegmensét lefedő
171 partnerségekre. A kutatás és a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a magyar háztartásokban több mint 2,7 millió mobiltelefon található, amelyek elsősorban nem újrahasznosításra kerülnek, hamarosan elavulnak és elektronikai hulladékká válnak. Az elsőbbségi sorrend főként időbeli és logisztikai kérdésektől függ, ezért a Magyar Telekom Nyrt. az összegyűjtés támogatásáról az elektronikus hulladékokkal kapcsolatos oktatásra és a legmegfelelőbb és legszélesebb körű logisztikai megoldás kidolgozására tért át, hogy az összegyűjtést a lakosság számára a lehető legkönnyebbé tegye. Ez az átalakulás lassú, de biztos eredményeket ígér, ezért a célkitűzések ennek megfelelően módosultak. 2025-ben a Deutsche Telekom Csoport egy komplex körforgásos mutató kidolgozását kezdte meg, amely jól reprezentálja a távközlési szektort, és az egész működést lefedi. A Deutsche Telekom Csoport később tervezi bemutatni a kapcsolódó 2030-as célértéket. A Magyar Telekom Csoport célja a mobiltelefonok kg-ban kifejezett visszavétele 2024-es cél 2024 tényleges visszavétel 2025-ös cél 2025 tényleges visszavétel Mobiltelefonok 4 500 5 693 2024-es cél 2-szerese 4 527 (több mint 40 ezer db) Az újrahasznosítási arányt a Csoport nem méri - ez a beszállítók feladata -, a beszállítókkal szemben a Szállítói magatartási kódexben elvárások kerültek megfogalmazásra, de konkrét célok nincsenek kitűzve, mivel a fenntarthatóságon kívül más kritériumoknak is meg kell felelni (pl. biztonság, tartósság stb.). A saját márkás termékek fenntartható csomagolásának 100%-os célértéke 2024-re megvalósult, amely a jövőben is megmarad. Kulcsmutatók ESRS E5-4 – Erőforrás-beáramlás A jelentési időszakban felhasznált termékek és műszaki és biológiai anyagok össztömege: Kg-ban 2025 Eladott készülékek csomagolással 1 558 429 ebből felújított telefonok csomagolással 5 663 Mobiltelefonok, tabletek visszavétele 4 527 Anyagok és berendezések a hálózat korszerűsítéséhez 767 204 Összesen 2 335 823 A termékek és műszaki anyagok jelentett súlya számolt érték. A felhasznált biológiai anyagok nincsenek külön feltüntetve, de a számításokban csomagolóanyagként szerepelnek. Az eladott termékek esetében a számításokhoz használt fajlagos súlyok megegyeznek a 2024-es jelentés scope 3, 4. kategóriájában szereplővel, a többi tétel esetében a számítások a beszállítóktól kapott információkon alapulnak. A Magyar Telekom Csoport elsősorban csomagolásokban, valamint hálózati technológiákhoz használt anyagokban és alkatrészekben használ újrahasznosított anyagokat. Utóbbi főként az újrahasznosított fémekre, például vasra, alumíniumra és rézre vonatkozik, kisebb mértékben pedig az újrahasznosított műanyagokra. A csomagolás tekintetében ez különösen az újrahasznosított rostokat jelenti a (karton) csomagoláshoz a hálózati technológiában, valamint az újrahasznosított vagy újrafelhasznált fát a kábeldobokhoz. Az újrahasznosított anyagok aránya a teljes tömeg 15%-ára becsülhető. A becslés pontossága alacsonynak tekinthető, mivel nincsenek nyilvános adatok, és a becslés a Deutsche Telekom Csoport tapasztalatain alapuló feltételezéseken alapul.
172 ESRS E5-5 – Erőforrás-kiáramlások Termékek és anyagok A Magyar Telekom Csoport nem termelő vállalat, ami azt jelenti, hogy a beáramló termékek változtatás nélkül áramlanak ki, ezért ezeket a kérdéseket az erőforrás beáramlásról szóló rész kezeli. Hulladék Magyarországon 2023. július 01-től az önkormányzatok és az állam hulladékgazdálkodási közfeladatait központosított hulladékgazdálkodási rendszer váltotta fel, a korábbi megszüntetésével és egy új hulladékgazdálkodási közszolgáltatás létrehozásával, ahol az állami hulladékgazdálkodási feladatok közé tartozik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és az intézményi hulladékgazdálkodási tevékenység. A Csoport hulladékát a hatályos jogszabályoknak megfelelően, engedéllyel rendelkező szervezeteknek adja át kezelésre. A keletkezett hulladékok mennyisége [tonna] 2025 2024 Összes ártalmatlanítástól elvont hulladék 1 584 - Ártalmatlanítástól elvont – újrahasználatra való előkészítés 0 - amiből nem veszélyes hulladék 0 - amiből veszélyes hulladék 0 - Ártalmatlanítástól elvont – újrafeldolgozás 1 584 - amiből nem veszélyes hulladék 1 406 - amiből veszélyes hulladék 178 - Ártalmatlanítástól elvont – egyéb hasznosítási műveletek 0 - amiből nem veszélyes hulladék 0 - amiből veszélyes hulladék 0 - Összes ártalmatlanításra kerülő hulladék 1 273 - Ártalmatlanításra kerülő – hulladékégetés 0 - amiből nem veszélyes hulladék 0 - amiből veszélyes hulladék 0 - Ártalmatlanításra kerülő – hulladéklerakás 1 273 - amiből nem veszélyes hulladék 1 256 - amiből veszélyes hulladék 17 - Ártalmatlanításra kerülő – egyéb ártalmatlanítási műveletek 0 - amiből nem veszélyes hulladék 0 - amiből veszélyes hulladék 0 - Nem újrafeldolgozott hulladék mennyisége 1 273 - Nem újrafeldolgozott hulladék százalékos aránya % 45 - E-hulladék 232 323 Összes veszélyes hulladék 195 258 Összes radioaktív hulladék 0 0 Összes keletkezett hulladék 2 858 2 823 A hulladék mennyiségét a hulladékgyűjtésért és -feldolgozásért felelős szervezet méri. Magyarországon a Magyar Telekom Csoport tömegegységben kapja meg az adatokat a felelős partnertől. A hulladékáramokért felelős különböző szervezetek (termelők, szállítók, kezelést végzők) egy központi kormányzati adatbázisba is feltöltik az adatokat. A tavalyi jelentéshez képest a hulladékra vonatkozó mutatók száma bővült, hogy megfeleljen az ESRS követelményeinek. A hulladékadatok esetében a Magyar Telekom Csoportnak magyarországi végső kezelésére vonatkozóan nincs pontos információja, ezért a Magyar Telekom Nyrt. azt feltételezi, hogy az eladott hulladékok (az európai hulladékok kód szerinti bontásban) 100%-a újrahasznosításra kerülnek, míg azokban az esetekben, amikor az elszállított hulladékok költséget jelentenek, konzervatív megközelítés alapján a legkevésbé kedvező lehetőségként hulladéklerakókba jutnak. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. ugyanazt a módszertant követi. Észak-Macedóniában a Makedonski Telekom A.D. a helyi jogszabályoknak megfelelő eljárásokat vezetett be. Ezen a piacon egy kiszervezett létesítménygazdálkodási cég segíti a hulladékátadás megszervezését és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos dokumentációt. Ezeket az adatokat a hulladék típusa és mennyisége, valamint a tervezett hulladékkezelési műveletek (pl. ártalmatlanítás, újrahasznosítás) szerint dokumentálják. Ezen nyomtatványokra és tartalmukra vonatkozó
173 szabályozás a Macedón Hivatalos Közlöny 07/06 számában található. A hulladékkezelő cégeknek átadott összes hulladékmennyiségről a kiszervezett létesítménykezelő cég vezet nyilvántartást, amely erről évente legalább egyszer (kérés esetén többször is) jelentést készít. A Magyar Telekom Csoportnál a biomassza főként szerves hulladékként keletkezik irodaházakban. A hálózattechnika és az informatika területén hulladékként fémek, ritkaföldfémek, nemfémes ásványok és műanyagok keletkeznek. Ezek az elemek mind az aktív technológiával (átviteli-vételi technológia, tárolási technológia stb.), mind a passzív technológiában (pl. kábelek, műszaki burkolat) keletkező hulladékban megtalálhatók. Ugyanez vonatkozik a vezetékes hálózatban visszavett ügyfélkészülékekre (pl. routerek, TV boxok stb.) és a mobilkommunikációra (pl. okostelefonok, tabletek). A Magyar Telekom Csoport gyártói és forgalmazói kötelezettségeinek az alábbiak szerint tesz eleget: • A termékdíjtörvény hatálya alá tartozó elektronikai berendezéseknél a termékdíj fizetését, az állami behajtási rendszert választotta. • EPR díjat fizet a csomagolás, a külföldről vásárolt csomagolás, a külföldről vásárolt elektronikai berendezések, a külföldről vásárolt akkumulátorok, bútorok után. A Magyar Telekom Nyrt. weboldalain tájékoztatja ügyfeleit a használt és elhasználódott készülékek, akkumulátorok visszaküldésének lehetőségéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően. • Észak-Macedóniában egy kollektív hulladékgazdálkodási szervezet van, amely az uniós jogszabályokkal összhangban működteti a helyi rendszert.
174 Társadalmi témák ESRS S1 – Saját munkaerő Bevezetés A Magyar Telekom Csoport kulcsfontosságúnak tartja munkavállalóit üzleti sikere szempontjából. A Csoport nagy hangsúlyt fektet a részvételre és a tisztességes együttműködésre, és aktívan támogatja a sokszínűséget és a befogadást. Az alábbi index a kettős lényegességi elemzés által meghatározott közzétételi követelményeket mutatja be a „Saját munkaerő” témaszabvány tekintetében. ESRS index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megjelölés Hivatkozás ESRS S1 – Saját munkaerő ESRS 2 SBM-2 Az érdekelt felek érdekei és véleményei ESRS 2 SBM-3 S1 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az ESRS 2 SBM-3 §48e fokozatos bevezetési lehetőségének alkalmazása ESRS S1-1 A saját munkaerővel kapcsolatos politikák ESRS S1-2 A saját munkaerővel és a munkavállalók képviselőivel való, a hatásokról szóló párbeszéd folyamatai ESRS S1-3 A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és a saját munkaerő számára biztosított csatornák az aggályok felvetésére ESRS S1-4 A saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokra való reagálás, a saját munkaerővel kapcsolatos lényeges kockázatok kezelésének és a lényeges lehetőségek kiaknázásának megközelítései, valamint ezeknek a lépéseknek a hatékonysága ESRS S1-5 A lényeges hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos célok ESRS S1-6 A Magyar Telekom Csoport alkalmazottainak jellemzői ESRS S1-8 Kollektív szerződés hatálya és szociális párbeszéd ESRS S1-9 Sokszínűségi mutatók ESRS S1-12 Fogyatékossággal élő személyek ESRS S1-13 Képzési és készségfejlesztési mutatók ESRS S1-14 Egészségügyi és biztonsági mutatók ESRS S1-16 Javadalmazási mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás) ESRS S1-17 Események, panaszok és súlyos emberi jogi hatások MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák Anyagi fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos mutatók A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozó minimális közzétételi követelményeket, valamint a vonatkozó közzétételi követelményeket alkalmazza. Stratégia A kettős lényegességi elemzés során a Magyar Telekom Csoport lényeges hatásokat és kockázatokat azonosított munkavállalóival kapcsolatban. Az értékelési folyamatot az ESRS 2 IRO 1 – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása című fejezet részletezi. Ezen túlmenően a kettős lényegesség elemzésének megértési szakaszában belső interjúk készítése és dokumentáció-gyűjtés révén megértésre került a Csoport munkavállalóival és a kapcsolódó gyakorlataival kapcsolatos megközelítése. Az alábbi összefoglaló bemutatja a Csoport üzleti tevékenységeinek saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásait, amelyeket a kettős lényegességi vizsgálat során azonosítottak. Valamennyi lényeges negatív hatás rendszerszintű. A lényeges hatások által érintett munkavállalókat a Csoport saját, azaz a Csoporttal közvetlen munkaviszonyban álló munkavállalói közé sorolja. A nem munkavállalók – marginális létszámuk miatt – nem tartoznak a Konszolidált fenntarthatósági jelentés hatálya alá.
175 A Magyar Telekom Csoport által biztosított munkakörülmények, keretek és szabályozási környezet ténylegesen közvetlen testi és lelki hatással vannak a munkavállalókra. A Csoportnak, mint felelős munkáltatónak számos módja van a támogató munkakörülmények biztosítására. A Csoport elkötelezte magát amellett, hogy mindenki számára biztonságos és befogadó munkahelyet teremtsen, ami stratégiai célkitűzéseiben is tükröződik. Emellett a munkavállalóknak lehetőségük van a munkakörülmények alakítására a munkavállalói képviselet révén. A Magyar Telekom Csoport prioritása a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség biztosítása a munkahelyen, a mindenki számára befogadó környezet kialakítása, valamint a munkavállalók folyamatos tanulási és fejlődési lehetőségeinek biztosítása. A hatályos Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásával a Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. munkakörülményeinek tartós javítását célzó intézkedéseket határoz meg a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó munkavállalók, így a nők, a családos munkavállalók, a szülői szabadságon lévő munkavállalók, a fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók, a kezdő fiatal szakemberek, ill. 50 év feletti szenior szakemberek számára. A Magyar Telekom Csoport személyzeti tevékenysége ténylegesen pozitív hatással van a munkavállalók munkahelyi befogadására, mindezen csoportok vonatkozásában. Az esélyegyenlőség kategóriába tartozik a nemek közötti bérszakadék kezelése is. 2020 júliusától a Csoport évente kétszer végez komplex nemek közötti bérszakadék-elemzést. A teljesítmény-alapú béremelések értékelése során a menedzserek a lehetséges fizetési kiigazítások szükségességével kapcsolatos információkra támaszkodnak az esetleges bérszakadékok kiküszöbölése érdekében, biztosítva, hogy a javadalmazás összhangban legyen a teljesítménnyel és a piaci árakkal. Az ügyfelek, munkavállalók és más érintettek által megadott személyes adatok védelme prioritás a Magyar Telekom Csoport számára. A Csoport az érintettek személyes adatait, akik kapcsolatba lépnek vele és akiknek szolgáltatásokat nyújt, bizalmasan és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezeli, biztosítja azok biztonságát, meghozza a szükséges technikai és szervezési intézkedéseket, valamint létrehozza az alkalmazandó jogszabályok, bírósági határozatok, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos hatósági határozatok és ajánlások végrehajtásához szükséges eljárási szabályokat. A Csoport adatvédelmi témákkal kapcsolatos általános elveit, megközelítéseit és eljárásait az ESRS S4 ESRS S4-1 – Fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák (Alfejezet: Adatvédelem a Magyar Telekom Csoportnál) és az ESRS S4-3 – A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és a fogyasztók és végfelhasználók aggályainak felvetésére szolgáló csatornák (Alfejezet: Adatvédelem a Magyar Telekom Csoportnál) fejezetek ismertetik. A Csoport általános növekedését és belső folyamatait hosszú távon fenyegetheti az egyes szakterületeken előrelátható munkaerőhiány, amely magában foglalja a szakemberpótlás nehézségeinek kockázatát. A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági stratégiájának oktatási pillére a lakosság és az ügyfelek digitális készségeinek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez hozzájárul az iparági szakértők utánpótlásának biztosításához, hiszen a szakértői utánpótlás nehézségei potenciális kockázatot jelenthetnek a Csoport szolgáltatásainak folyamatos biztosítása, javítása és minőségének fejlesztése szempontjából. A lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatás érdekében a Csoportnak a legjobb szakemberekre van szüksége. Ehhez elsősorban versenyképes képzési háttér szükséges. Az egyes tudás- és készségterületeken a potenciális munkaerőhiány hosszú távú kockázatának kezelése érdekében a Társaság folytatja 2021-ben megkezdett duális képzési programját a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikummal. Ennek keretében korszerű elméleti tananyagokat és gyakorlati lehetőségeket biztosít a képzésben résztvevő hallgatók számára. Továbbá a Magyar Telekom Nyrt. folytatja együttműködését a Széchenyi István Egyetemmel, melynek célja villamosmérnökök szakmai képzése. A munkavállalói elégedettség középtávon csökkenhet, ha a javadalmazás nem emelkedik megfelelően, ezért a bérekhez kapcsolódó költségek növekedése várható. A Csoport azonban átlátható javadalmazási rendszert alakított ki, a bérek és a vonatkozó belső szabályzatok rendelkezésre állnak minden munkavállaló számára. Az emellett nyújtott jóléti és szociális ellátások rendkívül széleskörűek. A Csoport távközlési kedvezményeket, béren kívüli juttatásokat, élet- és balesetbiztosítást, valamint egészségügyi szűrést, munkavállalói segélyprogramot (EAP) biztosít a munkavállalóknak. A Magyar Telekom Csoport kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hasonló munkát végző kollégák között ne legyen indokolatlan keresetkülönbség, és hogy a különböző típusú munkát végzők közötti jövedelmi arányok valóban a tényleges munkavégzés különbségein alapuljanak.
176 A hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS S1-1 - A saját munkaerővel kapcsolatos politikák Al-téma: Munkafeltételek: kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd A Magyar Telekom Csoport a társadalmi párbeszéddel és az egyesülési szabadsággal összhangban egységes normákat vezetett be a lényeges hatások kezelésére. A Magyar Telekom Csoport a nemzeti joggal összhangban tiszteletben tartja az egyesülési szabadsághoz és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot, valamint bizalmi párbeszédet folytat a munkavállalók képviselőivel és a szakszervezetekkel. Ezeket a normákat a Működési Kódexében és az Emberi Jogi kódexében felvázolt iránymutatásaiban rögzíti. Az Emberi Jogi Kódex globálisan alkalmazandó önkéntes kötelezettségvállalást tartalmaz többek között az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyalásokhoz való jog (a nemzeti joggal összhangban), a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlőtlen bánásmód tilalmának fenntartására. Az Emberi Jogi Kódex a Deutsche Telekom Csoport emberi jogi politikájának része, és 2023 decemberében bővült. Az Emberi Jogi Kódex leírja a Csoport értékeit és normáit, amelyeket a Csoport belső irányelvei, utasításai és folyamatai alátámasztanak, és így képezik a Csoport cselekvési keretét. A kódexben rögzített, a Magyar Telekom Csoport alkalmazottjaival szemben támasztott elvek és elvárások közé tartozik különösen a gyermekmunka, a kényszermunka és mindenféle rabszolgaság tilalma, a munkahelyi egészség és biztonság, az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog, a foglalkoztatás terén történő egyenlőtlen bánásmód tilalma, a tisztességes bérezés, valamint a bármilyen formájú erőszak és zaklatás zéró toleranciája. A Kódexben leírt elvek és elvárások hatálya kiterjed a Magyar Telekom Csoport alkalmazottjaira, valamint beszállítóira és üzleti partnereire. A Kódex kinyilvánítja a Csoport elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartása és a környezetvédelmi szempontok előmozdítása iránt minden tevékenységében, beleértve beszállítóit és üzleti partnereit is. Ez az Emberi Jogi Kódex megfelelő formában elérhető a Magyar Telekom Csoport minden alkalmazottja és érdekképviseleti szervezete számára. A politika tartalmát megfelelő módon közlik a Csoport vállalatainak üzleti partnereivel és beszállítóival, mint elvárást. A Deutsche Telekom Csoport több éve működtet csoportszintű programot az emberi jogok és a környezetvédelmi átvilágítási kötelezettségek ESRS S1-1 §19/ESRS 2 §65d MDR-P alatt említett nemzetközi referenciaeszközöknek megfelelő betartása érdekében. Azok körét, akikre a Csoport üzleti tevékenysége potenciálisan pozitív vagy negatív hatással lehet, a fent említett folyamat, illetve belső és külső szakértők bevonásával határozták meg (emberi jogi hatáselemzés). Ugyanez a folyamat határozta meg azoknak a személyeknek a körét, akiknek érdekeit figyelembe vették az Emberi Jogi Kódex kidolgozásakor. Ide tartoznak a Deutsche Telekom Csoport vállalatainak alkalmazottai, beleértve a Magyar Telekom Csoport alkalmazottjai, a közvetlen vagy közvetett beszállítók alkalmazottjai, az ügyfelek, a gyermekek és fiatal felnőttek, valamint a közösségek. A Csoport évek óta elvárja beszállítóitól, hogy ők is elkötelezzék magukat az emberi jogok és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartása mellett, és betartsák a kapcsolódó elveket, beleértve a gyermekmunka, a kényszermunka és minden formájú rabszolgaság tilalmát. Elvárja továbbá beszállítóitól, hogy saját kockázatértékelésük alapján megfelelő átvilágítási folyamatokat hozzanak létre, és ezt az elvárást továbbadják saját beszállítóiknak. A jogi követelmények közelmúltbeli változásai, valamint az újonnan frissített és kiadott Emberi Jogi Kódex miatt a szerepek és felelősségek tisztázása és meghatározása még folyamatban van helyi szinten az emberi jogok és a környezetvédelmi kérdések, valamint a kapcsolódó átvilágítási kötelezettségek felülvizsgálata tekintetében. A Deutsche Telekom Csoport által felülvizsgált Emberi Jogi Kódexet a Magyar Telekom Nyrt. Chief People Officere 2024- ben fogadta el. A felülvizsgált Kódexet a Csoport vállalatainak felelős vezetői testülete 2024-ben fogadta el. A Kódex nyomatékosítja a Magyar Telekom Nyrt. elkötelezettségét a nemzetközileg elismert emberi jogi és környezetvédelmi jogi normák, valamint jogi referenciaeszközök mellett, beleértve az ENSZ Nemzetközi Emberi Jogi Törvényét, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáit, az OECD Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait és az ENSZ Üzleti és Emberi Jogok Irányelveit. Az önkéntes kötelezettségvállalásán keresztül a Csoport elismeri azokat a szociális minimumszabályokat is, amelyek az EU taxonómiai szabályainak megfelelő gazdasági
177 tevékenységek taxonómiai megfelelőségének szükséges feltételei. A szociális minimumkövetelmények olyan irányítási rendszert követelnek meg, amely ellenőrzi az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak és az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányelveinek való megfelelést, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkaügyi normáit és a Nemzetközi Emberi Jogi Törvényt. A Magyar Telekom Csoport több éve része a Deutsche Telekom Csoport csoportszintű programjának, amely a nemzetközi referenciaeszközökkel összhangban az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelésre irányul. Al-téma: Munkakörülmények (egészség és biztonság) A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések mélyen gyökereznek a Magyar Telekom Csoport működési struktúráiban, amelyeket tanúsított irányítási rendszerek biztosítanak, a megfelelő irányelvek és direktívák szerint. A Csoport nemzetközileg szabványosított minőség-, munkavédelmi és környezetvédelmi irányítási rendszerrel rendelkezik, amely az ISO 9001, ISO 45001 és ISO 14001 nemzetközi szabványokon alapul. A Csoport elkötelezett a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosítása mellett is, ahogyan azt a fent említett Emberi Jogi Kódex is rögzíti. Az integrált egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi (HSE) irányítási rendszer biztosítja, hogy a fenntarthatósági szempontok minden üzleti folyamatba beépüljenek, és jelen legyenek a munkavállalók mindennapi életében. Az irányítási rendszer biztosítja a HSE-folyamatok rendszerszintű tervezését, javítását és végrehajtását. Segíti a Magyar Telekom Csoportot abban is, hogy részt vehessen a projektbeszerzési tendereken, ahol a potenciális kereskedelmi ügyfelek HSE tanúsítványokat kérnek beszállítóiktól. Az egészség- és biztonságirányítás általános felelősségi körét, feladatait és intézkedéseit a minőség-, egészség-, biztonság- és környezetvédelmi irányítási rendszer dokumentum tartalmazza. Ez az irányítási rendszerek szabványosítását és összehangolását szolgálja a Csoporton belül. A HSE irányítási rendszer elősegíti a munkavállalók egészségének kezelését, ezáltal hozzájárul a munkavállalók általános jóllétéhez és a munkateljesítmény javításához. A Csoport rendszeresen értékeli ezen intézkedések hatékonyságát. Ennek az értékelési folyamatnak a részeként évente vezetőségi jelentést készít. Például a vonatkozó egészségügyi értékeléssel kapcsolatos adatokat évente jelentik a megfelelő vezető testületeknek. A jelentés többek között a munkavállalói elkötelezettségi felmérés eredményeire, a jogszabályban előírt, háromévente elvégzendő pszichoszociális kockázatelemzés megállapításaira, az egészségbiztosítási jelentésekre és a versenytársak értékelésére is támaszkodik. A Csoport elemzi ezeket az adatokat és intézkedéseket vezet le belőlük. A HSE MS a Magyar Telekom Csoport egészére érvényes, és minden tevékenységre, termékre és szolgáltatásra kiterjed: a Magyar Telekom Csoport tevékenysége kiterjed a vezetékes hálózatra / szélessávú, mobilkommunikációs, internetes és internetalapú TV termékekre és szolgáltatásokra, valamint az üzleti és vállalati ügyfeleknek szánt IKT-megoldásokra. A Csoport felelőssége kiterjed a kiszervezett folyamatok ellenőrzésére is. A vezetőség átfogó felelősséget visel a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért, valamint a környezetvédelemért. A Magyar Telekom Nyrt. Munkahelyi Egészség és Biztonság politikája figyelembe veszi a Luxemburgi Nyilatkozatot, az ENSZ Globális Megállapodását, valamint az ISO 45001, ISO 14001 és ISO 9001 szabványok követelményeit. Ezenkívül minden munkavállaló aktívan részt vehet a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kialakításában az ISO 45001 követelményeinek megfelelően. A Magyar Telekom Csoport Munkahelyi Egészség és Biztonság irányítási rendszerének központosított, dokumentált információi elérhetőek a vállalat honlapján, magyar és angol nyelven egyaránt. A Magyar Telekom Csoport a munkahelyi balesetek számának csökkentése érdekében az ISO 45001 szabványnak megfelelő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszert alkalmaz. Ez a tanúsított rendszer lehetővé teszi a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos teljes folyamat strukturált feltérképezését. Ez lehetővé teszi,
178 hogy a Csoport olyan intézkedéscsomagokat dolgozzon ki, amelyek növelik a munkavállalók biztonságát és hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez. Al-téma: Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség mindenki számára (sokszínűség; fogyatékossággal élők foglalkoztatása és befogadása; nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezés). A Magyar Telekom Csoport elkötelezett az esélyegyenlőség biztosítása és a különböző sokszínűségi dimenziók mentén történő befogadás aktív támogatása mellett. A Csoport meghatározta, hogyan kívánja teljesíteni ezt az elkötelezettségét, és ennek alapjait a vállalati iránymutatásokban és irányelvekben, mint például a „Sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás” csoportirányelv, a Sokszínűség, egyenlőség és befogadás csoportpolitikában, vállalati értékeinkben, valamint ezek vezetői gyakorlatban való alkalmazását szolgáló vezetői irányelvekben (Leadership Anchors), valamint az Emberi Jogi Kódexben fektette le. Kollektív szerződései és a szociális partnereivel kötött kollektív megállapodásai révén biztosítja a transzparens és nemek közötti egyenlőséget biztosító javadalmazást. A sokszínűség, egyenlőség és befogadás (DE&I) értékszemlélete a Magyar Telekom Csoport kultúrájában is gyökerezik. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben biztosított lehetőség és a Csoport 2010 szeptembere óta bevezetett gyakorlata alapján a munkavállalói érdekképviseletekkel együttműködve immár ötödik alkalommal került elfogadásra az Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a munkavállalók egyes hátrányos helyzetű csoportjai foglalkoztatási helyzetének figyelemmel kísérése és javítása érdekében. A jelenlegi Esélyegyenlőségi Terv, amely a Magyar Telekom Nyrt-re és a Telekom Rendszerintegráció Zrt-re vonatkozik, a 2021 és 2025 közötti ötéves időszakra vonatkozik. A terv megvalósítása során a társaságok olyan intézkedéseket terveznek, amelyekkel folyamatosan javítják a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból érkező munkavállalók, különösen a nők, a családos munkavállalók, a szülői szabadságon lévő munkavállalók, a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók, a pályakezdő fiatalok, a vezetői pozícióban lévő nők, az 50 év feletti munkavállalók és az LMBTQ+ közösség tagjainak munkakörülményeit. Az egyes intézkedések előrehaladását és a cselekvési terv eredményeit évente egyszer megvitatják a vállalati esélyegyenlőségi terület és a munkavállalói érdekképviseletek képviselői. Ezzel a csoportszintű politikával a Magyar Telekom Csoport holisztikus, DE&I-menedzsmentet hoz létre, és a befogadás és az összetartozás erős kultúrája révén megújítja az ezzel kapcsolatos elkötelezettségét és felelősségét. A sokszínűség, az esélyegyenlőség és a részvétel definícióinak, stratégiáinak, céljainak és előnyeinek áttekintésén túl az irányelv tartalmazza a különböző területek által hozott együttműködési intézkedéseket, abból kiindulva, hogy a sokszínűség, az esélyegyenlőség és a részvétel előnyei csak közös erőfeszítéssel érhetők el. Minden munkavállalónak és jelöltnek tisztességes esélyt kell biztosítani a munkához való hozzáféréshez és a fejlődéshez - függetlenül az egyéni háttértől, például az életkortól, etnikai és nemzetiségi hovatartozástól, nemtől és nemi identitástól, fizikai és szellemi képességektől, vallástól és meggyőződéstől, szexuális irányultságtól és társadalmi háttértől. A cél az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára, mivel a Csoport célja az egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférés biztosítása és a befogadás elősegítése. A Magyar Telekom Csoport felelős a DE&I további megvalósításáért az érintett szervezetekben, valamint elért eredmények éves elemzéséért és a megfelelő jelentések elkészítéséért a felelős vezető testületeknek a stratégia hatékonyságának felülvizsgálata érdekében. A Sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás csoportszintű politikája a Magyar Telekom Csoport valamennyi munkavállalójára (igazgatósági tagok, menedzsment tagok, valamint minden munkavállaló és a munkavállalókkal funkcionálisan egyenértékű személy, mint például a kölcsönzött munkavállalók) vonatkozik. A Deutsche Telekom Csoport sokszínűségre, esélyegyenlőségre és befogadásra vonatkozó csoportszintű irányelveinek bevezetése 2024-ben a Deutsche Telekom Csoport valamennyi országában megvalósult. A munkavállalók érdekeit figyelembe vették a szabályozás kidolgozása és megújítása során. A szabályozás nyilvánosan elérhető a Magyar Telekom Nyrt. honlapján. A Magyar Telekom Csoport számára ugyanolyan fontos az alkalmazottak egyéniségének tiszteletben tartása és sokszínűségüknek az üzleti sikerhez hozzájáruló minőségként való elfogadása, mint az inkluzív vállalati kultúra fejlesztésének
179 fenntartása és előmozdítása. Ez a vállalati sokszínűségi csapat legfontosabb feladata, amely 2025. augusztus 31-ig a Vállalati Kommunikáció alatt, majd 2025. szeptember 1-től Munkavállalói Elkötelezettség és Kultúra elnevezéssel működik, mindkét esetben a Magyar Telekom Nyrt. People Unit részlegén belül. A Magyar Telekom Csoport elkötelezett a DE&I irányítás alapvető kereteinek betartása mellett. Ezek közé tartozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egyezménye, a multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatások, valamint az ENSZ Globális Megállapodásának tíz alapelve. Ezen túlmenően betartja az EU diszkriminációellenes irányelveinek követelményeit és a helyi szabályozási környezetnek a követelményeit. 2016-ban Magyarország csatlakozott az Európai Unió Sokszínűségi Chartájához, és a Magyar Telekom Nyrt. azon 50 aláíró vállalat egyike volt, amelyek elkötelezték magukat a sokszínűség, mint alapérték előmozdítása mellett. A Magyar Telekom Nyrt. tagja továbbá az Employers’ Forum for Equity, a We Are Open, az Equalizer Alapítvány és az AmCham Hungary DE&I munkacsoportjának. A „Sokszínűségi Chartában” meghatározott alapvető sokszínűségi dimenzióknak megfelelően a Csoport számos fejlődési és előrelépési lehetőséget kínál minden alkalmazottjának, életkortól, etnikai származástól és nemzetiségtől, nemtől és nemi identitástól, fizikai és mentális képességektől, vallástól és ideológiától, szexuális irányultságtól vagy társadalmi háttértől függetlenül. A munkakörnyezet még inkluzívabbá tétele és a sokszínűségi stratégia üzleti egységekben való megvalósítása érdekében a Csoport divízióspecifikus és divízióközi intézkedéseket is kidolgoz és hajt végre. ESRS S1-2 – A saját munkavállalókkal és a munkavállalók képviselőivel folytatott párbeszéd a hatásokról A Csoport párbeszédre épülő kapcsolatokat ápol a munkavállalókkal, miközben bizalomteljes és konstruktív együttműködést tart fenn a munkavállalók képviselőivel és a szakszervezetekkel. A Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. esetében az Üzemi tanács és a szakszervezetek - TÁVSZAK, T-Net - képviselik a munkavállalók érdekeit. A munkavállalói képviselők képviselik a munkavállalókat a különböző bizottságokban, például a munkavédelmi bizottságok munkavédelemmel foglalkozó ülésein. A munkavállalóknak lehetőségük van az ötletkezelő rendszeren keresztül részt venni a saját munkaerőre gyakorolt hatások kezelésében is. A munkavállalók kreatív ötletei hozzájárulnak a Csoport folyamatainak javításához. A Magyar Telekom Csoport olyan vállalati kultúrát támogat, amelyben ösztönzi munkavállalóit az aktív részvételre. Az alkalmazottakat kulcsfontosságú érdekelt feleknek tekintik, akiket különböző alkalmazotti felmérésekben való részvételük mellett aktívan bevonnak a munkakörnyezet és a munkahelyi kultúra alakításába. A felmérések eredményei több, a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégia alapját képezik, mivel azok átfogó fejlesztése alapvetően az alkalmazottakkal folytatott proaktív és átlátható konzultáción alapul. A felmérések eredményeiről és következtetéseiről szóló információkat belsőleg megosztják és megvitatják az alkalmazottakkal csapat-, osztály-, vállalati és csoportszinten egyaránt. Az ebben a szakaszban bemutatott munkavállalói felmérések a célcsoportjuk munkavállalói körének alapján három kategóriába sorolhatók: A Deutsche Telekom Csoport Pulzus felmérések alkalmazotti elégedettségi felmérések, amelyek évente kétszer, a Deutsche Telekom Group teljes globális lefedettségi területén dolgozó alkalmazottakat célozzák meg. Az elkötelezettségi pontszámot a hangulat, a munkáltató vonzereje, a márka identitása és az inspiráció kérdéseire adott válaszok alapján számított átlagként határozzák meg. Kétévente az egyik globális DT Csoport Pulzus felmérést egy kiterjesztett kérdőívvel rendelkező alkalmazotti felmérés váltja fel. A klasszikus Pulzus felmérésben szereplő, a munkavállalói elégedettségre vonatkozó kérdéseken kívül további kérdések is szerepelnek, amelyek a munkavállalók visszajelzéseit kérik az elkötelezettségtől és az egészségtől a munkaterhelésig, a vezetési stílusig és a javadalmazásig. Az elkötelezettség területén a munkavállalókat arról is megkérdezik, hogy mennyire azonosulnak a Csoport ökológiai és társadalmi elkötelezettségeivel, és hogy elégségesnek tartják-e a Csoport társadalmi és környezeti elkötelezettségeinek teljesítését.
180 A Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. alkotta Magyar Telekom Csoport is évente kétszer elvégzi saját helyi Pulzus felmérését, így mélyebb betekintést nyerhet a helyi munkavállalók visszajelzéseibe. Mivel a Magyar Telekom Csoport munkavállalói így két Pulzus felmérési ciklus hatálya alá tartoznak, a kollégáknak lehetőségük van évente négyszer visszajelzést adni a munkáltatónak. Ez a gyakoriság támogatja a szervezet kiforrott visszajelzési kultúráját, ugyanakkor lehetővé teszi a gyengeségek időben történő azonosítását és a megfelelő javító intézkedések finomhangolását. 2025-ben a Deutsche Telekom Csoport új felmérési formátumot indított, a VIEWS-t, amely kiegészíti a Pulzus felmérést. Célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson a releváns kulturális és munkahelyi témákba, például azokba, amelyeket a Pulzus felmérés azonosított. A VIEWS tematikus fókusza változhat – az első felmérés 2025. szeptember 17. és 2025. október 1. között zajlott, és a Deutsche Telekom HR Culture & Inclusion (C&I) csapata kezdeményezte, olyan témákra összpontosítva, mint az összetartozás, a pszichológiai biztonság és a kölcsönös tisztelet. A VIEWS tükrözi a Deutsche Telekom elkötelezettségét egy gondoskodó és visszajelzés-vezérelt kultúra iránt, ahol minden vélemény számít. A felmérés 16 fókuszkérdésből áll, például: összetartozás, pszichológiai biztonság, hitelesség, vezetési elvek, vezetői elkötelezettség, sokszínűség, tapasztalatok, esélyegyenlőség, tapasztalt diszkriminatív cselekmények és azok bejelentése. A további demográfiai információk, mint például a fizikai és mentális képességek, gondozási feladatok, különböző elemzési lehetőségeket kínálnak. A Magyar Telekom Nyrt. különböző sokszínűségi dimenziók mentén is támogatja az munkatársi közösségeket (ERG): a MagentaPride az LGBTQ+ közösségért, a Nők a Telekomban a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért, az Akadálymentes Telekom a különböző képességű vagy korlátozott munkaképességű alkalmazottak munkahelyi befogadásáért, a Családos Telekom pedig a családok, szülők, nagyszülők és krónikus beteg rokonok gondozói támogatásáért. Az ERG-k tagjai vagy maguk érintettek, vagy pedig az adott sokszínűségi dimenziót támogató szövetségesek. Ezek az önkéntes munkavállalói csoportok csak tagjaik számára nyitott rendezvényeket szerveznek, hogy biztosítsák számukra a magánszférát és a biztonságot, valamint, hogy minden munkavállaló számára hozzájáruljanak egy sokszínűbb és inkluzívabb munkahely közös élményéhez. ESRS S1-3 – A negatív hatások kiküszöbölésére szolgáló folyamatok és a saját munkavállalók számára biztosított csatornák az aggályok felvetésére A Magyar Telekom Csoport a saját munkavállalói körébe tartozó egyénekre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése, illetve az azok megoldásában való részvétel érdekében a Megfelelőségi Irányítási Rendszer (CMS) részeként panaszkezelési eljárást alakított ki. Amint a kellő gondosság megsértését észlelik, korrekciós intézkedésekre kerül sor. A Magyar Telekom Csoport minden munkavállalójának lehetőséget biztosít a belső vállalati szabályzatok megsértésének bejelentésére a "Mondd el!" bejelentő- és panaszkezelő portálon keresztül, amely biztosítja az anonim bejelentés lehetőségét is. A "Mondd el!" hatóköre kiterjed az emberi jogi vagy környezeti kockázatokra való esetleges bejelentésekre is. A Magyar Telekom Csoport arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy a bejelentő portálon keresztül jelentsék a vállalat politikáival kapcsolatos esetleges visszaéléseket, valamint a törvénysértéseket vagy bármilyen észlelt etikátlan tevékenységet. A munkavállalók körében, az ügyfélkapcsolatokban vagy akár magánéleti környezetben észlelt fizikai vagy pszichikai erőszak kockázatai is bejelenthetők. A Magyar Telekom Csoport minden munkavállalói üggyel kapcsolatos panaszt kivizsgál, és a vizsgálat eredményétől függően megfelelő intézkedéseket foganatosít. Mind a Deutsche Telekom Csoport központi "TellMe" panaszkezelési eljárása, mind a Magyar Telekom Csoport "Mondd el!" bejelentő portálja nyilvánosan elérhető a vállalatok nyilvános weboldalain keresztül. Annak érdekében, hogy munkatársainkon kívül partnereink vagy harmadik felek is hozzáférhessenek, a Csoport különböző csatornákon, például telefonon, e-mailben, levélben vagy az adott portálon történő online bejegyzéseken keresztül is fogadja a bejelentéseket - szükség esetén anonim módon. A fent említett csatornák elérhetőségéről és használatáról szóló információk minden munkavállaló számára elérhetőek az intraneten. A Magyar Telekom Csoport nyilvántartja a beérkező bejelentéseket és panaszokat a saját munkavállalóival kapcsolatban az emberi jogok témakörében, ideértve például az egyesülési szabadsághoz való jogot, a munkahelyi egészséget és biztonságot, valamint a hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt. A bejelentőknek lehetősége van a folyamat lezárását
181 követően önkéntes visszajelzést adni. A Magyar Telekom Csoport nem alakított ki folyamatokat a panaszbejelentési folyamatok hatékonyságának ellenőrzésére. A panaszok nyomon követése és kezelése a jogszabályi kötelezettségeknek (2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokról) megfelelően, az előírt határidőn belül történik. A saját munkavállalóknak ismerniük kell a fent leírt struktúrákat és eljárásokat, és bízniuk kell bennük, hogy közölhessék aggályaikat vagy igényeiket, és hogy azokat megvizsgáltathassák. A Csoport továbbá kiemeli célját az egyének megtorlással szembeni védelmére vonatkozóan. További részletek az ESRS G1 - Üzleti magatartás című fejezetben találhatók. ESRS S1-4 – Intézkedések a saját munkaerővel kapcsolatos lényeges hatások és a lényeges kockázatok enyhítésére és a lényeges lehetőségek kiaknázására, valamint ezeknek az intézkedéseknek és megközelítéseknek a hatékonysága Al-téma: Munkakörülmények: kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd 2023-ban a Magyar Telekom Csoport elindította a Deutsche Telekom Csoport több nyelven elérhető, aktualizált emberi jogi képzését, amelynek célja, hogy a munkavállalókat az emberi jogok témakörében képezze, és hogy enyhítse a Deutsche Telekom Csoport egyes részein a szakszervezet és szakszervezeti munka hiányából fakadóan a munkavállalók érdekképviseletére gyakorolt negatív hatását . A tananyag részeként a frissített képzés a "Mondd el!" portál panaszkezelési eljárását is elmagyarázza, és részleteket oszt meg a kialakított panaszbejelentési eljárásról, valamint felhívja a munkavállalók figyelmét az egyesülési szabadságra. Ezen túlmenően, 2023-ban minden munkavállaló számára frissített alapképzést biztosítottak a megfelelőségről, amely a panaszkezelési folyamattal is foglalkozik. A képzési kampány 2024-ben is folytatódott. A képzések során minden munkavállaló megkapja az esetleges panaszbejelentés helyére és módjára vonatkozó információkat. Az esetleges kötelességszegéssel kapcsolatos panaszok az egyesülési szabadsággal kapcsolatos sérelmekre is kiterjedhetnek, és ily módon ezeket is a "Mondd el!" felületen keresztül kell bejelenteni. Ha a belső panasztételi mechanizmus hatékonyan működik, a munkavállalók a jogsértésekkel vagy kockázatokkal szemben a jogi szervektől függetlenül is felléphetnek. Az olyan kockázatok, mint például az emberi jogok megsértése vagy az egyesülési szabadság megsértése ezáltal megfelelően mérsékelhetők. A 2025. augusztus végi bevezetés és a 2025. október végi kampányzárás között a Magyar Telekom Nyrt. alkalmazottainak 92%-a és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. alkalmazottai elvégezték az éves, frissített alapképzést a szabályok betartásáról. A Magyar Telekom Csoport 2024-ben vezette be az aktualizált Emberi Jogi Kódexet. Alapvető téma: Munkakörülmények (egészség és biztonság) A munkahelyi biztonság javítása érdekében szabványokat határoztak meg az épületek és járművek biztonságos és ergonomikus felszerelésére vonatkozóan. A minden munkavállaló számára elérhető ajánlások mellett célcsoport-specifikus intézkedések is léteznek. Ezek közé tartozik például a mobil bázisállomásokon rádiós telephelyeken dolgozó munkavállalóknak szóló speciális biztonsági képzés. A balesetek megelőzése mellett a cél a munkavállalók egészségének és motivációjának előmozdítása, és ezáltal az egészségi állapot javítása is. A vállalati egészségmegőrző intézkedések nemcsak az egyes munkavállalóknak segítenek és biztosítják a hosszú távú üzleti sikert, de hatásuk a vállalatcsoport határain túl is pozitív hatást gyakorol. Holisztikus egészségmenedzsmentjével a Csoport társadalmi felelősséget vállal, és elkötelezett a proaktív egészségkultúra mellett. A Magyar Telekom Csoport számos célcsoport-specifikus intézkedéssel és a megelőző intézkedések széles skálájával támogatja munkavállalóit egészségük és munkahelyi biztonságuk megőrzésében. A jogszabályi előírások jelentik számukra a minimumkövetelményeket.
182 A csoport például gondoskodik arról, hogy minden telephelyen 2 képzett elsősegélynyújtó legyen, valamint minden 50 alkalmazott után 1 további személy. Az elsősegélynyújtókat a szerződéses foglalkozás-egészségügyi partner képezi ki, és 5 évente vagy igény szerint frissítő képzéseket is tartanak. A Csoport intézkedéseket hoz az egészségtudatosság és az egészségügyi ismeretek népszerűsítésére alkalmazottai körében. A külső szolgáltató által biztosított éves átfogó egészségügyi szűrőprogram rugalmasságot biztosít az alkalmazottaknak, hogy kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb szűrővizsgálatot. Ezenkívül influenzaoltást biztosít az ügyfélkapcsolati alkalmazottak számára, és igény esetén minden más alkalmazott is részesülhet benne. A Csoport nemcsak a munkavállalók egészséges életmódjának feltételeit biztosítja, hanem képzéseket és coaching foglalkozásokat, valamint munkavállalói támogatási programot (EAP) is kínál, hogy segítsen nekik hatékony és sikeres módszereket kidolgozni a mindennapi kihívások kezelésére. 2024-ben a „Egészségesen és Boldogan” program továbbra is fizikai, mentális és érzelmi támogatást nyújtott a kollégáknak, szakértői előadások, coaching és tematikus webináriumok, valamint személyi edzések formájában a Magyar Telekom Csoport budapesti székhelyén található TGym edzőteremben. A program emellett számos, a fitneszt népszerűsítő tevékenységet is kínált, például a Magenta Tour szabadtéri túrázási közösség támogatását. Online képzési videók is rendelkezésre állnak azon munkatársak számára, akik home office-ban vagy Budapesten kívüli lokációban dolgoznak. A Magyar Telekom Csoport elkötelezett amellett, hogy munkavállalóinak olyan egészségügyi programokat kínáljon, amelyek leginkább megfelelnek igényeiknek. 2024-ben minden alkalmazottal felmérést végeztek a vállalati egészségügyi koncepcióval kapcsolatban, hogy támogassák ezt a küldetést, és megvizsgálják az alkalmazotti támogatási program (EAP) használati arányát és az azzal való elégedettséget, valamint az „Egészségesen és boldogan” programmal való elégedettséget. Az eredmények alapján felülvizsgálták az egészségügyi koncepciót. Ennek eredményeként új egészségügyi szolgáltatót választottak, és 2025-től a következő új elemekkel gazdagították a vállalati egészségügyi koncepciót: ambuláns ellátás és online orvosi szolgáltatások. 2025-ben két további juttatást vezettek be: fizikai egészségügyi támogatás: Exercise Snacks (10 perces rövid gerincgyakorlatok az irodában, hetente kétszer) és mentális egészségügyi támogatás: Legyünk reziliensebbek! programsorozat A PDCA ciklusnak (Plan-Do-Check-Act) megfelelően a Magyar Telekom Csoport szisztematikusan vizsgálja és méri intézkedéseinek hatékonyságát. Célja a menedzsmentrendszer folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében a Csoport rendszeresen vizsgálja, hogy a munkahelyi egészség és biztonság hogyan integrálódik a menedzsment és a vezetői tevékenységekbe, és szükség esetén kidolgozza a fejlesztési stratégiákat. Ehhez az alkalmazotti felmérés eredményeit, a kollektív szerződéses stresszvédelmi szabályok értékeléseit, versenyképességi elemzéseket és egyéb kulcsfontosságú adatokat vesz figyelembe. A Csoport folyamatosan elemzi ezeket az adatokat, és megfelelő intézkedéseket dolgoz ki a munkavállalók egészségének és jólétének elősegítése érdekében. Az intézkedések hatékonyságának releváns mutatója a baleseti arány. Az egészségvédelmi és munkabiztonsági vezetők olyan konkrét folyamatokért és szolgáltatásokért felelősek, amelyek a speciális követelményeket és a keretfeltételeket egészen az operatív szintig figyelembe veszik. Belső pénzügyi forrásokat biztosítanak a külső követelményeknek megfelelően, valamint a mélyrehatóbb intézkedésekhez és az önkéntes munkahelyi egészségfejlesztési ajánlatokhoz. A munkahelyi egészség és biztonság költségvetése az egyes vállalatoknál az alkalmazottak által ledolgozott órák száma alapján kerül meghatározásra. Az adatok alapján határozzák meg a következő évre szükséges becsült minimális összeget. Ezen felül költségvetést biztosítanak a mélyrehatóbb intézkedésekhez vagy az önkéntes munkahelyi egészségfejlesztési ajánlatokhoz. Al-téma: Mindenki egyenlő bánásmódja és esélyegyenlősége (sokszínűség; fogyatékossággal élők foglalkoztatása és befogadása; nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér) A Magyar Telekom Csoport a vezető tisztségviselőkre vonatkozó globális javadalmazási irányelvével, kollektív szerződésével és egyéb kollektív megállapodásaival átlátható és nemek közötti egyenlőséget biztosító javadalmazást és kompenzációt garantál alkalmazottai számára. Ezzel kívánja ellensúlyozni az IKT-szektorban tapasztalható nemek közötti bérszakadéknak a saját munkaerőre gyakorolt negatív hatásait. Ennek megfelelően a fizetés a konkrét feladatok nehézségi fokán és
183 összetettségén alapul, és nem az egyén személyén. Így a Csoport biztosítja, hogy a javadalmazás a végzett munka típusán és terjedelmén, valamint a munkakör követelményein alapuljon, függetlenül az olyan sokszínűségi jellemzőktől, mint az életkor, etnikai hovatartozás és nemzetiség, nem és nemi identitás, fizikai és szellemi képességek, vallás és ideológia, szexuális irányultság és társadalmi háttér. 2020-ban a Magyar Telekom Nyrt. csatlakozott az Amnesty International Magyarország „Egy lépéssel közelebb” kampányához, amelynek célja, hogy a vállalatok évente tegyék közzé a nemek közötti bérszakadékot, hozzájárulva ezzel a tudatosság növeléséhez és a bérszakadék csökkentéséhez a vállalatokon belül és a társadalomban. A vezetőséggel is megállapodtak a nők arányának növelésére irányuló végrehajtási tervekről. A cél az EU 2022/2381 irányelvével összhangban növelni a nők arányát. A Csoport egyértelmű elképzeléssel és átfogó intézkedésekkel törekszik arra, hogy a vállalati kultúrát az esélyegyenlőség, az inkluzivitás és a sokszínűség jellemezze, és hogy minden alkalmazott teljes potenciálját ki tudja aknázni. Széles körű intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években folyamatosan növelte a nők arányát a vezetői pozíciókban. A Magyar Telekom Csoport különböző képzésekkel is felhívja a figyelmet a tudat alatt működő gondolkodásmódokra, hogy rávilágítson az előítéletekre. A Magyar Telekom Csoport alkalmazottai a belépésüket követő első két hónapban zajló onboarding folyamat részeként kötelezően részt vesznek az emberi jogokról szóló képzésen és az „Tudattalan előítéletekről való tudatosság növelése” című e-learning kurzuson. Minden alkalmazott számára elérhető a „DE&I Baseline eLearning” is. Ez egy teljes mértékben hozzáférhető képzés, amelyet a Deutsche Telekom fejlesztett ki belső és külső szakértőkkel, valamint alkalmazotti hálózatokkal együttműködve, és amely tartalmazza az alkalmazottak tapasztalatait és személyes történeteit a sokszínűség különböző dimenzióival kapcsolatban. Az e-learning tizenegy nyelven elérhető, többek között magyarul is. Annak érdekében, hogy a sokszínűséggel, az esélyegyenlőséggel és a részvétellel kapcsolatos jövőbeli munkák még jobban alapuljanak az adatokon, a VIEWS felmérést 30 országban, 19 nyelven vezették be világszerte a Deutsche Telekom Csoporton belül. A VIEWS kiegészíti a Pulse felmérést, és mélyebbre merül ott, ahol alaposabb vizsgálatra van szükség. Az első VIEWS felmérés, amelyet 2025-ben vezettek be, olyan témákra összpontosított, mint az összetartozás, a pszichológiai biztonság és a kölcsönös tisztelet. Célja a munkahelyet meghatározó élettapasztalatok megértése – olyan adatokkal, amelyek lehetővé teszik a csoport számára, hogy célzottabb intézkedéseket hajtson végre. 2025-ben a Magyar Telekom Csoport különös figyelmet fordított a sokszínűség, az esélyegyenlőség és a részvétel előmozdítására saját munkatársai körében, például a munkatársi közösségek (ERG) nagyobb bevonásával, hálózatépítésével és ösztönzésével. Az ERG-k fontos szerepet játszanak a sokszínűség, az esélyegyenlőség és a részvétel tudatosításában. Minden munkavállaló szabadon csatlakozhat az ERG-khez vagy vehet részt azok tevékenységében, például képzésekben, workshopokban, kerekasztal-beszélgetéseken, tematikus napokon stb. Az ERG-k társelnökei havonta egyszer találkoznak közösségi megbeszéléseken, ahol a DE&I csapattól kapnak a közösségüket érintő friss információkat, megosztják egymással a bevált gyakorlatokat és a jelenlegi kihívásokat, valamint biztosítják az együttműködést a közösségek között. A Csoport átfogó intézkedéscsomaggal aktívan elkötelezett a fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci integrációja mellett. A cél nemcsak a szakmai megélhetés biztosítása, hanem a fogyatékossággal élő alkalmazottak szakmai előmenetelének fenntartható előmozdítása is. A fogyatékossággal élő emberek integrációja és foglalkoztatása szintén hozzájárul a Magyar Telekom Csoport DE&I stratégiájához. Nagy hangsúlyt fektetnek a fogyatékossággal élő munkavállalók számának növelésére és támogatására a szervezeten belül. Ezért 2022-től egy rehabilitációs mentor is segíti az érintett kollégákat. Készült egy kézikönyv, amely fontos információkat tartalmaz a megváltozott munkaképességről, és amely az intraneten minden munkavállaló számára elérhető. A megváltozott munkaképességű kollégák számára különleges támogatást biztosítunk, amely egy nap extra fizetett szabadságot és egyszeri pénzügyi támogatást tartalmaz, hogy a lehető legjobban segítsük felépülésüket és egészségi állapotuk javítását. Ezen túlmenően létrehoztunk egy kapcsolódó munkavállalói közösséget – Akadálymentes Telekom – a fogyatékossággal élő emberek támogatására, az akadálymentesség, az egyenlő jogok és a fogyatékossággal élő emberek befogadásának előmozdítására. A Magyar Telekom Csoport minden fogyatékossággal élő személyt teljes jogú munkavállalónak tekint, és hangsúlyozza fontosságukat a szervezet sokszínűségének szerves részeként. A Csoport elismeri, hogy ez a sokszínűség nemcsak értékes erőforrás, hanem a tanulás és a közös siker forrása is.
184 A kezdeményezések hatékonyságának ellenőrzése érdekében számos termék használati adatait és értékeléseit (ügyfél- elégedettségi index) folyamatosan felülvizsgálják. Ezeket az intézkedéseket alkalmazzák például a „DE&I Baseline eLearning” és a szótárhoz hasonló tanulási kínálatukra is. Évente kétszer pulzusfelmérést végeznek a munkavállalók körében. A sokszínűséggel, az esélyegyenlőséggel és a részvétellel kapcsolatban kérdéseket tesznek fel a diszkriminációmentességről, a biztonságos és támogató munkakörnyezetről, valamint az esélyegyenlőségről. A munkavállalói felmérés részeként rendszeres értékeléseket végeznek annak megállapítására, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek a javadalmazásukkal. Annak érdekében, hogy a kezdeményezések és termékek pozitív hatást gyakoroljanak, a tervezés és fejlesztés során részvételi és közös alkotási folyamatokra támaszkodik. Különböző visszacsatolási ciklusok biztosítják az elégedettséget, a relevanciát és a használhatóságot. A Magyar Telekom Csoport mindig figyelemmel kíséri a képzett munkavállalók iránti növekvő keresletet, és a legjobb tehetségekért versenyez. Ezért az Employer Value Proposition (EVP) elsődleges célja, hogy a vállalatot nemzetközi, vonzó munkaadóként pozícionálja, miközben azokra az emberi tényezőkre koncentrál, amelyek mindenki számára egyre fontosabbá válnak. Az EVP leírja, hogy a jelenlegi és potenciális munkavállalók mit várhatnak a Magyar Telekom Csoportnál való munkavégzéstől. Munkáltatóként a Csoport úgy véli, hogy munkatársai akkor tudják fenntartani kiemelkedő teljesítményüket, ha életük egyensúlyban van. Ennek érdekében stabil hátteret biztosít számukra, amelyben a legjobbat hozhatják ki magukból, és megteremthetik a számukra szükséges egyensúlyt. Egy másik fontos tényező, amelyet a potenciális munkavállalók figyelembe vesznek új állás keresésekor, a munkakör tartalma: a projektek, amelyeken dolgozni fognak, a szakmai kihívások, amelyekkel szembesülni fognak, valamint munkájuk hatása. Pontosan erről szólt a 2025-ös munkáltatói márkaépítési kampányunk, amelyben 5 különböző kollégát mutattunk be, akik nagy hatással bíró munkakörökben/projektekben dolgoznak. A szlogen az volt: „A Telekomnál hatalmas hatással vagyunk a világra.” Képzések és workshopok révén elősegíti a munka és a családi élet összeegyeztethetőségével kapcsolatos kulturális változást, és így növeli a nők munkaerő-piaci egyenlő részvételének esélyét. Működési kockázatkezelésének részeként figyelembe veszi a munkavállalóknak a munkáltatókkal szemben támasztott egyre növekvő igényeit: ezeknek a kihívásoknak a leküzdése érdekében folyamatosan erősíti a Telekom márkát, mint vonzó munkáltatót, és proaktívan keresi az új képzett munkaerőt és tehetségeket. 2025-ben a vállalat egy új szemléletmód felépítését kezdte meg a szervezeten belül, amelyet „self-tuningnak” neveznek, és amely a fejlődéshez és a karrierhez való hozzáállásra összpontosít. A Self-tuning nem egy képzési vagy karrierprogram, hanem egy belső motivációra épülő megközelítés, amelynek keretében a munkavállalók felelősséget vállalnak saját fejlődésükért, szakmai kiteljesedésükért és karrierjük alakulásáért, proaktívan keresik a lehetőségeket és törekszenek arra, hogy mindig jobbak legyenek. Ezen a kereten belül több tevékenység, program és új eszköz, például a Self-tuning terv, amely segít a munkavállalóknak pontosan átgondolni, mit szeretnének fejleszteni, vagy a 3-6 hónapos csereprogram támogatja a munkavállalók fejlődését. Az IKT-szektorban a nemek közötti bérszakadék miatt felmerülő munkaerőhiány kockázatának enyhítése érdekében a csoport együttműködések és rendezvények (pl. Lányok napja kezdeményezés, kerekasztal-beszélgetések az Egyenlítő Alapítvány éves konferenciáján, WomenUp konferencia stb.) keretében célozza meg a női tehetségeket, és „SHE-Care” karrierút-támogató programot kínál képzésekkel és mentorálással a női kollégák számára. Annak érdekében, hogy a munkavállalók minden helyzetben a lehető legjobban kihasználhassák képességeiket, a Csoport az egyenlőség érdekében támogatja a munka és a magánélet egyensúlyát is – például rugalmas munkaidővel, hibrid munkamodellekkel és részmunkaidős foglalkoztatással. Képzések és workshopok révén a Csoport a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos kulturális változást kíván előmozdítani, és így növelni a nők esélyeit a munkaerőpiacon való egyenlő részvételre. A tényleges hatásoktól függetlenül a Csoport üzleti tevékenysége miatt különös figyelmet fordít az adatvédelemre és a magánélet védelmére a digitális környezetben. Az adatfeldolgozási IT-szolgáltatások potenciálisan a végfelhasználók és alkalmazottak magánéletének megsértéséhez vezethetnek. A Csoport adatvédelmi témákkal kapcsolatos általános elvei, megközelítései és eljárásai az ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók fejezeteiben vannak leírva.
185 Célok/célkitűzések ESRS S1-5 – A lényeges hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos célok A Magyar Telekom Csoport célja, hogy 100%-ban inkluzív munkahely legyen. E cél elérése érdekében a vállalat intézkedéseket hoz a nők vezetői pozíciókban való arányának folyamatos növelése érdekében. Így a vállalat foglalkozik a munkavállalókat érintő, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban felmerülő jelentős hatásokkal és kockázatokkal. 2021- ben a Magyar Telekom Nyrt. igazgatósága azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-ra növeli a nők arányát a vezetői pozíciókban. A célok kitűzésekor és a mutatók elemzéséből származó betekintések vagy fejlesztési lehetőségek azonosításakor nem lettek közvetlenül figyelembe véve a munkatársak érdekei és véleménye. Emellett nem lettek kitűzve külön időhöz kötött vagy eredményorientált célok a negatív hatások enyhítésére és a pozitív hatások előmozdítására a munkavállalókra nézve. Főbb mutatók ESRS S1-6 – A Magyar Telekom Csoport munkavállalóinak jellemzői A Csoport munkavállalóinak jellemzői áttekintése Neme Munkavállalók száma (fő) Férfi 4 216 Nő 2 391 Egyéb 0 Nem meghatározott 0 Alkalmazottak összlétszáma 6 607 A csoport alkalmazottainak országonkénti áttekintése Ország Alkalmazottak száma (fő) Magyarország 5 500 Észak-Macedónia 915 Bulgária 49 Románia 143 Alkalmazottak összlétszáma 6 607 A Magyar Telekom Csoport 4 országban rendelkezik személyre szabott telephelyekkel, amelyek közül a munkavállalók közel 83%-a Magyarországon, körülbelül 14%-a pedig Észak-Macedóniában dolgozik. A többi országban foglalkoztatott munkavállalók a teljes létszám kevesebb mint 3%-át teszik ki. Az alkalmazottak áttekintése szerződés típusa szerint, nemek szerinti bontásban* (FTE) Az állandó munkavállalók olyan aktív munkavállalók, akik határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek, míg az ideiglenes munkavállalók szintén aktív munkavállalók, de határozott idejű szerződéssel (meghatározott időtartamú szerződéstípus). Bár a Csoport nem alkalmaz nem garantált óraszámú munkavállalókat, a definíció szerint ők olyan munkavállalók, akiket a vállalatcsoport minimális vagy fix munkaóraszám garantálása nélkül foglalkoztat. Előfordulhat, hogy a munkavállalónak szükség szerint rendelkezésre kell állnia a munkavégzésre, de a munkáltató szerződéses kötelezettsége nem terjed ki arra,
186 hogy napi, heti vagy havi szinten minimális vagy fix munkaóraszámot biztosítson a munkavállalónak. Ide sorolhatók az alkalmi munkavállalók, a nulla órás szerződéssel rendelkező munkavállalók és a behívás alapján dolgozó munkavállalók. Szerződés típusa Ország Férfi Nő Egyéb* Nincs információ Összesen Alkalmazottak száma összesen (FTE) Összesen 4 206.9 2 349.4 6 556.3 Magyarország 3 573.9 1 884.9 5 458.8 Észak-Macedónia 511.0 395.0 906.0 Bulgária 30.0 19.0 49.0 Románia 92.0 50.5 142.5 Állandó alkalmazottak száma (FTE) Összesen 4 173.8 2 305.9 6 479.6 Magyarország 3 559.8 1 869.4 5 429.1 Észak-Macedónia 492.0 367.0 859.0 Bulgária 30.0 19.0 49.0 Románia 92.0 50.5 142.5 Ideiglenes alkalmazottak száma (FTE) Összesen 33.1 43.5 76.6 Magyarország 14.1 15.5 29.6 Észak-Macedónia 19.0 28.0 47.0 Bulgária Románia Garantált munkaidővel nem rendelkező alkalmazottak száma N/A N/A N/A N/A N/A * A nem a munkavállalók saját adataik alapján. A jelentési évben a fluktuációs ráta összesen 9,2% volt, ebből a nem kényszerű fluktuáció 3,3%, míg a kényszerű fluktuáció körülbelül 5,9% volt. A 2025-ös évben összesen 618 fő távozott. A fluktuációs ráta a számlálóban a nem kényszerű fluktuáció és a kényszerű fluktuáció egyedi jellemzőiből, a nevezőben pedig az előző év végi belső aktív munkaerő-állományból tevődik össze. Munkavállalói fluktuációs ráta = Munkavállalói fluktuáció / előző év végi belső aktív munkaerő-állomány. Munkavállalói fluktuáció: A nem kényszerű fluktuáció részei: • Önkéntes felmondás • Nyugdíjazás • Rokkantság miatti nyugdíjazás A kényszerű fluktuáció részei: • Végkielégítéssel történő felmondás • Magatartási okokból történő felmondás • Korai nyugdíjazás • Részleges nyugdíjazás • Működési okokból történő felmondás • Egyéb létszámcsökkentési eszközök • Áthelyezés kormányzati/közigazgatási szervekhez Az FTE (Full Time Equivalent) a teljes munkaidős egyenértéket jelenti, és a munkaerő létszámának mértékegysége. Az FTE tehát az összes teljes munkaidős és részmunkaidős munkavállaló teljes munkaidős egyenértékének átlagos számát jelzi. A jelentésben szereplő információk általában a 2025-ös naptári évre vonatkoznak, 2025. október 31-i jelentéstételi határidővel. A kivételek ennek megfelelően vannak jelölve. Minden számadat részletesebb adatokon alapul. Mivel egyes számadatokat kerekítettek, az összegek némileg eltérhetnek. Egyes arányszámok kiszámításához éves átlagok lettek használva.
187 A személyi költségekkel és az átlagos alkalmazotti létszámmal kapcsolatos további információk a konszolidált pénzügyi beszámoló 20. megjegyzésében olvashatók. (Alkalmazottakkal kapcsolatos költségek). ESRS S1-8 – Kollektív szerződéses lefedettség és szociális párbeszéd A kollektív szerződéskötési politika fontos a Csoport számára, és hosszú hagyományokra tekint vissza, amit a kollektív szerződésekkel való lefedettség mértéke is alátámaszt. A Csoportszintű lefedettségi arány 2025. október 31-én körülbelül 97% volt. A Magyar Telekom Csoportnál 2025-ben 4 kollektív szerződést kötöttek a szakszervezetekkel, ami a munkavállalók képviselőivel való intenzív együttműködés bizonyítéka. A Deutsche Telekom Csoport 2004. június 15. óta rendelkezik aktív Európai Üzemi Tanács (EWC) megállapodással. Az EWC fórumként szolgál a cégcsoport nemzetközi leányvállalatai – beleértve a Magyar Telekom Csoportot is – munkavállalóinak tájékoztatására és konzultációjára a vállalat egészét érintő döntésekkel kapcsolatban. A kollektív tárgyalások általi lefedettség Szociális párbeszéd Lefedettségi arány Alkalmazottak - EGT (a több mint 50 olyan alkalmazottal rendelkező országok esetében, akik az összes alkalmazott több mint 10%-át teszik ki)) Alkalmazottak – az EGT-n kívül (becslés: a több mint 50 olyan alkalmazottal rendelkező régiók esetében, akik az összes alkalmazott több mint 10%-át teszik ki) Munkahelyi képviselet (csak EGT) (a több mint 50 olyan alkalmazottal rendelkező országok esetében, akik az összes alkalmazott több mint 10%-át teszik ki) 0–19 % 20–39 % 40–59 % 60–79 % 80–100 % Magyarország: 99.1% Románia: 100% Észak-Macedónia: 88% Magyarország: 100% ESRS S1-9 – Sokszínűségi mutatók A nemek arányának áttekintése a vezetői szinten Vezetőség (vezetők) Mennyiség százalékban Férfi 32 73 Nő 12 27 Összesen 44 100
188 A munkavállalók korcsoportok szerinti megoszlásának áttekintése Munkavállalók korcsoportok szerint Mennyiség százalékban 30 év alatti 630 9,5 30-50 éves 3 803 57,6 50 év felettiek 2 174 32,9 Összesen 6 607 100 S1-12 – Fogyatékossággal élő személyek 2025-ben a Magyar Telekom Csoportnál a fogyatékossággal élő személyek aránya 0,4 % volt. A fogyatékosság igazolása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hatóság (NRSZH) által a vállalat People Services csapatának kiadott, hivatalosan benyújtott fogyatékossági igazoláson alapul. S1-13 – Képzési és készségfejlesztési mutatók A Magyar Telekom Csoport elkötelezett a munkatársak fejlesztésére és a folyamatos tanulás kultúrájának megteremtésére irányuló stratégiája mellett. A vállalat olyan képzési programokba fektet be, amelyek a digitális világban való boldoguláshoz szükséges készségekkel, például adatelemzéssel, kiberbiztonsággal, felhőalapú számítástechnikával és mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekkel vértezik fel a munkatársakat. Ezen készségek elsajátításához széles körű képzési programokat és kezdeményezéseket kínál, amelyek a SmartApp alkalmazásban érhetők el. 2025-ben a Magyar Telekom Csoport továbbra is nagy hangsúlyt fektetett azokra a képzésekre, amelyek a lehető legátfogóbban kielégítik az üzleti igényeket. Emellett a vállalat folyamatosan törekszik a különböző digitális önfejlesztési lehetőségek (különösen a Percipio és a Smartapp) népszerűsítésére. Az önfejlesztés fontosságát népszerűsítő Self-Tuning kampány mellett nagy hangsúlyt fektetett az AI-készségek fejlesztésére és a vezetői készségek fejlesztésére is. Átlagos képzési óraszám Nem Magyar Telekom Nyrt. Telekom Rendszerintegráció Zrt. Átlag óraszám* Férfi 17,7 10,5 17,5 Nő 13,1 6,6 13,0 Átlag óraszám* 16,1 9,1 16,0 *az átlagok összesítése nem az itt sorokban és oszlopokban látható Magyar Telekom Nyrt.-Telekom Rendszerintegráció Zrt., illetve nő-férfi értékek átlagszáma, hanem az összes individum szumma értékeiből számított átlagérték. A Magyar Telekom Nyrt.-nél az agilis szervezeti felépítésnek köszönhetően kompetenciaértékeléseket és - felülvizsgálatokat végeznek, nem pedig teljesítményértékeléseket. A folyamat 2025 tavasszal kompetenciaértékeléssel kezdődött, amikor a vezetők a korábbi években használt kompetenciamodell alapján értékelték a munkavállalókat az összegyűjtött információk alapján. A kompetenciaértékeléseket ezután a HR üzleti partnerek felülvizsgálták, akik szükség esetén konzultáltak a vezetőkkel, és jóváhagyták az eredményeket. A vezetők lehetőséget kaptak arra, hogy opcionális értékelőket jelöljenek ki, akik részt vehettek a visszajelző beszélgetésekben, a szöveges értékelések összeállításában, perfometer szint meghatározásában. A munkavállalók számára elérhető volt az önértékelés és munkatársi visszajelzés funkció is. Emellett fejlesztési célkitűzést is meghatározhattak közösen a vezetőjükkel.
189 Kompetenciaértékelést kapott arány Nem Magyar Telekom Nyrt. Telekom Rendszerintegráció Zrt. Összesen Férfi 58,82% 98,67% 59,66% Nő 55,26% 90,70% 56,07% Arány összesen 57,58% 95,76% 58,41% S1-14 – Egészségügyi és biztonsági paraméterek A Magyar Telekom Csoport alkalmazottainak 98%-a tartozik egészségügyi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá. 2025-ben a munkával kapcsolatos sérülések és megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma 0 volt. A nyilvántartásba veendő munkahelyi balesetek száma 45, aránya 0,7% volt. A bejelentésköteles, munkával kapcsolatos megbetegedések száma 0 volt. A munkával kapcsolatos sérülések és halálesetek, valamint a munkával kapcsolatos megbetegedések és halálesetek miatt kiesett napok száma 781 volt. A nem alkalmazottak kategóriájában 2025-ben nem történt súlyos baleset és nem történt haláleset a Magyar Telekom Csoport tevékenységével kapcsolatban. S1-16 – Javadalmazási mutatók (bérkülönbség és teljes javadalmazás) A női és férfi alkalmazottak közötti átlagos, kiigazítatlan nemek közötti bérkülönbség 18,6%, az átlagos, kiigazított nemek közötti bérkülönbség 8,5%. A legjobban fizetett személy és az összes alkalmazott (a legjobban fizetett személy kivételével) éves teljes javadalmazásának mediánja közötti arány 4922 % vagy 49,2 az 1-hez. E javadalmazási paraméterek esetében a munkavállalók egyéni teljes javadalmazását a jelentési időszakban kapott bruttó pénzjavadalmazás összegeként határozták meg, és a nemek közötti bérkülönbség kiszámításához órabérre, az éves teljes javadalmazás arányához pedig teljes munkaidős éves egyenértékre számították át. A nem korrigált nemek közötti bérkülönbség átlagát a jelentésben szereplő, a csoporthoz tartozó vállalatok nem korrigált bérkülönbségének súlyozott átlagaként számították ki. A nemek közötti átlagos korrigált bérkülönbség kiszámításához először minden egyes cégcsoport-tagnál meghatározták az egyes javadalmazási csoportok (az érintett szervezetben alkalmazandó meghatározás szerinti) bérkülönbségét, majd ebből kiszámították a súlyozott átlagot. S1-17 – Események, panaszok és súlyos emberi jogi hatások A Magyar Telekom Csoport Megfelelőségi Hub-ja felelős a belső vizsgálatok lefolytatásáért és a megfelelési szabálysértésekkel kapcsolatos ügyekért. A Magyar Telekom Csoport nem fizetett bírságot, kártérítést vagy kapott bármilyen szankciót diszkriminációval, zaklatással kapcsolatban 2025-ben, 2024-hez hasonlóan. Súlyos emberi jogi eseteket (például kényszermunka, emberkereskedelem vagy gyermekmunka) szintén nem voltak. Az ESRS S4 fejezetében az adatvédelmi vizsgálatok és információkérések száma szerepel.
190 ESRS S2 – Az értékláncban dolgozók Bevezetés A Magyar Telekom Csoport a teljes értéklánca mentén felelősséget vállal. A Csoport elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása és előmozdítása mellett, és ugyanezt az elkötelezettséget várja el üzleti partnereitől és beszállítóitól is. Az alábbi mutató a lényegességi elemzés által azonosított közzétételi követelményeket mutatja be a "Az értékláncban dolgozók" standardra vonatkozóan. ESRS index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megjelölés Hivatkozás ESRS S2 – Az értékláncban dolgozók ESRS 2 SBM-2 Az érdekelt felek érdekei és véleményei ESRS 2 SBM-3 S2 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az ESRS 2 SBM-3 §48e fokozatos bevezetési lehetőségének alkalmazása ESRS S2-1 Az értékláncban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos politikák ESRS S2-2 Az értékláncban dolgozó munkavállalókkal való, a hatásokról szóló párbeszéd folyamatai ESRS S2-3 A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és az értékláncban dolgozók aggályainak felvetésére szolgáló csatornák ESRS S2-4 Az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra való reagálás, valamint az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kiaknázására irányuló megközelítések, valamint ezeknek a lépéseknek a hatékonysága ESRS S2-5 A jelentős negatív hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a jelentős kockázatok és lehetőségek kezelésével kapcsolatos célok MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák Anyagi fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos mutatók A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a politikákra, intézkedésekre, mérőszámokra és célokra vonatkozó minimális közzétételi követelményeket, valamint a vonatkozó közzétételi követelményeket alkalmazza. Stratégia  ESRS 2 SBM-3 – Anyagi hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel A Magyar Telekom Csoport upstream értékláncában potenciális negatív hatások érhetik a közvetett beszállítók munkavállalóit(pl. munkakörülmények, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség). A Deutsche Telekom Csoport központosított beszerzési politikája miatt a Magyar Telekom Csoportnak nincs érdemi befolyása ezekre a körülményekre, ezért a hatás lényegességének értékelésénél a Deutsche Telekom Csoport értékelése lett figyelembe véve. A Deutsche Telekom Csoport számos negatív hatást azonosított az értékláncban dolgozó munkavállalók esetében. A Magyar Telekom Csoport hozzájárul e negatív hatások csökkentéséhez. Az elektronikus eszközök és a hálózati infrastruktúra, valamint azok alkatrészeinek beszerzése révén az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges negatív hatások közvetlenül kapcsolódnak a Deutsche Telekom Csoport stratégiájához és üzleti modelljéhez. A Magyar Telekom Csoport nem rendelkezik részletes információkkal az értéklánc upstream és downstream szakaszában dolgozó munkavállalókról. Az értékláncban dolgozó munkavállalók közül a lényeges hatások alá tartozóak a következők: - Az értéklánc upstream részében közvetlen és közvetett beszállítóknak dolgozó összes munkavállaló - Azok a munkavállalók, akik tulajdonságaik vagy speciális körülményeik miatt különösen érzékenyek a negatív hatásokra, például szakszervezeti tagok, migráns munkavállalók, otthoni munkavállalók, nők vagy fiatal munkavállalók
191 Az értékteremtési láncban dolgozó munkavállalókra gyakorolt, a lényegességi elemzés során azonosított összes lényeges negatív hatás rendszerszintű, és nem kapcsolódik a Magyar Telekom Csoport egyedi eseményekhez vagy üzleti kapcsolataikhoz. A Deutsche Telekom Csoport évekkel ezelőtt létrehozott folyamatokat és struktúrákat az emberi jogok és a környezetvédelmi átvilágítási kötelezettségek betartása érdekében. Ezek nemzetközi referenciaeszközökön alapulnak. Munkájának része az olyan embercsoportok azonosítása, akikre üzleti tevékenysége potenciálisan negatív vagy pozitív hatással lehet. Ide tartoznak a csoport vállalatainak alkalmazottai, a közvetlen vagy közvetett beszállítók alkalmazottai, az ügyfelek, a gyermekek és a fiatalok, valamint az érintett közösségek tagjai. A csoport átvilágítási folyamatainak végrehajtása során különös figyelmet fordítottak a különösen kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek, a fiatalok, a nők, a migráns munkavállalók, valamint a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek érdekeire. A Deutsche Telekom Csoport legalább évente egyszer felülvizsgálja, hogy az upstream értékláncban és az üzleti tevékenységben azonosított kiszolgáltatott csoportok továbbra is érvényesek-e. A Magyar Telekom Csoport teljes mértékben le volt fedve a 2025. évre vonatkozó éves kockázatelemzésben. A hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS S2-1 Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák A Magyar Telekom Csoport méretéből adódóan jelentős hatást gyakorol a gazdaság más szereplőire, így felelőssége nem korlátozódhat a szervezet határain belülre. Emellett kockázatkezelési szempontból elengedhetetlen, hogy olyan beszállító partnerekkel kössön üzletet, amelyek gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítménye megfelelő. Ennek érdekében a Csoport a fenntarthatóság szempontjából is kezeli beszállítói kapcsolatait. A Csoport számára fontos, hogy megbízható, jogszerű üzleti kapcsolatot tartson fenn beszállítóival, és olyan dokumentált beszállítói értékelési gyakorlatot alkalmazzon, amely biztosítja, hogy valamennyi szerződéses partnere teljesítse ezt a törvényességi követelményt. A korrupcióellenes és etikus magatartás a beszállítói kapcsolatokban kiemelkedő fontosságú. Ezeknek megfelelően a beszállítóknak el kell fogadniuk az alábbiakat: - a Magyar Telekom Korrupcióellenes Klauzula - a Deutsche Telekom Csoport Szállítói Működési Kódexe, amely tartalmazza a német beszállítói lánc átvilágításáról szóló törvény (LkSG) előírásait. - Emberi Jogok kódexe - Titoktartási nyilatkozat - Adatvédelmi szabályozás (GDPR) - Adatvédelmi tájékoztató A Deutsche Telekom Csoport beszállítói magatartási kódexet vezetett be annak érdekében, hogy etikai, társadalmi és környezeti elvei és értékei az egész upstream értékláncban betartásra kerüljenek. Az elvek a magatartási kódexben és az emberi jogi kódexben vannak lefektetve. A beszállítói kódex többek között a következőket tartalmazza: a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítását a megfelelő bérek fizetése az egyesülési szabadsághoz és a kollektív tárgyaláshoz való jog védelmét a foglalkoztatás terén történő egyenlőtlen bánásmód tilalmát a gyermekmunka, a kényszermunka és mindenféle rabszolgaság, pl. emberkereskedelem tilalmát a konfliktusokkal terhelt nyersanyagok felhasználásának tilalma A Deutsche Telekom beszállítói magatartási kódexe a beszerzési általános szerződési feltételek szerves része. Nem helyettesíti azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek a beszállítóink működési országában érvényesek. Inkább azok
192 betartásának előmozdítását és a jogi követelmények lelkiismeretes és hatékony érvényesítésének biztosítását szolgálja. A Csoport elvárja beszállítóitól, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközileg alkalmazandó emberi jogokat az ellátási nyilvántartási kódex elfogadásával, és szükség esetén hatékony intézkedéseket tegyenek mindenféle emberi jogi jogsértés és a tisztességes munkakörülmények megsértésének felszámolására. Emellett kötelesek közzétenni az ilyen eseményekre (beleértve a potenciális jogsértéseket is) vonatkozó információkat, és együttműködni a feltételezett vagy tényleges jogsértések kivizsgálásában. A Deutsche Telekom Emberi Jogi Kódexével és Beszállítói Kódexével a következő nemzetközileg elismert normák és szabványok elfogadását is tartalmazza: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái és Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásai a multinacionális vállalkozások számára Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az ENSZ Globális Megállapodásának alapelvei Az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatok és a szociálpolitika alapelveiről (MNC-nyilatkozat) ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvek (Ruggie-elvek) A hivatkozott Beszállítói Magatartási Kódex a Deutsche Telekom csoportszintű irányelve. A szerződéses kapcsolat időtartama alatt a beszállítók kötelesek külön kérésre megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Deutsche Telekom által bármikor előírt Beszállítói Magatartási Kódexnek megfeleljenek, és haladéktalanul értesíteniük kell a Deutsche Telekomot, ha tudomásukra jut, hogy ők maguk vagy bármely harmadik fél megsérti a Kódexben meghatározott elveket. A beszállítóknak a Kódex elveit az egész ellátási láncukban be kell tartaniuk. A beszállítói magatartási kódex alapelvei szerepelnek a Deutsche Telekom beszerzési politikájában, amely a Magyar Telekom Csoport termékek és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó eljárási szabályzatának része. Ezt a dokumentumot a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója hagyta jóvá. ESRS S2-2 Az értékláncban dolgozókkal való kapcsolattartás folyamatai a hatásokról Az auditprogramok részeként a Deutsche Telekom Csoport (kivétel T-Mobile US) rendszeresen felülvizsgálja beszállítóinak gyártási telephelyein uralkodó munkakörülményeket. A Deutsche Telekom többek között a mobil munkavállalók körében végzett felmérések részeként felmérést készít az értékláncban feljebb álló munkavállalók körében, hogy véleményüket beépíthesse a kellő gondossággal végzett ellenőrzési folyamatokba. A beszállítókat meghatározott kritériumok, például új termékek, kritikus médiajelentések vagy nem kormányzati szervezetektől (NGO-k) származó információk alapján választják ki. A beszállítók munkavállalói például lehetőséget kapnak arra, hogy online, névtelenül tájékoztassák a vállalatot a tevékenységük során tapasztalt társadalmi és környezeti helyzetről, beleértve az esetleges diszkriminációt is. A felmérések elsősorban arra szolgálnak, hogy képet kapjanak a helyszíni munkakörülményekről, és szükség esetén további intézkedéseket kezdeményezzenek, például konkrét helyszíni ellenőrzéseket (társadalmi auditokat). A társadalmi auditokat külső auditorok végzik. Jelenleg nincsenek hivatalos eljárások az értékláncban dolgozók véleményének figyelembevételére. A Deutsche Telekom audittevékenységei során a hangsúly a kockázatos, stratégiailag fontos beszállítókon van. Ezeket rendszeresen ellenőrzik, többek között a munkaügyi és szociális normák tekintetében is. Így biztosítható az ellátási lánc kockázatainak átláthatósága. Ha a gyártási létesítményeket kiszervezik, ezeket a közvetett beszállítókat is ellenőrzik. A társadalmi auditok a CSR-ért közös szövetség (JAC) iparági kezdeményezés részeként zajlanak, amely 31 globálisan aktív távközlési vállalatból áll (beleértve a Deutsche Telekomot is). Az egyesülés lehetővé teszi, hogy ellátási láncban nagyobb számú releváns beszállító legyen lefedve. A Magyar Telekom Nyrt. 2023-ban fenntarthatósági webes auditot végzett, amely környezetvédelmi, társadalmi és üzleti etikai kérdésekből áll. Az értékelés különös figyelmet fordít arra, hogy a beszállítók elvárják-e saját partnereiktől bizonyos fenntarthatósági irányelvek betartását. A beérkezett válaszokat a beszállító iparága szerint súlyozzák, hogy megkapják a végső pontszámot. 2023-ban 69 vállalat vett részt közvetlenül a felmérésben, ami a teljes beszerzési érték 9,75%-át képviseli. A fenntarthatósági webes audit értékelése három évig érvényes.
193 ESRS S2-3 – A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és az értékláncban dolgozók aggályainak felvetésére szolgáló csatornák A Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő kockázatkezelési rendszer minden lényeges üzleti tevékenységben folyamatlépéseket hajt végre, amelyek célja az emberi jogi és környezeti kockázatok azonosítása és minimalizálása. Célja továbbá a környezeti és emberi jogi kötelezettségek megsértésének megelőzése, kezelése és minimalizálása. Ez a kockázatkezelési rendszer a Deutsche Telekom Csoport minden olyan vállalatára kiterjed, amely felett a DT Csoport jelentős befolyást gyakorol; így a Magyar Telekom Csoport teljeskörűen érintett volt a 2025 éves kockázatelemzésben, valamennyi beszállítóját központilag besorolták a magas, közepes és alacsony kockázati kategóriákba. Minden egyes kockázati kategóriának saját eljárásrendje van, amelyet a besorolást követően alkalmazni kell. Az upstream értékláncban felmerülő negatív hatások orvoslása érdekében a Deutsche Telekom azonnal felveszi a kapcsolatot a Magyar Telekom Csoporttal, amely kapcsolatba lép közvetlen beszállítóival, és követeli a jogsértés megszüntetését. Közvetett beszállító vállalatoknál szerződéses kapcsolat hiányában is keresi a kapcsolatot azon közvetlen beszállító vállalatokkal, amelyek üzleti kapcsolatban állnak velük jogsértés esetén. Ezzel a Deutsche Telekom Csoport arra törekszik, hogy koncepciót dolgozzon ki a jogsértő közvetett beszállító vállalatok emberi jogi jogsértéseinek megelőzésére, befejezésére vagy minimalizálására, és azt minden érintett féllel partnerségben megvalósítsa. Minden azonosított jogsértést rögzítenek egy korrekciós intézkedési tervben, és súlyosság szerint rangsorolnak. Ezen intézkedések időben történő végrehajtását rendszeresen nyomon követik. A Magyar Telekom Csoport beszállítóinak a vonatkozó beszállítói kódexeknek megfelelően hatékony eljárásokat és biztonságos környezetet kell biztosítaniuk munkavállalóik számára a panaszok és visszajelzések kezelésére. A Csoport még nem hozott létre eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa a panaszrendszerének hatékonyságát az upstream értéklánc munkavállalóinak bejelentéseivel kapcsolatban. A jogszabályi kötelezettségeket vagy a Magyar Telekom Csoport szabályait és előírásait érintő problémákkal és jogsértésekkel kapcsolatos panaszok és megjegyzések a Magyar Telekom Csoport 'Mondd el!' bejelentő portálján nyújthatók be. ESRS S2-4 – Az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra való reagálás, az értékláncban dolgozókra vonatkozó lényeges kockázatok kezelésének és lényeges lehetőségek kiaknázásának megközelítései, valamint ezeknek a lépéseknek a hatékonysága Ha egy beszállító nem tudja teljesíteni a Szállítói Működési Kódexben meghatározott fenntarthatósági követelményeket, vagy ha konkrét visszaélések merülnek fel, akkor működésbe lép a Deutsche Telekom Csoport kockázati incidens folyamata. Első lépésben ellenőrzik a feltételezett eset megalapozottságát, és nyilatkozatot kérnek a beszállítótól. Ezzel egyidejűleg a beszállítónak mérséklő, illetve korrekciós intézkedéseket kell meghatározni, és olyan határidőket kell vállalnia, amelyek lejárta után köteles megerősíteni a nyilatkozatában ígért intézkedések végrehajtását. A korrekciós és megelőző intézkedések nyomon követését a Deutsche Telekom Csoport különböző érintettjei végzik. Rendellenességek esetén egy szakértői bizottság kerül bevonásra, amelynek tagjai a Csoportszintű Társadalmi Felelősségvállalás, Jogi, Megfelelőségi, HR és Beszerzési funkciók képviselői. Ha a megtett lépések nem bizonyulnak elégségesnek, eszkalációra kerül sor. Ha előre látható, hogy a beszállító vállalat nem felel meg a követelményeknek, a szakértői bizottság megvizsgálja az üzleti kapcsolatok ideiglenes felfüggesztését vagy a beszállító vállalatnak a beszerzési listáról való törlését. Ha a jogsértés súlyos vagy nem szüntethető meg, az üzleti kapcsolat/jogviszony megszüntetését tekintik végső megoldásnak. Ezen túlmenően a Deutsche Telekom Csoport részvétele olyan hálózatokban és egyesületekben, mint az "ENSZ Globális Megállapodás", az "ecosense” vagy a "Joint Alliance for CSR" (JAC) iparági kezdeményezés hozzájárul a fenntarthatósági követelmények nemzetközi szintű végrehajtásának hosszú távú javításához az információs és kommunikációs technológiai (IKT) iparág ellátási láncában, például a legjobb gyakorlatok és az erőforrások megosztása révén. A JAC kezdeményezés részeként végzett éves auditok célja az is, hogy hozzájáruljanak az iparág beszállítóinak gyártóüzemeiben a munkakörülményekre gyakorolt negatív hatások enyhítéséhez és megelőzéséhez. Ennek során figyelembe veszik azokat a beszállítókat is, akik az ellátási lánc alacsonyabb szintjein információ- és kommunikációs technológiai (IKT) hardvereket gyártanak vagy kínálnak. Mivel az auditok keretében ellenőrzött beszállítók közül sokan Ázsiában gyártanak, az auditok is főként ott zajlanak.
194 A Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységének összetettsége és állandóan változó jellege miatt nem lehetséges pontosan hozzárendelni az erőforrásokat és pénzeszközöket a fent leírt intézkedések kezelésére. Elvileg minden intézkedés az egyes területek költségvetéseiből valósul meg, és általában nem igényel jelentős működési vagy beruházási kiadásokat. A Csoport rendelkezik a szükséges emberi erőforrásokkal ahhoz, hogy részt vegyen a Deutsche Telekom kockázatkezelési rendszerében. Ha a fenntartható ellátási lánc irányítási folyamatának részeként konkrét intézkedésekre van szükség, a hatékony működés támogatására ideiglenes munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai felelősek a beszállítói incidensekért, a negatív környezeti, munkaügyi, emberi jogi vagy társadalmi hatásokért, és intézkednek azokkal kapcsolatban. A munkacsoport állandó tagjai a beszerzési, jogi és megfelelőségi területek munkatársai, kiegészülve az incidensben érintett egység munkatársaival és az incidens témájának szakértőivel. Célok/célkitűzések ESRS S2-5 – A lényeges negatív hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezelésével kapcsolatos célok A Magyar Telekom Csoport nem tűzött ki külön eredményorientált célokat az értéklánc felső szintjén dolgozókra gyakorolt negatív hatások csökkentésére.
195 ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók Bevezetés A Magyar Telekom Csoport elkötelezett amellett, hogy mindenki részt vehessen a digitális világban. A vezetékes és mobil infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a digitális készségek növeléséhez, a vállalkozások versenyképességének erősítéséhez, a digitális megoldások integrálásához, az új technológiák használatának előmozdításához, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció megerősítéséhez. A Magyar Telekom Csoport felelős szolgáltatóként szerepet vállal, és így hatást gyakorol a társadalmi digitális esélyegyenlőség megteremtésében, valamint hálózatain és programjain keresztül több módon is elősegíti a digitális készségek fejlesztését. A fenntarthatósági stratégia digitalizációs pillére magában foglalja a digitális érettségi és tudatossági programok és kezdeményezések biztosítását. A következő tartalommutató a lényegességi elemzés során azonosított jelentős közzétételi követelményeket mutatja be a "Fogyasztók és végfelhasználók" témakörhöz kapcsolódóan. ESRS-index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzététel Megjelölés Hivatkozás ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók ESRS 2 SBM-2 Az érdekelt felek érdekei és véleményei ESRS 2 SBM-3 Anyagi hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel Az ESRS 2 SBM-3 §48e fokozatos bevezetési lehetőségének alkalmazása ESRS S4-1 A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák ESRS S4-2 A fogyasztókkal és végfelhasználókkal való kapcsolattartás folyamatai a hatásokkal kapcsolatban ESRS S4-3 A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és a fogyasztók és végfelhasználók aggályainak felvetésére szolgáló csatornák ESRS S4-4 A fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra való reagálás, a fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó lényeges kockázatok kezelésének és lényeges lehetőségek kiaknázásának megközelítései, valamint ezeknek a lépéseknek a hatékonysága ESRS S4-5 A lényeges negatív hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezelésével kapcsolatos célok MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák Anyagi fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos mutatók A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozó minimális közzétételi követelményeket, valamint a vonatkozó közzétételi követelményeket alkalmazza. Stratégia ESRS 2 SBM-3 – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint azok kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel A kettős lényegességi elemzés során a Magyar Telekom Csoport azonosította a fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos lényeges hatásokat és kockázatokat. Az elemzési folyamat az ESRS 2 IRO 1 - A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása című fejezetben kerül részletezésre. Továbbá, a kettős lényegességi elemzés megértési szakaszában belső interjúk lebonyolítása és a vonatkozó dokumentumok összegyűjtése révén történt meg a Csoport ügyfeleivel kapcsolatos céljainak, megközelítéseinek és gyakorlatainak megismerése. A kettős lényegességi elemzés során azonosított, a fogyasztókra és végfelhasználókra 3 gyakorolt minden lényeges negatív hatás rendszerszintű. A kettős lényegességi elemzés nem azonosított egyedi incidensekhez kapcsolódó, a fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt lényeges negatív hatásokat. 3 A fogyasztói és végfelhasználói terminológia az ESRS definíciója szerint kerül alkalmazásra, nem az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény definíciója szerint.
196 Üzleti modellje alapján a Magyar Telekom Csoport pozitív hatást gyakorol a downstream értékláncára, a társadalomra a hálózatának fejlesztésén keresztül, mivel ez hozzájárul a biztonságos és megbízható infrastruktúra megteremtéséhez mind a társadalom, mind a vállalkozások számára, javítja az alacsonyabb digitális készségekkel rendelkező társadalmi csoportok digitális érettségét, elősegíti a vállalkozások versenyképességét és digitális átalakulását, integrálja a digitális megoldásokat, előmozdítja az új technológiák használatát, valamint előmozdítja és erősíti a kutatást, fejlesztést és innovációt. A fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt hatásokból lehetőségek adódnak a digitalizáció előmozdítására irányuló erőfeszítések mentén. A digitalizáció lehetőséget biztosít a Csoport számára, hogy stabil és rendszeres bevételi forrásokat azonosíthasson. A Magyar Telekom Csoport szolgáltatásait igénybe vevő, vagy a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító termékeket vásárló ügyfelek a következők kedvezményezettjeinek tekinthetők: 1) a Csoport digitalizációs tevékenységei, 2) a digitális készségeket fejlesztő kezdeményezések és 3) a kínált digitális termékek. Ugyanakkor szintén ők azok, akik esetlegesen negatív hatásokat tapasztalhatnak az adatvédelemmel kapcsolatos témákban. Figyelembe véve a különböző ügyfélcsoportoknak kínált termékeket és szolgáltatásokat, nyilvánvaló, hogy az adatvédelemmel és internetes biztonsággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek a digitális világban minden fogyasztót és végfelhasználót érintenek. Azonban bizonyos társadalmi csoportok nagyobb kockázati kitettségű csoportokként kerültek azonosításra. Ilyenek a gyermekek és az idősek, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és így ki lehetnek téve a digitális környezet veszélyeinek. A Magyar Telekom Nyrt. olyan oktatási programokat biztosít, amelyek célja az érintett csoportok és a róluk gondoskodók digitális készségeinek fejlesztése, elősegítve egy biztonságosabb digitális világ létrejöttét. ESRS S4-2 – A fogyasztókkal és végfelhasználókkal való kapcsolattartás folyamatai a hatásokról és ESRS S4-3 – A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és a fogyasztók és végfelhasználók aggályainak felvetésére szolgáló csatornák Az ESRS S4 aktuális szabványhoz kapcsolódó fenntarthatósági kérdések azonosítása érdekében online érdekelt felek felmérést végeztek, hogy összegyűjtsék és azonosítsák az ügyfelek, mint érdekelt felek véleményét a Csoport 2025-ös kulcsfontosságú hatásairól. A folyamatot az ESRS 2 SBM-2 – Az érdekelt felek érdekei és véleményei fejezet részletezi. A kettős lényegességi elemzés megértési szakaszában belső interjúkat és dokumentumgyűjtést végeztek a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak, valamint ügyfélcsoportjainak megértése érdekében. Az érdekelt felek bevonását célzó hasonló aktivitások terén a legmagasabb operatív felelősség a Tőkepiaci kapcsolatok Hub vezetőjét érinti. A Csoport a következő beszámolási időszakban is folytatni kívánja az érdekelt felek bevonását célzó hasonló aktivitásait. A Csoport nem vezetett be eljárást a fent említett gyakorlat hatékonyságának értékelésére. A Csoport olyan panaszkezelési folyamatokat hozott létre, amelyek biztosítják az ügyfelek elégedettségét, mivel az ügyfelektől kapott visszajelzések lehetővé teszik és támogatják a szolgáltatások és folyamatok folyamatos fejlesztését. A Magyar Telekom Csoport nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ügyfeleit az ügyfélszolgálati csatornákon és online tájékoztassa a rendelkezésre álló panaszkezelési eljárásokról. Az ügyfeleket tájékoztatják a közzétett panaszkezelési eljárásnak megfelelően kezelendő panaszok meghatározásáról. A fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) és az Általános Szerződési Feltételek szerint kötelező a vizsgálat lefolytatása és az eredményekről írásbeli tájékoztatás küldése a panaszosnak 30 napon belül. A minőségi elvek és az ügyfélélmény iránti elkötelezettség alapján a következő kérdéseket tekintik panaszoknak: - a Csoport termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos panasz, - bármely olyan eset, amikor feltételezhető, hogy a Csoport nem teljesítette szerződéses vagy jogi kötelezettségeit, - ha az ügyfél a Csoport munkatársaitól kapott információk helytelenek vagy pontatlanok, és ez hátrányosan érinti az ügyfeleket, - ha az ügyfél nem megfelelő ügyintézést vagy kommunikációt tapasztalt a Csoport munkatársaitól. Az ügyfelek minden rendelkezésre álló csatornán keresztül benyújthatják panaszukat: személyesen az üzletekben és partnerüzletekben, telefonon a call centerrel való kapcsolatfelvétel útján, vagy írásban e-mailben vagy webes csatornákon keresztül. Nyitvatartási időben a front-line csatorna továbbítja az ügyet a panaszkezelés csapatának, amely telefonon felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, majd vagy telefonon kezeli az ügyet, vagy ha az időigényesebb, háttérben E2E (end-to-end, azaz végponttól végpontig tartó) tevékenység keretében rendezi.
197 A panaszt fogadó csatorna rögzíti a panasz munkafolyamatát a megfelelő rendszerben (minden esetben, írásbeli esetben rögzítik és nyugtázzák), és automatizált folyamaton keresztül továbbítja a feldolgozó csapatnak, ahol az E2E megközelítés is alapul szolgál a kezeléshez, amely átveszi az ügyet, feldolgozza és válaszol az ügyfélnek. A weboldalon található Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák a Magyar Telekom Nyrt. összes elérhetőségét, valamint azoknak az illetékes hatóságoknak az elérhetőségét, amelyekhez a Társasággal szemben panasz nyújtható be. A Magyar Telekom Csoport más folyamatokat és platformokat is bevezetett az érdekelt felek aggályainak fogadására és kezelésére. Az ESRS G1 fejezet – Üzleti magatartás részletezi a kapcsolódó információkat. Ezen túlmenően az ESRS S4 Fogyasztók és végfelhasználók jelenlegi fejezete is információkat nyújt a releváns csatornákról és eljárásokról, amelyek mentén a fogyasztók, végfelhasználók és más érintettek kérdéseket tehetnek fel vagy aggályokat vethetnek fel adatvédelmi témákkal kapcsolatban. Hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS S4-1 – A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák Al-téma: Adatvédelem a Magyar Telekom Csoportnál A Magyar Telekom Csoport ügyfeleinek, alkalmazottainak, szerződéses partnereinek, weboldalainak látogatóinak és alkalmazásainak felhasználóinak személyes adatainak védelme kiemelt fontosságú. A Csoport az alkalmazandó jogszabályok, bírósági határozatok és ajánlások végrehajtásához szükséges adatkezelési eljárási szabályokat alkalmaz. Emellett megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel, a Csoport egészében az alkalmazottak adatvédelem fontosságára való figyelemfelhívásával, valamint a személyes adatok törvényes és felelősségteljes kezelésével biztosítja az adatbiztonság magas szintjét. A Csoport aktív adatvédelmi és megfelelési kultúrát támogat, amelyet hosszú évek alatt épített fel a Csoporthoz kapcsolódó valamennyi személy (nem csak a munkavállalók, hanem más érdekelt felek, például ügyfelek vagy üzleti partnerek képviselői) személyes adatainak védelme, valamint az adatkezelési tevékenységekből eredő lényeges kockázatok kezelése érdekében. A csoport adatvédelmi irányítási rendszere leírja a technikai és szervezési intézkedéseket, folyamatokat és ellenőrzéseket. Az adatvédelemért a vezetőség felel, míg az adatvédelmi tisztviselő (DPO) és a csoport jogi központjának adatvédelmi központja (Privacy CoE) tanácsot ad és figyelemmel kíséri az adatvédelmi előírások és a vonatkozó belső irányelvek betartását. A kötelező erejű vállalati szabályokkal (BCRP) a Deutsche Telekom Csoport 2014 óta rendelkezik csoportszintű szabályozással, amely egységes szintű adatvédelmet és személyes adatok kezelését biztosítja a tagvállalatokban. A BCRP a 2014-ben hatályon kívül helyezett adatvédelmi magatartási kódex folytatása. A Magyar Telekom Csoport elkötelezte magát ezeknek a csoportirányelveknek a betartása mellett: belső irányelvei, szabályai, adatvédelmi irányítása, védelmi intézkedései és adatfeldolgozási gyakorlata ezeken az irányelveken alapulnak. A BCRP jelenlegi változata és azoknak a vállalatoknak a listája, amelyek jogilag kötelező érvényűen elfogadták, nyilvánosan hozzáférhető. A Magyar Telekom Csoport évek óta folyamatosan fejleszti az ISO 27001 szabványnak megfelelő információbiztonsági rendszereit. A Csoport elkötelezett az adatvédelem és a magánélet alapvető jogai iránt. Az új, csoportszintű Emberi Jogi Kódexet 2024- ben fogadták el. Az egyetemes emberi jogok tekintetében a Csoport célja a személyes adatok törvényes feldolgozásának biztosítása, amely a Csoport hatályos Emberi Jogi Kódexében is rögzítve van. A jogi követelmények mellett a Csoport továbbra is elkötelezett az Emberi Jogi Kódexben meghatározott számos nemzetközi emberi jogi és környezetvédelmi referenciaeszköz betartása iránt. A belső politikák összhangban vannak a nemzetközileg elismert eszközökkel, beleértve az ENSZ üzleti és emberi jogi iránymutatásait és az ILO munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát.
198 Az adatvédelem nemcsak a saját működésében fontos, hanem akkor is, ha a Magyar Telekom Csoport adatfeldolgozókat vesz igénybe bizonyos adatfeldolgozási tevékenységekhez. A Beszállítói Magatartási Kódexben meghatározásra került, hogy a vállalkozók kötelesek elkötelezni magukat a Deutsche Telekom Csoport szintű etikai, emberi jogi és környezeti értékek iránt, betartani az összes vonatkozó adatvédelmi jogszabályt, valamint a Magyar Telekom Csoporttal kötött egyedi szerződésekben meghatározott adatvédelmi és biztonsági követelményeket. A Beszállítói Magatartási Kódexet 2024-ben szintén megújították. Mindkét kódex nyilvánosan elérhető a megfelelő weboldalakon. Ha a Magyar Telekom Csoport az EU-n kívül működő adatfeldolgozókat vesz igénybe, akkor megköveteli tőlük, hogy az ügyfelek személyes adatait bizalmasan kezeljék, és a Csoport követelményeinek megfelelően biztosítsák a személyes adatok magas szintű védelmét. 2021 óta az EU-n kívüli adatátvitelre vonatkozó eljárások és megállapodások összhangban vannak az Európai Bizottság frissített általános szerződési feltételeivel, az EUB vonatkozó adatvédelmi határozataival és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) ajánlásaival. ESRS S4-3 – A negatív hatások orvoslására szolgáló folyamatok és a fogyasztók és végfelhasználók aggályainak jelzésére szolgáló csatornák Al-téma: Adatvédelem a Magyar Telekom Csoportnál A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2024-ben megkeresésekkel fordult a Csoporthoz, amely ezek mellett az ügyfelektől és más adatkezelésben érintettektől érkezett kéréseket és panaszokat is kellően kivizsgálta. A vizsgálatok eredményeit és a kapcsolódó intézkedéseket részletező tájékoztatást az érintettek és a Hatóság is megkapta. E vizsgálatok és panaszok eredményei és következtetései alapján a belső folyamatok felülvizsgálatra, szükség esetén módosításra kerültek, folyamatos nyomon követés és monitorozás mellett. 2024-ben három, 2025-ben egy adatvédelmi hatósági eljárás indult a személyes adatok kezelésével kapcsolatban, ezek közül egyelőre egyik sem zárult le. Sem 2024-ben, sem 2025-ben nem szabtak ki adatvédelmi hatósági bírságot a Magyar Telekom Csoportra. 2024-ben és 2025-ben a Csoport három információkérést kapott az adatvédelmi hatóságtól. Ezen kérések egyike a Magyar Telekom Nyrt. adatkezelési gyakorlatát érintette az érintettek hozzáférési jogainak kezelése tekintetében, az EDPB 2024-es összehangolt végrehajtási keretintézkedésének részeként. A titoktartás miatt a Csoport további információkat nem hoz nyilvánosságra. A Magyar Telekom Csoport szigorú szabályokkal rendelkezik az adatvédelmi incidensek felismerésére, kivizsgálására és belső jelentésére vonatkozóan, amelyek célja az incidensek felismerése, kockázatainak értékelése, enyhítése, nyilvántartása és jelentése a megfelelő felügyeleti hatóságnak, valamint az érintettek értesítése a GDPR és az elektronikus hírközlési törvény szabályainak megfelelően. Az alkalmazottak és a szerződéses partnerek tisztában vannak a potenciális biztonsági vagy adatvédelmi incidensek eszkalációs folyamatával, és értesítik a szervezet megfelelő csapatát, amelynek feladata megállapítani, hogy történt-e jogsértés, és azt be kell-e jelenteni. A Magyar Telekom Csoport tanácsot ad az ügyfeleknek arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy jogosulatlan harmadik felek jogtalanul hozzáférjenek személyes adataikhoz, és az incidensek megállapításai alapján új védelmi intézkedéseket vezet be. A Csoport egy speciális irányelvet vezetett be annak biztosítására, hogy az információbiztonsági incidensek (beleértve az adatvédelmi incidenseket is) felismerésre, jelentésre és kezelésre kerüljenek. A Magyar Telekom Csoport különböző csatornákat biztosít a fogyasztók, végfelhasználók és más érintettek számára, hogy kérdéseket tegyenek fel vagy aggályukat jelezzék az adatvédelemmel kapcsolatos témákkal és kérdésekkel kapcsolatban, továbbá kinevezett egy adatvédelmi tisztviselőt, akivel a dpo@telekom.hu címen lehet kapcsolatba lépni. A Magyar Telekom Csoport rendelkezik a GDPR és a vonatkozó belső szabályzatok szerinti feladatok elvégzéséhez, valamint a személyes adatok GDPR-nak, az alkalmazandó jogszabályoknak, az EDPB és a NAIH iránymutatásainak megfelelő feldolgozásához szükséges megfelelő személyzeti és pénzügyi erőforrásokkal. A Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a jogi környezet változásait, hogy felkészüljön az adatvédelmet érintő új és jövőbeli jogszabályok végrehajtására. A Csoport folyamatosan képezi munkavállalóit és alvállalkozóit a személyes adatok megfelelő feldolgozásának és biztonságának biztosítása, valamint a vonatkozó szabályozások, iránymutatások és belső politikák betartása érdekében.
199 2023-ban minden alkalmazottnak részt kellett vennie a Deutsche Telekom Csoporttal közösen kidolgozott „Elkötelezettségünk az adatok és információk védelme iránt” című képzésen. 2024-ben az egyes szervezeti egységekben kinevezett adatvédelmi SPOC-ok személyre szabott adatvédelmi képzésben részesültek. A 2024-ben végzett, vállalat-szintű kötelező adatvédelmi képzések felülvizsgálata alapján új, személyre szabott adatvédelmi képzési programot alakított ki a Csoport annak biztosítása érdekében, hogy minden alkalmazott olyan adatvédelmi ismereteket szerezzen, amelyek relevánsak és alkalmasak munkaköri feladataik ellátásához. 2025-ben a Magyar Telekom Csoport munkatársai ismét a Deutsche Telekom Csoport adatvédelmi területével közösen kidolgozott Privacy Commitment Training 2025 című kötelező képzési programban vettek részt, annak érdekében, hogy az adatvédelmi ismeretek naprakészek maradjanak. A DPO minden évben ellenőrzéseket végez azokon a területeken, ahol az előző évben ügyfélpanaszok, adatvédelmi incidensek vagy az adatvédelmi előírások betartásának ellenőrzése során más megfigyelések alapján problémák vagy hiányosságok merültek fel. Ezek az ellenőrzési jelentések számos intézkedési pontot sorolnak fel az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályok, bírósági határozatok és ajánlások betartásának javítása érdekében. A Csoport strukturált és dokumentált adatvédelmi hatásvizsgálatot végez a személyes adatok feldolgozása tekintetében. A Deutsche Telekom Csoport egy központilag elérhető, Privacy and Security Assessment (PSA) nevű platformot biztosít, amelyet 2025-ben egységesen bevezettek a Deutsche Telekom Csoport összes vállalatában. ESRS S4-4 – A fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra való reagálás, a fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos lényeges kockázatok kezelésének és lényeges lehetőségek kiaknázásának megközelítései, valamint ezeknek a lépéseknek a hatékonysága Al-téma: Magyarország digitalizálása A 2030-as Digitális Évtized Szakpolitikai Program (a továbbiakban: Digitális Évtized) céljainak elérése érdekében, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2022 decemberében határozott meg, elkészült Magyarország nemzeti stratégiai ütemterve, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a digitális fejlődés előmozdítására és a digitális gazdaság megerősítésére. A Szakpolitikai Program célja, hogy 2030-ig új lehetőségeket teremtsen a polgárok és vállalkozások számára a megbízható és biztonságos digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitális átalakulása és a digitális készségekhez való hozzáférés terén, többek között a következő célkitűzéseken keresztül: - Európában minden háztartást gigabites hálózatnak kell lefednie, és az 5G lefedettségnek el kell érnie minden lakott területet - Az európai vállalkozások 75%-ának felhőszolgáltatásokat, big data-t és mesterséges intelligenciát kell használnia, és az európai KKV-k legalább 90%-ának el kell érnie legalább az alapvető digitális intenzitást - 20 millió foglalkoztatott IKT-szakember, a nők és férfiak arányos reprezentációjával - A kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-ának online elérhetőnek kell lennie az európai polgárok és vállalkozások számára A Magyar Telekom Nyrt. stratégiai célkitűzései hozzájárulnak a Szakpolitikai Program és Magyarország Nemzeti Stratégiai Ütemtervének teljesítéséhez, valamint az ország digitális átalakulásának célkitűzéseihez. Hosszú távon elengedhetetlen a korszerű infrastruktúra ahhoz, hogy az otthonok és vállalkozások sikeres szereplői lehessenek a digitális átalakulásnak. Ennek kapcsán 2023. szeptember 15-én Magyarország Kormánya és a Magyar Telekom Nyrt. egyetértési megállapodást írt alá, megerősítve, hogy a Társaság mélyen elkötelezett Magyarország digitális átalakulásának támogatása mellett. A vezetékes és mobil infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a digitális készségek javításához, a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a digitális megoldások integrálásához, az új technológiák szélesebb körű használatának ösztönzéséhez, a kutatás-fejlesztés és innováció erősítéséhez, valamint az adatalapú megoldások elterjedésének növeléséhez. Az egyetértési megállapodás értelmében a Magyar Telekom Nyrt. vállalja, hogy 2027-ig további 1 millió háztartást és vállalkozást lefedő gigabites vezetékes hálózatot épít ki. Ezáltal a Magyar Telekom Nyrt. 4,5 millió magyar otthon és vállalkozás számára biztosít hozzáférést gigabites vezetékes hálózati infrastruktúrához. A vállalat azt is bejelentette, hogy 2026-ra az országos 5G lakosságszám arányos kültéri lefedettség megközelíti a 99%-ot.
200 A stratégiai célok a Digitális Évtized szakpolitikai programból és a vállalat általános üzleti stratégiájából erednek. A Digitális Évtizedben való társadalmi részvétel uniós intézményi kérdés/tagállami kötelezettség, míg az üzleti stratégia kialakítását közvetetten befolyásolják a fogyasztók és képviselőik: a Magyar Telekom Csoport mindig arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb szinten megfeleljen ügyfelei igényeinek, és üzleti stratégiáját ezen célkitűzésekkel összhangban, de ezen érdekelt felek közvetlen bevonása nélkül alakítja ki. 2025-ben a Magyar Telekom Nyrt. 250 318 új gigabites hozzáférési pontot adott meglévő vezetékes hálózatához, így a gigabites hozzáférési pontok száma összesen meghaladta a 4 milliót. A vezetékes hálózat 73%-a gigabites képességű. A vállalat elkötelezett amellett, hogy stabil kapcsolatot és kiemelkedő ügyfélélményt biztosítson. Ezt az elkötelezettséget 2027 végéig kell teljesíteni. Az éves célokat beépítik a vállalati szintű célokba és kulcsfontosságú eredményekbe (OKR), biztosítva a célok elérésére való maximális összpontosítást. A haladásról havonta jelentést készítenek a technológiai és informatikai vezérigazgató-helyettesnek (CTIO). A Magyar Telekom Nyrt. 2025-ben folytatta 5G lefedettség kiépítését. Az 5G technológiája 700 MHz, 2100 MHz és 3600 MHz frekvenciákon érhető el. 2025 végére a kültéri lakossági 5G lefedettség elérte a 86%-ot. A jelenlegi lefedettség a következő weboldalon érhető el. A gyorsabb, általánosan elérhető adatszolgáltatások iránti igény folyamatosan növekszik. A hálózatbővítéssel kapcsolatos beruházásokról a Konszolidált éves beszámoló 9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések, 10.2 Immateriális javak és 10.5 Frekvenciák és licencek megjegyzéseiben találhatók információk. Kapcsolódó kockázatok A Magyarországi digitalizációja érdekében kitűzött célok elérése érdekében a Csoport figyelemmel kíséri a makrogazdasági környezet állapotát, mivel annak kihívásai több szinten is érintik a Magyar Telekom Csoportot. A jelenlegi geopolitikai helyzet, beleértve az ellátási láncok zavarait, erőforráshiányhoz és áremelkedésekhez vezethet. A geopolitikai változások és a világgazdaság előtt álló kihívások hatással lehetnek a Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységére, ellátási láncaira, és bizonyos országokat érintő szankciókhoz, valamint szigorúbb megfelelési követelményekhez vezethetnek. A tartós feszültségek és fegyveres konfliktusok késleltethetik vagy törölhetik a stratégiai kezdeményezéseket, és közvetlen hatással lehetnek a logisztikára és az ellátási láncokra. A Csoport több kockázatkezelési tevékenységet végez a kitettség csökkentése érdekében. Folyamatosan figyelemmel kíséri a geopolitikai eseményeket, alternatív beszállítókat azonosít, és szükség esetén beszerzési szerződéseket köt. A Magyar Telekom Csoport együttműködik a meglévő beszállítókkal, regionális partnereket von be, és diverzifikált globális ellátási láncokra támaszkodik a stabilitás biztosítása és a geopolitikai kockázatoknak való kitettség csökkentése érdekében. A Magyar Telekom Csoport szorosan együttműködik a Deutsche Telekom Csoporttal a csoportszintű kockázatcsökkentő intézkedések azonosítása érdekében. Al-téma: Termékfejlesztés és digitális megoldások A Csoport célja, hogy hozzájáruljon a vállalatok digitális átalakulásához, beleértve a közepes és nagyvállalatok digitális transzformációjának segítését, lehetővé téve számukra, hogy gyorsabban reagáljanak a változásokra és hatékonyabban használják fel az emberi erőforrásokat, kihasználva a technológia kínálta lehetőségeket. A Csoport ugyancsak elősegíti a költséghatékonyságot is, mivel azt a szemléletmódot képviseli, hogy a digitális átalakulás nyertesévé válás nem egyszeri nagy beruházásokról szól, hanem olyan skálázható megoldásokról, amelyeket az ügyfelek igény szerint használhatnak. Továbbá ösztönzi az 5G hálózatok potenciáljának kiaknázását, amelyek nagy sebességű adatátvitelre képesek alacsony késleltetéssel, emellett az IoT eszközök alacsony energiafogyasztását is kihasználja. A Csoport által nyújtott fejlett technológiai megoldások optimalizálják, egyszerűsítik és felgyorsítják a folyamatokat, így biztosítva az erőforrás- megtakarítással járó hatékonyság növekedést.
201 A végponttól végpontig tartó (E2E) termékfejlesztés keretében, amely biztosítja a tulajdonosi szemléletet a teljes folyamat során, a beérkezett ötletek továbbfejlesztését inkubáció támogatja, a pilotok és terméktípusok létrehozását pedig startup- alapú működés segíti. A megközelítés lényege, hogy a termékfejlesztés kezdetén a projekt egy konkrét piaci igényen alapul, amelyet folyamatos ügyféloldali visszajelzések és értékesítési elkötelezettség validál. A prototípusok befolyásolják az ügyféligények lehető legpontosabb azonosításának folyamatát, így a termékfejlesztés végén konkrét értékesítési cél határozható meg. Ez a módszer segít az erőforrás-megtakarítással járó hatékonyságnövelésben. A felelős csapatok célokat és KPI-okat határoztak meg minden kínált termékre vonatkozóan a megoldások hatékonyságának értékelésére, például a piacra kerülési idő mutatóját, az ügyfélelégedettséget és a költségoptimalizálást, de ezeknek a céloknak és KPI-oknak a részletei titoktartási okokból nem hozhatók nyilvánosságra. Biztosított a hatékony értékesítéshez szükséges belső folyamatok megléte, továbbá folyamatos az új ügyfelek és innovatív lehetőségek keresése és feltárása, miközben a Csoport különös figyelmet fordít az ilyen termékek fejlesztéséhez szükséges emberi kompetenciák megszerzésére. 5G és IoT Az 5G és az IoT széles körű elterjedése lehetőséget teremtett több millió új eszköz csatlakoztatására. Ezek az eszközök olyan adatokat tudnak szolgáltatni, amelyek korábban nem voltak mérhetők (például valós idejű villamosenergia-, gáz- és vízfogyasztás, helymeghatározás stb.). Ezek az adatok lehetővé teszik a tudatosabb erőforrás-gazdálkodást és a szükséges javítások korai felismerését. Különböző gépi tanulási (AI) módszerekkel kiegészítve a vállalatok jelentős költségcsökkentést érhetnek el, ami egyben a Föld erőforrásainak óvatosabb és tudatosabb felhasználását is jelenti. A Magyar Telekom Csoport szempontjából ez stabil, rendszeres bevételi forrást jelent, amely lehetővé teszi a Csoport számára, hogy ügyfeleit mobil megoldások felé terelje és ebben az ökoszisztémában tartsa őket. A következő innovatív megoldások a Csoport digitális stratégiájával összhangban az erőforrások megtakarítását és az 5G hálózat kihasználását célozzák. Energiagazdálkodás a leghatékonyabb formájában: NRG MAP A Csoport által kínált Smart Energy szoftver ötvözi az energiafogyasztás és -termelés intelligens megközelítését a valós idejű adatgyűjtéssel és hatékony előrejelzéssel, és jelentősen hozzájárulhat a vállalatok fenntarthatósági és éghajlati céljainak eléréséhez. A szoftver nemcsak a berendezésekre vonatkozó adatokat szolgáltatja, hanem valós idejű fogyasztási és termelési információkat is gyűjt, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy pontosan megértsék energiafelhasználásukat. A passzív adatgyűjtés mellett aktív előrejelzést is készít az áramfogyasztásról és -termelésről a korábban rögzített adatok és a szoftver által gyűjtött információk alapján. Így hatékony optimalizálási eszközként szolgál, segítve az ügyfeleket energiafelhasználásuk javításában és költségeik csökkentésében. A megoldás kiemelt szerepet játszik a pénzügyi döntések támogatásában is, mivel a gyűjtött adatok és az ügyfél villamosenergia-díjszabásai alapján pontosan kiszámítja az energiaköltségeket, lehetővé téve a döntéshozók számára, hogy tájékozott, adatalapú döntéseket hozzanak a pénzügyi tervezés és az energiastratégia terén. A jelentéskészítő funkció lehetővé teszi részletes pénzügyi és energiajelentések készítését, amelyek áttekintést nyújtanak az ügyfeleknek költségeikről és fogyasztásukról, lehetővé téve számukra az energia hatékonyabb felhasználását és fenntarthatóbb üzleti stratégiák kidolgozását. Campus Network Az 5G hálózat bevezetésével párhuzamosan a vállalati környezetben is folyamatosan növekszik a gyors és biztonságos magán mobilhálózati hozzáférés iránti igény. A Csoport üzleti ügyfeleinek kereskedelmi szolgáltatásként magán (nem nyilvános) mobilhálózatot is kínál, amely gyors és rugalmas hálózati kapcsolatot biztosít a nyilvános hálózattól függetlenül. Ez segít elkerülni a kereskedelmi és lakossági tevékenységek közötti nem kívánt interferenciát. A Campus Network megoldás egy jól meghatározott földrajzi területre kiterjedő mobil adatátviteli szolgáltatás – pl.: ipari telephelyek számára kizárólagos mobilhálózatok, amelyek megfelelő alapot biztosítanak az Ipar 4.0 megoldásokhoz.
202 A munkakörnyezet digitalizálása A munkakörnyezet digitalizálása jelentős erőforrás-megtakarítást, jobb ügyfélélményt és a munkavállalók hatékonyságának növekedését eredményezi, ami jobb munka-magánélet egyensúlyt eredményez. Miközben csökkenti a meglévő munkafolyamatokat és rugalmasabb, hatékonyabb munkamódszereket tesz lehetővé, egyúttal értéket teremt a Csoport számára, és könnyen értékesíthető az ügyfelek számára, akik ezeket az előnyöket a mindennapi életükben is megtapasztalhatják. A következő innovatív megoldások célja a vállalatok belső folyamatainak egyszerűsítése, az emberi erőforrásokra és az időoptimalizálásra való összpontosítás, valamint a digitális világ által kínált lehetőségek kiaknázása, összhangban a Csoport digitális stratégiájával. Dronify A megoldás ösztönzi a leltárfolyamatok és a raktárak működésének digitalizálását a pontosság növelése és az erőforrások megtakarítása érdekében. A Dronify egy automatikus leltárkezelő megoldás, amely emberi beavatkozás nélkül képes tökéletes leltárnyilvántartást létrehozni, ugyanakkor megelőzheti az emberi életet veszélyeztető helyzeteket is. Minősített időbélyegzés A minősített időbélyegző megoldás megfelel a jelenlegi ipari szabványoknak, és kiemelkedő szerepet játszik az adatok hitelességének biztosításában, a csalások megelőzésében és az események egyértelmű kronológiájának létrehozásában. A megoldás ötvözi a pontosság, a biztonság, a változatlanság, a megbízhatóság és az integritás elveit, mivel úgy tervezték, hogy zökkenőmentesen integrálható legyen a meglévő rendszerekbe, így széles körű felhasználói és ipari kör számára hozzáférhetővé válik. CoMind 2025-ben a Magyar Telekom Nyrt. elindította AI-alapú chatbot szolgáltatását, a Comindot, amely több szempontból is támogatja a digitalizációs folyamatokat. Erőforrás-optimalizálás és a papírmentes működés támogatása: számos HR-, IT- és adminisztrációs folyamat automatizálható és digitalizálható. Így gyorsabbá válik, támogatja az optimalizált munkaidőt, mert segít felgyorsítani az információkeresési folyamatokat. Munkahelyi jólét: a termék segít csökkenteni a monotonitást azáltal, hogy átveszi a rutin jellegű feladatokat, mint például a kérdések megválaszolása, információk keresése vagy adatelemzés, így a munkavállalók idejüket és energiájukat kreatívabb és szakmai feladatokra összpontosíthatják. Ezenkívül a Comind segítségével a kollégák megtanulják, hogyan kell dolgozni a mesterséges intelligenciával, ami elengedhetetlen a jövő munkahelyén. Al-téma: Digitális készségek fejlesztése A Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon a társadalomra. A hálózatfejlesztés mellett a társadalom digitális érettségének növelése is része stratégiánknak, amely nemcsak az emberek offline térben való bevonásával foglalkozik a társadalmi problémákkal, hanem arra is rávezeti őket, hogy felismerjék a digitális világ lehetőségeit és veszélyeit. Kezdeményezései különös figyelmet fordítanak bizonyos társadalmi csoportok digitális készségeinek fejlesztésére, valamint a gyermekek online és fizikai biztonságára. A digitális írástudás fejlesztésére irányuló erőfeszítések célja a vállalkozások digitális átalakulásának előmozdítása, valamint a digitális megoldások és technológiák fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése is. A cél az, hogy a digitális készségek és a digitális írástudás fejlesztésével mindenki számára hozzáférhetővé tegyük a digitális tudást. 2025-ben a következő kezdeményezések voltak érvényben, és azokat folyamatosan végrehajtották a társadalmi csoportok digitális készségeinek fejlesztése érdekében. Az ügyfelek kezdeményezéseinek legmagasabb szintű vezetése a kereskedelmi igazgató feladata. Helló Szülő A Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy a digitalizáció előnyeit mindenki számára elérhetővé tegye, és megoldásaival támogassa az embereket a mindennapi élet kihívásaiban, ezért a digitalizáció révén hidakat épít, közösségeket erősít és élhetőbb jövőt teremt mindenki számára. Felismerve, hogy sok kérdés marad megválaszolatlan a családokkal kapcsolatban,
203 és hogy gyakran hiányzik a megbízható, hiteles segítség és támogatás a családok számára, a Magyar Telekom Nyrt. elindította a Hello Szülő családok számára létrehozott platformot. A platform cikkeket, interjúkat, podcastokat, releváns üzleti ajánlatokat, videókat, letölthető anyagokat, tippeket és szakértői válaszokat kínál a szülőknek, amelyek mind könnyen integrálhatók a mindennapi életbe. A Hello Szülő tartalma négy fő téma köré csoportosul: biztonságos internethasználat, okosabb mindennapok, tanulás, fejlődés és boldog családok. A webhely fontos társadalmi kérdésekkel is foglalkozik, elősegítve a digitális tudatosságot, az oktatást és a tabutémákról való nyílt párbeszédet. A Hello Szülő platform 2023 októberében történt elindítása óta kiemelkedő eredményeket ért el. 2025-ben sikeresen teljesítette minden fő teljesítménymutatóját, és egyes hónapokban szinte megduplázta céljait. A platform hírlevelének 2025 decemberében 4702 feliratkozója volt. A platform idén egy speciális kampánnyal ( Unspotted Spots) is támogatta az üzleti célokat, amelynek célja a Telekom Health szolgáltatás használatának ösztönzése volt a melanóma (nem)láthatóságának üzenetével, amely nemzetközi elismerést és díjat kapott. A Hello Szülő roadshow 2025-ben országos szinten is megrendezésre került, ahol számos témát (pl. örökbefogadás vagy gyermekek külföldre költözése) jártak körül és vitattak meg gyermekekkel, fiatalokkal és családokkal foglalkozó szakemberek segítségével. Ezenkívül a Netrevalók kezdeményezés a digitális tudatosság és a gyermekvédelem növelésének kulcsfontosságú elemévé vált, kiegészítve a Hello Szülő tartalmát. A platform mesterséges intelligencia eszközöket is integrál a tartalom kiemeléséhez, és a kiberbiztonságot egyik központi témájának tekinti. A platform társadalmi hatását tovább erősíti a Szülők közt 8 részes videó sorozat, amely különböző szülői perspektívákat mutat be, és célja, hogy párbeszédet indítson a családdal kapcsolatos kérdésekről. Küldetése túlmutat az oktatáson, és társadalmi szinten is ösztönzi a nyílt párbeszédet. Netrevalók Fontos, hogy a kevésbé digitális készségekkel rendelkező társadalmi csoportok is megismerjék és hozzáférjenek a technológia által kínált lehetőségekhez. A stratégiai cél az, hogy a kevésbé digitális készségekkel rendelkező társadalmi csoportokat, például az időseket támogassák a digitális világ megismerésében és a technológia által kínált lehetőségekhez való hozzáférésben: társadalmi élmények, hálózatépítés, tudás, információ, szórakozás. A cél az, hogy az idősek megkapják a megfelelő készségeket, önbizalmat és motivációt az internet használatához és a társadalmi integrációhoz. A program mentális egészségügyi előnyökkel jár, mivel segít az időseknek az IKT használatával kapcsolatban maradni rokonokkal és barátokkal, ezáltal csökkentve a magányérzetet. Sokuknak azonban támogatásra és útmutatásra van szüksége, és nyilvánvaló, hogy ezt a segítséget azok nyújtják nekik, akik a legjobban ismerik a technológiát: a fiatalok. A fiatalok nemcsak tudásukat adják át idősebb társaiknak, hanem a közös munkából ők is sokat tanulnak: fejleszthetik empátiájukat, kommunikációs és együttműködési készségeiket, valamint olyan készségeket, mint a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás és a kreativitás. A Netrevalók program csökkenti a digitális szakadékot, és elősegíti a generációk közötti kommunikációt és elfogadást. A Netrevalók projekt 2023 októberében indult, és 2024 áprilisában jelentősen bővült. A 2025-ös év fő célja az volt, hogy további öt város és könyvtár csatlakozzon a programhoz, és a személyes foglalkozásokon részt vevők száma 600 diákra/évre és 1200 nyugdíjasra/évre növekedjen. Telekom Hello Biznisz A kis- és középvállalkozások digitális fejlődésének támogatása a Magyar Telekom Nyrt. stratégiájának fontos pillére. A 8 évvel ezelőtt elindított Telekom Hello Biznisz platform is ezt a célt szolgálja. A platform segítségével a kkv-szektort nemcsak termékekkel és szolgáltatásokkal, hanem széles körű digitális ismeretekkel és szakértői tanácsadással is támogatják. A kezdeményezés gyakorlati híreket és információkat nyújt videó és írásos formátumban a Hello Biznisz weboldalon (hellobiznisz.telekom.hu). A program Facebook-oldala a folyamatos tartalomgyártásnak köszönhetően már 37 500 követővel rendelkezik. Ezenkívül egy szakértőkből álló, dedikált Facebook-csoport segíti a kkv-kat adóügyi, jogi, marketing és egyéb kérdéseikben. Továbbá „Plan D” kezdeményezésünk különböző témákban letölthető sablonokat biztosít a vállalkozók számára, hogy segítsen nekik saját digitalizációs stratégiájuk kidolgozásában. A megújult weboldal 2024. november 7-i elindítása óta a különböző „Plan D” letölthető anyagok 10381 letöltést regisztráltak 6859 felhasználótól.
204 Az idei év elsődleges célja az volt, hogy sikeresen bemutassuk felhasználóinknak az új platformot és annak továbbfejlesztett funkcióit. A cél nemcsak a jelenlegi teljesítménymutatók fenntartása, hanem a még folyamatban lévő technikai fejlesztések befejezése is, hogy a felhasználói élmény zökkenőmentes legyen. A platform regisztrált felhasználóinak száma 2025 decemberében 2030 fő volt. Kraftlab A Magyar Telekom Nyrt. úgy véli, hogy a fiatalok kulcsszerepet játszanak a digitális fejlődésben és átalakulásban, digitális világuk megértésével, kreativitásukkal és innovatív ötleteikkel alakítva a jövő digitális világát. Ezt a meggyőződést erősíti a KraftLab, amely 2021 szeptemberi debreceni megnyitása óta a fiatal generáció kreatív tere. A KraftLab négy tematikus terme – a teljesen felszerelt videóstúdió, a négyfős podcast stúdió, a képzések és találkozók helyszínéül szolgáló workshopterem, valamint a 2023 márciusában debütált DJ-pulttal ellátott zenei labor – lehetőséget kínál a kreatív önkifejezésre és a közös alkotásra, erősítve a fiatalok kapcsolódását a Telekom márkához. A videó készítéstől és streamingtől a podcastokon és workshopokon át a legmodernebb zenei alkotásokig a KraftLab teret ad a fiatal tehetségeknek, hogy a digitális kifejezésmódok minden területén megmutathassák magukat. A kezdeti havi átlagos 234 látogató száma 2023-ban 9%-kal, 2024-ben pedig további 33%-kal nőtt, és 2025 decemberére összesen több mint 13 000 látogatót ért el. Ez a dinamikus növekedés a KraftLab növekvő népszerűségét és Debrecen életében betöltött fontos szerepét bizonyítja. Teachtoday Annak érdekében, hogy az információs technológiákban rejlő lehetőségeket a társadalom javára hasznosítsa, a Deutsche Telekom Csoport a fogyasztók és a végfelhasználók médiaműveltségét a cégcsoport egészében elérhető, széles körű programokkal és kezdeményezésekkel támogatja – mindig azzal a céllal, hogy mindenki biztonságosan és magabiztosan tudjon eligazodni a digitális világban. A „Teachtoday International” platform áttekintést nyújt a Csoport globális médiaműveltségi kezdeményezéseiről. Ezek közé tartoznak azok az intézkedések is, amelyek kifejezetten a dezinformációval való tudatos és felelős bánásmódra hívják fel a figyelmet. ESRS S4-5 – A lényeges negatív hatások kezelésével, a pozitív hatások előmozdításával, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezelésével kapcsolatos célok A Hello Szülő tartalom visszajelzéseit, a webhely elérését és az ott töltött időt a kapcsolódó Facebook-oldalak látogatói tevékenységeivel és elérési idejével együtt mérik, azonban az olyan specifikus mérési megoldások, amelyek például a Hello Szülő Roadshow vagy a Netrevalók résztvevőinek tapasztalatait mérik, még fejlesztés alatt állnak. A digitalizáció és a digitális készségek fejlesztése a Csoport stratégiájának és fenntarthatósági stratégiájának része. Az ESG CoE nyomon követi az akciókat és kezdeményezéseket, továbbá az említett tevékenységek hatékonysága a Deutsche Telekom Csoport szintű ESG KPI, a "Kedvezményezettek” („Beneficiaries") monitorozásával történik. Ez jelzi azoknak az embereknek a számát, akik közvetlenül vagy közvetve (következtetés alapján) részesültek a digitális társadalom előmozdítására irányuló elkötelezettségből A Magyar Telekom Nyrt. hozzájárul a Deutsche Telekom Csoport céljához, hogy 2024 és 2027 között a Deutsche Telekom Csoport teljes lefedettségi területén több mint 80 millió ember részesüljön az „kedvezményezettek” ESG KPI-ből. 2025-ben körülbelül 3,4 millió ember részesült a Magyar Telekom Nyrt. által biztosított digitális társadalom kezdeményezéseinek és intézkedéseinek előnyeiből. A KPI-t nem validálta külső fél, és részben statisztikai adatokból származik, ami azt jelenti, hogy a közvetett kedvezményezettek számát becslésnek tekintjük. A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos egyéb célok és célkitűzések az ESRS S4 korábbi fejezeteiben külön szerepelnek: Adatvédelem a Magyar Telekom Csoportnál, Magyarország digitalizálása, Termékfejlesztés és digitális megoldások.
205 Irányítási információk ESRS G1 – Üzleti magatartás Bevezetés A Magyar Telekom Csoport a törvényes és tisztességes vállalkozói magatartás mellett áll ki. A megfelelőség (compliance) a Csoport üzleti magatartásának kulcseleme, amely a tisztességes üzleti magatartásra és kölcsönös megbecsülésre összpontosít. A következő mutató a lényegességi elemzés során azonosított jelentős közzétételi követelményeket mutatja be a vállalatirányítási témakörhöz kapcsolódóan. ESRS-index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzétételi követelmény Meghatározás Megjegyzések ESRS G1 – Üzleti magatartás ESRS 2 GOV-1 Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe ESRS 2 SBM-3 G1 Lényeges hatások, kockázatok, lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel/modellekkel ESRS 2 IRO-1 G1 A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása ESRS G1-1 A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák ESRS G1-3 A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése ESRS G1-4 Korrupciós és vesztegetési esetek MDR-P MDR-A MDR-M MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó mérőszámok A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a minimum közzétételi követelményeket alkalmazza a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozóan, együtt az ezekkel kapcsolatos közzétételi követelményekkel. Stratégia ESRS 2 SBM-3 G1 – Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel/modellekkel A kettős lényegességi elemzés során a Magyar Telekom Csoport azonosította az üzleti magatartással kapcsolatos lényeges hatásokat és kockázatokat. Az elemzési folyamat az ESRS 2 IRO 1 - A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása fejezetben kerül részletezésre. Továbbá, a kettős lényegességi elemzés megértési szakaszában belső interjúk lebonyolítása és a vonatkozó dokumentumok összegyűjtése révén történt meg a Csoport vállalati kultúrához és megfelelőségi gyakorlatokhoz való hozzáállásának megismerése. A Magyar Telekom Csoport pozitív hatást gyakorol a vállalati kultúrára a kialakított szabályokkal, működési keretrendszerekkel és alkalmazott irányelvekkel. Emellett az erős vállalati kultúra pozitív hatással van a munkavállalók jóllétére is. Ez a tényleges hatás a Csoport saját üzleti tevékenységéhez kapcsolódik. A Magyar Telekom Csoport határozottan elutasítja a korrupció minden formáját, és zéró toleranciát hirdet a korrupciós cselekményekkel, illetve azok kísérleteivel szemben. Számos belső szabályzat és eljárás van érvényben, amelyek kedvezőhatása támogatja a korrupciós esetek megelőzését és felderítését. Ez a tényleges hatás a Csoport saját üzleti tevékenységéhez kapcsolódik. A vesztegetési, korrupciós vagy csalási esetek jelentősen rombolhatják a Csoport hírnevét, bizalomvesztést és pénzügyi szankciókat okozhatnak mindamellett, hogy a Csoport részvényesi értékének csökkenését és további büntetéseket eredményezhetnek. Az egyes esetek valódi hatása több év alatt bontakozhat ki, és függ az ítélet jogerőre emelkedésekor hatályos jogszabályoktól. Az üzleti hatás több tényezőtől függ, beleértve a piaci struktúrát és a szerződéses, szervezeti megállapodásokat az ítélet jogerőre emelkedésekor. A kettős lényegességi elemzés során ez a kockázat az upstream (beszállítói) értékláncban és a saját üzleti tevékenységekben került azonosításra középtávon.
206 Hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS G1-1 – A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák Az Magyar Telekom Csoport kultúráját a vállalkozói gondolkodás és az együttműködés, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom jellemzi. A Csoport kultúrája hét közös értéken alapul. Ezek az értékek képezik az egymással való együttműködés alapját, de ugyanúgy meghatározzák az ügyfelekhez, részvényesekhez és a nyilvánossághoz fűződő viszonyt is. Ezek az értékek a következők: 1. Az ügyfelünk a mindenünk: Keressük azt, hogyan lesz az ügyfél (külső vagy belső) boldogabb, elégedettebb. Minden találkozásra úgy tekintünk, mint egy újabb lehetőségre az ügyfélélmény javításáért (mindenki ügyfél vagy potenciális ügyfél). Ügyfeleink nélkül mi sem vagyunk – elengedhetetlen, hogy újra és újra minket válasszanak 2. Jövünk, látunk, fókuszálunk: Pontosan tudjuk, hogy hol teremtünk értéket – ezekre fókuszálunk. Képesek vagyunk nemet mondani, abbahagyni dolgokat, felismerni a felesleget vagy azt, aminek ár/érték aránya alacsony. 3. A tisztelet és etikusság nálunk alap: Tiszteljük egymást, az ügyfeleinket és a partnereinket. Törődünk a társadalommal és a környezetünkkel. Befogadó munkahely vagyunk. Minden, amit csinálunk és képviselünk etikus. 4. Csapatban csapatjuk: Addig nem érezzük a sikert teljesnek, amíg a másik csapat nem sikeres. Csak közösen lehetünk sikeresek. Összetartozunk, segítjük egymást, számíthatunk egymásra. 5. Bevállaljuk és meg is csináljuk: Magunkénak érezzük a feladatainkat és addig nem nyugszunk, amíg meg nem csináljuk, elejétől a végéig. Fel vagyunk hatalmazva és bíznak bennünk. Nem másoknak kreálunk extra munkát, és nem rettenünk meg az új feladatoktól. 6. Nem állunk meg, kísérletezünk: Bátrak vagyunk abban, hogy új dolgokat próbáljunk ki, változzunk és változtassunk. Nem félünk megkérdőjelezni és nem fogadjuk el azt, hogy „mert eddig ezt így csináltuk”. 7. Hiba vagy siker – mi mindenből tanulunk: Megünnepeljük az egyéni és csapatsikereket. A hibázás elfogadott, abból is tanulunk. Időben eszkaláljuk a problémát, amikor még lehet korrigálni. Az agilis ceremóniák (retro) az életünk részévé teszik a hibákból való tanulást. Az értékeink meghatározásával lefektetjük a mindenki által elfogadott értékszemléletet, ami jelentős mértékben és kézzelfogható módon határozza meg a mindennapi működésünket. ESRS G1-3 – A korrupció és a megvesztegetés megelőzése és felderítése A Magyar Telekom Csoport határozottan elutasítja a korrupció minden formáját, és zéró toleranciát hirdet a korrupciós cselekményekkel, illetve azok kísérleteivel szemben. Számos belső szabályzat és eljárás van érvényben, amelyek kedvező hatása támogatja a korrupciós esetek megelőzését és felderítését. A vesztegetési, korrupciós vagy csalási esetek jelentősen rombolhatják a Csoport hírnevét, bizalomvesztést és pénzügyi szankciókat okozhatnak mindamellett, hogy a Csoport részvényesi értékének csökkenését és további büntetéseket eredményezhetnek. Az egyes esetek valódi hatása több év alatt bontakozhat ki, és függ az ítélet jogerőre emelkedésekor hatályos jogszabályoktól. Az üzleti hatás számos körülménytől függ, beleértve a piaci szerkezetet, illetve a szervezeti/szerződéses megállapodásokat a jogerős ítélet meghozatalakor. A Csoport Vállalati Megfelelőségi Programot vezetett be, amely vonatkozik a Magyar Telekom Csoport minden szervezetére, testületére, igazgatójára, tisztségviselőjére és munkavállalójára, valamint a tanácsadókra, ügynökökre, képviselőkre és minden olyan személyre vagy szervezetre, aki a Magyar Telekom Csoport bármely tagvállalatának képviseletében végez tevékenységet. Emellett a Csoport elvárja üzleti partnereitől, beszállítóitól és ügyfeleitől, hogy hasonlóan etikus magatartással segítsék ezt a törekvést. Ennek megfelelően a Magyar Telekom Csoport Vállalati Megfelelőségi Programjának bizonyos aspektusai nemcsak a Magyar Telekom Csoport munkavállalóira vonatkoznak, hanem azokra a harmadik felekre is, akikkel üzleti kapcsolatban állnak. Amennyiben a munkavállalóknak, partnereknek vagy harmadik feleknek aggályaik merülnek fel olyan magatartással kapcsolatban, amely ellentétes a törvényekkel, a vállalati kultúrával vagy a belső irányelvekkel, ezeket bejelenthetik a visszaélés-bejelentő portálokon– igény szerint, akár névtelenül. Ezen aggályok kiterjednek az emberi jogi vagy környezeti kockázatokról, valamint a globális ellátási láncban előforduló jogsértésekről szóló bejelentésekre is. Ez vonatkozhat a
207 vállalatcsoport saját üzleti területén dolgozó munkavállalók, illetve a beszállítók vagy üzleti partnerek tevékenységére vonatkozó aggályok bejelentésére is. A belső vagy külső forrásból érkező esetek kivizsgálására a Magyar Telekom Csoport belső folyamatokat vezetett be, amelyek szerint először a gyanított szabálysértések megalapozottságát vizsgálják, majd szükség esetén a jogi követelményeknek megfelelően tovább tisztázzák. A Csoport belső irányelveket határozott meg annak biztosítására, hogy az ügyeket meghatározott relevancia küszöbérték alapján jelentsék a belső bizottságoknak és felügyelő testületeknek. Magyar Telekom Csoport Megfelelőségi Irányítási Rendszere a német IDW AsS 980 folyamat szerint lett tanúsítva. Ez biztosítja, hogy minden megvesztegetéssel, korrupcióval és egyéb megfelelőséggel kapcsolatos kérdést megfelelően megelőzzenek, felderítsenek és kezeljenek. A Deutsche Telekom Megfelelőségi Irányítási Rendszerét rendszeresen külső auditoknak vetik alá (például a Német Könyvvizsgálók Intézetének 980-as szabványa (IDW PS 980) vagy az ISO 37001 szerint). A Magyar Telekom Csoport rendszeresen részt vesz ezekben a független auditokban és rendszerellenőrzésekben. A legutóbbi külső audit (IDW AaS980) 2025 márciusában került lebonyolításra. A Megfelelőségi Irányítási Rendszer (CMS) különböző területei alapján dedikált Askme! csatorna áll rendelkezésre a megelőzési tevékenységekhez. A munkavállalók iránymutatást és véleményt kérhetnek szponzorálással, adományozással, előnyök elfogadásával és nyújtásával, szerződéses feltételekkel, követelményekkel, átvilágítási témákkal, összeférhetetlenséggel stb. kapcsolatban. Ezen a csatornán keresztül megfelelőségi aggályok is felvethetők. A Magyar Telekom Csoport visszaélés-bejelentő csatornája belső és külső használatra egyaránt elérhető. A munkavállalók személyes képzéseken, felsővezetői üzeneteken és különböző kommunikációs kampányokon keresztül kapnak tájékoztatást a portál létezéséről, a visszaélés-bejelentési lehetőségekről és a Szólalj fel! kultúra fontosságáról a megfelelőségi területen. A vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, beleértve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelvét, a Magyar Telekom Csoport létrehozott egy visszaélés-bejelentő portált, amelyen keresztül a munkavállalók, partnerek vagy harmadik felek bejelenthetik gyanújukat és a szabálytalanságokat, kívánság szerint névtelenül. A visszaélés-bejelentő portál belső és külső használatra egyaránt elérhető. A Magyar Telekom Csoport Etikai Kódexe az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményén alapul. A Deutsche Telekom Csoport tagjaként a Magyar Telekom Csoport minden évben december 9-én csatlakozik az ENSZ Nemzetközi Korrupcióellenes Napjához, amelyet belső kommunikációs kampány követ. A visszaélést bejelentők védelme a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően történik, beleértve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelvét. A Magyar Telekom Csoport Etikai Kódexe egyértelműen kimondja, hogy a visszaélés bejelentőjét nem érheti negatív következmény a felszólalás vagy egy potenciális szabálytalanság bejelentése miatt. A Csoport biztosítja, hogy a beérkezett bejelentéseket megfelelően képzett személyzet dolgozza fel. A Magyar Telekom Csoportnak vannak eljárásai az üzleti tevékenységével kapcsolatos bármilyen incidens - beleértve a korrupciós és vesztegetési eseteket is - gyors, független, objektív és jogszerű kivizsgálására. A Csoport megfelelőségi területe kockázatalapú megközelítéssel meghatározott monitoring tevékenységeket végez, éves megfelelőségi kockázatértékelési folyamatot hajt végre, és jelentős hangsúlyt fektet a megelőzési tevékenységekre. A korrupcióellenes képzések során a Magyar Telekom Csoport kockázatorientált megközelítést alkalmaz: a képzések gyakorisága és tartalma attól függ, hogy hány munkavállaló van kitéve megfelelőségi kockázatoknak - beleértve a korrupciót és a vesztegetést. A Magyar Telekom Csoport minden munkavállalója számára kötelező a megfelelőségi e-learning képzés évenkénti elvégzése. A képzés az Etikai Kódex üzeneteire és a megfelelőségi szempontból releváns kockázatokra összpontosít. Az új belépők általános megfelelőségi e-learning képzést kapnak a Csoporthoz való csatlakozásuk után, az onboarding folyamat részeként. Emellett a működő vállalatok vezető testületeinek tagjai háromévente kötelező személyes képzésen vesznek részt a témában. Új testületi tag kinevezésekor eseti képzést szerveznek. A Felügyelőbizottság számára a Magyar Telekom Csoport nem tart képzést. Ezen felül, a potenciális kockázati kitettségekben érintett munkavállalók és üzleti területek részletesebb megfelelőségi képzésben részesülnek. A képzések tananyagait rendszeresen felülvizsgálják és frissítik. Az e-learning képzések esetében a célkitűzés a 90%-os munkavállalói részvételi arány elérése, ami az éves kötelező képzés esetén 95%. A kockázatalapú személyes képzések esetében további alkalmakat szerveznek, ha az eredeti képzés nem érte el
208 a 80%-os részvételi arányt. A kockázatalapú személyes képzések részvételi arány 2025-ben 95% volt. A kockázatalapú személyes képzések hatóköre különböző tényezőktől függ (az adott terület tevékenysége, a legutolsó év, amikor a kollégák személyes képzéseken vettek részt, a szervezeti struktúrában bekövetkezett változások, a felelősségi körök és az előző évi bejelentések, esetek tanulságai). 2025-ben a hangsúly a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő Telekom üzletekben, valamint a kisebb, vidéki városokban működő partnerek üzleteiben dolgozó kollégákra helyeződött. A szokásos módon 2025-ben az Enterprise Unit kollégái is a képzés hatálya alá tartoztak. Az online és személyes képzések kiterjednek a korrupcióellenes és megvesztegetés-ellenes témákra, illetve tájékoztatást nyújtanak a konzultációs lehetőségekről és a visszaélés-bejelentő csatornákról. A Csoport emellett minden belső kommunikációs csatornán, beleértve az intranetet, e-maileket és értekezleteket, kommunikálja a vállalati stratégia és kultúra alapelveit. Az új belépők célzott orientációs képzésben részesülnek, amely kitér a Magyar Telekom Csoport Működési Kódexére és az általános megfelelőségi üzenetekre. Ezen felül bizonyos témákban mélyebb ismereteket nyújtó képzéseket rendelnek hozzá egyénekhez vagy specifikus üzleti egységekhez a szerepkörhöz kapcsolódó potenciális kockázati kitettség alapján. Ezen a képzések tartalmát rendszeresen felülvizsgálják és frissítik. A Magyar Telekom Csoport korrupció- és megvesztegetés-ellenes stratégiái különösen vonatkoznak azokra a funkciókra a Csoporton belül, amelyek a leginkább ki vannak téve a korrupció és megvesztegetés kockázatának. Ezek elsősorban a vezető testületeket, valamint a Csoport operatív területeit érintik. Emellett bizonyos megfelelőségi témákban mélyebb ismereteket nyújtó képzéseket rendelnek hozzá egyénekhez vagy specifikus üzleti egységekhez a szerepkörhöz kapcsolódó potenciális kockázati kitettség alapján (például beszerzési vagy értékesítési területek). A Magyar Telekom Csoport megfelelőségi területe, nevezetesen a Csoport Megfelelőségi Hub felügyeli a Megfelelőségi Programot. A Csoport Megfelelőségi Hub, ahogyan a csoport megfelelőségi vezető is közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, ami azt jelenti, hogy a megfelelőségi részleg más egységektől függetlenül szervezeti egységként működik. Emellett a megfelelőségi vezető működésének felügyeletét az Audit Bizottság gyakorolja. A megfelelőségi jelentéseket rendszeresen megküldik az Audit Bizottságnak, a Felügyelőbizottságnak és az Igazgatóságnak. A megfelelőségi vezetőnek joga van a megfelelőségi kérdéseket az Audit Bizottság vagy a Deutsche Telekom Csoport megfelelőségi menedzsmentje felé eszkalálni, ha szükséges. A bizonyos küszöbértéket meghaladó, csoportszinten releváns eseteket a rendszeres megfelelőségi jelentési folyamatok keretében jelentik. A Magyar Telekom Csoport különböző csatornákon keresztül tájékoztatja munkavállalóit a Csoport azon stratégiáiról és folyamatairól, amelyekkel megelőzi, felderíti, kivizsgálja és üldözi a korrupcióval és vesztegetéssel kapcsolatos állításokat vagy incidenseket. Ezek a csatornák magukban foglalják az intranetes közzétételeket, e-maileket és megfelelőségi képzéseket. Emellett különböző dedikált csoportszintű irányelvek is lefedik ezeket a témákat. Ha egy csoportszintű irányelv frissül, az érintett kollégák automatikus üzenetet kapnak a frissítésről. Továbbá jelentős vagy fontos változások esetén további megfelelőségi kommunikációs kampányok is kiemelik a témát. ESRS G1-4 – Korrupciós és vesztegetési esetek A Magyar Telekom Csoportnál a Megfelelőségi Hub felelős a megfelelőségi szabálysértésekkel kapcsolatos belső vizsgálatok lefolytatásáért. Az ilyen esetek pontos statisztikái üzleti titok részét képezik, ezért a Magyar Telekom Csoport nem oszt meg információkat az incidensekről.
209 G - Entitás specifikus: Kiberbiztonság Bevezetés A geopolitikai feszültségek, a világ szűkülése és a mesterséges intelligenciából fakadó új fenyegetések komplex kihívásokat jelentenek a kiberbiztonság számára. Erre válaszul a Magyar Telekom Csoport holisztikus vállalati biztonsági stratégiát vezetetett be, amely olyan kulcsfontosságú területeket foglal magában, mint a munkaerő, a technológia és a szabályozás. Ebből konkrét intézkedések származnak a különböző kockázatok ellensúlyozására – legyen szó hamis hírekről, kibertámadásokról, ellátási zavarokról vagy kritikus infrastruktúrákra irányuló célzott támadásokról. Az alábbi index a lényegességi elemzés során azonosított, vállalatspecifikus „kiberbiztonság” témával kapcsolatos főbb közzétételi követelményeket mutatja. M ESRS index az ESRS 2 IRO-2 szerint Közzétételi követelmény Meghatározás Megjegyzések G-Vállalatspecifikus kiberbiztonság ESRS 2 SBM-3 Lényeges hatások, kockázatok, lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel/modellekkel MDR-P MDR-A MDR-T A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A Csoport a minimum közzétételi követelményeket alkalmazza a politikákra, intézkedésekre, mutatókra és célokra vonatkozóan, együtt az ezekkel kapcsolatos közzétételi követelményekkel. Stratégia ESRS 2 SBM-3 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel A kettős lényegességi elemzés részeként nem kerültek a kiberbiztonsággal kapcsolatos jelentős hatások és lehetőségek azonosítva a társadalomra és a környezetre nézve. A vonatkozó kockázat az ESRS 2 IRO 1 – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása – részben található. A hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése ESRS 2 MDR-P – A lényeges fenntarthatósági kérdések kezelésére elfogadott politikák Biztonsági stratégiánk alapján a Magyar Telekom Csoport központi és a Csoport valamennyi egységében biztonsági szervezetet hozott létre. A kiberbiztonsági megközelítés beépült a kockázatkezelési rendszerbe és folyamatokba; a felügyelet a Csoport Biztonsági és Vagyonfelügyelet Igazgatóság feladata. Ügyfeleink, munkatársaink, szolgáltatásaink és termékeink magas szintű biztonságának biztosítása érdekében bevezettük az „Információbiztonsági politika” elnevezésű irányelvet. Ez az irányelv az ISO/IEC 27001 nemzetközi szabvány követelményein és az ISO/IEC 27005 kockázatkezelési irányelveken alapul. A politika meghatározza a Magyar Telekom Csoport alapvető követelményeit az emberek, az információk, a technológia, az épületek és az üzletmenet-folytonosság biztonsági dimenzióival kapcsolatban, szigorúan betartva a C-I-A kritériumokat: titkosság, integritás és rendelkezésre állás. A helyi politika mellett a Magyar Telekom Csoport a Deutsche Telekom Csoport biztonsági politikájának elveit is alkalmazza. A politikát belső adatbázisok és oktatási platformok segítségével közlik az összes alkalmazottal. Ezenkívül a minőségre és az információbiztonságra vonatkozó nyilvános kötelezettségvállalások a Magyar Telekom Csoport honlapján ( Irányelveink – Magyar Telekom csoport) elérhetők. A politika követelményeit az üzleti egységek vezetése hajtja végre, a kiberbiztonságért való átfogó felelősség a Magyar Telekom Csoport vezetését terheli.
210 ESRS 2 MDR-A – A lényeges fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások A támadások elhárítása, valamint infrastruktúránk és ügyfeleink adatainak védelme érdekében a Magyar Telekom Csoport folyamatosan új módszereket fejleszt és javítja az érzékelő megoldásait. A Csoport egy széleskörű információbiztonsági incidenskezelési folyamattal rendelkezik, amely biztosítja a biztonsági események hatékony észlelését, elemzését és kezelését. Az incidensekből levont tanulságokat beépítjük védelmi mechanizmusainkba, hogy proaktívan csökkentsük a jövőbeli kockázatokat. A Biztonsági Operációs Központ (SOC) és az incidenskezelő csapatunk folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonsági helyzetet, és központilag kezeli a kritikus incidenseket. Ennek eredményeként a 2025-ös jelentési évben nem történt incidens, ami bizonyítja e módszerek hatékonyságát. A szoftverfejlesztés és a rendszerváltoztatások során a biztonsági követelményeket a kezdetektől fogva integráljuk („Security by Design”). Az új rendszereket olyan specifikációk szerint építjük, amelyek tartalmazzák a besorolásuknak megfelelő biztonsági követelményeket, és a rendszereket csak megfelelő tesztelés után helyezzük üzembe. A Magyar Telekom csoport alkalmazottai különböző eszközöket kapnak a rendszereink és adataink védelmére. A belső biztonsági intézkedések, mint például a többfaktoros hitelesítést és a hozzáféréskezelést, folyamatos optimalizáció alatt vannak. A biztonsági tudatosság stratégia egyik alappillére; az információbiztonsági előírások betartása, amely minden alkalmazott és partner számára kötelező. Meghatároztuk a szükséges képzési szinteket, hogy a rendszeres kötelező oktatás és tesztelés révén biztosítsuk a tudatosságot, amelyet a szervezeten belüli „Quality Champions” hálózat támogat. Az ebben a beszámolóban ismertetett összes kiberbiztonsági kockázatcsökkentő intézkedés folyamatos, és nincs meghatározott végdátuma. Továbbá a materiális kockázatoknak és lehetőségeknek nincs szignifikáns pénzügyi hatása Magyar Telekom Csoport teljesítményére, pénzügyi helyzetére és pénzáramlására a jelentés évében. Célok ESRS 2 MDR-T – A politikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célok segítségével A kiberbiztonsággal kapcsolatos politikák és intézkedések hatékonyságát ebben a beszámolóban részletesen leírt biztonsági rendszerek és intézmények segítségével van felügyelve. A Magyar Telekom Csoport titoktartási okokból nem hozza nyilvánosságra a támadások számát. A biztonsági intézkedések betartása független auditok és belső ellenőrzések révén kerül vizsgálatra. Ezek az ellenőrzések kiterjednek az információbiztonsági szabályok megfelelőségének, betartásának és működésének vizsgálatára. Az információbiztonsági kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát az előfordult események elemzésével kerülnek mérésre, hogy megállapításra kerüljön, a kockázatértékelés azonosította-e azok lehetséges előfordulását, valamint azzal, hogy értékeljük, az auditok feltárnak-e olyan eszközöket vagy kockázatokat, amelyek nem szerepelnek az eszközleltárban. Ezen túlmenően nem kerültek meghatározásra külön, időhöz vagy eredményhez kötött célok, amelyek az egész Csoportra vonatkoznának.
211 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy a Konszolidált vezetőségi (üzleti) jelentés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült. Budapest, 2026. február 25.
212 11 Mérlegfordulónap utáni események 2026 januárjában a Magyar Telekom Nyrt. adásvételi megállapodást írt alá telekommunikációs hálózati rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélszerződések megvásárlására vonatkozóan 2.250 millió forint értékben. A tranzakció zárására 2026 első negyedévében kerül sor. Budapest, 2026. február 25.
213 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy ▪ az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített mellékelt Konszolidált éves beszámoló valós és megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozásai eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá ▪ a Konszolidált vezetőségi (üzleti) jelentés megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozásai helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Budapest, 2026. február 25.
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Egyedi éves jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
215 Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Egyedi éves beszámoló és Egyedi üzleti/vezetőségi jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
216 Tartalomjegyzék Egyedi éves beszámoló ...................................................... 217 Általános információ és független könyvvizsgálói jelentés 218 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök .......... 219 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források ............ 220 Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás ..................................................................................... 221 Cash-flow kimutatás .................................................................. 222 Saját tőke változásainak kimutatása ....................................... 223 Megjegyzések a saját tőke változásainak kimutatásához ... 224 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) az Egyedi éves beszámolóhoz ............................................................................. 225 1 A Társaságról ........................................................................ 225 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai és a lényeges számviteli politikák összefoglalása .............. 227 3 Kritikus számviteli becslések és megítélések................. 235 4 Pénzügyi instrumentumok ................................................. 241 5 Pénzügyi kockázat kezelése............................................... 263 6 Nyereségadó ........................................................................ 271 7 Készletek ............................................................................... 275 8 Értékesítésre kijelölt eszközök .......................................... 276 9 Ingatlanok, gépek és berendezések ................................. 276 10 Immateriális javak ............................................................. 281 11 Befektetések ...................................................................... 284 12 Egyéb eszközök.................................................................. 287 13 Céltartalékok ...................................................................... 287 14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ............................ 289 15 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ......................... 289 16 Saját tőke ............................................................................ 290 17 Lízingek................................................................................ 291 18 Bevételek ............................................................................ 296 19 Közvetlen költségek .......................................................... 300 20 Személyi jellegű ráfordítások .......................................... 301 21 Egyéb működési költségek.............................................. 303 22 Egyéb működési bevételek ............................................. 304 23 Kamatbevétel..................................................................... 305 24 Kamatköltség ..................................................................... 305 25 Egyéb pénzügyi költségek – nettó ................................ 305 26 Befektetések és üzleti kombinációk .............................. 306 27 Egy részvényre jutó eredmény (EPS) ............................ 306 28 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzése............................................................... 307 29 Függő követelések és kötelezettségek ........................ 307 30 Beszerzési elkötelezettségek ......................................... 308 31 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek........................... 308 32 Bemutatandó szegmensek és információ a földrajzi területekről ....................................................................... 311 33 Mérlegfordulónap utáni események ............................ 312 Egyedi üzleti/vezetőségi jelentés .................................... 313 Bevezetés ................................................................................ 314 Összefoglaló a 2025. évi működésről ................................ 315 1 A Társaság jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása ................................................... 316 2 Társaságirányítás és az igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása................................................ 317 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok .... 320 4 Kutatás és fejlesztés .......................................................... 321 5 Ingatlankezelés, telephelyek............................................ 321 6 Vállalati megfelelőség (compliance).............................. 322 7 Gazdasági környezet és kitekintés .................................. 323 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok ...... 324 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése ................. 330 10 Fenntarthatóság és környezetvédelem ....................... 332 Nyilatkozat ................................................................................. 333 11 Mérlegfordulónap utáni események ............................ 334 Nyilatkozat ................................................................................. 335
217 Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Egyedi éves beszámoló a 2025. december 31-én végződő évre Az Európai Unió által befogadott IFRS Számviteli Standardok előírásai szerint készítve (EU IFRS)
218 Általános információ és független könyvvizsgálói jelentés A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Magyar Telekom Nyrt., Magyar Telekom vagy a Társaság) éves jelentése tartalmazza az Egyedi éves beszámolót és az Egyedi üzleti/vezetőségi jelentést. A fenntarthatósági jelentés elkészítését a 2000. évi C. törvény, a 2022/2464 európai irányelv a vállalati fenntarthatósági jelentésről (CSRD), valamint a 2020/852 európai parlamenti és a tanácsi rendelet írja elő, amelyet az üzleti/vezetőségi jelentés elkülönült részként kell közzétenni. 2024-ben a Magyar Telekom Nyrt. az éves jelentésében mind a konszolidált, mind az egyedi jelentéseihez felhasználta a konszolidált fenntarthatósági jelentés tartalmát, mivel a Csoport egymással összefüggő szolgáltatásait, étékláncait és a hatások, kockázatok és lehetőségek koncepcionális keretrendszerét figyelembe véve a Magyar Telekom Nyrt., mint anyavállalat külön vizsgálata nem volt megvalósítható. 2025-től a Társaság a 2000. évi C. törvény 95/F § (11) bekezdésével összhangban mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés elkészítése alól és kötelezettségét csak a Konszolidált fenntarthatósági jelentés révén teljesíti, mivel a konszolidált fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E § (1)-(11) és (13) bekezdései szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt. A Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentésben található Konszolidált fenntarthatósági jelentés, valamint a könyvvizsgáló korlátozott bizonyosságot nyújtó jelentése közzétételre kerül és a Társaság honlapján elérhető: https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/penzugyi_jelentesek Az éves jelentés közzététele (XHTML formátumban – ESEF) A Magyar Telekom Nyrt. megfelel a 2000. évi C. törvény és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által támasztott követelményeknek, valamint a Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (ESEF-rendelet) 3. cikkének, az Európai egységes elektronikus formátumban (ESEF) történő közzétételről, így 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé az Éves jelentését. A független könyvvizsgálói jelentés Az Egyedi éves beszámolót a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte) könyvvizsgálta. Az Egyedi éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés különálló dokumentum.
219 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás – eszközök 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31. december 31. Eszközök Pénzeszközök ............................................................. 4.2.1 703 632 Éven belüli vevőkövetelések................................... 4.2.2.1 168.412 172.199 Egyéb rövid lejáratú eszközök ................................ 12.1 3.621 5.081 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ........................................... 4.2.3 1.804 63 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .............. 4.2.4.1 53.314 106.411 Szerződéses eszközök .............................................. 4.2.2.3, 18.4 13.560 15.116 Nyereségadó követelés ........................................... 6 - 35 Készletek..................................................................... 7 25.055 26.130 266.469 325.667 Értékesítésre kijelölt eszközök ............................. 8 2.267 234 Forgóeszközök összesen ................................... 268.736 325.901 Ingatlanok, gépek és berendezések ...................... 9 408.104 419.099 Használatijog-eszköz................................................ 9.2, 17 125.195 187.835 Goodwill ...................................................................... 10.4 173.572 166.968 Egyéb immateriális javak ........................................ 10 265.382 243.894 Befektetések .............................................................. 11 131.610 149.230 Éven túli vevőkövetelések ....................................... 4.2.2.1 22.802 24.034 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ........................................... 4.2.3 6.733 969 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 4.2.4.2 3.540 2.845 Szerződéses eszközök .............................................. 4.2.2.3, 18.4 3.573 4.053 Egyéb befektetett eszközök ................................... 12.2 11.377 12.058 Befektetett eszközök összesen ......................... 1.151.888 1.210.985 Eszközök összesen ............................................. 1.420.624 1.536.886 Budapest, 2026. február 25.
220 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - források 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31. december 31. Kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ...... 4.4.1 54.815 25.957 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben ..................................................................... 4.4.3 74 59 Lízing kötelezettségek ....................................................... 4.5.1.2, 17.2.2 26.105 31.949 Vállalati kötvények ............................................................. 4.4.2 - 34.843 Kötelezettségek szállítók felé ........................................... 4.4.5 126.124 133.562 Egyéb pénzügyi kötelezettségek..................................... 4.4.4.1 7.366 7.460 Nyereségadó kötelezettség.............................................. 6 5.126 15.540 Céltartalékok ....................................................................... 13 3.050 3.495 Szerződéses kötelezettségek ........................................... 18.4 10.871 10.351 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ............................. 14 25.820 14.306 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .................. 259.351 277.522 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ...... 4.4.1 60.059 57.756 Lízing kötelezettségek ....................................................... 4.5.1.2, 17.2.2 117.484 175.382 Vállalati kötvények ............................................................. 4.4.2 69.183 34.676 Egyéb pénzügyi kötelezettségek..................................... 4.4.4.1 91.265 85.967 Halasztott adó kötelezettség ........................................... 6.3.2 17.350 17.036 Céltartalékok ....................................................................... 13 18.622 17.542 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .......................... 15 1.129 449 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen................ 375.092 388.808 Kötelezettségek összesen .......................................... 634.443 666.330 Tőke Jegyzett tőke ....................................................................... 16 93.862 93.862 Tőketartalékok..................................................................... 16 24.644 24.644 Saját részvények ................................................................. 16 -26.496 -67.285 Eredménytartalék ............................................................... 16 694.171 819.335 Saját tőke összesen .................................................... 786.181 870.556 Saját tőke és kötelezettség összesen ........................ 1.420.624 1.536.886 Budapest, 2026. február 25.
221 Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2024. 2025. (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Mobil bevételek.............................................................................................. 18 514.067 528.057 Vezetékes bevételek ..................................................................................... 18 265.054 273.116 RI/IT bevételek ............................................................................................... 18.2.2 15.393 14.858 Összes bevétel ..................................................................................... 794.514 816.031 Összekapcsolási díjak.................................................................................... -13.203 -12.967 RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ............................................ 19 -11.938 -11.525 Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök.................................................................................... 4.2.2.2 -12.332 -11.772 Távközlési adó ................................................................................................ 19 -25.052 -23.956 Egyéb közvetlen költségek .......................................................................... 19 -231.917 -234.356 Közvetlen költségek ............................................................................ -294.442 -294.576 Személyi jellegű ráfordítások ...................................................................... 20 -85.723 -90.611 Értékcsökkenési leírás ................................................................................... 9, 10 -115.797 -121.796 Egyéb működési költségek .......................................................................... 21.1 -76.271 -77.689 Távközlési pótadó .......................................................................................... 21.2 -36.259 - Működési költségek ............................................................................. -608.492 -584.672 Egyéb működési bevételek 22 5.400 6.814 Működési eredmény 191.422 238.173 Kamat bevétel ................................................................................................ 23 4.602 7.281 Kamat költség................................................................................................. 24 -21.941 -21.351 Egyéb pénzügyi költségek - nettó .............................................................. 25 -12.895 -9.149 Nettó pénzügyi eredmény................................................................... -30.234 -23.219 Befektetések eredménye ............................................................................. 26 19.340 32.776 Adózás előtti eredmény ...................................................................... 180.528 247.730 Nyereségadó .................................................................................................. 6.2 -26.516 -31.708 Adózott eredmény ............................................................................... 154.012 216.022 Teljes átfogó eredmény ...................................................................... 154.012 216.022 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény.................................... 27 157.797 208.440 Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) ...... alap / hígított EPS számításhoz ............................................................... 918.686.597 895.244.267 Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft) ........ 27 171,76 232,83 Budapest, 2026. február 25.
222 Cash-flow kimutatás 2024. 2025. (millió Ft) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Üzleti tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény .......................................................................................................... 154.012 216.022 Értékcsökkenési leírás .................................................................................................... 9, 10 115.797 121.796 Nyereségadó ................................................................................................................... 6.2 26.516 31.708 Nettó pénzügyi eredmény ............................................................................................ 10.894 -9.557 Forgóeszközök változása ............................................................................................... -9.630 -9.014 Céltartalékok változása ................................................................................................. 1.491 -360 Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) .......................................................... -6.163 1.708 Fizetett nyereségadó ..................................................................................................... 6.4 -16.969 -29.666 Kapott osztalék................................................................................................................ 18.941 21.868 Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak* ................................................................... -27.455 -25.505 Kapott kamat ................................................................................................................... 4.596 7.279 Egyéb pénzmozgással nem járó tételek..................................................................... -2.398 2.117 Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ............................................ 269.632 328.396 Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések 28 -86.300 -98.321 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel .......... 840 1.750 Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel ......... 26.2 - 4.498 Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek .................................. -245 -5.654 Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ........................................................ 15.683 250 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow...................................... -70.022 -97.477 Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek fizetett osztalék .............................................................................. 4.4.4.3 -41.562 -90.858 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele ......................................................................... 4.4.4.3 243.646 183.470 Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése ................................................................ 4.4.4.3 -348.944 -255.383 Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek ........ 4.4.4.3 -30.327 -27.430 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ............................................... 4.4.4.3 -22.363 -40.789 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................................... -199.550 -230.990 Pénzeszközök változása ..................................................................................... 60 -71 Pénzeszközök az időszak elején ................................................................................... 4.2.1 643 703 Pénzeszközök az időszak végén ......................................................................... 4.2.1 703 632 *2025-ben a fizetett egyéb pénzügyi díjak összege 7.247 millió forint (2024-ben: 7.063 millió forint). .
223 Saját tőke változásainak kimutatása darab millió Ft Törzsrészvények száma Jegyzett tőke Tőke- tartalék Saját részvény Eredmény tartalék Saját tőke (a) (a) (b) (c) (d) Egyenleg 2024.01.01. ........................................................................... 971.558.867 97.156 25.509 -18.742 592.170 696.093 Osztalék (e) ........................................................................................................ - - - - -41.561 -41.561 Saját részvény visszavásárlás (f).................................................................... - - - -22.363 - -22.363 Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (g) ......................... -32.941.370 -3.294 -865 14.609 -10.450 - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek -32.941.370 -3.294 -865 -7.754 -52.011 -63.924 Adózott eredmény ............................................................................................ - - - - 154.012 154.012 Egyenleg 2024.12.31. ........................................................................... 938.617.497 93.862 24.644 -26.496 694.171 786.181 Osztalék (e) ........................................................................................................ - - - - -90.858 -90.858 Saját részvény visszavásárlás (f).................................................................... - - - -40.789 - -40.789 Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (g) ......................... - - - - - - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek - - - -40.789 -90.858 -131.647 Adózott eredmény ............................................................................................ - - - - 216.022 216.022 Egyenleg 2025.12.31. ........................................................................... 938.617.497 93.862 24.644 -67.285 819.335 870.556 Ebből saját részvény......................................................................................... -52.857.928 Forgalomban lévő törzsrészvények száma .......................................... 885.759.569 .
224 Megjegyzések a saját tőke változásainak kimutatásához (a) 2025. december 31-én a kibocsátott és kifizetett részvények száma 938.617.497, egyenként 100 forint névértékű. amellyel megegyező a kibocsátásra engedélyezett részvények száma. Minden ”A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlésén. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a jelenlévő részvényesek által leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. Az ”A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve semmilyen korlátozáshoz vagy megállapodáshoz. A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos rész illeti meg. (b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel. (c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezek a részvények a későbbiekben eladásra kerülnek, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján kerülnek könyvelésre. A saját részvények állománya 2025. december 31-én 52.857.928 darab volt, míg 2024. december 31-én 30.036.413 darab. (d) Az Eredménytartalék tartalmazza a Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredményét. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2025. december 31-én nagyságrendileg 819 milliárd forintot tettek ki (2024. december 31-én 694 milliárd forint). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék (16. megjegyzés). (e) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. (f) A Társaság a részvényesek javadalmazása céljából 2025-ben 22.821.515 darab saját részvényt vásárolt vissza, melyet a Társaság Közgyűlése 2024. április 16-án és 2025. április 15-én hagyott jóvá, melyek eredményeként 2025. december 31-én 52.857.928 darab, egyenként 100 forint névértékű visszavásárolt saját részvény állománya volt. (g) 2024-ben a jegyzett tőke leszállításra került 97.155.886.700 forintról 93.861.749.700 forintra, amely a Társaság tulajdonában lévő 32.941.370 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált ”A” sorozatú törzsrészvény (saját részvény) bevonásával történt meg. A tőkeleszállítás 14,6 milliárd forint volt, amely névértéken a Jegyzett tőkét, egy részvényre jutó arányos összegben a Tőketartalékot és az Eredménytartalékot csökkentette. A részvénybevonás a Saját tőke elemei közötti átrendezéssel valósult meg, a Saját tőke összegét nem változtatta meg. Az alaptőke-leszállítást, mint a részvényesek javadalmazásának egy formáját, a Közgyűlés 2024. április 16-án hagyta jóvá, amelyet a Cégbíróság 2024. június 9-én jegyzett be. A Társaság alaptőkéjét az alaptőke leszállítását követően 938.617.497 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált ”A” sorozatú törzsrészvény alkotja. Az Éves beszámoló elfogadásával egyidőben a Társaság Igazgatósága 136,407 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2026 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlése elé. 2025-ben a Magyar Telekom Közgyűlése 90.858 millió forint osztalékot hagyott jóvá. A részvényesek részére bruttó 100,11 forint 2025. évre vonatkozó osztalékkifizetés történt (2024-ben: 44,7 forint) egy darab törzsrészvény után. Az osztalékkifizetés 2025. május 20-án kezdődött meg.
225 Megjegyzések (Kiegészítő melléklet) az Egyedi éves beszámolóhoz 1 A Társaságról A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A Magyar Telekom Nyrt. több millió lakossági ügyfelet, számos vállalkozást és közszférabeli partnert szolgál ki alapvető digitális infrastruktúrával, információ- és kommunikációtechnológia (IKT) szolgáltatásokkal és szórakoztató tartalommal. Az emberek, családok, vállalkozások és hatóságok összekapcsolása megbízható hálózaton keresztül alapvető célkitűzés. Magyarország digitális átalakulásának támogatása a Magyar Telekom fő stratégiai célja (lásd 2.3 és 2.4 megjegyzések). A Társaság szolgáltatásaival kapcsolatos további információk és részletek a Magyar Telekom Nyrt. vállalati weboldalán találhatók: www.telekom.hu A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041928, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága. A Magyar Telekom részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. Az amerikai letéti jegy (ADR) programját a Társaság ún. I. szinten 2026. január 20-ig fenntartotta, ettől az időponttól kezdve a letéti jegyek kereskedése az Egyesült Államokban a JPMorgan által biztosított nem-szponzorált, tőzsdén kívüli formában folytatódik tovább. A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom Nyrt. és leányvállalatai). A Deutsche Telekom Csoport (DT Csoport) tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 65,78%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a DT AG honlapján ( www.telekom.com/en). Az Egyedi éves beszámoló adatai – hacsak másként nincs jelölve – millió forintban szerepelnek, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme. A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2026. február 25-én elfogadta a Társaság Egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését és jóváhagyásra javasolta az Éves Rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult az Egyedi pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok az Egyedi pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa. Az Egyedi éves beszámoló és az Egyedi éves jelentés aláírására jogosultak: Rékasi Tibor, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre) André Lenz, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest) A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest). A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-071057, adószáma: 10443785-2-42). A könyvvizsgálat elvégzéséért Bodor Kornél felelős (Kamarai tagsági száma: 005343). A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve Konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a weboldalán: https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/penzugyi_jelentesek
226 A Társaság szétválása 2025-ben 2025. június 26-án a Magyar Telekom Nyrt. rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a Magyar Telekom Nyrt. leválás útján történő szétválását (szétválás vagy leválás) 2025. október 31-i hatállyal. Ennek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. változatlan társasági formában működik tovább és létrehozta a 100%-os tulajdonában álló Magyar Telekom Mobile Infra Zrt.-t 2025. november 1-jétől. A leválás célja egy önálló társaság létrehozása volt, amely mobil szolgáltatáshoz kapcsolódó passzív infrastruktúra- szolgáltatóként működik, szolgáltatását a Magyar Telekom Nyrt. és más piaci szereplők számára nyújtja. A társaság független entitásként működik, ezáltal elősegítve a stratégiai növekedési célok elérését, a működési hatékonyság nagyobb fókuszát, a piaci dinamikára való gyors reagálást és a részvényesi érték növelését. A passzív mobil infrastruktúra eszközei elsősorban önálló tornyokat, valamint tetőkre és egyéb helyszínekre szerelt építményeket tartalmaznak. A leválás a társasági adótörvény értelmében kedvezményes vagyonátruházásnak minősül. A Magyar Telekom Mobile Infra Zrt., mint jogutód, vállalja, hogy a leváló társaságtól átvett eszközök és kötelezettségek bevonása tekintetében a társasági adótörvény egyes rendelkezéseit alkalmazza, ezért maga a leválás nincs hatással a társasági adóra. A leválás keretében a Magyar Telekom Nyrt. eszközöket és kötelezettségeket vezetett ki a könyveiből, ennek ellenében pedig az új leányvállalatba történő befektetést számolt el az átadott eszközök és kötelezettségek nettó könyv szerinti értékében, mivel a tranzakciónak nincs kereskedelmi tartalma. A goodwill felosztása is megtörtént az új leányvállalatba leválasztás útján átvitt nettó eszközértékre, a relatív valós érték módszerének alkalmazásával. Mivel a befektetés bekerülési értéke megegyezik az átadott nettó eszközértékkel, a tranzakciónak nincs hatása sem a Magyar Telekom Nyrt. saját tőkéjére, sem az eredményére. Az leválasztott összes eszköz, 63,1 milliárd forint értékben, kivezetésre került a Társaság könyveiből és felvételre került a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. könyveibe, mely alapvetően tárgyi eszközökből (26,7 milliárd forint), használatijog- eszközökből (29,8 milliárd forint) és goodwillből (6,6 milliárd forint) állt. A mögöttes kötelezettségek, 43,2 milliárd forint összegben, főként lízing kötelezettségeket (29,7 milliárd forint), halasztott adó kötelezettségeket (1,1 milliárd forint) és eszköz helyreállítási kötelezettségekre képzett céltartalékokat (12,3 milliárd forint) tartalmaztak. A kivezetett eszközök és kötelezettségek ellenében a leválás során a Magyar Telekom Nyrt. 19,9 milliárd forint összegű befektetést realizált a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt.-ben. Ezenkívül egy határozatlan időtartamú infrastruktúrabérleti szerződés került aláírásra a Magyar Telekom Nyrt. és az újonnan létrehozott Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. között, amely nyolcéves felmondhatatlan periódust tartalmaz és feljogosítja a Társaságot az alapul szolgáló infrastruktúra használatára, ennek következtében a Társaság új lízing kötelezettségeket számolt el a használatijog-eszközök megjelenítésével együtt 93,8 milliárd forint összegben. A leválással kapcsolatos további információk a következő megjegyzésekben találhatók: ▪ 3.2.2 Befektetések értékvesztése ▪ 5.1.3 Likviditási kockázat ▪ 6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban ▪ 9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban ▪ 10.4 Goodwill ▪ 11.2 Befektetések ▪ 13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék ▪ 17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság mint lízingbevevő
227 2 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai és a lényeges számviteli politikák összefoglalása 2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elkészített és kiadott, valamint az Európai Unió (EU) által befogadott IFRS Számviteli Standardokkal összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2025. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS Számviteli Standardot alkalmaz. Ezek az Egyedi pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény Egyedi pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardokra hivatkozik. A Társaság, mint anyavállalat, az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardokkal összhangban Konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített. Az IFRS Számviteli Standardok szerinti Egyedi pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az Egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából lényegesnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra. Az Egyedi pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét. 2.1.1 IFRS Számviteli Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2025. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett IFRS Számviteli Standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára. Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Hatása a Magyar Telekom pénzügyi kimutatására IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai módosítása Átválthatóság hiánya 2025. január 1. Az IAS 21 IASB módosítása előírja a vállalatok számára, hogy hasznosabb információkat nyújtsanak a pénzügyi kimutatásaikban, ha egy pénznemet nem lehet átváltani egy másik pénznemre. Nem értelmezett.
228 2.1.2 IFRS Számviteli Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2025. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz, valamint egyéb várható változások 2026-tól Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok Az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai 2026. január 1. Az IFRS 7 és IFRS 9 módosításai elsősorban a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó követelményeket pontosítják a pénzügyi beszámolás következetesebbé és átláthatóbbá tétele érdekében. Az IFRS 9 standard változásai az elektronikusan kiegyenlített pénzügyi kötelezettségek kivezetési folyamatának egyszerűsítésében, valamint a nem visszkereseti jellemzővel rendelkező pénzügyi eszközök és a szerződésesen kapcsolódó instrumentumok besorolásában nyújt további iránymutatást. Az IFRS 7 módosításai javítják az egyéb átfogó jövedelemmel szemben alkalmazott valós értékre és a cash-flow-khoz kapcsolódó szerződéses feltételekre vonatkozó közzétételi követelményeket. Nem várható jelentős hatás. Éves javítások 11. kötet 2026. január 1. Az IASB a standardok rendszeres felülvizsgálatának keretében kisebb módosításokat adott ki több IFRS Számviteli Standardhoz kapcsolódóan. Ezek a módosítások pontosításokat, egyszerűsítéseket, korrekciókat és változtatásokat tartalmaznak, amelyek célja az IFRS Számviteli Standardok következetességének javítása. Nem várható jelentős hatás.
229 Bejelentések Cím Alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok Az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai Megújuló villamos energiára vonatkozó szerződések 2026. január 1. Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai: ▪ az IFRS 9 standard saját célú felhasználás előírásai úgy módosulnak, hogy tartalmazzák azon szempontokat, amelyeket a gazdálkodó egységnek figyelembe kell vennie, amikor az IFRS 9 2.4 standardot olyan megújuló villamos energia vásárlására és átvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazza, amelyeknél a villamos energia előállításának forrása természeti erőforrásoktól függő; és ▪ az IFRS 9 fedezeti elszámolási követelményei módosulnak annak érdekében, hogy a gazdálkodó egység fedezeti instrumentumként meghatározott jellemzőkkel rendelkező, természeti erőforrásoktól függő villamos energiára vonatkozó szerződést használhasson Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard és az IFRS 19 Nyilvános beszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok: közzétételek standardok módosításai: Az IASB módosítja az IFRS 7 és az IFRS 19 standardokat, hogy közzétételi követelményeket vezessen be a meghatározott jellemzőkkel rendelkező, természeti erőforrásoktól függő villamos energiára vonatkozó szerződésekhez kapcsolódóan. Nem várható hatás.
230 Bejelentések Cím Alkalma- zás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom pénzügyi kimutatására EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban 2027. január 1. Az IFRS 18 standard az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard helyébe lép, és olyan új követelményeket vezet be, amelyek segítik a hasonló gazdálkodó egységek pénzügyi teljesítményének összehasonlíthatóságát, valamint relevánsabb információkat és átláthatóságot biztosítanak a felhasználóknak. Bár az IFRS 18 standard nem lesz hatással a pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek megjelenítésére vagy értékelésére, a bemutatásra és a közzétételre gyakorolt hatásai várhatóan általános érvényűek lesznek. Az IFRS 18 által bevezetett főbb változások a következők: ▪ Az eredménykimutatás struktúrájának és összehasonlíthatóságának javítása kötelező részösszegek (például "finanszírozás és nyereség adók előtti működési eredmény”) és kategóriák (beleértve az „működési”, „befektetési” és „finanszírozási” tevékenységeket) bevezetésével; ▪ Közzétételek a teljesítménymutatókról: azon mutatók részletes bemutatása, amelyeket a Magyar Telekom a nyilvános kommunikációjában használ a vezetőség egész vállalatra vonatkozó pénzügyi teljesítményéről alkotott nézetének közvetítésére („menedzsment által meghatározott teljesítménymutatók”); ▪ További elvek bevezetése a sorok összesítésére és felosztására vonatkozóan: ezáltal pontosabb és részletesebb képet kaphatunk a pénzügyi adatokról; ▪ Kismértékű módosítások a cash flow kimutatásban: a cél a cash flow kimutatás egységesebb bemutatásának elősegítése, különösen bizonyos bemutatási opciók megszüntetésével. A Társaság az új standardot annak kötelező hatálybalépésének időpontjától, 2027. január 1-jétől fogja alkalmazni. A visszamenőleges alkalmazás kötelező, így a 2026. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó összehasonlító adatok az IFRS 18 standardnak megfelelően bemutatásra fognak kerülni. A Magyar Telekom várakozása, hogy az IFRS 18 alkalmazása jelentős hatással lesz az egyedi eredménykimu- tatás bemutatására A Magyar Telekom megkezdte az IFRS 18 alkalmazására való átállás előkészítő munkálatait. A részletes hatások a Deutsche Telekom Csoport szintű projektje részeként kerülnek elemzésre.
231 Bejelentések Cím Alkalma -zás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom pénzügyi kimutatására EU által még be nem fogadott IFRS Számviteli Standardok* IFRS 19 módosításai Közzétételek 2027. január 1. Az IASB módosította az IFRS 19-et, hogy csökkentett közzétételi követelményeket biztosítson a 2021 februárja és 2024 májusa között kibocsátott új és módosított IFRS Számviteli Standardokhoz. Nem értelmezett. IFRS 19 Nyilvános beszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok Közzétételek 2 2027. január 1. Az IFRS 19 standard lehetővé teszi, hogy az IFRS Számviteli Standardok szerint beszámolót készítő anyavállalatok egyes leányvállalatai csökkentett közzétételi követelményeket alkalmazzanak, valamint egyszerűsíti a társaságok beszámolási rendszereit és folyamatait, csökkentve a jogosult leányvállalatok pénzügyi kimutatásainak elkészítési költségeit, miközben fenntartja a pénzügyi kimutatások hasznosságát a felhasználók számára. Nem értelmezett. IAS 21 módosítása: Devizaárfolyamok változásának hatásai Átszámítás hiperinflációs prezentációs pénznemre 2027. január 1. A módosítás meghatározza az átszámítási eljárásokat azon gazdálkodó egységek részére, amelyeknek prezentációs pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme. Nem értelmezett. * Az EU által még be nem fogadott IFRS Számviteli Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának. 2.2 Funkcionális és jelentési pénznem A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében, forintban (funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra. A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre. 2.3 Makrogazdasági környezet A menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását és a geopolitikai események hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. A 2025-ös makrogazdasági és politikai fejlemények különböző kihívásokat vetettek fel, azonban ezeknek a Magyar Telekomra gyakorolt hatása nem volt jelentős a Társaság hatékony működésének köszönhetően. Az ukrajnai háború globális konfliktussá való lehetséges eszkalációja negatív közvetett hatással lehet a Magyar Telekomra, és a közel-keleti konfliktusok további súlyosbodása az energiaárak emelkedéséhez és az ellátási láncok megzavarásához vezethetnek. Az új amerikai kormányzat megváltozott tarifapolitikája fokozott gazdasági bizonytalanságot eredményezett. Kína dominanciája a ritkaföldfémek piacán, amelyek kulcsfontosságúak a telekommunikációs iparban használt csúcstechnológiás eszközök és alkatrészek számára, sebezhetővé teszi az ellátási láncokat a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette. A fokozódó amerikai-kínai feszültség, beleértve a vámokat, szankciókat és Kína potenciális exportkorlátozásait, kockázatot jelenthetnek a telekommunikációs ipar számára a jövőben, ami megnövekedett költségekhez, ellátási zavarokhoz és a hálózatfejlesztés esetleges késedelmeihez vezethet. Azonban a telekommunikációs ipart jelenleg nem érintik közvetlenül a kereskedelmi vámok, és eddig viszonylag ellenállónak bizonyult a gazdasági ingadozásokkal szemben. A kapcsolódó kockázatokat a Társaság negyedéves kockázatjelentési folyamat keretében, a kockázatgazdákkal együttműködve, folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.
232 A kiberbiztonság világszerte központi téma gazdasági és technológiai szempontból, amelyet az EU aktívan nyomon követ. A közelmúltban közzétett Kiberbiztonsági Törvény jelenleg javaslati fázisban van, amelyben intézkedéseket terveznek az IKT ellátási lánc biztonságának kezelésére, azonban a Társaságra gyakorolt tényleges hatása még nem felmérhető. Magyarországon a kormány számos intézkedést hozott a gazdaság stabilizálására és a lakosság támogatására, többek között a kamatstop, az alapvető fogyasztási cikkek árának vagy árrésének rögzítése, valamint új személyi jövedelemadó- kedvezmények bevezetése révén. Az Európai Uniótól Magyarországra érkező források elérhetősége bizonytalan, ráadásul az ország jelentős büntetésekkel néz szembe az uniós szabályozások be nem tartása miatt. Az uniós források kulcsszerepet játszanak Magyarország gazdasági fejlődésének ösztönzésében. Ezen erőforrások hiánya jelentősen lassítja a GDP növekedést, az infrastrukturális fejlődést, az innovációt és veszélyezteti a gazdasági stabilitást. Jelentős bizonytalanságok övezik a magyarországi gazdasági, üzleti és versenyképességi fejlődés kilátásait. A magyarországi alapkamat 2024 szeptembere óta 6,5%-on maradt, támogatva az EUR/HUF árfolyam alakulását. A forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan erősödött az év során, az utolsó negyedévben nagyobb intenzitással, az év végén 385,4 HUF/EUR árfolyamon zárt. A magas magyarországi inflációs szint 2025-ben is nyomást gyakorolt a Társaság költségeire. Figyelembe véve a magyar gazdaság fejleményeit és az infláció korlátozására irányuló kormányzati intézkedéseket, a Magyar Telekom úgy döntött, hogy nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót ügyfelei számára, továbbá tartózkodik bármilyen egyoldalú áremelés vagy inflációkövető díjkorrekció bevezetésétől legalább 2026 első félévének végéig. A Magyar Telekom figyelemmel kíséri külső környezetének alakulását, amely alapján mérlegelni fogja döntését a 2026. június 30. utáni időszakra vonatkozó inflációkövető díjkorrekció bevezetéséről. A menedzsment szorosan figyelemmel kíséri az eszközök megtérülését, amely során a Társaság negyedévenként goodwill értékvesztés vizsgálatot végzett és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a felmerülő makrogazdasági hatásokat. További részletekért lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket. A Társaság teljesítményét befolyásoló egyik legerősebb tényező az EU földgázellátásának elérhetősége és típusa, amely meghatározza a villamosenergia-árakat. A menedzsment kiemelten figyelemmel kíséri az energiapiacok tendenciáját és a felmerülő kapcsolódó költségeket. 2023-at és 2024-et követően a globális földgáz- és kapcsolódó energiapiacok 2025- ben is volatilisak maradtak, azonban az árváltozások abszolút szintje szűkebb tartományban mozgott, mint az előző években. Az energiapiacokat, különösen a földgáz- és villamosenergia-piacokat befolyásolta az orosz földgázszállítások uniós betiltása és az amerikai LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) való helyettesítése. Az árakat a közel-keleti feszültségek is befolyásolták, amelyek veszélyeztették a globális energiaellátást. Az EU-ban a földgázfogyasztás csökken és az elektrifikáció tovább erősödik a megújuló energiaforrások növekvő arányával. Általánosságban elmondható, hogy 2025-ben a korábban tapasztalt energiaárak nem tértek vissza, ami pozitív hatással van a Társaság villamosenergia- költségeire az előző évhez képest. Az adatigény és a nagy sebességű kapcsolódás iránti kereslet globálisan, valamint Magyarországon is kulcsfontosságú trend volt. A Táraság, mint Magyarország vezető infokommunikációs szolgáltatója, elkötelezett ezen igények kielégítése mellett és így továbbra is stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására összpontosít, támogatva Magyarország digitális átalakulását. A magyar kormánnyal 2023-ban aláírt Közös Nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban a Társaság tovább bővítette optikai hálózatát, 2025 végére meghaladva a 4 millió hozzáférési pontot. A szolgáltatás minőségének javítása és a kapacitás további bővítése érdekében a Magyar Telekom további fejlesztéseket hajtott végre mobilhálózatán is, aminek eredményeként a lakosság alapú kültéri 5G lefedettség 2025 végére elérte a 86%-ot. Továbbá, 2025-ben a Magyar Telekom összesen 41 járásban nyerte el a Gigabit Magyarország Program tender keretében meghirdetett pályázatot, mintegy 20,32 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szerezve. A tender célja az volt, hogy az Európai Unió forrásainak felhasználásával biztosítsa az optikai hálózati lefedettséget mintegy 600 ezer, jelenleg lefedetlen hozzáférési pont számára Magyarország mind a 174 járásában (Budapest kivételével). Ezeknek a támogatott beruházásoknak köszönhetően a Magyar Telekom 2028 végére 118 ezer, jelenleg optikai hálózattal nem rendelkező hozzáférési pontot fog lefedni. Összességében a Társaság nem azonosított olyan eseményeket, amelyek veszélyeztethetnék működésének folytonosságát, továbbá a menedzsment jövőbeli cash-flow-k értékelése alapján alulteljesítés sem várható hosszú távon.
233 2.4 Fenntarthatósági közzétételek 2024-től a magyar és az EU szabályozásoknak megfelelően, a vállalati fenntarthatósági irányelv (CSRD) és a fenntarthatósági jelentési standardok (ESRS) alapján a Magyar Telekom Csoport elkészítette a Konszolidált fenntarthatósági jelentését, amely a Konszolidált üzleti/vezetőségi jelentésben külön került bemutatásra. További fenntarthatósággal kapcsolatos információk és jelentések a Társaság Befektetőknek weboldalon találhatók: https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/fenntarthatosagi-jelentesek 2.4.1 Fenntarthatósági stratégia A Társaság fenntarthatósági stratégiájának legfőbb célja, hogy a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, a környezet védelmének szolgálatába állítva, befogadó, sokszínű munkahelyként az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS 2 SBM-1 Stratégia, üzleti modell és értéklánc fejezetében. Magyarország digitalizációja A digitalizációs pillér fő stratégiai célkitűzését a Magyar Kormánnyal aláírt Közös Nyilatkozat is tartalmazza, amely a 2.3 megjegyzésben kerül bemutatásra. Az új digitális megoldások fejlesztése a Társaság stratégiai célkitűzése, ezért számos új platform és megoldás kerül bevezetésre minden évben, amelyek mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek, mind a Társaság szervezetei számára számos előnnyel járnak. Ezek a megoldások az egyre kritikusabbá váló klímavédelemre is összpontosítanak és támogatják azokat. Az ügyfeleket támogató digitális megoldások között a papírmentes szerződéskötés és Vanda, egy automatizált AI- alapú digitális ügyfélszolgálati asszisztens, hatékonyabb szolgáltatásokat és magas szintű ügyfélélményt kínáló problémamegoldást biztosít. Az üzleti megoldások között megtalálhatóak a felhőszolgáltatások, az eszköz mint szolgáltatás (DaaS), a dolgok internete (IoT) szolgáltatások, beleértve az intelligens almérőket (hő-, gáz-, víz- és villanyórák), az intelligens világítást, valamint az intelligens hulladékgazdálkodást. További információk az éghajlatvédelmet és körforgásos gazdaságot támogató legújabb innovációkról a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S4-4 Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága fejezete tartalmaz. Magyar Telekom elkötelezett a magyar társadalom digitális fejlődésének támogatása mellett azáltal, hogy olyan hálózati szolgáltatásokat nyújt, amelyek megfelelnek növekvő ügyféligényeknek és magasabb ügyfélélményt biztosítanak, valamint a társadalmi szerepvállalása révén részt vesz a generációk digitális fejlesztésében. Klímavédelem A Magyar Telekom Nyrt. kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalása a Párizsi Megállapodás és az EU követelményeivel, valamint az IPCC 1,5°C-os céljával összhangban került meghatározásra, amely a Társaság stratégiájának fő fókusza. Ezek a kötelezettségvállalások 2030-ig érvényesek: ▪ Scope 1 és 2 közvetlen és közvetett kibocsátások 84%-os csökkentése 2015-höz képest; ▪ a beszállítóknak és az ügyfeleknek a Társaságra háruló kibocsátásának (Scope 3 kibocsátás) 30%-os csökkentése 2017-hez képest. A Társaság piacvezető képességét csak akkor tudja megőrizni, ha azonnal tud reagálni a külső piaci, geopolitikai és környezeti változásokra, ennek megfelelően folyamatosan felülvizsgálja stratégiai célkitűzéseit. Az új stratégia megvalósításához részletes megvalósíthatósági tanulmányok készültek. Piaci alapon összesen 80%-os csökkentés látszik megvalósíthatónak 2030-ig a Magyar Telekom és a Telekom Rendszerintegráció Zrt. kibővített forrásaival együtt. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1 Éghajlatváltozás és ESRS E1-6 Az 1., 2. és 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás fejezeteiben. Sokszínűség és befogadás A Magyar Telekom befogadó munkáltató kíván lenni a munkavállalók számára szervezett belső képzési programokkal, amelyek célja egy befogadó, egyenlő és nyitott gondolkodásmód kialakítása, továbbá támogatja a nők vezetői pozícióba kerülését és a fogyatékkal élők hozzáférésének megkönnyítését. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S1 Saját munkaerő fejezetében.
234 2.4.2 A fenntarthatóság pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatása A vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek, illetve egyes felsővezetők számára fenntarthatósági teljesítménymutatók (KPI) kerültek meghatározásra, amelyek a javadalmazási rendszerbe is beépítésre kerültek. Részletesebb információ a 20.1.1 megjegyzésben, valamint a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS 2 GOV-3 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba és ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv fejezeteiben találhatók. A fenntarthatósági stratégia digitalizációs pillére részeként a Társaság a technológiai modernizációra helyezi a hangsúlyt, amely a hálózat éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítását és az energiahatékonyság növelését célozza, mint például az optikai átállás és a 5G hálózat fejlesztése (lásd 9.2 megjegyzés). Ezen fejlesztési terveket mind a goodwill értékvesztés vizsgálat (lásd 3.2 és 10.4 megjegyzések), mind az éves hasznos élettartam felülvizsgálat (lásd 9.3 és 10.3 megjegyzések) tartalmazza; az összes kapcsolódó tényezőt és az érzékenységi elemzéseket figyelembe véve értékvesztés elszámolás nem történt sem 2024-ben, sem 2025-ben, további információk a 3.1 és 3.2 megjegyzésekben. A mobil és vezetékes hálózati elemek leszerelésével és helyreállításával kapcsolatos eszköz helyreállítási kötelezettség (ARO) a működési tevékenység részeként a hatályos jogszabályoknak megfelelően és a hálózatfejlesztési tervekkel összhangban kerül elszámolásra, mely évente kerül felülvizsgálatra, ahol az esetleges további szabályozói előírások értékelése is megtörténik, lásd 13.2 megjegyzés. 2.4.3 Energiafelhasználás és menedzsment A Magyar Telekom új klímastratégiája a fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkentésére összpontosít, ami összhangban van az Európai Zöld Megállapodással, ehhez igazodva a Társaság villamosenergia-felhasználását 2021-től megújuló energiából fedezi. Az elektromos áram költsége a Társaság működésének egyik legfontosabb forrása, mivel az a hálózat működéséhez (üzemeltetés, irányítás, hűtés) szükséges és ezért jelentős költséget képvisel, lásd a 21-es megjegyzést. A Társaság környezetvédelmi stratégiájával összhangban és az energiapiacokból eredő gazdasági kockázatok enyhítése érdekében prioritássá vált a megújuló energia beszerzése a hazai piacról. E célból 2025-ben a Társaság öt fix áras fizikai energiavásárlási megállapodással (PPA) rendelkezett egy magyar naperőmű-üzemeltetővel, összesen hat naperőműre vonatkozóan. Az egyik PPA 2023 óta volt érvényben és 2024-ben 10 évre meghosszabbították. Továbbá, négy további PPA-t kötöttek 10 éves időtartamra 2024-ben, amelyek teljes termelése 2025 elején indult el. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Telekom villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét dedikált fizikai eszközökből biztosítják, a fennmaradó rész pedig szintén zöldnek minősül, mivel azt hivatalos szervek által kibocsátott és elismert származási garanciák (zöld tanúsítványok) fedezik. A Magyar Telekom az IFRS 9 2.4. bekezdésében foglalt ’saját felhasználásra’ vonatkozó mentességet alkalmazza és ezért a PPA-kat és a származási garanciákat szolgáltatási szerződésként számolja el. Mind a PPA-k szerinti megújuló energia vásárlás, mind a származási garanciák az Egyéb működési költségek között kerülnek elszámolásra energiaköltségként. A Társaság változatlanul elkötelezett a környezetvédelmi stratégiája mellett, mely a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1-1 Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és ESRS E1-5 Energiafogyasztás és -szerkezet fejezeteiben kerül bemutatásra. 2.4.4 Fenntarthatósággal kapcsolatos főbb kockázatok A Társaság ki van téve a jövőbeni energiaár bizonytalanság kockázatának. A piacon a zöld energia iránti növekvő kereslet a jelenlegi makrogazdasági helyzettel együtt az energia árak és a megújuló energiatanúsítvány árainak növekedését eredményezheti. További információk a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS 2 SBM-3 Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel fejezetében. Az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül a Társaság kritikus klíma kockázatokat (árvíz, hőségriadó) azonosított, melyekre intézkedési tervet alakított ki. Minden felmerülő eset kivizsgálásra és elemzésre került, a hálózati károk mértéke nem érte el a jelentős szintet. Ez az elemzés segíthet a Magyar Telekom számára, hogy az infrastruktúra modernizálásával alkalmazkodóképesebbé váljon. További információ a 9.1 megjegyzésben.
235 A kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 °C-os csökkentési célt, a szabályzók a jövőben szigorúbb határokat szabhatnak meg (pl. az EU Energiahatékonysági Irányelvének kiterjesztése az adatközpontokra), amelyek a Társaság számára magasabb kiadásokat eredményezhetnek. Ahogy az Európai Unió és Magyarország átáll a megújuló energiatermelésre, bekövetkezhet a villamosenergia-rendszer potenciális instabilitása is. Bár a Magyar Telekom Nyrt. hálózatát a folyamatos szolgáltatást biztosító logikával alakította ki, a Társaság törekszik a villamosenergia-kimaradások kockázatát kezelő infrastruktúra további fejlesztésére. Az áramszünetek kezelésére a Magyar Telekom Nyrt. a mobil bázisállomásait és a kritikus infrastruktúra telephelyeit már felszerelte akkumulátorokkal és/vagy mobil dízelgenerátorokat is használ. A károsanyag-kibocsátás csökkentése és a klímaváltozás mérséklése érdekében a flottát át kell alakítani, mivel a Társaság Magyarország egyik legnagyobb flottájával rendelkezik. Ez költségekkel jár, de amíg be nem fejeződik, a szén-dioxid- kvóták (karbonkreditek) vásárlása is hozzájárulhat a költségek erőteljesebb növekedéséhez. Az előremutató klímastratégiának és a már elért eredményeknek köszönhetően a Magyar Telekom a szigorúbb szabályozás mellett is tovább dolgozik stratégiai célkitűzéseinek és vállalati felelősségvállalásának teljesítésén. Az elemzések alapján a Magyar Telekom nem vár jelentős hatást sem az üzleti modelljére, sem működési eredményének vagy pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozóan. 3 Kritikus számviteli becslések és megítélések A becslések és megítélések a múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékelésre kerülnek. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők. 3.1 Eszközök hasznos élettartama Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változások mellett a globális környezetvédelmi tudatosság és a vállalt környezeti célkitűzések szem előtt tartására épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve akkor, ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, valamint az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközök között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a pénzügyi helyzet és a tevékenység eredménye szempontjából. A 2024. és 2025. évek során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9.3 és 10.3 megjegyzés tartalmazza. Új szolgáltatás vagy technológia bevezetésekor a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát, ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem feltétlenül szükséges az új technológiára történő átállás. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.
236 3.2 A goodwill és a befektetések értékvesztésének vizsgálata 3.2.1 Goodwill A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwillre, de évente, az év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A 2025. évi Egyedi pénzügyi jelentés elkészítése során a goodwill értékvesztés vizsgálata aktualizálásra került, amely során minden rendelkezésre álló előretekintő külső és belső információ mérlegelésre került. A vizsgálat tükrözi a piaci tényezők aktualizált állapotát, a szabályozási környezetben várható változásokat, a várható bevételeket és ráfordításokat, a beruházási terveket (beleértve az éghajlat változással kapcsolatos terveket is), a frissített könyv szerinti értéket, a devizaárfolyamokat, a súlyozott átlagos tőkeköltséget, valamint olyan egyéb tényezőket, amelyek lehetséges értékvesztés elszámolását okozhatják. A Magyar Telekom Csoport (a Csoport) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarország szegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre. Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére, mint pénztermelő egységre (CGU) vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. További információk a működési szegmensekről a 32. megjegyzésben. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték (FVLCD) alapján határozzuk meg, mivel a távközlési szektor befektetéseinek megtérülési ideje hosszabb időszakot ölel fel. Az értékvesztés vizsgálat a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein és várakozásain alapul. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A kalkulációkban a Magyar Telekom Csoport eltérő súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy a működési szegmens melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A távközlési ipar egyik fő mozgatórugója a technológiához kapcsolódó jelentős éves beruházás a vezetékes és mobil hálózatokba és szolgáltatásokba, melyek a feltételezések során figyelembevételre kerültek. A folyamatos befektetés alapvető fontosságú a piacvezető pozíció megőrzéséhez, a lakossági ügyfelek és üzleti partnerek bevonzásához és megtartásához, valamint az egyre növekvő adatigények kielégítéséhez. Magyarország digitális átalakulására vonatkozó, a magyar kormánnyal kötött hosszú távú kötelezettségvállalás szerinti beruházási ráfordítások (CAPEX) is figyelembevételre kerültek a számításokban (részletek a 2.3 megjegyzésben). A beruházások célja a legújabb technológiák megvalósítása, amelyek a Csoport klímavédelmi stratégiáival összefüggésben az energiahatékonyságot és a kibocsátáscsökkentést helyezik előtérbe. További információk a jelenlegi beruházásokról a 9.2 megjegyzésben találhatók. A kalkuláció érzékeny az energiaárak és az energiafogyasztás alakulására, amely szorosan összefügg a Csoport fő tevékenységével. Az energiafelhasználás magasabb szintje az új technológiai eszközök számának növekedése miatt várható. Az energiaköltség terheit kezelve a Csoport megújuló villamosenergiát vesz igénybe. A jövőbeli cash flow-kra vonatkozó előrejelzések a múltbeli adatok és értékesítési előrejelzések felhasználásával készült jövőbeli bevételekre és árakra vonatkozó legjobb becsléseken, az általános piaci elemzések- és előrejelzések alapú működési költségeken, iparági trendeken és a piaci verseny alakulásán, valamint egyéb rendelkezésre álló információkon alapulnak. A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá. A goodwill értékvesztési teszt során alkalmazott előrejelzéseket a menedzsment hagyja jóvá. Az aktualizált számítások alapján 2024-hez hasonlóan 2025-ben sem kellett értékvesztést elszámolni.
237 Az MT-Magyarország szegmensre allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben találhatók. 2024-ben és 2025-ben az alábbi WACC és PGR százalékok kerültek alkalmazásra a valósérték kalkulációhoz a goodwillre vonatkozó értékvesztés vizsgálat során. 2024. 2025. MT-Magyarország WACC ..................................................................................................... 8,60% 8,80% PGR ......................................................................................................... 1,0% 1,0% Érzékenységi vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során a menedzsment megvizsgálta, hogy az értékvesztés kalkuláció fő paramétereinek reálisan várható változása goodwill értékvesztés elszámolását vonja-e maga után valamely szegmensen. A paramételek reálisan várható változásának mértéke előre tekintő információk alapján került meghatározásra, ilyenek például az inflációra és az alapkamatra vonatkozó előrejelzések. Az alábbi fő paraméterek kerültek vizsgálatra: WACC, PGR, szabad cash-flow és CAPEX, mindegyik külön-külön. ▪ A szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékére a WACC változásának van a legnagyobb hatása. A WACC az alábbi paraméterekkel kerül meghatározásra: - a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) alkalmazva - a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétáját, - az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama, - az adósságráta, amely összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával. A WACC rátát alapvetően az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama határozza meg. A 10 éves zéró-kupon hozam várható változását nehéz megbecsülni. A WACC paraméterek várható mozgásának megbecslése nagymértékben megítélés kérdése, de az 1-2% százalékpontos pozitív vagy negatív elmozdulás mellett értékvesztés elszámolása nem várható. ▪ Az alkalmazott PGR-ek összhangban vannak a szegmensek hosszú távú átlagos növekedési ütemével. A PGR jelentős változása előreláthatólag nem várható, ezért ezen paraméteren érzékenységi vizsgálat nem történt. ▪ A jövőbeli cash flow-k ingadozásának előrejelzése kihívást jelent a jelenlegi makrogazdasági környezetben, ami fizetőképességi problémákat okozhat lakossági és üzleti ügyfeleknél. A szabad cash flow 5%-os ingadozása képezte vizsgálat tárgyát és ennek eredményeképpen értékvesztés elszámolására nem került sor. ▪ A CAPEX költségvetést a Csoport határozza meg és szorosan figyelemmel kíséri, a jövőbeni CAPEX ráfordítások növekedhetnek, ezért az érzékenységi teszt során 5%-os elmozdulás került alkalmazásra, ami nem eredményezett goodwill értékvesztés elszámolást egyik szegmenst érintően sem. Összességében, a menedzsment úgy véli, hogy a CGU-k megtérülő értékének alapjául szolgáló, fent tesztelt fő feltételezésekben bekövetkezett bármilyen észszerűen lehetséges változás nem lehetett hatással a CGU-k könyv szerinti értékének megtérülésére. 3.2.2 Befektetések értékvesztése A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő vételárat, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom Nyrt. az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság.
238 Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetéssel kapcsolatban, amely a megtérülő értékre vonatkozó becslés alapján értékvesztés értékelés elkészítését indokolja (további információk a 11-es megjegyzésben). A megtérülő értéket 2025-ben a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nél, a Stonebridge Communications AD Skopje-nél (Stonebridge AD), a KalászNet Kábel TV Kft.-nél és a Telekom New Media Zrt.-nél vizsgálta a Társaság. Ezen befektetésekről részletesebb leírás a 11-es megjegyzésben található. A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A Telekom Rendszerintegráció Zrt., a KalászNet Kábel TV Kft. és a Telekom New Media Zrt. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. értékei az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardokkal, a Stonebridge AD számai az Észak- Macedóniában elfogadott IFRS Számviteli Standardok szerint kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) Telekom Rendszerintegráció Zrt. ................................. 7.153 31.038 7.864 27.395 Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. .............................. - - 1.417 21.275 Stonebridge AD ............................................................... 8.063 5.893 6.586 4.388 KalászNet Kábel TV Kft. ................................................. 759 7.984 326 7.263 Telekom New Media Zrt................................................. 40 714 72 747 A Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. 2025. november 1-jével kezdte meg működését a Magyar Telekom Nyrt.-től való leválása révén, lásd részletesen az 1. megjegyzést. A Magyar Telekom a leválás során kivezetett és átadott eszközök és kötelezettségek nettó értékével megegyező befektetést mutat ki az újonnan alapított leányvállalatban. Az új leányvállalat konzisztens pénzügyi teljesítménye a részletes, leválás előtti elemzésben tervezésre és dokumentálásra került. 2025. december 31-én frissített DCF modell még nem készült el a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt.-re vonatkozóan. Ez elsősorban a rövid működési időszaknak tudható be. Annak ellenére, hogy ebben a szakaszban nincs kvantitatív DCF modell, a menedzsment értékelte a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. teljesítményét, amely 2025 végén nyereséget termelt. A menedzsment arra a következtetésre jutott, hogy az értékvesztésre utaló jelek jelenleg nem állnak fenn a befektetéssel kapcsolatban. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. és a Stonebridge AD esetében a megtérülő érték a DCF modell használatával került kiszámításra. A Magyar Telekom a DCF modellben súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A WACC a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, tízéves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a PGR összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával. A Stonebridge AD a Makedonski Telekom AD Skopje (Makedonski Telekom) tőkéjének 51%-os tulajdonosa és fő tevékenysége ezen tőke kezelése. Ennek megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. a Makedonski Telekom DCF modelljét használja a Stonebridge AD megtérülő értékének becsléséhez. Ezen befektetések elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke (FVLCD) meghaladja azok könyv szerinti értékét, ezért sem 2024-ben, sem 2025-ben nem volt szükség ezen befektetésekre értékvesztést elszámolni. A befektetések könyv szerinti értékének részletezését lásd a 11. megjegyzésben. Az alábbi táblázat tartalmazza ezen befektetések valós érték kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltséget 2024-ben és 2025-ben: WACC 2024. 2025. Telekom Rendszerintegráció Zrt....................................................... 11,77% 10,16% Stonebridge AD ................................................................................... 8,55% 8,15% KalászNet Kábel TV Kft. ..................................................................... 7,25% 7,81% Telekom New Media Zrt. .................................................................... 7,99% 8,77%
239 3.3 Követelések becsült értékvesztése A követelések értékvesztése a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján kerül elszámolásra. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztés egyedileg kerül meghatározásra. Egyéb ügyfelek esetében portfólió alapján (besorolását a 4.1.2 megjegyzés tartalmazza) kerül az értékvesztés megbecsülésre: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek fizetőképessége, a fizetési feltételekben bekövetkezett és várható változások és egyéb előre tekintő információk alapján (pl. infláció/reál kereset, GDP, kiskereskedelmi fogyasztás és egyéb hazai és nemzetközi statisztikák, makrogazdasági környezet, az MNB kiadványai). Ezen felül az üzleti tevékenység jellege is (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil stb.) figyelembevételre kerül, valamint a különböző piaci környezetek is, melyekben a Társaság vállalatai működnek. Az értékvesztés számítás fenti tényezői évente felülvizsgálatra, és szükség szerint a számításokban módosításra kerülnek. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül. 2025-ben, a várható hitelezési veszteség számítás éves felülvizsgálata során a menedzsment értékelte a globális makrogazdasági környezet negatív tendenciájának a magyar gazdaságra gyakorolt hatásait. Az infláció elhúzódó hatása továbbra is negatív hatással van a háztartások fizetőképességére és a követelések monetizációjára. Az éves felülvizsgálat kimutatta, hogy nincs szükség a portfóliókra korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. Az egyösszegű értékvesztés a jövőre vonatkozó információk alapján felülvizsgálatra került, amelynek eredményeként kismértékű, 0,1 milliárd forint összegű értékvesztés került elszámolásra az előző évben a részletfizetési és szolgáltatáshoz kapcsolódó vevőkövetelésekre. Egyéb pénzügyi eszközökre a hatás nem volt jelentős. Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2025. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a nem esedékes részletfizetéses vevőkövetelésekre, amennyiben a becsült nemfizetési arány változik. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 5%-os és 10%-os javulása (-) és romlása (+) ezen vevőkövetelések (rövid és hosszú) számított értékvesztésének 1 milliárd forintos, illetve 2,1 milliárd forintos növekedését vagy csökkenését idézné elő. Az ügyfelek pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét. A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4.1.1, 4.2.2.2 és 5.1.2 megjegyzésekben. 3.4 Vevői szerződések A Társaság alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfólióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli. Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya, az átlagos szerződés- felbontási arányok (az első 14 napon belül), a várható késedelmi pótlék bevételek és az effektív kamatláb figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök havi szinten kerülnek kivezetésre, az ügyfelek részére kiszámlázott bevétellel párhozamosan, a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje alatt. Továbbá a Társaság eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel, a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel együtt. Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeni bevételeken keresztül. A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán (értékesítési és marketing költségek, ajánlattétel költségei, értékesítési jutalékok és jogi költségek). A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed.
240 A vevői szerződések megkötésének költségei a vezetékes és mobil szolgáltatásokkal kapcsolatban merülnek fel, melyeket portfólió megközelítés alapján amortizálunk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami ▪ hűségidő nélküli szerződések esetében a múltbeli ügyfélmegtartási adatok alapján történik (pl. feltöltőkártyás és havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások átlagos felhasználási ideje), ▪ hűségidős szerződések esetében (12-24 havi hűségidővel) a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak (pl. havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások, valamint több szolgáltatási elemet tartalmazó csomagok). A Társaság úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el. A vevői szerződés teljesítésével kapcsolatos költségek lehetnek telepítési alvállalkozói költségek, amelyek nem különállóak a szerződés más szolgáltatásaitól; például kábelezési tevékenységek, kábelek és tartozékok internet és TV szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan. A Társaság az IFRS 15.95 paragrafust alkalmazza és eszközként aktiválja ezeket a költségeket, mint a szerződés teljesítésének költségeit, amelyet közvetlen költségként amortizál a vevői szerződés hasznos élettartama alatt. A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 4.2.2.3, 12.2 és 18.4 megjegyzésekben. 3.5 Lízingek – diszkont kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie. A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia. A járulékos kamatláb tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízing kockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi. A Magyar Telekom Nyrt. sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra. A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak hosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a kiterjesztési és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem. A meghosszabbítási opciók (vagy a felmondási opciók utáni időszakok) csak akkor szerepelnek a lízing futamidejében, ha a Társaság észszerűen biztos abban, hogy él a lízing meghosszabbítására vonatkozó opcióval, vagy nem él a lízing felmondási jogával. Az „észszerűen bizonyos” gyakorlat küszöbe alacsonyabb, mint a „gyakorlatilag biztos”, és magasabb, mint a „valószínűbb, mint nem”.
241 4 Pénzügyi instrumentumok A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik. A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják: ▪ a pénzeszközöket, ▪ a másik fél tőkeinstrumentumait, ▪ szerződésen alapuló jogot ▪ pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik féltől; vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy ▪ olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. A Társaság pénzügyi kötelezettségei az alábbiakból származnak: ▪ szerződéses kötelezettségek: ▪ készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása (nem származékos instrumentum), vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos instrumentum), vagy ▪ olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. Az IFRS 9 hatóköre kiterjed azokra a szerződésekre is, amelyek a nem pénzügyi tételek vételére vagy eladására vonatkoznak, ha azokat pénzeszközben vagy más pénzügyi instrumentumokkal nettó módon is teljesíteni lehet (nettó rendezés), kivéve az olyan szerződéseket, amelyeket valamely nem pénzügyi tételnek a Társaság várható vételi, eladási, vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvételének vagy átadásának a céljára hoztak létre és tartanak (azaz saját felhasználási célú szerződések). A saját felhasználási célú szerződésekre egyéb IFRS Számviteli Standardok pl.: IAS 2 vagy IAS 37 előírásai alkalmazandók. Azok a szerződések, amelyeket eredetileg a Társaság a várható vételi, eladási vagy felhasználási igényei szerint kötött, és amelyek a szerződés időtartama alatt nem teljesítik a saját felhasználás követelményeit, ettől az időponttól szintén az IFRS 9 hatálya alá tartoznak. A Társaság esetében releváns alkalmazási területek a villamosenergia fizikai vásárlására és a megújuló energiatanúsítványaira vonatkozó szerződések, amelyek mindegyike megfelel az IFRS 9 saját felhasználásra vonatkozó követelményeinek.
242 4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák A Társaság a pénzügyi eszközeit ▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja: ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash- flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI); ▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései; ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. Az IFRS 9.4.1.4 bekezdése lehetőséget biztosít bizonyos tőkeinstrumentumokba történő befektetéseknek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció) valós értéken történő bemutatására. Az érték változásai azonnal és teljes egészében az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerülnek elszámolásra. A fenti besorolásnál ▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke, ▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) a teljesítés napján történik, amikor a pénzügyi eszköz ténylegesen átruházásra kerül („teljesítés időpontja szerinti elszámolás”). Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközt bekerüléskor tranzakciós költséggel növelt valós értéken jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra. A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra, kivéve azokat a befektetéseket amelyekre bekerüléskor a Társaság az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történő bemutatás lehetőséget alkalmazza, ez esetben a keletkező nyereség vagy veszteség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.
243 4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Társaság az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges, kivéve az OCI opció alkalmazásakor. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét. Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnőtt, az értékvesztést az eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. Az élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta nem nőtt jelentősen, az értékvesztést az eszköz 12 havi élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. A 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum jelentési időponttól számított 12 hónap alatt várhatóan bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik, súlyozva az adott időszak alatt bekövetkező nemteljesítés valószínűségével. A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést a múltbeli adatok és a várható makrogazdasági tendenciák (munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, kormányzati intézkedések és MNB kiadványok) által vezérelt előre tekintő megfontolások alapján a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben, vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni, a fenti feltételek alapján. A hitelkockázat megemelkedett szintjét az alábbiak jelezhetik: ▪ a szerződéses fizetések 30 napot meghaladóan késedelmesek, ▪ külső/belső minősítés változása, ▪ piaci feltételek fizetési kötelezettséget befolyásoló változása, ▪ a kölcsön felvevőjének pénzügyi nehézségei, melyek fizetőképességét jelentősen megváltoztatják, ▪ az üzleti, pénzügyi vagy gazdasági körülmények kedvezőtlen változása, pl. a kamatlábak vagy a munkanélküliségi ráta növekedése A nemteljesítés jellemzői, amelyek a behajthatatlan hitelkockázati besorolást támasztják alá: ▪ a pénzügyi eszköz több mint 90 napja késedelmes, ▪ a másik fél ismételten nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek és a szolgáltatása zárolásra került (a szerződés még nem került felmondásra), ▪ a másik fél kifizetetlen számlái meghaladják a számára előírt hitelezési limitet és ismételt felszólítás ellenére sem fizet ▪ a másik fél fizetésképtelenségi eljárásért folyamodik ▪ az értékelésnél a fenti mennyiségi szempontok mellett minőségi szempontokat is figyelembe kell venni, mint pl. a megállapodások nem teljesítése Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. ▪ Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor, amelyek múltbeli adatokon és a várható makrogazdasági változásokat figyelembe vevő előre tekintő megfontolásokon alapulnak. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.
244 Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. Az Társaság úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést. ▪ Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat jelentős növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk, mely eszközök az egyes kosárba kerülnek. A vevőkövetelések faktorálása jellemzően nem visszaforduló, azaz a vevőkövetelés kivezetésével és az egyéb követelések közötti faktoring követelés felvételével valósul meg. További részletek a 4.2.2.1 megjegyzésben. 4.1.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök A következő tételek kerülnek ide besorolásra: ▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek; ▪ 3 hónapon túli bankbetétek; ▪ vevőkövetelések; ▪ egyéb követelések. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával; csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns, mivel az éven belüli pénzügyi eszközök esetében nem minősül jelentősnek. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. 3 hónapon túli bankbetétek A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok. Vevőkövetelések A hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőkövetelések kerülnek azonos csoportba besorolásra és kollektíven kerülnek értékvesztés tesztelésre. A vevőkövetelések az üzleti szegmensek (lakossági, üzleti, nagykereskedelmi és egyéb kategória) által nyújtott szolgáltatás típusa (telekommunikációs, RI/IT szolgáltatások), a részletvevők, valamint a költségvetési intézmények (beleértve az önkormányzatokat) csoportosítás alapján kerülnek besorolásra. A tárgyévi értékvesztés és a korábban leírt összeg utólagos beszedése az eredménykimutatás Közvetlen költségek során belül az Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök között kerül elszámolásra. Adósság instrumentumok valós értéken történő értékelése az egyéb átfogó jövedelemmel szemben Az SPPI teszt alapján a Társaság nem azonosított olyan adósság instrumentumot, amelyet valós értéken értékel az egyéb átfogó jövedelemmel szemben.
245 4.1.3 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök Azon pénzügyi instrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában: ▪ Adósságinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján. ▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő tovább értékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra. ▪ A származékos pénzügyi eszközöket. ▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 4.2 Pénzügyi eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található. Az értékvesztés teszt alapján értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban. Pénzeszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Pénztár .................................................................................................................. 60 90 Bankbetét (látra szóló) ....................................................................................... 643 542 Összesen .................................................................................................... 703 632 Átlagos kamatlábak 2024.12.31 2025.12.31. Pénztár ................................................................................................................. 0,00% 0,00% Bankbetét (látra szóló) ...................................................................................... 3,27% 3,51% Átlagos kamatláb ..................................................................................... 2,99% 3,01% Pénzeszközök pénznemenként 2024.12.31 2025.12.31. HUF ....................................................................................................................... 703 632
246 4.2.2 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök 4.2.2.1 Vevőkövetelések – könyv szerinti érték A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Vevőkövetelések külső felektől ............................................................................. 161.846 163.319 Vevőkövetelések leányvállalatoktól ...................................................................... 2.682 4.405 Vevőkövetelések más kapcsolt felektől .............................................................. 3.884 4.475 Éven belüli vevőkövetelések összesen.......................................................... 168.412 172.199 Éven túli vevőkövetelések ....................................................................................... 22.802 24.034 Vevőkövetelések összesen ............................................................................ 191.214 196.233 Vevőkövetelések korosítása Az alábbi táblázat a Társaság bruttó vevőköveteléseit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban. 2024.12.31. 2025.12.31. Nem lejárt ................................................................................................................... 181.220 187.177 éven belüli .............................................................................................................. 155.480 160.057 éven túli .................................................................................................................. 25.740 27.120 Lejárt kevesebb, mint 30 napja ....................................................................................... 20.921 19.364 30–60 napja ............................................................................................................. 5.224 5.632 61–90 napja ............................................................................................................. 1.837 2.149 91–180 napja .......................................................................................................... 3.776 2.626 181–360 napja ........................................................................................................ 3.511 2.791 több, mint 360 napja .............................................................................................. 4.500 6.257 Csődeljárás alatt álló vevők .................................................................................... 388 605 Bruttó érték .................................................................................................... 221.377 226.601 A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. 4.2.2.2 Vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2024-re és 2025-re vonatkozóan: 2024. 2025. Értékvesztés az időszak elején ........................................................................... 27.780 30.163 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) .......................... 11.348 10.207 Értékvesztés felhasználása ................................................................................ (a) -8.965 -10.002 Értékvesztés az időszak végén .................................................................. 30.163 30.368 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).
247 Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2024-re és 2025-re vonatkozóan. 2024.12.31 2025.12.31 Nem lejárt ................................................................................................................... 16.195 16.189 éven belüli .............................................................................................................. 13.257 13.103 éven túli .................................................................................................................. 2.938 3.086 Lejárt kevesebb, mint 30 napja ....................................................................................... 1.484 1.332 30–60 napja ............................................................................................................. 1.609 1.534 61–90 napja ............................................................................................................. 955 1.030 91–180 napja .......................................................................................................... 2.663 1.738 181–360 napja ........................................................................................................ 2.673 2.093 több, mint 360 napja .............................................................................................. 4.196 5.847 Csődeljárás alatt álló vevők .................................................................................... 388 605 Értékvesztés ................................................................................................... 30.163 30.368 Az alábbi táblázat az átlagos leírási kulcsokat mutatja életkor szerinti bontásban 2024-ben és 2025-ben. 2024.12.31. 2025.12.31. Nem lejárt ................................................................................................................... 8,9% 8,6% éven belüli .............................................................................................................. 8,5% 8,2% éven túli .................................................................................................................. 11,4% 11,4% Lejárt kevesebb, mint 30 napja ....................................................................................... 7,1% 6,9% 30–60 napja ............................................................................................................. 30,8% 27,2% 61–90 napja ............................................................................................................. 52,0% 47,9% 91–180 napja .......................................................................................................... 70,5% 66,2% 181–360 napja ........................................................................................................ 76,1% 75,0% több, mint 360 napja .............................................................................................. 93,2% 93,4% Csődeljárás alatt álló vevők .................................................................................... 100,0% 100,0% Átlagos leírási kulcsok ................................................................................... 13,6% 13,4% További információ a Vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.
248 4.2.2.3 Szerződéses eszközök A szerződéses eszközök könyv szerinti értéke a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Rövid lejáratú szerződéses eszközök ................................................................. 13.560 15.116 Hosszú lejáratú szerződéses eszközök .............................................................. 3.573 4.053 Szerződéses eszközök összesen ................................................................ 17.133 19.169 Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2024-re és 2025-re vonatkozóan. 2024. 2025. Értékvesztés az időszak elején ........................................................................... 1.350 1.545 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) .......................... 984 1.565 Értékvesztés felhasználása ................................................................................ (a) -789 -741 Értékvesztés az időszak végén .................................................................. 1.545 2.369 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). 4.2.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT AG-vel kötött kamat- és devizacsere ügyleteket tartalmaznak, amelyek a Társaság euró alapú hiteleinek és a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2024.12.31. 2025.12.31. Kamat- és devizacsere ügyletek (éven túli) ................................................................ 6.733 969 Kamat- és devizacsere ügyletek (éven belüli) ........................................................... 1.704 - Határidős ügyletek (éven belüli) ................................................................................... 100 63 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok ..... 8.537 1.032 4.2.4 Egyéb pénzügyi eszközök Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.
249 4.2.4.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Cashpool követelések kapcsolt féllel szemben ................................................ (a) 51.170 103.869 Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben ................................................................ 1.549 1.590 Pénzügyi lízingkövetelések ................................................................................... (b) 166 495 Egyéb ....................................................................................................................... 429 457 Összesen ....................................................................................................... 53.314 106.411 Az (a)–(b) pontok magyarázatát lásd a 4.2.4.2. megjegyzésben. 4.2.4.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Tőkeinstrumentumok ............................................................................................. (c) 1.401 1.401 Pénzügyi lízingkövetelések .................................................................................. (b) 977 1.301 Egyéb ....................................................................................................................... 1.162 143 Összesen ....................................................................................................... 3.540 2.845 (a) A következő táblázat mutatja a pénznemenkénti részletezést 2025. 12.31. Könyv szerinti érték Kölcsönfelvevő Pénznem Kamatláb (%) Fix / változó 103.299 DT AG HUF 6,50 változó -200 DT AG EUR 2,20 változó 770 DT AG USD 3,98 változó Éven belül esedékes ...... 103.869 (b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést. (c) A Társaság 50%-os részesedéssel rendelkezik a korábban közös vezetésű vállalatban, az E2 Hungary Zrt.-ben, ugyanakkor a másik tulajdonossal, a MET Holding AG-vel (MET; 2023 januárjától az új tulajdonos a MET Sales and Trading Holding AG) kötött szerződés alapján nem rendelkezik jelentős befolyással a vállalat felett. A szerződés feltételeinek megfelelően ez a tőkeinstrumentum eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kerül értékelésre és elszámolásra. A tőkeinstrumentumok összege az E2 Hungary Zrt.-hez kapcsolódik (1.400 millió forint), a többi pedig az EURESCOM-ba történő jelentéktelen (2%) befektetéshez (1 millió forint). Az egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök becsült várható hitelezési vesztesége nem minősültek jelentősnek, így nem kerültek elszámolásra. 4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák A pénzügyi kötelezettségeket a Társaság kétféleképpen értékeli: ▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek, ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettség valós értéken kerül a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget, vagy annak egy részét (kivéve a lízingkötelezettségeket, lásd 17. megjegyzés), amikor az rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.
250 4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába. Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el. Szállítók és egyéb kötelezettségek A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Kötvények A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. 4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt modell alapján értékeljük. A Társaságnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni. A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük és valós értékük a későbbi mérlegfordulónapokon újraértékelésre kerülnek. A Társaság nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó). 4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT Csoporttól és a Társaság leányvállalataitól felvett forint-, dollár- és euró alapú kölcsönöket, valamint cashpool kötelezettségeket foglalják magukban. A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DT IF) nyújtott EUR-ban denominált kölcsönök teljes névértékére és kamatfizetésére a Társaság határokon átnyúló kamatláb-swap megállapodásokkal rendelkezik (DT AG-val) úgy, hogy a Magyar Telekom Nyrt. kitettsége valójában forintban merül fel. A forintra vonatkozó kamatcsereügylet kamatlábai rögzítettek.
251 A következő táblázatok a 2024. és 2025. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatják. 2024.12.31. Eredeti lejárat (év) Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Szerző- dés pénz- neme Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat 25.998 DT IF EUR 4,33 fix fix 2025. december 1 400 TNM Zrt* HUF 8,71 3 havi BUBOR+0,7% változó 2025. március 13 246 Combridge SRL EUR 3,25 3 havi EURIBOR+0,9% változó 2025. március 12 5.900 ViDaNet Zrt. HUF 9,06 3 havi BUBOR+0,7% változó 2025. március 3 3.800 VGreen Kft. HUF 8,47 3 havi BUBOR+0,7% változó 2025. március 2 1.097 TRI Zrt.** USD 5,28 *** Cashpool N/A 3.535 TRI Zrt.** EUR 3,78 *** Cashpool N/A 9.239 TRI Zrt.** HUF 7,19 *** Cashpool N/A 419 Investel Zrt. HUF 7,19 *** Cashpool N/A 3.279 KalászNet Kft. HUF 7,19 *** Cashpool N/A 1 éven belül esedékes összesen 53.913 Elhatárolt kamat**** 829 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...... 73 1 éven belül esedékes összesen 54.815 39.683 DT IF EUR 4,26 fix fix 2028. április 3 20.376 DT IF EUR 4,38 fix fix 2029. december 5 1 éven túl esedékes összesen ............... 60.059 * Telekom New Media Zrt. ** Telekom Rendszerintegráció Zrt. *** A kamatlábak havi rendszerességgel kerülnek meghatározásra. **** Az elhatárolt kamat összege a DT IF hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, míg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT IF hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes.
252 2025.12.31. Eredeti lejárat (év) Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Szerző- dés pénz- neme Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat 460 TNM Zrt* HUF 7,19 3 havi BUBOR+0,7% változó 2026. március 1 578 Combridge SRL EUR 2,94 3 havi EURIBOR+0,9% változó 2026. március 1 4.550 VGreen Kft. HUF 7,20 3 havi BUBOR+0,7% változó 2026. március 1 1.161 TRI Zrt.** USD 4,54 *** Cashpool N/A 3.024 TRI Zrt.** EUR 2,79 *** Cashpool N/A 8.508 TRI Zrt.** HUF 7,19 *** Cashpool N/A 3.726 Investel Zrt. HUF 7,19 *** Cashpool N/A 3.198 KalászNet Kft. HUF 7,19 *** Cashpool N/A 1 éven belül esedékes összesen 25.205 Elhatárolt kamat**** 691 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...... 61 1 éven belül esedékes összesen 25.957 38.225 DT IF EUR 4,26 fix fix 2028. április 3 19.531 DT IF EUR 4,38 fix fix 2029. december 5 1 éven túl esedékes összesen ............... 57.756 * Telekom New Media Zrt. ** Telekom Rendszerintegráció Zrt. *** A kamatlábak havi rendszerességgel kerülnek meghatározásra. **** Az elhatárolt kamat összege a DT IF hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, míg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT IF hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes. 2025. december 31-én a rövid lejáratú követelések összege 48.379 millió forinttal meghaladta a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, elsősorban a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására, cashpool konstrukcióknak köszönhetően. A menedzsment úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez - refinanszírozásra kerülnek majd a DT Csoport által. A finanszírozási szükségletet a működési cash- flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják (lásd 5.1.3 megjegyzést).
253 Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be: 2024.12.31. 2025.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Könyv szerinti érték Valós érték HUF-alapú kölcsönök Fix kamatozású ........................................................... - - - - Változó kamatozású ................................................... 23.037 23.037 20.442 20.442 23.037 23.037 20.442 20.442 EUR-alapú kölcsönök Fix kamatozású ........................................................... 86.057 91.093 57.756 61.186 Változó kamatozású ................................................... 3.781 3.781 3.602 3.602 89.838 94.874 61.358 64.788 USD-alapú kölcsönök Fix kamatozású ........................................................... - - - - Változó kamatozású ................................................... 1.097 1.097 1.161 1.161 1.097 1.097 1.161 1.161 Elhatárolt kamat ............................................................ 829 829 691 691 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ................................ 73 73 61 61 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen ...................................... 114.874 119.910 83.713 87.143 A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2025-ben 4,95% volt (2024-ben 5,03%). A piaci kamatlábak növekedése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének csökkenését eredményezi. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl. 4.4.2 Kötvények 2020-ban a Társaság az MNB Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretei között történő kötvénykibocsátást hajtott végre, amelynek keretében versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott. Összesen 70 milliárd forint nominál értékű kötvényt 70,83 milliárd forint értékben jegyeztek le a meghívott résztvevők. Ezt követően a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására fordította. Az alábbi táblázat mutatja a főbb paramétereket: Kötvény kódja Magyar Telekom 2027 HUF Bond Kötvény lejárata 35 milliárd forint 35 milliárd forint 2026. november 26. 2027. november 26. Kamatozás típusa ....................................... fix kamatozás Kupon (nominális kamatláb) .................... 1,45% Átlaghozam ................................................. 1,26% Effektív kamatláb ....................................... 1,95% 2025. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 69.519 millió forint volt, melyből 34.843 millió forint rövid lejáratú és 34.676 millió forint hosszú lejáratú rész (2024. december 31-én 69.183 millió forint). További információkért lásd a 4.4.4.3, 14 és 15 megjegyzést.
254 4.4.3 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben A kapcsolt felekkel kötött származékos ügyletek közé tartoznak a DT AG-val kötött határidős devizaügyletek a várható jövőbeni devizakiáramlások devizaszükségletének fedezésére (további információk a 4.5.1.2, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2025. december 31-én a származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben könyv szerinti értéke 59 millió forint (2024-ben 74 millió forint volt). 4.4.4 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4.4.4.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét. 2024.12.31. 2025.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség ...................................................................... (a) 4.935 5.149 Vevői túlfizetések ....................................................................................... 1.401 1.332 Egyéb ............................................................................................................ 1.030 979 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................... 7.366 7.460 2024.12.31. 2025.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség ...................................................................... (a) 91.112 85.967 Egyéb ............................................................................................................ 153 - Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ................... 91.265 85.967 Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel. (a) Az éves díjfizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel. 4.4.4.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése A kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza. 4.4.4.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat az egyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként az éves sávdíjakhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését, a lízing kötelezettségek és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash-flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el.
255 Nyitó egyenleg 2024. január 1. Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záró egyenleg 2024. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 166.708 - -3.402 10.665 - 289.847 -348.944 - - - 114.874 Derivatívák kapcsolt féllel szemben ...... 121 - - 1.469 -1.516 - - - - - 74 Frekvenciadíj kötelezettség ................... 101.519 - -3.967 3.437 - - - - -4.942 - 96.047 Lízingkötelezettségek ............................. 133.931 - -6.623 40.172 - - - - -23.891 - 143.589 Kötvények................................................. 68.854 - -128 457 - - - - - - 69.183 Vevői túlfizetések .................................... 1.357 - 44 - - - - - - - 1.401 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........... 2.360 - -740 1.057 - - - - -1.494 - 1.183 Bruttó adósságállomány...................... 474.850 - -14.816 57.257 -1.516 289.847 -348.944 - -30.327 - 426.351 - Pénzeszközök ......................................... -643 -60 - - - - - - - - -703 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök és származékos pénzügyi eszközök .................................................. -15.028 - 500 -3.484 9.095 -46.201 - - - - -55.118 Nettó adósságállomány....................... 459.179 -60 -14.316 53.773 7.579 243.646 -348.944 - -30.327 - 370.530 Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek .................................................................................................................................................................................................................... -22.363 Fizetett osztalék .............................................................................................................................................................................................................................................................................. -41.562 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ....................................................................................................................................................................................................... -199.550
256 Nyitó egyenleg 2025. január 1. Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záró egyenleg 2025. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 114.874 - 730 -12.677 - 236.169 -255.383 - - - 83.713 Derivatívák kapcsolt féllel szemben ...... 74 - - 3.166 -3.181 - - - - - 59 Frekvenciadíj kötelezettség ................... 96.047 - -3.743 3.740 - - - - -4.929 - 91.115 Lízingkötelezettségek ............................. 143.589 - -6.798 93.019 - - - -22.479 - 207.331 Kötvények................................................. 69.183 - 477 -141 - - - - - - 69.519 Vevői túlfizetések .................................... 1.401 - -69 - - - - - - - 1.332 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........... 1.183 - -1.527 1.346 - - - - -22 - 980 Bruttó adósságállomány...................... 426.351 - -10.930 88.453 -3.181 236.169 -255.383 - -27.430 - 454.049 - Pénzeszközök ......................................... -703 71 - - - - - - - - -632 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök és származékos pénzügyi eszközök .................................................. -55.118 - -349 2.763 -1.071 -52.699 - - - - -106.474 Nettó adósságállomány....................... 370,530 71 -11,279 91,216 -4,252 183,470 -255,383 - -27,430 - 346,943 Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek .................................................................................................................................................................................................................... -40,789 Fizetett osztalék .............................................................................................................................................................................................................................................................................. -90,858 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ....................................................................................................................................................................................................... -230,990
257 4.4.5 Kötelezettségek szállítók felé 2024.12.31. 2025.12.31. Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben ................................................. 7.192 7.275 Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ........................................ 7.434 8.978 Kötelezettségek külső felekkel szemben .......................................................... 111.498 117.309 Összesen ...................................................................................................... 126.124 133.562 4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek 4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg: ▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint); ▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és ▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint). A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értéken került értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ is bemutatásra kerül. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták (Budapest Interest Rate Swap – Budapesti Kamatswap Ügyletek) alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash- flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra és pénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR IRS) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik. 1. szintű információk az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke alapján kerül meghatározásra. 2. szintű információk alapján kerülnek meghatározásra a derivatív eszközök és kötelezettségek. 3. szintű információkat használjuk az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöknek minősített tőkeinstrumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek értékelésekor. A valós érték megállapítása a Black Scholes modell alkalmazásával, valamint a vonatkozó szerződések feltételeinek figyelembevételével, a versenytársak WACC mutatói és a kockázatmentes kamatlábra vonatkozó becslés alapján történik a szerződéses zárolási időszak alatt. A zárolási időszakot követően az érték a pénzügyi eszköznek a fordulónapon érvényes kilépési árán alapul (további információk a 4.2.4.2 megjegyzésben találhatók). A következő táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2024. és 2025. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.
258 4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje: 2024.12.31 Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök ...................................................... 703 - - - 703 703 Cashpool követelések ....................................... 51.170 - - - 51.170 51.170 Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel szemben ............................................................... 161.846 - - - 161.846 161.846 Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................ 6.566 - - - 6.566 6.566 Éven túli vevőkövetelések ................................ 22.802 - - - 22.802 21.095 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben................................................ - - 8.537 - 8.537 8.537 Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök . 1.549 - - - 1.549 1.549 Tőkeinstrumentumok ........................................ - 1 - 1.400 1.401 1.401 Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel szemben ............................................................... 261 - - - 261 236 Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................ 882 - - - 882 864 Egyéb rövid lejáratú követelések .................... 429 - - - 429 429 Egyéb hosszú lejáratú követelések................. 1.162 - - - 1.162 1.153 Összesen ....................................................... 247.370 1 8.537 1.400 257.308 255.549 2025.12.31 Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök ...................................................... 632 - - - 632 632 Cashpool követelések ....................................... 103.869 - - - 103.869 103.869 Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel szemben ............................................................... 163.319 - - - 163.319 163.319 Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................ 8.880 - - - 8.880 8.880 Éven túli vevőkövetelések ................................ 24.034 - - - 24.034 22.312 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben................................................ - - 1.032 - 1.032 1.032 Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök . 1.590 - - - 1.590 1.590 Tőkeinstrumentumok ........................................ - 1 - 1.400 1.401 1.401 Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel szemben ............................................................... 1.028 - - - 1.028 970 Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................ 768 - - - 768 858 Egyéb rövid lejáratú követelések .................... 457 - - - 457 457 Egyéb hosszú lejáratú követelések................. 143 - - - 143 140 Összesen ....................................................... 304.720 1 1.032 1.400 307.153 305.460 Az FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, további információk a 4.2.3 megjegyzésben.
259 Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közötti különbség követelésként vagy kötelezettségként kerül elszámolásra. Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza 2024-ben és 2025-ben. A FVOCI eszközök (1. szint) tartalmazzák a nem jelentős EURESCOM befektetést (2%), a valós értékben bekövetkezett változás és a kapott osztalék nélkül. A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket. 4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje: 2024.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............................................................................. 114.874 - - 114.874 119.910 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ................................................................... - 74 - 74 74 Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel szemben ............................................................................. 111.498 - - 111.498 111.498 Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt vállalkozásokkal szemben .............................................. 14.626 - - 14.626 14.626 Frekvenciadíj kötelezettség ........................................... 96.047 - - 96.047 72.277 Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben .......... 138.137 - - 138.137 125.710 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............................................................................. 5.452 - - 5.452 5.084 Kötvények .......................................................................... 69.183 - - 69.183 61.444 Vevői túlfizetések ............................................................. 1.401 - - 1.401 1.401 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .......................... 1.030 - - 1.030 1.030 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ....................... 154 - - 154 154 Összesen ................................................................... 552.402 74 - 552.476 513.208
260 2025.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............................................................................. 83.713 - - 83.713 87.143 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ................................................................... - 59 - 59 59 Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel szemben ............................................................................. 117.309 - - 117.309 117.309 Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt vállalkozásokkal szemben .............................................. 16.252 - - 16.252 16.252 Frekvenciadíj kötelezettség ........................................... 91.116 - - 91.116 69.706 Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben .......... 105.357 - - 105.357 93.607 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............................................................................. 101.974 - - 101.974 101.468 Kötvények .......................................................................... 69.518 - - 69.518 65.231 Vevői túlfizetések ............................................................. 1.332 - - 1.332 1.332 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .......................... 978 - - 978 978 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ....................... - - - - - Összesen ................................................................... 587.549 59 - 587.608 553.085 A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben találhatók. A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.
261 4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2024. és 2025. évi nettó nyereségét/veszteségét. 2024 Értékelés alapján Kamat Valós érték változás Deviza átértéke- lés Értékvesz- tés miatti veszteség Fizetett költségek/ díjak Nettó nyereség (+)/ veszteség (-) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) .......................................... - 6.898 - - - 6.898 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ......................... 4.591 - 198 -12.332 -7.063 -14.606 Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken...... -21.247 - -13.215 - -32 -34.494 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége .............. -16.656 6.898 -13.017 -12.332 -7.095 -42.202 2025 Értékelés alapján Kamat Valós érték változás Deviza átértéke- lés Értékvesz- tés miatti veszteség Fizetett költségek/ díjak Nettó nyereség (+)/ veszteség (-) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) .......................................... - -13.202 - - - -13.202 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ......................... 7.276 - -536 -11.772 -7.247 -12.279 Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken...... -20.586 - 11.836 - - -8.750 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége .............. -13.310 -13.202 11.300 -11.772 -7.247 -34.231 A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést). Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A fizetett költségek/díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakat tartalmazza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, az online fizetésekhez kapcsolódó költségek és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is.
262 4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre. Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Vevőköve- telések Kötelezett- ségek szállítók felé Vevőköve- telések Kötelezett- ségek szállítók felé A megjelenített pénzügyi instrumentumok bruttó összege ................................................................................... 169.030 126.742 173.933 135.296 Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettósítása ............................................................................. -618 -618 -1.734 -1.734 A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege ......................................................... 168.412 126.124 172.199 133.562 4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2025. december 31-i névértéken összesítve 15,3 milliárd forint garanciát hívjanak le tőle (2024-ben: 17,7 milliárd forint). A garanciákat a Társaság bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként adták. A Társaság mindent megtett annak érdekében, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre vonatkozóan is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnerekkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. Ezen garanciák igénybevétele nem a Társaság fizetőképességén alapul és nincs érdemi hatással arra. További információk a 4.4.4.1-es megjegyzésben találhatók. A Magyar Telekom nem rendelkezik lényeges biztosítékokkal a pénzügyi eszközei vonatkozásában. Minden pénzügyi eszköz átadás megfelelt a kivezetés feltételeinek. A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.
263 5 Pénzügyi kockázat kezelése 5.1 Pénzügyi kockázati tényezők A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaság eszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cash-flow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközök kerülnek megkötésre. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cash-flow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. A fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra. A kockázatok részletes leírása, azok kezelése, illetve az érzékenységi vizsgálatok az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 15%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózás előtti eredményre való hatás 85%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének. Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest. 5.1.1 Piaci kockázat Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: ▪ árfolyamkockázat ▪ kamatkockázat ▪ árkockázat A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2025 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes adósságállomány mutató értéke 2025-ben 0,88 (2024-ben 1,12), a jóváhagyott maximum 2,8 lehet, a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2025-ben 19,97 (2024-ben 12,43), a jóváhagyott minimum 3,0 lehet. A Társaság a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat- kezelés irányelveit. A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásához készített érzékenységvizsgálat a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változása kerül viszonyításra a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2025-ös) és a megelőző (2024-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
264 5.1.1.1 Árfolyamkockázat Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal. A magyar forint 2025-ben kb. 6%-kal értékelődött fel az euróval szemben. 2020-ban és 2021-ben a forint 7-12%-os tartományban ingadozott az euróval szemben, 2022-ben ez a tartomány jelentősen, kb. 23%-ra bővült, míg a 2023-2025- időszakban 10%-ra szűkült. Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A vállalati kötvény forintban denominált és így ezen instrumentum árfolyamkockázatnak nincs kitéve. DT Csoportbeli hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat Számos kapcsolt vállalati hitel az általános célok finanszírozására euróban került felvételre a DT IF-től (lásd 4.4.1 megjegyzés). A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom Nyrt. a DT AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre és a tőkére. Érzékenység elemzés Az euró észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló hitelek értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre. 2024.12.31. Eredmény 2025.12.31. Eredmény Erősödés Gyengülés Erősödés Gyengülés EUR/HUF (10% elmozdulás) Hitel .............................................................................................. -8.606 8.606 -5.776 5.776 Deviza csere ügylet ................................................................... 9.174 -9.174 6.130 -6.130 Nettó hatás ........................................................................ 568 -568 354 -354 Egyéb árfolyamkockázat A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A szükséges mennyiség a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások következő időszaki egyenlege alapján kerül meghatározásra, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére.
265 A következő táblák a pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek, vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, valamint az összesített cashpool követelések és kötelezettségek devizánkénti megbontását mutatják be: 2024.12.31. (millió forintban) EUR USD GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen........ 995 - - 148 - Lízing kötelezettségek összesen ................. -46.722 -5 - -96.862 - Vevőkövetelések ............................................ 7.747 133 - 183.322 12 Szállítói kötelezettségek .............................. -48.011 -3.292 2 -74.808 -15 Cashpool követelések ................................... 4.296 -715 - 47.589 - Cashpool kötelezettségek ........................... -3.535 -1.097 - -12.937 - 2025.12.31. (millió forintban) EUR USD GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen........ 1.082 - - 714 - Lízing kötelezettségek összesen ................. -40.104 - - -167.227 - Vevőkövetelések ............................................ 7.384 96 - 188.753 - Szállítói kötelezettségek .............................. -49.740 -3.546 -9 -80.267 - Cashpool követelések ................................... -200 770 - 103.299 - Cashpool kötelezettségek ........................... -3.024 -1.161 - -15.431 - A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek pozitív valós piaci értéke 3 millió forint (követelés) volt 2025. december 31-én (2024-ben: 26 millió forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék. Érzékenység elemzés Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. 2024.12.31. Eredmény 2025.12.31. Eredmény Erősödés Gyengülés Erősödés Gyengülés EUR/HUF (10% elmozdulás) (10% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .......................... -4.552 4.552 -5,096 5,096 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ................................................... 5.048 -5.048 2,400 -2,400 Nettó hatás .......................................................................................... 496 -496 -2,696 2,696 USD/HUF (15% elmozdulás) (25% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .......................... -747 747 -961 961 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ................................................... 892 -892 82 -82 Nettó hatás .......................................................................................... 145 -145 -879 879 2025-ben, a volatilis nemzetközi pénzpiacok hatására a forintnak, mint funkcionális devizának az euróval szemben 10 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 25 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.
266 5.1.1.2 Kamatlábkockázat A Magyar Telekom ki van téve a kamatlábak változásának is: BUBOR, ESTR, EURIBOR, SOFR és USD LIBOR. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t. A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. Másrészről, a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak, amint azt az IFRS 7 meghatározza. A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékre történő átértékeléséből). A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cash-flow fedezéssel. Pénzügyi eszközök A működéséből származó készpénz-többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya. Ezenfelül a Társaság átmenetileg szabad pénzállománya, a Deutsche Telekom Csoport cashpooljában a DT AG-val szembeni követelésként kerül nyilvántartásra, amely változó kamatozású. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DT Csoport) szembeni hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye. Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 83%-ot tett ki 2025. december 31-én (2024-ben 70%). Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége A változó kamatozású hitelállomány (beleértve a változó kamatozású elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 17%-ot tett ki a Társaság összes adósságállományához viszonyítva 2025. december 31-én (2024-ben 30%).
267 A kamatlábak a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve a beszámolási időszakra) 100 bázispontos észszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. 2024.12.31. 2025.12.31. 200 bázispont növekedés 200 bázispont csökkenés 100 bázispont növekedés 100 bázispont csökkenés Változó kamatozású kötelezettségek ............................... -573 573 -254 254 Kamatcsere ügyletek ........................................................... -520 520 - - Cashpool és hitelkövetelések ............................................ 1.068 -1.068 1.057 -1.057 Cash-flow érzékenység (nettó).................................... -25 25 803 -803 A Társaság hiteleinek, cashpool kötelezettségeinek, cashpool követeléseinek és swap-jainak kamatláb-kitettsége: 2024.12.31. 2025.12.31. Kamatráták Cashpool és hitel kötele- zettségek Swap-ok Cashpool és hitel követelések Cashpool és hitel kötele- zettségek Swap-ok Cashpool és hitel követelések BUBOR .......................... -23.037 -26.656 47.889 -20.441 - 103.799 EURIBOR/ESTR ........... -3.781 - 5.533 -3.802 - 1.081 USD LIBOR/SOFR........ -1.812 - - -1.161 - 770 Összesen .................... -28.630 -26.656 53.422 -25.404 - 105.650 A hitelekkel kapcsolatos további információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.1.2 Hitelezési kockázat Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak. A partnerkockázat csökkentése és a finanszírozási költségek optimalizálása érdekében a Magyar Telekom a megtermelt készpénzt hitelek és kölcsönök törlesztésére fordítja, így jelentős bankbetéttel nem rendelkezik. A bankszámlán lévő készpénz elsősorban a napi likviditási igényekhez kapcsolódik, nem pedig befektetési célhoz. Emellett a Magyar Telekom csak jelentős hitelintézeteknél vezet bankszámlát a partnerkockázat további csökkentése érdekében. A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony. A hitelezési kockázatok egyedi és portfóliószinten számított értékvesztések révén kerülnek figyelembevételre. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2025-ben az árbevétel 1,4%-a volt (2024-ben: 1,6%). További információért lásd a 3.3 és 4.2.2.2 megjegyzéseket. A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A fizetőképesség vizsgálat automatikusan történik a fizetőképesség-vizsgáló applikáció segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a kockázatos telepítési helyek belső adatbázisa, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának
268 ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből a következő lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító e-mail, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációja kerül alkalmazásra, úgymint a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák. További információk a 4.1.1 megjegyzésben. 5.1.3 Likviditási kockázat Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság hatékony likviditáskezelési folyamatot működtet, amely biztosítja a Társaság pénzügyi stabilitását és korlátozza a működéssel járó kockázatot, ez magába foglalja az esedékessé váló eszközök folyamatos nyomon követését és egyeztetését az esedékessé váló kötelezettségekkel szemben, valamint szükség esetén a pénzügyi eszközök rendelkezésre állásának biztosítását. A Deutsche Telekom Csoport cashpool rendszert működtet, amely rugalmas és költséghatékony finanszírozási forrást biztosít a Társaság működéséhez. A szabad pénzeszközöket átutalják azoknak a leányvállalatoknak, amelyek ideiglenes vagy hosszabb távú finanszírozásra szorulnak. Ezen kívül rövid vagy hosszú távú hitelkeretek is igénybe vehetők a DT Csoporttól. A menedzsment meggyőződése, hogy a DT Csoporttól származó rövid és hosszú távú kötelezettségek refinanszírozása, amennyiben szükséges, a korábbi évek gyakorlatához hasonló módon megtörténik. A Társaság pénzügyi tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza harmadik feles (banki) szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 42,9 milliárd forint volt 2025. december 31-én (2024: 42,7 milliárd forint). A menedzsment rendszeresen értékeli a Magyar Telekom Csoport likviditási helyzetét, többek között az adott időszaki szabad cash-flow, a nettó adósságállomány (4.4.4.3 megjegyzés a Konszolidált beszámolóban) és a nettó adósságállomány/EBITDA ráta nyomon követésével. A Magyar Telekom Csoport pénzügyi keretrendszerén belül az Igazgatóság két eladósodás mértékét mérő KPI-t határozott meg és éves szinten figyeli azok teljesülését: az összes adósságállomány/EBITDA, valamint az EBITDA/nettó pénzügyi eredmény, további részletek a 5.1.1. megjegyzésben találhatók. A meghatározott határérték túllépése esetén a mögöttes eseményeket jelenteni kell a menedzsmentnek. A működő tőke alapvetően a működési tevékenységekből származó nettó készpénzből kerül menedzselésre, amelyet az erős EBITDA (32.2.1 megjegyzés a Konszolidált éves beszámolóban) teljesítmény támaszt alá, és ez járul hozzá a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
269 A vezetőség által figyelemmel kísért fő likviditási KPI-ok Magyar Telekom Csoport szinten a következők: 2024 2025 Szabad cash flow ............................................................................................... 166.324 220.859 Szabad cash flow spektrum díjak nélkül ....................................................... 165.101 220.859 Bruttó adósságállomány (4.4.4.3 megj. a Konszolidált beszámolóban) 407.587 369.451 Bruttó adósságállomány/EBITDA .................................................................. 1,12 0,88 Nettó adósság (4.4.4.3 megjegyzés a Konszolidált beszámolóban) ....... 335.681 248.112 Nettó adósság / EBITDA .................................................................................. 0,92 0,59 Az alábbi tábla a Szabad cash-flow kalkulációját mutatja be a Konszolidált Cash-flow kimutatás megfelelő soraiból: 2024 2025 Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow...................................... 302.311 362.230 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................... -86.415 -116.454 Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása ........................... -15.605 -191 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow korrigálva az Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó hatásával....... -102.020 -116.645 Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek . -33.967 -32.563 Szabad cash-flow............................................................................................. 166.324 213.022 A következő két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2025. és 2024. december 31-én. 2024.12.31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ............................................. 111.498 111.498 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások........................ 14.626 14.626 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........... 120.021 55.865 64.156 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ....... 74 74 - - Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ....................................... 166.317 31.148 81.632 53.537 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .................. 6.226 1.410 4.805 11 Kötvények ....................................................................................................... 71.721 1.015 70.706 - Frekvenciadíj kötelezettségek .................................................................... 126.502 8.650 33.563 84.289 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................... 2.362 2.340 22 - Pénzügyi kötelezettségek összesen .................................................. 619.347 226.626 254.884 137.837 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ......................................................... 239 69 170 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)................. 98.012 28.296 69.715 - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ...................................................... -99.210 -28.891 -70.319 - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban ........... -1.198 -595 -604 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ........................................................ 83 83 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ......................................................... 15 15 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ............... 39.941 39.941 - - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) .................................................... -39.896 -39.896 - - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban .......... 45 45 - -
270 2025.12.31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ............................................. 117.309 117.309 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások........................ 16.253 16.253 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........... 86.950 26.508 60.442 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ....... 59 59 - - Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ....................................... 119.863 23.731 63.758 32.374 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .................. 148.827 21.902 74.673 52.252 Kötvények ....................................................................................................... 71.041 35.858 35.183 - Frekvenciadíj kötelezettségek .................................................................... 117.928 8.650 33.786 75.492 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................... 2.217 2.217 - - Pénzügyi kötelezettségek összesen .................................................. 680.447 252.487 267.842 160.118 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ......................................................... 170 3 167 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)................. 65.518 1.156 64.362 - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) ...................................................... -70.319 -2.648 -67.671 - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban ........... -4.801 -1.492 -3.309 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ........................................................ 62 62 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ......................................................... 1 1 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ............... 24.223 24.223 - - Bruttó forint kiáramlások (millió forint) .................................................... -24.476 -24.476 - - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban .......... -253 -253 - - 2025-ben a Kapcsolt felekkel szembeni lízingkötelezettségek tartalmazzák azokat az új lízingeket, amelyeket a Magyar Telekom és a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. között, a leválás után aláírt infrastruktúrabérleti szerződés keretében számoltak el. További információkért lásd az 1 és 17.2.2 megjegyzéseket. A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 1,74 év 2025. december 31-én (2024: 2,32 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2025. december 31-ét, illetve a 2024. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A tényleges cash-flow-k eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban. További információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.2 Tőkekockázat kezelése A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. 2025-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 90.858 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2024-ben 41.561 millió forintot) és a Társaság Igazgatósága a 2026 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 136,407 millió forint osztalék kifizetését javasolja. A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak. A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 871 milliárd forintot tett ki 2025. december 31-én (2024: 786 milliárd forint), lásd 16. megjegyzést.
271 6 Nyereségadó 6.1 Nyereségadók – számviteli politikák A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak, amelyek az eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, ami az üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amik közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. 6.1.1 Tényleges adó A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A nyereségadók a társasági adóból, a helyi iparűzési adóból és az egyéb nyereségadókból állnak. 6.1.1.1 Társasági adó A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adó alapja az adóalany számviteli eredménye, módosítva a le nem vonható és nem adóköteles tételekkel. A kapott osztalékhoz kapcsolódó forrásadó is bemutatásra kerül a társasági adóban. 2017. január 1-jétől a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os. 6.1.1.2 Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók A helyi iparűzési adó, olyan helyi szinten kivetett magyarországi adónem, amelyet a társaságok nettó módon számolt eredményére vetnek ki, rendszerint a társasági adónál jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az alkalmazott adókulcs. Az egyéb nyereségadók az innovációs járulékot tartalmazzák, amelyet a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan kell kalkulálni, de alacsonyabb az adókulcs és a központi költségvetésbe kerül befizetésre. 6.1.2 Globális minimumadó Magyarország bevezette az OECD II. pillérének előírásait és a vonatkozó EU-irányelvet, továbbá az elismert belföldi kiegészítő adót, amely biztosítja a 15%-os minimum-adómértéket. A jogszabály 2024-től hatályos a Magyar Telekomra. A Deutsche Telekom Csoport magyar vállalataira 2025-ben nem vonatkozik a globális minimumadó-kötelezettség. A Magyar Telekom a globális minimumadóhoz kapcsolódóan alkalmazza a halasztott adó elszámolása és közzététele alóli mentességet az IAS.12.88A és 4A szerint. 6.1.3 Halasztott adó Halasztott adó az eszközök és kötelezettségek adóalapja és a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke közötti átmeneti különbségek után kerül elszámolásra. A halasztott adó összegét olyan – jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek az átmeneti különbözetek visszafordulásának időpontjában is. Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.
272 6.2 Nyereségadó ráfordítás az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban Az alábbi tábla mutatja az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét. Nyereségadó ráfordítás 2024 2025 Társasági adó..................................................................................................... 4.388 17.599 Helyi iparűzési adó ............................................................................................ 10.870 11.410 Egyéb nyereségadó ......................................................................................... 1.703 1.778 Halasztott adó ráfordítás................................................................................. 9.555 921 Összesen ................................................................................................ 26.516 31.708 6.2.1 Adólevezetés Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk. 2024 2025 Adózás előtti eredmény ............................................................................ 180.528 247.729 Számított adó 9% ....................................................................................... (a) -16.247 -22.296 Adóalapot nem képező tételek adóhatása ............................................ (b) 1.746 2.883 Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ................................. (c) -1.110 -358 Helyi iparűzési adó ..................................................................................... (d) -10.870 -11.410 Egyéb nyereségadók ................................................................................. (d) -1.703 -1.778 Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása ................................. (e) 1.131 1.187 Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása .................................... (f) 537 64 Nyereségadó ráfordítás ................................................................... -26.516 -31.708 Effektív adókulcs ....................................................................................... 14,69% 12,80% Az (a)-(f) magyarázatokat lásd a következőkben. (a) A fenti megbontásnál alkalmazott adókulcs, a magyarországi társasági adókulcs, melynek mértéke 2025-ben 9% (2024-ben 9%). (b) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek az adózás előtti eredmény részei, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. (c) A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását. (d) A helyi iparűzési adó és az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék, melyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék (egyéb nyereségadó) további nyereségadó költséget eredményez. (e) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg. (f) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.
273 6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adókövetelések és -kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja. 6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következőek: Egyenleg 2023.12.31 Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2024.12.31. Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2025.12.31. Halasztott adó követelés/(kötelezettség) Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés)............................................... 6.023 -8.934 3.729 818 -908 90 - Követelések és készletek értékvesztése ............................................. 2.050 157 - 2.207 42 - 2.249 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak ..................................... -6.672 -989 - -7.661 -183 594 -7.250 Goodwill ..................................................... -14.481 - - -14.481 2 551 -13.928 Céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre ........................................... 1.556 211 - 1.767 126 - 1.893 Összes nettó halasztott adó ............... -11.524 -9.555 3.729 -17.350 -921 1.235 -17.036 Ebből: halasztott adó kötelezettség...... -21.153 -22.144 -21.178 Ebből: halasztott adó követelés ............ 9.629 4.794 4.142 Az Egyéb mozgások 2024-es oszlopa az elszámolt energiahatékonyság-javító beruházási adókedvezmény növekedését tartalmazza, míg a 2025-ös a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. alapításával kapcsolatos tételeket is. A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra. A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20.799 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2025. december 31-én (2024-ben 20.799 millió forint volt). A goodwillen képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság Egyedi éves beszámolójában képzett goodwillhez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba. A goodwill értékvesztése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS Számviteli Standardok szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás a goodwillal kapcsolatban. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.
274 6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény A Magyar Telekom Nyrt. 2020 óta energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. A beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képzett a Társaság. Az adókedvezményből 1.063 millió forintot a 2025-ös adóelszámolás során érvényesít a Társaság. Az energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak a 2025. december 31-i állapotnak megfelelően: Kedvezmény keletkezésének éve Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege Megállapított adó- kedvezmény Adó- ráfordítással szemben megjelenített növekedés Felhasznált adó- kedvezmény Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2025.12.31 Lejárat éve 2024 12.104 4.421 64 -3.707 778 2029 2025 572 221 - -1.063 - 2030 Összesen .......... 12.676 4.642 64 -4.770 Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kellett teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak. 6.4 A tényleges adó a Cash-flow kimutatásban A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban. Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow kimutatásban: Tevékenységek a Cash-flow kimutatásban 2024 2025 Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra) ......... -16.969 -29.666 Befektetési tevékenységből származó cash-flow (az adóbevallásban a beruházási adókedvezményre igénybe vett) ...................................................................................................... 4.036 9.366 Összesen ................................................................................................................................. -12.933 -20.300 A Magyar Telekom 2020 óta hajt végre energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2024-ben és 2025-ben csökkentett társasági adót fizetett. 6.5 Adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna. 6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése A Magyar Telekom által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.
275 7 Készletek 7.1 Készletek – számviteli politikák A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon, a bekerülési érték elszámolásának módszerével szerepelnek a beszámolóban. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár. A készletek értékvesztését a Közvetlen költségek között számoljuk el az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. 7.2 Készletek a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 2024.12.31. 2025.12.31. Továbbértékesített készletek. .......................................................................... 24.571 25.377 Egyéb készletek................................................................................................... 484 753 Részösszesen 25.055 26.130 Értékvesztés ......................................................................................................... - - Összesen .................................................................................................... 25.055 26.130 A Továbbértékesített készletek sor elsősorban távközlési eszközök (mobil telefonok, tabletek, TV, laptopok, intelligens eszközök) és tartozékok értékét tartalmazza. A körforgásos gazdaságra való átállás keretén belül a hulladékcsökkentés és ezzel a globális klímavédelemhez való hozzájárulás érdekében folyamatosan csökkentésre került a csomagolóanyagok mennyisége, ami a gyártók számára is preferált követelményként került megfogalmazásra, beleértve a saját márkás termékek 100%-ban fenntartható csomagolását. Növekvő mennyiségű használt mobiltelefon kerül visszagyűjtésre elektronikai hulladékként, melyek a vonatkozó előírások maradéktalan betartásával kerülnek kezelésre. Magyar Telekom Magyarországon első szolgáltatóként kínál teljesen felújított mobiltelefonokat 2023 októbere óta, hogy megfeleljen azon lakossági ügyfelek igényeinek, akik érzékenyek az anyaghatékonyabb és körkörös gazdaságra, és előnyben részesítik a kedvezőbb árakat. Bevezetése óta az ügyfelek több mint 30.000 felújított készüléket vásároltak. Az online értékesített mobiltelefonok 10%-a felújított volt, ez az értékesítés kis, de növekvő volument képvisel a portfólióban. Emellett növekszik a Magyar Telekom és a Recommerce közös online platformjának népszerűsége is, ahol bárki eladhatja használt mobiltelefonját, tabletjét vagy játékkonzolját. A jövőben a Társaság további új lehetőségeket vizsgál, hogy 2030- ra a körkörös gazdaság élvonalába kerüljön. További információ a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság fejezetében. A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2024., sem 2025. december 31-én. A készletekre elszámolt értékvesztés, sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát.
276 8 Értékesítésre kijelölt eszközök 8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök – Számviteli politikák Az értékesítésre kijelölt eszközök kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotában készen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek az eszközök a könyv szerinti értékük és az elidegenítési költséggel csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra. Amennyiben az eszközök értékesítésre történő kijelölési kritériuma megszűnik, úgy azokat a továbbiakban nem lehet értékesítésre kijelöltként nyilvántartani. Azon eszközöket, amelyek már nem minősülnek értékesítésre kijelöltnek, a következők közül az alacsonyabb értéken kell értékelni: az értékesítésre kijelölt minősítését megelőző könyv szerinti értéke, módosítva az értékcsökkenéssel, amortizációval, amelyet elszámoltak volna, ha az eszköz nem lett volna értékesítésre kijelölve és annak megtérülő értéke a megtartásra vonatkozó döntés meghozatalának időpontjában. 8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök az Egyedi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Az értékesítésre kijelölt eszközök az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 2024.12.31. 2025.12.31. Immateriális javak ........................................................................................... (a) 1.223 - Ingatlanok, gépek és berendezések ............................................................ 1.044 234 Összesen ............................................................................................... 2.267 234 (a) 2024-ben a Magyar Telekom átruházási megállapodást írt alá a 2100 MHz-es sávon lévő 2x5 MHz frekvenciablokk használati jogosultságának a Yettel Magyarország Zrt. (Yettel) részére történő átruházásáról (lásd 10.5 megjegyzés). A vételár megegyezik a frekvenciablokk használati jog könyv szerinti értékével. 2025. év végén az értékesítésre kijelölt eszközök közé főként olyan ingatlanok kerültek, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. 9 Ingatlanok, gépek és berendezések 9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre. Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is. Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.
277 Az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1 megjegyzés). Az eszközök törvényi rendelkezéseknek vagy szerződéses kötelezettségeknek megfelelő leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, erre a kötelezettségre az IAS 37 rendelkezései szerint helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalékot kell képezni (lásd 13. megjegyzést). Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség az eredményben (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra. A Társaság kiemelt figyelmet fordít a kiselejtezett eszközök környezetkímélő kezelésére és a veszélyes hulladékok megfelelő feldolgozására. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a nyereség vagy veszteség az eredményben (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt kerül leírásra. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket évente felülvizsgálja, lásd részletesebben a 3.1 megjegyzésben. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő: Év Épületek ..................................................................................................................................................... 5–50 Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények .................................................................... 3–38 Egyéb távközlési berendezések ........................................................................................................... 2–25 Egyéb berendezések .............................................................................................................................. 2–50 Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. Az amortizációs költség és az elszámolt értékvesztés az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás során kerül kimutatásra. Az éghajlatváltozás és a növekvő átlaghőmérséklet következtében a Társaság egyre erőteljesebben ki van téve az ingatlanok, gépek és berendezések állományában bekövetkező káreseményekre, amelyek bizonyos esetekben jelentős összeget is elérhetnek. Ilyen káresemények lehetnek az árvizek, az intenzív esőzések következtében kialakuló villámárvíz károk, szélviharok okozta károk, elhúzódó extrém magas napi hőmérsékletek a nyári időszakban, a szárazság okozta erdő vagy bozóttüzek. A Társaság folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket az esetlegesen bekövetkező veszteségeket megelőzze, illetve a lehető legnagyobb mértékben enyhítse biztosításokkal, valamint a beruházások tervezése és kivitelezése során ellenállóbb megoldások megvalósításával. A jelentős károk elkerülése érdekében a Társaság Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszert (BCM) működtet, ami intézkedési terveket tartalmaz a kritikus klíma kockázatok bekövetkezése esetén elvégzendő feladatokra. Az esetlegesen felmerülő események elkerülése érdekében megelőző intézkedések is kidolgozásra kerültek. A bekövetkező események kivizsgálásra és elemzésre kerülnek, melyek alapján a dokumentáció folyamatosan bővül. 2024-ben és 2025-ben az éghajlati események miatt nem keletkezett olyan jelentős káresemény, amely értékvesztés elszámolását tett volna szükségessé.
278 9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2024.01.01. Bruttó érték ......................................................................... 91.336 961.186 67.647 1.120.169 Halmozott értékcsökkenés ............................................... -46.886 -622.248 -58.822 -727.956 Könyv szerinti érték ..................................................... 44.450 338.938 8.825 392.213 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ............................. -260 391.953 Könyv szerinti érték – 2024.01.01. ............................. 44.450 338.938 8.825 392.213 Beruházás ............................................................................. 860 62.465 3.277 66.602 Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ....................................................................... 3.909 1.812 - 5.721 Kivezetés .............................................................................. -184 -945 -96 -1.225 Tárgyévi értékcsökkenés .................................................. -2.797 -48.333 -3.885 -55.015 Átsorolás .............................................................................. 327 -41 567 853 Könyv szerinti érték – 2024.12.31. ............................. 46.565 353.896 8.688 409.149 2024.12.31. Bruttó érték ......................................................................... 96.333 997.480 59.751 1.153.564 Halmozott értékcsökkenés ............................................... -49.768 -643.584 -51.063 -744.415 Könyv szerinti érték ..................................................... 46.565 353.896 8.688 409.149 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ............................. -1.045 408.104 Könyv szerinti érték – 2025.01.01. ............................. 46.565 353.896 8.688 409.149 Beruházás ............................................................................. 1.590 73.958 5.216 80.764 Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás........................................................................ 10.673 532 - 11.205 Kivezetés .............................................................................. -872 -368 -133 -1.373 Leválás .................................................................................. -26.060 -669 - -26.729 Tárgyévi értékcsökkenés .................................................. -2.999 -48.594 -3.926 -55.519 Átsorolás .............................................................................. 741 200 895 1.836 Könyv szerinti érték – 2025.12.31. ............................. 29.638 378.955 10.740 419.333 2025.12.31. Bruttó érték ......................................................................... 62.998 1.053.987 60.425 1.177.410 Halmozott értékcsökkenés ............................................... -33.360 -675.032 -49.685 -758.077 Könyv szerinti érték ...................................................... 29.638 378.955 10.740 419.333 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök .............................. 234 419.099 A fenti tábla tartalmazza azokat az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket, amelyek operatív lízingbe vannak adva, további információ a 17.3 megjegyzésben található. A leválás az újonnan alapított leányvállalatnak átadott tárgyi eszközök könyv szerinti értékét jelenti. A leválással kapcsolatos további információkért lásd az 1 és 11 megjegyzéseket.
279 A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben. Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2024.01.01. Bruttó érték .......................................................................... 114.314 61.610 16.545 192.469 Halmozott étékcsökkenés ................................................. -50.209 -16.363 -8.339 -74.911 Könyv szerinti érték ..................................................... 64.105 45.247 8.206 117.558 Könyv szerinti érték – 2024.01.01. 64.105 45.247 8.206 117.558 Beruházás ............................................................................. 18.022 10.526 3.196 31.744 Kivezetés............................................................................... -810 -308 -90 -1.208 Tárgyévi értékcsökkenés ................................................... -13.520 -5.137 -3.389 -22.046 Átsorolás ............................................................................... - -853 - -853 Könyv szerinti érték – 2024.12.31. ............................. 67.797 49.475 7.923 125.195 2024.12.31. Bruttó érték .......................................................................... 129.888 69.723 18.095 217.706 Halmozott értékcsökkenés ............................................... -62.091 -20.248 -10.172 -92.511 Könyv szerinti érték ...................................................... 67.797 49.475 7.923 125.195 Könyv szerinti érték – 2025.01.01. ............................. 67.797 49.475 7.923 125.195 Beruházás ............................................................................. 17.481 4.683 2.774 24.938 Kezdeti megjelenítés a leválás miatt .............................. 93.755 - - 93.755 Kivezetés............................................................................... -708 -68 -99 -875 Leválás .................................................................................. -29.780 - - -29.780 Tárgyévi értékcsökkenés ................................................... -14.688 -5.568 -3.306 -23.562 Átsorolás ............................................................................... - -1.836 - -1.836 Könyv szerinti érték – 2025.12.31. ............................. 133.857 46.686 7.292 187.835 2025.12.31. Bruttó érték .......................................................................... 181.428 71.880 19.379 272.687 Halmozott értékcsökkenés ............................................... -47.571 -25.194 -12.087 -84.852 Könyv szerinti érték ...................................................... 133.857 46.686 7.292 187.835 A leválás miatti kezdeti megjelenítés a passzív mobil infrastruktúra területeire vonatkozó használatijog-eszközök elszámolását jelenti a Társaság és az új leányvállalat közötti infrastruktúrabérleti szerződés alapján. A leválás a harmadik féltől bérelt, passzív mobil infrastruktúra elhelyezésére szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó használatijog-eszközök könyv szerinti értékét képviseli, amelyet az újonnan alapított leányvállalatnak adtak át. A leválással kapcsolatos további részletek az 1 és 17.2.2 megjegyzésekben Az ingatlanok, gépek és berendezések 2025. december 31-i záró egyenlege 50.380 millió forint értékben (2024: 41.835 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.
280 A Csoport a stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a technológia fejlődéssel lépést tartva folyamatosan korszerűsíti eszközállományát, amely során kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyságra és a környezetkímélő megoldásokra. Ennek keretén belül az alábbi jelentős beruházások megvalósítása van folyamatban: ▪ A vezetékes optikai hálózat bővítésén keresztüli fejlesztése magában foglalja egy sokkal hatékonyabb és gyorsabb sebességű megoldásra való áttérést, amely szélesebb körű szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé az ügyfelek számára. A régi átviteli hálózat korszerűsítése és cseréje energiatakarékos funkciók megvalósításának lehetőségét is megteremti. ▪ Az 5G lefedettség fejlesztése felgyorsult, melynek pozitív következménye a széles körű hasznos szolgáltatások, pl. a dolgok internete (IoT), valamint a rendkívül nagy sebességű működés, ami jelentősen javítja a felhasználói élményt. ▪ A technológiai épületek infrastruktúrájának korszerűsítése és környezetbarátabbá tétele, ideértve az épületek és adatközpontok klíma- és elektromos rendszereinek cseréjét és fejlesztését. Az IKT szektorban megszokott módon az ügyfelek nem tulajdonosai az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközöknek, ezek lízingelt eszközök, amelyeket a szerződés lejártakor vissza kell adni a vállalatnak. Minden visszavett eszköz a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra. További információ a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság fejezetében. A helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módosítani a céltartalékkal szemben. (lásd még a 13.2.4 megjegyzést). A Társaság sem 2024-ben, sem 2025-ben nem számolt el értékvesztést. A Társaság ingatlanjai, gépei és berendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2024., sem 2025. december 31-én. 9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata Az ingatlanok, gépek és berendezések hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata számos eszköz hasznos élettartamát érintette. A környezetkímélő működés szem előtt tartása mellett elvégzett beruházások a használatban lévő eszközök hasznos élettartamát nem érintették, emiatt az értékcsökkenés elszámolt költségében nem történt változás. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosul. 2025-ös felülvizsgálat hatása 2025 2026 2027 2028 2028 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés (+) / csökkenés (-) .............................. -1.139 -614 537 138 1.078 2024-es felülvizsgálat hatása 2024 2025 2026 2027 2027 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés (+) / csökkenés (-) .............................. -469 -847 92 184 1.040
281 10 Immateriális javak 10.1 Immateriális javak – számviteli politikák Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre. A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. A szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor általában költségként számoljuk el. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva. A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak között kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A frekvenciák és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti licenc lejártáig. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség és az elszámolt értékvesztés az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás során kerül kimutatásra. A pontosan egy éves hasznos élettartamú immateriális javakat akkor és csak akkor lehet eszközként elszámolni, ha azt a hasznos élettartam kezdete előtt szerezték be (azaz a beszerzés a licencidőszak kezdete előtt történt). A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket évente felülvizsgálja, lásd 3.1 megjegyzést. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő: Év Szoftverek.......................................................................................................................................... 1–24 Frekvenciák és licencek ................................................................................................................. 3–25 Egyéb immateriális javak................................................................................................................ 3–10 A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. Lásd 3.2 megjegyzés. Ha egy eszköz egyaránt viseli az ingatlanok, gépek és berendezések és az immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az immateriális javak könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség.
282 10.2 Immateriális javak a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Goodwill Frekvenciák és licencek Szoftver Egyéb Összesen 2024.01.01. Bruttó érték ........................................................... 173.572 263.283 290.757 20.931 748.543 Halmozott értékcsökkenés ................................. - -51.593 -226.564 -12.880 -291.037 Könyv szerinti érték ......................................... 173.572 211.690 64.193 8.051 457.506 Könyv szerinti érték – 2024.01.01. ................ 173.572 211.690 64.193 8.051 457.506 Beruházás ............................................................... - - 20.550 1.324 21.874 Kivezetés................................................................. - -457 -10 - -467 Tárgyévi értékcsökkenés .................................... - -15.918 -19.019 -3.799 -38.736 Átsorolás ................................................................ - - -2 2 - Könyv szerinti érték – 2024.12.31. ................ 173.572 195.315 65.712 5.578 440.177 2024.12.31. Bruttó érték ........................................................... 173.572 261.407 295.502 21.846 752.327 Halmozott értékcsökkenés ................................. - -66.092 -229.790 -16.268 -312.150 Könyv szerinti érték ........................................ 173.572 195.315 65.712 5.578 440.177 Könyv szerinti érték – 2025.01.01. ................ 173.572 195.315 65.712 5.578 440.177 Beruházás ............................................................... - - 19.959 1.271 21.230 Kivezetés................................................................. - -1.223 -3 - -1.226 Leválás .................................................................... -6.604 - - - -6.604 Tárgyévi értékcsökkenés .................................... - -15.250 -25.345 -2.120 -42.715 Átsorolás ................................................................. - - 732 -732 - Könyv szerinti érték – 2025.12.31. ................ 166.968 178.842 61.055 3.997 410.862 2025.12.31. Bruttó érték ........................................................... 166.968 257.740 310.943 22.385 758.036 Halmozott értékcsökkenés ................................. -78.898 -249.888 -18.388 -347.174 Könyv szerinti érték ........................................ 166.968 178.842 61.055 3.997 410.862 A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A Frekvenciák és licencek könyv szerinti értéke a megvásárolt frekvenciák értékét mutatja, mely bekerüléskor az egyszeri frekvencia díjat és az éves frekvencia díjak jelenértékét tartalmazza. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkuláció a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 4.4.4.1, 8, 10.5 és 28 megjegyzések tartalmaznak. A Társaság immateriális javai sem 2024., sem 2025. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.
283 10.3 Hasznos élettartam Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata - elsősorban szoftverek - hasznos élettartamát érintette. A környezetkímélő működés szem előtt tartása mellett elvégzett beruházások a használatban lévő eszközök hasznos élettartamát nem értintették, emiatt az értékcsökkenés elszámolt költségében nem történt változás. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2025-ös felülvizsgálat hatása 2025 2026 2027 2028 2028 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés (+) / csökkenés (-) ................................. 1.900 -2.178 -1.262 -218 1.758 2024-es felülvizsgálat hatása 2024 2025 2026 2027 2027 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés (+) / csökkenés (-) ................................. 2.002 445 656 278 -3.381 10.4 Goodwill A Társaság azon befektetéseire számolt el goodwillt, amelyek a felvásárlásukat követően beolvadtak a Társaságba. 2024.12.31 2025.12.31 Nyitó könyv szerinti érték – Január 1 ................................ 173.572 173.572 Leválás ..................................................................................... - -6.604 Záró könyv szerinti érték – December 31 ..................... 173.572 166.968 A goodwillt az új, leválasztott leányvállalathoz, a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt.-hez (lásd az 1. megjegyzést) rendelték a relatív valós érték módszerével, ami csökkentette a Magyar Telekom Nyrt. goodwilljét. A Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. leválasztása után a Társaság továbbra is jelentős részét képezi az MT-Magyarország szegmensnek a Magyar Telekom Csoport szintjén. A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre. Az MT- Magyarország szegmens megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, ezért nincs arra szükség, hogy a Társaságban jelentett goodwill esetében értékvesztést kelljen elszámolni. A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. További részletek a 3.2.2 megjegyzésben. 2024.12.31 2025.12.31 Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke MT-Magyarország...... 192.514 1.068.248 3.002.165 191.759 1.060.814 3.164.369 A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében éves értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2024-ben és 2025-ben lefolytatott értékvesztés-vizsgálat megállapította, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni.
284 10.5 Frekvenciák és licencek A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon. Ezen szolgáltatások mind az európai unió, mind a nemzeti jogszabályok által szabályozottak. Magyarországon a spektrumszabályozás alapját, csakúgy mint a szabályozás egyéb területein, az uniós szabályozás adja: az EU 2018-ban alkotta meg az (EU) 1972/2018 irányelvet, a Hírközlési Kódexet. A Kódex átültetése nyomán alakult ki a jelenlegi magyar hírközlési szabályozás struktúrája, amelynek jelentős építőköve a spektrumszabályozás. A spektrum vagy a rádiófrekvencia a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az állam kizárólagos tulajdona. A spektrumhoz való hozzájutás alapja a frekvenciahasználati jogosultság, amelyet korábban pályázati, ma leginkább árverési úton szerezhetnek meg a szolgáltatók, biztosítva ezzel a hatékony spektrumgazdálkodás elvének megvalósulását. 2013- ban az NMHH megalkotta a 7/2013 (IX.19.) NMHH rendeletet, ami megteremtette Magyarországon a másodlagos spektrumkereskedelem lehetőségét, vagyis a frekvenciahasználati jogosultság átruházásának vagy haszonbérbe adásának kereteit. A szabályozó hatóság (NMHH) határozataiban meghatározott időtartamra adnak a frekvencia sávokra kizárólagos használati jogosultságot, ami alapján a várható hasznos élettartamok meghatározásra kerültek. A jelentős licencek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. 2024.12.31. 2025.12.31. Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) 700 MHz ....................................................... 32.127 15 30.020 14 800 MHz ....................................................... 20.872 9 18.675 8 900 MHz ....................................................... 33.021 9-18 31.008 8-17 1800 MHz ..................................................... 55.943 9-18 51.992 8-17 2100 MHz ..................................................... 18.325 2-15 15.975 1-14 2600 MHz ..................................................... 9.392 9 8.404 8 26 GHz........................................................... 12 3 7 1 3600 MHz ..................................................... 23.786 15 22.226 14 32 GHz 524 13 485 12 Egyéb ............................................................ 90 2 50 1 Frekvenciák és licencek összesen ......... 194.092 178.842 Frekvencia tranzakciók 2024 augusztusában a Magyar Telekom átruházási megállapodást írt alá a 2100 MHz-es sávon lévő 2x5 MHz frekvenciablokk használati jogosultságának a Yettel részére történő átruházásáról. 2024. december 31-én ez a frekvencia eladásra kijelöltként került elszámolásra (8. megjegyzés). Az eladás 2025 januárjában megtörtént. 11 Befektetések 11.1 Befektetések – számviteli politikák A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő vételárat, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem.
285 A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a piacon vagy a befektetés technológiai, közgazdasági és jogi környezetében. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagy társult vállalkozás osztalékot fizet, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés Egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a Konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. További információk a 3.2.2 megjegyzésben. 11.2 Befektetések A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik. 2024. és 2025. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következő táblázat foglalja össze. 2024.01.01. Nyitó egyenleg Változások 2024-ben 2024. 12.31. Könyv szerinti érték Változások 2025-ben 2025. 12.31. Könyv szerinti érték Stonebridge AD ................................. 77.999 - 77.999 - 77.999 Telekom Rendszerintegráció Zrt. .... 41.984 - 41.984 - 41.984 Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. .. - - - 19.858 19.858 Combridge SRL .................................. 2.544 - 2.544 - 2.544 Novatel EOOD .................................... 1.999 - 1.999 - 1.999 Investel Zrt........................................... 1.658 - 1.658 - 1.658 Egyéb.................................................... 5.426 - 5.426 -2.239 3.187 Összesen ......................................... 131.610 - 131.610 17.619 149.229 A Magyar Telekom jelentős részesedéseinek rövid bemutatása: Stonebridge Communications AD Skopje (Stonebridge AD) 2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött az Észak-macedón Köztársaság kormányával a Makedonski Telekom 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-os tulajdoni hányad 2001-ben egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge AD-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van. A Magyar Telekom a leányvállalat szavazati jogainak 56,67%-ával rendelkezik.
286 Telekom Rendszerintegráció Zrt. A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. (a Telekom Rendszerintegráció Zrt. elődje) 100%-os tulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. nagyvállalati ügyfeleknek, közigazgatási szerveknek és intézményeknek nyújt a mindennapi működéshez elengedhetetlen, teljes körű távközlési és IT infrastruktúra-, alkalmazásfejlesztési és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Ezen belül számítógépes, informatikai- és telekommunikációs hálózatok tervezési, kivitelezési, működtetési, felügyeleti, hálózati- és rendszerintegrációs megvalósítást végez. Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. A Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. a Magyar Telekom Nyrt.-ből való leválás útján jött létre, a Társaság passzív mobil infrastruktúrájának leválasztásával a Szétválási Tervben és a Szétválási szerződésben meghatározottak szerint, amely elsősorban önálló tornyokból, valamint tetőkön és egyéb helyszíneken elhelyezett építményekből áll az ország közel 2.800 telephelyén. A bejegyzés dátuma 2025. november 1-je volt. A leválás után az új, 100%-os tulajdonú leányvállalat mobilhoz kapcsolódó passzív infrastruktúra-szolgáltatóként működik a Magyar Telekom Nyrt. és más piaci szereplők számára. További részletek az 1. megjegyzésben találhatók. Combridge SRL A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge SRL-ben. Novatel EOOD A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel EOOD-ben. Egyéb befektetések Az Egyéb befektetésekben bekövetkezett változás a vezetékes szolgáltatásokat nyújtó ViDaNet Zrt. eladásához kapcsolódik, további információ a 26. megjegyzésben. 11.3 Közös tevékenységek 2015-ben a Társaság és a Yettel megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Yettel Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom Nyrt. és a Yettel közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Yettel felé és a Yettel által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek pénzügyileg rendezésre és bruttó módon bemutatásra az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős. Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
287 12 Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak bemutatva. 12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Aktív időbeli elhatárolások .................................................................................... 2.379 3.418 Egyéb adókövetelés ............................................................................................... 191 299 Egyéb követelések .................................................................................................. 1.051 1.364 Összesen ....................................................................................................... 3.621 5.081 12.2 Egyéb befektetett eszközök 2024.12.31. 2025.12.31. Vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ............................................................................................................. 7.603 8.271 Vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ............................................................................................................. 3.766 3.783 Egyéb követelések ..................................................................................................................... 8 4 Összesen ........................................................................................................................ 11.377 12.058 A Vevői szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközökről további információk a 3.4, 18.1.1 és 18.4 megjegyzésekben találhatók. 13 Céltartalékok 13.1 Céltartalékok – számviteli politikák Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra és felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben halmozódnak fel. A céltartalékképzés miatti ráfordítások az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot jellemzően az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.
288 13.2 Céltartalékok a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Vég- kielégítés Részvény alapú kifizetések Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen Jogi ügyek Eszköz- helyreállí- tási kötele- zettség Egyéb Összesen 2024.01.01. ....................... 752 1.905 2.657 20 10.584 406 13.667 Feloldás ................................. -173 -205 -378 -1 -119 -33 -531 Képzés ................................... 2.459 1.877 4.336 1 5.721 220 10.278 Kamat .................................... - 35 35 -9 851 - 877 Felhasználás (kamatkomponenssel) ....... -1.438 -881 -2.319 -11 -167 -122 -2.619 2024.12.31. ....................... 1.600 2.731 4.331 - 16.870 471 21.672 Ebből rövid lejáratú rész .... 1.582 1.283 2.865 - 36 149 3.050 Ebből hosszú lejáratú rész . 18 1.448 1.466 - 16.834 322 18.622 2025.01.01. ....................... 1.600 2.731 4.331 - 16.870 471 21.672 Feloldás ................................. -88 -155 -243 - -266 -3 -512 Képzés ................................... 1.649 1.385 3.034 - 11.205 734 14.973 Leválás................................... - - - - -12.445 - -12.445 Kamat .................................... - 29 29 - 1.159 - 1.189 Felhasználás (kamatkomponenssel) ....... -2.119 -1.430 -3.548 - -150 -142 -3.840 2025.12.31. ....................... 1.043 2.561 3.603 - 16.373 1.060 21.037 Ebből rövid lejáratú rész .... 1.017 1.665 2.682 - 145 667 3.495 Ebből hosszú lejáratú rész . 26 896 922 - 16.227 393 17.542 A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása. Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben. 13.2.1 Végkielégítés A 2025. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2026. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek a szolgáltatásuk nyújtásának megszűnését követően. A 2024. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2025. évi hatékonysági elvárásai miatt. 2025-ben 394 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2024-ben 311 fő), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2025. december 31-i egyenlege 96 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2024-ben 148 fő). A 2025 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 2.678 millió forint került kifizetésre (2024-ben 1.802 millió forint). 13.2.2 Részvény alapú kifizetések A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.
289 13.2.3 Jogi ügyek A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. 13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék Az eszköz helyreállítási kötelezettségek nem csak a harmadik-feles tulajdonban lévő telekommunikációs építményekkel kapcsolatban merülnek fel, hanem az általános jogi követelményből is, ahogy azt az elektronikus hírközlési törvény 2025- től hatályos 97/A §-a szabályozza. Ennek megfelelően az ilyen kötelezettségek vonatkozhatnak mind a Társaság saját telephelyein, mind harmadik fél telephelyén található eszközökre. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. 2025-ben a felülvizsgálat eredményeként 11,2 milliárd forint céltartalék került elszámolásra az ingatlanok, gépek és berendezésekkel szemben (2024-ben: 5,7 milliárd forint), míg a leválás során a passzív mobil infrastruktúra portfólióhoz kapcsolódó eszközök kivezetésére képzett céltartalék 12,4 milliárd forint értékben került elszámolásra. 13.2.5 Egyéb céltartalékok Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz. 14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2024.12.31. 2025.12.31. Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ................................... 9.059 7,609 Bérek ......................................................................................................................... 7.287 3,738 Távközlési pótadó ................................................................................................... (a) 6.421 - Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ............................................................. 3.046 2,737 Egyéb kötelezettségek .......................................................................................... (b) 7 222 Összesen ....................................................................................................... 25.820 14,306 (a) A távközlési pótadó fizetési kötelezettség 2025-ben megszűnt. Magyarország kormánya 2022-ben hozta a rendeletet a távközlési szektort terhelő adóról, további információkért lásd a 21.2 megjegyzést. (b) Az Egyéb kötelezettségek között szerepel a vállalati kötvények rövid lejáratú részéhez kapcsolódó különbözet (lásd a 4.4.2 megjegyzés), mely az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek közül került átsorolásra (lásd a 15. megjegyzés). 15 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Az alábbi táblázat az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek egyenlegét mutatja: 2024.12.31. 2025.12.31. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ........................................................................ 1.129 449 A kötvények 2020-as bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67.875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2.948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,26% lett. A kötvények a későbbi időszakokban amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között. A vállalati kötvény első visszafizetése 2026-ban esedékes (lásd a 4.4.2 megjegyzést) és a rövid lejáratú részének átsorolásával összhangban a megfelelő különbözet is átsorolásra került az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé (lásd a 14-es megjegyzést).
290 16 Saját tőke 16.1 Saját tőke megfelelési tábla Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS Számviteli Standardok szerinti Egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS Számviteli Standardok szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll. 2024.12.31. 2025.12.31. Jegyzett tőke ......................................................................................................................................... 93.862 93.862 Tartalékok ............................................................................................................................................... 564.803 627.957 Saját részvények .................................................................................................................................... -26.496 (67.285) Tárgyévi nyereség / veszteség ........................................................................................................... 154.012 216.022 114/B. § (4) IFRS Számviteli Standardok szerinti saját tőke ................................................. 786.181 870.556 114/B. § (4) a) saját tőke .......................................................................................................... 786.181 870.556 Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül .................................................................................................................................................... 93.862 93.862 Visszavásárolt saját részvény névértéke (-) ...................................................................................... -3.004 (5.286) 114/B. § (4) b) IFRS Számviteli Standardok szerinti jegyzett tőke* ...................................... 90.858 88.576 114/B. § (4) c) Jegyzett, de be nem fizetett tőke .................................................................. - - A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS Számviteli Standardok szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának ............................................................................................................................... 1.152 (37.355) 114/B. § (4) d) Tőketartalék..................................................................................................... 1.152 (37.355) IFRS Számviteli Standardok szerinti Éves beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±) ...................................................................................................... 540.159 603.313 114/B. § (4) e) Eredménytartalék ............................................................................................ 540.159 603.313 114/B. § (4) f) Értékelési tartalék ............................................................................................ - - Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség ............................................................................................................ 154.012 216.022 114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség ........................................................................ 154.012 216.022 114/B. § (4) h) Lekötött tartalék .............................................................................................. - - 114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS Számviteli Standardok szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése Cégbíróságon bejegyzett tőke ............................................................................................................ 93.862 93.862 IFRS Számviteli Standardok szerinti jegyzett tőke ........................................................................... 90.858 88.576 Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke) .................................................................. 3.004 5.286 114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó Éves beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is) ................................................................................................................ 694.171 819.335 Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék ........................................... 694.171 819.335 * A jegyzett tőke a létesítő okiratban rögzített jegyzett tőke értékét mutatja a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, a fenti táblázat a Szt. hivatkozott paragrafusa előírásaiban meghatározott levezetést tartalmazza.
291 17 Lízingek 17.1 Lízingek – számviteli politika Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében. 17.1.1 Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg. ▪ A Társaság döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség. ▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni. 17.1.2 Lízing futamideje A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a Magyar Telekom az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. A lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Magyar Telekom általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében). Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek” Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabbítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót. 17.1.3 Lízingfizetések A Társaság döntése szerint alkalmazott gyakorlati megoldás az, hogy nem választja le a lízing komponenst a nem-lízing jellegű komponensektől a lízingbevevő oldalán (az adatközpontok és autóflotta kivételével). Ennek eredményeként, a lízing és nem-lízing komponenseket egységes lízing elemként veszi figyelembe. Az IFRS 16 szerinti megjelenítési és értékelési követelményekkel összhangban, a lízingkötelezettség kezdeti értékelése magában foglalja az indextől vagy rátától függő lízingfizetéseket, ilyenek pl. a fogyasztói árindex (CPI) vagy egy piaci kamatláb, mint például a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR). Ezzel szemben azok a változó lízingdíjak, amelyek nem indexen vagy rátán alapulnak (pl. a mögöttes eszköz teljesítményéhez vagy használatához kapcsolódó változó lízingdíjak) és amelyek lényegükben nem fix kifizetések, nem képezik a lízingkifizetések részét, azok az eredményben kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor az adott kifizetést kiváltó esemény vagy körülmény bekövetkezik.
292 17.1.4 A lízingkötelezettség újraértékelése Az IFRS 16 alapján a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek. A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítás opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában. 17.1.5 Lízingmódosítások könyvelése A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást. A lízingbevevő a lízing módosítást új, különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül: ▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és ▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint. Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és: ▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve ▪ a minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt. Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb felülvizsgálata csak speciális esetekben szükséges. 17.1.6 Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbeadó esetében Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. A bevételek további megbontását a 18.3 megjegyzés tartalmazza, amelynek Egyéb források sora mutatja be az operatív lízingből származó bevételeket. A Magyar Telekom lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket az Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Társaságnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek az Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. 17.1.7 Egyéb, lízingre vonatkozó témák 2025 és 2024 során, a visszlízing és az allízing tranzakciók nem voltak jelentős hatással a Magyar Telekom Egyedi pénzügyi kimutatásaira.
293 17.2 Pénzügyi lízingek 17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott épületeket és eszközöket – irodahelyiségek, sötétszálak, szélessávú hálózat, telephelyek – foglalják magukban, amelyeknél IT szolgáltatásra vonatkozó szerződés keretében a Társaság a szolgáltató. A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2024. és 2025. december 31-én az alábbiak szerint alakultak: 2024.12.31. 2025.12.31. Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés 1 éven belüli ................. 166 96 262 495 114 609 1–2 év között ............... 102 86 188 295 83 378 2–3 év között ............... 111 77 188 294 68 362 3–4 év között ............... 120 68 188 218 55 273 4–5 év között ............... 121 57 178 125 43 168 5 éven túl ...................... 523 104 627 369 55 424 Összesen .................... 1.143 488 1.631 1.796 418 2.214 A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés) A nem garantált maradványérték hatása a Társaság eredményére nézve nem jelentős. 17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság mint lízingbevevő A lízingkötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak. A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek, futamidejük 1–14 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak. A leváláson kívül, az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-10 év, távközlési berendezések esetében 3-13 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-3 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a Társaságtól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását. A leválás hatása a lízingkötelezettségekre és a használatijog-eszközökre A leválást követően egy infrastruktúrabérleti szerződés került aláírásra (az 1-es megjegyzéseiben részletezve) a Társaság és a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. között, amely a Társaság azon jogát rögzíti, hogy használhatja a mobilhoz kapcsolódó passzív infrastruktúra területeit, amelyek az újonnan alapított leányvállalatba kerültek átadásra. Ennek eredményeként a Társaság új lízing kötelezettségeket és új használatijog-eszközöket számolt el (9.2 megjegyzés). Az infrastruktúrabérleti szerződés határozatlan időre került megkötésre és nyolcéves kezdeti, felmondhatatlan időtartamot tartalmaz, amely alatt a szerződés nem szüntethető meg. Ezen kezdeti időszak lejárta után a lízing szerződés automatikusan meghosszabbodik, ha a lízingbevevő vagy a lízingbeadó nem mondja fel a szerződést. A lízingbevevő általi felmondás hiányában a lízing szerződések legfeljebb nyolc évvel, háromszor hosszabbíthatók meg. 32 év után a szerződés felmondása bármelyik fél részéről negyedévente lehetséges, az év bármely szakában, legalább 2 évvel az egyes naptári negyedévek vége előtt. A felmondásra vonatkozó értesítést a lejárat előtt 2 évvel alá kell írni.
294 A Társaság arra a következtetésre jutott, hogy általánosságban nem tekinthető észszerűen bizonyosnak, hogy a kezdeti, felmondhatatlan bérleti időszakon túli hosszabbítási opció lehívásra kerül. Az ezen időszak utáni hosszabbítási opciókat a bérlet kezdetekor jellemzően nem minősíti kellően megalapozottnak. Az ezen opcionális időszakokhoz kapcsolódó kifizetések nem kerültek figyelembevételre a lízingkötelezettség megjelenítésekor. A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3 megjegyzésben található. Az alábbi összegek kerültek az eredményben elszámolásra: 2024 2025 Használatijog-eszköz értékcsökkenése ............................................. 22.046 23.564 Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek ..................... 6.911 8.834 Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége (+)/nyeresége (-) ..... 3.194 -2.789 A lízingkötelezettségek értékelésében nem szereplő változó lízingdíjakkal kapcsolatos költség ...................................................... (a) 1.583 969 Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek 323 411 a) 2022. január 1-jétől megváltozott az előfizetői/szolgáltatási számon alapuló bérleti díjak kezelése az IFRS 16 szerint, mivel ezek változó (teljesítményalapú) befizetésnek minősülnek, így az eredménykimutatásban kell elszámolni. A változás a hálózatbérleti szerződéseket érintette. 2025-ben ezekhez a szerződésekhez kapcsolódóan a változó lízingdíjak jövőbeni készpénz kiáramlása 1.347 millió forint volt (2024-ben: 4.708 millió forint), amely nem jelenik meg a lízingkötelezettségek értékelésében. A Társaság teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2025-ben 22.479 millió forintot tett ki (2024-ben 23.891 millió forint). A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, melyek 2025. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 1.635 millió forintot értek el 2025-ben (2024-ben 3.069 millió forint). 2025-ben a nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 17.362 millió forint (2024-ben 17.577 millió forint) a lehívásra kerülő hosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek. A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján. Az egyes beszámolási időszakok végén a várható maradványértéket felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az összehasonlítható eszközökre elért tényleges maradványértékeket és a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásokat. 2025. december 31-én nem volt olyan maradványérték-garancia, amelynek a Társaság potenciálisan ki lenne téve, és amely nem került a lízingkötelezettségek értékelésében figyelembe véve (2024-ben: nulla forint). 17.3 Operatív lízing – a Társaság, mint bérbeadó Az alábbi táblázatok a Társaság mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza. 2024.12.31. 2025.12.31. Éven belüli ...................................................................................... .......................................................................................................... 5.555 3.549 1-2 év közötti ................................................................................. .......................................................................................................... 4.958 2.718 2-3 év közötti ................................................................................. 4.417 2.548 3-4 év közötti ................................................................................. 4.249 2.414 4-5 év közötti ................................................................................. 3.651 1.919 5 éven túli ....................................................................................... 1.794 967 Összesen ................................................................................ 24.624 14.115
295 2025-ben az operatív lízingből származó lízingbevétel 11.909 millió forint volt (2024-ben 10.755 millió forint). A Társaságnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele. Az operatív lízing becsült várható hitelezési vesztesége nem minősül jelentősnek és nem került elszámolásra. Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok szerint: Épületek Telekom- munikációs eszközök Összesen 2024.01.01. Bruttó érték ........................................................................................... 3.780 13.119 16.899 Halmozott értékcsökkenés ................................................................ -1.896 -3.970 -5.866 Könyv szerinti érték - 2024.01.01. ............................................. 1.884 9.149 11.033 Könyv szerinti érték - 2024.01.01. ............................................. 1.884 9.149 11.033 Növekedés............................................................................................. 157 3.545 3.702 Kivezetés................................................................................................ - -23 -23 Tárgyévi értékcsökkenés .................................................................... -115 -2.624 -2.739 Könyv szerinti érték – 2024.12.31. ............................................ 1.926 10.047 11.973 2024.12.31. Bruttó érték ........................................................................................... 3.836 16.633 20.469 Halmozott értékcsökkenés ................................................................ -1.910 -6.586 -8.496 Könyv szerinti érték – 2024.12.31. ............................................ 1.926 10.047 11.973 Könyv szerinti érték - 2025.01.01. ............................................. 1.926 10.047 11.973 Növekedés............................................................................................. 159 3.197 3.356 Kivezetés................................................................................................ -1.009 -46 -1.055 Tárgyévi értékcsökkenés .................................................................... -96 -3.311 -3.407 Könyv szerinti érték – 2025.12.31. ............................................ 980 9.887 10.867 2025.12.31. Bruttó érték ........................................................................................... 2.156 19.744 21.900 Halmozott értékcsökkenés ................................................................ -1.176 -9.857 -11.033 Könyv szerinti érték – 2025.12.31. ............................................ 980 9.887 10.867
296 18 Bevételek 18.1 Bevételek – számviteli politika 18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Társaság be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Társaság úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Társaság a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét. Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére. Gyakorlati megoldásként a Társaság a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Társaság észszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz. Fő elvek ▪ Ha a Társaság áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy a vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Társaság a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Társaság ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez. További részletek a 3.4 megjegyzésben találhatók. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek vagy vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek) és a vevői szerződések teljesítésével kapcsolatos költségek aktiválásra kerülnek és az egyéb rövid és hosszú lejáratú eszközök sorokon kerülnek bemutatásra a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka vagy a szerződések hasznos élettartama alatt kerül sor. További részletek a 3.4, 12.2 és a 18.4 megjegyzésekben. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ A Társaság az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja, mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Társaság teljesíti. ▪ Amikor a Társaság egy szállító, saját márkájú digitális termékeinek a tovább értékesítője, és törvényes eladója, általánosságban akkor mondható, hogy elsődlegesen felel az ígért termék vagy szolgáltatás leszállításáért, ha a következő két feltétel együttesen teljesül: ▪ a Társaság az egyetlen fél, akivel az ügyfél szerződést köt; és ▪ a Társaságnak kell lennie az egyetlen félnek, aki felelős a vevő felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás nyújtásáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák orvoslásáért. ▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz. Azon szolgáltatások esetében, amelyek szerződéses időszaka hosszabb, mint egy év, ilyenek jellemzően az éven túli vevőkövetelések és a szerződéses eszközök, a bevétel elszámolása effektív kamatláb módszerrel történik, amely a 3.4 és 4.1.2 megjegyzésekben kerültek részletezésre.
297 ▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Társaságnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. 18.1.2 Operatív lízingek árbevétele Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést. 18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele 18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik. Az előfizetői szerződés jellemzően készülékértékesítést, az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatás előfizetési díját és havi forgalmi díját tartalmazza. Az előfizetési és átalány díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A forgalmi árbevételek a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján, az igénybevétel időszakában kerülnek elszámolásra. A keskeny és szélessávú hozzáférésen keresztül nyújtott vezetékes, mobil és TV szolgáltatásokból származó bevétel előfizetői (post-paid) szerződéseknél az igénybevétel időszakában folyamatosan, az előre fizetett (pre-paid) szerződéseknél pedig használati alapon kerül elszámolásra. A streaming TV szolgáltatásból származó bevétel nettó módon kerül elszámolásra, további információk a 18.2.2 megjegyzésben. Az emelt díjas szolgáltatások jellemzően közvetített szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. szerencsejáték, parkolójegy, tömegközlekedés jegy, autópályamatrica vásárlás). amelyek árbevétele nettó módon kerül elszámolásra. A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek. Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre. A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerül elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát. A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra. Lásd még a 3.4 megjegyzést. Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, következésképpen a bevétel az áru és/vagy szolgáltatás egyedi eladási árát tükrözi. 18.2.2 Rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) árbevétel A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 1-4 éves időtartamot fednek le. A rendszerintegrációs szerződések általában projektek keretében végzett testre szabott termék és/vagy szolgáltatások leszállítására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: fix áras vagy idő- és anyagfelhasználás-alapú szerződés.
298 Fix áras szerződéseknél a teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. Ebben az esetben a bevételt a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy a felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg. Az idő- és felhasznált anyag alapon kiszámlázott szerződések esetében a bevétel az igénybevétel időszakában folyamatosan kerül elszámolásra. A folyamatos IT szolgáltatásokból – kiszervezett szolgáltatások – származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 (Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el. A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike: ▪ a vevő a Társaság általi teljesítéssel egyidőben megkapja és igénybe veszi a Társaság általi teljesítésből származó hasznot, mely a szerződéses időszak alatt folyamatosan nyújtott szolgáltatásokat (asztali számítógépes szolgáltatások, adatbázis-kezelési szolgáltatások, üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások) tartalmazza ▪ a Társaság általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést vagy a Társaság általi teljesítés nem hoz létre a Társaság számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Társaság érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez. Az ilyen jellegű projektek tartalmazhatnak pl. IKT hálózattervezést és ehhez kapcsolódó beruházási munkákat, egy vagy több mérföldkővel a projekt időtartama alatt a kapcsolódó bevétel elszámolás szempontjából. Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki. Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett. A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban kerül elszámolásra. Amikor a Társaság a beszállító digitális termékeinek viszonteladója és ezen termékek legális eladója, általában akkor tekintendő elsődlegesen felelősnek az ügyfél felé az ígért áruk vagy szolgáltatások nyújtásáért, ha mindkét alábbi feltétel teljesül: ▪ a Társaság az egyetlen fél, akivel az ügyfél szerződést köt; ▪ a Társaságnak kell az egyetlen félnek lennie, amely felelős az ügyfél felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás biztosításáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák kijavításáért. Egy másik fél immateriális javaira vagy szolgáltatásaira vonatkozó (jogosultságok) esetén (gyakorlatilag) korlátlan kínálattal (pl. szoftverlicencek, felhőszolgáltatások, streaming szolgáltatások) fennáll az a megcáfolható vélelem, hogy a készletkockázat nem releváns mutató az ellenőrzés szempontjából. Ha a másik fél által biztosított áru vagy szolgáltatás e másik fél márkás terméke és a Társaság nem legális eladója ennek az árunak vagy szolgáltatásnak, vagy a másik fél áruihoz vagy szolgáltatásaihoz fűződő jogának nem jogszerű eladója, a Társaság ügynöknek minősül és így a bevételek nettó módon kerülnek elszámolásra. A Társaság a szoftverértékesítés bevételét az ügynök-megbízó elszámolási módszer alapján számolja el.
299 18.3 Árbevétel az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása 2024 2025 Mobil árbevétel Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... 128.016 129.962 Hang alapú nagykereskedelmi ..................................................................... 3.835 3.958 Adatbevételek ................................................................................................. 209.578 228.586 SMS.................................................................................................................... 27.552 27.083 Készülékértékesítés árbevétele ................................................................... 125.137 120.370 Egyéb mobilbevételek .................................................................................. 19.949 18.098 Mobil bevételek összesen .................................................................... 514.067 528.057 Vezetékes árbevétel Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... 30.976 28.445 Szélessávú kiskereskedelmi .......................................................................... 99.167 107.997 TV ....................................................................................................................... 70.701 69.355 Készülékértékesítés árbevétele ................................................................... 21.780 24.722 Adat-, nagykereskedelmi- és egyéb vezetékes bevételek...................... 42,430 42.597 Vezetékes bevételek összesen ............................................................ 265.054 273.116 RI/IT bevételek ................................................................................................ 15.393 14.858 Bevételek összesen ............................................................................... 794.514 816.031 Melyből: Vevői szerződésekből származó bevételek ................................................ 783.759 804.122 Egyéb forrásból ............................................................................................... 10.755 11.909 Az egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban az Adat-, nagykereskedelmi- és egyéb vezetékes bevételek között szerepelnek. 2025-ben a CPE operatív lízingjének bevételében jelentősebb növekedés következett be (1.546 millió forint). A Társaság egyetlen ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (harmadik fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná. A bevételek földrajzi szegmentációját lásd a 32. megjegyzésben.
300 18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek A Társaság szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Lásd a 3.4, 4.2.2.3, 12.2 és 18.1.1 megjegyzéseket. A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat, valamint halasztott bevételeket tartalmaznak. 2024.12.31. 2025.12.31. Szerződéses eszközök – rövid lejáratú .................................................................. 13.560 15.116 Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú............................................................... 3.573 4.053 Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú ..................................................... -10.871 -10.351 Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ........................................... 6.262 8.818 A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ................ 7.140 9.810 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ........................................................................ 7.603 8.271 A vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ........................................................................ 3.766 3.783 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ........................................ -8.348 -8.985 A vevői szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ........................................ -2.852 -4.822 A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés összege 2.369 millió forint volt 2025. december 31-én (2024: 1.545 millió forint). 2025. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 238.514 millió forint, melyet a Társaság szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 1-24 hónap során merül fel. 19 Közvetlen költségek A Közvetlen költségek sor fix, mobil és RI/IT-vel kapcsolatos költségeket tartalmaz. Az eladott áruk beszerzési értéke 2025-ben 160.066 millió forint (2024-ben 161.382 millió forint), amely az RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek és az Egyéb közvetlen költségek értékében szerepel. Az Egyéb közvetlen költségek soron a mobil és fix készülékek és kiegészítők költségén kívül az ügynöki jutalékok és a nem hang alapú közvetlen költségek szerepelnek. A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5.000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.
301 20 Személyi jellegű ráfordítások 20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák 20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatások a munkabérek, prémiumok, jutalékok, fizetett távollétek és az egyéb béren kívüli juttatások (pl.: telefonszámla kedvezmény, étkezési-, üdülési-, lakhatási-, egészségügyi szolgáltatások hozzájárulások, a cafeteria rendszer aktuális elemei, stb.), valamint ezek adó- és társadalombiztosítási járulékvonzata. A meghatározott mértékű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában. A menedzsment bónusz az alapbér százalékában kerül meghatározásra és a pénzügyi évre kitűzött stratégiai célokból levezetett stratégiai, pénzügyi és fenntarthatósági célok elérésének mértékével arányosan kerül kifizetésre. A fenntarthatósági célok értékelése a Csoport CO2 kibocsátás-csökkentési (ktCO2e) és energiafogyasztás-csökkentési (GWh) célkitűzéseinek elérésén alapul. További információ a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS 2 GOV-3 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba és ESRS E1 Éghajlatváltozás fejezeteiben. 20.1.2 Részvényalapú juttatások 20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja (SMP) A Magyar Telekom 2015. július 1-jével Kiegészített Részvényvásárlási programot indított. A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom AG-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport függvénye. A Deutsche Telekom AG a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport szabad cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben. A DT Group által kezdeményezett program DT AG részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DT AG-nek kifizetendő kötelezettség. A programmal kapcsolatban 2025-ben 77 millió forint, 2024-ben 77 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI) A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. A 2022. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program. 2023. január 1-jétől kezdődően az LTI-ben való részvétel előfeltétele a Kiegészített Részvényvásárlási Programban (SMP) való részvétel és ennek megfelelő személyes befektetés. Mintegy 30 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak. Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyéves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).
302 A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DT AG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembevételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembevételre: az első, második és harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró. A programmal kapcsolatban 2025-ben 404 millió forint költség került elszámolásra (2024-ben 1.114 millió forint). 20.1.3 Game Changer teljesítmény ösztönző (GCI) A Game Changer teljesítményösztönző egy készpénzben fizetett hosszú távú ösztönző program, amely két egyenlő súlyozású mutató (50% pénzügyi és 50% ügyfélközpontúság) teljesítményéhez kapcsolódik. A program négy évre szól, 2022. január 1-jétől 2025. december 31-ig. Minden egyes programévre más-más, sorrendben növekvő alapösszeg került meghatározásra. Az adott programévre vonatkozó kifizetési feltétel az, hogy a két teljesítménymutató egyenként legalább 50%-os teljesítési célszintet érjen el. A programévekre fizetendő alapösszeg attól függ, hogy a szükséges feltétel megszakítás nélkül hányszor teljesül egymás után (kifizetési sorrend). Ha egy programévben nem teljesül a kifizetéshez szükséges feltétel, a kifizetési sorrend az első programévre meghatározott alapösszeggel kezdődik újra. A program pénzneme az euró. A kifizetésre mindig a programév lejárta és a célok teljesítményszintjének 0-150%-os skálán történő értékelése után kerül sor. A részletes szabályokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság határozza meg. A programban való részvétel szabályait a Javadalmazási és Jelölő Bizottság által elfogadott szabályzat tartalmazza. A kifizetést követően az ösztönző nem követelhető vissza. 2025-ben 568 millió forint került költségként elszámolásra (2024: 381 millió forint) a program kapcsán. 20.1.4 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel. 20.2 Személyi jellegű juttatások a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A teljesítményösztönző programok és a munkaviszony megszűnése kapcsán fennálló kötelezettségek céltartalékként kerülnek kimutatásra a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, amelyek 2025-ös és 2024-es évi mozgásait a 13.2 megjegyzés mutatja be. A munkavállalói juttatásokkal (fizetések és bérek) kapcsolatos kötelezettségek 2025-re és 2024- re vonatkozóan a 14-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
303 20.3 Személyi jellegű juttatások az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben 2024 2025 Rövid távú dolgozói juttatások (ld. 20.1.1 megj.) ................................................................ 85.195 91.335 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (ld. 20.1.4 megj.) ...................... 2.651 2.119 Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (ld. 20.1.2.2 megj.) ........ 1.114 404 Pénzeszközben kiegyenlített KPI alapú juttatások (GCI) (ld. 20.1.3 megj.) ................... 381 568 Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (SMP) (ld. 20.1.2.1 megj.) ......... 77 77 Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt .................................................. 89.418 94.503 Aktivált bérköltségek ............................................................................................................... -3.695 -3.892 Összesen ........................................................................................................................ 85.723 90.611 Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) .................................................................................................................................... 10.895 11.515 Átlagos létszám (redukált fő) .................................................................................................. 5.367 5.283 Záró létszám (redukált fő) ........................................................................................................ 5.325 5.231 Az aktivált bérköltségek azokat a munkavállalói költségeket tartalmazzák, amelyek fejlesztések során merültek fel és immateriális javak vagy ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékeként kerültek aktiválásra. 21 Egyéb működési költségek 21.1. Egyéb működési költségek 2024 2025 Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége ............................... 21.1.1 43.466 47.722 Energia költségek.............................................................................. 21.1.2 13.813 12.448 Marketing költségek ......................................................................... 9.193 9.505 Egyéb ................................................................................................. 21.1.3 9.799 8.014 Összesen ................................................................................................... 76.271 77.689 A kutatás költségeit felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság 2024 és 2025 során nem számolt el kutatási és fejlesztési költséget egyéb működési költségként. 21.1.1 Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége sorból Az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége többek között tartalmazza a Társaság Egyedi és Konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakat, melyek a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-vel (Deloitte) kerültek elszámolásra az alábbiak szerint. 2024 2025 Beszámolók könyvvizsgálata ......................................................................... 422 551 Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak................................................. 120 120 Deloitte-nak fizetett díjak összesen ...................................................... 542 671 A beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a Deloitte-nak az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a 2025. június 30- án végződő időszak konszolidált pénzügyi jelentésének felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében.
304 Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobb részben a könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatások költségét tartalmazzák, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárások díjait is. Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak olyan szolgáltatások díjai, mint például tanácsadás, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek. 2024-ben és 2025-ben nem merültek fel ilyen költségek. 21.1.2 Energia költségek Az energiaköltség jelentős részét az elektromos áram teszi ki, melynek egy része megújuló napenergia forrásból PPA szerződéseken keresztül kerül beszerzésre, további információ a 2.4 megjegyzésben és a Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS E1-5 Energiafogyasztás és -szerkezet fejezetében található. 21.2. Távközlési pótadó Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). A távközlési pótadó a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre, mely progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva a 2022.,2023. és 2024. évekre vonatkozóan kell megfizetni. Az alkalmazandó adókulcs progresszív: 1 milliárd forint árbevételig 0%, 1 milliárd forint árbevételtől 50 milliárd forintig 1%, 50 milliárd forint árbevételtől 100 milliárd forintig 3% és 100 milliárd forint árbevétel felett 7%. A Magyar Telekom távközlési árbevételének meghatározó részét a 7%-os adókulcs terheli. A távközlési pótadó minősítése döntés kérdése. A menedzsment úgy gondolja, hogy ez az adó nem a végfelhasználók fogyasztásait, hanem az adott iparágban működő vállalatok tevékenységét célozza és alapvető célja, hogy pénzügyi alapot biztosítson a Magyarországot érintő gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedésekre. Az adóteher számítása figyelmen kívül hagyja, hogy az árbevétel kiszámlázásra került-e a fogyasztóknak, illetve, hogy befolyt-e vagy sem. Mindezek alapján a menedzsment úgy ítéli meg, hogy a távközlési pótadó közvetett működési költségnek minősül és az átláthatóság érdekében külön soron kerül bemutatásra az Egyedi eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A távközlési pótadó fizetési kötelezettség 2025-ben megszűnt, 2024-ben a ráfordítás összege 36,3 milliárd forint volt. 22 Egyéb működési bevételek 2024 2025 Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel .............................................. 1.038 1.148 Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye ................... 294 1.026 Márka használati díj ......................................................................................... 300 300 Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszertől származó bevétel .... 422 - Egyéb ................................................................................................................. 3.346 4.340 Összesen ................................................................................................. 5.400 6.814 Az Egyéb sor nem tartalmaz egyedileg jelentős értékű tételt.
305 23 Kamatbevétel 2024 2025 Követelések és kölcsönök kamatbevétele ................................................... 4.495 7.185 Pénzügyi lízing kamatbevétele ...................................................................... 96 92 Osztalék kamatbevétele .................................................................................. - 4 Céltartalékok kamatkomponensének feloldása ......................................... 11 - Összesen ................................................................................................. 4.602 7.281 24 Kamatköltség 2024 2025 Lízing kötelezettség kamatköltsége.............................................................. 6.911 8.834 Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége ............................... 7.836 5.538 Frekvencia-díj kötelezettség kamatköltsége ................................................. 3.973 3.743 Egyéb kamatköltség......................................................................................... 2.727 2.517 Céltartalékok kamatkomponense .................................................................. 888 1.189 Aktivált hitelfelvételi költségek...................................................................... -394 -470 Összesen ................................................................................................. 21.941 21.351 A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 9.1 és 10.1 megjegyzést. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra. A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2025-ben 2,51%-2,85%-os rátákat alkalmaztunk (2024-ben 2,74%-3,80%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük. 25 Egyéb pénzügyi költségek – nettó 2024 2025 Díj/jutalék ................................................................................................................. 7.095 7.247 Nettó árfolyamveszteség(+)/nyereség(-).......................................................... 12.698 -11.300 Derivatívák értékelésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel szemben.................................................................................................................... -6.898 13.202 Összesen ....................................................................................................... 12.895 9.149 2024-ben a pénzügyi instrumentumokon elért jelentős veszteség oka a forint euróval szembeni leértékelődése volt, míg 2025-ben a forint felértékelődése devizaárfolyam-nyereséget eredményezett a pénzügyi instrumentumokon. A devizaárfolyam-kockázat jelentős részét származékos ügyletek fedezik; ezért a forint árfolyamingadozásának a pénzügyi instrumentumokra gyakorolt hatását részben kompenzálta a kapcsolt felekkel kötött derivatívák eredményhatásai. 2024-ben a derivatív ügyleteken elért jelentős nyereség a forint leértékelődésének és a forint-euró kamatkülönbözetek növekedésének volt köszönhető. 2025-ben a forint felértékelődése és a forint-euró kamatkülönbözetek csökkenése jelentős veszteségeket eredményezett a derivatív ügyleteken.
306 26 Befektetések és üzleti kombinációk 26.1 Leányvállalati befektetések eredménye A leányvállalatok által a Társaságnak fizetendő osztalékok, a leányvállalat értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség, valamint a leányvállalati befektetésre, a mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztések kerülnek kimutatásra a befektetések eredménye soron. A következő táblázat a Társaság befektetéseinek eredményét mutatja be 2024. és 2025. évekre vonatkozóan: 2024 2025 Telekom Rendszerintegráció Zrt. ..................................................................... 11.000 12.000 Stonebridge AD ................................................................................................... 5.855 7.361 KalászNet Kft. ..................................................................................................... 1.250 2.000 Egyéb .................................................................................................................... 1.235 2.769 Összes kapott osztalék............................................................................. 19.340 24.130 A ViDaNet Zrt. értékesítéséből származó nyereség .................................... - 8.646 Értékvesztés/nyereség (beleértve az értékvesztés visszaírását is) .......... - - Befektetések eredménye összesen ......................................................... 19.340 32.776 A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. 26.2 Leányvállalatok értékesítéséből származó cash-flow 2025 májusában a Magyar Telekom Nyrt. értékesítette a ViDaNet Zrt.-t, vezetékes szolgáltató leányvállalatát. A tranzakció az irányítás elvesztésének napján zárult le, amikor minden szükséges hatósági jóváhagyás rendelkezésre állt és minden egyéb zárási feltétel teljesült. A teljes ellenérték 10,9 milliárd forint volt, mely egyrészt készpénzben került elszámolásra 4,5 milliárd forint értékben, mely a Cash flow kimutatás Befektetési részében a Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevételek soron jelenik meg; másrészt a felek közötti 6,4 milliárd forint összegű, nem készpénzes tranzakciónak minősülő kölcsönátruházással került rendezésre, ami a Cash flow kimutatás Befektetési és Finanszírozási része között kiszűrésre került. A Társaság 2024-ben nem értékesített leányvállalatot. A Társaság befektetéseiről további információk a 11. megjegyzésben, a befektetések értékvesztéséről pedig a 3.2.2 megjegyzésben találhatók. 26.3 Üzletágak vagy üzleti kombinációk vásárlásából származó cash flow Üzleti kombinációnak minősülő felvásárlások után sem 2024-ben, sem 2025-ben nem történtek kifizetések. 27 Egy részvényre jutó eredmény (EPS) A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztva az adott évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Továbbá a forgalomban lévő törzsrészvények számának súlyozott átlaga a Társaság tulajdonában lévő saját részvények súlyozott átlagos számának levonásával kerül meghatározásra. Minden érték megtalálható a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A jelentéstételi időszakokban nem volt olyan tranzakció, mely hígított részvényhozamot eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó eredmény és az egy részvényre jutó eredmény hígított értéke megegyezik 2024-ben és 2025-ben. A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be.
307 28 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzése Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásait a folyamatos tevékenységek keretében a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák. 2024.12.31. 2025.12.31. Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (9.2 megjegyzés) 66.602 80.764 Beruházás használatijog-eszközökbe (9.2 és 17.2.2 megjegyzések) ........ 31.744 118.693 Beruházás immateriális javakba (10.2 megjegyzés) ..................................... 21.874 21.229 Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba ............................................................................................................. 120.220 220.686 Használatijog-eszközök változása .................................................................... -31.744 -118.693 Beruházási adókedvezmény elismerése(+)/kivezetése(-) ........................... (a) 307 -9.276 Beruházási szállítói kötelezettségek változása .............................................. (b) -2.483 5.604 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg ............................................................................................ 86.300 98,321 (a) A befektetési adókedvezmény elismeréséről (kivezetéséről) további információk a 6.3.2.1 megjegyzésben találhatók. (b) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik. 29 Függő követelések és kötelezettségek 29.1 Függő követelések Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne. 29.2 Függő kötelezettségek Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan. Az alábbiakban a Társaság legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban a Társaság részéről, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető. 29.2.1 Garanciák A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.
308 30 Beszerzési elkötelezettségek 30.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak Az alábbi táblázat a Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes. 2024.12.31. 2025.12.31. Ingatlanok, gépek és berendezések .................................................................. 11.512 21.542 Immateriális javak ................................................................................................. 4.688 5.906 Összesen ...................................................................................................... 16.200 27.448 30.2 Befektetések A Társaságban nem volt olyan kifizetés, amelynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2024 és 2025 során. 31 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A Társaság kapcsolt felei – az IAS 24.9 a,b pontban meghatározottak szerint - magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal. A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte. Az értékvesztés-vizsgálat alapján a kapcsolt felekkel szembeni követelésekre nem került értékvesztés elszámolásra a beszámolási időszakokban. 31.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek az Egyedi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A következő táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét mutatják 2024. és 2025. december 31-én. 2024.12.31 Anyavállalat Leány- vállalatok Egyéb kapcsolt felek Összesen Cashpool követelések ......................................... 4.2.4.1 51.170 - - 51.170 Vevőkövetelések .................................................. 4.2.2.1 1.072 2.682 2.812 6.566 Egyéb követelések (előlegek) ........................... - 843 79 922 Pénzügyi követelések ......................................... 4.2.4.1 - 1.549 - 1.549 Lízingkövetelések ................................................ 17 - 882 - 882 Derivatív pénzügyi instrumentumok................ 4.2.3 8.537 - - 8.537 Kötelezettségek szállítók felé............................ 4.4.5 -2.895 -7.192 -4.539 -14.626 Pénzügyi kötelezettségek .................................. 4.4.1 -73 -28.147 -86.654 -114.874 Derivatív pénzügyi kötelezettségek ................. 4.4.3 -74 - - -74 Lízingkötelezettségek ......................................... 17 - -5.452 - -5.452
309 2025.12.31 Anyavállalat Leány- vállalatok Egyéb kapcsolt felek Összesen Cashpool követelések ......................................... 4.2.4.1 103.869 - - 103.869 Vevőkövetelések .................................................. 4.2.2.1 1.456 4.405 3.019 8.881 Egyéb követelések (előlegek) ........................... - 1.210 25 1.235 Pénzügyi követelések ......................................... 4.2.4.1 - 1.590 - 1.590 Lízingkövetelések ................................................ 17 - 768 - 768 Derivatív pénzügyi instrumentumok................ 4.2.3 1.032 - - 1.032 Kötelezettségek szállítók felé............................ 4.4.5 -4.478 -7.275 -4.500 -16.253 Pénzügyi kötelezettségek .................................. 4.4.1 -53 -25.367 -58.293 -83.713 Derivatív pénzügyi kötelezettségek ................. 4.4.3 -59 - - -59 Lízingkötelezettségek ......................................... 17 - -101.978 - -101.978 2025-ben 61.809 millió forint osztalék került kifizetésre a DT AG részére a 2024-es üzleti évre vonatkozóan (2024-ben 27.599 millió forint). A lízing követelések tartalmazzák a Magyar Telekom székház egy részének a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nek történő bérbeadását. 31.2 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott jelentősebb ügyleteket mutatják 2024. és 2025. december 31-én. 2024.12.31. Anyavállalat Leány- vállalatok Egyéb kapcsolt felek Total Árbevétel szolgáltatásokból ..................................... 3.711 10.432 11.534 25.677 Szolgáltatások közvetlen költsége .......................... 8 -10.939 -9.690 -20.621 Vásárolt áruk és szolgáltatások ............................... -6.921 -4.835 -3.241 -14.997 Kapott osztalék ........................................................... 23 - 19.340 - 19.340 Kamatbevétel .............................................................. 24 1.977 110 - 2.087 Kamatráfordítás .......................................................... 26 -2.242 -2.596 -3.285 -8.123 Swap veszteség (-)/nyereség (+) ............................ 25 6.898 - - 6.898 2025.12.31. Anyavállalat Leány- vállalatok Egyéb kapcsolt felek Total Árbevétel szolgáltatásokból ..................................... 4.557 10.639 10.784 25.980 Szolgáltatások közvetlen költsége .......................... - -9.297 -9.282 -18.579 Vásárolt áruk és szolgáltatások ............................... -7.150 -5.134 -4.101 -16.385 Kapott osztalék ........................................................... 23 5.376 112 4 5.492 Kamatbevétel .............................................................. 24 -65 -3.859 -3.500 -7.424 Kamatráfordítás .......................................................... 26 - 24.129 - 24.129 Swap veszteség (-)/nyereség (+) ............................ 25 -13.202 - - -13.202
310 31.3 A Deutsche Telekom Csoporttal és a Német Szövetségi Köztársasággal folytatott ügyletek 31.3.1 Deutsche Telekom Csoport A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 65,78% tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom folyamatos üzleti kapcsolatban áll. 31.3.2 A Német Szövetségi Köztársaság A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nek a jegyzett tőke mintegy 28,18 százalékával. A korábbi évek közgyűléseinek átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is. A DT AG és a Magyar Telekom üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg vagy összevontan jelentős ügyletet sem a 2024-es, sem a 2025-ös pénzügyi év során a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társasággal. 31.4 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok 2024.12.31. 2025.12.31. Igazgatósági tagok díjazása* .......................................................................... 20 21 Felügyelőbizottsági tagok díjazása ............................................................... 41 44 Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ...................................................... - - Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön .......................................... - - * A független tagok kivételével az Igazgatóság tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról, illetve egyes tagok tiszteletdíjukat jótékony célra ajánlották fel. Jótékonysági célra felajánlott tiszteletdíj 2025-ben 6,9 millió forint volt (2024-ben 6,6 millió forint). 31.5 Kulcspozícióban lévő vezetők Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót a Társaságban. A Társaságban felmerült, kulcspozícióban lévő vezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb-járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza: 2024.12.31. 2025.12.31. Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások........................................... 1.694 1.494 Részvényalapú juttatások (20.1.2 megjegyzés) ............................................ 51 56 1.745 1.550 melyből a nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)................................................ 242 247 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság javadalmazásáról részletes információkat a külön közzétett javadalmazási jelentés tartalmaz. A Társaság nem nyújt hitelt vagy garanciát a kulcspozícióban lévő vezetőinek.
311 31.6 A Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt, vagy a Társaság kötelezettségeiért kapcsolt vállalkozások által vállalt garanciák 31.6.1 Bankgaranciák Leányvállalati bankgaranciák, a Magyar Telekom bocsáttatja ki a leányvállalatok nevében a garanciákat és fizeti meg a kapcsolódó díjakat a bank felé. Garancia lehívás esetén a Magyar Telekom bankszámláját terhelik meg a lehívott/kifizetett összeggel. Vállalatcsoporton belül az Magyar Telekom által fizetett díjak továbbterhelésre kerülnek. A következő táblázat összefoglalja a Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt garanciákat: Garancia típusa 2024.12.31. 2025.12.31. Bankgarancia összege ................................................................................. 521 136 További információkért lásd a 4.5.4 megjegyzést. 32 Bemutatandó szegmensek és információ a földrajzi területekről 32.1 Általános információk A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. legfőbb működési döntéshozói (CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják. A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A Magyar Telekom Csoport működési szegmensei: MT-Magyarország és Észak-Macedónia. A bemutatandó szegmensekről további információk a Konszolidált éves beszámoló 32. megjegyzésében találhatók. 32.2 Információ a földrajzi területekről Mivel a Magyar Telekom Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait és a Társaság székhelyét tekintjük a bevételek földrajzi besorolása alapjának, a Társaság által realizált bevételek mind a Magyarország kategóriába esnek. Hasonló módon a Társaság minden befektetett eszköze földrajzi régiónként Magyarországnak minősül (további információk a Konszolidált éves beszámoló 32. megjegyzésében). 32.3 Információ az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti megoszlásáról Az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti bevételt a 18.3 megjegyzés tartalmazza. 32.4 Jelentős vevőktől származó árbevételek A Társaság egy ügyfele sem minősül jelentős árbevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná.
312 33 Mérlegfordulónap utáni események 2026 januárjában a Társaság adásvételi megállapodást írt alá telekommunikációs hálózati rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélszerződések megvásárlására vonatkozóan 2.250 millió forint értékben. A tranzakció zárására 2026 első negyedévében kerül sor. Budapest, 2026. február 25.
313 Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Egyedi üzleti/vezetőségi jelentés a 2025. december 31-én végződő évre
314 Bevezetés A Magyar Telekom Nyrt. (továbbiakban: a Társaság) Egyedi üzleti/vezetőségi jelentése az alábbi témákról tartalmaz további információkat: ▪ Összefoglaló a 2025. évi működésről ▪ 1 A társaság jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása ▪ 2 Társaságirányítás, igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása ▪ 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok ▪ 4 Kutatás és fejlesztés ▪ 5 Ingatlankezelés, telephelyek ▪ 6 Vállalati megfelelőség ▪ 7 Gazdasági környezet és kitekintés ▪ 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok ▪ 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése ▪ 10 Fenntarthatóság és környezetvédelem ▪ 11 Mérlegfordulónap utáni események
315 Összefoglaló a 2025. évi működésről Mivel a Társaság a Magyar Telekom Csoportban az anyavállalat, így a Magyar Telekom Csoportra vonatkozó Összefoglaló a 2025. évi működésről kerül az alábbiakban bemutatásra. Pénzügyek A kihívásokkal teli körülmények ellenére, a Magyar Telekom teljesítette a 2025-re kitűzött célokat. A csoport bevétele 1,6%-kal 983,9 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, az EBITDA AL pedig 386,8 milliárd forintot tett ki, ami 16,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Továbbá, a módosított nettó eredmény 207,4 milliárd forintot míg a spektrum licenszek nélküli szabad cashflow 220,9 milliárd forintot ért el 2025. év végére. Ezek az eredmények a kiemelkedő hálózatok sikeres monetizálásának, a vonzó szolgáltatási kínálatnak, kiváló ügyfélkiszolgálásnak, a hatékony költség-struktúrára való fókuszálásnak valamint a távközlési pótadó 2025. januári kivezetésének egyaránt köszönhető. Hálózat A Csoport 2025-ben is folytatta mindkét országban a legfontosabb hálózati beruházásait, amelyek célja, hogy ügyfelek számára olyan kiemelkedő hálózatot biztosítson, amilyet igényelnek és értékelnek, akár otthon, akár útközben. A magyarországi optikai hálózatépítési program keretében éves szinten nagyságrendileg további 250 ezer gigabit képes hozzáférési pontot létesített, így az év végére Magyarországon több mint 4,0 millió hozzáférési ponton tudott gigabites sebességet biztosítani. Ez a Magyar Telekom magyar vezetékes infrastruktúrájának több mint 85%-át jelenti. Észak- Macedóniában is folytatódott az optikai hálózat kiépítése, ahol év végére az több mint 360 ezer végpont lett gigabit képes hálózattal lefedve. Hogy megfeleljen a növekvő mobiladat igényeknek, a Magyar Telekom további fejlesztéseket hajtott végre a mobilhálózatán is, mely kapacitásbővítést, valamint 5G hálózati lefedettség növelést is jelentett. A végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően év végére a kültéri lakossági 5G lefedettég 86%-ra emelkedett Magyarországon és 97%-ra Észak-Macedóniában. Ügyfelek A kiemelkedő hálózat, a kiváló ügyfélkiszolgálás és a személyre szabott megoldások biztosítása érdekében tett erőfeszítések sikerét az ügyfélkör további bővülése tükrözi: a Magyarországon az optika technológiát használó vezetékes szélessávú előfizetői bázis 11%-kal, míg a mobil SIM kártyák száma 2%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. Mindemellett azon magyarországi ügyfelek aránya, akik gigabites sebességű vezetékes szélessávú csomagra fizetnek elő, meghaladta a 50%-t az év végére, valamint a mobil adat használat is tovább emelkedett; az egy ügyfélre jutó átlagos havi mobiladat-használat éves összevetésben több mint 10%-kal nőtt és év végére 14,6 GB-t ért el Magyarországon. Hatékonyság A fent említett kedvező kereskedelmi folyamatok kedvező költségoldali változásokkal is párosultak. Egyrészt 2025. január 1-től kivezetésre került a telekommunikációs szolgáltatókat terhelő távközlési pótadó, másrészt a hatékonyságjavító intézkedések továbbra is fontos szerepet játszottak, hogy a költségoldali inflációs nyomás jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozásában. A Társaság erőfeszítéseinek sikerét jelzi, hogy a Scope Ratings GmbH a hitelminősítés éves felülvizsgálata eredményeként megerősítette a Társaság kibocsátói hitelkockázati besorolását és a nem alárendelt, nem biztosított adósságához tartozó BBB+ minősítést stabil kilátással. A Társaság fenntarthatósági törekvéseiért is további elismeréseket kapott 2025 folyamán; az MSCI megerősítette a Magyar Telekom Csoport ESG besorolását ’AAA’ minősítésre, míg az ISS Corporate Solutions B prime kategóriába sorolta valamint továbbra is.
316 1 A Társaság jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása A Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2025. december 31-én 93.861.749.700 forint volt, ami 938.617.497 „A” sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen (http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok ). A 2025. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvény darabszám Részesedés (%) Deutsche Telekom Europe B.V. .............................................. 617.436.759 65,78 Nyilvánosan forgalmazott………………………………………………. .. 268.322.810 28,59 Saját részvények ........................................................................ 52.857.928 5,63 938.617.497 100,00 A Deutsche Telekom Europe B.V., amely a Társaság szavazati jogának 69,71%-ával rendelkezik, a Deutsche Telekom Csoport tagja. A Magyar Telekom tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG). A Deutsche Telekom Europe B.V.-nek a többi részvényessel megegyezően szavazati jogai vannak, így a többi részvénytulajdonoshoz hasonlóan a Deutsche Telekom Europe B.V. is részvényenként egy szavazattal rendelkezik. 1.1 Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. 1.2 A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
317 2 Társaságirányítás és az igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása 2.1 Közgyűlés A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 5.2. (a) pont). Az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására (Alapszabály 6.4. (p) pont). 2.2 Igazgatóság Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/igazgatosag). Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlésre a részvényesek számára, negyedévente pedig a Felügyelőbizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról. Az alaptőke felemelésére és saját részvény megszerzésére vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 5.2 (b) és (p), valamint 6.4. (l) és (m) pontja tartalmazza. A Közgyűlés a 10/2025 (IV.15.) sz. határozatával felhatalmazta az Igazgatóságot Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására, a határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapos időtartamra. A vonatkozó határozat a Társaság honlapján a Közgyűlések oldalon megtalálható. Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg hároméves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. 2025. december 31- én az Igazgatóságnak nyolc tagja volt. Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatósági tagok többsége jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait. 2025. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Daniel Daub ............................................ 1976 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok pénzügyekért és teljesítmény menedzsmentért felelős vezetője, Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke 2023 Fekete Gábor .......................................... 1950 Tanácsadó 2020 André Lenz .............................................. 1973 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2025 Mladen Mitic ........................................... 1977 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok lakossági szegmenseinek kereskedelmi növekedésért felelős vezetője 2025 Frank Odzuck .......................................... 1959 Zwack Unicum Nyrt. felügyelőbizottságának tagja 2006 Ratatics Péter ......................................... 1982 MOL Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatója 2019 Rékasi Tibor ............................................ 1973 Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója 2018 Szabó Melinda ........................................ 1971 T-Mobile Czech Republic A.S. és a Slovak Telekom A.S. vezérigazgatója 2022 A tagok megbízatása 2028. május 31-én jár le.
318 2.3 Menedzsment Az Igazgatóság az általa 2000-ben létrehozott Ügyvezető Bizottságot, mint döntéshozó testületet a társaságirányítási struktúra egyszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként 2020. január 1-i hatállyal megszüntette. Az Igazgatóság az Ügyvezető Bizottság feladatait és hatásköreit egyrészt az Igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítette. Ennek eredményeként az Ügyvezető Bizottság átalakult és agilis formában, „Leadership Squad”-ként működik. 2025. december 31-én a Menedzsment tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Betöltött pozíció Megválasztás éve Rékasi Tibor ......................................... 1973 Vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. 2018 André Lenz ........................................... 1973 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2025 Pereszlényi Zoltán .............................. 1978 Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2022 Tóth Zsuzsa .......................................... 1979 Chief People Officer 2024 Gonda Gábor ....................................... 1976 Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Vezérigazgató, Telekom Rendszerintegráció Zrt. 2020 Nagy Péter ........................................... 1979 Műszaki vezérigazgató-helyettes 2025 2.4 Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje alapján végzi (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/felugyelo_bizottsag). A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolókról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában. A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság öt tagból áll (három független tag és két munkavállalói küldött). A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van. 2025. december 31-én a Felügyelőbizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Prof. Dr. Borbély Attila.................... 1951 Professzor Emeritus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a Magyar Telekom Nyrt. Felügyelőbizottságának elnöke 2020 Bereznai Gyula ................................. 1978 A Központi Üzemi Tanács elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2022 Dorogházi Krisztina.......................... 1972 Számviteli és kontrolling alelnök, CNH Industrial 2020 Szakonyi András ............................... 1973 Digitális infrastruktúráért felelős vezérigazgató, Ferrovial S.E. 2020 Varga Zsoltné ................................... 1969 HQ Üzemi Tanács elnöke, a Központi Üzemi Tanács tagja, Magyar Telekom Nyrt. 2025 A tagok megbízatása 2028. május 31-én jár le.
319 2.5 Auditbizottság Az Auditbizottság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/audit_bizottsag). Az Auditbizottság tagjai a Felügyelőbizottság független tagjai közül – a felügyelőbizottsági tagsággal megegyező időtartamra – a Közgyűlés által kerülnek megválasztásra. 2025. december 31-én az Auditbizottság tagjai a következők: ▪ Prof. Dr. Borbély Attila ▪ Dorogházi Krisztina ▪ Szakonyi András 2.6 Javadalmazási és Jelölő Bizottság A Társaság Igazgatósága megalapította a Javadalmazási és Jelölő Bizottságot, mely az ügyrendje szerint támogatja a Társaság Igazgatóságát a társasági testületek és a top vezetők javadalmazási, illetve egyes jelölési kérdéseiben (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/javadalmazas). A Javadalmazási és Jelölő Bizottság, többek között, javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve munkaszerződésének módosítására, valamint meghatározza a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazását. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság három tagból áll, a tagokat az Igazgatóság választja tagjai közül. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. 2025. december 31-én a Javadalmazási és Jelölő Bizottság tagjai a következők: ▪ Daniel Daub ▪ Mladen Mitic ▪ Frank Odzuck 2.7 Igazgatósági, Felügyelőbizottsági, valamint a menedzsment tagjainak javadalmazása Az Igazgatósági tagok javadalmazása Igazgatósági tagként végzett tevékenységükért 21 millió forintot tett ki 2025-ben. A Felügyelőbizottsági tagok javadalmazása Felügyelőbizottsági tagként végzett tevékenységükért 44 millió forintot tett ki 2025-ben. Leadership Squad (LS) tagok javadalmazása (járulékokkal, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költségekkel együtt) 1.550 millió forintot tett ki 2025-ben. A 2025. december 31-i állapot szerint az Ügyvezető Bizottság négy tagja határozatlan, kettő tagja határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A határozatlan időre szóló munkaszerződések közül kettő esetén a felmondási idő két hónap. A szerződésben a végkielégítés általánosságban a Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés szerinti, a többi esetben a végkielégítés általánosságban 3-16 hónap. A fentieken túl, az érintettek versenytilalmi korlátozás hatálya alá esnek, melynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésétől kezdődően egy meghatározott (egy évet meg nem haladó) ideig nem jogosult munkaviszonyt létesíteni a Magyar Telekom magyarországi vagy nemzetközi versenytársával, vagy akár közvetlenül, akár közvetve bármilyen szolgáltatást nyújtani vagy tevékenységet végezni ilyen vállalat részére. Továbbá, az érintettek nem toborozhatnak munkaerőt a Magyar Telekom munkavállalóinak körében. A versenytilalmi korlátozás fejében a munkavállaló a fenti kötelezettséggel arányos kompenzációban részesül. Amennyiben a volt munkavállaló ezen versenytilalmi megállapodást megszegi, köteles a kompenzáció nettó összegét a munkáltatónak visszafizetni. Ezen felül, ilyen esetben a volt munkavállalót átalány-kártérítési kötelezettség is terheli a munkáltató felé. A külföldi állampolgárságú LS tagok lakhatási támogatásra is jogosultak lehetnek. 2025. december 31-én 1 fő érintett van (2024. december 31-én 2 fő).
320 A Társaság Javadalmazási irányelveivel összhangban, a Társaság élet- és balesetbiztosítást, valamint egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt az LS tagjai számára. Ezen felül, az LS tagok vállalati gépkocsi használatára is jogosultak. Részletek a részvény alapú juttatási programokról az Éves beszámoló Kiegészítő mellékletében a 20.1.2 megjegyzésben. 2.8 Felelős társaságirányítási jelentés A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben, 2008-ban, 2012-ben, 2018-ban, valamint 2021-ben az Ajánlások módosításra kerültek. A mindenkor hatályos Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján: https://bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitas A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Igazgatósága a Felügyelőbizottság jóváhagyásával a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését (jelentés), amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg: http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok Az Ajánlások alapján a tőzsdei társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk a felelős társaságirányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében be kell számolniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról, kitérve a társaságirányítási politikára, az esetleges különleges körülmények ismertetésére. A jelentés második részében a kibocsátók a "comply or explain" elvnek megfelelően az Ajánlások egyes meghatározott pontjaiban foglaltaknak való megfelelésről számolnak be, az egyes ajánlásoktól, illetve javaslatoktól való eltérések indokaival együtt. Ha a kibocsátó valamely ajánlást nem, vagy eltérő módon alkalmaz, akkor azt kell megmagyaráznia, hogy miben tér el és ennek mi az oka („comply or explain” elv). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kibocsátó a rá jellemző egyedi, ágazati stb. sajátosságokra tekintettel tájékoztassa a részvényeseket és a piaci szereplőket, hogy miben és miért tér el az általános felelős társaságirányítási elvektől. Ugyanezen elvből kiindulva a javaslatok esetén is lehetőség van az eltérés megindokolására. A jelentés 1-5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és működésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, a 7. fejezet a könyvvizsgáló nem auditálással kapcsolatos tevékenységéről ad információt, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére. A 9-10. fejezet a részvényesi joggyakorlás módját és a közgyűlés lebonyolításával kapcsolatos szabályokat foglalja össze, a 11. pont pedig a javadalmazási politikát tartalmazza. A Társaság a 72 ajánlás és javaslat túlnyomó többségének megfelel, ugyanakkor 1 javaslat esetében nem, illetve nem teljes mértékben felelt meg a 2025. évi üzleti évben figyelemmel a Társaság szervezeti felépítésére, illetve folyamataira. 2025-ben a Magyar Telekom nyilvánosságra hozatali folyamatainak hatékonyságát az érintett szakterületek mérték fel az ICS (Internal Control System) rendszerben, amelyet a belső ellenőrzési szakterület tesztelt. A vizsgálat eredménye alapján a nyilvánosságra hozatali folyamatok és kontrollok hatékonyak, és akként kerültek kialakításra, hogy megfelelő alapot biztosítsanak ahhoz, hogy a Magyar Telekom piaci szereplőknek szóló, számviteli, tőkepiaci és társasági jogi szabályok szerint előírt közzétételeit időben és pontosan teljesítse. 3 Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok Szociális és foglalkoztatási kérdésekről, emberi jogokról részletek az Konszolidált fenntarthatósági jelentés ESRS S1 – Saját munkaerő fejezetében. A Konszolidált fenntarthatósági jelentés, amely a Konszolidált üzleti/menedzsment jelentésben található, valamint a könyvvizsgáló korlátozott bizonyosságot nyújtó jelentése közzétételre kerül és elérhető a Társaság honlapján: https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/penzugyi_jelentesek
321 4 Kutatás és fejlesztés A kutatás- fejlesztési feladatok ellátását hazai innovatív KKV-k bevonásával a Magyar Telekom Nyrt. saját kutatói, termék- és szolgáltatásfejlesztői végzik. Mindemellett a vállalat kiaknázza a belső és külső tudásbázis szinergia hatását és partnerségre törekszik jól ismert innovációs központokkal, felsőoktatási intézményekkel. A Társaság fő partnerei ezen területen neves magyar egyetemek és kutatóintézetek. A Magyar Telekom 2025-ben is aktív volt az egyetemi együttműködések terén, főként a digitális készségek fejlesztése, a technológiai innováció és a fenntarthatóság (ESG) területein. Számos hazai egyetemmel (pl. Budapesti Műszaki Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Óbudai Egyetem stb.) partneri viszonyban állva, gyakornoki programokkal, kutatási projektekkel és tudástranszferrel támogatta a felsőoktatást. A Magyar Telekom Csoport felsőoktatási duális programok, tehetségprogramok működtetésében, közösségi terek létrehozásában és szakmai fórumok lebonyolításában is részt vállalt, a legkorszerűbb technológiák mentén. A győri Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés 2025-ben is folytatódott, az 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj versenyen. A közösen fejlesztett, illetve továbbfejlesztett GPS-alapú nyomkövető rendszer minden induló hajóra felkerült, így a szervezők, a versenybírók, a résztvevők és a nézők is percre pontosan követhették a hajók aktuális pozícióját és mozgását egy online felületen. A tó egész felületét lefedő 5G hálózat biztosította a teljes streaming és tracking szolgáltatást is, ezáltal a nézők a legmodernebb eszközökkel követhették élőben a vízi megmérettetést. A Széchenyi István Egyetemmel a 3. WHB Győr Rally-n is együttműködött a Magyar Telekom Csoport. 5 Ingatlankezelés, telephelyek A Magyar Telekom Nyrt. rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával. Az ingatlanállomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. A Társaság eszközállományának legnagyobb része kapcsoló központokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze. Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használja ki az ingatlanállományt, továbbá alkalmazkodva az energiaszektor változásához, a Társaság azon dolgozik, hogy az energiafelhasználásának költségét csökkentse (alternatív megoldások megtalálása a fűtés terén, valamint az iroda jellegű ingatlanok kihasználásának racionalizálása) továbbá a használaton kívüli ingatlanjait igyekszik albérletbe adni, illetve értékesíteni. 5.1 A Társaság székhelye: ▪ 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. 5.2 A Társaság telephelyei: ▪ 1073 Budapest, Dob u. 76-78. ▪ 1106 Budapest, Örs vezér tere 25. 1. em. ▪ 1138 Budapest, Váci út 178. ▪ 1195 Budapest, Üllői út 201. ▪ 1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. a-c. ▪ 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. 2. em. ▪ 1123 Budapest, Alkotás út 53. ▪ 1062 Budapest, Váci út 1-3. ▪ 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 8-10. ▪ 1033 Budapest, Huszti út 32. ▪ 1098 Budapest, Távíró utca 3-5. ▪ 1156 Budapest, Száraznád utca 1-3. ▪ 1211 Budapest, Rákóczi Ferenc út 154-170. ▪ 1087 Budapest, Kerepesi út 9. ▪ 1119 Budapest, Hadak útja 1. ▪ 1087 Budapest, Asztalos Sándor út 13. ▪ 1087 Budapest, Ciprus utca 2-6. A Magyar Telekom Nyrt. 1.621 telephelyén álló 1.796 épületének 48%-a Társaság tulajdonában van, 4%-a közös tulajdonú
322 és 48%-a bérelt. 2025. december 31-én – a Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. leválását követően –a Magyar Telekom által üzemeltetett működő technológiai telephelyek száma: 38.690 m 2 . A Magyar Telekom Nyrt. a bázisállomások, mobil site- ok, technológiai és egyéb (iroda, üzlethelyiség, raktár, stb.) ingatlanok terén több mint 3.500 db szerződést kezel. 2025. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. által használt épületek területe 448.626 m 2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m 2 -nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. szám alatt található bérelt székház több, mint 39.207,53 m 2 felszín feletti, és mindösszesen a felszín alatti területekkel együtt közel 82.210 m 2 alapterülettel. 6 Vállalati megfelelőség (compliance) A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programjának kialakításakor a cél annak biztosítása volt, hogy a Magyar Telekom üzleti tevékenységét maximális tudatossággal és elkötelezettséggel, a vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával, az etikus üzleti magatartás legszigorúbb normáival összhangban végezze. A Társaság ehhez az esetleg felmerülő megfelelőségi kockázatokkal foglalkozó utasításokat adott ki, és az azokban foglalt eljárásokat alkalmazza, amelyekkel kapcsolatban folyamatos oktatást biztosítanak munkavállalóik számára. A feltételezett nem-megfelelőség eseteinek jelentésére, kivizsgálására, nyomon követésére és kiigazítására egyértelmű folyamatokat alakítottak ki. A vállalati megfelelőségi programot a Csoport megfelelőségi vezető felügyeli. A Csoport megfelelőségi vezető közvetlenül az Audit Bizottságnak jelent, és együttműködik az Igazgatósággal, a Felügyelő Bizottsággal és a menedzsmenttel. A Vállalati megfelelőségi program középpontjában a Működési Kódex áll. A Magyar Telekom Nyrt. Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Társaság közös értékeit, és egyben a Magyar Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A Működési Kódex a Magyar Telekomon belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. 2010-ben egy külső, független fél vizsgálta a Compliance program kialakítását, és a külső elvárásoknak való megfelelésről, a rendszer kialakításáról tanúsítványt kapott a vállalat. 2013-ban megtörtént a program felülvizsgálata, kiterjesztve egyéb területekre is – úgymint beszerzés, belső ellenőrzés, HR, értékesítés. A vizsgálat már nem csak a rendszer kialakításának ellenőrzését célozta a különböző területeken, hanem a kontrollrendszer működési hatékonyságának mérését is. A Társaság az elvárásoknak eleget tett, amelyről az Ernst&Young mint független külső fél tanúsítványt adott ki. 2017-ben ismét független külső auditor (KPMG) is minősítette a Magyar Telekom megfelelőségi rendszerének hatékonyságát, amelynek értelmében megfelelőségi program megfelel a nemzetközi elvárásoknak és az új antikorrupciós ISO szabványnak is. 2021- ben, csakúgy, mint 2025-ben ismételten egy külső tanácsadó (KPMG Németország) vizsgálta meg a Compliance programot. A programot hatékonynak és megfelelően működőnek minősítették. 2008-ban indult az első megfelelőségi távoktatás „A vesztegetés és a korrupció tudatos felismerése” témában. Azóta az új belépő munkatársak részére egy általános eLearning képzést biztosít a vállalat, amely minden a Társasághoz érkező munkatárs részére kötelező, és a Működési Kódex elfogadásával zárul. A program elindítása óta pedig összesen 118.264 távoktatási képzést végeztek el a munkavállalók csoport szinten olyan témákban, mint megfelelőségi tudatosság, korrupcióellenes intézkedések, szállítói átvilágítás, összeférhetetlenség vagy bennfentes kereskedelem. Ezen túlmenően a Társaság a megfelelőségi és visszaélési kockázatnak kitett szakterületeken dolgozók számára – mind az anyavállalatban, mind a magyar és nemzetközi leányvállalatokban – személyes tréningeket is szervezett korrupcióellenes magatartás, szerződéses partnerek átvilágítása és ajándékozási szabályok témakörökben. A Deutsche Telekom eljárásrendje 2024-től változott, így immár kétévente szükséges az átfogó, a korábbi években még évente elvégzett kockázatelemzés (Compliance Risk Assessment „CRA”). Ennek megfelelően 2025-ben nem készült átfogó kockázatfelmérés, ám a módszertan szerinti, a megújult ESG követelményeknek való megfelelés kapcsán felmerülő kockázatot 2025-ben is felmértük a Magyar Telekom Nyrt-re. Az év során a Társaság ellenőrzi az etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottságát, és szükség esetén a bejelentéseket kivizsgálják. Amennyiben megvalósult visszaélést tapasztalnak, gondoskodnak a szükséges intézkedések megtételéről. A Magyar Telekom a vonatkozó jogszabályokban és szabályozásokban elvárt módon tesz közzé információt a korrupciós esetekről és az azok kapcsán megtett intézkedésekről.
323 6.1 Korrupció és megvesztegetés elleni küzdelem 6.1.1 Politikák A Magyar Telekom nem tolerálja a korrupciót vagy annak kísérletét, ezért több belső szabályozást és eljárást vezetett be a megvesztegetés (ideértve annak lehetővé tételét) megelőzésére és megakadályozására. A Magyar Telekom betartja a Csoport korrupcióellenes szabályait és elvárja, hogy üzleti partnerei hasonlóképpen tartózkodjanak a Magyar Telekom által kifizetett pénz vagy egyéb ellenszolgáltatás jogszerűtlen felhasználásától (ideértve a korrupcióellenes jogszabályok megsértését), valamint a közfunkciót betöltő vagy magánszemély(ek)nek történő közvetlen vagy közvetett kifizetéseket a Magyar Telekomnak vagy a nevében eljáró bármely személynek előnyös megítélése vagy döntésének befolyásolása céljából. A Magyar Telekom tiltja a korrupció és vesztegetés bármilyen formáját, ideértve, de nem kizárólagosan, a személyes nyereséghez, előnyökhöz való juttatást, kenőpénz elfogadását vagy juttatását, ügymenetkönnyítő juttatások ígérését. A Társaság szintén tiltja, hogy a munkavállalók családjuk, barátaik, közeli vagy távoli ismerőseik számára kedvező döntéseket hozzanak. Nem adható harmadik félnek ajándék vagy eseményre való meghívás, ha az, akárcsak vélhetően, hatással lehet egy üzleti tranzakcióra. A Magyar Telekom sem pénzügyileg, sem erkölcsileg nem támogat politikai pártokat, szervezeteket vagy azok képviselőit. A Magyar Telekom nem folytat üzleti tevékenységet olyan harmadik felekkel, melyek megszegik a Megfelelőségi program korrupcióellenes szabályait vagy a Működési Kódex alapelveit. Átvilágítási eljárások: Nincs meghatározott minta arra, hogy milyen mélységű átvilágítást kell elvégezni ahhoz, hogy a korrupcióellenes törvények szerinti felelősségre vonás, ill. vizsgálatok elkerülhetőek legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a célja az, hogy a nagy kockázatot jelentő területeket beazonosítsák, és hogy megfelelő iránymutatást adjanak annak meghatározására, mikor indokolt további átvilágítás és vizsgálat. 6.1.2 Politikák eredményei Az év során ellenőrzésre került a Társasághoz etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottsága, és szükség esetén a bejelentések kivizsgálásra kerülnek. Amennyiben a vállalat megvalósult visszaélést tapasztal, gondoskodik a szükséges válaszlépések megtételéről. A belső és külső szabályok megsértésével kapcsolatos panaszok és észrevételek benyújthatók a Magyar Telekom Mondd el! portálján. A munkavállalók megfelelőséggel összefüggő kérdéseiket a Kérdezz! intranetes portálon tehetik fel. 6.1.3 Kockázatok A jogszabályok és szabályozás megszegése elleni hatékony és eredményes védekezés fontos alapja és feltétele a Magyar Telekomnál fennálló megfelelőségi kockázatok, valamint a feltárt vagy egyéb módon ismertté vált megfelelőségi esetek szisztematikus nyilvántartása és elemzése. A kétévente esedékes Megfelelőségi Kockázatértékelésünk (CRA) külön kezeli az aktív és passzív korrupciót. A kockázatértékelés minden esetben magában foglalja a Magyar Telekom, a Telekom Rendszerintegráció Zrt., a Makedonski Telekom értéke lését. Egyéb leányvállalatokat a megfelelőségi vizsgálatokból származó inputok alapján eseti jelleggel veszünk fel a kockázatértékelésbe. A CRA teljeskörűen lefedi a fentiekben említett társaságokat. A Megfelelőségi Kockázat Felmérés kiértékelését követően a Csoport megfelelőségi vezető a megfeleléssel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó felmérés eredményeiről jelentésben tájékoztatja az Audit Bizottságot, Igazgatóságot, a Felügyelő Bizottságot és a menedzsmentet, illetve negyedévente beszámol az intézkedések aktuális helyzetéről. 7 Gazdasági környezet és kitekintés A globális gazdasági környezetet 2025-ben mérsékelt növekedés jellemezte, folyamatosan alkalmazkodva a megváltozott gazdasági feltételekhez és a geopolitikai feszültségekhez. Habár az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, a globális kereskedelemmel, energia piacokkal és a geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is negatívan hatottak a gazdasági teljesítményre. Mindeközben a távközlési iparág továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a technológiai fejlődéssel járó digitalizáció iránti igény jelentősen alakította a befektetési trendeket és a fogyasztói magatartást. 2025. során Magyarország gazdasági teljesítményét nagyon alacsony mértékű növekedés jellemezte, mivel a lakossági fogyasztás javulását ellensúlyozta a beruházási szintek csökkenése és az alacsonyabb export. Az infláció 2025. elején megemelkedett, azonban kormányzati lépések eredményeként valamelyest alacsonyabb szinten tudott stabilizálódni az év során. Ez, valamint a bérszintek további emelkedése, továbbra is segítette a háztartási fogyasztás javulását.
324 Mivel az inflációs ráta a jegybanki célsáv felett volt, a monetáris politika restriktívebb megközelítés jellemezte 2025-ben, a jegybanki alapkamatot egész év során 6,5% maradt annak ellenére, hogy a hozamok világszerte csökkentek. Ennek következtében a forint erősödni tudott valamelyest az euróval szemben, különösképp az év második felében, ami kedvezően hatott az infláció trendjére. A magyar távközlési szektor esetén az adat-szolgáltatások, valamint konnektivitás iránti változatlan keresletnek köszönhetően a szektor 2025-ben is kedvező teljesítményt mutatott. Előre tekintve, további bizonytalanságok vannak a külső folyamatok tekintetében, valamint a gazdasági és üzleti folyamatok változásaival kapcsolatban. Mindemellett, a hálózatának megbízhatóságának és biztonságának, valamint vezető piaci pozíciónk biztosítása érdekében a Magyar Telekom továbbra is elkötelezett az infrastruktúra-fejlesztések és az ügyfélközpontú működési megközelítés mellett. 8 Belső kontrollok, kockázatok és bizonytalanságok 8.1 A belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelése A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett egy megfelelő szintű belső kontroll rendszer kialakításáért és működtetéséért, amely a pénzügyi beszámolók megbízhatóságát, működési és megfelelőségi kockázatok minimalizálását biztosítja. A pénzügyi beszámoló megbízhatóságát biztosító kontrollkörnyezet úgy lett kialakítva, hogy elvárható biztonságot nyújtson arra, hogy a pénzügyi jelentések és a külső célra készülő pénzügyi beszámolói megfeleljenek az Európai Unió által jóváhagyott IFRS Számviteli Standardoknak. A 2025. évi üzleti évre vonatkozóan a kontrollok dokumentációja és értékelése az informatikai rendszerrel támogatott ICS- Tool 4 rendszerben lett elvégezve. A tranzakció szintű kontrollok a Társaság üzleti folyamataiba beépített kontrollokat írják le, amelyek úgy lettek kialakítva és úgy vannak működtetve, hogy megakadályozzák vagy időben azonosítsák a Társaság pénzügyi beszámolójában szereplő minden jelentős beszámoló sor és nyilvánosságra hozott információ esetleges materiális hibáit. A Magyar Telekom belső kontrollrendszerének teljes értékelése a Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission (COSO) által kiadott “Belső kontroll – integrált keretrendszer” módszerén alapul, a rendszer működését a függetlenített belső ellenőrzési funkció is támogatja. Kockázatalapú belső ellenőrzési munkaterv szerinti vizsgálatokkal, valamint ICS kontrollok tesztelésével járul hozzá a belső kontrollfolyamatok javításához és a fennálló kockázatok csökkentéséhez. Az ellenőrzések alapján meghozott intézkedések teljesülését a belső ellenőrzési szakterület nyomon követi. Az ellenőrzések megállapításairól, azok nyomán megfogalmazott intézkedésekről és a feladatok teljesítéséről többek között a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság is rendszeres tájékoztatást kap. Az alkalmazott belső kontroll keretrendszer követelményeivel összhangban a menedzsment minden pénzügyi évben értékeli a belső kontrollrendszer hatékonyságát. A menedzsment 2025-re vonatkozó értékelése lezárult, és a begyűjtött információk alapján a belső kontroll rendszer hatékonyan működött abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza a pénzügyi beszámolóban az esetleges materiális hibákat, illetve csökkentse a működési és megfelelőségi kockázatokat. A Társaság részvényesei a publikus jelentésekből értesülhetnek a belső kontrollrendszer működéséről. A Magyar Telekom menedzsmentje és Igazgatósága elkötelezett arra, hogy a Magyar Telekom Csoport minden üzleti tevékenységét a legszigorúbb jogi és etikai normák szerint folytassa. Ezen elkötelezettség eredményeképp alkotta meg az Igazgatóság a Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programját. A Vállalati megfelelőségi program a Magyar Telekom Csoport minden testületére, szervezetére és munkavállalójára, valamint a tanácsadókra, megbízottakra, képviselőkre és minden olyan személyre vagy szervezetre vonatkozik, amely a Társaság vagy annak leányvállalata nevében végez munkát. A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programja biztosítja, hogy a Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységét az alkalmazandó törvények és jogszabályok legmesszemenőbb figyelembevételével és betartásával tudatosan, a legmagasabb szintű képzéssel és elkötelezettséggel folytassa. Ez olyan irányelvek és eljárások megvalósítását kívánja meg, amelyek kezelik a potenciális megfelelőségi kockázatokat, valamint meghatározott folyamatokat vezetnek be a megfelelőség gyanított vagy valós hiányának jelentése, kivizsgálása, nyomon követése és korrekciója érdekében. 4 Internal Control System
325 8.2 Pénzügyi instrumentumok hasznosítása, kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika Bevezetés A Magyar Telekom Magyarország vezető telekommunikációs szolgáltatójaként a telekommunikációs és informatikai iparágban bizonytalanságoknak és változásoknak van kitéve. Ahhoz, hogy a Társaság ebben a folyamatosan változó környezetben sikeresen működhessen, szisztematikusan azonosítani, értékelni és kezelni kell a kockázatokat. Kockázatkezelési rendszerre nemcsak üzleti szempontból van szükség, hanem a tőzsdei cégként a Magyar Telekom kötelezettsége is, hogy kockázatkezelési rendszert működtessen, és kockázati jelentést készítsen befektetői tájékoztatására. A Társaság átfogó kockázatkezelési rendszerének kialakításakor a Budapesti Értéktőzsde ajánlásaiban, valamint egyéb nemzetközi vonatkozó szabályokban rögzítettek szerint járt el. A csoportszintű kockázatkezelési rendszer a stratégiai, működési, pénzügyi, megfelelőségi, jogi kockázatokra terjed ki, a Társaság konszolidált vállalataira is vonatkozóan. A cél e kockázatok korai felismerése, figyelemmel kísérése és megfelelő kezelése. Kockázatkezelési irányelv A Magyar Telekom Nyrt. irányelve, hogy a részvényeseknek és a piaci szereplőknek szóló közzétételek pontos és teljes képet adjanak a Magyar Telekom Csoportról és minden vonatkozásban tükrözzék annak pénzügyi helyzetét és működési eredményét. Ezen közzétételek az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel készülnek. A kockázatkezelési rendszer szervezete és folyamata Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljen a Magyar Telekom, folyamatosan fejlesztésre és rendszeresen felülvizsgálatra kerül a kockázatkezelési rendszerelemeinek a működőképessége és hatékonysága. A kockázatkezelési rendszer magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A Magyar Telekom a csoportszintű kockázatkezelési szervezet által kialakított, az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési irányelvek mentén végzi a kockázatkezelési tevékenységet. Az egyes szervezetek kockázattulajdonosai felelősek a kockázatok azonosításáért, jelentéséért, értékeléséért és folyamatos nyomon követéséért, mindezt a kockázatkezelés folyamat keretrendszerének megfelelően kell végezniük a központi kockázatkezelési szervezet felügyelete mellett. A menedzsment figyelembe veszi a potenciális kockázatokat az éves tervezési folyamatban. A kialakított kockázatkezelési standard folyamat keretet biztosít: ▪ A kockázatok teljeskörű beazonosítása az összes szervezet bevonása által. ▪ A kockázatok azonosítása után a kockázatok részletesebb elemzésére, értékelésére és számszerűsítésére egy meghatározott módszertan szerint, számszerűsíti a Társaság (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével). A kockázatok értékelése lehetővé teszi, hogy a menedzsment hatékonyabban tudjon azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a vállalat stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják. ▪ Ezt követően döntés születik a konkrét cselekvési irányról a kockázatok csökkentése érdekében. ▪ Az adott kockázattulajdonos végrehajtja, nyomon követi és értékeli a kapcsolódó intézkedéseket. ▪ Ezek a lépések szükség szerint ismétlődnek azért, hogy tükrözzék az aktuális fejlesztéseket, döntéseket. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében a Magyar Telekomban biztosítani kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit, amit a Társaság szervezetei a rendszeres Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentés útján támogatnak. Ugyanakkor a Magyar Telekom az üzleti terveihez kapcsolódó kockázatokat is folyamatosan értékeli és kezeli, valamint figyelembe veszi a kockázatkezelési folyamat során. A Magyar Telekom működésére ható kockázati tényezők rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Minden leányvállalatnak és szervezetnek kötelessége azonosítani és jelenteni működésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredmény, egy csoportszintű kockázati jelentés formájában az Igazgatóság, az Auditbizottság, illetve a Deutsche Telekom
326 Risk management szervezete felé beterjesztésre kerül. Ez a rendszeres beszámoló biztosítja a legjelentősebb kockázatok felügyeletét, a naprakész kockázatcsökkentő intézkedések meglétét és rendszeres nyomon követését. A Társaság kockázatjelentési rendszerét folyamatos, proaktív jelentési kötelezettség egészíti ki Magyar Telekom csoportszinten. Ennek keretében a cégcsoport tagjainak és szervezeteinek minden tudomásukra jutó, a jelentési kötelezettség feltételeinek megfelelő új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli, és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a Gazdasági vezérigazgató-helyettest. A munkatársak felelősségét a kockázatok követésére és kezelésére vonatkozóan belső utasítás szabályozza. A kockázatok értékelését hároméves időszakra végzi a Magyar Telekom Csoport. Ha a kockázat értékelési időszakon túl is léteznek jelentős kockázatok, ezeket a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri. A kockázatok szisztematikus kezelése mellett a lehetőségek azonosítása és stratégiai, pénzügyi értékelésük lényeges része a Magyar Telekom Csoport éves tervezési folyamatának. Ez lehetővé teszi a Társaság számára, hogy ezeket a lehetőségeket figyelembe vegye az előrejelzéseiben. 8.3 Főbb kockázati tényezők A Társaság pénzügyi helyzetét, működési eredményét, illetve az értékpapírjainak piaci árfolyamát ezen kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznie a Társaságnak, hanem további, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyek jelenleg kisebb prioritással rendelkeznek, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetre, működési eredményre, illetve az értékpapírjainak árfolyamára. Szabályozási kockázatok ▪ A Társaság erősen szabályozott piaci környezetben működik. A szabályozási környezet jelentős része uniós jogalkotás eredménye. ▪ A meglévő jogszabályokban történt változások, illetve az új jogszabályok implementációja jelentős hatással lehet a Csoport működésére és pénzügyi eredményeire. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság együttműködik és folyamatos aktív párbeszédet folytatunk a szabályozó hatóságokkal. ▪ Olyan folyamatokat tart fenn a Társaság, amelyek biztosítják a szabályozások betartását és az időbeli és pontos információk biztosítását a szabályozó hatóságok számára. Jogi kockázatok ▪ Hatósági ügyek és jogviták harmadik felekkel befolyásolhatják a Társaság működési eredményét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Jogi képviseleten keresztül érdekeinek és értékeinek védelme, jogvitás ügyek folyamatos menedzselése, nyomon követése. ▪ Lásd továbbá a compliance kockázatok menedzselési tevékenységét. Pénzügyi kockázatok ▪ A Társaság a pénzügyi kockázatainak kezelését az Egyedi éves beszámoló 5. megjegyzésében írja le részletesen. ▪ A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozhatják. ▪ A magyar adórendszer előre nem látható változásai negatív hatással lehetnek a Társaság eredményére. ▪ A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a Társaság működési eredményét. ▪ A Társaság befektetéseinek értékét, a működési eredményét és pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági, geopolitikai fejlemények. ▪ Az infláció bizonytalan tendenciája korlátozott kiszámíthatósággal befolyásolhatja a Társaság eredményeit. ▪ A megújuló energiák térnyerése, az energia infrastruktúra lassú fejlesztése és az EU diverzifikált energiaellátási tervei időszakosan és lokálisan volatilis piacokat, akár komolyabb fizikai kieséseket is eredményezhetnek. Egy következő, potenciális jövőbeni globális energiaválság közvetlen hatásaként újra emelkedhet a villamos energia, valamint számos
327 fontos energiahordozó (földgáz, kőolaj, szén) piaci árai. Választások, polarizáció, valamint az országokon belüli és az országok közötti konfliktusok által okozott geopolitikai bizonytalanságok közvetett vagy közvetlen negatív hatást gyakorolhatnak a gazdaságra globális szinten és az egyes vállalatokra egyaránt. ▪ Az Egyesült Államok és Kína között eszkalálódó geopolitikai feszültség, amelyeket a vámintézkedések és Kína ritkaföldfémek feletti ellenőrzése is táplál, tovább súlyosbíthatják a globális ellátási láncok működését és áremelkedéseket okozhatnak. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság folyamatosan elemezi a pénzügyi tény adatokat, és előrejelzéseket ad a pénzügyi mutatók vonatkozásában. ▪ A Társaság a technológiai és távközlési ágazat fejlesztéseit figyelemmel kíséri. ▪ A Társaság érzékenységvizsgálatokat végez (pl. deviza, szabad pénzáramlás). ▪ A Társaság éves szinten az összes kulcsfontosságú kontrollra teszteket végez. ▪ A Társaság a folyamatait, rendszereit folyamatosan fejleszti az automatizált könyvelések, riportolások és ellenőrzések céljából. ▪ A Társaság az energia árakat folyamatosan monitorozza, hogy megfelelő árszinten tudjon vásárolni ▪ A Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a geopolitikai bizonytalanságokat, beleértve a választásokat, a polarizációt és a konfliktusokat, hogy felmérje azok potenciális gazdasági hatásait. Stratégiai kockázatok ▪ A Társaság erős versenynek van kitéve a vezetékes piacon, mivel a hálózatfejlesztésnek köszönhetően egyre több földrajzi területen kerül átfedésbe a versenytársaival. ▪ A Társaság szintén erős versenynek van kitéve az rendszerintegráció, IT és a mobil szegmensben is. ▪ Jelentős kihívást jelent a távközlési piac új trendjeihez és technológiai változásaihoz (MI) való alkalmazkodás. ▪ Az eredményre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok, az új technológiákkal kapcsolatos megalapozatlan és gyorsan terjedő hírek. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe. ▪ Átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ A technológiai fejlesztéseket és a versenytársak tevékenységét figyelemmel kíséri. ▪ A Társaság felelősségteljes és fenntartható üzleti tevékenységet folytat. ▪ A Társaság a bizalom és a hírnév megőrzése érdekében folyamatosan tájékoztatja fő érdekelt feleit a terveiről, kockázatairól, eredményeiről. ▪ A Társaság a digitális kezdeményezéseket beépíti a hosszú távú tervezésbe, és összehangolja technológiai és üzleti stratégiáit. ▪ A Társaság folyamatosan képzéseket biztosít munkatársai számára az új technológiák megismerése érdekében. Működési kockázatok ▪ A Társaság működési modelljének jövőjét az üzleti és technológiai környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Nyrt. rugalmas üzleti modellel rendelkezik. Szorosan figyelemmel kíséri a versenytársi környezetet minden piacon, és megfelelően reagál mind a fogyasztói, mind az üzleti igényekre. ▪ A Társaság árajánlatai versenyképesek a piacokon, amelyeken működik. ▪ A Társaság támogatja az üzleti ügyfeleinek hatékonyságának növelését innovatív termékekkel. ▪ A Társaság átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ Egy világjárvány hatása a Magyar Telekom Nyrt. teljes kockázati környezetét befolyásolhatja. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Covid-19 hatásaira való reagálás során szerzett tapasztalatok a mindennapi működés részévé váltak. Tekintettel a távközlési ágazat jellegére, a kommunikációs szolgáltatások fontos szerepére egy világjárvány során, a Társaság folyamatosan erősíti digitális stratégiáját.
328 ▪ A Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe azért, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira és továbbra is sikeresen tudja biztosítani a hálózati infrastruktúra működését, kapacitását. ▪ A Magyar Telekom Nyrt. a távmunka feltételeinek megteremtésével és lehetővé tételével biztosítani tudja a munkavállalók egészségvédelmét, termelékenységét és hatékony munkavégzését. ▪ A rendszerhibák hatásai csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, bírságokat szabhatnak ki a Társaságra, valamint árthatnak hírnevének. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Nyrt. hálózat felügyeleti rendszereket működtet, helyreállítási célértéket határoz meg annak érdekében, hogy a szolgáltatás kieséseket minimalizálni tudja. ▪ Az ügyfelek időben való tájékoztatását a hibákról kulcs fontosságúnak tartja, ezért fejlett tájékoztatási rendszert működtet. ▪ A kulcsfontosságú munkatársak távozása hátrányosan befolyásolhatja a Társaság üzleti tevékenységét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság kulcsfontosságúnak tartja munkavállalóit üzleti sikere szempontjából. A Társaság nagy hangsúlyt fektet a részvételre és a tisztességes együttműködésre, és aktívan támogatja a sokszínűséget és a befogadást. ▪ Világszerte jelentősen emelkedett a kibertámadások száma az utóbbi időben. A kiberbiztonsági kockázat a világjárvány óta tovább súlyosbodott, mivel a munkavégzés, a vásárlás, a társas kapcsolatok és az oktatás jelentős mértékben a digitalizáció irányába tolódott el. A digitalizáció rapid fejlődése megnövelte a szervezetek sebezhetőségét kibertámadások esetén. Emellett a távmunkavégzés lehetőségének szélesebb körű alkalmazása növelheti az üzleti információk és adatokat érintő visszaélések, valamint az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférések, adatlopások kockázatát, illetve az ezekkel való visszaélések lehetőségét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom Nyrt. a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelve nyújtja szolgáltatásait és folyamatosan teszteli és aktualizálja a kiberbiztonsági intézkedéseit. ▪ A Társaság rendszeres felülvizsgálatokat végez az üzleti tevékenységét érintő legjelentősebb biztonsági kockázatok kapcsán. Stratégiájának része a kockázatok felismerése, megelőzésére és az ezekre való reagálásra. ▪ A Társaság kiberbiztonsági megközelítése a kiberbiztonsági incidensek kockázatának minimalizálására összpontosít, amelyek érintik hálózatait, rendszereit és szolgáltatásait. ▪ A Társaság a helyes biztonsági szemléletet kommunikációval, kampányokkal és képzésekkel erősíti a kollégák körében. ▪ Az adatvédelmi jogsértések rendkívül magas bírságokkal sújthatók. Az adatkezelés jellegéhez, céljaihoz és az adatvédelmi kockázatokhoz igazított technikai és szervezési intézkedések és a jól kialakított adatvédelmi irányítási struktúrák ellenére sem lehet teljesen kizárni adatvédelmi incidensek bekövetkezését, adatvédelmi megfelelőségben mutatkozó hiányosságok előfordulását. Felmerülhetnek olyan hibák, amelyek negatív hatással lehetnek a Magyar Telekom Nyrt. hírnevére, a költségekre és hátrányos jogkövetkezményeket (beleértve a bírságot is) vonhatnak maguk után. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Az adatvédelmi megfelelőség érdekében és ezáltal a meg nem felelésből fakadó hátrányos jogkövetkezmények(bírság) elkerülése érdekében különös figyelmet fordít a Társaság az adatvédelmi alapelvek (pl. célhoz kötöttség, adattakarékosság) betartására, a megfelelő adatkezelési jogalapok meghatározására, a beépített és alapértelmezett adatvédelem követésére szolgáltatásaink és folyamataink kialakítása és működtetése során, magasszintű adatbiztonsági intézkedésekre, továbbá az olyan rendszerszintű hibák elkerülésére, melyek nagy számú előfizetőre, munkavállalóra vagy érintettre vannak kihatással. ▪ A Társaság kiemelt fontosságúnak tartja ügyfelei, alkalmazottai és partnerei személyes adatainak védelmét, amelyet szigorú adatkezelési eljárások, belső utasítások, technikai és szervezési intézkedések, az alkalmazottak folyamatos adatvédelmi és adatbiztonsági képzése, valamint az adatvédelmi tisztviselő által vezetett auditok és ellenőrzések biztosítanak. A Társaság aktív adatvédelmi és megfelelőségi kultúrát épített ki, melynek alapját a Deutsche Telekom Csoport kötelező erejű vállalati szabályai (BCRP) képezik, garantálva az egységes szintű adatvédelmet az összes tagvállalatban. Emellett az ISO 27001 szabványnak megfelelő információbiztonsági rendszereket folyamatosan fejleszti, és az új Emberi Jogi Kódexben is rögzítette a személyes adatok jogszerű kezelésére vonatkozó elkötelezettségét. A Társaság az adatfeldolgozókkal szemben is szigorú adatvédelmi
329 követelményeket támaszt, melyeket a megújított Beszállítói Magatartási Kódex is tartalmaz, és az EU-n kívüli adattovábbítás során is biztosítja a legmagasabb szintű védelmet. ▪ Rendszeres adatvédelmi és adatbiztonsági képzéseket nyújt, az adatvédelmi tudatosságot növelő kommunikációt folytat, továbbá egyéb olyan eszközöket (pl. vállalati intraneten elérhető adatvédelmi segédanyagok) biztosít a Magyar Telekom Nyrt. a kollegáknak, amelyek segítik őket abban, hogy jobb, kockázat-tudatosabb döntéseket tudjanak hozni. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek utóbbi években érzékelhető felgyorsult térnyerése kiemelt figyelmet követel, melynek elmulasztása, nem megfelelő alkalmazása adott esetben súlyos jogi következményekkel járhat. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság kapcsolódó irányelveket, követelményeket beépíti a folyamataiba és rendszeres jogi és megfelelőségi támogatást nyújt az üzleti döntések során a mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazhatóságában és fejlesztésében. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során, amennyiben ezek személyes adatok kezelésével járnak együtt, a Társaság kiemelt figyelmet fordít az adatvédelmi szabályoknak való megfelelőségre. ▪ Beszerzés és szállítói lánc: a Magyar Telekom számos beszállítóval működik együtt. A nagyobb kockázatot jelentő termékek és szolgáltatások közé tartoznak a hardver, hálózati technológiai komponensek, valamint minden olyan termék és szolgáltatás, amelyet közvetlenül a végfelhasználóknak nyújt. Az ellátási kockázatokat nem lehet teljesen kizárni. Járványok, természeti katasztrófák, háborúk, egyéb szállítási szűk keresztmetszetek, áremelkedések, gazdasági vagy politikai körülmények változásai vagy a beszállítók termékstratégiái negatív hatással lehetnek a Társaság üzleti folyamataira és az eredményeire. További kockázatok származhatnak az egyes beszállítóktól való függésből vagy az egyes beszállítók aktuális kapacitásából eredő vagy gazdasági okokra visszavezethető nemteljesítéséből is. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Annak érdekében, hogy a Társaság a kockázati kitettséget csökkentse, szervezeti és működési, valamint szakirányú beszerzési stratégiákat alkalmaz. A beszerzési üzleti folyamatai tervezettek, és rendszeres belső és külső kontrollokkal ellenőrzi azokat. A beszerzéssel kapcsolatos kockázatok kezelésének kiemelt szakmai tényezői: a beszállítói bázis proaktív menedzselése, rendszeres és eseti átvilágítása, beszállítók szegmentálása, stratégiai és kritikus beszállítók kockázatelemzése és folyamatos aktív kapcsolattartás velük, közösen az üzleti területekkel. Compliance kockázatok A jogszabályok megsértése a bizalom elvesztését, pénzügyi szankciókat és a Társaságrészvényesi értékének csökkenését okozhatják, valamint további szankciókhoz vezethetnek. A súlyos jogsértések büntetőeljáráshoz, peres eljárásokhoz hatósági ügyekhez vezethetnek. Kockázat menedzselési tevékenységek: A társaság a törvényes és tisztességes vállalkozói magatartás jegyében, a megfelelőséget üzleti magatartásának kulcselemévé tette, amely a tisztességes üzleti magatartásra és kölcsönös megbecsülésre fókuszál. ▪ A Társaság megfelelőségi keretrendszert működtet a kockázatok azonosítására, rendszeres értékelésére, enyhítésére. Célja, hogy biztosítsa a tisztességes és törvényes magatartást, olyan belső kultúrát teremtsen, amelyben a "Tisztelet és etikusság" az egyik legfontosabb érték, valamint sikeresen kezelje a megfelelési kockázatokat. ▪ A Társaság a munkatársainak képzéseket biztosít, tudatosítási programokat folytat, amelyek az etikai kultúrát ismertetik az egész szervezeten belül és segítik a munkavállalókat, hogy megértsék a szerepüket a megfelelőség biztosításában. ▪ A Magyar Telekom Nyrt. olyan kultúrát támogat, amelyben kollégák jelezhetik aggályaikat, így azonosítani tudja a problémákat és meg tudja akadályozni azok megismétlődését. 8.4 Pénzügyi kockázatok kezelése A Társaság pénzügyi instrumentumai minősítését az Éves Beszámoló 4. megjegyzésében, a Társaság pénzügyi kockázatainak kezelését az Éves Beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen.
330 9 A 2025-ös pénzügyi eredmények elemzése 9.1 Bevételek Az összes bevétel a 2024-es 794,5 milliárd forintról 2025-re 816,0 milliárd forintra nőtt, tükrözve a mobil adatforgalom és a vezetékes szélessáv további növekedését, valamint a 2024. áprilisában végrehajtott inflációkövető díjkorrekció hatásait. Ezek az emelkedések ellensúlyozták a készülékértékesítés és az RI/IT csökkenését. A mobil bevételek 528,1 milliárd forintra nőttek 2025-ben a 2024-es 514,1 milliárd forinthoz képest, ami elsősorban a mobil adathasználat folytatódó növekedését tükrözi, ami ellensúlyozta az egyéb változásokat. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 1,5%-kal, 130,0 milliárd forintra nőttek 2025-ben, mivel az alacsonyabb felhasználási szinteket ellensúlyozta az előfizetési díjak tekintetében 2024. áprilisban végrehajtott inflációkövető díjkorrekció hatása. ▪ A hangalapú nagykereskedelmi bevételek 3,2%-kal 4,0 milliárd forintra emelkedtek 2025-ben a magasabb bejövő forgalom következtében. ▪ Az adatbevételek 9,1%-kal 228,6 milliárd forintra nőttek 2025-ben az előfizetők számának folyamatos növekedése és a mobiladat-használat emelkedése következtében. ▪ Az SMS bevételek kismértékben csökkentek, 27,1 milliárd forintra 2025-ben, a lakossági előfizetők körében csökkenő használat következtében. ▪ A készülékértékesítési bevételek 3,8%-kal 120,4 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, elsősorban a harmadik feles exportértékesítés csökkenésének köszönhetően. A vezetékes bevételek 2025-ben 273,3 milliárd forintra nőttek a 2024-es 265,1 milliárd forintról, elsősorban a szélessávú bevételek növekedésének eredményeként, ami ellensúlyozta a vezetékes hangbevételek csökkenését. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 8,2%-kal, 28,4 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, az előfizetői bázis és használati szint csökkenésének következtében. ▪ A szélessávú kiskereskedelmi bevételek 8,9%-kal 108,0 milliárd forintra nőttek 2025-ben, köszönhetően az ügyfélkör növekedésének. ▪ A TV bevételek 1,9%-kal 69,4 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, tükrözve a műholdas TV szolgáltatás megszüntetése következtében történt csökkenését. ▪ A vezetékes készülékértékesítésből származó bevételek 13,5%-kal 24,7 milliárd forintra nőttek 2025-ben, a megnövekedett értékesítési volumen valamint az alacsonyabb részletfizetésekhez kapcsolódó jelenérték- diszkont következtében. ▪ Adat, nagykereskedelmi és egyéb vezetékes bevételek 0,4%-kal 42,6 milliárd forintra nőttek 2025-ben a bérelt vonali vezetékes internet szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően. A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 14,9 milliárd forintra csökkentek 2025-ben a 2024-es 15,4 milliárd forinthoz képest, az üzemeltetési projektek tekintetében tapasztalt szűkülő üzleti scope miatt. 9.2 Közvetlen költségek A közvetlen költségek a 2024-es 294,4 milliárd forintról 2025-re kismértékben, 294,6 milliárd forintra emelkedtek, az egyéb közvetlen költségek növekedésének eredményeként. ▪ Az összekapcsolási díjak kismértékben csökkentek éves összehasonlításban, 2025-ben 13,0 milliárd forintot tettek ki. ▪ Az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek 3,5%-kal 11,5 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, ami a kapcsolódó projektek alacsonyabb éves értékét tükrözi. ▪ A követelések/pénzügyi eszközök értékvesztése és nyeresége és a szerződéses eszközök költségei 4,5%-kal 11,8 milliárd forintra csökkentek 2025-ben, a követelések korosodásának kedvezőbb alakulásának köszönhetően, ami pozitívan hatott az eredményekre. ▪ A távközlési adó 4,4%-kal, 24,0 milliárd forintra csökkent 2025-ben, ami a csökkenő az üzleti ügyfelek körében tapasztalható alacsonyabb mobil hang használatot tükrözi.
331 ▪ Az egyéb közvetlen költségek 1,0%-kal, 234,4 milliárd forintra nőttek 2025-ben, mivel az ügynöki jutalékok emelkedése ellensúlyozta a készülékértékesítési költségek csökkenését. 9.3 Bruttó fedezet A bruttó fedezet 2025-ben 521,5 milliárd forintra nőtt a 2024-es 500,1 milliárd forintról, tükrözve a távközlési szolgáltatási bevételek növekedését. 9.4 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások éves összevetésben 5,7%-kal 90,6 milliárd forintra emelkedtek 2025-ben, a végrehajtott béremelések következtében. 9.5 Távközlési pótadó A távközlési pótadó 2025 január elsejétől kivezetésre került, ami 2025-ben 36,3 milliárd forint javulást eredményezett éves összehasonlításban. 9.6 Egyéb működési költségek Az egyéb működési költségek a 2024-as 76,2 milliárd forintról 2025-re 77,7 milliárd forintra emelkedtek az inflációs nyomás okozta költségemelkedés hatásaként. 9.7 Egyéb működési bevételek Az egyéb működési bevételek 2025-ben 6,8 milliárd forintra nőttek a 2024-es 5,4 milliárd forintról, elsősorban a ViDaNet- nek eladásából származó bevétel következtében. 9.8 EBITDA Az EBITDA 2025-ben 360,0 milliárd forintra nőtt, szemben a 2024-es 307,2 milliárd forinttal, köszönhetően a magasabb bruttó fedezetnek, valamint a távközlési pótadó kivezetés kedvező hatásának. 9.9 Értékcsökkenés és amortizáció Az értékcsökkenési és amortizációs (D&A) költségek 121,8 milliárd forintra emelkedtek 2025-ben a 2024-es 115,8 milliárd forintról a magasabb software-ekkel kapcsolatos értékcsökkenés következtében. 9.10 Működési eredmény A működési eredmény az EBITDA javulásának köszönhetően a 2024-es 191,4 milliárd forintról 2025-re 238,2 milliárd forintra nőtt. 9.11 Nettó pénzügyi eredmény A nettó pénzügyi eredmény a 2024-es 30,2 milliárd forintos veszteségről 2025-re 23,2 milliárd forintos veszteségre javult. A kamatkiadás javulását az alacsonyabb hitelállomány eredményezte, a kamatbevételek emelkedése a kedvezőbb likviditási pozíciókat tükrözi, míg az egyéb pénzügyi költségek csökkenése a kedvezőbb EUR/HUF változást tükrözi, ami árfolyamnyereségeket eredményezett 2025-ben. 9.12 Nyereségadó A társasági adó ráfordítások 2025-ben 31,7 milliárd forintra nőttek a 2024-es 26,5 milliárd forintról a magasabb adózás előtti eredmény miatt.
332 10 Fenntarthatóság és környezetvédelem Fenntarthatósági és környezetvédelmi kérdésekről részletek az Konszolidált fenntarthatósági jelentésben. A Konszolidált fenntarthatósági jelentés, amely a Konszolidált üzleti/menedzsment jelentésben található, valamint a könyvvizsgáló korlátozott bizonyosságot nyújtó jelentése közzétételre kerül és elérhető a Társaság honlapján: https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/penzugyi_jelentesek A Fenntarthatósági jelentés készítését a 2000. évi C. törvény, a 2022/2464 európai irányelv a vállalati fenntarthatósági jelentésről (CSRD) és a 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai írják elő, amelyet az üzleti/vezetőségi jelentés elkülönült részként kell közzétenni. 2024-ben a Magyar Telekom Nyrt. a konszolidált fenntarthatósági jelentés tartalmát használta mind konszolidált, mind egyedi jelentésként az éves jelentéseiben, mivel a Csoport egymással összefüggő szolgáltatásai, értékláncai, valamint a hatások, kockázatok és lehetőségek koncepcionális keretrendszerét figyelembe véve a Magyar Telekom Nyrt. mint anyavállalat külön vizsgálata nem volt megvalósítható. 2025-től a 2000. évi C. törvény 95/F. § (11) szakasza értelmében a Társaság mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól és csak a konszolidált fenntarthatósági jelentés révén teljesíti kötelezettségét, mivel a konszolidált fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E. § (1)–(11) és (13) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.
333 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy az Egyedi vezetőségi (üzleti) jelentés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült. Budapest, 2026. február 25.
334 11 Mérlegfordulónap utáni események 2026 januárjában a Társaság adásvételi megállapodást írt alá telekommunikációs hálózati rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyfélszerződések megvásárlására vonatkozóan 2.250 millió forint értékben. A tranzakció zárására 2026 első negyedévében kerül sor. Budapest, 2026. február 25.
335 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy ▪ az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített mellékelt Egyedi éves beszámoló valós és megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá ▪ az Egyedi vezetőségi (üzleti) jelentés megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Budapest, 2026. február 25.