Annak
megállapítása,
hogy
egy
megállapodás
-
annak
kezdetén
-
lízing,
illetve
lízing
elemet
tartalmaz,
attól
függ,
hogy
a
megállapodás
teljesítése
egy
meghatározott
eszköz
használatához
kötött-e,
illetve
sor
kerül-e
az
eszköz
használati jogának átengedésére. A kezdeti minősítés megváltoztatására csak a következő esetekben kerülhet sor:
(e)
változás történik a szerződéses feltételekben, kivéve a megállapodás megújítását vagy meghosszabbítását;
(f)
a
megállapodás
megújításra
vagy
meghosszabbításra
kerül,
kivéve,
ha
a
megújítás
vagy
meghosszabbítás
az
eredeti megállapodásban is benne foglaltatott;
(g)
változás
történik
annak
meghatározásában,
hogy
a
megállapodás
teljesítése
egy
meghatározott
eszköztől
függ;
vagy
(h)
az eszközben jelentős változás történik.
Amennyiben
a
megállapodás
tartalma
újraértékelésre
kerül,
a
lízing
elszámolás
abban
az
időpontban
kezdődik
el
vagy
szűnik
meg,
amikor
az
újraértékelés
történik
az
(a),
(c)
vagy
(d)
esetben,
illetve
a
(b)
esetben
a
megújítás
vagy
meghosszabbítás időpontjában.
A Társaság mint lízingbevevő:
A
lízingszerződés
életbe
lépésekor
a
lízingbevevő
egy
eszközhasználati
jogot,
valamint
egy
lízing
kötelezettséget
számol
el
(kivételek:
rövidtávú,
12
hónapnál
rövidebb
lízing
és
kisértékű
lízing).
Az
eszközhasználati
jog
először
a
lízing
kötelezettség
értékével
megegyezően
kerül
a
könyvekbe,
módosítva
bármely,
ebben
az
időpontban
felmerülő
közvetlen
költséggel.
További
módosítások
lehetnek
szükségesek
lízinggel
kapcsolatos
ösztönzők,
előrefizetések,
eszközhelyreállítási kötelezettségek és egyéb hasonló esetekben.
A
lízingszerződés
életbe
lépése
után
az
eszközhasználati
jogot
a
bekerülési
érték
modell
alapján
számoljuk
el
(bekerülési érték csökkentve az halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel).
A
lízing
kötelezettség
a
jövőbeli
fizetendő
lízingdíjak
jelenértékeként
kerül
meghatározásra.
Amennyiben
a
diszkontrátát a szerződésből nem lehet meghatározni, akkor a Társaság belső hitelkamatlába alkalmazandó.
A lízing kötelezettség utólag újraértékelésre kerül, hogy tükrözze a változásokat a következők esetében:
•
a lízing futamideje (módosított diszkontráta használata);
•
vásárlási opció értékelése (módosított diszkontráta használata);
•
a fizetendő maradványértékben bekövetkező változások (változatlan diszkontráta használata); vagy
•
a
jövőbeli
fizetendő
lízingdíjak
változása
az
azt
meghatározó
index
vagy
más
ráta
változása
miatt
(változatlan diszkontráta használata).
Az újraértékelés az eszközhasználati jog értékét módosítja.
2.10.
Eszközök értékvesztése
Az
amortizáció
vagy
értékcsökkenés
tárgyát
képező
eszközök
értékét
minden
olyan
alkalommal
felülvizsgáljuk,
amikor
az
események
vagy
a
körülmények
változásai
azt
jelzik,
hogy
a
könyv
szerinti
érték
nem
fog
megtérülni.
Az
értékvesztés
miatti
veszteség
az
az
összeg,
amennyivel
az
eszköz
könyv
szerinti
értéke
magasabb,
mint
annak
megtérülési
értéke.
A
megtérülő
érték
elsősorban
a
használati
érték
számításával
határozható
meg,
amely
számítás
a
becslések,
és
azokat
befolyásoló
tényezők
széles
skáláját
veszi
figyelembe.
A
Társaság
többek
között
figyelembe
veszi
a
jövőbeli
bevételeket
és
költségeket,
a
technológiai
avulást,
szolgáltatások
megszüntetését
és
egyéb
változásokat,
amelyek
értékvesztést
indokolhatnak.
A
megtérülési
érték
az
eszköz
értékesítési
költségekkel
csökkentett
valós
értéke
és
használati
értéke
közül
a
magasabb.
Az
értékvesztés
felmérése
céljából
az
eszközök
csoportosítása
azokon
a
legalacsonyabb
szinteken
történik,
ahol
elkülönített
pénzáramok
(cash
flow-k)
azonosíthatók
(pénztermelő
egységek).
Az
értékvesztés
miatti
veszteség
utólagos
visszaírásakor
az
eszköz
(pénztermelő
egység)
könyv
szerinti
értékét
a
megtérülő
összegére
növeljük,
úgy,
hogy
a
megnövelt
könyv
szerinti
érték
nem
haladhatja
meg
azt
a
könyv
szerinti
értéket,
amelyet
akkor
határoztunk
volna
meg,
ha
az
előző
években