UBM Holding Nyrt.

Éves jelentés

Nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardok (IFRS)

szerint 2022. június 30.

1

Tartalomjegyzék

Vezetőségi jelentés........................................................................................................................................................................................................ 5

Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének, eredményének bemutatása........................................................................................................................................................................................................ 5

Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek bemutatása........................................................................................................................................................................................................ 6

Társaságirányítás........................................................................................................................................................................................................ 9

A vállalkozás piaci környezete........................................................................................................................................................................................................ 10

A vállalkozás céljai és stratégiája........................................................................................................................................................................................................ 11

Szegmens információk Takarmány gyártás........................................................................................................................................................................................................ 12

Szegmens információk Commodity kereskedelem........................................................................................................................................................................................................ 13

Tárgyidőszaki beruházások........................................................................................................................................................................................................ 18

Részvény információk........................................................................................................................................................................................................ 18

Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR........................................................................................................................................................................................................ 19

Kutatás-fejlesztés........................................................................................................................................................................................................ 20

Vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok........................................................................................................................................................................................................ 22

A teljesítmény mérésének mennyiségi........................................................................................................................................................................................................ 23

és minőségi mutatói, illetve jelzői........................................................................................................................................................................................................ 23

Számviteli törvény által előírt egyéb........................................................................................................................................................................................................ 24

bemutatási kötelezettségek........................................................................................................................................................................................................ 24

Felelős vállalatirányítás........................................................................................................................................................................................................ 24

Konszolidált Pénzügyi Kimutatások........................................................................................................................................................................................................ 25

1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás........................................................................................................................................................................................................ 25

2. Konszolidált eredménykimutatás........................................................................................................................................................................................................ 27

3. Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás........................................................................................................................................................................................................ 28

4. Konszolidált saját tőke változás kimutatása........................................................................................................................................................................................................ 29

5. Konszolidált Cash Flow kimutatás........................................................................................................................................................................................................ 30

6. Kiegészítő megjegyzések........................................................................................................................................................................................................ 31

6.1 Átalános bemutatás........................................................................................................................................................................................................ 31

6.2 A mérlegkészítés alapja........................................................................................................................................................................................................ 32

6.3 Számviteli politika........................................................................................................................................................................................................ 33

6.4 A konszolidációval kapcsolatos közzétételek........................................................................................................................................................................................................ 44

6.5 Ingatlanok, gépek és berendezések........................................................................................................................................................................................................ 46

6.6 Immateriális javak........................................................................................................................................................................................................ 47

6.7 Egyéb hosszú lejáratú követelések........................................................................................................................................................................................................ 47

6.8 Részesedések társult és közös vezetésű vállalatban........................................................................................................................................................................................................ 48

6.9 Egyéb részesedések........................................................................................................................................................................................................ 49

6.10 Eszköz használati jog........................................................................................................................................................................................................ 49

6.11 Halasztott adó........................................................................................................................................................................................................ 50

2

6.12 Készletek........................................................................................................................................................................................................ 51

6.13 Vevők........................................................................................................................................................................................................ 51

6.14 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások........................................................................................................................................................................................................ 52

6.15 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek........................................................................................................................................................................................................ 53

6.16 Saját tőke........................................................................................................................................................................................................ 53

6.17 Hosszú rövid lejáratú hitelek és kölcsönök........................................................................................................................................................................................................ 55

6.18 Állami támogatások........................................................................................................................................................................................................ 56

6.19 Lízing kötelezettségek........................................................................................................................................................................................................ 56

6.20 Szállítók........................................................................................................................................................................................................ 57

6.21 Céltartalékok........................................................................................................................................................................................................ 57

6.22 Nyereségadó követelések és kötelezettségek........................................................................................................................................................................................................ 57

6.23 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások........................................................................................................................................................................................................ 58

6.24 Árbevétel........................................................................................................................................................................................................ 59

6.25 Egyéb működési bevétel........................................................................................................................................................................................................ 60

6.26 Aktivált saját teljesítmények........................................................................................................................................................................................................ 60

6.27 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége........................................................................................................................................................................................................ 60

6.28 Anyagjellegű ráfordítások........................................................................................................................................................................................................ 61

6.29 Személyi jellegű ráfordítások........................................................................................................................................................................................................ 61

6.30 Egyéb működési költségek és ráfordítások........................................................................................................................................................................................................ 62

6.31 Pénzügyi műveletek bevételei........................................................................................................................................................................................................ 62

6.32 Pénzügyi műveletek ráfordításai........................................................................................................................................................................................................ 62

6.33 Kamatráfordítás........................................................................................................................................................................................................ 63

6.34 Adóráfordítás........................................................................................................................................................................................................ 63

6.35 Egy részvényre jutó eredmény........................................................................................................................................................................................................ 63

6.36 Szegmens jelentés........................................................................................................................................................................................................ 64

6.37 EBITDA........................................................................................................................................................................................................ 65

6.38 Mérlegen kívüli tételek........................................................................................................................................................................................................ 65

6.39 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók........................................................................................................................................................................................................ 65

6.40 Kockázatkezelés........................................................................................................................................................................................................ 66

6.41 Érzékenység elemzés........................................................................................................................................................................................................ 68

6.42 Pénzügyi instrumentumok........................................................................................................................................................................................................ 71

6.43 Összehasonlító adatok........................................................................................................................................................................................................ 72

6.44 Mérleg fordulónap utáni események........................................................................................................................................................................................................ 73

6.45 Igazgatóság javadalmazása........................................................................................................................................................................................................ 73

6.46 Vállalkozás folytatása........................................................................................................................................................................................................ 73

6.47 A beszámoló aláírására jogosultak........................................................................................................................................................................................................ 73

6.48 A konszolidált éves beszámoló jóváhagyása........................................................................................................................................................................................................ 73

6.49 Felelősségvállaló nyilatkozat........................................................................................................................................................................................................ 74

3

4

Vezetőségi jelentés

Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének,

eredményének bemutatása

Az UBM Holding Nyrt. és az alá tartozó vállalatcsoport az immáron közel egy éve tartó rendkívüli gazdasági körülmények

ellenére rendkívül sikeres évet zárt. Mind az árbevétel, mind a Cégcsoport EBITDA történelmi csúcsot döntött, és az összes

releváns mutató tekintetében javulást, erősödést ért el a cég. Az eredmények mögött összetett okok találhatók, ezek egy

része a csoport stratégiájából ered, más részük a piac trendszerű változásának következménye, de találunk olyan tényezőt

is, amely szomszédunkban zajló háborúból eredő piaci anomáliákból vezethető le.

A vállalat üzleti éve 2021. július 1-től 2022. június 30-ig tartott, mely megfelel a Csoport tevékenységét alapvetően

meghatározó növénytermesztés szezonalitásának. A szemes termények és a napraforgó betakarítása és raktározása az év

második felében történik, így a felvásárolt és raktározott készletek növekedése szezonálisan is követhető, illetve

szétválasztható a megelőző és követő évekhez képest. Az UBM Holding Nyrt. 2021. október 1-jén szerzett kontrollt az UBM

Trade Zrt. felett, így a beszámoló adataiban a leány, közös vezetésű és társult vállalkozások 9 havi teljesítménye jelenik meg.

A vállalat teljesítményét leíró trendeket érdemes teljes éves összehasonlításban is vizsgálni, mellyel kapcsolatban a 2020

éves adatokhoz viszonyítva közlünk összehasonlító adatsorokat.

A lezárt üzleti évben az UBM Holding konszolidált, teljes éves árbevétele 200 milliárd Ft, mely 45%-kal haladja meg az azt

megelőző 2020. január-december naptári évet. Ez a növekedés legnagyobb mértékben az extrém módon megemelkedett

alapanyagáraknak volt köszönhető. A szemes termények és fehérjehordozók, amelyekből az UBM nem csak takarmányt

gyárt, hanem kereskedik is, átlagosan 52%-os áremelkedést mutatnak a 2021. júniusi szintekhez képest, ami így közvetlen

és közvetett módon is jelentkezik az árbevétel növekedésében. Az export értékesítések aránya kis növekedést mutatva

48,5%-ra emelkedett. Ez a részarány jól mutatja a cégcsoport azon törekvését, hogy erősítsük jelenlétünket a régióban: nem

csak a környező országokban történő takarmány gyártás és kereskedelem, hanem a Magyarországról kiinduló gabona

export tevékenység is kiemelt szerepet kap.

Az árbevétel alakulása mellett a nyereségesség is nagyon kedvező képet mutat. Az eredményességet a legjobban bemutató,

pénzügyi tételektől megtisztított, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, az éves jelentésben megjelenő, 9

hónapot reprezentáló EBITDA 5.994m HUF, míg a 2020. decemberi, magyar számviteli standardok alapján összeállított

beszámoló hasonló adata 2,129 milliárd HUF.

Az UBM Holding Nyrt. tőkehelyzete is jelentősen javult az elmúlt üzleti év során. A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő

Zrt. által kezelt MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap mintegy 5 milliárd forintos tőkeemelést hajtott

végre a társaságban. A tőkeemelés a Hiventures eddigi legnagyobb összegű befektetése volt, az UBM életében pedig

fordulópontot jelent a tőkeellátottság tekintetében. Kijelenthető, hogy a vállalatcsoport stabil, erős tőkeszerkezettel és

megfelelő finanszírozási háttérrel rendelkezik a következő időszak terveinek sikeres teljesítéséhez. Az UBM Holding

konszolidált saját tőke megfelelési mutató 19,5% 2022.06.30-án.

A vállalat menedzsmentje az üzleti évben tapasztalt gazdasági-politikai nehézségek következményeként az év folyamán

felülvizsgálta a regionális terjeszkedési terveit és azok megvalósításának kockázatait. E vizsgálat eredményeképpen úgy

döntött, hogy a Szerbiában, Sid községben tervezett zöldmezős takarmánykeverő beruházását leállítja. Mérlegelve az

építkezés alapanyagárait, a kivitelezési nehézségeket, a beszállítói lánc esetleges késedelmeit, nemteljesítési kockázatát,

tehát összességében a projekt költségvetését és időbeli elcsúszását, látható volt, hogy a végleges célok sem időben, sem

pénzügyileg nem tarthatók.

A lezárt üzleti évben elért eredményeinket tekintve úgy látjuk, hogy az UBM Holding Nyrt. és a hozzá tartozó leányvállalatok

piaci helyzete stabil, az UBM a magyar mezőgazdaság megkerülhetetlen szereplője, első számú takarmánygyártója. A

regionális jelenlétünkből fakadó növekedési potenciál kiaknázása továbbra is kiemelt stratégiai cél: a 2022-ben modernizált

hernádcsányi üzem (Szlovákia) beindítása mellett vizsgáljuk piaci pozícióink erősítésének egyéb lehetőségeit is a környező

országokban. Középtávon szeretnénk elérni az éves 1 millió tonna takarmány kibocsátást.

Az UBM Holding Nyrt. menedzsmentje a folyamatosan jelentkező piaci, pénzügyi és egyéb kihívások ellenére optimista a

cég és a hozzá tartozó leányvállalatok stabilitását és eredménytermelő képességét illetően. Bízunk benne, hogy jelenlegi és

esetleges jövőbeli befektetőink is hasonlóan látják a cég helyzetét, mely majd részvényeseink számának bővülésében is

megmutatkozik.

5

Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek

bemutatása

Az UBM Csoport tevékenysége

A Társaság fő tevékenysége a vagyonkezelés (holding), melyet a belső ellenőrzés és csoport szintű controlling feladatok

egészítenek ki. A Társaság 2021. október 1-jén megszerezte az UBM Trade Zrt. közel 100 százalékát. A tranzakció

ajándékozás útján jött létre, miután az UBM Trade Zrt. kilenc magánszemély részvényese a társaságban fennálló 99,82

százalékos tulajdonrészét ajándékozási szerződés keretében a tulajdonukban álló UBM Holding Nyrt-re ruházta át október

1-jei hatállyal. A független értékbecslésen alapuló tranzakció értéke 20,7 milliárd forint volt.

A 26 éves UBM Csoport szójadara importőrként kezdte működését, mára a hazai takarmánygyártás piacvezetője, jelenlegi

760 ezer tonnás termelési volumene dinamikusan növekszik. A csoport értékesítése a gabonafélék és az olajos magvak

területén meghaladja az évi 800 ezer tonnát, a fehérje kereskedelem terén a 200 ezer tonnát. A Magyarország mellett

Ausztriában, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában jelenlévő csoport magyar számviteli törvény szerinti árbevétele

2022.06.30-án végződő üzleti évben 200 milliárd forint volt , melynek közel fele exportból származott.

Az UBM Magyarország legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedő és takarmánygyártó vállalkozása, 5 hazai és 2 külföldi

gyáregységgel. A portfolió folyamatosan bővül: az UBM a kereskedelem és gyártás mellett komplex szaktanácsadással is

támogatja partnerei sikereit. A több szakmai díjjal kitüntetett cégcsoport kiemelten foglalkozik az ágazat leginnovatívabb

termékeinek forgalmazásával és a K+F területtel. A cég megalakulása óta elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett.

Az UBM Csoport hosszú távú célja, hogy ne csak Magyarország vezető takarmánygyártója, fehérje kereskedője és az egyik

meghatározó gabona kereskedője legyen, hanem a magas szintű magyar gyártás technológiára alapozva regionális

szereplőként, a román, szerb, szlovák piacokon végrehajtott beruházások eredményeként a térség meghatározó

szereplőjévé váljon.

Az UBM Holdingba tartozó vállalatok áttekintő ábrája (2022.06.30-i állapot):

6

Az üzletágak vezető vállalkozásai

•UBM Agro Zrt. (commodity): Fő profilja a fehérjehordozó nagykereskedelem bel- és külföldön egyaránt. A

forgalmazott termékek jellemzően a szójabab és szójadara.

•2018-ban a társaság kizárólagos tulajdonába került az UBM Agro Slovakia sro, amely 2018-ban megvásárolta az

éves 30.000 tonna kapacitással rendelkező, Hernádcsány településen lévő takarmánykeverő üzemet. A cégcsoport

hosszú távú stratégiai terve, hogy ez az egység a profilja miatt a jövőben a Takarmány üzletágba tagozódjon majd be.

•E jogi személyhez tartoznak még a külföldi commodity kereskedő cégek, az UBM Agrar GmbH (AT), az UBM Agri Trade Srl (RO),

valamint az UBM doo (SRB).

•UBM Grain Zrt. (commodity): Fő területe a szemes termények és olajos magvak kereskedelme. Az UBM Grain Zrt. gabona

kereskedelmi tevékenysége a hosszú távú jogi restrukturálási terv alapján egyesülni fog az UBM Agro Zrt. fehérje

kereskedelmi tevékenységével.

•UBM Feed Zrt. (Takarmány gyártás): Az UBM cégcsoporton belül a Takarmány üzletág tevékenységét – többedmagával

- az UBM Feed Zrt. képviseli. Piaci aktivitása késztakarmányok, koncentrátumok, premixek, takarmánykiegészítők

gyártását és takarmány alapanyagok, takarmánykiegészítők, koncentrátumok kereskedelmét öleli fel

A fő tevékenységet támogató egyéb vállalatok

•UBM Trade Zrt.: elsősorban cégcsoporton belüli back office szolgáltatásokat biztosítja, de övé az UBM brand és a csoport

egységes vállalatirányítási rendszerének (IFS) a licensze, továbbá menedzsmentszolgáltatást végez.

•UBM Consulting Zrt.: Adminisztratív szolgáltatásokat nyújt a Csoportnak.

Egyéb leányvállalatokban végzett üzleti tevékenység

•UBM Agro Slovakia S.r.o.: Az UBM Agro Zrt. leányvállalata, a Cégcsoport profiljába tartozó tevékenységek tekintetében

a Cégcsoport képviselete Szlovákiában. A cég tulajdonában van a szlovákiai Hernádcsányban található takarmánykeverő.

A társaság 75%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik az UBM Invest Slovakia s.r.o.-ban (a fennmaradó 25% a szintén a

cégcsoporthoz tartozó „AGROMIX” Kft. tulajdona), ami a Hernádcsányi takarmánykeverő üzem eszközeinek tulajdonosa

és működtetője.

•UBM Invest Furaje Srl: Az UBM Csoport profiljába tartozó tevékenységek tekintetében a Cégcsoport képviselete és az

értékesítés támogatása Romániában. Jelenleg nincs aktivitása.

•UBM Agri Trade Srl: Szója- és gabonafélék kereskedelme Romániában.

•UBM d.o.o.: Belgrádi székhelyű kereskedelmi iroda, elsősorban gabona és szójabab kereskedelmet folytat, illetve a

Cégcsoport szerb jelenlétét támogatja.

•UBM Feed d.o.o: szintén belgrádi székhelyű iroda, amely az UBM Csoport szerbiai, takarmány alapanyag és premix

értékesítésre szakosodott vállalata.

•UBM Agrar GmbH: Az UBM Csoport profiljába tartozó tevékenységek tekintetében a Cégcsoport képviselete és az

értékesítés támogatása Ausztriában.

•Búzamag Kft.: Fő tevékenysége haszonállat-eledel és gyógyszeres tápok gyártása.

•UBM Szeleste Zrt.: A társaság tulajdonában áll a 2015-ben teljesen átépített, 140.000 tonna kapacitású Szelestei

takarmánykeverő üzem.

•„AGROMIX” Kft.: A társaság tulajdonában áll a 2019-ben megszerzett, 70.000 tonna kapacitású mátészalkai

takarmánykeverő üzem.

Társult és közös vezetésű vállalatokban végzett tevékenység

•MA-KA Kft.: A Családi Négyes Kft.-vel közösen tulajdonolt cég, mely egy 200.000 tonnás takarmánykeverővel

rendelkezik Szentesen.

•Naptáp Kft.: A szentesi ÁRPÁD-AGRÁR Zrt.-vel közösen birtokolt cég, mely szentesi üzemében napraforgódarából

héjatlanított és fehérjére dúsított alternatív fehérjeforrást állít elő takarmányozási céllal.

•UBM Feed Romania Srl: A Maros megyei Kerelőszentpálon létesített takarmánygyártó üzem beruházója,

üzemeltetője.

7

2021 július 1. és 2022 június 30. között történt változások a cégcsoport struktúrában

•UB Merchants Kft.: Az UB Merchants Kft. az új cégstruktúra kialakításával párhuzamosan átadta üzletágait a

cégcsoport más vállalatainak. 2021.11.30.-i hatállyal az UB Merchants Kft. beolvadt az UBM Agro Zrt.-be.

•UBM Farm Zrt.: Az UBM Farm Zrt. a Cégcsoporton belül a kisüzemi értékesítésért felelt, melynek célja az volt, hogy a

kisebb magyarországi és a közép-európai állattartók haszonállatait minőségi kisüzemi premixekkel,

koncentrátumokkal, takarmánykeverékekkel, ásványi anyagokkal és egyéb takarmány-kiegészítő termékekkel lássa el.

Az UBM Farm Zrt. 2021. december 16. napjával magánszemélyi befektetőnek értékesítésre került, mellyel az UBM

Takarmány üzletága megszüntette a kiskereskedelmi takarmány gyártást, értékesítést Magyarországon.

Telephelyek bemutatása

Az UBM Csoport az alábbi gyártói telephelyekkel rendelkezik:

Az UBM Csoport kereskedelmi tevékenységét az alábbi irodákból irányítja

8

Társaságirányítás

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett társaságként kiemelten fontos az UBM számára, hogy egyértelműen

meghatározott, nyilvánosság felé transzparens vállalat irányítási modell alapján működjön, valamint megfeleljen a törvényi

és értéktőzsdei követelményeknek.

Az UBM Holding Nyrt. alapszabálya szerint a társaság irányítótestülete az Igazgatóság, az Igazgatóság tagjai jogosultak a

Társaságot képviselni harmadik felekkel folytatott ügyletekben.

Az igazgatóság elnökét a tagok maguk közül választják, akinek megbízatása az igazgatóság által meghatározott időtartamra

szól. Az igazgatóság e megbízást bármikor visszavonhatja. Az igazgatóság elnökének igazgatósági tagsága megszűnésével

igazgatósági elnöki tisztsége is megszűnik. Az igazgatóság elnöke önálló cégjegyzési joggal rendelkezik.

Az igazgatóság működése

I.Az igazgatóság szükség szerint, illetőleg ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, de évente legalább 4 (négy)

rendes ülést tart. Az igazgatóság ülésének előkészítése, összehívása és levezetése az igazgatóság elnökének,

akadályoztatása esetén az igazgatóság erre kijelölt tagjának a feladata. Az igazgatóság ülését bármely két igazgatósági tag

kérelmére össze kell hívni.

II.Ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele

jelen van. Üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

III.Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik igazgatósági tag kérésére az elnök titkos szavazást köteles

elrendelni.

IV.Az igazgatóság feladatainak ellátása során szükség esetén külső szakértőket vonhat be, illetve meghatározott

feladatok elvégzésére bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

A Felügyelőbizottság és az Auditbizottság tagjai megegyeznek és mindannyian függetlenek a társaságtól.

A Társaság a felügyelőbizottság tagjait a társaság működési formájának megváltoztatására vonatkozó alapítói döntés

hatálybalépésével választotta meg, és megbízatásuk határozatlan időre szól.

A felügyelőbizottság működése

I.A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt.

II.A felügyelőbizottság saját ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes,

ha tagjai legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

III.A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

IV.A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A társaság legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll.

9

A vállalkozás piaci környezete

Az UBM csoport tevékenységét és piaci környezetét a következő ábrán szemléltetjük:

A 2021-2022. üzleti évben a lokális és globális kihívások szinte minden területen jelentős piaci változásokat generáltak. A

szemes termény árak növekedése már 2020. szeptemberétől érezhető volt, és további folyamatos emelkedés volt

tapasztalható a teljes üzleti év alatt. Ez jelentősen megnövelte a cégcsoport finanszírozási igényét. A 2022. év folyamán az

egyre súlyosabbnak tűnő magyarországi aszályhelyzet tovább rontotta a kereskedelmi kilátásokat. Sajátos pozitívumként

értékelendő, hogy az orosz - ukrán háború miatt leálló ukrajnai export bevételhiányt okozott az ottani mezőgazdasági

termelő és kereskedő cégeknek. Ezt úgy kezelték, hogy a magyar piaci árnál jóval alacsonyabban kínálták fel az árut, amely

így átlagosnál magasabb profit lehetőséget biztosított az UBM csoport gabona- és szójakereskedelmi üzletágának.

Az üzleti év folyamán egyre nagyobb infláció és az erre alapkamat emeléssel reagáló jegybanki lépések szintén drasztikus

hatással voltak az operáció finanszírozhatóságára. Az üzleti év elejéhez képest mintegy 10%-kal magasabb kereskedelmi

banki kamatok jelentős finanszírozási költségnövekedést okoztak, amelyet a vállalatcsoport kénytelen a partnerekre

átterhelni az árak emelésével. Ennek következményeként a teljes csoportra vonatkozó finanszírozási költség elérte az 1,8

milliárd forintot, mely 121%-os növekedést jelent az előző évhez képest. További hatás, hogy az adózás előtti eredmény és

az EBITDA értéke divergál egymástól a megnövekedett kamatköltség miatt.

Az ukrán háború okozta energiaköltség növekedés szintén jelentős, negatív hatással volt a cégcsoport költségszerkezetére.

Egyrészt a többszörösére emelkedett gáz- és elektromos áram árak drasztikus módon emelték a gyártási költséget a

termelőüzemekben, másrészt a tőzsdéken tapasztalható extrém ármozgások miatt nem lehetett szisztematikus módon

fixálni az árakat, jellemző volt a teljes bizonytalanság az árak rögzítésekor.

Az európai, kontinentális állattenyésztésben folytatódott a már évek óta tartó trend a termelési kapacitások Közép-Kelet

Európába helyezése tekintetében. Környezetvédelmi, politikai nyomásra – és támogatással - a német, holland, dán és belga

állattenyésztők egyre nagyobb arányban szüntetik meg tevékenységüket, míg a Magyarországon, Romániában, Szerbiában

és egyéb közép-kelet európai országokban új beruházások vagy termelői kapacitásvásárlások történnek. Ez a trendszerű

mozgás az UBM számára kedvező helyzetet teremt, hiszen stratégiájában a regionális jelenlétet és működést tűzte ki célul.

Az így bővülő partneri kör jó minőségű, fizetőképes, magas technológiai szintű takarmányt igényel. Az UBM Csoport

tevékenysége bővülésének ez egy erős támasztéka lehet.

Az agrártermékek árában az egyébként tapasztaltnál is sokkal magasabb volatilitás figyelhető meg, mely az eddigiekhez

képest magasabb jövedelmezőséget biztosított az UBM csoport gabona és fehérje kereskedelmi tevékenységében. A

volatilitás és piaci bizonytalanság másik hatása, hogy a takarmány ellátásban felértékelődnek a hosszú távú, stabil üzleti

kapcsolatok, mely az UBM Takarmány divíziója számára lehetővé tette a megemelkedett nyersanyag árak és termelési

költségek áthárítását a vevőkre.

10

A vállalkozás céljai és stratégiája

A magyar piacon elért vezető takarmánygyártó szerepének megőrzése, további erősítése

A cégcsoport termelési kapacitásait és a megtermelt takarmánymennyiséget véve is a legnagyobb gyártó, úgy, hogy nem

tagja vertikális integrációnak. A stratégiai célt a minőségi takarmányokkal, folyamatos innovációval, magasan képzett

tanácsadói körrel, és a takarmánygyártáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal, pl. laboratóriumi háttér biztosításával

kívánja fenntartani. Mindemellett természetesen fontos, hogy mind a beszállítói, mind pedig a vevői körében stratégiai

szövetségeket alakítson ki és működtessen, amely a résztvevő felek mindegyikének további előnyöket és stabilitást

biztosíthat.

Regionális növekedés a takarmánygyártó üzletágban a román, szlovák beruházásokon és szerb piac építésen keresztül

A regionális jelenlét erősítése a cégcsoport legfontosabb célja, mert hosszú távú eredményes működését és további

növekedésének forrását ebben látja. A korábban leírt trendszerű piaci mozgás, mely szerint az állattenyésztés fókusza

Nyugat-Európából egyre inkább Kelet-Közép Európába helyeződik át, jó alapot biztosít ehhez. Figyelembe kell venni

azonban, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a külföldi zöld- vagy barnamezős beruházások megvalósítási kockázata

jelentősen magasabb, így a cél eléréséhez más eszközöket, pl. akvizíciót vagy vegyes vállalatok létesítésének lehetőségét is

mérlegelni kell.

Számszaki célként a vállalatcsoport az éves 1 millió tonna takarmány gyártását tűzte ki célul középtávú tervként.

A takarmánygyártáshoz kapcsolódó, regionális commodity kereskedelmi struktúra továbbfejlesztése a román, szerb és

osztrák irodáinkon keresztül

A regionális szintű takarmánygyártó tevékenységgel szorosan összefügg a regionális szintű kereskedelmi tevékenység is. Ez

egyrészt input lehetőséget jelent az üzemi gyártások alapanyag szükségletének biztosításához, másrészt földrajzi

értelemben szélesebb teret enged a különböző, helyi piacokon meglevő sajátosságok lekereskedéséhez. Ilyen sajátosság

lehet az időjárási helyzet, a várható termésátlagok és készletek, az adott piac devizájának ármozgása, a logisztikai

lehetőségek, stb., tehát minden olyan tényező, amely kihasználásával a kereskedelem profitot generálhat. Ennek érdekében

fontos a kereskedelmi üzletágak regionális struktúrájának kialakítása és működtetése.

A forgóeszköz management hatékonyságának növelésén keresztül a forgóeszköz hitelállomány csökkentése

A regionális terjeszkedés mellett elengedhetetlen a belső hatékonyság és eredményesség fejlesztése. Ennek első számú

célja a szükséges forgóeszköz hitelek minimalizálása. Ezáltal megnő az egységnyi felvett hitelből termelhető eredmény, úgy,

hogy párhuzamosan csökken a kamatköltség, valamint jobb egyensúlyba kerül a saját tőkéhez viszonyított hitelállomány. A

cél eléréséhez több eszközt alkalmazunk, így a minimális hitelállomány mellett a lehető legnagyobb mértékű szállítói

állományt szeretné a cégcsoport kialakítani egyre hosszabb fizetési határidejű szállítói szerződésekkel, valamint

folyamatosan optimalizálja a készlet managementjét.

Jövőbeli tervek

-A Társaság tervezi a külföldi leányvállalatok tőkehelyzetének javítását, az Agroslovakia s.r.o. alaptőkéjének

felemelését 1.200.000.000 forinttal, az Agritrade s.r.l. alaptőkéjének felemelését 400.000.000 forinttal,  az UBM

d.o.o. alaptőkéjének felemelését 400.000.000 forinttal és az UBM Agrar GmbH alaptőkéjének felemelését

400.000.000 forinttal.

-Az UBM Holding Nyrt az elkövetkező években nyilvános részvénykibocsátást tervez, melynek egyik előkészítő

lépéseként a jelenlegi részvények feldarabolását tervezi a jelenlegi névérték huszadára.

-a cégcsoport a jogi struktúra további egyszerűsítése érdekében 2023-as üzleti év végéig a Búzamag Kft-t

beolvasztja az UBM Feed Zrt.-be.

11

Szegmens információk Takarmány gyártás

A Takarmány szegmens értékesítési adatai a következőképpen alakultak (tájékoztatásként közöljük a teljes éves és a

megelőző év összehasonlító adatait)

A Takarmány szegmens pénzügyi teljesítménye a tárgyidőszakban:

A Takarmány szegmens kereskedelmi és gyártói teljesítményét befolyásoló főbb fundamentumok a lezárt üzleti évben

következők

-kis takarmánykeverők (20-40k tonna/év kibocsátás) versenyképessége tovább csökken, a piacon folyamatos a szereplők

koncentrációja. A jelenlegi alapanyagárak, a technológiai hátrány és a szakképzett munkaerő emelkedő költségei miatt

a piaci koncentráció folytatódása várható.

-Jelentős szereplő az Észak-Kelet Magyarországon átadott, 400k tonna elvi kapacitású új keverőüzem, melynek

jelentősége a teljes takarmány piac méretéhez képest (3,5m tonna éves kibocsátás) értelmezhető igazán. A keverőüzem

a beruházó agrár integrációjába dolgozik jelenleg, annak növekedése köti le a rendelkezésre álló kapacitást.

-a Magyarországra is begyűrűző energia válság az emelkedő elektromos áram és gáz árakon keresztül jelentős hatással

van a gyártott takarmány egységárára. Az átlagos eladási árak és az elektromos áram viszonyát a következő ábra

mutatja:

-2020-ban kezdődő, globális és európai sertés túltermelési válság jelentős hatást gyakorolt a sertéságazatra.

Németországban és Hollandiában jelentős kocakivágások, Spanyolországban pedig telepbezárások történtek.

Magyarország elsősorban sertés hizlaló ország, a túltermelési válság az árakon és a jövedelmezőség átmeneti

csökkenésén keresztül jelentkezett, az UBM ügyfélkörében folyamatos volt az üzemmenet.

-Brojler tápok tekintetében folyamatos a kereslet, mely dinamikusan növekszik évről évre. A vízi szárnyasokat sújtotta a

madárinfluenza, ebben a szezonban két influenza járvány is volt hazánkban.

-Kérődzők tekintetében is folyamatos volt termékeink iránt a kereslet, az ágazati szereplők az emelkedő költségeiket a

magas tejárakon (átmeneti tejhiány is tapasztaltható volt), és emelkedő marhahús árakon keresztül érvényesíteni tudták

az eladási áraikban

A világszerte tapasztalható hús fogyasztás visszaesés egyelőre a magyar kibocsátásban nem látszik, egyrészt a magyar

fogyasztást még nem hatja át az új hullám (műhús, bio termékek), másrészt a termelő kapacitások Kelet-Európába helyezése

ellensúlyozza hosszú távon a lokális fogyasztáscsökkenést.

12

A magyar húságazat 2021-ben is növelte exportját:

Globális hatású a termeléshez felhasznált szemes takarmányok és fehérje hordozók árának alakulása melyet részletesen

tárgyalunk a commodity szegmens bemutatása során.

Szegmens információk Commodity kereskedelem

A commodity szegmens konszolidált volumen adatai a beszámolási időszakban a következőképpen alakultak, tájékoztató

jelleggel közöljük a tárgyév 12 havi adatait és az elmúlt év 12 havi adatait.

13

A Commodity szegmens értékesítési tevékenysége alapvetően az UBM csoporton kívüli ügyfelekre irányul, azonban

nagyon fontos a takarmány szegmensbe tartozó gyárak ellátása is. A gyári ellátás aránya a teljes volumenben a

következőképpen alakult:

A commodity szegmens főbb pénzügyi mutatói:

A commodity szegmens piacain a 2021-2022-es szezonban a következő fundamentális hatásokkal szembesült az UBM:

Kínálat:

oa globális kukorica termés elmaradt a sokéves átlagtól, melynek hátterében elsősorban a rossz dél amerikai termés

játszott szerepet, de az EU-ban betakarított kukorica mennyisége is az átlagtól elmaradó volt

oA 2022 Februárjában kirobbanó orosz ukrán háború következtében bevezetett, Oroszországra kivetett szankciók, és az

ukrán áru kiesése a háború okozta logisztikai problémák miatt a globális piacok két jelentős gabona exportőrét hozta

nehéz helyzetbe. A piacokon árrobbanás ment végbe és az elmúlt években nem látott piaci volatilitás volt jellemző.

14

15

16

17

omagyar kukorica termés elmaradt az átlagos 7-8 millió tonnától, összesen 6,3m tonna kukorica volt a betakarítás,

búzában átlagos volt a termés.

oa fehérjehordozók között legjelentősebb szójadara jellemzően dél-amerikai importból származik. Erre a termékkörre

nem volt jelentős hatása az ukrán háborúnak, rövid távon kis mértékben növelte a kínálatot ezzel némi árcsökkenést

okozva.

Kereslet:

oaz elmúlt években tovább erősödött az élelmiszernövények ipari felhasználása, mely alól Magyarország sem kivétel.

Ez a trend a tárgyévben is folytatódott, melyre jó példa a Visontán üzembe helyezett új búzakeményítő üzem.

omadárinfluenza a fehérjehordozók esetében kis mértékben csökkentette a keresletet, a jó áron beszerezett 2021 év

végi készletek kitartottak 2022 Q2-ig.

oa magyar árjegyzés fontos elemei az EUR/HUF és USD/HUF devizaárfolyamok, melyet 2021 Július és 2022 június között

a folyamatos gyengülő trend mellett nagy volatilitással kereskedtek a piaci szereplők.

Tárgyidőszaki beruházások

Az UBM csoport a 2021-2022. üzleti évben két, a cég méretéhez mérten jelentős beruházást folytatott: a szelestei

telephelyen zajló új, sertéstáp gyártó vonal kiépítése és az UBM Agro Slovakia s.r.o. által működtetett hernádcsányi

telephelyen végzett teljeskörű felújítási munkálatok.

A szelestei telephelyen kiépítendő sertéstáp gyártó vonal beruházás teljes összege 1.232 millió forint, várható átadás

időszaka 2022. október. A beruházás a már meglévő sertéstenyésztő ügyfelek tápigényét teljes egészében ki fogja elégíteni.

A beruházással keletkező új gyártó vonal lehetővé teszi a sertéstáp gyártás elkülönítését, párhuzamos gyártását a más

állatfajoknak történő tápgyártástól, mellyel növekszik a gyár kapacitása és hatékonysága is. A tervezett kapacitás bővítés

60e tonna/év, a szelestei üzem kapacitása így eléri a 200e tonna/évet.

A hernádcsányi beruházás teljes összege 5,9 millió EUR, a beruházás 2022. szeptemberben átadásra került. A hernádcsányi

beruházás a cégcsoport észak magyar stratégiájával egyben értelmezhető, mely a mátészalkai és a hernádcsányi üzemet

közös vezetéssel egy piacon működteti. A beruházással az üzem a jelenlegi 30 ezer tonnás kapacitásról 88 ezer tonna

kapacitásra növekszik, nem csak a hagyományos brojler, sertés, kérődző takarmányok gyártása tartozik majd a profiljába,

de kis volumben gyártott, magas gyártási minőséget megkövetelő különleges termékek is helyet kapnak a termékpalettán

(malactápszer, baromfi prestarter).

Részvény információk

A Társaság alaptőkéje 118 518 500 Ft, mely 1 185 185 darab, 100 Ft névértékű, azonos jogokat biztosító névre szóló,

dematerializált törzsrészvényből áll. A részvények szabadon átruházhatóak, a kibocsátott részesedések átruházása nincs

korlátozva. Különleges irányítási jogokat megtestesítő részesedések nincsenek, a szavazati jogok nem kerültek korlátozásra.

Az UBM Holding 9 magánszemély tulajdonosa és az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap tulajdonos

között megállapodás született arról, hogy az UBM Holdingban a 2022.06.30-án meghatározó tulajdonosi kör részvétele

megmarad a Befektető tulajdonosi részvételének fennállásáig azzal, hogy a Magánszemély Tulajdonosok „lock up”

kötelezettséget vállalnak a Kibocsátóban olyan formában, hogy a Magánszemély Tulajdonosok tulajdoni aránya együttesen

nem csökken 75% alá.

Az Alaptőke-emelést követően a Kibocsátóban tulajdoni részesedés megváltoztatása csak a Befektető előzetes

jóváhagyásával lehetséges és MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap ezt észszerűtlenül nem tagadhatja

meg. Ez alól kivételt jelent, ha a Magánszemély Tulajdonosok tulajdoni aránya együttesen nem csökken 75% alá.

A Társaság részvényei 2017. március 3-án kerültek a Budapesti Értéktőzsdén bevezetésre.

Nincs tudomásunk az irányítási jogokkal kapcsolatos részvényesi megállapodásról.

Nincs olyan megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában bekövetkezett változás

miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg.

Nincs olyan, a Társaság és vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója közötti megállapodás, amely kártalanítást ír elő

arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló felmond, ha a vezető tisztségviselő vagy a

munkavállaló jogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.

18

Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR

a.Munkavállaló állomány szerkezetének bemutatása

a.1.Az UBM Holding vállalatainak 2022.06.30-i aktív munkavállalói átlagos statisztikai állományi létszáma 388 fő. A

munkavállalói állomány 69,3 %-a szellemi dolgozó, a fizikai dolgozók aránya 30,7 %. Ez utóbbi csoport munkavégzési

helye elsősorban az UBM környei, szelestei, mátészalkai, hernádcsányi telephelyein lévő takarmánygyártó üzemek.

a.2.A cégcsoporton belül a nemek aránya

a.2.1. A személyi állománynak 31%-a nő, 69 %-a férfi. A fizikai munkakörben tevékenykedők körében a férfiak aránya 95

%-os.

a.3.A munkavállalói állomány átlagéletkora 43 év.

a.4.Az UBM kizárólag saját munkavállalói állománnyal dolgozik. Közel 26 éves fennállása óta nem került még sor sem

kölcsönzött, sem közvetített, időleges munkavállalók alkalmazására, mely fontos része a foglalkoztatáspolitikának.

b.Bérek, javadalmazás

b.1.Az előre tervezett, 2022.01.01-ei 3,5 %-os béremelés után a környezet kihívásaira reagálva 2022 Július 1.-i hatállyal

további eseti béremelést hajtott végre a cégcsoport, elősegítve ezzel azt, hogy a munkatársak fizetése némiképp

ellensúlyozza az inflációt. Cégcsoport-szinten 9,18 % volt a béremelés mértéke egy sávos rendszert alkalmazva,

amely szerint a bruttó bér emelkedésével csökkent az emelés mértéke (2 és 12 % között). Így az alacsonyabb

bérsávokba tartozó munkavállalók inflációs kitettségét jobban lehetett ellensúlyozni a bérük nagyobb arányú

emelésével.

b.2.Mindemellett a cégcsoportnál cafetéria-rendszer biztosítja a béren kívüli javadalmazást. Fizikai és szellemi dolgozók

egyaránt részesei ennek, sőt, a passzív állományban lévő munkatársak (táppénzen, GYED-en lévők stb.) is jogosultak

béren kívüli juttatásra az aktív dolgozókhoz képest csökkentett mértékben (havi bruttó 30ezer Ft értékben)

b.3.A béren kívüli juttatások további eleme a SZÉP-kártya feltöltés, melynek teljes éves összegét vezetői döntés

értelmében 4 részletben tárgyév június 30-áig megkapták a dolgozók, hogy a nyári szabadságolások idejére a teljes

éves összeg a rendelkezésükre álljon.

c.Családbarát intézkedések és elismerések

Az UBM hagyományosan erős, családias vállalati kultúrával rendelkezik, folyamatosan befektet a munkavállalói pozitív

elköteleződését erősítő programokba, töretlenül keresi azokat a megoldásokat, amelyek segítik a munkatársakat

abban, hogy saját céljaikat is beteljesíthessék úgy, hogy közben a szervezeti célokhoz is erősen tudnak kapcsolódni.

c.1.Az UBM 2020-ban, majd 2022-ben ismét elnyerte a CSALÁDBARÁT HELY címet

(https://csalad.hu/vedjegy/dijazottak/2022)

c.2.2021 májusában megkapta a Felelős Foglalkoztató Bronz minősítését.

c.3.Az UBM fontosnak tartja, hogy a családbarát szemlélet mind nagyobb teret nyerhessen: így, ha egy munkatársnak

gyermeke születik, ajándékutalványt kap a baba élete első karácsonyára, valamint az újdonsült apák az apai

pótszabadság törvényben meghatározott 5 napján túl még további 2 nap pótszabadságot kapnak.

c.4.Az UBM gondoskodó munkáltatóként minden munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottra kiterjesztett csoportos

egészség- és balesetbiztosítással rendelkezik 2014 óta, ami bármilyen, nem krónikus eredetű betegségekre,

műtétekre, nem munkahelyi balesetekre is kiterjed.

c.5.A hosszú nyári szünetek ideje alatt kíván az UBM segítséget nyújtani (kis)gyermekes munkavállalóknak a nyári

napközis tábor megrendezésével immár 2016. óta.

c.6.Nyaranta családi napon vehetnek részt a munkatársak a Balatonnál, teljes ellátással, családjuk körében,

térítésmentesen.

c.7.A munkavállalók 16 év feletti gyermekei nyáron néhány hét diákmunkára rendszeresen jelentkeznek, ezzel is jobban

megismerve a szülő munkahelyét és ismerkedve a munka világával.

c.8.A cégautóflotta kifutó gépjárműveit kedvezményesen megvásárolhatja az UBM dolgozója.

c.9.A szülési szabadságon lévőkkel is aktív a kapcsolat: rendszeresen meghívást kapnak a céges rendezvényekre,

egészségügyi szűrőprogramokra. A munkába történő visszatértük esetén a részmunkaidőt kérésre biztosítja a

vállalat.

19

d.Egészségprogramok, fizikai és mentális egészségmegőrzés

d.1.A legalább 3 év munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók az UBM Csoportban egészségbiztosításban részesülnek,

ezzel térítésmentesen vehetnek részt a magánegészségügyi ellátásban a jogosultságuknak megfelelő mértékig. A

munkavállalók számára ingyenesen biztosít az UBM egészségügyi szűréseket (pl. melanómaszűrés, látásvizsgálat,

gerincgörbületi és érrendszeri felmérés stb.), keretszerződéssel ingyenes fogászati szűrésre és panorámaröntgenre

jogosultak az UBM munkavállalói és családtagjaik.

d.2.Az UBM csoport támogatja a helyi sporteseményeket (UBM Red Run), illetve munkavállalói részére kedvezményes

részvételt biztosít különböző sporteseményeken.

e.Munka – magánélet egyensúly megőrzésének segítése

Az UBM Csoport törekszik a munka-magánélet egyensúlyának elősegítésére:

e.1.Az UBM engedélyezi szellemi dolgozói számára, munkakörtől függően, a rugalmas munkaidő és a home office

lehetőségét

e.2.Az UBM Csoportban a cafetéria-keretből extra szabadságnapok is választhatóak

e.3.Az UBM magyarországi cégei esetében a vállalati gondoskodás keretén belül működik a Lojalitás Program a 10 éven

belül nyugdíjba vonuló munkatársak részére.

f.Esélyegyenlőség, CSR

f.1.Az UBM cégcsoport nyitott a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, ha az adott munkakör erre

lehetőséget ad. Jelenleg 4 fő megváltozott munkaképességű munkavállalója van a cégcsoportnak. (1%)

f.2.Az UBM Csoport évek óta több olyan társadalmi szervezet, alapítvány mellé áll, amelyek elsőrendű feladatuknak

tekintik a beteg, illetve hátrányos helyzetű gyermekek segítését. Kiemelten támogatott alapítványunk a Mosoly

Alapítvány mellett, több nonprofit szervezetet is segítünk adományokkal, pénzügyi támogatással rendszeresen.

(Emellett néhány kiemelt sportolót is támogat a vállalat.) Az UBM-nél 2019-től a mindenkori karácsonyi

rendezvényen a jelenlévő munkatársak szavazzák meg egy elkülönített támogatói összeg felosztását a különböző

karitatív szervezetek között. Ezzel egyrészt azt szeretné hangsúlyozni a vállalat, hogy a társadalmi

felelősségvállalásban minden vélemény számít.

f.3.Az UBM Csoportnál a Társadalmi Felelősségvállalási Bizottság tagjai negyedévente összegyűlnek, és közösen

döntenek az e célra elkülönített források allokálásáról.

Kutatás-fejlesztés

Az UBM Csoport jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet végez az egyre magasabb minőségű takarmányok és egyéb

termékek előállításának érdekében. Az innovációs tevékenység szerepe és célja a következőkben foglalható össze:

termék, szolgáltatás, vagy gyártási folyamat újdonsága, hatékonysága révén az elérhető haszon növelése

a cégcsoport üzleti stratégiájába illeszkedik

adjon válaszokat a jövőbeni kihívásokra, változásokra

az innováció esetleges beruházási igénye megvalósítható

biztosítsa, ill. gyorsítsa beruházásaink, gyártói kapacitásaink megtérülését

precíziós receptgazdálkodás fejlesztése

kereskedelmi tevékenység szakmai támogatása, illetve kontrollja

utánpótlás nevelés

A K+F csoportnak jelenleg 3 PhD és 11 MSc végzettségű tagja van. A cég saját laboratóriummal rendelkezik a környei

telephelyen, ahol minden, a takarmányok minőségvizsgálatához szükséges elemzés elvégezhető.

Az UBM Csoport hazai és nemzetközi együttműködéseket folytat az alábbi szervezetekkel:

MATE Egyetem Georgikon Kar

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézete

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Schothorst Feed Research

Feed Design Lab

Cumberland Valley Analytical Services

Nutreco

Ohio State University

University of Wisconsin

Micromir Kutatási és Fejlesztési Központ

20

Ezen együttműködések keretében saját, illetve szerződéses kísérleti telepeket működtet, valamint hozzáfér más intézetek

egyetemek kutatási eredményeihez. A K+F csoport eredményei közül az alábbiakat érdemes kiemelni:

Broiler tápsor (1,52-1,65 takarmányfajlag, 100 millió broiler/év takarmányozása)

Pecsenye kacsa tápsor (1,8-1,9 takarmányfajlag 82% piaci részesedés, 25 millió kacsa/év takarmányozása)

Swine modell bevezetése (genetika-átvételi ár-takarmányköltség optimalizálás, közel 500.000 hízó

takarmányozása, ami a magyar piac 18,5%-a)

Tejelő tehén takarmányozási koncepció (felhasználásával elértük, hogy szaktanácsadóink több mint 40 000

tehén takarmányozását végzik, amely 30%-os piaci részesedést jelent. 40.00 tehén/év takarmányozása. Éves

szinten 380 millió liter tej)

SoyPreme® - bendővédett fullfat szója

Toxinok elleni hatékony védekezés (kutatási eredményeinket megvette a brazil ICC takarmánykiegészítő

gyártó cég)

Rost értékelési koncepció (nyersfehérje csökkentési koncepció, ammónia kibocsájtás csökkentése érdekében.

EVONIK átvette a koncepciót)

Split feeding (160 Ft/tojó megtakarítás)

Precíziós receptgazdálkodás (0,2-1,6 Ft/kg árelőny)

Tej beltartalmának módosítása (Fit-Fat milk, tejzsír modifikáció)

21

Vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel

kapcsolatos változások és bizonytalanságok

Anyagi erőforrások

• Termelés, termelőeszközök, beruházások

A Társaság hét termelő̋ telephellyel rendelkezik Szelestén, Környén, Tökön, Mátészalkán, Szentesen, Hernádcsányban és

Kerelőszentpálon, a központi iroda Pilisvörösváron található. Környei telephelyünkön található – a keverő üzem mellett – a

Soypreme üzemünk, a premix gyárunk és a K+F központunk, mely egy minden igényt kielégítő laborral van felszerelve. A

termelő üzemek technológiai felkészültsége és a labor kifejezetten modern, a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelő.

Mindezek mellett jelentős bérgyártási kapacitást vesz igénybe az UBM csoport, az üzemek kapacitás kihasználtsága hosszú

távon biztosított. A jelenlegi több telephelyes gyártási modell a magyar és regionális állattenyésztési igényeknek megfelelő,

azon nem tervezünk változtatni.

A szelestei és hernádcsányi üzemben jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztünk az elmúlt évben, Szelestén egy sertés

táp gyártására optimalizált keverő üzemet létesítettünk a jelenlegi üzem mellett, míg Hernádcsányban a takarmány keverő

technológia és gyártásfelügyeleti rendszert újítottuk fel, mely természetszerűleg együtt járt a telep

energiahatékonyságának növekedésével.

• Pénzügyi helyzet

A Társaság pénzügyi helyzete stabil, pénzügyi kötelezettségeit mindig határidőre teljesíti.

A pénzügyi tranzakciókat a legnagyobb kereskedelmi bankok közül az OTP Ban, Takarékbank, MKB Bank, Unicredit Bank, az

Erste Bank és a Raiffeisen Bank bonyolította le.

Human erőforrások

A Társaság átlagos statisztikai állományi létszáma az üzleti évben 388 fő.

Munkavállalóink egészségén folyamatosan nagy a hangsúly, járványhelyzetben pedig különösen. Számos intézkedés

együttes eredményének (maszkok, kesztyűk, kézfertőtlenítés, dolgozók hőmérsékletének ellenőrzése, rendszeres tesztelés,

irodai létszám korlátozása, otthoni munkavégzés biztosítása, stb.) valamint a munkavállalóink közel 100%-os

hajlandóságának köszönhetően a COVID elleni vakcina felvételére, a Társaságnak sikerült kezelnie a COVID-19 járvány eddigi

hullámait. Speciális kihívást jelentett a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés, melyet szintén sikeresen

hajtottunk végre az elmúlt évben.

A vállalkozás főbb kockázatai

A pandémia utáni dinamikus gazdasági fellendülés és az orosz ukrán háború okozta sokk következtében nem csak

Magyarországon, de az egész világban magas inflációs környezet alakult ki. Ezt tovább erősíti a gyengülő forint és a

kormányzati intézkedések által stimulált lakossági fogyasztás fellendülése, valamint az ukrajnai háború következtében az

Oroszország elleni szankciók bevezetése. Mindez középtávon is jelentős hatással lesz az alapanyagok beszerzési árára és

ezáltal a termékeink fogyasztói árára, továbbá a hazai háztartások általános vásárlóerejének változása bizonytalanná teszi

az állati eredetű élelmiszerek iránti keresletet, s így a Társaság növekedési kilátásait is.

A Társaság gazdálkodását befolyásoló jelentős kockázati tényező a szabályozási környezet esetleges olyan változása, mely

negatívan hathat a belföldi fogyasztásra és emiatt az értékesítési volumenre is.

Az agrár szektorba integrált vállalatként tevékenységünk számos különböző pénzügyi kockázatnak van kitéve: piaci

kockázat, hitelkockázat, és likviditási kockázat. Látva a jelenlegi pénzügyi piac változékonyságát és bizonytalanságait a

Társaság próbálja minimalizálni a Társaság pénzügyi teljesítményét befolyásoló lehetséges káros hatásokat. A számviteli

politika szerint, a Társaság derivatív pénzügyi eszközöket is alkalmaz az egyes pénzügyi kockázatok kivédése érdekében.

Piaci kockázataink közül, az export és import tevékenység, valamint az euróban és dollárban nominált kereskedelmi

ügyletek miatt jelentkező árfolyamkockázat csökkentésére, a fedezeti politikának megfelelően a gazdasági osztály

folyamatosan figyelemmel kíséri a devizás követelések/kötelezettségek állományát és a megfelelő mennyiségű deviza

fedezeti ügylettel teljeskörűen fedezi a Társaság kockázatait, minden nap.

A pandémia gazdasági hatásaként a szállítási anomáliák mellett jelentős alapanyag áremelkedés tapasztalható a piacon,

mely a Társaság számára is árupiaci kockázatot jelent. Ezt a kockázatot – napi monitoring mellett - szintén derivatív

ügyletekkel fedezi a Társaság.

Az ukrán és az orosz piacra irányuló értékesítések sem a teljes, sem az exportbevételhez viszonyítva nem jelentősek, így az

orosz-ukrán konfliktus a Társaság értékesítési tevékenységére nincs jelentős hatással.

A Társaságnak nincs jelentős hitelkockázata a vevőkövetelésekkel kapcsolatban ügyfeleink alacsony koncentráltsága miatt.

A vevőkövetelések meghatározó része pénzügyi intézet által biztosított, az egyedi követelés összegek 90-95%-ig. A Társaság

ezen túlmenően nem alkalmaz hitelminősítési módszereket, mivel hitelbiztosítási politikáját elég hatékonynak tartja a

hitelkockázat kezelésére.

22

A Társaság pénzeszközei és lekötött betétei elsősorban forintban vannak. A banki partnerkockázat alacsony, mivel az UBM

Holding Nyrt. törekszik megbízható pénzintézeteknél helyezni el a pénzeszközeit.

A Társaságnál a likviditási kockázat kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű

hitelkeretre. A menedzsment folyamatosan ellenőrzi a szükséges likviditási tartalékot a várható cash flow alapján és az

üzletmenethez szükséges hitelkereteket eddig sikeresen hozzá tudta igazítani az emelkedő alapanyagárakhoz.

A 2022-ben tapasztalható aszálykár miatt a Társaságnak nincs ún. nem teljesítési kockázata, partnereink az előzetesen

megállapodott mennyiségeket – ha kellett más alapanyag források bevonásával – szerződésszerűen, megfelelő időben és

mennyiségben teljesítik.

A gyárak üzemeltetése során kulcskérdés a megfelelő, hosszútávú energia ellátás biztosítása, melyet az UBM csoport a CEZ-

zel (elektromos áram) és az E2-vel (gáz) kötött szerződésekkel biztosít, megfelelően előkészített és lebonyolított

tenderfolyamat keretében.

A teljesítmény mérésének mennyiségi

és minőségi mutatói, illetve jelzői

Az UBM Csoport teljesítményének mérésére alapvetően pénzügyi mutatókon keresztül történik, melyek közül az alábbi

három emelhető ki.

EBITDA: Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció

Nettó adósság/EBITDA: (Hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön és lízing kötelezettségek – Pénzeszközök) / (Adózás előtti

eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció)

Adósságszolgálati (DSCR) mutató: (Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció) / (Hitelek,

kölcsönök és lízingek következő évben esedékes törlesztőrészlete + tárgyévi kamatráfordítás)

23

Számviteli törvény által előírt egyéb

bemutatási kötelezettségek

Az UBM Csoport a pénzügyi instrumentumokkal, a kockázatkezeléssel, mérlegfordulónap utáni eseményekkel kapcsolatos

információkat a Konszolidált Pénzügyi Kimutatásokban teszi közzé. A Konszolidált Pénzügyi Kimutatásokban kerülnek

bemutatásra továbbá azon befektető is, amelyek jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek az UBM

Holding Nyrt. saját tőkéjében.

A részvénykibocsátással és visszavásárlással kapcsolatos döntések az igazgatóság jogkörébe tartoznak.

Az UBM Csoportnak nincs környezetvédelemmel kapcsolatos közzététele, amit a számviteli törvény előírna.

Felelős vállalatirányítás

A Társaság rendelkezik Felelős Társaságirányítási jelentéssel és nyilatkozattal, és minden évben felülvizsgálja

vállalatirányítási rendszerét, és ha szükséges, módosítja. Az éves rendes közgyűlésen a részvényesek szavaznak a Társaság

Felelős Társaságirányítási Jelentés jóváhagyásáról, és a közgyűlés után a Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentést

közzéteszi.

A Felelős Társaságirányítási Jelentés a www.ubm.hu, a www.bet.hu és www.kozzetetelek.hu honlapon

tekinthető meg.

A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készíti el

felelős társaságirányítási jelentését és nyilatkozatát.

A Felelős Társaságirányítási Jelentést az Igazgatótanács fogadja el és a közgyűlés hagyja jóvá. A Felelős

Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a BÉT ajánlásait és az attól való eltérés részleteit és indokait.

A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a jogszabályok előírásain kívül alkalmazott gyakorlat indokait.

A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a Társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési gyakorlatának a

főbb jellemzőit.

24

Konszolidált Pénzügyi Kimutatások

1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

25

Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

26

2. Konszolidált eredménykimutatás

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

27

3. Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

Megjegyzések az átfogó jövedelem kimutatáshoz

*A Csoport első ízben készített konszolidált kimutatásokat, miután 2021. október 1-jével az UBM Holding Nyrt

megszerezte a kontrollt a csoport felett.

A Csoport tárgyévi pénzügyi (üzleti) éve a július 1-től június 30-ig tartó időszakra vonatkozik, de az UBM Holding

Nyrt. csak 2021. október 1-jével szerezett kontrollt a cégcsoport többi tagja felett, ezért a leányvállalatok és

equity módszerrel bevont vállalatok teljesítménye csak ettől a naptól adódik hozzá a csoport teljesítményéhez,

ennek megfelelően a tárgyévi adatok között a leányvállalatok 9 havi eredménye szerepel.

** A 2021.06.30-as összehasonlító adatok az UBM Nyrt 2021.06.30-án végződő 12 havi egyedi eredményét

tartalmazzák. Ezen összehasonlító adatok nem egyeznek meg a korábban közzétett beszámolókkal, mivel a

Társaság megváltoztatta fordulónapját. Az összehasonlító adatok között 12 havi forgalom szerepel, míg a

megelőző időszakra 2021.06.30-i fordulónappal 6 havi forgalmat tartalmazó közzétett és auditált beszámoló

készült. A ténylegesen elfogadott és közzétett előző időszaki beszámolók a 6-os megjegyzésben részletesen

bemutatásra kerülne.

*** A cash-flow hedge valós értékelésének hatása a jövőben az eredménykimutatásba visszaforduló tétel.

**** Az átváltásból adó különbözetek hatása a jövőben az eredménykimutatásba visszaforduló tétel.

28

4. Konszolidált saját tőke változás kimutatása

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

29

5. Konszolidált Cash Flow kimutatás

(adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve)

30

6. Kiegészítő megjegyzések

6.1 Átalános bemutatás

Az UBM Csoport anyavállalata az UBM Holding Nyrt. (továbbiakban: „Társaság”), 2016. február 8-án alakult, fő

tevékenysége vagyonkezelés valamint belső ellenőrzési és kontrolling tevékenység. A beszámolót készítő gazdálkodó

egység nevében vagy egyéb azonosító adataiban az előző beszámoló időszakhoz képest nem volt változás. A Társaság

székhelye 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. A Társaság jogi formája Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, részvényeivel

a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Társaság Magyarországon bejegyzett, takarmánygyártással és kereskedelemmel

valamint gabona és fehérjehordozó nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gazdálkodó egység bejegyzett

székhelyének címe 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. A Társaság, valamint leány, közös vezetésű és leányvállalatai alkotják

az UBM Csoportot. Az UBM Holding Nyrt. alapítása után a BÉT technikai kategóriájában szerepelt, majd 2022. május 2-ai

hatállyal a BÉT Standard kategóriájába került.

A Társaság pénzügyi (üzleti) éve a július 1-től június 30-ig tartó időszakra vonatkozik, de az UBM Holding Nyrt. csak 2021.

október 1-jével szerezett kontrollt a cégcsoport többi tagja felett, ezért a leányvállalatok és equity módszerrel bevont

vállalatok teljesítménye csak ettől a naptól adódik hozzá a csoport teljesítményéhez.

A tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló ellenőrizte:

Interauditor Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság

A független könyvvizsgálói jelentés aláírója Freiszberger Zsuzsanna bejegyzett könyvvizsgáló, kamarai nyilvántartási száma

007229. A 2022. évi beszámolók könyvvizsgálatáért fizetendő díj 11 600eFt.

Az IFRS könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Bagosi Dávid,

regisztrációs száma 205339.

A társaság internetes elérhetősége: www.ubm.hu

Az UBM HOLDING Nyrt. tulajdonosai 2022. június 30-án:

31

6.2 A mérlegkészítés alapja

i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőséről.

A pénzügyi kimutatásokat az Ügyvezetés 2022. október 7-én fogadta el. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi

Számviteli Sztenderdek szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott

standardok alapján készültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi

Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják.

A pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve kerültek bemutatásra, ha nincs ettől eltérő jelzés.

ii) A beszámoló készítésének alapja

A pénzügyi kimutatások a 2021. július 1-ig kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készültek.

A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv

használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A Társaság 2021 évtől kezdődően december 31-

ről június 30-ra változtatta üzleti évét.

iii) Az értékelés alapja

A pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és

kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek bemutatásra, melyek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt

pénzügyi instrumentumok.

Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai

megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra,

valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a

kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények

között észszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke

becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények

eltérhetnek ezektől a becslésektől.

A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés

módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában

és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.

32

6.3 Számviteli politika

A konszolidáció alapja

Leányvállalatok

A konszolidált éves beszámoló a UBM Holding Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában.

Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati

jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez

annak tevékenységéből.

A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy befektetést befogadó felett, ha a befektetést befogadóban való részvételéből

származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokra vonatkozó jogokkal rendelkezik, és a befektetést befogadó felett

gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat.

Ennek megfelelően a Csoport akkor és csak akkor gyakorol ellenőrzést a befektetést befogadó felett, ha a befektető az

alábbiak mindegyikével rendelkezik:

a)hatalom a befektetést befogadó felett;

b)a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak való kitettség vagy azokra vonatkozó

jogok; és

c)az a képesség, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát a befektetőt illető hozamok összegének

befolyásolására használja.

A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok

alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci

értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett

üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától

kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.

A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények

kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves

beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik.

A nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön

soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem ellenőrzésre jogosító részesedések vagy valós értéken,

vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében

kerülnek meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg

történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a

megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes

átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív

egyenlegéhez vezet.

A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését,

tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok részesedése kerül

módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem ellenőrzésre jogosító

tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül

elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték.

Közös vállalkozások és társult vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt

álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai,

pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan

vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár,

amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít.

A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes

gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás.

A Csoport közös és társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az

equity módszer alapján a közös és a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a vállalkozás nettó

eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó nettó eszközérték változásával növelt bekerülési értéken kerül

kimutatásra. A vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra.

Az eredménykimutatás a vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a

vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez

értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként.

33

A közös és a társult vállalkozások beszámolási időpontjai nem egyeznek meg a Csoportéval, de június 30-ai fordulónapra

konszolidációs jelentéscsomagot készítenek. A vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló

tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal.

A közös és a társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok

megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés

realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján

kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e.

Egy közös vagy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést

átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós

értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra.

Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek

Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Csoport funkcionális pénzneme a

magyar forint.

A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon

voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon

lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák

az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra.

A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően

megjelölésre került.

A külföldi érdekeltségek beszámolóinak átváltása az IAS 21 standard alapján történik, az eszközök és források átváltása

fordulónapi árfolyamon, az átfogó jövedelem kimutatás átváltása időszaki átlag árfolyamon történik, kivéve, ha az átváltási

árfolyamok jelentősen ingadoznak az időszak alatt. Jelentős ingadozásnak minősítjük az időszak alatti napi deviza

árfolyamokból számolt alsó és felső kvartilis értékek közti 15%-nál magasabb ingadozást. Ilyen esetben az időszak

eredményét rövidebb intervallumok átlagos árfolyamán számítjuk át. A tőke tételek bekerülési árfolyamon kerülnek

kimutatásra. A keletkező különbözetek az átváltási tartalék soron kerülnek kimutatásra.

A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló

pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az

átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak

során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam

használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor

keletkeztek.

A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási

időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a

valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói

kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök

árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra.

Árbevétel

Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem

tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban

kerül elszámolásra.

Az IFRS 15 standard alapelve, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének

megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott

árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását

eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és

szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz.

A standard egy új modellt alakított ki, az úgynevezett 5 lépcsőfok modellt, melyben fontos elem a szerződés(ek) azonosítása,

az egyes teljesítési kötelezettségek azonosítása, a tranzakciós ár meghatározása, a tranzakciós ár felosztása az egyes elemek

között, valamint az egyes kötelezettségekhez rendelt árbevétel elszámolása.

34

Teljesítési kötelezettségek

A szerződés megkötésekor a Társaságnak be kell azonosítania, hogy mely áruk vagy szolgáltatások nyújtását ígérte a vevő

részére, azaz milyen teljesítési kötelezettséget vállalt. A Társaság akkor számolhatja el a bevétel, amikor a teljesítési

kötelezettségeinek eleget tett, azzal, hogy leszállította az ígért árut, vagy elvégezte az ígért szolgáltatást. Teljesítésről akkor

beszélhetünk, ha a vevő megszerezte az eszköz (szolgáltatás) felett az ellenőrzést, melynek jelei:

A Társaságnak már meglévő joga van megkapni az eszköz ellenértékét,

A vevőre átszállt a tulajdonosi jogcím,

A Társaság átadta az eszközt fizikailag,

A vevőnek jelentős kockázata és haszonhúzó képessége van az eszköz birtoklásából,

A vevő elfogadta az eszközt.

Tranzakciós ár meghatározása

Amikor a szerződés teljesítése megtörténik, akkor a Társaságnak el kell számolnia a teljesítéshez kapcsolódó bevételt, amely

nem más, mint a teljesítési kötelezettséghez rendelt tranzakciós ár. A tranzakciós ár az az összeg, amelyet a Társaság

várhatóan megkap az áruk és szolgáltatások értékesítéséért cserébe. A tranzakciós ár meghatározásánál figyelembe vételre

kerültek a változó ellenérték elemei (rabattok, engedmények) összegei is. A változó ellenérték becslésére várható érték

került számításra, amelyet a Társaság valószínűségi tényezőkkel súlyozott.

Ingatlanok, gépek, berendezések

A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott

értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti

értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása,

sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit.

A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén

a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után

elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig.

A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy

megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli

leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz

használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke.

A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz

kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás,

akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés,

terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban jelenik meg.

A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalék-alkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az

értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök

bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy

veszteség része a tárgyévi eredménynek.

A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le.

Az élettartam eszközcsoportonként a következő:

A 200.000 Ft egyedi beszerzési ár alatti eszközök beszerzéskor azonnal egy összegben elszámolásra kerülnek

értékcsökkenésként.

A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által

nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül

elszámolásra.

35

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság minden beszámolási időszak végén felméri, hogy bármely eszköz esetében történt-e értékvesztésre utaló

változás. Amennyiben ilyen változás történt, a Társaság megbecsüli az eszköz várható megtérülési értékét. Egy eszköz, vagy

pénztermelő egység várható megtérülési értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték

közül a magasabb. A Társaság az eredmény terhére értékvesztést számol el, ha az eszköz várható megtérülési értéke

alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. A Társaság szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek

megfelelő diszkontálása alapján készíti.

Immateriális javak

Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig

valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha

az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen

meghatározható.

A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama

véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra

vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a

pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem

felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra

kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén.

A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris

módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt:

Készletek

A készletek olyan eszközök, amelyeket a vállalatcsoport

-a szokásos üzleti tevékenység keretében történő értékesítési céllal szerzett be,

-amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy az elkészült

állapotban értékesítésre várnak,

-amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni

(anyagok).

A Csoport a készletek értékelésére a FIFO módszert alkalmazza.

A készlet bekerülési értéke a beszerzés költségeit, a konverzió költségeit és azokat a költségeket foglalja magában, amelyek

a készletek jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez szükségesek.

A bekerülési érték nem tartalmazhatja a nem szokásos mértékű anyag, munka és egyéb termelési költség veszteségeket,

raktározási költségeket, kivéve, ha az a termelési folyamat része, az adminisztratív igazgatási költségeket, amelyek nem a

készletek jelenlegi állapotba és helyre hozásához merültek fel, valamint az értékesítési költségeket.

A beszerzés költségei azok a költségek, amelyeket a készlet beszerzőjénél felmerült más feleknek azért, hogy a készletet

megszerezze. Ide tartoznak:

magáért a készletért fizetett ellenérték;

az importhoz kapcsolódó terhek;

a vissza nem igényelhető adók;

szállítási és kezelési költségek;

minden egyéb kifizetés, ami közvetlenül az adott készlet beszerzéséhez köthető.

A beszerzési költséget csökkentik a kapott engedmények és rabattok.

A konverzió (átalakítás) költségei a termelési folyamattal – azaz a saját termelésű készletekkel – hozhatóak kapcsolatba. A

standard szerint ezek a költségek azok, amelyek a termelés egyes egységeivel kapcsolatosak. A vállalatcsoportnál tipikus

példa erre a közvetlen munkaerő költsége (bére és a bér terhei), valamint a közvetlen anyagköltségek. A konverzió költségei

között vesszük számításba a felosztható közvetett költségeket is.

36

Más egyéb költségeket akkor szabad a készlet értékében figyelembe venni, ha azok azért merültek fel, hogy a készletet a

jelenlegi helyükre és állapotukba hozzák. (például azok a tárolási költségek, amelyek közvetlenül a technológiából fakadnak

(a technológia indokolja őket), vagy a szokásos (elkerülhetetlen) selejt költsége).

A készleteket a beszerzési költség (bekerülési érték) és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbik értéken kell

értékelni. A nettó realizálható érték a szokásos üzleti körülmények alapján becsült értékesítési ár, levonva abból az

értékesítéshez kapcsolódó változó költségeket.

A mérlegben a vásárolt készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt átlagos

beszerzési értéken, a saját termelésű készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával

növelt tényleges előállítási költségen mutatja ki.

A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó

realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb.

Az értékvesztés megállapítása a commodity termékek estében nem szerződés szinten egyedileg, hanem

termékcsoportonként összevonva történik. Az értékvesztés meghatározásánál figyelembe kell venni a termékek értékesítési

költséggel csökkentett eladási ára mellett a fordulónap után várható, a készlet értékesítéssel kapcsolatos fedezeti ügyletek

hatását is.

Követelések

A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken

szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes

követelésekre vonatkozóan.

Pénzügyi eszközök

Az IFRS 9 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően

amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel

szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL).

Az értékelési csoportba történő besorolás a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó pénzáramok karakterisztikájának a függvénye.

Azoknál a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöknél, melyeket a Társaság amortizált bekerülési értéken vagy egyéb

átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kíván értékelni, a pénzügyi eszköz pénzáramai tekintetében vizsgálni kell, hogy

azok megfelelnek-e az IFRS 9 szerinti kizárólag tőke és kamat (SPPI) követelménynek. A tőke a pénzügyi eszköz kezdeti

megjelenítéskori valós értéke. A kamat elsősorban a kint lévő tőkeösszeg időértékének ellenértékét, illetve a

hitelkockázatot fejezi ki egy adott időszakban, de más alapvető hitelezési kockázatokat és költségeket, továbbá

nyereséghányadot is tartalmaz.

Az SPPI követelmény teljesülésekor a Társaság a pénzügyi eszköz denominált pénznemében azt vizsgálja, hogy a

szerződésből eredő pénzáramok konzisztensek-e az alapvető kölcsönmegállapodásokkal.

Annak megítéléséhez, hogy a szerződéses pénzáramok kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, a Társaság megvizsgálja

a pénzügyi instrumentum szerződéses feltételeit. A vizsgálat arra is kitér, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan

szerződéses feltételeket, melyek hatására a szerződéses pénzáramok összege vagy időzítése úgy változzon, hogy a pénzügyi

eszköz már nem felel meg az SPPI követelménynek.

Minden egyéb adósságinstrumentumot eredményen keresztül valós értéken kell értékelni (FVTPL).

Minden tőkeinstrumentumot valós értéken kell értékelni a mérlegben és a valós érték változás hatását közvetlenül az

eredmény kimutatásban kell elszámolni, kivéve azon tőkeinstrumentumok esetén, ahol a gazdálkodó az Egyéb átfogó

jövedelem opciót (FVOCI) választotta. A társaság nem él a FVTOCI opcióval.

A pénzügyi eszközöket és a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság akkor és csak akkor számolja el egymással szemben és

jeleníti meg ezek nettó összegét a mérlegben, ha a Társaságnak törvényesen érvényesíthető joga van az összegek

beszámítására és szándéka, hogy ezeket nettósítva, vagy egyidőben realizálja az eszközt és teljesítse a kötelezettséget.

Pénzügyi eszközök hitelezési vesztesége

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell,

hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési

veszteség összegéig kell-e elszámolni. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata

nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni. Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és

az általános megközelítések alkalmazandók.

1. Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható

hitelezési veszteséggel kerül sor. Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök

esetében alkalmazzuk.

37

2. Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három csoportba kerülnek besorolásra. A

három csoportba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A

relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez

képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik

meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három csoportba sorolhatjuk: a 12 hónap alatt várható

hitelezési veszteség alapján kalkulált /élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kalkulált / az effektív kamatláb

módszer alkalmazásával számolt értékvesztés.

Az általános megközelítést az egyéb pénzügyi követelések és adott kölcsönök esetében alkalmazzuk.

A gazdálkodó egyszerűsített (simplified) gyakorlati megközelítést alkalmazza a várható hitelveszteségek becslésére, ha azok

követik a standard elveit. A vevőkövetelések értékelésre tapasztalati úton – figyelembe véve a jövőre vonatkozó

várakozásokat – korosító táblázatok alkalmazása megfelelő lehet, ahol megadott százalékokban határozzák meg a

veszteségek mértékét a lejárati csoportoktól függően.

A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés

összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában meghatározott.

A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely

a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség

összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni. A pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek a könyvekből, ha az adott

befektetésből származó cash flow-bevételre való jogosultság lejárt vagy átruházásra került, és a vállalat egyben átruházta

a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

A kapcsolt követelésekre várható hitelezési veszteségével kapcsolatos várakozásaink a múltbeli tapasztalatokon alapulnak.

A cégcsoport kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsön és egyéb finanszírozásból (pl. vevői finanszírozás) eredő

követelésekből eredően az elmúlt 25 év alatt vesztesége minimális összegben keletkezett az UBM RUS, orosz leányválallat

végelszámolása során történő követelés elengedésből. Ezen tények azt a várakozást támasztják alá, hogy a kapcsolt

követelésekre értékvesztés elszámolása nem indokolt. A cégcsoport vállalkozásait jelentős pozitív saját tőke és / vagy

jelentős pozitív cash-flow teremtő képesség jellemzi, a veszteséggel működő cégekben a törvényi megfelelés miatt

tőkeemelést vagy pótbefizetést hajt végre az anyavállalat. Ezen okokból kifolyólag nem merül fel kétség a kapcsolt

követelések realizálhatóságával kapcsolatban.

Pénzügyi kötelezettségek

A Társaság pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók és egyéb

rövid lejáratú kötelezettségek, kölcsönök, hitelek, banki folyószámlahitelek. Ezek megjelenítését és értékelését a

beszámolóban a kiegészítő melléklet ide vonatkozó részei tartalmazzák az alábbiak szerint:

A Társaság minden pénzügyi kötelezettséget kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékel. Hitelek esetén még azokat a

tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók.

Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek két értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően

amortizált költségen értékelendők, illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben

(FVPL). Az egyes pénzügyi kötelezettségek besorolását a Társaság azok megszerzésekor határozza meg. A kölcsönök és

hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken jelennek meg a pénzügyi helyzetre

vonatkozó kimutatásban. A kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek a jövedelemre vonatkozó

kimutatásban kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a

pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizáció a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra pénzügyi

ráfordításként.

38

Céltartalékok

A Társaság céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után,

amelyeket a Társaságnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető.

A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra

vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a

céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv

szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét

vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos,

hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető.

A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Társaság akkor minősít

hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei

meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat.

Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Társaság elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó,

részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára

történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az

átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek

szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez.

Jövedelemadók

A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által

meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési

kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A Társaság a látványsportra fizetett támogatás összegét is a

társasági adó sorra sorolja be, mivel ezt tartalmában jövedelemadónak ítéli meg.

A folyó évi adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség

eltér a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az

olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Társaság folyó adófizetési

kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba

lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül

kiszámításra.

Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény

szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek

adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés

várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján

fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését.

Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap

vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során

adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető.

Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az

elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi,

amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti

a Társaság halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog

rendelkezésre állni.

A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre

vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a

tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is.

A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a

társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit

és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Társaságnak szándékában áll ezen eszközök és

kötelezettségek nettó elszámolása.

Lízing

Az IFRS 16 lízing standard szerint a lízingbevevőnek párhuzamosan meg kell jelenítenie és számszerűsítenie mérleg oldalon

egy eszközhasználati jogot és forrás oldalon egy ahhoz kapcsolódó kötelezettséget. Az eszközhasználati jog kezelése az

egyéb nem pénzügyi eszközökhöz hasonlóan történik, és aszerint kerül elszámolásra értékcsökkenésük is. A lízing

kötelezettség kezdeti értékelése a lízingfizetések jelenértékén történik a lízing futamideje alatt, mely jelenértéket az implicit

kamatláb segítségével kell kiszámolni, ha ez a kamatláb pontosan meghatározható. Ha ez a kamatláb nem, vagy nehezen

meghatározható, a lízingbevevő ez esetben használhatja a járulékos hitelfelvételi kamatlábat a diszkontáláshoz.

39

Mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban.

A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye

távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az éves beszámoló részét képező mérlegben és

eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben

kimutatásra kerülnek.

Visszavásárolt saját részvények

A Csoport által visszavásárolt UBM Holding Nyrt. részvényeket a saját tőke csökkentéseként számoljuk el a vásárláskori

érték összegében.

Osztalék

Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják.

Pénzügyi műveletek eredménye

Pénzügyi eredmény a kamat és osztalékbevételeket, kamat és egyéb pénzügyi ráfordításokat, pénzügyi instrumentumok

valós értékelésének nyereségét és veszteségét, továbbá a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözeteket tartalmazza.

Állami támogatások

Állami támogatások akkor kerülnek elszámolásra, amikor valószínűsíthető, hogy a támogatás be fog folyni és a támogatás

folyósításához kötött feltételek teljesülnek. Amikor a támogatás költség ellentételezésére szolgál, akkor a jövedelemre

vonatkozó kimutatás javára abban az időszakban kell elszámolni, amikor az ellentételezésre kerülő költség felmerül (egyéb

bevételek között). Amikor a támogatás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor halasztott bevételként kerül elszámolásra és

a kapcsolódó eszköz hasznos élettartama alatt évi egyenlő összegekben kerül az eredmény javára elszámolásra.

Fordulónap utáni események

Azok a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események, amelyek pótlólagos információt biztosítanak a Társaság

beszámolási időszakának végén fennálló körülményekről (módosító tételek), bemutatásra kerültek a beszámolóban. Azon

beszámolási időszak utáni események, amelyek nem módosítják a beszámoló adatait, a kiegészítő mellékletben kerülnek

bemutatásra, amennyiben lényegesek.

A számviteli politika változásai

A Társasága 2021. július 1-ig hatályba lépett összes standard és értelmezés rendelkezésével összhangban állította össze a

beszámolóját.

A következő, 2021. január 1-én hatályba lépő standardok, illetve módosítások hatása nem jelentős a Társaságra:

IFRS 9, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis – az EU által elfogadva

2021. január 13-án (hatályos a 2021. január 1-én és az azt követően kezdődő beszámolási időszakokra),

IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. december 15-én

(hatályos a 2021. január 1-én és azt követően kezdődő beszámolási időszakokra),

IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Koronavírussal kapcsolatos bérleti koncessziók a 2021. június 30-át követő

időszakra (hatályos 2021. április 1-én és azt követően kezdődő beszámolási időszakokra).

Meglévő standardok módosításai, értelmezései és olyan új standardok, amelyek még nem hatályosak, illetve amelyeket a

Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz.

IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú

kötelezettségek osztályozása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási

időszakokban).

IFRS 3 „Üzleti kombinációk”; „IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 „Céltartalékok, függő kötelezettségek és

függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályos 2022. január 1-én és azt követően kezdődő

beszámolási időszakokra).

IAS 8 „Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések

definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályos a 2023. január 1-én és azt

követően kezdődő beszámolási időszakokra).

Egyéb új/módosított standard vagy értelmezés várhatóan jelentős hatással nem lesz a Társaság pénzügyi beszámolóira.

A Társaság a 2022-as évben nem változtatott számviteli politikáján

40

Jelentős számviteli becslések és feltételezések

A számviteli politika alkalmazásakor becsléseket és feltételezéseket szükséges alkalmazni egyes eszközök és kötelezettségek

adott időpontra vonatkozó értékének meghatározásakor, melyek más forrásból egyértelműen nem meghatározhatók. A

becslési folyamat a legutolsó rendelkezésre álló információn alapuló döntéseket és releváns tényezőket tartalmazza. Ezek

a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek,

bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A

tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól.

A becslések folyamatosan aktualizálásra kerülnek. A számviteli becslésekben bekövetkező változás időszakában veendő

figyelembe, ha a változás csak az adott időszakot érinti, illetve a változás időszakában és a jövőbeni időszakokban,

amennyiben mindkét időszakot érintő változásokról van szó.

A becslési bizonytalanság és a számviteli politika terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást

gyakorolják a konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, az alábbiak:

Értékcsökkenés és értékvesztés

Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális eszközök nyilvántartása bekerülési értéken történik,

leírásukra pedig lineárisan, hasznos élettartamuk alatt kerül sor. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a

hasonló eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalatok, valamint a várható technológiai fejlődés és tágabb gazdasági vagy

iparági tényezőkben bekövetkező változások alapján történik. A becsült hasznos élettartamok felülvizsgálatára évente kerül

sor.

Fedezeti számvitel

Általános IFRS követelmények leírása

Az UBM a származékos ügyletek tekintetében az IFRS 9 standard szerinti fedezeti elszámolási szabályokat alkalmazza.

A vállalatok gazdálkodásukból adódóan különböző kockázatoknak vannak kitéve, és ezek ellensúlyozására fedezeti

ügyleteket köthetnek. A fedezeti ügylet keretében egy vállalkozás meglévő pozíciójával ellentétes irányú kockázatot vállal,

hogy ezáltal csökkentse a nyitott pozícióból származó kockázatot. Gazdasági értelemben a fedezeti ügylet célja, hogy két, a

fedezett kockázatra ellentétesen reagáló tranzakció semlegesítse egymást. Azt a mértéket, ameddig a két tranzakció

együttesen mérsékelni tudja a kockázatot, a fedezeti ügylet hatékonyságának nevezzük.

A standardok értelmezésében a származékos termék egy olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés, amely az alábbi

három jellemző mindegyikével megegyezik:

A termék értéke bizonyos változók módosulása miatt változik (például egy tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex,

stb.)

A termék nem vagy csak kismértékben igényel kezdeti nettó befektetést egyéb olyan típusú szerződésekhez

képest, amelyek a piaci körülményekben történt változásokra várhatóan hasonlóan reagálnának, valamint

A termék értékének, a szerződésnek rendezésére egy jövőbeni időpontban kerül sor.

A származékos ügyletek általában rendelkeznek egy nominális értékkel, amely a szerződés mennyiségét határozza meg. Ezt

a mennyiséget kell megszorozni a mögöttes ár változásával ahhoz, hogy meghatározható legyen az az érték, amely

teljesítéskor kiegyenlítésre kerül.

Az IFRS előírása szerint a származékos termék a mérlegben kezdetben a beszerzéskori valós értékben jelenik meg. A

származékos termékek a bekerülést követően valós értékükön kerülnek értékelésre. A derivatív termékek valós értékének

változásai az IFRS 9 standard előírásainak értelmében az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra, kivéve, ha a

származékos termék megfelel a fedezeti elszámolás kritériumainak.

A fedezeti elszámolás célja, hogy a fedezett tételek és fedezeti instrumentum eredményhatásai egyazon beszámolási

időszak eredményében jelenjenek meg, ellensúlyozva egymás hatását.

A fedezeti ügyletek (származékos ügyletek) hatékony részének elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem

hatékony rész közvetlenül az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményében számolandó el.

A fedezeti hatékonyság mérése előre tekintő (prospektív) módon történik. A mérés során meg kell vizsgálni, hogy a fedezeti

instrumentum valós értékében és a fedezett tétel valós értékében vagy a cash flow-kban várható változások megfelelően

ellensúlyozzák-e egymást és hogy a megfelelő közgazdaságtani kapcsolat fennáll-e. Az UBM az ellenőrzés során megvizsgálja

az esetleges fedezeti hatékonysághiány okait.

A Társaság gyakorlatában megjelenő fedezeti kapcsolatok jellemzően cash flow fedezeti kapcsolatokat jelentenek („CFH”).

41

Cash flow fedezeti ügyletekre vonatkozó IFRS követelmények leírása

Cash flow-fedezeti ügylet: egy megjelenített eszközhöz vagy kötelezettséghez vagy egy nagyon valószínű előre jelzett

ügylethez, vagy ezek egy komponenséhez kapcsolódó különös kockázatnak tulajdonítható cash flow-változékonysággal

szembeni, és az eredményt esetleg befolyásoló kitettség fedezete. Fedezeti kapcsolat csak akkor minősíthető fedezeti

elszámolásra alkalmasnak, ha a fedezeti kapcsolat teljesíti az alábbi fedezeti hatékonysági követelményeket:

i.a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum között gazdasági kapcsolat áll fenn, és

ii.a gazdasági kapcsolatból eredő értékváltozásokban a hitelkockázat nem tölt be domináns szerepet; és

iii.a fedezeti arány a fedezett tétel gazdálkodó egység által ténylegesen fedezett mennyisége és a fedezeti

instrumentum gazdálkodó egység által e fedezetre ténylegesen felhasznált mennyisége közötti aránynak felel meg

(azzal megegyezik).

A fedezett tétel lehet megjelenített eszköz vagy kötelezettség, meg nem jelenített biztos elkötelezettség, előre jelzett

ügylet, vagy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés. A fedezett tétel lehet: a) egyedi tétel; vagy b) tételcsoport. A

fedezett tételnek megbízhatóan értékelhetőnek kell lennie. Ha a fedezett tétel előre jelzett ügylet (vagy annak

komponense), az ügyletnek nagyon valószínűnek kell lennie.

Tételcsoport(ok) csak akkor alkalmas(ak) fedezett tételnek, ha:

i.olyan tételekből áll, amelyek önmagukban is alkalmasak fedezett tételnek;

ii.a csoport tételeit kockázatkezelési célokból csoportosítva kezelik.

A fedezeti elszámolást a jövőre nézve csak akkor lehet (és akkor kell) megszüntetni, ha a fedezeti kapcsolat (vagy annak egy

része) már nem felel meg a minősítési kritériumoknak (adott esetben a fedezeti kapcsolat kiegyensúlyozását is figyelembe

véve). Ide tartoznak azok az esetek, amikor a fedezeti instrumentum lejár, illetve azt megszüntetik.

A fedezeti instrumentumon keletkező nyereség vagy veszteség hatékony fedezetként meghatározott (vagyis a cash flow-

fedezeti tartalék változásával ellentételezett) részét az egyéb átfogó jövedelemben kell megjeleníteni.

Amíg a cash flow-fedezeti ügylet megfelel minősítési kritériumoknak, a fedezeti kapcsolatot a következők szerint kell

elszámolni: Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolandó Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka (hatékony rész) összegét a

következők közül a kisebbre kell módosítani (abszolút összegekben):

i.a fedezeti instrumentumon keletkező nyereségnek/veszteségnek a fedezeti kapcsolat kezdetétől halmozott

értéke; és

ii.a fedezett tételnek (akár egy hipotetikus ügyletként reprezentálva) a fedezeti kapcsolat kezdetétől halmozott

(jelenértékű) valósérték- változása (vagyis a fedezett várható jövőbeli cash flow-k halmozott változásának

jelenértéke).

A fedezeti kapcsolat nem hatékony részét, azaz a fedezeti hatékonysághiány miatt a fedezeti instrumentumon keletkező

egyéb nyereség/veszteség összegét (vagy a cash flow-fedezeti tartalék változásának kiegyensúlyozásához szükséges

nyereség vagy veszteség) az eredménykimutatásban kell megjeleníteni.

A cash flow-fedezeti tartalék halmozott összegét a következőképpen kell elszámolni:

a cash flow-fedezeti ügyletek esetében az egyéb átfogó jövedelemből átsorolás miatti módosításként annak az

időszaknak vagy azoknak az időszakoknak az eredményébe kell átsorolni a tartalékban elszámolt összegeket, amely

vagy amelyek során a fedezett várható jövőbeli cash flow-k befolyásolják az eredményt (például azon

időszakokban, amikor kamatjövedelmet vagy kamatkiadást jelenítenek meg, vagy akkor, amikor az előre jelzett

értékesítés megtörténik);

ha azonban a Társaság várakozásai szerint a veszteség vagy annak egy része egy vagy több jövőbeli időszak alatt

sem fog megtérülni, a várhatóan nem megtérülő összeget átsorolás miatti módosításként azonnal át kell sorolnia

az eredménybe.

Az eredménykimutatásban a cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka átsorolását az eredménykimutatás ugyanazon sorain kell

megjeleníteni, amely sorokon a fedezett tételek eredményhatásai is elszámolásra kerülnek.

Ha a Társaság megszünteti a cash flow-fedezeti ügylet fedezeti elszámolását, a cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott

összeget a következőképpen kell elszámolnia:

ha a fedezett jövőbeli cash flow-k bekövetkezése továbbra is várható, az összeg a cash flow-fedezeti tartalékban

marad a jövőbeli egyes cash flow elemek bekövetkezéséig vagy a várhatóan meg nem térülő összeg átsorolásáig.

ha a fedezett jövőbeli cash flow-k bekövetkezése már nem várható, az összeget a cash flow-fedezeti tartalékból

átsorolás miatti módosításként azonnal át kell sorolni az eredménybe.

42

UBM-specifikus számviteli döntések/elszámolási módok leírása

A vállalatcsoport él a fedezeti elszámolás lehetőségével.

A fedezeti ügyletek alkalmazásának célja a piaci kockázatok mitigálása, az üzleti folyamatokból kiindulva kétféle kockázat

jellemző az UBM Csoportra:

Devizakockázat: annak kockázata, hogy az árfolyamok változása miatt a pénzügyi instrumentumok, készletek,

jövőbeli teljesítésű szerződések valós értéke vagy cash flow-i ingadozni fognak.

Egyéb árkockázat: annak kockázata, hogy a commodity termékek (nem kamatláb vagy devizakockázatból eredő)

változásai miatt a pénzügyi instrumentumok, készletek, jövőbeli teljesítésű szerződések valós értékei vagy jövőbeli

cash flow-i ingadozni fognak. Az UBM Csoport esetén ilyenek az árutőzsdei termékek (szója, búza, kukorica, repce)

árváltozásából adódó kockázatok.

Fedezeti elszámolás alkalmazása nélkül a forward/futures ügyleteket eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Ezen

forward/futures ügyleteket piaci áron köti a Társaság (egymástól független felek között létrejött piaci tranzakció), így az

ügyletek IFRS követelmények szerinti kötéskori piaci értéke nulla volt.

A hatékonynak minősülő CFH kapcsolatban a Társaság a fedezeti ügylet valós érték változásainak hatékony részét az

eredménykimutatás helyett az egyéb átfogó jövedelemmel („OCI”) szemben számolja el annak érdekében, hogy a fedezett

tételek és a fedezeti instrumentumok alapértelmezett értékelési módjaiból eredő átmeneti számviteli inkonzisztenciát

feloldja. Ilyen módon a forward/futures ügyletek eredménye olyan ütemben kerül az eredményben elszámolásra, amilyen

ütemben a fedezett ügyletek pénzáramainak fedezni kívánt kockázatból származó eredményhatása az

eredménykimutatásban megjelenik.

A Társaság a CFH elszámolás alkalmazásával az OCI-ban felhalmozott valós értékelési különbözetből az

eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k

(beszerzések vagy értékesítések cash flow-i) az eredményre hatnak (azaz azokban az időszakokban, amikor az értékesítések

vagy a beszerzések ellenértékének devizás eredményét vagy az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést

eredményeznek). Ezáltal a forward/futures ügyletek devizaátértékelési hatása „átforog” az OCI-n, de ugyanúgy azonnal az

eredménykimutatásba kerül elszámolásra, mint ahogyan a fedezett ügyletek devizaátértékelési hatása is.

Fentieknek megfelelően a forward/futures ügyletek megjelöléskori piaci értékéhez képesti valós érték változásait a

megjelöléstől kezdve már az alábbi módon kell elszámolni:

oa hatékony rész összege a saját tőke részeként az OCI-ban számolandó el,

oa nem hatékony rész összege pedig az eredménykimutatásban,

oa fedezeti ügylet névértékére (és egyben a fedezett tételekre) jutó devizás átértékelés összege a tőkéből

visszavezetésre kerül az eredménykimutatásba, azaz a fedezeti kapcsolat spot eleméből származó

összegeket az eredménykimutatásban számolja el a Társaság.

A Társaság az Egyéb átfogó jövedelmen belül a „Valós értékelés hatása” megnevezésű mérlegsoron számolja el a fedezeti

kapcsolat hatékony részét. A hatékonytalan rész összegét az eredménykimutatás „Pénzügyi műveletek

bevételei/ráfordításai” során számolja el.

Egy hatékony cash flow-fedezeti ügylet elszámolásának szabályai

Fehérje készletbeszerzéshez kapcsolódó fedezeti ügyletek esetén a készlet értékét korrigálja a Társaság a

beszerzésig felmerülő fedezeti eredménnyel, emiatt az eredménykimutatás kereskedelmi készlet esetén az eladott

áruk beszerzési értékében, alapanyag esetében az anyagköltség értékében jelenik meg.

Az árbevételt érintő fedezeti ügyletek eredményének elszámolása a pénzügyi műveletek között történik.

A pénzügyi eszközöket (pl. devizás bankszámla) érintő fedezeti ügyletek eredményének elszámolása a pénzügyi

műveletek között történik.

Beruházásokra kötött cash-flow fedezeti ügyletek a tárgyi eszközök értékét módosítják.

Az UBM Csoport származékos ügyleteit az elérhető határidős (forward) árfolyamon értékeli. A fedezeti ügyletek forward

pontjait is a fedezeti ügylet részének tekinti, tehát nem él azon elszámolással, hogy csak a SPOT elem legyen a fedezeti

elszámolás része. Az UBM Csoport a derivatív ügyletek forward pontjainak esetleges valós érték változását a hedge

költségének tekinti.

Valós érték hierarchia

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat egy háromszintű valós érték hierarchiába kell besorolni a közzététel

céljából. A hierarchián belüli szintek a valós érték megállapítása során használt inputok jelentőségét tükrözik. A Csoport a

valós értékre vonatkozóan a 3. szintű értékelést használja, mely alól kivételt képeznek a származékos ügyletek értékelései.

A származékos ügyleteket a 2. szintű kategóriába lettek besorolva (Elérhető és figyelemmel kísérhető piaci adatokon alapuló

értékelési eljárások).

43

6.4 A konszolidációval kapcsolatos közzétételek

A konszolidációba bevont leányvállalatok