
84
Céltartalék
Céltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget szabad megjeleníteni, amely múltbéli
eseményen alapszik, csak összege és ütemezése bizonytalan. Nem lehet olyan kötelezettségre
céltartalékot elszámolni, amely nem jelenben fennálló jogi vagy vélelmezett kötelemmel függ
össze.
Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben
szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem
(valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget
kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a
kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását.
A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és föl kell osztani hosszú és rövid
távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül (mert
azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét
akkor kell jelentősnek tekinteni, ha éven túl jelentkeznek cash-flowk.
A céltartalékok között jellemzően a következő témák szerepelnek:
• peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések;
• kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján;
• eszköz leszerelési kötelezettségek;
• végkielégítések, átszervezések miatti költségek.
Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg
legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között
figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét
(garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek valós értékét –
valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni.
Ha egy olyan szerződést kötött a Társaság, amelyből származó költségek meghaladják az
abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a
szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni
(terhes szerződések).
Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről
formális terv van, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a
megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A folytatandó
tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés, áthelyezés költségei).
Nem szabad céltartalékot képezni:
• jövőbeli működési veszteségekre;
• „biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére;
• leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) – ezek az érintett eszköz értékét
csökkentik.
Függő kötelezettségek, függő követelések
A függő kötelezettségeket a Társaság nem jeleníti meg kötelezettségként vagy egyéb tételként
a mérlegben. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség,
amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény
bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó
jelen kötelezettség is, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a
kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a
kötelezettség összege nem becsülhető meg megbízhatóan. Függő kötelezettségek lehetnek.:
nem lezárt peres ügyek, opciós ügyletek. Függő követelések lehetnek: kapott fedezetek,
biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok, kapott garanciák, kezességek, opciós ügyletekkel
kapcsolatos követelések. A függő tételeket is ugyanúgy értékelni, követni és kezelni kell, mint