MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE ÉS EGYEDI ÉVES JELENTÉSE A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
2 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
1 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS VEZETŐSÉGI JELENTÉS A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
2 TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉS AZ EGYEDI ÉVES JELENTÉSEKHEZ KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ............................................................................................................................................5 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ............................................................................................................................6 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS – ESZKÖZÖK................................................................7 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK................................................................8 KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS .........................................9 KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS.......................................................................................................................... 11 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA .......................................................................................... 12 MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ ................................................... 13 MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ................................................... 15 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ............................................................................................................................................ 15 2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA ........................................................................................... 17 3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK.................................................................................................. 24 4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK .................................................................................................................................... 28 5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE.................................................................................................................................. 50 6 NYERESÉGADÓ .............................................................................................................................................................. 60 7 KÉSZLETEK..................................................................................................................................................................... 65 8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK.................. 66 9 TÁRGYI ESZKÖZÖK ........................................................................................................................................................ 67 10 IMMATERIÁLIS JAVAK ................................................................................................................................................. 72 11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN............................................ 77 12 EGYÉB ESZKÖZÖK ....................................................................................................................................................... 78 13 CÉLTARTALÉKOK ......................................................................................................................................................... 78 14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK........................................................................................................... 80 15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ....................................................................................................... 80 16 NEM IRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK.................................................................................................................................. 81 17 LÍZINGEK...................................................................................................................................................................... 83 18 BEVÉTELEK .................................................................................................................................................................. 89 19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK............................................................................................................................................. 93 20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ......................................................................................................................... 94 21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK .................................................................................................................................. 97 22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK................................................................................................................................... 97 23 KAMATBEVÉTEL .......................................................................................................................................................... 98 24 KAMATKÖLTSÉG .......................................................................................................................................................... 98 25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK - NETTÓ .................................................................................................................... 98 26 VÁLTOZÁSOK A CSOPORTBAN ................................................................................................................................... 99 27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS) ............................................................................................................. 100 28 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE ................................................................................... 100 29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK ....................................................................................................................... 100 30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ........................................................................................................ 101
3 31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK .......................................................................................................................... 101 32 TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL .................................................................................................... 102 33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL .................................................. 105 34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 111 35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ............................................................................................................ 117 KONSZOLIDÁLT ÜZLETI JELENTÉS ........................................................................................................................................ 118 EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓ .................................................................................................................................................... 166 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ....................................................................................................................... 167 PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS – ESZKÖZÖK...................................................................................... 168 PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK...................................................................................... 169 EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS ............................................................... 170 CASH-FLOW KIMUTATÁS................................................................................................................................................... 171 SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA ................................................................................................................... 172 MEGJEGYZÉSEK A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ ............................................................................ 173 MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) AZ EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ ............................................................ 175 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ.......................................................................................................................................... 175 2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................................................................... 176 3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK................................................................................................ 180 4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK .................................................................................................................................. 185 5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE................................................................................................................................ 205 6 NYERESÉGADÓ ............................................................................................................................................................ 214 7 KÉSZLETEK................................................................................................................................................................... 217 8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ................................................................................. 218 9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK.................................................................................................................. 218 10 IMMATERIÁLIS JAVAK ............................................................................................................................................... 222 11 BEFEKTETÉSEK.......................................................................................................................................................... 226 12 EGYÉB ESZKÖZÖK ..................................................................................................................................................... 229 13 CÉLTARTALÉKOK ....................................................................................................................................................... 229 14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK......................................................................................................... 231 15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ..................................................................................................... 231 16 SAJÁT TŐKE............................................................................................................................................................... 232 17 LÍZINGEK.................................................................................................................................................................... 233 18 BEVÉTELEK ................................................................................................................................................................ 239 19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ........................................................................................................................................... 243 20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ....................................................................................................................... 244 21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ................................................................................................................................ 246 22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK................................................................................................................................. 247 23 KAMATBEVÉTEL ........................................................................................................................................................ 247 24 KAMATKÖLTSÉG ........................................................................................................................................................ 247 25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ .................................................................................................................. 248
4 26 BEFEKTETÉSEK EREDMÉNYE.................................................................................................................................... 248 27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS) ............................................................................................................. 249 28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE............................................... 249 29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK ....................................................................................................................... 250 30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ........................................................................................................ 250 31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK .......................................................................................................................... 250 32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK ...................................................................................................... 251 33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL .................................................. 254 34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 254 35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ............................................................................................................ 257 ÜZLETI JELENTÉS ................................................................................................................................................................... 258
5 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTVE (EU IFRS)
6 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a Konszolidált éves jelentését, továbbá Konszolidált éves beszámolóját, amelyet az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készített, iXBRL jelöléssel látja el, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. A független könyvvizsgálói jelentés egy különálló dokumentum.
7 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS – ESZKÖZÖK 2021. 2021. 2022. január 1. december 31. december 31. (millió Ft) Megjegyzés (módosított*) (módosított*) ESZKÖZÖK Pénzeszközök .................................................. 4.2.1 14 689 13 463 12 861 Éven belüli vevőkövetelések ............................ 4.2.2 158 857 158 187 171 583 Egyéb rövid lejáratú eszközök.......................... 12.1 6 022 8 431 11 025 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben................................. 2.2.2, 4.2.3 13 818 300 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök........... 2.2.2, 4.2.4 28 669 9 119 1 789 Rövid lejáratú szerződéses eszközök ................ 18.4 16 878 20 745 18 586 Nyereségadó követelés ................................... 6 473 1 318 137 Készletek ......................................................... 7 18 395 18 053 25 344 257 801 229 616 241 325 Értékesítésre kijelölt eszközök ......................... 8 489 2 286 2 Forgóeszközök összesen ................................. 258 290 231 902 241 327 Tárgyi eszközök ............................................... 9 432 436 437 432 475 708 Használatijog-eszköz ....................................... 9, 17 121 335 122 355 123 739 Goodwill .......................................................... 10.4 213 137 212 513 212 713 Egyéb immateriális javak ................................. 10 285 680 346 149 332 185 Halasztott adó követelés ................................. 6.3.2 118 125 742 Éven túli vevőkövetelések ................................ 4.2.4.3 18 566 18 953 22 806 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben................................. 2.2.2, 4.2.3 6 878 16 415 31 723 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ........ 2.2.2, 4.2.4 3 736 3 768 3 796 Hosszú lejáratú szerződéses eszközök.............. 18.4 3 923 4 143 3 960 Egyéb befektetett eszközök............................. 12.2 5 795 6 916 7 718 Befektetett eszközök összesen ....................... 1 091 604 1 168 769 1 215 090 Eszközök összesen .......................................... 1 349 894 1 400 671 1 456 417 * Lásd 2.2.2 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért Budapest, 2023. február 22. A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
8 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK 2021. 2021. 2022. január 1. december 31. december 31. (millió Ft) Megjegyzés (módosított*) (módosított*) KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ..... 2.2.2, 4.4.1 98 337 38 067 65 700 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben........................................... 2.2.2, 4.4.3 13 20 2 035 Lízing kötelezettségek ............................................... 4.5.1.2, 17.2.2 20 712 22 328 26 738 Kötelezettségek szállítók felé .................................... 4.4.5 148 326 142 031 158 786 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................... 4.4.4.1 12 204 55 426 11 720 Nyereségadó kötelezettség ....................................... 6 432 2 554 1 478 Céltartalékok ............................................................. 13 3 603 3 367 2 959 Szerződéses kötelezettségek..................................... 18.4 10 998 12 238 13 153 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek......................... 14 22 198 18 986 24 355 316 823 295 017 306 924 Értékesítésre kijelölt kötelezettségek ........................ - 350 - Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .................. 316 823 295 367 306 924 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ..... 4.4.1 89 456 90 405 98 061 Lízing kötelezettségek ............................................... 4.5.1.2, 17.2.2 111 820 112 076 114 865 Vállalati kötvények .................................................... 4.4.2 67 904 68 215 68 531 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................... 4.4.4.1 74 163 109 231 103 918 Halasztott adó kötelezettség ..................................... 6.3.2 18 621 16 888 14 299 Céltartalékok ............................................................. 13 10 109 12 714 12 604 Szerződéses kötelezettségek..................................... 18.4 361 326 405 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ...................... 15 2 910 2 474 2 034 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen................ 375 344 412 329 414 717 Kötelezettségek összesen......................................... 692 167 707 696 721 641 TŐKE Jegyzett tőke............................................................. 104 275 104 275 100 580 Tőketartalékok........................................................... 27 379 27 379 26 409 Saját részvények........................................................ (9 209) (19 424) (18 600) Eredménytartalék...................................................... 465 787 509 473 546 659 Halmozott egyéb átfogó eredmény ........................... 30 452 31 192 36 691 Anyavállalat tulajdonosaihoz rendelhető saját tőke . 618 684 652 895 691 739 Nem irányító részesedések ........................................ 16 39 043 40 080 43 037 Saját tőke összesen ................................................... 657 727 692 975 734 776 Saját tőke és kötelezettség összesen........................ 1 349 894 1 400 671 1 456 417 * Lásd 2.2.2 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
9 KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS 2021. 2022. december 31-ével végződő évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés (módosított*) Mobil bevételek ............................................................................... 2.2.1, 18 389 000 433 178 Vezetékes bevételek........................................................................ 2.2.1, 18 223 115 237 019 RI/IT bevételek ................................................................................ 2.2.1, 18.2.2 80 734 76 472 Összes bevétel ................................................................................ 2.2.1, 18 692 849 746 669 Összekapcsolási díjak ...................................................................... (24 959) (23 973) RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek..................................... (55 930) (54 336) Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök ...................................................................... 4.2.2.2 (11 012) (9 210) Távközlési adó ................................................................................. 19.1 (26 826) (26 247) Egyéb közvetlen költségek............................................................... 19.2 (185 693) (210 385) Közvetlen költségek ........................................................................ (304 420) (324 151) Személyi jellegű ráfordítások........................................................... 20 (75 880) (77 289) Értékcsökkenési leírás ..................................................................... 9, 10 (147 962) (138 768) Egyéb működési költségek............................................................... 21 (75 739) (80 921) Távközlési pótadó ............................................................................ 2.2.3 - (24 583) Működési költségek ........................................................................ (604 001) (645 712) Egyéb működési bevételek .............................................................. 22 3 961 8 221 Működési eredmény ........................................................................ 92 809 109 178 Kamat bevétel .................................................................................. 23 362 1 588 Kamat költség .................................................................................. 24 (13 767) (17 596) Egyéb pénzügyi költségek - nettó .................................................... 25 (291) (8 801) Nettó pénzügyi eredmény ............................................................... (13 696) (24 809) Társult befektetések eredménye ..................................................... 11 - 26 Adózás előtti eredmény................................................................... 79 113 84 395 Nyereségadó ................................................................................... 6.2 (16 266) (17 321) Adózott eredmény........................................................................... 62 847 67 074 Egyéb átfogó eredmény: Tételek, amelyek a következő időszakokban elszámolásra kerülnek az eredményben: Külföldi tevékenységek átváltási különbözete ............................... 1 007 8 785 Tételek, amelyek a következő időszakokban nem kerülnek elszámolásra az eredményben: Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése............................... 399 43 Egyéb átfogó eredmény, adóhatással együtt.................................. 1 406 8 828 Teljes átfogó eredmény................................................................... 64 253 75 902 Adózott eredmény A Társaság részvényeseire jutó eredmény ....................................... 58 997 62 954 Nem irányító részesedésekre jutó eredmény ................................... 3 850 4 120 62 847 67 074 * Lásd a 2.2.1 megjegyzést a Számviteli politika változás miatti módosításról
10 2021. 2022. december 31-ével végződő évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés (módosított*) Teljes átfogó eredmény: A Társaság részvényeseire jutó átfogó eredmény ............................ 59 737 68 453 Nem irányító részesedésekre jutó átfogó eredmény ........................ 4 516 7 449 64 253 75 902 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 27 A Társaság részvényeseire jutó eredmény ....................................... 58 997 62 954 Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) alap / hígított EPS számításhoz ..................................................... 1 007 460 789 975 575 178 Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft) ....... 58,56 64,53 * Lásd a 2.2.1 megjegyzést a Számviteli politika változás miatti módosításról Budapest, 2023. február 22. A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
11 KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS 2021. 2022. (millió Ft) Megjegyzés december 31-ével végződött évben Üzleti tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény .............................................................................................. 62 847 67 074 Értékcsökkenési leírás ........................................................................................ 9, 10 147 962 138 768 Nyereségadó ...................................................................................................... 6.2 16 266 17 321 Nettó pénzügyi eredmény .................................................................................. 13 696 24 809 Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből .......................... - (26) Forgóeszközök változása .................................................................................... (6 994) (25 987) Céltartalékok változása ...................................................................................... 1 503 (2 240) Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) .................................................... (5 605) 19 498 Fizetett nyereségadó.......................................................................................... 6.4 (14 471) (18 615) Kapott osztalék ................................................................................................... 57 76 Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak* ............................................................. (19 935) (21 229) Kapott kamat ...................................................................................................... 331 1 499 Egyéb pénzmozgással nem járó tételek .............................................................. (887) (5 185) Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow.............................................. 194 770 195 763 Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések .... 28 (110 906) (121 217) Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel ............ 1 953 1 121 Akvizíciókért fizetett összegek............................................................................ 29 (1 677) - Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel ........... 8.2, 26.2 - 5 500 Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek ................................. (4 194) (2 488) Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ................................................... 13 422 11 828 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow........................................ (101 402) (105 256) Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ..... 4.4.4.3 (18 788) (19 486) Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele .................................................................. 4.4.4.3 186 699 157 824 Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése .......................................................... 4.4.4.3 (223 436) (137 980) Vállalati kötvénykibocsátásból befolyt összegek ................................................ 4.4.4.3 - - Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek .......... 4.4.4.3 (28 972) (77 608) Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ........................................... 4.4.4.3 (10 215) (14 609) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ........................................... (94 712) (91 859) Pénzeszközök árfolyamkülönbözete ................................................................... 118 750 Pénzeszközök változása..................................................................................... (1 226) (602) Pénzeszközök az időszak elején........................................................................... 14 689 13 463 Pénzeszközök az időszak végén ......................................................................... 4.2.1 13 463 12 861 *Az egyéb pénzügyi díjak összege 2022-ben 4 800 millió forint (2021-ben 5 108 millió forint) volt. A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
12 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA db millió forintban Halmozott egyéb átfogó eredmény Törzsrészvények száma Jegyzett tőke Tőketar- talék Saját részvény Eredmény- tartalék Halmozott átváltási különbözet FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után Saját tőke Nem irányító részesedés Tőke összesen (a) (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) Egyenleg 2021. január 1-én ............................................................... 1 042 742 543 104 275 27 379 (9 209) 465 787 30 242 210 618 684 39 043 657 727 Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h)............................... - - - - (15 311) - - (15 311) - (15 311) Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i)............. - - - - - - - - (3 479) (3 479) Saját részvény visszavásárlás (j) .......................................................... - - - (10 215) - - - (10 215) - (10 215) Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek... - - - (10 215) (15 311) - - (25 526) (3 479) (29 005) Egyéb átfogó eredmény ..................................................................... - - - - - 517 223 740 666 1 406 Adózott eredmény ............................................................................. - - - - 58 997 - - 58 997 3 850 62 847 Teljes átfogó eredmény ..................................................................... - - - - 58 997 517 223 59 737 4 516 64 253 Egyenleg 2021. december 31-én ....................................................... 1 042 742 543 104 275 27 379 (19 424) 509 473 30 759 433 652 895 40 080 692 975 Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (h) ............................. - - - - (15 000) - - (15 000) - (15 000) Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i)............. - - - - - - - - (4 492) (4 492) Saját részvény visszavásárlás (j) .......................................................... - - - (14 609) - - - (14 609) - (14 609) Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (k) ....................... (36 941 191) (3 695) (970) 15 433 (10 768) - - - - - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek ... (36 941 191) (3 695) (970) 824 (25 768) - - (29 609) (4 492) (34 101) Egyéb átfogó eredmény ..................................................................... - - - - - 5 477 22 5 499 3 329 8 828 Adózott eredmény ............................................................................. - - - - 62 954 - - 62 954 4 120 67 074 Teljes átfogó eredmény ..................................................................... - - - - 62 954 5 477 22 68 453 7 449 75 902 Egyenleg 2022. december 31-én ....................................................... 1 005 801 352 100 580 26 409 (18 600) 546 659 36 236 455 691 739 43 037 734 776 Ebből saját részvény ........................................................................... (43 078 833) Forgalomban lévő törzsrészvények száma .......................................... 962 722 519 A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
13 MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ (a) 2022. december 31-én a kibocsátott és kifizetett részvények száma 1 005 801 352, egyenként 100 forint névértékű. 2022. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező 1 005 801 352 darab. Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez. (b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel. (c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük. A saját részvények állománya 2022. december 31-én 43 078 833 darab volt, amíg 2021. december 31-én 45 777 539 darab. (d) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelően osztalékként kifizethető tartalékai 2022. december 31-én nagyságrendileg 557 milliárd forintot tettek ki (2021. december 31-én 524 milliárd forint). (e) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg. (f) Az FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét. (Ld. 4.5.1 megjegyzés) (g) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés). (h) A Társaság tulajdonosainak és a nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és a saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. (i) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) és a Csoport más leányvállalataiban a nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.
14 (j) A Társaság 2022. május 17-én egy részvény-visszavásárlási aukció keretében 14,6 milliárd forint értékben vásárolt vissza saját részvényt a részvényesek javadalmazása céljából, melyet a Társaság Közgyűlése 2022. április 12-én hagyott jóvá (2021-ben 10,2 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlás történt). A Társaság 34 242 485 darab Magyar Telekom törzsrészvény visszavásárlására kötött ügyleteket 426 forint/darab átlagáron. (k) A Társaság jegyzett tőkéje leszállításra került 104 274 254 300 forintról 100 580 135 200 forintra, amely a Társaság tulajdonában lévő 36 941 191 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú törzsrészvény (saját részvény) bevonásával történt meg. A tőkeleszállítás 15.4 milliárd forint volt, amely névértéken a Jegyzett tőkét, egy részvényre jutó arányos összegben a Tőketartalékot és az Eredménytartalékot csökkentette. A részvénybevonás a Saját tőke elemei közötti átrendezéssel valósult meg, a Saját tőke összegét nem változtatta meg. Az alaptőke-leszállítást, mint a részvényesek javadalmazásának egy formáját, a Közgyűlés 2022. április 12-én hagyta jóvá, amelyet a Cégbíróság 2022. június 23-án jegyzett be. A Társaság alaptőkéjét az alaptőke leszállítását követően 1 005 801 352 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú törzsrészvény, valamint 43 078 833 darab egyenként 100 forint névértékű törzsrészvény (saját részvény) alkotja. Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága összesen 29 459 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2023 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2022-ben a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlése 15 000 millió forint osztalékot hagyott jóvá. A részvényesek részére bruttó 15,05 forint 2021. évre vonatkozó osztalékkifizetés történt egy darab törzsrészvény után. Az osztalékkifizetés 2022 május 10-én kezdődött meg. A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.
15 MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ 1.1 A Társaságról A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország és Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (34. megjegyzés). A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye 2018. november 1-je óta: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és a Társaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041928. A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját. A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 61,39%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján ( www.telekom.com/en), a Magyar Telekom Csoport konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján. A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek. A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2023. február 22-én elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa. Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak: Rékasi Tibor, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre) Daria Aleksandrovna Dodonova, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest) A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest). A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. . (cégjegyzékszáma: 01-09-071057, adószáma: 10443785-2-42). A könyvvizsgálat elvégzéséért Bodor Kornél felelős (Kamarai tagsági száma: 005343). A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a konszolidált pénzügyi kimutatásait és XBRL alkalmazásával látja el az XHTML dokumentumot, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján. A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: www.telekom.hu
16 1.2 A Csoport összetétele 2021. és 2022. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak: Leányvállalatok Funkcionális Részesedési hányad Tevékenység pénznem 2021.12.31. 2022.12.31. Magyarországon bejegyzett: T-Systems Magyarország Zrt. (Telekom Rendszerintegráció Zrt.)*, Budapest ............. HUF 100,00% 100,00% rendszer-integrációs és IT- szolgáltató KalászNet Kft., Budapest ............................... ........................................................................ HUF 100,00% 100,00% távközlési szolgáltató Telekom New Media Zrt., Budapest .............. HUF 100,00% 100,00% interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója Macedóniában bejegyzett: Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT) ..... MKD 56,67% 56,67% távközlési szolgáltató Romániában bejegyzett: Combridge S.R.L., Bukarest........................... RON 100,00% 100,00% nagykereskedelmi távközlési szolgáltató Bulgáriában bejegyzett: Novatel EOOD, Szófia .................................... BGN 100,00% 100,00% nagykereskedelmi távközlési szolgáltató *2023. február 1-jén a T-System Magyarország Zrt. neve Telekom Rendszerintegráció Zrt.-re változott. A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá. Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.
17 2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA 2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapja A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2022. december 31-én hatályos és a Magyar Telekomra is releváns IFRS szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik. Jelen konszolidált éves beszámolót a Magyar Telekom Igazgatósága 2023. február 22-én fogadta el. Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét. 2.1.1 Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2022. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára. Bejelentések Cím Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete Változás Hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére IFRS 3; IAS 16; IAS 37 módosításai és 2018-2020 éves felülvizsgálatok Üzleti kombinációk, Tárgyi eszközök, Céltartalékok, Függő kötelezettségek és Függő követelések 2022. január 1. Három standard szűk hatókörű módosításainak csoportja és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) éves felülvizsgálatai, amelyek pontosítják a szövegezést, vagy kijavítják a kisebb következtetéseket, hibákat vagy a standardok előírásai közötti ellentmondásokat. Nincs jelentős hatás. .
18 2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2022. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz és egyéb várható változások 2023-ra és 2024-re Bejelentések Cím Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére EU által befogadott standardok IFRS 17; IFRS 17 módosítása Biztosítási szerződések 2023. január 1. IFRS 17 szabályozza a biztosítási szerződések elszámolását és egyúttal felváltja az IFRS 4-et. IFRS 17 első alkalmazásának elhalasztása 2023. január 1-re. A módosítás olyan konkrét témákra vonatkozik, amelyek segítik a társaságokat a standard bevezetésében és hogy elkerüljék számottevő hasznos információk elvesztését. Nem várható jelentős hatás. IAS 1 módosítása Pénzügyi Kimutatások bemutatása 2023. január 1. A lényeges számviteli politikai információk közzététele a jelentős számviteli politikák helyett. Továbbá az IFRS Gyakorlati állasfoglalás 2 kiegészítésre került. Nem várható jelentős hatás. IAS 8 módosítása Számviteli politika, Számviteli becslések és hibák változása 2023. január 1. A számviteli becslés fogalmának bevezetése, valamint egyéb kiegészítések amelyek segítik a társaságokat a számviteli politika változások és a számviteli becslés változások megkülönböztetésében. Nem várható jelentős hatás. IAS 12 módosítása Jövedelem adók 2023. január 1. Egyetlen tranzakció kapcsán keletkező halasztott adó követelés és kötelezettség kezelése. Nem várható jelentős hatás. Biztosítási szerződések, IFRS 17 módosítása IFRS 17 kezdeti bevezetése és IFRS 9 – Összehasonlító Információk 2023. január 1. Az IFRS 17 kezdeti alkalmazásakor bemutatott pénzügyi eszközökre vonatkozó összehasonlító információkkal kapcsolatos átmeneti lehetőség, amely segíti a társaságokat abban, hogy elkerüljék az átmeneti számviteli eltéréseket a pénzügyi eszközök és a biztosítási szerződéses kötelezettségek között. Ezáltal javítva az összehasonlító információk hasznosságát a pénzügyi kimutatások felhasználói számára. Nem értelmezett. EU által még be nem fogadott standardok* IAS 1 módosítása Pénzügyi Kimutatások bemutatása 2024. január 1. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolásának pontosítása, valamint a hatálybalépés elhalasztása. Nem várható jelentős hatás. IFRS 16 Lízingek módosítása Lízingkötelezettség a visszlízing tranzakcióban 2024. január 1. Követő értékelés követelmények a visszlízing tranzakciónál, hogy kielégítsék az IFRS 15 szerinti értékesítéshez kapcsolódó feltételeket. Nem várható jelentős hatás. * Az EU által még be nem fogadott Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának.
19 2.2 Számviteli politika változás és módosítások a bemutatásban 2.2.1 Számviteli politika változás - Megbízó kontra ügynök elszámolás Az IFRS Értelmező Bizottság 2022. május 30-án kibocsátott egy állásfoglalást az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard kapcsán a „Megbízó kontra Ügynök: Szoftver-viszonteladó” témában. Ennek kapcsán a Csoport újraértékelte a kontrollt, amennyiben tovább értékesíti a harmadik fél korlátlanul rendelkezésre álló immateriális javait vagy szolgáltatásait (pl. szoftverlicencek, felhőszolgáltatások, streaming szolgáltatások). A Csoport meghatározta, hogy csak abban az esetben jár megbízóként azaz bruttó módon számolja el a kapcsolódó bevételt, amennyiben a vevő kizárólag a Csoport valamelyik tagjával köt szerződést és a kizárólag Csoport felelős a vevő felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás nyújtásáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák orvoslásáért. Az újraértékelés az ügynöki elszámolás alkalmazását eredményezte, amely számviteli politika változást és az előző időszakra vonatkozó újramegállapítást vont maga után a harmadik fél korlátlanul rendelkezésre álló immateriális javai, szolgáltatásai tovább értékesítéseinek bemutatásában. Ennek kapcsán a vonatkozó árbevételek és közvetlen költségek csökkentek, amíg az EBIDTA AL, az adózott eredmény, a Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás és a szabad cash-flow változatlan maradt. Az alábbi tábla az újraértékelés hatását mutatja be 2021-re vonatkozóan: Millió forintban 2021. közzétett Módosított 2021. módosított Mobil bevételek ............................................ 389 387 (387) 389 000 Vezetékes bevételek ..................................... 223 865 (750) 223 115 RI/IT bevételek............................................. 86 868 (6 134) 80 734 Összes bevétel............................................. 700 120 (7 271) 692 849 RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek.. (62 065) 6 135 (55 930) Egyéb közvetlen költségek ........................... (186 829) 1 136 (185 693) Közvetlen költségek ...................................... (311 691) 7 271 (304 420) 2.2.2 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben, egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, valamint a Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé módosított bemutatása 2022-ben a kapcsolt féllel szembeni származékos pénzügyi instrumentumok nagyságrendjük miatt külön soron kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, a megbízható és valós bemutatás érdekében. (További információkat a 4.2.3 és 4.4.3 megjegyzés tartalmaz.) 2021-ben a kapcsolt féllel szembeni származékos pénzügyi instrumentumok az egyéb rövid, illetve hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között, valamint a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé sorokon kerültek bemutatásra. A Magyar Telekom ennek megfelelően módosította az érintett sorok 2021-es egyenlegeit a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, amelyet az alábbi tábla mutat be: 2021. 2021. 2021. 2021. január 1. január 1. december 31. december 31. közzétett módosított közzétett módosított Származékos pénzügyi instrumentumok (eszközök) kapcsolt féllel szemben ....................................... - 13 818 - 300 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ................. 42 487 28 669 9 419 9 119 Összesen ............................................................... 42 487 42 487 9 419 9 419 Származékos pénzügyi instrumentumok (eszközök) kapcsolt féllel szemben ....................................... - 6 878 - 16 415 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök.............. 10 614 3 736 20 183 3 768 Összesen ............................................................... 10 614 10 614 20 183 20 183 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (rövid lejáratú) ..................................................... 98 350 98 337 38 087 38 067 Származékos pénzügyi instrumentumok (kötelezettségek) kapcsolt féllel szemben ........... - 13 - 20 Összesen ............................................................... 98 350 98 350 38 087 38 087
20 2.2.3 Távközlési pótadó Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). A távközlési pótadó a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre, mely progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva és a 2022. és 2023. évekre vonatkozóan kell megfizetni. Az alkalmazandó adókulcs progresszív: 1 milliárd forint árbevételig 0%, 1 milliárd forint árbevételtől 50 milliárd forintig 1%, 50 milliárd forint árbevételtől 100 milliárd forintig 3% és 100 milliárd forint árbevétel felett 7%. A Magyar Telekom távközlési árbevételének meghatározó részét a 7%-os adókulcs terheli. A távközlési pótadó minősítése döntés kérdése. A management úgy gondolja, hogy ez az adó nem a végfelhasználók fogyasztásait, hanem az adott iparágban működő vállalatok tevékenységét célozza, és alapvető célja, hogy pénzügyi alapot biztosítson a Magyarországot érintő gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedésekre. Az adóteher számítása figyelmen kívül hagyja, hogy az árbevétel kiszámlázásra került-e a fogyasztóknak, illetve, hogy befolyt-e vagy sem. Mindezek alapján a menedzsment úgy ítéli meg, hogy a távközlési pótadó közvetett működési költségnek minősül és az átláthatóság érdekében külön soron kerül bemutatásra a konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. 2.3 Konszolidáció 2.3.1 Leányvállalatok A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig. Annak megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik. A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat üzleti kombináció során történő megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell közvetlenül költségként elszámolni. Amennyiben a leányvállalatért fizetett ellenérték, és felmerülő nem irányító részesedés értéke meghaladja az üzleti kombinációban a leányvállalatnál azonosított eszközök és felmerült kötelezettségek értékét a különbözet goodwillként kerül elszámolásra. Ha a leányvállalatért fizetett ellenérték, és felmerülő nem irányító részesedés értéke alacsonyabb a nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek). A tranzakciók üzleti kombinációnak történő minősítését minden esetben egyedileg kell megtenni. A Csoport egyedileg dönt arról, hogy végez-e koncentrációs tesztet. A koncentrációvizsgálat eredménye pozitív, ha a megszerzett bruttó eszközök lényegében teljes valós értéke egyetlen azonosítható eszközben, vagy hasonló azonosítható eszközök egy csoportjában koncentrálódik. Ebben az esetben a tevékenység- és eszközcsoport nem üzleti tevékenység. Ha egy üzleti kombináció kezdeti elszámolása nem végleges annak a beszámolási időszaknak a végén, amelynek során a kombináció történt, abban az esetben a Csoportnak a felvásárlás időpontjától számított maximum 1 éves értékelési időszak áll rendelkezésre az üzleti kombináció elszámolására. Amennyiben a szerződés függő vételárat tartalmaz, úgy azt a Csoport az akvizíció időpontjában kötelezettségként számolja el. Amennyiben a függő kötelezettség mértéke megváltozik a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.
21 Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke, a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség. Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazza. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb működési bevétel) kell elszámolni. A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A Csoportban működött egy strukturált gazdálkodási egység (MRP szervezet), amelyet a Magyar Telekom kontrollált, de nem volt benne részesedése. A szervezet végszámolása 2021-ben lezárult. 2.4 Külföldi pénznemátváltás 2.4.1 Funkcionális és jelentési pénznem A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek, amely a Magyar Telekom Nyrt esetében forint, továbbá a leányvállalatok funkcionális pénznemét a 1.2 megjegyzés tartalmazza. A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme. 2.4.2 Tranzakciók és egyenlegek A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre. 2.4.3 A Csoport tagvállalatai A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre: ▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forint összegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár-allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra. ▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek. ▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra. Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.
22 2.5 Az orosz-ukrán háború makrogazdasági és pénzügyi hatásai A menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását és a háború hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. Az orosz-ukrán háború jelentős negatív hatással volt a világgazdasági kilátásokra. Az Európai Unió az agresszióra válaszul széles körű szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen. Magyarországon magas infláció és a közép-európai régió átlagát meghaladó forintgyengülés következett be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022 során különböző intézkedéseket vezetett be, köztük az alapkamat fokozatos emelését a forint gyengülése és az infláció korlátozása érdekében. 2022 májusában a kormány energia veszélyhelyzetet hirdetett és újabb intézkedéseket vezetett be a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében. A háború hatásainak ellentételezésére, az energiahiányra és az energiaárak Európa- szerte tapasztalható drámai növekedésére válaszul a kormány bevezette az alapvető fogyasztási cikkek árának rögzítését, a benzin lakossági fogyasztási árának maximalizálását, valamint a lakossági gáz- és villamosenergia kedvezményes árának részleges megszüntetését az átlagos fogyasztási szint feletti felhasználás esetén. A hitel- és kamatmoratórium meghosszabbításra került. Mindezeken túl, 2022-ben bevezetésre került a távközlési pótadó (lásd 2.2.3 megjegyzés), amely jelentős nyomást gyakorol a Csoport nyereségességére. Ezekre a változásokra válaszul, a hálózat megbízhatóságának és biztonságának garantálása érdekében a Csoport folytatta az infrastruktúrával kapcsolatos beruházási tevékenységét. Az optikai hálózat kiterjesztése fontos prioritás maradt és 2022-ben is jelentős beruházások történtek a hálózatbővítése érdekében. A gyorsan emelkedő mobil adat iránti kereslet kiszolgálása érdekében folytatódott a mobilhálózat 2020-ban elkezdett átfogó modernizációja. Az inflációs környezet és a forint gyengülése növekvő nyomást helyez a Csoport költségeire is, míg egy esetleges gazdasági visszaesés kedvezőtlen hatással lehet a Csoport teljesítményére. Mindazonáltal a Csoport továbbra is elkötelezett marad a stratégiai célkitűzései megvalósítása iránt. A menedzsment figyelemmel kíséri az eszközök megtérülését, amely során negyedévenként goodwill értékvesztés vizsgálatot végzett és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a makrogazdasági mutatók negatív tendenciáit. További részletekért lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket. Mindezek alapján, a menedzsment nem azonosított olyan eseményt, amelyek veszélyeztetnék a Csoport folyamatos működését, továbbá a jövőbeli cash-flow-k értékelése alapján jelentős kedvezőtlen változás sem várható hosszú távon.
23 2.6 Klímavédelemmel kapcsolatos közzététel A 2021-ben elindított új tízéves fenntarthatósági stratéga fő célkitűzése, hogy a Magyar Telekom Nyrt. a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, valamint a környezet védelmének szolgálatába állítva az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. A klímával kapcsolatos teljesítménymutatók (KPI) a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek, illetve egyes felsővezetői kategóriák javadalmazási rendszerébe is beépítésre kerültek. A fenntarthatósági stratégia részeként a Csoport a technológiai modernizációra helyezi a hangsúlyt, mint pl. az optikai átállás és a 3G hálózat leállítása. Ezen fejlesztési terveket az éves hasznos élettartam felülvizsgálat tartalmazza, ezért jelentős értékvesztés elszámolás nem történt (lásd 9.1 és 9.3 megjegyzések). Az eszköz helyreállítási kötelezettség (ARO) a működési tevékenység része, amely általában meghatározott, alapvetően hálózati fejlesztésekkel kapcsolatban merül fel és évente felülvizsgálatra kerül, valamint az esetleges további szabályozói előírások értékelése is megtörténik, lásd 13.2. Az Európai Zöld Megállapodás kiemelten kezeli a információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor energiafelhasználásait és kibocsátásait, hiszen felismerte, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez ez a szektor jelentős mértékben hozzájárulhat az 5G, a mesterséges intelligencia, a Dolgok Internetre (IoT) és a felhőalapú szolgáltatásokkal, de ezzel az energiafelhasználása is nőhet. Az Európai Unió célja első lépésben az adatközpontok energiahatékonyság növelése a klímasemlegesség 2030-as elérése érdekében. A Magyar Telekom új klímastratégiája összhangban van az Európa Zöld Megállapodással, mindamellett, hogy a Csoport villamosenergia-felhasználását már 2021-től megújuló energiából fedezi. A Magyar Telekom Nyrt. 2016 óta, a hazai leányvállalatok 2018 óta ezt a gyakorlatot követi. Ez a törekvés egyelőre vásárolt származási garanciával (GoO) valósult meg. 2022-ben az európai gazdasági környezet jelentősen megváltozott, melynek hatására kiemelt feladattá vált a biztonságos megújuló energia beszerzése, ennek érdekében 2022-ben egy rövid távú energiavásárlási megállapodás (PPA) került megkötésre, amely 2023-tól részben kiváltja a GoO vásárlását. Az alábbi célok kerültek kitűzésre 2030-ig Magyar Telekom Nyrt. és T-System Magyarország Kft. klíma stratégiában: ▪ a közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás (Scope 1-2) 84%-os csökkentése 2015-höz képest, valódi cselekvéssel (karbon kibocsátási kvóta nélkül) és a kibocsátás nulla szintjének elérése és megtartása kvóta vásárlásával ▪ minden egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) 30%-os csökkentése 2017-hez képest ▪ az ügyfelek számára a klímavédelemben történő aktív részvétel és a kibocsátás csökkentés érdekében új ICT szolgáltatások bevezetése (pl. smart megoldások) ▪ a bevételek legalább fele klímavédelmet támogató szolgáltatásból származzon Kockázatok A Csoport ki van téve a jövőbeni energiaár bizonytalanság kockázatának. A piacon a zöld energia iránti növekvő kereslet a jelenlegi makrogazdasági helyzettel együtt az energia árak és a megújuló energia tanúsítványárainak növekedését eredményezheti. A Csoport változatlanul elkötelezett a környezetvédelmi stratégia mellett és folytatja a munkáját, új lehetőségek keresésével, mint pl. hosszú távú energiavásárlási megállapodások (PPA) megkötését. Az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül a Csoport kritikus klímakockázatokat (árvíz, hőségriadó) azonosított, melyekre intézkedési tervet alakított ki. Minden felmerülő eset kivizsgálásra és elemzésre került, de a hálózati károk mértéke nem érte el a jelentős szintet. Ez az elemzés segíthet a Magyar Telekom számára, hogy az infrastruktúra modernizálásával alkalmazkodóképesebbé váljon. A kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 °C-os célját, a szabályzók a jövőben szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat határozhatnak meg, amelyek a Csoport számára magasabb ráfordítást eredményezhet. A Csoport előremutató klímastratégiájával és a már elért eredményeivel előnyt élvez – még a szigorúbb szabályozásokkal együtt is – a hazai versenytársaival szemben. Az elemzések alapján a Magyar Telekom nem számol jelentős hatással sem az üzleti modelljére, sem működési eredményének vagy pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozóan. További információkért lásd a Magyar Telekom Fenntarthatósági jelentését https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/fenntarthatosagi-jelentesek
24 3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK A becslések és megítélések múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékelésre kerülnek. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők. 3.1 Eszközök hasznos élettartama Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve akkor ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását a menedzsment azért tartja kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközök között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a pénzügyi helyzet és tevékenység eredménye szempontjából. A 2022 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza. A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. Ennek keretében a Magyar Telekom a vezetékes (optikai) és mobilhálózatának fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, a mobiladat-, szélessávú internet és TV- szolgáltatások iránti fennálló erős kereslet kiszolgálása érdekében. Folytatódott a 4G és 5G technológia fejlesztése, a rézhálózat optikai kiterjesztése és jelentős beruházások történtek az ügyfeleknél elhelyezett készülékekbe (CPE). A 3G technológia lekapcsolása lehetővé tette a Csoport számára, hogy a frekvenciasávok 4G és 5G szolgáltatásokra történő átcsoportosítása növelje adatátvitel kapacitást. Új szolgáltatás vagy technológia bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem feltétlenül szükséges az új technológiára történő átállás. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni. 3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwillre, de évente az év utolsó negyedévében éves értékvesztési vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A gazdasági visszaesés miatt a 2022. évi pénzügyi jelentés elkészítése során a menedzsment aktualizálta a goodwill értékvesztés vizsgálatát és frissítette a könyv szerinti érték, a devizaárfolyamok és a súlyozott átlagos tőkeköltség figyelembevételével. 2021-hez hasonlóan értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2022-ben. A goodwill a Csoport működési szegmenseihez kerül hozzárendelésre, amelyek a következők: MT-Magyarország és Észak- Macedónia. A szegmensekkel kapcsolatosan további információkat a 33-as megjegyzés tartalmaz. A működési szegmensek megtérülő értékét Csoport a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték (FVLCD) alapján határozzuk meg, mivel a távközlési szektor befektetéseinek megtérülési ideje hosszabb időszakot ölel fel. Az értékvesztés vizsgálat a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein és várakozásain alapul. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A kalkulációkban a Magyar Telekom eltérő súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy a működési szegmens melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben találhatók.
25 2022-ben és 2021-ben az alábbi WACC és PGR százalékokat kerültek alkalmazásra a valósérték kalkulációjához a goodwillre vonatkozó értékvesztés vizsgálat során. 2022 2021 2022 WACC MT-Magyarország .............................................................. 7,95% 11,20% Észak-Macedónia................................................................ 5,14% 8,55% PGR MT-Magyarország .............................................................. 1,0% 1,0% Észak-Macedónia................................................................ 1,0% 1,0% Érzékenységi vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során a menedzsment megvizsgálta, hogy az értékvesztés kalkuláció fő paramétereinek reálisan várható változása, amely előre tekintő információk figyelembevételére alapult, mint például az inflációra és az alapkamatra vonatkozó előrejelzések vagy MNB publikációk, goodwill értévesztés elszámolását vonja-e maga után valamely szegmensre vonatkozóan. Az alábbi fő paraméterek kerültek elemzésre: WACC, PGR, szabad cash-flow és CAPEX, mindegyik külön-külön. Az szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékére a WACC változásának van a legnagyobb hatása. A WACC az alábbi paraméterekkel kerül meghatározásra: ▪ a tőkepiaci árfolyamok modelljét (CAPM) alkalmazva ▪ a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája ▪ az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozam ▪ az adósságráta, amely összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával A WACC rátát alapvetően az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama határozza meg. Ennek a 10 éves zéró-kupon hozamnak a várható változását nehéz megbecsülni, hiszen az elmúlt évek tapasztalata ellenére ez a ráta 3,26%-al illetve 3,41%-al emelkedett 2022-ben az MT-Magyarország és Észak-Macedón szegmensekben az elmúlt időszak gazdasági visszaesése következtében, amely a 2.5 megjegyzésben került részletezésre. A WACC paraméterek 2023-as várható mozgásának megbecslése nagymértékben megítélés kérdése. A menedzsment a WACC-ben korlátozott mértékű változást vár, mely szerint 1-2% százalékpontos pozitív vagy negatív irányú elmozdulást mutathat, ami alapján értékvesztés elszámolása nem várható. Az alkalmazott PGR-ek összhangban vannak az adott szegment hosszútávú átlagos növekedési ütemével. A PGR jelentős változása előreláthatólag nem várható, ezért ezen paraméteren érzékenységi vizsgálat nem történt. A jövőbeli cash-flow-k ingadozásának előrejelzése kihívást jelent a jelenlegi makrogazdasági környezetben, ami fizetőképességi problémákat okozhat a lakossági és üzleti ügyfeleknél. A növekvő inflációt és a forint leértékelődése miatt a szabad cash-flow 5%-os ingadozása képezte a vizsgálat tárgyát és ennek alapján értékvesztés elszámolására nem került sor. A CAPEX költségvetést a Csoport határozza meg és szorosan figyelemmel kíséri, azonban a forint gyengülését és a hálózat fokozott fejlesztését figyelembe véve a jövőbeni CAPEX ráfordítások meghaladhatják a tervezettet, ezért az érzékenységi teszt során 5%-os elmozdulás került az alkalmazásra, ami nem eredményezett goodwill értékvesztés elszámolást egyik szegmenset érintően sem. Összességében, a menedzsment úgy véli, hogy a CGU-k megtérülő értékének alapjául szolgáló, fent tesztelt fő feltételezésekben bekövetkező bármilyen észszerűen lehetséges változás nem eredményezné azt, hogy az összesített könyv szerinti érték meghaladja a kapcsolódó CGU-k összesített megtérülő értékét.
26 3.3 Követelések becsült értékvesztése A követelések értékvesztése a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján kerül elszámolásra. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztés egyedileg kerül meghatározásra. Egyéb ügyfelek esetében portfólió alapján (meghatározását a 4.1.2 megjegyzés tartalmazza) kerül az értékvesztés mértéke megbecslésre: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek fizetőképessége, a fizetési feltételekben bekövetkezett és várható változások és egyéb előre tekintő információk alapján (pl. munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, egyéb makrogazdasági tényezők és az MNB kiadványai). Ezen felül az üzleti tevékenység jellege is (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) figyelembevételre kerül, valamint a különféle piaci környezetek is, melyekben a Csoport vállalatai működnek. Az értékvesztés számítás fenti tényezői évente felülvizsgálatra és szükség szerint a számításokban módosításra kerülnek. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül. A éves újraértékelés alapján készült legjobb becslés szerint a menedzsment megállapította, hogy a követelések korábban használt leírási kulcsainak módosítására nincs szükség. A menedzsment értékelte továbbá a rezsicsökkentés esetleges megszüntetése, az infláció felgyorsulását, a magyarországi energia- és élelemiszerárak jelentős emelkedését, valamint a hitelmoratórium kivezetését, melyek kedvezőtlen hatással lehetnek a részletvevői követelések monetizálására, ezen tényezők miatt további 800 millió forint értékvesztés elszámolása vált szükségessé. Az éves felülvizsgálat azt is feltárta, hogy ez más eszközkategóriákat érdemben nem érintett. Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2022. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a részletfizetéses vevőkövetelésekre, ha a becsült nemfizetési arány módosításra kerül. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 1%-os és 2%-os javulása (-) és romlása (+) ezen vevőkövetelések (rövid és hosszú) könyv szerinti értékének 0,8 milliárd forintos, illetve 1,6 milliárdos növekedését vagy csökkenését idézte volna elő. Az ügyfelek pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét. A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4.1.1, 4.2.2.2 és 5.1.2 megjegyzésekben. 3.4 Vevői szerződések A Csoport alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfolióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli. Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az adott időszakban az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya, átlagos szerződéses elállások (14 napon belüli), várható késedelmi pótlék bevételek és az effektív kamatláb figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök havi szinten kerülnek kivezetésre, az ügyfelek részére kiszámlázott bevétellel párhuzamosan, a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje alatt. Továbbá a Csoport eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeli bevételeken keresztül. A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán (értékesítési és marketing költségek, ajánlattétel költségei, értékesítési jutalékok és jogi költségek). A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed.
27 A vevői szerződések megkötésének költségei jellemzően a vezetékes és mobil szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel, melyeket portfólió alapján amortizálunk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami ▪ hűségidő nélküli szerződések esetében a múltbeli ügyfélmegtartási adatok alapján történik, (pl. feltöltőkártyás és havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások átlagos felhasználási ideje) és ▪ hűségidős szerződések esetében (12-24 havi hűségidővel) a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak, (pl. havidíjas szolgáltatás, szélessávú, informatikai szolgáltatások, valamint több szolgáltatási elemet tartalmazó csomagok). A Csoport úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy azonnal költségként számolja el a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak. A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben. 3.5 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie. A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia. A járulékos kamatláb tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi. A Magyar Telekom jellemzően a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja. A Magyar Telekom sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra. A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak meghosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a meghosszabbítási és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem. A meghosszabbítási opciók (vagy a felmondási opciók utáni időszakok) csak akkor szerepelnek a lízing futamidejében, ha a Társaság észszerűen biztos abban, hogy él a lízing meghosszabbítására vonatkozó opcióval, vagy nem él a lízing felmondási jogával. Az „észszerűen bizonyos” gyakorlat küszöbe alacsonyabb, mint a „gyakorlatilag biztos”, és magasabb, mint a „valószínűbb, mint nem”. További információk a 17.2.2 megjegyzésben találhatók.
28 4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik. A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják: ▪ a pénzeszközöket, ▪ a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint ▪ szerződésen alapuló jogot ▪ pénzeszköz (vevőkövetelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik féltől; vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy ▪ olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. A Csoport pénzügyi kötelezettségei az alábbiakból származnak: ▪ szerződéses kötelezettségek: ▪ készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása (nem származékos instrumentum), vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, vagy ▪ olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. 4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák A Csoport a pénzügyi eszközeit ▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja: ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI); ▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével vagy a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései; ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába.
29 Az IFRS 9 4.1.4 bekezdése lehetőséget biztosít bizonyos tőkeinstrumentumokba történő befektetések valós értéken történő értékelésére az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció). Az érték változásai azonnal és teljes egészében az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerülnek elszámolásra. A Csoport jellemzően él ezzel a lehetőséggel. A fenti besorolásnál ▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke, ▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a pénzügyi eszköz ténylegesen leszállításra kerül („teljesítés időpontja szerinti elszámolás”). A pénzügyi eszközöket bekerüléskor a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg, minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz esetében. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra, kivéve azokat a befektetéseket amelyekre bekerüléskor a Csoport az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történő értékelés lehetőséget alkalmazza, ez esetben a keletkező nyereség vagy veszteség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. 4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges, kivéve OCI opció alkalmazásakor. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközöknél az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét. Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnőtt, az értékvesztést az eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. Az élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta nem nőtt jelentősen, az értékvesztést az eszköz 12 havi élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. A 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum jelentési időponttól számított 12 hónap alatt várhatóan bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik, súlyozva az adott időszak alatt bekövetkező nemteljesítés valószínűségével. A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést a múltbeli adatok és a várható makrogazdasági tendenciák által vezérelt (munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, kormányzati intézkedések és MNB kiadványok) előretekintő megfontolások alapján a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben, vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni, a fenti feltételek alapján.
30 A hitelkockázat megemelkedett szintjét az alábbi faktorok jelezhetik: ▪ A szerződéses fizetések 30 napot meghaladóan késedelmesek ▪ Külső/belső minősítés változása ▪ Piaci feltételek fizetési kötelezettséget befolyásoló változása ▪ A kölcsön felvevőjének pénzügyi nehézségei, melyek fizetőképességét jelentősen módosítják ▪ Az üzleti, pénzügyi vagy gazdasági körülmények kedvezőtlen változása pl. kamatlábak vagy a munkanélküliségi ráta növekedése A nemteljesítés jellemzői, amelyek a behajthatatlan hitelkockázati besorolást támasztják alá: ▪ A pénzügyi eszköz több mint 90 napja késedelmes ▪ A másik fél ismételten nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek és a szolgáltatás szüneteltetésre került (a szerződés még nem került felmondásra) ▪ A másik fél kifizetetlen számlái meghaladják a számára előírt hitelezési limitet és ismételt felszólítás ellenére sem fizet ▪ A másik fél csődvédelemért folyamodik (a csőd elkerülése érdekében) ▪ Az értékelésnél a fenti kvantitatív szempontok mellett kvalitatív szempontokat is figyelembe kell venni, mint pl. a megállapodások nem teljesítése Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. ▪ Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor, amelyek múltbeli adatokon és a várható makrogazdasági változásokat figyelembe vevő előretekintő megfontolások alapulnak. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést. Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. A Csoport úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést. ▪ Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat jelentős növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk, mely eszközök az egyes kosárba kerülnek. A vevőkövetelések faktorálása jellemzően nem visszaforduló, azaz a vevőkövetelés kivezetésével és az egyéb követelések közötti faktoring követelés felvételével valósul meg. További részletek a 4.2.4.3 megjegyzésben.
31 4.1.2 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök A következő tételek kerülnek ide besorolásra: ▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek; ▪ 3 hónapon túli bankbetétek; ▪ vevőkövetelések; ▪ egyéb követelések. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával; csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns, mivel az éven belüli pénzügyi eszközök esetében nem minősül jelentősnek. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. 3 hónapon túli bankbetétek A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok. Vevőkövetelések A hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőkövetelések kerülnek azonos csoportba besorolásra és kollektíven kerülnek értékvesztés tesztelésre. A vevőkövetelések az üzleti szegmensek (lakossági, üzleti, nagykereskedelmi és egyéb kategória), által nyújtott szolgáltatások típusa (telekommunikációs és RI/IT szolgáltatások), részletvevők, valamint költségvetési intézmények beleértve az önkormányzatokat csoportosítás alapján kerülnek besorolásra. A tárgyévi értékvesztés és a korábban leírt összeg utólagos megtérülése az eredménykimutatás Közvetlen költségeken belül az Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök sorában kerül elszámolásra. 4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek: ▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és amelyeknél alkalmaztuk az OCI opciót, ▪ adósság instrumentumok, amikor a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely a szerződéses cash- flow-k beszedésével, vagy a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, és ahol a szerződéses cash-flow-k kizárólag tőke- és kamatfizetéseket tartalmaznak. Tőkeinstrumentumok valós értéken történő értékelése az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció) Az OCI opciót csak teljes egészében, és csak kezdeti megjelenítéskor lehet a kérdéses tőkeinstrumentumra alkalmazni. Az OCI opció alkalmazásakor az értékelés nem érinti az eredményt. Ugyanakkor az osztalék elszámolására az eredményben kerül sor. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósság instrumentumok esetén a saját tőkében az FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után kerül elszámolásra. Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül eredménytartalékba kerül elszámolásra. Adósság instrumentumok valós értéken történő értékelésére az egyéb átfogó jövedelemmel szemben Az SPPI teszt alapján a Csoport nem azonosított olyan adósság instrumentumot, amelyet valós értéken értékel az egyéb átfogó jövedelemmel szemben.
32 4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök Azon pénzügyi instrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában: ▪ Adósság instrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján. ▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra. ▪ A származékos pénzügyi eszközöket. ▪ Adósság instrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.
33 4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található. Az értékvesztés teszt alapján értévesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban. 2021.12.31. 2022.12.31. Pénztár.............................................................................................................. 97 296 Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................... 13 312 12 356 Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) ...................................................... 54 209 Pénzeszközök összesen .................................................................................. 13 463 12 861 Átlagos kamatláb 2021.12.31. 2022.12.31. Pénztár.............................................................................................................. 0,00% 0,00% Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................... 0,10% 0,52% Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) ...................................................... 0,00% 0,05% Átlagos kamatláb ........................................................................................... 0,10% 0,50% Pénzeszközök pénznemenként 2021.12.31. 2022.12.31. EUR ................................................................................................................... 6 806 6 495 MKD .................................................................................................................. 2 962 2 335 HUF ................................................................................................................... 2 397 2 261 RON................................................................................................................... 1 007 1 278 USD................................................................................................................... 255 296 Egyéb ............................................................................................................... 36 196 Összesen........................................................................................................... 13 463 12 861 Pénzeszközök országok szerinti bontásban 2021.12.31. 2022.12.31. Észak-Macedónia............................................................................................. 9 257 7 980 Magyarország .................................................................................................. 3 052 3 274 Többi ország..................................................................................................... 1 154 1 607 13 463 12 861
34 4.2.2 Éven belüli vevőkövetelések 4.2.2.1 Éven belüli vevőkövetelések – könyv szerinti érték A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Vevőkövetelések külső felektől ....................................................................... 152 644 163 590 Vevőkövetelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól .................... 5 543 7 993 Vevőkövetelések ............................................................................................. 158 187 171 583 Vevőkövetelések lejárati bontása Az alábbi táblák a Csoport bruttó vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. 2022.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt..................................... 141 719 15 204 1 756 158 679 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja ...... 14 067 2 418 59 16 544 30–60 napja .......................... 3 347 470 48 3 865 61–90 napja .......................... 1 078 229 56 1 363 91–180 napja ....................... 1 759 390 21 2 170 181–360 napja ..................... 1 627 539 28 2 194 több, mint 360 napja............ 4 348 11 987 279 16 614 - Csődeljárás alatt álló vevők ........ 662 516 - 1 178 Bruttó érték ....................................... 168 607 31 753 2 247 202 607 2021.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt..................................... 129 069 12 827 1 202 143 098 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja ... 16 431 1 951 241 18 623 30–60 napja ....................... 2 810 370 21 3 201 61–90 napja ....................... 1 178 150 53 1 381 91–180 napja .................... 1 771 295 15 2 081 181–360 napja .................. 2 050 541 17 2 608 több, mint 360 napja......... 3 983 10 872 194 15 049 - Csődeljárás alatt álló vevők ......... 591 616 - 1 207 Bruttó érték ....................................... 157 883 27 622 1 743 187 248 A vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon, az egyszerűsített megközelítéssel került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.
35 4.2.2.2 Követelések és szerződéses eszközök értékvesztése Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2021-re és 2022-re vonatkozóan. 2021.12.31. 2022.12.31. Értékvesztés az időszak elején......................................................................... 28 978 31 335 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben)............................. 9 450 7 031 Átváltási különbözet ........................................................................................ 133 1 052 Értékvesztés felhasználása (a)......................................................................... (7 226) (5 656) Értékvesztés az időszak végén ....................................................................... 31 335 33,762 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). Az alábbi táblázatok a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést mutatja be ország és lejárati bontásban. 2022.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt.................................... 10 811 253 - 11 064 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja .. 988 73 - 1 061 30–60 napja ...................... 956 73 4 1 033 61–90 napja ...................... 461 57 5 523 91–180 napja ................... 1 111 196 8 1 315 181–360 napja ................. 1 307 312 17 1 636 több, mint 360 napja........ 4 369 11 345 238 15 952 - Csődeljárás alatt álló vevők ........ 662 516 - 1 178 Értékvesztés ..................................... 20 665 12 825 272 33 762 2021.12.31. Magyarország Észak-Macedónia Többi ország Összesen - Nem lejárt.................................... 9 588 237 - 9 825 - Lejárt kevesebb, mint 30 napja .. 1 090 63 - 1 153 30–60 napja ...................... 771 58 1 830 61–90 napja ...................... 636 41 2 679 91–180 napja ................... 1 199 124 4 1 327 181–360 napja ................. 1 587 264 9 1 860 több, mint 360 napja........ 3 857 10 403 194 14 454 - Csődeljárás alatt álló vevők ........ 591 616 - 1 207 Értékvesztés .................................... 19 319 11 806 210 31 335
36 Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2021-re és 2022-re vonatkozóan. 2021.12.31. 2022.12.31. Értékvesztés az időszak elején......................................................................... 2 215 2 208 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben)............................. 1 562 2 179 Átváltási különbözet ........................................................................................ 8 53 Értékvesztés felhasználása (a)......................................................................... (1 577) (1 952) Értékvesztés az időszak végén ....................................................................... 2 208 2 488 Az alábbi táblázatok a Csoport által 2021-ben és 2022-ben elszámolt a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszerrel értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza. 2022.01.01. Elszámolt értékvesztés Átváltási különbözet (és kerekítés) Felhasználás (a) 2022.12.31. Magyarország................. 20 915 7 897 10 (6 308) 22 514 Észak-Macedónia ............ 12 416 1 257 1 078 (1 287) 13 464 Többi ország ................... 212 56 17 (13) 272 Összesen......................... 33 543 9 210 1 105 (7 608) 36 250 2021.01.01. Elszámolt értékvesztés Átváltási különbözet (és kerekítés) Felhasználás (a) 2021.12.31. Magyarország................. 18 385 9 816 (1) (7 285) 20 915 Észak-Macedónia ............ 12 589 1 089 141 (1 403) 12 416 Többi ország ................... 219 107 1 (115) 212 Összesen......................... 31 193 11 012 141 (8 803) 33 543 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben. 4.2.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT AG-vel kötött kamat- és devizacsere ügyleteket tartalmaznak, amelyek a Csoport euró alapú hiteleinek és a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 2.2.2, 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2021.12.31. 2022.12.31. Kamat- és devizacsere ügyletek (éven túli) ............................................................. ................................................................................................................................... 16 415 31 723 Határidős ügyletek (éven belüli) .............................................................................. 300 - Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok......... 16 715 31 723 4.2.4 Egyéb pénzügyi eszközök Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.
37 4.2.4.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések....................... (a) 3 507 838 Pénzügyi lízingkövetelés ....................................................................................... (b) 331 286 Bankbetétek eredeti lejárat 3 hónapon túl ............................................................ (c) 4 061 - Egyéb ..................................................................................................................... 1 220 665 Összesen................................................................................................................. (e) 9 119 1 789 Az (a)–(e) pontok magyarázatát lásd a 4.2.4.2. megjegyzésben. 4.2.4.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Tőkeinstrumentumok............................................................................................. (d) 2 473 2 740 Pénzügyi lízingkövetelés ....................................................................................... (b) 565 481 Egyéb ..................................................................................................................... 730 575 Összesen................................................................................................................. (e) 3 768 3 796 (a) 2016-tól kezdődően a Magyar Telekom 11,6 milliárd forint európai uniós forrást használt fel. A pályázat első és második fordulója országszerte a digitális hálózatok fejlesztését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy Magyarország nyugati és keleti részein lévő háztartásai olyan vezetékes hálózattal kerüljenek lefedésre, mely képes elérni a legalább 30 Mbps sebességet. A Magyar Telekom 10,8 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 5 millió forint még nem került felhasználásra. A Magyar Telekom számos olyan beruházást hajtott végre, amelyek megfeleltek a kapcsolódó EU finanszírozási szerződések feltételeinek. Ezen befejezett beruházások vonatkozásában a támogatás pénzügyileg még nem rendezett összege követelésként kerül bemutatásra. Azon beruházások esetén, ahol a feltételek még nem teljesültek, a kapott előlegek az Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (mint eszközökhöz kapcsolódó támogatások fel nem használt előlegei). 2021.12.31. 2022.12.31. Tárgyi eszközként elszámolt kumulált támogatás összege .............................................. 11 683 11 635 Összesen kapott előleg (14. megjegyzés)......................................................................... 8 188 10 802 Támogatott eszközökhöz kapcsolódó fel nem használt előlegek (14. megjegyzés) ....... 12 5 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések ................................... 3 507 838 (b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést. (c) A 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek Macedóniában, túlnyomórészt euróban kerültek elhelyezésre; ezek összege 2022. december 31-én nulla forint (2021: 4 061 millió forint). (d) A Csoport 50%-os részesedéssel rendelkezik a korábban közös vezetésű vállalatban, az E2 Hungary Zrt-ben, ugyanakkor a másik tulajdonossal MET Holding AG-vel (MET) (2023 januártól az új tulajdonos a MET Sales and Trading Holding AG) kötött szerződés alapján nem rendelkezik jelentős befolyással a vállalat felett. A szerződés feltételeinek megfelelően ez a tőkeinstrumentum eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kerül értékelésre és elszámolásra. A szerződés alapján a MET vételi opcióval rendelkezik az E2 Hungary Zrt fennmaradó részére, amely opció eredménnyel szemben valós értértéken értékelt pénzügyi kötelezettségként kerül értékelésre és elszámolásra. A Maktel rendelkezik néhány nem jelentős tőkeinstrumentum befektetéssel, amelyek egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt valós értéken kerülnek elszámolásra. (e) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok külön megjegyzésben kerülnek bemutatásra. További információ a 2.2.1 és 4.2.3 megjegyzésben található. Az egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök becsült várható hitelezési vesztesége nem minősültek jelentősnek, így nem kerültek elszámolásra.
38 4.2.4.3 Éven túli vevőkövetelések Az éven túli vevőkövetelések (2022. december 31-én 22 806 millió forint, 2021. december 31-én 18 953 millió forint) nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelések a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségének összege 2022. december 31-én 2 736 millió forint (2021-ben: 2 273 millió forint). További információ a 3.3 megjegyzésben található. 4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli: ▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek, ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget vagy annak egy részét – kivéve a lízingkötelezettségeket, amelyek a 17-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra –, amikor rendezésre került, azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető. 4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába. Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken jelenítjük meg. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el. Szállítók és egyéb kötelezettségek A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Kötvények A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. 4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumokat és a függő vételárat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt modell alapján értékeljük és ezt alkalmazzuk a későbbi értékelések során is. A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni. A Csoport, mint felvásárló által, az IFRS 3 hatálya alá tartozó üzleti kombináció keretében a mérlegben kimutatott függő vételárat valós értéken értékeljük. A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).
39 4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzetre kimutatásban 4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket, valamint a cashpool szerződésből keletkező kötelezettségeket foglalják magukban. A DT AG-tól felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében, a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban merül fel. A forintra vonatkozó kamatcsereügylet kamatlábai rögzítettek (2,69% és 2,08%). További információkért lásd a 32.1.1 megjegyzést. A lenti táblázat a 2022. és 2021. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja. 2022.12.31. Könyv szerinti érték (millió forint) Kölcsönt nyújtó Pénz- nem Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat Eredeti futamidő 20 000 DT AG HUF 13,27% fix: 13,27% fix 2023. július 1 év 20 012 DT AG EUR 3,01% 1 havi EURIBOR +1.11% változó 2023. november 1 év 12 008 DT AG EUR 3,06% 3 havi EURIBOR +1.09% változó 2023. december 1 év 1 510 DT AG USD 4,02% * Cashpool 11 085 DT AG HUF 18,28% * Cashpool (732) DT AG EUR 1,65% * Cashpool 1 éven belül esedékes ...... 63 883 Elhatárolt kamat**............ 1 699 Egyéb pénzügyi kötelezettség.................... 118 1 éven belül esedékes összesen ........................... 65 700 48 030 DT AG EUR 3,17% 6 havi EURIBOR +0,826333% változó 2024. május 5 év 50 031 DT AG EUR 1,25% 6 havi EURIBOR +1,02879% változó 2025. január 5 év 1 éven túl esedékes összesen ........................... 98 061 * A DT AG a kamatlábakat havonta határozza meg. ** Az elhatárolt kamat összege a DT hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, amíg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes. 2022. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 64 784 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, valamint a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez - refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. (Lásd 5.1.3 megjegyzést.)
40 2021.12.31. Könyv szerinti érték (millió forint) Kölcsönt nyújtó Pénz- nem Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat Eredeti futamidő 29 520 DT AG EUR 0,00% 1 havi EURIBOR +0,564% változó 2022. július 1 év 1 579 DT AG USD 0,34% * Cashpool n/a 5 596 DT AG HUF 1,98% * Cashpool n/a 1 158 DT AG EUR 0,27% * Cashpool n/a 1 éven belül esedékes ...... 37 853 Elhatárolt kamat**............ 130 Egyéb pénzügyi kötelezettség.................... 84 1 éven belül esedékes összesen ........................... 38 067 44 280 DT AG EUR 0,30% 6 havi EURIBOR +0,826333% változó 2024. május 5 év 46 125 DT AG EUR 0,52% 6 havi EURIBOR +1,02879% változó 2025. január 5 év 1 éven túl esedékes összesen ........................... 90 405 * A DT AG a kamatlábakat havonta határozza meg. ** Az elhatárolt kamat összege a DT hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, amíg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT hitelek teljes összege a lejárati napon esedékesek. Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be: 2021.12.31. 2022.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Könyv szerinti érték Valós érték HUF-alapú bankhitelek Fix kamatozású ........................................................ - - 20 000 20 000 Változó kamatozású................................................. 5 596 5 596 11 085 11 085 5 596 5 596 31 085 31 085 EUR-alapú bankhitelek Fix kamatozású ........................................................ - - - - Változó kamatozású................................................. 121 083 121 083 129 349 130 825 121 083 121 083 129 349 130 825 USD-alapú bankhitelek Fix kamatozású ........................................................ - - - - Változó kamatozású................................................. 1 579 1 579 1 510 1 510 1 579 1 579 1 510 1 510 Elhatárolt kamat......................................................... 130 130 1 699 1 699 Egyéb pénzügyi kötelezettség .................................. 84 84 118 118 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen ........................................ 128 472 128 472 163 761 165 237 A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2022-ben 4,85% volt (2021-ben 0,38%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel.
41 4.4.2 Kötvények 2020-ban a Magyar Telekom külső finanszírozási struktúrájának felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a Társaság hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Ennek megfelelően a Társaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretei között történő kötvénykibocsátást hajtott végre és versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott. Az MNB 2019. július 1-jén indította el a Növekedési Kötvényprogramot, melynek célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítésén keresztül. A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására használja fel. A 2020. november 24-én megtartott zártkörű aukción a 70 milliárd forint nominál értékű kibocsátandó kötvényeket 70,83 milliárd forint értékben jegyezték a meghívott résztvevők. A kötvények jegyzett értékét 2020. november 26-án a Társaság rendelkezésére bocsátották a kötvényt jegyző résztvevők. Ezt követően 2020. december 17-én a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. 2020. december 21-től kezdődően (első kereskedési nap) van lehetőség a kötvények kereskedésére az XBond rendszerben. Az alábbi táblázat a kötvénykibocsátás fő paramétereit mutatja: Kötvény kódja Magyar Telekom 2027 HUF Bond Kötvény lejárat - 35 milliárd forint................................ 2026. november 26. - 35 milliárd forint................................ 2027. november 26. Kamatozás típusa ................................... fix kamatozás Kupon (nominális kamatláb).................. 1,45% Átlaghozam ............................................ 1,26% Effektív kamatláb................................... 1,95% 2022. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 68 531 millió forint volt (2021-ben 68 215 millió forint). További információkért lásd a 4.4.4.3 és 15. megjegyzést. 4.4.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi kötelezettségek A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT AG-vel kötött devizacsere forward ügyleteket tartalmaznak, amelyek a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 2.2.1, 4.5.1.2, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2022-ben a kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi kötelezettség értéke 2 035 millió forint volt (2021-ben 20 millió forint).
42 4.4.4 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4.4.4.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét. 2021.12.31. 2022.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség .................................................................... (a) 49 759 5 420 Vevői túlfizetések ..................................................................................... 1 394 1 277 Függő vételárból származó kötelezettség .............................................. (b) 150 - Egyéb ....................................................................................................... 4 123 5 023 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ........................ 55 426 11 720 2021.12.31. 2022.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség .................................................................... (a) 106 323 101 242 Egyéb ....................................................................................................... 2 908 2 676 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................... 109 231 103 918 Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel. (a) A jövőbeni éves frekvenciadíj fizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel. 2021. januárban új frekvenciablokkok kerültek megvásárlásra, amelyeket a Magyar Telekom 2022 áprilisától 2042 márciusig használhat. A frekvenciablokkok egyszeri díjaként 2022 áprilisában 44,28 milliárd forint került kifizetésre. További információk a 10.2, 10.5 és 34.2 megjegyzésekben találhatók. (b) A függő vételárból származó kötelezettségeket a Magyar Telekom az IFRS 3 szerinti üzleti kombinációkban felvásárlóként vette föl a könyveiben. Ezek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. 4.4.4.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése A banki hitelekhez és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó bejövő pénzmozgásokat és kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza. 4.4.4.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól Az alábbi táblázat tartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék. További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként a lízing kötelezettségek (lásd 9.2 megjegyzés) és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash-flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el.
43 Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Nyitó- egyenleg 2022. január 1. Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátás- ból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záróegyenleg 2022. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek ..... 128 472 - (606) 16 051 - 157 824 (137 980) - - - 163 761 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ......................... 20 - - 2 243 (228) - - - - - 2 035 Frekvenciadíj kötelezettség................... 156 082 - (6 071) 4 630 - - - - (47 979) - 106 662 Kötvények................................................................. 68 215 - (1 015) 1 331 - - - - - - 68 531 Pénzügyi lízingkötelezettség............................ 134 404 - (6 114) 39 222 - - - - (25 909) - 141 603 Vevői túlfizetések.................................................. 1 394 - (117) - - - - - - - 1 277 Függő vételárból származó kötelezettségek ...................................................... 150 - - - - - - - (150) - - Egyéb pénzügyi kötelezettségek .................... 7 031 - (2 200) 6 438 - - - - (3 570) - 7 699 - Pénzeszközök ........................................................ (13 463) 602 - - - - - - - - (12 861) - Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök .... (9 419) - (2 065) (6 122) 15 817 - - - - - (1 789) Nettó adósságállomány ....................... 472 886 602 (18 188) 63 793 15 589 157 824 (137 980) - (77 608) - 476 918 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ............................................................................................................................................................................................................................................................... (14 609) Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ........................................................................................................................................................................................................... (19 486) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ......................................................................................................................................................................... (91 859)
44 Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Nyitó- egyenleg 2021. január 1. Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátás- ból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záróegyenleg 2021. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek... 187 793 - (5 040) 2 224 - 166 931 (223 436) - - - 128 472 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben .................................... 13 - - 736 (729) - - - - - 20 Frekvenciadíj kötelezettség............................ 76 084 - (3 464) 88 143 - - - - (4 681) - 156 082 Kötvények............................................................... 67 904 - (1 015) 1 326 - - - - - - 68 215 Pénzügyi lízingkötelezettség.......................... 132 532 - (4 717) 26 635 - - - - (20 046) - 134 404 Vevői túlfizetések................................................ 1 309 - 85 - - - - - - - 1 394 Függő vételárból származó kötelezettségek .................................................... 427 - - (97) (180) - - - - - 150 Egyéb pénzügyi kötelezettségek .................. 8 547 - (2 531) 5 260 - - - - (4 245) - 7 031 - Pénzeszközök .............................................. (14 689) 1 226 - - - - - - - - (13 463) - Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök...................................................... (42 487) - (1 757) 1 790 13 267 19 768 - - - - (9 419) Nettó adósságállomány ...................... 417 433 1 226 (18 439) 126 017 12 358 186 699 (223 436) - ( 2 8 972) - 472 886 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek .................................................................................................................................................................................................................................................. (10 215) Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ............................................................................................................................................................................................... (18 788) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ................................................................................................................................................................. (94 712)
45 4.4.5 Kötelezettségek szállítók felé 2021.12.31. 2022.12.31. Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé ............................................ 12 089 13 241 Egyéb szállítói kötelezettségek ....................................................................... 129 942 145 545 Összesen........................................................................................................... 142 031 158 786 4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek 4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg: ▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint) ▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint) ▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint) A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű a valós érték megállapításához jelentősnek ítélt alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét a valós értékelés teljes egészéhez mérten értékeljük. Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták (Budapest Interest Rate Swap – budapesti kamatcsere ügyletek kamatlába) alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash- flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. Szint 1 információk – Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke alapján kerül meghatározásra. Szint 2 információk – A derivatív eszközök és kötelezettségek valós értéke alapján kerül meghatározásra. Szint 3 információk – A szerződésben rögzített függő vételárból származó kötelezettség értéke a 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Ugyancsak a 3. szintű információkat használjuk az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöknek minősített tőkeinstrumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek értékelésekor. A valós érték megállapítása a Black Scholes Martens model alkalmazásával, valamint a vonatkozó szerződés feltételeinek figyelembevételével, a versenytársak WACC mutatói és a kockázatmentes kamatlábra vonatkozó becslés alapján történik (további információk a 4.2.4.2 megjegyzésben találhatók). A következő táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2022. és 2021. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.
46 4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték 2022.12.31. Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök ....................................................... 12 861 - - - 12 861 12 861 Éven belüli vevőkövetelések ............................... 171 583 - - - 171 583 171 583 Éven túli vevőkövetelések ................................... 22 806 - - - 22 806 19 619 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................... - - 31 723 - 31 723 31 723 Csoporton belüli egyéb pénzügyi követelések ... 1 1 1 Pénzügyi lízingkövetelések ................................. 767 - - - 767 685 Tőkeinstrumentumok........................................... - 1 452 - 1 288 2 740 2 740 Támogatott eszközökhöz kapcsolódó követelések .......................................................... 838 - - - 838 838 Egyéb rövid lejáratú követelések ........................ 664 - - - 664 664 Egyéb hosszú lejáratú követelések...................... 575 - - - 575 494 Összesen............................................................... 210 095 1 452 31 723 1 288 244 558 241 208 2021.12.31. Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök .................................................... 13 463 - - - 13 463 13 463 Bankbetétek, eredeti lejárat 3 hónapon túl ...... 4 061 - - - 4 061 4 061 Éven belüli vevőkövetelések ............................ 158 187 - - - 158 187 158 187 Éven túli vevőkövetelések ................................ 18 953 - - - 18 953 17 799 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................ - - 16 715 - 16 715 16 715 Pénzügyi lízingkövetelések .............................. 896 - - - 896 881 Tőkeinstrumentumok........................................ - 1 292 - 1 181 2 473 2 473 Támogatott eszközökhöz kapcsolódó követelések ....................................................... 3 507 - - - 3 507 3 507 Egyéb rövid lejáratú követelések ..................... 1 220 - - - 1 220 1 220 Egyéb hosszú lejáratú követelések ................... 730 - - - 730 979 Összesen............................................................ 2 0 1 017 1 292 16 715 1 181 2 2 0 205 2 1 9 285 A FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, további információk a 4.2.3 megjegyzésben. Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként. Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza. Az egyéb átfogó eredményben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok (1. szint) nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a észak-macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon. A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.
47 4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték Könyv szerinti érték Valós érték 2022.12.31. Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .................................... 163 761 - - 163 761 165 237 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ....................................................... - 2 035 - 2 035 2 035 Kötelezettségek szállítók felé............................... 158 786 - - 158 786 158 786 Frekvenciadíj kötelezettség ................................. 106 662 - - 106 662 67 122 Kötvények ............................................................. 68 531 - - 68 531 45 622 Pénzügyi lízingkötelezettség ............................... 141 603 - - 141 603 116 539 Vevői túlfizetések.................................................. 1 277 - - 1 277 1 277 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ...................... 4 888 - 135 5 023 5 023 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.................... 2 676 - - 2 676 2 412 Összesen ............................................................... 648 184 2 035 135 650 354 564 053 Könyv szerinti érték Valós érték 2021.12.31. Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .................................... 128 472 - - 128 472 128 472 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ....................................................... - 20 - 20 20 Kötelezettségek szállítók felé............................... 142 031 - - 142 031 142 031 Frekvenciadíj kötelezettség ................................. 156 082 - - 156 082 145 425 Kötvények ............................................................. 68 215 - - 68 215 58 070 Pénzügyi lízingkötelezettség ............................... 134 404 - - 134 404 132 003 Vevői túlfizetések.................................................. 1 394 - - 1 394 1 394 Függő vételár kötelezettség................................. - - 150 150 150 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ...................... 4 123 - - 4 123 4 123 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.................... 2 764 - 144 2 908 2 961 Összesen ............................................................... 637 485 20 294 637 799 614 649 A származékos pénzügyi kötelezettségek és egy üzleti kombináció függő vételára, valamint a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség, ahol alkalmazható valós értéken van a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre. A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben is találhatók. A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.
48 4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra a függő vételár kötelezettség és a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség az IFRS 9 szerint. További információ a 4.5.1 megjegyzésben. A következő táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza. 2021.12.31. 2022.12.31. Január 1-i nyitóegyenleg................................................................................. 557 294 Tárgyidőszaki átértékelés................................................................................ - eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva................................ 17 (9) - egyéb pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban elszámolva................. (100) - Fizetés............................................................................................................... (180) (150) December 31-i záróegyenleg......................................................................... 294 135 4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2022. és 2021. évi nettó nyereségét/veszteségét. 2022 Követő értékelés alapján Kamat Valós érték- változás Deviza átértékelés Értékvesztés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség / (veszteség) Tőkeinstrumentumok (1. szint) ..... - 48 - - - 48 Tőkeinstrumentumok (3. szint) ..... - 106 - - - 106 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken......................... 1 495 - (2 211) (9 210) (5 057) (14 983) Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken ........ (16 611) - (22 426) - (29) (39 066) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ......................................... - 20 450 - - - 20 450 FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) ......................................... - 9 - - - 9 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ................. (15 116) 20 613 (24 637) (9 210) (5 086) (33 436) 2021 Követő értékelés alapján Kamat Valós érték- változás Deviza átértékelés Értékvesztés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség / (veszteség) Tőkeinstrumentumok (1. szint) ..... - 443 - - - 443 Tőkeinstrumentumok (3. szint) ..... - (11) - - - (11) Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken......................... 305 - (745) (11 012) (5 091) (16 543) Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken ........ (13 130) - (1 314) - (48) (14 492) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ......................................... - 6,972 - - - 6 972 FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) ......................................... - (17) - - - (17) Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ................. (12 825) 7,387 (2 059) (11 012) (5 139) (23 648)
49 A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24 megjegyzést). Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz, és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A fizetett díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakra vezethető vissza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, a VPOS terminálokon keresztül térülő bevételek díja és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is. 4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre. Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Vevőkövetelések és egyéb eszközök Kötelezettségek szállítók felé Vevőkövetelések és egyéb eszközök Kötelezettségek szállítók felé Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege............................................. 159 604 143 448 175 123 162 326 Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása ................................. (1 417) (1 417) (3 540) (3 540) A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege.......... 158 187 142 031 171 583 158 786 4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2022. december 31-i névértéken összesítve 16,4 milliárd forint (2021-ben: 14,7 milliárd forint). 2021 januárban a Magyar Telekom sikeresen részt vett a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában kiírt árverési eljárásban, melynek előfeltételeként további garanciák kibocsátása vált szükségessé. Az egyszeri spektrumdíj fizetési kötelezettség 2022 áprilisi teljesítését követően a kiegészítő garanciák nyújtása lezárult. A garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig mindent megtett azért, hogy eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnereinkkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. További információ a 4.4.4.1-es megjegyzésben találhatók. A Magyar Telekom nem rendelkezik lényeges biztosítékokkal a pénzügyi eszközei vonatkozásában. Minden pénzügyi eszköz átadás megfelelt a kivezetés követelményeinek. A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.
50 5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE 5.1 Pénzügyi kockázati tényezők A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cash-flow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cash-flow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket általában csak vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra. A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanolyan hatással lennének. Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző jelentéskészítési időszakhoz képest. 5.1.1 Piaci kockázat Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: ▪ árfolyamkockázat; ▪ kamatkockázat; ▪ árkockázat. A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek és kötvények kiegyensúlyozott kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2022 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2022-ben 1,98 (2021-ben 2,15) volt, a jóváhagyott maximum 2,8 és a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2022-ben 9,99 (2021-ben 17,58) volt, a jóváhagyott minimum 3,0. A Csoport a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és folyamatosan ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit. A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2022-es) és a megelőző (2021-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
51 5.1.1.1 Árfolyamkockázat Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan denominált pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a Csoport adott működési szegmensének funkcionális pénzneme. A külföldi leányvállalatok pénzügyi kimutatásainak a Csoport bemutatási pénznemére történő; a konszolidáció során végzett átváltásából eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal. A magyar forint 2022-ben kb. 8%-kal értékelődött le az euróval szemben. 2020-ban és 2021-ben a forint 7-12%-os tartományban ingadozott az euróval szemben, 2022-ben ez a tartomány jelentősen kiszélesedett, kb. 23%-ra. Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A kibocsátott vállalati kötvény forintban denominált, így ezen eszköz kapcsán nem merült fel devizakitettség. DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat Számos kapcsolt vállalati hitel az általános célok finanszírozására euróban került felvételre a Deutsche Telekom AG-től (DT AG). A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre és a saját tőkére. Az alábbi tábla a DT AG-tól felvett hitelek devizánkénti megbontását mutatja be: 2021.12.31. 2022.12.31. HUF........................................................................................... - 20 000 EUR........................................................................................... 119 925 130 082 Total......................................................................................... 119 925 150 082 Érzékenységvizsgálat Az eurónak a magyar forinttal szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése a beszámolási időszak végén hatással lett volna a külföldi devizában denominált hitelek értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. Eredményhatás Erősödés Gyengülés 2022. december 31. EUR/HUF (20% elmozdulás) Hitelek ................................................................................................................. (26 016) 26 016 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek ...................................................... 26 399 (26 399) Nettó hatás ........................................................................................................ 383 (383) 2021. december 31. EUR/HUF (10% elmozdulás) Hitelek ................................................................................................................. (11 993) 11 993 Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek ...................................................... 12 242 (12 242) Nettó hatás......................................................................................................... 249 (249)
52 Egyéb árfolyamkockázat A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint (iii) a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú devizában meghatározott szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg a következő időszakra, annak érdekében, hogy az ilyen típusú eszközökből és kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére. Az alábbi tábla a pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek, szállítói kötelezettségek, valamint az összesített cashpool követelések és kötelezettségek devizánkénti megbontását mutatja be: 2022.12.31. millió forintban EUR USD MKD RON BGN GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen ......................................... 60 - - - 177 - 530 - Lízing kötelezettségek összesen ... 56 756 8 197 - 1 502 - 83 140 - Szállítói kötelezettségek ............... 60 344 5 392 9 258 1 640 535 11 81 549 57 Aggregált cashpool egyenleg ...... (732) 1 510 - - - - 11 085 - 2021.12.31. millió forintban EUR USD MKD RON BGN GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen .................................... 60 - - - 205 - 631 - Lízing kötelezettségek összesen .................................... 55 830 8 190 - - - 78 376 - Szállítói kötelezettségek .......... 59 305 4 919 4 222 710 262 21 72 538 54 Aggregált cashpool egyenleg . 1 158 1 579 - - - - 5 596 - 2022-ben a vevőkövetelések 80%-a forint, 11% makedón dénár, 7% euró, 2% dollár and 1% román lej alapú volt (2021-ben 80% forint, 10% makedón dénár, 8% in euró és 2% dollár). A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek negatív valós piaci értéke 0,9 milliárd forint kötelezettség volt 2022. december 31-én (2021- ben: 0,2 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék.
53 Érzékenységvizsgálat Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással lett volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. Eredményhatás 2022. december 31. Erősödés Gyengülés EUR/HUF (20% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege........................................... (10 510) 10 510 Kapcsolódó határidős devizaügyletek .................................................................. 5 524 (5 524) Nettó hatás............................................................................................................ (4 986) 4 986 USD/HUF (40% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege........................................... (959) 959 Kapcsolódó határidős devizaügyletek .................................................................. 1 553 (1 553) Nettó hatás............................................................................................................ 594 (594) EUR/MKD (20% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege........................................... (292) 292 Kapcsolódó határidős devizaügyletek .................................................................. - - Nettó hatás............................................................................................................ (292) 292 USD/MKD (20% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege........................................... (84) 84 Kapcsolódó határidős devizaügyletek .................................................................. - - Nettó hatás............................................................................................................ (84) 84
54 Eredményhatás 2021. december 31 Erősödés Gyengülés EUR/HUF (10% elmozdulás) Devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege ............................................................................ (4 014) 4 014 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ............................................................... 4 356 (4 356) Nettó hatás......................................................................................................... 342 (342) USD/HUF (15% elmozdulás) Devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege ............................................................................ (589) 589 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ............................................................... 722 (722) Nettó hatás......................................................................................................... 133 (133) EUR/MKD (10% elmozdulás) Devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege ............................................................................ 474 (474) Kapcsolódó határidős devizaügyletek ............................................................... - - Nettó hatás......................................................................................................... 474 (474) USD/MKD (15% elmozdulás) Devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege ............................................................................ 20 (20) Kapcsolódó határidős devizaügyletek ............................................................... - - Nettó hatás......................................................................................................... 20 (20) A volatilis nemzetközi pénzpiacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 20 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 40 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár az euróval szemben 20 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 20 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon. 5.1.1.2 Kamatlábkockázat A Magyar Telekom ki van téve a kamatlábak változásának is: BUBOR, ESTR, EURIBOR, SOFR és USD LIBOR. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t. A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. Másrészről, a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak, amint azt az IFRS 7 meghatározza. A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből). A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cash-flow fedezéssel.
55 Pénzügyi eszközök A magyarországi működésből származó készpénztöbbletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cash-flow-ra. A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok észszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport kamatbevételében. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DT AG) szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye. Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 81%-ot tett ki 2022. december 31-én (2021-ben 81%). Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash-flow érzékenységvizsgálat Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 19%-ot tett ki 2022. december 31-én (2021: 19%). A kamatlábak reálisan várható 200 bázispontos változása (2021: 300 bázispont) a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre. Eredményhatás 200bp növekedés 200bp csökkenés 2022.12.31. Változó kamatozású kötelezettségek ................................................... (2 853) 2 853 Kamatcsere ügyletek ............................................................................ 1 961 (1 961) Cash-flow érzékenység (nettó)........................................................... (892) 892 Eredményhatás 300bp növekedés 300bp csökkenés 2021.12.31. Változó kamatozású kötelezettségek................................................... (3 848) 3 848 Kamatcsere ügyletek ............................................................................ 2 712 (2 712) Cash-flow érzékenység (nettó)........................................................... (1 136) 1 136
56 A Csoport pénzügyi kötelezettségeinek kamatláb-kitettsége: 2021.12.31. 2022.12.31. DT AG hitelek és Cashpool kötelezettségek Swapok DT AG hitelek és Cashpool kötelezettségek Swapok BUBOR ............................................... 5 596 - 11 085 - EURIBOR/ESTR ................................. 121 083 (90 450) 130 081 (98 061) USD LIBOR/SOFR .............................. 1 579 - 1 510 - Összesen ........................................... 128 258 (90 450) 142 676 (98 061) További információ a 4.4.1 megjegyzésben. 5.1.2 Hitelezési kockázat Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak. A partnerkockázat csökkentése és a finanszírozási költségek optimalizálása érdekében a Magyar Telekom a megtermelt készpénzt a hitelek és a kölcsönök törlesztésére fordítja, így jelentős bankbetéttel nem rendelkezik. A bankszámlán lévő készpénz elsősorban a napi likviditási igényekhez kapcsolódik, nem pedig befektetési célhoz. Emellett a Magyar Telekom csak jelentős hitelintézeteknél vezet bankszámlát a partnerkockázat további csökkentése érdekében. A Maktel nem rendelkezik hitellel, a megtermelt készpénzt a felhasználásig pár hónapos lejáratú bankbetétben köti le, amelyet a legmegbízhatóbb helyi bankok között diverzifikál. Az észak-macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ennélfogva a készpénztöbblet a legnagyobb és pénzügyileg legerősebb pénzügyi intézmények között kerül diverzifikálásra és a lejáratukat ésszerű szintre csökkentjük. A teljes észak- macedóniai bankokban tartott készpénzállomány 7,7 milliárd forint volt 2022. december 31-én (2021-ben: 13,2 milliárd forint). A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt korlátozott. A hitelezési kockázatok egyedi és portfóliószinten számított értékvesztések révén kerülnek figyelembevételre. A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban (4.2.2.1 megjegyzés). Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Észak-Macedóniában dénár). 2021.12.31. 2022.12.31. Magyarország ............................................................................................... 140 838 150 678 Észak-Macedónia.......................................................................................... 15 816 18 928 Egyéb ............................................................................................................ 1 533 1 977 158 187 171 583 A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2022-ben a konszolidált bevételek 1,2%-a volt (2021-ben: 1,6%). További információ a 3.3 és 4.2.2.2 megjegyzésekben található. A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.
57 Magyarország A fizetőképesség vizsgálat automatikusan történik a fizetőképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a fennálló tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, felszólító email, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák. Észak-Macedónia A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség- vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot fizetőképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A fizetőképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Észak- Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon. További információk a 4.1.1 megjegyzésben. 5.1.3 Likviditási kockázat Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű lehívható hitelkeret fenntartására. A Csoport pénzügyi tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 45,5 milliárd forint volt 2022. december 31-én (2021: 43,5 milliárd forint). Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2022. és 2021. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.)
58 A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően a DT AG-tól felvett rövid lejáratú hitelekből finanszírozza, melyek a működőtőke és a folyamatos működés támogatására kerülnek folyósításra. A menedzsment úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a korábbi évekhez – refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. Ebből adódóan a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban. 2022. december 31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év közötti 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek............................................ 145 544 145 544 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások ........................ 13 242 13 242 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............. 173 647 71 141 102 506 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ......... 2 035 2 035 - - Lízingkötelezettségek ............................................................................. 169 340 32 653 75 507 61 180 Kötvények................................................................................................ 73 099 1 015 72 084 - Frekvencia díj kötelezettségek............................................................... 144 995 9 588 35 153 100 254 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................... 9 424 6 418 3 006 - Pénzügyi kötelezettségek cash-flow.................................................... 731 326 281 636 288 256 161 434 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)....................................................... 264 8 256 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ................ 105 666 3 202 102 464 - Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................................... 85 064 1 910 83 154 - Nettó forint befolyások (millió forint) .................................................. 20 602 1 292 19 310 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)....................................................... 150 150 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ...................................................... 11 11 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ................ 64 170 64 170 - - Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................................... 67 805 67 805 - - Nettó forint befolyások (millió forint) .................................................. (3 635) (3 635) - -
59 2021. december 31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év közötti 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek............................................ 129 941 129 941 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások ........................ 12 090 12 090 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............. 130 429 38 321 92 108 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben ......... 20 20 - - Lízingkötelezettségek ............................................................................. 160 186 27 361 71 969 60 856 Kötvények................................................................................................ 73 797 1 015 38 167 34 615 Frekvencia díj kötelezettségek ............................................................... 199 103 54 447 35 885 108 771 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................... 8 873 5 710 3 163 - Pénzügyi kötelezettségek cash-flow.................................................... 714 439 268 905 241 292 204 242 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)....................................................... 251 1 250 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ................ 92 619 369 92 250 - Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................................... 86 974 1 910 85 064 - Nettó forint befolyások (millió forint) .................................................. 5 645 (1 541) 7 186 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)....................................................... 198 198 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ...................................................... 15 15 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ................ 77 948 77 948 - - Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................................... 78 542 78 542 - - Nettó forint befolyások (millió forint) .................................................. (594) (594) - - A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,41 év 2022. december 31-én (2021: 3,25 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2022. december 31-ét, illetve a 2021. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. További információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.2 Tőkekockázat kezelése A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez elsősorban úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, vagy alternatívaként visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. 2022-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 15 000 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2021-ben 15 311 millió forint), valamint a Társaság Igazgatósága 29 459 millió forint osztalék jóváhagyását javasolja a 2023. áprilisi éves közgyűlésén. A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség. A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 735 milliárd forintot tett ki 2022. december 31-én (2021: 693 milliárd forint).
60 6 NYERESÉGADÓ 6.1 Nyereségadók – számviteli politikák A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az éves eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. 6.1.1 Tényleges adó A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A nyereségadók a társasági adóból, a helyi iparűzési adóból és az egyéb nyereségadókból állnak. 6.1.1.1 Társasági adó A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint. 6.1.1.2 Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók A helyi iparűzési adó, olyan helyi szinten kivetett magyarországi adónem, amelyet a társaságok nettó módon számolt eredményére vetnek ki, rendszerint a társasági adónál jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az alkalmazott adókulcs. Az egyéb nyereségadók az innovációs járulékot tartalmazzák, amelyet a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan kell kalkulálni, de alacsonyabb az adókulcs és a központi költségvetésbe kerül befizetésre. 6.1.2 Halasztott adó A halasztott adók az eszközök és kötelezettségek adóalapja és a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke közötti átmeneti különbségek után kerül elszámolásra. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem üzleti kombinációs – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan – jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában. Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó- követelés érvényesíthető.
61 6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét. Nyereségadó ráfordítás 2021 2022 Társasági adó ................................................................................................ 3 831 4 517 Helyi iparűzési adó ........................................................................................ 8 215 8 615 Egyéb nyereségadó ...................................................................................... 1 299 1 360 Halasztott adó ............................................................................................... 2 921 2 829 Összes............................................................................................................... 16 266 17 321 Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt adók az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetésekhez kapcsolódnak, és nem jelentősek sem 2021-ben, sem 2022-ben. 6.2.1 Adólevezetés Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk: 2021 2022 IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény .................................... 79 113 84 395 9%-on számított adó .................................................................................. (a) (7 120) (7 596) Eltérő adókulcsok hatása ........................................................................... (b) (164) (239) Adóalapot nem képező tételek adóhatása................................................ (c) 410 797 Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ....................................... (d) (743) (1 232) Helyi iparűzési adó ..................................................................................... (e) (8 215) (8 615) Egyéb nyereségadó ................................................................................... (f) (1 299) ( 1 360) Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása.. (f) 856 898 Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ......................................... (g) 9 26 Nyereségadó ráfordítás ........................................................................... (16 266) (17,321) Effektív adókulcs ....................................................................................... 20,56% 20,52% Az (a)-(g) magyarázatokat lásd a következőkben. (a) A fenti megbontásnál alkalmazott adókulcs, a magyarországi társasági adókulcs, melynek mértéke 2022-ben 9% (2021-ben 9%). (b) Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Észak-Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását. (c) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredménynek, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe. (d) A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását. (e) Helyi iparűzési adó és az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.
62 (f) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg. (g) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben. 6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó ki-mutatásban 6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek. 6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők: Egyenleg 2020. december 31-én Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2021. december 31-én Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2022. december 31-én Halasztott adó követelés / (kötelezettség) Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés)...................... 502 (4 277) 4 661 886 (3 207) 6 052 3 731 Adótörvény szerint elhatárolt veszteség......................................... 11 (11) - - - - - Egyéb pénzügyi eszközök ............... (374) 18 - (356) (17) (17) (390) Követelések és készletek értékvesztése .................................. 1 173 175 - 1 348 88 - 1 436 Tárgyi eszközök és immateriális javak ................................................ (6 346) 921 - (5 425) (402) - (5 827) Goodwill .......................................... (14 481) - - (14 481) - - (14 481) Szállítók és egyéb kötelezettségek 224 41 - 265 12 - 277 Hitelek és egyéb kölcsönök ............ (573) (71) - (644) 688 - 44 Céltartalék képzése ........................ 1 361 283 - 1 644 9 - 1 653 Összes nettó halasztott adó .......... (18 503) (2 921) 4 661 (16 763) (2 829) 6 035 (13 557) Ebből: halasztott adó kötelezettség................................... (18 621) (16 888) (14 299) Ebből: halasztott adó követelés...... 118 125 742 Egyéb mozgások tartalma: Árfolyamváltozás hatása ................ - (17) Adókedvezmény növekmény hatása .............................................. 4 661 6 052 Az egyéb mozgások oszlopa jellemzően a 2022-ben és 2021-ben elszámolt energiahatékonysági beruházási adókedvezmény növekedését, továbbá az árfolyamhatásokat tartalmazza. A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben. A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.
63 Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 23 427 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2022. december 31-én (2021-ben 21 987 millió forint volt). A goodwillen képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwillhez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség. 6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény A Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Hungary 2020 óta energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek mindkét Társaság eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. Ez a beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képeztek a Társaságok. Az elért adókedvezményből a Magyar Telekom 3 237 millió forintot a 2022-es adóelszámolás során érvényesít, a fennmaradó 3 731 millió forintos hányad pedig halasztott adó követelésként marad a könyveiben, ezt várhatóan a 2023-ban keletkező társasági adókötelezettséggel szemben fogja felhasználni. A Magyar Telekom energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak 2022. december 31-ra vonatkozóan (millió Ft-ban): Kedvezmény keletkezésének éve Figyelembe vehető eszköz-beruházás összege Megállapított adókedvezmény Adó-ráfordítással szemben megjelenített n ö vekedés Felhasznált adó- kedvezmény Fennmaradó adókedvezmény értéke 2022.12.31. Lejárat éve 2020 ........................... 7 885 2 823 9 (2 832) - 2025 2021 ........................... 12 671 4 661 26 (4 687) - 2026 2022 ........................... 15 529 6 052 - (2 321) 3 731 2027 Összesen..................... 36 085 13 536 35 (9 840) 3 731 Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kellett teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak. 6.4 A tényleges adó a Cash-flow kimutatásban A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban. Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow kimutatásban: Tevékenységek a Cash-flow kimutatásban 2021 2022 Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra) ........... (14 471) (18 615) Befektetési tevékenységből származó cash-flow (beruházási adókedvezményre a bevallás évben igénybe vett) ................................................................................................................... 2 320 4 283 Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ........................................................................ - - Ténylegesen kifizetett nyereségadó .......................................................................................... (12 151) (14 332) A Magyar Telekom 2020 óta hajt végre energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2022-ben és 2021-ben csökkentett összegű társasági adó került kifizetésre.
64 6.5 Adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna. 6.6 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.
65 7 KÉSZLETEK 7.1 Készletek – számviteli politikák A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár. A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el. 7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 2021.12.31. 2022.12.31. Áruk .................................................................................................................. 16 074 22 764 Egyéb készletek ............................................................................................... 2 133 2 842 Összesen........................................................................................................... 18 207 25 606 Értékvesztés ..................................................................................................... (154) (262) 18 053 25 344 A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2021., sem 2022. december 31-én.
66 8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK 8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök– számviteli politikák Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszközök jelenlegi állapotukban készen állnak az értékesítésre. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el. Amennyiben az eszközök értékesítésre történő kijelölési kritériuma megszűnik, úgy azokat a továbbiakban nem lehet értékesítésre kijelöltként nyilvántartani. Azon eszközöket, amelyek már nem minősülnek értékesítésre tartottnak, a következők közül az alacsonyabb értéken kell értékelni, az értékesítésre tartott minősítését megelőző könyv szerinti értéke, módosítva az értékcsökkenéssel, amortizációval, amelyet elszámoltak volna, ha az eszköz nem lett volna értékesítésre kijelölve, és annak megtérülő értéke a megtartásra vonatkozó döntés meghozatalának időpontjában. 8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök és kötelezettségek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 2021.12.31. 2022.12.31. Pénzeszközök ................................................................................................... 138 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ......................................................... 62 - Immateriális javak............................................................................................ 1 287 - Goodwill ........................................................................................................... 638 - Tárgyi eszközök................................................................................................ 161 2 Értékesítésre kijelölt eszközök összesen ....................................................... 2 286 2 2021.12.31. 2022.12.31. Céltartalékok.................................................................................................... 104 - Egyéb pénzügyi kötelezettségek .................................................................... 246 - Értékesítésre kijelölt kötelezettségek összesen ........................................... 350 - 2021-ben az értékesítésre kijelölt eszközök és kötelezettségek azokat a telkeket, épületeket és műszaki eszközöket tartalmazzák, amelyeket kijelöltek értékesítésre, valamint azon eszközöket és kötelezettségeket, amelyeket a Pan-Inform Kft. és a T-Systems Zrt. egészségügyi szolgáltatások tevékenységének értékesítésével kapcsolatosak. 2021 decemberében a Magyar Telekom Csoport megállapodást írt alá a Pan-Inform Kft.-ben fennálló 100%-os részesedésének eladásáról, melynek egyedüli tulajdonosa a T-Systems Zrt. A megállapodás a magyarországi központi, digitális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevekénységeket érinti, melyek részben a T-Systems Zrt. üzemeltetésében voltak. T-Systems Zrt. a megállapodás lezárását megelőzően értékesítette a megállapodásban értintett eszközöket és kötelezettségeket a Pan- Inform Kft részére. A Pan-Inform Kft. és a T-Systems Zrt. egészségügyi szolgáltatások tevékenység az MT-Magyarország szegmensben kerül bemutatásra (a szegmens besorolás a 33. megjegyzésben kerül meghatározásra). Pan-Inform értékesítése 2022 január végén zárult, amikor 5,5 millárd forint összegű vételár került átutalásra, amelyen 3,3 milliárd forint eredmény került elszámolásra. További információk a 22 és 26.2 megjegyzésekben. 2022-ben értékesítésre kijelölt eszközök között olyan tárgyi eszközök kerültek, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor.
67 9 TÁRGYI ESZKÖZÖK 9.1 Tárgyi eszközök – számviteli politikák A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés). Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is. Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban (Értékcsökkenési leírás) kerül elszámolásra. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra. A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama. A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama Év Épületek ............................................................................................................................................... 5–50 Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ....................................................................... 3–38 Egyéb távközlési berendezések .......................................................................................................... 2–25 Egyéb berendezések ........................................................................................................................... 2–50 Az üzemelő ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak hasznos élettartama növekedhet, ha felújítás történik az eszközön. Automatikusan nem történik hasznos élettartam módosítás, csak abban az esetben, ha a beruházás eredményeként az eszköznek jelentősen megnövekedik a hasznos élettartama, ami egyedi megalapozott szakértői döntés során kerül meghatározásra. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós (FVLCD) értéke és használati értéke közül a magasabb. A megtérülő értéket az eszközökre vonatkozóan egyedileg kell megbecsülni. Ha az eszköz megtérülő értékének meghatározása egyedileg nem lehetséges, annak a pénztermelő egységnek (CGU) a megtérülő értékét kell megállapítani, amelyhez az eszköz tartozik. Ezen eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető .
68 A elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték különböző értékelési módszerek segítségével kerül meghatározásra. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Ha az FVLCD meghaladja a CGU könyv szerinti értékét, addig az eszközre vagy CGU-ra vonatkozóan nem kerül értékvesztés elszámolásra és nem szükséges kiszámolni az eszközök használati értékét. A tárgyi eszközök értékvesztése az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás soron kerül elszámolásra.
69 9.2 Tárgyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2021. január 1. Bruttó érték ......................................................................... 135 346 1 120 458 98 483 1 354 287 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (62 399) (778 067) (80 896) (921 362) Nettó érték ......................................................................... 72 947 342 391 17 587 432 925 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................................. (485) (4) - (489) 432 436 Nettó érték – 2021. január 1. ............................................. 72 947 342 391 17 587 432 925 Beruházás ............................................................................ 1 119 75 603 2 701 79 423 Akvizíció miatti növekedés ................................................. - 1 802 (377) 1 425 Értékesített leányvállalati miatti csökkenés ...................... - - - - Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ....................................................................... 254 - - 254 Kivezetés ............................................................................. (684) (579) (462) (1 725) Tárgyévi értékcsökkenés.................................................... (4 312) (67 360) (5 446) (77 118) Átsorolás.............................................................................. (549) 2 992 (735) 1 708 Átváltási különbözet ........................................................... 172 525 4 701 Nettó érték – 2021. december 31. ................................... 68 947 355 374 13 272 437 593 2021. december 31. Bruttó érték ......................................................................... 135 605 1 149 359 89 446 1 374 410 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (66 658) (793 985) (76 174) (936 817) Nettó érték ......................................................................... 68 947 355 374 13 272 437 593 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................................. (133) (17) (11) (161) 437 432 Nettó érték – 2022. január 1. ............................................. 68 947 355 374 13 272 437 593 Beruházás ............................................................................ 1 040 91 757 2 740 95 537 Akvizíció miatti növekedés ................................................. 6 422 37 465 Értékesített leányvállalati miatti csökkenés ...................... (23) (1 573) (49) (1 645) Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ....................................................................... 516 - - 516 Kivezetés ............................................................................. (151) (558) (252) (961) Tárgyévi értékcsökkenés.................................................... (4 104) (60 074) (5 046) (69 224) Átsorolás.............................................................................. (70) 7 292 409 7 631 Átváltási különbözet ........................................................... 1 436 4 133 229 5 798 Nettó érték – 2022. december 31. ................................... 67 597 396 773 11 340 475 710 2022. december 31. Bruttó érték ......................................................................... 138 719 1 209 659 85 630 1 434 008 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (71 122) (812 886) (74 290) (958 298) Nettó érték ......................................................................... 67 597 396 773 11 340 475 710 Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................................. - (2) - (2) 67 597 396 771 11 340 475 708 A fenti tábla tartalmazza azokat a tárgyi eszközöket, amelyek operatív lízingbe vannak adva, további információ a 17.3 megjegyzésben található.
70 A használatijog-eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben. Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2021. január 1. Bruttó érték ......................................................................... 104 127 42 519 7 228 153 874 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (23 233) (6 253) (3 053) (32 539) Nettó érték ......................................................................... 80 894 36 266 4 175 121 335 Nettó érték – 2021.01.01. ................................................. 80 894 36 266 4 175 121 335 Beruházás ............................................................................ 9 844 10 434 2 662 22 940 Kivezetés ............................................................................. (995) (422) (117) (1 534) Tárgyévi értékcsökkenés.................................................... (12 107) (4 666) (2 101) (18 874) Átsorolás.............................................................................. (242) (1 303) - (1 545) Átváltási különbözet ........................................................... 23 (2) 12 33 Nettó érték – 2020.12.31. ................................................ 77 417 40 307 4 631 122 355 2021. december 31. Bruttó érték ......................................................................... 111 290 50 855 8 732 170 877 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (33 873) (10 548) (4 101) (48 522) Nettó érték ......................................................................... 77 417 40 307 4 631 122 355 Nettó érték – 2022. január 1. ............................................. 77 417 40 307 4 631 122 355 Beruházás ............................................................................ 10 256 14 261 5 644 30 161 Kivezetés ............................................................................. (873) (228) (140) (1 241) Tárgyévi értékcsökkenés.................................................... (12 674) (4 925) (2 720) (20 319) Átsorolás.............................................................................. (609) (7 022) - (7 631) Átváltási különbözet ........................................................... 292 75 47 414 Nettó érték – 2022. december 31. ................................... 73 809 42 468 7 462 123 739 2022. december 31. Bruttó érték ......................................................................... 118 617 55 861 12 803 187 281 Halmozott értékcsökkenés ................................................. (44 808) (13 393) (5 341) (63 542) Nettó érték ......................................................................... 73 809 42 468 7 462 123 739 A tárgyi eszközök 2022. december 31-i záróegyenlege 63 095 millió forint értékben (2021: 55 237 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható. Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását. Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom Nyrt. által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül. A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók. A Csoport sem 2021-ben, sem 2022-ben nem számolt el jelentős értékvesztést. A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2021, sem 2022. december 31-én.
71 9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2022. évi felülvizsgálata számos eszköz hasznos élettartamát érintette. Az élettartam- változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2022 2023 2024 2025 2025 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) ......................................................................... 1 036 (1 520) 447 292 (255) A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2021. évi felülvizsgálata számos eszköz hasznos élettartam változtatását jelentette amely főként a Maktel RAN modernizációs projekthez kapcsolódott. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2021 2022 2023 2024 2024 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) ......................................................................... 1 702 923 328 (412) (2 541)
72 10 IMMATERIÁLIS JAVAK 10.1 Immateriális javak – számviteli politikák Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor általában költségként számoljuk el. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva. A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybe vevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás során kerül kimutatásra. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3 megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el. Év Szoftverek ..................................................................................................................................... 2–24 Koncessziók és licencek ................................................................................................................ 3–25 Egyéb immateriális javak ............................................................................................................. 3–10 Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az immateriális javak könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke (FVLCD) és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k). A Csoport egyedi immateriális javainak megtérülő értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyedi eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU- szinten határozza meg. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket az értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.
73 A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is. A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash- flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés- vizsgálatának kiindulási pontját. Amíg az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték meghaladja a CGU könyv szerinti értékét, addig a CGU-ra vonatkozóan nem kerül értékvesztés elszámolásra és nem szükséges kiszámolni az eszközök használati értékét. A használati értéke megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték nem haladja meg a működési szegment könyv szerinti értékét. Amennyiben a megtérülő érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni. Az immateriális javak értékvesztése az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás soron kerül elszámolásra.
74 10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Goodwill Koncessziók és licencek Szoftver Egyéb Összesen 2021. január 1. Bruttó érték ............................................................. 213 137 291 455 356 119 33 717 894 428 Halmozott értékcsökkenés ..................................... - (108 456) (269 491) (17 664) (395 611) Nettó érték ............................................................. 213 137 182 999 86 628 16 053 498 817 Nettó érték – 2021. január 1. ................................. 213 137 182 999 86 628 16 053 498 817 Beruházás ................................................................ - 84 166 23 899 5 690 113 755 Akvizíció miatti növekedés ..................................... 14 - - 58 72 Értékesített leányvállalat miatti csökkenés ........... - - - - - Értékesítésre kijelölt eszközök közé átsorolás........ (638) - (1 287) - (1 925) Kivezetés ................................................................. - - (153) (2) (155) Tárgyévi értékcsökkenés........................................ - (19 511) (25 860) (6 599) (51 970) Átsorolás.................................................................. - - (80) (83) (163) Átváltási különbözet ............................................... - 62 102 67 231 Nettó érték – 2021. december 31. ....................... 212 513 247 716 83 249 15 184 558 662 2021. december 31. Bruttó érték ............................................................. 212 513 354 334 343 761 35 257 945 865 Halmozott értékcsökkenés ..................................... - (106 618) (260 512) (20 073) (387 203) Nettó érték ............................................................. 212 513 247 716 83 249 15 184 558 662 Nettó érték – 2022. január 1. ................................. 212 513 247 716 83 249 15 184 558 662 Beruházás ................................................................ - 3 491 20 567 9 634 33 692 Akvizíció miatti növekedés ..................................... 266 - - 868 1 134 Értékesített leányvállalat miatti csökkenés ........... (66) - 43 - (23) Értékesítésre kijelölt eszközök közé átsorolás........ - - - - - Kivezetés ................................................................. - - (967) (3) (970) Tárgyévi értékcsökkenés........................................ - (17 326) (24 705) (7 194) (49 225) Átsorolás.................................................................. - (438) 472 (34) - Átváltási különbözet ............................................... - 381 674 573 1 628 Nettó érték – 2022. december 31. ....................... 212 713 233 824 79 333 19 028 544 898 2022. december 31. Bruttó érték ............................................................. 212 713 277 681 342 238 42 378 875 010 Halmozott értékcsökkenés ..................................... - (43 857) (262 905) (23 350) (330 112) Nettó érték ............................................................. 212 713 233 824 79 333 19 028 544 898 Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül. Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását. A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. 2021- ben új frekvenciák megszerzésére került sor, ami jelentősen megnövelte a koncessziók és a licencek könyv szerinti értékét. A megvásárolt 900 MHZ és 1800 MHz frekvenciákkal kapcsolatosan 83,1 milliárd forint került elszámolásra, amely tartalmazza az egyszeri frekvencia-díjat és az éves frekvenciadíjak jelentértékét. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkulációja a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 4.4.4.1, 10.5, 28 és 34.2 megjegyzések tartalmaznak. Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.
75 A Csoport immateriális javai sem 2021., sem 2022. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként. 10.3 Hasznos élettartam Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata 2021-ben és 2022-ben számos eszköz -elsősorban szoftverek - élettartam változását jelentette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2022 2023 2024 2025 2025 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ............................................................................ (2 562) (115) 724 622 1 330 2021 2022 2023 2024 2024 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ............................................................................ (1 483) (33) 909 679 (72) 10.4 Goodwill A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit elidegenítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (5.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 és 10.1 megjegyzésekben. 2021.12.31. 2022.12.31. Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke MT-Magyarország ..... 192 314 1 035 769 1 507 266 192 514 1 052 686 1 368 990 Észak-Macedónia....... 20 199 127 694 356 411 20 199 142 200 183 863 Összesen..................... 212 513 1 163 463 1 863 677 212 713 1 194 886 1 552 853 A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2022-ben és 2021-ben lefolytatott értékvesztés-vizsgálat megállapította, hogy értékvesztés elszámolására nem volt szükség.
76 10.5 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licencek. A jelentős licencek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 34. megjegyzésben. 2021.12.31. 2022.12.31. Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Magyarország 700 MHz.............................................................................. 38 447 18 36 340 17 800 MHz.............................................................................. 27 463 12 25 266 11 900 MHz.............................................................................. 39 584 12-21 37 047 11-20 1800 MHz ........................................................................... 67 774 12-21 63 845 11-20 2100 MHz ........................................................................... 29 047 5-18 26 019 4-17 2600 MHz ........................................................................... 12 358 12 11 370 11 26 GHz................................................................................. 242 2-5 145 1-4 3600 MHz ........................................................................... 28 905 18 26 905 17 Macedónia 100 MHz.............................................................................. - - 1 126 15 700 MHz.............................................................................. - - 2 038 15 800 MHz/1800 MHz.......................................................... 2 262 12 2 253 11 1800 MHz .......................................................................... 26 7 25 6 2100 MHz .......................................................................... 1 341 6-7 1 248 5-6 Egyéb ..................................................................................... 267 5 197 4 Koncessziók és licencek összesen ........................................ 247 716 233 824
77 11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN 11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent. Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak, valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek. Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük. Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük. A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével. A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében. A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek. 11.2 Társult vállalkozások A Csoportnak 2021. és 2022. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2021., sem 2022. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége. 11.3 Közös vezetésű vállalkozások A Csoportnak sem 2021. sem 2022. december 31-én nem volt közös vezetésű vállalkozása. 11.4 Közös tevékenységek 2015-ben a Társaság és a Yettel Magyarország (korábban: Telenor Magyarország) megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Yettel Magyarország Nyugat- Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Yettel közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Magyar Telekom által a Yettel felé és a Yettel által a Magyar Telekom felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős. Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
78 12 EGYÉB ESZKÖZÖK Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak bemutatva. 12.1 Egyéb forgóeszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Aktív időbeli elhatárolások .............................................................................. 6 834 10 042 Egyéb adókövetelés ........................................................................................ 1 322 718 Egyéb ............................................................................................................... 275 265 Összesen........................................................................................................... 8 431 11 025 12.2 Egyéb befektetett eszközök Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét 2022. december 31-én azok az eszközök teszik ki, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (mintegy 7 402 millió forint értékben, ld. 18.4 megjegyzést). 13 CÉLTARTALÉKOK 13.1 Céltartalékok – számviteli politikák Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben halmozódnak fel. A céltartalékképzés miatti ráfordítások a Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot jellemzően az eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.
79 13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Vég- kielégítés Részvény alapú kifizetések Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen Jogi ügyek Eszköz helyreállítási kötelezettség Egyéb Összesen 2021. január 1. ......................... 2 017 2 228 207 4 452 581 8 208 471 13 712 Feloldás.................................... (358) (112) (69) (539) (22) (8) (517) (1 086) Képzés ...................................... 2 381 1 982 941 5 304 702 262 2 889 9 157 Átsorolás értékesítésre kijelölt kötelezettségek közé................ - - - - - - (104) (104) Kamat ....................................... - (8) - (8) 562 174 - 728 Átértékelési különbözet ............ - 8 14 22 6 2 (1) 29 Felhasználás (kamatkompo- nenssel) .................................... (3 338) (1 299) (433) (5 070) (116) (41) (1 128) (6 355) 2021. december 31. ................. 702 2 799 660 4 161 1 713 8 597 1 610 16 081 Ebből rövid lejáratú rész ........... 571 1 728 462 2 761 260 25 321 3 367 Ebből hosszú lejáratú rész ........ 131 1 071 198 1 400 1 453 8 572 1 289 12 714 2022. január 1. ......................... 702 2 799 660 4 161 1 713 8 597 1 610 16 081 Feloldás.................................... (114) (129) - (243) (20) (12) (1 358) (1 633) Képzés ...................................... 1 502 1 687 547 3 736 299 516 715 5 266 Kamat ....................................... - (32) - (32) 627 505 - 1 100 Átértékelési különbözet ............ - 29 55 84 14 (1) - 97 Felhasználás (kamatkompo- nenssel) .................................... (1 291) (1 937) (528) (3 756) (1 070) (58) (464) (5 348) 2022. december 31. ................. 799 2 417 734 3 950 1 563 9,547 503 15 563 Ebből rövid lejáratú rész ........... 732 1,359 497 2 588 86 19 266 2 959 Ebből hosszú lejáratú rész ........ 67 1,058 237 1 362 1 477 9,528 237 12 604 A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkont lebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása. Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben. 13.2.1 Végkielégítés A 2022. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2023. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek a szolgáltatásuk nyújtásának megszűnését követően. A 2021. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2022. évi hatékonysági elvárásai miatt. 2022-ben 491 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2021-ben 735 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2022. december 31-i egyenlege 131 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2021-ben 111 fő). A 2022 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 2 402 millió forint került kifizetésre (2021-ben 4 238 millió forint).
80 13.2.2 Részvény alapú kifizetések A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak. 13.2.3 Jogi ügyek A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek. 13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2022- ben, sem 2021-ben nem következett be jelentős változás. 13.2.5 Egyéb céltartalékok Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz. 14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2021.12.31. 2022.12.31. Távközlési pótadó ..................................................................................... (a) - 2 120 Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek .......................... 9 590 11 805 Bérek......................................................................................................... 7 344 8 198 Elhatárolt bevételek és kapott előlegek .................................................. 1 953 2 103 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előleg ....... (b) 12 5 Egyéb kötelezettségek ............................................................................ 87 124 Összesen................................................................................................... 18 986 24 355 (a) Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). További információk a 2.2.3-as megjegyzésben találhatók. (b) Lásd még a 4.2.4.2 (b) megjegyzést. 15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Az alábbi tábla tartalmazza az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket: 2021.12.31. 2022.12.31. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ........................................................... 2 474 2 034 2020-ban a kötvények bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67 875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2 948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,26%. A kötvények a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között. További információkért lásd a 4.4.2 megjegyzést.
81 16 NEM IRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK A nem irányító részesedések a Makedonski Telekom (MKT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza. MKT Egyéb Összesen 2021. január 1. ..................................................................................... 40 135 (1 092) 39 043 Deklarált osztalék.................................................................................. (3 479) - (3 479) Teljes átfogó eredmény ........................................................................ 4 516 - 4 516 2021. december 31. ............................................................................ 41 172 (1 092) 40 080 Deklarált osztalék.................................................................................. (4 492) - (4 492) Teljes átfogó eredmény ........................................................................ 7 449 - 7 449 2022. december 31. ............................................................................ 44 129 (1 092) 43 037 16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be. a) Összesített mérlegek MKT 2021.12.31. 2022.12.31 Forgóeszközök .............................................................................................. 33 170 29 551 Rövid lejáratú kötelezettségek ..................................................................... (18 708) (25 884) Befektetett eszközök .................................................................................... 106 643 123 981 Hosszú lejáratú kötelezettségek .................................................................. (5 494) (5 272) Nettó eszközállomány ................................................................................. 115 611 122 376 b) Összesített eredménykimutatások MKT 2021 2022 Bevételek* ..................................................................................................... 65 120 75 329 Adózás előtti eredmény ................................................................................ 9 790 10 765 Adózott eredmény ....................................................................................... 8 835 9 458 * Részletekért lásd 2.2.1 megjegyzést a számviteli politika változásról.
82 c) Összesített cash-flow kimutatások MKT 2021.12.31. 2022.12.31. Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow........................................... 21 913 27 494 Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow ................................. (12 369) (16 312) Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás................................ (4 547) (5 868) Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ....................... (3 479) (4 492) Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ................................... (3 607) (4 288) Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow...................................... (11 633) (14 648) 16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek A nem irányító tulajdonosokkal sem 2022-ben, sem 2021-ben nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül. A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak az Észak-Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2021-es, sem a 2022-es pénzügyi év során sem az Észak-macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem az Észak-Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.
83 17 LÍZINGEK 17.1 Lízingek – számviteli politikák Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében. Megjelenítési kivételek Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg. ▪ A Csoport döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség. ▪ A Csoport döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni. Lízing futamideje A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a Csoport az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Csoport általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében). A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízing kötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése. Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek” Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót. Lízingfizetések A lízingfizetések olyan kifizetések, amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt. A Csoport döntése szerint alkalmazott gyakorlati megoldás az, hogy nem választja le a lízing komponenst a nem-lízing jellegű komponensektől a lízingbevevő oldalán (az adatközpontok és autóparkok kivételével). Ennek eredményeként, a lízing és nem-lízing komponenseket egységes lízing elemként veszik figyelembe. Az IFRS 16 szerinti megjelenítési és értékelési követelményekkel összhangban, a lízingkötelezettség kezdeti értékelése magában foglalja az indextől vagy rátától függő lízingfizetéseket, ilyenek pl. a fogyasztói árindex (CPI) vagy egy piaci kamatláb, mint például a Budapest Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR). Ezzel szemben azok a változó lízingdíjak, amelyek nem indexen vagy rátán alapulnak (pl. a mögöttes eszköz teljesítményéhez vagy használatához kapcsolódó változó lízingdíjak), és amelyek lényegükben nem fix kifizetések, nem képezik a lízingkifizetések részét, azok az eredményben kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor az adott kifizetést kiváltó esemény vagy körülmény bekövetkezik.
84 A lízingkötelezettség újraértékelése Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek. A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítási opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív- e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában. Lízingmódosítások könyvelése A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást. A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül: ▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és ▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint. Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak. Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és: ▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve ▪ minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt. Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra. Kimutatási és közzétételi követelmények a Csoport, mint lízingbevevő esetében Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás A Csoport döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás Az konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában a Csoport külön szerepelteti a használatijog-eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget. Konszolidált Cash-flow kimutatás Az alábbi tételek a cash-flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg: ▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, a Csoport számviteli politikájának megfelelően, amely szerint a kamatkifizetések a működési cash-flow részeként kerülnek kimutatásra; ▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések. A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash-flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek meg.
85 Kimutatási és közzétételi követelmények a Csoport, mint lízingbeadó esetében Lízingek szerepeltetése a konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Csoport konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban. A Pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések tartalmazzák a bevételek további lebontását, beleértve az operatív lízingből származó bevételeket a Csoport szegmensekre bontva. Az operatív lízing bevételek sortétel a 18.3-as megjegyzésben “Egyéb források” néven szerepel. A Csoport lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Csoportnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben. Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e A Csoport egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, a Csoport, mint eladó-lízingbevevő, a visszlízing tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függetlenül). Annak eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, a Csoport először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó-lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. A Csoportnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó-lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint. Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót. Visszlízing könyvelése − Az eszköztranszfer értékesítésnek minősül Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó-lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza. A Csoport pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással. Allízingek Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad. Az allízingeket a Csoport, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján. Az allízing kezdőnapján, ha a Csoport nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel. A Csoport pénzügyi kimutatásaira az allízingek nincsenek jelentős hatással.
86 Az allízingek kimutatása és közzététele Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. A Csoport azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak. A Csoport ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek. Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira. Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés Pénzügyi lízing - Definíció A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek) Operatív lízing – Definíció Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével. 17.2 Pénzügyi lízingek 17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket – irodahelyiségek, sötétszálak, szélessávú hálózat, telephelyek – foglalják magukban, amelyeknél IT szolgáltatásra vonatkozó szerződés keretében a Csoport a szolgáltató. A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2021. és 2022. december 31-én az következők szerint alakultak: 2021.12.31. 2022.12.31. Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj követelés Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés 1 éven belüli ....................................... 331 28 359 287 36 323 1–2 év között...................................... 190 20 210 137 26 163 2–3 év között...................................... 110 14 124 100 19 119 3–4 év között...................................... 74 11 85 77 14 91 4–5 év között...................................... 64 8 72 42 10 52 5 éven túl ............................................ 127 15 142 124 13 137 Összesen............................................. 896 96 992 767 118 885 A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés) A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.
87 17.2.2 Pénzügyi lízing – Csoport mint lízingbevevő A lízing kötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak. A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek, futamidejük 2–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak. Az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-13 év, távközlési berendezések esetén 3-15 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-5 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását. A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3. megjegyzésben található. Az alábbi összegek került az eredményben elszámolásra: 2021 2022 Használatijog-eszköz értékcsökkenése.......................................................... 18 874 20 319 Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek .................................... 5 634 6 114 Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége................................................... 465 4 232 Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek................. 62 73 Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből ......................................... - - A Csoport teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2022-ben 25 909 millió forintot (2021-ben 20 046 millió forint) tett ki. A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, mely 2022. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 2022-ben 9 676 millió forintot (2021-ben 10 755 millió forint) érnek el. A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 2022-ben 17 316 millió forint (2021-ben 14 331 millió forint) a lehívásra kerülő meghosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek. A Csoport kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Csoport nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján. Az egyes beszámolási időszakok végén a várható maradványértéket felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az összehasonlítható eszközökre elért tényleges maradványértékeket és a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásokat. 2022. december 31-én nem volt olyan maradványérték-garancia , amelyeknek a Csoport potenciálisan ki lenne téve, és amely nem került a lízingkötelezettségek értékelésében figyelembe vételre (2021-ben 88 millió forint).
88 17.3 Operatív lízing – Csoport, mint bérbeadó Az alábbi táblázatok a Társaság mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó. 2021.12.31. 2022.12.31. Éven belüli ........................................................................................................ 3 647 4 413 1-2 év közötti .................................................................................................... 3 239 3 802 2-3 év közötti .................................................................................................... 2 920 3 554 3-4 év közötti .................................................................................................... 2 796 3 400 4-5 év közötti .................................................................................................... 2 422 2 955 5 éven túli ......................................................................................................... 1 167 1 321 Összesen........................................................................................................... 16 191 19 445 Operatív lízingből származó lízingbevétel 2022-ben 7 842 millió forint volt. A Csoportnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele. Az operatív lízing becsült várható hitelezési vesztesége nem minősül jelentősnek és nem került elszámolásra. Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok szerint: Épületek Telekom- munikációs eszközök Összesen 2021.01.01. Bruttó érték ........................................................................ 4 042 1 434 5 476 Halmozott értékcsökkenés ................................................ (1 859) (750) (2 609) Nettó érték – 2021.01.01................................................. 2 183 684 2 867 Könyv szerinti érték - 2021.01.01 . ................................... 2 183 684 2 867 Növekedés.......................................................................... 277 1 141 1 418 Kivezetés ............................................................................ (227) (224) (451) Tárgyévi értékcsökkenés................................................... (184) (366) (550) Nettó érték – 2021.12.31. ............................................... 2 049 1 235 3 284 2021.12.31. Bruttó érték ........................................................................ 3 995 2 754 6 749 Halmozott értékcsökkenés ................................................ (1 946) (1 519) (3 465) Nettó érték – 2021.12.31. ............................................... 2 049 1 235 3 284 Könyv szerinti érték - 2022.01.01 . ................................... 2 049 1 235 3 284 Növekedés.......................................................................... 79 6 991 7 070 Kivezetés ............................................................................ (57) (77) (134) Tárgyévi értékcsökkenés................................................... (122) (1 171) (1 293) Árfolyamkülönbözet .......................................................... 6 4 10 Nettó érték – 2022.12.31. ............................................... 1 955 6 982 8 937 2022.12.31. Bruttó érték ........................................................................ 4 003 9 664 13 667 Halmozott értékcsökkenés ................................................ (2 048) (2 682) (4 730) Nettó érték – 2022.12.31................................................. 1 955 6 982 8 937
89 18 BEVÉTELEK 18.1 Bevételek – számviteli politikák 18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Csoport be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Csoport úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Csoport a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét. Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére. Gyakorlati megoldásként a Csoport a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Csoport észszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz. Fő elvek ▪ Ha a Csoport áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Csoport a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Csoport ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez. További részletek a 3.4 megjegyzésben találhatók. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek vagy vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek) aktiválásra kerülnek és az egyéb rövid és hosszú lejáratú eszközök sorokon kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor. További részletek a 3.4 megjegyzésben. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfél szerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ A Csoport az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Csoport teljesíti; ▪ Amikor a Csoport egy másik szállító, saját márkájú digitális termékeinek a tovább értékesítője, és a Csoport jogi szempontból a termékek eladója, általánosságban akkor mondható, hogy elsődlegesen felel az adott termék vagy szolgáltatási ígéret betartásáért, ha a következő két feltétel együttesen megvalósul: ▪ a vevő kizárólag a Csoport valamelyik tagjával köt szerződést; és ▪ a Csoportnak kell lennie az egyetlen félnek, aki felelős a vevő felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás nyújtásáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák orvoslásáért. (További információk a számviteli politika változásról a 2.2.1 megjegyzésben találhatók.) ▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz. Azon szolgáltatások esetében amelyek szerződéses időszaka hosszabb mint egy év, ilyenek jellemzően az éven túli vevőkövetelések és a szerződéses eszközök, a bevétel elszámolása effektív kamatláb módszerrel történik, amely a 3.4 és 4.1.2 megjegyzésekben kerültek részletezésre.
90 ▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Csoportnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. 18.1.2 Operatív lízingek árbevétele Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést. 18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele 18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik. Az előfizetői szerződés jellemzően készülékértékesítést, az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatás előfizetési díját és havi forgalmi díját tartalmazza. Az előfizetési és átalány díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A forgalmi árbevételek a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján, az igénybevétel időszakában kerülnek elszámolásra. A keskeny és szélessávú hozzáférésen keresztül nyújtott vezetékes, mobil és TV szolgáltatásokból származó bevétel előfizetői (post-paid) szerződéseknél az igénybevétel időszakában folyamatosan, az előre fizetett (pre-paid) szerződéseknél pedig használati alapon kerül elszámolásra. A streaming TV szolgáltatásból származó bevétel nettó módon kerül elszámolásra, bővebb információt a 2.2.1 megjegyzés tartalmaz. Az emelt díjas szolgáltatások jellemzően közvetített szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. szerencsejáték, parkolójegy, tömegközlekedés jegy, autópályamatrica vásárlás) amelyek árbevétele nettó módon kerül elszámolásra. A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek. Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre. A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát. A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra. Lásd még a 3.4 megjegyzést. Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, következésképpen a bevétel általában az áru és/vagy szolgáltatás egyedi eladási árainak arányát tükrözi.
91 18.2.2 Rendszerintegrációs és informatika-árbevétel (RI/IT) A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A rendszer integrációs szerződések általában projektek keretében megvalósuló testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. Fix áras szerződéseknél a teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Csoport az inputmódszert alkalmazza. Ebben az esetben a bevételt a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg. Az idő- és felhasznált anyag alapon kiszámlázott szerződések esetében a bevétel az igénybevétel időszakában folyamatosan kerül elszámolásra. A folyamatos IT szolgáltatásokból – kiszervezett szolgáltatások – származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 követelményeinek (Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el. A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike: ▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és igénybe veszi a Magyar Telekom általi teljesítésből származó hasznot, amely a szerződéses időszak alatt folyamatosan nyújtott szolgáltatásokat (asztali számítógépes szolgáltatások, adatbázis-kezelési szolgáltatások, üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások) ▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést vagy a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Csoport számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időponting elvégzett teljesítést után járó kifizetéshez. Az ilyen jellegű projektek tartalmazhatnak például információs és kommunikációs technológiai (ICT) hálózattervezést és ehhez kapcsolódó beruházási munkákat, egy vagy több mérföldkővel a projekt időtartama alatt a kapcsolódó bevétel elszámolás szempontjából. Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki. Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elszámolásra, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett. A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban kerül elszámolásra. A Csoport szoftverértékesítés bevételét az ügynök-megbízó elszámolási módszer alapján számolja el. Lásd 2.2.1 és 18.1.1 megjegyzések.
92 18.3 Árbevétel az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben 18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása 2021 2022 Mobil bevételek Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... 118 652 115 203 Hang alapú nagykereskedelmi ..................................................................... 12 822 12 282 Adatbevételek*............................................................................................. 118 429 147 060 SMS ............................................................................................................... 24 396 24 482 Készülékértékesítés árbevétele.................................................................... 103 859 118 171 Egyéb mobilbevételek.................................................................................. 10 842 15 980 Mobil bevételek összesen* .......................................................................... 389 000 433 178 Vezetékes bevételek Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... 37 063 34 946 Szélessávú kiskereskedelmi ......................................................................... 62 796 73 545 Tévé ............................................................................................................... 56 503 61 287 Készülékértékesítés árbevétele.................................................................... 19 453 16 900 Adatbevételek kiskereskedelmi*.................................................................. 12 703 13 226 Nagykereskedelmi bevétel* ......................................................................... 19 951 20 971 Egyéb vezetékes bevételek* ........................................................................ 14 646 16 144 Vezetékes bevételek összesen*................................................................... 223 115 237 019 RI/IT bevételek* ............................................................................................ 80 734 76 472 Bevételek összesen*..................................................................................... 692 849 746 669 Ebből: Vevői szerződésekből származó bevételek* ................................................ 686 971 738 827 Egyéb forrásból származó bevételek ........................................................... 5 878 7 842 * A bevételi adatok számviteli politika változásból – megbízó kontra ügynök elszámolás – eredően módosításra kerültek, részletek a 2.2.1 megjegyzésben találhatók. Az Egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek. A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná. A bevételek földrajzi bontását ld. a 33. megjegyzésben.
93 18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek A Csoport szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat és halasztott bevételeket foglalnak magukba. 2021.12.31. 2022.12.31. Szerződéses eszközök – rövid lejáratú .......................................................... 20 745 18 586 Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú ........................................................ 4 143 3 960 Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú............................................... (12 238) (13 153) Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú ............................................ (326) (405) Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) .......................................... 12 324 8 988 A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt.............................. 9 325 9 723 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök .................................................................. 6 571 7 402 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció..................................... (6 398) (6 470) A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést a vevőkövetelésekkel együtt a 4.2.2.2 megjegyzésben mutatjuk be, melyek összege 2 488 millió forint volt 2022. december 31-én (2021-ben 2 208 millió forint). 2022. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 215 449 millió forint, melyet a Csoport szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 1-114 hónap során merül fel. 19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK 19.1 Távközlési adó A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700 illetve 5 000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében. 19.2 Egyéb közvetlen költségek Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők, és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.
94 20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák 20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata. A meghatározott mértékű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában. 20.1.2 Részvényalapú juttatások A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük valós értékre. A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén számoljuk el a Céltartalékokkal szemben. 20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja (SMP) A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére, a programban való részvétel a vezérigazgató részére kötelező, amíg a felsővezetők (kb. 40 fő) részére önkéntes. A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe lehet fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport (MG) függvénye. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben. A DT által kezdeményezett program DT részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DT-nek kifizetendő kötelezettség. A programmal kapcsolatban 2022-ben 45 millió forint, 2021-ben 31 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI) A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. A 2022. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program. Mintegy 40 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak. Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).
95 A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DT AG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembevételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembevételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró. A programmal kapcsolatban 2022-ben 1 064 millió forint, 2021-ben 586 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.3 Game Changer teljesítmény ösztönző (GCI) The Game Changer teljesítmény ösztönző program globális, Deutsche Telekom csoport szintű ösztönző program a Menedzsment 1 és 2 csoportba tartozó munkavállalók, valamint kiválasztott Menedzsment 3 csoportba tartozó munkavállalók részére. A program 2022. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó négyéves program. A program keretében történő kifizetések a teljesítmény-paraméterek, a kitűzött teljesítménymutatók és célok teljesítésének függvényében történnek. Az első kifizetés 2023 első negyedévében várható, a bónusz mértéke a menedzsment szinttől és a kitűzött célok elérésétől függ. 2022-ben 323 millió forint került költségként elszámolásra a program kapcsán. 20.1.4 Ismétlődő teljesítmény ösztönző (RPI) Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram volt, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén került kifizetésre. A csoport-szintű bónusz KPI, a korrigálatlan EBITDA. Az RPI a Deutsche Telekom Csoport vezetők meghatározott csoportja számára állt rendelkezésre. Ez egy négy éves program volt, amely 2018-tól 2021-ig tartott. Amennyiben az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben teljesült a célérték (KPI), az első év csak a jogosultság évének minősült. A programhoz kapcsolódóan 1 130 millió forint került elszámolásra 2021-ben, amely teljes mértékben kifizetésre került 2022-ben. A bónuszkifizetés összege a menedzsment szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától függött. A program 2021-ben befejeződött annak 2022-ben történt végső kifizetésével. 20.1.5 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.
96 20.2 Személyi jellegű juttatások a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A teljesítményösztönző programok és a munkaviszony megszűnése kapcsán fennálló kötelezettségek céltartalékként kerülnek kimutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, amelyek 2022-es és 2022-es éves mozgásait a 13.2 megjegyzés mutatja be. A munkavállalói juttatások (fizetések és bérek) 2022-re és 2021-re vonatkozóan a 14-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra. 20.3 Személyi jellegű juttatások az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben 2021 2022 Rövid távú dolgozói juttatások (20.1.1)......................................................................... 75 829 77 938 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (20.1.5) ................................... 2 920 2 487 Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (20.1.2.1) .................................. 31 45 Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (20.1.2.2) ....................... 586 1 064 Pénzeszközben kiegyenlített juttatások (GCI) (20.1.3) ................................................ - 323 Pénzeszközben kiegyenlített juttatások (RPI) (20.1.4) .................................................. 1 130 - Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ................................................... 80 496 81 857 Aktivált bérköltségek...................................................................................................... (4 616) (4 568) Összesen.......................................................................................................................... 75 880 77 289 Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ........................................................................................................................ 11 275 10 527 Átlagos létszám (redukált fő) ......................................................................................... 6 932 6 737 Záró létszám (redukált fő) ............................................................................................... 6 786 6 711 Az aktivált bérköltségek azokat a munkavállalói költségeket tartalmazzák, amelyek fejlesztések során merültek fel és immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bekerülési értékeként kerültek aktiválásra.
97 21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK 2021 2022 Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége .......................................... (a) 40 088 42 327 Marketing költségek ................................................................................ 9 053 9 537 Közműadó................................................................................................. 7 332 7 447 Energia költségek .................................................................................... 7 245 10 514 Egyéb működési költségek...................................................................... 12 021 11 096 Összesen................................................................................................... 75 739 80 921 A Csoport kutatási költségei nem jelentősek a bemutatott években. (a) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége sorból Az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Csoport tagvállalatainak az egyedi és a konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakat, melyek 2022-ben a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-vel (Deloitte) , amíg 2021-ben a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-vel (PwC) kerültek elszámolásra az alábbiak szerint. 2021 2022 Beszámolók könyvvizsgálata ....................................................................... 392 429 Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak.................................................. 19 6 Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak*........................................ 105 27 PwC-nek és Deloitte-nak fizetett díjak összesen ....................................... 516 462 *A PwC által 2022 első negyedévében nyújtott szolgáltatások és azok díjai. A beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a Deloitte-nak és a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a negyedéves pénzügyi beszámolók felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében. Az egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobb részben a könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatások költségét tartalmazzák, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárások díjait is. Az egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak olyan, a PwC és a Deloitte által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint például tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek. 22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 2021 2022 Pan-Inform értékesítésének eredménye (8.2 megjegyzés) ......................... - 3 289 Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye ............................................................................ 751 594 Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel................................................... 901 914 Brand használati díj .......................................................................................... 300 600 Egyéb ............................................................................................................... 2 009 2 824 Összesen........................................................................................................... 3 961 8 221
98 23 KAMATBEVÉTEL 2021 2022 Követelések és kölcsönök kamatbevétele ................................................... 292 1 484 Pénzügyi lízing kamatbevétele .................................................................... 13 11 Céltartalék kamatkomponensének feloldása .............................................. - 17 Osztalékbevétel ............................................................................................ 57 76 Összesen........................................................................................................ 362 1 588 24 KAMATKÖLTSÉG 2021 2022 DT-nek fizetendő kamatköltség ................................................................... 937 2 616 Lízing kötelezettség kamatköltsége ............................................................ 5 634 6 114 Frekvenciadíj kötelezettség kamatköltsége ................................................ 5 067 4 687 Egyéb kamatköltség..................................................................................... 1 558 3 329 Céltartalékok kamatkomponense ................................................................ 728 1 117 Aktivált pénzügyi költségek ......................................................................... (157) (267) Összesen........................................................................................................ 13 767 17 596 Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket költségként az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 9.1 és 10.1 megjegyzéseket. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2022-ben 0,67%-2,34%- os rátákat alkalmaztunk (2021-ben 0,47%-1,14%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük. 25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK - NETTÓ 2021 2022 Díj/jutalék................................................................................................................................. 5 139 5 086 Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége) ..................................... 2 059 24 637 Egyéb nettó árfolyamveszteség.............................................................................................. 37 (357) Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben ....................... (6 972) (20 450) FVTPL (nem derivatív) pénzügyi eszközök értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben .......................................................................................................................... 11 (106) FVTPL (nem derivatív) pénzügyi kötelezettségek értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben ................................................................................................................. 17 (9) Összesen................................................................................................................................... 291 8 801 A pénzügyi instrumentumok értékelése kapcsán 2022-ben elszámolt jelentős árfolyamveszteséget főként a forint árfolyamának drámai gyengülése okozta. A devizás kitettség számottevő része derivatív ügyletekkel fedezett, így a forint árfolyamingadozásának negatív hatása a részben eliminálódott. 2022-ben a kapcsolt féllel szembeni derivatívákon elszámolt jelentős összegű pozitív értékelési eredményre az árfolyammozgáson túl, a forint kamatkörnyezet drámai megugrása is kedvező hatással volt. 2021-ben a piaci körülmények másként alakultak, a forint árfolyammozgásának volatilitása kisebb volt és összességében év végére csak kissé gyengült az euróval szemben, azonban a forint kamatlábak emelkedése már ebben az évben megkezdődött, továbbá a derivatív ügyletek nagyságrendje 2021-ben eltérő volt.
99 26 VÁLTOZÁSOK A CSOPORTBAN 26.1 Akvizíciók 26.1.1 Az ITgen Kft. akvizíciója A T-Systems Magyarország Zrt. 2017 novemberében megállapodást kötött az SAP–hoz kapcsolódó technológiai és biztonsági szolgáltatásokra szakosodott ITgen Kft. 100%-os akvizíciójáról. A teljes fizetendő vételár maximális értéke 1,2 milliárd forint, a 2018., 2019. és 2020. évek pénzügyi teljesítményétől függően. A tranzakció zárására 2018 januárjában került sor. A teljes vételárból 2018-ban 799 millió forint készpénzben kifizetésre került. További 180-120-180 millió forint került kifizetésre 2019-2020-2021 években, összesen 480 millió forint, amely a 2021-ben a végső törlesztéskor került véglegesítésre. 26.1.2 Kábeltévé hálózati üzleti tevékenységek Amíg 2021-ben a Csoport számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg egyedileg nem jelentős ügyletek keretében, addig 2022-ben nem történt ilyen felvásárlás. Ezek az akvizíciók mind az MT-Magyarország működési szegmens üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár nagy része készpénzben a tárgyévben került kifizetésre. Az alábbi táblázat mutatja az egyedileg jelentéktelen tranzakciók összefoglalását. 2021 2022 Teljes vételár .................................................................................................... 1 497 - Ebből: Megszerzett nettó eszközállomány valós értéke ................................. (1 483) 266 Az akvizíción keletkező teljes különbözet ..................................................... 14 266 - ebből Goodwill ...................................................................................... 14 266 - ebből Negatív goodwill* ....................................................................... - - A kábeltévé akvizíciók 2022-ben és 2021-ben nem voltak jelentősek, hozzájárulásuk a Csoport működéséhez szintén nem jelentős, ezért a bemutatott adatok összehasonlíthatóak. A goodwill 2022-es növekedése egy 2021-es üzleti tevékenység megszerzéséhez kapcsolódott, amelyre az üzleti kombináció kezdeti értékelése csak előzetesen került meghatározásra. A nettó eszközérték 2022-ben került véglegesítésre, amely alapján a nettó eszközérték valós értéke 266 millió forinttal csökkent, a goodwill értéke pedig növekedett. 26.2 Pan-Inform Kft. értékesítése A T-Systems Magyarország Zrt. 2021 decemberében üzletrész adásvételi szerződést írt alá leányvállalata, a Pan-Inform Kft. értékesítéséről a Magyar Állam részére, amely megállapodás a magyarországi központi egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevekénységeket érinti, Az értékesítési tranzakció 2022 január végén zárult, amikor 5,5 millárd forint összegű vételár került átutalásra. Ez a leányvállalat nem minősült külön pénztermelő egységnek, ezért nem minősült megszűnt tevékenységnek. A leányvállalt értékesítésre kijelöltként került korábban bemutatva. Lásd 8.2 megjegyzést. Mivel a Pan-Inform értékesítése 2022 januárjában történt, és kivezetés a Csoport működésére gyakorolt hatása elhanyagolható, ezért részletes proforma tájékoztatót nem mutatunk be.
100 27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS) A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Minden érték megtalálható az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A jelentéstételi időszakban nem volt olyan tranzakció, mely hígított részvényhozamot eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó hozam és az egy részvényre jutó hígított hozam megegyezik 2021-ben és 2022-ben. 28 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE Az alábbi táblázatban a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásait a folytatódó tevékenységek keretében a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai tartalmazzák adott esetben. 2021.12.31. 2022.12.31 Beruházás tárgyi eszközökbe (9.2 megjegyzés) ..................................... 79 423 95 537 Beruházás használatijog-eszközökbe (9.2 megjegyzés)......................... 22 940 30 161 Beruházás immateriális javakba (10.2 megjegyzés) .............................. 113 755 33 692 Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba ......................... 216 118 159 390 Aktivált eszközhöz kapcsolódó támogatás ............................................. (b) (1 418) (2 675) Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség............................................... (a) (83 075) - Használatijog-eszközök változása ........................................................... (22 940) (30 161) Beruházási adókedvezmény elismerése(+)/kivezetése(-)...................... (d) 2 341 1 769 Beruházási szállítói kötelezettségek változása ....................................... (c) (120) (7 106) Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordítottösszeg . 110 906 121 217 (a) A frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit az Üzleti tevékenységből származó cash-flow Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5 és 34.2 megjegyzések taglalják. (b) 2022-ben a 2 669 millió forintot a kormányzat megtérített. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részletei a 4.2.4.2 megjegyzésben továbbá a 9 és 14 megjegyzésekben kerültek bemutatásra. (c) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik. (d) A befektetési adókedvezmény elismeréséről (kivezetéséről) további információkat a 6. megjegyzésben talál. 29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK 2021.12.31. 2022.12.31. ITgen Kft. (26.1.1 megjegyzés) ....................................................................... 180 - Kábeltévé üzleti tevékenységek (26.1.2 megjegyzés) ................................... 1 497 - Leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg ....................... 1 677 - A leányvállalatok és üzletágak megvásárlására fordított összeg a tranzakció zárása előtt kifizetett előlegeket, a tranzakció zárásakor kifizetett kezdő vételárat, valamint az akvizíciókat követő években megfizetett további függő vételárak összegét tartalmazza.
101 30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 30.1 Függő követelések Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a mérlegben. A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne. 30.2 Függő kötelezettségek Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan. Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető. 30.2.1 Magyarország 30.2.1.1 Garanciák A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést. 30.2.2 Észak-Macedónia 30.2.2.1 Függő kötelezettségek A Makedonski Telekomnak egy 240 millió MKD (1,6 millárd forint) összegű függő kötelezettsége van egy kártérítési jogvitával összefüggésben, amit az adatátviteli hálózatokhoz való hozzáférés piacán fennálló erőfölényével való állítólagos visszaélése miatt indítottak a Makedonski Telekommal szemben. Jogi tanács és a bírósági eljárásban bemutatott erős jogi érvek alapján a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy a bírósági eljárás a követelt összegű kötelezettséggel zárul. 31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK 31.1 Tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek Az alábbi táblázat a Magyar Telekom tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes. 2021.12.31. 2022.12.31. Tárgyi eszközök................................................................................................ 6 977 16 290 Immateriális javak............................................................................................ 6 243 2 307 Összesen........................................................................................................... 13 220 18 597 31.2 Elkötelezettség üzleti tevékenységek vásárlására A MagyarTelekom nem volt olyan kifizetés, amelynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2021 és 2022 során.
102 32 TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL A Csoport kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Csoporttal. Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Csoporttal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély: ▪ ellenőrzést, közös ellenőrzést gyakorol, vagy ▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett; ▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál. A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül: ▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással). ▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja). ▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása. ▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása. ▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. ▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységben kulcspozíciót tölt be. ▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának. A Csoport a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte. Az elvégzett értvesztés tesz alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.
103 32.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság 32.1.1 Deutsche Telekom Csoport A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 61,39%-os tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll. Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat és egyenlegeket mutatja be: 2021.12.31 2022.12.31 Bevételek a DT Csoportnak nyújtott szolgáltatásokból .................................. 20 646 24 629 DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége.......................................... (19 253) (21 297) DT Csoportnak nyújtott támogató szolgáltatások bevétele........................... 89 379 Kamatköltség DTIF-nek ................................................................................... 23 (487) - Kamatköltség DT AG-nak ................................................................................ 23 (455) (2 616) Anyavállalatnak fizetett osztalék .................................................................... (9 262) (9 290) DT Csoporttal szembeni követelések .............................................................. 5 543 7 993 DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek.......................... (12 089) (13 241) DT AG hitelek ................................................................................................... 4.4.1 (128 258) (161 944) DT AG-vel kötött swapügyletek valós értéke – eszköz................................... 4.2.3 16 715 31 723 DT AG-vel kötött swapügyletek valós értéke – kötelezettség ....................... 4.4.3 (20) (2 035) 32.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nak a jegyzett tőke mintegy 30,5 százalékával. A korábbi évek közgyűléseinek átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is. A Magyar Telekom és a DT AG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem 2022-es, sem 2021-es pénzügyi év során a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy közös vezetésű társasággal. 32.2 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok 2021 2022 Igazgatósági tagok díjazása*........................................................................... 22 26 Felügyelőbizottsági tagok díjazása ................................................................. 37 37 Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ......................................................... - - Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön ........................................... - - *A független tagok kivételével az Igazgatóság tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról, illetve egyes tagok tiszteletdíjukat jótékony célra ajánlották fel. Jótékonysági célra felajánlott tiszteletdíj, 2022-ben 8,4 millió forint volt (2021-ben 5,4 millió forint).
104 32.3 Kulcspozícióban lévő vezetők Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót (CODM) a Társaságban. A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb- járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) a következő táblázat tartalmazza: 2021 2022 Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások ............................................ 1 152 1 264 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség ................. - 1 Részvényalapú juttatások (20.1 megjegyzés) ............................................... 20 32 1 172 1 297 Nyugdíj - és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ...................................................................................... 157 162 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság javadalmazásáról részletes információkat a külön közzétett javadalmazási jelentés tartalmaz. A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.
105 33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL 33.1 Szegmensek szerinti bemutatás A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt legfőbb működési döntéshozói (CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják. A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A vezérigazgató és helyettesei értékelik a Csoport teljesítményét és döntést hoznak. A működési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a 2-es megjegyzésben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a működési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és lezárásra, minden év január 8-10. között. Bármilyen, a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmenseredményekben kerül kimutatásra. A működési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is. A Társaság menedzsmentje a működési szegmensek eredményét az EBITDA AL (Kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, korrigálva az eszköz használati jog után elszámolt értékcsökkenéssel és kamattal) szintjéig vizsgálja. A Társaság menedzsmentje nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén. Egy másik fontos szegmensszintű kulcsmutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), és az eszközhasználati jog és spektrum licenc nélküli beruházási tevékenység (Capex AL), amelyet a tárgyi eszközök és immateriális javak éves beruházásaként határoztunk meg. 33.2 Bemutatandó szegmensek A Magyar Telekom működési szegmensei az MT-Magyarország és Észak-Macedónia. Az MT-Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, televíziós, infokommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatást lakossági és üzleti ügyfelek millióinak a Telekom márka alatt (mivel a korábban használt T-Systems márkanév 2022. november óta már nem kerül használatra). A lakossági, kis- és középvállalati, valamint a kiemelt üzleti ügyfelek (nagyvállalati és állami szektor) kiszolgálása is a Telekom márka alatt történik. Az MT-Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-, számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezen kívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában és Romániában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokért. Az Észak-Macedónia szegmens felelős a Csoport mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájáért Észak- Macedóniában. 33.2.1 A CODM-nek rendszeresen szolgáltatott információk A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazzák (a Csoport-számokkal egyeztetve), melyek a CODM számára rendszeresen rendelkezésre állnak. Ez magában foglalja a nyereségesség számos kulcsfontosságú mutatóját, amelyek mérlegelésre kerülnek a teljesítmény értékelése és a források elosztása során. A vezetőség úgy véli, hogy a bevételek, az EBITDA, az EBITDA AL és a Capex, Capex AL a legmegfelelőbb mutatók az egyes szegmensek teljesítményének nyomon követésére, és a leginkább összhangban vannak azzal, ahogyan a csoport eredményeit ezekben a pénzügyi kimutatásokban jelentik.
106 Bevételek 2021 módosított* 2022 MT-Magyarország összbevétele*................................................................. 627 683 670 510 Ebből MT-Magyarország bevételei a többi szegmenstől ............................ (119) (119) MT-Magyarország bevételei külső ügyfelektől ........................................... 627 564 670 391 Észak-Macedónia összbevétele* ................................................................. 65 120 75 329 Ebből Észak-Macedónia bevételei a többi szegmenstől ............................. (57) (60) Észak- Macedónia bevételei külső ügyfelektől ............................................ 65 063 75 269 Szegmensek konszolidált összbevétele ....................................................... 692 627 745 660 Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport bevételei között ............................................................................................................... 222 1 009 A Csoport teljes bevétele .............................................................................. 692 849 746 669 MT-Magyarország szegmensbevételek 2021 módosított* 2022 Hang alapú bevételek..................................................................................... 114 793 112 596 Nem hang alapú bevételek*........................................................................... 131 182 153 959 Készülékértékesítés árbevétele ..................................................................... 94 452 106 438 Egyéb mobilbevételek.................................................................................... 9 283 13 295 Mobil bevételek összesen ............................................................................. 349 710 386 288 Hang alapú kiskereskedelmi bevételek.......................................................... 32 062 29 688 Szélessávú kiskereskedelmi bevételek .......................................................... 57 666 67 716 TV.................................................................................................................... 51 046 55 271 Készülékértékesítés árbevétele.................................................................... 19 232 16 717 Egyéb vezetékes bevételek* ........................................................................ 39 661 42 260 Vezetékes bevételek összesen .................................................................... 199 667 211 652 Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek* ............................ 78 306 72 570 MT-Magyarország szegmensbevételek összesen*...................................... 627 683 670 510 * A bevételi adatok számviteli politika változásból – megbízó kontra ügynök elszámolás – eredően módosításra kerültek, részletek a 2.2.1 megjegyzésben találhatók
107 Észak-Macedónia szegmensbevételek 2021 módosított* 2022 Hang alapú bevételek....................................................................................... 16 681 14 889 Nem hang alapú bevételek*............................................................................. 11 643 17 583 Készülékértékesítés árbevétele ....................................................................... 9 407 11 733 Egyéb mobilbevételek...................................................................................... 1 562 2 692 Mobil bevételek összesen ............................................................................... 39 293 46 897 Hang alapú kiskereskedelmi bevételek............................................................ 5 001 5 258 Szélessávú kiskereskedelmi bevételek ............................................................ 5 130 5 829 Tévé .................................................................................................................. 5 457 6 016 Készülékértékesítés árbevétele ....................................................................... 221 183 Egyéb vezetékes bevételek* ........................................................................... 7 590 7 244 Vezetékes bevételek összesen ....................................................................... 23 399 24 530 Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek* ............................... 2 428 3 902 Észak-Macedónia szegmensbevételek összesen* ......................................... 65 120 75 329 * A bevételi adatok számviteli politika változásból – megbízó kontra ügynök elszámolás – eredően módosításra kerültek, részletek a 2.2.1 megjegyzésben találhatók Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel.
108 Szegmenseredmények 2021 2022 MT-Magyarország ............................................................................................ 213 034 218 974 Észak-Macedónia............................................................................................. 27 778 29 312 Szegmens - EBITDA összesen ......................................................................... 240 812 248 286 Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport között EBITDA ............................................................................................................. (41) (340) Csoport - EBITDA összesen............................................................................. 240 771 247 946 Használatijog-eszközök értékcsökkenése - MT-Magyarország...................... (18 128) (19 415) Használatijog-eszközök értékcsökkenése - Észak-Macedónia ....................... (746) (904) Nem allokált tételek ......................................................................................... (129 088) (118 449) Csoport - Értékcsökkenés és amortizáció összesen...................................... (147 962) (138 768) Használatijog-eszközök kamat költsége - MT-Magyarország ........................ (5 521) (5 981) Használatijog-eszközök kamat költsége - Észak-Macedónia .......................... (113) (133) Nem allokált tételek ......................................................................................... (8 062) (18 695) Csoport - Nettó pénzügyi eredmény összesen.............................................. (13 696) (24 809) MT-Magyarország ............................................................................................ 189 385 193 578 Észak-Macedónia............................................................................................. 26 919 28 275 Szegmens - Lízing utáni EBITDA AL összesen ................................................ 216 304 221 853 Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport között EBITDA AL........................................................................................................ (41) (340) Csoport - Lízing utáni EBITDA AL összesen.................................................... 216 263 221 513 Nem allokált tételek......................................................................................... - 26 Társult befektetések eredménye................................................................... - 26 Nem allokált tételek......................................................................................... (16 266) (17 321) Csoport – Nyereségadó .................................................................................. (16 266) (17 321) Adózott eredmény .......................................................................................... 62 847 67 074
109 Capex (Tárgyi eszközök, immateriális javak és eszköz használati jog beruházásai) 2021.12.31. 2022.12.31. MT-Magyarország ........................................................................................... 115 939 133 419 Észak-Macedónia............................................................................................. 16 281 23 395 Szegmens-Capex összesen ............................................................................ 132 220 156 814 Mobil licencek beszerzése (10. megjegyzés).................................................. 84 152 3 092 Egyéb értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport Capex között ..... - - A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba.. 216 372 159 906 Capex AL 2021.12.31. 2022.12.31. MT-Magyarország ........................................................................................... 177 211 104 123 Észak-Macedónia............................................................................................. 16 221 25 622 Szegmens Capex AL összesen ........................................................................ 193 432 129 745 Csoport Capex AL értékelési különbségek ..................................................... - - Csoport Capex AL összesen ........................................................................... 193 432 129 745 A mobil licencek beszerzését nem tekintjük a szegmens Capex részének. A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba megegyezik a 9, 10 és 28 megjegyzések „Beruházás” soraival. 33.3 Információ a földrajzi területekről A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban. Mivel az egyéb forrásból származó bevételek a teljes összbevételen belül nem képviselnek jelentős részt, a szegmensbevételek tekintetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a teljes bevétel ügyfélszerződésből származó bevétel. Bevételek 2021 módosított* 2022 Magyarország .................................................................................................. 619 069 659 473 Észak-Macedónia............................................................................................. 65 063 75 269 Románia............................................................................................................ 5 240 7 514 Bulgária ............................................................................................................ 3 477 4 413 A Csoport összbevétele .................................................................................. 692 849 746 669 * A bevételi adatok számviteli politika változásból – megbízó kontra ügynök elszámolás – eredően módosításra kerültek, részletek a 2.2.1 megjegyzésben találhatók
110 A következő táblázat a Csoport befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő működési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes befektetett eszközével, a Csoport-számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban. Befektetett eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Magyarország .................................................................................................. 1 019 921 1 027 963 Észak-Macedónia............................................................................................. 102 967 118 841 Bulgária ............................................................................................................ 2 861 4 125 Románia............................................................................................................ 3 759 5 094 Összesen az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban és a halasztott adó kivételével ................ 1 129 508 1 156 023 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (4.2.4.2)........................................ 3 768 3 796 Éven túli vevőkövetelések éven (4.2.4.3) ....................................................... 18 953 22 806 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben (4.2.3) ..... 16 415 31 723 Halasztottadó-követelés (6.3.2) ..................................................................... 125 742 A Csoport befektetett eszközei összesen ...................................................... 1 168 769 1 215 090
111 34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon. Ezen szolgáltatások mind az unió, mind a magyar jog által szabályozottak. Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük. A magyar hírközlési piacok szabályozása elsősorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (Eht.) és az NMHH elnöke által kiadott rendeletek alapján történik. Az NMHH önálló szabályozó szerv, amely jogalkalmazói tevékenysége mellett törvényi felhatalmazás alapján jogszabályalkotást is végez. Magyarország 2020. december 21-én átültette az 1972/2018/EU irányelvet (Kódex), amely átalakította az uniós hírközlési keretszabályozást, az Eht. XVI. Fejezetébe tartozó szabályok 2021. június 30-ától alkalmazandók. Az új szabályozás körében uniós rendeletben kerül szabályozásra a hívásvégződtetési díj, azonban a korábbi szabályozott piacokra vonatkozó jogszabályi keretek főbb vonalaikban érintetlenek maradnak. 34.1. Hozzáférési szabályok A szabályozott piacok listáját az EU Bizottságának ajánlásai tartalmazzák. Jelenleg a Bizottság új, a 2014/710/EU ajánlást felváltó 2020/2245/EU ajánlásának megfelelően az alábbi piacok minősülnek uniós szinten azonosított piacnak: ▪ Tömeges hozzáférés piaca (M1) ▪ Magas minőségű hozzáférés piaca (M2) Az ajánlástól a nemzeti hatóságok eltérhetnek. Ennek megfelelően a magyar szabályozó azonban a korábbiaknak megfelelően 4 szabályozott piacot tart nyilván, a Magyar Telekom mind a négy szabályozott piacon jelentős piaci erejű szolgáltató. M1 piac: A hatályos piachatározat a fix hívásvégződtetés- és indítás piacán (M1 piac) 2018. május 15-én került publikálásra, mely szerint a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 144 – telefonszolgáltatóra. Ezt követően a Kódex alapján 2021. július 1.-től a vezetékes hívásvégződtetési díj mértékét a hatályos piachatározatban szereplő mértéktől függetlenül a Bizottság (EU) 2021/654 rendelete határozza meg, amely a 2022-es évre vonatkozóan átszámítva 0,2494 HUF/perc volt. A hatályos MARIO-ban szereplő kiegészítő szolgáltatásokat a Hatóság által meghatározott díjon a Magyar Telekom 2020. január 1-ével köteles biztosítani. M2 piac: A Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán (M2 piac) JPE szolgáltatónak minősül, és a Bizottság (EU) 2021/654 rendeletének kell megfelelnie a hálózatába irányuló hanghívások végződtetési díja (MTR) tekintetében. Az MTR mértéke az uniós szabályozás alapján a 2022-es évre vonatkozóan átszámítva 1,6747 HUF/perc. A legutóbbi mobilpiaci határozat 2021. január 13-án került publikálásra, ez azonban csak a JPE-kijelölést tartalmazza, a korábbi kötelezettségek érvényben maradtak, azzal, hogy az NMHH a kötelezettségekről egy külön határozatban fog rendelkezni. M3 piac: A Magyar Telekom vezető piaci szereplő a bérelt vonali és a szélessávú hozzáférés kiskereskedelmi piacán. Az érvényben lévő 3a) és 3b) piachatározatok értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt díjszintnek. A nagykereskedelmi vezetékes tömegpiaci szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó feltételrendszert és díjszinteket a 2017. december 15-én publikálásra került 3(b) piachatározat tartalmazza. A Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között. A 2017. december 15-én publikálásra került 3(a) (PC/17915-66/2017. ügyiratszám) és 3(b) (PC/17920-66/2017. ügyiratszám) piachatározatok díjszámítási módszertana az alulról építkező hipotetikus hosszú távú különbözeti költségeken alapul (Bottom-up LRIC+). A Magyar Telekom ezen piachatározatokhoz kapcsolódó referencia ajánlatának tartalmát a Hatóság 2018. december 4-én megállapította. Az új díjak 2019. január 1- jével alkalmazandók.
112 Újdonság a legfrissebb piachatározatban, hogy a földrajzi szegmentáció alkalmazása bevezetésre került, így egyes versenyző településeken a Társaság kötelezettségek alól mentesítésre került. Új szolgáltatási kötelezettségként megjelent az L2-WAP (Layer 2 szintű nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatás) kötelezettség, mely szolgáltatás tartalommal kiegészített referencia ajánlatot a Hatóság PC/16593-31/2018. számú határozatában, 2019. november 6-án állapított meg. A módosított referenciaajánlat 2019. december 1. napján lépett hatályba azzal, hogy az L2 regionális szintű nagykereskedelmi hozzáférési alapszolgáltatás rendelkezésre állásának véghatárideje a módosított referenciaajánlat hatálybalépését követő hatodik hónap első napja, azaz 2020. június 1. M4 piac: A magas minőségű szélessávú szolgáltatás piacán az NMHH 2019. február 27-én közzétette PC/12186-44/2018. számú piachatározatát, amelyben a Magyar Telekomot JPE szolgáltatóként jelölte meg az „Ethernet bérelt vonali végződtetési szegmens szolgáltatás” tekintetében. A piachatározat értelmében a Magyar Telekom Magyarország teljes területén JPE-kötelezettség alá esik, a magas minőségű hozzáférést szabályozott költségalapú áron köteles biztosítani. 34.2. Frekvenciabeszerzés 2012. júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került. 2004. december 7-én a Társaság a 2100 MHz frekvenciasávban megszerezte bizonyos frekvencia blokkok spektrumhasználati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A spektrum licenc időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat) volt, mely 2018. decemberében további 7,5 évvel meghosszabbításra került 11 milliárd forint egyszeri díj ellenében. A Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz-es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én a Magyar Telekom elnyerte 4 db alapblokk jogosultságát a 26 GHz frekvenciasávban (4 x 2x28 MHz). 2016- ban a Társaság megvásárolta a GTS számára kijelölt 2 db blokkot. 2016. november 1-től az NMHH hatályos frekvenciakijelölési határozata alapján a Magyar Telekom a 26 GHz-es sávban 6 alapblokkal rendelkezik (2 x 28 MHz mindegyik). A Magyar Telekom ezen felül 114, 6 millió forintért megvásárolta a GTS 26 GHz-es sávban fenntartott frekvencia-blokkjait, amelyre 2016. november 1- jén nyílt meg a használati joga. A 2009-ben megszerzett „D” blokk használati joga 2018 folyamán meghosszabbításra került. A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. 2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást. Az NMHH 2014. május 22-én közzétette a „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentációt” A pályázatban a 800 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 2600 MHz és 26 GHz frekvenciasávok blokkjai szerepeltek. 2014. szeptember 29-én az NMHH közzétette a pályázat eredményeit, mely szerint a Magyar Telekom összesen 58 650 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban: ▪ 2 x 10 MHz a 800 MHz, ▪ 2 x 2 MHz a 900 MHz, ▪ 2 x 30 MHz a 2600 MHz és ▪ 2 x 10 MHz az 1800 MHz-es frekvenciasávban. 2014. október 15-én a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 800 MHz, 900 MHz és 1800 MHz frekvenciasávokról szóló Hatósági Szerződést, amely az aláírás napján hatályba lépett. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2014. október 17-én került kibocsátásra a Magyar Telekom részére. A 2014. évi pályázat eredményeként a Magyar Telekom 2029. június 15-ig szerzett frekvenciahasználati jogot a fenti spektrumokra. A Hatósági Szerződés – az abban foglalt követelmények teljesülése esetén - további 5 évvel meghosszabbítható.
113 Az NMHH 2019. július 18-án közzétette az „5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési dokumentációt”. Az árverésen a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok blokkjai szerepeltek. A 2020. március 26-i árverésen a Magyar Telekom összesen 54 240 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban: ▪ 2 x 10 MHz a 700 MHz, ▪ 2 x 10 MHz a 2100 MHz és ▪ 1 x 120 MHz a 3600 MHz-es frekvenciasávban. A felhasználói blokkokra kiterjedő frekvenciahasználati jogosultságok 15 éves meghatározott időtartama szólnak (2034. április 3.), mely jogosultság egy alkalommal 5 (öt) évvel meghosszabbítható versenyeztetési eljárás lefolytatása és újabb egyszeri díj megfizetése nélkül. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2020. április 6-án került kibocsátásra a Magyar Telekom részére. Az aktuális 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokra vonatkozó árverési eljárás végleges dokumentációját az NMHH 2020. október 16-án publikálta. A jogosultságok 2022 áprilisától 15 éves meghatározott időtartamra szólnak, mely egy alkalommal 5 évvel meghosszabbításra kerülhet. A Magyar Telekom ezen árverési eljárásra vonatkozóan részvételi szándékát 2020. november 10-én jelezte. Az árverési eljárásban 6 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk kerül értékesítésre a 900 MHz-es és 12 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk az 1800 MHz-es frekvenciasávban. Az árverés sikeresen lezárult 2021 januárjában. Az NMHH 2022. november 8-án a 32 GHz-es frekvenciasáv rádióspektrum-használati jogosultsága tárgyában kiírni tervezett árverési eljárás dokumentációjának tervezetét és konzultációra vonatkozó felhívást tett közzé, amely konzultációra 2022. november 22-én került sor. 34.3. Egyetemes szolgáltatások Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2018. január 19-én közzétette ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. A Magyar Telekom nem nyújtott be ajánlatot egyik pályázati elemre sem, így az NMHH hatósági eljárást indított egyetemes hírközlési szolgáltató kijelölésére. Az NMHH döntése alapján a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatónak minősül nyilvános állomások, helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, valamint előfizetői névjegyzék területén, hatálybalépés: 2019. január 1. Változás a 2014. évben történt egyetemes szolgáltatási területhez képest, hogy a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatási területéből kikerültek a 74 (Szekszárd) és a 75 (Paks) körzetszámok, viszont bekerült újként a 62 (Szeged) körzetszám. A Kódex változást hoz az egyetemes szolgáltatási kötelezettség terén – a Magyar Telekom egyes korábbi kötelezettségeket nem köteles tovább nyújtani (pl. nyomtatott telefonkönyv), miközben Magyarországon biztosítani kell a jövőben a megfizethető és megfelelő internet-szolgáltatást a fogyasztók számára, amely kötelezettséget az NMHH még nem szabta ki. 34.4. Végfelhasználói jogok 2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé (EU Roaming Regulation I.). 2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához (EU Roaming Regulation II.). Ezt követően az EU (Bizottsága) 2012. július 1-én tovább bővítette az EU roaming szabályozást, új szabályozási elemmel: a szabályozott roaming szolgáltatások elkülönített értékesítésének előírásával. Ennek eredményeként a Magyar Telekomnak meg kellett teremtenie a technikai lehetőségét egy Alternatív Roaming Szolgáltató hosztolásának és engedélyeznie kell, hogy ügyfelei az EU területén az adott külföldi EU tagállam mobil szolgáltatójának ún. Local Break-out megoldását használják 2014. július 1-től (EU Roaming Regulation III.).
114 Az Európai Parlament a “Full Roam Like At Home With Fair Use Policy Possibility” modellt 2017. június 15-től írta elő kötelezettségként az európai mobil szolgáltatók számára (EU Roaming szabályozás IV.) Ezek eredményeként az európai kiskereskedelmi roaming hang, SMS és adat árszintek a honos – nemzeti – díjszinthez közelivé váltak. A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete 2016. december 15-én került publikálásra. A végrehajtási rendelet tartalmazza a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályokat. A Társaság az előírt határidőig – 2019. május 15-ig - végrehajtotta az Európai Parlament és a Tanács 2018/1971 Rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletben foglalt az Európai Unió tagállamaiba irányuló nemzetközi hívások és SMS díjazásra vonatkozó díjcsökkentést. A Kódex a legnagyobb változásokat a végfelhasználói jogok területén jelentette: minden előfizetői kapcsolatunkat érintették a változások, amelyek átültetése jelentős IT-fejlesztéseket és folyamati változtatásokat igényelt. 34.5 Macedón mobiltávközlési szolgáltatások A Makedonski Telekom AD Skopje (MKT, korábban T-Mobile) tevékenysége révén a Csoport a észak-macedón mobil távközlési piacon is jelen van. Az észak-macedón távközlési szektort elsődlegesen a 2014 márciusában hatályba lépett elektronikus hírközlési törvény (EKT), másodlagosan további szektor specifikus rendeletek szabályozzák. 2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (NRA) hivatalból értesítette a T-Mobile-t, hogy koncessziós szerződésében, mely hírközlési hálózatok és szolgáltatások kerültek kiosztásra és megjelölésre. A T-Mobile GSM 900 sávú rádiófrekvencia engedélye is az elektronikus hírközlési törvényben szabályozott módon került kiállításra, 2018. szeptember 5-ig terjedő érvényességgel, amely 2018-ban további 10 évvel meghosszabbításra került 2028-ig. A szabályozásokban bekövetkezett változások értelmében a 900 MHz sáv nyitottá vált az UMTS technológia számára. Az MKT kérésére rádiófrekvencia-engedélyét úgy módosították, hogy ezen frekvenciák most technológiasemlegesek. 2008-ban 2x15 MHz licenc került kiadásra a 2100 MHz-es frekvencián, 10 éves érvényességgel 2018. december 17-ig, mely licencek 2018-ban 10 évvel meghosszabbításra kerültek 2028-ig az EKT értelmében. A 2013 augusztusában lefolytatott nyilvános spektrum árverésen a teljes 790-862 MHz-es sáv, valamint a korábban ki nem osztott 1740-1880 MHz-es sáv került értékesítésre LTE technológia felhasználhatósággal. Mindhárom észak- macedóniai szolgáltató 1x10 MHz frekvenciasávot vásárolt a 800 MHz sávban és 2x15 MHz-t az 1800 MHz sávban. Az egyes engedélyek díja egyszeri 10,3 millió euró (mintegy 3,2 milliárd forint) volt. Az engedélyek 20 évre szólnak 2033. december 1-i lejárattal, és a hírközlési törvény rendelkezéseinek megfelelően további 20 évvel meghosszabbíthatók. A One és a VIP egyesülése után az A1 Macedonia (korábban One.VIP) 2016. november 18-án előterjesztett egy keresletet az NRA felé a földfelszíni mobil szolgáltatásoknál (LMS) használt rádiófrekvenciák licenceinek megváltoztatását illetően (108269/1, 108271/1, 104068, 104069, 104711, 108269/2 és 108267/2 rekordszámok). Az NRA határozatot hozott, miszerint nem hagyja jóvá a One.VIP újraosztási kérelmét. Tender eljárás során új licenc került kiadásra a 2100 MHz-es sávban (2x15 MHz) az MKT részére. A 2100 MHz-es sávban (2x10 MHz) új licenc került kiadásra az A1 Macedonia részére is. A licenc 2028 végéig érvényes. 2022. július 11-én az NRA közvetlen odaítélési eljárás keretében új engedélyt adott ki 700 MHz és 3.x GHz (5G) sávokban Makedonski Telekomnak (2x10 MHz a 700 MHz sávban és 100 MHz a 3.x GHz sávban). Az engedély érvényessége 15 év. Ugyanennyi spektrumot adtak ki az A1 Macedonia számára is. 2014. december 19-én a hírközlési törvény módosítására került sor. Számos jelentős változtatás történt az EKT-ben, többek között a Balkáni Roaming Szabályozás volt az egyik legfontosabb változás az EU Roaming III szabályozással egyetemben. A roaming árak csökkenésének fokozatos elérése 2017. július 1-én befejeződött. 2019-ben a nyugat-balkáni országok (WB6 – Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia, Albánia, Koszovó) szabályozó testületei roaming szabályozást vezettek be, kezdve az RLAH+ különdíj modellel 2019. július 1-jétől 2021. június 30-ig. 2021. július 1-jétől az RLAH (Roam Like At Home – belföldi díjszabás szerinti roaming) modell szabályozást kell megvalósítani. Ezen szabályozással a nemzetközi hívásvégződtetési díjak is csökkentek a WB6 országok között.
115 A piac mindkét mobil szolgáltatóját, a Makedonski Telekomot és az A1 Macedonia-t JPE-nek nyilvánították a releváns „Hozzáférés és híváskezdeményezés publikus mobilkommunikációs hálózaton” nagykereskedelmi piacon. Az NRA mindkét szolgálatóra ugyanazon kötelezettségeket rótta ki: ▪ kötelezettség alapú mobil hozzáférés biztosítása minden típusú MVNO számára (beleértve a viszonteladói modellt is); ▪ költség alapú díjkalkuláció teljes MVNO-k számára; ▪ „retail minus” árazás a viszonteladói modell számára (-35%); ▪ hozzáférés biztosítása az MMS szolgáltatásokhoz és a technológia-semleges mobil adatszolgáltatáshoz. 2016. júliusában lépett a macedón piacra és kezdte meg kiskereskedelmi tevékenységét az A1 hálózatán kiszolgált Lyca Mobile MVNO szabályozott nagykereskedelmi feltételek mellett. Szintén az A1 hálózatán, 2020 októberétől egy új MVNO (Green Mobile) indította el tevékenységét viszonteladóként. 2022 októberében új MVNO, az MTel (Telekom Szerbia leányvállalata) amely az A1 hálózatán kezdte meg a szolgáltatását. A Telekabel kábelüzemeltető szolgáltató, mely már jelen van a piacon, vezetékes szolgáltatásokat nyújt (hang, szélessávú internet és TV), 2019. januárjában MVNO-ként kezdte meg működését a Makedonski Telekom mobil hálózatán szabályozott nagykereskedelmi feltételekkel. Mindkét szolgáltató, a Makedonski Telekom és az A1 Macedonia is JPE szolgáltatónak lett minősítve a releváns „Nagykereskedelmi hívásvégződtetés publikus mobilkommunikációs hálózaton” nagykereskedelmi piacon. A jelenlegi végződtetési díjak a Makedonski Telekom és az A1 Macedonia számára szimmetrikusak, de a Lyca Mobile számára 2018 májusától magas szinten aszimmetrikusak. A szóban forgó piac új 2020-as elemzése alapján, 2020. július 1-től a szimmetria bevezetésre került a Lyca Mobile esetében is. VIP által korábban birtokolt, 2017-ig érvényes két licenc (10 MHz a 900 MHz sávban és 10 MHz az 1800 MHz sávban) időtartama 2017. március 23-án lejárt, a sávok alsóbb részeibe kerültek. Az A1 Macedonia-nak (korábban One.VIP) a licenc meghosszabbítására vonatkozó kérelme alapján az NRA 2016. november 2-án a 0804-974-es számú határozatot hozta, melyben ezen két licencet nem hosszabbította meg. Jelenleg ezen rádiófrekvenciák nincsenek kiosztva és nem értékesíthetők a meglévő szolgáltatók számára, harmadik belépőnek vannak fenntartva. 2017. május 26-án az A1 Macedonia kérelmet (regisztrációs száma: 108267/2) intézett az NRA felé az LMS-nél használt rádiófrekvenciák licencének megváltoztatása ügyében, miáltal az 1770-1785/1865-1880 MHz rádiófrekvencia blokkok kiosztásra kerültek. 2017. október 9-én az NRA elutasító határozatot adott ki az A1 Macedonia 1800 MHz-en történő átalakítási kérelmére vonatkozóan. Ezen döntés ellen, az A1 Macedonia által benyújtott fellebbezés alapján, az NRA 2019. szeptemberében végül jóváhagyta az 1800 MHz-en való átalakítási kérelmet, az A1 Macedonia javára történt bírósági döntésnek köszönhetően. Az 1800 MHz-es sávban az A1 Macedónia egy 35 MHz-es hatalmas folytonos blokkot kap 2019 október 15-i hatállyal. Az MKT kérelme alapján az NRA meghosszabbította a 900(2x12,5 MHz), az 1800(2x10 MHz) és a 2100(2x15 MHz) licenceket további 10 éves érvényességgel (2028-2029-ig) egyszeri díj nélkül. Az NRA bejelentette 2020-as munkaprogramjának előkészítését a 700 MHz frekvenciasáv tenderére vonatkozóan. Szintén bejelentették a Digitális többlet 2 rádiófrekvencia-felszabadítást és a műsorszolgáltatók áthelyezését az UHF sáv alsóbb részére. 2022 márciusában meghosszabbította az A1 Macedonia 1800 (2x10 MHz ) licenceket.
116 2019 áprilisában az Információs és közigazgatási minisztérium kiadta a Nemzeti Szélessávstratégiát, mely az alábbi célokat tűzte ki: ▪ 2023 végére legalább egy nagyobb város 5G-s lefedésre kerüljön ▪ 2025 végére az NRA által kijelölt regionális és országos autópályák folyamatos 5G-s lefedésre kerüljenek ▪ 2027 végére országos szinten az összes lakossági előfizetési szerződések legalább 50%-ánál legalább 100 Mbps internet elérés biztosítása ▪ 2027 végére minden városi terület folyamatos 5G lefedettsége ▪ 2029 végére mindenki számára elérhető 5G-s internet legalább 100 Mbps internet sebességgel ▪ 2029 végére az országban lévő háztartások előfizetői szerződéseinek legalább 50%-a rendelkezzen legalább 10 Mbps internet sebességgel ▪ 2029 végére az Észak-macedón Köztársaság minden háztartásában megfizethető hálózati hozzáférés, mely legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosít 1 Gbps feljavítási lehetőséggel ▪ 2029 végére minden közintézmény (iskolák, egyetemek, kutatóközpontok és egyéb oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, minisztériumok, bíróságok, helyi önkormányzatok, valamint egyéb hatóságok és szervek) minimum 1 Gbps szimmetrikus internethozzáférése 2021 elején nyilvános vita alapján az NRA változásokat hajtott végre a rádiófrekvencia (RF) díjakra vonatkozó rendeletben: ▪ 3.x GHz felett az RF díjak 50%-os csökkenése (4 000 euró/MHz-ről 2 000 euró/MHz-re) ▪ 700 MHz-re az RF díjak 50%-os csökkentése (11 480 euró/MHz-ről 5 740 euró/MHz-re) ▪ 55 GHz-re (E sáv RF kapcsolat) az RF díjak 50%-os csökkentése (4 000 euró/250 MHz-ről 2 000 euró/250 MHz-re) 34.6 Macedón vezetékes távközlési szolgáltatások A Makedonski Telekom a vezetékes szolgáltatások számos szabályozott piacán rendelkezik JPE kötelezettségekkel. 2015 év elején megtörtént az optikai hálózatokhoz való hozzáférés szabályozása, 3-as és 4-es szinten közeli bitfolyam hozzáféréssel (LBA) NGA-n keresztül, valamint 2-es szinten virtuális hurokátengedéssel (VULA). Az MKT saját kiskereskedelmi ügyfelei számára új hozzáférési technológiákat (2017-ben VDSL vektoros technológia) tett elérhetővé, ami új nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások bevezetéséhez és a szabályozott kötelezettségek módosításához vezetett. A központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítása tömegpiaci termékekhez elemzés (6. piac) végleges határozata 2017 áprilisában jelent meg. Az NRA első alkalommal szabályozta a fényvezető-koax hibrid (Hybrid Fiber Coax – HFC) hozzáférést. Minden már meglévő kötelezettség a fémvezető és fényvezető hálózatokat érintően változatlan maradt a 2022-es új elemzést követően. Minden kötelezettség a szélessávú piacon a JPE-ként működő MKT és A1 Macedónia számára is alkalmazandó. A 2016 szeptemberétől életbe lépő kiegészítések tartalmazzák az új és már meglévő elektronikus hálózatokra (ATLAS) való új regisztrációs kötelezettséget a társasházakra és a hálózathasználatra vonatkozóan, valamint egy új kötelezettséget az NRA számára az összes szolgáltató által az optikai gerinc szegmens felmérésre vonatkozóan megküldött riportok közzétételére. Az NRA közzétette a tendert az egyetemes szolgáltató (USO) részére 2021 októberében a 2022-től 2026-ig terjedő időszakra és a legfőbb kritériumok egyike a pályázók finanszírozási igénye volt. A tender eredményeképpen a Makedonski Telekom a vezetékes hozzáférések és fogyatékkal élő felhasználók hozzáférése (hang és internet minimum 12 Mbit/mp letöltés) szolgáltatás esetén egyetemes szolgáltató 2026-ig. Az A1 Macedonia került kijelölésre a nyilvános fizetős telefonok szolgáltatás esetén. Az R3 Infomedia aláírta a szerződést az NRA-val a telefonkönyvi szolgáltatások és lekérdezések egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan. A piaci trendeket és az EU szabályozásokat követve, az NRA néhány piac deregulációjáról döntött: bérelt vonalak törzsszegmense és az Ethernet bérelt vonali szolgáltatások szabályozásának elkerülése; bérelt vonalak (kiskereskedelmi) minimális készlete; WLR (Wholesale Line Rental, Nagykereskedelmi Vonalbérlet) piac; hagyományos vezetékes hang szolgáltatások (hozzáférés és forgalom). A MKT költségalapú árazást alkalmaz a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások esetében, az LRIC módszer alapján. 2019 közepén az NRA megvalósította az ERT tesztelést (árpréses módszertan) a két domináns szolgáltató (MKT és A1 Macedónia) által biztosított NGA bázisú szélessávú nagykereskedelmi szolgáltatásokon. A továbbfejlesztett ERT modell tesztelni fogja a kiskereskedelmi csomagok (beleértve a szélessávú szolgáltatásokat 30 Mbps-nél magasabb hozzáférési sebességgel) gazdasági replikálhatóságát.
117 35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámolási időszakot követően jelentősebb esemény nem történt. Budapest, 2023. február 22.
118 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT ÜZLETI JELENTÉS A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
119 BEVEZETÉS A Magyar Telekom leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (továbbiakban: Magyar Telekom vagy Csoport). A Csoport tevékenységének bemutatására a Konszolidált Éves Beszámolóban kerül sor (34. megjegyzés), míg az Üzleti jelentés az alábbi témákról tartalmaz további információkat: ▪ ÖSSZEFOGLALÓ A 2022. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL ▪ A CSOPORT JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA ▪ TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS ▪ SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEK, EMBERI JOGOK ▪ IGAZGATÓSÁGI, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI, VALAMINT A MENEDZSMENT TAGJAINAK JAVADALMAZÁSA ▪ KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS ▪ INGATLANKEZELÉS, TELEPHELYEK ▪ FENNTARTHATÓSÁG ▪ KÖRNYEZETVÉDELEM ▪ VÁLLALATI MEGFELELŐSÉG ▪ GAZDASÁGI KÖRNYEZET, KITEKINTÉS ÉS CÉLOK ▪ BELSŐ KONTROLLOK, KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK ▪ A 2022-ES PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE ▪ MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
120 ÖSSZEFOGLALÓ A 2022. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL Pénzügyek A Magyar Telekom a 2022-re kitűzött célokat felülteljesítő bevételi és EBITDA AL eredményt ért el, köszönhetően a minőségi hálózatának sikeres monetizálásának és vonzó szolgáltatási kínálatának. A csoport bevétele 7,8%-kal 746,7 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, az EBITDA AL pedig 221,5 milliárd forintot tett ki, ami 2,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2022-ben a spektrum licenszek nélküli CAPEX AL 126,7 milliárd forintra nőtt, tükrözve az ügyféligények kielégítése érdekében történt hálózati beruházások további felgyorsulását Magyarországon és Észak-Macedóniában egyaránt. Ennek és a magyarországi távközlési pótadó bevezetésének következtében a spektrum licenszek nélküli cashflow 50,9 milliárd forintot tett ki 2022-ben. Hálózat A Csoport 2022-ben is folytatta mindkét országban a legfontosabb beruházásait, amelyek célja, hogy ügyfeleink számára olyan kiemelkedő hálózatot biztosítson, amilyet igényelnek és értékelnek, akár otthon, akár útközben. A magyarországi optikai hálózatépítési program eredményeként, melynek keretében éves szinten közel 380 ezer további gigabit képes hozzáférési pontot létesített, az év végére Magyarországon több mint 3,4 millió hozzáférési ponton tudott gigabites sebességet biztosítani. Ez a Csoport vezetékes infrastruktúrálának több mint 75%-át jelenti. A Magyar Telekom tovább folytatta a mobil rádiótechnológiai hálózat-korszerűsítési projektet is, amely lehetővé teszi a növekvő mobiladat-igény kielégítését, valamint az 5G lefedettség folyamatos bővítését. Észak-Macedóniában sikerült a teljes hálózati modernizációt végrehajtania, míg Magyarországon a hálózat több mint fele került modernizálásra 2022 végére. A RAN modernizációs fejlesztések mellett, Magyarországon lekapcsolásra került a 3G hálózat, mely támogatja a hagyományos technológiákról az energiahatékonyabb hálózatokra való áttérést, valamint lehetővé tette a felszabaduló frekvenciasávok korszerűbb, 4G és 5G szolgáltatások által való használatát. 2022. júliusban, a Magyar Telekom új spektrum licenszeket biztosított a 700 MHz-es valamint 3.6 GHz-es frekvenciasávokban Észak-Macedóniában, ami lehetővé tette, hogy ezen a piacon is bevezesse az 5G szolgáltatást. Ügyfelek A kiemelkedő hálózat -, a kiváló ügyfélkiszolgálás - és a személyre szabott megoldások biztosítása érdekében tett erőfeszítések az ügyfél-elégedettség folyamatos növekedéséhez vezettek, amit a Csoport ügyfélkörének további bővülése tükröz: a vezetékes szélessávú előfizetői bázis 7%-kal bővült, és mára több mint 1,2 millió ügyfele döntött úgy, hogy gigabites technológián keresztül csatlakozik a Csoport vezetékes hálózatához. Mobil szolgáltatások terén az adatforgalom továbbra is meredeken emelkedett, az egy ügyfélre jutó átlagos havi mobiladat-használat éves összevetésben több mint 25%-kal nőtt és elérte a 10 GB-t. E két folyamat erősen támogatta az értékteremtést; az egy főre jutó bevétel tovább emelkedett 2022 folyamán minden jelentősebb szolgáltatás terén. Hatékonyság A fent említett kedvező működési folyamatokat azonban kedvezőtlen külső folyamatok kísérték, köztük a távközlési pótadó bevezetése, amik jelentős költség oldali árnyomást okoztak 2022 folyamán. Ennek következtében a hatékonyságjavító intézkedések elsődleges szerepet játszottak a Csoport jövedelmezőségének fenntartása szempontjából. Ezen intézkedések közé tartozott, hogy bizonyos lakossági és üzleti ügyfélszerződések esetén a Magyar Telekom áremelést hajtott végre az év folyamán, valamint az ügyfélszerződések kiegészítésre kerültek az infláció-követő árkiigazítási joggal, melyet 2023. március 1-től fog a Társaság először életbe léptetni. Mindemelett, a Magyar Telekom biztosítsa a fennakadásmentes energiaellátást és minimalizálja az energiaárak volatilitásából eredő kockázatokat, további lépéseket tett, hogy diverzifikálja ez energia beszerzési forrásait; hagyományos, valamint megújuló energiaszerződéseket is kötött mind rövid, mind hosszútávra. Ezen erőfeszítések és előre lépések elismerését mutatja az is, hogy a Scope Rating megerősítette BBB+ kibocsátói hitelminősítését stabil kilátással, és külön kiemelte a Társaság erős és stabil piaci pozícióját a hazai mobil és szelessávú piacokon, valamint mérsékelt eladósodottságát.
121 A Társaság fenntarthatósági törekvéseiért is további elismeréseket kapott 2022 folyamán; az MSCI felminősítette a Magyar Telekom ESG besorolását ’AAA’ minősítésre, míg a Carbon Disclosure Project (CDP) A- besorolásra, valamint az ISS Corporate Solutions a telekommunikációs szektor legjobban teljesítő vállalatai között jelölte meg a Magyar Telekomot.
122 1 A CSOPORT JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA A Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2022. december 31-én 100 580 135 200 forint volt, ami 1 005 801 352 „A” sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen (http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok ). A 2022. április 12-én megtartott Éves Rendes Közgyűlés által elhatározott alaptőke-leszállítást a Cégbíróság 2022. június 23-án bejegyezte. A Társaság alaptőkéje így 104 274 254 300 forintról 100 580 135 200 forintra csökkent a 36 941 191 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú, a Társaság tulajdonában lévő törzsrészvény (saját részvény) bevonásával. A 2022. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvény darabszám Részesedés (%) Deutsche Telekom Europe B.V . .......................................... 617 436 759 61,39 Nyilvánosan forgalmazott………………………………………………. ... 345 285 760 34,33 Saját részvények .................................................................. 43 078 833 4,28 1 005 801 352 100,00 A Deutsche Telekom Europe B.V., amely a Társaság szavazati jogának 64,13%-ával rendelkezik, a Deutsche Telekom Csoport tagja. A Magyar Telekom tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG). A Deutsche Telekom Europe B.V.-nek a többi részvényessel megegyezően szavazati jogai vannak, így a többi részvénytulajdonoshoz hasonlóan a Deutsche Telekom Europe B.V. is részvényenként egy szavazattal rendelkezik. 1.1 Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. 1.2 A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
123 2 TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS 2.1 Közgyűlés A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 5.2. (a) pont). Az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására (Alapszabály 6.4. (p) pont). 2.2 Igazgatóság Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/igazgatosag ). Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlésre a részvényesek számára, negyedévente pedig a Felügyelőbizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról. Az alaptőke felemelésére és saját részvény megszerzésére vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 5.2 (b) és (p), valamint 6.4. (l) és (m) pontja tartalmazza. A Közgyűlés a 11/2022 (IV.12.) sz. határozatával felhatalmazta az Igazgatóságot Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására, a határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapos időtartamra. A vonatkozó határozat a Társaság honlapján a Közgyűlések oldalon megtalálható. Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. 2021. december 31- én az Igazgatóságnak nyolc tagja volt. Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatósági tagok többsége jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait.
124 2022. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Dr. Robert Hauber ........................ 1971 Deutsche Telekom AG Csoport kontrolling területért felelős vezetője, Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke 2017 Daria Aleksandrovna Dodonova... 1976 Magyar Telekom Nyrt. Gazdasági vezérigazgató-helyettese 2020 Fekete Gábor ................................ 1950 Tanácsadó 2020 Elvira Gonzalez .............................. 1975 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok B2B szegmenseiért felelős vezetője 2022 Frank Odzuck ................................ 1959 Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója 2006 Ratatics Péter............................... 1982 INA d.d. Igazgatótanács elnöke, MOL Csoport Fogyasztói szolgáltatások Ügyvezető Igazgatója 2019 Rékasi Tibor .................................. 1973 Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója 2018 Szabó Melinda .............................. 1971 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok B2C szegmenseiért felelős vezetője 2022 A tagok megbízatása 2025. május 31-én jár le. 2.3 Menedzsment Az Igazgatóság az általa 2000-ben létrehozott Ügyvezető Bizottságot, mint döntéshozó testületet a társaságirányítási struktúra egyszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként 2020. január 1-i hatállyal megszüntette. Az Igazgatóság az Ügyvezető Bizottság feladatait és hatásköreit egyrészt az Igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítette. Ennek eredményeként az Ügyvezető Bizottság átalakult és agilis formában, „Leadership Squad”-ként működik. 2022. december 31-én a Menedzsment tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Betöltött pozíció Megválasztás éve Rékasi Tibor ...................................... 1973 Vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. 2013 Daria Aleksandrovna Dodonova....... 1976 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2020 Pereszlényi Zoltán ............................ 1978 Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2022 Friedl Zsuzsanna ............................... 1977 Chief People Officer 2017 Gonda Gábor ..................................... 1976 Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt. 2020 Lubor Zatko....................................... 1974 Műszaki vezérigazgató-helyettes 2019
125 2.4 Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje alapján végzi (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/felugyelo_bizottsag ). A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolókról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában. A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság öt tagból áll (három független tag és két munkavállalói képviselő). A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. A Felügyelőbizottság munkavállalói képviselőit a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van. 2022. december 31-én a Felügyelőbizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Prof. Dr. Borbély Attila ............ 1951 Professzor Emeritus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a Felügyelőbizottság elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2020 Bereznai Gyula……………………….. 1978 A Központi Üzemi Tanács elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2022 Dorogházi Krisztina………………… 1972 Számvitel és kontrolling területért felelős senior alelnök, TechnipFMC 2020 Szakonyi András…………………….. 1973 Globális Adatközpontokterületért felelős senior elnök- helyettes, Iron Mountain 2020 Szepesi Endre.......................... 1966 Üzemi Tanács tagja, Magyar Telekom Nyrt. 2022 A tagok megbízatása 2025. május 31-én jár le. 2.5 Auditbizottság Az Auditbizottság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/audit_bizottsag ). Az Auditbizottság tagjai a Felügyelőbizottság független tagjai közül – a felügyelőbizottsági tagsággal megegyező időtartamra – a Közgyűlés által kerülnek megválasztásra. 2022. december 31-én az Auditbizottság tagjai a következők: ▪ Prof. Dr. Borbély Attila ▪ Dorogházi Krisztina ▪ Szakonyi András
126 2.6 Javadalmazási és Jelölő Bizottság A Társaság Igazgatósága megalapította a Javadalmazási és Jelölő Bizottságot, mely az ügyrendje szerint támogatja a Társaság Igazgatóságát a társasági testületek és a top vezetők javadalmazási, illetve egyes jelölési kérdéseiben (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/javadalmazas). A Javadalmazási és Jelölő Bizottság, többek között, javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve munkaszerződésének módosítására, valamint meghatározza a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazását. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság három tagból áll, a tagokat az Igazgatóság választja tagjai közül. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. 2022. december 31-én a Javadalmazási és Jelölő Bizottság tagjai a következők: ▪ Dr. Robert Hauber ▪ Elvira Gonzalez ▪ Frank Odzuck 2.7 Felelős társaságirányítási jelentés A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben, 2008-ban, 2012-ben, 2018-ban, valamint 2021-ben az Ajánlások módosításra kerültek. A mindenkor hatályos Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján: https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasgiranyitas A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Igazgatósága jóváhagyta és a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését (jelentés), amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg: http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok Az Ajánlások alapján a tőzsdei társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk a felelős társaságirányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében be kell számolniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról, kitérve a társaságirányítási politikára, az esetleges különleges körülmények ismertetésére. A jelentés második részében a kibocsátók a "comply or explain" elvnek megfelelően az Ajánlások egyes meghatározott pontjaiban foglaltaknak való megfelelésről számolnak be, az egyes ajánlásoktól, illetve javaslatoktól való eltérések indokaival együtt. Ha a kibocsátó valamely ajánlást nem, vagy eltérő módon alkalmaz, akkor azt kell megmagyaráznia, hogy miben tér el és ennek mi az oka („comply or explain” elv). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kibocsátó a rá jellemző egyedi, ágazati stb. sajátosságokra tekintettel tájékoztassa a részvényeseket és a piaci szereplőket, hogy miben és miért tér el az általános felelős társaságirányítási elvektől. Ugyanezen elvből kiindulva a javaslatok esetén is lehetőség van az eltérés megindokolására. A jelentés 1-5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és működésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, a 7. fejezet a könyvvizsgáló nem auditálással kapcsolatos tevékenységéről ad információt, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére. A 9-10. fejezet a részvényesi joggyakorlás módját és a közgyűlés lebonyolításával kapcsolatos szabályokat foglalja össze, a 11. pont pedig a javadalmazási politikát tartalmazza. A Társaság a 72 ajánlás és javaslat túlnyomó többségének megfelel, ugyanakkor 1 javaslat esetében nem, illetve nem teljes mértékben felelt meg a 2022. évi üzleti évben figyelemmel a Társaság szervezeti felépítésére, illetve folyamataira. 2022-ben a Magyar Telekom nyilvánosságra hozatali folyamatainak hatékonyságát az érintett szakterületek mérték fel az ICS (Internal Control System) rendszerben, amelyet a belső ellenőrzési szakterület tesztelt. A vizsgálat eredménye alapján a nyilvánosságra hozatali folyamatok és kontrollok hatékonyak, és akként kerültek kialakításra, hogy megfelelő alapot biztosítsanak ahhoz, hogy a Magyar Telekom piaci szereplőknek szóló, számviteli, tőkepiaci és társasági jogi szabályok szerint előírt közzétételeit időben és pontosan teljesítse.
127 3 SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEK, EMBERI JOGOK A Fenntarthatósági stratégia egyik kulcskihívása az emberierőforrás-menedzsment területe, ezért a Magyar Telekom humánstratégiájának is fontos szerep jut a fenntarthatósági célok elérésében. A Csoport víziója egy élhető, szerethető és sikeres vállalat működtetése. Ez megerősíti munkavállalóinak elkötelezettségét, elégedettségét, és vonzó a munkaerőpiacon is. 3.1 People fókuszok A Magyar Telekom üzleti stratégiájának központi célja egy olyan digitális üzleti modell megvalósítása, amelynek lényege az új technológiák kiaknázása az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, a bizalom növelése és végső soron az értékteremtés. Ezen cél elérése érdekében a HR-szervezet nevében és működésében is átalakult, hogy egy még hatékonyabb, agilis, ügyfélközpontú People Unit támogassa a vállalat üzleti stratégiájában kitűzött célokat. 2021-ben a meglévő stratégiai prioritások az alábbiakkal egészültek ki: a járványhelyzet által előidézett kihívások gyors és biztonságos kezelése, a munkavállalók és ügyfeleink egészségének védelme és a munkavégzés módjának és körülményeinek átalakulása. Egész évben a járvány helyzetnek megfelelően alakította az intézkedéseit a cégcsoport, pl. általános home office elrendelése, amennyiben a munkakör megengedte, PCR tesztelési lehetőség, munkaidő kedvezmény biztosítása az oltás felvételére, maszkok biztosítása, folyamatos fertőtlenítés minden telephelyen üzletekben. People fókuszok és eredmények 2022-ben: Nálunk megéri tanulni A munkatársi felmérések, visszajelzések alapján a Csoport 2022-ben folytatta a kollégák önfejlesztési lehetőségeinek bővítését. A munkáltató által biztosított dedikált tanulási idő és az egykapus tanulási lehetőség (eszköz és tartalom) kialakításával a tanulásra, önfejlesztésre szánható lehetőségek köre tovább növekedett. A képzési lehetőségek kialakítása, ajánlása annak megfelelően történik, hogy a kompetencia visszajelzésben szereplő fejlődési lehetőségek biztosítva legyenek az egyes munkavállalók számára. 2022-ben elindult a SmartApp online e-learning platform, melyben egy helyen könnyen elérhető módon, minden munkatárs érdeklődésének megfelelően állítja össze saját tanulási útját. A Unit-onként meghatározott, területre jellemző és meghatározó TOP5 skill közül a munkatársak a maguk által választott skill fejlesztéshez 4 különböző platformokon kapott támogatást. Továbbra is elérhetők megújított tartalommal az online képzési katalógusok, online oktatási anyagok, online coachbank és mentorálás, online tudásmegosztás (Share), amelyeket a gyermekvállalás miatti huzamos távolléten lévő kollégák is elérnek a távollétük teljes időtartama alatt Mágnesként vonzó munkahely A vonzó munkahely nemcsak a piacon, hanem a belső munkavállalói körben is fontos jellemzője a Csoportnak. Ezért 2022- ben ez stratégiai célok egyik pillére volt. A Magyar Telekom a tehetségek bevonzásával, a kiválasztási folyamat időtartalmának rövidítésével támogatta az üzleti területek munkaerő frissítési, célok megvalósítását támogató munkaerő bővítési igényeit. A toborzási folyamat során növelte a munkatársi ajánlások arányát, a kiválasztási időt rövidítette, belső pályázók számát javította. 2022-ben programjainak során kiemelt figyelmet kapott a belső felméréseink azon mutatóinak eredménye, amelyek a munkatársi hangulat, a munkahely ajánlások és ügyfélfókuszok erősítését segítették. Törődő közösség Fontos a Csoport számára a munkavállalók testi és lelki egészsége. Az energizált alkalmazottak sikeressé teszik a vállalatot. Fizikai, szellemi és mentális jólétük érdekében egymásra és önmagukra támaszkodnak, partnerként együttműködnek. A Magyar Telekom felhívja a munkavállalók figyelmét az egészséges életmód, a fenntarthatóság, valamint a munka és a magánélet egyensúlyára. A munkavállalók választása szerinti egészségügyi szűréseken vehetett részt, élet- és balesetbiztosítás biztosított a vállalat, aktualitásnak megfelelő témában különböző webináriumok kerültek megszervezésre. Magánéleti, pénzügyi, jogi vagy egészségügyi problémák megoldására a Csoport bevezette az Employee Assistance Program-ot (EAP), melynek keretében problémánként 3 óra ingyenes tanácsadást kapnak a munkavállalók. A Magenta Összefogás Alapítvány 2022-ben módosítva az alapításkori céljait, most már egyéb rendkívüli körülmények, események - ideértve a súlyos, hosszú rehabilitációt igénylő akár fizikai, akár mentális betegség esetét is - miatti okból nehéz anyagi körülmények közé került cég csoport munkavállalóit és családjait támogatta. 2022. év végéig közel 40 millió forint támogatást adott az igényló munkavállalók részére.
128 A fentiek mellett 2022-ben változatlanul hangsúlyosak a következők: Munkáltatói márka építése: a Magyar Telekom életképes és szerethető munkahelyet hoz létre, amely megfelel a munkavállalóknak, és vonzó perspektívát kínál a munkaerőpiacon a jövőorientált munkamódszerei révén. Nagyobb hangsúlyt fektet a közösségi média megoldásokra a márkaépítés során. Toborzás, kiválasztás: a Magyar Telekom szegmentált online toborzási csatornák használatával választja ki a legjobb jelöltet az adott pozícióra. A kiválasztási folyamat során azt a hozzáállást és azokat az alapvető személyiségjegyeket keresi, amelyek biztosítják, hogy a leendő Telekom-munkavállalók otthon érezzék magukat a vállalati kultúrában. Javadalmazás: a Magyar Telekom átlátható, egyszerű és következetes munkaköri modellt működtet, amely a hierarchia helyett a munkakörök valódi értékét tükrözi, és alkalmas a piaci összehasonlításra, megteremtve ezzel a versenyképes javadalmazási rendszer alapját. Digitális megoldások: a Magyar Telekom munkavállalóinak részére kialakított munkatársi app (MagentApp) felületét megújította, egyszerűsített a bejelentkezést és új technológia bevezetésével előkészítette a további fejlesztéseket és elérte, hogy egyre nagyobb legyen a rendszeres felhasználók tábora. A Csoport negyedévente a munkavállalói, vezetői élménypont/folyamat/eszköz fejlesztéseken dolgozott a belső ügyfélélmény érdekében, amelyek nagyrészt IT rendszer- és folyamat oldali fejlesztések. Ennek keretében egy új önfejlesztést támogató e-learning rendszer került bevezetésre, illetve megújult a Reflex munkatársi önkiszolgáló rendszer felülete is. 3.1.1. Létszám Az alábbi táblázat az alkalmazotti zárólétszámról ad tájékoztatást a Magyar Telekom Nyrt.-nél és konszolidált leányvállalatainál: 2021 2022 Magyar Telekom Nyrt. (redukált fő).................................................................. 4 947 4 868 A Magyar Telekom Nyrt. és konszolidált leányvállalatai (redukált fő)............. 6 786 6 711 2021 2022 MT-Magyarország /Telekom Magyarország (redukált fő) ................................ 5 898 5 848 Észak-Macedónia (redukált fő) .......................................................................... 888 863 Összesen (redukált fő)...................................................................................... 6 786 6 711 A Csoport működési szegmensei MT-Magyarország és Észak-Macedónia. Erről további részletek a Konszolidált éves beszámoló 33. megjegyzésében. 3. 2 Politikák 3. 2.1 Politikák és együttműködések Működési Kódex - https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/mt-mukodesi-kodex.pdf A Működési Kódexben foglalt szabályozások és iránymutatások a Deutsche Telekom Csoport és a Magyar Telekom Csoport minden munkavállalójára érvényesek. Hatálya rajtuk kívül vonatkozik mindazokra a személyekre, akiket a munkatársakkal funkcionálisan egyenértékűen alkalmaznak, így például a kölcsönzött munkaerőre is. Összefoglalja azokat jogi megfelelésre és erkölcsileg feddhetetlen viselkedésre irányuló kötelezettségeket, amelyek szavatolják a Deutsche Telekom és a Magyar Telekom mindenki számára átlátható és nyomon követhető működését. A Deutsche Telekom és a Magyar Telekom ezért elvárja beszállítóitól és tanácsadóitól, hogy tartsák tiszteletben a Működési Kódexben lefektetett magatartási követelményeket, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy erre szerződési kötelezettséget is vállaljanak.
129 Emberi Jogok és Szociális Alapelvek Kódexe: https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/emberi-jogok-es-szocialis-alapelvek-kodexe.pdf A Magyar Telekom Csoport Emberi Jogok és Szociális Alapelvek Kódexe, valamint a mindenkor hatályos Esélyegyenlőségi terve, rögzíti a vállalatcsoport általános emberi jogi alapelveit és az alapelvek implementációjára vonatkozó rendelkezéseket. A Magyar Telekom Csoport döntéshozói tudatában vannak, hogy a munkavállalói összetétel sokszínűsége a fenntartható és az esélyegyenlőséget megalapozó működés feltétele, ugyanakkor versenyelőnyt jelent és növeli az üzleti eredményességet. Csoport Politika a sokszínűségről, az esélyegyenlőségről és a befogadásról CSOPORT POLITIKA A SOKSZÍNŰSÉGRŐL, AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL ÉS A BEFOGADÁSRÓL (telekom.hu) A Deutsche Telekom Csoport részeként a Magyar Telekom Csoport 2021 decemberében megújította sokszínűségről, esélyegyenlőségről és befogadásról szóló politikáját. A megújult politika meghatározza globális felfogásunkat, amely a munkavállalói kapcsolatainkat jellemző sokszínűségre, esélyegyenlőségre és a befogadás tapasztalatára irányuló interakcióinkat jellemzi. Célja, hogy a vállalatcsoporton belül minden munkavállalónak egységes munka-, tanulási- és fejlődési tapasztalatot biztosítson és erősítse a befogadottság és a bevonódás érzését. A megújult politika kulcselemei részletezik és tisztázzák a sokszínűségről, esélyegyenlőségről és befogadásról alkotott nézeteinket és lefedik a teljes munkavállalói életciklus vállalati kultúrához kapcsolódó összes releváns aspektusát. Kiterjed a vállalatcsoport társadalmi és üzleti szempontú felelősségvállalására is, amennyiben meghatározza az esélyegyenlőségen és befogadáson alapuló munkahely globális kereteit, tiszteletben tartva a kulturális és helyi sajátosságok szerint eltérő helyi szabályozásoknak, jogi környezetnek és kulturális szükségszerűségeknek megfelelő alakíthatóságot. A Deutsche Telekom Csoport és a Magyar Telekom Csoport politikája a dolgozói kapcsolatokról Telekom_csoport_politika_a_dolgozoi_kapcsolatokrol.pdf A digitalizáció, a globalizáció és a piacok nyitottabbá válása egyre inkább a tudás alapú munka világa felé vezetetett. Az együttműködés és networking új formái megváltoztatják a kommunikációt, a nyilvánosságra gyakorolt hatást, a reputációval és megfelelőséggel kapcsolatos kihívásokat és a vállalatvezetés egyéb kulcselemeire is hatással vannak. Ezért felismertük, hogy újra kell definiálnunk a munkavállalói kapcsolatainkat jellemző közös értékeink jellemzőit, hogy egységes munkahelyi élményt biztosíthassunk minden munkavállalónknak. A Deutsche Telekom Csoport részeként a Magyar Telekom Csoport 2021 decemberében megújította dolgozói kapcsolatokról szóló csoportpolitikáját. A megújult politika meghatározza munkáltatói működésünk kulcselemeit és lefekteti azokat az értékeket, amelyek a munkavállalókkal fenntartott kapcsolatainkat jellemzik. Ezen értékek közös értékkészletünkből, illetve egyéb vállalati szabályozásainkból és politikáinkból származnak. A jelen csoportpolitika kulcsfontosságú hajtóereje a fenntarthatóság és részletei kiterjednek a munkavállalói élet iparági szempontból jelentős aspektusaira. Szállítói Megfelelés – A Magyar Telekom Csoport elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartására üzleti partnereitől is elvárja. A Telekom és T-Systems beszállító partnerei – mielőtt megbízást kapnának - kötelesek vállalkozásukat regisztrálni a cégcsoport Beszerzési oldalán. https://beszerzes.telekom.hu/beszerzes/portal?appid=beszerzes&page=regisztracio_szallito.vm A regisztráció kötelező részeként meg kell ismerniük, és elfogadniuk a Szállítói Működési Kódexünket , melynek más irányelvek mellett részét képezi a Működési Kódex, a Szociális Charta és a Sokszínűségi Politika tartalmának megismerése és szállítóink saját működése szempontjából irányadóként történő elfogadása. Esélyegyenlőségi terv Telekom_Equal_opportunities_plan.pdf A Magyar Telekom Csoportnál kiemelt cél a munkahelyi diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség biztosítása. A Társaság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt lehetőség, valamint a vállalatcsoport 2010 szeptembere óta bevezetett gyakorlata alapján, az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség elősegítése, valamint a meghatározott hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása érdekében ötödik alkalommal fogadott el esélyegyenlőségi tervet, a munkavállalói képviselő-testületekkel együttműködésben. A hatályos, csoport szintű Esélyegyenlőségi terv ötéves időszakra vonatkozik (2021-2025).
130 Az Európai Unió Sokszínűségi Kartája - 2016-ban Magyarország is csatlakozott az Európai Unió Sokszínűségi Kartájához, ennek során az 50 aláíró vállalat között a Magyar Telekom is deklarálta elkötelezettségét a sokszínűség, mint alapérték mellett. A Telekom ezt követően minden évben, így 2021-ben is az aláíró vállalatok egyike volt. ENSZ „Üzleti és emberi jogi irányelvek” – A Magyar Telekom Csoport az ENSZ „Üzleti és emberi jogi irányelvek” szellemében emberi jogi elkötelezettségére vonatkozóan a Nemzetközi Emberi Jogi Kódex és a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) „Alapvető munkaügyi elvek és jogok” dokumentumában lefektetett elveket tekinti magára vonatkozóan kötelező érvényűnek. Magyarország által ratifikált ENSZ emberi jogi egyezmények - A Magyar Telekom Csoport Magyarországon bejegyzett üzleti vállalkozásként a Magyarország által ratifikált ENSZ egyezmények által garantált emberi jogi alapvetések szerint működik. http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/TreatyBodyExternal/Treaty.aspx?CountryID=77&Lang=EN 3.2.2 Átvilágítási eljárások A szociális és foglalkoztatási kérdéseket, illetve emberi jogi szempontokat is érintő fenntarthatósági tevékenység csoportszintű koordinációját 2021-ben a Sustainability Committee (SC) (korábban: Csoport Fenntarthatósági Koordinációs Tanács (CSFKT)) irányította. Az SC működtetésében a stratégiaalkotás és stratégiairányítás külön szerepel, így működési módjában a fenntarthatósági tevékenység a stratégiaalkotás és –irányítás, illetve az operatív végrehajtás szintjén valósul meg. Csoportutasítás szerint az SC rendszeresen, legalább negyedévente ülésezik a társasági és csoportszintű fenntarthatósági feladatok hatékony koordinálása érdekében, a döntéseket az SC tagjai hozzák meg szavazás útján. Az SC a vezérigazgató (CEO) és a Chief People Officer számára rendszeresen biztosít beszámolókat, előterjesztéseket, amelyek alapján ők meghatározzák a Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági tevékenységének fő irányvonalát, és döntést hoznak az egyes témakörökben, a Leadership Squad (Felsővezetés) tagjainak tájékoztatása mellett. Az SC működését az éves fenntarthatósági jelentés Felelős vállalatirányítás fejezete részletezi. A Csoport Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Csoport közös értékeit, és egyben a Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A működési Kódex a Csoporton belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. A Magyar Telekom megfelelőségi struktúrát dolgozott ki, amelynek célja, hogy biztosítsa a jogi és etikai kérdéssekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot a Magyar Telekom Csoport összes tagvállalatánál. A megfelelőségi struktúra a Csoport Megfelelőségi Vezetőből és a különféle funkcionális területek, megfelelőségi képviselőiből áll, akik a Csoport Megfelelőségi Bizottság tagjaiként működnek közre. A Vállalati Megfelelőségi Program célja annak biztosítása, hogy hatékony lépéseket tegyen az etikus viselkedés biztosítása érdekében, valamint a törvényekben, jogszabályokban, irányelvekben, előírásokban vagy az Működési Kódexben foglaltak megszegésének megelőzése és észlelése érdekében. Külső átvilágítást jelent a Magyarországon működő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által végzett ellenőrzés, amelyet közérdekű panaszok, bejelentések, valamint kérelem nyomán is indítható a munkáltatóknál. A szervezet az ellenőrzés mellett tanácsadással is támogatja a jogszabályoknak történő megfelelést.
131 3.3 Politikák eredményei 3.3.1 Sokszínűség, esélyegyenlőség Az egyik legnagyobb hazai ICT munkáltatóként a Magyar Telekom hiszi, hogy a sokszínűség nagymértékben hozzájárul a vállalkozások és bármely egyéb szervezet sikeréhez, az innováció és a kreativitás növeléséhez, az új ügyfelek és üzleti és egyéb partnerek bevonásához, a változásokra való gyors reagáláshoz, a törvényekben meghatározott diszkriminációmentesség betartásához. A Csoport 2021-ben ötödik alkalommal alakított ki Esélyegyenlőségi tervet az érdekképviseletekkel közösen, amely 2021- 2025. között hatályos. A terv megvalósítása során különösen a hátrányosabb helyzetű munkavállalói célcsoportok, úgymint a nők, a családos munkavállalók, a gyermekgondozási távolléten lévő munkatársak, a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkatársak, a pályakezdők, valamint az 50 év feletti munkavállalók helyzetének folyamatos javítására tervezett intézkedéseket a vállalat. A cselekvési terv egyes akcióinak és eredményeinek előrehaladását évente egyszer vitatja meg a vállalat esélyegyenlőségi területe és az érdekképviseletek. Évente számos munkatársi véleményfelmérés segíti, hogy az egyes fejlesztések az aktuális munkatársi igényekhez és szükségletekhez igazodjanak. Az igazságosság és az egyenlő bánásmód elveit a Csoport az Etikai kódexében megfogalmazott alapvető normák határozzák meg. Az olyan alternatív foglalkoztatási formák, mint a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, a rugalmas munkavégzés, a fogyatékkal élők foglalkoztatása, lehetővé teszik az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati megvalósítását. Ehhez számos, a napi működésbe épített gyakorlat, illetve a Magyar Telekom új székházának kialakítását meghatározó, a távmunka végzést speciálisan támogató, nagy légterű iroda is hozzájárul. A magyarországi jogszabályoknak megfelelően véradás, illetve gyermekek után többlet szabadnapot biztosítunk munkavállalóinknak. 40 % feletti egészségkárosodás esetén rehabilitációs pótszabadság illeti meg a munkavállalókat. (+ 5 nap/ év). Ezen felül, a belső szabályozásnak megfelelően, az elvégzett önkéntes munka után is járhat plusz szabadnap. A 2021-ben elfogadott 2030 végéig tartó vállalati fenntarthatósági stratégia egyik fókuszterülete a klímavédelem és a digitalizáció mellett a sokszínűség és az esélyegyenlőség munkavállalói és ügyéloldali megvalósulása. A 2021-2030 évekre vonatkozó fenntarthatósági stratégia céljai részletesen a 2022 első félévében megjelenő fenntarthatósági jelentésben került bemutatásra. 2022-ben a Csoport folytatta gyakorlatait a munkaerőpiaci esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 2020-ban megkezdett gyakorlatának megfelelően negyedévente 9 indikátorcsoportot érintő komplex elemzésben vizsgálja a női és férfi átlagkeresetek közötti különbség (bérszakadék) kialakulásának okait és meghatározza a visszaszorítását célzó esélyegyenlőségi intézkedéseket. 2021-től csatlakozott az Amnesty International „Egy lépéssel közelebb” kampányához és cég saját vállalása, hogy a vállalaton belül detektált átlagos bérszakadék mértékét évente legalább egy százalékkal csökkenti. A 2021 első félévében elindított, a gyermekvállalás miatti huzamos távolléten lévő kollégáink számára rendezett B@ck to Work Café online rendezvényeink videófelvételeit elérhetővé tettékük a tartósan távollévő kollégák számára,, a nyári és az őszi szünetben pedig ismét megnyithatta a Telekom HQ Gyermekkuckóját ezzel is támogatva a szülőket a nagyobb kihívást jelentő időszakokban. A vakáció első napján, a ’Muti, hol dolgozol?’ nap keretében közel 500 gyerek látogatta meg a társaság székházát, és ismerkedett meg vállalatunk digitális termékeivel, illetve azzal, mivel foglalkoznak itt dolgozó szüleik. 2022-ben is folytatódott a tavalyi évben elkészült, 3-10 éves korosztálynak szóló, „Anyukám/Apukám a Telekomnál dolgozik” című mesekönyvünk kiosztása. A ’Muti, hol dolgozol?’ napon minden újonnan csatlakozott, az érintett korosztályba tartozó, vagy időközben a 3. életévét betöltött gyermeket nevelő, már korábban is nálunk a társaságnál dolgozó Telekomos és T-Systemses kollégánknak adták át a mesekönyvet. Új elemként a gyermeket nem nevelő kollégák - nagypapák, nagymamák, nagybácsik, nagynénik – is átvehették a könyvet. A kiadvány játékos formában vezeti be az óvodás/kisiskolás célcsoportot a telekommunikáció varázslatos világába és a tudatos képernyő- és internethasználat családi szabályalkotásában is segítséget nyújt. A dolgozói nyílt nap nagyvállalati kategóriában első díjat nyert a #mutiholdolgozol megvalósítói pályázaton. Októberben a Hintalovon gyermekjogi alapítvánnyal közösen ’Digitális szülő vagyok’ címmel rendeztek konferenciát, ahol a Csoport azt járta körül, hogy felelős szülőként hogyan lehet biztonságos online környezetet teremteni a gyerekek számára. 2022-ben a Magyar Telekom elnyerte a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Családbarát tanúsító védjegyét, amely a jelentkezőket a családbarát szempontok megvalósulása szerint minősíti.
132 3.3.2 Hátrányos megkülönböztetés elleni tevékenység, munkaerő piaci integráció A 2021 - 2025. évi Esélyegyenlőségi tervben megjelölt munkavállalói célcsoportok helyzetének javítására 2021-ben az alábbiak szerint valósultak meg intézkedések a munkáltató kezdeményezésére. Mentorvállalatként a Magyar Telekom részt vesz az Integrom és a HRom munkaerőpiaci integrációs programokban. A programokban részt vevő fiatalokat pályázási tanácsadással, próbainterjúkkal, illetve önéletrajz írást érintő tanácsadással segíti. A vállalat a toborzási gyakorlatát ugyancsak integrációs elveinkhez igazította. Ennek megfelelően lehetőséget biztosítunk a programokban részt vevő fiataloknak, hogy álláspályázatuk belső nyomon követését kérjék. A folyamatok során felvett munkatársaknak ugyancsak igény szerint belső mentort biztosít a Csoport. 2021 őszétől 4 éven keresztül támogatja a HBLF Romaster programját, amelyen keresztül a Magyar Telekom két tehetséges fiatal továbbtanulását támogatja ösztöndíj és mentoring támogatással. 2021-hez hasonlóan a Csoport 2022-ben is részt vett a Budapest Pride Fesztiválon a Magyar Telekom, T-Systems és Deutsche Telekom IT Solutions Hungary munkatársi közösségének szervezésében. Emellett tovább dolgozott az LMBTQI inkluzív munkavállalói élmény biztosításán, amelynek legfontosabb eleme, hogy hivatalosan is megalakult a Csoport LMBTQI munkatársi erőforrás csoportja. 2022-ben a vállalat budapesti székháza adott otthont az Egyenlítő Alapítvány Nőnapi Konferenciájának. Az esemény a női vezetés, női vezetők kérdéskörét járta körbe. A különböző kerekasztalbeszélgetésekben a Csoport 3 női vezetője képviselte a Magyar Telekomot és osztotta meg gondolatait a témáról. 2022 júniusában június: Nők a Telekomban címmel megrendezésre került kerekasztal-beszélgetést, melynek célja volt a ’Nők a Telekomban munkatársi közösség létrejötte. Annak érdekében, hogy a Csoport biztosítsa a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő leendő munkatársainak esélyegyenlőségét, 2010 óta a Magyar Telekom által használt elektronikus toborzási felületen (http://www.telekom.hu/rolunk/karrier) a fogyatékossággal élők – önkéntes bevallás alapján – feltüntethetik, ha a kiválasztási folyamatban való akadálymentes részvétel érdekében bármilyen speciális igényük van. Megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkatársaink beilleszkedését, a mindennapi közös munka gördülékenységét mozgássérült, látássérült, hallássérült és értelmi fogyatékossággal élő modult tartalmazó, viselkedési alapelveket összefoglaló tananyaggal és igény szerinti workshopokkal segíti a Csoport. A decemberi Magyar Telekom karácsony rendezvényen külön dedikált részt szentelt a vállalat a munkatársi közösségeinek (LMBTQI, Nők a Telekomban, Megváltozott munkaképességűek a Telekomban) népszerűsítésének. Az Open Minded Companies Award keretén belül, amely a vállalatok munkahelyi sokszínűségért, nyitottságért, elfogadásért tett kezdeményezéseit és eredményeit díjazza, a Magyar Telekom Nyrt. végzett az első helyen a Legelfogadóbb Vállalat kategóriában. 3.3.3 Emberi jogok tiszteletben tartása, gyermekmunka, illetve a kényszermunka minden formája elleni fellépés Az Emberi Jogok és szociális alapelvek kódexében kinyilvánított irányelveknek megfelelően a Magyar Telekom elutasítja a gyermekmunkát mindenféle kényszermunkát, kötelező munkavégzést, illetve a rendelkezésére álló eszközökkel küzd az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság minden formája ellen. A vállalatcsoport globális szállítóinak megfelelőségét a Deutsche Telekom Group anyavállalati szinten kezeli, és auditokon keresztül monitorozza. További információ a globális szállítók minősítésének módszeréről és eredményeiről: https://www.telekom.com/en/corporate- responsibility/assume-responsibility/assume-responsibility/supply-chain-management-355304 A Magyar Telekom Csoport új munkatársai a belépésüket követő két hónapban történő orientációs folyamat részeként mások mellett a fenti szociális és foglalkoztatási kérdéseket, illetve emberi jogokat érintő politikákkal és irányelvekkel is megismerkednek, tartalmukat magukra nézve kötelezőnek fogadják el, illetve elvégzik a Tudattalan előítéletek tudatosítása (unconscious bias) online képzést is. Az Emberi jogok és szociális alapelvek kódexében foglaltaknak való megfelelés igényével, 2018-ban a teljes Magyar Telekom Csoport emberi jogi képzésben részesítette a teljes munkavállalói körét, és a márka képviseletéhez szorosan kapcsolódó partneri körét is. A képzés 2018 végétől része a Magyar Telekom kötelező képzéseinek. Túl ezen a folyamaton a vállalat tisztában van azzal, hogy néha nehéz megkülönböztetni egymástól a helyest és a helytelent. Annak érdekében, hogy segítse a munkavállalókat a helyes döntés meghozatalában minden munkavállalónak kötelező évente részt vennie megfelelőségi képzésünkön, amely játékosított, digitális formában adja át nekik az
133 ismereteket, valamint a Csoport megfelelőségi területe által kezelt biztonságos belső csatornák állnak a munkatársak rendelkezésére A Magyar Telekom Kérdezz! vonalához fordulhatnak a munkatársak minden esetben, ha kérdésük vagy aggályuk merül fel, bizonytalanok abban, hogy mi a helyes cselekedet bármely helyzetben. A vállalat munkatársai visszaélésekkel és szabálysértésekkel kapcsolatos panaszaikat és megjegyzéseiket a Magyar Telekom Mondd el! vonalán, vagy a Deutsche Telekom Csoport által kezelt Tell me! vonalon tehetik meg. Ezeken a felületeken jelezhetik továbbá, ha úgy vélik, hogy a törvénybe vagy a Működési Kódexbe ütköző cselekmény történt. A visszaélésekkel és szabálysértésekkel kapcsolatosan bejelentett panaszok és észrevételek kivizsgálása során alkalmazott fő irányelvek, valamint a folyamatra vonatkozó vállalati utasítás a vállalat belső munkatársi felületén elérhető. Az alkalmazott irányelvek kulcsszempontja az anonimitás, titoktartás és a személyes biztonság védelme. 3.3.4 Munkavállalók és a vezetőség kapcsolata A Magyar Telekomnál jelenleg két képviselettel rendelkező szakszervezet (a Távközlési Szakszervezet (TÁVSZAK) és a T- Net Szakszervezet), és üzemi tanács működik, a kapcsolattartás kétszintű. A vállalat egészét érintő, az érdekképviseleti joggyakorlás keretébe tartozó központi kérdéseket a Központi Üzemi Tanács, illetve a Szakszervezetek elnöksége által delegált képviselőkkel vitatják meg, vagy összevont konzultáció keretében (Érdekegyeztető Tanács), vagy a megvitatandó kérdés jellegétől függően külön-külön. A központi szintű kommunikációra jellemző mind a szóbeli (tárgyalási), mind az írásbeli forma. Az érdekképviseletekkel történő központi kapcsolattartás a Chief People Officer, illetve az ezzel a feladattal megbízott HR business partner felelőssége és hatásköre. Az egy-egy irányítási területet érintő érdekképviseleti kérdések helyi szinten is megvitatásra kerülnek a szakszervezetek, illetve a helyi üzemi tanács képviselőivel. A helyi szintű érdekképviseleti kapcsolattartásért az irányítási terület HR Business partner Lead-ek felelősek. Szervezeti átalakítással járó, illetőleg a munkavállalók nagyobb csoportját érintő változásról szóló lényeges döntés tervezetét a Szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal (Központi Üzemi Tanáccsal) véleményeztetni kell. A véleményezésre szervezet átalakítás esetén 7 nap, egyéb esetben 15 nap áll az érdekképviseletek rendelkezésére. A 15 napon belül az intézkedést végrehajtani nem lehet. A szervezeti változásokról szóló döntés tervezetét a Szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal (Központi Üzemi Tanáccsal) – az érintett munkavállalói létszámtól függetlenül – minden esetben véleményeztetni kell. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a Felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Társaságnál működő Szakszervezetek véleményének figyelembevételével a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Központi Üzemi Tanács által jelölt személyeket a Közgyűlés köteles a Felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben kizáró ok áll fenn. 2022. december 31-én a Felügyelőbizottságban kettő, a munkavállalókat képviselő tag volt: Bereznai Gyula és Szepesi Endre. 3.3.5 Egyesülési jog és kollektív szerződés A Magyar Telekom Csoport Szociális Chartájában ismerte el a szervezkedési szabadsághoz és a kollektív szerződéshez való alapvető jogot. A Magyar Telekom a nyíltságon és bizalmon alapuló konstruktív párbeszédre és együttműködésre törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel. A Szociális Charta, illetve a Magyar Telekom vezetésének a munkavállalói érdekképviseletekkel hosszú évek alatt kialakított kapcsolata a garancia ezen jogok tiszteletben tartására. A vállalatcsoport magyarországi alkalmazottainak összességében mintegy 100%-a dolgozik saját munkáltatóra kiterjedő a Magyar Távközlési Szakszervezetekkel (Távközlési Szakszervezet, TÁVSZAK) kidolgozott kollektív szerződés hatálya alatt. A szerződés, amely bármely fél által három hónapos felmondási idővel felmondható, a vezérigazgatón kívül minden Magyar Telekom Nyrt. alkalmazottra érvényes, függetlenül szakszervezeti tagságuktól. A kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó feltételeket évente újra kell tárgyalni. A munkavállalók – a munkáltató működésével összefüggő okból történő munkaviszony megszüntetés esetén - meghatározott összegű többlet végkielégítésre jogosultak, amely a munkaviszonyuk időtartamától függően változik. A kollektív szerződésen túl a magyarországi egységek munkavállalóira általánosan érvényes a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, amely számos megkötést tartalmaz a munkaviszony nem önkéntes megszüntetésére vonatkozóan. A Munka Törvénykönyve a munkavállalói érdekeket két különböző szervezeten keresztül védi, ezek: a szakszervezet és az üzemi tanács. A Szakszervezeteknek, mint a foglalkoztatás feltételeiről folyó tárgyalásokban a munkavállalók hivatalos érdekképviseleti szervének, joga van minden olyan vállalati intézkedésről tájékoztatást kapni, amely jelentősen befolyásolja a munkavállalók érdekeit, és joga van a Magyar Telekom Nyrt. ellen jogi keresetet indítani az olyan foglalkoztatással kapcsolatos magatartásra vonatkozóan, amely valamely foglalkoztatási szabályt sért. Emellett az Üzemi Tanács
134 közvetlenül képviseli a munkavállalói érdekeket a vezetőséggel való kapcsolattartásban, és a vezetőséggel közösen dönt az olyan ügyekben, amelyek a jóléti célú pénzeszközöket és ingatlanokat érintik. Az üzemi tanácsot fél évente tájékoztatni kell a gazdasági teljesítményünket befolyásoló kérdésekről, valamint a bérek, foglalkoztatási körülmények és a munkaidő változásairól. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az olyan vállalati intézkedésekben is, melyek a munkavállalók nagyobb csoportját érintik. A Magyar Telekom meggyőződése, hogy jó kapcsolatot ápol a munkavállalóival. Megalakulása óta nem volt még példa sztrájkra vagy munkabeszüntetésre. 3.3.6 Munkaerő csökkentés és átcsoportosítás A Magyar Telekom a stratégiai növekedéshez kapcsolódó tevékenységek erőforrás-szükségletének biztosítása érdekében 2022. év végével megállapodott a Társaságnál működő érdekképviseletekkel a 2023. évi létszám kérdésekről és béremelési intézkedésekről A megállapodás szerint munkáltató által kezdeményezett létszámleépítés nem volt, ugyanakkor lehetőséget biztosított önkéntes program keretében a munkavállalók kilépésére. Az érintett munkavállalók jelentős része 2022 év végével távozott a Társaságtól. A Magyar Telekom a távozó munkatársak újra-elhelyezkedését a jól működő Esély program keretén belül aktív álláskereséssel, munkaerő-piaci tréninggel és személyes tanácsadással támogatja, bízva abban, hogy ezen eszközeivel is hozzájárul ahhoz, hogy a távozó, korszerű szaktudással rendelkező, szakképzett munkavállalók mihamarabb újra el tudjanak helyezkedni. A fenti intézkedéssel felszabaduló személyi jellegű költség tömeg jelentős része a stratégiai növekedéshez kapcsolódó tevékenységek erőforrás-bővítését biztosítja. 3.3.7 Juttatási programok A Magyar Telekom jóléti és szociális juttatásai rendkívül széles körűek. Egy részük alanyi jogon jár minden munkavállalónak, míg másokat bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megszerezni, vagy biztosítási jellegűek. Egyes juttatások munkáltatói hozzájárulásának előfeltétele a munkavállalók egyéni hozzájárulása. A szociális juttatások és a nem alanyi jogon járó juttatások nyújtásának módját a Kollektív Szerződés és kapcsolódó utasítások szabályozzák. A munkavállalók számára telekommunikációs kedvezményeket, béren kívüli juttatásokat, élet és balesetbiztosítást, egészségügyi szűrést biztosít a vállalat. 3.4 Lényeges kockázatok kezelése 3.4.1 Képzési és szakmai háttér biztosítása A Magyar Telekom Csoport Fenntarthatósági stratégiájának edukációs pillére a lakosság és az ügyfelek digitális képzettségének fejlesztése mellet az iparági utánpótlás biztosítását is feladatának tekinti, hiszen a szakértői utánpótlás biztosításának nehézségei potenciális kockázatot jelenthetnek szolgáltatásának minőségének folyamatos biztosítása, javítása, fejlesztése szempontjából. Annak érdekében, hogy ügyfelek számára mindig a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtsa, a legkiválóbb szakemberekre van szüksége. Ehhez elsősorban versenyképes szakképzési háttérre van szükség. A T-Labs (Telekom Innovation Laboratories, Berlin) kezdeményezésére és finanszírozásával az ELTE-n 2016 szeptemberétől működik az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék, az épülő EU Labs kutatói hálózat első pilléreként. A Magyar Telekom szerepe az oktatási és kutatási tevékenységek támogatásában ölt testet. A Csoport munkavállalói számos felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban állnak: szakdolgozatok konzulensi feladatainak ellátásával, szakdolgozók ismereteinek bővítésével és szakmai előadásokkal segítik az egyetemi munkát. A Magyar Telekom tovább folytatta a 2021-ben megkezdett stratégiai együttműködést a Budapesti Műszaki SZC Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikummal, a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikummal és a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikummal. Ennek keretében segítette az oktatási anyag naprakészen tartását és támogatta a partnerintézményeket a távközlési szakmák népszerűsítésében. Ezen felül diákmunka lehetőséget biztosít az intézmény tanulóinak, illetve pályaorientációs előadásokat tartott, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílt mélyebb betekintést nyerni a távközlés rejtelmeibe. A Csoport tovább folytatta együttműködését a Széchenyi István Egyetemmel, melynek célja a villamosmérnök duális képzés szakmai gyakorlatának biztosítása. 2022-ben 3 hallgató kezdte meg a duális képzést.
135 2021 decemberében megalakult a „Deutsche Telekom Csoport IT kihelyezett tanszéke” az Óbudai Egyetemen, mely a Deutsche Telekom IT Solutions, a T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom közös oktatási platformja. Az oktatást a Deutsche Telekom-IT Solutions szakemberei végzik, akikhez a T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom munkatársai is csatlakoztak. Az első kurzus 2022 februárjában indult A DevOps az üzleti informatikai szolgáltatásokban címmel. 2022 őszén a Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával együttműködési megállapodást kötött az Üzemmérnök-Informatikus kooperatív képzésben való részvételről, melynek célja, hogy a hallgatók tapasztalt szakemberek iránymutatásai alapján megismerkedhessenek leendő szakmájuk gyakorlati vonatkozásaival. A Kickstart karrierprogram második évfolyamának közel 80%-a, azaz 17 fő folytatta teljes munkaidős pályakezdő pozícióban a Magyar Telekomnál. A program harmadik évfolyamának létszáma tovább bővült, a kezdeményezéshez a T- Systems is csatlakozott, így 27 fővel indult 2022 szeptemberében a program. Az egy éves program során pályakezdőket érintő szakmai és soft-skill tréningek, design thinking tréningek várták a gyakornokokat. A vállalat egészét lefedő területeken működő Kickstart gyakornokok az agilis módszer jegyében közös féléves projektfeladaton dolgoznak, erősítve ezzel a napjainkban egyre fontosabb keresztfunkcionális csapatban való működés képességét. A közös projektfeladat valós üzleti igényen alapul, ezzel is erősítve a program jelentőségét, a Magyar Telekom fejlődésével párhuzamosan. A 2020 márciusában indított Telekom Kraft fiataloknak biztosít lehetőséget arra, hogy megmutassák magukat. Teszi ezt egyrészt a KraftRoad programjával, amely saját projektjeik kidolgozásában, fejlesztésében segít képzésekkel, eseményekkel. 2021-ben a Telekom Kraft 9 innovációs projektnek adott otthont. 2022-ben az Ashoka Magyarországgal közösen meghirdetett GreenLab pályázatra érkezett jelentkezők közül 5 csapat dolgozhatott ki saját környezetileg is hasznos projektet, amit különböző vállalatok képviselői előtt be is mutathattak. De nem csak ötletekkel érkezhetnek a tettre kész fiatalok, hanem saját képességeiket is fejlesztve a Magyar Telekom csatornáinak tartalomgyártóivá is válhattak a 2022-es évben a Kraft Agency által, amely a Telekom saját, belső, fiatalokból álló kreatív alkotó csapata, amelynek célja, hogy megreformálja az itthoni tartalomgyártást és egy újfajta tartalomgyártási modellt hozzon létre, továbbá, hogy bevonja a tehetséges fiatalokat a márka építésébe és formálásába. Egész évben a debreceni KraftLab is a fiatalok rendelkezésére állt, ahol különböző eszközöket használhatnak a videó stúdiótól a podcast stúdión át a programozható robotkarig. Összesen 2838-an éltek ezzel a lehetőséggel és lendítették előre különböző projektjeiket a hely segítségével. A pályakezdők (16-28 évesek) körében legnépszerűbb munkáltatókat értékelő Zynternship Awardson a Magyar Telekom végzett az első helyen. 3.4.2 Munkavállalói elvárások és esélyegyenlőség A fejezet elején részletezett People fókuszok a Magyar Telekom munkatársai igényeinek való megfelelésre, illetve a versenyképes és jövőorientált munkaerőpiaci szerep megtartását érintő kihívásokra építenek. A munkatársaik igénye a biztonság, stabilitás, fejlődési lehetőség és a versenyképes jövedelem. A Magyar Telekom az esélyegyenlőség mellett elkötelezett vállalatként kiemelten fontosnak tartja a bérek harmonizációját és az indokolatlan bérkülönbség megszüntetését. A javadalmazási rendszer transzparens, bérsávok és a vonatkozó szabályozások minden munkavállaló számára elérhetőek. A munkaköri rendszer dimenzióit a Hay szervezetek munkaköri besorolási szintjei, valamint az agilis szervezetek kompetencia szintjei adják. A Magyar Telekom kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hasonló típusú feladatokat ellátó kollégák között ne alakuljon ki indokolatlan kereseti különbség, és az eltérő jellegű munkát végzők közötti jövedelemarányok valóban a tényleges munkavégzés eltérésein alapuljanak. Ugyanakkor vállalat tisztában van a nemek közötti bérszakadék társadalmi jelenségével és elkötelezett az előidéző okok megszüntetésében. A Csoport 2020 júliusától évente két alkalommal komplex nemek közötti bérszakadék analízist hajt végre, melynek során esélyegyenlőségi cselekvési tervet határozzák meg az anyasági deficit és a női karrierszakadék csökkentése érdekében. A sokszínűség, mint alapérték iránt elkötelezett munkáltatóként a Magyar Telekom fontosnak tartja a nők számának növelését a vezetői pozíciókban. A Fenntarthatósági stratégia Sokszínűségi pillérének egyik kulcsfontosságú célja, hogy 2025-re a női vezetők arányának száma legalább a 35%-ot elérje. 2020 májusától a vállalat történetében először ért el kiegyensúlyozott, 33,33%-os arányt a nemek között a felső vezetésben, amelyet a vállalat 2022-ben is fenntartott. A női vezetők aránya a teljes vállalatcsoportban 27,27% volt. A Magyar Telekom munkatársai iránti elsődleges kötelezettségeként tartja számon a munkahelyi stressz, a túlterheltség és a kiégés veszélyeinek minimalizálását. A Csoport amellett, hogy munkatársai számára biztosítja az egészséges életmód megteremtésének feltételeit, képzésekkel és coachinggal, valamint Employee Assistance Programmal segíti őket a feladataik hatékony és sikeres menedzselésének fejlesztésében. A munka és magánélet egyensúlyának megteremtését segítik elő családos munkatársak számára létrehozott gyermekek átmeneti megőrzését biztosító helyiség (gyermekkuckó), , illetve a cafetéria rendszerben választható elemként adómentesen igénybe vehető bölcsődei-óvodai támogatás is, amely anyagilag is hozzájárul a
136 kisgyermekes szülők terheinek csökkentéséhez. Munkavállalók személyi és családi körülményeikre való tekintettel (pl.: beteg, vagy idős hozzátartozó otthoni ápolása céljából) akár tartós fizetés nélküli szabadságban is részesülhetnek. 3.5 Teljesítménymutatók Atipikus foglalkoztatási formák a Magyar Telekom Csoportban ▪ Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2022-ben: 138 ▪ Rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak száma 2022-ben: 1159 ▪ Távmunkás szerződéssel rendelkező munkatársak 2022-ben: 4069 A vezető pozícióban dolgozó női munkavállalók arányának növelése a Magyar Telekom Nyrt-ben. ▪ Nők aránya a teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva: 35,35% ▪ Nők aránya senior management pozíciókban: 27,68% ▪ Nők aránya a Leadership Squad-ban:33,33% Vállalati önkéntesség eredmények Magyar Telekom Csoportban ▪ Önkéntes munkaórák száma (véradás): 3290 ▪ Önkéntes munkavállalók száma (véradás): 183 4 IGAZGATÓSÁGI, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI, VALAMINT A MENEDZSMENT TAGJAINAK JAVADALMAZÁSA Az Igazgatósági tagok javadalmazása Igazgatósági tagként végzett tevékenységükért 26 millió forintot tett ki 2022-ben. A Felügyelőbizottsági tagok javadalmazása Felügyelőbizottsági tagként végzett tevékenységükért 37 millió forintot tett ki 2022-ben. Leadership Squad (LS) tagok javadalmazása (járulékokkal, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költségekkel együtt) 1 430 millió forintot tett ki 2022-ben. A 2022. december 31-i állapot szerint az Ügyvezető Bizottság négy tagja határozatlan, kettő tagja határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A határozatlan időre szóló munkaszerződések közül kettő esetén a felmondási idő két hónap. A szerződésben a végkielégítés általánosságban a Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés szerinti, a többi esetben a végkielégítés általánosságban 3-16 hónap. A fentieken túl, az érintettek versenytilalmi korlátozás hatálya alá esnek, melynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésétől kezdődően egy meghatározott (egy évet meg nem haladó) ideig nem jogosult munkaviszonyt létesíteni a Magyar Telekom magyarországi vagy nemzetközi versenytársával, vagy akár közvetlenül, akár közvetve bármilyen szolgáltatást nyújtani vagy tevékenységet végezni ilyen vállalat részére. Továbbá, az érintettek nem toborozhatnak munkaerőt a Magyar Telekom munkavállalóinak körében. A versenytilalmi korlátozás fejében a munkavállaló a fenti kötelezettséggel arányos kompenzációban részesül. Amennyiben a volt munkavállaló ezen versenytilalmi megállapodást megszegi, köteles a kompenzáció nettó összegét a munkáltatónak visszafizetni. Ezen felül, ilyen esetben a volt munkavállalót átalány-kártérítési kötelezettség is terheli a munkáltató felé. A külföldi állampolgárságú LS tagok lakhatási támogatásra is jogosultak lehetnek. 2 fő érintett van. A Társaság Javadalmazási irányelveivel összhangban, a Társaság élet- és balesetbiztosítást, valamint egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt az LS tagjai számára. Ezen felül, az LS tagok vállalati gépkocsi használatára is jogosultak. A részvény alapú juttatási programok tekintetében a Konszolidált Éves Beszámoló Kiegészítő mellékletének 20.1.2 pontja ad tájékoztatást.
137 5 KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Magyarország A kutatás- fejlesztési feladatok ellátását hazai innovatív KKV-k bevonásával a Magyar Telekom csoport saját kutatói, termék- és szolgáltatásfejlesztői végzik. Mindemellett a Csoport kiaknázza a belső és külső tudásbázis szinergia hatását és partnerségre törekszik jól ismert innovációs központokkal, felsőoktatási intézményekkel. A Csoport fő partnerei ezen területen neves magyar egyetemek és kutatóintézetek. A K+F és 5G Campus együttműködés mellett a Magyar Telekom Duális képzést indított a Széchenyi István Egyetemmel közösen, az egyetemmel közös projekt volt a Hungaroring verseny szimuláció az 5G Campus keretében. 2022-ben a Csoport gondozásában folytatódik az Óbudai Egyetemen „Deutsche Telekom Csoport IT kihelyezett tanszék” fakultációja. Folytatódnak a mérnökképzés és a modern alkalmazásfejlesztés képzési együttműködések az egyetemi partnerekkel, amely programot folyamatosan további tantárgyakkal egészítik ki. A Magyar Telekom a kialakítás alatt lévő Egyetemi Science parkokkal partneri kapcsolatot épített ki az elmúlt időszakban. A Magyar Telekom Csoport számára kiemelten fontos az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása, ezen belül is a Felhő, Hybrid Felhő PaaS és SaaS szolgáltatás, konvergens szolgáltatások fejlesztése. Az üzleti és technológiai adatvagyon kiaknázási megoldásokat és szolgáltatásokat kiegészítette Mesterséges intelligencia (A)I, Data Science, Gépi tanulás (ML) képességekkel, melyeket teljeskörű security megoldásokkal és szolgáltatásokkal bővített ki. A vállalat tovább folytatja az ötödik generációs mobiltechnológia lehetőségek kutatását és fejlesztését. A Csoport stratégiai célja a digitális szolgáltatás portfólió kialakítása, amely erős keresztértékesítési lehetőséget teremt meg a klasszikus hírközlési szolgáltatások mellett. Az AI/adat alapú szolgáltatásokkal a cél az, hogy ebben a portfólióban markáns helyett foglaljon el a vállalat. Ezen túl a Magyar Telekom számára pedig olyan értékesítési potenciált hozzanak létre, amely a modern, digitalizált nagyvállalati átalakulás hajtóereje, így erősítve a Csoport pozícióját az ügyfeleinél. A modern adatkezelési megoldások számos lehetőséget nyújtanak az ügyfelek számára, amely révén akár a belső, akár az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatok modernizálhatók, automatizálhatók, hatékonyabbá tehetők. Ezzel a kor számos kihívására válasz adható, mint például a digitalizációs térben történő erősebb megjelenés, vagy az egyre inkább megmutatkozó munkaerőhiány. Ennek érdekében 2022-ben: ▪ A T-Systems Magyarország Zrt. a Magyar Drón Koalíció aktív tagja, sikeres termékfejlesztési projekteket hajtott végre a Raktárgazdálkodás és mezőgazdasági felhasználás területein az IoT megoldásait integrálva. ▪ A Csoport stratégiai termék portfóliói között helyet kapnak AI alapú chat/voice (Telekom Digital Business Assistant) szolgáltatások, RPA, automatizációs platform és valós idejű adatfeldolgozásra épülő modern adattárház megoldás. ▪ A 2022-es év során a T-Systems Magyarország Zrt. létrehozott egy nagy nyelvi modellekre és digitális üzleti asszisztensekre szakosodott mesterséges intelligencia (AI) fejlesztő csapatot azzal a céllal, hogy a GPT nyelvi modellekben lévő üzleti lehetőségeket feltárja és új technológiai alapokra épülő, ezek közül a felhő alapú digitális üzleti asszisztens megoldásokat (voicebot, chatbot) hozzon létre. A Magyar Telekom a hazai piacon elsőként rendelkezik üzleti célra felhasználható, testre szabható GPT-T1 nyelvi modellel, amely magyar és angol nyelven képes értelmezni a kérdéseket és szövegeket generálni a benne tárolt igen nagy tudásmennyiség alapján. Ezek termékfejlesztési eredmények 2023-as év során elérhetők lesznek vállalati ügyfelek számára elsőként projekt, majd „sztenderd szolgáltatás” alapon is. ▪ A Csoport és T-Systems Magyarország Zrt. is kiépítette saját lokalizált felhőszolgáltatásait, melyek országhatáron belül is kínálnak a Public Cloud megoldásainkhoz hasonló pay-per-use szolgáltatásokat. Ide tartoznak az adatelemzés és gépi tanulással támogatott szolgáltatások is. ▪ 5G Campus autóipari együttműködés keretében a Csoport a partnereivel közösen hajtott végre sikeres K+F projekteket, melyben DATA AI és MI megoldásokat és termék prototípusokat is sikeresen tesztelték. ▪ A MagentaKraft a Magyar Telekom innovatív, fiataloknak szóló platformja, melynek célja, hogy értéket teremtsen a fiatalok számára. A MagentaKraft lehetőséget biztosít azoknak a fiataloknak, akikben már megfogalmazódott egy kisebb vagy éppen nagyobb ötlet, de a megvalósításhoz szükséges eszközök (infrastruktúra, környezet, csapat) nem állnak rendelkezésükre. További részletek a 3.4.1 megjegyzésben. A T-Systems Magyarország Zrt. a Csoport tagjaként 2022-ben is aktív részese volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott MI koalíciónak., ahol a technológia és biztonság munkacsoport vezetőjeként lép fel. Folytatódott továbbá a T-Systems Magyarország Zrt. több évre visszanyúló együttműködése a szintén ITM által támogatott 5G Koalícióval, az Ipar4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetséggel, és a Zalai Önvezető Jármű Klaszterrel.
138 Észak-Macedónia Makedonski Telekom (továbbiakban: MKT) továbbra is elkötelezetten dolgozik azért, hogy innovációs és technológiai vezető szerepet töltsön be a piacon. A fő hangsúlyok között – az előző évek folytatásaként – a Smart City területéhez kapcsolódó projektek, valamint a nagy felhőprojektek állnak. 2022-ben a GIZ-vel aláírják az önkormányzati okos vízmérésre vonatkozó szerződést az önkormányzatok okos mérési rendszerének közös fejlesztésére. 2023-ban három önkormányzat fog működni teszt jelleggel, amelyek mind csatlakoznak a platformhoz. A rendszer pontos tájékoztatást ad az önkormányzatoknak a vízfogyasztásról, és könnyen integrálható a már meglévő számlázási rendszereikkel. Ez lehetővé teszi számukra a vízveszteségek és szivárgások észlelését is a jobb vízellátó hálózat biztosítása és a lakosság jobb kiszolgálása érdekében. Az MKT az intelligens energiamérés és felügyelet céljából házon belül kifejlesztette a SEMM rendszert is. A z okos mérési rendszert támogató szoftver kutatás-fejlesztése jelenleg éles üzemi tesztelés alatt áll, sikeres prototípus fázis, fejlesztés és laboratóriumi tesztelés után. Minden teszt sikeres eredményt mutatott, és most éles üzemi tesztelés folyik két településen is. Ez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy optimalizálják a villamosenergia-fogyasztást, valamint olyan módon szabályozzák a fogyasztást, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokra ez semmilyen, vagy csak minimális hatással legyen. A mobilkommunikáció fejlesztési tevékenységek jórészt - az 5G technológia bevezetése érdekében - a RAN és MW korszerűsítést célozták. Az 5G technológia kereskedelmi indítása 2022 februárjában történt. 2022 októberének végére a rádiós hálózat 100%-a Ericssonra cserélődik. Jelenleg 27 városban található meg az 5G lefedettség Észak-Macedóniában, ennek jóvoltából a városi lakosság nagy része igénybe tud venni 5G szolgáltatásokat. Észak-Macedóniában ezek a lakosság 60%-a számára elérhetők. Az LTE hálózat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásnyújtás 2022-ben is tovább bővült. Az összes telephely több mint 99,9%-a nyújt LTE-szolgáltatást, az összes BTS 70,5%-a optikai kapcsolattal rendelkezik. A 4G hálózaton forgalmazott adatmennyiség is hónapról hónapra növekvő tendenciát mutat. A hatékonyabb spektrumhasználat és a komplex 4RATs (2G/3G/4G/5G) mobilhálózat optimalizálása érdekében 2022 folyamán fokozódtak a 3G technológia megszüntetésére irányuló tevékenységek. A teljes projekt a tervek szerint 2023 első felében fejeződik be, amelynek eredményeként új NT termelési modell valósul meg, virtualizált, felhősített és deaggregált RAN alapon. 6 INGATLANKEZELÉS, TELEPHELYEK A Magyar Telekom rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával és jelentős ingatlan tulajdonosok Észak-Macedóniában is. Az ingatlanállomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. A Csoport eszközállományának legnagyobb része kapcsoló központokból, átjátszó tornyokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze. Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használja ki az ingatlanállományt, továbbá alkalmazkodva az energiaszektor változásához, a Magyar Telekom azon dolgozik, hogy az energiafelhasználásának költségét csökkentse (alternatív megoldások megtalálása a fűtés terén, valamint az iroda jellegű ingatlanok kihasználásának racionalizálása) továbbá a használaton kívüli ingatlanjait igyekszik albérletbe adni, illetve értékesíteni. Csoport főbb tagvállalatainak székhelye: ▪ Magyar Telekom Nyrt.: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország ▪ T-Systems Magyarország Zrt.: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország ▪ Makedonski Telekom A.D.: 1000 Skopje, Kej 13 Noemvri, No. 6., Észak-Macedónia ▪ Combridge S.R.L.: Municipiul Sfantu-Gheorghe, Strada 1 DECEMBRIE 1918, parter comercial, nr. VI, Bloc 6, Judet Covasna, Románia ▪ Novatel EOOD: District Sofia (capital), Municipality Stolichna, Sofia 1756, Malinova dolina, 2 Donka Ushlinova str., Garitage Park complex, building 3, floor 1, number 312, Bulgária
139 Magyarország A Magyar Telekom Nyrt. 1624 telephelyén álló 1808 épületének 48 %-a Csoport tulajdonában van, 4 %-a közös tulajdonú és 48 %-a bérelt. A bázisállomások, mobil site-ok, technológiai ingatlanok terén több mint 7000 db szerződést kezel a Csoport. 2022. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. által használt épületek területe 472 749 m2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m2-nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. szám alatt található bérelt székház több, mint 55 000 m2 felszín feletti, és mindösszesen a felszín alatti területekkel együtt közel 105 000 m2 alapterülettel. Észak-Macedónia 2022. december végén az MKT rádiós hozzáférési hálózata 902 db fizikai helyszínből állt, amelyből 900 db volt 2G bázisállomás, 847 db volt 3G bázisállomás, 902 db volt 4G bázisállomás és 337 db volt 5G bázisállomás. A helyszíni infrastruktúra (tornyok) 90%-a van az MKT tulajdonában, 10% pedig bérelt. Az MKT 2022. decemberi állás szerint összesen 107 578 m2 területet használ, amelyből kb. 43 079 m2 az MKT kizárólagos tulajdona, nagy részét (53%) pedig két főépület teszi ki, a központ és a fő műszaki épület. A fennmaradó 64 499 m2 közös tulajdonban van a Macedón Postával. 7 FENNTARTHATÓSÁG A Magyar Telekom közel húsz éve foglalkozik fenntarthatósági kérdésekkel, több mint 15 éve tervezi ezirányú céljait és feladatait stratégia mentén. Ezek alapján fenntarthatósági tevékenységét a teljes körű, tervezett és hosszú távú megközelítés jellemzi, és 2021-ben már az ötödik, hosszú távú, 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiáját határozta meg, 2025-re és 2030-ra kijelölt fő célkitűzésekkel. A Magyar Telekom 2009 óta elkötelezetten támogatja az ENSZ Globális Megállapodás 10 alapelvét az emberi jogok, a környezet és antikorrupció terén, aminek kapcsán elért fejlődésről a fenntarthatósági jelentésében évről évre beszámol. Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2030-ra megvalósítandó fenntartható fejlődési keretrendszert, amelyet 17 fő cél és összesen 169 alcél rögzít. Ezek a célok jelölik ki a felelős cselekvés irányait az emberiséget és a bolygót fenyegető legégetőbb problémák megoldása érdekében. A Magyar Telekom a 2016–2020 közötti időszakra szóló fenntarthatósági stratégiájához hasonlóan, az új 2021-2030 időszakra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáját is ezen SDG-célokhoz igazodva határozta meg. A Csoport a tevékenységéből adódó elsőleges célokhoz való hozzájárulását a fenntarthatósági jelentés külön beszámolójában mutatja be évente. A Magyar Telekom fenntarthatósági tevékenységének és eredményeinek integrált és teljes körű bemutatására az évente megjelenő Fenntarthatósági jelentés szolgál, amellyel a Csoport minden témára kiterjedő környezeti, társadalmi és gazdasági működését kívánja átláthatóvá tenni mindenki számára. Jelen üzleti jelentésben a teljes körű fenntarthatósági megközelítés csupán egyes, kiemelt témáiról szólunk, úgymint az emberi jogok, a munkatársak, a környezetvédelem és a megfelelőség témakörei. 7.1 Fenntarthatósági stratégia A Magyar Telekom 2021-ben kezdte meg az ötödik, tíz évre szóló (2021-2030) fenntarthatósági stratégiai időszakát. A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának fő célkitűzése, hogy a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, valamint a környezet védelmének szolgálatába állítva az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. A vállalat új stratégiájának fő vezérelve, hogy megtartsa eddigi vezető fenntarthatósági szerepét vállalatként és infokommunikációs szolgáltatóként egyaránt. Ezért 2030-ig határozta meg hosszú távú céljait, amelyeket folyamatosan nyomon követ, és szükség szerint, a trendeknek megfelelően frissít. Klímavédelem A Csoport stratégiai célja, hogy a csoport közvetlen és közvetett kibocsátását (scope 1+2) nettó nulla szinten tartsa, 84%- os csökkentéssel, a beszállítóknál és ügyfeleknél jelentkező, a vállalathoz kapcsolódó (scope 3) kibocsátást pedig 30%-kal csökkentse. A vállalat új stratégiai céljai közé bekerült, hogy lehetővé tegye az ügyfelei számára is, hogy a
140 klímavédelemben aktívan részt vegyenek és csökkentsék kibocsátásukat. A Csoport infokommunikációs szolgáltatásaival kívánja ezt megteremteni, ilyenek például a smart megoldások. Célja, hogy 2030-ra a bevételek legalább fele klímavédelmet támogató szolgáltatásból származzon. Kibocsátáscsökkentési célok (2025): ▪ A Scope 1 és Scope 2 kibocsátás 65%-os csökkentése (bázisév: 2015), évente nettó nulla CO2 kibocsátással ▪ A Scope 3 kibocsátás 20%-os csökkentése (bázisév: 2017) ▪ Az „Árnyék-CO2-ár” bevezetési lehetőségének megvizsgálása Mások kibocsátásának csökkentése (2025): ▪ Az árbevétel 20%-a klímavédelmet szolgáló szolgáltatásokból származik Belső klímavédelmet támogató folyamatcélok (2025): ▪ Klímakockázat-kezelési folyamat kialakítása (TCFD mentén) ▪ Belső karbonadó és karbonpiac lehetőségeinek megvizsgálása A klímacélokat is támogató erőforrás-hatékonysági célok (2024): ▪ Mobilkészülékek visszavételi arányának növekedése 10%-kal ▪ CPE-k visszavétele és fenntartható menedzsment ▪ Zéró technológiai hulladék ▪ Fenntartható csomagolás bevezetése Kibocsátáscsökkentési célok (2030): ▪ A Scope 1 és Scope 2 kibocsátás 84%-os csökkentése (bázisév: 2015), évente nettó nulla CO2e-kibocsátással ▪ A Scope 3 kibocsátás 30%-os csökkentése (bázisév: 2017) ▪ A karbonlábnyom figyelembevétele a beszállítók kiválasztásánál Mások kibocsátásának csökkentése (2030): ▪ Az árbevétel 50%-a klímavédelmet szolgáló szolgáltatásokból származik Digitalizáció A fő célkitűzés, hogy az ország digitalizációján dolgozva, 100%-ban gigabitképessé tegye ügyfeleit, ami mellett 6 millió ember felelős digitális érettségéhez járul hozzá. Magyarország digitalizációja (2025): ▪ 4 millió gigabitképes háztartás (access független) ▪ 67%-os 5G lefedettség Digitális felelősségvállalás (2025): ▪ 4 millió ember, akinek a felelős digitális érettségében segítettünk Magyarország digitalizációja (2030): ▪ 100%-ban gigabitképes lesz minden háztartás ▪ Országos 5G lefedettség Digitális felelősségvállalás (2030): ▪ 6 millió felelős digitális érettségű ember
141 Sokszínűség A Magyar Telekom már az előző stratégiában is kiemelt figyelmet szentelt a sokszínűség és esélyegyenlőség biztosításának a munkavállalói számára. Az új (2021-2030) stratégiában ezt kiterjesztve azt tűzte ki célul, hogy 100%-ban befogadó munkahelyet alakít ki, valamint 100%-ban akadálymentes szolgáltatást biztosít. Befogadó munkahely (2025): ▪ 100%-ban akadálymentes munkahely ▪ A női vezetők aránya minimum 35% legyen Akadálymentes szolgáltatások (2025): ▪ 100% WCAG-megfelelés Befogadó munkahely (2030): ▪ A női vezetők aránya minimum 40% legyen Akadálymentes szolgáltatások (2030): ▪ 100%-ban akadálymentes szolgáltatások 2022-ben elnyert, illetve változatlanul érvényes elismerések, díjak és fenntarthatósági értékelések: ▪ FTSE4Good Index tagság; FTSE Russel ESG Rating ▪ CECE SRI fenntarthatósági index tagság ▪ MSCI ESG értékelés AAA (skála: CCC-AAA) ▪ ISS ESG minősítés: B Prime (skála: D-A+) ▪ CDP értékelés klímaváltozás területén: A- ▪ Legjobb fenntarthatósági jelentés 2022 – Deloitte Zöld Béka Díj ▪ PwC – Év Legvonzóbb Telco Munkahelye díj 2022 (sorban 5. alkalommal) ▪ Randstad Employer Brand research – 2022 legvonzóbb munkahelye a telco szektorban (sorban 4. alkalommal) ▪ Zyntern Jobportal – Big Beginner Survey – Legvonzóbb munkáltató #1 hely ▪ Családbarát Munkahely tanúsító védjegy arany fokozat – Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft ▪ #Mutiholdolgozol Nap - #1 Winner Enterprise Category ▪ Hrpwr - Open Minded Companies Award – Legelfogadóbb vállalat ▪ Magyar Telekom Székház – BIGSEE Építészeti Díj (Köz-és kereskedelmi célú építészet kategória) ▪ Magyar PR Szövetség – PR Excellence Hungary Award (PREXA)j – „Üzeneted érkezet POKET x Telekom” kiadvány – Arany díj ▪ Kreatív Magazin – Content+Marketing Award (CMA) 2022: „Üzeneted érkezet” POKET x Telekom kiadvány – Bronz díj ▪ Kreatív Magazin – Influ díj: „Üzeneted érkezet” POKET x Telekom kiadvány – Bronz díj 7.2 Érdekelt feleket érintő kezdeményezések A vállalat sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy erős kapcsolatokat alakítson ki érdekelt feleivel. Néhány, fontosabb tevékenységünk, amelyekről részletes információ található a fenntarthatósági jelentés kapcsolódó fejezeteiben: ▪ Befektetők – befektetői (és felelős befektetői) értékelések ▪ Ügyfelek – fenntartható termékek és szolgáltatások, gyermekvédelem ▪ Alkalmazottak – közösségi napelem projekt, családbarát szolgáltatások, sokszínűségi tartalmak ▪ Szabályozók – jogszabályi megfelelés, szabályozói kapcsolatok ▪ Helyi közösségek – Szupergyors Internet Program (SZIP), hálózatfejlesztés, ▪ Civil szervezetek – fenntarthatósági projektek civil szervezetekkel közösen ▪ Beszállítók – Fenntartható beszállítói lánc menedzsment ▪ Média ▪ Jövő generációi –Legyél TE is! MOST generációs, Most Fórum, Pont-Most blog, Magenta Podcast A vállalat minden stakeholderének lehetősége van, hogy online kifejtse a Magyar Telekom felé irányuló elvárásait. Ezeket a fenntarthatósági tevékenységek megvalósítása során veszi a vállalat figyelembe.
142 Több stakeholder csoportot érintő kezdeményezések A 2018-ban létrehozott sokszínűségi koncepció részeként a Magyar Telekom azon dolgozik, hogy nyitott, befogadó és biztonságos munkahely legyen mindenki számára. Az esélyegyenlőség és diszkriminációmentes vállalati kultúra iránti elköteleződése részeként kultúrafejlesztési programot indított és létrehozta az első magyar nyelvű tudattalan előítéletek tudatosítása online tananyagot, amelyet a munkavállalók 92%-a végzett el 2019 október végéig. 2020 óta a tudattalan előítéletek tudatosítását célzó képzés az új telekomos munkavállalók kötelező onboarding képzései közé tartozik. A tananyag megalkotásával a saját vállalati kultúra fejlesztése mellett cél volt az is, hogy ingyenesen elérhető és szabadon felhasználható tananyagot hozzon létre az egész társadalom minden szereplője számára, amelyet mindenki felhasználhat a saját antidiszkriminációs törekvései előmozdítása érdekében. A Magyar Telekom a vállalati támogatók egyike volt, amelyek jóvoltából 2022-benaz Egyenlítő Alapítvány megszervezte március 8-i Nőnapi konferenciáját. Az esemény keretében mutatta be a Magyar Telekom az „Üzeneted érkezett” POKET x Telekom kiadványt, amely 2022-ben több díjat is elnyert.. Felismerve a műanyagszennyezés jelentőségét, a Magyar Telekom célul tűzte ki, hogy jelentősen csökkenti a működése során keletkező egyszerhasználatos műanyagok mennyiségét. A Plastic Free Telekom kezdeményezés keretén belül 2019- ben elsőként a székházból vezette ki ezeket a műanyagokat. Kollégái számára szűrt vizet és kancsókat biztosít a PET palackok mennyiségének csökkentésére. 2020-ban további műanyagmentesítési lépéseket vezetett be a vállalat. A vállalásokat a Magyar Telekom és szolgáltatói a pandémia időszakában és 2022-ben is fenntartották, 2023-ban pedig újabb kivonásokat, fejlesztéseket terveznek. Befektetők A Magyar Telekom 2022-ben is megtartotta tagságát a FTSE4Good indexcsaládban. Az amerikai MSCI „AA” kategóriába értékelte a Magyar Telekomot a CCC-AAA-ig terjedő skálán. A német ISS ESG értékelésén a vállalat B Prime értékelést kapott. A Csoport továbbra is közöl klímavédelemhez kapcsolódó adatokat és információkat a CDP platformon keresztül (minősítés: A-). A Magyar Telekom megtartotta tagságát a bécsi értéktőzsde CECE SRI indexében is (korábban CEERIUS). Ügyfelek A Magyar Telekom szeretne lehetőséget biztosítani ügyfelei számára is, hogy aki a vállalattal együtt fontosnak tartja a klímaváltozás elleni harcot, az választhasson olyan szolgáltatást, amely hozzájárul a klíma védelméhez. Ezért hozta létre 2019-ben ExtraNet Zöld 1 GB opciót. Az opciót választva, 2022-ben is garantálta, hogy 1 GB adat továbbításához szükséges energiamennyiséggel megegyező energiát saját napelemes rendszereivel termeli meg a budapesti Kékvirág utcai épületére telepített rendszer, valamint a szegedi adatközpont tetején működő rendszerei segítségével. A Magyar Telekom gyermekvédelemmel kapcsolatos önálló oldala kizárólag a gyermekek médiafogyasztásával kapcsolatos veszélyekkel foglalkozik. Az oldal nemcsak az infokommunikációs technológiákkal, eszközökkel és tartalmakkal, de a használat során felmerülő veszélyekkel és a veszélyek megelőzésében segítő lehetőségekkel is megismerteti a szülőket. Részletes információ: https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/edukacio/gyermekvedelem A Magyar Telekom „Digitális szülőnek lenni” címmel oktatási programot indított a Hintalovon Alapítvánnyal együttműködésben. A 21. században gyermeket nevelni azt jelenti, hogy digitális szülőnek kell lenni. A gyermekek megfelelő védelme a való életben is kihívást jelent, és az interneten is sokat kell tanulni róla. A Digitális szülő vagyok kezdeményezés célja a tájékozott, magabiztos digitális jelenlét elérése, olyan kérdésekre keresve a választ, mint például: kinek a felelőssége a gyermekek digitális biztonsága; mit tehetnek a szülők; milyen beállításokat kell elvégeznünk gyermekünk eszközén, hogy biztonságban maradjunk az interneten; mit gondoljunk át, mielőtt posztolunk a közösségi médiában? A szülők számára a témával kapcsolatos szakmai tartalom valamint és egy lépésről lépésre útmutató a gyermekek eszközeinek beállításához elérhető a www.tudatosdigitalis.hu weboldalon. Alkalmazottak 2022 márciusában is meghirdetésre került a közösségi napelem program. A program során a munkatársaknak lehetőségük volt örökbe fogadni egy-egy napelemet, a 200 napelem kevesebb mint egy óra alatt befogadóra talált. 2021-ben a Magyar Telekom folytatta a 2020-as munkatársi felmérés eredményeire támaszkodó sokszínűségi és esélyegyenlőségi fejlesztő munkát. Ezek mentén az első félévben összesen 6 online B@ck to Work Café alkalmon segítette a kisgyermekkel tartós távolléten lévő munkatársak visszatérés tervezését az elérhető képzési, fejlesztési és karriertervezési lehetőségek megismertetésével. Emellett létrejött a Telekom és T-Systems LMBTQI támogató munkatársi
143 csoportja, amely aktivitásokat és belső fejlesztéseket kezdeményezett az érintett munkatársi kör inkluzív támogatására. 2021 novemberétől a vállalat ismét a HBLF Romaster Program támogatói közé lépett és elköteleződött 2 hátrányos helyzetű roma középiskolás diák 4 éven keresztüli támogatása mellett. A Csoport történetében először 2020-ban kiegyensúlyozottá vált a nemek aránya a Magyar Telekom felső vezetésében, és számos intézkedés történt a női vezetők arányának további javítására a teljes menedzsmentben. Mások mellett folytatódott a vállalaton belüli a nemek közötti bérszakadék monitoringja, amely mentén további fejlesztések tervezhetők. A Magyar Telekom Csoport 2021-től csatlakozott az Amnesty International „Egy lépéssel közelebb” kampányához saját vállalásával, ami szerint a vállalaton belül detektált bérszakadék mértékét évenként legalább egy százalékponttal csökkenti. Helyi közösségek A Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2022-ben is folytatta a közösségi kert működtetését. A Csárdás Kertben, valamint Pomázon a közösségi kert munkálatok folytatódtak. A Magyar Telekom az ukrajnai fegyveres konfliktusra reagálva segítette mind a Magyarországra érkező menekülteket, mind az Ukrajnában maradt családtagokkal való kapcsolattartást. Ennek keretében mobil és vezetékes ukrán hálózatba irányuló nemzetközi hívások, SMS-ek díját, valamint az ukrajnai partnerhálózatokon forgalmazott mobil roaming díjakat teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírta. A Telekom Mobildonor program keretében 5000 darab mobil eszközt és prepaid kártyát ajánlott fel az ukrán menekülteknek, valamint pénzadománnyal és önkéntes munka felajánlásával támogatta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius tevékenységét. Civil szervezetek A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosok partnerségében valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást. Beszállítók A Magyar Telekom fenntartható szállítóilánc-menedzsment folyamata keretében minden évben vizsgálja beszállítói fenntarthatósági teljesítményét. Ezt azon, a Deutsche Telekommal közös beszállítóin felül, akik nem kerülnek értékelésre a Ecovadis rendszerben a Magyar Telekom önállóan megteszi. 2022-ben a webaudit kérdőívével – amely egy általános, környezeti, társadalmi és üzleti etikai témakörökből álló kérdéssorozat – 14 beszállítóját értékelte, ezzel az összes beszerzési érték 50,79%-a rendelkezik érvényes értékeléssel. Jövő generációi A LEGYÉLTEIS! felületen gyermekek és szülők számára is érthető és követhető tartalmakat osztott meg a vállalat az internetbiztonság területén. Tovább folytatódott az idősebb generáció digitális edukációja a Legyélteis! Most generációs programmal, mind személyes foglalkozásokkal, mind az online felületre feltöltött, diákok által készített edukációs tartalmakon keresztül. Szoros munkakapcsolatot építettünk ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségével, akik a Mobildonor program keretében adományként 253 darab okoseszközt osztottak ki elsősorban a Legyélteis! Most generációs programban résztvevő idősek számára. Regionális partnereink segítségével nagyvárosokban rendszeres időpontokban és fix helyen kerültek meghirdetésre a foglalkozások, hogy előzetes jelentkezés nélkül, minél szélesebb rétegekhez eljuthasson a kezdeményezés. Szintén a fiatalabb korosztályt szólította meg a vállalat a 2020 márciusában indult Magenta Podcast csatornát, ahol a médiafogyasztással, a diverzitással, az online oktatással, a mentális egészséggel, technológiai újításokkal, kulturális és gazdasági témákkal egyaránt foglalkoznak, de a szakértő vendégek olyan témákban is megszólalnak, mint a home office, digitális család vagy épp koronavírus. A Podcast 2022-ben is rendszeresen biztosított szórakoztató, szakmai tartalmakat olyan témákban, mint a programkriptovaluták, a digitális akadálymentesség vagy éppen a KKV-k digitalizációja. A Podcast készítése során kiemelten fontos szempont, hogy a meghívott vendégek és szakértők a fiatalabb generációk körében is ismert személyek legyenek, ezzel támogatva a korosztály megszólításának sikerességét.
144 A Magyar Telekom Csoport által elfogadott környezetvédelmi és társadalmi témájú együttműködések A szakmai kihívások mellett a vállalatcsoport társadalmi és környezeti problémák megoldására is keresi az együttműködési lehetőségeket. A szakmai kihívások mellett a vállalatcsoport társadalmi és környezeti problémák megoldására is keresi az együttműködési lehetőségeket. Az ETNO (Európai Távközlési Szolgáltatók Egyesülete) Fenntarthatósági munkacsoportjának évek óta aktív tagja a vállalat. A tagok a fenntarthatósághoz kapcsolódó legkülönbözőbb problémák megoldásában segítik egymást. Társaságunk folyamatosan egyeztet a fogyatékossággal élők országos érdekképviseleti szervezeteivel (AOSZ, FOÉSZ, MEOSZ, MVGYOSZ) az érintettek és segítőik számára biztosított akadálymentes ügyfélszolgálatainak és szolgáltatásainak felülvizsgálata és a változó igényekhez történő adaptációja céljából. A Csoport professzionális szakmai ismereteket nyújtott az MTA Elnöki Bizottságának munkájához. A kollégák számos felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban állnak: szakdolgozatok konzulensi feladatainak ellátásával, szakdolgozók ismereteinek bővítésével és szakmai előadásokkal segítik az egyetemi munkát. A Magyar Telekom a magyarországi vállalatok között elsőként elfogadta és önmagára nézve kötelező érvényűnek tekinti az OECD multinacionális nagyvállalatok számára megfogalmazott irányelveit. Az Európai Unió Sokszínűségi Kartáját a vállalat a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) összefogásán keresztül írta alá, és kötelező érvényű irányelvként tekint rá. Az ENSZ Globális Megállapodását a 10 alapelvre vonatkozóan a Magyar Telekom aláírta, és évente előrehaladási jelentési kötelezettségének is eleget tesz. A Magyar Telekom elismeri és elfogadja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG), és a vállalat szempontjából kiemelt jelentőségűeket beépítette a 2021–2030-as Fenntarthatósági stratégia kötelezően megvalósítandó feladatai közé. A Csoport évente közöl adatot és információt klímavédelmi tevékenységéről a CDP (Carbon Disclosure Project) platformon keresztül. A Magyar Telekom – Magyarországon elsőként – csatlakozott a Science Based Target Initiative (SBTi) kezdeményezéshez, és rendelkezik a szervezet által elfogadott kibocsátáscsökkentési célokkal. A Csoport csatlakozott az UNFCCC Climate Neutral Now kezdeményezéséhez. 2020-ban a Magyar Telekom csatlakozott az Egyenlítő Alapítványhoz, melynek kuratóriumában is képviselteti magát. Az alapítvány célja azoknak a változásoknak az elindítása és támogatása, amelyek eredményeként több női vezető lesz a magyar gazdasági, kulturális, tudományos és politikai életben. További jelentősebb együttműködések: ▪ Magyar 5G Koalíció ▪ European Telecommunications Network Operators Associations (ETNO) ▪ GSMA Association ▪ Joint Venture Szövetség (JVSZ) ▪ Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ▪ Hírközlési Érdekegyeztető Tanács ▪ Informatikai Vállalkozások Szövetsége ▪ Távközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ▪ Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága ▪ Magyar Versenyjogi Egyesület ▪ MI Koalíció ▪ Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma ▪ Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság ▪ Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete ▪ Magyar Marketing Szövetség ▪ Magyar Reklámszövetség
145 ▪ Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ▪ Drón Koalíció ▪ Informatikai Vállalkozások Szövetsége ▪ Magyar Kórházszövetség ▪ Magyar Víziközmű Szövetség ▪ Magyar Projektmenedzsment Szövetség ▪ Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ▪ Magyar Mérnöki Kamara ▪ it Service Management Forum (itSMF) ▪ Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara ▪ Magyar Innovációs Szövetség ▪ Zalai Önvezető Jármű Klaszter ▪ Ipar 4.0 ▪ Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége ▪ International Telecommunication Union (ITU) ▪ RIPE Network Coordination Centre ▪ GS1 Macedonia ▪ Macedón Gazdasági Kamara ▪ Amerikai Kereskedelmi Kamara Macedónia (AmCham – USA) ▪ Macedón–Német Üzleti Szövetség ▪ Macedón Informatikai Kamara (MASIT) ▪ Macedón Építészeti és Mérnöki Kamara ▪ Északnyugati-Macedóniai Gazdasági Kamara A Magyar Telekom Csoport minőségpolitikái, tanúsítványai és minőségmutatói az alábbi linken keresztül elérhetőek: http://www.telekom.hu/rolunk/vallalatrol/iranyelveink/minoseg_garancia 7.3 Éves Fenntarthatósági Jelentés A Magyar Telekom egyik kötelezettségvállalása, hogy évente jelentésben teszi közzé fenntarthatósági teljesítményéről szóló beszámolóját. A jelentések készítésekor a Global Reporting Initiative (GRI – Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés) irányelvei kerülnek alkalmazásra, megfelelve ezáltal annak az alapelvnek, hogy a jelentések legyenek az átláthatóság és nemzetközi szintű összehasonlíthatóság alapjai. A 2007-es jelentés Magyarországon elsőként készült GRI G3 A+ megfelelési szint szerint, ez a GRI G3 irányelvek legmagasabb szintű alkalmazását jelentette akkor. Azóta a Magyar Telekom minden évben a nemzetközi irányelveknek való legmagasabb megfelelésű jelentést készítette el, a 2013. évi Fenntarthatósági Jelentés a hetedik volt, amely megfelelt a GRI A + alkalmazásszint követelményeinek. A 2014-es és 2015-ös fenntarthatósági jelentés a negyedik generációs GRI G4 irányelvek szerint készült, míg 2016 óta már a legújabb GRI Standard szerint készült a "Teljeskörű" (Comprehensive) alkalmazási szintnek megfelelően. A GRI kritériumoknak való megfelelés független vizsgálatát és tanúsítását a PricewaterhouseCoopers végezte az ISAE 3000 nemzetközi standard alapján. A vállalat fenntarthatósági teljesítményéről további részletek az éves fenntarthatósági jelentésekben találhatóak, amelyek az alábbi oldalon érhetőek el: http://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/a_fenntarthatosag_es_a_telekom/fenntarthatosagi_jelentesek A 2022. évről szóló fenntarthatósági jelentés 2023 első félévében jelenik meg.
146 8 KÖRNYEZETVÉDELEM 8.1 Politikák A Magyar Telekom Csoport a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét és ezen belül a környezetvédelem ügye iránti törekvéseit, vállalásait elsőként a környezetvédelmi politikában jelentette meg. A politika a Magyar Telekom Csoport tagjaira egyénileg és a Csoportra együttesen is tartalmaz kötelezettségeket: https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/Magyar_Telekom_kornyezetvedelmi_politika.pdf A politika mellett kiadta a Környezetvédelmi irányelvet is, ami részletesebben is meghatározza a vállalat elköteleződési területeit és elvárásait: https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/magyar-telekom-kornyezetvedelmi-iranyelvei-hun.pdf A környezetvédelmet is magában foglaló fenntarthatósági tevékenység csoportszintű koordinációját 2021-ben is a Sustainability Committee (SC) irányította. Az SC működtetésében a stratégiaalkotás és stratégia irányítás külön szerepel, így működési módjában a fenntarthatósági tevékenység két szinten valósul meg: 1. Stratégiaalkotás és - irányítás – az SC keretein belül történt a stratégiai elképzelések kialakítása és a stratégia megvalósításának irányítása, a kommunikáció előkészítése és a kapcsolattartás különféle hazai és nemzetközi szervezetekkel. 2. Operatív végrehajtási szint – az irányítási területek és üzletágak szervezeteiben történik az operatív tevékenység, a feladatok végzése, az adatszolgáltatás stb. Az SC működését csoportszintű irányelv szabályozza: a Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági működésének szabályozásáról, valamint az érdekelt felek felelősségéről és kompetenciájáról. A Magyar Telekom Csoport operatív vezetése, a Management legalább évente egyszer tájékoztatást kap a Csoport Fenntarthatósági Stratégia feladatainak teljesüléséről, illetve az éppen aktuális egyéb, jelentősebb fenntarthatósági tevékenységekről, eredményekről, felmerülő kockázatokról és lehetőségekről. Az évenkénti beszámolóban a Managementnek lehetősége van a legújabb fenntarthatósági trendek megismerésére, illetve az érdekelt felektől való jelzések megválaszolására, a beszámoló alapján dönthet a stratégia módosításáról. A Management közvetlenül vagy az SC-n keresztül tartja a kapcsolatot az érdekelt felekkel. A beérkező megkeresések az egyes területekhez futnak be, a fenntarthatósággal kapcsolatos kritikus megkereséseket az SC-tagok továbbítják az illetékesekhez. Csoportutasítás szerint a stratégiai feladatok az egyes vezérigazgató-helyettesekhez vannak rendelve. 2021-ben a Magyar Telekom Leadership Squadja úgy döntött, hogy az agilis működésnek megfelelően a fenntarthatósági koordinációt a jövőben Squad formájában menedzseli a vállalat. A Sustainability Committee szerepét tehát 2022-től a Sustainability Squad vette át. 8.2 Politikák eredményei A Magyar Telekom Közép-Európa egyik vezető infokommunikációs szolgáltatójaként – küldetésével összhangban – elkötelezett a fenntartható fejlődés, ezen belül a klíma- és környezetvédelem ügye iránt. 2021 egy hosszabb távú stratégia kialakításával telt, a korábbi 5 éves távlatok helyett 5+5 éves víziót vázolt fel a vállalat. Továbbra is kiemelt prioritást kapott a fenntarthatósági stratégiában a klímavédelem. A vállalat 2018-ban tett kibocsátáscsökkentési vállalásai – a Science Based Target kezdeményezés (SBTi) hagyta jóvá -, melyeket 2019-ben az IPCC 1,5°C-os jelentésére reagálva ambiciózusabb célok váltottak fel, kerültek a stratégia fő fókuszba. 2030-ra így a következő célok megvalósításán dolgozik a Magyar Telekom Nyrt: ▪ 84%-kal csökkenti Scope 1-2 üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásait 2015-höz képest; ▪ 30%-kal csökkenti Scope 3 ÜHG kibocsátását 2017-hez képest. Az új stratégia egyik kulcseleme az, hogy ezeket a célokat már a T-Systems Magyarország esetében is alkalmazni kell.Az Európai Unió Zöld Megállapodása is kiemelten kezeli a telekommunikációs szektor energiafelhasználásait és kibocsátásait, felismerve, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez ez a szektor jelentős mértékben hozzájárulhat az 5G, mesterséges intelligencia, az IoT és felhő alapú szolgáltatásokkal, de ezzel az energiafelhasználása is nőhet. Célja első
147 lépésben az adatközpontoknál az energiahatékonyság növelése és a klímasemlegesség elérése 2030-ig. A Magyar Telekom új klímastratégiájának is ez az egyik fő pillére, mindamellett, hogy a vállalatcsoport teljes villamosenergia- felhasználását, beleértve az adatközpontokét is évek óta (Nyrt-nél 2016 óta, magyarországi vállalatcsoport-szinten 2018 óta) megújuló energiából fedezi, amit 2021-től a Deutsche Telekom teljes csoportszinten elvárásként fogalmazott meg tagvállalatai számára. 2022-ben a Magyar Telekom tovább folytatta karbonsemlegesítési 1 projektjét. Ahhoz, hogy a Magyar Telekom Csoport karbonsemlegesen működjön 2022-ben is – immáron nyolcadik éve - a Csoport legnagyobb tagvállalatai 100%-ban megújuló energiából származó villamos energiát használtak, a fennmaradó kibocsátást pedig egy kínai zöldprojektből származó 18 220 CER-egység (Certified Emission Reduction unit) vásárlásával és törlésével ellentételezte. A Magyar Telekom Csoport 2022-ben 188 362 MWh származási garanciával (Guarantee of Origin) vagy direkt szerződéssel biztosított megújuló energiát vásárolt. A klímavédelemhez kapcsolódó további működési-ökohatékonysági célok: ▪ ingatlanok energiahatékonyságának növelése, ▪ a gépjárműflotta üzemanyag-felhasználásának csökkentése, utazást kiváltó megoldások népszerűsítése, dematerializációs megoldások, ▪ fenntartható és klímavédelmi szolgáltatások bevezetése, ▪ a vállalat által kínált szolgáltatások hatására más szektorokban megvalósuló ÜHG kibocsátáscsökkentési hatások feltérképezése, számszerűsítése ▪ hulladék csökkentése (újrahasznosítási arány növelése) ▪ körforgásos gazdaság kialakítása az ügyfeleknek biztosított készülékek tekintetében ▪ az ügyfelek és a beszállítói lánc klímahatásának mérése. 8.3 Kockázatok A vállalat az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül azonosította a kritikus klímakockázatokat (árvíz, hőségriadó), és ezekre intézkedési tervet alakított ki. A hálózatokban jelentkező klímakárok éves mértéke nem érte el az intézkedési szintet (havi 50 M Ft kár). 2022-ben 546 esetet kellett kivizsgálni a kollégáknak az időjárás okozta különböző problémák miatt. Hőségnapokon a kollégák számára lehetőséget ad a vállalat a távmunkára, így csökkentve az irodák energiaterhelését. A géptermek és a bázisállomások alaphőmérsékletét pedig megemelik, így csökkentve a klímaberendezések energiafelhasználását. Az éghajaltváltozás infrastruktúrára gyakorolt fizikai kockázatainak elemzése a magyar tagvállalatok esetében megtörtént – az extrém hőmérsékletet tekintve különböző éghajlati forgatókönyvet alkalmazva (RCP4.5 és RCP8.5). A legkockázatosabb időjárási eseménynek a villámárvíz adódott, és az infrastruktúra 19-24%-ának (a forgatókönyvek függvényében) működését érintheti negatívan az extrém meleg időjárás az elkövetkező évtizedekben. Ez az elemzés segíthet, hogy az infrastruktúra modernizálása során azt ellenállóbbá tegye a várható változásokkal szemben. A vállalat kibocsátáscsökkentési céljai megfogalmazásánál figyelembe vette az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és az EU jelenlegi előírásait, továbbá az IPCC 1,5 °C-os céljait, de feltételezhető, hogy a szabályzók a jövőben szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg, amelyeknek való megfelelés pénzügyi kockázatot is magában rejthet. A jelenlegi előrejelzések az 5G elterjedésével a mobilhálózatok energiafelhasználásának növekedését vetítik előre. Az uniós célok között azonban az energiafelhasználás jelentős csökkentése szerepel, ezért első lépésben az adatközpontokra vonatkozó szabályozást tervez. A Magyar Telekom előremutató klímastratégiájának köszönhetően előnyt élvez – a szigorúbb szabályozásokkal együtt is – a versenytársaival szemben. Lehetőségek Energiahatékonysági beruházásai és a karbonsemleges működése mellett a vállalat az éghajlatváltozás megállítására a megújuló energiák használatát tartja az egyik leghatásosabb eszköznek. Hosszú távú célja tehát, hogy minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrások biztosítsák a hálózat elektromos árammal való ellátását, ezért több lépcsőben napelemes rendszerek telepítését valósította meg saját épületein. A Magyar Telekom lehetőséget biztosít ügyfelei számára is, akik szintén fontosnak tartják a klímaváltozás elleni harcot, hogy olyan szolgáltatást választhassanak, amely hozzájárul a klíma védelméhez. Ezért hozta létre 2019-ben a világon egyedülálló ExtraNet Zöld 1GB 30 napra opciót. Ugyan a 2019-es sikere után 2020-ban a pandémia alatt meghozott intézkedések csökkentették a forgalmat, a választási 1 karbonsemlegesítés alatt itt a nettó nulla ÜHG kibocsátást értjük
148 lehetőséget továbbra is fenntartja a vállalat az ügyfelei részére. 2022-ben az előző évekhez képest magasabb arányban választották az ügyfelek ezt a bővítő opciót az 1GB-os lehetőségek közül. 8.4 Teljesítménymutatók csoportszinten Az alábbi kibocsátások a Greenhouse Gas Protocol vállalati sztenderd iránymutatása alapján kerültek kiszámolásra. Összesített ÜHG terhelés: ▪ 83 060 tonna CO2 kibocsátás (üvegházhatású gáz kibocsátás szén-dioxid egyenértékben kifejezve), ha a vásárolt megújuló energiát nem vesszük figyelembe (ez az ún. helyi alapon (location based) számolt kibocsátás) ▪ 18 220 tonna CO2 kibocsátás, ha a vásárolt megújuló energiát figyelembe vesszük (ez az ún. piaci alapon (market based) számolt kibocsátás) Csoport ÜHG terhelés kategóriánként ▪ Scope 1: 12 767 tonna CO2 kibocsátás (jelenleg itt a helyi és piaci alapú kibocsátás megegyezik) ▪ Scope 2: 69 417 tonna CO2 kibocsátás helyi alapon ▪ Scope 2: 4 355 tonna CO2 kibocsátás piaci alapon Energiahatékonyság – továbbított bitek/energia fogyasztás – 301 Gbit/kWh 9 VÁLLALATI MEGFELELŐSÉG (COMPLIANCE) A Magyar Telekom Csoport Vállalati megfelelőségi programjának kialakításakor a cél annak biztosítása volt, hogy a Magyar Telekom Csoport üzleti tevékenységét maximális tudatossággal és elkötelezettséggel, a vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával, az etikus üzleti magatartás legszigorúbb normáival összhangban végezze. A Csoport ehhez az esetleg felmerülő megfelelőségi kockázatokkal foglalkozó utasításokat adott ki, és az azokban foglalt eljárásokat alkalmazza, amelyekkel kapcsolatban folyamatos oktatást biztosít munkavállalói számára. A feltételezett nem- megfelelőség eseteinek jelentésére, kivizsgálására, nyomon követésére és kiigazítására egyértelmű folyamatokat alakított ki. A Vállalati megfelelőségi programot a Csoport megfelelőségi vezető felügyeli. A Csoport megfelelőségi vezető közvetlenül az Audit Bizottságnak jelent, és együttműködik az Igazgatósággal, a Felügyelő Bizottsággal és a menedzsmenttel. A Vállalati megfelelőségi program középpontjában a Működési Kódex áll. A Magyar Telekom Csoport Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Csoport közös értékeit, és egyben a Magyar Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A Működési Kódex a Magyar Telekom Csoporton belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom Csoport szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. 2010-ben egy külső, független fél vizsgálta a Compliance program kialakítását, és a külső elvárásoknak való megfelelésről, a rendszer kialakításáról tanúsítványt kapott a vállalat 2013-ban megtörtént a program felülvizsgálata, kiterjesztve egyéb területekre is – úgymint beszerzés, belső ellenőrzés, HR, értékesítés. A vizsgálat már nem csak a rendszer kialakításának ellenőrzését célozta a különböző területeken, hanem a kontrollrendszer működési hatékonyságának mérését is. A Csoport az elvárásoknak eleget tett, amelyről az Ernst&Young mint független külső fél tanúsítványt adott ki. 2017-ben ismét független külső auditor (KPMG) is minősítette a Magyar Telekom megfelelőségi rendszerének hatékonyságát, amelynek értelmében megfelelőségi program megfelel a nemzetközi elvárásoknak és az új anti-korrupciós ISO szabványnak is. 2021- ben ismételten egy külső tanácsadó (KPMG Németország) vizsgálta meg a Compliance programot. A programot hatékonynak és megfelelően működőnek minősítették. 2008-ban indult az első megfelelőségi távoktatás „A vesztegetés és a korrupció tudatos felismerése” témában. Azóta az új belépő munkatársak részére egy általános e-learning képzést biztosít a vállalat, amely minden a Magyar Telekomhoz érkező munkatárs részére kötelező, és a Működési Kódex elfogadásával zárul. A program elindítása óta pedig összesen 101 359 távoktatási képzést végeztek el a munkavállalók csoport szinten olyan témákban, mint megfelelőségi tudatosság, korrupcióellenes intézkedések, szállítói átvilágítás, összeférhetetlenség vagy bennfentes kereskedelem.
149 Ezen túlmenően társaságunk a megfelelőségi és visszaélési kockázatnak kitett szakterületeken dolgozók számára – mind az anyavállalatban, mind a magyar és nemzetközi leányvállalatokban – személyes tréningeket is szervezett korrupcióellenes magatartás, szerződéses partnerek átvilágítása és ajándékozási szabályok témakörökben. 2022-ben, a korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Telekom Nyrt. szervezeteinek és leányvállalatainak részvételével folyt kockázatelemzés (Compliance Risk Assessment „CRA”). A felmérés eredménye alapján átfogó vizsgálat készült a lehetséges megfelelőségi és visszaélési kockázatokra vonatkozóan, aminek eredményeit a társaság Audit Bizottsága elé terjesztettük. Az év során a Csoport ellenőrzi az etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottságát, és szükség esetén a bejelentéseket kivizsgálja. Amennyiben megvalósult visszaélést tapasztalnak, gondoskodnak a szükséges intézkedések megtételéről. A Magyar Telekom a vonatkozó jogszabályokban és szabályozásokban elvárt módon tesz közzé információt a korrupciós esetekről és az azok kapcsán megtett intézkedésekről. 9.1 Korrupció és megvesztegetés elleni küzdelem 9.1.1 Politikák A Magyar Telekom nem tolerálja a korrupciót vagy annak kísérletét, ezért több belső szabályozást és eljárást vezetett be a megvesztegetés (ideértve annak lehetővé tételét) megelőzésére és megakadályozására. A Magyar Telekom betartja a Csoport korrupcióellenes szabályait és elvárja, hogy üzleti partnerei hasonlóképpen tartózkodjanak a Magyar Telekom Csoport által kifizetett pénz vagy egyéb ellenszolgáltatás jogszerűtlen felhasználásától (ideértve a korrupcióellenes jogszabályok megsértését), valamint a közfunkciót betöltő vagy magánszemély(ek)nek történő közvetlen vagy közvetett kifizetéseket a Magyar Telekomnak vagy a nevében eljáró bármely személynek előnyös megítélése vagy döntésének befolyásolása céljából. A Magyar Telekom tiltja a korrupció és vesztegetés bármilyen formáját, ideértve, de nem kizárólagosan, a személyes nyereséghez, előnyökhöz való juttatást, kenőpénz elfogadását vagy juttatását, ügymenetkönnyítő juttatások ígérését. A Csoport szintén tiltja, hogy a munkavállalók családjuk, barátaik, közeli vagy távoli ismerőseik számára kedvező döntéseket hozzanak. Nem adható harmadik félnek ajándék vagy eseményre való meghívás, ha az, akárcsak vélhetően, hatással lehet egy üzleti tranzakcióra. A Magyar Telekom Csoport sem pénzügyileg, sem erkölcsileg nem támogat politikai pártokat, szervezeteket vagy azok képviselőit. A Magyar Telekom nem folytat üzleti tevékenységet olyan harmadik felekkel, melyek megszegik a Megfelelőségi program korrupcióellenes szabályait vagy a Működési Kódex alapelveit. Átvilágítási eljárások: Nincs meghatározott minta arra, hogy milyen mélységű átvilágítást kell elvégezni ahhoz, hogy a korrupcióellenes törvények szerinti felelősségre vonás, ill. vizsgálatok elkerülhetőek legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a célja az, hogy a nagy kockázatot jelentő területeket beazonosítsák, és hogy megfelelő iránymutatást adjanak annak meghatározására, mikor indokolt további átvilágítás és vizsgálat. 9.1.2 Politikák eredményei Az év során ellenőrzésre került a Csoporthoz etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottsága, és szükség esetén a bejelentések kivizsgálásra kerültek. Amennyiben a vállalat megvalósult visszaélést tapasztal, gondoskodik a szükséges válaszlépések megtételéről. A belső és külső szabályok megsértésével kapcsolatos panaszok és észrevételek benyújthatók a Magyar Telekom Csoport Mondd el! portálján. A munkavállalók megfelelőséggel összefüggő kérdéseiket a Kérdezz! intranetes portálon tehetik fel. 9.1.3 Kockázatok A jogszabályok és szabályozás megszegése elleni hatékony és eredményes védekezés fontos alapja és feltétele a Magyar Telekom Csoportnál fennálló megfelelőségi kockázatok, valamint a feltárt vagy egyéb módon ismertté vált megfelelőségi esetek szisztematikus nyilvántartása és elemzése. Az éves Megfelelőségi Kockázatértékelésünk (CRA) külön kezeli az aktív és passzív korrupciót. A kockázatértékelés minden esetben magában foglalja a Magyar Telekom, a T-Systems, a Makedonski Telekom értékelését. Egyéb leányvállalatokat a megfelelőségi vizsgálatokból származó inputok alapján eseti jelleggel veszünk fel a kockázatértékelésbe. A CRA teljes körűen lefedi a fentiekben említett társaságokat. A Megfelelőségi Kockázat Felmérés kiértékelését követően a Csoport megfelelőségi vezető a megfeleléssel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó felmérés eredményeiről jelentésben tájékoztatja az Audit Bizottságot, Igazgatóságot, a Felügyelő Bizottságot és a menedzsmentet, illetve negyedévente beszámol az intézkedések aktuális helyzetéről.
150 10 GAZDASÁGI KÖRNYEZET, KITEKINTÉS ÉS CÉLOK 2022-ben a gazdasági környezetet erősen befolyásolta az orosz-ukrán háború. A már meglévő globális ellátási lánc zavarokat és az energiaárak meredek emelkedését súlyosbították az emelkedő árak, amelyek más termékkategóriákra is átterjedtek, és az inflációs ráták világszerte erőteljes emelkedéséhez vezettek. Az inflációs nyomás leküzdése érdekében a központi bankok megemelték alapkamataikat, miközben a gazdasági tevékenység lassulni kezdett, és egyes országok 2022 második felében recesszióba fordultak. A távközlési ipar továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a digitalizáció iránti igény és az adatok iránti kereslet továbbra is erős. A távközlési szolgáltatók továbbra is jelentős beruházásokat eszközöltek vezetékes és mobil hálózataikba világszerte, hogy ki tudják szolgálni az adatfelhasználás meredek növekedését. 10.1 Gazdasági környezet és kitekintés Magyarország 2022 első felében a magyar GDP 7 százalék feletti ütemben nőtt, elsősorban az erőteljes lakossági fogyasztás és az expanzív fiskális intézkedések hatására. A harmadik negyedévben azonban a világgazdaság lassulásával és a szigorodó magyarországi fiskális politikával párhuzamosan, a növekedési ütem mérsékeltebben alakult, ami várhatóan a következő negyedévekben is folytatódik. Ugyanakkor az infláció felgyorsulása is megfigyelhető volt, amelyet az energia- és élelmiszerárak meredek emelkedése, valamint a fokozódó ár-bér spirál is táplált. Az inflációs ráta meredek emelkedésének megfékezésére a jegybank az év során jelentősen megemelte az irányadó kamatot, ami rontja a hitelezési feltételeket, és így további kockázatokat jelent a gazdasági növekedés tekintetében. A jövőre nézve a gazdaság további lassulása várható, és az előrejelzések szerint az infláció is magas marad, ami további kockázatokat jelent a gazdasági teljesítmény szempontjából. A magyar távközlési szektor esetén, az erős belföldi kereslet a működési környezet kedvező alakulását eredményezte, azonban az inflációs nyomás, valamint a távközlési pótadó bevezetése kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szektor vállalatainak jövedelmezőségére. Előre tekintve jelentős bizonytalanságok vannak a gazdasági és üzleti folyamatok tekintetében, valamint a versenykörnyezet változásaival kapcsolatban, amit a Vodafone Magyarország tulajdonosváltása is eredményez. A Magyar Telekom hálózatának megbízhatóságának és biztonságának, valamint vezető piaci pozíciónk biztosítása érdekében a menedzsment továbbra is elkötelezett az infrastruktúránkba való befektetés mellett, és a jövőben is az ügyfélközpontú működési megközelítést folytatja. Észak Macedónia Észak-Macedóniában a 2021-es 4%-os növekedés után 2022-ben lelassult a gazdasági fejlődés. Az év első felében az erős lakossági kereslet és a stabil beruházási szint részben ellensúlyozta az emelkedő energiaköltségek kedvezőtlen hatásait, de a magas infláció, a romló fiskális körülmények és a globális ellátási lánc zavarok miatt mind a fogyasztói költések, mind az üzleti beruházások csökkenni kezdtek az év második felében. Ami a távközlési szektor teljesítményét illeti, a lakossági kiadások javulása és az utazási korlátozások további enyhítése egyaránt pozitív hatással volt a távközlési bevételekre, azonban az energiaköltségek meredek emelkedése rontotta a szektor jövedelmezőségét. Előre tekintve, a kedvezőtlen gazdasági folyamatok várhatóan a gazdasági tevékenységek lassulását eredményezik 2023- ban egyaránt. 10.2. Bevétel, EBITDA AL és szabad cash-flow célok A Magyar Telekom 2022-ben is megőrizte kereskedelmi sikereit. A Csoport kiemelkedő hálózati minőségének, kiváló szolgáltatásának és személyre szabott megoldásainak köszönhetően az ügyfelek elégedettsége továbbra is erős maradt, ami lehetővé tette a vállalat számára, hogy a távközlési szolgáltatásai iránti erős piaci keresletet sikeresen monetizálja. Ennek eredményeként a távközlési pótadó bevezetése és más külső kedvezőtlen hatás ellenére is teljesíteni tudta 2022-re kitűzött éves bevételi és EBITDA AL-céljait. Ezzel párhuzamosan, az optikai termékek iránti kereslet továbbra is erős maradt, így a Csoport optikai hálózatbővítési programjának lendületét megtartotta, ami magasabb éves beruházási költséget és az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb szabad cash flow-t eredményezett.
151 Előre tekintve, a Magyar Telekom arra számít, hogy 2023-ban is meg tudja őrizni ezt a pozitív lendületet, ami, az inflációkövető díjkorrekció 2023. márciusi végrehajtásával együtt, várhatóan 5% és 10% közötti bevétel növekedést eredményez. Az EBITDA AL várhatóan szintén 5% és 10% közötti mértékben fog javulni, mivel a kedvező bevételi eredményeket a költségek emelkedése, legfőképp az elektromosáram költsége, mérsékelni fogja. A megemelkedett kamatköltségek várhatóan nyomást helyeznek majd a nyereségességre, így a módosított nettó eredmény a vállalat várakozásai szerint éves alapon mérsékelten fog növekedni, míg a spektrum licenszek nélkül számolt szabad cash-flow a vállalat várakozásai szerint nagyságrendileg 60 milliárd forintot fog elérni 2023-ban az EBITDA AL kedvező alakulásának köszönhetően. 11 BELSŐ KONTROLLOK, KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK 11.1 A belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelése A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett egy megfelelő szintű belső kontroll rendszer kialakításáért és működtetéséért, amely a pénzügyi beszámolók megbízhatóságát, működési és megfelelőségi kockázatok minimalizálását biztosítja. A Magyar Telekom pénzügyi beszámolónk megbízhatóságát biztosító kontrollkörnyezet úgy lett kialakítva, hogy elvárható biztonságot nyújtson arra, hogy a pénzügyi jelentések és a külső célra készülő pénzügyi beszámolók megfeleljenek az Európai Unió által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS). A 2022. évi üzleti évre vonatkozóan a kontrollok dokumentációja és értékelése az informatikai rendszerrel támogatott ICS- Tool rendszerben lett elvégezve. A tranzakció szintű kontrollok a Magyar Telekom üzleti folyamataiba beépített kontrollokat írják le, amelyek úgy lettek kialakítva és úgy vannak működtetve, hogy megakadályozzák vagy időben azonosítsák a Társaság pénzügyi beszámolójában szereplő minden jelentős beszámoló sor és nyilvánosságra hozott információ esetleges materiális hibáit. A Magyar Telekom belső kontrollrendszerének teljes értékelése a Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission (COSO) által kiadott “Belső kontroll – integrált keretrendszer” módszerén alapul, a rendszer működését a függetlenített belső ellenőrzési funkció is támogatja. Kockázatalapú belső ellenőrzési munkatervi feladatokon túl ad-hoc vizsgálatokkal, valamint ICS kontrollok tesztelésével járul hozzá a belső kontrollfolyamatok javításához és a fennálló kockázatok csökkentéséhez. Az ellenőrzések alapján meghozott intézkedések teljesülését a belső ellenőrzési szakterület nyomon követi. Az ellenőrzések megállapításairól, azok nyomán megfogalmazott intézkedésekről és a feladatok teljesítéséről többek között a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság is rendszeres tájékoztatást kap. Az alkalmazott belső kontroll keretrendszer követelményeivel összhangban a menedzsment minden pénzügyi évben értékeli a belső kontrollrendszer hatékonyságát. A menedzsment 2022-re vonatkozó értékelése lezárult, és a begyűjtött információk alapján a belső kontroll rendszer hatékonyan működött abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza a pénzügyi beszámolóban az esetleges materiális hibákat, illetve csökkentse a működési és megfelelőségi kockázatokat. A Társaság részvényesei a publikus jelentésekből értesülhetnek a belső kontrollrendszer működéséről. A Magyar Telekom menedzsmentje és Igazgatósága elkötelezett arra, hogy a Magyar Telekom Csoport minden üzleti tevékenységét a legszigorúbb jogi és etikai normák szerint folytassa. Ezen elkötelezettség eredményeképp alkotta meg az Igazgatóság a Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programját. A Vállalati megfelelőségi program a Magyar Telekom Csoport minden testületére, szervezetére és munkavállalójára, valamint a tanácsadókra, megbízottakra, képviselőkre és minden olyan személyre vagy szervezetre vonatkozik, amely a Társaság vagy annak leányvállalata nevében végez munkát. A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programja biztosítja, hogy a Csoport üzleti tevékenységét az alkalmazandó törvények és jogszabályok legmesszemenőbb figyelembevételével és betartásával tudatosan, a legmagasabb szintű képzéssel és elkötelezettséggel folytassa. Ez olyan irányelvek és eljárások megvalósítását kívánja meg, amelyek kezelik a potenciális megfelelőségi kockázatokat, valamint meghatározott folyamatokat vezetnek be a megfelelőség gyanított vagy valós hiányának jelentése, kivizsgálása, nyomon követése és korrekciója érdekében.
152 11.2 Pénzügyi instrumentumok hasznosítása, kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika Bevezetés A Magyar Telekom Magyarország vezető telekommunikációs és informatikai szolgáltatójaként a telekommunikációs és informatikai iparágban bizonytalanságoknak és változásoknak van kitéve. Ahhoz, hogy a Magyar Telekom ebben a folyamatosan változó környezetben sikeresen működhessen, szisztematikusan azonosítani, értékelni és kezelni kell a kockázatokat. Kockázatkezelési rendszerre nemcsak üzleti szempontból van szükség, hanem a tőzsdei cégként a Magyar Telekom kötelezettsége is, hogy kockázatkezelési rendszert működtessen, és kockázati jelentést készítsen befektetői tájékoztatására. A Társaság átfogó kockázatkezelési rendszerének kialakításakor a Budapesti Értéktőzsde ajánlásaiban, valamint egyéb nemzetközi vonatkozó szabályokban rögzítettek szerint járt el. A csoportszintű kockázatkezelési rendszer a stratégiai, működési, pénzügyi, megfelelőségi, jogi kockázatokra terjed ki, a Társaság konszolidált vállalataira is vonatkozóan. A cél e kockázatok korai felismerése, figyelemmel kísérése és megfelelő kezelése. Kockázatkezelési irányelv A Társaság irányelve, hogy a részvényeseinek és a piaci szereplőknek szóló közzétételek pontos és teljes képet adjanak a Társaságról és minden vonatkozásban tükrözzék a Társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményét. Ezen közzétételek az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel készülnek. Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljen a Magyar Telekom, folyamatosan fejlesztésre és rendszeresen felülvizsgálatra kerül a kockázatkezelési rendszer elemeinek működőképessége és hatékonysága. A kockázatkezelési rendszer magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer szervezete és folyamata: A Magyar Telekom a csoportszintű kockázatkezelési szervezet által kialakított, az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési irányelvek mentén végzi a kockázatkezelési tevékenységet. Az egyes szervezetek kockázattulajdonosai felelősek a kockázatok azonosításáért, jelentéséért, értékeléséért és folyamatos nyomon követéséért, mindezt a kockázatkezelés folyamat keretrendszerének megfelelően kell végezniük a központi kockázatkezelési szervezet felügyelete mellett. A Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentése rendszeresen előterjesztésre kerül az Igazgatóság, Auditbizottság és a Felügyelőbizottság, illetve a Deutsche Telekom kockázatkezelési szervezete részére. A menedzsment figyelembe veszi a potenciális kockázatokat az éves tervezési folyamatban. A kialakított kockázatkezelési standard folyamat keretet biztosít: ▪ a kockázatok azonosítása után a kockázatok részletesebb elemzésére, értékelésére és számszerűsítésére egy meghatározott módszertan szerint, számszerűsíti a Társaság (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével). A kockázatok értékelése lehetővé teszi, hogy a menedzsment hatékonyabban tudjon azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a vállalat stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják. ▪ ezt követően döntés születik a konkrét cselekvési irányról a kockázatok csökkentése érdekében, ▪ az adott kockázattulajdonos végrehajtja, nyomon követi és értékeli a kapcsolódó intézkedéseket, ▪ ezek a lépések szükség szerint ismétlődnek azért, hogy tükrözzék az aktuális fejlesztéseket, döntéseket. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit, amelyet a rendszeres Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentés útján támogat a Társaság szervezete. Ugyanakkor a Magyar Telekom az üzleti terveihez kapcsolódó kockázatokat is folyamatosan értékeli és kezeli, figyelembe veszi a kockázatkezelési folyamat során.
153 Kockázatok azonosítása, felülvizsgálata és jelentése: A Magyar Telekom működésére ható kockázati tényezők rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Minden leányvállalatnak és szervezetnek kötelessége azonosítani és jelenteni működésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredményt a menedzsment, az Igazgatóság, az Auditbizottság és a Felügyelőbizottság részére továbbításra kerül. Ez a rendszeres beszámoló biztosítja a legjelentősebb kockázatok felügyeletét, a naprakész kockázatcsökkentő intézkedések meglétét és rendszeres nyomon követését. A Társaság negyedéves kockázatjelentési rendszerét folyamatos jelentési kötelezettség egészíti ki. Ennek keretében a cégcsoport tagjainak és szervezeteinek minden tudomásukra jutó jelentési kötelezettség feltételeinek megfelelő új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli, és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a gazdasági vezérigazgató-helyettest. A munkatársak felelősségét a kockázatok követésére és kezelésére vonatkozóan belső utasítás szabályozza. A kockázatok értékelését kétéves időszakra végzi a Magyar Telekom. Ha a kockázat értékelési az előrejelzési időszakon túl is léteznek jelentős kockázatok, ezeket a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri. Lehetőségek A kockázatok szisztematikus kezelése mellett a lehetőségek azonosítása és stratégiai, pénzügyi értékelésük lényeges része a Magyar Telekom éves tervezési folyamatának. Ez lehetővé teszi a Tásaság számára, hogy ezeket a lehetőségeket figyelembe vegye az előrejelzéseiben. 11.3 Főbb kockázati tényezők A Csoport pénzügyi helyzetét, a működési eredményét, illetve az értékpapírjainak piaci árfolyamát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznie a vállalatnak, hanem további, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg kevésbé lényegesnek tekint, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetre, működési eredményre, illetve az értékpapírjainak árfolyamára. Szabályozási kockázatok ▪ A Magyar Telekom erősen szabályozott piaci környezetben működik. A szabályozási környezet jelentős része uniós jogalkotás eredménye. Magyarország 2020 végéig lezárta az új uniós hírközlési keretszabályozás magyarországi jogszabályi implementációját (1972/2018/EU) ▪ Az észak-macedóniai szabályozási környezet várhatóan továbbra is szigorú marad a szabályozó hatóság (AEK) nagykereskedelmi szabályozási tervei kapcsán. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport együttműködik és folyamatos aktív párbeszédet folytat a szabályozó hatóságokkal. ▪ Olyan folyamatokat tart fenn, amelyek biztosítják a szabályozások betartását és az időbeli és pontos információk biztosítását a szabályozó hatóságok számára. Jogi kockázatok ▪ Hatósági ügyek és jogviták harmadik felekkel befolyásolhatják a Csoport működési eredményét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Jogi képviseleten keresztül érdekeinek és értékeinek védelme, jogvitás ügyek folyamatos menedzselése, nyomon követése. ▪ Lásd továbbá a compliance kockázatok menedzselési tevékenységét is. Pénzügyi kockázatok ▪ Csoport pénzügyi kockázatainak kezelését a Konszolidált éves beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen. ▪ A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozhatják. ▪ A magyar adórendszer előre nem látható változásai negatív hatással lehetnek a Csoport eredményére.
154 ▪ A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a Csoport működési eredményét. ▪ A Csoport befektetéseinek értékét, a működési eredményét és pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági, geopolitikai fejlemények. ▪ Az infláció emelkedő tendenciája korlátozott kiszámíthatósággal erodálhatja a Magyar Telekom eredményeit. ▪ A közelmúltban globális energiaválság alakult ki, több fontos energiahordozó és a villamos energia ára meredeken emelkedett, a jelentős áremelkedés számos terméket érintett, köztük a földgázt, a kőolajat, a szenet és a villamos energiát. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport folyamatosan elemezi a pénzügyi tény adatokat, és előrejelzéseket ad a pénzügyi mutatók vonatkozásában. ▪ A technológiai és távközlési ágazat fejlesztéseit figyelemmel kíséri. ▪ Érzékenységvizsgálatokat végez (pl. deviza , szabad pénzáramlás). ▪ A Csoport éves szinten az összes kulcsfontosságú kontrollra teszteket végez. ▪ A Csoport folyamatait, rendszereit folyamatosan fejleszti az automatizált könyvelések, riportolások és ellenőrzések céljából. ▪ A Csoport az energia árakat folyamatosan monitorozza, hogy megfelelő árszinten tudjon vásárolni. Stratégiai kockázatok ▪ A Csoport erős versenynek van kitéve a hazai vezetékes piacon, mivel a hálózatfejlesztésnek köszönhetően egyre több területen kerül átfedésbe a versenytársaival. ▪ A Csoport erős versenynek van kitéve az RI/IT szegmensben. ▪ Az észak-macedón piac is erősödő versenynek lehet kitéve az új piaci szereplők belépésével. ▪ Jelentős kihívást jelent a távközlési piac új trendjeihez és technológiai változásaihoz (IoT, Big Data, AI, 5G) való alkalmazkodás. ▪ Az eredményre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok, az új technológiákkal kapcsolatos megalapozatlan és gyorsan terjedő hírek. ▪ Fenntarthatóság: információ a Társaság fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos megközelítéséről és lehetőségekről a Konszolidált üzleti jelentés 7. Fenntarthatóság fejezetben található. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe. ▪ Átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ A technológiai fejlesztéseket és a versenytársak tevékenységét figyelemmel kíséri. ▪ A Csoport felelősségteljes és fenntartható üzleti tevékenységet folytat. ▪ A Csoport a bizalom és a hírnév megőrzése érdekében folyamatosan tájékoztatja fő érdekelt feleit a terveiről, kockázatairól, eredményeiről. ▪ A Csoport a digitális kezdeményezéseket beépíti a hosszú távú tervezésbe, és összehangolja technológiai és üzleti stratégiáit. Működési kockázatok ▪ A Csoport működési modelljének jövőjét az üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom rugalmas üzleti modellel rendelkezik. Szorosan figyelemmel kíséri a versenytársi környezetet minden piacon, és megfelelően reagál mind a fogyasztói, mind az üzleti igényekre. ▪ A Magyar Telekom árajánlatai versenyképesek a piacokon, amelyeken működik. ▪ A Magyar Telekom támogatja az üzleti ügyfeleinek hatékonyságának növelését innovatív termékekkel. ▪ A Magyar Telekom átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ Egy világjárvány hatása a Magyar Telekom teljes kockázati környezetét befolyásolhatja. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Covid-19 hatásaira való reagálás során szerzett tapasztalatok a mindennapi működés részévé váltak. Tekintettel a távközlési ágazat jellegére, a kommunikációs szolgáltatások fontos szerepére egy világjárvány során, a Csoport folyamatosan erősíti digitális stratégiáját.
155 ▪ A Magyar Telekom folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe azért, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira és továbbra is sikeresen tudja biztosítani a hálózati infrastruktúra működését, kapacitását. ▪ A Magyar Telekom a távmunka feltételeinek megteremtésével és lehetővé tételével biztosítani tudja a munkavállalók egészségvédelmét, termelékenységét és hatékony munkavégzését. ▪ A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, bírságokat szabhatnak ki a Csoportra, valamint árthatnak hírnevének. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom hálózat felügyeleti rendszereket működtet, helyreállítási célértéket határoz meg annak érdekében, hogy a szolgáltatás kieséseket minimalizálni tudja. ▪ Az ügyfelek időben való tájékoztatását a hibákról kulcs fontosságúnak tartja, ezért fejlett tájékoztatási rendszert működtet. ▪ A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti a Csoport üzletét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Fejlett humán stratégia működtetése, részleteit lásd az üzleti jelentés 3. Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok fejezetben. ▪ A kibertámadások száma jelentősen emelkedik az utóbbi időben világviszonylatban. A kiberbiztonsági kockázat a világjárvány miatt tovább súlyosbodott, mivel a munkavégzés, a vásárlás, a társas kapcsolatok és az oktatás jelentős mértékben digitalizálódott. A gyors váltás megnövelte a szervezetek sebezhetőségét kibertámadások esetén. Emellett a távmunkavégzés lehetőségének szélesebb körű alkalmazása növelheti az üzleti információk és adatokat érintő visszaélések, valamint az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférések, adatlopások kockázatát, illetve az ezekkel való visszaélések lehetőségét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelve nyújtja szolgáltatásait és folyamatosan teszteli és aktualizálja a kiberbiztonsági intézkedéseit. ▪ Rendszeres felülvizsgálatokat végez az üzleti tevékenységét érintő legjelentősebb biztonsági kockázatok kapcsán, és stratégiájának része a kockázatok felismerése, megelőzése és az ezekre való reagálása. ▪ A Magyar Telekom kiberbiztonsági megközelítése a kiberbiztonsági incidensek kockázatának minimalizálására összpontosít, amelyek érintik hálózatait, rendszereit és szolgáltatásait. ▪ A helyes biztonsági magatartást erősíti kollégák körében kommunikációval, kampányokkal és képzésekkel. ▪ Az adatvédelmi jogsértések rendkívül magas bírságokkal sújthatók. Az enyhítő intézkedések és a jól kialakított adatvédelmi irányítási struktúrák ellenére sem lehet teljesen kizárni adatvédelmi incidensek bekövetkezését, adatvédelmi megfelelőségi hiányosságot előfordulását. Előfordulhatnak olyan hibák, amelyek negatív hatással lehetnek a Magyar Telekom hírnevére, a költségekre és hátrányos jogkövetkezményeket (beleértve a bírságot is) vonhatnak maguk után. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Az adatvédelmi megfelelőség érdekében és ezáltal a meg nem felelésből fakadó hátrányos jogkövetkezmények (bírság) elkerülése érdekében különös figyelmet fordít a Csoport célhoz kötöttségre, a megfelelő adatkezelési jogalap meghatározására, a beépített és alapértelmezett adatvédelemre és az adatbiztonsági intézkedésekre, továbbá az olyan rendszerszintű hibák elkerülésére, melyek nagy számú előfizetőt, munkavállalót vagy egyéb érdekelteket érinthetnek. ▪ Rendszeresen adatvédelmi és adatbiztonsági képzéseket, továbbá egyéb olyan eszközöket biztosít a Magyar Telekom a kollegáknak, amelyek segítik őket abban, hogy jobb, kockázat-tudatosabb döntéseket tudjanak hozni.
156 ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek nagyobb térnyerése kiemelt figyelmet kíván és adott esetben súlyos jogi következményekkel járhat a nem megfelelő alkalmazás. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom a kapcsolódó irányelveket, követelményeket beépíti a folyamataiba és rendszeres jogi és megfelelőségi támogatást nyújt az üzleti döntések során a mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazhatóságában, fejlesztésében. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során, amennyiben ezek személyes adatok kezelésével járnak együtt, a Csoport kiemelt figyelmet fordít az adatvédelmi szabályoknak való megfelelőségre. ▪ Beszerzés és szállítói lánc: a Csoport számos beszállítóval működik együtt. A nagyobb kockázatot jelentő termékek és szolgáltatások közé tartoznak a hardver, hálózati technológiai komponensek, valamint minden olyan termék és szolgáltatás, amelyet közvetlenül a végfelhasználóknak nyújt. Az ellátási kockázatokat nem lehet teljesen kizárni. Járványok, egyéb szállítási szűk keresztmetszetek, áremelkedések, gazdasági vagy politikai körülmények változásai vagy a beszállítók termékstratégiái negatív hatással lehetnek a Csoport üzleti folyamataira és az eredményeire. További kockázatok származhatnak az egyes beszállítóktól való függésből vagy az egyes beszállítók nemteljesítéséből is. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Annak érdekében, hogy a vállalat a kockázati kitettséget csökkentse, szervezeti és működési, valamint szakirányú beszerzési stratégiákat alkalmaz. Beszerzési üzleti folyamatai tervezettek, és rendszeres belső és külső kontrollokkal ellenőrzi azokat. A beszerzéssel kapcsolatos kockázatok kezelésének kiemelt szakmai tényezői: a beszállítói bázis proaktív menedzselése, beszállítók szegmentálása, stratégiai és kritikus beszállítók kockázatelemzése és folyamatos aktív kapcsolattartás velük, közösen az üzleti területekkel. Compliance kockázatok A jogszabályok megsértése a bizalom elvesztését, pénzügyi szankciókat és a Csoport részvényesi értékének csökkenését okozhatják és más szankciókhoz vezethetnek. A súlyos jogsértések büntetőeljáráshoz, peres eljárásokhoz hatósági ügyekhez vezethetnek. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Csoport megfelelőségi keretrendszert működtet a kockázatok azonosítására, rendszeres értékelésére, enyhítésére. ▪ A Csoport munkatársait képzi, tudatosítási programokat folytat, amelyek az etikai kultúrát ismertetik az egész szervezeten belül és segítik a munkavállalókat, hogy megértsék a szerepüket a megfelelőség biztosításában. ▪ A Magyar Telekom olyan kultúrát támogat, amelyben kollégák jelezhetik aggályaikat, így azonosítani tudjuk a problémákat és meg tudjuk akadályozni azok megismétlődését. 11.4 Pénzügyi kockázatok kezelése A Csoport pénzügyi instrumentumai minősítését a Konszolidált éves beszámoló 4. megjegyzésében, a Csoport pénzügyi kockázatainak kezelését a Konszolidált éves beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen.
157 12 A 2022-ES PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE Főbb teljesítmény indikátorok 2021.12.31. 2022.12.31. Bevétel (millió Ft) .............................................................................................................. 692 849 746 669 Mobil bevételek .............................................................................................................. 389 000 433 178 Vezetékes bevételek .............................................................................................................. 223 115 237 019 Rendszerintegráció/információtechnológia bevételek .............................................................................................................. 80 734 76 472 EBITDA (millió Ft) .............................................................................................................. 240 771 247 946 EBITDA fedezet .............................................................................................................. 34,8% 33,2% A Társaság részvényeseire jutó eredmény (millió Ft) .............................................................................................................. 58 997 62 954 Capex after lease (millió Ft) .............................................................................................................. 193 432 129 745 Nettó adósságállomány (millió Ft) .............................................................................................................. 472 886 476 918 Nettó adósság / EBITDA arány 1,96 1,92 12.1 Bevételek Az összes bevétel a 2021-es 692,8 milliárd forintról 2022-re 746,7 milliárd forintra nőtt, ami elsősorban a Magyarországon és Észak-Macedóniában is tapasztalt mobil adatforgalmi bevételek növekedésének, megnövekedett készülékértékesítésnek, valamint a magyarországi vezetékes szélessávú bevételek emelkedésének köszönhető. A mobil bevételek 433,2 milliárd forintra nőttek 2022-ben a 2021-es 389,0 milliárd forinthoz képest, ami tükrözi a mobil adathasználat pozitív lendületét. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 2,9%-kal 115,2 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, tükrözve a verseny által okozott áreróziót és az alacsonyabb használati szintet mindkét országban. ▪ A hangalapú nagykereskedelmi bevételek 4,2%-kal 12,3 milliárd forintra csökkentek 2022-ben az alacsonyabb bejövő forgalom következtében. ▪ Az adatbevételek 24,2%-kal 147,1 milliárd forintra nőttek 2022-ben az előfizetői szám folyamatos növekedésének és a mobiladat-használat iránti erős keresletnek köszönhetően. ▪ Az SMS bevételek nagyjából stabilan 24,5 milliárd forintot tettek ki 2022-ben, mivel a magyarországi tömeges üzenetküldésből származó bevételek bizonyos mértékű csökkenését ellensúlyozta a megnövekedett forgalom, amelyet a mindkét országban bővülő lakossági előfizetéses ügyfélkör okozott. ▪ A mobilkészülékek árbevétele 13,8%-kal 118,2 milliárd forintra nőtt 2022-ben, elsősorban a készülékek átlagos árának emelkedése miatt. A vezetékes bevételek 2022-ben 237,0 milliárd forintra nőttek a 2021-es 223,1 milliárd forintról a magyarországi szélessávú és TV bevételek növekedése miatt. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 5,7%-kal 34,9 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, elsősorban a magyarországi ügyfélkör további csökkenése miatt. ▪ A szélessávú kiskereskedelmi bevételek 17,1%-kal, 73,5 milliárd forintra nőttek 2022-ben, köszönhetően mindkét országban az ügyfélkör további növekedésének, valamint a sávszélesség-bővítési tranzakciók iránti továbbra is erős keresletnek Magyarországon. Ezeket a folyamatokat tovább erősítette a Magyarországon 2021-ben, a járvány idején a diákok és a tanárok számára az online oktatást segítő kötelező havidíj-kedvezmény hiánya. ▪ A TV bevételek 8,5%-kal, 61,3 milliárd forintra nőttek 2022-ben, köszönhetően az IPTV ügyfélkör folyamatos bővülését tükröző magasabb bevételeknek. ▪ A vezetékes készülékértékesítésből származó bevételek 13,1%-kal 16,9 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, tükrözve az értékesített készülékek alacsonyabb magyarországi mennyiségét. ▪ A kiskereskedelmi adatbevételek 4,1%-kal 13,2 milliárd forintra nőttek 2022-ben a bérelt vonali vezetékes internet szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően mindkét országban. ▪ A nagykereskedelmi bevételek 5,1%-kal 21,0 milliárd forintra nőttek 2022-ben a magasabb vezetékes hozzáférési bevételeknek köszönhetően.
158 A rendszerintegrációs (RI) és informatikai bevételek 5,3%-kal 76,5 milliárd forintra csökkentek 2022-ben a 2021-es 80,7 milliárd forinthoz képest, elsősorban a magyarországi közszféra keresletének csökkenése miatt. 12.2 Közvetlen költségek A közvetlen költségek a 2021-es 304,4 milliárd forintról 2022-re 324,2 milliárd forintra emelkedtek, elsősorban az eszközértékesítés magasabb költségei miatt. ▪ Az összekapcsolási költségek 4,0%-kal 24,0 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, tükrözve a magyarországi alacsonyabb használati szintet. ▪ Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek 2,8%-kal 54,3 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, ami a kapcsolódó projektek év közbeni alacsonyabb volumenét tükrözi. ▪ A követelések értékvesztésével/Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközökkel kapcsolatos költségek 16.4%-kal, 9,2 milliárd forintra csökkentek 2022-ben a 2021-hez képest alacsonyabb nettó előre mutató értékvesztés képzésnek köszönhetően. ▪ A távközlési adó 2,2%-kal, 26,2 milliárd forintra csökkent 2022-ben, ami az üzleti ügyfelek alacsonyabb mobil hangalapú forgalmát, valamint a lakossági vezetékes hangalapú forgalom visszaesését tükrözi. ▪ Az egyéb közvetlen költségek 13,3%-kal 210,4 milliárd forintra nőttek 2022-ban, elsősorban a magasabb készülékértékesítési költségeknek, valamint a roaming kifizetések növekedésének következtében. 12.3 Bruttó fedezet A bruttó fedezet 2022-ben 422,5 milliárd forintra nőtt a 2021-es 388,4 milliárd forintról, tükrözve a bevételek növekedését. 12.4 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások éves összevetésben 1,9%-kal 77,3 milliárd forintra emelkedtek 2022-ben a béremelésnek és a munkavállalóknak fizetett egyszeri juttatásoknak következtében, mivel ezek ellensúlyozták az alacsonyabb végkielégítési ráfordításokat. 12.5 Távközlési pótadó A Magyar Kormány június 4-én kiadott rendelete alapján kivetett távközlési pótadó az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó, a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevétel után kerül kivetésre, és a 2022-es és 2023-as évekre kell megfizetni. Ennek következtében 24,6 milliárd forintos költség került elszámolásra, a 2022. évi bevételhez kapcsolódóan. 12.6 Egyéb működési költségek Az egyéb működési költségek a 2021-es 75,7 milliárd forintról 2022-re 80,9 milliárd forintra nőttek a magasabb észak- macedóniai energiaköltségek, valamint a magyarországi anyag-, karbantartási- és alvállalkozói költségeket sújtó általános inflációs nyomás következtében. 12.7 Egyéb működési bevételek Az egyéb működési bevételek 8,2 milliárd forintra nőttek 2022-ben a 2021-es 4,0 milliárd forintról, elsősorban a magyar informatikai leányvállalat, a Pan-Inform Zrt. eladásából realizált egyszeri nyereségnek köszönhetően. 12.8 EBITDA Az EBITDA 2022-ben 247,9 milliárd forintra nőtt, szemben a 2021-es 240,8 milliárd forinttal, köszönhetően a mindkét országban magasabb bruttó fedezetnek, amely teljes mértékben ellensúlyozta a közvetett költségek növekedését és a távközlési pótadó magyarországi bevezetésének negatív hatását.
159 12.9 Értékcsökkenés és amortizáció Az értékcsökkenési és amortizációs költségek 138,8 milliárd forintra csökkentek 2022-ben a 2021-es 148,0 milliárd forintról. Az alacsonyabb amortizációs költségek a rézhálózat Magyarország egyes területein történő teljes kiváltásának, valamint az IT infrastruktúra optimalizálásának köszönhetően alacsonyabb szoftver amortizációs költségeknek, valamint a 2022 áprilisában lejárt korábban újból megszerzett spektrum licenszek arányosan alacsonyabb amortizációjának tudhatók be. 12.10 Működési eredmény Az üzemi eredmény a 2021-es 92,8 milliárd forintról 2022-re 109,2 milliárd forintra nőtt az EBITDA javulásának és az alacsonyabb értékcsökkenési és amortizációs költségeknek köszönhetően. 12.11 Nettó pénzügyi eredmény A nettó pénzügyi eredmény a 2021-es 13,7 milliárd forintos veszteségről 2022-re 24,8 milliárd forintos veszteségre csökkent. A kamatkiadás növekedését a lízingkötelezettségekkel kapcsolatban elszámolt magasabb kamatok és a magasabb átlagos kamatköltségek okozták, miközben az egyéb pénzügyi ráfordítások kedvezőtlen változása a forint időszak alatti jelentős gyengülésével kapcsolatos magasabb veszteségeket tükrözi. Ez a tétel ellensúlyozta a derivatívák valós értéken történő elszámolásából származó magasabb nyereséget. 12.12 Nyereségadó A nyereségadó a 2021-es 16,3 milliárd forintról 2022-re 17,3 milliárd forintra nőtt a magasabb adózás előtti eredmény miatt. 12.13 A nem irányító részesedésekre jutó eredmény A nem irányító részesedésekre jutó eredmény 7%-kal, a 2021-es 3,9 milliárd forintról 2022-re 4,1 milliárd forintra nőtt, mivel a dénár forinttal szembeni erősödése kedvezően hatott az észak-macedón leányvállalat forintban számolt konszolidált eredményére. Helyi devizában az észak-macedón leányvállalatnak nagyjából stabil volt a teljesítménye. 12.14 Csoportszintű Cash-flow A szabad cash-flow összege 3,6 milliárd forint pénzbeáramlást tett ki 2022-ben (2021: 55,2 milliárd forint pénzbeáramlás) főként az alább említett okok következtében. Üzleti tevékenységből származó cash-flow Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 2022-ben némiképp javult, 195,8 milliárd forint pénzbeáramlásra, szemben a 2021. évi 194,8 milliárd forint pénzbeáramlással, az alábbiak következtében: Millió forintban 2021. 1-12. hó 2022. 1-12. hó Változás Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 194 770 195 763 993 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow (101 402) (105 256) (3 854) Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása (9 228) (9 340) (112) Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow korrigálva az Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó hatásával (110 630) (114 596) (3 966) Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek (28 972) (77 608) (48 636) Szabad cash-flow 55 168 3 559 (51 609) Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése / eladása - nettó 9 228 9 340 112 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / visszafizetése - nettó (36 737) 19 844 56 581 Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (18 788) (19 486) (698) Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (10 215) (14 609) (4 394) Pénzeszközök árfolyamkülönbözete 118 750 632 Pénzeszközök változása (1 226) (602) 624
160 ▪ 7,2 milliárd forint pozitív hatás 2022-ben a magasabb EBITDA miatt . ▪ 19,0 milliárd forint negatív hatás az aktív működő tőke változásában, főként az alábbiak eredményeként: – a mobilkészülék szállítók egyenlegében bekövetkezett kedvezőtlen változás (kb. 6,0 milliárd forint negatív hatás) elsősorban az eltérő éven belüli beszerzési dinamika miatt, – a részletfizetéses vevőkövetelések nettó állományában bekövetkezett nagyobb növekedés 2022-ben 2021. évhez képest (kb. 5,7 milliárd forint negatív hatás) a 2021. évi COVID-19-hez kapcsolódó járványügyi korlátozások miatti alacsonyabb értékesítési volumen eredményeként, – a projektek eltérő szezonalitása miatt kedvezőtlen változások az RI/IT követelések és az RI/IT készletek egyenlegében Magyarországon, továbbá az észak-macedóniai vevőállományban (kb. 12,2 milliárd forint negatív hatás), – kedvező változás a telekommunikációs vevőkövetelések magyarországi egyenlegében (kb. 4,7 milliárd forint pozitív hatás) főként a követelések kedvezőbb korosodása miatt. ▪ 3,7 milliárd forint negatív hatás a céltartalékok változásánál, amelyet főként a peres ügyekre és bírságokra, valamint az adószámítással kapcsolatos pontatlanságból eredő kockázatokra képzett céltartalékok alacsonyabb növekedése és magasabb felhasználása, valamint a különféle ösztönzőkhöz kapcsolódó céltartalékok kedvezőtlenebb változása eredményezett, mely bőven ellensúlyozta a végkielégítésre képzett céltartalékok alacsonyabb kifizetését 2022. évet 2021. évvel összehasonlítva ▪ 25,1 milliárd forint pozitív hatás a passzív működő tőke változásában, amely mögött főként a következő okok állnak: – a számlázott és nem számlázott egyéb szállítók egyenlegének kedvezőbb változása Magyarországon és Észak- Macedóniában 2022-ben szemben a 2021. évvel (kb. 20,0 milliárd forint pozitív hatás) a kifizetések eltérő időzítése miatt, – az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos alacsonyabb magyarországi kifizetések 2022-ben 2021. évhez képest (kb. 5,1 milliárd forint pozitív hatás) az eltérő projekt szezonalitás miatt. ▪ 4,1 milliárd forint negatív hatás a fizetett nyereségadó változásában, főként a társasági adó és helyi iparűzési adó 2022. évi magasabb összegének hatására, továbbá amiatt, hogy a befektetési tevékenységből származó cash-flowban kerül kimutatásra az érvényesített egyszeri energiahatékonysági adókedvezmény. Ennek megfelelően az igénybe vett adókedvezmény 2,0 milliárd forinttal nagyobb összegben csökkentette a ténylegesen megfizetett adó összegét 2022- ben 2021. évhez képest. ▪ 1,3 milliárd forint negatív hatás a fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjaknál 2022-ben 2021. évhez képest, melyet a frekvenciahasználati jogosultságokhoz kapcsolódó egyszeri díjjal összefüggő magasabb kamatfizetések, a részletfizetéses vevőkövetelések diszkontálásának ÁFA részéhez kapcsolódó magasabb kamathatása, valamint egy 2021. évben lejárt hitelszerződés miatti alacsonyabb kamatfizetés együttes hatása eredményezett 2022. évben ▪ 4,3 milliárd forint negatív hatás az egyéb nem pénzmozgással járó tételek esetében, főként a Pan-Inform Kft. leányvállalat (a magyarországi központi, digitális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevékenységek) értékesítéséből származó egyszeri nyereség 2022. első negyedévben történt elszámolása miatt, kiegészülve a jelentősebb devizaárfolyam-mozgással, amely 2022-ben árfolyamveszteséget okozott Befektetési tevékenységre fordított cash-flow korrigálva az egyéb pénzügyi eszközök eladásának nettó hatásával A befektetési tevékenységre fordított cash-flow 114,6 milliárd forint volt 2022-ben szemben a 2021. évi 110,6 milliárd forinttal. A magasabb készpénzkiáramlást főként a következők okozták: ▪ 10,3 milliárd forint negatív hatás a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetéseknél főként a következők miatt: − 18,4 milliárd forint negatív változás a különböző területeken történt jelentősebb beruházásoknál (pl. mobilhálózati korszerűsítések Magyarországon: 4,7 milliárd forint negatív hatás, az ügyfeleknél történő létesítések és elhelyezett végberendezések: 3,3 milliárd forint negatív hatás, észak-macedóniai hálózattechnológia, beleértve a RAN modernizációt: 3,1 milliárd forint negatív hatás, televíziós tartalom-szolgáltatási beruházások Észak-Macedóniában: 2,7 milliárd forint negatív hatás, egyéb magyarországi hálózattechnológiai beruházások: 2,2 milliárd forint negatív hatás), − 2,0 milliárd forint pozitív hatás az energiahatékonysági adókedvezmény társasági nyereségadót érintő elszámolásából 2022-ben,
161 − 6,1 milliárd forint pozitív változás az eltérő szezonalitás miatti alacsonyabb beruházási szállítói kifizetésekhez kapcsolódóan. ▪ 5,5 milliárd forint pozitív hatás a Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevételekben, mely a Pan-Inform Kft. 2022 első negyedévében történt értékesítéséhez kapcsolódik ▪ 1,7 milliárd forint pozitív hatás az Akvizíciókért fizetett összegekben főként a kábeltévés tevékenységek felvásárlására fordított 2021. évi magasabb összegek miatt Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek A lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek 77,6 milliárd forintra romlottak 2022. évben a 2021. évi 29,0 milliárd forintról, ami főként a frekvenciahasználati jogosultságokhoz kapcsolódó egyszeri díj 43,5 milliárd forint összegű tőkerészének kifizetéséhez és az 5,9 milliárd forinttal magasabb - főként a 2022 közepén bejelentett optikai hálózat megszerzéshez kapcsolódó - lízing-kifizetésekhez köthető, szemben a hosszú fizetési határidővel rendelkező szállítói számlák alacsonyabb kifizetésével. A pénzeszközökben 0,6 milliárd forintos javulás következett be 2022-ben 2021. évhez képest. Ez a változás a szabad cash- flowban bekövetkezett változásokon túl az alábbi tényezőkre vezethető vissza: ▪ Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele 28,9 milliárd forinttal csökkent a DT Csoporton belüli pénzeszköz lehívások periodikus csökkenése miatt 2022-ben 2021. évhez képest, amit kiegészített a DT Csoporton belüli hitelek alacsonyabb összegű lehívása. ▪ Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése 85,5 milliárd forinttal javult az alacsonyabb összegű DT Csoporton belüli hiteltörlesztések és a DT Csoporton belüli pénzeszköz törlesztések csökkenése miatt 2022-ben 2021. évhez képest. ▪ A Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek 4,4 milliárd forinttal növekedtek a 2022. évi magasabb visszavásárlások miatt. A pénzügyi és működési statisztikák az alábbi weboldalon elérhetők: http://www.telekom.hu/befektetoknek/penzugyi_jelentesek 12.15 Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás A Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő egyenlegek legjelentősebb változásai 2021. december 31. és 2022. december 31. összehasonlításában (lásd a 3.8 és 3.9 mellékleteket) az alábbi sorokon figyelhetők meg: ▪ Éven belüli vevőkövetelések ▪ Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú eszközök) ▪ Tárgyi eszközök ▪ Egyéb immateriális javak ▪ Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú rész) ▪ Kötelezettségek szállítók felé ▪ Egyéb pénzügyi kötelezettségek (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú rész) ▪ Jegyzett tőke Az Éven belüli vevőkövetelések összege 13,4 milliárd forinttal növekedett 2021. december 31-ről 2022. december 31-re főként az eltérő projekt szezonalitás miatt az RI/IT követelésekben bekövetkezett és az értékesítés volumenében történt változás hatására a részletfizetéses vevőkövetelésekben tapasztalt növekedés eredményeként. A Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú eszközök) könyv szerinti értéke 15,0 milliárd forinttal növekedett 2021. december 31-ről 2022. december 31-re, főként a kapcsolt felekkel szembeni származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkezett 13,9 milliárd forintos növekedésének eredményeként. A Tárgyi eszközök összege 38,3 milliárd forinttal növekedett 2021. december 31-ről 2022. december 31-re a mobil bázisállomásokhoz és az optikai hálózatbővítéshez kapcsolódó magasabb beruházási ráfordítások miatt.
162 Az Egyéb immateriális javak összege 14,0 milliárd forinttal csökkent 2021. december 31-ről 2022. december 31-re a koncessziók és licenszek csökkenésének hatására. A Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (együttesen a rövid és a hosszú lejáratú rész) összege 35,5 milliárd forinttal növekedett 2021. december 31-ről 2022. december 31-re a rövid és hosszú lejáratú DT hitelek lehívásának, visszafizetésének és átértékelésének együttes hatása miatt, kiegészülve a cashpool kötelezettségekben történő növekedés hatásával. A Kötelezettségek szállítók felé összege 16,8 milliárd forinttal nőtt 2021. december 31-ről 2022. december 31-re főként a készülékbeszállítókkal, RI/IT, Capex és OPEX szállítókkal szembeni kötelezettségek állományában bekövetkezett növekedés miatt. Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek (együttesen a rövid és hosszú lejáratú rész) összege 49,0 milliárd forinttal csökkent 2021. december 31-ről 2022. december 31-re főként a 44,3 milliárd forint összegű frekvenciahasználati jogosultságokhoz kapcsolódó egyszeri díj kifizetése miatt. A Jegyzett tőke összege 3,7 milliárd forinttal csökkent 2021. december 31-ről 2022. december 31-re a 36 941 191 darab, egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú, a Társaság tulajdonában lévő törzsrészvény (saját részvény) bevonásának eredményeként. A Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás egyéb egyenlegeiben nem következett be jelentős változás 2021. december 31. és 2022. december 31. között. A kisebb változásokra a Konszolidált Cash-flow kimutatás 2022. évi számai, valamint az előbbi 12.14 Csoportszintű Cash-Flow fejezetben található további magyarázatok adnak információt. 13 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámolási időszakot követően jelentősebb esemény nem történt. Budapest, 2023. február 22.
163 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy ▪ az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített mellékelt éves beszámoló valós és megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozásai eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá ▪ a vezetőségi jelentés (üzleti jelentés) megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozásai helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Budapest, 2023. február 22.
MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES JELENTÉS A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
165 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS VEZETŐSÉGI JELENTÉS 2022. DECEMBER 31.
166 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓ A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTVE (EU IFRS)
167 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a pénzügyi jelentését. A független könyvvizsgálói jelentés egy különálló dokumentum.
168 PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS – ESZKÖZÖK 2021. 2021. 2022. január 1. december 31. december 31. (millió Ft) Megjegyzés (módosított*) (módosított*) ESZKÖZÖK Pénzeszközök ............................................ 4.2.1 738 945 431 Éven belüli vevőkövetelések...................... 4.2.2 118 967 121 846 129 212 Egyéb rövid lejáratú eszközök .................... 12.1 2 626 4 305 6 245 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben............................. 2.2.1, 4.4.3. 13 818 300 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ..... 2.2.1, 4.2.4.1 27 902 7 954 2 715 Szerződéses eszközök ................................ 18.4 12 006 13 158 13 805 Nyereségadó követelés ............................. 6 7 - - Készletek................................................... 7 12 643 13 214 19 415 188 707 161 722 171 823 Értékesítésre kijelölt eszközök ................... 8 489 115 - Forgóeszközök összesen........................... 189 196 161 837 171 823 Tárgyi eszközök......................................... 9 350 141 355 973 385 484 Használatijog-eszköz ................................. 9.2 117 945 119 986 116 890 Goodwill .................................................... 10.4 173 572 173 572 173 572 Egyéb immateriális javak........................... 10 255 416 317 825 298 133 Befektetések ............................................. 11 131 610 131 610 135 427 Éven túli vevőkövetelések ......................... 4.2.4.3 16 159 16 664 19 201 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben............................. 2.2.1, 4.4.3. 6 878 16 415 31 723 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2.2.1, 4.2.4.2 9 504 6 837 4 484 Szerződéses eszközök ................................ 18.4 3 411 3 620 3 385 Egyéb befektetett eszközök ....................... 12.2 5 012 6 126 6 984 Befektetett eszközök összesen................. 1 069 648 1 148 628 1 175 283 Eszközök összesen.................................... 1 258 844 1 310 465 1 347 106 * Lásd 2.2.1 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért Budapest, 2023. február 22. A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
169 PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK 2021. 2021. 2022. január 1. december 31. december 31. (millió Ft) Megjegyzés (módosított*) (módosított*) KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ............................................. 2.2.1, 4.4.1 109 495 46 445 86 160 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben.............................. 2.2.1, 4.4.3 13 21 2 035 Lízing kötelezettségek................................ 4.5.1.2, 17.2.2 20 224 21 332 24 417 Kötelezettségek szállítók felé ..................... 4.4.5 113 992 119 407 123 354 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ................ 4.4.4.1 8 471 51 984 7 737 Nyereségadó kötelezettség........................ 6 338 1 458 848 Céltartalékok .............................................. 13 3 006 2 173 1 982 Szerződéses kötelezettségek ...................... 18.4 7 660 8 090 8 565 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .......... 14 17 066 13 993 18 155 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ... 280 265 264 903 273 253 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé ............................................. 4.4.1 89 457 90 405 98 061 Lízing kötelezettségek................................ 4.5.1.2, 17.2.2 112 785 113 756 112 547 Vállalati kötvények ..................................... 4.4.2 67 904 68 214 68 531 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ................ 4.4.4.1 71 443 106 467 101 293 Halasztott adó kötelezettség...................... 6.3.2 17 695 16 318 13 572 Céltartalékok .............................................. 13 9 604 12 126 12 093 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek....... 15 2 907 2 474 2 034 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen. 371 795 409 760 408 131 Kötelezettségek összesen ........................ 652 060 674 663 681 384 TŐKE Jegyzett tőke ............................................. 16 104 274 104 274 100 580 Tőketartalékok ........................................... 16 27 379 27 379 26 408 Saját részvények ......................................... 16 -9 351 -19 566 -18 742 Eredménytartalék ....................................... 16 484 482 523 715 557 476 Saját tőke összesen .................................... 606 784 635 802 665 722 Saját tőke és kötelezettség összesen ....... 1 258 844 1 310 465 1 347 106 * Lásd 2.2.1 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért Budapest, 2023. február 22. A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
170 EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS 2021. 2022. (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Mobil bevételek ............................................................................... 18 350 003 386 226 Vezetékes bevételek........................................................................ 18 187 877 197 340 RI/IT bevételek ................................................................................ 18.2.2 10 412 9 388 Összes bevétel ................................................................................ 548 292 592 954 Összekapcsolási díjak ...................................................................... -19 237 -18 213 RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek..................................... -8 575 -7 951 Értékvesztés miatti veszteségek ...................................................... 4.2.2.2 -9 837 -6 814 Távközlési adó ................................................................................. 19.1 -26 785 -26 216 Egyéb közvetlen költségek............................................................... 19.2 -168 899 -193 078 Közvetlen költségek ........................................................................ -233 333 -252 272 Személyi jellegű ráfordítások........................................................... 20 -56 100 -56 467 Értékcsökkenési leírás ..................................................................... 9, 10 -122 729 -114 209 Egyéb működési költségek............................................................... 21 -63 725 -63 302 Távközlési pótadó ............................................................................ 2.2.2 - -24 497 Működési költségek ........................................................................ -475 887 -510 747 Egyéb működési bevételek 22 3 261 4 577 Működési eredmény 75 666 86 784 Kamat bevétel .................................................................................. 23 615 1 891 Kamat költség .................................................................................. 24 -13 710 -18 587 Egyéb pénzügyi költségek - nettó .................................................... 25 113 -7 096 Nettó pénzügyi eredmény ............................................................... -12 982 -23 792 Befektetések eredménye................................................................. 26 5 728 10 668 Adózás előtti eredmény................................................................... 68 412 73 660 Nyereségadó ................................................................................... 6.2 -13 868 -14 131 Adózott eredmény........................................................................... 54 544 59 529 Teljes átfogó eredmény................................................................... 54 544 59 529 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ............................. 27 58 997 62 954 Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) .... alap / hígított EPS számításhoz ..................................................... 1 007 460 789 975 575 178 Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft) ...... 27 58,56 64,53 Budapest, 2023. február 22. A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
171 CASH-FLOW KIMUTATÁS 2021. 2022. (millió Ft) Megjegyzés december 31-ével végződő évben Üzleti tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény ......................................................................................... 54 544 59 529 Értékcsökkenési leírás ................................................................................... 9, 10 122 729 114 209 Nyereségadó ................................................................................................. 6.2 13 868 14 131 Nettó pénzügyi eredmény ............................................................................. 7 254 13 124 Forgóeszközök változása ............................................................................... -7 929 -16 171 Céltartalékok változása ................................................................................. 823 -1 312 Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ................................................ 6 002 9 504 Fizetett nyereségadó..................................................................................... 6.4 -11 724 -15 640 Kapott osztalék .............................................................................................. 26 5 679 10 680 Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak* ........................................................ -19 731 -22 317 Kapott kamat ................................................................................................. 669 1 870 Egyéb pénzmozgással nem járó tételek ......................................................... -299 -2 383 Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow......................................... 171 885 165 224 Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések 28 -92 343 -94 900 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel ....... 1 360 579 Leányvállalatokhoz és üzleti kombinációkhoz kapcsolódó kifizetések ............ 29 - -6 950 Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek ............................ -96 5 Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek .............................................. 12 443 5 830 Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow................................... -78 636 -95 436 Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek fizetett osztalék................................................................. 4.4.4.3 -15 312 -15 000 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele ............................................................. 4.4.4.3 219 915 181 733 Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése ..................................................... 4.4.4.3 -260 257 -155 006 Vállalati kötvénykibocsátásból befolyt összegek ........................................... 4.4.4.3 - - Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek ..... 4.4.4.3 -27 173 -67 420 Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ...................................... 4.4.4.3 -10 215 -14 609 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ...................................... -93 042 -70 302 Pénzeszközök változása................................................................................ 207 -514 Pénzeszközök az időszak elején...................................................................... 4.2.1 738 945 Pénzeszközök az időszak végén .................................................................... 4.2.1 945 431 *2022-ben a fizetett egyéb pénzügyi díjak összege 4 585 millió forint (2021-ben: 4 922 millió forint). A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
172 SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA darab millió Ft Törzsrészvények száma Jegyzett tőke Tőke- tartalék Saját részvény Eredmény tartalék Saját tőke (a) (a) (b) (c) (d) Egyenleg 2021.01.01. ........................................................................ 1 042 742 543 104 274 27 379 -9 351 484 482 606 784 Osztalék (e) ....................................................................................... - - - - -15 311 -15 311 Saját részvény visszavásárlás (f) ........................................................ - - - -10 215 - -10 215 Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek - - - -10 215 -15 311 -25 526 Adózott eredmény ............................................................................. - - - - 54 544 54 544 Egyenleg 2021.12.31. ........................................................................ 1 042 742 543 104 274 27 379 -19 566 523 715 635 802 Osztalék (e) ....................................................................................... - - - - -15 000 -15 000 Saját részvény visszavásárlás (f) ........................................................ - - - -14 609 - -14 609 Jegyzett tőke leszállítás saját részvény bevonásával (g) .................... -36 941 191 -3 694 -971 15 433 -10 768 - Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek -36 941 191 -3 694 -971 824 -25 768 -29 609 Adózott eredmény ............................................................................. - - - - 59 529 59 529 Egyenleg 2022.12.31. ........................................................................ 1 005 801 352 100 580 26 408 -18 742 557 476 665 722 Ebből saját részvény .......................................................................... -43 078 833 Forgalomban lévő törzsrészvények száma........................................ 962 722 519 A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
173 MEGJEGYZÉSEK A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ (a) 2022. december 31-én a kibocsátott és kifizetett részvények száma 1 005 801 352, egyenként 100 forint névértékű. 2022. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 005 801 352 darab. Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom) Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem- rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez. (b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel. (c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük. A saját részvények állománya 2022. december 31-én 43 078 833 darab volt (2021. december 31-én 45 777 539 darab). (d) Az Eredménytartalékban van a Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2022. december 31-én nagyságrendileg 557 milliárd forintot tettek ki (2021. december 31-én 524 milliárd forint). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék (16. megjegyzés). (e) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. (f) A Társaság 2022. május 17-én egy részvény-visszavásárlási aukció keretében 14,6 milliárd forint értékben vásárolt vissza saját részvényt a részvényesek javadalmazása céljából, melyet a Társaság Igazgatósága 2022. április 12-én hagyott jóvá (2021-ben 10,2 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlás történt). A Társaság 34 242 485 darab Magyar Telekom törzsrészvény visszavásárlására kötött ügyleteket 426 forint/darab átlagáron. (g) A Társaság jegyzett tőkéje leszállításra került 104 274 254 300 forintról 100 580 135 200 forintra, amely a Társaság tulajdonában lévő 36 941 191 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú törzsrészvény (saját részvény) bevonásával történt meg. A tőkeleszállítás 15,4 milliárd forint volt, amely névértéken a Jegyzett tőkét, egy részvényre jutó arányos összegben a Tőketartalékot és az Eredménytartalékot csökkentette. A részvénybevonás a Saját tőke elemei közötti átrendezéssel valósult meg, a Saját tőke összegét nem változtatta meg. Az alaptőke-leszállítást, mint a részvényesek javadalmazásának egy formáját, a Közgyűlés 2022. április 12-én hagyta jóvá, amelyet a Cégbíróság 2022. június 23-án jegyzett be. A Társaság alaptőkéjét az alaptőke leszállítását követően 1 005 801 352 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú törzsrészvény, valamint 43 078 833 darab egyenként 100 forint névértékű törzsrészvény (saját részvény) alkotja.
174 Az Éves Beszámoló elfogadásával egyidőben a Társaság Igazgatósága 29 459 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2023 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2022-ben a Magyar Telekom Közgyűlése 15 000 millió forint osztalékot hagyott jóvá. A részvényesek részére bruttó 15,05 forint 2021. évre vonatkozó osztalékkifizetés történt egy darab törzsrészvény után. Az osztalékkifizetés 2022. május 10-én kezdődött meg. A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.
175 MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) AZ EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ A Társaságról A Magyar Telekom Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A szolgáltatásokat különféle jogszabályok szabályozzák. A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., Magyarország. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és a Társaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041928. A Magyar Telekom részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját. A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 61,39%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a DT AG honlapján ( www.telekom.com/en). Az egyedi éves beszámoló adatai – hacsak másként nincs jelölve – millió forintban szerepelnek, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme. A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2023. február 22-én elfogadta a Társaság jelen egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok a pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa. Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak: Rékasi Tibor, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre) Daria Aleksandrovna Dodonova, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest) A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest). A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-071057, adószáma: 10443785-2-42). A könyvvizsgálat elvégzéséért Bodor Kornél felelős (Kamarai tagsági száma: 005343). A Társaság megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-jétől XHTML formátumban teszi közzé pénzügyi jelentését. A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján. A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: www.telekom.hu
176 2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai A Magyar Telekom egyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2022. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ezek a pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik. A Társaság, mint anyavállalat, az EU által befogadott IFRS-ekkel összhangban konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített, amelyeket a Társaság Igazgatósága 2023. február 22-én fogadott el. Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét. 2.1.1 Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2022. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára. Bejelentések Cím Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete Változás Hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére IFRS 3; IAS 16; IAS 37 módosításai és 2018-2020 éves felülvizsgálatok Üzleti kombinációk, Tárgyi eszközök, Céltartalékok, Függő kötelezettségek és Függő követelések 2022. január 1. Három standard szűk hatókörű módosításainak csoportja és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) éves felülvizsgálatai, amelyek pontosítják a szövegezést, vagy kijavítják a kisebb következtetéseket, hibákat vagy a standardok előírásai közötti ellentmondásokat. Nem várható jelentős hatás.
177 2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2022. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz, valamint egyéb várható változások 2023-ra és 2024-re Bejelentések Cím Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete Változás Várható hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére EU által befogadott standardok IFRS 17; IFRS 17 módosítása Biztosítási szerződések 2023. január 1. IFRS 17 szabályozza a biztosítási szerződések elszámolását és egyúttal felváltja az IFRS 4-et. IFRS 17 első alkalmazásának elhalasztása 2023. január 1-re. A módosítás olyan konkrét témákra vonatkozik, amelyek segítik a társaságokat a standard bevezetésében és hogy elkerüljék számottevő hasznos információk elvesztését. Nem várható jelentős hatás. IAS 1 módosítása Pénzügyi Kimutatások bemutatása 2023. január 1. A lényeges számviteli politikai információk közzététele a jelentős számviteli politikák helyett. Továbbá az IFRS Gyakorlati állasfoglalás 2 kiegészítésre került. Nem várható jelentős hatás. IAS 8 módosítása Számviteli politika, Számviteli becslések és hibák változása 2023. január 1. A számviteli becslés fogalmának bevezetése, valamint egyéb kiegészítések, amelyek segítik a társaságokat a számviteli politika változások és a számviteli becslés változások megkülönböztetésében. Nem várható jelentős hatás. IAS 12 módosítása Jövedelem adók 2023. január 1. Egyetlen tranzakció kapcsán keletkező halasztott adó követelés és kötelezettség kezelése. Nem várható jelentős hatás. Biztosítási szerződések, IFRS 17 módosítása IFRS 17 kezdeti bevezetése és IFRS 9 – Összehasonlító Információk 2023. január 1. Az IFRS 17 kezdeti alkalmazásakor bemutatott pénzügyi eszközökre vonatkozó összehasonlító információkkal kapcsolatos átmeneti lehetőség, amely segíti a társaságokat abban, hogy elkerüljék az átmeneti számviteli eltéréseket a pénzügyi eszközök és a biztosítási szerződéses kötelezettségek között. Ezáltal javítva az összehasonlító információk hasznosságát a pénzügyi kimutatások felhasználói számára. Nem értelmezett. EU által még be nem fogadott standardok* IAS 1 módosítása Pénzügyi Kimutatások bemutatása 2024. január 1. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolásának pontosítása, valamint a hatálybalépés elhalasztása. Nem várható jelentős hatás. IFRS 16 Lízingek módosítása Lízingkötelezettség a visszlízing tranzakcióban 2024. január 1. Követő értékelés követelmények a visszlízing tranzakciónál, hogy kielégítsék az IFRS 15 szerinti értékesítéshez kapcsolódó feltételeket. Nem várható jelentős hatás. * Az EU által még be nem fogadott Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának.
178 2.2 Módosítások a bemutatásban 2.2.1 Származékos pénzügyi instrumentumok kapcsolt féllel szemben, Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé módosított bemutatása 2022-ben a kapcsolt féllel szembeni származékos pénzügyi instrumentumok és kötelezettségek nagyságrendjük miatt külön soron kerülnek bemutatásra a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a megbízható és valós bemutatás érdekében (további információ a 4.2.3 és 4.4.3 megjegyzésekben). 2021-ben a kapcsolt féllel szembeni származékos pénzügyi instrumentumok az egyéb rövid, illetve hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között, valamint a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé sorokon kerültek bemutatásra. A Társaság ennek megfelelően módosította az érintett sorok 2021-es egyenlegeit a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, amelyet az alábbi tábla mutat be: 2021. január 1. 2021. január 1. 2021. december 31. 2021. december 31. közzétett módosított közzétett módosított Származékos pénzügyi instrumentumok (eszközök) kapcsolt féllel szemben................. - 13 818 - 300 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .......... 41 720 27 902 8 254 7 954 Összesen ........................................................ 41 720 41 720 8 254 8 254 Származékos pénzügyi instrumentumok (eszközök) kapcsolt féllel szemben................. - 6 878 - 16 415 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök....... 16 382 9 504 23 252 6 837 Összesen ........................................................ 16 382 16 382 23 252 23 252 Származékos pénzügyi instrumentumok (kötelezettségek) kapcsolt féllel szemben ...... - 13 - 21 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (rövid lejáratú) ......................................... 109 508 109 495 46 466 46 445 Összesen ........................................................ 109 508 109 508 46 466 46 466 2.2.2 Távközlési pótadó Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). A távközlési pótadó a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre, mely progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva és a 2022. és 2023. évekre vonatkozóan kell megfizetni. Az alkalmazandó adókulcs progresszív: 1 milliárd forint árbevételig 0%, 1 milliárd forint árbevételtől 50 milliárd forintig 1%, 50 milliárd forint árbevételtől 100 milliárd forintig 3% és 100 milliárd forint árbevétel felett 7%. A Magyar Telekom távközlési árbevételének meghatározó részét a 7%-os adókulcs terheli. A távközlési pótadó minősítése döntés kérdése. A management úgy gondolja, hogy ez az adó nem a végfelhasználók fogyasztásait, hanem az adott iparágban működő vállalatok tevékenységét célozza, és alapvető célja, hogy pénzügyi alapot biztosítson a Magyarországot érintő gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedésekre. Az adóteher számítása figyelmen kívül hagyja, hogy az árbevétel kiszámlázásra került-e a fogyasztóknak, illetve, hogy befolyt-e vagy sem. Mindezek alapján a menedzsment úgy ítéli meg, hogy a távközlési pótadó közvetett működési költségnek minősül és az átláthatóság érdekében külön soron kerül bemutatásra az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. 2.3 Funkcionális és jelentési pénznem A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében, forintban (funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra.
179 A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre. 2.4 Az orosz-ukrán háború makrogazdasági és pénzügyi hatásai A menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását és a háború hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. Az orosz-ukrán háború jelentős negatív hatással volt a világgazdasági kilátásokra. Az Európai Unió az agresszióra válaszul széles körű szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen. Magyarországon magas infláció és a közép-európai régió átlagát meghaladó forintgyengülés következett be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022 során különböző intézkedéseket vezetett be, köztük az alapkamat fokozatos emelését a forint gyengülése és az infláció korlátozása érdekében. 2022 májusában a kormány energia veszélyhelyzetet hirdetett és újabb intézkedéseket vezetett be a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében. A háború hatásainak ellentételezésére, az energiahiányra és az energiaárak Európa- szerte tapasztalható drámai növekedésére válaszul a kormány bevezette az alapvető fogyasztási cikkek árának rögzítését, a benzin lakossági fogyasztási árának maximalizálását, a lakossági gáz- és villamosenergia kedvezményes árának részleges megszüntetését az átlagos fogyasztási szint feletti felhasználás esetén. A hitel- és kamatmoratórium meghosszabbításra került. Mindezeken túl, 2022-ben bevezetésre került a távközlési pótadó (lásd 2.2.2 megjegyzés), amely jelentős nyomást gyakorol a Társaság nyereségességére. Ezekre a változásokra válaszul, valamint a hálózat megbízhatóságának és biztonságának garantálása érdekében a Társaság folytatta az infrastruktúrával kapcsolatos beruházási tevékenységét. Az optikai hálózat kiterjesztése fontos prioritás maradt és 2022-ben is jelentős beruházások történtek a hálózat bővítése érdekében. A gyorsan emelkedő mobil adat iránti kereslet kiszolgálása érdekében folytatódott a mobilhálózat 2020-ban elkezdett átfogó modernizációja. Az inflációs környezet és a forint gyengülése növekvő nyomást helyez a Társaság költségeire, míg egy esetleges gazdasági visszaesés kedvezőtlen hatással lehet a Társaság teljesítményére. Mindazonáltal a Csoport továbbra is elkötelezett marad a stratégiai célkitűzései megvalósítása iránt. A menedzsment figyelemmel kíséri az eszközök megtérülését, amely során negyedévenként goodwill értékvesztés vizsgálatot végzett és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a makrogazdasági mutatók negatív tendenciáit. További részletekért lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket. Mindezek alapján, a menedzsment nem azonosított olyan eseményt, amelyek veszélyeztetnék a Társaság folyamatos működését, továbbá jelentős kedvezőtlen változás sem várható hosszú távon. 2.5 Klímavédelemmel kapcsolatos közzététel A 2021-ben elindított új tízéves fenntarthatósági stratéga fő célkitűzése, hogy a Társaság a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, valamint a környezet védelmének szolgálatába állítva az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. A klímával kapcsolatos teljesítménymutatók (KPI) a vezérigazgató és vezérigazgató- helyettesek, illetve egyes felsővezetői kategóriák javadalmazási rendszerébe is beépítésre kerültek. A fenntarthatósági stratégia részeként a Társaság a technológiai modernizációra helyezi a hangsúlyt, mint pl. az optikai átállás és a 3G hálózat leállítása. Ezen fejlesztési terveket az éves hasznos élettartam felülvizsgálat tartalmazza, ezért jelentős értékvesztés elszámolás nem történt (lásd 9.1 és 9.3 megjegyzések). Az eszköz helyreállítási kötelezettség (ARO) a működési tevékenység része, amely általában meghatározott, alapvetően hálózati fejlesztésekkel kapcsolatban merül fel és évente felülvizsgálatra kerül, valamint az esetleges további szabályozói előírások értékelése is megtörténik, lásd 13.2. Az Európai Zöld Megállapodás kiemelten kezeli az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor energiafelhasználásait és kibocsátásait, hiszen felismerte, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez ez a szektor jelentős mértékben hozzájárulhat az 5G, a mesterséges intelligencia, a Dolgok Internete (IoT) és a felhőalapú szolgáltatásokkal, de ezzel az energiafelhasználása is nőhet. Az Európai Unió célja első lépésben az adatközpontok energiahatékonyság növelése a klímasemlegesség 2030-as elérése érdekében. A Magyar Telekom új klímastratégiája összhangban van az Európa Zöld Megállapodással, mindamellett, hogy a Társaság villamosenergia-felhasználását már 2021-től megújuló energiából fedezi. A Magyar Telekom 2016 óta ezt a gyakorlatot követi. Ez a törekvés egyelőre vásárolt származási garanciával (GoO) valósult meg. 2022-ben az európai gazdasági környezet jelentősen megváltozott, melynek hatására kiemelt feladattá vált a biztonságos megújuló energia beszerzése,
180 ennek érdekében 2022-ben egy rövid távú energiavásárlási megállapodás (PPA) került megkötésre, amely 2023-tól részben kiváltja a GoO vásárlását. Az alábbi célok kerültek kitűzésre 2030-ig Magyar Telekom Nyrt. klíma stratégiában: ▪ a közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás (Scope 1-2) 84%-os csökkentése 2015-höz képest, valódi cselekvéssel (karbon kibocsátási kvóta nélkül) és a kibocsátás nulla szintjének elérése és megtartása kvóta vásárlásával ▪ minden egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) 30%-os csökkentése 2017-hez képest ▪ az ügyfelek számára a klímavédelemben történő aktív részvétel és a kibocsátás csökkentés érdekében új ICT szolgáltatások bevezetése (pl. smart megoldások) ▪ 2030-ra a bevételek legalább fele klímavédelmet támogató szolgáltatásból származzon. Kockázatok A Társaság ki van téve a jövőbeni energiaár bizonytalanság kockázatának. A piacon a zöld energia iránti növekvő kereslet a jelenlegi makrogazdasági helyzettel együtt az energia árak és a megújuló energia tanúsítványárainak növekedését eredményezheti. A Társaság változatlanul elkötelezett a környezetvédelmi stratégia mellett és folytatja a munkáját új lehetőségek keresésével, mint pl. hosszú távú energiavásárlási megállapodások (PPA) megkötését. Az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül a Társaság kritikus klímakockázatokat (árvíz, hőségriadó) azonosított, melyekre intézkedési tervet alakított ki. Minden felmerülő eset kivizsgálásra és elemzésre került, de a hálózati károk mértéke nem érte el a jelentős szintet. Ez az elemzés segíthet a Magyar Telekom számára, hogy az infrastruktúra modernizálásával alkalmazkodóképesebbé váljon. A kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 °C-os célját, a szabályzók a jövőben szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat határozhatnak meg, amelyek a Társaság számára magasabb ráfordítást eredményezhet. A Társaság előremutató klímastratégiájával és a már elért eredményeivel előnyt élvez – még a szigorúbb szabályozásokkal együtt is – a hazai versenytársaival szemben. Az elemzések alapján a Magyar Telekom nem számol jelentős hatással sem az üzleti modelljére, sem működési eredményének vagy pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozóan. További információkért lásd a Magyar Telekom Fenntarthatósági jelentését https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/fenntarthatosagi-jelentesek 3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK A becslések és megítélések a múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékelésre kerülnek. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők. 3.1 Eszközök hasznos élettartama Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve akkor, ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközök között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a Társaság pénzügyi helyzetének és tevékenységének eredménye szempontjából. A 2022 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9 és 10 megjegyzés tartalmazza. A Társaság folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. Ennek keretében a Magyar Telekom a vezetékes (optikai) és mobilhálózatának fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, a mobiladat-, szélessávú internet és TV- szolgáltatások iránti fennálló erős kereslet kiszolgálása érdekében. Folytatódott a 4G és 5G technológia fejlesztése, az optikai hálózat kiterjesztése és jelentős beruházások történtek az ügyfeleknél elhelyezett készülékekbe (CPE). A 3G
181 technológia lekapcsolása lehetővé tette a Társaság számára, hogy a frekvenciasávok 4G és 5G szolgáltatásokra történő átcsoportosításával növelje adatátviteli kapacitását. Új szolgáltatás vagy technológia bevezetésekor a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát, ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem feltétlenül szükséges az új technológiára történő átállás. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni. 3.2 A goodwill és a befektetések értékvesztésének vizsgálata 3.2.1 Goodwill A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwillre, de évente, az év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A gazdasági visszaesés miatt a 2022. évi évközi pénzügyi jelentéseinek elkészítése során a menedzsment aktualizálta a goodwill értékvesztés vizsgálatát és frissítette az információkat a könyv szerinti érték, a devizaárfolyamok és a súlyozott átlagos tőkeköltség figyelembevételével. 2021-hez hasonlóan értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2022-ben. A Magyar Telekom Csoport („Csoport”) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarország szegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre. Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. További információk a működési szegmensekről a 33. megjegyzésben. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték (FVLCD) alapján határozzuk meg, mivel a távközlési szektor befektetéseinek megtérülési ideje hosszabb időszakot ölel fel. Az értékvesztés vizsgálat a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein és várakozásain alapul. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A kalkulációkban a Magyar Telekom eltérő súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy a működési szegmens melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá. Az MT-Magyarország szegmensre allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben találhatók. 2022-ben és 2021-ben az alábbi WACC és PGR százalékok kerültek alkalmazásra a valósérték kalkulációhoz a goodwillre vonatkozó értékvesztés vizsgálat során. 2021. 2022. MT-Magyarország WACC .......................................................................................... 7,95% 11,20% PGR............................................................................................... 1,0% 1,0% Érzékenységi vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során a menedzsment megvizsgálta, hogy az értékvesztés kalkuláció fő paramétereinek reálisan várható változása goodwill értévesztés elszámolását vonja-e maga után valamely szegmensen. A paramételek reálisan várható változásának mértéke előre tekintő információk alapján került meghatározásra, ilyenek például az inflációra és az alapkamatra vonatkozó előrejelzések. Az alábbi fő paraméterek kerültek vizsgálatra: WACC, PGR, szabad cash-flow és CAPEX, mindegyik külön-külön.
182 Az szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékére a WACC változásának van a legnagyobb hatása. A WACC az alábbi paraméterekkel kerül meghatározásra: ▪ a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) alkalmazva ▪ a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétáját, ▪ az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama, ▪ az adósságráta, amely összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával. A WACC rátát alapvetően az államkötvények 10 éves zéró-kupon hozama határozza meg. Ennek a 10 éves zéró-kupon hozamnak a várható változását nehéz megbecsülni, hiszen az elmúlt évek tapasztalata ellenére ez a ráta 3,26%-kal emelkedett 2022-ben az MT-Magyarország szegmensben az elmúlt időszak gazdasági visszaesése következtében, amely a 2.4 megjegyzésben került részletezésre. A WACC paraméterek 2023-as várható mozgásának megbecslése nagymértékben megítélés kérdése. A menedzsment a WACC-ben korlátozott mértékű változást vár, mely szerint 1-2% százalékpontos pozitív vagy negatív elmozdulást mutathat, ami alapján értékvesztés elszámolása nem várható. Az alkalmazott PGR-ek összhangban vannak az adott szegmens hosszú távú átlagos növekedési ütemével. A PGR jelentős változása előreláthatólag nem várható, ezért ezen paraméteren érzékenységi vizsgálat nem történt. A jövőbeli cash flow-k ingadozásának előrejelzése kihívást jelent a jelenlegi makrogazdasági környezetben, ami fizetőképességi problémákat okozhat lakossági és üzleti ügyfeleknél. A növekvő infláció és a forint leértékelődése miatt a szabad cash flow 5%-os ingadozása képezte vizsgálat tárgyát és ennek eredményeképpen értékvesztés elszámolására nem került sor. A CAPEX költségvetést a Társaság határozza meg és szorosan figyelemmel kíséri, azonban a forint gyengülését és a hálózat fokozott fejlesztéseit figyelembe véve a jövőbeni CAPEX ráfordítások meghaladhatják a tervezettet, ezért az érzékenységi teszt során 5%-os elmozdulás került alkalmazásra, ami nem eredményezett goodwill értékvesztés elszámolást egyik szegmenst érintően sem. Összességében, a menedzsment úgy véli, hogy a CGU-k megtérülő értékének alapjául szolgáló, fent tesztelt fő feltételezésekben bekövetkezett bármilyen észszerűen lehetséges változás nem eredményezné azt, hogy az összesített könyv szerinti érték meghaladja a kapcsolódó CGU-k összesített megtérülő értékét. 3.2.2 Befektetések A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő vételárat, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetéssel kapcsolatban, amely a megtérülő értékre vonatkozó becslés alapján értékvesztés értékelés elkészítését indokolja (további információk a 11-es megjegyzésben). A megtérülő értéket 2022-ben a T-Systems Magyarország Zrt.-nél (TSM Zrt.), a Cecoin Kft.-nél és a Stonebridge A.D.-nél vizsgálta a Társaság. Ezen befektetésekről részletesebb leírás a 11-es megjegyzésben található.
183 A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A T-Systems Magyarország Zrt. és a Cecoin Kft. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Stonebridge A.D. számai IFRS szerint kerülnek bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) T-Systems Magyarország Zrt. .................................. 1 738 38 494 3 044 36 966 Stonebridge A.D. ...................................................... 4 555 1 518 5 881 3 202 Cecoin Kft.* .............................................................. - - -46 3 783 *A Cecoin Kft.-t a Társaság 2022 augusztusában vásárolta meg. A T-Systems Magyarország Zrt. és a Stonebridge A.D. esetében a megtérülő érték a DCF modell használatával került kiszámításra. A Magyar Telekom a DCF modellben súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A WACC a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a PGR összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával. A Stonebridge A.D. a Makedonski Telekom A.D. tőkéjének 51%-os tulajdonosa és fő tevékenysége ezen tőke kezelése. Ennek megfelelően a Magyar Telekom a Makedonski Telekom A.D. DCF modelljét használja a Stonebridge A.D. megtérülő értékének becsléséhez. Ezen befektetések elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke (FVLCD) meghaladja azok könyv szerinti értékét, ezért sem 2022-ben, sem 2021-ben nem volt szükség ezen befektetésekre értékvesztést elszámolni. A befektetések könyv szerinti értékének részletezését lásd a 11. megjegyzésben. Az alábbi táblázat tartalmazza ezen befektetések valós érték kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltséget és folyamatos növekedési rátát 2021-ben és 2022-ben: T-Systems Magyarország Zrt. Stonebridge A.D 2021. 2022. 2021. 2022. CF folyamatos növekedési rátája (PGR) ........ 0,00% 0,00% 1,00% 1,00% WACC (adózás után a helyi adókkal)............. 9,65% 15,06% 4,84% 8,9% A Cecoin Kft végelszámolásáról döntött a Társaság, miután a Cecoin Kft. tulajdonában lévő egyetlen eszközt, az optikai hálózatot megvásárolta a lányvállalattól, valamint a Cecoin Kft. maradék tőkéjének osztalékként kifizethető részét jóváhagyták és rendezték. A Cecoin Kft megtérülő értéke, ami a végelszámolási eljárás végén várhatóan a Társaságnak visszafizetendő összeg, a befektetés könyv szerinti értéke alá csökkent, ennek következtében 3 133 millió forint értékvesztést számolt el a Társaság az eredménykimutatásban (további információk a 26-os megjegyzésben). 3.3 Követelések becsült értékvesztése A követelések értékvesztése a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján kerül elszámolásra. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztés egyedileg kerül meghatározásra. Egyéb ügyfelek esetében portfólió alapján (meghatározását a 4.1.2 megjegyzés tartalmazza) kerül az értékvesztés megbecsülésre: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek fizetőképessége, a fizetési feltételekben bekövetkezett és várható változások és egyéb előre tekintő információk alapján (pl. munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, makrogazdasági környezet, az MNB kiadványai). Ezen felül az üzleti tevékenység jellege is (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) figyelembevételre kerül, valamint a különböző piaci környezetek is, melyekben a Társaság vállalatai működnek. Az értékvesztés számítás fenti tényezői évente felülvizsgálatra, és szükség szerint a számításokban módosításra kerülnek. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül.
184 Az éves újraértékelés alapján készült legjobb becslés szerint a menedzsment megállapította, hogy a követelések korábban használt leírási kulcsainak módosítására nincs szükség. A menedzsment értékelte továbbá a rezsicsökkentés esetleges megszüntetésének hatását, az infláció felgyorsulását, a magyarországi energia- és élelmiszerárak jelentős emelkedését és a hitelmoratórium kivezetését, melyek kedvezőtlen hatással lehetnek a részletfizetéses követelések monetizálására, ezen tényezők miatt további mintegy 800 millió forint értékvesztés elszámolása vált szükségessé. Az éves felülvizsgálat azt is feltárta, hogy ez más eszközkategóriákat érdemben nem érintett. Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2022. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a részletfizetéses vevőkövetelésekre, ha a becsült nemfizetési arány módosításra kerül. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 1%-os és 2%-os javulása (-) és romlása (+) ezen vevőkövetelések (rövid és hosszú) könyv szerinti értékének 0,8 milliárd forintos, illetve 1,6 milliárd forintos növekedését vagy csökkenését idézte volna elő. Az ügyfelek pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét. A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4.1.1, 4.2.2.2 és 5.1.2 megjegyzésekben. 3.4 Vevői szerződések A Társaság alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfólióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli. Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya, az átlagos szerződés- felbontási arányok (az első 14 napon belül), a várható késedelmi pótlék bevételek és az effektív kamatláb figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök havi szinten kerülnek kivezetésre, az ügyfelek részére kiszámlázott bevétellel párhozamosan, a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje alatt. Továbbá a Társaság eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeni bevételeken keresztül. A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán (értékesítési és marketing költségek, ajánlattétel költségei, értékesítési jutalékok és jogi költségek). A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. A vevői szerződések megkötésének költségei a vezetékes és mobil szolgáltatásokkal kapcsolatban merülnek fel, melyeket portfólió megközelítés alapján amortizálunk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami ▪ hűségidő nélküli szerződések esetében a múltbeli ügyfélmegtartási adatok alapján történik (pl. feltöltőkártyás és havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások átlagos felhasználási ideje), ▪ hűségidős szerződések esetében (12-24 havi hűségidővel) a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak (pl. havidíjas szolgáltatások, szélessávú internet, informatikai szolgáltatások, valamint több szolgáltatási elemet tartalmazó csomagok). A Társaság úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el. A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben. 3.5 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie.
185 A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia. A járulékos kamatláb tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi. A Magyar Telekom Nyrt. jellemzően a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja. A Magyar Telekom Nyrt. sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra. A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak hosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a kiterjesztési és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem. A meghosszabbítási opciók (vagy a felmondási opciók utáni időszakok) csak akkor szerepelnek a lízing futamidejében, ha a Társaság észszerűen biztos abban, hogy él a lízing meghosszabbítására vonatkozó opcióval, vagy nem él a lízing felmondási jogával. Az „észszerűen bizonyos” gyakorlat küszöbe alacsonyabb, mint a „gyakorlatilag biztos”, és magasabb, mint a „valószínűbb, mint nem”. További információk a 17.2.2 megjegyzésben találhatók. 4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik. A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják: ▪ a pénzeszközöket, ▪ a másik fél tőkeinstrumentumait, ▪ szerződésen alapuló jogot ▪ pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik féltől; vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy ▪ olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására. A Társaság pénzügyi kötelezettségei az alábbiakból származnak: ▪ szerződéses kötelezettségek: ▪ készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása (nem származékos instrumentum), vagy ▪ egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos instrumentum), vagy ▪ olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely ▪ olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy ▪ olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül, vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.
186 4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák A Társaság a pénzügyi eszközeit ▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja: ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash- flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI); ▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha ▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével vagy a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint ▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései; ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. Az IFRS 9 4.1.4 bekezdése lehetőséget biztosít bizonyos tőkeinstrumentumokba történő befektetések valós értéken történő értékelésére az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció). Az érték változásai azonnal és teljes egészében az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerülnek elszámolásra. A Társaság jellemzően él ezzel a lehetőséggel. A fenti besorolásnál ▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke, ▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza. A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) a teljesítés napján történik, amikor a pénzügyi eszköz ténylegesen átruházásra kerül („teljesítés időpontja szerinti elszámolás”). Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközt bekerüléskor tranzakciós költséggel növelt valós értéken jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra. A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra, kivéve azokat a befektetéseket, amelyekre bekerüléskor a Társaság az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történő értékelés lehetőséget alkalmazza, ez esetben a keletkező nyereség vagy veszteség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. 4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Társaság az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges, kivéve az OCI opció alkalmazásakor. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.
187 Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnőtt, az értékvesztést az eszköz élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. Az élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik. Ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta nem nőtt jelentősen, az értékvesztést az eszköz 12 havi élettartama alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell elszámolni. A 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség az a várható hitelezési veszteség, ami a pénzügyi instrumentum jelentési időponttól számított 12 hónap alatt várhatóan bekövetkező összes lehetséges nemteljesítési esemény eredményeképpen történik, súlyozva az adott időszak alatt bekövetkező nemteljesítés valószínűségével. A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést a múltbeli adatok és a várható makrogazdasági tendenciák (munkanélküliségi ráta, hitelválság, infláció, hazai és nemzetközi statisztikák, kormányzati intézkedések és MNB kiadványok) által vezérelt előretekintő megfontolások alapján a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben, vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni, a fenti feltételek alapján. A hitelkockázat megemelkedett szintjét az alábbiak jelezhetik: ▪ a szerződéses fizetések 30 napot meghaladóan késedelmesek, ▪ külső/belső minősítés változása, ▪ piaci feltételek fizetési kötelezettséget befolyásoló változása, ▪ a kölcsön felvevőjének pénzügyi nehézségei, melyek fizetőképességét jelentősen megváltoztatják, ▪ az üzleti, pénzügyi vagy gazdasági körülmények kedvezőtlen változása, pl. a kamatlábak vagy a munkanélküliségi ráta növekedése A nemteljesítés jellemzői, amelyek a behajthatatlan hitelkockázati besorolást támasztják alá: ▪ a pénzügyi eszköz több mint 90 napja késedelmes, ▪ a másik fél ismételten nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek és a szolgáltatása zárolásra került (a szerződés még nem került felmondásra), ▪ a másik fél kifizetetlen számlái meghaladják a számára előírt hitelezési limitet és ismételt felszólítás ellenére sem fizet ▪ a másik fél fizetésképtelenségi eljárásért folyamodik ▪ az értékelésnél a fenti mennyiségi szempontok mellett minőségi szempontokat is figyelembe kell venni, mint pl. a megállapodások nem teljesítése Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. ▪ Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor, amelyek múltbeli adatokon és a várható makrogazdasági változásokat figyelembe vevő előretekintő megfontolásokon alapulnak. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést. Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. Az Társaság úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést. ▪ Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat jelentős növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési
188 veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk, mely eszközök az egyes kosárba kerülnek. A vevőkövetelések faktorálása jellemzően nem visszaforduló, azaz a vevőkövetelés kivezetésével és az egyéb követelések közötti faktoring követelés felvételével valósul meg. További részletek a 4.2.4.3 megjegyzésben. 4.1.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök A következő tételek kerülnek ide besorolásra: ▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek; ▪ 3 hónapon túli bankbetétek; ▪ vevőkövetelések; ▪ egyéb követelések. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával; csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns, mivel az éven belüli pénzügyi eszközök esetében nem minősül jelentősnek. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Vevőkövetelések A hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőkövetelések kerülnek azonos csoportba besorolásra és kollektíven kerülnek értékvesztés tesztelésre. A vevőkövetelések az üzleti szegmensek (lakossági, üzleti, nagykereskedelmi és egyéb kategória) által nyújtott szolgáltatás típusa (telekommunikációs, RI/IT szolgáltatások), a részletvevők, valamint a költségvetési intézmények (beleértve az önkormányzatokat) csoportosítás alapján kerülnek besorolásra. A tárgyévi értékvesztés és a korábban leírt összeg utólagos beszedése az eredménykimutatás Közvetlen költségek során belül az Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök között kerül elszámolásra. 4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek: ▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, melyekre az OCI opció alkalmazásra kerül; ▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely kizárólag tőke- és kamatfizetéseket tartalmazó szerződéses cash-flow-k beszedésével vagy a pénzügyi eszközök eladásával érik el céljukat. ▪ Tőkeinstrumentumok valós értéken történő értékelése az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (OCI opció) Az OCI opciót csak teljes egészében és csak kezdeti megjelenítéskor lehet a kérdéses tőkeinstrumentumra alkalmazni. Az OCI opció alkalmazásakor az értékelés nem érinti az eredményt. Ugyanakkor az osztalék elszámolására az eredményben kerül sor. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása a saját tőkében a FVOCI pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után soron kerül elszámolásra.
189 Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tőkében korábban elismert halmozott valós érték különbözete közvetlenül az eredménytartalékba kerül elszámolásra. Adósság instrumentumok valós értéken történő értékelése az egyéb átfogó jövedelemmel szemben Az SPPI teszt alapján a Társaság nem azonosított olyan adósság instrumentumot, amelyet valós értéken értékel az egyéb átfogó jövedelemmel szemben. 4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök Azon pénzügyi instrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában: ▪ Adósságinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján. ▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra. ▪ A származékos pénzügyi eszközöket. ▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található. Az értékvesztés teszt alapján értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban. Pénzeszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Pénztár ....................................................................................................... 40 118 Bankbetét (látra szóló) .............................................................................. 905 313 Összesen .................................................................................................... 945 431 Átlagos kamatlábak 2021.12.31 2022.12.31. Pénztár ...................................................................................................... 0,00% 0,00% Bankbetét (látra szóló) ............................................................................. 0,00% 10,25% Átlagos kamatláb .................................................................................... 0,00% 7,44% Pénzeszközök pénznemenként 2021.12.31 2022.12.31. HUF ........................................................................................................... 945 431
190 4.2.2 Éven belüli vevőkövetelések 4.2.2.1 Éven belüli vevőkövetelések – könyv szerinti érték A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Vevőkövetelések külső felektől ..................................................................... 117 122 121 689 Vevőkövetelések leányvállalatoktól .............................................................. 1 601 2 296 Vevőkövetelések más kapcsolt felektől ........................................................ 3 123 5 227 Vevőkövetelések összesen ............................................................................ 121 846 129 212 Vevőkövetelések korosítása Az alábbi táblázat a Társaság bruttó vevőköveteléseit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban. 2021.12.31. 2022.12.31. Nem lejárt ....................................................................................................... 111 814 122 515 Lejárt kevesebb, mint 30 napja............................................................................... 15 127 12 466 30–60 napja .................................................................................................. 2 616 2 966 61–90 napja .................................................................................................. 1 091 896 91–180 napja................................................................................................ 1 573 1 320 181–360 napja.............................................................................................. 1 815 1 470 több, mint 360 napja ..................................................................................... 2 984 3 492 Csődeljárás alatt álló vevők ............................................................................ 419 480 Könyv szerinti érték ....................................................................................... 137 439 145 605 A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. 4.2.2.2 Vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2021-re és 2022-re vonatkozóan: 2021. 2022. Értékvesztés az időszak elején ................................................................... 15 358 17 866 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) ....................... 8 671 5 855 Értékvesztés felhasználása ........................................................................ (a) -6 163 -4 592 Értékvesztés az időszak végén .................................................................. 17 866 19 129 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).
191 Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2021-re és 2022-re vonatkozóan. 2021.12.31 2022.12.31 Nem lejárt ....................................................................................................... 9 561 10 746 Lejárt kevesebb, mint 30 napja............................................................................... 1 091 971 30–60 napja .................................................................................................. 771 956 61–90 napja .................................................................................................. 636 461 91–180 napja................................................................................................ 1 146 953 181–360 napja.............................................................................................. 1 442 1 142 több, mint 360 napja ..................................................................................... 2 800 3 420 Csődeljárás alatt álló vevők ............................................................................ 419 480 Könyv szerinti érték ....................................................................................... 17 866 19 129 Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2021-re és 2022-re vonatkozóan. 2021. 2022. Értékvesztés az időszak elején ................................................................... 1 615 1 599 Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) ....................... 1 166 958 Értékvesztés felhasználása ........................................................................ (a) -1 182 -1 521 Értékvesztés az időszak végén .................................................................. 1 599 1 036 (a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén). További információ a Vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben. 4.2.3 Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok olyan DT AG-vel kötött kamat- és devizacsere ügyleteket tartalmaznak, amelyek a Társaság euró alapú hiteleinek és a várható jövőbeni deviza alapú kifizetéseinek fedezése érdekében kötött forint kitettségre történő átváltását szolgálja (további részletek a 2.2.1, 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2021.12.31. 2022.12.31. Kamat- és devizacsere ügyletek (éven túli) ......................................................... 16 415 31 723 Határidős ügyletek (éven belüli) .......................................................................... 300 - Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok ..... 16 715 31 723 4.2.4 Egyéb pénzügyi eszközök Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől (a pénzügyi kimutatás dátuma) számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.
192 4.2.4.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben ......................................................... 1 765 1 143 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések ............. (a) 3 507 838 Pénzügyi lízingkövetelés .............................................................................. (b) 443 276 Cashpool követelések................................................................................... (c) 1 258 - Egyéb ........................................................................................................... 981 458 Összesen ....................................................................................................... (d) 7 954 2 715 Az (a)–(d) pontok magyarázatát lásd a 4.2.4.2. megjegyzésben. 4.2.4.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Pénzügyi lízingkövetelés ............................................................................. (b) 5 028 2 718 Tőkeinstrumentumok ................................................................................... (e) 1 182 1 289 Egyéb ........................................................................................................... 627 477 Összesen ....................................................................................................... (d) 6 837 4 484 (a) 2016-tól kezdődően a Magyar Telekom 11,6 milliárd forint európai uniós forrást használt fel. A pályázat első és második fordulója országszerte a digitális hálózatok fejlesztését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy Magyarország nyugati és keleti részein lévő háztartásai olyan vezetékes hálózattal kerüljenek lefedésre, mely képes elérni a legalább 30 Mbps sebességet. A Társaság 10,8 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 5 millió forint még nem került felhasználásra. A Társaság számos olyan beruházást hajtott végre, amelyek megfeleltek a kapcsolódó EU finanszírozási szerződések feltételeinek. Ezen megvalósult beruházások vonatkozásában a támogatás pénzügyileg még nem rendezett összege követelésként kerül bemutatásra. Azon beruházások esetén, ahol a feltételek még nem teljesültek, a kapott előlegek az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (mint eszközökhöz kapcsolódó támogatások fel nem használt előlegei). 2021.12.31. 2022.12.31. Tárgyi eszközökben elszámolt kumulált támogatások összege.................... 11 683 11 635 Összesen kapott előleg (14. megjegyzés) ..................................................... 8 188 10 802 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előlegek (14. megjegyzés) ................................................................................................... 12 5 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések ............... 3 507 838 (b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2 megjegyzést. (c) A következő táblázatok mutatják a pénznemenkénti részletezést 2021. 12.31. Könyv szerinti érték Kölcsönfelvevő Pénznem Kamatláb (%) Fix / változó 1 258 Kalásznet Kft. HUF 4,35 változó Éven belül esedékes ..... 1 258 (d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok külön megjegyzésben kerülnek bemutatásra. További információ a 2.2.1 és 4.2.3 megjegyzésben található. (e) A Társaság 50%-os részesedéssel rendelkezik a korábban közös vezetésű vállalatban, az E2 Hungary Zrt.-ben, ugyanakkor a másik tulajdonossal, a MET Holding AG-vel (MET; 2023 januárjától az új tulajdonos a MET Sales and Trading Holding AG) kötött szerződés alapján nem rendelkezik jelentős befolyással a vállalat felett. A szerződés feltételeinek megfelelően ez a tőkeinstrumentum eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként
193 kerül értékelésre és elszámolásra. A szerződés alapján a MET vételi opcióval rendelkezik az E2 Hungary Zrt. fennmaradó részére, amely opció eredménnyel szemben valós értértéken értékelt pénzügyi kötelezettségként kerül értékelésre és elszámolásra. Az egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök becsült várható hitelezési vesztesége nem minősültek jelentősnek, így nem kerültek elszámolásra. 4.2.4.3 Éven túli vevőkövetelések Az éven túli vevőkövetelések (2022. december 31-én 19 201 millió forint, 2021. december 31-én 16 664 millió forint) nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2022. december 31-én 2 736 millió forint (2021-ben: 2 273 millió forint). További információkért lásd a 3.3 megjegyzést. 4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák A pénzügyi kötelezettségeket a Társaság kétféleképpen értékeli: ▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek, ▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettség valós értéken kerül a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget, vagy annak egy részét (kivéve a lízingkötelezettségeket, lásd 17. megjegyzés), amikor az rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető. 4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába. Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el. Szállítók és egyéb kötelezettségek A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Kötvények A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. 4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A származékos pénzügyi instrumentumokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt modell alapján értékeljük. A Társaságnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni. A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Társaság nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).
194 4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a Deutsche Telekom AG-tól (DT AG) és a Társaság leányvállalataitól felvett forint- és euró alapú kölcsönöket, valamint cashpool kötelezettségeket foglalják magukban. A DT AG-tól felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A forintos kamatcsereügyletek kamatlábai rögzítettek (2,69% és 2,08%). A következő táblázatok a 2021. és 2022. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatják. 2021.12.31. Eredeti lejárat (év) Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Szerző- dés pénz- neme Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat 29 520 DT AG EUR 0,00 1 m EURIBOR+0,564% változó 2022. július 1 50 TNM* HUF 3,15 3 m BUBOR+0,7% változó 2022. március 10 554 Combridge EUR 0,80 3 m EURIBOR+0,8% változó 2022. március 9 295 Combridge EUR 0,80 3 m EURIBOR+0,8% változó 2022. március 9 50 TNM* HUF 2,57 3 m BUBOR+0,7% változó 2022. március 10 200 TNM* HUF 3,59 3 m BUBOR+0,7% változó 2022. március 10 1 579 DT AG USD 0,34 ** Cashpool N/A 5 596 DT AG HUF 1,98 ** Cashpool N/A 1 158 DT AG EUR 0,27 ** Cashpool N/A -4 042 TSM Zrt. USD 1,10 ** Cashpool N/A 737 TSM Zrt. EUR 0,85 ** Cashpool N/A 9 925 TSM Zrt. HUF 3,95 ** Cashpool N/A 635 Investel Zrt HUF 3,95 ** Cashpool N/A 1 éven belül esedékes összesen ............... .............................. 46 257 Elhatárolt kamat*** 158 Egyéb pénzügyi kötelezettségek..... 30 1 éven belül esedékes összesen ............... 46 445 44 280 DT AG EUR 0,30 6 m EURIBOR+0,826333% változó 2024. május 5 46 125 DT AG EUR 0,52 6 m EURIBOR+1,02879% változó 2025. január 5 1 éven túl esedékes összesen ............... 90 405 * Telekom New Media Zrt. ** A kamatlábakat a DT AG határozza meg havonta. *** Az elhatárolt kamat összege a DT hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, míg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes.
195 2022.12.31. Eredeti lejárat (év) Könyv szerinti érték Kölcsönt nyújtó Szerző- dés pénz- neme Effektív kamatláb (%) Kamat mértéke Fix / változó Lejárat 20 000 DT AG HUF 13,27 fix: 13,27% fix 2023. július 1 20 013 DT AG EUR 3,01 1 m EURIBOR+1,11% változó 2023. november 1 12 008 DT AG EUR 3,06 3 m EURIBOR+1,09% változó 2023. december 1 50 TNM* HUF 16,32 3 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 11 50 TNM* HUF 17,35 3 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 11 200 TNM* HUF 16,04 3 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 11 320 Combridge EUR 2,93 3 m EURIBOR+0,8% változó 2023. március 10 480 Combridge EUR 2,29 3 m EURIBOR+0,8% változó 2023. március 10 40 Combridge EUR 2,56 3 m EURIBOR+0,8% változó 2023. március 10 3 648 Cecoin Kft. HUF 16,46 1 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 1 900 ViDaNet Zrt. HUF 16,04 1 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 1 200 ITgen Kft. HUF 16,29 1 m BUBOR+0,7% változó 2023. március 1 1 510 DT AG USD 4,02 ** Cashpool N/A 11 085 DT AG HUF 18,28 ** Cashpool N/A -732 DT AG EUR 1,65 ** Cashpool N/A -1 631 TSM Zrt. USD 5,32 ** Cashpool N/A 1 341 TSM Zrt. EUR 2,61 ** Cashpool N/A 13 170 TSM Zrt. HUF 17,57 ** Cashpool N/A 684 Investel Zrt. HUF 17,57 ** Cashpool N/A 804 Kalásznet Kft. HUF 17,57 ** Cashpool N/A 1 éven belül esedékes összesen ............... 84 140 Elhatárolt kamat*** 1 966 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..... 54 1 éven belül esedékes összesen ............... 86 160 48 030 DT AG EUR 3,17 6 m EURIBOR+0,826333% változó 2024. május 5 50 031 DT AG EUR 1,25 6 m EURIBOR+1,02879% változó 2025. január 5 1 éven túl esedékes összesen ............... 98 061 * Telekom New Media Zrt. ** A kamatlábakat a DT AG határozza meg havonta. *** Az elhatárolt kamat összege a DT hitelek amortizált bekerülési értékének összesített diszkontértékét mutatja, míg a hitelek sorokon külön-külön az adott hitel tőkeösszege kerül bemutatásra. A DT hitelek teljes összege a lejárati napon esedékes. 2022. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 101 430 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, elsősorban a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására, a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez - refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják (lásd 5.1.3 megjegyzést).
196 Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be: 2021.12.31. 2022.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Könyv szerinti érték Valós érték HUF-alapú kölcsönök Fix kamatozású ..................................................... - - 20 000 20 000 Változó kamatozású .............................................. 16 456 16 456 30 791 30 788 16 456 16 456 50 791 50 788 EUR-alapú kölcsönök Fix kamatozású ..................................................... - - - - - - Változó kamatozású .............................................. 122 669 122 669 131 530 133 009 122 669 122 669 131 530 133 009 USD-alapú kölcsönök Fix kamatozású ..................................................... - - - - - - Változó kamatozású .............................................. -2 463 -2 463 -120 -120 -2 463 -2 463 -120 -120 Elhatárolt kamat ...................................................... 158 158 1 966 1 966 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................ 30 30 54 54 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen ..................................... 136 850 136 850 184 221 185 697 A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2022-ben 6,16% volt (2021-ben 0,65%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl. 4.4.2 Kötvények 2020-ban a Magyar Telekom külső finanszírozási struktúrájának felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a Társaság hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Ennek megfelelően a Társaság az MNB Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretei között történő kötvénykibocsátást hajtott végre és versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott. Az MNB 2019. július 1-jén indította el a Növekedési Kötvényprogramot, melynek célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítésén keresztül. A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására használja fel. A 2020. november 24-én megtartott zártkörű aukción a 70 milliárd forint nominál értékű kibocsátandó kötvényeket 70,83 milliárd forint értékben jegyezték a meghívott résztvevők. A kötvények jegyzett értékét 2020. november 26-án a Társaság rendelkezésére bocsátották a kötvényt jegyző résztvevők. Ezt követően 2020. december 17-én a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. 2020. december 21-től kezdődően (első kereskedési nap) van lehetőség a kötvények kereskedésére az XBond rendszerben.
197 Az alábbi táblázat mutatja a főbb paramétereket: Kötvény kódja Magyar Telekom 2027 HUF Bond Kötvény lejárat 35 milliárd forint 35 milliárd forint 2026. november 26. 2027. november 26. Kamatozás típusa .................................. fix kamatozás Kupon (nominális kamatláb) ................. 1,45% Átlaghozam ........................................... 1,26% Effektív kamatláb.................................. 1,95% 2022. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 68 532 millió forint volt (2021. december 31-én 68 214 millió forint). További információkért lásd a 4.4.4.3 és 15. megjegyzést. 4.4.3 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben A kapcsolt felekkel kötött származékos ügyletek közé tartoznak a DT AG-val kötött határidős devizaügyletek a várható jövőbeni devizakiáramlások devizaszükségletének fedezésére (további információk a 2.2.1, 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben). 2022. december 31-én a származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben könyv szerinti értéke 2 035 millió forint (2021-ben 21 millió forint volt). 4.4.4 Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4.4.4.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét. 2021.12.31. 2022.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség ............................................................... (a) 49 759 5 420 Vevői túlfizetések ............................................................................... 1 394 1 277 Egyéb .................................................................................................. 831 1 040 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...................... 51 984 7 737 2021.12.31. 2022.12.31. Frekvenciadíj kötelezettség ............................................................... (a) 106 323 101 242 Egyéb .................................................................................................. 144 51 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ................... 106 467 101 293 Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel. (c) Az éves díjfizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel. 2021. januárban új frekvenciablokkok kerültek megvásárlásra, amelyeket a Magyar Telekom 2022 áprilisától 2042 márciusig használhat. A frekvenciablokkok egyszeri díja 44,28 milliárd forint volt, mely 2022 áprilisában kifizetésre került. További információk a 10.2, 10.5 és 34.2 megjegyzésekben találhatók. 4.4.4.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése A kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza.
198 4.4.4.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat az egyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként az éves sávdíjakhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését (lásd 10.2 megjegyzés), a lízing kötelezettségek (lásd 9.2 megjegyzés) és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash-flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el. Nyitó egyenleg 2021. január 1. Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záró egyenleg 2021. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 198 952 - -5 060 2 511 -50 200 754 -260 257 - - - - 136 850 Derivatívák kapcsolt féllel szemben......... 13 - - 742 -734 - - - - - 21 Frekvenciadíj kötelezettség.......................... 76 084 - -3 464 88 143 - - - - -4 681 - 156 082 Lízingkötelezettségek ....................................... 133 009 - -4 446 27 660 - - - - -21 135 - 135 088 Kötvények................................................................ 67 904 - -1 015 1 325 - - - - - - 68 214 Vevői túlfizetések................................................ 1 309 - 85 - - - - - - - 1 394 Egyéb pénzügyi kötelezettségek............... 2 521 - -180 -9 - - - - -1 357 - 975 - Pénzeszközök ...................................................... -738 -207 - - - - - - - - -945 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök................................................................. -41 720 - -1 705 1 288 14 722 19 161 - - - - -8 254 Nettó adósságállomány..................... 437 334 -207 -15 785 121 660 13 938 219 915 -260 257 - -27 173 - 489 425 Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek................................................................................................................................................................................................................................................................................ -10 215 Fizetett osztalék ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... -15 312 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.................................................................................................................................................................................. -93 042
199 Nyitó egyenleg 2022. január 1. Pénzesz- közök változása Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek Egyéb Záró egyenleg 2022. december 31. Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 136 850 - 875 17 199 3 828 180 475 -155 006 - - -- - 184 221 Derivatívák kapcsolt féllel szemben......... 21 - - 2 242 -228 - - - - - 2 035 Frekvenciadíj kötelezettség.......................... 156 082 - -6 071 4 631 - - - - -47 980 - 106 662 Lízingkötelezettségek ....................................... 135 088 - -4 245 25 560 - - - - -19 440 - 136 963 Kötvények................................................................ 68 214 - -1 015 1 332 - - - - - - 68 531 Vevői túlfizetések................................................ 1 394 - -117 - - - - - - - - 1 277 Egyéb pénzügyi kötelezettségek............... 975 - 52 64 - - - - - - 1 091 - Pénzeszközök ...................................................... -945 514 - - - - - - - - -431 - Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök................................................................. -8 254 - -1 983 2 669 3 595 1 258 - - - - -2 715 Nettó adósságállomány..................... 489 425 514 -12 504 53 697 7 195 181 733 -155 006 - -67 420 - 497 634 Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek................................................................................................................................................................................................................................................................................ -14 609 Fizetett osztalék ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... -15 000 Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.................................................................................................................................................................................. -70 302
200 4.4.5 Kötelezettségek szállítók felé 2021.12.31. 2022.12.31. Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben ............................................ 10 332 5 983 Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ................................... 9 283 9 379 Kötelezettségek külső felekkel szemben .................................................... 99 792 107 992 Összesen ...................................................................................................... 119 407 123 354 4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek 4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg: ▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint); ▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és ▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint). A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értéken került értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ is bemutatásra kerül. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a kötvények tekintetében. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták (Budapest Interest Rate Swap – Budapesti Kamatswap Ügyletek) alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra és pénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR IRS) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik. A derivatív eszközök és kötelezettségek 2. szintű információk alapján kerülnek meghatározásra. 3. szintű információkat használjuk az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöknek minősített tőkeinstrumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek értékelésekor. A valós érték megállapítása a Black Scholes modell alkalmazásával, valamint a vonatkozó szerződések feltételeinek figyelembevételével, a versenytársak WACC mutatói és a kockázatmentes kamatlábra vonatkozó becslés alapján történik (további információk a 4.2.4.2 megjegyzésben találhatók). Az alábbi táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2021. és 2022. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.
201 4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje: 2021.12.31 Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök .............................................. 945 - - - 945 945 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klíringkövetelések....................................... 1 258 - - - 1 258 1 258 Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel szemben..................................................... 117 122 - - - 117 122 117 122 Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................... 4 724 - - - 4 724 4 724 Éven túli vevőkövetelések........................... 16 664 - - - 16 664 15 581 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben........................................ - - 16 715 - 16 715 16 715 Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök. 1 765 - - - 1 765 1 765 Tőkeinstrumentumok .................................. - 1 - 1 181 1 182 1 182 Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel szemben..................................................... 476 - - - 476 429 Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................... 4 994 - - - 4 994 5 152 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések................................. 3 507 - - - 3 507 3 507 Egyéb rövid lejáratú követelések ................ 981 - - - 981 981 Egyéb hosszú lejáratú követelések .............. 627 - - - 627 590 Összesen.................................................... 153 063 1 16 715 1 181 170 960 169 951 2022.12.31 Könyv szerinti érték Amortizált bekerülési értéken FVOCI (1. szint) FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Valós érték Pénzeszközök .............................................. 431 - - - 431 431 Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klíringkövetelések....................................... - - - - - - Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel szemben..................................................... 121 689 - - - 121 689 121 689 Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................... 7 523 - - - 7 523 7 523 Éven túli vevőkövetelések........................... 19 201 - - - 19 201 16 412 Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben........................................ - - 31 723 - 31 723 31 723 Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök. 1 143 - - - 1 143 1 143 Tőkeinstrumentumok .................................. - 1 - 1 288 1 289 1 289 Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel szemben..................................................... 347 - - - 347 288 Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................... 2 647 - - - 2 647 2 133 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések................................. 838 - - - 838 838 Egyéb rövid lejáratú követelések ................ 458 - - - 458 458 Egyéb hosszú lejáratú követelések .............. 478 - - - 478 397 Összesen.................................................... 154 755 1 31 723 1 288 187 767 184 324
202 Az FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, további információk a 4.2.3 megjegyzésben. Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közötti különbség követelésként vagy kötelezettségként kerül elszámolásra. Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza 2021-ben és 2022-ben. A FVOCI eszközök (1. szint) tartalmazzák a nem jelentős EURESCOM befektetést (4,26%), a valós értékben bekövetkezett változás és a kapott osztalék nélkül. A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket. 4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje: 2021.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben................................................................. 136 850 - - 136 850 136 850 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben........................................................ - 21 - 21 21 Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel szemben................................................................. 99 753 - - 99 753 99 753 Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...................................... 19 653 - - 19 653 19 653 Frekvenciadíj kötelezettség ................................... 156 082 - - 156 082 145 425 Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ....... 126 490 - - 126 490 125 103 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben................................................................. 8 596 - - 8 596 7 846 Kötvények .............................................................. 68 214 - - 68 214 58 070 Vevői túlfizetések................................................... 1 394 - - 1 394 1 394 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ..................... 831 - - 831 831 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .................. - - 144 144 144 Összesen................................................................ 617 863 21 144 618 028 595 090
203 2022.12.31. Könyv szerinti érték Valós érték Amortizált bekerülési értéken FVTPL (2. szint) FVTPL (3. szint) Összesen Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben................................................................. 184 221 - - 184 221 185 697 Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben........................................................ - 2 035 - 2 035 2 035 Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel szemben................................................................. 107 956 - - 107 956 107 956 Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...................................... 15 398 - - 15 398 15 398 Frekvenciadíj kötelezettség ................................... 106 662 - - 106 662 67 122 Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ....... 131 530 - - 131 530 108 615 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben................................................................. 5 434 - - 5 434 4 472 Kötvények .............................................................. 68 531 - - 68 531 45 622 Vevői túlfizetések................................................... 1 277 - - 1 277 1 277 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ..................... 1 040 - - 1 040 1 040 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .................. 50 - - 50 47 Összesen................................................................ 622 099 2 035 - 624 134 539 281 A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben találhatók. A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket. 4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség az IFRS 9 szerint (lásd 4.5.1 megjegyzés). Az alábbi táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza. 2021 2022 Január 1-i nyitóegyenleg .................................................................................... 130 144 Vételi opció miatti növekedés .............................................................................. - - Tárgyidőszaki átértékelés (nyeresége)/vesztesége............................................ - - - eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva .................................... 14 -9 December 31-i záróegyenleg .............................................................................. 144 135
204 4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2021. és 2022. évi nettó nyereségét/veszteségét. 2021 Értékelés alapján Kamat Valós érték változás Deviza átértéke- lés Értékvesz- tés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség/ (veszteség) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ....................................... - 6 972 - - - 6 972 FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) ....................................... - -13 - - - -13 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ....................... 614 - -698 -9 837 -4 875 -14 796 Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken ..... -13 188 - -986 - -49 -14 223 Tőkeinstrumentumok FVTPL (3. szint)............................................. - -12 - - - -12 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ............... -12 574 6 947 -1 684 -9 837 -4 924 -22 072 2022 Értékelés alapján Kamat Valós érték változás Deviza átértéke- lés Értékvesz- tés miatti veszteség Fizetett díjak Nettó nyereség/ (veszteség) FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ...................................... - 20 450 - - - 20 450 FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) ...................................... - 9 - - - 9 Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ...................... 1 874 - -1 571 -6 814 -4 842 -11 353 Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken .... -18 257 - -21 622 - -29 -39 908 Tőkeinstrumentumok FVTPL (3. szint)............................................ - 107 - - - 107 Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége .............. -16 383 20 566 -23 193 -6 814 -4 871 -30 695 A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést). Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A fizetett díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakra vezethető vissza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, a VPOS terminálokon keresztül térülő bevételek díja és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is.
205 4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre. Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Vevőköve- telések Kötelezett- ségek szállítók felé Vevőköve- telések Kötelezett- ségek szállítók felé A megjelenített pénzügyi instrumentumok bruttó összege ........................................................................... 122 038 119 599 130 372 124 514 Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettósítása ...................................................................... -192 -192 -1 160 -1 160 A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege ......................................................... 121 846 119 407 129 212 123 354 4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2022. december 31-i névértéken összesítve 16,4 milliárd forint garanciát hívjanak le tőle (2021-ben: 14,7 milliárd forint). 2021 januárban a Magyar Telekom sikeresen részt vett a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában kiírt árverési eljárásban, melynek előfeltételeként további garanciák kibocsátása vált szükségessé. Az egyszeri spektrumdíj fizetési kötelezettség 2022 áprilisi teljesítését követően ezen garanciák már nem érvényesek. A garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig mindent megtett annak érdekében, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnerekkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. Ezen garanciák igénybevétele nem a Társaság fizetőképességén alapul és nincs érdemi hatással arra. További információk a 4.4.4.1-es megjegyzésben találhatók. A Magyar Telekom nem rendelkezik lényeges biztosítékokkal a pénzügyi eszközei vonatkozásában. Minden pénzügyi eszköz átadás megfelelt a kivezetés feltételeinek. A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai. 5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE 5.1 Pénzügyi kockázati tényezők A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaság eszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cash-flow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cash-flow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. A fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra. A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat az alábbiakban mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos
206 adórátával adóznának, tehát az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének. Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest. 5.1.1 Piaci kockázat Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: ▪ árfolyamkockázat ▪ kamatkockázat ▪ árkockázat A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2022 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2022-ben 1,98 (2021-ben 2,15), a jóváhagyott maximum 2,8 lehet, a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2022-ben 9,99 (2021-ben 17,58), a jóváhagyott minimum 3,0 lehet. A Társaság a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat- kezelés irányelveit. A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2022-es) és a megelőző (2021-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges. 5.1.1.1 Árfolyamkockázat Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal. A magyar forint 2022-ben kb. 8%-kal értékelődött le az euróval szemben. 2020-ban és 2021-ben a forint 7-12%-os tartományban ingadozott az euróval szemben, 2022-ben ez a tartomány jelentősen, kb. 23%-ra bővült. Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A vállalti kötvény forintban denominált és így ezen instrumentum árfolyamkockázatnak nincs kitéve. DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat Számos kapcsolt vállalati hitel az általános célok finanszírozására euróban került felvételre a Deutsche Telekom AG-től (DT AG). A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz
207 fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre és a tőkére. Az alábbi tábla a DT AG-tól felvett hitelek devizánkénti megbontását mutatja be: Deviza 2021.12.31. 2022.12.31. HUF........................................................................................... - 20 000 EUR........................................................................................... 119 925 130 082 Összesen .................................................................................. 119 925 150 082 Érzékenység elemzés Az euró észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló hitelek értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre. Eredmény Erősödés Gyengülés 2021.12.31. EUR/HUF (10% elmozdulás) Hitel........................................................................................................... -11 993 11 993 Deviza csere ügylet ................................................................................... 12 242 -12 242 Nettó hatás............................................................................................... 249 -249 2022.12.31. EUR/HUF (20% elmozdulás) Hitel........................................................................................................... -26 016 26 016 Deviza csere ügylet ................................................................................... 26 399 -26 399 Nettó hatás............................................................................................... 383 -383 Egyéb árfolyamkockázat A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg (i) a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből és kifizetésekből, valamint a (iii) külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások következő időszaki egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére. A következő táblák a pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek, szállítói kötelezettségek, valamint az összesített cashpool követelések és kötelezettségek devizánkénti megbontását mutatják be: 2021.12.31. (millió forintban) EUR USD GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen...... 5 078 56 - 337 - Lízing kötelezettségek összesen .............. 50 733 60 - 84 295 - Szállítói kötelezettségek .......................... 48 383 3 021 21 67 969 13 Cashpool követelések .............................. - - - 1 258 - Cashpool kötelezettségek........................ 1 895 -2 463 - 16 156 -
208 2022.12.31. (millió forintban) EUR USD GBP HUF Egyéb Pénzügyi lízing követelések összesen...... 2 707 31 - 256 - Lízing kötelezettségek összesen .............. 51 668 37 - 85 259 - Szállítói kötelezettségek .......................... 48 043 1 325 10 73 956 21 Cashpool kötelezettségek........................ 608 -120 - 25 743 - 2022-ben a vevőkövetelések 94%-a forintban és 6%-a euróban állt fenn (2021-ben 94% forintban és 6% euróban). A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek negatív valós piaci értéke 0,9 milliárd forint (kötelezettség) volt 2022. december 31-én (2021-ben: 0,2 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék. Érzékenység elemzés Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. Eredmény Erősödés Gyengülés 2021.12.31. EUR/HUF (10% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .............................. -5 032 5 032 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ..................................................... 4 356 -4 356 Nettó hatás ............................................................................................... -676 676 USD/HUF (15% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .............................. -74 74 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ..................................................... 722 -722 Nettó hatás............................................................................................... 648 -648 2022.12.31. EUR/HUF (20% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .............................. -9 681 9 681 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ..................................................... 5 524 -5 524 Nettó hatás............................................................................................... -4 157 4 157 USD/HUF (40% elmozdulás) Rövid lejáratú devizás szállítói- és lízingtartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .............................. -482 482 Kapcsolódó határidős devizaügyletek ..................................................... 1 553 -1 553 Nettó hatás............................................................................................... 1 071 -1 071
209 A volatilis nemzetközi pénzpiacok hatására a forintnak, mint funkcionális devizának az euróval szemben 20 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 40 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon. 5.1.1.2 Kamatlábkockázat A Magyar Telekom ki van téve a kamatlábak változásának is: BUBOR, ESTR, EURIBOR, SOFR és USD LIBOR. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t. A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása nincs hatással az Adózott eredményre, mert egyik instrumentum sem kerül eredménnyel szemben valós értéken értékelésre. Másrészről, a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak, amint azt az IFRS 7 meghatározza. A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékre történő átértékeléséből). A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cash-flow fedezéssel. Pénzügyi eszközök A működéséből származó készpénz-többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Társaság finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye. Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 74 százalékot tett ki 2022. december 31-én (2021- ben 76%). Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége A változó kamatozású hitelállomány (beleértve a változó kamatozású elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 26 százalékot tett ki a Társaság összes adósságállományához viszonyítva 2022. december 31-én (2021-ben 24%).
210 A kamatlábak 200 bázispont észszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre. Eredmény 300 bázispont növekedés 300 bázispont csökkenés 2021.12.31. Változó kamatozású kötelezettségek....................................................... -4 221 4 221 Kamatcsere ügyletek ................................................................................ 2 712 -2 712 Cash-flow érzékenység (nettó)............................................................... -1 509 1 509 200 bázispont növekedés 200 bázispont csökkenés 2022.12.31. Változó kamatozású kötelezettségek ....................................................... -3 291 3 291 Kamatcsere ügyletek ................................................................................ 1 961 -1 961 Cash-flow érzékenység (nettó)............................................................... -1 330 1 330 A Társaság pénzügyi kötelezettségeinek kamatláb-kitettsége: 2021.12.31. 2022.12.31. Kamatráták DT AG-től és leányvállalatoktól felvett hitelek, cashpool kötelezettségek Swap-ok DT AG-től és leányvállalatoktól felvett hitelek, cashpool kötelezettségek Swap-ok BUBOR .................................... 16 456 - 31 632 - EURIBOR/ESTR ...................... 122 669 -90 405 131 422 -98 061 USD LIBOR/SOFR ................... 1 579 - 1 510 - Összesen ................................. 140 704 -90 405 164 564 -98 061 A hitelekkel kapcsolatos további információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.1.2 Hitelezési kockázat Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak. A partnerkockázat csökkentése és a finanszírozási költségek optimalizálása érdekében a Magyar Telekom a megtermelt készpénzt hitelek és kölcsönök törlesztésére fordítja, így jelentős bankbetéttel nem rendelkezik. A bankszámlán lévő készpénz elsősorban a napi likviditási igényekhez kapcsolódik, nem pedig befektetési célhoz. Emellett a Magyar Telekom csak jelentős hitelintézeteknél vezet bankszámlát a partnerkockázat további csökkentése érdekében.
211 A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony. A hitelezési kockázatok egyedi és portfóliószinten számított értékvesztések révén kerülnek figyelembevételre. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2022-ben az árbevétel 1,1%-a volt (2021-ben: 1,8%). További információért lásd a 3.3 és 4.2.2.2 megjegyzéseket. A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A fizetőképesség vizsgálat automatikusan történik a fizetőképesség-vizsgáló applikáció segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációja kerül alkalmazásra, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák. További információk a 4.1.1 megjegyzésben. 5.1.3 Likviditási kockázat Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság pénzügyi tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 45,5 milliárd forint volt 2022. december 31-én (2021: 43,5 milliárd forint). A következő két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2022. és 2021. december 31-én.
212 A pénzügyi kötelezettségeket a Társaság jellemzően a DT AG-tól felvett rövid lejáratú hitelekből finanszírozza, melyek a működőtőke és a folyamatos működés támogatására kerülnek folyósításra. A menedzsment úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a korábbi évekhez - refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. Ebből adódóan a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban. 2021.12.31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ........................................ 99 753 99 753 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások ...................... 19 653 19 653 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........... 138 786 46 678 92 108 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben........ 21 21 - - Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ................................... 151 546 24 852 66 595 60 099 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................. 9 193 1 497 7 678 18 Kötvények .......................................................................................... 73 797 1 015 38 167 34 615 Frekvenciadíj kötelezettségek ............................................................ 199 103 54 447 35 885 108 771 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................ 2 273 2 129 144 - Pénzügyi kötelezettségek cash-flow ................................................ 694 125 250 045 240 577 203 503 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)................................................... 251 1 250 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .............. 92 619 369 92 250 - Bruttó forint kifizetések (millió forint) ................................................ 86 974 1 910 85 064 - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban........... 5 645 -1 541 7 186 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)................................................... 198 198 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ................................................... 15 15 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .............. 77 948 77 948 - - Bruttó forint kifizetések (millió forint) ................................................ 78 542 78 542 - - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban........... -594 -594 - -
213 2022.12.31. Összesen 1 éven belüli 1-5 év 5 éven túli Kötelezettségek szállítók felé – külső felek ...................................... 107 956 107 956 - - Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások .................... 15 398 15 398 - - Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......... 193 839 91 333 102 506 - Származékos pénzügyi kötelezettségek kapcsolt féllel szemben...... 2 035 2 035 - - Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ................................. 158 151 28 763 69 661 59 727 Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............... 5 967 1 402 4 553 12 Kötvények ........................................................................................ 73 099 1 015 72 084 - Frekvenciadíj kötelezettségek .......................................................... 144 995 9 588 35 153 100 254 Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...................................................... 2 288 2 223 65 - Pénzügyi kötelezettségek cash-flow .............................................. 703 728 259 713 284 022 159 993 Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró)................................................. 264 8 256 - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .............. 105 666 3 202 102 464 - Bruttó forint kifizetések (millió forint) ................................................ 85 064 1 910 83 154 - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban........... 20 602 1 292 19 310 - Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ................................................ 150 150 - - Bruttó USD befolyások (millió USD) ................................................ 11 11 - - Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ............ 64 170 64 170 - - Bruttó forint kifizetések (millió forint) .............................................. 67 805 67 805 - - Nettó forint befolyások (+) / kiáramlások (-) millió forintban......... -3 635 -3 635 - - A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,22 év 2022. december 31-én (2021: 3,07 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2022. december 31-ét, illetve a 2021. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A tényleges cash-flow-k eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban. További információk a 4.4.1 megjegyzésben. 5.2 Tőkekockázat kezelése A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. 2022-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 15 000 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2021-ben 15 311 millió forintot) és a Társaság Igazgatósága a 2023 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 29 459 millió forint osztalék kifizetését javasolja. A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak. A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 666 milliárd forintot tett ki 2022. december 31-én (2021: 636 milliárd forint), lásd 16. megjegyzést.
214 6 NYERESÉGADÓ 6.1 Nyereségadók – számviteli politikák A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az Adózott eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. 6.1.1 Tényleges adó A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A nyereségadók a társasági adóból, a helyi iparűzési adóból és az egyéb nyereségadókból állnak. 6.1.1.1 Társasági adó A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adó alapja az adóalany számviteli eredménye, módosítva a le nem vonható és nem adóköteles tételekkel. A kapott osztalékhoz kapcsolódó forrásadó is bemutatásra kerül a társasági adóban. 2017. január 1-jétől a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os. 6.1.1.2 Helyi iparűzési adó és egyéb nyereségadók A helyi iparűzési adó, olyan helyi szinten kivetett magyarországi adónem, amelyet a társaságok nettó módon számolt eredményére vetnek ki, rendszerint a társasági adónál jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az alkalmazott adókulcs. Az egyéb nyereségadók az innovációs járulékot tartalmazzák, amelyet a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan kell kalkulálni, de alacsonyabb az adókulcs és a központi költségvetésbe kerül befizetésre. 6.1.2 Halasztott adó Halasztott adó az eszközök és kötelezettségek adóalapja és a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke közötti átmeneti különbségek után kerül elszámolásra. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem üzleti kombinációs – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan – jogszabályba foglalt vagy lényegileg jogszabályba foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek az átmeneti különbözetek visszafordulásának időpontjában is. Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.
215 6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban Az alábbi tábla mutatja az eredményre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét. Nyereségadó ráfordítás 2021 2022 Társasági adó.......................................................................................... 2 032 1 627 Helyi iparűzési adó.................................................................................. 7 428 7 944 Egyéb nyereségadó ............................................................................... 1 142 1 254 Halasztott adó ráfordítás ........................................................................ 3 266 3 306 Összesen ................................................................................................. 13 868 14 131 6.2.1 Adólevezetés Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk. 2021 2022 Adózás előtti eredmény .................................................................... 68 412 73 660 Számított adó 9% .............................................................................. (a) -6 157 -6 629 Adóalapot nem képező tételek adóhatása....................................... (b) 640 1 304 Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ............................. (c) -561 -462 Helyi iparűzési adó ............................................................................ (d) -7 428 -7 944 Egyéb nyereségadók ........................................................................ (d) -1 142 -1 254 Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása............................. (e) 771 828 Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ............................... (f) 9 26 Nyereségadó ráfordítás .................................................................. -13 868 -14 131 Effektív adókulcs .............................................................................. 20,27% 19,18% (a) A fenti megbontásnál alkalmazott adókulcs, a magyarországi társasági adókulcs, melynek mértéke 2022-ben 9% (2021-ben 9%). (b) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei az adózás előtti eredménynek, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek az egyedi beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe. (c) A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását. (d) A helyi iparűzési adó és az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék, melyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez. (e) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg. (f) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.
216 6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adókövetelések és -kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja. 6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei a következőek: Egyenleg 2020.12.31 Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2021.12.31. Eredmény- kimutatás hatás Egyéb mozgások Egyenleg 2022.12.31. Halasztott adó követelés/(kötelezettség) Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés).......................................... 502 -4 258 4 642 886 -3 207 6 052 3 731 Követelések és készletek értékvesztése ........................................ 1 143 173 - 1 316 86 - 1 402 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak ................................. -6 305 575 - -5 730 -123 - -5 853 Goodwill ................................................ -14 481 - - -14 481 - - -14 481 Céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre ...................................... 1 446 245 - 1 691 -62 - 1 629 Összes nettó halasztott adó ................ -17 695 -3 265 4 642 -16 318 -3 306 6 052 -13 572 Ebből: halasztott adó kötelezettség..... -20 786 -20 211 -20 334 Ebből: halasztott adó követelés ........... 3 091 3 893 6 762 Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a 2021-ben és 2022-ben elszámolt energiahatékonyság-javító beruházási adókedvezmény növekedését. A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra. A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20 799 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2022. december 31-én (2021-ben 20 799 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget). A goodwillen képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwillhez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség. 6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény A Magyar Telekom Nyrt. 2020 óta energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. A beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képzett a Társaság. Az adókedvezményből 3 237 millió forintot a 2022-es adóelszámolás során érvényesít a Társaság, a fennmaradó 3 731 millió forintos hányad pedig halasztott adó követelésként marad a könyveiben, ezt várhatóan a 2023-ban keletkező társasági adókötelezettséggel szemben fogja felhasználni.
217 Az energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak a 2022. december 31-i állapotnak megfelelően: Kedvezmény keletkezésének éve Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege Megállapított adó- kedvezmény Adó- ráfordítással szemben megjelenített növekedés Felhasznált adó- kedvezmény Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2022.12.31 Lejárat éve 2020 7 650 2 752 9 -2 761 - 2025 2021 12 614 4 642 26 -4 668 - 2026 2022 15 529 6 052 - -2 321 3 731 2027 Összesen ............. 35 793 13 446 35 -9 750 3 731 Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kellett teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak. 6.4 A tényleges adó a Cash-flow kimutatásban A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban. Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow kimutatásban: Tevékenységek a Cash-flow kimutatásban 2021 2022 Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra)........ -11 724 -15 640 Befektetési tevékenységből származó cash-flow (az adóbevallásban a beruházási adókedvezményre igénybe vett) ........................................................................................... 2 249 4 264 Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ..................................................................... - - Összesen ................................................................................................................................. -9 475 -11 376 A Magyar Telekom 2020 óta hajt végre energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2021-ben és 2022-ben csökkentett társasági adót fiezetett. 6.5 Adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna. 6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése A Magyar Telekom által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik. 7 KÉSZLETEK 7.1 Készletek – számviteli politikák A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan
218 felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár. A készletek értékvesztését az Egyéb működési ráfordítások között számoljuk el. 7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban 2021.12.31. 2022.12.31. Továbbértékesített készletek ..................................................................... 12 620 18 904 Egyéb készletek.......................................................................................... 596 511 13 216 19 415 Értékvesztés ............................................................................................... -2 - Összesen .................................................................................................... 13 214 19 415 A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2021., sem 2022. december 31-én. A készletekre elszámolt értékvesztés, sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. 8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 8.1 Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek – Számviteli politikák Az „értékesítésre tartott eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotában készen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek az eszközök a könyv szerinti értékük és az elidegenítési költséggel csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre tartott eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra. Amennyiben az eszközök értékesítésre történő kijelölési kritériuma megszűnik, úgy azokat a továbbiakban nem lehet értékesítésre kijelöltként nyilvántartani. Azon eszközöket, amelyek már nem minősülnek értékesítésre tartottnak, a következők közül az alacsonyabb értéken kell értékelni: az értékesítésre tartott minősítését megelőző könyv szerinti értéke, módosítva az értékcsökkenéssel, amortizációval, amelyet elszámoltak volna, ha az eszköz nem lett volna értékesítésre kijelölve és annak megtérülő értéke a megtartásra vonatkozó döntés meghozatalának időpontjában. 8.2 Értékesítésre tartott eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Értékesítésre tartott eszközök és kapcsolódó kötelezettségek az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 2021.12.31. 2022.12.31. Ingatlanok, gépek és berendezések ...................................................... 115 - Összesen ................................................................................................ 115 - 9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK 9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre.
219 Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni (lásd 13. megjegyzést). Az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1 megjegyzés). Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is. Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredményben (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredményben (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama. Az ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő: Év Épületek ...................................................................................................................................... 5–50 Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ............................................................. 3–38 Egyéb távközlési berendezések ................................................................................................ 2–25 Egyéb berendezések ................................................................................................................. 2–50 Az üzemelő ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak hasznos élettartama növekedhet, ha felújítás történik az eszközön. Automatikusan nem történik hasznos élettartam módosítás, csak abban az esetben, ha a beruházás eredményeként jelentősen megnövekedik az eszköz hasznos élettartama, ami egyedileg, megalapozott szakértői döntés alapján kerül meghatározásra. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke (FVLCD) és használati értéke közül a magasabb. A megtérülő értéket az eszközökre vonatkozóan egyedileg kell megbecsülni. Ha az eszköz megtérülő értékének meghatározása egyedileg nem lehetséges, annak a pénztermelő egységnek (CGU) a megtérülő értékét kell megállapítani, amelyhez az eszköz tartozik. Ezen eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető. Az FVLCD különböző értékelési módszerek segítségével kerül meghatározásra. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli szokásos piaci tranzakció tapasztalatainak felhasználása; egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Ha az FVLCD meghaladja az eszköz vagy a CGU könyv szerinti értékét, akkor az eszközre vagy CGU-ra vonatkozóan nem kerül értékvesztés elszámolásra és nem szükséges kiszámolni az eszközök használati értékét.
220 Az ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztése az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás soron kerül elszámolásra. 9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2021.01.01. Bruttó érték .................................................................. 88 615 926 459 72 862 1 087 936 Halmozott értékcsökkenés .......................................... -39 967 -635 760 -61 579 -737 306 Könyv szerinti érték .................................................... 48 648 290 699 11 283 350 630 Ebből értékesítésre tartott eszközök ........................... -489 350 141 Könyv szerinti érték – 2021.01.01. ............................ 48 648 290 699 11 283 350 630 Beruházás ...................................................................... 555 63 193 2 526 66 274 Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ................................................................ 254 - - 254 Kivezetés ...................................................................... -680 -416 -242 -1 338 Tárgyévi értékcsökkenés ............................................. -2 851 -55 006 -4 242 -62 099 Átsorolás ....................................................................... 533 1 569 265 2 367 Könyv szerinti érték – 2021.12.31. ............................ 46 459 300 039 9 590 356 088 2021.12.31. Bruttó érték .................................................................. 88 984 937 463 70 087 1 096 534 Halmozott értékcsökkenés .......................................... -42 525 -637 424 -60 497 -740 446 Könyv szerinti érték .................................................... 46 459 300 039 9 590 356 088 Ebből értékesítésre tartott eszközök ........................... -115 355 973 Könyv szerinti érték – 2022.01.01. ............................ 46 459 300 039 9 590 356 088 Beruházás ...................................................................... 433 81 901 2 104 84 438 Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás................................................................. 516 - - 516 Kivezetés ...................................................................... -96 -455 -84 -635 Tárgyévi értékcsökkenés ............................................. -2 574 -49 244 -3 981 -55 799 Átsorolás ....................................................................... 244 243 389 876 Könyv szerinti érték – 2022.12.31. ............................ 44 982 332 484 8 018 385 484 2022.12.31. Bruttó érték .................................................................. 89 245 968 345 65 237 1 122 827 Halmozott értékcsökkenés ........................................... -44 263 -635 861 -57 219 -737 343 Könyv szerinti érték ..................................................... 44 982 332 484 8 018 385 484 Ebből értékesítésre tartott eszközök ............................ - 385 484 A fenti tábla tartalmazza azokat a tárgyi eszközöket, amelyek operatív lízingbe vannak adva, további információ a 17.3 megjegyzésben található.
221 A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben. Telek és épületek Távközlési eszközök Egyéb Összesen 2021.01.01. Bruttó érték ................................................................... 90 991 50 739 7 791 149 521 Halmozott étékcsökkenés ............................................ -19 278 -8 673 -3 625 -31 576 Könyv szerinti érték – 2021.01.01. ............................ 71 713 42 066 4 166 117 945 Beruházás ...................................................................... 8 529 13 808 1 893 24 230 Kivezetés ....................................................................... -962 -439 -69 -1 470 Tárgyévi értékcsökkenés ............................................. -10 399 -6 247 -1 868 -18 514 Átsorolás ....................................................................... - -2 205 - -2 205 Könyv szerinti érték – 2021.12.31.............................. 68 881 46 983 4 122 119 986 2021.12.31. Bruttó érték ................................................................... 97 524 61 325 8 636 167 485 Halmozott értékcsökkenés ........................................... -28 643 -14 342 -4 514 -47 499 Könyv szerinti érték ..................................................... 68 881 46 983 4 122 119 986 Könyv szerinti érték – 2022.01.01.............................. 68 881 46 983 4 122 119 986 Beruházás ...................................................................... 9 813 9 412 10 556 29 781 Kivezetés ....................................................................... -858 -10 659 -679 -12 196 Tárgyévi értékcsökkenés ............................................. -11 077 -4 708 -4 020 -19 805 Átsorolás ....................................................................... - -876 - -876 Könyv szerinti érték – 2022.12.31.............................. 66 759 40 152 9 979 116 890 2022.12.31. Bruttó érték ................................................................... 105 100 52 579 15 601 173 279 Halmozott értékcsökkenés ........................................... -38 341 -12 427 -5 622 -56 389 Könyv szerinti érték ..................................................... 66 759 40 152 9 979 116 890 Az ingatlanok, gépek és berendezések 2022. december 31-i záró egyenlege 49 919 millió forint értékben (2021: 44 910 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható. A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módosítani a céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók. A Társaság sem 2021-ben, sem 2022-ben nem számolt el értékvesztést. A Társaság ingatlanjai, gépei és berendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2021., sem 2022. december 31-én.
222 9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2022. évi felülvizsgálatának eredménye számos eszköz hasznos élettartamát érintette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2022 2023 2024 2025 2025 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) .................................. 1 351 -1 292 3155 105 -479 A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2021. évi felülvizsgálatának eredménye számos eszköz hasznos élettartamát érintette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2021 2022 2023 2024 2024 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) .................................. -360 742 8744 62 -1 318 10 IMMATERIÁLIS JAVAK 10.1 Immateriális javak – számviteli politikák Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre. A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor általában költségként számoljuk el. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva. A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak között kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül kimutatásra. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.
223 Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő: Év Szoftverek ........................................................................................................................... 2–24 Koncessziók és licencek ..................................................................................................... 3–25 Egyéb immateriális javak ................................................................................................... 3–10 Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokhoz a leányvállalati részesedésekhez kapcsolódóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS- ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba. A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Társaság részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását. Minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy az immateriális javak könyv szerinti értéke valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek). A Társaság egyedi immateriális javainak megtérülő értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyedi eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság az egyedi eszközöket pénztermelő egységekhez rendeli, majd a valós értéket a pénztermelő egységek szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a pénztermelő egységekhez rendeljük. A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is. A működési szegmensek megtérülő értékét a Társaság az elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash- flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés- vizsgálatának kiindulási pontját. Amíg az FVLCD meghaladja a CGU könyv szerinti értékét, addig a CGU-ra vonatkozóan nem kerül értékvesztés elszámolásra és nem szükséges kiszámolni az eszközök használati értékét. A használati érték megállapítása csak abban az esetben szükséges, ha az FVLCD nem haladja meg a működési szegment könyv szerinti értékét. Amennyiben a megtérülő érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.
224 10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Goodwill Koncessziók és licencek Szoftver Egyéb Összesen 2021.01.01. Bruttó érték ..................................................... 173 572 281 733 292 953 13 463 761 721 Halmozott értékcsökkenés .............................. - -101 497 -224 943 -6 293 -332 733 Könyv szerinti érték ........................................ 173 572 180 236 68 010 7 170 428 988 Könyv szerinti érték – 2021.01.01. ............... 173 572 180 236 68 010 7 170 428 988 Beruházás ......................................................... - 83 090 18 763 2 839 104 692 Kivezetés .......................................................... - - -4 - -4 Tárgyévi értékcsökkenés ................................ - -19 271 -19 812 -3 033 -42 116 Átsorolás .......................................................... - - - -163 -163 Könyv szerinti érték – 2021.12.31................. 173 572 244 055 66 957 6 813 491 397 2021.12.31. Bruttó érték ..................................................... 173 572 343 512 282 740 15 724 815 548 Halmozott értékcsökkenés .............................. - -99 457 -215 783 -8 911 -324 151 Könyv szerinti érték ....................................... 173 572 244 055 66 957 6 813 491 397 Könyv szerinti érték – 2022.01.01................. 173 572 244 055 66 957 6 813 491 397 Beruházás ......................................................... - 293 15 538 3 193 19 024 Kivezetés .......................................................... - - -111 - -111 Tárgyévi értékcsökkenés ................................ - -16 803 -18 625 -3 177 -38 605 Átsorolás .......................................................... - -438 361 77 - Könyv szerinti érték – 2022.12.31................. 173 572 227 107 64 120 6 906 471 705 2022.12.31. Bruttó érték ..................................................... 173 572 262 696 280 446 18 982 735 696 Halmozott értékcsökkenés .............................. - -35 589 -216 326 -12 076 -263 991 Könyv szerinti érték ....................................... 173 572 227 107 64 120 6 906 471 705 Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Új frekvenciák megszerzésére került sor 2021-ben, ami jelentősen megnövelte a koncessziók és a licencek könyv szerinti értékét. A megvásárolt 900 MHZ és 1800 MHz frekvenciákkal kapcsolatosan 83,1 milliárd forint került elszámolásra, amely tartalmazza az egyszeri frekvencia díjat és az éves frekvenciadíjak jelenértékét. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkuláció a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 4.4.4.1, 10.5, 28 és 34.2 megjegyzések tartalmaznak. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Társaság immateriális javai sem 2021., sem 2022. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.
225 10.3 Hasznos élettartam Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata 2021-ben és 2022-ben nagy számú eszköz - elsősorban szoftverek - hasznos élettartamát érintette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult. 2022 2023 2024 2025 2025 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ..................................... -2 328 17 481 536 1 294 2021 2022 2023 2024 2024 után Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ..................................... -1 135 261 948 138 -212 10.4 Goodwill Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokra a részesedésekre vonatkozóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba. A Társaság az alábbi beolvadt részesedésekre vonatkozóan mutat ki goodwillt: 2021.12.31 2022.12.31 T-Mobile........................................................................... 161 374 161 374 KTV/T-Kábel ..................................................................... 4 408 4 408 T-Online ............................................................................ 54 54 Emitel Zrt.......................................................................... 6 471 6 471 Dél-Vonal Kft.................................................................... 100 100 Kábel TV akvizíció ............................................................ 462 462 Modultechnika Kft. .......................................................... 703 703 Összesen .......................................................................... 173 572 173 572 A Magyar Telekom Csoport szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmens meghatározó része, A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre. Az MT-Magyarország szegmens megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, ezért nincs arra szükség, hogy a Társaságban jelentett goodwill esetében értékvesztést kelljen elszámolni. A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben. 2021.12.31 2022.12.31 Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke Goodwill könyv szerinti értéke Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) Működési szegmens megtérülő értéke MT-Magyarország .... 192 314 1 035 769 1 507 266 192 514 1 052 686 1 368 990
226 A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2021-ben és 2022-ben lefolytatott értékvesztés-vizsgálat megállapította, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni. 10.5 Egyedileg jelentős immateriális javak A Társaság egyedileg jelentős immateriális javai a mobil licencek. A jelentős licencek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről a 34.2 megjegyzésben. 2021.12.31. 2022.12.31. Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) Könyv szerinti érték Hátralévő hasznos élettartam (év) 700 MHz .................................................. 38 447 18 36 340 17 800 MHz .................................................. 27 463 12 25 266 11 900 MHz .................................................. 39 584 12-21 37 047 11-20 1800 MHz................................................ 67 774 12-21 63 845 11-20 2100 MHz................................................ 29 047 5-18 26 019 4-17 2600 MHz................................................ 12 358 12 11 370 11 26 GHz..................................................... 242 2-5 145 1-4 3600 MHz................................................ 28 905 18 26 905 17 Egyéb ....................................................... 235 5 169 4 Koncessziók és licencek összesen ......... 244 055 227 107 11 BEFEKTETÉSEK 11.1 Befektetések – számviteli politikák A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő vételárat, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a piacon vagy a befektetés technológiai, közgazdasági és jogi környezetében. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagy társult vállalkozás osztalékot fizet, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét.
227 Amennyiben az előbb említett három vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd forint könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapú értékvesztés vizsgálatot. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. Ha az eszköz vagy a pénzbevételt generáló egységek megtérülő értékére vonatkozó becslések javulnak a legutóbbi értékvesztés elszámolása óta, akkor a korábban elszámolt értékvesztés – a goodwill kivételével - visszaírható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb, a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket. További információk a 3.2.2 megjegyzésben. 11.2 Befektetések A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik. 2021. és 2022. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következő táblázat foglalja össze. 2021.01.01. Nyitó egyenleg Változások 2021-ben 2021. 12.31. Könyv szerinti érték Változások 2022-ben 2022. 12.31. Könyv szerinti érték Stonebridge A.D. ............................ 77 999 - 77 999 - 77 999 T-Systems Magyarország Zrt.......... 41 984 - 41 984 - 41 984 Cecoin Kft. ...................................... - - - 3 817 3 817 Combridge S.R.L . ............................ 2 544 - 2 544 - 2 544 Novatel E.O.O.D. ............................. 1 999 - 1 999 - 1 999 Investel Zrt....................................... 1 658 - 1 658 - 1 658 Egyéb ............................................... 5 426 - 5 426 - 5 426 Összesen ......................................... 131 610 - 131 610 3 817 135 427 A Társaság 2022-ben lehívta a Cecoin Kft. üzletrészére vonatkozó vételi opcióját, mely lehetőséget biztosított számára egy 110 ezer lefedési pontot elérő optikai hálózat megszerzésére Magyarországon (lásd 29. megjegyzést). A Társaság megvizsgálta a 11.1 pontban említett indikátorokat, amely után elvégezte a szükséges teszteket és ennek következtében 2022-ben értékvesztést számolt el a Cecoin Kft.-beli befektetésére (további információk a 3.2.2 megjegyzésben). A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedéseinek rövid bemutatása: Stonebridge Communications A.D. Skopje (Stonebridge A.D.) 2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött az Észak-macedón Köztársaság kormányával a Makedonski Telekom A.D. 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Észak- Macedónia vezető távközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-os tulajdoni hányad 2001-ben egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van. T-Systems Magyarország Zrt. (Telekom Rendszerintegráció Zrt.) A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. (a T-Systems Magyarország Zrt. elődje) 100%-os tulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt.
228 2022. január 31-én a Magyar Telekom Csoport értékesítette a Pan-Inform Kft.-ben fennálló 100%-os részesedését, melynek egyedüli tulajdonosa a TSM Zrt. volt. A megállapodás a magyarországi központi, digitális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevekénységeket érintette, melyek 2022 év végén részben a TSM Zrt. üzemeltetésében voltak. Ezen tranzakció nem érintette a befektetések értékét. 2023. február 1-jén a T-System Magyarország Zrt. neve Telekom Rendszerintegráció Zrt.-re változott. Combridge S.R.L. A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge S.R.L-ben. Novatel E.O.O.D. A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel E.O.O.D-ben. A közös szerveződés olyan szerveződés, amely felett két vagy több fél közös ellenőrzést gyakorol. A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. A közös ellenőrzés egy szerveződés felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a releváns tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A Társaságnak sem 2021., sem 2022. december 31-én nem volt közös vállalkozása. Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek felett a Társaság jelentős befolyással bír, viszont nem ellenőrzi azokat; ez általában 20% és 50% közötti szavazati jogot tükröz. A Társaságnak sem 2021., sem 2022. december 31-én nem volt társult vállalkozása. 11.3 Közös tevékenységek 2015-ben a Társaság és a Yettel Magyarország (korábban: Telenor Magyarország) megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Yettel Magyarország Nyugat- Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Yettel közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Yettel felé és a Yettel által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős. Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
229 12 EGYÉB ESZKÖZÖK Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak bemutatva. 12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök 2021.12.31. 2022.12.31. Aktív időbeli elhatárolások............................................................................ 3 121 5 544 Egyéb adókövetelés...................................................................................... 858 208 Egyéb követelések ........................................................................................ 326 493 Összesen ....................................................................................................... 4 305 6 245 12.2 Egyéb befektetett eszközök Az Egyéb befektetett eszközök 6 963 millió forint értékű eszközt tartalmaznak, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (lásd 18.4 megjegyzés), valamint 21 millió forint hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatást, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Társaság munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak. 13 CÉLTARTALÉKOK 13.1 Céltartalékok – számviteli politikák Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra és felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben halmozódnak fel. A céltartalékképzés miatti ráfordítások az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot jellemzően az eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.
230 13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Vég- kielégítés Részvény alapú kifizetések Egyéb munka- vállalókhoz kap- csolódó Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen Jogi ügyek Eszköz- helyreállí- tási kötele- zettség Egyéb Összesen 2021.01.01. ...................... 1 871 1 861 8 3 740 455 8 210 205 12 610 Feloldás............................ -330 -88 -1 -419 -19 -8 -335 -781 Képzés.............................. 1 989 1 663 3 3 655 552 262 1 909 6 378 Kamat............................... - -6 - -6 486 174 - 654 Felhasználás (kamatkomponenssel) ...... -2 914 -1 133 -1 -4 048 -22 -42 -450 -4 562 2021.12.31. ...................... 616 2 297 9 2 922 1 452 8 596 1 329 14 299 Ebből rövid lejáratú rész.... 485 1 499 - 1 984 - 24 165 2 173 Ebből hosszú lejáratú rész . 131 798 9 938 1 452 8 572 1 164 12 126 2022.01.01. ...................... 616 2 297 9 2 922 1 452 8 596 1 329 14 299 Feloldás............................ -112 -110 - -222 -9 -12 -1 351 -1 594 Képzés.............................. 1 268 1 324 6 2 598 29 516 561 3 704 Kamat............................... - -24 - -24 80 505 - 561 Felhasználás (kamatkomponenssel) ...... -1 030 -1 697 -2 -2 729 -56 -58 -52 -2 895 2022.12.31. ...................... 742 1 790 13 2 545 1 496 9 547 487 14 075 Ebből rövid lejáratú rész.... 675 1 020 - 1 695 18 19 250 1 982 Ebből hosszú lejáratú rész . 67 770 13 850 1 478 9 528 237 12 093 A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása. Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben. 13.2.1 Végkielégítés A 2022. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2023. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek a szolgáltatásuk nyújtásának megszűnését követően. A 2021. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2022. évi hatékonysági elvárásai miatt. 2022-ben 331 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2021-ben 541 fő), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2022. december 31-i egyenlege 119 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2021-ben 96 fő). A 2022 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 1 322 millió forint került kifizetésre (2021-ben 3 178 millió forint).
231 13.2.2 Részvény alapú kifizetések A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak. 13.2.3 Jogi ügyek A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek. 13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2022-ben, sem 2021-ben nem következett be jelentős változás. 13.2.5 Egyéb céltartalékok Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz. 14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2021.12.31. 2022.12.31. Távközlési pótadó......................................................................................... (a) - 2 120 Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ............................... 7 056 8 327 Bérek ............................................................................................................. 4 828 5 609 Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ...................................................... 2 040 2 008 Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előleg ........... (b) 12 5 Egyéb kötelezettségek ................................................................................. 57 86 Összesen ....................................................................................................... 13 993 18 155 (a) Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). További információk a 2.2.2 megjegyzésben találhatók. (b) Lásd még a 4.2.4.2 megjegyzést. 15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Az alábbi táblázat az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek egyenlegét mutatja: 2021.12.31. 2022.12.31. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ........................................................ 2 474 2 034 A kötvények 2020-as bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67 875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2 948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,26%. A kötvények a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között. További információkért lásd a 4.4.2 megjegyzést.
232 16 SAJÁT TŐKE 16.1 Saját tőke megfelelési tábla Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll. 2021.12.31. 2022.12.31. Jegyzett tőke ............................................................................................................................ 104 274 100 580 Tartalékok ................................................................................................................................. 496 550 524 355 Saját részvények ....................................................................................................................... -19 566 -18 742 Tárgyévi nyereség / veszteség ................................................................................................ 54 544 59 529 114/B. § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke .................................................................................. 635 802 665 722 114/B. § (4) a) saját tőke ......................................................................................................... 635 802 665 722 Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül ...................................................................................................................................... 104 274 100 580 Visszavásárolt saját részvény névértéke (-).............................................................................. -4 578 -4 308 114/B. § (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke* ...................................................................... 99 696 96 272 114/B. § (4) c) Jegyzett, de be nem fizetett tőke ................................................................. - - A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának ..................... 12 390 11 974 114/B. § (4) d) Tőketartalék.................................................................................................... 12 390 11 974 IFRS-ek szerinti Éves Beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±) ........................................................................................................................ 469 171 497 947 114/B. § (4) e) Eredménytartalék ........................................................................................... 469 171 497 947 114/B. § (4) f) Értékelési tartalék ........................................................................................... - - Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség ................................................................................................. 54 544 59 529 114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség ....................................................................... 54 544 59 529 114/B. § (4) h) Lekötött tartalék............................................................................................. - - 114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése Cégbíróságon bejegyzett tőke ................................................................................................. 104 274 100 580 IFRS-ek szerinti jegyzett tőke ................................................................................................... 99 696 96 272 Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke) ................................................................. 4 578 4 308 114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó Éves Beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is) ..................................................................................................... 523 715 557 476 Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék .......................................... 523 715 557 476 * A jegyzett tőke a létesítő okiratban rögzített jegyzett tőke értékét mutatja a mérlegben, a fenti táblázat a Szt. hivatkozott paragrafusa előírásaiban meghatározott levezetést tartalmazza.
233 17 LÍZINGEK 17.1 Lízingek – számviteli politika Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében. Megjelenítési kivételek Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg. ▪ A Társaság döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség. ▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni. Lízing futamideje A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a Magyar Telekom az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Magyar Telekom általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében). A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízingkötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése. Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek” Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabbítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót. Lízingfizetések A lízingfizetések olyan kifizetések, amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt. A Társaság döntése szerint alkalmazott gyakorlati megoldás az, hogy nem választja le a lízing komponenst a nem-lízing jellegű komponensektől a lízingbevevő oldalán (az adatközpontok és autóparkok kivételével). Ennek eredményeként, a lízing és nem-lízing komponenseket egységes lízing elemként veszi figyelembe. Az IFRS 16 szerinti megjelenítési és értékelési követelményekkel összhangban, a lízingkötelezettség kezdeti értékelése magában foglalja az indextől vagy rátától függő lízingfizetéseket, ilyenek pl. a fogyasztói árindex (CPI) vagy egy piaci kamatláb, mint például a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR). Ezzel szemben azok a változó lízingdíjak, amelyek nem indexen vagy rátán alapulnak (pl. a mögöttes eszköz teljesítményéhez vagy használatához kapcsolódó változó lízingdíjak) és amelyek lényegükben nem fix kifizetések, nem képezik a lízingkifizetések részét, azok az eredményben kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor az adott kifizetést kiváltó esemény vagy körülmény bekövetkezik.
234 A lízingkötelezettség újraértékelése Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek. A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítás opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában. Lízingmódosítások könyvelése A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást. A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül: ▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és ▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint. Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak. Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és: ▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve ▪ a minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt. Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra. Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbevevő esetében Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás A Társaság döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában a Magyar Telekom külön szerepelteti a használatijog-eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget. Ezen kívül a lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltség a pénzügyi ráfordítások egyik összetevője, ami külön tételként jelenik meg az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.
235 Cash-flow kimutatás Az alábbi tételek a cash-flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg: ▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, a Társaság számviteli politikájának megfelelően, amely szerint a kamatkifizetések a működési cash-flow részeként kerülnek kimutatásra; ▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések. A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash-flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek meg. Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbeadó esetében Lízingek szerepeltetése az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban. Az operatív lízing bevételek sortétel a Megjegyzésekben “Egyéb források” néven szerepel (lásd 18.3.1 megjegyzést). A Magyar Telekom lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Társaságnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben. Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e A Társaság egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, a Magyar Telekom, mint eladó-lízingbevevő, a visszlízing tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függően). Annak eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, a Társaság először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó- lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. A Társaságnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó-lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint. Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót. Visszlízing könyvelése − az eszköztranszfer értékesítésnek minősül Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó-lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza. A Magyar Telekom pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással. Allízingek Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad. Az allízingeket a Magyar Telekom, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján.
236 Az allízing pénzügyi lízing Ha a Magyar Telekom az allízinget pénzügyi lízingnek tekinti, a lízingügyletet az alábbi módon mutatja ki nyilvántartásában: ▪ kivezeti a fő lízingügyletben érintett, használatijog-eszközt, melyet tovább ad az allízing bérlőjének, és elszámolja az allízinggel kapcsolatos nettó befektetését; ▪ az eredménykimutatásban elszámol minden különbséget a használatijog-eszköz és az allízinggel kapcsolatos nettó befektetése között (pénzügyi lízing követelés); és ▪ a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban továbbra is szerepelteti a főlízingből eredő lízingkötelezettséget, ami a fő lízingbeadó felé fennálló lízingdíj tartozást jelenti. Az allízing kezdőnapján, ha a Magyar Telekom nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel. Az allízingek kimutatása és közzététele Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. A Magyar Telekom azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak. A Magyar Telekom ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek. Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira. Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés Pénzügyi lízing - Definíció A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek) Operatív lízing – Definíció Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével.
237 17.2 Pénzügyi lízingek 17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott épületeket és eszközöket – irodahelyiségek, sötétszálak, szélessávú hálózat, telephelyek – foglalják magukban, amelyeknél IT szolgáltatásra vonatkozó szerződés keretében a Társaság a szolgáltató. A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2021. és 2022. december 31-én az alábbiak szerint alakultak: 2021.12.31. 2022.12.31. Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés Jelenérték Kamatrész Minimális lízingdíj- követelés 1 éven belüli ............... 443 289 732 276 224 500 1–2 év között ............. 437 267 704 206 208 413 2–3 év között ............. 376 246 622 222 192 413 3–4 év között ............. 397 225 622 232 175 407 4–5 év között ............. 412 203 615 250 156 407 5 éven túl .................... 3 406 694 4 100 1 808 459 2 266 Összesen .................... 5 471 1 924 7 395 2 994 1 414 4 406 A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés) A nem garantált maradványérték hatása a Társaság eredményére nézve nem jelentős. 17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság mint lízingbevevő A lízingkötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak. A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek, futamidejük 2–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak. Az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-13 év, távközlési berendezések esetében 3-15 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-5 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a Társaságtól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását. A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3 megjegyzésben található.
238 Az alábbi összegek kerültek az eredményben elszámolásra: 2021 2022 Használatijog-eszköz értékcsökkenése ........................................ 18 514 19 804 Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek .................. 5 696 5 972 Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége ................................. 465 4 232 A lízingkötelezettségek értékelésében nem szereplő változó lízingdíjakkal kapcsolatos költség ................................................ (a) - 1 704 Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből ....................... - - a) 2022. január 1-jétől megváltozott az előfizetői/szolgáltatási számon alapuló bérleti díjak kezelése az IFRS 16 szerint, mivel ezek változó (teljesítményalapú) befizetésnek minősülnek, így az eredménykimutatásban kell elszámolni. A változás a hálózatbérleti szerződéseket érintette. 2022-ben ezekhez a szerződésekhez kapcsolódóan a változó lízingdíjak jövőbeni készpénz kiáramlása 5 836 millió forint volt, amely nem jelenik meg a lízingkötelezettségek értékelésében. A Társaság teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2022-ben 19 440 millió forintot tett ki (2021-ben 21 136 millió forint). A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, melyek 2022. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 9 281 millió forintot értek el (2021-ben 10 446 millió forint). A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 16 943 millió forint (2021-ben 13 825 millió forint) a lehívásra kerülő hosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek. A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján. 2022. december 31-én nem volt olyan maradványérték-garancia, amelynek a Társaság potenciálisan ki lenne téve, és amely nem került a lízingkötelezettségek értékelésében figyelembe véve (2021-ben: 88 millió forint). 17.3 Operatív lízing – a Társaság, mint bérbeadó Az alábbi táblázatok a Társaság mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és 2021-től az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó. 2021.12.31. 2022.12.31. Éven belüli .............................................................................. ................................................................................................ 3 859 4 174 1-2 év közötti ......................................................................... ................................................................................................ 3 405 3 641 2-3 év közötti ......................................................................... 3 153 3 417 3-4 év közötti ......................................................................... 3 048 3 269 4-5 év közötti ......................................................................... 2 499 2 769 5 éven túli ............................................................................... 1 249 1 391 Összesen ................................................................................ 17 213 18 661 2022-ben az operatív lízingből származó lízingbevétel 5 158 millió forint volt. A Társaságnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele. Az operatív lízing becsült várható hitelezési vesztesége nem minősül jelentősnek és nem került elszámolásra.
239 Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok szerint: Épületek Telekom- munikációs eszközök Összesen 2021.01.01. Bruttó érték ................................................................................. 3 997 1 681 5 678 Halmozott értékcsökkenés ......................................................... -1 679 -874 -2 553 Könyv szerinti érték - 2021.01.01 ............................................. 2 318 807 3 125 Könyv szerinti érték - 2021.01.01 ............................................. 2 318 807 3 125 Növekedés .................................................................................. 83 1 128 1 211 Kivezetés ..................................................................................... -136 -159 -295 Tárgyévi értékcsökkenés ........................................................... -123 -334 -457 Könyv szerinti érték – 2021.12.31. .......................................... 2 142 1 442 3 584 2021.12.31. Bruttó érték ................................................................................. 3 782 2 493 6 275 Halmozott értékcsökkenés ......................................................... -1 640 -1 051 -2 691 Könyv szerinti érték – 2021.12.31. .......................................... 2 142 1 442 3 584 Könyv szerinti érték - 2022.01.01 ............................................. 2 142 1 442 3 584 Növekedés .................................................................................. 42 6 970 7 012 Kivezetés ..................................................................................... -144 -207 -351 Tárgyévi értékcsökkenés ........................................................... -108 -1 143 -1 251 Könyv szerinti érték – 2022.12.31. .......................................... 1 932 7 062 8 994 2022.12.31. Bruttó érték ................................................................................. 3 643 9 133 12 776 Halmozott értékcsökkenés ......................................................... -1 711 -2 071 -3 782 Könyv szerinti érték – 2022.12.31. .......................................... 1 932 7 062 8 994 18 BEVÉTELEK 18.1 Bevételek – számviteli politika 18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Társaság be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Társaság úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Társaság a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét. Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére. Gyakorlati megoldásként a Társaság a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Társaság észszerűen azt
240 várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz. Fő elvek ▪ Ha a Társaság áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy a vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Társaság a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Társaság ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez. További részletek a 3.4 megjegyzésben találhatók. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek vagy vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek) aktiválásra kerülnek és az egyéb rövid és hosszú lejáratú eszközök sorokon kerülnek bemutatásra a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor. További részletek a 3.4 megjegyzésben. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ A Társaság az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja, mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Társaság teljesíti. ▪ Amikor a Társaság egy szállító, saját márkájú digitális termékeinek a tovább értékesítője, és törvényes eladója, általánosságban akkor mondható, hogy elsődlegesen felel az ígért termék vagy szolgáltatás leszállításáért, ha a következő két feltétel együttesen teljesül: ▪ a Társaság az egyetlen fél, akivel az ügyfél szerződést köt; és ▪ a Társaságnak kell lennie az egyetlen félnek, aki felelős a vevő felé a termék elfogadhatóságáért, a támogatás nyújtásáért, a panaszok kezeléséért és a termékproblémák orvoslásáért. ▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz. Azon szolgáltatások esetében, amelyek szerződéses időszaka hosszabb mint egy év, ilyenek jellemzően az éven túli vevőkövetelések és a szerződéses eszközök, a bevétel elszámolása effektív kamatláb módszerrel történik, amely a 3.4 és 4.1.2 megjegyzésekben kerültek részletezésre. ▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Társaságnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. 18.1.2 Operatív lízingek árbevétele Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést. 18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele 18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik. Az előfizetői szerződés jellemzően készülékértékesítést, az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatás előfizetési díját és havi forgalmi díját tartalmazza. Az előfizetési és átalány díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A forgalmi árbevételek a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján, az igénybevétel időszakában kerülnek elszámolásra. A keskeny és szélessávú hozzáférésen keresztül nyújtott vezetékes, mobil és TV szolgáltatásokból származó bevétel előfizetői (post-paid) szerződéseknél az igénybevétel időszakában folyamatosan, az előre fizetett (pre-paid) szerződéseknél pedig használati alapon kerül elszámolásra. A streaming TV szolgáltatásból származó bevétel nettó módon kerül elszámolásra.
241 Az emelt díjas szolgáltatások jellemzően közvetített szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. szerencsejáték, parkolójegy, tömegközlekedés jegy, autópályamatrica vásárlás). amelyek árbevétele nettó módon kerül elszámolásra. A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek. Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre. A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerül elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát. A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra. Lásd még a 3.4 megjegyzést. Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, következésképpen a bevétel általában az áru és/vagy szolgáltatás egyedi eladási árát tükrözi. 18.2.2 Rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) árbevétel A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A rendszerintegrációs szerződések általában projektek keretében végzett testre szabott termék és/vagy szolgáltatások leszállítására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: fix áras vagy idő- és anyagfelhasználás-alapú szerződés. Fix áras szerződéseknél a teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. Ebben az esetben a bevételt a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy a felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg. Az idő- és felhasznált anyag alapon kiszámlázott szerződések esetében a bevétel az igénybevétel időszakában folyamatosan kerül elszámolásra. A folyamatos IT szolgáltatásokból – kiszervezett szolgáltatások – származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 (Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el. A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike: ▪ a vevő a Társaság általi teljesítéssel egyidőben megkapja és igénybe veszi a Társaság általi teljesítésből származó hasznot, mely a szerződéses időszak alatt folyamatosan nyújtott szolgáltatásokat (asztali számítógépes szolgáltatások, adatbázis-kezelési szolgáltatások, üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások) tartalmazza ▪ a Társaság általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést vagy a Társaság általi teljesítés nem hoz létre a Társaság számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Társaság érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez. Az ilyen jellegű projektek tartalmazhatnak pl. információs és kommunikációs technológiai (ICT) hálózattervezést és ehhez kapcsolódó beruházási munkákat, egy vagy több mérföldkővel a projekt időtartama alatt a kapcsolódó bevétel elszámolás szempontjából.
242 Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki. Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett. A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban kerül elszámolásra. A Társaság a szoftverértékesítés bevételét az ügynök-megbízó elszámolási módszer alapján számolja el. Lásd 18.1.1 megjegyzés. 18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban 18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása 2021 2022 Mobil árbevétel Hang alapú kiskereskedelmi .................................................................. 105 910 104 063 Hang alapú nagykereskedelmi .............................................................. 8 917 8 542 Adatbevételek ........................................................................................ 108 814 131 194 SMS......................................................................................................... 22 599 22 638 Készülékértékesítés árbevétele............................................................. 94 525 106 525 Egyéb mobilbevételek .......................................................................... 9 238 13 264 Mobil bevételek összesen .................................................................... 350 003 386 226 Vezetékes árbevétel Hang alapú kiskereskedelmi .................................................................. 31 742 29 392 Szélessávú kiskereskedelmi ................................................................... 53 133 62 415 TV ............................................................................................................ 46 691 50 626 Készülékértékesítés árbevétele............................................................. 18 658 16 184 Adatbevételek kiskereskedelmi* ........................................................... 10 202 10 491 Nagykereskedelmi bevétel .................................................................... 12 882 13 073 Egyéb vezetékes bevételek .................................................................... 14 569 15 159 Vezetékes bevételek összesen ............................................................. 187 877 197 340 RI/IT bevételek ....................................................................................... 10 412 9 388 Bevételek összesen ............................................................................... 548 292 592 954 Melyből: Vevői szerződésekből származó bevételek............................................ 544 419 587 796 Egyéb forrásból...................................................................................... 3 873 5 158 Az egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek. 2022-ben a CPE operatív lízingjének bevételében jelentősebb növekedés következett be (1 665 millió forint). A Társaság egyetlen ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (harmadik fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná. A bevételek földrajzi szegmentációját lásd a 33. megjegyzésben.
243 18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek A Társaság szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat, valamint halasztott bevételeket tartalmaznak. 2021.12.31. 2022.12.31. Szerződéses eszközök – rövid lejáratú ........................................................... 13 158 13 805 Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú......................................................... 3 620 3 385 Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú ............................................... -8 090 -8 565 Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek)........................................... 8 688 8 625 A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ............. 6 751 6 868 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ................................................................ 6 089 6 963 A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ................................... -6 068 -7 360 A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés a vevőkövetelésekkel együtt került bemutatásra a 4.2.2.2 megjegyzésben, melynek összege 1 036 millió forint volt 2022. december 31-én (2021: 1 598 millió forint). 2022. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 192 459 millió forint, melyet a Társaság szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 1-24 hónap során merül fel. 19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK 19.1 Távközlési adó A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5 000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében. 19.2 Egyéb közvetlen költségek Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.
244 20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák 20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata. A meghatározott mértékű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják. 20.1.2 Részvényalapú juttatások A Magyar Telekom egy részvényalapú ügylet keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a Társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért a részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben számoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék kivezetésre kerül. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú ügylet keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, amelynek értékét a Társaság minden mérlegfordulónapon újraértékeli valós értékre. A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredményben, azok időarányos valós értékén számoljuk el a kötelezettségekkel szemben. 20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja (SMP) A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított, programban való részvétel a vezérigazgató részére kötelező, míg a felsővezetők részére (kb. 40 fő) önkéntes. A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport függvénye. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport szabad cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben. A DT által kezdeményezett program DT részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DT AG-nek kifizetendő kötelezettség. A programmal kapcsolatban 2022-ben 44 millió forint, 2021-ben 31 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI) A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. A 2022. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program. Mintegy 40 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak. Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyéves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között). A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát
245 átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembevételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembevételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró. A programmal kapcsolatban 2022-ben 808 millió forint, 2021-ben 446 millió forint költség került elszámolásra. 20.1.3 Game Changer teljesítmény ösztönző (GCI) The Game Changer teljesítmény ösztönző program globális, Deutsche Telekom csoport szintű ösztönző program a Menedzsment 1 és 2 csoportba tartozó munkavállalók, valamint kiválasztott Menedzsment 3 csoportba tartozó munkavállalók részére. A program 2022. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó négyéves program. A program keretében történő kifizetések a teljesítmény-paraméterek, a kitűzött teljesítménymutatók és célok teljesítésének függvényében történnek. Az első kifizetés 2023 első negyedévében várható, a bónusz mértéke a Menedzsment szinttől és a kitűzött célok elérésétől függ. 2022-ben 242 millió forint került költségként elszámolásra a program kapcsán. 20.1.4 Ismétlődő teljesítmény ösztönző program (RPI) Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram volt, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén került kifizetésre. A csoport-szintű bónusz KPI a korrigálatlan EBITDA volt. RPI a Deutsche Telekom Csoport vezetők meghatározott csoportja számára állt rendelkezésre. Ez egy négy éves program volt, amely 2018-tól 2021-ig tartott. Ha az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben teljesült a célérték, az első évet csak a jogosultság évének tekintették. A programhoz kapcsolódóan 975 millió forint került elszámolásra 2021-ben, amely teljes mértékben kifizetésre került 2022-ben. A bónuszkifizetés összege függött a Menedzsment szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától. A program 2021-ben befejeződött annak 2022-ben történt végső kifizetésével. 20.1.5 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel. 20.2 Személyi jellegű juttatások a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban A teljesítményösztönző programok és a munkaviszony megszűnése kapcsán fennálló kötelezettségek céltartalékként kerülnek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, amelyek 2022-es és 2021-es évi mozgásait a 13.2 megjegyzés mutatja be. A munkavállalói juttatások (fizetések és bérek) 2022-re és 2021-re vonatkozóan a 14-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
246 20.3 Személyi jellegű juttatások az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben 2021 2022 Rövid távú dolgozói juttatások (ld. 20.1.1) ................................................................... 56 871 57 933 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (ld. 20.1.5) ............................. 1 927 1 449 Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (ld. 20.1.2.1) ............................ 31 44 Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (ld. 20.1.2.2) ................ 446 808 Pénzeszközben kiegyenlített KPI alapú juttatások (GCI) (ld. 20.1.3)........................... - 242 Pénzeszközben kiegyenlített KPI alapú juttatások (RPI) (ld. 20.1.4) ........................... 975 - Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ................................................. 60 250 60 476 Aktivált bérköltségek .................................................................................................... -4 150 -4 009 Összesen ........................................................................................................................ 56 100 56 467 Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)....................................................................................................................... 8 208 7 493 Átlagos létszám (redukált fő) ........................................................................................ 5 042 4 938 Záró létszám (redukált fő).............................................................................................. 4 947 4 868 Az aktivált bérköltségek azokat a munkavállalói költségeket tartalmazzák, amelyek fejlesztések során merültek fel és immateriális javak vagy tárgyi eszközök bekerülési értékeként kerültek aktiválásra. 21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK 2021 2022 Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége................................... (a) 35 327 33 090 Közműadó ......................................................................................... 7 187 7 241 Marketing költségek......................................................................... 6 737 7 104 Energia költségek ............................................................................. 5 819 6 142 Egyéb működési ráfordítások ......................................................... 8 655 9 725 Összesen ........................................................................................... 63 725 63 302 A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság 2021 és 2022 során nem számolt el kutatási és fejlesztési költséget egyéb működési költségként. (a) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége sorból Az Egyéb igénybe vett szolgáltatások költsége többek között tartalmazza a Társaság egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakat, melyek 2022-ben a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-vel (Deloitte), míg 2021-ben a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-vel (PwC) kerültek elszámolásra az alábbiak szerint. 2021 2022 Beszámolók könyvvizsgálata ................................................................. 313 364 Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ........................................... 5 1 Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak* .................................. 105 27 PwC-nek és Deloitte-nak fizetett díjak összesen................................. 423 392 *A PwC által 2022 első negyedévében nyújtott szolgáltatások és azok díjai. A beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek és a Deloitte-nak az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza
247 továbbá a negyedéves pénzügyi beszámolók felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében. Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobb részben a Könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatások költségét tartalmazzák, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárások díjait is. Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak olyan, a PwC és a Deloitte által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint például tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek. 22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 2021 2022 Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye .................................................................. 474 332 Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel ........................................ 901 914 Egyéb ..................................................................................................... 1 886 3 331 Összesen ................................................................................................ 3 261 4 577 23 KAMATBEVÉTEL 2021 2022 Követelések és kölcsönök kamatbevétele ............................................. 326 1 589 Céltartalékok kamatkomponensének feloldása .................................... - 17 Pénzügyi lízing kamatbevétele .............................................................. 289 284 Osztalék kamatbevétele......................................................................... - 1 Összesen ................................................................................................. 615 1 891 24 KAMATKÖLTSÉG 2021 2022 Lízing kötelezettség kamatköltsége ...................................................... 5 696 5 972 Frekvencia-díj kötelezettség kamatköltsége ........................................ 5 068 4 687 Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége........................... 1 078 4 568 Egyéb kamatköltség .............................................................................. 1 371 3 048 Céltartalékok kamatkomponense .......................................................... 654 579 Aktivált hitelfelvételi költségek ............................................................. -157 -267 Összesen ................................................................................................. 13 710 18 587 A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 9.1 és 10.1 megjegyzést. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra.
248 A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2022-ben 0,67%-2,34%-os rátákat alkalmaztunk (2021-ben 0,47%-1,14%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük. 25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ 2021 2022 Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége(+)/nyeresége(-) .... 1 684 23 193 Egyéb nettó árfolyamveszteség(+)/nyereség(-)......................................... 227 -403 Díj/jutalék ..................................................................................................... 4 923 4 871 FVTPL (nem derivatív) pénzügyi eszközök értékelésének vesztesége(+) / nyeresége(-) külső féllel szemben................................................................ 11 -107 FVTPL (nem derivatív) pénzügyi kötelezettségek értékelésének vesztesége(+)/nyeresége(-) külső féllel szemben ...................................... 14 -9 Derivatívák értékelésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel szemben ........................................................................................................ -6 972 -20 449 Összesen ....................................................................................................... -113 7 096 A pénzügyi instrumentumok értékelése kapcsán 2022-ben elszámolt jelentős árfolyamveszteséget főként a forint árfolyamának drámai gyengülése okozta. A devizás kitettség számottevő része derivatív ügyletekkel fedezett, így a forint árfolyamingadozásának negatív hatása részben eliminálódott. 2022-ben a kapcsolt féllel szemben megjelenő derivatívák okán elszámolt jelentős összegű pozitív értékelési eredményre az árfolyammozgáson túl a forint kamatkörnyezet drámai megugrása is kedvező hatással volt. 2021-ben a piaci körülmények másként alakultak (2022-ben a piac mozgatórugói eltérően változtak), a forint árfolyammozgásának volatilitása kisebb volt és összességében év végére csak kissé gyengült az euróval szemben, azonban a forint kamatlábak emelkedése már ebben az évben megkezdődött, továbbá a derivatív ügyletek nagyságrendje 2021-ben eltérő volt. 26 BEFEKTETÉSEK EREDMÉNYE A leányvállalatok által a Társaságnak fizetendő osztalékok, a leányvállalat értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség, valamint a leányvállalati befektetésre, a mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztések kerülnek kimutatásra a befektetések eredménye soron. A következő táblázat a Társaság befektetéseinek eredményét mutatja be 2021 és 2022 évekre vonatkozóan: 2021 2022 T-Systems Magyarország Zrt. .................................................................. - 5 000 Stonebridge A.D. ...................................................................................... 4 085 4 838 Cecoin Kft. ................................................................................................ - 3 121 Investel Kft. ............................................................................................... 1 000 - Egyéb ........................................................................................................ 643 842 Összes kapott osztalék............................................................................ 5 728 13 801 Értékvesztés Cecoin Kft.-ben lévő részesedésre ..................................... - -3 133 Befektetések eredménye összesen ........................................................ 5 728 10 688 A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják. A Társaság sem 2022-ben sem 2021 nem értékesített leányvállalatot. Az értékvesztés elszámolásával kapcsolatos további információk a 3.2.2 megjegyzésben találhatóak
249 27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS) A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Továbbá a forgalomban lévő törzsrészvények számának súlyozott átlagát a Társaság tulajdonában lévő saját részvények súlyozott átlagos számának levonásával határozzák meg. Minden érték megtalálható az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A jelentéstételi időszakban nem volt olyan tranzakció, mely hígító hatást eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó eredmény és az egy részvényre jutó eredmény hígított értéke megegyezik 2021-ben és 2022-ben. A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be. 28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák. 2021.12.31. 2022.12.31. Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (9. megjegyzés) 66 274 84 438 Beruházás használatijog-eszközökbe........................................................ (a) 24 230 29 781 Beruházás immateriális javakba (10. megjegyzés) .................................. 104 692 19 024 Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba....................................................................................................... 195 196 133 243 Aktivált eszközhöz kapcsolódó támogatás .............................................. (b) -1 279 -2 662 Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség ................................................ (c) -83 075 - Használatijog-eszközök változása............................................................. -24 230 -29 781 Beruházási szállítói kötelezettségek változása ......................................... (d) 3 338 -7 688 Beruházási adókedvezmény elismerése(+)/kivezetése(-) ....................... (e) 2 393 1 788 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg....................................................................................... 92 343 94 900 (a) További információkért lásd a 9.2 és 17 megjegyzéseket. (b) 2022-ben a Társaság további 2 669 millió forintot a kormányzat megtérített. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részletei a 4.2.4.2 megjegyzésben, továbbá a 9 és 14 megjegyzésekben kerültek bemutatásra. (c) A frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a cash-flow kimutatás Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5 és 34.2 megjegyzések taglalják. (d) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik. (e) További információkért lásd a 6. megjegyzést.
250 29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK A Társaság 2022-ben lehívta a Cecoin Kft. üzletrészére vonatkozó vételi opcióját, melynek vételára 6 950 millió forint volt. A MagyarTelekomnak nem volt olyan kifizetése, melynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2021 során. 30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 30.1 Függő követelések Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne. 30.2 Függő kötelezettségek Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan. Az alábbiakban a Társaság legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető. 30.2.1 Garanciák A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést. 31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK 31.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak Az alábbi táblázat a Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes. 2021.12.31. 2022.12.31. Ingatlanok, gépek és berendezések ........................................................... 739 11 725 Immateriális javak ....................................................................................... 3 725 1 033 Összesen ...................................................................................................... 4 464 12 758 31.2 Befektetések A Társaságnak nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége 2022. december 31-én és 2021. december 31-én.
251 32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK A Társaság kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal. Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Társasággal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély: ▪ ellenőrzést, közös ellenőrzést gyakorol, vagy ▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett; ▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál. A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül: ▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással). ▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja). ▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása. ▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása. ▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. ▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységben kulcspozíciót tölt be. ▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának. A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte. 32.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét mutatják 2021. és 2022. december 31-én. 2021.12.31. Vevő- követelé- sek Egyéb követe- lések (előlegek) Pénzügyi követelé- sek Derivatív pénzügyi instrumen- tumok Lízing követe- lések Kötele- zettésgek szállítók felé Pénzügyi kötele- zettségek Lízing kötele- zettségek Anyavállalat..................... 785 - - 16 715 - -3 640 -128 445 - Leányvállalatok ............... 1 601 154 3 023 - 4 994 -10 340 -8 432 -8 570 Társult és közös vezetésű vállalkozások ................... - - - - - - - - Egyéb kapcsolt felek ....... 2 337 57 - - - -5 673 27 - Összesen .......................... 4 723 212 3 023 16 715 4 994 -19 653 -136 850 -8 570 2022.12.31. Vevő- követelé- sek Egyéb követe- lések (előlegek) Pénzügyi követe- lések Derivatív pénzügyi instrumen -tumok Lízing követe- lések Kötele- zettésgek szállítók felé Pénzügyi kötele- zettségek Derivatív pénzügyi kötele- zettségek Lízing kötele- zettségek Anyavállalat..................... 719 - 1 31 723 - -3 031 -163 725 -2 035 - Leányvállalatok ............... 2 295 298 1 142 - 2 647 -5 967 -20 320 - -5 382 Társult és közös vezetésű vállalkozások ................... - - - - - - - - - Egyéb kapcsolt felek .... 4 509 66 - - - -6 400 -176 - - Összesen .......................... 7 523 364 1 143 31 723 2 647 -15 398 -184 221 -2 035 -5 382
252 2022-ben 9 290 millió forint osztalék került kifizetésre a DT AG részére a 2021-es üzleti évre (2021-ben 9 262 millió forint). A lízing követelések tartalmazzák a Magyar Telekom székház egy részének a T-Systems Magyarország Zrt.-nek történő bérbeadását. A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem számoltunk el értékvesztést a bemutatott időszakokban. 32.2 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek az eredményre vonatkozó kimutatásban Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott jelentősebb ügyleteket mutatják 2021. és 2022. december 31-én. 2021.12.31. Árbevétel szolgáltatá- sokból Szolgálta- tások közvetlen költsége Vásárolt áruk és szolgáltatá- sok Kapott osztalék Kamat- ráfordítás Swap veszteség/ nyereség Árfolyam- veszteség/ nyereség Anyavállalat..................... 1 969 -520 -3 116 - -455 6 972 -1 348 Leányvállalatok ............... 4 657 -7 031 -5 969 5 729 -482 - -46 Társult és közös vállalkozások ................... 2 - - - - - - Egyéb kapcsolt felek ....... 10 100 -8 991 -3 282 - -487 - 1 045 Összesen .......................... 16 728 -16 542 -12 367 5 729 -1 424 6 972 -349 2022.12.31. Árbevétel szolgáltatá- sokból Szolgálta- tások közvetlen költsége Vásárolt áruk és szolgáltatá- sok Kapott osztalék Kamat- ráfordítás Swap veszteség/ nyereség Árfolyam- veszteség/ nyereség Anyavállalat..................... 2 209 -303 -3 991 - -2 616 20 450 -13 693 Leányvállalatok ............... 5 524 -11 564 -3 661 13 801 -2 140 - -252 Társult és közös vállalkozások ................... - - - - - - - Egyéb kapcsolt felek ....... 10 929 -9 636 -2 793 - -29 - - Összesen .......................... 18 662 -21 503 -10 445 13 801 -4 785 20 450 -13 945 32.3 A Deutsche Telekom Csoporttal és a Németországi Szövetségi Köztársasággal folytatott ügyletek 32.3.1 Deutsche Telekom Csoport A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 61,39% tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom folyamatos üzleti kapcsolatban áll. 32.3.2 A Német Szövetségi Köztársaság A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nek a jegyzett tőke mintegy 30,5 százalékával. A korábbi évek közgyűléseinek átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is. A Magyar Telekom és a DT AG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2021-es, sem a 2022-es pénzügyi év során a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött vagy azzal közös vezetésű társasággal.
253 32.4 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok 2021.12.31. 2022.12.31. Igazgatósági tagok díjazása* ................................................................. 22 26 Felügyelőbizottsági tagok díjazása........................................................ 37 37 Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ................................................ - - Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön..................................... - - * A független tagok kivételével az Igazgatóság tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról, illetve egyes tagok tiszteletdíjukat jótékony célra ajánlották fel. Jótékonysági célra felajánlott tiszteletdíj 2022-ben 8,4 millió forint volt (2021-ben 5,4 millió forint). 32.5 Kulcspozícióban lévő vezetők Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót a Társaságban. A Társaságban felmerült, kulcspozícióban lévő vezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb-járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza: 2021.12.31. 2022.12.31. Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások ...................................... 1 152 1 264 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség............ - 1 Részvényalapú juttatások (20. megjegyzés) ............................................ 20 32 1 172 1 297 Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ................................................................................ 157 162 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság javadalmazásáról részletes információkat a külön közzétett javadalmazási jelentés tartalmaz. A Társaság nem nyújt hitelt vagy garanciát a kulcspozícióban lévő vezetőinek. 32.6 A Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt, vagy a Társaság kötelezettségeiért kapcsolt vállalkozások által vállalt garanciák 32.6.1 Bankgaranciák Leányvállalati bankgaranciák, a Magyar Telekom bocsáttatja ki a leányvállalatok nevében a garanciákat és fizeti meg a kapcsolódó díjakat a bank felé. Garancia lehívás esetén a Magyar Telekom bankszámláját terhelik meg a lehívott/kifizetett összeggel. Vállalatcsoporton belül az Magyar Telekom által fizetett díjak továbbterhelésre kerülnek. A következő táblázat összefoglalja a Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt garanciákat: Garancia típusa 2021.12.31. 2022.12.31. Bankgarancia összege......................................................................... 1 726 722 További információkért lásd a 4.5.4 megjegyzést.
254 33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL 33.1 Általános információk A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. legfőbb működési döntéshozói (CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják. A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A Magyar Telekom Csoport működési szegmensei: MT-Magyarország és Észak-Macedónia. A bemutatandó szegmensekről további információk a Konszolidált éves beszámoló 33. megjegyzésében találhatók. 33.2 Információ a földrajzi területekről Mivel a Magyar Telekom Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait, és a Társaság székhelyét tekintjük a bevételek földrajzi besorolása alapjának, a Társaság által realizált bevételek mind a Magyarország kategóriába esnek. Hasonló módon a Társaság minden befektetett eszköze földrajzi régiónként Magyarországnak minősül (további információk a Konszolidált éves beszámoló 33. megjegyzésében). 33.3 Információ az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti megoszlásáról Az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti bevételt a 18.3 megjegyzés tartalmazza. 33.4. Jelentős vevőktől származó árbevételek A Társaság egy ügyfele sem minősül jelentős árbevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná. 34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon. Ezen szolgáltatások mind az unió, mind a magyar jog által szabályozottak. Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük. A magyar hírközlési piacok szabályozása elsősorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (Eht.) és az NMHH elnöke által kiadott rendeletek alapján történik. Az NMHH önálló szabályozó szerv, amely jogalkalmazói tevékenysége mellett törvényi felhatalmazás alapján jogszabályalkotást is végez. Magyarország 2020. december 21-én átültette az 1972/2018/EU irányelvet (Kódex), amely átalakította az uniós hírközlési keretszabályozást, az Eht. XVI. Fejezetébe tartozó szabályok 2021. június 30-ától alkalmazandók. Az új szabályozás körében uniós rendeletben kerül szabályozásra a hívásvégződtetési díj, azonban a korábbi szabályozott piacokra vonatkozó jogszabályi keretek főbb vonalaikban érintetlenek maradnak. 34.1. Hozzáférési szabályok A szabályozott piacok listáját az EU Bizottságának ajánlásai tartalmazzák. Jelenleg a Bizottság új, a 2014/710/EU ajánlást felváltó 2020/2245/EU ajánlásának megfelelően az alábbi piacok minősülnek uniós szinten azonosított piacnak: ▪ Tömeges hozzáférés piaca (M1) ▪ Magas minőségű hozzáférés piaca (M2) Az ajánlástól a nemzeti hatóságok eltérhetnek. Ennek megfelelően a magyar szabályozó azonban a korábbiaknak megfelelően 4 szabályozott piacot tart nyilván, a Magyar Telekom mind a négy szabályozott piacon jelentős piaci erejű szolgáltató. M1 piac: A hatályos piachatározat a fix hívásvégződtetés- és indítás piacán (M1 piac) 2018. május 15-én került publikálásra, mely szerint a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 144 – telefonszolgáltatóra. Ezt követően a Kódex alapján 2021. július 1-jétől a vezetékes hívásvégződtetési díj mértékét a hatályos piachatározatban szereplő mértéktől függetlenül a Bizottság (EU) 2021/654 rendelete határozza meg, amely a 2022-es évre vonatkozóan átszámítva 0,2494 HUF/perc volt.
255 A hatályos MARIO-ban szereplő kiegészítő szolgáltatásokat a Hatóság által meghatározott díjon a Magyar Telekom 2020. január 1-ével köteles biztosítani. M2 piac: A Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán (M2 piac) JPE szolgáltatónak minősül, és a Bizottság (EU) 2021/654 rendeletének kell megfelelnie a hálózatába irányuló hanghívások végződtetési díja (MTR) tekintetében. Az MTR mértéke az uniós szabályozás alapján a 2022-es évre vonatkozóan átszámítva 1,6747 forint/perc. A legutóbbi mobilpiaci határozat 2021. január 13-án került publikálásra, ez azonban csak a JPE-kijelölést tartalmazza, a korábbi kötelezettségek érvényben maradtak, azzal, hogy az NMHH a kötelezettségekről egy külön határozatban fog rendelkezni. M3 piac: A Magyar Telekom vezető piaci szereplő a bérelt vonali és a szélessávú hozzáférés kiskereskedelmi piacán. Az érvényben lévő 3(a) és 3(b) piachatározatok értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt díjszintnek. A nagykereskedelmi vezetékes tömegpiaci szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó feltételrendszert és díjszinteket a 2017. december 15-én publikálásra került 3(b) piachatározat tartalmazza. A Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között. A 2017. december 15-én publikálásra került 3(a) (PC/17915-66/2017. ügyiratszám) és 3(b) (PC/17920-66/2017. ügyiratszám) piachatározatok díjszámítási módszertana az alulról építkező hipotetikus hosszú távú különbözeti költségeken alapul (Bottom-up LRIC+). A Magyar Telekom ezen piachatározatokhoz kapcsolódó referencia ajánlatának tartalmát a Hatóság 2018. december 4-én megállapította. Az új díjak 2019. január 1- jével alkalmazandók. Újdonság a legfrissebb piachatározatban, hogy a földrajzi szegmentáció alkalmazása bevezetésre került, így egyes versenyző településeken a Társaság kötelezettségek alól mentesítésre került. Új szolgáltatási kötelezettségként megjelent az L2-WAP (Layer 2 szintű nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatás) kötelezettség, mely szolgáltatás tartalommal kiegészített referencia ajánlatot a Hatóság PC/16593-31/2018. számú határozatában, 2019. november 6-án állapított meg. A módosított referenciaajánlat 2019. december 1. napján lépett hatályba azzal, hogy az L2 regionális szintű nagykereskedelmi hozzáférési alapszolgáltatás rendelkezésre állásának véghatárideje a módosított referenciaajánlat hatálybalépését követő hatodik hónap első napja, azaz 2020. június 1. M4 piac: A magas minőségű szélessávú szolgáltatás piacán az NMHH 2019. február 27-én közzétette PC/12186-44/2018. számú piachatározatát, amelyben a Magyar Telekomot JPE szolgáltatóként jelölte meg az „Ethernet bérelt vonali végződtetési szegmens szolgáltatás” tekintetében. A piachatározat értelmében a Magyar Telekom Magyarország teljes területén JPE-kötelezettség alá esik, a magas minőségű hozzáférést szabályozott költségalapú áron köteles biztosítani. 34.2. Frekvenciabeszerzés 2012. júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került. 2004. december 7-én a Társaság a 2100 MHz frekvenciasávban megszerezte bizonyos frekvencia blokkok spektrumhasználati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A spektrum licenc időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat) volt, mely 2018. decemberében további 7,5 évvel meghosszabbításra került 11 milliárd forint egyszeri díj ellenében. A Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz-es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én a Magyar Telekom elnyerte 4 db alapblokk jogosultságát a 26 GHz frekvenciasávban (4 x 2 x 28 MHz). 2016- ban a Társaság megvásárolta a GTS számára kijelölt 2 db blokkot. 2016. november 1-től az NMHH hatályos frekvenciakijelölési határozata alapján a Magyar Telekom a 26 GHz-es sávban 6 alapblokkal rendelkezik (2 x 28 MHz mindegyik). A Magyar Telekom ezen felül 114, 6 millió forintért megvásárolta a GTS 26 GHz-es sávban fenntartott frekvencia-blokkjait, amelyre 2016. november 1- jén nyílt meg a használati joga. A 2009-ben megszerzett „D” blokk használati joga 2018 folyamán meghosszabbításra került. A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. 2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára
256 vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást. Az NMHH 2014. május 22-én közzétette a „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentációt” A pályázatban a 800 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 2600 MHz és 26 GHz frekvenciasávok blokkjai szerepeltek. 2014. szeptember 29-én az NMHH közzétette a pályázat eredményeit, mely szerint a Magyar Telekom összesen 58 650 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban: ▪ 2 x 10 MHz a 800 MHz, ▪ 2 x 2 MHz a 900 MHz, ▪ 2 x 30 MHz a 2600 MHz és ▪ 2 x 10 MHz az 1800 MHz-es frekvenciasávban. 2014. október 15-én a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 800 MHz, 900 MHz és 1800 MHz frekvenciasávokról szóló Hatósági Szerződést, amely az aláírás napján hatályba lépett. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2014. október 17-én került kibocsátásra a Magyar Telekom részére. A 2014. évi pályázat eredményeként a Magyar Telekom 2029. június 15-ig szerzett frekvenciahasználati jogot a fenti spektrumokra. A Hatósági Szerződés – az abban foglalt követelmények teljesülése esetén - további 5 évvel meghosszabbítható. Az NMHH 2019. július 18-án közzétette az „5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési dokumentációt”. Az árverésen a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok blokkjai szerepeltek. A 2020. március 26-i árverésen a Magyar Telekom összesen 54 240 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban: ▪ 2 x 10 MHz a 700 MHz, ▪ 2 x 10 MHz a 2100 MHz és ▪ 1 x 120 MHz a 3600 MHz-es frekvenciasávban. A felhasználói blokkokra kiterjedő frekvenciahasználati jogosultságok 15 éves meghatározott időtartama szólnak (2034. április 3.), mely jogosultság egy alkalommal 5 évvel meghosszabbítható versenyeztetési eljárás lefolytatása és újabb egyszeri díj megfizetése nélkül. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2020. április 6-án került kibocsátásra a Magyar Telekom részére. Az aktuális 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokra vonatkozó árverési eljárás végleges dokumentációját az NMHH 2020. október 16-án publikálta. A jogosultságok 2022 áprilisától 15 éves meghatározott időtartamra szólnak, mely egy alkalommal 5 évvel meghosszabbításra kerülhet. A Magyar Telekom ezen árverési eljárásra vonatkozóan részvételi szándékát 2020. november 10-én jelezte. Az árverési eljárásban 6 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk kerül értékesítésre a 900 MHz-es és 12 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk az 1800 MHz-es frekvenciasávban. Az NMHH 2022. november 8-án a 32 GHz-es frekvenciasáv rádióspektrum-használati jogosultsága tárgyában kiírni tervezett árverési eljárás dokumentációjának tervezetét és konzultációra vonatkozó felhívást tett közzé, amely konzultációra 2022. november 22-én került sor. 34.3. Egyetemes szolgáltatások Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2018. január 19-én közzétette ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. A Magyar Telekom nem nyújtott be ajánlatot egyik pályázati elemre sem, így az NMHH hatósági eljárást indított egyetemes hírközlési szolgáltató kijelölésére. Az NMHH döntése alapján a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatónak minősül nyilvános állomások, helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, valamint előfizetői névjegyzék területén, hatálybalépés: 2019. január 1. Változás a 2014. évben történt egyetemes szolgáltatási területhez képest, hogy a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatási területéből kikerültek a 74 (Szekszárd) és a 75 (Paks) körzetszámok, viszont bekerült újként a 62 (Szeged) körzetszám. A Kódex változást hoz az egyetemes szolgáltatási kötelezettség terén – a Magyar Telekom egyes korábbi kötelezettségeket nem köteles tovább nyújtani (pl. nyomtatott telefonkönyv), miközben Magyarországon biztosítani kell a
257 jövőben a megfizethető és megfelelő internet-szolgáltatást a fogyasztók számára, amely kötelezettséget az NMHH még nem szabta ki. 34.4. Végfelhasználói jogok 2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé (EU Roaming Regulation I.). 2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához (EU Roaming Regulation II.). Ezt követően az EU (Bizottsága) 2012. július 1-én tovább bővítette az EU roaming szabályozást, új szabályozási elemmel: a szabályozott roaming szolgáltatások elkülönített értékesítésének előírásával. Ennek eredményeként a Magyar Telekomnak meg kellett teremtenie a technikai lehetőségét egy Alternatív Roaming Szolgáltató hosztolásának és engedélyeznie kell, hogy ügyfelei az EU területén az adott külföldi EU tagállam mobil szolgáltatójának ún. Local Break-out megoldását használják 2014. július 1-től (EU Roaming Regulation III.). Az Európai Parlament a “Full Roam Like At Home With Fair Use Policy Possibility” modellt 2017. június 15-től írta elő kötelezettségként az európai mobil szolgáltatók számára (EU Roaming szabályozás IV.) Ezek eredményeként az európai kiskereskedelmi roaming hang, SMS és adat árszintek a honos – nemzeti – díjszinthez közelivé váltak. A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete 2016. december 15-én került publikálásra. A végrehajtási rendelet tartalmazza a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályokat. A Társaság az előírt határidőig – 2019. május 15-ig - végrehajtotta az Európai Parlament és a Tanács 2018/1971 Rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletben foglalt az Európai Unió tagállamaiba irányuló nemzetközi hívások és SMS díjazásra vonatkozó díjcsökkentést. A Kódex a legnagyobb változásokat a végfelhasználói jogok területén jelentette: a Magyar Telekom minden előfizetői kapcsolatát érintették a változások, amelyek átültetése jelentős IT-fejlesztéseket és folyamati változtatásokat igényelt. 35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámolási időszakot követően jelentősebb esemény nem történt. Budapest, 2023. február 22.
258 MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETI JELENTÉS A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
259 BEVEZETÉS A Magyar Telekom Nyrt. (továbbiakban: Magyar Telekom vagy a Társaság) tevékenységének bemutatására az Éves Beszámolóban kerül sor (34. megjegyzés), míg az Üzleti jelentés az alábbi témákról tartalmaz további információkat: ▪ ÖSSZEFOGLALÓ A 2022. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL ▪ A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA ▪ TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS ▪ SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEK, EMBERI JOGOK ▪ IGAZGATÓSÁGI, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI, VALAMINT A MENEDZSMENT TAGJAINAK JAVADALMAZÁSA ▪ KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS ▪ INGATLANKEZELÉS, TELEPHELYEK ▪ FENNTARTHATÓSÁG ▪ KÖRNYEZETVÉDELEM ▪ VÁLLALATI MEGFELELŐSÉG ▪ GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS KITEKINTÉS ▪ BELSŐ KONTROLLOK, KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK ▪ A 2022-ES PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE ▪ MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
260 ÖSSZEFOGLALÓ A 2022. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL Mivel a Társaság a Magyar Telekom Csoport anyavállalata, így a Magyar Telekom Csoportra vonatkozó Összefoglaló a 2022. évi működésről kerül az alábbiakban bemutatásra. Pénzügyek A Magyar Telekom a 2022-re kitűzött célokat felülteljesítő bevételi és EBITDA AL eredményt ért el, köszönhetően a Társaság minőségi hálózatának sikeres monetizálásának és vonzó szolgáltatási kínálatának. A csoport bevétele 7,8%-kal 746,7 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, az EBITDA AL pedig 221,5 milliárd forintot tett ki, ami 2,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2022-ben a spektrum licenszek nélküli CAPEX AL 126,7 milliárd forintra nőtt, tükrözve az ügyféligények kielégítése érdekében történt hálózati beruházások további felgyorsulását Magyarországon és Észak-Macedóniában egyaránt. Ennek és a magyarországi távközlési pótadó bevezetésének következtében a spektrum licenszek nélküli cashflow 50,9 milliárd forintot tett ki 2022-ben. Hálózat A Társaság 2022-ben is folytatta mindkét országban a legfontosabb beruházásait, amelyek célja, hogy ügyfeleik számára olyan kiemelkedő hálózatot biztosítson, amilyet igényelnek és értékelnek, akár otthon, akár útközben. A magyarországi optikai hálózatépítési program eredményeként, melynek keretében éves szinten közel 380 ezer további gigabit képes hozzáférési pontot létesített, az év végére Magyarországon több mint 3,4 millió hozzáférési ponton tudott gigabites sebességet biztosítani. Ez a Társaság vezetékes infrastruktúrájának több mint 75%-át jelenti. A Magyar Telekom tovább folytatta a mobil rádiótechnológiai hálózat-korszerűsítési projektet is, amely lehetővé teszi a növekvő mobiladat-igény kielégítését, valamint az 5G lefedettség folyamatos bővítését. Észak-Macedóniában sikerült a teljes hálózati modernizációt végrehajtania, míg Magyarországon a hálózat több mint fele került modernizálásra 2022 végére. A RAN modernizációs fejlesztések mellett, Magyarországon lekapcsolásra került a 3G hálózat, mely támogatja a hagyományos technológiákról az energiahatékonyabb hálózatokra való áttérést, valamint lehetővé tette a felszabaduló frekvenciasávok korszerűbb, 4G és 5G szolgáltatások által való használatát. 2022. júliusban, a Magyar Telekom új spektrum licenszeket biztosított a 700 MHz-es valamint 3.6 GHz-es frekvenciasávokban Észak-Macedóniában, ami lehetővé tette, hogy ezen a piacon is bevezesse az 5G szolgáltatást. Ügyfelek A kiemelkedő hálózat -, a kiváló ügyfélkiszolgálás - és a személyre szabott megoldások biztosítása érdekében tett erőfeszítések az ügyfél-elégedettség folyamatos növekedéséhez vezettek, amit a Társaság ügyfélkörének további bővülése tükröz: a vezetékes szélessávú előfizetői bázis 7%-kal bővült, és mára több mint 1,2 millió ügyfele döntött úgy, hogy gigabites technológián keresztül csatlakozik a Társaság vezetékes hálózatához. Mobil szolgáltatások terén az adatforgalom továbbra is meredeken emelkedett, az egy ügyfélre jutó átlagos havi mobiladat-használat éves összevetésben több mint 25%-kal nőtt és elérte a 10 GB-t. E két folyamat erősen támogatta az értékteremtést; az egy főre jutó bevétel tovább emelkedett 2022 folyamán minden jelentősebb szolgáltatás terén. Hatékonyság A fent említett kedvező működési folyamatokat azonban kedvezőtlen külső folyamatok kísérték, köztük a távközlési pótadó bevezetése, amik jelentős költség oldali árnyomást okoztak 2022 folyamán. Ennek következtében a hatékonyságjavító intézkedések elsődleges szerepet játszottak a Társaság jövedelmezőségének fenntartása szempontjából. Ezen intézkedések közé tartozott, hogy bizonyos lakossági és üzleti ügyfélszerződések esetén a Magyar Telekom áremelést hajtott végre az év folyamán, valamint az ügyfélszerződések kiegészítésre kerültek az infláció-követő árkiigazítási joggal, melyet 2023. március 1-től fog a Társaság először életbe léptetni. Mindemelett, hogy a Magyar Telekom biztosítsa a fennakadásmentes energiaellátást és minimalizálja az energiaárak volatilitásából eredő kockázatokat, további lépéseket tett, hogy diverzifikálja ez energia beszerzési forrásait; hagyományos, valamint megújuló energiaszerződéseket is kötött mind rövid, mind hosszútávra.
261 Ezen erőfeszítések és előre lépések elismerését mutatja az is, hogy a Scope Rating megerősítette BBB+ kibocsátói hitelminősítését stabil kilátással, és külön kiemelte a Társaság erős és stabil piaci pozícióját a hazai mobil és szelessávú piacokon, valamint mérsékelt eladósodottságát. A Társaság fenntarthatósági törekvéseiért is további elismeréseket kapott 2022 folyamán; az MSCI felminősítette a Magyar Telekom ESG besorolását ’AAA’ minősítésre, míg a Carbon Disclosure Project (CDP) A- besorolásra, valamint az ISS Corporate Solutions a telekommunikációs szektor legjobban teljesítő vállalatai között jelölte meg a Magyar Telekomot.
262 1 A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA A Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2022. december 31-én 100 580 135 200 forint volt, ami 1 005 801 352 „A” sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen (http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok ). A 2022. április 12-én megtartott Éves Rendes Közgyűlés által elhatározott alaptőke-leszállítást a Cégbíróság 2022. június 23-án bejegyezte. A Társaság alaptőkéje így 104 274 254 300 forintról 100 580 135 200 forintra csökkent a 36 941 191 darab egyenként 100 forint névértékű névre szóló dematerializált „A” sorozatú, a Társaság tulajdonában lévő törzsrészvény (saját részvény) bevonásával. A 2022. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvény darabszám Részesedés (%) Deutsche Telekom Europe B.V . .......................................... 617 436 759 61,39 Nyilvánosan forgalmazott………………………………………………. ... 345 285 760 34,33 Saját részvények .................................................................. 43 078 833 4,28 1 005 801 352 100,00 A Deutsche Telekom Europe B.V., amely a Társaság szavazati jogának 64,13%-ával rendelkezik, a Deutsche Telekom Csoport tagja. A Magyar Telekom tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG). A Deutsche Telekom Europe B.V.-nek a többi részvényessel megegyezően szavazati jogai vannak, így a többi részvénytulajdonoshoz hasonlóan a Deutsche Telekom Europe B.V. is részvényenként egy szavazattal rendelkezik. 1.1 Szavazati jogok és szavazás Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye. 1.2 A részvények átruházása A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják. Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez. 2 TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS 2.1 Közgyűlés A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 5.2. (a) pont). Az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására (Alapszabály 6.4. (p) pont).
263 2.2 Igazgatóság Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/igazgatosag ). Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlésre a részvényesek számára, negyedévente pedig a Felügyelőbizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról. Az alaptőke felemelésére és saját részvény megszerzésére vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 5.2 (b) és (p), valamint 6.4. (l) és (m) pontja tartalmazza. A Közgyűlés a 11/2022 (IV.12.) sz. határozatával felhatalmazta az Igazgatóságot Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására, a határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapos időtartamra. A vonatkozó határozat a Társaság honlapján a Közgyűlések oldalon megtalálható. Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg hároméves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. 2022. december 31- én az Igazgatóságnak nyolc tagja volt. Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatósági tagok többsége jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait. 2022. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Dr. Robert Hauber ........................ 1971 Deutsche Telekom AG Csoport kontrolling területért felelős vezetője, Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke 2017 Daria Aleksandrovna Dodonova... 1976 Magyar Telekom Nyrt. Gazdasági vezérigazgató-helyettese 2020 Fekete Gábor ................................ 1950 Tanácsadó 2020 Elvira Gonzalez .............................. 1975 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok B2B szegmenseiért felelős vezetője 2022 Frank Odzuck ................................ 1959 Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója 2006 Ratatics Péter............................... 1982 INA d.d. Igazgatótanács elnöke, MOL Csoport Fogyasztói szolgáltatások Ügyvezető IgazgatójaMOL 2019 Rékasi Tibor .................................. 1973 Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója 2018 Szabó Melinda .............................. 1971 Deutsche Telekom AG európai tagvállalatok B2C szegmenseiért felelős vezetője 2022 A tagok megbízatása 2025. május 31-én jár le.
264 2.3 Menedzsment Az Igazgatóság az általa 2000-ben létrehozott Ügyvezető Bizottságot, mint döntéshozó testületet a társaságirányítási struktúra egyszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként 2020. január 1-i hatállyal megszüntette. Az Igazgatóság az Ügyvezető Bizottság feladatait és hatásköreit egyrészt az Igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítette. Ennek eredményeként az Ügyvezető Bizottság átalakult és agilis formában, „Leadership Squad”-ként működik. 2022. december 31-én a Menedzsment tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Betöltött pozíció Megválasztás éve Rékasi Tibor ...................................... 1973 Vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. 2013 Daria Aleksandrovna Dodonova....... 1976 Gazdasági vezérigazgató-helyettes 2020 Pereszlényi Zoltán ............................ 1978 Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2022 Friedl Zsuzsanna ............................... 1977 Chief People Officer 2017 Gonda Gábor ..................................... 1976 Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt. 2020 Lubor Zatko....................................... 1974 Műszaki vezérigazgató-helyettes 2019 2.4 Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje alapján végzi (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/felugyelo_bizottsag ). A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolókról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában. A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság öt tagból áll (három független tag és két munkavállalói küldött). A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van. 2022. december 31-én a Felügyelőbizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő: Név Születési év Fő pozíció Megválasztás éve Prof. Dr. Borbély Attila ............ 1951 Professzor Emeritus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a Felügyelőbizottság elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2020 Bereznai Gyula……………………….. 1978 A Központi Üzemi Tanács elnöke, Magyar Telekom Nyrt. 2022 Dorogházi Krisztina………………… 1972 Számvitel és kontrolling területért felelős senior alelnök, TechnipFMC 2020 Szakonyi András…………………….. 1973 Globális Adatközponton területért felelős senior elnök- helyettes, Iron Mountain 2020 Szepesi Endre.......................... 1966 Üzemi Tanács tagja, Magyar Telekom Nyrt. 2022 A tagok megbízatása 2025. május 31-én jár le.
265 2.5 Auditbizottság Az Auditbizottság működését az ügyrendje szabályozza (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/audit_bizottsag ). Az Auditbizottság tagjai a Felügyelőbizottság független tagjai közül – a felügyelőbizottsági tagsággal megegyező időtartamra – a Közgyűlés által kerülnek megválasztásra. 2022. december 31-én az Auditbizottság tagjai a következők: ▪ Prof. Dr. Borbély Attila ▪ Dorogházi Krisztina ▪ Szakonyi András 2.6 Javadalmazási és Jelölő Bizottság A Társaság Igazgatósága megalapította a Javadalmazási és Jelölő Bizottságot, mely az ügyrendje szerint támogatja a Társaság Igazgatóságát a társasági testületek és a top vezetők javadalmazási, illetve egyes jelölési kérdéseiben (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/javadalmazas). A Javadalmazási és Jelölő Bizottság, többek között, javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve munkaszerződésének módosítására, valamint meghatározza a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazását. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság három tagból áll, a tagokat az Igazgatóság választja tagjai közül. A Javadalmazási és Jelölő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. 2022. december 31-én a Javadalmazási és Jelölő Bizottság tagjai a következők: ▪ Dr. Robert Hauber ▪ Elvira Gonzalez ▪ Frank Odzuck 2.7 Felelős társaságirányítási jelentés A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben, 2008-ban, 2012-ben, 2018-ban, valamint 2021-ben az Ajánlások módosításra kerültek. A mindenkor hatályos Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján: https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasgiranyitas A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Igazgatósága jóváhagyta és a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését (jelentés), amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg: http://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok Az Ajánlások alapján a tőzsdei társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk a felelős társaságirányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében be kell számolniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról, kitérve a társaságirányítási politikára, az esetleges különleges körülmények ismertetésére. A jelentés második részében a kibocsátók a "comply or explain" elvnek megfelelően az Ajánlások egyes meghatározott pontjaiban foglaltaknak való megfelelésről számolnak be, az egyes ajánlásoktól, illetve javaslatoktól való eltérések indokaival együtt. Ha a kibocsátó valamely ajánlást nem, vagy eltérő módon alkalmaz, akkor azt kell megmagyaráznia, hogy miben tér el és ennek mi az oka („comply or explain” elv). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kibocsátó a rá jellemző egyedi, ágazati stb. sajátosságokra
266 tekintettel tájékoztassa a részvényeseket és a piaci szereplőket, hogy miben és miért tér el az általános felelős társaságirányítási elvektől. Ugyanezen elvből kiindulva a javaslatok esetén is lehetőség van az eltérés megindokolására. A jelentés 1-5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és működésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, a 7. fejezet a könyvvizsgáló nem auditálással kapcsolatos tevékenységéről ad információt, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére. A 9-10. fejezet a részvényesi joggyakorlás módját és a közgyűlés lebonyolításával kapcsolatos szabályokat foglalja össze, a 11. pont pedig a javadalmazási politikát tartalmazza. A Társaság a 72 ajánlás és javaslat túlnyomó többségének megfelel, ugyanakkor 1 javaslat esetében nem, illetve nem teljes mértékben felelt meg a 2022. évi üzleti évben figyelemmel a Társaság szervezeti felépítésére, illetve folyamataira. 2022-ben a Magyar Telekom nyilvánosságra hozatali folyamatainak hatékonyságát az érintett szakterületek mérték fel az ICS (Internal Control System) rendszerben, amelyet a belső ellenőrzési szakterület tesztelt. A vizsgálat eredménye alapján a nyilvánosságra hozatali folyamatok és kontrollok hatékonyak, és akként kerültek kialakításra, hogy megfelelő alapot biztosítsanak ahhoz, hogy a Magyar Telekom piaci szereplőknek szóló, számviteli, tőkepiaci és társasági jogi szabályok szerint előírt közzétételeit időben és pontosan teljesítse. 3 SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEK, EMBERI JOGOK A Fenntarthatósági stratégia egyik kulcskihívása az emberierőforrás-menedzsment területe, ezért a Magyar Telekom humánstratégiájának is fontos szerep jut a fenntarthatósági célok elérésében. A Társaság víziója egy élhető, szerethető és sikeres vállalat működtetése. Ez megerősíti munkavállalóinak elkötelezettségét, elégedettségét, és vonzó a munkaerőpiacon is. 3.1 People fókuszok A Magyar Telekom üzleti stratégiájának központi célja egy olyan digitális üzleti modell megvalósítása, amelynek lényege az új technológiák kiaknázása az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, a bizalom növelése és végső soron az értékteremtés. Ezen cél elérése érdekében a HR-szervezet nevében és működésében is átalakult, hogy egy még hatékonyabb, agilis, ügyfélközpontú People Unit támogassa a vállalat üzleti stratégiájában kitűzött célokat. People fókuszok és eredmények 2022-ben: Nálunk megéri tanulni A munkatársi felmérések, visszajelzések alapján a Társaság 2022-ben folytatta a kollégák önfejlesztési lehetőségeinek bővítését. A munkáltató által biztosított dedikált tanulási idő és az egykapus tanulási lehetőség (eszköz és tartalom) kialakításával a tanulásra, önfejlesztésre szánható lehetőségek köre tovább növekedett. A képzési lehetőségek kialakítása, ajánlása annak megfelelően történik, hogy a kompetencia visszajelzésben szereplő fejlődési lehetőségek biztosítva legyenek az egyes munkavállalók számára. 2022-ben elindult a SmartApp online e-learning platform, melyben egy helyen könnyen elérhető módon, minden munkatárs érdeklődésének megfelelően állítja össze saját tanulási útját. A Unit-onként meghatározott, területre jellemző és meghatározó TOP5 skill közül a munkatársak a maguk által választott skill fejlesztéshez 4 különböző platformokon kapott támogatást. Továbbra is elérhetők megújított tartalommal az online képzési katalógusok, online oktatási anyagok, online coachbank és mentorálás, online tudásmegosztás (Share), amelyeket a gyermekvállalás miatti huzamos távolléten lévő kollégák is elérnek a távollétük teljes időtartama alatt Mágnesként vonzó munkahely A vonzó munkahely nemcsak a piacon, hanem a belső munkavállalói körben is fontos jellemzője a Társaságnak. Ezért 2022-ben ez stratégiai célok egyik pillére volt. A Magyar Telekom a tehetségek bevonzásával, a kiválasztási folyamat időtartalmának rövidítésével támogatta az üzleti területek munkaerő frissítési, célok megvalósítását támogató munkaerő bővítési igényeit. A toborzási folyamat során növelte a munkatársi ajánlások arányát, a kiválasztási időt rövidítette, belső pályázók számát javította. 2022-ben programjainak során kiemelt figyelmet kapott a belső felméréseinek azon mutatóinak eredménye, amelyek a munkatársi hangulat, a munkahely ajánlások és ügyfélfókuszok erősítését segítették. Törődő közösség Fontos a Társaság számára a munkavállalók testi és lelki egészsége.
267 A járványhelyzet megváltoztatta az irodai/otthoni munkavégzést. Erre felkészülve, a tapasztalatokat felhasználva a Magyar Telekom hibrid munkavégzési lehetőséget alakított ki cégcsoport szinten, azon munkakörök esetében, ahol ez megoldható. A munkavállalók rugalmasan – keretek között – maguk választhatják meg a távmunka végzés gyakoriságát. Az energizált alkalmazottak sikeressé teszik a vállalatot. Fizikai, szellemi és mentális jólétük érdekében egymásra és önmagukra támaszkodnak, partnerként együttműködnek. A Magyar Telekom felhívja a munkavállalók figyelmét az egészséges életmód, a fenntarthatóság, valamint a munka és a magánélet egyensúlyára. A munkavállalók választása szerinti egészségügyi szűréseken vehetett részt, élet- és balesetbiztosítás biztosított a vállalat, aktualitásnak megfelelő témában különböző webináriumokat kerültek megrendezésre. Magánéleti, pénzügyi, jogi vagy egészségügyi problémák megoldására a társaság bevezette az Employee Assistance Program-ot (EAP), melynek keretében problémánként 3 óra ingyenes tanácsadást kapnak a munkavállalók. A Magenta Összefogás Alapítvány 2022-ben módosítva az alapításkori céljait, most már egyéb rendkívüli körülmények, események - ideértve a súlyos, hosszú rehabilitációt igénylő akár fizikai, akár mentális betegség esetét is - miatti okból nehéz anyagi körülmények közé került cég csoport munkavállalóit és családjait támogatta. 2022. év végéig közel 40 millió forint támogatást adott az igényló munkavállalók részére. A fentiek mellett 2022-ben változatlanul hangsúlyosak a következők: Munkáltatói márka építése: a Magyar Telekom életképes és szerethető munkahelyet hoz létre, amely megfelel a munkavállalóknak, és vonzó perspektívát kínál a munkaerőpiacon a jövőorientált munkamódszerei révén. Nagyobb hangsúlyt fektet a közösségi média megoldásokra a márkaépítés során. Toborzás, kiválasztás: a Magyar Telekom szegmentált online toborzási csatornák használatával választja ki a legjobb jelöltet az adott pozícióra. A kiválasztási folyamat során azt a hozzáállást és azokat az alapvető személyiségjegyeket keressi, amelyek biztosítják, hogy a leendő Telekom-munkavállalók otthon érezzék magukat a vállalati kultúrában. Javadalmazás: a Magyar Telekom átlátható, egyszerű és következetes munkaköri modellt működtet, amely a hierarchia helyett a munkakörök valódi értékét tükrözi, és alkalmas a piaci összehasonlításra, megteremtve ezzel a versenyképes javadalmazási rendszer alapját. Digitális megoldások: a Magyar Telekom a munkavállalóinak részére kialakított munkatársi app (MagentApp) felületét megújította, egyszerűsítette a bejelentkezést és új technológia bevezetésével előkészítette a további fejlesztéseket és elérte, hogy egyre nagyobb legyen a rendszeres felhasználók tábora. A Társaság negyedévente a munkavállalói, vezetői élménypont/folyamat/eszköz fejlesztéseken dolgozott a belső ügyfélélmény érdekében, amelyek nagyrészt IT rendszer- és folyamat oldali fejlesztések. Ennek keretében egy új önfejlesztést támogató e-learning rendszer került bevezetésre, illetve megújult a Reflex munkatársi önkiszolgáló rendszer felülete is. 3.1.1. Létszám Az alábbi táblázat az alkalmazotti zárólétszámról ad tájékoztatást a Magyar Telekom Nyrt.-nél és konszolidált leányvállalatainál: 2021 2022 Magyar Telekom Nyrt. (redukált fő)......................................................... 4 947 4 868 3. 2 Politikák 3. 2.1 Politikák és együttműködések Működési Kódex https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/mt-mukodesi-kodex.pdf A Működési Kódexben foglalt szabályozások és iránymutatások a Deutsche Telekom Csoport és a Magyar Telekom Csoport minden munkavállalójára érvényesek. Hatálya rajtuk kívül vonatkozik mindazokra a személyekre, akiket a munkatársakkal funkcionálisan egyenértékűen alkalmaznak, így például a kölcsönzött munkaerőre is. Összefoglalja azokat jogi megfelelésre és erkölcsileg feddhetetlen viselkedésre irányuló kötelezettségeket, amelyek szavatolják a Deutsche
268 Telekom és a Magyar Telekom mindenki számára átlátható és nyomon követhető működését. A Deutsche Telekom és a Magyar Telekom ezért elvárja beszállítóitól és tanácsadóitól, hogy tartsák tiszteletben a Működési Kódexben lefektetett magatartási követelményeket, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy erre szerződési kötelezettséget is vállaljanak. Emberi Jogok és Szociális Alapelvek Kódexe https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/emberi-jogok-es-szocialis-alapelvek-kodexe.pdf A Magyar Telekom Csoport Emberi Jogok és Szociális Alapelvek Kódexe, valamint a mindenkor hatályos Esélyegyenlőségi terve, rögzíti a vállalatcsoport általános emberi jogi alapelveit és az alapelvek implementációjára vonatkozó rendelkezéseket. A Magyar Telekom Csoport döntéshozói tudatában vannak, hogy a munkavállalói összetétel sokszínűsége a fenntartható és az esélyegyenlőséget megalapozó működés feltétele, ugyanakkor versenyelőnyt jelent és növeli az üzleti eredményességet. Csoport Politika a sokszínűségről, az esélyegyenlőségről és a befogadásról CSOPORT POLITIKA A SOKSZÍNŰSÉGRŐL, AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL ÉS A BEFOGADÁSRÓL (telekom.hu) A Deutsche Telekom Csoport részeként a Magyar Telekom Csoport 2021 decemberében megújította sokszínűségről, esélyegyenlőségről és befogadásról szóló politikáját. A megújult politika meghatározza globális felfogásunkat, amely a munkavállalói kapcsolatainkat jellemző sokszínűségre, esélyegyenlőségre és a befogadás tapasztalatára irányuló interakcióinkat jellemzi. Célja, hogy a vállalatcsoporton belül minden munkavállalónak egységes munka-, tanulási- és fejlődési tapasztalatot biztosítson és erősítse a befogadottság és a bevonódás érzését. A megújult politika kulcselemei részletezik és tisztázzák a sokszínűségről, esélyegyenlőségről és befogadásról alkotott nézeteinket és lefedik a teljes munkavállalói életciklus vállalati kultúrához kapcsolódó összes releváns aspektusát. Kiterjed a vállalatcsoport társadalmi és üzleti szempontú felelősségvállalására is, amennyiben meghatározza az esélyegyenlőségen és befogadáson alapuló munkahely globális kereteit, tiszteletben tartva a kulturális és helyi sajátosságok szerint eltérő helyi szabályozásoknak, jogi környezetnek és kulturális szükségszerűségeknek megfelelő alakíthatóságot. A Deutsche Telekom Csoport és a Magyar Telekom Csoport politikája a dolgozói kapcsolatokról Telekom_csoport_politika_a_dolgozoi_kapcsolatokrol.pdf A digitalizáció, a globalizáció és a piacok nyitottabbá válása egyre inkább a tudás alapú munka világa felé vezetetett. Az együttműködés és networking új formái megváltoztatják a kommunikációt, a nyilvánosságra gyakorolt hatást, a reputációval és megfelelőséggel kapcsolatos kihívásokat és a vállalatvezetés egyéb kulcselemeire is hatással vannak. Ezért felismertük, hogy újra kell definiálnunk a munkavállalói kapcsolatainkat jellemző közös értékeink jellemzőit, hogy egységes munkahelyi élményt biztosíthassunk minden munkavállalónknak. A Deutsche Telekom Csoport részeként a Magyar Telekom Csoport 2021 decemberében megújította dolgozói kapcsolatokról szóló csoportpolitikáját. A megújult politika meghatározza munkáltatói működésünk kulcselemeit és lefekteti azokat az értékeket, amelyek a munkavállalókkal fenntartott kapcsolatainkat jellemzik. Ezen értékek közös értékkészletünkből, illetve egyéb vállalati szabályozásainkból és politikáinkból származnak. A jelen csoportpolitika kulcsfontosságú hajtóereje a fenntarthatóság és részletei kiterjednek a munkavállalói élet iparági szempontból jelentős aspektusaira. Szállítói Megfelelés – A Magyar Telekom Csoport elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartására üzleti partnereitől is elvárja. A Telekom és T-Systems beszállító partnerei – mielőtt megbízást kapnának - kötelesek vállalkozásukat regisztrálni a cégcsoport Beszerzési oldalán. https://beszerzes.telekom.hu/beszerzes/portal?appid=beszerzes&page=regisztracio_szallito.vm A regisztráció kötelező részeként meg kell ismerniük, és elfogadniuk a Szállítói Működési Kódexünket, melynek más irányelvek mellett részét képezi a Működési Kódex, a Szociális Charta és a Sokszínűségi Politika tartalmának megismerése és szállítóink saját működése szempontjából irányadóként történő elfogadása. Esélyegyenlőségi terv Telekom_Equal_opportunities_plan.pdf
269 A Magyar Telekom Csoportnál kiemelt cél a munkahelyi diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség biztosítása. A Társaság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt lehetőség, valamint a vállalatcsoport 2010 szeptembere óta bevezetett gyakorlata alapján, az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség elősegítése, valamint a meghatározott hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása érdekében ötödik alkalommal fogadott el esélyegyenlőségi tervet, a munkavállalói képviselő-testületekkel együttműködésben. A hatályos, csoport szintű Esélyegyenlőségi terv ötéves időszakra vonatkozik (2021-2025). Az Európai Unió Sokszínűségi Kartája - 2016-ban Magyarország is csatlakozott az Európai Unió Sokszínűségi Kartájához, ennek során az 50 aláíró vállalat között a Magyar Telekom is deklarálta elkötelezettségét a sokszínűség, mint alapérték mellett. A Telekom ezt követően minden évben, így 2021-ben is az aláíró vállalatok egyike volt. ENSZ „Üzleti és emberi jogi irányelvek” – A Magyar Telekom Csoport az ENSZ „Üzleti és emberi jogi irányelvek” szellemében emberi jogi elkötelezettségére vonatkozóan a Nemzetközi Emberi Jogi Kódex és a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) „Alapvető munkaügyi elvek és jogok” dokumentumában lefektetett elveket tekinti magára vonatkozóan kötelező érvényűnek. Magyarország által ratifikált ENSZ emberi jogi egyezmények - A Magyar Telekom Csoport Magyarországon bejegyzett üzleti vállalkozásként a Magyarország által ratifikált ENSZ egyezmények által garantált emberi jogi alapvetések szerint működik. http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/TreatyBodyExternal/Treaty.aspx?CountryID=77&Lang=EN 3.2.2 Átvilágítási eljárások A szociális és foglalkoztatási kérdéseket, illetve emberi jogi szempontokat is érintő fenntarthatósági tevékenység csoportszintű koordinációját 2021-ben a Sustainability Committee (SC) (korábban: Csoport Fenntarthatósági Koordinációs Tanács (CSFKT)) irányította. Az SC működtetésében a stratégiaalkotás és stratégiairányítás külön szerepel, így működési módjában a fenntarthatósági tevékenység a stratégiaalkotás és –irányítás, illetve az operatív végrehajtás szintjén valósul meg. Csoportutasítás szerint az SC rendszeresen, legalább negyedévente ülésezik a társasági és csoportszintű fenntarthatósági feladatok hatékony koordinálása érdekében, a döntéseket az SC tagjai hozzák meg szavazás útján. Az SC a vezérigazgató (CEO) és a Chief People Officer számára rendszeresen biztosít beszámolókat, előterjesztéseket, amelyek alapján ők meghatározzák a Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági tevékenységének fő irányvonalát, és döntést hoznak az egyes témakörökben, a Leadership Squad (Felsővezetés) tagjainak tájékoztatása mellett. Az SC működését az éves fenntarthatósági jelentés Felelős vállalatirányítás fejezete részletezi. A Magyar Telekom Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Társaság közös értékeit, és egyben a Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A működési Kódex a Magyar Telekomon belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. A Magyar Telekom megfelelőségi struktúrát dolgozott ki, amelynek célja, hogy biztosítsa a jogi és etikai kérdéssekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot a Magyar Telekom Csoport összes tagvállalatánál. A megfelelőségi struktúra a Csoport Megfelelőségi Vezetőből és a különféle funkcionális területek, megfelelőségi képviselőiből áll, akik a Csoport Megfelelőségi Bizottság tagjaiként működnek közre. A Vállalati Megfelelőségi Program célja annak biztosítása, hogy hatékony lépéseket tegyen az etikus viselkedés biztosítása érdekében, valamint a törvényekben, jogszabályokban, irányelvekben, előírásokban vagy az Működési Kódexben foglaltak megszegésének megelőzése és észlelése érdekében. Külső átvilágítást jelent a Magyarországon működő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által végzett ellenőrzés, amelyet közérdekű panaszok, bejelentések, valamint kérelem nyomán is indítható a munkáltatóknál. A szervezet az ellenőrzés mellett tanácsadással is támogatja a jogszabályoknak történő megfelelést. 3.3 Politikák eredményei 3.3.1 Sokszínűség, esélyegyenlőség Az egyik legnagyobb hazai ICT munkáltatóként a Magyar Telekom hiszi, hogy a sokszínűség nagymértékben hozzájárul a vállalkozások és bármely egyéb szervezet sikeréhez, az innováció és a kreativitás növeléséhez, az új ügyfelek és üzleti és egyéb partnerek bevonásához, a változásokra való gyors reagáláshoz, a törvényekben meghatározott diszkriminációmentesség betartásához.
270 A Társaság 2021-ben ötödik alkalommal alakított ki Esélyegyenlőségi tervet az érdekképviseletekkel közösen, amely 2021-2025. között hatályos. A terv megvalósítása során különösen a hátrányosabb helyzetű munkavállalói célcsoportok, úgymint a nők, a családos munkavállalók, a gyermekgondozási távolléten lévő munkatársak, a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkatársak, a pályakezdők, valamint az 50 év feletti munkavállalók helyzetének folyamatos javítására tervezett intézkedéseket a vállalat. A cselekvési terv egyes akcióinak és eredményeinek előrehaladását évente egyszer vitatja meg a vállalat esélyegyenlőségi területe és az érdekképviseletek. Évente számos munkatársi véleményfelmérés segíti, hogy az egyes fejlesztések az aktuális munkatársi igényekhez és szükségletekhez igazodjanak. Az igazságosság és az egyenlő bánásmód elveit a Társaság Etikai kódexében megfogalmazott alapvető normák határozzák meg. Az olyan alternatív foglalkoztatási formák, mint a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, a rugalmas munkavégzés, a fogyatékkal élők foglalkoztatása, lehetővé teszik az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati megvalósítását. Ehhez számos, a napi működésbe épített gyakorlat, illetve a Magyar Telekom új székházának kialakítását meghatározó, a távmunka végzést speciálisan támogató, nagy légterű iroda is hozzájárul. A magyarországi jogszabályoknak megfelelően véradás, illetve gyermekek után többlet szabadnapot biztosítunk munkavállalóinknak. 40 % feletti egészségkárosodás esetén rehabilitációs pótszabadság illeti meg a munkavállalókat. (+ 5 nap/ év). Ezen felül, a belső szabályozásnak megfelelően, az elvégzett önkéntes munka után is járhat plusz szabadnap. A 2021-ben elfogadott 2030 végéig tartó vállalati fenntarthatósági stratégia egyik fókuszterülete a klímavédelem és a digitalizáció mellett a sokszínűség és az esélyegyenlőség munkavállalói és ügyéloldali megvalósulása. A 2021-2030 évekre vonatkozó fenntarthatósági stratégia céljai részletesen a 2022 első félévében megjelent fenntarthatósági jelentésben került bemutatásra. 2022-ben a Társaság folytatta gyakorlatait a munkaerőpiaci esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 2020-ban megkezdett gyakorlatának megfelelően negyedévente 9 indikátorcsoportot érintő komplex elemzésben vizsgálja a női és férfi átlagkeresetek közötti különbség (bérszakadék) kialakulásának okait és meghatározza a visszaszorítását célzó esélyegyenlőségi intézkedéseket. 2021-től csatlakozott az Amnesty International „Egy lépéssel közelebb” kampányához és cég saját vállalása, hogy a vállalaton belül detektált átlagos bérszakadék mértékét évente legalább egy százalékkal csökkenti. A 2021 első félévében elindított, a gyermekvállalás miatti huzamos távolléten lévő kollégák számára rendezett B@ck to Work Café online rendezvények videófelvételeit elérhetővé tették a tartósan távollévő kollégák számára, a nyári és az őszi szünetben pedig ismét megnyithatott a Telekom HQ Gyermekkuckója ezzel is támogatva a szülőket a nagyobb kihívást jelentő időszakokban. A vakáció első napján, a ’Muti, hol dolgozol?’ nap keretében közel 500 gyerek látogatta meg a társaság székházát, és ismerkedett meg vállalatunk digitális termékeivel, illetve azzal, mivel foglalkoznak itt dolgozó szüleik. 2022-ben is folytatódott a tavalyi évben elkészült, 3-10 éves korosztálynak szóló, „Anyukám/Apukám a Telekomnál dolgozik” című mesekönyvünk kiosztása. A ’Muti, hol dolgozol?’ napon minden újonnan csatlakozott, az érintett korosztályba tartozó, vagy időközben a 3. életévét betöltött gyermeket nevelő, már korábban is a társaságnál dolgozó Telekomos és T-Systemses kollégáknak adták át a mesekönyvet. Új elemként a gyermeket nem nevelő kollégák - nagypapák, nagymamák, nagybácsik, nagynénik – is átvehették a könyvet. A kiadvány játékos formában vezeti be az óvodás/kisiskolás célcsoportot a telekommunikáció varázslatos világába és a tudatos képernyő- és internethasználat családi szabályalkotásában is segítséget nyújt. A dolgozói nyílt nap nagyvállalati kategóriában első díjat nyert a #mutiholdolgozol megvalósítói pályázaton. Októberben a Hintalovon gyermekjogi alapítvánnyal közösen ’Digitális szülő vagyok’ címmel rendeztek konferenciát, ahol a társaság azt járta körül, hogy felelős szülőként hogyan lehet biztonságos online környezetet teremteni a gyerekek számára. 2022-ben a Magyar Telekom elnyerte a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Családbarát tanúsító védjegyét, amely a jelentkezőket a családbarát szempontok megvalósulása szerint minősíti. 3.3.2 Hátrányos megkülönböztetés elleni tevékenység, munkaerő piaci integráció A 2021 - 2025. évi Esélyegyenlőségi tervben megjelölt munkavállalói célcsoportok helyzetének javítására 2021-ben az alábbiak szerint valósultak meg intézkedések a munkáltató kezdeményezésére. Mentorvállalatként a Magyar Telekom részt vesz az Integrom és a HRom munkaerőpiaci integrációs programokban. A programokban részt vevő fiatalokat pályázási tanácsadással, próbainterjúkkal, illetve önéletrajz írást érintő tanácsadással segíti. A vállalat a toborzási gyakorlatát ugyancsak integrációs elveihez igazította. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a programokban részt vevő fiataloknak, hogy álláspályázatuk belső nyomon követését kérjék. A folyamatok során felvett munkatársaknak ugyancsak igény szerint belső mentort biztosít a Társaság. 2021 őszétől 4 éven keresztül támogatja a
271 HBLF Romaster programját, amelyen keresztül a Magyar Telekom két tehetséges fiatal továbbtanulását támogatja ösztöndíj és mentoring támogatással. 2021-hez hasonlóan a Társaság 2022-ben is részt vett a Budapest Pride Fesztiválon a Magyar Telekom, T-Systems és Deutsche Telekom IT Solutions Hungary munkatársi közösségének szervezésében. Emellett tovább dolgozott az LMBTQI inkluzív munkavállalói élmény biztosításán, amelynek legfontosabb eleme, hogy hivatalosan is megalakult a Társaság LMBTQI munkatársi erőforrás csoportja. 2022-ben a vállalat budapesti székháza adott otthont az Egyenlítő Alapítvány Nőnapi Konferenciájának. Az esemény a női vezetés, női vezetők kérdéskörét járta körbe. A különböző kerekasztalbeszélgetésekben a Társaság 3 női vezetője képviselte a Magyar Telekomot és osztotta meg gondolatait a témáról. 2022 júniusában június: Nők a Telekomban címmel megrendezésre került kerekasztal-beszélgetés, melynek célja volt a ’Nők a Telekomban munkatársi közösség létrejötte. Annak érdekében, hogy a Társaság biztosítsa a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő leendő munkatársainak esélyegyenlőségét, 2010 óta a Magyar Telekom által használt elektronikus toborzási felületen (http://www.telekom.hu/rolunk/karrier) a fogyatékossággal élők – önkéntes bevallás alapján – feltüntethetik, ha a kiválasztási folyamatban való akadálymentes részvétel érdekében bármilyen speciális igényük van. Megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkatársaink beilleszkedését, a mindennapi közös munka gördülékenységét mozgássérült, látássérült, hallássérült és értelmi fogyatékossággal élő modult tartalmazó, viselkedési alapelveket összefoglaló tananyaggal és igény szerinti workshopokkal segíti a Társaság. A decemberi Magyar Telekom karácsony rendezvényen külön dedikált részt szentelt a vállalat a munkatársi közösségeink (LMBTQI, Nők a Telekomban, Megváltozott munkaképességűek a Telekomban) népszerűsítésének. Az Open Minded Companies Award keretén belül, amely a vállalatok munkahelyi sokszínűségért, nyitottságért, elfogadásért tett kezdeményezéseit és eredményeit díjazza, a Magyar Telekom Nyrt. végzett az első helyen a Legelfogadóbb Vállalat kategóriában. 3.3.3 Emberi jogok tiszteletben tartása, gyermekmunka, illetve a kényszermunka minden formája elleni fellépés Az Emberi Jogok és szociális alapelvek kódexében kinyilvánított irányelveknek megfelelően a Magyar Telekom elutasítja a gyermekmunkát mindenféle kényszermunkát, kötelező munkavégzést, illetve a rendelkezésére álló eszközökkel küzd az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság minden formája ellen. A vállalatcsoport globális szállítóinak megfelelőségét a Deutsche Telekom Group anyavállalati szinten kezeli, és auditokon keresztül monitorozza. További információ a globális szállítók minősítésének módszeréről és eredményeiről: https://www.telekom.com/en/corporate- responsibility/assume-responsibility/assume-responsibility/supply-chain-management-355304 A Magyar Telekom új munkatársai a belépésüket követő két hónapban történő orientációs folyamat részeként mások mellett a fenti szociális és foglalkoztatási kérdéseket, illetve emberi jogokat érintő politikákkal és irányelvekkel is megismerkednek, tartalmukat magukra nézve kötelezőnek fogadják el, illetve elvégzik a Tudattalan előítéletek tudatosítása (unconscious bias) online képzést is. Az Emberi jogok és szociális alapelvek kódexében foglaltaknak való megfelelés igényével, 2018-ban a Magyar Telekom emberi jogi képzésben részesítette a teljes munkavállalói körét, és a márka képviseletéhez szorosan kapcsolódó partneri körét is. A képzés 2018 végétől része a Magyar Telekom kötelező képzéseinek. Túl ezen a folyamaton a vállalat tisztában van azzal, hogy néha nehéz megkülönböztetni egymástól a helyest és a helytelent. Annak érdekében, hogy segítse a munkavállalókat a helyes döntés meghozatalában, minden munkavállalónak kötelező évente részt vennie megfelelőségi képzésükön, amely játékosított, digitális formában adja át nekik az ismereteket, valamint a társaság megfelelőségi területe által kezelt biztonságos belső csatornák állnak a munkatársak rendelkezésére A Magyar Telekom Kérdezz! vonalához fordulhatnak a munkatársak minden esetben, ha kérdésük vagy aggályuk merül fel, bizonytalanok abban, hogy mi a helyes cselekedet bármely helyzetben. A vállalat munkatársai visszaélésekkel és szabálysértésekkel kapcsolatos panaszaikat és megjegyzéseiket a Magyar Telekom Mondd el! vonalán, vagy a Deutsche Telekom Csoport által kezelt Tell me! vonalon tehetik meg. Ezeken a felületeken jelezhetik továbbá, ha úgy vélik, hogy a törvénybe vagy a Működési Kódexbe ütköző cselekmény történt. A visszaélésekkel és szabálysértésekkel kapcsolatosan bejelentett panaszok és észrevételek kivizsgálása során alkalmazott fő irányelvek, valamint a folyamatra vonatkozó vállalati utasítás a vállalat belső munkatársi felületén elérhető. Az alkalmazott irányelvek kulcsszempontja az anonimitás, titoktartás és a személyes biztonság védelme. 3.3.4 Munkavállalók és a vezetőség kapcsolata
272 A Magyar Telekomnál jelenleg két képviselettel rendelkező szakszervezet (a Távközlési Szakszervezet (TÁVSZAK) és a T- Net Szakszervezet), és üzemi tanács működik, a kapcsolattartás kétszintű. A vállalat egészét érintő, az érdekképviseleti joggyakorlás keretébe tartozó központi kérdéseket a Központi Üzemi Tanács, illetve a Szakszervezetek elnöksége által delegált képviselőkkel vitatják meg, vagy összevont konzultáció keretében (Érdekegyeztető Tanács), vagy a megvitatandó kérdés jellegétől függően külön-külön. A központi szintű kommunikációra jellemző mind a szóbeli (tárgyalási), mind az írásbeli forma. Az érdekképviseletekkel történő központi kapcsolattartás a Chief People Officer, illetve az ezzel a feladattal megbízott HR business partner felelőssége és hatásköre. Az egy-egy irányítási területet érintő érdekképviseleti kérdések helyi szinten is megvitatásra kerülnek a szakszervezetek, illetve a helyi üzemi tanács képviselőivel. A helyi szintű érdekképviseleti kapcsolattartásért az irányítási terület HR Business partner Lead-ek felelősek. Szervezeti átalakítással járó, illetőleg a munkavállalók nagyobb csoportját érintő változásról szóló lényeges döntés tervezetét a Szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal (Központi Üzemi Tanáccsal) véleményeztetni kell. A véleményezésre szervezet átalakítás esetén 7 nap, egyéb esetben 15 nap áll az érdekképviseletek rendelkezésére. A 15 napon belül az intézkedést végrehajtani nem lehet. A szervezeti változásokról szóló döntés tervezetét a Szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal (Központi Üzemi Tanáccsal) – az érintett munkavállalói létszámtól függetlenül – minden esetben véleményeztetni kell. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a Felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Társaságnál működő Szakszervezetek véleményének figyelembevételével a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Központi Üzemi Tanács által jelölt személyeket a Közgyűlés köteles a Felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben kizáró ok áll fenn. 2022. december 31-én a Felügyelőbizottságban kettő, a munkavállalókat képviselő tag volt: Bereznai Gyula és Szepesi Endre. 3.3.5 Egyesülési jog és kollektív szerződés A Magyar Telekom Csoport Szociális Chartájában ismerte el a szervezkedési szabadsághoz és a kollektív szerződéshez való alapvető jogot. A Magyar Telekom a nyíltságon és bizalmon alapuló konstruktív párbeszédre és együttműködésre törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel. A Szociális Charta, illetve a Magyar Telekom vezetésének a munkavállalói érdekképviseletekkel hosszú évek alatt kialakított kapcsolata a garancia ezen jogok tiszteletben tartására. A vállalatcsoport magyarországi alkalmazottainak összességében mintegy 100%-a dolgozik saját munkáltatóra kiterjedő a Magyar Távközlési Szakszervezetekkel (Távközlési Szakszervezet, TÁVSZAK) kidolgozott kollektív szerződés hatálya alatt. A szerződés, amely bármely fél által három hónapos felmondási idővel felmondható, a vezérigazgatón kívül minden Magyar Telekom Nyrt. alkalmazottra érvényes, függetlenül szakszervezeti tagságuktól. A kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó feltételeket évente újra kell tárgyalni. A munkavállalók – a munkáltató működésével összefüggő okból történő munkaviszony megszüntetés esetén - meghatározott összegű többlet végkielégítésre jogosultak, amely a munkaviszonyuk időtartamától függően változik. A kollektív szerződésen túl a magyarországi egységek munkavállalóira általánosan érvényes a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, amely számos megkötést tartalmaz a munkaviszony nem önkéntes megszüntetésére vonatkozóan. A Munka Törvénykönyve a munkavállalói érdekeket két különböző szervezeten keresztül védi, ezek: a szakszervezet és az üzemi tanács. A Szakszervezeteknek, mint a foglalkoztatás feltételeiről folyó tárgyalásokban a munkavállalók hivatalos érdekképviseleti szervének, joga van minden olyan vállalati intézkedésről tájékoztatást kapni, amely jelentősen befolyásolja a munkavállalók érdekeit, és joga van a Magyar Telekom Nyrt. ellen jogi keresetet indítani az olyan foglalkoztatással kapcsolatos magatartásra vonatkozóan, amely valamely foglalkoztatási szabályt sért. Emellett az Üzemi Tanács közvetlenül képviseli a munkavállalói érdekeket a vezetőséggel való kapcsolattartásban, és a vezetőséggel közösen dönt az olyan ügyekben, amelyek a jóléti célú pénzeszközöket és ingatlanokat érintik. Az üzemi tanácsot fél évente tájékoztatni kell a gazdasági teljesítményünket befolyásoló kérdésekről, valamint a bérek, foglalkoztatási körülmények és a munkaidő változásairól. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az olyan vállalati intézkedésekben is, melyek a munkavállalók nagyobb csoportját érintik. A Magyar Telekom meggyőződése, hogy jó kapcsolatot ápol a munkavállalóival. Megalakulása óta nem volt még példa sztrájkra vagy munkabeszüntetésre.
273 3.3.6 Munkaerő csökkentés és átcsoportosítás A Magyar Telekom a stratégiai növekedéshez kapcsolódó tevékenységek erőforrás-szükségletének biztosítása érdekében 2022. év folyamán megállapodott a Társaságnál működő érdekképviseletekkel a 2023. évi létszám kérdésekről és béremelési intézkedésekről A megállapodás szerint munkáltató által kezdeményezett létszámleépítés nem volt, ugyanakkor lehetőséget biztosított önkéntes program keretében a munkavállalók kilépésére. Az érintett munkavállalók jelentős része 2022 év végével távozott a Társaságtól. A Magyar Telekom a távozó munkatársak újra-elhelyezkedését a jól működő Esély program keretén belül aktív álláskereséssel, munkaerő-piaci tréninggel és személyes tanácsadással támogatja, bízva abban, hogy ezen eszközeivel is hozzájárul ahhoz, hogy a távozó, korszerű szaktudással rendelkező, szakképzett munkavállalók mihamarabb újra el tudjanak helyezkedni. A fenti intézkedéssel felszabaduló személyi jellegű költség tömeg jelentős része a stratégiai növekedéshez kapcsolódó tevékenységek erőforrás-bővítését biztosítja. 3.3.7 Juttatási programok A Magyar Telekom jóléti és szociális juttatásai rendkívül széles körűek. Egy részük alanyi jogon jár minden munkavállalónak, míg másokat bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megszerezni, vagy biztosítási jellegűek. Egyes juttatások munkáltatói hozzájárulásának előfeltétele a munkavállalók egyéni hozzájárulása. A szociális juttatások és a nem alanyi jogon járó juttatások nyújtásának módját a Kollektív Szerződés és kapcsolódó utasítások szabályozzák. A munkavállalók számára telekommunikációs kedvezményeket, béren kívüli juttatásokat, élet és balesetbiztosítást, egészségügyi szűrést biztosítunk. 3.4 Lényeges kockázatok kezelése 3.4.1 Képzési és szakmai háttér biztosítása A Magyar Telekom Csoport Fenntarthatósági stratégiájának edukációs pillére a lakosság és az ügyfelek digitális képzettségének fejlesztése mellet az iparági utánpótlás biztosítását is feladatának tekinti, hiszen a szakértői utánpótlás biztosításának nehézségei potenciális kockázatot jelenthetnek a társaság szolgáltatásának minőségének folyamatos biztosítása, javítása, fejlesztése szempontjából. Annak érdekében, hogy a Társaság az ügyfeleinek számára mindig a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtsa, a legkiválóbb szakemberekre van szüksége. Ehhez elsősorban versenyképes szakképzési háttérre van szükség. A T-Labs (Telekom Innovation Laboratories, Berlin) kezdeményezésére és finanszírozásával az ELTE-n 2016 szeptemberétől működik az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék, az épülő EU Labs kutatói hálózat első pilléreként. A Magyar Telekom szerepe az oktatási és kutatási tevékenységek támogatásában ölt testet. A társaság munkavállalói számos felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban állnak: szakdolgozatok konzulensi feladatainak ellátásával, szakdolgozók ismereteinek bővítésével és szakmai előadásokkal segítik az egyetemi munkát. A Magyar Telekom tovább folytatta a 2021-ben megkezdett stratégiai együttműködést a Budapesti Műszaki SZC Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikummal, a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikummal és a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikummal. Ennek keretében segítette az oktatási anyag naprakészen tartását és támogatta a partnerintézményeket a távközlési szakmák népszerűsítésében, Ezen felül diákmunka lehetőséget biztosít az intézmény tanulóinak, ill. pályaorientációs előadásokat tartott, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílt mélyebb betekintést nyerni a távközlés rejtelmeibe. A Társaság tovább folytatta együttműködését a Széchenyi István Egyetemmel, melynek célja a villamosmérnök duális képzés szakmai gyakorlatának biztosítása. 2022-ben 3 hallgató kezdte meg a duális képzést. 2021 decemberében megalakult a „Deutsche Telekom Csoport IT kihelyezett tanszéke” az Óbudai Egyetemen, mely a Deutsche Telekom IT Solutions, a T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom közös oktatási platformja. Az oktatást a Deutsche Telekom-IT Solutions szakemberei végzik, akikhez a T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom munkatársai is csatlakoztak. Az első kurzus 2022 februárjában indult A DevOps az üzleti informatikai szolgáltatásokban címmel. 2022 őszén a Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával együttműködési megállapodást kötött az Üzemmérnök-Informatikus kooperatív képzésben való részvételről, melynek célja, hogy a hallgatók tapasztalt szakemberek iránymutatásai alapján megismerkedhessenek leendő szakmájuk gyakorlati vonatkozásaival.
274 A Kickstart karrierprogram második évfolyamának közel 80%-a, azaz 17 fő folytatta teljes munkaidős pályakezdő pozícióban a Magyar Telekomnál. A program harmadik évfolyamának létszáma tovább bővült, a kezdeményezéshez a T- Systems is csatlakozott, így 27 fővel indult 2022 szeptemberében a program. Az egy éves program során pályakezdőket érintő szakmai és soft-skill tréningek, design thinking tréningek várták a gyakornokokat. A vállalat egészét lefedő területeken működő Kickstart gyakornokok az agilis módszer jegyében közös féléves projektfeladaton dolgoznak, erősítve ezzel a napjainkban egyre fontosabb keresztfunkcionális csapatban való működés képességét. A közös projektfeladat valós üzleti igényen alapul, ezzel is erősítve a program jelentőségét, a Magyar Telekom fejlődésével párhuzamosan. A 2020 márciusában indított Telekom Kraft fiataloknak biztosít lehetőséget arra, hogy megmutassák magukat. Teszi ezt egyrészt a KraftRoad programjával, amely saját projektjeik kidolgozásában, fejlesztésében segít képzésekkel, eseményekkel. 2021-ben a Telekom Kraft 9 innovációs projektnek adott otthont. 2022-ben az Ashoka Magyarországgal közösen meghirdetett GreenLab pályázatra érkezett jelentkezők közül 5 csapat dolgozhatott ki saját környezetileg is hasznos projektet, amit különböző vállalatok képviselői előtt be is mutathattak. De nem csak ötletekkel érkezhetnek a tettre kész fiatalok, hanem saját képességeiket is fejlesztve a Magyar Telekom csatornáinak tartalomgyártóivá is válhattak a 2022-es évben a Kraft Agency által, amely a Telekom saját, belső, fiatalokból álló kreatív alkotó csapata, amelynek célja, hogy megreformálja az itthoni tartalomgyártást és egy újfajta tartalomgyártási modellt hozzon létre, továbbá, hogy bevonja a tehetséges fiatalokat a márka építésébe és formálásába. Egész évben a debreceni KraftLab is a fiatalok rendelkezésére állt, ahol különböző eszközöket használhatnak a videó stúdiótól a podcast stúdión át a programozható robotkarig. Összesen 2838-an éltek ezzel a lehetőséggel és lendítették előre különböző projektjeiket a hely segítségével. A pályakezdők (16-28 évesek) körében legnépszerűbb munkáltatókat értékelő Zynternship Awardson a Magyar Telekom végzett az első helyen. 3.4.2 Munkavállalói elvárások és esélyegyenlőség A fejezet elején részletezett People fókuszok a Magyar Telekom munkatársai igényeinek való megfelelésre, illetve a versenyképes és jövőorientált munkaerőpiaci szerep megtartását érintő kihívásokra építenek. A munkatársaik igénye a biztonság, stabilitás, fejlődési lehetőség és a versenyképes jövedelem. A Magyar Telekom az esélyegyenlőség mellett elkötelezett vállalatként kiemelten fontosnak tartja a bérek harmonizációját és az indokolatlan bérkülönbség megszüntetését. A javadalmazási rendszer transzparens, bérsávok és a vonatkozó szabályozások minden munkavállalók számára elérhetőek. A munkaköri rendszer dimenzióit a Hay szervezetek munkaköri besorolási szintjei, valamint az agilis szervezetek kompetencia szintjei adják. A Magyar Telekom kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hasonló típusú feladatokat ellátó kollégák között ne alakuljon ki indokolatlan kereseti különbség, és az eltérő jellegű munkát végzők közötti jövedelemarányok valóban a tényleges munkavégzés eltérésein alapuljanak. Ugyanakkor a vállalat tisztában van a nemek közötti bérszakadék társadalmi jelenségével és elkötelezett az előidéző okok megszüntetésében. A Társaság 2020 júliusától évente két alkalommal komplex nemek közötti bérszakadék analízist hajt végre, melynek során esélyegyenlőségi cselekvési tervet határozzák meg az anyasági deficit és a női karrierszakadék csökkentése érdekében. A sokszínűség, mint alapérték iránt elkötelezett munkáltatóként a Magyar Telekom fontosnak tartja a nők számának növelését a vezetői pozíciókban. A Fenntarthatósági stratégia Sokszínűségi pillérének egyik kulcsfontosságú célja, hogy 2025-re a női vezetők arányának száma legalább a 35%-ot elérje. 2020 májusától a vállalat történetében először ért el kiegyensúlyozott, 33,33%-os arányt a nemek között a felső vezetésben, amelyet a vállalat 2022-ben is fenntartott. A női vezetők aránya a teljes vállalatcsoportban 27,27% volt. A Magyar Telekom munkatársai iránti elsődleges kötelezettségeként tartja számon a munkahelyi stressz, a túlterheltség és a kiégés veszélyeinek minimalizálását. A Társaság amellett, hogy munkatársai számára biztosítja az egészséges életmód megteremtésének feltételeit, képzésekkel és coachinggal, valamint Employee Assistance Programmal segíti őket a feladataik hatékony és sikeres menedzselésének fejlesztésében. A munka és magánélet egyensúlyának megteremtését segítik elő családos munkatársak számára létrehozott gyermekek átmeneti megőrzését biztosító helyiség (gyermekkuckó), illetve a cafetéria rendszerben választható elemként adómentesen igénybe vehető bölcsődei-óvodai támogatás is, amely anyagilag is hozzájárul a kisgyermekes szülők terheinek csökkentéséhez. Munkavállalók személyi és családi körülményeikre való tekintettel (pl.: beteg, vagy idős hozzátartozó otthoni ápolása céljából) akár tartós fizetés nélküli szabadságban is részesülhetnek. 3.5 Teljesítménymutatók Atipikus foglalkoztatási formák a Magyar Telekom Csoportban: ▪ Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2022-ben: 138 ▪ Rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak száma 2022-ben: 1159 ▪ Távmunkás szerződéssel rendelkező munkatársak 2022-ben: 4069
275 A vezető pozícióban dolgozó női munkavállalók arányának növelése a Magyar Telekom Nyrt-ben: ▪ Nők aránya a teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva: 35,35% ▪ Nők aránya senior management pozíciókban: 27,68% ▪ Nők aránya a Leadership Squad-ban: 33,33% Vállalati önkéntesség eredmények Magyar Telekom Csoportban: ▪ Önkéntes munkaórák száma (véradás): 3290 ▪ Önkéntes munkavállalók száma (véradás): 183 4 IGAZGATÓSÁGI, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI, VALAMINT A MENEDZSMENT TAGJAINAK JAVADALMAZÁSA Az Igazgatósági tagok javadalmazása Igazgatósági tagként végzett tevékenységükért 26 millió forintot tett ki 2022-ben. A Felügyelőbizottsági tagok javadalmazása Felügyelőbizottsági tagként végzett tevékenységükért 37 millió forintot tett ki 2022-ben. Leadership Squad (LS) tagok javadalmazása (járulékokkal, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költségekkel együtt) 1 430 millió forintot tett ki 2022-ben. A 2022. december 31-i állapot szerint az Ügyvezető Bizottság négy tagja határozatlan, kettő tagja határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A határozatlan időre szóló munkaszerződések közül kettő esetén a felmondási idő két hónap. A szerződésben a végkielégítés általánosságban a Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés szerinti, a többi esetben a végkielégítés általánosságban 3-16 hónap. A fentieken túl, az érintettek versenytilalmi korlátozás hatálya alá esnek, melynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésétől kezdődően egy meghatározott (egy évet meg nem haladó) ideig nem jogosult munkaviszonyt létesíteni a Magyar Telekom magyarországi vagy nemzetközi versenytársával, vagy akár közvetlenül, akár közvetve bármilyen szolgáltatást nyújtani vagy tevékenységet végezni ilyen vállalat részére. Továbbá, az érintettek nem toborozhatnak munkaerőt a Magyar Telekom munkavállalóinak körében. A versenytilalmi korlátozás fejében a munkavállaló a fenti kötelezettséggel arányos kompenzációban részesül. Amennyiben a volt munkavállaló ezen versenytilalmi megállapodást megszegi, köteles a kompenzáció nettó összegét a munkáltatónak visszafizetni. Ezen felül, ilyen esetben a volt munkavállalót átalány-kártérítési kötelezettség is terheli a munkáltató felé. A külföldi állampolgárságú LS tagok lakhatási támogatásra is jogosultak lehetnek. 2 fő érintett van. A Társaság Javadalmazási irányelveivel összhangban, a Társaság élet- és balesetbiztosítást, valamint egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt az LS tagjai számára. Ezen felül, az LS tagok vállalati gépkocsi használatára is jogosultak. A részvény alapú juttatási programok tekintetében az Éves Beszámoló Kiegészítő Mellékletének 20.1.2 pontja ad tájékoztatást. 5 KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Magyarország A kutatás- fejlesztési feladatok ellátását hazai innovatív KKV-k bevonásával a Magyar Telekom saját kutatói, termék- és szolgáltatásfejlesztői végzik. Mindemellett a vállalat kiaknázza a belső és külső tudásbázis szinergia hatását és partnerségre törekszik jól ismert innovációs központokkal, felsőoktatási intézményekkel. A Társaság fő partnerei ezen területen neves magyar egyetemek és kutatóintézetek. A K+F és 5G Campus együttműködés mellett a Magyar Telekom Duális képzést indított a Széchenyi István Egyetemmel közösen, az egyetemmel közös projekt volt a Hungaroring verseny szimuláció az 5G Campus keretében. 2022-ben a Társaság gondozásában folytatódik az Óbudai Egyetemen „Deutsche Telekom Csoport IT kihelyezett tanszék” fakultációja. Folytatódnak a mérnökképzés és a modern alkalmazásfejlesztés képzési együttműködések az egyetemi partnerekkel, amely programot folyamatosan további tantárgyakkal egészítik ki. A Magyar Telekom a kialakítás alatt lévő Egyetemi Science parkokkal partneri kapcsolatot épített ki az elmúlt időszakban. 2022-ben a Magyar Telekom számára az előző évekhez hasonlóan kiemelten fontos az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása, ezen belül is az ötödik generációs mobiltechnológia lehetőségek kutatása és fejlesztése. Ennek 2022-ben a MagentaKraft folytatta tevékenységét. A MagentaKraft a Telekom innovatív, fiatalok generációnak szóló
276 platformja, melynek célja, hogy értéket teremtsen a fiatalok számára. A MagentaKraft lehetőséget biztosít azoknak a fiataloknak, akikben már megfogalmazódott egy kisebb vagy éppen nagyobb ötlet, de a megvalósításhoz szükséges eszközök (infrastruktúra, környezet, csapat) nem állnak rendelkezésükre. További részletek a 3.4.1 megjegyzésben. 6 INGATLANKEZELÉS, TELEPHELYEK A Magyar Telekom rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával. Az ingatlanállomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. A Társaság eszközállományának legnagyobb része kapcsoló központokból, átjátszó tornyokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze. Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használja ki az ingatlanállományt, alkalmazkodva az energiaszektor változásához, a Társaság azon dolgozik, hogy az energiafelhasználásának költségét csökkentse (alternatív megoldások megtalálása a fűtés terén, valamint az iroda jellegű ingatlanok kihasználásának racionalizálása) továbbá a használaton kívüli ingatlanjait igyekszik albérletbe adni, illetve értékesíteni. 6.1 A Társaság székhelye: ▪ 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. 6.2 A Társaság telephelyei: ▪ 1073 Budapest, Dob u. 76-78. ▪ 1106 Budapest, Örs vezér tere 25. 1. em. ▪ 1138 Budapest, Váci út 178. ▪ 1195 Budapest, Üllői út 201. ▪ 1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. a-c. ▪ 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. 2. em. ▪ 1123 Budapest, Alkotás út 53. ▪ 1062 Budapest, Váci út 1-3. ▪ 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 8-10. ▪ 1033 Budapest, Huszti út 32. ▪ 1098 Budapest, Távíró utca 3-5. ▪ 1156 Budapest, Száraznád utca 1-3. ▪ 1211 Budapest, Rákóczi Ferenc út 154-170. ▪ 1087 Budapest, Kerepesi út 9. ▪ 1119 Budapest, Hadak útja 1. A Magyar Telekom Nyrt. 1624 telephelyén álló 1808 épületének 48 %-a Társaság tulajdonában van, 4%-a közös tulajdonú és 48%-a bérelt. A bázisállomások, mobil site-ok, technológiai ingatlanok terén több mint 7000 db szerződést kezel a Társaság. 2022. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. által használt épületek területe 472 749 m 2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m 2 -nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. szám alatt található bérelt székház több, mint 55 000 m 2 felszín feletti, és mindösszesen a felszín alatti területekkel együtt közel 105 000 m2 alapterülettel. 7 FENNTARTHATÓSÁG A Magyar Telekom közel húsz éve foglalkozik fenntarthatósági kérdésekkel, több mint 15 éve tervezi ezirányú céljait és feladatait stratégia mentén. Ezek alapján fenntarthatósági tevékenységét a teljes körű, tervezett és hosszú távú megközelítés jellemzi, és 2021-ben már az ötödik, hosszú távú, 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiáját határozta meg, 2025-re és 2030-ra kijelölt fő célkitűzésekkel. A Magyar Telekom 2009 óta elkötelezetten támogatja az ENSZ Globális Megállapodás 10 alapelvét az emberi jogok, a környezet és antikorrupció terén, aminek kapcsán elért fejlődésről a fenntarthatósági jelentésében évről évre beszámol. Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2030-ra megvalósítandó fenntartható fejlődési keretrendszert, amelyet 17 fő cél és összesen 169 alcél rögzít. Ezek a célok jelölik ki a felelős cselekvés irányait az emberiséget és a bolygót fenyegető legégetőbb problémák megoldása érdekében. A Magyar Telekom a 2016–2020 közötti időszakra szóló fenntarthatósági
277 stratégiájához hasonlóan, az új 2021-2030 időszakra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáját is ezen SDG-célokhoz igazodva határozta meg. A Társaság a tevékenységéből adódó elsőleges célokhoz való hozzájárulását a fenntarthatósági jelentés külön beszámolójában mutatja be évente. A Magyar Telekom fenntarthatósági tevékenységének és eredményeinek integrált és teljes körű bemutatására az évente megjelenő Fenntarthatósági jelentés szolgál, amellyel a Társaság minden témára kiterjedő környezeti, társadalmi és gazdasági működését kívánja átláthatóvá tenni mindenki számára. Jelen üzleti jelentésben a teljes körű fenntarthatósági megközelítés csupán egyes, kiemelt témáiról szólunk, úgymint az emberi jogok, a munkatársak, a környezetvédelem és a megfelelőség témakörei. 7.1 Fenntarthatósági stratégia A Magyar Telekom 2021-ben kezdte meg az ötödik, tíz évre szóló (2021-2030) fenntarthatósági stratégiai időszakát. A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának fő célkitűzése, hogy a digitalizációt az emberek, a családok és a vállalkozások fejlődésének, valamint a környezet védelmének szolgálatába állítva az ország vezető fenntartható vállalata maradjon. A vállalat új stratégiájának fő vezérelve, hogy megtartsa eddigi vezető fenntarthatósági szerepét vállalatként és infokommunikációs szolgáltatóként egyaránt. Ezért 2030-ig határozta meg hosszú távú céljait, amelyeket folyamatosan nyomon követ, és szükség szerint, a trendeknek megfelelően frissít. Klímavédelem A Társaság stratégiai célja, hogy a vállalat közvetlen és közvetett kibocsátását (scope 1+2) nettó nulla szinten tartsa, 84%- os csökkentéssel, a beszállítóknál és ügyfeleknél jelentkező, a vállalathoz kapcsolódó (scope 3) kibocsátást pedig 30%-kal csökkentse. A vállalat új stratégiai céljai közé bekerült, hogy lehetővé tegye az ügyfelei számára is, hogy a klímavédelemben aktívan részt vegyenek és csökkentsék kibocsátásukat. A Magyar Telekom infokommunikációs szolgáltatásaival kívánja ezt megteremteni, ilyenek például a smart megoldások. Célja, hogy 2030-ra a bevételek legalább fele klímavédelmet támogató szolgáltatásból származzon. Kibocsátáscsökkentési célok (2025): ▪ A Scope 1 és Scope 2 kibocsátás 65%-os csökkentése (bázisév: 2015), évente nettó nulla CO2e-kibocsátással ▪ A Scope 3 kibocsátás 20%-os csökkentése (bázisév: 2017) ▪ Az „Árnyék-CO2-ár” bevezetési lehetőségének megvizsgálása Mások kibocsátásának csökkentése (2025): ▪ Az árbevétel 20%-a klímavédelmet szolgáló szolgáltatásokból származik Belső klímavédelmet támogató folyamatcélok (2025): ▪ Klímakockázat-kezelési folyamat kialakítása (TCFD mentén) ▪ Belső karbonadó és karbonpiac lehetőségeinek megvizsgálása A klímacélokat is támogató erőforrás-hatékonysági célok (2024): ▪ Mobilkészülékek visszavételi arányának növekedése 10%-kal ▪ CPE-k visszavétele és fenntartható menedzsment ▪ Zéró technológiai hulladék ▪ Fenntartható csomagolás bevezetése Kibocsátáscsökkentési célok (2030): ▪ A Scope 1 és Scope 2 kibocsátás 84%-os csökkentése (bázisév: 2015), évente nettó nulla CO2e-kibocsátással ▪ A Scope 3 kibocsátás 30%-os csökkentése (bázisév: 2017) ▪ A karbonlábnyom figyelembevétele a beszállítók kiválasztásánál Mások kibocsátásának csökkentése (2030): ▪ Az árbevétel 50%-a klímavédelmet szolgáló szolgáltatásokból származik
278 Digitalizáció A fő célkitűzés, hogy az ország digitalizációján dolgozva, 100%-ban gigabitképessé tegye ügyfeleit, ami mellett 6 millió ember felelős digitális érettségéhez járul hozzá. Magyarország digitalizációja (2025): ▪ 4 millió gigabitképes háztartás (access független) ▪ 67%-os 5G lefedettség Digitális felelősségvállalás (2025): ▪ 4 millió ember, akinek a felelős digitális érettségében segítettünk Magyarország digitalizációja (2030): ▪ 100%-ban gigabitképes lesz minden háztartás ▪ Országos 5G lefedettség Digitális felelősségvállalás (2030): ▪ 6 millió felelős digitális érettségű ember Sokszínűség A Magyar Telekom már az előző stratégiában is kiemelt figyelmet szentelt a sokszínűség és esélyegyenlőség biztosításának a munkavállalói számára. Az új (2021-2030) stratégiában ezt kiterjesztve azt tűzte ki célul, hogy 100%-ban befogadó munkahelyet alakít ki, valamint 100%-ban akadálymentes szolgáltatást biztosít. Befogadó munkahely (2025): ▪ 100%-ban akadálymentes munkahely ▪ A női vezetők aránya minimum 35% legyen Akadálymentes szolgáltatások (2025): ▪ 100% WCAG-megfelelés Befogadó munkahely (2030): ▪ A női vezetők aránya minimum 40% legyen Akadálymentes szolgáltatások (2030): ▪ 100%-ban akadálymentes szolgáltatások 2022-ben elnyert, illetve változatlanul érvényes elismerések, díjak és fenntarthatósági értékelések: ▪ FTSE4Good Index tagság; FTSE Russel ESG Rating ▪ CECE SRI fenntarthatósági index tagság ▪ MSCI ESG értékelés AAA (skála: CCC-AAA) ▪ ISS ESG minősítés: B Prime (skála: D-A+) ▪ CDP értékelés klímaváltozás területén: A- ▪ Legjobb fenntarthatósági jelentés 2022 – Deloitte Zöld Béka Díj ▪ PwC – Év Legvonzóbb Telco Munkahelye díj 2022 (sorban 5. alkalommal) ▪ Randstad Employer Brand research – 2022 legvonzóbb munkahelye a telco szektorban (sorban 4. alkalommal) ▪ Zyntern Jobportal – Big Beginner Survey – Legvonzóbb munkáltató #1 hely ▪ Családbarát Munkahely tanúsító védjegy arany fokozat – Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft ▪ #Mutiholdolgozol Nap - #1 Winner Enterprise Category ▪ Hrpwr - Open Minded Companies Award – Legelfogadóbb vállalat ▪ Magyar Telekom Székház – BIGSEE Építészeti Díj (Köz-és kereskedelmi célú építészet kategória) ▪ Magyar PR Szövetség – PR Excellence Hungary Award (PREXA)j – „Üzeneted érkezet POKET x Telekom” kiadvány – Arany díj ▪ Kreatív Magazin – Content+Marketing Award (CMA) 2022: „Üzeneted érkezet” POKET x Telekom kiadvány – Bronz díj ▪ Kreatív Magazin – Influ díj: „Üzeneted érkezet” POKET x Telekom kiadvány – Bronz díj
279 7.2 Érdekelt feleket érintő kezdeményezések A vállalat sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy erős kapcsolatokat alakítson ki érdekelt feleivel. Néhány, fontosabb tevékenységünk, amelyekről részletes információ található a fenntarthatósági jelentés kapcsolódó fejezeteiben: ▪ Befektetők – befektetői (és felelős befektetői) értékelések ▪ Ügyfelek – fenntartható termékek és szolgáltatások, gyermekvédelem ▪ Alkalmazottak – közösségi napelem projekt, családbarát szolgáltatások, sokszínűségi tartalmak ▪ Szabályozók – jogszabályi megfelelés, szabályozói kapcsolatok ▪ Helyi közösségek – Szupergyors Internet Program (SZIP), hálózatfejlesztés, ▪ Civil szervezetek – fenntarthatósági projektek civil szervezetekkel közösen ▪ Beszállítók – fenntartható beszállítói lánc menedzsment ▪ Média ▪ Jövő generációi –Legyél TE is! MOST generációs, Most Fórum, Pont-Most blog, Magenta Podcast A vállalat minden stakeholderének lehetősége van, hogy online kifejtse a Magyar Telekom felé irányuló elvárásait. Ezeket a fenntarthatósági tevékenységek megvalósítása során veszi a vállalat figyelembe. Több stakeholdercsoportot érintő kezdeményezések A 2018-ban létrehozott sokszínűségi koncepció részeként a Magyar Telekom azon dolgozik, hogy nyitott, befogadó és biztonságos munkahely legyen mindenki számára. Az esélyegyenlőség és diszkriminációmentes vállalati kultúra iránti elköteleződése részeként kultúrafejlesztési programot indított és létrehozta az első magyar nyelvű tudattalan előítéletek tudatosítása online tananyagot, amelyet a munkavállalók 92%-a végzett el 2019 október végéig. 2020 óta a tudattalan előítéletek tudatosítását célzó képzés az új telekomos munkavállalók kötelező onboarding képzései közé tartozik. A tananyag megalkotásával a saját vállalati kultúra fejlesztése mellett cél volt az is, hogy ingyenesen elérhető és szabadon felhasználható tananyagot hozzon létre az egész társadalom minden szereplője számára, amelyet mindenki felhasználhat a saját antidiszkriminációs törekvései előmozdítása érdekében. A Magyar Telekom a vállalati támogatók egyike volt, amelyek jóvoltából 2022-ben az Egyenlítő Alapítvány területén megszervezte március 8-i Nőnapi konferenciáját. Az esemény keretében mutatta be a Magyar Telekom az „Üzeneted érkezett” POKET x Telekom kiadványt, amely 2022-ben több díjat is elnyert. Felismerve a műanyagszennyezés jelentőségét, a Magyar Telekom célul tűzte ki, hogy jelentősen csökkenti a működése során keletkező egyszerhasználatos műanyagok mennyiségét. A Plastic Free Telekom kezdeményezés keretén belül 2019- ben elsőként a székházból vezette ki ezeket a műanyagokat. Kollégái számára szűrt vizet és kancsókat biztosít a PET palackok mennyiségének csökkentésére. 2020-ban további műanyagmentesítési lépéseket vezetett be a vállalat. A vállalásokat a Magyar Telekom és szolgáltatói a pandémia időszakában és 2022-ben is fenntartották, 2023-ban pedig újabb kivonásokat, fejlesztéseket terveznek. Befektetők A Magyar Telekom 2022-ben is megtartotta tagságát a FTSE4Good indexcsaládban. Az amerikai MSCI „AA” kategóriába értékelte a Magyar Telekomot a CCC-AAA-ig terjedő skálán. A német ISS ESG értékelésén a vállalat B Prime értékelést kapott. A Társaság továbbra is közöl klímavédelemhez kapcsolódó adatokat és információkat a CDP platformon keresztül (minősítés: A-). A Magyar Telekom megtartotta tagságát a bécsi értéktőzsde CECE SRI indexében is (korábban CEERIUS). Ügyfelek A Magyar Telekom szeretne lehetőséget biztosítani ügyfelei számára is, hogy aki a vállalattal együtt fontosnak tartja a klímaváltozás elleni harcot, az választhasson olyan szolgáltatást, amely hozzájárul a klíma védelméhez. Ezért hozta létre 2019-ben ExtraNet Zöld 1 GB opciót. Az opciót választva, 2022-ben is garantálta, hogy 1 GB adat továbbításához szükséges energiamennyiséggel megegyező energiát saját napelemes rendszereivel termeli meg a budapesti Kékvirág utcai épületére telepített rendszer, valamint a szegedi adatközpont tetején működő rendszerei segítségével. A Magyar Telekom gyermekvédelemmel kapcsolatos önálló oldala kizárólag a gyermekek médiafogyasztásával kapcsolatos veszélyekkel foglalkozik. Az oldal nemcsak az infokommunikációs technológiákkal, eszközökkel és tartalmakkal, de a használat során felmerülő veszélyekkel és a veszélyek megelőzésében segítő lehetőségekkel is megismerteti a szülőket. Részletes információ: https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/edukacio/gyermekvedelem
280 A Magyar Telekom „Digitális szülőnek lenni” címmel oktatási programot indított a Hintalovon Alapítvánnyal együttműködésben. A 21. században gyermeket nevelni azt jelenti, hogy digitális szülőnek kell lenni. A gyermekek megfelelő védelme a való életben is kihívást jelent, és az interneten is sokat kell tanulni róla. A Digitális szülő vagyok kezdeményezés célja a tájékozott, magabiztos digitális jelenlét elérése, olyan kérdésekre keresve a választ, mint például: kinek a felelőssége a gyermekek digitális biztonsága; mit tehetnek a szülők; milyen beállításokat kell elvégeznünk gyermekünk eszközén, hogy biztonságban maradjunk az interneten; mit gondoljunk át, mielőtt posztolunk a közösségi médiában? A szülők számára a témával kapcsolatos szakmai tartalom, valamint és egy lépésről lépésre útmutató a gyermekek eszközeinek beállításához elérhető a www.tudatosdigitalis.hu weboldalon. Alkalmazottak 2022 márciusában is meghirdetésre került a közösségi napelem program. A program során a munkatársaknak lehetőségük volt örökbe fogadni egy-egy napelemet, a 200 napelem kevesebb mint egy óra alatt befogadóra talált. 2021-ben a Magyar Telekom folytatta a 2020-as munkatársi felmérés eredményeire támaszkodó sokszínűségi és esélyegyenlőségi fejlesztő munkát. Ezek mentén az első félévben összesen 6 online B@ck to Work Café alkalmon segítette a kisgyermekkel tartós távolléten lévő munkatársak visszatérés tervezését az elérhető képzési, fejlesztési és karriertervezési lehetőségek megismertetésével. Emellett létrejött a Telekom és T-Systems LMBTQI támogató munkatársi csoportja, amely aktivitásokat és belső fejlesztéseket kezdeményezett az érintett munkatársi kör inkluzív támogatására. 2021 novemberétől a vállalat ismét a HBLF Romaster Program támogatói közé lépett és elköteleződött 2 hátrányos helyzetű roma középiskolás diák 4 éven keresztüli támogatása mellett. A társaság történetében először 2020-ban kiegyensúlyozottá vált a nemek aránya a Magyar Telekom felső vezetésében, és számos intézkedés történt a női vezetők arányának további javítására a teljes menedzsmentben. Mások mellett folytatódott a vállalaton belüli a nemek közötti bérszakadék monitoringja, amely mentén további fejlesztések tervezhetők. A Magyar Telekom 2021-től csatlakozott az Amnesty International „Egy lépéssel közelebb” kampányához saját vállalásával, ami szerint a vállalaton belül detektált bérszakadék mértékét évenként legalább egy százalékponttal csökkenti. Helyi közösségek A Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2022-ben is folytatta a közösségi kert működtetését. A Csárdás Kertben, valamint Pomázon a közösségi kert munkálatok folytatódtak. A Magyar Telekom az ukrajnai fegyveres konfliktusra reagálva segítette mind a Magyarországra érkező menekülteket, mind az Ukrajnában maradt családtagokkal való kapcsolattartást. Ennek keretében mobil és vezetékes ukrán hálózatba irányuló nemzetközi hívások, SMS-ek díját, valamint az ukrajnai partnerhálózatokon forgalmazott mobil roaming díjakat teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírta. A Telekom Mobildonor program keretében 5000 darab mobil eszközt és prepaid kártyát ajánlott fel az ukrán menekülteknek, valamint pénzadománnyal és önkéntes munka felajánlásával támogatta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius tevékenységét. Civil szervezetek A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosok partnerségében valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást. Beszállítók A Magyar Telekom fenntartható szállítóilánc-menedzsment folyamata keretében minden évben vizsgálja beszállítói fenntarthatósági teljesítményét. Ezt azon, a Deutsche Telekommal közös beszállítóin felül, akik nem kerülnek értékelésre a Ecovadis rendszerben a Magyar Telekom önállóan megteszi. 2022-ben a webaudit kérdőívével – amely egy általános, környezeti, társadalmi és üzleti etikai témakörökből álló kérdéssorozat – 14 beszállítóját értékelte, ezzel az összes beszerzési érték 50,79%-a rendelkezik érvényes értékeléssel. Jövő generációi A LEGYÉLTEIS! felületen gyermekek és szülők számára is érthető és követhető tartalmakat osztott meg a vállalat az internetbiztonság területén. Tovább folytatódott az idősebb generáció digitális edukációja a Legyélteis! Most generációs programmal, mind személyes foglalkozásokkal, mind az online felületre feltöltött, diákok által készített edukációs tartalmakon keresztül. Szoros munkakapcsolatot építettünk ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségével, akik a Mobildonor program keretében adományként 253 darab okoseszközt osztottak ki elsősorban a Legyélteis! Most generációs
281 programban résztvevő idősek számára. Regionális partnerek segítségével nagyvárosokban rendszeres időpontokban és fix helyen kerültek meghirdetésre a foglalkozások, hogy előzetes jelentkezés nélkül, minél szélesebb rétegekhez eljuthasson a kezdeményezés. Szintén a fiatalabb korosztályt szólította meg a vállalat a 2020 márciusában indult Magenta Podcast csatornát, ahol a médiafogyasztással, a diverzitással, az online oktatással, a mentális egészséggel, technológiai újításokkal, kulturális és gazdasági témákkal egyaránt foglalkoznak, de a szakértő vendégek olyan témákban is megszólalnak, mint a home office, digitális család vagy épp koronavírus. A Podcast 2022-ben is rendszeresen biztosított szórakoztató, szakmai tartalmakat olyan témákban, mint a kriptovaluták, a digitális akadálymentesség vagy éppen a KKV-k digitalizációja. A Podcast készítése során kiemelten fontos szempont, hogy a meghívott vendégek és szakértők a fiatalabb generációk körében is ismert személyek legyenek, ezzel támogatva a korosztály megszólításának sikerességét. A Magyar Telekom által elfogadott környezetvédelmi és társadalmi témájú együttműködések A szakmai kihívások mellett a vállalatcsoport társadalmi és környezeti problémák megoldására is keresi az együttműködési lehetőségeket. Az ETNO (Európai Távközlési Szolgáltatók Egyesülete) Fenntarthatósági munkacsoportjának évek óta aktív tagja a vállalat. A tagok a fenntarthatósághoz kapcsolódó legkülönbözőbb problémák megoldásában segítik egymást. Társaságunk folyamatosan egyeztet a fogyatékossággal élők országos érdekképviseleti szervezeteivel (AOSZ, FOÉSZ, MEOSZ, MVGYOSZ) az érintettek és segítőik számára biztosított akadálymentes ügyfélszolgálatainak és szolgáltatásainak felülvizsgálata és a változó igényekhez történő adaptációja céljából. A Csoport professzionális szakmai ismereteket nyújtott az MTA Elnöki Bizottságának munkájához. A kollégák számos felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban állnak: szakdolgozatok konzulensi feladatainak ellátásával, szakdolgozók ismereteinek bővítésével és szakmai előadásokkal segítik az egyetemi munkát. A Magyar Telekom a magyarországi vállalatok között elsőként elfogadta és önmagára nézve kötelező érvényűnek tekinti az OECD multinacionális nagyvállalatok számára megfogalmazott irányelveit. Az Európai Unió Sokszínűségi Kartáját a vállalat a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) összefogásán keresztül írta alá, és kötelező érvényű irányelvként tekint rá. Az ENSZ Globális Megállapodását a 10 alapelvre vonatkozóan a Magyar Telekom aláírta, és évente előrehaladási jelentési kötelezettségének is eleget tesz. A Magyar Telekom elismeri és elfogadja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG), és a vállalat szempontjából kiemelt jelentőségűeket beépítette a 2021–2030-as Fenntarthatósági stratégia kötelezően megvalósítandó feladatai közé. A Társaság évente közöl adatot és információt klímavédelmi tevékenységéről a CDP (Carbon Disclosure Project) platformon keresztül. A Magyar Telekom – Magyarországon elsőként – csatlakozott a Science Based Target Initiative (SBTi) kezdeményezéshez, és rendelkezik a szervezet által elfogadott kibocsátáscsökkentési célokkal. A Társaság csatlakozott az UNFCCC Climate Neutral Now kezdeményezéséhez 2020-ban a Magyar Telekom csatlakozott az Egyenlítő Alapítványhoz, melynek kuratóriumában is képviselteti magát. Az alapítvány célja azoknak a változásoknak az elindítása és támogatása, amelyek eredményeként több női vezető lesz a magyar gazdasági, kulturális, tudományos és politikai életben. További jelentősebb együttműködések: ▪ Magyar 5G Koalíció ▪ European Telecommunications Network Operators Associations (ETNO) ▪ GSMA Association ▪ Joint Venture Szövetség (JVSZ) ▪ Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ▪ Hírközlési Érdekegyeztető Tanács ▪ Informatikai Vállalkozások Szövetsége ▪ Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ▪ Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága
282 ▪ Magyar Versenyjogi Egyesület ▪ MI koalíció ▪ Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma ▪ Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság ▪ Magyar Marketing Szövetség ▪ Magyar Reklámszövetség ▪ Magyar Tartalomszolgáltatók Szövetsége ▪ Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon (AmCham) A Magyar Telekom Csoport minőségpolitikái, tanúsítványai és minőségmutatói az alábbi linken keresztül elérhetőek: http://www.telekom.hu/rolunk/vallalatrol/iranyelveink/minoseg_garancia 7.3 Éves Fenntarthatósági Jelentés A Magyar Telekom egyik kötelezettségvállalása, hogy évente jelentésben teszi közzé fenntarthatósági teljesítményéről szóló beszámolóját. A jelentések készítésekor a Global Reporting Initiative (GRI – Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés) irányelvei kerülnek alkalmazásra, megfelelve ezáltal annak az alapelvnek, hogy a jelentések legyenek az átláthatóság és nemzetközi szintű összehasonlíthatóság alapjai. A 2007-es jelentés Magyarországon elsőként készült GRI G3 A+ megfelelési szint szerint, ez a GRI G3 irányelvek legmagasabb szintű alkalmazását jelentette akkor. Azóta a Magyar Telekom minden évben a nemzetközi irányelveknek való legmagasabb megfelelésű jelentést készítette el, a 2013. évi Fenntarthatósági Jelentés a hetedik volt, amely megfelelt a GRI A + alkalmazásszint követelményeinek. A 2014-es és 2015-ös fenntarthatósági jelentés a negyedik generációs GRI G4 irányelvek szerint készült, míg 2016 óta már a legújabb GRI Standard szerint készült a "Teljeskörű" (Comprehensive) alkalmazási szintnek megfelelően. A GRI kritériumoknak való megfelelés független vizsgálatát és tanúsítását a PricewaterhouseCoopers végezte az ISAE 3000 nemzetközi standard alapján. A vállalat fenntarthatósági teljesítményéről további részletek az éves fenntarthatósági jelentésekben találhatóak, amelyek az alábbi oldalon érhetőek el: http://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/a_fenntarthatosag_es_a_telekom/fenntarthatosagi_jelentesek A 2022. évről szóló fenntarthatósági jelentés 2023 első félévében jelenik meg. 8 KÖRNYEZETVÉDELEM 8.1 Politikák A Magyar Telekom a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét és ezen belül a környezetvédelem ügye iránti törekvéseit, vállalásait elsőként a környezetvédelmi politikában jelentette meg. A politika a Magyar Telekom Csoport tagjaira egyénileg és a Csoportra együttesen is tartalmaz kötelezettségeket: https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/Magyar_Telekom_kornyezetvedelmi_politika.pdf A politika mellett kiadta a Környezetvédelmi irányelvet is, ami részletesebben is meghatározza a vállalat elköteleződési területeit és elvárásait: https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/magyar-telekom-kornyezetvedelmi-iranyelvei-hun.pdf A környezetvédelmet is magában foglaló fenntarthatósági tevékenység csoportszintű koordinációját 2021-ben is a Sustainability Committee (SC) irányította. Az SC működtetésében a stratégiaalkotás és stratégia irányítás külön szerepel, így működési módjában a fenntarthatósági tevékenység két szinten valósul meg: 1. Stratégiaalkotás és - irányítás – az SC keretein belül történt a stratégiai elképzelések kialakítása és a stratégia megvalósításának irányítása, a kommunikáció előkészítése és a kapcsolattartás különféle hazai és nemzetközi szervezetekkel. 2. Operatív végrehajtási szint – az irányítási területek és üzletágak szervezeteiben történik az operatív tevékenység, a feladatok végzése, az adatszolgáltatás stb. Az SC működését csoportszintű irányelv szabályozza: a Magyar Telekom fenntarthatósági működésének szabályozásáról, valamint az érdekelt felek felelősségéről és kompetenciájáról.
283 A Magyar Telekom operatív vezetése, a Management legalább évente egyszer tájékoztatást kap a Társaság Fenntarthatósági Stratégia feladatainak teljesüléséről, illetve az éppen aktuális egyéb, jelentősebb fenntarthatósági tevékenységekről, eredményekről, felmerülő kockázatokról és lehetőségekről. Az évenkénti beszámolóban a Managementnek lehetősége van a legújabb fenntarthatósági trendek megismerésére, illetve az érdekelt felektől való jelzések megválaszolására, a beszámoló alapján dönthet a stratégia módosításáról. A Management közvetlenül vagy az SC-n keresztül tartja a kapcsolatot az érdekelt felekkel. A beérkező megkeresések az egyes területekhez futnak be, a fenntarthatósággal kapcsolatos kritikus megkereséseket az SC-tagok továbbítják az illetékesekhez. Csoportutasítás szerint a stratégiai feladatok az egyes vezérigazgató-helyettesekhez vannak rendelve. 2021-ben a Magyar Telekom Leadership Squadja úgy döntött, hogy az agilis működésnek megfelelően a fenntarthatósági koordinációt a jövőben Squad formájában menedzseli a vállalat. A Sustainability Committee szerepét tehát 2022-től a Sustainability Squad vette át. 8.2 Politikák eredményei A Magyar Telekom Közép-Európa egyik vezető infokommunikációs szolgáltatójaként – küldetésével összhangban – elkötelezett a fenntartható fejlődés, ezen belül a klíma- és környezetvédelem ügye iránt. 2021 egy hosszabb távú stratégia kialakításával telt, a korábbi 5 éves távlatok helyett 5+5 éves víziót vázolt fel a vállalat. Továbbra is kiemelt prioritást kapott a fenntarthatósági stratégiában a klímavédelem. A vállalat 2018-ban tett kibocsátáscsökkentési vállalásai – a Science Based Target kezdeményezés (SBTi) hagyta jóvá -, melyeket 2019-ben az IPCC 1,5°C-os jelentésére reagálva ambiciózusabb célok váltottak fel, kerültek a stratégia fő fókuszba. 2030-ra így a következő célok megvalósításán dolgozik a Magyar Telekom Nyrt: ▪ 84%-kal csökkenti Scope 1-2 üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásait 2015-höz képest; ▪ 30%-kal csökkenti Scope 3 ÜHG kibocsátását 2017-hez képest. Az Európai Unió Zöld Megállapodása is kiemelten kezeli a telekommunikációs szektor energiafelhasználásait és kibocsátásait, felismerve, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez ez a szektor jelentős mértékben hozzájárulhat az 5G, mesterséges intelligencia, az IoT és felhő alapú szolgáltatásokkal, de ezzel az energiafelhasználása is nőhet. Célja első lépésben az adatközpontoknál az energiahatékonyság növelése és a klímasemlegesség elérése 2030-ig. A Magyar Telekom új klímastratégiájának is ez az egyik fő pillére, mindamellett, hogy a vállalatcsoport teljes villamosenergia- felhasználását, beleértve az adatközpontokét is évek óta (Nyrt-nél 2016 óta, magyarországi vállalatcsoport-szinten 2018 óta) megújuló energiából fedezi, amit 2021-től a Deutsche Telekom teljes csoportszinten elvárásként fogalmazott meg tagvállalatai számára. 2022-ben a Magyar Telekom tovább folytatta karbonsemlegesítési 2 projektjét. Ahhoz, hogy a Magyar Telekom karbonsemlegesen működjön 2022-ben is – immáron nyolcadik éve 100%-ban megújuló energiából származó villamos energiát használtak, a fennmaradó kibocsátást pedig egy kínai zöldprojektből származó 18 220 CER-egység (Certified Emission Reduction unit) vásárlásával és törlésével ellentételezte. A Magyar Telekom2022-ben 151 467 MWh származási garanciával (Guarantee of Origin) biztosított megújuló energiát vásárolt. A klímavédelemhez kapcsolódó további működési-ökohatékonysági célok: ▪ ingatlanok energiahatékonyságának növelése, ▪ a gépjárműflotta üzemanyag-felhasználásának csökkentése, utazást kiváltó megoldások népszerűsítése, dematerializációs megoldások, ▪ fenntartható és klímavédelmi szolgáltatások bevezetése, ▪ a vállalat által kínált szolgáltatások hatására más szektorokban megvalósuló ÜHG kibocsátáscsökkentési hatások feltérképezése, számszerűsítése ▪ hulladék csökkentése (újrahasznosítási arány növelése) ▪ körforgásos gazdaság kialakítása az ügyfeleknek biztosított készülékek tekintetében ▪ az ügyfelek és a beszállítói lánc klímahatásának mérése. 8.3 Kockázatok A vállalat az Üzletmenet-folytonossági Irányítási Rendszer (BCM) keretén belül azonosította a kritikus klíma kockázatokat (árvíz, hőségriadó), és ezekre intézkedési tervet alakított ki. A hálózatokban jelentkező klímakárok éves mértéke nem érte 2 karbonsemlegesítés alatt itt a nettó nulla ÜHG kibocsátást értjük
284 el az intézkedési szintet (havi 50 millió forint kár). 2022-ben 546 esetet kellett kivizsgálni a kollégáknak az időjárás okozta különböző problémák miatt. Hőségnapokon a kollégák számára lehetőséget ad a vállalat a távmunkára, így csökkentve az irodák energiaterhelését. A géptermek és a bázisállomások alaphőmérsékletét pedig megemelik, így csökkentve a klímaberendezések energiafelhasználását. Az éghajaltváltozás infrastruktúrára gyakorolt fizikai kockázatainak elemzése a magyar tagvállalatok esetében megtörtént – az extrém hőmérsékletet tekintve különböző éghajlati forgatókönyvet alkalmazva (RCP4.5 és RCP8.5). A legkockázatosabb időjárási eseménynek a villámárvíz adódott, és az infrastruktúra 19-24%-ának (a forgatókönyvek függvényében) működését érintheti negatívan az extrém meleg időjárás az elkövetkező évtizedekben. Ez az elemzés segíthet, hogy az infrastruktúra modernizálása során azt ellenállóbbá tegye a várható változásokkal szemben. A vállalat kibocsátáscsökkentési céljai megfogalmazásánál figyelembe vette az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és az EU jelenlegi előírásait, továbbá az IPCC 1,5 °C-os céljait, de feltételezhető, hogy a szabályzók a jövőben szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg, amelyeknek való megfelelés pénzügyi kockázatot is magában rejthet. A jelenlegi előrejelzések az 5G elterjedésével a mobilhálózatok energiafelhasználásának növekedését vetítik előre. Az uniós célok között azonban az energiafelhasználás jelentős csökkentése szerepel, ezért első lépésben az adatközpontokra vonatkozó szabályozást tervez. A Magyar Telekom előremutató klímastratégiájának köszönhetően előnyt élvez – a szigorúbb szabályozásokkal együtt is – a versenytársaival szemben. Lehetőségek Energiahatékonysági beruházásai és a karbonsemleges működése mellett a vállalat az éghajlatváltozás megállítására a megújuló energiák használatát tartja az egyik leghatásosabb eszköznek. Hosszú távú célja tehát, hogy minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrások biztosítsák a hálózat elektromos árammal való ellátását, ezért több lépcsőben napelemes rendszerek telepítését valósította meg saját épületein. A Magyar Telekom lehetőséget biztosít ügyfelei számára is, akik szintén fontosnak tartják a klímaváltozás elleni harcot, hogy olyan szolgáltatást választhassanak, amely hozzájárul a klíma védelméhez. Ezért hozta létre 2019-ben a világon egyedülálló ExtraNet Zöld 1 GB 30 napra opciót. Ugyan a 2019-es sikere után 2020-ban a pandémia alatt meghozott intézkedések csökkentették a forgalmat, a választási lehetőséget továbbra is fenntartja a vállalat az ügyfelei részére. 2021-ben az előző évekhez képest magasabb arányban választották az ügyfelek ezt a bővítő opciót az 1GB-os lehetőségek közül. 8.4 Teljesítménymutatók a Magyar Telekom Nyrt.-re Az alábbi kibocsátások a ÜHG vállalati sztenderd iránymutatása alapján kerültek kiszámolásra. Összesített ÜHG terhelés: ▪ 83 060 tonna CO2 kibocsátás (üvegházhatású gáz kibocsátás szén-dioxid egyenértékben kifejezve), ha a vásárolt megújuló energiát nem vesszük figyelembe (ez az ún. helyi alapon (location based) számolt kibocsátás) ▪ 18 220 tonna CO2 kibocsátás, ha a vásárolt megújuló energiát figyelembe vesszük (ez az ún. piaci alapon (market based) számolt kibocsátás) Csoport ÜHG terhelés kategóriánként ▪ Scope 1: 12 767 tonna CO2 kibocsátás (jelenleg itt a helyi és piaci alapú kibocsátás megegyezik) ▪ Scope 2: 47 629 tonna CO2 kibocsátás helyi alapon ▪ Scope 2: 3 298 tonna CO2 kibocsátás piaci alapon Energiahatékonyság – továbbított bitek/energia fogyasztás – 414 Gbit/kWh 9 VÁLLALATI MEGFELELŐSÉG (COMPLIANCE) A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programjának kialakításakor a cél annak biztosítása volt, hogy a Magyar Telekom üzleti tevékenységét maximális tudatossággal és elkötelezettséggel, a vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával, az etikus üzleti magatartás legszigorúbb normáival összhangban végezze. A Társaság ehhez az esetleg felmerülő megfelelőségi kockázatokkal foglalkozó utasításokat adott ki, és az azokban foglalt eljárásokat alkalmazza, amelyekkel kapcsolatban folyamatos oktatást biztosítanak munkavállalóik számára. A feltételezett nem-megfelelőség eseteinek jelentésére, kivizsgálására, nyomon követésére és kiigazítására egyértelmű folyamatokat alakítottak ki.
285 A Vállalati megfelelőségi programot a Csoport megfelelőségi vezető felügyeli. A Csoport megfelelőségi vezető közvetlenül az Audit Bizottságnak jelent, és együttműködik az Igazgatósággal, a Felügyelő Bizottsággal és a menedzsmenttel. A Vállalati megfelelőségi program középpontjában a Működési Kódex áll. A Magyar Telekom Nyrt. Működési Kódexe a vállalati megfelelőségi követelmények összefoglalását tartalmazza, rögzíti a Társaság közös értékeit, és egyben a Magyar Telekom erős pozíciójának, reputációjának és sikeres jövőjének záloga is. A Működési Kódex a Magyar Telekomon belül mindenkire érvényes, a munkatársaktól az igazgatósági tagokig. Ezen felül a Magyar Telekom szerződéses partnereinek is meg kell ismerniük és el kell fogadniuk ezeket az értékeket a beszerzési honlapon való regisztrálásukkor. 2010-ben egy külső, független fél vizsgálta a Compliance program kialakítását, és a külső elvárásoknak való megfelelésről, a rendszer kialakításáról tanúsítványt kapott a vállalat. 2013-ban megtörtént a program felülvizsgálata, kiterjesztve egyéb területekre is – úgymint beszerzés, belső ellenőrzés, HR, értékesítés. A vizsgálat már nem csak a rendszer kialakításának ellenőrzését célozta a különböző területeken, hanem a kontrollrendszer működési hatékonyságának mérését is. A Társaság az elvárásoknak eleget tett, amelyről az Ernst&Young mint független külső fél tanúsítványt adott ki. 2017-ben ismét független külső auditor (KPMG) is minősítette a Magyar Telekom megfelelőségi rendszerének hatékonyságát, amelynek értelmében megfelelőségi program megfelel a nemzetközi elvárásoknak és az új antikorrupciós ISO szabványnak is. 2021- ben ismételten egy külső tanácsadó (KPMG Németország) vizsgálta meg a Compliance programot. A programot hatékonynak és megfelelően működőnek minősítették. 2008-ban indult az első megfelelőségi távoktatás „A vesztegetés és a korrupció tudatos felismerése” témában. Azóta az új belépő munkatársak részére egy általános eLearning képzést biztosít a vállalat, amely minden a Társasághoz érkező munkatárs részére kötelező, és a Működési Kódex elfogadásával zárul. A program elindítása óta pedig összesen 101 359 távoktatási képzést végeztek el a munkavállalók csoport szinten olyan témákban, mint megfelelőségi tudatosság, korrupcióellenes intézkedések, szállítói átvilágítás, összeférhetetlenség vagy bennfentes kereskedelem. Ezen túlmenően társaságunk a megfelelőségi és visszaélési kockázatnak kitett szakterületeken dolgozók számára – mind az anyavállalatban, mind a magyar és nemzetközi leányvállalatokban – személyes tréningeket is szervezett korrupcióellenes magatartás, szerződéses partnerek átvilágítása és ajándékozási szabályok témakörökben. 2022-ben, a korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Telekom Nyrt. szervezeteinek és leányvállalatainak részvételével folyt kockázatelemzés (Compliance Risk Assessment „CRA”). A felmérés eredménye alapján átfogó vizsgálat készült a lehetséges megfelelőségi és visszaélési kockázatokra vonatkozóan, aminek eredményeit a társaság Audit Bizottsága elé terjesztettük. Az év során a Társaság ellenőrzi az etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottságát, és szükség esetén a bejelentéseket kivizsgálják. Amennyiben megvalósult visszaélést tapasztalnak, gondoskodnak a szükséges intézkedések megtételéről. A Magyar Telekom a vonatkozó jogszabályokban és szabályozásokban elvárt módon tesz közzé információt a korrupciós esetekről és az azok kapcsán megtett intézkedésekről. 9.1 Korrupció és megvesztegetés elleni küzdelem 9.1.1 Politikák A Magyar Telekom nem tolerálja a korrupciót vagy annak kísérletét, ezért több belső szabályozást és eljárást vezetett be a megvesztegetés (ideértve annak lehetővé tételét) megelőzésére és megakadályozására. A Magyar Telekom betartja a Csoport korrupcióellenes szabályait és elvárja, hogy üzleti partnerei hasonlóképpen tartózkodjanak a Magyar Telekom által kifizetett pénz vagy egyéb ellenszolgáltatás jogszerűtlen felhasználásától (ideértve a korrupcióellenes jogszabályok megsértését), valamint a közfunkciót betöltő vagy magánszemély(ek)nek történő közvetlen vagy közvetett kifizetéseket a Magyar Telekomnak vagy a nevében eljáró bármely személynek előnyös megítélése vagy döntésének befolyásolása céljából. A Magyar Telekom tiltja a korrupció és vesztegetés bármilyen formáját, ideértve, de nem kizárólagosan, a személyes nyereséghez, előnyökhöz való juttatást, kenőpénz elfogadását vagy juttatását, ügymenetkönnyítő juttatások ígérését. A Társaság szintén tiltja, hogy a munkavállalók családjuk, barátaik, közeli vagy távoli ismerőseik számára kedvező döntéseket hozzanak. Nem adható harmadik félnek ajándék vagy eseményre való meghívás, ha az, akárcsak vélhetően, hatással lehet egy üzleti tranzakcióra. A Magyar Telekom sem pénzügyileg, sem erkölcsileg nem támogat politikai pártokat, szervezeteket vagy azok képviselőit. A Magyar Telekom nem folytat üzleti tevékenységet olyan harmadik felekkel, melyek megszegik a Megfelelőségi program korrupcióellenes szabályait vagy a Működési Kódex alapelveit. Átvilágítási eljárások: Nincs meghatározott minta arra, hogy milyen mélységű átvilágítást kell elvégezni ahhoz, hogy a korrupcióellenes törvények szerinti felelősségre vonás, ill. vizsgálatok elkerülhetőek legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a
286 célja az, hogy a nagy kockázatot jelentő területeket beazonosítsák, és hogy megfelelő iránymutatást adjanak annak meghatározására, mikor indokolt további átvilágítás és vizsgálat. 9.1.2 Politikák eredményei Az év során ellenőrzésre került a Társasághoz etikátlan magatartással kapcsolatban érkezett bejelentések megalapozottsága, és szükség esetén a bejelentések kivizsgálásra kerülnek. Amennyiben a vállalat megvalósult visszaélést tapasztal, gondoskodik a szükséges válaszlépések megtételéről. A belső és külső szabályok megsértésével kapcsolatos panaszok és észrevételek benyújthatók a Magyar Telekom Mondd el! portálján. A munkavállalók megfelelőséggel összefüggő kérdéseiket a Kérdezz! intranetes portálon tehetik fel. 9.1.3 Kockázatok A jogszabályok és szabályozás megszegése elleni hatékony és eredményes védekezés fontos alapja és feltétele a Magyar Telekomnál fennálló megfelelőségi kockázatok, valamint a feltárt vagy egyéb módon ismertté vált megfelelőségi esetek szisztematikus nyilvántartása és elemzése. Az éves Megfelelőségi Kockázatértékelésünk (CRA) külön kezeli az aktív és passzív korrupciót. A kockázatértékelés minden esetben magában foglalja a Magyar Telekom, a T-Systems, a Makedonski Telekom értékelését. Egyéb leányvállalatokat a megfelelőségi vizsgálatokból származó inputok alapján eseti jelleggel veszünk fel a kockázatértékelésbe. A CRA teljeskörűen lefedi a fentiekben említett társaságokat. A Megfelelőségi Kockázat Felmérés kiértékelését követően a Csoport megfelelőségi vezető a megfeleléssel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó felmérés eredményeiről jelentésben tájékoztatja az Audit Bizottságot, Igazgatóságot, a Felügyelő Bizottságot és a menedzsmentet, illetve negyedévente beszámol az intézkedések aktuális helyzetéről. 10 GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS KITEKINTÉS 2022-ben a gazdasági környezetet erősen befolyásolta az orosz-ukrán háború. A már meglévő globális ellátási lánc zavarokat és az energiaárak meredek emelkedését súlyosbították az emelkedő árak, amelyek más termékkategóriákra is átterjedtek, és az inflációs ráták világszerte erőteljes emelkedéséhez vezettek. Az inflációs nyomás leküzdése érdekében a központi bankok megemelték alapkamataikat, miközben a gazdasági tevékenység lassulni kezdett, és egyes országok 2022 második felében recesszióba fordultak. A távközlési ipar továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a digitalizáció iránti igény és az adatok iránti kereslet továbbra is erős. A távközlési szolgáltatók továbbra is jelentős beruházásokat eszközöltek vezetékes és mobil hálózataikba világszerte, hogy ki tudják szolgálni az adatfelhasználás meredek növekedését. 10.1 Gazdasági környezet és kitekintés 2022 első felében a magyar GDP 7 százalék feletti ütemben nőtt, elsősorban az erőteljes lakossági fogyasztás és az expanzív fiskális intézkedések hatására. A harmadik negyedévben azonban a világgazdaság lassulásával és a szigorodó magyarországi fiskális politikával párhuzamosan, a növekedési ütem mérsékeltebben alakult, ami várhatóan a következő negyedévekben is folytatódik. Ugyanakkor az infláció felgyorsulása is megfigyelhető volt, amelyet az energia- és élelmiszerárak meredek emelkedése, valamint a fokozódó ár-bér spirál is táplált. Az inflációs ráta meredek emelkedésének megfékezésére a jegybank az év során jelentősen megemelte az irányadó kamatot, ami rontja a hitelezési feltételeket, és így további kockázatokat jelent a gazdasági növekedés tekintetében. A jövőre nézve a gazdaság további lassulása várható, és az előrejelzések szerint az infláció is magas marad, ami további kockázatokat jelent a gazdasági teljesítmény szempontjából. A magyar távközlési szektor esetén, az erős belföldi kereslet a működési környezet kedvező alakulását eredményezte, azonban az inflációs nyomás, valamint a távközlési pótadó bevezetése kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szektor vállalatainak jövedelmezőségére. Előre tekintve jelentős bizonytalanságok vannak a gazdasági és üzleti folyamatok tekintetében, valamint a versenykörnyezet változásaival kapcsolatban, amit a Vodafone Magyarország tulajdonosváltása is eredményez. A Magyar Telekom hálózatának megbízhatóságának és biztonságának, valamint vezető piaci pozíciónk biztosítása érdekében a menedzsment továbbra is elkötelezett az infrastruktúránkba való befektetés mellett, és a jövőben is az ügyfélközpontú működési megközelítést folytatja.
287 11 BELSŐ KONTROLLOK, KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK 11.1 A belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelése A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett egy megfelelő szintű belső kontroll rendszer kialakításáért és működtetéséért, amely a pénzügyi beszámolók megbízhatóságát, működési és megfelelőségi kockázatok minimalizálását biztosítja. A pénzügyi beszámoló megbízhatóságát biztosító kontrollkörnyezet úgy lett kialakítva, hogy elvárható biztonságot nyújtson arra, hogy a pénzügyi jelentések és a külső célra készülő pénzügyi beszámolói megfeleljenek az Európai Unió által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS). A 2022. évi üzleti évre vonatkozóan a kontrollok dokumentációja és értékelése az informatikai rendszerrel támogatott ICS- Tool rendszerben lett elvégezve. A tranzakció szintű kontrollok a Társaság üzleti folyamataiba beépített kontrollokat írják le, amelyek úgy lettek kialakítva és úgy vannak működtetve, hogy megakadályozzák vagy időben azonosítsák a Társaság pénzügyi beszámolójában szereplő minden jelentős beszámoló sor és nyilvánosságra hozott információ esetleges materiális hibáit. A Magyar Telekom belső kontrollrendszerének teljes értékelése a Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission (COSO) által kiadott “Belső kontroll – integrált keretrendszer” módszerén alapul, a rendszer működését a függetlenített belső ellenőrzési funkció is támogatja. Kockázatalapú belső ellenőrzési munkatervi feladatokon túl ad-hoc vizsgálatokkal, valamint ICS kontrollok tesztelésével járul hozzá a belső kontrollfolyamatok javításához és a fennálló kockázatok csökkentéséhez. Az ellenőrzések alapján meghozott intézkedések teljesülését a belső ellenőrzési szakterület nyomon követi. Az ellenőrzések megállapításairól, azok nyomán megfogalmazott intézkedésekről és a feladatok teljesítéséről többek között a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság is rendszeres tájékoztatást kap. Az alkalmazott belső kontroll keretrendszer követelményeivel összhangban a menedzsment minden pénzügyi évben értékeli a belső kontrollrendszer hatékonyságát. A menedzsment 2022-re vonatkozó értékelése lezárult, és a begyűjtött információk alapján a belső kontroll rendszer hatékonyan működött abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza a pénzügyi beszámolóban az esetleges materiális hibákat, illetve csökkentse a működési és megfelelőségi kockázatokat. A Társaság részvényesei a publikus jelentésekből értesülhetnek a belső kontrollrendszer működéséről. A Magyar Telekom menedzsmentje és Igazgatósága elkötelezett arra, hogy a Magyar Telekom Csoport minden üzleti tevékenységét a legszigorúbb jogi és etikai normák szerint folytassa. Ezen elkötelezettség eredményeképp alkotta meg az Igazgatóság a Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programját. A Vállalati megfelelőségi program a Magyar Telekom Csoport minden testületére, szervezetére és munkavállalójára, valamint a tanácsadókra, megbízottakra, képviselőkre és minden olyan személyre vagy szervezetre vonatkozik, amely a Társaság vagy annak leányvállalata nevében végez munkát. A Magyar Telekom Vállalati megfelelőségi programja biztosítja, hogy a Csoport üzleti tevékenységét az alkalmazandó törvények és jogszabályok legmesszemenőbb figyelembevételével és betartásával tudatosan, a legmagasabb szintű képzéssel és elkötelezettséggel folytassa. Ez olyan irányelvek és eljárások megvalósítását kívánja meg, amelyek kezelik a potenciális megfelelőségi kockázatokat, valamint meghatározott folyamatokat vezetnek be a megfelelőség gyanított vagy valós hiányának jelentése, kivizsgálása, nyomon követése és korrekciója érdekében. 11.2 Pénzügyi instrumentumok hasznosítása, kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika Bevezetés A Magyar Telekom Magyarország vezető telekommunikációs és informatikai szolgáltatójaként a telekommunikációs és informatikai iparágban bizonytalanságoknak és változásoknak van kitéve. Ahhoz, hogy ebben a folyamatosan változó környezetben sikeresen működhessen, szisztematikusan azonosítani, értékelni és kezelni kell a kockázatokat. Kockázatkezelési rendszerre nemcsak üzleti szempontból van szükség, hanem a tőzsdei cégként a Magyar Telekom kötelezettsége is, hogy kockázatkezelési rendszert működtessen, és kockázati jelentést készítsen befektetői tájékoztatására. A Társaság átfogó kockázatkezelési rendszerének kialakításakor a Budapesti Értéktőzsde ajánlásaiban, valamint egyéb nemzetközi vonatkozó szabályokban rögzítettek szerint járt el.
288 A csoportszintű kockázatkezelési rendszer a stratégiai, működési, pénzügyi, megfelelőségi, jogi kockázatokra terjed ki, a Társaság konszolidált vállalataira is vonatkozóan. A cél e kockázatok korai felismerése, figyelemmel kísérése és megfelelő kezelése. Kockázatkezelési irányelv A Társaság irányelve, hogy a részvényeseknek és a piaci szereplőknek szóló közzétételek pontos és teljes képet adjanak a Társaságról és minden vonatkozásban tükrözzék a Társaság pénzügyi helyzetét és működési eredményét. Ezen közzétételek az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel készülnek. Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljen a Magyar Telekom, folyamatosan fejlesztésre és rendszeresen felülvizsgálatra kerül a kockázatkezelési rendszerelemeinek a működőképessége és hatékonysága. A kockázatkezelési rendszer magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer szervezete és folyamata: A Magyar Telekom a csoportszintű kockázatkezelési szervezet által kialakított, az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatkezelési irányelvek mentén végzi a kockázatkezelési tevékenységet. Az egyes szervezetek kockázattulajdonosai felelősek a kockázatok azonosításáért, jelentéséért, értékeléséért és folyamatos nyomon követéséért, mindezt a kockázatkezelés folyamat keretrendszerének megfelelően kell végezniük a központi kockázatkezelési szervezet felügyelete mellett. A Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentése rendszeresen előterjesztésre kerül az Igazgatóság, Auditbizottság és a Felügyelőbizottság, illetve a Deutsche Telekom kockázatkezelési szervezete részére. A menedzsment figyelembe veszi a potenciális kockázatokat az éves tervezési folyamatban. A kialakított kockázatkezelési standard folyamat keretet biztosít: ▪ a kockázatok azonosítása után a kockázatok részletesebb elemzésére, értékelésére és számszerűsítésére egy meghatározott módszertan szerint, számszerűsíti a Társaság (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével). A kockázatok értékelése lehetővé teszi, hogy a menedzsment hatékonyabban tudjon azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a vállalat stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják. ▪ ezt követően döntés születik a konkrét cselekvési irányról a kockázatok csökkentése érdekében, ▪ az adott kockázattulajdonos végrehajtja, nyomon követi és értékeli a kapcsolódó intézkedéseket, ▪ ezek a lépések szükség szerint ismétlődnek azért, hogy tükrözzék az aktuális fejlesztéseket, döntéseket. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit, amelyet a rendszeres Magyar Telekom csoportszintű kockázati jelentés útján támogat a Társaság szervezete. Ugyanakkor a Magyar Telekom az üzleti terveihez kapcsolódó kockázatokat is folyamatosan értékeli és kezeli, figyelembe veszi a kockázatkezelési folyamat során. Kockázatok azonosítása, felülvizsgálata és jelentése: A Magyar Telekom működésére ható kockázati tényezők rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Minden leányvállalatnak és szervezetnek kötelessége azonosítani és jelenteni működésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredmény a menedzsment, az Igazgatóság, az Auditbizottság és a Felügyelőbizottság részére továbbításra kerül. Ez a rendszeres beszámoló biztosítja a legjelentősebb kockázatok felügyeletét, a naprakész kockázatcsökkentő intézkedések meglétét és rendszeres nyomon követését. A negyedéves kockázatjelentési rendszert folyamatos jelentési kötelezettség egészíti ki. Ennek keretében a cégcsoport tagjainak és szervezeteinek minden tudomásukra jutó jelentési kötelezettség feltételeinek megfelelő új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli, és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a gazdasági vezérigazgató-helyettest. A munkatársak felelősségét a kockázatok követésére és kezelésére vonatkozóan belső utasítás szabályozza. A kockázatok értékelését kétéves időszakra végzi a Magyar Telekom. Ez az előrejelzési időszak hossza is. Ha a kockázat értékelési időszakon túl is léteznek jelentős kockázatok, ezeket a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri.
289 Lehetőségek A kockázatok szisztematikus kezelése mellett a lehetőségek azonosítása és stratégiai, pénzügyi értékelésük lényeges része a Magyar Telekom éves tervezési folyamatának. Ez lehetővé teszi a Társaság számára, hogy ezeket a lehetőségeket figyelembe vegye az előrejelzéseiben. 11.3 Főbb kockázati tényezők A Társaság pénzügyi helyzetét, működési eredményét, illetve az értékpapírjainak piaci árfolyamát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznie a vállalatnak, hanem további, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg kevésbé lényegesnek tekint, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetre, működési eredményre, illetve az értékpapírjainak árfolyamára. Szabályozási kockázatok ▪ A Magyar Telekom erősen szabályozott piaci környezetben működik. A szabályozási környezet jelentős része uniós jogalkotás eredménye. Magyarország 2020 végéig lezárta az új uniós hírközlési keretszabályozás magyarországi jogszabályi implementációját (1972/2018/EU) Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság együttműködik és folyamatos aktív párbeszédet folytatunk a szabályozó hatóságokkal. ▪ Olyan folyamatokat tart fenn, amelyek biztosítják a szabályozások betartását és az időbeli és pontos információk biztosítását a szabályozó hatóságok számára. Jogi kockázatok ▪ Hatósági ügyek és jogviták harmadik felekkel befolyásolhatják a Társaság működési eredményét. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Jogi képviseleten keresztül érdekeinek és értékeinek védelme, jogvitás ügyek folyamatos menedzselése, nyomon követése. ▪ Lásd továbbá a compliance kockázatok menedzselési tevékenységét is. Pénzügyi kockázatok ▪ A Társaság pénzügyi kockázatainak kezelését a Konszolidált éves beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen. ▪ A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozhatják. ▪ A magyar adórendszer előre nem látható változásai negatív hatással lehetnek a Társaság eredményére. ▪ A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a Társaság működési eredményétt. ▪ A Társaság befektetéseinek értékét, a működési eredményét és pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági, geopolitikai fejlemények. ▪ Az infláció emelkedő tendenciája korlátozott kiszámíthatósággal erodálhatja a Magyar Telekom eredményeit. ▪ A közelmúltban globális energiaválság alakult ki, több fontos energiahordozó és a villamos energia ára meredeken emelkedett, a jelentős áremelkedés számos terméket érintett, köztük a földgázt, a kőolajat, a szenet és a villamos energiát. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság olyamatosan elemezi a pénzügyi tény adatokat, és előrejelzéseket ad a pénzügyi mutatók vonatkozásában. ▪ A technológiai és távközlési ágazat fejlesztéseit figyelemmel kíséri. ▪ Érzékenységvizsgálatokat végez (pl. deviza, szabad pénzáramlás). ▪ A Társaság éves szinten az összes kulcsfontosságú kontrollra teszteket végez. ▪ A Társaság a folyamatait, rendszereit folyamatosan fejleszti az automatizált könyvelések, riportolások és ellenőrzések céljából. ▪ A Társaság az energia árakat folyamatosan monitorozza, hogy megfelelő árszinten tudjon vásárolni.
290 Stratégiai kockázatok ▪ A Társaság erős versenynek van kitéve a hazai vezetékes piacon, mivel a hálózatfejlesztésnek köszönhetően egyre több területen kerül átfedésbe a versenytársaival. ▪ A Társaság szintén erős versenynek van kitéve az RI/IT szegmensben. ▪ Jelentős kihívást jelent a távközlési piac új trendjeihez és technológiai változásaihoz (IoT, Big Data, AI, 5G) való alkalmazkodás. ▪ Az eredményre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok, az új technológiákkal kapcsolatos megalapozatlan és gyorsan terjedő hírek. ▪ Fenntarthatóság: információ a Társaság fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos megközelítéséről és lehetőségekről az Üzleti jelentés 7. Fenntarthatóság fejezetben található. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe. ▪ Átalakítja belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ A technológiai fejlesztéseket és a versenytársak tevékenységét figyelemmel kíséri. ▪ A Társaság felelősségteljes és fenntartható üzleti tevékenységet folytat. ▪ A Társaság a bizalom és a hírnév megőrzése érdekében folyamatosan tájékoztatja fő érdekelt feleit a terveiről, kockázatairól, eredményeiről. ▪ A Társaság a digitális kezdeményezéseket beépíti a hosszú távú tervezésbe, és összehangolja technológiai és üzleti stratégiáit. Működési kockázatok ▪ A Társaság működési modelljének jövőjét az üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom rugalmas üzleti modellel rendelkezik. Szorosan figyelemmel kíséri a versenytársi környezetet minden piacon, és megfelelően reagál mind a fogyasztói, mind az üzleti igényekre. ▪ A Társaság árajánlatai versenyképesek a piacokon, amelyeken működik. ▪ A Társaság támogatja az üzleti ügyfeleinek hatékonyságának növelését innovatív termékekkel. ▪ A Társaság átalakítjuk belső folyamatait, hogy még felkészültebb legyen a jövő kihívásaira. ▪ Egy világjárvány hatása a Magyar Telekom teljes kockázati környezetét befolyásolhatja. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Covid-19 hatásaira való reagálás során szerzett tapasztalatok a mindennapi működés részévé váltak. Tekintettel a távközlési ágazat jellegére, a kommunikációs szolgáltatások fontos szerepére egy világjárvány során, a Társaság folyamatosan erősíti digitális stratégiáját. ▪ A Magyar Telekom folyamatosan befektet a hálózatának fejlesztésébe azért, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira és továbbra is sikeresen tudja biztosítani a hálózati infrastruktúra működését, kapacitását. ▪ A Magyar Telekom a távmunka feltételeinek megteremtésével és lehetővé tételével biztosítani tudja a munkavállalók egészségvédelmét, termelékenységét és hatékony munkavégzését. ▪ A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, bírságokat szabhatnak ki a Társaságra, valamint árthatnak hírnevének. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Magyar Telekom hálózat felügyeleti rendszereket működtet, helyreállítási célértéket határoz meg annak érdekében, hogy a szolgáltatás kieséseket minimalizálni tudja. ▪ Az ügyfelek időben való tájékoztatását a hibákról kulcs fontosságúnak tartja, ezért fejlett tájékoztatási rendszert működtet. ▪ A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti a Társaság üzletét. Kockázat menedzselési tevékenységek:
291 ▪ Fejlett humán stratégia működtetése, részleteit lásd az üzleti jelentés 3. Szociális és foglalkoztatási kérdések, emberi jogok fejezetben. ▪ A kibertámadások száma jelentősen emelkedik az utóbbi időben világviszonylatban. A kiberbiztonsági kockázat a világjárvány miatt tovább súlyosbodott, mivel a munkavégzés, a vásárlás, a társas kapcsolatok és az oktatás jelentős mértékben digitalizálódott. A gyors váltás megnövelte a szervezetek sebezhetőségét kibertámadások esetén. Emellett a távmunkavégzés lehetőségének szélesebb körű alkalmazása növelheti az üzleti információk és adatokat érintő visszaélések, valamint az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférések, adatlopások kockázatát, illetve az ezekkel való visszaélések lehetőségét. ▪ Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság rendszeres felülvizsgálatokat végez az üzleti tevékenységét érintő legjelentősebb biztonsági kockázatok kapcsán, és stratégiájának része a kockázatok felismerése, megelőzésére és az ezekre való reagálásra. ▪ A Társaság kiberbiztonsági megközelítése a kiberbiztonsági incidensek kockázatának minimalizálására összpontosít, amelyek érintik hálózatait, rendszereit és szolgáltatásait. ▪ A helyes biztonsági magatartást erősíti a kollégák körében kommunikációval, kampányokkal és képzésekkel. ▪ Az adatvédelmi jogsértések rendkívül magas bírságokkal sújthatók. Az enyhítő intézkedések és a jól kialakított adatvédelmi irányítási struktúrák ellenére sem lehet teljesen kizárni adatvédelmi incidensek bekövetkezését, adatvédelmi megfelelőségi hiányosságot előfordulását. Előfordulhatnak olyan hibák, amelyek negatív hatással lehetnek a Magyar Telekom hírnevére, a költségekre és hátrányos jogkövetkezményeket (beleértve a bírságot is) vonhatnak maguk után. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Az adatvédelmi megfelelőség érdekében és ezáltal a meg nem felelésből fakadó hátrányos jogkövetkezmények(bírság) elkerülése érdekében különös figyelmet fordít a Társaság a célhoz kötöttségre, a megfelelő adatkezelési jogalap meghatározására, a beépített és alapértelmezett adatvédelemre és az adatbiztonsági intézkedésekre, továbbá az olyan rendszerszintű hibák elkerülésére, melyek nagy számú előfizetőt, munkavállalót vagy egyéb érdekelteket érinthetnek. ▪ Rendszeresen adatvédelmi és adatbiztonsági képzéseket, továbbá egyéb olyan eszközöket biztosít a Magyar Telekom a kollegáknak, amelyek segítik őket abban, hogy jobb, kockázat-tudatosabb döntéseket tudjanak hozni. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek nagyobb térnyerése kiemelt figyelmet kíván és adott esetben súlyos jogi következményekkel járhat a nem megfelelő alkalmazás. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság kapcsolódó irányelveket, követelményeket beépíti a folyamataiba és rendszeres jogi és megfelelőségi támogatást nyújt az üzleti döntések során a mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazhatóságában, fejlesztésében. ▪ A mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során, amennyiben ezek személyes adatok kezelésével járnak együtt, a Társaság kiemelt figyelmet fordít az adatvédelmi szabályoknak való megfelelőségre. ▪ Beszerzés és szállítói lánc: a Magyar Telekom számos beszállítóval működik együtt. A nagyobb kockázatot jelentő termékek és szolgáltatások közé tartoznak a hardver, hálózati technológiai komponensek, valamint minden olyan termék és szolgáltatás, amelyet közvetlenül a végfelhasználóknak nyújt. Az ellátási kockázatokat nem lehet teljesen kizárni. Járványok, egyéb szállítási szűk keresztmetszetek, áremelkedések, gazdasági vagy politikai körülmények változásai vagy a beszállítók termékstratégiái negatív hatással lehetnek a Társaság üzleti folyamataira és az eredményeire. További kockázatok származhatnak az egyes beszállítóktól való függésből vagy az egyes beszállítók nemteljesítéséből is. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ Annak érdekében, hogy a vállalat a kockázati kitettséget csökkentse, szervezeti és működési, valamint szakirányú beszerzési stratégiákat alkalmaz. Beszerzési üzleti folyamatai tervezettek, és rendszeres belső és külső kontrollokkal ellenőrzi azokat. A beszerzéssel kapcsolatos kockázatok kezelésének kiemelt szakmai tényezői: a beszállítói bázis proaktív menedzselése, beszállítók szegmentálása, stratégiai és kritikus beszállítók kockázatelemzése és folyamatos aktív kapcsolattartás velük, közösen az üzleti területekkel.
292 Compliance kockázatok A jogszabályok megsértése a bizalom elvesztését, pénzügyi szankciókat és a Társaságrészvényesi értékének csökkenését okozhatják és más szankciókhoz vezethetnek. A súlyos jogsértések büntetőeljáráshoz, peres eljárásokhoz hatósági ügyekhez vezethetnek. Kockázat menedzselési tevékenységek: ▪ A Társaság megfelelőségi keretrendszert működtet a kockázatok azonosítására, rendszeres értékelésére, enyhítésére. ▪ A Társaság a munkatársait képzi, tudatosítási programokat folytat, amelyek az etikai kultúrát ismertetik az egész szervezeten belül és segítik a munkavállalókat, hogy megértsék a szerepüket a megfelelőség biztosításában. ▪ A Magyar Telekom olyan kultúrát támogat, amelyben kollégák jelezhetik aggályaikat, így azonosítani tudjuk a problémákat és meg tudjuk akadályozni azok megismétlődését. 11.4 Pénzügyi kockázatok kezelése A Társaság pénzügyi instrumentumai minősítését az Éves Beszámoló 4. megjegyzésében, a Társaság pénzügyi kockázatainak kezelését az Éves Beszámoló 5. megjegyzésében írjuk le részletesen. 12 A 2022-ES PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE 12.1 Bevételek Az összbevétel a 2021-es 548,3 milliárd forintról 593 milliárd forintra nőtt 2022-ben, elsősorban a mobil adatbevételek, a magasabb készülékértékesítésből származó bevételek és a vezetékes szélessávú internet bevételek növekedésének köszönhetően. A mobil bevételek 386,2 milliárd forintra nőttek 2022-ben a 2021-es 350 milliárd forintról, ami tükrözi a mobiladat- használat továbbra is pozitív lendületét. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 1,7%-kal 104 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, ami az árnyomást és az alacsonyabb használati szintet tükrözi. ▪ A hangalapú nagykereskedelmi bevételek 4,2%-kal 8,5 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, ami a bejövő mobilforgalom csökkenését tükrözi. ▪ Az adatbevételek 20,6%-kal 131,2 milliárd forintra nőttek 2022-ben az előfizetők számának folytatódó növekedése és a mobil adathasználat iránti erős kereslet következtében. ▪ Az SMS-bevételek stabilan, megközelítően 22,6 milliárd forintot tettek ki 2022-ben, elsősorban a tömeges SMS bevételek némileg csökkenését ellensúlyozta a növekvő lakossági előfizetéses ügyfélszám miatti megemelkedett forgalom. ▪ A mobil készülékértékesítési bevételek 12,7%-kal, 106,5 milliárd forintra nőttek 2022-ben, elsősorban a készülékek átlagárának emelkedése következtében. A vezetékes bevételek 197,3 milliárd forintra nőttek 2022-ben a 2021-es 187,9 milliárd forintról a szélessávú és a TV- bevételek jelentős mértékű emelkedése révén. ▪ A hangalapú kiskereskedelmi bevételek 7,4%-kal 29,4 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, elsősorban az ügyfélkör további csökkenése miatt. ▪ A szélessávú kiskereskedelmi bevételek 17,5%-kal 62,4 milliárd forintra nőttek 2022-ben, köszönhetően az ügyfélkör további növekedésének, valamint a sávszélesség-bővítési tranzakciók iránti továbbra is erős keresletnek. Ezek a pozitív fejlemények teljes mértékben kompenzálták a kiskereskedelmi szélessávú internet bevételek egy részének 2021-ben tapasztalt, a diákok és a tanárok számára a világjárvány idején az online oktatást segítendően bevezetett kötelező havidíj-kedvezmény miatti, átmeneti kiesését. ▪ A TV bevételek 8,4%-kal 50,6 milliárd forintra nőttek 2022-ben annak köszönhetően, hogy nőttek a bevételek az IPTV ügyfélkör folytatódó bővülésének következtében. ▪ A vezetékes készülékértékesítési bevételek 18,7%-kal 16,2 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, tükrözve az
293 alacsonyabb készülékértékesítési volumeneket. ▪ A kiskereskedelmi adatbevételek 2,8%-kal 10,5 milliárd forintra nőttek 2022-ben a bérelt vonali vezetékes internet szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően. ▪ A nagykereskedelmi bevételek 1,5%-kal, 13,1 milliárd forintra emelkedtek 2022-ben, a magasabb vezetékes hozzáférési bevételeknek köszönhetően. A rendszerintegrációs (RI) és informatikai bevételek 9,8%-kal, 9,4 milliárd forintra csökkentek 2022-ben a 2021-as 10,4 milliárd forinthoz képest, elsősorban a magyarországi közszféra keresletének csökkenése következtében. 12.2 Közvetlen költségek A közvetlen költségek a 2021-es 233,3 milliárd forintról 2022-re 252,3 milliárd forintra nőttek, elsősorban a magasabb készülékértékesítési költségek miatt. ▪ Az összekapcsolási költségek 5,3%-kal 18,2 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, amely az alacsonyabb magyarországi felhasználási szintet tükrözi. ▪ Az RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek 7,3%-kal 8 milliárd forintra csökkentek 2022-ben, ami a kapcsolódó projektek alacsonyabb éves volumenét tükrözi. ▪ A követelések értékvesztése 30,7%-kal 6,8 milliárd forintra csökkent 2022-ben 2021-hez képest az alacsonyabb előre mutató értékvesztés képzés következtében. ▪ A távközlési adó 2,1%-kal, 26,2 milliárd forintra csökkent 2022-ben, ami tükrözi az üzleti szegmenshez tartozó ügyfelek esetében tapasztalható alacsonyabb mobil hanghasználati mennyiséget és a vezetékes lakossági hanghívás forgalmának csökkenését. ▪ Az egyéb közvetlen költségek 14,3%-kal, 193,1 milliárd forintra nőttek 2022-ben, elsősorban a magasabb készülékértékesítési költségek, valamint a roaming kifizetések növekedése miatt. 12.3 Bruttó fedezet A bruttó fedezet 2022-ben 340,7 milliárd forintra nőtt a 2021-as 314,5 milliárd forintról, tükrözve a bevételek növekedését. 12.4 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások éves összevetésben 0,7%-kal 56,5 milliárd forintra emelkedtek 2022-ben, tükrözve a béremelések és a munkavállalóknak kifizetett egyszeri juttatások összegét és az alacsonyabb végkielégítési költségek együttes hatását. 12.5 Távközlési pótadó A Magyar Kormány június 4-én kiadott rendelete alapján kivetett távközlési pótadó az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó, a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevétel után kerül kivetésre, és a 2022-es és 2023-as évekre kell megfizetni. Ennek következtében 24,5 milliárd forintos költség került elszámolásra, a 2022. évi bevételhez kapcsolódóan. 12.6 Egyéb működési költségek Az egyéb működési költségek a 2021-es 63,7 milliárd forintról 2022-re 63,3 milliárd forintra csökkentek a magasabb karbantartási és alvállalkozói költségek miatt. 12.7 EBITDA Az EBITDA 2022-ben 196,4 milliárd forintra nőtt, szemben a 2021-es 195,1 milliárd forinttal, az elért magasabb bruttó fedezetnek köszönhetően, amely teljes mértékben ellensúlyozta a közvetett költségek növekedését és a távközlési kiegészítő adó magyarországi bevezetésének negatív hatását.
294 12.8 Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési és amortizációs költségek 114,2 milliárd forintra csökkentek 2022-ben a 2021-es 122,7 milliárd forintról. Az alacsonyabb értékcsökkenési ráfordítások és amortizációs költségek a rézhálózat egyes magyarországi területein történő teljes megszüntetésének, valamint az IT infrastruktúra optimalizálásának köszönhetően alacsonyabb szoftverrel kapcsolatos amortizációs költségeknek tudhatók be. Valamint a 2022 áprilisában lejárt és azóta visszaszerzett spektrumengedélyek arányosan alacsonyabb amortizációja okozta a csökkenést. 12.9 Működési eredmény A működési eredmény a 2021-es 75,7 milliárd forintról 2022-ben 86,8 milliárd forintra nőtt az EBITDA javulásának és az alacsonyabb értékcsökkenési és amortizációs költségeknek köszönhetően. 12.10 Nettó pénzügyi eredmény A nettó pénzügyi eredmény jelentősen, a 2021. évi 13 milliárd forintos veszteségről 23,8 milliárd forint veszteségre romlott 2022-ben. A kamatráfordítás növekedését a lízingkötelezettségekhez kapcsolódó magasabb kamat és magasabb átlagos kamatköltség okozta, míg az egyéb pénzügyi ráfordítások kedvezőtlen változása a forint időszaki jelentős gyengüléséből adódó magasabb veszteségeket tükrözi. Ezt ellensúlyozta a derivatívák valós értéken történő megjelenítéséből származó magasabb nyereség. 12.11 Nyereségadó A nyereségadó a 2021-es 13,9 milliárd forintról 2022-re 14,1 milliárd forintra nőtt a magasabb adózás előtti eredmény következtében. 13 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A beszámolási időszakot követően jelentősebb esemény nem történt. Budapest, 2023. február 22.
295 Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk, hogy ▪ az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített mellékelt éves beszámoló valós és megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá ▪ a vezetőségi jelentés (üzleti jelentés) megbízható képet ad a Magyar Telekom Nyrt. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Budapest, 2023. február 22.