FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt.

(Székhely: 7011 Alap, Dózsa Gy. út 81–83., Cg. 07-10-001537)

 

Különálló pénzügyi kimutatások – 2021.

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alap, 2022. április 28.

 

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. 2

1. Alapadatok. 4

1.1. A Társaság bemutatása. 4

1.2. A Közgyűlés összehívásának időpontjában a részvények darabszáma és a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma. 6

2. Pénzügyi kimutatások. 7

2.1. Különálló mérleg. 7

2.2. Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás. 8

2.3. Cash flow-kimutatás 9

2.4. Saját tőke változás kimutatás. 10

3. Magyarázatok a különálló pénzügyi kimutatásokhoz. 11

3.1. A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja  11

3.1.1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása. 11

3.1.2. Számviteli politikák lényeges elemei 12

3.2. Az eredmény kimutatásához kapcsolódó számviteli politikák. 13

3.3. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése. 14

3.4. A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák. 25

3.5. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai 25

3.5.1. Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra. 26

3.5.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések. 26

3.5.3. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések  26

4. Kiegészítő információk a különálló mérleghez. 28

4.1. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek. 28

4.2. Vevő és egyéb követelések. 28

4.3. Készletek. 29

4.4. Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások. 29

4.5. Ingatlanok, gépek berendezések, immateriális javak. 29

4.6. Befektetések leányvállalatokba. 30

4.7. Leányvállalatnak adott kölcsönök. 30

4.8. Halasztott adókövetelések. 30

4.9. Szállítók. 31

4.10. Passzív időbeli elhatárolások. 31

4.11. Egyéb kötelezettségek. 31

4.12. Halasztott bevételek Token értékesítésből 32

4.13. Céltartalékok. 32

4.14. Hosszú lejáratú kölcsönök. 32

4.15. Részvénytőke. 32

4.16. Tőketartalék. 33

4.17. Eredménytartalék. 33

5. Kiegészítő információk az átfogó jövedelem kimutatáshoz. 34

5.1. Árbevétel, egyéb bevételek. 34

5.2. Anyagjellegű ráfordítások. 34

5.3. Értékcsökkenési leírás és amortizáció. 35

5.4. Egyéb ráfordítások. 35

5.5. Pénzügyi tevékenység eredménye. 35

5.6. Nyereségadó ráfordítás. 36

5.7. EPS mutató. 36

5.8. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók. 36

5.9. Kockázatkezelés. 36

5.10. Jelentős függő kötelezettségek. 37

5.11. Jelentős függő követelések. 37

5.12. Saját tőke megfeleltetési tábla. 38

5.13. Pénzügyi eszközök értékvesztése. 39

6. Futuraqua Nyrt. leányvállalatai 41

6.1. Ásványvíztermelő társaságunk, az OlupAqua Kft. 41

6.2. A Watereum Invest Vagyon- és Ingatlankezelő Zrt. 42

6.3. Egyéb. 43

7. Egyéb közzétételek. 44

7.1. A FuturAqua Nyrt. foglalkoztatáspolitikája. 44

7.2. Főbb kockázati tényezők. 44

7.3. Fordulónapot követő események. 44

8. Nyilatkozat a vállalkozás folytatásának elvéről 47

9. Nyilatkozat 48

 

 

1. Alapadatok

1.1. A Társaság bemutatása

 

A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: Magyarország, 7011 Alap, Dózsa Gy. út 81–83., Cg. 02-10-060369, a társaság fióktelepe: 7011 Alap, Dózsa György út 81–83.) 2011. január 30-án alakult zártkörűen működő részvénytársaságként Pécsett, a Társaságot a Cégnyilvántartásba 2011. február 23-án jegyezték be. A Társaság a működési formáját 2011. április 9-én tartott rendkívüli közgyűlésén változtatta nyilvánosan működő részvénytársaságra, amely változást a cégbíróság 2011. június 28-án jegyezte be. A Társaság cégjegyzékszáma 07-10-001537-re változott a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága 2019. szeptember 10-ei bejegyzése szerint.

A Társaság hatályos alapszabályának kelte: 2021. március 16.

A Társaság rövidített cégneve: FuturAqua Nyrt.

A Társaság jegyzett tőkéje: 2021. december 31-én 122.500.000.- HUF, azaz Százhuszonkétmillió-ötszázezer HUF

A FuturAqua Nyrt. internetes honlapjának címe, elérhetősége: https://futuraqua.eu/

A Társaság vezető tisztségviselői:

·         Hajnal Zsolt András (született: Debrecen, 1974. március 9., anyja neve: Nyíri Margit, lakcíme: 2600 Vác, Erzsébet utca 64.) 2019. április 30. napjától határozatlan ideig

·         Kis-Benedek Róbert Ferenc (született: Gyöngyös, 1972. december 30., anyja neve: Boldog Mária, lakcíme: 3231 Gyöngyössolymos, Virág út 21.) 2019. április 30. napjától határozatlan ideig

·         Szabó Ádám (született: Győr, 1974. október 25., anyja neve: Locsmándi Mária Edit, lakcíme: 1138 Budapest, Viza utca 9. A. lház. fszt. 2.) 2021. április 15. napjától határozatlan ideig

Az igazgatóság új elnököt választott tagjai sorából. 2019. május 1-től a Társaság igazgatóságának új elnöke Hajnal Zsolt András.

A Társaság állandó könyvvizsgálója:

A Társaság állandó könyvvizsgálója 2020. november 03. napjától 2023. szeptember 30-ig:

UNIKONTO Számvitelkutatási Kft.

1093 Budapest, Fővám tér 8.; Cg.: 01-09- 073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724; könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089

A könyvvizsgáló díjazása 2021-as üzleti évben:

-    a Társaság különálló pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata nettó egymillió forint

-    a Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata nettó kettőmillió forint

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért és az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi adatok összeállításáért felelős személy adatai:

Nagy Barbara, IFRS Mérlegképes könyvelő, 182284

 

1.2. A Közgyűlés összehívásának időpontjában a részvények darabszáma és a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma

 

Az alaptőke nagysága 2022. április 28-án

 

Jegyzett tőke: 122.500.000.- HUF, azaz Százhuszonkétmillió-ötszázezer HUF

 

A Társaság alaptőkéjének összetétele 2022. április 28-án

 

	Névérték (Ft/db)	Kibocsátott darabszám	Össz-névérték (Ft)	Részvények fajtája
FuturAqua részvény	5 HUF	24.500.000	122.500.000.- Ft	törzsrészvény
Részvények összesen	5 HUF	24.500.000	122.500.000.- Ft

           

A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma 2022. április 28-án

 

Kibocsátott darabszám	Szavazati jogra nem jogosító – saját részvények száma	Szavazati jogra jogosító részvények	Részvényenkénti szavazati jog	Összes szavazatijog (szavazat)
FuturAqua részvény	590.650	23.909.350	1	23.909.350
Szavazatok száma				23.909.350

 

 

2. Pénzügyi kimutatások

2.1. Különálló mérleg

 

 

2.2. Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás

 

 

2.3. Cash flow-kimutatás

 

2.4. Saját tőke változás kimutatás

 

 

3. Magyarázatok a különálló pénzügyi kimutatásokhoz

3.1. A számviteli politikák meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja

3.1.1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása

Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről

A menedzsment kijelenti, hogy ezek a pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A vezetőség e nyilatkozatát felelőssége tudatában tette meg.

 

A pénzügyi kimutatások tartalma

E pénzügyi kimutatások a Társaság, mint különálló entitás pénzügyi pozícióját, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. E pénzügyi kimutatásokat különállónak vagy egyedinek nevezi a Társaság.

 

A vállalkozás folytatása

A pénzügyi kimutatások elkészítése során a Vezetés megítélte a Társaság vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve készítettük el, a vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a vállalkozást vagy beszüntetni a tevékenységet. A vezetésnek a mérlegelés során olyan, eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról nincs tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, figyelembe véve a folyamatban lévő hatósági eljárásokat is.

 

A Társaság vezetőségének nyilatkozatát a vállalkozás folytatásának elvéről a Pénzügyi kimutatások 8. fejezete tartalmazza.

 

A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja, az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia

A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Társaság, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta.

Az Társaság menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának követelménye teljesül, nincsen olyan közvetlen jel, amely arra utalna, hogy a Társaság a működését a következő éven belül megszünteti vagy lényegesen csökkenti. A vállalkozás folytatásának képességével kapcsolatos bizonytalanságot hordoznak a függő kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatos információkat a kiegészítő megjegyzések 5.10. pontja tartalmazza.

A Társaság általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni.

A Társaság először 2017-ben tett közzé az IFRS-ek alapján készülő egyedi pénzügyi kimutatásokat. A pénzügyi kimutatások egymással összehasonlíthatóak, azok azonos elvek alapján készültek, kivéve azokat a helyzeteket, ahol a változásokat külön jeleztük.

 

3.1.2. Számviteli politikák lényeges elemei

A pénzügyi kimutatások prezentálása

A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi kimutatások). A Társaság pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában (részek), amelyek mind egyedi kimutatások:

·         mérleg;

·         átfogó eredmény kimutatás;

·         saját tőke-változás kimutatás;

·         cash-flow kimutatás;

·         kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz.

A Társaság úgy dönt, hogy az átfogó eredmény kimutatást egy önálló kimutatásban szerepelteti, úgy, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jogcímenként jeleníti meg.

Egyéb átfogó eredménynek tekintjük azokat a tételeket, amelyek a nettó eszközöket (vagyis az eszközök és kötelezettségek különbségét) növelik vagy csökkentik és ezt a csökkenést sem eszközzel, sem kötelezettséggel, sem az eredménnyel szemben nem szabad elszámolni, hanem – az egyéb átfogó eredményen keresztül – közvetlenül a saját tőke egy elemét változtatják a Társaság tágan értelmezett teljesítményével összefüggésben. Nem minősül – többek között – egyéb átfogó eredménynek az a tőketranzakció, amely a rendelkezésre bocsátott tőkét változtatja meg, illetve azok a tranzakciók sem, amelyeket a Társaság a tulajdonossal, tulajdonosi minőségében végez.

A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések

A Társaság az IFRS szerinti teljes egyedi pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal (e kimutatást megelőzően) a 2020-as üzleti évre készítette el, a 2019-es összehasonlító adatokkal. A pénzügyi kimutatásokat a tőzsdei jelenlét által megkövetelt transzparencia és összehasonlíthatóság jegyében készítette el a Társaság.

Az egyedi pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Társaság. Ez a prezentálás pénzneme. Az egyedi pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. Az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja, december 31. A Társaság a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente tesz közzé pénzügyi adatokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az adatokat tömörített formában tartalmazzák. Az évközi pénzügyi kimutatásokat nem kellett auditálni.

Az egyedi pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is. 2021-ben előző időszakra vonatkozó hibákat nem tárt fel a Társaság, így a pénzügyi kimutatások nyitó értékét sem kellett módosítania.

Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az előző évi adatokat úgy korrigálja a Társaság, hogy az összehasonlíthatóság megvalósuljon.

A Társaság a működési szegmensekkel kapcsolatos adatokat csak a konszolidált pénzügyi kimutatásokban teszi közzé. Ugyanígy az EPS mutatót is csak a konszolidált pénzügyi kimutatások tartalmazzák.

A pénzügyi kimutatások közzétételéről a Társaság menedzsmentje gondoskodik, a vonatkozó szabályok (jogszabályok, tőzsdei rend) szerint.

 

3.2. Az eredmény kimutatásához kapcsolódó számviteli politikák

A bevételeket akkor kell elszámolni, ha azokat a Társaság realizálta.

Árbevételek

A Társaság árbevételeit akkor számolja el, ha a teljesítési kötelmek – amelyek a szerződésből fakadnak – teljesítésre kerültek a vevők részére. Az elszámolás során a Társaság az IFRS 15 öt lépés modelljét követi.

A Társaság egy meglehetősen komplex ügylete az értékesített vízvételezési jog, amelyet tokenizált. Ez azt jelenti, hogy maga a jogosultság átadásra került a víz átvételére, amelyet a későbbiekben a token vevője lehívhat. A token vevője előre fizet és a kapott vételár nem visszatéríthető. A Társaság megítélése szerint két teljesítési kötelem (PO) került átadásra. Egyfelől egy jogosultságot ruháztak át, másfelől pedig magának a kitermelt víznek a tulajdonjogát.

A Társaság által átadott jog és a vízzel kapcsolatos átadás is folyamatosan teljesített PO-nak minősül a Vezetés álláspontja szerint, a vissza nem térítendő díj fel nem használt része pedig a ki nem használt szolgáltatások mintájára számolandó el.

Az előre megfizetett összeget azonban majd akkor kell elszámolni, amikor az abból származó hasznokat átruházzák a vevőkre. Amíg ez nem történik meg, az átvett összeget halasztott bevételként kell megjeleníteni a mérlegben, ha a lejáratát nem lehet egyértelműen bizonyítani, akkor rövid lejáratú tételként.

A Társaság álláspontja szerint ez a tranzakció rendkívül újszerű és nem igazán azonosítható példa az alkalmazására. Ezért a becslés készíteni – mivel nincs releváns tapasztalat – az átruházás mintázatára, így annak megállapítására sem tud megbízhatóan sor kerülni, hogy a ténylegesen felhasznált kitermelési egységek mekkora hányadát adták már át. Ezért az árbevételnél előfordulhat, hogy olyan a Társaság később kénytelen lesz jelentős összegű visszafordítást eszközölni, ha becslés alapján árbevételt számol el. Az árbevétel e behatároltsága („constrained”) miatt a Társaság egyelőre nem jelenít meg árbevételt, azt majd akkor fog, ha a tényleges lehívás megtörténik vagy már szilárd alapokon nyugvó becslés készíthető.

Az árbevételbe a Társaság kizárólag a főtevékenységből származó közvetlen hozamokat sorolja. Az eseti tevékenységek ellenértékeit a Társaság az egyéb tételek között jeleníti meg.

A működéshez kapcsolódó ráfordítások

A ráfordításokat a Társaság fajtánként (költségnemenként) bontja. Az egyes költségnemek tartama az elnevezésükből következik, bonyolult besorolási kérdéssel nem szembesült a Társaság.

Egyéb bevételek

Az egyéb bevételek között jeleníti meg a társaság az árbevételként nem besorolható értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni. Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat nettó módon jeleníti meg a Társaság az eredmény kimutatásában.

Pénzügyi bevételek és ráfordítások

A kamatbevételeket pénzügyi bevételként kell kimutatni. A kamatbevételeket időarányosan kell elszámolni. A kamatráfordításokat az effektív kamatláb módszer segítségével kell kiszámítani és a pénzügyi ráfordítások kategóriába sorolni. A Társaság a devizás tételek árfolyam különbözetét (ha az IAS 21 Átváltási árfolyamok hatásai standard alapján nem az egyéb átfogó eredmény része) a pénzügyi eredményben jeleníti meg. A pénzügyi eredményt az eredmény kimutatásban nettósítva állítja be a Társaság.

Nettósítás

A Társaság a pénzügyi kimutatásokban – az IFRS tételes előírásain túlmenően – akkor jeleníti meg egy tranzakció hatását nettó módon, ha a tranzakció természete az ilyen kimutatást megköveteli és az üzleti tevékenység szempontjából az adott tétel nem releváns (pl. használt eszköz értékesítés az üzleti tevékenységen kívül).

3.3. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése

A Csoport a mérleg elkészítésekor úgy döntött, hogy a likviditási sorrend szerinti bemutatást választja, azzal, hogy e sorrenden belül megkülönbözteti a hosszú és a rövid lejáratú tételeket (így külön nem szükséges e bontást már megadnia).

 

Ingatlanok, illetve gépek és berendezések

Az ingatlanok, gépek és berendezések közé a Társaság csak olyan eszközöket sorol, amelyek szolgáltatási célt vagy adminisztratív célt látnak el és használatba vételüket követően legalább egy évig hasznosítják az eszközt.

Az eszköz kezdeti könyv szerinti értékébe tartozik minden olyan tétel, amely az adott eszköz megvásárlásához vagy létrehozásához kapcsolódik, hozzávéve a hitelfelvételi költségeket (lásd részletesen: hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos számviteli politika).

A Társaság nem rendelkezik egy olyan eszközzel sem, amelyet élettartamának végén (vagy ha már nem szükséges az adott eszköz, azt eladják, vagy már nem használják) el kell távolítani vagy le kell bontani.

A Társaság komponens megközelítést alkalmazza, vagyis elsősorban az ingatlan esetében különválasztja a fizikailag egységes eszközön belüli azonos hasznos élettartamú főbb részeket.

A tárgyi eszközöket a költségmodell szabályai szerint kell értékelni a bekerülést követően (kezdeti érték, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztéssel).

Az értékcsökkenthető összeg a kezdeti bekerülési érték, csökkentve a maradványértékkel. A maradványértéket akkor kell meghatározni, ha annak összege jelentős. A maradványérték az eszköz használatból való kivonása után realizálható bevétellel egyezik meg, csökkentve az értékesítési költségekkel. Az értékcsökkenést az értékcsökkenthető összegre vetítve kell megállapítani, komponensenként. A Társaság ezen eszközök esetén lineáris értékcsökkenési módszerrel számol.

A következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza eszközeire:

 

Ø  Földterület                                         nem értékcsökkenthető

Ø  Ingatlanok                                          1-5%

Ø  Számítástechnikai berendezések       20-33%

Ø  Gépek, berendezések                         14,5%

 

Az eszközök hasznos élettartamát elemenként felül kell vizsgálni és megállapítani, hogy a hátralévő hasznos élettartam alatt az eszköz hasznosítható-e, illetve a maradványérték reális-e. Ha nem, akkor az értékcsökkenthető összeget, illetve a maradványértéket a jövőre nézve módosítani kell.

A tárgyi eszköz értékét növelik azok a nagyobb (érdemi kiadást jelentő) javítási munkák, amelyek ugyan rendszeresen, de nem évente merülnek fel. Ezeket a munkákat az adott eszköz egy komponensének tekinteni a Társaság.

Egy tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt egyéb tételként kell megjeleníteni, amelyből le kell vonni az eszköz fennmaradó könyv szerinti értékét. A tárgyi eszköz selejtezéséből származó ráfordítást is az egyéb tételek között kell kimutatni. Ebben az esetben nem keletkezik bevétel, csak ráfordítás.

 

Immateriális eszközök

A Társaság az immateriális eszközök közül megállapítja, hogy léteznek-e olyanok, amelyek határozatlan élettartamúak.

A Társaság nem végez kutatási tevékenységet, nem állít elő szoftvert vagy egyéb immateriális eszközt, amely megfelelne a megjelenítési követelményeknek. Ennek következtében jelenleg belső előállítású immateriális javakat nem mutat ki a Társaság és nem határoz meg rájuk számviteli politikát. Az immateriális javak kezdeti értékének meghatározása a tárgyi eszközöknél leírt módon történik. A határozatlan élettartamú immateriális javakat értékcsökkenteni nem szabad, ehelyett minden időszakban (vagy amikor jelzés van azonnal) értékvesztési teszt alá kell őket vonni (lásd értékvesztések).

A többi immateriális eszköz kapcsán figyelembe kell venni, hogy van-e olyan szerződéses időtartam, amely korlátozza e jog felhasználhatóságát. Ebben a helyzetben az értékcsökkenési időszak nem lehet hosszabb, mint ez az időszak, azonban rövidebb lehet. Alaphelyzetben a szerződéses időszakot kell elfogadni a hasznos élettartamnak.

A szoftvereknél és a hasonló immateriális eszközöknél 20-33% amortizációs kulcsot kell alkalmazni.

Az immateriális eszközök bekerülést követő értékelésére egységesen a költségmodellt kell alkalmazni. Az immateriális eszközök maradványértékét - ellenkező bizonyításig - nullának kell tekinteni.

 

Lízingek

2019-től a lízingeket a Társaság a mérlegében megjeleníti (a korábbi operatív és pénzügyi lízing kategória eltűnik a lízingbevevőnél). Egyfelől egy eszköz – úgynevezett használati jog eszköz (ROU) – kerül felvételre, másfelől egy kötelezettség, amely a lízingdíj kifizetésére vonatkozó kötelezettséget jelent.

A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a kiegészítő megjegyzésekben különíti el.

Másfelől a társaság a lízingekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit jeleníti meg. Ez a fizetett díjak jelenértéke, akként, hogy a jelenérték számolás során a lízing implicit kamatlábával vagy inkrementális kamatlábbal számol. Mivel a Társaságnak nincsenek jelentős lízingjei és az implicit kamatláb nem volt ésszerű erőfeszítések árán elérhető, így az inkrementális kamatlábbal számolt.

 

Hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos politika

Az IAS 23 szabályainak megfelelően a gazdálkodó egység aktiválja a hitelfelvétel költségeit, ha minősített eszközhöz hasznosítja a hitelt. A dedikált hitelek esetében (ha egy konkrét célhoz rendelik a hitelt), a hitel effektív kamatlábának segítségével kell meghatározni az aktiválandó összeget. Általános célú hitelek esetében az aktiválási rátát meg kell állapítani. Az aktiválási ráta az általános célú hitelek effektív kamatlábának a kifizetés ideje óta eltelt idővel, vagy ha az később van, akkor az aktiválás megkezdésének ideje óta eltelt idővel és a kifizetés összegével súlyozott átlaga.

A következő esetekben kell egy eszközt (projektet) minősített eszköznek (projektnek) tekinteni:

·         ha beruházási szerződésről van szó (amely hosszabb, mint hat hónap);

·         ha olyan eszközről van szó, amelynek megépítése, elkészítése vagy átalakítása tovább tart, mint fél év (függetlenül attól, hogy a Társaság vagy külső felek hozzák létre az eszközt).

A megítélés során nem számít, hogy az adott eszköznek mekkora az értéke.

A hitelfelvételi költségek aktiválását akkor kell megkezdeni, ha az eszköz megszerzésére, a projekt megvalósítására visszavonhatatlan elkötelezettség van vagy az valószínűsíthető. Egy eszköz esetében ez, az az időpont, amikor az eszközzel kapcsolatos kiadások felmerülnek, illetve egy projekt esetében a fizikai munkálatok megkezdése, vagy ha a tervezési munkát is a Társaság végzi, akkor az engedélyezési eljárás alá vont terv elkészítésének a megkezdése. 

Fel kell függeszteni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha a munkálatok a technológiailag indokolt időnél hosszabb időre félbeszakadnak.

Be kell fejezni a hitelfelvételi költségek aktiválását, ha az eszköz elkészült, a projekttel kapcsolatos (fizikai) munkálatokat befejezték, vagy ha az korábban van, a projekt kapcsán létrehozott eszköz használatban van, használatát engedélyezték.

 

Állami támogatások elszámolása

A támogatásokat - fő szabály szerint – bevételként számolja el a társaság. A bevételt el kell osztani azokra az időszakokra, amely idő alatt az eszköz használatára sor kerül. Az eredmény javára ki nem mutatható rész a kötelezettségek között kerül megjelenítésre, mint halasztott bevétel. Az eredmény javára elszámolandó tételt – ha megvalósítható – levonják a kapcsolódó ráfordításból.

Amennyiben egy támogatás a ráfordításokhoz kapcsolódik, akkor azt elsősorban a ráfordítások csökkentésével számolják el, ha ez nem lehetséges egyéb bevételként jelenítik meg.

A támogatásokat akkor szabad elszámolni,

·         ha lényegében biztos, hogy a támogatáshoz kötött feltételeket a Társaság teljesíti, és

·         bizonyos, hogy megkapják a támogatást.

Ha a támogatást utólag vissza kell fizetni, akkor ennek világossá válásakor kötelezettséget kell kimutatni, az eszköz értékének vagy a költség növelésével.

A Társaság az ingyenesen kapott eszközöket – összhangban a fenti elvvel – kimutatja eszközei között akként, hogy az eszközzel szemben egy halasztott bevételt (kötelezettséget) vesz föl (az államtól térítés nélkül kapott kibocsátási kvóták így az eszközök között valós értékükön szerepelnek). A Társaság jelenleg nem mutat ki állami támogatással kapcsolatos tételeket.

 

Értékesítési céllal tartott eszközök

Értékesítésre tartott eszközök közé kell sorolni azokat a befektetett eszközöket, amelyek értéke már nem folyamatos használat, hanem egy közeli értékesítési tranzakció keretében térül majd meg. Értékesítési céllal tartottak azok az úgynevezett elidegenítési társaságok is, amelyek olyan eszközöket és hozzájuk szorosan kapcsolódó kötelezettségeket tartalmaznak, amelyektől a későbbiekben egy tranzakció keretében válnak meg várhatóan (pl. egy értékesítésre szánt leányvállalat).

E besorolás akkor alkalmazható, ha nagyon valószínű, hogy a szóban forgó értékesítés a minősítéstől számított egy éven belül megtörténik és az eszköz vagy a társaság jelenlegi formájában készen is áll az értékesítésre, az értékesítés érdekében szükséges tevékenységek folynak és az eszközt, elidegenítési társaságot ésszerű áron kínálják.

A Társaságnak jelenleg nincs értékesítési céllal tartott eszköze.

 

Befektetések más vállalkozásokban

A Társaságnak a fordulónapon a következő befektetései vannak más Társaságokban (adatok ezer Ft-ban):

Error! Not a valid link.

A Társaság a következő táblázatban szereplő befektetéseit 2020.06.30. nappal értékesítette (adatok ezer Ft-ban).

 

 

A különálló pénzügyi kimutatásokban a befektetéseket bekerülési értéken értékeli a Társaság a szükséges értékvesztés elszámolása mellett. Az esetleges osztalékot akkor számolja el bevételként, ha arról az osztalékot adó cég döntött.

 

Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül a kisebbiken kell megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban. A Társaság a készlet záró értékét az átlagos bekerülési költség alapján határozza meg és minden olyan költséget hozzászámít a készlet értékéhez, amely a készlet szándékolt módú és helyen történő hasznosítása megkövetel.

 

Pénzügyi instrumentumok kívüli eszközök értékvesztésének elszámolása, CGU-k azonosítása

A Társaság eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben teszteli. A tesztelés két lépésből áll. Első lépésként megvizsgálja, hogy vannak-e olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az adott eszközök értékvesztettek.

A következő jelek utalhatnak arra, hogy egy adott eszköz értékvesztett:

·         sérülés;

·         bevételek visszaesése;

·         piaci viszonyok kedvezőtlen változása, a kereslet visszaesése;

·         piaci kamatlábak emelkedése.

Abban a helyzetben, ha jel mutatkozik arra, hogy egy eszköz értékvesztett, akkor második lépésként el kell végezni azt a számítást, amely segítségével megállapítható az eszköz megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból származó cash-flow jelenértéke közül a nagyobbik. Az értékesítési költségeket – pontosabb becslések hiányában – 8%-ban kell megállapítani, a korábbi tapasztalatok átlagából kiindulva.

Ha nem lehet megállapítani egy eszköztársaság használati értékét, mert önállóan nem termel cash-flowt (nem hasznosítható), akkor a tesztelést pénztermelő egységre nézve (CGU) kell elszámolni.

Amennyiben a használati értéket csak CGU-ra nézve lehetett megállapítani és értékvesztést kellett elszámolni, az értékvesztést a következők szerint kell felosztani:

·         elsőként a sérült eszközöket kell csökkenteni;

·         második lépésként a goodwillt kell csökkenteni;

·         harmadik lépésként a tárgyi eszközökre és az immateriális eszközökre kell felosztani a fennmaradó értékvesztést az értékvesztés előtti könyv szerinti értékük arányában.

Egyik eszköz értéke sem csökkenhet az egyedi értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alá.

Céltartalék

Céltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget szabad megjeleníteni, amely múltbéli eseményen alapszik, csak összege és ütemezése bizonytalan. Nem lehet olyan kötelezettségre céltartalékot elszámolni, amely nem jelenben fennálló jogi vagy vélelmezett kötelemmel függ össze.

Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását.

A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és föl kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül (mert azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha éven túl jelentkeznek cash-flowk.

 

A céltartalékok között jellemzően a következő témák szerepelnek:

·         peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések;

·         kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján;

·         eszköz leszerelési kötelezettségek;

·         végkielégítések, átszervezések miatti költségek.

Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek valós értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni.

Ha egy olyan szerződést kötött a Társaság, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (terhes szerződések).

Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv van, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés, áthelyezés költségei).

Nem szabad céltartalékot képezni:

·         jövőbeli működési veszteségekre;

·         „biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére;

·         leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) – ezek az érintett eszköz értékét csökkentik.

Munkavállalói juttatások

A Társaság túlnyomórészt rövid távú munkavállalói juttatásokat biztosít munkavállalóinak. Ezeket akkor számolja el a Társaság az eredmény terhére, ha azok megszolgálttá válnak.

A munkavállalói jutalmakat, bónuszokat és egyéb, hasonló természetű tételeket akkor kell a mérlegben megjeleníteni, ha kötelezettséghez vezetnek, vagyis

·         ha szerződéses feltételhez vannak kötve, és e szerződéses feltétel bekövetkezett (pl.: az adott árbevétel szintet elérték); ekkor nem a szerződéses feltétel bekövetkezésének megállapításának időszakában kell elszámolni a tételt, hanem amikor a feltétel teljesült (tehát a munkavállaló a szolgáltatását nyújtja).

·         ha nem szerződéses feltétel, hanem vezetői döntés keletkeztet ilyen tételt, akkor azt e döntés - érintett társaság által - ismertté válásakor szabad kimutatni (vélelmezett kötelem).

A Társaság olyan jogi környezetben dolgozik, ahol a munkavállalókat fizetett szabadság illeti meg. Amennyiben a Társaságban van olyan jogi lehetőség vagy munkavállalói – munkáltatói megállapodás, hogy a ki nem vett szabadságot tovább lehet vinni a következő évekre, akkor az év végén felhalmozódott, ki nem vett szabadságra kötelezettséget kell képezni, a munkavállalói juttatások egyidejű terhelésével.

Pénzügyi instrumentumok

Az IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok” (kibocsátva 2014. júliusában; hatályos a 2018. január 1.-én vagy az után kezdődő üzleti évekre.). Az új számviteli standard főbb jellemzői az alábbiak:

·         A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valósértéken értékelendők eredmény kimutatással szemben (FVPL).

·         Az IFRS 9 új modellt vezet be az értékvesztés megjelenítésére – a várható hitelezési veszteség (expected credit loss = ECL) modelljét. Háromlépcsős megközelítést alkalmaz, amelynek alapját a pénzügyi eszközök hitelminőségének az első bekerülés után bekövetkezett változásai alkotják. Az újszabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a gazdálkodó egység köteles 12 havi ECL-nek megfelelő azonnali veszteséget szerepeltetni az egyéb értékvesztéssel nem érintett pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor (vevő követelés esetében pedig teljes ECL-t kell bemutatnia). Amennyiben a hitelkockázat számottevően emelkedett, az értékvesztés meghatározása a teljes ECL, nem pedig a 12 hónapos ECL használatával történik. A modell operatív egyszerűsítéseket is tartalmaz a lízingekés vevőkövetelések esetében.

·         A fedezeti (hedge) elszámolásra vonatkozó előírások úgy módosultak, hogy az elszámolás jobban összhangban legyen a társaságok kockázatkezelésével. A szabvány lehetőséget ad a gazdálkodó egységek számára, hogy válasszanak az IFRS 9 fedezeti elszámolásra vonatkozó előírásainak alkalmazása és az IAS 39 további, minden fedezeti elszámolásra vonatkozó alkalmazása között, mivel a szabvány jelenleg nem kezeli a makrófedezeti elszámolás kérdéseit. A Társaság a fedezeti elszámolásra vonatkozó szabályokat nem alkalmazza.

 

Pénzügyieszközök

Besorolás

A Társaság a pénzügyieszközöket a kapcsolódó, 2018. január 1.-je óta érvényben lévő változásokkal összhangban az alábbi kategóriákba sorolja:

·         valós értéken (az egyéb összevont jövedelemmel [OCI], vagy eredmény kimutatással szemben) nyilvántartásba vett, és

·         amortizált bekerülési értéken nyilvántartásba vett eszközök csoportjába.

A Társaságnak pénzügyi eszközként csak pénzeszköze, követelése, illetve kölcsöne van. Valamennyi pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékeli, nincsen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentuma.

 

Megjelenítés és értékelés

Pénzügyi eszköz vásárlása vagy értékesítése a tranzakció teljesítésének napján kerül elszámolásra, vagyis azon a napon, amelyen a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A befektetések kezdetben a tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kerülnek megjelenítésre minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amely nem eredménnyel szemben valós értéken van nyilvántartva. Pénzügyi eszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a Társaságnak az adott tételből származó cash-flow-ra való joga lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és hasznokat is.

 

Pénzügyi instrumentumok nettósítása

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra és a mérlegben nettó összegként kimutatásra, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni vagy egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.

 

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Az IFRS 9 egy három szakaszra tagolt értékvesztés modellt vezet be, amely a követelés minőségének változásához köti az értékvesztés mértékét:

 

 

„Hitelezési veszteség” a standard alapján a szerződéses pénzáramok és a várható pénzáramok jelenértékének különbözete (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva). A „várható hitelezési veszteség” a várhatóan felmerülő veszteségek súlyozott átlaga. A várható veszteség becslése során a Társaság figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt – legyen az a társaságon belül elérhető, vagy külső, illetve múltbeli tapasztalat vagy jövőbetekintő előrejelzés.

A hitelezési kockázat becslése során a Társaság a belső kockázat elemzési politikájának megfelelő fizetésképtelenség („default event”) definíciót alkalmazza és a becslés során a fizetés és nem fizetés valószínűségét, valamint a pénzáramok várható időbeliségét is meghatározza.

A Társaság él az IFRS 9 által biztosított gyakorlati könnyítésekkel. Ezek a következők:

·         A jelentős finanszírozási komponenst nem tartalmazó vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre a 12 havi várható hitelezési veszteség helyett a Társaság az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget számolja el megjelenítéskor.

·         A finanszírozási komponenst tartalmazó lízing követelések esetén a Társaság választása szerint szintén az élettartam alatt várható hitelezési veszteséget számolja el megjelenítéskor (ilyen tétel jelenleg nincsen).

Az azonos kockázatú vevő követelések esetén a fenti becslést a Társaság csoportosan végzi el.

 

Pénzügyi eszközök kivezetése

A Társaság egy adott pénzügyi eszközt csak akkor vezet ki a könyveiből, ha az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó szerződéses jogok közgazdasági értelemben megszűnnek (pl. elévülnek), illetve, ha a Társaság a pénzügyi eszközt, valamint az eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot egy másik gazdálkodóra ruházza át. Ha a Társaság a birtoklásból eredő lényegében összes kockázatot és hasznot nem ruházza át, de nem is tartja meg, és továbbra is a Társaság ellenőrzi az átadott eszközt, akkor a Társaság az eszköz kapcsán egy részt elszámolja a megtartott érdekeltségét, másrészt elszámol egy kapcsolódó kötelezettséget az esetlegesen fizetendő összegekre. Ha a Társaság egy átadott pénzügyi eszköz birtoklásából eredő lényegében összes kockázatot és hasznot megtartja, akkor a Társaság továbbra is megjeleníti az adott pénzügyi eszközt, a kapott bevételt pedig egy fedezettel biztosított hitelként számolja el, kötelezettségként.

Egy pénzügyi eszköz teljes egészében történő kivezetése esetén, az eszközök könyvszerinti értékének és a kapott, illetve kapható ellenérték, valamint a kumulált nyereség vagy veszteség egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében halmozott egyenlegei összegének különbözete az eredményben kerül elszámolásra.

 

Pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok

Besorolás kötelezettségként vagy tőkeként

A Társasághoz tartozó gazdálkodók által kibocsátott hitel-, illetve tőkeinstrumentumok pénzügyi kötelezettségként vagy tőkeként kerülnek besorolásra a szerződéses megállapodás tartalmának, valamint a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok definíciójának figyelembevételével.

 

Tőkeinstrumentumok

A tőkeinstrumentum bármely szerződés, amely egy gazdálkodó összes kötelezettségének a levonása után a vállalkozás eszközeiben meglévő maradványérdekeltséget testesít meg. A Társaság által kibocsátott tőkeinstrumentumok a kapott összeg értékében számolandók el, a közvetlen kibocsátási költségekkel csökkentve.

Amikor a Társaság visszavásárolja a saját tőkeinstrumentumait, akkor ezt közvetlenül a saját tőkében kell elszámolnia, abból levonnia. A Társaság saját tőkeinstrumentumainak vásárlása, eladása, kibocsátása és megszüntetése során nem keletkezik eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség. A Társaság a visszavásárolt sajátrészvényeket a tőkén belül, mint negatív tételként jeleníti meg a visszavásárlás értékén, a mérleg külön során.

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek vagy az "eredménnyel szemben valós értéken értékelt" pénzügyi kötelezettségek (fair value through profit or loss; "FVTPL"), vagy az "egyéb pénzügyi kötelezettségek" kategóriába kerülnek besorolásra.

Egy pénzügyi kötelezettség az FVTPL kategóriába kerül besorolásra, ha a kereskedési célú, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként lett megjelölve.

Egy olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem minősül kereskedési célú pénzügyi kötelezettségnek, akkor lehet eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként megjelölni, ha:

·         az ilyen besorolás megszüntet vagy jelentősen csökkent egy olyan értékelési vagy elszámolási inkonzisztenciát, amely egyébként felmerülne; vagy

·         ha a pénzügyi kötelezettség egy menedzselt pénzügyi eszközökből, pénzügyi kötelezettségekből vagy mindkettőből álló csoport részét képezi, amelynek a kezelése és teljesítményértékelése valós érték alapon történik, a Társaság dokumentált kockázatkezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a csoportosításra vonatkozó belső információkat is ezen az alapon biztosítják; vagy

·         egy vagy több beágyazott derivatívát tartalmazó szerződés részét képezi, és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standard lehetővé teszi, hogy a teljes szerződés (eszköz vagy kötelezettség) az FVTPL kategóriába tartozóként kerüljön megjelölésre.

Az FVTPL kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek értékelésre, és az átértékelés során keletkező nyereség vagy veszteség az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

 

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket (beleértve a felvett hiteleket, a szállítói és egyéb kötelezettségeket) amortizált bekerülési értéken kell értékelni, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (a módszer az eszközöknél ismertetésre került).

 

Pénzügyi kötelezettségek kivezetése

A Társaság akkor és csak akkor vezet ki egy adott pénzügyi kötelezettséget a könyveiből, ha a kötelezettség teljesítésre kerül, azt elengedik, vagy pedig lejár. A kivezetett pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékének és fizetett vagy fizetendő ellenértékek különbözetét az eredményben kell elszámolni.

 

Tényleges és halasztott nyereségadó

A Társaság minden, az adott tagra vonatkozó adószabályok szerint számítja ki a tárgyévi tényleges nyereségadót, amelyet a rövid lejáratú kötelezettségek (esetleg követelések) között jelenít meg. Emellett megbecsüli a halasztott adót is, amely a hosszú lejáratú kötelezettségek vagy a befektetett eszközök között szerepel. A halasztott adót a mérleg szerinti módszerrel dolgozza ki, a későbbi kulcsváltozások hatásának figyelembe vételével. A halasztott adó eszközt csak akkor mutatja ki, ha bizonyítani lehet, hogy az adott tétel realizálható (megfordul). A halasztott adó meghatározása a várható megforduláskor érvényes kulcson történik.

3.4. A cash-flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák

 

A Társaság a cash flow kimutatását az operatív cash-flowig, az indirekt módszerre építi. A befektetési és a finanszírozási cash flow direkt módszerrel készül. A folyószámlahiteleket pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni, ellenkező bizonyításáig.

Az idegen pénznem

Az idegen pénznemben kifejezett tranzakciók

A Társaság a konszolidált pénzügyi kimutatásait forintban prezentálja. A társaságon belül minden gazdálkodó egység megállapítja, hogy mi a funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem az a pénznem, amely az adott cég működését leginkább jellemzi.

A döntési pontok a következők:

·         melyik az a deviza, amelyben az adott cég a bevételeit döntően szerzi;

·         mi az a pénznem, amiben az adott gazdálkodó költségei felmerülnek;

·         mi a finanszírozás fő devizaneme.

Ezek a szempontok fontossági sorrendben szerepelnek.

Egy adott gazdálkodó egységnek csak idegen pénznemen keletkezhet átváltási árfolyam különbözete.

A Társaság minden gazdálkodó egysége megosztja eszközeit és kötelezettségeit monetáris és nem monetáris eszközökre. A monetáris elemek azok az elemek, amelyek kiegyenlítése vagy befolyása pénzmozgással jár, illetve monetáris elemnek minősül maga a pénz. Nem minősülnek monetáris elemnek azok a követelés-kötelezettség tartalmú tételek, amelyek nem járnak pénzmozgással (pl.: szolgáltatásokra, készletekre adott előlegek).

Az idegen pénznemben kifejezett monetáris elemeket minden fordulónapon át kell értékelni a fordulónapi azonnali (spot) árfolyamra. A gazdálkodó egység a Magyar Nemzeti Bank fordulónapi közzé tett árfolyamát alkalmazza az átváltáskor.

 

3.5. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai

A Társaság pénzügyi kimutatásai elkészítése során a következő témák kapcsán készített jelentős becsléseket, amelyek így bizonytalanságok forrása.

Lényeges bizonytalanság a Társaság által elszámolandó bevétel mértéke, mivel annak becslése – okszerű adatok hiányában – nem megvalósítható. A bizonytalanság abban a tekintetben korlátozott, hogy a Társaság nem számolt el árbevételt ebben az időszakban.

A Társaság befektetett eszközei kapcsán lényeges bizonytalanságot hordoz a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása.

A vevői értékvesztések és leányvállalati kölcsönök értékvesztésének számszerűsítése során a menedzsment megítélése kulcsfontosságú, eredményre közvetlenül ható döntés.

3.5.1. Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

-         IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis – az EU által elfogadva 2021. január 13-tól (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. December 15-től (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IFRS 16 „Lízingek” – Covid-19-cel kapcsolatos bérleti koncessziók 2021 június 30-án túl (hatályba lép a 2021. április 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

 

A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira.

 

3.5.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések 

-         IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

 

3.5.3. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

 

-         IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

 

-         IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

 

-         IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),

 

-         IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.

 

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság különálló pénzügyi kimutatásait.

 

4. Kiegészítő információk a különálló mérleghez

4.1. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök a társasági házipénztár, a banki folyószámlák, valamint az egyéb bankszámlák egyenlegét tartalmazza. Valuta- és devizakészletek nincsenek. A fordulónapon sem a tárgyévben, sem az előző évben pénzeszköz-egyenértékesnek minősülő eszközzel nem rendelkezett. A 2021. december 31-i fordulónapon a FuturAqua Nyrt. 428 eFt pénzeszközzel rendelkezett szemben az előző év végi 1 435 eFt-tal.

4.2. Vevő és egyéb követelések

Vevő korosított kimutatás

Az alábbi tábla a Társaság vevőkövetelésit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban. A mérlegben a vevőkövetelések értékvesztéssel csökkentett értékkel kerültek bemutatásra.

ezer Ft	2021.12.31	2020.12.31
90 napon túli kintlévőség	208	1 800
1 éven túli kintlévőség	208	208
értékvesztés	208	208
Nettó vevőkövetelés	-	1 800
Összes nettó vevőkövetelés	-	1 800

Egyéb követelések

A Társaság pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli.

 

4.3. Készletek

A Társaság a készletei között mutatja ki a legenerált, de még nem értékesített Watereum tokeneket. A Társaság a fordulónapon 17 776 eFt készletet mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban.

4.4. Egyéb forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások

A mérlegsor mindkét évben csak az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. 2020-ban az aktív időbeli elhatárolás 58 eFt e-szigno szolgáltatás elhatárolt díjából adódik. A 2021-es évben 116 eFt volt az aktív időbeli elhatárolások értéke, amely az e-szigno szolgáltatáson kívül a biztosítási díj, valamint a domain megújítási díj elhatárolt összegéből áll.

4.5. Ingatlanok, gépek berendezések, immateriális javak

A Gépek, berendezések és az Ingatlanok mérlegsorokon a Társaság azokat az eszközöket mutatja ki, amelyek tartósan szolgálják a Társaság tevékenységét. A Társaság ezen eszközeit a bekerülésiérték-modell alapján értékeli.

Az immateriális javak között a Watereum elnevezésű, Ethereum ERC-20 blockchain technológián alapuló digitális kereskedési rendszer webfelületének fejlesztésével kapcsolatos tételek és aktivált vagyoni jogok (védjegyek) szerepelnek. Ezen jelentés 3.2. pontjában részletesen bemutatott tokenizációs folyamat bevezetése révén jelentős fejlesztéseket hajt végre a Társaság, melyből a fordulónapon 33.973 eFt befejezetlen vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyévi pénzügyi kimutatásában.

A Társaság tárgyi eszközeinek és immateriális javainak mozgását 2020-ban és 2021-ben az alábbi táblázatok foglalják össze.

 

Az elmúlt időszakban végrehajtott beruházások még használatba nem vett része került kimutatásra az Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök mérlegtételen.

4.6. Befektetések leányvállalatokba

A Társaság 2020.12.31-én és 2021.12.31-én az alábbi befektetésekkel rendelkezik:

 

A Társaság a befektetéseit bekerülési érték modell alapján értékeli. A Társaság minden fordulónapra vonatkozóan elvégzi az értékvesztés tesztet a leányvállalatokban lévő részesedéseivel kapcsolatban. Amennyiben a várható megtérülés nem éri el a részesedés könyv szerinti értékét, akkor értékvesztés kerül elszámolásra.

A tárgyévben az Olup Aqua Kft.-ben lévő befektetésére 10 566 eFt, a Watereum-Invest Zrt-ben lévő befektetésére pedig további 1 420 eFt értékvesztést számolt el. Az értékvesztéshez szükséges megtérülő értéket a Társaság a leányvállalatok saját tőkéje alapján határozta meg.

4.7. Leányvállalatnak adott kölcsönök

A 2020-as év végén kimutatott kölcsön követelés a Watereum-Invest Zrt.-vel szemben állt fenn. A kölcsön a 2021-es évben visszafizetésre került.

4.8. Halasztott adókövetelések

A halasztott adókövetelések értéke nem változott az előző évhez képest.

4.9. Szállítók

Szállítók korosított kimutatása

Az alábbi tábla a Társaság szállítói kötelezettségeit mutatja be lejárati idő szerinti megbontásban.

A szállítók egyenlege 2021.12.31-én 13 078 eFt. Tranzakciók leányvállalatokkal nem voltak a 2021-es és 2020-as évben, így az egyenleg nem tartalmaz leányvállalatokkal szembeni tartozást.

4.10. Passzív időbeli elhatárolások

 

4.11. Egyéb kötelezettségek

A számviteli politika rendelkezései szerint a pénzügyi helyzet kimutatásának ezen sorában azok a tartozások kerülnek beállításra, amelyek nem termékbeszerzésből, szolgáltatás vásárlásából származnak, illetve nem pénzügyi intézménnyel szembeni kötelezettségek.

A kapott kölcsönök sor értékéből 28 500 eFt Hajnal Zsolt András által nyújtott, illetve 28 449 eFt Kis-Benedek Róbert által nyújtott kölcsön. Ezen kölcsönök kamatmentesek.

A nem számlázott kötelezettségek között az Aqua IT Kft.-vel (9372 Csapod, Ciráki u. 11.) szembeni kötelezettségek kerültek kimutatásra a Társaság egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozata alapján.

Ezeknek a kötelezettségeknek a valós értéke megegyezik azok könyv szerinti értékével.

4.12. Halasztott bevételek Token értékesítésből

A 2020. évben az Nyrt. elindította a Watereum token kibocsátását, melynek keretében 84 667 eFt bevétele származott. Az IFRS 15 Bevételek standard alapján ezen jövőben teljesítendő több PO-val rendelkező szerződésének kimenetelét (a szerződés lefutását) nem tudja megbízhatóan mérni. Ezért – az IFRS 15 szabályozásnak megfelelően – nem számol el árbevételt. A megkapott összeget, mint halasztott bevétel jeleníti meg a mérlegben, kötelezettségként. A 2021.12.31-én a Watereum token kibocsátásával kapcsolatban 96 667 eFt halasztott bevételt mutat ki a Társaság. Ezeknek a bevételeknek az elszámolására a következő években kerül sor.

4.13. Céltartalékok

A Társaság 2022. április 6-án tájékoztatta a befektetőket, hogy az Aqua IT Kft. (9372 Csapod, Ciráki u. 11.) végrehajtási eljárást indított a társaság ellen, vállalkozási szerződésből fakadó, álláspontjuk szerint őket megillető 318 092 eFt vállalkozói díj érvényesítésére. Az Nyrt. a követelés jogosságát, mértékét és az intézkedés jogszerűségét vitatja. Az eljárásban a Társaság ezen álláspontját határozottan képviseli, ennek érdekében minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál.

A végrehajtási eljárás során követelt követelt összegből a 4.11-es pontban részletezett, Aqua IT Kft-vel szembeni 283 958 eFt összegű kötelezettség feletti részre céltartalékot képzett a Társaság, amelynek összege 22 538 eFt.

4.14. Hosszú lejáratú kölcsönök

2020-ban Hajnal Zsolt András az igazgatóság elnöke által nyújtott kölcsön szerepel a kimutatásban 5 millió Ft összegben. A kapott kölcsön kamat mentesen került folyósításra. A kölcsön 2021-es évben rövid lejáratú kötelezettségek közé lett sorolva, és az Egyéb kötelezettségek mérlegsoron került kimutatásra. A tárgyévben 6 millió Ft kölcsön felvételére került sor a Watereum-Invest Zrt. leányvállalattól, amelynek visszafizetési határideje 2022. utáni időszak.

4.15. Részvénytőke

A FuturAqua Nyrt. Közgyűlése a 20/2014. (VIII. 7.) határozatával felhatalmazta a Társaság Igazgatóságát arra, hogy a FuturAqua Nyrt. alaptőkéjét legfeljebb 6.000.000 db (Hatmillió darab) 5 HUF névértékű részvény kibocsátásával névértéken legfeljebb 30.000.000 HUF (Harmincmillió Ft) összeggel, bármely módon megemelje. A felhatalmazás 2014. augusztus 7-től számított 5 (öt) évre szólt.

FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatósága a fenti felhatalmazás alapján 2019. július 16-án 8/2019. (VII. 16.) számú határozatával döntött a FuturAqua Nyrt. alaptőkéjének ismételt megemeléséről.

Az alaptőkeemelés során a részvények kibocsátási értéke nem lehetett kevesebb, mint a FuturAqua részvényeknek (ISIN Kód: HU0000107362) a döntést megelőző 180 napos időszakban a Budapesti Értéktőzsdén elért átlagárfolyama, ami 77,96 Ft volt. Az igazgatósági határozat értelmében 2.509.400 db törzsrészvény került kibocsátásra zárt körben. A FuturAqua Nyrt. a tőkeemelés összegét a vállalati stratégiai terv végrehajtására fordítja. A Társaság jegyzett tőkéje az alaptőke-emelés után 120.000 eFt, amely 24.000.000 darab 5 Ft/db névértékű részvényből áll.

A FuturAqua Nyrt. Közgyűlése 5/2019. (VII. 29.) határozatával felhatalmazta a Társaság Igazgatóságát arra, hogy a FuturAqua Nyrt. alaptőkéjét legfeljebb 6.000.000 db (Hatmillió darab) 5 HUF névértékű részvény kibocsátásával névértéken legfeljebb 30.000.000 HUF (Harmincmillió Ft) összeggel, bármely módon megemelje. A felhatalmazás 2019. augusztus 8-tól számított 3 (három) évre szól. Az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéke nem lehet kevesebb, mint a FuturAqua részvényeknek (ISIN Kód: HU0000107362) a döntést megelőző 180 napos időszakban a Budapesti Értéktőzsdén elért átlagárfolyama. Jelen döntés alapján az alaptőke-emelés során alkalmazott kibocsátási érték 80,-HUF/részvény.

A FuturaAqua Nyrt. Igazgatósága a fenti felhatalmazás alapján 2021. február 16-án 1/2021. (II.16.) számú határozatával döntött a FuturAuqa Nyrt. alaptőkéjének megemeléséről. A határozat értelmében 500 000 db (ötszáz-ezer db) részvény (a korábban kibocsátott részvényekkel mindenben megegyező, és teljes évi osztalékra jogosító, HU0000107362 ISIN azonosítójú törzsrészvény) került kibocsátásra zárt körben 80 Ft/db-os kibocsátási árfolyamon. A FuturAqua Nyrt. a tőkeemelés összegét a vállalati stratégiai terv végrehajtására kívánja fordítani. A Társaság jegyzett tőkéje az alaptőke-emelés után 122.500.000 Ft, amely 24.500.000 darab részvényből áll.

4.16. Tőketartalék

Az előző pontban tárgyalt 2019. évi tőkeemelés révén 80 520 eFt került tőketartalékba. Így a tőketartalék összege 92 520 eFt-ról 275 606 eFt-ra nőtt. A 2020. évben ezen mérlegsoron változás nem történt. A 2021. évi tőkeemelés révén 37 500 eFt került a tőketartalékba, amelynek egyenlege így 313 106 eFt-ra nőtt.

4.17. Eredménytartalék

Az Eredménytartalék mérlegsoron a korábbi évek, valamint a tárgyév adózott eredményének halmozott értéke kerül kimutatásra. A tárgyévben az Eredménytartalék –350 501 eFt-ra csökkent, amely csökkenés teljes egészében a tárgyévi –134 535 eFt adózott eredménynek tudható be.

 

5. Kiegészítő információk az átfogó jövedelem kimutatáshoz

5.1. Árbevétel, egyéb bevételek

Árbevétel összetétele

Az árbevételek teljes összege belföldi értékesítésből származik.

Egyéb bevétel összetétele

2021-es évben az egyéb bevételek összege 37 eFt volt, amelyből 36 eFt az értékesített tárgyi eszközből származik.

5.2. Anyagjellegű ráfordítások

Anyagköltség összetétele

 

 

Igénybe vett szolgáltatások összetétele

 

5.3. Értékcsökkenési leírás és amortizáció

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése a 2021-es évben 14 641 eFt volt, amelynek részletezése a 4.4. pont alatti magyarázatnál található részletesen.

5.4. Egyéb ráfordítások

A bírságok, késedelmi pótlékok összege legnagyobb részt a 4.11. és 4.13. pontokban részletezett végrehajtáshoz kapcsolódik.

5.5. Pénzügyi tevékenység eredménye

A kapott kamatok a leányvállalatoktól származnak. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése az Olup Aqua Kft.-ben és a Watereum-Invest Zrt.-ben lévő részesedésekre lett elszámolva.

5.6. Nyereségadó ráfordítás

A Társaság társasági adót és iparűzési adót mutat ki ezen eredménysoron.

 

5.7. EPS mutató

A Társaság az IAS 33.4 alapján az EPS mutatót csak a konszolidált adatok alapján számítja.

5.8. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók

A FuturAqua Nyrt. és a leányvállalatai között a hitelezési kapcsolat áll fenn. Ezek bemutatásra kerültek az egyéb követelések, illetve az egyéb kötelezettségek kiegészítő megjegyzéseiben. Az átfogó jövedelem kimutatásban szerepel a járó kamatok elszámolása.

A Társaság 2021.12.31-én az Olup Aqua Kft.-vel szemben 91 554 eFt rövid lejáratú kölcsön követelést mutat ki. A kölcsönnel kapcsolatban a tárgyévben 8 472 eFt összegű rövid lejáratú kamat követelést tart nyilván. A nyilvántartott kamatkövetelés a tőketartozás visszafizetésekor válik esedékessé. A tárgyévben kamatbevételként ebből a kölcsönből adódóan 1 576 eFt-ot számolt el. A Társaság a fordulónapon 15 000 eFt értékvesztést számolt el a kölcsönre.

A Társaság 2021.12.31-én a Watereum-Invest Zrt.-vel szemben 3 156 eFt rövid lejáratú kölcsön követelést mutat ki. A kölcsönnel kapcsolatban a tárgyévben 239 eFt összegű rövid lejáratú kamat követelést tart nyilván. A nyilvántartott kamatkövetelés a tőketartozás visszafizetésekor válik esedékessé. A tárgyévben kamatbevételként ebből a kölcsönből adódóan 118 eFt-ot számolt el.

A Társaság a Watereum-Invest Zrt.-től a 2021-es évben 6 000 eFt összegű kölcsönt kapott, amelyet a hosszú lejáratú kötelezettségek között mutat ki. A kölcsön kamatmentes.

Ezen túl a Futuraqua Nyrt-nek csak az OlupAqua Kft.-től származott ingatlan bérleti díj, valamint gépkocsi bérleti díj bevétele összesen 2 520 eFt értékben. Más tevékenységből eredő kötelezettségek és követelések nem keletkeztek.

A Társaság kulcsvezetői is kapcsolt feleknek minősülnek, melyek közül Hajnal Zsolt András és Kis-Benedek Róbert által folyósított kölcsönök bemutatásra kerültek a 4.10. pontban.

5.9. Kockázatkezelés

Árfolyamkockázat: a FuturAqua Csoport devizában nem folytatott tranzakciókat, ezért árfolyamkockázata e területen nem merült fel.

Kamatkockázat: hitelállomány sem a fordulónapon, sem azt megelőzően nem volt. A kapcsolt felek közti, illetve a Csoporton belüli hitelezés sem vetett fel kamatkockázatot.

Likviditási kockázat: a FuturAqua Csoport cashflow adatai a tárgyidőszakban megfelelően alakultak, kötelezettségállománya azonban a pénzeszközök és a követelések állományához képest jelentősnek mondható.

Hitelezési kockázat: vevőállomány és az adott kölcsönök vonatkozásában azonosíthatók kockázatok.

5.10. Jelentős függő kötelezettségek

A társaság sem a tárgyévben, sem az előző évben nem rendelkezett mérlegen kívüli kötelezettséggel.

5.11. Jelentős függő követelések

A Társaság részére az Aqua IT Kft. (9372 Csapod, Ciráki u. 11.) előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatot tett. Ennek értelmében az Aqua IT Kft. kötelezettséget vállalt a Társaság igazgatósága által 1.500.000 db, névre szóló, egyenként 5,-Ft névértékű törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával megvalósuló tőkeemelés során kibocsátandó részvények teljes mennyiségének átvételére, 80,-Ft/db, mint kibocsátási ár alapján. A Társaság ebből adóadóan 120 000 eFt függő követelést tart nyilván az Aqua IT Kft.-vel szemben.

 

5.12. Saját tőke megfeleltetési tábla

A számviteli törvény 114/B paragrafusa előírja, hogy az IFRS-ek alapján jelentő társaság tegye közzé a saját tőke megfeleltetési tábláját minden időszakra vonatkozóan.

Saját tőke megfeleltetési tábla 2021.12.31. (ezer Ft)

Sztv. 114/B § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése (ezer Ft)

Sztv. 114/B § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (ezer Ft)

5.13. Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság pénzügyi eszközei amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A pénzügyi eszközök közé sorolandók az alábbi tételek:

·         Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

·         Vevő- és egyéb követelések

A Társaság az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközeire vonatkozóan minden mérlegfordulónapon értékvesztés vizsgálatot végez. Az értékvesztés mértéke a hitelkockázat változásától függ az IFRS 9 értékvesztés modellje alapján:

1.      A jól teljesítő követelésekre vonatkozóan a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján kell meghatározni az értékvesztés mértékét.

2.      Amennyiben az eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a fordulónapig, élettartami várható hitelezési veszteséget kell értékvesztésként megjeleníteni.

3.      Az értékvesztetté vált eszközökre vonatkozóan élettartami várható hitelezési veszteséget kell megjeleníteni az amortizált bekerülési érték alapján.

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.

Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Ha egy 3 hónapon túli bankbetét esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

Vevők és egyéb követelések

A vevők és egyéb követelések a Társaság által ügyfeleinek nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásaiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően más vállalkozásnak nyújtott követelést és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.

A Társaság először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre.

Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Társaság felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Társaság nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatok.

Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az éves eredményben (Közvetlen költségek – követelések értékvesztése) számoljuk el.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.

Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, akkor az az eredménykimutatással szemben kerül leírásra a közvetlen költségek között az addig elszámolt értékvesztés egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során számoljuk el.

Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az éves eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.

A Társaság vevőköveteléseinél elszámolt élettartam alatti várható hitelezési veszteség alapján korábban elszámolt értékvesztés összegében nem történt változás, ennek részletezése a 4.2. pont alatt található.

A kölcsönök és egyéb követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el értékvesztést, ha az lejárt, de a feltételeit újratárgyaltuk, és az újratárgyalt cash flow-k behajthatóságát biztosítottnak tartjuk. Az Olup Aqua Kft részére nyújtott kölcsön követelés esetében a hitelkockázat a Kft tárgyévi eredményéből fakadóan jelentősen nőtt, így a menedzsment megítélése alapján 15 000 ezer Ft értékvesztés került elszámolásra.

 

6. Futuraqua Nyrt. leányvállalatai

6.1. Ásványvíztermelő társaságunk, az OlupAqua Kft.

Cégneve: OlupAqua Ásványvíztermelő Korlátolt Felelősségű Társaság

Rövidített neve: OlupAqua Kft.

Székhelye: 7011 Alap, Dózsa György út 81–83.

Cégbejegyzésének helye, időpontja: Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, Pécs, 2009. február 11.

Hatályos létesítő okiratának bejegyzése: 2016. április 5.

Cégjegyzékszáma: 07-09-030475

Tevékenységének időtartama: határozatlan

Jogi formája: korlátolt felelősségű társaság

Irányadó jog: magyar jog

Jegyzett tőkéje: 3.000.000.- Ft (hárommillió forint)

A cég statisztikai számjele:14654327-1107-113-02

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok: a cég összevont éves beszámolóba bevont leányvállalat

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai: FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt.

A képviseletre jogosult adatai: Kis-Benedek Róbert Ferenc ügyvezető (a képviselet módja: önálló)

Fő tevékenysége: Üdítőital, ásványvíz gyártása

Üzleti éve: a naptári évvel megegyező

A Társaság könyvvizsgálója: UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. 1093 Budapest, Fővám tér 8.; Cg.: 01-09-073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724; könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089

Hirdetmények közzétételének helye: Cégközlöny

Gazdálkodási adatok

Az OlupAqua Ásványvíztermelő Kft. a FuturAqua Nyrt. 100%-os tulajdonában álló leányvállalata a beszámolási időszakban az Alap 1. Ásványvízüzem Projekt keretében szerepel a jelentésben.

A Társaság igazgatósága felismerte azt a tényt, hogy a céljai megvalósítása érdekében „több lábon állás” szükséges, ezért az OlupAqua Kft. (7011 Alap, Dózsa Gy. u. 81-83. adószám: 14654327-2-07), mint az alapi palackozó üzemeltetésért felelős vállalat, 2021.02.02-án szállítói szerződést írt alá, az FMCG szektor egyik vezető kiskereskedelmi áruházláncával, innovatív termék beszállítására.

A projekt kivitelezésén jelenleg is dolgozik a vezetőség.

A Társaság kitermelhető ásványvízvagyonát az alábbiakban mutatjuk be.

 

Az ásványvíz-kutak

Az Alap 214 hrsz. számú ingatlanon két ásványvízkút található. A sekélyebb 45 méter talpmélységű, míg a mélyebb kút 82 méter talpmélységű.

Környezetvédelmi azonosítók (KTJ számok):         

B-37. Kút: 101941094

B-38. Kút: 102012032

Jogi háttér:

1.Salamon-kút

B-37-es Országos Kútkataszteri nyilvántartási számú ásványvízkút

Elnevezése: Salamon-kút, az itt nyert ásványvíz neve: Salamon Aqua Természetes Ásványvíz.

A 82 méter talpmélységű mélyfúrású ásványvízkút a 22994/2008. számú vízjogi létesítési engedély alapján az Alap 214 hrsz-ú ingatlanon készült el. A kút 344/2008 számon rendelkezik VITUKI Kht. által hitelesített Vízföldtani naplóval.

2. OlupAqua kút

B-38-as Országos Kútkataszteri nyilvántartási számú ásványvízkút

Elnevezése: OlupAqua kút. A palackozott ásványvíz megnevezése: Prémium Ásványvíz.

Korábban, még 2002-ben készült el ez a 45 méter talpmélységű kút, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel is rendelkezik: 7184/13 iktatószámon. A kút 267/2009. számon rendelkezik VITUKI Kht. által hitelesített Vízföldtani naplóval.

6.2. A Watereum Invest Vagyon- és Ingatlankezelő Zrt.

Az 1/2019 (IX.9.) számú igazgatósági határozat értelmében a FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság létrehozta a Watereum Invest Vagyon- és Ingatlankezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevű leányvállalatát, a stratégiai céljainak megvalósítása érdekében.

A Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága 2019. szeptember 23-án bejegyezte a Cg. 07-10-001539 számú cégjegyzékbe. A Társaság székhelye a 7011 Alap, Dózsa György út 81–83. szám alatt található. Egyedüli részvényese a FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Alaptőkéje 10.000 eFt, azaz tízmillió forint, amely kizárólag készpénzből áll. Az alaptőkét 200 db 50 eFt névértékű, dematerializált úton előállított, névre szóló törzsrészvény testesíti meg.

A Cég képviseletét Hajnal Zsolt András látja el.

A Társaság könyvvizsgálója: UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. 1093 Budapest, Fővám tér 8.; Cg.: 01-09-073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724; könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089

A Társaság 2021. évben érdemi tevékenységet nem végzett.

6.3. Egyéb

A Futuraqua Nyrt. a 2020-as év során értékesítette az alábbi társult vállalkozásaiban lévő részesedéseit:

·         HUMAN Goods Kft – FuturAqua Nyrt. a Kft. üzletrészéből 24,95%-os részesedéssel rendelkezett, míg az OlupAqua Kft. szintén ugyanilyen mértékű, 24,95%-os üzletrész tulajdonosa volt. A FuturAqua Csoport tehát a kereskedelmi társaság 49,9%-os tulajdonosa volt.

·         VásárlóMecénás Kft. – A FuturAqua Nyrt. leányvállalata, az EcoPay Zrt. 20%-os részesedéssel rendelkezett.

·         EcoPay Zrt. – FuturAqua Nyrt. 100%-os részesedéssel rendelkezett.

 

7. Egyéb közzétételek

7.1. A FuturAqua Nyrt. foglalkoztatáspolitikája

A FuturAqua Nyrt. 2021-ben nem foglalkoztatott munkavállalókat. A Társaság 2019-ben létrehozott leányvállalatában, a Watereum Invest Vagyon- és Ingatlankezelő Zrt.-ben nem volt foglalkoztatott. A Társaság ásványvíztermelő üzletágában az OlupAqua Kft.-ben 2021-ben 3 főt foglalkoztatott.

7.2. Főbb kockázati tényezők

Általános gazdasági kockázatok

A FuturAqua Csoport tevékenysége és eredményessége, gazdálkodása a 2021-es esztendőben is ki volt, és a következő időszakban is ki lesz téve a magyarországi makrogazdasági helyzet alakulásának. Ez a kitettség fokozottan jellemző a gazdasági növekedés és az ipari termelés terén. A makrogazdasági környezet - Covid19 miatti - kedvezőtlen alakulása negatívan hatott a FuturAqua Nyrt. egyes tevékenységeinek jövedelemtermelő képességére. A gazdasági helyzet élénkülése a zárlat feloldásával, a fizetőképes kereslet megjelenése különösen fontos a prémium italszegmens esetében.

Piaci bevezetési kockázatok

A jelen beszámolóval érintett 2021-es üzleti évben a FuturAqua Nyrt. nem végzett termelési tevékenységet, azonban a leányvállalatán keresztül 2020-ban a palackozó üzem újraindításra került. Az üzemeltetés kockázati tényezőket rejt magában. Az új típusú termékek gyártásának, a piacon való megjelenés sikerét a Covid19 vírus miatti pandémia nagy mértékben befolyásolta. Mindezeket felismerte a Társaság menedzsmentje, ezért a „több lábon állás” elvét szem előtt tartva az OlupAqua Kft. (7011 Alap, Dózsa Gy. u. 81-83. adószám: 14654327-2-07), mint az alapi palackozó üzemeltetésért felelős vállalat, 2021. február 2-án szállítói szerződést írt alá, az FMCG szektor egyik vezető kiskereskedelmi áruházláncával, innovatív termék beszállítására

A FuturAqua Nyrt. tervezett növekedésének kockázatai

A Társaság sikeresen megkezdte 2020. április 23-án a blockchain-technológián alapuló Watereum tokenje első sorozatának kibocsátását, illetve 2020. április 24-én értékesítését. A FuturAqua Nyrt. perspektivikus üzleti tervében ugyanakkor számos olyan tényező található (például a Watereum token második sorozatának nemzetközi kibocsátása, alternatív csomagolóanyagok), amelyek eddig még nem bizonyították működőképességüket a gyakorlatban. Bizonytalan szabályozási környezet miatt nem lehet előre látni az értékesítés körüli kockázatokat. Amennyiben ezekkel kapcsolatban probléma lépne fel, a Társaság növekedési üteme megtorpanhat.

7.3. Fordulónapot követő események

A pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatósága 2022. április 28-án hagyta jóvá. A fordulónap és pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének napja között történt olyan esemény, amely a pénzügyi kimutatásokban módosítást igényelne, ennek megfelelően az alábbi kijelentéseket tesszük:

1.      Az egész világot sújtó koronavírus-járvány jelen pillanatban minimálisan gyakorol hatást az elkészített pénzügyi kimutatásokra a Futuraqua Nyrt. tekintetében. Az OlupAqua Kft. leányvállalatot érintő palackozói tevékenységében azonban lényegesen befolyásoló tényező volt a pandémia megjelenése.

2.      A Társaság felmérte a 2022. február 24-én kezdődő háborús konfliktust Oroszország és Ukrajna között, valamint az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók hatását. A Társaság üzletmenetére, valamint pénzügyi kimutatásaira nem gyakorol jelentős hatást a konfliktus.

3.      Jelentős káresemény a fordulónap és pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének napja között nem volt.

4.      A fordulónap és pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének napja között nem történt jelentős eszközértékesítés.

5.      A Társaságok működése során nem azonosítottunk jelentősebb hiányosságot.

6.      Nem volt új, jelentős volumenű tranzakció a fordulónap és pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének napja között.

7.      Az Igazgatóság 2022. január 25-én 1/2022. (I.25.) számú határozatával megállapította, hogy a 2021. március 18-án meghirdetett alaptőke emelés meghiúsult.

8.      A Társaság 2022. február 10-én tájékoztatta a befektetőket, hogy a Watereum – HCEX kereskedési platform tesztelése 2022. január 6. és február 5. között sikeresen lezárult. A tesztelés alapján a platform minden eleme megfelelt a műszaki és szoftveres követelményeknek. Olyan esemény, amely működési zavart jelentene a későbbiekben, nem fordult elő. A HCEX rendszer tesztelését részünkről eredményesnek és sikeresnek minősítjük és kijelentjük, hogy álláspontunk szerint a rendszer alkalmas a fejlesztési célok megvalósítására. A következőkben a rendszer auditálása következik.

9.      A Társaság 2022. március 8-án tájékoztatta a befektetőket, hogy a Társaság leányvállalata, az Olup Aqua Kft. (7011 Alap, Dózsa Gy. u. 81-83. adószám: 14654327-2-07) megkezdi az 5 literes, saját márkás, szénsavmentes bag in boksz csomagolású ásványvíz értékesítését és forgalmazását. Ezzel is megerősítve Társaságunk misszióját, amely alapján hisszük, hogy környezettudatos gyártói pozíciónk révén jelentős lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a felhasznált műanyagok keletkezését és felhalmozódását, ezáltal csökkentsük azok mennyiségét.

10.  A Társaság 2022. március 10-én tájékoztatta a befektetőket, hogy megbízási szerződést írt alá a Pop Hit Investment Kft.-vel (Képviseli Krómer Bence, székhely: 1095 Budapest, Ipar utca 2/b. 1/12., adószám: 26696487-2-43). Az aláírt szerződés célja a sikeres teszteléssel lezárult HCEX kereskedési rendszeren futó projektek lehető leghatékonyabb megvalósítása, igény esetén továbbfejlesztése. A megbízott fél a blokklánc iparban betöltött jelentős szerepével és a kriptovilágban elismert tudásával segíti Társaságunk kitűzött céljainak elérését.

11.  A Társaság 2022. március 10-én tájékoztatta a befektetőket, hogy megbízási szerződést írt alá dr. Tóth Máté ev.-val (székhely: 1076 Budapest, Péterfy Sándor utca 51., adószám: 68782223-1-42). Az aláírt szerződés célja a sikeres teszteléssel lezárult HCEX kereskedési platformon későbbiekben futó projektek népszerűsítése, ajánlása, reklámozása. Szakszerű marketing promóciók készítése. A megbízott fél a kriptovilágban – hazai és nemzetközi szinten – rendelkezik kellő tapasztalattal és kompetenciával. Az online világban elismert marketing tudásával segíti Társaságunk kitűzött céljainak elérését.

12.  A Társaság 2022. március 11-én tájékoztatta a befektetőket, hogy együttműködési szerződést írt alá a JÖN ALAPÍTVÁNNYAL (székely: 1134 Budapest, Váci út 47/B Lph, adószám: 189033221-2-41, képviseli: Molnár Dóra). Az egyezmény célja a blockchein-technológián alapuló Wastereum token projekt előkészítése-megvalósítása, hosszú távon a felek kölcsönös együttműködésének előmozdítása a környezet védelme jegyében. A projekt célja az illegális hulladék felszámolásához kapcsolódó célkitűzések támogatása, megvalósítása.

13.  Az Igazgatóság 2022. március 11-én 1/2022. (III.11.) számú határozatával döntött a FuturAqua Nyrt. alaptőkéjének megemeléséről. Az igazgatósági határozat értelmében az alaptőke-emelés mértéke 7.175.000 Ft, azaz 1.435.000 db, azaz Egymillió-négyszázharmincötezer darab részvény (a korábban kibocsátott részvényekkel mindenben megegyező, és teljes évi osztalékra jogosító, HU0000107362 ISIN azonosítójú törzsrészvény) került kibocsátásra zárt körben, a FuturAqua részvények Budapesti Értéktőzsdén 48,-HUF/db kibocsátási árfolyamon.

14.  A társaság 2022. április 6-án tájékoztatta a befektetőket, hogy a Aqua IT Kft. (9372 Csapod, Ciráki u. 11.) végrehajtási eljárást indított a társaság ellen vállalkozási szerződésből fakadó, álláspontjuk szerint őket megillető 318.092.253,-Ft vállalkozói díj érvényesítésére. Az Nyrt. a követelés jogosságát, mértékét és az intézkedés jogszerűségét vitatja. Az eljárásban Társaságunk ezen álláspontját határozottan képviseli, ennek érdekében minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál.

14.

 

8. Nyilatkozat a vállalkozás folytatásának elvéről

A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt. (7011 Alap, Dózsa Gy. u. 81-83.) 2021. évi különálló pénzügyi kimutatásai, valamint a hozzá kapcsolódó üzleti jelentés a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot figyelembe véve, a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését feltételezve készültek el.

A mérleg fordulónapját követően az Aqua IT Kft. (9372 Csapod, Ciráki u. 11.) végrehajtási eljárást indított Csoport Anyavállalata ellen vállalkozási szerződésből fakadó, álláspontjuk szerint őket megillető 318.092.253,-Ft vállalkozói díjérvényesítésére. Társaságunk tájékoztatja Tisztelt Befektetőit, hogy a követelés jogosságát, mértékét és az intézkedés jogszerűségét vitatja. Az eljárásban társaságunk ezen álláspontját határozottan képviseli, ennek érdekében minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál.

Az OlupAqua Kft. tekintetében a működéshez szükséges beruházásokból következő veszteséges üzemeltetés, jelentős bizonytalanságot teremtett a FuturAqua Csoport működése tekintetében.

A vezetőség elkötelezett a vállalkozás folytatásának elve mellett és minden rendelkezése álló eszközt felhasznál ennek megvalósítása érdekében.

A Vezetőség folyamatosan dolgozik azon, hogy a Társaság likviditását biztosítsa és a tőkehelyzetét rendezze. A Futuraqua Nyrt. a saját tőkehelyzet rendezésén túl, a leányvállalata az OlupAqua Kft. részére is biztosítani kívánja a stabilitást.

A Vezetőség elkötelezett a stratégiai célok megvalósításának sikeres befejezésében.

 

9. Nyilatkozatok

A Társaság 2021. gazdasági évre vonatkozó pénzügyi kimutatásai kapcsán alulírott, Hajnal Zsolt András, Kis-Benedek Róbert Ferenc és Szabó Ádám, mint együttes képviseletre jogosult képviselők (igazgatóság elnöke, igazgatósági tag) az alábbi nyilatkozatokat tesszük:

1.  Az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről. A pénzügyi kimutatások megbízható képet adnak a Társaság. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a jövőben mutatkozó főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

2.  A beszámolót független könyvvizsgáló (UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. 1093 Budapest, Fővám tér 8.; Cg.: 01-09-073167, adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724; könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy: Dr. Adorján Csaba Imre – kamarai tagság igazolvány száma: 001089) vizsgálta és elkészítette a csatolt könyvvizsgálói jelentését.

3.  A pénzügyi kimutatások tartalmazzák a Társaság vonatkozásában a bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók felsorolását, bemutatását, azoknak a Társaság és a Társaság által ellenőrzött vállalkozások, a Watereum Invest Vagyon- és Ingatlankezelő Zrt. és az OlupAqua Kft. pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak elemzését.

5.  Az IAS 34 standard 19. bekezdése alapján nyilatkozunk, hogy jelen pénzügyi kimutatások összhangban vannak valamennyi Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standarddal, így különösen a nevezett IAS 34 standarddal.

Jelen pénzügyi kimutatások közlemény formájában, teljes terjedelmében közzétételre kerülnek a Társaság honlapján (www.futuraqua.eu), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) és a Magyar Nemzeti Bank által működtetett www.kozzetetelek.hu oldalon.

Alulírott, Hajnal Zsolt András, Kis-Benedek Róbert Ferenc és Szabó Ádám, mint együttes képviseletre jogosult képviselők (igazgatóság elnöke, igazgatósági tag) aláírásunkkal igazoljuk, hogy a különálló pénzügyi kimutatások a valóságnak megfelelnek.

 

Alap, 2022. április 28.

 

 

Hajnal Zsolt András	Kis-Benedek Róbert Ferenc	Szabó Ádám
Igazgatóság elnöke	igazgatósági tag	igazgatósági tag

 

FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő

Nyilvánosan Működő Részvénytársaság