|
|
|
Éves Jelentés |
1 |
.
MOL Group
Annual Financial Report
2024
|
|
|
Éves Jelentés |
2 |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
3 |
MOL Magyar olaj-
és gázipari nyrt.
konszolidált üzleti jelentés
2024. december 31.
Budapest, 2025. március 18.
|
HERNÁDI Zsolt |
|
SIMOLA József |
|
elnök-vezérigazgató, |
|
pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
4 |
I. A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2024. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL
1. GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Gazdasági környezet
A globális gazdasági növekedés érdemben nem változott 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy a fejlett országok központi bankjai óvatos monetáris lazításba kezdtek, miután jelentősen csökkent az infláció. A 3,2%-os növekedési ütem így továbbra is elmaradt a 3,8%-os történelmi átlagtól.[1] A geopolitikai feszültség fokozódott, különösen miután a Hamász 2023. októberében terrortámadást intézett Izrael ellen, ami a Gázai övezet izraeli inváziójához vezetett, majd további konfliktusokhoz Libanonnal, Iránnal és a jemeni húszi lázadókkal. Az orosz-ukrán háborús patthelyzet, az amerikai elnökválasztás, valamint a dél-koreai, francia és németországi politikai válság is tovább növelte a bizonytalanságot. A legtöbb meghatározó régió gazdasága lassult, kivéve az Egyesült Államokat, ami 2,8%-kal bővült, köszönhetően a robusztus belső keresletnek és a védelmi kiadásoknak. Kína ugyan elérte célul kitűzött 5%-os GDP-növekedést,[2] de ez így is az elmúlt évtizedek egyik leglassabb ütemét jelentette, köszönhetően a mérsékelt fogyasztásnak, az ingatlanpiaci problémáknak, és az elégtelen fiskális lazításnak.
A növekedés visszafogott maradt az euróövezetben (0,7% év/év alapon; 0,8% az EU-ban)[3], elsősorban a stagnáló német gazdaság miatt. A gyengélkedő export, az erős importverseny, a magas munkaerő-, energia- és szén-dioxid költségek, valamint a versenyképesség, Draghi-jelentésben is azonosított, egyéb hiányosságai[4] hátrányosan érintették a feldolgozóipart (különösen az energiaintenzív iparágakban), illetve alulteljesítettek az informatikai és kommunikációs szolgáltatások is. A főbb euróövezeti gazdaságok 2024-ben szembesültek a fiskális élénkítés korlátaival: Németországban az adósságfékhez („Schuldenbremse”) való ragaszkodás a kormánykoalíció válságát hozta; Franciaországban politikai instabilitás és a növekvő államadósság (a GDP 114%-a) köti a döntéshozók kezét; míg Olaszország, Görögország mögött a második legmagasabb GDP-arányos adósságaránnyal küzd (a GDP 136%-a).[5] Ugyanakkor pozitív fejlemény volt, hogy a spanyol gazdaság 3% fölött nőtt 2024-ben, hála a rekorderős turizmusnak, az erős belföldi fogyasztásnak és a termelékenység növekedésének; Görögország is váratlanul jól teljesített a közelmúlt gyengélkedésének fényében; és úgy tűnt, hogy az év végére Írország is végre kikerül a recesszióból.
Közép- és Kelet-Európa (KKE) szemmel látható, de mégsem látványos fellendülést mutatott. Míg Lengyelország és Horvátország erős növekedést tapasztaltak, a gyenge külső kereslet, különösen a nehézségekkel küzdő német gazdaság, rányomta a bélyegét a többi ország teljesítményére. Bár a reáljövedelmek jellemzően helyreálltak az inflációs sokk után, a belső kereslet továbbra is gyenge maradt, mivel a háztartások megtakarítása továbbra is jóval magasabb volt, mint a Covid-járványt megelőzően, valószínűsíthetően a továbbra is borús európai gazdasági kilátások és a geopolitikai bizonytalanság miatt. A bérnövekedés és a szolgáltatások inflációja a legtöbb országban tartósan magas maradt, megállítva az év első felében megindult monetáris lazítási folyamatot.
Magyarország alulteljesített a kelet-közép-európai régión belül, mivel a nettó export 2023-ban tapasztalt pozitív hatásai 2024 közepére elhalványultak, miközben a belső kereslet élénkülése is lassú volt. A reál GDP a második és harmadik negyedévben is csökkent, az átlagos éves növekedés pedig 0,6% volt. Az ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mind visszaestek 2023-hoz képest, a szolgáltatások pedig csak enyhe pozitív növekedést mutattak. A monetáris kondíciók a beragadó maginfláció és a forint leértékelődése miatt csak fokozatosan tudtak enyhülni. A költségvetési politika a kiadási oldal szigorú kontrollja ellenére is túllépte a 4,5%-os hiánycélt.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
5 |
Olaj-és gázpiaci fejlemények
A Dated Brent nyersolaj átlagos jegyzési ára 80,8 USD/hordó volt 2024-ben[6], 2,2%-kal alacsonyabb, mint 2023-ban, a havi átlagárak pedig nem léptek ki a 70-90 USD/hordó ársávból. A Brent azonnali ára április 12-én érte el a 93 USD/hordós 2024-es csúcsot, amikor a piac amiatt aggódott, hogy az Irán és Izrael közötti feszültség mélyebb konfliktussá fajulhat, és megzavarhatja a globális olajellátást. A gyenge kereslet és az OPEC+-on kívüli országok robusztus termelése miatt azonban a nyersolaj ára a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a Vörös-tengeren tapasztalható szállítási zavarok ellenére is viszonylag szűk tartományban maradt. Az OPEC+ termelés-visszafogásának többszöri meghosszabbítása is hozzájárult ahhoz, hogy az árak ne essenek a sávon kívülre. Keresleti oldalon az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb kínai üzemanyag-kereslet (köszönhetően az elektromos jármű flotta bővülésének és a cseppfolyósított földgáz terjedésének az árufuvarozásban) járultak hozzá leginkább az árak alacsony szinten tartásához. Kínálati oldalon pedig az OPEC+ termeléscsökkentését ellensúlyozta a blokkon kívüli kitermelés folytatódó bővülése. Az Egyesült Államok kőolajtermelése napi 13,4 millió hordós szinttel, 2024 októberében új történelmi rekordot ért el[7], valamint Guyanában és Kanadában is nőtt éves szinten a kitermelés. Bár a Vörös-tengeren a hajózás 2024-ben sem volt zavartalan, az olajexportőrök találtak alternatív útvonalakat, és nem volt érdemi hatása a globális készletszintekre sem. Az Irán és Izrael közötti konfliktus sem nem okozott végül fizikai ellátási zavarokat.
1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2022-2024, Bloomberg adatbázis)
Az európai földgázárak 2024-ben folytatták a korrekciót a 2022-es, rekordmagas szintekről. A TTF (Title Transfer Facility), Európa legnagyobb gázkereskedelmi központjának átlagára a 2023-as 41,3 EUR/MWh-ról 2024-re 34,6 EUR/MWh-ra csökkent (-16%).6 A 2023/2024-es tél végével azonban a csökkenő tendencia megfordult. Míg az első félévben az árakat elsősorban az ázsiai kereslet élénkülése hajtotta felfelé, addig az év végi áremelkedés inkább európai történet volt. A hidegebb télkezdet, és a rendkívül alacsony szélenergia-termelés miatt a szokásosnál nagyobb földgázigény a tárolókészletek, háború kitörése óta tapasztalt leggyorsabb ütemű apadásához vezettek, annak ellenére, hogy az európai ipar továbbra is alulteljesített. A tárolószintek alakulása kulcsfontosságú a következő évi betárolási igény szempontjából, különösen mióta az Európai Bizottság kötelezően elérendő töltöttségi szintet ír elő a télkezdetre. A novemberi hírek az Ukrajnán keresztül érkező 15 milliárd köbméternyi orosz gázellátás leállásának veszélyéről – ami Európán belül elsősorban Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és kisebb mértékben Magyarországot érinti – ismét 50 EUR/MWh közelébe emelték a TTF árakat, mivel az alternatív vezetékes szabad kapacitás továbbra is korlátos, ami miatt a gázigény kielégítése a nyugat-európai re-exportra mellett a tárolók (még) fokozottabb igénybevételére hárult rövid távon.
Downstream
A finomítói marzsok lefeleződtek a főbb benchmark régiókban 2024-ben, amivel visszatértek a pandémia előtti „normális” tartományba. A korrekciót az emelkedő költségek mellett elsősorban a finomítási felárak szűkülése magyarázta, ami a kőolajtermékek iránti gyenge kereslet és a globális finomítói túlkapacitás együttes hatása volt. Keresleti oldalon a kínai és az európai gazdasági lassulás volt a fő lehúzó erő. Az alternatív hajtásláncok és üzemanyagok folytatódó terjedése is korlátozta a hagyományos üzemanyagok fogyasztásbővülését. A kínálati oldalon az amerikai finomítók rekordmagas kapacitáskihasználtság mellett üzemeltek, és jelentős kapacitásbővítések történtek Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Ománban, Mexikóban és Nigériában.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
6 |
|
Külső tényezők (éves átlag) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/hordó) |
80,8 |
82,6 |
-2 |
|
Brent Ural spread (USD/hordó)(5) |
-3,6 |
-10,0 |
-63 |
|
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh) |
34,6 |
41,3 |
-16 |
|
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(11) |
789,0 |
856,4 |
-8 |
|
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12) |
748,4 |
828,9 |
-10 |
|
Vegyipari benzin (USD/t)(12) |
622,3 |
602,9 |
3 |
|
Fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12) |
444,1 |
427,4 |
4 |
|
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(11) |
178,1 |
231,2 |
-23 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/t)(11) |
137,5 |
203,7 |
-32 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(11) |
11,3 |
-22,3 |
n.a. |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(11) |
-166,8 |
-197,7 |
-16 |
|
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(11) |
14,0 |
20,2 |
-31 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(11) |
19,7 |
28,6 |
-31 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(12) |
-10,8 |
-14,9 |
-28 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(12) |
-10,6 |
-15,1 |
-30 |
|
Csoportszintű finomítói árrés (USD/hordó) (10) |
6,1 |
9,0 |
-32 |
|
Komplex finomítói árrés (MOL + Slovnaft) (USD/hordó) (10) |
6,4 |
9,3 |
-31 |
|
Etilén (EUR/t) |
1.216,7 |
1.205,8 |
1 |
|
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t) |
383,8 |
291,8 |
32 |
|
Csoportszintű vátlozó petrolkémiai árrés (EUR/t) (9) |
206 |
144 |
44 |
|
HUF/USD átlag |
365,2 |
353,3 |
3 |
|
HUF/EUR átlag |
395,2 |
382,0 |
3 |
|
O/N USD SOFR (%) |
5,1 |
5,0 |
2 |
|
3 havi EURIBOR (%) |
3,6 |
3,4 |
6 |
|
3 havi BUBOR (%) |
7,3 |
14,3 |
-49 |
|
Külső tényezők (év végi záró) |
2023. év |
2022. év |
Vált. % |
|
Brent záró (USD/bbl) |
74,6 |
77,6 |
-4 |
|
HUF/USD záró |
393,6 |
346,4 |
14 |
|
HUF/EUR záró |
410,1 |
382,8 |
7 |
|
MOL részvény záró (HUF) |
2.730 |
2.826 |
-3 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
7 |
2. INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER
A MOL Csoport magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.
A MOL Csoport kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Csoport társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Csoport stratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a Csoport egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.
A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.
A Csoport pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.
|
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
|
Piaci és pénzügyi kockázatok |
||
|
Árupiaci árkockázat |
MOL-csoport mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat a Csoport hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében |
· Integrált üzleti modell működtetése · Folyamatos monitoring · Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint. |
|
Deviza árfolyamkockázat (FX) |
A Csoport devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt. |
· Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk. |
|
Kamatláb kockázat (IR) |
A MOL-csoport adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. |
· Folyamatos monitoring · A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke · Szükség esetén kamatláb-swap fedezeti eszközök a kockázatok csökkentése érdekében |
|
Hitelkockázat |
A MOL-csoport halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez |
· Diverzifikált ügyfélportfólió · Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás · Csoportszintű hitelbiztosítási program |
|
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat |
A MOL-csoportnak jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának sikertelensége likviditási problémákat okozhat. |
· Diverzifikált finanszírozási források/eszközök · Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil · Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
8 |
|
Működési kockázatok |
||
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata |
Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya |
· Átfogó EBK tevékenységek, az egész csoportra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot · Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is · Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett · Csoportszintű biztosítási program |
|
Kőolaj- és gázellátási kockázat |
Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja |
· A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása · Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak |
|
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat |
A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket |
· Készletgazdálkodás · Szállítói menedzsment · Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása |
|
Kutatás-termelési készletek pótlása |
A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége |
· A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének |
|
Kiberbiztonsági kockázat |
A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOL-csoportra nézve. RU-UA konfliktus során jelentős befektetés a kibertámadási technológiákba a különböző érdekcsoportok részéről, és ezek a fejlettebb képességek nagy hatással lehetnek a jövőre nézve. |
· A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése · A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete (Csoport és leányvállalati szinten is), biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét · A kiberbiztonság beépítésre került a MOL-csoport összes termékébe és szolgáltatásába · Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása |
|
Visszaélés kockázat |
A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak |
· Kontrollfunkciók helyi és csoportszinten · Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) · Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat |
|
Pandémiás kockázat |
A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Csoport üzleti környezetét, beleértve a Csoport termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a Csoport kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét. |
· Krízistervek vannak érvényben · 2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a Csoport Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL-csoport elmúlt 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. · Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
9 |
|
Stratégiai kockázatok |
||
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja a |
|
Szabályozói és szankciós kockázat |
A MOL Csoportnak jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Csoport fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti. |
· Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése · Megerősített Compliance folyamat · Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban · Változásokat adoptáló MOL stratégia |
|
Országkockázat |
MOL Csoport nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére. |
· (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja · A befektetési lehetőségek értékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik |
|
Reputációs kockázat |
A MOL Csoport, mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől. |
· Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra |
|
Éghajlatváltozási kockázat |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Csoport jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását. |
· A MOL-csoport átalakulási stratégiája · Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben) |
|
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata |
A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek. |
· Szigorú stage-gate folyamat · A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Csoportban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. · Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok |
|
Humán Erőforrás kockázat |
A Csoport képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ. |
· HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére · Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében · Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében · Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt · diverzitást és együttműködést támogató kultúra, · Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására |
Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembe vételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat , Szabályozói és szankciós kockázat.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
10 |
Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2024-ben
2024-ben a Csoportban a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.
A Csoport kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így 2024-ben a Csoport a kapcsolódó kockázatokat, úgy mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is a csoport fókuszában van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).
Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Csoport kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a Csoport megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.
Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL-csoport folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Több olyan országban, ahol a Csoport működik a kormányok különféle energiapiacot érintő beavatkozást hajtottak végre az elmúlt években (árrés-plafont és extra adók, kormányzati elvonások), amelyek jelentős pénzügyi hatással voltak a Csoportra. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a Csoportra.
Főbb kockázatkezelési eszközök
A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.
A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értekelését rendszeresen végezzük, és amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.
A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.
A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL-csoport egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.
A TCFD közzételt a Fenntarthatósági Jelentés tartalmazza.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
11 |
3. A 2024-ES ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
|||||
|
Pénzügyi összefoglaló |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Értékesítés nettó árbevétele |
9.178,7 |
8.908,5 |
3 |
25.127 |
25.217 |
0 |
|
EBITDA |
1.091,3 |
1.149,3 |
-5 |
2.992 |
3.235 |
-8 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
1.091,3 |
1.123,7 |
-3 |
2.992 |
3.162 |
-5 |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
1.121,7 |
1.098,4 |
2 |
3.073 |
3.093 |
-1 |
|
Üzleti eredmény |
584,9 |
677,6 |
-14 |
1.615 |
1.898 |
-15 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
603,8 |
722,8 |
-16 |
1.663 |
2.026 |
-18 |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
634,2 |
697,5 |
-9 |
1.744 |
1.957 |
-11 |
|
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) |
-66,9 |
12,5 |
n.a. |
-181 |
36 |
n.a. |
|
Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből |
368,2 |
530,4 |
-31 |
1.023 |
1.484 |
-31 |
|
Működési cash flow a működőtőke változása előtt |
914,6 |
667,3 |
37 |
2.488 |
1.842 |
35 |
|
Működési cash flow |
820,5 |
754,0 |
9 |
2.218 |
2.138 |
4 |
|
EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY |
|
|
|
|
|
|
|
EPS (forint) |
496,2 |
715,4 |
-31 |
1,38 |
2,00 |
-31 |
|
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK |
|
|
|
|||
|
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA |
0,74 |
0,59 |
n.a. |
|||
|
Nettó eladósodottság (gearing) (4) |
14,9% |
14,0% |
n.a. |
|||
FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
Értékesítés nettó árbevétele(3) (6) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
685,4 |
723,9 |
-5 |
1.871 |
2.043 |
-8 |
|
Downstream |
7.155,1 |
7.210,7 |
-1 |
19.578 |
20.410 |
-4 |
|
Gáz Midstream |
127,3 |
141,5 |
-10 |
348 |
400 |
-13 |
|
Fogyasztói szolgáltatások (13) |
3.741,2 |
3.634,8 |
3 |
10.240 |
10.295 |
-1 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
428,6 |
192,1 |
123 |
1.182 |
543 |
118 |
|
Központ és egyéb |
436,4 |
316,8 |
38 |
1.187 |
898 |
32 |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
12.573,9 |
12.219,8 |
3 |
34.406 |
34.589 |
-1 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-3.395,2 |
-3.311,3 |
3 |
-9.279 |
-9.372 |
-1 |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele folytatólagos tevékenységből |
9.178,7 |
8.908,5 |
3 |
25.127 |
25.217 |
0 |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele megszűnő tevékenységből |
0,0 |
0,0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6) |
9.178,7 |
8.908,5 |
3 |
25.127 |
25.217 |
0 |
|
|
|
|
||||
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
12 |
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
EBITDA |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
402,1 |
365,5 |
10 |
1.099 |
1.026 |
7 |
|
Downstream |
427,4 |
490,2 |
-13 |
1.171 |
1.375 |
-15 |
|
Gáz Midstream |
89,0 |
93,8 |
-5 |
244 |
265 |
-8 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
271,0 |
244,8 |
11 |
743 |
695 |
7 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-20,3 |
13,2 |
n.a. |
-52 |
37 |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
-68,0 |
-73,2 |
-7 |
-185 |
-209 |
-11 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-9,9 |
15,0 |
n.a. |
-29 |
46 |
n.a. |
|
EBITDA összesen folytatólagos tevékenységből |
1.091,3 |
1.149,3 |
-5 |
2.992 |
3.235 |
-8 |
|
EBITDA összesen megszűnő tevékenységből |
-40,7 |
-2,5 |
n.a. |
-111 |
-8 |
n.a. |
|
EBITDA összesen |
1.050,6 |
1.146,8 |
-8 |
2.881 |
3.227 |
-11 |
|
|
|
|
||||
|
Értékcsökkenés |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
170,3 |
126,8 |
34 |
462 |
358 |
29 |
|
Downstream |
180,3 |
161,1 |
12 |
491 |
457 |
7 |
|
Gáz Midstream |
16,6 |
17,4 |
-4 |
46 |
49 |
-8 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
77,3 |
122,8 |
-37 |
210 |
349 |
-40 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
13,1 |
1,5 |
776 |
36 |
4 |
755 |
|
Központ és egyéb |
50,2 |
43,0 |
17 |
137 |
122 |
13 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-1,4 |
-1,0 |
46 |
-5 |
-2 |
182 |
|
Értékcsökkenés folytatólagos tevékenységből |
506,4 |
471,7 |
7 |
1.377 |
1.337 |
3 |
|
Értékcsökkenés megszűnő tevékenységből |
0,0 |
0,0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
Értékcsökkenés összesen |
506,4 |
471,7 |
7 |
1.377 |
1.337 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti eredmény |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
231,8 |
238,7 |
-3 |
638 |
667 |
-4 |
|
Downstream |
247,0 |
329,1 |
-25 |
681 |
919 |
-26 |
|
Gáz Midstream |
72,4 |
76,4 |
-5 |
199 |
216 |
-8 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
193,8 |
122,0 |
59 |
532 |
346 |
54 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-33,4 |
11,7 |
n.a. |
-88 |
33 |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
-118,3 |
-116,2 |
2 |
-323 |
-331 |
-3 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-8,5 |
15,9 |
n.a. |
-24 |
49 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből |
584,9 |
677,6 |
-14 |
1.615 |
1.898 |
-15 |
|
Üzleti eredmény megszűnő tevékenységből |
-40,7 |
-2,5 |
n.a. |
-111 |
-8 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény összesen |
544,2 |
675,1 |
-19 |
1.504 |
1.891 |
-20 |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
13 |
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
402,1 |
339,9 |
18 |
1.099 |
953 |
15 |
|
Downstream |
427,4 |
490,2 |
-13 |
1.171 |
1.375 |
-15 |
|
Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-ja(2) |
463,4 |
472,4 |
-2 |
1.267 |
1.328 |
-5 |
|
Gáz Midstream |
89,0 |
93,8 |
-5 |
244 |
265 |
-8 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
271,0 |
244,8 |
11 |
743 |
695 |
7 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-20,3 |
13,2 |
n.a. |
-52 |
37 |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
-68,0 |
-73,2 |
-7 |
-185 |
-209 |
-11 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-9,9 |
15,0 |
n.a. |
-29 |
46 |
n.a. |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(2) (10) |
1.121,7 |
1.098,4 |
2 |
3.073 |
3.093 |
-1 |
|
EBITDA spec. tételek nélkül folytatólagos tevékenység |
1.091,3 |
1.123,7 |
-3 |
2.992 |
3.162 |
-5 |
|
EBITDA spec. tételek nélkül megszűnő tevékenység |
-40,7 |
-2,5 |
n.a. |
-111 |
-8 |
n.a. |
|
EBITDA spec. tételek nélkül összesen |
1.050,6 |
1.121,2 |
-6 |
2.881 |
3.154 |
-9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
250,8 |
216,8 |
16 |
686 |
605 |
13 |
|
Downstream |
247,0 |
329,1 |
-25 |
681 |
919 |
-26 |
|
Gáz Midstream |
72,4 |
76,4 |
-5 |
199 |
216 |
-8 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
193,8 |
183,3 |
6 |
532 |
521 |
2 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
-33,4 |
11,7 |
n.a. |
-88 |
33 |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
-118,3 |
-110,4 |
7 |
-323 |
-315 |
3 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-8,5 |
15,9 |
n.a. |
-24 |
48 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül folytatólagos tevékenységből |
603,8 |
722,8 |
-16 |
1.663 |
2.026 |
-18 |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül megszűnő tevékenységből |
-40,7 |
-2,5 |
n.a. |
-111 |
-8 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény speciális tét. nélkül összesen |
563,1 |
720,3 |
-22 |
1.552 |
2.018 |
-23 |
|
Beruházások és befektetések |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
115,8 |
129,6 |
-11 |
316 |
367 |
-14 |
|
Downstream |
316,0 |
223,0 |
42 |
860 |
634 |
36 |
|
Gáz Midstream |
17,8 |
12,4 |
44 |
47 |
35 |
34 |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
62,8 |
181,3 |
-65 |
169 |
525 |
-68 |
|
Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások |
34,1 |
22,1 |
54 |
93 |
63 |
48 |
|
Központ és egyéb |
85,9 |
53,4 |
61 |
227 |
152 |
50 |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-2,4 |
-3,0 |
-20 |
-7 |
-9 |
-22 |
|
Beruházások és befektetések összesen |
630,0 |
618,7 |
2 |
1.705 |
1.767 |
-3 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
3.1 A 2024-ES ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
2024-ben a MOL 1.121,7 milliárd forintos (3.073 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 2%-kal magasabb, mint az előző évben, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást. A működési cash flow-t 195,6 milliárd forint (540 millió dollár) összegű társasági adó befizetés és a működőtőke 94,1 milliárd forintos (270 millió dolláros) növekedése terhelte; ennek megfelelően a működőtőke változása utáni működési cash flow 820,5 milliárd forintot (2.218 millió dollárt) ért el 2024-ben.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
14 |
Legfőbb pénzügyi eredmények
• Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 2024-ben elérte a 402,1 milliárd forintot (1.099 millió dollárt), ami forintban kifejezve 18%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, mivel a kitermelési volumen nőtt, és a magyarországi bányajáradék kifizetések csökkentek a termelési kvóták teljesülése következményeként.
• A Downstream 2024-ben 463,4 milliárd forint (1,267 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA ért el, ami 2%-kal alacsonyabb az előző évi teljesítménynél. A makrokörnyezet negatívan hatott a finomítás eredményére a 2024-ben jelentősen gyengülő finomítói árréssel, amit részben ellensúlyozott a magasabb értékesítés hatása. Az iparágban folytatódó romló tendencia miatt a petrolkémiai szegmens negatívan járult hozzá a újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-hoz.
• A Fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja 11%-kal nőtt 2024-en, és elérte a 271,0 milliárd forintot (743 millió USD), ami a nem üzemanyag-értékesítések által vezérelt szerves növekedés és a 2023 közepén lezárt szlovéniai akvizíció kombinációjának köszönhető.
• A Gáz Midstream 2024-ben 89,0 milliárd forint (244 millió USD) EBITDA-t ért el, ami 5%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest, a növekvő transzmissziós kereslet és a szabályozott tarifák változásai miatt.
• A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások 2024-től különálló szegmensként kerül kimutatásra, és 20,3 milliárd forint (-52 millió USD) negatív EBITDA-t jelentett a teljes évre vonatkozóan a szegmensen belüli tevékenységek kezdeti szakasza és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) felfutása miatt, ami többletkiadásokat eredményezett.
• A teljes CAPEX-ráfordítás elérte a 630,0 milliárd forintot (1.705 millió dollár), ami 2%-os növekedést jelent az előző évhez képest annak ellenére, hogy 2024-ben kevesebb akvizíció történt, mint 2023-ban. Az organikus CAPEX-et tekintve a 2024-es érték 21%-kal magasabb, 603,5 milliárd forint (1 636 millió USD) volt, mint 2023-ban, ami elsősorban az év során a magasabb fenntartási célú CAPEX-et eredményező nagyleállásoknak köszönhető.
• Az eladósodottság nettó adósság/EBITDA alapon 2024 végére enyhén, 0,74x-re emelkedett az egy évvel korábbi 0,59x-ről, de a menedzsment 1,0x-os előrejelzési küszöbértéke alatt maradt.
Legfőbb működési eredmények
• Az éves olaj- és gáztermelés 2024-ben elérte a 93,8 ezer hordó egyenérték/nap szintet, ami jóval meghaladja a ~90 egyenérték/nap éves iránymutatást (amely 2024 novemberében 92-94 egyenérték/napra módosult). Magyarországon jelentősen nőtt a termelés, Kazahsztánban pedig 2023 decemberében indult a kitermelés, ami jelentősen növelte a Csoport termelését 2024-ben.
• A Fogyasztói Szolgáltatások hálózata 2024 végére 2.330 töltőállomásra csökkent, ami 4%-os csökkenés az előző évhez képest. Folytatódott a nem üzemanyag-koncepció bővítése, a teljes árrés 36,8%-át 2024-ben a nem üzemanyag termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó árrés adja, ami 2,5 százalékpontos növekedést jelent.
• A Downstream üzletágban jelentősen nőttek az organikus beruházások, mivel az év során számos élettartam-hosszabbítási projekt fejeződött be, és 2024 tavaszán a poliol-komplexumot is felavatásra került.
• A MOL folytatja a zöld átállást:
o 66 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű került megvásárlásra Közép-Magyarországon, amely hozzájárul a megújuló energiaforrások növekvő részarányához a MOL energiamixében.
o Szeptemberben megkezdődött a termelés a 10 MW-os elektrolízisegységben Százhalombattán, amely várhatóan 1.600 tonna zöld hidrogént használ majd fel a Duna-finomítóban.
o Megkezdődött a magyarországi 40 ktpa kapacitású kémiai újrahasznosító egység tervezési fázisa.
• A kiemelt pénzügyi és üzleti adatok és historikus pénzügyi kimutatások elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
15 |
A MOL-csoport az iparág egyik első szereplője volt, amely szembenézett a változó környezettel, és nyilvánosságra hozta a tervét a leginkább megfelelő megoldásról. A 2016-ban közzétett 2030-as stratégia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek kielégítésére irányuló kiegyensúlyozott átmenetre összpontosított, ugyanakkor foglalkozott azzal is, hogy a hagyományos fosszilis alapú gazdaság hogyan tud alkalmazkodni, és milyen szerepet játszhat a MOL-csoport ebben a változásban. Ez az irány már kétszer is megerősítésre került, először 2021-ben, majd legutóbb 2024 márciusában a „Shape Tomorrow” stratégiában.
„Shape Tomorrow” stratégia
A COVID-19 világjárvány és az azóta bekövetkezett geopolitikai válságok tanulságait levonva a vállalat világosabb, 2030-ig tartó átmenetet vázolt fel, amelynek végső célja a nettó klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt az átmenetet a közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok viszonylag erőteljes bővülése, valamint a MOL azon törekvése támasztja alá, hogy fenntartsa vagy bővítse jelenlétét az alapvető nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacokon, ami elegendő pénzügyi és időhorizontot biztosít ahhoz, hogy megkezdje ambiciózus átállási programját.
Az átállás terén a MOL aktualizált stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki, és a Scope 1 és 2 kibocsátások abszolút értékének 25%-os csökkentését tűzte ki célul 2030-ra 2019-hez képest. A Scope 3 körbe tartozó kibocsátások tekintetében a MOL elismeri, hogy a fejlődés nagy része a fosszilis tüzelőanyagok iránti regionális kereslet alakulására épül, és így kevésbé áll a vállalat ellenőrzése alatt, mint az első két hatókörbe tartozó kibocsátások. Ennek ellenére a 3. hatókörbe tartozó kibocsátások abszolút értékének 5%-os csökkentését tűzték ki célul 2030-ra.
A MOL azt is elismeri, hogy a zöld átmenet tőkeigényes lesz, és a MOL-nak nem csupán a hagyományos olaj- és gázipari szakterületeket kell meghaladnia, hanem a tőkeallokációt is új alapokra kell helyeznie. Ezért 2025-2030 között a MOL CAPEX költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fogja fordítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a MOL továbbra is konzervatív marad a megtérülési küszöbértékek tekintetében és úgy általában a CAPEX költségvetésével kapcsolatban is, és arra számít, hogy az organikus beruházások 2025-2030-ban reálértéken átlagosan 1,9 milliárd dollárt tesznek ki, ami egy kicsivel magasabb, mint a 2018-2023-közötti 1,8 milliárd dolláros átlag. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy stabil mérleget tartson fenn, és elegendő forrást különítsen el az esetleges akvizíciók és a versenyképes részvényesi javadalmazás finanszírozására.
A szegmensek hozzájárulása a stratégiához
Mivel a MOL Downstream szegmensét érinti a legtöbb átállással kapcsolatos kihívás, a legösszetettebb és legmesszebb menő projektek már több mint egy évtizede folyamatban vannak. A petrolkémia irányába történő elmozduláson túl a körforgás, a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén és a biogáz is a fókuszterületek közé tartoznak. Emellett a villamosítás és a megújuló energia felé való elmozdulás is fontos pillére a stratégiának. Az ilyen mélyreható átalakulás folytatása mellett azonban a MOL továbbra is elkötelezett a kőolaj ellátási útvonalak diverzifikálása és az energiabiztonság erősítése mellett.
A MOL 2023-ban, a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszió üzemeltetésének megkezdésekor hozta létre a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások operációjának kereteit. Jelentős lépés volt a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, amely 2024 folyamán sikeresen felfutott, és jelenleg naponta több mint 6 millió visszavitt műanyag vagy üveg csomagolást kezel. 2030-ra a MOL hulladékgazdálkodási részlege 1,5 millió tonna hulladékalapú alapanyagot kíván szállítani a magyar iparnak, beleértve a saját Downstream tevékenységét is.
A MOL 2023. évi belépése a hulladékgazdálkodási üzletágba nem kevesebbet céloz, mint a magyarországi hulladékgyűjtés és -hasznosítás átalakítását, valamint az uniós irányelvekhez igazodva a körforgásos gazdaság koncepciójának támogatását. A MOL 2023-ban már nagy lépést tett e célok elérése felé a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésének előkészítésével, amely 2024-től két hullámban indul. A MOL hulladékgazdálkodási ága 2030-ra 1,5 millió tonna hulladékalapú alapanyagot kíván biztosítani a magyar ipar számára, ezen belül a MOL downstream üzletága számára is.
A MOL fogyasztói szolgáltatások szegmense folytatja fejlődését digitális kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A hangsúlyt a többcélú töltőállomások fejlesztésére, az ügyfélközpontú működés fokozására és a mobilitási megoldások regionális vezetőjévé válásra helyezi. Miután a szegmens már 2023-ban majdnem elérte a 2025-re kitűzött 700 millió dolláros EBITDA-célt, új ambíciót tűzött ki: 2030-ra 1 milliárd dolláros EBITDA elérését.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
16 |
Az Upstream szegmens továbbra is kulcsfontosságú pénztermelője a MOL-csoportnak, mivel a várható napi átlagos termelés meghaladja a 90 000 hordó olajegyenértéket (boe), a közvetlen termelési költségek pedig 2025 és 2030 között 6-8 USD/boe értékűek lesznek. A közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a termelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL prioritásként kezeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, beleértve a geotermikus energiát, a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS). Nemzetközi portfóliójában a MOL folytatja az aktív portfóliókezelést, a döntéseket a megtérülési mutatók és a piacra jutási idő szempontjai vezérlik. E stratégiai kezdeményezések révén a MOL-csoport megerősíti vezető szerepét az energetikai átmenetben, miközben biztosítja a pénzügyi rugalmasságot és a hosszú távú növekedést.
3.2.1 Szcenárió alapú elemzés
A 2024 márciusában megjelent Shape Tomorrow stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.
A MOL-csoport egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
17 |
3.3 UPSTREAM
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
|
EBITDA |
402,1 |
365,5 |
10 |
|
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
402,1 |
339,9 |
18 |
|
|
Üzleti eredmény |
231,8 |
238,7 |
-3 |
|
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
250,8 |
216,8 |
16 |
|
|
Beruházások és befektetések (organikus) |
113,2 |
129,2 |
-12 |
|
|
amiből kutatási CAPEX |
17,0 |
11,5 |
48 |
|
|
|
|
|||
|
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
|
Kőolajtermelés |
39,8 |
38,1 |
4 |
|
|
Magyarország |
11,5 |
10,0 |
15 |
|
|
Horvátország |
9,3 |
9,7 |
-4 |
|
|
Irak Kurdisztáni Régiója |
4,0 |
2,2 |
82 |
|
|
Pakisztán |
0,5 |
0,5 |
0 |
|
|
Azerbajdzsán |
12,7 |
13,9 |
-9 |
|
|
Egyéb Nemzetközi |
1,7 |
1,9 |
-11 |
|
|
Földgáztermelés |
37,0 |
37,7 |
-2 |
|
|
Magyarország |
21,6 |
21,3 |
1 |
|
|
Horvátország |
11,3 |
11,9 |
-5 |
|
|
amiből off-shore |
2,8 |
3,4 |
-18 |
|
|
Pakisztán |
3,9 |
4,5 |
-13 |
|
|
Egyéb Nemzetközi |
0,2 |
0,1 |
100 |
|
|
Kondenzátum(5) |
4,2 |
4,5 |
-7 |
|
|
Magyarország |
2,7 |
2,7 |
0 |
|
|
Horvátország |
0,7 |
0,8 |
-13 |
|
|
Pakisztán |
0,8 |
1,0 |
-20 |
|
|
Teljeskörűen konszolidált vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése |
81,0 |
80,4 |
1 |
|
|
Oroszország (Baitex) |
3,5 |
3,8 |
-8 |
|
|
Kazahsztán |
2,7 |
0,0 |
n,a, |
|
|
Magyarország |
0,4 |
0,0 |
n,a, |
|
|
Irak Kurdisztáni Régiója (Pearl Petroleum) |
6,3 |
6,2 |
2 |
|
|
Társult és közös vezetésű vállalatok átlagos napi szénhidrogén-termelése |
12,9 |
10,0 |
29 |
|
|
Csoportszintű átlagos napi szénhidrogén termelés |
93,8 |
90,4 |
4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Főbb külső makró tényezők |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
|
Brent (USD/bbl) |
80,8 |
82,6 |
-2 |
|
|
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH) |
63,7 |
75,6 |
-16 |
|
|
|
|
|||
|
Realizált szénhidrogén árak |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
|
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) |
71,6 |
76,8 |
-7 |
|
|
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe) |
51,4 |
61,2 |
-16 |
|
|
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) |
63,2 |
70,1 |
-10 |
|
|
|
|
|||
|
Fajlagos költség |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
|
Teljeskörűen konszolidált vállalatok szénhidrogén-termelésének fajlagos költsége (USD/boe) |
6,7 |
6,6 |
2 |
|
|
Társult és közös vezetésű vállaltok szénhidrogén termelésének fajlagos költsége (USD/boe) |
3,5 |
2,3 |
52 |
|
|
Csoportszintű szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe) |
6,2 |
6,0 |
3 |
|
|
Beruházások |
|
|
|
|
|
|
||
|
2024.év |
Magyar-ország |
Horvát-ország |
Kurdisztán |
Pakisztán |
Azerbajdzsán |
Egyéb |
Összesen 2024. év |
Összesen 2023. év |
|
(HUF, Mrd) |
||||||||
|
Kutatás |
9,2 |
5,2 |
0,0 |
0,7 |
1,9 |
0,0 |
17,0 |
11,5 |
|
Fejlesztés |
14,2 |
14,2 |
0,0 |
1,4 |
42,0 |
3,9 |
75,6 |
94,8 |
|
Egyéb |
6,3 |
11,1 |
1,6 |
0,3 |
1,4 |
0,0 |
20,6 |
22,9 |
|
Akvizíció |
0,0 |
2,5 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
2,5 |
0,4 |
|
Összesen |
29,6 |
33,0 |
1,5 |
2,3 |
45,3 |
3,9 |
115,8 |
|
|
2023. év |
34,5 |
32,9 |
6,4 |
(0,5) |
50,6 |
5,7 |
|
129,6 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
18 |
3.3.1 A 2024-es év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
A csoportszintű szénhidrogén-termelés (társult és közös vezetésű vállalatokkal együtt) 4%-kal növekedett az előző évhez képest, ami átlagosan napi 93,8 ezer hordó egyenértéket jelent. A magasabb termelési volument elsősorban az újonnan fúrt magyarországi és kazahsztáni kutak biztosították, melyek 2024-ben lettek termelésbe vonva, illetve a kurdisztáni megnövekedett belföldi kereslet. Ezen pozitív tényezőket részben ellensúlyozta a természetes termeléscsökkenés Horvátországban, valamint a pakisztáni termeléscsökkenés a csővezeték üzemeltető által generált rendszerkorlátozása miatt.
A 2024. évi csoportszintű közvetlen termelési egységköltség (értékcsökkenés nélkül, de a társult és közös vezetésű vállalatokkal együtt) 3%-kal, 6,2 dollár/hordó szintre nőtt az inflációs nyomás és a megnövekedett energia árak hatására.
2024-ben az Upstream üzletág teljes körűen konszolidált vállalatainak organikus beruházásai 113,2 milliárd forintot értek el, amely 12%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Az alacsonyabb érték főként az azerbajdzsáni ACE projekt alacsonyabb kiadásának, a 2023-ban bevezetett exportkorlátozás következtében Kurdisztánban felfüggesztett beruházásoknak és az alacsonyabb magyarországi beruházásoknak köszönhető. Az organikus beruházások több mint 90%-a a közép-kelet-európai régióba, valamint Azerbajdzsánba, többnyire mezőfejlesztési projektekre irányult.
2024-ben az Upstream üzletág a MOL-csoport készpénztermelő képességében továbbra is kulcsfontosságú szerepet töltött be, csoportszinten 288,9 milliárd forint (792 millió amerikai dollár) szabad cash flow-t termelve.
Változások az Upstream szabályozói környezetében
Közép-Kelet Európa: 2024-ben hatályba lépett a „nulla nettó kibocsátási célt” szolgáló iparról szóló jogszabály. A jogszabály a CO2 tárolási szolgáltatások Uniós piacának létrehozását célozza 2030-ra. A jogszabály Uniós szintű célt tűz ki, és legalább évi 50 millió tonnányi CO2 tárolási kapacitást ír elő, melynek értelmében kötelezi az EU-n belül a kutatási és termelési tevékenységet végző olaj-és gázipari vállalatokat ezen tárolókapacitás létrehozására. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály egy Európai Uniós jogszabály, mely közvetlenül hatályos Magyarországon és Horvátországban, és hatályos a MOL Csoportra is.
2024 augusztusában hatályba lépett a metán kibocsátásról szóló 2024/1787 EU jogszabály. A rendelet hatálya kiterjed a metángázok lehetséges szivárgásának nyomon követésére észlelésére és javítására, valamint a metánkibocsátás és fáklyázás csökkentésére az EU-n belül.
Magyarország: A 2023-ban bevezetett bányajáradék 2024-ben is érvényben maradt. 2023. április 1-jétől a piaci áron értékesített gáz bányajáradéka 88%-ról 42%-ra csökkent Magyarországon, mindazonáltal a 2023. évre egy további bevétel-alapú adót vezettek be, amely a MOL Nyrt. 2022-es bevételének 2,8%-a, ezt a 2024. évre is kiterjesztették csökkentett, 1%-os rátával. Az energiaszolgáltatók jövedelmi adója 31%-ról 41%-ra növekedett 2023-ban, 2024-re is hatályos formában. A 2023. szeptember 1-től érvényes rendszer csökkentett bányajáradékot engedélyez, amennyiben a 2022-es termelési szintet fenntartják a vállalatok. A MOL Nyrt. élt ezzel a lehetőséggel és szerződést kötött a magyar állammal, amely alapján szeptembertől jelentősen csökkent a befizetett bányajáradék összege.
A 2024-es év működési eredményeinek összefoglalója
Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási program 3 kút sikeres lefúrásával és tesztelésével, ezek közül 2 kúton megkezdődött a termelés. A 2022-es találatot követően a Vecsés-1 és Vecsés-3 kutak fúrásával megkezdődött a lehatárolási program Vecsésen, amelyeken már megkezdődött a termelés, míg az Uszi-1 kút száraznak bizonyult, lezárása és felhagyása megtörtént. Befejeződött a 3D szeizmikus adatok gyűjtése Pécelen és Pölöskén. 2024 szeptemberében új kutatási koncessziós pályázat került kihirdetésre (8 területre vonatkozóan) továbbá két geotermikus licenszt nyert el a cég (Százhalombattánál és Kálócfán).
Horvátországban folytatódtak a fúrási munkálatok a Drava-03 blokkban. Szeptemberben lefúrásra került az Obradovic-5 kút, majd a decemberi tesztek megerősítették a jelentős földgáz találatot. Az új 3D szeizmikus Virovitica 3D (186 négyzetkilométer) sikeresen megszerzésre került, amely lefedi a közeli Veliki Rastovac-1 találatot és biztosítja a portfólió javulását a második kutatási fázisban végzett fúráshoz. 2024 márciusában a sikeres felvásárlást követően, a MOL Upstream egy nem-operált blokkal bővítette a portfolióját a Sava-07 kutatási területen, ahol a Vermilion az operátor. Az együttműködés több sikeres fúrást eredményezett 2024-ben. A négy lefúrt kútból három kút (Zbjegovača-1 East, Međurić-1 East and Gojlo-1 South) esetében volt sikeres találat, míg a negyedik kút (Piljenice-1) esetében a tesztelés folyamatban van. A megigényelt felhagyási kérvényt elfogadta a Kormány a Dráva-02 és részben a Sjeverozapadna Hrvatska-01 (kivéve Severovci és Jankovac felfedezési területeit) területen. A Leščan és a Međimurje-5 geotermikus kutatási blokkon 3D szeizmikus felvételek készültek nagyságrendileg 150 négyzetkilométeren. Megtörtént a Leščan geotermikus kút fúrásának előkészítési munkálatai, a fúrás megkezdése 2025 elején várható.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
19 |
Romániában az EX-1 blokkban a 3D szeizmikus mérés megtörtént, míg az EX-5 blokk esetében zajlik a mérés engedélyeztetése.
A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika régióban a kutatási tevékenység folytatódott Pakisztánban és Egyiptomban. Pakisztánban az operált TAL blokkban sikeres gáztalálatot követően befejeződött a Razgir-1 kutatófúrása. A 3D szeizmikus adatok feldolgozása folyamatban van Bilitang, Sarozai, Tolanj West és Kot South területeken. Egy évvel meghosszabbításra került a Margala kutatási engedély, a TAL licensz meghosszabbítására irányuló kérelmet benyújtották, míg a DG Khan licensz meghosszabbításról lemondtak. Egyiptomban az East Bir El Nus (WD-08 blokk) kutatási licensz keretében 200 négyzetkilométeren 3D, míg 180 négyzetkilométeren 2D szeizmikus mérés került elvégzésre, mely adatok jelenleg feldolgozás alatt vannak. Azerbajdzsánban az NAG projekt keretén belül folyamatban van a West Chirag J34 fúrása, az első szakasz befejezése 2025 márciusára, míg a teljes fúrás befejezését 2025 decemberére tervezik.
Mezőfejlesztés és Termelés
2024-ben a Termelés Optimalizálás Program (PO) folytatódott Magyarországon, Horvátországban és Oroszországban, amely 128 kútmunkálat elvégzésével összesen napi 2,7 ezer hordó egyenérték többlettermelést eredményezett éves szinten.
Magyarországon Forráskút-13 fúrásával és bekötésével, valamint Endrőd-É-21, Vízvár-S-2 Álm-É-4 és Görgeteg-Babócsa F8 kutak bekötésével folytatódott a mezőfejlesztési program. Az összes kút termelésben van. Elfogadásra került a Bike gázbefecskendezési tervezet második fázisa (Körösújfalu mezőnél), a részletes tervek megérkeztek. A vecsési gyűjtőállomás projektje folyamatban van. Folytatódott a Termelés Optimalizálás Program, amely 40 kútmunkálat elvégzésével összesen napi 1,5 ezer hordó egyenérték többlettermelést eredményezett éves szinten. Az Állam felé vállalt termelési kötelezettségeknek eleget tett a MOL 2024-ben. A MOL adásvételi szerződést írt alá az O&GD kelet-magyarországi gázüzemére, a hozzá kapcsolódó kutakra és bányászati területre.
Horvátországban a Termelés Optimalizálás Program keretén belül összesen 64 kútmunkálatot végeztek el 2024-ben, ami napi 0,5 ezer hordó egyenérték többlettermelést eredményezett éves szinten. Ez magába foglalja az offshore savazási kútmunkálatokat, amelyek csupán részeredményekkel és jelentéktelen hozzájárulással zárultak. 2024-ben kiterjedt szeizmikus kampány került kivitelezésre 4 szárazföldi poligonon keresztül körülbelül 250 négyzetkilométeren, mely várhatóan 2025 első negyedéveben fog befejeződni. Az INA-MOL határokon átívelő Zalata-Dravica Készletek Kidolgozási és Termelési szerződés projektje kiírásra került az illetékes horvát minisztérium által, a tulajdonviszonyok rendezése folyamatban van. Az EOR projekt CO2 besajtolással folytatódott az Ivanić és Žutica mezőkön. 2024-ben több energiahatékonyságot javító projekt került megvalósításra: új gőzturbinát telepítettek a Molve-nél, hogy csökkenjen a megvásárolt energia mennyisége és a CO2 kibocsátás (kezdés 2025 januárjában).
A FÁK régióban, a fúrási program felfüggesztésre került Oroszországban, azonban a mezőfejlesztési program folytatódott 24 kútmunkálattal, amely összesen átlagosan napi 30 hordó egyenérték többlettermelést eredményezett éves szinten az egyes kutakon. Kazahsztánban a Rozhkovskoye mezőn négy további kút kezdte meg a termelést (U-10, U-12, U-23, U-26) 2024-ben. Azerbajdzsánban összesen 19 kutat fúrtak 2024-ben, amelyekből 14 termelő, 3 vízbesajtoló, 1 gázbesajtoló és 1 mélygáz-lehatároló. Három Azeri Central East (ACE) kút került lefúrásra és termelésbe helyezésbe, míg a negyedik kút fúrása (gázbesajtoló) jelenleg is zajlik és várhatóan februárban fog befejeződni.
Pakisztánban sikerült biztosítani a mezőfejlesztési és termelési licenszek meghosszabbítását, a Makori Deep esetében 2032-ig, míg a Mamikhel Shout esetében 2027-ig. A Tolanj licensz meghosszabbításáról szóló kérvény benyújtásra került a hatóságokhoz. A Razgir-1 WHSF & FL (Wellhead surface facilities and flow line) projekt folyamatban van. A Makori East másodlagos kompressziós projekt részletes tervezése a végéhez közeledik, a kompresszor szállítása folyamatban van. 9 termelés optimalizálási munkával napi nettó 0,5 ezer hordó egyenérték termelés növekedést mutatott a termelési teszt (amely a körülmények hatására nem került realizálásra).
Irak kurdisztáni régiójában a termelés/értékesítés csak a belföldi piacon zajlott az Irak-Törökország csővezeték lezárása miatt, valamint a továbbra is hatályban lévő export korlátozások miatt. A januári és áprilisi dróntámadás miatt időszakosan leállt a termelés és késett a Khor Mor gázüzemének bővítési projektje. Az Enerflex EPC szerződést felmondta az operátor, és a Pearl Petroleum vette át a közvetlen irányítást.
Egyiptomban folytatódtak a mezőfejlesztési munkálatok. A North Bahariya koncessziós területen összesen 4 kutat, a Ras Qattara koncesszió 1 mezőfejlesztési kutat fúrtak és állítottak termelésbe. A 2023-ban fúrt kút a Ras Qattara területen tesztelése befejeződött és termelésbe állították. Ezen kívül 9-9 kútmunkálatot végeztek a Ras Qattara és West Abu Gharadig koncesszión a termelés fenntartása érdekében.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
20 |
3.4 DOWNSTREAM
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
427,4 |
490,2 |
-13 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
427,4 |
490,2 |
-13 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
463,4 |
472,4 |
-2 |
|
ebből Petrolkémia(1) (2) |
-32,9 |
-55,2 |
-40 |
|
Üzleti eredmény |
247,0 |
329,1 |
-25 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
247,0 |
329,1 |
-25 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
283,1 |
311,3 |
-9 |
|
Beruházások és befektetések (organikus) |
316,0 |
218,3 |
45 |
|
ebből transzformációs |
56,5 |
68,7 |
-18 |
|
|
|
|
|
|
MOL-csoport az INA nélkül |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
440,6 |
493,5 |
-11 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15) |
451,5 |
477,3 |
-5 |
|
Ebből Petrolkémia üzleti újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja(1) (2) |
-32,9 |
-55,2 |
-40 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
287,8 |
356,3 |
-19 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2) |
298,7 |
340,1 |
-12 |
|
|
|
|
|
|
INA-csoport |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
-13,3 |
-3,2 |
316 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) (15) |
2,2 |
-4,9 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
-40,7 |
-27,1 |
50 |
|
Újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredménye(1) (2) |
-25,3 |
-28,8 |
-12 |
|
Finomítói árrések |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Csoportszintű finomítói árrés (USD/bbl) |
6,1 |
9,0 |
-32 |
|
Komplex finomítói árrés (MOL+Slovnaft) (USD/bbl) |
6,4 |
9,4 |
-32 |
|
Csoportszintű változó petrolkémiai árrés (EUR/t) |
206 |
144 |
44 |
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés országonként (kt) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
4.811 |
4.975 |
-3 |
|
Szlovákia |
1.939 |
2.149 |
-10 |
|
Horvátország |
2.558 |
2.454 |
4 |
|
Olaszország |
1.510 |
1.384 |
9 |
|
Egyéb piacok |
8.888 |
7.996 |
11 |
|
Összesen |
19.705 |
18.959 |
4 |
|
|
|||
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítés termékenként (kt) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Kőolajtermékek |
18.602 |
17.759 |
5 |
|
Motorbenzin |
3.802 |
3.495 |
9 |
|
Gázolaj |
11.181 |
10.677 |
5 |
|
Fűtőolaj |
237 |
289 |
-18 |
|
Bitumen |
569 |
566 |
1 |
|
Petrolkémiai termékértékesítés |
1.102 |
1.200 |
-8 |
|
Olefin termékek |
178 |
157 |
13 |
|
Polimer termékek |
848 |
978 |
-13 |
|
Butadién termékek |
76 |
65 |
17 |
|
Teljes kőolaj- és petrolkémiai termék értékesítés |
19.705 |
18.959 |
4 |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
21 |
|
Beruházások és befektetések (Mrd Ft) |
2024. év |
2023. év |
Vált. év/év % |
Fő projektek 2024. évben |
|
Feldolgozás és Kereskedelem beruházások és befektetések |
196.5 |
130.3 |
51 |
INA: Rijeka Finomító fejlesztési projekt, Metatézis Projekt (Olefin Konverziós Üzem); SN: Időszakos karbantartás |
|
Vegyipar beruházások és befektetések |
119.6 |
85.0 |
41 |
MPC: Metatézis Projekt (Olefin Konverzációs Üzem), Poliol Projekt; SPC: PP3 üzem kapacitás bővítés |
|
Energia és egyéb |
0.0 |
3.1 |
n.a. |
|
|
Összesen |
316.0 |
218.3 |
45 |
|
|
|
|
|
|
|
|
A régiós motor üzemanyag kereslet változása |
Teljes piac |
MOL-csoport értékesítés |
||||
|
2024. év / 2023. év (%) |
Benzin |
Dízel |
Motor |
Benzin |
Dízel |
Motor |
|
Magyarország |
1 |
- 2 |
- 1 |
- 2 |
- 7 |
- 6 |
|
Szlovákia |
5 |
2 |
3 |
- 1 |
- 5 |
- 4 |
|
Horvátország |
5 |
1 |
2 |
8 |
4 |
5 |
|
Egyéb |
3 |
0 |
1 |
26 |
15 |
17 |
|
KKE 10 ország |
3 |
0 |
1 |
8 |
3 |
5 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: A MOL-csoport finomítóinak kőolaj-feldolgozási és termelési adatai kilotonnában (Dunai-, Pozsonyi finomító, INA finomítók), Külső kőolajtermék értékesítési adatok (kt), Kőolaj termék értékesítési adatok (kt), Petrolkémiai termelés (kt), Petrolkémiai értékesítés (kt).
3.4.1 A 2024-ES ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A Downstream üzletág 2024-ben 463,4 milliárd forint (1.267 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült “tiszta” EBITDA-t ért el, amely 2%-kal marad el az előző évi teljesítménytől. 2024-ben a makrogazdasági környezet negatívan hatott a finomítói szegmens eredményeire, mely a finomítói árrés nagy mértékű gyengülésében is megnyilvánult. Ezt a hatást a magasabb értékesítési eredmény képes volt részben ellensúlyozni. A petrolkémia szegmens negatívan járult hozzá a „tiszta” EBITDA-hoz, az iparágat továbbra is jellemző visszaesés következtében.
2024-ben az adózási környezet javult, a különadók enyhültek, azonban továbbra is jelentősen gyengítik a Downstream teljesítményét . A 2022-es értékesítésből származó nettó árbevételen alapuló, 2023-ban bevezetett jövedelemadó egy alacsonyabb (1%-os) adókulccsal és januári hatályba lépéssel került kiterjesztésre a 2024. évre. Ezen felül, immáron a második éve, hogy a MOL Nyrt.-re és MPK-ra 36EUR/tCO2 arányú szén-dioxid kibocsátási adót vetettek ki. Az Ural-Brent árkülönbözet folyamatosan szűkülő trendje folytatódott, viszont a Brent-Ural árkülönbözetre kivetett adó alapja 2024 augusztus 1-től 7,5 USD/hordó szintről 5 USD/hordó szintre módosult.
Az alacsonyabb üzemanyag crack spread és a szűkülő Urals-Brent árkülönbözet hatására, a finomítói árrés átlaga 6,1 USD/hordó árszint körül mozgott 2024-ben, amely 32%-os csökkenést jelent a 2023-as időszakhoz képest. Ezt ellensúlyozta a magasabb feldolgozott mennyiség és a megnövekedett értékesítés. 2024-ben Magyarországon az értékesítés és a kereslet is csökkent. Magyarországhoz hasonlóan, Szlovákiában is csökkent az értékesítés a 2023-as bázis időszakhoz képest, még a magasabb kereslet ellenére is. 2024-ben Horvátországban és más országokban is élénkült a kereslet, mely az értékesítés jelentős mértékű növekedését eredményezte. Az ingatag külső környezet és a nem várt események ellenére, a MOL-csoport egész évben garantálta az ellátásbiztonságot hazai piacain.
A MOL-csoport integrált petrolkémiai árrése átlagosan 206 EUR/t volt, amely éves szinten 44%-os növekedést jelent, köszönhetően a polimer-monomer árkülönbözetnek és az első félévi alacsonyabb energiaáraknak. Ennek ellenére, az alacsony kereslet és a leállások következtében, a petrolkémiai ágazat negatív hatással bírt a Downstream üzletág teljesítményére. Az üzletágban végrehajtott organikus beruházások értéke elérte a 316 milliárd forintot, amely a 2023. éves eredménnyel összehasonlítva 45%-os emelkedést jelent. A beruházások összegének 60%-a a finomítás és marketing üzletág projektjeiben került felhasználásra. Jelentős erőfeszítéseket tettünk, hogy megfeleljünk az EU által támasztott szankciós elvárásoknak és szabályozásoknak, így a kőolaj diverzifikációs program a beruházási döntéseink meghozatalánál is fontos szerepet kap.
A folyamatban lévő transzformációs projektek közül a Poliol Projekt üzembe helyezési fázisa 2024-ben, a terveknek megfelelően sikeresen lezárult. A kedvezőtlen külső hatások, mint például a munkaerőhiány és az építkezési alapanyagok árának növekedése ellenére a rijekai finomító korszerűsítése (RRUP) elérte a 92,2%-os készültségi szintet.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
22 |
3.4.2 A 2024-ES ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A külső környezet változásaihoz való hatékony alkalmazkodás érdekében, beleértve az orosz-ukrán háborút, az ambiciózusabb klímacélokat, az EU új jogszabályi keretrendszerét és a vásárlók preferenciáiban bekövetkezett változásokat, a MOL-csoport módosította hosszútávú Shape Tomorrow Stratégiáját. A stratégia elsődleges célja, hogy hatékonyabbá, fenntarthatóbba, és petrolkémia fókuszálttá és versenyképessé tegye a MOL-csoportot, úgy, hogy a 2050-re kitűzött a szén-dioxid-semlegességi célját is elérje. Az új stratégia alapján a Downstream üzletág a kőolaj diverzifikációs programra, a CO2 kibocsátás csökkentésére, a fenntartható vegyipar felé történő transzformációra, a körkörös gazdaságra, a megújuló üzemanyagokra és a zöld hidrogénre fog összpontosítani. 2024-ben az elsődleges célunk volt, hogy garantáljuk a stabil és hatékony ellátásbiztonságot főbb piacainkon és mellette megfeleljünk az EU szankciós elvárásainak. 2022-ben elindítottuk a kőolaj diverzifikációra vonatkozó programunkat, mely 2024-ben tovább folytatódott és mind a Dunai Finomítóban, mind a Slovnaft finomítójában és a Logisztika területén is a tervezettek mentén halad. 2024-ben is teljes mértékben megfeleltünk a szankciós elvárásoknak, az alternatív kőolaj feldolgozásának aránya a Slovnaft finomítójában és a Dunai Finomítóban is tovább emelkedett.
A 2024-es év során a MOL-ban és a Slovnaft-ban a nyersolaj diverzifikációs program részeként, 7 új nyers kőolaj típus és azok különböző keverékeinek feldolgozása meghaladta az 1140 kilotonnát.
A teljes nyersanyag finomítás elérte a 13,4 millió tonnát, amely a 2023-as szinttől 0,4 millió tonnával marad el. A Termelés operatív rendelkezésre állása mérsékelt volt mind a finomítás (91,6%), mind a petrolkémia (85,2%) esetében mindkét területen kevéssel a célzott szint alatt van. Annak érdekében, hogy javítsuk az üzemek rendelkezésre állását, folytatni fogjuk a Life Time Assessment/ Life Time Extension (LTA/LTE) projekteket a petrolkémiai területén, és alkalmazni fogjuk a finomítás területén is. Az energiafelhasználás 2020 óta 0,5-0,6%-al csökkent évente, melyre a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fektetni. Együttműködésünk a Veszprémi Pannónia Egyetemmel tovább erősödött 2024-ben, közös erőfeszítéseket tettünk a hulladékalapú polimerek gyártásának, a különböző vegyipari újrahasznosítási módszerek kidolgozásának, valamint a bio és szintetikus üzemanyagok elemzésének a területein.
2024-ben a Downstream kutatás-fejlesztés három fő termékterületen folytatta tevékenységeit és projektjeit: ezek a poliol, a poliolefinek, és a finomítás. A Poliol K+F csapatának a termékrecepteket és -típusokat érintő sikeres fejlesztése megalapozta a gyártás közelgő elindítását. Bővítettük a poliuretán alkalmazásfejlesztési know-how-t, hogy biztosítsuk a szükséges támogatást a MOL-csoport jövőbeli poliol-ügyfelei számára. A poliol K+F csapata aktív kapcsolatot tart fent a potenciális ügyfelekkel, hogy előkészítse a piacra lépés feltételeit. A poliol területen a kollégák a fenntarthatóság jegyében az újrahasznosítás lehetőségeit is vizsgálják . A poliolefinek esetében a portfólió még fenntarthatóbbá való alakítása állt a középpontban. Az aktív portfólió-menedzsment lehetővé tette az együttműködési keretrendszernek a vegyipari termékek teljes termékvonalát átfogó kibővítését, ideértve a hulladékkezelési tevékenységeket is. A fő irányvonallal párhuzamosan zajlik a specifikált, alacsony mennyiségű és szigorú minőségi előírásoknak megfelelő alapanyagok, vagyis a „magas-teljesítményű” polimerek fejlesztése, melyek specifikus, niche-alkalmazásokat szolgálnak ki. Sikeresen megvalósult számos, az alacsony karbon-intenzitású üzemanyagok iránti várható kereslet kielégítése és az alapanyag-portfólió diverzifikálása, valamint a körforgásos gazdaságra történő átállás gyorsítása érdekében indított kisméretű, együttfeldolgozásra irányuló laboratóriumi reaktorkísérlet. A sikeres laborkísérletek után, egységléptékű próbaüzemre léptünk tovább. A nem-kőolaj alapú középdesztillátumok előállítási arányának növelése érdekében kiemelt érdeklődés irányult a hulladékalapú frakciókra, valamint a szintén hulladékalapú és az ún. fejlett bio-alapanyagokra. Tovább folytattuk együttműködésünket nemzetközi partnereinkkel a gumibitumen-gyártás területén és sikeresen megvalósítottuk a nehéz fűtőolajok nem-üzemanyag termékké történő átalakítására irányuló projektünket.
A Logisztika területén a figyelem a vásárlók elégedettségére irányult, melyet versenyképes szolgáltatások biztosításával, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodással és az elkötelezett alkalmazottak által vezetett fentartható működésre való átállással kívántunk elérni.
A 2024-es év kihívásainak ellenére a Logisztika számos területen sikereket ért el. Az elosztási hálózat optimalizálásának tagjaként az új kamionfeltöltő állomást nyitottunk meg újra Stožok-ban. Továbbá, a Bottomline software bevezetésével folytattuk digitalizációs céljaink elérését amely egységesíti a MOL, a Slovnaft és az INA közötti a másodlagos szárazföldi szállítást. Az első mérföldkő a software magyarországi bevezetése volt, melyet követett a Slovnaft-ba és INA-ba való kiterjesztés előkészítése. Pozsony és Kľačany után, kiterjesztettük a távolirányítás alatt működő kamionfeltöltő állomásokat Horný Hričov-ba és Stožok-ba is.
A befektetéseket tekintve, zöld utat kaptunk a dízel és nafta összekötő vezeték megépítésére, amely a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat fogja összekötni a nagyobb hatékonyság elérésére érdekében. Vezetékes szállítás is előtérbe került, amikor bemutattuk a Pozsony és Klacany közötti prémium üzemanyagnak költségmegtakarítást eredményező vezetékes szállítását. A fentarthatóság is egy fő szempont a Logisztikában, az új INA flottával és a csökkenő üzemanyag fogyasztással az üvegház-hatású gázok kibocsátását is csökkenteni tudjuk.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
23 |
Az Értéklánc Menedzsment biztosítja a MOL-csoport Downstream üzletágának a működési keretét és meghatározza hosszú távú fejlődési pályáját. A kulcsfontosságú működési területei magukba foglalják a Downstream stratégiájának és az optimalizációs keretrendszernek a rövid és hosszútávon történő kijelölését, mindeközben vezetői támogatási, valamint alapanyag-beszerzési és -kereskedelmi, kockázatkezelési, ütemezési és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat is ellát. 2024-ben a terület a változó külső környezetben történő folyamatos ellátásbiztonságra összpontosított. Az EU szankciókkal összhangban a MOL-csoport célja, hogy mindkét, tengerpattal nem rendelkező finomítója esetében növelni tudja a tengeri nyers-olaj feldolgozásának az arányát. Az Értéklánc Menedzsment ezen cél eléréséhez a szükséges tengeri kőolaj ellátás biztosításával járul hozzá, hogy a csoport teljesíteni tudja az embargóval és optimalizációval kapcsolatos céljait. Az „Új Fejezet” szervezeti változás struktúra az INA-ban is bevezetésre került, ami az INA Értéklánc Menedzsment létrehozását eredményezte, ez által biztosítva zökkenőmentes átmenetet a Kereskedelem & Optimalizáció szervezeti struktúra átalakításához. További előrelépés történt a Growing Professional Skills programban az újabb Ciklus elindításával, amelyben az eddigi legnagyobb fehérgalléros Downstream populációra terjed ki. Emellett, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások és a digitalizáció.
A Csoportszintű Üzemanyag üzletág látja el a MOL-csoport üzemanyag-értékláncának irányítását 12 országban, több mint 700 munkatárs közreműködésével, beleértve a piaci ellátást, az értékesítés optimalizálását és az értékesítési tevékenységet az összes downstream piacon. A Csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment szervezettel együttműködve felelős az üzemanyag-árrés maximalizálásáért, és koordinálja az üzemanyagok, az üzemanyagkártyák, a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeinek történő megfelelését, és egyéb finomított termékek menedzselését leányvállalati szinten is. A termékportfólió magában foglalja a motorbenzinek, a dízel és egyéb gázolajok, a fűtőolaj, a bunkerolaj, a kén, a koksz és a bioüzemanyagok értékesítését, valamint az üzemanyagkártyák digitális megoldásokat is alkalmazó menedzselését. 2024-ben az üzletág rekord mértékű árrést, a nagykereskedelemben rekord mennyiségű eladást, továbbá az üzemanyagkártyákon való eddigi legmagasabb árrésbevételt érte el. Az üzletág sikeresen megtartotta piaci pozícióját a régióban és a felvásárolt vállalatok integrációjával erősíteni tudta piaci helyzetét a lengyel és szlovén piacokon, tovább növelve hatékonyságát és piaci jelenlétét.
A Csoportszintű Vegyianyagok üzletág éves szinten mintegy 2 millió tonna vegyipari terméket értékesít, ez több, mint 200 különböző terméktípust jelent. 2500 üzletfelet szolgálunk ki hat különböző szegmensben, 4 kontinens 55 országában. Több termék esetében a top 10 értékesítő közé tartozunk Európában.
A polimer értékesítés 2024-ben elérte a 846 kilotonnát, amely a 13%-os (-130 kt) csökkenést jelent 2023-hoz képest. Az értékesítés visszaesésének fő oka az élettartam meghosszabbító és kapacitásnövelő intenzív karbantartási időszak volt. Ezen felül, a polimer piacra a műanyag gyártók alacsonyabb kereslete is hatást gyakorolt. A visszaesés nagyrész a magas energiaáraknak és az európai kulcsfontosságú ágazatok alacsony keresletének tulajdonítható. A kihívások ellenére elkötelezettek maradtunk a vásárlóink felé és az ő érdekeiket tartjuk szem előtt.
Az alapvető vegyi anyagok értékesítése 707 kilotonnát tett ki 2024-ben, ezzel némileg meghaladva a 2023-as teljesítményt. A külső kihívások (néhány terület gyenge európai kereslete, magas energiaárak és az erős európai és ázsiai importverseny) és néhány belső nehézség (nem tervezett leállások, alacsonyabb krakkolási működési arány) ellenére sikeresen fenntartottuk a piaci jelenlétünket, és 2023-hoz viszonyítva további 6 millió USD árrést realizáltunk (összesen 312 millió USD) a szerződések újratárgyalásával, ügyfélportfólió optimalizálással és árrés vezérelt döntéshozatallal.
Poliol Komplexum
A projekt számára hatalmas mérföldkő volt magának a poliol komplexumnak a 2024 májusi átadása. Az üzembe helyezést sikeresen teljesült minden egység esetében, így a projekt átléphetett a start-up fázisba. A hidrogén-peroxid üzem sikeresen elindult, és elérte a megfelelő termékkibocsátást. Azonban a propilén-oxid egység üzembe helyezésére csak 2025 első negyedévében kerül majd sor. Az importált propilén-oxidot már alkalmazták a propilén-glikol és a poliol gyártási kísérletek során. Az első poliol gyártási kísérlet 2024 decemberében valósult meg. Célunk, hogy 2025 első félévében a poliol gyártás során megfelelő minőséget és a tesztelések során megfelelő teljesítményt érjünk el. Üzleti szempontból a projekt a terveknek megfelelően halad. A célközönség már a propilén-glikól termékeket is megismerhette. Az első poliol termékminták kiküldésre kerültek azon ügyfelek számára, akik részt vettek a kezdeti termékek tesztelési folyamatában. Az eddigi visszajelzések megerősítettek minket abban, hogy a folyamat megfelelően halad.
Az RRUP projekt
A rijekai finomító korszerűsítési projekt célja (RRUP) az üzem fejlesztése és a Késleltetett Kokszoló Üzem és a hozzá kapcsolódó egyéb üzemegységeknek a felépítése. A projekt célja a lehető legmagasabb jövedelmezőség elérése a nehéz maradékanyagok újrafeldolgozása, a fekete termékek arányának minimalizálása, valamint a fehér termékek termelési kapacitásának maximalizálása révén. A projekt a geopolitikai krízis okozta kihívások – így az alapanyagok, az energia és a munkaerő drágulásával - terhelt üzleti környezet ellenére is tovább folytatódott. A projekt összességében 92,2%-os készültségi szinten áll, az építési munkálatok 88,8%, a beszerzési tevékenységek 99,9% készültségi szintet értek el, míg a mérnöki tevékenységek lezárultak.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
24 |
3.4.3 DOWNSTREAM JÖVŐBELI TERMÉKPORTFÓLIÓJA
A MOL-csoport új termékek és szolgáltatások bevezetésével folyamatosan fejleszti jövőbeli portfólióját, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás kockázatának mérséklése, hanem a szénkorlátozott, körforgásos gazdaság lehetőségeinek kiaknázása céljából is fontos.
Bioüzemanyagok a MOL-csoportban
2024 folyamán a MOL-csoport bioüzemanyag-beszerzése mind az érintett térségek (9 ország), mind a bekevert mennyiség (>600 kt) tekintetében stabil volt, mivel a nemzeti közlekedési megfelelőségi szabályok tekintetében nem vagy alig történt változás 2023-hoz képest a Downstream működése által lefedett országokban. A felhasznált biokomponensek köre is hasonló a korábbi évekéhez: élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint zsírsav-metil-észterek jelentik továbbra is az alapot üzemanyagaink dekarbonizációjához. Mindemellett az ún. fejlett biokomponensek jelentősége is növekszik a portfóliónkban: a MOL sikeresen dolgozott be ilyen alapanyagot a százhalombattai és pozsonyi bekeverő egységében, ezzel is szemléltetve a MOL-csoport együttfeldolgozási projektjének folyamatos fejlesztéséért tett erőfeszítéseket.
Kiemelendő továbbá MOL-csoport a keverési és együttfedolgozási tevékenysége is, melynek keretein belül egyre nagyobb mennyiségben értékesít 100%-ban megújuló dízelt (HVO – hidrogénezett növényi olaj) a kiválasztott nagy- és kiskereskedelmi egységekben.
A légiközlekedéssel kapcsolatban, minden szükséges intézkedést megtettünk, hogy 2025 januártól képesek legyünk biztosítani a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) ipari mennyiségét 5 reptér számára közúti és vasúti szállítással egyaránt.
A biogáz ütemtervünknek megfelelően, felhasználva ezen a területen szerzett eddigi tapasztalatainkat, a MOL-csoport tovább folytatta tevékenységének bővítését a biogáz értéklánc területén. A szarvai biogázüzemünkben elkezdődtek az előkészítési munkálatok annak érdekében, hogy képesek legyünk biometánt is előállítani és a helyi földgázelosztó hálózatba is csatlakozni tudjunk. Mindezek mellet a Sisakra tervezett biometán üzem zöldmezős beruházásának építési munkálatai is elkezdődtek, terveink szerint a termelés 2026 végén veheti majd kezdetét.
Figyelemmel arra, hogy a hidrogén az Európai Unió dekarbonizációs és energiabiztonsági céljainak megvalósításában kiemelt szerepet játszik, a MOL-csoport tovább erősítette tevékenységét ezen értékláncban is. 2024 áprilisában átadásra került a Dunai Finomítóban a vállalatcsoport első elektrolizáló üzeme. Az új 10 MW teljesítményű zöldhidrogén üzem éves szinten 1600 tonna tiszta hidrogén előállítására képes, és ezzel a legjelentősebb ilyen létesítmény Közép- és Kelet-Európában. Annak érdekében, hogy az üzem teljes hidrogén termelését dekarbonizálni tudjuk elkezdődött a projekt további bővítése. Továbbá két másik hasonló 10 MW teljesítményű pilot projekt is elindult Rijekában és Pozsonyban, így a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) segítségével tudunk operatív tudást felépíteni és régiós léptékű fejlesztéseket végrehajtani.
Az MOL Újrahasznosítás és Compounding kezdeményezéseit kedvezőtlenül érintették a külső körülmények, így a magas energiaárak, a recesszió, és a pertolkémiai ágazat hullámvölgye. Ezek a trendek a MOL-csoport LDPE műanyag újrahasznosítási tevékenységet folytató ReMat Zrt. értékesítési árbevételét is negatívan érintették. Következésképpen, a ReMat pénzügyi és üzemeltetési teljesítményének fejlesztése csoportszinten kulcsfontosságú rövid- és középtávú projektté vált. Ezen külső hatások leküzdésére és a jövőbeli fejlesztési célok meghatározásának érdekében frissítettük a stratégiánkat. A kompaundálással kapcsolatban, a németországi székhelyű Aurora Kunststoffe GmbH-t is érintette az autóiparban, az építőiparban és egyéb más ágazatokban tapasztalható visszaesés, amely maga után vonja a polimerek iránti kereslet csökkenését.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
25 |
3.5 INNOVATÍV ÜZLETÁGAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK (14)
3.5.1 Fogyasztói szolgáltatások
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
271,0 |
244,8 |
11 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
271,0 |
244,8 |
11 |
|
Üzleti eredmény |
193,8 |
122,0 |
59 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
193,8 |
183,3 |
6 |
|
Beruházások és befektetések |
62,8 |
181,3 |
-65 |
|
ebből organikus |
62,8 |
66,0 |
-5 |
|
Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
1.395 |
1.493 |
-7 |
|
Szlovákia |
830 |
816 |
2 |
|
Lengyelország |
671 |
717 |
-6 |
|
Horvátország |
1.497 |
1.423 |
5 |
|
Románia |
806 |
787 |
2 |
|
Csehország |
503 |
501 |
0 |
|
Egyéb(8) |
849 |
714 |
19 |
|
Összesen |
6.551 |
6.451 |
2 |
|
Nem-üzemanyag indikátorok |
2024. év |
2023. év |
|
Nem-üzemanyag margin a teljes margin arányában |
36,8% |
34,2% |
|
Fresh Cornerek száma |
1.329 |
1.253 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: MOL-csoport töltőállomások száma, Kiskereskedelmi kőolajtermék-értékesítés (kt), Benzin és Gázolaj Értékesítés országonként (kt).
3.5.1.1 A 2024-es év PÉNZÜGYI eredményeinek összefoglalója
2024-ben az EBITDA 11%-kal nőtt a 2023-as eredményhez képest, elérve a 271 milliárd forintot. A Fogyasztói Szolgáltatások ezt az organikus növekedést annak ellenére érte el, hogy a hálózat mérete 4%-kal csökkent, ami ügyfeleink lojalitását és a nem üzemanyag jellegű termékkínálatunk erejét mutatja. 2024 végére az összes töltőállomás száma 2 330 volt, amelyből a Fresh Corner egységek száma 6%-kal emelkedett, elérve az 1 329-et. A Fogyasztói Szolgáltatások egyszerűsített szabad pénzáram-hozzájárulása a Csoporthoz 14%-kal nőtt, 2024-ben elérve a 569 millió dollárt.
Az üzemanyag-értékesítés is pozitívan járult hozzá az eredményekhez, de az év/év növekedéshez mindössze 2 millió dollárral tett hozzá. Az értékesített mennyiségek 1%-kal csökkentek az előző évhez képest, miközben az egy állomásra jutó átlagos forgalom 3%-kal javult. Ez összhangban van a hálózat méretének 4%-os csökkenésével. A nem üzemanyag-jellegű termékek forgalma 4%-kal nőtt, míg a margin 11%-kal emelkedett év/év alapon. A nem üzemanyag-jellegű termékek marginhozzájárulása is nőtt, 36,8%-ra emelkedve.
Ez azt jelenti, hogy a Fogyasztói Szolgáltatások sikeresen kezelte a hálózatméret csökkenését, miközben a MOL márkaereje alacsonyan tartotta a lemorzsolódást, és az eladott mennyiségek közel stabilak maradtak a teljes hálózatban.
3.5.1.2 A 2024-eS év működési eredményeinek összefoglalója
Kiskereskedelem
A MOL Csoport 2022 és 2023 során jelentősen bővítette hálózatát inorganikus növekedés révén: 2022 decemberében belépett 10. európai országába, Lengyelországba, ahol 417 töltőállomást vásárolt meg a LOTOS Paliwa márkával, a PKN Orlen és a Grupa LOTOS SA-val kötött megállapodások alapján. 2023. június 30-án a MOL lezárta az OMV Slovenija d. o. o. vállalat felvásárlását, amelyet ezt követően MOL & INA d. o. o.-ra neveztek át. A tulajdonosváltás magában foglalta a vállalat teljes működésének átvételét, beleértve az OMV teljes szlovéniai töltőállomás-hálózatát. Az akvizíció összesen 120 töltőállomást érintett, és ennek révén a MOL a szlovén piac második legnagyobb szereplőjévé lépett elő.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
26 |
2024-ben a MOL továbbra is megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában, valamint második helyen szerepel Szlovéniában és Szerbiában. A cég a harmadik legnagyobb piaci szereplővé vált Csehországban, Montenegróban, Romániában és Lengyelországban is.
2024-ben 15 új töltőállomást nyitottunk, amelyek közül 3 autópályák mellett helyezkedik el. Több mint 140 töltőállomáson végeztünk jelentős rekonstrukciós munkálatokat, beleértve a töltőállomások előterének, autómosóinak felújítását, valamint a Fresh Corner koncepció bevezetését. 2024 végére a Fresh Corner egységek száma elérte az 1 329-et. A nagyobb beruházások mellett több mint 500 gasztronómiai fejlesztési projektet hajtottunk végre, hogy tovább növeljük a nem-üzemanyag jellegű tranzakciók arányát.
Ezen felül a Fresh Corner koncepció folyamatosan fejlődik a gasztronómiai és élelmiszer-kategóriák bővítésével. A kínálat szélesedett a kényelmi szolgáltatások (például önkiszolgáló és innovatív fizetési megoldások) terén, valamint a saját márkás termékek bevezetésével a csoport egészében. A hot dog és a minőségi kávé továbbra is a fő termékek közé tartozik, kiegészülve más kínálattal, például szendvicsekkel és péksüteményekkel.
Kiskereskedelmi Ügyfelek
A Fogyasztói Szolgáltatások rendszeresen gyűjti a lakossági ügyfelek visszajelzéseit, és több csatornán keresztül követi nyomon az ügyfél-elégedettséget. Ennek eredményeként a MOL-Csoport nem használ és nem is jelent egyetlen, egységes lakossági ügyfél-elégedettségi mutatót, mivel az alkalmazott elégedettségi mutatók az adott visszacsatolási csatornától függnek.
Ügyfeleink viselkedését havi szinten követjük nyomon egy átfogó ügyfélismereti rendszer, a Brand Tracking segítségével. Ez a rendszer nyolc országban működik (mivel 2024-ben integráltuk Lengyelországot), összesen 3 000 ügyfél részvételével országonként, ami a MOL-Csoport szintjén 24 000 főt jelent. A havi adatrögzítés során minden országban 250 ügyfelet kérdezünk meg. A Brand Tracking értékes adatokat nyújt a márkaismertségről, használati szokásokról, az általános márkateljesítményről, valamint 25 kulcsfontosságú teljesítménymutatóról (KPI) az üzemanyag, a gasztronómia, az üzletek higiéniája, a hűségprogramok és a személyzet viselkedése kapcsán. Ezek az adatok ország-specifikus akciótervek kidolgozását segítik, továbbá a legfontosabb kampányok hatékonyságának mérésével lehetővé teszik azok folyamatos optimalizálását.
A minőség iránti elkötelezettségünket tovább erősítettük a termékminőség fejlesztését célzó kezdeményezésekkel, amelyeket különböző tesztek támogattak. Üzemanyag-minőségellenőrzéseink például az osztrák DTC Austria közreműködésével zajlanak, míg független ügynökségek vaktesztekkel értékelik kulcsfontosságú gasztronómiai termékeinket, például a kávét, a hot dogokat és saját márkás termékeinket.
Ezen kívül tovább finomítottuk termékportfóliónkat és kínálatunkat az ad-hoc kutatásokból nyert tapasztalatok alapján, például a Fresh Corner Usage & Attitude (U&A) ismételt felméréseivel. Ez a MOL- Csoport legátfogóbb kutatása, amelyet 2020-ban és 2024-ben végeztünk el. A legújabb Fresh Corner U&A több mint 3 000 ügyfelet vont be hat országban, mind kvalitatív, mind kvantitatív módszerekkel, hogy mélyebben megértsük a vásárlói elvárásokat és szokásokat. Emellett számos tematikus kutatást végeztünk hűségprogramunk ügyfélbázisáról, hogy részletesebb képet kapjunk gasztronómiai termékeinkkel, saját márkáinkkal és MOVE hűségprogramunkkal kapcsolatos preferenciáikról. Az ezekből a kutatásokból származó betekintések még inkább ügyfélközpontú döntéshozatalt tesznek lehetővé, és támogatják a csoport kiskereskedelmi transzformációját. Az ezekből származó legjelentősebb fejlesztések közé tartozik gasztronómiai kínálatunk bővítése (például szezonális hotdog ízek, pizza wrap bevezetése), saját márkás termékfejlesztések és optimalizált hűségprogramok.
Annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjünk hűséges vásárlóink folyamatosan változó igényeibe, és gyorsan reagáljunk vásárlási szokásaikra, egy belső kutatási rendszert is bevezettünk, amely lehetővé teszi a hűségprogramunk tagjainak gyors visszajelzését. Ezek az elemzések folyamatosan hozzájárulnak kínálatunk és hűségprogramjaink fejlesztéséhez.
A MOL ügyfélhűségprogramja kulcsszerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások digitális transzformációjában. A MOL MOVE digitális, játékosított, szintekre épülő hűségprogramot nyolc piacon vezettük be (Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Szerbia). A platform lehetővé teszi a MOL Csoport számára a személyre szabott, magas fokon automatizált, többcsatornás kommunikációt.
Az új program segítségével a mobilalkalmazás letöltések száma közel 5 millióra nőtt, ami 2021-hez képest hétszeres növekedést jelent. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlesztettük belső képességeinket a játékosítás, a harmadik fél által nyújtott ajánlatok integrációja és a személyre szabás terén. Sikeresen teszteltük a mesterséges intelligencia alkalmazását, és jelenleg ennek skálázásán dolgozunk annak érdekében, hogy ügyfeleink számára személyre szabott élményt és ajánlatokat nyújtsunk.
Ezenfelül lehetővé tettük ügyfeleink számára, hogy a MOL hálózatát külföldön is használják – határokon átnyúló pontgyűjtéssel és ajánlatokkal –, így egy valódi regionális élményt teremtve a nyolc országban. Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL MOVE második egymást követő alkalommal nyerte el a Közép-Kelet-Európa (beleértve Törökországot) legjobb hűségprogramjának járó díjat a rangos International Loyalty Awards versenyen.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
27 |
A MOL tudatosan alkalmaz titkos vásárlói ellenőrzéseket (tendereztetett kiválasztási folyamat alapján) az ügyfél-elégedettség mérésére különböző csatornákon keresztül, elkerülve ezzel a belső torzításokat. A digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap belső működésünkben is, mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló eszközök széleskörű alkalmazásával. Emellett az eSMILE nevű online, játékosított tanulási eszközünk támogatja folyamatainkat.
E-smile
Fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló vállalatként a munkavállalói elkötelezettség kulcsszerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások átalakításában és a vásárlói élmény fejlesztésében. A MOL Csoport 2017-ben vezette be a „Smile” nevű személyes képzési programot a töltőállomások munkatársai – mind a kiszolgálók, mind az állomásvezetők – számára, amelynek célja az ügyfélkiszolgálás javítása volt.
2020-ban a MOL-Csoport tovább bővítette a munkavállalói képzési és fejlesztési lehetőségeket egy digitális mikrotanulási platformmal, az eSMILE-lal, amely okostelefonon is elérhető. Ez a mobil tanulási platform szélesíti a vállalat képzési portfólióját a termékismeret, értékesítés, folyamatok, megfelelés és HSE (egészség, biztonság, környezetvédelem) témaköreiben, miközben megerősíti a korábban megszerzett tudást. Emellett a platform közvetlen kapcsolatot teremt a MOL-Csoport és az összes töltőállomási munkatárs között, lehetővé téve a valós idejű kommunikációt a központi iroda és az alkalmazottak között a legújabb értékesítési promóciókról és vállalati hírekről. Ez különösen fontos volt a pandémia idején, amikor az operatív változásokat gyorsan és hatékonyan tudtuk megosztani, biztosítva a biztonságos munkakörnyezetet és fogyasztói élményt. 2021 óta a platform az új munkavállalók beilleszkedését is támogatja, segítve őket abban, hogy rövidebb felkészülési idő után magabiztosabban álljanak munkába.
2023-ban bevezettük a Customer Service Protocolt (Ügyfélkiszolgálási Protokoll), egy ötlépcsős módszert, amely segíti munkatársainkat abban, hogy tudják, mely termékekre érdemes fókuszálni, és hogyan lehetnek proaktívabbak az értékesítésben. A MOL Csoport lengyelországi terjeszkedésével az eSMILE felhasználóinak száma meghaladta a 19 000 töltőállomási munkatársat.
A platform játékosított elemekre épül, amelyek növelik a munkavállalói elkötelezettséget és munkahelyi jóllétet. Ennek köszönhetően a platform stabilan magas használati arányt mutat, a frontvonalban dolgozó munkatársak 96%-a napi szinten használja az eSMILE-t, ami átlagosan 17%-os tudásnövekedést eredményez a képzési témákban. Ezek a programok nemcsak a MOL töltőállomás-hálózatának átalakítását támogatják az üzemanyag-kiskereskedelemből az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) kiskereskedelem felé, hanem a nem üzemanyag-jellegű bevételek folyamatos növekedését is elősegítik.
2024-ben az Ügyfélkiszolgálási Protokollt minden értékesítési és marketingkampányba teljes körűen beépítettük, hogy egységes ügyfélkiszolgálási megközelítést biztosítsunk, elsősorban a gasztronómiai termékek értékesítésének növelése érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a havi kiemelt termékek bevezetése hatékonyan növelte a vásárlói elköteleződést és az értékesítési teljesítményt.
Mobilitási szolgáltatások
2018-ban a MOL Csoport elindította a MOL Plugee márkát a Fogyasztói Szolgáltatások divízió részeként, amely az elektromos járművek (EV) töltési megoldásaira fókuszál. 2024 végére összesen 278 MOL Plugee EV töltő került telepítésre a CEE régió töltőállomás-hálózatán belül. 2024-ben a MOL-Csoport 5 ultra-gyors és 5 DC töltőt telepített 6 meglévő és 2 új helyszínen Magyarországon. A MOL Csoport 2020-ban indította el az alkalmazásalapú töltési szolgáltatását Magyarországon, majd 2021-ben Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Romániában. 2024 végére a Plugee több mint 55 000 regisztrált felhasználója és más ügyfelek számára biztosított zökkenőmentes töltési élményt 6 országban, köszönhetően a nyár végén bevezetett európai roaming szolgáltatásnak. Az európai roaming mellett a MOL Plugee 2024-ben bevezette a virtuális üzemanyagkártyát B2B partnerei számára, amely jelentősen támogatja az üzleti szektor elektromos átállását. Az összes EV töltő energiafogyasztása 2024-ben elérte a 2 200 MWh-t, ami több mint 660 tonna CO2-egyenérték megtakarítást eredményezett.
2018-ban a Mol-Csoport elindította Budapesten a MOL LIMO autómegosztó szolgáltatást. 2024 végére a flotta 600 járműből állt, 13 különböző modellből (2 elektromos, 5 hibrid, 6 belső égésű motoros – ICE), melyek közül 260 elektromos vagy hibrid volt. 2024-ben a MOL LIMO három új modellt vezetett be flottájába: a Toyota Yaris Cross Hybridet, a Toyota Corolla Cross Hybridet és az Opel Movano-t. Az ügyfélbázis folyamatosan bővült, az év végére a regisztrált felhasználók száma megközelítette a 150 ezret. A LIMO elektromos járműveinek összes energiafogyasztása 2024-ben elérte a 40 500 kWh-t, amely évente körülbelül 12 tonna CO2-egyenérték megtakarítását jelentette.
|
Mértékegység |
2024. év |
2023. év |
|
|
Átlagos flottaméret (adott év végén) |
járművek száma |
563 |
478 |
|
ebből elektromos |
százalék |
3 |
5 |
|
A járművek átlagéletkora (adott év végén) |
hónapokban |
36,6 |
35,6 |
|
5 csillagos besorolást kapott járművek (a biztonságot vizsgáló Euro NCAP teszten) |
a teljes flotta százaléka |
60 |
36 |
|
Visszahívott járművek (adott év során) |
darab |
0 |
0 |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
28 |
A MOL-csoport mobilitási stratégiájának részeként 2018-ban elindult a MOL Fleet Solution nevű flottakezelési szolgáltatás. A fő cél a MOL-csoport és külső ügyfelek, valamint a magyarországi kis-, közép- és nagyvállalatok tulajdonában és használatában lévő gépjárművek, valamint a flották finanszírozása és kezelése. 2024 végén a MOL Fleet Solution egyesült az egyik legnagyobb magyar flottakezelő céggel, a Mercarius-al. Az egyesüléssel megszületett a MOL Mercarius, amelynek finanszírozott és kezelt autóinak száma megközelíti a 20.000-et.
|
Mértékegység |
2024. év |
2023. év |
|
|
Átlagos flottaméret (adott év végén) |
járművek száma |
6.911 |
5.841 |
|
ebből elektromos |
százalék |
8,08% |
8,0% |
|
A járművek átlagéletkora (adott év végén) |
hónapokban |
31,93 |
37 |
|
Visszahívott járművek (adott év során) |
darab |
0 |
365 |
Sem a MOL Limo, sem a MOL Fleet Solutions nem regisztrált olyan eseményt, amely a) a termék- és szolgáltatásinformációk és a címkézés megsértésére és/vagy b) a szabályszerű marketingkommunikáció be nem tartására vonatkozott volna 2024-ben. Továbbá nem volt regisztrált esemény vagy panasz a vevői adatvédelem megsértésére vagy az adatok elvesztésére vonatkozóan 2024-ben.
3.5.2 IPARI ÉS TÁRSASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
A Csoportszintű Ipari és Társasági szolgáltatások üzletágat számos különböző szervezeti egység alkotja. Ezen szervezet ernyője alá tartozik többek között a Csoportszintű Karbantartás Szolgáltatás Menedzsment, Csoportszintű Megújuló Energiák és Energia Hatékonyság, ITK Group, mint ahogy a Csoportszintű Beszerzés és Csoportszintű Szolgáltatás- és Eszközmenedzsment is.
2024-ben magas komplexitású nagyleállások következtek be a Dunai Finomítóban, a Slovnaft-nál, és Rijekai Finomítóban egyaránt, magas országhatárokon átívelő együttműködéssel. A MOL-csoport kötelékébe tartozó karbantartási leányvállalatok a tervezett feladatköreiket költségkereten belül teljesítették. Tették mindezt az előre meghatározott határidőket betartva és maximálisan arra fókuszálva, hogy a lehető legkevesebb személyügyi sérülést érintő esemény következzen be. Emellett a Csoportszintű Karbantartási Szervezet sikeresen hajtotta végre a szervezeti átalakításokat és fokozta a tervezési folyamatok átláthatóságát.
A Csoportszintű Megújuló Energiák a Ballószögi Napelempark megvásárlásával tovább szélesítette a meglévő portfólióját. 2024-ben az elért EBITDA - a kedvezőtlen körülmények ellenére - meghaladta az üzleti tervben elvártakat, a költséghatékonyságnak köszönhetően. Algyőn és Tiszaújvárosban (MOL Petrolkémia) a megújulásért felelős csapat jelentős haladást ért el a napenergia fejlesztés terén. Magyaroroszágon, a Csoportszintű Energia Hatékonyság biztosította a vállalat számára az ISO50001 tanúsítvány megtartását, és az EKR-rendszer követelményeinek való megfelelést, melyekhez nagyban hozzájárult számos saját, belső kivitelezésű energiahatékonysági projekt.
Az ITK Csoport eredményesen vizsgálta felül jelenlegi üzleti modelljét, melynek következményeként szüneteltette gyártási folyamatait. Az év végétől kezdve, központi tömegközlekedési szolgáltatásai pozitív eredményekről tettek tanúbizonyságot.
A Csoportszintű Beszerzés jelentős erőfeszítéseket tett abból a célból, hogy megőrizze meglevő folyamatai minőségét, úgy alkalmazva azokat, hogy az újonnan felmerülő külső és belső elvárásoknak is megfeleljenek - mindezt a fenntarthatóság jegyében. A szervezet költséghatékonyságának köszönhetően, az EBITDA-hoz való hozzájárulás elérte a teljes évre tervezett 117%-át.
3.5.3 OLAJIPARI FEJLESZTÉSEK ÉS MEGOLDÁSOK
A fennálló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezetben az elsődleges cél, hogy garantálva legyen a stabil és hatékony olaj- és gázellátásbiztonság. Ennek elérésében meghatározó szerepet töltöttek be a MOL-csoport olajipari szolgáltató cégei a tavalyi év folyamán. A szervezetet alkotó leányvállalatok továbbá jelentős mértékben tudták növelni a külső partnerekkel történő együttműködést, mely magában foglalt többek között geotermikus megbízásokat, horvátországi offshore műveleteket, illetve kútszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket is. Továbbá, főbb célkitűzéseik közül folytatódtak a hatékonyságot elősegítő folyamatok, melyek érintették az operációs helyszíneket, személyzetet, és a karbantartást is. Az ország határokon átnyúló eszközhasznosítás is kiemelet figyelmet kapott. A szolgáltatási képesség rugalmassága volt a kulcs ahhoz, hogy eredményesen reagáljanak a megemelkedett igénybevételre, melyet a megváltozott és bizonytalan üzleti környezet hozott magával. Számos intézkedés került meghozatalra azért, hogy a fennálló CAPEX és OPEX kategóriákba tartozó költségek optimalizálása megtörténhessen. Mindezt egy olyan külső környezetben, ami magában foglalja a háború hatásait, kiegészítve a magas energia árakkal és inflációval.
A Csoportszintű Olajipari Vegyi Technológiák képes volt a meglévő szerződéseinek megreformálására, aminek következtében új megállapodásokat tudott kötni az EOR technológiával kapcsolatban.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
29 |
3.5.4 KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
|
Szegmens eredmények - IFRS (mrd HUF) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
-20.3 |
13.2 |
n.a. |
|
EBITDA kivéve spec. tételek(1) |
-20.3 |
13.2 |
n.a. |
|
Működési nyereség/(veszteség) |
-33.4 |
11.7 |
n.a. |
|
Működési nyereség/(veszteség) kivéve spec. tételek(1) |
-33.4 |
11.7 |
n.a. |
|
CAPEX és beruházások |
34.1 |
22.1 |
54 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Körforgásos Gazdálkodási Szolgáltatások 2023-ban még nem volt egy önálló szegmens, 2023 első félévében a költségek főként a vállalkozás létrehozásával kapcsolatos kiadásokra korlátozódtak.
2024. éves eredmények
A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens EBITDA szinten veszteséget termelt 2024-ben, -20,3 Mrd Ft értékben (-51,9 millió USD). Tekintve, hogy a szegmens első vállalata, a MOHU Zrt. a koncesszió indulásával jött létre, így a működését 2023.07.01-jén kezdte meg, ezáltal nincs egyértelmű összehasonlítási alap 2023-hoz képest. A 2023-as eredményekhez képesti változást és a végső eredményt főként a Kötelező visszaváltási rendszer (DRS) második félévben való elindulása és felfutása okozta a megnövekedett működési költségekkel, valamint a főként a közszolgáltatási és az EPR alrendszerhez kapcsolódó vevőkövetelések értékvesztése okozta. Mindezeken felül a 2024-es teljes éves eredmény tartalmaz egy 9,7 Mrd Ft (30 millió USD) egyszeri számviteli korrekciót a 2023-as EPR árbevétel becslésnél alacsonyabb tény realizáció miatt.
2024-ben a szegmens bővítésére több felvásárlás útján került sor. A MOHU Budapest, egy közös vállalkozás 50-50%-ban tulajdonolva a BKM Budapesti Közművek és a MOL által, 2024.04.01-jén kezdte meg működését, folytatva a hulladékgazdálkodási tevékenységét Budapesten és Pest megyében körülbelül 1.900 alkalmazottal és 500 járművel. Az év második felében további három tranzakcióra került sor, azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdálkodási tevékenységek pozíciója erősödjön; Greenpet Recycle Kft. és Vivivenvíz Kft. az élelmiszer-minőségű PET újrahasznosítási kapacitások felépítése miatt és a RE-POL Innovációs Kft. a gumiabroncs újrahasznosítási piacra való belépésként.
Körforgásos Gazdálkodási Szolgáltatások szegmens üzletfejlesztése
2024-ben a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások szegmens 30,7 Mrd Ft (83,1 millió USD) értékben hajtott végre beruházásokat. A kiadások többnyire a szelektív hulladékgyűjtés intenzifikálását célzó számos projekt elindítására vagy előmozdítására irányultak a MOHU tevékenységi körén belül, melyek egy része már a 2023-as év során elkezdődött. A DRS-rendszer bevezetése, amely eredetileg január 1-jén kezdte meg működését, tovább folytatódott és a türelmi időszak július 1-jével történő lejárta után teljes sebességre kapcsolt. Az év végére összesen mintegy 3.200 visszaváltó automatát helyeztek üzembe, amelyek 3.700 bedobónyílást jelentenek, az utolsó negyedévben pedig naponta 6 millió palackot és dobozt kezeltek. További 1.500 kézi visszaváltóponttal szerződött le a MOHU, hogy növelje a lefedettséget. A bio konyhai hulladékgyűjtés kísérleti projektként január 1-jétől elindult mind a 6 hulladékgazdálkodási régióban, 14 különböző településen, a tervezett 200 ezer gyűjtőedény leszállításával. A textilhulladék-gyűjtés országos szintű elterjedésére irányuló projekt során a megrendelt 1.500 konténerből 1.100 kihelyezésre került. Az első saját hulladékudvar beruházása átadásra került Esztergomban és megkezdte működését, a további projektek előkészítés alatt állnak. 100 db hulladékgyűjtő jármű beszerzésére vonatkozó szerződések elkészültek, melyből 41 db már leszállításra is került.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
30 |
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
89,0 |
93,8 |
-5 |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
89,0 |
93,8 |
-5 |
|
Üzleti eredmény |
72,4 |
76,4 |
-5 |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
72,4 |
76,4 |
-5 |
|
Beruházások és befektetések |
17,8 |
12,4 |
44 |
|
ebből organikus |
17,8 |
12,4 |
44 |
|
Legfőbb Gáz Midstream ESG Mutatók |
Mértékegység |
2024. év |
2023. év |
|
EBITDA |
Mrd Ft |
89,0 |
93,8 |
|
Közvetlen módon kibocsátott ÜHG (Scope-1) |
millió tonna CO2 egyenérték |
0,1 |
0,1 |
|
Elfolyások mennyisége (>1 m3) |
m3 |
0 |
0 |
|
Munkaidő kieséssel járó sérülések gyakorisága (saját munkavállalók) |
1 millió ledolgozott óránként |
0 |
0,87 |
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Magyarország földgáz szállítás és földgáz tranzit (millió cm).
3.6.1 A 2024-es év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. (továbbiakban: FGSZ) a 2024. évben 89,0 Mrd Ft EBITDA-t ért el, 5%-kal elmaradva az előző év eredményhez képest. A pénzügyi eredményességet nagyrészt makrogazdasági tényezők (úgymint hullámzó energia árak, inflációs nyomás), a szállítási szolgáltatások iránti erős kereslet és a szabályozott árak változása határozták meg.
A szállítási mennyiségek hasonló szinten teljesültek az előző évhez viszonyítva (1% növekedés 2024-ben): míg a hazai szállítási mennyiségek csökkentek, a környező országok felé irányuló export szállítások közel megduplázódtak 2024-ben éves összehasonlításban. Az összesen hazai szállított mennyiség közel 18%-os csökkenését a földgáztárolók felé történő szállítások (nagyságrendileg 1,6 Mrd m3) csökkenése indokolja, a 2024-es év eleji enyhébb fűtési időszak magasabb átlagos tárolói készletet eredményezett; ugyanakkor a hazai fogyasztás hasonló volt a megelőző évivel összehasonlítva. A régiós ellátási útvonalak megváltoztak: a déli irány kiemeltté vált Szlovákia és Ukrajna ellátásában, amely így összességében jelentős export határkeresztező forgalmat eredményezett, a szomszédos országok felé (úgymint Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna) teljesített szállítások 2024-ben közel megduplázódtak az előző évhez viszonyítva.
A szabályozott árbevételek 7%-kal csökkentek az előző év értékeihez képest, elsősorban a mérséklődő piaci viszonyok és a rendszerhasználók megváltozó kapacitás kereslete miatt. Az átlagos szabályozott tarifák alacsonyabbak voltak az előző évhez képest, főként a külső gazdásági környezet kihívásait visszatükrözve. A megemelkedett határkeresztező forgalom ellenére a határponti többlet kapacitáskereslet kiemelkedően magas szintje csökkent, ahogy a rendszerhasználók kapacitásportfóliójában nagyobb arányt tettek ki a hosszú távú – éves és negyedéves – kapacitáslekötések.. A működési költségek éves összehasonlításban 11%-kal voltak alacsonyabbak a földgázszállító rendszer alacsonyabb gázfelhasználása miatt, ugyanakkor az egyéb működési költségek (például karbantartás tevékenységek költsége) esetén a magasabb szinten rögzült inflációs környezet hatása érvéenyesült. A működési költségek kedvezőtlen alakulását a szigorú költségkontroll mérsékelte.
A beruházások és befektetések értéke 44%-kal növekedett éves összehasonlításban. 2024 során a beruházások elsősorban a rekonstrukciós jellegű munkákat (pl. csővezeték rehabilitáció, kompresszor rekonstrukció), valamint a Kardoskút-Városföld vezetékszakasz rekonstrukciójának befejezését tartalmazták, ugyanakkor a zöld átmenet támogatása érdekében az FGSZ megújuló gázokkal kapcsolatos és energiahatékonysági projekteket is megvalósított.
3.6.2 A 2024-eS ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
Az FGSZ a közel 6.000 km hosszú nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer kizárólagos üzemeltetője Magyarországon, amelyet természetes monopóliumként üzemeltet az EU és hazai jogszabályi keretek között. A Vállalat fő tevékenysége a földgázszállítási kapacitások kiépítése, üzemeltetése és értékesítése, amelyekből éves, negyedéves, havi, napi és napon belüli, nem megszakítható és megszakítható kapacitásokat ajánl fel online aukciókon keretében. Az FGSZ hazai termelésű és import forrásokat juttat el földgázelosztó társaságokhoz, erőművekhez és nagy ipari felhasználókhoz, valamint hazai szállítási tevékenyégén felül határkeresztező szállításokat végez. Kétirányú határkeresztező pontokat üzemeltet Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország irányába, valamint egyirányú belépési pontot Ausztria irányából.
Magyarország ellátásbiztonsága elválaszthatatlan a szélesebb közép-európai térség és egész Európa energiabiztonságától. Ennek megfelelően az FGSZ célja, hogy biztosítsa a térség földgázrendszereinek átjárhatóságát, valamint növelje a Magyarországon keresztül történő szállítások volumenét. Az FGSZ által az elmúlt években végrehajtott vezeték- és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztések segítették Magyarország és a szélesebb régió esetében mind a versenyképesebb gázpiac, mind a növekvő ellátásbiztonság elérését, valamint növelték a földgáz, mint alacsony karbonintenzitású energia alternatíva - többek között - villamosenergia termelésben való elérhetőségét.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
31 |
A térség piacintegrációjának további javítása érdekében az FGSZ 2024-ben több fontos megállapodást kötött és fejlesztést hajtott végre. A magyar-szlovák határpont kapacitása két lépcsőben emelkedett Szlovákia irányába (200 ezer m3/h-ról 300 ezer m3/h-ra, ezt követően kísérleti jelleggel 400 ezer m3/h-ig 2025 áprilisáig) annak érdekében, hogy kiszolgálja az emelkedő piaci igényeket. 2024 júniustól a magyar-ukrán határpont technikai kapacitás bővítésére került sor 327 ezer m3/h-ról 400 ezer m3/h-ra a pilot időszakban. Az FGSZ 2024. december 17-én a magyar gáztőzsde, a Közép-Kelet Európai Gáztőzsde Zrt. (CEEGEX) stratégiai befektetője lett, bekapcsolódva annak további fejlődésébe, növekedésébe és stabilitásába. Az FGSZ dolgozik a belső rendszereinek fejlesztésén; az új belépési pontok a hazai gáztermelés növelését szolgálják.
Az FGSZ nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a zöld átállással kapcsolatos feladatokra. 2024-ben kulcsfontosságú volt a megkezdett folyamat folytatásaként a meglévő rendszer változó igényekhez és a megújuló gázok szállításához való igazításának feltárása. A jelenlegi működés fenntarthatóbbá tétele érdekében az FGSZ meghonosította a metánszivárgás detektálási és javítási tevékenységet a napi működésben annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentse. Emellett a technológiai folyamatok is folyamatosan fejleszti, melynek eredményeként a lefúvatással szemben a fáklyázás került előtérbe, így a metánkibocsátás nagy része CO2-vé alakul, ami csökkenti a klímaterhelést.
Az FGSZ Regionális Booking Platformja (RBP) a kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó európai uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatnak, illetve a kapcsolódó egyéb uniós és magyar jogszabályoknak megfelelően fejlesztett informatikai alkalmazás. Lehetővé teszi - egyéb szolgáltatások mellett - a kapacitás allokációs eljárások és a másodlagos kapacitáskereskedelem lebonyolítását, melyet napjainkban - az FGSZ mellett - további tizenhét EU-s és Energia Közösséghez tartozó földgázszállítási vagy tárolási rendszerüzemeltető is használ: az Eustream (Szlovákia), a Transgaz (Románia), a Plinacro (Horvátország), a Bulgartansgaz (szállítás és tárolás, Bulgária), a DESFA (Görögország), a Gas Connect Austria (Ausztria), a Gascade (Németország), az Ontras (Németország), a Gaz-System (Lengyelország), a Gas TSO of Ukraine (Ukrajna), a Gastrans (Szerbia), a Moldovatransgaz (Moldova), a NEL Gastransport (Németország), az ICGB (Bulgária), HEXUM (tárolás, Magyarország), Vestmoldtransgaz (Moldova), és Moldavtransgaz (Republic of Moldova).
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
32 |
1. MELLÉKLET - SPECIÁLIS TÉTELEK ÜZLETI EREDMÉNY-, ÉS EBITDA-HATÁSA
|
Millió forint |
Millió dollár |
|||||
|
Speciális tételek – Üzleti eredmény |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül folytatólagos tevékenységből |
603.824 |
722.801 |
-16 |
1.663 |
2.026 |
-18 |
|
Upstream |
-18.952 |
21.898 |
n.a. |
-48 |
63 |
n.a. |
|
Csoportszintű Upstream eszközökön elszámolt értékvesztés |
-18.952 |
-3.654 |
n.a. |
-48 |
-10 |
n.a. |
|
MOL Nyrt. Mezőfelhagyási céltartalék becslés felülvizsgálat |
|
16.904 |
n.a. |
48 |
n.a. |
|
|
INA Mezőfelhagyási céltartalék becslés felülvizsgálat |
|
8.648 |
n.a. |
|
25 |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
|
-5.867 |
n.a. |
|
-16 |
n.a. |
|
ITK Goodwill értékvesztés |
|
-5.867 |
n.a. |
|
-16 |
n.a. |
|
Fogyasztói szolgáltatások |
|
-61.257 |
n.a. |
|
-175 |
n.a. |
|
Kiskereskedelmi eszközök értékvesztése |
|
-61.257 |
n.a. |
|
-175 |
n.a. |
|
Üzleti eredményt érintő speciális tételek összesen folytatólagos tevékenységből |
-18.952 |
-45.226 |
n.a. |
-48 |
-129 |
n.a. |
|
Üzleti eredmény folytatólagos tevékenységből |
584.872 |
677.575 |
-14 |
1.615 |
1.898 |
-15 |
|
Speciális tételek - EBITDA |
FY 2024 |
FY 2023 |
Ch % |
FY 2024 |
FY 2023 |
Ch % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül |
1.091.314 |
1.123.707 |
-3 |
2.992 |
3.162 |
-5 |
|
Upstream |
|
25.552 |
n.a. |
|
73 |
n.a. |
|
MOL Nyrt. Mezőfelhagyási céltartalék becslés felülvizsgálat |
|
16.904 |
n.a. |
|
48 |
n.a. |
|
INA Mezőfelhagyási céltartalék becslés felülvizsgálat |
|
8.648 |
n.a. |
|
25 |
n.a. |
|
EBITDA-t érintő speciális tételek összesen |
|
25.552 |
n.a. |
|
73 |
n.a. |
|
EBITDA folytatólagos tevékenységből |
1.091.314 |
1.149.259 |
-5 |
2.992 |
3.235 |
-8 |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
33 |
2. MELLÉKLET – Lábjegyzetek
|
Jegyzet száma |
|
|
|
(1) |
Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése az 1. számú mellékletben található. |
|
|
(2) |
A tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült költségek módszerével számított eredmény az EBITDA-t és üzleti eredményt tisztítja meg a készlettartás hatásától (az aktuális piaci árakat figyelembe véve a kőolaj és egyéb alapanyagok esetében), a készleten elszámolt értékvesztéstől, a vevő- és szállítóállomány pénzügyi eredményétől; illetve módosítja az EBITDA-t / üzleti eredményt a valós CO2 kvótaköltséggel és a származékos ügyletek eredményével. |
|
|
(3) |
Az adott hónap havi átlagos HUF / USD devizaárfolyamát használtuk. |
|
|
(4) |
Nettó eladósodottság (gearing): nettó adósság aránya a nettó adósság és a külső tulajdonosok részesedését is tartalmazó saját tőke összegéhez. |
|
|
(5) |
Az európai uráli jegyzéseken alapuló, korábban jelentett Brent-Ural különbözetet az uráli keverék európai piacainak likviditásának hiánya miatt megszüntetésre került. Bár a DAP India jegyzései az Ural-keverék likvidebb piacát tükrözik, a logisztikai költségek jelentősen eltérnek az európai szállításoktól. |
|
|
(6) |
A nettó értékesítés és az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magába. |
|
|
(7) |
Ezen a soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Szegmensek közötti átadáson nem realizált profit elsősorban az Upstream-ből a Downstream és Gáz Midstream szegmensbe történő átadásnál keletkezik. |
|
|
(8) |
2016-tól kezdődően az osztrák kiskereskedelem működése a nagykereskedelem szegmenshez kerül átsorolásra |
|
|
(9) |
A változó petrolkémiai árrés tartalmaz egy energiaköltség-összetevőt, és ez az egyetlen petrolkémiai árrés, amelyet a MOL 2024 első negyedévétől kezdve jelent. |
|
|
(10) |
A módszertan tartalmazza a vásárolt energiát (a földgázhoz való fokozott illeszkedéssel) és a CO2-költségeket. |
|
|
(11) |
FOB Rotterdam paritás |
|
|
(12) |
FOB Med paritás |
|
|
(13) |
A kiskereskedelmi értékesítéssel kapcsolatos adatok és elemzés a 3.5-ös fejezetben található (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások). |
|
|
(14) |
Az Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások belső vállalatirányítási rendszere és a külső riportálási struktúrája eltérő, így az IBS Ipari Szolgáltatások és Egyéb Vállalkozások szervezetek eredményei a “Központ és egyéb” szegmensben találhatóak. |
|
|
(15) |
Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA 2023-as évre vonatkozó, Downstream szegmensen belüli megoszlása a „MOL Csoport INA nélkül” és „INA-Csoport” kategóriákra hibásan szerepelt a 2023. évi Éves Jelentésben, ezért ebben a jelentésben módosításra került. |
|
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
34 |
II. Vállalati- és RÉSZVÉNYESI információk
A MOL Nyrt. alapításának dátuma: 1991. október 1. Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátummal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 számon.
Jogelőd: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai
Az aktuális alapszabály elektronikus formában letölthető a Társaság honlapjáról.
A társaság alaptőkéje 2024. december 31-én: 819.424.824 névre szóló, egyenként 125 Ft névértékű, „A” sorozatú törzsrészvényből, 1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékű, meghatározott elsőbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, valamint 578 névre szóló, egyenként 1.001 Ft névértékű, „C” sorozatú törzsrészvényből áll.
Tulajdonosi szerkezet
|
|
2024.12.31. |
2023.12.31. |
||
|
|
Részvény névérték (ezer Ft) |
% |
Részvény névértek (ezer Ft) |
% |
|
Külföldi befektetők |
29.817.181 |
29,11 |
31.570.811 |
30,82 |
|
Magyar Állam |
1 |
0,00 |
1 |
0,00 |
|
MOL-Új Európa Alapítvány |
10.744.499 |
10,49 |
10.744.499 |
10,49 |
|
Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Részvényesi Program Szervezetek* |
8.142.472 |
7,95 |
8.142.472 |
7,95 |
|
OTP Bank Nyrt. |
5.014.314 |
4,90 |
5.011.002 |
4,89 |
|
OTP Alapkezelő |
406.268 |
0,40 |
313.593 |
0,31 |
|
ING Bank N.V. |
3.875.000 |
3,78 |
3.865.884 |
3,77 |
|
UniCredit Bank AG. |
3.875.000 |
3,78 |
3.842.796 |
3,75 |
|
Commerzbank AG |
834.502 |
0,81 |
0 |
0,00 |
|
Hazai intézményi befektetők |
9.722.956 |
9,49 |
9.071.133 |
8,86 |
|
Hazai magánszemély befektetők |
6.956.835 |
6,79 |
5.653.495 |
5,52 |
|
MOL Nyrt. (saját részvények) |
2.553.918 |
2,49 |
3.727.262 |
3,64 |
|
Összesen: |
102.428.683 |
100,00 |
102.428.683 |
100,00 |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti kimutatás a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései alapján készült, és nem teljesen tükrözik a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi struktúrát. A részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező. A részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A MOL alapszabálya értelmében, egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10%-át.
A részvényekre vonatkozó információ
A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, és többek között elérhető a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu). A MOL Nyrt. DR-jainak indikatív áralakulása és forgalma a londoni IOB-n, a Thomson Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal érhető el. A MOL részvények és DR-ok részt vesznek továbbá az amerikai Pink Sheet OTC piac kereskedésében.
A MOL részvények Budapesti Értéktőzsdén kialakult árfolyama a Thomson Reuters rendszeren a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren pedig a MOL HB RIC kóddal érhető el.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
35 |
Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények kereskedési adatait 2024-ben negyedéves bontásban.
|
Idõszak |
BÉT forgalom (db részvény) |
BÉT záróár (Ft/részvény) |
|
1. negyedév |
27.789.410 |
2.960 |
|
2. negyedév |
33.721.275 |
2.878 |
|
3. negyedév |
33.694.938 |
2.668 |
|
4. negyedév |
30.768.271 |
2.730 |
Sajátrészvény állomány
A 2023-as év folyamán az alábbi sajátrészvény tranzakciók történtek az „A” sorozatú részvényekkel:
|
Változás oka |
"A" sorozatú törzsrészvény (db) |
|
Sajátrészvények száma, 2023. december 31. |
29.813.466 |
|
A MOL sajátrészvényeket ruházott át a MOL Nyrt. MRP szervezete részére |
2.164.173 |
|
A MOL sajátrészvényeket szerzett az ING Bank N.V.-től annak eredménykeként, hogy gyakorolta vételi opciós jogát |
30.927.069 |
|
A MOL sajátrészvényeket szerzett az Unicredit Bank AG -től annak eredménykeként, hogy gyakorolta vételi opciós jogát |
30.742.366 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az Unicredit Bank AG-vel, és MOL részvényeket értékesített az Unicredit Bank AG-nek az adásvételi szerződés értelmében |
31.000.000 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az ING Bank NV-vel, és MOL részvényeket értékesített az ING Bank NV-nek az adásvételi szerződés értelmében |
31.000.000 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az Commerzbank AG-vel, és MOL részvényeket értékesített az Commerzbank AG-nek az adásvételi szerződés értelmében |
6.676.013 |
|
Részvényjuttatás a MOL Igazgatósági tagok, és a management részére |
216.000 |
|
Sajátrészvények száma, 2024. december 31. |
20.426.715 |
A 2024-es év folyamán a MOL tulajdonában levő „C” sorozatú részvények darabszáma nem változott, 578 db volt.
A „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos információ
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 pontja alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 pont módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
A vezető tisztségviselők kinevezése és elmozdítása; az alapszabály módosítása
Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. A közgyűlés az igazgatósági tagok választásáról egyszerű szótöbbséggel, míg az Igazgatóság bármely tagjának visszahívásáról a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. A közgyűlésen az Igazgatóság tagjainak megválasztására vagy visszahívására vonatkozó azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
Az igazgatósági tagok megbízatása bármikor visszavonható, illetve az 5 év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az Igazgatóság egy vagy több tagjának a visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 1 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen. Az 1 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő három hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.
Az Alapszabály módosításáról a közgyűlés a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. Az alapszabály bizonyos rendelkezéseinek a módosításához a "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
A vezető tisztségviselők részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogai
Az Igazgatóság az Alapszabályban adott felhatalmazás alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét egy vagy több részletben legfeljebb 30.000.000.000 (Harmincmilliárd) Ft-tal felemelni a Ptk. által lehetővé tett valamennyi esetben és módon, és az azzal kapcsolatos Alapszabály módosításról határozni. A Társaság 2021. április 15-én megtartott éves rendes közgyűlése 18 hónapra szóló felhatalmazást adott az Igazgatóság részére saját részvények megszerzésére.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
36 |
A társaság szervezetében, illetve a felső vezetés összetételében bekövetkezett változások
A MOL Nyrt. 2024-es Éves Rendes Közgyűlése az alábbi határozatokat hozta:
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Csányi Sándor urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Anthony Radev urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Talal Al Awfi urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· a Felügyelő Bizottság tagjává választotta Dr. Pandurics Anett úrhölgyet 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Audit Bizottság tagjává választotta Dr. Pandurics Anett úrhölgyet 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra.
A felsővezetés MOL kibocsátású értékpapír tulajdona 2024. december 31-én
|
Név |
Tisztség |
MOL részvények száma |
|
Hernádi Zsolt* |
Elnök-vezérigazgató (C-CEO), az Igazgatóság elnöke |
540.822 |
|
Dr. Csányi Sándor** |
az Igazgatóság tagja, alelnöke |
24.000 |
|
Molnár József |
Vezérigazgató (GCEO), az Igazgatóság tagja |
385.191 |
|
Dr. Bacsa György |
az Igazgatóság tagja, Ügyvezető Igazgató, Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés |
96.821 |
|
Talal Al-Awfi |
az Igazgatóság tagja |
44.105 |
|
Járai Zsigmond |
az Igazgatóság tagja |
145.920 |
|
Dr. Parragh László |
az Igazgatóság tagja |
64.760 |
|
Dr. Anthony Radev |
az Igazgatóság tagja |
140.872 |
|
Dr. Martin Roman |
az Igazgatóság tagja |
48.000 |
|
JUDr. Világi Oszkár |
az Igazgatóság tagja. Csoportszintű Innovatív Üzletág és Szolgáltatások vezérigazgató-helyettes. Slovnaft a.s. vezérigazgató |
308.528 |
|
Áldott Zoltán |
a Felügyelő Bizottság elnöke |
250.000 |
|
Dr. Pandurics Anett |
a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese |
0 |
|
Bíró Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Dorkota Lajos |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kaderják Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Ivan Mikloš |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Prof. Dr. Lánczi András |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Izer Norbert |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kis Bálint |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Dr. Puskás Sándor |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Serfőző Kálmán |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Tóth András |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Lana Faust Krizan |
Ügyvezető Igazgató, HR |
0 |
|
Marek Senkovic |
Slovnaft vezérigazgató és Downstream Ügyvezető Igazgató |
0 |
|
Marton Zsombor |
Ügyvezető Igazgató, Kutatás és Termelés Divízió |
8.903 |
|
Ratatics Péter |
Ügyvezető Igazgató, Fogyasztói Szolgáltatások, Az INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
40.000 |
|
Simola József |
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes (GCFO) |
30.000 |
|
Szabó Gabriel |
Ügyvezető Igazgató, Termékelőállítás- és Kereskedelem Divízió |
34.183 |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatótanácsának elnöke |
0 |
* Hernádi Zsolt 540.822 MOL részvényt közvetlenül, 1.463.545 MOL részvényt közvetetten a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány on keresztül birtokol.
** Dr. Csányi Sándor 2.648.833 MOL részvényt közvetetten a Unity Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
További társaságirányítási információk
A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási ajánlásainak megfelelően a vállalat honlapján minden évben közzéteszi Felelős Társaságirányítási Jelentését, amiben kitér az ajánlásoktól való esetleges eltérésekre, és ezek okaira is.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
37 |
III. Felelős Társaságirányítási Jelentés
A MOL társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. A MOL-csoport a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól szóló ajánlásaival összhangban közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely a társaság honlapján elérhető. A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság és a Vezetői Bizottság szerepének, működésének és tevékenységének leírását, valamint további témák leírását, úgy, mint a belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelését, a külső auditorok munkáját, a társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának, a részvényesi jogok gyakorlása módjának áttekintő ismertetését és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok rövid ismertetését.
1. Az Igazgatóság működése
1.1. Az Igazgatóság működésének rövid ismertetése
A MOL ügyvezetését az Igazgatóság látja el, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági tevékenység. Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembevétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy az Alapszabály alapján nem tartoznak a Közgyűlés vagy más társasági szerv kizárólagos hatáskörébe. A MOL és leányvállalatai gazdasági egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság felelősségi körébe tartozik a fenti elvek és célok érvényesítése és a MOL-kultúra terjesztése csoportszinten is.
1.2. Az Igazgatóság és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása.
1.2.1. Az Igazgatóság működése
Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat. Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2022 februárjában aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.
Az Ügyrend tartalmazza:
• az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,
• az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét,
• az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,
• az elnök és alelnök főbb feladatait,
• az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét),
• a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését,
• az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság által elfogadott formában éves összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá a tisztségük elfogadásával egyidejűleg, továbbá minden naptári évben az éves rendes közgyűlés előtt legkésőbb 30 nappal. Amennyiben az Igazgatóság tagjával szemben az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott összeférhetetlenség vagy érdekütközés merül fel, erről a körülményről eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatban tájékoztatja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságát.
Az Igazgatóság megvizsgálta a MOL Nyrt. nyilvánosságra hozatali folyamatait, valamint közzétételeit, és megállapította, hogy erős és hatékony folyamatokkal rendelkezik, melyek biztosítják a BÉT Társaságirányítási Ajánlások betartását.
1.2.2. Kapcsolat az Igazgatósággal és a MOL-csoport szervezeteivel
A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében 2019. február 1. napjától kezdődően két felső szintű bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság (Chief Executives’ Committee; „CEC”), valamint a Vezetői Bizottság (Management Committee; „MC”) között oszlanak meg az Társaság operatív működésével kapcsolatos, továbbá bizonyos, a vállalat működése szempontjából stratégiai fontosságúnak minősülő hatáskörök és feladatok.
Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum határozza meg, amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontrollpontokat.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
38 |
A MOL-csoport irányítása az üzleti, illetve a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A hatékony vállalatirányítás érdekében az MC közvetlen kapcsolatot tart a CEC és a munkaszervezet között, az általa megtárgyalt ügyek nagy részét a Társaság alapvető üzleti tevékenységébe tartozó döntések teszik ki. Az MC elnöke a Csoportszintű Vezérigazgató, tagjai a Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes, a Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató, a Slovnaft, a.s. vezérigazgatója, az INA d.d. Igazgatóságának elnöke, a MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató, valamint a Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés Ügyvezető Igazgató valamint a Csoportszintű Ipari és Szolgáltatási Ügyvezető Igazgató .
A CEC, amely a Társaság három első szintű vezetőjének rendszeresen ülésező fóruma, elsősorban a Társaság igazgatósági vagy közgyűlési hatáskörbe nem tartozó stratégiai jelentőségű döntéseinek meghozatalára létrehozott bizottság, amely vizsgálja és ellenőrzi az Igazgatóság elé kerülő ügyeket, továbbá előzetes álláspontot alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett bizonyos javaslatok tekintetében. A CEC elnöke az Elnök-Vezérigazgató, tagjai továbbá a Csoportszintű Vezérigazgató és a Vezérigazgató-helyettes.
A CEC és az MC a fentieken túl döntéshozó fórumként működnek minden olyan kérdésben, amelyeket a belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak és a jogszabályok, illetve az Alapszabály értelmében nem tartoznak az Igazgatóság vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A CEC- és az MC-ülések során minden tagnak egy szavazata van, a két bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
2. A főbb irányító testületek bemutatása
Az Igazgatóságban a nem munkaviszonyban álló tagok vannak többségben (6 tag a 10-ből), ezzel biztosítva a testület munkaszervezettől való függetlenségét. Az Igazgatóságnak 2024 során - az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és tagok nyilatkozata alapján 6 tagja minősült függetlennek.
|
AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A TESTÜLETEK |
||||||
|
Név |
Státusz |
Mandátum kezdete |
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Hernádi Zsolt |
nem független |
1999. február 24. |
E |
T |
|
|
|
Dr. Csányi Sándor |
független |
2000. október 20. |
A.E |
E |
|
|
|
Járai Zsigmond |
független |
2010. április 29. |
T |
|
E |
|
|
Dr. Martonyi János |
független |
2014. július 1. |
T |
T |
|
T |
|
Molnár József |
nem független |
2007. október 12. |
T |
|
T |
|
|
Dr. Parragh László |
független |
2010. április 29. |
T |
|
T |
E |
|
Dr. Anthony Radev |
független |
2014. április 30. |
T |
T |
T |
|
|
Dr. Martin Roman |
független |
2010. április 29. |
T |
T |
|
|
|
Talal Al-Awfi |
független |
2019. április 30. |
T |
|
T |
|
|
JUDr. Világi Oszkár |
nem független |
2011. május 1. |
T |
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
nem független |
2021. december 23. |
T |
|
|
T |
|
64% |
80% |
80% |
67% |
|||
E: Elnök / A.E: Alelnök / T: Tag
* Dr. Martonyi János mandátuma 2024. április 29-én lejárt.
2.1.1. A bizottságok felépítésének ismertetése
Az Igazgatóság a működési hatékonyságának fokozása, valamint a döntései szakmai megalapozottságának erősítése érdekében bizottságokat működtet.
A bizottságok az Igazgatóság előkészítő, tanácsadó, véleményalkotó, javaslattevő szervei, a MOL-csoport Döntési és Hatásköri Listájában rögzítettek szerint egyes igazgatósági hatáskörbe tartozó kérdéseknél, illetve az Igazgatóság által az alkalmazott igazgatósági tagokhoz - mint a Társaság vezető állású munkavállalóihoz - delegált kérdéskörökben előzetes véleményezési jogosítvánnyal rendelkeznek.
A bizottságok feladatait, működési rendjét a bizottsági elnökök javaslata alapján az Igazgatóság határozza meg.
Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására.
A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem alkalmazott és független tag.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
39 |
Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti (a tagságot és annak kezdetét az alábbi táblázat szemlélteti), és osztja meg a különböző bizottságok között a feladatokat:
|
Név |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Dr. Csányi Sándor |
2000. november 17. |
|
|
|
Hernádi Zsolt |
2000. szeptember 8. |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
2010. június 4. |
|
|
|
Dr. Anthony Radev |
2014. május 30. |
2014. május 30. |
|
|
Dr. Martonyi János |
2014. július 1. |
|
2014. július 1.* |
|
Járai Zsigmond |
|
2021. június 4. |
|
|
Dr. Parragh László |
|
2014. február 20. |
2014. május 30. |
|
Talal Al-Awfi, |
|
2019. május 30. |
|
|
Molnár József |
|
2022. szeptember 8. |
|
|
Dr. Bacsa György |
|
|
2022. szeptember 8. |
* Dr. Martonyi János mandátuma 2024. április 29-én lejárt.
Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság (TJB)
A Bizottság feladatai közé tartozik a testületi tevékenység elemzése, értékelése; az igazgatósági/felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdések; a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása; az ügyrendi, szabályozási és etikai kérdések; a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési rendszerek áttekintése, javaslatok kidolgozása a legjobb gyakorlat megvalósítására.
Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB)
A Bizottság feladatai a pénzügyi és kapcsolódó jelentések ellenőrzése; a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése; a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése; a kockázatkezelési rendszer figyelése; a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata; a külső auditor függetlenségének és objektivitásának figyelemmel kísérése.
Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB)
A Bizottság feladatai az összes fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos javaslat értékelése és véleményezése az Igazgatóság számára; az FF-fel kapcsolatos valamennyi politika (pl. EBK, Etikai Kódex, stb.) fejlesztésének és bevezetésének ellenőrzése; a MOL-csoport stratégiai FF fókuszterületein elért eredmények felügyelete; az üzleti divíziók és leányvállalatok FF teljesítményével kapcsolatos jelentéseinek bekérése és megtárgyalása; a külső jelentések fenntarthatósággal kapcsolatos adatainak és tartalmának felülvizsgálata.
3. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és bizottságok adott időszakban megtartott ülései számának ismertetése, a részvételi arány megadásával
2024-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 95%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a lenti táblázat foglalja össze.
|
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|||||
|
Név |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Hernádi Zsolt (Elnök) |
5 |
83% |
4 |
80% |
|
|
|
|
|
Dr. Csányi Sándor (Alelnök) |
5 |
83% |
5 |
100% |
|
|
|
|
|
Járai Zsigmond |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martonyi János* |
2 |
100% |
2 |
100% |
|
|
2 |
100% |
|
Molnár József* |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Parragh László |
5 |
83% |
|
|
5 |
100% |
4 |
100% |
|
Dr. Anthony Radev |
6 |
100% |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
|
|
Talal Al-Awfi |
5 |
83% |
|
|
5 |
100% |
2 |
100% |
|
0JUDr. Világi Oszkár |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
6 |
100% |
|
|
|
|
4 |
100% |
|
6 |
95% |
5 |
96% |
5 |
100% |
4 |
100% |
|
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
40 |
A rendszeres napirendi pontok mellett – úgymint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről –, az Igazgatóság információt kapott a kulcsfontosságú stratégiai ügyekről, valamint áttekintést a tőkepiaci fejleményekről, és egyedileg értékelte a vállalat valamennyi üzleti egységének teljesítményét. Az Igazgatóság továbbra is figyelmet fordított az iparági trendek nyomon követésére, a külső környezet kihívásainak kezelésére, a járványügyi helyzet előidézte pénzügyi és működési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati folyamatra.
2024-ben a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 5 ülést tartott, 96%-os átlagos részvételi arány mellett. A társaságirányítási, javadalmazási és a menedzsment összetételével kapcsolatos kérdések mellett a bizottság számos kulcsfontosságú stratégiai és az elért teljesítményekkel kapcsolatos témát megvitatott, mielőtt azok az Igazgatóságnak megtárgyalás céljából bemutatásra kerültek.
2024-ben a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság 5 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló vizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres ellenőrzését – a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint ezen faktorokhoz rendelt kockázatkezelő akciók státuszjelentéseit.
2024-ben a Fenntartható Fejlődés Bizottság 4 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottság értékelte a 2023. évi fenntarthatósági vonatkozású tevékenysége eredményeit. A bizottság véleményezte a Fenntarthatósági jelentést és a kiválasztott üzleti egységek által benyújtott tematikus jelentéseket, valamint a MOL Csoport fenntarthatósági teljesítményéről készült független elemzések eredményeit is áttekintette.
4. A FELüGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ AUDIT BIZOTTSÁG BEMUTATÁSA
A Felügyelő Bizottság a részvényesek (közgyűlés) megbízásából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését ellátó Igazgatóságot. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb 5 évre. A testület jelenleg tizenkét főből áll. A Ptk. értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Felügyelő Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Felügyelő Bizottságában jelenleg öt fő képviseli a munkavállalókat és hét fő a tulajdonosok által megbízott külső személy.
A Felügyelő Bizottság és az Audit Bizottság tagjai és függetlenségi státuszuk:
|
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG |
AUDIT BIZOTTSÁG |
||||
|
Name |
Status |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Áldott Zoltán (Elnök) |
nem független |
5 |
100% |
||
|
Dr. Pandurics Anett (alelnök) |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Bíró Péter* |
független |
4 |
80% |
4 |
80% |
|
Dr. Dorkota Lajos |
független |
4 |
80% |
|
|
|
Izer Norbert |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Dr. Kaderják Péter |
független |
4 |
80% |
||
|
Lánczi András |
független |
5 |
100% |
||
|
Ivan Mikloš |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Dolgozói megbízottak: |
|
|
|
||
|
Kiss Bálint Péter |
nem független |
4 |
80% |
|
|
|
Dr. Puskás Sándor |
nem független |
5 |
100% |
||
|
Serfőző Kálmán |
nem független |
3 |
60% |
|
|
|
Tóth András |
nem független |
5 |
100% |
||
A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság, a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság, valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottság üléseinek állandó meghívottja.
A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a Társaság működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül folyamatosan tájékoztatást kap egyéb releváns témákban. A Felügyelő Bizottság emellett áttekinti az éves rendes közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. A Felügyelő Bizottság az év során tekinti át éves tevékenységét.
2024-ben a Felügyelő Bizottság 5 ülést tartott, 92%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze. 2024-ben az Audit Bizottság 5 ülést tartott, 95%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
41 |
A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát – az Audit Bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázatcsökkentő akciók státuszjelentéseit. Az Audit Bizottság folyamatosan nyomon követte a Társaság pénzügyi helyzetét. Az Audit Bizottság áttekintette az éves közgyűlés anyagait (a pénzügyi beszámolókat, a könyvvizsgálat megállapításait). Az Audit Bizottság részt vett a könyvvizsgáló-kiválasztási eljárásban és javaslatot tett a Felügyelő Bizottság részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan.
2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság erősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrollt.
A független Audit Bizottság hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak:
- segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben, felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló függetlenségét, figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg,
- ellátja az audit bizottsági feladatokat a Társaság által konszolidált, nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátó leányvállalata tekintetében is, amennyiben ezt jogszabály lehetővé teszi és az adott leányvállalatnál audit bizottság nem működik.
5. A VEZÉRIGAZGATÓI BIZOTTSÁG ÉS A VEZETŐI BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ TAGJAI
A CEC tagjai:
|
Elnök-Vezérigazgató (C-CEO) |
|
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
JUDr. Világi Oszkár |
Csoportszintű Innovációs Üzleti Vezető, Slovnaft a.s. Elnök-Vezérigazgató |
Az MC tagjai:
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
Lana Faust Križan |
Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
|
Marton Zsombor |
Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató |
|
Ratatics Péter |
Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Marek Senkovič |
Slovnaft, a.s. Vezérigazgató |
|
Simola József |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes |
|
Szabó Gabriel |
Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés és MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató |
|
Labancz Péter |
Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
42 |
6. Éghajlatváltozásból eredő kockázatokkal és Kihívásokkal kapcsolatos társaságirányítási gyakorlat
6.1. Az Igazgatóság tevékenysége az éghajlatváltozás kapcsán felmerülő kockázatokkal és kihívásokkal kapcsolatosan
Az Igazgatóság feladata meghatározni a csoport fő üzleti célkitűzéseit, valamint áttekinteni és jóváhagyni a csoport üzleti stratégiáját, beleértve azokat a premisszákat és feltételezéseket, amelyek alapján a stratégia létrejött. A MOL-csoport hosszú távú transzformációs stratégiáját az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások figyelembe vételével alkották meg, amelynek értelmében az Igazgatóság (és bizottságai) az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások széles skálájára tekintenek úgy, mint a feladat- és felelősségkörébe tartozó kérdések szerves részére, a stratégia felülvizsgálatakor és jóváhagyásakor, a kockázatkezelési irányelvek és üzleti tervek kialakításakor, valamint a szervezet teljesítménycéljainak meghatározásakor egyaránt. Ezen túlmenően az Igazgatóság és bizottságai feladatát képezi e célkitűzések – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatosakat is – mentén elért előrehaladás nyomon követése és felügyelete. Az Igazgatóság különböző csatornákon keresztül folyamatosan kap információkat az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról. Ilyenek például a menedzsment által készített negyedéves és éves jelentések az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző területekről, például makrogazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról, környezetvédelmi kérdésekről és tőkepiaci folyamatokról. Az Igazgatóság részt vett a MOL-csoport „Shape Tomorrow” Stratégia (2024-ben frissített verziójának) megfelelési felülvizsgálatában, mely összhangban van az átívelő EUs szabályrendszerek és elvárások adaptációjával.
Az Igazgatóság emellett rendelkezik két bizottsággal is, amelyeknek éghajlatváltozással kapcsolatos felelősséget delegáltak: a Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB). Mindkét testület közvetlenül foglalkozik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó ügyekkel. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések integrált kezelésének biztosítása érdekében az egész csoportra kiterjedően, ideértve, de nem kizárólagosan az éghajlatváltozást, az FFB figyelemmel kíséri a fenntarthatósággal kapcsolatos célok előrehaladását. A csoportszintű Egészségvédelem, Biztonság és Környezetvédelemért felelős ügyvezetői igazgató legalább évente négy alkalommal készít jelentést az FFB részére a fenntarthatósági célok mentén elért eredményekről, míg az Investor Relations & ESG koordináció vezetője tájékoztatja a bizottságot a fenntarthatósággal kapcsolatos különféle kérdésekről és trendekről. Ezenkívül az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok és kihívások hatásait csoport, üzletági és telephelyi szinten negyedévente jelentik a bizottságnak részletes elemzések keretében. Az PKB feladata másrészt a pénzügyi és működési kockázatok, valamint a kockázatok módszertanának és kezelésének, valamint az ERM működésének nyomon követése. Mind a hosszú távú stratégiai kockázatértékelés, mind a középtávú kockázati jelentések (amelyek az éghajlatváltozási kockázatokat is lefedik) a PKB részére kerülnek benyújtásra. Az éghajlatváltozási kockázatot stratégiai kockázatnak tekintjük, az ERM részét képezi, és ennek megfelelően a PKB tagjainak riportálásra kerül.. További információ az integrált kockázatkezelési rendszerről szóló 7.2. pontban található.
6.2. A vezetőség szerepe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok és kihívások értékelésében, valamint kezelésében
A felsővezetés felelősségének részét képezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások felmérése és kezelése, valamint a jóváhagyott stratégia végrehajtása. A szervezeti felépítést tekintve a klímaváltozásért való felelősség nem egyetlen részleghez vagy személyhez tartozik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a felelősség a csoportban számos feladatkör között oszlik meg. Számos csoportszintű funkció elemzi a felelősségi körében az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat. Ilyenek szervezetek például a teljesség igénye nélkül a Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatóság (éghajlatváltozás vállalati stratégiára gyakorolt hatása), Vezető Közgazdász (éghajlatváltozás hatása makrogazdasági trendekre), Közkapcsolati és Szabályozási Ügyek (globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozások), az EBK (környezeti kockázatok elemzése és kezelése, környezetvédelmi teljesítmény mérése) és a Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció (ESG-vel kapcsolatos fejlemények a tőkepiacokon). Ezenkívül az összes üzletág figyelemmel kíséri és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat, a stratégiák végrehajtásában és tervezésében betöltött szerepük és felelősségük szerves részeként, illetve az ERM kockázatértékelési folyamatban. A felsővezetés különböző csatornákon keresztüli rendszeres jelentéstétel útján tájékoztatást kap, és rendszeresen frissül az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról, mind a fent említett csoportszintű funkcionális szervezetektől, mind az egyes üzletágak vezetésétől.
7. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK
Az Igazgatóság minőségjavítási célból évente formálisan értékeli saját és bizottságai teljesítményét működési hatékonyság szempontjából, valamint folyamatosan áttekinti tevékenységét, amelynek eredményét megtárgyalja.
A Felügyelő Bizottság évente – a következő évi munkaterv jóváhagyásával egyidejűleg – értékeli az adott évben kifejtett tevékenységét.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
43 |
7.1. Vezérigazgatói Bizottság (CEC) és Vezetői Bizottság (MC) teljesítményértékelése
A MOL javadalmazási rendszerének célja, hogy ösztönözze a felsővezetés tagjait a vállalat stratégiájának megvalósítására és jutalmazza a stratégiai célok elérését rövid és hosszú távú elemek kombinációjával. A javadalmazás fontos szerepet tölt be az egyéni, divizionális és vállalati célok elérésében. Az ösztönző mechanizmusok kialakításával a MOL azt kívánja elérni, hogy a felsővezetők javadalmazása összhangban legyen és támogassa a vállalat stratégiai céljait, amely révén a felsővezetők érdekei még inkább összhangba kerülnek a részvényesek érdekeivel.
A CEC és az MC javadalmazása három pilléren alapul:
• Éves alapbér: rögzített éves bér az egyéneknek fizetve
• Rövid távú ösztönző: éves ösztönző az egyéni és a vállalati teljesítmény alapján
• Hosszú távú ösztönző: a teljesítményalapú kultúrát és a stratégiai fókuszt segítendő hosszú távú felsővezetői ösztönző, ami egybeesik a MOL-csoport részvényeseinek érdekeivel
A felsővezetés ösztönző rendszere 2024-ben a következő elemeket tartalmazta:
7.1.1. Rövid távú ösztönző rendszer
A rövidtávú ösztönző az éves alapbér százalékos meghatározásában kerül kiszámításra, amely a pozíció összetettségének megfelelően kerül meghatározásra, továbbá függ az adott tárgyévi vállalati, divíziós (az MC tagokra érvényes) és egyéni teljesítménymutatóktól. A végső számítási mód az összes meghatározott tényező szorzata és a Rövid távú ösztönző összege függ mind a vállalati, mind az adott vezető teljesítményének értékelésétől.
A MOL-csoport döntéshozatali rendszere alapján a CEC tagjainak éves teljesítményét a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság értékeli a MOL Igazgatóságának végső jóváhagyásával. Az MC teljesítményértékelését pedig a CEC és a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi.
Az éves rövidtávú ösztönző teljesítménykritériumai
A rövidtávú ösztönző célok kiemelt pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók együtteseként kerülnek meghatározásra, hogy ezáltal támogassák a MOL-csoport és a MOL Nyrt. céljainak megvalósítását. A teljesítménymutatók kiválasztása tükrözi a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon célját, hogy vállalati és üzletági mutatók széles skálája segítségével értékelje az érintettek teljesítményét.
Pénzügyi teljesítménymutatók:
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók egyéni szinten felelősek a MOL-csoport EBITDA mutatószámáért (ami a MOL-csoport vállalati szintű célkitűzése is) és egyéb pénzügyi teljesítménymutatókért, melyeket a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás szervezet határoz meg. Az egyéb pénzügyi célok között szerepelhetnek hatékonysági, beruházási és költségekkel kapcsolatos mutatók. 2023-ban a Vezérigazgatói Bizottság (CEC) tagjai kiemelten kezelték az EBITDA és a szabad cash-flow célok teljesítését a MOL-csoport szerinti stratégiai céljainak elérése érdekében.
Nem pénzügyi teljesítménymutatók:
A munkabiztonság kiemelt fontosságú a MOL-csoport számára, ennek érdekében a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság minden évben konzisztensen meghatároz fenntartható fejlődés, egészség, biztonság és környezetvédelemmel kapcsolatos célokat. A MOL-csoport ezért 2023-ban is meghatározta az ún. “Összes jelentésköteles sérülés gyakorisága” (TRIR) teljesítését, amely a mindenkor biztonságos, fenntartható és megfelelő működés melletti elkötelezettséget mutatja meg.
A fentiek mellett a CEC-tagok számára a következő egyéni, nem számszerűsíthető célok kerültek meghatározásra 2024-re:
· folytatja a MOL-csoport 2030+ Stratégia további megvalósítását és stratégiai jövőkép kialakítását 2050-re, fókuszálva a klímaváltozás hatásaira és egyes területek csoportszintű stratégiájának végrehajtására,
· az új működési modell továbbfejlesztése, amely tükrözi a COVID utáni piaci változások lekövetését és az orosz-ukrán háborús hatások által kiváltott megváltozott piaci feltételeket,
· a felügyeleti tevékenységek hatékony végrehajtása az irányítási struktúra és folyamatok folyamatos felülvizsgálatának és egyszerűsítésének ösztönzésével,
· segíti a munkavállalói elkötelezettség növelését a szervezeteken belül, emellett támogatja a kollaborációt, a munkavállalói élményt, a sokszínűséget és befogadást és tehetséggondozást, annak érdekében, hogy a MOL csoport a munkavállalók között a legjobb választássá legyen,
· az életmentési szabályok ösztönzése a MOL-csoportban,
· MOL-csoport fenntartható működési szempontjainak további erősítése, a Kutatás-Termelés hatékonyságfejlesztése a Közép-Európai régióban, a Downstreamen az üzemanyagok átalakítása, az IBS divízióban pedig a Hulladékgazdálkodás üzletág kialakítása.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
44 |
Az MC tagok számára a kitűzött egyéni célokat a 2024-as üzleti tervhez és az adott divízió/szervezeti terület prioritásaihoz igazították, kiemelten az alábbi témákra összpontosítva:
· Az üzleti tervek és kitűzött projektek megvalósítása
· Működési modellek átalakítása (ahol szükséges) és a működési hatékonyság növelése a költségoptimalizáló projektek megvalósítására összpontosítva, az adott divízió üzleti stratégiájának megvalósítása érdekében (pl.: stratégiai portfóliókezelés, dekarbonizációs projektek, digitalizációs projektek stb.)
· A munkavállalói és vezetői teljesítménymutatók (pl. vezetői kultúra fejlesztése, munkavállalók elkötelezettségének növelése a megfelelő területeken, hatékony teljesítmény- és tehetségmenedzsment stb.).
A teljesítménymutatók mérése és érvényesítése
A Vezérigazgatói Bizottság tagjainak éves teljesítményét az Igazgatóság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. Az MC teljesítményét a Vezérigazgatói Bizottság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. A pénzügyi kulcsmutatószámok célkitűzéseinek elérését a Pénzügyi Tervezés és Jelentéskészítés szervezet értékeli és kerül jóváhagyásra a kapcsolódó Társaságirányítási terület által.
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók rövidtávú ösztönzőire nem vonatkozik késleltetési időszak vagy bármely visszatérítési rendelkezés.
7.1.2. Rövidtávú részvénytulajdonosi program
A CEC és az MC tagjai, valamint a felsővezetők minden évben rövidtávú ösztönzőjük helyett egy részvényalapú ösztönzőt választhatnak, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP törvény) megfelelően a MOL Nyrt.-től független jogi entitáson, az ún. MOL Nyrt. MRP Szervezeten keresztül valósul meg.
A választható Rövidtávú Részvénytulajdonosi Program célja a felsővezetés ösztönzése a MOL-csoport stratégiai céljainak elérésére a részvényesi érdekekkel összhangban.
A program jellemzői:
· A programban való részvétel önkéntes
· A jogosultság alapja a rövidtávú ösztönző jogosultsági mértékével megegyező részvénydarabszám a teljesítési évet megelőző december havi részvény átlagárfolyamon számítva
· A végső kifizetést a teljes teljesítményértékelés, a vállalati, divíziós és egyéni értékelés határozza meg
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a kétéves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
7.1.3. Hosszútávú ösztönző
A hosszútávú ösztönző rendszer célja a vezetők teljesítménynövekedésének ösztönzése a MOL Nyrt. és a MOL-csoport pénzügyi teljesítményének és hatékonyságának jövőbeni javulása érdekében, a MOL részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett.
A hosszútávú ösztönző keretrendszere 2020. utolsó negyedévében felülvizsgálatra került, 2021. január 1-től az ún. Hosszútávú Részvényprogram került alkalmazásra a korábbi hosszútávú ösztönzők helyett. A korábbi, még futó hosszútávú ösztönzők érvényben maradnak azok kifizetéséig vagy lejáratukig.
Az új Hosszútávú Részvényprogram még szorosabb kapcsolódást mutat a MOL-csoport stratégiai céljai, a részvényesek érdekei és a felsővezetés hosszútávú ösztönzése és megtartása tekintetében. A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók hosszútávú ösztönző programokból származó juttatásai a programok személyi és tárgyi hatályától függően az MRP programon keresztül vagy belső szabályzat rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
7.1.4. Hosszútávú Részvényprogram
A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL vállalati teljesítményén, valamint az egyéni teljesítményen alapul.
Az ösztönző jellemzői:
· Évente induló, hároméves teljesítési időszakkal rendelkező program, a javadalmazás kifizetése a negyedik évben történik
· A vállalati (MOL-csoport EBITDA alakulása) és az egyéni teljesítmény a teljesítési időszak alatt értékelésre kerül és figyelembevételre kerül a végső javadalmazás számításánál
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
45 |
· A végső kifizetés az 1. és a 2. év utáni osztalékegyenértékessel korrigálásra kerül, hogy valódi részvényesi pozíciót képviseljen
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a hároméves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL Nyrt. részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
Áttekintés:
|
Hosszútávú Részvényprogram |
2020. decemberi átlagárfolyam |
2023. decemberi átlagárfolyam |
Kifizetés |
|
2021 |
2 109 HUF |
2 817 HUF |
2024. január MRP Programból részvényben |
A hosszútávú ösztönző teljesítmény mutatói
A hosszútávú ösztönzők részvényárfolyamhoz és az osztalékfizetéshez való hozzárendelése tükrözi az Igazgatóság folyamatos és fenntartható értékteremtésre való törekvését. A hosszútávú ösztönzőn keresztül a MOL célja, hogy hozzásegítse a részvényeseket befektetésük megtérüléséhez mind a részvényárfolyamon, mind az osztalékfizetésen keresztül.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
46 |
IV. A számviteli törvény által megkövetelt további információk bemutatása
A Csoport pénzügyi instrumentumainak hasznosítására vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi kimutatások 21. és 22. megjegyzései tartalmazzák.
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi kimutatások 29. megjegyzése tartalmazza.
A fenntarthatósági jelentés a MOL-csoport Integrált Éves Jelentésében külön fejezetben kerül bemutatásra.
A MOL-csoport jelentősebb telephelyeinek, fióktelepeinek felsorolása:
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Vállalat neve: MOL Nyrt. (Dunai Finomító)
Regisztrált cím: HU – 2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.
Vállalat neve: MOL Petrolkémia Zrt
Regisztrált cím: HU – 3581 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep; HU – 3580 Tiszaújváros, Mezőcsáti u. 1. TIFO- Ipartelep gyártelep 3322.
Vállalat neve: Slovnaft, a.s.
Regisztrált cím: SK - Vlčie hrdlo 1, 824 12 Pozsony, Szlovákia
Vállalat neve: INA – Industrija nafte d.d.
Regisztrált cím: HR - Avenija Većeslava Holjevca 10, p.p. 555, 10 020 Zágráb, Horvátország (Központ); HR – 51221, Urinj, Horvátország (Finomító)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
4 |
ESRS 2
A FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPJA
/BP-1/
Jelen fenntarthatósági jelentés az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok (ESRS) szerint készült. A konszolidált fenntarthatósági jelentés konszolidációs köre megegyezik a pénzügyi jelentésével. A MOL-csoport belső irányelvekre, lényegességi és kockázatértékelésekre támaszkodik annak meghatározásakor, hogy a leányvállalatoknál fel kell-e állítani adatgyűjtési folyamatokat. A saját munkaerővel (S1) kapcsolatos mutatók azoknál a leányvállalatoknál kerülnek jelentésre, ahol a létszám meghaladja a 100 főt, míg az etikával kapcsolatos mérőszámok az etikai tisztviselővel rendelkező vállalatoknál, amely minden 50 vagy több teljes munkaidős alkalmazottal (FTE) rendelkező leányvállalat esetében kötelező. A környezetvédelmi, energiaügyi, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, valamint folyamatbiztonsági mérőszámok tekintetében a csoport Egészség, Környezet, Biztonság Irányítási Rendszer (röviden: EBK MS) hároméves integrációs időszakot biztosít az újonnan felvásárolt vagy létrehozott leányvállalatok számára a politikák és az adatgyűjtési folyamatok kialakítására. Az integrációs időszak mellett a leányvállalatok lényegességét évente értékelik a fent említett témák tekintetében. Ha egy integráció alatt álló leányvállalat várhatóan lényegesnek bizonyul, a vonatkozó mérőszámok lábjegyzeteiben szerepel. A MOL-csoport kettős lényegességi elemzése, és így fenntarthatósági jelentése is kiterjed a csoport upstream és downstream értékláncára, és a vonatkozó politikákról, intézkedésekről, célokról és mérőszámokról ennek megfelelően számol be.
E fenntarthatósági jelentés elkészítésekor a MOL-csoport elismeri, hogy a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) szerinti kezdeti jelentéstétel miatt bizonyos esetekben korlátozásokat vagy kikötéseket volt kénytelen alkalmazni . Következésképpen az időbeli összehasonlítás lehetősége korlátozott lehet, mivel a fenntarthatósági jelentéstétel keretrendszerei folyamatosan fejlődnek. Egyes fenntarthatósági mérőszámok adatgyűjtési folyamatai és módszerei még mindig finomítás alatt állnak. Ezért egyes adatpontok becslések tárgyát képezhetik, és előfordulhat, hogy nem minden szempontból pontosan rögzítik a teljesítményt. A struktúrában vagy a működésben bekövetkező jövőbeli változások hatással lehetnek a jelentett fenntarthatósági mutatókra. Az itt közölt fenntarthatósági hatásokat olyan külső tényezők befolyásolják, mint a szabályozási változások, a piaci feltételek és a technológiai fejlődés, amelyek hatással lehetnek fenntarthatósági kezdeményezéseink eredményeire.
Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatósági jelentéskészítési folyamataink folyamatos javítása és e korlátok kezelése mellett, hogy a jövőbeni jelentésekben még átfogóbb és megbízhatóbb információkat nyújtsunk az érdekeltek számára.
A számviteli törvény 134/J. § (1) bekezdése előírja, hogy a Társaságnak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (ESEF-rendelet) meghatározott elektronikus beszámolási formátumban (XHTML) kell elkészítenie az összevont (konszolidált) üzleti jelentését és az ESEF taxonómia által meghatározott fenntarthatósági közzétételeket meg kell jelölnie az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben az XBRL jelölőnyelv alkalmazásával, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is. Tekintettel arra, hogy a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó ESEF-taxonómia még nem került elfogadásra, a Társaság nem tudta az XBRL megjelölést elvégezni.
Bizonyossági vélemény
A Deloitte korlátozott bizonyosságot nyújtott a fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan, és kellő bizonyosságot két kiválasztott fő teljesítménymutatóra vonatkozóan: az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) alá eső CO2-kibocsátások, és a összes rögzített incidens arány (TRIR), amelyek megtalálhatóak a könyvvizsgálói bizonyossági jelentések cím alatt a jelentésben.
EGYEDI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
/BP-2/
Változások a fenntarthatósági információk elkészítésében vagy bemutatásában
A 2024-es évtől kezdve az FGSZ Zrt. is szerepel a MOL-csoport konszolidált szintű mutatószámaiban. Az FGSZ Zrt. földgázszállítási rendszerüzemeltetési tevékenysége (Midstream) miatt jogi szétválasztás alá esik, emiatt nem szerepelt a Csoport korábbi fenntarthatósági jelentéseiben. Mivel az FGSZ Zrt. a MOL Nyrt. pénzügyileg teljes körűen konszolidált leányvállalata, a CSRD, és az azt implementáló magyar jogszabályi megfelelés érdekében ezen gyakorlat megváltozott. Amennyiben az FGSZ Zrt. bevonása a számítási módszertanok és az adatgyűjtési folyamatok eltérései miatt nem volt lehetséges, a lábjegyzetekben említésre kerül. Összességében ez nem befolyásolja lényegesen a jelentés következtetéseit.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
5 |
Hivatkozással történő beépítés
Az ESRS 2 közzétételi követelményeinek az üzleti jelentésben való elhelyezésével kapcsolatos hivatkozások e fejezet „A jelentésben szereplő ESRS közzétételi követelmények listája” című részében találhatók.
A becslés forrásai és az eredmény bizonytalansága
Néhány adatpont esetében becsléseket kell használni, amíg a csoportszinten megbízhatóbb közvetlen mérési folyamatokat nem vezetnek be. A Scope 3 kibocsátások esetében a MOL-csoport tevékenységi adatokat és kibocsátási tényezőket használ a kibocsátások kiszámításához, ahol nem lehetséges beszállító-specifikus adatokat gyűjteni. Az energiafogyasztás és a termelés bontása esetén a MOL-csoportnak a meglévő megbízható adatokra kell támaszkodnia.
Beszámolási hibák a korábbi időszakokban
A 2023. évi vízkibocsátási adatokat az INA d.d.-ben történő kezelés nélküli vízkibocsátással kapcsolatos számítási hiba miatt módosították.
A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK FELÜGYELETE
/GOV-1, GOV-2/
Az igazgatási és felügyeleti szervek szerepe
A MOL-csoport irányítási struktúrájának általános leírása a vállalatirányítási nyilatkozatban található. A Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (FRC) és a Fenntartható Fejlődési Bizottság (SDC) felügyeli a MOL-csoport hatásait, kockázatait és lehetőségeit. Az SDC hagyja jóvá a kettős lényegességi elemzést, míg az FRC felügyeli a pénzügyi és működési kockázatokat, beleértve az ERM rendszert is. Az SDC biztosítja, hogy a MOL-csoport fenntarthatósági céljainak elérése érdekében irányítási rendszerek és eljárási szabályok működjenek és kerüljenek alkalmazásra. A felügyeleti testület tagjai részt vesznek az FRC és az SDC ülésén is, és felügyelik tevékenységüket. A bizottságok szerepét és feladatait a MOL Nyrt. igazgatóság által működtetett bizottságok chartája szabályozza, amely elérhető a vállalat honlapján.
A menedzsment szerepe
A MOL-csoport menedzsmentje különböző szerepkörökben - többek között a csoportszintű stratégia, a vezető közgazdász, a nyilvános és uniós szabályozási ügyek, a EBK osztály és a befektetői kapcsolatok - értékeli és kezeli az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Az igazgatóság határozza meg az üzleti célkitűzéseket és vizsgálja felül a stratégiákat az éghajlattal kapcsolatos kockázatok alapján, és rendszeres tájékoztatást kap a felsővezetéstől.
Beszámolás, felügyelet és eljárások
Az igazgatóság az elnök-vezérigazgató útján kommunikál, aki végrehajtja a határozatokat és beszámol a társaság ügyeiről. Az Igazgatóság tájékoztatást kap a stratégiai kérdésekről, a tőkepiaci fejleményekről, és értékeli az üzleti egységek teljesítményét. Ezenkívül az Igazgatóság, a bizottságok és az Igazgatóság tagjai jogosultak információt vagy véleményt kérni a vállalat bármely egységétől vagy alkalmazottjától, amennyiben erről egyidejűleg tájékoztatják az elnök-vezérigazgatót.
Az igazgatóság rendszeresen beszámol a felügyelőbizottságnak a vezetésről, a pénzügyi helyzetről és az üzletpolitikáról. Az igazgatóság, a felső vezetés és az Audit Bizottság jelentései mellett a Felügyelőbizottság tájékoztatást kap a belső audittól, valamint részletes információkat a főbb üzleti területek - mint például a stratégia és üzletfejlesztés, a befektetői kapcsolatok, a vállalati kapcsolatok és szabályozási ügyek, a humán erőforrás, a csoportos megfelelés és etika, a csoportos biztonság és a kiberbiztonság - működéséről.
Az irányítás a Vezérigazgatói Bizottságon (CEC) és az Vezetői Bizottságon (MC) keresztül történik. A CEC fogadja el a stratégiai döntéseket, míg az MC összekapcsolja a CEC-et a vállalat munkaszervezetével. A belső ellenőrzés értékeli a pénzügyi, működési és ellenőrzési tevékenységeket, és jelentést tesz a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságnak, az Audit Bizottságnak és a Felügyelőbizottságnak.
Célok kitűzése és az előrehaladás nyomon követése
Az Igazgatóság határozza meg az üzleti célkitűzéseket és vizsgálja felül a csoport stratégiáját, amelybe az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat is beépíti. Az igazgatóság és bizottságai figyelemmel kísérik a célok és célkitűzések megvalósulását, és rendszeres tájékoztatást kapnak a fenntarthatósággal kapcsolatos fejleményekkel kapcsolatban.
A Fenntartható Fejlődési Bizottság (SDC) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (FRC) foglalkozik az éghajlattal kapcsolatos kérdésekkel. Az SDC figyelemmel kíséri a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos előrehaladást, és rendszeres jelentéseket készít a csoport EBK alelnöke, valamint a befektetői kapcsolatok és az ESG-koordináció vezetője. Az Igazgatóság és az SDC az üléseken tájékoztatást kap a fenntarthatósággal kapcsolatos témákról.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
6 |
Fenntarthatósággal kapcsolatos szakértelem
Az Igazgatóság és az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága minden ülésén (jellemzően évente 6, illetve 4 ülésen) a fenntarthatósággal kapcsolatos témák széles skálájáról kap jelentéseket vagy javaslatokat. A MOL-csoport minden évben közzéteszi az igazgatósági ülések napirendjét: A legfelsőbb irányító testület (igazgatóság) gazdasági, környezeti és társadalmi témákkal kapcsolatos kollektív ismereteinek fejlesztését és bővítését célzó fő intézkedések a megvitatott napirendi pontok az igazgatósági üléseken, ahol e fő témák mindegyikét rendszeresen tárgyalják.
A Felügyelőbizottság és Igazgatóság sokszínűsége
|
MÉRT. |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság nemek szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Férfi |
% |
95,5 |
95,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Nő |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság állampolgárság szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Magyar |
% |
82,0 |
82,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Szlovák |
% |
9,0 |
9,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Horvát |
% |
0,0 |
0,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Ománi |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Cseh |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság korcsoport szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30 év alatti |
% |
0,0 |
0,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30-50 év közötti |
% |
18,2 |
18,2 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
50 év feletti |
% |
81,8 |
81,8 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
AZ ÉRDEKELT FELEK ÉRDEKEI ÉS ÁLLÁSPONTJA
/SBM-2, SBM-3/
A MOL-csoport rendszeresen együttműködik az érdekelt felek csoportjaival, többek között a részvényesekkel, a munkavállalókkal, az üzletfelekkel, a beszállítókkal, a szakmai szövetségekkel, a helyi közösségekkel és a hatóságokkal (részletekről weboldalunk ’Érintettek iránti elköteleződés’ részében tájékozódhat). A MOL-csoporton belül a szakosodott funkcionális területek és üzleti területek vezetői által végzett rendszeres kapcsolattartási tevékenységeken túlmenően az ESG koordinációs osztály 2023 őszén széles körű belső és külső érintettektől gyűjtött információt a lényegességi elemzés elkészítési céljából:
· Az elemzésbe bevont belső érdekeltek kiválasztása során mind a MOL-csoport vállalati struktúrájának (Downstream, Upstream, Fogyasztói Szolgáltatások és belső funkcionális területek), mind a földrajzi struktúrájának (csoportszintű divíziók, MOL Magyarország, Slovnaft és INA) lefedését figyelembe vettük. A külső érdekeltekre gyakorolt hatás értékeléséhez befektetők és pénzügyi elemzők, hitelezők és bankok, érintett közösségek, szabályozó hatóságok és civil szervezetek véleményét kértük ki.
· Az érdekelt feleket személyre szabott kérdőívekkel kerestük meg. Emellett mélyinterjúk is készültek, hogy a kiemelt fontosságú érdekeltek szempontjait jobban megismerhessük. Összességében több mint 75 válaszadás érkezett az értékelésünkhöz.
· Az eredményeket összegzésekor egyes érdekelt csoportok válaszait egyenlő mértékben kerültek súlyozásra a reprezentatív eredmények biztosítása érdekében. A gyakorlat eredményei adták a kettős lényegesség elemzés alapján, illetve biztosítják a korábbi, GRI-alapú lényegességi elemzésünkkel való folytonosságot.
A legfontosabb érdekelt felek véleménye és elvárásai a MOL-csoport Shape Tomorrow stratégiájába is megjelennek, amely fenntarthatósággal kapcsolatos célokat is meghatároz. Ezen célokat a jelentésben a megfelelő tematikus fejezetekben ismertetjük.
A lényeges hatások, kockázatok és
lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása
/ESRS 2 IRO-1/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség IRO-1 Közzétételi kötelezettség SBM-2 |
|
GRI |
GRI 2-14 GRI 2-29 GRI 3-1 |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a)(v)(v) IFRS S2.25(b) IFRS S2.25(a)(iii)(IFRS) IFRS S2.25(a)(iv)(iv) IFRS S2.25(c) IFRS S2.25(a)(i)(i) IFRS S2.25(a)(vi)(vi) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
7 |
2024-ben a MOL-csoport új, kettős lényegességi elemzés módszertant (a továbbiakban: DMA) vezetett be a CSRD-követelményeknek való megfelelés érdekében, követve az EFRAG által közzétett lényegességértékelési végrehajtási útmutatót. Míg a gyakorlat elsődleges továbbra is a MOL-csoport fenntarthatósági jelentése releváns tartalmának meghatározása maradt, a keretet az egyes fenntarthatósági témák fontosságának értékeléséről az emberekre és a környezetre gyakorolt lényeges hatások, valamint a fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatok és lehetőségek (a továbbiakban: IRO-k) azonosítása határozta meg.
A hatások azonosítása
Mivel az ESG kockázatok és lehetőségek általában a vállalat emberekre és környezetre gyakorolt hatásaiból és függőségeiből erednek, a DMA első lépése ezen hatások azonosítása volt. Ezek a korábbi, fentebb leírt érdekelt felek bevonásával végzett felmérés eredményeire, az átvilágítási folyamatokra, a iparági jó-gyakorlatok és elemzések, valamint a fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos valamennyi releváns belső szakértővel és vezetővel tartott workshopok eredményeire alapozva kerültek meghatározásra, illetve értékelése az ESRS szempontrendszerének megfelelően: hatások mértéke (a negatív hatások mértéke, terjedelme és helyrehozhatatlan jellege, valamint a pozitív hatások mértéke és hatóköre alapján), valószínűsége és időhorizontja szerint.
Táblázat: Mérték
|
|
Pozitív hatások |
Negatív hatások |
|
Elhanyagolható |
A hatás mértéke nem olyan jelentős, ami indokolná a csoportszintű fenntarthatósági jelentésben való szerepeltetést. |
A hatás mértéke nem jelentős, és/vagy könnyen orvosolható. |
|
Mérsékelt |
A vállalat tevékenységei érzékelhető pozitív hatásokat váltanak ki az egyénekre, a közösségekre vagy a környezetre, például jobb munka- vagy életkörülményeket, vagy az ökológiai egyensúly javulását. Bár ezek az előnyök kézzelfoghatóak, nem jelentenek alapvető változást a társadalmi vagy környezeti jólétben. |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt hatás mértéke érzékelhető, de megfelelő enyhítési és/vagy helyreállítási intézkedésekkel nem valószínű, hogy panaszok érkeznek. |
|
Jelentős |
A vállalat tevékenységei jelentős pozitív hatást gyakorolnak az egyénekre vagy csoportokra, ami hozzájárul a jobb életszínvonalhoz vagy a jobb körülményekhez, vagy pozitív hatással van a környezet állapotára vagy a természeti erőforrások elérhetőségére. |
A vállalat tevékenységei olyan mértékű negatív hatást gyakorolnak egyénekre, embercsoportokra vagy a környezetre, hogy a sérelmek elkerülése vagy kezelése érdekében elengedhetetlenek a megelőző intézkedések; vagy fennáll a helyrehozhatatlanság lehetősége. |
Táblázat: Valószínűség
|
|
Pozitív hatások |
Negatív hatások |
|
Nagyon alacsony |
A pozitív hatás nem számottevő, érzékelhető szintű. |
Nem valószínű, hogy a hatásnak jelentős következményei lesznek, de elővigyázatosságra van szükség. |
|
Alacsony |
Nincs / nagyon kevés olyan eset van, amikor a pozitív hatás jelentős mértékű- |
A múltban nem / nagyon ritkán fordult elő hatás, de folyamatos ellenőrzésre van szükség. |
|
Közepes |
Pozitív hatás jelentkezhet, de nem a vállalat rendszeres tevékenységének következményeként. |
Voltak olyan események a múltban, ahol ilyen hatás történt, de a negatív hatások kezelésére hozott intézkedések/folyamatok jellemzően megfelelően mitigálják a problémákat. |
|
Magas |
A pozitív hatás gyakran fennáll, de nem kapcsolódik szorosan a vállalat napi üzleti tevékenységéhez. |
A hatás nagy valószínűséggel bekövetkezik (pl. a makrokörnyezetben), de nem része a rendszes üzletmenetnek. |
|
Tényleges |
A pozitív hatás a rendszeres vállalati tevékenység közvetlen következményeként jelentkezik. |
Negatív hatás a napi működés következtében áll fent, szokásos üzletmenet mellett is. |
Táblázat: Hatókör
|
Helyi |
A hatás csak korlátozott területen, a telephely közelében érzékelhető. |
|
Regionális |
A hatás nem csak annak a helyszínnek a közvetlen közelében van hatással, ahonnan a hatás származik, hanem potenciálisan a régió lakosságát és környezetét is érinti. |
|
Országos |
A hatás egy adott országban figyelemre méltó vagy jelentős, de nincs jelentős határokon átnyúló hatása. |
|
KKE |
A hatás Közép-Kelet-Európa több országában is érzékelhető, ahol a vállalatcsoport működik. |
|
Globális |
A hatás nem korlátozódik vagy nem kötődik egy adott földrajzi területhez. |
Táblázat: Időhorizont
|
Rövid távú |
A következő jelentéstételi időszak végéig (a jelenlegi jelentés esetében 2025-ig). |
|
Középtávú |
1-5 év között (2026-2029 a jelenlegi jelentés esetében) |
|
Hosszú távú |
Több mint év (2030 és később a jelenlegi jelentés esetében) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
8 |
A kockázatok azonosítása
A fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azonosításához a kiindulópont a MOL-csoport rendszeres vállalati kockázatkezelési (a továbbiakban: ERM) folyamata volt, amely a Csoportszintű Kockázatkezelési Politikában meghatározott lépéseket követi. Ez a folyamat alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaz, amelyben a kockázat felelősök és a kockázati szponzorok felsorolják a területükhöz tartozó üzleti vagy funkcionális egységekhez kapcsolódó összes releváns kockázatot. Az ESG-témákkal kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében a csoportszintű kockázatkezelés és a csoportszintű ESG-koordinációs osztály workshopokat szervezett és segédanyagokat osztott meg az érintett kockázat felelősökkel és kockázati szponzorokkal annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a függőségekből eredő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt azonosított hatásokra. Az így összeállt kockázati nyilvántartásból kiválasztásra kerültek a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatosak, amelyek alapján meghatározták a csoportszintű ESG-kockázatokat. Minden egyes ESG-kockázat esetében a különböző üzleti szegmensek és a szakosodott szakértők által megadott egyedi kockázatok aggregálása alapján határozták meg a valószínűséget és a pénzügyi hatást. A pénzügyi hatás értékelésénél a kapcsolódó kockázatok mérséklésére elkülönített erőforrások, és adott esetben az EBIDTA várható csökkenése került figyelembe vételre.
Táblázat: A kockázatok pénzügyi hatása
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Környezeti kockázatok (mennyiségi értékelés) |
Társadalmi és irányítási kockázatok (Minőségi értékelés) |
|
Alacsony |
A megelőző intézkedések és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteség költségei valószínűleg nem haladják meg a 20 millió USD/év küszöbértéket a csoport szintjén, semmilyen időhorizonton. |
A kockázatcsökkentő intézkedések költségei és/vagy a kockázathoz kapcsolódó EBIDTA-veszteség valószínűleg nem jár olyan pénzügyi következményekkel, amelyek a vállalat kimutatásainak felhasználói számára észrevehetőek lennének. |
|
Közepes |
A megelőző intézkedésekre és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteségre fordított források valószínűleg meghaladják ezt az évi 20 millió USD küszöbértéket , de nem valószínű, hogy 2030 előtt bármelyik évben is meghaladják az 50 millió USD-t a csoport szintjén. |
A kockázatcsökkentő intézkedések költségei és/vagy a kockázathoz kapcsolódó EBIDTA-veszteség potenciálisan érdekelheti a vállalat kimutatásainak felhasználóit, de nem valószínű, hogy jelentős változásokat eredményez a vállalat üzleti modelljében. |
|
Magas |
A MOL-csoport üzleti tervezési folyamataiban a kártalanítási intézkedésekre elkülönített és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteség nagy valószínűséggel meghaladja az 50 millió USD-t bármelyik évben 2030 előtt. |
A tényleges vagy potenciális költségekkel kapcsolatos enyhítő intézkedések és/vagy a potenciális EBIDTA-veszteségek miatt csoportszinten szükség van figyelemre méltó stratégiai beruházásokra. |
Megjegyzés: A kockázatok lényegességére vonatkozó kategorizálás két szempontból eltér a csoportszintű ERM során alkalmazottaktól:
Az ERM figyelembe veszi a cash-flow vagy EBITDA eltéréseit (eszközkárok, termeléskiesés, bevételkiesés stb.); míg a CSRD szerinti fenntarthatósági témák pénzügyi lényegességének értékelése esetén a pénzügyi lényegesség alapját azok az erőforrások képezik, amelyeket a kapcsolódó kockázatok és az emberekre vagy a környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklésére fordítanak. Emellett, ahol alkalmazható, figyelembe vettük az EBITDA eltéréseit is (pozitív lehetőségek esetén, negatív kockázatok esetén).
Az ERM esetében a középtávú, csoportszintű 20 millió USD pénzügyi hatás számít jelentési küszöbértéknek, míg az 50 millió USD a lényegességi küszöbértéknek. A CSRD követelményeinek való megfelelés érdekében a pénzügyi nagyságrend kategorizálása összhangban van a lényegességi küszöbértékkel.
A kockázatok valószínűségi szintjét az alábbi kategóriák alapján kerültek
meghatározásra, a csoportszintű ERM-követelményeket követve:
Táblázat. A kockázatok valószínűsége
|
Nagyon alacsony |
Ritka/nagyon valószínűtlen, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Alacsony |
Nem valószínű, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Mérsékelt |
Belátható időn belül bekövetkezhet |
|
Magas |
Valószínűleg belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Nagyon magas |
Szinte biztos, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
A lehetőségek azonosítása
A DMA lehetőségeinek azonosításához a kiindulópontot a MOL-csoport 2024-ben felülvizsgált Shape Tomorrow stratégiája, valamint a kulcsfontosságú üzleti egységek vezetőségének az ERM-folyamat során a fent említett műhelytalálkozók során nyújtott további meglátásai jelentették. A lehetőségeket két szempont alapján osztályoztuk: A MOL-csoport érettsége és a megnövekedett EBIDTA várható nagyságrendje és/vagy a kapcsolódó beruházások összege.
Táblázat. A lehetőségek érettsége
|
Általános lehetőség |
A vállalat közép- vagy hosszútávon fontolgatja a lehetőségbe való befektetést, de jelenleg nincsenek tevékenységek. |
|
Értékelt/ |
A vállalat rövid vagy középtávon készül befektetni a lehetőségbe, de jelenleg nincs jelentős tevékenység. |
|
Pilot |
A vállalat rendelkezik befektetésekkel és a lehetőséggel, és felkészült a rövid vagy középtávú felfutásra, de a projektek nagyságrendje jelenleg nem jelentős. |
|
Jelentős beruházás |
A vállalatnak vannak érett beruházásai az üggyel kapcsolatban, és aktívan részt vesz a felfutásban. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
9 |
Táblázat. A lehetőségek pénzügyi hatásai
|
Alacsony |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA jelenleg nem haladja meg az évi 20 millió USD küszöbértéket. |
|
Közepes |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA valószínűleg meghaladja a 20 millió USD/év küszöbértéket, de 2030 előtt csoportszinten valószínűleg nem haladja meg az 50 millió USD-t egyik évben sem. |
|
Magas |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA meghaladja vagy nagy valószínűséggel meg fogja haladni az 50 millió USD-t bármely 2030 előtti évben. |
Lényeges IRO-k meghatározása
Az egyes azonosított IRO-k lényegességét három tényező figyelembevételével kerültek meghatározásra: a mérték, a valószínűség és a hatókör. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy ezek a tényezők mit jelentenek az egyes esetekben:
Táblázat. A lényegesség meghatározásához szükséges tényezők
|
|
Hatások |
Kockázatok |
Lehetőségek |
|
Mérték |
A hatás mértéke, szakértői megítélés alapján meghatározva |
A kockázat pénzügyi hatása |
A lehetőségek pénzügyi hatása |
|
Valószínűség |
Annak valószínűsége, hogy a hatásnak jelentős következményei lesznek az emberekre vagy a környezetre nézve. |
A kockázat bekövetkezésének valószínűsége a jelzett mértékben |
A lehetőség érettségi szintjére utal a vállalatok működésében - lásd |
|
Hatókör |
Az a földrajzi terület, ahol a hatás általában jelentkezik |
Nem releváns |
|
Az IRO-k lényegességi küszöbértéke az alábbi alapján került meghatározásra:
Táblázat. Lényegességi küszöbértékek
A kettős lényegességi elemzésünk jóváhagyása
A lényegességi elemzés eredményeit első körben a belső szakértők és a legfontosabb külső érdekelt felek validálták, majd a CSRD és a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos magyarországi nemzeti jogszabályok meghatározott követelményeknek megfelelően az eredményt az Igazgatóság is jóváhagyta. A módszertant részleteibe menően elemezte és jóváhagyta a megbízott fenntarthatósági könyvvizsgáló is.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
10 |
A KETTŐS LÉNYEGESSÉGI ELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
/IRO-2/
A lényeges IRO-k 10 pozitív és 12 negatív hatás, 9 kockázat (és 3, a jelenlegi körülményeket tekintve jelenleg nem lényeges, de hosszú távon várhatóan lényegessé váló kockázat) és 11 lehetőség listájából állnak:
|
IRO csoport |
ID |
IRO cím |
Lényegesség |
Fejezet |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-01 |
Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
IM-02 |
Az éghajlatra gyakorolt hatás |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
IM-03 |
A levegő minőségére gyakorolt hatás |
Lényeges (kiemelt) |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-04 |
Elfolyások |
Lényeges |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-05 |
Vízkibocsátások |
Lényeges |
E3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-06 |
Operáció magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében lévő területeken |
Lényeges |
E4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-07 |
Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása |
Lényeges (kiemelt) |
E5 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-08 |
Hulladéktermelés |
Lényeges |
E5 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-09 |
Kulcsfontosságú regionális üzleti partnerségek |
Lényeges (kiemelt) |
G1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-10 |
A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-11 |
Vállalati kultúra |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-12 |
Méltányos feltételek mellett biztosítson munkát |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-13 |
Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek |
Lényeges |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-14 |
Képzés és készségfejlesztés |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-15 |
Emberi jogok és munkaügyi gyakorlat az értékláncban |
Lényeges |
S2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-16 |
Vállalati adományok, adományok, önkéntesség |
Lényeges (kiemelt) |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-17 |
Helyi közösségek megzavarása |
Lényeges |
S3 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-18 |
A MOL-csoport mint adófizető |
Lényeges (kiemelt) |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-19 |
Operáció alacsony biztonságú területeken |
Lényeges |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-20 |
Kritikus termékek (tüzelőanyag, villamos energia, fogyasztási cikkek) ellátása |
Lényeges (kiemelt) |
S4 |
|
Potenciális pozitív és negatív hatás |
IM-21 |
Fogyasztói egészség és biztonság |
Lényeges |
S4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-22 |
Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása |
Lényeges (kiemelt) |
S4 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-23 |
Az adatok kitettségének kockázata |
Lényeges |
S4 |
|
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
RK-01 |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megnövekedett költségei |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
RK-02 |
Az új energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos kockázatok |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Potenciális fizikai és működési kockázat |
RK-03 |
Az éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák |
Nem lényeges |
E1 |
|
Fizikai és működési kockázat |
RK-04 |
Személyi sérülés kockázata a rendszer integritásának meghibásodása vagy baleset miatt |
Lényeges |
E2 |
|
Potenciális fizikai és működési kockázat |
RK-05 |
A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségeinek kockázata |
Nem lényeges |
E2 |
|
Működési kockázat |
RK-06 |
A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok |
Lényeges |
E5 |
|
Potenciális működési kockázat |
RK-07 |
Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzási és megtartási képességei |
Nem lényeges |
S1 |
|
Működési kockázat |
RK-08 |
A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázata |
Lényeges |
S2 |
|
Fizikai kockázat |
RK-09 |
Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség |
Lényeges |
S1 |
|
Működési kockázat |
RK-10 |
Működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások a közösségi problémák miatt |
Lényeges |
S3 |
|
Visszaélések kockázat |
RK-11 |
Üzleti visszaélések kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
11 |
|
IRO csoport |
ID |
IRO cím |
Lényegesség |
Fejezet |
|
Működési kockázat |
RK-12 |
Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-01 |
Zöld hidrogén előállítása |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-02 |
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások |
Lényeges (kiemelt) |
E5 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-03 |
Fenntartható vegyi anyagok |
Lényeges (kiemelt) |
E2 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-04 |
Megújuló energiatermelés |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Értékelt / tervezett lehetőség |
OP-05 |
A felszín alatti szakértelem kihasználása |
Lényeges |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-06 |
Megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatások |
Lényeges |
S4 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-07 |
E-töltő hálózat |
Lényeges |
E1 |
|
Értékelt / tervezett lehetőség |
OP-08 |
Hulladékalapú üzemanyag felhasználása és előállítása |
Lényeges |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-09 |
Energiahatékonysági projektek |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-10 |
Fenntartható repülőgép-üzemanyag |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-11 |
Biogáz előállítása |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
Az IRO-k további részleteit - mint például a leírás, az időhorizontok, a helyreállíthatóság, a MOL-csoport értékláncában való relevanciára vonatkozó információk és a kapcsolódó fenntarthatósági témák - a megfelelő tematikus szabvány elején ismertetjük.
A MOL-csoport lényegességi mátrixa az ESRS 1 AR 16. paragrafusában szereplő témák listáját, valamint a MOL-csoportra specifikus témákat helyezi kontextusba. A helyi közösségekre gyakorolt zavaró hatás, Társadalmi haszon és gazdasági hatás, Kiberbiztonság). A mátrix a kettős lényegesség két dimenziójából kiválasztott témák mindegyikét figyelembe veszi:
|
|
Magyarázat |
|
Hatás lényegessége |
A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a MOL-csoport saját működésével, valamint üzleti kapcsolataival, értékláncával, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos, az emberekre vagy a környezetre gyakorolt tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatásaira vonatkozik. Értékelésünkben egy témát akkor tekintünk lényegesnek a "hatás" szempontjából, ha az IRO-listán legalább egy olyan hatás szerepelt, ahol a téma releváns. |
|
Pénzügyi lényegesség |
Egy fenntarthatósági kérdés pénzügyi szempontból akkor lényeges, ha az általános célú pénzügyi beszámolók elsődleges felhasználói számára lényegesnek minősül a gazdálkodó egység számára történő forrásnyújtással kapcsolatos döntések meghozatalában. Értékelésünk szerint egy téma akkor tekinthető lényegesnek a "pénzügyi" szempontból, ha az IRO listáján legalább egy olyan kockázat vagy lehetőség szerepelt, ahol a téma releváns. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
13 |
A lényeges közzétételi követelmények kiválasztása /IRO-2_13/
A DMA elsődleges célja annak meghatározása, hogy a ezen jelentésben mely közzétételi követelmények kerülnek bemutatásra. Első lépésként a végleges listán szereplő minden egyes IRO-hoz hozzárendeltük a vonatkozó közzétételi követelményeket, követve az EFRAG által kiadott "Kapcsolódások az AR16 és a közzétételi követelmények között" (ID 177) című dokumentumot. Általában, ha legalább egy lényeges IRO-t megfeleltettünk egy, akkor azt lényegesnek tekintettük, ami azt jelenti, hogy a MOL-csoport 2024-es fenntarthatósági jelentésében szerepeltetjük. A közzétételi követelményeket alatti alpontok lényegességének meghatározásához a lényegességi mátrixot és a vonatkozó IRO-kat is figyelembe vettük.
A jelentésben szereplő ESRS közzétételi követelmények listája
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
Esrs 2 Bp-1 |
A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja |
|
|
Esrs 2 Bp-2 |
Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek |
|
|
Esrs 2 Gov-1 |
Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe |
· A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyeletet · Vállalatirányítási jelentés (2-6.) |
|
Esrs 2 Gov-2 |
A vállalkozás igazgatási, irányítási és felügyeleti szerveinek nyújtott tájékoztatás és a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek |
|
|
Esrs 2 Gov -3 |
A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba |
· Vállalatirányítási jelentés - (8.) |
|
Esrs 2 Gov-4 |
Nyilatkozat az átvilágításról |
· Ellátási lánc menedzsment |
|
Esrs 2 Gov-5 |
Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja |
· A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete · Integrált Kockázatkezelési Rendszer |
|
Esrs 2 Sbm-1 |
Stratégia, üzleti modell és értéklánc |
· Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
Esrs 2 Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és nézetei |
· Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
|
Esrs 2 Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
Esrs 2 Iro-1 |
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
|
|
Esrs 2 Iro-2 |
A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények |
· A kettős lényegességi elemzés eredményeinek összefoglalója
|
|
E1, Iro-1 |
Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E1-1 |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Átállási Terv és Célok |
|
E1-4 |
Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok |
|
|
E1, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E1-2 |
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák |
|
|
E1-3 |
Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
|
E1-5 |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
|
E1-6 |
Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes Ühg-kibocsátás |
|
|
E1-7 |
ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott Ühg-mérséklési projektek |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E1-8 |
Belső szén-dioxid-árazás |
|
|
E1-9 |
A lényeges fizikai és átállási kockázatokból, valamint az éghajlattal kapcsolatos potenciális lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E2, Iro-1 |
A szennyezéssel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· A Szennyezéssel Kapcsolatos Hatások és Kockázatok |
|
E2-1 |
A szennyezéssel kapcsolatos politikák |
|
|
E2-2 |
A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
|
|
E2-3 |
A szennyezéssel kapcsolatos célok |
|
|
E2-4 |
Levegő-, víz- és talajszennyezés |
|
|
E2-5 |
Aggodalomra okot adó anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok |
|
|
E2-6 |
A szennyezéssel kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E3, Iro-1 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· Vízzel Kapcsolatos Hatások |
|
E3-1 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák |
· A Vízhasználattal Kapcsolatos Politikák |
|
E3-2 |
A vízhez és a tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
· A vízhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
E3-3 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok |
· A Vízzel Kapcsolatos Célok |
|
E3-4 |
Vízfogyasztás |
· A Vízhasználati Mérőszámok |
|
E3-5 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
14 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
E4-1 |
Átállási terv, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák figyelembevétele a stratégiában és az üzleti modellben |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E4, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
· Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E4, Iro-1 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· Biológiai Sokféleségre és Ökoszisztémákra Gyakorolt Hatás |
|
E4-2 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos politikák |
|
|
E4-3 |
A biológiai sokféleséghez és az ökoszisztémákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
· A biológiai sokféleséghez és az ökoszisztémákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
E4-4 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos célok |
· A Biológiai Sokféleséggel és Az Ökoszisztémákkal Kapcsolatos Célok |
|
E4-5 |
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák változásához kapcsolódó hatásmérők |
|
|
E4-6 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E5, Iro-1 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása |
· A Saját Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · Körforgásos Gazdasággal és Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Kockázatok és Lehetőségek Azonosítása · A Downstream Szegmensben A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásokkal Kapcsolatos Azonosított Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E5-1 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Politikák · Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Politikák a Downstream szegmensben · Körforgásos Gazdasághoz Kapcsolódó Politikák (hulladékgazdálkodás) |
|
E5-2 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Intézkedések · Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Intézkedések a downstream szegmensben · A Körforgásos Gazdasággal Kapcsolatos Intézkedések és Források (hulladékgazdálkodás) |
|
E5-3 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok |
· Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Célok · A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletághoz Kapcsolódó Célok |
|
E5-4 |
Erőforrás-beáramlások |
· Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Mérőszámok · A Downstream Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámai A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásához Kapcsolódó Mérőszámok |
|
E5-5 |
Erőforrás-kiáramlások |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Mérőszámok · A Downstream Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámok · A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámok |
|
E5-6 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· A Humánerőforrás-gazdálkodással Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · A Munkahelyi Egészségvédelemmel és Biztonsággal Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Azonosított Hatások |
|
S1, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
S1-1 |
A saját munkaerővel kapcsolatos politikák |
· A Saját Munkaerővel Kapcsolatos Politikák és Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák · Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
15 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
S1-2 |
A saját munkavállalókkal és a munkavállalói képviselőkkel a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
· A Saját Munkaerővel Kapcsolatos Politikák és Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák · Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
S1-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a saját munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák, Kötelezettségvállalások és Panaszok · A Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
S1-4 |
Intézkedések a saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a saját munkaerőhöz kapcsolódó lényeges kockázatok csökkentésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Intézkedések; A Munkahelyi Egészségvédelemmel és Biztonsággal Kapcsolatos Intézkedések és Erőforrások · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Intézkedések |
|
S1-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Célok · Az Egészséggel és Biztonsággal Kapcsolatos Célok · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Célok |
|
S1-6 |
A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői |
|
|
S1-7 |
A saját munkaerőn belül nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jellemzői |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-8 |
A kollektív tárgyalások hatálya és a szociális párbeszéd |
|
|
S1-9 |
Sokszínűségi mérőszámok |
· A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Mérőszámok |
|
S1-10 |
Megfelelő bérek |
|
|
S1-11 |
Szociális védelem |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-12 |
Fogyatékossággal élő személyek |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-13 |
Képzési és készségfejlesztési mérőszámok |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Intézkedések |
|
S1-14 |
Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok |
· Az Egészséggel és Biztonsággal Kapcsolatos Mérőszámok |
|
S1-15 |
A munka és a magánélet közötti egyensúly mérőszámai |
|
|
S1-16 |
Jövedelmi mérőszámok (bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
|
S1-17 |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
|
S2, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-1 |
Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák |
· Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-2 |
Az értékláncban dolgozókkal a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és az értékláncban dolgozók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-4 |
Intézkedések az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S3, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Hatások és Kockázatok · A Megosztott Jóléthez és Gazdasági Hatáshoz Kapcsolódó Hatások |
|
S3, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
S3-1 |
Az érintett közösségekkel kapcsolatos politikák |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Politikák · Közösségi és Gazdasági Szerepvállaláshoz Kapcsolódó Politikák |
|
S3-2 |
Az érintett érintett közösségekkel a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
|
|
S3-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és az érintett közösségek számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
16 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
S3-4 |
Intézkedések az érintett közösségekre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az érintett közösségekhez kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Intézkedések · A Közösségi és Gazdasági Szerepvállaláshoz Kapcsolódó Intézkedések |
|
S3-5 |
– A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Célok · A Megosztott Jóléthez és Gazdasági Hatáshoz Kapcsolódó Célok |
|
S4, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· A Fogyasztókkal Kapcsolatos Hatások és Lehetőségek |
|
S4, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
S4-1 |
A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-2 |
A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a fogyasztók és a végfelhasználók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-4 |
Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Intézkedések |
|
S4-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Kihagyott beszámolási követelmény (magyarázat: Kihagyott Beszámolási Követelmények A Társadalmi Sztenderdekből) |
|
G1, Gov-1 |
Az ügyviteli, felügyelő, illetve ügyvezető szervek szerepe |
· A Fenntarthatósággal Kapcsolatos Kérdések Felügyelete |
|
G1, Iro-1 |
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek; A Beszállítókra Gyakorolt Hatások |
|
G1-1 |
A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák, valamint a vállalati kultúra |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Politikák |
|
G1-2 |
A beszállítókkal fenntartott kapcsolatok kezelése |
· A Beszállítókkal Való Kapcsolatokra Vonatkozó Politikák |
|
G1-3 |
A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Politikák |
|
G1-4 |
A korrupció és a vesztegetés megerősített esetei |
· Korrupciós Vagy Vesztegetési Incidensek |
|
G1-5 |
Politikai befolyás és lobbitevékenység |
· Politikai Befolyás és Lobbitevékenység |
|
G1-6 |
Fizetési gyakorlat |
· A Fizetési Gyakorlatokkal Kapcsolatos Mérőszámok |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
17 |
A más uniós jogszabályokból származó, több területet érintő és tematikus szabványok adatpontjainak jegyzéke
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (d) |
Nemek szerinti megoszlás az igazgatóságban |
SFDR, BRR |
A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (e) |
Független igazgatósági tagok százalékos aránya |
BRR |
A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete |
|
ESRS 2 GOV-4 |
30 |
Átvilágítási nyilatkozat |
SFDR |
Ellátási lánc menedzsment |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) i |
Részvétel fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységekben |
SFDR, P3, BRR |
Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) ii. |
Részvétel vegyi anyagok gyártásához kapcsolódó tevékenységekben |
BRR |
Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) iii. |
A vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
BRR |
Nem releváns |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) iv. |
A dohánytermesztéssel és -termeléssel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
EUCL |
Nem releváns |
|
ESRS E1-1 |
14 |
Átállási terv az éghajlat-semlegesség eléréséhez |
EUCL |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-1 |
16 (g) |
A párizsi referenciaértékekből kizárt vállalkozások |
P3, BRR |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-4 |
34 |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célok |
SFDR, P3, BRR |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-5 |
38 |
Fosszilis energiaforrásokból származó energiafogyasztás források szerinti bontásban |
SFDR |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
ESRS E1-5 |
37 |
Energiafogyasztás és -összetétel |
SFDR |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
ESRS E1-6 |
44 |
Scope 1, 2, 3 és teljes ÜHG-kibocsátás |
SFDR, P3, BRR |
A Scope 1- 2- 3 körbe tartozó közvetlen és összes üvegházhatású gázkibocsátás |
|
ESRS E1-6 |
53-55 |
Üvegházhatású gázkibocsátás intenzitása |
SFDR, P3, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E1-7 |
56 |
Üvegházhatású gázok eltávolítása és szén-dioxid-kibocsátási egységek |
EUCL |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E1-9 |
66 |
A benchmarkportfólió kitettsége az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
66 a), c) |
A pénzösszegek akut és krónikus fizikai kockázat szerinti bontásban Lényeges fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
67 (c) |
Ingatlanvagyon könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
69 |
A portfólió éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek való kitettségének mértéke |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E2-4 |
38 |
Az E-PRTR-rendelet II. mellékletében felsorolt egyes szennyező anyagok levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége. |
SFDR |
Levegő-, víz- és talajszennyezés |
|
ESRS E3-1 |
9 |
Víz- és tengeri erőforrások |
SFDR |
Víz- és tengeri erőforrások |
|
ESRS E3-1 |
13 |
Dedikált politika |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-1 |
14 |
Fenntartható óceánok és tengerek |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-4 |
28 (c) |
Újrahasznosított és újrafelhasznált víz összesen |
SFDR |
A vízhasználati mérőszámok |
|
ESRS E3-4 |
29 |
Teljes vízfogyasztás m3 -ben a saját tevékenységből származó nettó bevételre vetítve |
SFDR |
A vízhasználati mérőszámok |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 a) i |
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket negatívan érintő tevékenységek |
SFDR |
Biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatás |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 (b) |
Földpusztulás, elsivatagosodás vagy talajzáródás |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 (c) |
Veszélyeztetett fajok |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
18 |
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS E4-2 |
24 (b) |
Fenntartható földművelési/földművelési gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E4-2 |
24 (c) |
Fenntartható óceáni/tengeri gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E4-2 |
24 (d) |
Az erdőirtás kezelésére irányuló politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E5-5 |
37 (d) |
Nem újrahasznosított hulladék |
SFDR |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mérőszámok |
|
ESRS E5-5 |
39 |
Veszélyes és radioaktív hulladékok |
SFDR |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mérőszámok |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S1 |
14 (f) |
A kényszermunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
Munkaerő |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S1 |
14 (g) |
A gyermekmunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
Munkaerő |
|
ESRS S1-1 |
20 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-1 |
21 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1-8. alapvető egyezményei által érintett kérdésekkel kapcsolatos átvilágítási politikák |
BRR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS S1-1 |
22 |
Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló eljárások és intézkedések |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S1-1 |
23 |
Munkahelyi balesetmegelőzési politika vagy irányítási rendszer |
SFDR |
A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-3 |
32 (c) |
Panaszkezelési/panaszkezelési mechanizmusok |
SFDR |
A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-14 |
88 b), c) |
A halálos áldozatok száma, valamint a munkabalesetek száma és aránya |
SFDR, BRR |
Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok |
|
ESRS S1-14 |
88 (e) |
A sérülések, balesetek, halálesetek vagy betegségek miatt kiesett napok száma bekezdés |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S1-16 |
97 (a) |
A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség |
SFDR, BRR |
Jövedelmi mérőszámok (Bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
ESRS S1-16 |
97 (b) |
Túlzott vezérigazgatói díjazás aránya |
SFDR |
Jövedelmi mérőszámok (Bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
ESRS S1-17 |
103. a) |
Hátrányos megkülönböztetés előfordulása |
SFDR, BRR |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
ESRS S1-17 |
104. (a) |
Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S2 |
11 (b) |
A gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S2-1 |
17 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalás |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
18 |
Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
Az ENSZ üzleti és emberi jogi alapelvekről szóló ENSZ-GP-jének és az OECD iránymutatásainak figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1-8. alapvető egyezménye által érintett kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és incidensek a termelési-értékesítési lánc elő- és utódláncához kapcsolódóan |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S3-1 |
16 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
19 |
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS S3-1 |
17 |
Az üzleti és emberi jogokról szóló UNGP-k, az ILO alapelveinek és az OECD iránymutatásainak figyelmen kívül hagyása. |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S3-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és incidensek |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S4-1 |
16 |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
SFDR |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
|
ESRS S4-1 |
17 |
Az üzleti és emberi jogokról szóló UNGP-k és az OECD iránymutatások figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S4-4 |
35 |
Emberi jogi kérdések és incidensek |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS G1-1 |
10 (b) |
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének korrupció elleni egyezménye |
SFDR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS G1-1 |
10 (d) |
A bejelentők védelme |
SFDR |
A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS G1-4 |
24 (a) |
A korrupció- és vesztegetésellenes törvények megsértése miatti bírságok |
SFDR, BRR |
Korrupciós vagy veszteségi incidensek |
|
ESRS G1-4 |
24 (b) |
Korrupció- és megvesztegetés-ellenes normák |
SFDR |
Az üzleti magatartással kapcsolatos politikák |
(SFDR = a fenntartható finanszírozás közzétételi rendelete, P3 = az EBH 3. pillérének közzétételi követelményei, BRR = az éghajlat-piaci referenciaértékekről szóló rendelet, EUCL = az EU éghajlatvédelmi jogszabályai)
.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
20 |
AZ éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok
/E1-1 ; E1-4/
A MOL-csoport korán felismerte az összehangolt ipari fejlődés és a fenntartható célok szükségességét. A csoportszintű stratégia 2016-os közzététele óta a hangsúly az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek való fokozatos átmenetre helyeződik.
2024-ben a MOL-csoport bejelentette a Shape Tomorrow aktualizált stratégiáját, válaszul a változó külső környezetre. Annak ellenére, hogy a MOL-csoport hosszú távú céljai és a stratégia alapelvei változatlanok maradtak, a fejlődő energia- és üzemanyagkeresleti piaci trendek, a biztonságos energiaellátás fontossága és az EU ambiciózusabb dekarbonizációs célkitűzései szükségessé tették a stratégia aktualizálását, ami az átmenet felgyorsítása érdekében a fenntarthatósági célok felülvizsgálatára késztetett. A stratégiát úgy frissítettük, hogy 2030-ig a 2019-es bázisértékünkhöz képest 25%-kal csökkentsük az abszolút kibocsátást. Ez a 25%-os abszolút kibocsátáscsökkentési cél 33%-os csökkentésnek felel meg a korábbi (2019-es eszközállomány későbbi organikus beruházások nélkül) képest. A stratégia és a célok meghatározásában a főbb üzletágak és funkcionális területek képviselői vesznek részt, és a stratégia bármilyen módosításához az igazgatóság jóváhagyása szükséges.
A MOL-csoport fenntarthatósági stratégiája beépül az üzleti stratégiába és az üzleti tervezésbe: a vállalat olyan intelligens energetikai átállásra törekszik, amely fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé teszi a közép- és kelet-európai régiót. Az átmenet útja a közép- és kelet-európai gazdaságokban várható átlagon felüli növekedési pályára épül, valamint a MOL azon törekvésére, hogy megőrizze vagy növelje jelenlétét ezen a területen a hagyományos nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacokon. Ezt a rugalmas növekedési modellt a 2030-ig tartó stratégiai horizonton is fenn kell tartani, és ez a fő motorja az átmenet finanszírozásának.
Annak érdekében, hogy 2050-re elérje a nettó klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését, a MOL-csoport elkötelezett a fosszilis üzemanyagokon alapuló működésének alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé történő átalakítása mellett. Ez a modell a vállalat már meglévő integrált jellegére épül: A MOL fenntartható anyagokat és körkörös megoldásokat fog biztosítani a gazdaság számára, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat a mobilitás számára, valamint kényelmes termékeket és szolgáltatásokat a mozgásban lévő emberek számára, miközben saját működésének környezeti lábnyomát is minimalizálja.
Átállási terv és a szén-dioxid kibocsátás-csökkentés eszközei
A MOL-csoport Shape Tomorrow stratégiáját kibővítve a vállalat a 2024-es fenntarthatósági nyilatkozatában először teszi közzé az átállási tervét is. Az átállási tervet az igazgatóság fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsága 2025 februárjában hagyta jóvá. A fenntarthatósági nyilatkozat részeként az igazgatóság 2025 márciusában, az éves közgyűlés pedig 2025 áprilisában hagyta jóvá. A terv 2030-ra és 2050-re vonatkozóan kulcsfontosságú mérföldköveket tartalmaz a következő célokkal:
§ Az abszolút bruttó Scope 1 és 2[8] ÜHG-kibocsátás csökkentése 2030-ig 25%-kal a 2019. évihez képest ,[9]
§ Az eladott energiatermékeink[10] (11. kategória: Az eladott termékek felhasználása) abszolút bruttó Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése 2030-ig 5%-kal 2022-hez képest,
§ 2050-re minden területen elérjük a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást,
§ 2025 és 2030 között a teljes CAPEX 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható üzleti projektekre fordítani.
A célok figyelembe veszik a MOL-csoport legjobb becsléseit a makrogazdasági forgatókönyvek, a közép- és kelet-európai régió energetikai átmenetének sebessége, a kialakult szabályozási keretek és a csoport várható stratégiai változásait az üzletágban.
A bázisév és a Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátás bázisértéke összhangban van a Shape Tomorrow stratégiával, és változatlan marad. Mivel a 2019-2024-es időszakban nem történt jelentős változás az üvegházhatású gázok jelentési határaiban, a bázisérték reprezentatívnak és a MOL-csoport jelenlegi működésének[11] jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltárhatáraival összhangban lévőnek tekinthető. Az alapérték 6,93 millió tonna CO2-ekv. volt a Scope 1 kibocsátás tekintetében és 0,7 millió tonna CO2-ekv. a Scope 2 helyalapú kibocsátás tekintetében. Az FGSZ Zrt. szétválasztott jellege miatt az FGSZ Scope 1 és 2 kibocsátásai nem szerepelnek a célértékben és a leírt dekarbonizációs eszközökben. A mérőszámok az „ÜHG kibocsátással kapcsolatos mérőszámok” részben vannak lebontva a célkörnyezet nyomon követhetősége érdekében.
[8] Scope 2 helyalapú
[9] A célkitűzésben szereplő üvegházhatású gázok: szén-dioxid (CO2) és metán (CH4).
[10] A cél a Scope 3 11. kategóriájára vonatkozik: Eladott termékek felhasználása, amely magában foglalja a földgáz és a fosszilis alapú finomítói termékek értékesítését.
[11] Amint azt az előkészítés alapja című részben említettük, az újonnan felvásárolt vállalatok még nem képezik részét az üvegházhatású gázok leltárának.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
21 |
A Scope 3 eladott energiatermékekhez tartozó üvegházhatású gázok felhasználási fázisban történő kibocsátásának báziséve 2022, a megbízhatóbb adatgyűjtés és az újonnan bevezetett célérték miatt[12]. A célérték összhangban van a csoport üvegházhatásúgáz-számviteli határaival, és magában foglalja a harmadik félnek értékesített összes energiatermék - elsősorban a földgáz, a motorbenzin és a dízel - felhasználási fázisú kibocsátását. Az eladott energiatermékek felhasználási fázisában a Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiindulási értéke 56,7 millió tonna CO2-egyenérték.
A MOL-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású CAPEX arányára vonatkozó célkitűzése a projektek széles körét veszi figyelembe, beleértve, de nem kizárólagosan az EU taxonómiájához igazodó projekteket. A MOL alacsony szén-dioxid-kibocsátás meghatározása minden olyan projektet magában foglal, amely hozzájárul a csoport energiaátalakításához a kibocsátások csökkentésével (beleértve az energiahatékonyságot, elektrifikációt) vagy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzletágakba (megújuló energia, körforgásos gazdaság) való belépéssel.
A MOL-csoport azonosította a legfontosabb dekarbonizációs eszközöket és azok várható hozzájárulását a fent említett Scope 1 és 2 célkitűzéshez. Az alábbiakban felsoroljuk és az alábbi ábrán szemléltetjük a mozgatórugókat. A szén-dioxid-mentesítés mozgatórugói.
Ábra. A szén-dioxid-mentesítés mozgatórugói
1. Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság magában foglalja a folyamatok és berendezések optimalizálását az energiafogyasztás és a kibocsátások csökkentése érdekében. Ez magában foglalja a hatékonyabb gépekre való korszerűsítést, a szigetelés javítását és a fejlett folyamatszabályozás bevezetését. Az energiapazarlás csökkentésével a vállalatok csökkenthetik szénlábnyomukat és működési költségeiket. Az energiahatékonysági technológiák jól beváltak és széles körben alkalmazzák őket különböző iparágakban, beleértve az olaj- és gázágazatot is. Ezért az energiahatékonysági kezdeményezések már a dekarbonizáció legkorábbi szakaszától kezdve kulcsfontosságúak.
A MOL-csoport már számos intézkedést hajtott végre a szén-dioxid-mentesítéshez kapcsolódóan, amelyeket az Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések című fejezetben sorolunk fel. Az energiahatékonyság várhatóan 800 kt Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentéssel járul hozzá a 2025-2030 közötti időszakban.
2. Elektrifikáció és megújuló energia: Az elektrifikáció a fosszilis tüzelőanyag-alapú energiaforrások villamos energiával való helyettesítését jelenti. Ez az átállás jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen, ha megújuló energiaforrások integrálásával párosul. Az elektrifikáció és a megújuló energiával kapcsolatos technológiák érettsége változó. A nap- és szélenergia a közép- és kelet-európai régióban nagyon érett és a hagyományos energiaforrásokkal versenyképes költségű. Bár a technológia gyorsan fejlődik, a megújuló energia ipari termelési helyszíneken történő integrálása számos kihívást is jelent. A megújuló energiaforrások változékonysága megbízhatósági problémákhoz vezethet; a hagyományos energiagazdálkodási rendszerek jelentős korszerűsítéseket vagy fejlett megoldások, például energiatárolók telepítését igénylik; különösen az olaj- és gázipari műveletek esetében a gőzrendszerek teljes egyensúlyát is figyelembe kell venni.
A MOL-csoport már végrehajtott olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a termelési helyszínek villamosítását. A villamosítás és a megújuló energiaforrások várhatóan további 100-200 kt hozzájárulnak a Scope 1 és 2 kibocsátások csökkentéséhez 2025-2030 között.
[12] Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok és az átmeneti terv végrehajtási útmutatója alapján az alapérték nem lehet korábbi, mint 2022, kivéve azokat az eseteket, amikor a célértéket már az átmeneti terv közzététele előtt meghatározták.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
22 |
3. Fenntartható alapanyagok és termékek: Ez a kar magában foglalja a fenntartható alapanyagok, például zöld hidrogén, biogáz, biometán, bioüzemanyagok, hulladékalapú alapanyagok és újrahasznosított műanyagok használatát. Ezek az alternatívák helyettesíthetik a hagyományos fosszilis alapú alapanyagokat, csökkentve a termékek és folyamatok szén-dioxid-intenzitását. A fent említett termékek nemcsak a MOL-csoport saját tevékenységeinek alapanyagai, hanem a vállalatot egy fenntarthatóbb termékportfólió felé is irányítják.
A fenntartható alapanyagok és termékek érettsége változó. Például a bioüzemanyagok és a biogáz viszonylag érett és kereskedelmi forgalomban kapható, míg az olyan technológiák, mint a zöld hidrogén, még csak most fejlődnek, de jelentős potenciállal rendelkeznek. A MOL-csoport már mindezen irányokban megvalósított projekteket. Részletesebb leírás az Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések című részben található.
4. Szén-dioxid-leválasztási megoldások: A szén-dioxid-leválasztási megoldások az ipari folyamatokból származó vagy közvetlenül a légkörből származó szén-dioxid-kibocsátás megkötését és tárolását foglalják magukban. A technológiák közé tartozik a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a közvetlen levegőbe történő leválasztás (DAC) és a földhasználat megváltoztatásához kapcsolódó megoldások. A hitelesített negatív kibocsátások az éghajlati forgatókönyvek elismert részét képezik, és szükségesek lesznek a nehezen csökkenthető ágazatokban, például az olaj- és gáziparban fennmaradó kibocsátások kezeléséhez.
A szén-dioxid-eltávolítási technológiák a fejlesztés különböző szakaszaiban vannak. A CCUS viszonylag kiforrott, és már több nagyszabású projektben is megvalósították világszerte, míg a DAC még a kezdeti szakaszban van, de gyorsan fejlődik. A MOL-csoport 2030 után tervezi a szén-dioxid-eltávolítási megoldások alkalmazását és fokozatos bővítését, hogy elérje a nettó nulla célját.
A MOL-csoport a leírt szén-dioxid-mentesítési eszközök mellett elismeri, hogy a jövőbeni szerves növekedés (új eszközökbe történő beruházások), de a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok értékesítésének a kereslet változása miatti csökkenése is (az ábrán szerves csökkenésként szerepel) hatással lesz a csoport kibocsátási pályájára. A tervezett intézkedéseket és a várható keresletváltozásokat az átállási terv is figyelembe veszi.
Az átállási terv feltételezései és az 1,5°C-os megfelelés
A MOL-csoport átállási terve a vállalat hosszú távú elképzelésein alapul, összhangban a Shape Tomorrow stratégiával. A MOL premisszái képezik a projektértékelés és a stratégiai irányok meghatározásának alapját. A premisszákat részleges egyensúlyi modellek segítségével alakítjuk ki, amelyekben rendszeresen használunk külső feltételezéseket, többek között az IEA World Energy Outlook forgatókönyvének eredményeit. Az éghajlati modellezés azonban nem tartozik e feladatok körébe.
Az általánosan elfogadott gazdasági vagy energetikai modellek, amelyek képesek figyelembe venni az éghajlatváltozás hatását, jellemzően nem rendelkeznek a MOL-csoporthoz hasonló, koncentráltabb eszközportfóliók átállási tervének megtervezéséhez szükséges részletességgel. Ezért nehéz a globális eredményeket konkrét régiókra, országokra alkalmazni, különösen, ha a zöld átmenet többsebességes. Először is, az EU zöld átállás iránti elkötelezettsége a globális átlagtól nagyon eltérő átállási pályát sugall. De még az uniós szintű részletezettség mellett is jelentős különbségek vannak Nyugat-, illetve Közép- és Kelet-Európa között az utat meghatározó kulcsfontosságú tényezőkben, mint például a tőkéhez való hozzáférés, a technológia és az innováció, a kormányzati politikák, a termelési költségek, a fogyasztói preferenciák. Ez azt sugallja, hogy még az EU-n/ Európán belül is különböző átállási utak lesznek.
Az átállási terv 1,5°C-os pályával való összeegyeztethetőségének értékelése nemcsak a földrajzi korlátok, hanem az ágazatspecifikus korlátok szempontjából is nehézségekbe ütközik. Egyelőre nem áll rendelkezésre széles körben elfogadott, olaj- és gázipar-specifikus referenciaérték az 1,5°C-kal kompatibilis bruttó abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályára vonatkozóan. A MOL-csoport értékelni fogja egy ilyen terv elfogadásának megvalósíthatóságát, amint a vonatkozó iránymutatások és források - elsősorban a Science Based Target Initiative (SBTi) - rendelkezésre állnak.
A MOL-csoport előrejelzései három forgatókönyvre készülnek: lassú átmenet, egyenletes átmenet és nettó zéró kibocsátás. A zöld energiára való átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia és az átállási terv túlnyomórészt a Steady Transition forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv közül valamelyik megvalósul, az leginkább a Shape Tomorrow stratégiában és az átállási tervben előirányzott beruházások és intézkedések időzítésére lenne hatással, nem pedig magukra a stratégiai irányokra.
A fenti okokból kifolyólag a MOL-csoport 2030-ra kitűzött céljai elmaradnak az SBTi ágazatközi útvonalától, amely szerint a bruttó Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat 2030-ra 42%-kal, 2050-re pedig 90%-kal kellene csökkenteni a 2020-as szinthez képest[13] . A csoport tevékenységei alapján a MOL-csoport ki van zárva az EU Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból.[14]
A stratégia ellenálló képességéről bővebb információ a Vezetői jelentés Integrált kockázatkezelés című fejezetében és az „RK-03: Éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák” című fejezetben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
23 |
A meglévő infrastruktúrából származó potenciális kibocsátások értékelése
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport jelenlegi tevékenységei közé tartozik a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a nyersolaj-finomítás és a petrolkémiai termelés. Bár ezek a tevékenységek és a kapcsolódó eszközök és termékportfólió teszik ki a csoport kibocsátási profiljának túlnyomó többségét, ezek a tevékenységek kulcsfontosságúak a csoport azon képességei szempontjából is, hogy finanszírozni és végrehajtani tudja az energiaátmenethez szükséges intézkedéseket.
Az Upstream tevékenységek kilenc országot ölelnek fel, nyolc országban folyik aktív termelés. 2024-ben a MOL-csoport napi 93 838 hordó kőolaj-egyenértéket termelt ki. A MOL-csoport 2023 végén a becslések szerint 76 MMboe földgázzal és 242 MMboe nyersolajjal és kondenzátumokkal rendelkezett bizonyított készletként (1P). Bár a MOL 2030-ig szóló stratégiája részeként elkötelezett amellett, hogy 2025 és 2030 között alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket indít a közép- és kelet-európai (KKE) régióban, a jelenlegi termelési tevékenységek természetüknél fogva jelentős kibocsátással járnak. Ezek a kibocsátások a meglévő eszközök jellegéből és várható működési élettartamukból adódóan meglévő infrastruktúrából származó potenciális kibocsátásnak minősülnek.
A Downstream szegmens három finomítót (Duna-finomító, Pozsonyi finomító, Fiumei finomító) és két petrolkémiai egységet foglal magában, amelyek Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban találhatók, és amelyek értékesítése Közép- és Kelet-Európa 14 országára összpontosul. Ezek a létesítmények a nyersolajat különböző finomított termékekké, például benzinné, gázolajjá, fűtőolajjá, kenőanyagokká és petrolkémiai termékekké, például polipropilénné, alacsony és nagy sűrűségű polietilénné alakítják. A MOL-csoport 2024-ben 18,6 millió tonna finomított terméket és 1,1 millió tonna petrolkémiai terméket értékesített . A MOL-csoport eddigi legnagyobb szerves beruházását, a Polyol projektet 2024 májusában adták át, amely jelentősen növeli a csoport petrolkémiai termelési kapacitását. Tekintettel arra, hogy a downstream tevékenységek jelentősen hozzájárulnak a Csoport kibocsátásához, ezek a létesítmények és a kapcsolódó termékportfólió a portfóliónkon belül a legmagasabb zárolt kibocsátást képviselik. Miközben ezek a kibocsátások akadályozhatják az ÜHG-csökkentési céljaink elérését és növelhetik az átállási kockázatot, a koncentrált ÜHG-kibocsátás miatt a létesítmények egyben a szén-dioxid-eltávolítási technológiák elsődleges jelöltjei is. Ezért aktívan összpontosítunk az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, a fenntartható kémiai átalakításra, a körkörös gazdasági kezdeményezésekre, a megújuló üzemanyagokra, beleértve a zöld hidrogénprojekteket is, hogy mérsékeljük ezeket a kibocsátásokat, és diverzifikáljuk termékportfóliónkat a fosszilis üzemanyagoktól a fenntartható anyagok felé, ahogyan azt e fejezetben korábban bemutattuk. A horvátországi Sisak finomítót, amelyet korábban leállítottunk, jelenleg mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz/biometán üzemmé alakítjuk át. Ez az átalakítás része a szélesebb körű stratégiánknak, amelynek célja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai vállalattá váljunk, miközben stabil és megfizethető energiatermék-ellátást biztosítunk.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/E1-3/
Előrelépés: megtett és tervezett intézkedések
A MOL-csoport már számos intézkedést és kezdeményezést hajtott végre a fent említett átállási célok felé való közeledés érdekében. Ez a fejezet a 2019-es bázisévhez képest beszámol a múltbeli előrehaladásunkról, és konkrétabban a 2024-es fejleményekre összpontosít, miközben bemutatja a céljaink eléréséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket és erőforrásokat is.
Múltbéli intézkedések
A MOL-csoport 2019 és 2024 között 9%-kal csökkentette a Scope 1 és 2 kibocsátásokat. A legfontosabb dekarbonizációs eszköz, amely hozzájárult ehhez a csökkenéshez, az energiahatékonyság. 2020 óta számos projektet hajtottak végre, amelyeknek a 2019-es bázisévhez képest 0,3 millió tonna CO2-csökkentő hatása van. 2024-ben a MOL-csoport mintegy 38 millió USD-t fektetett CAPEX-be több olyan nagy projektbe, amelyek célja az energiahatékonyság növelése és a kibocsátás csökkentése.
Az EU taxonómia szerint igazítható tevékenységek aránya a forgalomban 9,3%, az OpEx-ben 28,4%, a CapEx-ben 21,0% 2024-re. Az EU taxonómiához igazított tevékenységek aránya a forgalomban 0,5%, az OpEx 5,5%, a CapEx 7,3% 2024-re. A viszonylag alacsony igazodási arányok részben annak a korábban bemutatott ténynek az eredményei, hogy a MOL-csoport tevékenységeinek jelentős része még mindig az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, és az értékelés és a jelentéstétel során konzervatív megközelítést követtek. Részletesebb táblázat a fenntarthatósági nyilatkozat EU taxonómiai jelentésében található.
Az ebben a szakaszban bemutatott pénzügyi adatok a pénzügyi kimutatás ugyanazon sorainak részét képezik, mint az EU taxonómiai jelentésben szereplő teljes CAPEX meghatározása.
Az egyik kulcsfontosságú kezdeményezés a rijekaii finomítóban 2023-ban négy nagy teljesítményű kondenzációs turbina frekvenciavezérlő rendszerrel felszerelt elektromos meghajtással történő lecserélése. Ez a korszerűsítés az általános hatékonyság növelésével jelentősen javította az energiateljesítmény-mutatókat. Egy másik fontos projekt a Rijekai finomítóban a hidrogéngazdálkodás fejlesztésére összpontosított. Új csővezetékek és kiömlőnyomás-áramlásszabályozó rendszerek telepítésével a felesleges tiszta hidrogént közvetlenül a hidrokrakkoló egységbe irányították, ami 11 kt/év kibocsátáscsökkentést jelentett.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
24 |
A hőintegráció a nyersolaj-desztillációs egységben 2024-ben a Dunai Finomítóban nagy hangsúlyt kapott, mivel a legnagyobb energiafogyasztók közé tartozik. Hatékonyságnövelést értek el a compabloc típusú hőcserélőknek a fő- és előflash oszlopokra kondenzátorként történő telepítésével, a nyersolaj előmelegítő vezetékbe történő integrálásával, valamint a vákuummaradék hőjének felhasználásával a redukált nyersolaj előmelegítésére. A projekt célja a hatékonyság javítása, a földgázfogyasztás csökkentése és a CO2-kibocsátás csökkentése volt.
Egy másik projekt, amely szintén a CDU hatékonyságának növelésére összpontosított, az INA rijekai finomító meglévő nyersolaj-desztilláló egységének átalakítását foglalta magában az energiahatékonyság és a működési feltételek javítása érdekében, amelyet 2020-2024 között hajtottak végre.
Az alapanyag-feldolgozás hatékonyságának növelése és több termék, például etilén és propilén előállítása érdekében az MPC (MOL Petrolkémia) gőzkrakkoló egységeibe 2023-ban két új nyomásforgató abszorpciós egységet telepítettek. Ezek az egységek nagy tisztaságú hidrogént állítanak elő, amelyet üzemanyaggáz-rendszerekben lehet felhasználni, vagy a Polyol Complex projekt számára lehet biztosítani.
Az egyik legjelentősebb zöld hidrogénprojekt célja olyan termelési kapacitások kifejlesztése, amelyek kiválthatják a hagyományos hidrogéngyártó egységeket a dunai finomítóban. Több mint 17 millió USD-t fektettünk be egy elektrolizáló egységbe, hogy részben kiváltsuk a hagyományos hidrogéngyártást. 2024-ben sikeresen felavattunk egy zöld hidrogén üzemet a dunai finomítóban egy 10 MW-os elektrolízis egységgel, amely 25 ktpa CO2 kibocsátást csökkent, és mintegy 1600 t zöld hidrogént állít elő , amelyet elsősorban saját üzemanyaggyártásunkban használunk fel.
2020-ban megkezdte működését a zalaegerszegi gumibitumen üzem, amely a MOL és a Pannon Egyetem által közösen kifejlesztett új gumimorzsa-gyártási technológiát alkalmazza. Ez a bitumenből és hulladék gumiabroncsokból előállított gumibitumen számos előnyt kínál a hagyományos útépítési bitumenhez képest, többek között hosszabb élettartamot, jobb ellenállást a környezeti hatásokkal szemben, valamint a féktávolság csökkenésének köszönhetően nagyobb közlekedésbiztonságot.
Ezek a projektek összességében több mint 150 kt/évvel csökkentik a MOL-csoport CO2-kibocsátását.
Stratégiai irányvonalunkkal összhangban az elmúlt években több felvásárlásra is sor került. 2019-ben a MOL-csoport felvásárolta a németországi székhelyű Aurora Kunststoffe GmbH-t, amely az autóiparnak beszállító vezető műszaki műanyaghulladék-újrahasznosító vállalat. Ez az akvizíció megerősítette jelenlétünket az újrahasznosított vegyületek terén, valamint az autóipari beszállítói pozíciónkat, támogatva a MOL-csoport azon törekvését, hogy a Downstream üzletágban az üzemanyag-alapú üzleti modelljét magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékportfólióvá alakítsa át.
2022 áprilisában a MOL-csoport felvásárolta a ReMat-ot, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékból újrahasznosított műanyag granulátumot állít elő. Ez a tranzakció a MOL-csoport teljes újrahasznosított műanyag-kapacitását 25 000 tonnáról 40 000 tonnára növelte.
2023-ban a MOL-csoport megvásárolta első biogázüzemét Szarvas közelében. Ez az üzem több mint 100 000 tonna alapanyagot dolgoz fel, beleértve a régió élelmiszertermelőinek, mezőgazdasági termelőinek és állattenyésztőinek maradék hulladékát, és évente több mint 12,5 millió köbméter (mcm) biogázt állít elő.
Emellett 2024 decemberében a Naperőmű Farm Kft. megvásárlásával bővítettük megújuló energiaforrás-kapacitásunkat. Ez a társaság egy 66 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű építését felügyeli a magyarországi Ballószögben. Az építkezés befejeztével a próbaüzem várhatóan 2025 januárjában kezdődik.
További fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket hajtottunk végre a magyarországi Circular Economy Services szegmensünkben is. Bár ezek az intézkedések nem eredményeznek azonnali Scope 1 és 2 kibocsátás-csökkentést, e szegmens sikeres működése kulcsfontosságú a MOL-csoport hosszú távú stratégiája szempontjából.
Az integrált hulladékgazdálkodási koncesszió a hulladékról szóló törvényben és a koncessziós szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően 2023-ban sikeresen megkezdte működését. A koncesszió hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatra és a hulladékgazdálkodási intézményi feladatokra. A MOHU irányító szerepet vállal a hulladékgazdálkodási értékláncban a gyűjtéstől a kezelésre történő átadásig. A hulladékgazdálkodási szolgáltatások folyamatos gyakorisággal folytatódtak, a begyűjtés módja megegyezik a koncesszió előtti időszakkal. Az illetékes hatóságokkal és kormányzati szervekkel való együttműködés folyamatos. A kormány közzétette a vonatkozó jogszabályokat és irányadó módszertanokat, bevezetve egy teljesen új, költségalapú árszabályozást, amely magában foglalja az EPR-rendszer díjainak megállapítását.
Ami a hatékonysági intézkedéseket illeti, a hulladékgazdálkodási tájképet a működés első negyedéveiben racionalizálták. A korábbi 26 független szolgáltatót felvonultató működési módot a koncesszió esetében felülvizsgálták. A régiók számának hatra csökkentésével és a szolgáltatók ezen ernyők alá vonásával a MOHU már feltérképezte, hogy országos szinten hogyan lehetne és lehet szinergiákat azonosítani és kihasználni a hatékonyabb működés érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
25 |
Az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) 2023. július 1-jétől vezették be, amelyben a gyártók felelősek a fogyasztás utáni termékek kezelésének vagy ártalmatlanításának finanszírozásáért. Továbbá 2024. január 1-jén elindult a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS). Mindkét rendszer esetében a MOHU a kijelölt üzemeltető szervezet. A DRS részeként és a kiskereskedelmi partnerekkel szoros együttműködésben már több mint 2600 visszaváltó automatát (RVM) helyeztek üzembe 2024. július 1-jéig, amikor a rendszer egy féléves átállási időszakot követően teljes mértékben hatályba lépett. Az év végére a telepített visszaváltó automaták száma megközelítőleg elérte a 3200-at, és további 1500 szerződéses kézi visszavételi pont növeli a rendszer országos lefedettségét.
A 2024-ben végrehajtott összes beruházás a szelektív hulladékgyűjtés fokozását célozta, és a projektek között szerepelt a szelektív textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra fejlesztése, a biokonyhai hulladékgyűjtési rendszer bevezetése és az első saját gyűjtőjárművek beszerzése. Ezen túlmenően Esztergomban elkészült és 2024 májusában megkezdte működését az első saját hulladékudvar-beruházás, amely a hulladékanyag-átbocsátás tekintetében a várakozásokat meghaladóan teljesített.
Tervezett kulcsfontosságú intézkedések és elkülönített források
A következő öt évre számos intézkedést tervezünk a hatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentése érdekében, amelyek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekre tervezett 4,3 milliárd USD-ból mintegy 800 millió USD CAPEX-et igényelnek. A hatékonysági projektek között olyan kezdeményezések szerepelnek, mint például a nyereségesség növelése a Slovnaft erőműben a folyékony tüzelőanyag gázneműre cserélésével. Ez a változtatás várhatóan mintegy 230 kt/év CO2-kibocsátást csökkent és növeli a fehér termékek hozamát, ami a Downstream egyik legnagyobb CO2-csökkentési kezdeményezésévé teszi. A Slovnaft finomítóban is különböző hatékonyságnöveléseket terveznek.
A villamosítás és a megújuló energiaforrások tekintetében a Slovnaft finomítóban a legfontosabb kondenzációs gőzhajtások elektromotorokra történő cseréjére összpontosítunk. Ennek a változtatásnak a célja, hogy csökkentsük a gőztermeléshez használt nehéz fűtőolaj felhasználását, ami a CO2 és egyéb szennyezőanyag-kibocsátás évi 100-150 kt-tal történő csökkenéséhez vezet. Az MPC-nél az energiahatékonyság és az elektrifikáció javítását, valamint a CO2-kibocsátás csökkentését tervezzük a turbinák korszerűsítésével és egy új gőzvezeték telepítésével. Ezek az intézkedések várhatóan jelentős energiamegtakarítást eredményeznek, és a CO2-kibocsátást évi 61 kt-tal csökkentik.
Az Upstream egyik vezető szén-dioxid-mentesítési projektje, amely jelentős, több mint 100 kt/év kibocsátás-csökkentést eredményez, a horvátországi etánüzemben épülő CO2-kompresszorállomás, amelyet a földgázból leválasztott CO2 sűrítésére terveztek. Ez a projekt az EOR (Enhanced Oil Recovery) program része, amelynek célja a CO2-kibocsátás csökkentése a CO(2) újrahasznosítása és a rendszerbe történő visszasajtolása révén.
A vállalat Tiszaújvárosban egy új, 48 MWp teljesítményű naperőművel is bővíti zöldenergia-termelését, amely az egyik legnagyobb, közvetlenül ipari fogyasztóhoz kapcsolódó naperőmű Magyarországon. A 2026-ig megvalósítani tervezett projekt a tiszaújvárosi gyártóegység éves villamosenergia-igényének átlagosan 5%-át fedezi, ami csúcsidőszakokban akár a 30%-ot is elérheti. A napelempark 17 ktpa-val csökkenti a telephely CO2 kibocsátását.
Fenntartható alapanyagokra és termékekre vonatkozó stratégiánk magában foglalja a zöld hidrogént, a biometánt és a hulladék alapanyagokat, amelyek együttesen mintegy 3 milliárd USD CAPEX-beruházást igényelnek. A zöld hidrogén csoportszintű előállítása döntő fontosságú a megújuló energiaszektorban a hosszú távú megfelelés és versenyképesség biztosítása szempontjából. Ezért további zöld hidrogénprojektek megvalósítását tervezzük, beleértve egy 20 MW-os elektrolízisegység kifejlesztését és beruházását a Slovnaft finomítóban. E kezdeményezés célja, hogy 2030-ra részben kivonjuk a hagyományos hidrogéngyártást. A dunai finomítóban lévő zöld hidrogénüzem átadását követően a következő lépés egy olyan beruházási lehetőség előkészítése és kidolgozása, amely olyan méretű zöld hidrogén előállítására irányul, amely helyettesítheti a dunai finomítóban lévő egyik jelenlegi szürke hidrogéntermelő egységet. A bioolaj-feldolgozási projekt célja, hogy a költséghatékonyságra összpontosítva biotartalmat juttasson a Slovnaft által előállított motorüzemanyagokba. Azáltal, hogy a bioanyagok feldolgozását a meglévő finomítói eszközök felhasználásával végzik, a projekt az új zöldmezős beruházások elkerülése révén minimalizálja a beruházásokat és a környezeti hatásokat, és maximalizálja a költséghatékonyságot a bioanyagoknak a kész üzemanyagokba való beépítése tekintetében. A MOL-csoport több olyan projektet is tervez, amelyek a belső és a külső keresletet kielégítő biometán-előállítást növelik.
Veszélyes hulladékaink kezelése és a kibocsátási követelmények teljesítése érdekében 2020-ban megkezdtük egy korszerű veszélyes hulladékégető építését a dunai finomítóban. Ez a projekt a MOL működési hulladékának és a magyar piac növekvő keresletének kezelését egyaránt célozza.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
26 |
2050-ig a nagy hatékonysági projektek továbbra is a fő szén-dioxid-mentesítési eszközeink maradnak, a dunai finomítóban, valamint az MPC-ben és a Slovnaftban, az elektrifikációs projektek pedig a 2040-es években is folytatódnak a MOL-csoporthoz tartozó valamennyi nagy telephelyen. Az Upstream üzletág jelenleg vizsgálja a geotermikus lehetőségeket, amelyek, ha sikerrel járnak, 2030 után valósulnak meg, és várhatóan kb. 100 kt/évvel csökkentik a kibocsátásunkat. A zöld hidrogénprojektek a MOL Petrolkémia CO2-lábnyomának csökkentése céljából azáltal, hogy a szürke-hidrogén üzemben történő hidrogéngyártást részben egy új zöld-hidrogén elektrolízis technológiával helyettesítik. Az előállított zöld hidrogént az MPC meglévő eszközein belül, különösen a poliol komplexumban fogják felhasználni, külső értékesítésre nem terveznek. A fennmaradó kibocsátásokat a szén-dioxid-leválasztással (több mint 1 millió tonna CO2) és a fogyasztói magatartás megváltozása miatt a fosszilis alapú termelés szerves csökkenésével (több mint 2,3 millió tonna CO2) fogják kezelni, amely a 2040-es évekre várhatóan felgyorsul.
Összességében a leírt transzformáció jelentős finanszírozást igényel. A MOL-csoport a Shape Tomorrow stratégiában közzétette a 2025-2030-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerét, amely még konzervatív makrogazdasági feltételezések mellett is járható utat mutat a csoport organikus beruházási tervének teljes megvalósításához. Kedvezőbb makrogazdasági feltételek pénzügyi mozgásteret hagynának a különleges osztalékok és a felvásárlások számára is.
2024-ben a MOL-csoport 492 milliárd forintot költött Uptream, Downstream, valamint a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágakkal kapcsolatos beruházásokra és befektetésekre, amelyek lefedik az olajjal és gázzal kapcsolatos gazdasági tevékenységekre vonatkozó beruházásokat, amint azt a Vezetői vélemény és elemzés 3.3-3.5. fejezete tartalmazza. A MOL-csoportnak nincs szénnel kapcsolatos gazdasági tevékenysége.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/E1. IRO-1; E1. SBM-3/
|
ESRS |
E1.IRO-1, E1.SBM-3 közzétételi követelmény |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a) |
|
IFRS S2.10(d) |
|
|
IFRS S2.22(b)(i)(2)(i)(2) IFRS S2.22(b)(i)(3)(i)(3) |
|
|
IFRS S2.22(b)(i)(4)(i)(4) IFRS S2.25(a) IFRS S2.25(b) |
|
|
IFRS S2.25(a)(ii)(i) |
|
|
IFRS S1.23 IFRS S1.B42(c) |
A MOL-csoport 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése kiterjedt a működésünk éghajlatváltozásra gyakorolt hatására, valamint az éghajlatváltozásnak a MOL-csoport jelenlegi és jövőbeli pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatalmas hatásaira - beleértve a kockázatokat és a lehetőségeket is. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi. A tényleges és potenciális környezeti hatások és kockázatok - beleértve az éghajlatváltozást, a szennyezést és a vízhasználatot - azonosítására szolgáló eljárásokat a MOL-csoport Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi irányítási rendszerének (a továbbiakban: EBK MS) 2. eleme: Kockázat- és változásmenedzsment:
· A MOL-csoport az egész vállalatra kiterjedő EBK kockázatértékelési rendszerrel rendelkezik a működéssel kapcsolatos veszélyek és kockázatok azonosítása, értékelése, kezelése, rendszeres felülvizsgálata és dokumentálása érdekében.
· A kockázatértékelést megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező, hozzáértő személyzet végzi. A kockázatértékeléshez használt módszertant az értékelt tevékenységek/munkahelyek összetettségének megfelelően választják ki.
· Az azonosított kockázatok, megelőző, ellenőrző és enyhítő intézkedések dokumentálva vannak, és olyan nyomon követési rendszer működik, amely megkönnyíti a rendszeres felülvizsgálatokat a kockázatok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. A kockázatcsökkentő intézkedések a kiküszöbölés, helyettesítés, műszaki ellenőrzés, adminisztratív ellenőrzés és egyéni védőeszközök hierarchiáját követik.
· Változásmenedzsment-folyamat van érvényben a szervezetet/személyzetet, technológiákat, létesítményeket és folyamatokat érintő valamennyi kritikus változás értékelésére, ellenőrzésére és kezelésére. A működésben, folyamatokban és tevékenységekben bekövetkező minden változást ennek megfelelően kockázat szempontjából újraértékelnek. A változásokkal kapcsolatos kockázatértékeléseket ugyanolyan szigorúan felülvizsgálják, mint az új folyamatokat és tevékenységeket.
· Az azonosított kockázatokról, a megelőző, ellenőrző és enyhítő intézkedésekről tájékoztatják az összes érintett munkavállalót és az érintett feleket.
· A művelet környezeti kockázatainak és hatásainak azonosítása és értékelése. A közepes és magas kockázatok és hatások minimalizálása érdekében cselekvési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
27 |
A EBK MS részletezi az üvegházhatású gázok kezelésével kapcsolatos konkrét intézkedéseket, beleértve a rendszeres kockázatértékelést is (lásd a politikák című szakaszt: Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás ebben a fejezetben). Ezenkívül minden egyes üzleti egység rendelkezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosításához kapcsolódó folyamatokkal, amelyeket aztán a csoportszintű kockázatértékelési és stratégiai folyamatokba vezetnek be - lásd a folyamatok leírását az E1- Politikák szakaszban: Éghajlatváltozás című fejezetben. Az ebből a folyamatból származó felismeréseket a belső környezetvédelmi szakértők és az üzleti oldali érdekeltek bevonásával a kettős lényegességértékelésben összegzik, biztosítva az éghajlati kockázatok és hatások átfogó értékelését.
A MOL-csoport a 2024-es kettős lényegességi elemzésben 2 éghajlatváltozással kapcsolatos hatást, 3 kockázatot és 4 lehetőséget azonosított. Ennek eredményeként az éghajlatváltozás témakörét hatás szempontjából lényegesnek ítéltük. Pénzügyi szempontból jelenleg (rövid és középtávon) az éghajlatváltozást lényeges témának tekintjük a pénzügyi hatás nagy valószínűsége és nagyságrendje miatt.
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek listáját az alábbi táblázatok tartalmazzák:
IM-01. táblázat: Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez
|
Mérték |
Jelentős pozitív hatás |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport régóta rendelkezik tapasztalatokkal a hagyományos energiatermelésben, azonban feltárja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamegoldásokból adódó lehetőségeket, és elkötelezett saját tevékenységeinek és értékláncának szén-dioxid-mentesítésére, hogy hozzájáruljon a közép-kelet-európai régió energetikai átállásához. A MOL-csoport "Shape Tomorow" stratégiájának egyik fő pillére a zöld villamosenergia-termelésbe és az elektromos autók töltésébe való beruházás, a termelés energiahatékonyságának növelése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív üzemanyagok, például biogáz és bioüzemanyagok használata és előállítása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a termelékenység növelése érdekében olyan modern technológiák alkalmazása, mint a CO2-befecskendezés a fokozott olajkitermeléshez. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport enyhítő intézkedései közé tartozik az üzletmenet folytonosságának biztosítása átfogó vészhelyzeti tervek kidolgozásával és fenntartásával, a fenntarthatóságot elősegítő, újonnan megjelenő zöld technológiákba való befektetés, valamint a változó piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében innovatív üzleti megoldások keresése. |
|
Időhorizontok |
A MOL-csoport hozzájárulása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz a hosszú távú stratégiájának szerves részét képezi, mivel a vállalat elkötelezett amellett, hogy 2050-re nettó szén-dioxid-semlegessé váljon. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Új és Fenntartható Üzletágakat (a továbbiakban: NSB), a Fogyasztói Szolgáltatásokat és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat. |
IM-02. táblázat: Az éghajlatra gyakorolt hatás
|
Mérték |
Jelentős negatív hatás |
|
Hatókör |
Globális |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport fő tevékenységei az olaj- és gáziparhoz kapcsolódnak, ami magas üvegházhatású gázkibocsátással jár a saját tevékenységei során (Scope 1), az upstream értékláncán keresztül (Scope 2 és 3) és az értékesített termékein keresztül (Scope 3). 2024-ben a MOL-csoport teljes ÜHG-lábnyoma (Scope 1, 2 és 3) 63,6 millió tonna CO2-egyenérték volt. A MOL-csoport elismeri, hogy az üvegházhatásúgáz-lábnyomán keresztül hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, amely hatással van az emberekre és a környezetre egyaránt. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport mérséklési intézkedései között szerepelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra való áttérés és az energiahatékonysági projektek végrehajtása. Általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatását helyrehozhatatlannak tekintik. A MOL-csoport elkötelezett a kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid-leválasztási technológiák feltárása mellett (lásd OP-5), hogy hozzájáruljon a kibocsátás hosszabb távú hatásainak orvoslásához. |
|
Időhorizontok |
A MOL-csoport célja, hogy 2030-ig (2019-hez képest) fokozatosan, 25%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. 2050-ig a hatás várhatóan jelentős lesz. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
28 |
RK-01. táblázat: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megnövekedett költségei
|
Típus |
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Nagyon magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A meglévő (ETS I.) és a kialakulóban lévő (ETS II., CBAM, metánrendelet) jogszabályok az európai zöld megállapodással kapcsolatban a vállalatok számára az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukkal kapcsolatos költségek növekedéséhez vezetnek. A kibocsátási kvóták árának ingadozása bizonytalanságokhoz vezet és kockázatot jelent a MOL-csoport alaptevékenységeinek jövedelmezőségére nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Egy integrált olaj- és gázipari vállalat (O&G) A Mol-csoport jelenlegi üzleti modellje nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól mind az energiaigényes ipari tevékenységei (fúrás, olajfinomítás, petrolkémiai termelés) során, amelyek jelentős Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezetnek, mind pedig az értékesített üzemanyagok és polimerek értéklánc Scope 3 kibocsátása miatt. Ez az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szabályozásnak való kitettséget okoz. A Mol-csoport jelenlegi üzleti modellje miatt jelentős hatással van az éghajlatváltozásra (IM-1). |
|
Enyhítő intézkedések |
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségből és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásból eredő, fent említett kockázat csökkentése érdekében a MOL-csoport részletes éghajlatváltozási tervvel rendelkezik (lásd DR E1-1). Az üzletmenet folyamatosságának biztosítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során a MOL-csoport különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kínál (lásd IM-2), és nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság javítására és az üzemanyag-váltásra (lásd DR E1-3). A zöld átállás új üzleti területeket is megnyit, amelyeken a vállalat aktívan dolgozik - lásd Shape Tomorrow Mol-csoport stratégiáját és további információkat. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A Csoport 2024. december 31-ig 72 464 millió forint céltartalékot képzett a kibocsátási kvóták hiányára. További részletekért lásd a MOL-csoport pénzügyi kimutatását (Nem pénzügyi eszközök és kötelezettségek - 16. Céltartalékok). Hosszú távon a kvóták árának növekedésére számítunk a teljes szabadon kiosztott kvóták számának csökkenése miatt. A klímaváltozás mérséklése témát pénzügyi szempontból lényegesnek tekintjük a kapcsolódó beruházási tervek jelentős összege miatt rövid, közép- és hosszú távon is. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
RK-02. táblázat: Az új energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos kockázatok
|
Típus |
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A megújuló energiaforrások felhasználásával és az energiahatékonysággal kapcsolatos ambiciózus uniós szabályozási követelmények nyomást gyakorolnak az olaj- és gázipari ágazatra, hogy új, gyakran kiforratlan és magas költségű technológiákat alkalmazzon. A megfelelés magas CAPEX-költségeket igényel, és így kockázatot jelent a rövid távú versenyképességre nézve. Másrészt az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazkodása nemcsak a kibocsátáscsökkentési célok megvalósításához elengedhetetlen, hanem hosszú távon hozzájárul a hatékonyabb működéshez és a potenciális bevételi forrásokhoz is. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kockázat forrása az, hogy integrált olaj- és gázipari vállalatként (O&G) a MOL-csoport jelenlegi üzleti modellje energiaigényes ipari tevékenységei (fúrás, olajfinomítás, petrolkémiai termelés) során nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, ami a megújuló energiaforrások támogatását célzó szabályozásnak való kitettséghez vezet. A Mol-csoport jelenlegi üzleti modellje miatt jelentős hatással van az éghajlatváltozásra (IM-1). |
|
Intézkedések |
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségből és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásból eredő, fent említett kockázat csökkentése érdekében a MOL-csoport részletes éghajlatváltozási tervvel rendelkezik (lásd DR E1-1). Az üzletmenet folyamatosságának biztosítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során a MOL-csoport különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kínál (lásd IM-2), és nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság javítására és az üzemanyag-váltásra (lásd DR E1-3). A zöld átállás új üzleti területeket is megnyit, amelyeken a vállalat aktívan dolgozik - további információkért lásd a Mol-csoport Shape Tomorrow stratégiáját. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Bár a megújuló energiaforrások (elsősorban a RED III és az EED) támogatását célzó szabályozásnak való kitettséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatok várhatóan csak 2030 után (hosszú távon) jelentkeznek, a MOL-csoport már most is jelentős összegeket fektet be a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelésére, ezért ezen intézkedések pénzügyi nagyságrendje rövid és középtávon is fontos. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
29 |
RK-03. táblázat: Az éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák
|
Típus |
Fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
Az azonosított fizikai kockázatok között akut kockázatok (szélsőséges esőzések és árvizek), valamint krónikus kockázatok (szélsőséges hőség, ingadozó vízszintek és aszály) egyaránt szerepelnek. Ha ezen események bármelyike bekövetkezik, az kedvezőtlen hatással lehet a MOL-csoport eszközeire, működésére és személyzetére. A MOL-csoportnak további költségei merültek fel és valószínűleg a jövőben is felmerülnek, hogy megvédje eszközeit, működését és személyzetét a fizikai kockázatoktól. Amennyiben az ilyen súlyos időjárási események vagy egyéb éghajlati körülmények gyakorisága, súlyossága vagy mindkettő fokozódik, a MOL-csoportnak szükségessé válhat a működésének kiigazítása és olyan költségek felmerülése, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják pénzügyi helyzetét. További információkat az Integrált kockázatkezelési jelentésünkben talál (TCFD közzétételei). |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Ennek a kockázatnak a forrása külső, és nem függőségekkel vagy hatásokkal kapcsolatos. |
|
Intézkedések |
A MOL-csoport kockázatkezelési programot működtet, amelynek keretében a vízzel kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb Downstream telephelyeken. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a vízellátással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseket a DR E1-3 és a DR E3-2 tartalmazza. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
E kockázati kategória pénzügyi hatása a fent említett események miatt bekövetkező eszközkárokhoz és termeléskieséshez kapcsolódik. Egyéb releváns költségek közé tartoznak a biztosítási költségek és a potenciális veszteségek elfogadására és mérséklésére irányuló beruházások költségei - lásd DR E1-3. Mivel a MOL-csoport eszközeinek többsége nehézipari berendezés, viszonylag ellenállóak még a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben is. A természeti jelenségek (például az ipari vízellátás hiánya) miatti működési akadályok szintén ritkák. Ezért a fizikai kockázatok csak hosszú távon tekinthetők (potenciálisan) pénzügyileg jelentősnek. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
OP-01. táblázat: Zöld hidrogén előállítása
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A zöld hidrogén várhatóan jelentős szerepet fog játszani a nehézipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítésében. A MOL-csoport kihasználhatja a meglévő infrastruktúrát és a nagyipari folyamatok terén meglévő szakértelmét, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával elektrolízis útján zöld hidrogént állítson elő, támogatva ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. A MOL Százhalombattán avatta fel első 10 MW kapacitású zöld hidrogénüzemét, és bejelentette tervezett beruházásait Szlovákiában és Horvátországban. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A MOL-csoport üzleti modellje jelentős mennyiségű energiát igényel - egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a megújuló forrásokra. A zöld hidrogén előállítása támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére (pl. EU ETS) és a megújuló energia felhasználására (RED III) vonatkozó szabályozásoknak való megfelelést, így hozzájárul a kapcsolódó hatások és kockázatok mérsékléséhez (lásd IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Ezt a lehetőséget a MOL-csoport már a százhalombattai létesítmény (22 millió EUR CAPEX) átadása óta követi, amely kb. 1600 tonna zöld hidrogént fog előállítani évente. Ezért minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A zöld hidrogén előállítása a MOL-csoport ipari tevékenységének lényeges hatása, beleértve a finomító, a petrolkémiai és az új és fenntartható üzletágakat is. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
30 |
OP-04 táblázat: Megújuló energiatermelés
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A MOL-csoport jelenleg több megújuló energiával kapcsolatos projektet valósít meg, hogy növelje a zöld villamos energia arányát a teljes energiafogyasztásunkban. Például a megújuló villamos energiát a zöld hidrogén (H2) fogyasztásnövekedésének fedezésére fogjuk felhasználni, amelyet a saját tulajdonú üzemek energiafogyasztásának dekarbonizálására használunk fel és telephelyek, vagy harmadik félnek értékesítünk. A jelenlegi 110 MW-os portfólió a tervek szerint a jelenlegi és jövőbeli villamosenergia-fogyasztással szinergiában bővül (2030-ra akár 2500 GWh RE-fogyasztásig). Míg a napenergia-projektek várhatóan a termelés nagy részét adják majd, a kiegészítő megújuló energiaforrások (például geotermikus energia) és a tárolási megoldások is fókuszba kerülnek. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A MOL-csoport üzleti modellje jelentős mennyiségű energiát igényel, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló forrásokra. A zöld energia alapvető fontosságú a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési rendszereknek (mint például az EU ETS) és a megújuló energiafelhasználásnak (RED III) való szabályozási megfeleléshez, ezáltal hozzájárulva a kapcsolódó hatások, kockázatok és költségek mérsékléséhez (pl. IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A jelenleg 110 MW-os napenergia-termelés első lépésnek tekinthető, így a lehetőség csak közép- és hosszú távon lesz pénzügyileg jelentős. A portfólió bővítését a vállalat jelenlegi és jövőbeli villamosenergia-fogyasztóival szinergiában tervezik, 2025 és 2030 között 700 millió USD szerves CAPEX-sel. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A megújuló energiatermelés a MOL-csoport ipari tevékenységének lényeges hatása, beleértve az Új és Fenntartható Üzletágakat és másokat is. |
OP-05. táblázat: A felszín alatti szakértelem kihasználása (geotermikus energia, lítium és szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS))
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Értékelt/tervezett |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A felszín alatti feltárásban szerzett olaj- és gázipari szakértelem alkalmazható a geotermikus energiatermelésben, az akkumulátorokhoz szükséges lítium kitermelésében, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák megvalósításában. A MOL-csoport a geotermikus energia megújuló energiaforrásként való hasznosítását tervezi. A projekt még a feltárási fázisban van mind Magyarországon, mind Horvátországban, de ugyanazokkal az előnyökkel rendelkezik, mint a CCS-ben bemutatott, szintén a feltárási fázisban van, a MOL-csoport a megfelelő tárolóhelyeket azonosítja. A technológia kulcsfontosságú eszközzé válhat a nettó nulla kibocsátási célok elérésében, különösen a nehezen abszolválható iparágakban A MOL-csoport elemzi a közvetlen lítium-kitermelés lehetőségét a föld alatti értékes fém kinyerésére, amely a zöldtechnológiai megoldások egyik legfontosabb alapanyaga. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A geotermikus energia, a lítiumbányászat és a CCS-technológiák az ipar számára a nettó nullává válás kulcsfontosságú eszközei, ezért várhatóan egyre fontosabb szerepet játszanak majd a Mol-csoport alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállásában, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és költségek mérsékléséhez (pl. IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Mivel e technológiák széles körű alkalmazása csak 2030 után várható, a pénzügyi hatás "közepesnek" tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A felszín alatti szakértelem kihasználása a MOL-csoport ipari tevékenységének lényeges hatása, különösen az Upstream üzletágban. |
OP-09. táblázat: Energiahatékonysági projektek
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Jelentős beruházás |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az energiahatékonysági és villamosítási kezdeményezésekbe történő beruházások optimalizálják a működést, csökkentik az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását - következésképpen hozzájárulnak a MOL-csoport versenyképességéhez és nyereségességéhez. Az energiahatékonyság javítása minden üzleti tevékenységben fontos, a finomítói szegmensre összpontosítva, ahol a cél a Solomon Energiaintenzitási Index második negyedének elérése. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Az energiahatékonysági beruházások a vállalat szénlábnyomának csökkentésével támogatják az éghajlattal kapcsolatos hatások és kockázatok mérséklését (lásd IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL-csoport arra számít, hogy a magas eszközhatékonyságba történő befektetések 2025-ig 150 millió USD megtakarítást eredményeznek az energiahatékonyság, a karbantartás és a logisztika révén, ami további pénzforgalmat biztosít a stratégiai beruházásokhoz. A lehetőség minden időhorizonton jelentősnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az energiahatékonysági projektek jelentős hatással vannak a MOL-csoport ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a finomító, a petrolkémiai és az új és fenntartható üzletágakat. |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos lehetőségek szorosan kapcsolódnak más környezeti és társadalmi témákhoz, mint például az erőforrás-felhasználás és a körkörös gazdaság, a fogyasztók és a végfelhasználók. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· OP-06: Megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatások (S4 fejezet)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
31 |
· OP-07: E-töltő hálózat (S4 fejezet)
· OP-08: Hulladékalapú tüzelőanyagok felhasználása és előállítása (E5. fejezet)
· OP-10: Fenntartható repülőgép-üzemanyag (E5. fejezet)
· OP-11: Biogáztermelés (E5 fejezet)
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák
/E1-2/
|
ESRS |
E1-2 közzétételi követelmény |
|
GRI |
Több GRI 3 3-3 c |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a) IFRS S2.25(b) |
A következő szakasz a MOL-csoportnak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére vonatkozó politikáit ismerteti. A MOL-csoport elismeri, hogy egyszerre kell erősíteni az ellátásbiztonságot és felgyorsítani a zöld energiára való átállást. Elkötelezettségünk a működésünk éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának mérséklése (IM-01, IM-02), valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozásokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos pénzügyi hatások és kockázatok kezelésére irányuló megközelítés (RK-01, RK-02), miközben a zöld átmenet területén üzleti lehetőségeket keresünk (OP-1, OP-4 , OP-7, OP-9, OP-10, OP-11), politikáink minden szintjén kifejezésre jut:
1. Stratégiai szint: A MOL-csoport hosszú távú üzleti stratégiájának célja, hogy a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló tevékenységünket alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsuk át.
2. Üzleti egység szintje: Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos üzletágspecifikus folyamatokat az egyes üzletágak vonatkozó Area Book-ok tartalmazzák.
3. Környezetvédelmi előírások: A MOL-csoportnak az egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos hatások és az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésére vonatkozó megközelítését a csoport szintű, minden környezeti hatással járó tevékenységre kiterjedő, átfogó belső szabályozás tartalmazza.
1. Stratégiai szint: Stratégia: A holnap alakítása
A MOL-csoport átfogó éghajlatvédelmi stratégiáit és politikáit az igazgatóság által 2024-ben jóváhagyott Shape Tomorrow stratégiai felülvizsgálat tartalmazza. Ezeket a stratégiákat a vállalat elkötelezettsége vezérli a hosszú távú klímasemlegesség elérése és a fenntarthatóságnak a működésébe való integrálása mellett. A legfontosabb fókuszterületek közé tartoznak:
· Klímasemlegességi kötelezettségvállalás: A MOL-csoport 2050-ig nettó klímasemlegességet célozva fokozatosan ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezzel is demonstrálva, hogy még nagyobb hangsúlyt fektet az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
· Fenntartható átalakulás a Downstream üzletágban: A MOL-csoport a fenntartható vegyipari vállalattá és alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitási szolgáltatóvá válás vízióját támogatva elkötelezett a működési szénlábnyom csökkentése és a nettó nulla kibocsátás elérésére való törekvés mellett.
· Új és fenntartható vállalkozások támogatása: A kibocsátáscsökkentés és a zöld gazdaságra való áttérés ösztönzése a biogáz- és hidrogén-értékláncok fejlesztésének felgyorsításával, valamint az újrahasznosítás és az anyagösszetevonás területén folytatott tevékenységek bővítésével.
· Megújuló energia és körforgásos gazdaság: A megújuló villamos energia használatának előtérbe helyezése és a hulladékgazdálkodási tevékenységek előmozdítása az energiaipar számára alapanyagként való felhasználás érdekében, hozzájárulva mind a szén-dioxid-mentesítéshez, mind az erőforrás-hatékonysághoz.
· Zöld és integrált mobilitási megoldások: A fenntartható mobilitási szolgáltatások digitálisan fejlett szolgáltatójává váló MOL-csoport célja, hogy a zöld mobilitási megoldások - például az alacsony kibocsátású közlekedési lehetőségek és az innovatív, környezetbarát mobilitási szolgáltatások - kínálatába történő integrálásával megfeleljen a változó fogyasztói és piaci igényeknek. Ez az átalakulás támogatja a közlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránti szélesebb körű elkötelezettséget.
· A feltárás és termelés (E&P) szén-dioxid-mentessé tétele: A szakértelem kihasználása olyan területeken, mint a geotermikus energia és a lítiumprojektek, a metánszabályozás betartása, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák feltárása a G csoport éghajlati céljainak támogatása érdekében.
Ezeket a kötelezettségvállalásokat időhöz kötött, mérhető célokká is átalakítják - amint azt e fejezet Átállási terv című szakasza is felvázolja.
2. Üzleti egység szintje
A MOL-csoport legfontosabb üzleti egységei az éghajlatváltozás mérséklésére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó megközelítéseiket a vonatkozó területükre vonatkozó könyvekben határozzák meg, amelyekben felvázolják a vonatkozó folyamatokat és elveket:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
32 |
Downstream Production Area Book
A Downstream Production elsődleges célja, hogy a nyersanyagokat biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon, a Shape Tomorrow stratégiával összhangban kiváló minőségű termékekké alakítsa át. Szénhidrogén-finomítási és petrolkémiai termelési céljaink eléréséhez a szükséges erőforrások olyan módon történő biztosítására összpontosítunk, amely biztosítja a működési biztonságot és a környezetvédelmet:
· Energiagazdálkodás: Az energiateljesítmény javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az energiatermelés és -fogyasztás optimalizálása telephelyi szinten. Ezt a termelési igényekhez igazított pontos tervezéssel, valamint a folyamatos javulást biztosító korrekciós és hatékonysági intézkedésekkel érjük el.
· Környezetvédelmi megfelelés: A downstream termelési egységek szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működnek, hogy a kibocsátást az előírt határértékeken belül tartsák. A technológiákat és folyamatokat úgy tervezték, hogy megelőzzék a nagyobb környezeti szennyezéseket, amelyek talajvíz-, levegő- vagy talajszennyezést eredményezhetnek.
Megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási Area Book
Ez a keretrendszer a MOL-csoport megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási rendszerét az ISO 50001 szabványoknak megfelelően alakítja ki. A cél az energiahatékonyság javításának szisztematikus megközelítése és az energiagazdálkodási gyakorlatok szervezeten belüli integrálása:
· Energiateljesítmény: Az energiahatékonyság folyamatos javítására törekszünk a költségek csökkentése, a versenyképesség fokozása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
· Tudásmegosztás és tudatosság: Az energiahatékonysági elvek népszerűsítése a csoporton belül képzések, workshopok és belső kommunikáció révén, az energiatudatos projektfejlesztés és döntéshozatal ösztönzése érdekében.
Körforgásos gazdaság szolgáltatási Area Book
A MOL-csoport célja, hogy a közép- és kelet-európai régióban a körforgásos gazdaság kulcsszereplője legyen. Ez az értékláncokon és iparágakon átívelő modell a terméktervezés, a gyártás és a fogyasztás újradefiniálását jelenti, és a termékek életciklusának átalakításával a hulladék és az erőforrás-felhasználás csökkentését célozza. A körforgásos gazdaság három alapelvre épül, amelyeket a hulladék és a környezetszennyezés kiküszöbölését célzó tervezés vezérel; az anyagok és termékek legnagyobb értékükön történő körforgatása; valamint a természet regenerálása. Az Area Book meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek ezeket az elveket beágyazzák az üzleti működésbe:
· Szabályozási megfelelés és befektetés: A körforgásos gazdaság szolgáltatásai (CES) felügyeli az uniós és nemzeti hulladékgazdálkodási irányelveknek való megfelelést, biztosítva, hogy a MOL hatékonyan teljesítse a kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) kötelezettségeket. A beruházási projekteket a MOL-csoport projektmenedzsment-elvei szerint tervezik és hajtják végre a vállalati és szabályozási fenntarthatósági célokkal való összehangolás érdekében.
· Újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás: A csoport újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővíti petrolkémiai portfólióját, és elkötelezett a nem újrahasznosítható hulladék égetéssel történő energetikai hasznosítása mellett.
3. Környezetvédelmi előírások
A Csoport EBK és társadalmi hatás politikája kinyilvánítja a MOL-csoport nyilvános elkötelezettségét a napi működésünk egészségi, biztonsági, környezeti (EBK) és társadalmi hatásainak felelősségteljes kezelése iránt. Ez az elkötelezettség magában foglalja az eszközök integritásának javítását, mindenféle incidens megelőzését és a vészhelyzetekre való reagálás magas színvonalának fenntartását. Elkötelezettek vagyunk a környezeti lábnyomunk csökkentése, a természeti erőforrások védelme és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatása iránt. A MOL-csoport arra is törekszik, hogy pozitív hatást gyakoroljon azokra a közösségekre, ahol működünk, miközben kiküszöböli a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásokat.
Minden alkalmazottunk és vállalkozónk felelőssége a magas szintű EBK-szabványok fenntartása, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. A politika végrehajtásáért elsősorban a felső vezetés, a helyi vezérigazgatók vagy ügyvezető igazgatók felelősek, akiket a Csoport EBK vezető alelnöke és a helyi EBK-menedzserek támogatnak.
Ez az átfogó politika a MOL-csoport valamennyi tevékenységére vonatkozik, és kiterjed mind az üzemeltetett, mind - ahol lehetséges - a nem üzemeltetett közös vállalatokra. A politika a MOL teljes értékláncára és földrajzi hatókörére kiterjed, és az érdekeltek széles körét érinti, beleértve az alkalmazottakat, a vállalkozókat, a látogatókat , és a környező közösségeket. Kifejezetten a projektfejlesztés minden szakaszára kiterjed, a tervezéstől a leszerelésig, biztosítva, hogy a EBK-elvek mindenütt érvényesüljenek.
Ez az elkötelezettség több szinten is beépül a MOL-csoport vállalatirányítási rendszereibe:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
33 |
Az Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi területkönyv a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozás a EBK-menedzsment területén, amely a működési modellt, valamint a szervezeten belüli és kívüli kölcsönhatásokat leíró végponttól végpontig tartó folyamatokra összpontosít.
MOL-csoport Egészségügyi, Biztonsági és Környezetvédelmi Irányítási Rendszer (jelenlegi verzió: V5, a továbbiakban: EBK MS) egy folyamatleírás, amely az EBK Area Book-ban felsorolt valamennyi folyamatot szabályozza, és olyan átfogó keretrendszert hoz létre, amely 12 kulcsfontosságú elemen keresztül összehangolja az egészségügyi, biztonsági, környezeti és közösségi hatásra vonatkozó irányelveket a MOL stratégiai üzleti célkitűzéseivel. Az alábbi táblázat tartalmazza az e jelentés szempontjából releváns elemek leírását, az azonosított lényeges IRO-k kezeléséhez való kapcsolódásukat, valamint a jelentés vonatkozó részeire való hivatkozást:
|
Elem |
Leírás |
Releváns IRO-k |
|
1. ELEM: Vezetés, elkötelezettség és elszámoltathatóság |
A vezetőség, a munkaerő és a vállalkozók tisztában vannak a munkaköri kötelezettségeikhez, a hatáskörökhöz és a teljesítménycélokhoz igazodó felelősségi körükkel, és a látható és hatékony EBK-irányítással demonstrálják a vezetést és a csoportszintű EBK- és társadalmi hatásra vonatkozó politika iránti elkötelezettségüket. |
|
|
2. ELEM: Kockázat- és változásmenedzsment |
A MOL-csoport tevékenységeihez kapcsolódó, a EBK-vel kapcsolatos veszélyek és kockázatok azonosítására, értékelésére, kezelésére, rendszeres felülvizsgálatára és dokumentálására olyan rendszerek vannak kialakítva, amelyek megelőzik vagy csökkentik az események valószínűségét és/vagy következményeit. A MOL-csoport tevékenységeinek tervezett és nem tervezett módosításait azonosítják és kockázati szempontból megfelelően kezelik. |
Minden EBK-vel kapcsolatos |
|
3. ELEM: Kompetencia, képzés és magatartás |
Az alkalmazottak, a vállalkozók és a harmadik felek tisztában vannak a vonatkozó EBK-követelményekkel, veszélyekkel, kockázatokkal és ellenőrzésekkel, valamint hozzáértéssel végzik tevékenységüket és felelősségteljesen viselkednek. A kompetenciákat rendszeresen értékelik. |
IM-13, IM-14, IM-15, RK-04 |
|
4. ELEM: Vállalkozói menedzsment |
A vállalkozókat képességeik és kompetenciáik szempontjából értékelik, és kiválasztják őket a MOL-csoport számára/ nevében történő munkavégzésre, ahol figyelemmel kísérik őket annak biztosítása érdekében, hogy EBK-teljesítményük összhangban legyen a MOL-csoport követelményeivel. |
|
|
5. ELEM: Tervezés és kivitelezés |
A folyamat- és EBK-kockázatok értékelése és kezelése a projekttervezés és -építés szerves részét képezi, lehetővé téve a létesítmények tervezésének, építésének és üzembe helyezésének során a megfelelő EBK-teljesítményt. |
IM-06 |
|
6. ELEMENTRUM: Működési és munkahelyi biztonság |
Az üzemeltetési megbízhatóság és integritás fenntartása eszközeink teljes életciklusa alatt, világosan meghatározott és dokumentált üzemeltetési és strukturált karbantartási és ellenőrzési programok alkalmazásával. Ehhez hatékony eljárásokra, megbízható, biztonságkritikus berendezésekre, valamint megfelelő és hozzáértő emberi erőforrásokra van szükség, akik következetesen végrehajtják ezeket az eljárásokat és gyakorlatokat. Munkavédelem: Folyamatosan fenntartjuk a munkavédelmet világosan meghatározott és dokumentált működési és strukturált munkavédelmi programok alkalmazásával. Ehhez hatékony eljárásokra és a személyzet képzésére, valamint megbízható, megfelelő és hozzáértő humán erőforrásra van szükség, akik következetesen támogatják ezeket az eljárásokat és gyakorlatokat, miközben védik a munkavállalók egészségét, megfelelő releváns orvosi szolgáltatásokat nyújtanak, és elősegítik az egészséges életmódot. |
IM-13, IM-14, IM-15, RK-04 |
|
7. ELEM: Környezeti felelősségvállalás |
Csökkentjük környezeti lábnyomunkat, védjük a természeti értékeket, és kezeljük az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat. A környezetvédelmi kérdéseket a politikával, a szabályozási követelményekkel és az üzleti tervekkel összhangban kezeljük és ellenőrizzük. A környezetvédelmi teljesítményt (beleértve a kibocsátásokat, kibocsátásokat és hulladékokat) nyomon követjük és felügyeljük a teljesítménycélok elérése érdekében. |
IM-01, IM-02, IM-03, IM-04, IM-05, IM-06, IM-08, RK-01, RK-02, RK-06, RK-05, RK-01, RK-02, RK-06, RK-05 |
|
8. ELEM: Tájékoztatás és dokumentáció |
A kockázatkezelések alkalmazása során a pontosság és következetesség biztosításához szükséges valamennyi információt dokumentálják és szisztematikusan karbantartják. A MOL-csoport termékeinek és szolgáltatásainak EBK-hatásait értékelik, kezelik és kommunikálják az ügyfelek és felhasználók felé, hogy lehetővé tegyék azok felelős használatát. Az új termékek/anyagok bevezetését a gyártási vagy működési folyamatokba ellenőrzik. |
IM-04 |
|
9. ELEM: Érdekelt felek és közösségi kapcsolatok |
Nyílt, proaktív és hatékony EBK-kommunikációt és konzultációt folytatunk az érdekelt felekkel valamennyi üzleti tevékenységünk EBK-vonatkozásairól. |
IM-17 |
|
10. ELEM: Incidenskezelés |
Rendszerek biztosítják, hogy minden EBK incidenst időben jelentsenek, rögzítsenek, kivizsgáljanak és elemezzenek a megismétlődés megelőzése és a teljesítmény javítása érdekében. Meghatározzák a korrekciós és megelőző intézkedéseket, értékelik azok hatékonyságát, és megosztják a tanulságokat. |
RK-04 |
|
11. ELEM: Vészhelyzeti felkészültség és reagálás |
Tervek, eljárások és erőforrások állnak rendelkezésre a vészhelyzetekre való hatékony reagálás, az emberek/munkavállalók, a környezet (beleértve a munkahelyet is) és a nyilvánosság védelme, valamint a vállalat vagyonának és hírnevének megőrzése érdekében. |
RK-04 |
|
12. ELEM: Biztosítás, nyomon követés és fejlesztés |
A EBK teljesítményt és a rendszereket nyomon követik, auditálják és felülvizsgálják a tendenciák azonosítása, az előrehaladás mérése, a megfelelés értékelése és a folyamatos fejlesztés ösztönzése érdekében. A EBK-tervezés az üzleti tervezés szerves részét képezi, stratégiai célkitűzésekkel, célokkal és éves célokkal a teljesítmény javításának ösztönzésére. |
Minden EBK-vel kapcsolatos |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
34 |
A EBK MS minden típusú műveletre és projektre alkalmazható, és az eszközök teljes életciklusa során kezeli a működési integritást. A követelmények nemcsak a MOL-csoport saját alkalmazottaira, hanem a vállalkozókra és alvállalkozókra is vonatkoznak. Az újonnan csatlakozó (felvásárolt) vállalatok esetében a EBK-irányítási rendszerük érettségétől függően legfeljebb hároméves integrációs időszakot vesznek figyelembe, hogy felzárkózzanak a vonatkozó csoportszintű követelményekhez. Ez alatt az időszak alatt a EBK MS általános elvei vonatkoznak a vállalatokra, de EBK-teljesítményük nem számít bele a MOL-csoport EBK-teljesítményébe.
A 7. elem - Környezeti felelősségvállalás leírja az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos ügyek kezelésével kapcsolatos folyamatokat, beleértve a MOL-csoport megközelítését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás minimalizálása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozásokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos pénzügyi hatások és kockázatok kezelése érdekében. A legfontosabb kötelezettségvállalások a következők:
· A rutinszerű fáklyázás megszüntetése a normál működés során, míg a nem rutinszerű fáklyázás (pl. indítás, leállítás, vészhelyzet) minimalizálása. A rutinszerű füstölés nem elfogadható. A füstölés csak vészhelyzet vagy üzemzavar esetén engedélyezhető, és ahol ez megvalósítható, ott a fáklyázás előnyben részesítendő a füstöléssel szemben.
· A szivárgásérzékelési és javítási program (LDAR) a diffúz forrásokból származó kibocsátások pontos számszerűsítésére és csökkentésére szolgál.
· Üvegházhatású gázok kibocsátásának (ÜHG) kezelési rendszere működik:
(a) Metán, ETS I és II: helyi szintű folyamatleírások vannak érvényben a jogi megfelelés biztosítása érdekében.
(b) Minden egyes magas ÜHG-intenzitású vállalkozásnál vannak ÜHG-csökkentési tervek, amelyeket a szén-dioxid-semlegesség biztosítása érdekében hajtanak végre .
(c) A CBAM-rendeletnek való megfelelés biztosított.
Az üvegházhatású gázok irányítási rendszerének célja annak ellenőrzése, hogy a MOL-csoport azon létesítményei és szabályozott vállalkozásai, amelyek az EU ETS rendszer (I. és II.) hatálya alá tartoznak, megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. A dokumentum részletezi az EU ETS I és ETS II hatálya alá tartozó érintett üzemeltetők üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nyomon követésére, kiszámítására, ellenőrzésére, tervezésére és előrejelzésére vonatkozó folyamatlépéseket. Az ETS kvótakészlet-kezelési folyamatok fenntartása biztosítja a CO2-készletek korlátozását, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a kibocsátó szervezetek számára üzleti modelljeik kezelésében. A feladatok és felelősségi körök további részleteit lásd a Környezetvédelmi felelősségvállalás részletes szabályai (7. elem) - CO2-kezelés című dokumentumban, amely a EBK MS függeléke.
Energiafogyasztás és -szerkezet
/E1-5/
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
TELJES ENERGIAFOGYASZTÁS |
MWh |
27 183 633 |
27 924 988 |
E1-5_01, E1-5_19 |
|
|
Közvetlen energiafogyasztás |
MWh |
24 217 712 |
25 132 604 |
E1-5_16 |
|
|
amelyből nyersolaj és kőolajtermékek |
MWh |
16 408 214 |
18 094 965 |
|
E1-5_11 |
|
amelyből földgáz |
MWh |
8 040 921 |
7 037 639 |
|
E1-5_12 |
|
Közvetett energiafogyasztás |
MWh |
2 734 498 |
2 792 384 |
E1-5_14 |
|
|
amelyből megújuló energia |
MWh |
102 181 |
140 109 |
|
E1-5_07 |
|
ENERGIA INTENZITÁS (magas éghajlati hatású ágazatok tevékenységeiből) |
MWh/millió Ft |
2.96 |
- |
|
|
A MOL-csoport teljes energiafogyasztása az éghajlatra nagy hatást gyakorló ágazatokban végzett tevékenységként kerül elszámolásra (ezért a nagy éghajlati hatású ágazatokhoz kapcsolódó mutatókat nem tüntettük fel külön). A MOL-csoport teljes energiafogyasztása 2024-ben 3,64%-kal alacsonyabb volt, mint 2023-ban. Mind a közvetlen energiafogyasztás (kazánokban, kemencékben, fűtőberendezésekben, turbinákban, fáklyákban, égetőkben, generátorokban, valamint a vállalat tulajdonában lévő járművekben és gépekben elégetett tüzelőanyagok), mind a közvetett energiafogyasztás (köztes energia, azaz a MOL-csoporton kívülről vásárolt hő, gőz és villamos energia) alacsonyabb volt
A MOL-csoportnak az éghajlatra nagy hatást gyakorló ágazatokban végzett tevékenységeinek energiaintenzitása 2024-ben 2,96 MWh/mn Ft volt. Mivel a MOL-csoportnak nincsenek jelentős bevételei olyan ágazatokból, amelyek nem minősülnek magas klímahatásúnak, a számításhoz a teljes nettó árbevételt a konszolidált eredménykimutatásból vesszük figyelembe. Hasonlóképpen, a fenti táblázatban bemutatott teljes energiafogyasztás megegyezik a magas klímahatású ágazatok teljes energiafogyasztásával.
Amint az a Shape Tomorrow stratégiában is szerepel, a MOL-csoport elkötelezett az energiaforrások megújuló források felé történő diverzifikálása mellett, jelenlegi üzleti modellje azonban nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A közvetlen energiafogyasztás 67,75%-a 2024-ben nyersolajból és kőolajtermékekből származik, beleértve a nyersolajból desztillált üzemanyagokat, beleértve az energiaigényes termelési folyamatokhoz (pl. olajfinomítás, petrolkémiai termelés) használt LPG-t, sűrített földgázt, LNG-t, butánt, propánt, etánt és finomítói üzemanyaggázt; valamint a vállalat tulajdonában lévő járművekhez és gépekhez használt benzint, autogázt és dízelüzemanyagot. A felhasznált energia 33,20%-a vásárolt és termelt földgázból származik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
35 |
A megújuló energia részaránya mind a fogyasztásban, mind a termelésben 0,5% alatt maradt (a közölt szám becslésen alapul, mivel a megújuló energiatermelés nagy része az irodaházakon és a benzinkutakon elhelyezett napelemekből származik, amelyek az ipari termeléshez képest elhanyagolható energiaintenzitásuk miatt nem tartoznak a MOL-csoportszintű energiagazdálkodási rendszerének hatálya alá) - még a 2024-ben több helyszínen beszerzett új napelemek ellenére is.
A Scope 1- 2- 3 körbe tartozó közvetlen és összes Üvegházhatású gázkibocsátás
/E1-6/
|
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|||
|
CO2 egy.ért. millió t-ban |
6.38 |
6.64 |
E1-6_07 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
6.37 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.01 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Upstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.86 |
0.91 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Downstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
5.41 |
5.69 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Finomítás |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
3.14 |
3.29 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Petrolkémia |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
1.25 |
1.29 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Energia- és hőtermelés |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.98 |
1.07 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből egyéb Downstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.04 |
0.04 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből Midstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.08 |
- |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből egyéb |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.03 |
0.04 |
|
E1-6_03 |
||
|
a szabályozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerekből származó, Scope 1 ÜHG-kibocsátások százalékos aránya |
% |
89.85
|
88.28
|
E1-6_08 |
|||
|
Közvetett módon kibocsátott ÜHG (Scope 2) – Helyi alapú |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.65 |
0.61 |
E1-6_09 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.64 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.01 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
Közvetett módon kibocsátott ÜHG (Scope 2) – Piaci alapú |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.92 |
0.81 |
E1-6_10 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.90 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.02 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
Összes ÜHG-kibocsátás Scope 1+2 - üzletáganként |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
7.03 |
7.25 |
E1-6_03 |
|||
|
Az Upstream teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.92 |
0.97 |
|
E1-6_03 |
||
|
A Downstream összes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
5.93 |
6.16 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből a Finomítás teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
3.33 |
3.46 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből a Petrolkémia teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
1.47 |
1.50 |
|
E1-6_03 |
||
|
A Midstream teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.08 |
- |
|
E1-6_03 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
36 |
2024-ben a teljes Scope 1&2 üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk mintegy 5%-kal csökkent a tavalyi évhez képest. Ez a csökkenés minden üzleti szegmensben megfigyelhető volt, és összhangban van az átállási tervünkkel, amely különböző energiahatékonysági és villamosítási projekteket tartalmazott az Upstream-től a kiskereskedelmi állomásokig.
Az Upstream szegmensben egyes telephelyeken megszüntették a fáklyázást, ami csökkentette a gázfogyasztást. A dunai finomítóban a fűtőolaj-felhasználást műszaki fejlesztésekkel és a kemenceüzem optimalizálásával csökkentették. Az energiafogyasztást eszközszinten figyelik, a működési energiafelhasználás csökkentésére összpontosítva. Például a Visual Mesa szoftver segítségével optimalizáljuk a gőzfejlesztők gőztermelését, és a fáklyázást naponta nyomon követjük. A Slovnaftnál a 2024. évi kiterjedt leállások eredményeként a teljes ÜHG-kibocsátás kevesebb mint 250 kt volt 2023-hoz képest.
A MOL petrolkémiai üzemében 2024-ben jelentős energiahatékonysági projektek fejeződtek be, többek között a gőzkövető rendszer bevezetése és a kompresszorok bypass optimalizálása. A HRSG-rendszerben optimalizálták a metán elégetését, ami 2023-hoz képest csökkentette az üzem tüzelőanyag-fogyasztását és Scope 2 kibocsátását. A légtelenítés csökkentése érdekében az indítási veszteségek minimalizálására összpontosítottunk a tanulságok alkalmazásával és a termelés- és energiagazdálkodási szervezettel közösen végrehajtott végleges intézkedésekkel.
Kiskereskedelmi állomásaink energia- és villamosenergia-fogyasztását rendszeresen nyomon követjük, az állomásokat LED-es lámpákkal és elektromos fűtési módszerekkel szereljük fel. A kibocsátáscsökkentés elsődleges mozgatórugója azonban nem csak a hatékonysági és villamosítási projektek voltak. Az olyan esetekben, mint a Slovnaft, a 2024-es év folyamán végrehajtott átfogó felújítások voltak a csökkentés fő okai.
|
KAT |
ÜHG-KIBOCSÁTÁS Scope 3 |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
|
Teljes ÜHG-kibocsátás Scope 3 |
CO2-egy. ért. t-ban |
56 538 921 |
55 767 391 |
|
E1-6_11 |
|
1 |
Vásárolt termékek és szolgáltatások |
CO2-egy. ért. t-ban |
1 854 922 |
1 827 952 |
|
|
|
amelyből nyersolaj |
CO2-egy. ért. t-ban. |
1 393 206 |
1 348 802 |
|
|
|
|
amelyből bioüzemanyag |
CO2-egy. ért. t-ban |
461 716 |
479 151 |
|
|
|
|
2 |
Tőkejavak |
CO2-egy. ért. t-ban. |
18 321 |
20 287 |
|
|
|
3 |
Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
4 |
Upstream szállítás és forgalmazás |
CO2-egy. ért. t-ban |
240 478 |
226 209 |
|
|
|
5 |
Működés során keletkező hulladékok |
nem mért |
|
|
||
|
6 |
Üzleti utak |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
7 |
Munkavállalók ingázása |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
8 |
Upstream bérelt eszközök |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
9 |
Downstream szállítás és forgalmazás |
Scope 1 alá számított |
|
|
||
|
10 |
Eladott termékek feldolgozása |
CO2-egy. ért. t-ban |
873 417 |
1 005 048 |
|
|
|
11 |
Eladott termékek használata |
CO2-egy. ért. t-ban |
52 430 648 |
51 478 543 |
|
|
|
amelyből finomítói termékek (kivéve naftalin) |
CO2-egy. ért. t-ban |
48 546 393 |
47 426 000 |
|
|
|
|
amelyből földgáz |
CO2-egy. ért. t-ban |
3 884 255 |
4 052 543 |
|
|
|
|
12 |
Eladott termékek életciklus végi kezelése |
CO2-egy. ért. t-ban |
651 154 |
752 622 |
|
|
|
13 |
Downstream bérelt eszközök |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
14 |
Franchise-ok |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
15 |
Befektetések |
CO2-egy. ért. t-ban |
469 982 |
456 728 |
|
|
|
|
Teljes ÜHG kibocsátás (Scope 1 + Scope 2 helyi alapú + Scope 3) |
CO2-egy. ért. t-ban |
63.57 |
63.01 |
|
E1-6_11 |
|
|
Teljes ÜHG kibocsátás (Scope 1 + Scope 2 piaci alapú + Scope 3) |
CO2-egy. ért. t-ban |
63.84 |
63.22 |
|
E1-6_13 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
37 |
2024-ben a Scope 3 kibocsátásunk mintegy 1,4%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Ezt a növekedést elsősorban a nyersolaj magasabb beszerzése, a megnövekedett Upstream szállítás és elosztás, valamint nevezetesen az eladott finomítói termékek felhasználása okozta, kivéve a naftát. Az üzemanyagtermékek értékesítésének 5%-os növekedése nagyban hozzájárult ehhez a növekedéshez. Pozitívum, hogy az előző évhez képest jelentős csökkenést értünk el bizonyos Scope 3 kategóriákban, beleértve az értékesített termékek (polimerek) feldolgozását, a földgázértékesítést és az értékesített termékek (polimerek) életciklus végi kezelését.
Módszertan és feltételezések
A MOL-csoport Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak számítási módszertanát a csoport jelentési kézikönyve szabályozza. A Csoport a Scope 1 és 2 jelentés részeként szén-dioxid (CO2) és metán (CH4) kibocsátást jelent.
Az 1. hatókör kiszámítása tekintetében két egyformán elfogadható módszer létezik a forrásokból származó kibocsátások kiszámítására (energia, folyamat és fáklyák), és a módszer kiválasztása az inputként rendelkezésre álló információtól függ. Az EU ETS szerinti Scope 1 CO2-kibocsátást szintén külső hitelesítéssel ellenőrzik.
Az egyik lehetőség az energiaadatok felhasználása. Minden egyes forrás vagy művelet esetében rögzítik az egyes különböző tüzelőanyag-típusok teljes tüzelőanyag-fogyasztását az értékelési időszakon belül. Amennyiben a tüzelőanyag-tulajdonságokra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, a felhasznált tüzelőanyagot a tüzelőanyag átlagos nettó fűtőértékének felhasználásával az időszak során GJ-ban kifejezett egyenértékű energiabevitelre kell átszámítani. A szén-dioxid-kibocsátást ezután úgy számítják ki, hogy az egyes tüzelőanyagtípusok teljes energiafelhasználását megszorozzák az adott tüzelőanyagra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási tényezővel. A kibocsátási tényezőt a tényleges tüzelőanyag-tulajdonságok alapján kell kiszámítani. Amennyiben a tüzelőanyag-tulajdonságokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az IPCC kibocsátási tényezőit kell használni. Ezt az alapértelmezett tényezőt csak akkor kell használni, ha a tüzelőanyagra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és az adatok közlése helyett.
A második lehetőség a tömegadatok használata. Ebben az esetben a szén-dioxid-kibocsátást úgy számítják ki, hogy az elégetett tüzelőanyag tömegét megszorozzák az elégetett tüzelőanyag széntartalmával, abból kiindulva, hogy minden szén-dioxid szén-dioxidként kerül kibocsátásra. Gáznemű tüzelőanyag esetében a széntartalomnak tartalmaznia kell a tüzelőanyagban lévő szén-dioxidot. Ha a tüzelőanyag-áramlás nem mérhető, a tüzelőanyag-fogyasztást a berendezés terhelési adataiból, például egy gázturbina fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásából vagy egy kazán hőteljesítményéből kell megbecsülni. A szén-dioxid-kibocsátást az elégetett gáz tömegéből és az elégetett gáz széntartalmából (beleértve a szervetlen szenet is) kell kiszámítani. A számítást 100%-os CO2 -re történő átalakítás alapján kell elvégezni, a fáklyázás hatékonyságának korrekciója nélkül. A becslés pontossága az áramlási és összetételi adatok megbízhatóságától függ. Az elégetett gáz becslését az üzemnaplók és a folyamattervezési információkon alapuló mérnöki számítások alapján kell elvégezni.
A Scope 1 metánkibocsátás kiszámítása további sajátosságokkal jár. A metánkibocsátás származhat a légtelenítésből, fáklyákból, technológiai fugitásokból, égetésből, vegyi vagy finomítói folyamatokból. Légtelenítés esetén a metánmennyiségének meghatározásának elsődleges módszere a mérnöki becslések elvégzése, amelyek a lehető legtöbb közvetlen helyszíni mérésen alapulnak, beleértve a nyomást, a légtelenítés tevékenység időtartamát és számát, a szelepek és fojtószelepek fizikai méretét és típusát, amelyeken keresztül a kiengedést szabályozzák, a kiengedett gázból vett mintákat a metántartalom elemzése céljából, valamint a flash-számításokat vagy a folyamatszimulációs számításokon alapuló korrelációt. A fáklyázás tekintetében a metántartalom becslése azon feltételezés alapján történik, hogy a kibocsátott szénhidrogénben lévő metán összetétele megegyezik a fáklyázott szénhidrogének metántartalmával. A kiszivárgó gáz metánkomponensét a rendszerben lévő folyadékok összetételéből kell meghatározni. Az alapfeltevés az, hogy a szivárgó folyadék összetétele megegyezik a rendszerben lévő folyadékéval.
A Scope 2 kibocsátásokat a létesítmény határain keresztül importált és exportált energiára (gőz és villamos energia) vonatkozó információk alapján számítják ki. Az egyéb közvetett kibocsátások, például a telephelyen kívüli hulladékártalmatlanításból származó kibocsátások kifejezetten nem tartoznak ide. A CO2-kibocsátást úgy kapjuk meg, hogy az importált energia nettó mennyiségét megszorozzuk egy CO2-kibocsátási tényezővel. Az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási tényező az importált energia forrásától függ. A szándék az, hogy a MOL-csoport számára történő energiatermelés következtében harmadik féltől származó CO2-kibocsátást is figyelembe vegyék.
Jelentési határok, számítási kör
· A MOL-csoport kiszámítja és jelenti az üvegházhatású gázok (Scope 1 és 2) kibocsátását, amely a teljes tulajdonában lévő és/vagy üzemeltetett eszközökből származik, kivéve a kizárólag irodai/adminisztratív tevékenységet végző jogi személyeket.
· A Scope 1 alá tartozó kibocsátás (közvetlen kibocsátás) a MOL-csoport tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származó közvetlen ÜHG-kibocsátás. Az Scope 1 állhat a helyszínen elégetett fosszilis tüzelőanyagokból, a vállalat tulajdonában lévő vagy a vállalat által bérelt járművekből származó kibocsátás, valamint egyéb közvetlen forrásokból származó kibocsátás.
· A Scope 2. tartozó kibocsátások (közvetett kibocsátások) az olyan közvetett ÜHG-kibocsátások, amelyek a telephelyen kívül előállított, de a szervezet által vásárolt villamos energia, fűtés és hűtés vagy gőz előállításából, valamint egyes vásárolt közművek (pl. hűtővíz, gőz és magas hőmérsékletű forró víz) átviteli és elosztási (T&D) veszteségeiből származnak.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
38 |
· A Scope 3 alá tartozó kibocsátások közé tartoznak a MOL-csoport tulajdonában vagy közvetlen ellenőrzése alatt nem álló, de a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó forrásokból származó közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátások. Ezek a vállalat tevékenységeinek következményei, de olyan forrásokból származnak, amelyek nem a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. Néhány példa erre a harmadik fél által végzett szállítások, az üzleti utazási tevékenységek, valamint az értékesített termékek és szolgáltatások használata.
Számítási módszertan:
A Scope 3 számításban szereplő egyes kategóriák esetében különböző módszereket alkalmazunk, amelyek mindegyike az üvegházhatású gázok kibocsátási protokollján alapul. A működési ellenőrzésünk alatt álló leányvállalatainktól a Scope 3 következő kategóriáira vonatkozó adatokat gyűjtjük:
· 1. kategória (vásárolt bioüzemanyag és nyersolaj)
· 2. kategória (beruházási javak)
· 4. kategória (Upstream szállítás és elosztás)
· 10. kategória (eladott polimerek feldolgozása)
· 11. kategória (eladott földgáz felhasználása; eladott finomítói termékek felhasználása)
· 12. kategória (eladott polimerek életciklus végi kezelése)
· 15. kategória (befektetések)
A Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás számításában szereplő kategóriák:
· 1. kategória - Vásárolt termékek és szolgáltatások (bioüzemanyag keveréshez és vásárolt kőolajtermék alapanyagként való felhasználásához): A MOL-csoport a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL által a csoport finomítóiban történő feldolgozásra vásárolt, külső termelésű nyersolaj lábnyomát. A MOL-csoport a külsőleg előállított és a csoport üzemanyagába való bekeverés céljából vásárolt bioüzemanyag bruttó lábnyomát (az üvegházhatású gázok eltávolítása nélkül) is tartalmazza. Az uniós szabályozással összhangban minden egyes bioüzemanyag-vásárlási tranzakció tartalmazza az előállításának CO2-lábnyomát. A CO2-kibocsátás kiszámításához a MOL-csoport az átlagadatok módszerével történő számítást alkalmazza, és a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (LINK) CO2-átváltási tényezőit alkalmazza.
· 2. kategória - Tőkejavak (acél és beton az építőiparban): A MOL-csoport a Scope 3 számításba beleszámítja a MOL-csoport által vásárolt, külső gyártású acél és beton lábnyomát. 2024-ben azonosítottuk a legnagyobb potenciális acél- és betonfelhasználással járó CAPEX-beruházásokat. A projektmenedzserek megerősítésével ezeket a lábnyomokat is bevontuk a számításba. A CO2-kibocsátás kiszámításához a MOL-csoport az átlagadatok módszerével történő számítást alkalmazza, és az acél esetében a World Steel Association (LINK), a beton esetében pedig a Global Cement and Concrete Association (LINK) CO2-átváltási tényezőit alkalmazza.
· 4. kategória - Upstream szállítás és forgalmazás: A MOL-csoport a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL által a csoport finomítóiban történő feldolgozásra vásárolt, külső termelésű nyersolaj szállításának lábnyomát. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához a MOL-csoport a távolságalapú módszerrel történő számítást alkalmazza, és az üvegházhatású gázokról szóló jelentésből származó CO2-egyenérték-átváltási tényezőket alkalmazza: a 2024-es üvegházhatásúgáz-számításhoz használt átváltási tényezőket az Egyesült Királyság kormányától (LINK) és a CEFIC-től (LINK) kapta.
· 10. kategória - Eladott termékek feldolgozása: A MOL-csoport a Scope 3 számításba beleszámítja az eladott (műanyaghoz használt) petrolkémiai köztes termékek feldolgozásának lábnyomát. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához a MOL-csoport az átlagos adatok módszerével történő számítást alkalmazza, és a termékkategóriák alapján CO2eq-átváltási tényezőket alkalmaz. A 2024-es ÜHG-számításhoz használt átváltási tényezőket a Circular Economy and Sustainability (LINK) című szaklapban nemrégiben megjelent, polimer termékekre vonatkozó kiadványból vettük.
· 11. kategória - Eladott termékek használata (finomító, kivéve benzin): 2024-től a MOL-csoport a különböző értékesített finomítói termékeinek CO2-kibocsátási tényezőjére (átváltási arányok) az IPCC kibocsátási tényezőit alkalmazza a mobil (LINK) és a helyhez kötött (LINK) égetésre. A módszertan a "globális felmelegedési potenciálra" (GWP) való hivatkozásokat is tartalmazza. A MOL-csoport a következő értékesített termékek CO2-hatását veszi figyelembe a számítás során: földgáz, dízel, motorbenzin (benzin), sugárhajtómű-üzemanyag, fűtőolaj, PB-gáz, fűtőolaj és petrolkoksz. A naftát nem vesszük figyelembe, mivel annak melléktermékei a 10. és 12. kategóriában kerülnek elszámolásra. Az eladott üzemanyag magában foglalja mind a saját termelésű, mind a harmadik féltől vásárolt (forgalmazott) üzemanyagot. 2020-tól a MOL-csoport már nem a termelt, hanem az eladott földgázzal számol a CO2eq-számítás során.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
39 |
· 12. kategória - Eladott termékek (polimerek) életciklus végi kezelése: Ez a kategória tartalmazza a számviteli év során értékesített polimertermékek várható élettartam végi kibocsátását, függetlenül attól, hogy a termékeket ténylegesen melyik évben ártalmatlanítják. A Csoport petrolkémiai eladásai (a MOL-csoport 2024-es eladásai a 2019-2024-es adattárból elérhetők) polimerekből, butadiénből és monomerekből állnak (a polimerek a teljes petrolkémiai eladás mintegy háromnegyedét teszik ki). A GHG Protocol Scope 3 szabványa arra utasítja a vállalatokat, hogy fontolják meg az erre a kategóriára vonatkozó kibocsátások becslését, ha ésszerűen meg tudják becsülni a végfelhasználáshoz kapcsolódó downstream kibocsátásokat. Következésképpen az eladott termékek életciklus végén történő kezelésének kiszámításához csak a polimerek értékesítését vették figyelembe, mivel a végfelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátások ésszerűen megbecsülhetők. A Csoport polimerek (műanyagok) gyártása LDPE-ből, HDPE-ből és PP-ből áll, az első kettő az értékesítés mintegy felét teszi ki. A Csoport polimerjeit két petrolkémiai üzemében állítják elő Magyarországon és Szlovákiában. Ennek eredményeként a Csoport polimerjeinek (LDPE, HDPE és PP) nagy részét az európai piacokon értékesítik. Az LDPE-t és a HDPE-t főként a csomagolóipar számára értékesítik, míg a PP-t az autóipar, a mezőgazdaság, az építőipar és a csomagolóipar számára. Feltételezzük, hogy a termékeket azokban az országokban használják fel és ártalmatlanítják, ahová a MOL-csoport eladta őket, ezért a Plastics Europe "The Circular Economy for Plastics - A European Overview" (LINK) című jelentéséből származó uniós ártalmatlanítási statisztikákat alkalmaztuk a termékek életciklus végi kezelésére a felhasználásuk alapján: csomagolás, autóipar, mezőgazdaság, építőipar és egyéb. A 2024-es üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához használt, az életciklus végi kezelésen alapuló kibocsátási tényezők a Nature című szaklapban 2019-ben megjelent kiadványon alapulnak (LINK).
· 15. kategória - Befektetések: A MOL-csoport 2020 óta a Scope 3 számításba beépítette a Scope 1 és 2 kategóriába tartozó, nem üzemeltetett közös vállalatok főbb, Upstream és Downstream tevékenységeinek kibocsátását. A MOL-csoport a konzervatív becslés elvét követi (azaz inkább a túlbecslés, mint az alulbecslés oldalát választja).
A Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás számításából kizárt kategóriák:
· 3. kategória - Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek: Mivel a MOL-csoport integrált olaj- és gázipari vállalat, elsősorban saját tüzelőanyagokat és energiát termel és fogyaszt, és ez szerepel a Scope 1 és Scope 2 kibocsátás-számításban, ezért a 3. kategória nem lényeges a vállalat számára a Scope 3 kibocsátás-számításban.
· 5. kategória - Működés során keletkező hulladék: jelenleg nem jelentett. Jelenleg a határok meghatározása és az adatok gyűjtése folyik a jövőbeni jelentéstétel és közzététel céljából.
· 6. kategória - Üzleti utak: Ez a MOL-csoport értékláncában nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás. Az üzleti célú utazások során a munkavállalók elsősorban a MOL-csoport saját belső flottáját használják, amely az 1. hatókörbe tartozik.
· 7. kategória - Munkavállalók ingázása: Ez a MOL-csoport értékláncában nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás. A MOL-csoport flottájába tartozó gépkocsikkal ingázók a Scope 1 számítás hátókörébe tartoznak.
· 8. kategória - Upstream bérelt eszközök: Nem releváns. Erre a kategóriára nem számoltunk kibocsátási értéket, mivel a MOL-csoport a szokásos működés során nem ad bérbe upstream eszközöket.
· 9. kategória - Downstream szállítás és forgalmazás: A MOL-csoport integrált jellegéből adódóan ez nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás a MOL-csoport értékláncában. A downstream logisztika a Scope 1 kibocsátás alatt kerül elszámolásra.
· 13. kategória – Downstream bérelt eszközök: Ez nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás a MOL-csoport értékláncában, mivel az egyetlen lízingelt eszköz a MOL Fleet Solutions flottája, amely a MOL-csoport tulajdonában lévő autókat használja. Ezenkívül a MOL üzemanyagkártyákat a flotta autóinak a MOL benzinkutakon történő tankolására használják, ezért az üzemanyagértékesítés már a Scope 3 11. kategóriája (értékesített termékek felhasználása) alatt kerül kiszámításra.
· 14. kategória - Franchise: Ez nem lényeges forrása a Scope 3 kibocsátásoknak a MOL értékláncában, mivel az összes benzinkút a MOL-csoport ellenőrzése alatt áll. A koncessziós töltőállomások a teljes csoportos töltőállomás-hálózatnak csak kis részét teszik ki.
Ami a beszállítóinktól kapott elsődleges adatokat illeti, a beszállítóinktól vásárolt bioüzemanyagokról tanúsítványt kapunk, amelyet az 1. kategóriára vonatkozó Scope 3 számításunkban használunk.
Amint azt a vezetőségi jelentés Vezetői vita és elemzésének a Bioüzemanyagok a MOL-csoportban című részében említettük, a MOL-csoport bioüzemanyag-beszerzése mind a beszerzési pontok (9 ország), mind a megkötött mennyiség (>600 kilotonna) tekintetében stabil maradt.
Működésünkben vagy ellátási láncunkban nem történt olyan jelentős változás, amely befolyásolhatná az üvegházhatású gázok kibocsátásának évről évre történő összehasonlíthatóságát.
A 2024-ben vásárolt bioüzemanyagok mennyisége szerepel a Scope 3 számításunkban.
Nem tesszük közzé az üvegházhatású gázok intenzitását a nettó árbevétel alapján, mivel az üvegházhatású gázok nettó árbevételhez viszonyított változásai nem tükrözik az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célkitűzések hatékonyságát, és az O&G iparágban a bevételeket általában az olaj- és gázárfolyamok ingadozása határozza meg.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
40 |
/E1-8/
A MOL-csoport belső szén-dioxid-árképzést alkalmaz árnyékárként, hogy figyelembe vegye a szén-dioxid-kibocsátás pénzügyi hatását:
· Tőkeköltségek és beruházási döntések
· Kockázatkezelés és a lehetőségek értékelése
· Projektfejlesztés (szerves/szerves)
· Műveletek és értéklánc bevonása
· Termékfejlesztés és K+F
Ez biztosítja a szabályozási változásokból, a piaci trendekből és az éghajlati kockázatokból eredő potenciális jövőbeli szén-dioxid-költségek figyelembevételét. Jelenleg a belső szén-dioxid-árképzési rendszer az EU ETS keretében az Scope 1 kibocsátásokra vonatkozik, és 2024-ben 89,85%-ot fed le. A szén-dioxid-árakat évente felülvizsgálják az EU ETS előrejelzések figyelembevételével. A MOL-csoport a 2040-es évekig folyamatos áremelkedést prognosztizál, amelyet az ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetése és a szigorúbb referenciaértékek vezérelnek. 2040 után az árak várhatóan fokozatosan csökkennek a kibocsátás csökkenésével. A vállalat 2030-ra 100-140 EUR/tonnára vonatkozó ETS szén-dioxid-ár előrejelzést tesz közzé forgatókönyv-elemzéseiben és tőkepiaci közleményeiben.
Az EU ETS és a magyar CO₂-adó CO₂-kibocsátással kapcsolatos költségei beépülnek a pénzügyi tervezésbe és a tőkeallokációba. Ennek egyik legfontosabb példája a MOL-csoport dunai finomítójában található zöld hidrogénüzem, amely ~25 kt/évvel csökkenti a CO₂-kibocsátást és mérsékli az EU ETS árkockázatát. A MOL-csoport biztosítja, hogy a belső szén-dioxid-árképzés összhangban legyen a pénzügyi kimutatásokkal, beleértve az eszközértékelést és az értékvesztés-számításokat, valamint a megszerzett eszközök valós értékének értékelését. A vállalat céltartalékot képez a többlet CO₂-kibocsátásra, figyelembe véve a piaci árakat, a határidős szerződéses árfolyamokat és az EU tüzelőanyag-minőségi irányelvének való megfeleléshez szükséges Upstream kibocsátáscsökkentési (UER) kvótákat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
41 |
Az Európai Unió taxonómia rendeletének (2020/852/EK rendelet)[15] (továbbiakban taxonómia rendelet vagy taxonómia) 8. cikke alapján bármely vállalkozás, amely a 2013/34/EU irányelv[16] 19a. vagy 29a. cikke alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásában köteles tájékoztatást adni arról, hogy tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez e rendelet 3. és 9. cikke szerint. Ennek részeként az érintett vállalkozások, ideértve a MOL-csoportot is, közzé kell tenniük, hogy a fő teljesítménymutatóik, vagyis az árbevételük, operációs költségeik (OpEx) és tőkekiadásaik (CapEx) mekkora részaránya származik környezeti szempontból fenntarthatóknak minősülő gazdasági tevékenységekből. Az egyes teljesítménymutatók és számítási módszereik részletes leírása a 3. oldalon található.
A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan a MOL-csoport átfogó azonosítási megközelítést alkalmazott, melynek során minden környezeti célkitűzéssel kapcsolatban értékelte a tevékenységek megfelelőségét, amelyek hozzájárulnak a környezeti célok egyikéhez, úgymint: az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához. Ez a 2023. június 27-i 2023/2486-os számú EU Felhatalmazáson Alapuló Rendelet (a továbbiakban: Környezeti Felhatalmazáson Alapuló Rendelet) közzététele révén vált lehetővé. A MOL-csoport számára releváns tevékenységek közé tartoznak az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a körforgásos gazdaságra való átállás és a szennyezés megelőzése és ellenőrzése, a csoport tevékenységi körébe tartozó tevékenységek alapján, ugyanakkor minden célkitűzést figyelemmel kísér a jövőbeni befektetések esetén. A MOL-csoport nem azonosított olyan tevékenységet sem a CapEx, OpEx vagy árbevétel szintjén, amely több környezeti célkitűzéshez is hozzájárulna.
A pénzügyi eszközök tekintetében a MOL-csoport nem bocsátott ki fenntarthatósághoz kapcsolódó vagy zöld kötvényeket az értékelt időszakokban, bár fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönöket használt finanszírozásra.
Taxonómiához igazítható átvilágítás
A taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek az EU Taxonómiai rendeletében általánosságban felsorolt és leírt gazdasági tevékenységek. Az átvilágításuk a MOL-csoport alaptevékenységeire terjedt ki minden konszolidált tevékenység és működés esetén. A taxonómiához igazítható tevékenységek azonosítása a különböző üzletek segítségével történik. Továbbá a taxonómiához igazítható szűrés már beépült a cég projekt-előkészítési folyamatába, több jóváhagyási és keresztellenőrzési körrel. Ez lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy minden releváns projektet már életciklusuk korai szakaszában azonosítson.
Taxonómiához igazodó átvilágítás
A taxonómia vizsgálat logikájának megfelelően a taxonómiához igazodó átvilágítás három lépésben történt. Elsőként a technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC), majd a jelentős károkozás elkerülése (do no significant harm, DNSH) kritériumainak való megfelelést értékeltük tevékenység szinten. A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása csoportszinten került kiértékelésre.
A MOL-csoport néhány tevékenységtípusát csoportszinten összevont igazodási értékelésben vizsgálta (beleértve a TSC-t és a DNSH-t). Az ezen a módon vizsgált tevékenységek a csoportszintű elektromostöltő állomások és a napelemes tevékenységek, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok magyarországi átviteli és elosztóhálózatai és a magyarországi hulladékgazdálkodással foglalkozó szegmens (MOHU MOL Hulladékgazálkodás Zrt. irányítása alatt (továbbiakban MOHU)) . Ez az összevont értékelés azért lehetséges, mert ezeket a tevékenységtípusokat több helyszínen (nagy földrajzi kiterjedéssel) és hasonló műszaki profillal végzik. Ezen túlmenően a vizsgált telephelyek egyenként pénzügyileg alacsony jelentőségűek a MOL-csoport szintjén.
[15] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve ( 2013. június 26. ) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
42 |
Technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC) való megfelelés
A technikai szűrési kritériumok olyan konkrét jellemzők, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység jelentősen hozzájárul-e a környezeti célkitűzések valamelyikéhez. A taxonómiához igazítható tevékenységeinket átvilágítottuk a technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC) alapján, ami az első lépés volt a taxonómiához igazodásuk bizonyításában. A TSC átvilágítást a felelős projektmenedzserek és üzleti osztályok a belső értékelési sablonok segítségével végezték. A sablonok célja, hogy lefordítsák az EU taxonómia jogszabályi kritériumait a MOL-csoport nyelvére, és lépésről lépésre útmutatást nyújtsanak a projektcsapatok számára.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
Ennek keretében megvizsgáltuk, hogy a technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tevékenységek nem okoznak jelentőst kárt (Do no significant harm) a fennmaradó öt környezeti célkitűzés egyikének sem. Annak bizonyítására, hogy a tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) kritériumainak, részletes értékelést végeztünk.
Átvilágítást az A. függelék alapján (azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő kritériumok)[17] minden taxonómiához igazodó tevékenységünk esetében elvégeztük. Az érintett tevékenységek éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés teljesítéséhez a már meglévő házon belüli kockázatkezelési szakértelmet és szaktudást ötvöztük a taxonómia további követelményeivel – és integráltuk az A. függelék keretrendszerébe. Az éghajlati előrejelzéseinkhez az A. függelékben hivatkozott IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) és az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) forrásait használtuk fel. Továbbá a lényeges fizikai éghajlati kockázatok kiválasztásához az European Climate Change Adaptation Platform (Climate-ADAPT)[18] adatbázisának iránymutatását alkalmaztuk.
Az értékelés folyamán konzervatív megközelítéssel éltünk és a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet vizsgáltuk (worst case scenario); az RCP 8.5-öst[19]. Továbbá a rendelkezésre álló legújabb éghajlati forgatókönyveket használtuk és 2050-ig elemeztük őket. Az operációs országainkat a földrajzi közelségük és így hasonló klíma körülményeik miatt az általunk felhasznált tudományos szakirodalom egy régióként kezeli (például az IPCC előrejelzéseiben Nyugat- és Közép-Európai régióként) és így a kockázati elemzésben minden ezen régióban releváns lényeges fizikai éghajlati kockázatot megvizsgáltunk. A lényeges fizikai éghajlati kockázatok értékelése a fent részletezett forgatókönyvek alapján történt, figyelembe véve a Csoportra gyakorolt valószínűséget (probability) és hatást (impact), továbbá amennyiben materiális kockázat került beazonosításra, alkalmazkodási tervet is készítettünk.
A MOL-csoport módszertana szerint a csoportszintű EV-töltő és napelemes tevékenységek, valamint a magyar átviteli és elosztóhálózatok esetében csoportszintű közös éghajlati kockázat- és sérülékenységvizsgálatra került sor. Hasonló módszertan szerint került átvilágításra a magyarországi hulladékgazdálkodással foglalkozó létesítmények széles köre.
A B. függelékre[20] (azaz a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó kritériumok) és a D. függelékre[21] (azaz a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó kritériumok) vonatkozó szűrés során a működési engedélyeket vizsgáltuk meg a vállalaton belüli illetékes engedélyezési osztályok segítségével. Az átvilágítási folyamatnak megfelelően a megfelelést vagy IPPC tanúsítvánnyal, vagy további Környezetvédelmi Hatásvizsgálatokkal (Environmental Impact Assessment) teljesítettük. További lehetőség, hogy a helyi jogszabályok alapján a tevékenység esetében nincs szükség Környezetvédelmi Hatásvizsgálatra (Environmental Impact Assessment), vagy a kritérium a tevékenység jellege miatt nem releváns a kritérium. A megfelelőség igazolása érdekében belső szűrése sablont hoztunk létre. Az A., B. és a D. függelékekben szereplő szűrést a projektmenedzserek, a HSE és engedélyezési szakértők bevonásával végeztük el.
[17] A. függelék (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[18] The European Climate Adaptation Platform Climate-ADAPT (2022)
[19] Draft Commission notice on the interpretation and implementation of certain legal provisions of the EU Taxonomy Climate Delegated Act establishing technical screening criteria for economic activities that contribute substantially to climate change mitigation or climate change adaptation and do no significant harm to other environmental objective (19 December 2022), 68-69 oldal, 168. kérdés
[20] B. függelék (víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[21] D. függelék (a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
43 |
Mivel az összes taxonómiához igazodó tevékenységet az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó környezeti célkitűzés keretében azonosítottuk, a C. függelék[22] (azaz a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó kritériumok) szerinti szűrést a fenti környezeti célkitűzés keretében kidolgozott függeléknek megfelelően végeztük el. Az „a”-”e” pontok által meghatározott kritériumok részletes értékelését belső átvilágítási sablon segítségével végeztük el. Ahol szükséges volt ott REACH szakértő került bevonásra.
A körforgásos gazdaságra való átállásra és a rendeletben meghatározott egyéb DNSH-kritériumok esetében eseti értékeléseket végeztünk. Mivel ezek a kritériumok nem egységesek minden tevékenység esetében, hanem tevékenységenként eltérnek, mivel minden tevékenység saját környezeti hatásokkal és kihívásokkal rendelkezik, az alkalmazott kritériumok is változnak, hogy illeszkedjenek az egyes tevékenységek specifikus környezeti és fenntarthatósági céljaihoz.
A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása
A részletes értékelés alapját az EU Fenntartható Pénzügyi Platformja (Platform on Sustainable Finance) által kiadott a minimális szociális biztosítékokra vonatkozó zárójelentése (Final Report on Minimum Safeguards)[23] képezte, amely az emberi jogokra, a korrupcióellenességre, a tisztességes versenyre és az adózásra összpontosít. A MOL-csoport tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében[24] elkötelezett mellettük. A MOL-csoport továbbá tiszteli az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat és további, az emberi jogokkal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodását, az ENSZ irányadó elveit (UN Guiding Principles), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát, valamint további biztonsággal és az emberi jogokkal kapcsolatos önkéntes alapelveket. A MOL-csoport Megfelési és Etikai osztálya ’Speak up!' megnevezésű vállalati panaszkezelési mechanizmust működtet, amelynek keretében mind a belső mind a külső felek számára lehetőség van arra, hogy bejelentsenek minden etikai vonatkozású kérdést, beleértve az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat is. A 2024-es pénzügyi év során a MOL-csoport a korábbi évekhez hasonlóan, nem szembesült emberi jogokkal kapcsolatos jogsértéssel.
Az integritás és az átláthatóság fontos értékek a MOL-csoport számára, a korrupció elleni küzdelem pedig vállalati stratégiánk elengedhetetlen része. A MOL-csoport tiszteletben tartja az olyan korrupcióellenes iránymutatásokat, mint az ENSZ Globális Megállapodását, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezményét (UNCAC), és figyelembe veszi a Transparency International és a Világgazdasági Fórum Partnering Against Corruption Initiative (PACI) javaslatait. A korrupcióellenes irányelv része az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexnek. A MOL-csoport jól működő etikai irányítási rendszerrel (Ethics Management System) rendelkezik, amely magában foglalja az éves, csoportszintű kötelező képzési programot és a belső és külső kollégák számára szabályozott beszélgetési csatornát. A MOL-csoport külön csalás elleni és vizsgálati (Anti-Fraud&Investigation) részleggel rendelkezik a csalárd/korrupciós kockázatok és tevékenységek megelőzésére, felderítésére, megakadályozására, kivizsgálására és szankcionálására.
A MOL-csoport elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységét a tisztességes verseny normáinak, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemének megfelelően végzi.
A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan szemlélettel és kultúrával is összefügg, amely pozitívan befolyásolhatja a vállalat üzleti tevékenységét. Megfelelési programunk célja, hogy növeljük munkatársaink tudatosságát és kiküszöböljük a jogi kockázatokat, ezzel támogatva az üzleti stratégiánk hatékony és jogszerű megvalósítását. A Megfelelési Csoport (Group Compliance) folyamatosan igazodik a változó szabályozási és üzleti környezethez (Group Compliance Plan), amely azokra a megfelelési kockázatokra összpontosít, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, mint például a versenyjog. A csoportos megfelelési tervet a megfelelési kitettség minimalizálása érdekében működtetik, a tudatosság növelése érdekében vizsgálatokat végeznek és csoportszintű képzéseket tartanak. A Group Compliance rendelkezik saját szakértőkkel. Folyamatban vannak belső vizsgálatok és szimulációk, amelyek a belső és külső kötelezettségek betartásának ellenőrzésére irányulnak. Ami az adózást illeti, a társaság megfelelő irányítási struktúrával rendelkezik a teljes adóügyi megfelelés és az adózás átláthatóságának biztosítása érdekében. A társaságot vagy annak leányvállalatait nem ítélték el adótörvények megsértése miatt a 2024-es pénzügyi évben.
[22] C. függelék (A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[23] Final Report on Minimum Safeguards, Platform on Sustainable Finance, October 2022
[24] MOL Csoport (2023) Etikai és Üzleti Magatartási Kódex
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
44 |
A taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységek átvilágításakor és a fő teljesítménymutatók, mint árbevétel, OpEx, CapEx kiszámításakor a MOL-csoport fő szabályzatként az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletének (továbbiakban: Disclosure Delegated Act[25]) rendelkezéseit követte, néhány esetben azonban lényegességi küszöböt és egyszerűsítési megfontolásokat alkalmazott az alábbi szakaszokban leírtak szerint.
Az árbevételhez kapcsolódó teljesítménymutató
A teljesítménymutató számításhoz a konszolidációs rendszert vettük alapul a jelentéskészítés során. A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a felelős pénzügyi csapatok gyűjtötték össze és ellenőrizték. Az árbevétel teljesítménymutató számláló számítása a MOL-csoport azonosított taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységeinek árbevételén alapult. Azon profitcenterek esetében, ahol taxonómiához igazítható és taxonómia szempontjából nem releváns árbevétel is azonosításra került, csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó árbevétel gyűjtése és számítása történt. Ugyanez a logika érvényesült a taxonómiához igazodó tevékenységek esetében is. A kalkuláció során, hogy elkerüljük a kétszeri számbavételt csak a harmadik féltől származó külső árbevételt vettük figyelembe.
Lényegességi küszöböt nem alkalmaztunk, és minden releváns tevékenységet figyelembe vettünk, a MOL-csoport árbevételéhez való hozzájárulásának mértékétől függetlenül.
Az árbevétel teljesítménymutató nevezője megegyezik a nettó árbevétel sorral a konszolidált eredménykimutatásban, mely az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásának 3. oldalán található.
Működési kiadásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató
Az OpEx teljesítménymutatót azon profitcenterek (saját bevételekért és nyereségért felelős vállalaton belüli egységek) esetében is számítottunk, ahol a fenntartható árbevételt nem azonosítottunk. Továbbá a CapEx projektek OpEx kiadásait is bevontuk az OpEx teljesítménymutatóba.
Az OpEx teljesítménymutató esetében először a nem releváns OpEx tételeket (pl. személyi típusú költségek (Personnel-Type Expenses (PTE), díjköteles szolgáltatások (belsőleg allokált funkcionális költségek), energia és nyersanyag) vontuk le, a számítást a konszolidációs rendszerrel végeztük, az összes releváns főkönyvi számla figyelembevételével és a Disclosure Delgated Act által meghatározott módszertan segítségével.
A számláló számításhoz a profitcenterek esetében mind a taxonómiához igazítható és nem igazítható OpEx meg lett határozva. Viszont csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó költségek kerültek összegyűjtésre és kiszámításra. Termelőegységek esetén (különösen a 3.14.-es Szerves vegyi alapanyag gyártása kategória esetén) az OpEx teljesítménymutató elosztásában allokációs kulcsokat alkalmaztunk, a taxonómiához igazítható termékek gyártási mennyisége alapján. Ugyanezt a megközelítést alkalmaztuk az taxonómiához igazodó és -nem-igazodó tevékenységek esetében is.
A MOHU-hoz kapcsolódó OpEx szűrést a Taxonómiához való igazodás szintjén először 2024-es évben ellenőriztük. A tevékenységeket alvállalkozói szinten elemeztük, a TSC és DNSH kritériumok beépítésével. A nevező kiszámításához a releváns főkönyvi számlák teljes csoportszintű összegét számoltuk el. A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a szegmensek pénzügyi csoportjai gyűjtötték össze és ellenőrizték. Az 1-9. Havi tesztjelentést készítettek annak érdekében, hogy felkészítsék a szervezetet az 1-12. havi jelentési folyamatra, és hogy bemutassák a szervezet előzetes eredményeit. Összességében az OpEx teljesítménymutatót kevésbé tartjuk lényegesnek a MOL-csoport tevékenységének leírása szempontjából.
[25] A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
45 |
A tőkekiadásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató
A CapEx teljesítménymutató esetében a MOL-csoport központi CapEx jelentési és monitoring eszközét használtuk. A rendszerben a projektek EU taxonómia relevanciáját már a korai fázisban azonosítjuk. Az adatokat a Fenntartható Beruházási Megoldások csoport szolgáltatta és ellenőrizte. Az év során a MOL-csoport belső havi EU taxonómiai jelentést ad ki a kapcsolódó CapEx-kiadások nyomon követése érdekében. Ebben az adatbázisban használt CapEx definícióval és a taxonómiai rendeletben használt meghatározásokkal kapcsolatban a következő megjegyzéseket kell tennünk: a MOL-csoport központi CapEx jelentési és felügyeleti eszköze nem tartalmazza a hitelfelvételi költségekből, a használati joggal rendelkező eszközökből, a becsült mezőfelhagyási és telephely-helyreállítási költségekből származó, illetve az emissziós kvótákhoz kapcsolódó tételeket. A MOL-csoport úgy véli, hogy ezek a különbségek nem befolyásolják lényegesen a teljesítménymutató számlálóját.
A 2024-es pénzügyi évben figyelembe vettük beruházási projektek esetében a releváns taxonómiához igazítható és igazodó tőkeberuházásokat is.
A CapEx teljesítménymutató esetében 100 ezer USD-s küszöbértéket alkalmaztunk. A nevezőként használt CapEx adat összehasonlítható az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásainak 37. és 39. oldalán található adattal. A CapEx teljesítménymutató nevezője megegyezik az Ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblában a Hozzáadások és aktiválások plusz leányvállalatok beszerzése sorral, a Befektetési célú ingatlanok és az Immateriális javak mozgástáblában a Hozzáadások plusz leányvállalatok beszerzése sorral. A taxonómiához igazítható vagy igazodó tevékenységeink (költséghely, vállalat vagy telephely) esetében a kapcsolódó fenntartási típusú beruházások automatikusan igazíthatónak vagy igazodónak számítanak. Ezek a beruházások támogatják a MOL-csoport igazítható/igazodó üzleti tevékenységeinek mindennapi működését.
Háttér-információk a teljesítménymutatókról
Az EU Taxonómiához igazítható tevékenységek aránya az árbevételben 2024-ben 9,3%, az OpEx-ben 28,4%, a CapEx-ben pedig 21,0%. Az EU Taxonómiához igazodó tevékenységek aránya az árbevételben 0,5%, az OpEx-ben 5,5%, a CapEx-ben pedig 7,3% 2024-ben. A viszonylag alacsony megfelelési arányok részben annak az eredményei, hogy a MOL-csoport tevékenységeinek jelentős része még mindig az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, és az értékelés és jelentéstétel folyamán konzervatív megközelítést alkalmaztunk.
A MOL-csoport továbbá elnyerte a magyar állami koncessziós pályázatot a MOHU MOL Hulladékgazdálkodás Zrt.-n keresztül a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra 2022 júliusában, és 2023. július 1-jén megkezdte a működést, támogatva ezzel a körforgásos gazdaság kulcsszereplőjévé válás iránti törekvésünket. A MOL-csoport felelős a települési szilárd hulladék gyűjtéséért, szállításáért, előkezeléséért, kezelésre történő átadásáért, értékesítési tevékenységeiért és az EPR és DRS rendszerek működtetéséért, és elköteleztük magunkat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos beruházások mellett. 2024-ben első alkalommal ezek a beruházások és gazdasági tevékenységek taxonómiához igazodó szűrésen estek át.
Az EU taxonómiához igazítható tevékenységek forgalmának aránya 2024-ben 9,3%, ami hasonló az előző évihez (9,6%). Az igazodó árbevétel aránya 0,5%-ra nőtt az előző évi 0,2%-ról. Az igazítható árbevétel arányának hasonló eredményei annak köszönhetők, hogy az EU Taxonómiához kapcsolódó tevékenységi portfóliónk hasonló a 2023-as pénzügyi évhez. A taxonómiához igazodó árbevétel százalékos növekedése a hulladékgazdálkodási szegmensnek (MOHU) köszönhető, amelyet ebben az évben először jelentettünk a taxonómiához igazodóan. Azonban annak ellenére, hogy a MOHU jelentős része a körforgásos gazdaságra való átállás környezeti célkitűzéséhez kapcsolódik, a leányvállalatnak az árbevétele nem jelentős a MOL-csoport teljes árbevételéhez képest. A MOL-csoport folytatja az intelligens átállás útját, amely egyszerre járul hozzá a fenntarthatósághoz és a versenyképességhez. Az ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöld beruházási projektjei mellett az elkövetkező években növekvő EU-taxonómiai bevételt fog generálni.
Az taxonómiához igazodó tevékenységeink az alábbi kategóriákhoz kapcsolódnak:
· CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása, amely a MOHU-hoz kapcsolódik, mint a magyar hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetője.
· CE 2.6. Elhasználódott termékek szennyezésmentesítése és bontása: a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó tevékenység a MOHU-nál, amelynek célja az anyagvisszanyerés és az újrahasználatra való előkészítés több magyarországi helyszínen.
· CE 2.7. Nem veszélyes hulladék válogatása és anyagában történő hasznosítása, mely a MOHU-hoz kapcsolódik, amelynek célja a lehető legnagyobb mennyiségű kiváló minőségű másodlagos nyersanyag visszajuttatása a gazdaságba, minimalizálva a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
46 |
· CCM 3.17. Műanyag-alapanyag gyártása a ReMat működéséhez kapcsolódik. 2022 áprilisában MOL-csoport felvásárolta a ReMatot, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel újrahasznosított granulátum előállítására. Ezzel a tranzakcióval a MOL-csoport teljes újrahasznosított műanyag kapacitása évi 25 ezer tonnáról 40 ezer tonnára emelkedett.
· CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával a MOL magyarországi napenergia tevékenységéhez kapcsolódik. A MOL-csoport 2018-ban lépett be a napenergia piacra fotovoltaikus erőművek építésével. A MOL-csoport jelenleg Magyarországon 31 MW, Horvátországban 14 MW napelemes kapacitással rendelkezik.
· CCM 5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása kiterjed az Aurora Kunststoffe Gmbh tevékenységére és a Zalai Finomító (Zalaegerszeg, Magyarország) gumibitumen gyártására. A MOL-csoport 2019-ben vásárolta meg az Aurora Kunstoffe GmbH-t, ezzel megerősítve jelenlétét az újrahasznosított alapú vegyületeknek gyártásban, valamint az autóipari beszállítói pozícióját. Ez a tranzakció a MOL-csoport azon törekvését támogatta, hogy üzemanyag-alapú üzleti modelljét a Downstream üzletágban egy magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékportfólióvá alakítsa. A gumibitumengyár 2020-ban kezdte meg működését Zalaegerszegen, és a MOL és a Pannon Egyetem által közösen kifejlesztett, bitumenből és hulladék gumiabroncsokból készült gumiőrleménynek új gyártási technológiáját alkalmazza. A gumibitumennek számos előnye van a hagyományos útépítő bitumenhez képest, mivel hosszabb az élettartama, jobb a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége, valamint a csökkentett fékútnak köszönhetően jobb közlekedésbiztonságot nyújt.
· CCM 6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika a szlovákiai Pozsonyban található kerékpármegosztó szolgáltatásunkhoz kötődik. 2014-ben induló kerékpáros közösségi közlekedési rendszer volt a MOL-csoport első kezdeményezése a mobilitás területén.
· CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás a mobilitási szolgáltatásaink egy másik alapköve, melynek keretében lízingszolgáltatásokat nyújtunk a MOL-csoport és külső ügyfelek számára, beleértve a finanszírozást és a flottakezelést. Az átállási tevékenység[26] csak részben igazolható taxonómiához igazodó tevékenységnek, mivel nem a teljes flotta felel meg az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek kritériumainak (fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb).
· CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra „támogató tevékenységünk”[27] az elektronikus járművek töltésére használt töltőállomáshálózatunkhoz kapcsolódik, amely közel 300 töltőt fed le a kelet-közép-európai régióban[28]. Tevékenységünk az e-mobilitás megoldásaink egyik alappillérét képezi.
A részleteket lásd az 1. táblában
[26] Ahogy az a hosszú távú Shape Tomorrow Stratégiánkban is rögzítve van, a MOL-csoport komplex mobilitási szolgáltatásokat kíván nyújtani a fenntarthatósági céljainak elérése érdekében. A nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek arányának növelése a portfóliónkban összhangban van ezen törekvésünkkel. Ily módon az taxonómia rendelet ((EU) 2020/852) 10. cikkének (2) bekezdése alapján ezt a tevékenységet átállást támogatónak tekintjük, mivel nem létezik technológiailag és gazdaságilag kivitelezhető alacsony karbon-intenzitású alternatívája.
[27] Az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikke alapján a MOL-csoport elektromos járműtöltő tevékenysége lefedi a támogató gazdasági tevékenység kategóriáját, mivel lehetővé teszi, hogy más tevékenységek jelentős mértékben hozzájáruljanak egy vagy több környezeti célhoz, mivel lehetővé teszi az alacsony kibocsátású közúti- és tömegközlekedés működését. A tevékenység továbbá nem vezet a hosszú távú környezetvédelmi célokat veszélyeztető eszközöktől való függéshez, figyelembe véve az adott eszközök gazdasági élettartamát, mivel jelenleg nincs megfelelőbb elterjedtebb technológia, amely lehetővé tenné az elektromos járművek üzemeltetését. Ezen felül a technológia ezáltal hozzájárul az ICE-motorok fokozatos kivezetését célzó európai környezeti célhoz. Emellett a tevékenységnek életciklussal kapcsolatos szempontok alapján is lényeges pozitív környezeti hatást fejt ki, hiszen a töltők alkatrészei több mint 90%-ban újrahasznosíthatók.
[28] 2024 december 31-ei státusz alapján
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
48 |
Az taxonómiához igazítható működési költségek aránya 2024-ben 28,4%, ami jelentősen magasabb, mint az előző pénzügyi évben (19,4%). A taxonómiához igazodó igazodó működési költségek aránya 5,5%, ami ötszöröse az előző évben jelentett értéknek (0,9%).
A jelentősen magasabb taxonómiához igazítható működési költségek eredménye 2024-ben főként a MOHU tovább gondolt működési költség módszertani megközelítésének köszönhető. Továbbá, a MOHU az igazodási szinten először jelentett, főként ez magyarázza a jelentős növekedést a taxonómiához igazodó működési költségekben. Ugyanazok az taxonómiához igazodó tevékenységi kategóriák érvényesek a működési költségek esetében, mint az árbevételre.
A részleteket lásd a 2. táblában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
50 |
A taxonómiához igazítható tőkekiadások aránya 2024-ben 21,0%, ami kissé alacsonyabb, mint az előző évben jelentett érték (24,1%). A taxonómiához igazodó tőkekiadások aránya 7,3%, ami hasonló az előző évi arányhoz (8,6%). Az előző években indított beruházások és projektek közül néhány jelentős beruházás elért abba az életciklusba 2024-ben, melyben elérte a mechanikai érettség állapotát. A taxonómiához igazodó tőkekiadások közel felét a MOHU adja, amely ebben az évben először jelent taxonómiához igazodás szintjén. A tőkekiadások nagy része a nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtésére és szállítására irányul. Stratégiánkkal összhangban a MOL-csoport elkötelezett az intelligens zöld átmenet iránt, ezért a következő években a vállalat tervezi továbbfejleszteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és EU taxonómiával igazodó projektportfólióját minden szegmensében.
A taxonómiához igazodó befektetéseink a következő tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódtak:
· CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, a MOL-csoport hulladékgazdálkodási szegmenséhez (specifikusan a MOHU-hoz) kapcsolódó projekteket takar. A legjelentősebb projektek a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS) és a hulladékgazdálkodási járművek beszerzése voltak. A MOL-csoport elkötelezett a hulladékgazdálkodási flottájának megújítása mellett, új, modern és fenntartható járművekkel, valamint a legkorszerűbb hulladékudvarok építésével, hogy biztosítsák a hulladékok leghatékonyabb felhasználását és minél nagyobb hányadát visszacsatornázzák a körforgásos gazdaságba.
· CE 4.1. Adatvezérelt IT/OT-megoldások biztosítása, a downstream szegmenshez kapcsolódóan. A projekt célja folyamatos digitális támogatás biztosítása a bio-megfeleléshez a RED III. irányelv alapján.
· CCM 3.10. Hidrogén előállítása a zöld hidrogén-gyártó technológia projektjeinkkel kapcsolatos. 2022 áprilisában a MOL-csoport bejelentette egy 10 MW-os zöld hidrogénerőmű építését Százhalombattán, Magyarországon. A 22 millió eurós beruházás lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítson elő és ezzel 25 000 tonnával csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Ezen felül egy új hidrogénüzem is építését is megkezdte a MOL-csoport az INA rijekai finomítójában, Horvátországban, mely évi 1500 tonna hidrogénnel tudja majd ellátni a piacot évente.
· CCM 3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártás kategória egy új Olefin Konverziós Technológiai (OCT) blokk építését jelenti a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén. Az egység termelési kapacitása 100 000 tonna/év polimer minőségű propilén lesz. A projekt várható befejezésének éve 2024 volt, azonban a MOL hatáskörén kívül álló okok miatt ez 2026-ra csúszott.
· CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával alatt szereplő projektek a magyarországi, romániai, szlovákiai és horvátországi naperőművi kapacitásnövelő beruházásokhoz kapcsolódnak.
· CCM 4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása, az INA-hoz projekt, amelynek célja fejlett bioüzemanyagok piacra helyezése az EU RED III irányelvével összhangban. A projekt még korai szakaszban jár, de befejezése után évente 3 kt biometánt lesz képes előállítani a sisaki ipari telephelyen.
· CCM 4.14. Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai a gáz midsteam tevékenységünkhöz kapcsolódik, a hidrogénnel kevert földgáz szállítását lehetővé tevő csővezeték-fejlesztéssel kapcsolatos beruházásokra fókuszálva, beleértve a hidrogénálló berendezések telepítését is.
· CCM 4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése, az ipari fűtési és hűtési rendszerek hatékony, fenntartható és környezetbarát technológiákkal történő rekonstrukciójához kapcsolódóan.
· CCM 4.25. Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával, az új veszélyes hulladék égetőegységhez kapcsolódóan a Dunai Finomítóban, amely várhatóan 2027-re készül el.
· CCM 5.9 A nem veszélyes hulladékok anyagának hasznosítása fedezi az Aurora Kunstoff Gmbh-hoz kapcsolódó fenntertható CapEx kiadásokat (az Aurora Kunstoff gmbh-ra vonatkozó részleteket lásd a taxonómiához igazodó árbevételű tevékenységek szakaszban).
· CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás a mobilitási szolgáltatásainkhoz vásárolt új járműveinkhez kapcsolódik.
· CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra a kelet-közép-európai régióban található elektromos jármű töltőállomás-hálózatunk bővítéséhez kapcsolódik.
· CCM 7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása Magyarországon az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
51 |
· CCM 9.1 A Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció a GINOP projekthez kapcsolódik, amelynek célja egy olyan helyszíni szintű metánkibocsájtás-ellenörző rendszer létrehozása,amely alkalmas a gáztöltő állomások és központok számára.
A részleteket lásd a 3. táblában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
53 |
A Complementary Climate Delegated Act [29] a taxonómiához igazítható és igazodó nukleáris energiával és a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek kritériumait tartalmazza. A MOL-csoport tevékenységei esetében a nukleáris portfólió hiánya miatt csak a gázzal kapcsolatos tevékenységek esetében azonosítottunk relevanciát.
A részleteket lásd a 4. táblában.
|
|
A fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
4 |
A vállalkozás olyan villamosenergia-termelő létesítmények építését vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
|
5 |
A vállalkozás fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építését, átalakítását és üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik. |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
|
6 |
A vállalkozás olyan hőtermelő létesítmények építését, átalakítását vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő hő vagy hűtési energiát. |
Igen |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
4. tábla: A nukleáris energiával és a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek
[29] A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
54 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
37.6 |
0% |
10.1 |
6% |
83.8 |
7% |
|
8. |
A teljes alkalmazandó teljesítménymutató |
25 130.5 |
100% |
1 651.0 |
100% |
2 080.8 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
5. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (nevező)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
55 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
37.6 |
100% |
10.1 |
100% |
83.8 |
100% |
|
8. |
A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
37.6 |
100% |
10.1 |
100% |
83.8 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
6. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (számláló)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
56 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
0.1 |
0% |
0.0 |
0% |
1.8 |
0% |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
2 222.7 |
100% |
377.3 |
100% |
283.0 |
99% |
|
8. |
A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
2 222.9 |
100% |
377.3 |
100% |
284.7 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
7. tábla: A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
57 |
Az taxonómiához nem igazítható tevékenységeink („a taxonómiához nem igazítható fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek”) [30] osztályozása esetében teljes értéklánc megközelítést alkalmaztunk. A számadatok a következő módszertant tükrözik, beleértve az alábbi elemeket is: kutatás és termelés üzletág gázzal kapcsolatos tevékenységei, gas midstream, gázkereskedelem és gázértékesítés töltőállomás-hálózaton keresztül. A részleteket lásd a 8. táblában.
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az 1. tábla 4. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
1 561.4 |
6% |
101.3 |
6% |
47.4 |
2% |
|
5. |
Az
1. tábla 5. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson
alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakasza szerint nem
taxonómiához igazítható gazdasági |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az
1. tábla 6. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson
alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakasza szerint nem
taxonómiához igazítható gazdasági |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
21 228.3 |
84% |
1 081.1 |
65% |
1 596.6 |
77% |
|
8. |
A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében” |
22 789.7 |
91% |
1 182.4 |
72% |
1 644.0 |
79% |
Felhívjuk figyelmét, (1) Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel (2) A gázipari ágazati értékláncba tartozó összes nem igazítható gazdasági tevékenység a 4. pont alatt lett feltüntetve.
8. tábla: A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek
[30] 2. cikk (1) 7. (c) pontja a Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
58 |
/E2/
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/E2. IRO-1/
|
ESRS |
Az ESRS 2 IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 b |
A MOL-csoport 2024-es kettős lényegességi elemzése megvizsgálta, hogy a vállalat tevékenységeiből származó szennyezés hogyan hat a környezetre és az emberekre (lásd: e jelentés S3. fejezete), valamint e hatásoknak a vállalatra gyakorolt pénzügyi következményeit. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi, míg a szennyezéssel kapcsolatos tényleges és potenciális hatások és kockázatok azonosítására vonatkozó konkrét eljárásokat a 2. elem: Kockázat- és változáskezelés (lásd részletesen e jelentés ESRS 2. fejezetében) és a EBK MS 7/A függeléke tartalmazza. Ez az eljárás magában foglalja a telephelyek felmérését és a veszélyek feltérképezését a levegőbe történő kibocsátások, valamint a talaj és a felszín alatti vizek állapotának értékelésére, amelyet a telephelyek leltára és kategorizálása támogat. A környezeti és technológiai kockázatok rangsorolása és a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása érdekében a szennyezettségi szintek alapján veszélyességi rangsorolást végeznek. Az ebből a folyamatból származó felismeréseket a belső környezetvédelmi szakértők bevonásával beépítik a kettős lényegességi elemzésbe, biztosítva a szennyezéssel kapcsolatos kockázatok és hatások átfogó értékelését.
A MOL-csoport 3 szennyezéssel kapcsolatos hatást, 1 kockázatot és egyetlen lehetőséget sem azonosított a 2024-es kettős lényegességi elemzésben. Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy a Szennyezés téma a hatások szempontjából lényeges. Pénzügyi szempontból jelenleg (rövid és középtávon) a szennyezést nem lényeges témának tekintjük, mivel a pénzügyi hatás valószínűsége és nagyságrendje alacsony.
A hatások és kockázatok listáját az alábbi táblázatok tartalmazzák:
IM-03. táblázat: A levegő minőségére gyakorolt hatás
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport ipari műveletei és az értéklánc szereplői olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek negatívan befolyásolják az emberek és más élő szervezetek egészségét, mint például a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOX), az illékony szerves vegyületek (VOC), a szén-monoxid (CO) és a részecskék (PM), valamint az E-PRTR-rendeletben meghatározott szennyező anyagok. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport elkötelezett a kibocsátások nyomon követése és ellenőrzése, valamint a kibocsátáscsökkentési intézkedések aktív végrehajtása mellett. Ez az elkötelezettség magában foglalja a kibocsátási szintek nyomon követését, a források elemzését és az általános környezeti hatás csökkentését célzó intézkedések elfogadását. A vállalat elkötelezett a levegőminőség javítása, valamint a környező környezet minél teljesebb körű helyreállítása és javítása mellett, de előfordulhatnak helyrehozhatatlan esetek is. |
|
Időhorizontok |
A témát minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban kvalitatív jellegűek). |
IM-04. táblázat: Elfolyások
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Potenciális hatás, közepes valószínűséggel |
|
Leírás |
A MOL-csoport olaj-, gáz- és petrolkémiai vállalatként vegyi anyagok előállításával, felhasználásával, forgalmazásával és kereskedelmi forgalomba hozatalával foglalkozik. A MOL-csoport nagy hangsúlyt fektet a környezetet veszélyeztető anyagok kezelése során az üzembiztonságra. A működés során bekövetkező meghibásodások vagy balesetek azonban ilyen anyagok környezetbe történő kiömléséhez vagy szivárgásához vezethetnek, ami hátrányosan befolyásolja a víz, a talaj és ezáltal az élő szervezetek minőségét. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport szigorú biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat tart be, prioritásként kezeli az oktatást, karbantartási intézkedéseket hajt végre, rendszeres ellenőrzéseket végez, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz. Ezek a gyakorlatok biztosítják a magas szintű biztonságot és működési hatékonyságot. Szivárgás esetén a vállalat felismeri, hogy a hatékony helyreállítás elengedhetetlen. A MOL-csoport átfogó reagálási terveit úgy alakították ki, hogy gyorsan megfékezzék és megtisztítsák a kiömléseket, minimalizálják a környezeti hatásokat és helyreállítsák az érintett területeket. |
|
Időhorizontok |
Az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Logisztika és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban minőségi jellegűek). |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
59 |
RK-05. táblázat: A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségének kockázata
|
Típus |
Működési és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL-csoport nagy hangsúlyt fektet a szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzésére. Az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozás (pl. IED) következményeként és a szokatlan ipari tevékenységek során (pl. leállások, eszközcserék, karbantartás vagy balesetek) azonban a megnövekedett környezeti hatások kockázata pénzügyi következményekkel járhat a vállalat számára a megnövekedett CAPEX, OPEX és esetleges kártérítések vagy kötelezettségek formájában. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó környezeti hatások a levegőminőséggel (IM-03) és a vízkibocsátással (IM-05) kapcsolatosak. Az érintett közösségekre gyakorolt hatásokat az IM-17. fejezet részletezi. |
|
Intézkedések |
Lásd az enyhítő intézkedést a következő helyen: IM-03 és IM-04 táblázatok, valamint a DR E2-2 ebben a fejezetben. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az azonosított pénzügyi hatások közé tartoznak az IED és a kapcsolódó nemzeti végrehajtások miatt szigorodó kibocsátási határértékeknek való megfelelést biztosító projektekkel kapcsolatos mérséklési és helyreállítási intézkedések és kiadások. Mivel a fent említett szigorodó környezetvédelmi előírások valószínűleg csak 2030 után fognak megvalósulni, ezt a kockázatot csak hosszú távon tartjuk pénzügyileg jelentősnek. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL-csoport ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Logisztika és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban minőségi jellegűek). |
A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok szorosan kapcsolódnak más környezeti és társadalmi témákhoz, mint például a víz, a hulladék, az érintett közösségek és a biológiai sokféleség. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· IM-05: Vízkibocsátások (E3. fejezet)
· IM-06: Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében (E4. fejezet)
· IM-08: Hulladéktermelés (E5. fejezet)
· IM-17: Helyi közösségek megzavarása (S3. fejezet)
A fejezet további részében ismertetjük, hogyan kezeli a MOL-csoport a szennyezéssel kapcsolatos hatásokat és kockázatokat.
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E2-1/
A MOL-csoport felismeri az ipari tevékenységével kapcsolatos lehetséges környezeti hatásokat, különösen a szennyezési kockázatokkal, például a szennyeződéssel, a levegőbe történő kibocsátással és a szivárgással kapcsolatban. E kockázatok mérséklése, valamint a levegő, a talaj és a felszín alatti vizek védelmének biztosítása érdekében a vállalat olyan átfogó politikákat és gyakorlatokat hozott létre, amelyek a megelőzést, a hatékony kockázatkezelést és a hosszú távú helyreállítást helyezik előtérbe. A következő szakasz a MOL-csoport vonatkozó irányelveit ismerteti.
A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBK Area Book tartalmazza. Az ezekben a politikai dokumentumokban szereplő általános információkért kérjük, olvassa el az E1. fejezetet.
A levegő-, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos negatív hatások mérséklésére vonatkozó szennyezésspecifikus, folyamatalapú a Környezeti felelősségvállalás című, a EBK MS elemében vázolják fel. A MOL-csoport környezetvédelmi felelősségvállalásának általános elvei a következők:
· Valamennyi üzemeltetett technológia megfelel a vonatkozó elérhető legjobb technikára vonatkozó következtetésekben szereplő, egyedi engedélyekbe (pl. integrált engedélyekbe) átültetett kibocsátási határértékeknek (BAT-AEL) és a kapcsolódó kibocsátási teljesítményszinteknek (BAT-AEPL), valamint a vonatkozó elérhető legjobb technológiára vonatkozó szabványoknak, amennyiben nem állnak rendelkezésre elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok.
· Az új technológia tervezése vagy az új berendezések beszerzése során a rendelkezésre álló legjobb, legalacsonyabb kibocsátási szintet biztosító technikákat veszik figyelembe, biztosítva a legszigorúbb határértékeknek és teljesítményszinteknek való megfelelést.
· Minden üzemeltetett telephelyet rendszeresen ellenőriznek a nem megfelelőségek feltárása érdekében, cselekvési terveket készítenek és követnek nyomon.
A levegőminőségre gyakorolt hatás (IM-03, RK-06) a EBK MS "Levegővédelem" című szakaszában kerül ismertetésre:
· A technológiával kapcsolatos szennyezőanyagokat mérik vagy kiszámítják, és cselekvési tervet készítenek és hajtanak végre a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében, ahol ez releváns.
· A levegőbe történő kibocsátási adatokat rendszeresen értékelik, és az eredményeket felhasználják a berendezések karbantartásának és beállításának támogatására.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
60 |
A szennyezés csökkentésével és az olyan problémák kezelésével kapcsolatos irányelveket, mint például a kiömlések (IM-04) és a környezeti terhelésből eredő pénzügyi kockázatok (RK-06), a EBK MS "Talaj és felszín alatti víz" című szakasza ismerteti:
· Asztali kockázatértékelést végeznek (és a vonatkozó változások után frissítik) minden üzemeltetett telephelyen, a magas kockázatú megállapítások esetében pedig cselekvési terveket/helyreállítási programokat készítenek, amelyek leírják a szükséges intézkedéseket, az előrelátható pénzügyi igényeket, a felelősségi köröket és az ütemtervet.
· Az első prioritás mindig a megelőzés, egy kockázatalapú mechanikai integritási programmal, amely rendszeres ellenőrzéseket és kockázatalapú intézkedéseket tartalmaz mind a helyszínen, mind a helyszínen kívül.
· A környezeti teljesítményt a kármentesítési technológiák kiválasztásakor figyelembe kell venni.
· A hosszú távú helyreállítási programokat rendszeresen független felülvizsgálatnak vetik alá.
· A tervezési határértékek adott esetben a helyi előírások követelményein alapulnak; ahol helyi előírások vagy határértékek nem léteznek, ott az előírás utal a betartandó határértékekre.
· Az eszközök értékesítése során biztosítják, hogy a talaj- és talajvízszennyezéssel kapcsolatos kockázatokat felmérik, és végrehajtják a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket.
· Az akvizíciók esetében a környezetvédelmi átvilágítási folyamat részeként kockázatalapú megközelítést alkalmaznak.
A MOL-csoport ipari folyamatai során olyan veszélyes anyagokat kezel, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre. Felismerve ezeket a potenciális veszélyeket, a vállalat nagy hangsúlyt fektet ezen anyagok gondos kezelésére és a kapcsolódó kockázatok megelőzésére. Ez a jelentés a kibocsátásra összpontosító megközelítést alkalmaz, részletesen ismertetve a létesítményeinket termékként, termékösszetevőként vagy kibocsátásként elhagyó, aggodalomra okot adó anyagok mennyiségét, valamint felvázolva a kezelésüket vezérlő politikákat és elveket. Az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos folyamatalapú a 8. elem: Információ és dokumentáció a EBK MS-en belül ismerteti:
· A vállalat a veszélyes anyagok dokumentálására és kezelésére a jogszabályi és a EBK-követelményeknek megfelelő, megbízható folyamatot hozott létre. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos információkat, beleértve azok azonosítását, a kapcsolódó kockázatokat és a szükséges ellenőrzéseket, rendszeresen karbantartják, rendszeresen felülvizsgálják és naprakészen tartják a megfelelőség és a hatékony kockázatkezelés biztosítása érdekében. Ezek a dokumentumok a megfelelő nyelveken hozzáférhetők, és útmutatással vagy képzéssel támogatva biztosítják, hogy az összes érintett érdekelt fél megfelelően végrehajtsa azokat.
· A termékfelügyelet helyi folyamatai már korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és az értéklánc mentén (azaz a fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és a gyártás, a piaci forgalmazás, a felhasználás, az ártalmatlanítás vagy az újrahasznosítás korlátozása) kezelik ezeket a kockázatokat, lehetővé téve ezáltal az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét.
· Az új termékek piaci bevezetése előtt helyi szinten új termékértékeléseket végeznek, hogy azonosítsák és kezeljék a szokásos használatukkal és a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos EBK-veszélyeket és kockázatokat.
· Rendszeres újraértékelésre kerül sor, ha a termékleírások változnak, beleértve a bejelentett vagy tapasztalt mellékhatások azonosítását és felülvizsgálatát. Minden olyan információt, amellyel a vállalat a gyártás és a forgalmazás során valamennyi veszélyes termékre vonatkozóan rendelkezik, összegyűjtenek és naprakészen tartanak.
· Helyi ellenőrzési folyamatok vannak érvényben és működnek, amelyek az új termékek vagy anyagok gyártási vagy működési folyamatokba történő bevezetésének minden szempontjára kiterjednek.
· Folyamatok vannak érvényben és működnek annak biztosítására, hogy a vonatkozó expozíciós forgatókönyvekben meghatározott üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések az anyagokat és anyagokat a vonatkozó kockázatértékelésekbe bevonják.
· A biztonsági adatlapok elkészítése és kezelése, a termékek/áruk csomagolása és címkézése helyileg meghatározott és ellenőrzött.
· Helyi eljárásokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a REACH -releváns (1907/2006/EK REACH rendelet) záradékot foglaljanak bele a szerződésekbe minden beszerzésre kerülő vegyi anyag esetében.
Az események és vészhelyzetek (környezeti és egészségügyi) hatásainak elkerülésére, ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó információk a jelentés S1-B fejezetében (Folyamatbiztonság és -irányítás) találhatók.
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E2-2/
|
ESRS |
E2-2 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A szakasz felvázolja a szennyezéssel kapcsolatos intézkedéseket, a politikai célkitűzések elérése érdekében tett legfontosabb lépéseket, különös tekintettel arra, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az azonosított hatások és kockázatok kezeléséhez, valamint az ezen erőfeszítésekhez rendelt forrásokat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
61 |
· A kibocsátások minimalizálása és a levegőminőség fenntartása (IM-03) érdekében a MOL-csoport rendszeres intézkedései közé tartoznak a jogszabályoknak megfelelő kibocsátási és levegőminőségi mérések, például a szünetmentes, folyamatos és szivárgásérzékelési és javítási (LDAR) programok, valamint a belső technológiai igényekhez igazított további monitoring. Rendszeresen készülnek a levegővel kapcsolatos tanulmányok és dokumentációk a megfelelés és a hatékony kibocsátás-szabályozási stratégiák kidolgozásának támogatására. E rendszeres folyamatok összköltsége 2024-ben 1,6 millió USD volt (a költségek 2023-hoz képest hasonló ügyekben nem változtak jelentősen).
· 2024-ben a MOL-csoport rendszeres talaj- és talajvízkezelési intézkedéseket hajtott végre (IM-04, RK-06), beleértve a kármentesítési szolgáltatásokat, mint például a beavatkozások tervezése, engedélyezése, nyomon követése, utólagos nyomon követése, talajkitermelés, pótlás és egyéb kapcsolódó beruházási projektek. A hatékony felügyelet biztosítása érdekében a helyszíni kármentesítési és monitoring tevékenységeket a monitoring minták laboratóriumi elemzései támogatták. A vállalat a vészhelyzetek vagy talajcsere-tevékenységek során a hulladékkitermelés felügyeletére is alkalmazott szakértőket. Emellett rendszeresen végeznek geológiai és hidrogeológiai vizsgálatokat, felméréseket és kapcsolódó dokumentációt a talaj- és talajvízvédelmi kezdeményezések támogatása érdekében. A kezelési intézkedések összköltsége 5,2 millió USD-t tett ki, 26,8%-kal többet, mint 2023-ban (4,1 millió USD).
· A MOL-csoport a REACH és más veszélyes anyagokra és termékbiztonságra vonatkozó előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseinek összköltsége 0,24 millió USD volt, 26,9%-kal alacsonyabb az előző évi 0,33 millió USD-hez képest. Ezen tartalmazza a termékfelügyeletet, szabályozási dokumentációt és vizuális jelzéseket.
A fent felsorolt rendszeres operatív intézkedéseken kívül a MOL-csoport több olyan projektet is végrehajt, amelyek a környezetszennyezés megelőzésével és más környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatosak. Az egyik legfontosabb prioritás annak biztosítása, hogy eszközeink megfeleljenek az elérhető legjobb technológiákra (BAT) vonatkozó előírásoknak. A BAT az ipari technikák leghatékonyabb és legfejlettebb fejlődési szakaszát jelenti, biztosítva, hogy a létesítmények hatékonyan működjenek, miközben megfelelnek a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak.
A MOL-csoport fejlett hulladékégető létesítményekbe fektet be, jelentősen csökkentve a hulladéklerakás szükségességét és a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást. Az egyik kiemelkedő projekt Százhalombattán található, ahol egy korszerű vegyes hulladékhasznosító létesítményt alakítanak ki 360 000 tonna éves kapacitással. A létesítmény a környezet szag-, por- és zajterhelésének megelőzése érdekében zárt rendszerű lesz, a hulladékot közvetlenül zárt térben rakodják ki. Az ötfokozatú füstgáztisztító technológiával felszerelt létesítmény a BAT kapcsolódó kibocsátási szinteknek megfelelően fog működni. Ezenkívül az égetésből származó inert salakot a bevált nemzetközi gyakorlatok alapján újrafelhasználják. A létesítmény a Dunai Finomító földgáz- és villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét helyettesítő energiát is biztosít majd. Egy tapasztalt dán partner támogatásával a létesítmény várhatóan 2028 közepére lesz üzemképes.
A MOL-csoport több projektet is folytat a szennyvíztisztítási folyamatok javítására, beleértve a mosóberendezések és a maró oxidációs egységek bevezetését. Ezek a beruházások, amelyek a százhalombattai finomítót és a tiszaújvárosi petrolkémiai üzemet célozzák, a szennyvíztisztító telepek terhelésének csökkentését és a kibocsátott víz minőségének további javítását célozzák. A fejlett technológiák alkalmazásával a MOL-csoport minimalizálja a helyi víztestekre gyakorolt hatását.
Az INA aktívan foglalkozik az Urinj-félsziget történelmi szennyezésével, amelyet a szénhidrogének évtizedek óta tartó felhalmozódása okozott a vízáteresztő karsztos altalajban. A főbb kármentesítési tevékenységek 2023-ban kezdődtek, és 2024 novemberéig folytatódtak, mintegy 4,5 millió EUR összegű kármentesítési költségvetéssel. 21 új kutat fúrtak (köztük négyet a finomító peremén kívül) és 20 búvárszivattyút telepítettek, hogy lehetővé tegyék a szénhidrogének hatékonyabb kinyerését az altalajból, csökkentve a szennyező anyagok tengerbe jutásának lehetőségét. 220 méter új, tartós óceáni gátakra kötöttek szerződést, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények között megvédjék a tengert a szennyezéstől. A finomítói infrastruktúrából történő szénhidrogén-szivárgás megakadályozása érdekében szennyvízelvezető rendszereket, tartályokat és a bunkereket rehabilitálták.
Szlovákiában a Slovnaft fokozta a kármentesítést a klacanyi logisztikai raktárban, hogy megakadályozza az aromás szennyeződés elvándorlását. A Slovnaft továbbá 12 új GWPS-kútra kapott állandó működési engedélyt, és innovatív iszapkezelési technikákat vezetett be szennyvíztisztító létesítményében
2024-ben 40 olyan esetet regisztráltak, amikor 1 bbl-nél több szénhidrogén-tartalom ömlött ki a csoportszinten, és összesen 538 m³ öml került a környezetbe. A messze legnagyobb kiömlés a Százhalombatta és Pécs közötti 190 km hosszú termékvezetéken történt szivárgás miatt. A meghibásodást Gárdony külterületén észlelték október 16-án. A közel két méter mélyen fekvő csővezetéken egy alig 10 centiméteres repedés keletkezett, amelyen keresztül akár 487 köbméter gázolaj is a talajba szivárgott az eset helyszínén. A vezeték sérült szakaszát azonnal lezárták, a szivárgás két napon belül megszűnt, a hibás részt pedig kicserélték. A (jelen jelentés lezárásakor még folyamatban lévő) vizsgálatok szerint a szennyeződés 50 méteres körzetben kimutatható, és nem jelent veszélyt a halastóra vagy a Velencei-tóra. A vizsgálat lezárása után a MOL a beavatkozási tervet felülvizsgálatra és jóváhagyásra benyújtja az illetékes hatóságnak, és mint mindig, most is tájékoztatja az érintetteket.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
62 |
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E2-3/
Az előző szakaszban meghatározott kötelezettségvállalásokkal és politikai célkitűzésekkel összhangban a MOL-csoport 2025-re 2 mérhető, időhöz kötött célt tűzött ki a környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban:
· Az SOx-kibocsátás szinten tartása 2040-ig: A MOL-csoport elkötelezte magát amellett, hogy 2040-ben az SOx (kén-oxidok) kibocsátását a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos kibocsátások szintjén tartja. E célkitűzés alapértékét az ezen évek SOx-kibocsátásának átlagaként határozzák meg, amely 4 026 tonna (2021: 3 409 tonna; 2022: 4 643 tonna).
· Az NOx-kibocsátás szinten tartása 2040-ig: A MOL-csoport célja, hogy 2040-ben az NOx (nitrogén-oxidok) kibocsátása megfeleljen a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos kibocsátási szinteknek. E cél eléréséhez az alapérték az ezen évek kibocsátásának átlaga, amely 5 433 tonna (2021: 5 324 tonna; 2022: 5 541 tonna).
Ezek az önkéntes célkitűzések tükrözik a MOL-csoport elkötelezettségét a tevékenységei környezeti hatásainak minimalizálása iránt, különösen a levegőminőségi kihívásokra hajlamos területeken, a működési hatékonyságra és a kibocsátási források szigorú ellenőrzésére összpontosítva minden üzemeltetett vállalatnál.
LEVEGŐ-, VÍZ- ÉS TALAJSZENNYEZÉS
/E2-4/
|
ESRS |
E2-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 305, 305-7 |
Ez a szakasz részletezi a MOL-csoport által a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat. Tartalmazza a pénzügyi vagy működési ellenőrzés alatt álló létesítmények konszolidált kibocsátásait, és részletesen ismerteti a mérési módszereket és az adatgyűjtési folyamatokat.
· 2024 folyamán a kén-dioxid (SO₂) kibocsátás jelentősen, 20,8%-kal csökkent a 2023-as szintekhez képest, 4647 tonnáról 3678 tonnára. Ez a csökkenés elsősorban a finomítói szegmensnek köszönhető, ahol a SO₂-kibocsátás 21,7%-kal csökkent.
· A nitrogén-oxidok (NOₓ) kibocsátása a 2023. évi 5413 tonnáról 2024-re 0,8%-kal, 5370 tonnára csökkent.
· Az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása 3,7%-kal, a 2023-as 7851 tonnáról 7560 tonnára csökkent 2024-ben.
· A szén-monoxid (CO) kibocsátás viszont 2024-ben 8,5%-kal nőtt, és a 2023-as 1026 tonnához képest 2024-ben 1114 tonnát tett ki. Ez a növekedés elsősorban a finomítási szegmensnek köszönhető, ahol a CO-kibocsátás 22,4%-kal nőtt.
· A részecskék (PM) kibocsátása jelentősen, 24,5%-kal csökkent, a 2023-as 212 tonnáról 160 tonnára 2024-ben.
A részecskék (PM) kibocsátása jelentősen, 24,5%-kal csökkent, a 2023-as 212 tonnáról 160 tonnára 2024-ben.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Kén-dioxid (SO2) |
tonna |
3 678 |
4 647 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 554 |
3 262 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
44 |
40 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
28 |
29 |
|
E2-4_02 |
|
Nitrogén-oxidok (NOX) |
tonna |
5 370 |
5 413 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 204 |
2 237 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
1 039 |
985 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
407 |
461 |
|
E2-4_02 |
|
Illékony szerves vegyületek (VOC) |
tonna |
7 560 |
7 851 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 347 |
2 211 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
128 |
178 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
3 146 |
3 600 |
|
E2-4_02 |
|
Szén-monoxid (CO) |
tonna |
1 114 |
1 026 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
783 |
640 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
54 |
138 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
224 |
202 |
|
E2-4_02 |
|
Szálló por (PM) |
tonna |
160 |
212 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
124 |
158 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
15 |
11 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
2 |
2 |
|
E2-4_02 |
|
Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
[31] Az üzletágankénti lebontás kizárólag a főbb üzletágakat tartalmazza, ezért összegük nem egyenlő az összesítő soron szereplő értékkel.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
63 |
|
Ammónia (NH3) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
|
PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni) |
tonna |
0.4 |
- |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Energia- és hőtermelés |
tonna |
0.4 |
- |
|
E2-4_02 |
|
Benzol |
tonna |
17 |
- |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
17 |
- |
|
E2-4_02 |
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Összes kőolaj-szénhidrogén (TPH) |
tonna |
19 |
20 |
|
E2-4_03 |
|
Kémiai oxigénigény (COD) |
tonna |
1 943 |
1 791 |
|
E2-4_03 |
|
Biológiai oxigénigény (BOD) |
tonna |
329 |
281 |
|
E2-4_03 |
|
Szuszpendált szilárd anyag (SS) |
tonna |
821 |
766 |
|
E2-4_03 |
|
Króm és vegyületei (Cr) |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Tetracloroetilén (PER) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Triklóretilén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Triklór-metán |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Összes nitrogén |
tonna |
1.2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Antracén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Benzol |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Kadmium és vegyületei (Cd) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Réz és vegyületei (Cu) |
tonna |
0.7 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Naftalin |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Fenolok (összes C-ben kifejezve) |
tonna |
2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Ólom és vegyületei (Pb) |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Cink és vegyületei (Zn) |
tonna |
6.3 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Toluol |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Foszfor |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Higany és vegyületei (Hg) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Xilolok |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Fluorantén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Kloridok (összes CI) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni) |
tonna |
0.2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Benzo(g,h,i)perilén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
A levegőbe történő kibocsátás számításának módszertana
A MOL-csoport a levegőbe történő kibocsátást a belső Jelentési kézikönyv alapján számítja ki. A szervezet a következő módszerek egyikét használhatja:
· Közvetlen mérés: Periodikus mérések vagy online analizátorok használata.
· Helyspecifikus adatok: A helyszínre jellemző adatokon alapuló számítások.
· Közzétett kibocsátási tényezők: Kijelölt kibocsátási tényezők használata.
· Becslés: Ha nem állnak rendelkezésre alapértelmezett adatok, akkor becslések használhatók. A becslések alapját fel kell tüntetni.
Vízkibocsátás-számítási módszertan
A vízkibocsátást rendszeres laboratóriumi elemzés alapján kell jelenteni. Ennek az elemzésnek a gyakoriságát általában az egyes telephelyekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyben határozzák meg. Ha nem, akkor a gyakoriságot a források változékonysága és a vizsgálati módszerek reprodukálhatósága alapján kell meghatározni.
· Egyenértékű vizsgálati módszerek: Ezek megfelelő átalakításokkal használhatók.
· Nyilvántartás: Az összes feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről teljes körű nyilvántartást kell vezetni ellenőrzés és auditálás céljából.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
64 |
· Extrapoláció: Csak indokolt esetben alkalmazható, ha nincs jogi követelmény a rendszeres elemzésre.
· Érzékelési határértékek: Ha a kibocsátási mérések a kimutatási határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
· Irreleváns mutatók: Ahol ezek a mutatók nem relevánsak (pl. irodai tevékenységek) és/vagy nincs meghatározott kötelezettség a szennyező anyagok mérésére (pl. egyes benzinkutak a kiskereskedelemben), ott nulla értéket jelentenek.
Jelentési lefedettség
Az érintett MOL-csoport operatív társaságoknak jelenteniük kell a rutinszerű műveletekből, vészhelyzetekből, indításokból és leállásokból származó levegőbe történő kibocsátások teljes mennyiségét, beleértve a diffúz kibocsátásokat is. Ez magában foglalja a következőket:
· Teljes mennyiség: Környezetvédelmi engedélyek, nemzetközi egyezmények vagy nemzeti törvények/rendelkezések hatálya alá tartozó kibocsátások.
· Rutineljárási kibocsátások: A szokásos műveletekből származó rendszeres kibocsátások.
· Rendellenes folyamatok kibocsátása: Indításokból, felindításokból, kútvizsgálatokból, kiterjesztett kútvizsgálatokból stb. származó kibocsátások.
· Karbantartási tevékenységek: Az olyan tevékenységekből származó kibocsátások, mint a tartályok tisztítása.
· Vészhelyzetek/véletlen kibocsátások: Olyan eseményekből származó kibocsátások, mint az elsődleges védőburkolat elvesztése (LOPC), vészfáklyázás, berendezés meghibásodása stb.
· Tüzelési kibocsátások: A vállalat tulajdonában lévő hajózási eszközökkel (tartályhajók, hajók, uszályok) történő termékszállításból származó kibocsátások. A szerződéses fuvarozók általi szállítás nem tartozik ide.
· Szökevény kibocsátások: Nem csatornázott kibocsátások a levegőbe.
A légszennyező források jegyzéke
A MOL-csoporthoz tartozó minden egyes vállalatnak azonosítania kell és nyilvántartást kell vezetnie a sajátos légszennyező forrásairól, beleértve a következőket:
· Helyhez kötött források: Gázturbinák, gázmotorok, dízelmotorok és egyéb kibocsátó források.
· Diffúz források: Nem csatornázott kibocsátások, beleértve a szállítási tevékenység, az ipari venting, a tárolótartályokból, a szénhidrogén-folyadékok be- és kirakodásából, a fáklyázásból, a hűtőtornyokból és más, nem égetésből származó forrásokból származó diffúz és nem diffúz kibocsátásokat.
Az illékony szerves vegyületek (VOC) a kibocsátások szélesebb kategóriáját foglalják magukban, beleértve a benzolt és a toluolt. Míg az egyes szennyező anyagok jelentésének alapja a pontforrásból származó kibocsátásokra vonatkozó szabályozási követelmények, a VOC egy tágabb kategória, amely nemcsak a pontforrásból származó kibocsátásokat, hanem a diffúz kibocsátásokat is magában foglalja.
Vízkibocsátási jelentés
A belső jelentéstételhez a MOL-csoport telephelyei és üzleti egységei a következő vízkibocsátási adatokat figyelik és jelentik:
· TPH (összes kőolajszénhidrogén)
· COD (kémiai oxigénigény)
· BOD (biológiai oxigénigény)
· TSS (Összes szuszpendált szilárd anyag)
· A 166/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásban (E-PRTR) felsorolt valamennyi szennyező anyag.
Általános elvek
· A vízkibocsátás kémiai koncentrációját tonnában (t) kell jelenteni.
· Jelentési követelmények: Csak azok az egységek kötelesek jelentést tenni, amelyek kezelt vagy kezeletlen szennyvizet bocsátanak ki a MOL-csoport határain kívülre (pl. felszíni víz, felszín alatti víz, közcsatorna, külső szennyvíztisztító telepek).
· Laboratóriumi elemzés: A számadatoknak rendszeres laboratóriumi elemzésen kell alapulniuk. Ha a környezetvédelmi engedély nem írja elő a gyakoriságot, akkor a források változékonyságán és a vizsgálati módszer reprodukálhatóságán kell alapulnia. Megfelelő átváltásokkal egyenértékű vizsgálati módszerek használhatók.
· Nyilvántartás: Az összes feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről teljes körű nyilvántartást kell vezetni ellenőrzés és auditálás céljából.
· Érzékelési határértékek: Ha a kibocsátási mérések a kimutatási határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
· Irreleváns mutatók: Ahol ezek a mutatók nem relevánsak (pl. irodai tevékenységek), ott nulla értéket kell jelenteni.
· Kibocsátás becslése: Az éves kibocsátást általában a paraméterek vagy a fajok koncentrációjának és az áramlási sebességnek az időszakos mérései alapján számítják ki.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
65 |
AGGODALOMRA OKOT ADÓ ANYAGOK ÉS KÜLÖNÖS AGGODALOMRA OKOT ADÓ ANYAGOK
/E2-5/
A MOL-csoport fosszilis tüzelőanyagok, valamint finomított olaj- és gáztermékek széles skáláját termeli, szállítja és forgalmazza, amelyek közül sokan hatással lehetnek a környezetre és az emberi egészségre. Bizonyos termékek az ESRS által meghatározott, aggodalomra okot adó anyagok (SOC) és különösen veszélyes anyagok (SVHC) kategóriájába tartoznak.
Az ezen anyagok kiömlésével és véletlenszerű kibocsátásával kapcsolatos potenciális kockázatokat a MOL-csoport az IM-10 (Kiömlések) hatásmércében lényeges témaként azonosította. E kockázatok mérséklése érdekében a MOL-csoport szigorú irányelveket és kockázatkezelési intézkedéseket hajt végre a REACH-nek és más vonatkozó helyi szabályozásoknak megfelelően, amint azt az E2-1. szakasz (A szennyezéssel kapcsolatos irányelvek) részletezi. Ezen erőfeszítések ellenére a rendszerintegritás meghibásodása és a véletlen szivárgás még mindig veszélyt jelenthet a környezetre és az emberi egészségre.
Az alábbi táblázat felsorolja az SOC és SVHC anyagokat tartalmazó legfontosabb termékcsoportokat, valamint azok veszélyességi osztályozását. A beszerzett, előállított és forgalmazott termékek mennyiségét az E5-4. fejezet (Erőforrásbevitel) és az E5-5. fejezet (Erőforráskiáramlás) részletezi.
|
Termékcsoport |
Veszélyességi osztályok |
Összeg (2024) |
|
Nyersolajok |
· Rákkeltő 1A. kategória · Krónikus veszély a vízi környezetre 2. kategória · Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· A csoport teljes termelése: 39,77 mboe/nap · Finomítói feldolgozás: 13 306 kt · Termékek vásárlása és értékesítése: 4 615 kt |
|
Naftatermékek |
· Karcinogenitás 2. kategória · Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - egyszeri expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 1. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 391 kt · Értékesítés: 348 kt |
|
Motorbenzinek |
· Csírasejtmutagenitás 1B. kategória Rákkeltő hatás 1B. kategória · Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 3 154 kt · Értékesítés: 3 802 kt
|
|
Dízel és fűtőolajok |
· Rákkeltő 1. és 2. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Finomítói termelés: 6 702 kt · Értékesítés: 11 505 kt |
|
Kerozánok |
· Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Finomítói termelés: 537 kt · Értékesítés: 713 kt |
|
Tüzelőolajok |
· Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Csírasejtmutagenitás 2. kategória · Rákkeltő hatás 1B kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 1. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 279 kt · Értékesítés: 237 kt |
|
Butadién |
· Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Rákkeltő 1A. kategória |
· Petrolkémiai termelés: 74 kt · Értékesítés: 76 kt |
|
Raffinate |
· Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Rákkeltő 1A. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - egyszeri expozíció 3. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Petrolkémiai termelés: 114 kt · Értékesítés: 0 kt |
A fenti táblázat csak azokat az anyagcsoportokat tartalmazza, amelyek SOC vagy SVHC tartalommal rendelkeznek. A 2024-ben gyártott és forgalmazott összes anyag átfogó listája csoportszinten nem adható meg, mivel a vonatkozó előírásoknak való megfelelést a MOL-csoport portfólióján belül a különböző vállalatok helyileg kezelik. A csoportszintű adatgyűjtési folyamat kidolgozás alatt áll.
/E3/
/E3. IRO-1/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény 2 IRO-1 |
|
GRI |
GRI 303-1-a;b GRI 303-1-c |
|
IFRS |
IFRS S1.55(b)(i)(i) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
66 |
A MOL-csoport 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése arra terjedt ki, hogy a vállalat víz- és tengeri erőforrások felhasználása milyen hatással van az emberekre és a környezetre, és milyen pénzügyi hatása van ezeknek a hatásoknak, valamint a vállalat víz- és tengeri erőforrásoktól való függőségének. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentésnek a lényegességértékelési folyamathoz kapcsolódó hatás-, kockázat- és lehetőségkezelés című szakasza részletezi, míg a vízzel kapcsolatos tényleges és potenciális hatások és kockázatok azonosítására vonatkozó konkrét eljárásokat a 2. elem: Kockázat- és változásmenedzsment, valamint az E3-1. szakasz - Irányelvek című szakasz ismerteti: Vízhasználat" című fejezetben.
A MOL-csoport 2024-es kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat a vízkivétel miatt mérsékelt hatást gyakorol a környezetre, ezért a téma hatás szempontjából lényegesnek tekinthető. Mivel a vízzel vagy a tengeri erőforrásokkal kapcsolatban nem azonosítottunk jelentős kockázatokat vagy lehetőségeket, pénzügyi szempontból nem tekintjük lényegesnek. A MOL-csoport vízkibocsátásból eredő, azonosított környezeti hatását az alábbi táblázat mutatja be.
IM-05. táblázat: Vízkibocsátások
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Regionális |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL-csoport ipari tevékenységeihez jelentős mennyiségű vizet von el (2024-ben kb. 100 millió m3). A MOL-csoport folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a vízkibocsátás tartalmát, hogy minimalizálja a környezetbe kerülő szennyező anyagok esetleges káros hatásainak kockázatát. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport a környezetvédelmi előírások betartása és a vízminőségre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében kiemelten kezeli a vízkibocsátás tartalmának nyomon követését és ellenőrzését. Ez magában foglalja a rendszeres vizsgálatokat és gazdálkodási gyakorlatokat a szabványok fenntartása és a szennyezés megelőzése érdekében. Ami a helyreállíthatóságot illeti, a vízkibocsátásból eredő káros hatások gyakran hatékony helyreállítási stratégiákkal, például az érintett víztestek helyreállításával és a szűrőrendszerek javításával kezelhetők. |
|
Időhorizontok |
Az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A vízkibocsátás hatása a vállalat Upstream, Finomító, Petrolkémiai, Logisztikai és Fogyasztói szolgáltatások üzletágaiban potenciálisan jelentős. |
A vízkészletek felhasználása szoros kapcsolatban áll más környezeti és társadalmi témákkal, például a szennyezéssel, az erőforrás-felhasználással és a biológiai sokféleséggel. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· IM-05: Kiömlések (E2. fejezet)
· RK-05: A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségeinek kockázata (E2. fejezet)
· IM-06: Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében (E4. fejezet)
E fejezet emlékeztetőjében ismertetjük, hogyan kezeli a MOL-csoport a vízzel kapcsolatos hatásokat.
A VÍZHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E3-1/
|
ESRS |
E3-1 közzétételi követelmény |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i)(i) |
Ez a szakasz a MOL-csoport vízkészletekkel kapcsolatos hatások kezelésére vonatkozó politikáit ismerteti. Célja, hogy világos képet nyújtson a vállalat megközelítéséről, amely e problémák azonosítására, értékelésére, kezelésére és orvoslására irányul. A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalások a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikájában és az Egészség, biztonság és környezetvédelem területére vonatkozó könyvben találhatók.
A vízgazdálkodás a Mol-csoport környezetvédelmi felelősségvállalásának kulcsfontosságú része, amelynek célja a felszíni és felszín alatti víztestekre gyakorolt negatív környezeti hatások csökkentése. A vonatkozó, folyamatalapú előírásokat a EBK MS környezeti felelősségvállalási eleme ismerteti:
· A vízkivételre és a vízkibocsátásra vonatkozóan kockázatalapú mennyiségi mérés van érvényben. Közepes kockázat felett, ami a MOL-csoport 10%-os vízkivételét jelenti, a mérés erősen ajánlott.
· Elkészült az édesvíz-felhasználás hatásvizsgálata és gazdasági értékelése, valamint a kockázatalapú csökkentési terv és annak végrehajtása.
· Kockázatértékeléseket végeznek a vízhiánnyal kapcsolatban, különösen az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódóan.
· A vízfogyasztás és az édesvízfelvétel minimalizálása prioritást élvez, különösen a magas és rendkívül magas vízhiányos területeken.
· Hatékony vízfelhasználási gyakorlatok vannak érvényben, beleértve a zárt hűtőköröket, a tartályok hűtését és a nyomáspróbákat. A saját tulajdonú irodaházakban és létesítményekben előnyben részesítik a szürkevíz használatát.
· Az ipari szennyvízre vonatkozó minőségi előírásokat fenntartják.
· Rendszeres szennyvízminőségi adatértékelés folyik, az üzemeltetők visszajelzést kapnak.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
67 |
· A szennyvíztisztító telepek belső határértékeit és működési fegyelmét fenntartják. Biztosítják, hogy a szennyvíz ne híguljon. A szennyvíztisztító telepeken biztosítják az elérhető legjobb technikák alkalmazását.
· Új és felújított technológiák esetén elkülönített szennyvízrendszer (szennyezett/potenciálisan szennyezett és nem szennyezett vezetékek) kiépítése.
· Vízi vészhelyzeti gyakorlatokat tartanak. A gyakoriságot és a forgatókönyvet helyi szintű szabályzatokban kell meghatározni a fő működési kockázatok és az üzleti/helyszíni előírások alapján.
· A vízminőségi kockázatokat a szennyezőanyag-csökkentési tervekkel kezelik.
A VÍZHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E3-2/
|
ESRS |
E3-2 közzétételi követelmény |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i)(i) |
Az olaj- és gázipar nagy mennyiségű vizet használ fel a kitermelő létesítményekhez, de nagy mennyiségű vizet termel az olaj- és gázkitermelés miatt is. A MOL-csoport folyamatosan arra összpontosít, hogy megtalálja a módját e nagy mennyiségű víz kezelési módszereinek javítására. Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a vízkészletek védelmét célzó különböző rendszeres intézkedéseket, beleértve a vízfelvétel és a vízkibocsátás csökkentését célzó projekteket, a vízszennyezés megelőzésére irányuló tervek kidolgozását, a felszíni vizekkel kapcsolatos tanulmányok elvégzését, a vízügyi engedélyezést, valamint a víz- és szennyvízkibocsátások ellenőrzését és laboratóriumi elemzését az önellenőrzési erőfeszítések részeként. A felszíni vizek szennyezési eseményekkel szembeni védelmére vészhelyzeti reagálási kezdeményezéseket is létrehoztak. Az ezen intézkedésekre elkülönített források (éves EBK felügyelt működési költségek) 2024-ben 5,9 millió USD-t tettek ki, ami 4,8%-os csökkenés a 2023-as 6,2 millió USD-hez képest (kivéve a talaj- és felszín alatti vizek védelmét, amelyet a fellépésekben megjelöltek: Környezetszennyezés szakasz).
E rendszeres tevékenységeken túlmenően a MOL Petrolkémia 2024-ben projektet indított a víz körforgásának fokozására a szennyvíztisztító egységeiből származó tisztított szennyvíz újrafelhasználásával, amelyet egyébként a Tiszába engednének. A projekt célja a vízfelhasználás optimalizálása a meglévő csővezetékek kihasználásával és a kézi elzárószelepek motoros szelepekre történő korszerűsítésével. Ez a kezdeményezés számos környezeti és üzemeltetési előnnyel jár: A szennyvíz visszaforgatásával a projekt csökkenti a teljes vízkivételt és minimalizálja a folyóba történő kibocsátási terhelést. Emellett jelentős energiamegtakarítás érhető el a szivattyúk működésének optimalizálásával, miközben a tisztított szennyvíz hőtartalma felhasználható a primerenergia-fogyasztás - különösen a földgáz - és a vegyszerfelhasználás csökkentésére. További előny a MOL Petrolkémia tűzoltórendszerének automatizálása a motoros szerelvények telepítésével. Bár a természetes felszíni víz jelenlegi ára viszonylag alacsony, a jövőben várhatóan emelkedni fognak az árak, ami a víz újrafelhasználását gazdaságilag fenntartható megoldássá teszi. A projekt finanszírozása a MOL-csoport Zöld Alapján keresztül történik, amely egy olyan belső pénzügyi mechanizmus, amelyet a jelentős környezeti előnyökkel járó beruházások támogatására terveztek. Az alap belső versenyként működik, előnyben részesítve azokat a környezetvédelmi célú projekteket, amelyek hosszabb megtérülési idővel rendelkeznek, de gazdaságilag életképesek maradnak.
A vízszennyezés csökkentésével és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedésekről további információk az "E2-2: A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések és erőforrások" című szakaszban találhatók.
/E3-3/
|
ESRS |
E3-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-1-d GRI 303-1-d |
Az előző szakaszban meghatározott kötelezettségvállalásokkal és politikai célkitűzésekkel összhangban a MOL-csoport célja, hogy 2040-ig 10%-kal csökkentse az édesvízkivételt a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos vízkivételhez képest. E cél eléréséhez az alapérték a 76,4 millió köbméteres átlag. A cél önkéntes alapon került meghatározásra, és segít megőrizni a MOL-csoport tevékenységei közelében lévő vízkészleteket, valamint megelőzni a közösségekre és a vízi ökoszisztémákra gyakorolt esetleges negatív hatásokat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
68 |
/E3-4/
|
ESRS |
E3-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-5-a GRI 303-5-b GRI 303-5-c GRI 303-5-d GRI 303-3-a GRI 303-4-a |
A teljes vízkivétel 4,2%-kal, 99,9 millió m³-ről 104,1 millió m³-re nőtt 2024-re. Ennek egy részét a magasabb édesvízkivétel okozta, amely 3,5%-kal nőtt, és 2024-ben 81,9 millió m³-t tett ki az előző évi 79,2 millió m³-rel szemben. Hasonlóképpen a teljes vízkibocsátás is magasabb, 2,8%-kal.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|||
|
Vízfogyasztás - összesen |
ezer m3 |
21 544 |
20 167 |
|
E3-4_01 |
|
|
Upstream |
ezer m3 |
855 |
741 |
|
E3-4_09 |
|
|
amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Downstream termelés (finomítás és petrolkémia) |
ezer m3 |
17 230 |
15 690 |
|
E3-4_09 |
|
|
amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Midstream |
ezer m3 |
3 |
- |
|
E3-4_09 |
|
|
amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
- |
|
E3-4_02 |
|
|
Egyéb |
ezer m3 |
3 459 |
3 737 |
|
E3-4_09 |
|
|
amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Vízkivétel - összesen |
ezer m3³ |
104 094 |
99 912 |
|
E3-4_11 |
|
|
Upstream |
ezer m3 |
4 494 |
4 358 |
|
|
|
|
Finomítás |
ezer m3 |
76 475 |
70 664 |
|
|
|
|
amelyből Édesvíz |
ezer m3 |
57 432 |
53 044 |
|
|
|
|
Petrolkémia |
ezer m3 |
13 459 |
15 173 |
|
|
|
|
Egyéb |
ezer m3 |
9 666 |
9 716 |
|
|
|
|
Vízkibocsátás - összesen |
ezer m3 |
115 634 |
112 478 |
|
E3-4_12 |
|
|
amelyből vízkibocsátás elsődleges kezelés után |
ezer m3 |
59 306 |
55 466 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás másodlagos kezelés után |
ezer m3 |
7 507 |
7 644 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás harmadlagos kezelés után |
ezer m3 |
18 103 |
18 723 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás kezelés nélkül |
ezer m3 |
28 219 |
25 984 |
|
|
|
|
amelyből harmadik félnek átadott víz kezelés céljából |
ezer m3 |
2 506 |
1 840 |
|
|
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
69 |
A vízfogyasztásra, vízkivételre és vízkibocsátásra vonatkozó mérési módszereket és feltételezéseket a Jelentéskészítési kézikönyvünkben szabályozzuk:
Mérési és jelentéstételi iránymutatások: Az olaj- és gázipar jelentős mennyiségű, különböző forrásokból származó vizet kezel. Különösen érdekes a műveletek eredményeként felhasznált és végül elfogyasztott édesvíz mennyisége. Ez az édesvízfogyasztási mérőszám alapvető fontosságú az erőforrás-hatékonyság értékeléséhez. Ha azonban kizárólag az édesvíz-felvétel mennyiségére támaszkodunk, nem kapunk pontos képet a tényleges vízfogyasztásról, mivel a felvett víz egy része kimerülés nélkül halad át a létesítményen. Az édesvíz közvetlenül az elpárolgás és a veszteségek révén fogy el, az emberek fogyasztják el, vagy beépül a termékekbe. Az elpárolgást és a veszteségeket a be- és kiáramló mennyiségek különbségének felhasználásával becsüljük meg.
Az édesvízfogyasztás kiszámítása: Az édesvízfogyasztás kiszámítása úgy történik, hogy a MOL-csoport által működtetett vállalatok által kivett összes édesvízből kivonjuk az édesvíztestbe visszavezetett édesvíz mennyiségét. Az édesvíztestekbe visszavezetett édesvíz a folyásirányban lejjebb lévő más felhasználók rendelkezésére áll, így nem kerül ki a regionális vízkörforgásból.
Pontos fogyasztási számítások biztosítása:
Kizárások a visszavonási mennyiségekből:
Bevonások a visszavonási volumenekbe:
Vízkibocsátások:
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK
/E4/
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRE ÉS ÖKOSZISZTÉMÁKRA GYAKOROLT HATÁS
/E4. IRO-1; E4. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény; E4. közzétételi követelmény. SBM-3 |
|
GRI |
GRI 304-1-a-iv |
A biológiai sokféleség kifejezés a minden forrásból származó élő szervezetek és az ökológiai komplexumok közötti változatosságra utal, amelyeknek részei. Nem szabad azonban a változatosság puszta mérőszámaként értelmezni, hanem a környezet egészségének mutatójaként. A biológiai sokféleség emberi tevékenység miatti csökkenése világszerte vezető aggodalomra ad okot. A Kunming-Montreal globális biológiai sokféleség keretrendszer alapján a biológiai sokféleség csökkenésének fő közvetlen okai a szárazföld és a tenger használatának megváltozása, a szervezetek közvetlen kizsákmányolása, az éghajlatváltozás, a szennyezés és az invazív idegen fajok elterjedése.
A MOL-csoport elismeri, hogy üzleti modellje a környezeti hatások több tényezőjéhez is hozzájárul, elsősorban az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a földhasználat megváltozása terén. Ez a fejezet az utóbbira összpontosít - konkrétan felvázoljuk a tevékenységeinknek az ökoszisztémákra gyakorolt, a földhasználat változásából eredő negatív hatásainak nyomon követésével és mérséklésével kapcsolatos politikáinkat, intézkedéseinket, céljainkat és mutatóinkat. A többi tényezőre vonatkozó információkat lásd az éghajlatváltozásról szóló E1. fejezetben és a környezetszennyezésről szóló E2. fejezetben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
70 |
A MOL-csoport 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat upstream tevékenységei jelentős hatással vannak az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára - a részleteket lásd az IM-06. táblázatban. Ugyanakkor nem azonosítottuk az ebből a hatásból eredő, a pénzügyi lényegességi küszöböt meghaladó kockázatokat és lehetőségeket, illetve a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos függőségeket. A módszertan leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Következésképpen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma témakört a hatás szempontjából lényegesnek tekintjük, de pénzügyi szempontból nem.
IM-06 táblázat : Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében lévő területeken
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (azaz az Upstream működési helyszíneken) |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
Fő nyersanyagának, a nyersolajnak a kinyerése érdekében a MOL-csoport és beszállítói feltárási és kitermelési tevékenységet folytatnak, amely átmenetileg megváltoztatja bizonyos területek területhasználatát, és fény- és zajszennyezéssel zavarhatja az élővilágot. |
|
Intézkedések és helyrehozhatatlanság |
A MOL-csoport megközelítése magában foglalja az előzetes átvilágítást, a minimális zavarást biztosító kárenyhítő intézkedések végrehajtását, és szükség esetén a helyreállítási intézkedések megtételét. Ez segít a lehetséges hatások hatékony kezelésében és a felmerülő problémák kezelésében. A MOL-csoport felismeri, hogy míg a nagy értékű környezeti területekre gyakorolt egyes hatások hatékony helyreállítási gyakorlatokkal orvosolhatók, addig mások visszafordítása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a legjobb gyakorlatok és a szabályozási követelmények alapján lehetőség szerint visszaállítsa az érintett területek természetes állapotát. |
|
Időhorizontok |
Az olajkutatási és -kitermelési tevékenységek esetében az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport Upstream tevékenységei jelentős hatással vannak az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára. Az érintett helyszíneket e fejezet E4-5. szakasza ismerteti. |
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGGEL ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKKAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E4-2/
A főként a feltárási és kitermelési tevékenységekhez kapcsolódó új létesítmények létrehozása befolyásolja bizonyos területek földhasználatát, és potenciálisan zavarhatja az ökoszisztémákat. A EBK MS 7. eleme előírja, hogy a védett területeken és a vízforrások mellett található valamennyi területre vonatkozóan rendszeresen biodiverzitási hatásvizsgálatot és cselekvési terveket (BAP) kell készíteni, valamint a tervezés során a lehető legkisebbre kell csökkenteni a zöldmezős fejlesztések biodiverzitásra gyakorolt hatásait.
A MOL-csoport felismeri, hogy míg egyes, nagy értékű környezeti területeket érő hatások hatékony helyreállítási gyakorlatokkal orvosolhatók, addig mások visszafordítása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalat azonban elkötelezett amellett, hogy az érintett területeket lehetőség szerint visszaállítsa természetes állapotukba, a szabályozási követelmények és az IPIECA által kiadott, a kőolajiparban található helyszínek kezelésére és helyreállítására vonatkozó legjobb gyakorlatok alapján. A EBK MS 2/A függeléke részletes szabályokat tartalmaz a felhagyott területek helyreállítására és a felelősség kezelésére vonatkozóan, elsődleges célja pedig egy olyan környezet kialakítása, amelyben az ember által okozott szennyeződések nem befolyásolják jelentősen az emberi egészséget és az ökoszisztémákat. (IM-06). A dokumentum a tulajdonban lévő, bérelt vagy eladott telephelyekre és létesítményekre alkalmazandó, ahol a felelősséget megtartották. Összefoglalva, a folyamatleírás a következő folyamatot írja elő:
Helyszíni felmérés, veszélytérképezés és rangsorolás: A szervezeteknek a telephelyek felmérése és a veszélyeztetettségi rangsorolási folyamatot megelőzően a saját és bérelt telephelyeket tartalmazó telephelyleltárral kell rendelkezniük, és ismerniük kell a talaj és a felszín alatti vizek állapotát minden egyes telephelyen/helyszínen. Azon telephelyek esetében, ahol nem áll rendelkezésre információ a talaj és a felszín alatti víz állapotáról, vagy az ismert szennyezéssel rendelkező, de korrekciós intézkedések nélküli telephelyeken veszélyességi rangsorolást kell végezni. Az értékelés kimeneti pontszámait súlyozni kell, és a helyszíneket a veszélyességi rangsorolási szintek szerint kell kategorizálni.
Kármentesítési cselekvési terv kidolgozása: A kármentesítési cselekvési terv magában foglalja a magas/közepes kockázatú telephelyek esetében szükséges intézkedések meghatározását, a terv éves felülvizsgálatát az új információk alapján, valamint az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) szerinti termelő telephelyekre vonatkozó alapvizsgálatok és jogszabályi határozatok felhasználását. A kármentesítési cselekvési tervnek tartalmaznia kell:
a) Az egyes rangsorolt helyszíneken végrehajtandó intézkedések;
b) A kármentesítési cselekvési tervre előírt határidő 12 év. A helyreállítási intézkedéseket ütemezni kell, és minden magas kockázati kategóriába tartozó telephelyen meg kell határozni az intézkedéseket. Az érintett vállalkozások felelősek a vonatkozó törvényekben, rendeletekben és jogszabályi határozatokban leírt feladatokért.
c) A cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a helyreállítási kötelezettségek és azok pénzügyi igényeinek rangsorolt, naprakész nyilvántartását a következő 12 évre vonatkozóan, hogy az üzleti tervezés alapjául szolgáljon, és megbízható adatforrásként szolgáljon az éves mérlegekhez és pénzügyi jelentésekhez, az IAS37 és a IFRS előírásai szerint. A számviteli politika szerint a jövőbeni jelentős kötelezettségeket, például a környezetvédelmi kötelezettségeket céltartalékkal kell fedezni. Környezetvédelmi kötelezettségek alatt minden olyan környezetvédelmi feladatot értünk, amelyet olyan külső szabályozás (például az érintett ország törvényei, kötelező uniós előírások, vagy hatósági határozatok) vagy a Társaság konstruktív kötelezettségei miatt kell elvégezni, vagy meg kell tenni annak érdekében, hogy a teljesítést elérjék. Egyéb finomítások a törvényekben és rendeletekben előírt részletek alapján; jogszabályi határozatok és üzleti folyamatok.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
71 |
A projekt megvalósítása: A kármentesítés alatt álló helyszínek kezelése során a kockázatalapú korrekciós intézkedések elveit kell alkalmazni. Ez a kockázatalapú megközelítés elismeri az olaj- és gázipari telephelyek sokféleségét, és egy háromszintű döntéshozatali megközelítést ír le, amelyben a telephely felmérése, a kockázatértékelés és a korrekciós intézkedési tevékenységek megfelelően a telephelyspecifikus körülményekhez és veszélyekhez igazodnak. A telephelyhez kapcsolódó elfogadhatatlan kockázat azonosítása után számos kockázatkezelési stratégia mérlegelhető. A munkálatok az egyszerű kockázatcsökkentő intézkedésektől a nagyszabású telephely-helyreállításig terjedhetnek. A következő korrekciós intézkedések alkalmazhatók:
a) Hagyományos kármentesítési technikák, amelyek csökkenthetik a szennyező anyagok koncentrációját;
b) Az expozíciós útvonalak megszüntetésének módszerei, mint például a lezárás és a hidraulikus elszigetelés;
c) Földhasználati korlátozások (adminisztratív és intézményi ellenőrzések - ezek különösen fontosak a nagyobb létesítményeknél);
d) A források és a befogadók közötti természetes csillapodás nyomon követése (a további intézkedések mellőzésére vonatkozó döntés érvényesítésére).
Utógondozási tevékenységek: A korrekciós intézkedések végrehajtása után a korrekciós intézkedések biztosítási folyamatának részeként helyszíni felügyeleti rendszert kell bevezetni. A nyomonkövetési szakasz a tevékenységek széles körét foglalhatja magában, beleértve az adott közeg minőségi és mennyiségi ellenőrzését; a fotómonitoringot és az adatalapú nyomonkövetést.
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGHEZ ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E4-3/
Mind a védett területeken, mind a védett területeken kívüli, nagy biológiai sokféleséggel rendelkező területeken végzett monitoringtevékenységek alapvető fontosságúak a kockázatok mérsékléséhez és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások kezeléséhez. Folyamatos nyomon követés folyik minden EBK-releváns tevékenység esetében a EBK MS (EBK MS) és a helyileg alkalmazandó irányelvekkel összhangban, amelyeket az egyedi üzleti tevékenységekhez, a szabályozási követelményekhez és a környezeti feltételekhez igazítanak. Adott esetben biodiverzitási hatásvizsgálatokat végeznek, és amennyiben negatív hatást állapítanak meg, biodiverzitási cselekvési terveket dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezekről az erőfeszítésekről évente jelentést tesznek a csoportszinten. 2024-ben öt biodiverzitási hatásvizsgálat és 49 biodiverzitási cselekvési terv készült a feltárási és termelési tevékenységekhez. Ezekben az esetekben környezetvédelmi intézkedéseket hajtottak végre a levegőre, a vízre és a talajra gyakorolt hatások mérséklése érdekében, hogy minimalizálják a természeti környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt hatást, ha van ilyen. A pontforrások levegőbe történő kibocsátását akkreditált mérésekkel egy- és ötévente ellenőrzik. A kitermelt víz ártalmatlanítása a vízjogi üzemeltetési engedélyeknek megfelelően történt, a legfontosabb vízkomponensek elemzése és az eredmények értékelése a szabályozási követelményeknek megfelelően történt. A talajvízszennyezést a fő gyűjtőállomásokon nyomon követték, hogy lehetővé tegyék a korai felismerést és a szennyezés mérséklését. A műszaki hibákból eredő talajszennyezést azonnal kezelték, és az érintett területeket a lehető leghamarabb helyreállították. A technológiai rendszer nyomás alatt, folyamatos helyszíni felügyelet mellett működik, a korrózióvédelmi intézkedések pedig megakadályozzák a földalatti csővezetékek perforálódását.
A MOL-csoport több mint 200 vállalatot és 2000 telephelyet működtet, így nem lehetséges a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések vagy a pénzügyi források csoport szintű konszolidálása. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseket helyileg, a szabályozási követelményekhez és a környezeti feltételekhez igazítva, decentralizált környezetirányítási rendszerekbe integrálva kezelik. Következésképpen nem lehetséges a "kulcsfontosságú intézkedések" egységes hatókörrel, időhorizonttal vagy pénzügyi bontással történő meghatározása.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedésekre szánt pénzügyi források számszerűsítésére és elosztására nincs egységes módszertan a csoporton belül. Bár szükség szerint hatásvizsgálatokat és cselekvési terveket végeznek, ezeket az egységek vagy telephelyek szintjén kezelik. Ennek eredményeképpen a MOL-csoport a biológiai sokféleséggel kapcsolatos erőfeszítésekről összesítve számol be, de nem nyújt konszolidált pénzügyi bontást. További pénzügyi információkért kérjük, olvassa el az EU taxonómiai jelentését, megjegyezve ugyanakkor, hogy az nem tükrözi teljes mértékben a tényleges erőfeszítéseket és a hozzárendelt forrásokat. A természet védelmével és megőrzésével kapcsolatos konkrét intézkedésekről lásd a honlapunkon közzétett esettanulmányokat.
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGGEL ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKKAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E4-4/
A MOL-csoport jelenleg nem fogadott el mérhető biodiverzitási mutatókra vonatkozó célokat. A MOL-csoport azonban szigorú eljárásokkal és a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma romlását előidéző tényezőkkel - mint például az éghajlatváltozás, a szennyezés és a vízhasználat - kapcsolatos célokkal igyekszik minimalizálni a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára gyakorolt hatását. További információkért kérjük, olvassa el a többi környezetvédelmi szabvány Célkitűzések című szakaszát.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
72 |
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÁLTOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSMÉRŐK
/E4-5/
Táblázat: Védett területeken vagy azok közelében található telephelyek:
|
Üzleti egység |
Telephelyek száma |
A telephelyek területe (km2) |
|
ESRS |
|
|
Upstream |
55 |
204,8 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Downstream |
4 |
16,6 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Kiskereskedelem és logisztika[32] |
188 |
1,6 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Összesen |
247 |
223 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
Az Upstream tevékenységeknek van a legnagyobb védett és biológiai sokféleségben gazdag területe, és a lényegességi értékelésünk alapján a feltárási és termelési tevékenységek az időbeli földhasználat megváltozása miatt negatívan hatnak a biológiai sokféleségre. Tekintettel e tevékenységek nagyságrendjére, fontos, hogy a vállalat gondosan mérlegelje a biológiai sokféleségre gyakorolt lehetséges hatásokat, és a környezeti tényezőket beépítse a döntéshozatali folyamatokba. 2024-ben a MOL-csoport Upstream tevékenységei a következő védett területeket érintették:
|
Magyarország |
|
|
Horvátország |
|
|
Pakisztán |
|
Fogalommeghatározások (MOL-csoport jelentési kézikönyv):
· Helyszín: Működési helyek, beleértve a kutakat, valamint egyéb gyűjtőállomásokat és létesítményeket, amelyek a felszín felett vannak; aktívak/nyitva vannak és a MOL-csoport üzemeltette őket a jelentési időszakban. Az önálló csővezetékek, utak és harmadik felek területei nem tartoznak ide.
· Hatás: A szervezetnek a gazdaságra, a környezetre és/vagy a társadalomra gyakorolt hatása, amely jelzi a szervezet hozzájárulását (pozitív vagy negatív) a fenntartható fejlődéshez.
· Kritikus/jelentős hatás a biológiai sokféleségre: Olyan hatás, amely közvetlenül vagy közvetve hátrányosan befolyásolhatja egy földrajzi terület vagy régió integritását azáltal, hogy az ökológiai jellemzőket, struktúrákat és funkciókat az egész területen és hosszú távon jelentősen megváltoztatja, úgy, hogy az élőhely, annak populációs szintje és azok a fajok, amelyek az élőhelyet fontossá teszik, nem tarthatók fenn.
· Védett terület: Egy földrajzi terület, amelyet meghatározott természetvédelmi célok elérése érdekében jelöltek ki, szabályoznak vagy kezelnek.
ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG
/E5/
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos következő hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket azonosítottuk:
· Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása (IM-07)
· Hulladéktermelés (IM-08)
· A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok (RK-06)
· A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázata (RK-08)
[32] Nem tartalmazza a MOL Polska 108 kiskereskedelmi és logisztikai telephelyét (0,9 km2 ), amelyek az integrációs időszak miatt jelenleg nem tartoznak a MOL-csoport HSE MSz hatálya alá.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
73 |
· Hulladékgazdálkodási szolgáltatások (OP-02)
· Fenntartható vegyi anyagok (OP-03)
· Hulladékalapú üzemanyag felhasználása és előállítása (OP-08)
· Fenntartható repülőgép-üzemanyag (OP-10)
· Biogáz előállítása (OP-11)
Ennek eredményeként az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság témakörét mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényegesnek ítéltük. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza, míg további információk az egyes alfejezetek elején található IRO-1 tematikus szakaszban találhatók.
E fejezet célja, hogy bemutassa, hogyan kezeli a MOL-csoport a felsorolt IRO-kat, a különböző értékláncok anyagfelhasználására, a hulladéktermelésre és -kezelésre, valamint a körforgásos gazdaság gyakorlatainak elfogadására összpontosítva. Az erőforrás-felhasználás befolyásolja az olyan tágabb értelemben vett környezeti kérdéseket, mint az éghajlatváltozás, a szennyezés, a vízkészletek és a biológiai sokféleség. Az IRO-k e kérdésekkel kapcsolatos kezelésével e jelentés korábbi fejezetei foglalkoznak.
A MOL-csoport számos különböző értékláncban vesz részt (a részleteket lásd az ESRS 2 SBM-1-ben), amelyek különböző erőforrásokat használnak, és különböző megközelítéseket igényelnek az IRO-k kezeléséhez. Ezért ez a fejezet három alfejezetre oszlik, amelyek a MOL-csoport és annak értékláncai erőforrás-áramlásának kezelésének különböző aspektusait tárgyalják:
· Az A) alfejezet a MOL-csoporton belüli saját hulladéktermeléssel és -kezeléssel foglalkozik. Ez a fejezet az összes üzleti szegmensből származó hulladékra vonatkozik, hangsúlyozva a hulladékgazdálkodás környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szempontjait.
· A B) alfejezet kiemeli a MOL-csoport Downstream tevékenységeinek (beleértve az olajfinomítást, a petrolkémiai termelést és a gázszállítást) kockázatainak és lehetőségeinek kezelését, amelyek egyszerre jelentik az erőforrás-használati kockázatok legnagyobb kitettségét, és kínálják a legnagyobb lehetőséget a körforgásos gazdaság szempontjából.
· A C) alfejezet a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére összpontosít a MOL-csoport körforgásos gazdasági szolgáltatási szegmensében, amely a magyarországi állami hulladékgazdálkodási koncesszió keretében működik.
Minden alfejezet a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődik, majd részletesen ismerteti a politikákat, intézkedéseket, célokat és mérőszámokat, amelyek felvázolják, hogyan kezeli ezeket az IRO-kat a MOL-csoport.
A. ALFEJEZET: A SAJÁT HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK KEZELÉSE
A SAJÁT HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/E5. IRO-1; E5. SBM-3/
|
ESRS |
Az E5.IRO-1, SBM-3-hoz kapcsolódó közzétételi követelmények |
|
GRI |
GRI 3, 3-3; |
|
IFRS |
IFRS S1 B1 B1 |
A MOL-csoport 2024-es kettős lényegességi elemzése magában foglalja a saját hulladékkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek értékelését - hasonló módszertant követve, mint a többi környezetvédelemmel kapcsolatos kérdés során. Részletes információkért lásd az E2.IRO-1. fejezetet: A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok. Az azonosított hatásokat és kockázatokat az IM-08. és az RK-06. táblázat tartalmazza:
IM-08. táblázat: Hulladéktermelés
|
Mérték |
Potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL-csoport saját tevékenységei, alvállalkozói és beszállítói tevékenységei, valamint az értékesített termékek ártalmatlanítása révén közvetlenül és közvetve is hozzájárul a hulladékok keletkezéséhez, beleértve a veszélyes anyagokat és vegyi anyagokat is. A hulladékok károsan befolyásolhatják a környezetet az ártalmatlanító/lerakóhelyek közelében. Amellett, hogy a MOL-csoport minden telephelyén nagy hangsúlyt fektet a hulladék biztonságos és környezetbarát ártalmatlanítására és az újrahasznosítási arányok növelésére, leányvállalatán, a magyarországi MOHU Kft-n keresztül koncessziós kötelezettségvállalásként hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy 2035-re 10% alá csökkentse a hulladéklerakást. |
|
Intézkedések és helyrehozhatatlanság |
A MOL-csoport szigorú biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat követ, hangsúlyt fektet az oktatásra, karbantartási tevékenységeket illetve rendszeres ellenőrzéseket végez, és szükség esetén helyreállítási intézkedéseket hoz a környezet helyreállítása érdekében. |
|
Időhorizontok |
A témakört minden időhorizonton lényegesnek tekintjük, és elkötelezettek vagyunk a körforgásos gazdaságra való átállás iránt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hulladéktermelés a MOL-csoport valamennyi üzleti tevékenységében és értékláncában lényeges, ezért a témakör teljes csoportszinten figyelmet kap. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
74 |
RK-06. táblázat: A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az olaj- és földgázipari tevékenységek során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amely a vállalatot a biztonságos ártalmatlanítással kapcsolatos felelősséggel terheli. A MOL-csoport jól kidolgozott politikával rendelkezik a hulladék biztonságos elhelyezésének biztosítására, azonban az egyre szigorúbb szabályozások és az uniós szintű újrahasznosítási és hulladéklerakási célok jelentős beruházásokat követelnek meg a társaságtól. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A hulladéktermeléssel kapcsolatos járulékos hatások - főként a nehézipari tevékenységek során (IM-08) és a körforgásos gazdaság szolgáltatási szegmensébe tartozó magyarországi hulladékgazdálkodási szolgáltatások formájában (IM-07). |
|
Intézkedések |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése magában foglalja a biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat, az oktatást, a karbantartási intézkedéseket, a rendszeres ellenőrzéseket és szükség esetén a helyreállítási intézkedéseket - lásd DR E2-1, DR E2-2, E5-1 és DR E5-2. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A pénzügyi hatás mind a MOL-csoport által termelt, mind a CES által kezelt hulladék kezeléséből származik. A pénzügyi hatás nagyságrendjére vonatkozó becslés tartalmazza a jogszabályi megfelelés biztosításához és a környezeti hatás csökkentéséhez kapcsolódó CAPEX-eket, valamint a biztonságos hulladékártalmatlanítás biztosításához kapcsolódó OPEX-eket (lásd DR E5-2 és DR E5-6), Nem tartalmazza a hulladékgazdálkodási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó bevételeket - a vonatkozó információkat lásd OP-02-ben. Mivel a körforgásos gazdaság a MOL-csoport üzleti stratégiájának kulcsfontosságú része, a témát a pénzügyi lényegesség szempontjából minden időhorizonton kulcsfontosságúnak tekintik. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a kockázat az olaj- és gázipari értékláncok és a hulladékgazdálkodási tevékenységek mindegyikét érinti. |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos további hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az E5-B fejezet (az olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatban) és az E5-C fejezet (a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatban) vázolja fel.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E5-1/
|
ESRS |
E5-1 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 2, 2-23 ÉS 2-24 |
|
IFRS |
IFRS S2.22 (b) (ii) (b) (ii) |
Ez a szakasz a MOL-csoport saját tevékenységei során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó politikáját ismerteti (a MOL-csoport által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra vonatkozó politikákat, intézkedéseket és egyéb közzétételeket e jelentés E5-C fejezete tartalmazza). A EBK-val kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBK Area Book ismerteti (további információkért lásd a jelentés E1. fejezetét).
A hulladékkezelés a MOL-csoport környezetvédelmi felelősségvállalásának kulcsfontosságú eleme, amelynek célja a keletkező hulladékkal kapcsolatos negatív környezeti hatások csökkentése és a kockázatok mérséklése. A releváns folyamatalapú szabályozásokat az EBK MS környezeti felelősségvállalás eleme ismerteti:
· A hulladékminimalizálási stratégiákat az 5R alapelvek (visszautasítás (refuse), csökkentés (reduce), újrafelhasználás (reuse), újrahasznosítás (repurpose) és újrahasznosítás (recycle)) szerint követik, hogy csökkentsék a hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyiségét, és optimalizálják az újrahasznosítási programokat.
· A hulladékkezelési technológia kiválasztásakor annak környezeti teljesítményét a hulladékpiramis alapján vizsgálják.
· A hulladékgyűjtés környezetszennyezés nélkül és szelektíven történik, uniós szintű iránymutatások (2000/532/EK bizottsági határozat).
· A projekttervezés magában foglalja a hulladékminimalizálási terv és a hulladéktároló létesítmények, a hulladékgyűjtési és -kezelési megoldások kialakítását.
· A meglévő hulladéklerakókban a környezeti zavarok minimalizálására törekednek.
· A hulladékszállítási protokollok a jogszabályi követelményeken alapulnak.
· Biztosítva van, hogy a hulladék ne legyen hígítva.
· Elsőbbséget élvez a meglévő saját létesítmények használata, vagy új létesítmények létrehozása a hulladék szállításának és kezelésének alapos költség-haszon elemzése és üzleti szempontjai alapján.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/E5-2/
A MOL-csoport rendszeresen kiterjedt hulladékgazdálkodási intézkedéseket hajt végre, beleértve a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kitermelését, rakodását, szállítását és kezelését. Ezeket a törekvéseket a kapcsolódó tanulmányok, dokumentációk és laboratóriumi elemzések támogatják, beleértve a hulladékok újbóli minősítését a megfelelőség és a megfelelő kezelés biztosítása érdekében. A hatékony hulladékfeldolgozás és -ártalmatlanítás elősegítése érdekében külső üzemeltetők által kezelt hulladékudvarok üzemeltetési díjai merültek fel. Ezen általános operatív intézkedések költségei 2024-ben összesen 15,5 millió USD-t tettek ki, ami 10,2%-kal több a 2023. évi 14,1 millió USD-hez képest.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
75 |
A fent felsorolt rendszeres operatív intézkedések mellett a MOL-csoport rendszeresen hajt végre projekteket a hulladék biztonságos kezelése és az elérhető legjobb technológia (BAT – Best Available Technology) követelményeinek való megfelelés érdekében. Kiemelkedő példák erre a fejlett hulladékégető létesítményekbe és az újrahasznosítási kapacitások növelésébe történő folyamatos beruházások. A vonatkozó intézkedésekről az E2. szakasz - Szennyezés és az E5-B alfejezetben találhatóak információk.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E5-3/
|
ESRS |
E5-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport elkötelezett a hulladékkezeléssel kapcsolatos uniós szintű célok elérése mellett - további részletek a MOL-csoport hulladékkezelési szolgáltatásairól szóló E5-C fejezetben találhatóak. A saját hulladék kezelését illetően A MOL-csoport megközelítése biztosítja a BAT követelményeinek betartását, és a közeljövőben nem tervezi további nyilvános célkitűzések bevezetését a saját hulladék kezelésével kapcsolatban.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/E5-5/
|
ESRS |
E5-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 306-2 |
|
GRI 306-3 |
|
|
GRI 306-4 |
|
|
GRI 306-5 |
A MOL-csoport szintjén keletkező összes hulladék 0,6%-kal nőtt, elsősorban a kútfúrási és karbantartási tevékenységekből származó magasabb hulladéktermelés miatt. Összességében a teljes keletkezett hulladék 65%-át hasznosítási műveletek révén vonták ki az ártalmatlanításból. A hasznosítási műveletek révén az ártalmatlanításból kivont veszélyes hulladék jelentősen, 22,1%-kal nőtt, és 2024-ben elérte a 33,4 ezer tonnát. Az ártalmatlanítástól eltérített nem veszélyes hulladékok mennyisége még jelentősebb, 44,4%-os növekedést mutat, a 2023-as 56,1 ezer tonnáról 2024-re 81,0 ezer tonnára emelkedve. Ezzel szemben a lerakásra irányított veszélyes hulladékok mennyisége 28,7%-kal, 60,1 ezer tonnáról 42,8 ezer tonnára csökkent. A lerakásra irányított nem veszélyes hulladékok szintén 23,0%-kal csökkentek, 2024-ben 35,7 ezer tonnát tettek ki, szemben a 2023-as 46,4 ezer tonnával. A hulladékáramok az alábbi táblázatokban az EWC (Európai Hulladékkódok) besorolásuk alapján szerepelnek.
|
HULLADÉK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Összes keletkezett hulladék |
tonna |
176 779 |
175 744 |
|
E5-5_07 |
|
Nem újrahasznosított hulladék |
tonna |
78 511 |
106 452 |
|
E5-5_10 |
|
A nem újrahasznosított hulladék százalékos aránya |
% |
44 |
61 |
|
E5-5_10 |
|
Összes veszélyes hulladék |
tonna |
76 258 |
87 468 |
|
E5-5_15 |
|
Összes hulladék, amelyet hasznosítási művelettel eltérítettek a hulladéklerakástól |
tonna |
114 458 |
83 487 |
|
E5-5_08 |
|
Veszélyes hulladékok |
tonna |
33 446 |
27 394 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra előkészítés |
tonna |
9 201 |
1 790 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasznosítás |
tonna |
22 471 |
24 704 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb visszanyerési lehetőségek |
tonna |
1 775 |
900 |
|
E5-5_08 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
81 012 |
56 093 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra előkészítés |
tonna |
17 181 |
9 356 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasznosítás |
tonna |
59 411 |
43 135 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb visszanyerési lehetőségek |
tonna |
4 419 |
3 602 |
|
E5-5_08 |
|
HULLADÉK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Összes hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
78 511 |
106 452 |
|
E5-5_09 |
|
Veszélyes hulladékok |
tonna |
42 812 |
60 074 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermeléssel) |
tonna |
7 070 |
14 460 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermelés nélkül) |
tonna |
3 921 |
20 088 |
|
E5-5_09 |
|
Lerakás |
tonna |
2 696 |
2 566 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb hulladékkezelési műveletek |
tonna |
29 124 |
22 960 |
|
E5-5_09 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
35 700 |
46 378 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermeléssel) |
tonna |
3 497 |
4 620 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermelés nélkül) |
tonna |
30 |
28 |
|
E5-5_09 |
|
Lerakás |
tonna |
23 095 |
33 199 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb hulladékkezelési műveletek |
tonna |
9 078 |
8 531 |
|
E5-5_09 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
76 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtéséből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladék (EWC 01) |
tonna |
16 698 |
21 080 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
9 649 |
16 105 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
11 120 |
3 527 |
|
|
|
Mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúrás termelésből, erdőgazdálkodásból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és -feldolgozásból származó hulladék (EWC 02) |
tonna |
67 |
28 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
20 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
47 |
28 |
|
|
|
Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladék (EWC 03) |
tonna |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Kőolajfinomításból, földgáztisztításból és a kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladék (EWC 05) |
tonna |
8 434 |
16 505 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
1 232 |
4 255 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
7 469 |
12 098 |
|
|
|
Szervetlen kémiai folyamatból származó hulladék (EWC 06) |
tonna |
207 |
29 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
125 |
10 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
82 |
19 |
|
|
|
Szerves kémiai folyamatból származó hulladék (EWC 07) |
tonna |
552 |
5 425 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
4 926 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
549 |
492 |
|
|
|
Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (EWC 08) |
tonna |
68 |
15 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
2 |
21 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
66 |
50 |
|
|
|
Fényképészeti ipar hulladéka (EWC 09) |
tonna |
1 |
1 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
1 |
1 |
|
|
|
Termikus gyártástechnológiai folyamatból származó hulladék (EWC 10) |
tonna |
201 |
295 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
1 |
4 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
200 |
293 |
|
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
77 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladék; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladéka (EWC 11) |
tonna |
21 |
59 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
21 |
59 |
|
|
|
Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék (EWC 12) |
tonna |
315 |
149 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
156 |
76 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
159 |
73 |
|
|
|
Olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka (kivéve az étolaj, valamint a 05, a 12 és a 19 főcsoportban meghatározott hulladék) (EWC 13) |
tonna |
18 110 |
19 292 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
7 847 |
6 059 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
10 195 |
28 492 |
|
|
|
Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógázhulladék (kivéve a 07 és a 08 főcsoportban meghatározott hulladék) (EWC 14) |
tonna |
154 |
137 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
6 |
4 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
148 |
133 |
|
|
|
Csomagolási hulladék; közelebbről meg nem határozott felitató anyagok (abszorbensek), törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat (EWC 15) |
tonna |
4 439 |
3 251 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
3 112 |
2 452 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
1 334 |
1 342 |
|
|
|
A hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott hulladék (EWC 16) |
tonna |
9 197 |
11 101 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
15 577 |
8 257 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
4 186 |
2 830 |
|
|
|
Építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) (EWC 17) |
tonna |
74 847 |
44 335 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
65 299 |
31 344 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
10 884 |
10 974 |
|
|
|
Emberek vagy állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladék (kivéve a konyhai és éttermi hulladék, amely nem közvetlenül egészségügyi ellátásból származik) (EWC 18) |
tonna |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
78 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet a képződésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék) (EWC 19). |
tonna |
9 106 |
12 484 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
3 037 |
1 921 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
6 061 |
12 162 |
|
|
|
Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakciót is (EWC 20) |
tonna |
34 363 |
41 558 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
8 463 |
8 051 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
25 921 |
33 878 |
|
|
Hulladékgazdálkodási jelentés kategóriái:
• Hulladéktermelés
• A lerakástól eltérített hulladék
• Hulladékártalmatlanítás
• Visszagyűjtött hulladék
• Határon átnyúló veszélyes hulladékok exportálása és/vagy importálása
Mérési és becslési módszerek:
A bejelentett mennyiségek osztályozása:
Általános jelentéstételi alapelvek:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
79 |
B. ALFEJEZET: KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS A DOWNSTREAM SZEGMENSBEN
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGGAL ÉS ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZONOSÍTÁSA A DOWNSTREAM SZEGMENSBEN
/E5. IRO-1/
A MOL-csoport Downstream-tevékenységei, beleértve az olajfinomítást és a petrolkémiai termelést, jelentős erőforrás-felhasználási kockázatokat és jelentős lehetőségeket rejtenek magukban a körforgásos gazdasági kezdeményezések terén. A 2024-es kettős lényegességi elemzésünk során egy kockázatot és négy, a Downstream szegmensünk erőforrás-felhasználásával kapcsolatos lehetőséget azonosítottunk, így az E5: Körforgásos gazdaság és erőforrás-felhasználás téma pénzügyileg lényegessé vált. A módszertan és az elvégzett konzultációk leírását a jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
Ez a szakasz a MOL-csoportnak az alábbiakban felsorolt kockázatok és lehetőségek kezelésére vonatkozó megközelítését vázolja fel, kiemelve, hogy a MOL-csoport hogyan tudja a körforgásos gazdaság stratégiáit felhasználni az erőforrásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére, miközben maximalizálja a fenntartható növekedés lehetőségeit.
RK-08. táblázat: A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázatai
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Bár a MOL-csoport integrált modellben működik, ahol az olaj- és gázipari értéklánc minden fontosabb eleme a működési határain belül van (az olajkutatástól a kiskereskedelmi értékesítésig), a vállalat számos különböző iparágból és földrajzi területről származó, kiterjedt ellátási láncra támaszkodik, hogy beszerezze az alapanyagokat (nyersanyagokat az alapanyagokhoz, alapanyagként felhasznált termékeket) és a szolgáltatások széles körét a működéséhez. Az értékláncban a makrokörnyezet változásai, a felmerülő szabályozások, társadalmi problémák, fegyveres konfliktusok vagy más külső tényezők miatt bekövetkező nagyobb zavarok jelentős potenciális hatással lehetnek a vállalat üzletmenetére. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Mivel a MOL-csoport a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb vállalata és üzemanyag-szállítója, jelentős hatással van a regionális ellátási láncokra - lásd IM-09 és IM-15. |
|
Intézkedések |
A MOL-csoport kidolgozta a nyersolaj-diverzifikációs stratégiáját; alternatív nyersolaj-forrásokat határoztak meg, és a releváns beruházási projekteket is meghatározták és elindították. Az ellátási lánc kockázatait a készletezéssel, illetve az ellátási lánc és a beszállítók kezelésére irányuló intézkedésekkel mérséklik. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az inputanyagokra és szolgáltatásokra fordított jelentős kiadások (7.360.586 millió forint nyersanyagokra és fogyóeszközökre) miatt 2024-ben ezt a kockázatot minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tartjuk. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok és termékek hiányának kockázata a MOL-csoport értékláncának minden szintjén jelentős kockázatot jelent. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
80 |
OP-03. táblázat: Fenntartható vegyi anyagok
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A MOL-csoport üzleti stratégiájának kulcsfontosságú eleme a fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikáció és a Downstream termelésnek a Petrolkémia irányába történő elmozdítása. A vegyi anyagoknak kisebb a termék szénlábnyoma, és újrahasznosított anyagokból készülhetnek, vagy maguk is újrahasznosíthatók. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
Ez a lehetőség fontos eszköze annak, hogy a vállalat üzleti modellje csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslettől való függőségben. Továbbá segíti a MOL-csoportot abban, hogy hosszú távon csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását (IM-02), és hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint mérsékelje a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL-csoport a Petrolkémia területén kulcsfontosságú beruházásokat hajt végre, többek között a tiszaújvárosi poliol- és metatézislétesítményt, valamint a pozsonyi finomító polipropilén-termelésének növelését. A további fejlesztések fókusza 2030-ig a nagyszabású projektekről a közepes méretű beruházásokra helyeződik át. A jelenlegi és tervezett beruházások költségei és a kapcsolódó EBIDTA a témát minden időhorizonton jelentős mértékben lényegessé teszi. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A fenntartható vegyi anyagok jelentős lehetőséget jelentenek a MOL-csoport petrolkémiai és körforgásos gazdasági szolgáltatások szegmensében. |
OP-08. táblázat: Hulladékalapú üzemanyagok felhasználása és előállítása
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Értékelt/tervezett |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A hulladékok üzemanyagként való felhasználása hozzájárulhat a hagyományos erőforrásoktól való függőség csökkentéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez. A MOL-csoport már részt vesz többféle bioüzemanyag előállításában, társfeldolgozásában és/vagy értékesítésében, és további tervei vannak a hulladékanyagokból történő gázolaj társgyártására, az UCOME-gyártásra és az újrahasznosított szénalapú üzemanyagokra. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
Ezzel a lehetőséggel élve a MOL-csoport csökkenti az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását (IM-02) és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőségét és a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kapcsolódó beruházások és az EBIDTA miatt e lehetőség pénzügyi hatása "közepes". Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hulladékalapú üzemanyagok felhasználása és előállítása jelentős lehetőséget jelent a MOL-csoport finomító, NSB és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szolgáltatások szegmensében. |
OP-10. táblázat: Fenntartható repülőgép-üzemanyag
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Értékelt/tervezett, kísérleti |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A megújuló forrásokból származó fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF – Sustainable Aviation Fuel) fejlesztése és forgalmazása hozzájárulhat a légiközlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, ahol az olaj- és gázipari vállalatok jelentős szerepet játszhatnak a zöldebb alternatívákra való átállásban. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
E lehetőséggel élve a MOL-csoport csökkenti az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását (IM-02) és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőségét és a kapcsolódó kockázatokat, különösen a megújuló üzemanyagokkal kapcsolatos szabályozási megfelelés tekintetében (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL-csoport már aktívan forgalmazza a SAF-termékeket (rövid távon), míg középtávon saját gyártási projekteket tervez. Ezért a lehetőség minden időhorizonton lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A fenntartható repülőgép-üzemanyag a MOL-csoport finomító és NSB szegmensében jelentős lehetőséget jelent. |
OP-11. táblázat: Biogáz előállítása
|
Érettség a MOL-csoportnál |
Értékelt/tervezett, nagy léptékben megvalósított |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A biogáz - és annak legfejlettebb formája, a biometán, mint a földgáz környezetbarátabb alternatívája - folyamatosan teret nyer energiaforrásként, mivel hozzájárul az energiaátálláshoz és a szén-dioxid-mentesítéshez. A MOL-csoport Szarvason rendelkezik biogázüzemmel2, és a Shape Tomorrow stratégia részeként biometán1 előállítási kapacitásokba való beruházást is tervez. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
A biometán a CO2-kibocsátás csökkentésének és a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésnek (RED III) egyik legfontosabb eszköze. Ezért hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), és csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőséget és a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A hulladékalapú gáztermelés tervezett felfutása miatt a lehetőség középtávon pénzügyileg jelentősnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A biogáz előállítása a MOL-csoport értékláncának egyik lényeges lehetősége a NSB oldalon. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
81 |
AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK A DOWNSTREAM SZEGMENSBEN
/E5-1/
A fenntartható erőforrás-felhasználás iránti elkötelezettségünk vezérli a Downstream szegmensben a kockázatkezelésre és a lehetőségek kihasználására irányuló megközelítésünket. Az ebben a fejezetben ismertetett irányelvek célja a fő kockázatok kezelése, beleértve a több iparágat és földrajzi területet átfogó, változatos ellátási láncunkon belüli zavarok (például szabályozási változások, társadalmi kihívások vagy geopolitikai tényezők) lehetséges hatásait.
A MOL-csoport Shape Tomorrow stratégiájának középpontjában ezért az áll, hogy fenntartható vállalattá váljon, amely anyagokat biztosít a gazdaság számára és energiát a mobilitáshoz. A termékportfóliónk szénlábnyomának csökkentése mellett fokozni fogjuk az ipari tevékenységek fenntarthatóságát, és a nyers erőforrásokról való átállással a körforgásos gazdaság technológiáit integráljuk az alaptevékenységbe. Ennek az átállásnak a legfontosabb eszközei a másodlagos (újrahasznosított) anyagok és hulladékalapú alapanyagok fokozott használata a gyártási folyamatainkban, valamint a fenntartható beszerzési gyakorlatok előtérbe helyezése a megújuló erőforrások felelős felhasználásának biztosítása érdekében. A petrolkémiai termékekbe, bioüzemanyagokba és biometánba történő befektetések révén célunk, hogy hozzájáruljunk az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony megoldásokhoz, és támogassuk a szélesebb körű energetikai átmenetet.
Ezek az elvek beépülnek a MOL-csoport folyamatalapú politikáiba, amelyeket három kulcsfontosságú Area Book rögzít:
· A Downstream Development Area Book, amelyet a Csoport Downstream Termelési és Fejlesztési Vezetőhelyettes irányít, meghatározza a Downstream üzletág stratégiáját és útitervét, és hatékony folyamatok révén biztosítja annak végrehajtását. A nagy és stratégiai projekteket koncepcionális megoldások biztosításával, az erőforrások központosításával és a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére, a petrolkémia növekedésére, az alternatív energiamegoldásokra és a CO₂-lábnyom csökkentésére összpontosító csoportkompetenciák kiépítésével támogatja. A fejlesztési projekteket hosszú távú gazdasági modellezéssel és műszaki megvalósíthatósági értékelésekkel értékelik, amelyek a korai döntéshozatal alapját képezik. Ez a megközelítés az új projekteket a meglévő eszközökbe integrálja az üzleti előnyök optimalizálása és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A központosított, integrált csapat biztosítja az erőforrások hatékony elosztását a maximális hatás érdekében.
· Az Optimisation, Sales and New Businesses Area Book hangsúlyozza, hogy a meglévő piacokon a nyereségesség maximalizálása, a fegyelmezett költségkontroll, a digitalizáció fokozása, valamint a hatékonyságra és a hatékonyságra összpontosító gondolkodásmód mellett az új szolgáltatások és termékek bevezetése is kulcsfontosságú prioritás. A könyv felvázolja a csoport DS ügyvezető alelnöke által felügyelt kulcsfontosságú üzleti területek főbb folyamatait:
o Group Value Chain Management (VCM), amelynek fő célja a Downstream-en belül a meglévő eszközök felhasználására és fejlesztésére vonatkozó hosszú távú tervezés és stratégia irányítása.
o Group Fuels és Group Chemicals, azzal a fő céllal, hogy a meglévő Downstream üzletágakat irányítsa, és biztosítsa az átalakulás sikerét a piacok megnövekedett volatilitása mellett.
o Group New and Sustainable Businesses (a továbbiakban: NSB), amelynek fő célja, hogy a fenntartható megoldások és új vállalkozások fejlesztése terén előrelépést érjen el, és új irányítási módot hozzon létre e kezdeményezések irányítására.
· Végül, a Downstream Termelési Area Book a MOL-csoport szénhidrogén-finomító és petrolkémiai termelési telephelyeinek csoportszintű keretét határozza meg, amelyek a vállalat kulcsfontosságú eszközei. Elsődleges célja, hogy biztonságos, fenntartható és hatékony működéssel értéket teremtsen az ügyfelek számára azáltal, hogy a nyersanyagokat kiváló minőségű, piacképes termékekké alakítja át. A végrehajtást a Csoport Downstream Termelésért felelős alelnök felügyeli.
A MOL-csoport belső irányelvei szerint meghatározott kockázatkezelési rendszer (ERM) lehetővé teszi, hogy a vállalat reagáljon az ellátási lánc kockázataira (RK-08). A nyersolajellátás biztonságának és rugalmasságának fenntartása a stratégia egyik alappillére, és intergrálva van az Optimalizálás, az Értékesítési és az Új Üzletágak Area Book folyamataiba.
A hagyományos olaj- és gázipari („legacy”) üzletágak ellátási láncaihoz kapcsolódó kockázatok kezelése mellett elengedhetetlen az EU 2025-ös hosszú távú stratégiai célkitűzéseinek és a zöld energiára való átállást ösztönző nemzeti célokhoz való hozzájárulás. Ezért a Shape Tomorrow stratégia egyik sarokköve, hogy új, zöld tevékenységekbe történő befektetésekkel és az alternatív energiaforrások felé történő diverzifikációs lehetőségek aktív keresésével kulcsszerepet játsszon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
82 |
· Fenntartható vegyi anyagok: A MOL-csoport elkötelezett az üzemanyagokról a fenntartható vegyi anyagok felé való diverzikáció iránt (OP-03), amelyet a Shape Tomorrow stratégia is rögzít. Ezen törekvés operatív megvalósítása a Downstream Production Area Book és az Optimisation, Sales and New Businesses Area Book révén történhet meg. A gyakorlatban ez olyan kulcsfontosságú projekteken keresztül valósul meg, mint a Polyol, és a körkörös vegyi anyagok terén közepes méretű beruházások értéklánc bővítése érdekében, magába foglalva a vegyes műanyaghulladékok petrolkémiai alapanyagokká történő feldolgozását és a körforgásos gazdasági megoldások integrálását a működésünkbe. A termék- és eszközportfólió-kezelési keretrendszer határozza meg termék- és eszközstratégiáinkat, a polimerek újrahasznosítására, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vegyipari üzletágakra és a kialakulóban lévő értékláncokra összpontosítva, hogy megfeleljen a szabályozási és piaci igényeknek, miközben fokozza a hosszú távú versenyképességet.
· Bio- és hulladékalapú üzemanyagok a közúti közlekedésben: A közlekedési üzemanyagok megújuló részarányára vonatkozó kötelezettségek (RED III és FQD[33] ) folyamatosan nőnek. Ennek megfelelően a MOL-csoport üzemanyagpiacain a biokomponens-tartalomra vonatkozó elvárások is növekedtek, amelyeket eddig elsősorban bioetanol és biodízel bekeverésével teljesített a vállalat. A Shape Tomorrow stratégia keretében pedig a hulladékalapú üzemanyag-előállítási kapacitások növelése in napirenden van (OP-08). A MOL-csoport ISCC tanúsítvánnyal rendelkezik a hulladékanyagok társfeldolgozására (co-processing), az ETBE előállítására, valamint a bioüzemanyagok kereskedelmére és tárolására. A MOL-csoport bioüzemanyag-megfelelési stratégiájához kapcsolódó folyamatok az Optimalizálás, értékesítés és új üzletágak Area Book-ban szerepelnek: A MOL-csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályozás változásait a megfelelés biztosítása és az országos szintű bioüzemanyag-keverési és megfelelési tervek teljesítése érdekében. A megfelelési stratégiákat a piaci trendek elemzése és a költséghatékony bio-megfelelési mátrix optimalizálása alakítja ki, amelyet az új bio-alapanyagok és komponensek elérhetőségének figyelemmel kísérése, tesztelése támogat, a finomítói és logisztikai műveletek zökkenőmentes fenntartása és bioüzemanyag-áramlás havi ütemezése mellett. Az utólagos értékelés magában foglalja a bioüzemanyag-készletek és -értékesítések egyeztetését a megfelelőségi jelentések elkészítéséhez, szükség szerint kiigazítva az ellátási terveket, valamint a fenntarthatósági bizonyítékok nyújtását az ügyfelek és az üzleti egységek követelményeivel összhangban.
· Fenntartható fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF): A ReFuelEU Aviation alapján, 2025-től előírás a SAF termékek forgalmazása a hagyományos, fosszilis kerozin mellett. A Slovnaft és az INA légiüzemanyag-szolgáltatóként megbízott felek, a MOL pedig nagykereskedelmi ellátást biztosít a magyarországi megbízott felek számára.
· Biogáz: A biogáz és a biometán energiaforrásként való hasznosítása (OP-11) a Shape Tomorrow stratégia kulcsfontosságú eleme, és beépült a Downstream Development Roadmap 2025-be (a Downstream Development Area Book-ban leírtak szerint). Továbbá, hozzájárul a Mol-csoport megfelelését a fent említett uniós megújulóenergia-irányelvnek (RED III).
AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK a downstream szegmensben
/E5-2/
Ellátási lánc kockázatkezelés és nyersolaj-diverzifikációs intézkedések
A MOL-csoport elkötelezett a stabil piaci kínálat biztosítása iránt a fő régiójában, miközben betartja az uniós szankciókat. A nyersolaj értékláncában (RK-07) azonosított kockázatok kezelése érdekében, különösen az uráli nyersolajra vonatkozó szankciók miatt, a MOL-csoport felgyorsította nyersolaj-diverzifikációs erőfeszítéseit. Az ügyfelek ellátásának biztosítására szolgáló taktikai tervezésre szolgáló rendszeres folyamatokon felül (amint azt az Optimalizálás, értékesítés és új üzleti területek területkönyvének Taktikai tervezés és árrésmenedzsment eleme és a Downstream taktikai tervezés és árrésmenedzsment folyamatleírás leírja) 2022-ben egy nyersolaj-diverzifikációs programot is indult. Ez 500 millió USD értékű beruházást foglal magában azzal a céllal, hogy 2026-ra elérje az alternatív nyersolaj feldolgozásának 100%-os képességét a szárazföldi finomítókban, Százhalombattán és Pozsonyban, ezáltal biztosítva a regionális ellátás biztonságát. Az intézkedések között szerepel a technológiai képességek folyamatos fejlesztése a nem-orosz nyersolaj bevitelének növelése érdekében. A MOL-csoport 2022 óta több mint 10 különböző alternatív nyersolajfajtát tesztelt, a Slovnaft 2023-ban közel 1 millió tonna alternatív nyersolajat dolgoz fel. A diverzifikációs erőfeszítéseink célja továbbá, hogy tompítsa a keleti nyersolajellátás akadozása esetén potenciálisan fellépő zavarokat a Drusba csővezetéken vagy az Adria ellátási útvonalon keresztül. Az Adria-vezeték kihasználtságának fokozása érdekében a MOL-csoport partnerséget kötött a JANAF-fal, a vezeték tulajdonosával és üzemeltetőjével.
[33] A Bizottság 2023 júniusában új szabályokat fogadott el, amelyek meghatározzák a bioüzemanyagok és a biogáz arányát a vegyes üzemanyagokban, amelyeket bioalapú és fosszilis alapú nyersanyagok felhasználásával együttesen dolgoznak fel, és amelyek beszámíthatók a megújuló energiaforrásokról szóló megújuló energiaforrásokról szóló irányelv közlekedési célértékébe. A felhatalmazáson alapuló rendelet (EU/2023/1640) 2023. augusztus 18-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában, és a nyilvánosságtól kapott visszajelzések, számos konzultáció, valamint az Európai Parlament és a Tanács vizsgálata után az Európai Parlament és a Tanács is megvizsgálta. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv kötelező célokat határoz meg a megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan a közlekedési ágazatban, beleértve a tengeri és légi közlekedést is. Az uniós országoknak 2030-ra vagy 29%-os megújulóenergia-részesedést kell elérniük a közlekedésben, vagy 14,5%-kal kell csökkenteniük a közlekedési üzemanyagok kibocsátási intenzitását, valamint a megújuló hidrogénre és a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó 5,5%-os kombinált részcélt.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
83 |
Fenntartható vegyi anyagok
A fenntartható petrolkémiai termékek (OP-03) fejlesztése iránti elkötelezettségének részeként 2024 májusában átadták a MOL-csoport legnagyobb szerves beruházását, a poliol-komplexumot, amely tovább erősíti a vállalat downstream termelési kapacitásait. A vegyi újrahasznosító létesítmény a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén, a tervek szerint évi 40 000 tonna vegyes műanyaghulladék feldolgozására képes, csökkentve a műanyaggyártás fosszilis nyersanyagoktól való függőségét összhangban a vállalat céljaival, elősegítve a körforgásos és környezetkímélőbb termelést. A MOL-csoport a Lummus Technology-val kötött partnerséget a fenntartható petrolkémiai megoldások előmozdítása érdekében, a műanyagok kémiai újrahasznosítására összpontosítva. Ez az együttműködés magában foglalja egy olyan létesítmény létrehozását, amely a Lummus Green Circle pirolízis technológiáját használja a műanyaghulladék nagy értékű petrolkémiai alapanyagokká történő átalakítására, elősegítve a körforgást. Az üzem fejlett üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére szolgáló tervezési elemeket is tartalmaz majd, többek között egy teljesen elektromos pirolízisreaktort, amelynek eredményeként a normál működés során az egység Scope 1 kibocsátása nulla lesz. Ezen új folyamatok integrálása a MOL meglévő létesítményeibe optimalizálja az értékláncot és fokozza a fenntarthatóságot. A vegyi újrahasznosító üzem tervezési szakasza 2024-ben kezdődött, a további projektfázisokat még nem jelentették be. Ez a projekt a körkörös üzleti gyakorlatok alkalmazását példázza, a műanyaghulladékot a termelésbe visszailleszthető alapanyagokká alakítja át, és csökkenti a fosszilis nyersanyagokigényt. Ezeket az erőfeszítéseket támogatja a MOHU, amely akár 5 millió tonna települési szilárd hulladékot, mint alapanyagot biztosít a pirolízisegység számára. A projekt a jellemzően nem újrahasznosítható műanyagok újrahasznosítási hiányosságainak megszüntetésével bezárja az anyagfelhasználás körét. Az újrahasznosított alapanyagokat újra beépítik a gyártósorokba, a kibocsátásmentes reaktortechnológia pedig fokozza a környezeti fenntarthatóságot.
Bio- és hulladékalapú üzemanyagok a közúti közlekedésben
Az EU bioüzemanyag-felhatalmazásának megfelelően (amint azt e fejezet politikai része ismerteti) a MOL-csoport 2024-ben több mint 600 kilotonnányi bioüzemanyagot kevert be 8 országban értékesített üzemanyag-termékeibe, ezzel mintegy 2 200 000 tonna CO2-kibocsátást takarítva meg. A kevert bioüzemanyagok közé tartozik az élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint a piacról és közös vállalkozásokon (Meroco, Rossi Biofuels) keresztül beszerzett zsírsav-metilészterek. Továbbá 2020 márciusától, több éves kutatás és fejlesztés után, a MOL-csoport a Duna-finomítóba történő beruházás megvalósításával tovább lépett az értékláncban, és bioüzemanyag-gyártóvá vált. Százhalombattai üzemében 2024-ben több mint 15 kilotonnányi megújuló alapanyagot (például növényi olajat) dolgoztak fel fosszilis anyagokkal együtt, növelve a gázolaj megújuló részarányát, akár 55 000 tonna/év CO2-kibocsátás csökkentésével. Ennek az innovatív módszernek az egyik legfontosabb előnye, hogy az így kapott biodízel a dízelüzemanyag-szabványoknak megfelelően továbbra is legfeljebb 7 százaléknyi zsírsav-metilészterrel keverhető, így az üzemanyag teljes biohányada magasabb lehet anélkül, hogy az üzemanyag minőségét negatívan befolyásolná.
Fenntartható repülőgép-üzemanyag
A MOL-csoport a fenntartható repülőgép-üzemanyaggal (SAF) kapcsolatos kezdeményezéseket is előmozdítja, hogy támogassa a légiközlekedési ágazat környezetbarátabb alternatívákra való átállását, és igazodjon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdaságra vonatkozó célkitűzéseihez (OP-10). A MOL-csoport pályázatot írt ki a SAF-tartalmú A-1 sugárhajtómű üzemanyaghoz használandó fenntartható keverő komponensek (SBC) beszerzésére. Ezek a vásárlások a SAF nagykereskedelmi vagy közvetlenül a repülőgépekbe történő forgalmazását támogatják Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban, amelyet a legnagyobb európai szolgáltatóktól szereznek be. Ez a kezdeményezés a közelgő szabályozási változásokra irányul, mivel a vonatkozó jogszabályok 2025. január 1-jén lépnek hatályba. A pályázati eljárásra várhatóan évente kerül sor, és a struktúrája a piaci fejleményekhez igazodik. A teljes kereslet kielégítése érdekében 2025 folyamán azonnali beszerzésekre is számítani kell. Az előírt SBC-nek legalább 80%-os széndioxid-kibocsátás-megtakarítást kell elérnie, bemutatva a kezdeményezés környezeti előnyeit. A MOL-csoport e tevékenységekkel kapcsolatos jelenlegi működési kiadásait (OPEX) 75 ezer euróra becsülik, ami a kifejezetten a SAF infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos költségeket tükrözi, ami azt mutatja, hogy a MOL nemcsak a kereskedelemben vesz részt, hanem aktívan befektet a rendszerfejlesztésbe is. Ezek az intézkedések rávilágítanak a MOL-csoport elkötelezettségére a kibocsátás csökkentése és a légi közlekedési ágazatban a fogyasztók számára magasabb érték biztosítása iránt. Ezek a fejlesztések lehetővé tették a csoport számára, hogy közúti tartálykocsikat töltsön fel SAF-mal egy olyan logisztikai raktárban, amely vasúti be- és kirakodási képességekkel is rendelkezik, amely képesség egyedülálló módon összeköti a közúton szállított közép- és kelet-európai fogyasztókat a SAF elosztóközpontokkal.
Biogáz és biometán
A MOL-csoport a biogáz-értékláncban elfoglalt pozícióját erősíti azzal a céllal, hogy 2030-ra regionális vezető szerepet töltsön be. (OP-11). A biogáztermelés hozzájárul a CO2-csökkentéshez, a hulladék energiává alakításához és olyan gazdasági előnyökhöz, mint a munkahelyteremtés az alapanyag-ellátási láncban. A biogáz és biometán kezdeményezés a biohulladék megújuló energiává alakításával és a metánkibocsátás minimalizálásával a körkörös üzleti gyakorlatot példázza. A hulladékból energiát előállító modell az erőforrások újrafelhasználásával, a hatékonyság növelésével és a melléktermékek, például az emésztőgőz hasznosításával a mezőgazdaságban integrálja a fenntarthatóságot. A helyi hulladékgazdálkodással, a mezőgazdasági iparágakkal és a gázforgalmazókkal való együttműködés biztosítja a széles körű előnyöket, miközben elősegíti a körforgásos gazdaságot.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
84 |
A csoport elkészítette a biogáz-útitervet, és stratégiai lépéseket kezdeményezett, többek között 2023-ban megvásárolja első biogázüzemét Szarvas közelében. Ez a létesítmény több mint 100 000 tonna regionális élelmiszertermelőktől, mezőgazdasági termelőktől és állattenyésztőktől származó maradék hulladékot dolgozott fel, és több mint 12,5 millió köbméter biogázt termelt 2024-ben.
Az INA Group emellett egy biogáz- és biometánüzem létrehozását tervezi a horvátországi Sisakban, mezőgazdasági hulladék felhasználásával, hogy bővítse a vállalat megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos portfólióját, és fejlett, fenntartható üzemanyagot biztosítson. A projekt éves termelési kapacitása 3 kilotonna (körülbelül 4,2 millió köbméter biometán) lesz, évi 75 kilotonna biohulladék alapanyag feldolgozásával. A biometánt a helyi gázhálózatba fogják betáplálni. Az előrehaladás mérföldkövei közé tartozik a 2026 második negyedévére tervezett gépészeti befejezés. A projekt pénzügyi forrásai 45 millió EUR összegű CAPEX-beruházásra irányulnak, a tervezett éves működési költségek pedig 2,5 millió EUR-t tesznek ki, amely az alapanyagra, a közművekre, a munkaerőre és a karbantartásra terjed ki. A projekt az INA teljes tüzelőanyag-állományának 0,4%-át (double-counting hatás beleszámítva) fogja kitenni, fosszilis tüzelőanyagokat biometánnal helyettesítve, támogatva a jogszabályi megfelelés és az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.
A DOWNSTREAM ÜZLETÁG ERŐFORRÁS BE- ÉS KIÁRAMLÁSÁVAL KAPCSOLATOS Mérőszámai
/E5-4; E5-5/
Az alábbi táblázatok a MOL-csoport Downstream szegmensének főbb inputjait és outputjait mutatják be 2024-ben. Háttérinformációk a jelentés Stratégia és üzleti modell című részében találhatók.
Fő inputok /E5-4/:
|
Input materials |
Refinery processing (kt) |
|
Own produced crude oil |
858 |
|
Imported crude oil |
12 448 |
Főbb outputok /E5-5/:
|
Finomítás: |
Finomítói termelés (kt) |
Külső értékesítés (kt) |
|
LPG |
391 |
348 |
|
Naphta |
1 423 |
38 |
|
Motorbenzin |
3 154 |
3 802 |
|
Dízel és fűtőolaj |
6 702 |
11 505 |
|
Kerozin |
537 |
713 |
|
Fűtőolaj |
279 |
237 |
|
Bitumen |
571 |
(+ 0,7 gumibitumen) |
|
A MOL-csoport belső átadása a petrolkémiai alapanyagra vonatkozóan |
1 821 |
- |
|
Petrolkémiai termékek |
Petrolkémiai termelés terméktípusonként (kt) |
Petrolkémiai értékesítések termékcsoportonként (kt) |
|
Olefin termékek |
1 530 |
178 |
|
Polimer termékek |
864 |
848 |
|
Butadién termékek |
74 |
76 |
|
Raffinate |
114 |
0 |
C. ALFEJEZET: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK KEZELÉSE
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/E5. SBM-3/
MOL-csoport körforgásos gazdasági szolgáltatások (CES) szegmensével kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek a következőek:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
85 |
IM-07. táblázat: Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása
|
Mérték |
Jelentős, tényleges pozitív hatás |
|
Hatókör |
Országos szint (Magyarország) |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
Stratégiájának részeként a MOL-csoport a hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások irányába diverzifikálja portfólióját, hogy a hulladékáramokból értékes termékeket, például vegyi anyagokat, üzemanyagokat vagy műanyagokat állítson elő, és a körforgásos gazdasági modellre való áttérés egyik motorjává váljon. A CES szegmensen belüli tevékenységek közé tartozik a keletkező hulladékok begyűjtése és kezelése; a hulladékok újrahasznosítása; a hulladékok energetikai hasznosítása, valamint a csoport egységeinek támogatása alapanyagok biztosításával, például bioüzemanyag előállítása hulladékalapú biológiai anyagokból. A MOL-csoport az EU egészére vonatkozó célok elérésével hozzájárul a hulladékártalmatlanításból eredő szennyezés csökkentéséhez és az új alapanyag-szükséglet mérsékléséhez. Ez azt jelenti, hogy a CES valamennyi vállalkozása támogatja a Magyarországon keletkező szilárd települési hulladék legfeljebb 10%-ának lerakásra történő elhelyezését és 65%-ának újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra történő előkészítését 2035/2040-ig. |
|
Tevékenységek |
A MOL-csoport intézkedései az üzletmenet folytonosságának biztosítására, valamint a feltörekvő zöld technológiákba és hatékony üzleti megoldásokba történő beruházásokra összpontosítanak. |
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton átívelő anyagnak tekintjük, növekvő mértékben. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A Magyarországon keletkező hulladék mintegy ötöde* a MOHU Zrt. koncessziós tevékenységének körébe tartozik - partnerein keresztül felelős a szilárd települési hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A szegmens más szervezetei vagy hozzájárulnak ezekhez a tevékenységekhez, vagy részt vesznek a másodlagos nyersanyagok értékláncában. |
* Központi Statisztikai Hivatal
RK-06. táblázat: A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az olaj- és földgázipari tevékenységek során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amely a vállalatot a biztonságos ártalmatlanítással kapcsolatos felelősséggel terheli. A MOL-csoport jól kidolgozott politikával rendelkezik a hulladék biztonságos elhelyezésének biztosítására, azonban az egyre szigorúbb szabályozás és az uniós szintű újrahasznosítási és hulladéklerakási célok jelentős beruházásokat követelnek meg a társaságtól. Továbbá a CES (Circular Economy Services) szegmens létrehozásával a csoport hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági tevékenységekbe való belépés újszerű kockázatokat jelent, amelyek nem csak a hulladéktermelő működési területekhez kapcsolódnak. A MOHU Zrt. számára az országos hulladékkezelési rendszer irányítása és szervezése 10+ ezer alkalmazottal és 1+ ezer alvállalkozói telephellyel működési és jogi kockázatokat jelent, hiszen a nem megfelelőség bármely területen messzemenő következményekkel járhat a cégre nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A hulladéktermeléssel kapcsolatos járulékos hatások - főként a nehézipari tevékenységek során (IM-08) és a CES szegmens keretében nyújtott magyarországi hulladékgazdálkodási szolgáltatások formájában (IM-07). |
|
Intézkedések |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése magában foglalja a biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat, az oktatást, a karbantartási intézkedéseket, a rendszeres ellenőrzéseket és szükség esetén a helyreállítási intézkedéseket - lásd DR E2-1, DR E2-2, E5-1 és DR E5-2. A lerakott hulladék arányának csökkentésére és a Magyarországon újrahasznosított hulladék arányának növelésére vonatkozó intézkedések beépültek a CES szegmens üzleti elveibe és a MOHU Zrt. koncessziós megállapodásába. - további részletekért lásd DR E5-3 és OP-2. A szegmens stratégiája és tevékenysége végső soron az ország számára kitűzött vonatkozó uniós célok teljesítésére irányul. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A pénzügyi hatások mind a MOL-csoport által termelt, mind a CES által kezelt hulladék kezeléséből erednek. A pénzügyi hatás nagyságrendjére vonatkozó becslés tartalmazza a kapcsolódó CAPEX-et a jogszabályi megfelelés biztosítására és a környezeti hatások csökkentésére; valamint a biztonságos hulladékártalmatlanítás biztosítására irányuló OPEX-et (lásd DR E5-2 és DR E5-6). Nem tartalmazza a hulladékgazdálkodási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos bevételeket - a vonatkozó információkat lásd az OP-02-ben. Mivel a körforgásos gazdaság a MOL-csoport üzleti stratégiájának kulcsfontosságú része, a témát a pénzügyi lényegesség szempontjából minden időhorizonton kulcsfontosságúnak tekintendő. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A szervezet által termelt hulladék kezelésével kapcsolatos kockázatok a MOL-csoport ipari tevékenységeihez kapcsolódó valamennyi értékláncban relevánsak. Ez az alfejezet azonban arra összpontosít, hogy a MOL-csoport CES szegmenséhez kapcsolódóan hogyan kezelik a hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitáshiányból eredő kockázatokat. A saját hulladékra vonatkozó közzétételeket lásd az E5 - A alfejezetben. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
86 |
OP-2. táblázat: Hulladékgazdálkodási szolgáltatások
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Magas |
|
Leírás |
A hulladékgazdálkodásnak a működésébe való integrálásával a MOL-csoport a körforgásos működési mód elérésének motorja lehet. A MOHU Zrt. a magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziós társaság a nemzeti újrahasznosítási célokat sürgetheti, miközben értékes alapanyagot biztosíthat a csoport különböző vállalkozásai vagy a CES szegmens számára, elősegítve ezzel az uniós jogszabályoknak való megfelelést. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A hulladékgazdálkodási koncesszió összetettsége és az összes érintett fél olyan környezetet teremt, ahol kihívást jelent a rendszer egészére gyakorolt pozitív hatás gyakorlása. Bár a feladathoz kockázatok is társulnak (RK-06), a szegmens stratégiájának megvalósításával ezek a kockázatok mérsékelhetők, és következésképpen pozitív hatás érhető el (IM-07). Így fenntarthatóbb nemzetgazdaság érhető el, mivel a szűz anyagoktól való függőség fokozatos csökkentése és a hulladékból energiát előállító technológiák hatékony felhasználása egy körforgásos gazdaság felé vezető utat nyit meg. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A MOL-csoport már a hulladékkoncesszióval kapcsolatos tevékenységének 2023-as megkezdése óta törekszik erre a lehetőségre. A koncesszió melletti elkötelezettség részeként a MOHU Zrt. 0,9 milliárd dollárt fektet be a magyar hulladékgazdálkodási ágazat további fejlesztése érdekében. Emellett anyagi, stratégiai jellegű beruházásokat hajt végre ezen alapanyag hasznosításába, valamint a Csoport más területein is az újrahasznosításba és a középkategóriás vegyipari technológiákba. Ezért minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Magyarországon a MOHU Zrt. által működtetett MOL-csoport kizárólagosan felelős a keletkező lakossági hulladékokért. A MOHU a koncessziós szerződésben meghatározott teljes értékláncon keresztül pozitívan tudja befolyásolni az iparágat. Más szegmensek, a CES és a petrolkémia számára is biztosíthat alapanyagot, a gyártási folyamatokban a szűz anyagok helyettesítésére, vagy energiatermelésre. |
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ POLITIKÁK (Hulladékgazdálkodás)
/E5-1/
A körforgásos gazdaság szegmens esetében a napi működés fő irányadó politikái a következők:
- Körforgásos gazdaság szolgáltatási Area Book,
- A MOHU Zrt. oncessziós szerződése (a továbbiakban: koncessziós szerződés),
- A MOHU integrált irányítási rendszere.
A jelentés tárgyát képező MOHU Zrt. (a továbbiakban: MOHU) az elsődleges, aktív tevékenységet folytató társaság, míg a szegmenshez tartozó többi leányvállalat vagy holding társaság (pl. MOHU Budapest Zrt., a továbbiakban: MOHU BP), vagy jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat. A szegmens szintű irányelvek mindezek ellenére mindegyikre vonatkoznak.
A CES szegmens fő irányadó irányelve a Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások Area Book, amely a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozás, amely a szegmens működési modelljét és működési szabályait határozza meg. Jelenleg - mivel a CES még a működés kezdeti fázisában van - a szabályzat csak a magyarországi operációkra értelmezhető, és a MOHU vállalatain keresztül a termékek végfelhasználóitól (azaz a hulladéktermelőktől, a lakosságtól és az ipartól) a másodlagos nyersanyagértékesítésig terjedő értékláncra, beleértve a gyűjtést és a kezelést is, az újrahasznosítási tevékenység kiépítésének szándékával.
Az érintett érdekelt felek az értéklánc valamennyi partnere, az összes érintett szabályozó és iparági szövetség, valamint a MOL-csoport egyéb szervezetei - a politika célja, hogy minden fél számára kollektív optimumot találjon, amely minden kétoldalú kapcsolatban előnyös. Az összes többi érdekelt féllel a meghatározott célok és küldetés "informális" módon - a szerződéses eljárásokban való megközelítésen keresztül - jelenik meg.
Általánossága miatt érvényes az azonosított hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre, és magában foglalja az ezekkel kapcsolatos megközelítéseket. A CES-en belül a politikák végrehajtásáért a CES vezetője felelős.
A politika integrálja a Csoport stratégiai irányvonalát azáltal, hogy a lényegességi értékelés során releváns IRO-ként azonosított valamennyi bizonytalansági tényezővel és lehetőséggel foglalkozik. A MOL-csoport stratégiai célja, hogy petrolkémiai termékportfólióját újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővítse. Ennek érdekében a MOHU és a CES kihasználja a saját értékláncukon belüli befolyását, hogy a magas minőségű, homogén rendszereket egységesítse az összes magyarországi üzemben. A cég emellett arra is törekszik, hogy az újrahasznosításra nem alkalmas hulladékokból - elsősorban égetéssel - minél több energiát állítson elő.
A MOHU működésében alkalmazott értéklánc-meghatározás szerint a hulladékgyűjtési szolgáltatásokat kizárólag alvállalkozókon keresztül kell koordinálni - a jogszabályokat és hatósági előírásokat figyelembe véve, valamint a belső és külső ügyfelek elégedettségét mindig szem előtt tartva, ugyanakkor megbízható és hatékony megoldásokat kell nyújtani. Az értékláncot a továbbiakban a koncessziós szerződésben leírt tevékenységekre határozzák meg, illetve korlátozzák.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
87 |
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer magyarországi bevezetésével, és mivel a MOHU működteti a fent említett rendszert, fontos, hogy az EPR díjakon keresztül biztosítsuk az érintett gyártók arányos pénzügyi terheit. Az EPR vonatkozású akcióknak és intézkedéseknek az adott EPR termék/hulladék kategóriára vonatkozó célok maximális teljesítésére kell törekedniük, a költségek ésszerű és arányos szinten tartása mellett. A CES stratégiájának az uniós és nemzeti hulladékgazdálkodási irányelvekkel párhuzamosan történő megvalósítása, valamint a kormánnyal kötött koncessziós szerződésben meghatározott fő teljesítménymutatók teljesítése érdekében a CES és ezen belül a MOHU beruházási projekteket tervez, fejleszt és hajt végre. Valamennyi beruházási projekt esetében az összes érintett belső érdekelt fél és közreműködő értékeli a javasolt projekt stratégiai illeszkedését annak érdekében, hogy kiküszöbölje az átfedéseket és ellentmondásokat a CES stratégiájával, és így ez a projektirányítási megközelítés összhangban van az azonosított lényeges IRO-kkal.
A MOL-csoport körforgásos gazdasági célkitűzéseinek elérése érdekében a 4 R koncepció, azaz a Reduce-Reuse-Recycle-Recover (csökkentés-felhasználás-újrahasznosítás-újrahasznosítás) beépül a divízió mindennapi szemléletébe és működésébe, így azokat a vállalkozások működési folyamataiban is alkalmazni kell. A CES szegmens és a hozzá tartozó egységek folyamatosan figyelemmel kísérik a megvalósítást. A CES egyik fő deklarált célja a magasabb szintű Rs felé való elmozdulás azáltal, hogy értékes másodlagos alapanyagokat biztosít a gazdaság egésze számára, ezzel támogatva mind a MOL-csoportot, mind a külső vásárlókat a fosszilis nyers alapanyagokról való minél nagyobb mértékű átállásban. Ily módon, valamint a másodlagos nyersanyagokkal való kereskedelem rendszerének megreformálásával alkalmazásával a CES hozzájárul az EU, nemzeti újrahasznosítási célok eléréséhez. Ezenkívül a hulladékhierarchia 4 R-jét az értékláncon keresztül is támogatjuk: a) a partnerek számára szerződéskötések, együttműködések és beruházások révén, és b) a fogyasztók számára, elsősorban oktatási és tudatosságnövelő kampányok révén.
Ezen elvek és működési mód révén a CES az értékláncban részt vevő partnereket (például szerződéses kapcsolatokon keresztül, mint például a regionális koordinátorok (alvállalkozók), vagy közvetve a DRS-en keresztül a lakosságot a fenntarthatóbb, körkörös gondolkodás irányába hajtsa.
A belső szabályozások és politikák tekintetében nincs szükség a beszerzésre, mivel a MOHU egy szolgáltató vállalat (azaz nem történik anyagfeldolgozás vagy gyártás). A CES egyéb szervezetei jelenleg nem relevánsak ebből a szempontból, mivel vagy nem végeznek operatív tevékenységet, vagy az integrációs/felállítási szakaszban vannak.
A koncessziós szerződés, amely a CES szegmens központi és legnagyobb vállalatára, a MOHU-ra vonatkozik, meghatározza a működés kereteit és a tevékenységek körét. A szerződésben az uniós célkitűzések elérésére és infrastuktúra fejlesztési beruházásokra (185 milliárd forint) vonatkozó kötelezettségvállalás jelenik meg. A meghatározott KPI-k és célok azonban a témák széles körét fedik le, mind az EU két fő hulladék keretirányelvének célkitűzéseihez kapcsolódnak. Az azonosított kockázatok (IRO-k) is ehhez a szerződéshez kötőnek - a szerződésszegés megtörténik, a következmények a pénzbüntetéstől a koncesszió elvesztésének lehetőségéig terjedhetnek.
A koncesszió jellegéből adódóan az üzemeltetést és a tervezést árszabályozott környezetben, az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeli, illetve ellenőrzik a MOHU hatékonyságát és stratégiai irányát, amely a szerződésben meghatározott KPI-k teljesítésére irányul. Ez magában foglalja az eszközök és a költségek részletes vizsgálatát, amelyre minden árszabályozási ciklus előtt sor kerül. A koncessziós szerződés szerint elkülönül az előkészítési időszak (2022.07.28. - 2023.07.01.), átállási időszak (2023.07.01. - 2026.12.31.) és az árszabályozási ciklusok (2027.01.01. - 2058.12.31.). Az előkészítési és az átállási időszak a tényadatok hiánya miatt becsült költségeken alapul, majd ezt követik a négyéves ciklusok, amelyek a tényszerű elszámolható költségeken alapulnak, éves adatigényléssel és évente frissített díjjavaslattal. A hulladéktörvény lehetőséget ad a díjmódosításra, amelybe a gyártók és forgalmazók képviselői is bevonhatók, egy díjtanács keretében. A díjmoduláció lehetővé teszi egy bizonyos termékáramra vonatkozó, egyedi, modulált díj kialakítását, amely ökológiai, társadalmi vagy termékéletciklus-alapú módosításokat foglal magában, és célja, hogy kompromisszumot találjon az összes érintett érdekelt fél között, és ezzel egyidejűleg a rendszert a hulladékgazdálkodási célok elérése felé fejlessze.
A koncessziós szerződésben és a MOHU belső szabályzataiban meghatározott elvek nyilvánosan elérhetőek, az ISO 9001, ISO 140001 tanúsítvánnyal rendelkező integrált irányítási rendszer leírása mellett. Ezen irányítási rendszer a fő célja a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelése - kapcsolódva az azonosított IROK-khoz. A cél a partnerekkel való kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása, és a visszajelzéseik beépítésével a MOHU folyamatainak folyamatos fejlesztése. Minden politika rendszeres felülvizsgálatra kerül a belső és külső változásokra, különösen a kockázatokra való reflexió alapján.
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS FORRÁSOK (Hulladékgazdálkodás)
/E5-2/
A MOL-csoport CES szegmense esetében a meghozott intézkedések a tulajdonosi struktúrák és a vállalkozások aktuális érettségi fázisai miatt többnyire a MOHU-ra vonatkoznak. A MOL 2022 júliusában nyerte el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási koncessziót Magyarországon, amelynek célja az volt, hogy a magyar állam 2040-ig teljesíteni tudja az Európai Unió által meghatározott újrahasznosítási és lerakási célokat. A MOL létrehozta a koncessziós társaságot, a MOHU-t (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Kft.), amely a koncessziós kötelezettségvállalásoknak megfelelően az alábbi feladatokat látja el:
· A MOHU 6 regionális koordinátorral és 16 regionális alvállalkozóval, mind az 56 előkezelési partnerrel és 217 intézményi szolgáltatóval kötött szerződést 2023-ban.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
88 |
· Mivel a koncesszió 2023 júliusában lépett hatályba, a kiterjesztett termelői felelősség (EPR) rendszerét vezették be, amelyben a MOHU az üzemeltető szervezet.
· A kulcsfontosságú üzemeltetési feladatok mellett a MOHU 2024-ben megkezdte több, projekt alapjainak megteremtését, mint például a biológiailag lebomló háztartási hulladék új szelektív gyűjtésének kialakítása vagy a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS) bevezetése - mindkettő elindítása jogszabályi előírás és állami döntés következménye. E projektek célja, hogy a különböző hulladékáramok tiszta és elkülönített módon kerüljenek begyűjtésre, lehetőséget adva a közvetlen újrahasznosításra az égetés vagy a hulladéklerakás helyett.
A magyar hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó átállási terv került kialakításra, amely meghatározza, hogy a jövőben milyen fejlesztéseket kell véghez vinni. A jelenlegi és jövőbeli pénzügyi források tekintetében a cél az, hogy az elkövetkező öt évre 0,9 milliárd USD összegű szerves beruházási ütemterv álljon rendelkezésre, amely elsősorban a betétdíj-visszatérítési rendszer bevezetésének befejezésére, a hulladékgyűjtési és -válogató rendszer és infrastruktúra korszerűsítésébe és fejlesztésébe, valamint a hulladékból energiát előállító üzem építésébe való beruházásra összpontosít.
AZ átállási terv meghatározza, hogy a tőkekiadások 80%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fordítja és támogatja a magyar hulladékgazdálkodási színtér fejlesztése érdekében tett valamennyi kötelezettségvállalás megvalósítását. E beruházások és hatékonysági programok földrajzi hatóköre jelenleg csak Magyarországra terjed ki, és a hulladékgyűjtéstől a hulladékfeldolgozásig terjedő tevékenységekre összpontosít.
A teljes hulladékgazdálkodási rendszer 10 éves fejlesztési terve, a GFRT ("gördülő fejlesztési rendszerterv") az uniós célok 2040-ig történő eléréséhez igazodik, amelyet a MOHU évente felülvizsgál, és a magyar kormány szervei hivatalosan is jóváhagynak. A stratégiai célok elérése érdekében a két fő kulcsszereplővel (Magyarországi Energiaügyi Minisztériummal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal) kulcsfontosságú az együttműködés: nem sokkal a MOHU indulása előtt és júliusi indulása óta megjelentek a vonatkozó jogszabályok és módszertanok, másrészt teljesen új, költségalapú árszabályozást hoztak létre, és az EPR rendszer díjait is meghirdették.
EPR (kiterjesztett gyártói felelősség)
Az EPR-rendszer 2023. július 1-jén indult el. A MOHU, mint kijelölt üzemeltető és koordináló szervezet felelős az EU által meghatározott újrahasznosítási célok eléréséhez szükséges gyűjtés, előkezelés és kezelésre történő átadás megszervezéséért a körforgásos termékkategóriákban keletkező hulladékok esetében. A "szennyező fizet" elv alapján a gyártók a kapcsolódó költségeket a termelői díjak révén fedezik. Így a MOHU tevékenységének jelentős része az EPR-rel kapcsolatos funkciók tervezésére, szervezésére, szerződéskötésre, ellenőrzésére és finanszírozására irányul.
Az ipari/üzleti partnerek nyilvántartásba vételére elindult a partnerportál, és folyamatban vannak az informatikai fejlesztési projektek az egyre hatékonyabb folyamatok biztosítása érdekében.
Az EPR-rendszer tekintetében a MOHU intenzív kommunikációs és oktatási kampányt indított a szelektív hulladékgyűjtés erősítése érdekében, és megkezdődtek az előkezelő és szeparáló létesítmények technológiai fejlesztésének előkészítő munkálatai. Ezek az oktatási erőfeszítések hozzájárulhatnak a hatékonyabb működéshez, a növekvő mennyiségű, tisztább, homogénebb, szelektíven gyűjtött hulladékáramok nagyobb arányú újrahasznosíthatóságával.
DRS (Betét-visszatérítési rendszer)
A rendszer 2024. január 1-jén lépett teljes körűen hatályba, azonban - a 6 hónapos átállási időszak miatt - júliusban kezdte meg tényleges működését. A kiskereskedelmi partnerekkel szorosan együttműködve már több mint 3700 visszaváltó automatát (RVM) szereztek be és telepítettek, amelyek a kiskereskedelmi hálózatokban állnak rendelkezésre - az 1500 szerződéses kézi visszavételi pont mellett. A rendszer teljesítménye a negyedik negyedévben napi 6 millió visszavett italcsomagolásnál stabilizálódott.
A rendszer működésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy:
· A rendelkezésre álló RVM-ek választékát úgy határozzák meg, hogy a kiskereskedők igényeik és a várható ügyfélforgalom alapján választhassanak;
· Azon üzletek, amelyek valamilyen okból nem tudnak fix RVM-eket telepíteni, kézi visszavételt kínálnak. Úgynevezett mobil RVM-szolgáltatás támogat a helyszínen gyűjti össze, azonosítja és tömöríti az anyagot, elkerülve a tömörítetlen anyag számlálóközpontokba szállítását (mint bármely más DRS esetében);
· A DRS-rendszer optimalizálása érdekében folyamatos a párbeszéd a MOHU, az érdekelt felek és az ágazati szövetségek között. A MOHU részt vesz a vonatkozó iparági rendezvényeken és konferenciákon,
· Kampányokat indultak mind a kiskereskedelmi partnerek, mind a fogyasztók tájékoztatása érdekében.
A körforgás előmozdítása együttműködéssel, a termelőkkel, kiskereskedelmi partnerekkel, válogató létesítményekkel és végül a hosszú távú célok elérését támogató anyagok vásárlóival való optimálisnak mondható az együttműködéssel.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
89 |
Infrastruktúra és logisztikai fejlesztések
Az első saját hulladékudvar-beruházás Esztergomban már elkészült, és 2024 májusában megkezdte működését. További 9 hulladékudvar van előkészítési szakaszban az új koncepció részeként - a helyi önkormányzatokkal folyamatos az együttműködés. A hulladékudvar célja a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése a lakosság körében, és minél több elkülönített tiszta hulladékáram/-kategória létrehozása, ami egyszerűsíti a hulladékkezelést és növeli az újrahasznosítási folyamat hatékonyságát.
A biológiai hulladékgyűjtés kísérleti szakasza megkezdődött - a kísérleti eredmények értékelése és a partnerekkel folytatott megbeszélések alapján a MOHU középtávon fejleszti a rendszert. További eszközök beszerzése előkészítés alatt áll. A MOHU oktatási és figyelemfelkeltő előadásokat tartott a biológiai hulladékgyűjtési rendszerről, hogy támogassa az új gyűjtési rendszer bevezetésének hatékonyságát.
A textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra fejlesztése jelentős mérföldkőhöz érkezett, hiszen már mintegy 850 textilgyűjtő konténert helyeztek el országszerte. A textilhulladékok elkülönített gyűjtése és a gyűjtőedények beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a használt ruhák ne csak az ártalmatlanításból kerüljenek át a hasznosításba, hanem a hulladékhierarchia magasabb szintjei (újrahasználat) felé terelődjenek.
Új hulladékgyűjtő járművek beszerzése is folyamatban van a járműpark átlagéletkorának csökkentése érdekében. A cél, hogy a partnerek olyan eszközöket kapjanak, amelyek a leghatékonyabban járulhatnak hozzá a változó magyarországi hulladékgazdálkodási környezet követelményeihez.
Eszközberuházásaink során mindig a leghatékonyabb megoldás kiválasztására törekszünk. A MOHU munkatársai rendszeresen tartják a kapcsolatot a helyi közösségekkel, valamint az alszegmensekkel és a hulladékáramokkal kapcsolatban. Folyamatos szórólap, online és offline kommunikációs kampányok irányulnak az érintett felek felé.
Minden beruházás összhangban van a koncessziós szerződésben vállalt 185 milliárd forintos tervvel. A MOL azonban ehelyett mintegy 0,9 milliárd USD (~350-380 milliárd forint) tőkét kíván a CES szegmens fejlesztésére fordítani, ami az eredeti kötelezettségvállalás közel kétszerese.
Folyamatos a párbeszéd a szabályozó hatóságokkal, az adatok kölcsönös megosztásával, a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében a szabályozás módosítására vonatkozó ajánlások megtételével (a főbb uniós célok elérése érdekében, és a még szabályozandó kérdések tekintetében).
2024-ben a CES szegmens a MOL és a BKM Budapesti Közművek 50-50%-os tulajdonosi szerkezetben működő közös vállalkozásával, a MOHU Budapesttel bővült. A társulás egy lépés volt a szegmens stratégiájának megvalósítása és a koncesszióval járó célok és kötelezettségvállalások megvalósításához való közeledés felé, miközben ezek az intézkedések egyúttal összhangban vannak az azonosított IRO-kkal. A MOHU Holding létrehozása mögött hasonló logika állt, többek között a regionális és helyi hulladékgazdálkodási vállalatokra való befolyásolás, működésük harmonizálása és optimalizálása, valamint e műveletek átalakításának megkezdése a meghatározott célokkal a sarkalatos ponton.
Kiemelendő: míg a CES szegmens legnagyobb vállalata, a MOHU szigorúan szabályozott piacon és szabályozott árkörnyezetben működik, amely meghatározza és korlátozza a MOHU által végezhető tevékenységek körét, addig a CES szegmens többi (teljes egészében a MOL tulajdonában lévő) vállalata szabad piaci körülmények között működhet. Mivel a helyi törvények és a koncessziós szerződés egyaránt meghatározzák azt a keretet, amelyben a MOHU a tevékenységét végzi, vannak olyan beruházások, amelyek a MOL-csoport számára elengedhetetlenül szükségesek a körforgásos gazdálkodási modellhez, és amelyek potenciálisan a CES üzletághoz tartoznak.
A koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási közfeladatok jelen árszabályozási módszertana a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) 53/N. §-án alapul, összhangban a MEKH 16/2022. számú rendeletével. A MEKH rendelkezik az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság, a koncessziós alvállalkozók (a továbbiakban: KSZ) és az önkormányzatok elszámolható költségeinek meghatározására és szabályozására vonatkozó elvekről és keretekről, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért beszedhető díjakra vonatkozó díjjavaslatokról.
A módszertan tartalmazza az alapelveket és keretszabályokat a koncessziós társaság és a KSZ, valamint a közszolgáltatási és intézményi alrendszerek, mint például a kiterjesztett termelői felelősség (EPR) alrendszer, a betétdíj-visszatérítési alrendszer (DRS), a vállalkozások elkülönítetten gyűjtött hulladékának alrendszere és a köztisztasági hulladék alrendszere (ezeket nevezzük "alrendszereknek") elszámolható költségeinek és kiadásainak meghatározására és szabályozására.
A hulladékgazdálkodási rendszer felépítése miatt az érintett érdekeltek nagy befolyást gyakorolnak. A Magyar Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyaránt szorosan figyelemmel kíséri és szabályozza a rendszer működését. Többek között ellenőrzik a hulladéktörvény betartását, amely a MOHU számára előírja, hogy az értékes hulladékokért kártalanítást kell fizetni a hulladéktermelő vállalkozásnak - amennyiben a kártalanítás mértéke vitatott, a MEKH-et felkérhetik a módszertanuk alapján történő elősegítésre és döntésre. Továbbá a rendelet a közszolgáltatások megfizethetőségére és szolgáltatási szintjére is hangsúlyt helyez. Ezért magát az érdekeltek érdekeit, prioritásaikat és igényeiket nagymértékben figyelembe veszik a fenntarthatóbb magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési ütemtervének megtervezésekor.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
90 |
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK
/E5-3/
A szegmens fő céljai a koncessziós szerződésből és az ott vállalt kötelezettségekből levezethetőek. Jelenleg csak a MOHU érintett e mutatók tekintetében, mivel a többi, teljes irányítással rendelkező leányvállalat a felállítási szakaszban van.
A legmagasabb szintű célok az EU Hulladék Keretirányelvhez (WFD) kapcsolódnak, és a releváns szakaszok a hulladéklerakás és az újrahasznosítás arányára vonatkoznak, a rendelet hatálya alá tartozó hulladékmennyiségek tekintetében. Ezek a célok a tagállamokra vonatkoznak, és hivatalos célként kerültek át a MOHU-hoz, befolyásolva a működést és a döntéseket az alábbi módon:
· A fent említett célok pozitív hatással vannak Magyarország fenntartható és körfogásos gazdasági átállására;
· A MOHU célja a kockázatok elkerülése olyan döntésekkel, amelyek biztosítják az üzleti/ipari folyamatosságot, és a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése úgy, hogy semmilyen létesítményhiány ne veszélyeztesse az uniós célok elérését [pl. elegendő hulladék energetikai (égetési) kapacitással rendelkezzen, mivel a lerakási cél enélkül nem érhető el; mivel azonban ez nem tartozik a koncesszió hatáskörébe, az anyavállalat (MOL-csoport) lehet a döntéshozó szervezet];
· közvetett hatásként a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésével növelhető a másodlagos nyersanyagok mennyisége és tisztasága, így könnyebben biztosítható az újrahasznosítható alapanyag és a lehetőségek kiaknázása.
A CES-ben, és jelenleg főként a MOHU-ban, a vállalatirányítási politikákat és ezen keresztül az akciókat ezen a célkitűzések vezérlik, végrehajtásukat a szabályozó és hatósági szervek, az EM (Energiaügyi Minisztérium) és a MEKH-on felügyelik, az alábbi konkrét elvárások emntén:
Legalább 100 kt kapacitású, hulladékból energiát előállító (W2E) üzem építése
A MOL-csoport belátja, hogy bizonyos anyagok nem hasznosíthatók újra. Ezt a megközelítést a legfontosabb érdekelt felek jóváhagyták. A hulladékégetés segít nekünk abban, hogy az egyébként ártalmatlanított hulladékot energetikai hasznosításra fordítsuk, ami a hulladékhierarchiában egy magasabb szintű módszer. Ezáltal a projekt összhangban van az EU hulladékirányelvének két hulladékcélkitűzésével, biztosítja a szabályozási követelményeknek való megfelelést, és segít a koncessziós kötelezettségvállalások támogatásában.
Az EU hulladéklerakási célkitűzése: A települési szilárd hulladék legfeljebb 10%-a kerüljön lerakóba
A cél a hulladéklerakás csökkentése azáltal, hogy a hulladékgazdálkodás a hulladékhierarchián belül marad. Ahol csak lehetséges, elkerülendő a tartós lerakás csökkentve az uniós céloknak és koncessziós kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés kockázatát. A célkitűzés a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelvre épül, amelynek határideje 2035-ig szól, és amelytől 2040-ig terjedő eltérés lehetséges, amennyiben engedélyezik. A CES valamennyi cége hozzájárul a követelmény teljesítéséhez, amely szerint a tagállamoknak 2035-re a szilárd hulladék lerakását 10%-ra vagy annál kevesebbre kell csökkenteniük. Ez az EM/MEKH által szigorúan felügyelt irányelv elsősorban a MOHU-t bízza meg a felelősséggel. A célérték relatív, 2023 a kiindulási alap, amikor a hulladéklerakás 50% körül volt. A MOHU működése 2023-ban kezdődött, ami az előrehaladás mérésének kezdetét jelenti.
Újrafelhasználási vagy újrahasznosítási cél az EU-ban: A szilárd hulladék legalább 65%-a
A célkitűzés a hulladékhierarchia szinte valamennyi szintjére vonatkozik, az energetikai hasznosítás felett, hangsúlyozva az újrahasználat és az újrafeldolgozás fontosságát. A célkitűzés a 2008/98/EK irányelvre épül, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2035-re legalább 65%-os újrahasználatot és újrahasznosítást érjenek el a települési hulladékok tekintetében. Ez egyben jelentős üzleti lehetőséget jelent a MOL-csoport számára. A CES valamennyi cége hozzájárul e cél eléréséhez, lehetővé téve az erőforrás-hatékonyság magas szintjét az európai körforgásos gazdaságon belül. A MOHU viseli az elsődleges felelősséget, a CES többi cége is részesül és hozzájárul. A cél relatív, 2023 a kiindulási alap, amikor az újrafelhasználási és újrahasznosítási arány körülbelül 34% volt, mivel a MOHU éppen akkor kezdte meg működését.
Befektetési kötelezettségvállalás: 185 milliárd forint
A beruházások az újrahasznosítást és a hasznosítást hivatottak elősegíteni, ami az újrafelhasználásra is hatással lehet. A kötelezettségvállalás a lényegességi értékelés során azonosított hatásokat és kockázatokat kezeli, miközben új üzleti lehetőségeket alapoz meg a MOL-csoport szegmensei számára. A beruházásnak összhangban kell lennie az Energiaügyi Minisztériummal kötött koncessziós megállapodással, ami a célok közös megértését tükrözi. A határidő 2033, amely a határozott koncessziós időszakra (2023-2033) vonatkozik. A cél abszolút és gördülő/kumulatív, a bázis a koncesszió 2023-as kezdete. A beruházás 2024 végére elérte az 53 milliárd forintot. A MOHU viseli az elsődleges felelősséget, a Holding és a MOHU BP pedig a kifejlesztett eszközök átvevőjeként részesül előnyökben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
91 |
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETÁG ERŐFORRÁS BE- ÉS KIÁRAMLÁSÁVAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/E5-4; E5-5/
A lent bemutatott mérőszámokat a MOHU által tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően határozzák meg. Ezek a mérőszámok a célok monitorozásának szerves részét képezik, és mindhárom azonosított IRO szempontjából relevánsak. A hulladékmennyiségek esetében pedig a jogi korlátozások miatt 1 éves késedelmet mutatnak a jelentéstételben, és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben zajló folyamatból adódnak.
|
Adatpont |
Mértékegység |
Cél |
2024 |
2023 |
2022 |
|
Az újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített települési szilárd hulladék aránya |
% |
65%* |
n/a |
33.7%*** |
32.8%**** |
|
A lerakott települési szilárd hulladék aránya |
% |
10%* |
n/a |
49.5% |
55.3%**** |
|
Kötelezett CAPEX-kiadások (gördülő/halmozott érték) |
milliárd Forint (millió USD) |
185** (kb. 490) |
53 (146) |
21 (63) |
n/a |
* 2035-ig (2040-ig, ha eltérést alkalmaznak)
** 2023 és 2033 között
*** 2023-as féléves adatok alapján
**** Nem áll a MOHU vagy a CES szervezetek befolyása alatt.
A vonatkozó mérőszámok módszertana és feltételezései a következők:
- A két relatív mérőszám az uniós meghatározásokból származik, míg a tőkeköltségek (CAPEX) csak a MOHU szempontjából relevánsak - a koncessziós kötelezettségvállalás kiadásai, amelyeket a CES egyetlen koncessziós jogalanyának kiadásai jelentenek.
- Az újrahasználatra vagy újrahasznosításra előkészített települési szilárd hulladék (MSW) aránya:
o számláló: a következők összege
§ újrahasználatra vagy újrahasznosításra előkészített (átadott vagy leltárba vett) hulladék, papír, műanyag, fém, üveg, a közszolgáltatási és intézményi (azaz a vállalkozások hulladékának elkülönített gyűjtése) alrendszerekből származó hulladékok
§ egyéb újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített hulladékok, szelektív gyűjtésből (HAK/EWC 20, kivéve 20 03)
§ komposztálásra szállított zöldhulladék
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
o nevező: a következők összege
§ összes begyűjtött szilárd hulladék
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
§ LESS elhasználódott járművek, elhasználódott gumiabroncsok, bontási-építési hulladékok
o alap mértékegység: kg/naptári év
- A lerakott szilárd hulladék aránya:
o számláló: a következők összege
§ Hulladéklerakással ártalmatlanított szilárd hulladék
§ KISEBB hamu és égetésből származó maradékanyag
o nevező: a következők összege
§ összes begyűjtött szilárd hulladék
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
o alap mértékegység: kg/naptári év
- Ezt a két arányszámot az illetékes irányító szerv, az Energiaügyi Minisztérium évente hitelesíti a törvényes adatszolgáltatási követelmények részeként.
- Kötelezett CAPEX-kiadások
o a pénzügyi kimutatásokban a könyvvizsgáló által hitelesített, a MOHU által egy adott pénzügyi évben elköltött összes szerves CAPEX (a 2. fejezetben a CES részeként jelentett). A 2024. évi konszolidált pénzügyi kimutatások szegmensinformációi).
A MOHU saját tevékenységből jelenleg nem keletkezik hulladék, a saját folyamatokhoz nem érkezik erőforrás, és az egyetlen erőforráskiáramlás a tiszta másodlagos nyersanyagok – e MOL-csoport által megtermelt hulladékra vonatkozó adatok elérhetőek az E5-A alfejezetben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
92 |
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK A KÖRNYEZETI SZTENDERDEKBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Várható pénzügyi hatás |
E1-9 E2-6 E3-5 E4-6 E5-6 |
A várható pénzügyi hatások számszerűsítése az ESRS C. függeléke alapján fokozatosan történik. |
|
Karbon kreditek |
E1-7 |
2024-ben a MOL-csoport nem finanszírozott üvegházhatású gázok eltávolítását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó projekteket szén-dioxid-kibocsátási egységek révén. |
|
Szennyezési célok |
E2-3_02 E2-3_03 E2-3_04 |
Jelenleg nincsenek nyilvános, csoportszintű célkitűzések a víz- és talajszennyezés megelőzése, valamint az aggodalomra okot adó és különösen veszélyes anyagok megelőzése és ellenőrzése tekintetében. |
|
Mikroműanyagok |
E2-4_05 E2-4_06 E2-4_07 |
A mikroműanyagokkal kapcsolatban nem azonosítottunk lényeges IRO-kat, ezért a kapcsolódó közzétételeket nem tekintjük lényegesnek. |
|
Aggályos / fokozottan veszélyes anyagok |
E2-5_02 E2-5_07 E2-5_08 E2-5_13
|
Az aggodalomra okot adó / fokozottan aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó adatokat csak a kiáramlás szempontjából jelentik, azaz azokat a mennyiségeket, amelyek kibocsátásként, eladott termékként vagy az eladott termékek részeként hagyják el a létesítményt. Nem azonosítottak olyan szolgáltatást, ahol az aggodalomra okot adó/ fokozottan veszélyes anyagok használata lényeges lenne. |
|
Tengeri erőforrások |
E3-1_09 |
A mélytengeri ásványok, kavicsok és tengeri termékek kitermelése és felhasználása a MOL-csoport számára nem minősül lényegesnek. |
|
Vízkockázat |
E3-4_02 E3-2_03 E3-1_07 |
Az AQUEDUCT Vízkockázati Atlasz alapján a MOL-csoport működése nem érinti a nagy vízhiánnyal küzdő területeket, illetve nem függ azoktól. /E3-1_07/ |
|
Biodiverzitás |
E4-1 ESRS 2 SBM-3 E4-2_03 E4-2_04 E4-2_05 E4-2_06 E4-3_02 E4-3_03 E4-3_04 E4-2_18 E4-2_19 E4-2_20 E4-3_02 E4-3_08 E4-3_09 E4-4 E4-6_03 E4-6_04 |
A legutóbbi kettős lényegességi elemzés során az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára gyakorolt hatást (IM-06) lényeges témaként azonosították. A környezetszennyezés és az éghajlat hatásaira vonatkozó politikák, intézkedések és célok más aktuális szabványokkal (azaz az E2 és az E1 szabványokkal) foglalkoznak. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyéb témák nem minősülnek lényegesnek (pl. a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos hatások társadalmi következményei; az édesvíz- és a tengerhasználat változása; közvetlen kiaknázás; invazív idegen fajok; a fajok állapotára gyakorolt hatások). A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatban nem találtak lényeges függőséget, kockázatot vagy lehetőséget, ezért a MOL-csoport stratégiájára és üzleti modelljére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos közzétételek nem tekinthetők lényegesnek. Az e jelentés E4. fejezetében ismertetett politikákon és cselekvési terveken kívül a MOL-csoport nem tett közzé a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos átfogó átállási tervet, és nem határozott meg nyilvános csoportszintű célokat sem. A MOL-csoport nem vett igénybe semmilyen biológiai sokféleséggel kapcsolatos ellentételezési mechanizmust 2024-ig. |
|
Energia adatok |
E1-5 E1-6_18-23 |
A MOL-csoport szintjén a bejelentett megújulóenergia-fogyasztás és -termelés alacsony, 0,5% alatti maradt. A közölt értékek nem tartalmazzák az energiagazdálkodást, amelyet az érintett egységek helyileg irányítanak. A csoportszintű megközelítés kidolgozása - beleértve a kisléptékű megújuló energiatermelésre vonatkozó adatgyűjtést (pl. az irodaházakra és a benzinkutakra telepített napelemek) és a hitelesített kibocsátási tényezőkkel rendelkező szerződéses áramvásárlási megállapodások beépítését - jelenleg fejlesztés alatt áll. A nukleáris forrásokból és szénből származó energiafogyasztásról nem készül jelentés, mivel a MOL-csoport nem használja közvetlenül ezeket az energiaforrásokat. A közművektől vásárolt villamos energia fosszilis alapúnak minősül, mivel a tényleges energiaszerkezetet nem lehet megbízhatóan elszámolni csoportszinten. |
|
A források be- és kiáramlására vonatkozó adatok |
E5-4_02 E5-4_03 E5-4_04 E5-4_05 E5-5_02 E5-5_03 E5-5_04 E5-5_05 |
A MOL-csoport fő termékei finomított kőolajtermékek és petrolkémiai termékek, amelyeket elsősorban nagykereskedelmi fogyasztóknak szállít - ezért a tartóssággal, javíthatósággal és újrahasznosíthatósággal kapcsolatos közzétételek nem lényeges közzétételek. A másodlagos anyagfelhasználásra vonatkozó információkért kérjük, olvassa el a Hulladék alapú üzemanyag felhasználás és előállítás (OP-08) című közzétételt.
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
93 |
/S1/
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben a következő, munkaerővel kapcsolatos hatásokat és kockázatokat azonosítottuk:
· Foglalkoztatás biztonság tisztességes feltételek mellett (IM-12)
· Képzés és készségfejlesztés (IM-14)
· Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek (IM-13)
· Műveletek alacsony biztonságú területeken (IM-19)
· Vállalati kultúra (IM-11)
· Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzása és megtartása (RK-07)
· Személyi sérülés kockázata a rendszer integritásának meghibásodása vagy baleset miatt (RK-04)
· Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség (RK-09)
A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Megállapítottuk, hogy a "Saját munkaerő" téma mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges. Egy hatást azonosítottunk, amely az "Értékláncban dolgozó munkavállaló" témakörre vonatkozik: Emberi jogok és munkaügyi gyakorlatok az értékláncban (IM-15). A MOL-csoport viszonylag kis mértékben van kitéve az emberi jogokkal való visszaélés, a kényszermunka, a gyermekmunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem kockázatának, mivel a csoport tevékenységeinek nagy részét európai országokban végzi. Mindazonáltal a MOL-csoport elkötelezett a törvényes és tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi elvek tiszteletben tartása mellett, és ugyanezt várja el az üzleti partnerektől és a külső érdekelt felektől az Üzleti partnerek etikai kódexében és más irányelvekben leírt szerződéses megállapodásokon keresztül - ahogyan azt e fejezetben leírtuk. A MOL-csoport nem tűri a kényszermunkát, a kötelező, a rabszolgasorba vagy gyermekmunkára kényszerítés vagy bármilyen más etikátlan foglalkoztatási gyakorlatot, például a bér visszatartását, a betegszabadság vagy a napi pihenőidő megtagadását, az alternatív foglalkoztatási formákkal való visszaélést vagy az egészségügyi hozzájárulás megkerülését. Biztosítjuk, hogy a munka, a rabszolgaság, a szolgaság és az emberkereskedelem ezen formái ne forduljanak elő az üzleti és ellátási láncainkban.
Mivel az értéklánccal kapcsolatos információk jelenleg az ESRS-szabvány bevezetési szakaszában Vannak, a MOL-csoport 2024-ben korlátozott információkat tesz közzé e tekintetben. A MOL-csoport jelenleg az ellátási lánc átvilágítására vonatkozó módszertanának kidolgozásán dolgozik, hogy megfeleljen a 2025-től alkalmazandó 2023. évi CVIII. magyar törvény ("ESG-törvény") és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv szerinti közelgő követelményeknek.
A munkaerővel kapcsolatos hatások és kockázatok három, egymással összefüggő, de mégis különböző csoportba sorolhatók. Ez azt is jelenti, hogy ezen IRO-csoportok kezelése eltérő megközelítést és szakértelmet igényel, ezért általában külön politikák és intézkedések keretében kezelik, és az előrehaladást különböző mérőszámokkal mérik és ellenőrzik. Ez a fejezet a következő 3 alfejezetre tagolódik, azzal a céllal, hogy bemutassa, hogyan kezeli a MOL-csoport a felsorolt IRO-kat, felvázolva az egyes csoportok sajátosságait:
Az A. alfejezet a vállalat munkavállalóira gyakorolt hatásokra összpontosít, mint például a bérek és a munkaerő-felvétel (IM-12), a képzések és a készségfejlesztés (IM-14); valamint a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kockázatokra, mint például a munkavállalók vonzására és megtartására vonatkozó képessége (RK-07). Ez az alfejezet általában a MOL-csoport munkavállalóira összpontosít - az ESRS definíciójával összhangban -, azaz a MOL-csoporttal a törvények szerint munkaviszonyban álló személyekre. Bár belső politikáink, valamint a bemutatott adatok és elemzések csak ezekre az egyénekre vonatkoznak, elismerjük, hogy a munkavállalók más csoportjaira, például a nem alkalmazottakra (egyéni vállalkozók és a vállalatnak munkaerőt biztosító kölcsönzött munkavállalók) vagy az értékláncban dolgozókra is hatással vannak tevékenységeink. Amint azt a MOL-csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája, valamint az etikai és üzleti magatartási kódexe kimondja, törekszünk arra, hogy figyelembe vegyük a tevékenységek üzleti, társadalmi, környezeti, egészségügyi, fizikai és érzelmi következményeit, és elköteleztük magunkat amellett, hogy az üzleti célokat úgy érjük el, hogy a lehető legkisebb kárt és a legnagyobb pozitív hasznot okozzuk nemcsak a saját munkavállalóink, hanem az értékláncunkban dolgozók, a közösségeink és a társadalom egésze számára is.
A B. alfejezet leírja, hogyan értékelik és mérséklik a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos hatásokat és kockázatokat (IM-13, IM-19, RK-04, RK-09). A MOL-csoport átfogó, csoportszintű irányítási rendszerrel rendelkezik, amely kiterjed mind az egyik vállalatával munkaviszonyban álló munkavállalókra - a továbbiakban: saját munkavállalók -, mind a csoportnak egyéni szerződésekkel vagy munkaerő-közvetítő ügynökségeken keresztül munkaerőt szállító munkavállalókra - a továbbiakban: vállalkozók - a munkavédelemre. Mind a saját alkalmazottakra, mind a vállalkozókra a MOL-csoport vonatkozó politikái vonatkoznak, és szerepelnek az adatgyűjtésünkben. A saját alkalmazottak és a vállalkozók körén kívül eső személyeket "harmadik félnek" tekintjük a jelentéstételi gyakorlatunkban. Az ESRS által "értékláncban dolgozókkén" leírt személyek - akik nem minősülnek sem saját alkalmazottaknak, sem vállalkozóknak - nem végezhetnek semmilyen munkát telephelyeinken, ezért nem tartoznak a MOL-csoport munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikájának hatálya alá. A telephelyeinket alkalmanként látogató személyek megkapják a szükséges bevezetést a biztonsági szabályokról, kíséretet kell biztosítani számukra, és szükség esetén megkapják az egyéni védőfelszereléseket - ez a fejezet azonban a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik félként dolgozó személyek biztonsági szempontjaival itt nem foglalkozunk.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
94 |
A C. alfejezet a vállalati kultúrát és az etikai szempontokat (IM-11) emeli ki, a sokszínűségre, az egyenlő értékért egyenlő bérezésre, a befogadásra és az etikátlan magatartás elleni intézkedésekre összpontosítva. A MOL-csoport egy sor kötelező érvényű politikát vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy az etikai normákat betartsuk és beépítsük mindennapi működésünkbe - többek között, de nem kizárólagosan az emberi erőforrás menedzsmentre. A MOL-csoport elvárja továbbá, hogy az értéklánc minden érdekeltje tiszteletben tartsa ezeket az értékeket, és rendelkezzen olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják ezeknek az értékeknek a betartását.
Az egyes alfejezetek a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődnek, majd részletesen bemutatják azokat a politikákat, intézkedéseket, célokat és mérőszámokat, amelyek felvázolják, hogy a MOL-csoport hogyan kezeli ezeket az IRO-kat.
A. ALFEJEZET: HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS
A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S1. IRO-1, S2. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 SBM-3, S1.IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény: |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése magában foglalta a munkavállalókkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítását. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi. A saját munkavállalóinkra gyakorolt tényleges és potenciális hatások és a velük kapcsolatos kockázatok azonosítása, amelyeket ebben a fejezetben tárgyalunk, a munkavállalóktól származó visszajelzések folyamatos gyűjtésével és rendszeres elkötelezettségi felmérésekkel történik. További információért kérjük, olvassa el e fejezet S1-A-1&2&3 szakaszának "HR-tanácsadás" bekezdését.
Az IM-12, IM-14 és RK-7 táblázatban leírt, emberi erőforrásokkal kapcsolatos IRO-k:
IM-12. táblázat: Foglalkoztatás biztonság tisztességes feltételek mellett
|
Mérték |
Jelentős |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport a közép-kelet-európai régió egyik legfontosabb munkaadója. A vállalat mintegy 25 000 embernek biztosít stabil munkahelyet saját alkalmazottai körében, valamint közvetve számos vállalkozónak és más személynek az értékláncon keresztül. E pozitív hatás mellett a csoport esetleges negatív üzleti teljesítménye esetén a tovagyűrűző hatás nem csak a saját munkavállalókat érintheti hátrányosan, hanem a helyi munkaerőpiacokat is, mivel a csoport nagy arányban foglalkoztat munkavállalókat. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A saját alkalmazottaival való rendszeres közvetlen kapcsolattartás és az elégedettség nyomon követése mellett a vállalat aktívan részt vesz a kollektív szerződésekben és együttműködik a szakszervezetekkel a tisztességes foglalkoztatási gyakorlat biztosítása érdekében. Az irányelvek, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Időhorizontok |
A téma minden időhorizonton lényeges. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A méltányos feltételek melletti biztonságos foglalkoztatás a MOL-csoport értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
IM-14. táblázat: Képzés és készségfejlesztés
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
|
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport elkötelezett a humán tőkébe való befektetés mellett, képzések és készségfejlesztési programok révén, hangsúlyozva a szakmai fejlődés, az egészség, a biztonság, a jólét és a vállalati etika fontosságát. A MOL-csoport prioritásként kezeli a munkaerőpiacra újonnan belépő és a frissen végzett szakemberek felvételét. E kezdeményezések révén a vállalat pozitívan befolyásolja a humán tőke fejlődését, és hozzájárul ahhoz, hogy a régióban képzett és tanult munkaerő álljon rendelkezésre. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
Elkötelezettségének támogatása érdekében a vállalat számos képzési és fejlesztési programot kínál alkalmazottai és vállalkozói számára. Összesen több mint 709 ezer órányi képzést regisztráltak 2024-ben, és 7,5 millió dollárt fordítottak képzésekre és készségfejlesztésre. Emellett a vállalat együttműködik olyan intézményekkel, amelyek szakképzési és oktatási programokat biztosítanak, és finanszírozza azokat. A vállalat tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, gyakornoki helyeket, diplomás programokat, valamint pályaorientációs és felvételt megelőző programokat is biztosít. Az irányelvekkel, folyamatokkal és kulcsfontosságú intézkedésekkel kapcsolatos részletekért lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokat. |
|
Időhorizontok |
A téma minden időhorizonton lényeges. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A képzés és a készségfejlesztés a MOL-csoport értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
95 |
RK-07. táblázat: Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzási és megtartási képességei
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A vállalat számára állandó kihívást jelent, hogy képzett és sokszínű munkaerőt vonzzon és tartson meg a komplex tevékenységeinek működtetése érdekében. A munkaerőpiac fő kockázatai közé tartozik jelenleg a magas fluktuáció és a jelenlegi makrokörnyezetből adódó növekvő bérnyomás, a népesség elöregedése és a képzett munkaerő piaci elérhetősége. Ez különösen kritikus az új és nagy tudásintenzitású üzletágak esetében, amelyek különböző képességeket és gyors továbbképzést/átképzést igényelnek. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Hatások: A MOL-csoport, mint a közép- és kelet-európai régió egyik legfontosabb munkaadója, jelentős hatást gyakorol nemcsak saját munkavállalóira, hanem az értékláncában dolgozókra is. Az azonosított hatások nemcsak a foglalkoztatás biztosításához (IM-12), hanem a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztéséhez (IM-14), valamint a kedvező munkakörülmények fenntartására való törekvéshez (IM-11) is kapcsolódnak. Függőségek: A mintegy 25 000 munkavállaló a MOL-csoport egyik legfontosabb eszköze. A vállalat függ attól, hogy megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező alkalmazottal rendelkezik-e a zökkenőmentes működés biztosítása érdekében. |
|
Intézkedések |
Az e hatáshoz kapcsolódó intézkedések (lásd IM-11, 13 és 15) mind fontos tényezők a munkavállalók vonzásának, megtartásának és továbbképzési képességeinek erősítésében, ezáltal csökkentve a munkaerőpiacból eredő kockázatokat. A politikák, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
2023-ban a teljes kifizetett munkavállalói juttatások összege meghaladja a 870 millió eurót, így a saját munkaerő témát pénzügyileg lényegesnek tartjuk. A fent említett munkaerő-piaci trendek (növekvő bérnyomás, elöregedő népesség, fluktuáció) miatt ezt hosszú távú kockázatnak tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A munkaerő-piaci kockázat a MOL-csoport értékláncának minden szintjén lényeges kockázatot jelent. |
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT FOLYAMATOK
/S1-1; S1-2/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1,S1-2 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-2 |
A MOL-csoport a munkaerővel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése érdekében - beleértve a munkaerő egyes csoportjait vagy a teljes munkaerőt - számos politikát és stratégiát alkalmaz. A MOL-csoport felsővezetése és a felügyelőbizottság tagjai számára 2024 júniusában bemutatott, aktualizált csoportszintű Emberi Erőforrás Stratégia fő pillérei a következők:
Ezek a fő elvek beépülnek a MOL-csoport folyamatalapú politikáiba. Az irányelvek célja, hogy meghatározzák a változáskezelési folyamatok, a kockázatértékelések és a kockázatcsökkentő intézkedések kötelező elemeit és lépéseit. A Csoport emellett az emberek vonzására, megtartására és fejlesztésére összpontosít, miközben a munkaerő-piaci kockázatok mérséklésével biztosítja a munkaerő megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állását, hogy lehetővé tegye üzleti tevékenységeink folytonosságát és fejlődését (RK-07).
A HR Area Book a legmagasabb szintű folyamatalapú politika az emberi erőforrások területén, amely meghatározza a főbb HR-folyamatokat, szabályokat és követelményeket, valamint a stratégiai célokat, hogy a MOL-csoporton belül a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, magas színvonalú HR-szolgáltatásokat biztosítson. E politika rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek az érintett munkavállalókra nézve. A végrehajtás - a helyi/egységspecifikus politikákba (pl. az egyes leányvállalatokra vonatkozó) vagy a tematikus folyamatleírásokba (pl. toborzás és kiválasztás, javadalmazás vagy tehetséggondozás szabályai) való beépítésük révén - a csoport HR vezető alelnökének, a helyi vezérigazgatóknak és a helyi HR-menedzsereknek a közös felelőssége. Az érintett érdekeltek tudatosságának biztosítása érdekében a MOL-csoport kötelező képzéseket tart, amelyek minden kulcsfontosságú területre kiterjednek, míg a vonatkozó irányelvek minden munkavállaló számára elérhetők a MOL-csoport E-REG rendszerében. A HR Area Book leírja azt a 6 fő folyamatot, amelyet a MOL-csoport valamennyi vállalatánál (azaz a MOL Nyrt. és a mátrix-működésben részt vevő, ellenőrzött operatív leányvállalatoknál) végre kell hajtani:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
96 |
1. Munkavállalók vonzása, toborzás és kiválasztás
A MOL-csoport hosszú távú stratégiai céljainak elérése érdekében a tehetséggondozásra összpontosít. Az oktatási intézményekkel való szoros kapcsolatok és a stratégiai munkaerő-tervezés révén a vállalat biztosítja a képzett munkavállalók, különösen a fiatal tehetségek folyamatos beáramlását, hogy kielégítse a közép- és hosszú távú üzleti igényeket. Ez közvetlenül a munkaerő-piaci kockázatok (RK-07) kihívását kezeli azáltal, hogy erősíti a MOL-csoport képességét arra, hogy képes és sokszínű munkaerőt vonzzon és tartson meg, ami kritikus fontosságú a működési kiválóság fenntartásához és a gyorsan változó üzleti igényekhez való alkalmazkodáshoz; miközben pozitív társadalmi-gazdasági hatást gyakorol azáltal, hogy munkalehetőségeket biztosít és segíti a fiatalok belépését a munkaerőpiacra. (IM-12)
2. Jutalom és juttatások
A méltányos feltételek melletti biztonságos foglalkoztatás biztosítása érdekében a MOL-csoport javadalmazási struktúrája a belső méltányosság és a külső versenyképesség átlátható elvein alapul. A munkaköröket a Hay-módszertan alapján értékelik, és a bértáblákat a nemzetközi piaci normákhoz viszonyítják. A munkavállalói juttatásokat úgy tervezték, hogy fokozzák a fizikai, mentális, szociális és pénzügyi jólétet, elősegítve az elkötelezettséget és a megtartást. A javadalmazás és a juttatások piaci trendekhez és az üzleti stratégiához való igazításával a MOL-csoport biztosítja a méltányos és stabil foglalkoztatást (IM-12), miközben versenyképes környezetben vonzza a legjobb tehetségeket (RK-07).
3. Tanulás és fejlődés
A MOL-csoport folyamatos vezetői, szakmai és műszaki képességfejlesztésbe fektet be alkalmazottai számára. A képzési lehetőségeket az egyéni és a szervezeti igényekhez igazítjuk különböző módszerekkel, többek között tantermi foglalkozásokkal, e-learninggel, mentorálással és coachinggal. A vezetőket arra ösztönzik, hogy aktívan támogassák az alkalmazottak szakmai fejlődését, biztosítva az üzleti célokkal való összhangot. A készségfejlesztés és a szakmai előmenetel előtérbe helyezésével a MOL-csoport hozzájárul a regionális humántőke-fejlesztéshez, és biztosítja a jól képzett munkaerőt, amely képes az innováció és a működési siker előmozdítására (IM-14).
4. Munkaerő- és
foglalkoztatásmenedzsment
A munkaszerződések a helyi jogszabályoknak megfelelően készülnek, garantálva az
egyértelmű feltételeket és stabil munkakörülményeket, valamint a biztonságos és
tisztességes foglalkoztatási feltételeket minden munkavállaló számára. Ahol
csak lehetséges, rugalmas munkarendeket kínálnak, támogatva az üzleti
követelmények és a munkavállalók jóléte közötti egyensúlyt (IM-12).
5. HR tanácsadás
A HR-tanácsadási folyamatok a befogadó, etikus és átlátható munkahelyi kultúra előmozdítására
összpontosítanak. A MOL-csoport támogatja a társadalmi párbeszédet a
szakszervezetekkel és a munkavállalók képviselőivel való rendszeres
kapcsolattartás révén; valamint a munkavállalók elégedettségének rendszeres
nyomon követésével.
A MOL-csoportnál a munkavállalók képviselői döntő szerepet játszanak a harmonikus és produktív munkakörnyezet fenntartásában. Hídként működnek a munkavállalók és a vezetőség között, biztosítva, hogy a munkavállalók aggodalmait és javaslatait meghallgassák és figyelembe vegyék. A MOL-csoport támogatja a méltányos bánásmód gyakorlatát, például a sokszínűség garantálását, a méltányos és egyenlő díjazás biztosítását és az egyesülési szabadság támogatását, a csoporton belül aktív és a csoport alkalmazottainak többségét bevonó szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal való partnerség révén. Csoportszinten minden munkavállalót az Európai Üzemi Tanács (EBT) képvisel. A Tanácsot 2023-ban ötéves mandátumra újraválasztották. Az Európai Munkástanács évente kétszer felsővezetői fórumot szervez, ahol a felsővezetők aktualitásokat adnak az aktualitásokkal kapcsolatban, a bizottsági tagok pedig felteszik a releváns és az országokból összegyűjtött kérdéseiket. A szakszervezetek továbbá a MOL-csoport következő országaiban vannak jelen: Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Bosznia és Hercegovina, Lengyelország, Románia, Montenegró és Oroszország.
A munkavállalók képviselőivel való együttműködés mellett a MOL-csoport a jólét és a munkavállalók elkötelezettségének közvetlen értékelését is végzi a rendszeres felmérések és pulzus-ellenőrzések révén. A felmérés eredményei alapján meg kell határozni a fókuszterületeket, és a kritikus területek kezelésére cselekvési terveket kell kidolgozni vállalati, üzleti szegmens- és egységszinten. A vállalat emellett elkötelezte magát amellett is, hogy pénzügyi támogatást nyújt a váratlan kihívásokkal szembesülő egyes munkavállalóknak - például a MOL Magyarország Szociális Alapján keresztül. Ennek az alapnak a felosztását a szakszervezet határozza meg.
A MOL-csoport kétévente indítja el a MOL-csoport munkavállalói elkötelezettségi felmérését, amellyel nyomon követhetik a munkaerő elkötelezettségi szintjét. A folyamatot illetően egy, a MOL-csoport HR által megbízott külső szolgáltató készíti el a kérdőívet az előző évek kérdései és aktualitásai alapján, amelyet a felmérés elindítása előtt az üzleti képviselőkkel és a felső vezetéssel előzetesen megosztanak felülvizsgálat céljából. Miután a felmérés egy külső, online platformon zajlik, a MOL-csoport szintű eredményeket a felső vezetés számára bemutatják, és a meghatározott irányokat és elvárásokat lefelé továbbítják. A kétévente indított felmérés mellett a szervezetek számára elérhető a pulse check is, amellyel nyomon követhetik alkalmazottaik elkötelezettségét és hangulatát.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
97 |
A MOL-csoport egyéb HR-folyamatai a Munkavállalói elkötelezettség felmérésének általános folyamata és annak intézkedései mellett közvetett hatást és az elkötelezettség növelését is célozzák. Ezeket a folyamatokat belsőleg a Tehetségmenedzsment folyamatleírás szabályozza, amelyet a Csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője hagyott jóvá, és amely a HR Area Book azonos hatókörben alkalmazandó. E dokumentum célja, hogy a követendő világos szabályok és folyamatok meghatározásával biztosítsa az általános vállalati elkötelezettség növelésére irányuló stratégiai célkitűzést. Az egyik legfontosabb elősegítő tényező az elismerés és a ’Stay’-interjúk: Az elismerés a nagyszerű munka egyik legfontosabb mozgatórugója, amely segít megtartani a legjobb tehetségeket, fokozza a munkavállalók elkötelezettségét és ösztönzi a teljesítményt. A Tehetségek elismerése pozitív megerősítést ad számukra, hogy erőfeszítéseiket megbecsülik és értékelik. Ezen túlmenően rendszeresen tartanak ’Stay’ interjúkat, amelyek célja, hogy megértsék, hogy a tehetségek miért maradnak a vállalatnál, és miért hagyják el a vállalatot. A vállalat iránti elkötelezettségük e két szempontjának nyomon követése érveket szolgáltat a tehetségmegtartó stratégiánk javításához.
6. HR folyamatok tervezése és ellenőrzése
A kétirányú kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a HR-folyamatok hatékonyak, átláthatóak és a szervezeti igényekre reagálóak maradjanak. Ezért a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy több csatornán keresztül új ötleteket és fejlesztéseket javasoljanak, ami elősegíti az innovatív HR-környezetet. A MOL-csoport részlegein belül a rendszeres Townhall rendezvények a vezetői kérdések, aggályok felvetésének vagy ötletek felvetésének kiemelt fórumai.
Amennyiben a munkavállaló aggályait helyi szinten vagy a nyilvános csatornákon keresztül nem kezelik, arra ösztönzik, hogy tanácsért vagy aggályok felvetésére ("whistle-blowing") használja a csoportszintű SpeakUp! mechanizmust, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető. A bejelentéseket névtelenül lehet megtenni, és azokat bizalmasan, a megtorlás veszélye nélkül kezelik. További részletekért kérjük, olvassa el e jelentés S1-C-1&2&3. szakaszát.
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3, d GRI 403-9 GRI 403-10 |
A munkaerőpiacokat érintő gyors változások és hosszú távú strukturális tendenciák, valamint az előttünk álló iparági és vállalati átalakulás miatt a tehetségvonzó és -fejlesztési programok elengedhetetlenek nemcsak az üzleti stratégia végrehajtásához szükséges készségek és kompetenciák biztosítása érdekében, hanem azért is, hogy továbbra is erős munkavállalói állományt építsünk ki, miközben biztosítjuk a generációk közötti tudásmegosztást az elöregedő és nyugdíjba vonuló munkaerő miatt azokban az alapvető régiókban, ahol a MOL-csoport működik (RK-07).
A tehetségmenedzsment keretrendszerén belül a hangsúly a MOL-csoport tehetségeinek vonzására, azonosítására, fejlesztésére, megtartására és előléptetésére helyeződik, mégpedig hatásos és hatékony folyamatokkal, valamint egységes tehetségmenedzsment nyelvezet és terminológia használatával. Tavaly 1871 kollégát azonosítottak tehetségként, akik közül 281 fő töltött be vezető szakértői vagy vezetői pozíciót, ezek a számok hasonló tendenciát mutatnak az előző évekhez képest. A Talent MNG HUB, a MOL-csoport vezetői számára egyablakos rendszerként szolgáló platform, amely rövid e-learning videók és anyagok segítségével képzi magát, 949 egyedi látogató kereste fel, és 235 tesztet töltöttek ki 70%-os sikerességi aránnyal a 2023. december-2024. február időszakban. Összességében 58 Emberek és tehetségek alkalmat szerveztek a MOL-csoport embereinek és tehetségeinek vitafórumaként. Regisztráltunk 220 Maradj interjút, amelyek megerősítették a 2024-es eredményeket a szervezetben maradó kulcsfontosságú emberek és tehetségek fő mozgatórugói és a szervezetből való távozás kiváltó okai tekintetében. A karrierfókuszú beszélgetés alapján a felmérés mintájának 40%-a jelezte, hogy rövid és hosszú távon is új szerepkörbe kíván átmenni.
A tehetségfejlesztés terén a MOL-csoporton belül számos megoldás áll rendelkezésre, például mentorálás, coaching, vezetői és szakmai szakértői fejlesztési program. Tavaly Magyarországon is bevezetésre került a megtartás/befogadás eszköztára, hogy tovább képezzük vezetőinket a tehetségmegtartás hatékonyságának növelésére, valamint a fontos pillanatok jó kezelésére. Több mint 250 vezető vett részt 7 élő vezetői workshopon a MOL Campuson (Budapest), a Százhalombattai Finomítóban, a MOL Petrolkémia (Tiszaújváros) telephelyén. Az elmúlt 3 hónap során 180 kolléga látogatta meg a Megtartási eszköztár oldalait.
A MOL-csoport prémium vezetőfejlesztési programja a LEAD, ahol a hangsúly a tavalyi évben a folyamatban lévő LEAD2024 irányzatokon volt, beleértve az újonnan bevezetett LEAD Transformational irányzatot is. További hangsúlyt kapott a LEAD Alumni hálózat, a LEAD Alumni Konferencia 2025 első negyedévében harmadik alkalommal kerül megrendezésre.
2024-ben a Growww keretében 8 országból 92 friss diplomást vettek fel, 48%-os női aránnyal.
Magyarországon a középfokú szakképzés maradt fókuszban - új osztályok indultak Százhalombattán (SziSzKI), 4 MOL osztály jött létre anyagi támogatásunkkal 2024-ben. 191 duális gimnáziumi diákunk volt, ebből 46-an fejezték be az iskolát, 43 duális mérnök, ahol a megmaradási arány 90 % (azaz a diákok 90%-a a tanulmányai befejezése után a MOL-on belül maradt). Több mint 120 MOL-os kolléga elkötelezett abban, hogy egyetemeken tanítva megossza tudását és fiatal tehetségeket vonzzon.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
98 |
Horvátországban az INA 15 karral és 2 diákszövetséggel, 5 műszaki és 1 vendéglátóipari iskolával működött együtt. Ami a szakmai gyakorlatot illeti, 20 diák vett részt duális gyakorlaton, 34 diák rendes szakmai gyakorlaton, 6 diák kezdte meg szakmai gyakorlatát benzinkútjainkon, 8 előadást szerveztek az INA Csoport szakértői a karokon.
Szlovákiában a Slovnaft 3 technológiaorientált középiskolával működött együtt. Tavaly két új iskolával írtak alá együttműködési megállapodást. A diákok különböző gyakorlati képzéseken vesznek részt a vállalat telephelyén, különösen a VURUP laboratóriumaiban újonnan létrehozott képzési központban. A képzési központot az új operátorok elméleti oktatására is használják. A 24/25-ös tanévben 17 diákunk vesz részt a gyakorlati oktatásban.
A MOL-csoport vezető regionális munkáltatóként szerzett hírnevét tovább erősítette a több mint 25 globális és helyi külső elismerés.
A MOL-csoport a humánerőforrással kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében a munkavállalókkal kapcsolatos erős munkavállalói állomány további kiépítésére irányuló erőfeszítések mellett a pozitív hatások fokozására, valamint a munkavállalók jólétére gyakorolt negatív hatások megelőzésére és mérséklésére összpontosít. Felismerve, hogy a rendszeres értékelések és az adatvezérelt mérések a megfelelő válaszadás és a hatékony intézkedések kulcsfontosságú eszközei, 2024-ben a munkavállalók elkötelezettségét felmérő felmérést végeztek, amelynek teljesítési aránya 92-95% között volt a 40.000 munkavállaló körében (a MOL-csoport 25.000 munkavállalója mellett a további 15.000 magában foglalja a külön erre a célra szolgáló felmérést végző kiskereskedelmi kollégákat). Összesen 759 intézkedést regisztráltak a munkavállalói elkötelezettség növelése érdekében. A munkavállalói elkötelezettségi felmérés eredménye alapján központilag irányított intézkedésként a negyedik negyedévben kísérleti jelleggel és sikeresen lezajlott a MOL-csoport Business bevezető képzés, amelyet minden érdeklődőre kiterjesztettek magyar és angol nyelveken.
A MOL-csoport támogatja a méltányos bánásmódot, például a méltányos és egyenlő díjazás biztosítását és az egyesülési szabadság támogatását. A MOL-csoport olyan szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal működik együtt, amelyek a csoport egész területén aktívak, és a csoport alkalmazottainak többségét bevonják. (IM-12)
A csoport szintjén minden munkavállalót az Európai Üzemi Tanács (EBT) képvisel. A Tanácsot 2023-ban ötéves mandátumra újraválasztották. Végrehajtó bizottsága (EB) negyedévente ülésezik, hogy megvitassa a foglalkoztatással és a működéssel kapcsolatos kérdéseket. Az EBT 2024-ben két rendes ülést tartott a MOL-csoport felső vezetésének részvételével. 2024-ben a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók aránya továbbra is magas, 90,3% volt. A szakszervezetek a MOL-csoport vállalatainak többségénél aktívak, ahol a teljes létszám 96,7%-át foglalkoztatják. A kollektív szerződésekre vonatkozó törvények országonként eltérőek, de a MOL-csoport vállalatainak többségére kollektív szerződés vonatkozik. A lefolytatott tárgyalások középpontjában az operatív és szakértői alkalmazottak magasabb jövedelmének biztosítása állt, akár az alapbér emelése, akár a különböző anyagi jogosultságok növelése révén, a rendelkezésre álló költségvetés optimális elosztása mellett, a helyi piacokon rendelkezésre álló nem adóköteles lehetőségek kihasználásával. A szakszervezetek és a MOL-csoport vállalatainak képviselői továbbra is szorosan együttműködtek, és a pozitív társadalmi párbeszéd révén olyan munkamódszereket határoztak meg, amelyek támogatják az üzletmenet folyamatosságát, és biztosítják a sikeres és stabil működést. 2024-ben továbbra is folyamataink további digitalizálására összpontosítottunk annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges operatív munkát és növeljük működésünk hatékonyságát. Tekintettel arra, hogy a MOL-csoport sokszínű és több telephelyre terjed ki, 2024-ben a digitalizálási erőfeszítések tekintetében a különböző helyi adatbázisok harmonizálására és egy sor egyértelmű és szabványosított HR KPI létrehozására összpontosítottunk. Ezzel párhuzamosan az IT-csapat támogatásával a HR-technológiai csapat elkezdte meghatározni azokat a folyamatokat és módokat, ahol a mesterséges intelligencia felhasználható a munkafolyamatok további racionalizálásának és egyszerűsítésének támogatására, az "AI for HR" folyamattal kapcsolatos több konkrét projekt fókuszában (HR chatbot létrehozása, AI használata a toborzás során stb.).
A MOL-csoport továbbra is kiemelt figyelmet fordít munkavállalói jóléti stratégiájára és annak biztosítására, hogy minden munkavállaló az élet minden területén kiteljesedhessen, és egészséges egyensúlyt teremthessen a munka és a magánélet között. Belső és külső csatornákon keresztül folyamatos kommunikációs kampányt szervez a munkavállalók felé annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy tájékoztatást kapjanak az összes elérhető juttatásról, beleértve az egészségügyet - mind a fizikai, mind a mentális egészséget -, a szülői támogatást, a pénzügyi juttatásokat és a szakmai fejlődési lehetőségeket. A MOL-csoport különös figyelmet fordít munkavállalóinak egészségére, és a juttatási platformon keresztül élet-, baleset- és utasbiztosítást biztosítunk a MOL-csoport minden munkavállalója számára. Emellett 3 fő piacon (Magyarország, Horvátország és Szlovákia), amelyek a teljes munkavállalói populáció ~80%-át lefedik, valamint a MOL-csoport legtöbb más vállalatánál további egészségügyi juttatásokat biztosítunk munkavállalóink számára, mint például magán egészségügyi biztosítás és rendszeres éves orvosi vizsgálatok. A csoport jóléti stratégiájának középpontjában továbbra is az anyasági/apasági jogosultságok magas szintű biztosítása állt a munkavállalók számára (azzal a megjegyzéssel, hogy az anyasági/apasági gyakorlatok és juttatások a csoport tagvállalatai között eltérnek, mivel azokat a helyi szabályoknak és a helyi gyakorlatnak megfelelően határozzák meg). A szülőket a gyermekgondozásban támogató különböző juttatásokkal a MOL-csoport erőfeszítéseket tesz a "családbarát munkáltató" státusz fenntartására. Szintén a jóléti stratégia részeként a MOL-csoport vállalatai továbbra is lehetővé tették az alkalmazottak számára a távmunka lehetőségének kihasználását a 2024-től bevezetett frissített szabályoknak megfelelően.
Felismerve a készségfejlesztés és a folyamatos tanulás pozitív hatását mind a munkavállalókra, mind a szervezet sikerére, a MOL-csoport nagy hangsúlyt fektetett és jelentős forrásokat különített el a képzési és fejlesztési tevékenységekre 2024-ben (IM-14).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
99 |
A MOL-csoport akadémiája (MGA) továbbra is a MOL-csoport valamennyi alkalmazottja számára kulcsfontosságú belső tudásközpontként működik. Ez a belső akadémiai platform digitális tanulási lehetőségeket kínál a tényleges üzleti, szakmai, szociális készségek és vezetői képességek fejlesztéséhez e-learning anyagok, előre felvett képzések, belső tréningek és workshopok stb. formájában. A MOL-csoport akadémiai keretein belül 69 képzést szerveztek, amelyek 40 témát fedtek le, 1894 résztvevő számára, összesen 6343 teljesített tanulási órában. A "Shape Tomorrow" stratégiára való gyorsított összpontosítás és a továbbképzés/átképzés iránti fokozott igény 13,3%-os növekedést eredményezett az egy alkalmazottra jutó átlagos képzési óraszámban (34 óra 2024-ben, szemben a 2023-as 30 órával), amit az átlagos képzési költségek 9%-os növekedése követett, ami mérsékelt növekedési tendenciát mutat, figyelembe véve a képzési beszállítók átlagos költségnövekedését 2024-ben, amely mintegy 15%-os volt. 2024-ben a vezetés változó igényei alapján az E&P-n belül a műszaki kompetencia- és karrierfejlesztési program megszüntette a PetroSkills rendszerrel végzett értékeléseket, és megkezdte a program átalakítását. A megújítás ezen időszaka alatt, amíg az új rendszer és módszertan kifejlesztése zajlott, az E&P munkatársai továbbra is az előző értékelési ciklus alapján készített fejlesztési terveikre összpontosítottak, segítve őket a már azonosított kompetenciahiányos területek leküzdésében. A DS területen belül a Növekvő szakmai készségek program viszont a 2023 harmadik negyedévében elindított értékelési ciklust követte, többszörös kalibrációs ülésekkel, amelyeket az üzletággal az azonosított hiányosságokkal kapcsolatban tartottak, és amelyeket egyéni fejlesztési tervezés és képzés végrehajtása követett. A MOL-csoporton belül mintegy 2600 fehérgalléros kolléga vesz részt a TCCD/GPS programban, amely 12 országot fed le, és több mint 400 szakterület-szakértőt, vezetőt és keresztértékelőt von be a programba.
2024-ben minden értékesítési és marketingkampányban teljes körűen bevezették az ügyfélszolgálati protokollt, hogy egységes megközelítést biztosítsanak az ügyfelek kiszolgálásában, amelynek elsődleges célja a gasztrotermékek értékesítésének növelése. Az eredmények javulást mutattak a havi fókuszpontok bevezetésével, ami hatékonyan növelte az ügyfelek elkötelezettségét és az értékesítési teljesítményt. 2025-re vonatkozóan a fő cél az, hogy a Partnerek támogatására összpontosítsunk, hogy leküzdhessék a Hostoknál felmerülő akadályokat, és segítsük őket a kívánt értékesítési eredmények elérésében és a műveleti jártasság teljesítésében. Ennek érdekében Captain-on Board projektet terveztek, amely az új Partnerek kiképzésére és a meglévők átképzésére helyezi a hangsúlyt, személyre szabott soft skill képzéssel, amelyet a konkrét kihívásaikra vonatkozó kutatás alapján terveztek.
2024-ben 6295 aktív tanulónk volt a LEON "Tanulj online" platformon kékgallérosok körében, akik az év során átlagosan 182 napot használták a mikrooktatási platformot. A LEON-t használó MOL Magyarország vállalatai: Downstream: 1150 felhasználó; MPK: 1150 felhasználó; Petrolszolg: 950 felhasználó; Logisztika: 850 felhasználó; Upstream: 800 felhasználó; MOL LUB: 300 felhasználó; MOLTrans: 300 felhasználó; FER: 250 felhasználó; Geoinform: 200 felhasználó. Az INA Logistics csatlakozott a LEON-hoz: 350 licenszet adtak ki a MOL Magyarországon kívüli pilotként. Átlagosan nem kevesebb, mint 17 nettó órát töltöttek különböző tanulási tevékenységekkel a LEON-ban, főként a EBK-vel kapcsolatos tartalmakra összpontosítva. Az általános tudásnövekedés 15%-ot ért el, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalaton belül mennyire nőtt a biztonságtudatosság. A LEON felhasználói körében az elégedettségi arány eléri a 75%-ot, míg a válaszadók egyharmada nagyon elégedett az eszközzel.
A digitális tanulási könyvtár koncepció, a LinkedIn Learning 2024-ben történő beiratkozását követő két év elteltével a MOL-csoporton belül kb. 1600 munkavállalót regisztráltunk tanulási licensszel. Alkalmazottaink digitális tanulási szokásai pozitív tendenciát mutattak: havonta átlagosan 1,2 órát töltenek és havonta átlagosan 25 videót néznek meg az eszközzel, amit költség- és időhatékonynak találunk, és támogatja az alkalmazottak általános jólétét azáltal, hogy akkor férnek hozzá a tudáshoz, amikor az számukra a legmegfelelőbb. A digitális tananyagon keresztül tanult főbb tartalmak a következők voltak: Mesterséges intelligencia az üzleti életben, Microsoft Excel, projektmenedzsment és vezetés. A MOL-csoport továbbra is a vezetőképzésre összpontosított, hogy támogassa a csoport vezetőit az üzleti stratégia végrehajtásában. A SEED (School for Executive Education & Development) és a Cotrugli Business Schools együttműködésével a LEAD2024 hatodik generációja, egy egyéves, csoportszintű vezetőfejlesztési program sikeresen elindult három vezetői irányzatban, 50 vezető bevonásával. 2 kolléga megkezdte és 7 másik befejezte a Corvinus-MSM SEED Executive MBA 2024-et, 11 kolléga pedig megkezdte és 10 befejezte a Cotrugli MBA-t. További 42 tehetség vett részt különböző SEED vezetőképző tanfolyamokon. 2024-ben is folytattuk a Vezetők Vezetője Programot Magyarországon 31 résztvevővel; továbbá folytattuk az Első alkalommal Vezető Programot minden magországban és csoportszinten, összesen 129 résztvevővel. A Csoport vezetőfejlesztési portfóliójának szerves részeként az Intenzív moduláris fejlesztési kurzusokon 2024-ben 119 kolléga vett részt. Ezen túlmenően, minden alapvető országban elindítottuk a 8 hónapos Downstream Leadership Succession Programot, amelyben 57 kolléga vett részt, felkészítve őket a felsővezetői pozícióba való átlépésre. A MOL-nál és az INA-nál 2023-ban sikeresen elindított programot követően a Slovnaft 28 szakértő tehetséget azonosított, akik csatlakoztak a Future@Slovnaft szakértői tehetségfejlesztő úthoz, a MOL és az INA pedig 2024-ben folytatta a Future program második generációját összesen 175 résztvevővel.
A MOL-csoport a fentieken túl számos, a sokszínűégre és befogadásra vonatkozó intézkedést is végrehajtott. Ezek részleteit ezen fejezet C. alfejezetének ’Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos intézkedés’ szekciója tartalmazza.
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
100 |
A MOL-csoport elsődleges célja az emberi erőforrások területén, hogy a fenntartható munkavállalói elkötelezettség szintjét mindig legalább 75%-on tartsa. Ahogyan fentebb kifejtésre került, a munkavállalói elkötelezettségi felmérés egy kétévente megrendezésre kerülő kutatás, amelynek során a MOL-csoport valamennyi munkavállalóját megkérik, hogy különböző szempontok mellett értékelje a vállalatnál szerzett munkatapasztalatával kapcsolatos elégedettségét. A cél akkor teljesül, ha a felmérés során a munkavállalók legalább 75%-a kedvező értékelést választ (jellemzően az 5 lehetőség közül a 2 legjobbat) egy a kulcskérdések tekintetében. Az eredmények a nemzetközi iparági összehasonlítások mentén kielemzésre kerülnek.
Táblázat: Fenntartható munkavállalói elkötelezettségi szint 2015-2023
A kollektív tárgyalások hatálya és a szociális párbeszéd
/S1-8/
|
Az egyesülés szabadsága /S1-8_04/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Kollektív szerződés hatálya alá potenciálisan tartozó alkalmazottak |
% |
90.3 |
92.8 |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Horvátország |
% |
100.0 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Magyarország |
% |
85.2 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Szlovákia |
% |
100.0 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Egyéb Európai Gazdasági Térség (EGT |
% |
74.0 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből EGT-n kívüli |
% |
0.0 |
- |
|
S1-8_06 |
A munkavállalók 90,3%-a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. Az EGT-ben a kollektív szerződéseket vállalatonként kötik meg, és a hatály a vállalat összes alkalmazottjára kiterjed.
|
Szociális párbeszéd /S1-8_04/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A munkavállalói képviselők által képviselt alkalmazottak |
% |
96.7 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Horvátország |
% |
100.0 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Magyarország |
% |
98.9 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Szlovákia |
% |
100.0 |
- |
S1-8_05 |
A fenti bontás szerint a munkavállalók 96,7%-ának van munkavállalói képviselője. Ez a szakszervezeti lefedettségen alapul. A MOL-csoport munkavállalóit az Európai Üzemi Tanács (EÜT) is képviseli.
MEGFELELŐ BÉREK
/S1-10/
A MOL-csoport minden alkalmazottjának megfelelő bért fizet. A munkavállalók a minimálbér feletti fizetést kapnak minden olyan joghatóságban, ahol ilyen jogszabályokat alkalmaznak, és ahol nincs minimálbér-előírás, ott a munkavállalók a tisztességes életszínvonalhoz szükséges bérszint feletti fizetést kapnak.
B. ALFEJEZET: A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK IRÁNYÍTÁSA
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S1. IRO-1; S1.SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2-vel kapcsolatos közzétételi kötelezettség SBM-3, S1-IRO-1 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
101 |
A MOL-csoport átfogó, csoportszintű EBK MS-sel rendelkezik, amely az egészség, biztonság és környezetvédelem minden más szempontja mellett kiterjed mind a MOL-csoport valamely tagvállalatával munkaviszonyban álló munkavállalók - a továbbiakban: saját alkalmazottak -, mind a MOL-csoport valamelyik vállalatának munkavállalói vagy a MOL-csoport valamelyik vállalata által meghatározott munkák elvégzésére megbízott személyek - a továbbiakban: vállalkozók - munkavédelmére és biztonságára. Ez utóbbiak jellemzően üzemeltetési/építési vállalkozók (üzemeltetési vagy projektorientált típusú munkákat, például karbantartást, építést, bontást, átrendezést, berendezések telepítését stb. végző vállalatok), telephelyi beszállítók (meghatározható tevékenységeket, például hajózási műveleteket, élelmiszeripari szolgáltatásokat, orvosi szolgáltatásokat, gyártást, fúrást stb. végző vállalkozók) és szolgáltatási vállalkozók (telepítési és karbantartási szolgáltatásokat végző vállalatok). Ez a meghatározás magában foglalja a későbbi alvállalkozók minden szintjét. A MOL-csoport EBK MS EBK felügyelete és utasításai alatt áll minden olyan vállalkozó, aki a munka elvégzéséhez munkavállalókat és eszközöket biztosít. Ezért a MOL-csoport vonatkozó politikái mind a saját személyzetre, mind a vállalkozókra vonatkoznak, és szerepelnek az adatainkban. A saját alkalmazottak és a vállalkozók körén kívül eső személyeket "harmadik félnek" tekintjük a jelentéstételi gyakorlatunkban. Az ESRS által "értékláncban dolgozókként" leírt személyek - akik nem minősülnek sem saját alkalmazottaknak, sem vállalkozóknak - nem végezhetnek munkát telephelyeinken, ezért nem tartoznak a MOL-csoport munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikájának hatálya alá. A telephelyeinket alkalmanként látogató személyek megkapják a szükséges beavatást a biztonsági szabályokról, általában el kell kísérni őket, és szükség esetén megkapják a megfelelő egyéni védőfelszerelést - ez a fejezet azonban a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik felek biztonsági szempontjaival itt nem foglalkozunk.
A MOL-csoport 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése során az S1 - Saját munkaerő témakörön belül megkülönböztetett figyelemmel vizsgáltuk a munkavállalók egészségének és biztonságának szempontját, mivel korábbi értékelésünk ezt az egyik legfontosabb prioritásként határozta meg. Ezért érdemesnek találtuk, hogy jelentésünkben külön fejezetet szenteljünk ennek a témának. Míg a kettős lényegességi elemzéshez kapcsolódó általános módszertant és konzultációs folyamatot az ESRS 2 IRO-1 szakasz ismerteti, a MOL-csoportnak a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos hatások és kockázatok azonosítására irányuló folyamatait a 2. elem: Kockázat- és változásmenedzsment, valamint a 6. elem: Működési és munkahelyi biztonság a EBK MS-ben ismerteti (a részleteket lásd e jelentés E1.IRO-1 szakaszában). Ezek a dokumentumok felvázolják a MOL-csoport megközelítését és eljárásait a munkavállalók biztonságára gyakorolt lehetséges hatások azonosítására olyan átfogó programok révén, amelyek értékelik az üzemeltetési és karbantartási tevékenységeket, azonosítják a biztonság szempontjából kritikus feladatokat és berendezéseket, valamint értékelik a veszélyes energiával (pl. elektromos, mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, vegyi, termikus stb.) és az egészségi kitettséggel kapcsolatos kockázatokat. Az engedélyezési folyamatokat és a hiányosságokat nyomon követő rendszerek tovább támogatják a kockázatok azonosítását a feladatok végrehajtása előtt.
A munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos IRO-kat az IM-13, IM-19, RK-04 és RK-09 táblázat tartalmazza:
IM-13. táblázat: Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek
|
Mérték |
Jelentős, potenciálisan orvosolhatatlan negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Közepes valószínűség |
|
Leírás |
A MOL-csoport fő tevékenységei az olaj-, gáz- és petrolkémiai iparhoz kapcsolódnak, ami a biztonsági események, sérülések vagy közlekedési balesetek különleges személyi és folyamatbiztonsági kockázatát jelenti. A cél ezen kockázatok azonosítása és kezelése az üzemi helyszíneken, beleértve azok karbantartását, valamint a veszélyes anyagok szállítása során (beleértve az értékláncot is) magas színvonalú, szigorú biztonsági előírásokkal és protokollokkal a munkavédelem, az egészségvédelem, a tűzvédelem és a folyamatbiztonság területén. Néhány egyéb ritka tényező mellett a leggyakoribb sérülési okok rendszeresen a megcsúszások és botlások; kézvágások és -csípések; közúti balesetek; forró vagy veszélyes anyagok kisebb fröccsenései; berendezések által okozott sérülések. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport figyelemre méltó Egészségügyi, Biztonsági és Környezetvédelmi Irányítási Rendszerrel (EBK MS) rendelkezik, amelyből eredően szigorú egészségügyi és biztonsági protokollokat alkalmaznak, amelyeket nem csak csoportszinten, hanem további, helyileg megszabott, részletes szabályozásokkal is szabályoznak. Ezek közé tartoznak a biztonsági szabályok, a kötelező képzések, az éves EBK-programok és cselekvési tervek és még sok egyéb, amelyek biztosítják a csoportszintű EBK-keretrendszernek való általános csoportszintű megfelelést, és ezzel párhuzamosan a helyi jogszabályoknak való teljes körű megfelelést is. Az előírások és programok nemcsak a saját alkalmazottakra, hanem a vállalkozókra is vonatkoznak. Mivel sok esetben a sérülések hatása az érintett személyekre nem is orvosolható, a balesetek megelőzése kiemelt prioritást élvez. |
|
Időhorizontok |
A témát minden időhorizonton lényegesnek tekintjük, azzal a céllal, hogy az incidensek előfordulási arányát és súlyosságát a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A munkával kapcsolatos sérülések jelentős hatással lehetnek a MOL-csoport ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomító, a Petrolkémiai, a Gáz Midstream és a Fogyasztói szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
102 |
IM-19: Operáció alacsony biztonságú területeken
|
Mérték |
Jelentős negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Alacsony valószínűség |
|
Leírás |
A MOL-csoport olyan területeken is tevékenykedik, ahol a biztonsági szint alacsony (bűnözés, fegyveres konfliktusok, terrortámadások, kalózkodás lehetősége), így a személyzet és a vállalkozók potenciális veszélynek lehetnek kitéve az erőszak vagy a létesítményekben okozott károk miatti balesetek/események miatt. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A kockázat csökkentése magában foglalja a biztonsági intézkedések végrehajtását, például a helyi biztonsági berendezések, eljárások és személyzet jelenlétének fenntartását. A célpontok kockázatának csökkentése érdekében a biztonsági személyzet egyenruháját civil ruházatra cserélték. A potenciális hatás mértéke jelentősnek tekinthető a súlyos esetek potenciális orvosolhatatlansága miatt. |
|
Időhorizontok |
Minden időhorizonton lényegesnek tekintjük a kérdést, azzal a céllal, hogy az incidensek lehetőségét a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport Upstream tevékenységének lényeges hatása az alacsony biztonságú területeken végzett tevékenységek során jelenik meg. |
RK-04. táblázat: Személyi sérülési kockázat a rendszerintegritási problémák vagy balesetek következtében
|
Típus |
Működési és fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
Az ipari tevékenységek, amelyekben a MOL-csoport részt vesz, ki vannak téve a folyamatbiztonsági események kockázatának a mechanikai integritás esetleges elvesztése, műszaki, technológiai vagy működési problémák, természeti katasztrófák vagy emberi hibák miatt. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A lehetséges balesetek környezeti károkat (termékek kiömlése, veszélyes anyagok szivárgása - lásd IM-04) és személyi sérüléseket (lásd IM-13) okozhatnak. A kiömlésekről a DR E2-4, míg a biztonsági eseményekről a DR S1-14 alatt kell jelentést tenni. |
|
Intézkedések |
A folyamatbiztonsági eseményekből eredő incidensek valószínűségének csökkentése és súlyosságának mérséklése érdekében a MOL-csoport szabályozza a területet a csoporton, a csoport üzleti és helyi szintjén is, prioritásként kezeli a szigorú karbantartást, az eszközök időben történő cseréjét és a szigorú biztonsági protokollok betartását - lásd a DR E2-1, DR E2-2 és DR S1-3, DR S1-4 vonatkozó irányelveket és intézkedéseket. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A fent említett lehetséges események következményei a vállalat számára helyreállítási költségek vagy szélsőséges esetben bírságok formájában felmerülő kiadások formájában jelentkezhetnek. A munkavállalók egészségét érintő incidensek pénzügyi következményei nem számszerűsíthetők - a MOL-csoport megközelítése az ilyen események megelőzésére irányul szigorú munkavédelmi protokollok alkalmazásával, amelyeket mind csoportszinten, mind további, helyi szintű szabályozásokkal szabályoznak. Ez magában foglalja a biztonsági szabályokat, a kötelező képzéseket, az éves EBK programokat és cselekvési terveket. Az intézkedéseket és a vonatkozó intézkedéseket lásd a DR S1-4 dokumentumban. E megelőző intézkedések költségei a múltbeli kiadások alapján pénzügyileg jelentősnek tekinthetők. A vonatkozó intézkedéseket lásd a DR S1-4 dokumentumban. A fent említett incidensek és folyamatbiztonsági események száma és súlyossága a folyamatos megközelítésen belül csökkenő hosszú távú tendenciát céloz, évről évre kissé ingadozik - lásd DR S1-14 (szivárgások, TIER események, sérülések száma). Ezért rövid távon nehéz megbízhatóan megbecsülni a bekövetkezés valószínűségét és a pénzügyi hatások nagyságrendjét. Hosszú távon arra számítunk, hogy a kockázat csökken a fejlődő technológia, a fejlettebb kárenyhítési intézkedések és a régi eszközök fokozatos kivonása miatt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A rendszerintegritás meghibásodásából vagy balesetből eredő személyi sérülés kockázata a MOL-csoport értékláncának minden szintjén lényeges kockázatot jelent. |
RK-09: Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség
|
Típus |
Fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL-csoport olyan területeken üzemeltet E&P eszközöket, ahol a bűnözés, a társadalmi zavargások, a terrorizmus és a háborús cselekmények potenciális veszélyt jelentenek az alkalmazottakra és a vállalkozókra nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó hatás részletei: IM-19 - Műveletek alacsony biztonságú területeken. A MOL-csoport szigorú biztonsági intézkedésekkel és helyi biztonsági személyzet jelenlétével csökkenti az incidensek kockázatát (a célponttá válás kockázatának csökkentése érdekében az egyenruhás személyzet helyett).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása nem számszerűsíthető, de a téma lényegesnek (közepes) tekinthető a közvetett pénzügyi hatások, például a hírnévre gyakorolt következmények miatt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A biztonsági fenyegetéseknek való kitettség a MOL-csoport Upstream tevékenységeinek egyik lényeges kockázata. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
103 |
A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉVEL, BIZTONSÁGÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-1; S1-2; S1-3/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1, S1-2, S1-3 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-1 |
Ezen fejezet a MOL-csoportnak a munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos hatások és kockázatok értékelésére és mérséklésére vonatkozó politikáit ismerteti, beleértve az incidensek megelőzését, a munkavállalókkal való együttműködést és a lényeges negatív hatások orvoslását.
A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBKArea Book tartalmazza. A fentiek szerint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos konkrét folyamatalapú követelményeket a EBK MS különböző elemei tartalmazzák. A EBK MS rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek minden érintett munkavállalóra (saját alkalmazottak és vállalkozók) minden típusú tevékenység és projekt esetében. Az általános folyamatok és elvek az alábbiakban vannak felsorolva. Ezenkívül a részletes követelményeket a EBK MS függelékei és további folyamatleírások szabályozzák. Az irányítási rendszer követelményeit (a EBK jogszabályi és szabályozási követelményekkel együtt), az EBK alapelveket az operatív tevékenységekbe beágyazó helyi szabályozásokon keresztül hajtják végre. Tekintettel az üzleti tevékenység integrált jellegére, a MOL-csoport több iparágban tevékenykedik, bár különböző joghatóságok különböző üzletágaiban. Ennek eredményeképpen egyes esetekben a jogszabályok megkövetelik, hogy a vállalat rendelkezzen bizonyos specifikus ISO/OHSAS akkreditált tanúsításokkal. A teljes lista a következő oldalakon érhető el:
· MOL Nyrt. (Magyarország): MOL: Szabványalapú irányítási rendszerek
· INA d.o.o. (Horvátország): Tanúsítványok
· Slovnaft a.s. (Szlovákia): Slovnaft: Szabványalapú irányítási rendszerek
Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és eseményvizsgálat:
· Az azonosított, felmért és rendszeresen (és szükség esetén alkalmanként) felülvizsgált veszélyek és kockázatok alapján a megfelelő kockázatértékelési módszert kell alkalmazni a hozzáértő személyzetnek. A kockázatokat és a kockázatcsökkentő intézkedéseket minden érintett féllel közölni kell. A változások kockázatait fel kell mérni és kezelni kell. Minden MOL-csoport szintű és helyi szintű üzleti egységnek/funkcionális egységnek és jogi személynek meg kell felelnie a tevékenységükre vonatkozó helyi kockázatértékelési jogszabályoknak (pl. helyi SEVESO-rendelet, munkahelyi kockázatértékelés stb.). A MOL-csoport bármely vállalatának működéséből eredő mindenféle veszélyt és kockázatot azonosítani, értékelni, nyilvántartani, ellenőrizni és rendszeresen felülvizsgálni kell, hogy megelőzzék vagy az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szintre (ALARP) csökkentsék az események valószínűségét és következményeit. A kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásakor az alábbi ellenőrzési hierarchiát kell követni, amennyire az észszerűen megvalósítható:
o megszüntetése
o helyettesítés
o műszaki ellenőrzés
o adminisztratív ellenőrzés, és
o megfelelő védelem (pl. kollektív vagy egyéni védőfelszerelés).
· Ezek a folyamatok általában a csoport fő követelményeit követik, de tekintettel a nagyon eltérő jogi kötelezettségekre, meg kell felelniük a helyi jogszabályoknak. Ennek megfelelően az illetékes személyzet is teljesíti mind a csoport általános, mind a helyi jogi követelményeit. A felülvizsgált veszélyazonosítás, kockázatértékelés és eseményvizsgálat eredményei alapján az irányítási rendszert folyamatosan frissítik (a meghatározás szerint legalább kétévente, de ennél gyakrabban is - a legutóbbi frissítés 2025. januárjában jelent meg), hogy az ipari legjobb gyakorlatokkal párhuzamosan biztosítsák a folyamatos fejlesztést. A frissítés csoportszinten kezdődik, az érintett szakmai terület szakértői és vezetői irányítják, majd széles körű, üzleti és EBK szakmai véleményezés követi a végső konszenzus elérése érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
104 |
· A EBK események, beleértve a majdnem baleseteket is, különösen a nagy potenciális (HiPo) következményekkel járó esetek esetében döntő fontosságú annak meghatározása, hogy miért és hol romlottak el a dolgok, és hogyan lehet és kell azokat korrigálni, hogy a jövőbeni megismétlődés, veszteségek és működési zavarok megelőzhetők legyenek az irányítási rendszer és a szervezeti kultúra javításával, amelyek az események bekövetkeztét lehetővé tették. A EBK MS 10. eleme: "Események kezelése" alapján minden eseményt jelenteni, rögzíteni és megfelelően kivizsgálni kell, a vonatkozó megelőző és javító intézkedéseket meg kell határozni és végre kell hajtani, végül pedig minden tanulságot közölni kell. E lépések minden részletét a 8. függelék (Az incidenskezelés részletes szabályai (10. elem)) határozza meg. Ezen írásos szabályoknak köszönhetően a munkavállalók védve vannak a megtorlásokkal szemben, továbbá előléptetik őket, ha bármilyen eseményt, majdnem balesetet vagy akár nem biztonságos cselekményt, nem biztonságos körülményeket és a biztonsági szabályok megsértését jelentik.
· 10. elem: A EBK MS incidenskezelési része (az alkalmazott informatikai eszköz az Enablon, akárcsak a teljes csoportszintű EBK-adatkezeléshez) integrálja az incidensek azonnali elektronikus jelentését e-mailen keresztül, és az eszköz támogatja az incidensek alapos kivizsgálását. A súlyos incidensek kivizsgálására az iparági szabványos okelemzési módszereket alkalmazzuk (pl. "Tripod" vagy "Bow Tie" stb.). A tanulságokat a EBK Alert rendszer részeként átfogó összefoglalókban és fényképeken osztjuk meg a vállalaton belül, hogy növeljük az összes alkalmazott ismereteinek és tudatosságának szintjét. Minden alkalmazottat és vállalkozót arra ösztönzünk, hogy jelentsenek minden EBK eseményt, még a nem biztonságos körülményeket és az azokhoz potenciálisan vezető cselekményeket is. Elkötelezettek vagyunk amennyire csak lehetséges, hogy minden információt személyre szabottan osszunk meg.
· A EBK MS legmagasabb szintjén, a 3. elem: Kompetencia, képzés és viselkedés 7.c) pontjában kijelentjük, hogy "mindenki megérti a "Stop and Intervene" felelősségét, és motivált arra, hogy a munka leállítására vonatkozó felhatalmazást alkalmazza minden olyan tevékenység során, amelyben a kockázatot nem ellenőrzik megfelelően, vagy megtagadja a munkavégzést olyan körülmények között, amelyek EBK-károsodást okozhatnak". Továbbá az EBK MS 6. függeléke szerint. B II. 2.2 Jogok és felelősségek, 1.c) "Minden munkavállalónak joga van a "Munkabeszüntetési jogkör" birtoklásához és alkalmazásához, amikor valós vagy potenciálisan veszélyes körülményeket vagy nem biztonságos tevékenységeket azonosítanak". Továbbá az Életvédelmi Szabályainkról szóló üzenetek egyértelműen kimondják, hogy "A MOL-csoport minden alkalmazottjának és vállalkozójának be kell tartania a biztonsági szabályokat, be kell avatkoznia és le kell állítania a munkát, ha kétség merül fel a biztonsággal kapcsolatban, hogy mindenki biztonságban térhessen haza a munkanapunk után!", valamint a cél "...hogy biztosítsuk Önnek a "NEM" mondására vonatkozó engedélyt...". Bár ezek az üzenetek kifejezetten az Életmentési Szabályokkal kapcsolatban hangzanak el, minden, a biztonság szempontjából releváns szempontra érvényesek.
· Legfeljebb 2 munkanappal az esemény bekövetkezése után vagy egyéb, kellően indokolt esetekben az Enablonon keresztül felül kell vizsgálni és módosítani kell az eredeti következménybesorolást, hogy szükség esetén elektronikus értesítéseket lehessen küldeni. A felelős személynek az esemény bekövetkezését követő 2 munkanapon belül ki kell jelölnie egy vizsgálati csoportot. A vizsgálat mélységét, a vizsgálati módszer kiválasztását vagy a szakemberek/szakértők (pl. felhatalmazott tűzvédelmi szakértők) bevonását az esemény súlyossága vagy jellege alapján kell meghatározni. Az események kivizsgálásának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, és használhatónak kell lennie az esetleges biztosítási igények vagy peres ügyek tekintetében. A vizsgálati jelentéseket a lehető leghamarabb, de legfeljebb az esemény bekövetkezésétől számított 60 naptári napon belül (beleértve az Enablonban történő érvényesítés(eke)t) kell véglegesíteni.
A munkavállalók védelme a munkahelyi egészségügyi kockázatokkal szemben
A munkavállalók munkahelyi egészségügyi kockázatokkal szembeni védelmét a nemzeti jogszabályoknak és a MOL-csoport belső előírásainak és gyakorlatainak (pl. a fent említett csoport EBK MS MS folyamatleírás) való megfelelés biztosítja, a magas színvonalú, professzionális operatív személyzet folyamatos tevékenységével kombinálva. A MOL a legjobb gyakorlatokat alkalmazza helyi tevékenységeiben, amelyeket folyamatosan fejleszt. A munkavédelmi szakemberek, a munkaegészségügyi és a foglalkozás-egészségügyi és orvosi szolgáltatók általános munkavédelmi tevékenységének kiterjesztéseként:
- elvégzik a jogszabályokban meghatározott szolgálati alkalmassági orvosi vizsgálatokat, és kezdeményezik a további szükséges speciális vizsgálatokat,
- együttműködnek a foglalkozási megbetegedések, gyanús esetek és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában a külön jogszabályoknak megfelelően, különleges vizsgálatokat szervez, és lefolytatja a jogszabályban előírt eljárásokat,
- a munka egészségügyi hatásainak vizsgálata,
- tanácsot adnak az egyéni védőfelszerelésekre vonatkozóan,
- tájékoztatást nyújtanak a munkavállalók munkakörülményeiről,
- időszakos orvosi vizsgálatokat végeznek minden egyes foglalkozási csoport esetében,
- a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartásának megfelelő nyomon követése,
- részt vesznek a vonatkozó munkahelyi higiéniai ellenőrzéseken,
- a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek vizsgálatát végzik,
- teljesítik a foglalkozás-egészségügyi jelentési kötelezettségeket,
- együttműködnek a világjárvány megelőzési és védelmi intézkedések meghatározásában és irányításában (további speciális szakmai szolgáltatókkal együttműködve),
- együttműködnek a munkahelyi egészségfejlesztési programokban.
A rendszeres és eseti orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos kötelezettségeket és a kezelés részleteit a legmagasabb szinten az EBK MS, 6. függelék B. I. 2.2. függeléke (Szolgálati alkalmasság) határozza meg.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
105 |
Az országok túlnyomó többségében a MOL-csoport követelményeit is meghaladó egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés erős jogi kötelezettséget is jelent. A szolgáltatások magas színvonalát az új szerződések esetében nagyon erős pályáztatás, valamint a legjobb ipari gyakorlatokon alapuló folyamatos ellenőrzés és szoros szakmai együttműködés (csoportos és helyi szinten) biztosítja valamennyi szolgáltatóval a folyamatos fejlesztés érdekében.
A szolgáltatók között vannak nagy és elismert nemzetközi cégek leányvállalatai, nagy hazai és helyi szolgáltatók, speciális egészségügyi szolgáltatók (pl. Affidea, Medicover, Budai Egészségközpont, ProCare stb.).
Munkavállalói képzés a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban
A MOL-csoport rendszeres munkavédelmi és munkaegészségügyi képzéseket tart a munkavállalóknak és azoknak a munkavállalóknak, akik nem munkavállalók, de akiknek a munkáját és/vagy munkahelyét a szervezet ellenőrzi (vállalkozók). Ez magában foglalja az általános képzéseket, valamint a telephelyspecifikus képzéseket vagy a konkrét szerepekre, a munkával kapcsolatos veszélyekre, veszélyes tevékenységekre vagy veszélyes helyzetekre vonatkozó képzéseket.
A toborzási, kiválasztási és elhelyezkedési folyamatok helyben biztosítják, hogy a személyzet képzett, kompetens, valamint fizikailag és szellemileg képes legyen a munkaköri követelmények teljesítésére. A jogszabályban előírt EBK-képesítéseknek meg kell felelniük az egyes munkakörökhöz. A munkavállalók és a vállalkozók/beszállítók EBK- és folyamatbiztonsági kompetenciáit és képzési igényeit azonosítani, dokumentálni és rendszeresen felülvizsgálni kell. A képzési terveket és naptárakat össze kell hangolni a HR-rel a legjobb erőforrás-gazdálkodás érdekében. Írásos eljárásokkal kell szabályozni a EBK kompetenciaértékeléseket és a képzési eljárásokat vállalati szinten. Ennek a következőket kell tartalmaznia:
- A bevezető EBK képzés tartalma, hossza és a vizsga módja,
- A látogatók, diákok és részmunkaidős alkalmazottak képzésére vonatkozó követelmények,
- Adott esetben gyakorlati képzési követelmények,
- A képzési követelmények felfrissítése, beleértve a gyakoriságot (ajánlott az éves gyakoriság) és a témákat: a bevezető és gyakorlati képzési témák, a legutóbbi képzés óta hatályba lépett új EBK-követelmények és az eseményekből levont tanulságok.
A MOL-csoport vállalatai folyamatosan keresik a valódi 21. századi képzési módszerek lehetőségeit a képzés hatékonyságának növelése érdekében - lásd a legújabb fejlesztéseket a "Munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások" részben.
A munkavállalók egészségének előmozdítása
Az egészségügyi kockázatokat megelőzéssel és védelemmel, a munkavállalók tájékoztatásával és oktatási kezdeményezésekkel értékelik és kezelik. A MOL-csoport munkahelyi egészségfejlesztési programjai további eszközként szolgálnak a munkatársak személyes egészségtudatosságának növelésére nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is.
A MOL-csoport egészségügyi menedzsment hiányosságok elemzését végezte el a főbb operatív társaságoknál annak érdekében, hogy azonosítsa a szabványainkhoz és a megfelelőség elvárt szintjéhez képest fennálló kritikus hiányosságokat, és megfelelő intézkedéseket határozzon meg ezek elfogadható időn belüli megszüntetésére. Úgy véljük, hogy az azonosított és jóváhagyott fejlesztési intézkedések végrehajtásával a MOL-csoport határozott lépéseket tesz előre az egészséges munkahelyek és a megfelelő egészségmenedzsment biztosítása felé, beleértve a vészhelyzetekre való reagálást is minden munkavállaló számára. A MOL-csoport egészségmenedzsment elveinek megfelelően általában évente vagy kétévente, de legalább 3 évente egyszer részletes szűrővizsgálatokat rendelünk el minden munkavállalónk számára egy részletes szűrési protokoll alapján, a munkájuk jellegétől függően (szigorúbb helyi jogszabályi előírás esetén mindig betartjuk a helyi szabályokat is).
Emellett szűrővizsgálatokat végzünk az ismert egészségügyi kockázatokra (például cukorbetegség, koleszterinszint, testtömegindex (BMI) számítása stb.), és minden alkalmazottunk számára egyéni egészségügyi alaptervet készítünk. Az egyéni egészségtervek szakmai kiindulópontot jelentenek, de emellett speciális munkahelyi egészségfejlesztési programokat is kínálunk dolgozóinknak, amelyek különböző országokban/területeken, különböző időzítéssel különböző egészségügyi szűrővizsgálatokat (pl. szív- és érrendszeri csomag, rákmegelőzési csomag, mozgásszervi csomag, védőoltási programok), egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsokat, étrendi tanácsokat, dohányzásról leszoktató programokat és a fizikai aktivitással kapcsolatos programok széles skáláját foglalják magukban.
A vállalatok által szervezett családi napokon a munkavállalók családtagjai is részt vehetnek a különböző egészségügyi kockázatok (cukorbetegség, koleszterinszint, BMI stb.) szűrésén. Helyi szinten egészségfejlesztési programokat szerveznek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak mind a munkavállalók egészségéhez, mind a jólétükhöz. Különböző rendszeres egyéni vagy csoportos sporttevékenységeket támogatnak a vállalati létesítményeken belül vagy kívül (pl. saját sportesemények, országos és/vagy regionális sporteseményeken való részvétel, csoportos túrázási és egészségséta tevékenységek felszerelés vásárlásával, helyiség bérlésével, sportbérletek biztosításával, részvételi díj fizetésével, csapatpólók és/vagy frissítők biztosításával, csapatsátor felállításával stb.) A fertőző betegségek magas kockázatával vagy előfordulási gyakoriságával rendelkező országokba utazó és ott dolgozó kollégáink számára az utazás előtt és után orvosi szűrővizsgálatot végzünk, és biztosítjuk a szükséges védőoltásokat is. A MOL-csoport az iparág egyik vezető szolgáltatójával szerződve 24/7 szolgáltatást nyújt a külföldön dolgozó és utazó munkatársai, valamint különleges helyzetekben a MOL-üzemek helyi alkalmazottai számára, ha orvosilag szükséges, a világ minden táján szükséges esetleges orvosi evakuálás (MEdEvac) tekintetében. A MOL-csoport vállalkozóira nem terjednek ki ezek a kezdeményezések.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
106 |
Az üzleti kapcsolatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkahelyi egészségügyi és biztonsági hatások megelőzése és mérséklése
A MOL-csoporton és az érintett tagvállalatokon belüli termékfelügyelet (Product Stewardship) kijelöli, és meghatározza az egyes termékfelügyeleti folyamatlépések felelősségi körét. A termékfelügyeleti folyamatok korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kezelik ezeket a kockázatokat az értéklánc mentén (azaz a fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és gyártáskorlátozás, piaci forgalmazás, felhasználás, ártalmatlanítás vagy újrahasznosítás), lehetővé téve ezáltal az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét, a REACH jogszabályokkal összhangban. Az új termékek piaci bevezetése előtt értékeléseket végeznek az új termékek szokásos használatához és a lehetséges visszaélésekhez kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezeti veszélyek és kockázatok azonosítása és kezelése érdekében. Rendszeres újraértékeléseket kell végezni, ha a termék specifikációja megváltozik, beleértve a bejelentett vagy tapasztalt káros hatások összegyűjtését és felülvizsgálatát. Az értékelésről és az újraértékelésről készült feljegyzéseket naprakészen vezetik. Minden veszélyes termékre vonatkozóan termékdokumentációt kell létrehozni, amely a vállalat birtokában lévő összes, a termékre vonatkozó információt összegyűjti a termék teljes életciklusa során. A munkavédelmi szempontokat a EBK MS 6. eleme írja le, a részletek a 6B I. 2.1. függelékben és a 6B II. függelékben (Biztonságos műveletek és munkamódszerek) találhatók.
Folyamatbiztonság és menedzsment
A MOL-csoport olyan ipari eszközökből álló komplexumot üzemeltet, ahol szigorú karbantartásnak, időben történő eszközcserének és a szigorú biztonsági protokollok betartásának kell érvényesülnie a mechanikai integritás elvesztésének, a műszaki, technológiai vagy működési problémáknak, természeti katasztrófáknak vagy emberi hibáknak az elkerülése érdekében. Az ilyen események potenciálisan súlyos környezeti károkat (veszélyes anyagok kiömlése vagy szivárgása - IM-04), személyi sérüléseket (lásd IM-13, RK-04) okozhatnak - a károsodott eszközök pótlásának és a környezeti károk helyreállításának költségei mellett. A csoportszintű folyamatbiztonság és -irányítás alapelveit a PSM-folyamatok leírása tartalmazza (vállalaton belül elérhető dokumentum):
· A folyamatbiztonsági irányítás (PSM) a veszélyes üzemi rendszerek és folyamatok integritásának irányítására szolgáló keretrendszer. A veszélyes anyagok vagy energia felszabadulásának lehetőségével járó súlyos események megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozik. A PSM azon elemei, amelyek az LOPC és más típusú eszközintegritási vagy folyamatbiztonsági események megelőzésére tervezett folyamatokat és gyakorlatokat csoportosítják az ilyen eseményekkel kapcsolatos kockázatok módszertani azonosítása, megértése és csökkentése, valamint az ilyen események lehetséges következményeinek enyhítése révén. A PSM rendszerelemek hardveres és emberi korlátokat támogatnak.
· A PSM-rendszer a többfunkciós jellegéből adódóan nagyon összetett, beleértve a kutatás-fejlesztést (K+F), a mérnöki munkát, az építést, az üzemeltetést, a karbantartást, a képzést és a beszerzést. E rendelet felépítése az úgynevezett "PSM-Wheel" által meghatározott kulcselemeken alapul
· A folyamatleírás hatálya azokra a konszolidált MOL-csoportbeli vállalatokra vonatkozik, amelyek veszélyes vegyi vagy nem vegyi üzemelési rendszereket és technológiai folyamatokat működtetnek, amelyeket a EBK MS szerint végzett kockázatértékelés alapján értékeltek.
· A szervezeti egységek vezetői felelősek a PSM-rendszer saját hatáskörükben történő bevezetéséért a helyi PSM-vezető koordinálásával, valamint a csoport folyamat- és tűzvédelmi vezetőjével és a csoport PSM-koordinátorával együttműködve.
· A folyamatbiztonsági mutatók az API 754 szabványokat vagy az IOGP ajánlásait követik.
Az üzemzavarok és vészhelyzetek környezeti, egészségügyi és biztonsági vonatkozású hatásainak elkerülésére, ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó folyamatalapú előírások a EBK MS 6/A "Működési biztonság" elemében, a 10. "Vészhelyzet-kezelés" elemében és a 11. "Vészhelyzeti felkészültség és reagálás" elemében találhatók. Ezek a csoportszintű iránymutatások biztosítják a környezeti, egészségügyi és biztonsági hatások hatékony kezelését és minimalizálását az összes kritikus eszközön bekövetkező események és vészhelyzetek során. Az üzemeltetési biztonsági intézkedések az eszközök integritásának fenntartására, a szilárd karbantartási és ellenőrzési programok végrehajtására, valamint a biztonság szempontjából kritikus berendezések megfelelő működésének biztosítására összpontosítanak, képzett és hozzáértő személyzet által támogatva. Az eseménykezelési rendszerek biztosítják, hogy minden egészségügyi, biztonsági és környezeti eseményt alaposan jelentenek, kivizsgálnak és elemeznek a megismétlődés megelőzése érdekében, a tanulságokat pedig megosztják a szervezeten belül. A vészhelyzeti felkészültségi és reagálási terveket úgy alakították ki, hogy átfogó forgatókönyvtervezés, erőforrás-felkészültség, rendszeres képzés és gyakorlatok révén védjék az embereket, a környezetet és az eszközöket, biztosítva a gyors és hatékony reagálást minden vészhelyzetre.
Munkavédelem (IM-19; RK-09)
A Biztonsági Area Book a MOL-csoport biztonsági szolgáltatásaihoz kapcsolódó legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályzat. Átfogó alapelveket tartalmaz a biztonsági irányításra, a biztonsági műveletekre, a műszaki biztonsági szolgáltatásokra, a válság- és folyamatossági menedzsmentre, az utazási biztonságra, valamint a csalás elleni küzdelemmel és nyomozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan, ezáltal lefedve mind a munkavállalók fizikai biztonságával (IM-20, RK-13), mind a tisztességtelen üzleti magatartással és csalással (IM-10, RK-11) kapcsolatos hatásokat és kockázatokat. A csoport biztonsági igazgatója, mint a folyamatok tulajdonosa felelős a végrehajtásért, a szabályozási szükségletek azonosításáért és a szabályozás kiadásáért a helyi felelősökkel együttműködve. A jelen szabályzat rendelkezéseit a MOL-csoport valamennyi vállalatánál (azaz a MOL Nyrt. és a mátrix-műveletben részt vevő, ellenőrzött operatív leányvállalatoknál) végre kell hajtani, és az érintett munkavállalók számára kötelező és kötelező érvényű. A tudatosság biztosítása érdekében a MOL-csoport minden kulcsfontosságú területre kiterjedő kötelező képzéseket tart, míg a vonatkozó irányelvek a MOL-csoport E-REG rendszerében minden munkavállaló számára elérhetők.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
107 |
A MOL-csoport a biztonsági területkönyvben felvázolt átfogó intézkedések révén hatékonyan kezeli az alacsony biztonságú és a magas kockázatú környezetek által jelentett potenciális veszélyeket (IM-20, RK-13). A biztonsági fenyegetéseket és sebezhetőségeket azonosító és elemző, kockázatalapú irányítási rendszeren alapuló biztonsági megfontolások beépülnek minden üzleti és funkcionális folyamatba, biztosítva a proaktív kockázatkezelést a tervezési fázistól kezdve a működésen át egészen a megszűnésig. Ez a megközelítés kritikus fontosságú a fizikai biztonsági fenyegetések mérséklése szempontjából, mivel biztosítja, hogy az alacsony biztonságú területeken végzett műveleteket helyspecifikus biztonsági intézkedésekkel támogassák:
· A magas kockázatú területeken a külföldön tartózkodó személyek és családjaik védelme elsődleges prioritás. A biztonsági szolgálat szakszerű kiküldetést és biztonsági eligazítást biztosít a külföldiek számára, és szakszerű, ellenséges környezetre vonatkozó tudatossági képzést nyújt. A helyi biztonsági részlegnek helyi szabályzattal kell rendelkeznie, amely legalább a következő szabványos működési eljárásokra terjed ki:
o A B6 járművek bevezetése
o Konvoj mozgása
o Közeli/személyes védelem
o Testőr(ök) a külföldi vezetők számára
o A külföldiek lakóhelyének őrzése
o Biztonsági házirend az irodák, létesítmények, telephelyek számára
· Harmadik féltől származó biztonsági szolgáltatások igénybevétele esetén a MOL-csoport rendszeres ellenőrzések és teljesítményértékelések, a biztonsági őröknek adott helyspecifikus utasítások, valamint a házkutatási eljárások és a csempészáru kezelése terén a jogszabályoknak való megfelelés révén szigorú felügyeletet biztosít.
A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉVEL, BIZTONSÁGÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT FOLYAMATOK
/S1-2/
A MOL-csoport belső kommunikációját a munkavállalókkal a nemzeti törvények, valamint a MOL-csoport belső szabályzatai és gyakorlatai biztosítják. A "üzemi tanácsok" a MOL-csoport minden üzemében jelen vannak, és folyamatos szakmai kommunikációt és érdekvédelmi csatornát biztosítanak a MOL-csoporton belül a vezetőség és a - függetlenül választott - MOL-munkavállalók között. Az "üzemi tanácsok" létrehozása a MOL-csoport számos országában törvényi előírás. Az üzemi tanácsok joga és egyben feladata, hogy részt vegyenek, sőt - egyéb szempontok mellett - megkérdőjelezze a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos döntéseit, működésük alapja pedig a munkáltatók és a munkavállalók együttműködése.
A helyi "üzemi tanácsok" a helyi jogszabályok és működési leírások alapján, amelyek leírják a vitarendezési mechanizmust, az elnöki feladatokat és azt, hogy a bizottság tagjai hogyan vannak védve a megtorlásokkal szemben, rendszeresen tartanak közös vezetői és munkavállalói üléseket, közös üléseket a munkavédelmi bizottságokkal és fórumokat a szervezeten belüli különböző üzleti/vállalati szinteken (általában negyedévente).
A politika biztosítja, hogy a munkavállalókat és képviselőiket ne érhesse hátrányos következmény, ha a biztonságos munkavégzés követelményeinek végrehajtása érdekében cselekszenek, vagy ha a munkáltató vélt hanyagsága miatt jóhiszeműen bejelentést tesznek. A törvény lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a munkavállalók számától és a munkáltatói szervezet struktúrájától függően többféle módon gyakorolhassák részvételi jogukat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
108 |
Különleges, munkavédelmi célú helyi (helyi üzleti és/vagy vállalati szintű) munkavédelmi bizottságok is működnek, a jogszabályi követelmények és a munkáltató és a munkavállalók közötti megállapodások alapján, a vállalatok munkavállalói közül önállóan választott tagsággal.
Például biztonsági képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók száma eléri a 20 főt (a MOL és az INA esetében) vagy a 10 főt (a Slovnaft esetében). A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató feladata. A biztonsági képviselő jogosult gondoskodni arról, hogy a munkahelyen érvényesüljenek a biztonságos munkavégzés követelményei, így különösen:
· a munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,
· az egészségvédelemre, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtásáról,
· a munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítéséről és felkészültségéről.
A biztonsági képviselők jogaik gyakorlása érdekében a következőkre jogosultak:
· munkaidőben bemennek a működési területükön lévő munkahelyekre, és információt szereznek az ott dolgozó munkavállalóktól
· részt vesz a munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára,
· tájékoztatást kér a munkáltatótól a biztonságos munkavégzést érintő valamennyi kérdésben,
· véleményt nyilváníthat, vagy kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét,
· részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában,
· (indokolt esetben) a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz kell fordulni,
· a hivatalos ellenőrzések során tett észrevételeiket közlik az ellenőrzést végző személlyel.
A helyi jogszabályi háttérnek megfelelően - például Magyarországon, ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat - munkahelyi munkavédelmi bizottságot lehet létrehozni. Ha bizottságot hoznak létre, a munkavédelmi képviselők jogait a bizottság gyakorolja. Ahol biztonsági képviselők működnek, ott a munkáltató paritásos biztonsági bizottságot hoz létre, amelyben a munkavállalók és a munkáltató képviselői egyenlő számban vesznek részt. A munkáltató köteles a testületbe egy döntésre jogosult vezető beosztású munkavállalót, valamint a munkáltató munkavédelmi feladatait részben vagy egészben ellátó személyt kijelölni. A testület elnöki feladatait a munkavállalók és a munkáltatók képviselői felváltva látják el.
A fent említett, az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos szakmai munkavállalói részvételi-kommunikációs-tájékoztatási csatornákon kívül a vonatkozó jogszabályi háttérnek megfelelően helyi vagy országos szinten számos más munkavállalói érdekvédelmi, tájékoztatási és konzultációs bizottság, tanács, testület is létezik a működésünkön belül, amelyek a munkavállalók általános képviseletén belül a fent említettekkel együttműködve szintén kezelhetik az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos témákat. A MOL-csoport helyi tanácsai a különböző szakszervezetekben, helyi üzemi tanácsokban delegáltak; míg csoportszinten az Európai Üzemi Tanács a helyi tanácsok vezetőiből áll, és félévente egy MOL-csoport európai szintű üléssorozatot tart, a MOL-csoport felső vezetésének jelenlétében és aktív részvételével. Ezeken az üléseken minden lényeges üzleti és EBK-vonatkozású témát a legmagasabb szinten vitatnak meg, beleértve az elmúlt félév aktualitásait, a jelenlegi helyzetet és a következő időszak ütemtervét.
A tanácsok és a biztonsági bizottságok ezután a helyi szinteken továbbítják az összes vonatkozó információt. Mindezek a szervek - szakszervezetek (ahol a munkavállalók szakszervezeti tagok), üzemi tanácsok, biztonsági bizottságok stb. a megfelelő szinten - különböző csatornákat működtetnek az aggályok vagy szükségletek felvetésére, beleértve a panaszmechanizmusokat, forródrótokat, párbeszédfolyamatokat vagy más eszközöket, amelyeken keresztül a vállalkozás saját munkavállalói vagy a munkavállalók képviselői felvethetik az aggályokat a hatásokkal kapcsolatban, vagy kifejthetik azokat az igényeket, amelyekkel a vállalkozásnak foglalkoznia kell (mind a vállalkozás által közvetlenül biztosított csatornák, mind pedig a saját munkavállalóik munkahelyein működő szervezetek által biztosított csatornák). Mindezen testületek működését (általános működési szabályok, választási struktúra, együttműködés, pénzügyi és humán erőforrások keretei stb.) az illetékes HR-osztályok támogatják.
A fent említett üzemi tanácsok és munkavédelmi bizottságok rendszere mellett minden munkavállalónak joga van véleményt nyilvánítani, aggályokat felvetni vagy bármilyen problémát (beleértve az egészséget és biztonságot) jelenteni a SpeakUp! csoport szintű bejelentő mechanizmuson keresztül. További információért kérjük, olvassa el az "S1-3-C: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek" fejezetet.
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
109 |
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések (IM-13)
Az esetek többségében a leggyakoribb kiváltó okot a figyelem/gondos munkavézés hiánya jelentette, néha a nem megfelelő technikai feltételeket is megállapították, és néhány esetben még mindig találtak szabályszegést is. A 2020. január 1-jén bevezetett hat csoportszintű életmentési szabály többéves zökkenőmentes bevezetését követően az év végén javítottuk és egységesítettük a szabályszegések következménykezelését - nem csak, de nagymértékben koncentrálva ezekre a szabálysértésekre. Ugyanakkor továbbra is szükség van ezen életvédelmi szabályok folyamatos betartatására, különösen az időszakosan fluktuáló vállalkozói csapatoknál, változatlanul azzal a céllal, hogy növeljük az egyéni tudatosságot és elősegítsük a sérülések és halálesetek megelőzése érdekében a kritikus biztonsági intézkedések iránti felelősségvállalást.
A MOL-csoport a külső szabályoknak és a belső előírásoknak megfelelően folytatta a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (OHS) képzések biztosítását a saját munkatársai és a vállalkozók számára. A saját munkatársak folyamatos EBK-képzése érdekében tovább bővítettük az Axonify, adaptív mobil alkalmazás alapú eszközt, a LEON-t, amelyet a MOL Upstreamben történő sikeres bevezetése után a MOL Logisticsben is sikeresen bevezettünk, és 2024-ben a MOL Magyarország szinte valamennyi üzletágára kiterjesztettük. További cél a további kiterjesztése más nagyvállalatokra, mint az INA és a Slovnaft (SN), ahol különböző méretű pilotok folynak. Ennek támogatására a 6 életmentési szabály mellett folytatódott egy csoportos Downstream vezetői szintű pilot Firs Aid képzéssel, tűzvédelmi, folyamatbiztonsági foglalkozásokkal, valamint az INA-ban és az SN-ban is folytatódtak a pilotok.
2024-ben egy új kísérleti képzéssel, az úgynevezett "Következmény képzéssel" kerestük meg a vezetőséget, hogy szemléltethetőbbé tegyük számukra döntéseiknek a személyzetre gyakorolt lehetséges hatásait. Ezeket a 10-15 vezető (bármilyen szintű, elvileg egy csoport vagy helyi szintű szervezet teljes vezetői csapatát lefedő) számára tartott félnapos tréningeket vagy workshopokat a FER Tűzoltóság Duna-finomítóban található fizikai kiképző- és gyakorlóhelyiségében szervezik, és különböző fizikai jeleneteket, gyakorlatokat tartalmaznak az üzemi és karbantartási munkáséletből, amelyek a résztvevő vezetőket nehéz, kellemetlen fizikai helyzetekbe tudják hozni biztonságos környezetben, hogy érezzék-érzékeljék-értsék a személyzetre gyakorolt esetleges nem EBK-tudatos döntéseik lehetséges következményeit. A csoport Downstream, Logisztikai, Befektetési, Ipari és Vállalati Szolgáltatások Menedzsment és HR területek csapatai már részt vettek ezeken az eseményeken, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak.
A MOL-csoport "Első a biztonság" megközelítése továbbra is a biztonságos munkahelyek és tevékenységek biztosítását, az összes belső és külső H&S-szabály betartását, valamint a folyamatos munkavédelmi szakmai támogatás fenntartását célozza minden tevékenység során. Amint arról már beszámoltunk, 2021-ben két jelentős új csoportszintű munkavédelmi kezdeményezés volt az Egyéni védőruha (PPC) és az Egyéni védőfelszerelés (PPE) harmonizációs tenderek elindítása: a PPE tender 2022-es sikeres lezárása után, új szerződések megkötésével, végül 2023 végén a PPC tendert is sikeresen lezártuk annak érdekében, hogy világszínvonalú, magas minőségű védőruházatot biztosítsunk a teljes személyzet számára. Az első szállítások 2024 második negyedévében kezdődtek meg, és az elfogadott negyedéves ütemezéssel folyamatosak a szlovákiai és magyarországi üzemek számára. Mivel az új védőruhákkal való általános elégedettség magas, a kisebb leányvállalatok, pl. Romániában, Szerbiában, Ausztriában stb. is tárgyalásokat folytatnak a szolgáltatáshoz való csatlakozásról csatlakozási szerződések révén. Horvátországban szintén külön szerződést kötöttek a csoportos pályázatban megtárgyalt és véglegesített műszaki tartalommal.
A fent említett, főként teljes mértékben csoportszintű biztonsági kezdeményezések és intézkedések mellett számos további, csoportszintű üzleti vagy helyi üzleti szintű programot kezdeményeztek és irányítottak az adott terület biztonságtudatosságának és biztonsági teljesítményének növelése érdekében, figyelembe véve az érintett területek specialitásait és legfontosabb kockázatait. Az továbbiakban néhány példa olvasható, a teljesség igénye nélkül.
Az események, azok hátterének és a javítási lehetőségek mélyreható megvitatása és megértése vezetői szinten, a Csoport Upstream és a Csoport Logisztika, valamint a Csoport Termelés Downstream szintjén az eseményeket vizsgáló bizottságok révén, hasonló eseménykezelés a kiskereskedelmi és kenőanyagokkal foglalkozó vállalatoknál is; a negyedéves csoportszintű EBK bizottságok mellett hasonló bizottságokat szerveznek a Csoport Upstream, a Csoport, a MOL és az INA Logisztika és a kenőanyagok szintjén; A nem biztonságos/öntudatlan viselkedés koncepciójának hangsúlyozása a MOL Upstream, a Csoport termelési, logisztikai és kenőanyag-ágazatában; különböző helyi bónusz-malusz rendszerek bevezetése szinte minden területen a saját és a vállalkozói alkalmazottak számára, értékelve a biztonsági szempontokhoz és szabályokhoz való mindennapi hozzáállásukat; csoportos kiskereskedelmi szintű kiskereskedelmi EBK verseny az EBK-tudatos SeS hálózat működésének elismerésére; további helyi speciális, alkalmi képzések, akciók és/vagy kommunikációs kampányok, amelyek minden szintre kiterjednek, az üzlettől a vezetőkig; és még sok más.
A személyes vállalkozói EBK-képzések javítása érdekében az INA Production 2022 végétől folyamatosan működteti demonstrációs képzési központját a rijekai finomítóban, és a Slovnaft finomító is használta a már meglévő - korábban csak a saját személyzet számára használt - képzési központot a vállalkozók munkafelügyelői számára, minden nagyobb karbantartási tevékenység, leállások előtt. A magyarországi Duna Finomítóban a FER Tűzoltóság Kiképző Központját is használták a vállalkozók munkairányítóinak gyakorlati képzésére, egy korábban kidolgozott képzési koncepció alapján, amely a munkaengedély-rendszer, a magasban történő munkavégzés, a tűzoltás, a vészhelyzeti reagálás és a karimabontás biztonsági szempontjait foglalta magában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
110 |
A MOL-csoport a teljesítmény javítása érdekében tovább erősítette általános vállalkozói EBK-programját. A 2023-ban megjelent vállalkozói EBK minősítési és ellenőrzési folyamatot továbbfejlesztjük, azzal a céllal, hogy a közvetlen vállalkozóinkhoz hasonlóan az alvállalkozói rétegre is kiterjedjen, a beszállítók regisztrációjára, szűrésére, minősítésére és beszerzési eljárásaira összpontosítva szisztematikusabb, átláthatóbb és átfogóbb módon. Az OHS a 2024. évi vállalkozói biztonsági programban a megfelelő vállalkozói kiválasztásra helyezte a hangsúlyt, lehetővé téve a megfelelő felkészülést a fennálló körülményeknek megfelelően, mielőtt a vállalkozókat a munkaterületükre mozgósítják. Az év során úgy döntöttünk, hogy továbbfejlesztjük a szolgáltatásbeszerzési folyamatainkat és a támogató rendszerünket (SAP Ariba néven), amelyhez projektcsoportot hoztunk létre, és felmértük a szükséges fejlesztéseket. A javaslatot az Vezetői Bizottság 2024 decemberében fogadta el, a megvalósítás 2025 második negyedévében esedékes.
Emellett a 2023-ban kidolgozott és végrehajtott, a Csoport Ipari és Vállalati Szolgáltatásokban (beleértve az összes egységes szolgáltató vállalatunkat is) alkalmazott sérülésmegelőzési cselekvési terv, amely a kockázatok és a sérülések előfordulásának csökkentését célzó, a vállalkozói menedzsment és a szerződéses helyszíni munkák életciklusának jellemzőbb területeire terjed ki, sikeresnek bizonyult, így 2024-ben is alkalmaztuk, és a következő években is egyfajta gördülő cselekvési tervként kívánjuk folytatni.
A vállalkozók megnövekedett munkaidejével összhangban (több mint 11%-kal 2024-ben) 2024-ben is több helyszíni ellenőrzést végeztünk (30 012), mint 2023-ban (28 183), hogy a lehető legtöbb vállalkozói tevékenységet lefedjük. Rájöttünk azonban, hogy a magas ellenőrzési számok nem feltétlenül eredményeznek jobb biztonsági teljesítményt, ezért inkább ezek mélységére és szakmai minőségére kívánunk összpontosítani. A tavalyi év elején új módszertant vezettünk be az ellenőrzések Enablonban történő rögzítésére (Enablon Inspection Module) a jobb adatelemzés és az intézkedések jobb meghatározása érdekében, ami szintén kissé visszafogta az elvégzett ellenőrzések számának további növekedését. Az ellenőrzések minősége enyhén javult, amit a nem megfelelő helyszíni ellenőrzések arányának növekedése mutat, amely a 2023-as 15%-ról 2024-ben 18%-ra emelkedett.
2023-ban a korábbi évekhez képest jelentősen megnöveltük az előminősítési ellenőrzések számát, ami az ellenőrzött vállalkozók nagyobb lefedettségét eredményezte. Mivel a vállalkozói kör folyamatos változásával állunk szemben, ráadásul a korábbi ellenőrzések érvényességi ideje 2024-ben lejárt, az előminősítési ellenőrzések száma ebben az évben jelentősen, 363-ra emelkedett (2023-ban 255 volt). Ezek minősége és mélysége is erősödött, azonban a sikeres előminősítési vállalkozói ellenőrzések aránya nem változott jelentősen: 93%-ról 2023-ban 96%-ra 2024-ben. A nem biztonságos körülményekkel, cselekményekkel vagy a biztonsági szabályok megsértésével szembeni csökkent toleranciát tükrözve továbbra is különböző szankciókat alkalmaztunk a különböző szabályszegések esetén, de a fent említettek szerint csoportszinten egységesen és szándékosan elrettentőbb módon is, mint például a munkavállalók kitiltása a különböző telephelyekről (80 eset 2024-ben, 63%-os növekedés 2023-hoz képest), vagy írásbeli figyelmeztetések kezdeményezése is (747 eset 2024-ben, 71%-os növekedés 2023-hoz képest). Mindkettő a következetesebb és szigorúbb következménykezelési kezdeményezéseink alkalmazását tükrözi.
2024-ben a vállalat összesen 19,9 millió USD-t különített el munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tevékenységekre (a REACH-hez kapcsolódó költségeken felül, amelyek külön kerülnek riportálásra), ami 3,5%-os növekedést jelent a 2023-as 19,2 millió USD-hez képest.
Az egészségvédelemre fordított kiadások magukban foglalták az alapvető egészségvédelmi felszerelések és eszközök (például elsősegélycsomagok és orvosi felszerelések) biztosítását és karbantartását, az egészségügyi szolgáltatások mindenféle költségét, az egészséggel kapcsolatos képzéseket (pl. elsősegélynyújtó tanfolyamok, egészségügyi kampányok stb.). A munkakörnyezeti mérések kezelésével kapcsolatban felmerülő további költségek - a megvilágítás, a káros anyagok, a por és a zaj tekintetében.
A munkabiztonsággal kapcsolatos kiadások közé tartoznak az egyéni védőeszközök (PPE, bármilyen típusú, beleértve a tisztításukat és karbantartásukat is) költségei. A vállalat emellett forrásokat különített el kampányokra, biztonsági hirdetőtáblákra és biztonsággal kapcsolatos képzési programokra, beleértve a munkahelyi kockázatértékeléseket és a közúti közlekedésbiztonsági tanulmányokat, a munkahelyi egészség- és biztonságértékelési sorozat (OHSAS) rendszerének fejlesztését, valamint a vészhelyzeti tervek kidolgozását, a biztonsági koordinátorok szolgáltatásait, az engedélyezési rendszer irányítását és a munkahelyi körülmények analitikus méréseit.
Folyamatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (RK-04)
2024-ben állandó célzott biztonsági programjaink mind a munkahelyi, mind a folyamatbiztonságot célozták. A "Együtt a biztonságért" program az Upstream tevékenységekben továbbra is fut, a "Safety Matters" pedig a Downstreamben a Logisztika és a Termelés közös kampányaként került bevezetésre. Mindkét program elsősorban a biztonsági kultúrát és a tudatosságot célozza meg, ami elkerülhetetlen ahhoz, hogy megértsük a biztonsági szabályaink betartásának fontosságát, és a Downstream kampány 4 közös területet célzott meg, amelyek vagy a meglévő keretekre reflektálnak, mint például a folyamatbiztonság alapjai, a teljesítmény egészségügyi ellenőrzésének auditálása, biztonsági túrák, de új kezdeményezéseket is hoztak, mint például a működési fegyelem és a LEON mobilalkalmazás bevezetése.
A munkavállalók biztonságával kapcsolatos intézkedések (IM-19, RK-09)
2024-ben két súlyos biztonsági incidens történt a MOL-csoporton belül, mindkettő a MOL pakisztáni VA-3 telephelyén, ahol fegyveresek támadást indítottak egy közeli hegyvidéki területről.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
111 |
Az első incidensre 2024. június 10-én került sor. Ekkor 14 alkalmazott és 17 fős biztonsági személyzet tartózkodott a helyszínen. Sikeresen megakadályozták, hogy a támadók leereszkedjenek a hegyről, és a személyzetnek nem esett baja.
A második eset 2024. szeptember 6-án történt. Körülbelül 20-25 fegyveres, három csoportra osztva indított támadást. Két csoport egy közeli magaslaton maradt, míg egy kisebb csoport megpróbálta megközelíteni a létesítményt. A MOL-csoport egyetlen munkatársa sem tartózkodott a helyszínen. A jelenlévő 26 fős biztonsági személyzet egyórás tűzharc után visszaverte a támadást. A személyzetnek nem esett baja, a kompresszoron hat, a víztartályon további két lövedéknyomot észleltek.
AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos célok
A MOL-csoport célja továbbra is az, hogy a biztonsági teljesítményt tekintve összehasonlítható legyen az első negyedbe tartozó legjobb olaj- és gázipari vállalatokéval. Ezt a célkitűzést mérőszámokon alapuló célok segítségével követjük nyomon, hogy támogassuk a politika végrehajtását a hatások és kockázatok kezelése mellett.
A nemzetközi szabványokhoz igazodva (megkönnyítve az összehasonlítást mind az iparági versenytársakkal, mind más iparágakkal), a MOL-csoportnál a munkavállalók egészségének és biztonságának irányítására vonatkozó elsődleges mutató a teljes regisztrálható incidensek aránya (TRIR). Ez a mutató a MOL-csoport alkalmazottait és a vállalkozókat egyaránt figyelembe véve a regisztrálható sérülések (TRI, amely a munkaidő kieséssel járó esetekből + a korlátozott munkanapú esetekből + az orvosi kezeléssel kapcsolatos esetekből áll) teljes számát tükrözi, ugyanazon csoport által ledolgozott 1 000 000 munkaórára vetítve. A TRIR-t folyamatosan figyelemmel kísérik, és mind a vállalat felső vezetése, mind a nyilvánosság felé, valamint a negyedéves gyorsjelentések részeként jelentik.
A Csoport EBK-bizottsága minden évben javaslatot tesz egy elfogadható TRIR-határértékre csoportszinten, valamint a Csoporton belüli kulcsfontosságú üzletágak számára. Ezt a határértéket a vezérigazgatói bizottságnak jóvá kell hagynia. A 2024-es évre a csoportszintű tolerálható TRIR-határértéket 1,3-ban határozták meg, és a végleges arány sokkal jobb teljesítményt mutat, a tényleges TRIR-érték 1,04 (lásd a részletes magyarázatokat az S1-14. szakaszban: Egészségügyi és biztonsági mérőszámok).
2025-re vonatkozóan, figyelembe véve az előző évek TRIR-teljesítményének tendenciáit, valamint az elmúlt évek céltendenciájához viszonyítva, és figyelembe véve a globális és európai Upstream és Downstream szereplők TRIR-teljesítményét is az elmúlt években, a csoportszintű TRIR-célértéket 1,25-ben határoztuk meg, ezzel is hangsúlyozva a munkavállalók biztonságának egyenletes, megbízható és folyamatos javítása iránti elkötelezettségünket.
A folyamatbiztonságra vonatkozó célok
A 2030-as APC-célkitűzés az, hogy a folyamatbiztonsági Tier 1 incidensek száma csökkenő tendenciát mutasson. A 2025-re vonatkozó éves bontás a MOL-csoport egészére vonatkozóan 7 Tier 1-es incidens tolerálható határértékét jelezte. Részletezve, ez a következőkből áll: 3 Upstream, 4 Downstream Termelés, 0 Downstream Logisztika és 0 Kiskereskedelmi incidens. A célmeghatározás a környezetbe kerülő több mint 1 m3 HC szivárgás esetében is tolerálható határértéket határoz meg. Ebben az esetben a Downstream Termelés esetében számszerű célértéket határoztunk meg 4 megengedett maximális incidenssel, az Upstream és a Downstream Logisztika esetében pedig a felületi integritás és a korróziókezelési programok folytatását kell biztosítani, nyomon követhető nyilvántartással.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
112 |
EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI MÉRŐSZÁMOK
/S1-14/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-14 |
|
GRI |
GRI 403, 403-8 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók |
% |
95 |
N/A |
S1-14_02 |
A munkavállalók 95%-a a csoportszintű egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozik. Ezt a számot azon alkalmazottak teljes számaként (létszám) számítják ki, ahol van irányítási rendszer. Az ezzel a politikával kapcsolatos részletes leírás a munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák szakaszban található.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2024 w/o Midstream |
2023 |
ESRS |
||
|
Munkával összefüggő balesetek következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
0 |
0 |
9 |
S1-14_02 |
|
|
Munkahelyi megbetegedés következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
0 |
0 |
0 |
S1-14_02 |
|
|
Jelentésköteles munkabalesetek (TRI) - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
96 |
95 |
117 |
|
S1-14_04 |
|
A jelentésköteles munkabalesetek aránya (TRIR) - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
eset/millió munkaóra |
N/A |
1.04 |
1.31 |
|
S1-14_05 |
A MOL-csoport átfogó listát nyújt a munkavállalókkal kapcsolatos sérülésekkel kapcsolatos adatokról, amelyek mind a saját alkalmazottakra, mind a vállalkozókra kiterjednek. Egyetlen munkavállalót sem zárunk ki az adatgyűjtésból - ezt a MOL-csoport belsőleg auditált EBK MS-je biztosítja, amely a saját személyzetre és a helyszíni vállalkozók 100%-ára terjed ki. Emellett a MOL-csoport számára magas EBK-kockázatú tevékenységeket végző vállalkozóknak olyan rendszerrel kell rendelkezniük, amelyet külső fél (SCC/VCA) auditált vagy tanúsított. A vállalkozók abszolút számát nem hozzuk nyilvánosságra, mivel ez az adott tevékenységek számától és mértékétől függően nagymértékben változik a Csoport egész területén. A számítási módszertan a EBK jelentéstételi kézikönyvben van leírva (a teljes dokumentum csak a MOL-csoport érintett felhasználói számára érhető el).
Amint azt a fentiekben kiemeltük, a MOL-csoport célkitűzése a biztonsági teljesítmény tekintetében továbbra is összehasonlítható az első negyedbe tartozó olaj- és gázipari vállalatokkal. A munkavállalókkal kapcsolatos sérülések átláthatósága kiemelt prioritás. A MOL-csoport a munkavállalókkal kapcsolatos sérülésekről átfogó adatlistát szolgáltat, amely a fentiekben leírtak szerint a teljes saját munkaerőre (saját alkalmazottak és vállalkozók) kiterjed.
Az arányokat 1 millió munkaóra alapján számították ki, a GRI-szabványoknak megfelelően.
FGSZ Zrt. (Midstream) egy munkavégzéssel kapcsolatos incidenst regisztrált saját munkavállalói körében, ami 0,88-as TRIR értéket eredményezett. Mivel a vállalkozók regisztrálható munkabaleseteire vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, a fenti mutató teljes körű konszolidálása nem lehetséges.
Halálesetek
2024-re nemcsak a TRIR, hanem a halálos áldozatok szempontjából is teljesíteni tudtuk a biztonsági célunkat. Halálesetek terén a nulla az egyetlen elfogadható szint. Mindent összevetve, nem történt saját dolgozói haláleset, ami javulást jelent az előző évek tendenciájához képest (az utolsó saját dolgozói haláleset 2022-ben történt), és vállalkozói halálesetünk sem volt, ellentétben a rendkívül szomorú előző évvel, amikor kilenc vállalkozói haláleset történt.
Bár, mint említettük, a csoport "Nulla halálos áldozat" célkitűzése teljesül, emellett, akárcsak a tavalyi évben (1 halálos áldozat 2023-ban), júniusban egy harmadik fél által okozott haláleset is munkával kapcsolatosnak minősült, amelyet nem megelőzhető közúti baleset okozott a MOL Romániában: dél körül egy személygépkocsi, amely az út másik oldalán jött, hirtelen elhagyta a sávját, és frontálisan ütközött vállalkozónk tartálykocsijával, amely üzemanyagot szállított a MOL Románia egyik benzinkútjára. A személygépkocsi vezetője a helyszínen elhunyt.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
113 |
Személyi biztonság
A MOL-csoport a saját alkalmazottak és a vállalkozók körében 18,8%-os csökkenést tapasztalt az összes regisztrálható sérülés (TRI) tekintetében, amely 2024-ben együttesen 95 volt (2023-ban 117), aminek következtében a MOL-csoport 20,6%-os csökkenést regisztrált a saját alkalmazottak és a vállalkozók körében is (2024-ben 1,04 volt, szemben a 2023-as 1,31-gyel), ami szintén jóval az 1,3-as tűrhető határérték alatt van.
A TRI-k számának erőteljes csökkenése a kissé megnövekedett munkaórák ellenére (a 2023. évi 89,5 millióról 2024-ben 91 millióra) a TRIR értékének még nagyobb arányú csökkenését okozta, ami a korábbi évekből folytatódó különböző intézkedéseknek, valamint a szervezeti egységeink és telephelyeink által újonnan kezdeményezett, helyileg személyre szabott intézkedéseknek köszönhető. Ezek közé tartoznak a biztonságtudatosság növelésére irányuló különböző erőfeszítések, az év során kezdeményezett és végrehajtott különböző csoportszintű és helyi intézkedések, valamint a munkatársak körében az egészségre és biztonságra fordított fokozott figyelem. Mindazonáltal a nagyarányú tervezett leállások és egyéb karbantartással és üzemeltetéssel kapcsolatos, főként manuális tevékenységek még mindig jelentősen hozzájárultak a TRI-események számához és következésképpen a TRI-arányhoz is (nem csak a vállalkozók, hanem a saját személyzet esetében is).
2024-ben a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek száma (LTI, beleértve a saját alkalmazottak és a vállalkozók halálos baleseteit is) közel 17%-kal, 84-re csökkent a 2023-as 101-ről, ami a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek gyakoriságának (LTIF, az egy millió ledolgozott órára jutó kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek számával mérve) jelentős csökkenését (18,5%) eredményezte: 2024-ben 0,92-re, szemben a 2023-ban regisztrált 1,13 LTIF-fel.
Összességében a 2024. évi TRI-k legfőbb okai továbbra is a megcsúszások, botlások, esések (általában emberi hiba és/vagy figyelmetlenség okozta) voltak, amelyek az összes sérülés 39%-át tették ki, ezt követték a különböző ujj- és kézsérülések (24%). A 2024-es évre vonatkozóan azonban nemcsak a TRI esetek hátterét elemeztük, hanem az összes (saját és vállalkozói) FAC (elsősegélynyújtási esetek, amelyek kevésbé súlyosak, mint a TRI esetek, így nem rögzíthetők) esetét is: a csúszás és botlás okozta sérülések itt a vezető okok (25%), a kézsérülések a második helyen állnak (23%), míg viszonylag nagy számban a rovarcsípések a harmadik legmagasabb arányt (13%) képviselik.
Munkával kapcsolatos megbetegedés
A MOL-csoport 2024-ben egy foglalkozási megbetegedést regisztrált saját alkalmazottai esetében.
· A munkahelyi megbetegedések következtében bekövetkezett halálesetek száma: 0
· A regisztrálható munkahelyi megbetegedések száma: 1
· A munkahelyi megbetegedések oka: kullancscsípés
Miután hosszú évekig nem volt ilyen esemény, tavaly mindössze egyetlen eseményt jelentettek a MOL E&P-nél, amelyet kullancscsípés okozott 2023-ban. Az eset a magyar nemzeti jogszabályok szerinti vizsgálati és engedélyeztetési eljáráson ment végig, és a Hatóság végül csak 2024-ben erősítette meg, hogy munkával összefüggő megbetegedésről van szó.
A Csoport EBK jelentési kézikönyvünk szerint a foglalkozási megbetegedéseket (a munkával kapcsolatos megbetegedések) abban az évben kell belsőleg rögzíteni az Enablonban, amikor a Hatóság elfogadja azt.
A MOL-csoport nem tartja nyilván a vállalkozók (munkavállalók, akik nem munkavállalók, de szerződéses tevékenységet végeznek a MOL-csoport telephelyein) esetleges foglalkozási megbetegedéseit, mivel ennek kezelése a törvény szerint a munkáltatók joga és feladata.
Annak érdekében, hogy elkerüljenek minden, a munkával kapcsolatos megbetegedést, függetlenül azok jellegétől, a MOL-csoport vállalatai meghatározzák és értékelik az összes olyan kockázatot és veszélyt, amely hatással lehet a munkavállalók és a vállalkozók egészségére és biztonságára, és azokat célzott intézkedésekkel kiküszöbölik (lásd GRI 403-2 a.). A kockázat-/veszélyértékeléseket helyben végzik el, az egészségkárosodás kockázatát jelentő, munkával kapcsolatos veszélyek esetében az intézkedések tervezését (beleértve a kontrollok hierarchiájának alkalmazását) szintén helyben végzik el. A tudatos megközelítésnek köszönhetően az elmúlt több mint egy évtizedben csak a fent említett egy munkahelyi megbetegedés történt. Az általános szakmai megközelítést a EBK MS 6B eleme részletezi, annak részletei a 6B I. 2.1 Kockázat alapú megközelítés és a 6B II. függelékben találhatók (Biztonságos műveletek és munkamódszerek). Az adatgyűjtés során saját munkavállalók nem kerültek kizárásra.
A számítási módszertan a Mol-csoport jelentéstételi kézikönyvében található.
A MOL-csoport nem hozza nyilvánosságra a munkahelyi megbetegedések következtében bekövetkezett halálesetek és nyilvántartásba vehető esetek számát, valamint a munkahelyi megbetegedések főbb típusait, a munkavállalókon kívül más személyek esetében sem, mivel ezek kezelése a munkáltatók joga és törvényi feladata.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
114 |
Vállalkozói biztonság
2024-ben nem történt halálos baleset a vállalkozók között. A szerződéses vállalkozóknál a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek gyakorisága (az egy millió ledolgozott órára jutó kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek számával mérve) 41,3%-kal csökkent éves szinten, a 2023-as 0,67-ről 2024-ben 0,40-re (a nem saját FS személyzetet is beleértve; a nem saját FS személyzet nélkül még nagyobb csökkenés látható: a 2023-as 0,97-ről 2024-ben 0,47-re, azonban a második esetben említett mutatóban a gyakoriság valamivel magasabb - ez 51,6%-os javulást jelent éves szinten). Ezen túlmenően, a vállalkozók teljes regisztrálható sérülési aránya (a TRI esetek száma egy millió ledolgozott órára vetítve, beleértve a nem saját FS személyzetet is) 34%-kal csökkent éves szinten, a 2023-as 0,81-ről 2024-ben 0,54-re.
A 2024-ben megnövekedett szerződéses munkák száma (a nem saját FS személyzet figyelembevétele nélkül, a vállalkozói munkaórák kb. 2,9 millió órával, több mint +10%-kal nőttek), a regisztrálható sérülések alacsonyabb száma (21 TRI 2024-ben a 2023-as 33-hoz képest) jelentősen alacsonyabb teljes regisztrálható sérülési arányt eredményezett, 0,71-et 2024-ben a 2023-as 1,23-hoz képest 2024-ben.
|
Folyamatbiztonsági események |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 w/o Midstream |
2023 w/o Midstream |
|
|
TIER 1 Folyamatbiztonsági események |
db |
9 |
9 |
|
|
TIER 2 Folyamatbiztonsági események |
db |
21 |
18 |
|
|
TIER 3 Folyamatbiztonsági események |
db |
1436 |
1387 |
|
|
TIER 1+2 Folyamatbiztonsági események aránya |
eset/millió munkaóra |
0.42 |
|
|
2024-ben a TIER 1 folyamatbiztonsági események (PSE) száma a csoporton belül elérte a 9-et, és 2023 után is állandó marad, ami a kiterjedt biztonsági programoknak köszönhető, amelyek középpontjában az üzemeltetési fegyelem, a megelőző karbantartás folyamatos fejlődése, valamint a műszaki leállási, átállási és LTA/LTE rendszer áll.
Nem volt nagyobb tűz vagy robbanás, amely az egység végleges leállásához vezethet, a legtöbb esetben az elsődleges védőburkolat elvesztése volt az ok, ami 3 esetben személyi sérülésekhez vezetett. Minden egyes TIER 1 esemény a MOL Nyrt. területén történt. Az öt Downstream Termelés esetből négy a berendezés integritásának elvesztéséhez kapcsolódott a nem szabványos üzemeltetés során, vagy a berendezés karbantartási munkálatokra való nem megfelelő előkészítéséhez, ami anyagkibocsátáshoz és többszörös személyi sérüléshez vezetett. A PSF eltérése minden esetben igazolható. A kiskereskedelmi műveleteknél 2024-ben 1 TIER 1 eseményt regisztráltak. A 9 TIER 1 eseményből 1 volt 3. súlyosságú (magas), 4 esetet 2. súlyosságú (közepes), 4 esetet pedig 1. súlyosságú (alacsony) kategóriába soroltak. A csoportszintű TIER 1 PSE célértéket 2024-re hétben határozták meg, és 2025-re azt a célt tűzték ki, hogy tűz/robbanás következtében 100 000 000 $-nál nagyobb közvetlen veszteséget ne okozzon, és ne legyen TIER 1 esemény következtében bekövetkező üzemszünet. A 2. szintű folyamatbiztonsági események száma a 2023-ban regisztrált 18 eseményhez képest enyhén, 21-re emelkedett 2024-ben. A szivárgások eredménye anyagkibocsátás, tűz és eszközkárok voltak, amelyek főként a mechanikai integritás sérüléséhez kapcsolódtak. 2023-ban tovább csökkent a TIER 1+2 események együttes száma (27) a 2022-es évhez képest (31).
A 2024-es kombinált TIER 1+2 folyamatbiztonsági eseményhányad (PSER) elérte a 0,42-es értéket. A TIER 3 (beleértve a biztonsági rendszerrel szembeni követelményeket) incidensek jelentése arra szolgált, hogy azonosítsuk a biztonsági rendszerre vonatkozó korrekciós intézkedéseket, a biztosítékok kihívásait, és egyidejűleg vezető és késleltetett mutatóként szolgál. Ezen túlmenően az elsődleges védőburkolat elvesztését eredményező kisebb és kisebb súlyosságú eseményeket is elemezni kellett az alkalmi tényezőkre vonatkozóan
SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK
/S1. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 SBM-3-hoz kapcsolódó közzétételi kötelezettség |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
Az alábbi IM-11. táblázatban leírt etikával kapcsolatos hatás
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
115 |
IM-11. táblázat: Vállalati kultúra
|
Mérték |
Mérsékelt, pozitív hatás |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport elismeri felelősségét a jólét, a méltányos bánásmód, valamint a biztonságos és befogadó munkakörnyezet előmozdításában minden munkavállaló számára, a sokszínűség, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bérezés, valamint az erőszak és a zaklatás megelőzését célzó intézkedések előmozdításában. A vállalat a közép- és kelet-európai régió - különösen Magyarország, Horvátország és Szlovákia - jelentős munkáltatójaként jelentősen befolyásolja a vállalati kultúra és az etikus foglalkoztatási gyakorlatok alakulását a regionális munkaerőpiacon, és a felelős foglalkoztatás terén olyan mércét állít fel, amely túlmutat saját munkavállalóin. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL-csoport olyan célokat, politikákat és intézkedéseket határozott meg, amelyek célja a fizikailag és szellemileg egészséges munkakörülmények biztosítása, valamint a tisztességes bánásmód és lehetőségek biztosítása minden munkavállaló számára, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra. Kötelezettségvállalásaink támogatására bevezettük a Speak Up! nevű bejelentő rendszert, valamint egy Etikai Tanácsot, amelynek feladata a munkavállalókat érő negatív hatások azonosítása és kezelése (lásd DR S1-2). Emellett együttműködünk a szakszervezetekkel, hogy minden munkavállalónk számára képviseletet és esélyegyenlőséget biztosítsunk. Az irányelvek, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Időhorizontok |
A téma anyagát minden időhorizonton figyelembe vesszük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A vállalati kultúra a MOL-csoport értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-1; S1-2/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1, S1-2 |
|
GRI |
GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403-1 GRI 403-3 GRI 404-2 GRI 408-1 GRI 409-1 |
Ez a szakasz ismerteti a MOL-csoport azon irányelveit és folyamatait, amelyek célja a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet biztosítása, valamint az etikai kérdésekkel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusok.
Az etikus működéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat az Etikai és üzleti magatartási kódex tartalmazza. Ez a szabályzat a vállalat felelős vezetésével kapcsolatos valamennyi témát lefedi. A MOL-csoport saját munkavállalóinak és az értékláncaiban dolgozók polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogaihoz kapcsolódó elvek ebben a szakaszban kerülnek kifejtésre (a Kódex IV.2. pontja alapján); míg a vállalatirányítás fejezet G1-1. szakasza a vállalat szabad és tisztességes kereskedelem és verseny (IV.3), a korrupció és csalás elleni küzdelem (IV.4), a vállalati lojalitás (IV.5) és a bizalmi üzleti kapcsolatok és az érdekelt felekkel való felelős kapcsolat (IV.6) tekintetében mutatja be a vállalat megközelítését.
A MOL-csoport tagvállalatainak valamennyi igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője és alkalmazottja köteles a legmagasabb vezetői szinten jóváhagyott politikai kötelezettségvállalásoknak megfelelően cselekedni. A MOL-csoport tudatos és folyamatos erőfeszítéseket tesz a kódex végrehajtása és az etikai normák elfogadása érdekében. Minden újonnan belépő munkatárs az első munkanapja előtt megkapja az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet, és egy bevezető etikai képzésben részesül (e-learning vagy személyes képzés), ahol egy tesztet kell teljesítenie. Évente minden alkalmazottnak e-learning vagy személyes képzés keretében kell letennie az Etikai kódex tesztjét.
A MOL-csoport tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, amint azt a csoport etikai és üzleti magatartási kódexe is előírja. A MOL-csoport tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az emberi jogokkal kapcsolatos további iránymutató dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás (2000), az ENSZ Irányelvek ("Ruggie Framework") (2011), az OECD Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásai (2011), valamint a biztonságról és az emberi jogokról szóló önkéntes elvek - a vonatkozó külső iránymutatások teljes listája az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex mellékletében található. A MOL-csoport ezeket a magatartási kódexeket kötelező iránymutatásnak tekinti, ezért a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe összhangban van a fent említett megállapodásokban foglalt nyilatkozatokkal.
A MOL-csoport vezetése elkötelezett a magas szintű szociális párbeszéd mellett, és partneri viszonyban áll a csoport munkavállalóinak többségét foglalkoztató tagvállalatoknál működő szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A fejezetben a saját munkavállalókkal kapcsolatos politikákról, kötelezettségvállalásokról és panaszokról szóló részt.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
116 |
A Kódex IV.2. pontja kötelezettségeket vállal az emberi és munkavállalói jogokra, többek között, de nem kizárólagosan a következőkre:
· Az emberi méltósághoz való jog;
· Jog az élethez;
· A személy szabadsága és biztonsága;
· Az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jog;
· Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog;
· A tisztességes bérekhez és a tisztességes megélhetéshez való jog;
· A megfelelő életszínvonalhoz való jog;
· A szakszervezetek alapításához és a szakszervezethez való csatlakozáshoz való jog és a kollektív tárgyalásokhoz való jog;
· Szabadság a kényszermunkától és a kötelező munkától;
· Szabadság a gyermekmunkától;
· Megkülönböztetésmentesség;
· Véleményszabadság
Ezeket a jogokat 6 kulcsfontosságú területre vonatkozó eljárások és rendeletek biztosítják (további részletek a fent említett dokumentumokban találhatók):
Munkavállalói és emberi jogok
Tiszteletben tartjuk és aktívan előmozdítjuk az emberi jogokat az értékláncunkban, biztosítva a vállalati politikák, törvények és szabályozások betartását, miközben bevonjuk az érdekelt feleket és hozzájárulunk a közösség jólétéhez. Ellenezzük az emberi jogok megsértését, és felmérjük az e jogok védelmét célzó intézkedéseink hatását. Fókuszunkban a munkavállalók, a beszállítók, a helyi közösségek és a kiszolgáltatott csoportok, például a nők, a kisebbségek, a gyermekek, a fogyatékkal élők, az őslakosok, valamint a bevándorló munkavállalók és családjaik állnak. Védjük a törzsi lakosságot és az őslakosokat, elkerülve az erőszakos áttelepítéseket, és a nevünkben eljáró biztonsági szolgáltatóknál prioritásként kezeljük az emberi jogok betartását.
Egészségügy, biztonság, környezetvédelem (EBK) és biztonság
A MOL-csoport, mint jelentős energetikai vállalat, tisztában van a magas biztonsági kockázatokkal és azok lehetséges környezeti hatásaival. Elkötelezettek vagyunk a kockázatok felelősségteljes kezelése, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberek és a környezet károsodásának elkerülése, valamint a tevékenységeinkből eredő EBK kockázatok csökkentése mellett. Arra törekszünk, hogy megbízható berendezésekkel, képzett személyzettel és helyes gyakorlatokkal biztosítsuk a biztonságos munkakörülményeket, javítsuk a környezetgazdálkodást, és elősegítsük az aktív EBK-kultúrát. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a telephelyünkön tartózkodó személyek biztonságára, valamint a MOL-csoport eszközeinek - beleértve a munkavállalókat, a technológiákat, a fizikai erőforrásokat, az információkat és a hírnevet - védelmére a biztonsági fenyegetésekkel szemben. A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos részletes közzétételek az S1-B alfejezetben találhatók.
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
A MOL-csoportnál elkötelezettek vagyunk a diszkrimináció elleni küzdelem mellett a munkahelyek minden területén, az ellátási láncunkban és a társadalom egészében. A MOL-csoport tisztában van a sokszínűség értékével. Alkalmazottaink, ügyfeleink, üzleti partnereink, beszállítóink és más külső érdekeltek számos különböző ország állampolgárai, sokféle nemzetiséggel, hittel, vallással, meggyőződéssel, kultúrával vagy társadalmi eredettel. Támogatjuk a kulturális sokszínűséget, a nemzetközi csapat és üzleti közösség kialakítását. A MOL-csoport elkötelezett a megkülönböztetés tilalma és megelőzése mellett, így különösen, de nem kizárólagosan a faj, bőrszín, nem, kor, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, etnikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, születés, szexuális irányultság vagy bármely más státusz - beleértve a házassági vagy szülői státuszt - alapján történő megkülönböztetés, valamint az egyenlő esélyek biztosítása mindenki számára, az érdemek alapján, kivéve, ha különleges szakmai képességek indokolhatják a kiválasztást. A jogellenes megkülönböztetést nem tűrjük, és nyilvánosan elérhető sokszínűségi és befogadási programjaink ezt az elkötelezettséget tükrözik.
Méltóság és kölcsönös tisztelet
A MOL-csoport elkötelezett a kölcsönös bizalomra épülő munkakörnyezet kialakítása mellett, ahol mindenkit méltósággal és tisztelettel kezelnek. Érdekeltjeinkkel bizalmi kapcsolatot tartunk fenn, és ugyanezt várjuk el cserébe. A zaklatást, megfélemlítést, illetve bármilyen megalázó, sértő vagy ellenséges viselkedést nem tolerálunk. A szexuális zaklatás, a rágalmazás és a becsületsértés az emberi méltóság súlyos megsértése. A MOL-csoporton belül, a beszállítói láncunkban és a közösségeinkben mindenki megérdemli az udvariasságot és a tiszteletet.
A magánélet védelme
A MOL-csoport elkötelezett az emberek magánéletének tiszteletben tartása és személyes adataik bizalmas kezelése mellett. Csak olyan személyes adatokat szerzünk be és őrzünk meg, amelyekre vállalatunk hatékony, a törvényeknek megfelelő működéséhez van szükségünk. A MOL-csoport vállalja, hogy a személyes adatok adatbázisokban történő tárolása során megelőző biztonsági intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy elkerülje a megsemmisülés és az elvesztés vagy a jogosulatlan hozzáférés kockázatát. Az információ- és kiberbiztonsággal kapcsolatos részletek és irányelvek a G1-C alfejezetben találhatók.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
117 |
Tisztességes munkaügyi gyakorlatok
A MOL-csoportnál az alkalmazottak a legértékesebb erőforrásunk. Kiemelten kezeljük fejlődésüket, a munka és a magánélet egyensúlyát, valamint a törvényes és tisztességes foglalkoztatási gyakorlatok betartását. A kényszermunka, a gyermekmunka és az olyan etikátlan gyakorlatok, mint a bér visszatartása vagy az olyan jogok megtagadása, mint a betegszabadság, szigorúan tilosak a tevékenységeinkben és az ellátási láncokban. A nem veszélyes munkák esetében 15, a veszélyes munkák esetében pedig 18 éves korhatárt tartunk be, kivéve, ha a helyi törvények magasabb korhatárt írnak elő. A MOL-csoport biztosítja a tisztességes foglalkoztatást, támogatja a speciális igényű munkavállalókat, és a fegyelmi intézkedéseket és az elbocsátásokat tisztességesen és átláthatóan kezeli. Tiszteletben tartjuk az egyesülési szabadságot, a szakszervezeti tagságot és a kollektív tárgyalási jogokat is. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A alfejezet "A saját munkaerővel kapcsolatos irányelvek és kötelezettségvállalások" című részét.
Ezen elvek érvényesítése a MOL-csoport belső szabályzataiban kerül megvalósításra. A legmagasabb szintű folyamatalapú szabályzatok az Emberi Erőforrás Area Book és a Sokszínűség és befogadás folyamatleírás. E szabályzat rendelkezései kötelezőek az érintett munkavállalókra nézve, és a csoport minden vállalatához (a MOL Nyrt. és az ellenőrzött, operatív leányvállalatok, amelyek részt vesznek a mátrix működésben) a helyi HR részlegeken keresztül, amelyek felelősek a helyi akciótervezésért a csoport pilléreivel összhangban. Fő céljuk, hogy a MOL-csoport sokszínűség és befogadás keretrendszerének létrehozásával és rendszeres frissítésével olyan befogadó munkahelyet alakítsanak ki, amely minden tevékenységben elősegíti a sokszínűséget, az egyenlőséget és a tiszteletet. A keret az összes humánerőforrás-folyamat alapjául szolgál, és olyan kulcsfontosságú területekre összpontosít, mint a jólét, a munka és a magánélet egyensúlya, a nemek közötti egyenlőség, az életkori sokszínűség, valamint a különböző szülői státuszú, fizikai képességű és etnikai hátterű munkavállalók befogadása. A keretrendszert a MOL-csoport Vezérigazgatói Bizottsága és Vezérigazgatósága hagyta jóvá.
A MOL-csoport a helyi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően egyértelműen tiltja a hátrányos megkülönböztetést, beleértve, de nem kizárólagosan a nemi, nemzetiségi, faji, vallási, életkori vagy más státuszon alapuló megkülönböztetést minden olyan országban, ahol a MOL-csoport tevékenykedik. A MOL-csoport toborzási és kiválasztási folyamatait úgy alakították ki, hogy minden jelölt számára biztosítsák az esélyegyenlőséget, a kompetenciaalapú módszerekre és a kulturális illeszkedésre összpontosítva. Minden munkakör diszkrimináció nélkül áll nyitva a képzett személyek előtt, és minden korlátozás kizárólag a jogi vagy oktatási követelményeken alapul. Az új alkalmazottak megismerkednek a vállalat gyakorlatával, eljárásaival és értékeivel, hogy elősegítsék a vállalat befogadó kultúrájához való igazodást. A vezetők és az alkalmazottak felelősséget vállalnak azért, hogy a D&I alapelveket a mindennapi működésük során is képviseljék, és külön figyelmet fordítanak olyan környezet kialakítására, amely üdvözli a különböző nézőpontokat, értékeli a dolgozók visszajelzéseit, és nyílt párbeszédre ösztönöz.
A MOL-csoport erőteljes munkavállalói elismerési programok és inkluzív munkahelyi kezdeményezések révén biztosítja, hogy minden alkalmazott elismerést és megbecsülést érezzen. A D&I intézkedések éves értékelését a Group Culture & Employee Experience csapat végzi, és az eredményekről a Felügyelőbizottság Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára jelentést tesz. A visszajelzéseket aktívan beépítik a cselekvési tervezésbe és a keretrendszer frissítésébe, biztosítva a folyamatos fejlődést.
Amellett, hogy a MOL-csoport ezeket a normákat saját működésében is alkalmazza, aktívan közvetíti alapvető értékeit partnerei felé, és elvárja tőlük az etikus üzleti elvek betartását. Az Üzleti partnerek etikai kódexe, amely minden szerződés kötelező melléklete, a MOL-csoport valamennyi üzleti partnerére vonatkozik, beleértve a beszállítókat, vállalkozókat, szolgáltatókat és tanácsadókat. Ez nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján.
Középméretű, elsősorban Közép-Európában működő olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport viszonylag kis mértékben van kitéve az emberi jogi kockázatoknak az értékláncaiban, eddig nem történt semmilyen azonosított jogsértés. A MOL-csoport azonban továbbra is elkötelezett az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett, ahogyan azt az Etikai és üzleti magatartási kódexe is tartalmazza, és biztosítja, hogy ezek az elvek az ellátási láncára is kiterjedjenek. Különös figyelmet fordítanak a munkavállalókra, a beszállítókra, a helyi közösségekre és a kiszolgáltatott csoportokra, beleértve a nőket, a kisebbségeket, a gyermekeket, a fogyatékkal élőket és a bevándorló munkavállalókat:
· A gyermek- és kényszermunka megelőzése: A MOL-csoport szigorúan tiltja a gyermek-, kényszermunka, a rabszolgamunka és az etikátlan munkavégzés gyakorlatát. Az üzleti partnereknek be kell tartaniuk ezeket az előírásokat, és a korrekciós intézkedések végrehajtása mellett tájékoztatniuk kell a MOL-csoportot a jogsértésekről. A MOL-csoport fenntartja magának a jogot, hogy auditálja és megszüntesse a partnerségeket a szabályok be nem tartása esetén, önértékeléseket, tanúsításokat és helyszíni auditokat végezve az etikai normák betartásának ellenőrzése érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
118 |
· A biztonsági személyzet képzése és ellenőrzése: A MOL-csoport biztosítja, hogy ahol biztonsági erőket foglalkoztat (jelenleg Oroszországban és Pakisztánban), ott képzést kapjanak az emberi jogi politikákról és eljárásokról. A megfelelés ellenőrzése érdekében a MOL-csoport többszintű értékeléseket végez, amelyek biztosítják a biztonsági műveletek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, csökkentve az emberi jogok megsértésének kockázatát. A biztonsági szolgáltatóknak napi és havi önértékelést kell végezniük az összes szolgálatban lévő biztonsági őr számára. Egy szabványosított napi-havi értékelőlap segítségével értékelik az egyes őrök teljesítményét előre meghatározott kritériumok és egy háromszintű minősítési rendszer alapján. Ezeket az értékeléseket ezután a MOL-csoport regionális biztonsági vezetőjének nyújtják be felülvizsgálatra. Az önértékeléseken túl a MOL-csoport regionális biztonsági vezetői havi rendszerességgel független auditokat végeznek a biztonsági erők általános teljesítményének értékelése érdekében. Ezek az ellenőrzések magukban foglalják a havi fluktuációs jelentést, amely nyomon követi a személyzeti változásokat és a teljesítménytendenciákat. Emellett a regionális biztonsági vezetők összefoglaló értékelő jelentést készítenek az országigazgatónak való benyújtásra, amely átfogó áttekintést nyújt a biztonsági műveletekről, és kiemeli az esetleges problémákat vagy a szükséges korrekciós intézkedéseket.
· Az őslakos népek jogai: Sem a MOL-csoport közép- és kelet-európai műveletei, sem a nemzetközi upstream műveletei nem helyezkednek el az őslakosok közösségeinek szomszédságában. Mindazonáltal a MOL-csoport etikai és üzleti magatartási kódexében elkötelezte magát az őslakos népek jogainak védelme mellett (az ENSZ definíciója alapján). A MOL-csoport EBK MS előírja a potenciális társadalmi hatások értékelését és mérséklését, beleértve a helyi közösségek egészségének, biztonságának és életkörülményeinek védelmét; szükség esetén az előzetes beleegyezés biztosítását és a nem önkéntes áttelepítések elkerülését; valamint a kulturális örökség és a hagyományos tájak megőrzését. A helyi közösségekkel kapcsolatos politikák és intézkedések további részleteit az S3-A alfejezet - Érintett közösségek című fejezetben találja.
A PANASZOKKAL ÉS A JOGORVOSLATTAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-3/
Bejelentő mechanizmus
A MOL-csoport elkötelezett a legmagasabb etikai normák fenntartása mellett. Az alapelvei és folyamatai érvényesítésének támogatása érdekében a Csoport működteti a SpeakUp! bejelentő mechanizmust, amely egy biztonságos és hozzáférhető platform az aggályok felvetésére, a jogsértések bejelentésére és a tanácsadásra. A SpeakUp!-on keresztül tett bejelentéseket bizalmasan kezelik, és névtelenül, megtorlástól való félelem nélkül lehet benyújtani panaszokat.
A SpeakUp! mechanizmus kritikus eszközként szolgál az integritás kultúrájának előmozdításában, a MOL-csoport és üzleti partnerei hírnevének védelmében, valamint a munkavállalók és a közösségek jólétének védelmében. Ez a platform a következők számára áll rendelkezésre:
A Kódex megsértése érintheti a MOL-csoport tagszervezeteit, töltőállomásait, beszállítóit, forgalmazóit, szerződéses partnereit, szponzorált vagy támogatott partnereit vagy közös vállalkozásait. A SpeakUp! jól láthatóan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és a szerződésekben és kódexekben is hivatkoznak rá. Azáltal, hogy az érdekeltek számára lehetővé teszi az aggályok bejelentését, a SpeakUp! segít a helytelen magatartás, a jogsértések és egyéb kockázatok felderítésében.
Jelentési és vizsgálati folyamat
A MOL-csoport hangsúlyozza az értékei fenntartására vonatkozó közös felelősséget, és az etikátlan magatartás bejelentésének elmulasztását az etikai normák lehetséges megsértésének tekinti. A kötelességszegés vagy a törvénysértés fegyelmi eljárást vonhat maga után, beleértve a szerződéses kapcsolatok felmondását is. A jóhiszeműen aggályokat bejelentő személyekkel szembeni megtorlás szigorúan tilos, és a megtorlással kapcsolatos állításokat az Etikai Tanács kivizsgálja. Az éves etikai képzések az elsődleges eszközei a tudatosság növelésének és a MOL-csoport SpeakUp! rendszerébe vetett bizalom fenntartásának.
A vizsgálati eljárás az Etikai Tanács eljárási szabályzatának, az Etikai Kódex függelékének megfelelően zajlik, és a következő lépéseket követi:
1. Jelentések fogadása: Panaszok és jelentések rögzítése.
2. Az esetek elismerése: A beérkezés megerősítése és az érintettek tájékoztatása az eljárásról.
3. A problémák értékelése: Értékelje a bejelentett aggályok jellegét és terjedelmét.
4. Felelősség kijelölése: Az ügyek delegálása a megfelelő szervezeti egységhez.
5. Ügyek kivizsgálása: Alapos vizsgálatok lefolytatása a megállapított protokollok alapján.
6. Jelentések jóváhagyása: A vizsgálati eredmények véglegesítése.
7. Határozatok kiadása: Az Etikai Tanács határozatainak meghozatala, ha etikai szempontok merülnek fel.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
119 |
8. Az eredmények kommunikálása: Az eredmények és ajánlások megosztása az érdekeltekkel.
9. A végrehajtás nyomon követése: A korrekciós intézkedések alkalmazásának biztosítása.
10. Jelentés és a tanulságok megosztása: Anonimizált esettanulmányok közzététele a megismétlődés megelőzése érdekében.
Az Etikai Tanács szerepe
Az Etikai Tanács felelős a SpeakUp! mechanizmus felügyeletéért és megfelelő működésének biztosításáért. Elsődleges célkitűzései közé tartozik a MOL-csoport etikai normáinak betartása, az egyéni panaszok kezelése, etikai képzések tartása és a strukturált etikai fejlesztési kezdeményezések támogatása. A Tanács feladatai közé tartozik:
A Tanács az Etikai Tanács eljárási szabályzata alapján működik, és a következők támogatják:
Az Etikai Tanács elnöke független fél, aki minden eljárás során biztosítja a pártatlanságot és a tisztességes eljárást. Az etikai felelősök, akiket a MOL-csoport 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak vezérigazgatói neveznek ki, helyi támogatást nyújtanak, és biztosítják az etikai normák következetes alkalmazását a csoporton belül.
Jogi és szervezeti keret
A 2006-ban létrehozott SpeakUp! mechanizmus a magyarországi bejelentővédelmi jogszabályok alapján működik. Az etikai kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik és beépítik a MOL-csoport működésébe:
E keretrendszer fenntartásával a MOL-csoport megerősíti elkötelezettségét az integritás, a megfelelés és az érdekelt felek jóléte iránt.
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 2, 2-24 GRI 203, 203-2 |
A MOL-csoportnál több belső funkció játszik döntő szerepet a munkaerőre gyakorolt hatások kezelésében, a kockázatok hatékony kezelésének biztosításában és a pozitív eredmények előmozdításában. A humán erőforrással kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésében a HR-feladat vezető szerepet tölt be. Ez magában foglalja a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikák végrehajtásának felügyeletét, a munkaügyi normák betartásának biztosítását, valamint a befogadó és támogató munkahelyi környezet előmozdítását. A HR támogatja továbbá a munkavállalói gyakorlatok összehangolását a MOL-csoport értékeivel és stratégiai célkitűzéseivel. Az etikai funkciónak reaktív szerepe van a panaszok kezelésében és orvoslásában. Felelős az incidensek kivizsgálásáért és a panaszok tisztességes rendezésének biztosításáért.
A sokszínűség és befogadás előmozdítását célzó intézkedések
A MOL-csoport a MOL-csoport sokszínűség és befogadás (D&I) keretrendszerének 4 stratégiai pillérével összhangban célzott intézkedéseket hozott a munkavállalók jólétének és a vállalati kultúra fejlesztésének előmozdítására: többgenerációs együttműködés, a nők szerepvállalásának erősítése, munkaképesség és jólét. (IM-11)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
120 |
A D&I Ambition Gender fejezetének kötelezettségvállalásai folytatódtak a nemek közötti sokszínűségre vonatkozó önkéntes toborzási célokkal és elvekkel, hogy a MOL-csoportot legyen a női jelöltek jövőbeli választása. 2024 folyamán az összes felvett munkavállaló 31,8%-a volt nő, ami magasabb arány a csoporton belüli női képviseletnél, támogatva a nemek közötti jobb egyensúly irányába mutató irányt. A nők aránya az összes vezetői pozícióban 28,2%-ra nőtt. A célok elérése és a nemek közötti sokszínűség rendszeres mérése érdekében félévente D&I Gender Dashboardot készítenek, amelyet megosztanak a felső vezetéssel. A döntéshozatal és a csapatirányítás javítása érdekében Magyarországon elindult az online vezetői munkatársi dashboard, amely adatvizualizációkat és jelentéseket nyújt a szervezet létszámáról, sokszínűségéről, fluktuációjáról, elöregedéséről, lojalitásáról és belső mozgásáról.
A tisztességes, etikus és befogadó kapcsolatos incidensekkel és panaszokkal kapcsolatos intézkedések.
2024-ben az Etikai Tanácshoz 72 bejelentés érkezett a nem megfelelő munkahelyi magatartással kapcsolatban (azaz egy alkalmazott a vállalat területén vagy egy munkával kapcsolatos eseményen a vállalati értékeket megsértve nem megfelelően viselkedett), és 13 bejelentés tisztességtelen munkaügyi gyakorlatokkal kapcsolatban (azaz egy alkalmazott helytelenül járt el vagy nem követte a vállalat által meghatározott eljárásokat egy alkalmazott toborzása, felvétele, értékelése, előléptetése, fegyelmezése, elbocsátása vagy javadalmazása során).
Továbbá a következő intézkedéseket tették a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet előmozdítása érdekében:
· Az EU bejelentőiről szóló irányelvvel kapcsolatos helyi jogszabályok figyelemmel kísérése, a törvény által előírt intézkedések megtétele, ha a törvény előírja.
· Együttműködés az érintett üzleti egységekkel a közelgő események megértésében és végrehajtásában.
· Fenntarthatósági és emberi jogi átvilágítási követelmények teljesítése
· A figyelemfelkeltő kommunikációra és a társszervezetekkel (kommunikáció, kulturális iroda, biztonsági szolgálat stb.) való partnerségre összpontosítás.
· A MOL-csoport 2024-es etikai programjának középpontjában a tudatosság fokozása állt a valós vizsgálatokat anonim módon részletező rendszeres cikkek, valamint a minden alkalmazott számára kötelező etikai képzés révén.
· Az etikai kommunikációra és oktatásra irányuló erőfeszítéseket kiterjesztették az irányító testület tagjaira is, és az etikát beépítették az igazgatóság és a felügyelőbizottság éves képzési programjába.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
121 |
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL-csoport kiemelt kötelezettségvállalásai a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet kialakításával kapcsolatban az, hogy folyamatosan biztosítja, hogy minden alkalmazottunk sikeresen elvégezze az éves etikai képzést, és hogy a vezetésben dolgozó nők (Hay18+) aránya elérje a legalább 30%-ot. Ezeket a célokat nyilvánosan kommunikáljuk - többek között a MOL-csoport Shape Tomorrow stratégiájában.
|
Nők a vezetésben |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
2022 |
2021 |
2020 |
|
Nők aránya a vezetői pozíciókban |
% |
28.2 |
27.9 |
26.5 |
25.9 |
26.1 |
A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői
/S1-6/
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Munkavállalók száma (HC) |
db |
25 528 |
24 912 |
S1-6_01, S1-6_02, S1-6_09 |
|
|
amelyből Férfi |
% |
73.1 |
- |
|
S1-6_01 |
|
amelyből Nő |
% |
26.9 |
- |
|
S1-6_01 |
|
Teljes munkaidős munkavállalók |
db |
24 957 |
24 938 |
|
|
|
amelyből Férfi |
% |
73.8 |
74.1 |
S1-6_01 |
|
|
amelyből Nő |
% |
26.2 |
25.9 |
S1-6_01 |
|
|
Részmunkaidős munkavállalók |
db |
571 |
514 |
|
|
|
amelyből Férfi |
% |
45.7 |
51.9 |
|
S1-6_01 |
|
amelyből Nő |
% |
54.3 |
48.1 |
|
S1-6_01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Állandó munkavállalók (határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók) |
db |
22 347 |
21 508 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Férfi |
% |
74.5 |
74.7 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Nő |
% |
25.5 |
25.3 |
|
S1-6_7 |
|
Ideiglenes munkavállalók (határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók) |
db |
1 934 |
1 602 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Férfi |
% |
61.0 |
59.8 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Nő |
% |
39.0 |
40.2 |
|
S1-6_7 |
|
Kilépett munkavállalók száma |
db |
2 852 |
3 076 |
|
S1-6_11 |
|
Fluktuáció |
% |
12.8 |
14.1 |
|
S1-6_12 |
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Munkavállalók száma Horvátországban |
db |
8 453 |
8 340 |
|
S1-6_05 |
|
Munkavállalók száma Magyarországon |
db |
10 130 |
9 758 |
|
S1-6_05 |
|
Munkavállalók száma Szlovákiában |
db |
3 058 |
2992 |
S1-6_05 |
|
|
Munkavállalók száma az Európai Unión kívüli országokban |
db |
377 |
365 |
S1-6_05 |
|
|
Munkavállalók száma az Európai Unió egyéb országaiban |
db |
1 618 |
1 655 |
S1-6_05 |
A munkavállalói adatok az éves fenntarthatósági adatgyűjtésen alapulnak. Az alkalmazottak számát létszámban jelentik, és az év végi zárást tükrözik. A pénzügyi kimutatásban szereplő legreprezentatívabb létszám a Konszolidált pénzügyi kimutatások Általános információk részben található.
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/S1-9/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-9, S1-12 |
|
GRI |
GRI 405, 405-1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
122 |
Sokszínűségi mérőszámok
|
Nemek szerinti megoszlás a felsővezetésben* |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Férfi munkavállalók száma |
db |
50 |
43 |
S1-9_01 |
|
|
Női munkavállalók száma |
db |
4 |
4 |
S1-9_01 |
|
|
A férfi munkavállalók százalékos aránya |
% |
92.6 |
91.5 |
S1-9_02 |
|
|
A női munkavállalók százalékos aránya |
% |
7.4 |
8.5 |
S1-9_02 |
*A felsővezetési pozíciók meghatározása a HAY kategóriák alapján történik (HAY24 vagy annál magasabb besorolású pozíciók)
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
30 év alattiak |
% |
14.5 |
- |
S1-9_03 |
|
|
30-50 év közöttiek |
% |
54.6 |
- |
S1-9-04 |
|
|
50 év felettiek |
% |
30.8 |
- |
S1-9_05 |
Jövedelmi mérőszámok (bérkülönbség és teljes jövedelem)
/S1-16/
|
Fizetési különbségek |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A nők átlagos alapbérének aránya a férfiak átlagos alapbéréhez képest |
% |
93.3 |
- |
S1-16_01 |
A bérszakadék a női és férfi munkavállalók átlagos havi alapbére közötti különbséget tükrözi.
|
Túlzott fizetés |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A legmagasabb fizetésű személy éves teljes javadalmazásának aránya az összes munkavállaló medián éves teljes javadalmazásához képest |
db |
96.3 |
- |
S1-16_02 |
A mutató a MOL-csoport magyarországi székhelyű vállalatainál, az INA d.d. és a Slovnaft a.s. vállalatnál dolgozó összes munkavállaló éves összbérének mediánját tartalmazza, összehasonlítva a MOL-csoport legjobban fizetett személyével. A legjobban fizetett egyén javadalmazása a MOL-csoport javadalmazási jelentésén alapul, és az adott évben a vezetőnek kifizetett teljes összeget tartalmazza.
Az arány nem áll rendelkezésre a MOL-csoport összes alkalmazottjának éves teljes díjazásának mediánjára vonatkozóan az adatgyűjtési folyamat korlátai miatt.
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások
/S1-17/
|
ESRS |
S1-17 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-27 GRI 406, 406-1 |
A diszkriminációs esetek száma [táblázat]
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Hátrányos megkülönböztetési esetek |
db |
1 |
- |
S1-17_02 |
|
|
A saját munkaerőbe tartozó személyek számára az aggályok megfogalmazására fenntartott csatornákon keresztül benyújtott panaszok száma |
db |
104 |
106 |
S1-17_03 |
|
|
Az OECD multinacionális vállalatok nemzeti kapcsolattartó pontjaihoz benyújtott panaszok |
db |
0 |
- |
S1-17_04 |
|
|
Bírságok, büntetések és kártérítés a megkülönböztetéssel kapcsolatos incidensek, beleértve a zaklatást és a benyújtott panaszokat is, következtében. |
Ft |
0 |
- |
S1-17_05 |
|
|
A saját munkaerővel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és incidensek |
db |
0 |
- |
|
S1-17_08, S1-17_10 |
|
Súlyos emberi jogi problémák és a saját munkaerővel kapcsolatos incidensek, amelyek az ENSZ irányadó elveinek és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak be nem tartását jelentik. |
db |
0 |
- |
|
S1-17_09 |
|
A saját munkaerővel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és incidensek miatt kiszabott büntetések, szankciók és kártérítések |
Ft |
0 |
- |
|
S1-17_11 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
123 |
A panaszokat és incidenseket a MOL-csoport bejelentő rendszere kezeli. Részletesebb leírás e fejezet Etika alfejezetében található. A panaszok száma nem mutat jelentős eltérést az előző évi adatokhoz képest.
/S3/
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a MOL-csoportnak pozitív és potenciálisan negatív hatásai is vannak az érintett közösségekre, és elismertük, hogy a konzultáció hiánya vagy korlátozott bevonás nemcsak az emberekre gyakorolt káros hatásokhoz vezethet, hanem a vállalat számára pénzügyi kockázatként is jelentkezhet, például a projekttervezés vagy -működtetés megzavarása, késedelmek, növekvő költségek, jogi kihívások és a helyi problémák országos szintre történő esetleges kiterjesztése miatt. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
A MOL-csoport jelentős piaci szereplő és munkáltató, jelentős működési területekkel, és az érdekelt felek, különösen a közösségi érdekek különös figyelme alatt dolgozik azokon a területeken, ahol a MOL-csoport tevékenységét végzi. A közösségi szerepvállalás kulcsfontosságú szerepet játszik a MOL-csoport számára, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi Upstream műveletekben. A MOL-csoport jelenleg négy jelentős Downstream termelési telephelyet üzemeltet: a Dunai Finomító (Magyarország), a Rijekai Finomító (Horvátország), egy integrált finomító-petrolkémiai üzem Pozsonyban (Szlovákia) és egy petrolkémiai üzem Tiszaújvárosban (Magyarország). A Csoport mindhárom finomítója sűrűn lakott területen vagy annak közelében található (50 000-nél nagyobb lakosságú városiasodott terület 49 km-es körzetén belül). A negyedik, Sisakban (Horvátország) található üzemanyag-finomítót 2020-ban véglegesen bezárták, és jelenleg folyik az alternatív hasznosításra való átállítása. Egy kisebb gumibitumengyártó üzem (más néven Zala finomító) Zalaegerszeg (Magyarország) közelében található.
A MOL-csoport finomítói és petrolkémiai telephelyei fontos szerepet játszanak a helyi és az állami gazdasághoz való hozzájárulásban azáltal, hogy munkalehetőségeket biztosítanak, támogatják a beszállítókat, kiszolgálják az ipari ügyfeleket, valamint a mindennapi élethez nélkülözhetetlen termékeket gyártanak. A kőolaj-finomítással kapcsolatos negatív hatások azonban aggodalomra adnak okot a közeli közösségek számára. A legtöbb aggodalom a levegőminőséggel kapcsolatos, mivel a finomítók és a petrolkémiai üzemek kellemetlen szagokat és a nyersolaj finomításából származó légszennyező anyagokat bocsátanak ki, ami közvetlenül befolyásolja a környékbeli lakosok életminőségét. A MOL-csoport azon dolgozik, hogy egyensúlyt teremtsen a helyi aggodalmak és a gazdasági fejlődés iránti törekvés között, igyekszik azonosítani, elkerülni és enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat, miközben hosszú távú, pozitív kapcsolatokat alakít ki a szomszédos közösségekkel.
Az azonosított hatások és kockázatok listája két csoportra osztható:
Az első csoport a vállalkozás tevékenységei mellett élő helyi közösségekre vonatkozik:
· Helyi közösségek megzavarása (IM-17)
· Közösségi problémák miatti működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások (RK-10)
A második csoport a polgárok jólétére gyakorolt makroszintű gazdasági hatásokkal foglalkozik:
· Vállalati adományok, adományok, önkéntes munka (IM-16)
· A MOL-csoport mint adóalany (IM-18)
· Méltányos feltételekkel történő foglalkoztatás biztosítása (IM-12) (lásd a részleteket az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás című fejezetben).
· Képzések és készségfejlesztés (IM-14) (lásd S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-menedzsment)
· Kritikus termékek (tüzelőanyag, villamos energia, kényelmi termékek) ellátása (IM-20) (lásd az S4 fejezetben - Fogyasztók és végfelhasználók).
Mivel az e két csoporttal kapcsolatos hatások és kockázatok kezelése eltérő megközelítést igényel, ez a fejezet két alfejezetre oszlik, hogy a MOL-csoport mindkét csoporttal kapcsolatos politikáit, intézkedéseit, céljait és mérőszámait jobban meg lehessen érteni:
· Az A. alfejezet arra összpontosít, hogy a MOL-csoport hogyan kezeli a helyi közösségekre - elsősorban a vállalat tevékenységei mellett élő közösségekre - gyakorolt hatásokat és a velük kapcsolatos kockázatokat. (IM-17, RK-10)
· A B. alfejezet a MOL-csoport politikáira és intézkedéseire összpontosít, amelyek a makroszintű hatásokra, például a megosztott jólétre és a MOL-csoport gazdasági hatására vonatkoznak. (IM-16, IM-18, IM-12, IM-14, IM-20)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
124 |
A. ALFEJEZET: A HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK KEZELÉSE
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S3. SBM-3/
|
ESRS |
S3.SBM-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3-a GRI 413-2-a |
Az alábbi táblázatok részletezik a helyi közösségekkel kapcsolatos, a 2024-es kettős lényegességi elemzésünk alapján azonosított hatásokat és kockázatokat:
IM-17. táblázat: Helyi közösségek megzavarása
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi szint, az e fejezet bevezető szakaszában említett valamennyi helyszínre vonatkozik. |
|
Valószínűség |
Magas |
|
Leírás |
A MOL-csoport 3 finomítóval, egy petrolkémiai telephellyel, mintegy 2400 benzinkúttal és több fúróteleppel rendelkezik a lakott területek közelében. Ez még minden lehetséges megelőző intézkedés ellenére is zavarhatja a helyi közösségeket a zaj, a fényszennyezés és a szagok révén.
|
|
Tevékenységek |
Lásd az "Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések" című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A kibocsátási anyagot minden időhorizonton figyelembe vesszük, azzal a céllal, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a zavart. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi Upstream tevékenységekben. |
RK-10. táblázat: Közösségi problémák miatti működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL-csoport ipari és kiskereskedelmi tevékenységei gyakran lakóövezetek közelében folynak. A MOL-csoport jól kiépített rendszert tart fenn a nagy hatású tevékenységek (zaj, fényszennyezés és szagok révén) kommunikálására, valamint a közösségi panaszok fogadására és kezelésére, és a zavaró hatások minimalizálása érdekében megelőző infrastruktúrába fektet be. Ugyanakkor az események, a szélsőséges időjárási események, a cserék, az eszközcserék és a nagyobb karbantartások fokozott zaj-, szag- vagy fényterheléshez vezethetnek, ami hírnévkockázatot és/vagy a kárenyhítési intézkedések megnövekedett költségeit vonja maga után, vagy szélsőséges esetben a működés akadályozásához vezethet.
|
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Az érintett közösségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos információkért lásd az IM-17 – Helyi közösségek megzavarása hatást.
|
|
Intézkedések |
A MOL-csoport az infrastruktúra fejlesztésével (pl. zajvédő falak, szagcsökkentő intézkedések), a nyilvánosság tájékoztatásával a tervezett műveletekről, panaszmechanizmussal, nyilvános konzultációkkal és lakhatási fejlesztésekhez nyújtott támogatásokkal mérsékli a zavaró tényezők kockázatát, hogy segítsen minimalizálni a zavaró hatásokat.
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az intézkedések pénzügyi hatását a helyi közösségeknek nyújtott vállalati adományokkal és adományokkal kapcsolatos kiadások, valamint a megelőző intézkedésekkel és mérésekkel kapcsolatos működési költségek (a szennyezés megelőzésére és helyreállítására irányuló intézkedések pénzügyi hatásával az RK-05 fejezet foglalkozik). Jelenleg ezek a kiadások nem érik el a pénzügyi lényegességi küszöbértéket, de a kapcsolódó számadatokat az átláthatóság érdekében a DR S3-4-ben közzétesszük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi upstream tevékenységekben. |
IM-16: Vállalati adományok, adományok, önkéntes munka - További részletekért lásd: a S1-B alfejezet.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
125 |
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S3-1; S3-2; S3-3/
|
ESRS |
S3-1, S3-2 és S3-3 közzétételi követelmények |
|
GRI |
GRI 2-12 GRI 2-23 GRI 2-25 GRI 2-26 GRI 2-29 GRI 3-3 GRI 411-1 |
Ez a szakasz ismerteti a vállalat politikáját az érintett közösségeket érintő jelentős hatások és kockázatok kezelésére, beleértve az e hatások azonosítására, értékelésére, kezelésére és orvoslására szolgáló eljárásokat. Részletezi, hogy a MOL-csoport hogyan működik együtt ezekkel a közösségekkel, hogyan építi be szempontjaikat a döntéshozatalba, és hogyan kezeli a potenciális és tényleges hatásokat az aggályok felvetésére szolgáló hozzáférhető csatornákon keresztül.
Az érintett közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésének általános megközelítése
A MOL-csoportnak a helyi közösségek gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésével, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos elveit az Etikai és üzleti magatartási kódexünk IV.6.2. szakasza, valamint a EBK társadalmi hatásra vonatkozó politikánk tartalmazza - mindkettő elérhető a weboldalunkon. Összefoglalva, ezek a dokumentumok kiemelik a Mol-csoport elkötelezettségét a következők iránt:
· Pozitív hatást gyakoroljunk, miközben kiküszöböljük a negatív hatásokat azokra a közösségekre, ahol működünk, és általában a társadalomra.
· Folyamatosan mérjük, értékeljük és javítsuk EBK és társadalmi teljesítményünket, és nyíltan kommunikáljuk azt az érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és a civil társadalom képviselőit, akiket a tevékenységünk érint, vagy akiknek jogos érdeke fűződik hozzá.
· Olyan kultúra előmozdítása, amelyben a MOL-csoport minden alkalmazottja osztozik ezekben a kötelezettségvállalásokban, és aktívan részt vesz a helyi fejlődést támogató kezdeményezésekben.
(További részletekért kérjük, olvassa el a dokumentumok teljes szövegét a fenti linken.)
A teljesítmény nyomon követése és a vezetőség tájékoztatása érdekében a helyi kommunikációs csapatok félévente jelentést küldenek a csoport kommunikációs részlegének, míg a csoport kommunikációs részlege legalább évente jelentést tesz a Fenntartható Fejlődés Bizottságának, és éves jelentést készít a közösségi szerepvállalásról, valamint információt szolgáltat a külső jelentéstételi követelményekhez.
Közösségi elkötelezettség
A MOL-csoport integrált megközelítést alkalmaz a közösségi szerepvállalás és a panaszkezelés terén. Ennek a keretnek a célja a lehetséges negatív hatások azonosítása, értékelése és orvoslása, valamint a kockázatok kezelése (pl. IM-17, RK-10) - ahogyan azt a Közösségi bevonási módszertan (belső dokumentum) is kifejti. Ez a rendelet meghatározza a közösségi szerepvállalás elveit és gyakorlatát, valamint az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, továbbá a nyilvánosságtól, közösségektől és helyi hatóságoktól érkező panaszok kezelésének magas szintű folyamatát. A folyamatok összhangban vannak az összes rendelettel és eszközzel, többek között: ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványok az érdekeltek kezelésére vonatkozó követelményekkel, az AA1000 érdekeltek bevonására vonatkozó szabvány (2015), valamint az IPIECA "Közösségi panaszmechanizmusok az olaj- és gáziparban" című szabványa. A legfontosabb elemek nyilvánosan is elérhetők a honlapunkon a Közösségi elkötelezettség módszertani útmutatójában.
A MOL-csoport közösségekkel való kapcsolata a befogadás, az átláthatóság, az érzékenység és az elszámoltathatóság elvein alapul. Az útmutató a közösségi szerepvállalás strukturált folyamatát vázolja fel, amely a következőket tartalmazza:
1. Azonosítás és elemzés: Az érintettek azonosítása
2. Tervezés és tervezés: A közösség sajátos környezetéhez és igényeihez igazított bevonási tervek kidolgozása.
3. Végrehajtás: Bevonási tevékenységek végzése
4. Értékelés, jelentés és frissítés: A bevonási tevékenységek hatékonyságának értékelése és a szükséges kiigazítások elvégzése az eredmények javítása érdekében.
A bevonási folyamatok az érdekelt felek azonosítására és elemzésére, a személyre szabott bevonási tervek kidolgozására, a különböző interakciós módszerek végrehajtására és az eredmények értékelésére irányulnak. A vállalat hangsúlyt fektet a közösségekkel való magas színvonalú partnerségek kiépítésére az üzleti siker és a stratégiai célkitűzések támogatása érdekében, miközben enyhíti és kezeli a helyi érdekeltekre gyakorolt lehetséges hatásokat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
126 |
A MOL-csoport közvetlenül együttműködik az érintett közösségekkel, azok törvényes képviselőivel vagy hiteles megbízottjaival, például helyi nonprofit szervezetekkel, önkormányzatokkal és egyesületekkel. A közösségi kapcsolattartók kulcsszerepet játszanak az érdekelt felekkel való folyamatos kapcsolattartásban és az aggodalmaik hatékony kezelésében. A megszerzett nézőpontokat és aggályokat aktívan keresik a döntéshozatal és a potenciális és tényleges hatások kezelése érdekében. A megszerzett ismeretek konszenzuson alapuló döntéseket és a közösséggel kapcsolatos kérdésekre adott együttműködési megoldásokat alakítanak ki. Különös figyelmet fordítanak az érintett közösségeken belül a marginalizált és kiszolgáltatott csoportok szempontjainak azonosítására és kezelésére. A vállalat olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a fizikai biztonság, a környezeti és egészségügyi feltételek, az életminőség, valamint a kulturális vagy társadalmi kohézió. Proaktív intézkedéseket tesznek, ha ellenállást vagy jelentős kockázatokat azonosítanak, biztosítva az inkluzív bevonást és a méltányos eredményeket. Folyamatban lévő műveletek esetében, például a közeli nagyobb ipari létesítmények, például finomítók és fúróhelyek esetében a bevonás rendszeresen történik. Egyéb műveletek, például telephelyek megnyitása vagy bezárása esetén a bevonásnak a projekt életciklusának lehető legkorábbi szakaszában kell megtörténnie. A bevonási tevékenységek közé tartoznak a közmeghallgatások, a közös tevékenységek, valamint a hatóságokkal és az érdekeltekkel való folyamatos kommunikáció. A bevonás gyakorisága és módszere az adott környezethez igazodik, biztosítva a közösségi igények és a működési hatások jelentőségének összehangolását. A hatékonyságot olyan nyomon követési és értékelési mechanizmusok segítségével értékelik, amelyek biztosítják az érdekelt felek elvárásaihoz való igazodást és a panaszok rendezését. A közösségektől érkező visszajelzések és a bevonási tevékenységek eredményei a folyamatos fejlesztés alapjául szolgálnak. A dokumentáció a szabványosított módszertani útmutató alapján helyi szinten készül, hogy az egyes helyszínek egyedi társadalmi-gazdasági és környezeti összefüggéseit figyelembe lehessen venni.
(További részletekért kérjük, olvassa el a dokumentumok teljes szövegét a fenti linken.)
Panaszok és orvoslás
Az állampolgároknak, közösségeknek és helyi hatóságoknak joguk van panaszt tenni, ha olyan aggodalmuk van, amelynek forrása potenciálisan a MOL-csoport tevékenységéhez kapcsolódik - beleértve, de nem kizárólagosan a zavarokkal, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és esetlegesen az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A közösségi elkötelezettség módszertana és az útmutató meghatározza a panaszkezelés csoportszintű kereteit is. A rendszer az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) "Az üzleti és emberi jogokról szóló iránymutató elvek" 31. vezérelvének alapjain alapul, amely 8 hatékonysági kritériumot sorol fel: törvényes, hozzáférhető, kiszámítható, méltányos, átlátható, a jogokkal összeegyeztethető, a folyamatos tanulás forrása, valamint a hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő elkötelezettségen és párbeszéden alapul.
A politika egyik legfontosabb követelménye a minden működési szinten (vállalati/szervezeti/helyszíni szinten, a felmerülő aggályok gyakoriságától és a költség-haszon elemzéstől függően) elérhető panaszcsatornák működtetése, biztosítva, hogy az érintett közösségek a lehető legkényelmesebb módon, közvetlenül az őket érintő helyszíneken jelezhessék aggályaikat. A következetesség és a csoportszintű követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében valamennyi csatornát a csoportszintű kommunikációs osztály is felügyeli. 2024-ben a következő csatornák működtek:
· Minden helyi kommunikációs csoport hivatalos e-mail csatornát működtet
· Diszpécser szolgáltatások: A legnagyobb működési hatással bíró telephelyeken (jelenleg a Duna-finomító, a Slovnaft finomító) 24/7 diszpécserszolgálat működik.
· Online platformok: A Duna-finomító és a Slovnaft finomító mobilalkalmazásokat is működtet, és elérhető a közösségi médiaplatformokon, amelyek lehetővé teszik a lakosok számára, hogy jelezzék problémáikat, frissítéseket kapjanak, és valós idejű információkhoz jussanak.
· Továbbá az érintett közösségek tagjai a csoportszintű bejelentő rendszert (SpeakUp!) is használhatják, az S1-3-C szakaszban leírtak szerint: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek.
A panaszok kezelésére vonatkozó csoportszintű szabályozás előírja:
· Minden panaszra a beérkezéstől számított 24 órán belül - kivéve a hétvégén és ünnepnapokon adott nem automatikus válaszokat (az első válasz lehet automatikus vagy sablon válasz) - első válaszként közölni kell, hogy a vállalat/helyszín megkapta a kérelmet és kivizsgálja a panaszt.
· Minden panaszt egy erre a célra létrehozott rendszerben regisztrálnak, amelynek helyi szinten előre meghatározott struktúrája van. A válaszadás átfutási idejét nyomon követik, és a teljesítményt rendszeres jelentéseken keresztül ellenőrzik mind helyi, mind csoportszinten. E jelentések alapján évente értékelik a panaszkezelési folyamatok finomítását és a hatékonyság javítását.
· Minden beérkező igényt helyben kell értékelni, kivizsgálni és megválaszolni. Szükség esetén az érintett üzleti egységekkel és funkcionális területekkel (például a EBK-vel) együttműködve meg kell határozni és végre kell hajtani a megfelelő megelőző és korrekciós intézkedéseket. A csoportszintű szabályozás nem terjed ki a panaszok tényleges üzleti megoldásaira, mivel ezeket az érintett üzleti területeknek kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk. A folyamat azon részletei, amelyekre ez a rendelet nem terjed ki - a specifikációkat a megfelelő helyi szinten szabályozzák.
· Minden beérkező követelésről és annak részleteiről a csoportos kommunikáció kérésének megfelelően jelentést tesz.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
127 |
A MOL-csoport szigorú eljárásokat alkalmaz a csatornáin keresztül aggályokat felvető személyek védelmére:
· A panaszokat névtelenül lehet elküldeni a kialakított csatornákon keresztül, ami biztosítja a hozzáférést a nyilvánosságra kerüléstől való félelem nélkül.
· A panaszkezelés megfelel az adatvédelmi törvényeknek, biztosítva a titoktartást és a magánélet tiszteletben tartását. A MOL-csoport betartja a szigorú adatvédelmi szabályokat, biztosítva a panaszok bizalmas kezelését. Minden személyes adat feldolgozása az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően történik.
· Az Etikai és üzleti magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően a MOL-csoport nem tűr megtorlást azokkal szemben, akik jóhiszeműen jelentik a megfelelési problémákat, vagy aggályokat vetnek fel. A megtorlással kapcsolatos állításokat a helyi etikai tisztviselő vagy a csoportszintű SpeakUp! kezeli, és megteszi a megfelelő intézkedéseket (lásd az S1-3-C szakaszt: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek).
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S3-4/
|
ESRS |
S3-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 2-24 GRI 2-25 GRI 3-3 GRI 203-2 GRI 411-1 GRI 413-1 |
.
A MOL-csoport jelentős piaci szereplő és munkáltató, jelentős működési lábnyomokkal. Mint ilyen, az érdekelt felek szoros ellenőrzése alatt működik, különösen a közösségi érdekek tekintetében azokon a területeken, ahol tevékenységét végzi. A nyilvánosság tagjai és az érintett csoportok képviselői elvárják, hogy tájékoztassák őket, konzultáljanak velük, és vonják be őket a MOL-csoport döntéshozatali folyamataiba. A konzultáció hiánya vagy korlátozott bevonása az emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokhoz vezethet, megzavarhatja a projekttervezést és -működést, késedelmeket okozhat, növelheti a költségeket, jogi kihívásokhoz vezethet, és a helyi problémákat országos szintre emelheti.
A MOL-csoport számára a közösségi szerepvállalás kritikus prioritás, különösen a közép-kelet-európai Downstream termelőüzemekben és a pakisztáni Upstream műveletekben. Ezért a MOL-csoport szoros együttműködést folytat a közösségekkel, az ellátási láncban részt vevő partnereivel és a szabályozó hatóságokkal, biztosítva a társadalom gyakorlatilag minden rétegének bevonását az átállási folyamatba, ami nem csak erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai szükségszerűség is a további sikerünkhöz. A 2024. évi intézkedéseink fő célja továbbra is annak biztosítása, hogy a közösségek bevonásának gyakorlata, beleértve a panaszkezelési mechanizmusokat és a képzéseket, a főbb műveletek 100%-ában megvalósuljon, és hogy a panaszok - különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos témák, mint például a zaj, a szag, a víz és a levegő minősége, amelyek a leggyakoribbak - minimálisra csökkenjenek, és elkerülhetőek legyenek a működési akadályok. (IM-17, RK-10) Az alábbiakban a legfontosabb helyszíneken a közösségi szerepvállalási erőfeszítésekkel és a panaszkezeléssel kapcsolatos aktualitásokat ismertetjük.
Duna-finomító
Pozsonyi finomító
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
128 |
Rijeka finomító
1. A 379 Claus 2 és 323 vákuumdesztillációs egységek kritikus berendezéseinek lefedése.
2. Zajszintmérések elvégzése azokon a helyeken, ahol a 2024-es leállás során a berendezéseket kicserélték.
Upstream Horvátország
Sisak telephely
A Sisak telephelyen 2024-ben két panaszt jegyeztek fel. A vizsgálatokat követően megerősítést nyert, hogy egyik sem kapcsolódott a telephely működéséhez. Az egyik panasz a levegőszennyezésre vonatkozott, amelyről a környezetvédelmi ellenőrök megállapították, hogy nem függött össze a Sisak telephelyen folytatott tevékenységekkel. A második panasz a Kupa folyó szennyezésével volt kapcsolatos, amelyről szintén megállapították, hogy nem függött össze a telephely vízgazdálkodási tevékenységével.
Upstream Pakisztán
· 2024-ben 52 panaszt rögzítettek: 14 az EBK-val, 38 pedig a közösséggel kapcsolatos ügyekkel volt kapcsolatos.
· A sérelmek enyhítése és a megoldás elősegítése érdekében számos intézkedést hoztak. A műszaki munkálatok megkezdése előtt a helyi közösségekkel tudatosságnövelő megbeszéléseket tartottak, tájékoztatva őket a lehetséges hatásokról és elősegítve az együttműködést. A panaszok megoldási folyamatát a kormány támogatásával és az érintett osztályok aktív részvételével megvalósított együttműködési megközelítéssel megerősítették, ami hatékonyabb ügyek lezárásához vezetett.
A Makori Deep-3 fúrási helyszínen a legjobb gyakorlat az volt, hogy a Kohat körzet parancsnokának utasítására egy helyi bizottság megalakításával elhárították a helyi csoportok közötti esetleges fegyveres konfliktust. Ez a kezdeményezés biztosította a zökkenőmentes polgári munkálatokat és a fúrótorony időben történő mozgósítását, bizonyítva a proaktív közösségi szerepvállalás hatékonyságát.
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások
2023-ban a MOHU magyarországi működésének megkezdésével megkezdődött a csoport szintű közösségi bevonási folyamatba való integrációjuk végrehajtása.
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S3-5/
|
ESRS |
S3-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
129 |
A közösségi szerepvállalással kapcsolatos intézkedéseink hatékonyságának mérésére szolgáló legfontosabb teljesítménymutatók a következők: a végrehajtott közösségi szerepvállalási tervvel rendelkező releváns műveletek száma / releváns műveletek száma (%) és a lezárt panaszok száma / az érdekeltek által regisztrált panaszok száma (%). Mivel ezeket telephelyenként mérjük, a MOL-csoport nem vezetett be hivatalos csoportszintű célértéket. A vonatkozó információk a fenti "Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések" című szakaszban találhatók.
B. ALFEJEZET: Közösségi és gazdasági szerepvállalás
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSOK
/S3. SBM-3/
A B. alfejezet a MOL-csoport politikáira és intézkedéseire összpontosít, amelyek a makroszintű hatásokra, például a polgárok jólétére, a megosztott jólétre és a MOL-csoport gazdasági hatására vonatkoznak.
A közösségi és gazdasági szerepvállaláshoz kapcsolódó hatások a következők:
IM-16. táblázat: Vállalati adakozás, adományok, önkéntes munka
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi szint, az e fejezet bevezető szakaszában említett valamennyi helyszínre vonatkozik. |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport számos különböző csatornán keresztül járul hozzá a társadalmi-gazdasági fejlődéshez azokban a helyi közösségekben, ahol működik, beleértve az önkéntességet, a szponzorációt, az adományokat és a gazdasági támogatás egyéb formáit. A MOL-csoport 2024-ben abszolút értékben több mint 3,48 millió USD értékben támogatott társadalmi beruházásokat (az adóalap-csökkentő adományozási eszközökből származó tőkeáttételes adományok nélkül). |
|
Tevékenységek |
Lásd az „A közösségi és gazdasági szerepvállalás hatáshoz kapcsolódó intézkedések” című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek. |
IM-18. táblázat: MOL-csoport mint adófizető
|
Mérték |
Jelentős |
|
Hatókör |
CEE |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A MOL-csoport a közép- és kelet-európai régió egyik jelentős vállalata, ezért kulcsfontosságú hozzájárulást nyújt azon országok költségvetéséhez, ahol tevékenykedik, különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában. A MOL-csoport jelentős mértékben járul hozzá a közvagyon megteremtéséhez. |
|
Tevékenységek |
Lásd az „A közösségi és gazdasági szerepvállalás hatáshoz kapcsolódó intézkedések” című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A kérdést minden időhorizonton lényegesnek tartjuk. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL-csoport mint adófizető a MOL-csoport értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
· IM-12: Biztonságos foglalkoztatás tisztességes feltételek mellett - lásd a részleteket az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás című fejezetben.
· IM-14: Képzések és készségfejlesztés - lásd S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás.
· IM-20: Kritikus termékek (üzemanyag, villamos energia, kényelmi termékek) - lásd az S4 fejezetben - Fogyasztók és végfelhasználók
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ POLITIKÁK
/S3-1; S3-2; S3-3/
A MOL-csoport tevékenységét az etikus magatartás, az átláthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránti erős elkötelezettség vezérli, amint azt az etikai és üzleti magatartási kódexe is tartalmazza. Ezek az elvek beépülnek a vállalat társadalmi befektetésekkel, szponzorációval és adományokkal kapcsolatos megközelítésébe, biztosítva, hogy a MOL érdemben hozzájáruljon azon régiók gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez, ahol működik.
A MOL-csoport aktívan befektet az életszínvonal emelésébe és a társadalmi fejlődés előmozdításába a működési régióiban. A munkahelyteremtésen túl a vállalat adót fizetve és a közegészségügyet, a kultúrát és az oktatást javító tevékenységekben való részvétellel ad vissza a közösségeknek. E kezdeményezések célja egy élhetőbb környezet és gazdaságilag ellenállóbb közösségek létrehozása, megerősítve a MOL szerepét, mint a társadalmi haladás egyik fő támogatója.
Az átláthatóság a MOL-csoport pénzügyi és működési gyakorlatának sarokköve. A vállalat felelősségteljesen és az összes vonatkozó törvénynek és nemzetközi szabályozásnak teljes mértékben megfelelve adózik, beleértve a transzferárképzéssel kapcsolatosakat is. A felelős adófizetést a MOL társadalmi felelősségvállalásának szerves részének tekintik, és ugyanezt a magas színvonalat várják el az értéklánc valamennyi üzleti partnerétől. Ez az elkötelezettség aláhúzza a MOL elkötelezettségét a bizalom és az integritás előmozdítása iránt minden ügyletében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
130 |
A MOL-csoport elkötelezettsége túlmutat a pénzügyi hozzájárulásokon, mivel aktívan részt vesz a fenntartható fejlődés értékeit előmozdító kereskedelmi szervezetekben, iparági szövetségekben és több érdekelt fél partnerségében (lásd a G1-A alfejezetben található vonatkozó közzétételt). A társadalmi és szociális szükségletek azonosításával a MOL támogatja a szociális vállalkozásokat és az innovációt, mint a kihívások kezelésének eszközeit. A vállalat ösztönzi és elősegíti az önkéntes tevékenységeket is alkalmazottai körében, elősegítve ezzel a társadalmi szerepvállalás kultúráját, amely összhangban van a MOL alapértékeivel.
A pozitív hatások fokozása érdekében (pl. IM-16) a Vállalati adományozási tevékenységek irányítása folyamatleírás meghatározza a szponzorációs, adományozási és társadalmi befektetési tevékenységekkel kapcsolatos csoportszintű folyamatokat annak érdekében, hogy átfogó keretet biztosítson a vállalaton belüli sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozási tevékenységek irányításához. A legfontosabb alapelvek elérhetők a weboldalunkon a MOL Szponzoráció és adományozás menüpont alatt, alátámasztva a vállalati adományozási stratégiánkat, biztosítva a társadalomnak nyújtott hatásos, etikus és fenntartható hozzájárulást:
1 Fókuszban a pozitív társadalmi hatás: A gyermekek, a tehetségfejlesztés, a hátrányos helyzetű csoportok, a helyi közösségek, az egészségügy, a kultúra, a sport és a környezetvédelem területére összpontosítva olyan strukturált, célorientált programokat helyezünk előtérbe, amelyek jelentős társadalmi hatást fejtenek ki.
2 Szakmaiság és etikai normák: Minden döntést szigorú etikai normák (a MOL-csoport etikai és üzleti magatartási kódexe alapján) és előre meghatározott stratégiai és szakmai kritériumok vezérelnek, amelyeket független tanácsadó bizottságok támogatnak. A támogatott partnerektől is elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák alapvető értékeinket, beleértve az emberi jogokat, valamint a korrupció és a diszkrimináció elutasítását.
3 Átláthatóság és elszámoltathatóság: Elvárjuk az átláthatóság betartását, és rendszeresen beszámolunk tevékenységünkről. Csak átlátható háttérrel rendelkező programokat támogatunk.
4 Fenntarthatóság és hosszú távú értékteremtés: A támogatásunk a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt, integrálva a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat a hosszú távú előnyök maximalizálása érdekében.
5 Határokon átnyúló elkötelezettség: A helyi lehetőségekhez, igényekhez és erőforrásokhoz igazított támogatásunk nemzetközi vállalatként kiterjed minden működési országra.
6 Közösségi szerepvállalás: Bátorítjuk az aktív közösségi részvételt igénylő kezdeményezéseket, és biztosítjuk, hogy a közösségi érdekek képviselve legyenek a döntéshozatalban.
7 A tehetség és a teljesítmény előmozdítása: Elismerjük és támogatjuk a fiatal tehetségeket, biztosítva, hogy a finanszírozás a szakmai értékelések alapján a legérdemesebbekhez és a leginkább rászorulókhoz jusson el.
8 Fókuszban a gyakorlati eredmények: Az eseményeket vagy konferenciákat a cselekvésorientált programokkal szemben előnyben részesítjük, és ez utóbbiakat a teljes szponzorációs tevékenység 20%-ára korlátozzuk.
9 A helyi közösségek támogatása: A MOL-csoport működési területén lévő közösségek javát szolgáló kezdeményezésekre helyezzük a hangsúlyt.
10 Megkülönböztetésmentesség és etikai normák: Tartózkodunk a vallási szervezetek, politikai tevékenységek, illetve az emberi jogokkal, a közerkölcsökkel vagy az etikai normákkal ellentétes kezdeményezések támogatásától.
11 A hatékonyság és a szinergiák maximalizálása: Az erőforrásokat kevesebb, hatásos projektre összpontosítják a hatékony felhasználás és a nagyobb általános hatékonyság érdekében.
12 Adóhatékonyság: A pénzügyi stratégiánkkal összhangban álló, adókedvezményeket biztosító programok támogatása élvez prioritást.
13 Felkészültség és tervezés: Csak a legalább három hónappal korábban benyújtott kérelmeket veszik figyelembe, biztosítva az alapos értékelést és a szinergiafeltárást.
14 Összeférhetetlenség megelőzése: A MOL-csoport nem nyújt közvetlen pénzügyi támogatást a részvényeseknek vagy alkalmazottaknak az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
15 A minőség és a kiválóság elismerése: Támogatjuk a minőséget és a kitartást szimbolizáló kezdeményezéseket, amelyek összhangban vannak azzal az etikánkkal, hogy elkötelezettséggel kivételes eredményeket érünk el.
16 Inkubátorhatás: A kezdeti támogatást igénylő projekteket prioritásként kezeljük a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében.
17 Vállalati felelősségvállalás és nyereségesség: Az adományozási tevékenységünk a vállalati jövedelmezőséghez kapcsolódik, és elköteleztük magunkat, hogy a MOL-csoport elmúlt három év átlagos nettó üzleti eredményének 1%-át ilyen kezdeményezésekre fordítjuk.
18 Az erőforrások etikus felhasználása: Előnyben részesítjük a természetbeni támogatást, például üzemanyagot vagy ajándékutalványokat, amelyek összhangban vannak működési erősségeinkkel.
19 Érdemi alapú kiválasztás: A programokat elsősorban nyílt versenyeken választják ki, és szakmai bizottságok vizsgálják felül a méltányosság és a társadalmi igényekhez való igazodás biztosítása érdekében.
A működés helyszínén a társadalom szélesebb rétegeit érintő nagyobb projektek esetében szociális beruházási programtervet kell készíteni. A programtervezés magával az üzleti projekttervezéssel egyidejűleg történik. A Társadalmi szerepvállalási csoport gyakorlatában meghatározott módszertan alapján a beruházási vagy felhagyási projektjavaslatról való döntés előtt a telephelyeknek/üzemeltetéseknek társadalmi hatásvizsgálatot kell végezniük a szélesebb körű társadalmi kérdésekkel kapcsolatos alapvető információk és elképzelések azonosítása érdekében. A kontextustanulmánynak tartalmaznia kell a meglévő helyi lehetőségek elemzését is a vállalat hatékonyságának vagy stratégiája végrehajtásának javítására. Ezek közé tartozhatnak a következők: rendelkezésre álló emberi erőforrások, kormányzati kapacitás, fizikai infrastruktúra (pl. hulladékgazdálkodás, várostervezés stb.) és helyi beszállítói/vállalkozói képességek.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
131 |
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK
/S3-4/
A MOL-csoport a közép- és kelet-európai régió vezető vállalataként és jelentős adófizetőjeként kulcsszerepet játszik a közös jólét és a gazdasági stabilitás előmozdításában azokban az országokban, ahol működik. Különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában a MOL-csoport adókon, jogdíjakon, díjakon és egyéb pénzügyi forrásokon keresztül a nemzeti költségvetésekhez való jelentős hozzájárulása közvetlenül támogatja a közszolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a szociális programokat. Jelentős gazdasági értéket teremtve a csoport növeli a közvagyont, ami a kormányok, a közösségek és az érdekelt felek javát egyaránt szolgálja.
A pénzügyi hozzájárulások széleskörűek, és magukban foglalják az adókat, a bányajogdíjakat, a bérleti díjakat, a béreket, a fizetéseket, a társadalombiztosítási kifizetéseket és a munkavállalói juttatásokat. Ezek a hozzájárulások a gazdasági fejlődés sarokkövét képezik azokban a régiókban, ahol a MOL működik, és biztosítják az olyan alapvető közszolgáltatások finanszírozását, mint az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra. E kifizetések nagyságrendjét és hatását a MOL-csoport pénzügyi konszolidált kimutatásai részletezik, különösen az összes működési költség és a jövedelemadók fejezetekben. Emellett a vállalat éves "Kormányzatoknak történő kifizetések" című jelentése (a 2013/34/EU európai uniós irányelv 10. fejezetével és a 2000. évi C. számviteli törvény VI/A. fejezetével összhangban) átlátható bontásban mutatja be a vállalat adófizetési hozzájárulásait, kiemelve ezzel a nemzeti és regionális gazdaságok támogatása iránt elkötelezett, felelős vállalatként betöltött szerepét.
A MOL-csoport, mint az egyik legnagyobb munkáltató a működési régióiban, gazdasági hatása túlmutat az adózáson. A vállalat társadalmi-gazdasági befolyásának (IM-12) kritikus eleme a biztonságos, hosszú távú foglalkoztatás biztosítása. A MOL biztosítja, hogy alkalmazottaival tisztelettel bánjanak, tisztességes díjazásban részesüljenek, és olyan átfogó juttatásokkal támogassák őket, amelyek elősegítik a jólétet és a stabilitást. Ez a megközelítés nemcsak anyagi biztonságot nyújt a munkavállalók és családjaik számára, hanem a helyi gazdasági tevékenységet is ösztönzi, mivel a béreket és fizetéseket visszaforgatják a környező közösségekbe. A gazdasági kihívásokkal küzdő régiókban a MOL jelenléte segít csökkenteni a munkanélküliséget és stabil alapot teremteni a gazdasági fejlődéshez. További részleteket lásd az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-menedzsment című fejezetben.
A MOL-csoport a szélesebb körű ESG-stratégiájával összhangban a fenntarthatóságot beépíti működésébe, tovább erősítve ezzel pozitív hatását. Ez magában foglalja a fenntartható beszerzési gyakorlatokat, amelyek előnyben részesítik a helyi beszállítókat, csökkentik a környezeti hatásokat és szorosabb közösségi kapcsolatokat ápolnak. A logisztikával kapcsolatos költségek figyelembevételével és a helyi partnerségek hangsúlyozásával a beszerzési keret támogatja a regionális fejlődést, miközben működési hatékonyságot ér el. A MOL-csoport biztosítja továbbá a kritikus termékek, például az üzemanyag, az áram és a kényelmi termékek folyamatos ellátását, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartásához (IM-20).
A társadalmi befektetések a vállalatnak a közös jóléthez és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásának másik fontos aspektusa. A vállalat elkötelezett amellett, hogy hatékony intézkedésekkel - többek között önkéntességgel, szponzorálással, adományokkal és a gazdasági támogatás egyéb formáival - fokozza pozitív hatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre azokban a helyi közösségekben, ahol működik (IM-16). Kiemelt példaként a MOL-csoport együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Ez a partnerség 2024-ben több mint 14 tonna felesleges élelmiszert mentett meg a töltőállomásokról, amivel hatékonyan több mint 35 tonna CO2-kibocsátást lehetett megelőzni a FAO élelmiszer-pazarlásról szóló jelentése becslése szerint. Ez a kezdeményezés tükrözi a MOL elkötelezettségét a hulladékcsökkentés és a környezeti hatások mérséklése iránt, miközben támogatja a rászorulókat.
2024-ben az egyik legfontosabb csoportszintű társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésünk a Zöldövezet Program volt, amely 6 országban létezik, hogy támogassa a helyi közösségeket a nyilvános zöldterületek létrehozásában. 2005 óta közel 1800 kezdeményezést támogattunk, 3,2 millió négyzetméter zöldterületet újítottunk fel, 389 540 fát, virágot és cserjét ültettünk el több mint 5,9 millió dollár értékben. Egy másik fontos kezdeményezés a Tehetségtámogató és Gyermekgyógyító Program, amely 3 országban létezik. 2006 óta több mint 10 434 fiatalnak nyújtottunk segítséget a sport, a klasszikus zene és a tudományok területén 5,8 ezer USD értékben . Emellett a MOL horvátországi és romániai kórházakkal és szervezetekkel kötött partnerségei javítják a krónikus betegségben szenvedő és fogyatékkal élő gyermekek életminőségét, ami tovább bizonyítja a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét.
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK
/S3-5/
A MOL-csoport a Shape Tomorrow stratégiájában közzétette azt a célt, hogy 2030-ra a társadalmi befektetések legalább 50%-át a helyi közösségekben költsék el. A társadalmi befektetések meghatározása szerint a vállalatok önkéntes hozzájárulása a működésük közelében található közösségekhez és a társadalomhoz általában azzal a céllal, hogy külső érdekelt feleket támogassanak az érdekeltségi területükön, jellemzően tudás, készségek vagy erőforrások átadása révén. A cél felé tett időközi előrelépést nem teszik közzé. A MOL-csoport 2024-ben összesen 1 270 millió forintot adományozott készpénzben, természetbeni adományban vagy tőkeáttételben. Az összeg nem tartalmazza a szponzorációkat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
132 |
/S4/
BEVEZETÉS
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL-csoport elsődleges végfelhasználói bázisa a töltőállomásainkat látogató fogyasztók. A MOL-csoport Fogyasztói Szolgáltatások szegmense a közép- és kelet-közép-európai régió vezető üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenysége, 10 millió kiskereskedelmi ügyfélkörrel és napi egymillió tranzakcióval. A jelenlegi Fogyasztói Szolgáltatások üzletág sikerét és jövedelmezőségét az elmúlt 75 évben az üzemanyag-kiskereskedelem határozta meg. A közép-kelet-európai üzemanyag-fogyasztás egészséges növekedése ellenére az elmúlt néhány évben a technológiai fejlődés és az új fogyasztói szokások alapvetően megváltoztatták azt, amit eddig üzemanyag-kiskereskedelemnek tekintettünk. A MOL-csoport, felismerve, hogy alkalmazkodnia kell ehhez az új környezethez, 2030-ig szóló stratégiájának központi elemévé tette kiskereskedelmi tevékenységének átalakítását azáltal, hogy a fogyasztói kereslet növekvő területeinek kihasználásával részt vesz a közlekedés újratervezésében Közép- és Közép-Kelet-Európában. Ezért a MOL-csoport a "mozgásban lévő embereket" tekinti fő fogyasztói bázisának, nem pedig csak az üzemanyag és egyéb olajtermékek végfelhasználóit.
Ez a fejezet arra összpontosít, hogy hogyan kezelik az ezt az alapvető fogyasztói bázist érintő hatásokat, valamint a vállalat által kínált, bővülő mobilitási szolgáltatásokhoz kapcsolódó lehetőségeket.
A FOGYASZTÓKKAL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/S4. SBM-3/
|
ESRS |
Az SBM-3_01, SBM-3_01, S4.SBM-3_01-S4.SBM-3_01 és S4.SBM-3_08 közötti közzétételi követelmény. |
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben 4 olyan hatást és 2 olyan lehetőséget azonosítottunk, amelyek kifejezetten a fő fogyasztói bázisunkhoz - az e fejezet bevezető részében meghatározott "mozgásban lévő emberekhez" - kapcsolódnak. A Fogyasztók és végfelhasználók témát mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényegesnek ítéltük. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Ez a fejezet a MOL-csoport kiskereskedelmi és fogyasztói szolgáltatási szegmensével kapcsolatos hatásokat és lehetőségeket vázolja fel:
IM-20. táblázat: Kritikus termékekkel való ellátás (üzemanyag, villamos energia, fogyasztási cikkek)
|
Mérték |
Jelentős, tényleges pozitív hatás |
|
Hatókör |
Regionális (Közép-Kelet-Európa) |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A MOL-csoport a közép- és kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb üzemanyag- és energiaszolgáltatója (mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi ügyfelek számára) (vezető regionális hálózat: a kiskereskedelmi hálózat 100%-án a top 3 szereplő között van), és ~2400 töltőállomást üzemeltet, amelyek üzemanyagot (köztük közel 300 elektromos töltőpontot), valamint kényelmi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak nemcsak városi területeken és autópályák mentén, hanem gyakran olyan távoli területeken is, ahol a vidéki közösségek számára egyébként nem lenne elérhető az üzemanyag.
|
|
Tevékenységek |
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy a szabályozási változások, a piaci turbulenciák és az esetleges válságok idején is megfeleljen a fogyasztói igényeknek.
|
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton anyagnak tekintjük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL-csoport töltőállomásokat üzemeltet. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
133 |
IM-21. táblázat: Fogyasztói egészség és biztonság
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL-csoport több mint 2400 töltőállomást üzemeltet, főként partnereken vagy vállalkozókon keresztül. Az üzemanyagtöltő állomásokon kínált termékek, mint például az üzemanyagok és a vegyi anyagok veszélyesek lehetnek az egészségre és a biztonságra, és még a szigorú biztonsági előírások ellenére is potenciális kockázatot jelentenek a fogyasztókra, a munkavállalókra és a közeli közösségekre. Ezt a problémát a személyzet megfelelő képzésével, az ügyfelek számára nyújtott fontos információk megosztásával és a mindig megfelelő eszközökkel, műveletekkel és árukkal kezeljük. Másrészt a töltőállomások megfelelően képzett személyzettel rendelkeznek, akik ezért képesek segítséget nyújtani és elsősegélyt nyújtani (beleértve több mint 130 defibrillátort) - ami különösen fontos lehet távoli területeken, például utak és autópályák mellett, ahol a segítség egyébként nem lenne elérhető a közelben. Emellett számos állomás olyan életmentő eszközökkel is fel van szerelve, mint az automata defibrillátorok, biztosítva a beavatkozást különleges szív- és érrendszeri katasztrófahelyzetekben ezeken a távoli területeken is.
|
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton anyagnak tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL-csoport töltőállomásokat üzemeltet. |
IM-22. táblázat: Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása
|
Mérték |
Mérsékelt pozitív hatás |
|
Hatókör |
Országos szinten (Magyarország, Szlovákia) / a jövőben esetleg regionális szinten (Közép-Kelet-Európa). |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A hagyományos kiskereskedelmen túl a MOL-csoport a fogyasztói igények növekvő területeinek kihasználásával a közlekedés változását is felkarolja. A MOL-csoport mobilitási szolgáltatásai közé tartozik az autómegosztás (a MOL Limo ~450 autóból álló flottája, amelynek több mint egyharmada teljesen elektromos); a kerékpármegosztás (Budapesten és Pozsonyban); a flottakezelés (a MOL Fleet Solution kezeli a MOL-csoport és külső ügyfelek által használt járműveket) és a tömegközlekedés (több mint 300 buszt üzemeltet Magyarországon egy közös vállalaton keresztül).
|
|
Időhorizontok |
Az hatást minden időhorizonton átívelő lényeges témának tekintjük, növekvő mértékben. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL-csoport töltőállomásokat üzemeltet. |
OP-06. táblázat: Közös gazdasági szolgáltatások
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL-csoport támogatja a fenntartható közlekedési lehetőségeket az autómegosztásba (MOL Limo) való befektetéssel és a kerékpármegosztó szolgáltatások (Bubi, Bajk) szponzorálásával, az energiahatékony utazási módok népszerűsítésével és a személygépkocsi-tulajdonlással járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.
|
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A MOL-csoport korai belépésének hatásai ezen a feltörekvő fenntartható piacon a fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása (IM-22) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése (IM-01). Hozzájárul az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez is (RK-01, RK-02).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatásokból származó beruházások és EBIDTA a lehetőség pénzügyi hatását "közepessé" teszi. Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a lehetőség a fogyasztói szolgáltatások szegmensben jelentős. Magyarországon jelenleg autómegosztási (MOL Limo) és flottakezelési szolgáltatásokat (MOL Fleet) nyújtanak, míg a Mol-csoport támogatja a kerékpármegosztást Budapesten (MOL Bubi) és a szlovákiai Pozsonyban (Bajk). A jövőben a MOL-csoport célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat más településekre és országokra is kiterjessze, azzal a céllal, hogy a mobilitási megoldások és innovációk egyik elsődleges forrásává váljon a régióban. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
134 |
OP-07. táblázat: E-töltő hálózat
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
Az e-töltő infrastruktúrába történő beruházással a MOL-csoport támogatja az elektromos járművek elterjedését, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a közlekedési ágazatban, és egyben belép egy növekvő piacra. A MOL Plugee márkanévvel ellátott elektromos töltők jelenlegi számának a töltőállomásokon történő növelése mellett a MOL-csoport a NEXT-E konzorcium többi partnerével együtt több mint 300 elektromos töltőt telepített a főútvonalak mentén Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.
|
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A MOL-csoportnak a regionális e-töltőhálózat fejlesztésébe való befektetésének hatásai a fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása (IM-22) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése (IM-01). Hozzájárul az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez is (RK-01, RK-02).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A beruházások és az e-töltőhálózatból származó EBIDTA miatt e lehetőség pénzügyi hatása "közepes". Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a lehetőség a fogyasztói szolgáltatások szegmensében jelentős. A MOL-csoport jelenleg közel 300 elektromos töltőt üzemeltet 6 közép-kelet-európai országban. |
A FOGYASZTÓKKAL ÉS VÉGFELHASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S4-1; S4-2; S4-3/
A MOL-csoport üzleti és fenntarthatósági stratégiájával összhangban a kiskereskedelem és a mobilitás (együttesen: fogyasztói szolgáltatások) területén a belső politikák fő célkitűzései a változó fogyasztói igények kielégítése a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett, a fenntartható mobilitásra és közlekedésre való áttérés támogatása, a nyereségesség és az üzletmenet folyamatosságának hosszú távú biztosítása mellett. A MOL-csoport politikái strukturált megközelítést biztosítanak a fogyasztókkal kapcsolatos hatások és lehetőségek kezelésére a fenntarthatóságra, a működési megbízhatóságra és az innovációra összpontosítva.
A fogyasztói szolgáltatások szegmens legmagasabb szintű, folyamatalapú irányelvei - amelyeket a csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős alelnöke felügyel - a Kiskereskedelmi Area Book és a Mobilitási Area Book. Az ezekben a dokumentumokban leírt folyamatokat a MOL-csoport valamennyi kiskereskedelmi és/vagy szolgáltatást nyújtó vállalatánál alkalmazni kell, mégpedig úgy, hogy azokat helyi és üzemspecifikus folyamatleírásokba csatornázzák.
A kiskereskedelmi szegmensben kiemelt prioritás a kritikus termékek és szolgáltatások, köztük az üzemanyag és a kényelmi cikkek mindenkori és minden helyszínen való elérhetőségének biztosítása (IM-20). Ezt a helyi ellátási lánc menedzsmenthez kapcsolódó - a termékek elérhetőségéért felelős - folyamatokkal és a készletek hatékony optimalizálásával kell megvalósítani. Ez az elkötelezettség tükrözi a vállalat kritikus szerepét a közép-kelet-európai régióban.
A mobilitási szegmensben a politikáknak arra kell összpontosítaniuk, hogy ne csak kövessék, hanem a Shape Tomorrow stratégia célkitűzéseivel összhangban ösztönözzék az innovatív és fenntartható mobilitási megoldások irányába mutató tendenciát. A Mobilitás Area Book kijelenti, hogy a mobilitási szolgáltatások piacán az új trendeket folyamatosan kutatni kell, még a meglévő mobilitási vállalkozásokon túl is, a potenciális piacra lépési stratégiák figyelemmel kísérése érdekében. A mobilitással kapcsolatos új üzleti lehetőségeket és az ügyfelek lehetséges innovatív megközelítését kell azonosítani, innovatív megoldásokat és új üzletágakat kell feltárni. Egyértelmű, rendszeresen ellenőrzött célokat és fő teljesítménymutatókat kell meghatározni az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájába történő folyamatos beruházások, valamint az alternatív üzemanyagok és a megosztott közlekedési lehetőségek biztosításának támogatása érdekében. Ezek alapvető fontosságúak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés előmozdítása szempontjából (IM-01; IM-22; OP-06; OP-07), miközben a változó fogyasztói igényeknek is megfelelnek.
A EBK-megfelelőség szintén központi szerepet játszik ezekben az erőfeszítésekben, szigorú működési előírásokkal, a személyzet rendszeres képzésével és életmentő berendezésekkel, például defibrillátorokkal való ellátással, hogy minden töltőállomáson (IM-21) biztosítsák a biztonságot. A fenntarthatóság a MOL-csoport működésének egyik sarokköve. A Csoport kiskereskedelmi szervezete elkötelezte magát a tudatos hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a fokozott energiahatékonyság mellett, hogy támogassa a MOL-csoport szén-dioxid-csökkentési céljainak elérését.
A MOL-csoport a fogyasztói szempontokat a stratégiai és operatív döntésekbe integrálja a fogyasztói meglátások előtérbe helyezését célzó átfogó irányelvek révén. A rendszeres fogyasztói bevonás az üzleti adatokkal kombinálva holisztikus képet nyújt az érdekeltek számára, támogatva a konkrét fogyasztói igényekre irányuló, hasznosítható meglátásokat, és biztosítva a változó fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodóképességet. A kiskereskedelmi fogyasztók meglátásait szisztematikusan gyűjtik a teljes fogyasztói elégedettség érdekében számos csatornán keresztül. Csoportszinten a legfontosabb csatornák a következők:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
135 |
· A Brand Tracking nevű átfogó ügyfélismereti rendszert használjuk ügyfeleink viselkedésének folyamatos, havi rendszerességgel történő nyomon követésére. Ez a rendszer hét országban működik, országonként összesen 3000 ügyfelet érintve, ami összesen 21 000 résztvevőt jelent a MOL-csoporton belül. A havi adatgyűjtés, amely országonként havonta 250 ügyfelet jelent, alapvető szempont ebben a folyamatban. A Brand Tracking felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat a márkaismertségről, a használati szokásokról, a márka általános teljesítményéről, valamint 25 különböző kulcsfontosságú teljesítménymutatóról (KPI), amelyek az üzemanyaggal, a gasztronómiával, az üzlethigiéniával, a hűségprogramokkal és a személyzet viselkedésével kapcsolatosak. Ezek a meglátások az országspecifikus cselekvési tervek kidolgozását szolgálják, míg a nyomon követés fontos részét képezi az elsődleges kampányaink hatékonyságának értékelése, ami lehetővé teszi azok hatékonyságának folyamatos javítását.
· A minőség iránti elkötelezettségünket hangsúlyozva jelentős hangsúlyt fektetünk a folyamatos termékminőség-javítási kezdeményezésekre, amelyeket szigorú terméktesztek sorozata segít elő. Például az üzemanyagok minőségének értékelése során együttműködünk a DTC Austria-val, míg a harmadik fél által végzett vak kóstolótesztek a kulcsfontosságú gasztronómiai ajánlatokat értékelik.
· Annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjünk hűséges vásárlóink változó igényeibe, és gyorsan reagáljunk változó szokásaikra, belső kutatási rendszert vezettünk be (pl. Rate My Shopping kezdeményezés), hogy gyors visszajelzést kapjunk hűségprogramjaink tagjaitól. Ajánlataink és hűségfunkcióink folyamatos finomítását ezek a meglátások alapozzák meg. Az ügyfélhűségprogram a fogyasztói szolgáltatások digitális átalakulásának kulcsfontosságú elemét képezi. A MOL MOVE, a digitális, gamifikált, szintalapú jutalmazási program már 8 piacon (Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia és Lengyelország) bevezetésre került. A platform lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy személyre szabott és nagymértékben automatizált kommunikációt biztosítson mindencsatornás megközelítéssel, jelenleg 4,5 millió aktív felhasználóval a közép-kelet-európai hálózatunkban.
· Az általános fogyasztói panaszok kezelése tekintetében a MOL-csoport nem rendelkezik egységes politikával . Minden kiskereskedelmi állomásnak saját rendszert kell működtetnie a fogyasztói panaszok kezelésére a helyi jogszabályi előírásoknak megfelelően. Amennyiben a fogyasztók panaszait helyi szinten nem kezelik, a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy tanácsért vagy aggályaik felvetésére ("whistleblowing") használják a csoportszintű SpeakUp! mechanizmust, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető. A bejelentéseket névtelenül lehet megtenni, és azokat bizalmasan, a megtorlás veszélye nélkül kezelik. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-C szakaszt: Irányelvek című fejezetben található.
A FOGYASZTÓKKAL ÉS VÉGFELHASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S4-4/
2024-ben a MOL-csoport folytatta a stratégiával és a politikai célkitűzéssel összhangban álló üzleti célok elérését célzó célzott intézkedések végrehajtását, beleértve az azonosított hatások és lehetőségek kezelésére irányuló intézkedéseket.
· A kiskereskedelmi szegmens 2024-ben 113,4 millió USD-t fektetett be, kiemelten kezelve a kritikus termékek kiváló minőségű szállítását (IM-20), valamint a tíz közép-kelet-európai országban közel 2400 telephelyből álló szervizhálózatunk fenntartását, biztosítva a fogyasztók millióinak elérhetőségét és megbízhatóságát naponta. 2024-ben folytattuk a továbbfejlesztett EVO Plus üzemanyagok kínálatát, amelyekben megtalálható az EVO Plus Triple Effect, amely jobb motorteljesítményt, alacsonyabb károsanyag-kibocsátást és hosszabb élettartamot biztosít; és továbbfejlesztettük az e-töltőhálózatunkat. Az összes EV-töltő energiafogyasztása 2023-ban elérte a 2,4 GWh-t, ami összesen 1.800 tonna CO2-eq megtakarítást jelent. 2024 jan.-nov. időszakban a CO2eq összes megtakarítás 1600 tonna.
· A mobilitási szegmens 2024-ben 60,2 millió USD-t fektetett be, és a tisztább és hatékonyabb mobilitási ökoszisztéma felé halad:
· Elektromos töltőhálózat: 2018-ban a MOL-csoport elindította a MOL Plugee-t, egy új EV-töltő márkát a fogyasztói szolgáltatások részlegén belül. A 2024-es év végéig 278 MOL Plugee EV-töltőt telepítettek a csoport töltőállomás-hálózatában a közép-kelet-európai régióban. 2024-ben a MOL-csoport 5 ultragyors és 5 egyenáramú töltőmegoldást telepített 6 meglévő és 2 új magyarországi helyszínen. A MOL-csoport 2020-ban Magyarországon, 2021-ben pedig Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Romániában indította el alkalmazás alapú szolgáltatását. 2024 végén lehetővé tette több mint 55 000 regisztrált Plugee-felhasználónk és egyéb ügyfelünk számára, hogy a nyár végén bevezetett európai roaming-tevékenységnek köszönhetően 6 országban zökkenőmentes töltési élményben legyen részük. Az európai roaming mellett a MOL Plugee idén elindította a virtuális üzemanyagkártyát a B2B partnerek számára, amely nagymértékben támogatja az üzleti szektor villamosítását. Az összes EV-töltő energiafogyasztása 2024-ben elérte a 2200 MWh-t, ami összesen több mint 660 tonna CO2-egyenértéket takarít meg.
· Autómegosztás: A MOL Limo a legnagyobb autómegosztó szolgáltatás Budapesten, 450 autóból álló flottával, amelynek egyharmada elektromos. Minden egyes megosztott autó várhatóan 5-10 magánautót helyettesít, ezáltal a MOL Limo támogatja az ENSZ 12. fenntartható fejlődési célját a felelős fogyasztásról. A felhasználók fenntartható közlekedési megoldásra való motiválása érdekében minden MOL Limo havi előfizetés mellé automatikusan jár a MOL Bubi havi előfizetés.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
136 |
· Kerékpármegosztás: MOL Bubi (Budapesten) és Slovnaft Bajk (Pozsonyban) kerékpármegosztó szolgáltatásokat is támogat a MOL-csoport a kibocsátásmentes és egészséges mobilitás elősegítése érdekében.
· Flottakezelés: A kezelt flotta átlagéletkora három év alatt maradt, ami jelentősen csökkentette a CO2-kibocsátást a 16 éves magyarországi átlagéletkorhoz képest. A Plugee felhasználók számára elérhető, hogy flottakártyával töltsék fel a flotta járműveit, így flotta megoldásaink egyaránt alkalmasak az elektromos, hibrid és belső égésű járművek kiszolgálására. Az elektromos flotta energiafogyasztása 2024-ben elérte a 70 000 kWh-t, amivel összesen 50 tonna CO2-egyenértéket takarít meg.
2025-ben és azon túl a MOL-csoport továbbra is elkötelezett a fenntartható mobilitási kezdeményezések kiterjesztése mellett, a villamosításra, a hidrogénalapú megoldásokra és a flottakezelési innovációkra összpontosítva.
· Ezen erőfeszítések részeként a MOL-csoport további elektromos és hibrid járműveket fog bevezetni a MOL Limo flottájába, tovább javítva a városi mobilitást az alacsonyabb kibocsátású közlekedési lehetőségekkel.
· 2024 januárjában a MOL-csoport stratégiai megállapodásokat írt alá Magyarország három legnagyobb tömegközlekedési és áruszállítási vállalatával - a Volánbusszal, a MÁV-val és a Waberer's-szel - a hidrogénalapú mobilitási megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében. Az együttműködés célja, hogy ösztönözze a hazai zöld hidrogénpiacot, és megteremtse az alapokat a tömeg- és kereskedelmi közlekedésben való szélesebb körű elterjedéshez.
· 2024 novemberében a MOL-csoport megállapodást kötött a Mercarius Flottakezelővel, Magyarország egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő járműflotta-kezelő vállalatával. A megállapodás értelmében a MOL Fleet Solution és a Mercarius közös holdingot hozott létre MOL Mercarius néven, amely a magyar flottakezelési piac második legnagyobb szereplőjévé válik, több mint 20 000 járművet kezelve. Ez az együttműködés összhangban van a MOL-csoport hosszú távú stratégiájával, amely a fenntartható és hatékony mobilitási megoldások előmozdítása mellett a flottakezelési képességek megerősítésére irányul.
Nem állapítottunk meg jelentős, szisztematikus negatív hatást a fogyasztóinkra. Politikánkkal összhangban folyamatosan nyomon követjük a fogyasztói elégedettséget. 2024-ben továbbfejlesztettük a "Rate My Shopping" kezdeményezést, amely egy kulcsfontosságú fogyasztói elkötelezettségi program, amelynek célja a magas színvonalú szolgáltatási színvonal fenntartása a töltőállomás-hálózatunkban. A valós idejű visszajelzésgyűjtés révén a vásárlók azonnali értékelést adnak tapasztalataikról, ami lehetővé teszi a MOL-csoport számára az elégedettségi szintek nyomon követését és a fejlesztendő területek azonosítását. A visszajelzéseket folyamatosan elemezzük, lehetővé téve a visszatérően alacsony pontszámmal vagy panaszokkal rendelkező töltőállomások azonosítását. Ezeket az állomásokat alapos vizsgálatnak vetik alá, a partnerek és az állomásgazdák közös megbeszélésekkel, hogy a gyenge pontokat kezeljék, megosszák a jó gyakorlatokat, és célzott cselekvési terveket dolgozzanak ki. Az írásos visszajelzéseket rendszeresen felülvizsgálják, hogy biztosítsák a javaslatokra való gyors reagálást és az azonosított problémák megoldását. A kezdeményezés szorosan integrálódik a MOL Move, a vállalat ügyfélszolgálati platformjába a panaszok hatékony kezelése érdekében. Az olyan kritikus panaszokat, mint a pénzügyi eltérések, etikai szabálysértések, tisztasági problémák, HACCP-problémák, valamint a termék vagy szolgáltatás elérhetetlensége, azonnali figyelemfelkeltés céljából jelzik. A területi értékesítési vezetők értesítést kapnak a helyszíni intézkedések összehangolása érdekében, az ügyfelek pedig hivatalos válaszokat kapnak az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében.
A 2020-ban induló eSMILE egy zászlóshajó képzési és fejlesztési program több mint 19 000 töltőállomás dolgozója számára. Ez a digitális mikrotanulási platform a termékismeret, a fogyasztói gondoskodás, a megfelelőség és a biztonsági szempontok lefedésére szolgál. A képzett és magabiztos munkatársak, a biztonságot garantáló események (világjárványok) idejében történő frissítés, valamint az ügyfélszolgálati protokollal bevezetett proaktív szolgáltatási megközelítés révén jobb ügyfélkapcsolatokat biztosít. A platform emellett felgyorsítja az újonnan felvett munkatársak beilleszkedését, fokozva felkészültségüket. Az eSMILE a dolgozók elkötelezettségének és továbbképzésének elősegítésével javítja az ügyfelek elégedettségét, és támogatja a MOL szervizállomásainak modern FMCG-központokká történő átalakítását.
A töltőállomásainkat felkereső ügyfeleink egészségének és biztonságának védelme elsődleges prioritás. (IM-21) Ezt az úton lévők számára történő segítségnyújtás és elsősegélynyújtás képességének fenntartásával biztosítjuk. 2024-ben, és több mint 133 töltőállomáson defibrillátorral és a legtöbb töltőállomáson elsősegélynyújtásra kiképzett személyzettel (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában több mint 90%-ban).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
137 |
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK A TÁRSADALMI SZTENDERDEKBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Emberi jogokkal való visszaélés, kényszermunka, gyermekmunka, modern rabszolgaság és emberkereskedelem |
S1.SBM-3_07 - 10 S1-1_06 S1-1_08 S1-2_05 S1-17_14 S2 - minden közzététel S3-1_03 S3-1_05 S3-1_07 S3-4_11
|
A MOL-csoport viszonylag kevéssé van kitéve az emberi jogokkal való visszaélés, a kényszermunka, a gyermekmunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem kockázatának, mivel a csoport tevékenységeinek nagy részét európai országokban végzi. Mindazonáltal a MOL-csoport elkötelezett a törvényes és tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi elvek tiszteletben tartása mellett. A MOL-csoport ugyanezt várja el az üzleti partnerektől és a külső érdekelt felektől is. A MOL-csoport nem tűri a kényszermunka, a kötelező, a rabszolgasorba vagy gyermekmunkára kényszerítés vagy bármilyen más etikátlan foglalkoztatási gyakorlat, mint például a bér visszatartása, a betegszabadság vagy a napi pihenőidő megtagadása, az alternatív foglalkoztatási formákkal való visszaélés vagy az egészségügyi hozzájárulás megkerülése. Biztosítjuk, hogy a munka, a rabszolgaság, a szolgaság és az emberkereskedelem ezen formái ne forduljanak elő az üzleti és ellátási láncainkban. Az ellátási láncban a társadalmi kockázatok kezelésének további javítása érdekében a MOL-csoport beszerzési szervezete a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás előmozdítása érdekében a környezeti, társadalmi és szociális szempontokat figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló 2023. évi CVIII. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. júniusig terjedő időszakra vonatkozóan mélyreható ellátási lánc-átvilágítást hajt végre. |
|
Az őshonos népekre gyakorolt hatások |
S3-1_01 S3-2_07 |
Az őslakos népekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos közzétételek nem tartoznak ide, mivel a téma nem lényeges. Sem a MOL-csoport közép- és kelet-európai műveletei, sem a nemzetközi Upstream műveletei nem helyezkednek el az őslakosok közösségeinek szomszédságában. Mindazonáltal a MOL-csoport etikai és üzleti magatartási kódexében elkötelezte magát az őslakosok jogainak védelme mellett (az ENSZ definíciója alapján). |
|
A szociális normákhoz kapcsolódó lehetőségek |
S1-4_07 S2-4_09 S3-4_09 |
Bár elismerjük, hogy az üzleti lehetőségek megvalósításához az emberi erőforrások és a helyi közösségek támogatása kulcsfontosságú tényezők, az azonosított lehetőségek egyikét sem soroltuk közvetlenül e témakörökbe. |
|
Célmeghatározás - A munkavállalók képviselői |
S1-5_01 S1-5_02 S1-5_03 |
A munkavállalók képviselőit tájékoztatják a célkitűzésekhez viszonyított teljesítmény nyomon követésének eredményeiről (pl. a munkavállalók elkötelezettségi aránya, TRIR-iránymutatás, az éves etikai képzés elvégzése), de a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultációkról nem áll rendelkezésre dokumentáció. |
|
Az aggályok felvetésének csatornáival kapcsolatos tudatosság és bizalom |
S3-3_14 |
Jelenleg nem állnak rendelkezésre csoportszintű információk az érintett közösségekkel kapcsolatos tudatosság és a folyamatokba vetett bizalom értékeléséről. |
|
Kiszolgáltatott / marginalizált fogyasztók és végfelhasználók |
S4-2_06 |
A fogyasztók és végfelhasználók tekintetében azonosított hatások pozitív hatások, és a MOL-csoport nem azonosított olyan fogyasztókat és végfelhasználókat, akik különösen érzékenyek lennének a hatásokra vagy marginalizálódnának. Ezért a közzétételi követelményt elhagyjuk. |
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos célok |
S4-5_01 S4-5_02 S4-5_03 |
A cél jellegéből adódóan nem került sor közvetlen kapcsolatfelvételre a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal. |
|
Az anyagi hatások kezelésére elkülönített erőforrások |
S1-4_09 S2-4_12 S3-4_12 S4-4_12 |
A társadalmi hatások esetében az irányításhoz rendelt forrásokat nem lehet megbízhatóan megbecsülni. A módszertan kidolgozása megfontolás alatt áll. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
138 |
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben a következő, a vállalatirányítással kapcsolatos hatásokat és kockázatokat azonosítottuk:[34] :
· Kulcsfontosságú regionális üzleti partnerségek (IM-09)
· A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata (IM-10)
· Csalás kockázata (RK-11)
· Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata (RK-12)
Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy a témakör mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
Ezeket a hatásokat és kockázatokat 3 csoportba lehet sorolni, amelyek mindegyikének kezeléséhez különleges szakértelemre, politikákra, intézkedésekre és megközelítésekre van szükség. Ezért ez a fejezet a következő 3 alfejezetre oszlik, amelyek az egyes csoportok sajátosságait mutatják be:
· Az A. alfejezet a MOL-csoport etikus üzleti magatartásra vonatkozó megközelítését vázolja fel, ismertetve a csalás megelőzésével és a lobbizással kapcsolatos irányelveket és mérőszámokat (IM-10, RK-11).
· A B. alfejezet leírja, hogy a MOL-csoport hogyan biztosítja a beszállítókkal szembeni tisztességes bánásmódot, a fizetési gyakorlatra összpontosítva (IM-09).
· A C. alfejezet általános áttekintést nyújt a MOL-csoport kiber- és információbiztonsági megközelítéséről (RK-12).
Minden alfejezet a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődik, majd a politikák, intézkedések, célok és mérőszámok részletei mutatják be, hogyan kezeli ezeket az IRO-kat a MOL-csoport.
A. ALFEJEZET: ÜZLETI MAGATARTÁS
AZ ÜZLETI MAGATARTÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/G1. IRO-1/
A MOL-csoport, mint egy magas kockázatú iparág szereplője, elkötelezett amellett, hogy folyamatos kockázatfigyelés mellett figyelemmel kísérje, kezelje és az elfogadható határokon belül tartsa az üzleti magatartással kapcsolatos kockázatait. A csalási incidensek, beleértve a korrupciót, a megvesztegetést és az üzleti magatartás átláthatóságának hiányát, káros következményekkel járhatnak az érdekelt felekre nézve, és pénzügyi kockázatokat is megtestesítenek a vállalat számára. Kettős lényegességi elemzésünk révén mindkét szempontot azonosítottuk: az érintettekre gyakorolt hatást az "IM-10: A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata" alatt, míg a pénzügyi kockázati következményeket az "RK-11: Csalás kockázata" alatt ragadjuk meg. - Az alábbi táblázatokban leírtak szerint:
IM-10. táblázat: A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata
|
Mérték |
Mérsékelt, potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Regionális (Közép-Kelet-Európa) |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL-csoport a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb vállalataként jelentős vállalati hatalommal rendelkezik. A vállalati hatalmat gyakorló egyének vagy szervezetek által elkövetett visszaélések dokumentáltan a társadalomra, a demokratikus folyamatokra, az üzleti partnerekre, a munkavállalókra, a helyi közösségekre, a részvényesekre, a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt káros hatások potenciális forrásai. Ezért a MOL-csoport prioritásként kezeli etikai irányítási rendszerének létrehozását és megerősítését az integritás és az átláthatóság biztosítása érdekében.
|
|
Intézkedések és orvosolhatóság |
A MOL-csoport számos enyhítő intézkedést hajt végre az etikus gyakorlat biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik az etikai és üzleti magatartási kódex betartása, a belső protokollok és kötelező képzések, az etikai vétségek folyamatos nyomon követése és kivizsgálása, valamint a nyilvánosan elérhető bejelentő rendszer (Speak Up!). Emellett a MOL-csoport szigorú belső és külső etikai elvárásokat érvényesít a beszállítói láncban. Szabálysértés észlelése esetén a MOL-csoport felelősséget vállal, és a lehető legteljesebb mértékben biztosítja az érintett felek helyreállítását.
|
|
Időhorizontok |
A potenciális hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Valamennyi értékláncunkkal kapcsolatban lényegesnek tekintjük a potenciális hatást. |
[34] Bár elismerjük, hogy az üzleti lehetőségek megvalósításához a szilárd vállalatirányítási gyakorlatok kulcsfontosságúak, az azonosított lehetőségek közül egyet sem soroltunk a G1 - Irányítás kategóriába.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
139 |
RK-11. táblázat: Csalás kockázata
|
Típus |
Egyéb (csalás) |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A csalárd tevékenységek (külső és belső csalás) jelentős pénzügyi és hírnévbeli károkat okozhatnak.
|
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó hatásokkal kapcsolatos információkért lásd az IM-10 - A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata című fejezetet |
|
Intézkedések |
A MOL-csoport helyi és csoportszinten külön erre a célra létrehozott csapatokkal és ellenőrző funkciókkal, valamint kötelező képzésekkel és rendszeres hírlevéllel növeli a tudatosságot az incidensek kockázatának csökkentése érdekében. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása nem számszerűsíthető, de a téma lényegesnek (közepes) tekinthető a potenciális kockázatok súlyossága miatt minden időhorizonton. |
AZ ÜZLETI MAGATARTÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/G1-1/
Az etikai és vállalatirányítási gyakorlatok elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a vállalat megértse és mérsékelje működésének fenntarthatósági kockázatait, és képes legyen kezelni ezeket a kockázatokat. Hozzájárul a MOL-csoport pénzügyi helyzetének javításához, miközben fenntartja hitelességét és helytállóságát a befektetők számára, és "jó vállalati polgárként" működjön. Ez a szakasz a vállalat üzleti magatartásra vonatkozó elveit, elkötelezettségét, eljárásait vázolja fel, részletezve, hogyan előzi meg, azonosítja, értékeli, és kezeli a kapcsolódó hatásokat (IM-10) és kockázatokat (RK-11). A MOL-csoport prioritásként kezeli az üzleti magatartás és a vállalati etika irányítási rendszerének kialakítását és megerősítését. E rendszer legfontosabb alapelveit az Etikai és üzleti magatartási kódex tartalmazza:
Szabad és tisztességes kereskedelem és verseny
A MOL-csoport elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységét a tisztességes verseny normáival, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemével és betűjével összhangban kell végeznie. A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan hozzáállással és kultúrával függ össze, amely pozitívan befolyásolhatja a vállalat üzleti tevékenységét. A MOL-csoport megfelelési tervének célja a munkatársak tudatosságának növelése és a jogi kockázatok kiküszöbölése, ezáltal támogatva az üzleti stratégiák hatékony és jogszerű megvalósítását.
A Group Compliance szervezet folyamatosan a változó szabályozási és üzleti környezethez igazodik (Group Compliance Plan), amely azokra a megfelelési kockázatokra összpontosít, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, pl. a versenyjog, a fogyasztóvédelem, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok és a nemzetközi kereskedelmi korlátozások, valamint a bennfentes kereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem megelőzése érdekében. Ezek a területek magas potenciális következményekkel járhatnak (bírságok, hírnévkockázatok, magatartási korrekciók stb.). A megfelelőségi kockázat minimalizálása érdekében a Csoport megfelelőségi tervet működtetnek vizsgálatok lefolytatásával és a tudatosság növelését célzó képzésekkel. A Group Compliance-nek megvannak a maga szakértői. A belső és külső kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzésére irányuló belső vizsgálatokat végeznek.
Korrupció és csalás elleni küzdelem
A MOL-csoport nem vesz részt és nem tolerálja a korrupció semmilyen formáját (beleértve a megvesztegetést, a bűnsegélyt, a kenőpénzt, a visszaélést, a zsarolást, a hatalommal való visszaélést személyes haszonszerzés céljából, a jogosulatlan előnyöket vagy a befolyásolási szándékkal adott ajándékokat), sem a magán-, sem a közszférában, semmilyen mértékben. Ezt a nézetet fenntartjuk, még akkor is, ha az e politika melletti elkötelezettségünk miatt a MOL-csoport nem versenyképes üzleti helyzetbe kerül, vagy ha az ilyen tevékenység elleni fellépés a MOL-csoport üzleti veszteségét eredményezi. A teljes értékláncunkban, a társadalmi mecenatúra, a jótékonyság és a szponzoráció területén a korrupció és a megvesztegetés tekintetében zéró tolerancia politikája mellett köteleztük el magunkat. A csalás, beleértve a pénzügyi vagy nem pénzügyi információk nyilvántartásának meghamisítását, a pénzmosás és a bennfentes kereskedés tilos.
Vállalati hűség
A Mol-csoport elismeri felelősségét a részvényesi befektetések védelmében és a hosszú távú hozamok biztosításában, amelyek felvehetik a versenyt az iparág más vezető vállalatainak hozamával. Ennek biztosítása érdekében az összeférhetetlenség elkerülése, a vállalat érdekeinek, eszközeinek, üzleti titkainak, szellemi tulajdonának védelme és az adatbiztonság garantálása kulcsfontosságú prioritások.
Bizalomteljes üzleti kapcsolatok és felelősségteljes kapcsolatok az érdekelt felekkel
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy a felelős és fenntartható üzlet szellemét és gyakorlatát kiterjessze a teljes értékláncra, és arra törekszik, hogy külső érdekelt feleinkkel bizalmon és felelős kommunikáción alapuló üzleti kapcsolatokat alakítson ki.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
140 |
További részletekért kérjük, olvassa el a MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének teljes szövegét, amely online (13 nyelven) elérhető és az egész csoportban hozzáférhető. A belső protokolloknak megfelelően a MOL-csoport minden tagjának meg kell ismernie a Kódexet, és évente kötelező képzéseken kell részt vennie annak megértése és betartása érdekében, az etikai kérdéseket pedig az igazgatóság és a felügyelőbizottság éves képzési programjába is beépítették. 2024-ben a MOL-csoport alkalmazottainak 98%-a sikeresen elvégezte az éves etikai képzést. Emellett az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság az ülések során is megkapta a kötelező képzéseket.
A MOL-csoport szigorú elvárásokat támaszt partnereivel szemben is, beleértve a beszállítókat, a töltőállomások üzemeltetőit, a vegyesvállalatokat és a szponzorokat, és arra ösztönzi őket, hogy igazodjanak a MOL-csoport Üzleti partnerek etikai kódexében foglalt elvekhez . Az etikus üzleti gyakorlatok iránti elkötelezettség az egész ellátási láncra kiterjed, és a partnerektől elvárják, hogy saját beszállítói, alvállalkozói és munkatársi hálózatukban terjesszék és érvényesítsék ezeket az előírásokat. Minden beszállítói és szponzori szerződés hivatkozik az Üzleti partnerek etikai kódexére vagy az etikai értékekre vonatkozó egyéb követelményekre. Ha a MOL-csoport Üzleti partneri etikai kódexének normáit tartósan és jelentősen megsértik, a MOL-csoport megszünteti az üzleti együttműködést az érintett üzleti partnerrel.
A MOL-csoport irányítási keretrendszerét létrehozó legmagasabb szintű folyamatalapú irányelv, amely a jogellenes magatartással vagy az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex megsértésével kapcsolatos aggályok azonosítására, jelentésére és kivizsgálására szolgál, a Biztonsági Area Book (az S1-B szakaszban ismertetett minimális közzétételi követelmények) a csalás elleni küzdelemmel és belső vizsgálatokkal kapcsolatos kérdések esetében. Meghatározza a csalás elleni és vizsgálati szolgálatokra vonatkozó alapvető szabályokat és elveket, biztosítva a szervezet egészére kiterjedő következetességet és ellenőrzést. A MOL-csoport az üzleti magatartással kapcsolatos incidenseket azonnal, függetlenül és objektíven vizsgálja ki, meghatározott elvek alapján
· Tiszta jelentési csatornák: A MOL-csoport hozzáférhető csatornákat biztosít a munkavállalók számára az aggályok vagy jogsértések bejelentésére, biztosítva, hogy ezeket a mechanizmusokat széles körben kommunikálják és megértsék a szervezeten belül. A MOL-csoport törvényes és etikus működésének biztosítása érdekében 2006-ban létrehozták a SpeakUp! bejelentő rendszert a Kódex megsértésének bejelentésére, amelyet az Etikai Tanács értékel. Amennyiben egy bejelentésről kiderül, hogy üzleti visszaélésekkel - például vesztegetéssel vagy korrupcióval - kapcsolatos, az ügyet továbbítják a csoport csalás elleni és vizsgálati szervezeteinek, hogy kivizsgálják. További részletekért kérjük, olvassa el a panaszokkal és a helyreigazítással kapcsolatos irányelvekről szóló S1-3-C szakaszt.
· Meghatározott felelősségi körök: A csoport csalás elleni és vizsgálati szervezetei működtetik a MOL-csoport belső vizsgálati rendszerét a felső vezetés által elfogadott éves csalási kockázatértékelési tervnek megfelelően. A belső nyomozó és csalásellenes csoportok csoportos szolgáltatásként magas prioritású, rendkívül érzékeny vizsgálatokat folytatnak a jogellenes bűncselekmények megelőzése és leleplezése, valamint a vállalat védelmében. Ezek hozzák létre, irányítják, felügyelik és működtetik a MOL-csoport összeférhetetlenségi vizsgálati keretét, és közvetlenül ellenőrzik a helyi komplex ügyek kivizsgálását és a kockázatértékeléseket. Komplex nyomozás csak a Csoport biztonsági igazgatójának jóváhagyásával indítható és zárható le, és a komplex ügyekkel kapcsolatos feladatokat ő delegálja. A helyi (azaz országos vagy leányvállalati szintű) csalás elleni és vizsgálati csoportok belső vizsgálatokat és kockázatértékeléseket végeznek a helyi szintű visszaélések és bűncselekmények feltárása érdekében, és irányítják a bűnüldöző hatóságoktól a büntetőeljárások során érkező információkérési parancsoknak való megfelelés folyamatát, valamint kezelik az ilyen hatóságokkal való kapcsolattartást.
· Elfogulatlan és független vizsgálatok: A vizsgálatokat elfogultság nélkül kell lefolytatni. Az esetleges összeférhetetlenségek esetén a Csoport biztonsági igazgatóját és az országos biztonsági vezetőt azonnal tájékoztatni kell. A nyomozóknak az eljárás során végig meg kell őrizniük semlegességüket és szakmaiságukat.
· Arányosság és kellő gondosság: A vizsgálati eljárások arányosak a feltételezett kötelességszegés jellegével és terjedelmével. A releváns bizonyítékokat szisztematikusan gyűjtik, biztosítva, hogy mind a terhelő, mind a mentő információk dokumentálása az alkalmazandó jogi és belső követelményeknek megfelelően történjen.
· Titoktartás és adatvédelem: A jelentésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos minden információt bizalmasan kezelnek. A bejelentők és az informátorok személyazonosságát a lehető legnagyobb mértékben megóvjuk anélkül, hogy a vizsgálat integritását veszélyeztetnénk. A vizsgálat eredményeit csak olyan személyekkel osztják meg, akiknek az adatvédelmi törvényeknek megfelelően jogos igényük van a tudomásszerzésre. A vizsgálatok során szerzett személyes adatokat a GDPR-nak és más vonatkozó szabályozásoknak megfelelően kezelik. A nem releváns információkat haladéktalanul törlik, és a vizsgálat lezárását követően minden összegyűjtött adatot törölnek.
· A bejelentők védelme: A csalárd vagy korrupt tevékenységekben való részvételt megtagadó, illetve az aggályokat bejelentő alkalmazottak védelmet élveznek a megtorlással szemben. A MOL-csoport támogatja a nyitottságot, és garantálja, hogy a jóhiszeműen aggályokat megfogalmazó alkalmazottakkal szemben semmilyen hátrányos intézkedést, például elbocsátást vagy fegyelmi intézkedést nem foganatosítanak, még akkor sem, ha az aggályok végül megalapozatlannak bizonyulnak.
· Folyamatos nyomon követés és fejlesztés: A csalás elleni és vizsgálati csoportok rendszeresen figyelemmel kísérik és felülvizsgálják a vizsgálati és csalás elleni eljárásokat, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a legjobb gyakorlatoknak és a jogi követelményeknek.
· Felső szintű kötelezettségvállalás: A MOL-csoport vezetése aktívan támogatja a csalás elleni és vizsgálati keretrendszert, elősegítve a visszaélésekkel szembeni zéró tolerancia kultúráját és az etikus üzleti gyakorlatot. Minden országos ügyvezető igazgatónak/elnöknek - az éves etikával kapcsolatos kötelezettségei részeként - jelentést kell készítenie az adott ország korrupcióval kapcsolatos kockázatairól, amelyben dolgozik, és megfelelő kockázatcsökkentési terveket kell kidolgoznia.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
141 |
KORRUPCIÓS VAGY VESZTEGETÉSI ESETEK
/G1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-4 |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 2-27 GRI 205-2 GRI 205-3 |
Ez a szakasz a MOL-csoport tisztességes üzleti magatartási gyakorlatot biztosító intézkedéseit ismerteti, különös tekintettel a korrupció és megvesztegetés elleni küzdelemre, a versenyellenes gyakorlatokra és a kapcsolódó eseményekre 2024-ben:
· A MOL-csoport alkalmazottainak 98%-a sikeresen elvégezte az éves etikai képzést, amely a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos speciális tartalmat is tartalmaz.
· A MOL-csoport csalás elleni csapata negyedévente ad ki csalás elleni hírleveleket, amelyeket a tömeges tudatosságnövelés eszközeként a vállalat belső oldalain terjesztettek.
· A MOL-csoport, beleértve az INA-csoportot is, nem jelentett megvesztegetésre, korrupcióra, ajándékra vagy vendéglátásra vonatkozó esetet a MOL-csoport bejelentő rendszerén keresztül.
· Egyetlen alkalmazottat sem bocsátottak el vagy büntettek meg korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt.
· Egyetlen üzleti partneri szerződést sem szüntettek meg vagy nem újítottak meg korrupciós jogsértések miatt.
· A korrupció- és vesztegetésellenes törvények megsértése miatt nem született ítélet. Németországban a Szövetségi Antimonopólium Hivatal ad hoc ágazati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek keretében a MOL Németországtól információkat kért a kőolaj nagykereskedelmi piacával kapcsolatban. A jelentés időpontjáig nem született konkrét eredmény. Montenegróban a Versenyvédelmi Ügynökség folytatta a vizsgálatot az INA - Crna Gora d.o.o. ellen a versenyjog állítólagos megsértése (összehangolt magatartás) ügyében. A MOL-csoport bíróságon támadta meg az ügynökség határozatát.
· A 2024-es év során nem fizettek bírságot a vesztegetés elleni törvények vagy a versenyellenes üzleti gyakorlatok megsértése miatt, és a MOL-csoportnak nem keletkezett pénzbeli vesztesége az árrögzítéssel és/vagy ármanipulációval kapcsolatos bírósági eljárások eredményeként.
POLITIKAI BEFOLYÁS ÉS LOBBITEVÉKENYSÉG
/G1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-5 |
|
GRI |
GRI 2-9-b GRI 415-1 |
A politikai befolyás és a lobbitevékenységek irányítási felügyelete
A szabályozási és közügyekkel kapcsolatos tevékenységek kereteit a Corporate Affairs Area Book határozza meg, a végrehajtás folyamatfelelőse pedig a Csoport Stratégiai műveleteiért és Vállalatfejlesztésért felelős ügyvezető alelnök.
A politikai befolyás és a lobbitevékenységek felügyelete érdekében a MOL-csoport vezető és felügyelő szerveinek állandó jelentéseket nyújtanak be, köztük évente két jelentést az Igazgatóságnak a "Politikai és szabályozási környezet aktualitásai és kilátások", évente egy jelentést az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára a "Jövőbeli kilátások" témakörben: Fenntartható fejlődésre fókuszáló külső szabályozási keret főbb változásai és ezek hatása a MOL-ra", valamint kétévente jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának a stratégiai kockázatfelülvizsgálat részeként a "Geopolitikai és szabályozási kockázatokról".
Politikai hozzájárulás és lobbitevékenység
A MOL-csoport célja, hogy átlátható kapcsolatokat ápoljon a kormányzati és uniós tisztviselőkkel, valamint a külső érdekeltekkel, miközben biztosítja az összes alkalmazandó helyi jogszabály betartását és az etikai normák betartását. A MOL-csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe kifejezetten tiltja a politikai tevékenységekben való részvételt vagy a politikai célok követését. Nem szponzorál, nem adományoz, és nem támogat politikai programokat, pártokat, illetve az ezekhez kapcsolódó szervezeteket vagy eseményeket. Az alkalmazottak személyes minőségükben szabadon részt vehetnek politikai tevékenységekben, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem a MOL-csoport nevében folynak, és nem ütköznek a vállalat érdekeivel.
Ezeket a kötelezettségvállalásokat a belső politikákba is beépítik. A MOL-csoport Vállalati adományozási tevékenységek (szponzorációk, adományok és társadalmi befektetések) irányelve tiltja a politikai célok, pártok, vallási szervezetek vagy bármely olyan szervezet támogatását, amely sérti az emberi jogokat, a közerkölcsöt vagy diszkriminatív véleményt képvisel.
Ezen elvekkel összhangban a MOL-csoport 2024-ben nem tett sem közvetlen, sem természetbeni politikai hozzájárulást
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
142 |
Felismerve a szabályozási és politikai változásokkal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, a MOL-csoport aktívan figyelemmel kíséri és elemzi a szabályozási kezdeményezéseket és a politikai fejleményeket a működési országaiban. A vállalat együttműködik az uniós intézményekkel, a nemzeti parlamentekkel, a kormányokkal és az önkormányzatokkal a megfelelés támogatása, a kockázatok csökkentése és a lehetőségek kihasználása érdekében. A MOL-csoport 2024-ben (az EU átláthatósági nyilvántartása alapján) a következő kulcsfontosságú témákkal foglalkozott érdekérvényesítő tevékenységeken keresztül:
Az érdekérvényesítés fő témáit tekintve a MOL-csoport aktívan támogatja az éghajlattal kapcsolatos célok elérését, a CO2-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiatermelés előmozdítását célzó uniós és nemzeti szabályozásokat. Felismerjük az ipari átalakulás kritikus szerepét az EU ambiciózus éghajlati céljainak elérésében, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy hozzájáruljunk ehhez a folyamathoz. Emellett hangsúlyozzuk a regionális sajátosságok figyelembevételének fontosságát a közép- és kelet-európai (KKE) régióra kiterjedő igazságos és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.
Ami az EU Fit for 55 csomagját illeti, a MOL-csoport teljes mértékben támogatja annak átfogó éghajlati célkitűzéseit, beleértve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet és az energiahatékonysági irányelvet. Úgy véljük, hogy e célok eléréséhez az új technológiákba történő nagyarányú beruházásokra van szükség, amelyeket olyan intelligens, a technológiát is magában foglaló politikák támogatnak, amelyek pozitív üzleti indokokat teremtenek az ilyen beruházásokhoz. Arra összpontosítunk, hogy ezen irányelvek nemzeti szintű végrehajtása tükrözze a közép- és kelet-európai régió egyedi körülményeit és képességeit, lehetővé téve az ipar versenyképességét, miközben a fenntarthatóságot is előmozdítja. Konkrétan az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia bevonását, nagyobb rugalmasságot és a megfelelés fokozatos megközelítését szorgalmazzuk. Törekvéseink kulcsfontosságú területei közé tartozik a hidrogén és a biometán közlekedési ágazatban való bevezetésének szabályozási feltételeinek megteremtése, valamint az energiamegtakarításnak a technológiák széles skáláján keresztül történő előmozdítása.
A MOL-csoport üdvözli továbbá a szén-dioxid leválasztását és tárolását (CCS), valamint a szén-dioxid leválasztását és hasznosítását (CCU) támogató szabályozásokat, beleértve a nettó zéró iparági törvény szerinti kezdeményezéseket. A CCS-t az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött kibocsátáscsökkentési céljainak elérése szempontjából kulcsfontosságú technológiának tekintjük, és támogatjuk, hogy a CCS bekerüljön a nettó zéró stratégiai projektek közé. Érdekérvényesítésünk középpontjában olyan szilárd és árnyalt szabályozás biztosítása áll, amely a CCS teljes értékláncának összetettségével foglalkozik, a leválasztástól a szállításig és a tárolásig. A pozitív ösztönző intézkedések előmozdításával , életképes, fenntartható üzleti esetek létrehozására törekszünk, figyelembe véve a tengerparttal nem rendelkező országok regionális korlátait és az éghajlati célokhoz való egyedi hozzájárulásukat.
Érdekérvényesítő képességeinek optimalizálása érdekében a MOL-csoport aktívan részt vesz számos kereskedelmi, ipari és szakmai szövetségben az Európai Unióban. Minden részvételt a Szabályozási és közkapcsolati osztály koordinál, és szigorú etikai normáknak megfelelően történik. A MOL-csoport 2024-ben az uniós, nemzetközi és nemzeti szövetségek tagsági díjaira fordított összes kiadása 1 691 294 USD-t tett ki, az alábbi megoszlásban:
1. Nemzeti szövetségek: USD 626 669, amely olyan témákat érint, mint a munkáltatói jogok, termékkategóriák (vegyi anyagok, üzemanyagok), közlekedés, infrastruktúra és energiahatékonyság.
2. Uniós és nemzetközi szövetségek: USD 202 128, amely az olaj- és gázipar, valamint a petrolkémiai ipar egyesületeire terjed ki, és olyan témákkal foglalkozik, mint a szén-dioxid-mentesítés, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a vegyi termékek.
3. EU-politikai társulások: USD 862 497, amely olyan szervezetekben való tagságra vonatkozik, mint a FuelsEurope és a Concawe, a CEFIC és az IOGP, és amely az európai Green Deal, a fenntartható finanszírozás, a megújuló energia, a kibocsátáskereskedelem
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
143 |
és a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozik. A MOL-csoport aktívan részt vesz e szervezetek napirendjének alakításában, és nagyfokú összhangot mutat álláspontjaikkal
1. FuelsEurope: Támogatja az európai zöld üzletet, előmozdítja az éghajlat-semlegességet, a szén-dioxid-árképzést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony üzemanyagok iránti piaci keresletet teremtő politikákat.
2. IOGP: A Párizsi Megállapodás és az európai Green Deal mellett érvel, a metánkibocsátás csökkentésére, a platformok villamosítására, a megújuló energiaforrások integrációjára, valamint a szén-dioxid leválasztására és tárolására (CCS) és a kék hidrogénre vonatkozó politikákra összpontosítva.
3. CEFIC: Támogatja a 2050-ig történő klímasemlegességet, és célja, hogy lehetővé tegye az erőforrás-hatékony vegyipari ágazat kialakítását. A legfontosabb kezdeményezések közé tartoznak a bioalapú és körkörös megoldások, a vegyi anyagok újrahasznosítása és az éghajlat-semleges termékpiacok.
A MOL-csoport az EU átláthatósági nyilvántartásában is szerepel (REG-szám: 08569166274-90).
Közigazgatási tisztséget betöltő igazgatósági tagok
2024-ben nem neveztek ki új igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagot. Jelenleg az említett testületekben egy olyan tag van, aki jelenleg vagy az elmúlt 2 évben közigazgatási tisztséget töltött be: Izer Norbert 2022. július 15. óta a MOL-csoport felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagja. Ezt megelőzően, 2018 májusa óta és 2024 folyamán a Pénzügyminisztériumon belül az Adóügyi Államtitkárságot vezette.
Kötelező kamarai tagság
Magyarországon minden gazdasági szereplőnek be kell jelentkeznie a kereskedelmi és iparkamaránál. Ennek megfelelően a MOL Nyrt. is be van jegyezve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, bár ahogy a kifejezés is mutatja, ez nem értelmezhető az eredeti értelemben vett tagságként.
A MOL Nyrt. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kötelező tagja. A tagságot a jogszabály a töltőállomásokon nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások miatt írja elő.
B. ALFEJEZET: ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-2 |
|
GRI |
GRI 204-1.1 GRI 3-3 GRI 308-1 GRI 414-1 |
A BESZÁLLÍTÓKRA GYAKOROLT HATÁSOK
/G1. IRO-1/
IM-09. táblázat: Főbb regionális üzleti partnerségek
|
Mérték |
Jelentős, tényleges hatás |
|
Hatókör |
Regionális hatás (elsősorban Közép-Kelet-Európában) |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL-csoport a közép- és kelet-európai régió egyik jelentős vállalata, ezért a regionális vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak kulcsfontosságú vásárlója. Ez egyrészt biztos jövedelmet biztosít számos más vállalat számára. Másrészt sok vállalat (köztük kkv-k) függ a MOL-csoport pénzügyi teljesítményétől, így potenciálisan kiszolgáltatottá válnak.
|
|
Tevékenységek |
A MOL-csoport enyhítő intézkedései az üzleti partnerek elvesztésének vagy negatív befolyásolásának kockázatát csökkentik, többek között rendszeres felméréseket végeznek a B2B ügyfelekkel a kapcsolatok erősítése és az esetlegesen felmerülő problémák kezelése, valamint az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében.
|
|
Időhorizontok |
A hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás a MOL-csoport valamennyi értékláncában érvényesül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
144 |
A BESZÁLLÍTÓKKAL VALÓ KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ POLITIKÁK
/G1-2/
A MOL-csoport beszerzése egy olyan funkcionális szervezet, amely segíti a MOL-csoportot üzleti céljainak elérésében. Világszerte átfogó beszállítói bázist kezel, beleértve a nemzetközi és helyi beszállítókat a beszerzési eljárás tárgya és hatálya alapján. A MOL-csoport helyi beszállítókkal köt szerződést, amikor az előnyös, ami a helyi közösségekkel való pozitív kapcsolat kialakításának egyik módja lehet (IM-09). A helyi beszállítókat támogatják, mivel a beszerzési eljárás során mindig figyelembe veszik a logisztikával kapcsolatos költségeket. A MOL-csoport világszerte található telephelyeihez kapcsolódó szolgáltatások esetében a nemzetközi szállítók helyi jelenlétét is figyelembe veszik.
A MOL-csoport beszerzésének célja az átláthatóság biztosítása csoportszinten, a beszállítókkal való egyenlő és tisztességes bánásmód, az integritás gyakorlása és az összeférhetetlenség megelőzése. A szervezet továbbá biztosítja, hogy a nem szénhidrogén beszerzési egység által vásárolt termékek és szolgáltatások megfeleljenek a vonatkozó irányelveknek, törvényeknek és rendeleteknek, és fenntartható ellátási láncot hoz létre azáltal, hogy a fenntarthatóságot beépíti a beszerzési folyamatokba.
A MOL-csoport létrehozta a keretrendszert Beszállítói életciklus-menedzsment, amely négy pillérből áll:
i) Beszállítói minősítés
ii) Beszállítói értékelés és kiválasztás
iii) Beszállítói teljesítményértékelés
iv) Beszállítói kapcsolatok kezelése
A MOL-csoport további együttműködést alakított ki a beszállítókkal a MOL-csoport fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítéseinek elősegítése érdekében, beleértve a kockázati kitettséggel járó tevékenységekre vonatkozó szabványos kritériumrendszer kidolgozását. A fenntarthatósági stratégiák, célok és intézkedések beépülnek a kategóriamenedzsment és a beszállítói kapcsolatok menedzsment keretrendszerébe, ahogyan azt
2024-ben tovább javult a bejövő ellátási lánc CO2-értékelése, és folytatódott a beszállítói elkötelezettségi program a "hotspot" beszállítókkal. A fenntartható fejlődés és a szén-dioxid-mentesítés felgyorsítása érdekében az ellátási láncban a Csoport beszerzése 2024 februárjában megrendezte a Beszállítói Innovációs Napot. A beszállítóknak lehetőségük volt betekintést nyerni a MOL-csoport stratégiájába és kihívásaiba. A beszerzési szervezet megtartotta az éves kötelező Fenntarthatósági képzését is, ahol a beszerzési szakemberek megismerkedtek az új jogszabályokkal és szabványokkal, valamint a Fenntarthatósággal kapcsolatos új folyamatokkal. Ezen túlmenően a Procurement Excellence csapat megszervezte első ProcX napját, ahol különböző foglalkozásokat és workshopokat szerveztek a fenntarthatósággal, beszerzéssel és készségfejlesztéssel kapcsolatos aktuális folyamatok és szabályozások megismerése érdekében.
A MOL-csoport folyamatai megfelelnek az ISO 50001:2018 követelményeinek (energiagazdálkodási rendszer), ezeket alkalmazzák a termelési anyagok/eszközök beszerzése során is. A teljes birtoklási költség (TCO, az életciklus során felmerülő költségek) része az értékelési keretnek, ahol az energiahatékony megoldásokat támogatják. Az adott eszköz/anyag eredetét is figyelembe veszik a beszállítói kiválasztási eljárás során. A MOL-csoport csak olyan beszállítókkal köt szerződést, akiket pénzügyi, jogi és fenntarthatósági szempontból előzetesen átvilágítottak, valamint EBK szempontból előminősítettek. A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy etikusan gondolkodó beszállítók üzleti partnere legyen, ezért a potenciális beszállítók etikai előszűrésen is átesnek (pl. a tiltott foglalkoztatási gyakorlat, pénzmosási tevékenység, terrorizmus finanszírozása, megvesztegetés, korrupció stb. kizáró okok). A beszerzési eljárásokat a csoport egészére kiterjedő használt rendszer irányítja és ellenőrzi, amely biztosítja az átláthatóságot és a tisztességes versenyt az ilyen beszállítói bázis tekintetében. A nyomon követhetőség érdekében mindig hivatalos kommunikációs csatornákat hoznak létre. A szállítók rendszeres utólagos értékelésen is részt vesznek, és az eredmények a felek közötti jövőbeli együttműködés alapjául szolgálnak. A MOL-csoport erős stratégiai kapcsolatokat épített ki a meghatározott beszerzési területeken, biztosítva a működési stabilitást és a hosszú távú együttműködést.
Üzleti partneri etikai kódexünk a beszállítói szerződések kötelező eleme. A beszerzési szervezet feketelistás eljárást is működtet, amelynek célja, hogy a MOL-csoport vállalatai ne kössenek üzletet olyan személyekkel, vállalkozásokkal, vagy szervezetekkel, akik visszaélnek az ellátási lánc menedzsment rendszerével azáltal, hogy korrupt, csalárd, tisztességtelen vagy szabálytalan gyakorlatot követnek el, vagy szándékosan vagy gondatlanul nem teljesítik bármely szerződésüket, vagy az ország/régió, ahol működnek, szankcióval sújtotta őket. A feketelistára kerülés a Teljesítményértékelésen, valamint a megfigyelési listák, például a szankciós listák, a politikai kitettségi listák, a rendőrségi rendeletek, a negatív hírek folyamatos nyomon követésén alapul. 2024-ben a Csoport beszerzése aktualizálta az ellátási lánc fenntarthatósági kockázatértékelési folyamatát, és környezeti és társadalmi kérdések alapján azonosította a magas kockázatú beszállítókat. A beszállítók visszajelzéseit központilag elemzik, és korrekciós intézkedéseket határoznak meg a környezeti és társadalmi kockázatok megszüntetése vagy mérséklése érdekében. Közepes vagy magas EBK kockázat esetén a beszállítót további vizsgálatnak vagy auditnak vetik alá.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
145 |
A FIZETÉSI GYAKORLATOKKAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/G1-6/
Nincs egységes, a MOL-csoport valamennyi vállalatára vonatkozó fizetési gyakorlat. A leggyakrabban használt szabványos fizetési határidő azonban 60 nap - ezért a számla kézhezvételétől számított átlagos fizetési határidőt ehhez a 60 naphoz képest minden beszállítói kategóriára vonatkozóan közzétesszük. 2024-ben a számlák 84%-át fizették ki ezen az időn belül. A számla kézhezvételétől számított átlagos fizetési idő 40 nap volt. Ezt a számadatot reprezentatív mintavételi módszerrel állapították meg, amely a teljes konszolidált nettó árbevétel mintegy 70%-át kitevő egységekre terjedt ki. A kifizetéseket olyan számlák alapján választották ki, amelyeknél mind a dokumentum dátuma, mind a kifizetés dátuma 2024. január 1. és 2024. december 31. közé esett. Ebből az adathalmazból kiszámították és átlagolták a kifizetésig eltelt napokat, így kapták meg a végeredményt.
A beszámolási időpontban a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos jogi eljárás nem volt folyamatban. A vállalat biztosítja, hogy a kifizetések az esedékesség napján vagy az esedékességig teljesüljenek, igazodva a szerződéses kötelezettségekhez és fenntartva a kiszámítható pénzforgalom menedzsmentet a beszállítók számára.
G1-C ALFEJEZET: ADATVÉDELEM ÉS KIBERBIZTONSÁG
AZ ADATVÉDELEMMEL ÉS A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK A BESZÁLLÍTÓKRA NÉZVE
/entitás-specifikus/
A kiberbiztonsági kockázat egyike a MOL-csoport által azonosított 11 stratégiai kockázatnak. A vállalati kockázatkezelési rendszer (ERM) éves kockázati felülvizsgálata magában foglalja a kiberbiztonsággal kapcsolatos kockázatértékelést, a MOL-csoport kibervédelmi központjának bevonásával.
Bár a 2024-es kettős lényegességi elemzésünk során nem szerepelt az ESRS témaköreinek listáján, 1 hatást és 1 kockázatot azonosítottunk a kiberbiztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatban, az alábbiak szerint:
IM-10: Az adatok kitettségének kockázata
|
Mérték |
Mérsékelt, potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Globális |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
Működése során a MOL-csoport üzleti és személyes adatokat gyűjt az alkalmazottakról, üzleti partnerekről, ügyfelekről és más érdekelt felekről üzleti célokból. A MOL-csoport szigorú adatvédelmi, kezelési és tárolási eljárásokat alkalmaz a személyes adatokra vonatkozó szabályozások (pl. GDPR) betartása, valamint az üzleti szempontból érzékeny információkkal vagy üzleti titokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Ugyanakkor nem zárható ki teljes mértékben a kibertámadás, az informatikai biztonság megsértésének vagy az adatokhoz hozzáférő személyek visszaélésszerű magatartásának kockázata, ami személyes és vagy/üzleti információk nyilvánosságra kerüléséhez vezethet.
|
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
Megelőző intézkedések közé tartozik a robusztus kiberbiztonsági irányítási gyakorlatok bevezetése és az alkalmazottak kötelező képzése a megfelelő adatkezelési eljárásokról. Ezek az intézkedések az érzékeny információk védelmét szolgálják, és biztosítják, hogy a személyzet jól tájékozott legyen az adatbiztonságra vonatkozó legjobb gyakorlatokról. A hatás helyreállíthatósága a potenciális incidensek mértékétől és jellegétől függ - ha az adatok természetes személyekhez tartoznak, az orvosolhatatlan hatásnak minősül.
|
|
Időhorizontok |
A potenciális hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Valamennyi értékláncunkkal kapcsolatban lényegesnek tekintjük a potenciális hatást. |
RK-11. táblázat: Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata
|
Típus |
Működési |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A globális tendenciák azt mutatják, hogy a kibertámadások / incidensek gyakorisága és intenzitása folyamatosan nő. A mesterséges intelligencia egy új globális fenyegetés, amelyet a támadók, valamint az ipari vezérlőrendszerek gyenge pontjait célba vevő specifikusabb kiberbűnözői csoportok széles körben használnak, és amely egyre nagyobb gazdasági hatással és jelentőséggel bírhat a MOL-csoportra. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Mivel a MOL-csoport kezeli a beszállítók, fogyasztók és egyéb üzleti partnerek adatait, a vállalat elleni esetleges kibertámadás ezeket a feleket is érintheti - lásd az adatveszélyeztetettség kockázatára gyakorolt hatást (IM-10). |
|
Intézkedések |
A MOL-csoport fejlett kiberbiztonsági rendszerrel rendelkezik. A kockázatok mérséklése érdekében a vállalat eltökélt a kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése, a kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete, a munkavállalók és partnerek oktatása, az adatok bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának védelmének biztosítása mellett. A kiberbiztonság a MOL-csoport valamennyi termékébe és szolgáltatásába beépül. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása (beleértve a közvetett hatásokat is) nehezen számszerűsíthető, de a téma a lehetséges kockázatok mértéke miatt a valószínűségtől függetlenül, minden időhorizonton lényegesnek tekinthető. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
146 |
ADATVÉDELMI ÉS KIBERBIZTONSÁGI POLITIKÁK
/entitiy-specific/
|
GRI |
GRI 418-1 |
Adatvédelem
Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően a MOL-csoport (IM-10) számára a személyes adatok védelme kiemelkedően fontos. A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy üzleti tevékenységét az alkalmazandó adatvédelmi törvényeknek és rendeleteknek, különösen az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) teljes mértékben megfelelve, az etikus magatartás legmagasabb szintű normáinak betartása mellett folytassa.
A MOL-csoport megbízható informatikai megoldásokkal és szabályozási keretekkel biztosítja az elektronikusan tárolt adatok titkosságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását azok teljes életciklusa során, beleértve a tárolást, a feldolgozást és az átvitelt. Ezt az elkötelezettséget a MOL-csoportnál a személyes adatok feldolgozása folyamatleírásban leírt eljárások és felelősségi körök támasztják alá. Ezek az eljárások összhangban vannak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (általános adatvédelmi rendelet, GDPR). Ez a rendelet határozza meg a személyes adatok feldolgozásának szabályait, valamint a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. A MOL-csoport ellenőrzése alatt álló, a mátrixstruktúrán belül működő valamennyi szervezet felelős azért, hogy a személyes adatok feldolgozása során biztosítsa az alkalmazandó adatvédelmi követelményeknek való megfelelést. A MOL-csoport adatvédelmi keretrendszerének legfontosabb elemei a következők:
Kiberbiztonság
A MOL-csoport nemzeti létfontosságú infrastruktúrát működtet Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Ausztriában és Lengyelországban, ezért a helyi kiberbiztonsági törvények, valamint a NIS1 (NIS EU 2016/1148) és NIS2 (NIS2 EU 2022/2555) uniós irányelvek értelmében rendszeres kötelező külső auditoknak van alávetve. A kiberbűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a MOL-csoport jól megalapozott kiberbiztonsági irányítási keretrendszert működtet (RK-11). A MOL-csoporton belüli kiberbiztonsággal kapcsolatos folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket megállapító legfőbb folyamatalapú szabályzat a Kiberbiztonsági Area Book. Ez tartalmazza az információbiztonsági vezető és a Kibervédelmi Központ fő feladatait és felelősségi körét. A kiberbiztonsági keretrendszer kulcsfontosságú elemei a következők:
· Incidenskezelési politika és eljárás: Átfogó incidenskezelési folyamat van érvényben, amely magában foglalja a biztonsági események folyamatos nyomon követését, a különböző forrásokból érkező riasztások osztályozását, valamint az incidenskezelés meghatározott és dokumentált felhasználási eseteinek fenntartását.
· Tudatosság és felkészültség: A kiberbiztonsági tudatossági program és a kiberbiztonsági stratégia részeként rendszeres gyakorlatokat tartanak a kibertámadásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése és a szervezeti felkészültség javítása érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
147 |
· Katasztrófa utáni helyreállítási politika: Egy robosztus katasztrófa utáni helyreállítási politika és eljárás biztosítja az üzletmenet folytonosságát a zavaró események során.
· Üzemeltetési technológia és ipari vezérlőrendszerek: Különleges kezdeményezések foglalkoznak az operatív technológiával és az ipari vezérlőrendszerekkel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokkal.
· Sürgősségi
program és stratégia:
A célzott vészhelyzeti program és stratégia felkészültséget és iránymutatást
biztosít a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.
· Együttműködés a kormányzati ügynökségekkel: A kiberbiztonsággal kapcsolatos információkat megosztják az érintett kormányzati ügynökségekkel a közös védelmi erőfeszítések megerősítése érdekében.
· Fenyegetésfigyelés: A kiberbiztonsági fenyegetések folyamatos nyomon követése a kockázatok proaktív azonosítása és csökkentése érdekében.
· Belső értékelések és ellenőrzések: Rendszeres belső kiberbiztonsági értékeléseket végeznek, beleértve a beszerzési és a tervezési biztonsági biztosítékokat, a rendszer ellenálló képességének növelése és a potenciális sebezhetőségek csökkentése érdekében.
Az üzleti partnerekkel szembeni elvárások
A MOL-csoport elkötelezett az adatvédelem és a kiberbiztonság előmozdítása mellett az egész értékláncában. Ezért minden, bármilyen típusú szerződés tartalmaz utalást az Üzleti partnerek etikai kódexére, elvárva az alábbi elvekhez való igazodást:
· Adatvédelem: A partnerek tiszteletben tartják az emberek magánéletét és betartják a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket; csak a szükséges személyes adatokat szerzik be és őrzik meg, és a törvénynek megfelelően megfelelő tájékoztatást nyújtanak az adattulajdonosoknak. A MOL-csoport üzleti partnerei megfelelő biztonsági intézkedéseket fogadnak el az információk titkosságának, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.
· Információbiztonság: A partnerektől elvárják, hogy a más üzleti partnerekkel kapcsolatos információkat bizalmasan, a vonatkozó titoktartási rendelkezéseknek megfelelően kezeljék. Az üzleti partnereknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell elfogadniuk az információk titkosságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. Az üzleti partnereknek tiszteletben kell tartaniuk, hogy a MOL-csoportnál létrehozott vagy kifejlesztett értékes, bizalmas ötletek, stratégiák és más típusú üzleti információk a vállalat tulajdonát képezik, és bizonyos esetekben a szellemi tulajdonjogok védelme alatt állnak.
AZ ADATVÉDELEMMEL ÉS A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/entitiy-specific/
A MOL-csoportnál 2024-ben nem történt nagyobb incidens, a 2025-re áthúzódó folyamatos fejlesztési munkáknak köszönhetően.
Általánosságban elmondható, hogy a MOL-csoport számára 2024-ben az AI által támogatott csalások és támadások elterjedtsége volt a fő kérdés. Ez egy régióspecifikus kérdés, mivel a kiberbűnözés elemei kihasználhatják ezt az új technológiát az ellátási láncok és Európa lakosságának megtámadására. A MOL-csoport esetében a kiberbűnözők AI-alapú adathalászkampányokat alkalmaztak - azonban a megfelelő e-mail-védelemmel kapcsolatos szigorítási erőfeszítések után ezeket a támadásokat sikerült mérsékelni, és a legtöbb felhasználót nem tudták elérni; minden más kísérletet sikerült elhárítani.
A mesterséges intelligencia mint újonnan megjelenő fenyegetés a csalásokban van jelen - ezek 2023 végén jelentek meg, és az egész év során folyamatosan problémát jelentettek a mainstream közösségi médiaplatformokon. A kiberbűnözők a rendelkezésre álló marketinganyagokat és videókat használták fel arra, hogy egy sor átverést fabrikáljanak, amelyek a lakosságot célozták meg. Az átveréseket a KTI platform és az OSINT vizsgálatok segítségével vették célba, ami a rosszindulatú tartalmak gyors "leszedését" eredményezte.
A MOL-csoport azzal a céllal, hogy növelje a munkavállalók tudatosságát és ismereteit a kiberbiztonsági kockázatokról és a legjobb gyakorlatokról, 2024. november 19-20-án megrendezte a Kiberbiztonsági tudatossági napokat. Az eseményen interaktív foglalkozások, szakértői előadások és gyakorlati útmutatások hangzottak el az érzékeny információk védelméről és a kiberfenyegetések mérsékléséről, megerősítve a MOL-csoport elkötelezettségét a szilárd kiberbiztonsági kultúra fenntartása mellett.
A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLOK ÉS MÉRŐSZÁMOK
/entitiy-specific/
A MOL-csoport elkötelezett amellett, hogy a személyes vagy érzékeny adatok feldolgozása során teljes mértékben megfeleljen az összes vonatkozó adatvédelmi előírásnak. A vállalat célja, hogy megelőzze az adatvédelmi incidensek vagy kiberbiztonsági incidensek előfordulását. Bár a MOL-csoport aktívan figyelemmel kíséri és kezeli ezeket a kockázatokat, konkrét KPI-okat és időhöz kötött célokat ezen a területen jelenleg nem hoz nyilvánosságra.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
148 |
Adatvédelem
2024-ben összesen 34 megalapozott panasz érkezett az ügyfelek magánéletének megsértésével kapcsolatban. Az incidensek többsége a titoktartás megsértése volt, 3 esetben pedig az integritás megsértése. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) 2024 egyik incidenst sem jelentették.
Kiberbiztonság
2024-ben a MOL-csoportban nem történt nagyobb incidens, köszönhetően a folyamatos fejlesztési munkának és a 2025-re is kiterjesztett tudatosságnövelő kampányoknak.
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK AZ ÜZLETI MAGATARTÁS SZTENDERDBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Állatjólét |
G1-1_09 |
Az állatjólét nem minősül lényeges témának |
|
A korrupció és a megvesztegetés által veszélyeztetett funkciók |
G1-1_11 G1-3_07 |
A MOL-csoport csalás- és korrupcióellenes gyakorlata minden funkcióra kiterjed, különálló területek nélkül. Ezért a kockázatos funkciók nem alkalmazható kategória. |
|
A vizsgálóbizottság kapcsolata az igazgatási, irányító és felügyeleti szervekkel |
G1-3_02 G1-3_03 |
A politikában nem szerepel |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
149 |
Függelék I: Kellő bizonyosság keretében vizsgált mérőszámok
A MOL-csoport a fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan korlátozott bizonyossági véleményre vonatkozó vizsgálaton esett át, míg kellő bizonyosságot két kiválasztott mutató tekintetében vizsgáltak: Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) szerinti CO2-kibocsátás és a MOL-csoport (az FGSZ Zrt. kivételével, mivel a Midstream vállalat szétválasztási szabályok alá tartozik a MOL-csoport többi tevékenységétől) összes jelentésköteles munkabalesetek aránya (TRIR). A folytonosság és a MOL-csoport fenntarthatósági jelentéstételi gyakorlatával való összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az Európai Fenntarthatósági Jelentési Sztenderdek (ESRS) követelményeinek bevezetése előtti időszakra vonatkozóan, a két mérőszámot ebben a részben külön is bemutatjuk. Az alábbi mérőszámok a Global Reporting Initiative (GRI) felülvizsgált sztenderdjei szerint készültek.
Az EU ETS szerinti CO2-kibocsátás
Az EU ETS keretében szabályozott CO2-kibocsátás kritikus fontosságú a MOL-csoport számára, mivel közvetlenül befolyásolja a vállalat környezeti lábnyomát és az éghajlati előírásoknak való megfelelését. E kibocsátások nyomon követése és kezelése segít a MOL-csoportnak hozzájárulni az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez, és összhangban van az ESRS E1-5 (45. bekezdés a.) közzétételi követelményeivel (a GRI 305-1-nek megfelelő), amelyek célja, hogy a vállalkozás éghajlatváltozásra gyakorolt közvetlen hatásainak megértését biztosítsa.
|
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
GRI |
|
EU ETS szerinti CO2 kibocsátás |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
5.66 |
5.81 |
305-1 |
Összes jelentésköteles munkabalesetek aránya (TRIR)
A TRIR a munkahelyi biztonság kulcsfontosságú mutatója, és tükrözi a MOL-csoport elkötelezettségét a biztonságos munkakörnyezet biztosítása iránt munkavállalói és vállalkozói számára. Ez a mérőszám alapvető fontosságú a biztonsági intézkedések hatékonyságának értékeléséhez és a szervezeten belüli biztonsági kultúra előmozdításához. Az ESRS S1-14 (88 c. bekezdés) közzétételi követelményei hangsúlyozzák a munkabalesetek jelentésének fontosságát a munkaerő biztonságának átláthatósága érdekében.
|
|
UNIT OF MEASURE |
2024 |
2023 |
GRI |
|
Összes jelentésköteles sérülés aránya (TRIR) |
eset/millió munkaóra |
1.04 |
1.31 |
403-9 |
|
o/w Saját munkaerő |
eset/millió munkaóra |
1.64 |
1.91 |
403-9 |
|
o/w Vállalkozók |
eset/millió munkaóra |
0.54 |
0.81 |
403-9 |
A könyvvizsgáló kellő bizonyosságot nyújtó véleménye e fenntarthatósági jelentés végén található.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
150 |
Függelék II: Irányítási rendszer és politikák
Fenntarthatósági jelentés Függelék: Irányítási rendszer és politikák
A MOL-csoport több mint 200 vállalatból áll, amelyek több mint 30 országban működnek. Annak érdekében, hogy biztosítsuk hosszú távú stratégiai céljaink elérését az érdekelt felek igényeinek kielégítése mellett, vállalatirányításunk a közös, integrált működésre épül, hogy a tagvállalatok a MOL-csoport részévé váljanak. A MOL-csoport portfóliójába tartozó minden vállalatot a megfelelő vállalatcsoportba sorolunk az irányítás szempontjából, az alábbiak alapján:
· A MOL-csoport érdekérvényesítő képessége (tulajdonosi / irányítási jogok),
· A MOL-csoport adott vállalathoz kapcsolódó stratégiai célkitűzései,
· a MOL-csoport működésébe való integráció kívánt szintje,
· a tevékenység jellemzői, mérete, összetettsége és pénzügyi helyzete.
A MOL-csoport portfóliójába tartozó vállalatokat a MOL Portfólió Adatbázis az ellenőrzési jogok, a méret, az alaptevékenység, a működés típusa (mátrix, agilis, vállalkozói, nem mátrix) alapján kategorizálja.
A MOL-csoport vállalatirányítása a fő vállalatirányítási dokumentumokra épül:
· A működési és szervezeti szabályok szolgálnak alapul minden más irányítási és működési szabályhoz. Meghatározza a Csoport általános vállalatirányítási kereteit.
· A feladatok és felelősségi körök leírása meghatározza a MOL-csoport szervezeteinek felépítését, valamint a feladatok és felelősségi körök leírását.
· A döntéshozó hatóságok listái meghatározzák, hogy az átlátható döntéshozatali folyamatok biztosítása érdekében ki a felelős a belső döntéshozatalért.
· Az Area Book-ok a csoportszintű üzleti vagy funkcionális folyamatgazdák alá tartoznak, magas szinten irányítják és ellenőrzik a saját területük működését. Ezek nem földrajz, hanem üzleti szempontok szerint strukturáltak. Az Area Book-ok a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozások, amelyek a saját területük működési modelljét leíró folyamatokra összpontosítanak, amelyeket a MOL-csoport összes vállalatánál implementálni kell.
· A folyamatleírások a hatékony folyamatok és a jogi megfelelés biztosítása érdekében szervezeti határokon átnyúló szabályokat hajtanak végre. Ezek szabályozzák az Area Book-okban felsorolt folyamatokat azáltal, hogy olyan folyamatokat határoznak meg, amelyek egy vagy több területet érintenek több vállalaton keresztül.
· A módszertani utasítások segítenek a műveletek egységesítésében azáltal, hogy egy vagy több területhez kapcsolódó konkrét feladatok elvégzésének közös módszertanát adják ki több vállalatnál.
A MOL-csoport elkötelezett a részvényesek érdekeit szem előtt tartó vállalatirányítási struktúrák és gyakorlatok legjobb szabványainak alkalmazása mellett, figyelembe véve az érdekeltek szélesebb körének érdekeit is. Ez a megközelítés alapvető fontosságú a MOL-csoport részvényesei és az emberek számára létrehozott érték növeléséhez, ahogyan azt a működési és szervezeti szabályzat is kimondja. E politika célja annak biztosítása, hogy a MOL-csoport irányítási rendszerébe integrált bármely politika meghatározásakor figyelembe vegyék a legfontosabb érdekelt felek érdekeit. Az érdekelt felek érdekeinek értékelésére és az alkalmazott megfontolásokra vonatkozó részletes információk azonban nem kötelező elemei a politikát tartalmazó dokumentumnak, ezért nem lehet a jelentésben hivatkozott minden egyes politikára vonatkozóan részletes információkat közzétenni.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
151 |
A fenntarthatósági jelentésben /MDR-P/ hivatkozott minimális közzétételi követelményekre vonatkozó irányelvek:
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Circular Economy Services Area Book |
Körforgásos gazdaság szolgáltatások Area Book |
Meghatározza a CES üzleti szegmensre vonatkozó elveket és követelményeket. Fő célkitűzések: a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek koordinálása; hulladékgazdálkodás az értéklánc mentén; szinergiák az alaptevékenységekkel; fejlett hulladékgazdálkodási technológiák bevezetése a stratégiai vállalati célok elérése érdekében, összhangban a hazai és uniós jogszabályokkal. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A körforgásos gazdasági szolgáltatások vezetője (folyamatfelelős) |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
MOL Group Code of Ethics and Business Conduct |
A MOL-csoport etikai és üzleti magatartási kódexe |
Részletezi a MOL-csoport etikus üzleti magatartás iránti elkötelezettségét, beleértve azon elvek, magatartásformák és viselkedésmódok bemutatását, amelyek szükségesek az etikus kultúra és működés megteremtéséhez, az összes törvénynek és belső szabályozásnak megfelelően. |
A MOL Nyrt. és valamennyi üzleti vállalkozás valamennyi vezetője és alkalmazottja a MOL Nyrt. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll. |
A felső vezetés írja alá, a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli. |
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénykönyve, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozata, az ENSZ iránymutató elvei az üzleti és emberi jogokról, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai, az ENSZ Globális Megállapodás, a modern rabszolgaságról szóló 2015. évi törvény, az Egyesült Királyság 2010. évi vesztegetési törvénye, az Egyesült Államok külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvénye, a Korrupcióellenes Partnerségi Kezdeményezés globális korrupcióellenes alapelvei, Magyarország 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. |
|
|
Community Engagement Methodology |
Közösségi elkötelezettség módszertan |
Útmutatás a helyszíni szintű vezetők számára a sikeres közösségi bevonási tevékenységek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek eredményeinek az általános cselekvési tervezési folyamat szerves részévé kell válniuk. |
MOL-csoport – általános érvény |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
AA1000SES:2015 Az érdekelt felek bevonására vonatkozó szabvány |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
152 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Corporate Affairs Area Book |
Vállalati ügyek Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport szabályozási és közügyekkel kapcsolatos tevékenységeinek kereteit meghatározó alapvető szabályokat és követelményeket. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportszintű stratégiai műveletek és vállalatfejlesztési alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Cyber Security Area Book |
Kiberbiztonsági Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport kiberbiztonságán belül létrehozott folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket. |
MOL-csoport |
Információbiztonsági vezető |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Diversity & Inclusion Process Description |
Sokszínűség és befogadási politika folyamatleírás |
Annak biztosítása, hogy a sokszínűség és befogadás normáinak betartása a MOL-csoport egészére kiterjedő közös felelősség legyen. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportszintű HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Development Area Book |
Downstream fejlesztési Area Book |
A downstream üzletág irányának meghatározása az üzleti stratégia és ütemterv kidolgozásával, valamint annak leírása, hogy ez hogyan történik az alapvető folyamatokon keresztül. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport termelési és fejlesztési alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Production Area Book |
Downstream termelési Area Book |
E területkönyv (a továbbiakban AB) célja, hogy meghatározza a downstream termelés működésének alapelveit és folyamatait, hogy irányt mutasson a termelési helyszínek, a keresztfunkcionális egységek és az érintett érdekelt felek számára. A Downstream Production fő célja, hogy a nyersanyagok biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon történő, kiváló minőségű termékekké történő átalakítása révén értéket teremtsen ügyfeleink számára. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Group Downstream Development Senior alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Tactical Planning and Margin Management |
Downstream taktikai tervezés és árrésgazdálkodás |
A MOL-csoport Downstream üzletágának rövid távú céljai meghatározásának meghatározása. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Group Downstream Értéklánc-menedzsment alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Energy Policy |
Energiapolitika |
A MOL Nyrt. elkötelezettsége az energiafelhasználás hatékonyságának folyamatos javítása, a versenyképesség növelése és a környezet megóvása mellett. |
MOL Nyrt. |
Aláírta: vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató |
Összhangban van az ISO 50001 (energiagazdálkodási rendszerek) szabványokkal |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és belsőleg a munkatársak képzésén, működési iránymutatásokon és vállalati kezdeményezéseken keresztül kommunikálják. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
153 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Group HSE and Social Impact Policy |
Csoport EBK és társadalmi hatás politikája |
A MOL-csoport nyilvános elkötelezettségének kinyilvánítása a mindennapi működésünk egészségügyi, biztonsági, környezeti és társadalmi hatásainak felelősségteljes kezelése mellett. |
Általános érvényű, a MOL-csoportra és szerződő feleire vonatkozó rendelkezések |
Aláírta az elnök és a GCEO. Minden alkalmazottunknak és vállalkozónknak kötelessége a magas szintű EBK-szabványok betartása, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. A politika végrehajtásáért elsősorban a felső vezetés, a helyi vezérigazgatók vagy ügyvezető igazgatók felelősek, akiket a Csoport EBK vezető alelnöke és a helyi EBK-menedzserek támogatnak. |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és a belső kommunikáció a munkavállalók képzésén és az operatív irányításon keresztül történik. A vállalkozókat és a beszállítókat a megfelelőségi követelményeken keresztül tájékoztatják, biztosítva a széles körű tudatosságot és végrehajtást az egész értékláncban. |
|
Group level People Strategy |
Csoportszintű HR stratégia |
Meghatározza a MOL-csoporton belüli humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb elveket. |
MOL-csoport – általános érvényű |
Csoport HR alelnök |
- |
A MOL-csoport felső vezetése és a felügyelőbizottság elé terjesztik, amikor frissítik (legutóbbi frissítés: 2024. június). |
|
Health Safety and Environment Area Book |
Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi Area Booke |
A legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályozás a EBK-irányítás területén, a működési modellt leíró, végponttól végpontig tartó folyamatokra összpontosítva. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
EBK vezető alelnök (folyamatfelelős) |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
154 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Health Safety and Environment Management System (HSE MS) |
Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi irányítási rendszer (EBK MS) |
E rendelet fő célja, hogy meghatározza a MOL-csoporton belüli egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeket az üzleti stratégiai célok megvalósításának támogatása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
EBK vezető alelnök (folyamatüzemeltető)valamint a helyi vezérigazgatók és helyi EBK vezetők |
ISO 14001 a környezetgazdálkodásra, OHSAS 18001 a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, AQUEDUCT vízkockázati atlasz a vízzel veszélyeztetett területek azonosítására, a kőolajipari telephelyek kezelése és helyreállítása (IPIECA), valamint a 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladékkezelésre vonatkozóan. |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. A fő teljesítménymutatók és a EBK-mutatók frissítéseit közlik az illetékes EBK-kapcsolattartókkal, biztosítva, hogy az érdekeltek folyamatosan tájékozottak legyenek a teljesítménymutatókról és a folyamatos fejlesztési kezdeményezésekről. |
|
HSE & Social Impact Policy |
EBK és társadalmi hatáspolitika |
Felsorolja a MOL-csoport kötelezettségvállalásait arra vonatkozóan, hogy a mindennapi üzletmenet részeként felelősségteljesen járunk el a tevékenységeink egészségre, biztonságra, környezetvédelemre (EBK) és társadalmi hatására vonatkozóan. |
Minden munkavállaló és vállalkozó felelős a magas szintű EBK-szabványok betartásáért, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. Törekvés, hogy a dokumentumban szereplő elvek és folyamatok a közös irányítású vállalatoknál is érvényesítésre kerüljenek. |
A felső vezetés aláírásával. |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
Human Resources Area Book |
Humánerőforrás Area Booke |
Meghatározza és leírja a fő HR-folyamatokat, a fő szabályokat és követelményeket, valamint objektív stratégiai célokat határoz meg annak érdekében, hogy a MOL-csoporton belül a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, kiváló minőségű HR-szolgáltatásokat nyújtson az ügyfelek (alkalmazottak és vezetők) számára. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
155 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Integrated Management System of MOHU |
A MOHU integrált irányítási rendszere |
Kijelenti a MOHU Nyrt. elkötelezettségét a magyarországi hulladékgazdálkodás javítása, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság előmozdítása, a hulladékkal kapcsolatos társadalmi szemléletváltás, a környezetszennyezés csökkentése és a karbonsemlegesség támogatása mellett. |
MOHU Nyrt. |
A MOHU Zrt. |
ISO 9001 - Minőségirányítási rendszerek; ISO 14001 - Környezetirányítási rendszerek; ISCC dokumentum a használt étolaj kezeléséről. |
Nyilvánosan elérhető a MOHU honlapján (magyar nyelven) |
|
Manage Community Engagement and Grievances |
A közösségi szerepvállalás és a panaszok kezelése |
Megadja a közösségi szerepvállalás elveit és gyakorlatát, valamint az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, továbbá a nyilvánosság, a közösségek és a helyi hatóságok által benyújtott panaszok kezelésének magas szintű folyamatát a közösségi szerepvállalás és a panaszkezelés csoportszintű integrált megközelítésének megvalósítása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
ISO 9001:2015, ISO 14001:2015, AA1000 Stakeholder Engagement Standard 2015, IPIECA: Community grievance mechanisms in the oil and gas industry (Közösségi panaszmechanizmusok az olaj- és gáziparban) |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Managing Corporate Giving Activities Process Description |
Vállalati adományozási tevékenységek irányítása Folyamat leírása |
Meghatározza a szponzorációs, adományozási és társadalmi befektetési tevékenységekkel kapcsolatos csoportszintű elveket és folyamatokat annak érdekében, hogy átfogó keretet biztosítson a vállalaton belüli sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozási tevékenységek irányításához, nagymértékben támogatva a MOL-csoport stratégiai célkitűzéseinek elérését. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Mobility Area Book |
Mobilitási Area Book |
Meghatározza a Csoport Mobilitás működésére vonatkozó alapelveket és követelményeket a kapcsolódó üzleti egységek, leányvállalatok és belső érdekelt felek számára. A Group Mobility szervezet fő célja a stratégiai cél elérése: a MOL-csoportot integrált, komplex mobilitási szolgáltatóként pozícionálni, amely a járművel rendelkező és nem rendelkező ügyfeleket egyaránt megcélozza. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport mobilitásért felelős vezetője |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
MOL Group Operational and Organisational Rules |
MOL-csoport működési és szervezeti szabályzat |
Általános működési és szervezeti szabályokat határoz meg a MOL-csoport stratégiai céljainak elérése és a részvényesi érték növelése érdekében. |
A MOL Nyrt. és azok a társaságok, amelyek legfelsőbb szervében a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint 50 %-ával rendelkezik, vagy ahol a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve többségi tulajdont vagy egyéb irányító jogokat gyakorol a többi tulajdonossal (tulajdonosokkal) kötött szerződés alapján. |
Csoport stratégiai műveletek és vállalatfejlesztés ügyvezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
156 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
|
Optimisation, Sales and New Businesses Area Book |
Optimalizálás, értékesítés és új vállalkozások területkönyv |
Meghatározza az alapelveket és követelményeket az optimalizálás, az értékesítés és az új üzletágak E2E folyamatának működésével kapcsolatban, amelynek célja, hogy összekapcsolja az ügyfeleket a downstream képességekkel az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport Downstream ügyvezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Process Safety Management Process Description |
Folyamatbiztonsági irányítási folyamat leírása |
Meghatározza a MOL-csoport folyamatbiztonsági irányítási követelményeit az üzleti stratégiai célkitűzések végrehajtásának támogatása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport EBK alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Processing Personal Data at MOL Group process description |
Személyes adatok feldolgozása a MOL-csoportnál folyamatleírás |
Biztosítja, hogy a MOL-csoport vállalatainak eljárásai megfeleljenek az érintettek személyes adatainak védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport jogi és megfelelőségi részlegének vezetője |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.); 95/46/EK irányelv (általános adatvédelmi rendelet, GDPR). |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Renewables & Energy Efficiency Management Area Book |
Megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási Area Book |
Alapvető szabályok és követelmények meghatározása a MOL-csoport megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási keretrendszerének létrehozásához. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport megújuló energiaforrásokért felelős vezetője |
Energiairányítási rendszer (ISO 50001) |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Retail Area Book |
Kiskereskedelmi Area Book |
Meghatározza a kiskereskedelmi csoport működésére vonatkozó alapelveket és követelményeket, hogy irányt mutasson az üzleti egységeknek és a belső érdekelt feleknek. A Group Retail szervezet fő célja a vállalati érték maximalizálása a vásárlói igények megértése, az árrésbevételek növelése, az optimális üzletformátum-portfólió és -méret biztosítása, valamint a vásárlói élmény szabványosított, magas színvonalú biztosítása révén. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportos kiskereskedelmi vezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Security Area Book |
Biztonsági Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport biztonsági szolgáltatásainak létrehozására, működtetésére és folyamatos fejlesztésére vonatkozó alapvető szabályokat és követelményeket. Átfogó alapelveket tartalmaz a biztonsági irányításra, a biztonsági műveletekre, a műszaki biztonsági szolgáltatásokra, a válság- és folyamatossági menedzsmentre, az utazásbiztonságra, valamint a csalás elleni küzdelemmel és nyomozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportos biztonsági igazgató |
SOLAC: Életbiztonság a tengeren egyezmény; ISPC: Nemzetközi hajó- és kikötőlétesítmény-biztonsági egyezmény. |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
Shape Tomorrow Strategy |
Shape Tomorrow stratégia |
A Shape Tomorrow a MOL-csoport hosszú távú integrált üzleti és fenntarthatósági stratégiája. |
MOL-csoport – általános érvényű |
A MOL-csoport vezetésének egésze |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
|
Talent Management Process Description |
Tehetséggondozási folyamat leírása |
Biztosítja a harmonizált és egységes integrált tehetséggondozási folyamatot a MOL-csoporton belül, egységes tehetséggondozási nyelvezetet, egyértelműséget teremt a tehetséggondozói szerepek, felelősségi körök és teljesítménymutatók tekintetében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT.
AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL EGYÜTT
2024. december 31.
Budapest, 2025. március 18.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
1 |
|
KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK Bevezetés Általános információ A
A Társaság székhelye A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A Társaság letéti jegyeit (DR) a tőzsdén kívüli kereskedelemben az Amerikai Egyesült Államokban forgalmazzák. A Csoportnak nincs közvetlen és végső ellenőrzést gyakorló anyavállalata. A beszámoló elfogadása és megfelelőségi nyilatkozat Az Igazgatóság a konszolidált éves beszámolót 2025. március 18-án fogadta el és bocsájtotta közzétételre. A konszolidált éves beszámoló azon Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) szerint készült, melyek az Európai Unió (EU) által befogadásra kerültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Bizottság (IASB) és az IFRS Értelmező Bizottság által elfogadott standardok és értelmezések alkotják |
|
|
A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé az éves jelentését és az Európai Unió (EU) által elfogadott IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokat XBRL formátummal látja el, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. |
|
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
2 |
A Csoport megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé az éves jelentését és XBRL alkalmazásával látja el az Európai Unió (EU) által elfogadott IFRS szerint készült konszolidált éves beszámolót, hogy az adatok gépek által is olvashatóak legyenek. A független könyvvizsgálói jelentés egy különálló dokumentum.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
3 |
eredménykimutatáS
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
4 |
A konszolidált
egyéb
átfogó jövedelemre
vonatkozó kimutatás
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
5 |
A konszolidált pénzügyi
helyzetre vonatkozó
kimutatás
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
6 |
A konszolidált saját tőke
változásaira vonatkozó
kimutatás
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
7 |
A konszolidált cash flow-ra vonatkozó kimutatás
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
8 |
konszolidált beszámoló kiegészítő melléklet – a számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk
E szakasz ismerteti a konszolidált beszámoló elkészítésének alapjait és az alkalmazott számviteli politikákat. A területspecifikus számviteli politikák, kritikus becslések és megítélések a vonatkozó magyarázatokban kerülnek részletezésre. A szakasz összefoglalja továbbá az idei évtől alkalmazott új, valamint a jövőben alkalmazandó vagy hatályba lépő számviteli standardokat, módosításokat és értelmezéseket.
1. A számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk
A beszámoló készítésének alapja
A konszolidált éves beszámoló a 2024. december 31-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kibocsátott és hatályos és az EU által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és IFRS Értelmező Bizottság által kiadott értelmezések szerint készült.
A konszolidált pénzügyi kimutatások egységes európai elektronikus formátum szerinti blokkcímkézésének technikai korlátjai miatt előfordulhat, hogy a megjegyzések egyes címkéinek tartalma nem azonos a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokkal.
Konszolidációs elvek
A 2024. december 31-vel lezárult évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatások a MOL Nyrt.-re és annak leányvállalataira, valamint a Csoport társult és közös vezetésű vállalkozásaira vonatkozó adatokat tartalmazzák. A MOL Nyrt. és annak leányvállalatai a továbbiakban együttesen „Csoport” -ként szerepelnek.
A Csoport akkor irányít egy befektetést, ha a befektetéséből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egységen lévő hatalma révén képes befolyásolni ezen hozamokat. Hatalom akkor áll fenn, ha a befektetőt meglévő jogai képessé teszik a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egység lényeges tevékenységeinek befolyásolására. Lényeges tevékenységek azok, melyek meghatározzák a befektetés tárgyát képező gazdálkodó egység hozamait.
Ha a Csoportnak hosszú távú tőkeérdekeltsége van egy vállalkozásban, amely felett jelentős befolyást tud gyakorolni, akkor ezen befektetések elszámolásakor a tőkemódszert alkalmazza a konszolidált pénzügyi kimutatásai elkészítése során.
Egy megállapodás közös ellenőrzés alatt áll, ha a lényeges tevékenységeivel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.
Ha a Társaság egy megállapodással kapcsolatos eszközökre vonatkozó jogokkal és a kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkezik, akkor a megállapodás közös tevékenységnek minősül. A Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a közös tevékenység eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak rá eső része összevonásra kerül a konszolidált beszámoló megfelelő soraival.
Ha a Társaság a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, akkor a megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A Csoport közös vállalkozásokban lévő érdekeltségei a tőkemódszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra.
Amennyiben több fél kapcsolt vállalati forma nélkül, közösen vesz részt feltáró vagy termelőtevékenységben, azonban az együttműködési megállapodás (JOA) nem keletkeztet közös ellenőrzést, akkor a megfelelő számviteli eljárás érdekében a MOL, mint befektető egyedileg vizsgálja meg a megállapodást és a megállapodásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit. Tételesen elemzésre kerülnek a felek eszközökre vonatkozó jogai, a szerveződéssel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó kötelmei, a kapcsolódó bevételekre vonatkozó jogok és a felmerülő ráfordításokra vonatkozó kötelmek. Tekintettel arra, hogy a közös megállapodás nem külön jogalanyon keresztül épül fel, a Csoport ezért a részesedésével arányosan jeleníti meg a közös tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket, eszközöket és kötelezettségeket.
A Csoport által alkalmazott új és módosított standardok
A Csoport a következő standardokat, illetve standard módosításokat alkalmazta először a 2024. január 1-gyel kezdődő pénzügyi évben:
• IAS 1 pénzügyi kimutatások bemutatása módosítása (mindegyik 2024. január 1-tól hatályos):
o Kötelezettségek besorolása rövid- és hosszú lejáratú kategóriákba (2020. január 23-án kibocsátva);
o Kötelezettségek besorolása rövid- és hosszú lejáratú kategóriába – Hatályba lépés napjának eltolása (2020. június 15-én kibocsátva) és
o Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (2022. október 31-én kibocsátva);
• IFRS 16 Lízingek módosítása: lízing kötelezettség az eladott és visszalízingelt esetekben (2022. szeptember 22-én kibocsátva és 2024. január 1-től hatályos).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
9 |
A fent említett módosítások nincsenek jelentős hatással a Csoport konszolidált eredményére, pénzügyi helyzetére és pénzügyi kimutatásaira.
Számviteli politika módosítások
Önkéntes módosítások
Az IFRS 3 hatálya nem terjed ki a közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek bevonására és az IFRS-ek erre vonatkozóan nem tartalmaznak konkrét útmutatást. A MOL-csoport ezért az IAS 8-cal összhangban mérlegelést alkalmazva alakította ki azt a számviteli politikát, amely alapján a releváns és megbízható információkat bemutatja. A MOL-csoport alapvetően a bekerülési érték alapú megközelítést alkalmazza, de minden tranzakciót egyedileg értékel és amennyiben helyi szabályozás vagy törvény alapján a valós érték alapú megközelítés alkalmazandó akkor a bekerülési-érték alapú megközelítés felülírható.
Közzétett, de nem hatályos IFRS standardok
A közzétett, de még nem hatályos IFRS standardok megtalálhatók az 1. számú mellékletben.
A számviteli politika lényeges elemeinek összefoglalása
Funkcionális és beszámolási pénznem
Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint.
A pénzügyi kimutatás adatai millió forintban vannak megadva, millió forintra kerekítve.
Külföldi pénznemben történő tranzakciók
A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási pénznem és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. Ez alól kivételt képeznek a nem monetáris eszköz vagy nem monetáris kötelezettség kapcsán kapott vagy fizetett devizaelőlegek, melyek esetében az ügylet időpontja az előleg kezdeti megjelenítésének az időpontja. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén, a különbözet az adott időszakra szóló konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi eszközök, illetve a külföldi érdekeltség megszerzésén keletkezett goodwill és valós értékelési különbözetek az időszaki záró árfolyamon kerülnek átváltásra.
A külföldi érdekeltségekkel kapcsolatos pénzügyi eszközökön keletkező árfolyam-különbözetek az egyéb átfogó jövedelem kimutatásban kerülnek elszámolásra, amennyiben azok rendezése az előrelátható jövőben nem várható vagy nem tervezett.
A Csoport külföldi leányvállalatainak pénzügyi kimutatásai a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás tételeinek esetében súlyozott éves átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. Az átváltási különbözeteket az egyéb átfogó jövedelem átváltási tartalék sora tartalmazza.
Egy külföldi érdekeltségben lévő részesedés teljes vagy részleges eladásakor az adott külföldi érdekeltségre vonatkozó árfolyam-különbözetek felhalmozott összege átsorolásra kerül az eredménykimutatásba.
Megszűnő tevékenységek
A megszűnt tevékenységek nem tartoznak a folytatódó tevékenységek eredményei közé, és az eredménykimutatásban a megszűnt tevékenységek adózás utáni eredményeként egyetlen összegben kerülnek bemutatásra.
További információkat a 19. megjegyzés tartalmaz. A pénzügyi kimutatások összes többi megjegyzése a folytatódó tevékenységekre vonatkozó összegeket tartalmazza, kivéve, ha másként van feltüntetve.
Jelentős számviteli feltételezések és becslések
A számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek jelentősen befolyásolhatják a konszolidált éves beszámolóban szereplő összegeket. Ezen feltételezések a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az IFRS követelményeinek megfelelő konszolidált éves beszámoló készítése megköveteli a becslések alkalmazását, melyek befolyásolják a konszolidált éves beszámolóban és a magyarázatokban szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények azoktól eltérhetnek. A becslési bizonytalanságok a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az éghajlattal kapcsolatos kérdések és az energiaátmenet hatása a jelentős számviteli becslésekre
A MOL-csoport az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer keretein belül az éghajlatváltozás kockázatát a jelentős kockázatok közé sorolta. A csoport hosszú távú transzformációs stratégiája ezen kockázatok figyelembevételével készült és jól reprezentálja, hogy a MOL-csoport milyen módon törekszik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállással járó kockázatok enyhítésére. Továbbá a csoport stratégiája az Európai Unió „Fit for 55” irányelvjavaslatával összhangban felülvizsgálatra került k és az Igazgatóság és bizottságai folyamatosan figyelemmel kísérik az éghajlatváltoással kapcsolatos célok teljesülését. Mivel a fenntartható fejlődés egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok életében, A MOL Group Finance Zrt. mint hitelfelvevő, a MOL Nyrt. garanciavállalása mellett, 560 millió EUR összegű, ESG célokhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést írt alá. A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL-csoport „Shape Tomorrow” stratégiájával, ilyen módon a tranzakció alátámasztja a Csoport hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét. A MOL-csoport klímaváltozással kapcsolatos tevékenységei és tervei az Integrált Éves Jelentésben részletesen bemutatásra kerülnek.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
10 |
A MOL a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállításakor figyelembe vette a MOL saját stratégiai döntéseinek és kötelezettségvállalásainak jövőbeli hatásait arra vonatkozóan, hogy portfóliója megfeleljen az energiaátállási céloknak (beleértve a kibocsátási célokat is), valamint az éghajlatváltozás és az energiaátállás rövid és hosszú távú hatásait. Ezeket jelentős bizonytalanság övezi és jelentős hatással bírhatnak a Csoport által jelenleg kimutatott eszközökre és kötelezettségekre. A vezetőség éghajlatváltozással kapcsolatos elemzése és a MOL-csoport 2030+ stratégiája alapján az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos kockázatok rövid távon és a belátható jövőben sem lesznek lényeges hatással a vállalkozás folytatásának elvére.
A "Fit for 55" Uniós jogszabálycsomag az EU azon célját képviseli, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csomag számos területet érint, és számos célt határoz meg az EU 2030-ig szóló éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszerére vonatkozóan, így például: Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS), az egész EU-ra kiterjedő megújulóenergia-célkitűzések, beleértve a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban való részesedésére vonatkozó konkrét célt (REDII és REDIII), megújuló hidrogéncélkitűzések, energiahatékonysági célok. A szabályozási környezetből az EU ETS rendszer gyakorolja a legjelentősebb hatást a pénzügyi kimutatásokra. Az EU ETS-rendszer korlátozza a hatálya alá tartozó szervezetek által kibocsátható üvegházhatású gázok teljes mennyiségét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek kibocsátása meghaladja a szabályozott szintet, lehetőségük van további kvótákat vásárolni. Mivel a Csoport működését csak részben fedezi az ingyenes kvótakiosztás, ezért további kvótavásárlásra van szükség. A MOL-csoport ezt a hiányt a kibocsátási év során határidős vásárlásokkal biztosítja, figyelembe véve a negyedévente aktualizált igényeket. Ez a mechanizmus biztosítja a kvóta árak hatékony kockázatkezelését és az optimális finanszírozási struktúrát. A MOL-csoport által követett vásárlási mechanizmus biztosítja, hogy a kvótaárak nagymértékű változása mérsékeltebb hatással legyen a csoport pénzügyi teljesítményére. Az év során képzésre kerül a hozzá kapcsolódó céltartalék is, ami az év szükségleteinek fedezésére szolgál. A MOL-csoport úgy vásárolja meg az év során kiosztott CO2-kvótát, hogy az átlagos beszerzési ár a CO2-átlagár szintjén legyen. A kibocsátási jogokkal kapcsolatos további információkat az 9/c. és a 16. megjegyzés tartalmazza.
A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott jelentős számviteli becslésekben és az azokhoz kapcsolódó feltételezésekben a Csoport a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkat alkalmazza. A jelentős számviteli becslések a MOL-csoport hosszú távú stratégiájával összhangban készülnek, amelyek tükrözik a menedzsment energiaátállással kapcsolatos legjobb becslését. A MOL-csoport működése során figyelembe veszi az energiaátállással járó kockázatokat, azonban-ezek a MOL-csoport működésére gyakorolt hatásának becslése nagyfokú bizonytalansággal jár, amely az átállás sebességétől függően a következő időszakokban jelentősen változhat. A Csoport várakozásai szerint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok a hosszú-távú számviteli becslésekre lehetnek hatással és ezek a faktorok beépítésre kerültek a pénzügyi kimutatások összeállítása során. A becslésekhez felhasznált inputok, mint pl.: a Brent olajár, a TTF gázár, a CO2-kvóta árfeltevések és az alkalmazott ipari diszkontráták figyelembe veszik az éghajlattal kapcsolatos kérdések hatásait és összhangban vannak a külső információkkal így ezek tükrözik az éghajlattal kapcsolatos várakozások hatását a pénzügyi kimutatásokra. A Csoport szerint a CO2 költség és ár feltételezések mutatják legjobban a klímaváltozás éves beszámolóra gyakorolt hatásait, mivel a CO2 kvótákkal aktív piacon zajlik a kereskedés. A CO2 árak figyelembevételre kerültek a Csoport „Tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredményére vonatkozó érzékenységi vizsgálatban, amely a 20/b megjegyzésben kerül bemutatásra.
Az éghajlatváltozás és az energetikai átállás által befolyásolt jelentős számviteli becslések a következők:
A tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartama: A tárgyi eszközök hasznos élettartama évente legalább egyszer, az éves tervezési folyamat előtt felül van vizsgálva, és ha a várakozások jelentősen eltérnek a korábbi becslésektől, akkor a jelenlegi és a jövőbeli időszakokra vonatkozó értékcsökkenési leírás összege kiigazításra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a mindenkor hatályos előírások és kötelezettségek alapján történik. További információkat az 9. megjegyzés tartalmaz.
Céltartalék a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre: A céltartalék aktuális értékének kiszámításához szükséges kötelezettségek értéke a mezőfelfüggesztési és mezőfelhagyási kötelezettségek rendezéséhez szükséges munkálatok becsült költségei alapján vannak meghatározva az egyes mezőkre vonatkozóan, a teljes műszaki terjedelem figyelembevételével. A mezők gazdaságossági számításai és a jövőbeni kitermelésre és hasznosításra vonatkozó tervek tartalmazzák azokat azidőtávokat, amikor a mező helyreállítása várhatóan megkezdődhet és befejeződhet. A becslés összhangban van a jelenleg hatályos szabályozással és kötelezettségekkel. A leszerelési céltartalékokról és az éghajlatváltozással kapcsolatos céltartalékokról további információkat az 16. megjegyzés tartalmaz.
Működést befolyásoló tényezők
a) Orosz-ukrán konfliktus
A 2022. február 24-én Oroszország által indított ukrajnai invázió gazdasági következményei a jövőben is érinthetik a MOL-csoportot. A menedzsment folyamatosan vizsgálja és értékeli a jelenlegi geopolitikai helyzet, a nemzetközi szankciók és egyéb lehetséges korlátozások hatásait az ellátási láncra és az üzleti tevékenységekre. A MOL-csoport a hitelpolitikájában döntéseket hozott a kitettség minimalizálása érdekében.
A MOL-csoport Oroszországgal szemben főként a BaiTex Llc-hez kapcsolódó követelésen keresztül rendelkezik kitettséggel. A BaiTex Llc. által a MOL-csoport felé 2023-ban és 2024-ben is a teljesített kifizetések az oroszországi ellenszankciók miatt korlátozott bankszámlán vannak, ezért az összeg nem áll rendelkezésre általános felhasználásra. A Mol-csoport 2023-ban és 2024-ben értékvesztette a beruházás teljes értékét, a követeléseket és a korlátozott bankszámla egyenlegét. A Mol-csoport Ukrajnával szembeni kitettsége nem jelentős.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
11 |
A MOL-csoport finomítói üzletága ki van téve a nyersolaj fizikai áramlásának az oroszországi és ukrajnai szállítási rendszeren keresztül. Az Oroszországból származó nyersolaj fizikai áramlása az ukrán energetikai infrastruktúrát ért háborús károk miatt időszakosan megszakadt. Létezik azonban egy alternatív szállítási útvonal a Földközi-tenger felől, Horvátországon keresztül, amely a MOL-csoport magyarországi és szlovákiai finomítóit tengeri nyersolajszállítmányokkal tudja ellátni. Az Európai Unió 2022. december 5-től részleges embargót rendelt el az orosz nyersolajimportra, 2023. február 5-től pedig az orosz kőolajtermékek behozatalára. Ezzel egyidejűleg az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek exportjának tilalma is érvénybe lépett. A rendeletek azonban lehetővé teszik az orosz nyersolaj csővezetéken történő további behozatalát, többek között Magyarországra és Szlovákiába, valamint az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek további kivitelét a) Szlovákiából a Cseh Köztársaságba 2024. december 5-ig, és b) Magyarországról és Szlovákiából határozatlan ideig, amennyiben az export százalékos aránya nem haladja meg a nem orosz eredetű nyersolaj százalékos arányát, ha finomítói alapanyagként orosz nyersolajjal keveredik. A derogáció hat hónappal meghosszabbításra került 2025. június 05-ig.
A vezetőség lépéseket tesz az esetleges kőolajellátási zavarok kockázatának kezelésére, beleértve a megfelelő kapacitású alternatív szállítási útvonalak alkalmazásának mérlegelését. A MOL-csoport hozzáfér az állami készletekhez, amellyel képes ellátni piacait a Druzhba kőolajvezeték leállása esetén is.
b) Új olajmező felfedezése
A Vecsés-1 elnevezésű kút próbatermelése 2024. május 19-én kezdődött meg, és ezzel Magyarországon a MOL második legnagyobb hozamú olajkutja lett. A korábbi Vecsés-2 kúthoz hasonlóan az olajat közvetlenül a százhalombattai finomítóba szállítják feldolgozásra. A mostani találat további 1300 hordóval növeli a vecsési olajmező napi termelését, így a két vecsési kút együtt már a MOL magyarországi olajtermelésének több mint negyedét adja. Az új kút mintegy 1,5%-kal növeli a MOL-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. A MOL a következő 3 évben közel 100 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi olaj- és gázkitermelés fejlesztésébe.
c) Megállapodás az ACG-mező gázkitermelésére vonatkozóan
A MOL-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. A SOCAR és a BP – amely a projekt operátora – után a MOL-csoport a harmadik legnagyobb tulajdonos az óriási azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, ahol a kőolajtermelő rétegek alatt és felett gázrétegeket azonosítottak. A kereskedelmi megállapodások kiegészítik az ACG termelésmegosztásra vonatkozó már meglévő szerződését (PSA), lehetővé téve a partnerek számára az ACG-mező gázkészleteinek feltárását, felmérését, fejlesztését és kitermelését. Az ACG-ben lévő gázkészletek jelentősnek mutatkoznak, mennyiségük elérheti az akár 4 ezer milliárd köblábot (kb. 112 milliárd köbméter). Az első termelő kút fúrása már elkezdődött a West Chirag platformról, a gáztermelés megkezdése pedig 2025-re várható.
d) Új gázfelfedezés a Dráva-03 kutatási blokkban
Az INA jelentős gázkészletet talált a Dráva-03 kutatási területen. A Virovitica-Podravina megyében, Zdenci város közelében található Obradovci-5 fúrásnál a legmélyebb B6 intervallum tesztelése körülbelül 144 000 m³ napi gázáramlást eredményezett, míg a B4 intervallumban a tesztberendezés által korlátozott napi 98 000 m³ (összesen kb. 1500 boepd) gázmennyiséget termelt. A feltárt erőforrások kezdeti becslése 120 és 150 millió köbméter gáz között mozog. Jövőbeli tervek között szerepel, hogy 2028 végéig megkezdődik a kitermelés. A felfedezés további bevételeket biztosít az állam és a helyi közösségek számára a termelés megosztásán, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó jogdíjakon és az INA mint befektető által fizetett egyéb díjakon keresztül.
e) Üzleti integráció Lengyelországban
Az integráció részeként a MOL-csoport két leányvállalata, a Slovnaft Polska és a MOL Polska egyesülni fog. Az egyesülés lehetővé fogja tenni, hogy az ügyfeleknek egységes, illetve átfogó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szolgáltatásokat kínáljanak.
f
Az orosz-ukrán konfliktus és a kialakuló energiaválság következtében a magyar kormány és az EU számos jelentős intézkedést vezetett be, amelyek a MOL-csoportra is hatással vannak.
o Bányajáradék
Módosultak a magyarországi kőolaj- és földgázipari bányajáradékok; a díjak fix részei megháromszorozódtak azokban a kategóriákban, amelyekben a MOL kitermelésének többsége folyik. A végleges effektív kulcsok változatlanul tartalmazzák a Brent és TTF spot áraktól függő kiigazító elemeket. A kormányrendeletben meghatározott, a járadékalap kiszámításához használandó egységértékek 2023-re és 2024-re vonatkozó minimális küszöbértékeket tartalmaznak. A termeléskor figyelembe vett adóalap az érinett időszakban nem lehet alacsonyabb a 2021-es szintnél. Műszaki akadály vagy a termelést befolyásoló jelentős esemény esetén az alacsonyabb termeléshez a bányászati hatóságtól kell jóváhagyást kérni. Ha az alacsonyabb termelés indokolatlan, a bányafelügyelet további bányajáradékot szab ki. Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján a Mol hatósági szerződést kötött Magyar Állammal. Ennek értelmében a MOL Nyrt. a termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett. Ez 2023 szeptemberétől a bányajáradék jelentős csökkentését eredményezi. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
12 |
o Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó
2022. január 1-jétől a magyar kormány Ural-Brent spread alapú adót vezetett be, amely az uráli típusú nyersolajbeszerzés után az Ural-Brent spread 25%-át adóztatja. A magyar kormány által 2022. július 30-án kiadott extra nyereségadó rendelet és 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Ural-Brent spread alapú nyereségadó mértéke 40%-ra módosult a jövőre nézve. A magyar kormány által 2022. december 18-án kiadott extra nyereségadó rendelet módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzése után fizetendő Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó kulcs mértéke 95%-ra módosult a jövőre nézve. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevételen alapúló adó 2025-től megszűnik.
o Kiskereskedelmi adó
A magyar kormány 2022. július 1-től módosította a kiskereskedelmi adót. A 2021. évi adó 80%-a 2022-ben kiegészítő adóként volt hatályos. 2023-ban módosításra került a kiskereskedelmi adó mértéke. A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó, 500 millió forint feletti nettó árbevétel után egységesen 3%-os mértékkel kell megállapítani a kiskereskedelmi adót. Ebbe az ágazatba tartozik a gépjárművek és motorkerékpárok üzemanyagának, valamint kenő- és hűtőanyagainak kiskereskedelme, de nem ebbe tartozik a háztartási tüzelőolaj, palackozott gáz kiskereskedelme. 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedik: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedik, az üzemanyag esetén pedig 3%-ra csökken.
Az eredménykimutatásban a bányajáradék, az extraprofitadó, a kiskereskedelmi adó és az iparbiztonsági járulék az egyéb működési költségek között szerepel. A különadók figyelembevételre kerültek az eszközök megtérülésének értékelésekor.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
13 |
tárgyévi eredmény
E szakasz ismerteti a Csoport 2024. december 31-én és 2023. december 31-én végződő pénzügyi éveinek eredményét és teljesítményét. A közzétételek az eredménykimutatás struktúráját követik, és információt nyújtanak a szegmensadatokról, összes működési bevételről, összes működési kiadásról, pénzügyi eredményről, a társult és közös vezetésű vállalkozásokról. Az adózással, a részvény alapú juttatásokkal, a társult és közös vezetésű vállalkozásokkal kapcsolatos pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások szintén itt kerülnek ismertetésre.
Számviteli politika
A Csoport üzleti szempontból öt fő üzleti egységre osztható: Upstream (Kutatás–Termelés), Downstream (Feldolgozás és Kereskedelem), Fogyasztói Szolgáltatások, Gáz Midstream és Központ és egyéb szegmens. A Csoport ezen üzleti egység bontás mentén készíti jelentéseit a vezetőség számára, amely felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért, illetve a teljesítmények megítéléséért.
A MOL-csoport által üzleti szempontból meghatározott szegmensek a következők:
A Kutatás és Termelés (Upstream) szegmens az olaj- és gázfeltáráshoz, valamint kitermeléshez kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában.
A MOL-csoport Feldolgozás és Kereskedelem (Downstream) szegmenset különböző üzleti tevékenységek alkotják, amelyek egy integrált értékláncba illeszkednek. Ebben az értékláncban a MOL-csoport kőolajat dolgoz fel finomított termékekké, majd ezeket forgalmazza lakossági, ipari és közlekedési felhasználásra.
A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág a MOL-csoport kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítő üzletágát takarja, mely a Csoport tekintélyes olajfinomítási és logisztikai képességeinek, továbbá kiterjedt hagyományos hálózatának köszönhetően a közép-kelet-európai régió vezető kiskereskedelmi üzletága 10 milliós kiskereskedelmi vásárlói bázissal.
A Gáz Midstream szegmens a MOL földgázszállítással kapcsolatos tevékenységét foglalja magában, mely 6.000 km-es csővezetékrendszeren keresztül biztosítja a földgázellátást Magyarországon.
A körforgásos gazdálkodás szegmens 2023. július 1-től felelős a magyarországi hulladékgyűjtési, -szállítási és -kezelési rendszer optimalizálásért. A MOL-csoport 2024-től külön-külön mutatja be a szegmensre vonatkozó információkat.
A Központ és egyéb szegmens lefedi a MOL minden egyéb tevékenységét.
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Csoporton kívüli vevőknek |
62.280 |
4.762.958 |
3.720.173 |
119.369 |
426.309 |
87.588 |
- |
9.178.677 |
|
Szegmensek közötti átadás |
623.110 |
2.392.145 |
21.039 |
7.883 |
2.286 |
348.787 |
-3.395.250 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
685.390 |
7.155.103 |
3.741.212 |
127.252 |
428.595 |
436.375 |
-3.395.250 |
9.178.677 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
231.846 |
247.047 |
193.788 |
72.366 |
-33.405 |
-118.253 |
-8.517 |
584.872 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés |
170.277 |
180.305 |
77.260 |
16.627 |
13.124 |
50.241 |
-1.392 |
506.442 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés (beleértve a dry-holes-t) |
32.531 |
7.404 |
609 |
130 |
50 |
2.872 |
- |
43.596 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírása |
-10.953 |
-62 |
-348 |
- |
- |
-902 |
- |
-12.265 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EBITDA |
402.123 |
427.352 |
271.048 |
88.993 |
-20.281 |
-68.012 |
-9.909 |
1.091.314 |
|
|
||||||||
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
14 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Csoporton kívüli vevőknek |
121.709 |
4.802.543 |
3.620.427 |
134.223 |
191.813 |
37.784 |
- |
8.908.499 |
|
Szegmensek közötti átadás |
602.225 |
2.408.161 |
14.357 |
7.237 |
287 |
279.020 |
-3.311.287 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
723.934 |
7.210.704 |
3.634.784 |
141.460 |
192.100 |
316.804 |
-3.311.287 |
8.908.499 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
238.659 |
329.134 |
121.994 |
76.368 |
11.734 |
-116.226 |
15.912 |
677.575 |
|
|
||||||||
|
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés |
126.823 |
161.105 |
122.794 |
17.393 |
1.497 |
43.028 |
-956 |
471.684 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés (beleértve a dry-holes-t) |
8.967 |
2.947 |
62.728 |
583 |
9 |
5.978 |
- |
81.212 |
|
Ebből: az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírása |
3.414 |
182 |
1.583 |
- |
- |
2.031 |
- |
7.210 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EBITDA |
365.482 |
490.239 |
244.788 |
93.761 |
13.231 |
-73.198 |
14.956 |
1.149.259 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
123.165 |
453.241 |
63.307 |
18.244 |
62.574 |
58.360 |
-2.411 |
776.480 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
104.949 |
348.062 |
56.567 |
15.579 |
60.133 |
39.404 |
-2.411 |
622.283 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
18.216 |
105.179 |
6.740 |
2.665 |
2.441 |
18.956 |
- |
154.197 |
|
Az év során képzett és felhasznált céltartalékok és a korábbi becslések felülvizsgálata |
-7 |
24.817 |
442 |
-117 |
-20.249 |
-661 |
-1.789 |
2.436 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
925.091 |
2.009.517 |
964.239 |
246.027 |
134.197 |
396.290 |
-42.590 |
4.632.771 |
|
Immateriális javak |
256.576 |
60.488 |
128.924 |
5.268 |
5.337 |
63.792 |
-2.945 |
517.440 |
|
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések |
214.182 |
12.568 |
- |
- |
- |
18.004 |
- |
244.754 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott zöld jogok tárgyévi növekedése 108.967 millió forint |
||||||||
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Gáz Midstream |
Körforgásos gazdálkodás |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
135.480 |
337.665 |
64.808 |
13.462 |
22.197 |
57.387 |
- |
630.999 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
120.634 |
231.110 |
59.486 |
11.284 |
21.899 |
37.626 |
- |
482.039 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
14.846 |
106.555 |
5.322 |
2.178 |
298 |
19.761 |
- |
148.960 |
|
Az év során képzett és felhasznált céltartalékok és a korábbi becslések felülvizsgálata |
-35.475 |
11.745 |
-996 |
-187 |
353 |
-3.537 |
1.639 |
-26.458 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
837.873 |
1.786.219 |
808.603 |
245.918 |
31.709 |
325.636 |
-38.157 |
3.997.801 |
|
Immateriális javak |
233.998 |
107.981 |
114.413 |
4.077 |
349 |
77.485 |
-4.374 |
533.929 |
|
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések |
173.951 |
12.865 |
- |
- |
- |
17.371 |
- |
204.187 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott zöld jogok tárgyévi növekedése 113.816 millió forint |
||||||||
A szegmensek üzleti eredménye tartalmazza a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt. A Központ és egyéb szegmens karbantartási, pénzügyi és egyéb szolgáltatást nyújt az üzleti szegmenseknek. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. A szegmens eredmények az adott divízióhoz tartozó teljeskörűen konszolidált leányvállalatok eredményeit is tartalmazzák. A downstream szegmensen belül a tárgyi eszközök beruházásának értéke jelentősen nőtt melynek oka elsősorban a Polyol komplexum létrehozása volt.
A fenti táblában feltüntetett immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése és az immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástáblákban szereplő növekmények közötti különbség emissziós jogok vásárlásából, mezőfelhagyási céltartalék aktiválásából és térítés nélkül kapott eszközökből adódik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
15 |
a) Eszközök földrajzi régiók szerinti megoszlása
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
16 |
Számviteli politika
Nettó árbevétel
Az IFRS 15 meghatároz egy 5 lépésből álló modellt a vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolására. A bevétel olyan összegben kerül elszámolásra, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a Csoport várhatóan jogosult lesz a termékekért vagy szolgáltatásokért cserébe. Árbevétel abban az esetben kerül elszámolásra, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor az áruk és a szolgáltatások feletti ellenőrzés átkerül a vevőhöz.
A Csoport megállapította, hogy általában:
• a teljesítési kötelmeket konkrét időpontban elégíti ki, mert az ellenőrzés az áruk leszállításakor kerül átadásra a vevőnek. A MOL értékesítései során különböző paritásokat alkalmaz, melyek eltérően határozzák meg a felek felelősségét és a kockázatok átadását. Az IFRS 15 az ellenőrzés átadásához köti a bevételek elszámolását, mely nem azonos az értékesített áruk feletti tulajdonjog, illetve a kockázat átadásával. Ebből kifolyólag a MOL minden tranzakció során egyedileg értékeli, hogy mikor történik meg az ellenőrzés átadása a vevőnek az alkalmazott paritás alapján. Az eszköz feletti kockázatok és hasznok átadása – ami egyenértékű a kockázatok Incoterms szabványok szerinti átadásával – csak egyetlen tényező annak meghatározásakor, hogy mikor száll át az ellenőrzés az eszköz felett. A Csoport eltérő Incoterms szabványokat alkalmazhat az egyes tranzakciókra (a MOL-csoport szinte valamennyi Incoterms szabványt használja), ezért a kontroll átszállását minden esetben egyedileg kell értékelni.
• megbízóként jár el a vevőkkel kötött szerződésekben, mert jellemzően ellenőrzi az árukat és szolgáltatásokat, mielőtt átadja őket a vevők részére (ez alól kivételek azok a tranzakciók, melyekről a MOL a konszolidált pénzügyi kimutatásokban ettől kifejezetten eltérően rendelkezik);
• nincsen jelentős finanszírozási komponens, mert szerződéskötéskor várhatóan az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év.
Lízingbevétel
Az operatív lízingből származó lízingbevételt lineáris alapon kell a lízing futamideje alatt elszámolni.
A bevételek, költségek és az eszközök az értékesítést terhelő adók nélkül kerülnek kimutatásra (pl. jövedéki adó), kivéve:
- amikor egy eszköz megvásárlását vagy egy szolgáltatást terhelő adó nem visszaigényelhető az adóhatóságtól (pl. a leányvállalat nem tárgya a forgalmi adónak). Ebben az esetben az adó a megszerzett eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének részeként kerül kimutatásra; illetve
- a követelések és kötelezettségek összegében kimutatott adók.
Az adóhatóságtól visszaigényelhető értékesítést terhelő adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban követelésként, míg az adóhatóságnak fizetendő értékesítést terhelő adó kötelezettségként kerül kimutatásra.
Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevétel elszámolása ugyanazon számviteli politika alapján történt, mint az árbevétel elszámolása.
a) Árbevétel termékcsoportonként
A Csoport árbevételének növekedése elsősorban a MOHU Zrt. 2023.07.01-én megkezdett működésének köszönhető, illetve a Horvát INA és a MOL Szlovén leányvállalatának teljesítménye javult az előző évhez képest (az ár stop szabályozás magasabb üzemanyagkeresletet eredményezett, valamint az akvizíció is hatással volt az árbevétel növekedésére).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
17 |
b) Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása
2024-ben nem volt a Csoportnak olyan meghatározó vevője, amelytől származó árbevétel meghaladta volna a teljes nettó árbevétel 10%-át (2023-ban sem).
Az árbevétel megbontása a vevő székhelye szerint történik.
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL és társaságai "ügynökként" járnak el, és beszedik a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak. A vevőktől beszedett jövedéki adó összege 2024-ben 1.933.997 millió forint, 2023-ban 1.778.682 millió forint volt.
c) Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevételek között szerepel az immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó nyereség. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó nyereség 19.211 millió forinttal nőtt 2023. december 31-hez képest. A növekedés az Orlen-nek történő eszközértékesítéshez kapcsolódik (tranzakció 2024 H1-ben zárult le).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
18 |
Számviteli politika
Összes működési költség
Amennyiben külön standard nem szabályozza, a működési költségek adott időpontban vagy adott időszak alatt kerülnek elszámolásra. Ha egy adott tranzakció egy konkrét IFRS hatáskörébe tartozik, akkor annak a standardnak megfelelően kerül számviteli elszámolásra.
A Csoport a kisértékű eszközökre, rövid futamidejű lízingekre vonatkozó lízingdíjakat és a lízingkötelezettség értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakat a működési tevékenységek közé sorolja.
Az egyéb működési költségek változása elsősorban a CO2 kibocsátásra képzett céltartalékok, az egyéb szolgáltatások (elsősorban a Mol Polska COCA ügynöki jutalékköltsége) és a nem fedezeti termékár ügyletek eredményéből adódik, amely 2024-ben veszteséget eredményeztek szemben a 2023-as nyereséggel. A veszteséget ellensúlyozták az extra nyereségadók:
- Bányajáradék: Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján a Mol hatósági szerződést kötött Magyar Állammal. Ennek értelmében a MOL Nyrt. a termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett. Ez 2023 szeptemberétől a bányajáradék jelentős csökkentését eredményezi. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni.
- Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó: 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Ural Brent spread alapú nyereségadó 40 %-ra módosult. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. 2024. augusztus 1-jétől a levonható minimum adó 5 USD. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevétel alapúló adó 2025-től megszűnik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
19 |
- Kiskereskedelmi adó: 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedik: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedik, az üzemanyag esetén pedig 3%-ra csökken.
Az egyéb tételek sor több különböző típusú ráfordítást tartalmaz, amelyek egyenként nem jelentősek.
Az egyéb személy jellegű ráfordítások magukban foglalják a béren kívüli juttatásokat, a költségtérítéseket, illetve a végkielégítéseket.
A Csoport bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat („részvény elszámolású tranzakciók”).
Részvény elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során kizárólag a piaci feltételek kerülnek figyelembevételre (amelyek az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kötődnek).
A részvény elszámolású tranzakciók - a saját tőke egyidejű növekedésével együtt - azon időszak alatt kerülnek elszámolásra, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, egészen addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek.
A még le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál, további hígító hatású részvénynek kell tekinteni.
Készpénz elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege mérleg fordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A részvény alapú juttatások, mely a díjazás fontos eleme, a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják. Ezen ösztönzők biztosítják a MOL-csoport felsővezetőinek érdekeltségét a részvényárfolyam növelésében, ezáltal biztosítva a részvényesek stratégiai érdekeinek érvényesülését.
Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazási Politika a menedzsment részére
Az Abszolút Részvényalapú Javadalmazási Politika egy múltban megállapított kötési árfolyamon biztosított hipotetikus MOL részvényekre vonatkozó lehívási opció, amelyeket aztán azonnali áron értékesíthetik, így potenciális nyereséget realizálva ezen árak közötti különbségből. Ezen ösztönző a következő tulajdonságokkal bír:
• Évente kezdődően egy négyéves időszakot fed le, amely egy kétéves megszolgálási időszakra (ahol nincs lehetőség a részvényopciók gyakorlására) és egy kétéves visszaváltási időszakra bontható. Ha az opciók nem kerülnek lehívásra, az opció a visszaváltási időszak december 31-e után lejár.
• A juttatások központilag a MOL besorolási kategóriáival összhangban vannak meghatározva.
• A kifizetés az egyéni teljesítményekhez kapcsolódik.
• A kifizetés Magyarországon MOL-részvények, Magyarországon kívül készpénz formájában történik.
Az ösztönzés kifizetése az opció menedzsment általi lehívására történik. Az ösztönző értéke a múltbeli kötési árfolyam és a választott azonnali ár különbsége.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
20 |
Amennyiben a MOL Nyrt. Közgyűlése osztalékfizetés mellett dönt a juttatás időpontja után, a felsővezetők, akik hosszú távú ösztönzőre jogosultak, jogosultságot szereznek a részvényopció lehívásakor egy részvényegyenértékben történő kompenzáló kifizetésre. A kifizetés mértéke megegyezik az egy MOL részvényre jutó osztalék és az adott vezetőnek juttatott részvényopciós darabszám szorzatával.
Részvény elszámolású részvény alapú juttatások:
Készpénz elszámolású részvény alapú juttatások:
A részvény alapú opciós juttatással kapcsolatban 2024. december 31-én 0 millió forint kötelezettség jelent meg, mert az összes opció lehívásra került.
Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazási Politika a menedzsment részére
A Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazási Politika egy hároméves futamidejű program, amely az úgynevezett összehasonlított részvényárfolyam modellen alapul. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• A célkitűzés a MOL Nyrt. részvényárfolyamának növekedése összehasonlítva releváns és elismert regionális és iparág-specifikus részvénycsomag indexekkel (CETOP és MSCI Emerging Markets Energy Index).
• Az értékelés alapja a MOL Nyrt. részvényárfolyamának éves (12 hónapos) teljesítménye összemérve az irányadó indexekkel hároméves időtávon.
• A MOL részvényárfolyam alul/felülteljesítéséhez meghatározott kifizetési ráták tartoznak.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja az egyéni rövid távú teljesítményértékelés.
• A kifizetés Magyarországon MOL-részvények, Magyarországon kívül készpénz formájában történik.
Hosszútávú Részvényprogram vezetők részére
2021. január 1-től a MOL-csoport egy új részvényalapú javadalmazási programot vezet be, ami leváltja az Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazás és a Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazás programokat, melynek neve: Hosszútávú Részvényprogram.
A Hosszútávú Részvényprogram egy vállalati és egyéni teljesítményen alapuló hároméves ösztönző program az alábbi jellemzőkkel:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• Vállalati teljesítménycélt az üzleti tervben meghatározott tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény elérése határozza meg.
• A kifizetési százalék a vállalati cél elérése és az egyéni teljesítményen alapuló egyéni kifizetési százalék szerint kerül megállapításra.
• A kifizetés Magyarországon MOL-részvények, Magyarországon kívül készpénz formájában történik.
• A juttatás valós értéke a MOL részvényjuttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, mely 2.817 forint volt részvényenként 2024-ben (2.611 forint 2023-ban), ahol a juttatás időpontjának a program első évében az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző a menedzsment részére
A Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző egy egyéves futamidejű program. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, egy éves várakozási időszakkal. A kifizetés a következő évben esedékes.
• A résztvevők alapbére, belső besorolása és az ahhoz kapcsolódó bónusz ráta alapján kerül meghatározásra a juttatás.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja az egyéni rövid távú teljesítményértékelés a megszolgálási időszak alatt.
• A kifizetés MOL-részvények vagy készpénz formájában történik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
21 |
Igazgatóság részére nyújtott részvényopciók
Az Igazgatóság tagjai a pozíciójukban eltöltött napok alapján válnak jogosulttá a MOL részvény meghatározott éves mennyiségére. Minden igazgatósági tag 1.600 darab részvényre jogosult havonta, az Igazgatóság elnöke további 400 darab részvényre jogosult havonta. Ha nem az ügyvezető igazgató kap megbízást, az Igazgatóság elnöki pozícióra, akkor erre a további részvényszámra ugyanúgy jogosult. Az új ösztönző program biztosítja, hogy az Igazgatóság tagjai a MOL részvények árfolyamának hosszú távú emelkedésében érdekeltek legyenek, mivel az adott évben megszolgált részvények kétharmadára kereskedési tilalom van érvényben további egy évig.
Az IFRS 2 - Részvényalapú kifizetés standard szerint az ösztönző megfelel a tőkeinstrumentumban teljesített részvény alapú juttatási rendszer feltételeinek. Ennek következtében a juttatás valós értékét ráfordításként kell elszámolni az egy év megszolgálási időszak alatt a saját tőke növelésével párhuzamosan. A juttatás valós értéke a MOL részvény juttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, ahol a juttatás időpontjának az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Megszolgált részvények darabszáma |
203.200 |
216.000 |
|
Részvényárfolyam a juttatás időpontjában (forint/részvény) |
2.817 |
2.611 |
Részvényalapú Nyugdíjazási juttatás
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
22 |
A természetükben hasonló tranzakciókon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek havonta, külön aggregáltan kerülnek kimutatásra. Az egyes tranzakció csoportokon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek összesítve kerülnek bemutatásra az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között.
A nem árfolyammozgásból származó egyenlegek különállóan kerülnek bemutatásra, egyenlegtől függően az egyéb pénzügyi bevételek és egyéb pénzügyi ráfordítások között.
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
Társult vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, ahol a Társaság jelentős befolyást gyakorol, és amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. Egy megállapodás közös ellenőrzés alatt áll, ha a lényeges tevékenységeivel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodásoknak két típusa van: a közös tevékenységek és a közös vállalkozások. A megállapodás típusát az határozza meg, hogy normál üzletmenet mellett a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló feleknek milyen jogai és kötelezettségei származnak a megállapodásból. Közös megállapodásnak minősülnek azok a közös vállalkozások, amelyekben a felek a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek.
A Csoport társult, illetve közös vállalkozásokban lévő érdekeltségei a tőkemódszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. A tőkemódszer alapján a társult vállalkozásokban meglévő befektetés a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra.
Eredménykimutatás
Az eredménykimutatás a társult, illetve közös vállalkozás működéséből származó eredményeknek a Csoportra jutó részét tartalmazza. A Csoport és a társult, illetve közös vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a vállalkozásokban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult és közös vállalkozásokban lévő nettó befektetésekre elszámolt tárgyidőszaki értékvesztés a „Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből” soron kerül megjelenítésre, csökkentő tételként, az eredménykimutatásban.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
23 |
|
Tulajdoni hányad |
Eredmény hozzájárulás |
Befektetés nettó értéke |
|||||
|
2024 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
|||
|
Vállalat neve |
Ország |
Tevékenység |
% |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
Befektetés közös vezetésű vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
||
|
BaiTex Llc. / |
Oroszország/ Hollandia |
Kutatás és kitermelés / Kutatás befektetés menedzsment |
51% |
3.682 |
2.368 |
- |
- |
|
ENEOS MOL Synthetic Rubber Zrt. |
Magyarország |
Szintetikus gumi gyártása |
49% |
-4.522 |
-7.851 |
- |
5 |
|
Rossi Biofuel Zrt. |
Magyarország |
Bioüzemanyag komponens gyártása |
25% |
1.510 |
1.619 |
8.054 |
8.631 |
|
Dunai Vízmű Zrt. |
Magyarország |
Víztermelés, ellátás |
33% |
2 |
8 |
129 |
127 |
|
Datapac Group |
Szlovákia |
IT szolgáltatások |
25% |
30 |
28 |
762 |
721 |
|
ALTEO Nyrt |
Magyarország |
Energiaszolgáltató |
25% |
2.528 |
1.092 |
15.620 |
15.150 |
|
Mogyoród Koncessziós Kft |
Magyarország |
Kutatás és kitermelés |
49% |
1.476 |
703 |
4.003 |
2.312 |
|
Nagykáta Koncessziós Kft |
Magyarország |
Kutatás és kitermelés |
49% |
-1.510 |
-5 |
465 |
2.204 |
|
Ócsa Koncessziós Kft |
Magyarország |
Kutatás és kitermelés |
49% |
-26 |
392 |
418 |
397 |
|
Egyéb |
|
|
0% |
149 |
66 |
1 |
2 |
|
Befektetés társult vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pearl Petroleum Ltd. |
Kurd régió / Irak |
Gázkutatás |
10% |
15.065 |
8.212 |
191.111 |
167.551 |
|
BTC |
Kajmán szigetek |
Olaj szállítás |
9% |
2.194 |
-483 |
- |
- |
|
Ural Group Limited* |
Kazahsztán |
Kutatás és kitermelés |
28% |
3.365 |
-6.447 |
16.546 |
- |
|
Meroco a.s. |
Szlovákia |
Bio-dízel komponens gyártása (FAME) |
25% |
286 |
396 |
3.500 |
3.237 |
|
DAC ARENA a.s. |
Szlovákia |
Létesítmény menedzsment |
28% |
18 |
3 |
1.621 |
1.500 |
|
Messer Slovnaft s.r.o |
Szlovákia |
Technológiai gáz termelése |
49% |
59 |
84 |
887 |
867 |
|
Plinara d.o.o. Pula |
Horvátország |
Gáz kereskedelem és ellátás |
49% |
29 |
6 |
1.140 |
1.029 |
|
Plinara Istočne Slavonije d.o.o. za opskrbu plinom |
Horvátország |
Gáz üzemanyag ellátási hálózat |
40% |
12 |
23 |
497 |
454 |
|
Összesen |
|
|
|
24.347 |
214 |
244.754 |
204.187 |
*Tőkésítés eredményeként a csoportra jutó nettó eszközérték növekedett és ezzel egyidőben a kölcsön kivezetésre került.
Közös vállalkozások
MK Oil and Gas B.V.
A MOL-csoportnak 51%-os tulajdoni részesedése van az MK Oil and Gas B.V.-ben, aki a Baitex Llc. kizárólagos tulajdonosa, ahol a Baitugan és Yerilkinksy blokkban végzett kitermelés koncessziós megállapodáson keresztül történik. Közös kontroll áll fenn az MK Oil and Gas B.V.-ben, így a vállalat lényeges üzleti tevékenysége szükségessé teszi a felek egyhangú hozzájárulását a működési kontroll megosztására, valamint a cég nettó eszközértékéből történő részesedésre vonatkozóan. Az MK Oil and Gas B.V. leányvállalatán keresztül elsődlegesen kőolaj és földgáz kutatás és termelésben vesz részt a Baitugan mezőn. A MOL-csoport minden oroszországi eszközét, ideértve a BaiTex-ben lévő részesedést is értékvesztette. További információkat az 1. megjegyzés tartalmaz.
Rossi Biofuel Zrt.
A MOL-csoport kisebbségi részesedéssel rendelkezik a Rossi Biofuel Zrt-ben, de a többségi tulajdonossal kötött megállapodás alapján a társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősül. A társaság fő tevékenysége a biodízel előállítása friss növényi, illetve használt sütőolajból, amely tevékenységet egységes környezethasználati engedély birtokában végzi.
Alteo Nyrt.
A MOL-csoport 2023 első negyedévében 24,607%-os tulajdonrészt szerzett az Alteo Nyrt-ben (4,079% 3,040 HUF/részvény, 20,525% 2,872 HUF/részvény áron). Az akvizíció összhangban van a MOL Nyrt. 2030-as stratégiájával, amelynek célja a zöld piacon való jelenlét növelése. Az Alteo széles portfólióval rendelkezik, amely 69 MW megújuló, főként szél- és napenergia-kapacitást tartalmaz. Az Alteo üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is nyújt erőművek számára, valamint aktív az energiakereskedelem, a hulladékgazdálkodás és az e-mobilitás területén is.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
24 |
ENEOS MOL Synthetic Rubber Zrt. (korábban JSR MOL Synthetic Rubber Zrt.)
A társaság közösen irányított és közös vállalkozásnak minősül. A részvények 51%-át az ENEOS Csoport, míg 49%-át a MOL birtokolja. A társaság szintetikus gumi (SSBR) gyártással foglalkozik Tiszaújvárosban. A társaság tulajdonosi struktúrája 2022 során megváltozott, a korábbi 51%-os tulajdonos (JSR) ugyanis értékesítette a társaságban lévő részesedését az ENEOS Csoportnak. A tranzakció a társaság működésére és az irányítási jogokra nem volt hatással. 2024 szeptember végén nulla forint értéken átminősítésre került az értékesítésre tartott befektetett eszközök közé. Az eladási ár a tranzakció lezárásakor kerül elszámolásra (2025. január 30.).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
25 |
Társult vállalkozások
Pearl Petroleum Company Limited
A MOL-csoportnak 10%-os részesedése van a Pearl Petroleum Company Limited-ben (továbbiakban Pearl), ami az Irak kurdisztáni régióban található Khor Mor és Chemchemal gáz- és kondenzátum mezők valamennyi jogának tulajdonosa. A megállapodás értelmében a MOL jogosult igazgatósági tagot kinevezni. A finanszírozáshoz és egyéb szerződéses kikötésekhez az Igazgatótanács 100%-os jóváhagyása szükséges. Ezek értelmében a MOL-nak jelentős befolyása van a Pearl működésére, a társaság társult vállalatnak minősül és tőke módszerrel kerül konszolidálásra. A Pearl befektetésen 2.104 millió forint értékvesztés került elszámolásra a Khor Mor tartalékok konzervatív értékelése következtében. Az osztalék mértéke a fennálló követelések visszafizetésétől függ melynek eredményeként 2024. és 2023. években nem került kimutatásra kapott osztalék.
Ural Group Limited
A MOL-csoport 27,5%-os részesedéssel rendelkezik az Ural Group Ltd-ben a MOL (FED) Kazakhstan B.V., holding cégen keresztül. Az Ural Group Ltd. 100%-os tulajdonosa az Ural Oil and Gas LLP-nek, aki koncessziós jogokkal bír a Fedorovsky blokkban Kazahsztánban. A MOL-csoportnak jelentős befolyása van a lényeges üzleti tevékenységen keresztül az Ural Group Limited-ben, ezért a befektetés társult vállalkozás minősítést kapott. 2023-ban a tárgyévi működés veszteséges volt melynek eredményeként a csoportra jutó nettó eszközérték -38.451 millió forint. A csoporton belüli hitel, tőkepótló kölcsönnek minősül, a veszteség a kölcsönnel szemben kerül elszámolásra. 2024-ben tőkésítés történt melynek eredményeként a csoportra jutó nettó eszközérték +16.546 millió forint és ezzel egyidőben a kölcsön kivezetésre került.
Meroco
A MOL-csoport 25%-os részesedéssel rendelkezik a szlovákiai Meroco a.s.-ben. A társaság fő tevékenysége biodízel előállítása. A vállalatnál előállított biodízelt hagyományos dízellel keverik, ami segít csökkenteni a kőolajimporttól való függőséget, hiszen az így előállított bioüzemanyag fedezi az üzemanyagigény egy részét. A bioüzemanyag megújuló, a jövőben kimeríthetetlen erőforrás.
2024 és 2023 években kapott osztalék nem került kimutatásra.
Az alábbi tábla a MOL legjelentősebb társult vállalkozásainak adatait tartalmazza:
Számviteli politika
A nyereségadó az eredménykimutatásban kerül bemutatásra, kivéve, ha olyan tételhez kapcsolódik, amely az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében számoltak el, mivel ebben az esetben a kapcsolódó adót az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni.
A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér az adózás előtti eredménytől az átmeneti különbözetek miatt, illetve az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, és az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembevételre. A kötelezettség módszer szerint a halasztott adó teljes mértékben megképzésre kerül az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolási célú könyv szerinti értéke és adózási célú értéke közötti átmeneti különbözetekre. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs, illetve azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül vagy rendeződik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
26 |
A halasztott adókövetelések akkor kerülnek megjelenítésre, ha valószínű, hogy az eszközöket realizálni fogják a jövőben. A Csoport minden mérleg fordulónapon számba veszi a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban el nem ismert halasztott adó követeléseket, valamint az elismert adó követelések könyv szerinti értékét. Nem kerül halasztott adókötelezettség elszámolásra a külföldi leányvállalatok jövedelmének jövőbeni átutalásának tekintetében, ha a Csoport ellenőrizni tudja a jövedelem megfizetését, és valószínű, hogy ilyen jövedelem nem kerül megfizetésre a belátható jövőben, vagy ha nem keletkezik kötelezettség az átutaláson.
A halasztott adó követelések és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A társasági adót meg kell becsülni minden egyes adójoghatóságban, amelyben a MOL-csoport működik. Az adókedvezmények megjelenítése menedzsment becslést igényel. Az adózási rendelkezések a vezetőség megítélésén és az országspecifikus adójog értelmezésén, valamint a rendezés valószínűségén alapulnak. A tényleges adófizetési kötelezettség eltérhet a becsléstől és ezáltal a követő időszakokban bekövetkező módosítások jelentős hatással lehetnek a Csoport adott időszaki eredményére.
A MOL-csoport mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére.
A halasztott adókövetelések felhasználhatóságának értékelése szintén becslést igényel a várható megtérülési időszak és rendelkezésre álló adóköteles jövedelem tekintetében. A halasztott adókövetelések megtérülése és a hozzájuk kapcsolódó megítélés a Csoport üzleti tervein alapulnak.
A globális minimumadóval kapcsolatos IAS 12 szerinti átmeneti mentesítés
Az IAS 12 standard 4A. bekezdésében foglalt átmeneti mentesítés alapján a MOL-csoport nem jelenít meg és nem tesz közzé a második pillérbe tartozó nyereségadókhoz kapcsolódó halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre vonatkozó információkat.
a) Tárgyévi adóráfordítás elemzése
A konszolidált beszámolóban 2024. december 31-én, illetve 2023. december 31-én jelentett nyereségadók összetétele a következő:
b) Fizetendő nyereségadó
A Csoport által fizetendő nyereségadót a csoportvállalatok egyedi beszámolóiban helyi szabályok szerint kimutatott adózás előtti eredményei alapján kell megállapítani. A csoportos adózást azokban a joghatóságokban alkalmazza a Csoport, ahol a helyi jogszabályok lehetővé teszik annak alkalmazását.
Az iparági adó magába foglalja a Magyarországon működő, energiaellátó tevékenységet folytató társaságok adóját, mely a MOL Nyrt. esetében 25%-os (2023-ban 27%) effektív adókulcsot jelentene pozitív adóalap esetén.
A globális minimumadó sor a Csoport kiegészítő adó ráfordítását mutatja azokra az államokra vonatkozóan, ahol a tényleges adómérték nem éri el a 15%-ot és nem alkalmazható mentesség az adófizetési kötelezettség alól. További információkat a 7.g megjegyzés tartalmaz.
A különadó sor 2024-es összege a szlovákiai szolidaritási hozzájárulást és a csehországi különadót tartalmazza. Azok az extra profit adók, amelyek nem tartoznak az IAS 12 standard hatálya alá működési költségként kerülnek bemutatásra a konszolidált eredménykimutatásban.
A helyi iparűzési adó sor többnyire a Magyarországon működő társaságok által a működési területük szerinti helyi önkormányzatnak fizetendő, árbevétel alapú adót tartalmazza. Az adóalap számításánál az árbevételből levonható az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások értéke. Az adókulcs mértéke önkormányzatonként 0-2% között változó a helyi szabályozásoktól függően.
2024-ben a halasztott adó ráfordítások többnyire a tárgyi eszközökhöz és a céltartalékokhoz kapcsolódó átmeneti különbözetek változásaiból erednek, valamint a Szlovákiában alkalmazandó adókulcsok növekedése miatt változtak.
2024. január 1-jétől hatályos adókulcs változások
A MOL-csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során figyelembe vette az osztrák társasági adókulcs 24%-ról 23%-ra való csökkenését, valamint a cseh társasági adókulcs 19%-ról 21%-ra és a szlovén társasági adókulcs 19%-ról 22%-ra történő emelkedését, mely változások mind 2024. január 1-jétől hatályosak.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
27 |
A konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó egyenlege 2024. december 31-én és 2023. december 31-én az alábbi tételekből áll:
* Az egyéb átmeneti különbözeteken képzett halasztott adó tartalmazza a követelés leírásokat, készletértékelési különbözeteket, pénzügyi instrumentumok átértékelését és árfolyam-különbözeteket.
2024. december 31-én a 135.262 millió forint összegű teljes halasztott adókövetelésből 75.190 millió forint a MOL Nyrt, 10.057 millió forint pedig az INA céltartalékain keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódik. Emellett 30.022 millió forint az INA immateriális eszközein és tárgyi eszközein keletkezett átmeneti különbözetekhez kapcsolódik. További 21.782 millió forint a MOL Nyrt. elhatárolt veszteségeiből ered.
A 2024. december 31-én kimutatott 177.556 millió forint összegű halasztott adókötelezettség magában foglalja az immateriális javakon és tárgyi eszközökön keletkezett átmeneti különbözetek halasztott adó hatását a Slovnaft-nál (78.837 millió forint), a MOL Azerbajdzsánnál (24.978 millió forint) és az FGSZ-nél (16.358 millió forint). Emellett a halasztott adókötelezettségek tartalmazzák az akvizíciók miatti eszközértékelések hatásait is, melynek összege 34.345 millió forint a MOL Azerbajdzsánnál és 15.792 millió forint az INA-nál.
A halasztott adókötelezettségek nettó állományában bekövetkezett változások elemzése:
Az eredménykimutatásban megjelenített halasztott adóráfordítás főként a Slovnaft (22.077 millió forint) és a MOL Nyrt. (5.262 millió forint) halasztott adóráfordításaiból ered, melyet a MOL Polska (4.270 millió forint) halasztott adóbevétele ellensúlyoz.
2025. január 1-jétől hatályos adókulcs változások
A halasztott adó számításnál a MOL-csoport figyelembe vette a szlovák különadó kulcsának változását, valamint a szlovák társasági adókulcs emelkedését, mely 24% 2025. január 1-jétől. Az IAS 12 alapján a halasztott adó számításánál a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsokat kell figyelembe venni, amit a MOL-csoport ennek megfelelően alkalmaz.
d) Adófizetési kötelezettség levezetése
A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerű levezetését a lenti táblázat mutatja be.
A lenti táblázat összehasonlításként szolgál a magyar társasági adó szerinti adóráfordítás és a tényleges konszolidált adóráfordítás között. Mivel a Csoport tagjai több országban is működnek, így az adott országban alkalmazott tényleges adókulcs eltér a magyar jogszabályok által előírt adókulcstól. Ennek eredménye az „Eltérő adókulcsok hatása” soron jelenik meg a táblázatban.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
28 |
e) Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadó
Az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereségadókat az alábbi táblázat tartalmazza:
Az alábbi halasztott adókövetelés nem került elszámolásra a Csoport tagjainál keletkezett elhatárolt veszteségekre, illetve egyéb átmeneti különbségekre, melynek oka, hogy a veszteségek olyan társaságoknál keletkeztek, amelyek nyereségtermelő képessége bizonytalan:
Az egyéb sor tartalmazza a leányvállalatokban, fióktelepekben és társult vállalkozásokban lévő befektetésekből, valamint a közös megállapodásokban lévő érdekeltségekből származó átmeneti különbözetekre el nem számolt halasztott adókövetelést, melynek összege 3.860 millió forint.
A leányvállalatokban, fióktelepekben és társult vállalkozásokban lévő befektetésekhez, valamint közös megállapodásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódó összes adóköteles átmeneti különbözetre vonatkozó, meg nem jelenített halasztott adókötelezettség 13.527 millió forint.
g) Pillar II – Globális minimumadó
A globális minimumadó szabályait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. december 20-án közzétett Modellszabályai (Pillar II) fektették le. A szabályozás célja egy egységes minimum nyereségadó kulcs bevezetése a multinacionális vállalatcsoportok számára. A szabályozás értelmében a MOL-csoportnak kiegészítőadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha egy adott országban a tényleges adókulcs nem éri el a 15%-os minimum mértéket.
A szabályrendszer alapján átmeneti mentesség alkalmazható, mely az országonkénti jelentésre (CBCR) épül. Ezen mentesség alapján a multinacionális vállalatcsoportok mentesülnek a szabályrendszerben előírt részletes kalkuláció alól, ha egy adott országra teljesül az alábbi feltételek valamelyike: (i) az elismert bevétel és eredmény, de minimis határérték alatt van, (ii) a tényleges adókulcs meghalad egy adott értéket, (iii) nem keletkezik többletnyereség a szokásos nyereségen felül.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
29 |
Azon országok közül, ahol a MOL-csoport jelen van 5 kivétellel mindenhol alkalmazható a CBCR alapú mentesség. Ez az 5 ország: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Egyiptom, Írország és Szerbia, mely országokra a MOL-csoport elvégezte a szabályrendszer szerinti részletes kalkulációt. Ez alapján Horvátországban, Egyiptomban és Szerbiában a tényleg adókulcs meghaladja a minimális 15%-os mértéket, míg Bosznia-Hercegovinában és Írországban 15% alatt van.
A 2024-es évre vonatkozóan a bosznia-hercegovinai tényleges adókulcs 8,63%, ami 6,37%-os kiegészítő adót jelent. Továbbá, Bosznia-Hercegovinában a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel szabályai alapján a Csoport adókötelezettségei mérsékelhetők, így összességében 112 millió forintnyi kiegészítő adó keletkezett. Írországban a MOL-csoport tényleges adókulcsa 12,5%, ami 2,5%-os kiegészítő adót jelent és 32 millió forintnyi fizetendő adót. A MOL-csoport globális minimumadó miatti ráfordítása összesen 145 millió forint.
Az IAS 12 standard 4A bekezdésében foglalt átmeneti mentesítés alapján a MOL-csoport nem jelenít meg és nem tesz közzé a Pillar II nyereségadókhoz kapcsolódó halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre vonatkozó információkat.
8. Egyéb átfogó jövedelem elemei
Külföldi tevékenységek beszámolási pénznemre történő átszámítása miatti átváltási különbözete
Számviteli politika
Azon külföldi tevékenységek esetében melyek funkcionális pénzneme eltér a Csoport beszámolási pénznemétől, az átszámítás miatti átváltási különbözet az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és a tőke külön elemében kumulálódik, amíg a külföldi tevékenység elidegenítésre vagy likvidálásra nem kerül, amely esetben ezen árfolyam-különbözet az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség része lesz. Az ilyen árfolyam-különbözeteket nem az eredményben számolják el, mivel az árfolyam változásának hatása kismértékű, vagy nincs hatással a működésből származó jelenlegi vagy jövőbeni cash flow-kra. Amikor egy külföldi érdekeltségű leányvállalat tőke jellegű kölcsönt fizet vissza vagy törzstőkét csökkent, az anyavállalat abszolút tulajdoni részesedése csökken, az átváltási különbözet arányos részét át kell sorolni az eredménykimutatásba.
Az átváltási tartalék jelentősen nőtt az előző évhez képest, mivel a forint gyengült az euróval és a dollárral szemben.
Nettó befektetés- fedezeti ügyletek
Külföldi tevékenységek beszámolási pénznemre történő átszámítása miatti átváltási különbözete az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és a külföldi érdekeltségek nettó befektetése fedezett tételként kerülhet megjelölésre nettó befektetés fedezeti ügylet keretében. A fedezeti instrumentumként megjelölt kölcsönökön keletkező árfolyam-különbözet a pénzügyi eredményből az egyéb átfogó eredménybe kerül átsorolásra, amíg a külföldi tevékenység elidegenítésre vagy likvidálásra nem kerül, amely esetben ezen árfolyam-különbözet az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség része lesz.
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
-25.412 |
26.256 |
|
Nyereségadó hatása |
5.855 |
-7.630 |
|
Nettó befektetés-fedezeti ügyletek, adóhatással együtt |
-19.557 |
18.626 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Számviteli politika
Azon adósságinstrumentumokat, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan kell értékelni. Amikor az eszköz kivezetésre vagy átsorolásra kerül, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások átsorolásra kerülnek az eredménykimutatásba.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
30 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok
Számviteli politika
A gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amikor az eszköz kivezetésre kerül a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások az egyéb átfogó eredményben maradnak.
A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségek fedezése, amelyek egy, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy nagy valószínűséggel előre jelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdoníthatók és amelyek érinthetik az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
-138 |
-865 |
|
Nyereségadó hatása |
-543 |
78 |
|
Cash-flow fedezeti ügyletek, halasztott adóhatással együtt |
-681 |
-787 |
Nyugdíj céltartalék kötelezettség újraértékelése
A korábbi aktuáriusi becslés és ténylegesen felmerülő aktuáriusi feltételezések különbségéből keletkező hatás és a nyugdíj céltartalék kötelezettség meghatározására használt aktuáriusi modellekben bekövetkező változás, melyeket aktuáriusi nyereségnek vagy veszteségnek neveznek, felmerüléskor az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az elszámolt összeg a későbbi időszakokban sem kerül átsorolásra az eredménybe.
Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből
Az egyéb átfogó jövedelem tartalmazza a Csoport részesedését a társult és közös vezetésű vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből. Amikor egy társult vagy közös vezetésű vállalkozás elidegenítésre kerül, vagy a tőkemódszerrel történő konszolidációja megszűnik, a befektetéshez kapcsolódó összes egyéb átfogó jövedelem kivezetésre kerül.
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
13.200 |
-13.125 |
|
Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből |
13.200 |
-13.125 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
31 |
Nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek
E szakasz ismerteti a Csoport azon nem-pénzügyi eszközeit és felmerült kötelezettségeit, amelyek a Csoport teljesítményéhez hozzájárulnak. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a jelentős, feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó kérdések közzétételeit, valamint a Csoport tárgyidőszaki akvizícióit és értékesítéseit.
9. Tárgyi eszközök, befektetési célú ingatlan és immateriális javak
a) Tárgyi eszközök
Számviteli politika
A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A befektetési célú ingatlanok értékelésére a MOL-csoport a bekerülési érték-modellt alkalmazza.
A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem
igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó
költségeket, például hitelfelvételi költségeket tartalmazza. A mezőfelhagyás és
az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek az
eszköz bekerülésekor vagy később, amikor közvetlen vagy közvetett módon
törvényi kötelezettség és/vagy vélelmezett kötelem előírja.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
32 |
PET újrahasznosító létesítmény felvásárlása
A MOL-csoport 2024. január 17-én szerződést kötött egy PET újrahasznosító létesítmény megvásárlására. A tranzakció 2024. szeptember 2-án lezárult.
Gumihulladék újrahasznosító üzem akvizíciója
A MOL-csoport 2024. március 21-én szerződést kötött egy gumihulladék újrahasznosító üzem megvásárlására. A tranzakció 2024. október 2-án lezárult.
66 MWp teljesítményű naperőmű park felvásárlása Magyarországon
A MOL 2024. december 18-án adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról.
A Naperőmű Farm Kft. kizárólagos tevékenysége egy 66 MWp csúcsteljesítményű naperőmű építésének felügyelete a magyarországi Ballószögben. Az építési munkálatok befejeződtek, a próbaüzem várhatóan 2025. januárjában kezdődik.
A MOL stratégiájának egyik kulcsterülete a megújuló energiaforrások növelése, hogy fedezzük a Csoport növekvő áramigényét. A ballószögi naperőmű eszközök felvásárlásával és más folyó beruházásokkal a MOL megújuló áramtermelése megközelíti a 200 MW-ot. Mindezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a MOL energiamixében a megújuló energiaforrások nagyobb arányban jelenjenek meg, és csökkentsék tevékenységének karbonlábnyomát.
Lízingelt eszközök
Számviteli politika
A Csoport a legtöbb lízing esetében kimutatja a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket.
A Csoport a használatijog-eszközöket bekerülési értéken értékeli, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és az esetlegesen felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel. Az aktivált lízingelt eszközök értékcsökkenése az eszköz becsült hasznos élettartama és a lízing futamideje közül a rövidebb alatt kerül elszámolásra. A lízingkötelezettséget kezdetben a lízing futamideje alatt fizetendő lízingdíjak jelenértékén kell értékelni, diszkontálva az implicit lízingkamatlábbal, amennyiben ez könnyen meghatározható, máskülönben a Csoport, mint lízingbevevő a járulékos lízingbevevői kamatlábat alkalmazza. A lízingkötelezettséget később az effektív kamatláb módszerrel értékeli.
A Csoport döntése alapján nem mutatja be a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket a kisértékű eszközök és rövid futamidejű lízingek esetében. A kisértékű eszközök elsősorban azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyek újkori értéke nem haladja meg az 5.000 dollárt. A rövid futamidejű lízing olyan lízing, amelynek időtartama nem haladja meg a 12 hónapot. A Csoport az e lízinghez kapcsolódó lízingdíjakat költségként számolja el lineáris módon a lízing futamideje alatt.
A Csoport a lízingből származó használatijog-eszközöket a Tárgyi eszközök mérlegsoron mutatja be, ugyanabban a sorban, ahol az ugyanilyen természetű, birtokában lévő eszközöket is prezentálja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A Csoport meghatározta a lízing futamidejét néhány olyan lízingszerződés esetében, amelyek hosszabbítási vagy megszüntetési opciót tartalmaznak. Annak megítélése, hogy ezen opciók gyakorlása észszerűen biztos a Csoport szempontjából befolyásolja a lízing futamidejét, amely jelentős hatással van a lízing kötelezettségek és lízing követelések összegére.
A lízingelt eszköz ingatlanokkal kapcsolatos lízingeket (pl. irodaépületek, földterületek), a működés során használt gépek lízingjeit (pl. vasúti kocsik), gépjárműlízingeket, valamint egyéb irodai eszközök lízingjeit tartalmazzák.
A MOL-csoport a hitelek és kölcsönök soron belül mutatja be a lízingkötelezettségeket, lásd a 20/c magyarázatban, míg a lízingszerződések szerint elszámolt kamatbevételek és ráfordítások az 5. magyarázatában kerülnek bemutatásra.
Hitelfelvételi költségek
A hitelfelvételi költségek (beleértve a kamatokat, a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket, illetve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam-különbözetet), melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek egészen az eszköz üzembe helyezésének vagy értékesítésének időpontjáig. Minden egyéb hitelfelvételi költség abban az időszakban kerül elszámolásra, melyben felmerül.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
33 |
A tárgyi eszközök bruttó értéke a minősített eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. A bruttó érték növekedéseként 2024 során 31.176 millió forint (2023-ben 16.252 millió forint) hitelfelvételi költség került aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos (árfolyam-különbözetet is magában foglaló) finanszírozási ráta 2024-ban 5,01% (2023-ben 3,64%) volt.
Állami támogatások
Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha megfelelően bizonyított, hogy a Társaság megkapja a támogatást, és valamennyi kapcsolódó követelménynek megfelel. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást halasztott bevételként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani. A kamatráfordításokra vonatkozó állami támogatások levonásra kerülnek a jelentett kapcsolódó ráfordításból és a kölcsönök is nettózásra kerülnek a halasztott bevétellel.
A tárgyi eszközök 2024-ban 28.987 millió forint (2023-ban: 24.570 millió forint) értékben tartalmaznak kormányzati támogatásokból finanszírozott eszközöket. Az összeg nagy része, 11.554 millió forint (2023-ban: 11.683 millió forint) a MOL Petrolkémia Zrt. új poliol üzemének építéséhez kapott állami támogatáshoz kapcsolódik. További jelentős összegek kapcsolódnak az FGSZ egyes eszközeihez (melyeket részben a magyar-román és a magyar-horvát gázátadó megépítésére, valamint csomóponti átalakításokra megítélt európai uniós támogatásból finanszírozott), valamint a Slovnaft a.s. azon eszközeihez, melyeket a szlovák állam finanszírozott annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén állami szerveket lássanak el.
Zálogjoggal terhelt befektetett eszközök
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt befektetett eszközök könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 85.156 millió forint (2023: 61.107 millió forint), amely a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft. céghez és az ITK Csoporthoz kapcsolódik.
b) Befektetési célú ingatlanok
Számviteli politika
A befektetési célú ingatlanok olyan ingatlanok (föld vagy épület vagy épületrész, vagy mindkettő), amelyet bérleti díj keresésére vagy tőkenövekedésre vagy mindkettőre tartanak, nem pedig:
- áruk vagy szolgáltatások előállítása vagy nyújtása során használnak vagy adminisztratív célokra hasznosítanak, vagy
- a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítésre.
A befektetési célú ingatlanok esetében a bekerülésiérték-modellt alkalmazza a MOL-csoport. A befektetési célú ingatlanra vagy onnan történő átsorolást akkor kell megvizsgálni, ha a használatban nyilvánvaló változás áll be.
A MOL-csoport befektetési célú ingatlanjai olyan ingatlanokat tartalmaznak, melyeket a Csoport bérbeadási céllal vagy tőkenövekedés céljából tart. A befektetési célú ingatlanok kezdetben azok bekerülési értékén kerülnek megjelenítésre, majd ezt követően a bekerülésiérték-modell alkalmazásával kerülnek értékelésre. Az értékelés során a Csoport 10-50 éves hasznos élettartamot feltételezve, lineáris módszerrel számolja el az értékcsökkenést.
A MOL-csoport a 2024-es évben 1.349 millió forint közvetlen működési költséget, és 3.582 millió forint bérbeadásból származó bevételt számolt el az eredményben.
Az alábbi táblázat bemutatja a befektetési célú ingatlanok bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékcsökkenést az időszak elején és végén, továbbá a befektetési célú ingatlanok időszak eleji és végi könyv szerinti értékének levezetését:
A MOL-csoport befektetési célú ingatlanjainak valós értéke 90.461 millió forint 2024. december 31-én. Az értékelést diszkontált cash-flow alapon a MOL-csoport saját szakértői végezték.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
34 |
A MOL-csoportnak a befektetési célú ingatlanok értékesíthetőségére, vagy bevételek, vagy az elidegenítésből származó jövedelem átutalhatóságára vonatkozóan nincsenek korlátozásai, továbbá a Csoportnak nincsenek jelentős építésre, fejlesztésre, javításra vagy karbantartásra vonatkozó kötelmei.
Az immateriális javak bekerülési értéken kerülnek felvételre a könyvekben. Az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak bekerülési értéke az akvizíció időpontjában érvényes valós érték.
A bekerülést követően az immateriális javak értéke – a goodwilltől eltekintve – az eredeti bekerülési érték felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra.
A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra.
A fejlesztési költségek aktiválásra kerülnek, amennyiben a bekerülési
kritérium az IAS 38 értelmében teljesül.
Az ingyenesen juttatott kvóták nem kerülnek megjelenítésre a mérlegben, míg a vásárolt kvóták kezdetben az immateriális javak között kerülnek kimutatásra az esetleges értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken, figyelembe véve a maradványértéket. A megjelenített kvótákat nem kell amortizálni, amennyiben maradványértékük legalább a könyv szerinti értékükkel megegyezik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
35 |
Goodwill
A MOL-csoport goodwillt először az akvizíció időpontjában a bekerülési értéken mutat ki, amely az üzleti kombináció bekerülési értékének, valamint a nem ellenőrző részesedéseknek és a korábban felvásárolt és birtokolt tőkerészesedés akvizíció időpontjában érvényes valós értékének az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értékét meghaladó többlete. Az alábbi (a) és (b) pontok összessége:
i, az átadott ellenérték, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve, amely általában az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéket követeli meg.
ii, a felvásároltnál fennálló bármilyen nem ellenőrző részesedés összege, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve; valamint
iii, a szakaszokban megvalósuló üzleti kombinációban a MOL-csoport által a felvásároltban korábban birtokolt tőkerészesedések az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéke.
b, a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjára vonatkozó nettó összege, az IFRS 3-nak megfelelően értékelve.
A bekerülést követően a goodwill nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. Az értékvesztés vizsgálat céljából a megszerzéskor a keletkező goodwill a kombináció szinergiáiból részesülő jövedelemtermelő egységekhez vagy azok csoportjaihoz kerül hozzárendelésre, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb, ezen egységekhez, illetve csoporthoz rendelt eszközei vagy kötelezettségei a Csoportnak.
Az üzleti kombináció révén keletkezett goodwill-t az akvizíció időpontjában azon jövedelemtermelő egységekhez kell rendelni, melyek az üzleti kombináció hasznait várhatóan élvezni fogják. Az értékvesztés elszámolása előtt a goodwill könyv szerinti értéke az alábbiak szerint került felosztásra:
Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása
A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik.
Licensz- és tulajdonszerzési költségek
A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, hogy a Csoport tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben a Csoport nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Abban az esetben, ha vannak bizonyított készletek (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) és a mezőfejlesztés belső jóváhagyása megtörtént, a vonatkozó költség a tárgyi eszközök (ingatlanok) közé kerül átsorolásra.
Kutatási költségek
A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs szénhidrogén találat, a kutatási költségek sikertelen fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból annak megerősítésére, hogy a társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe állítani vagy másként értéket kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök közé kerülnek átsorolásra.
Mezőfejlesztési költségek
Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelő- vagy lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi eszközként aktiválásra kerülnek.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
36 |
A Successful Efforts módszer alkalmazása az ásványok feltárásához és felméréséhez kapcsolódó eszközök esetében
A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket áttekinti és a feltárási tevékenység folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti.
Kutatási költségek aktivált értéke
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket megtestesítő költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek meghatározásának időpontjában történik.
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó költségek aktivált értékén felül, 2024-ben 5.150 millió forint (2023-ban 2.640 millió forint) olyan kutatási költség merült fel, mely nem felelt meg az aktiválás követelményének. A Successful Effort módszerrel összhangban ezek a költségek a különféle operatív költség sorokon kerültek elszámolásra a konszolidált eredménykimutatáson belül.
Az egyéb kutatási és fejlesztési költségek kevésbé jelentősek a szénhidrogén kutatási költségekhez viszonyítva. Egyéb kutatási és fejlesztési költségként 2024-ben 1.058 millió forint (2023-ban 1.228 millió forint) merült fel.
Meddő fúrások értékvesztése
|
|
||
|
Sikertelen fúrások |
2024 |
2023 |
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Magyarország |
- |
- |
|
Horvátország |
275 |
2.600 |
|
Pakisztán |
903 |
17 |
|
Egyiptom |
511 |
247 |
|
Összesen |
1.689 |
2.864 |
A Halini 2 kút Karak JV-ben Pakisztánban be lett zárva 2024-ben. A Ras Qattara kút Egyiptomban, a Drava 03 kút és a Lipovljani mező Horvátországban száraznak lett minősítve 2024-ben.
Az Obradovci-1J kutat, a Mikleus-1 kutat, a Kozarice-43 kutat és a Lipovljani-179 kutat Horvátországban, valamint a Ras Qatata kutat Egyiptomban 2023-ban fúrták, a kutak nem érték el a kívánt célokat, ezért száraznak minősültek.
d) Értékcsökkenés
Az eszközök értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor azok használatra alkalmassá válnak. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetési célú ingatlanok minden komponensének értékcsökkenés elszámolása lineáris módon történik, a hasznos élettartam alapján. A különféle eszközök általános hasznos élettartama az alábbi kulcsok alapján alakul jellemzően:
• Szoftverek: 3 – 5 év
• Épületek: 10 – 50 év
• Finomítói berendezések: 4 –12 év
• Gáz és olaj szállító és tároló berendezések: 7 – 50 év
• Töltőállomások és felszereléseik: 5 – 30 év
• Egyéb gépek és berendezések (telekommunikációs és automatizálási berendezések): 3 – 10 év
Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó szállítási
rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és gyűjtő berendezések
értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető
szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A
készletek felülvizsgálata a jövőre nézve évente történik. A több szénhidrogén
termelő mezőhöz kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg,
lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken
végzett felújítások aktivált értékének értékcsökkenése a várható hasznos
élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebb alapján történik.
Az immateriális javak élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján.
A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. A következő tényezők mind figyelembevételre kerülnek az eszköz hasznos élettartamának meghatározásakor:
- az eszköz várható használata. Az eszköz használata a várható kapacitás vagy a tényleges fizikai teljesítmény alapján kerül meghatározásra.
- a várható fizikai elhasználódás mely olyan üzemeltetési körülményektől függ, mint például a műszakok száma, vagy a működés ill. üzemen kívüli állapot során elvégzett javítások és karbantartások;
- a termelési folyamat változásai és fejlesztései, valamint az eszközök által előállítható termékek és az eszközök által nyújtható szolgáltatások iránti piaci igények változásai miatti műszaki elavulás;
- az eszköz használatára vonatkozó jogi vagy más típusú korlátozások, például a kapcsolódó lízingügyletek lejárati időpontja.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
37 |
A Csoport becsült kőolaj és földgáz-tartalékainak meghatározása jelentős becslések alkalmazását igényli mely becslések évente felülvizsgálatra és frissítésre kerülnek. Számos tényező befolyásolja a Csoport kőolaj és földgáztartalék mennyiségének becslését (pl. geológiai és mérnöki adatok, olajmezők teljesítménye, akvizíciós és divesztíciós tevékenység, új kutak fúrása, nyersanyagárak). A MOL-csoport bizonyított olajkészleteinek becslését az elfogadható bizonyossági szint mellett a szigorú szakmai és kereskedelmi értékelésre alapozza figyelembe véve az iparági konvenciókat, gyakorlatot és hatósági követelményeket. A kőolaj és földgáz tartalékok adatai alapján kerülnek számításra a Csoport olaj és gáztermelő eszközeinek értékcsökkenés és értékvesztés adatai. A becslésben bekövetkezett változások hatásai a jövőre nézve csak a fennmaradó könyv szerinti érték leírását érinti a hasznos élettartam figyelembevételével. A kőolaj és földgáz mezők értékének változása szintén közvetlen hatással van használati érték kalkulációkra melyek az eszközök realizálható értékét határozzák meg.
e) Eszközök értékvesztése
Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és annak hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. A nem meghatározható élettartamú immateriális javakra amortizáció nem kerül elszámolásra, azonban ezek esetében az értékvesztés vizsgálatára minden pénzügyi év végén sor kerül.
A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.
Befektetett eszközökön és goodwill-on elszámolt értékvesztés
Az értékvesztés számítása során meg kell becsülni a pénztermelő egységek megtérülő értékét. A használati érték általában a várható, diszkontált jövőbeni cash-flow-k alapján kerül meghatározásra. A cash-flow-k meghatározása során a legjelentősebb változók a diszkontráták értéke, végső érték (terminal value), vizsgált periódus hossza, illetve a feltételezések alkalmazása, amelyek alapján a pénzbeáramlásokat és pénzkiáramlásokat megbecsüljük (nyersanyagárak, működési költségek, jövőbeni termelési adatok, globális és regionális kereslet-kínálat a kőolaj, földgáz és finomított termékek iránt). Az év végi RRC Bizottság jóváhagyása alapján a MOL-csoport felülvizsgálta a közép-kelet-európai érett olaj- és gázmező tartalékok becslésének módját és az iparági gyakorlattal összhangban a tartalékokat 2P alapon határozza meg.
Értékvesztések
Értékvesztési indikátorok
A pénzügyi év során a következő értékvesztési indikátorok kerültek azonosításra: a nyersolaj árának, a gáz árának változása, a diszkontráták változása és Magyarországon a bányajáradék szabályozás változása.
|
|
|
|
|
|
|
|
2023 Az értékvesztés vizsgálatának fő feltételezései (nominális értéken) |
|
|
|
|
|
|
2023-2025 (átlag) |
2027-2029 (átlag) |
2030 |
2040 |
2050 |
|
|
Brent olaj ára (USD/bbl) |
80 |
78 |
80 |
89 |
89 |
|
TTF gázár (EUR/MWh) |
50 |
42 |
41 |
42 |
34 |
|
CO2-ár EUA (EUR/t) |
100 |
116 |
121 |
175 |
174 |
|
MOL-csoport finomítói árrés (USD/bbl) |
3,51 |
1,64 |
1,02 |
-0,05 |
0,36 |
|
MOL-csoport petrolkémiai árrés (EUR/t) |
301 |
427 |
466 |
462 |
590 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
38 |
Jelentős feltételezések
Az értékvesztés vizsgálatához használt ár- és árrésfeltételezések évente kerülnek felülvizsgálva és a vezetőség által jóváhagyásra. A vezetés legjobb becslésén alapulnak és összhangban vannak a külső forrásokkal. A rövid távú árak a közelmúltbeli határidős árakon és piac alakulásán alapulnak, a hosszú távú árfeltételezések a globális keresletre és kínálatra vonatkozó hosszú távú feltételezések figyelembevételével kerülnek kialakításra, figyelembe véve az iparági szakértők elemzését is. A hosszú távú feltételezések figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.
A tervezési horizonton túli Brent árakat a globális olajköltséggörbe és a házon belüli globális olajkereslet-előrejelzés összevetésével modellezzük. A tervezési horizonton túli TTF földgázárakat a globális új LNG-projektek átlagos megtérülési árával összhangban határozzuk meg (az IEA alapján). A tervezési horizonton túli CO2-kvótaárakat az ETS EUA kereslet-kínálati egyensúlyának előrejelzése alapján tervezzük, amelyet a zöld hidrogénprojektek várható megtérülési árai korlátoznak.
A MOL-csoport jelenlegi stratégiája igazodik a globális széndioxid csökkentés zöld célokat tartalmazó trendjéhez. A MOL-csoport a széndioxid csökkentéshez szükséges tőkekiadásokat a pénztermelő egységek pénzáramlásaiba beépítette annak érdekében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegesség stratégiai célját, és a bejelentett stratégiával összhangban elérje 2030-ra a Scope 1+2-nek megfelelően tervezett -30%-os CO2-kibocsátás csökkenést.
Az alkalmazott diszkontráták számításának módszertana
A diszkontráta a külső felek éghajlatváltozással kapcsolatos várakozásait tükrözi a modellekben. Az értékelésekhez használt diszkontráta a saját tőke és a nettó hitelek súlyozott átlagos költségén alapszik. A saját tőke költsége a tőkepiaci áfolyamok modellje (CAPM) segítségével kerül kiszámításra, amely leírja a piaci kockázat és a várható hozam közötti kapcsolatot. A béta-érték reprezentálja egy részvény piaci indexhez viszonyított volatilitását és piaci kockázatát. Az egyes szegmensekben a béta-érték meghatározásához az összehasonlító csoport minden egyes vállalatának részvénypiaci hozama a piaci index hozamához van regresszálva. A szegmensbéta a béták egyszerű átlagaként kerül kiszámításra, amely kiigazításra kerül a MOL-csoportra jellemző aranyszámokkal: a tőkeáttétellel és a kapcsolódó adópajzs hatással. Az értékelésekhez használt diszkontráta figyelembe veszi az éghajlatváltozás kockázatát ezeken az ágazati bétaértékeken keresztül. A MOL-csoport MSCI ESG pontszáma összehasonlításra került a versenytársak hasonló pontszámaival. Mivel a MOL hasonló MSCI ESG-pontszámmal rendelkezik, mint az összehasonlító csoport átlaga, nincs szükség a MOL-specifikus béta kiigazítására. A országonkénti diszkontráta a Csoport WACC országspecifikus kockázati tényezőkkel történő korrigálásával kerül meghatározásra.
2024-ben az alábbi jelentős értékvesztés elszámolások és visszaírások történtek. Az értékvesztések pozitív, a visszaírások negatív számok.
2024-ben és 2023-ben az alábbi tételeken keletkezett értékvesztés az egyes szegmenseken belül:
• Az Upstream szegmensben elszámolt értékvesztés főként a termelő mezőket és beruházásokat érintette.
o Magyarországon 2024 évben a következők miatt került értékvesztés elszámolásra:
§ befejezetlen beruházás leírása,
§ megfelelő megtérüléssel nem rendelkező mezőfelhagyási eszközök leírása a Zala régióban,
§ az Újszilvás koncessziós jog leírása,
§ ellensúlyozva Algyő and Kelet-Tiszántúl régiókban a bányatörvény változása miatti értékvesztés visszaírással.
o Horvátországban 2024-ben az alacsonyabb gázár és a leszerelési költségek növekedése miatt került értékvesztés elszámolásra, amelyet némileg ellensúlyoztak a diszkontráta változásából eredő értékvesztés visszaírások a szárazföldi régiókban.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
39 |
o Magyarországon 2023-ban értékvesztés került elszámolásra a következők miatt:
§ a bucsai és csanádi koncessziós jogok visszaadása;
§ befejezetlen beruházás alatt álló eszköz selejtezése;
§ a Füzesgyarmat pénztermelő egység használati értékének változása miatt.
o Pakisztánban 2023-ban kormányengedélyt kaptak a Margala blokkban lévő 30%-os részesedés eladásáról szóló farmout megállapodásra, és ennek megfelelően 30%-os költséghányad került visszaírásra.
• A Downstream szegmensben értékvesztés főként a kihasználatlan finomítói eszközökön került elszámolásra.
o Magyarországon értékvesztés került elszámolásra
§ a beruházás alatt álló eszközökön és
§ PE és PP eszközökön 2024-ben, valamint
§ katalizátorokon és a beruházás alatt álló eszközökön 2023-ban.
• Fogyasztói Szolgáltatások szegmensben főként töltőállomásokon lévő gépek és berendezések kapcsán keletkezett értékvesztés.
o Magyarországon 2024-ben használaton kívüli töltőállomásokra és olyan közlekedési eszközökre lett értékvesztés elszámolva, amelyek használati értéke alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti értékük.
o Szlovákiában 2024-ben a szlovák töltőállomás hálózaton volt értékvesztés visszaírás.
o Lengyelországban értékvesztés került elszámolásra a komplex ügylet értékelésének összetettebb dinamikája, valamint az üzemanyag elérhetőségének és árazásának az eredetileg vártnál keményebb piaci feltételei miatt. A hálózatra 2023-ban elszámolt értékvesztésből 37.714 millió forint a goodwillre került elszámolásra.
o Horvátországban 2023-ban értékvesztés lett elszámolva az üzleti célokra alkalmatlan épületekre.
o Szlovákiában 2023-ban értékvesztés lett elszámolva a használatból kivont eszközökre és egy töltőállomásra az alacsonyabb használati érték miatt.
o Az egyéb sor a cseh és a Tifon hálózaton visszaírt értékvesztést tartalmazza.
• Központi és egyéb szegmensekben az innovatív üzleteken és IT eszközökön.
o Magyarországon 2024-ben értékvesztés került elszámolásra a befejezetlen beruházásokra, ITK közlekedési eszközökre és az UTE immateriális javaira.
o Magyarországon 2023-ban értékvesztés került elszámolásra az ITK Csoport IFRS 3 szerinti lépésenkénti felvásárlás során keletkezett goodwillre.
o Horvátországban 2023-ban értékvesztés került visszaírása egy korábbi nem jelentős értékcsökkenés számítás módosítása miatt.
Upstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL-csoport által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• Az adózás előtti diszkontráták 2024-ben 9,6% és 30,8% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A 2023-ban alkalmazott adózás előtti diszkontráták 10,2% és 29,2% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a Upstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2025-2027-os évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 3,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
40 |
Upstream eszközök érzékenység-vizsgálata
A MOL-csoport érzékenységi elemzést végzett az Upstream eszközökre vonatkozóan. Az Upstream eszközök jelenértékét azokon a mutatókon keresztül vizsgálták, amelyekre az eszközök a legérzékenyebbek: a Brent olaj ára, a gáz ára és a diszkontráta.
|
|
|
|
Változás a kitermelési eszközök jelenértékében |
|
|
Változás a jelenértékben |
|
|
Brent olajár érzékenység |
|
|
-10% eset |
-173.580 |
|
+10% eset |
156.170 |
|
Gázár érzékenység |
- |
|
-10% eset |
-77.680 |
|
+10% eset |
62.661 |
|
Diszkont ráta érzékenység |
- |
|
-1%pont |
94.402 |
|
+1%pont |
-99.760 |
Downstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL-csoport által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• A Downstream szegmensben az adózás utáni diszkontráta a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémium alapján került meghatározásra. Az értékvesztés számításhoz használt adózás utáni diszkontráta értéke 2023-ben 7,0% és 9,0% között alakult.
• Az adózás előtti diszkontráták 2024-ben 8,0% és 10,1% között mozogtak a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A 2023-ban alkalmazott adózás előtti diszkontráták 10,1% és 11,7% között mozogtak.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2024-2026-os évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 3,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Downstream eszközök érzékenység-vizsgálata
A MOL-csoport érzékenységi elemzést végzett a két finomítóból és két petrolkémiai üzemből álló downstream pénztermelő egységre vonatkozóan. A pénztermelő egység jelenértékét azokon a mutatókon keresztül tesztelték, amelyekre a CGU a legérzékenyebb: az árrés, a Brent olaj ára, a gáz ára, a CO2-kvóta ára és a diszkontráta.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
41 |
f) Goodwill értékvesztése
A goodwill értékvesztés vizsgálatára évente (illetve amennyiben a körülmények indokolják, gyakrabban) kerül sor. Az értékvesztés azon jövedelemtermelő egység (vagy azok csoportja) realizálható értékének meghatározásával kerül megállapításra, amelyhez a goodwill hozzá lett rendelve. Ha a jövedelemtermelő egység (vagy csoport) realizálható értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, értékvesztés kerül elszámolásra. A goodwill értékvesztése nem visszaírható a későbbi időszakokban. A Csoport a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát december 31-ével végzi el.
A Csoport azon jövedelemtermelő egységek realizálható értéke alapján határozza meg a goodwill értékvesztésének szükségességét, melyekhez a goodwill kapcsolódik.
A jövedelemtermelő egységek realizálható értéke a jövedelemtermelő egység becsült hátralévő hasznos élettartama alatt várható jövőbeli pénzáramok figyelembevételével, nettó jelenérték kalkuláció alapján kerül meghatározásra. A nettó jelenérték kalkuláció során alkalmazott főbb feltételezések a névleges pénzáramok, az adózás utáni diszkontráta, valamint a növekedési ütem időszaki várható változásaira vonatkoznak. A menedzsment olyan adózás utáni diszkontrátákat határoz meg, amelyek tükrözik az aktuális piaci körülményeket, a pénz időértékét és a jövedelemtermelő egységekre jellemző kockázatokat. Az adózás előtti diszkontráták iterációval lettek kiszámítva.
A MOL-csoportban a 2023 végén elvégzett értékvesztési tesztek átfogó eredményeként kizárólag a lengyel kiskereskedelmi hálózathoz kapcsolódó üzleti vagy cégértékre lett értékvesztés elszámolva. A hálózatra 2023-ban 61.257 millió forint értékvesztés került elszámolásra, amelyből az üzleti vagy cégértékre elszámolt értékvesztés 37.714 millió forint volt.
Nem került értékvesztés elszámolásra üzleti vagy cégértékre 2024-ben.
Upstream
A Csoport által a goodwill értékvesztés tesztelése során a jövőbeli pénzáramok jelenértékének meghatározására használt adózás utáni diszkontráta értéke 7,2%, amely tükrözi a szegmensre jellemző kockázatokat.
A megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne.
Az adózás előtti diszkontráta értéke 10,2%, amely iteráció útján kerül kiszámításra.
ACG-ben lévő eszközök értékvesztés vizsgálata:
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Az azerbajdzsáni eszközök használati értéke 714.265 millió forint.
• Az eszközök goodwillt is magában foglaló könyv szerinti értéke 657.666 millió forint.
• Az értékvesztés számítása során alkalmazott főbb feltételezések érzékenység-vizsgálata:
§ Az adózás utáni diszkontráta 1 százalékpontos növekedése 48.233 millió forint csökkenést, 1 százalékpontos csökkenése pedig 54.326 millió forint növekedést okoz a nettó jelenértékben.
§ Az olajár 5 dolláros növekedése 45.675 millió forint növekedést, 5 dolláros csökkenése 45.675 millió forintos csökkenést okoz a nettó jelenértékben.
§ A termelés 1 százalékpontos változása 7.858 millió forinttal módosítja a nettó jelenértéket.
Downstream
A megtérülő érték meghatározásakor a becsült jövőbeni cash flow-kat egy adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
Az adózás utáni diszkontráták, amelyek a súlyozott átlagos tőkeköltség ráták (WACC) és az országkockázati prémiumok segítségével lettek kiszámolva, melyek használatával az előrejelzett pénzáramok diszkontálásra kerültek és amelyek tükrözik a szegmensre és a különböző országokra jellemző kockázatokat 7,0% és 8,0% között mozogtak.
Az adózás előtti diszkontráta 8,0% és 8,7% között mozog a kockázati prémium és a CGU földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcs függvényében.
A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2025-2027-os évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 3,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Fogyasztói Szolgáltatások
A megtérülő érték meghatározásakor a becsült jövőbeni cash flow-kat egy adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
Az adózás utáni diszkontráták, amelyek a súlyozott átlagos tőkeköltség ráták (WACC) és az országkockázati prémiumok segítségével lettek kiszámolva, melyek használatával az előrejelzett pénzáramok diszkontálásra kerültek és amelyek tükrözik a szegmensre és a különböző országokra jellemző kockázatokat 7,7% és 9,2% között mozogtak.
Az adózás előtti diszkontráta 9,0% és 13,0% között mozog a kockázati prémium és a CGU földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcs függvényében.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
42 |
A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A Csoport az előjelzett pénzáramokat a fogyasztói szolgáltatások szegmens legújabb, menedzsment által a 2025-2027-os évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 3,5% közötti USD/EUR/HUF inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Az értékvesztési teszt eredményeként a lengyel kiskereskedelmi hálózatra allokált goodwill teljes összege, 37.714 millió forint került értékvesztésként elszámolásra 2023-ban.
Értékvesztés érzékenység-vizsgálat a szlovén kiskereskedelmi hálózatra:
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Az szlovén kiskereskedelmi hálózathoz tartozó eszközök használati értéke 150.374 millió forint.
• Az eszközök goodwillt is magában foglaló könyv szerinti értéke 138.322 millió forint.
• Az értékvesztés számítása során alkalmazott főbb feltételezések érzékenység-vizsgálata:
§ Az adózás utáni diszkontráta 1 százalékpontos növekedése 12.706 millió forint csökkenést, 1 százalékpontos csökkenése pedig 14.221 millió forint növekedést okoz a nettó jelenértékben.
§ A bruttó árrés 1 százalékpontos változása 3.571 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
§ Az értékesített üzemanyag-mennyiség 1 százalékpontos változása 1.368 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
§ Az üzemi költségek 1 százalékpontos változása 2.428 millió forint változást okoz a nettó jelenértékben.
Központ és egyéb szegmens
Magyarországon 2023-ban értékvesztés került elszámolásra az ITK Csoport IFRS 3 szerinti lépésenkénti felvásárlás során keletkezett üzleti vagy cégértékre.
Nem került értékvesztés elszámolásra üzleti vagy cégértéken 2024 évben.
A megszerzett üzletekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése a Csoport döntése értelmében vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.
A konszolidációba bevont társaságok közötti egyenlegek és tranzakciók, köztük az eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve kerülnek bemutatásra.
Az akvizíciót követően a külső tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások külső tulajdonosokra jutó összegével.
A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra az eredménytartalékban.
A közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek üzleti kombinációja
Az IFRS-ek alatt a közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek üzleti kombinációját valós értéken vagy bekerülési értéken kell értékelni. A MOL-csoport alapvetően a bekerülési érték alapú megközelítést alkalmazza, de minden tranzakciót egyedileg értékel és amennyiben helyi szabályozás vagy törvény alapján a valós érték alapú megközelítés alkalmazandó akkor a bekerülési-érték alapú megközelítés felülírható.
OMV Slovenija d.o.o. akvizíció
A MOL-csoport megállapodott az OMV-vel, hogy az OMV Downstream GmbH-tól, mint közvetlen részvényestől megvásárolja az OMV Slovenija d.o.o. 92,25%-át. A felek 301 millió eurós vételárban egyeztek meg (az OMV Slovenija 100%-os tulajdonrésze), ami tranzakció zárás utáni vételár-elszámolás függvénye. A tranzakció 120 szlovén töltőállomást foglal magában.
Az akvizíció sikeresen lezárult 2023. június 30-án.
A MOL kifejezett szándéka, hogy biztosítsa az üzletmenet folytonosságát, a kiterjedt szlovéniai hálózat csapatainak szakértelmére támaszkodva. Az OMV Slovenija d.o.o. új neve a MOL & INA d.o.o. lett, székhelye továbbra is Koperben van. A MOL & INA a MOL-csoport részeként megerősíti a Csoport pozícióját a szlovén piacon, és lehetővé teszi a kis- és nagykereskedelmi ügyfelek számára, hogy a jövőben még kényelmesebben jussanak hozzá a kiváló minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz. Az újonnan megvásárolt töltőállomások közül 27 az INA neve alatt működik.
Az OMV Slovenija tranzakció lezárásához szükséges pozitív európai bizottsági döntés érdekében a MOL-csoport 2023 márciusában eszközértékesítési és vásárlási megállapodást kötött a Shell-lel a közös szlovéniai hálózat 39 töltőállomására vonatkozóan. A tranzakció a Shell-lel 2023-ban lezárult.
Az SPA-ban szabályozott működőtőke- és nettó adósságállomány elszámolás eredményeként 12,87 millió EUR értékű goodwill került kimutatásra a „closing account” mechanizmus keretében.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
43 |
A MOL további 6,75 millió euró goodwillt és vételár-kötelezettséget számolt el az IFRS 3 szerint az OMV és a MOL között a Részvényadásvételi Szerződésben szabályozott és meghatározott végső vételár-számítás körüli, még mindig rendezetlen vitája alapján (lásd a 25. d) megjegyzést).
IFRS 3 alapján a következő immateriális eszközök kerül azonosításra és megjelenítésre: vevői kapcsolatok 3.215 millió forint értékben.
Az üzleti kombinációban megszerzett goodwill jövőbeli gazdasági hasznokat testesít meg, melyek az üzemanyag ellátásból várható szinergiákhoz kapcsolódnak. A goodwill adó szempontból nem levonható.
A megszerzett vállalat az akvizíció és a mérleg fordulónap közötti időszakban a következő nettó árbevétellel és időszaki adózás utáni nyereséggel (+) / veszteséggel (-) járult hozzá a Csoport tárgyévi konszolidált eredményéhez:
|
Megvásárolt leányvállalat 2023. június 30. - 2023. december 31. |
Nettó árbevétel |
Tárgyév nyeresége (+) / vesztesége (-) |
|
millió forint |
millió forint |
|
|
OMV Slovenija d.o.o. |
159.739 |
1.408 |
Amennyiben az akvizíció 2023. január 1-jén történt volna, a megszerzett tevékenységek 328.229 millió forint becsült nettó árbevétellel és 8.975 millió forint becsült időszaki adózás utáni nyereséggel (+) / veszteséggel (-) járultak volna hozzá a Csoport tárgyévi konszolidált eredményéhez.
NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft felvásárlása
A magyar kormány által a települési hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra kiírt koncessziós pályázat nyertese a MOL lett. A koncessziós megállapodás 35 évre szól, aminek értelmében a MOL a felelős az évi mintegy 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék gyűjtéséért és kezeléséért, valamint megvalósítja az ehhez kapcsolódó beruházásokat.
Az átszervezés célja az Európai Unió által meghatározott rendkívül szigorú hulladékgazdálkodási célok elérése.
A koncessziós szerződéssel összhangban a MOL 2022. július 28-án megállapodást írt alá a Magyar Állammal az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. és leányvállalati, valamint társult vállalkozásai 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
44 |
Az NHSZ közszolgáltató a települési hulladékpiacon, 16 leányvállalat tulajdonosa különböző százalékos arányban, több mint 700 ezer állampolgár kiszolgálásáért felelős. Több lerakó, válogatóberendezés, szeméttelep és jármű tulajdonosa.
A MOL 2023. július 31-én zárta le a tranzakciót. A felvásárlás összhangban van a MOL 2030+ Shape Tomorrow stratégiájával, mivel lehetővé teszi a szinergiák megvalósítását a hulladékgazdálkodási szolgáltatások integráltabb modelljére való áttérés során. Az NHSZ Kft-t a zárást követően MOHU Holding Kft-re nevezték át.
A MOL a 17 felvásárolt vállalatnál megvizsgálta az befolyás mértékét és 10 vállalatot azonosított, amit konszolidál. Az ellenőrzés értékelése során a MOL figyelembe vette a befektetés feletti hatalmát, a változó hozamokhoz való jogát és a hozamok összegének befolyásolására való képességét.
|
2023. július 31. |
|
|
NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. |
|
|
millió forint |
|
|
Befektetett eszközök |
14.119 |
|
Immateriális javak |
23 |
|
Tárgyi eszközök |
10.448 |
|
Egyéb befektetett eszközök |
3.480 |
|
Halasztott adóeszközök |
168 |
|
Forgóeszközök |
10.167 |
|
Készletek |
251 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök |
219 |
|
Nyereségadó követelések |
41 |
|
Vevő- és egyéb követelések |
3.732 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek |
5.175 |
|
Egyéb forgóeszközök |
649 |
|
Értékesítésre tartott eszközök |
100 |
|
Hosszú lejáratú kötelezettségek |
-4.525 |
|
Céltartalékok várható kötelezettségekre - hosszú távú |
-1.499 |
|
Hosszú lejáratú hitelek |
-2.634 |
|
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek |
- |
|
Halasztott adókötelezettségek |
-392 |
|
Rövid lejáratú kötelezettségek |
-3.932 |
|
Céltartalék várható kötelezettségekre - rövid távú |
-36 |
|
Rövid lejáratú hitelek |
-544 |
|
Szállítók és egyéb kötelezettségek |
-2.562 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
-7 |
|
Nyereségadó kötelezettség |
-33 |
|
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek |
-750 |
|
Nettó eszközérték |
15.829 |
|
Ebből: kisebbségi tulajdonosra jutó rész |
-895 |
|
Nettó eszközértékből MOL-csoportra jutó rész |
14.934 |
|
Akvizíciókor keletkezett goodwill |
- |
|
Összes ellenérték |
14.486 |
|
Csökkentve: megszerzett nettó eszközök valós értéke |
-14.934 |
|
Akvizíciókor keletkezett goodwill |
-448 |
|
|
|
|
Nettó pénzkiáramlás / (beáramlás) leányvállalat megszerzésekor |
|
|
Fizetett ellenérték (kifizetéskor érvényes árfolyamon) |
14.486 |
|
Csökentve: felvásárolt pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek értékével |
-5.040 |
|
Nettó pénzkiáramlás / (beáramlás) |
9.446 |
A megszerzett vállalat az akvizíció és a mérleg fordulónap közötti időszakban a következő nettó árbevétellel és időszaki adózás utáni nyereséggel (+) / veszteséggel (-) járult hozzá a Csoport tárgyévi konszolidált eredményéhez:
A megvásárolt NHSZ társaság az év során több leányvállalatot kontrollált, amelyekből néhány a zárási folyamat során kikerült. Az egyesített vállalat 2023. évi bevételi és nyereséginformációinak közzététele kivitelezhetetlen, mivel a felvásárolt portfólióelemek esetében ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, és az információ megszerzésének költségei meghaladnák annak hasznosságát az olvasók számára.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
45 |
Budapest régió hulladékgazdálkodási üzletágának megszerzése
Az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő budapesti átállás érdekében a MOL Nyrt. és a fővárosi hulladékgazdálkodást korábban ellátó BKM Zrt. 2023.04.13-án részvényesi megállapodást kötött. A megállapodás alapján a BKM a tulajdonában lévő hulladékgazdálkodási divíziót egy újonnan megalapított társaságba, a MOHU Budapest Zrt-be apportálta, ezzel 50%-os részesedést szerezve a társaságban. A fennmaradó 50%-os részesedés tulajdonosa a MOL Nyrt. lett úgy, hogy a BKM által apportált vagyonelemek értékével megegyező pénzbeli hozzájárulást biztosított a MOHU Budapest Zrt. részére. A részvényesi megállapodással összhangban a vagyoni hozzájárulás tárgyát képező eszközök teljes körére független szakértő által készített vagyonértékelés készült, mely alapján az eszközök – és így a MOL Nyrt. által biztosított tőkeemelés – értéke 26 milliárd forintban került meghatározásra. A felek közötti megállapodás alapján a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ nem az apport részeként, hanem külön adásvétel útján került a MOHU Budapest Zrt. tulajdonába, melynek vételárát szintén független szakértő által készített értékelés alapján határozták meg a felek.
A közös cég 2024.04.01-jén kezdte meg működését, melyet az IFRS 10 alapján a MOL-csoport teljeskörűen konszolidál.
A BKM a közös vállalatban a meglévő, több mint 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakember-gárdát, a MOL pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, és az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat biztosítja a társaságnak. Összességében mindezek által hosszú távon is lehetővé vált a fővárosban és a régióban is a fenntartható, a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét is magába foglaló körforgásos hulladékgazdálkodás.
A megszerzett vállalat az akvizíció és a mérleg fordulónap közötti időszakban a következő nettó árbevétellel és időszaki adózás utáni nyereséggel (+) / veszteséggel (-) járult hozzá a Csoport tárgyévi konszolidált eredményéhez:
|
Nettó árbevétel |
Tárgyév nyeresége (+) / vesztesége (-) |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
MOHU Budapest Zrt. |
5.414 |
-37.150 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
46 |
Mercarius Flottakezelő Kft. felvásárlása
2024. november 15-én a MOL-csoport megállapodást írt Magyarország egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő gépjármű-flottakezelő vállalatával, a jelenleg közel 14.000 gépjárművet kezelő Mercarius Flottakezelővel. Ennek értelmében a MOL Fleet Solution és a Mercarius egy közös Holding céget hozott létre, amely MOL Mercarius néven működik tovább. Az új cég a flottapiac második legnagyobb szereplőjeként több, mint 20.000 gépjárművet kezel majd operatívan.
Vállalatunk frissített hosszútávú stratégiájának fókusza, hogy 2030-ig komplex mobilitási szolgáltatóvá váljon, amelybe jól illeszkedik a legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonban lévő gépjármű-flottakezelő vállalatban való részesedésszerzés és közös munka.
A Mercarius Flottakezelő a megbízhatóságáról és transzparenciáról ismert Mercar Használtautó tulajdonosa is.
A két vállalat legfőbb célja az egyesüléssel, hogy a gépjármű-flottakezelési szolgáltatást új szintre emeljék, és továbbá szélesítsék a MOL mobilitási szolgáltatásainak közönségét. A tranzakció lezárására 2024. december 17-én került sor, Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásának köszönhetően.
Az egyesített vállalat 2024-es évre vonatkozó árbevétel és a nyereség adatainak közzététele kivitelezhetetlen, mivel az ehhez szükséges adatok nem elérhetők a felvásárolt portfólió részeire, illetve ezen információk megszerzésének a költsége meghaladná az olvasók számára való hasznosságot.
b) Egyéb lezárt felvásárlások
Új Lila Labdarúgó Kft. felvásárlása
A MOL-csoport szerződést kötött az Újpest Labdarúgó Kft-vel, mint közvetlen tulajdonossal 2024. február 6-án az Új Lila Labdarúgó Kft megvásárlására, amely társaság 99,75% tulajdoni részesedéssel rendelkezik azon társaságokban, amelyek birtokolják az Újpest Labdarúgó Klub üzemeltetéséhez és folyamatos működéséhez szükséges licenszeket, eszközöket és alkalmazza a munkavállalókat. A tranzakció 2024. március 21-én zárult. Az akvizíció megfelelt az IFRS 3 koncentrációs teszt kritériumainak, és eszköz-ügyletként került elszámolásra.
c) Folyamatban lévő felvásárlások
A MOL 2024. december 17-én adásvételi megállapodást kötött a O&GD Central Kft.-vel a kelet-magyarországi Endrőd közelében gázüzem, bánya telek és infrastruktúra megvásárlására. A jelenlegi kitermelés körülbelül 1.1 mboepd, a bánya telek több, fúrásra alkalmas kutatási lehetőséget rejt. A kapcsolódó infrastruktúra jelentős szinergiapotenciállal rendelkezik a MOL más, a régióban található eszközeivel. A tranzakció hatóságok jóváhagyására vár, lezárására várhatóan 2025. első felében kerül sor.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
47 |
A MOL 2024. november 20-án megállapodást írt alá egy olyan vállalkozás megvásárlásáról, amely szabadalmaztatott hidrometallurgiai technológiájával nagy hatékonysággal képes nemesfémeket kinyerni az e-hulladékból Magyarországon. A tranzakció lezárására várhatóan 2025. első felében kerül sor.
A két felvásárlás jelenleg is zajlik, az ellenőrzés megszerzése még nem valósult meg, a tranzakciók Csoport szinten nem jelentősek.
d) Az Aurora Kunststoffe GmbH és leányvállalatainak felvásárlása
2019. október 31-én a MOL-csoport 100%-os részesedést szerzett az Aurora Kunststoffe GmbH-ban. 2024 első félévében független szakértő meghatározta a függő vételár értékét, mely 9.861 millió forint volt (24,914 millió euró) az adás-vételi szerződés alapján.
Számviteli politika
A lassan mozgó és elavult készletek leírását követően a készletek - beleértve a befejezetlen termelést is - a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek kimutatásra. A nettó realizálható érték megegyezik a szokásos üzletmenet során becsült eladási árral, csökkentve a befejezés becsült költségeivel és az értékesítés következtében felmerülő költségekkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A töltőállomások bolti készletei átlagos beszerzési ár alapján kerül meghatározásra. A saját termelésű készleteket havi költségfelosztással alapján kerülnek meghatározásra. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek.
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|||
|
Bekerülési |
Bekerülési érték |
Bekerülési |
Bekerülési érték |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Félkész és késztermékek |
532.249 |
526.219 |
427.051 |
420.907 |
|
Vásárolt kőolaj |
182.488 |
182.164 |
203.861 |
203.387 |
|
Egyéb áruk |
88.618 |
87.802 |
106.165 |
105.424 |
|
Egyéb alapanyagok |
104.239 |
82.587 |
117.897 |
98.855 |
|
Vásárolt földgáz |
1.755 |
1.755 |
2.087 |
2.087 |
|
Értékesítésre tartottnak minősített készletek |
- |
- |
-87 |
-87 |
|
Összesen |
909.349 |
880.527 |
856.974 |
830.573 |
2024 során 6.964.684 millió forint készlet került elszámolásra költségként/ráfordításként, melyből 17.917 millió forint értékvesztés (2023-ban 9.142 millió forint), főként az alapanyagokhoz kapcsolódóan.
A készletek értékét a gyengülő forint mozgatta, amit részben ellensúlyozott az alacsonyabb nyersolajkészlet-mennyiség.
Zálogjoggal terhelt készletek
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt készletek könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 1.583 millió forint (2023: 3.095 millió forint).
Az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standarddal összhangban a MOL-csoport bemutatja a beszámolót készítő gazdálkodó egység szempontjából lényeges nem irányító tulajdonosok esetében a nem irányító tulajdonosra jutó leányvállalatok eredményét, cash flow-ját és nettó eszközértékét. A lényegességet a Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján határozza meg. A közzétett információk a csoporton belüli tranzakciók kiszűrései előtti egyenlegeket tartalmazzák.
INA-Industrija nafte d.d.
A MOL-csoport 49%-os részesedéssel rendelkezik az INA-Industrija nafte d.d.-ben (továbbiakban INA d. d.). Mivel a részvényesi szerződés biztosítja a MOL-csoport irányítási jogát az INA d.d. felett, így teljeskörűen kerül konszolidálásra 51% nem ellenőrző részesedés kimutatása mellett.
A MOL Nyrt. és a horvát kormány által 2009-ben aláírt részvényesi szerződés alapján a MOL a Felügyelőbizottságban és az Igazgatóságában egyaránt irányítási joggal rendelkezik. A szerződés értelmében a MOL-csoport a 9 tagú Felügyelőbizottságban 5 tag, a 6 tagú Igazgatóságban 3 tag és az elnök kinevezésére jogosult. Szavazategyenlőség esetén az Igazgatóság elnökének szavazata dönt. A MOL-csoportnak nincs olyan egyéb nem irányító tulajdonjoga, amely jelentős lenne.
Az INA-csoport külső tulajdonosaira jutó tőkerészesedés aránya:
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
48 |
|
Nem irányító tulajdonosokra jutó részesedés aránya |
||
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|
|
INA-Industrija nafte d.d. |
51% |
51% |
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|
|
Nem irányító tulajdonosok részesedése |
365.158 |
357.673 |
|
Nem irányító tulajdonosok részesedéséhez kapcsolódó nyereség (+) / veszteség (-) |
56.080 |
18.416 |
Az INA-csoport összevont pénzügyi adatai az alábbiak szerint alakultak. Az adatok a Csoporton belüli tranzakciók kiszűrésének hatásait nem tartalmazzák.
2024. május 27-én a MOL-csoport megállapodást írt alá a Sand Hill Petroleum SRL-el az EX-1 (30%) és az EX-5 (20%) blokkban való részesedés értékesítéséről. A megállapodás részeként az összes eszköz, az összes kötelezettség, valamint minden (munkaprogrammal kapcsolatos) kötelezettségvállalás átadásra került a Sand Hill-nek. A tranzakció kormányzati és NAMR (Nemzeti Ásványi Erőforrás Ügynökség) jóváhagyására vár. A tranzakció csoportszinten nem minősül jelentősnek.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
49 |
Az Egyéb sor főként bevétel elhatárolásokat és munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmaz.
Céltartalékot kell megjeleníteni, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelem áll fenn, melynek rendezése valószínűsíthető a jövőben, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A céltartalékként megjelenített összeg a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés kell legyen. A hosszú lejáratú kötelmek esetében jelenértékre kell diszkontálni az összeget. Ebben az esetben a céltartalék könyv szerinti értéke időszakonként növekszik, hogy tükrözze a diszkont lebontását az idő múlásával. Ezt a növekedést a kamatráfordítások között kell megjeleníteni. A céltartalékként kimutatott összeget minden mérlegfordulónapkor szükséges megvizsgálni és az aktuális legjobb becslés szerint módosítani kell.
Ha a kötelem fennállásának valószínűsége csekély vagy nem lehet az összegére vonatkozóan megbízható becslést adni, akkor megfelelő közzététel mellett céltartalék képzése nem szükséges.
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék
A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű és a céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségek esetében az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke.
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
A Csoport a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A kötelezettség felmerülésekor kell megképezni a teljes céltartalékot a mezőfelhagyási és helyreállítási költségek jelenértékének megfelelő mértékben. Ezzel egyidőben a kapcsolódó eszköz értékét is meg kell növelni a céltartalékkal megegyező értékben. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkenés kerül elszámolásra (Downstream esetében lineárisan, Upstream esetében a termelés arányában). Bármely, a várható költségek jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként jelenik meg.
Szervezet átalakításra képzett céltartalék
A Csoport munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvényeknek megfelelően, valamint a MOL és az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. A konszolidált éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül megjelenítésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek.
A rendszerek által biztosított juttatások költsége a Csoport által meghatározott juttatási rendszere szerint, rendszerenként külön kerül meghatározásra, a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. A nyugdíjjuttatások aktuáriusi nyereségei és veszteségei egyéb átfogó jövedelemként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége azonnal elszámolásra kerül ráfordításként.
A nettó kamatráfordítás megállapításának alapja a nettó meghatározott jövőbeni juttatás, mely a pénzügyi eredmény részeként kerül kimutatásra. A program eszközeinek hozama és a kamatbevétele (mely a nettó kamatráfordítás része) közötti különbség az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
Jogi ügyekre képzett céltartalék
A Csoport céltartalékot képez azon jogi ügyek esetében, melyek várható, a Csoportra nézve negatív kimenetele több, mint valószínű.
Kibocsátási kvóták
A Csoport céltartalékot jelenít meg a becsült CO2 kibocsátásra, ha a tényleges kibocsátás meghaladja az ingyenesen juttatott kvóták mértékét. Ha a tényleges kibocsátás meghaladja a kapott kibocsátási egységet, a hiányra a vásárolt kvóták könyv szerinti értékén, a megkötött határidős áron, valamint a fennmaradó többlet aktuális piaci árán céltartalékot kell képezni. Emellett, a Csoport céltartalékot jelenít meg az Upstream kibocsátás-csökkentési kvóták (UER) becsült költségeire, amelyeket az EU üzemanyag-minőségi irányelvében meghatározott kötelezettségek teljesítésére kíván felhasználni.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Becslés szükséges egy jogi ügy kimenetelének, kötelezettség felmerülésének valószínűségére és számszerűsítésére vonatkozóan. A becslésben rejlő bizonytalanság miatt a tényleges kifizetések eltérhetnek az eredetileg megbecsült összegtől.
A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek köre, számszerűsítése és időbeli felmerülése
A Csoport céltartalékot mutat ki a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre az olaj és gáz kitermelő létesítmények, csővezetékek kapcsán hasznos élettartamuk végeztével. Ezen leszerelési események a jövőben fognak bekövetkezni, így a pontos követelmény, aminek a bontáskor meg kell felelni, még bizonytalan. A leszereléshez használt technológiák és költségek folyamatosan változnak, ahogy a politikai, környezetvédelmi, biztonsági és közösségi elvárások is. A vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett a vezetőség a korábbi tapasztalatait felhasználva becsüli meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási céltartalékok értékét.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
50 |
A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak.
Bizonyos peres ügyek kimenetele
A Csoport tagjai több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintettek, melyek a rendes üzletmenet során fordulnak elő. A céltartalékok akkor kerülnek megjelenítésre, amikor valószínűvé válik, hogy a múltbeli esemény következtében meglévő kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, és a várható pénzkiáramlás megbízhatóan becsülhető. A kötelezettségek időbeli megjelenítése és számszerűsítése becslést követel meg a körülmények és tények figyelembevételével, melyek változhatnak. Mivel a pénzkiáramlások a jövőben történnek meg, ezért a céltartalékok és kötelezettségek értékét rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani a megváltozott körülményeknek megfelelően.
Környezetvédelmi céltartalék
2024. december 31-én 80.696 millió forint céltartalék szerepel a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a múltban keletkezett, elsősorban a talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos magyarországi, horvátországi, szlovákiai, romániai és olaszországi kötelezettségekre. A céltartalék meghatározásának alapjául a MOL-csoport belső, környezetvédelmi szakértő csoportja által készített felmérés szolgált. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázatokkal súlyozott cash flow meghatározásával történt, ahol az időtartam 12 év, az Upstream eszközök esetében 50 év, a várható cash flowk kockázatmentes kamatlábbal kerülnek diszkontálásra. A 2024. december 31-én kimutatott összeg tartalmaz 24.032 millió forint függő kötelezettség az IES S.p.A. felvásárlása miatt (lásd 25. megjegyzés).
A MOL-csoport érzékenységi vizsgálatot készített a környezetvédelmi céltartalékokra, az alkalmazott időtávra vonatkozóan. Az elemzés azt vizsgálta, hogy az év végén kimutatott kötelezettségekhez képest, a cash flow előrejelzési időszak +/- ötéves változása milyen hatással van a környezetvédelmi céltartalékra. Az érzékenységi vizsgálat során a diszkontfaktor nem változott.
A függő kötelezettség abszolút és százalékos változását az alábbi táblázat mutatja:
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
51 |
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
2024. december 31-én a termelés befejezését követő becsült mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett céltartalék összege 554.996 millió forint volt. Ennek a költségnek körülbelül 10%-a várhatóan 2025 és 2029 között merül fel, a fennmaradó 90% pedig a 2030 és 2081 közötti időszakban fog felmerülni. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. Az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatos kockázatok miatt, a várható pénzáramlások időzítése nagyfokú bizonytalansággal jár, ami az átállás ütemétől függően a következő időszakokban jelentős változást eredményezhet. A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység, külső erőforrások igénybevételével kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések standard alapján a megképzett céltartalék feltételeknek megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. A mezőfelhagyási kötelezettség kiszámításakor alkalmazott ráták 5,0% és 28,2% között vannak, amelynek értéke a kockázatmentes hozamgörbétől, inflációtól és az ország kockázati tényezőjétől függ. A MOL-csoport érzékenységi vizsgálatot készített, amelyben meghatározásra került, hogy az alkalmazott ráta +/-1 százalékos változása mekkora változást eredményezne a céltartalék értékében. Az alkalmazott ráta 1%-os növekedése a céltartalék értékét 17%-kal csökkentené, míg az alkalmazott ráta 1%-os csökkenése a céltartalék 22%-os növekedését eredményezné.
Létszámleépítési céltartalék
Folyamatos hatékonyság növelő projektek részeként a MOL Nyrt., az INA d.d., az IES S.p.A és egyéb Csoport tagok a munkaerő további optimalizálásáról döntöttek. Mivel a vezetőség elkötelezett a változások mellett és az átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a Csoport céltartalékot képzett azon költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek, kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra vonatkozó nettó jelenértékének felelnek meg. A mantovai tevékenység átalakítása kapcsán a IES S.p.A 9.145 millió forint értékű létszámleépítési céltartalékot képzett 2013-ban, amely 2024. december 31-re 0 millió forintra csökkent, a helyi szabályozások által előírt általános végkielégítési céltartalék egyenlege 451 millió forint volt 2024. december 31-én. 2015-ben az INA d.d. létszámleépítési programjára 9.804 millió, 2020-ban 6.269 millió, 2022-ben 3.015 millió és 2023-ban 100 millió forint céltartalékot képzett, melyből 2024.12.31-re fennmaradt 490 millió forint. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2024. december 31-én 1.424 millió forint (2023. év végén 1.907 millió forint).
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
2024. december 31-én a Csoport 42.221 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL munkavállalók a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján, a MOL Petrolkémia Zrt. és a Slovnaft a.s. munkavállalói azonban a szolgálati idő függvényében, a nyugdíjazáskori fizetésük alapján legfeljebb 2, illetve 7 havi juttatásban részesülnek nyugdíjazáskor. Az említett juttatásokon kívül Magyarországon a nyugdíjba vonuló munkavállalók jogosultak a Munka Törvénykönyve alapján meghatározott felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő juttatásra. A felmentési idő a munkában töltött időtől függően 1-3 hónap hosszúságú lehet. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a Csoport üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak.
Az egyéb mozgások a hosszú távú munkavállalói juttatások és az egyéb rövid/hosszú lejáratú kötelezettségek közötti átsorolását tartalmazzák.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
52 |
Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek az eredménykimutatásban a hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra:
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Tárgyévre jutó szolgálat költségei |
3.293 |
3.298 |
|
Aktuáriusi nyereség (-) / veszteség (+) nettó hatása |
-270 |
1.703 |
|
Múltbeli szolgálat elszámolt költsége |
351 |
4.788 |
|
Év végi egyenleg |
3.374 |
9.789 |
A következő táblázat bemutatja a nyugdíjjuttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, becsléseket:
Az aktuáriusi nyereségek (-) / veszteségek (+) a következő tételekből álltak:
A jelentős feltételezések mennyiségi érzékenység-vizsgálata 2024. december 31-re vonatkozóan az alábbiakban látható:
Peres ügyekre képzett céltartalékok
2024. december 31-én a peres ügyek becsült költségére képzett céltartalék 3.411 millió forint (2023. év végén 4.156 millió forint) volt.
A Csoport kibocsátási kvótákra képzett céltartaléka 2024. december 31-én 72.464 millió forint (2023. december 31-én 90.852 millió forint). A 2024. december 31-én jelentett összeg magában foglalja az UER-kvóták becsült költségeire képzett céltartalékot is, 5.570 millió forint összegben (2023. december 31.: 1.603 millió forint).
A MOL-csoport 2024-ben 3.431.288 kibocsátási kvótát kapott a magyar, horvát és szlovák hatóságoktól (2023-ban 3.675.494-et). A kibocsátási kvótákból 2024-ben összesen 5.487.636 tonna került felhasználásra (2023-ban 5.840.026 tonna).
2024. december 31-én a MOL-csoport 0 millió forint céltartalékot képzett az IFRS 9 szerint (2023. december 31-én: 583 millió forintot).
Az Egyéb sor főként vevői hűségpontokhoz kapcsolódó kötelezettséget, illetve vevőktől kapott előlegeket tartalmaz.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
53 |
A Fizetendő adók és hozzájárulások főként társadalombiztosítási járulékból, általános forgalmi adóból és jövedéki adóból állnak.
19. Értékesítésre tartott eszközök
A)
Egy befektetett eszköz vagy elidegenítési csoport akkor minősül értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen egy értékesítési ügylet, nem pedig a folyamatos használat során térül meg. Ez akkor valósul meg, ha az értékesítés nagyon valószínű, valamint az eszköz vagy elidegenítési csoport annak jelenlegi állapotában azonnal értékesíthető. A menedzsmentnek elkötelezettnek kell lennie az értékesítés mellett és annak várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítés feltételeinek, valamint az értékesítési terv végrehajtásához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy nem valószínű a terv jelentős változtatása vagy a terv visszavonása.
Az értékesítésre tartottá minősítést megelőzően közvetlenül értékvesztés teszt végrehajtása szükséges. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot, annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbon kell értékelni. Ha egy tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítésre tartottá minősítésre kerül, értékcsökkenés és amortizáció nem számolható el.
2023. december 31-én az értékesítésre tartott eszközök elsősorban Magyarországon és Szlovákiában található töltőállomásokat tartalmazta. A tranzakció 2024 második negyedévében zárult le, ezért az értékesítésre tartott eszközök értéke 8.248 millió forinttal csökkent.
B)
Számviteli politika
A megszűnt tevékenység egy gazdálkodó egység olyan része, amelyet elidegenítettek, vagy értékesítésre tartottnak minősítettek, és:
- Jelentős üzleti területet, vagy egy adott földrajzi területen folytatott tevékenységet képvisel;
- A hozzá tartozó pénzáramok és tevékenység világosan elhatárolható a társaság más területeitől (mind működési mind pedig beszámolási szempontokat figyelembe véve);
- Összehangolt értékesítési, elidegenítési terv van életben a tevékenységre vonatkozóan;
- Értékesítési szándékkal vásárolt leányvállalatokat szintén megszűnő tevékenységként kell bemutatni.
Az értékesítésre szánt eszközöknél említett értékelési és beszámolóban történő szerepeltetésen túlmenően a következő kiegészítéseket kell még bemutatni a megszűnő tevékenységek esetében:
- Az eredmény kimutatásban, a megszűnő tevékenységből származó adózás utáni nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékesítés és a valós értékre történő értékelés eredményre gyakorolt hatását (ebből következően az eredmény kimutatás minden más eleme csak a folytatott tevékenységeket eredményét tartalmazza);
- A megjegyzésekben ki kell fejteni a megszűnő tevékenységének az eredményét; és
- A megszűnő tevékenységből származó pénzáramlás összegét.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
54 |
2022. március 23-án a MOL megállapodást írt alá a Waldorf Production Limited (WPL) vállalattal, amely az Egyesült Királyságban lévő teljes Upstream portfóliójának értékesítését magában foglalta.
Az értékesítésre
bocsájtott tengeri eszközök közé tartozott a MOL 20%-os részesedése a Catcher
mezőben, 50%-os részesedése a Scolty & Crathes és 21,8%-os részesedése a
Scott mezőben, valamint további részesedéseket számos más licenszben. 2022.
november 10-én a MOL sikeresen lezárta a WPL vállalattal kötött ügyletet, a
tranzakció eredményeként a Waldorf átvette az összes jövőbeni mezőfelhagyási
kötelezettséget.
2024 június 4-én a MOL csődeljárás megindításáról szóló értesítőt kapott a
WPL-től, a teljes brit E&P portfólió felvásárlójától. A Waldorf Energy
Partners Limited (WEPL) anyavállalati garanciát nyújtott a tranzakcióhoz. A
csődeljárás megindításának időpontjában a MOL-nak jövőbeni feltételekhez kötött
kifizetési (ún. „earn-out”) megállapodásból 25.203 millió forint összegű
követelése és pénzeszköz átadásból (fedezet biztosítás) 16.672 millió forint
összegű pénzügyi eszköze volt nyilvántartva. A MOL nem biztosított hitelezőként
van jelen a csődeljárásban. A biztosított hitelezők, a WPUK kötvények (eredeti
kibocsátott összeg: 300 millió USD) és a WEF kötvények (eredeti kibocsátott
összeg: 200 millió USD) tulajdonosai mögött állnak. A csődeljárás
megindításakor nyilvántartott követelésekre 41.567 millió forint összegű
értékvesztés került megállapításra. A kijelölt vagyonkezelő a hitelezők
követeléseinek behajtásán dolgozik azért, hogy a lehető legtöbb követelés
teljesítésre kerüljön.
|
|
||
|
2024 |
2023 |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Nettó árbevétel |
- |
- |
|
Egyéb működési bevétel |
887 |
- |
|
Összes működési bevétel |
887 |
- |
|
Anyagjellegű ráfordítások |
- |
- |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
- |
- |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
- |
- |
|
Egyéb működési költségek és ráfordítások |
41.567 |
2.471 |
|
Összes működési költség |
41.567 |
2.471 |
|
Megszűnő tevékenység nyeresége |
-40.680 |
-2.471 |
|
Pénzügyi műveletek bevételei |
-213 |
2.022 |
|
Pénzügyi műveletek ráfordításai |
- |
- |
|
Pénzügyi műveletek vesztesége |
-213 |
2.022 |
|
Adózás előtti veszteség (-) / nyereség (+) megszűnő tevékenységből |
-40.893 |
-449 |
|
Nyereségadó |
- |
- |
|
Tárgyév vesztesége (-) / nyeresége (+) megszűnő tevékenységből |
-40.893 |
-449 |
Az egyéb működési költségek jelentősen növekedtek 2024-ben, melynek fő oka a jövőbeni feltételekhez kötött kifizetés (ún. „earn-out”) értékvesztése volt. Az egyéb működési bevételek növekedtek 2023. évhez képest az Egyesült Királyságban működő üzletág eladásával kapcsolatban elszámolt függő követelések valós értékelésének köszönhetően. A pénzügyi bevételek, a pénzeszköz átadáshoz kapcsolódó kamatokat és a rövid lejáratú hitel kamatát tartalmazzák.
A csődeljárás megindításának következtében az adózás előtti eredmény megszűnő tevékenységből sor egyenlege -40.893 millió forintra csökkent 2024-ben. A befektetési tevékenységekre fordított cash flow-k az earn-out-ból eredő ellenértéket tartalmazták 2023-ban.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
55 |
pénzügyi instrumentumok, tőke és pénzügyi kockázatkezelés
E szakasz ismerteti a Csoport tőkestruktúrájának menedzselésére és a pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó politikákat és eljárásokat, valamint bemutatja azon pénzügyi instrumentumokat is, melyek segítségével a Csoport megvalósítja ezen politikákat. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a fedezeti elszámolásra vonatkozó politikákat, illetve a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételeket.
Bekerülési érték
A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra (az eredménnyel szemben valós értéken nem értékelt eszközök és kötelezettségek esetén beleértve a tranzakciós költségeket is) amikor a gazdálkodó egység az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek a részesévé válik. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentősfinanszírozási komponenst. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét vagy eladását a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával kell megjeleníteni.
Pénzügyi eszközök - Besorolás
A Csoport pénzügyi eszközei a kezdeti értékeléskor kerülnek besorolásra azok jellegének és céljának megfelelően. A pénzügyi eszköz kategóriájának meghatározásához először azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum vagy tőkebefektetés-e. Tőkebefektetéseket eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, mindazonáltal a gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amennyiben a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, a besorolás lehet amortizált bekerülési érték, valós értékelés egyéb átfogó eredménnyel szemben, vagy valósértékelés eredménnyel szemben. A meghatározáskor az üzleti modellt és a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flowkat kell figyelembe venni. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó derivatívák értékelése valós értéken történik. Az értékváltozások az eredményben kerülnek elszámolásara, kivéve, ha a gazdálkodó egység a fedezeti elszámolás alkalmazását választotta. A nem pénzügyi instrumentumok értékesítésére és beszerzésére vonatkozó szerződések (például tőzsdei árura szóló határidős ügyletek), melyek rendezésére, elszámolására csak a szerződés tárgyát képző eszköz leszállításával van lehetőség, nem minősülnek pénzügyi instrumentumnak.
Pénzügyi kötelezettségek – Besorolás
A pénzügyi kötelezettségeket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket eredménnyel szemben valósan kell értékelni vagy a gazdálkodó a valós értékelés opciót választotta. Eredménnyel szemben valósan kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségeket és a származékos termékeket.
Követő értékelés
A követő értékelés az adott pénzügyi instrumentum besorolásán alapszik.
Amortizált bekerülési értéken történő értékelés
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek, vagy kötelezettségnek az eredeti bekerülési értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve, vagy csökkentve az eredeti bekerülési érték és a lejáratkori érték közötti különbözet halmozott amortizációjával, továbbá a pénzügyi eszközök esetében csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírás összegével A kamatbevétel vagy kamatráfordításmeghatározásához az effektív kamatláb módszert kell használni, a kamatot pedig az eredményben kell elszámolni. A könyv szerinti érték változását csak a kötelezettség kivezetésekor vagy átsorolásakor kell az eredménnyel szemben elszámolni.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Az eszközt valós értéken kell értékelni. A kamatbevételt, értékvesztést és devizás árfolyam-különbözeteket az eredményben kell elszámolni (hasonlóan az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközökhöz). A valós érték változásokat az egyéb átfogó eredménnyel szemben kell elszámolni. Az eszköz kivezetésekor a korábban egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget át kell csoportosítani az eredménybe. Az eszköz átsorolása vagy kivezetése esetén, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt, és tőkében halmozott valós érték változások átcsoportosítandók az eredménybe, úgy, hogy ennek pont olyan hatása legyen az eredményre mintha az eszköz amortizált bekerülési értéken lett volna értékelve a kezdeti megjelenítéstől.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések
Az osztalékot csak akkor lehet megjeleníteni, ha a gazdálkodó egység osztalékhoz való jogát megállapították, valószínű, hogy az osztalékkal kapcsolatosan gazdasági hasznok fognak befolyni a gazdálkodó egységhez, és az osztalék összegét megbízhatóan lehet mérni. A járó osztalékot eredményben kell elszámolni, kivéve, ha az osztalék egyértelműen a befektetés költségeinek részleges megtérülését jelenti, mely esetben egyéb átfogó eredményben kell őket bemutatni. A valós érték változás az egyéb átfogó eredményben jelenik meg. Az valós érték változás miatt elszámolt különbözetek később sem számolhatók el eredménnyel szemben, még akkor sem, ha az eszköz értékesítésre kerül.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eszközt valós értéken kell értékelni és a valós érték változásokat az eredménnyel szemben kell elszámolni.
Az instrumentumok valós értékének meghatározása a mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli jegyzett piaci árak alapján történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
56 |
A pénzügyi eszközök kivezetése akkor történik meg, amikor a Csoport már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásával, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független, harmadik fél részére történő átadásával megvalósul. Abban az esetben, ha a Csoport nem adja át és nem is tartja meg a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, a visszatartott hozamot eszközként, míg a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni.
A gazdálkodó egység akkor, és csak akkor távolíthat el a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásából pénzügyi kötelezettséget (vagy pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy lejárt.
Fedezeti elszámolás szempontjából az ügyletek a következő kategóriákba sorolhatók:
• cash flow fedezeti ügyletek; vagy
• külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezete.
A fedezeti ügylet megkötésekor a Csoport formálisan megjelöli és dokumentálja a fedezeti kapcsolatot, amelyre a Csoport a fedezeti elszámolást alkalmazni kívánja, az ügylet megkötésének kockázatkezelési céljaival és stratégiájával együttesen. Ezen fedezeti ügyletek várhatóan hatékonyak lesznek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték- vagy cash flow-változásokat ellentételező hatások elérésében, és folyamatosan értékelésre kerülnek annak megállapítása érdekében, hogy azok hatékonyak voltak azon pénzügyi beszámolási időszakok alatt folyamatosan, amelyekre vonatkozóan a fedezeti ügyletek megjelölésre kerültek. A Csoport a fedezeti számvitel IFRS 9 szerinti szabályait alkalmazza.
A fedezeti elszámolás szigorú követelményeinek megfelelő fedezeti ügyletek elszámolása az alábbiak szerint történik:
Cash flow fedezeti ügyletek
A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségek fedezése, amelyek egy, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő eszköznek vagy kötelezettségnek, vagy egy nagy valószínűséggel előre jelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdoníthatók és amelyek érinthetik az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket akkor kell az eredménykimutatásba átvezetni, amikor a fedezett tranzakció az eredményre hatást gyakorol. Ha a fedezett ügylet egy nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzésének költsége, a saját tőkében elszámolt összeget a nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kell figyelembe venni.
Nettó befektetés fedezete
Egy külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet, beleértve azon monetáris eszközök fedezetét is, amelyek a nettó befektetés részét képezik, a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonló módon kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A külföldi érdekeltség kivezetésekor az egyéb átfogó jövedelemben így elszámolt nyereség vagy veszteség átsorolásra kerül az eredménybe.
A pénzügyi eszközök értékvesztési modellje várható veszteségek figyelembevételén alapul. A pénzügyi eszközökre képzett értékvesztések a nemteljesítési kockázatra és a várható veszteségrátákra vonatkozó feltételezéseken alapulnak. Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• Teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség).
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta. Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A Csoport a hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a Csoport bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános megközelítést alkalmazza a Csoport.
Vevőkövetelésekre a Csoport a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta pozitív korrelációján alapul. A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás) azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A Csoport által elszámolt maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a. Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni. A csoport az alábbi eseményeket definiálta objektív bizonyítékként az értékvesztésre:
· szerződéses feltételek szerint 180 napon túli késedelem
· a kibocsátó csődje
· szerződéses feltételek megsértése
· követelés részleges vagy teljes elengedése
· jogi eljárás az adós ellen
· aktív piac eltűnése a pénzügyi eszköz esetében
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
57 |
Ha a pénzügyi eszköz várható cash-flowia jelentősen meghaladja annak könyv szerinti értékét (az értékvesztés feltételei csak részben vagy egyáltalán nem állnak fenn), a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírás eredményeként a követelés összege nem haladhatja meg az eredetileg fennálló követelés összegét.
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A Csoport saját megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató becslések alapján.
20. Pénzügyi kockázatkezelés és tőkekezelés
A MOL-csoporton belül a pénzügyi kockázatkezelési feladatok központosítottak, ezért a pénzügyi kockázati tényezők Csoport szinten kerülnek meghatározásra és mérésre. A felső vezetés részére negyedéves pénzügyi kockázati jelentés készül.
A kockázatkezelés általános megközelítése szerint az üzleti tevékenységet, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót kezeli. A Csoport kizárólag a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében:
· pénzügyi mutatók és célok kezelése érdekében, valamint
· cash flow védelme a piaci ár kockázatból fakadó kitettség ellen.
Tőkekezelés
A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Csoport részvényesi értékét.
A Csoport a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A nettó adósság / EBITDA mutatónál a korai figyelmeztető jel a 2x-es szint, melynek elérése esetén a MOL-csoport fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének módosítását. A mutató 2024 során bőven 1 alatt stabilizálódott, ezért nyitott döntési pont jelenleg nincs. A hosszútávú nettó pénzügyi tőkeáttétel tekintetében a MOL-csoport 30% adósság- és 70% saját tőke arányt tart optimálisnak. Amennyiben a pénzügyi tőkeáttétel mértéke a 30%-os aránytól jelentősen és tartósan eltér, a Csoport fontolóra veszi tőkeszerkezetének módosítását. Mivel a mutató a 30%-os szintet nem haladja meg (2024. december 31-én 14,9%), nincs nyitott döntési pont jelenleg. A nettó adósság/EBITDA mutató és a pénzügyi tőkeáttétel kalkulációját a 20/c megjegyzés tartalmazza.
A tőkeszerkezet módosítása keretében a Csoport változtathatja az osztalék kifizetésének összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. A Csoport végezhet saját részvény (put-call opció) tranzakciókat is ilyen célból.
a) Főbb kitettségek
A Csoportszintű Kockázatkezelés azonosítja a főbb kockázati tényezőket és méri a Csoport működési eredményére vonatkozó hatásukat. A MOL-csoport főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezés segítségével kíséri figyelemmel. Ennek megfelelően a gázolaj crack spread, a kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá leginkább a cash flow volatilitásához.
Termékár kockázat kezelése
A MOL-csoport, mint integrált olaj- és gázipari vállalat, mind eladóként, mind vásárlóként termékár kockázatnak van kitéve. A főbb termékár kockázat abból származik, hogy a Csoport integrált üzleti modelljében a Downstream szegmens több kőolajat használ fel, mint a saját termelésű kőolaj mennyisége. Az Upstream szegmensben „hosszú” kőolaj pozícióval, míg a Downstream szegmensben „hosszú” finomítói és vegyipari árrés pozícióval rendelkezik a Csoport. A termékár kockázat nincs teljes mértékben fedezve, hiszen az olajipari vállalatok részvényeibe befektetők általában hajlandók vállalni az olajipari üzletmenetből származó kockázatokat. Amennyiben szükséges, a Csoport fedezi a normális üzletmenettől eltérő és a szokásos piaci árváltozásokat meghaladó termékár kockázatokat.
2024-ben a Csoport rövid- és középtávú termékár csere és opciós ügyleteket kötött. A tranzakciókat elsősorban működésből eredő kockázatok fedezésére kötötték, hogy csökkentsék az áringadozások hatását a Csoport tevékenységére. Lehetőség esetén viszont a kedvező határidős görbe-szerkezetből származó előnyök kihasználása is releváns szempont. A termékár kockázat mérésre egy Kockáztatott Érték (Value-at-Risk, VaR) megközelítésen alapuló modell használatával történik.
Árfolyamkockázat kezelése
A csoport árfolyamkockázati kitettséggel rendelkezik a pénz be; és kiáramlások, befektetések, és kötelezettségek eltérő devizájából adódóan.
A Csoport azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet alkalmazza, mely szerint az adósságállomány deviza-összetétele a Csoport nettó működési cash flow pozícióját tükrözi (’természetes fedezés’) azonban a devizapiaci környezet függvényében a Csoport gyakorlata ettől eltérhet. A Csoport árfolyamkitettségének kezelésére származékos deviza ügyleteket is alkalmazhat. Az árfolyamkockázatkezelés fő motivációja a pénzügyi kovenánsoknak való megfelelés.
Kamatlábkockázat kezelése
A MOL-csoport, mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix és változó kamatozású adósság arányát a Csoportszintű Treasury felügyeli.
A Csoport a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket köthet.
Hitelkockázat
A MOL-csoport. termékeit és szolgáltatásait üzleti és földrajzi szempontból diverzifikált, elfogadható hitelkockázati profillal rendelkező vevőknek értékesíti.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
58 |
Az érvényben lévő szabályzatok és folyamatok célja a vevői hitelkezelés és a követelésbehajtás kereteinek megteremtése és alapelveinek lefektetése, a vevők késedelmes vagy nem fizetésből származó kockázatának minimalizálása, valamint a kockázatok folyamatos nyomon követése, illetve az értékesítési folyamatok pénzügyi támogatása a MOL-csoport értékesítésre vonatkozó stratégiájának és kockázatviselési képességének megfelelően.
A halasztott határidővel fizető vevők hitelképességét a MOL-csoport vállalatai alaposan értékelik és rendszeresen ellenőrzik, valamint a hitelkockázatot mérséklő eszközöket alkalmaznak. A vevői hitelkockázat fedezésére a leginkább elfogadott biztosítékok: a hitelbiztosítások, bankgaranciák, akkreditívek, készpénz letét és zálogjog.
Az egyedi hitellimitek a vevők külső és/vagy belső értékelése, valamint az általuk nyújtott biztosítékok alapján kerülnek megállapításra. A külső információkat a meglévő és lehetséges vevőkről ismert és megbízható hitelminősítők szolgáltatják, de az értékeléshez a MOL-csoport saját rendszereiből származó belső információkat is figyelembe vesz.
Különböző megoldások segítik a vevői hitelkockázat kezelésének folyamatát, a kintlévőségek, lejárt követelések folyamatos figyelemmel kísérését. A hitelkeretek túllépése és/vagy lejárata, a hozzájuk tartozó biztosítékok megszűnése esetén a MOL-csoport a további szállításokat leállítja. A zárolás feloldásához pedig az üzleti és pénzügyi terület felelős vezetőinek döntése szükséges.
A befektetési portfólió hitelkockázatát egy minősítési rendszer biztosítja. A bankbetétek esetében a csoport egy belső minősítési rendszert alkalmaz a MOL-csoport banki partnerkockázatainak ésszerű diverzifikálása és mérséklése érdekében, a rendelkezésre álló pénz megfelelő elosztásával a bankok között (mind csoport-, mind vállalati szinten), azok külső, független minősítése alapján. A limitszámításnál az értékpapírok esetében külső minősítések kerülnek figyelembevételre. A limiteket, azok felhasználását és az eszkalációs eljárásokat a csoport készpénzkezelési területei folyamatosan kezelik és ellenőrzik.
Likviditási kockázat
A Csoport célja, hogy a likviditási kockázatot megfelelően kezelje, így a felmerülő likviditási igényt bankbetétekből, egyéb készpénz egyenértékesekből és megfelelő mennyiségű rendelkezésre tartott lehívható hitelkeretből biztosítsa. Emellett a napi működés során a Csoport számos csoporton belüli cash-pool segítségével optimalizálja a többlet likviditást és a fellépő likviditási igényt.
A jelenlegi bankhitel keretek és a rendelkezésre álló pénzeszközök és egyenértékesek kellő mértékű likviditást és pénzügyi rugalmasságot biztosítanak a Csoport számára.
A MOL Group Finance Zrt. mint hitelfelvevő, a MOL garanciavállalása mellett, 560 millió EUR összegű, ESG célokhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést („Szerződés”) írt alá 2024. október 25-én. A Szerződés futamideje 5 év, amely két alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható. A szerződéskötéssel egyidejűleg a MOL Group Finance Zrt. által 2018. július 9-én megkötött 555 millió EUR összegű rulírozó hitelkeret elérhető része megszüntetésre kerül. A 13 bankcsoport részvételével szervezett Szerződés klubhitel formájában jött létre, a koordinátor szerepét az Erste Group Bank AG és az OTP Bank Nyrt. látták el. A tranzakció fenntarthatósági koordinátorai a Citi, valamint a Raiffeisen Bank International AG.
A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL-csoport „Shape Tomorrow” stratégiájával, ilyen módon a tranzakció alátámasztja a Csoport hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
59 |
b) Érzékenység-vizsgálat
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Csoport Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi vizsgálatot készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a főbb kockázati tényezők az alábbi hatással bírnak a „tiszta”-újrabeszerzési árakkal becsült nyereségre/veszteségre:
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
60 |
c) Kölcsönök
Számviteli politika
Valamennyi hitel és kölcsön valós értéken kerül felvételre, mely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett értéke. A kezdeti megjelenítést követően a hitelek és kölcsönök az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
61 |
A Csoport bruttó adósságát pénznemenkénti bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
EUR |
781.472 |
806.092 |
|
|
HUF |
233.837 |
176.711 |
|
|
USD |
128.595 |
34.628 |
|
|
PLN |
71.283 |
46.332 |
|
|
RON |
21.169 |
20.253 |
|
|
CZK |
16.579 |
14.504 |
|
|
Egyéb |
69 |
62 |
|
|
Összesen |
1.253.004 |
1.098.582 |
Az alábbi táblázat mutatja be az év végén fennálló kibocsátott kötvényeket:
Lízingbevevőként a Csoport teljes jövőbeni minimális lízing fizetésének egyeztetését a lízingből eredő kötelezettségek jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|||
|
Minimális lízing fizetések |
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
Minimális lízing fizetések |
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
1 éven belül esedékes |
61.419 |
51.924 |
35.632 |
30.669 |
|
1-5 éven belül esedékes |
164.629 |
157.024 |
106.236 |
84.241 |
|
5 éven túl esedékes |
130.293 |
94.081 |
124.277 |
98.459 |
|
Összesen |
356.341 |
303.029 |
266.145 |
213.369 |
|
Jövőbeni finanszírozási költségek |
53.312 |
- |
52.776 |
- |
|
Lízingből eredő kötelezettségek jelenértéke |
303.029 |
303.029 |
213.369 |
213.369 |
Lízingbeadóként a Csoport teljes jövőbeni minimális lízing díjainak egyeztetését a lízingből eredő követelések jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|||
|
Minimális lízing díjak |
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
Minimális lízing díjak |
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
1 éven belül esedékes |
3.672 |
2.558 |
894 |
665 |
|
1-5 éven belül esedékes |
5.770 |
3.332 |
3.674 |
3.071 |
|
5 éven túl esedékes |
2.290 |
1.788 |
2.516 |
1.938 |
|
Maradványérték |
- |
1.630 |
- |
1.563 |
|
Összesen |
11.732 |
9.308 |
7.084 |
7.237 |
|
Jövőbeni finanszírozási költségek |
2.424 |
- |
-153 |
- |
|
Pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértéke |
9.308 |
9.308 |
7.237 |
7.237 |
A lízingszerződésekről további információ az 5.és 9/a magyarázatban kerül bemutatásra.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
62 |
d) Saját tőke
A konszolidált éves beszámolóban szereplő tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak osztalékként kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a magyar számviteli törvény előírásai alapján a MOL Nyrt. saját tőke megfeleltetése szolgál.
Átváltási tartalék
Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkező átváltási különbözeteket tartalmazza. Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkező átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történő befektetésének részét képezi, a konszolidált éves beszámolóban a befektetés megszüntetéséig az egyéb átfogó jövedelem elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott értékelési tartalék vagy az átváltási tartalék ugyanabban az időszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség. Amikor egy külföldi érdekeltségű leányvállalat tőke jellegű kölcsönt fizet vissza vagy törzstőkét csökkent, az anyavállalat abszolút tulajdoni részesedése csökken, az átváltási tartalék arányos részét át kell sorolni az eredménykimutatásba.
Valós érték értékelési tartalék
A valós érték értékelési tartalék a hatékony cash flow fedezeti ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Az összetett instrumentumok tőkerésze és a visszavásárlási árak különbözete
Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza az instrumentum kibocsátásából származó bevétel kötelezettség részen felüli értékét. A kötelezettség rész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor azok szerződéses feltételei a Csoport számára kötelezővé válnak.
Visszavásárolt saját részvények
A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül az eredménytartalékban kerül elszámolásra. Annak érdekében, hogy következetesen megkülönböztethető legyen a visszavásárolt saját részvény ügyletek tőketartalék és eredménytartalék hatása, a saját részvény visszavásárlási és viszonteladási ügyletek a tőketartalék helyett az eredménytartalékra hatnak.
Jegyzett tőke
2024-ben nem volt változás a kibocsátott részvények darabszámában. 2024. december 31-én az összes kibocsátott részvény névértéke 102.429 millió forint, ami 819.424.824 darab 125 forint névértékű „A” sorozatú, egy darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú és 578 darab 1.001 forint névértékű „C” sorozatú részvényt foglal magában. A kibocsátott jegyzett tőke összege 2024. december 31-én 79.443 millió forint, míg 2023. év végén 79.192 millió forint volt.
Az „A” sorozatú törzsrészvények 125 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. Minden 125 forint, azaz egyszázhuszonöt forint névértékű „A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, azaz egyezeregy forint névértékű „C” sorozatú részvény nyolc egész nyolcezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat. Az Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és értékpapír-kezelőt.
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően nyolc szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
Az Igazgatóság az Alapszabály 17.D Cikkelyének felhatalmazása alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét, a Gazdasági Társaságokról szóló törvényi szabályozás adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30 milliárd forintot.
Fejlesztési tartalék képzése
A MOL Nyrt. tekintettel a 2023 és 2026 között beruházásra minimálisan költeni tervezett összegre, 100 milliárd forint fejlesztési tartalékot képzett a 1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és osztalékadóról 7. § alapján, mely összeg 2022. december 31-re vonatkozóan átvezetésre kerül az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. 2023-ban 43.177 millió forint felhasználásra került különböző projektekre, és a lekötött tartalék egyenlege 56.823 millió forint 2023.12.31-én. 2024-ben 35.743 millió forint került felhasználásra különböző projektekre és a lekötött tartalékból 18.000 millió forint került átvezetésre eredménytartalékba.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
63 |
A törzsrészvény, a saját és a kibocsátható részvények darabszámának változásai:
|
Összes |
Visszavásárolt |
Visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszáma |
Visszaadási megállapodás alatt lévő részvények darabszáma |
Kintlévő részvények darabszáma |
Kibocsátható |
|
|
2023. jan. 01. |
819.424.825 |
35.531.549 |
108.811.618 |
42.977.996 |
632.103.662 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban részt vevőknek juttatott részvények |
- |
-1.431.297 |
- |
- |
1.431.297 |
- |
|
ING Bank N.V. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
3.353.987 |
-3.353.987 |
- |
- |
- |
|
Unicredit Bank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
3.704.188 |
-3.704.188 |
- |
- |
- |
|
2023. dec. 31. |
819.424.825 |
41.158.427 |
101.753.443 |
42.977.996 |
633.534.959 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban részt vevőknek juttatott részvények |
- |
-2.002.219 |
- |
- |
2.002.219 |
- |
|
Commerzbank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
-6.676.013 |
6.676.013 |
- |
- |
- |
|
ING Bank N.V. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
-72.931 |
72.931 |
- |
- |
- |
|
Unicredit Bank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
-257.634 |
257.634 |
- |
- |
- |
|
2024. dec. 31. |
819.424.825 |
32.149.630 |
108.760.021 |
42.977.996 |
635.537.178 |
1.059.424.825 |
|
"C" sorozatú részvények |
|
|
|
|
|
|
|
2023. jan. 01. |
578 |
578 |
- |
- |
- |
578 |
|
2023. dec. 31. |
578 |
578 |
- |
- |
- |
578 |
|
2024. dec. 31. |
578 |
578 |
- |
- |
- |
578 |
A Csoport vállalatai által birtokolt saját részvények névértéke 22.986 millió forint (2023. december 31-én 23.236 millió forint).
Osztalék
2024 áprilisában az
Igazgatóság a MOL Nyrt. 2024-es Éves Rendes Közgyűlése nevében meghozott
döntése értelmében a 2023-as év üzleti eredményéből 197.959 millió forintnyi
osztalék kifizetésére került sor, amely
A jóváhagyott osztalék (197.959. millió forint) és a saját tőke változásaira vonatkozó kimutatásban bemutatott osztalék (158.874 millió forint) eltér egymástól, mert a következők nem osztalékként kerülnek bemutatásra: a visszaadási megállapodás alatt lévő részvények után fizetett osztalék (10.744 millió forint) lényegében a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységéhez való hozzájárulását jelenti, ezért az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók után fizetett osztalék (15.416 millió forint) pénzügyi kötelezettség csökkenésként kerül elszámolásra, az OTP-MOL részvénycsere ügyletben érintett részvényekre jutó osztalék(10.020 millió forint) a származtatott pénzügyi kötelezettség valós érték változásában kerül kimutatásra; a MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezetének fizetett osztaléknak (2.905 millió forint) nincs hatása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra, mert a szervezet a konszolidációba bevonásra kerül.
Saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók
A MOL Nyrt. és egyes pénzintézetek között három, 2024. december 31-én összesen 68.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre („Részvény”) vonatkozó opciós- és hozamcsere (total return swap) szerződés áll fenn. A MOL Nyrt. amerikai típusú vételi opciókkal, míg a pénzintézetek európai típusú eladási opciókkal rendelkeznek az „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre vonatkozóan. Mind a vételi, mind az eladási opciók lejárata azonos. (Erről további információ a 21. megjegyzésben kerül bemutatásra.)
Az ING Bank N.V. és a MOL között 2023. június 20-án kötött opciós jogok alapján, a MOL 30.927.069 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt szerzett 2024. június 24-én, az ügylet elszámolása fizikai teljesítéssel 2024. június 26-án történt meg.
A 2024. június 24-én történt részvényszerzést követően, a MOL új részvény adás-vételi szerződést kötött 2024. július 5-én. A MOL és az ING Bank N.V. („ING”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 31.000.000 darab Részvényt értékesített az ING-nek. Egyidejűleg a MOL és az ING részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az ING pedig európai típusú eladási jog jogosultjává válik 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,8820 EUR, lejáratuk 2025. július 4.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
64 |
Az UniCredit Bank AG és a MOL között 2023. június 20-án kötött opciós jogok alapján, a MOL 30.742.366 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt szerzett 2024. június 24-én, az ügylet elszámolása fizikai teljesítéssel 2024. június 26-án történt meg.
A 2024. június 24-én történt részvényszerzést követően, a MOL új részvény adás-vételi szerződést kötött 2024. július 5-én. A MOL és az UniCredit GmbH (“UniCredit”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt („Részvény”) értékesített az UniCreditnek. Egyidejűleg a MOL és az UniCredit részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az UniCredit pedig európai típusú eladási jog jogosultjává válik 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,51229 EUR, lejáratuk 2025. július 4.
A MOL és a Commerzbank AG (“Commerzbank”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 6.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt („Részvény”) értékesített a Commerzbank-nak.
Egyidejűleg a MOL és a Commerzbank hozamcsere (total return swap) megállapodást kötött 6.676.013 db részvény vonatkozásában, a megállapodás lejárata 2025. július 8.
Részvény swap megállapodás az OTP-vel
A MOL Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. (“OTP”) részvénycsere és részvény swap megállapodást kötöttek 2009-ben. A szerződések alatt, eredetileg a MOL 40.084.008 Részvényt cserélt el az OTP 24.000.000 darab részvényére. A szerződés elszámolást tartalmaz a részvényárak relatív mozgásának függvényében, mely történhet részvényben vagy pénzbeli elszámolásként is. A szerződés eredeti lejárata 2012. július 11. volt, amely 2022-ben ismét meghosszabbításra került 2027. július 11-ig. A hosszabbítás nem okozott mozgást a MOL Nyrt. saját részvényei tekintetében. A lejáratig mindkét fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai (részvényben történő) elszámolását.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
65 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
66 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
67 |
A szükséges hatósági jóváhagyások kézhezvételét követően a MOL 2.654.061 db, 15,00%-os tulajdonhányadnak megfelelő „A” sorozatú törzsrészvényt szerzett a Waberer`s International Nyrt.-ben 2024. április 25-én. A részvények az akvizíció napján érvényes valós értéken kerültek megjelenítésre. A részvényeket a csoport nem kereskedési céllal vásárolta, ezért a csoport az egyéb átfogó eredménnyel szembeni valós értékelést választotta. A részvények piaci értéke 2024.12.31-én 10,590 millió forint. A másik jelentős tőkeinstrumentum az INA d.d. részesedése a JANAF vállalatban, amely az Adria csővezeték rendszert birtokolja és üzemelteti. A részvények piaci értéke 2024. december 31-én 40.212 millió forint (2023. év végén 37.761 millió forint). A valós érték a rendelkezésre álló piaci árak alapján kerül kiszámításra és a valós érték hierarchia első szintjének minősül.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a legjelentősebb tételek tőzsdén jegyzett cégek, bankok által kibocsátott vállalati kötvények. Az adósságinstrumentumokon keletkezett, az egyéb átfogó eredményben elszámolt valós értékelési különbözet értékét a 8. számú megjegyzés tartalmazza.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke, a kibocsátott kötvényeket kivéve, megközelíti a könyv szerinti értéküket. A kibocsátott kötvények valós értéke 2024. év végén 449.175 millió forint, míg könyv szerinti értéke 494.972 millió forint volt (2023. év végén a valós érték 403.830 millió forint, míg a könyv szerinti érték 469.138 millió forint volt). A kibocsátott kötvények valós értékéből 253.436 millió a 1. szintű kategóriának felelnek meg és 195.739 millió a 2. szintű kategóriának. Az 1. szintű valós értéke a külső piaci adatszolgáltató által rendelkezésre álló legfrissebb megfigyelt piaci árak alapján kerül meghatározásra, míg a 2. szintű valós érték esetében az árakat a külső adatszolgáltató határozza meg egy referenciahozam és egy további becsült különbözet felhasználásával.
Értékvesztés kizárólag a vevőkövetelések esetén és az adott kölcsönök esetén került elszámolásra. A többi pénzügyi instrumentum esetében nem került értékvesztés elszámolásra lejárat, múltbeli tapasztalat, várakozások és a hitelkockázat változása alapján.
A vevői szerződésekből származó szerződéses követelések és kötelezettségek nem jelentősek a Csoport számára.
A fedezeti elszámolásba bevont fedezeti instrumentumok könyv szerinti értékét az alábbi táblázat foglalja össze:
Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezete
A Csoportnak euróban denominált nettó befektetései vannak külföldi érdekeltségeiben, valamint euróban denominált hitelei. Ezeket a kölcsönöket a Csoport a befektetések euró devizaárfolyam-kockázatának fedezésére használja fel. A kölcsön átértékeléséből származó nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelembe kerül átsorolásra a leányvállalatokban történt nettó befektetések átváltásából származó nyereség vagy veszteség ellentételezésére. A fedezett tételek és a fedezeti eszközök között gazdasági kapcsolat áll fenn, mivel a nettó befektetések olyan átváltási kockázatot hoznak létre, amely megegyezik a kölcsönök devizakockázatával. A Csoport 1:1 fedezeti arányt határozott meg, mivel a fedezeti instrumentum mögöttes kockázata megegyezik a fedezett kockázati komponenssel. A fedezeti hatékonytalanság akkor következik be, ha a külföldi leányvállalatba fektetett befektetés összege alacsonyabb lesz, mint a felvett hitel összege.
Az euróban denominált kölcsönök névleges értéke 1.100 millió euró, év végén dollárban denominált kölcsön nem került bevonásra. (2023. december 31-én 1.274 millió euró). A fedezett árfolyamok éves, fedezeti instrumentum egyenlegével súlyozott átlaga 395,4 forint / euró (2023. december 31-én 382 forint / euró)
A fedezeti elszámolás következtében a deviza átváltási tartalék egyenelege az alábbi módon változott:
Az adózás előtti egyéb átfogó jövedelemben elszámolt fedezeti nyereség megegyezik a hatékonyság mérésére használt valós érték változásával. A külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezetéből nem volt elszámolandó hatékonytalan rész.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
68 |
Az egyéb pénzügyi eszközök (rövid és hosszú lejáratúak egyaránt) a MOL brit és az INA angolai portfóliójának eladásához kapcsolódnak, amelyek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszköznek minősülnek. A pénzügyi eszköz értéke a valós érték hierarchia 3. szintjére sorolható be. 2024 június 4-én a MOL csődeljárás megindításáról szóló értesítőt kapott a WPL-től, a teljes brit E&P portfólió felvásárlójától, amely miatt a kapcsolódó valósan értékelt vételár követelés leírásra került 2024 júniusában. A leírás értéke az eredménykimutatásban a megszűnő tevékenységből származó eredményben került kimutatásra. További információt a 19. megjegyzés tartalmaz.
Az angolai 3/05-ös blokkért fizetett ellenérték valós értéke a szerződésben megállapított Brent ár és a napi Brent átlagár különbségének, valamint a közös üzemeltetési szerződés és a termelésmegosztási megállapodás szerint a társaságra jutó kitermelt olajhordók számának szorzataként kerül meghatározásra. A cash flow-k becslése olyan inputok alapján történik, mint a Brent olaj jegyzett ára és az értékesített tevékenységekhez kapcsolódó termelési volumenek. A fizetett ellenérték valós értékét a Punja és Caco-Gazela mező újra indítása határozza meg, az előre meghatározott termelési küszöbérték elérésével együtt. A jövőbeni cash flow-k a termelés újra indulásának és a küszöbérték elérésének időpontjára vonatkozó becslés alapján kerülnek megbecsülésre.
Az alábbi táblázat a 3. szintű pénzügyi eszközök értékében bekövetkezett változásokat mutatja be a 2024. december 31-én lezárult időszakra vonatkozóan:
Kvantitatív érzékenységi vizsgálat a nem megfigyelhető inputok változására
§ A Brent olajár 10%-os növekedése, a függő vételárkövetelés 150 millió forintos növekedését, míg a Brent olajár 10%-os csökkenése a függő vételárkövetelés 280 millió forintos csökkenését eredményezné
§ 1 százalékpontos növekedés a diszkontfaktorban, a függő vételárkövetelés 3 millió forintos csökkenését, 1 százalékpontos csökkenés a függő vételárkövetelés 3 millió forintos növekedését eredményezné
§ 10%-os termelés növekedés, a függő vételárkövetelés 68 millió forintos növekedését, míg 10%-os termelés csökkenés a függő vételárkövetelés 68 millió forintos csökkenését eredményezné
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
69 |
A vevő- és
egyéb követelések a vállalat általános üzletmenete során áruértékesítésből és
szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket és olyan egyéb követeléseket
tartalmaznak, mint a margining követelések. A vevőkövetelések bekerüléskor a
tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentős finanszírozási
komponenst
Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül sor kerül, azok a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, míg ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre.
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|
|
Vevő- és egyéb követelések |
||
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Vevőkövetelések |
788.908 |
766.199 |
|
Egyéb követelések |
165.002 |
192.883 |
|
Összesen |
953.910 |
959.082 |
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|
|
Vevőkövetelések |
||
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Vevőkövetelések (bruttó) |
803.986 |
775.991 |
|
Vevőkövetelésekre képzett értékvesztés |
-15.078 |
-9.792 |
|
Összesen |
788.908 |
766.199 |
A vevőkövetelések bruttó összege főként az értékesítési volumen növekedése és az új vállalkozások (MOHU Zrt.) felvásárlásából eredő követelés állománynövekedés miatt nőtt. Az értékvesztés növekedésének oka, hogy a MOHU Zrt. a késedelmes követelésekre értékvesztést számolt el.
|
2024 |
2023 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Nyitó egyenleg január 1-jén |
9.792 |
13.605 |
|
|
Tárgyévi növekedés |
8.477 |
2.185 |
|
|
Tárgyévi csökkenés (visszaírás) |
-3.004 |
-4.881 |
|
|
Értékvesztés kivezetése |
-724 |
-853 |
|
|
Árfolyam-különbözet |
537 |
-264 |
|
|
Záró egyenleg december 31-én |
15.078 |
9.792 |
|
2024. dec. 31. |
2023. dec. 31. |
|||
|
Bruttó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
Bruttó könyv szerinti érték |
Nettó könyv szerinti érték |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Nem esedékes vevőkövetelések |
717.291 |
714.860 |
719.384 |
718.457 |
|
Késedelmes vevőkövetelések |
86.695 |
74.048 |
56.607 |
47.742 |
|
180 napon belüli |
63.781 |
62.626 |
47.767 |
46.666 |
|
180 napon túli |
22.914 |
11.422 |
8.840 |
1.076 |
|
Összesen: |
803.986 |
788.908 |
775.991 |
766.199 |
Zálogjoggal terhelt követelések
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt követelések könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 6.186 millió forint (2023: 1.228 millió forint).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
70 |
Számviteli politika
A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz-egyenértékesek olyan rövid távú magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. A “minimális értékváltozási kockázat” fogalmat a Csoport nem korlátozza három hónapos időszakra.
|
2024. dec. 31. |
2023.dec.31 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Rövid lejáratú bankbetétek |
192.514 |
192.048 |
|
|
Látra szóló betétek |
221.712 |
186.925 |
|
|
Készpénz állomány |
19.384 |
34.004 |
|
|
Összesen |
433.610 |
412.977 |
Záloggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 12.785 millió forint (2023: 13.047 millió forint).
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
71 |
egyéb pénzügyi információk
E szakasz ismerteti az egyéb pénzügyi információkat, amelyeket vagy a vonatkozó számviteli standardok tesznek kötelezővé, vagy a vezetőség tekint a részvényesek számára lényeges információnak.
Számviteli politika
A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezte a Csoport. A magyarázatokban kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, azonban amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a magyarázatokban kimutatásra kerülnek.
a) Adott garanciák
A MOL-csoporton kívüli felek és tőkemódszerrel értékelt befektetések részére vállalt bankgaranciák, akkreditívek és egyéb garanciák összege 349.357 millió forint (2023. december 31-én 350.392 millió forint).
A teljeskörűen konszolidált társaságok szerződéses és beruházási kötelezettségeinek értéke 2024. december 31-én 270.061 millió forint (2023. december 31-én 276.866 millió forint), amelyből 106.079 millió forint a horvátországi, 88.291 millió forint a magyarországi tevékenységekhez köthető, 22.591 millió forint pedig a szlovákiai működéshez.
A MOL elkötelezett a finomítói üzletág átalakítása és a fiumei finomító versenyképességének növelése mellett (56.977 millió forint). A beruházás révén a horvátországi finomító Európa egyik legmodernebb létesítményévé válik, és a piaci igények jobb kiszolgálása érdekében növeli a nyereséges "fehér" termékek, azaz a motorikus üzemanyagok arányát. További nagy összegű horvátországi kötelezettségvállalások kapcsolódnak az Adriai-tengeren található Irena gázmező fejlesztési projektjéhez (13.308 millió forint).
A MOL legnagyobb kötelezettségvállalásai az upstream területen új kutak fúrására, befejezésére, a 4D szeizmikus programmal történő kockázatcsökkentésre és az éves munkaprogram fedezésére vonatkoznak (53.101 millió forint).
Magyarországon a MOL kiemelt felelősséget vállalt a hulladékgazdálkodás területén. A veszélyes hulladékok égetésére irányuló projekt célja, hogy a Dunai Finomító megbízható és hatékony, minden vonatkozó előírásnak megfelelő veszélyes hulladékégetővel rendelkezzen a következő évtizedekben (22.689 millió forint). A MOL elkötelezett a körforgásos gazdaság hatékonyságának növelése és bővítése mellett, számos innovatív megoldással támogatja az újrahasznosítást, beleértve a háztartási konyhai zöld- és élelmiszerhulladék szelektív gyűjtését és megfelelő kezelését, valamint a hulladékgyűjtés korszerűsítését (5.179 millió forint).
A MOL-nak további beruházási kötelezettségei fűződnek Magyarországon az Algyői Gázgyár melletti fotovoltaikus erőmű telepítéséhez (9.736 millió forint), a Duna-finomító maleinsav-anhidrid egységének kapacitásbővítéséhez (8.993 millió forint), a petrolkémiai poliol projekt befejezéséhez (4.379 millió forint) és egy metatézis projekt megvalósításához (3.531 millió forint).
Szlovákiában a legnagyobb beruházási kötelezettségvállalások egy gőzkrakkoló egység kapacitásnövelő korszerűsítéséhez kapcsolódnak (9.988 millió forint).
A vállalati társadalmi felelősségvállalás részeként a MOL 546 millió forintértékben vállalt kötelezettséget szponzorációs megállapodásokon keresztül a következő 3 évre.
d) Hatósági eljárások, peres ügyek
Általánosságban
Az alábbiakban ismertetett peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a konszolidált pénzügyi kimutatásokra, kivéve ahol ez kiemelésre került. A MOL-csoport vállalatai szokásos működésük során több peres ügyben is érintetté váltak. Jelenleg nincs folyamatban olyan további peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a Csoport pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére.
Azon perek pertárgyértéke, melyekben a MOL-csoport tagjai alperesként vesznek részt, 20.558 millió forint, melyre 3.411 millió forint összegű céltartalék képzésére került sor.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
72 |
ICSID választottbírósági eljárás (MOL Nyrt. kontra Horvát Köztársaság)
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a MOL Nyrt. és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A MOL 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A háromtagú tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a MOL-nak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a MOL-nak. A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyságrendileg 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a MOL részére, amely összeget még nem fizettek meg a MOL-nak. A megítélt összeg törlesztésének elmaradása miatt a MOL 2023- ban végrehajtási eljárást kezdeményezett. A függő követelést a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás nem tartalmazza.
Belvedere, INA No Nš-14/17
2017 júliusában az INA értesült a Belvedere d.d. Dubrovnik keresetéről, amelynek alapja egy 220 millió horvát kunát kitevő követelés. A követelés az INA által a Belvedere d.d. részére 2005-ben nyújtott kölcsönhöz kapcsolódik (a kölcsön biztosítékaként szolgált a Dubrovnikban található „Belvedere” szálloda). Mivel a Belvedere d.d. nem fizette vissza a kölcsönt, 2012-ben megindult a végrehajtási eljárás és a hotelt egy nyilvános aukción értékesítették. Belvedere d.d. azt állítja, hogy a hotel a piaci ára alatt került értékesítésre és követeli a jó hírnevének megsértése miatt őt ért kárt, valamint a profitvesztesége megtérítését.
Bár ezen eljárás kimenetele még bizonytalan, valószínű, hogy az INA-nak kedvező döntés fog születni. A lehetséges kimeneteltől függetlenül, a kártérítési igény mértéke eltúlzottnak tekinthető, figyelembe véve, hogy három független bírósági szakértő már kifejezte véleményét a piaci ár kérdésében. Az eljárás felfüggesztésre került egy másik folyamatban lévő eljárás miatt (018-11/17), amely előzetes elbírálása szükséges jelen ügy megoldásához. A másik folyamatban lévő ügyben az INA számára kedvező döntés született, azonban a Belvedere d.d. javaslattal élt a felülvizsgálati kérelem benyújtásának engedélyezése iránt, amit a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elutasított.
Az Nš-14/17 számú ügy folytatódik, a tárgyalási napok még nincsenek kitűzve.
BELVEDERE, INA No 018-11/23 és No 018-14/23
2023 júniusában BELVEDERE d.d. két új kérelmet terjesztett be, amelyben előadta, hogy az INA-val 2005-ben kötött kölcsönszerződése és a 2014-ben kötött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen. Válaszában az INA teljes egészében elutasította a BELVEDERE mindkét kérelmét.
A kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügyben az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügy folyamatban van az elsőfokú bíróság előtt.
Nova Natura d.o.o.
A felperes összesen 1.853.087,50 euró megtérítése iránt indított kártérítési pert, mert az alperes földalatti csővezetékei miatt a felperes a földterület egy részét nem tudja mezőgazdasági termelésre használni. A felperes a keresetben rögzítette, hogy az alperesnek szolgalmi joga van, azonban nem történt meg a kisajátítási eljárás, és sem a felperesnek, sem jogelődeinek nem fizettek kártalanítást a földterület használatáért. Ellenkérelmében az alperes vitatta a jogalapot és a követelt összeget, és javasolta a Plinacro d.o.o. társaság alperesként történő beavatkozását a perbe, mivel annak csővezetékei is áthaladnak a szóban forgó földterületen. Az alperes a szóban forgó csővezetékekre érvényes használati és építési engedélyekkel rendelkezik. Az alperes állítása szerint a felperesnek tudnia kellett a csővezetékekről. 2023. december 6-án elsőfokú ítéletet hoztak, amelyben a keresetet teljes egészében elutasították. A felperes fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen, amit a másodfokú bíróság elutasított. A másodfokú határozat jogerőre emelkedését követően a felperes rendkívüli jogorvoslati kérelmet - felülvizsgálati kérelem benyújtásának engedélyezése iránti kérelmet - nyújtott be, amelyre az INA válaszolt. A Legfelsőbb Bíróság elutasította (és részben visszautasította) a felperes felülvizsgálat benyújtásának engedélyezésére irányuló indítványát.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
73 |
RSG Europe Service Centre Limited
A keresetlevelet 2021. augusztus 4-én nyújtotta a FIDELITY hajó üzemeltetőjének biztosítója az INA és a MANŠPED nevű alvállalkozója ellen. A felperes a Horvát Köztársasággal, Isztria megyével és más jogi és természetes személyekkel kötött egyezségei alapján kifizetett teljes kártérítést (regressz) követeli vissza azon károk miatt, melyek feltehetőleg a FIDELITY hajóról a Raša-öbölben 2018. június 22-én a tengerbe ömlött üzemanyag miatt keletkeztek. A felperes a nemzetközi magánjogról szóló törvény szerint előleget fizetett a perköltségek viselésére, melynek mértéke 236.536 euró. Az érdemi tárgyalásra 2023. december 4-én került sor, meghallgatták a pulai kikötői hatóság tisztviselőit, akik kijelentették, hogy problémák voltak az üzemanyag-töltő és a hajó legénysége közötti kommunikációban, amit a rossz időjárás is súlyosbított, valamint, hogy nem tettek meg mindent a szennyezés megelőzése érdekében. Ezen kívül megerősítették, hogy az összes üzemanyag átment a hajó bunkerállomásánál lévő ponton, amely után minden kockázat a hajótulajdonosra száll. A bíró elrendelte, hogy a baleset okának körülményeiről szakértői vizsgálat készüljön. A 2024. október 19-i jelentés arra a következtetésre jutott, hogy (függetlenül a többi érintett esetleges mulasztásától) a hajó legénysége okozta az üzemanyag-ömlést.
Ivana D (Állami Felügyelőség, Bányászati, energetikai és nyomástartó berendezések felügyeletével foglalkozó ágazat, felügyelet az energetika területén)
Az Állami Felügyelőség 2023. június 26-án vádat emelt az elsőrendű vádlott INA, d.d. és a másodrendű vádlott, Nikola Mišetić ellen a tengeri kutatás és szénhidrogén-kitermelés biztonságáról szóló törvény feltételezett kétszeri megsértése miatt. A vád alapjául az Állami Felügyelőség 2021. szeptember 22-én végrehajthatóvá vált határozata szolgált, amely egyéves határidőt adott az Ivana D. kitermelő létesítmények eltávolítására. Az nem vitás, hogy a létesítmények nem lettek eltávolítva.
Kérdéses azonban, hogy volt-e kötelezettség a létesítmények eltávolítására, tekintettel arra, hogy a platform baleset miatt süllyedt el, és tekintettel a Gazdasági Minisztérium nyilatkozatára, mely szerint a platform eltávolítása előtt környezeti hatástanulmányt kell készíteni.
Az Állami Felügyelőségnek a Másodfokú Eljárások Független Szolgálata, az eltávolítást elrendelő vitatott határozat elleni fellebbezésről a határidő lejárta után dönt, melyről ezidáig nem született döntés.
Vitatott érték: 1. Szabálysértés: 66.361 EUR - az elkövető teljes bevételének 10%-a (bírság jogi személy esetében, és 19.908 EUR – 66.361 EUR felelős személy esetében).
2. Szabálysértés: 3.980 - 15.920 EUR (bírság jogi személy esetében, és 390 - 2.650 felelős személy esetében).
2024. április 18-án ítéletet hoztak, amelyben az INA-t és Nikola Mišetićet felmentették az első vádpont (A tengeri kutatás biztonságáról és a szénhidrogének kiaknázásáról szóló törvény 15.1 cikkének megsértése - ha az INA nem végezte volna el az olajbányászati helyreállítási munkálatokat, amellyel eltávolítja a platform szerkezetét) alól, míg a második vádpont tekintetében (Állami Felügyelőség határozata szerinti cselekvés elmulasztása) az INA-t vétkesnek találták, és 10.000 EUR bírságot szabtak ki rá és 1.500 EUR bírságot Mišetić úrra. Az Állami Felügyelet fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. A fellebbezésről szóló határozat még nem született meg.
Jogvita az OMV-vel a Végső Vételár kiszámításáról
2023 júniusában az OMV és a MOL-csoport lezárta az ügyletet melynek keretében az OMV eladta az OMV Slovenia (MOL & INA d.o.o.) fennálló részesedését a MOL-csoportnak. 2024 januárjában az OMV a zárást követő Végső Vételár számításával kapcsolatban jelezte, hogy további 23 millió eurót követel vételár-korrekcióként a MOL-tól, a céltársaság tőke- és készpénzegyenlegének bizonyos zárás előtti mozgásai miatt. Követelésének érvényesítése érdekében a választottbírósági kérelem benyújtásával 2024. május 22-én az OMV választottbírósági eljárást indított a MOL Slovenia Downstream Investments B.V. ellen a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) előtt Zürichben. A MOL álláspontja szerint az OMV követelése ellentétes a felek eredeti szándékával és az OMV több alkalommal is megszegte a részvény adásvételi szerződést, növelve a céltársaság mérleg-mozgásainak hatását, amiből most előnyt kíván kovácsolni.
Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL
2018-ban a Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL ügyben, ügyiratszám: 65 0 Rs 704245 18 Rs, összesen 387 alkalmazott perelte be az ENERGOPETROL céget, a 2014. november és 2018. május közötti időszakra vonatkozó bérkülönbözetek kifizetésére.
2021 novemberében az elsőfokú bíróság az ENERGOPETROL cég javára döntött. A bírósági határozatot követően a felperesek fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú döntés ellen. 2022. júliusától az ügy a másodfokú bíróság előtt van folyamatban.
Tekintettel arra, hogy a Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL, ügyiratszám: 65 0 Rs 704245 18 Rs, ügy kimenetele teljes mértékben a Muhamed H. és társai kontra ENERGOPETROL, ügyiratszám: 65 0 Rs 301741 12 Rs, ügy elbírálásától függött, amely az ENERGOPETROL cég javára zárult, az Muamer V. és társai kontra ENERGOPETROL ügyhöz kapcsolódó tartalékolásokat felszabadították a cég számláiról.
A pertárgyérték 9,2 millió euró tőkeösszegből, 7,3 millió euró adókból és járulékokból, valamint a tőkeösszegre vonatkozó 10%-os éves késedelmi kamatból áll.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
74 |
e) Környezetvédelmi kötelezettségek
A Csoport tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A Csoportot a tevékenységével kapcsolatosan korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a Csoport a múltban okozott környezeti károk helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a 2024. december 31-ével becsült költségeire 74.542 millió forint céltartalékot képzett (lásd 16. magyarázat). Ezen felül 6.154 millió forint céltartalék került elszámolásra egy várt beavatkozásra, melynek időzítése, költsége és jellege még bizonytalan. Bár a menedzsment megítélése szerint e céltartalékok teljesítik a megbízhatóan becsülhető költség követelményét, a jövőbeni szabályozási fejlemények és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez vezethetnek.
A Csoport egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel járhat vagy a jogszabályi követelmények nem egyértelműen nevesítik a feladatokat. A legjelentősebb eset, ahol ilyen kötelezettség létezhet, az a tiszaújvárosi telephely, ahol a Csoport potenciálisan jelentős talaj- és talajvíz szennyezettséget azonosított be. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelően, a MOL Petrolkémia Zrt.-nél és a MOL tiszai finomítójában a Csoport elvégezte a szennyezés vizsgálatát, és annak eredményét, valamint a technikai megvalósítás részleteit 2021 júliusában benyújtotta a hatósághoz. A felmérés eredményének alapján a hatóság 2021. szeptember 7-i határozatában kötelezte a MOL Petrolkémia Zrt.-t és a Csoportot a környezetvédelmi kockázatkezelési terv közös végrehajtására. A tervből származó kötelezettségek összegére a Csoport és a MOL Petrolkémia Zrt. megképezte a környezetvédelmi céltartalék összegét.
Az előre nem látható helyreállítási munkálatokból származó kötelezettség összege jelenleg nem számszerűsíthető, de várhatóan nem haladja meg a 4.000 millió forintot.
A kőolaj és földgáz kutatás és termelés során a Csoport magyar jogelődje által 1995 előtt alkalmazott technológiák következtében felmerülhet az ezen tevékenység során keletkezett fúrási iszap eltávolításának kötelezettsége (1995-ben változott az alkalmazott technológia). A jogi előírásokkal összhangban a keletkező szennyező anyag kezelése (kitermelése és ártalmatlanítása) szükséges. Ezen kötelezettség fennállása és a kapcsolódó költségek alakulása függ a különböző termelési helyszíneken hátrahagyott fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől. Jelenlegi becslések szerint a környezetvédelmi kötelezettség összege 1.118 millió forint.
További függő kötelezettségek merülhetnek fel későbbi részletesebb helyszíni felmérések, továbbá a helyi szabályozások és hatósági gyakorlatok változásának következtében a korábbi üzleti kombinációk során megszerzett Mantovai Finomító körüli ipari parkban. Ehhez kapcsolódóan Csoportszinten a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a környezetvédelmi céltartalékként megjelenített kötelezettség összesített értéke 2024. december 31-én 20.717 millió forint (2023. december 31-én 19.337 millió forint).
A látra szóló folyószámlahitelek a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek résztételeként szerepelnek abban az esetben, ahol a rövid lejáratú hitelek szerves részét képezik a vállalkozás pénzgazdálkodási gyakorlatának.
A Csoport a cash flow-ra vonatkozó kimutatásban a lízingkötelezettség tőkerészéhez és kamatrészéhez kötődő kifizetéseket a finanszírozási tevékenységek közé sorolja be.
|
2024 |
2023 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Escrow számlára átutalt összeg |
2.435 |
2.505 |
|
|
Kötvény vásárlás eladás |
-9.260 |
5.599 |
|
|
Nyújtott kölcsönök nettó mozgása |
11.766 |
2.604 |
|
|
Egyéb változások |
-9.402 |
8.522 |
|
|
Egyéb pénzügyi eszközök változása |
-4.461 |
19.230 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
75 |
|
2024 |
2023 |
||
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Valós értékelés eredménye - termékár derivatívák |
12.335 |
-9.011 |
|
|
Készletek leírása (nettó) |
17.917 |
9.142 |
|
|
Vevőkövetelések leírása (nettó) |
58.253 |
9.099 |
|
|
Egyéb ki nem emelt tételek |
235 |
-1.714 |
|
|
Összesen |
88.740 |
7.516 |
Az Egyéb tételek hatása a finanszírozási tevékenységre fordított pénzáramlásokból 243.155 millió forintot a részvényesek számára eredménytartalékból kifizetett osztalék teszi ki.
27. Egy részvényre jutó eredmény
Számviteli politika
Az egy részvényre jutó hozam kiszámítása a törzsrészvények után kiosztható hozam, valamint az időszak során rendelkezésre álló törzsrészvények súlyozott átlagának hányadosaként, a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának figyelembevételével történik.
Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény, a számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a következőképpen:
• a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltoztatható részvények átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal
• a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
76 |
A hígított eredmény eltér az egy részvényre jutó eredménytől a részvényalapú részvényjuttatási programban és a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési programban a forgalomban lévő részvények hígító hatása miatt. 2023-ban és 2024-ben nem volt ilyen hígító hatás.
28. Tranzakciók kapcsolt felekkel
a) Társult és közös vezetésű vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók
A Csoport 2024-ben és 2023-ban egyaránt vásárolt, illetve értékesített különböző termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt és közös vezetésű vállalkozásoktól, illetve kapcsolt és közös vezetésű vállalkozások részére a rendes üzletmenet keretein belül. Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.
b) Juttatások az Igazgatóság számára
Az Igazgatóság díjazása 2024 során 153 millió forint volt (2023-ban 156 millió forint). Emellett, az Igazgatóság tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei a 4-es magyarázatban kerülnek bemutatásra.
Az Igazgatósági tagok az ösztönző programon túlmenően az alábbiakban részletezett nettó juttatásban részesülnek:
|
Külső és belső Igazgatósági tagok |
25.000 euró/év |
|
Bizottsági elnökök |
31.250 euró/év |
Abban az esetben, ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke a külső igazgatósági tagot illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi állandó lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal évente) Magyarországra utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
77 |
c) Az Igazgatóság, a Vezetői Tisztségviselők Bizottsága, az Ügyvezető testület és a Felsővezetés által birtokolt részvények darabszáma
d) A kulcspozícióban lévő vezetőkkel való tranzakciók és egyéb kapcsolt felek
2024-ben a kulcspozícióban lévő vezetők által irányított vállalatok 5.009 millió forint értékben vásároltak üzemanyagot a MOL-csoporttól (2023-ban 4.458 million HUF). A MOL-csoport 459 millió forint értékben nyújt szponzorációt olyan sportszervezeteknek, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2023-ban 720 million HUF). A MOL-csoport 3.711 millió forint értékben vásárolt egyéb szolgáltatásokat (köztük üzleti és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat) olyan vállalatoktól, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2023-ban 3.462 million HUF). A kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt lévő vállalatok 4.112.378 darab részvényt birtokolnak (2023-ban 3.793.145 darab).
e) Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére
A bemutatott összegek azon vezetők juttatásait tartalmazzák, akik a MOL-csoport szempontjából vezető tisztségviselőnek minősülnek.
f) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök
Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására.
A Slovnaft a.s. szerepel a különadó hatálya alá tartozó szervezetek listáján, mint kőolaj-kitermelő vállalat. Az államháztartás helyreállítását célzó gazdasági intézkedések részeként 2025. január 1-i hatállyal módosításra került a helyi különadóról szóló törvény. Az érintett vállalatok 2025. januárjától havonta 2,5%-os illetéket kötelesek fizetni (azaz éves szinten 30%-os mértéket). A hatályos törvény szerint az illeték alapja az adózás előtti eredmény és a különadó mértéke levonható az adóalapból. Az együttható a szabályozott tevékenységekből származó jövedelemnek a teljes jövedelemhez viszonyított arányaként kerül megállapításra.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
78 |
a) I. számú melléklet: Közzétett, de még nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
A pénzügyi beszámoló elfogadásának időpontjában az alábbi standardokat és értelmezéseket már kibocsátották, viszont még nem léptek hatályba:
• Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések:
o IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
• Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések:
o IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva: 2024.április 9-én, hatályos: 2027. január 1-én);
o IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (kibocsátva: 2024.május 9-én, hatályos: 2027. január 1-én);
o IFRS 9 - Pénzügyi instrumentumok módosításai (kibocsátva: 2024. május 30., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IAS 7 Cash flow-k kimutatása (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 9 - Pénzügyi instrumentumok módosításai (kibocsátva: 2024. december 30., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek (kibocsátva: 2024. december 18., hatályos: 2026. január 1-én.).
A fent említett standardok és módosítások várhatóan nem lesznek jelentős hatással a Csoport konszolidált eredményére, pénzügyi
helyzetére és pénzügyi kimutatásaira.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
79 |
b)
II.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
80 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
81 |
c) III. számú melléklet: Tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény
Az újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) (Clean CCS EBIT) és ezen eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény az egyik leginkább figyelt jövedelmezőségi mutatószám az olaj- és gáziparban. Ez mutatja meg legjobban egy finomítási művelet mögöttes teljesítményét, mivel kiszűri a nem ismétlődő speciális tételeket (egyszeri tételek), a készlettartásból származó nyereséget és veszteséget, valamint a nyersanyagok és saját termelésű készletek értékvesztését, illetve a derivatív tranzakciókat.
Készletezési nyereség/veszteség
A készletezési nyereség és veszteség kiszűrésével kapott üzemi eredmény tükrözi a vizsgált időszak tényleges beszerzési költségeit, ebből adódóan pontosabban ábrázolja a mögöttes termelési és értékesítési eredményeket, illetve ennek köszönhetően az eredmény az adott iparágban működő más társaságok eredményével összehasonlíthatóvá válik.
A készletek a bekerülési és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabban vannak kimutatva.
A készletek költségét csökkenteni kell – vagyis értékvesztést kell elszámolni az időszak záró készletértékére – amennyiben a bekerülési érték jelentősen meghaladja az értékesítési költséggel csökkentett várható eladási árat.
A késztermékek esetében értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, amennyiben a készletek időszak végi értéke meghaladja a termék értékesítési költséggel csökkentett jövőbeni várható eladási árát. Nyersanyagok és félkész termékek esetében, amelyek a további termelés során felhasználásra kerülnek, meg kell vizsgálni, hogy a termelésben való felhasználásukat követően az előállított késztermék eladási árából megtérül-e az értékük. Amennyiben azok értéke nem realizálható teljes mértékben, akkor értékvesztés elszámolására kerül sor a megtérülés szintjéig.
Derivatív tranzakciók
Mivel az újrabeszerzési árakkal becsült módszer alapja az időszaki átlagos nyersolaj árakon alapszik, az újrabeszerzési árakkal becsült hatás a termékár ügyletek hatásának eredményével együttesen felesleges depilációhoz vezetett, ezért a termékár ügyletek eredménye kiszűrésre kerül, kivéve a stratégia fedezeti- és a stratégiai készletcsere ügyleteket.
CO2 módosítás
A CO2 módosítás során a számviteli politika szerint megképzett, az ingyenes kvóták feletti CO2 felhasználás költségét igazítjuk ki az Újrabeszerzési árakkal becsült eredményben. A módosítás biztosítja az éven belüli egyenletesebb és valós költség allokációt. A módosítás az évek közötti esetleges átértékelési hatásokat is kiszűri.
Egyszeri tételek
Az egyszeri tételek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amelyek nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
82 |
d) IV. számú melléklet: A magyar számviteli törvényben előírt bemutatási kötelezettségek
A tranzakciós elszámolás felügyeletéért és az IFRS beszámoló elkészítéséért felelős személy
Név: Berki Ervin
Regisztrációs szám: 195106 (IFRS specializáció)
A Felelősségvállalási nyilatkozatot aláíró személyek
Név: Molnár József, vezérigazgató
Lakcím: HU – 1165 Budapest, Hunyadvár utca 42.
Név: Simola József, pénzügyi vezérigazgató- helyettes
Lakcím: HU – 1112 Budapest, Ördögorom út 3/C A ép. 1.
Kapcsolat
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Hivatalos weboldal: www.molgroup.info
A vállalat ellenőrzésének bemutatása
A magyar számviteli törvény 89. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák az egyes gazdasági társaságok nevének, székhelyének és szavazati százalékának tételes listáját, amelyekben a társaság többségi ellenőrzést gyakorol, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Lásd a II. számú mellékletet.
Nincs olyan társaság, amely többségi ellenőrzést vagy minősített többségi ellenőrzést gyakoroljon a MOL Nyrt.-nél.
Könyvvizsgálói díjak
A magyar számviteli törvény 133. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a konszolidált beszámoló kötelező könyvvizsgálatáért, valamint egyéb nem könyvvizsgálati szolgáltatásokért a pénzügyi évre fizetett díjakat. A könyvvizsgáló cég (Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.) által a MOL Nyrt. 2024 évi konszolidált és egyedi éves beszámolójának kötelező könyvvizsgálatáért felszámított díja 122,1 millió forint volt. A könyvvizsgáló a hálózatával együtt 430 millió forint egyéb bizonyosságot nyújtó és egyéb kapcsolódó szolgáltatást, 0 millió forint adótanácsadási szolgáltatást és 0 millió forint egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatást számolt fel a MOL Nyrt. és leányvállalatai részére 2024-ben, melynek nem része a jogszabályban előírt éves könyvvizsgálatok díja. A Társaságnál a számviteli törvény 155. (2) bekezdése értelmében kötelező a könyvvizsgálat. Az éves beszámoló, illetve az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldésre kerül.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
83 |
e) V. számú melléklet: Engedélyes tevékenységek bemutatása
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban Vet.) előírása szerint az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást és halmozott eredménykimutatást jelent.
A törvény végrehajtásáról a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet rendelkezik.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (továbbiakban Get.) előírása szerint az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást és halmozott eredménykimutatást jelent.
A törvény végrehajtásáról a 19/2009 (I.30.) Korm. rendelet rendelkezik.
A szétválasztás módszere
A szétválasztás módszerének leírását a társaságok vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák. A szabályzatok rövid leírása a lenti táblázatokban kerül bemutatásra.
A társaságok a tevékenység szétválasztását évente egy alkalommal készítik el.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás szétválasztása esetében a tevékenységi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások egyes társaságoknál önmagukban nem zártak. Az eltérés – a hatósági irányelveknek megfelelően – a „Technikai adózott eredmény” soron kerül kimutatásra.
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
84 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
85 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
86 |
|
|
|
Konszolidált pénzügyi kimutatások 2024 |
87 |
MOL Magyar olaj- és gázipari nyrt.
Egyedi üzleti jelentés
2024. december 31.
Budapest, 2025. március 18.
|
MOLNÁR József |
SIMOLA József |
|
vezérigazgató |
pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
1 |
I. A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A 2024. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZETRŐL, VALAMINT A MŰKÖDÉS EREDMÉNYEIRŐL
1. GAZDASÁGI ÉS IPARÁGI MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET
Gazdasági környezet
A globális gazdasági növekedés érdemben nem változott 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy a fejlett országok központi bankjai óvatos monetáris lazításba kezdtek, miután jelentősen csökkent az infláció. A 3,2%-os növekedési ütem így továbbra is elmaradt a 3,8%-os történelmi átlagtól.[35] A geopolitikai feszültség fokozódott, különösen miután a Hamász 2023. októberében terrortámadást intézett Izrael ellen, ami a Gázai övezet izraeli inváziójához vezetett, majd további konfliktusokhoz Libanonnal, Iránnal és a jemeni húszi lázadókkal. Az orosz-ukrán háborús patthelyzet, az amerikai elnökválasztás, valamint a dél-koreai, francia és németországi politikai válság is tovább növelte a bizonytalanságot. A legtöbb meghatározó régió gazdasága lassult, kivéve az Egyesült Államokat, ami 2,8%-kal bővült, köszönhetően a robusztus belső keresletnek és a védelmi kiadásoknak. Kína ugyan elérte célul kitűzött 5%-os GDP-növekedést,[36] de ez így is az elmúlt évtizedek egyik leglassabb ütemét jelentette, köszönhetően a mérsékelt fogyasztásnak, az ingatlanpiaci problémáknak, és az elégtelen fiskális lazításnak.
A növekedés visszafogott maradt az euróövezetben (0,7% év/év alapon; 0,8% az EU-ban)[37], elsősorban a stagnáló német gazdaság miatt. A gyengélkedő export, az erős importverseny, a magas munkaerő-, energia- és szén-dioxid költségek, valamint a versenyképesség, Draghi-jelentésben is azonosított, egyéb hiányosságai[38] hátrányosan érintették a feldolgozóipart (különösen az energiaintenzív iparágakban), illetve alulteljesítettek az informatikai és kommunikációs szolgáltatások is. A főbb euróövezeti gazdaságok 2024-ben szembesültek a fiskális élénkítés korlátaival: Németországban az adósságfékhez („Schuldenbremse”) való ragaszkodás a kormánykoalíció válságát hozta; Franciaországban politikai instabilitás és a növekvő államadósság (a GDP 114%-a) köti a döntéshozók kezét; míg Olaszország, Görögország mögött a második legmagasabb GDP-arányos adósságaránnyal küzd (a GDP 136%-a).[39] Ugyanakkor pozitív fejlemény volt, hogy a spanyol gazdaság 3% fölött nőtt 2024-ben, hála a rekorderős turizmusnak, az erős belföldi fogyasztásnak és a termelékenység növekedésének; Görögország is váratlanul jól teljesített a közelmúlt gyengélkedésének fényében; és úgy tűnt, hogy az év végére Írország is végre kikerül a recesszióból.
Közép- és Kelet-Európa (KKE) szemmel látható, de mégsem látványos fellendülést mutatott. Míg Lengyelország és Horvátország erős növekedést tapasztaltak, a gyenge külső kereslet, különösen a nehézségekkel küzdő német gazdaság, rányomta a bélyegét a többi ország teljesítményére. Bár a reáljövedelmek jellemzően helyreálltak az inflációs sokk után, a belső kereslet továbbra is gyenge maradt, mivel a háztartások megtakarítása továbbra is jóval magasabb volt, mint a Covid-járványt megelőzően, valószínűsíthetően a továbbra is borús európai gazdasági kilátások és a geopolitikai bizonytalanság miatt. A bérnövekedés és a szolgáltatások inflációja a legtöbb országban tartósan magas maradt, megállítva az év első felében megindult monetáris lazítási folyamatot.
Magyarország alulteljesített a kelet-közép-európai régión belül, mivel a nettó export 2023-ban tapasztalt pozitív hatásai 2024 közepére elhalványultak, miközben a belső kereslet élénkülése is lassú volt. A reál GDP a második és harmadik negyedévben is csökkent, az átlagos éves növekedés pedig 0,6% volt. Az ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mind visszaestek 2023-hoz képest, a szolgáltatások pedig csak enyhe pozitív növekedést mutattak. A monetáris kondíciók a beragadó maginfláció és a forint leértékelődése miatt csak fokozatosan tudtak enyhülni. A költségvetési politika a kiadási oldal szigorú kontrollja ellenére is túllépte a 4,5%-os hiánycélt.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
2 |
Olaj-és gázpiaci fejlemények
A Dated Brent nyersolaj átlagos jegyzési ára 80,8 USD/hordó volt 2024-ben[40], 2,2%-kal alacsonyabb, mint 2023-ban, a havi átlagárak pedig nem léptek ki a 70-90 USD/hordó ársávból. A Brent azonnali ára április 12-én érte el a 93 USD/hordós 2024-es csúcsot, amikor a piac amiatt aggódott, hogy az Irán és Izrael közötti feszültség mélyebb konfliktussá fajulhat, és megzavarhatja a globális olajellátást. A gyenge kereslet és az OPEC+-on kívüli országok robusztus termelése miatt azonban a nyersolaj ára a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a Vörös-tengeren tapasztalható szállítási zavarok ellenére is viszonylag szűk tartományban maradt. Az OPEC+ termelés-visszafogásának többszöri meghosszabbítása is hozzájárult ahhoz, hogy az árak ne essenek a sávon kívülre. Keresleti oldalon az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb kínai üzemanyag-kereslet (köszönhetően az elektromos jármű flotta bővülésének és a cseppfolyósított földgáz terjedésének az árufuvarozásban) járultak hozzá leginkább az árak alacsony szinten tartásához. Kínálati oldalon pedig az OPEC+ termeléscsökkentését ellensúlyozta a blokkon kívüli kitermelés folytatódó bővülése. Az Egyesült Államok kőolajtermelése napi 13,4 millió hordós szinttel, 2024 októberében új történelmi rekordot ért el[41], valamint Guyanában és Kanadában is nőtt éves szinten a kitermelés. Bár a Vörös-tengeren a hajózás 2024-ben sem volt zavartalan, az olajexportőrök találtak alternatív útvonalakat, és nem volt érdemi hatása a globális készletszintekre sem. Az Irán és Izrael közötti konfliktus sem nem okozott végül fizikai ellátási zavarokat.
1. ábra: Kőolaj, földgáz és szénárak (USD/MWh, 2022-2024, Bloomberg adatbázis)
Az európai földgázárak 2024-ben folytatták a korrekciót a 2022-es, rekordmagas szintekről. A TTF (Title Transfer Facility), Európa legnagyobb gázkereskedelmi központjának átlagára a 2023-as 41,3 EUR/MWh-ról 2024-re 34,6 EUR/MWh-ra csökkent (-16%).6 A 2023/2024-es tél végével azonban a csökkenő tendencia megfordult. Míg az első félévben az árakat elsősorban az ázsiai kereslet élénkülése hajtotta felfelé, addig az év végi áremelkedés inkább európai történet volt. A hidegebb télkezdet, és a rendkívül alacsony szélenergia-termelés miatt a szokásosnál nagyobb földgázigény a tárolókészletek, háború kitörése óta tapasztalt leggyorsabb ütemű apadásához vezettek, annak ellenére, hogy az európai ipar továbbra is alulteljesített. A tárolószintek alakulása kulcsfontosságú a következő évi betárolási igény szempontjából, különösen mióta az Európai Bizottság kötelezően elérendő töltöttségi szintet ír elő a télkezdetre. A novemberi hírek az Ukrajnán keresztül érkező 15 milliárd köbméternyi orosz gázellátás leállásának veszélyéről – ami Európán belül elsősorban Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és kisebb mértékben Magyarországot érinti – ismét 50 EUR/MWh közelébe emelték a TTF árakat, mivel az alternatív vezetékes szabad kapacitás továbbra is korlátos, ami miatt a gázigény kielégítése a nyugat-európai re-exportra mellett a tárolók (még) fokozottabb igénybevételére hárult rövid távon.
Downstream
A finomítói marzsok lefeleződtek a főbb benchmark régiókban 2024-ben, amivel visszatértek a pandémia előtti „normális” tartományba. A korrekciót az emelkedő költségek mellett elsősorban a finomítási felárak szűkülése magyarázta, ami a kőolajtermékek iránti gyenge kereslet és a globális finomítói túlkapacitás együttes hatása volt. Keresleti oldalon a kínai és az európai gazdasági lassulás volt a fő lehúzó erő. Az alternatív hajtásláncok és üzemanyagok folytatódó terjedése is korlátozta a hagyományos üzemanyagok fogyasztásbővülését. A kínálati oldalon az amerikai finomítók rekordmagas kapacitáskihasználtság mellett üzemeltek, és jelentős kapacitásbővítések történtek Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Ománban, Mexikóban és Nigériában.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
3 |
Az európai petrolkémiai szereplők 2024-ben is stagnáló kereslettel, visszafogott beruházásokkal, folytatódó termeléscsökkenéssel, magas energiaköltségekkel és tovább szigorodó környezetvédelmi szabályozással szembesültek. Ezzel egy időben a globális kereslet mérsékelt növekedése együtt az EU-n kívüli jelentős tőkeberuházásokkal intenzívebbé tette a vegyipari szereplők közötti versenyt a globális piacon. Az újonnan beinduló, etilén és propilén-alapra épülő globális többletkapacitások, különösen Kínában, lefelé hajtották a polimerek felárát, növelve az alacsony költségű import piacrészesedését Európában a tartósan megemelkedett energia- és a szén-dioxid kvótaárakkal szembesülő hazai szereplők rovására. Az EU-27 országok átlagos kapacitáskihasználása jóval a historikus átlag alatt maradt, annak ellenére, hogy az európai vegyipar külkereskedelmi mérlege pozitív tudott maradni. Látni kell azonban, hogy az európai export korántsem növekedett olyan ütemben, mint ahogy a globális piac bővült, mert folytatódott az ázsiai szereplők súlyának növekedése a világpiacon, akiken belül is kiemelkedtek a kínai gyártók. Az európai nehézipar gazdasági szerepének megőrzését 2024-ben az Európai Bizottság is prioritásai közé emelte, és ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja az európai ipari szereplőket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és a fenntarthatóbb termékekre való átállásban, a konkrét intézkedések körét azonban még nem határozta meg.
|
Külső tényezők (éves átlag) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/hordó) |
80,8 |
82,6 |
-2 |
|
Brent Ural spread (USD/hordó)(5) |
-3,6 |
-10,0 |
-63 |
|
TTF month ahead gáz ár (EUR/MWh) |
34,6 |
41,3 |
-16 |
|
95-ös ólmozatlan benzin 10 ppm (USD/t)(11) |
789,0 |
856,4 |
-8 |
|
Gázolaj – ULSD 10 ppm (USD/t)(12) |
748,4 |
828,9 |
-10 |
|
Vegyipari benzin (USD/t)(12) |
622,3 |
602,9 |
3 |
|
Fűtőolaj 3,5 (USD/t)(12) |
444,1 |
427,4 |
4 |
|
Crack spread – ólmozatlan benzin (USD/t)(11) |
178,1 |
231,2 |
-23 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/t)(11) |
137,5 |
203,7 |
-32 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/t)(11) |
11,3 |
-22,3 |
n.a. |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/t)(11) |
-166,8 |
-197,7 |
-16 |
|
Crack spread – prémium ólmozatlan benzin (USD/hordó)(11) |
14,0 |
20,2 |
-31 |
|
Crack spread – gázolaj (USD/hordó)(11) |
19,7 |
28,6 |
-31 |
|
Crack spread – vegyipari benzin (USD/hordó)(12) |
-10,8 |
-14,9 |
-28 |
|
Crack spread – fűtőolaj 3,5 (USD/hordó)(12) |
-10,6 |
-15,1 |
-30 |
|
Etilén (EUR/t) |
1.216,7 |
1.205,8 |
1 |
|
Butadién-vegyipari benzin spread (EUR/t) |
383,8 |
291,8 |
32 |
|
HUF/USD átlag |
365,2 |
353,3 |
3 |
|
HUF/EUR átlag |
395,2 |
382,0 |
3 |
|
O/N USD SOFR (%) |
5,1 |
5,0 |
2 |
|
3 havi EURIBOR (%) |
3,6 |
3,4 |
6 |
|
3 havi BUBOR (%) |
7,3 |
14,3 |
-49 |
|
Külső tényezők (év végi záró) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Brent záró (USD/bbl) |
74,6 |
77,6 |
-4 |
|
HUF/USD záró |
393,6 |
346,4 |
14 |
|
HUF/EUR záró |
410,1 |
382,8 |
7 |
|
MOL részvény záró (HUF) |
2.730 |
2.826 |
-3 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Külső környezetre vonatkozó historikus adatok elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
4 |
2. INTEGRÁLT TÁRSASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER
A MOL Nyrt. magas kockázatú iparág piaci szereplőjeként elkötelezett a magas színvonalú kockázatkezelés és a kockázatok elfogadható határokon belül tartása iránt.
A MOL Nyrt. kockázatkezelési célja, hogy az üzleti kockázatait elfogadható szinten belül tartsa, valamint védje a vállalat változásokhoz való alkalmazkodóképességét és fenntartható működését. Ennek érdekében a MOL Nyrt. társaság-irányítási struktúrájába integráltan került kialakításra az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer (ERM), mely a vállalati értékteremtés folyamataira fókuszál, a Társaságstratégiai céljai megvalósításának sikerét befolyásoló tényezőkre és az azokat fenyegető veszélyekre fókuszál, továbbá az olyan kockázati eseményekre, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek emberekre, vállalati eszközökre, a környezetre vagy a vállalati hírnévre. Az ERM keretében végezzük az összes jelentős kockázat feltárását, értékelését, kezelését és nyomon követését, a MOL Nyrt. egészére vonatkozóan: minden üzletágra, valamint funkcionális szervezetekre, a különböző régiókra és projektekre is, több időhorizonton.
A felső vezetői testületek, beleértve az Igazgatóság és annak bizottságai számára készülő rendszeres kockázatkezelési jelentések biztosítják a legnagyobb kockázatok és az átfogó kockázati profil felügyeletét, a kontrollok és kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásnak és megvalósításának rendszeres felülvizsgálatát.
A MOL Nyrt. pénzügyi, működési és stratégiai kockázatokkal nézz szembe, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat.
|
Kockázatok/folyamatok |
Kockázat leírása |
Kockázat mérséklésének módja |
|
Piaci és pénzügyi kockázatok |
||
|
Árupiaci árkockázat |
MOL Nyrt. mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon a nyersanyagárak árkockázatának van kitéve. A fő kockázat a MOL Nyrt. hosszú pozíciójából adódik a nyersolaj, a finomítói marzs és a petchem marzs tekintetében |
· Integrált üzleti modell működtetése · Folyamatos monitoring · Különböző fedezeti ügyletek végrehajtását mérlegeljük a normál üzleti tevékenységből, vagy a szokásos árupiaci volatilitásból fakadó kockázat szintjét meghaladó mértékű kockázat csökkentésére, szükség szerint. |
|
Deviza árfolyamkockázat (FX) |
A Társaság devizakitettséggel rendelkezik a pénzbeáramlások és kiáramlások, befektetések, adósságok devizaösszetételének eltérése miatt. |
· Az FX kockázatot nyomon követjük, a működési és beruházási cash flow kitettségeit szükséges és optimális esetben a finanszírozási cash flowhoz igazítjuk. |
|
Kamatláb kockázat (IR) |
A MOL Nyrt. adósságállománya változó kamatozású és fix kamatozású instrumentumokból áll. A változó kamatozású adósságok kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. |
· Folyamatos monitoring · A finanszírozási portfólió megfelelő keveréke · |
|
Hitelkockázat |
A MOL Nyrt. halasztott fizetési feltételekkel kínál termékeket és szolgáltatásokat bizonyos ügyfeleinek, ami hitelkockázati kitettséget eredményez |
· Diverzifikált ügyfélportfólió · Ügyfélértékelési modell, folyamatos monitorozás · Hitelbiztosítási program |
|
Finanszírozási/refinanszírozási kockázat |
A MOL Nyrt.-nek jelentős adósságállománya van. Ezek refinanszírozásának vagy a források lehívásának sikertelensége likviditási problémákat okozhat. |
· Diverzifikált finanszírozási források/eszközök · Változatos, kiegyensúlyozott és megfelelően hosszú lejárati profil · Befektetési minősítés (BBB-) besorolása támogatja a tőkepiacokhoz való zökkenőmentes hozzáférést |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
5 |
|
Működési kockázatok |
||
|
Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata |
Folyamatbiztonsági esemény (súlyos ipari baleset) mechanikai integritás elvesztése, műszaki, technológiai vagy üzemeltetési problémák, folyamatkarbantartási nehézségek, hozzáértő emberi erőforrások hiánya |
· Átfogó EBK tevékenységek, az egész Társaságra kiterjedő Folyamatbiztonság menedzsment beleértve az eszközökhöz kapcsolódó működési kockázatkezelési folyamatot · Az élettartam-hosszabbítási program folytatódott a petrolkémia üzletágban, és kiterjesztettük a finomításra is · Preventív és állapot alapú karbantartás (Uptime program) alapos berendezés-kritikussági vizsgálat mellett · Biztosítási program |
|
Kőolaj- és gázellátási kockázat |
Kőolajellátási üzemzavar (nem megfelelő mennyiség vagy minőség) a finomítók és a petrolkémiai telephelyek folyamatos működését akadályozhatja |
· A kőolaj-ellátás diverzifikációs stratégiájának megvalósítása · Stratégiai kőolajtartalékok rendelkezésre állnak |
|
Kritikus anyag-, berendezés- vagy szolgáltatási beszerzés kockázat |
A kritikus (nyers) anyagok és/vagy berendezések és/vagy szolgáltatások beszerzése késedelmet okozhat a működésben és/vagy növelheti a költségeket |
· Készletgazdálkodás · Szállítói menedzsment · Beszerzési és az ellátási lánc diverzifikálása |
|
Kutatás-termelési készletek pótlása |
A kitermelés vártnál nagyobb csökkenése és a készletek pótlásának sikertelensége |
· A kitermelés-optimalizálási programok és a készletek organikus pótlása egyaránt a fókuszterületei a kockázat enyhítésének |
|
Kiberbiztonsági kockázat |
A globális trendek a kibertámadások és incidensek folyamatosan növekvő gyakoriságát és intenzitását mutatják. Az MI új globális fenyegetés, a támadók egyre szélesebb körben használják. Továbbá az irányítási rendszerek gyengeségeit célzó kiberbűnözési csoportok térnyerése jellemző, amelyek növekvő hatással lehetnek a MOLNyrt-re nézve. RU-UA konfliktus során jelentős befektetés a kibertámadási technológiákba a különböző érdekcsoportok részéről, és ezek a fejlettebb képességek nagy hatással lehetnek a jövőre nézve. |
· A kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése · A kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete, biztosítva az adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelmét · A kiberbiztonság beépítésre került a MOL Nyrt. összes termékébe és szolgáltatásába · Az alkalmazottak és üzleti partnerek folyamatos oktatása |
|
Visszaélés kockázat |
A csalási tevékenységek jelentős anyagi és reputációs kárt okozhatnak |
· Kontrollfunkciók helyi és társaságszinten · Visszaélés ellenes tudatosság (Hírlevelek, Kötelező képzések előírása) · Csalásellenes és nyomozási eljárások, dedikált csapat |
|
Pandémiás kockázat |
A világjárvány hátrányosan befolyásolhatja a Társaság üzleti környezetét, beleértve a Társaság termékeinek és szolgáltatásainak árát és keresletét, a vállalkozók, alvállalkozók, valamint a nyersanyagok elérhetőségét, a üzleti partnereink hitelképességét, a MOL Nyrt. kulcsfontosságú személyzetének elérhetőségét. |
· Krízistervek vannak érvényben · 2023 januárjában jelent meg, és 2025 januárjában megerősítésre került a MOL Nyrt. Pandémia Felkészültségi Keretrendszerének módszertani összefoglalója, amely nemcsak a WHO általános megközelítését foglalja össze, hanem a teljes MOL Nyrt. elmúlt 3-4 év belső tapasztalatait, életszerű és működő keretet biztosítva az esetleges további endémiás/pandémiás helyzetek kezelésére. · Folyamatos és fenntartható intézkedések meghatározása, a helyi intézkedésekhez és a vállalat belső környezetéhez igazodva |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
6 |
|
Stratégiai kockázatok |
||
|
Szabályozói és szankciós kockázat |
A MOL Nyrt.-nek jelentős kitettsége van számos törvény, rendelet, szabályozás kapcsán, globális, európai és nemzeti szinteken egyaránt, amely jelentősen változhat az idő múlásával, és akár a Társaság fő üzleti tevékenységének igazítását is szükségessé teheti. |
· Új szabályozások és szankciók folyamatos nyomon követése · Megerősített Compliance folyamat · Részvétel jogalkotási folyamatokban, konzultációkban · Változásokat adoptáló MOL stratégia |
|
Országkockázat |
MOL Nyrt. nemzetközi kitettséggel rendelkezik, mely egyrészt hozzájárul a diverzifikációhoz, másrészt egyedi országkockázatoknak való kitettséggel jár. A kormányzati intézkedésekre hatással lehet a gazdasági és egyes régiókban (geo)politikai válságok megnövekedett kockázata, növelve annak ráhatását a MOL működésére. |
· (Geo)politikai kockázatok, a helyi előírásoknak való megfelelés, a különböző szankciók monitoringja · A befektetési lehetőségek értékelése az országkockázat diszkontrátában történő számszerűsítésével történik |
|
Reputációs kockázat |
A MOL Nyrt., mint a régió kiemelkedő piaci szereplője és munkáltatója, akinek működése jelentős, és különös figyelmet kap jelentős számú érdekelt féltől. |
· Az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítási folyamatok bevezetése a reputációs kockázat nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra |
|
Éghajlatváltozási kockázat |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági átállási és fizikai kockázatok hátrányosan érinthetik a MOL Nyrt. jelenlegi és jövőbeni bevételeit, kiadásait, eszközeit és finanszírozását. |
· A MOL Nyrt. átalakulási stratégiája · Számos operatív lépés történt az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok mérséklésére (további információ a Fenntarthatósági Jelentésben) |
|
A beruházások, projektek kivitelezésének kockázata |
A projektek csúszása, illetve a vártnál kisebb megtérülése vagy sikertelensége, melynek számos oka lehet, többek között a költségek túllépése, alacsonyabb termékárak, magasabb nyersanyag- vagy energiaárak, berendezések hiánya, kivitelezők és alvállalkozók korlátozott elérhetősége, valamint kivitelezési, végrehajtási nehézségek. |
· Szigorú stage-gate folyamat · A kockázat mérséklésére szakosodott csapat működik a Társaságban, hogy a kockázatokat már korai stádiumban azonosítsák, és a kockázatcsökkentési terveket elkészítsék. A kockázatokat a projekt ütemtervhez és költségvetéshez rendelik, ezzel reális becsléseket készítve, és a kockázatokat a projekt teljes élettartamán keresztül nyomon követik. · Szállítói kiválasztási kritériumok, auditok |
|
Humán Erőforrás kockázat |
A MOL Nyrt. képessége, hogy megvalósítsa a Shape Tomorrow stratégiáját, az alkalmazottak, a menedzsment, a szakértők és a műszaki személyzet képességeitől és teljesítményétől függ. |
· HR programok az alkalmazottak bevonzására, fejlesztésére és elkötelezésére · Képességfejlesztés a vállalat minden szintjén az időtálló készségek biztosítása érdekében · Generációk közötti együttműködés a belső tudástranszfer fejlesztése érdekében · Fókuszba helyezzük a digitális átalakulást és a munkavállalói élményt · diverzitást és együttműködést támogató kultúra, · Rugalmas munkakörnyezet és mobilitási rendszer a sokszínű tehetségek bevonzására és megtartására |
Az ESG kockázatok többek között a következő témák között kerül megjelenítésre és figyelembevételre: Éghajlatváltozási kockázat, Humán Erőforrás kockázat, Eszköz- és folyamatbiztonság és berendezések meghibásodásának kockázata, Kiberbiztonsági kockázat, Visszaélés kockázat, Pandémiás kockázat, Szabályozói és szankciós kockázat.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
7 |
Kockázat-felülvizsgálati folyamat 2024-ben
2024-ben a MOL Nyrt.-ben a kockázati felelősök azonosították, elemezték és értékelték legnagyobb kockázataikat – mind közép, mind hosszú távú kitekintéssel – és a vonatkozó kockázatcsökkentési terveket kidolgozták, illetve felülvizsgálták. A kockázati jelentéseket az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottsága és az Audit Bizottság tárgyalta.
A MOL Nyrt. kihívásokkal nézett szembe a folytatódó éles geopolitikai helyzet kapcsán, így 2024-ben a Társaság a kapcsolódó kockázatokat, úgy, mint szankciós, szabályozói és ellátási kockázatokat továbbra is magasabbnak tartja és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaz. Ezen felül a kiberkockázat is fókuszban van, tekintettel a külső trendekre (geopolitikai helyzet, mesterséges intelligencia hatása).
Kőolajellátással kapcsolatos kockázatok: a kőolajellátási kockázat mérséklése érdekében a Társaság kidolgozta a kőolajdiverzifikációs stratégiáját; alternatív kőolaj típusok kerültek kiválasztásra, releváns beruházási projektek kerültek meghatározásra és megkezdésre. Az ellátási lánc nehézségei az ellátásilánc, készlet- és beszállítói menedzsment intézkedésekkel kerülnek enyhítésre. A Barátság kőolajvezetéken történő folyamatos kőolajszállítás biztosítására a MOL Nyrt. megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel.
Szabályozási és szankciós kockázatok: A MOL Nyrt. folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri a szankciókat, valamint az ellenszankciókat és megerősítette a megfelelési folyamatokat. Az EU kezdeményezéseinek (különösen a Fit for 55 csomaghoz kapcsolódó célkitűzések) nemzeti implementációja továbbá jelentős compliance kockázatot ró a MOL Nyrt.-re.
Főbb kockázatkezelési eszközök
A fent leírtaknak megfelelően általános kockázatkezelési keretként Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszert (ERM) működtetünk.
A nyereségesség és pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében célzott pénzügyi kockázatkezelési eljárásaink vannak a rövid távú piaci kockázatok kezelésére. Az árupiaci árkockázat értékelését rendszeresen végezzük, és amikor, illetve amennyiben szükséges, fedezeti ügyletekkel kezeljük. A derivatív instrumentumok likviditási kockázatának rendszeres mérését komplex modell alapján, fejlett statisztikai módszerekkel végezzük.
A működési kockázatok pénzügyi következményeinek áthárítása a biztosítás menedzsment feladata, a biztosítások kötése egy fontos kockázatcsökkentő eszköz a leglényegesebb, tevékenységünkből fakadó kockázati kitettségek és kötelezettségek kezelésében. A biztosítások kötése egy csoportszintű közös program keretében történik, a jelentős szinergia hatások kiaknázása érdekében.
A legjobb iparági gyakorlatoknak megfelelően, az alacsony valószínűségű, de magas potenciális hatású kockázatokra fókuszálva, amelyek megszakíthatják az operációt, az értékteremtési folyamatot, a MOL Nyrt. egy kríziskezelési és üzletfolytonossági programot indított. Jelenleg ezek integrálásán dolgozunk annak érdekében, hogy elfogadható határok közé szorítsuk a kritikus üzleti folyamatok helyreállításhoz szükséges időt.
A TCFD közzétételt a Fenntarthatósági Jelentés tartalmazza.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
8 |
3. A 2024-ES ÉV PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
|||||
|
Pénzügyi összefoglaló |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Értékesítés nettó árbevétele |
3.349,7 |
3.335,9 |
0% |
8.510 |
9.629 |
-12% |
|
EBITDA |
310,5 |
203,5 |
53% |
789 |
587 |
34% |
|
EBITDA speciális tételek nélkül(1) |
310,5 |
203,5 |
53% |
789 |
587 |
34% |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” EBITDA(1) (2) |
332,2 |
180,1 |
84% |
844 |
520 |
62% |
|
Üzleti eredmény |
193,2 |
112,7 |
71% |
491 |
325 |
51% |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül(1) |
202,4 |
113,5 |
78% |
514 |
328 |
57% |
|
Újrabesz. árakkal becsült „tiszta” üzleti eredmény(1) (2) |
214,9 |
89,3 |
141% |
546 |
258 |
112% |
|
Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) |
134,5 |
235,7 |
-43% |
342 |
680 |
-50% |
|
Működési cash flow a működőtőke változása előtt |
342,6 |
135,9 |
152% |
870 |
392 |
122% |
|
Működési cash flow |
279,9 |
243,7 |
15% |
711 |
703 |
1% |
|
ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK |
|
|
|
|||
|
Egyszerűsített Nettó adósság/EBITDA |
1,12 |
1,53 |
n.a. |
|||
|
Nettó eladósodottság (gearing) (4) |
11% |
11% |
n.a. |
|||
FŐBB PÉNZÜGYI ADATOK DIVIZIONÁLIS BONTÁSBAN
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
Értékesítés nettó árbevétele(3) (6) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
294,0 |
303,0 |
-3% |
747 |
875 |
-15% |
|
Downstream |
3.130,4 |
3.111,5 |
1% |
7.953 |
8.981 |
-11% |
|
Fogyasztói szolgáltatások (13) |
907,8 |
949,4 |
-4% |
2.306 |
2.740 |
-16% |
|
Központ és egyéb |
65,8 |
58,3 |
13% |
167 |
168 |
-1% |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
4.398,0 |
4.422,2 |
-1% |
11.174 |
12.765 |
-12% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-1.048,3 |
-1.086,3 |
-3% |
-2.663 |
-3.136 |
-15% |
|
Külső értékesítés nettó árbevétele összesen(6) |
3.349,7 |
3.335,9 |
0% |
8.510 |
9.629 |
-12% |
|
|
|
|
||||
|
|
Milliárd forint |
Millió dollár |
||||
|
EBITDA |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
126 |
46,5 |
171% |
320 |
134 |
139% |
|
Downstream |
217,9 |
149,7 |
46% |
554 |
432 |
28% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
45,3 |
63,9 |
-29% |
115 |
184 |
-38% |
|
Központ és egyéb |
-73,9 |
-72 |
3% |
-188 |
-208 |
-10% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-4,8 |
15,4 |
-131% |
-12 |
44 |
-127% |
|
EBITDA összesen |
310,5 |
203,5 |
53% |
789 |
587 |
34% |
|
|
|
|
||||
|
Értékcsökkenés |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
46 |
22,1 |
108% |
117 |
64 |
83% |
|
Downstream |
46,7 |
46,3 |
1% |
119 |
134 |
-11% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
6,5 |
5,5 |
18% |
17 |
16 |
6% |
|
Központ és egyéb |
18,1 |
16,9 |
7% |
46 |
49 |
-6% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Értékcsökkenés összesen |
117,3 |
90,8 |
29% |
298 |
262 |
14% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti eredmény |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
80 |
24,4 |
228% |
203 |
70 |
190% |
|
Downstream |
171,2 |
103,4 |
66% |
435 |
298 |
46% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
38,8 |
58,4 |
-34% |
99 |
169 |
-41% |
|
Központ és egyéb |
-92 |
-88,9 |
3% |
-234 |
-257 |
-9% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
-4,8 |
15,4 |
-131% |
-12 |
44 |
-127% |
|
Üzleti eredmény összesen |
193,2 |
112,7 |
71% |
491 |
325 |
51% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások és befektetések |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Upstream |
24,3 |
33 |
-26% |
62 |
95 |
-35% |
|
Downstream |
79,5 |
57,2 |
39% |
202 |
165 |
22% |
|
Fogyasztói szolgáltatások(13) |
5,9 |
9,9 |
-40% |
15 |
29 |
-48% |
|
Központ és egyéb |
29,3 |
29,4 |
0% |
74 |
85 |
-13% |
|
Szegmensek közötti átadás(7) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Beruházások és befektetések összesen |
139 |
129,5 |
7% |
353 |
374 |
-6% |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
3.1 A 2024-ES ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
2024-ben a MOL 310,5 milliárd forintos (789 millió dollár) EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 53%-kal magasabb, mint az előző évben. A működési cash flow-t 21,1 milliárd forint (54 millió dollár) összegű társasági adó befizetés és a működőtőke 62,7 milliárd forintos (159 millió dolláros) csökkenése befolyásolta; ennek megfelelően a működőtőke változása utáni működési cash flow 279,9 milliárd forintot (711 millió dollárt) ért el 2024-ben.
Legfőbb pénzügyi eredmények
• Az Upstream szegmens EBITDA-ja 2024-ben elérte a 126 milliárd forintot (320 millió dollárt), ami forintban kifejezve 171%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, mivel a kitermelési volumen nőtt, és a magyarországi bányajáradék kifizetések csökkentek a termelési kvóták teljesülése következményeként.
• A Downstream 2024-ben 217,9 milliárd forint (554 millió dollár) EBITDA ért el, ami 46%-kal magasabb az előző évi teljesítménynél. A makrokörnyezet negatívan hatott a finomítás eredményére a 2024-ben jelentősen gyengülő finomítói árréssel, amit részben ellensúlyozott a magasabb értékesítés hatása.
• A Fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja 29%-kal csökkent 2024-en, 45,3 milliárd forint (115 millió USD) volt 2024-ben.
• Az eladósodottság nettó adósság/EBITDA alapon 2024 végére meghaladta a menedzsment 1,0x-os előrejelzési küszöbértékét, 2024-ben az értéke 1,12 volt.
Legfőbb működési eredmények
• A MOL folytatja a zöld átállást:
o 66 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű került megvásárlásra Közép-Magyarországon, amely hozzájárul a megújuló energiaforrások növekvő részarányához a MOL energiamixében.
o Szeptemberben megkezdődött a termelés a 10 MW-os elektrolízisegységben Százhalombattán, amely várhatóan 1.600 tonna zöld hidrogént használ majd fel a Duna-finomítóban.
o Megkezdődött a magyarországi 40 ktpa kapacitású kémiai újrahasznosító egység tervezési fázisa.
• A kiemelt pénzügyi és üzleti adatok és historikus pénzügyi kimutatások elérhetőek az éves Adattárban a Társaság honlapján.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
10 |
3.2 VÁLLALATI STRATÉGIA
A MOL Nyrt. az iparág egyik első szereplője volt, amely szembenézett a változó környezettel, és nyilvánosságra hozta a tervét a leginkább megfelelő megoldásról. A 2016-ban közzétett 2030-as stratégia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek kielégítésére irányuló kiegyensúlyozott átmenetre összpontosított, ugyanakkor foglalkozott azzal is, hogy a hagyományos fosszilis alapú gazdaság hogyan tud alkalmazkodni, és milyen szerepet játszhat a MOL Nyrt. ebben a változásban. Ez az irány már kétszer is megerősítésre került, először 2021-ben, majd legutóbb 2024 márciusában a „Shape Tomorrow” stratégiában.
„Shape Tomorrow” stratégia
A COVID-19 világjárvány és az azóta bekövetkezett geopolitikai válságok tanulságait levonva a vállalat világosabb, 2030-ig tartó átmenetet vázolt fel, amelynek végső célja a nettó klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt az átmenetet a közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok viszonylag erőteljes bővülése, valamint a MOL azon törekvése támasztja alá, hogy fenntartsa vagy bővítse jelenlétét az alapvető nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacokon, ami elegendő pénzügyi és időhorizontot biztosít ahhoz, hogy megkezdje ambiciózus átállási programját.
Az átállás terén a MOL aktualizált stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki, és a Scope 1 és 2 kibocsátások abszolút értékének 25%-os csökkentését tűzte ki célul 2030-ra 2019-hez képest. A Scope 3 körbe tartozó kibocsátások tekintetében a MOL elismeri, hogy a fejlődés nagy része a fosszilis tüzelőanyagok iránti regionális kereslet alakulására épül, és így kevésbé áll a vállalat ellenőrzése alatt, mint az első két hatókörbe tartozó kibocsátások. Ennek ellenére a 3. hatókörbe tartozó kibocsátások abszolút értékének 5%-os csökkentését tűzték ki célul 2030-ra.
A MOL azt is elismeri, hogy a zöld átmenet tőkeigényes lesz, és a MOL-nak nem csupán a hagyományos olaj- és gázipari szakterületeket kell meghaladnia, hanem a tőkeallokációt is új alapokra kell helyeznie. Ezért 2025-2030 között a MOL CAPEX költségvetésének kb. 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fogja fordítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a MOL továbbra is konzervatív marad a megtérülési küszöbértékek tekintetében és úgy általában a CAPEX költségvetésével kapcsolatban is, és arra számít, hogy az organikus beruházások 2025-2030-ban reálértéken átlagosan 1,9 milliárd dollárt tesznek ki, ami egy kicsivel magasabb, mint a 2018-2023-közötti 1,8 milliárd dolláros átlag. Ez lehetővé teszi a MOL számára, hogy stabil mérleget tartson fenn, és elegendő forrást különítsen el az esetleges akvizíciók és a versenyképes részvényesi javadalmazás finanszírozására.
A szegmensek hozzájárulása a stratégiához
Mivel a MOL Downstream szegmensét érinti a legtöbb átállással kapcsolatos kihívás, a legösszetettebb és legmesszebb menő projektek már több mint egy évtizede folyamatban vannak. A petrolkémia irányába történő elmozduláson túl a körforgás, a bioüzemanyagok, a zöld hidrogén és a biogáz is a fókuszterületek közé tartoznak. Emellett a villamosítás és a megújuló energia felé való elmozdulás is fontos pillére a stratégiának. Az ilyen mélyreható átalakulás folytatása mellett azonban a MOL továbbra is elkötelezett a kőolaj ellátási útvonalak diverzifikálása és az energiabiztonság erősítése mellett.
A MOL 2023-ban, a magyarországi hulladékgazdálkodási koncesszió üzemeltetésének megkezdésekor hozta létre a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások operációjának kereteit. Jelentős lépés volt a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, amely 2024 folyamán sikeresen felfutott, és jelenleg naponta több millió visszavitt műanyag vagy üveg csomagolást kezel.
A MOL fogyasztói szolgáltatások szegmense folytatja fejlődését digitális kiskereskedővé és integrált mobilitási szolgáltatóvá. A hangsúlyt a többcélú töltőállomások fejlesztésére, az ügyfélközpontú működés fokozására és a mobilitási megoldások regionális vezetőjévé válásra helyezi.
Az Upstream szegmens továbbra is kulcsfontosságú pénztermelője a MOL Nyrt-nek. A közép- és kelet-közép-európai régióban az erőfeszítések a termelés optimalizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és a szénhidrogén-kihozatal javítására összpontosítanak a termelés fenntartása és a regionális energiabiztonság támogatása érdekében. Ugyanakkor a MOL prioritásként kezeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, beleértve a geotermikus energiát, a lítium-kitermelést, a metánkibocsátás csökkentését és a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást (CCUS). Nemzetközi portfóliójában a MOL folytatja az aktív portfóliókezelést, a döntéseket a megtérülési mutatók és a piacra jutási idő szempontjai vezérlik. E stratégiai kezdeményezések révén a MOL Nyrt. megerősíti vezető szerepét az energetikai átmenetben, miközben biztosítja a pénzügyi rugalmasságot és a hosszú távú növekedést.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
11 |
3.2.1 Szcenárió alapú elemzés
A 2024 márciusában megjelent Shape Tomorrow stratégiafrissítés a külső környezet részletes elemzésén alapul, feltárva az általános makrogazdasági viszonyok, az olaj- és gázipar, valamint a kapcsolódó piacok fő trendjeit és irányait, amelyek nagy hatással bírhatnak – vagy potenciálisan nagy hatással bírhatnak – a MOL működésére. Ezen piacok elemzése alapján a MOL számszerű előrejelzéseket készít a legfontosabb makrogazdasági és iparág-specifikus paraméterekről E három fogatókönyv a következő: ’lassú átmenet’, ’folyamatos átmenet’ és ’karbonsemlegesség’. A zöldenergia-átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia túlnyomórészt a ’folyamatos átmenet’ forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv valamelyike megvalósulna, az leginkább a Shape Tomorrow Stratégiában előirányzott beruházások ütemezését érintené, nem pedig magukat a stratégiai irányokat.
A MOL Nyrt. egy “Premissza Bizottságot” hozott létre, melynek a fő üzletágak és funkcionális területek képviselői a tagjai. A bizottság feladata a különböző szcenáriók készítésekor használt legfontosabb mutatószámok és feltételezések folyamatos nyomon követése és aktualizálása a külső környezet változásaival összhangban. Ezáltal a vállalat alkalmassá válik arra, hogy időben érzékelje, ha a külső tényezők alapján a választott szcenárió egy új szakaszába kerültünk, vagy ha esetleg már egy teljesen másik szcenárió érvényes, és ezáltal lehetősége nyílik a felsővezetésnek arra, hogy újraértékelje és szükség esetén megváltoztassa a terveket. A premisszákban bekövetkező változások a felsővezetés és az igazgatóság automatikus értesítését vonják maguk után és ezáltal a stratégia megváltozását is maguk után vonhatják. A stratégiában végrehajtott bármilyen változás feltétele azonban az igazgatóság jóváhagyása.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
12 |
3.3 UPSTREAM
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
126 |
46,5 |
171% |
|
Üzleti eredmény |
80 |
24,4 |
228% |
|
Beruházások és befektetések |
24,3 |
33 |
-26% |
|
|
|
||
|
Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Kőolajtermelés |
11,5 |
10 |
15 |
|
Földgáztermelés |
21,6 |
21,3 |
1 |
|
Kondenzátum(5) |
2,7 |
2,7 |
0 |
|
|
|
|
|
|
Főbb külső makró tényezők |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Brent (USD/bbl) |
80,8 |
82,6 |
-2 |
|
TTF havi határidős gázár(EUR/MWH) |
63,7 |
75,6 |
-16 |
|
|
|
||
|
Realizált szénhidrogén árak |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) |
71,6 |
76,8 |
-7 |
|
Átlagos realizált gáz ár (USD/boe) |
51,4 |
61,2 |
-16 |
|
Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) |
63,2 |
70,1 |
-10 |
|
|
|
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap), Fajlagos költség (USD/boe), Realizált szénhidrogén árak, Bruttó szénhidrogén készletek alakulása (SPE szerint): Bizonyított készlet (1P), Bizonyított és valószínű készlet (2P), Felmerült költségek (Millió forint), Eredmény (Millió forint), Kutatási és termelési kutak.
3.3.1 A 2024-Es év pénzügyi eredményeinek összefoglalója
Az Upstream EBITDA-ja 171%-kal növekedett 2024-ben az előző évhez képest és elérte a 126 milliárd forintot, amely a bányajáradék csökkenésének és a megnövekedett szénhidrogén termelésnek köszönhető.
Változások az Upstream szabályozói környezetében
Magyarország: A 2023-ban bevezetett bányajáradék 2024-ben is érvényben maradt. 2023. április 1-jétől a piaci áron értékesített gáz bányajáradéka 88%-ról 42%-ra csökkent Magyarországon, mindazonáltal a 2023. évre egy további bevétel-alapú adót vezettek be, amely a MOL Nyrt. 2022-es bevételének 2,8%-a, ezt a 2024. évre is kiterjesztették csökkentett, 1%-os rátával. Az energiaszolgáltatók jövedelmi adója 31%-ról 41%-ra növekedett 2023-ban, 2024-re is hatályos formában. A 2023. szeptember 1-től érvényes rendszer csökkentett bányajáradékot engedélyez, amennyiben a 2022-es termelési szintet fenntartják a vállalatok. A MOL Nyrt. élt ezzel a lehetőséggel és szerződést kötött a magyar állammal, amely alapján szeptembertől jelentősen csökkent a befizetett bányajáradék összege.
A 2024-es év működési eredményeinek összefoglalója
Magyarországon folytatódott a Sekélygáz-kutatási program 3 kút sikeres lefúrásával és tesztelésével, ezek közül 2 kúton megkezdődött a termelés. A 2022-es találatot követően a Vecsés-1 és Vecsés-3 kutak fúrásával megkezdődött a lehatárolási program Vecsésen, amelyeken már megkezdődött a termelés, míg az Uszi-1 kút száraznak bizonyult, lezárása és felhagyása megtörtént. Befejeződött a 3D szeizmikus adatok gyűjtése Pécelen és Pölöskén. 2024 szeptemberében új kutatási koncessziós pályázat került kihirdetésre (8 területre vonatkozóan) továbbá két geotermikus licenszt nyert el a cég (Százhalombattánál és Kálócfán).
Mezőfejlesztés és Termelés
2024-ben a Termelés Optimalizálás Program (PO) folytatódott Magyarországon.
Magyarországon Forráskút-13 fúrásával és bekötésével, valamint Endrőd-É-21, Vízvár-S-2 Álm-É-4 és Görgeteg-Babócsa F8 kutak bekötésével folytatódott a mezőfejlesztési program. Az összes kút termelésben van. Elfogadásra került a Bike gázbefecskendezési tervezet második fázisa (Körösújfalu mezőnél), a részletes tervek megérkeztek. A vecsési gyűjtőállomás projektje folyamatban van. Folytatódott a Termelés Optimalizálás Program, amely 40 kútmunkálat elvégzésével összesen napi 1,5 ezer hordó egyenérték többlettermelést eredményezett éves szinten. Az Állam felé vállalt termelési kötelezettségeknek eleget tett a MOL 2024-ben. A MOL adásvételi szerződést írt alá az O&GD kelet-magyarországi gázüzemére, a hozzá kapcsolódó kutakra és bányászati területre.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
13 |
3.4 DOWNSTREAM
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
217,9 |
149,7 |
46% |
|
Üzleti eredmény |
171,2 |
103,4 |
66% |
|
Beruházások és befektetések |
79,5 |
57,2 |
39% |
|
|
|
|
|
|
Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés országonként (kt) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
4.811 |
4.975 |
-3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
A régiós motor üzemanyag kereslet változása |
Teljes piac |
MOL-csoport értékesítés |
|
|||||||||
|
2024. év / 2023. év (%) |
Benzin |
Dízel |
Motor |
Benzin |
Dízel |
Motor |
||||||
|
Magyarország |
1 |
- 2 |
- 1 |
- 2 |
- 7 |
- 6 |
||||||
|
Szlovákia |
5 |
2 |
3 |
- 1 |
- 5 |
- 4 |
||||||
|
Horvátország |
5 |
1 |
2 |
8 |
4 |
5 |
||||||
|
Egyéb |
3 |
0 |
1 |
26 |
15 |
17 |
||||||
|
KKE 10 ország |
3 |
0 |
1 |
8 |
3 |
5 |
||||||
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: A MOL-csoport finomítóinak kőolaj-feldolgozási és termelési adatai kilotonnában (Dunai-, Pozsonyi finomító, INA finomítók), Külső kőolajtermék értékesítési adatok (kt), Kőolaj termék értékesítési adatok (kt), Petrolkémiai termelés (kt), Petrolkémiai értékesítés (kt).
3.4.1 A 2024-ES ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A Downstream üzletág 2024-ben 217 milliárd forint (554 millió dollár) EBITDA-t ért el, amely 66%-kal magasabb az előző évi teljesítménynél. 2024-ben a makrogazdasági környezet negatívan hatott a finomítói szegmens eredményeire, mely a finomítói árrés nagy mértékű gyengülésében is megnyilvánult. Ezt a hatást a magasabb értékesítési eredmény képes volt ellensúlyozni.
2024-ben az adózási környezet javult, a különadók enyhültek, azonban továbbra is jelentősen gyengítik a Downstream teljesítményét. A 2022-es értékesítésből származó nettó árbevételen alapuló, 2023-ban bevezetett jövedelemadó egy alacsonyabb (1%-os) adókulccsal és januári hatályba lépéssel került kiterjesztésre a 2024. évre. Ezen felül, immáron a második éve, hogy a MOL Nyrt.-re szén-dioxid kibocsátási adót vetettek ki. Az Ural-Brent árkülönbözet folyamatosan szűkülő trendje folytatódott, viszont a Brent-Ural árkülönbözetre kivetett adó alapja 2024 augusztus 1-től 7,5 USD/hordó szintről 5 USD/hordó szintre módosult.
3.4.2 A 2024-ES ÉV MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
A külső környezet változásaihoz való hatékony alkalmazkodás érdekében, beleértve az orosz-ukrán háborút, az ambiciózusabb klímacélokat, az EU új jogszabályi keretrendszerét és a vásárlók preferenciáiban bekövetkezett változásokat, a MOL Nyrt. módosította hosszútávú Shape Tomorrow Stratégiáját. A stratégia elsődleges célja, hogy hatékonyabbá, fenntarthatóbba, és petrolkémia fókuszálttá és versenyképessé tegye a MOL Nyrt.-t, úgy, hogy a 2050-re kitűzött a szén-dioxid-semlegességi célját is elérje. Az új stratégia alapján a Downstream üzletág a kőolaj diverzifikációs programra, a CO2 kibocsátás csökkentésére, a fenntartható vegyipar felé történő transzformációra, a körkörös gazdaságra, a megújuló üzemanyagokra és a zöld hidrogénre fog összpontosítani. 2024-ben az elsődleges célunk volt, hogy garantáljuk a stabil és hatékony ellátásbiztonságot főbb piacainkon és mellette megfeleljünk az EU szankciós elvárásainak. 2022-ben elindítottuk a kőolaj diverzifikációra vonatkozó programunkat, mely 2024-ben tovább folytatódott és mind a Dunai Finomítóban, mind a Logisztika területén is a tervezettek mentén halad. 2024-ben is teljes mértékben megfeleltünk a szankciós elvárásoknak.
A Logisztika területén a figyelem a vásárlók elégedettségére irányult, melyet versenyképes szolgáltatások biztosításával, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodással és az elkötelezett alkalmazottak által vezetett fentartható működésre való átállással kívántunk elérni.
A befektetéseket tekintve, zöld utat kaptunk a dízel és nafta összekötő vezeték megépítésére, amely a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat fogja összekötni a nagyobb hatékonyság elérésére érdekében. Vezetékes szállítás is előtérbe került, amikor bemutattuk a Pozsony és Klacany közötti prémium üzemanyagnak költségmegtakarítást eredményező vezetékes szállítását.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
14 |
Az Értéklánc Menedzsment biztosítja a MOL Nyrt. Downstream üzletágának a működési keretét és meghatározza hosszú távú fejlődési pályáját. A kulcsfontosságú működési területei magukba foglalják a Downstream stratégiájának és az optimalizációs keretrendszernek a rövid és hosszútávon történő kijelölését, mindeközben vezetői támogatási, valamint alapanyag-beszerzési és -kereskedelmi, kockázatkezelési, ütemezési és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat is ellát. 2024-ben a terület a változó külső környezetben történő folyamatos ellátásbiztonságra összpontosított. Az EU szankciókkal összhangban a MOL Nyrt. célja, hogy növelni tudja a tengeri nyers-olaj feldolgozásának az arányát. Az Értéklánc Menedzsment ezen cél eléréséhez a szükséges tengeri kőolaj ellátás biztosításával járul hozzá, hogy a Társaság teljesíteni tudja az embargóval és optimalizációval kapcsolatos céljait. További előrelépés történt a Growing Professional Skills programban az újabb Ciklus elindításával, amelyben az eddigi legnagyobb fehérgalléros Downstream populációra terjed ki. Emellett, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások és a digitalizáció.
3.4.3 DOWNSTREAM JÖVŐBELI TERMÉKPORTFÓLIÓJA
A MOL Nyrt. új termékek és szolgáltatások bevezetésével folyamatosan fejleszti jövőbeli portfólióját, amely nem csak a szén-dioxid-kibocsátás kockázatának mérséklése, hanem a szénkorlátozott, körforgásos gazdaság lehetőségeinek kiaknázása céljából is fontos.
Bioüzemanyagok a MOL Nyrt-ben
2024 folyamán a MOL Nyrt. bioüzemanyag-beszerzése mind az érintett térségek, mind a bekevert mennyiség tekintetében stabil volt.
A felhasznált biokomponensek köre is hasonló a korábbi évekéhez: élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint zsírsav-metil-észterek jelentik továbbra is az alapot üzemanyagaink dekarbonizációjához. Mindemellett az ún. fejlett biokomponensek jelentősége is növekszik a portfóliónkban: a MOL sikeresen dolgozott be ilyen alapanyagot a százhalombattai és pozsonyi bekeverő egységében, ezzel is szemléltetve a MOL együttfeldolgozási projektjének folyamatos fejlesztéséért tett erőfeszítéseket.
Kiemelendő továbbá MOL Nyrt. a keverési és együttfedolgozási tevékenysége is, melynek keretein belül egyre nagyobb mennyiségben értékesít 100%-ban megújuló dízelt (HVO – hidrogénezett növényi olaj) a kiválasztott nagy- és kiskereskedelmi egységekben.
A biogáz ütemtervünknek megfelelően, felhasználva ezen a területen szerzett eddigi tapasztalatainkat, a MOL Nyrt. tovább folytatta tevékenységének bővítését a biogáz értéklánc területén. A szarvai biogázüzemünkben elkezdődtek az előkészítési munkálatok annak érdekében, hogy képesek legyünk biometánt is előállítani és a helyi földgázelosztó hálózatba is csatlakozni tudjunk. Mindezek mellet a Sisakra tervezett biometán üzem zöldmezős beruházásának építési munkálatai is elkezdődtek, terveink szerint a termelés 2026 végén veheti majd kezdetét.
Figyelemmel arra, hogy a hidrogén az Európai Unió dekarbonizációs és energiabiztonsági céljainak megvalósításában kiemelt szerepet játszik, a MOL Nyrt. tovább erősítette tevékenységét ezen értékláncban is. 2024 áprilisában átadásra került a Dunai Finomítóban a vállalat első elektrolizáló üzeme. Az új 10 MW teljesítményű zöldhidrogén üzem éves szinten 1600 tonna tiszta hidrogén előállítására képes, és ezzel a legjelentősebb ilyen létesítmény Közép- és Kelet-Európában. Annak érdekében, hogy az üzem teljes hidrogén termelését dekarbonizálni tudjuk elkezdődött a projekt további bővítése.
Az MOL Újrahasznosítás és Compounding kezdeményezéseit kedvezőtlenül érintették a külső körülmények, így a magas energiaárak, a recesszió, és a pertolkémiai ágazat hullámvölgye. Ezek a trendek a MOL Nyrt. LDPE műanyag újrahasznosítási tevékenységet folytató ReMat Zrt. értékesítési árbevételét is negatívan érintették. Következésképpen, a ReMat pénzügyi és üzemeltetési teljesítményének fejlesztése kulcsfontosságú rövid- és középtávú projektté vált. Ezen külső hatások leküzdésére és a jövőbeli fejlesztési célok meghatározásának érdekében frissítettük a stratégiánkat. A kompaundálással kapcsolatban, a németországi székhelyű Aurora Kunststoffe GmbH-t is érintette az autóiparban, az építőiparban és egyéb más ágazatokban tapasztalható visszaesés, amely maga után vonja a polimerek iránti kereslet csökkenését.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
15 |
3.5 INNOVATÍV ÜZLETÁGAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK (14)
3.5.1 Fogyasztói szolgáltatások
|
Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA |
45,3 |
63,9 |
-29% |
|
Üzleti eredmény |
38,8 |
58,4 |
-34% |
|
Beruházások és befektetések |
5,9 |
9,9 |
-40% |
|
Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Magyarország |
1.395 |
1.493 |
-7 |
A megjegyzéseket és speciális tételeket az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.
A Társaság honlapjára feltöltött éves Adattárban megtalálható további táblázatok: MOL-csoport töltőállomások száma, Kiskereskedelmi kőolajtermék-értékesítés (kt), Benzin és Gázolaj Értékesítés országonként (kt).
3.5.1.1 A 2024-es év PÉNZÜGYI eredményeinek összefoglalója
2024-ben az EBITDA 29%-kal csökkent a 2023-as eredményhez képest, 45,3 milliárd forintot ért el 2024-ben.
3.5.1.2 A 2024-eS év működési eredményeinek összefoglalója
Kiskereskedelem
A MOL Nyrt. 2022 és 2023 során jelentősen bővítette hálózatát inorganikus növekedés révén: 2022 decemberében belépett 10. európai országába, Lengyelországba, ahol 417 töltőállomást vásárolt meg a LOTOS Paliwa márkával. 2023. június 30-án a MOL lezárta az OMV Slovenija d. o. o. vállalat felvásárlását, amelyet ezt követően MOL & INA d. o. o.-ra neveztek át. A tulajdonosváltás magában foglalta a vállalat teljes működésének átvételét, beleértve az OMV teljes szlovéniai töltőállomás-hálózatát. Az akvizíció összesen 120 töltőállomást érintett, és ennek révén a MOL a szlovén piac második legnagyobb szereplőjévé lépett elő.
2024-ben a MOL továbbra is megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában, valamint második helyen szerepel Szlovéniában és Szerbiában. A cég a harmadik legnagyobb piaci szereplővé vált Csehországban, Montenegróban, Romániában és Lengyelországban is.
2024-ben 15 új töltőállomást nyitottunk, amelyek közül 3 autópályák mellett helyezkedik el. Több mint 140 töltőállomáson végeztünk jelentős rekonstrukciós munkálatokat, beleértve a töltőállomások előterének, autómosóinak felújítását, valamint a Fresh Corner koncepció bevezetését. 2024 végére a Fresh Corner egységek száma elérte az 1 329-et. A nagyobb beruházások mellett több mint 500 gasztronómiai fejlesztési projektet hajtottunk végre, hogy tovább növeljük a nem-üzemanyag jellegű tranzakciók arányát.
Ezen felül a Fresh Corner koncepció folyamatosan fejlődik a gasztronómiai és élelmiszer-kategóriák bővítésével. A kínálat szélesedett a kényelmi szolgáltatások (például önkiszolgáló és innovatív fizetési megoldások) terén, valamint a saját márkás termékek bevezetésével. A hot dog és a minőségi kávé továbbra is a fő termékek közé tartozik, kiegészülve más kínálattal, például szendvicsekkel és péksüteményekkel.
Kiskereskedelmi Ügyfelek
A Fogyasztói Szolgáltatások rendszeresen gyűjti a lakossági ügyfelek visszajelzéseit, és több csatornán keresztül követi nyomon az ügyfél-elégedettséget. Ennek eredményeként a MOL Nyrt. nem használ és nem is jelent egyetlen, egységes lakossági ügyfél-elégedettségi mutatót, mivel az alkalmazott elégedettségi mutatók az adott visszacsatolási csatornától függnek.
Ügyfeleink viselkedését havi szinten követjük nyomon egy átfogó ügyfélismereti rendszer, a Brand Tracking segítségével. A Brand Tracking értékes adatokat nyújt a márkaismertségről, használati szokásokról, az általános márkateljesítményről, valamint 25 kulcsfontosságú teljesítménymutatóról (KPI) az üzemanyag, a gasztronómia, az üzletek higiéniája, a hűségprogramok és a személyzet viselkedése kapcsán. Ezek az adatok ország-specifikus akciótervek kidolgozását segítik, továbbá a legfontosabb kampányok hatékonyságának mérésével lehetővé teszik azok folyamatos optimalizálását.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
16 |
A minőség iránti elkötelezettségünket tovább erősítettük a termékminőség fejlesztését célzó kezdeményezésekkel, amelyeket különböző tesztek támogattak. Üzemanyag-minőségellenőrzéseink például az osztrák DTC Austria közreműködésével zajlanak, míg független ügynökségek vaktesztekkel értékelik kulcsfontosságú gasztronómiai termékeinket, például a kávét, a hot dogokat és saját márkás termékeinket.Ezen kívül tovább finomítottuk termékportfóliónkat és kínálatunkat az ad-hoc kutatásokból nyert tapasztalatok alapján, például a Fresh Corner Usage & Attitude (U&A) ismételt felméréseivel. Ez a MOL Nyrt. legátfogóbb kutatása, amelyet 2020-ban és 2024-ben végeztünk el. A legújabb Fresh Corner U&A több mint 3 000 ügyfelet vont be hat országban, mind kvalitatív, mind kvantitatív módszerekkel, hogy mélyebben megértsük a vásárlói elvárásokat és szokásokat. Emellett számos tematikus kutatást végeztünk hűségprogramunk ügyfélbázisáról, hogy részletesebb képet kapjunk gasztronómiai termékeinkkel, saját márkáinkkal és MOVE hűségprogramunkkal kapcsolatos preferenciáikról. Az ezekből a kutatásokból származó betekintések még inkább ügyfélközpontú döntéshozatalt tesznek lehetővé, és támogatják a társaság kiskereskedelmi transzformációját. Az ezekből származó legjelentősebb fejlesztések közé tartozik gasztronómiai kínálatunk bővítése (például szezonális hotdog ízek, pizza wrap bevezetése), saját márkás termékfejlesztések és optimalizált hűségprogramok.
Annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjünk hűséges vásárlóink folyamatosan változó igényeibe, és gyorsan reagáljunk vásárlási szokásaikra, egy belső kutatási rendszert is bevezettünk, amely lehetővé teszi a hűségprogramunk tagjainak gyors visszajelzését. Ezek az elemzések folyamatosan hozzájárulnak kínálatunk és hűségprogramjaink fejlesztéséhez.
A MOL ügyfélhűségprogramja kulcsszerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások digitális transzformációjában. A MOL MOVE platform lehetővé teszi a MOL Nyrt. számára a személyre szabott, magas fokon automatizált, többcsatornás kommunikációt.
Az új program segítségével a mobilalkalmazás letöltések száma közel 5 millióra nőtt, ami 2021-hez képest hétszeres növekedést jelent. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlesztettük belső képességeinket a játékosítás, a harmadik fél által nyújtott ajánlatok integrációja és a személyre szabás terén. Sikeresen teszteltük a mesterséges intelligencia alkalmazását, és jelenleg ennek skálázásán dolgozunk annak érdekében, hogy ügyfeleink számára személyre szabott élményt és ajánlatokat nyújtsunk.
Ezenfelül lehetővé tettük ügyfeleink számára, hogy a MOL hálózatát külföldön is használják – határokon átnyúló pontgyűjtéssel és ajánlatokkal –, így egy valódi regionális élményt teremtve a nyolc országban. Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL MOVE második egymást követő alkalommal nyerte el a Közép-Kelet-Európa (beleértve Törökországot) legjobb hűségprogramjának járó díjat a rangos International Loyalty Awards versenyen.
A MOL tudatosan alkalmaz titkos vásárlói ellenőrzéseket (tendereztetett kiválasztási folyamat alapján) az ügyfél-elégedettség mérésére különböző csatornákon keresztül, elkerülve ezzel a belső torzításokat. A digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap belső működésünkben is, mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló eszközök széleskörű alkalmazásával. Emellett az eSMILE nevű online, játékosított tanulási eszközünk támogatja folyamatainkat.
E-smile
Fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló vállalatként a munkavállalói elkötelezettség kulcsszerepet játszik a Fogyasztói Szolgáltatások átalakításában és a vásárlói élmény fejlesztésében. A MOL Nyrt. 2017-ben vezette be a „Smile” nevű személyes képzési programot a töltőállomások munkatársai – mind a kiszolgálók, mind az állomásvezetők – számára, amelynek célja az ügyfélkiszolgálás javítása volt.
2020-ban a MOL Nyrt. tovább bővítette a munkavállalói képzési és fejlesztési lehetőségeket egy digitális mikrotanulási platformmal, az eSMILE-lal, amely okostelefonon is elérhető. Ez a mobil tanulási platform szélesíti a vállalat képzési portfólióját a termékismeret, értékesítés, folyamatok, megfelelés és HSE (egészség, biztonság, környezetvédelem) témaköreiben, miközben megerősíti a korábban megszerzett tudást. Emellett a platform közvetlen kapcsolatot teremt a MOL és az összes töltőállomási munkatárs között, lehetővé téve a valós idejű kommunikációt a központi iroda és az alkalmazottak között a legújabb értékesítési promóciókról és vállalati hírekről. Ez különösen fontos volt a pandémia idején, amikor az operatív változásokat gyorsan és hatékonyan tudtuk megosztani, biztosítva a biztonságos munkakörnyezetet és fogyasztói élményt. 2021 óta a platform az új munkavállalók beilleszkedését is támogatja, segítve őket abban, hogy rövidebb felkészülési idő után magabiztosabban álljanak munkába.
2023-ban bevezettük a Customer Service Protocolt (Ügyfélkiszolgálási Protokoll), egy ötlépcsős módszert, amely segíti munkatársainkat abban, hogy tudják, mely termékekre érdemes fókuszálni, és hogyan lehetnek proaktívabbak az értékesítésben.
A platform játékosított elemekre épül, amelyek növelik a munkavállalói elkötelezettséget és munkahelyi jóllétet. Ennek köszönhetően a platform stabilan magas használati arányt mutat, a frontvonalban dolgozó munkatársak 96%-a napi szinten használja az eSMILE-t, ami átlagosan 17%-os tudásnövekedést eredményez a képzési témákban. Ezek a programok nemcsak a MOL töltőállomás-hálózatának átalakítását támogatják az üzemanyag-kiskereskedelemből az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) kiskereskedelem felé, hanem a nem üzemanyag-jellegű bevételek folyamatos növekedését is elősegítik.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
17 |
2024-ben az Ügyfélkiszolgálási Protokollt minden értékesítési és marketingkampányba teljeskörűen beépítettük, hogy egységes ügyfélkiszolgálási megközelítést biztosítsunk, elsősorban a gasztronómiai termékek értékesítésének növelése érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a havi kiemelt termékek bevezetése hatékonyan növelte a vásárlói elköteleződést és az értékesítési teljesítményt.
Mobilitási szolgáltatások
2018-ban a MOL Nyrt. elindította a MOL Plugee márkát a Fogyasztói Szolgáltatások divízió részeként, amely az elektromos járművek (EV) töltési megoldásaira fókuszál. 2024-ben a MOL Nyrt. 5 ultra-gyors és 5 DC töltőt telepített 6 meglévő és 2 új helyszínen Magyarországon. A MOL 2020-ban indította el az alkalmazásalapú töltési szolgáltatását Magyarországon.
3.5.2 IPARI ÉS TÁRSASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
A Csoportszintű Ipari és Társasági szolgáltatások üzletágat számos különböző szervezeti egység alkotja. Ezen szervezet ernyője alá tartozik többek között a Csoportszintű Karbantartás Szolgáltatás Menedzsment, Csoportszintű Megújuló Energiák és Energia Hatékonyság, a Csoportszintű Beszerzés és Csoportszintű Szolgáltatás- és Eszközmenedzsment is.
2024-ben magas komplexitású nagyleállások következtek be a Dunai Finomítóban, magas országhatárokon átívelő együttműködéssel. A tervezett feladatköreiket költségkereten belül teljesítették. Tették mindezt az előre meghatározott határidőket betartva és maximálisan arra fókuszálva, hogy a lehető legkevesebb személyügyi sérülést érintő esemény következzen be. Emellett a Csoportszintű Karbantartási Szervezet sikeresen hajtotta végre a szervezeti átalakításokat és fokozta a tervezési folyamatok átláthatóságát.
A Csoportszintű Megújuló Energiák a Ballószögi Napelempark megvásárlásával tovább szélesítette a meglévő portfólióját. Magyaroroszágon, a Csoportszintű Energia Hatékonyság biztosította a vállalat számára az ISO50001 tanúsítvány megtartását, és az EKR-rendszer követelményeinek való megfelelést, melyekhez nagyban hozzájárult számos saját, belső kivitelezésű energiahatékonysági projekt.
3.5.3 OLAJIPARI FEJLESZTÉSEK ÉS MEGOLDÁSOK
A fennálló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezetben az elsődleges cél, hogy garantálva legyen a stabil és hatékony olaj- és gázellátásbiztonság. Ennek elérésében meghatározó szerepet töltöttek be a MOL Nyrt. olajipari szolgáltató cégei a tavalyi év folyamán. Jelentős mértékben tudták növelni a külső partnerekkel történő együttműködést. Továbbá, főbb célkitűzéseik közül folytatódtak a hatékonyságot elősegítő folyamatok, melyek érintették az operációs helyszíneket, személyzetet, és a karbantartást is. Az országhatárokon átnyúló eszközhasznosítás is kiemelet figyelmet kapott. A szolgáltatási képesség rugalmassága volt a kulcs ahhoz, hogy eredményesen reagáljanak a megemelkedett igénybevételre, melyet a megváltozott és bizonytalan üzleti környezet hozott magával. Számos intézkedés került meghozatalra azért, hogy a fennálló CAPEX és OPEX kategóriákba tartozó költségek optimalizálása megtörténhessen. Mindezt egy olyan külső környezetben, ami magában foglalja a háború hatásait, kiegészítve a magas energia árakkal és inflációval.
A Csoportszintű Olajipari Vegyi Technológiák képes volt a meglévő szerződéseinek megreformálására, aminek következtében új megállapodásokat tudott kötni az EOR technológiával kapcsolatban.
3.5.4 KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
2024. éves eredmények
A szegmens első vállalata, a MOHU Zrt. a koncesszió indulásával jött létre, a működését 2023.07.01-jén kezdte meg. 2024-ben a tevékenység bővítésére több felvásárlás útján került sor. A MOHU Budapest, egy közös vállalkozás 50-50%-ban tulajdonolva a BKM Budapesti Közművek és a MOL által, 2024.04.01-jén kezdte meg működését, folytatva a hulladékgazdálkodási tevékenységét Budapesten és Pest megyében. Az év második felében további három tranzakcióra került sor, azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdálkodási tevékenységek pozíciója erősödjön; Greenpet Recycle Kft. és Vivivenvíz Kft. az élelmiszer-minőségű PET újrahasznosítási kapacitások felépítése miatt és a RE-POL Innovációs Kft. a gumiabroncs újrahasznosítási piacra való belépésként.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
18 |
4. MELLÉKLETEK
1. MELLÉKLET - SPECIÁLIS TÉTELEK ÜZLETI EREDMÉNY-, ÉS EBITDA-HATÁSA
A speciális tételek olyan egyszeri tételek, melyek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amik nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
Millió forint |
Millió dollár |
|||||
|
Speciális tételek – Üzleti eredmény |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
Üzleti eredmény speciális tételek nélkül |
206.826 |
95.845 |
116% |
525 |
277 |
90% |
|
Upstream |
-13.666 |
0 |
n.a. |
-35 |
- |
n.a. |
|
Értékvesztés |
-13.666 |
0 |
n.a. |
-35 |
- |
n.a. |
|
Központ és egyéb |
0 |
16.904 |
-100% |
0 |
49 |
-100% |
|
Mezőfelhagyási céltartalék becslésfelülvizsgálat |
0 |
16.904 |
-100% |
0 |
49 |
-100% |
|
Üzleti eredményt érintő speciális tételek összesen |
-13.666 |
16.904 |
-181% |
-35 |
49 |
-171% |
|
Üzleti eredmény |
193.160 |
112.749 |
71% |
490 |
325 |
51% |
|
Speciális tételek - EBITDA |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
2024. év |
2023. év |
Vált. % |
|
EBITDA speciális tételek nélkül |
310.458 |
203.530 |
53% |
789 |
587 |
34% |
|
EBITDA-t érintő speciális tételek összesen |
0 |
0 |
n.a. |
0 |
0 |
n.a. |
|
EBITDA |
310.458 |
203.530 |
53% |
789 |
587 |
34% |
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
19 |
2. MELLÉKLET – Lábjegyzetek
|
Jegyzet száma |
|
|
|
(1) |
Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése az 1. számú mellékletben található. |
|
|
(2) |
A tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült költségek módszerével számított eredmény az EBITDA-t és üzleti eredményt tisztítja meg a készlettartás hatásától (az aktuális piaci árakat figyelembe véve a kőolaj és egyéb alapanyagok esetében), a készleten elszámolt értékvesztéstől, a vevő- és szállítóállomány pénzügyi eredményétől; illetve módosítja az EBITDA-t / üzleti eredményt a valós CO2 kvótaköltséggel és a származékos ügyletek eredményével. |
|
|
(3) |
Az adott hónap havi átlagos HUF / USD devizaárfolyamát használtuk. |
|
|
(4) |
Nettó eladósodottság (gearing): nettó adósság aránya a nettó adósság és a külső tulajdonosok részesedését is tartalmazó saját tőke összegéhez. |
|
|
(5) |
Az európai uráli jegyzéseken alapuló, korábban jelentett Brent-Ural különbözetet az uráli keverék európai piacainak likviditásának hiánya miatt megszüntetésre került. Bár a DAP India jegyzései az Ural-keverék likvidebb piacát tükrözik, a logisztikai költségek jelentősen eltérnek az európai szállításoktól. |
|
|
(6) |
A nettó értékesítés és az üzleti eredmény a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt foglalja magába. |
|
|
(7) |
Ezen a soron a szegmensek közötti átadásokból származó nem realizált üzleti eredmény változását mutatjuk ki. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott tétel a fogadott szegmensnél készleten van az időszak végén és csak a későbbi időszakban kerül értékesítésre harmadik fél felé. A szegmensszintű kimutatásokban az átadó szegmens az átadáskor azonnal elszámolja a tranzakción keletkező nyereséget. Társasági szintű eredmény szempontjából azonban a nyereség csak a harmadik félnek történő értékesítéskor kerül elszámolásra. Szegmensek közötti átadáson nem realizált profit elsősorban az Upstream-ből a Downstream szegmensbe történő átadásnál keletkezik. |
|
|
(8) |
2016-tól kezdődően az osztrák kiskereskedelem működése a nagykereskedelem szegmenshez kerül átsorolásra |
|
|
(11) |
FOB Rotterdam paritás |
|
|
(12) |
FOB Med paritás |
|
|
(13) |
A kiskereskedelmi értékesítéssel kapcsolatos adatok és elemzés a 3.5-ös fejezetben található (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások). |
|
|
(14) |
Az Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások belső vállalatirányítási rendszere és a külső riportálási struktúrája eltérő, így az IBS Ipari Szolgáltatások és Egyéb Vállalkozások szervezetek eredményei a “Központ és egyéb” szegmensben találhatóak. |
|
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
20 |
II. Vállalati- és RÉSZVÉNYESI információk
Vállalati Információk
A MOL Nyrt. alapításának dátuma: 1991. október 1. Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátummal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 számon.
Jogelőd: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai
Az aktuális alapszabály elektronikus formában letölthető a Társaság honlapjáról.
A társaság alaptőkéje 2024. december 31-én: 819.424.824 névre szóló, egyenként 125 Ft névértékű, „A” sorozatú törzsrészvényből, 1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékű, meghatározott elsőbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, valamint 578 névre szóló, egyenként 1.001 Ft névértékű, „C” sorozatú törzsrészvényből áll.
Tulajdonosi szerkezet
|
|
2024.12.31. |
2023.12.31. |
||
|
|
Részvény névérték (ezer Ft) |
% |
Részvény névértek (ezer Ft) |
% |
|
Külföldi befektetők |
29.817.181 |
29,11 |
31.570.811 |
30,82 |
|
Magyar Állam |
1 |
0,00 |
1 |
0,00 |
|
MOL-Új Európa Alapítvány |
10.744.499 |
10,49 |
10.744.499 |
10,49 |
|
Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány |
10.242.868 |
10,00 |
10.242.868 |
10,00 |
|
MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Részvényesi Program Szervezetek* |
8.142.472 |
7,95 |
8.142.472 |
7,95 |
|
OTP Bank Nyrt. |
5.014.314 |
4,90 |
5.011.002 |
4,89 |
|
OTP Alapkezelő |
406.268 |
0,40 |
313.593 |
0,31 |
|
ING Bank N.V. |
3.875.000 |
3,78 |
3.865.884 |
3,77 |
|
UniCredit Bank AG. |
3.875.000 |
3,78 |
3.842.796 |
3,75 |
|
Commerzbank AG |
834.502 |
0,81 |
0 |
0,00 |
|
Hazai intézményi befektetők |
9.722.956 |
9,49 |
9.071.133 |
8,86 |
|
Hazai magánszemély befektetők |
6.956.835 |
6,79 |
5.653.495 |
5,52 |
|
MOL Nyrt. (saját részvények) |
2.553.918 |
2,49 |
3.727.262 |
3,64 |
|
Összesen: |
102.428.683 |
100,00 |
102.428.683 |
100,00 |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti kimutatás a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek és a részvényesek publikált bejelentései alapján készült, és nem teljesen tükrözik a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi struktúrát. A részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező. A részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A MOL alapszabálya értelmében, egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10%-át.
A részvényekre vonatkozó információ
A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, és többek között elérhető a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu). A MOL Nyrt. DR-jainak indikatív áralakulása és forgalma a londoni IOB-n, a Thomson Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal érhető el. A MOL részvények és DR-ok részt vesznek továbbá az amerikai Pink Sheet OTC piac kereskedésében.
A MOL részvények Budapesti Értéktőzsdén kialakult árfolyama a Thomson Reuters rendszeren a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren pedig a MOL HB RIC kóddal érhető el.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
21 |
Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények kereskedési adatait 2024-ben negyedéves bontásban.
|
Idõszak |
BÉT forgalom (db részvény) |
BÉT záróár (Ft/részvény) |
|
1. negyedév |
27.789.410 |
2.960 |
|
2. negyedév |
33.721.275 |
2.878 |
|
3. negyedév |
33.694.938 |
2.668 |
|
4. negyedév |
30.768.271 |
2.730 |
Sajátrészvény állomány
A 2024-es év folyamán az alábbi sajátrészvény tranzakciók történtek az „A” sorozatú részvényekkel:
|
Változás oka |
"A" sorozatú törzsrészvény (db) |
|
Sajátrészvények száma, 2023. december 31. |
29.813.466 |
|
A MOL sajátrészvényeket ruházott át a MOL Nyrt. MRP szervezete részére |
2.164.173 |
|
A MOL sajátrészvényeket szerzett az ING Bank N.V.-től annak eredménykeként, hogy gyakorolta vételi opciós jogát |
30.927.069 |
|
A MOL sajátrészvényeket szerzett az Unicredit Bank AG -től annak eredménykeként, hogy gyakorolta vételi opciós jogát |
30.742.366 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az Unicredit Bank AG-vel, és MOL részvényeket értékesített az Unicredit Bank AG-nek az adásvételi szerződés értelmében |
31.000.000 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az ING Bank NV-vel, és MOL részvényeket értékesített az ING Bank NV-nek az adásvételi szerződés értelmében |
31.000.000 |
|
A MOL új részvény-adásvételi és opciós szerződéseket kötött az Commerzbank AG-vel, és MOL részvényeket értékesített az Commerzbank AG-nek az adásvételi szerződés értelmében |
6.676.013 |
|
Részvényjuttatás a MOL Igazgatósági tagok, és a management részére |
216.000 |
|
Sajátrészvények száma, 2024. december 31. |
20.426.715 |
A 2024-es év folyamán a MOL tulajdonában levő „C” sorozatú részvények darabszáma nem változott, 578 db volt.
A „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos információ
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően egy szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 pontja alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 pont módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
A vezető tisztségviselők kinevezése és elmozdítása; az alapszabály módosítása
Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. A közgyűlés az igazgatósági tagok választásáról egyszerű szótöbbséggel, míg az Igazgatóság bármely tagjának visszahívásáról a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. A közgyűlésen az Igazgatóság tagjainak megválasztására vagy visszahívására vonatkozó azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
Az igazgatósági tagok megbízatása bármikor visszavonható, illetve az 5 év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az Igazgatóság egy vagy több tagjának a visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 1 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen. Az 1 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő három hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.
Az Alapszabály módosításáról a közgyűlés a leadott szavazatok háromnegyedes többségével határoz. Az alapszabály bizonyos rendelkezéseinek a módosításához a "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges.
A vezető tisztségviselők részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogai
Az Igazgatóság az Alapszabályban adott felhatalmazás alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét egy vagy több részletben legfeljebb 30.000.000.000 (Harmincmilliárd) Ft-tal felemelni a Ptk. által lehetővé tett valamennyi esetben és módon, és az azzal kapcsolatos Alapszabály módosításról határozni. A Társaság 2021. április 15-én megtartott éves rendes közgyűlése 18 hónapra szóló felhatalmazást adott az Igazgatóság részére saját részvények megszerzésére.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
22 |
A társaság szervezetében, illetve a felső vezetés összetételében bekövetkezett változások
A MOL Nyrt. 2024-es Éves Rendes Közgyűlése az alábbi határozatokat hozta:
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Csányi Sándor urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Dr. Anthony Radev urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Igazgatóságának tagjává választotta Talal Al Awfi urat 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· a Felügyelő Bizottság tagjává választotta Dr. Pandurics Anett úrhölgyet 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra,
· az Audit Bizottság tagjává választotta Dr. Pandurics Anett úrhölgyet 2024. április 30-tól 2029. április 29-ig tartó időtartamra.
A felsővezetés MOL kibocsátású értékpapír tulajdona 2024. december 31-én
|
Név |
Tisztség |
MOL részvények száma |
|
Hernádi Zsolt* |
Elnök-vezérigazgató (C-CEO), az Igazgatóság elnöke |
540.822 |
|
Dr. Csányi Sándor** |
az Igazgatóság tagja, alelnöke |
24.000 |
|
Molnár József |
Vezérigazgató (GCEO), az Igazgatóság tagja |
385.191 |
|
Dr. Bacsa György |
az Igazgatóság tagja, Ügyvezető Igazgató, Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés |
96.821 |
|
Talal Al-Awfi |
az Igazgatóság tagja |
44.105 |
|
Járai Zsigmond |
az Igazgatóság tagja |
145.920 |
|
Dr. Parragh László |
az Igazgatóság tagja |
64.760 |
|
Dr. Anthony Radev |
az Igazgatóság tagja |
140.872 |
|
Dr. Martin Roman |
az Igazgatóság tagja |
48.000 |
|
JUDr. Világi Oszkár |
az Igazgatóság tagja. Csoportszintű Innovatív Üzletág és Szolgáltatások vezérigazgató-helyettes. Slovnaft a.s. vezérigazgató |
308.528 |
|
Áldott Zoltán |
a Felügyelő Bizottság elnöke |
250.000 |
|
Dr. Pandurics Anett |
a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese |
0 |
|
Bíró Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Dorkota Lajos |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kaderják Péter |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Ivan Mikloš |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Prof. Dr. Lánczi András |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Izer Norbert |
a Felügyelő Bizottság tagja |
0 |
|
Kis Bálint |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Dr. Puskás Sándor |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Serfőző Kálmán |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Tóth András |
a Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja |
0 |
|
Lana Faust Krizan |
Ügyvezető Igazgató, HR |
0 |
|
Marek Senkovic |
Slovnaft vezérigazgató és Downstream Ügyvezető Igazgató |
0 |
|
Marton Zsombor |
Ügyvezető Igazgató, Kutatás és Termelés Divízió |
8.903 |
|
Ratatics Péter |
Ügyvezető Igazgató, Fogyasztói Szolgáltatások, Az INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
40.000 |
|
Simola József |
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes (GCFO) |
30.000 |
|
Szabó Gabriel |
Ügyvezető Igazgató, Termékelőállítás- és Kereskedelem Divízió |
34.183 |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatótanácsának elnöke |
0 |
* Hernádi Zsolt 540.822 MOL részvényt közvetlenül, 1.463.545 MOL részvényt közvetetten a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány on keresztül birtokol.
** Dr. Csányi Sándor 2.648.833 MOL részvényt közvetetten a Unity Vagyonkezelő Alapítványon keresztül birtokol.
További társaságirányítási információk
A MOL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási ajánlásainak megfelelően a vállalat honlapján minden évben közzéteszi Felelős Társaságirányítási Jelentését, amiben kitér az ajánlásoktól való esetleges eltérésekre, és ezek okaira is.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
23 |
III. Felelős Társaságirányítási Jelentés
A MOL társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. A MOL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól szóló ajánlásaival összhangban közzétette Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely a társaság honlapján elérhető. A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság és a Vezetői Bizottság szerepének, működésének és tevékenységének leírását, valamint további témák leírását, úgy, mint a belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelését, a külső auditorok munkáját, a társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának, a részvényesi jogok gyakorlása módjának áttekintő ismertetését és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok rövid ismertetését.
1. Az Igazgatóság működése
1.1. Az Igazgatóság működésének rövid ismertetése
A MOL ügyvezetését az Igazgatóság látja el, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági tevékenység. Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembevétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy az Alapszabály alapján nem tartoznak a Közgyűlés vagy más társasági szerv kizárólagos hatáskörébe. A MOL és leányvállalatai gazdasági egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság felelősségi körébe tartozik a fenti elvek és célok érvényesítése és a MOL-kultúra terjesztése csoportszinten is.
1.2. Az Igazgatóság és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása.
1.2.1. Az Igazgatóság működése
Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat. Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2022 februárjában aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.
Az Ügyrend tartalmazza:
• az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,
• az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét,
• az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,
• az elnök és alelnök főbb feladatait,
• az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét),
• a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését,
• az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság által elfogadott formában éves összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá a tisztségük elfogadásával egyidejűleg, továbbá minden naptári évben az éves rendes közgyűlés előtt legkésőbb 30 nappal. Amennyiben az Igazgatóság tagjával szemben az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott összeférhetetlenség vagy érdekütközés merül fel, erről a körülményről eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatban tájékoztatja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságát.
Az Igazgatóság megvizsgálta a MOL Nyrt. nyilvánosságra hozatali folyamatait, valamint közzétételeit, és megállapította, hogy erős és hatékony folyamatokkal rendelkezik, melyek biztosítják a BÉT Társaságirányítási Ajánlások betartását.
1.2.2. Kapcsolat az Igazgatósággal és a MOL Nyrt. szervezeteivel
A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében 2019. február 1. napjától kezdődően két felső szintű bizottság, a Vezérigazgatói Bizottság (Chief Executives’ Committee; „CEC”), valamint a Vezetői Bizottság (Management Committee; „MC”) között oszlanak meg az Társaság operatív működésével kapcsolatos, továbbá bizonyos, a vállalat működése szempontjából stratégiai fontosságúnak minősülő hatáskörök és feladatok.
Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum határozza meg, amely biztosítja a MOL Nyrt. folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontrollpontokat.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
24 |
A MOL Nyrt. irányítása az üzleti, illetve a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A hatékony vállalatirányítás érdekében az MC közvetlen kapcsolatot tart a CEC és a munkaszervezet között, az általa megtárgyalt ügyek nagy részét a Társaság alapvető üzleti tevékenységébe tartozó döntések teszik ki. Az MC elnöke a Csoportszintű Vezérigazgató, tagjai a Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes, a Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató, a Slovnaft, a.s. vezérigazgatója, az INA d.d. Igazgatóságának elnöke, a MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató, valamint a Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató, a Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés Ügyvezető Igazgató valamint a Csoportszintű Ipari és Szolgáltatási Ügyvezető Igazgató .
A CEC, amely a Társaság három első szintű vezetőjének rendszeresen ülésező fóruma, elsősorban a Társaság igazgatósági vagy közgyűlési hatáskörbe nem tartozó stratégiai jelentőségű döntéseinek meghozatalára létrehozott bizottság, amely vizsgálja és ellenőrzi az Igazgatóság elé kerülő ügyeket, továbbá előzetes álláspontot alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett bizonyos javaslatok tekintetében. A CEC elnöke az Elnök-Vezérigazgató, tagjai továbbá a Csoportszintű Vezérigazgató és a Vezérigazgató-helyettes.
A CEC és az MC a fentieken túl döntéshozó fórumként működnek minden olyan kérdésben, amelyeket a belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak és a jogszabályok, illetve az Alapszabály értelmében nem tartoznak az Igazgatóság vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A CEC- és az MC-ülések során minden tagnak egy szavazata van, a két bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
2. A főbb irányító testületek bemutatása
2.1 Igazgatóság
Az Igazgatóságban a nem munkaviszonyban álló tagok vannak többségben (6 tag a 10-ből), ezzel biztosítva a testület munkaszervezettől való függetlenségét. Az Igazgatóságnak 2024 során - az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és tagok nyilatkozata alapján 6 tagja minősült függetlennek.
|
AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A TESTÜLETEK |
||||||
|
Név |
Státusz |
Mandátum kezdete |
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Hernádi Zsolt |
nem független |
1999. február 24. |
E |
T |
|
|
|
Dr. Csányi Sándor |
független |
2000. október 20. |
A.E |
E |
|
|
|
Járai Zsigmond |
független |
2010. április 29. |
T |
|
E |
|
|
Dr. Martonyi János |
független |
2014. július 1. |
T |
T |
|
T |
|
Molnár József |
nem független |
2007. október 12. |
T |
|
T |
|
|
Dr. Parragh László |
független |
2010. április 29. |
T |
|
T |
E |
|
Dr. Anthony Radev |
független |
2014. április 30. |
T |
T |
T |
|
|
Dr. Martin Roman |
független |
2010. április 29. |
T |
T |
|
|
|
Talal Al-Awfi |
független |
2019. április 30. |
T |
|
T |
|
|
JUDr. Világi Oszkár |
nem független |
2011. május 1. |
T |
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
nem független |
2021. december 23. |
T |
|
|
T |
|
64% |
80% |
80% |
67% |
|||
E: Elnök / A.E: Alelnök / T: Tag
* Dr. Martonyi János mandátuma 2024. április 29-én lejárt.
2.2 A bizottságok felépítésének ismertetése
Az Igazgatóság a működési hatékonyságának fokozása, valamint a döntései szakmai megalapozottságának erősítése érdekében bizottságokat működtet.
A bizottságok az Igazgatóság előkészítő, tanácsadó, véleményalkotó, javaslattevő szervei, a MOL Nyrt. Döntési és Hatásköri Listájában rögzítettek szerint egyes igazgatósági hatáskörbe tartozó kérdéseknél, illetve az Igazgatóság által az alkalmazott igazgatósági tagokhoz - mint a Társaság vezető állású munkavállalóihoz - delegált kérdéskörökben előzetes véleményezési jogosítvánnyal rendelkeznek.
A bizottságok feladatait, működési rendjét a bizottsági elnökök javaslata alapján az Igazgatóság határozza meg.
Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására.
A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem alkalmazott és független tag.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
25 |
Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti (a tagságot és annak kezdetét az alábbi táblázat szemlélteti), és osztja meg a különböző bizottságok között a feladatokat:
|
Név |
TJB |
PKB |
FFB |
|
Dr. Csányi Sándor |
2000. november 17. |
|
|
|
Hernádi Zsolt |
2000. szeptember 8. |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
2010. június 4. |
|
|
|
Dr. Anthony Radev |
2014. május 30. |
2014. május 30. |
|
|
Dr. Martonyi János |
2014. július 1. |
|
2014. július 1.* |
|
Járai Zsigmond |
|
2021. június 4. |
|
|
Dr. Parragh László |
|
2014. február 20. |
2014. május 30. |
|
Talal Al-Awfi, |
|
2019. május 30. |
|
|
Molnár József |
|
2022. szeptember 8. |
|
|
Dr. Bacsa György |
|
|
2022. szeptember 8. |
* Dr. Martonyi János mandátuma 2024. április 29-én lejárt.
Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság (TJB)
A Bizottság feladatai közé tartozik a testületi tevékenység elemzése, értékelése; az igazgatósági/felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdések; a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása; az ügyrendi, szabályozási és etikai kérdések; a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési rendszerek áttekintése, javaslatok kidolgozása a legjobb gyakorlat megvalósítására.
Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB)
A Bizottság feladatai a pénzügyi és kapcsolódó jelentések ellenőrzése; a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése; a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése; a kockázatkezelési rendszer figyelése; a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata; a külső auditor függetlenségének és objektivitásának figyelemmel kísérése.
Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB)
A Bizottság feladatai az összes fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos javaslat értékelése és véleményezése az Igazgatóság számára; az FF-fel kapcsolatos valamennyi politika (pl. EBK, Etikai Kódex, stb.) fejlesztésének és bevezetésének ellenőrzése; a MOL Nyrt. stratégiai FF fókuszterületein elért eredmények felügyelete; az üzleti divíziók és leányvállalatok FF teljesítményével kapcsolatos jelentéseinek bekérése és megtárgyalása; a külső jelentések fenntarthatósággal kapcsolatos adatainak és tartalmának felülvizsgálata.
3. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és bizottságok adott időszakban megtartott ülései számának ismertetése, a részvételi arány megadásával
2024-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 95%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a lenti táblázat foglalja össze.
|
IG |
TJB |
PKB |
FFB |
|||||
|
Név |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Hernádi Zsolt (Elnök) |
5 |
83% |
4 |
80% |
|
|
|
|
|
Dr. Csányi Sándor (Alelnök) |
5 |
83% |
5 |
100% |
|
|
|
|
|
Járai Zsigmond |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martonyi János* |
2 |
100% |
2 |
100% |
|
|
2 |
100% |
|
Molnár József* |
6 |
100% |
|
|
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Parragh László |
5 |
83% |
|
|
5 |
100% |
4 |
100% |
|
Dr. Anthony Radev |
6 |
100% |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
Dr. Martin Roman |
6 |
100% |
5 |
100% |
|
|
|
|
|
Talal Al-Awfi |
5 |
83% |
|
|
5 |
100% |
2 |
100% |
|
0JUDr. Világi Oszkár |
6 |
100% |
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Bacsa György |
6 |
100% |
|
|
|
|
4 |
100% |
|
6 |
95% |
5 |
96% |
5 |
100% |
4 |
100% |
|
A rendszeres napirendi pontok mellett – úgymint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről –, az Igazgatóság információt kapott a kulcsfontosságú stratégiai ügyekről, valamint áttekintést a tőkepiaci fejleményekről, és egyedileg értékelte a vállalat valamennyi üzleti egységének teljesítményét. Az Igazgatóság továbbra is figyelmet fordított az iparági trendek nyomon követésére, a külső környezet kihívásainak kezelésére, a járványügyi helyzet előidézte pénzügyi és működési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati folyamatra.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
26 |
2024-ben a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 5 ülést tartott, 96%-os átlagos részvételi arány mellett. A társaságirányítási, javadalmazási és a menedzsment összetételével kapcsolatos kérdések mellett a bizottság számos kulcsfontosságú stratégiai és az elért teljesítményekkel kapcsolatos témát megvitatott, mielőtt azok az Igazgatóságnak megtárgyalás céljából bemutatásra kerültek.
2024-ben a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság 5 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló vizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres ellenőrzését – a bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint ezen faktorokhoz rendelt kockázatkezelő akciók státuszjelentéseit.
2024-ben a Fenntartható Fejlődés Bizottság 4 ülést tartott, 100%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottság értékelte a 2023. évi fenntarthatósági vonatkozású tevékenysége eredményeit. A bizottság véleményezte a Fenntarthatósági jelentést és a kiválasztott üzleti egységek által benyújtott tematikus jelentéseket, valamint a MOL fenntarthatósági teljesítményéről készült független elemzések eredményeit is áttekintette.
4. A FELüGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ AUDIT BIZOTTSÁG BEMUTATÁSA
A Felügyelő Bizottság a részvényesek (közgyűlés) megbízásából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését ellátó Igazgatóságot. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb 5 évre. A testület jelenleg tizenkét főből áll. A Ptk. értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Felügyelő Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Felügyelő Bizottságában jelenleg öt fő képviseli a munkavállalókat és hét fő a tulajdonosok által megbízott külső személy.
A Felügyelő Bizottság és az Audit Bizottság tagjai és függetlenségi státuszuk:
|
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG |
AUDIT BIZOTTSÁG |
||||
|
Name |
Status |
Ülések száma |
Részvételi arány |
Ülések száma |
Részvételi arány |
|
Áldott Zoltán (Elnök) |
nem független |
5 |
100% |
||
|
Dr. Pandurics Anett (alelnök) |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Bíró Péter* |
független |
4 |
80% |
4 |
80% |
|
Dr. Dorkota Lajos |
független |
4 |
80% |
|
|
|
Izer Norbert |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Dr. Kaderják Péter |
független |
4 |
80% |
||
|
Lánczi András |
független |
5 |
100% |
||
|
Ivan Mikloš |
független |
5 |
100% |
5 |
100% |
|
Dolgozói megbízottak: |
|
|
|
||
|
Kiss Bálint Péter |
nem független |
4 |
80% |
|
|
|
Dr. Puskás Sándor |
nem független |
5 |
100% |
||
|
Serfőző Kálmán |
nem független |
3 |
60% |
|
|
|
Tóth András |
nem független |
5 |
100% |
||
A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság, a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság, valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottság üléseinek állandó meghívottja.
A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a Társaság működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül folyamatosan tájékoztatást kap egyéb releváns témákban. A Felügyelő Bizottság emellett áttekinti az éves rendes közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. A Felügyelő Bizottság az év során tekinti át éves tevékenységét.
2024-ben a Felügyelő Bizottság 5 ülést tartott, 92%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze. 2024-ben az Audit Bizottság 5 ülést tartott, 95%-os átlagos részvételi arány mellett. A bizottsági üléseken való részvételt a fenti táblázat foglalja össze.
A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását, valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát – az Audit Bizottság áttekintette a vállalat legfőbb kockázati faktorait, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi pénzügyi helyzetet, valamint az azokhoz rendelt kockázatcsökkentő akciók státuszjelentéseit. Az Audit Bizottság folyamatosan nyomon követte a Társaság pénzügyi helyzetét. Az Audit Bizottság áttekintette az éves közgyűlés anyagait (a pénzügyi beszámolókat, a könyvvizsgálat megállapításait). Az Audit Bizottság részt vett a könyvvizsgáló-kiválasztási eljárásban és javaslatot tett a Felügyelő Bizottság részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan.
2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság erősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrollt.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
27 |
A független Audit Bizottság hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak:
- segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben, felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló függetlenségét, figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg,
- ellátja az audit bizottsági feladatokat a Társaság által konszolidált, nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátó leányvállalata tekintetében is, amennyiben ezt jogszabály lehetővé teszi és az adott leányvállalatnál audit bizottság nem működik.
5. A VEZÉRIGAZGATÓI BIZOTTSÁG ÉS A VEZETŐI BIZOTTSÁG ÜGYVEZETŐ TAGJAI
A CEC tagjai:
|
Hernádi Zsolt |
Elnök-Vezérigazgató (C-CEO) |
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
JUDr. Világi Oszkár |
Csoportszintű Innovációs Üzleti Vezető, Slovnaft a.s. Elnök-Vezérigazgató |
Az MC tagjai:
|
Molnár József |
Csoportszintű Vezérigazgató (GCEO) |
|
Lana Faust Križan |
Csoportszintű HR Ügyvezető Igazgató |
|
Ortutay Zsuzsanna |
INA d.d. Igazgatóságának elnöke |
|
Marton Zsombor |
Csoportszintű Kutatás-Termelés Ügyvezető Igazgató |
|
Ratatics Péter |
Csoportszintű Fogyasztói Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
|
Marek Senkovič |
Slovnaft, a.s. Vezérigazgató |
|
Simola József |
Csoportszintű Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes |
|
Szabó Gabriel |
Csoportszintű Downstream Ügyvezető Igazgató |
|
Dr. Bacsa György |
Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés és MOL Magyarország Ügyvezető Igazgató |
|
Labancz Péter |
Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgató |
6. Éghajlatváltozásból eredő kockázatokkal és Kihívásokkal kapcsolatos társaságirányítási gyakorlat
6.1 Az Igazgatóság tevékenysége az éghajlatváltozás kapcsán felmerülő kockázatokkal és kihívásokkal kapcsolatosan
Az Igazgatóság feladata meghatározni a MOL Nyrt. fő üzleti célkitűzéseit, valamint áttekinteni és jóváhagyni a Társaság üzleti stratégiáját, beleértve azokat a premisszákat és feltételezéseket, amelyek alapján a stratégia létrejött. A MOL hosszú távú transzformációs stratégiáját az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások figyelembe vételével alkották meg, amelynek értelmében az Igazgatóság (és bizottságai) az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások széles skálájára tekintenek úgy, mint a feladat- és felelősségkörébe tartozó kérdések szerves részére, a stratégia felülvizsgálatakor és jóváhagyásakor, a kockázatkezelési irányelvek és üzleti tervek kialakításakor, valamint a szervezet teljesítménycéljainak meghatározásakor egyaránt. Ezen túlmenően az Igazgatóság és bizottságai feladatát képezi e célkitűzések – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatosakat is – mentén elért előrehaladás nyomon követése és felügyelete. Az Igazgatóság különböző csatornákon keresztül folyamatosan kap információkat az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról. Ilyenek például a menedzsment által készített negyedéves és éves jelentések az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző területekről, például makrogazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról, környezetvédelmi kérdésekről és tőkepiaci folyamatokról. Az Igazgatóság részt vett a MOL „Shape Tomorrow” Stratégia (2024-ben frissített verziójának) megfelelési felülvizsgálatában, mely összhangban van az átívelő EUs szabályrendszerek és elvárások adaptációjával.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
28 |
Az Igazgatóság emellett rendelkezik két bizottsággal is, amelyeknek éghajlatváltozással kapcsolatos felelősséget delegáltak: a Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (PKB). Mindkét testület közvetlenül foglalkozik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó ügyekkel. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések integrált kezelésének biztosítása érdekében az egész csoportra kiterjedően, ideértve, de nem kizárólagosan az éghajlatváltozást, az FFB figyelemmel kíséri a fenntarthatósággal kapcsolatos célok előrehaladását. A csoportszintű Egészségvédelem, Biztonság és Környezetvédelemért felelős ügyvezetői igazgató legalább évente négy alkalommal készít jelentést az FFB részére a fenntarthatósági célok mentén elért eredményekről, míg az Investor Relations & ESG koordináció vezetője tájékoztatja a bizottságot a fenntarthatósággal kapcsolatos különféle kérdésekről és trendekről. Ezenkívül az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok és kihívások hatásait csoport, üzletági és telephelyi szinten negyedévente jelentik a bizottságnak részletes elemzések keretében. Az PKB feladata másrészt a pénzügyi és működési kockázatok, valamint a kockázatok módszertanának és kezelésének, valamint az ERM működésének nyomon követése. Mind a hosszú távú stratégiai kockázatértékelés, mind a középtávú kockázati jelentések (amelyek az éghajlatváltozási kockázatokat is lefedik) a PKB részére kerülnek benyújtásra. Az éghajlatváltozási kockázatot stratégiai kockázatnak tekintjük, az ERM részét képezi, és ennek megfelelően a PKB tagjainak riportálásra kerül. További információ az integrált kockázatkezelési rendszerről szóló 7.2. pontban található.
6.2 A vezetőség szerepe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok és kihívások értékelésében, valamint kezelésében
A felsővezetés felelősségének részét képezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és kihívások felmérése és kezelése, valamint a jóváhagyott stratégia végrehajtása. A szervezeti felépítést tekintve a klímaváltozásért való felelősség nem egyetlen részleghez vagy személyhez tartozik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a felelősség a csoportban számos feladatkör között oszlik meg. Számos csoportszintű funkció elemzi a felelősségi körében az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat. Ilyenek szervezetek például a teljesség igénye nélkül a Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatóság (éghajlatváltozás vállalati stratégiára gyakorolt hatása), Vezető Közgazdász (éghajlatváltozás hatása makrogazdasági trendekre), Közkapcsolati és Szabályozási Ügyek (globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozások), az EBK (környezeti kockázatok elemzése és kezelése, környezetvédelmi teljesítmény mérése) és a Befektetői Kapcsolatok és ESG Koordináció (ESG-vel kapcsolatos fejlemények a tőkepiacokon). Ezenkívül az összes üzletág figyelemmel kíséri és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat, a stratégiák végrehajtásában és tervezésében betöltött szerepük és felelősségük szerves részeként, illetve az ERM kockázatértékelési folyamatban. A felsővezetés különböző csatornákon keresztüli rendszeres jelentéstétel útján tájékoztatást kap, és rendszeresen frissül az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és kihívásokról, mind a fent említett csoportszintű funkcionális szervezetektől, mind az egyes üzletágak vezetésétől.
7. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁK ÉS GYAKORLATOK
Az Igazgatóság minőségjavítási célból évente formálisan értékeli saját és bizottságai teljesítményét működési hatékonyság szempontjából, valamint folyamatosan áttekinti tevékenységét, amelynek eredményét megtárgyalja.
A Felügyelő Bizottság évente – a következő évi munkaterv jóváhagyásával egyidejűleg – értékeli az adott évben kifejtett tevékenységét.
7.1 Vezérigazgatói Bizottság (CEC) és Vezetői Bizottság (MC) teljesítményértékelése
A MOL javadalmazási rendszerének célja, hogy ösztönözze a felsővezetés tagjait a vállalat stratégiájának megvalósítására és jutalmazza a stratégiai célok elérését rövid és hosszú távú elemek kombinációjával. A javadalmazás fontos szerepet tölt be az egyéni, divizionális és vállalati célok elérésében. Az ösztönző mechanizmusok kialakításával a MOL azt kívánja elérni, hogy a felsővezetők javadalmazása összhangban legyen és támogassa a vállalat stratégiai céljait, amely révén a felsővezetők érdekei még inkább összhangba kerülnek a részvényesek érdekeivel.
A CEC és az MC javadalmazása három pilléren alapul:
• Éves alapbér: rögzített éves bér az egyéneknek fizetve
• Rövid távú ösztönző: éves ösztönző az egyéni és a vállalati teljesítmény alapján
• Hosszú távú ösztönző: a teljesítményalapú kultúrát és a stratégiai fókuszt segítendő hosszú távú felsővezetői ösztönző, ami egybeesik a MOL-csoport részvényeseinek érdekeivel
A felsővezetés ösztönző rendszere 2024-ben a következő elemeket tartalmazta:
7.1.1 Rövid távú ösztönző rendszer
A rövidtávú ösztönző az éves alapbér százalékos meghatározásában kerül kiszámításra, amely a pozíció összetettségének megfelelően kerül meghatározásra, továbbá függ az adott tárgyévi vállalati, divíziós (az MC tagokra érvényes) és egyéni teljesítménymutatóktól. A végső számítási mód az összes meghatározott tényező szorzata és a Rövid távú ösztönző összege függ mind a vállalati, mind az adott vezető teljesítményének értékelésétől.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
29 |
A MOL Nyrt. döntéshozatali rendszere alapján a CEC tagjainak éves teljesítményét a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság értékeli a MOL Igazgatóságának végső jóváhagyásával. Az MC teljesítményértékelését pedig a CEC és a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság végzi.
Az éves rövidtávú ösztönző teljesítménykritériumai
A rövidtávú ösztönző célok kiemelt pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók együtteseként kerülnek meghatározásra, hogy ezáltal támogassák a MOL Nyrt. céljainak megvalósítását. A teljesítménymutatók kiválasztása tükrözi a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság azon célját, hogy vállalati és üzletági mutatók széles skálája segítségével értékelje az érintettek teljesítményét.
Pénzügyi teljesítménymutatók:
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók egyéni szinten felelősek a MOL-csoport EBITDA mutatószámáért (ami a MOL-csoport vállalati szintű célkitűzése is) és egyéb pénzügyi teljesítménymutatókért, melyeket a Csoportszintű Pénzügyi Tervezés és Beszámolás szervezet határoz meg. Az egyéb pénzügyi célok között szerepelhetnek hatékonysági, beruházási és költségekkel kapcsolatos mutatók. 2023-ban a Vezérigazgatói Bizottság (CEC) tagjai kiemelten kezelték az EBITDA és a szabad cash-flow célok teljesítését a MOL stratégiai céljainak elérése érdekében.
Nem pénzügyi teljesítménymutatók:
A munkabiztonság kiemelt fontosságú a MOL számára, ennek érdekében a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság minden évben konzisztensen meghatároz fenntartható fejlődés, egészség, biztonság és környezetvédelemmel kapcsolatos célokat. A MOL Nyrt. ezért 2023-ban is meghatározta az ún. “Összes jelentésköteles sérülés gyakorisága” (TRIR) teljesítését, amely a mindenkor biztonságos, fenntartható és megfelelő működés melletti elkötelezettséget mutatja meg.
A fentiek mellett a CEC-tagok számára a következő egyéni, nem számszerűsíthető célok kerültek meghatározásra 2024-re:
· folytatja a MOL 2030+ Stratégia további megvalósítását és stratégiai jövőkép kialakítását 2050-re, fókuszálva a klímaváltozás hatásaira és egyes területek csoportszintű stratégiájának végrehajtására,
· az új működési modell továbbfejlesztése, amely tükrözi a COVID utáni piaci változások lekövetését és az orosz-ukrán háborús hatások által kiváltott megváltozott piaci feltételeket,
· a felügyeleti tevékenységek hatékony végrehajtása az irányítási struktúra és folyamatok folyamatos felülvizsgálatának és egyszerűsítésének ösztönzésével,
· segíti a munkavállalói elkötelezettség növelését a szervezeteken belül, emellett támogatja a kollaborációt, a munkavállalói élményt, a sokszínűséget és befogadást és tehetséggondozást, annak érdekében, hogy a MOL Nyrt. a munkavállalók között a legjobb választássá legyen,
· az életmentési szabályok ösztönzése a MOL-ban,
· MOL Nyrt. fenntartható működési szempontjainak további erősítése, a Kutatás-Termelés hatékonyságfejlesztése a Közép-Európai régióban, a Downstreamen az üzemanyagok átalakítása, az IBS divízióban pedig a Hulladékgazdálkodás üzletág kialakítása.
Az MC tagok számára a kitűzött egyéni célokat a 2024-as üzleti tervhez és az adott divízió/szervezeti terület prioritásaihoz igazították, kiemelten az alábbi témákra összpontosítva:
· Az üzleti tervek és kitűzött projektek megvalósítása
· Működési modellek átalakítása (ahol szükséges) és a működési hatékonyság növelése a költségoptimalizáló projektek megvalósítására összpontosítva, az adott divízió üzleti stratégiájának megvalósítása érdekében (pl.: stratégiai portfóliókezelés, dekarbonizációs projektek, digitalizációs projektek stb.)
· A munkavállalói és vezetői teljesítménymutatók (pl. vezetői kultúra fejlesztése, munkavállalók elkötelezettségének növelése a megfelelő területeken, hatékony teljesítmény- és tehetségmenedzsment stb.).
A teljesítménymutatók mérése és érvényesítése
A Vezérigazgatói Bizottság tagjainak éves teljesítményét az Igazgatóság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. Az MC teljesítményét a Vezérigazgatói Bizottság értékeli a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság előzetes jóváhagyásával. A pénzügyi kulcsmutatószámok célkitűzéseinek elérését a Pénzügyi Tervezés és Jelentéskészítés szervezet értékeli és kerül jóváhagyásra a kapcsolódó Társaságirányítási terület által.
A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók rövidtávú ösztönzőire nem vonatkozik késleltetési időszak vagy bármely visszatérítési rendelkezés.
7.1.2 Rövidtávú részvénytulajdonosi program
A CEC és az MC tagjai, valamint a felsővezetők minden évben rövidtávú ösztönzőjük helyett egy részvényalapú ösztönzőt választhatnak, amely a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP törvény) megfelelően a MOL Nyrt.-től független jogi entitáson, az ún. MOL Nyrt. MRP Szervezeten keresztül valósul meg.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
30 |
A választható Rövidtávú Részvénytulajdonosi Program célja a felsővezetés ösztönzése a MOL Nyrt. stratégiai céljainak elérésére a részvényesi érdekekkel összhangban.
A program jellemzői:
· A programban való részvétel önkéntes
· A jogosultság alapja a rövidtávú ösztönző jogosultsági mértékével megegyező részvénydarabszám a teljesítési évet megelőző december havi részvény átlagárfolyamon számítva
· A végső kifizetést a teljes teljesítményértékelés, a vállalati, divíziós és egyéni értékelés határozza meg
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a kétéves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
7.1.3 Hosszútávú ösztönző
A hosszútávú ösztönző rendszer célja a vezetők teljesítménynövekedésének ösztönzése a MOL Nyrt. és a MOL-csoport pénzügyi teljesítményének és hatékonyságának jövőbeni javulása érdekében, a MOL részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett.
A hosszútávú ösztönző keretrendszere 2020. utolsó negyedévében felülvizsgálatra került, 2021. január 1-től az ún. Hosszútávú Részvényprogram került alkalmazásra a korábbi hosszútávú ösztönzők helyett. A korábbi, még futó hosszútávú ösztönzők érvényben maradnak azok kifizetéséig vagy lejáratukig.
Az új Hosszútávú Részvényprogram még szorosabb kapcsolódást mutat a MOL Nyrt. stratégiai céljai, a részvényesek érdekei és a felsővezetés hosszútávú ösztönzése és megtartása tekintetében. A MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgatók hosszútávú ösztönző programokból származó juttatásai a programok személyi és tárgyi hatályától függően az MRP programon keresztül vagy belső szabályzat rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
7.1.3.1 Hosszútávú Részvényprogram
A program egy hároméves futamidejű, részvényalapú ösztönző, amely a MOL vállalati teljesítményén, valamint az egyéni teljesítményen alapul.
Az ösztönző jellemzői:
· Évente induló, hároméves teljesítési időszakkal rendelkező program, a javadalmazás kifizetése a negyedik évben történik
· A vállalati (MOL-csoport EBITDA alakulása) és az egyéni teljesítmény a teljesítési időszak alatt értékelésre kerül és figyelembevételre kerül a végső javadalmazás számításánál
· A végső kifizetés az 1. és a 2. év utáni osztalékegyenértékessel korrigálásra kerül, hogy valódi részvényesi pozíciót képviseljen
· Az ösztönző MRP Szervezettől részvényben történő kifizetésének feltétele a MOL részvényárfolyam növekedése a hároméves teljesítési időszak kezdetét és végét összehasonlítva
· A kifizetés az árfolyamfeltétel teljesülése esetén MOL Nyrt. részvényben történik az MRP Szervezeten keresztül. Amennyiben az árfolyamfeltétel nem teljesül, és a teljesítés időszak végén az átlagárfolyam alacsonyabb, mint a Program indulását megelőzően, az ösztönző normál adózásnak megfelelően készpénzben kerül kifizetésre a MOL Nyrt.-vel munkaviszonyban álló igazgató kérésének megfelelő pénznemben
Áttekintés:
|
Hosszútávú Részvényprogram |
2020. decemberi átlagárfolyam |
2023. decemberi átlagárfolyam |
Kifizetés |
|
2021 |
2 109 HUF |
2 817 HUF |
2024. január MRP Programból részvényben |
A hosszútávú ösztönző teljesítmény mutatói
A hosszútávú ösztönzők részvényárfolyamhoz és az osztalékfizetéshez való hozzárendelése tükrözi az Igazgatóság folyamatos és fenntartható értékteremtésre való törekvését. A hosszútávú ösztönzőn keresztül a MOL célja, hogy hozzásegítse a részvényeseket befektetésük megtérüléséhez mind a részvényárfolyamon, mind az osztalékfizetésen keresztül.
|
|
|
Üzleti jelentés 2024 |
31 |
IV. A számviteli törvény által megkövetelt további információk bemutatása
A MOL Nyrt. pénzügyi instrumentumainak hasznosítására vonatkozó információkat az Egyedi Pénzügyi kimutatások 17. és 18. megjegyzései tartalmazzák.
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra vonatkozó információkat az Egyedi Pénzügyi kimutatások 25. megjegyzése tartalmazza.
A fenntarthatósági jelentés a MOL Nyrt. Éves Jelentésében külön fejezetben kerül bemutatásra.
A MOL Nyrt. jelentősebb telephelyeinek, fióktelepeinek felsorolása:
Vállalat neve: MOL Nyrt.
Regisztrált cím: HU – 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Vállalat neve: MOL Nyrt. (Dunai Finomító)
Regisztrált cím: HU – 2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
4 |
ESRS 2
A FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPJA
/BP-1/
Jelen fenntarthatósági jelentés az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok (ESRS) szerint készült. A fenntarthatósági jelentés konszolidációs köre megegyezik a pénzügyi kimutatásokéval. A MOL belső irányelvekre, lényegességi és kockázatértékelésekre támaszkodik annak meghatározásakor, hogy a leányvállalatoknál fel kell-e állítani adatgyűjtési folyamatokat. A saját munkaerővel (S1) kapcsolatos mutatók azoknál a leányvállalatoknál kerülnek jelentésre, ahol a létszám meghaladja a 100 főt, míg az etikával kapcsolatos mérőszámok az erikai tisztviselővel rendelkező vállalatoknál, amely minden 50 vagy több teljes munkaidős alkalmazottal (FTE) rendelkező leányvállalat esetében kötelező. A környezetvédelmi, energiaügyi, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, valamint folyamatbiztonsági mérőszámok tekintetében az Egészség, Környezet, Biztonság Irányítási Rendszer (röviden: EBK MS) hároméves integrációs időszakot biztosít az újonnan felvásárolt vagy létrehozott leányvállalatok számára a politikák és az adatgyűjtési folyamatok kialakítására. Az integrációs időszak mellett a leányvállalatok lényegességét évente értékelik a fent említett témák tekintetében. Ha egy integráció alatt álló leányvállalat várhatóan lényegesnek bizonyul, a vonatkozó mérőszámok lábjegyzeteiben szerepel. A MOL kettős lényegességi elemzése, és így fenntarthatósági nyilatkozata is kiterjed a csoport upstream és downstream értékláncára, és a vonatkozó politikákról, intézkedésekről, célokról és mérőszámokról ennek megfelelően számol be.
E fenntarthatósági jelentés elkészítésekor a társaság elismeri, hogy a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) szerinti kezdeti jelentéstétel miatt bizonyos korlátozásokat vagy kikötéseket volt kénytelen alkalmazni. Következésképpen az időbeli összehasonlítások lehetősége korlátozott lehet, mivel a fenntarthatósági jelentéstétel keretrendszerei folyamatosan fejlődnek. Egyes fenntarthatósági mérőszámok adatgyűjtési folyamatai és módszerei még mindig finomítás alatt állnak. Ezért egyes adatpontok becslések tárgyát képezhetik, és előfordulhat, hogy nem minden szempontból pontosan rögzítik a teljesítményt. A struktúrában vagy a működésben bekövetkező jövőbeli változások hatással lehetnek a jelentett fenntarthatósági mutatókra. Az itt közölt fenntarthatósági hatásokat olyan külső tényezők befolyásolják, mint a szabályozási változások, a piaci feltételek és a technológiai fejlődés, amelyek hatással lehetnek fenntarthatósági kezdeményezéseink eredményeire.
Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatósági jelentéskészítési folyamataink folyamatos javítása és e korlátok kezelése mellett, hogy a jövőbeni jelentésekben még átfogóbb és megbízhatóbb információkat nyújtsunk az érdekeltek számára.
Tekintettel a MOL-csoport rendkívül integrált működésére és az értékláncokra, valamint a hatások, kockázatok és lehetőségek koncepcionális keretére, nem lehetséges a MOL Nyrt.-t különállóan figyelembe venni a fenntarthatósági jelentések készítése során. E koncepció szerint az értéklánc-alapú fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell minden lényeges hatásra, kockázatra és lehetőségre (IRO-ra) vonatkozó információt, beleértve azokat is, amelyek az upstream és downstream értékláncok üzleti kapcsolatai során vagy azok kontextusában merülnek fel vagy merülhetnek fel. Ezek az üzleti kapcsolatok nem korlátozódnak közvetlen szerződéses kapcsolatokra. A MOL arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatközi tranzakciók, hatások, kockázatok és lehetőségek kihagyása félrevezető és következetlen lenne a fenntarthatósági jelentések felhasználói számára, ezért a CSRD jelentés azonos tartalmának bevonása a megfelelő módszer mind a konszolidált, mind pedig az önálló integrált jelentéstétel céljából az éves jelentésekben a fenntarthatósági kérdések tisztességes bemutatása érdekében.
A számviteli törvény 95/I. § (1) bekezdése előírja, hogy a Társaságnak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (ESEF-rendelet) meghatározott elektronikus beszámolási formátumban (XHTML) kell elkészítenie az összevont (konszolidált) üzleti jelentését és az ESEF taxonómia által meghatározott fenntarthatósági közzétételeket meg kell jelölnie az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben az XBRL jelölőnyelv alkalmazásával, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is. Tekintettel arra, hogy a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó ESEF-taxonómia még nem került elfogadásra, a Társaság nem tudta az XBRL megjelölést elvégezni.
Bizonyossági vélemény
A Deloitte korlátozott bizonyosságot nyújtott a fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan, amely megtalálható a könyvvizsgálói bizonyossági jelentések cím alatt a jelentésben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
5 |
EGYEDI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
/BP-2/
Változások a fenntarthatósági információk elkészítésében vagy bemutatásában
A 2024-es évtől kezdve az FGSZ Zrt.-t is szerepel a MOL-csoport konszolidált szintű mutatószámaiban. Az FGSZ Zrt. földgázszállítási rendszerüzemeltetési tevékenysége (Midstream) miatt jogi szétválasztás alá esik, emiatt nem szerepelt a Csoport korábbi fenntarthatósági jelentéseiben. Mivel az FGSZ Zrt. a MOL Nyrt. pénzügyileg teljes körűen konszolidált leányvállalata, a CSRD, és az azt implementáló magyar jogszabályi megfelelés érdekében ezen gyakorlat megváltozott. Amennyiben az FGSZ Zrt. bevonása a számítási módszertanok és az adatgyűjtési folyamatok eltérései miatt nem volt lehetséges, a lábjegyzetekben említésre kerül. Összességében ez nem befolyásolja lényegesen a jelentés következtetéseit.
Hivatkozással történő beépítés
Az ESRS 2 közzétételi követelményeinek az üzleti jelentésben való elhelyezésével kapcsolatos hivatkozások e fejezet „A jelentésben szereplő ESRS közzétételi követelmények listája” című részében találhatók.
A becslés forrásai és az eredmény bizonytalansága
Néhány adatpont esetében becsléseket kell használni, amíg a csoportszinten megbízhatóbb közvetlen mérési folyamatokat nem vezetnek be. A Scope 3 kibocsátások esetében a MOL tevékenységi adatokat és kibocsátási tényezőket használ a kibocsátások kiszámításához, ahol nem lehetséges beszállító-specifikus adatokat gyűjteni. Az energiafogyasztás és a termelés bontása esetén a MOL-nak a meglévő megbízható adatokra kell támaszkodnia.
Beszámolási hibák a korábbi időszakokban
A 2023. évi vízkibocsátási adatokat az INA d.d.-ben történő kezelés nélküli vízkibocsátással kapcsolatos számítási hiba miatt módosították.
A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK FELÜGYELETE
/GOV-1, GOV-2/
Az igazgatási és felügyeleti szervek szerepe
A MOL irányítási struktúrájának általános leírása a vállalatirányítási nyilatkozatban található. A Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (FRC) és a Fenntartható Fejlődési Bizottság (SDC) felügyeli a MOL hatásait, kockázatait és lehetőségeit. Az SDC hagyja jóvá a kettős lényegességi elemzést, míg az FRC felügyeli a pénzügyi és működési kockázatokat, beleértve az ERM rendszert is. Az SDC biztosítja, hogy a MOL fenntarthatósági céljainak elérése érdekében irányítási rendszerek és eljárási szabályok működjenek és kerüljenek alkalmazásra. A felügyeleti testület tagjai részt vesznek az FRC és az SDC ülésén is, és felügyelik tevékenységüket. A bizottságok szerepét és feladatait a MOL Nyrt. igazgatótanácsa által működtetett bizottságok chartája szabályozza, amely elérhető a vállalat honlapján.
A menedzsment szerepe
A Társaság menedzsmentje különböző szerepkörökben - többek között a csoportstratégia, a vezető közgazdász, az uniós szabályozási ügyek, a EBK szervezet és a befektetői kapcsolatok értékeli és kezeli az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Az igazgatótanács határozza meg az üzleti célkitűzéseket és vizsgálja felül a stratégiákat az éghajlattal kapcsolatos kockázatok alapján, és rendszeres tájékoztatást kap a felsővezetéstől.
Beszámolás, felügyelet és eljárások
Az igazgatótanács az elnök-vezérigazgató útján kommunikál, aki végrehajtja a határozatokat és beszámol a társaság ügyeiről. Az Igazgatóság tájékoztatást kap a stratégiai kérdésekről, a tőkepiaci fejleményekről, és értékeli az üzleti egységek teljesítményét. Ezenkívül az Igazgatótanács, a bizottságok és az Igazgatótanács tagjai jogosultak információt vagy véleményt kérni a vállalat bármely egységétől vagy alkalmazottjától, amennyiben erről egyidejűleg tájékoztatják az elnök-vezérigazgatót.
Az igazgatóság rendszeresen beszámol a felügyelőbizottságnak a vezetésről, a pénzügyi helyzetről és az üzletpolitikáról. Az Igazgatóság, a felső vezetés és az Audit Bizottság jelentései mellett a Felügyelőbizottság tájékoztatást kap a belső audittól, valamint részletes információkat a főbb üzleti területek - mint például a stratégia és üzletfejlesztés, a befektetői kapcsolatok, a vállalati kapcsolatok és szabályozási ügyek, a humán erőforrás, a csoportos megfelelés és etika, a csoportos biztonság és a kiberbiztonság - működéséről.
Az irányítás a Vezetői Bizottságon (CEC) és az Irányítóbizottságon (MC) keresztül történik. A CEC fogadja el a stratégiai döntéseket, míg az MC összekapcsolja a CEC-et a vállalat munkaszervezetével. A belső ellenőrzés értékeli a pénzügyi, működési és ellenőrzési tevékenységeket, és jelentést tesz a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságnak, az Audit Bizottságnak és a Felügyelőbizottságnak.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
6 |
Célok kitűzése és az előrehaladás nyomon követése
Az Igazgatóság határozza meg az üzleti célkitűzéseket és vizsgálja felül a csoport stratégiáját, amelybe az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat is beépíti. Az igazgatótanács és bizottságai figyelemmel kísérik a célok és célkitűzések megvalósulását, és rendszeres tájékoztatást kapnak a fenntarthatósággal kapcsolatos fejleményekkel kapcsolatban.
A Fenntartható Fejlődési Bizottság (SDC) és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság (FRC) foglalkozik az éghajlattal kapcsolatos kérdésekkel. Az SDC figyelemmel kíséri a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos előrehaladást, és rendszeres jelentéseket készít a csoport EBK alelnöke, valamint a befektetői kapcsolatok és az ESG-koordináció vezetője. Az Igazgatóság és az SDC az üléseken tájékoztatást kap a fenntarthatósággal kapcsolatos témákról.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szakértelem
Az Igazgatóság és az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottsága minden ülésén (jellemzően évente 6, illetve 4 ülésen) a fenntarthatósággal kapcsolatos témák széles skálájáról kap jelentéseket vagy javaslatokat. A MOL minden évben közzéteszi az igazgatótanácsi ülések napirendjét: A legfelsőbb irányító testület (BoD) gazdasági, környezeti és társadalmi témákkal kapcsolatos kollektív ismereteinek fejlesztését és bővítését célzó fő intézkedések a megvitatott napirendi pontok az igazgatótanácsi üléseken, ahol e fő témák mindegyikét rendszeresen tárgyalják.
A Felügyelőbizottság és Igazgatóság sokszínűsége
|
MÉRT. |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság nemek szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Férfi |
% |
95,5 |
95,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Nő |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság állampolgárság szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Magyar |
% |
82,0 |
82,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Szlovák |
% |
9,0 |
9,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Horvát |
% |
0,0 |
0,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Ománi |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Cseh |
% |
4,5 |
4,5 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
Felügyelőbizottság és Igazgatóság korcsoport szerint |
|
|
|
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30 év alatti |
% |
0,0 |
0,0 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
30-50 év közötti |
% |
18,2 |
18,2 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
|
50 év feletti |
% |
81,8 |
81,8 |
|
ESRS 2 – GOV-1 |
AZ ÉRDEKELT FELEK ÉRDEKEI ÉS ÁLLÁSPONTJA
/SBM-2, SBM-3/
A MOL rendszeresen együttműködik az érdekelt felek csoportjaival, többek között a részvényesekkel, a munkavállalókkal, az üzletfelekkel, a beszállítókkal, a szakmai szövetségekkel, a helyi közösségekkel és a hatóságokkal (részletekről weboldalunk ’Érintettek iránti elköteleződés’ részében tájékozódhat). A MOL-csoporton belül a szakosodott funkcionális területek és üzleti területek vezetői által végzett rendszeres kapcsolattartási tevékenységeken túlmenően az ESG koordinációs osztály 2023 őszén széles körű belső és külső érintettektől gyűjtött információt a lényegességi elemzés elkészítési céljából:
· Az elemzésbe bevont belső érdekeltek kiválasztása során mind a Társaság vállalati struktúrájának (Downstream, Upstream, Fogyasztói Szolgáltatások és belső funkcionális területek), mind a földrajzi struktúrájának (csoportszintű divíziók, MOL Magyarország, Slovnaft és INA) lefedését figyelembe vettük. A külső érdekeltekre gyakorolt hatás értékeléséhez befektetők és pénzügyi elemzők, hitelezők és bankok, érintett közösségek, szabályozó hatóságok és civil szervezetek véleményét kértük ki.
· Az érdekelt feleket személyre szabott kérdőívekkel kerestük meg. Emellett mélyinterjúk is készültek, hogy a kiemelt fontosságú érdekeltek szempontjait jobban megismerhessük. Összességében több mint 75 válaszadás érkezett az értékelésünkhöz.
· Az eredményeket összegzésekor egyes érdekelt csoportok válaszait egyenlő mértékben kerültek súlyozásra a reprezentatív eredmények biztosítása érdekében. A gyakorlat eredményei adták a kettős lényegesség elemzés alapján, illetve biztosítják a korábbi, GRI-alapú lényegességi elemzésünkkel való folytonosságot.
A legfontosabb érdekelt felek véleménye és elvárásai a Társaság Shape Tomorrow stratégiájába is megjelennek, amely fenntarthatósággal kapcsolatos célokat is meghatároz. Ezen célokat a jelentésben a megfelelő tematikus fejezetekben ismertetjük.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
7 |
A lényeges hatások, kockázatok és
lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása
/ESRS 2 IRO-1/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség IRO-1 Közzétételi kötelezettség SBM-2 |
|
GRI |
GRI 2-14 GRI 2-29 GRI 3-1 |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a)(v)(v) IFRS S2.25(b) IFRS S2.25(a)(iii)(IFRS) IFRS S2.25(a)(iv)(iv) IFRS S2.25(c) IFRS S2.25(a)(i)(i) IFRS S2.25(a)(vi)(vi) |
Kettős lényegességi elemzés
2024-ben a MOL új, kettős lényegességi elemzés módszertant (a továbbiakban: DMA) vezetett be a CSRD-követelményeknek való megfelelés érdekében, követve az EFRAG által közzétett lényegességértékelési végrehajtási útmutatót. Míg a gyakorlat elsődleges továbbra is a MOL-csoport fenntarthatósági jelentése releváns tartalmának meghatározása maradt, a keretet az egyes fenntarthatósági témák fontosságának értékeléséről az emberekre és a környezetre gyakorolt lényeges hatások, valamint a fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatok és lehetőségek (a továbbiakban: IRO-k) azonosítása határozta meg.
A hatások azonosítása
Mivel az ESG kockázatok és lehetőségek általában a vállalat emberekre és környezetre gyakorolt hatásaiból és függőségeiből erednek, a DMA első lépése ezen hatások azonosítása volt. Ezek a korábbi, fentebb leírt érdekelt felek bevonásával végzett felmérés eredményeire, az átvilágítási folyamatokra, a iparági jó-gyakorlatok és elemzések, valamint a fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos valamennyi releváns belső szakértővel és vezetővel tartott workshopok eredményeire alapozva kerültek meghatározásra, illetve értékelése az ESRS szempontrendszerének megfelelően: hatások mértéke (a negatív hatások mértéke, terjedelme és helyrehozhatatlan jellege, valamint a pozitív hatások mértéke és hatóköre alapján), valószínűsége és időhorizontja szerint.
Táblázat: Mérték
|
|
Pozitív hatások |
Negatív hatások |
|
Elhanyagolható |
A hatás mértéke nem olyan jelentős, ami indokolná a csoportszintű fenntarthatósági jelentésben való szerepeltetést. |
A hatás mértéke nem jelentős, és/vagy könnyen orvosolható. |
|
Mérsékelt |
A vállalat tevékenységei érzékelhető pozitív hatásokat váltanak ki az egyénekre, a közösségekre vagy a környezetre, például jobb munka- vagy életkörülményeket, vagy az ökológiai egyensúly javulását. Bár ezek az előnyök kézzelfoghatóak, nem jelentenek alapvető változást a társadalmi vagy környezeti jólétben. |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt hatás mértéke érzékelhető, de megfelelő enyhítési és/vagy helyreállítási intézkedésekkel nem valószínű, hogy panaszok érkeznek. |
|
Jelentős |
A vállalat tevékenységei jelentős pozitív hatást gyakorolnak az egyénekre vagy csoportokra, ami hozzájárul a jobb életszínvonalhoz vagy a jobb körülményekhez, vagy pozitív hatással van a környezet állapotára vagy a természeti erőforrások elérhetőségére. |
A vállalat tevékenységei olyan mértékű negatív hatást gyakorolnak egyénekre, embercsoportokra vagy a környezetre, hogy a sérelmek elkerülése vagy kezelése érdekében elengedhetetlenek a megelőző intézkedések; vagy fennáll a helyrehozhatatlanság lehetősége. |
Táblázat: Valószínűség
|
|
Pozitív hatások |
Negatív hatások |
|
Nagyon alacsony |
A pozitív hatás valószínűleg nem számottevő, érzékelhető szintű. |
Nem valószínű, hogy a hatásnak jelentős következményei lesznek, de elővigyázatosságra van szükség. |
|
Alacsony |
Nincs / nagyon kevés olyan eset van, amikor a pozitív hatás jelentős mértékű. |
A múltban nem / nagyon ritkán fordult elő hatás, de folyamatos ellenőrzésre van szükség. |
|
Közepes |
Pozitív hatás jelentkezhet, de nem a vállalat rendszeres tevékenységének következményeként. |
Voltak olyan események a múltban, ahol ilyen hatás történt, de a negatív hatások kezelésére hozott intézkedések/folyamatok jellemzően megfelelően mitigálják a problémákat. |
|
Magas |
A pozitív hatás gyakran fennáll, de nem kapcsolódik szorosan a vállalat napi üzleti tevékenységéhez. |
A hatás nagy valószínűséggel bekövetkezik (pl. a makrokörnyezetben), de nem része a rendszes üzletmenetnek. |
|
Tényleges |
A pozitív hatás a rendszeres vállalati tevékenység közvetlen következményeként jelentkezik. |
Negatív hatás a napi működés következtében áll fent, szokásos üzletmenet mellett is |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
8 |
Táblázat: Hatókör
|
Helyi |
A hatás csak korlátozott területen, a telephely közelében érzékelhető. |
|
Regionális |
A hatás nem csak annak a helyszínnek a közvetlen közelében van hatással, ahonnan a hatás származik, hanem potenciálisan a régió lakosságát és környezetét is érinti. |
|
Országos |
A hatás egy adott országban figyelemre méltó vagy jelentős, de nincs jelentős határokon átnyúló hatása. |
|
KKE |
A hatás Közép-Kelet-Európa több országában is érzékelhető, ahol a vállalat működik. |
|
Globális |
A hatás nem korlátozódik vagy nem kötődik egy adott földrajzi területhez. |
Táblázat: Időhorizont
|
Rövid távú |
A következő jelentéstételi időszak végéig (a jelenlegi jelentés esetében 2025-ig). |
|
Középtávú |
1-5 év között (2026-2029 a jelenlegi jelentés esetében) |
|
Hosszú távú |
Több mint év (2030 és később a jelenlegi jelentés esetében) |
A kockázatok azonosítása
A fenntarthatósági ügyekkel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez és azonosításához a kiindulópont a MOL rendszeres vállalati kockázatkezelési (a továbbiakban: ERM) folyamata volt, amely a Csoportszintű Kockázatkezelési Politikában meghatározott lépéseket követi. Ez a folyamat alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaz, amelyben a kockázat felelősök és a kockázati szponzorok felsorolják a területükhöz tartozó üzleti vagy funkcionális egységekhez kapcsolódó összes releváns kockázatot. Az ESG-témákkal kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében a kockázatkezelés és az ESG-koordinációs osztály workshopokat szervezett és segédanyagokat osztott meg az érintett kockázat felelősökkel és kockázati szponzorokkal annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a függőségekből eredő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt azonosított hatásokra. Az így összeállt kockázati nyilvántartásból kiválasztásra kerültek a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatosak, amelyek alapján meghatározták az ESG-kockázatokat. Minden egyes ESG-kockázat esetében a különböző üzleti szegmensek és a szakosodott szakértők által megadott egyedi kockázatok aggregálása alapján határozták meg a valószínűséget és a pénzügyi hatást. A pénzügyi hatás értékelésénél a kapcsolódó kockázatok mérséklésére elkülönített erőforrások, és adott esetben az EBIDTA várható csökkenése került figyelembe vételre.
Táblázat: A kockázatok pénzügyi hatása
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Környezeti kockázatok (mennyiségi értékelés) |
Társadalmi és irányítási kockázatok (Minőségi értékelés) |
|
Alacsony |
A megelőző intézkedések és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteség költségei valószínűleg nem haladják meg a 20 millió USD/év küszöbértéket a csoport szintjén, semmilyen időhorizonton. |
A kockázatcsökkentő intézkedések költségei és/vagy a kockázathoz kapcsolódó EBIDTA-veszteség valószínűleg nem jár olyan pénzügyi következményekkel, amelyek a vállalat kimutatásainak felhasználói számára észrevehetőek lennének. |
|
Közepes |
A megelőző intézkedésekre és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteségre fordított források valószínűleg meghaladják ezt az évi 20 millió USD küszöbértéket , de nem valószínű, hogy 2030 előtt bármelyik évben is meghaladják az 50 millió USD-t a csoport szintjén. |
A kockázatcsökkentő intézkedések költségei és/vagy a kockázathoz kapcsolódó EBIDTA-veszteség potenciálisan érdekelheti a vállalat kimutatásainak felhasználóit, de nem valószínű, hogy jelentős változásokat eredményez a vállalat üzleti modelljében. |
|
Magas |
A MOL-csoport üzleti tervezési folyamataiban a kártalanítási intézkedésekre elkülönített és/vagy a kapcsolódó EBIDTA-veszteség nagy valószínűséggel meghaladja az 50 millió USD-t bármelyik évben 2030 előtt. |
A tényleges vagy potenciális költségekkel kapcsolatos enyhítő intézkedések és/vagy a potenciális EBIDTA-veszteségek miatt csoportszinten szükség van figyelemre méltó stratégiai beruházásokra. |
Megjegyzés: A kockázatok lényegességére vonatkozó kategorizálás két szempontból eltér a csoportszintű ERM során alkalmazottaktól:
Az ERM figyelembe veszi a cash-flow vagy EBITDA eltéréseit (eszközkárok, termeléskiesés, bevételkiesés stb.); míg a CSRD szerinti fenntarthatósági témák pénzügyi lényegességének értékelése esetén a pénzügyi lényegesség alapját azok az erőforrások képezik, amelyeket a kapcsolódó kockázatok és az emberekre vagy a környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklésére fordítanak. Emellett, ahol alkalmazható, figyelembe vettük az EBITDA eltéréseit is (pozitív lehetőségek esetén, negatív kockázatok esetén).
Az ERM esetében a középtávú, csoportszintű 20 millió USD pénzügyi hatás számít jelentési küszöbértéknek, míg az 50 millió USD a lényegességi küszöbértéknek. A CSRD követelményeinek való megfelelés érdekében a pénzügyi nagyságrend kategorizálása összhangban van a lényegességi küszöbértékkel.
A kockázatok valószínűségi szintjét az alábbi kategóriák alapján határozták meg, a csoportszintű ERM-követelményeket követve:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
9 |
Táblázat. A kockázatok valószínűsége
|
Nagyon alacsony |
Ritka/nagyon valószínűtlen, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Alacsony |
Nem valószínű, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Mérsékelt |
Belátható időn belül bekövetkezhet |
|
Magas |
Valószínűleg belátható időn belül bekövetkezik. |
|
Nagyon magas |
Szinte biztos, hogy belátható időn belül bekövetkezik. |
A lehetőségek azonosítása
A DMA lehetőségeinek azonosításához a kiindulópontot a MOL 2024-ben felülvizsgált Shape Tomorrow stratégiája, valamint a kulcsfontosságú üzleti egységek vezetőségének az ERM-folyamat során a fent említett műhelytalálkozók során nyújtott további meglátásai jelentették. A lehetőségeket két szempont alapján osztályoztuk: A MOL érettsége és a megnövekedett EBIDTA várható nagyságrendje és/vagy a kapcsolódó beruházások összege.
Táblázat. A lehetőségek érettsége
|
Általános lehetőség |
A vállalat közép- vagy hosszútávon fontolgatja a lehetőségbe való befektetést, de jelenleg nincsenek tevékenységek. |
|
Értékelt/ |
A vállalat rövid vagy középtávon készül befektetni a lehetőségbe, de jelenleg nincs jelentős tevékenység. |
|
Pilot |
A vállalat rendelkezik befektetésekkel és a lehetőséggel, és felkészült a rövid vagy középtávú felfutásra, de a projektek nagyságrendje jelenleg nem jelentős. |
|
Jelentős beruházás |
A vállalatnak vannak érett beruházásai az üggyel kapcsolatban, és aktívan részt vesz a felfutásban. |
Táblázat. A lehetőségek pénzügyi hatásai
|
Alacsony |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA jelenleg nem haladja meg az évi 20 millió USD küszöbértéket. |
|
Közepes |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA valószínűleg meghaladja a 20 millió USD/év küszöbértéket, de 2030 előtt csoportszinten valószínűleg nem haladja meg az 50 millió USD-t egyik évben sem. |
|
Magas |
A tervezett vagy tényleges CAPEX és/vagy a kapcsolódó EBIDTA meghaladja vagy nagy valószínűséggel meg fogja haladni az 50 millió USD-t bármely 2030 előtti évben. |
Lényeges IRO-k meghatározása
Az egyes azonosított IRO-k lényegességét három tényező figyelembevételével kerültek meghatározásra: a mérték, a valószínűség és a hatókör. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy ezek a tényezők mit jelentenek az egyes esetekben:
Táblázat. A lényegesség meghatározásához szükséges tényezők
|
|
Hatások |
Kockázatok |
Lehetőségek |
|
Mérték |
A hatás mértéke, szakértői megítélés alapján meghatározva |
A kockázat pénzügyi hatása |
A lehetőségek pénzügyi hatása |
|
Valószínűség |
Annak valószínűsége, hogy a hatásnak jelentős következményei lesznek az emberekre vagy a környezetre nézve. |
A kockázat bekövetkezésének valószínűsége a jelzett mértékben |
A lehetőség érettségi szintjére utal a vállalatok működésében - lásd |
|
Hatókör |
Az a földrajzi terület, ahol a hatás általában jelentkezik |
Nem releváns |
|
Az IRO-k lényegességi küszöbértéke az alábbi alapján került meghatározásra:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
10 |
Táblázat. Lényegességi küszöbértékek
A kettős lényegességi elemzésünk jóváhagyása
A lényegességi elemzés eredményeit első körben a belső szakértők és a legfontosabb külső érdekelt felek validálták, majd a CSRD és a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos magyarországi nemzeti jogszabályok meghatározott követelményeknek megfelelően az eredményt az Igazgatóság is jóváhagyta. A módszertant részleteibe menően elemezte és jóváhagyta a megbízott fenntarthatósági könyvvizsgáló is.
A KETTŐS LÉNYEGESSÉGI ELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA
/IRO-2/
A lényeges IRO-k 10 pozitív és 12 negatív hatás, 9 kockázat (és 3, a jelenlegi körülményeket tekintve jelenleg nem lényeges, de hosszú távon várhatóan lényegessé váló kockázat) és 11 lehetőség listájából állnak:
|
IRO csoport |
ID |
IRO cím |
Lényegesség |
Fejezet |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-01 |
Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
IM-02 |
Az éghajlatra gyakorolt hatás |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Tényleges negatív hatás |
IM-03 |
A levegő minőségére gyakorolt hatás |
Lényeges (kiemelt) |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-04 |
Elfolyások |
Lényeges |
E2 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-05 |
Vízkibocsátások |
Lényeges |
E3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-06 |
Operáció magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében lévő területeken |
Lényeges |
E4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-07 |
Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása |
Lényeges (kiemelt) |
E5 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-08 |
Hulladéktermelés |
Lényeges |
E5 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-09 |
Kulcsfontosságú regionális üzleti partnerségek |
Lényeges (kiemelt) |
G1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-10 |
A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
11 |
|
IRO csoport |
ID |
IRO cím |
Lényegesség |
Fejezet |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-11 |
Vállalati kultúra |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-12 |
Méltányos feltételek mellett biztosítson munkát |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-13 |
Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek |
Lényeges |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-14 |
Képzés és készségfejlesztés |
Lényeges (kiemelt) |
S1 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-15 |
Emberi jogok és munkaügyi gyakorlat az értékláncban |
Lényeges |
S2 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-16 |
Vállalati adományok, adományok, önkéntesség |
Lényeges (kiemelt) |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-17 |
Helyi közösségek megzavarása |
Lényeges |
S3 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-18 |
A MOL mint adófizető |
Lényeges (kiemelt) |
S3 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-19 |
Operáció alacsony biztonságú területeken |
Lényeges |
S1 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-20 |
Kritikus termékek (tüzelőanyag, villamos energia, fogyasztási cikkek) ellátása |
Lényeges (kiemelt) |
S4 |
|
Potenciális pozitív és negatív hatás |
IM-21 |
Fogyasztói egészség és biztonság |
Lényeges |
S4 |
|
Tényleges pozitív hatás |
IM-22 |
Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása |
Lényeges (kiemelt) |
S4 |
|
Potenciális negatív hatás |
IM-23 |
Az adatok kitettségének kockázata |
Lényeges |
S4 |
|
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
RK-01 |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megnövekedett költségei |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
RK-02 |
Az új energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos kockázatok |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Potenciális fizikai és működési kockázat |
RK-03 |
Az éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák |
Nem lényeges |
E1 |
|
Fizikai és működési kockázat |
RK-04 |
Személyi sérülés kockázata a rendszer integritásának meghibásodása vagy baleset miatt |
Lényeges |
E2 |
|
Potenciális fizikai és működési kockázat |
RK-05 |
A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségeinek kockázata |
Nem lényeges |
E2 |
|
Működési kockázat |
RK-06 |
A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok |
Lényeges |
E5 |
|
Potenciális működési kockázat |
RK-07 |
Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzási és megtartási képességei |
Nem lényeges |
S1 |
|
Működési kockázat |
RK-08 |
A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázata |
Lényeges |
S2 |
|
Fizikai kockázat |
RK-09 |
Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség |
Lényeges |
S1 |
|
Működési kockázat |
RK-10 |
Működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások a közösségi problémák miatt |
Lényeges |
S3 |
|
Visszaélések kockázat |
RK-11 |
Üzleti visszaélések kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
Működési kockázat |
RK-12 |
Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata |
Lényeges |
G1 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-01 |
Zöld hidrogén előállítása |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-02 |
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások |
Lényeges (kiemelt) |
E5 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-03 |
Fenntartható vegyi anyagok |
Lényeges (kiemelt) |
E2 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-04 |
Megújuló energiatermelés |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Értékelt / tervezett lehetőség |
OP-05 |
A felszín alatti szakértelem kihasználása |
Lényeges |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-06 |
Megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatások |
Lényeges |
S4 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-07 |
E-töltő hálózat |
Lényeges |
E1 |
|
Értékelt / tervezett lehetőség |
OP-08 |
Hulladékalapú üzemanyag felhasználása és előállítása |
Lényeges |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-09 |
Energiahatékonysági projektek |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Kísérleti lehetőség |
OP-10 |
Fenntartható repülőgép-üzemanyag |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
Nagy léptékben megvalósított lehetőség |
OP-11 |
Biogáz előállítása |
Lényeges (kiemelt) |
E1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
12 |
Az IRO-k további részleteit - mint például a leírás, az időhorizontok, a helyreállíthatóság, a MOL értékláncában való relevanciára vonatkozó információk és a kapcsolódó fenntarthatósági témák - a megfelelő tematikus szabvány elején ismertetjük.
A MOL lényegességi mátrixa az ESRS 1 AR 16. paragrafusában szereplő témák listáját, valamint a MOL számára specifikus témákat helyezi kontextusba. A helyi közösségekre gyakorolt zavaró hatás, Társadalmi haszon és gazdasági hatás, Kiberbiztonság). A mátrix a kettős lényegesség két dimenziójából kiválasztott témák mindegyikét figyelembe veszi:
|
|
Magyarázat |
|
Hatás lényegessége |
A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a MOL saját működésével, valamint üzleti kapcsolataival, értékláncával, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos, az emberekre vagy a környezetre gyakorolt tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatásaira vonatkozik. Értékelésünkben egy témát akkor tekintünk lényegesnek a "hatás" szempontjából, ha az IRO-listán legalább egy olyan hatás szerepelt, ahol a téma releváns. |
|
Pénzügyi lényegesség |
Egy fenntarthatósági kérdés pénzügyi szempontból akkor lényeges, ha az általános célú pénzügyi beszámolók elsődleges felhasználói számára lényegesnek minősül a gazdálkodó egység számára történő forrásnyújtással kapcsolatos döntések meghozatalában. Értékelésünk szerint egy téma akkor tekinthető lényegesnek a "pénzügyi" szempontból, ha az IRO listáján legalább egy olyan kockázat vagy lehetőség szerepelt, ahol a téma releváns. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
14 |
A lényeges közzétételi követelmények kiválasztása /IRO-2_13/
A DMA elsődleges célja annak meghatározása, hogy az ezen jelentésben mely közzétételi követelmények kerülnek bemutatásra. Első lépésként a végleges listán szereplő minden egyes IRO-hoz hozzárendeltük a vonatkozó közzétételi követelményeket, követve az EFRAG által kiadott "Kapcsolódások az AR16 és a közzétételi követelmények között" (ID 177) című dokumentumot. Általában, ha legalább egy lényeges IRO-t megfeleltettünk egy, akkor azt lényegesnek tekintettük, ami azt jelenti, hogy a MOL-csoport 2024-es fenntarthatósági jelentésében szerepeltetjük. A közzétételi követelményeket alatti alpontok lényegességének meghatározásához a lényegességi mátrixot és a vonatkozó IRO-kat is figyelembe vettük.
A jelentésben szereplő ESRS közzétételi követelmények listája
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
Esrs 2 Bp-1 |
A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja |
|
|
Esrs 2 Bp-2 |
Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek |
|
|
Esrs 2 Gov-1 |
Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe |
· A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyeletet · Vállalatirányítási jelentés (2-6.) |
|
Esrs 2 Gov-2 |
A vállalkozás igazgatási, irányítási és felügyeleti szerveinek nyújtott tájékoztatás és a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek |
|
|
Esrs 2 Gov -3 |
A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba |
· Vállalatirányítási jelentés - (8.) |
|
Esrs 2 Gov-4 |
Nyilatkozat az átvilágításról |
· Ellátási lánc menedzsment |
|
Esrs 2 Gov-5 |
Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja |
· A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete · Integrált Kockázatkezelési Rendszer |
|
Esrs 2 Sbm-1 |
Stratégia, üzleti modell és értéklánc |
· Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
Esrs 2 Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és nézetei |
· Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
|
Esrs 2 Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
Esrs 2 Iro-1 |
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
|
|
Esrs 2 Iro-2 |
A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények |
· A kettős lényegességi elemzés eredményeinek összefoglalója
|
|
E1, Iro-1 |
Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamat leírása |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E1-1 |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Átállási Terv és Célok |
|
E1-4 |
Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok |
|
|
E1, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
· Az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E1-2 |
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák |
|
|
E1-3 |
Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
|
E1-5 |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
|
E1-6 |
Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes Ühg-kibocsátás |
|
|
E1-7 |
ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott Ühg-mérséklési projektek |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E1-8 |
Belső szén-dioxid-árazás |
|
|
E1-9 |
A lényeges fizikai és átállási kockázatokból, valamint az éghajlattal kapcsolatos potenciális lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E2, Iro-1 |
A szennyezéssel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· A Szennyezéssel Kapcsolatos Hatások és Kockázatok |
|
E2-1 |
A szennyezéssel kapcsolatos politikák |
|
|
E2-2 |
A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
|
|
E2-3 |
A szennyezéssel kapcsolatos célok |
|
|
E2-4 |
Levegő-, víz- és talajszennyezés |
|
|
E2-5 |
Aggodalomra okot adó anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok |
|
|
E2-6 |
A szennyezéssel kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E3, Iro-1 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· Vízzel Kapcsolatos Hatások |
|
E3-1 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos politikák |
· A Vízhasználattal Kapcsolatos Politikák |
|
E3-2 |
A vízhez és a tengeri erőforrásokhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
· A vízhez kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
E3-3 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos célok |
· A Vízzel Kapcsolatos Célok |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
15 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
E3-4 |
Vízfogyasztás |
· A Vízhasználati Mérőszámok |
|
E3-5 |
A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos lényeges hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E4-1 |
Átállási terv, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák figyelembevétele a stratégiában és az üzleti modellben |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E4, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
· Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
E4, Iro-1 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása |
· Biológiai Sokféleségre és Ökoszisztémákra Gyakorolt Hatás |
|
E4-2 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos politikák |
|
|
E4-3 |
A biológiai sokféleséghez és az ökoszisztémákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
· A biológiai sokféleséghez és az ökoszisztémákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások |
|
E4-4 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos célok |
· A Biológiai Sokféleséggel és Az Ökoszisztémákkal Kapcsolatos Célok |
|
E4-5 |
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák változásához kapcsolódó hatásmérők |
|
|
E4-6 |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
E5, Iro-1 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása |
· A Saját Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · Körforgásos Gazdasággal és Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Kockázatok és Lehetőségek Azonosítása · A Downstream Szegmensben A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatásokkal Kapcsolatos Azonosított Hatások, Kockázatok és Lehetőségek |
|
E5-1 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Politikák · Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Politikák a Downstream szegmensben · Körforgásos Gazdasághoz Kapcsolódó Politikák (hulladékgazdálkodás) |
|
E5-2 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Intézkedések · Erőforrás-felhasználással Kapcsolatos Intézkedések a downstream szegmensben · A Körforgásos Gazdasággal Kapcsolatos Intézkedések és Források (hulladékgazdálkodás) |
|
E5-3 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok |
· Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Célok · A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletághoz Kapcsolódó Célok |
|
E5-4 |
Erőforrás-beáramlások |
· Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Mérőszámok · A Downstream Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámai A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásához Kapcsolódó Mérőszámok |
|
E5-5 |
Erőforrás-kiáramlások |
· A Hulladéktermeléssel és -kezeléssel Kapcsolatos Mérőszámok · A Downstream Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámok · A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások Üzletág Erőforrás Be- és Kiáramlásával Kapcsolatos Mérőszámok |
|
E5-6 |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· A Humánerőforrás-gazdálkodással Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · A Munkahelyi Egészségvédelemmel és Biztonsággal Kapcsolatos Azonosított Hatások és Kockázatok · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Azonosított Hatások |
|
S1, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
16 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
S1-1 |
A saját munkaerővel kapcsolatos politikák |
· A Saját Munkaerővel Kapcsolatos Politikák és Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák · Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
S1-2 |
A saját munkavállalókkal és a munkavállalói képviselőkkel a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
· A Saját Munkaerővel Kapcsolatos Politikák és Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Kötelezettségvállalás · A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák · Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
S1-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a saját munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Munkavállalók Egészségével, Biztonságával és Védelmével Kapcsolatos Politikák · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Politikák, Kötelezettségvállalások és Panaszok · A Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák |
|
S1-4 |
Intézkedések a saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a saját munkaerőhöz kapcsolódó lényeges kockázatok csökkentésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Intézkedések; A Munkahelyi Egészségvédelemmel és Biztonsággal Kapcsolatos Intézkedések és Erőforrások · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Intézkedések |
|
S1-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Célok · Az Egészséggel és Biztonsággal Kapcsolatos Célok · A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Célok |
|
S1-6 |
A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői |
|
|
S1-7 |
A saját munkaerőn belül nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jellemzői |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-8 |
A kollektív tárgyalások hatálya és a szociális párbeszéd |
|
|
S1-9 |
Sokszínűségi mérőszámok |
· A Sokszínűséggel és Befogadással Kapcsolatos Mérőszámok |
|
S1-10 |
Megfelelő bérek |
|
|
S1-11 |
Szociális védelem |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-12 |
Fogyatékossággal élő személyek |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S1-13 |
Képzési és készségfejlesztési mérőszámok |
· Az Emberi Erőforrásokkal Kapcsolatos Intézkedések |
|
S1-14 |
Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok |
· Az Egészséggel és Biztonsággal Kapcsolatos Mérőszámok |
|
S1-15 |
A munka és a magánélet közötti egyensúly mérőszámai |
|
|
S1-16 |
Jövedelmi mérőszámok (bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
|
S1-17 |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
|
S2, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-1 |
Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák |
· Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-2 |
Az értékláncban dolgozókkal a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és az értékláncban dolgozók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Panaszokkal és A Jogorvoslattal Kapcsolatos Politikák (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-4 |
Intézkedések az értékláncban dolgozókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S2-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
S3, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Hatások és Kockázatok · A Megosztott Jóléthez és Gazdasági Hatáshoz Kapcsolódó Hatások |
|
S3, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
17 |
|
Dr |
ESRS közzétételi követelmény |
Referencia |
|
S3-1 |
Az érintett közösségekkel kapcsolatos politikák |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Politikák · Közösségi és Gazdasági Szerepvállaláshoz Kapcsolódó Politikák |
|
S3-2 |
Az érintett érintett közösségekkel a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
|
|
S3-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és az érintett közösségek számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
|
|
S3-4 |
Intézkedések az érintett közösségekre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint az érintett közösségekhez kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Intézkedések · A Közösségi és Gazdasági Szerepvállaláshoz Kapcsolódó Intézkedések |
|
S3-5 |
– A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Az Érintett Helyi Közösségekkel Kapcsolatos Célok · A Megosztott Jóléthez és Gazdasági Hatáshoz Kapcsolódó Célok |
|
S4, Sbm-2 |
Az érdekelt felek érdekei és álláspontja |
· A Fogyasztókkal Kapcsolatos Hatások és Lehetőségek |
|
S4, Sbm-3 |
Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel |
|
|
S4-1 |
A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-2 |
A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-3 |
A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a fogyasztók és a végfelhasználók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Politikák |
|
S4-4 |
Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága |
· A Fogyasztókkal és Végfelhasználókkal Kapcsolatos Intézkedések |
|
S4-5 |
A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok |
· Kihagyott beszámolási követelmény (magyarázat: Kihagyott Beszámolási Követelmények A Társadalmi Sztenderdekből) |
|
G1, Gov-1 |
Az ügyviteli, felügyelő, illetve ügyvezető szervek szerepe |
· A Fenntarthatósággal Kapcsolatos Kérdések Felügyelete |
|
G1, Iro-1 |
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Hatások, Kockázatok és Lehetőségek; A Beszállítókra Gyakorolt Hatások |
|
G1-1 |
A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák, valamint a vállalati kultúra |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Politikák |
|
G1-2 |
A beszállítókkal fenntartott kapcsolatok kezelése |
· A Beszállítókkal Való Kapcsolatokra Vonatkozó Politikák |
|
G1-3 |
A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése |
· Az Üzleti Magatartással Kapcsolatos Politikák |
|
G1-4 |
A korrupció és a vesztegetés megerősített esetei |
· Korrupciós Vagy Vesztegetési Incidensek |
|
G1-5 |
Politikai befolyás és lobbitevékenység |
· Politikai Befolyás és Lobbitevékenység |
|
G1-6 |
Fizetési gyakorlat |
· A Fizetési Gyakorlatokkal Kapcsolatos Mérőszámok |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
18 |
A más uniós jogszabályokból származó, több területet érintő és tematikus szabványok adatpontjainak jegyzéke
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (d) |
Nemek szerinti megoszlás az igazgatótanácsban |
SFDR, BRR |
A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete |
|
ESRS 2 GOV-1 |
21 (e) |
Független igazgatósági tagok százalékos aránya |
BRR |
A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések felügyelete |
|
ESRS 2 GOV-4 |
30 |
Átvilágítási nyilatkoza |
SFDR |
Ellátási lánc menedzsment |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) i |
Részvétel fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységekben |
SFDR, P3, BRR |
Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) ii. |
Részvétel vegyi anyagok gyártásához kapcsolódó tevékenységekben |
BRR |
Vállalatirányítási jelentés (3.) |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) iii. |
A vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
BRR |
Nem releváns |
|
ESRS 2 SBM-1 |
40 d) iv. |
A dohánytermesztéssel és -termeléssel kapcsolatos tevékenységekben való részvétel |
EUCL |
Nem releváns |
|
ESRS E1-1 |
14 |
Átállási terv az éghajlat-semlegesség eléréséhez |
EUCL |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-1 |
16 (g) |
A párizsi referenciaértékekből kizárt vállalkozások |
P3, BRR |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-4 |
34 |
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célok |
SFDR, P3, BRR |
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok |
|
ESRS E1-5 |
38 |
Fosszilis energiaforrásokból származó energiafogyasztás források szerinti bontásban |
SFDR |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
ESRS E1-5 |
37 |
Energiafogyasztás és -összetétel |
SFDR |
Energiafogyasztás és -szerkezet |
|
ESRS E1-6 |
44 |
Scope 1, 2, 3 és teljes ÜHG-kibocsátás |
SFDR, P3, BRR |
A Scope 1- 2- 3 körbe tartozó közvetlen és összes üvegházhatású gázkibocsátás |
|
ESRS E1-6 |
53-55 |
Üvegházhatású gázkibocsátás intenzitása |
SFDR, P3, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E1-7 |
56 |
Üvegházhatású gázok eltávolítása és szén-dioxid-kibocsátási egységek |
EUCL |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E1-9 |
66 |
A benchmarkportfólió kitettsége az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
66 a), c) |
A pénzösszegek akut és krónikus fizikai kockázat szerinti bontásban Lényeges fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
67 (c) |
Ingatlanvagyon könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint |
P3 |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E1-9 |
69 |
A portfólió éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek való kitettségének mértéke |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS E2-4 |
38 |
Az E-PRTR-rendelet II. mellékletében felsorolt egyes szennyező anyagok levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége. |
SFDR |
Levegő-, víz- és talajszennyezés |
|
ESRS E3-1 |
9 |
Víz- és tengeri erőforrások |
SFDR |
Víz- és tengeri erőforrások |
|
ESRS E3-1 |
13 |
Dedikált politika |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-1 |
14 |
Fenntartható óceánok és tengerek |
SFDR |
A vízhasználattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS E3-4 |
28 (c) |
Újrahasznosított és újrafelhasznált víz összesen |
SFDR |
A vízhasználati mérőszámok |
|
ESRS E3-4 |
29 |
Teljes vízfogyasztás m3 -ben a saját tevékenységből származó nettó bevételre vetítve |
SFDR |
A vízhasználati mérőszámok |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 a) i |
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket negatívan érintő tevékenységek |
SFDR |
Biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatás |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 (b) |
Földpusztulás, elsivatagosodás vagy talajzáródás |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS 2 - IRO 1 - E4 |
16 (c) |
Veszélyeztetett fajok |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
19 |
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS E4-2 |
24 (b) |
Fenntartható földművelési/földművelési gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E4-2 |
24 (c) |
Fenntartható óceáni/tengeri gyakorlatok vagy politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E4-2 |
24 (d) |
Az erdőirtás kezelésére irányuló politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS E5-5 |
37 (d) |
Nem újrahasznosított hulladék |
SFDR |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mérőszámok |
|
ESRS E5-5 |
39 |
Veszélyes és radioaktív hulladékok |
SFDR |
A hulladéktermeléssel és -kezeléssel kapcsolatos mérőszámok |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S1 |
14 (f) |
A kényszermunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
Munkaerő |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S1 |
14 (g) |
A gyermekmunka előfordulásának kockázata |
SFDR |
Munkaerő |
|
ESRS S1-1 |
20 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-1 |
21 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1-8. alapvető egyezményei által érintett kérdésekkel kapcsolatos átvilágítási politikák |
BRR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS S1-1 |
22 |
Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló eljárások és intézkedések |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S1-1 |
23 |
Munkahelyi balesetmegelőzési politika vagy irányítási rendszer |
SFDR |
A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-3 |
32 (c) |
Panaszkezelési/panaszkezelési mechanizmusok |
SFDR |
A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS S1-14 |
88 b), c) |
A halálos áldozatok száma, valamint a munkabalesetek száma és aránya |
SFDR, BRR |
Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok |
|
ESRS S1-14 |
88 (e) |
A sérülések, balesetek, halálesetek vagy betegségek miatt kiesett napok száma bekezdés |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S1-16 |
97 (a) |
A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség |
SFDR, BRR |
Jövedelmi mérőszámok (Bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
ESRS S1-16 |
97 (b) |
Túlzott vezérigazgatói díjazás aránya |
SFDR |
Jövedelmi mérőszámok (Bérkülönbség és teljes jövedelem) |
|
ESRS S1-17 |
103. a) |
Hátrányos megkülönböztetés előfordulása |
SFDR, BRR |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
ESRS S1-17 |
104. (a) |
Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások |
|
ESRS 2 - SBM 3 - S2 |
11 (b) |
A gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S2-1 |
17 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalás |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
18 |
Az értékláncban dolgozókkal kapcsolatos politikák |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
Az ENSZ üzleti és emberi jogi alapelvekről szóló ENSZ-GP-jének és az OECD iránymutatásainak figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-1 |
19 |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1-8. alapvető egyezménye által érintett kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák |
BRR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S2-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és incidensek a termelési-értékesítési lánc elő- és utódláncához kapcsolódóan |
SFDR |
Nincs közzététel (fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény) |
|
ESRS S3-1 |
16 |
Emberi jogi politikai kötelezettségvállalások |
SFDR |
Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos politikák |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
20 |
|
DR |
Adatpont |
|
Jogszabályok |
Fejezet |
|
ESRS S3-1 |
17 |
Az üzleti és emberi jogokról szóló UNGP-k, az ILO alapelveinek és az OECD iránymutatásainak figyelmen kívül hagyása. |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S3-4 |
36 |
Emberi jogi kérdések és incidensek |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S4-1 |
16 |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
SFDR |
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos politikák |
|
ESRS S4-1 |
17 |
Az üzleti és emberi jogokról szóló UNGP-k és az OECD iránymutatások figyelmen kívül hagyása |
SFDR, BRR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS S4-4 |
35 |
Emberi jogi kérdések és incidensek |
SFDR |
Nincs közzététel (nem lényeges téma) |
|
ESRS G1-1 |
10 (b) |
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének korrupció elleni egyezménye |
SFDR |
Minimális szociális biztosítékok (MSS) értékelése |
|
ESRS G1-1 |
10 (d) |
A bejelentők védelme |
SFDR |
A panaszokkal és a jogorvoslattal kapcsolatos politikák |
|
ESRS G1-4 |
24 (a) |
A korrupció- és vesztegetésellenes törvények megsértése miatti bírságok |
SFDR, BRR |
Korrupciós vagy veszteségi incidensek |
|
ESRS G1-4 |
24 (b) |
Korrupció- és megvesztegetés-ellenes normák |
SFDR |
Az üzleti magatartással kapcsolatos politikák |
(SFDR = a fenntartható finanszírozás közzétételi rendelete, P3 = az EBH 3. pillérének közzétételi követelményei, BRR = az éghajlat-piaci referenciaértékekről szóló rendelet, EUCL = az EU éghajlatvédelmi jogszabályai).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
21 |
/E1/
AZ éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv és klímacélok
/E1-1 ; E1-4/
Shape tomorrow stratégia
A MOL korán felismerte az összehangolt ipari fejlődés és a fenntartható célok szükségességét. A csoportszintű stratégia 2016-os közzététele óta a hangsúly az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság követelményeinek való fokozatos átmenetre helyeződik.
2024-ben a MOL bejelentette a Shape Tomorrow aktualizált stratégiáját, válaszul a változó külső környezetre. Annak ellenére, hogy a MOL hosszú távú céljai és a stratégia alapelvei változatlanok maradtak, a fejlődő energia- és üzemanyagkeresleti piaci trendek, a biztonságos energiaellátás fontossága és az EU ambiciózusabb dekarbonizációs célkitűzései szükségessé tették a stratégia aktualizálását, ami az átmenet felgyorsítása érdekében a fenntarthatósági célok felülvizsgálatára késztetett. A stratégiát úgy frissítettük, hogy 2030-ig a 2019-es bázisértékünkhöz képest 25%-kal csökkentsük az abszolút kibocsátást. Ez a 25%-os abszolút kibocsátáscsökkentési cél 33%-os csökkentésnek felel meg a korábbi (2019-es eszközállomány későbbi organikus beruházások nélkül) képest. A stratégia és a célok meghatározásában a főbb üzletágak és funkcionális területek képviselői vesznek részt, és a stratégia bármilyen módosításához az igazgatótanács jóváhagyása szükséges.
A MOL fenntarthatósági stratégiája beépül az üzleti stratégiába és az üzleti tervezésbe: a vállalat olyan intelligens energetikai átállásra törekszik, amely fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé teszi a közép- és kelet-európai régiót. Az átmenet útja a közép- és kelet-európai gazdaságokban várható átlagon felüli növekedési pályára épül, valamint a MOL azon törekvésére, hogy megőrizze vagy növelje jelenlétét ezen a területen a hagyományos nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacokon. Ezt a rugalmas növekedési modellt a 2030-ig tartó stratégiai horizonton is fenn kell tartani, és ez a fő motorja az átmenet finanszírozásának.
Annak érdekében, hogy 2050-re elérje a nettó klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését, a MOL elkötelezett a fosszilis üzemanyagokon alapuló működésének alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé történő átalakítása mellett. Ez a modell a vállalat már meglévő integrált jellegére épül: A MOL fenntartható anyagokat és körkörös megoldásokat fog biztosítani a gazdaság számára, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat a mobilitás számára, valamint kényelmes termékeket és szolgáltatásokat a mozgásban lévő emberek számára, miközben saját működésének környezeti lábnyomát is minimalizálja.
Átállási terv és a szén-dioxid kibocsátás-csökkentés eszközei
A MOL Shape Tomorrow stratégiáját kibővítve a vállalat a 2024-es fenntarthatósági nyilatkozatában először teszi közzé az átállási tervét is. Az átállási tervet az igazgatótanács fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsága 2025 februárjában hagyta jóvá. A fenntarthatósági nyilatkozat részeként az igazgatótanács 2025 márciusában, az éves közgyűlés pedig 2025 áprilisában hagyta jóvá. A terv 2030-ra és 2050-re vonatkozóan kulcsfontosságú mérföldköveket tartalmaz a következő célokkal:
§ Az abszolút bruttó Scope 1 és 2[42] ÜHG-kibocsátás csökkentése 2030-ig 25%-kal a 2019. évihez képest ,[43]
§ Az eladott energiatermékeink[44] (11. kategória: Az eladott termékek felhasználása) abszolút bruttó Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése 2030-ig 5%-kal 2022-hez képest,
§ 2050-re minden területen elérjük a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást,
§ 2025 és 2030 között a teljes CAPEX 30-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható üzleti projektekre fordítani.
A célok figyelembe veszik a MOL legjobb becsléseit a makrogazdasági forgatókönyvek, a közép- és kelet-európai régió energetikai átmenetének sebessége, a kialakult szabályozási keretek és a csoport várható stratégiai változásait az üzletágban.
A bázisév és a Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátás bázisértéke összhangban van a Shape Tomorrow stratégiával, és változatlan marad. Mivel a 2019-2024-es időszakban nem történt jelentős változás az üvegházhatású gázok jelentési határaiban, a bázisérték reprezentatívnak és a Társaság jelenlegi működésének[45] jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltárhatáraival összhangban lévőnek tekinthető. Az alapérték 6,93 millió tonna CO2-ekv. volt a Scope 1 kibocsátás tekintetében és 0,7 millió tonna CO2-ekv. a Scope 2 helyalapú kibocsátás tekintetében. Az FGSZ Zrt. szétválasztott jellege miatt az FGSZ Scope 1 és 2 kibocsátásai nem szerepelnek a célértékben és a leírt dekarbonizációs eszközökben. A mérőszámok az „ÜHG kibocsátással kapcsolatos mérőszámok” részben vannak lebontva a célkörnyezet nyomon követhetősége érdekében.
[42] Scope 2 helyalapú
[43] A célkitűzésben szereplő üvegházhatású gázok: szén-dioxid (CO2) és metán (CH4).
[44] A cél a Scope 3 11. kategóriájára vonatkozik: Eladott termékek felhasználása, amely magában foglalja a földgáz és a fosszilis alapú finomítói termékek értékesítését.
[45] Amint azt az előkészítés alapja című részben említettük, az újonnan felvásárolt vállalatok még nem képezik részét az üvegházhatású gázok leltárának.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
22 |
A Scope 3 eladott energiatermékekhez tartozó üvegházhatású gázok felhasználási fázisban történő kibocsátásának báziséve 2022, a megbízhatóbb adatgyűjtés és az újonnan bevezetett célérték miatt[46]. A célérték összhangban van a csoport üvegházhatásúgáz-számviteli határaival, és magában foglalja a harmadik félnek értékesített összes energiatermék - elsősorban a földgáz, a motorbenzin és a dízel - felhasználási fázisú kibocsátását. Az eladott energiatermékek felhasználási fázisában a Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiindulási értéke 56,7 millió tonna CO2-egyenérték.
A Társaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású CAPEX arányára vonatkozó célkitűzése a projektek széles körét veszi figyelembe, beleértve, de nem kizárólagosan az EU taxonómiájához igazodó projekteket. A MOL alacsony szén-dioxid-kibocsátás meghatározása minden olyan projektet magában foglal, amely hozzájárul a csoport energiaátalakításához a kibocsátások csökkentésével (beleértve az energiahatékonyságot, elektrifikációt) vagy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzletágakba (megújuló energia, körforgásos gazdaság) való belépéssel.
A MOL azonosította a legfontosabb dekarbonizációs eszközöket és azok várható hozzájárulását a fent említett Scope 1 és 2 célkitűzéshez. Az alábbiakban felsoroljuk és az alábbi ábrán szemléltetjük a mozgatórugókat. A szén-dioxid-mentesítés mozgatórugói.
Ábra. A szén-dioxid-mentesítés mozgatórugói
1. Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság magában foglalja a folyamatok és berendezések optimalizálását az energiafogyasztás és a kibocsátások csökkentése érdekében. Ez magában foglalja a hatékonyabb gépekre való korszerűsítést, a szigetelés javítását és a fejlett folyamatszabályozás bevezetését. Az energiapazarlás csökkentésével a vállalatok csökkenthetik szénlábnyomukat és működési költségeiket. Az energiahatékonysági technológiák jól beváltak és széles körben alkalmazzák őket különböző iparágakban, beleértve az olaj- és gázágazatot is. Ezért az energiahatékonysági kezdeményezések már a dekarbonizáció legkorábbi szakaszától kezdve kulcsfontosságúak.
A MOL már számos intézkedést hajtott végre a szén-dioxid-mentesítéshez kapcsolódóan, amelyeket az Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések című fejezetben sorolunk fel. Az energiahatékonyság várhatóan 800 kt Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentéssel járul hozzá a 2025-2030 közötti időszakban.
2. Elektrifikáció és megújuló energia: Az elektrifikáció a fosszilis tüzelőanyag-alapú energiaforrások villamos energiával való helyettesítését jelenti. Ez az átállás jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen, ha megújuló energiaforrások integrálásával párosul. Az elektrifikáció és a megújuló energiával kapcsolatos technológiák érettsége változó. A nap- és szélenergia a közép- és kelet-európai régióban nagyon érett és a hagyományos energiaforrásokkal versenyképes költségű. Bár a technológia gyorsan fejlődik, a megújuló energia ipari termelési helyszíneken történő integrálása számos kihívást is jelent. A megújuló energiaforrások változékonysága megbízhatósági problémákhoz vezethet; a hagyományos energiagazdálkodási rendszerek jelentős korszerűsítéseket vagy fejlett megoldások, például energiatárolók telepítését igénylik; különösen az olaj- és gázipari műveletek esetében a gőzrendszerek teljes egyensúlyát is figyelembe kell venni.
A MOL már végrehajtott olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a termelési helyszínek villamosítását. A villamosítás és a megújuló energiaforrások várhatóan további 100-200 kt hozzájárulnak a Scope 1 és 2 kibocsátások csökkentéséhez 2025-2030 között.
[46] Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok és az átmeneti terv végrehajtási útmutatója alapján az alapérték nem lehet korábbi, mint 2022, kivéve azokat az eseteket, amikor a célértéket már az átmeneti terv közzététele előtt meghatározták.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
23 |
3. Fenntartható alapanyagok és termékek: Ez a kar magában foglalja a fenntartható alapanyagok, például zöld hidrogén, biogáz, biometán, bioüzemanyagok, hulladékalapú alapanyagok és újrahasznosított műanyagok használatát. Ezek az alternatívák helyettesíthetik a hagyományos fosszilis alapú alapanyagokat, csökkentve a termékek és folyamatok szén-dioxid-intenzitását. A fent említett termékek nemcsak a MOL saját tevékenységeinek alapanyagai, hanem a vállalatot egy fenntarthatóbb termékportfólió felé is irányítják.
A fenntartható alapanyagok és termékek érettsége változó. Például a bioüzemanyagok és a biogáz viszonylag érett és kereskedelmi forgalomban kapható, míg az olyan technológiák, mint a zöld hidrogén, még csak most fejlődnek, de jelentős potenciállal rendelkeznek. A MOL már mindezen irányokban megvalósított projekteket. Részletesebb leírás az Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések című részben található.
4. Szén-dioxid-leválasztási megoldások: A szén-dioxid-leválasztási megoldások az ipari folyamatokból származó vagy közvetlenül a légkörből származó szén-dioxid-kibocsátás megkötését és tárolását foglalják magukban. A technológiák közé tartozik a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a közvetlen levegőbe történő leválasztás (DAC) és a földhasználat megváltoztatásához kapcsolódó megoldások. A hitelesített negatív kibocsátások az éghajlati forgatókönyvek elismert részét képezik, és szükségesek lesznek a nehezen csökkenthető ágazatokban, például az olaj- és gáziparban fennmaradó kibocsátások kezeléséhez.
A szén-dioxid-eltávolítási technológiák a fejlesztés különböző szakaszaiban vannak. A CCUS viszonylag kiforrott, és már több nagyszabású projektben is megvalósították világszerte, míg a DAC még a kezdeti szakaszban van, de gyorsan fejlődik. A MOL 2030 után tervezi a szén-dioxid-eltávolítási megoldások alkalmazását és fokozatos bővítését, hogy elérje a nettó nulla célját.
A MOL a leírt szén-dioxid-mentesítési eszközök mellett elismeri, hogy a jövőbeni organikus növekedés (új eszközökbe történő beruházások), de a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok értékesítésének a kereslet változása miatti csökkenése is (az ábrán szerves csökkenésként szerepel) hatással lesz a csoport kibocsátási pályájára. A tervezett intézkedéseket és a várható keresletváltozásokat az átállási terv is figyelembe veszi.
Az átállási terv feltételezései és az 1,5°C-os megfelelés
A MOL átállási terve a vállalat hosszú távú elképzelésein alapul, összhangban a Shape Tomorrow stratégiával. A MOL premisszái képezik a projektértékelés és a stratégiai irányok meghatározásának alapját. A premisszákat részleges egyensúlyi modellek segítségével alakítjuk ki, amelyekben rendszeresen használunk külső feltételezéseket, többek között az IEA World Energy Outlook forgatókönyvének eredményeit. Az éghajlati modellezés azonban nem tartozik e feladatok körébe.
Az általánosan elfogadott gazdasági vagy energetikai modellek, amelyek képesek figyelembe venni az éghajlatváltozás hatását, jellemzően nem rendelkeznek a MOL-hoz hasonló, koncentráltabb eszközportfóliók átállási tervének megtervezéséhez szükséges részletességgel. Ezért nehéz a globális eredményeket konkrét régiókra, országokra alkalmazni, különösen, ha a zöld átmenet többsebességes. Először is, az EU zöld átállás iránti elkötelezettsége a globális átlagtól nagyon eltérő átállási pályát sugall. De még az uniós szintű részletezettség mellett is jelentős különbségek vannak Nyugat-, illetve Közép- és Kelet-Európa között az utat meghatározó kulcsfontosságú tényezőkben, mint például a tőkéhez való hozzáférés, a technológia és az innováció, a kormányzati politikák, a termelési költségek, a fogyasztói preferenciák. Ez azt sugallja, hogy még az EU-n/ Európán belül is különböző átállási utak lesznek.
Az átállási terv 1,5°C-os pályával való összeegyeztethetőségének értékelése nemcsak a földrajzi korlátok, hanem az ágazatspecifikus korlátok szempontjából is nehézségekbe ütközik. Egyelőre nem áll rendelkezésre széles körben elfogadott, olaj- és gázipar-specifikus referenciaérték az 1,5°C-kal kompatibilis bruttó abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályára vonatkozóan. A MOL értékelni fogja egy ilyen terv elfogadásának megvalósíthatóságát, amint a vonatkozó iránymutatások és források - elsősorban a Science Based Target Initiative (SBTi) - rendelkezésre állnak.
A MOL előrejelzései három forgatókönyvre készülnek: lassú átmenet, egyenletes átmenet és nettó zéró kibocsátás. A zöld energiára való átállás mindhárom forgatókönyvben megtörténik, a legnagyobb különbség közöttük az átállás üteme. A Shape Tomorrow stratégia és az átállási terv túlnyomórészt a Steady Transition forgatókönyvön alapul. Ha a másik két forgatókönyv közül valamelyik megvalósul, az leginkább a Shape Tomorrow stratégiában és az átállási tervben előirányzott beruházások és intézkedések időzítésére lenne hatással, nem pedig magukra a stratégiai irányokra.
A fenti okokból kifolyólag a MOL 2030-ra kitűzött céljai elmaradnak az SBTi ágazatközi útvonalától, amely szerint a bruttó Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat 2030-ra 42%-kal, 2050-re pedig 90%-kal kellene csökkenteni a 2020-as szinthez képest[47] . A csoport tevékenységei alapján a MOL ki van zárva az EU Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból.[48]
A stratégia ellenálló képességéről bővebb információ a Vezetői jelentés Integrált kockázatkezelés című fejezetében és az „RK-03: Éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák” című fejezetben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
24 |
A meglévő infrastruktúrából származó potenciális kibocsátások értékelése
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL jelenlegi tevékenységei közé tartozik a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a nyersolaj-finomítás és a petrolkémiai termelés. Bár ezek a tevékenységek és a kapcsolódó eszközök és termékportfólió teszik ki a csoport kibocsátási profiljának túlnyomó többségét, ezek a tevékenységek kulcsfontosságúak a csoport azon képességei szempontjából is, hogy finanszírozni és végrehajtani tudja az energiaátmenethez szükséges intézkedéseket.
Az Upstream tevékenységek kilenc országot ölelnek fel, nyolc országban folyik aktív termelés. 2024-ben a Társaság napi 93 838 hordó kőolaj-egyenértéket termelt ki. A Társaság 2023 végén a becslések szerint 76 MMboe földgázzal és 242 MMboe nyersolajjal és kondenzátumokkal rendelkezett bizonyított készletként (1P). Bár a MOL 2030-ig szóló stratégiája részeként elkötelezett amellett, hogy 2025 és 2030 között alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket indít a közép- és kelet-európai (KKE) régióban, a jelenlegi termelési tevékenységek természetüknél fogva jelentős kibocsátással járnak. Ezek a kibocsátások a meglévő eszközök jellegéből és várható működési élettartamukból adódóan meglévő infrastruktúrából származó potenciális kibocsátásnak minősülnek.
A Downstream szegmens három finomítót (Duna-finomító, Pozsonyi finomító, Fiumei finomító) és két petrolkémiai egységet foglal magában, amelyek Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban találhatók, és amelyek értékesítése Közép- és Kelet-Európa 14 országára összpontosul. Ezek a létesítmények a nyersolajat különböző finomított termékekké, például benzinné, gázolajjá, fűtőolajjá, kenőanyagokká és petrolkémiai termékekké, például polipropilénné, alacsony és nagy sűrűségű polietilénné alakítják. A Társaság 2024-ben 18,6 millió tonna finomított terméket és 1,1 millió tonna petrolkémiai terméket értékesített . A Társaság eddigi legnagyobb szerves beruházását, a Polyol projektet 2024 májusában adták át, amely jelentősen növeli a csoport petrolkémiai termelési kapacitását. Tekintettel arra, hogy a downstream tevékenységek jelentősen hozzájárulnak a Csoport kibocsátásához, ezek a létesítmények és a kapcsolódó termékportfólió a portfóliónkon belül a legmagasabb zárolt kibocsátást képviselik. Miközben ezek a kibocsátások akadályozhatják az ÜHG-csökkentési céljaink elérését és növelhetik az átállási kockázatot, a koncentrált ÜHG-kibocsátás miatt a létesítmények egyben a szén-dioxid-eltávolítási technológiák elsődleges jelöltjei is. Ezért aktívan összpontosítunk az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, a fenntartható kémiai átalakításra, a körkörös gazdasági kezdeményezésekre, a megújuló üzemanyagokra, beleértve a zöld hidrogénprojekteket is, hogy mérsékeljük ezeket a kibocsátásokat, és diverzifikáljuk termékportfóliónkat a fosszilis üzemanyagoktól a fenntartható anyagok felé, ahogyan azt e fejezetben korábban bemutattuk. A horvátországi Sisak finomítót, amelyet korábban leállítottunk, jelenleg mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz/biometán üzemmé alakítjuk át. Ez az átalakítás része a szélesebb körű stratégiánknak, amelynek célja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai vállalattá váljunk, miközben stabil és megfizethető energiatermék-ellátást biztosítunk.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/E1-3/
Előrelépés: megtett és tervezett intézkedések
A MOL már számos intézkedést és kezdeményezést hajtott végre a fent említett átállási célok felé való közeledés érdekében. Ez a fejezet a 2019-es bázisévhez képest beszámol a múltbeli előrehaladásunkról, és konkrétabban a 2024-es fejleményekre összpontosít, miközben bemutatja a céljaink eléréséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket és erőforrásokat is.
Múltbéli intézkedések
A Társaság 2019 és 2024 között 9%-kal csökkentette a Scope 1 és 2 kibocsátásokat. A legfontosabb dekarbonizációs eszköz, amely hozzájárult ehhez a csökkenéshez, az energiahatékonyság. 2020 óta számos projektet hajtottak végre, amelyeknek a 2019-es bázisévhez képest 0,3 millió tonna CO2-csökkentő hatása van. 2024-ben a Társaság mintegy 38 millió USD-t fektetett CAPEX-be több olyan nagy projektbe, amelyek célja az energiahatékonyság növelése és a kibocsátás csökkentése.
Az EU taxonómia szerint igazítható tevékenységek aránya a forgalomban 9,3%, az OpEx-ben 28,4%, a CapEx-ben 21,0% 2024-re. Az EU taxonómiához igazított tevékenységek aránya a forgalomban 0,5%, az OpEx 5,5%, a CapEx 7,3% 2024-re. A viszonylag alacsony igazodási arányok részben annak a korábban bemutatott ténynek az eredményei, hogy a Társaság tevékenységeinek jelentős része még mindig az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, és az értékelés és a jelentéstétel során konzervatív megközelítést követtek. Részletesebb táblázat a fenntarthatósági nyilatkozat EU taxonómiai jelentésében található.
Az ebben a szakaszban bemutatott pénzügyi adatok a pénzügyi kimutatás ugyanazon sorainak részét képezik, mint az EU taxonómiai jelentésben szereplő teljes CAPEX meghatározása.
Az egyik kulcsfontosságú kezdeményezés a rijekaii finomítóban 2023-ban négy nagy teljesítményű kondenzációs turbina frekvenciavezérlő rendszerrel felszerelt elektromos meghajtással történő lecserélése. Ez a korszerűsítés az általános hatékonyság növelésével jelentősen javította az energiateljesítmény-mutatókat. Egy másik fontos projekt a Rijekai finomítóban a hidrogéngazdálkodás fejlesztésére összpontosított. Új csővezetékek és kiömlőnyomás-áramlásszabályozó rendszerek telepítésével a felesleges tiszta hidrogént közvetlenül a hidrokrakkoló egységbe irányították, ami 11 kt/év kibocsátáscsökkentést jelentett.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
25 |
A hőintegráció a nyersolaj-desztillációs egységben 2024-ben a Dunai Finomítóban nagy hangsúlyt kapott, mivel a legnagyobb energiafogyasztók közé tartozik. Hatékonyságnövelést értek el a compabloc típusú hőcserélőknek a fő- és előflash oszlopokra kondenzátorként történő telepítésével, a nyersolaj előmelegítő vezetékbe történő integrálásával, valamint a vákuummaradék hőjének felhasználásával a redukált nyersolaj előmelegítésére. A projekt célja a hatékonyság javítása, a földgázfogyasztás csökkentése és a CO2-kibocsátás csökkentése volt.
Egy másik projekt, amely szintén a CDU hatékonyságának növelésére összpontosított, az INA rijekai finomító meglévő nyersolaj-desztilláló egységének átalakítását foglalta magában az energiahatékonyság és a működési feltételek javítása érdekében, amelyet 2020-2024 között hajtottak végre.
Az alapanyag-feldolgozás hatékonyságának növelése és több termék, például etilén és propilén előállítása érdekében az MPC (MOL Petrolkémia) gőzkrakkoló egységeibe 2023-ban két új nyomásforgató abszorpciós egységet telepítettek. Ezek az egységek nagy tisztaságú hidrogént állítanak elő, amelyet üzemanyaggáz-rendszerekben lehet felhasználni, vagy a Polyol Complex projekt számára lehet biztosítani.
Az egyik legjelentősebb zöld hidrogénprojekt célja olyan termelési kapacitások kifejlesztése, amelyek kiválthatják a hagyományos hidrogéngyártó egységeket a dunai finomítóban. Több mint 17 millió USD-t fektettünk be egy elektrolizáló egységbe, hogy részben kiváltsuk a hagyományos hidrogéngyártást. 2024-ben sikeresen felavattunk egy zöld hidrogén üzemet a dunai finomítóban egy 10 MW-os elektrolízis egységgel, amely 25 ktpa CO2 kibocsátást csökkent, és mintegy 1600 t zöld hidrogént állít elő , amelyet elsősorban saját üzemanyaggyártásunkban használunk fel.
2020-ban megkezdte működését a zalaegerszegi gumibitumen üzem, amely a MOL és a Pannon Egyetem által közösen kifejlesztett új gumimorzsa-gyártási technológiát alkalmazza. Ez a bitumenből és hulladék gumiabroncsokból előállított gumibitumen számos előnyt kínál a hagyományos útépítési bitumenhez képest, többek között hosszabb élettartamot, jobb ellenállást a környezeti hatásokkal szemben, valamint a féktávolság csökkenésének köszönhetően nagyobb közlekedésbiztonságot.
Ezek a projektek összességében több mint 150 kt/évvel csökkentik a Társaság CO2-kibocsátását.
Stratégiai irányvonalunkkal összhangban az elmúlt években több felvásárlásra is sor került. 2019-ben a MOL felvásárolta a németországi székhelyű Aurora Kunststoffe GmbH-t, amely az autóiparnak beszállító vezető műszaki műanyaghulladék-újrahasznosító vállalat. Ez az akvizíció megerősítette jelenlétünket az újrahasznosított vegyületek terén, valamint az autóipari beszállítói pozíciónkat, támogatva a MOL azon törekvését, hogy a Downstream üzletágban az üzemanyag-alapú üzleti modelljét magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékportfólióvá alakítsa át.
2022 áprilisában a MOL felvásárolta a ReMat-ot, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékból újrahasznosított műanyag granulátumot állít elő. Ez a tranzakció a MOL teljes újrahasznosított műanyag-kapacitását 25 000 tonnáról 40 000 tonnára növelte.
2023-ban a MOL megvásárolta első biogázüzemét Szarvas közelében. Ez az üzem több mint 100 000 tonna alapanyagot dolgoz fel, beleértve a régió élelmiszertermelőinek, mezőgazdasági termelőinek és állattenyésztőinek maradék hulladékát, és évente több mint 12,5 millió köbméter (mcm) biogázt állít elő.
Emellett 2024 decemberében a Naperőmű Farm Kft. megvásárlásával bővítettük megújuló energiaforrás-kapacitásunkat. Ez a társaság egy 66 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű építését felügyeli a magyarországi Ballószögben. Az építkezés befejeztével a próbaüzem várhatóan 2025 januárjában kezdődik.
További fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket hajtottunk végre a magyarországi Circular Economy Services szegmensünkben is. Bár ezek az intézkedések nem eredményeznek azonnali Scope 1 és 2 kibocsátás-csökkentést, e szegmens sikeres működése kulcsfontosságú a MOL hosszú távú stratégiája szempontjából.
Az integrált hulladékgazdálkodási koncesszió a hulladékról szóló törvényben és a koncessziós szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően 2023-ban sikeresen megkezdte működését. A koncesszió hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatra és a hulladékgazdálkodási intézményi feladatokra. A MOHU irányító szerepet vállal a hulladékgazdálkodási értékláncban a gyűjtéstől a kezelésre történő átadásig. A hulladékgazdálkodási szolgáltatások folyamatos gyakorisággal folytatódtak, a begyűjtés módja megegyezik a koncesszió előtti időszakkal. Az illetékes hatóságokkal és kormányzati szervekkel való együttműködés folyamatos. A kormány közzétette a vonatkozó jogszabályokat és irányadó módszertanokat, bevezetve egy teljesen új, költségalapú árszabályozást, amely magában foglalja az EPR-rendszer díjainak megállapítását.
Ami a hatékonysági intézkedéseket illeti, a hulladékgazdálkodási tájképet a működés első negyedéveiben racionalizálták. A korábbi 26 független szolgáltatót felvonultató működési módot a koncesszió esetében felülvizsgálták. A régiók számának hatra csökkentésével és a szolgáltatók ezen ernyők alá vonásával a MOHU már feltérképezte, hogy országos szinten hogyan lehetne és lehet szinergiákat azonosítani és kihasználni a hatékonyabb működés érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
26 |
Az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) 2023. július 1-jétől vezették be, amelyben a gyártók felelősek a fogyasztás utáni termékek kezelésének vagy ártalmatlanításának finanszírozásáért. Továbbá 2024. január 1-jén elindult a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS). Mindkét rendszer esetében a MOHU a kijelölt üzemeltető szervezet. A DRS részeként és a kiskereskedelmi partnerekkel szoros együttműködésben már több mint 2600 visszaváltó automatát (RVM) helyeztek üzembe 2024. július 1-jéig, amikor a rendszer egy féléves átállási időszakot követően teljes mértékben hatályba lépett. Az év végére a telepített visszaváltó automaták száma megközelítőleg elérte a 3200-at, és további 1500 szerződéses kézi visszavételi pont növeli a rendszer országos lefedettségét.
A 2024-ben végrehajtott összes beruházás a szelektív hulladékgyűjtés fokozását célozta, és a projektek között szerepelt a szelektív textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra fejlesztése, a biokonyhai hulladékgyűjtési rendszer bevezetése és az első saját gyűjtőjárművek beszerzése. Ezen túlmenően Esztergomban elkészült és 2024 májusában megkezdte működését az első saját hulladékudvar-beruházás, amely a hulladékanyag-átbocsátás tekintetében a várakozásokat meghaladóan teljesített.
Tervezett kulcsfontosságú intézkedések és elkülönített források
A következő öt évre számos intézkedést tervezünk a hatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentése érdekében, amelyek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekre tervezett 4,3 milliárd USD-ból mintegy 800 millió USD CAPEX-et igényelnek. A hatékonysági projektek között olyan kezdeményezések szerepelnek, mint például a nyereségesség növelése a Slovnaft erőműben a folyékony tüzelőanyag gázneműre cserélésével. Ez a változtatás várhatóan mintegy 230 kt/év CO2-kibocsátást csökkent és növeli a fehér termékek hozamát, ami a Downstream egyik legnagyobb CO2-csökkentési kezdeményezésévé teszi. A Slovnaft finomítóban is különböző hatékonyságnöveléseket terveznek.
A villamosítás és a megújuló energiaforrások tekintetében a Slovnaft finomítóban a legfontosabb kondenzációs gőzhajtások elektromotorokra történő cseréjére összpontosítunk. Ennek a változtatásnak a célja, hogy csökkentsük a gőztermeléshez használt nehéz fűtőolaj felhasználását, ami a CO2 és egyéb szennyezőanyag-kibocsátás évi 100-150 kt-tal történő csökkenéséhez vezet. Az MPC-nél az energiahatékonyság és az elektrifikáció javítását, valamint a CO2-kibocsátás csökkentését tervezzük a turbinák korszerűsítésével és egy új gőzvezeték telepítésével. Ezek az intézkedések várhatóan jelentős energiamegtakarítást eredményeznek, és a CO2-kibocsátást évi 61 kt-tal csökkentik.
Az Upstream egyik vezető szén-dioxid-mentesítési projektje, amely jelentős, több mint 100 kt/év kibocsátás-csökkentést eredményez, a horvátországi etánüzemben épülő CO2-kompresszorállomás, amelyet a földgázból leválasztott CO2 sűrítésére terveztek. Ez a projekt az EOR (Enhanced Oil Recovery) program része, amelynek célja a CO2-kibocsátás csökkentése a CO(2) újrahasznosítása és a rendszerbe történő visszasajtolása révén.
A vállalat Tiszaújvárosban egy új, 48 MWp teljesítményű naperőművel is bővíti zöldenergia-termelését, amely az egyik legnagyobb, közvetlenül ipari fogyasztóhoz kapcsolódó naperőmű Magyarországon. A 2026-ig megvalósítani tervezett projekt a tiszaújvárosi gyártóegység éves villamosenergia-igényének átlagosan 5%-át fedezi, ami csúcsidőszakokban akár a 30%-ot is elérheti. A napelempark 17 ktpa-val csökkenti a telephely CO2 kibocsátását.
Fenntartható alapanyagokra és termékekre vonatkozó stratégiánk magában foglalja a zöld hidrogént, a biometánt és a hulladék alapanyagokat, amelyek együttesen mintegy 3 milliárd USD CAPEX-beruházást igényelnek. A zöld hidrogén csoportszintű előállítása döntő fontosságú a megújuló energiaszektorban a hosszú távú megfelelés és versenyképesség biztosítása szempontjából. Ezért további zöld hidrogénprojektek megvalósítását tervezzük, beleértve egy 20 MW-os elektrolízisegység kifejlesztését és beruházását a Slovnaft finomítóban. E kezdeményezés célja, hogy 2030-ra részben kivonjuk a hagyományos hidrogéngyártást. A dunai finomítóban lévő zöld hidrogénüzem átadását követően a következő lépés egy olyan beruházási lehetőség előkészítése és kidolgozása, amely olyan méretű zöld hidrogén előállítására irányul, amely helyettesítheti a dunai finomítóban lévő egyik jelenlegi szürke hidrogéntermelő egységet. A bioolaj-feldolgozási projekt célja, hogy a költséghatékonyságra összpontosítva biotartalmat juttasson a Slovnaft által előállított motorüzemanyagokba. Azáltal, hogy a bioanyagok feldolgozását a meglévő finomítói eszközök felhasználásával végzik, a projekt az új zöldmezős beruházások elkerülése révén minimalizálja a beruházásokat és a környezeti hatásokat, és maximalizálja a költséghatékonyságot a bioanyagoknak a kész üzemanyagokba való beépítése tekintetében. A MOL több olyan projektet is tervez, amelyek a belső és a külső keresletet kielégítő biometán-előállítást növelik.
Veszélyes hulladékaink kezelése és a kibocsátási követelmények teljesítése érdekében 2020-ban megkezdtük egy korszerű veszélyes hulladékégető építését a dunai finomítóban. Ez a projekt a MOL működési hulladékának és a magyar piac növekvő keresletének kezelését egyaránt célozza.
2050-ig a nagy hatékonysági projektek továbbra is a fő szén-dioxid-mentesítési eszközeink maradnak, a dunai finomítóban, valamint az MPC-ben és a Slovnaftban, az elektrifikációs projektek pedig a 2040-es években is folytatódnak a MOL-hoz tartozó valamennyi nagy telephelyen. Az Upstream üzletág jelenleg vizsgálja a geotermikus lehetőségeket, amelyek, ha sikerrel járnak, 2030 után valósulnak meg, és várhatóan kb. 100 kt/évvel csökkentik a kibocsátásunkat. A zöld hidrogénprojektek a MOL Petrolkémia CO2-lábnyomának csökkentése céljából azáltal, hogy a szürke-hidrogén üzemben történő hidrogéngyártást részben egy új zöld-hidrogén elektrolízis technológiával helyettesítik. Az előállított zöld hidrogént az MPC meglévő eszközein belül, különösen a poliol komplexumban fogják felhasználni, külső értékesítésre nem terveznek. A fennmaradó kibocsátásokat a szén-dioxid-leválasztással (több mint 1 millió tonna CO2) és a fogyasztói magatartás megváltozása miatt a fosszilis alapú termelés szerves csökkenésével (több mint 2,3 millió tonna CO2) fogják kezelni, amely a 2040-es évekre várhatóan felgyorsul.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
27 |
Összességében a leírt transzformáció jelentős finanszírozást igényel. A MOL a Shape Tomorrow stratégiában közzétette a 2025-2030-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerét, amely még konzervatív makrogazdasági feltételezések mellett is járható utat mutat a csoport organikus beruházási tervének teljes megvalósításához. Kedvezőbb makrogazdasági feltételek pénzügyi mozgásteret hagynának a különleges osztalékok és a felvásárlások számára is.
2024-ben a Társaság 492 milliárd forintot költött Uptream, Downstream, valamint a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágakkal kapcsolatos beruházásokra és befektetésekre, amelyek lefedik az olajjal és gázzal kapcsolatos gazdasági tevékenységekre vonatkozó beruházásokat, amint azt a Vezetői vélemény és elemzés 3.3-3.5. fejezete tartalmazza. A Társaságnak nincs szénnel kapcsolatos gazdasági tevékenysége.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/E1. IRO-1; E1. SBM-3/
|
ESRS |
E1.IRO-1, E1.SBM-3 közzétételi követelmény |
||||||
|
IFRS |
|
A MOL 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése kiterjedt a működésünk éghajlatváltozásra gyakorolt hatására, valamint az éghajlatváltozásnak a MOL jelenlegi és jövőbeli pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatalmas hatásaira - beleértve a kockázatokat és a lehetőségeket is. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi. A tényleges és potenciális környezeti hatások és kockázatok - beleértve az éghajlatváltozást, a szennyezést és a vízhasználatot - azonosítására szolgáló eljárásokat a MOL Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi irányítási rendszerének (a továbbiakban: EBK MS) 2. eleme: Kockázat- és változásmenedzsment:
· A MOL az egész vállalatra kiterjedő EBK kockázatértékelési rendszerrel rendelkezik a működéssel kapcsolatos veszélyek és kockázatok azonosítása, értékelése, kezelése, rendszeres felülvizsgálata és dokumentálása érdekében.
· A kockázatértékelést megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező, hozzáértő személyzet végzi. A kockázatértékeléshez használt módszertant az értékelt tevékenységek/munkahelyek összetettségének megfelelően választják ki.
· Az azonosított kockázatok, megelőző, ellenőrző és enyhítő intézkedések dokumentálva vannak, és olyan nyomon követési rendszer működik, amely megkönnyíti a rendszeres felülvizsgálatokat a kockázatok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. A kockázatcsökkentő intézkedések a kiküszöbölés, helyettesítés, műszaki ellenőrzés, adminisztratív ellenőrzés és egyéni védőeszközök hierarchiáját követik.
· Változásmenedzsment-folyamat van érvényben a szervezetet/személyzetet, technológiákat, létesítményeket és folyamatokat érintő valamennyi kritikus változás értékelésére, ellenőrzésére és kezelésére. A működésben, folyamatokban és tevékenységekben bekövetkező minden változást ennek megfelelően kockázat szempontjából újraértékelnek. A változásokkal kapcsolatos kockázatértékeléseket ugyanolyan szigorúan felülvizsgálják, mint az új folyamatokat és tevékenységeket.
· Az azonosított kockázatokról, a megelőző, ellenőrző és enyhítő intézkedésekről tájékoztatják az összes érintett munkavállalót és az érintett feleket.
· A művelet környezeti kockázatainak és hatásainak azonosítása és értékelése. A közepes és magas kockázatok és hatások minimalizálása érdekében cselekvési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre.
A EBK MS részletezi az üvegházhatású gázok kezelésével kapcsolatos konkrét intézkedéseket, beleértve a rendszeres kockázatértékelést is (lásd a politikák című szakaszt: Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás ebben a fejezetben). Ezenkívül minden egyes üzleti egység rendelkezik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosításához kapcsolódó folyamatokkal, amelyeket aztán a csoportszintű kockázatértékelési és stratégiai folyamatokba vezetnek be - lásd a folyamatok leírását az E1- Politikák szakaszban: Éghajlatváltozás című fejezetben. Az ebből a folyamatból származó felismeréseket a belső környezetvédelmi szakértők és az üzleti oldali érdekeltek bevonásával a kettős lényegességértékelésben összegzik, biztosítva az éghajlati kockázatok és hatások átfogó értékelését.
A MOL a 2024-es kettős lényegességi elemzésben 2 éghajlatváltozással kapcsolatos hatást, 3 kockázatot és 4 lehetőséget azonosított. Ennek eredményeként az éghajlatváltozás témakörét hatás szempontjából lényegesnek ítéltük. Pénzügyi szempontból jelenleg (rövid és középtávon) az éghajlatváltozást lényeges témának tekintjük a pénzügyi hatás nagy valószínűsége és nagyságrendje miatt.
A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek listáját az alábbi táblázatok tartalmazzák:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
28 |
IM-01. táblázat: Hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez
|
Mérték |
Jelentős pozitív hatás |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL régóta rendelkezik tapasztalatokkal a hagyományos energiatermelésben, azonban feltárja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamegoldásokból adódó lehetőségeket, és elkötelezett saját tevékenységeinek és értékláncának szén-dioxid-mentesítésére, hogy hozzájáruljon a közép-kelet-európai régió energetikai átállásához. A MOL "Shape Tomorow" stratégiájának egyik fő pillére a zöld villamosenergia-termelésbe és az elektromos autók töltésébe való beruházás, a termelés energiahatékonyságának növelése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív üzemanyagok, például biogáz és bioüzemanyagok használata és előállítása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a termelékenység növelése érdekében olyan modern technológiák alkalmazása, mint a CO2-befecskendezés a fokozott olajkitermeléshez. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL enyhítő intézkedései közé tartozik az üzletmenet folytonosságának biztosítása átfogó vészhelyzeti tervek kidolgozásával és fenntartásával, a fenntarthatóságot elősegítő, újonnan megjelenő zöld technológiákba való befektetés, valamint a változó piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében innovatív üzleti megoldások keresése. |
|
Időhorizontok |
A Társaság hozzájárulása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz a hosszú távú stratégiájának szerves részét képezi, mivel a vállalat elkötelezett amellett, hogy 2050-re nettó szén-dioxid-semlegessé váljon. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Új és Fenntartható Üzletágakat (a továbbiakban: NSB), a Fogyasztói Szolgáltatásokat és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat. |
IM-02. táblázat: Az éghajlatra gyakorolt hatás
|
Mérték |
Jelentős negatív hatás |
|
Hatókör |
Globális |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL fő tevékenységei az olaj- és gáziparhoz kapcsolódnak, ami magas üvegházhatású gázkibocsátással jár a saját tevékenységei során (Scope 1), az upstream értékláncán keresztül (Scope 2 és 3) és az értékesített termékein keresztül (Scope 3). 2024-ben a Társaság teljes ÜHG-lábnyoma (Scope 1, 2 és 3) 63,6 millió tonna CO2-egyenérték volt. A MOL elismeri, hogy az üvegházhatásúgáz-lábnyomán keresztül hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, amely hatással van az emberekre és a környezetre egyaránt. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL mérséklési intézkedései között szerepelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra való áttérés és az energiahatékonysági projektek végrehajtása. Általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatását helyrehozhatatlannak tekintik. A MOL elkötelezett a kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid-leválasztási technológiák feltárása mellett (lásd OP-5), hogy hozzájáruljon a kibocsátás hosszabb távú hatásainak orvoslásához. |
|
Időhorizontok |
A Társaság célja, hogy 2030-ig (2019-hez képest) fokozatosan, 25%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. 2050-ig a hatás várhatóan jelentős lesz. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
29 |
RK-01. táblázat: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megnövekedett költségei
|
Típus |
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Nagyon magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A meglévő (ETS I.) és a kialakulóban lévő (ETS II., CBAM, metánrendelet) jogszabályok az európai zöld megállapodással kapcsolatban a vállalatok számára az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukkal kapcsolatos költségek növekedéséhez vezetnek. A kibocsátási kvóták árának ingadozása bizonytalanságokhoz vezet és kockázatot jelent a MOL alaptevékenységeinek jövedelmezőségére nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Egy integrált olaj- és gázipari vállalat (O&G) A Mol jelenlegi üzleti modellje nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól mind az energiaigényes ipari tevékenységei (fúrás, olajfinomítás, petrolkémiai termelés) során, amelyek jelentős Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezetnek, mind pedig az értékesített üzemanyagok és polimerek értéklánc Scope 3 kibocsátása miatt. Ez az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szabályozásnak való kitettséget okoz. A Mol jelenlegi üzleti modellje miatt jelentős hatással van az éghajlatváltozásra (IM-1). |
|
Enyhítő intézkedések |
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségből és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásból eredő, fent említett kockázat csökkentése érdekében a MOL részletes éghajlatváltozási tervvel rendelkezik (lásd DR E1-1). Az üzletmenet folyamatosságának biztosítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során a MOL különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kínál (lásd IM-2), és nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság javítására és az üzemanyag-váltásra (lásd DR E1-3). A zöld átállás új üzleti területeket is megnyit, amelyeken a vállalat aktívan dolgozik - lásd Shape Tomorrow Mol stratégiáját és további információkat. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A Csoport 2024. december 31-ig 72 464 millió forint céltartalékot képzett a kibocsátási kvóták hiányára. További részletekért lásd a MOL pénzügyi kimutatását (Nem pénzügyi eszközök és kötelezettségek - 16. Céltartalékok). Hosszú távon a kvóták árának növekedésére számítunk a teljes szabadon kiosztott kvóták számának csökkenése miatt. A klímaváltozás mérséklése témát pénzügyi szempontból lényegesnek tekintjük a kapcsolódó beruházási tervek jelentős összege miatt rövid, közép- és hosszú távon is. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
RK-02. táblázat: Az új energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos kockázatok
|
Típus |
Piaci/technológiai és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A megújuló energiaforrások felhasználásával és az energiahatékonysággal kapcsolatos ambiciózus uniós szabályozási követelmények nyomást gyakorolnak az olaj- és gázipari ágazatra, hogy új, gyakran kiforratlan és magas költségű technológiákat alkalmazzon. A megfelelés magas CAPEX-költségeket igényel, és így kockázatot jelent a rövid távú versenyképességre nézve. Másrészt az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazkodása nemcsak a kibocsátáscsökkentési célok megvalósításához elengedhetetlen, hanem hosszú távon hozzájárul a hatékonyabb működéshez és a potenciális bevételi forrásokhoz is. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kockázat forrása az, hogy integrált olaj- és gázipari vállalatként (O&G) a MOL jelenlegi üzleti modellje energiaigényes ipari tevékenységei (fúrás, olajfinomítás, petrolkémiai termelés) során nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, ami a megújuló energiaforrások támogatását célzó szabályozásnak való kitettséghez vezet. A Mol jelenlegi üzleti modellje miatt jelentős hatással van az éghajlatváltozásra (IM-1). |
|
Intézkedések |
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségből és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásból eredő, fent említett kockázat csökkentése érdekében a MOL részletes éghajlatváltozási tervvel rendelkezik (lásd DR E1-1). Az üzletmenet folyamatosságának biztosítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során a MOL különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kínál (lásd IM-2), és nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság javítására és az üzemanyag-váltásra (lásd DR E1-3). A zöld átállás új üzleti területeket is megnyit, amelyeken a vállalat aktívan dolgozik - további információkért lásd a Mol Shape Tomorrow stratégiáját. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Bár a megújuló energiaforrások (elsősorban a RED III és az EED) támogatását célzó szabályozásnak való kitettséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatok várhatóan csak 2030 után (hosszú távon) jelentkeznek, a MOL már most is jelentős összegeket fektet be a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelésére, ezért ezen intézkedések pénzügyi nagyságrendje rövid és középtávon is fontos. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
30 |
RK-03. táblázat: Az éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatok és egyéb természeti katasztrófák
|
Típus |
Fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
Az azonosított fizikai kockázatok között akut kockázatok (szélsőséges esőzések és árvizek), valamint krónikus kockázatok (szélsőséges hőség, ingadozó vízszintek és aszály) egyaránt szerepelnek. Ha ezen események bármelyike bekövetkezik, az kedvezőtlen hatással lehet a MOL eszközeire, működésére és személyzetére. A MOLnak további költségei merültek fel és valószínűleg a jövőben is felmerülnek, hogy megvédje eszközeit, működését és személyzetét a fizikai kockázatoktól. Amennyiben az ilyen súlyos időjárási események vagy egyéb éghajlati körülmények gyakorisága, súlyossága vagy mindkettő fokozódik, a MOLnak szükségessé válhat a működésének kiigazítása és olyan költségek felmerülése, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják pénzügyi helyzetét. További információkat az Integrált kockázatkezelési jelentésünkben talál (TCFD közzétételei). |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Ennek a kockázatnak a forrása külső, és nem függőségekkel vagy hatásokkal kapcsolatos. |
|
Intézkedések |
A MOL kockázatkezelési programot működtet, amelynek keretében a vízzel kapcsolatos események lehetséges hatásait elemzik a főbb Downstream telephelyeken. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a vízellátással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseket a DR E1-3 és a DR E3-2 tartalmazza. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
E kockázati kategória pénzügyi hatása a fent említett események miatt bekövetkező eszközkárokhoz és termeléskieséshez kapcsolódik. Egyéb releváns költségek közé tartoznak a biztosítási költségek és a potenciális veszteségek elfogadására és mérséklésére irányuló beruházások költségei - lásd DR E1-3. Mivel a MOL eszközeinek többsége nehézipari berendezés, viszonylag ellenállóak még a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben is. A természeti jelenségek (például az ipari vízellátás hiánya) miatti működési akadályok szintén ritkák. Ezért a fizikai kockázatok csak hosszú távon tekinthetők (potenciálisan) pénzügyileg jelentősnek. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Gáz Midstream, az Új és fenntartható üzletágak, a Fogyasztói szolgáltatások és a Körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágakat. |
OP-01. táblázat: Zöld hidrogén előállítása
|
Érettség a MOL-nál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A zöld hidrogén várhatóan jelentős szerepet fog játszani a nehézipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítésében. A MOL kihasználhatja a meglévő infrastruktúrát és a nagyipari folyamatok terén meglévő szakértelmét, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával elektrolízis útján zöld hidrogént állítson elő, támogatva ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. A MOL Százhalombattán avatta fel első 10 MW kapacitású zöld hidrogénüzemét, és bejelentette tervezett beruházásait Szlovákiában és Horvátországban. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A MOL üzleti modellje jelentős mennyiségű energiát igényel - egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a megújuló forrásokra. A zöld hidrogén előállítása támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére (pl. EU ETS) és a megújuló energia felhasználására (RED III) vonatkozó szabályozásoknak való megfelelést, így hozzájárul a kapcsolódó hatások és kockázatok mérsékléséhez (lásd IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Ezt a lehetőséget a MOL már a százhalombattai létesítmény (22 millió EUR CAPEX) átadása óta követi, amely kb. 1600 tonna zöld hidrogént fog előállítani évente. Ezért minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A zöld hidrogén előállítása a MOL ipari tevékenységének lényeges hatása, beleértve a finomító, a petrolkémiai és az új és fenntartható üzletágakat is. |
OP-04 táblázat: Megújuló energiatermelés
|
Érettség a MOL-nál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A MOL jelenleg több megújuló energiával kapcsolatos projektet valósít meg, hogy növelje a zöld villamos energia arányát a teljes energiafogyasztásunkban. Például a megújuló villamos energiát a zöld hidrogén (H2) fogyasztásnövekedésének fedezésére fogjuk felhasználni, amelyet a saját tulajdonú üzemek energiafogyasztásának dekarbonizálására használunk fel és telephelyek, vagy harmadik félnek értékesítünk. A jelenlegi 110 MW-os portfólió a tervek szerint a jelenlegi és jövőbeli villamosenergia-fogyasztással szinergiában bővül (2030-ra akár 2500 GWh RE-fogyasztásig). Míg a napenergia-projektek várhatóan a termelés nagy részét adják majd, a kiegészítő megújuló energiaforrások (például geotermikus energia) és a tárolási megoldások is fókuszba kerülnek. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A MOL üzleti modellje jelentős mennyiségű energiát igényel, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló forrásokra. A zöld energia alapvető fontosságú a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési rendszereknek (mint például az EU ETS) és a megújuló energiafelhasználásnak (RED III) való szabályozási megfeleléshez, ezáltal hozzájárulva a kapcsolódó hatások, kockázatok és költségek mérsékléséhez (pl. IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A jelenleg 110 MW-os napenergia-termelés első lépésnek tekinthető, így a lehetőség csak közép- és hosszú távon lesz pénzügyileg jelentős. A portfólió bővítését a vállalat jelenlegi és jövőbeli villamosenergia-fogyasztóival szinergiában tervezik, 2025 és 2030 között 700 millió USD szerves CAPEX-sel. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A megújuló energiatermelés a MOL ipari tevékenységének lényeges hatása, beleértve az Új és Fenntartható Üzletágakat és másokat is. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
31 |
OP-05. táblázat: A felszín alatti szakértelem kihasználása (geotermikus energia, lítium és szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS))
|
Érettség a MOL-nál |
Értékelt/tervezett |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A felszín alatti feltárásban szerzett olaj- és gázipari szakértelem alkalmazható a geotermikus energiatermelésben, az akkumulátorokhoz szükséges lítium kitermelésében, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák megvalósításában. A MOL a geotermikus energia megújuló energiaforrásként való hasznosítását tervezi. A projekt még a feltárási fázisban van mind Magyarországon, mind Horvátországban, de ugyanazokkal az előnyökkel rendelkezik, mint a CCS-ben bemutatott, szintén a feltárási fázisban van, a MOL a megfelelő tárolóhelyeket azonosítja. A technológia kulcsfontosságú eszközzé válhat a nettó nulla kibocsátási célok elérésében, különösen a nehezen abszolválható iparágakban A MOL elemzi a közvetlen lítium-kitermelés lehetőségét a föld alatti értékes fém kinyerésére, amely a zöldtechnológiai megoldások egyik legfontosabb alapanyaga. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A geotermikus energia, a lítiumbányászat és a CCS-technológiák az ipar számára a nettó nullává válás kulcsfontosságú eszközei, ezért várhatóan egyre fontosabb szerepet játszanak majd a Mol alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállásában, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, kockázatok és költségek mérsékléséhez (pl. IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Mivel e technológiák széles körű alkalmazása csak 2030 után várható, a pénzügyi hatás "közepesnek" tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A felszín alatti szakértelem kihasználása a MOL ipari tevékenységének lényeges hatása, különösen az Upstream üzletágban. |
OP-09. táblázat: Energiahatékonysági projektek
|
Érettség a MOL-nál |
Jelentős beruházás |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az energiahatékonysági és villamosítási kezdeményezésekbe történő beruházások optimalizálják a működést, csökkentik az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását - következésképpen hozzájárulnak a MOL versenyképességéhez és nyereségességéhez. Az energiahatékonyság javítása minden üzleti tevékenységben fontos, a finomítói szegmensre összpontosítva, ahol a cél a Solomon Energiaintenzitási Index második negyedének elérése. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Az energiahatékonysági beruházások a vállalat szénlábnyomának csökkentésével támogatják az éghajlattal kapcsolatos hatások és kockázatok mérséklését (lásd IM-01, IM-02, RK-01, RK-02). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL arra számít, hogy a magas eszközhatékonyságba történő befektetések 2025-ig 150 millió USD megtakarítást eredményeznek az energiahatékonyság, a karbantartás és a logisztika révén, ami további pénzforgalmat biztosít a stratégiai beruházásokhoz. A lehetőség minden időhorizonton jelentősnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Az energiahatékonysági projektek jelentős hatással vannak a MOL ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a finomító, a petrolkémiai és az új és fenntartható üzletágakat. |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos lehetőségek szorosan kapcsolódnak más környezeti és társadalmi témákhoz, mint például az erőforrás-felhasználás és a körkörös gazdaság, a fogyasztók és a végfelhasználók. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· OP-06: Megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatások (S4 fejezet)
· OP-07: E-töltő hálózat (S4 fejezet)
· OP-08: Hulladékalapú tüzelőanyagok felhasználása és előállítása (E5. fejezet)
· OP-10: Fenntartható repülőgép-üzemanyag (E5. fejezet)
· OP-11: Biogáztermelés (E5 fejezet)
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák
/E1-2/
|
ESRS |
E1-2 közzétételi követelmény |
|
GRI |
Több GRI 3 3-3 c |
|
IFRS |
IFRS S2.25(a) IFRS S2.25(b) |
A következő szakasz a MOLnak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére vonatkozó politikáit ismerteti. A MOL elismeri, hogy egyszerre kell erősíteni az ellátásbiztonságot és felgyorsítani a zöld energiára való átállást. Elkötelezettségünk a működésünk éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának mérséklése (IM-01, IM-02), valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozásokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos pénzügyi hatások és kockázatok kezelésére irányuló megközelítés (RK-01, RK-02), miközben a zöld átmenet területén üzleti lehetőségeket keresünk (OP-1, OP-4 , OP-7, OP-9, OP-10, OP-11), politikáink minden szintjén kifejezésre jut:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
32 |
1. Stratégiai szint: A MOL hosszú távú üzleti stratégiájának célja, hogy a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló tevékenységünket alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsuk át.
2. Üzleti egység szintje: Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos üzletágspecifikus folyamatokat az egyes üzletágak vonatkozó Area Book-ok tartalmazzák.
3. Környezetvédelmi előírások: A MOL-nak az egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos hatások és az éghajlatváltozás kockázatainak kezelésére vonatkozó megközelítését a csoport szintű, minden környezeti hatással járó tevékenységre kiterjedő, átfogó belső szabályozás tartalmazza.
1. Stratégiai szint: Stratégia: A holnap alakítása
A MOL átfogó éghajlatvédelmi stratégiáit és politikáit az igazgatótanács által 2024-ben jóváhagyott Shape Tomorrow stratégiai felülvizsgálat tartalmazza. Ezeket a stratégiákat a vállalat elkötelezettsége vezérli a hosszú távú klímasemlegesség elérése és a fenntarthatóságnak a működésébe való integrálása mellett. A legfontosabb fókuszterületek közé tartoznak:
· Klímasemlegességi kötelezettségvállalás: A MOL 2050-ig nettó klímasemlegességet célozva fokozatosan ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezzel is demonstrálva, hogy még nagyobb hangsúlyt fektet az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
· Fenntartható átalakulás a Downstream üzletágban: A MOL a fenntartható vegyipari vállalattá és alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitási szolgáltatóvá válás vízióját támogatva elkötelezett a működési szénlábnyom csökkentése és a nettó nulla kibocsátás elérésére való törekvés mellett.
· Új és fenntartható vállalkozások támogatása: A kibocsátáscsökkentés és a zöld gazdaságra való áttérés ösztönzése a biogáz- és hidrogén-értékláncok fejlesztésének felgyorsításával, valamint az újrahasznosítás és az anyagösszetevonás területén folytatott tevékenységek bővítésével.
· Megújuló energia és körforgásos gazdaság: A megújuló villamos energia használatának előtérbe helyezése és a hulladékgazdálkodási tevékenységek előmozdítása az energiaipar számára alapanyagként való felhasználás érdekében, hozzájárulva mind a szén-dioxid-mentesítéshez, mind az erőforrás-hatékonysághoz.
· Zöld és integrált mobilitási megoldások: A fenntartható mobilitási szolgáltatások digitálisan fejlett szolgáltatójává váló MOL célja, hogy a zöld mobilitási megoldások - például az alacsony kibocsátású közlekedési lehetőségek és az innovatív, környezetbarát mobilitási szolgáltatások - kínálatába történő integrálásával megfeleljen a változó fogyasztói és piaci igényeknek. Ez az átalakulás támogatja a közlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránti szélesebb körű elkötelezettséget.
· A feltárás és termelés (E&P) szén-dioxid-mentessé tétele: A szakértelem kihasználása olyan területeken, mint a geotermikus energia és a lítiumprojektek, a metánszabályozás betartása, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák feltárása a G csoport éghajlati céljainak támogatása érdekében.
Ezeket a kötelezettségvállalásokat időhöz kötött, mérhető célokká is átalakítják - amint azt e fejezet Átállási terv című szakasza is felvázolja.
2. Üzleti egység szintje
A MOL legfontosabb üzleti egységei az éghajlatváltozás mérséklésére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó megközelítéseiket a vonatkozó területükre vonatkozó könyvekben határozzák meg, amelyekben felvázolják a vonatkozó folyamatokat és elveket:
Downstream Production Area Book
A Downstream Production elsődleges célja, hogy a nyersanyagokat biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon, a Shape Tomorrow stratégiával összhangban kiváló minőségű termékekké alakítsa át. Szénhidrogén-finomítási és petrolkémiai termelési céljaink eléréséhez a szükséges erőforrások olyan módon történő biztosítására összpontosítunk, amely biztosítja a működési biztonságot és a környezetvédelmet:
· Energiagazdálkodás: Az energiateljesítmény javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az energiatermelés és -fogyasztás optimalizálása telephelyi szinten. Ezt a termelési igényekhez igazított pontos tervezéssel, valamint a folyamatos javulást biztosító korrekciós és hatékonysági intézkedésekkel érjük el.
· Környezetvédelmi megfelelés: A downstream termelési egységek szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működnek, hogy a kibocsátást az előírt határértékeken belül tartsák. A technológiákat és folyamatokat úgy tervezték, hogy megelőzzék a nagyobb környezeti szennyezéseket, amelyek talajvíz-, levegő- vagy talajszennyezést eredményezhetnek.
Megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási Area Book
Ez a keretrendszer a MOL megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási rendszerét az ISO 50001 szabványoknak megfelelően alakítja ki. A cél az energiahatékonyság javításának szisztematikus megközelítése és az energiagazdálkodási gyakorlatok szervezeten belüli integrálása:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
33 |
· Energiateljesítmény: Az energiahatékonyság folyamatos javítására törekszünk a költségek csökkentése, a versenyképesség fokozása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
· Tudásmegosztás és tudatosság: Az energiahatékonysági elvek népszerűsítése a csoporton belül képzések, workshopok és belső kommunikáció révén, az energiatudatos projektfejlesztés és döntéshozatal ösztönzése érdekében.
Körforgásos gazdaság szolgáltatási Area Book
A MOL célja, hogy a közép- és kelet-európai régióban a körforgásos gazdaság kulcsszereplője legyen. Ez az értékláncokon és iparágakon átívelő modell a terméktervezés, a gyártás és a fogyasztás újradefiniálását jelenti, és a termékek életciklusának átalakításával a hulladék és az erőforrás-felhasználás csökkentését célozza. A körforgásos gazdaság három alapelvre épül, amelyeket a hulladék és a környezetszennyezés kiküszöbölését célzó tervezés vezérel; az anyagok és termékek legnagyobb értékükön történő körforgatása; valamint a természet regenerálása. Az Area Book meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek ezeket az elveket beágyazzák az üzleti működésbe:
· Szabályozási megfelelés és befektetés: A körforgásos gazdaság szolgáltatásai (CES) felügyeli az uniós és nemzeti hulladékgazdálkodási irányelveknek való megfelelést, biztosítva, hogy a MOL hatékonyan teljesítse a kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) kötelezettségeket. A beruházási projekteket a MOL projektmenedzsment-elvei szerint tervezik és hajtják végre a vállalati és szabályozási fenntarthatósági célokkal való összehangolás érdekében.
· Újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás: A csoport újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővíti petrolkémiai portfólióját, és elkötelezett a nem újrahasznosítható hulladék égetéssel történő energetikai hasznosítása mellett.
3. Környezetvédelmi előírások
A Csoport EBK és társadalmi hatás politikája kinyilvánítja a MOL nyilvános elkötelezettségét a napi működésünk egészségi, biztonsági, környezeti (EBK) és társadalmi hatásainak felelősségteljes kezelése iránt. Ez az elkötelezettség magában foglalja az eszközök integritásának javítását, mindenféle incidens megelőzését és a vészhelyzetekre való reagálás magas színvonalának fenntartását. Elkötelezettek vagyunk a környezeti lábnyomunk csökkentése, a természeti erőforrások védelme és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatása iránt. A MOL arra is törekszik, hogy pozitív hatást gyakoroljon azokra a közösségekre, ahol működünk, miközben kiküszöböli a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásokat.
Minden alkalmazottunk és vállalkozónk felelőssége a magas szintű EBK-szabványok fenntartása, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. A politika végrehajtásáért elsősorban a felső vezetés, a helyi vezérigazgatók vagy ügyvezető igazgatók felelősek, akiket a Csoport EBK vezető alelnöke és a helyi EBK-menedzserek támogatnak.
Ez az átfogó politika a MOL valamennyi tevékenységére vonatkozik, és kiterjed mind az üzemeltetett, mind - ahol lehetséges - a nem üzemeltetett közös vállalatokra. A politika a MOL teljes értékláncára és földrajzi hatókörére kiterjed, és az érdekeltek széles körét érinti, beleértve az alkalmazottakat, a vállalkozókat, a látogatókat, és a környező közösségeket. Kifejezetten a projektfejlesztés minden szakaszára kiterjed, a tervezéstől a leszerelésig, biztosítva, hogy a EBK-elvek mindenütt érvényesüljenek.
Ez az elkötelezettség több szinten is beépül a MOL vállalatirányítási rendszereibe:
Az Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi területkönyv a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozás a EBK-menedzsment területén, amely a működési modellt, valamint a szervezeten belüli és kívüli kölcsönhatásokat leíró végponttól végpontig tartó folyamatokra összpontosít.
MOL Egészségügyi, Biztonsági és Környezetvédelmi Irányítási Rendszer (jelenlegi verzió: V5, a továbbiakban: EBK MS) egy folyamatleírás, amely az EBK Area Book-ban felsorolt valamennyi folyamatot szabályozza, és olyan átfogó keretrendszert hoz létre, amely 12 kulcsfontosságú elemen keresztül összehangolja az egészségügyi, biztonsági, környezeti és közösségi hatásra vonatkozó irányelveket a MOL stratégiai üzleti célkitűzéseivel. Az alábbi táblázat tartalmazza az e jelentés szempontjából releváns elemek leírását, az azonosított lényeges IRO-k kezeléséhez való kapcsolódásukat, valamint a jelentés vonatkozó részeire való hivatkozást:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
34 |
|
Elem |
Leírás |
Releváns IRO-k |
|
1. ELEM: Vezetés, elkötelezettség és elszámoltathatóság |
A vezetőség, a munkaerő és a vállalkozók tisztában vannak a munkaköri kötelezettségeikhez, a hatáskörökhöz és a teljesítménycélokhoz igazodó felelősségi körükkel, és a látható és hatékony EBK-irányítással demonstrálják a vezetést és a csoportszintű EBK- és társadalmi hatásra vonatkozó politika iránti elkötelezettségüket. |
|
|
2. ELEM: Kockázat- és változásmenedzsment |
A MOL tevékenységeihez kapcsolódó, a EBK-vel kapcsolatos veszélyek és kockázatok azonosítására, értékelésére, kezelésére, rendszeres felülvizsgálatára és dokumentálására olyan rendszerek vannak kialakítva, amelyek megelőzik vagy csökkentik az események valószínűségét és/vagy következményeit. A MOL tevékenységeinek tervezett és nem tervezett módosításait azonosítják és kockázati szempontból megfelelően kezelik. |
Minden EBK-vel kapcsolatos |
|
3. ELEM: Kompetencia, képzés és magatartás |
Az alkalmazottak, a vállalkozók és a harmadik felek tisztában vannak a vonatkozó EBK-követelményekkel, veszélyekkel, kockázatokkal és ellenőrzésekkel, valamint hozzáértéssel végzik tevékenységüket és felelősségteljesen viselkednek. A kompetenciákat rendszeresen értékelik. |
IM-13, IM-14, IM-15, RK-04 |
|
4. ELEM: Vállalkozói menedzsment |
A vállalkozókat képességeik és kompetenciáik szempontjából értékelik, és kiválasztják őket a MOL számára/ nevében történő munkavégzésre, ahol figyelemmel kísérik őket annak biztosítása érdekében, hogy EBK-teljesítményük összhangban legyen a MOL követelményeivel. |
|
|
5. ELEM: Tervezés és kivitelezés |
A folyamat- és EBK-kockázatok értékelése és kezelése a projekttervezés és -építés szerves részét képezi, lehetővé téve a létesítmények tervezésének, építésének és üzembe helyezésének során a megfelelő EBK-teljesítményt. |
IM-06 |
|
6. ELEMENTRUM: Működési és munkahelyi biztonság |
Működési biztonság: Az üzemeltetési megbízhatóság és integritás fenntartása eszközeink teljes életciklusa alatt, világosan meghatározott és dokumentált üzemeltetési és strukturált karbantartási és ellenőrzési programok alkalmazásával. Ehhez hatékony eljárásokra, megbízható, biztonságkritikus berendezésekre, valamint megfelelő és hozzáértő emberi erőforrásokra van szükség, akik következetesen végrehajtják ezeket az eljárásokat és gyakorlatokat. Munkavédelem: Folyamatosan fenntartjuk a munkavédelmet világosan meghatározott és dokumentált működési és strukturált munkavédelmi programok alkalmazásával. Ehhez hatékony eljárásokra és a személyzet képzésére, valamint megbízható, megfelelő és hozzáértő humán erőforrásra van szükség, akik következetesen támogatják ezeket az eljárásokat és gyakorlatokat, miközben védik a munkavállalók egészségét, megfelelő releváns orvosi szolgáltatásokat nyújtanak, és elősegítik az egészséges életmódot. |
IM-13, IM-14, IM-15, RK-04 |
|
7. ELEM: Környezeti felelősségvállalás |
Csökkentjük környezeti lábnyomunkat, védjük a természeti értékeket, és kezeljük az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat. A környezetvédelmi kérdéseket a politikával, a szabályozási követelményekkel és az üzleti tervekkel összhangban kezeljük és ellenőrizzük. A környezetvédelmi teljesítményt (beleértve a kibocsátásokat, kibocsátásokat és hulladékokat) nyomon követjük és felügyeljük a teljesítménycélok elérése érdekében. |
IM-01, IM-02, IM-03, IM-04, IM-05, IM-06, IM-08, RK-01, RK-02, RK-06, RK-05, RK-01, RK-02, RK-06, RK-05 |
|
8. ELEM: Tájékoztatás és dokumentáció |
A kockázatkezelések alkalmazása során a pontosság és következetesség biztosításához szükséges valamennyi információt dokumentálják és szisztematikusan karbantartják. A MOL termékeinek és szolgáltatásainak EBK-hatásait értékelik, kezelik és kommunikálják az ügyfelek és felhasználók felé, hogy lehetővé tegyék azok felelős használatát. Az új termékek/anyagok bevezetését a gyártási vagy működési folyamatokba ellenőrzik. |
IM-04 |
|
9. ELEM: Érdekelt felek és közösségi kapcsolatok |
Nyílt, proaktív és hatékony EBK-kommunikációt és konzultációt folytatunk az érdekelt felekkel valamennyi üzleti tevékenységünk EBK-vonatkozásairól. |
IM-17 |
|
10. ELEM: Incidenskezelés |
Rendszerek biztosítják, hogy minden EBK incidenst időben jelentsenek, rögzítsenek, kivizsgáljanak és elemezzenek a megismétlődés megelőzése és a teljesítmény javítása érdekében. Meghatározzák a korrekciós és megelőző intézkedéseket, értékelik azok hatékonyságát, és megosztják a tanulságokat. |
RK-04 |
|
11. ELEM: Vészhelyzeti felkészültség és reagálás |
Tervek, eljárások és erőforrások állnak rendelkezésre a vészhelyzetekre való hatékony reagálás, az emberek/munkavállalók, a környezet (beleértve a munkahelyet is) és a nyilvánosság védelme, valamint a vállalat vagyonának és hírnevének megőrzése érdekében. |
RK-04 |
|
12. ELEM: Biztosítás, nyomon követés és fejlesztés |
A EBK teljesítményt és a rendszereket nyomon követik, auditálják és felülvizsgálják a tendenciák azonosítása, az előrehaladás mérése, a megfelelés értékelése és a folyamatos fejlesztés ösztönzése érdekében. A EBK-tervezés az üzleti tervezés szerves részét képezi, stratégiai célkitűzésekkel, célokkal és éves célokkal a teljesítmény javításának ösztönzésére. |
Minden EBK-vel kapcsolatos |
A EBK MS minden típusú műveletre és projektre alkalmazható, és az eszközök teljes életciklusa során kezeli a működési integritást. A követelmények nemcsak a MOL saját alkalmazottaira, hanem a vállalkozókra és alvállalkozókra is vonatkoznak. Az újonnan csatlakozó (felvásárolt) vállalatok esetében a EBK-irányítási rendszerük érettségétől függően legfeljebb hároméves integrációs időszakot vesznek figyelembe, hogy felzárkózzanak a vonatkozó csoportszintű követelményekhez. Ez alatt az időszak alatt a EBK MS általános elvei vonatkoznak a vállalatokra, de EBK-teljesítményük nem számít bele a MOL EBK-teljesítményébe.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
35 |
A 7. elem - Környezeti felelősségvállalás leírja az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos ügyek kezelésével kapcsolatos folyamatokat, beleértve a MOL megközelítését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás minimalizálása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozásokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos pénzügyi hatások és kockázatok kezelése érdekében. A legfontosabb kötelezettségvállalások a következők:
· A rutinszerű fáklyázás megszüntetése a normál működés során, míg a nem rutinszerű fáklyázás (pl. indítás, leállítás, vészhelyzet) minimalizálása. A rutinszerű füstölés nem elfogadható. A füstölés csak vészhelyzet vagy üzemzavar esetén engedélyezhető, és ahol ez megvalósítható, ott a fáklyázás előnyben részesítendő a füstöléssel szemben.
· A szivárgásérzékelési és javítási program (LDAR) a diffúz forrásokból származó kibocsátások pontos számszerűsítésére és csökkentésére szolgál.
· Üvegházhatású gázok kibocsátásának (ÜHG) kezelési rendszere működik:
(a) Metán, ETS I és II: helyi szintű folyamatleírások vannak érvényben a jogi megfelelés biztosítása érdekében.
(b) Minden egyes magas ÜHG-intenzitású vállalkozásnál vannak ÜHG-csökkentési tervek, amelyeket a szén-dioxid-semlegesség biztosítása érdekében hajtanak végre .
(c) A CBAM-rendeletnek való megfelelés biztosított.
Az üvegházhatású gázok irányítási rendszerének célja annak ellenőrzése, hogy a MOL azon létesítményei és szabályozott vállalkozásai, amelyek az EU ETS rendszer (I. és II.) hatálya alá tartoznak, megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. A dokumentum részletezi az EU ETS I és ETS II hatálya alá tartozó érintett üzemeltetők üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nyomon követésére, kiszámítására, ellenőrzésére, tervezésére és előrejelzésére vonatkozó folyamatlépéseket. Az ETS kvótakészlet-kezelési folyamatok fenntartása biztosítja a CO2-készletek korlátozását, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a kibocsátó szervezetek számára üzleti modelljeik kezelésében. A feladatok és felelősségi körök további részleteit lásd a Környezetvédelmi felelősségvállalás részletes szabályai (7. elem) - CO2-kezelés című dokumentumban, amely a EBK MS függeléke.
Energiafogyasztás és -szerkezet
/E1-5/
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
TELJES ENERGIAFOGYASZTÁS |
MWh |
27 183 633 |
27 924 988 |
E1-5_01, E1-5_19 |
|
|
Közvetlen energiafogyasztás |
MWh |
24 217 712 |
25 132 604 |
E1-5_16 |
|
|
amelyből nyersolaj és kőolajtermékek |
MWh |
16 408 214 |
18 094 965 |
|
E1-5_11 |
|
amelyből földgáz |
MWh |
8 040 921 |
7 037 639 |
|
E1-5_12 |
|
Közvetett energiafogyasztás |
MWh |
2 734 498 |
2 792 384 |
E1-5_14 |
|
|
amelyből megújuló energia |
MWh |
102 181 |
140 109 |
|
E1-5_07 |
|
ENERGIA INTENZITÁS (magas éghajlati hatású ágazatok tevékenységeiből) |
MWh/millió Ft |
2.96 |
- |
|
|
A MOL teljes energiafogyasztása az éghajlatra nagy hatást gyakorló ágazatokban végzett tevékenységként kerül elszámolásra (ezért a nagy éghajlati hatású ágazatokhoz kapcsolódó mutatókat nem tüntettük fel külön). A MOL teljes energiafogyasztása 2024-ben 3,64%-kal alacsonyabb volt, mint 2023-ban. Mind a közvetlen energiafogyasztás (kazánokban, kemencékben, fűtőberendezésekben, turbinákban, fáklyákban, égetőkben, generátorokban, valamint a vállalat tulajdonában lévő járművekben és gépekben elégetett tüzelőanyagok), mind a közvetett energiafogyasztás (köztes energia, azaz a MOL-on kívülről vásárolt hő, gőz és villamos energia) alacsonyabb volt
A MOL-nak az éghajlatra nagy hatást gyakorló ágazatokban végzett tevékenységeinek energiaintenzitása 2024-ben 2,96 MWh/mn Ft volt. Mivel a MOL-nak nincsenek jelentős bevételei olyan ágazatokból, amelyek nem minősülnek magas klímahatásúnak, a számításhoz a teljes nettó árbevételt a konszolidált eredménykimutatásból vesszük figyelembe. Hasonlóképpen, a fenti táblázatban bemutatott teljes energiafogyasztás megegyezik a magas klímahatású ágazatok teljes energiafogyasztásával.
Amint az a Shape Tomorrow stratégiában is szerepel, a MOL elkötelezett az energiaforrások megújuló források felé történő diverzifikálása mellett, jelenlegi üzleti modellje azonban nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A közvetlen energiafogyasztás 67,75%-a 2024-ben nyersolajból és kőolajtermékekből származik, beleértve a nyersolajból desztillált üzemanyagokat, beleértve az energiaigényes termelési folyamatokhoz (pl. olajfinomítás, petrolkémiai termelés) használt LPG-t, sűrített földgázt, LNG-t, butánt, propánt, etánt és finomítói üzemanyaggázt; valamint a vállalat tulajdonában lévő járművekhez és gépekhez használt benzint, autogázt és dízelüzemanyagot. A felhasznált energia 33,20%-a vásárolt és termelt földgázból származik.
A megújuló energia részaránya mind a fogyasztásban, mind a termelésben 0,5% alatt maradt (a közölt szám becslésen alapul, mivel a megújuló energiatermelés nagy része az irodaházakon és a benzinkutakon elhelyezett napelemekből származik, amelyek az ipari termeléshez képest elhanyagolható energiaintenzitásuk miatt nem tartoznak a MOL energiagazdálkodási rendszerének hatálya alá) - még a 2024-ben több helyszínen beszerzett új napelemek ellenére is.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
36 |
A Scope 1- 2- 3 körbe tartozó közvetlen és összes Üvegházhatású gázkibocsátás
/E1-6/
|
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|||
|
CO2 egy.ért. millió t-ban |
6.38 |
6.64 |
E1-6_07 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
6.37 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.01 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Upstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.86 |
0.91 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Downstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
5.41 |
5.69 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Finomítás |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
3.14 |
3.29 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Petrolkémia |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
1.25 |
1.29 |
E1-6_03 |
|||
|
amelyből Energia- és hőtermelés |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.98 |
1.07 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből egyéb Downstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.04 |
0.04 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből Midstream |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.08 |
- |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből egyéb |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.03 |
0.04 |
|
E1-6_03 |
||
|
a szabályozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerekből származó, Scope 1 ÜHG-kibocsátások százalékos aránya |
% |
89.85
|
88.28
|
E1-6_08 |
|||
|
Közvetett módon kibocsátott ÜHG (Scope 2) – Helyi alapú |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.65 |
0.61 |
E1-6_09 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.64 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.01 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
Közvetett módon kibocsátott ÜHG (Scope 2) – Piaci alapú |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.92 |
0.81 |
E1-6_10 |
|||
|
amelyből Konszolidált számviteli csoport |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.90 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
amelyből Működési irányítási csoport, kivéve a konszolidált számviteli csoportot |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.02 |
- |
|
E1-6_02 |
||
|
Összes ÜHG-kibocsátás Scope 1+2 - üzletáganként |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
7.03 |
7.25 |
E1-6_03 |
|||
|
Az Upstream teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.92 |
0.97 |
|
E1-6_03 |
||
|
A Downstream összes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
5.93 |
6.16 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből a Finomítás teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
3.33 |
3.46 |
|
E1-6_03 |
||
|
amelyből a Petrolkémia teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
1.47 |
1.50 |
|
E1-6_03 |
||
|
A Midstream teljes ÜHG-kibocsátása (Scope 1 + Scope 2) |
CO2 egy.ért. millió t-ban |
0.08 |
- |
|
E1-6_03 |
2024-ben a teljes Scope 1&2 üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk mintegy 5%-kal csökkent a tavalyi évhez képest. Ez a csökkenés minden üzleti szegmensben megfigyelhető volt, és összhangban van az átállási tervünkkel, amely különböző energiahatékonysági és villamosítási projekteket tartalmazott az Upstream-től a kiskereskedelmi állomásokig.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
37 |
Az Upstream szegmensben egyes telephelyeken megszüntették a fáklyázást, ami csökkentette a gázfogyasztást. A dunai finomítóban a fűtőolaj-felhasználást műszaki fejlesztésekkel és a kemenceüzem optimalizálásával csökkentették. Az energiafogyasztást eszközszinten figyelik, a működési energiafelhasználás csökkentésére összpontosítva. Például a Visual Mesa szoftver segítségével optimalizáljuk a gőzfejlesztők gőztermelését, és a fáklyázást naponta nyomon követjük. A Slovnaftnál a 2024. évi kiterjedt leállások eredményeként a teljes ÜHG-kibocsátás kevesebb mint 250 kt volt 2023-hoz képest.
A MOL petrolkémiai üzemében 2024-ben jelentős energiahatékonysági projektek fejeződtek be, többek között a gőzkövető rendszer bevezetése és a kompresszorok bypass optimalizálása. A HRSG-rendszerben optimalizálták a metán elégetését, ami 2023-hoz képest csökkentette az üzem tüzelőanyag-fogyasztását és Scope 2 kibocsátását. A légtelenítés csökkentése érdekében az indítási veszteségek minimalizálására összpontosítottunk a tanulságok alkalmazásával és a termelés- és energiagazdálkodási szervezettel közösen végrehajtott végleges intézkedésekkel.
Kiskereskedelmi állomásaink energia- és villamosenergia-fogyasztását rendszeresen nyomon követjük, az állomásokat LED-es lámpákkal és elektromos fűtési módszerekkel szereljük fel. A kibocsátáscsökkentés elsődleges mozgatórugója azonban nem csak a hatékonysági és villamosítási projektek voltak. Az olyan esetekben, mint a Slovnaft, a 2024-es év folyamán végrehajtott átfogó felújítások voltak a csökkentés fő okai.
|
KAT |
ÜHG-KIBOCSÁTÁS Scope 3 |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
|
ESRS |
|
|
Teljes ÜHG-kibocsátás Scope 3 |
CO2-egy. ért. t-ban |
56 538 921 |
55 767 391 |
|
E1-6_11 |
|
1 |
Vásárolt termékek és szolgáltatások |
CO2-egy. ért. t-ban |
1 854 922 |
1 827 952 |
|
|
|
amelyből nyersolaj |
CO2-egy. ért. t-ban. |
1 393 206 |
1 348 802 |
|
|
|
|
amelyből bioüzemanyag |
CO2-egy. ért. t-ban |
461 716 |
479 151 |
|
|
|
|
2 |
Tőkejavak |
CO2-egy. ért. t-ban. |
18 321 |
20 287 |
|
|
|
3 |
Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
4 |
Upstream szállítás és forgalmazás |
CO2-egy. ért. t-ban |
240 478 |
226 209 |
|
|
|
5 |
Működés során keletkező hulladékok |
nem mért |
|
|
||
|
6 |
Üzleti utak |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
7 |
Munkavállalók ingázása |
nem mért (nem lényeges) |
|
|
||
|
8 |
Upstream bérelt eszközök |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
9 |
Downstream szállítás és forgalmazás |
Scope 1 alá számított |
|
|
||
|
10 |
Eladott termékek feldolgozása |
CO2-egy. ért. t-ban |
873 417 |
1 005 048 |
|
|
|
11 |
Eladott termékek használata |
CO2-egy. ért. t-ban |
52 430 648 |
51 478 543 |
|
|
|
amelyből finomítói termékek (kivéve naftalin) |
CO2-egy. ért. t-ban |
48 546 393 |
47 426 000 |
|
|
|
|
amelyből földgáz |
CO2-egy. ért. t-ban |
3 884 255 |
4 052 543 |
|
|
|
|
12 |
Eladott termékek életciklus végi kezelése |
CO2-egy. ért. t-ban |
651 154 |
752 622 |
|
|
|
13 |
Downstream bérelt eszközök |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
14 |
Franchise-ok |
nem alkalmazható |
|
|
||
|
15 |
Befektetések |
CO2-egy. ért. t-ban |
469 982 |
456 728 |
|
|
|
|
Teljes ÜHG kibocsátás (Scope 1 + Scope 2 helyi alapú + Scope 3) |
CO2-egy. ért. t-ban |
63.57 |
63.01 |
|
E1-6_11 |
|
|
Teljes ÜHG kibocsátás (Scope 1 + Scope 2 piaci alapú + Scope 3) |
CO2-egy. ért. t-ban |
63.84 |
63.22 |
|
E1-6_13 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
38 |
2024-ben a Scope 3 kibocsátásunk mintegy 1,4%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Ezt a növekedést elsősorban a nyersolaj magasabb beszerzése, a megnövekedett Upstream szállítás és elosztás, valamint nevezetesen az eladott finomítói termékek felhasználása okozta, kivéve a naftát. Az üzemanyagtermékek értékesítésének 5%-os növekedése nagyban hozzájárult ehhez a növekedéshez. Pozitívum, hogy az előző évhez képest jelentős csökkenést értünk el bizonyos Scope 3 kategóriákban, beleértve az értékesített termékek (polimerek) feldolgozását, a földgázértékesítést és az értékesített termékek (polimerek) életciklus végi kezelését.
Módszertan és feltételezések
A MOL Scope 1 és 2 üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak számítási módszertanát a csoport jelentési kézikönyve szabályozza. A Csoport a Scope 1 és 2 jelentés részeként szén-dioxid (CO2) és metán (CH4) kibocsátást jelent.
Az 1. hatókör kiszámítása tekintetében két egyformán elfogadható módszer létezik a forrásokból származó kibocsátások kiszámítására (energia, folyamat és fáklyák), és a módszer kiválasztása az inputként rendelkezésre álló információtól függ. Az EU ETS szerinti Scope 1 CO2-kibocsátást szintén külső hitelesítéssel ellenőrzik.
Az egyik lehetőség az energiaadatok felhasználása. Minden egyes forrás vagy művelet esetében rögzítik az egyes különböző tüzelőanyag-típusok teljes tüzelőanyag-fogyasztását az értékelési időszakon belül. Amennyiben a tüzelőanyag-tulajdonságokra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, a felhasznált tüzelőanyagot a tüzelőanyag átlagos nettó fűtőértékének felhasználásával az időszak során GJ-ban kifejezett egyenértékű energiabevitelre kell átszámítani. A szén-dioxid-kibocsátást ezután úgy számítják ki, hogy az egyes tüzelőanyagtípusok teljes energiafelhasználását megszorozzák az adott tüzelőanyagra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási tényezővel. A kibocsátási tényezőt a tényleges tüzelőanyag-tulajdonságok alapján kell kiszámítani. Amennyiben a tüzelőanyag-tulajdonságokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az IPCC kibocsátási tényezőit kell használni. Ezt az alapértelmezett tényezőt csak akkor kell használni, ha a tüzelőanyagra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és az adatok közlése helyett.
A második lehetőség a tömegadatok használata. Ebben az esetben a szén-dioxid-kibocsátást úgy számítják ki, hogy az elégetett tüzelőanyag tömegét megszorozzák az elégetett tüzelőanyag széntartalmával, abból kiindulva, hogy minden szén-dioxid szén-dioxidként kerül kibocsátásra. Gáznemű tüzelőanyag esetében a széntartalomnak tartalmaznia kell a tüzelőanyagban lévő szén-dioxidot. Ha a tüzelőanyag-áramlás nem mérhető, a tüzelőanyag-fogyasztást a berendezés terhelési adataiból, például egy gázturbina fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásából vagy egy kazán hőteljesítményéből kell megbecsülni. A szén-dioxid-kibocsátást az elégetett gáz tömegéből és az elégetett gáz széntartalmából (beleértve a szervetlen szenet is) kell kiszámítani. A számítást 100%-os CO2 -re történő átalakítás alapján kell elvégezni, a fáklyázás hatékonyságának korrekciója nélkül. A becslés pontossága az áramlási és összetételi adatok megbízhatóságától függ. Az elégetett gáz becslését az üzemnaplók és a folyamattervezési információkon alapuló mérnöki számítások alapján kell elvégezni.
A Scope 1 metánkibocsátás kiszámítása további sajátosságokkal jár. A metánkibocsátás származhat a légtelenítésből, fáklyákból, technológiai fugitásokból, égetésből, vegyi vagy finomítói folyamatokból. Légtelenítés esetén a metánmennyiségének meghatározásának elsődleges módszere a mérnöki becslések elvégzése, amelyek a lehető legtöbb közvetlen helyszíni mérésen alapulnak, beleértve a nyomást, a légtelenítés tevékenység időtartamát és számát, a szelepek és fojtószelepek fizikai méretét és típusát, amelyeken keresztül a kiengedést szabályozzák, a kiengedett gázból vett mintákat a metántartalom elemzése céljából, valamint a flash-számításokat vagy a folyamatszimulációs számításokon alapuló korrelációt. A fáklyázás tekintetében a metántartalom becslése azon feltételezés alapján történik, hogy a kibocsátott szénhidrogénben lévő metán összetétele megegyezik a fáklyázott szénhidrogének metántartalmával. A kiszivárgó gáz metánkomponensét a rendszerben lévő folyadékok összetételéből kell meghatározni. Az alapfeltevés az, hogy a szivárgó folyadék összetétele megegyezik a rendszerben lévő folyadékéval.
A Scope 2 kibocsátásokat a létesítmény határain keresztül importált és exportált energiára (gőz és villamos energia) vonatkozó információk alapján számítják ki. Az egyéb közvetett kibocsátások, például a telephelyen kívüli hulladékártalmatlanításból származó kibocsátások kifejezetten nem tartoznak ide. A CO2-kibocsátást úgy kapjuk meg, hogy az importált energia nettó mennyiségét megszorozzuk egy CO2-kibocsátási tényezővel. Az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási tényező az importált energia forrásától függ. A szándék az, hogy a MOL számára történő energiatermelés következtében harmadik féltől származó CO2-kibocsátást is figyelembe vegyék.
Jelentési határok, számítási kör
· A MOL kiszámítja és jelenti az üvegházhatású gázok (Scope 1 és 2) kibocsátását, amely a teljes tulajdonában lévő és/vagy üzemeltetett eszközökből származik, kivéve a kizárólag irodai/adminisztratív tevékenységet végző jogi személyeket.
· A Scope 1 alá tartozó kibocsátás (közvetlen kibocsátás) a MOL tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származó közvetlen ÜHG-kibocsátás. Az Scope 1 állhat a helyszínen elégetett fosszilis tüzelőanyagokból, a vállalat tulajdonában lévő vagy a vállalat által bérelt járművekből származó kibocsátás, valamint egyéb közvetlen forrásokból származó kibocsátás.
· A Scope 2. tartozó kibocsátások (közvetett kibocsátások) az olyan közvetett ÜHG-kibocsátások, amelyek a telephelyen kívül előállított, de a szervezet által vásárolt villamos energia, fűtés és hűtés vagy gőz előállításából, valamint egyes vásárolt közművek (pl. hűtővíz, gőz és magas hőmérsékletű forró víz) átviteli és elosztási (T&D) veszteségeiből származnak.
· A Scope 3 alá tartozó kibocsátások közé tartoznak a MOL tulajdonában vagy közvetlen ellenőrzése alatt nem álló, de a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó forrásokból származó közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátások. Ezek a vállalat tevékenységeinek következményei, de olyan forrásokból származnak, amelyek nem a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. Néhány példa erre a harmadik fél által végzett szállítások, az üzleti utazási tevékenységek, valamint az értékesített termékek és szolgáltatások használata.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
39 |
Számítási módszertan:
A Scope 3 számításban szereplő egyes kategóriák esetében különböző módszereket alkalmazunk, amelyek mindegyike az üvegházhatású gázok kibocsátási protokollján alapul. A működési ellenőrzésünk alatt álló leányvállalatainktól a Scope 3 következő kategóriáira vonatkozó adatokat gyűjtjük:
· 1. kategória (vásárolt bioüzemanyag és nyersolaj)
· 2. kategória (beruházási javak)
· 4. kategória (Upstream szállítás és elosztás)
· 10. kategória (eladott polimerek feldolgozása)
· 11. kategória (eladott földgáz felhasználása; eladott finomítói termékek felhasználása)
· 12. kategória (eladott polimerek életciklus végi kezelése)
· 15. kategória (befektetések)
A Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás számításában szereplő kategóriák:
· 1. kategória - Vásárolt termékek és szolgáltatások (bioüzemanyag keveréshez és vásárolt kőolajtermék alapanyagként való felhasználásához): A MOL a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL által a csoport finomítóiban történő feldolgozásra vásárolt, külső termelésű nyersolaj lábnyomát. A MOL a külsőleg előállított és a csoport üzemanyagába való bekeverés céljából vásárolt bioüzemanyag bruttó lábnyomát (az üvegházhatású gázok eltávolítása nélkül) is tartalmazza. Az uniós szabályozással összhangban minden egyes bioüzemanyag-vásárlási tranzakció tartalmazza az előállításának CO2-lábnyomát. A CO2-kibocsátás kiszámításához a MOL az átlagadatok módszerével történő számítást alkalmazza, és a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (LINK) CO2-átváltási tényezőit alkalmazza.
· 2. kategória - Tőkejavak (acél és beton az építőiparban): A MOL a Scope 3 számításba beleszámítja a MOL által vásárolt, külső gyártású acél és beton lábnyomát. 2024-ben azonosítottuk a legnagyobb potenciális acél- és betonfelhasználással járó CAPEX-beruházásokat. A projektmenedzserek megerősítésével ezeket a lábnyomokat is bevontuk a számításba. A CO2-kibocsátás kiszámításához a MOL az átlagadatok módszerével történő számítást alkalmazza, és az acél esetében a World Steel Association (LINK), a beton esetében pedig a Global Cement and Concrete Association (LINK) CO2-átváltási tényezőit alkalmazza.
· 4. kategória - Upstream szállítás és forgalmazás: A MOL a Scope 3 számításába beleszámítja a MOL által a csoport finomítóiban történő feldolgozásra vásárolt, külső termelésű nyersolaj szállításának lábnyomát. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához a MOL a távolságalapú módszerrel történő számítást alkalmazza, és az üvegházhatású gázokról szóló jelentésből származó CO2-egyenérték-átváltási tényezőket alkalmazza: a 2024-es üvegházhatásúgáz-számításhoz használt átváltási tényezőket az Egyesült Királyság kormányától (LINK) és a CEFIC-től (LINK) kapta.
· 10. kategória - Eladott termékek feldolgozása: A MOL a Scope 3 számításba beleszámítja az eladott (műanyaghoz használt) petrolkémiai köztes termékek feldolgozásának lábnyomát. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához a MOL az átlagos adatok módszerével történő számítást alkalmazza, és a termékkategóriák alapján CO2eq-átváltási tényezőket alkalmaz. A 2024-es ÜHG-számításhoz használt átváltási tényezőket a Circular Economy and Sustainability (LINK) című szaklapban nemrégiben megjelent, polimer termékekre vonatkozó kiadványból vettük.
· 11. kategória - Eladott termékek használata (finomító, kivéve benzin): 2024-től a MOL a különböző értékesített finomítói termékeinek CO2-kibocsátási tényezőjére (átváltási arányok) az IPCC kibocsátási tényezőit alkalmazza a mobil (LINK) és a helyhez kötött (LINK) égetésre. A módszertan a "globális felmelegedési potenciálra" (GWP) való hivatkozásokat is tartalmazza. A MOL a következő értékesített termékek CO2-hatását veszi figyelembe a számítás során: földgáz, dízel, motorbenzin (benzin), sugárhajtómű-üzemanyag, fűtőolaj, PB-gáz, fűtőolaj és petrolkoksz. A naftát nem vesszük figyelembe, mivel annak melléktermékei a 10. és 12. kategóriában kerülnek elszámolásra. Az eladott üzemanyag magában foglalja mind a saját termelésű, mind a harmadik féltől vásárolt (forgalmazott) üzemanyagot. 2020-tól a MOL már nem a termelt, hanem az eladott földgázzal számol a CO2eq-számítás során.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
40 |
· 12. kategória - Eladott termékek (polimerek) életciklus végi kezelése: Ez a kategória tartalmazza a számviteli év során értékesített polimertermékek várható élettartam végi kibocsátását, függetlenül attól, hogy a termékeket ténylegesen melyik évben ártalmatlanítják. A Csoport petrolkémiai eladásai (a MOL 2024-es eladásai a 2019-2024-es adattárból elérhetők) polimerekből, butadiénből és monomerekből állnak (a polimerek a teljes petrolkémiai eladás mintegy háromnegyedét teszik ki). A GHG Protocol Scope 3 szabványa arra utasítja a vállalatokat, hogy fontolják meg az erre a kategóriára vonatkozó kibocsátások becslését, ha ésszerűen meg tudják becsülni a végfelhasználáshoz kapcsolódó downstream kibocsátásokat. Következésképpen az eladott termékek életciklus végén történő kezelésének kiszámításához csak a polimerek értékesítését vették figyelembe, mivel a végfelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátások ésszerűen megbecsülhetők. A Csoport polimerek (műanyagok) gyártása LDPE-ből, HDPE-ből és PP-ből áll, az első kettő az értékesítés mintegy felét teszi ki. A Csoport polimerjeit két petrolkémiai üzemében állítják elő Magyarországon és Szlovákiában. Ennek eredményeként a Csoport polimerjeinek (LDPE, HDPE és PP) nagy részét az európai piacokon értékesítik. Az LDPE-t és a HDPE-t főként a csomagolóipar számára értékesítik, míg a PP-t az autóipar, a mezőgazdaság, az építőipar és a csomagolóipar számára. Feltételezzük, hogy a termékeket azokban az országokban használják fel és ártalmatlanítják, ahová a MOL eladta őket, ezért a Plastics Europe "The Circular Economy for Plastics - A European Overview" (LINK) című jelentéséből származó uniós ártalmatlanítási statisztikákat alkalmaztuk a termékek életciklus végi kezelésére a felhasználásuk alapján: csomagolás, autóipar, mezőgazdaság, építőipar és egyéb. A 2024-es üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához használt, az életciklus végi kezelésen alapuló kibocsátási tényezők a Nature című szaklapban 2019-ben megjelent kiadványon alapulnak (LINK).
· 15. kategória - Befektetések: A MOL 2020 óta a Scope 3 számításba beépítette a Scope 1 és 2 kategóriába tartozó, nem üzemeltetett közös vállalatok főbb, Upstream és Downstream tevékenységeinek kibocsátását. A MOL a konzervatív becslés elvét követi (azaz inkább a túlbecslés, mint az alulbecslés oldalát választja).
A Scope 3 üvegházhatásúgáz-kibocsátás számításából kizárt kategóriák:
· 3. kategória - Üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek: Mivel a MOL integrált olaj- és gázipari vállalat, elsősorban saját tüzelőanyagokat és energiát termel és fogyaszt, és ez szerepel a Scope 1 és Scope 2 kibocsátás-számításban, ezért a 3. kategória nem lényeges a vállalat számára a Scope 3 kibocsátás-számításban.
· 5. kategória - Működés során keletkező hulladék: jelenleg nem jelentett. Jelenleg a határok meghatározása és az adatok gyűjtése folyik a jövőbeni jelentéstétel és közzététel céljából.
· 6. kategória - Üzleti utak: Ez a MOL értékláncában nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás. Az üzleti célú utazások során a munkavállalók elsősorban a MOL saját belső flottáját használják, amely az 1. hatókörbe tartozik.
· 7. kategória - Munkavállalók ingázása: Ez a MOL értékláncában nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás. A MOL flottájába tartozó gépkocsikkal ingázók a Scope 1 számítás hátókörébe tartoznak.
· 8. kategória - Upstream bérelt eszközök: Nem releváns. Erre a kategóriára nem számoltunk kibocsátási értéket, mivel a MOL a szokásos működés során nem ad bérbe upstream eszközöket.
· 9. kategória - Downstream szállítás és forgalmazás: A MOL integrált jellegéből adódóan ez nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás a MOL értékláncában. A downstream logisztika a Scope 1 kibocsátás alatt kerül elszámolásra.
· 13. kategória – Downstream bérelt eszközök: Ez nem lényeges Scope 3 kibocsátási forrás a MOL értékláncában, mivel az egyetlen lízingelt eszköz a MOL Fleet Solutions flottája, amely a MOL tulajdonában lévő autókat használja. Ezenkívül a MOL üzemanyagkártyákat a flotta autóinak a MOL benzinkutakon történő tankolására használják, ezért az üzemanyagértékesítés már a Scope 3 11. kategóriája (értékesített termékek felhasználása) alatt kerül kiszámításra.
· 14. kategória - Franchise: Ez nem lényeges forrása a Scope 3 kibocsátásoknak a MOL értékláncában, mivel az összes benzinkút a MOL ellenőrzése alatt áll. A koncessziós töltőállomások a teljes csoportos töltőállomás-hálózatnak csak kis részét teszik ki.
Ami a beszállítóinktól kapott elsődleges adatokat illeti, a beszállítóinktól vásárolt bioüzemanyagokról tanúsítványt kapunk, amelyet az 1. kategóriára vonatkozó Scope 3 számításunkban használunk.
Amint azt a vezetőségi jelentés Vezetői vita és elemzésének a Bioüzemanyagok a MOL-ban című részében említettük, a MOL bioüzemanyag-beszerzése mind a beszerzési pontok (9 ország), mind a megkötött mennyiség (>600 kilotonna) tekintetében stabil maradt.
Működésünkben vagy ellátási láncunkban nem történt olyan jelentős változás, amely befolyásolhatná az üvegházhatású gázok kibocsátásának évről évre történő összehasonlíthatóságát.
A 2024-ben vásárolt bioüzemanyagok mennyisége szerepel a Scope 3 számításunkban.
Nem tesszük közzé az üvegházhatású gázok intenzitását a nettó árbevétel alapján, mivel az üvegházhatású gázok nettó árbevételhez viszonyított változásai nem tükrözik az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célkitűzések hatékonyságát, és az O&G iparágban a bevételeket általában az olaj- és gázárfolyamok ingadozása határozza meg.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
41 |
/E1-8/
A MOL belső szén-dioxid-árképzést alkalmaz árnyékárként, hogy figyelembe vegye a szén-dioxid-kibocsátás pénzügyi hatását:
· Tőkeköltségek és beruházási döntések
· Kockázatkezelés és a lehetőségek értékelése
· Projektfejlesztés (szerves/szerves)
· Műveletek és értéklánc bevonása
· Termékfejlesztés és K+F
Ez biztosítja a szabályozási változásokból, a piaci trendekből és az éghajlati kockázatokból eredő potenciális jövőbeli szén-dioxid-költségek figyelembevételét. Jelenleg a belső szén-dioxid-árképzési rendszer az EU ETS keretében az Scope 1 kibocsátásokra vonatkozik, és 2024-ben 89,85%-ot fed le. A szén-dioxid-árakat évente felülvizsgálják az EU ETS előrejelzések figyelembevételével. A MOL a 2040-es évekig folyamatos áremelkedést prognosztizál, amelyet az ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetése és a szigorúbb referenciaértékek vezérelnek. 2040 után az árak várhatóan fokozatosan csökkennek a kibocsátás csökkenésével. A vállalat 2030-ra 100-140 EUR/tonnára vonatkozó ETS szén-dioxid-ár előrejelzést tesz közzé forgatókönyv-elemzéseiben és tőkepiaci közleményeiben.
Az EU ETS és a magyar CO₂-adó CO₂-kibocsátással kapcsolatos költségei beépülnek a pénzügyi tervezésbe és a tőkeallokációba. Ennek egyik legfontosabb példája a MOL dunai finomítójában található zöld hidrogénüzem, amely ~25 kt/évvel csökkenti a CO₂-kibocsátást és mérsékli az EU ETS árkockázatát. A MOL biztosítja, hogy a belső szén-dioxid-árképzés összhangban legyen a pénzügyi kimutatásokkal, beleértve az eszközértékelést és az értékvesztés-számításokat, valamint a megszerzett eszközök valós értékének értékelését. A vállalat céltartalékot képez a többlet CO₂-kibocsátásra, figyelembe véve a piaci árakat, a határidős szerződéses árfolyamokat és az EU tüzelőanyag-minőségi irányelvének való megfeleléshez szükséges Upstream kibocsátáscsökkentési (UER) kvótákat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
42 |
Az Európai Unió taxonómia rendeletének (2020/852/EK rendelet)[49] (továbbiakban taxonómia rendelet vagy taxonómia) 8. cikke alapján bármely vállalkozás, amely a 2013/34/EU irányelv[50] 19a. vagy 29a. cikke alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásában köteles tájékoztatást adni arról, hogy tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez e rendelet 3. és 9. cikke szerint. Ennek részeként az érintett vállalkozások, ideértve a MOL-csoportot is, közzé kell tenniük, hogy a fő teljesítménymutatóik, vagyis az árbevételük, operációs költségeik (OpEx) és tőkekiadásaik (CapEx) mekkora részaránya származik környezeti szempontból fenntarthatóknak minősülő gazdasági tevékenységekből. Az egyes teljesítménymutatók és számítási módszereik részletes leírása a 3. oldalon található.
A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan a MOL-csoport átfogó azonosítási megközelítést alkalmazott, melynek során minden környezeti célkitűzéssel kapcsolatban értékelte a tevékenységek megfelelőségét, amelyek hozzájárulnak a környezeti célok egyikéhez, úgymint: az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához. Ez a 2023. június 27-i 2023/2486-os számú EU Felhatalmazáson Alapuló Rendelet (a továbbiakban: Környezeti Felhatalmazáson Alapuló Rendelet) közzététele révén vált lehetővé. A MOL-csoport számára releváns tevékenységek közé tartoznak az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a körforgásos gazdaságra való átállás és a szennyezés megelőzése és ellenőrzése, a csoport tevékenységi körébe tartozó tevékenységek alapján, ugyanakkor minden célkitűzést figyelemmel kísér a jövőbeni befektetések esetén. A MOL-csoport nem azonosított olyan tevékenységet sem a CapEx, OpEx vagy árbevétel szintjén, amely több környezeti célkitűzéshez is hozzájárulna.
A pénzügyi eszközök tekintetében a MOL-csoport nem bocsátott ki fenntarthatósághoz kapcsolódó vagy zöld kötvényeket az értékelt időszakokban, bár fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönöket használt finanszírozásra.
Taxonómiához igazítható átvilágítás
A taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek az EU Taxonómiai rendeletében általánosságban felsorolt és leírt gazdasági tevékenységek. Az átvilágításuk a MOL-csoport alaptevékenységeire terjedt ki minden konszolidált tevékenység és működés esetén. A taxonómiához igazítható tevékenységek azonosítása a különböző üzletek segítségével történik. Továbbá a taxonómiához igazítható szűrés már beépült a cég projekt-előkészítési folyamatába, több jóváhagyási és keresztellenőrzési körrel. Ez lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy minden releváns projektet már életciklusuk korai szakaszában azonosítson.
Taxonómiához igazodó átvilágítás
A taxonómia vizsgálat logikájának megfelelően a taxonómiához igazodó átvilágítás három lépésben történt. Elsőként a technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC), majd a jelentős károkozás elkerülése (do no significant harm, DNSH) kritériumainak való megfelelést értékeltük tevékenység szinten. A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása csoportszinten került kiértékelésre.
A MOL-csoport néhány tevékenységtípusát csoportszinten összevont igazodási értékelésben vizsgálta (beleértve a TSC-t és a DNSH-t). Az ezen a módon vizsgált tevékenységek a csoportszintű elektromostöltő állomások és a napelemes tevékenységek, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok magyarországi átviteli és elosztóhálózatai és a magyarországi hulladékgazdálkodással foglalkozó szegmens (MOHU MOL Hulladékgazálkodás Zrt. irányítása alatt (továbbiakban MOHU)) . Ez az összevont értékelés azért lehetséges, mert ezeket a tevékenységtípusokat több helyszínen (nagy földrajzi kiterjedéssel) és hasonló műszaki profillal végzik. Ezen túlmenően a vizsgált telephelyek egyenként pénzügyileg alacsony jelentőségűek a MOL-csoport szintjén.
[49] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
[50] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26. ) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
43 |
Technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC) való megfelelés
A technikai szűrési kritériumok olyan konkrét jellemzők, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység jelentősen hozzájárul-e a környezeti célkitűzések valamelyikéhez. A taxonómiához igazítható tevékenységeinket átvilágítottuk a technikai vizsgálati kritériumoknak (TSC) alapján, ami az első lépés volt a taxonómiához igazodásuk bizonyításában. A TSC átvilágítást a felelős projektmenedzserek és üzleti osztályok a belső értékelési sablonok segítségével végezték. A sablonok célja, hogy lefordítsák az EU taxonómia jogszabályi kritériumait a MOL-csoport nyelvére, és lépésről lépésre útmutatást nyújtsanak a projektcsapatok számára.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
Ennek keretében megvizsgáltuk, hogy a technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tevékenységek nem okoznak jelentőst kárt (Do no significant harm) a fennmaradó öt környezeti célkitűzés egyikének sem. Annak bizonyítására, hogy a tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) kritériumainak, részletes értékelést végeztünk.
Átvilágítást az A. függelék alapján (azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő kritériumok)[51] minden taxonómiához igazodó tevékenységünk esetében elvégeztük. Az érintett tevékenységek éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés teljesítéséhez a már meglévő házon belüli kockázatkezelési szakértelmet és szaktudást ötvöztük a taxonómia további követelményeivel – és integráltuk az A. függelék keretrendszerébe. Az éghajlati előrejelzéseinkhez az A. függelékben hivatkozott IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) és az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) forrásait használtuk fel. Továbbá a lényeges fizikai éghajlati kockázatok kiválasztásához az European Climate Change Adaptation Platform (Climate-ADAPT)[52] adatbázisának iránymutatását alkalmaztuk.
Az értékelés folyamán konzervatív megközelítéssel éltünk és a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet vizsgáltuk (worst case scenario); az RCP 8.5-öst[53]. Továbbá a rendelkezésre álló legújabb éghajlati forgatókönyveket használtuk és 2050-ig elemeztük őket. Az operációs országainkat a földrajzi közelségük és így hasonló klíma körülményeik miatt az általunk felhasznált tudományos szakirodalom egy régióként kezeli (például az IPCC előrejelzéseiben Nyugat- és Közép-Európai régióként) és így a kockázati elemzésben minden ezen régióban releváns lényeges fizikai éghajlati kockázatot megvizsgáltunk. A lényeges fizikai éghajlati kockázatok értékelése a fent részletezett forgatókönyvek alapján történt, figyelembe véve a Csoportra gyakorolt valószínűséget (probability) és hatást (impact), továbbá amennyiben materiális kockázat került beazonosításra, alkalmazkodási tervet is készítettünk.
A MOL-csoport módszertana szerint a csoportszintű EV-töltő és napelemes tevékenységek, valamint a magyar átviteli és elosztóhálózatok esetében csoportszintű közös éghajlati kockázat- és sérülékenységvizsgálatra került sor. Hasonló módszertan szerint került átvilágításra a magyarországi hulladékgazdálkodással foglalkozó létesítmények széles köre.
A B. függelékre[54] (azaz a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó kritériumok) és a D. függelékre[55] (azaz a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó kritériumok) vonatkozó szűrés során a működési engedélyeket vizsgáltuk meg a vállalaton belüli illetékes engedélyezési osztályok segítségével. Az átvilágítási folyamatnak megfelelően a megfelelést vagy IPPC tanúsítvánnyal, vagy további Környezetvédelmi Hatásvizsgálatokkal (Environmental Impact Assessment) teljesítettük. További lehetőség, hogy a helyi jogszabályok alapján a tevékenység esetében nincs szükség Környezetvédelmi Hatásvizsgálatra (Environmental Impact Assessment), vagy a kritérium a tevékenység jellege miatt nem releváns a kritérium. A megfelelőség igazolása érdekében belső szűrése sablont hoztunk létre. Az A., B. és a D. függelékekben szereplő szűrést a projektmenedzserek, a HSE és engedélyezési szakértők bevonásával végeztük el.
[51] A. függelék (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[52] The European Climate Adaptation Platform Climate-ADAPT (2022)
[53] Draft Commission notice on the interpretation and implementation of certain legal provisions of the EU Taxonomy Climate Delegated Act establishing technical screening criteria for economic activities that contribute substantially to climate change mitigation or climate change adaptation and do no significant harm to other environmental objective (19 December 2022), 68-69 oldal, 168. kérdés
[54] B. függelék (víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[55] D. függelék (a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
44 |
Mivel az összes taxonómiához igazodó tevékenységet az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó környezeti célkitűzés keretében azonosítottuk, a C. függelék[56] (azaz a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó kritériumok) szerinti szűrést a fenti környezeti célkitűzés keretében kidolgozott függeléknek megfelelően végeztük el. Az „a”-”e” pontok által meghatározott kritériumok részletes értékelését belső átvilágítási sablon segítségével végeztük el. Ahol szükséges volt ott REACH szakértő került bevonásra.
A körforgásos gazdaságra való átállásra és a rendeletben meghatározott egyéb DNSH-kritériumok esetében eseti értékeléseket végeztünk. Mivel ezek a kritériumok nem egységesek minden tevékenység esetében, hanem tevékenységenként eltérnek, mivel minden tevékenység saját környezeti hatásokkal és kihívásokkal rendelkezik, az alkalmazott kritériumok is változnak, hogy illeszkedjenek az egyes tevékenységek specifikus környezeti és fenntarthatósági céljaihoz.
A minimális szociális biztosítékok (MSS) betartása
A részletes értékelés alapját az EU Fenntartható Pénzügyi Platformja (Platform on Sustainable Finance) által kiadott a minimális szociális biztosítékokra vonatkozó zárójelentése (Final Report on Minimum Safeguards)[57] képezte, amely az emberi jogokra, a korrupcióellenességre, a tisztességes versenyre és az adózásra összpontosít. A MOL-csoport tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében[58] elkötelezett mellettük. A MOL-csoport továbbá tiszteli az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat és további, az emberi jogokkal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodását, az ENSZ irányadó elveit (UN Guiding Principles), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát, valamint további biztonsággal és az emberi jogokkal kapcsolatos önkéntes alapelveket. A MOL-csoport Megfelési és Etikai osztálya ’Speak up!' megnevezésű vállalati panaszkezelési mechanizmust működtet, amelynek keretében mind a belső mind a külső felek számára lehetőség van arra, hogy bejelentsenek minden etikai vonatkozású kérdést, beleértve az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat is. A 2024-es pénzügyi év során a MOL-csoport a korábbi évekhez hasonlóan, nem szembesült emberi jogokkal kapcsolatos jogsértéssel.
Az integritás és az átláthatóság fontos értékek a MOL-csoport számára, a korrupció elleni küzdelem pedig vállalati stratégiánk elengedhetetlen része. A MOL-csoport tiszteletben tartja az olyan korrupcióellenes iránymutatásokat, mint az ENSZ Globális Megállapodását, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezményét (UNCAC), és figyelembe veszi a Transparency International és a Világgazdasági Fórum Partnering Against Corruption Initiative (PACI) javaslatait. A korrupcióellenes irányelv része az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexnek. A MOL-csoport jól működő etikai irányítási rendszerrel (Ethics Management System) rendelkezik, amely magában foglalja az éves, csoportszintű kötelező képzési programot és a belső és külső kollégák számára szabályozott beszélgetési csatornát. A MOL-csoport külön csalás elleni és vizsgálati (Anti-Fraud&Investigation) részleggel rendelkezik a csalárd/korrupciós kockázatok és tevékenységek megelőzésére, felderítésére, megakadályozására, kivizsgálására és szankcionálására.
A MOL-csoport elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységét a tisztességes verseny normáinak, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemének megfelelően végzi.
A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan szemlélettel és kultúrával is összefügg, amely pozitívan befolyásolhatja a vállalat üzleti tevékenységét. Megfelelési programunk célja, hogy növeljük munkatársaink tudatosságát és kiküszöböljük a jogi kockázatokat, ezzel támogatva az üzleti stratégiánk hatékony és jogszerű megvalósítását. A Megfelelési Csoport (Group Compliance) folyamatosan igazodik a változó szabályozási és üzleti környezethez (Group Compliance Plan), amely azokra a megfelelési kockázatokra összpontosít, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, mint például a versenyjog. A csoportos megfelelési tervet a megfelelési kitettség minimalizálása érdekében működtetik, a tudatosság növelése érdekében vizsgálatokat végeznek és csoportszintű képzéseket tartanak. A Group Compliance rendelkezik saját szakértőkkel. Folyamatban vannak belső vizsgálatok és szimulációk, amelyek a belső és külső kötelezettségek betartásának ellenőrzésére irányulnak. Ami az adózást illeti, a társaság megfelelő irányítási struktúrával rendelkezik a teljes adóügyi megfelelés és az adózás átláthatóságának biztosítása érdekében. A társaságot vagy annak leányvállalatait nem ítélték el adótörvények megsértése miatt a 2024-es pénzügyi évben.
[56] C. függelék (A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellélete
[57] Final Report on Minimum Safeguards, Platform on Sustainable Finance, October 2022
[58] MOL Csoport (2023) Etikai és Üzleti Magatartási Kódex
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
45 |
A taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységek átvilágításakor és a fő teljesítménymutatók, mint árbevétel, OpEx, CapEx kiszámításakor a MOL-csoport fő szabályzatként az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletének (továbbiakban: Disclosure Delegated Act[59]) rendelkezéseit követte, néhány esetben azonban lényegességi küszöböt és egyszerűsítési megfontolásokat alkalmazott az alábbi szakaszokban leírtak szerint.
Az árbevételhez kapcsolódó teljesítménymutató
A teljesítménymutató számításhoz a konszolidációs rendszert vettük alapul a jelentéskészítés során. A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a felelős pénzügyi csapatok gyűjtötték össze és ellenőrizték. Az árbevétel teljesítménymutató számláló számítása a MOL-csoport azonosított taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységeinek árbevételén alapult. Azon profitcenterek esetében, ahol taxonómiához igazítható és taxonómia szempontjából nem releváns árbevétel is azonosításra került, csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó árbevétel gyűjtése és számítása történt. Ugyanez a logika érvényesült a taxonómiához igazodó tevékenységek esetében is. A kalkuláció során, hogy elkerüljük a kétszeri számbavételt csak a harmadik féltől származó külső árbevételt vettük figyelembe.
Lényegességi küszöböt nem alkalmaztunk, és minden releváns tevékenységet figyelembe vettünk, a MOL-csoport árbevételéhez való hozzájárulásának mértékétől függetlenül.
Az árbevétel teljesítménymutató nevezője megegyezik a nettó árbevétel sorral a konszolidált eredménykimutatásban, mely az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásának 3. oldalán található.
Működési kiadásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató
Az OpEx teljesítménymutatót azon profitcenterek (saját bevételekért és nyereségért felelős vállalaton belüli egységek) esetében is számítottunk, ahol a fenntartható árbevételt nem azonosítottunk. Továbbá a CapEx projektek OpEx kiadásait is bevontuk az OpEx teljesítménymutatóba.
Az OpEx teljesítménymutató esetében először a nem releváns OpEx tételeket (pl. személyi típusú költségek (Personnel-Type Expenses (PTE), díjköteles szolgáltatások (belsőleg allokált funkcionális költségek), energia és nyersanyag) vontuk le, a számítást a konszolidációs rendszerrel végeztük, az összes releváns főkönyvi számla figyelembevételével és a Disclosure Delgated Act által meghatározott módszertan segítségével.
A számláló számításhoz a profitcenterek esetében mind a taxonómiához igazítható és nem igazítható OpEx meg lett határozva. Viszont csak a taxonómiához igazítható termékekhez kapcsolódó költségek kerültek összegyűjtésre és kiszámításra. Termelőegységek esetén (különösen a 3.14.-es Szerves vegyi alapanyag gyártása kategória esetén) az OpEx teljesítménymutató elosztásában allokációs kulcsokat alkalmaztunk, a taxonómiához igazítható termékek gyártási mennyisége alapján. Ugyanezt a megközelítést alkalmaztuk az taxonómiához igazodó és -nem-igazodó tevékenységek esetében is.
A MOHU-hoz kapcsolódó OpEx szűrést a Taxonómiához való igazodás szintjén először 2024-es évben ellenőriztük. A tevékenységeket alvállalkozói szinten elemeztük, a TSC és DNSH kritériumok beépítésével. A nevező kiszámításához a releváns főkönyvi számlák teljes csoportszintű összegét számoltuk el. A jelentési folyamathoz szükséges adatokat a szegmensek pénzügyi csoportjai gyűjtötték össze és ellenőrizték. Az 1-9. Havi tesztjelentést készítettek annak érdekében, hogy felkészítsék a szervezetet az 1-12. havi jelentési folyamatra, és hogy bemutassák a szervezet előzetes eredményeit. Összességében az OpEx teljesítménymutatót kevésbé tartjuk lényegesnek a MOL-csoport tevékenységének leírása szempontjából.
A tőkekiadásokhoz kapcsolódó teljesítménymutató
A CapEx teljesítménymutató esetében a MOL-csoport központi CapEx jelentési és monitoring eszközét használtuk. A rendszerben a projektek EU taxonómia relevanciáját már a korai fázisban azonosítjuk. Az adatokat a Fenntartható Beruházási Megoldások csoport szolgáltatta és ellenőrizte. Az év során a MOL-csoport belső havi EU taxonómiai jelentést ad ki a kapcsolódó CapEx-kiadások nyomon követése érdekében. Ebben az adatbázisban használt CapEx definícióval és a taxonómiai rendeletben használt meghatározásokkal kapcsolatban a következő megjegyzéseket kell tennünk: a MOL-csoport központi CapEx jelentési és felügyeleti eszköze nem tartalmazza a hitelfelvételi költségekből, a használati joggal rendelkező eszközökből, a becsült mezőfelhagyási és telephely-helyreállítási költségekből származó, illetve az emissziós kvótákhoz kapcsolódó tételeket. A MOL-csoport úgy véli, hogy ezek a különbségek nem befolyásolják lényegesen a teljesítménymutató számlálóját.
[59] A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
46 |
A 2024-es pénzügyi évben figyelembe vettük beruházási projektek esetében a releváns taxonómiához igazítható és igazodó tőkeberuházásokat is.
A CapEx teljesítménymutató esetében 100 ezer USD-s küszöbértéket alkalmaztunk. A nevezőként használt CapEx adat összehasonlítható az éves pénzügyi jelentés konszolidált pénzügyi kimutatásainak 37. és 39. oldalán található adattal. A CapEx teljesítménymutató nevezője megegyezik az Ingatlanok, gépek és berendezések mozgástáblában a Hozzáadások és aktiválások plusz leányvállalatok beszerzése sorral, a Befektetési célú ingatlanok és az Immateriális javak mozgástáblában a Hozzáadások plusz leányvállalatok beszerzése sorral. A taxonómiához igazítható vagy igazodó tevékenységeink (költséghely, vállalat vagy telephely) esetében a kapcsolódó fenntartási típusú beruházások automatikusan igazíthatónak vagy igazodónak számítanak. Ezek a beruházások támogatják a MOL-csoport igazítható/igazodó üzleti tevékenységeinek mindennapi működését.
Háttér-információk a teljesítménymutatókról
Az EU Taxonómiához igazítható tevékenységek aránya az árbevételben 2024-ben 9,3%, az OpEx-ben 28,4%, a CapEx-ben pedig 21,0%. Az EU Taxonómiához igazodó tevékenységek aránya az árbevételben 0,5%, az OpEx-ben 5,5%, a CapEx-ben pedig 7,3% 2024-ben. A viszonylag alacsony megfelelési arányok részben annak az eredményei, hogy a MOL-csoport tevékenységeinek jelentős része még mindig az olaj- és gáziparhoz kapcsolódik, és az értékelés és jelentéstétel folyamán konzervatív megközelítést alkalmaztunk.
A MOL-csoport továbbá elnyerte a magyar állami koncessziós pályázatot a MOHU MOL Hulladékgazdálkodás Zrt.-n keresztül a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra 2022 júliusában, és 2023. július 1-jén megkezdte a működést, támogatva ezzel a körforgásos gazdaság kulcsszereplőjévé válás iránti törekvésünket. A MOL-csoport felelős a települési szilárd hulladék gyűjtéséért, szállításáért, előkezeléséért, kezelésre történő átadásáért, értékesítési tevékenységeiért és az EPR és DRS rendszerek működtetéséért, és elköteleztük magunkat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos beruházások mellett. 2024-ben első alkalommal ezek a beruházások és gazdasági tevékenységek taxonómiához igazodó szűrésen estek át.
Az EU taxonómiához igazítható tevékenységek forgalmának aránya 2024-ben 9,3%, ami hasonló az előző évihez (9,6%). Az igazodó árbevétel aránya 0,5%-ra nőtt az előző évi 0,2%-ról. Az igazítható árbevétel arányának hasonló eredményei annak köszönhetők, hogy az EU Taxonómiához kapcsolódó tevékenységi portfóliónk hasonló a 2023-as pénzügyi évhez. A taxonómiához igazodó árbevétel százalékos növekedése a hulladékgazdálkodási szegmensnek (MOHU) köszönhető, amelyet ebben az évben először jelentettünk a taxonómiához igazodóan. Azonban annak ellenére, hogy a MOHU jelentős része a körforgásos gazdaságra való átállás környezeti célkitűzéséhez kapcsolódik, a leányvállalatnak az árbevétele nem jelentős a MOL-csoport teljes árbevételéhez képest. A MOL-csoport folytatja az intelligens átállás útját, amely egyszerre járul hozzá a fenntarthatósághoz és a versenyképességhez. Az ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöld beruházási projektjei mellett az elkövetkező években növekvő EU-taxonómiai bevételt fog generálni.
Az taxonómiához igazodó tevékenységeink az alábbi kategóriákhoz kapcsolódnak:
· CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása, amely a MOHU-hoz kapcsolódik, mint a magyar hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetője.
· CE 2.6. Elhasználódott termékek szennyezésmentesítése és bontása: a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó tevékenység a MOHU-nál, amelynek célja az anyagvisszanyerés és az újrahasználatra való előkészítés több magyarországi helyszínen.
· CE 2.7. Nem veszélyes hulladék válogatása és anyagában történő hasznosítása, mely a MOHU-hoz kapcsolódik, amelynek célja a lehető legnagyobb mennyiségű kiváló minőségű másodlagos nyersanyag visszajuttatása a gazdaságba, minimalizálva a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét.
· CCM 3.17. Műanyag-alapanyag gyártása a ReMat működéséhez kapcsolódik. 2022 áprilisában MOL-csoport felvásárolta a ReMatot, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel újrahasznosított granulátum előállítására. Ezzel a tranzakcióval a MOL-csoport teljes újrahasznosított műanyag kapacitása évi 25 ezer tonnáról 40 ezer tonnára emelkedett.
· CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával a MOL magyarországi napenergia tevékenységéhez kapcsolódik. A MOL-csoport 2018-ban lépett be a napenergia piacra fotovoltaikus erőművek építésével. A MOL-csoport jelenleg Magyarországon 31 MW, Horvátországban 14 MW napelemes kapacitással rendelkezik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
47 |
· CCM 5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása kiterjed az Aurora Kunststoffe Gmbh tevékenységére és a Zalai Finomító (Zalaegerszeg, Magyarország) gumibitumen gyártására. A MOL-csoport 2019-ben vásárolta meg az Aurora Kunstoffe GmbH-t, ezzel megerősítve jelenlétét az újrahasznosított alapú vegyületeknek gyártásban, valamint az autóipari beszállítói pozícióját. Ez a tranzakció a MOL-csoport azon törekvését támogatta, hogy üzemanyag-alapú üzleti modelljét a Downstream üzletágban egy magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékportfólióvá alakítsa. A gumibitumengyár 2020-ban kezdte meg működését Zalaegerszegen, és a MOL és a Pannon Egyetem által közösen kifejlesztett, bitumenből és hulladék gumiabroncsokból készült gumiőrleménynek új gyártási technológiáját alkalmazza. A gumibitumennek számos előnye van a hagyományos útépítő bitumenhez képest, mivel hosszabb az élettartama, jobb a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége, valamint a csökkentett fékútnak köszönhetően jobb közlekedésbiztonságot nyújt.
· CCM 6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika a szlovákiai Pozsonyban található kerékpármegosztó szolgáltatásunkhoz kötődik. 2014-ben induló kerékpáros közösségi közlekedési rendszer volt a MOL-csoport első kezdeményezése a mobilitás területén.
· CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás a mobilitási szolgáltatásaink egy másik alapköve, melynek keretében lízingszolgáltatásokat nyújtunk a MOL-csoport és külső ügyfelek számára, beleértve a finanszírozást és a flottakezelést. Az átállási tevékenység[60] csak részben igazolható taxonómiához igazodó tevékenységnek, mivel nem a teljes flotta felel meg az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek kritériumainak (fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb).
· CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra „támogató tevékenységünk”[61] az elektronikus járművek töltésére használt töltőállomáshálózatunkhoz kapcsolódik, amely közel 300 töltőt fed le a kelet-közép-európai régióban[62]. Tevékenységünk az e-mobilitás megoldásaink egyik alappillérét képezi.
A részleteket lásd az 1. táblában
[60] Ahogy az a hosszú távú Shape Tomorrow Stratégiánkban is rögzítve van, a MOL-csoport komplex mobilitási szolgáltatásokat kíván nyújtani a fenntarthatósági céljainak elérése érdekében. A nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek arányának növelése a portfóliónkban összhangban van ezen törekvésünkkel. Ily módon az taxonómia rendelet ((EU) 2020/852) 10. cikkének (2) bekezdése alapján ezt a tevékenységet átállást támogatónak tekintjük, mivel nem létezik technológiailag és gazdaságilag kivitelezhető alacsony karbon-intenzitású alternatívája.
[61] Az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikke alapján a MOL-csoport elektromos járműtöltő tevékenysége lefedi a támogató gazdasági tevékenység kategóriáját, mivel lehetővé teszi, hogy más tevékenységek jelentős mértékben hozzájáruljanak egy vagy több környezeti célhoz, mivel lehetővé teszi az alacsony kibocsátású közúti- és tömegközlekedés működését. A tevékenység továbbá nem vezet a hosszú távú környezetvédelmi célokat veszélyeztető eszközöktől való függéshez, figyelembe véve az adott eszközök gazdasági élettartamát, mivel jelenleg nincs megfelelőbb elterjedtebb technológia, amely lehetővé tenné az elektromos járművek üzemeltetését. Ezen felül a technológia ezáltal hozzájárul az ICE-motorok fokozatos kivezetését célzó európai környezeti célhoz. Emellett a tevékenységnek életciklussal kapcsolatos szempontok alapján is lényeges pozitív környezeti hatást fejt ki, hiszen a töltők alkatrészei több mint 90%-ban újrahasznosíthatók.
[62] 2024 december 31-ei státusz alapján
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
49 |
Az taxonómiához igazítható működési költségek aránya 2024-ben 28,4%, ami jelentősen magasabb, mint az előző pénzügyi évben (19,4%). A taxonómiához igazodó igazodó működési költségek aránya 5,5%, ami ötszöröse az előző évben jelentett értéknek (0,9%).
A jelentősen magasabb taxonómiához igazítható működési költségek eredménye 2024-ben főként a MOHU tovább gondolt működési költség módszertani megközelítésének köszönhető. Továbbá, a MOHU az igazodási szinten először jelentett, főként ez magyarázza a jelentős növekedést a taxonómiához igazodó működési költségekben. Ugyanazok az taxonómiához igazodó tevékenységi kategóriák érvényesek a működési költségek esetében, mint az árbevételre.
A részleteket lásd a 2. táblában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
51 |
Tőkekiadások (CapEx)
A taxonómiához igazítható tőkekiadások aránya 2024-ben 21,0%, ami kissé alacsonyabb, mint az előző évben jelentett érték (24,1%). A taxonómiához igazodó tőkekiadások aránya 7,3%, ami hasonló az előző évi arányhoz (8,6%). Az előző években indított beruházások és projektek közül néhány jelentős beruházás elért abba az életciklusba 2024-ben, melyben elérte a mechanikai érettség állapotát. A taxonómiához igazodó tőkekiadások közel felét a MOHU adja, amely ebben az évben először jelent taxonómiához igazodás szintjén. A tőkekiadások nagy része a nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtésére és szállítására irányul. Stratégiánkkal összhangban a MOL-csoport elkötelezett az intelligens zöld átmenet iránt, ezért a következő években a vállalat tervezi továbbfejleszteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és EU taxonómiával igazodó projektportfólióját minden szegmensében.
A taxonómiához igazodó befektetéseink a következő tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódtak:
· CE 2.3. Nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, a MOL-csoport hulladékgazdálkodási szegmenséhez (specifikusan a MOHU-hoz) kapcsolódó projekteket takar. A legjelentősebb projektek a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS) és a hulladékgazdálkodási járművek beszerzése voltak. A MOL-csoport elkötelezett a hulladékgazdálkodási flottájának megújítása mellett, új, modern és fenntartható járművekkel, valamint a legkorszerűbb hulladékudvarok építésével, hogy biztosítsák a hulladékok leghatékonyabb felhasználását és minél nagyobb hányadát visszacsatornázzák a körforgásos gazdaságba.
· CE 4.1. Adatvezérelt IT/OT-megoldások biztosítása, a downstream szegmenshez kapcsolódóan. A projekt célja folyamatos digitális támogatás biztosítása a bio-megfeleléshez a RED III. irányelv alapján.
· CCM 3.10. Hidrogén előállítása a zöld hidrogén-gyártó technológia projektjeinkkel kapcsolatos. 2022 áprilisában a MOL-csoport bejelentette egy 10 MW-os zöld hidrogénerőmű építését Százhalombattán, Magyarországon. A 22 millió eurós beruházás lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítson elő és ezzel 25 000 tonnával csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Ezen felül egy új hidrogénüzem is építését is megkezdte a MOL-csoport az INA rijekai finomítójában, Horvátországban, mely évi 1500 tonna hidrogénnel tudja majd ellátni a piacot évente.
· CCM 3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártás kategória egy új Olefin Konverziós Technológiai (OCT) blokk építését jelenti a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén. Az egység termelési kapacitása 100 000 tonna/év polimer minőségű propilén lesz. A projekt várható befejezésének éve 2024 volt, azonban a MOL hatáskörén kívül álló okok miatt ez 2026-ra csúszott.
· CCM 4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával alatt szereplő projektek a magyarországi, romániai, szlovákiai és horvátországi naperőművi kapacitásnövelő beruházásokhoz kapcsolódnak.
· CCM 4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása, az INA-hoz projekt, amelynek célja fejlett bioüzemanyagok piacra helyezése az EU RED III irányelvével összhangban. A projekt még korai szakaszban jár, de befejezése után évente 3 kt biometánt lesz képes előállítani a sisaki ipari telephelyen.
· CCM 4.14. Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai a gáz midsteam tevékenységünkhöz kapcsolódik, a hidrogénnel kevert földgáz szállítását lehetővé tevő csővezeték-fejlesztéssel kapcsolatos beruházásokra fókuszálva, beleértve a hidrogénálló berendezések telepítését is.
· CCM 4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése, az ipari fűtési és hűtési rendszerek hatékony, fenntartható és környezetbarát technológiákkal történő rekonstrukciójához kapcsolódóan.
· CCM 4.25. Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával, az új veszélyes hulladék égetőegységhez kapcsolódóan a Dunai Finomítóban, amely várhatóan 2027-re készül el.
· CCM 5.9 A nem veszélyes hulladékok anyagának hasznosítása fedezi az Aurora Kunstoff Gmbh-hoz kapcsolódó fenntertható CapEx kiadásokat (az Aurora Kunstoff gmbh-ra vonatkozó részleteket lásd a taxonómiához igazodó árbevételű tevékenységek szakaszban).
· CCM 6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás a mobilitási szolgáltatásainkhoz vásárolt új járműveinkhez kapcsolódik.
· CCM 6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra a kelet-közép-európai régióban található elektromos jármű töltőállomás-hálózatunk bővítéséhez kapcsolódik.
· CCM 7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása Magyarországon az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
52 |
· CCM 9.1 A Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció a GINOP projekthez kapcsolódik, amelynek célja egy olyan helyszíni szintű metánkibocsájtás-ellenörző rendszer létrehozása,amely alkalmas a gáztöltő állomások és központok számára.
A részleteket lásd a 3. táblában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
54 |
A Complementary Climate Delegated Act [63] a taxonómiához igazítható és igazodó nukleáris energiával és a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek kritériumait tartalmazza. A MOL-csoport tevékenységei esetében a nukleáris portfólió hiánya miatt csak a gázzal kapcsolatos tevékenységek esetében azonosítottunk relevanciát.
A részleteket lásd a 4. táblában.
|
|
A fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
4 |
A vállalkozás olyan villamosenergia-termelő létesítmények építését vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
|
5 |
A vállalkozás fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építését, átalakítását és üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik. |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
|
6 |
A vállalkozás olyan hőtermelő létesítmények építését, átalakítását vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő hő vagy hűtési energiát. |
Igen |
NEM |
IGEN |
NEM |
IGEN |
NEM |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
4. tábla: A nukleáris energiával és a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek
[63] A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
55 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
37.6 |
0% |
10.1 |
6% |
83.8 |
7% |
|
8. |
A teljes alkalmazandó teljesítménymutató |
25 130.5 |
100% |
1 651.0 |
100% |
2 080.8 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
5. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (nevező)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
56 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
37.6 |
100% |
10.1 |
100% |
83.8 |
100% |
|
8. |
A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató számlálójában |
37.6 |
100% |
10.1 |
100% |
83.8 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
6. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (számláló)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
57 |
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) |
|||||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
0.1 |
0% |
0.0 |
0% |
1.8 |
0% |
|
5. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
2 222.7 |
100% |
377.3 |
100% |
283.0 |
99% |
|
8. |
A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
2 222.9 |
100% |
377.3 |
100% |
284.7 |
100% |
Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel
7. tábla: A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
58 |
Az taxonómiához nem igazítható tevékenységeink („a taxonómiához nem igazítható fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek”) [64] osztályozása esetében teljes értéklánc megközelítést alkalmaztunk. A számadatok a következő módszertant tükrözik, beleértve az alábbi elemeket is: kutatás és termelés üzletág gázzal kapcsolatos tevékenységei, gas midstream, gázkereskedelem és gázértékesítés töltőállomás-hálózaton keresztül. A részleteket lásd a 8. táblában.
|
|
Gazdasági tevékenység |
Árbevétel |
OPEX |
CAPEX |
|||
|
USDmn |
% |
USDmn |
% |
USDmn |
% |
||
|
4. |
Az 1. tábla 4. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
1 561.4 |
6% |
101.3 |
6% |
47.4 |
2% |
|
5. |
Az 1. tábla 5. sorában meghatározott,
de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének
4.30. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
6. |
Az 1. tábla 6. sorában meghatározott,
de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének
4.31. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében |
21 228.3 |
84% |
1 081.1 |
65% |
1 596.6 |
77% |
|
8. |
A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó teljesítménymutató nevezőjében” |
22 789.7 |
91% |
1 182.4 |
72% |
1 644.0 |
79% |
Felhívjuk figyelmét, (1) Tekintettel arra, hogy a MOL-csoportnak nincsenek nukleáris energiával összefüggő tevékenységei, ezért az 1-3 sort a táblában nem tüntettük fel (2) A gázipari ágazati értékláncba tartozó összes nem igazítható gazdasági tevékenység a 4. pont alatt lett feltüntetve.
8. tábla: A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek
[64] 2. cikk (1) 7. (c) pontja a Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
59 |
/E2/
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/E2. IRO-1/
|
ESRS |
Az ESRS 2 IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 b |
A MOL 2024-es kettős lényegességi elemzése megvizsgálta, hogy a vállalat tevékenységeiből származó szennyezés hogyan hat a környezetre és az emberekre (lásd: e jelentés S3. fejezete), valamint e hatásoknak a vállalatra gyakorolt pénzügyi következményeit. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi, míg a szennyezéssel kapcsolatos tényleges és potenciális hatások és kockázatok azonosítására vonatkozó konkrét eljárásokat a 2. elem: Kockázat- és változáskezelés (lásd részletesen e jelentés ESRS 2. fejezetében) és a EBK MS 7/A függeléke tartalmazza. Ez az eljárás magában foglalja a telephelyek felmérését és a veszélyek feltérképezését a levegőbe történő kibocsátások, valamint a talaj és a felszín alatti vizek állapotának értékelésére, amelyet a telephelyek leltára és kategorizálása támogat. A környezeti és technológiai kockázatok rangsorolása és a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása érdekében a szennyezettségi szintek alapján veszélyességi rangsorolást végeznek. Az ebből a folyamatból származó felismeréseket a belső környezetvédelmi szakértők bevonásával beépítik a kettős lényegességi elemzésbe, biztosítva a szennyezéssel kapcsolatos kockázatok és hatások átfogó értékelését.
A MOL 3 szennyezéssel kapcsolatos hatást, 1 kockázatot és egyetlen lehetőséget sem azonosított a 2024-es kettős lényegességi elemzésben. Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy a Szennyezés téma a hatások szempontjából lényeges. Pénzügyi szempontból jelenleg (rövid és középtávon) a szennyezést nem lényeges témának tekintjük, mivel a pénzügyi hatás valószínűsége és nagyságrendje alacsony.
A hatások és kockázatok listáját az alábbi táblázatok tartalmazzák:
IM-03. táblázat: A levegő minőségére gyakorolt hatás
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL ipari műveletei és az értéklánc szereplői olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek negatívan befolyásolják az emberek és más élő szervezetek egészségét, mint például a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOX), az illékony szerves vegyületek (VOC), a szén-monoxid (CO) és a részecskék (PM), valamint az E-PRTR-rendeletben meghatározott szennyező anyagok. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL elkötelezett a kibocsátások nyomon követése és ellenőrzése, valamint a kibocsátáscsökkentési intézkedések aktív végrehajtása mellett. Ez az elkötelezettség magában foglalja a kibocsátási szintek nyomon követését, a források elemzését és az általános környezeti hatás csökkentését célzó intézkedések elfogadását. A vállalat elkötelezett a levegőminőség javítása, valamint a környező környezet minél teljesebb körű helyreállítása és javítása mellett, de előfordulhatnak helyrehozhatatlan esetek is. |
|
Időhorizontok |
A témát minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban kvalitatív jellegűek). |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
60 |
IM-04. táblázat: Elfolyások
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Potenciális hatás, közepes valószínűséggel |
|
Leírás |
A MOL olaj-, gáz- és petrolkémiai vállalatként vegyi anyagok előállításával, felhasználásával, forgalmazásával és kereskedelmi forgalomba hozatalával foglalkozik. A MOL nagy hangsúlyt fektet a környezetet veszélyeztető anyagok kezelése során az üzembiztonságra. A működés során bekövetkező meghibásodások vagy balesetek azonban ilyen anyagok környezetbe történő kiömléséhez vagy szivárgásához vezethetnek, ami hátrányosan befolyásolja a víz, a talaj és ezáltal az élő szervezetek minőségét. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL szigorú biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat tart be, prioritásként kezeli az oktatást, karbantartási intézkedéseket hajt végre, rendszeres ellenőrzéseket végez, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz. Ezek a gyakorlatok biztosítják a magas szintű biztonságot és működési hatékonyságot. Szivárgás esetén a vállalat felismeri, hogy a hatékony helyreállítás elengedhetetlen. A MOL átfogó reagálási terveit úgy alakították ki, hogy gyorsan megfékezzék és megtisztítsák a kiömléseket, minimalizálják a környezeti hatásokat és helyreállítsák az érintett területeket. |
|
Időhorizontok |
Az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Logisztika és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban minőségi jellegűek). |
RK-05. táblázat: A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségének kockázata
|
Típus |
Működési és jogi kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL nagy hangsúlyt fektet a szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzésére. Az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozás (pl. IED) következményeként és a szokatlan ipari tevékenységek során (pl. leállások, eszközcserék, karbantartás vagy balesetek) azonban a megnövekedett környezeti hatások kockázata pénzügyi következményekkel járhat a vállalat számára a megnövekedett CAPEX, OPEX és esetleges kártérítések vagy kötelezettségek formájában. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó környezeti hatások a levegőminőséggel (IM-03) és a vízkibocsátással (IM-05) kapcsolatosak. Az érintett közösségekre gyakorolt hatásokat az IM-17. fejezet részletezi. |
|
Intézkedések |
Lásd az enyhítő intézkedést a következő helyen: IM-03 és IM-04 táblázatok, valamint a DR E2-2 ebben a fejezetben. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az azonosított pénzügyi hatások közé tartoznak az IED és a kapcsolódó nemzeti végrehajtások miatt szigorodó kibocsátási határértékeknek való megfelelést biztosító projektekkel kapcsolatos mérséklési és helyreállítási intézkedések és kiadások. Mivel a fent említett szigorodó környezetvédelmi előírások valószínűleg csak 2030 után fognak megvalósulni, ezt a kockázatot csak hosszú távon tartjuk pénzügyileg jelentősnek. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A környezetszennyezés jelentős hatással van a MOL ipari tevékenységeire, beleértve az Upstream, a Finomítás, a Petrolkémia, a Logisztika és a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletágakat (jelenleg integráció alatt állnak - ezért a kapcsolódó közzétételek elsősorban minőségi jellegűek). |
A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok szorosan kapcsolódnak más környezeti és társadalmi témákhoz, mint például a víz, a hulladék, az érintett közösségek és a biológiai sokféleség. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· IM-05: Vízkibocsátások (E3. fejezet)
· IM-06: Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében (E4. fejezet)
· IM-08: Hulladéktermelés (E5. fejezet)
· IM-17: Helyi közösségek megzavarása (S3. fejezet)
A fejezet további részében ismertetjük, hogyan kezeli a MOL a szennyezéssel kapcsolatos hatásokat és kockázatokat.
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E2-1/
A MOL felismeri az ipari tevékenységével kapcsolatos lehetséges környezeti hatásokat, különösen a szennyezési kockázatokkal, például a szennyeződéssel, a levegőbe történő kibocsátással és a szivárgással kapcsolatban. E kockázatok mérséklése, valamint a levegő, a talaj és a felszín alatti vizek védelmének biztosítása érdekében a vállalat olyan átfogó politikákat és gyakorlatokat hozott létre, amelyek a megelőzést, a hatékony kockázatkezelést és a hosszú távú helyreállítást helyezik előtérbe. A következő szakasz a MOL vonatkozó irányelveit ismerteti.
A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBK Area Book tartalmazza. Az ezekben a politikai dokumentumokban szereplő általános információkért kérjük, olvassa el az E1. fejezetet.
A levegő-, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos negatív hatások mérséklésére vonatkozó szennyezésspecifikus, folyamatalapú a Környezeti felelősségvállalás című, a EBK MS elemében vázolják fel. A MOL környezetvédelmi felelősségvállalásának általános elvei a következők:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
61 |
· Valamennyi üzemeltetett technológia megfelel a vonatkozó elérhető legjobb technikára vonatkozó következtetésekben szereplő, egyedi engedélyekbe (pl. integrált engedélyekbe) átültetett kibocsátási határértékeknek (BAT-AEL) és a kapcsolódó kibocsátási teljesítményszinteknek (BAT-AEPL), valamint a vonatkozó elérhető legjobb technológiára vonatkozó szabványoknak, amennyiben nem állnak rendelkezésre elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok.
· Az új technológia tervezése vagy az új berendezések beszerzése során a rendelkezésre álló legjobb, legalacsonyabb kibocsátási szintet biztosító technikákat veszik figyelembe, biztosítva a legszigorúbb határértékeknek és teljesítményszinteknek való megfelelést.
· Minden üzemeltetett telephelyet rendszeresen ellenőriznek a nem megfelelőségek feltárása érdekében, cselekvési terveket készítenek és követnek nyomon.
A levegőminőségre gyakorolt hatás (IM-03, RK-06) a EBK MS "Levegővédelem" című szakaszában kerül ismertetésre:
· A technológiával kapcsolatos szennyezőanyagokat mérik vagy kiszámítják, és cselekvési tervet készítenek és hajtanak végre a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében, ahol ez releváns.
· A levegőbe történő kibocsátási adatokat rendszeresen értékelik, és az eredményeket felhasználják a berendezések karbantartásának és beállításának támogatására.
A szennyezés csökkentésével és az olyan problémák kezelésével kapcsolatos irányelveket, mint például a kiömlések (IM-04) és a környezeti terhelésből eredő pénzügyi kockázatok (RK-06), a EBK MS "Talaj és felszín alatti víz" című szakasza ismerteti:
· Asztali kockázatértékelést végeznek (és a vonatkozó változások után frissítik) minden üzemeltetett telephelyen, a magas kockázatú megállapítások esetében pedig cselekvési terveket/helyreállítási programokat készítenek, amelyek leírják a szükséges intézkedéseket, az előrelátható pénzügyi igényeket, a felelősségi köröket és az ütemtervet.
· Az első prioritás mindig a megelőzés, egy kockázatalapú mechanikai integritási programmal, amely rendszeres ellenőrzéseket és kockázatalapú intézkedéseket tartalmaz mind a helyszínen, mind a helyszínen kívül.
· A környezeti teljesítményt a kármentesítési technológiák kiválasztásakor figyelembe kell venni.
· A hosszú távú helyreállítási programokat rendszeresen független felülvizsgálatnak vetik alá.
· A tervezési határértékek adott esetben a helyi előírások követelményein alapulnak; ahol helyi előírások vagy határértékek nem léteznek, ott az előírás utal a betartandó határértékekre.
· Az eszközök értékesítése során biztosítják, hogy a talaj- és talajvízszennyezéssel kapcsolatos kockázatokat felmérik, és végrehajtják a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket.
· Az akvizíciók esetében a környezetvédelmi átvilágítási folyamat részeként kockázatalapú megközelítést alkalmaznak.
A MOL ipari folyamatai során olyan veszélyes anyagokat kezel, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre. Felismerve ezeket a potenciális veszélyeket, a vállalat nagy hangsúlyt fektet ezen anyagok gondos kezelésére és a kapcsolódó kockázatok megelőzésére. Ez a jelentés a kibocsátásra összpontosító megközelítést alkalmaz, részletesen ismertetve a létesítményeinket termékként, termékösszetevőként vagy kibocsátásként elhagyó, aggodalomra okot adó anyagok mennyiségét, valamint felvázolva a kezelésüket vezérlő politikákat és elveket. Az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos folyamatalapú a 8. elem: Információ és dokumentáció a EBK MS-en belül ismerteti:
· A vállalat a veszélyes anyagok dokumentálására és kezelésére a jogszabályi és a EBK-követelményeknek megfelelő, megbízható folyamatot hozott létre. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos információkat, beleértve azok azonosítását, a kapcsolódó kockázatokat és a szükséges ellenőrzéseket, rendszeresen karbantartják, rendszeresen felülvizsgálják és naprakészen tartják a megfelelőség és a hatékony kockázatkezelés biztosítása érdekében. Ezek a dokumentumok a megfelelő nyelveken hozzáférhetők, és útmutatással vagy képzéssel támogatva biztosítják, hogy az összes érintett érdekelt fél megfelelően végrehajtsa azokat.
· A termékfelügyelet helyi folyamatai már korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és az értéklánc mentén (azaz a fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és a gyártás, a piaci forgalmazás, a felhasználás, az ártalmatlanítás vagy az újrahasznosítás korlátozása) kezelik ezeket a kockázatokat, lehetővé téve ezáltal az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét.
· Az új termékek piaci bevezetése előtt helyi szinten új termékértékeléseket végeznek, hogy azonosítsák és kezeljék a szokásos használatukkal és a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos EBK-veszélyeket és kockázatokat.
· Rendszeres újraértékelésre kerül sor, ha a termékleírások változnak, beleértve a bejelentett vagy tapasztalt mellékhatások azonosítását és felülvizsgálatát. Minden olyan információt, amellyel a vállalat a gyártás és a forgalmazás során valamennyi veszélyes termékre vonatkozóan rendelkezik, összegyűjtenek és naprakészen tartanak.
· Helyi ellenőrzési folyamatok vannak érvényben és működnek, amelyek az új termékek vagy anyagok gyártási vagy működési folyamatokba történő bevezetésének minden szempontjára kiterjednek.
· Folyamatok vannak érvényben és működnek annak biztosítására, hogy a vonatkozó expozíciós forgatókönyvekben meghatározott üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések az anyagokat és anyagokat a vonatkozó kockázatértékelésekbe bevonják.
· A biztonsági adatlapok elkészítése és kezelése, a termékek/áruk csomagolása és címkézése helyileg meghatározott és ellenőrzött.
· Helyi eljárásokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a REACH -releváns (1907/2006/EK REACH rendelet) záradékot foglaljanak bele a szerződésekbe minden beszerzésre kerülő vegyi anyag esetében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
62 |
Az események és vészhelyzetek (környezeti és egészségügyi) hatásainak elkerülésére, ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó információk a jelentés S1-B fejezetében (Folyamatbiztonság és -irányítás) találhatók.
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E2-2/
|
ESRS |
E2-2 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A szakasz felvázolja a szennyezéssel kapcsolatos intézkedéseket, a politikai célkitűzések elérése érdekében tett legfontosabb lépéseket, különös tekintettel arra, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az azonosított hatások és kockázatok kezeléséhez, valamint az ezen erőfeszítésekhez rendelt forrásokat.
· A kibocsátások minimalizálása és a levegőminőség fenntartása (IM-03) érdekében a MOL rendszeres intézkedései közé tartoznak a jogszabályoknak megfelelő kibocsátási és levegőminőségi mérések, például a szünetmentes, folyamatos és szivárgásérzékelési és javítási (LDAR) programok, valamint a belső technológiai igényekhez igazított további monitoring. Rendszeresen készülnek a levegővel kapcsolatos tanulmányok és dokumentációk a megfelelés és a hatékony kibocsátás-szabályozási stratégiák kidolgozásának támogatására. E rendszeres folyamatok összköltsége 2024-ben 1,6 millió USD volt (a költségek 2023-hoz képest hasonló ügyekben nem változtak jelentősen).
· 2024-ben a MOL rendszeres talaj- és talajvízkezelési intézkedéseket hajtott végre (IM-04, RK-06), beleértve a kármentesítési szolgáltatásokat, mint például a beavatkozások tervezése, engedélyezése, nyomon követése, utólagos nyomon követése, talajkitermelés, pótlás és egyéb kapcsolódó beruházási projektek. A hatékony felügyelet biztosítása érdekében a helyszíni kármentesítési és monitoring tevékenységeket a monitoring minták laboratóriumi elemzései támogatták. A vállalat a vészhelyzetek vagy talajcsere-tevékenységek során a hulladékkitermelés felügyeletére is alkalmazott szakértőket. Emellett rendszeresen végeznek geológiai és hidrogeológiai vizsgálatokat, felméréseket és kapcsolódó dokumentációt a talaj- és talajvízvédelmi kezdeményezések támogatása érdekében. A kezelési intézkedések összköltsége 5,2 millió USD-t tett ki, 26,8%-kal többet, mint 2023-ban (4,1 millió USD).
· A MOL a REACH és más veszélyes anyagokra és termékbiztonságra vonatkozó előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseinek összeköltsége 0,24 millió USD volt, 26,9%-kal alacsonyabb az előző évi 0,33 millió USD-hez képest. Ez tartalmazza a termékfelügyeletet, szabályozási dokumentációt és vizuális jelzéseket.
A fent felsorolt rendszeres operatív intézkedéseken kívül a MOL több olyan projektet is végrehajt, amelyek a környezetszennyezés megelőzésével és más környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatosak. Az egyik legfontosabb prioritás annak biztosítása, hogy eszközeink megfeleljenek az elérhető legjobb technológiákra (BAT) vonatkozó előírásoknak. A BAT az ipari technikák leghatékonyabb és legfejlettebb fejlődési szakaszát jelenti, biztosítva, hogy a létesítmények hatékonyan működjenek, miközben megfelelnek a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak.
A MOL fejlett hulladékégető létesítményekbe fektet be, jelentősen csökkentve a hulladéklerakás szükségességét és a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást. Az egyik kiemelkedő projekt Százhalombattán található, ahol egy korszerű vegyes hulladékhasznosító létesítményt alakítanak ki 360 000 tonna éves kapacitással. A létesítmény a környezet szag-, por- és zajterhelésének megelőzése érdekében zárt rendszerű lesz, a hulladékot közvetlenül zárt térben rakodják ki. Az ötfokozatú füstgáztisztító technológiával felszerelt létesítmény a BAT kapcsolódó kibocsátási szinteknek megfelelően fog működni. Ezenkívül az égetésből származó inert salakot a bevált nemzetközi gyakorlatok alapján újrafelhasználják. A létesítmény a Dunai Finomító földgáz- és villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét helyettesítő energiát is biztosít majd. Egy tapasztalt dán partner támogatásával a létesítmény várhatóan 2028 közepére lesz üzemképes.
A MOL több projektet is folytat a szennyvíztisztítási folyamatok javítására, beleértve a mosóberendezések és a maró oxidációs egységek bevezetését. Ezek a beruházások, amelyek a százhalombattai finomítót és a tiszaújvárosi petrolkémiai üzemet célozzák, a szennyvíztisztító telepek terhelésének csökkentését és a kibocsátott víz minőségének további javítását célozzák. A fejlett technológiák alkalmazásával a MOL minimalizálja a helyi víztestekre gyakorolt hatását.
Az INA aktívan foglalkozik az Urinj-félsziget történelmi szennyezésével, amelyet a szénhidrogének évtizedek óta tartó felhalmozódása okozott a vízáteresztő karsztos altalajban. A főbb kármentesítési tevékenységek 2023-ban kezdődtek, és 2024 novemberéig folytatódtak, mintegy 4,5 millió EUR összegű kármentesítési költségvetéssel. 21 új kutat fúrtak (köztük négyet a finomító peremén kívül) és 20 búvárszivattyút telepítettek, hogy lehetővé tegyék a szénhidrogének hatékonyabb kinyerését az altalajból, csökkentve a szennyező anyagok tengerbe jutásának lehetőségét. 220 méter új, tartós óceáni gátakra kötöttek szerződést, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények között megvédjék a tengert a szennyezéstől. A finomítói infrastruktúrából történő szénhidrogén-szivárgás megakadályozása érdekében szennyvízelvezető rendszereket, tartályokat és a bunkereket rehabilitálták.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
63 |
Szlovákiában a Slovnaft fokozta a kármentesítést a klacanyi logisztikai raktárban, hogy megakadályozza az aromás szennyeződés elvándorlását. A Slovnaft továbbá 12 új GWPS-kútra kapott állandó működési engedélyt, és innovatív iszapkezelési technikákat vezetett be szennyvíztisztító létesítményében
2024-ben 40 olyan esetet regisztráltak, amikor 1 bbl-nél több szénhidrogén-tartalom ömlött ki a csoportszinten, és összesen 538 m³ öml került a környezetbe. A messze legnagyobb kiömlés a Százhalombatta és Pécs közötti 190 km hosszú termékvezetéken történt szivárgás miatt. A meghibásodást Gárdony külterületén észlelték október 16-án. A közel két méter mélyen fekvő csővezetéken egy alig 10 centiméteres repedés keletkezett, amelyen keresztül akár 487 köbméter gázolaj is a talajba szivárgott az eset helyszínén. A vezeték sérült szakaszát azonnal lezárták, a szivárgás két napon belül megszűnt, a hibás részt pedig kicserélték. A (jelen jelentés lezárásakor még folyamatban lévő) vizsgálatok szerint a szennyeződés 50 méteres körzetben kimutatható, és nem jelent veszélyt a halastóra vagy a Velencei-tóra. A vizsgálat lezárása után a MOL a beavatkozási tervet felülvizsgálatra és jóváhagyásra benyújtja az illetékes hatóságnak, és mint mindig, most is tájékoztatja az érintetteket.
A SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E2-3/
Az előző szakaszban meghatározott kötelezettségvállalásokkal és politikai célkitűzésekkel összhangban a MOL 2025-re 2 mérhető, időhöz kötött célt tűzött ki a környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban:
· Az SOx-kibocsátás szinten tartása 2040-ig: A MOL elkötelezte magát amellett, hogy 2040-ben az SOx (kén-oxidok) kibocsátását a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos kibocsátások szintjén tartja. E célkitűzés alapértékét az ezen évek SOx-kibocsátásának átlagaként határozzák meg, amely 4 026 tonna (2021: 3 409 tonna; 2022: 4 643 tonna).
· Az NOx-kibocsátás szinten tartása 2040-ig: A MOL célja, hogy 2040-ben az NOx (nitrogén-oxidok) kibocsátása megfeleljen a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos kibocsátási szinteknek. E cél eléréséhez az alapérték az ezen évek kibocsátásának átlaga, amely 5 433 tonna (2021: 5 324 tonna; 2022: 5 541 tonna).
Ezek az önkéntes célkitűzések tükrözik a MOL elkötelezettségét a tevékenységei környezeti hatásainak minimalizálása iránt, különösen a levegőminőségi kihívásokra hajlamos területeken, a működési hatékonyságra és a kibocsátási források szigorú ellenőrzésére összpontosítva minden üzemeltetett vállalatnál.
LEVEGŐ-, VÍZ- ÉS TALAJSZENNYEZÉS
/E2-4/
|
ESRS |
E2-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 305, 305-7 |
Ez a szakasz részletezi a MOL által a levegőbe, a vízbe és a talajba kibocsátott szennyező anyagokat. Tartalmazza a pénzügyi vagy működési ellenőrzés alatt álló létesítmények konszolidált kibocsátásait, és részletesen ismerteti a mérési módszereket és az adatgyűjtési folyamatokat.
· 2024 folyamán a kén-dioxid (SO₂) kibocsátás jelentősen, 20,8%-kal csökkent a 2023-as szintekhez képest, 4647 tonnáról 3678 tonnára. Ez a csökkenés elsősorban a finomítói szegmensnek köszönhető, ahol a SO₂-kibocsátás 21,7%-kal csökkent.
· A nitrogén-oxidok (NOₓ) kibocsátása a 2023. évi 5413 tonnáról 2024-re 0,8%-kal, 5370 tonnára csökkent.
· Az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása 3,7%-kal, a 2023-as 7851 tonnáról 7560 tonnára csökkent 2024-ben.
· A szén-monoxid (CO) kibocsátás viszont 2024-ben 8,5%-kal nőtt, és a 2023-as 1026 tonnához képest 2024-ben 1114 tonnát tett ki. Ez a növekedés elsősorban a finomítási szegmensnek köszönhető, ahol a CO-kibocsátás 22,4%-kal nőtt.
· A részecskék (PM) kibocsátása jelentősen, 24,5%-kal csökkent, a 2023-as 212 tonnáról 160 tonnára 2024-ben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
64 |
A részecskék (PM) kibocsátása jelentősen, 24,5%-kal csökkent, a 2023-as 212 tonnáról 160 tonnára 2024-ben.
|
LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK[65] |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Kén-dioxid (SO2) |
tonna |
3 678 |
4 647 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 554 |
3 262 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
44 |
40 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
28 |
29 |
|
E2-4_02 |
|
Nitrogén-oxidok (NOX) |
tonna |
5 370 |
5 413 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 204 |
2 237 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
1 039 |
985 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
407 |
461 |
|
E2-4_02 |
|
Illékony szerves vegyületek (VOC) |
tonna |
7 560 |
7 851 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
2 347 |
2 211 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
128 |
178 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
3 146 |
3 600 |
|
E2-4_02 |
|
Szén-monoxid (CO) |
tonna |
1 114 |
1 026 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
783 |
640 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
54 |
138 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
224 |
202 |
|
E2-4_02 |
|
Szálló por (PM) |
tonna |
160 |
212 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
124 |
158 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Petrolkémia |
tonna |
15 |
11 |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Upstream |
tonna |
2 |
2 |
|
E2-4_02 |
|
Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
|
Ammónia (NH3) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
|
PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_02 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni) |
tonna |
0.4 |
- |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Energia- és hőtermelés |
tonna |
0.4 |
- |
|
E2-4_02 |
|
Benzol |
tonna |
17 |
- |
|
E2-4_02 |
|
amelyből Finomítás |
tonna |
17 |
- |
|
E2-4_02 |
[65] Az üzletágankénti lebontás kizárólag a főbb üzletágakat tartalmazza, ezért összegük nem egyenlő az összesítő soron szereplő értékkel.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
65 |
|
VÍZSZENNYEZŐ ANYAGOK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Összes kőolaj-szénhidrogén (TPH) |
tonna |
19 |
20 |
|
E2-4_03 |
|
Kémiai oxigénigény (COD) |
tonna |
1 943 |
1 791 |
|
E2-4_03 |
|
Biológiai oxigénigény (BOD) |
tonna |
329 |
281 |
|
E2-4_03 |
|
Szuszpendált szilárd anyag (SS) |
tonna |
821 |
766 |
|
E2-4_03 |
|
Króm és vegyületei (Cr) |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Tetracloroetilén (PER) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Triklóretilén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Triklór-metán |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Összes nitrogén |
tonna |
1.2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Antracén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Benzol |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Kadmium és vegyületei (Cd) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Réz és vegyületei (Cu) |
tonna |
0.7 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Naftalin |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Fenolok (összes C-ben kifejezve) |
tonna |
2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Ólom és vegyületei (Pb) |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Cink és vegyületei (Zn) |
tonna |
6.3 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Toluol |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Foszfor |
tonna |
0.1 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Higany és vegyületei (Hg) |
tonna |
|
- |
|
E2-4_03 |
|
Xilolok |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Fluorantén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Kloridok (összes CI) |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Nikkel és vegyületei (Ni) |
tonna |
0.2 |
- |
|
E2-4_03 |
|
Benzo(g,h,i)perilén |
tonna |
0 |
- |
|
E2-4_03 |
A levegőbe történő kibocsátás számításának módszertana
A MOL a levegőbe történő kibocsátást a belső Jelentési kézikönyv alapján számítja ki. A szervezet a következő módszerek egyikét használhatja:
· Közvetlen mérés: Periodikus mérések vagy online analizátorok használata.
· Helyspecifikus adatok: A helyszínre jellemző adatokon alapuló számítások.
· Közzétett kibocsátási tényezők: Kijelölt kibocsátási tényezők használata.
· Becslés: Ha nem állnak rendelkezésre alapértelmezett adatok, akkor becslések használhatók. A becslések alapját fel kell tüntetni.
Vízkibocsátás-számítási módszertan
A vízkibocsátást rendszeres laboratóriumi elemzés alapján kell jelenteni. Ennek az elemzésnek a gyakoriságát általában az egyes telephelyekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyben határozzák meg. Ha nem, akkor a gyakoriságot a források változékonysága és a vizsgálati módszerek reprodukálhatósága alapján kell meghatározni.
· Egyenértékű vizsgálati módszerek: Ezek megfelelő átalakításokkal használhatók.
· Nyilvántartás: Az összes feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről teljes körű nyilvántartást kell vezetni ellenőrzés és auditálás céljából.
· Extrapoláció: Csak indokolt esetben alkalmazható, ha nincs jogi követelmény a rendszeres elemzésre.
· Érzékelési határértékek: Ha a kibocsátási mérések a kimutatási határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
· Irreleváns mutatók: Ahol ezek a mutatók nem relevánsak (pl. irodai tevékenységek) és/vagy nincs meghatározott kötelezettség a szennyező anyagok mérésére (pl. egyes benzinkutak a kiskereskedelemben), ott nulla értéket jelentenek.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
66 |
Jelentési lefedettség
Az érintett MOL operatív társaságoknak jelenteniük kell a rutinszerű műveletekből, vészhelyzetekből, indításokból és leállásokból származó levegőbe történő kibocsátások teljes mennyiségét, beleértve a diffúz kibocsátásokat is. Ez magában foglalja a következőket:
· Teljes mennyiség: Környezetvédelmi engedélyek, nemzetközi egyezmények vagy nemzeti törvények/rendelkezések hatálya alá tartozó kibocsátások.
· Rutineljárási kibocsátások: A szokásos műveletekből származó rendszeres kibocsátások.
· Rendellenes folyamatok kibocsátása: Indításokból, felindításokból, kútvizsgálatokból, kiterjesztett kútvizsgálatokból stb. származó kibocsátások.
· Karbantartási tevékenységek: Az olyan tevékenységekből származó kibocsátások, mint a tartályok tisztítása.
· Vészhelyzetek/véletlen kibocsátások: Olyan eseményekből származó kibocsátások, mint az elsődleges védőburkolat elvesztése (LOPC), vészfáklyázás, berendezés meghibásodása stb.
· Tüzelési kibocsátások: A vállalat tulajdonában lévő hajózási eszközökkel (tartályhajók, hajók, uszályok) történő termékszállításból származó kibocsátások. A szerződéses fuvarozók általi szállítás nem tartozik ide.
· Szökevény kibocsátások: Nem csatornázott kibocsátások a levegőbe.
A légszennyező források jegyzéke
A MOL-hoz tartozó minden egyes vállalatnak azonosítania kell és nyilvántartást kell vezetnie a sajátos légszennyező forrásairól, beleértve a következőket:
· Helyhez kötött források: Gázturbinák, gázmotorok, dízelmotorok és egyéb kibocsátó források.
· Diffúz források: Nem csatornázott kibocsátások, beleértve a szállítási tevékenység, az ipari venting, a tárolótartályokból, a szénhidrogén-folyadékok be- és kirakodásából, a fáklyázásból, a hűtőtornyokból és más, nem égetésből származó forrásokból származó diffúz és nem diffúz kibocsátásokat.
Az illékony szerves vegyületek (VOC) a kibocsátások szélesebb kategóriáját foglalják magukban, beleértve a benzolt és a toluolt. Míg az egyes szennyező anyagok jelentésének alapja a pontforrásból származó kibocsátásokra vonatkozó szabályozási követelmények, a VOC egy tágabb kategória, amely nemcsak a pontforrásból származó kibocsátásokat, hanem a diffúz kibocsátásokat is magában foglalja.
Vízkibocsátási jelentés
A belső jelentéstételhez a MOL telephelyei és üzleti egységei a következő vízkibocsátási adatokat figyelik és jelentik:
· TPH (összes kőolajszénhidrogén)
· COD (kémiai oxigénigény)
· BOD (biológiai oxigénigény)
· TSS (Összes szuszpendált szilárd anyag)
· A 166/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásban (E-PRTR) felsorolt valamennyi szennyező anyag.
Általános elvek
· A vízkibocsátás kémiai koncentrációját tonnában (t) kell jelenteni.
· Jelentési követelmények: Csak azok az egységek kötelesek jelentést tenni, amelyek kezelt vagy kezeletlen szennyvizet bocsátanak ki a MOL határain kívülre (pl. felszíni víz, felszín alatti víz, közcsatorna, külső szennyvíztisztító telepek).
· Laboratóriumi elemzés: A számadatoknak rendszeres laboratóriumi elemzésen kell alapulniuk. Ha a környezetvédelmi engedély nem írja elő a gyakoriságot, akkor a források változékonyságán és a vizsgálati módszer reprodukálhatóságán kell alapulnia. Megfelelő átváltásokkal egyenértékű vizsgálati módszerek használhatók.
· Nyilvántartás: Az összes feltételezésről, számítási eljárásról és vizsgálati módszerről teljes körű nyilvántartást kell vezetni ellenőrzés és auditálás céljából.
· Érzékelési határértékek: Ha a kibocsátási mérések a kimutatási határérték alatt vannak, a kibocsátást 0-ként kell rögzíteni.
· Irreleváns mutatók: Ahol ezek a mutatók nem relevánsak (pl. irodai tevékenységek), ott nulla értéket kell jelenteni.
· Kibocsátás becslése: Az éves kibocsátást általában a paraméterek vagy a fajok koncentrációjának és az áramlási sebességnek az időszakos mérései alapján számítják ki.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
67 |
AGGODALOMRA OKOT ADÓ ANYAGOK ÉS KÜLÖNÖS AGGODALOMRA OKOT ADÓ ANYAGOK
/E2-5/
A MOL fosszilis tüzelőanyagok, valamint finomított olaj- és gáztermékek széles skáláját termeli, szállítja és forgalmazza, amelyek közül sokan hatással lehetnek a környezetre és az emberi egészségre. Bizonyos termékek az ESRS által meghatározott, aggodalomra okot adó anyagok (SOC) és különösen veszélyes anyagok (SVHC) kategóriájába tartoznak.
Az ezen anyagok kiömlésével és véletlenszerű kibocsátásával kapcsolatos potenciális kockázatokat a MOL az IM-10 (Kiömlések) hatásmércében lényeges témaként azonosította. E kockázatok mérséklése érdekében a MOL szigorú irányelveket és kockázatkezelési intézkedéseket hajt végre a REACH-nek és más vonatkozó helyi szabályozásoknak megfelelően, amint azt az E2-1. szakasz (A szennyezéssel kapcsolatos irányelvek) részletezi. Ezen erőfeszítések ellenére a rendszerintegritás meghibásodása és a véletlen szivárgás még mindig veszélyt jelenthet a környezetre és az emberi egészségre.
Az alábbi táblázat felsorolja az SOC és SVHC anyagokat tartalmazó legfontosabb termékcsoportokat, valamint azok veszélyességi osztályozását. A beszerzett, előállított és forgalmazott termékek mennyiségét az E5-4. fejezet (Erőforrásbevitel) és az E5-5. fejezet (Erőforráskiáramlás) részletezi.
|
Termékcsoport |
Veszélyességi osztályok |
Összeg (2024) |
|
Nyersolajok |
· Rákkeltő 1A. kategória · Krónikus veszély a vízi környezetre 2. kategória · Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· A csoport teljes termelése: 39,77 mboe/nap · Finomítói feldolgozás: 13 306 kt · Termékek vásárlása és értékesítése: 4 615 kt |
|
Naftatermékek |
· Karcinogenitás 2. kategória · Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - egyszeri expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 1. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 391 kt · Értékesítés: 348 kt |
|
Motorbenzinek |
· Csírasejtmutagenitás 1B. kategória Rákkeltő hatás 1B. kategória · Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 3 154 kt · Értékesítés: 3 802 kt
|
|
Dízel és fűtőolajok |
· Rákkeltő 1. és 2. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Finomítói termelés: 6 702 kt · Értékesítés: 11 505 kt |
|
Kerozánok |
· Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Finomítói termelés: 537 kt · Értékesítés: 713 kt |
|
Tüzelőolajok |
· Reprodukciós toxicitás 2. kategória · Csírasejtmutagenitás 2. kategória · Rákkeltő hatás 1B kategória · Specifikus célszervi toxicitás - ismételt expozíció 2. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 1. kategória · Fokozottan veszélyes anyagok |
· Finomítói termelés: 279 kt · Értékesítés: 237 kt |
|
Butadién |
· Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Rákkeltő 1A. kategória |
· Petrolkémiai termelés: 74 kt · Értékesítés: 76 kt |
|
Raffinate |
· Csírasejtmutagenitás 1B kategória · Rákkeltő 1A. kategória · Specifikus célszervi toxicitás - egyszeri expozíció 3. kategória · Vízi környezetre veszélyes - krónikus 2. kategória |
· Petrolkémiai termelés: 114 kt · Értékesítés: 0 kt |
A fenti táblázat csak azokat az anyagcsoportokat tartalmazza, amelyek SOC vagy SVHC tartalommal rendelkeznek. A 2024-ben gyártott és forgalmazott összes anyag átfogó listája csoportszinten nem adható meg, mivel a vonatkozó előírásoknak való megfelelést a MOL portfólióján belül a különböző vállalatok helyileg kezelik. A csoportszintű adatgyűjtési folyamat kidolgozás alatt áll.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
68 |
/E3/
/E3. IRO-1/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény 2 IRO-1 |
|
GRI |
GRI 303-1-a;b GRI 303-1-c |
|
IFRS |
IFRS S1.55(b)(i)(i) |
A MOL 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése arra terjedt ki, hogy a vállalat víz- és tengeri erőforrások felhasználása milyen hatással van az emberekre és a környezetre, és milyen pénzügyi hatása van ezeknek a hatásoknak, valamint a vállalat víz- és tengeri erőforrásoktól való függőségének. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentésnek a lényegességértékelési folyamathoz kapcsolódó hatás-, kockázat- és lehetőségkezelés című szakasza részletezi, míg a vízzel kapcsolatos tényleges és potenciális hatások és kockázatok azonosítására vonatkozó konkrét eljárásokat a 2. elem: Kockázat- és változásmenedzsment, valamint az E3-1. szakasz - Irányelvek című szakasz ismerteti: Vízhasználat" című fejezetben.
A MOL 2024-es kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat a vízkivétel miatt mérsékelt hatást gyakorol a környezetre, ezért a téma hatás szempontjából lényegesnek tekinthető. Mivel a vízzel vagy a tengeri erőforrásokkal kapcsolatban nem azonosítottunk jelentős kockázatokat vagy lehetőségeket, pénzügyi szempontból nem tekintjük lényegesnek. A MOL vízkibocsátásból eredő, azonosított környezeti hatását az alábbi táblázat mutatja be.
IM-05. táblázat: Vízkibocsátások
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Regionális |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL ipari tevékenységeihez jelentős mennyiségű vizet von el (2024-ben kb. 100 millió m3). A MOL folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a vízkibocsátás tartalmát, hogy minimalizálja a környezetbe kerülő szennyező anyagok esetleges káros hatásainak kockázatát. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL a környezetvédelmi előírások betartása és a vízminőségre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében kiemelten kezeli a vízkibocsátás tartalmának nyomon követését és ellenőrzését. Ez magában foglalja a rendszeres vizsgálatokat és gazdálkodási gyakorlatokat a szabványok fenntartása és a szennyezés megelőzése érdekében. Ami a helyreállíthatóságot illeti, a vízkibocsátásból eredő káros hatások gyakran hatékony helyreállítási stratégiákkal, például az érintett víztestek helyreállításával és a szűrőrendszerek javításával kezelhetők. |
|
Időhorizontok |
Az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük az összes olaj- és gázvagyon esetében. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A vízkibocsátás hatása a vállalat Upstream, Finomító, Petrolkémiai, Logisztikai és Fogyasztói szolgáltatások üzletágaiban potenciálisan jelentős. |
A vízkészletek felhasználása szoros kapcsolatban áll más környezeti és társadalmi témákkal, például a szennyezéssel, az erőforrás-felhasználással és a biológiai sokféleséggel. Ezek leírását lásd a megfelelő fejezetekben:
· IM-05: Kiömlések (E2. fejezet)
· RK-05: A környezeti terhelés csökkentésének megnövekedett költségeinek kockázata (E2. fejezet)
· IM-06: Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében (E4. fejezet)
E fejezet emlékeztetőjében ismertetjük, hogyan kezeli a MOL a vízzel kapcsolatos hatásokat.
A VÍZHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E3-1/
|
ESRS |
E3-1 közzétételi követelmény |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i)(i) |
Ez a szakasz a MOL vízkészletekkel kapcsolatos hatások kezelésére vonatkozó politikáit ismerteti. Célja, hogy világos képet nyújtson a vállalat megközelítéséről, amely e problémák azonosítására, értékelésére, kezelésére és orvoslására irányul. A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalások a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikájában és az Egészség, biztonság és környezetvédelem területére vonatkozó könyvben találhatók.
A vízgazdálkodás a Mol környezetvédelmi felelősségvállalásának kulcsfontosságú része, amelynek célja a felszíni és felszín alatti víztestekre gyakorolt negatív környezeti hatások csökkentése. A vonatkozó, folyamatalapú előírásokat a EBK MS környezeti felelősségvállalási eleme ismerteti:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
69 |
· A vízkivételre és a vízkibocsátásra vonatkozóan kockázatalapú mennyiségi mérés van érvényben. Közepes kockázat felett, ami a MOL 10%-os vízkivételét jelenti, a mérés erősen ajánlott.
· Elkészült az édesvíz-felhasználás hatásvizsgálata és gazdasági értékelése, valamint a kockázatalapú csökkentési terv és annak végrehajtása.
· Kockázatértékeléseket végeznek a vízhiánnyal kapcsolatban, különösen az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódóan.
· A vízfogyasztás és az édesvízfelvétel minimalizálása prioritást élvez, különösen a magas és rendkívül magas vízhiányos területeken.
· Hatékony vízfelhasználási gyakorlatok vannak érvényben, beleértve a zárt hűtőköröket, a tartályok hűtését és a nyomáspróbákat. A saját tulajdonú irodaházakban és létesítményekben előnyben részesítik a szürkevíz használatát.
· Az ipari szennyvízre vonatkozó minőségi előírásokat fenntartják.
· Rendszeres szennyvízminőségi adatértékelés folyik, az üzemeltetők visszajelzést kapnak.
· A szennyvíztisztító telepek belső határértékeit és működési fegyelmét fenntartják. Biztosítják, hogy a szennyvíz ne híguljon. A szennyvíztisztító telepeken biztosítják az elérhető legjobb technikák alkalmazását.
· Új és felújított technológiák esetén elkülönített szennyvízrendszer (szennyezett/potenciálisan szennyezett és nem szennyezett vezetékek) kiépítése.
· Vízi vészhelyzeti gyakorlatokat tartanak. A gyakoriságot és a forgatókönyvet helyi szintű szabályzatokban kell meghatározni a fő működési kockázatok és az üzleti/helyszíni előírások alapján.
· A vízminőségi kockázatokat a szennyezőanyag-csökkentési tervekkel kezelik.
A VÍZHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E3-2/
|
ESRS |
E3-2 közzétételi követelmény |
|
IFRS |
IFRS S2.14(a)(i)(i) |
Az olaj- és gázipar nagy mennyiségű vizet használ fel a kitermelő létesítményekhez, de nagy mennyiségű vizet termel az olaj- és gázkitermelés miatt is. A MOL folyamatosan arra összpontosít, hogy megtalálja a módját e nagy mennyiségű víz kezelési módszereinek javítására. Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a vízkészletek védelmét célzó különböző rendszeres intézkedéseket, beleértve a vízfelvétel és a vízkibocsátás csökkentését célzó projekteket, a vízszennyezés megelőzésére irányuló tervek kidolgozását, a felszíni vizekkel kapcsolatos tanulmányok elvégzését, a vízügyi engedélyezést, valamint a víz- és szennyvízkibocsátások ellenőrzését és laboratóriumi elemzését az önellenőrzési erőfeszítések részeként. A felszíni vizek szennyezési eseményekkel szembeni védelmére vészhelyzeti reagálási kezdeményezéseket is létrehoztak. Az ezen intézkedésekre elkülönített források (éves EBK felügyelt működési költségek) 2024-ben 5,9 millió USD-t tettek ki, ami 4,8%-os csökkenés a 2023-as 6,2 millió USD-hez képest (kivéve a talaj- és felszín alatti vizek védelmét, amelyet a fellépésekben megjelöltek: Környezetszennyezés szakasz).
E rendszeres tevékenységeken túlmenően a MOL Petrolkémia 2024-ben projektet indított a víz körforgásának fokozására a szennyvíztisztító egységeiből származó tisztított szennyvíz újrafelhasználásával, amelyet egyébként a Tiszába engednének. A projekt célja a vízfelhasználás optimalizálása a meglévő csővezetékek kihasználásával és a kézi elzárószelepek motoros szelepekre történő korszerűsítésével. Ez a kezdeményezés számos környezeti és üzemeltetési előnnyel jár: A szennyvíz visszaforgatásával a projekt csökkenti a teljes vízkivételt és minimalizálja a folyóba történő kibocsátási terhelést. Emellett jelentős energiamegtakarítás érhető el a szivattyúk működésének optimalizálásával, miközben a tisztított szennyvíz hőtartalma felhasználható a primerenergia-fogyasztás - különösen a földgáz - és a vegyszerfelhasználás csökkentésére. További előny a MOL Petrolkémia tűzoltórendszerének automatizálása a motoros szerelvények telepítésével. Bár a természetes felszíni víz jelenlegi ára viszonylag alacsony, a jövőben várhatóan emelkedni fognak az árak, ami a víz újrafelhasználását gazdaságilag fenntartható megoldássá teszi. A projekt finanszírozása a MOL Zöld Alapján keresztül történik, amely egy olyan belső pénzügyi mechanizmus, amelyet a jelentős környezeti előnyökkel járó beruházások támogatására terveztek. Az alap belső versenyként működik, előnyben részesítve azokat a környezetvédelmi célú projekteket, amelyek hosszabb megtérülési idővel rendelkeznek, de gazdaságilag életképesek maradnak.
A vízszennyezés csökkentésével és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedésekről további információk az "E2-2: A szennyezéssel kapcsolatos intézkedések és erőforrások" című szakaszban találhatók.
/E3-3/
|
ESRS |
E3-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-1-d GRI 303-1-d |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
70 |
Az előző szakaszban meghatározott kötelezettségvállalásokkal és politikai célkitűzésekkel összhangban a MOL célja, hogy 2040-ig 10%-kal csökkentse az édesvízkivételt a 2021-ben és 2022-ben mért átlagos vízkivételhez képest. E cél eléréséhez az alapérték a 76,4 millió köbméteres átlag. A cél önkéntes alapon került meghatározásra, és segít megőrizni a MOL tevékenységei közelében lévő vízkészleteket, valamint megelőzni a közösségekre és a vízi ökoszisztémákra gyakorolt esetleges negatív hatásokat.
/E3-4/
|
ESRS |
E3-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 303-5-a GRI 303-5-b GRI 303-5-c GRI 303-5-d GRI 303-3-a GRI 303-4-a |
A teljes vízkivétel 4,2%-kal, 99,9 millió m³-ről 104,1 millió m³-re nőtt 2024-re. Ennek egy részét a magasabb édesvízkivétel okozta, amely 3,5%-kal nőtt, és 2024-ben 81,9 millió m³-t tett ki az előző évi 79,2 millió m³-rel szemben. Hasonlóképpen a teljes vízkibocsátás is magasabb, 2,8%-kal.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|||
|
Vízfogyasztás - összesen |
ezer m3 |
21 544 |
20 167 |
|
E3-4_01 |
|
|
Upstream |
ezer m3 |
855 |
741 |
|
E3-4_09 |
|
|
- amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Downstream termelés (finomítás és petrolkémia) |
ezer m3 |
17 230 |
15 690 |
|
E3-4_09 |
|
|
- amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Midstream |
ezer m3 |
3 |
- |
|
E3-4_09 |
|
|
- amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
- |
|
E3-4_02 |
|
|
Egyéb |
ezer m3 |
3 459 |
3 737 |
|
E3-4_09 |
|
|
- amelyből a magas vagy rendkívül magas alap vízstresszel rendelkező régiókban |
% |
0 |
0 |
|
E3-4_02 |
|
|
Vízkivétel - összesen |
ezer m3³ |
104 094 |
99 912 |
|
E3-4_11 |
|
|
Upstream |
ezer m3 |
4 494 |
4 358 |
|
|
|
|
Finomítás |
ezer m3 |
76 475 |
70 664 |
|
|
|
|
- amelyből Édesvíz |
ezer m3 |
57 432 |
53 044 |
|
|
|
|
Petrolkémia |
ezer m3 |
13 459 |
15 173 |
|
|
|
|
Egyéb |
ezer m3 |
9 666 |
9 716 |
|
|
|
|
Vízkibocsátás - összesen |
ezer m3 |
115 634 |
112 478 |
|
E3-4_12 |
|
|
amelyből vízkibocsátás elsődleges kezelés után |
ezer m3 |
59 306 |
55 466 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás másodlagos kezelés után |
ezer m3 |
7 507 |
7 644 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás harmadlagos kezelés után |
ezer m3 |
18 103 |
18 723 |
|
|
|
|
amelyből vízkibocsátás kezelés nélkül |
ezer m3 |
28 219 |
25 984 |
|
|
|
|
amelyből harmadik félnek átadott víz kezelés céljából |
ezer m3 |
2 506 |
1 840 |
|
|
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
71 |
A vízfogyasztásra, vízkivételre és vízkibocsátásra vonatkozó mérési módszereket és feltételezéseket a Jelentéskészítési kézikönyvünkben szabályozzuk:
Mérési és jelentéstételi iránymutatások: Az olaj- és gázipar jelentős mennyiségű, különböző forrásokból származó vizet kezel. Különösen érdekes a műveletek eredményeként felhasznált és végül elfogyasztott édesvíz mennyisége. Ez az édesvízfogyasztási mérőszám alapvető fontosságú az erőforrás-hatékonyság értékeléséhez. Ha azonban kizárólag az édesvíz-felvétel mennyiségére támaszkodunk, nem kapunk pontos képet a tényleges vízfogyasztásról, mivel a felvett víz egy része kimerülés nélkül halad át a létesítményen. Az édesvíz közvetlenül az elpárolgás és a veszteségek révén fogy el, az emberek fogyasztják el, vagy beépül a termékekbe. Az elpárolgást és a veszteségeket a be- és kiáramló mennyiségek különbségének felhasználásával becsüljük meg.
Az édesvízfogyasztás kiszámítása: Az édesvízfogyasztás kiszámítása úgy történik, hogy a MOL által működtetett vállalatok által kivett összes édesvízből kivonjuk az édesvíztestbe visszavezetett édesvíz mennyiségét. Az édesvíztestekbe visszavezetett édesvíz a folyásirányban lejjebb lévő más felhasználók rendelkezésére áll, így nem kerül ki a regionális vízkörforgásból.
Pontos fogyasztási számítások biztosítása:
Kizárások a visszavonási mennyiségekből:
Bevonások a visszavonási volumenekbe:
Vízkibocsátások:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
72 |
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK
/E4/
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRE ÉS ÖKOSZISZTÉMÁKRA GYAKOROLT HATÁS
/E4. IRO-1; E4. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény; E4. közzétételi követelmény. SBM-3 |
|
GRI |
GRI 304-1-a-iv |
A biológiai sokféleség kifejezés a minden forrásból származó élő szervezetek és az ökológiai komplexumok közötti változatosságra utal, amelyeknek részei. Nem szabad azonban a változatosság puszta mérőszámaként értelmezni, hanem a környezet egészségének mutatójaként. A biológiai sokféleség emberi tevékenység miatti csökkenése világszerte vezető aggodalomra ad okot. A Kunming-Montreal globális biológiai sokféleség keretrendszer alapján a biológiai sokféleség csökkenésének fő közvetlen okai a szárazföld és a tenger használatának megváltozása, a szervezetek közvetlen kizsákmányolása, az éghajlatváltozás, a szennyezés és az invazív idegen fajok elterjedése.
A MOL elismeri, hogy üzleti modellje a környezeti hatások több tényezőjéhez is hozzájárul, elsősorban az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a földhasználat megváltozása terén. Ez a fejezet az utóbbira összpontosít - konkrétan felvázoljuk a tevékenységeinknek az ökoszisztémákra gyakorolt, a földhasználat változásából eredő negatív hatásainak nyomon követésével és mérséklésével kapcsolatos politikáinkat, intézkedéseinket, céljainkat és mutatóinkat. A többi tényezőre vonatkozó információkat lásd az éghajlatváltozásról szóló E1. fejezetben és a környezetszennyezésről szóló E2. fejezetben.
A MOL 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat upstream tevékenységei jelentős hatással vannak az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára - a részleteket lásd az IM-06. táblázatban. Ugyanakkor nem azonosítottuk az ebből a hatásból eredő, a pénzügyi lényegességi küszöböt meghaladó kockázatokat és lehetőségeket, illetve a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos függőségeket. A módszertan leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Következésképpen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma témakört a hatás szempontjából lényegesnek tekintjük, de pénzügyi szempontból nem.
IM-06 táblázat : Műveletek magas környezeti értékű területeken vagy azok közelében lévő területeken
|
Mérték |
Mérsékelt negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (azaz az upstream működési helyszíneken) |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
Fő nyersanyagának, a nyersolajnak a kinyerése érdekében a MOL és beszállítói feltárási és kitermelési tevékenységet folytatnak, amely átmenetileg megváltoztatja bizonyos területek területhasználatát, és fény- és zajszennyezéssel zavarhatja az élővilágot. |
|
Intézkedések és helyrehozhatatlanság |
A MOL megközelítése magában foglalja az előzetes átvilágítást, a minimális zavarást biztosító kárenyhítő intézkedések végrehajtását, és szükség esetén a helyreállítási intézkedések megtételét. Ez segít a lehetséges hatások hatékony kezelésében és a felmerülő problémák kezelésében. A MOL felismeri, hogy míg a nagy értékű környezeti területekre gyakorolt egyes hatások hatékony helyreállítási gyakorlatokkal orvosolhatók, addig mások visszafordítása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a legjobb gyakorlatok és a szabályozási követelmények alapján lehetőség szerint visszaállítsa az érintett területek természetes állapotát. |
|
Időhorizontok |
Az olajkutatási és -kitermelési tevékenységek esetében az ügyet minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL Upstream tevékenységei jelentős hatással vannak az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára. Az érintett helyszíneket e fejezet E4-5. szakasza ismerteti. |
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGGEL ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKKAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E4-2/
A főként a feltárási és kitermelési tevékenységekhez kapcsolódó új létesítmények létrehozása befolyásolja bizonyos területek földhasználatát, és potenciálisan zavarhatja az ökoszisztémákat. A EBK MS 7. eleme előírja, hogy a védett területeken és a vízforrások mellett található valamennyi területre vonatkozóan rendszeresen biodiverzitási hatásvizsgálatot és cselekvési terveket (BAP) kell készíteni, valamint a tervezés során a lehető legkisebbre kell csökkenteni a zöldmezős fejlesztések biodiverzitásra gyakorolt hatásait.
A MOL felismeri, hogy míg egyes, nagy értékű környezeti területeket érő hatások hatékony helyreállítási gyakorlatokkal orvosolhatók, addig mások visszafordítása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalat azonban elkötelezett amellett, hogy az érintett területeket lehetőség szerint visszaállítsa természetes állapotukba, a szabályozási követelmények és az IPIECA által kiadott, a kőolajiparban található helyszínek kezelésére és helyreállítására vonatkozó legjobb gyakorlatok alapján. A EBK MS 2/A függeléke részletes szabályokat tartalmaz a felhagyott területek helyreállítására és a felelősség kezelésére vonatkozóan, elsődleges célja pedig egy olyan környezet kialakítása, amelyben az ember által okozott szennyeződések nem befolyásolják jelentősen az emberi egészséget és az ökoszisztémákat. (IM-06). A dokumentum a tulajdonban lévő, bérelt vagy eladott telephelyekre és létesítményekre alkalmazandó, ahol a felelősséget megtartották. Összefoglalva, a folyamatleírás a következő folyamatot írja elő:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
73 |
Helyszíni felmérés, veszélytérképezés és rangsorolás: A szervezeteknek a telephelyek felmérése és a veszélyeztetettségi rangsorolási folyamatot megelőzően a saját és bérelt telephelyeket tartalmazó telephelyleltárral kell rendelkezniük, és ismerniük kell a talaj és a felszín alatti vizek állapotát minden egyes telephelyen/helyszínen. Azon telephelyek esetében, ahol nem áll rendelkezésre információ a talaj és a felszín alatti víz állapotáról, vagy az ismert szennyezéssel rendelkező, de korrekciós intézkedések nélküli telephelyeken veszélyességi rangsorolást kell végezni. Az értékelés kimeneti pontszámait súlyozni kell, és a helyszíneket a veszélyességi rangsorolási szintek szerint kell kategorizálni.
Kármentesítési cselekvési terv kidolgozása: A kármentesítési cselekvési terv magában foglalja a magas/közepes kockázatú telephelyek esetében szükséges intézkedések meghatározását, a terv éves felülvizsgálatát az új információk alapján, valamint az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) szerinti termelő telephelyekre vonatkozó alapvizsgálatok és jogszabályi határozatok felhasználását. A kármentesítési cselekvési tervnek tartalmaznia kell:
a) Az egyes rangsorolt helyszíneken végrehajtandó intézkedések;
b) A kármentesítési cselekvési tervre előírt határidő 12 év. A helyreállítási intézkedéseket ütemezni kell, és minden magas kockázati kategóriába tartozó telephelyen meg kell határozni az intézkedéseket. Az érintett vállalkozások felelősek a vonatkozó törvényekben, rendeletekben és jogszabályi határozatokban leírt feladatokért.
c) A cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a helyreállítási kötelezettségek és azok pénzügyi igényeinek rangsorolt, naprakész nyilvántartását a következő 12 évre vonatkozóan, hogy az üzleti tervezés alapjául szolgáljon, és megbízható adatforrásként szolgáljon az éves mérlegekhez és pénzügyi jelentésekhez, az IAS37 és a IFRS előírásai szerint. A számviteli politika szerint a jövőbeni jelentős kötelezettségeket, például a környezetvédelmi kötelezettségeket céltartalékkal kell fedezni. Környezetvédelmi kötelezettségek alatt minden olyan környezetvédelmi feladatot értünk, amelyet olyan külső szabályozás (például az érintett ország törvényei, kötelező uniós előírások, vagy hatósági határozatok) vagy a Társaság konstruktív kötelezettségei miatt kell elvégezni, vagy meg kell tenni annak érdekében, hogy a teljesítést elérjék. Egyéb finomítások a törvényekben és rendeletekben előírt részletek alapján; jogszabályi határozatok és üzleti folyamatok.
A projekt megvalósítása: A kármentesítés alatt álló helyszínek kezelése során a kockázatalapú korrekciós intézkedések elveit kell alkalmazni. Ez a kockázatalapú megközelítés elismeri az olaj- és gázipari telephelyek sokféleségét, és egy háromszintű döntéshozatali megközelítést ír le, amelyben a telephely felmérése, a kockázatértékelés és a korrekciós intézkedési tevékenységek megfelelően a telephelyspecifikus körülményekhez és veszélyekhez igazodnak. A telephelyhez kapcsolódó elfogadhatatlan kockázat azonosítása után számos kockázatkezelési stratégia mérlegelhető. A munkálatok az egyszerű kockázatcsökkentő intézkedésektől a nagyszabású telephely-helyreállításig terjedhetnek. A következő korrekciós intézkedések alkalmazhatók:
a) Hagyományos kármentesítési technikák, amelyek csökkenthetik a szennyező anyagok koncentrációját;
b) Az expozíciós útvonalak megszüntetésének módszerei, mint például a lezárás és a hidraulikus elszigetelés;
c) Földhasználati korlátozások (adminisztratív és intézményi ellenőrzések - ezek különösen fontosak a nagyobb létesítményeknél);
d) A források és a befogadók közötti természetes csillapodás nyomon követése (a további intézkedések mellőzésére vonatkozó döntés érvényesítésére).
Utógondozási tevékenységek: A korrekciós intézkedések végrehajtása után a korrekciós intézkedések biztosítási folyamatának részeként helyszíni felügyeleti rendszert kell bevezetni. A nyomonkövetési szakasz a tevékenységek széles körét foglalhatja magában, beleértve az adott közeg minőségi és mennyiségi ellenőrzését; a fotómonitoringot és az adatalapú nyomonkövetést.
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGHEZ ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/E4-3/
Mind a védett területeken, mind a védett területeken kívüli, nagy biológiai sokféleséggel rendelkező területeken végzett monitoringtevékenységek alapvető fontosságúak a kockázatok mérsékléséhez és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások kezeléséhez. Folyamatos nyomon követés folyik minden EBK-releváns tevékenység esetében a EBK MS (EBK MS) és a helyileg alkalmazandó irányelvekkel összhangban, amelyeket az egyedi üzleti tevékenységekhez, a szabályozási követelményekhez és a környezeti feltételekhez igazítanak. Adott esetben biodiverzitási hatásvizsgálatokat végeznek, és amennyiben negatív hatást állapítanak meg, biodiverzitási cselekvési terveket dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezekről az erőfeszítésekről évente jelentést tesznek a csoportszinten. 2024-ben öt biodiverzitási hatásvizsgálat és 49 biodiverzitási cselekvési terv készült a feltárási és termelési tevékenységekhez. Ezekben az esetekben környezetvédelmi intézkedéseket hajtottak végre a levegőre, a vízre és a talajra gyakorolt hatások mérséklése érdekében, hogy minimalizálják a természeti környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt hatást, ha van ilyen. A pontforrások levegőbe történő kibocsátását akkreditált mérésekkel egy- és ötévente ellenőrzik. A kitermelt víz ártalmatlanítása a vízjogi üzemeltetési engedélyeknek megfelelően történt, a legfontosabb vízkomponensek elemzése és az eredmények értékelése a szabályozási követelményeknek megfelelően történt. A talajvízszennyezést a fő gyűjtőállomásokon nyomon követték, hogy lehetővé tegyék a korai felismerést és a szennyezés mérséklését. A műszaki hibákból eredő talajszennyezést azonnal kezelték, és az érintett területeket a lehető leghamarabb helyreállították. A technológiai rendszer nyomás alatt, folyamatos helyszíni felügyelet mellett működik, a korrózióvédelmi intézkedések pedig megakadályozzák a földalatti csővezetékek perforálódását.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
74 |
A MOL több mint 200 vállalatot és 2000 telephelyet működtet, így nem lehetséges a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések vagy a pénzügyi források csoport szintű konszolidálása. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseket helyileg, a szabályozási követelményekhez és a környezeti feltételekhez igazítva, decentralizált környezetirányítási rendszerekbe integrálva kezelik. Következésképpen nem lehetséges a "kulcsfontosságú intézkedések" egységes hatókörrel, időhorizonttal vagy pénzügyi bontással történő meghatározása.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedésekre szánt pénzügyi források számszerűsítésére és elosztására nincs egységes módszertan a csoporton belül. Bár szükség szerint hatásvizsgálatokat és cselekvési terveket végeznek, ezeket az egységek vagy telephelyek szintjén kezelik. Ennek eredményeképpen a MOL a biológiai sokféleséggel kapcsolatos erőfeszítésekről összesítve számol be, de nem nyújt konszolidált pénzügyi bontást. További pénzügyi információkért kérjük, olvassa el az EU taxonómiai jelentését, megjegyezve ugyanakkor, hogy az nem tükrözi teljes mértékben a tényleges erőfeszítéseket és a hozzárendelt forrásokat. A természet védelmével és megőrzésével kapcsolatos konkrét intézkedésekről lásd a honlapunkon közzétett esettanulmányokat.
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGGEL ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKKAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E4-4/
A MOL jelenleg nem fogadott el mérhető biodiverzitási mutatókra vonatkozó célokat. A MOL azonban szigorú eljárásokkal és a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma romlását előidéző tényezőkkel - mint például az éghajlatváltozás, a szennyezés és a vízhasználat - kapcsolatos célokkal igyekszik minimalizálni a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára gyakorolt hatását. További információkért kérjük, olvassa el a többi környezetvédelmi szabvány Célkitűzések című szakaszát.
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÁLTOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSMÉRŐK
/E4-5/
Táblázat: Védett területeken vagy azok közelében található telephelyek:
|
Üzleti egység |
Telephelyek száma |
A telephelyek területe (km2) |
|
ESRS |
|
|
Upstream |
55 |
204,8 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Downstream |
4 |
16,6 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Kiskereskedelem és logisztika[66] |
188 |
1,6 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
|
Összesen |
247 |
223 |
|
|
E4-5_01; E4-5_02 |
Az
Upstream tevékenységeknek van a legnagyobb védett és biológiai sokféleségben
gazdag területe, és a lényegességi értékelésünk alapján a feltárási és
termelési tevékenységek az időbeli földhasználat megváltozása miatt negatívan
hatnak a biológiai sokféleségre. Tekintettel e tevékenységek nagyságrendjére,
fontos, hogy a vállalat gondosan mérlegelje a biológiai sokféleségre gyakorolt
lehetséges hatásokat, és a környezeti tényezőket beépítse a döntéshozatali
folyamatokba. 2024-ben a MOL Upstream tevékenységei a következő védett
területeket érintették:
|
Magyarország |
|
|
Horvátország |
|
|
Pakisztán |
|
Fogalommeghatározások (MOL jelentési kézikönyv):
· Helyszín: Működési helyek, beleértve a kutakat, valamint egyéb gyűjtőállomásokat és létesítményeket, amelyek a felszín felett vannak; aktívak/nyitva vannak és a MOL üzemeltette őket a jelentési időszakban. Az önálló csővezetékek, utak és harmadik felek területei nem tartoznak ide.
· Hatás: A szervezetnek a gazdaságra, a környezetre és/vagy a társadalomra gyakorolt hatása, amely jelzi a szervezet hozzájárulását (pozitív vagy negatív) a fenntartható fejlődéshez.
[66] Nem tartalmazza a MOL Polska 108 kiskereskedelmi és logisztikai telephelyét (0,9 km2 ), amelyek az integrációs időszak miatt jelenleg nem tartoznak a MOL-csoport HSE MSz hatálya alá.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
75 |
· Kritikus/jelentős hatás a biológiai sokféleségre: Olyan hatás, amely közvetlenül vagy közvetve hátrányosan befolyásolhatja egy földrajzi terület vagy régió integritását azáltal, hogy az ökológiai jellemzőket, struktúrákat és funkciókat az egész területen és hosszú távon jelentősen megváltoztatja, úgy, hogy az élőhely, annak populációs szintje és azok a fajok, amelyek az élőhelyet fontossá teszik, nem tarthatók fenn.
· Védett terület: Egy földrajzi terület, amelyet meghatározott természetvédelmi célok elérése érdekében jelöltek ki, szabályoznak vagy kezelnek.
ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG
/E5/
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos következő hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket azonosítottuk:
· Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása (IM-07)
· Hulladéktermelés (IM-08)
· A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok (RK-06)
· A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázata (RK-08)
· Hulladékgazdálkodási szolgáltatások (OP-02)
· Fenntartható vegyi anyagok (OP-03)
· Hulladékalapú üzemanyag felhasználása és előállítása (OP-08)
· Fenntartható repülőgép-üzemanyag (OP-10)
· Biogáz előállítása (OP-11)
Ennek eredményeként az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság témakörét mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényegesnek ítéltük. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza, míg további információk az egyes alfejezetek elején található IRO-1 tematikus szakaszban találhatók.
E fejezet célja, hogy bemutassa, hogyan kezeli a MOL a felsorolt IRO-kat, a különböző értékláncok anyagfelhasználására, a hulladéktermelésre és -kezelésre, valamint a körforgásos gazdaság gyakorlatainak elfogadására összpontosítva. Az erőforrás-felhasználás befolyásolja az olyan tágabb értelemben vett környezeti kérdéseket, mint az éghajlatváltozás, a szennyezés, a vízkészletek és a biológiai sokféleség. Az IRO-k e kérdésekkel kapcsolatos kezelésével e jelentés korábbi fejezetei foglalkoznak.
A MOL számos különböző értékláncban vesz részt (a részleteket lásd az ESRS 2 SBM-1-ben), amelyek különböző erőforrásokat használnak, és különböző megközelítéseket igényelnek az IRO-k kezeléséhez. Ezért ez a fejezet három alfejezetre oszlik, amelyek a MOL és annak értékláncai erőforrás-áramlásának kezelésének különböző aspektusait tárgyalják:
· Az A) alfejezet a MOL-on belüli saját hulladéktermeléssel és -kezeléssel foglalkozik. Ez a fejezet az összes üzleti szegmensből származó hulladékra vonatkozik, hangsúlyozva a hulladékgazdálkodás környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szempontjait.
· A B) alfejezet kiemeli a MOL Downstream tevékenységeinek (beleértve az olajfinomítást, a petrolkémiai termelést és a gázszállítást) kockázatainak és lehetőségeinek kezelését, amelyek egyszerre jelentik az erőforrás-használati kockázatok legnagyobb kitettségét, és kínálják a legnagyobb lehetőséget a körforgásos gazdaság szempontjából.
· A C) alfejezet a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére összpontosít a MOL körforgásos gazdasági szolgáltatási szegmensében, amely a magyarországi állami hulladékgazdálkodási koncesszió keretében működik.
Minden alfejezet a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődik, majd részletesen ismerteti a politikákat, intézkedéseket, célokat és mérőszámokat, amelyek felvázolják, hogyan kezeli ezeket az IRO-kat a MOL.
A. ALFEJEZET: A SAJÁT HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK KEZELÉSE
A SAJÁT HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/E5. IRO-1; E5. SBM-3/
|
ESRS |
Az E5.IRO-1, SBM-3-hoz kapcsolódó közzétételi követelmények |
|
GRI |
GRI 3, 3-3; |
|
IFRS |
IFRS S1 B1 B1 |
A MOL 2024-es kettős lényegességi elemzése magában foglalja a saját hulladékkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek értékelését - hasonló módszertant követve, mint a többi környezetvédelemmel kapcsolatos kérdés során. Részletes információkért lásd az E2.IRO-1. fejezetet: A szennyezéssel kapcsolatos hatások és kockázatok. Az azonosított hatásokat és kockázatokat az IM-08. és az RK-06. táblázat tartalmazza:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
76 |
IM-08. táblázat: Hulladéktermelés
|
Mérték |
Potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL saját tevékenységei, alvállalkozói és beszállítói tevékenységei, valamint az értékesített termékek ártalmatlanítása révén közvetlenül és közvetve is hozzájárul a hulladékok keletkezéséhez, beleértve a veszélyes anyagokat és vegyi anyagokat is. A hulladékok károsan befolyásolhatják a környezetet az ártalmatlanító/lerakóhelyek közelében. Amellett, hogy a MOL minden telephelyén nagy hangsúlyt fektet a hulladék biztonságos és környezetbarát ártalmatlanítására és az újrahasznosítási arányok növelésére, leányvállalatán, a magyarországi MOHU Kft-n keresztül koncessziós kötelezettségvállalásként hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy 2035-re 10% alá csökkentse a hulladéklerakást. |
|
Intézkedések és helyrehozhatatlanság |
A MOL szigorú biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat követ, hangsúlyt fektet az oktatásra, karbantartási tevékenységeket illetve rendszeres ellenőrzéseket végez, és szükség esetén helyreállítási intézkedéseket hoz a környezet helyreállítása érdekében. |
|
Időhorizontok |
A témakört minden időhorizonton lényegesnek tekintjük, és elkötelezettek vagyunk a körforgásos gazdaságra való átállás iránt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hulladéktermelés a MOL valamennyi üzleti tevékenységében és értékláncában lényeges, ezért a témakör teljes csoportszinten figyelmet kap. |
RK-06. táblázat: A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az olaj- és földgázipari tevékenységek során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amely a vállalatot a biztonságos ártalmatlanítással kapcsolatos felelősséggel terheli. A MOL jól kidolgozott politikával rendelkezik a hulladék biztonságos elhelyezésének biztosítására, azonban az egyre szigorúbb szabályozások és az uniós szintű újrahasznosítási és hulladéklerakási célok jelentős beruházásokat követelnek meg a társaságtól. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A hulladéktermeléssel kapcsolatos járulékos hatások - főként a nehézipari tevékenységek során (IM-08) és a körforgásos gazdaság szolgáltatási szegmensébe tartozó magyarországi hulladékgazdálkodási szolgáltatások formájában (IM-07). |
|
Intézkedések |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése magában foglalja a biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat, az oktatást, a karbantartási intézkedéseket, a rendszeres ellenőrzéseket és szükség esetén a helyreállítási intézkedéseket - lásd DR E2-1, DR E2-2, E5-1 és DR E5-2. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A pénzügyi hatás mind a MOL által termelt, mind a CES által kezelt hulladék kezeléséből származik. A pénzügyi hatás nagyságrendjére vonatkozó becslés tartalmazza a jogszabályi megfelelés biztosításához és a környezeti hatás csökkentéséhez kapcsolódó CAPEX-eket, valamint a biztonságos hulladékártalmatlanítás biztosításához kapcsolódó OPEX-eket (lásd DR E5-2 és DR E5-6), Nem tartalmazza a hulladékgazdálkodási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó bevételeket - a vonatkozó információkat lásd OP-02-ben. Mivel a körforgásos gazdaság a MOL üzleti stratégiájának kulcsfontosságú része, a témát a pénzügyi lényegesség szempontjából minden időhorizonton kulcsfontosságúnak tekintik. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a kockázat az olaj- és gázipari értékláncok és a hulladékgazdálkodási tevékenységek mindegyikét érinti. |
Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos további hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az E5-B fejezet (az olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatban) és az E5-C fejezet (a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatban) vázolja fel.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/E5-1/
|
ESRS |
E5-1 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 2, 2-23 ÉS 2-24 |
|
IFRS |
IFRS S2.22 (b) (ii) (b) (ii) |
Ez a szakasz a MOL saját tevékenységei során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó politikáját ismerteti (a MOL által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra vonatkozó politikákat, intézkedéseket és egyéb közzétételeket e jelentés E5-C fejezete tartalmazza). A EBK-val kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBK Area Book ismerteti (további információkért lásd a jelentés E1. fejezetét).
A hulladékkezelés a MOL környezetvédelmi felelősségvállalásának kulcsfontosságú eleme, amelynek célja a keletkező hulladékkal kapcsolatos negatív környezeti hatások csökkentése és a kockázatok mérséklése. A releváns folyamatalapú szabályozásokat az EBK MS környezeti felelősségvállalás eleme ismerteti:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
77 |
· A hulladékminimalizálási stratégiákat az 5R alapelvek (visszautasítás (refuse), csökkentés (reduce), újrafelhasználás (reuse), újrahasznosítás (repurpose) és újrahasznosítás (recycle)) szerint követik, hogy csökkentsék a hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyiségét, és optimalizálják az újrahasznosítási programokat.
· A hulladékkezelési technológia kiválasztásakor annak környezeti teljesítményét a hulladékpiramis alapján vizsgálják.
· A hulladékgyűjtés környezetszennyezés nélkül és szelektíven történik, uniós szintű iránymutatások (2000/532/EK bizottsági határozat).
· A projekttervezés magában foglalja a hulladékminimalizálási terv és a hulladéktároló létesítmények, a hulladékgyűjtési és -kezelési megoldások kialakítását.
· A meglévő hulladéklerakókban a környezeti zavarok minimalizálására törekednek.
· A hulladékszállítási protokollok a jogszabályi követelményeken alapulnak.
· Biztosítva van, hogy a hulladék ne legyen hígítva.
· Elsőbbséget élvez a meglévő saját létesítmények használata, vagy új létesítmények létrehozása a hulladék szállításának és kezelésének alapos költség-haszon elemzése és üzleti szempontjai alapján.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/E5-2/
A MOL rendszeresen kiterjedt hulladékgazdálkodási intézkedéseket hajt végre, beleértve a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kitermelését, rakodását, szállítását és kezelését. Ezeket a törekvéseket a kapcsolódó tanulmányok, dokumentációk és laboratóriumi elemzések támogatják, beleértve a hulladékok újbóli minősítését a megfelelőség és a megfelelő kezelés biztosítása érdekében. A hatékony hulladékfeldolgozás és -ártalmatlanítás elősegítése érdekében külső üzemeltetők által kezelt hulladékudvarok üzemeltetési díjai merültek fel. Ezen általános operatív intézkedések költségei 2024-ben összesen 15,5 millió USD-t tettek ki, ami 10,2%-kal több a 2023. évi 14,1 millió USD-hez képest.
A fent felsorolt rendszeres operatív intézkedések mellett a MOL rendszeresen hajt végre projekteket a hulladék biztonságos kezelése és az elérhető legjobb technológia (BAT – Best Available Technology) követelményeinek való megfelelés érdekében. Kiemelkedő példák erre a fejlett hulladékégető létesítményekbe és az újrahasznosítási kapacitások növelésébe történő folyamatos beruházások. A vonatkozó intézkedésekről az E2. szakasz - Szennyezés és az E5-B alfejezetben találhatóak információk.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/E5-3/
|
ESRS |
E5-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL elkötelezett a hulladékkezeléssel kapcsolatos uniós szintű célok elérése mellett - további részletek a MOL hulladékkezelési szolgáltatásairól szóló E5-C fejezetben találhatóak. A saját hulladék kezelését illetően A MOL megközelítése biztosítja a BAT követelményeinek betartását, és a közeljövőben nem tervezi további nyilvános célkitűzések bevezetését a saját hulladék kezelésével kapcsolatban.
A HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS -KEZELÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/E5-5/
|
ESRS |
E5-5 közzétételi követelmény |
||||
|
GRI |
|
A Társaság szintjén keletkező összes hulladék 0,6%-kal nőtt, elsősorban a kútfúrási és karbantartási tevékenységekből származó magasabb hulladéktermelés miatt. Összességében a teljes keletkezett hulladék 65%-át hasznosítási műveletek révén vonták ki az ártalmatlanításból. A hasznosítási műveletek révén az ártalmatlanításból kivont veszélyes hulladék jelentősen, 22,1%-kal nőtt, és 2024-ben elérte a 33,4 ezer tonnát. Az ártalmatlanítástól eltérített nem veszélyes hulladékok mennyisége még jelentősebb, 44,4%-os növekedést mutat, a 2023-as 56,1 ezer tonnáról 2024-re 81,0 ezer tonnára emelkedve. Ezzel szemben a lerakásra irányított veszélyes hulladékok mennyisége 28,7%-kal, 60,1 ezer tonnáról 42,8 ezer tonnára csökkent. A lerakásra irányított nem veszélyes hulladékok szintén 23,0%-kal csökkentek, 2024-ben 35,7 ezer tonnát tettek ki, szemben a 2023-as 46,4 ezer tonnával. A hulladékáramok az alábbi táblázatokban az EWC (Európai Hulladékkódok) besorolásuk alapján szerepelnek.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
78 |
|
HULLADÉK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Összes keletkezett hulladék |
tonna |
176 779 |
175 744 |
|
E5-5_07 |
|
Nem újrahasznosított hulladék |
tonna |
78 511 |
106 452 |
|
E5-5_10 |
|
A nem újrahasznosított hulladék százalékos aránya |
% |
44 |
61 |
|
E5-5_10 |
|
Összes veszélyes hulladék |
tonna |
76 258 |
87 468 |
|
E5-5_15 |
|
Összes hulladék, amelyet hasznosítási művelettel eltérítettek a hulladéklerakástól |
tonna |
114 458 |
83 487 |
|
E5-5_08 |
|
Veszélyes hulladékok |
tonna |
33 446 |
27 394 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra előkészítés |
tonna |
9 201 |
1 790 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasznosítás |
tonna |
22 471 |
24 704 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb visszanyerési lehetőségek |
tonna |
1 775 |
900 |
|
E5-5_08 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
81 012 |
56 093 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasználatra előkészítés |
tonna |
17 181 |
9 356 |
|
E5-5_08 |
|
Újrahasznosítás |
tonna |
59 411 |
43 135 |
|
E5-5_08 |
|
Egyéb visszanyerési lehetőségek |
tonna |
4 419 |
3 602 |
|
E5-5_08 |
|
HULLADÉK |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Összes hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
78 511 |
106 452 |
|
E5-5_09 |
|
Veszélyes hulladékok |
tonna |
42 812 |
60 074 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermeléssel) |
tonna |
7 070 |
14 460 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermelés nélkül) |
tonna |
3 921 |
20 088 |
|
E5-5_09 |
|
Lerakás |
tonna |
2 696 |
2 566 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb hulladékkezelési műveletek |
tonna |
29 124 |
22 960 |
|
E5-5_09 |
|
Nem veszélyes hulladék |
tonna |
35 700 |
46 378 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermeléssel) |
tonna |
3 497 |
4 620 |
|
E5-5_09 |
|
Hulladékégetés (energiatermelés nélkül) |
tonna |
30 |
28 |
|
E5-5_09 |
|
Lerakás |
tonna |
23 095 |
33 199 |
|
E5-5_09 |
|
Egyéb hulladékkezelési műveletek |
tonna |
9 078 |
8 531 |
|
E5-5_09 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtéséből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladék (EWC 01) |
tonna |
16 698 |
21 080 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
9 649 |
16 105 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
11 120 |
3 527 |
|
|
|
Mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúrás termelésből, erdőgazdálkodásból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és -feldolgozásból származó hulladék (EWC 02) |
tonna |
67 |
28 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
20 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
47 |
28 |
|
|
|
Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladék (EWC 03) |
tonna |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Kőolajfinomításból, földgáztisztításból és a kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladék (EWC 05) |
tonna |
8 434 |
16 505 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
1 232 |
4 255 |
|
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
79 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
7 469 |
12 098 |
|
|
|
Szervetlen kémiai folyamatból származó hulladék (EWC 06) |
tonna |
207 |
29 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
125 |
10 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
82 |
19 |
|
|
|
Szerves kémiai folyamatból származó hulladék (EWC 07) |
tonna |
552 |
5 425 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
4 926 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
549 |
492 |
|
|
|
Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (EWC 08) |
tonna |
68 |
15 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
2 |
21 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
66 |
50 |
|
|
|
Fényképészeti ipar hulladéka (EWC 09) |
tonna |
1 |
1 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
1 |
1 |
|
|
|
Termikus gyártástechnológiai folyamatból származó hulladék (EWC 10) |
tonna |
201 |
295 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
1 |
4 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
200 |
293 |
|
|
|
Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladék; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladéka (EWC 11) |
tonna |
21 |
59 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
21 |
59 |
|
|
|
Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék (EWC 12) |
tonna |
315 |
149 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
156 |
76 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
159 |
73 |
|
|
|
Olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka (kivéve az étolaj, valamint a 05, a 12 és a 19 főcsoportban meghatározott hulladék) (EWC 13) |
tonna |
18 110 |
19 292 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
7 847 |
6 059 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
10 195 |
28 492 |
|
|
|
Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógázhulladék (kivéve a 07 és a 08 főcsoportban meghatározott hulladék) (EWC 14) |
tonna |
154 |
137 |
|
E5-5_12 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
80 |
|
HULLADÉK ÖSSZETÉTEL SZERINT |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
6 |
4 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
148 |
133 |
|
|
|
Csomagolási hulladék; közelebbről meg nem határozott felitató anyagok (abszorbensek), törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat (EWC 15) |
tonna |
4 439 |
3 251 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
3 112 |
2 452 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
1 334 |
1 342 |
|
|
|
A hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott hulladék (EWC 16) |
tonna |
9 197 |
11 101 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
15 577 |
8 257 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
4 186 |
2 830 |
|
|
|
Építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) (EWC 17) |
tonna |
74 847 |
44 335 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
65 299 |
31 344 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
10 884 |
10 974 |
|
|
|
Emberek vagy állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladék (kivéve a konyhai és éttermi hulladék, amely nem közvetlenül egészségügyi ellátásból származik) (EWC 18) |
tonna |
0 |
0 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
0 |
0 |
|
|
|
Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet a képződésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék) (EWC 19). |
tonna |
9 106 |
12 484 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
3 037 |
1 921 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
6 061 |
12 162 |
|
|
|
Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakciót is (EWC 20) |
tonna |
34 363 |
41 558 |
|
E5-5_12 |
|
Hulladék, amelyet a hulladéklerakástól eltérítettek |
tonna |
8 463 |
8 051 |
|
|
|
Hulladék, amelyet hulladékkezelési művelettel a lerakásra irányítottak |
tonna |
25 921 |
33 878 |
|
|
Hulladékgazdálkodási jelentés kategóriái:
· Hulladéktermelés
· A lerakástól eltérített hulladék
· Hulladékártalmatlanítás
· Visszagyűjtött hulladék
· Határon átnyúló veszélyes hulladékok exportálása és/vagy importálása
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
81 |
Mérési és becslési módszerek:
A bejelentett mennyiségek osztályozása:
Általános jelentéstételi alapelvek:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
82 |
B. ALFEJEZET: KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS A DOWNSTREAM SZEGMENSBEN
/E5. IRO-1/
A MOL Downstream-tevékenységei, beleértve az olajfinomítást és a petrolkémiai termelést, jelentős erőforrás-felhasználási kockázatokat és jelentős lehetőségeket rejtenek magukban a körforgásos gazdasági kezdeményezések terén. A 2024-es kettős lényegességi elemzésünk során egy kockázatot és négy, a Downstream szegmensünk erőforrás-felhasználásával kapcsolatos lehetőséget azonosítottunk, így az E5: Körforgásos gazdaság és erőforrás-felhasználás téma pénzügyileg lényegessé vált. A módszertan és az elvégzett konzultációk leírását a jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
Ez a szakasz a Társaságnak az alábbiakban felsorolt kockázatok és lehetőségek kezelésére vonatkozó megközelítését vázolja fel, kiemelve, hogy a MOL hogyan tudja a körforgásos gazdaság stratégiáit felhasználni az erőforrásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére, miközben maximalizálja a fenntartható növekedés lehetőségeit.
RK-08. táblázat: A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok, termékek hiányának kockázatai
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Bár a MOL integrált modellben működik, ahol az olaj- és gázipari értéklánc minden fontosabb eleme a működési határain belül van (az olajkutatástól a kiskereskedelmi értékesítésig), a vállalat számos különböző iparágból és földrajzi területről származó, kiterjedt ellátási láncra támaszkodik, hogy beszerezze az alapanyagokat (nyersanyagokat az alapanyagokhoz, alapanyagként felhasznált termékeket) és a szolgáltatások széles körét a működéséhez. Az értékláncban a makrokörnyezet változásai, a felmerülő szabályozások, társadalmi problémák, fegyveres konfliktusok vagy más külső tényezők miatt bekövetkező nagyobb zavarok jelentős potenciális hatással lehetnek a vállalat üzletmenetére. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Mivel a MOL a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb vállalata és üzemanyag-szállítója, jelentős hatással van a regionális ellátási láncokra - lásd IM-09 és IM-15. |
|
Intézkedések |
A MOL kidolgozta a nyersolaj-diverzifikációs stratégiáját; alternatív nyersolaj-forrásokat határoztak meg, és a releváns beruházási projekteket is meghatározták és elindították. Az ellátási lánc kockázatait a készletezéssel, illetve az ellátási lánc és a beszállítók kezelésére irányuló intézkedésekkel mérséklik. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az inputanyagokra és szolgáltatásokra fordított jelentős kiadások (7.360.586 millió forint nyersanyagokra és fogyóeszközökre) miatt 2024-ben ezt a kockázatot minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tartjuk. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A piacról beszerezhető szolgáltatások, alapanyagok és termékek hiányának kockázata a MOL értékláncának minden szintjén jelentős kockázatot jelent. |
OP-03. táblázat: Fenntartható vegyi anyagok
|
Érettség a MOL-nál |
Pilot |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A MOL üzleti stratégiájának kulcsfontosságú eleme a fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikáció és a Downstream termelésnek a Petrolkémia irányába történő elmozdítása. A vegyi anyagoknak kisebb a termék szénlábnyoma, és újrahasznosított anyagokból készülhetnek, vagy maguk is újrahasznosíthatók. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
Ez a lehetőség fontos eszköze annak, hogy a vállalat üzleti modellje csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslettől való függőségben. Továbbá segíti a MOL-t abban, hogy hosszú távon csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását (IM-02), és hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint mérsékelje a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL a Petrolkémia területén kulcsfontosságú beruházásokat hajt végre, többek között a tiszaújvárosi poliol- és metatézislétesítményt, valamint a pozsonyi finomító polipropilén-termelésének növelését. A további fejlesztések fókusza 2030-ig a nagyszabású projektekről a közepes méretű beruházásokra helyeződik át. A jelenlegi és tervezett beruházások költségei és a kapcsolódó EBIDTA a témát minden időhorizonton jelentős mértékben lényegessé teszi. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A fenntartható vegyi anyagok jelentős lehetőséget jelentenek a MOL petrolkémiai és körforgásos gazdasági szolgáltatások szegmensében. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
83 |
OP-08. táblázat: Hulladékalapú üzemanyagok felhasználása és előállítása
|
Érettség a MOL-nál |
Értékelt/tervezett |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A hulladékok üzemanyagként való felhasználása hozzájárulhat a hagyományos erőforrásoktól való függőség csökkentéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez. A MOL már részt vesz többféle bioüzemanyag előállításában, társfeldolgozásában és/vagy értékesítésében, és további tervei vannak a hulladékanyagokból történő gázolaj társgyártására, az UCOME-gyártásra és az újrahasznosított szénalapú üzemanyagokra. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
Ezzel a lehetőséggel élve a MOL csökkenti az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását (IM-02) és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőségét és a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kapcsolódó beruházások és az EBIDTA miatt e lehetőség pénzügyi hatása "közepes". Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hulladékalapú üzemanyagok felhasználása és előállítása jelentős lehetőséget jelent a MOL finomító, NSB és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szolgáltatások szegmensében. |
OP-10. táblázat: Fenntartható repülőgép-üzemanyag
|
Érettség a MOL-nál |
Értékelt/tervezett, kísérleti |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
A megújuló forrásokból származó fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF – Sustainable Aviation Fuel) fejlesztése és forgalmazása hozzájárulhat a légiközlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, ahol az olaj- és gázipari vállalatok jelentős szerepet játszhatnak a zöldebb alternatívákra való átállásban. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
E lehetőséggel élve a MOL csökkenti az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását (IM-02) és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), valamint csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőségét és a kapcsolódó kockázatokat, különösen a megújuló üzemanyagokkal kapcsolatos szabályozási megfelelés tekintetében (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A MOL már aktívan forgalmazza a SAF-termékeket (rövid távon), míg középtávon saját gyártási projekteket tervez. Ezért a lehetőség minden időhorizonton lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A fenntartható repülőgép-üzemanyag a MOL finomító és NSB szegmensében jelentős lehetőséget jelent. |
OP-11. táblázat: Biogáz előállítása
|
Érettség a MOL-nál |
Értékelt/tervezett, nagy léptékben megvalósított |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A biogáz - és annak legfejlettebb formája, a biometán, mint a földgáz környezetbarátabb alternatívája - folyamatosan teret nyer energiaforrásként, mivel hozzájárul az energiaátálláshoz és a szén-dioxid-mentesítéshez. A MOL Szarvason rendelkezik biogázüzemmel2, és a Shape Tomorrow stratégia részeként biometán1 előállítási kapacitásokba való beruházást is tervez. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek |
A biometán a CO2-kibocsátás csökkentésének és a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésnek (RED III) egyik legfontosabb eszköze. Ezért hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdasághoz (IM-01, IM-07, IM-19), és csökkenti a nyersanyagoktól (főként a nyersolajtól) való függőséget és a kapcsolódó kockázatokat (RK-01, RK-02, RK-05, RK-06). |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A hulladékalapú gáztermelés tervezett felfutása miatt a lehetőség középtávon pénzügyileg jelentősnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A biogáz előállítása a MOL értékláncának egyik lényeges lehetősége a NSB oldalon. |
AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK A DOWNSTREAM SZEGMENSBEN
/E5-1/
A fenntartható erőforrás-felhasználás iránti elkötelezettségünk vezérli a Downstream szegmensben a kockázatkezelésre és a lehetőségek kihasználására irányuló megközelítésünket. Az ebben a fejezetben ismertetett irányelvek célja a fő kockázatok kezelése, beleértve a több iparágat és földrajzi területet átfogó, változatos ellátási láncunkon belüli zavarok (például szabályozási változások, társadalmi kihívások vagy geopolitikai tényezők) lehetséges hatásait.
A MOL Shape Tomorrow stratégiájának középpontjában ezért az áll, hogy fenntartható vállalattá váljon, amely anyagokat biztosít a gazdaság számára és energiát a mobilitáshoz. A termékportfóliónk szénlábnyomának csökkentése mellett fokozni fogjuk az ipari tevékenységek fenntarthatóságát, és a nyers erőforrásokról való átállással a körforgásos gazdaság technológiáit integráljuk az alaptevékenységbe. Ennek az átállásnak a legfontosabb eszközei a másodlagos (újrahasznosított) anyagok és hulladékalapú alapanyagok fokozott használata a gyártási folyamatainkban, valamint a fenntartható beszerzési gyakorlatok előtérbe helyezése a megújuló erőforrások felelős felhasználásának biztosítása érdekében. A petrolkémiai termékekbe, bioüzemanyagokba és biometánba történő befektetések révén célunk, hogy hozzájáruljunk az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony megoldásokhoz, és támogassuk a szélesebb körű energetikai átmenetet.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
84 |
Ezek az elvek beépülnek a MOL folyamatalapú politikáiba, amelyeket három kulcsfontosságú Area Book rögzít:
· A Downstream Development Area Book, amelyet a Csoport Downstream Termelési és Fejlesztési Vezetőhelyettes irányít, meghatározza a Downstream üzletág stratégiáját és útitervét, és hatékony folyamatok révén biztosítja annak végrehajtását. A nagy és stratégiai projekteket koncepcionális megoldások biztosításával, az erőforrások központosításával és a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére, a petrolkémia növekedésére, az alternatív energiamegoldásokra és a CO₂-lábnyom csökkentésére összpontosító csoportkompetenciák kiépítésével támogatja. A fejlesztési projekteket hosszú távú gazdasági modellezéssel és műszaki megvalósíthatósági értékelésekkel értékelik, amelyek a korai döntéshozatal alapját képezik. Ez a megközelítés az új projekteket a meglévő eszközökbe integrálja az üzleti előnyök optimalizálása és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A központosított, integrált csapat biztosítja az erőforrások hatékony elosztását a maximális hatás érdekében.
· Az Optimisation, Sales and New Businesses Area Book hangsúlyozza, hogy a meglévő piacokon a nyereségesség maximalizálása, a fegyelmezett költségkontroll, a digitalizáció fokozása, valamint a hatékonyságra és a hatékonyságra összpontosító gondolkodásmód mellett az új szolgáltatások és termékek bevezetése is kulcsfontosságú prioritás. A könyv felvázolja a csoport DS ügyvezető alelnöke által felügyelt kulcsfontosságú üzleti területek főbb folyamatait:
o Group Value Chain Management (VCM), amelynek fő célja a Downstream-en belül a meglévő eszközök felhasználására és fejlesztésére vonatkozó hosszú távú tervezés és stratégia irányítása.
o Group Fuels és Group Chemicals, azzal a fő céllal, hogy a meglévő Downstream üzletágakat irányítsa, és biztosítsa az átalakulás sikerét a piacok megnövekedett volatilitása mellett.
o Group New and Sustainable Businesses (a továbbiakban: NSB), amelynek fő célja, hogy a fenntartható megoldások és új vállalkozások fejlesztése terén előrelépést érjen el, és új irányítási módot hozzon létre e kezdeményezések irányítására.
· Végül, a Downstream Termelési Area Book a MOL szénhidrogén-finomító és petrolkémiai termelési telephelyeinek csoportszintű keretét határozza meg, amelyek a vállalat kulcsfontosságú eszközei. Elsődleges célja, hogy biztonságos, fenntartható és hatékony működéssel értéket teremtsen az ügyfelek számára azáltal, hogy a nyersanyagokat kiváló minőségű, piacképes termékekké alakítja át. A végrehajtást a Csoport Downstream Termelésért felelős alelnök felügyeli.
A MOL belső irányelvei szerint meghatározott kockázatkezelési rendszer (ERM) lehetővé teszi, hogy a vállalat reagáljon az ellátási lánc kockázataira (RK-08). A nyersolajellátás biztonságának és rugalmasságának fenntartása a stratégia egyik alappillére, és intergrálva van az Optimalizálás, az Értékesítési és az Új Üzletágak Area Book folyamataiba.
A hagyományos olaj- és gázipari („legacy”) üzletágak ellátási láncaihoz kapcsolódó kockázatok kezelése mellett elengedhetetlen az EU 2025-ös hosszú távú stratégiai célkitűzéseinek és a zöld energiára való átállást ösztönző nemzeti célokhoz való hozzájárulás. Ezért a Shape Tomorrow stratégia egyik sarokköve, hogy új, zöld tevékenységekbe történő befektetésekkel és az alternatív energiaforrások felé történő diverzifikációs lehetőségek aktív keresésével kulcsszerepet játsszon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában:
· Fenntartható vegyi anyagok: A MOL elkötelezett az üzemanyagokról a fenntartható vegyi anyagok felé való diverzikáció iránt (OP-03), amelyet a Shape Tomorrow stratégia is rögzít. Ezen törekvés operatív megvalósítása a Downstream Production Area Book és az Optimisation, Sales and New Businesses Area Book révén történhet meg. A gyakorlatban ez olyan kulcsfontosságú projekteken keresztül valósul meg, mint a Polyol, és a körkörös vegyi anyagok terén közepes méretű beruházások értéklánc bővítése érdekében, magába foglalva a vegyes műanyaghulladékok petrolkémiai alapanyagokká történő feldolgozását és a körforgásos gazdasági megoldások integrálását a működésünkbe. A termék- és eszközportfólió-kezelési keretrendszer határozza meg termék- és eszközstratégiáinkat, a polimerek újrahasznosítására, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vegyipari üzletágakra és a kialakulóban lévő értékláncokra összpontosítva, hogy megfeleljen a szabályozási és piaci igényeknek, miközben fokozza a hosszú távú versenyképességet.
· Bio- és hulladékalapú üzemanyagok a közúti közlekedésben: A közlekedési üzemanyagok megújuló részarányára vonatkozó kötelezettségek (RED III és FQD[67] ) folyamatosan nőnek. Ennek megfelelően a MOL üzemanyagpiacain a biokomponens-tartalomra vonatkozó elvárások is növekedtek, amelyeket eddig elsősorban bioetanol és biodízel bekeverésével teljesített a vállalat. A Shape Tomorrow stratégia keretében pedig a hulladékalapú üzemanyag-előállítási kapacitások növelése in napirenden
[67] A Bizottság 2023 júniusában új szabályokat fogadott el, amelyek meghatározzák a bioüzemanyagok és a biogáz arányát a vegyes üzemanyagokban, amelyeket bioalapú és fosszilis alapú nyersanyagok felhasználásával együttesen dolgoznak fel, és amelyek beszámíthatók a megújuló energiaforrásokról szóló megújuló energiaforrásokról szóló irányelv közlekedési célértékébe. A felhatalmazáson alapuló rendelet (EU/2023/1640) 2023. augusztus 18-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában, és a nyilvánosságtól kapott visszajelzések, számos konzultáció, valamint az Európai Parlament és a Tanács vizsgálata után az Európai Parlament és a Tanács is megvizsgálta. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv kötelező célokat határoz meg a megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan a közlekedési ágazatban, beleértve a tengeri és légi közlekedést is. Az uniós országoknak 2030-ra vagy 29%-os megújulóenergia-részesedést kell elérniük a közlekedésben, vagy 14,5%-kal kell csökkenteniük a közlekedési üzemanyagok kibocsátási intenzitását, valamint a megújuló hidrogénre és a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó 5,5%-os kombinált részcélt.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
85 |
van (OP-08). A MOL ISCC tanúsítvánnyal rendelkezik a hulladékanyagok társfeldolgozására (co-processing), az ETBE előállítására, valamint a bioüzemanyagok kereskedelmére és tárolására. A MOL bioüzemanyag-megfelelési stratégiájához kapcsolódó folyamatok az Optimalizálás, értékesítés és új üzletágak Area Book-ban szerepelnek: A MOL folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályozás változásait a megfelelés biztosítása és az országos szintű bioüzemanyag-keverési és megfelelési tervek teljesítése érdekében. A megfelelési stratégiákat a piaci trendek elemzése és a költséghatékony bio-megfelelési mátrix optimalizálása alakítja ki, amelyet az új bio-alapanyagok és komponensek elérhetőségének figyelemmel kísérése, tesztelése támogat, a finomítói és logisztikai műveletek zökkenőmentes fenntartása és bioüzemanyag-áramlás havi ütemezése mellett. Az utólagos értékelés magában foglalja a bioüzemanyag-készletek és -értékesítések egyeztetését a megfelelőségi jelentések elkészítéséhez, szükség szerint kiigazítva az ellátási terveket, valamint a fenntarthatósági bizonyítékok nyújtását az ügyfelek és az üzleti egységek követelményeivel összhangban.
· Fenntartható fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF): A ReFuelEU Aviation alapján, 2025-től előírás a SAF termékek forgalmazása a hagyományos, fosszilis kerozin mellett. A Slovnaft és az INA légiüzemanyag-szolgáltatóként megbízott felek, a MOL pedig nagykereskedelmi ellátást biztosít a magyarországi megbízott felek számára.
· Biogáz: A biogáz és a biometán energiaforrásként való hasznosítása (OP-11) a Shape Tomorrow stratégia kulcsfontosságú eleme, és beépült a Downstream Development Roadmap 2025-be (a Downstream Development Area Book-ban leírtak szerint). Továbbá, hozzájárul a Mol megfelelését a fent említett uniós megújulóenergia-irányelvnek (RED III).
AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK a downstream szegmensben
/E5-2/
Ellátási lánc kockázatkezelés és nyersolaj-diverzifikációs intézkedések
A MOL elkötelezett a stabil piaci kínálat biztosítása iránt a fő régiójában, miközben betartja az uniós szankciókat. A nyersolaj értékláncában (RK-07) azonosított kockázatok kezelése érdekében, különösen az uráli nyersolajra vonatkozó szankciók miatt, a MOL felgyorsította nyersolaj-diverzifikációs erőfeszítéseit. Az ügyfelek ellátásának biztosítására szolgáló taktikai tervezésre szolgáló rendszeres folyamatokon felül (amint azt az Optimalizálás, értékesítés és új üzleti területek területkönyvének Taktikai tervezés és árrésmenedzsment eleme és a Downstream taktikai tervezés és árrésmenedzsment folyamatleírás leírja) 2022-ben egy nyersolaj-diverzifikációs programot is indult. Ez 500 millió USD értékű beruházást foglal magában azzal a céllal, hogy 2026-ra elérje az alternatív nyersolaj feldolgozásának 100%-os képességét a szárazföldi finomítókban, Százhalombattán és Pozsonyban, ezáltal biztosítva a regionális ellátás biztonságát. Az intézkedések között szerepel a technológiai képességek folyamatos fejlesztése a nem-orosz nyersolaj bevitelének növelése érdekében. A MOL 2022 óta több mint 10 különböző alternatív nyersolajfajtát tesztelt, a Slovnaft 2023-ban közel 1 millió tonna alternatív nyersolajat dolgoz fel. A diverzifikációs erőfeszítéseink célja továbbá, hogy tompítsa a keleti nyersolajellátás akadozása esetén potenciálisan fellépő zavarokat a Drusba csővezetéken vagy az Adria ellátási útvonalon keresztül. Az Adria-vezeték kihasználtságának fokozása érdekében a MOL partnerséget kötött a JANAF-fal, a vezeték tulajdonosával és üzemeltetőjével.
Fenntartható vegyi anyagok
A fenntartható petrolkémiai termékek (OP-03) fejlesztése iránti elkötelezettségének részeként 2024 májusában átadták a MOL legnagyobb szerves beruházását, a poliol-komplexumot, amely tovább erősíti a vállalat downstream termelési kapacitásait. A vegyi újrahasznosító létesítmény a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén, a tervek szerint évi 40 000 tonna vegyes műanyaghulladék feldolgozására képes, csökkentve a műanyaggyártás fosszilis nyersanyagoktól való függőségét összhangban a vállalat céljaival, elősegítve a körforgásos és környezetkímélőbb termelést. A MOL a Lummus Technology-val kötött partnerséget a fenntartható petrolkémiai megoldások előmozdítása érdekében, a műanyagok kémiai újrahasznosítására összpontosítva. Ez az együttműködés magában foglalja egy olyan létesítmény létrehozását, amely a Lummus Green Circle pirolízis technológiáját használja a műanyaghulladék nagy értékű petrolkémiai alapanyagokká történő átalakítására, elősegítve a körforgást. Az üzem fejlett üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére szolgáló tervezési elemeket is tartalmaz majd, többek között egy teljesen elektromos pirolízisreaktort, amelynek eredményeként a normál működés során az egység Scope 1 kibocsátása nulla lesz. Ezen új folyamatok integrálása a MOL meglévő létesítményeibe optimalizálja az értékláncot és fokozza a fenntarthatóságot. A vegyi újrahasznosító üzem tervezési szakasza 2024-ben kezdődött, a további projektfázisokat még nem jelentették be. Ez a projekt a körkörös üzleti gyakorlatok alkalmazását példázza, a műanyaghulladékot a termelésbe visszailleszthető alapanyagokká alakítja át, és csökkenti a fosszilis nyersanyagokigényt. Ezeket az erőfeszítéseket támogatja a MOHU, amely akár 5 millió tonna települési szilárd hulladékot, mint alapanyagot biztosít a pirolízisegység számára. A projekt a jellemzően nem újrahasznosítható műanyagok újrahasznosítási hiányosságainak megszüntetésével bezárja az anyagfelhasználás körét. Az újrahasznosított alapanyagokat újra beépítik a gyártósorokba, a kibocsátásmentes reaktortechnológia pedig fokozza a környezeti fenntarthatóságot.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
86 |
Bio- és hulladékalapú üzemanyagok a közúti közlekedésben
Az EU bioüzemanyag-felhatalmazásának megfelelően (amint azt e fejezet politikai része ismerteti) a MOL 2024-ben több mint 600 kilotonnányi bioüzemanyagot kevert be 8 országban értékesített üzemanyag-termékeibe, ezzel mintegy 2 200 000 tonna CO2-kibocsátást takarítva meg. A kevert bioüzemanyagok közé tartozik az élelmiszer- és hulladékalapú bioetanol, valamint a piacról és közös vállalkozásokon (Meroco, Rossi Biofuels) keresztül beszerzett zsírsav-metilészterek. Továbbá 2020 márciusától, több éves kutatás és fejlesztés után, a MOL a Duna-finomítóba történő beruházás megvalósításával tovább lépett az értékláncban, és bioüzemanyag-gyártóvá vált. Százhalombattai üzemében 2024-ben több mint 15 kilotonnányi megújuló alapanyagot (például növényi olajat) dolgoztak fel fosszilis anyagokkal együtt, növelve a gázolaj megújuló részarányát, akár 55 000 tonna/év CO2-kibocsátás csökkentésével. Ennek az innovatív módszernek az egyik legfontosabb előnye, hogy az így kapott biodízel a dízelüzemanyag-szabványoknak megfelelően továbbra is legfeljebb 7 százaléknyi zsírsav-metilészterrel keverhető, így az üzemanyag teljes biohányada magasabb lehet anélkül, hogy az üzemanyag minőségét negatívan befolyásolná.
Fenntartható repülőgép-üzemanyag
A MOL a fenntartható repülőgép-üzemanyaggal (SAF) kapcsolatos kezdeményezéseket is előmozdítja, hogy támogassa a légiközlekedési ágazat környezetbarátabb alternatívákra való átállását, és igazodjon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös gazdaságra vonatkozó célkitűzéseihez (OP-10). A MOL pályázatot írt ki a SAF-tartalmú A-1 sugárhajtómű üzemanyaghoz használandó fenntartható keverő komponensek (SBC) beszerzésére. Ezek a vásárlások a SAF nagykereskedelmi vagy közvetlenül a repülőgépekbe történő forgalmazását támogatják Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban, amelyet a legnagyobb európai szolgáltatóktól szereznek be. Ez a kezdeményezés a közelgő szabályozási változásokra irányul, mivel a vonatkozó jogszabályok 2025. január 1-jén lépnek hatályba. A pályázati eljárásra várhatóan évente kerül sor, és a struktúrája a piaci fejleményekhez igazodik. A teljes kereslet kielégítése érdekében 2025 folyamán azonnali beszerzésekre is számítani kell. Az előírt SBC-nek legalább 80%-os széndioxid-kibocsátás-megtakarítást kell elérnie, bemutatva a kezdeményezés környezeti előnyeit. A MOL e tevékenységekkel kapcsolatos jelenlegi működési kiadásait (OPEX) 75 ezer euróra becsülik, ami a kifejezetten a SAF infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos költségeket tükrözi, ami azt mutatja, hogy a MOL nemcsak a kereskedelemben vesz részt, hanem aktívan befektet a rendszerfejlesztésbe is. Ezek az intézkedések rávilágítanak a MOL elkötelezettségére a kibocsátás csökkentése és a légi közlekedési ágazatban a fogyasztók számára magasabb érték biztosítása iránt. Ezek a fejlesztések lehetővé tették a csoport számára, hogy közúti tartálykocsikat töltsön fel SAF-mal egy olyan logisztikai raktárban, amely vasúti be- és kirakodási képességekkel is rendelkezik, amely képesség egyedülálló módon összeköti a közúton szállított közép- és kelet-európai fogyasztókat a SAF elosztóközpontokkal.
Biogáz és biometán
A MOL a biogáz-értékláncban elfoglalt pozícióját erősíti azzal a céllal, hogy 2030-ra regionális vezető szerepet töltsön be. (OP-11). A biogáztermelés hozzájárul a CO2-csökkentéshez, a hulladék energiává alakításához és olyan gazdasági előnyökhöz, mint a munkahelyteremtés az alapanyag-ellátási láncban. A biogáz és biometán kezdeményezés a biohulladék megújuló energiává alakításával és a metánkibocsátás minimalizálásával a körkörös üzleti gyakorlatot példázza. A hulladékból energiát előállító modell az erőforrások újrafelhasználásával, a hatékonyság növelésével és a melléktermékek, például az emésztőgőz hasznosításával a mezőgazdaságban integrálja a fenntarthatóságot. A helyi hulladékgazdálkodással, a mezőgazdasági iparágakkal és a gázforgalmazókkal való együttműködés biztosítja a széles körű előnyöket, miközben elősegíti a körforgásos gazdaságot.
A csoport elkészítette a biogáz-útitervet, és stratégiai lépéseket kezdeményezett, többek között 2023-ban megvásárolja első biogázüzemét Szarvas közelében. Ez a létesítmény több mint 100 000 tonna regionális élelmiszertermelőktől, mezőgazdasági termelőktől és állattenyésztőktől származó maradék hulladékot dolgozott fel, és több mint 12,5 millió köbméter biogázt termelt 2024-ben.
Az INA Group emellett egy biogáz- és biometánüzem létrehozását tervezi a horvátországi Sisakban, mezőgazdasági hulladék felhasználásával, hogy bővítse a vállalat megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos portfólióját, és fejlett, fenntartható üzemanyagot biztosítson. A projekt éves termelési kapacitása 3 kilotonna (körülbelül 4,2 millió köbméter biometán) lesz, évi 75 kilotonna biohulladék alapanyag feldolgozásával. A biometánt a helyi gázhálózatba fogják betáplálni. Az előrehaladás mérföldkövei közé tartozik a 2026 második negyedévére tervezett gépészeti befejezés. A projekt pénzügyi forrásai 45 millió EUR összegű CAPEX-beruházásra irányulnak, a tervezett éves működési költségek pedig 2,5 millió EUR-t tesznek ki, amely az alapanyagra, a közművekre, a munkaerőre és a karbantartásra terjed ki. A projekt az INA teljes tüzelőanyag-állományának 0,4%-át (double-counting hatás beleszámítva) fogja kitenni, fosszilis tüzelőanyagokat biometánnal helyettesítve, támogatva a jogszabályi megfelelés és az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.
A DOWNSTREAM ÜZLETÁG ERŐFORRÁS BE- ÉS KIÁRAMLÁSÁVAL KAPCSOLATOS Mérőszámai
/E5-4; E5-5/
Az alábbi táblázatok a MOL Downstream szegmensének főbb inputjait és outputjait mutatják be 2024-ben. Háttérinformációk a jelentés Stratégia és üzleti modell című részében találhatók.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
87 |
|
Fő inputok /E5-4/:
Főbb outputok /E5-5/: |
|||||||||
|
Finomítás: |
Finomítói termelés (kt) |
Külső értékesítés (kt) |
|
||||||
|
LPG |
391 |
348 |
|
||||||
|
Naphta |
1 423 |
38 |
|
||||||
|
Motorbenzin |
3 154 |
3 802 |
|
||||||
|
Dízel és fűtőolaj |
6 702 |
11 505 |
|
||||||
|
Kerozin |
537 |
713 |
|
||||||
|
Fűtőolaj |
279 |
237 |
|
||||||
|
Bitumen |
571 |
(+ 0,7 gumibitumen) |
|
||||||
|
A MOL belső átadása a petrolkémiai alapanyagra vonatkozóan |
1 821 |
- |
|
||||||
|
Petrolkémiai termékek |
Petrolkémiai termelés terméktípusonként (kt) |
Petrolkémiai értékesítések termékcsoportonként (kt) |
|
||||||
|
Olefin termékek |
1 530 |
178 |
|
||||||
|
Polimer termékek |
864 |
848 |
|
||||||
|
Butadién termékek |
74 |
76 |
|
||||||
|
Raffinate |
114 |
0 |
|
||||||
C. ALFEJEZET: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK KEZELÉSE
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/E5. SBM-3/
MOL körforgásos gazdasági szolgáltatások (CES) szegmensével kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek a következőek:
IM-07. táblázat: Hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások nyújtása
|
Mérték |
Jelentős, tényleges pozitív hatás |
|
Hatókör |
Országos szint (Magyarország) |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
Stratégiájának részeként a MOL a hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szolgáltatások irányába diverzifikálja portfólióját, hogy a hulladékáramokból értékes termékeket, például vegyi anyagokat, üzemanyagokat vagy műanyagokat állítson elő, és a körforgásos gazdasági modellre való áttérés egyik motorjává váljon. A CES szegmensen belüli tevékenységek közé tartozik a keletkező hulladékok begyűjtése és kezelése; a hulladékok újrahasznosítása; a hulladékok energetikai hasznosítása, valamint a csoport egységeinek támogatása alapanyagok biztosításával, például bioüzemanyag előállítása hulladékalapú biológiai anyagokból. A MOL az EU egészére vonatkozó célok elérésével hozzájárul a hulladékártalmatlanításból eredő szennyezés csökkentéséhez és az új alapanyag-szükséglet mérsékléséhez. Ez azt jelenti, hogy a CES valamennyi vállalkozása támogatja a Magyarországon keletkező szilárd települési hulladék legfeljebb 10%-ának lerakásra történő elhelyezését és 65%-ának újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra történő előkészítését 2035/2040-ig. |
|
Tevékenységek |
A MOL intézkedései az üzletmenet folytonosságának biztosítására, valamint a feltörekvő zöld technológiákba és hatékony üzleti megoldásokba történő beruházásokra összpontosítanak. |
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton átívelő anyagnak tekintjük, növekvő mértékben. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A Magyarországon keletkező hulladék mintegy ötöde* a MOHU Zrt. koncessziós tevékenységének körébe tartozik - partnerein keresztül felelős a szilárd települési hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A szegmens más szervezetei vagy hozzájárulnak ezekhez a tevékenységekhez, vagy részt vesznek a másodlagos nyersanyagok értékláncában. |
* Központi Statisztikai Hivatal
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
88 |
RK-06. táblázat: A hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitás szűk keresztmetszeteiből eredő kockázatok
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Magas |
|
Leírás |
Az olaj- és földgázipari tevékenységek során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amely a vállalatot a biztonságos ártalmatlanítással kapcsolatos felelősséggel terheli. A MOL jól kidolgozott politikával rendelkezik a hulladék biztonságos elhelyezésének biztosítására, azonban az egyre szigorúbb szabályozás és az uniós szintű újrahasznosítási és hulladéklerakási célok jelentős beruházásokat követelnek meg a társaságtól. Továbbá a CES (Circular Economy Services) szegmens létrehozásával a csoport hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági tevékenységekbe való belépés újszerű kockázatokat jelent, amelyek nem csak a hulladéktermelő működési területekhez kapcsolódnak. A MOHU Zrt. számára az országos hulladékkezelési rendszer irányítása és szervezése 10+ ezer alkalmazottal és 1+ ezer alvállalkozói telephellyel működési és jogi kockázatokat jelent, hiszen a nem megfelelőség bármely területen messzemenő következményekkel járhat a cégre nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A hulladéktermeléssel kapcsolatos járulékos hatások - főként a nehézipari tevékenységek során (IM-08) és a CES szegmens keretében nyújtott magyarországi hulladékgazdálkodási szolgáltatások formájában (IM-07). |
|
Intézkedések |
Az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése magában foglalja a biztonsági protokollokat és kezelési eljárásokat, az oktatást, a karbantartási intézkedéseket, a rendszeres ellenőrzéseket és szükség esetén a helyreállítási intézkedéseket - lásd DR E2-1, DR E2-2, E5-1 és DR E5-2. A lerakott hulladék arányának csökkentésére és a Magyarországon újrahasznosított hulladék arányának növelésére vonatkozó intézkedések beépültek a CES szegmens üzleti elveibe és a MOHU Zrt. koncessziós megállapodásába. - további részletekért lásd DR E5-3 és OP-2. A szegmens stratégiája és tevékenysége végső soron az ország számára kitűzött vonatkozó uniós célok teljesítésére irányul. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A pénzügyi hatások mind a MOL által termelt, mind a CES által kezelt hulladék kezeléséből erednek. A pénzügyi hatás nagyságrendjére vonatkozó becslés tartalmazza a kapcsolódó CAPEX-et a jogszabályi megfelelés biztosítására és a környezeti hatások csökkentésére; valamint a biztonságos hulladékártalmatlanítás biztosítására irányuló OPEX-et (lásd DR E5-2 és DR E5-6). Nem tartalmazza a hulladékgazdálkodási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos bevételeket - a vonatkozó információkat lásd az OP-02-ben. Mivel a körforgásos gazdaság a MOL üzleti stratégiájának kulcsfontosságú része, a témát a pénzügyi lényegesség szempontjából minden időhorizonton kulcsfontosságúnak tekintendő. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A szervezet által termelt hulladék kezelésével kapcsolatos kockázatok a MOL ipari tevékenységeihez kapcsolódó valamennyi értékláncban relevánsak. Ez az alfejezet azonban arra összpontosít, hogy a MOL CES szegmenséhez kapcsolódóan hogyan kezelik a hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitáshiányból eredő kockázatokat. A saját hulladékra vonatkozó közzétételeket lásd az E5 - A alfejezetben. |
OP-2. táblázat: Hulladékgazdálkodási szolgáltatások
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Magas |
|
Leírás |
A hulladékgazdálkodásnak a működésébe való integrálásával a MOL a körforgásos működési mód elérésének motorja lehet. A MOHU Zrt. a magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziós társaság a nemzeti újrahasznosítási célokat sürgetheti, miközben értékes alapanyagot biztosíthat a csoport különböző vállalkozásai vagy a CES szegmens számára, elősegítve ezzel az uniós jogszabályoknak való megfelelést. |
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A hulladékgazdálkodási koncesszió összetettsége és az összes érintett fél olyan környezetet teremt, ahol kihívást jelent a rendszer egészére gyakorolt pozitív hatás gyakorlása. Bár a feladathoz kockázatok is társulnak (RK-06), a szegmens stratégiájának megvalósításával ezek a kockázatok mérsékelhetők, és következésképpen pozitív hatás érhető el (IM-07). Így fenntarthatóbb nemzetgazdaság érhető el, mivel a szűz anyagoktól való függőség fokozatos csökkentése és a hulladékból energiát előállító technológiák hatékony felhasználása egy körforgásos gazdaság felé vezető utat nyit meg. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A MOL már a hulladékkoncesszióval kapcsolatos tevékenységének 2023-as megkezdése óta törekszik erre a lehetőségre. A koncesszió melletti elkötelezettség részeként a MOHU Zrt. 0,9 milliárd dollárt fektet be a magyar hulladékgazdálkodási ágazat további fejlesztése érdekében. Emellett anyagi, stratégiai jellegű beruházásokat hajt végre ezen alapanyag hasznosításába, valamint a Csoport más területein is az újrahasznosításba és a középkategóriás vegyipari technológiákba. Ezért minden időhorizonton pénzügyileg lényegesnek tekinthető. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Magyarországon a MOHU Zrt. által működtetett MOL kizárólagosan felelős a keletkező lakossági hulladékokért. A MOHU a koncessziós szerződésben meghatározott teljes értékláncon keresztül pozitívan tudja befolyásolni az iparágat. Más szegmensek, a CES és a petrolkémia számára is biztosíthat alapanyagot, a gyártási folyamatokban a szűz anyagok helyettesítésére, vagy energiatermelésre. |
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ POLITIKÁK (Hulladékgazdálkodás)
/E5-1/
A körforgásos gazdaság szegmens esetében a napi működés fő irányadó politikái a következők:
- Körforgásos gazdaság szolgáltatási Area Book,
- A MOHU Zrt. oncessziós szerződése (a továbbiakban: koncessziós szerződés),
- A MOHU integrált irányítási rendszere.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
89 |
A jelentés tárgyát képező MOHU Zrt. (a továbbiakban: MOHU) az elsődleges, aktív tevékenységet folytató társaság, míg a szegmenshez tartozó többi leányvállalat vagy holding társaság (pl. MOHU Budapest Zrt., a továbbiakban: MOHU BP), vagy jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat. A szegmens szintű irányelvek mindezek ellenére mindegyikre vonatkoznak.
A CES szegmens fő irányadó irányelve a Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások Area Book, amely a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozás, amely a szegmens működési modelljét és működési szabályait határozza meg. Jelenleg - mivel a CES még a működés kezdeti fázisában van - a szabályzat csak a magyarországi operációkra értelmezhető, és a MOHU vállalatain keresztül a termékek végfelhasználóitól (azaz a hulladéktermelőktől, a lakosságtól és az ipartól) a másodlagos nyersanyagértékesítésig terjedő értékláncra, beleértve a gyűjtést és a kezelést is, az újrahasznosítási tevékenység kiépítésének szándékával.
Az érintett érdekelt felek az értéklánc valamennyi partnere, az összes érintett szabályozó és iparági szövetség, valamint a MOL egyéb szervezetei - a politika célja, hogy minden fél számára kollektív optimumot találjon, amely minden kétoldalú kapcsolatban előnyös. Az összes többi érdekelt féllel a meghatározott célok és küldetés "informális" módon - a szerződéses eljárásokban való megközelítésen keresztül - jelenik meg.
Általánossága miatt érvényes az azonosított hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre, és magában foglalja az ezekkel kapcsolatos megközelítéseket. A CES-en belül a politikák végrehajtásáért a CES vezetője felelős.
A politika integrálja a Csoport stratégiai irányvonalát azáltal, hogy a lényegességi értékelés során releváns IRO-ként azonosított valamennyi bizonytalansági tényezővel és lehetőséggel foglalkozik. A MOL stratégiai célja, hogy petrolkémiai termékportfólióját újrahasznosított műanyag alapanyagokkal bővítse. Ennek érdekében a MOHU és a CES kihasználja a saját értékláncukon belüli befolyását, hogy a magas minőségű, homogén rendszereket egységesítse az összes magyarországi üzemben. A cég emellett arra is törekszik, hogy az újrahasznosításra nem alkalmas hulladékokból - elsősorban égetéssel - minél több energiát állítson elő.
A MOHU működésében alkalmazott értéklánc-meghatározás szerint a hulladékgyűjtési szolgáltatásokat kizárólag alvállalkozókon keresztül kell koordinálni - a jogszabályokat és hatósági előírásokat figyelembe véve, valamint a belső és külső ügyfelek elégedettségét mindig szem előtt tartva, ugyanakkor megbízható és hatékony megoldásokat kell nyújtani. Az értékláncot a továbbiakban a koncessziós szerződésben leírt tevékenységekre határozzák meg, illetve korlátozzák.
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer magyarországi bevezetésével, és mivel a MOHU működteti a fent említett rendszert, fontos, hogy az EPR díjakon keresztül biztosítsuk az érintett gyártók arányos pénzügyi terheit. Az EPR vonatkozású akcióknak és intézkedéseknek az adott EPR termék/hulladék kategóriára vonatkozó célok maximális teljesítésére kell törekedniük, a költségek ésszerű és arányos szinten tartása mellett. A CES stratégiájának az uniós és nemzeti hulladékgazdálkodási irányelvekkel párhuzamosan történő megvalósítása, valamint a kormánnyal kötött koncessziós szerződésben meghatározott fő teljesítménymutatók teljesítése érdekében a CES és ezen belül a MOHU beruházási projekteket tervez, fejleszt és hajt végre. Valamennyi beruházási projekt esetében az összes érintett belső érdekelt fél és közreműködő értékeli a javasolt projekt stratégiai illeszkedését annak érdekében, hogy kiküszöbölje az átfedéseket és ellentmondásokat a CES stratégiájával, és így ez a projektirányítási megközelítés összhangban van az azonosított lényeges IRO-kkal.
A MOL körforgásos gazdasági célkitűzéseinek elérése érdekében a 4 R koncepció, azaz a Reduce-Reuse-Recycle-Recover (csökkentés-felhasználás-újrahasznosítás-újrahasznosítás) beépül a divízió mindennapi szemléletébe és működésébe, így azokat a vállalkozások működési folyamataiban is alkalmazni kell. A CES szegmens és a hozzá tartozó egységek folyamatosan figyelemmel kísérik a megvalósítást. A CES egyik fő deklarált célja a magasabb szintű Rs felé való elmozdulás azáltal, hogy értékes másodlagos alapanyagokat biztosít a gazdaság egésze számára, ezzel támogatva mind a MOLot, mind a külső vásárlókat a fosszilis nyers alapanyagokról való minél nagyobb mértékű átállásban. Ily módon, valamint a másodlagos nyersanyagokkal való kereskedelem rendszerének megreformálásával alkalmazásával a CES hozzájárul az EU, nemzeti újrahasznosítási célok eléréséhez. Ezenkívül a hulladékhierarchia 4 R-jét az értékláncon keresztül is támogatjuk: a) a partnerek számára szerződéskötések, együttműködések és beruházások révén, és b) a fogyasztók számára, elsősorban oktatási és tudatosságnövelő kampányok révén.
Ezen elvek és működési mód révén a CES az értékláncban részt vevő partnereket (például szerződéses kapcsolatokon keresztül, mint például a regionális koordinátorok (alvállalkozók), vagy közvetve a DRS-en keresztül a lakosságot a fenntarthatóbb, körkörös gondolkodás irányába hajtsa.
A belső szabályozások és politikák tekintetében nincs szükség a beszerzésre, mivel a MOHU egy szolgáltató vállalat (azaz nem történik anyagfeldolgozás vagy gyártás). A CES egyéb szervezetei jelenleg nem relevánsak ebből a szempontból, mivel vagy nem végeznek operatív tevékenységet, vagy az integrációs/felállítási szakaszban vannak.
A koncessziós szerződés, amely a CES szegmens központi és legnagyobb vállalatára, a MOHU-ra vonatkozik, meghatározza a működés kereteit és a tevékenységek körét. A szerződésben az uniós célkitűzések elérésére és infrastuktúra fejlesztési beruházásokra (185 milliárd forint) vonatkozó kötelezettségvállalás jelenik meg. A meghatározott KPI-k és célok azonban a témák széles körét fedik le, mind az EU két fő hulladék keretirányelvének célkitűzéseihez kapcsolódnak. Az azonosított kockázatok (IRO-k) is ehhez a szerződéshez kötőnek - a szerződésszegés megtörténik, a következmények a pénzbüntetéstől a koncesszió elvesztésének lehetőségéig terjedhetnek.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
90 |
A koncesszió jellegéből adódóan az üzemeltetést és a tervezést árszabályozott környezetben, az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeli, illetve ellenőrzik a MOHU hatékonyságát és stratégiai irányát, amely a szerződésben meghatározott KPI-k teljesítésére irányul. Ez magában foglalja az eszközök és a költségek részletes vizsgálatát, amelyre minden árszabályozási ciklus előtt sor kerül. A koncessziós szerződés szerint elkülönül az előkészítési időszak (2022.07.28. - 2023.07.01.), átállási időszak (2023.07.01. - 2026.12.31.) és az árszabályozási ciklusok (2027.01.01. - 2058.12.31.). Az előkészítési és az átállási időszak a tényadatok hiánya miatt becsült költségeken alapul, majd ezt követik a négyéves ciklusok, amelyek a tényszerű elszámolható költségeken alapulnak, éves adatigényléssel és évente frissített díjjavaslattal. A hulladéktörvény lehetőséget ad a díjmódosításra, amelybe a gyártók és forgalmazók képviselői is bevonhatók, egy díjtanács keretében. A díjmoduláció lehetővé teszi egy bizonyos termékáramra vonatkozó, egyedi, modulált díj kialakítását, amely ökológiai, társadalmi vagy termékéletciklus-alapú módosításokat foglal magában, és célja, hogy kompromisszumot találjon az összes érintett érdekelt fél között, és ezzel egyidejűleg a rendszert a hulladékgazdálkodási célok elérése felé fejlessze.
A koncessziós szerződésben és a MOHU belső szabályzataiban meghatározott elvek nyilvánosan elérhetőek, az ISO 9001, ISO 140001 tanúsítvánnyal rendelkező integrált irányítási rendszer leírása mellett. Ezen irányítási rendszer a fő célja a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelése - kapcsolódva az azonosított IROK-khoz. A cél a partnerekkel való kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása, és a visszajelzéseik beépítésével a MOHU folyamatainak folyamatos fejlesztése. Minden politika rendszeres felülvizsgálatra kerül a belső és külső változásokra, különösen a kockázatokra való reflexió alapján.
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS FORRÁSOK (Hulladékgazdálkodás)
/E5-2/
A MOL CES szegmense esetében a meghozott intézkedések a tulajdonosi struktúrák és a vállalkozások aktuális érettségi fázisai miatt többnyire a MOHU-ra vonatkoznak. A MOL 2022 júliusában nyerte el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási koncessziót Magyarországon, amelynek célja az volt, hogy a magyar állam 2040-ig teljesíteni tudja az Európai Unió által meghatározott újrahasznosítási és lerakási célokat. A MOL létrehozta a koncessziós társaságot, a MOHU-t (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Kft.), amely a koncessziós kötelezettségvállalásoknak megfelelően az alábbi feladatokat látja el:
· A MOHU 6 regionális koordinátorral és 16 regionális alvállalkozóval, mind az 56 előkezelési partnerrel és 217 intézményi szolgáltatóval kötött szerződést 2023-ban.
· Mivel a koncesszió 2023 júliusában lépett hatályba, a kiterjesztett termelői felelősség (EPR) rendszerét vezették be, amelyben a MOHU az üzemeltető szervezet.
· A kulcsfontosságú üzemeltetési feladatok mellett a MOHU 2024-ben megkezdte több, projekt alapjainak megteremtését, mint például a biológiailag lebomló háztartási hulladék új szelektív gyűjtésének kialakítása vagy a betétdíj-visszatérítési rendszer (DRS) bevezetése - mindkettő elindítása jogszabályi előírás és állami döntés következménye. E projektek célja, hogy a különböző hulladékáramok tiszta és elkülönített módon kerüljenek begyűjtésre, lehetőséget adva a közvetlen újrahasznosításra az égetés vagy a hulladéklerakás helyett.
A magyar hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó átállási terv került kialakításra, amely meghatározza, hogy a jövőben milyen fejlesztéseket kell véghez vinni. A jelenlegi és jövőbeli pénzügyi források tekintetében a cél az, hogy az elkövetkező öt évre 0,9 milliárd USD összegű szerves beruházási ütemterv álljon rendelkezésre, amely elsősorban a betétdíj-visszatérítési rendszer bevezetésének befejezésére, a hulladékgyűjtési és -válogató rendszer és infrastruktúra korszerűsítésébe és fejlesztésébe, valamint a hulladékból energiát előállító üzem építésébe való beruházásra összpontosít.
AZ átállási terv meghatározza, hogy a tőkekiadások 80%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezésekre fordítja és támogatja a magyar hulladékgazdálkodási színtér fejlesztése érdekében tett valamennyi kötelezettségvállalás megvalósítását. E beruházások és hatékonysági programok földrajzi hatóköre jelenleg csak Magyarországra terjed ki, és a hulladékgyűjtéstől a hulladékfeldolgozásig terjedő tevékenységekre összpontosít.
A teljes hulladékgazdálkodási rendszer 10 éves fejlesztési terve, a GFRT ("gördülő fejlesztési rendszerterv") az uniós célok 2040-ig történő eléréséhez igazodik, amelyet a MOHU évente felülvizsgál, és a magyar kormány szervei hivatalosan is jóváhagynak. A stratégiai célok elérése érdekében a két fő kulcsszereplővel (Magyarországi Energiaügyi Minisztériummal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal) kulcsfontosságú az együttműködés: nem sokkal a MOHU indulása előtt és júliusi indulása óta megjelentek a vonatkozó jogszabályok és módszertanok, másrészt teljesen új, költségalapú árszabályozást hoztak létre, és az EPR rendszer díjait is meghirdették.
EPR (kiterjesztett gyártói felelősség)
Az EPR-rendszer 2023. július 1-jén indult el. A MOHU, mint kijelölt üzemeltető és koordináló szervezet felelős az EU által meghatározott újrahasznosítási célok eléréséhez szükséges gyűjtés, előkezelés és kezelésre történő átadás megszervezéséért a körforgásos termékkategóriákban keletkező hulladékok esetében. A "szennyező fizet" elv alapján a gyártók a kapcsolódó költségeket a termelői díjak révén fedezik. Így a MOHU tevékenységének jelentős része az EPR-rel kapcsolatos funkciók tervezésére, szervezésére, szerződéskötésre, ellenőrzésére és finanszírozására irányul.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
91 |
Az ipari/üzleti partnerek nyilvántartásba vételére elindult a partnerportál, és folyamatban vannak az informatikai fejlesztési projektek az egyre hatékonyabb folyamatok biztosítása érdekében.
Az EPR-rendszer tekintetében a MOHU intenzív kommunikációs és oktatási kampányt indított a szelektív hulladékgyűjtés erősítése érdekében, és megkezdődtek az előkezelő és szeparáló létesítmények technológiai fejlesztésének előkészítő munkálatai. Ezek az oktatási erőfeszítések hozzájárulhatnak a hatékonyabb működéshez, a növekvő mennyiségű, tisztább, homogénebb, szelektíven gyűjtött hulladékáramok nagyobb arányú újrahasznosíthatóságával.
DRS (Betét-visszatérítési rendszer)
A rendszer 2024. január 1-jén lépett teljes körűen hatályba, azonban - a 6 hónapos átállási időszak miatt - júliusban kezdte meg tényleges működését. A kiskereskedelmi partnerekkel szorosan együttműködve már több mint 3700 visszaváltó automatát (RVM) szereztek be és telepítettek, amelyek a kiskereskedelmi hálózatokban állnak rendelkezésre - az 1500 szerződéses kézi visszavételi pont mellett. A rendszer teljesítménye a negyedik negyedévben napi 6 millió visszavett italcsomagolásnál stabilizálódott.
A rendszer működésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy:
· A rendelkezésre álló RVM-ek választékát úgy határozzák meg, hogy a kiskereskedők igényeik és a várható ügyfélforgalom alapján választhassanak;
· Azon üzletek, amelyek valamilyen okból nem tudnak fix RVM-eket telepíteni, kézi visszavételt kínálnak. Úgynevezett mobil RVM-szolgáltatás támogat a helyszínen gyűjti össze, azonosítja és tömöríti az anyagot, elkerülve a tömörítetlen anyag számlálóközpontokba szállítását (mint bármely más DRS esetében);
· A DRS-rendszer optimalizálása érdekében folyamatos a párbeszéd a MOHU, az érdekelt felek és az ágazati szövetségek között. A MOHU részt vesz a vonatkozó iparági rendezvényeken és konferenciákon,
· Kampányokat indultak mind a kiskereskedelmi partnerek, mind a fogyasztók tájékoztatása érdekében.
A körforgás előmozdítása együttműködéssel, a termelőkkel, kiskereskedelmi partnerekkel, válogató létesítményekkel és végül a hosszú távú célok elérését támogató anyagok vásárlóival való optimálisnak mondható az együttműködéssel.
Infrastruktúra és logisztikai fejlesztések
Az első saját hulladékudvar-beruházás Esztergomban már elkészült, és 2024 májusában megkezdte működését. További 9 hulladékudvar van előkészítési szakaszban az új koncepció részeként - a helyi önkormányzatokkal folyamatos az együttműködés. A hulladékudvar célja a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése a lakosság körében, és minél több elkülönített tiszta hulladékáram/-kategória létrehozása, ami egyszerűsíti a hulladékkezelést és növeli az újrahasznosítási folyamat hatékonyságát.
A biológiai hulladékgyűjtés kísérleti szakasza megkezdődött - a kísérleti eredmények értékelése és a partnerekkel folytatott megbeszélések alapján a MOHU középtávon fejleszti a rendszert. További eszközök beszerzése előkészítés alatt áll. A MOHU oktatási és figyelemfelkeltő előadásokat tartott a biológiai hulladékgyűjtési rendszerről, hogy támogassa az új gyűjtési rendszer bevezetésének hatékonyságát.
A textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra fejlesztése jelentős mérföldkőhöz érkezett, hiszen már mintegy 850 textilgyűjtő konténert helyeztek el országszerte. A textilhulladékok elkülönített gyűjtése és a gyűjtőedények beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a használt ruhák ne csak az ártalmatlanításból kerüljenek át a hasznosításba, hanem a hulladékhierarchia magasabb szintjei (újrahasználat) felé terelődjenek.
Új hulladékgyűjtő járművek beszerzése is folyamatban van a járműpark átlagéletkorának csökkentése érdekében. A cél, hogy a partnerek olyan eszközöket kapjanak, amelyek a leghatékonyabban járulhatnak hozzá a változó magyarországi hulladékgazdálkodási környezet követelményeihez.
Eszközberuházásaink során mindig a leghatékonyabb megoldás kiválasztására törekszünk. A MOHU munkatársai rendszeresen tartják a kapcsolatot a helyi közösségekkel, valamint az alszegmensekkel és a hulladékáramokkal kapcsolatban. Folyamatos szórólap, online és offline kommunikációs kampányok irányulnak az érintett felek felé.
Minden beruházás összhangban van a koncessziós szerződésben vállalt 185 milliárd forintos tervvel. A MOL azonban ehelyett mintegy 0,9 milliárd USD (~350-380 milliárd forint) tőkét kíván a CES szegmens fejlesztésére fordítani, ami az eredeti kötelezettségvállalás közel kétszerese.
Folyamatos a párbeszéd a szabályozó hatóságokkal, az adatok kölcsönös megosztásával, a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében a szabályozás módosítására vonatkozó ajánlások megtételével (a főbb uniós célok elérése érdekében, és a még szabályozandó kérdések tekintetében).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
92 |
2024-ben a CES szegmens a MOL és a BKM Budapesti Közművek 50-50%-os tulajdonosi szerkezetben működő közös vállalkozásával, a MOHU Budapesttel bővült. A társulás egy lépés volt a szegmens stratégiájának megvalósítása és a koncesszióval járó célok és kötelezettségvállalások megvalósításához való közeledés felé, miközben ezek az intézkedések egyúttal összhangban vannak az azonosított IRO-kkal. A MOHU Holding létrehozása mögött hasonló logika állt, többek között a regionális és helyi hulladékgazdálkodási vállalatokra való befolyásolás, működésük harmonizálása és optimalizálása, valamint e műveletek átalakításának megkezdése a meghatározott célokkal a sarkalatos ponton.
Kiemelendő: míg a CES szegmens legnagyobb vállalata, a MOHU szigorúan szabályozott piacon és szabályozott árkörnyezetben működik, amely meghatározza és korlátozza a MOHU által végezhető tevékenységek körét, addig a CES szegmens többi (teljes egészében a MOL tulajdonában lévő) vállalata szabad piaci körülmények között működhet. Mivel a helyi törvények és a koncessziós szerződés egyaránt meghatározzák azt a keretet, amelyben a MOHU a tevékenységét végzi, vannak olyan beruházások, amelyek a MOL számára elengedhetetlenül szükségesek a körforgásos gazdálkodási modellhez, és amelyek potenciálisan a CES üzletághoz tartoznak.
A koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási közfeladatok jelen árszabályozási módszertana a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) 53/N. §-án alapul, összhangban a MEKH 16/2022. számú rendeletével. A MEKH rendelkezik az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság, a koncessziós alvállalkozók (a továbbiakban: KSZ) és az önkormányzatok elszámolható költségeinek meghatározására és szabályozására vonatkozó elvekről és keretekről, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért beszedhető díjakra vonatkozó díjjavaslatokról.
A módszertan tartalmazza az alapelveket és keretszabályokat a koncessziós társaság és a KSZ, valamint a közszolgáltatási és intézményi alrendszerek, mint például a kiterjesztett termelői felelősség (EPR) alrendszer, a betétdíj-visszatérítési alrendszer (DRS), a vállalkozások elkülönítetten gyűjtött hulladékának alrendszere és a köztisztasági hulladék alrendszere (ezeket nevezzük "alrendszereknek") elszámolható költségeinek és kiadásainak meghatározására és szabályozására.
A hulladékgazdálkodási rendszer felépítése miatt az érintett érdekeltek nagy befolyást gyakorolnak. A Magyar Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyaránt szorosan figyelemmel kíséri és szabályozza a rendszer működését. Többek között ellenőrzik a hulladéktörvény betartását, amely a MOHU számára előírja, hogy az értékes hulladékokért kártalanítást kell fizetni a hulladéktermelő vállalkozásnak - amennyiben a kártalanítás mértéke vitatott, a MEKH-et felkérhetik a módszertanuk alapján történő elősegítésre és döntésre. Továbbá a rendelet a közszolgáltatások megfizethetőségére és szolgáltatási szintjére is hangsúlyt helyez. Ezért magát az érdekeltek érdekeit, prioritásaikat és igényeiket nagymértékben figyelembe veszik a fenntarthatóbb magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési ütemtervének megtervezésekor.
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK
/E5-3/
A szegmens fő céljai a koncessziós szerződésből és az ott vállalt kötelezettségekből levezethetőek. Jelenleg csak a MOHU érintett e mutatók tekintetében, mivel a többi, teljes irányítással rendelkező leányvállalat a felállítási szakaszban van.
A legmagasabb szintű célok az EU Hulladék Keretirányelvhez (WFD) kapcsolódnak, és a releváns szakaszok a hulladéklerakás és az újrahasznosítás arányára vonatkoznak, a rendelet hatálya alá tartozó hulladékmennyiségek tekintetében. Ezek a célok a tagállamokra vonatkoznak, és hivatalos célként kerültek át a MOHU-hoz, befolyásolva a működést és a döntéseket az alábbi módon:
· A fent említett célok pozitív hatással vannak Magyarország fenntartható és körfogásos gazdasági átállására;
· A MOHU célja a kockázatok elkerülése olyan döntésekkel, amelyek biztosítják az üzleti/ipari folyamatosságot, és a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése úgy, hogy semmilyen létesítményhiány ne veszélyeztesse az uniós célok elérését [pl. elegendő hulladék energetikai (égetési) kapacitással rendelkezzen, mivel a lerakási cél enélkül nem érhető el; mivel azonban ez nem tartozik a koncesszió hatáskörébe, az anyavállalat (MOL) lehet a döntéshozó szervezet];
· közvetett hatásként a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésével növelhető a másodlagos nyersanyagok mennyisége és tisztasága, így könnyebben biztosítható az újrahasznosítható alapanyag és a lehetőségek kiaknázása.
A CES-ben, és jelenleg főként a MOHU-ban, a vállalatirányítási politikákat és ezen keresztül az akciókat ezen a célkitűzések vezérlik, végrehajtásukat a szabályozó és hatósági szervek, az EM (Energiaügyi Minisztérium) és a MEKH-on felügyelik, az alábbi konkrét elvárások emntén:
Legalább 100 kt kapacitású, hulladékból energiát előállító (W2E) üzem építése
A MOL belátja, hogy bizonyos anyagok nem hasznosíthatók újra. Ezt a megközelítést a legfontosabb érdekelt felek jóváhagyták. A hulladékégetés segít nekünk abban, hogy az egyébként ártalmatlanított hulladékot energetikai hasznosításra fordítsuk, ami a hulladékhierarchiában egy magasabb szintű módszer. Ezáltal a projekt összhangban van az EU hulladékirányelvének két hulladékcélkitűzésével, biztosítja a szabályozási követelményeknek való megfelelést, és segít a koncessziós kötelezettségvállalások támogatásában.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
93 |
Az EU hulladéklerakási célkitűzése: A települési szilárd hulladék legfeljebb 10%-a kerüljön lerakóba
A cél a hulladéklerakás csökkentése azáltal, hogy a hulladékgazdálkodás a hulladékhierarchián belül marad. Ahol csak lehetséges, elkerülendő a tartós lerakás csökkentve az uniós céloknak és koncessziós kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés kockázatát. A célkitűzés a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelvre épül, amelynek határideje 2035-ig szól, és amelytől 2040-ig terjedő eltérés lehetséges, amennyiben engedélyezik. A CES valamennyi cége hozzájárul a követelmény teljesítéséhez, amely szerint a tagállamoknak 2035-re a szilárd hulladék lerakását 10%-ra vagy annál kevesebbre kell csökkenteniük. Ez az EM/MEKH által szigorúan felügyelt irányelv elsősorban a MOHU-t bízza meg a felelősséggel. A célérték relatív, 2023 a kiindulási alap, amikor a hulladéklerakás 50% körül volt. A MOHU működése 2023-ban kezdődött, ami az előrehaladás mérésének kezdetét jelenti.
Újrafelhasználási vagy újrahasznosítási cél az EU-ban: A szilárd hulladék legalább 65%-a
A célkitűzés a hulladékhierarchia szinte valamennyi szintjére vonatkozik, az energetikai hasznosítás felett, hangsúlyozva az újrahasználat és az újrafeldolgozás fontosságát. A célkitűzés a 2008/98/EK irányelvre épül, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2035-re legalább 65%-os újrahasználatot és újrahasznosítást érjenek el a települési hulladékok tekintetében. Ez egyben jelentős üzleti lehetőséget jelent a MOL számára. A CES valamennyi cége hozzájárul e cél eléréséhez, lehetővé téve az erőforrás-hatékonyság magas szintjét az európai körforgásos gazdaságon belül. A MOHU viseli az elsődleges felelősséget, a CES többi cége is részesül és hozzájárul. A cél relatív, 2023 a kiindulási alap, amikor az újrafelhasználási és újrahasznosítási arány körülbelül 34% volt, mivel a MOHU éppen akkor kezdte meg működését.
Befektetési kötelezettségvállalás: 185 milliárd forint
A beruházások az újrahasznosítást és a hasznosítást hivatottak elősegíteni, ami az újrafelhasználásra is hatással lehet. A kötelezettségvállalás a lényegességi értékelés során azonosított hatásokat és kockázatokat kezeli, miközben új üzleti lehetőségeket alapoz meg a MOL szegmensei számára. A beruházásnak összhangban kell lennie az Energiaügyi Minisztériummal kötött koncessziós megállapodással, ami a célok közös megértését tükrözi. A határidő 2033, amely a határozott koncessziós időszakra (2023-2033) vonatkozik. A cél abszolút és gördülő/kumulatív, a bázis a koncesszió 2023-as kezdete. A beruházás 2024 végére elérte az 53 milliárd forintot. A MOHU viseli az elsődleges felelősséget, a Holding és a MOHU BP pedig a kifejlesztett eszközök átvevőjeként részesül előnyökben.
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETÁG ERŐFORRÁS BE- ÉS KIÁRAMLÁSÁVAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/E5-4; E5-5/
A lent bemutatott mérőszámokat a MOHU által tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően határozzák meg. Ezek a mérőszámok a célok monitorozásának szerves részét képezik, és mindhárom azonosított IRO szempontjából relevánsak. A hulladékmennyiségek esetében pedig a jogi korlátozások miatt 1 éves késedelmet mutatnak a jelentéstételben, és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben zajló folyamatból adódnak.
|
Adatpont |
Mértékegység |
Cél |
2024 |
2023 |
2022 |
|
Az újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített települési szilárd hulladék aránya |
% |
65%* |
n/a |
33.7%*** |
32.8%**** |
|
A lerakott települési szilárd hulladék aránya |
% |
10%* |
n/a |
49.5% |
55.3%**** |
|
Kötelezett CAPEX-kiadások (gördülő/halmozott érték) |
milliárd Forint (millió USD) |
185** (kb. 490) |
53 (146) |
21 (63) |
n/a |
* 2035-ig (2040-ig, ha eltérést alkalmaznak)
** 2023 és 2033 között
*** 2023-as féléves adatok alapján
**** Nem áll a MOHU vagy a CES szervezetek befolyása alatt.
A vonatkozó mérőszámok módszertana és feltételezései a következők:
- A két relatív mérőszám az uniós meghatározásokból származik, míg a tőkeköltségek (CAPEX) csak a MOHU szempontjából relevánsak - a koncessziós kötelezettségvállalás kiadásai, amelyeket a CES egyetlen koncessziós jogalanyának kiadásai jelentenek.
- Az újrahasználatra vagy újrahasznosításra előkészített települési szilárd hulladék (MSW) aránya:
o számláló: a következők összege
§ újrahasználatra vagy újrahasznosításra előkészített (átadott vagy leltárba vett) hulladék, papír, műanyag, fém, üveg, a közszolgáltatási és intézményi (azaz a vállalkozások hulladékának elkülönített gyűjtése) alrendszerekből származó hulladékok
§ egyéb újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra előkészített hulladékok, szelektív gyűjtésből (HAK/EWC 20, kivéve 20 03)
§ komposztálásra szállított zöldhulladék
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
94 |
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
o nevező: a következők összege
§ összes begyűjtött szilárd hulladék
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
§ LESS elhasználódott járművek, elhasználódott gumiabroncsok, bontási-építési hulladékok
o alap mértékegység: kg/naptári év
- A lerakott szilárd hulladék aránya:
o számláló: a következők összege
§ Hulladéklerakással ártalmatlanított szilárd hulladék
§ KISEBB hamu és égetésből származó maradékanyag
o nevező: a következők összege
§ összes begyűjtött szilárd hulladék
§ zöldhulladék otthoni komposztálásban
o alap mértékegység: kg/naptári év
- Ezt a két arányszámot az illetékes irányító szerv, az Energiaügyi Minisztérium évente hitelesíti a törvényes adatszolgáltatási követelmények részeként.
- Kötelezett CAPEX-kiadások
o a pénzügyi kimutatásokban a könyvvizsgáló által hitelesített, a MOHU által egy adott pénzügyi évben elköltött összes szerves CAPEX (a 2. fejezetben a CES részeként jelentett). A 2024. évi konszolidált pénzügyi kimutatások szegmensinformációi).
A MOHU saját tevékenységből jelenleg nem keletkezik hulladék, a saját folyamatokhoz nem érkezik erőforrás, és az egyetlen erőforráskiáramlás a tiszta másodlagos nyersanyagok – e MOL által megtermelt hulladékra vonatkozó adatok elérhetőek az E5-A alfejezetben.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
95 |
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK A KÖRNYEZETI SZTENDERDEKBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Várható pénzügyi hatás |
E1-9 E2-6 E3-5 E4-6 E5-6 |
A várható pénzügyi hatások számszerűsítése az ESRS C. függeléke alapján fokozatosan történik. |
|
Karbon kreditek |
E1-7 |
2024-ben a MOL nem finanszírozott üvegházhatású gázok eltávolítását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó projekteket szén-dioxid-kibocsátási egységek révén. |
|
Szennyezési célok |
E2-3_02 E2-3_03 E2-3_04 |
Jelenleg nincsenek nyilvános, csoportszintű célkitűzések a víz- és talajszennyezés megelőzése, valamint az aggodalomra okot adó és különösen veszélyes anyagok megelőzése és ellenőrzése tekintetében. |
|
Mikroműanyagok |
E2-4_05 E2-4_06 E2-4_07 |
A mikroműanyagokkal kapcsolatban nem azonosítottunk lényeges IRO-kat, ezért a kapcsolódó közzétételeket nem tekintjük lényegesnek. |
|
Aggályos / fokozottan veszélyes anyagok |
E2-5_02 E2-5_07 E2-5_08 E2-5_13
|
Az aggodalomra okot adó / fokozottan aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó adatokat csak a kiáramlás szempontjából jelentik, azaz azokat a mennyiségeket, amelyek kibocsátásként, eladott termékként vagy az eladott termékek részeként hagyják el a létesítményt. Nem azonosítottak olyan szolgáltatást, ahol az aggodalomra okot adó/ fokozottan veszélyes anyagok használata lényeges lenne. |
|
Tengeri erőforrások |
E3-1_09 |
A mélytengeri ásványok, kavicsok és tengeri termékek kitermelése és felhasználása a MOL számára nem minősül lényegesnek. |
|
Vízkockázat |
E3-4_02 E3-2_03 E3-1_07 |
Az AQUEDUCT Vízkockázati Atlasz alapján a MOL működése nem érinti a nagy vízhiánnyal küzdő területeket, illetve nem függ azoktól. /E3-1_07/ |
|
Biodiverzitás |
E4-1 ESRS 2 SBM-3 E4-2_03 E4-2_04 E4-2_05 E4-2_06 E4-3_02 E4-3_03 E4-3_04 E4-2_18 E4-2_19 E4-2_20 E4-3_02 E4-3_08 E4-3_09 E4-4 E4-6_03 E4-6_04 |
A legutóbbi kettős lényegességi elemzés során az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára gyakorolt hatást (IM-06) lényeges témaként azonosították. A környezetszennyezés és az éghajlat hatásaira vonatkozó politikák, intézkedések és célok más aktuális szabványokkal (azaz az E2 és az E1 szabványokkal) foglalkoznak. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyéb témák nem minősülnek lényegesnek (pl. a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos hatások társadalmi következményei; az édesvíz- és a tengerhasználat változása; közvetlen kiaknázás; invazív idegen fajok; a fajok állapotára gyakorolt hatások). A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatban nem találtak lényeges függőséget, kockázatot vagy lehetőséget, ezért a MOL stratégiájára és üzleti modelljére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos közzétételek nem tekinthetők lényegesnek. Az e jelentés E4. fejezetében ismertetett politikákon és cselekvési terveken kívül a MOL nem tett közzé a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos átfogó átállási tervet, és nem határozott meg nyilvános csoportszintű célokat sem. A MOL nem vett igénybe semmilyen biológiai sokféleséggel kapcsolatos ellentételezési mechanizmust 2024-ig. |
|
Energia adatok |
E1-5 E1-6_18-23 |
A MOL szintjén a bejelentett megújulóenergia-fogyasztás és -termelés alacsony, 0,5% alatti maradt. A közölt értékek nem tartalmazzák az energiagazdálkodást, amelyet az érintett egységek helyileg irányítanak. A csoportszintű megközelítés kidolgozása - beleértve a kisléptékű megújuló energiatermelésre vonatkozó adatgyűjtést (pl. az irodaházakra és a benzinkutakra telepített napelemek) és a hitelesített kibocsátási tényezőkkel rendelkező szerződéses áramvásárlási megállapodások beépítését - jelenleg fejlesztés alatt áll. A nukleáris forrásokból és szénből származó energiafogyasztásról nem készül jelentés, mivel a MOL nem használja közvetlenül ezeket az energiaforrásokat. A közművektől vásárolt villamos energia fosszilis alapúnak minősül, mivel a tényleges energiaszerkezetet nem lehet megbízhatóan elszámolni csoportszinten. |
|
A források be- és kiáramlására vonatkozó adatok |
E5-4_02 E5-4_03 E5-4_04 E5-4_05 E5-5_02 E5-5_03 E5-5_04 E5-5_05 |
A MOL fő termékei finomított kőolajtermékek és petrolkémiai termékek, amelyeket elsősorban nagykereskedelmi fogyasztóknak szállít - ezért a tartóssággal, javíthatósággal és újrahasznosíthatósággal kapcsolatos közzétételek nem lényeges közzétételek. A másodlagos anyagfelhasználásra vonatkozó információkért kérjük, olvassa el a Hulladék alapú üzemanyag felhasználás és előállítás (OP-08) című közzétételt.
|
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
96 |
/S1/
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben a következő, munkaerővel kapcsolatos hatásokat és kockázatokat azonosítottuk:
· Foglalkoztatás biztonság tisztességes feltételek mellett (IM-12)
· Képzés és készségfejlesztés (IM-14)
· Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek (IM-13)
· Műveletek alacsony biztonságú területeken (IM-19)
· Vállalati kultúra (IM-11)
· Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzása és megtartása (RK-07)
· Személyi sérülés kockázata a rendszer integritásának meghibásodása vagy baleset miatt (RK-04)
· Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség (RK-09)
A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Megállapítottuk, hogy a "Saját munkaerő" téma mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges. Egy hatást azonosítottunk, amely az "Értékláncban dolgozó munkavállaló" témakörre vonatkozik: Emberi jogok és munkaügyi gyakorlatok az értékláncban (IM-15). A MOL viszonylag kis mértékben van kitéve az emberi jogokkal való visszaélés, a kényszermunka, a gyermekmunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem kockázatának, mivel a csoport tevékenységeinek nagy részét európai országokban végzi. Mindazonáltal a MOL elkötelezett a törvényes és tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi elvek tiszteletben tartása mellett, és ugyanezt várja el az üzleti partnerektől és a külső érdekelt felektől az Üzleti partnerek etikai kódexében és más irányelvekben leírt szerződéses megállapodásokon keresztül - ahogyan azt e fejezetben leírtuk. A MOL nem tűri a kényszermunkát, a kötelező, a rabszolgasorba vagy gyermekmunkára kényszerítés vagy bármilyen más etikátlan foglalkoztatási gyakorlatot, például a bér visszatartását, a betegszabadság vagy a napi pihenőidő megtagadását, az alternatív foglalkoztatási formákkal való visszaélést vagy az egészségügyi hozzájárulás megkerülését. Biztosítjuk, hogy a munka, a rabszolgaság, a szolgaság és az emberkereskedelem ezen formái ne forduljanak elő az üzleti és ellátási láncainkban.
Mivel az értéklánccal kapcsolatos információk jelenleg az ESRS-szabvány bevezetési szakaszában vannak, a MOL 2024-ben korlátozott információkat tesz közzé e tekintetben. A MOL jelenleg az ellátási lánc átvilágítására vonatkozó módszertanának kidolgozásán dolgozik, hogy megfeleljen a 2025-től alkalmazandó 2023. évi CVIII. magyar törvény ("ESG-törvény") és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv szerinti közelgő követelményeknek.
A munkaerővel kapcsolatos hatások és kockázatok három, egymással összefüggő, de mégis különböző csoportba sorolhatók. Ez azt is jelenti, hogy ezen IRO-k kezelése eltérő megközelítést és szakértelmet igényel, ezért általában külön politikák és intézkedések keretében kezelik, és az előrehaladást különböző mérőszámokkal mérik és ellenőrzik. Ez a fejezet a következő 3 alfejezetre tagolódik, azzal a céllal, hogy bemutassa, hogyan kezeli a MOL a felsorolt IRO-kat, felvázolva az egyes csoportok sajátosságait:
Az A. alfejezet a vállalat munkavállalóira gyakorolt hatásokra összpontosít, mint például a bérek és a munkaerő-felvétel (IM-12), a képzések és a készségfejlesztés (IM-14); valamint a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kockázatokra, mint például a munkavállalók vonzására és megtartására vonatkozó képessége (RK-07). Ez az alfejezet általában a MOL munkavállalóira összpontosít - az ESRS definíciójával összhangban -, azaz a MOLtal a törvények szerint munkaviszonyban álló személyekre. Bár belső politikáink, valamint a bemutatott adatok és elemzések csak ezekre az egyénekre vonatkoznak, elismerjük, hogy a munkavállalók más csoportjaira, például a nem alkalmazottakra (egyéni vállalkozók és a vállalatnak munkaerőt biztosító kölcsönzött munkavállalók) vagy az értékláncban dolgozókra is hatással vannak tevékenységeink. Amint azt a MOL EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája, valamint az etikai és üzleti magatartási kódexe kimondja, törekszünk arra, hogy figyelembe vegyük a tevékenységek üzleti, társadalmi, környezeti, egészségügyi, fizikai és érzelmi következményeit, és elköteleztük magunkat amellett, hogy az üzleti célokat úgy érjük el, hogy a lehető legkisebb kárt és a legnagyobb pozitív hasznot okozzuk nemcsak a saját munkavállalóink, hanem az értékláncunkban dolgozók, a közösségeink és a társadalom egésze számára is.
A B. alfejezet leírja, hogyan értékelik és mérséklik a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos hatásokat és kockázatokat (IM-13, IM-19, RK-04, RK-09). A MOL átfogó, csoportszintű irányítási rendszerrel rendelkezik, amely kiterjed mind az egyik vállalatával munkaviszonyban álló munkavállalókra - a továbbiakban: saját munkavállalók -, mind a csoportnak egyéni szerződésekkel vagy munkaerő-közvetítő ügynökségeken keresztül munkaerőt szállító munkavállalókra - a továbbiakban: vállalkozók - a munkavédelemre. Mind a saját alkalmazottakra, mind a vállalkozókra a MOL vonatkozó politikái vonatkoznak, és szerepelnek az adatgyűjtésünkben. A saját alkalmazottak és a vállalkozók körén kívül eső személyeket "harmadik félnek" tekintjük a jelentéstételi gyakorlatunkban. Az ESRS által "értékláncban dolgozókkén" leírt személyek - akik nem minősülnek sem saját alkalmazottaknak, sem vállalkozóknak - nem végezhetnek semmilyen munkát telephelyeinken, ezért nem tartoznak a MOL munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikájának hatálya alá. A telephelyeinket alkalmanként látogató személyek megkapják a szükséges bevezetést a biztonsági szabályokról, kíséretet kell biztosítani számukra, és szükség esetén megkapják az egyéni védőfelszereléseket - ez a fejezet azonban a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik félként dolgozó személyek biztonsági szempontjaival itt nem foglalkozunk.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
97 |
A C. alfejezet a vállalati kultúrát és az etikai szempontokat (IM-11) emeli ki, a sokszínűségre, az egyenlő értékért egyenlő bérezésre, a befogadásra és az etikátlan magatartás elleni intézkedésekre összpontosítva. A MOL egy sor kötelező érvényű politikát vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy az etikai normákat betartsuk és beépítsük mindennapi működésünkbe - többek között, de nem kizárólagosan az emberi erőforrás menedzsmentre. A MOL elvárja továbbá, hogy az értéklánc minden érdekeltje tiszteletben tartsa ezeket az értékeket, és rendelkezzen olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják ezeknek az értékeknek a betartását.
Az egyes alfejezetek a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődnek, majd részletesen bemutatják azokat a politikákat, intézkedéseket, célokat és mérőszámokat, amelyek felvázolják, hogy a MOL hogyan kezeli ezeket az IRO-kat.
A. ALFEJEZET: HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS
A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S1. IRO-1, S2. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 SBM-3, S1.IRO-1-hez kapcsolódó közzétételi követelmény: |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése magában foglalta a munkavállalókkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítását. Az általános módszertant és a konzultációs folyamatot e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza részletezi. A saját munkavállalóinkra gyakorolt tényleges és potenciális hatások és a velük kapcsolatos kockázatok azonosítása, amelyeket ebben a fejezetben tárgyalunk, a munkavállalóktól származó visszajelzések folyamatos gyűjtésével és rendszeres elkötelezettségi felmérésekkel történik. További információért kérjük, olvassa el e fejezet S1-A-1&2&3 szakaszának "HR-tanácsadás" bekezdését.
Az IM-12, IM-14 és RK-7 táblázatban leírt, emberi erőforrásokkal kapcsolatos IRO-k:
IM-12. táblázat: Foglalkoztatás biztonság tisztességes feltételek mellett
|
Mérték |
Jelentős |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL a közép-kelet-európai régió egyik legfontosabb munkaadója. A vállalat mintegy 25 000 embernek biztosít stabil munkahelyet saját alkalmazottai körében, valamint közvetve számos vállalkozónak és más személynek az értékláncon keresztül. E pozitív hatás mellett a csoport esetleges negatív üzleti teljesítménye esetén a tovagyűrűző hatás nem csak a saját munkavállalókat érintheti hátrányosan, hanem a helyi munkaerőpiacokat is, mivel a csoport nagy arányban foglalkoztat munkavállalókat. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A saját alkalmazottaival való rendszeres közvetlen kapcsolattartás és az elégedettség nyomon követése mellett a vállalat aktívan részt vesz a kollektív szerződésekben és együttműködik a szakszervezetekkel a tisztességes foglalkoztatási gyakorlat biztosítása érdekében. Az irányelvek, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Időhorizontok |
A téma minden időhorizonton lényeges. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A méltányos feltételek melletti biztonságos foglalkoztatás a MOL értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
IM-14. táblázat: Képzés és készségfejlesztés
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
|
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL elkötelezett a humán tőkébe való befektetés mellett, képzések és készségfejlesztési programok révén, hangsúlyozva a szakmai fejlődés, az egészség, a biztonság, a jólét és a vállalati etika fontosságát. A MOL prioritásként kezeli a munkaerőpiacra újonnan belépő és a frissen végzett szakemberek felvételét. E kezdeményezések révén a vállalat pozitívan befolyásolja a humán tőke fejlődését, és hozzájárul ahhoz, hogy a régióban képzett és tanult munkaerő álljon rendelkezésre. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
Elkötelezettségének támogatása érdekében a vállalat számos képzési és fejlesztési programot kínál alkalmazottai és vállalkozói számára. Összesen több mint 709 ezer órányi képzést regisztráltak 2024-ben, és 7,5 millió dollárt fordítottak képzésekre és készségfejlesztésre. Emellett a vállalat együttműködik olyan intézményekkel, amelyek szakképzési és oktatási programokat biztosítanak, és finanszírozza azokat. A vállalat tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, gyakornoki helyeket, diplomás programokat, valamint pályaorientációs és felvételt megelőző programokat is biztosít. Az irányelvekkel, folyamatokkal és kulcsfontosságú intézkedésekkel kapcsolatos részletekért lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokat. |
|
Időhorizontok |
A téma minden időhorizonton lényeges. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A képzés és a készségfejlesztés a MOL értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
98 |
RK-07. táblázat: Munkaerő-piaci kockázatok - Munkavállalók vonzási és megtartási képességei
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Magas |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A vállalat számára állandó kihívást jelent, hogy képzett és sokszínű munkaerőt vonzzon és tartson meg a komplex tevékenységeinek működtetése érdekében. A munkaerőpiac fő kockázatai közé tartozik jelenleg a magas fluktuáció és a jelenlegi makrokörnyezetből adódó növekvő bérnyomás, a népesség elöregedése és a képzett munkaerő piaci elérhetősége. Ez különösen kritikus az új és nagy tudásintenzitású üzletágak esetében, amelyek különböző képességeket és gyors továbbképzést/átképzést igényelnek. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Hatások: A MOL, mint a közép- és kelet-európai régió egyik legfontosabb munkaadója, jelentős hatást gyakorol nemcsak saját munkavállalóira, hanem az értékláncában dolgozókra is. Az azonosított hatások nemcsak a foglalkoztatás biztosításához (IM-12), hanem a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztéséhez (IM-14), valamint a kedvező munkakörülmények fenntartására való törekvéshez (IM-11) is kapcsolódnak. Függőségek: A mintegy 25 000 munkavállaló a MOL egyik legfontosabb eszköze. A vállalat függ attól, hogy megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező alkalmazottal rendelkezik-e a zökkenőmentes működés biztosítása érdekében. |
|
Intézkedések |
Az e hatáshoz kapcsolódó intézkedések (lásd IM-11, 13 és 15) mind fontos tényezők a munkavállalók vonzásának, megtartásának és továbbképzési képességeinek erősítésében, ezáltal csökkentve a munkaerőpiacból eredő kockázatokat. A politikák, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
2023-ban a teljes kifizetett munkavállalói juttatások összege meghaladja a 870 millió eurót, így a saját munkaerő témát pénzügyileg lényegesnek tartjuk. A fent említett munkaerő-piaci trendek (növekvő bérnyomás, elöregedő népesség, fluktuáció) miatt ezt hosszú távú kockázatnak tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A munkaerő-piaci kockázat a MOL értékláncának minden szintjén lényeges kockázatot jelent. |
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT FOLYAMATOK
/S1-1; S1-2/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1,S1-2 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-2 |
A MOL a munkaerővel kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése érdekében - beleértve a munkaerő egyes csoportjait vagy a teljes munkaerőt - számos politikát és stratégiát alkalmaz. A MOL felsővezetése és a felügyelőbizottság tagjai számára 2024 júniusában bemutatott, aktualizált csoportszintű Emberi Erőforrás Stratégia fő pillérei a következők:
· Refine: A HR-folyamatok finomítása és digitalizálása, valamint az ONE HR adatbázis fejlesztése.
· Attract: A MOL legyen az egyik legvonzóbb munkáltató
· Engage: Annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tudják, mit kínálunk, a tehetségek ápolása és olyan kultúra kialakítása, amely megtartja a legfontosabb embereinket.
· Develop: Vezetőink fejlődésének segítése, szakértőink és kékgallérosaink fejlődésének lehetővé tétele, különös figyelmet fordítva a tehetségekre.
· Build: Az együttműködés erősítése az ONE HR közösségen belül
Ezek a fő elvek beépülnek a MOL folyamatalapú politikáiba. Az irányelvek célja, hogy meghatározzák a változáskezelési folyamatok, a kockázatértékelések és a kockázatcsökkentő intézkedések kötelező elemeit és lépéseit. A Csoport emellett az emberek vonzására, megtartására és fejlesztésére összpontosít, miközben a munkaerő-piaci kockázatok mérséklésével biztosítja a munkaerő megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állását, hogy lehetővé tegye üzleti tevékenységeink folytonosságát és fejlődését (RK-07).
A HR Area Book a legmagasabb szintű folyamatalapú politika az emberi erőforrások területén, amely meghatározza a főbb HR-folyamatokat, szabályokat és követelményeket, valamint a stratégiai célokat, hogy a MOL-on belül a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, magas színvonalú HR-szolgáltatásokat biztosítson. E politika rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek az érintett munkavállalókra nézve. A végrehajtás - a helyi/egységspecifikus politikákba (pl. az egyes leányvállalatokra vonatkozó) vagy a tematikus folyamatleírásokba (pl. toborzás és kiválasztás, javadalmazás vagy tehetséggondozás szabályai) való beépítésük révén - a csoport HR vezető alelnökének, a helyi vezérigazgatóknak és a helyi HR-menedzsereknek a közös felelőssége. Az érintett érdekeltek tudatosságának biztosítása érdekében a MOL kötelező képzéseket tart, amelyek minden kulcsfontosságú területre kiterjednek, míg a vonatkozó irányelvek minden munkavállaló számára elérhetők a MOL E-REG rendszerében. A HR Area Book leírja azt a 6 fő folyamatot, amelyet a MOL valamennyi vállalatánál (azaz a MOL Nyrt. és a mátrix-működésben részt vevő, ellenőrzött operatív leányvállalatoknál) végre kell hajtani:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
99 |
1. Munkavállalók vonzása, toborzás és kiválasztás
A MOL hosszú távú stratégiai céljainak elérése érdekében a tehetséggondozásra összpontosít. Az oktatási intézményekkel való szoros kapcsolatok és a stratégiai munkaerő-tervezés révén a vállalat biztosítja a képzett munkavállalók, különösen a fiatal tehetségek folyamatos beáramlását, hogy kielégítse a közép- és hosszú távú üzleti igényeket. Ez közvetlenül a munkaerő-piaci kockázatok (RK-07) kihívását kezeli azáltal, hogy erősíti a MOL képességét arra, hogy képes és sokszínű munkaerőt vonzzon és tartson meg, ami kritikus fontosságú a működési kiválóság fenntartásához és a gyorsan változó üzleti igényekhez való alkalmazkodáshoz; miközben pozitív társadalmi-gazdasági hatást gyakorol azáltal, hogy munkalehetőségeket biztosít és segíti a fiatalok belépését a munkaerőpiacra. (IM-12)
2. Jutalom és juttatások
A méltányos feltételek melletti biztonságos foglalkoztatás biztosítása érdekében a MOL javadalmazási struktúrája a belső méltányosság és a külső versenyképesség átlátható elvein alapul. A munkaköröket a Hay-módszertan alapján értékelik, és a bértáblákat a nemzetközi piaci normákhoz viszonyítják. A munkavállalói juttatásokat úgy tervezték, hogy fokozzák a fizikai, mentális, szociális és pénzügyi jólétet, elősegítve az elkötelezettséget és a megtartást. A javadalmazás és a juttatások piaci trendekhez és az üzleti stratégiához való igazításával a MOL biztosítja a méltányos és stabil foglalkoztatást (IM-12), miközben versenyképes környezetben vonzza a legjobb tehetségeket (RK-07).
3. Tanulás és fejlődés
A MOL folyamatos vezetői, szakmai és műszaki képességfejlesztésbe fektet be alkalmazottai számára. A képzési lehetőségeket az egyéni és a szervezeti igényekhez igazítjuk különböző módszerekkel, többek között tantermi foglalkozásokkal, e-learninggel, mentorálással és coachinggal. A vezetőket arra ösztönzik, hogy aktívan támogassák az alkalmazottak szakmai fejlődését, biztosítva az üzleti célokkal való összhangot. A készségfejlesztés és a szakmai előmenetel előtérbe helyezésével a MOL hozzájárul a regionális humántőke-fejlesztéshez, és biztosítja a jól képzett munkaerőt, amely képes az innováció és a működési siker előmozdítására (IM-14).
4. Munkaerő- és
foglalkoztatásmenedzsment
A munkaszerződések a helyi jogszabályoknak megfelelően készülnek, garantálva az
egyértelmű feltételeket és stabil munkakörülményeket, valamint a biztonságos és
tisztességes foglalkoztatási feltételeket minden munkavállaló számára. Ahol
csak lehetséges, rugalmas munkarendeket kínálnak, támogatva az üzleti
követelmények és a munkavállalók jóléte közötti egyensúlyt (IM-12).
5. HR tanácsadás
A HR-tanácsadási folyamatok a befogadó, etikus és átlátható munkahelyi kultúra
előmozdítására összpontosítanak. A MOL támogatja a társadalmi párbeszédet a
szakszervezetekkel és a munkavállalók képviselőivel való rendszeres
kapcsolattartás révén; valamint a munkavállalók elégedettségének rendszeres
nyomon követésével.
A MOL-nál a munkavállalók képviselői döntő szerepet játszanak a harmonikus és produktív munkakörnyezet fenntartásában. Hídként működnek a munkavállalók és a vezetőség között, biztosítva, hogy a munkavállalók aggodalmait és javaslatait meghallgassák és figyelembe vegyék. A MOL támogatja a méltányos bánásmód gyakorlatát, például a sokszínűség garantálását, a méltányos és egyenlő díjazás biztosítását és az egyesülési szabadság támogatását, a csoporton belül aktív és a csoport alkalmazottainak többségét bevonó szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal való partnerség révén. Csoportszinten minden munkavállalót az Európai Üzemi Tanács (EBT) képvisel. A Tanácsot 2023-ban ötéves mandátumra újraválasztották. Az Európai Munkástanács évente kétszer felsővezetői fórumot szervez, ahol a felsővezetők aktualitásokat adnak az aktualitásokkal kapcsolatban, a bizottsági tagok pedig felteszik a releváns és az országokból összegyűjtött kérdéseiket. A szakszervezetek továbbá a MOL következő országaiban vannak jelen: Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Bosznia és Hercegovina, Lengyelország, Románia, Montenegró és Oroszország.
A munkavállalók képviselőivel való együttműködés mellett a MOL a jólét és a munkavállalók elkötelezettségének közvetlen értékelését is végzi a rendszeres felmérések és pulzus-ellenőrzések révén. A felmérés eredményei alapján meg kell határozni a fókuszterületeket, és a kritikus területek kezelésére cselekvési terveket kell kidolgozni vállalati, üzleti szegmens- és egységszinten. A vállalat emellett elkötelezte magát amellett is, hogy pénzügyi támogatást nyújt a váratlan kihívásokkal szembesülő egyes munkavállalóknak - például a MOL Magyarország Szociális Alapján keresztül. Ennek az alapnak a felosztását a szakszervezet határozza meg.
A MOL kétévente indítja el a MOL munkavállalói elkötelezettségi felmérését, amellyel nyomon követhetik a munkaerő elkötelezettségi szintjét. A folyamatot illetően egy, a MOL HR által megbízott külső szolgáltató készíti el a kérdőívet az előző évek kérdései és aktualitásai alapján, amelyet a felmérés elindítása előtt az üzleti képviselőkkel és a felső vezetéssel előzetesen megosztanak felülvizsgálat céljából. Miután a felmérés egy külső, online platformon zajlik, a MOL szintű eredményeket a felső vezetés számára bemutatják, és a meghatározott irányokat és elvárásokat lefelé továbbítják. A kétévente indított felmérés mellett a szervezetek számára elérhető a pulse check is, amellyel nyomon követhetik alkalmazottaik elkötelezettségét és hangulatát.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
100 |
A MOL egyéb HR-folyamatai a Munkavállalói elkötelezettség felmérésének általános folyamata és annak intézkedései mellett közvetett hatást és az elkötelezettség növelését is célozzák. Ezeket a folyamatokat belsőleg a Tehetségmenedzsment folyamatleírás szabályozza, amelyet a Csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője hagyott jóvá, és amely a HR Area Book azonos hatókörben alkalmazandó. E dokumentum célja, hogy a követendő világos szabályok és folyamatok meghatározásával biztosítsa az általános vállalati elkötelezettség növelésére irányuló stratégiai célkitűzést. Az egyik legfontosabb elősegítő tényező az elismerés és a ’Stay’-interjúk: Az elismerés a nagyszerű munka egyik legfontosabb mozgatórugója, amely segít megtartani a legjobb tehetségeket, fokozza a munkavállalók elkötelezettségét és ösztönzi a teljesítményt. A Tehetségek elismerése pozitív megerősítést ad számukra, hogy erőfeszítéseiket megbecsülik és értékelik. Ezen túlmenően rendszeresen tartanak ’Stay’ interjúkat, amelyek célja, hogy megértsék, hogy a tehetségek miért maradnak a vállalatnál, és miért hagyják el a vállalatot. A vállalat iránti elkötelezettségük e két szempontjának nyomon követése érveket szolgáltat a tehetségmegtartó stratégiánk javításához.
6. HR folyamatok tervezése és ellenőrzése
A kétirányú kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a HR-folyamatok hatékonyak, átláthatóak és a szervezeti igényekre reagálóak maradjanak. Ezért a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy több csatornán keresztül új ötleteket és fejlesztéseket javasoljanak, ami elősegíti az innovatív HR-környezetet. A MOL részlegein belül a rendszeres Townhall rendezvények a vezetői kérdések, aggályok felvetésének vagy ötletek felvetésének kiemelt fórumai.
Amennyiben a munkavállaló aggályait helyi szinten vagy a nyilvános csatornákon keresztül nem kezelik, arra ösztönzik, hogy tanácsért vagy aggályok felvetésére ("whistle-blowing") használja a csoportszintű SpeakUp! mechanizmust, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető. A bejelentéseket névtelenül lehet megtenni, és azokat bizalmasan, a megtorlás veszélye nélkül kezelik. További részletekért kérjük, olvassa el e jelentés S1-C-1&2&3. szakaszát.
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3, d GRI 403-9 GRI 403-10 |
A munkaerőpiacokat érintő gyors változások és hosszú távú strukturális tendenciák, valamint az előttünk álló iparági és vállalati átalakulás miatt a tehetségvonzó és -fejlesztési programok elengedhetetlenek nemcsak az üzleti stratégia végrehajtásához szükséges készségek és kompetenciák biztosítása érdekében, hanem azért is, hogy továbbra is erős munkavállalói állományt építsünk ki, miközben biztosítjuk a generációk közötti tudásmegosztást az elöregedő és nyugdíjba vonuló munkaerő miatt azokban az alapvető régiókban, ahol a MOL működik (RK-07).
A tehetségmenedzsment keretrendszerén belül a hangsúly a MOL tehetségeinek vonzására, azonosítására, fejlesztésére, megtartására és előléptetésére helyeződik, mégpedig hatásos és hatékony folyamatokkal, valamint egységes tehetségmenedzsment nyelvezet és terminológia használatával. Tavaly 1871 kollégát azonosítottak tehetségként, akik közül 281 fő töltött be vezető szakértői vagy vezetői pozíciót, ezek a számok hasonló tendenciát mutatnak az előző évekhez képest. A Talent MNG HUB, a MOL vezetői számára egyablakos rendszerként szolgáló platform, amely rövid e-learning videók és anyagok segítségével képzi magát, 949 egyedi látogató kereste fel, és 235 tesztet töltöttek ki 70%-os sikerességi aránnyal a 2023. december-2024. február időszakban. Összességében 58 Emberek és tehetségek alkalmat szerveztek a MOL embereinek és tehetségeinek vitafórumaként. Regisztráltunk 220 Maradj interjút, amelyek megerősítették a 2024-es eredményeket a szervezetben maradó kulcsfontosságú emberek és tehetségek fő mozgatórugói és a szervezetből való távozás kiváltó okai tekintetében. A karrierfókuszú beszélgetés alapján a felmérés mintájának 40%-a jelezte, hogy rövid és hosszú távon is új szerepkörbe kíván átmenni.
A tehetségfejlesztés terén a MOL-on belül számos megoldás áll rendelkezésre, például mentorálás, coaching, vezetői és szakmai szakértői fejlesztési program. Tavaly Magyarországon is bevezetésre került a megtartás/befogadás eszköztára, hogy tovább képezzük vezetőinket a tehetségmegtartás hatékonyságának növelésére, valamint a fontos pillanatok jó kezelésére. Több mint 250 vezető vett részt 7 élő vezetői workshopon a MOL Campuson (Budapest), a Százhalombattai Finomítóban, a MOL Petrolkémia (Tiszaújváros) telephelyén. Az elmúlt 3 hónap során 180 kolléga látogatta meg a Megtartási eszköztár oldalait.
A Társaság prémium vezetőfejlesztési programja a LEAD, ahol a hangsúly a tavalyi évben a folyamatban lévő LEAD2024 irányzatokon volt, beleértve az újonnan bevezetett LEAD Transformational irányzatot is. További hangsúlyt kapott a LEAD Alumni hálózat, a LEAD Alumni Konferencia 2025 első negyedévében harmadik alkalommal kerül megrendezésre.
2024-ben a Growww keretében 8 országból 92 friss diplomást vettek fel, 48%-os női aránnyal.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
101 |
Magyarországon a középfokú szakképzés maradt fókuszban - új osztályok indultak Százhalombattán (SziSzKI), 4 MOL osztály jött létre anyagi támogatásunkkal 2024-ben. 191 duális gimnáziumi diákunk volt, ebből 46-an fejezték be az iskolát, 43 duális mérnök, ahol a megmaradási arány 90 % (azaz a diákok 90%-a a tanulmányai befejezése után a MOL-on belül maradt). Több mint 120 MOL-os kolléga elkötelezett abban, hogy egyetemeken tanítva megossza tudását és fiatal tehetségeket vonzzon.
Horvátországban az INA 15 karral és 2 diákszövetséggel, 5 műszaki és 1 vendéglátóipari iskolával működött együtt. Ami a szakmai gyakorlatot illeti, 20 diák vett részt duális gyakorlaton, 34 diák rendes szakmai gyakorlaton, 6 diák kezdte meg szakmai gyakorlatát benzinkútjainkon, 8 előadást szerveztek az INA Csoport szakértői a karokon.
Szlovákiában a Slovnaft 3 technológiaorientált középiskolával működött együtt. Tavaly két új iskolával írtak alá együttműködési megállapodást. A diákok különböző gyakorlati képzéseken vesznek részt a vállalat telephelyén, különösen a VURUP laboratóriumaiban újonnan létrehozott képzési központban. A képzési központot az új operátorok elméleti oktatására is használják. A 24/25-ös tanévben 17 diákunk vesz részt a gyakorlati oktatásban.
A Társaság vezető regionális munkáltatóként szerzett hírnevét tovább erősítette a több mint 25 globális és helyi külső elismerés.
A MOL a humánerőforrással kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében a munkavállalókkal kapcsolatos erős munkavállalói állomány további kiépítésére irányuló erőfeszítések mellett a pozitív hatások fokozására, valamint a munkavállalók jólétére gyakorolt negatív hatások megelőzésére és mérséklésére összpontosít. Felismerve, hogy a rendszeres értékelések és az adatvezérelt mérések a megfelelő válaszadás és a hatékony intézkedések kulcsfontosságú eszközei, 2024-ben a munkavállalók elkötelezettségét felmérő felmérést végeztek, amelynek teljesítési aránya 92-95% között volt a 40.000 munkavállaló körében (a Társaság 25.000 munkavállalója mellett a további 15.000 magában foglalja a külön erre a célra szolgáló felmérést végző kiskereskedelmi kollégákat). Összesen 759 intézkedést regisztráltak a munkavállalói elkötelezettség növelése érdekében. A munkavállalói elkötelezettségi felmérés eredménye alapján központilag irányított intézkedésként a negyedik negyedévben kísérleti jelleggel és sikeresen lezajlott a MOL Business bevezető képzés, amelyet minden érdeklődőre kiterjesztettek magyar és angol nyelveken.
A MOL támogatja a méltányos bánásmódot, például a méltányos és egyenlő díjazás biztosítását és az egyesülési szabadság támogatását. A MOL olyan szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal működik együtt, amelyek a csoport egész területén aktívak, és a csoport alkalmazottainak többségét bevonják. (IM-12)
A csoport szintjén minden munkavállalót az Európai Üzemi Tanács (EBT) képvisel. A Tanácsot 2023-ban ötéves mandátumra újraválasztották. Végrehajtó bizottsága (EB) negyedévente ülésezik, hogy megvitassa a foglalkoztatással és a működéssel kapcsolatos kérdéseket. Az EBT 2024-ben két rendes ülést tartott a Társaság felső vezetésének részvételével. 2024-ben a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók aránya továbbra is magas, 90,3% volt. A szakszervezetek a MOL vállalatainak többségénél aktívak, ahol a teljes létszám 96,7%-át foglalkoztatják. A kollektív szerződésekre vonatkozó törvények országonként eltérőek, de a MOL vállalatainak többségére kollektív szerződés vonatkozik. A lefolytatott tárgyalások középpontjában az operatív és szakértői alkalmazottak magasabb jövedelmének biztosítása állt, akár az alapbér emelése, akár a különböző anyagi jogosultságok növelése révén, a rendelkezésre álló költségvetés optimális elosztása mellett, a helyi piacokon rendelkezésre álló nem adóköteles lehetőségek kihasználásával. A szakszervezetek és a MOL vállalatainak képviselői továbbra is szorosan együttműködtek, és a pozitív társadalmi párbeszéd révén olyan munkamódszereket határoztak meg, amelyek támogatják az üzletmenet folyamatosságát, és biztosítják a sikeres és stabil működést. 2024-ben továbbra is folyamataink további digitalizálására összpontosítottunk annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges operatív munkát és növeljük működésünk hatékonyságát. Tekintettel arra, hogy a MOL sokszínű és több telephelyre terjed ki, 2024-ben a digitalizálási erőfeszítések tekintetében a különböző helyi adatbázisok harmonizálására és egy sor egyértelmű és szabványosított HR KPI létrehozására összpontosítottunk. Ezzel párhuzamosan az IT-csapat támogatásával a HR-technológiai csapat elkezdte meghatározni azokat a folyamatokat és módokat, ahol a mesterséges intelligencia felhasználható a munkafolyamatok további racionalizálásának és egyszerűsítésének támogatására, az "AI for HR" folyamattal kapcsolatos több konkrét projekt fókuszában (HR chatbot létrehozása, AI használata a toborzás során stb.).
A MOL továbbra is kiemelt figyelmet fordít munkavállalói jóléti stratégiájára és annak biztosítására, hogy minden munkavállaló az élet minden területén kiteljesedhessen, és egészséges egyensúlyt teremthessen a munka és a magánélet között. Belső és külső csatornákon keresztül folyamatos kommunikációs kampányt szervez a munkavállalók felé annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy tájékoztatást kapjanak az összes elérhető juttatásról, beleértve az egészségügyet - mind a fizikai, mind a mentális egészséget -, a szülői támogatást, a pénzügyi juttatásokat és a szakmai fejlődési lehetőségeket. A MOL különös figyelmet fordít munkavállalóinak egészségére, és a juttatási platformon keresztül élet-, baleset- és utasbiztosítást biztosítunk a MOL minden munkavállalója számára. Emellett 3 fő piacon (Magyarország, Horvátország és Szlovákia), amelyek a teljes munkavállalói populáció ~80%-át lefedik, valamint a Társaság legtöbb más vállalatánál további egészségügyi juttatásokat biztosítunk munkavállalóink számára, mint például magán egészségügyi biztosítás és rendszeres éves orvosi vizsgálatok. A csoport jóléti stratégiájának középpontjában továbbra is az anyasági/apasági jogosultságok magas szintű biztosítása állt a munkavállalók számára (azzal a megjegyzéssel, hogy az anyasági/apasági gyakorlatok és juttatások a csoport tagvállalatai között eltérnek, mivel azokat a helyi szabályoknak és a helyi gyakorlatnak megfelelően határozzák meg). A szülőket a gyermekgondozásban támogató különböző juttatásokkal a MOL erőfeszítéseket tesz a "családbarát munkáltató" státusz fenntartására. Szintén a jóléti stratégia részeként a MOL vállalatai továbbra is lehetővé tették az alkalmazottak számára a távmunka lehetőségének kihasználását a 2024-től bevezetett frissített szabályoknak megfelelően.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
102 |
Felismerve a készségfejlesztés és a folyamatos tanulás pozitív hatását mind a munkavállalókra, mind a szervezet sikerére, a MOL nagy hangsúlyt fektetett és jelentős forrásokat különített el a képzési és fejlesztési tevékenységekre 2024-ben (IM-14).
A MOL akadémiája (MGA) továbbra is a Társaság valamennyi alkalmazottja számára kulcsfontosságú belső tudásközpontként működik. Ez a belső akadémiai platform digitális tanulási lehetőségeket kínál a tényleges üzleti, szakmai, szociális készségek és vezetői képességek fejlesztéséhez e-learning anyagok, előre felvett képzések, belső tréningek és workshopok stb. formájában. A MOL akadémiai keretein belül 69 képzést szerveztek, amelyek 40 témát fedtek le, 1894 résztvevő számára, összesen 6343 teljesített tanulási órában. A "Shape Tomorrow" stratégiára való gyorsított összpontosítás és a továbbképzés/átképzés iránti fokozott igény 13,3%-os növekedést eredményezett az egy alkalmazottra jutó átlagos képzési óraszámban (34 óra 2024-ben, szemben a 2023-as 30 órával), amit az átlagos képzési költségek 9%-os növekedése követett, ami mérsékelt növekedési tendenciát mutat, figyelembe véve a képzési beszállítók átlagos költségnövekedését 2024-ben, amely mintegy 15%-os volt. 2024-ben a vezetés változó igényei alapján az E&P-n belül a műszaki kompetencia- és karrierfejlesztési program megszüntette a PetroSkills rendszerrel végzett értékeléseket, és megkezdte a program átalakítását. A megújítás ezen időszaka alatt, amíg az új rendszer és módszertan kifejlesztése zajlott, az E&P munkatársai továbbra is az előző értékelési ciklus alapján készített fejlesztési terveikre összpontosítottak, segítve őket a már azonosított kompetenciahiányos területek leküzdésében. A DS területen belül a Növekvő szakmai készségek program viszont a 2023 harmadik negyedévében elindított értékelési ciklust követte, többszörös kalibrációs ülésekkel, amelyeket az üzletággal az azonosított hiányosságokkal kapcsolatban tartottak, és amelyeket egyéni fejlesztési tervezés és képzés végrehajtása követett. A Társaságon belül mintegy 2600 fehérgalléros kolléga vesz részt a TCCD/GPS programban, amely 12 országot fed le, és több mint 400 szakterület-szakértőt, vezetőt és keresztértékelőt von be a programba.
2024-ben minden értékesítési és marketingkampányban teljes körűen bevezették az ügyfélszolgálati protokollt, hogy egységes megközelítést biztosítsanak az ügyfelek kiszolgálásában, amelynek elsődleges célja a gasztrotermékek értékesítésének növelése. Az eredmények javulást mutattak a havi fókuszpontok bevezetésével, ami hatékonyan növelte az ügyfelek elkötelezettségét és az értékesítési teljesítményt. 2025-re vonatkozóan a fő cél az, hogy a Partnerek támogatására összpontosítsunk, hogy leküzdhessék a Hostoknál felmerülő akadályokat, és segítsük őket a kívánt értékesítési eredmények elérésében és a műveleti jártasság teljesítésében. Ennek érdekében Captain-on Board projektet terveztek, amely az új Partnerek kiképzésére és a meglévők átképzésére helyezi a hangsúlyt, személyre szabott soft skill képzéssel, amelyet a konkrét kihívásaikra vonatkozó kutatás alapján terveztek.
2024-ben 6295 aktív tanulónk volt a LEON "Tanulj online" platformon kékgallérosok körében, akik az év során átlagosan 182 napot használták a mikrooktatási platformot. A LEON-t használó MOL Magyarország vállalatai: Downstream: 1150 felhasználó; MPK: 1150 felhasználó; Petrolszolg: 950 felhasználó; Logisztika: 850 felhasználó; Upstream: 800 felhasználó; MOL LUB: 300 felhasználó; MOLTrans: 300 felhasználó; FER: 250 felhasználó; Geoinform: 200 felhasználó. Az INA Logistics csatlakozott a LEON-hoz: 350 licenszet adtak ki a MOL Magyarországon kívüli pilotként. Átlagosan nem kevesebb, mint 17 nettó órát töltöttek különböző tanulási tevékenységekkel a LEON-ban, főként a EBK-vel kapcsolatos tartalmakra összpontosítva. Az általános tudásnövekedés 15%-ot ért el, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalaton belül mennyire nőtt a biztonságtudatosság. A LEON felhasználói körében az elégedettségi arány eléri a 75%-ot, míg a válaszadók egyharmada nagyon elégedett az eszközzel.
A digitális tanulási könyvtár koncepció, a LinkedIn Learning 2024-ben történő beiratkozását követő két év elteltével a MOL-on belül kb. 1600 munkavállalót regisztráltunk tanulási licensszel. Alkalmazottaink digitális tanulási szokásai pozitív tendenciát mutattak: havonta átlagosan 1,2 órát töltenek és havonta átlagosan 25 videót néznek meg az eszközzel, amit költség- és időhatékonynak találunk, és támogatja az alkalmazottak általános jólétét azáltal, hogy akkor férnek hozzá a tudáshoz, amikor az számukra a legmegfelelőbb. A digitális tananyagon keresztül tanult főbb tartalmak a következők voltak: Mesterséges intelligencia az üzleti életben, Microsoft Excel, projektmenedzsment és vezetés. A MOL továbbra is a vezetőképzésre összpontosított, hogy támogassa a csoport vezetőit az üzleti stratégia végrehajtásában. A SEED (School for Executive Education & Development) és a Cotrugli Business Schools együttműködésével a LEAD2024 hatodik generációja, egy egyéves, csoportszintű vezetőfejlesztési program sikeresen elindult három vezetői irányzatban, 50 vezető bevonásával. 2 kolléga megkezdte és 7 másik befejezte a Corvinus-MSM SEED Executive MBA 2024-et, 11 kolléga pedig megkezdte és 10 befejezte a Cotrugli MBA-t. További 42 tehetség vett részt különböző SEED vezetőképző tanfolyamokon. 2024-ben is folytattuk a Vezetők Vezetője Programot Magyarországon 31 résztvevővel; továbbá folytattuk az Első alkalommal Vezető Programot minden magországban és csoportszinten, összesen 129 résztvevővel. A Csoport vezetőfejlesztési portfóliójának szerves részeként az Intenzív moduláris fejlesztési kurzusokon 2024-ben 119 kolléga vett részt. Ezen túlmenően, minden alapvető országban elindítottuk a 8 hónapos Downstream Leadership Succession Programot, amelyben 57 kolléga vett részt, felkészítve őket a felsővezetői pozícióba való átlépésre. A MOL-nál és az INA-nál 2023-ban sikeresen elindított programot követően a Slovnaft 28 szakértő tehetséget azonosított, akik csatlakoztak a Future@Slovnaft szakértői tehetségfejlesztő úthoz, a MOL és az INA pedig 2024-ben folytatta a Future program második generációját összesen 175 résztvevővel.
A MOL a fentieken túl számos, a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó intézkedést is végrehajtott. Ezek részleteit ezen fejezet C. alfejezetének ’Sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos intézkedés’ szekciója tartalmazza.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
103 |
A SAJÁT MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL elsődleges célja az emberi erőforrások területén, hogy a fenntartható munkavállalói elkötelezettség szintjét mindig legalább 75%-on tartsa. Ahogyan fentebb kifejtésre került, a munkavállalói elkötelezettségi felmérés egy kétévente megrendezésre kerülő kutatás, amelynek során a MOL valamennyi munkavállalóját megkérik, hogy különböző szempontok mellett értékelje a vállalatnál szerzett munkatapasztalatával kapcsolatos elégedettségét. A cél akkor teljesül, ha a felmérés során a munkavállalók legalább 75%-a kedvező értékelést választ (jellemzően az 5 lehetőség közül a 2 legjobbat) egy a kulcskérdések tekintetében. Az eredmények a nemzetközi iparági összehasonlítások mentén kielemzésre kerülnek.
Táblázat: Fenntartható munkavállalói elkötelezettségi szint 2015-2023
A kollektív tárgyalások hatálya és a szociális párbeszéd
/S1-8/
|
Az egyesülés szabadsága /S1-8_04/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Kollektív szerződés hatálya alá potenciálisan tartozó alkalmazottak |
% |
90.3 |
92.8 |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Horvátország |
% |
100.0 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Magyarország |
% |
85.2 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Szlovákia |
% |
100.0 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Egyéb Európai Gazdasági Térség (EGT |
% |
74.0 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből EGT-n kívüli |
% |
0.0 |
- |
|
S1-8_06 |
A munkavállalók 90,3%-a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. Az EGT-ben a kollektív szerződéseket vállalatonként kötik meg, és a hatály a vállalat összes alkalmazottjára kiterjed.
|
Szociális párbeszéd /S1-8_04/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A munkavállalói képviselők által képviselt alkalmazottak |
% |
96.7 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Horvátország |
% |
100.0 |
- |
|
S1-8_05 |
|
amelyből Magyarország |
% |
98.9 |
- |
S1-8_05 |
|
|
amelyből Szlovákia |
% |
100.0 |
- |
S1-8_05 |
A fenti bontás szerint a munkavállalók 96,7%-ának van munkavállalói képviselője. Ez a szakszervezeti lefedettségen alapul. A MOL munkavállalóit az Európai Üzemi Tanács (EÜT) is képviseli.
MEGFELELŐ BÉREK
/S1-10/
A MOL minden alkalmazottjának megfelelő bért fizet. A munkavállalók a minimálbér feletti fizetést kapnak minden olyan joghatóságban, ahol ilyen jogszabályokat alkalmaznak, és ahol nincs minimálbér-előírás, ott a munkavállalók a tisztességes életszínvonalhoz szükséges bérszint feletti fizetést kapnak.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
104 |
B. ALFEJEZET: A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK IRÁNYÍTÁSA
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S1. IRO-1; S1.SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2-vel kapcsolatos közzétételi kötelezettség SBM-3, S1-IRO-1 |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL átfogó, csoportszintű EBK MS-sel rendelkezik, amely az egészség, biztonság és környezetvédelem minden más szempontja mellett kiterjed mind a MOL valamely tagvállalatával munkaviszonyban álló munkavállalók - a továbbiakban: saját alkalmazottak -, mind a MOL valamelyik vállalatának munkavállalói vagy a Társaság valamelyik vállalata által meghatározott munkák elvégzésére megbízott személyek - a továbbiakban: vállalkozók - munkavédelmére és biztonságára. Ez utóbbiak jellemzően üzemeltetési/építési vállalkozók (üzemeltetési vagy projektorientált típusú munkákat, például karbantartást, építést, bontást, átrendezést, berendezések telepítését stb. végző vállalatok), telephelyi beszállítók (meghatározható tevékenységeket, például hajózási műveleteket, élelmiszeripari szolgáltatásokat, orvosi szolgáltatásokat, gyártást, fúrást stb. végző vállalkozók) és szolgáltatási vállalkozók (telepítési és karbantartási szolgáltatásokat végző vállalatok). Ez a meghatározás magában foglalja a későbbi alvállalkozók minden szintjét. A MOL EBK MS EBK felügyelete és utasításai alatt áll minden olyan vállalkozó, aki a munka elvégzéséhez munkavállalókat és eszközöket biztosít. Ezért a MOL vonatkozó politikái mind a saját személyzetre, mind a vállalkozókra vonatkoznak, és szerepelnek az adatainkban. A saját alkalmazottak és a vállalkozók körén kívül eső személyeket "harmadik félnek" tekintjük a jelentéstételi gyakorlatunkban. Az ESRS által "értékláncban dolgozókként" leírt személyek - akik nem minősülnek sem saját alkalmazottaknak, sem vállalkozóknak - nem végezhetnek munkát telephelyeinken, ezért nem tartoznak a MOL munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikájának hatálya alá. A telephelyeinket alkalmanként látogató személyek megkapják a szükséges beavatást a biztonsági szabályokról, általában el kell kísérni őket, és szükség esetén megkapják a megfelelő egyéni védőfelszerelést - ez a fejezet azonban a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra összpontosít, ezért a harmadik felek biztonsági szempontjaival itt nem foglalkozunk.
A MOL 2024-ben elvégzett kettős lényegességi elemzése során az S1 - Saját munkaerő témakörön belül megkülönböztetett figyelemmel vizsgáltuk a munkavállalók egészségének és biztonságának szempontját, mivel korábbi értékelésünk ezt az egyik legfontosabb prioritásként határozta meg. Ezért érdemesnek találtuk, hogy jelentésünkben külön fejezetet szenteljünk ennek a témának. Míg a kettős lényegességi elemzéshez kapcsolódó általános módszertant és konzultációs folyamatot az ESRS 2 IRO-1 szakasz ismerteti, a Társaságnak a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos hatások és kockázatok azonosítására irányuló folyamatait a 2. elem: Kockázat- és változásmenedzsment, valamint a 6. elem: Működési és munkahelyi biztonság a EBK MS-ben ismerteti (a részleteket lásd e jelentés E1.IRO-1 szakaszában). Ezek a dokumentumok felvázolják a MOL megközelítését és eljárásait a munkavállalók biztonságára gyakorolt lehetséges hatások azonosítására olyan átfogó programok révén, amelyek értékelik az üzemeltetési és karbantartási tevékenységeket, azonosítják a biztonság szempontjából kritikus feladatokat és berendezéseket, valamint értékelik a veszélyes energiával (pl. elektromos, mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, vegyi, termikus stb.) és az egészségi kitettséggel kapcsolatos kockázatokat. Az engedélyezési folyamatokat és a hiányosságokat nyomon követő rendszerek tovább támogatják a kockázatok azonosítását a feladatok végrehajtása előtt.
A munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos IRO-kat az IM-13, IM-19, RK-04 és RK-09 táblázat tartalmazza:
IM-13. táblázat: Munkával kapcsolatos sérülések és közúti balesetek
|
Mérték |
Jelentős, potenciálisan orvosolhatatlan negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi (potenciálisan regionális) |
|
Valószínűség |
Közepes valószínűség |
|
Leírás |
A MOL fő tevékenységei az olaj-, gáz- és petrolkémiai iparhoz kapcsolódnak, ami a biztonsági események, sérülések vagy közlekedési balesetek különleges személyi és folyamatbiztonsági kockázatát jelenti. A cél ezen kockázatok azonosítása és kezelése az üzemi helyszíneken, beleértve azok karbantartását, valamint a veszélyes anyagok szállítása során (beleértve az értékláncot is) magas színvonalú, szigorú biztonsági előírásokkal és protokollokkal a munkavédelem, az egészségvédelem, a tűzvédelem és a folyamatbiztonság területén. Néhány egyéb ritka tényező mellett a leggyakoribb sérülési okok rendszeresen a megcsúszások és botlások; kézvágások és -csípések; közúti balesetek; forró vagy veszélyes anyagok kisebb fröccsenései; berendezések által okozott sérülések. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL figyelemre méltó Egészségügyi, Biztonsági és Környezetvédelmi Irányítási Rendszerrel (EBK MS) rendelkezik, amelyből eredően szigorú egészségügyi és biztonsági protokollokat alkalmaznak, amelyeket nem csak csoportszinten, hanem további, helyileg megszabott, részletes szabályozásokkal is szabályoznak. Ezek közé tartoznak a biztonsági szabályok, a kötelező képzések, az éves EBK-programok és cselekvési tervek és még sok egyéb, amelyek biztosítják a csoportszintű EBK-keretrendszernek való általános csoportszintű megfelelést, és ezzel párhuzamosan a helyi jogszabályoknak való teljes körű megfelelést is. Az előírások és programok nemcsak a saját alkalmazottakra, hanem a vállalkozókra is vonatkoznak. Mivel sok esetben a sérülések hatása az érintett személyekre nem is orvosolható, a balesetek megelőzése kiemelt prioritást élvez. |
|
Időhorizontok |
A témát minden időhorizonton lényegesnek tekintjük, azzal a céllal, hogy az incidensek előfordulási arányát és súlyosságát a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A munkával kapcsolatos sérülések jelentős hatással lehetnek a MOL ipari tevékenységére, beleértve az Upstream, a Finomító, a Petrolkémiai, a Gáz Midstream és a Fogyasztói szolgáltatások üzletágakat. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
105 |
IM-19: Operáció alacsony biztonságú területeken
|
Mérték |
Jelentős negatív hatás |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Alacsony valószínűség |
|
Leírás |
A MOL olyan területeken is tevékenykedik, ahol a biztonsági szint alacsony (bűnözés, fegyveres konfliktusok, terrortámadások, kalózkodás lehetősége), így a személyzet és a vállalkozók potenciális veszélynek lehetnek kitéve az erőszak vagy a létesítményekben okozott károk miatti balesetek/események miatt. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A kockázat csökkentése magában foglalja a biztonsági intézkedések végrehajtását, például a helyi biztonsági berendezések, eljárások és személyzet jelenlétének fenntartását. A célpontok kockázatának csökkentése érdekében a biztonsági személyzet egyenruháját civil ruházatra cserélték. A potenciális hatás mértéke jelentősnek tekinthető a súlyos esetek potenciális orvosolhatatlansága miatt. |
|
Időhorizontok |
Minden időhorizonton lényegesnek tekintjük a kérdést, azzal a céllal, hogy az incidensek lehetőségét a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL Upstream tevékenységének lényeges hatása az alacsony biztonságú területeken végzett tevékenységek során jelenik meg. |
RK-04. táblázat: Személyi sérülési kockázat a rendszerintegritási problémák vagy balesetek következtében
|
Típus |
Működési és fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
Az ipari tevékenységek, amelyekben a MOL részt vesz, ki vannak téve a folyamatbiztonsági események kockázatának a mechanikai integritás esetleges elvesztése, műszaki, technológiai vagy működési problémák, természeti katasztrófák vagy emberi hibák miatt. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A lehetséges balesetek környezeti károkat (termékek kiömlése, veszélyes anyagok szivárgása - lásd IM-04) és személyi sérüléseket (lásd IM-13) okozhatnak. A kiömlésekről a DR E2-4, míg a biztonsági eseményekről a DR S1-14 alatt kell jelentést tenni. |
|
Intézkedések |
A folyamatbiztonsági eseményekből eredő incidensek valószínűségének csökkentése és súlyosságának mérséklése érdekében a MOL szabályozza a területet a csoporton, a csoport üzleti és helyi szintjén is, prioritásként kezeli a szigorú karbantartást, az eszközök időben történő cseréjét és a szigorú biztonsági protokollok betartását - lásd a DR E2-1, DR E2-2 és DR S1-3, DR S1-4 vonatkozó irányelveket és intézkedéseket. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A fent említett lehetséges események következményei a vállalat számára helyreállítási költségek vagy szélsőséges esetben bírságok formájában felmerülő kiadások formájában jelentkezhetnek. A munkavállalók egészségét érintő incidensek pénzügyi következményei nem számszerűsíthetők - a MOL megközelítése az ilyen események megelőzésére irányul szigorú munkavédelmi protokollok alkalmazásával, amelyeket mind csoportszinten, mind további, helyi szintű szabályozásokkal szabályoznak. Ez magában foglalja a biztonsági szabályokat, a kötelező képzéseket, az éves EBK programokat és cselekvési terveket. Az intézkedéseket és a vonatkozó intézkedéseket lásd a DR S1-4 dokumentumban. E megelőző intézkedések költségei a múltbeli kiadások alapján pénzügyileg jelentősnek tekinthetők. A vonatkozó intézkedéseket lásd a DR S1-4 dokumentumban. A fent említett incidensek és folyamatbiztonsági események száma és súlyossága a folyamatos megközelítésen belül csökkenő hosszú távú tendenciát céloz, évről évre kissé ingadozik - lásd DR S1-14 (szivárgások, TIER események, sérülések száma). Ezért rövid távon nehéz megbízhatóan megbecsülni a bekövetkezés valószínűségét és a pénzügyi hatások nagyságrendjét. Hosszú távon arra számítunk, hogy a kockázat csökken a fejlődő technológia, a fejlettebb kárenyhítési intézkedések és a régi eszközök fokozatos kivonása miatt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A rendszerintegritás meghibásodásából vagy balesetből eredő személyi sérülés kockázata a MOL értékláncának minden szintjén lényeges kockázatot jelent. |
RK-09: Biztonsági fenyegetéseknek való kitettség
|
Típus |
Fizikai kockázat |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL olyan területeken üzemeltet E&P eszközöket, ahol a bűnözés, a társadalmi zavargások, a terrorizmus és a háborús cselekmények potenciális veszélyt jelentenek az alkalmazottakra és a vállalkozókra nézve. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó hatás részletei: IM-19 - Műveletek alacsony biztonságú területeken. A MOL szigorú biztonsági intézkedésekkel és helyi biztonsági személyzet jelenlétével csökkenti az incidensek kockázatát (a célponttá válás kockázatának csökkentése érdekében az egyenruhás személyzet helyett).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása nem számszerűsíthető, de a téma lényegesnek (közepes) tekinthető a közvetett pénzügyi hatások, például a hírnévre gyakorolt következmények miatt. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A biztonsági fenyegetéseknek való kitettség a MOL Upstream tevékenységeinek egyik lényeges kockázata. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
106 |
A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉVEL, BIZTONSÁGÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-1; S1-2; S1-3/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1, S1-2, S1-3 |
|
GRI |
GRI 2, 2-12 GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-1 |
Ezen fejezet a Társaságnak a munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos hatások és kockázatok értékelésére és mérséklésére vonatkozó politikáit ismerteti, beleértve az incidensek megelőzését, a munkavállalókkal való együttműködést és a lényeges negatív hatások orvoslását.
A EBK-vel kapcsolatos általános politikai kötelezettségvállalásokat a Csoport EBK és társadalmi hatásra vonatkozó politikája és az EBKArea Book tartalmazza. A fentiek szerint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos konkrét folyamatalapú követelményeket a EBK MS különböző elemei tartalmazzák. A EBK MS rendelkezései kötelezőek és kötelező érvényűek minden érintett munkavállalóra (saját alkalmazottak és vállalkozók) minden típusú tevékenység és projekt esetében. Az általános folyamatok és elvek az alábbiakban vannak felsorolva. Ezenkívül a részletes követelményeket a EBK MS függelékei és további folyamatleírások szabályozzák. Az irányítási rendszer követelményeit (a EBK jogszabályi és szabályozási követelményekkel együtt), az EBK alapelveket az operatív tevékenységekbe beágyazó helyi szabályozásokon keresztül hajtják végre. Tekintettel az üzleti tevékenység integrált jellegére, a MOL több iparágban tevékenykedik, bár különböző joghatóságok különböző üzletágaiban. Ennek eredményeképpen egyes esetekben a jogszabályok megkövetelik, hogy a vállalat rendelkezzen bizonyos specifikus ISO/OHSAS akkreditált tanúsításokkal. A teljes lista a következő oldalakon érhető el:
· MOL Nyrt. (Magyarország): MOL: Szabványalapú irányítási rendszerek
· INA d.o.o. (Horvátország): Tanúsítványok
· Slovnaft a.s. (Szlovákia): Slovnaft: Szabványalapú irányítási rendszerek
Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és eseményvizsgálat:
· Az azonosított, felmért és rendszeresen (és szükség esetén alkalmanként) felülvizsgált veszélyek és kockázatok alapján a megfelelő kockázatértékelési módszert kell alkalmazni a hozzáértő személyzetnek. A kockázatokat és a kockázatcsökkentő intézkedéseket minden érintett féllel közölni kell. A változások kockázatait fel kell mérni és kezelni kell. Minden MOL szintű és helyi szintű üzleti egységnek/funkcionális egységnek és jogi személynek meg kell felelnie a tevékenységükre vonatkozó helyi kockázatértékelési jogszabályoknak (pl. helyi SEVESO-rendelet, munkahelyi kockázatértékelés stb.). A MOL bármely vállalatának működéséből eredő mindenféle veszélyt és kockázatot azonosítani, értékelni, nyilvántartani, ellenőrizni és rendszeresen felülvizsgálni kell, hogy megelőzzék vagy az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szintre (ALARP) csökkentsék az események valószínűségét és következményeit. A kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásakor az alábbi ellenőrzési hierarchiát kell követni, amennyire az észszerűen megvalósítható:
o megszüntetése
o helyettesítés
o műszaki ellenőrzés
o adminisztratív ellenőrzés, és
o megfelelő védelem (pl. kollektív vagy egyéni védőfelszerelés).
· Ezek a folyamatok általában a csoport fő követelményeit követik, de tekintettel a nagyon eltérő jogi kötelezettségekre, meg kell felelniük a helyi jogszabályoknak. Ennek megfelelően az illetékes személyzet is teljesíti mind a csoport általános, mind a helyi jogi követelményeit. A felülvizsgált veszélyazonosítás, kockázatértékelés és eseményvizsgálat eredményei alapján az irányítási rendszert folyamatosan frissítik (a meghatározás szerint legalább kétévente, de ennél gyakrabban is - a legutóbbi frissítés 2025. januárjában jelent meg), hogy az ipari legjobb gyakorlatokkal párhuzamosan biztosítsák a folyamatos fejlesztést. A frissítés csoportszinten kezdődik, az érintett szakmai terület szakértői és vezetői irányítják, majd széles körű, üzleti és EBK szakmai véleményezés követi a végső konszenzus elérése érdekében.
· A EBK események, beleértve a majdnem baleseteket is, különösen a nagy potenciális (HiPo) következményekkel járó esetek esetében döntő fontosságú annak meghatározása, hogy miért és hol romlottak el a dolgok, és hogyan lehet és kell azokat korrigálni, hogy a jövőbeni megismétlődés, veszteségek és működési zavarok megelőzhetők legyenek az irányítási rendszer és a szervezeti kultúra javításával, amelyek az események bekövetkeztét lehetővé tették. A EBK MS 10. eleme: "Események kezelése" alapján minden eseményt jelenteni, rögzíteni és megfelelően kivizsgálni kell, a vonatkozó megelőző és javító intézkedéseket meg kell határozni és végre kell hajtani, végül pedig minden tanulságot közölni kell. E lépések minden részletét a 8. függelék (Az incidenskezelés részletes szabályai (10. elem)) határozza meg. Ezen írásos szabályoknak köszönhetően a munkavállalók védve vannak a megtorlásokkal szemben, továbbá előléptetik őket, ha bármilyen eseményt, majdnem balesetet vagy akár nem biztonságos cselekményt, nem biztonságos körülményeket és a biztonsági szabályok megsértését jelentik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
107 |
· 10. elem: A EBK MS incidenskezelési része (az alkalmazott informatikai eszköz az Enablon, akárcsak a teljes csoportszintű EBK-adatkezeléshez) integrálja az incidensek azonnali elektronikus jelentését e-mailen keresztül, és az eszköz támogatja az incidensek alapos kivizsgálását. A súlyos incidensek kivizsgálására az iparági szabványos okelemzési módszereket alkalmazzuk (pl. "Tripod" vagy "Bow Tie" stb.). A tanulságokat a EBK Alert rendszer részeként átfogó összefoglalókban és fényképeken osztjuk meg a vállalaton belül, hogy növeljük az összes alkalmazott ismereteinek és tudatosságának szintjét. Minden alkalmazottat és vállalkozót arra ösztönzünk, hogy jelentsenek minden EBK eseményt, még a nem biztonságos körülményeket és az azokhoz potenciálisan vezető cselekményeket is. Elkötelezettek vagyunk amennyire csak lehetséges, hogy minden információt személyre szabottan osszunk meg.
· A EBK MS legmagasabb szintjén, a 3. elem: Kompetencia, képzés és viselkedés 7.c) pontjában kijelentjük, hogy "mindenki megérti a "Stop and Intervene" felelősségét, és motivált arra, hogy a munka leállítására vonatkozó felhatalmazást alkalmazza minden olyan tevékenység során, amelyben a kockázatot nem ellenőrzik megfelelően, vagy megtagadja a munkavégzést olyan körülmények között, amelyek EBK-károsodást okozhatnak". Továbbá az EBK MS 6. függeléke szerint. B II. 2.2 Jogok és felelősségek, 1.c) "Minden munkavállalónak joga van a "Munkabeszüntetési jogkör" birtoklásához és alkalmazásához, amikor valós vagy potenciálisan veszélyes körülményeket vagy nem biztonságos tevékenységeket azonosítanak". Továbbá az Életvédelmi Szabályainkról szóló üzenetek egyértelműen kimondják, hogy "A MOL minden alkalmazottjának és vállalkozójának be kell tartania a biztonsági szabályokat, be kell avatkoznia és le kell állítania a munkát, ha kétség merül fel a biztonsággal kapcsolatban, hogy mindenki biztonságban térhessen haza a munkanapunk után!", valamint a cél "...hogy biztosítsuk Önnek a "NEM" mondására vonatkozó engedélyt...". Bár ezek az üzenetek kifejezetten az Életmentési Szabályokkal kapcsolatban hangzanak el, minden, a biztonság szempontjából releváns szempontra érvényesek.
· Legfeljebb 2 munkanappal az esemény bekövetkezése után vagy egyéb, kellően indokolt esetekben az Enablonon keresztül felül kell vizsgálni és módosítani kell az eredeti következménybesorolást, hogy szükség esetén elektronikus értesítéseket lehessen küldeni. A felelős személynek az esemény bekövetkezését követő 2 munkanapon belül ki kell jelölnie egy vizsgálati csoportot. A vizsgálat mélységét, a vizsgálati módszer kiválasztását vagy a szakemberek/szakértők (pl. felhatalmazott tűzvédelmi szakértők) bevonását az esemény súlyossága vagy jellege alapján kell meghatározni. Az események kivizsgálásának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, és használhatónak kell lennie az esetleges biztosítási igények vagy peres ügyek tekintetében. A vizsgálati jelentéseket a lehető leghamarabb, de legfeljebb az esemény bekövetkezésétől számított 60 naptári napon belül (beleértve az Enablonban történő érvényesítés(eke)t) kell véglegesíteni.
A munkavállalók védelme a munkahelyi egészségügyi kockázatokkal szemben
A munkavállalók munkahelyi egészségügyi kockázatokkal szembeni védelmét a nemzeti jogszabályoknak és a MOL belső előírásainak és gyakorlatainak (pl. a fent említett csoport EBK MS MS folyamatleírás) való megfelelés biztosítja, a magas színvonalú, professzionális operatív személyzet folyamatos tevékenységével kombinálva. A MOL a legjobb gyakorlatokat alkalmazza helyi tevékenységeiben, amelyeket folyamatosan fejleszt. A munkavédelmi szakemberek, a munkaegészségügyi és a foglalkozás-egészségügyi és orvosi szolgáltatók általános munkavédelmi tevékenységének kiterjesztéseként:
- elvégzik a jogszabályokban meghatározott szolgálati alkalmassági orvosi vizsgálatokat, és kezdeményezik a további szükséges speciális vizsgálatokat,
- együttműködnek a foglalkozási megbetegedések, gyanús esetek és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában a külön jogszabályoknak megfelelően, különleges vizsgálatokat szervez, és lefolytatja a jogszabályban előírt eljárásokat,
- a munka egészségügyi hatásainak vizsgálata,
- tanácsot adnak az egyéni védőfelszerelésekre vonatkozóan,
- tájékoztatást nyújtanak a munkavállalók munkakörülményeiről,
- időszakos orvosi vizsgálatokat végeznek minden egyes foglalkozási csoport esetében,
- a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartásának megfelelő nyomon követése,
- részt vesznek a vonatkozó munkahelyi higiéniai ellenőrzéseken,
- a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek vizsgálatát végzik,
- teljesítik a foglalkozás-egészségügyi jelentési kötelezettségeket,
- együttműködnek a világjárvány megelőzési és védelmi intézkedések meghatározásában és irányításában (további speciális szakmai szolgáltatókkal együttműködve),
- együttműködnek a munkahelyi egészségfejlesztési programokban.
A rendszeres és eseti orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos kötelezettségeket és a kezelés részleteit a legmagasabb szinten az EBK MS, 6. függelék B. I. 2.2. függeléke (Szolgálati alkalmasság) határozza meg.
Az országok túlnyomó többségében a MOL követelményeit is meghaladó egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés erős jogi kötelezettséget is jelent. A szolgáltatások magas színvonalát az új szerződések esetében nagyon erős pályáztatás, valamint a legjobb ipari gyakorlatokon alapuló folyamatos ellenőrzés és szoros szakmai együttműködés (csoportos és helyi szinten) biztosítja valamennyi szolgáltatóval a folyamatos fejlesztés érdekében.
A szolgáltatók között vannak nagy és elismert nemzetközi cégek leányvállalatai, nagy hazai és helyi szolgáltatók, speciális egészségügyi szolgáltatók (pl. Affidea, Medicover, Budai Egészségközpont, ProCare stb.).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
108 |
Munkavállalói képzés a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban
A MOL rendszeres munkavédelmi és munkaegészségügyi képzéseket tart a munkavállalóknak és azoknak a munkavállalóknak, akik nem munkavállalók, de akiknek a munkáját és/vagy munkahelyét a szervezet ellenőrzi (vállalkozók). Ez magában foglalja az általános képzéseket, valamint a telephelyspecifikus képzéseket vagy a konkrét szerepekre, a munkával kapcsolatos veszélyekre, veszélyes tevékenységekre vagy veszélyes helyzetekre vonatkozó képzéseket.
A toborzási, kiválasztási és elhelyezkedési folyamatok helyben biztosítják, hogy a személyzet képzett, kompetens, valamint fizikailag és szellemileg képes legyen a munkaköri követelmények teljesítésére. A jogszabályban előírt EBK-képesítéseknek meg kell felelniük az egyes munkakörökhöz. A munkavállalók és a vállalkozók/beszállítók EBK- és folyamatbiztonsági kompetenciáit és képzési igényeit azonosítani, dokumentálni és rendszeresen felülvizsgálni kell. A képzési terveket és naptárakat össze kell hangolni a HR-rel a legjobb erőforrás-gazdálkodás érdekében. Írásos eljárásokkal kell szabályozni a EBK kompetenciaértékeléseket és a képzési eljárásokat vállalati szinten. Ennek a következőket kell tartalmaznia:
- A bevezető EBK képzés tartalma, hossza és a vizsga módja,
- A látogatók, diákok és részmunkaidős alkalmazottak képzésére vonatkozó követelmények,
- Adott esetben gyakorlati képzési követelmények,
- A képzési követelmények felfrissítése, beleértve a gyakoriságot (ajánlott az éves gyakoriság) és a témákat: a bevezető és gyakorlati képzési témák, a legutóbbi képzés óta hatályba lépett új EBK-követelmények és az eseményekből levont tanulságok.
A MOL vállalatai folyamatosan keresik a valódi 21. századi képzési módszerek lehetőségeit a képzés hatékonyságának növelése érdekében - lásd a legújabb fejlesztéseket a "Munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások" részben.
A munkavállalók egészségének előmozdítása
Az egészségügyi kockázatokat megelőzéssel és védelemmel, a munkavállalók tájékoztatásával és oktatási kezdeményezésekkel értékelik és kezelik. A MOL munkahelyi egészségfejlesztési programjai további eszközként szolgálnak a munkatársak személyes egészségtudatosságának növelésére nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is.
A MOL egészségügyi menedzsment hiányosságok elemzését végezte el a főbb operatív társaságoknál annak érdekében, hogy azonosítsa a szabványainkhoz és a megfelelőség elvárt szintjéhez képest fennálló kritikus hiányosságokat, és megfelelő intézkedéseket határozzon meg ezek elfogadható időn belüli megszüntetésére. Úgy véljük, hogy az azonosított és jóváhagyott fejlesztési intézkedések végrehajtásával a MOL határozott lépéseket tesz előre az egészséges munkahelyek és a megfelelő egészségmenedzsment biztosítása felé, beleértve a vészhelyzetekre való reagálást is minden munkavállaló számára. A MOL egészségmenedzsment elveinek megfelelően általában évente vagy kétévente, de legalább 3 évente egyszer részletes szűrővizsgálatokat rendelünk el minden munkavállalónk számára egy részletes szűrési protokoll alapján, a munkájuk jellegétől függően (szigorúbb helyi jogszabályi előírás esetén mindig betartjuk a helyi szabályokat is).
Emellett szűrővizsgálatokat végzünk az ismert egészségügyi kockázatokra (például cukorbetegség, koleszterinszint, testtömegindex (BMI) számítása stb.), és minden alkalmazottunk számára egyéni egészségügyi alaptervet készítünk. Az egyéni egészségtervek szakmai kiindulópontot jelentenek, de emellett speciális munkahelyi egészségfejlesztési programokat is kínálunk dolgozóinknak, amelyek különböző országokban/területeken, különböző időzítéssel különböző egészségügyi szűrővizsgálatokat (pl. szív- és érrendszeri csomag, rákmegelőzési csomag, mozgásszervi csomag, védőoltási programok), egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsokat, étrendi tanácsokat, dohányzásról leszoktató programokat és a fizikai aktivitással kapcsolatos programok széles skáláját foglalják magukban.
A vállalatok által szervezett családi napokon a munkavállalók családtagjai is részt vehetnek a különböző egészségügyi kockázatok (cukorbetegség, koleszterinszint, BMI stb.) szűrésén. Helyi szinten egészségfejlesztési programokat szerveznek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak mind a munkavállalók egészségéhez, mind a jólétükhöz. Különböző rendszeres egyéni vagy csoportos sporttevékenységeket támogatnak a vállalati létesítményeken belül vagy kívül (pl. saját sportesemények, országos és/vagy regionális sporteseményeken való részvétel, csoportos túrázási és egészségséta tevékenységek felszerelés vásárlásával, helyiség bérlésével, sportbérletek biztosításával, részvételi díj fizetésével, csapatpólók és/vagy frissítők biztosításával, csapatsátor felállításával stb.) A fertőző betegségek magas kockázatával vagy előfordulási gyakoriságával rendelkező országokba utazó és ott dolgozó kollégáink számára az utazás előtt és után orvosi szűrővizsgálatot végzünk, és biztosítjuk a szükséges védőoltásokat is. A MOL az iparág egyik vezető szolgáltatójával szerződve 24/7 szolgáltatást nyújt a külföldön dolgozó és utazó munkatársai, valamint különleges helyzetekben a MOL-üzemek helyi alkalmazottai számára, ha orvosilag szükséges, a világ minden táján szükséges esetleges orvosi evakuálás (MEdEvac) tekintetében. A MOL vállalkozóira nem terjednek ki ezek a kezdeményezések.
Az üzleti kapcsolatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkahelyi egészségügyi és biztonsági hatások megelőzése és mérséklése
A MOL-on és az érintett tagvállalatokon belüli termékfelügyelet (Product Stewardship) kijelöli, és meghatározza az egyes termékfelügyeleti folyamatlépések felelősségi körét. A termékfelügyeleti folyamatok korai szakaszban azonosítják a veszélyes anyagokkal/termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kezelik ezeket a kockázatokat az értéklánc mentén (azaz a fejlesztés, engedélyezés, regisztráció és gyártáskorlátozás, piaci forgalmazás, felhasználás, ártalmatlanítás vagy újrahasznosítás), lehetővé téve ezáltal az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét, a REACH jogszabályokkal összhangban. Az új termékek piaci bevezetése előtt értékeléseket végeznek az új termékek szokásos használatához és a lehetséges visszaélésekhez kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezeti veszélyek és kockázatok azonosítása és kezelése érdekében. Rendszeres újraértékeléseket kell végezni, ha a termék specifikációja megváltozik, beleértve a bejelentett vagy tapasztalt káros hatások összegyűjtését és felülvizsgálatát. Az értékelésről és az újraértékelésről készült feljegyzéseket naprakészen vezetik. Minden veszélyes termékre vonatkozóan termékdokumentációt kell létrehozni, amely a vállalat birtokában lévő összes, a termékre vonatkozó információt összegyűjti a termék teljes életciklusa során. A munkavédelmi szempontokat a EBK MS 6. eleme írja le, a részletek a 6B I. 2.1. függelékben és a 6B II. függelékben (Biztonságos műveletek és munkamódszerek) találhatók.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
109 |
Folyamatbiztonság és menedzsment
A MOL olyan ipari eszközökből álló komplexumot üzemeltet, ahol szigorú karbantartásnak, időben történő eszközcserének és a szigorú biztonsági protokollok betartásának kell érvényesülnie a mechanikai integritás elvesztésének, a műszaki, technológiai vagy működési problémáknak, természeti katasztrófáknak vagy emberi hibáknak az elkerülése érdekében. Az ilyen események potenciálisan súlyos környezeti károkat (veszélyes anyagok kiömlése vagy szivárgása - IM-04), személyi sérüléseket (lásd IM-13, RK-04) okozhatnak - a károsodott eszközök pótlásának és a környezeti károk helyreállításának költségei mellett. A csoportszintű folyamatbiztonság és -irányítás alapelveit a PSM-folyamatok leírása tartalmazza (vállalaton belül elérhető dokumentum):
Az üzemzavarok és vészhelyzetek környezeti, egészségügyi és biztonsági vonatkozású hatásainak elkerülésére, ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó folyamatalapú előírások a EBK MS 6/A "Működési biztonság" elemében, a 10. "Vészhelyzet-kezelés" elemében és a 11. "Vészhelyzeti felkészültség és reagálás" elemében találhatók. Ezek a csoportszintű iránymutatások biztosítják a környezeti, egészségügyi és biztonsági hatások hatékony kezelését és minimalizálását az összes kritikus eszközön bekövetkező események és vészhelyzetek során. Az üzemeltetési biztonsági intézkedések az eszközök integritásának fenntartására, a szilárd karbantartási és ellenőrzési programok végrehajtására, valamint a biztonság szempontjából kritikus berendezések megfelelő működésének biztosítására összpontosítanak, képzett és hozzáértő személyzet által támogatva. Az eseménykezelési rendszerek biztosítják, hogy minden egészségügyi, biztonsági és környezeti eseményt alaposan jelentenek, kivizsgálnak és elemeznek a megismétlődés megelőzése érdekében, a tanulságokat pedig megosztják a szervezeten belül. A vészhelyzeti felkészültségi és reagálási terveket úgy alakították ki, hogy átfogó forgatókönyvtervezés, erőforrás-felkészültség, rendszeres képzés és gyakorlatok révén védjék az embereket, a környezetet és az eszközöket, biztosítva a gyors és hatékony reagálást minden vészhelyzetre.
Munkavédelem (IM-19; RK-09)
A Biztonsági Area Book a MOL biztonsági szolgáltatásaihoz kapcsolódó legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályzat. Átfogó alapelveket tartalmaz a biztonsági irányításra, a biztonsági műveletekre, a műszaki biztonsági szolgáltatásokra, a válság- és folyamatossági menedzsmentre, az utazási biztonságra, valamint a csalás elleni küzdelemmel és nyomozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan, ezáltal lefedve mind a munkavállalók fizikai biztonságával (IM-20, RK-13), mind a tisztességtelen üzleti magatartással és csalással (IM-10, RK-11) kapcsolatos hatásokat és kockázatokat. A csoport biztonsági igazgatója, mint a folyamatok tulajdonosa felelős a végrehajtásért, a szabályozási szükségletek azonosításáért és a szabályozás kiadásáért a helyi felelősökkel együttműködve. A jelen szabályzat rendelkezéseit a MOL valamennyi vállalatánál (azaz a MOL Nyrt. és a mátrix-műveletben részt vevő, ellenőrzött operatív leányvállalatoknál) végre kell hajtani, és az érintett munkavállalók számára kötelező és kötelező érvényű. A tudatosság biztosítása érdekében a MOL minden kulcsfontosságú területre kiterjedő kötelező képzéseket tart, míg a vonatkozó irányelvek a MOL E-REG rendszerében minden munkavállaló számára elérhetők.
A MOL a biztonsági területkönyvben felvázolt átfogó intézkedések révén hatékonyan kezeli az alacsony biztonságú és a magas kockázatú környezetek által jelentett potenciális veszélyeket (IM-20, RK-13). A biztonsági fenyegetéseket és sebezhetőségeket azonosító és elemző, kockázatalapú irányítási rendszeren alapuló biztonsági megfontolások beépülnek minden üzleti és funkcionális folyamatba, biztosítva a proaktív kockázatkezelést a tervezési fázistól kezdve a működésen át egészen a megszűnésig. Ez a megközelítés kritikus fontosságú a fizikai biztonsági fenyegetések mérséklése szempontjából, mivel biztosítja, hogy az alacsony biztonságú területeken végzett műveleteket helyspecifikus biztonsági intézkedésekkel támogassák:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
110 |
· A magas kockázatú területeken a külföldön tartózkodó személyek és családjaik védelme elsődleges prioritás. A biztonsági szolgálat szakszerű kiküldetést és biztonsági eligazítást biztosít a külföldiek számára, és szakszerű, ellenséges környezetre vonatkozó tudatossági képzést nyújt. A helyi biztonsági részlegnek helyi szabályzattal kell rendelkeznie, amely legalább a következő szabványos működési eljárásokra terjed ki:
o A B6 járművek bevezetése
o Konvoj mozgása
o Közeli/személyes védelem
o Testőr(ök) a külföldi vezetők számára
o A külföldiek lakóhelyének őrzése
o Biztonsági házirend az irodák, létesítmények, telephelyek számára
· Harmadik féltől származó biztonsági szolgáltatások igénybevétele esetén a MOL rendszeres ellenőrzések és teljesítményértékelések, a biztonsági őröknek adott helyspecifikus utasítások, valamint a házkutatási eljárások és a csempészáru kezelése terén a jogszabályoknak való megfelelés révén szigorú felügyeletet biztosít.
/S1-2/
A MOL belső kommunikációját a munkavállalókkal a nemzeti törvények, valamint a MOL belső szabályzatai és gyakorlatai biztosítják. A "üzemi tanácsok" a MOL minden üzemében jelen vannak, és folyamatos szakmai kommunikációt és érdekvédelmi csatornát biztosítanak a MOL-on belül a vezetőség és a - függetlenül választott - MOL-munkavállalók között. Az "üzemi tanácsok" létrehozása a MOL számos országában törvényi előírás. Az üzemi tanácsok joga és egyben feladata, hogy részt vegyenek, sőt - egyéb szempontok mellett - megkérdőjelezze a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos döntéseit, működésük alapja pedig a munkáltatók és a munkavállalók együttműködése.
A helyi "üzemi tanácsok" a helyi jogszabályok és működési leírások alapján, amelyek leírják a vitarendezési mechanizmust, az elnöki feladatokat és azt, hogy a bizottság tagjai hogyan vannak védve a megtorlásokkal szemben, rendszeresen tartanak közös vezetői és munkavállalói üléseket, közös üléseket a munkavédelmi bizottságokkal és fórumokat a szervezeten belüli különböző üzleti/vállalati szinteken (általában negyedévente).
A politika biztosítja, hogy a munkavállalókat és képviselőiket ne érhesse hátrányos következmény, ha a biztonságos munkavégzés követelményeinek végrehajtása érdekében cselekszenek, vagy ha a munkáltató vélt hanyagsága miatt jóhiszeműen bejelentést tesznek. A törvény lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a munkavállalók számától és a munkáltatói szervezet struktúrájától függően többféle módon gyakorolhassák részvételi jogukat.
Különleges, munkavédelmi célú helyi (helyi üzleti és/vagy vállalati szintű) munkavédelmi bizottságok is működnek, a jogszabályi követelmények és a munkáltató és a munkavállalók közötti megállapodások alapján, a vállalatok munkavállalói közül önállóan választott tagsággal.
Például biztonsági képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók száma eléri a 20 főt (a MOL és az INA esetében) vagy a 10 főt (a Slovnaft esetében). A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató feladata. A biztonsági képviselő jogosult gondoskodni arról, hogy a munkahelyen érvényesüljenek a biztonságos munkavégzés követelményei, így különösen:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
111 |
A biztonsági képviselők jogaik gyakorlása érdekében a következőkre jogosultak:
A helyi jogszabályi háttérnek megfelelően - például Magyarországon, ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat - munkahelyi munkavédelmi bizottságot lehet létrehozni. Ha bizottságot hoznak létre, a munkavédelmi képviselők jogait a bizottság gyakorolja. Ahol biztonsági képviselők működnek, ott a munkáltató paritásos biztonsági bizottságot hoz létre, amelyben a munkavállalók és a munkáltató képviselői egyenlő számban vesznek részt. A munkáltató köteles a testületbe egy döntésre jogosult vezető beosztású munkavállalót, valamint a munkáltató munkavédelmi feladatait részben vagy egészben ellátó személyt kijelölni. A testület elnöki feladatait a munkavállalók és a munkáltatók képviselői felváltva látják el.
A fent említett, az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos szakmai munkavállalói részvételi-kommunikációs-tájékoztatási csatornákon kívül a vonatkozó jogszabályi háttérnek megfelelően helyi vagy országos szinten számos más munkavállalói érdekvédelmi, tájékoztatási és konzultációs bizottság, tanács, testület is létezik a működésünkön belül, amelyek a munkavállalók általános képviseletén belül a fent említettekkel együttműködve szintén kezelhetik az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos témákat. A MOL helyi tanácsai a különböző szakszervezetekben, helyi üzemi tanácsokban delegáltak; míg csoportszinten az Európai Üzemi Tanács a helyi tanácsok vezetőiből áll, és félévente egy MOL európai szintű üléssorozatot tart, a MOL felső vezetésének jelenlétében és aktív részvételével. Ezeken az üléseken minden lényeges üzleti és EBK-vonatkozású témát a legmagasabb szinten vitatnak meg, beleértve az elmúlt félév aktualitásait, a jelenlegi helyzetet és a következő időszak ütemtervét.
A tanácsok és a biztonsági bizottságok ezután a helyi szinteken továbbítják az összes vonatkozó információt. Mindezek a szervek - szakszervezetek (ahol a munkavállalók szakszervezeti tagok), üzemi tanácsok, biztonsági bizottságok stb. a megfelelő szinten - különböző csatornákat működtetnek az aggályok vagy szükségletek felvetésére, beleértve a panaszmechanizmusokat, forródrótokat, párbeszédfolyamatokat vagy más eszközöket, amelyeken keresztül a vállalkozás saját munkavállalói vagy a munkavállalók képviselői felvethetik az aggályokat a hatásokkal kapcsolatban, vagy kifejthetik azokat az igényeket, amelyekkel a vállalkozásnak foglalkoznia kell (mind a vállalkozás által közvetlenül biztosított csatornák, mind pedig a saját munkavállalóik munkahelyein működő szervezetek által biztosított csatornák). Mindezen testületek működését (általános működési szabályok, választási struktúra, együttműködés, pénzügyi és humán erőforrások keretei stb.) az illetékes HR-osztályok támogatják.
A fent említett üzemi tanácsok és munkavédelmi bizottságok rendszere mellett minden munkavállalónak joga van véleményt nyilvánítani, aggályokat felvetni vagy bármilyen problémát (beleértve az egészséget és biztonságot) jelenteni a SpeakUp! csoport szintű bejelentő mechanizmuson keresztül. További információért kérjük, olvassa el az "S1-3-C: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek" fejezetet.
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS ERŐFORRÁSOK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések (IM-13)
Az esetek többségében a leggyakoribb kiváltó okot a figyelem/gondos munkavézés hiánya jelentette, néha a nem megfelelő technikai feltételeket is megállapították, és néhány esetben még mindig találtak szabályszegést is. A 2020. január 1-jén bevezetett hat csoportszintű életmentési szabály többéves zökkenőmentes bevezetését követően az év végén javítottuk és egységesítettük a szabályszegések következménykezelését - nem csak, de nagymértékben koncentrálva ezekre a szabálysértésekre. Ugyanakkor továbbra is szükség van ezen életvédelmi szabályok folyamatos betartatására, különösen az időszakosan fluktuáló vállalkozói csapatoknál, változatlanul azzal a céllal, hogy növeljük az egyéni tudatosságot és elősegítsük a sérülések és halálesetek megelőzése érdekében a kritikus biztonsági intézkedések iránti felelősségvállalást.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
112 |
A MOL a külső szabályoknak és a belső előírásoknak megfelelően folytatta a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (OHS) képzések biztosítását a saját munkatársai és a vállalkozók számára. A saját munkatársak folyamatos EBK-képzése érdekében tovább bővítettük az Axonify, adaptív mobil alkalmazás alapú eszközt, a LEON-t, amelyet a MOL Upstreamben történő sikeres bevezetése után a MOL Logisticsben is sikeresen bevezettünk, és 2024-ben a MOL Magyarország szinte valamennyi üzletágára kiterjesztettük. További cél a további kiterjesztése más nagyvállalatokra, mint az INA és a Slovnaft (SN), ahol különböző méretű pilotok folynak. Ennek támogatására a 6 életmentési szabály mellett folytatódott egy csoportos Downstream vezetői szintű pilot Firs Aid képzéssel, tűzvédelmi, folyamatbiztonsági foglalkozásokkal, valamint az INA-ban és az SN-ban is folytatódtak a pilotok.
2024-ben egy új kísérleti képzéssel, az úgynevezett "Következmény képzéssel" kerestük meg a vezetőséget, hogy szemléltethetőbbé tegyük számukra döntéseiknek a személyzetre gyakorolt lehetséges hatásait. Ezeket a 10-15 vezető (bármilyen szintű, elvileg egy csoport vagy helyi szintű szervezet teljes vezetői csapatát lefedő) számára tartott félnapos tréningeket vagy workshopokat a FER Tűzoltóság Duna-finomítóban található fizikai kiképző- és gyakorlóhelyiségében szervezik, és különböző fizikai jeleneteket, gyakorlatokat tartalmaznak az üzemi és karbantartási munkáséletből, amelyek a résztvevő vezetőket nehéz, kellemetlen fizikai helyzetekbe tudják hozni biztonságos környezetben, hogy érezzék-érzékeljék-értsék a személyzetre gyakorolt esetleges nem EBK-tudatos döntéseik lehetséges következményeit. A csoport Downstream, Logisztikai, Befektetési, Ipari és Vállalati Szolgáltatások Menedzsment és HR területek csapatai már részt vettek ezeken az eseményeken, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak.
A MOL "Első a biztonság" megközelítése továbbra is a biztonságos munkahelyek és tevékenységek biztosítását, az összes belső és külső H&S-szabály betartását, valamint a folyamatos munkavédelmi szakmai támogatás fenntartását célozza minden tevékenység során. Amint arról már beszámoltunk, 2021-ben két jelentős új csoportszintű munkavédelmi kezdeményezés volt az Egyéni védőruha (PPC) és az Egyéni védőfelszerelés (PPE) harmonizációs tenderek elindítása: a PPE tender 2022-es sikeres lezárása után, új szerződések megkötésével, végül 2023 végén a PPC tendert is sikeresen lezártuk annak érdekében, hogy világszínvonalú, magas minőségű védőruházatot biztosítsunk a teljes személyzet számára. Az első szállítások 2024 második negyedévében kezdődtek meg, és az elfogadott negyedéves ütemezéssel folyamatosak a szlovákiai és magyarországi üzemek számára. Mivel az új védőruhákkal való általános elégedettség magas, a kisebb leányvállalatok, pl. Romániában, Szerbiában, Ausztriában stb. is tárgyalásokat folytatnak a szolgáltatáshoz való csatlakozásról csatlakozási szerződések révén. Horvátországban szintén külön szerződést kötöttek a csoportos pályázatban megtárgyalt és véglegesített műszaki tartalommal.
A fent említett, főként teljes mértékben csoportszintű biztonsági kezdeményezések és intézkedések mellett számos további, csoportszintű üzleti vagy helyi üzleti szintű programot kezdeményeztek és irányítottak az adott terület biztonságtudatosságának és biztonsági teljesítményének növelése érdekében, figyelembe véve az érintett területek specialitásait és legfontosabb kockázatait. Az továbbiakban néhány példa olvasható, a teljesség igénye nélkül.
Az események, azok hátterének és a javítási lehetőségek mélyreható megvitatása és megértése vezetői szinten, a Csoport Upstream és a Csoport Logisztika, valamint a Csoport Termelés Downstream szintjén az eseményeket vizsgáló bizottságok révén, hasonló eseménykezelés a kiskereskedelmi és kenőanyagokkal foglalkozó vállalatoknál is; a negyedéves csoportszintű EBK bizottságok mellett hasonló bizottságokat szerveznek a Csoport Upstream, a Csoport, a MOL és az INA Logisztika és a kenőanyagok szintjén; A nem biztonságos/öntudatlan viselkedés koncepciójának hangsúlyozása a MOL Upstream, a Csoport termelési, logisztikai és kenőanyag-ágazatában; különböző helyi bónusz-malusz rendszerek bevezetése szinte minden területen a saját és a vállalkozói alkalmazottak számára, értékelve a biztonsági szempontokhoz és szabályokhoz való mindennapi hozzáállásukat; csoportos kiskereskedelmi szintű kiskereskedelmi EBK verseny az EBK-tudatos SeS hálózat működésének elismerésére; további helyi speciális, alkalmi képzések, akciók és/vagy kommunikációs kampányok, amelyek minden szintre kiterjednek, az üzlettől a vezetőkig; és még sok más.
A személyes vállalkozói EBK-képzések javítása érdekében az INA Production 2022 végétől folyamatosan működteti demonstrációs képzési központját a rijekai finomítóban, és a Slovnaft finomító is használta a már meglévő - korábban csak a saját személyzet számára használt - képzési központot a vállalkozók munkafelügyelői számára, minden nagyobb karbantartási tevékenység, leállások előtt. A magyarországi Duna Finomítóban a FER Tűzoltóság Kiképző Központját is használták a vállalkozók munkairányítóinak gyakorlati képzésére, egy korábban kidolgozott képzési koncepció alapján, amely a munkaengedély-rendszer, a magasban történő munkavégzés, a tűzoltás, a vészhelyzeti reagálás és a karimabontás biztonsági szempontjait foglalta magában.
A MOL a teljesítmény javítása érdekében tovább erősítette általános vállalkozói EBK-programját. A 2023-ban megjelent vállalkozói EBK minősítési és ellenőrzési folyamatot továbbfejlesztjük, azzal a céllal, hogy a közvetlen vállalkozóinkhoz hasonlóan az alvállalkozói rétegre is kiterjedjen, a beszállítók regisztrációjára, szűrésére, minősítésére és beszerzési eljárásaira összpontosítva szisztematikusabb, átláthatóbb és átfogóbb módon. Az OHS a 2024. évi vállalkozói biztonsági programban a megfelelő vállalkozói kiválasztásra helyezte a hangsúlyt, lehetővé téve a megfelelő felkészülést a fennálló körülményeknek megfelelően, mielőtt a vállalkozókat a munkaterületükre mozgósítják. Az év során úgy döntöttünk, hogy továbbfejlesztjük a szolgáltatásbeszerzési folyamatainkat és a támogató rendszerünket (SAP Ariba néven), amelyhez projektcsoportot hoztunk létre, és felmértük a szükséges fejlesztéseket. A javaslatot az Irányítóbizottság 2024 decemberében fogadta el, a megvalósítás 2025 második negyedévében esedékes.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
113 |
Emellett a 2023-ban kidolgozott és végrehajtott, a Csoport Ipari és Vállalati Szolgáltatásokban (beleértve az összes egységes szolgáltató vállalatunkat is) alkalmazott sérülésmegelőzési cselekvési terv, amely a kockázatok és a sérülések előfordulásának csökkentését célzó, a vállalkozói menedzsment és a szerződéses helyszíni munkák életciklusának jellemzőbb területeire terjed ki, sikeresnek bizonyult, így 2024-ben is alkalmaztuk, és a következő években is egyfajta gördülő cselekvési tervként kívánjuk folytatni.
A vállalkozók megnövekedett munkaidejével összhangban (több mint 11%-kal 2024-ben) 2024-ben is több helyszíni ellenőrzést végeztünk (30 012), mint 2023-ban (28 183), hogy a lehető legtöbb vállalkozói tevékenységet lefedjük. Rájöttünk azonban, hogy a magas ellenőrzési számok nem feltétlenül eredményeznek jobb biztonsági teljesítményt, ezért inkább ezek mélységére és szakmai minőségére kívánunk összpontosítani. A tavalyi év elején új módszertant vezettünk be az ellenőrzések Enablonban történő rögzítésére (Enablon Inspection Module) a jobb adatelemzés és az intézkedések jobb meghatározása érdekében, ami szintén kissé visszafogta az elvégzett ellenőrzések számának további növekedését. Az ellenőrzések minősége enyhén javult, amit a nem megfelelő helyszíni ellenőrzések arányának növekedése mutat, amely a 2023-as 15%-ról 2024-ben 18%-ra emelkedett.
2023-ban a korábbi évekhez képest jelentősen megnöveltük az előminősítési ellenőrzések számát, ami az ellenőrzött vállalkozók nagyobb lefedettségét eredményezte. Mivel a vállalkozói kör folyamatos változásával állunk szemben, ráadásul a korábbi ellenőrzések érvényességi ideje 2024-ben lejárt, az előminősítési ellenőrzések száma ebben az évben jelentősen, 363-ra emelkedett (2023-ban 255 volt). Ezek minősége és mélysége is erősödött, azonban a sikeres előminősítési vállalkozói ellenőrzések aránya nem változott jelentősen: 93%-ról 2023-ban 96%-ra 2024-ben. A nem biztonságos körülményekkel, cselekményekkel vagy a biztonsági szabályok megsértésével szembeni csökkent toleranciát tükrözve továbbra is különböző szankciókat alkalmaztunk a különböző szabályszegések esetén, de a fent említettek szerint csoportszinten egységesen és szándékosan elrettentőbb módon is, mint például a munkavállalók kitiltása a különböző telephelyekről (80 eset 2024-ben, 63%-os növekedés 2023-hoz képest), vagy írásbeli figyelmeztetések kezdeményezése is (747 eset 2024-ben, 71%-os növekedés 2023-hoz képest). Mindkettő a következetesebb és szigorúbb következménykezelési kezdeményezéseink alkalmazását tükrözi.
2024-ben a vállalat összesen 19,9 millió USD-t különített el munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tevékenységekre (a REACH-hez kapcsolódó költségeken felül, amelyek külön kerülnek riportálásra), ami 3,5%-os növekedést jelent a 2023-as 19,2 millió USD-hez képest.
Az egészségvédelemre fordított kiadások magukban foglalták az alapvető egészségvédelmi felszerelések és eszközök (például elsősegélycsomagok és orvosi felszerelések) biztosítását és karbantartását, az egészségügyi szolgáltatások mindenféle költségét, az egészséggel kapcsolatos képzéseket (pl. elsősegélynyújtó tanfolyamok, egészségügyi kampányok stb.). A munkakörnyezeti mérések kezelésével kapcsolatban felmerülő további költségek - a megvilágítás, a káros anyagok, a por és a zaj tekintetében.
A munkabiztonsággal kapcsolatos kiadások közé tartoznak az egyéni védőeszközök (PPE, bármilyen típusú, beleértve a tisztításukat és karbantartásukat is) költségei. A vállalat emellett forrásokat különített el kampányokra, biztonsági hirdetőtáblákra és biztonsággal kapcsolatos képzési programokra, beleértve a munkahelyi kockázatértékeléseket és a közúti közlekedésbiztonsági tanulmányokat, a munkahelyi egészség- és biztonságértékelési sorozat (OHSAS) rendszerének fejlesztését, valamint a vészhelyzeti tervek kidolgozását, a biztonsági koordinátorok szolgáltatásait, az engedélyezési rendszer irányítását és a munkahelyi körülmények analitikus méréseit.
Folyamatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (RK-04)
2024-ben állandó célzott biztonsági programjaink mind a munkahelyi, mind a folyamatbiztonságot célozták. A "Együtt a biztonságért" program az Upstream tevékenységekben továbbra is fut, a "Safety Matters" pedig a Downstreamben a Logisztika és a Termelés közös kampányaként került bevezetésre. Mindkét program elsősorban a biztonsági kultúrát és a tudatosságot célozza meg, ami elkerülhetetlen ahhoz, hogy megértsük a biztonsági szabályaink betartásának fontosságát, és a Downstream kampány 4 közös területet célzott meg, amelyek vagy a meglévő keretekre reflektálnak, mint például a folyamatbiztonság alapjai, a teljesítmény egészségügyi ellenőrzésének auditálása, biztonsági túrák, de új kezdeményezéseket is hoztak, mint például a működési fegyelem és a LEON mobilalkalmazás bevezetése.
A munkavállalók biztonságával kapcsolatos intézkedések (IM-19, RK-09)
2024-ben két súlyos biztonsági incidens történt a Társaságon belül, mindkettő a MOL pakisztáni VA-3 telephelyén, ahol fegyveresek támadást indítottak egy közeli hegyvidéki területről.
Az első incidensre 2024. június 10-én került sor. Ekkor 14 alkalmazott és 17 fős biztonsági személyzet tartózkodott a helyszínen. Sikeresen megakadályozták, hogy a támadók leereszkedjenek a hegyről, és a személyzetnek nem esett baja.
A második eset 2024. szeptember 6-án történt. Körülbelül 20-25 fegyveres, három csoportra osztva indított támadást. Két csoport egy közeli magaslaton maradt, míg egy kisebb csoport megpróbálta megközelíteni a létesítményt. A MOL egyetlen munkatársa sem tartózkodott a helyszínen. A jelenlévő 26 fős biztonsági személyzet egyórás tűzharc után visszaverte a támadást. A személyzetnek nem esett baja, a kompresszoron hat, a víztartályon további két lövedéknyomot észleltek.
AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
114 |
A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos célok
A MOL célja továbbra is az, hogy a biztonsági teljesítményt tekintve összehasonlítható legyen az első negyedbe tartozó legjobb olaj- és gázipari vállalatokéval. Ezt a célkitűzést mérőszámokon alapuló célok segítségével követjük nyomon, hogy támogassuk a politika végrehajtását a hatások és kockázatok kezelése mellett.
A nemzetközi szabványokhoz igazodva (megkönnyítve az összehasonlítást mind az iparági versenytársakkal, mind más iparágakkal), a Társaságnál a munkavállalók egészségének és biztonságának irányítására vonatkozó elsődleges mutató a teljes regisztrálható incidensek aránya (TRIR). Ez a mutató a MOL alkalmazottait és a vállalkozókat egyaránt figyelembe véve a regisztrálható sérülések (TRI, amely a munkaidő kieséssel járó esetekből + a korlátozott munkanapú esetekből + az orvosi kezeléssel kapcsolatos esetekből áll) teljes számát tükrözi, ugyanazon csoport által ledolgozott 1 000 000 munkaórára vetítve. A TRIR-t folyamatosan figyelemmel kísérik, és mind a vállalat felső vezetése, mind a nyilvánosság felé, valamint a negyedéves gyorsjelentések részeként jelentik.
A Csoport EBK-bizottsága minden évben javaslatot tesz egy elfogadható TRIR-határértékre csoportszinten, valamint a Csoporton belüli kulcsfontosságú üzletágak számára. Ezt a határértéket a vezérigazgatói bizottságnak jóvá kell hagynia. A 2024-es évre a csoportszintű tolerálható TRIR-határértéket 1,3-ban határozták meg, és a végleges arány sokkal jobb teljesítményt mutat, a tényleges TRIR-érték 1,04 (lásd a részletes magyarázatokat az S1-14. szakaszban: Egészségügyi és biztonsági mérőszámok).
2025-re vonatkozóan, figyelembe véve az előző évek TRIR-teljesítményének tendenciáit, valamint az elmúlt évek céltendenciájához viszonyítva, és figyelembe véve a globális és európai Upstream és Downstream szereplők TRIR-teljesítményét is az elmúlt években, a csoportszintű TRIR-célértéket 1,25-ben határoztuk meg, ezzel is hangsúlyozva a munkavállalók biztonságának egyenletes, megbízható és folyamatos javítása iránti elkötelezettségünket.
A folyamatbiztonságra vonatkozó célok
A 2030-as APC-célkitűzés az, hogy a folyamatbiztonsági Tier 1 incidensek száma csökkenő tendenciát mutasson. A 2025-re vonatkozó éves bontás a Társaság egészére vonatkozóan 7 Tier 1-es incidens tolerálható határértékét jelezte. Részletezve, ez a következőkből áll: 3 Upstream, 4 Downstream Termelés, 0 Downstream Logisztika és 0 Kiskereskedelmi incidens. A célmeghatározás a környezetbe kerülő több mint 1 m3 HC szivárgás esetében is tolerálható határértéket határoz meg. Ebben az esetben a Downstream Termelés esetében számszerű célértéket határoztunk meg 4 megengedett maximális incidenssel, az Upstream és a Downstream Logisztika esetében pedig a felületi integritás és a korróziókezelési programok folytatását kell biztosítani, nyomon követhető nyilvántartással.
EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI MÉRŐSZÁMOK
/S1-14/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-14 |
|
GRI |
GRI 403, 403-8 GRI 403, 403-9 GRI 403, 403-10 |
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók |
% |
95 |
N/A |
S1-14_02 |
A munkavállalók 95%-a a csoportszintű egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozik. Ezt a számot azon alkalmazottak teljes számaként (létszám) számítják ki, ahol van irányítási rendszer. Az ezzel a politikával kapcsolatos részletes leírás a munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos politikák szakaszban található.
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2024 w/o Midstream |
2023 |
ESRS |
||
|
Munkával összefüggő balesetek következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
0 |
0 |
9 |
S1-14_02 |
|
|
Munkahelyi megbetegedés következtében bekövetkezett halálesetek - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
0 |
0 |
0 |
S1-14_02 |
|
|
Jelentésköteles munkabalesetek (TRI) - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
db |
96 |
95 |
117 |
|
S1-14_04 |
|
A jelentésköteles munkabalesetek aránya (TRIR) - saját munkaerő (saját munkavállalók + vállalkozók) |
eset/millió munkaóra |
N/A |
1.04 |
1.31 |
|
S1-14_05 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
115 |
A Társaság átfogó listát nyújt a munkavállalókkal kapcsolatos sérülésekkel kapcsolatos adatokról, amelyek mind a saját alkalmazottakra, mind a vállalkozókra kiterjednek. Egyetlen munkavállalót sem zárunk ki az adatgyűjtésből - ezt a MOL belsőleg auditált EBK MS-je biztosítja, amely a saját személyzetre és a helyszíni vállalkozók 100%-ára terjed ki. Emellett a MOL számára magas EBK-kockázatú tevékenységeket végző vállalkozóknak olyan rendszerrel kell rendelkezniük, amelyet külső fél (SCC/VCA) auditált vagy tanúsított. A vállalkozók abszolút számát nem hozzuk nyilvánosságra, mivel ez az adott tevékenységek számától és mértékétől függően nagymértékben változik a Csoport egész területén. A számítási módszertan a EBK jelentéstételi kézikönyvben van leírva (a teljes dokumentum csak a MOL érintett felhasználói számára érhető el).
Amint azt a fentiekben kiemeltük, a MOL célkitűzése a biztonsági teljesítmény tekintetében továbbra is összehasonlítható az első negyedbe tartozó olaj- és gázipari vállalatokkal. A munkavállalókkal kapcsolatos sérülések átláthatósága kiemelt prioritás. A MOL a munkavállalókkal kapcsolatos sérülésekről átfogó adatlistát szolgáltat, amely a fentiekben leírtak szerint a teljes saját munkaerőre (saját alkalmazottak és vállalkozók) kiterjed.
Az arányokat 1 millió munkaóra alapján számították ki, a GRI-szabványoknak megfelelően.
FGSZ Zrt. (Midstream) egy munkavégzéssel kapcsolatos incidenst regisztrált saját munkavállalói körében, ami 0,88-as TRIR értéket eredményezett. Mivel a vállalkozók regisztrálható munkabaleseteire vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, a fenti mutató teljes körű konszolidálása nem lehetséges.
Halálesetek
2024-re nemcsak a TRIR, hanem a halálos áldozatok szempontjából is teljesíteni tudtuk a biztonsági célunkat. Halálesetek terén a nulla az egyetlen elfogadható szint. Mindent összevetve, nem történt saját dolgozói haláleset, ami javulást jelent az előző évek tendenciájához képest (az utolsó saját dolgozói haláleset 2022-ben történt), és vállalkozói halálesetünk sem volt, ellentétben a rendkívül szomorú előző évvel, amikor kilenc vállalkozói haláleset történt.
Bár, mint említettük, a csoport "Nulla halálos áldozat" célkitűzése teljesül, emellett, akárcsak a tavalyi évben (1 halálos áldozat 2023-ban), júniusban egy harmadik fél által okozott haláleset is munkával kapcsolatosnak minősült, amelyet nem megelőzhető közúti baleset okozott a MOL Romániában: dél körül egy személygépkocsi, amely az út másik oldalán jött, hirtelen elhagyta a sávját, és frontálisan ütközött vállalkozónk tartálykocsijával, amely üzemanyagot szállított a MOL Románia egyik benzinkútjára. A személygépkocsi vezetője a helyszínen elhunyt.
Személyi biztonság
A MOL a saját alkalmazottak és a vállalkozók körében 18,8%-os csökkenést tapasztalt az összes regisztrálható sérülés (TRI) tekintetében, amely 2024-ben együttesen 95 volt (2023-ban 117), aminek következtében a Társaság 20,6%-os csökkenést regisztrált a saját alkalmazottak és a vállalkozók körében is (2024-ben 1,04 volt, szemben a 2023-as 1,31-gyel), ami szintén jóval az 1,3-as tűrhető határérték alatt van.
A TRI-k számának erőteljes csökkenése a kissé megnövekedett munkaórák ellenére (a 2023. évi 89,5 millióról 2024-ben 91 millióra) a TRIR értékének még nagyobb arányú csökkenését okozta, ami a korábbi évekből folytatódó különböző intézkedéseknek, valamint a szervezeti egységeink és telephelyeink által újonnan kezdeményezett, helyileg személyre szabott intézkedéseknek köszönhető. Ezek közé tartoznak a biztonságtudatosság növelésére irányuló különböző erőfeszítések, az év során kezdeményezett és végrehajtott különböző csoportszintű és helyi intézkedések, valamint a munkatársak körében az egészségre és biztonságra fordított fokozott figyelem. Mindazonáltal a nagyarányú tervezett leállások és egyéb karbantartással és üzemeltetéssel kapcsolatos, főként manuális tevékenységek még mindig jelentősen hozzájárultak a TRI-események számához és következésképpen a TRI-arányhoz is (nem csak a vállalkozók, hanem a saját személyzet esetében is).
2024-ben a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek száma (LTI, beleértve a saját alkalmazottak és a vállalkozók halálos baleseteit is) közel 17%-kal, 84-re csökkent a 2023-as 101-ről, ami a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek gyakoriságának (LTIF, az egy millió ledolgozott órára jutó kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek számával mérve) jelentős csökkenését (18,5%) eredményezte: 2024-ben 0,92-re, szemben a 2023-ban regisztrált 1,13 LTIF-fel.
Összességében a 2024. évi TRI-k legfőbb okai továbbra is a megcsúszások, botlások, esések (általában emberi hiba és/vagy figyelmetlenség okozta) voltak, amelyek az összes sérülés 39%-át tették ki, ezt követték a különböző ujj- és kézsérülések (24%). A 2024-es évre vonatkozóan azonban nemcsak a TRI esetek hátterét elemeztük, hanem az összes (saját és vállalkozói) FAC (elsősegélynyújtási esetek, amelyek kevésbé súlyosak, mint a TRI esetek, így nem rögzíthetők) esetét is: a csúszás és botlás okozta sérülések itt a vezető okok (25%), a kézsérülések a második helyen állnak (23%), míg viszonylag nagy számban a rovarcsípések a harmadik legmagasabb arányt (13%) képviselik.
Munkával kapcsolatos megbetegedés
A Társaság 2024-ben egy foglalkozási megbetegedést regisztrált saját alkalmazottai esetében.
· A munkahelyi megbetegedések következtében bekövetkezett halálesetek száma: 0
· A regisztrálható munkahelyi megbetegedések száma: 1
· A munkahelyi megbetegedések oka: kullancscsípés
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
116 |
Miután hosszú évekig nem volt ilyen esemény, tavaly mindössze egyetlen eseményt jelentettek a MOL E&P-nél, amelyet kullancscsípés okozott 2023-ban. Az eset a magyar nemzeti jogszabályok szerinti vizsgálati és engedélyeztetési eljáráson ment végig, és a Hatóság végül csak 2024-ben erősítette meg, hogy munkával összefüggő megbetegedésről van szó.
A Csoport EBK jelentési kézikönyvünk szerint a foglalkozási megbetegedéseket (a munkával kapcsolatos megbetegedések) abban az évben kell belsőleg rögzíteni az Enablonban, amikor a Hatóság elfogadja azt.
A MOL nem tartja nyilván a vállalkozók (munkavállalók, akik nem munkavállalók, de szerződéses tevékenységet végeznek a MOL telephelyein) esetleges foglalkozási megbetegedéseit, mivel ennek kezelése a törvény szerint a munkáltatók joga és feladata.
Annak érdekében, hogy elkerüljenek minden, a munkával kapcsolatos megbetegedést, függetlenül azok jellegétől, a MOL vállalatai meghatározzák és értékelik az összes olyan kockázatot és veszélyt, amely hatással lehet a munkavállalók és a vállalkozók egészségére és biztonságára, és azokat célzott intézkedésekkel kiküszöbölik (lásd GRI 403-2 a.). A kockázat-/veszélyértékeléseket helyben végzik el, az egészségkárosodás kockázatát jelentő, munkával kapcsolatos veszélyek esetében az intézkedések tervezését (beleértve a kontrollok hierarchiájának alkalmazását) szintén helyben végzik el. A tudatos megközelítésnek köszönhetően az elmúlt több mint egy évtizedben csak a fent említett egy munkahelyi megbetegedés történt. Az általános szakmai megközelítést a EBK MS 6B eleme részletezi, annak részletei a 6B I. 2.1 Kockázat alapú megközelítés és a 6B II. függelékben találhatók (Biztonságos műveletek és munkamódszerek). Az adatgyűjtés során saját munkavállalók nem kerültek kizárásra.
A számítási módszertan a Mol jelentéstételi kézikönyvében található.
A MOL nem hozza nyilvánosságra a munkahelyi megbetegedések következtében bekövetkezett halálesetek és nyilvántartásba vehető esetek számát, valamint a munkahelyi megbetegedések főbb típusait, a munkavállalókon kívül más személyek esetében sem, mivel ezek kezelése a munkáltatók joga és törvényi feladata.
Vállalkozói biztonság
2024-ben nem történt halálos baleset a vállalkozók között. A szerződéses vállalkozóknál a kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek gyakorisága (az egy millió ledolgozott órára jutó kiesett munkaidőben bekövetkezett balesetek számával mérve) 41,3%-kal csökkent éves szinten, a 2023-as 0,67-ről 2024-ben 0,40-re (a nem saját FS személyzetet is beleértve; a nem saját FS személyzet nélkül még nagyobb csökkenés látható: a 2023-as 0,97-ről 2024-ben 0,47-re, azonban a második esetben említett mutatóban a gyakoriság valamivel magasabb - ez 51,6%-os javulást jelent éves szinten). Ezen túlmenően, a vállalkozók teljes regisztrálható sérülési aránya (a TRI esetek száma egy millió ledolgozott órára vetítve, beleértve a nem saját FS személyzetet is) 34%-kal csökkent éves szinten, a 2023-as 0,81-ről 2024-ben 0,54-re.
A 2024-ben megnövekedett szerződéses munkák száma (a nem saját FS személyzet figyelembevétele nélkül, a vállalkozói munkaórák kb. 2,9 millió órával, több mint +10%-kal nőttek), a regisztrálható sérülések alacsonyabb száma (21 TRI 2024-ben a 2023-as 33-hoz képest) jelentősen alacsonyabb teljes regisztrálható sérülési arányt eredményezett, 0,71-et 2024-ben a 2023-as 1,23-hoz képest 2024-ben.
Folyamatbiztonság
|
Folyamatbiztonsági események |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 w/o Midstream |
2023 w/o Midstream |
|
|
TIER 1 Folyamatbiztonsági események |
db |
9 |
9 |
|
|
TIER 2 Folyamatbiztonsági események |
db |
21 |
18 |
|
|
TIER 3 Folyamatbiztonsági események |
db |
1436 |
1387 |
|
|
TIER 1+2 Folyamatbiztonsági események aránya |
eset/millió munkaóra |
0.42 |
|
|
2024-ben a TIER 1 folyamatbiztonsági események (PSE) száma a csoporton belül elérte a 9-et, és 2023 után is állandó marad, ami a kiterjedt biztonsági programoknak köszönhető, amelyek középpontjában az üzemeltetési fegyelem, a megelőző karbantartás folyamatos fejlődése, valamint a műszaki leállási, átállási és LTA/LTE rendszer áll.
Nem volt nagyobb tűz vagy robbanás, amely az egység végleges leállásához vezethet, a legtöbb esetben az elsődleges védőburkolat elvesztése volt az ok, ami 3 esetben személyi sérülésekhez vezetett. Minden egyes TIER 1 esemény a MOL Nyrt. területén történt. Az öt Downstream Termelés esetből négy a berendezés integritásának elvesztéséhez kapcsolódott a nem szabványos üzemeltetés során, vagy a berendezés karbantartási munkálatokra való nem megfelelő előkészítéséhez, ami anyagkibocsátáshoz és többszörös személyi sérüléshez vezetett. A PSF eltérése minden esetben igazolható. A kiskereskedelmi műveleteknél 2024-ben 1 TIER 1 eseményt regisztráltak. A 9 TIER 1 eseményből 1 volt 3. súlyosságú (magas), 4 esetet 2. súlyosságú (közepes), 4 esetet pedig 1. súlyosságú (alacsony) kategóriába soroltak. A csoportszintű TIER 1 PSE célértéket 2024-re hétben határozták meg, és 2025-re azt a célt tűzték ki, hogy tűz/robbanás következtében 100 000 000 $-nál nagyobb közvetlen veszteséget ne okozzon, és ne legyen TIER 1 esemény következtében bekövetkező üzemszünet. A 2. szintű folyamatbiztonsági események száma a 2023-ban regisztrált 18 eseményhez képest enyhén, 21-re emelkedett 2024-ben. A szivárgások eredménye anyagkibocsátás, tűz és eszközkárok voltak, amelyek főként a mechanikai integritás sérüléséhez kapcsolódtak. 2023-ban tovább csökkent a TIER 1+2 események együttes száma (27) a 2022-es évhez képest (31).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
117 |
A 2024-es kombinált TIER 1+2 folyamatbiztonsági eseményhányad (PSER) elérte a 0,42-es értéket. A TIER 3 (beleértve a biztonsági rendszerrel szembeni követelményeket) incidensek jelentése arra szolgált, hogy azonosítsuk a biztonsági rendszerre vonatkozó korrekciós intézkedéseket, a biztosítékok kihívásait, és egyidejűleg vezető és késleltetett mutatóként szolgál. Ezen túlmenően az elsődleges védőburkolat elvesztését eredményező kisebb és kisebb súlyosságú eseményeket is elemezni kellett az alkalmi tényezőkre vonatkozóan
SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS AZONOSÍTOTT HATÁSOK
/S1. SBM-3/
|
ESRS |
Az ESRS 2 SBM-3-hoz kapcsolódó közzétételi kötelezettség |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
Az alábbi IM-11. táblázatban leírt etikával kapcsolatos hatás
IM-11. táblázat: Vállalati kultúra
|
Mérték |
Mérsékelt, pozitív hatás |
|
Hatókör |
KKE |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL elismeri felelősségét a jólét, a méltányos bánásmód, valamint a biztonságos és befogadó munkakörnyezet előmozdításában minden munkavállaló számára, a sokszínűség, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bérezés, valamint az erőszak és a zaklatás megelőzését célzó intézkedések előmozdításában. A vállalat a közép- és kelet-európai régió - különösen Magyarország, Horvátország és Szlovákia - jelentős munkáltatójaként jelentősen befolyásolja a vállalati kultúra és az etikus foglalkoztatási gyakorlatok alakulását a regionális munkaerőpiacon, és a felelős foglalkoztatás terén olyan mércét állít fel, amely túlmutat saját munkavállalóin. |
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
A MOL olyan célokat, politikákat és intézkedéseket határozott meg, amelyek célja a fizikailag és szellemileg egészséges munkakörülmények biztosítása, valamint a tisztességes bánásmód és lehetőségek biztosítása minden munkavállaló számára, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra. Kötelezettségvállalásaink támogatására bevezettük a Speak Up! nevű bejelentő rendszert, valamint egy Etikai Tanácsot, amelynek feladata a munkavállalókat érő negatív hatások azonosítása és kezelése (lásd DR S1-2). Emellett együttműködünk a szakszervezetekkel, hogy minden munkavállalónk számára képviseletet és esélyegyenlőséget biztosítsunk. Az irányelvek, folyamatok és kulcsfontosságú intézkedések részleteit lásd a DR S1-1, S1-2, S1-3, S1-4 dokumentumokban. |
|
Időhorizontok |
A téma anyagát minden időhorizonton figyelembe vesszük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A vállalati kultúra a MOL értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-1; S1-2/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-1, S1-2 |
|
GRI |
GRI 2, 2-23 GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-26 GRI 2, 2-29 GRI 3, 3-3 GRI 403-1 GRI 403-3 GRI 404-2 GRI 408-1 GRI 409-1 |
Ez a szakasz ismerteti a MOL azon irányelveit és folyamatait, amelyek célja a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet biztosítása, valamint az etikai kérdésekkel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusok.
Az etikus működéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat az Etikai és üzleti magatartási kódex tartalmazza. Ez a szabályzat a vállalat felelős vezetésével kapcsolatos valamennyi témát lefedi. A MOL saját munkavállalóinak és az értékláncaiban dolgozók polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogaihoz kapcsolódó elvek ebben a szakaszban kerülnek kifejtésre (a Kódex IV.2. pontja alapján); míg a vállalatirányítás fejezet G1-1. szakasza a vállalat szabad és tisztességes kereskedelem és verseny (IV.3), a korrupció és csalás elleni küzdelem (IV.4), a vállalati lojalitás (IV.5) és a bizalmi üzleti kapcsolatok és az érdekelt felekkel való felelős kapcsolat (IV.6) tekintetében mutatja be a vállalat megközelítését.
A MOL tagvállalatainak valamennyi igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője és alkalmazottja köteles a legmagasabb vezetői szinten jóváhagyott politikai kötelezettségvállalásoknak megfelelően cselekedni. A MOL tudatos és folyamatos erőfeszítéseket tesz a kódex végrehajtása és az etikai normák elfogadása érdekében. Minden újonnan belépő munkatárs az első munkanapja előtt megkapja az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet, és egy bevezető etikai képzésben részesül (e-learning vagy személyes képzés), ahol egy tesztet kell teljesítenie. Évente minden alkalmazottnak e-learning vagy személyes képzés keretében kell letennie az Etikai kódex tesztjét.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
118 |
A MOL tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, amint azt a csoport etikai és üzleti magatartási kódexe is előírja. A MOL tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az emberi jogokkal kapcsolatos további iránymutató dokumentumokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás (2000), az ENSZ Irányelvek ("Ruggie Framework") (2011), az OECD Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásai (2011), valamint a biztonságról és az emberi jogokról szóló önkéntes elvek - a vonatkozó külső iránymutatások teljes listája az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex mellékletében található. A MOL ezeket a magatartási kódexeket kötelező iránymutatásnak tekinti, ezért a MOL Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe összhangban van a fent említett megállapodásokban foglalt nyilatkozatokkal.
A MOL vezetése elkötelezett a magas szintű szociális párbeszéd mellett, és partneri viszonyban áll a csoport munkavállalóinak többségét foglalkoztató tagvállalatoknál működő szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A fejezetben a saját munkavállalókkal kapcsolatos politikákról, kötelezettségvállalásokról és panaszokról szóló részt.
A Kódex IV.2. pontja kötelezettségeket vállal az emberi és munkavállalói jogokra, többek között, de nem kizárólagosan a következőkre:
· Az emberi méltósághoz való jog;
· Jog az élethez;
· A személy szabadsága és biztonsága;
· Az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jog;
· Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog;
· A tisztességes bérekhez és a tisztességes megélhetéshez való jog;
· A megfelelő életszínvonalhoz való jog;
· A szakszervezetek alapításához és a szakszervezethez való csatlakozáshoz való jog és a kollektív tárgyalásokhoz való jog;
· Szabadság a kényszermunkától és a kötelező munkától;
· Szabadság a gyermekmunkától;
· Megkülönböztetésmentesség;
· Véleményszabadság
Ezeket a jogokat 6 kulcsfontosságú területre vonatkozó eljárások és rendeletek biztosítják (további részletek a fent említett dokumentumokban találhatók):
Munkavállalói és emberi jogok
Tiszteletben tartjuk és aktívan előmozdítjuk az emberi jogokat az értékláncunkban, biztosítva a vállalati politikák, törvények és szabályozások betartását, miközben bevonjuk az érdekelt feleket és hozzájárulunk a közösség jólétéhez. Ellenezzük az emberi jogok megsértését, és felmérjük az e jogok védelmét célzó intézkedéseink hatását. Fókuszunkban a munkavállalók, a beszállítók, a helyi közösségek és a kiszolgáltatott csoportok, például a nők, a kisebbségek, a gyermekek, a fogyatékkal élők, az őslakosok, valamint a bevándorló munkavállalók és családjaik állnak. Védjük a törzsi lakosságot és az őslakosokat, elkerülve az erőszakos áttelepítéseket, és a nevünkben eljáró biztonsági szolgáltatóknál prioritásként kezeljük az emberi jogok betartását.
Egészségügy, biztonság, környezetvédelem (EBK) és biztonság
A MOL, mint jelentős energetikai vállalat, tisztában van a magas biztonsági kockázatokkal és azok lehetséges környezeti hatásaival. Elkötelezettek vagyunk a kockázatok felelősségteljes kezelése, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberek és a környezet károsodásának elkerülése, valamint a tevékenységeinkből eredő EBK kockázatok csökkentése mellett. Arra törekszünk, hogy megbízható berendezésekkel, képzett személyzettel és helyes gyakorlatokkal biztosítsuk a biztonságos munkakörülményeket, javítsuk a környezetgazdálkodást, és elősegítsük az aktív EBK-kultúrát. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a telephelyünkön tartózkodó személyek biztonságára, valamint a MOL eszközeinek - beleértve a munkavállalókat, a technológiákat, a fizikai erőforrásokat, az információkat és a hírnevet - védelmére a biztonsági fenyegetésekkel szemben. A munkavállalók egészségével, biztonságával és védelmével kapcsolatos részletes közzétételek az S1-B alfejezetben találhatók.
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
A Társaságnál elkötelezettek vagyunk a diszkrimináció elleni küzdelem mellett a munkahelyek minden területén, az ellátási láncunkban és a társadalom egészében. A MOL tisztában van a sokszínűség értékével. Alkalmazottaink, ügyfeleink, üzleti partnereink, beszállítóink és más külső érdekeltek számos különböző ország állampolgárai, sokféle nemzetiséggel, hittel, vallással, meggyőződéssel, kultúrával vagy társadalmi eredettel. Támogatjuk a kulturális sokszínűséget, a nemzetközi csapat és üzleti közösség kialakítását. A MOL elkötelezett a megkülönböztetés tilalma és megelőzése mellett, így különösen, de nem kizárólagosan a faj, bőrszín, nem, kor, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, etnikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, születés, szexuális irányultság vagy bármely más státusz - beleértve a házassági vagy szülői státuszt - alapján történő megkülönböztetés, valamint az egyenlő esélyek biztosítása mindenki számára, az érdemek alapján, kivéve, ha különleges szakmai képességek indokolhatják a kiválasztást. A jogellenes megkülönböztetést nem tűrjük, és nyilvánosan elérhető sokszínűségi és befogadási programjaink ezt az elkötelezettséget tükrözik.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
119 |
Méltóság és kölcsönös tisztelet
A MOL elkötelezett a kölcsönös bizalomra épülő munkakörnyezet kialakítása mellett, ahol mindenkit méltósággal és tisztelettel kezelnek. Érdekeltjeinkkel bizalmi kapcsolatot tartunk fenn, és ugyanezt várjuk el cserébe. A zaklatást, megfélemlítést, illetve bármilyen megalázó, sértő vagy ellenséges viselkedést nem tolerálunk. A szexuális zaklatás, a rágalmazás és a becsületsértés az emberi méltóság súlyos megsértése. A Társaságon belül, a beszállítói láncunkban és a közösségeinkben mindenki megérdemli az udvariasságot és a tiszteletet.
A magánélet védelme
A MOL elkötelezett az emberek magánéletének tiszteletben tartása és személyes adataik bizalmas kezelése mellett. Csak olyan személyes adatokat szerzünk be és őrzünk meg, amelyekre vállalatunk hatékony, a törvényeknek megfelelő működéséhez van szükségünk. A MOL vállalja, hogy a személyes adatok adatbázisokban történő tárolása során megelőző biztonsági intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy elkerülje a megsemmisülés és az elvesztés vagy a jogosulatlan hozzáférés kockázatát. Az információ- és kiberbiztonsággal kapcsolatos részletek és irányelvek a G1-C alfejezetben találhatók.
Tisztességes munkaügyi gyakorlatok
A Társaságnál az alkalmazottak a legértékesebb erőforrásunk. Kiemelten kezeljük fejlődésüket, a munka és a magánélet egyensúlyát, valamint a törvényes és tisztességes foglalkoztatási gyakorlatok betartását. A kényszermunka, a gyermekmunka és az olyan etikátlan gyakorlatok, mint a bér visszatartása vagy az olyan jogok megtagadása, mint a betegszabadság, szigorúan tilosak a tevékenységeinkben és az ellátási láncokban. A nem veszélyes munkák esetében 15, a veszélyes munkák esetében pedig 18 éves korhatárt tartunk be, kivéve, ha a helyi törvények magasabb korhatárt írnak elő. A MOL biztosítja a tisztességes foglalkoztatást, támogatja a speciális igényű munkavállalókat, és a fegyelmi intézkedéseket és az elbocsátásokat tisztességesen és átláthatóan kezeli. Tiszteletben tartjuk az egyesülési szabadságot, a szakszervezeti tagságot és a kollektív tárgyalási jogokat is. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-A alfejezet "A saját munkaerővel kapcsolatos irányelvek és kötelezettségvállalások" című részét.
Ezen elvek érvényesítése a MOL belső szabályzataiban kerül megvalósításra. A legmagasabb szintű folyamatalapú szabályzatok az Emberi Erőforrás Area Book és a Sokszínűség és befogadás folyamatleírás. E szabályzat rendelkezései kötelezőek az érintett munkavállalókra nézve, és a csoport minden vállalatához (a MOL Nyrt. és az ellenőrzött, operatív leányvállalatok, amelyek részt vesznek a mátrix működésben) a helyi HR részlegeken keresztül, amelyek felelősek a helyi akciótervezésért a csoport pilléreivel összhangban. Fő céljuk, hogy a MOL sokszínűség és befogadás keretrendszerének létrehozásával és rendszeres frissítésével olyan befogadó munkahelyet alakítsanak ki, amely minden tevékenységben elősegíti a sokszínűséget, az egyenlőséget és a tiszteletet. A keret az összes humánerőforrás-folyamat alapjául szolgál, és olyan kulcsfontosságú területekre összpontosít, mint a jólét, a munka és a magánélet egyensúlya, a nemek közötti egyenlőség, az életkori sokszínűség, valamint a különböző szülői státuszú, fizikai képességű és etnikai hátterű munkavállalók befogadása. A keretrendszert a MOL Vezetői Bizottsága és Vezérigazgatósága hagyta jóvá.
A MOL a helyi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően egyértelműen tiltja a hátrányos megkülönböztetést, beleértve, de nem kizárólagosan a nemi, nemzetiségi, faji, vallási, életkori vagy más státuszon alapuló megkülönböztetést minden olyan országban, ahol a MOL tevékenykedik. A MOL toborzási és kiválasztási folyamatait úgy alakították ki, hogy minden jelölt számára biztosítsák az esélyegyenlőséget, a kompetenciaalapú módszerekre és a kulturális illeszkedésre összpontosítva. Minden munkakör diszkrimináció nélkül áll nyitva a képzett személyek előtt, és minden korlátozás kizárólag a jogi vagy oktatási követelményeken alapul. Az új alkalmazottak megismerkednek a vállalat gyakorlatával, eljárásaival és értékeivel, hogy elősegítsék a vállalat befogadó kultúrájához való igazodást. A vezetők és az alkalmazottak felelősséget vállalnak azért, hogy a D&I alapelveket a mindennapi működésük során is képviseljék, és külön figyelmet fordítanak olyan környezet kialakítására, amely üdvözli a különböző nézőpontokat, értékeli a dolgozók visszajelzéseit, és nyílt párbeszédre ösztönöz.
A MOL erőteljes munkavállalói elismerési programok és inkluzív munkahelyi kezdeményezések révén biztosítja, hogy minden alkalmazott elismerést és megbecsülést érezzen. A D&I intézkedések éves értékelését a Group Culture & Employee Experience csapat végzi, és az eredményekről a Felügyelőbizottság Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára jelentést tesz. A visszajelzéseket aktívan beépítik a cselekvési tervezésbe és a keretrendszer frissítésébe, biztosítva a folyamatos fejlődést.
Amellett, hogy a MOL ezeket a normákat saját működésében is alkalmazza, aktívan közvetíti alapvető értékeit partnerei felé, és elvárja tőlük az etikus üzleti elvek betartását. Az Üzleti partnerek etikai kódexe, amely minden szerződés kötelező melléklete, a MOL valamennyi üzleti partnerére vonatkozik, beleértve a beszállítókat, vállalkozókat, szolgáltatókat és tanácsadókat. Ez nyilvánosan elérhető a Társaság honlapján.
Középméretű, elsősorban Közép-Európában működő olaj- és gázipari vállalatként a MOL viszonylag kis mértékben van kitéve az emberi jogi kockázatoknak az értékláncaiban, eddig nem történt semmilyen azonosított jogsértés. A MOL azonban továbbra is elkötelezett az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett, ahogyan azt az Etikai és üzleti magatartási kódexe is tartalmazza, és biztosítja, hogy ezek az elvek az ellátási láncára is kiterjedjenek. Különös figyelmet fordítanak a munkavállalókra, a beszállítókra, a helyi közösségekre és a kiszolgáltatott csoportokra, beleértve a nőket, a kisebbségeket, a gyermekeket, a fogyatékkal élőket és a bevándorló munkavállalókat:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
120 |
· A gyermek- és kényszermunka megelőzése: A MOL szigorúan tiltja a gyermek-, kényszermunka, a rabszolgamunka és az etikátlan munkavégzés gyakorlatát. Az üzleti partnereknek be kell tartaniuk ezeket az előírásokat, és a korrekciós intézkedések végrehajtása mellett tájékoztatniuk kell a MOL-t a jogsértésekről. A MOL fenntartja magának a jogot, hogy auditálja és megszüntesse a partnerségeket a szabályok be nem tartása esetén, önértékeléseket, tanúsításokat és helyszíni auditokat végezve az etikai normák betartásának ellenőrzése érdekében.
· A biztonsági személyzet képzése és ellenőrzése: A MOL biztosítja, hogy ahol biztonsági erőket foglalkoztat (jelenleg Oroszországban és Pakisztánban), ott képzést kapjanak az emberi jogi politikákról és eljárásokról. A megfelelés ellenőrzése érdekében a MOL többszintű értékeléseket végez, amelyek biztosítják a biztonsági műveletek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, csökkentve az emberi jogok megsértésének kockázatát. A biztonsági szolgáltatóknak napi és havi önértékelést kell végezniük az összes szolgálatban lévő biztonsági őr számára. Egy szabványosított napi-havi értékelőlap segítségével értékelik az egyes őrök teljesítményét előre meghatározott kritériumok és egy háromszintű minősítési rendszer alapján. Ezeket az értékeléseket ezután a MOL regionális biztonsági vezetőjének nyújtják be felülvizsgálatra. Az önértékeléseken túl a MOL regionális biztonsági vezetői havi rendszerességgel független auditokat végeznek a biztonsági erők általános teljesítményének értékelése érdekében. Ezek az ellenőrzések magukban foglalják a havi fluktuációs jelentést, amely nyomon követi a személyzeti változásokat és a teljesítménytendenciákat. Emellett a regionális biztonsági vezetők összefoglaló értékelő jelentést készítenek az országigazgatónak való benyújtásra, amely átfogó áttekintést nyújt a biztonsági műveletekről, és kiemeli az esetleges problémákat vagy a szükséges korrekciós intézkedéseket.
· Az őslakos népek jogai: Sem a MOL közép- és kelet-európai műveletei, sem a nemzetközi upstream műveletei nem helyezkednek el az őslakosok közösségeinek szomszédságában. Mindazonáltal a MOL etikai és üzleti magatartási kódexében elkötelezte magát az őslakos népek jogainak védelme mellett (az ENSZ definíciója alapján). A MOL EBK MS előírja a potenciális társadalmi hatások értékelését és mérséklését, beleértve a helyi közösségek egészségének, biztonságának és életkörülményeinek védelmét; szükség esetén az előzetes beleegyezés biztosítását és a nem önkéntes áttelepítések elkerülését; valamint a kulturális örökség és a hagyományos tájak megőrzését. A helyi közösségekkel kapcsolatos politikák és intézkedések további részleteit az S3-A alfejezet - Érintett közösségek című fejezetben találja.
A PANASZOKKAL ÉS A JOGORVOSLATTAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S1-3/
Bejelentő mechanizmus
A MOL elkötelezett a legmagasabb etikai normák fenntartása mellett. Az alapelvei és folyamatai érvényesítésének támogatása érdekében a Csoport működteti a SpeakUp! bejelentő mechanizmust, amely egy biztonságos és hozzáférhető platform az aggályok felvetésére, a jogsértések bejelentésére és a tanácsadásra. A SpeakUp!-on keresztül tett bejelentéseket bizalmasan kezelik, és névtelenül, megtorlástól való félelem nélkül lehet benyújtani panaszokat.
A SpeakUp! mechanizmus kritikus eszközként szolgál az integritás kultúrájának előmozdításában, a MOL és üzleti partnerei hírnevének védelmében, valamint a munkavállalók és a közösségek jólétének védelmében. Ez a platform a következők számára áll rendelkezésre:
A Kódex megsértése érintheti a MOL tagszervezeteit, töltőállomásait, beszállítóit, forgalmazóit, szerződéses partnereit, szponzorált vagy támogatott partnereit vagy közös vállalkozásait. A SpeakUp! jól láthatóan elérhető a MOL weboldalán, és a szerződésekben és kódexekben is hivatkoznak rá. Azáltal, hogy az érdekeltek számára lehetővé teszi az aggályok bejelentését, a SpeakUp! segít a helytelen magatartás, a jogsértések és egyéb kockázatok felderítésében.
Jelentési és vizsgálati folyamat
A MOL hangsúlyozza az értékei fenntartására vonatkozó közös felelősséget, és az etikátlan magatartás bejelentésének elmulasztását az etikai normák lehetséges megsértésének tekinti. A kötelességszegés vagy a törvénysértés fegyelmi eljárást vonhat maga után, beleértve a szerződéses kapcsolatok felmondását is. A jóhiszeműen aggályokat bejelentő személyekkel szembeni megtorlás szigorúan tilos, és a megtorlással kapcsolatos állításokat az Etikai Tanács kivizsgálja. Az éves etikai képzések az elsődleges eszközei a tudatosság növelésének és a MOL SpeakUp! rendszerébe vetett bizalom fenntartásának.
A vizsgálati eljárás az Etikai Tanács eljárási szabályzatának, az Etikai Kódex függelékének megfelelően zajlik, és a következő lépéseket követi:
1. Jelentések fogadása: Panaszok és jelentések rögzítése.
2. Az esetek elismerése: A beérkezés megerősítése és az érintettek tájékoztatása az eljárásról.
3. A problémák értékelése: Értékelje a bejelentett aggályok jellegét és terjedelmét.
4. Felelősség kijelölése: Az ügyek delegálása a megfelelő szervezeti egységhez.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
121 |
5. Ügyek kivizsgálása: Alapos vizsgálatok lefolytatása a megállapított protokollok alapján.
6. Jelentések jóváhagyása: A vizsgálati eredmények véglegesítése.
7. Határozatok kiadása: Az Etikai Tanács határozatainak meghozatala, ha etikai szempontok merülnek fel.
8. Az eredmények kommunikálása: Az eredmények és ajánlások megosztása az érdekeltekkel.
9. A végrehajtás nyomon követése: A korrekciós intézkedések alkalmazásának biztosítása.
10. Jelentés és a tanulságok megosztása: Anonimizált esettanulmányok közzététele a megismétlődés megelőzése érdekében.
Az Etikai Tanács szerepe
Az Etikai Tanács felelős a SpeakUp! mechanizmus felügyeletéért és megfelelő működésének biztosításáért. Elsődleges célkitűzései közé tartozik a MOL etikai normáinak betartása, az egyéni panaszok kezelése, etikai képzések tartása és a strukturált etikai fejlesztési kezdeményezések támogatása. A Tanács feladatai közé tartozik:
A Tanács az Etikai Tanács eljárási szabályzata alapján működik, és a következők támogatják:
Az Etikai Tanács elnöke független fél, aki minden eljárás során biztosítja a pártatlanságot és a tisztességes eljárást. Az etikai felelősök, akiket a MOL 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak vezérigazgatói neveznek ki, helyi támogatást nyújtanak, és biztosítják az etikai normák következetes alkalmazását a csoporton belül.
Jogi és szervezeti keret
A 2006-ban létrehozott SpeakUp! mechanizmus a magyarországi bejelentővédelmi jogszabályok alapján működik. Az etikai kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik és beépítik a MOL működésébe:
E keretrendszer fenntartásával a MOL megerősíti elkötelezettségét az integritás, a megfelelés és az érdekelt felek jóléte iránt.
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S1-4/
|
ESRS |
S1-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 GRI 2, 2-24 GRI 203, 203-2 |
A Társaságnál több belső funkció játszik döntő szerepet a munkaerőre gyakorolt hatások kezelésében, a kockázatok hatékony kezelésének biztosításában és a pozitív eredmények előmozdításában. A humán erőforrással kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésében a HR-feladat vezető szerepet tölt be. Ez magában foglalja a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikák végrehajtásának felügyeletét, a munkaügyi normák betartásának biztosítását, valamint a befogadó és támogató munkahelyi környezet előmozdítását. A HR támogatja továbbá a munkavállalói gyakorlatok összehangolását a MOL értékeivel és stratégiai célkitűzéseivel. Az etikai funkciónak reaktív szerepe van a panaszok kezelésében és orvoslásában. Felelős az incidensek kivizsgálásáért és a panaszok tisztességes rendezésének biztosításáért.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
122 |
A sokszínűség és befogadás előmozdítását célzó intézkedések
A MOL a Társaság sokszínűség és befogadás (D&I) keretrendszerének 4 stratégiai pillérével összhangban célzott intézkedéseket hozott a munkavállalók jólétének és a vállalati kultúra fejlesztésének előmozdítására: többgenerációs együttműködés, a nők szerepvállalásának erősítése, munkaképesség és jólét. (IM-11)
Számos D&I-rendezvényt szerveztek a csoport szintjén és a magországokban, hogy bemutassák az egyes fókuszterületeket és a csoport kötelezettségvállalásait az egyes pilléreken belül (többgenerációs együttműködés, a nők szerepének erősítése, munkaképesség és jólét). Ezeken az alkalmakon külső előadók, a tudományos élet képviselői, valamint mentálhigiénés szakemberek tartottak előadásokat vagy egyéni konzultációkat és workshopokat, amelyek felhívták a figyelmet a generációk közötti fokozott együttműködésre, a szülők és a női tehetségek támogatására, a fogyatékkal élő kollégák foglalkoztatásának előnyeire és a mentális egészség ápolására a szervezetben. A csoporton belül 26 intézkedést regisztráltak, a kötelezettségvállalások többségét a jólét és a több generáció közötti együttműködés tette ki, ezt követte a nők szerepvállalásának erősítése és a fogyatékosság. Konkrétabban a családbarát programok, a tudásmegosztás, a mentális egészséggel kapcsolatos tevékenységek és a befogadó munkahely megteremtése voltak a legjellemzőbb fókuszterületek a Csoporton belül. A tudatos előítéletekre vonatkozó képzés beépült az első alkalommal vezetői pozíciót betöltő vezetők továbbképzési programjába, és csoportszinten több mint 100 vezető vett részt a szervezeten belüli jobb befogadás megteremtése érdekében. Az INA-nál konkrétan a Fehér Bot Tudatossági Nap rendezvénye, az Apák az INA-nál kampány, a munkahelyi befogadás fokozása érdekében. 2023 végén az INA-t az első INC.Q Equal Pay minősített vállalatok egyikeként ismerték el, amelyet azok a vállalatok kapnak, amelyeknél a nemek közötti fizetés és pénzügyi jutalmak között kevesebb mint 5%-os különbség van. Az INA-t továbbra is elismerik a független auditorok (MAMFORCE® / DADFORCE®), akiknek a családbarát és a nemek közötti egyenlőséget szolgáló politikák végrehajtásának értékelése szerint az INA 19%-kal a piaci referenciaérték felett van. Az INA emellett az első vállalatok egyike lett, amely az INC.Q legjobb munkáltatói díját kapta, és három kategóriában is nyert: Legjobb nagyvállalat a nők számára, Legjobb energetikai vállalat a jólétért, Legjobb energetikai vállalat a sokszínűség, egyenlőség és befogadás terén. Az INA-ban először volt egy különleges esemény, amely a fiatal nőkre összpontosított az üzleti életben, előadással és beszélgetéssel egy női felsővezetővel. Az INA Csoport folytatja a fogyatékkal élő diákok támogatására irányuló erőfeszítéseit is, a "A tapasztalat aranyat ér" projektben való részvétellel, amely gyakornoki lehetőségeket biztosít a fogyatékkal élő diákok számára. 2024-től negyedéves DEI-képzéseket hajtottak végre, amelyek minden alkalmazottnak lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerkedjen a témával és azzal, hogy mennyire fontos a Csoporton belül. A Slovnaft folytatta együttműködését a Diversity Chartával is Szlovákiában, a szervezet nagyköveteként. A MOL D&I keretrendszerét követve 2024-ben több mint 15 különböző projektet és tevékenységet indítottak el, hogy növeljék kollégáink tudatosságát a releváns témákkal kapcsolatban, beleértve a női kollégákat és karrierútjukat, az általános jólétet, a mentális egészséget, a többgenerációs együttműködést és a Slovnaft együttműködését a nyugdíjas kollégákkal. A MOL Magyarország megerősítette családbarát kezdeményezéseit az iskolai szünetekre szóló napközis program és az általános iskolás gyermekek szüleinek szóló iskolakezdési csomagok bevezetésével. Ezek az erőfeszítések elismerést vívtak ki, többek között a Családbarát Vállalat címet, a BeneFit-díjat és a Employer Branding Awards-ot.
A D&I Ambition Gender fejezetének kötelezettségvállalásai folytatódtak a nemek közötti sokszínűségre vonatkozó önkéntes toborzási célokkal és elvekkel, hogy a MOL legyen a női jelöltek jövőbeli választása. 2024 folyamán az összes felvett munkavállaló 31,8%-a volt nő, ami magasabb arány a csoporton belüli női képviseletnél, támogatva a nemek közötti jobb egyensúly irányába mutató irányt. A nők aránya az összes vezetői pozícióban 28,2%-ra nőtt. A célok elérése és a nemek közötti sokszínűség rendszeres mérése érdekében félévente D&I Gender Dashboardot készítenek, amelyet megosztanak a felső vezetéssel. A döntéshozatal és a csapatirányítás javítása érdekében Magyarországon elindult az online vezetői munkatársi dashboard, amely adatvizualizációkat és jelentéseket nyújt a szervezet létszámáról, sokszínűségéről, fluktuációjáról, elöregedéséről, lojalitásáról és belső mozgásáról.
A tisztességes, etikus és befogadó kapcsolatos incidensekkel és panaszokkal kapcsolatos intézkedések.
2024-ben az Etikai Tanácshoz 72 bejelentés érkezett a nem megfelelő munkahelyi magatartással kapcsolatban (azaz egy alkalmazott a vállalat területén vagy egy munkával kapcsolatos eseményen a vállalati értékeket megsértve nem megfelelően viselkedett), és 13 bejelentés tisztességtelen munkaügyi gyakorlatokkal kapcsolatban (azaz egy alkalmazott helytelenül járt el vagy nem követte a vállalat által meghatározott eljárásokat egy alkalmazott toborzása, felvétele, értékelése, előléptetése, fegyelmezése, elbocsátása vagy javadalmazása során).
Továbbá a következő intézkedéseket tették a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet előmozdítása érdekében:
· Az EU bejelentőiről szóló irányelvvel kapcsolatos helyi jogszabályok figyelemmel kísérése, a törvény által előírt intézkedések megtétele, ha a törvény előírja.
· Együttműködés az érintett üzleti egységekkel a közelgő események megértésében és végrehajtásában.
· Fenntarthatósági és emberi jogi átvilágítási követelmények teljesítése
· A figyelemfelkeltő kommunikációra és a társszervezetekkel (kommunikáció, kulturális iroda, biztonsági szolgálat stb.) való partnerségre összpontosítás.
· A MOL 2024-es etikai programjának középpontjában a tudatosság fokozása állt a valós vizsgálatokat anonim módon részletező rendszeres cikkek, valamint a minden alkalmazott számára kötelező etikai képzés révén.
· Az etikai kommunikációra és oktatásra irányuló erőfeszítéseket kiterjesztették az irányító testület tagjaira is, és az etikát beépítették az igazgatótanács és a felügyelőbizottság éves képzési programjába.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
123 |
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S1-5/
|
ESRS |
S1-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3, 3-3 |
A MOL kiemelt kötelezettségvállalásai a tisztességes, etikus és befogadó munkakörnyezet kialakításával kapcsolatban az, hogy folyamatosan biztosítja, hogy minden alkalmazottunk sikeresen elvégezze az éves etikai képzést, és hogy a vezetésben dolgozó nők (Hay18+) aránya elérje a legalább 30%-ot. Ezeket a célokat nyilvánosan kommunikáljuk - többek között a MOL Shape Tomorrow stratégiájában.
|
Nők a vezetésben |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
2022 |
2021 |
2020 |
|
Nők aránya a vezetői pozíciókban |
% |
28.2 |
27.9 |
26.5 |
25.9 |
26.1 |
A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői
/S1-6/
|
Munkaerő /S1-6_1/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Munkavállalók száma (HC) |
db |
25 528 |
24 912 |
S1-6_01, S1-6_02, S1-6_09 |
|
|
amelyből Férfi |
% |
73.1 |
- |
|
S1-6_01 |
|
amelyből Nő |
% |
26.9 |
- |
|
S1-6_01 |
|
Teljes munkaidős munkavállalók |
db |
24 957 |
24 938 |
|
|
|
amelyből Férfi |
% |
73.8 |
74.1 |
S1-6_01 |
|
|
amelyből Nő |
% |
26.2 |
25.9 |
S1-6_01 |
|
|
Részmunkaidős munkavállalók |
db |
571 |
514 |
|
|
|
amelyből Férfi |
% |
45.7 |
51.9 |
|
S1-6_01 |
|
amelyből Nő |
% |
54.3 |
48.1 |
|
S1-6_01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Állandó munkavállalók (határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók) |
db |
22 347 |
21 508 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Férfi |
% |
74.5 |
74.7 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Nő |
% |
25.5 |
25.3 |
|
S1-6_7 |
|
Ideiglenes munkavállalók (határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók) |
db |
1 934 |
1 602 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Férfi |
% |
61.0 |
59.8 |
|
S1-6_7 |
|
amelyből Nő |
% |
39.0 |
40.2 |
|
S1-6_7 |
|
Kilépett munkavállalók száma |
db |
2 852 |
3 076 |
|
S1-6_11 |
|
Fluktuáció |
% |
12.8 |
14.1 |
|
S1-6_12 |
|
A munkaerő országonkénti megoszlása /S1-6_04/ |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Munkavállalók száma Horvátországban |
db |
8 453 |
8 340 |
|
S1-6_05 |
|
Munkavállalók száma Magyarországon |
db |
10 130 |
9 758 |
|
S1-6_05 |
|
Munkavállalók száma Szlovákiában |
db |
3 058 |
2992 |
S1-6_05 |
|
|
Munkavállalók száma az Európai Unión kívüli országokban |
db |
377 |
365 |
S1-6_05 |
|
|
Munkavállalók száma az Európai Unió egyéb országaiban |
db |
1 618 |
1 655 |
S1-6_05 |
A munkavállalói adatok az éves fenntarthatósági adatgyűjtésen alapulnak. Az alkalmazottak számát létszámban jelentik, és az év végi zárást tükrözik. A pénzügyi kimutatásban szereplő legreprezentatívabb létszám a Konszolidált pénzügyi kimutatások Általános információk részben található.
A SOKSZÍNŰSÉGGEL ÉS BEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/S1-9/
|
ESRS |
Közzétételi kötelezettség S1-9, S1-12 |
|
GRI |
GRI 405, 405-1 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
124 |
Sokszínűségi mérőszámok
|
Nemek szerinti megoszlás a felsővezetésben* |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
Férfi munkavállalók száma |
db |
50 |
43 |
S1-9_01 |
|
|
Női munkavállalók száma |
db |
4 |
4 |
S1-9_01 |
|
|
A férfi munkavállalók százalékos aránya |
% |
92.6 |
91.5 |
S1-9_02 |
|
|
A női munkavállalók százalékos aránya |
% |
7.4 |
8.5 |
S1-9_02 |
*A felsővezetési pozíciók meghatározása a HAY kategóriák alapján történik (HAY24 vagy annál magasabb besorolású pozíciók)
|
A munkavállalók életkori megoszlása |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
30 év alattiak |
% |
14.5 |
- |
S1-9_03 |
|
|
30-50 év közöttiek |
% |
54.6 |
- |
S1-9-04 |
|
|
50 év felettiek |
% |
30.8 |
- |
S1-9_05 |
Jövedelmi mérőszámok (bérkülönbség és teljes jövedelem)
/S1-16/
|
Fizetési különbségek |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A nők átlagos alapbérének aránya a férfiak átlagos alapbéréhez képest |
% |
93.3 |
- |
S1-16_01 |
A bérszakadék a női és férfi munkavállalók átlagos havi alapbére közötti különbséget tükrözi.
|
Túlzott fizetés |
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
|
|
A legmagasabb fizetésű személy éves teljes javadalmazásának aránya az összes munkavállaló medián éves teljes javadalmazásához képest |
db |
96.3 |
- |
S1-16_02 |
A mutató a MOL magyarországi székhelyű vállalatainál, az INA d.d. és a Slovnaft a.s. vállalatnál dolgozó összes munkavállaló éves összbérének mediánját tartalmazza, összehasonlítva a MOL legjobban fizetett személyével. A legjobban fizetett egyén javadalmazása a MOL javadalmazási jelentésén alapul, és az adott évben a vezetőnek kifizetett teljes összeget tartalmazza.
Az arány nem áll rendelkezésre a MOL összes alkalmazottjának éves teljes díjazásának mediánjára vonatkozóan az adatgyűjtési folyamat korlátai miatt.
Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások
/S1-17/
|
ESRS |
S1-17 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 2, 2-25 GRI 2, 2-27 GRI 406, 406-1 |
A diszkriminációs esetek száma [táblázat]
|
MÉRTÉKEGYSÉG |
2024 |
2023 |
ESRS |
||
|
Hátrányos megkülönböztetési esetek |
db |
1 |
- |
S1-17_02 |
|
|
A saját munkaerőbe tartozó személyek számára az aggályok megfogalmazására fenntartott csatornákon keresztül benyújtott panaszok száma |
db |
104 |
106 |
S1-17_03 |
|
|
Az OECD multinacionális vállalatok nemzeti kapcsolattartó pontjaihoz benyújtott panaszok |
db |
0 |
- |
S1-17_04 |
|
|
Bírságok, büntetések és kártérítés a megkülönböztetéssel kapcsolatos incidensek, beleértve a zaklatást és a benyújtott panaszokat is, következtében. |
Ft |
0 |
- |
S1-17_05 |
|
|
A saját munkaerővel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és incidensek |
db |
0 |
- |
|
S1-17_08, S1-17_10 |
|
Súlyos emberi jogi problémák és a saját munkaerővel kapcsolatos incidensek, amelyek az ENSZ irányadó elveinek és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak be nem tartását jelentik. |
db |
0 |
- |
|
S1-17_09 |
|
A saját munkaerővel kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és incidensek miatt kiszabott büntetések, szankciók és kártérítések |
Ft |
0 |
- |
|
S1-17_11 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
125 |
A panaszokat és incidenseket a MOL bejelentő rendszere kezeli. Részletesebb leírás e fejezet Etika alfejezetében található. A panaszok száma nem mutat jelentős eltérést az előző évi adatokhoz képest.
/S3/
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a Társaságnak pozitív és potenciálisan negatív hatásai is vannak az érintett közösségekre, és elismertük, hogy a konzultáció hiánya vagy korlátozott bevonás nemcsak az emberekre gyakorolt káros hatásokhoz vezethet, hanem a vállalat számára pénzügyi kockázatként is jelentkezhet, például a projekttervezés vagy -működtetés megzavarása, késedelmek, növekvő költségek, jogi kihívások és a helyi problémák országos szintre történő esetleges kiterjesztése miatt. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
A MOL jelentős piaci szereplő és munkáltató, jelentős működési területekkel, és az érdekelt felek, különösen a közösségi érdekek különös figyelme alatt dolgozik azokon a területeken, ahol a MOL tevékenységét végzi. A közösségi szerepvállalás kulcsfontosságú szerepet játszik a MOL számára, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi Upstream műveletekben. A MOL jelenleg négy jelentős Downstream termelési telephelyet üzemeltet: a Dunai Finomító (Magyarország), a Rijekai Finomító (Horvátország), egy integrált finomító-petrolkémiai üzem Pozsonyban (Szlovákia) és egy petrolkémiai üzem Tiszaújvárosban (Magyarország). A Csoport mindhárom finomítója sűrűn lakott területen vagy annak közelében található (50 000-nél nagyobb lakosságú városiasodott terület 49 km-es körzetén belül). A negyedik, Sisakban (Horvátország) található üzemanyag-finomítót 2020-ban véglegesen bezárták, és jelenleg folyik az alternatív hasznosításra való átállítása. Egy kisebb gumibitumengyártó üzem (más néven Zala finomító) Zalaegerszeg (Magyarország) közelében található.
A MOL finomítói és petrolkémiai telephelyei fontos szerepet játszanak a helyi és az állami gazdasághoz való hozzájárulásban azáltal, hogy munkalehetőségeket biztosítanak, támogatják a beszállítókat, kiszolgálják az ipari ügyfeleket, valamint a mindennapi élethez nélkülözhetetlen termékeket gyártanak. A kőolaj-finomítással kapcsolatos negatív hatások azonban aggodalomra adnak okot a közeli közösségek számára. A legtöbb aggodalom a levegőminőséggel kapcsolatos, mivel a finomítók és a petrolkémiai üzemek kellemetlen szagokat és a nyersolaj finomításából származó légszennyező anyagokat bocsátanak ki, ami közvetlenül befolyásolja a környékbeli lakosok életminőségét. A MOL azon dolgozik, hogy egyensúlyt teremtsen a helyi aggodalmak és a gazdasági fejlődés iránti törekvés között, igyekszik azonosítani, elkerülni és enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat, miközben hosszú távú, pozitív kapcsolatokat alakít ki a szomszédos közösségekkel.
Az azonosított hatások és kockázatok listája két csoportra osztható:
Az első csoport a vállalkozás tevékenységei mellett élő helyi közösségekre vonatkozik:
· Helyi közösségek megzavarása (IM-17)
· Közösségi problémák miatti működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások (RK-10)
A második csoport a polgárok jólétére gyakorolt makroszintű gazdasági hatásokkal foglalkozik:
· Vállalati adományok, adományok, önkéntes munka (IM-16)
· A MOL mint adóalany (IM-18)
· Méltányos feltételekkel történő foglalkoztatás biztosítása (IM-12) (lásd a részleteket az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás című fejezetben).
· Képzések és készségfejlesztés (IM-14) (lásd S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-menedzsment)
· Kritikus termékek (tüzelőanyag, villamos energia, kényelmi termékek) ellátása (IM-20) (lásd az S4 fejezetben - Fogyasztók és végfelhasználók).
Mivel az e két csoporttal kapcsolatos hatások és kockázatok kezelése eltérő megközelítést igényel, ez a fejezet két alfejezetre oszlik, hogy a MOL mindkét csoporttal kapcsolatos politikáit, intézkedéseit, céljait és mérőszámait jobban meg lehessen érteni:
· Az A. alfejezet arra összpontosít, hogy a MOL hogyan kezeli a helyi közösségekre - elsősorban a vállalat tevékenységei mellett élő közösségekre - gyakorolt hatásokat és a velük kapcsolatos kockázatokat. (IM-17, RK-10)
· A B. alfejezet a MOL politikáira és intézkedéseire összpontosít, amelyek a makroszintű hatásokra, például a megosztott jólétre és a MOL gazdasági hatására vonatkoznak. (IM-16, IM-18, IM-12, IM-14, IM-20)
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
126 |
A. ALFEJEZET: A HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK KEZELÉSE
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK
/S3. SBM-3/
|
ESRS |
S3.SBM-3 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3-a GRI 413-2-a |
Az alábbi táblázatok részletezik a helyi közösségekkel kapcsolatos, a 2024-es kettős lényegességi elemzésünk alapján azonosított hatásokat és kockázatokat:
IM-17. táblázat: Helyi közösségek megzavarása
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi szint, az e fejezet bevezető szakaszában említett valamennyi helyszínre vonatkozik. |
|
Valószínűség |
Magas |
|
Leírás |
A MOL 3 finomítóval, egy petrolkémiai telephellyel, mintegy 2400 benzinkúttal és több fúróteleppel rendelkezik a lakott területek közelében. Ez még minden lehetséges megelőző intézkedés ellenére is zavarhatja a helyi közösségeket a zaj, a fényszennyezés és a szagok révén.
|
|
Tevékenységek |
Lásd az "Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések" című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A kibocsátási anyagot minden időhorizonton figyelembe vesszük, azzal a céllal, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a zavart. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi Upstream tevékenységekben. |
RK-10. táblázat: Közösségi problémák miatti működési akadályok és/vagy megnövekedett kiadások
|
Típus |
Működési kockázat |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL ipari és kiskereskedelmi tevékenységei gyakran lakóövezetek közelében folynak. A MOL jól kiépített rendszert tart fenn a nagy hatású tevékenységek (zaj, fényszennyezés és szagok révén) kommunikálására, valamint a közösségi panaszok fogadására és kezelésére, és a zavaró hatások minimalizálása érdekében megelőző infrastruktúrába fektet be. Ugyanakkor az események, a szélsőséges időjárási események, a cserék, az eszközcserék és a nagyobb karbantartások fokozott zaj-, szag- vagy fényterheléshez vezethetnek, ami hírnévkockázatot és/vagy a kárenyhítési intézkedések megnövekedett költségeit vonja maga után, vagy szélsőséges esetben a működés akadályozásához vezethet.
|
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Az érintett közösségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos információkért lásd az IM-17 – Helyi közösségek megzavarása hatást.
|
|
Intézkedések |
A MOL az infrastruktúra fejlesztésével (pl. zajvédő falak, szagcsökkentő intézkedések), a nyilvánosság tájékoztatásával a tervezett műveletekről, panaszmechanizmussal, nyilvános konzultációkkal és lakhatási fejlesztésekhez nyújtott támogatásokkal mérsékli a zavaró tényezők kockázatát, hogy segítsen minimalizálni a zavaró hatásokat.
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
Az intézkedések pénzügyi hatását a helyi közösségeknek nyújtott vállalati adományokkal és adományokkal kapcsolatos kiadások, valamint a megelőző intézkedésekkel és mérésekkel kapcsolatos működési költségek (a szennyezés megelőzésére és helyreállítására irányuló intézkedések pénzügyi hatásával az RK-05 fejezet foglalkozik). Jelenleg ezek a kiadások nem érik el a pénzügyi lényegességi küszöbértéket, de a kapcsolódó számadatokat az átláthatóság érdekében a DR S3-4-ben közzétesszük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek, különösen a közép- és kelet-közép-európai termelési helyszíneken, valamint a pakisztáni, magyarországi és horvátországi upstream tevékenységekben. |
IM-16: Vállalati adományok, adományok, önkéntes munka - További részletekért lásd: a S1-B alfejezet.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
127 |
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S3-1; S3-2; S3-3/
|
ESRS |
S3-1, S3-2 és S3-3 közzétételi követelmények |
|
GRI |
GRI 2-12 GRI 2-23 GRI 2-25 GRI 2-26 GRI 2-29 GRI 3-3 GRI 411-1 |
Ez a szakasz ismerteti a vállalat politikáját az érintett közösségeket érintő jelentős hatások és kockázatok kezelésére, beleértve az e hatások azonosítására, értékelésére, kezelésére és orvoslására szolgáló eljárásokat. Részletezi, hogy a MOL hogyan működik együtt ezekkel a közösségekkel, hogyan építi be szempontjaikat a döntéshozatalba, és hogyan kezeli a potenciális és tényleges hatásokat az aggályok felvetésére szolgáló hozzáférhető csatornákon keresztül.
Az érintett közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésének általános megközelítése
A Társaságnak a helyi közösségek gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésével, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos elveit az Etikai és üzleti magatartási kódexünk IV.6.2. szakasza, valamint a EBK társadalmi hatásra vonatkozó politikánk tartalmazza - mindkettő elérhető a weboldalunkon. Összefoglalva, ezek a dokumentumok kiemelik a Mol elkötelezettségét a következők iránt:
· Pozitív hatást gyakoroljunk, miközben kiküszöböljük a negatív hatásokat azokra a közösségekre, ahol működünk, és általában a társadalomra.
· Folyamatosan mérjük, értékeljük és javítsuk EBK és társadalmi teljesítményünket, és nyíltan kommunikáljuk azt az érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és a civil társadalom képviselőit, akiket a tevékenységünk érint, vagy akiknek jogos érdeke fűződik hozzá.
· Olyan kultúra előmozdítása, amelyben a MOL minden alkalmazottja osztozik ezekben a kötelezettségvállalásokban, és aktívan részt vesz a helyi fejlődést támogató kezdeményezésekben.
(További részletekért kérjük, olvassa el a dokumentumok teljes szövegét a fenti linken.)
A teljesítmény nyomon követése és a vezetőség tájékoztatása érdekében a helyi kommunikációs csapatok félévente jelentést küldenek a csoport kommunikációs részlegének, míg a csoport kommunikációs részlege legalább évente jelentést tesz a Fenntartható Fejlődés Bizottságának, és éves jelentést készít a közösségi szerepvállalásról, valamint információt szolgáltat a külső jelentéstételi követelményekhez.
Közösségi elkötelezettség
A MOL integrált megközelítést alkalmaz a közösségi szerepvállalás és a panaszkezelés terén. Ennek a keretnek a célja a lehetséges negatív hatások azonosítása, értékelése és orvoslása, valamint a kockázatok kezelése (pl. IM-17, RK-10) - ahogyan azt a Közösségi bevonási módszertan (belső dokumentum) is kifejti. Ez a rendelet meghatározza a közösségi szerepvállalás elveit és gyakorlatát, valamint az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, továbbá a nyilvánosságtól, közösségektől és helyi hatóságoktól érkező panaszok kezelésének magas szintű folyamatát. A folyamatok összhangban vannak az összes rendelettel és eszközzel, többek között: ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványok az érdekeltek kezelésére vonatkozó követelményekkel, az AA1000 érdekeltek bevonására vonatkozó szabvány (2015), valamint az IPIECA "Közösségi panaszmechanizmusok az olaj- és gáziparban" című szabványa. A legfontosabb elemek nyilvánosan is elérhetők a honlapunkon a Közösségi elkötelezettség módszertani útmutatójában.
A MOL közösségekkel való kapcsolata a befogadás, az átláthatóság, az érzékenység és az elszámoltathatóság elvein alapul. Az útmutató a közösségi szerepvállalás strukturált folyamatát vázolja fel, amely a következőket tartalmazza:
1. Azonosítás és elemzés: Az érintettek azonosítása
2. Tervezés és tervezés: A közösség sajátos környezetéhez és igényeihez igazított bevonási tervek kidolgozása.
3. Végrehajtás: Bevonási tevékenységek végzése
4. Értékelés, jelentés és frissítés: A bevonási tevékenységek hatékonyságának értékelése és a szükséges kiigazítások elvégzése az eredmények javítása érdekében.
A bevonási folyamatok az érdekelt felek azonosítására és elemzésére, a személyre szabott bevonási tervek kidolgozására, a különböző interakciós módszerek végrehajtására és az eredmények értékelésére irányulnak. A vállalat hangsúlyt fektet a közösségekkel való magas színvonalú partnerségek kiépítésére az üzleti siker és a stratégiai célkitűzések támogatása érdekében, miközben enyhíti és kezeli a helyi érdekeltekre gyakorolt lehetséges hatásokat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
128 |
A MOL közvetlenül együttműködik az érintett közösségekkel, azok törvényes képviselőivel vagy hiteles megbízottjaival, például helyi nonprofit szervezetekkel, önkormányzatokkal és egyesületekkel. A közösségi kapcsolattartók kulcsszerepet játszanak az érdekelt felekkel való folyamatos kapcsolattartásban és az aggodalmaik hatékony kezelésében. A megszerzett nézőpontokat és aggályokat aktívan keresik a döntéshozatal és a potenciális és tényleges hatások kezelése érdekében. A megszerzett ismeretek konszenzuson alapuló döntéseket és a közösséggel kapcsolatos kérdésekre adott együttműködési megoldásokat alakítanak ki. Különös figyelmet fordítanak az érintett közösségeken belül a marginalizált és kiszolgáltatott csoportok szempontjainak azonosítására és kezelésére. A vállalat olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a fizikai biztonság, a környezeti és egészségügyi feltételek, az életminőség, valamint a kulturális vagy társadalmi kohézió. Proaktív intézkedéseket tesznek, ha ellenállást vagy jelentős kockázatokat azonosítanak, biztosítva az inkluzív bevonást és a méltányos eredményeket. Folyamatban lévő műveletek esetében, például a közeli nagyobb ipari létesítmények, például finomítók és fúróhelyek esetében a bevonás rendszeresen történik. Egyéb műveletek, például telephelyek megnyitása vagy bezárása esetén a bevonásnak a projekt életciklusának lehető legkorábbi szakaszában kell megtörténnie. A bevonási tevékenységek közé tartoznak a közmeghallgatások, a közös tevékenységek, valamint a hatóságokkal és az érdekeltekkel való folyamatos kommunikáció. A bevonás gyakorisága és módszere az adott környezethez igazodik, biztosítva a közösségi igények és a működési hatások jelentőségének összehangolását. A hatékonyságot olyan nyomon követési és értékelési mechanizmusok segítségével értékelik, amelyek biztosítják az érdekelt felek elvárásaihoz való igazodást és a panaszok rendezését. A közösségektől érkező visszajelzések és a bevonási tevékenységek eredményei a folyamatos fejlesztés alapjául szolgálnak. A dokumentáció a szabványosított módszertani útmutató alapján helyi szinten készül, hogy az egyes helyszínek egyedi társadalmi-gazdasági és környezeti összefüggéseit figyelembe lehessen venni.
(További részletekért kérjük, olvassa el a dokumentumok teljes szövegét a fenti linken.)
Panaszok és orvoslás
Az állampolgároknak, közösségeknek és helyi hatóságoknak joguk van panaszt tenni, ha olyan aggodalmuk van, amelynek forrása potenciálisan a MOL tevékenységéhez kapcsolódik - beleértve, de nem kizárólagosan a zavarokkal, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és esetlegesen az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A közösségi elkötelezettség módszertana és az útmutató meghatározza a panaszkezelés csoportszintű kereteit is. A rendszer az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) "Az üzleti és emberi jogokról szóló iránymutató elvek" 31. vezérelvének alapjain alapul, amely 8 hatékonysági kritériumot sorol fel: törvényes, hozzáférhető, kiszámítható, méltányos, átlátható, a jogokkal összeegyeztethető, a folyamatos tanulás forrása, valamint a hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő elkötelezettségen és párbeszéden alapul.
A politika egyik legfontosabb követelménye a minden működési szinten (vállalati/szervezeti/helyszíni szinten, a felmerülő aggályok gyakoriságától és a költség-haszon elemzéstől függően) elérhető panaszcsatornák működtetése, biztosítva, hogy az érintett közösségek a lehető legkényelmesebb módon, közvetlenül az őket érintő helyszíneken jelezhessék aggályaikat. A következetesség és a csoportszintű követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében valamennyi csatornát a csoportszintű kommunikációs osztály is felügyeli. 2024-ben a következő csatornák működtek:
· Minden helyi kommunikációs csoport hivatalos e-mail csatornát működtet
· Diszpécser szolgáltatások: A legnagyobb működési hatással bíró telephelyeken (jelenleg a Duna-finomító, a Slovnaft finomító) 24/7 diszpécserszolgálat működik.
· Online platformok: A Duna-finomító és a Slovnaft finomító mobilalkalmazásokat is működtet, és elérhető a közösségi médiaplatformokon, amelyek lehetővé teszik a lakosok számára, hogy jelezzék problémáikat, frissítéseket kapjanak, és valós idejű információkhoz jussanak.
· Továbbá az érintett közösségek tagjai a csoportszintű bejelentő rendszert (SpeakUp!) is használhatják, az S1-3-C szakaszban leírtak szerint: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek.
A panaszok kezelésére vonatkozó csoportszintű szabályozás előírja:
· Minden panaszra a beérkezéstől számított 24 órán belül - kivéve a hétvégén és ünnepnapokon adott nem automatikus válaszokat (az első válasz lehet automatikus vagy sablon válasz) - első válaszként közölni kell, hogy a vállalat/helyszín megkapta a kérelmet és kivizsgálja a panaszt.
· Minden panaszt egy erre a célra létrehozott rendszerben regisztrálnak, amelynek helyi szinten előre meghatározott struktúrája van. A válaszadás átfutási idejét nyomon követik, és a teljesítményt rendszeres jelentéseken keresztül ellenőrzik mind helyi, mind csoportszinten. E jelentések alapján évente értékelik a panaszkezelési folyamatok finomítását és a hatékonyság javítását.
· Minden beérkező igényt helyben kell értékelni, kivizsgálni és megválaszolni. Szükség esetén az érintett üzleti egységekkel és funkcionális területekkel (például a EBK-vel) együttműködve meg kell határozni és végre kell hajtani a megfelelő megelőző és korrekciós intézkedéseket. A csoportszintű szabályozás nem terjed ki a panaszok tényleges üzleti megoldásaira, mivel ezeket az érintett üzleti területeknek kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk. A folyamat azon részletei, amelyekre ez a rendelet nem terjed ki - a specifikációkat a megfelelő helyi szinten szabályozzák.
· Minden beérkező követelésről és annak részleteiről a csoportos kommunikáció kérésének megfelelően jelentést tesz.
A MOL szigorú eljárásokat alkalmaz a csatornáin keresztül aggályokat felvető személyek védelmére:
· A panaszokat névtelenül lehet elküldeni a kialakított csatornákon keresztül, ami biztosítja a hozzáférést a nyilvánosságra kerüléstől való félelem nélkül.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
129 |
· A panaszkezelés megfelel az adatvédelmi törvényeknek, biztosítva a titoktartást és a magánélet tiszteletben tartását. A MOL betartja a szigorú adatvédelmi szabályokat, biztosítva a panaszok bizalmas kezelését. Minden személyes adat feldolgozása az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően történik.
· Az Etikai és üzleti magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően a MOL nem tűr megtorlást azokkal szemben, akik jóhiszeműen jelentik a megfelelési problémákat, vagy aggályokat vetnek fel. A megtorlással kapcsolatos állításokat a helyi etikai tisztviselő vagy a csoportszintű SpeakUp! kezeli, és megteszi a megfelelő intézkedéseket (lásd az S1-3-C szakaszt: A panaszokkal és orvoslással kapcsolatos irányelvek).
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S3-4/
|
ESRS |
S3-4 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 2-24 GRI 2-25 GRI 3-3 GRI 203-2 GRI 411-1 GRI 413-1 |
A MOL jelentős piaci szereplő és munkáltató, jelentős működési lábnyomokkal. Mint ilyen, az érdekelt felek szoros ellenőrzése alatt működik, különösen a közösségi érdekek tekintetében azokon a területeken, ahol tevékenységét végzi. A nyilvánosság tagjai és az érintett csoportok képviselői elvárják, hogy tájékoztassák őket, konzultáljanak velük, és vonják be őket a MOL döntéshozatali folyamataiba. A konzultáció hiánya vagy korlátozott bevonása az emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokhoz vezethet, megzavarhatja a projekttervezést és -működést, késedelmeket okozhat, növelheti a költségeket, jogi kihívásokhoz vezethet, és a helyi problémákat országos szintre emelheti.
A MOL számára a közösségi szerepvállalás kritikus prioritás, különösen a közép-kelet-európai Downstream termelőüzemekben és a pakisztáni Upstream műveletekben. Ezért a MOL szoros együttműködést folytat a közösségekkel, az ellátási láncban részt vevő partnereivel és a szabályozó hatóságokkal, biztosítva a társadalom gyakorlatilag minden rétegének bevonását az átállási folyamatba, ami nem csak erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai szükségszerűség is a további sikerünkhöz. A 2024. évi intézkedéseink fő célja továbbra is annak biztosítása, hogy a közösségek bevonásának gyakorlata, beleértve a panaszkezelési mechanizmusokat és a képzéseket, a főbb műveletek 100%-ában megvalósuljon, és hogy a panaszok - különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos témák, mint például a zaj, a szag, a víz és a levegő minősége, amelyek a leggyakoribbak - minimálisra csökkenjenek, és elkerülhetőek legyenek a működési akadályok. (IM-17, RK-10) Az alábbiakban a legfontosabb helyszíneken a közösségi szerepvállalási erőfeszítésekkel és a panaszkezeléssel kapcsolatos aktualitásokat ismertetjük.
Duna-finomító
Pozsonyi finomító
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
130 |
Rijeka finomító
1. A 379 Claus 2 és 323 vákuumdesztillációs egységek kritikus berendezéseinek lefedése.
2. Zajszintmérések elvégzése azokon a helyeken, ahol a 2024-es leállás során a berendezéseket kicserélték.
Upstream Horvátország
Sisak telephely
A Sisak telephelyen 2024-ben két panaszt jegyeztek fel. A vizsgálatokat követően megerősítést nyert, hogy egyik sem kapcsolódott a telephely működéséhez. Az egyik panasz a levegőszennyezésre vonatkozott, amelyről a környezetvédelmi ellenőrök megállapították, hogy nem függött össze a Sisak telephelyen folytatott tevékenységekkel. A második panasz a Kupa folyó szennyezésével volt kapcsolatos, amelyről szintén megállapították, hogy nem függött össze a telephely vízgazdálkodási tevékenységével.
Upstream Pakisztán
· 2024-ben 52 panaszt rögzítettek: 14 az EBK-val, 38 pedig a közösséggel kapcsolatos ügyekkel volt kapcsolatos.
· A sérelmek enyhítése és a megoldás elősegítése érdekében számos intézkedést hoztak. A műszaki munkálatok megkezdése előtt a helyi közösségekkel tudatosságnövelő megbeszéléseket tartottak, tájékoztatva őket a lehetséges hatásokról és elősegítve az együttműködést. A panaszok megoldási folyamatát a kormány támogatásával és az érintett osztályok aktív részvételével megvalósított együttműködési megközelítéssel megerősítették, ami hatékonyabb ügyek lezárásához vezetett.
A Makori Deep-3 fúrási helyszínen a legjobb gyakorlat az volt, hogy a Kohat körzet parancsnokának utasítására egy helyi bizottság megalakításával elhárították a helyi csoportok közötti esetleges fegyveres konfliktust. Ez a kezdeményezés biztosította a zökkenőmentes polgári munkálatokat és a fúrótorony időben történő mozgósítását, bizonyítva a proaktív közösségi szerepvállalás hatékonyságát.
Hulladékgazdálkodási szolgáltatások
2023-ban a MOHU magyarországi működésének megkezdésével megkezdődött a csoport szintű közösségi bevonási folyamatba való integrációjuk végrehajtása.
AZ ÉRINTETT HELYI KÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS CÉLOK
/S3-5/
|
ESRS |
S3-5 közzétételi követelmény |
|
GRI |
GRI 3-3 |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
131 |
A közösségi szerepvállalással kapcsolatos intézkedéseink hatékonyságának mérésére szolgáló legfontosabb teljesítménymutatók a következők: a végrehajtott közösségi szerepvállalási tervvel rendelkező releváns műveletek száma / releváns műveletek száma (%) és a lezárt panaszok száma / az érdekeltek által regisztrált panaszok száma (%). Mivel ezeket telephelyenként mérjük, a MOL nem vezetett be hivatalos csoportszintű célértéket. A vonatkozó információk a fenti "Az érintett helyi közösségekkel kapcsolatos hatások és kockázatok kezelésére irányuló intézkedések" című szakaszban találhatók.
B. ALFEJEZET: Közösségi és gazdasági szerepvállalás
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSOK
/S3. SBM-3/
A B. alfejezet a MOL politikáira és intézkedéseire összpontosít, amelyek a makroszintű hatásokra, például a polgárok jólétére, a megosztott jólétre és a MOL gazdasági hatására vonatkoznak.
A közösségi és gazdasági szerepvállaláshoz kapcsolódó hatások a következők:
IM-16. táblázat: Vállalati adakozás, adományok, önkéntes munka
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi szint, az e fejezet bevezető szakaszában említett valamennyi helyszínre vonatkozik. |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL számos különböző csatornán keresztül járul hozzá a társadalmi-gazdasági fejlődéshez azokban a helyi közösségekben, ahol működik, beleértve az önkéntességet, a szponzorációt, az adományokat és a gazdasági támogatás egyéb formáit. A MOL 2024-ben abszolút értékben több mint 3,48 millió USD értékben támogatott társadalmi beruházásokat (az adóalap-csökkentő adományozási eszközökből származó tőkeáttételes adományok nélkül). |
|
Tevékenységek |
Lásd az „A közösségi és gazdasági szerepvállalás hatáshoz kapcsolódó intézkedések” című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL minden olyan tevékenységére vonatkozik, ahol a helyi közösségek érintettek. |
IM-18. táblázat: MOL mint adófizető
|
Mérték |
Jelentős |
|
Hatókör |
CEE |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A MOL a közép- és kelet-európai régió egyik jelentős vállalata, ezért kulcsfontosságú hozzájárulást nyújt azon országok költségvetéséhez, ahol tevékenykedik, különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában. A MOL jelentős mértékben járul hozzá a közvagyon megteremtéséhez. |
|
Tevékenységek |
Lásd az „A közösségi és gazdasági szerepvállalás hatáshoz kapcsolódó intézkedések” című szakaszt. |
|
Időhorizontok |
A kérdést minden időhorizonton lényegesnek tartjuk. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A MOL mint adófizető a MOL értékláncának minden szintjén jelentős hatást gyakorol. |
· IM-12: Biztonságos foglalkoztatás tisztességes feltételek mellett - lásd a részleteket az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás című fejezetben.
· IM-14: Képzések és készségfejlesztés - lásd S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-gazdálkodás.
· IM-20: Kritikus termékek (üzemanyag, villamos energia, kényelmi termékek) - lásd az S4 fejezetben - Fogyasztók és végfelhasználók
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ POLITIKÁK
/S3-1; S3-2; S3-3/
A MOL tevékenységét az etikus magatartás, az átláthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránti erős elkötelezettség vezérli, amint azt az etikai és üzleti magatartási kódexe is tartalmazza. Ezek az elvek beépülnek a vállalat társadalmi befektetésekkel, szponzorációval és adományokkal kapcsolatos megközelítésébe, biztosítva, hogy a MOL érdemben hozzájáruljon azon régiók gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez, ahol működik.
A MOL aktívan befektet az életszínvonal emelésébe és a társadalmi fejlődés előmozdításába a működési régióiban. A munkahelyteremtésen túl a vállalat adót fizetve és a közegészségügyet, a kultúrát és az oktatást javító tevékenységekben való részvétellel ad vissza a közösségeknek. E kezdeményezések célja egy élhetőbb környezet és gazdaságilag ellenállóbb közösségek létrehozása, megerősítve a MOL szerepét, mint a társadalmi haladás egyik fő támogatója.
Az átláthatóság a MOL pénzügyi és működési gyakorlatának sarokköve. A vállalat felelősségteljesen és az összes vonatkozó törvénynek és nemzetközi szabályozásnak teljes mértékben megfelelve adózik, beleértve a transzferárképzéssel kapcsolatosakat is. A felelős adófizetést a MOL társadalmi felelősségvállalásának szerves részének tekintik, és ugyanezt a magas színvonalat várják el az értéklánc valamennyi üzleti partnerétől. Ez az elkötelezettség aláhúzza a MOL elkötelezettségét a bizalom és az integritás előmozdítása iránt minden ügyletében.
A MOL elkötelezettsége túlmutat a pénzügyi hozzájárulásokon, mivel aktívan részt vesz a fenntartható fejlődés értékeit előmozdító kereskedelmi szervezetekben, iparági szövetségekben és több érdekelt fél partnerségében (lásd a G1-A alfejezetben található vonatkozó közzétételt). A társadalmi és szociális szükségletek azonosításával a MOL támogatja a szociális vállalkozásokat és az innovációt, mint a kihívások kezelésének eszközeit. A vállalat ösztönzi és elősegíti az önkéntes tevékenységeket is alkalmazottai körében, elősegítve ezzel a társadalmi szerepvállalás kultúráját, amely összhangban van a MOL alapértékeivel.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
132 |
A pozitív hatások fokozása érdekében (pl. IM-16) a Vállalati adományozási tevékenységek irányítása folyamatleírás meghatározza a szponzorációs, adományozási és társadalmi befektetési tevékenységekkel kapcsolatos csoportszintű folyamatokat annak érdekében, hogy átfogó keretet biztosítson a vállalaton belüli sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozási tevékenységek irányításához. A legfontosabb alapelvek elérhetők a weboldalunkon a MOL Szponzoráció és adományozás menüpont alatt, alátámasztva a vállalati adományozási stratégiánkat, biztosítva a társadalomnak nyújtott hatásos, etikus és fenntartható hozzájárulást:
1. Fókuszban a pozitív társadalmi hatás: A gyermekek, a tehetségfejlesztés, a hátrányos helyzetű csoportok, a helyi közösségek, az egészségügy, a kultúra, a sport és a környezetvédelem területére összpontosítva olyan strukturált, célorientált programokat helyezünk előtérbe, amelyek jelentős társadalmi hatást fejtenek ki.
2. Szakmaiság és etikai normák: Minden döntést szigorú etikai normák (a MOL etikai és üzleti magatartási kódexe alapján) és előre meghatározott stratégiai és szakmai kritériumok vezérelnek, amelyeket független tanácsadó bizottságok támogatnak. A támogatott partnerektől is elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák alapvető értékeinket, beleértve az emberi jogokat, valamint a korrupció és a diszkrimináció elutasítását.
3. Átláthatóság és elszámoltathatóság: Elvárjuk az átláthatóság betartását, és rendszeresen beszámolunk tevékenységünkről. Csak átlátható háttérrel rendelkező programokat támogatunk.
4. Fenntarthatóság és hosszú távú értékteremtés: A támogatásunk a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt, integrálva a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat a hosszú távú előnyök maximalizálása érdekében.
5. Határokon átnyúló elkötelezettség: A helyi lehetőségekhez, igényekhez és erőforrásokhoz igazított támogatásunk nemzetközi vállalatként kiterjed minden működési országra.
6. Közösségi szerepvállalás: Bátorítjuk az aktív közösségi részvételt igénylő kezdeményezéseket, és biztosítjuk, hogy a közösségi érdekek képviselve legyenek a döntéshozatalban.
7. A tehetség és a teljesítmény előmozdítása: Elismerjük és támogatjuk a fiatal tehetségeket, biztosítva, hogy a finanszírozás a szakmai értékelések alapján a legérdemesebbekhez és a leginkább rászorulókhoz jusson el.
8. Fókuszban a gyakorlati eredmények: Az eseményeket vagy konferenciákat a cselekvésorientált programokkal szemben előnyben részesítjük, és ez utóbbiakat a teljes szponzorációs tevékenység 20%-ára korlátozzuk.
9. A helyi közösségek támogatása: A MOL működési területén lévő közösségek javát szolgáló kezdeményezésekre helyezzük a hangsúlyt.
10. Megkülönböztetésmentesség és etikai normák: Tartózkodunk a vallási szervezetek, politikai tevékenységek, illetve az emberi jogokkal, a közerkölcsökkel vagy az etikai normákkal ellentétes kezdeményezések támogatásától.
11. A hatékonyság és a szinergiák maximalizálása: Az erőforrásokat kevesebb, hatásos projektre összpontosítják a hatékony felhasználás és a nagyobb általános hatékonyság érdekében.
12. Adóhatékonyság: A pénzügyi stratégiánkkal összhangban álló, adókedvezményeket biztosító programok támogatása élvez prioritást.
13. Felkészültség és tervezés: Csak a legalább három hónappal korábban benyújtott kérelmeket veszik figyelembe, biztosítva az alapos értékelést és a szinergiafeltárást.
14. Összeférhetetlenség megelőzése: A MOL nem nyújt közvetlen pénzügyi támogatást a részvényeseknek vagy alkalmazottaknak az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
15. A minőség és a kiválóság elismerése: Támogatjuk a minőséget és a kitartást szimbolizáló kezdeményezéseket, amelyek összhangban vannak azzal az etikánkkal, hogy elkötelezettséggel kivételes eredményeket érünk el.
16. Inkubátorhatás: A kezdeti támogatást igénylő projekteket prioritásként kezeljük a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében.
17. Vállalati felelősségvállalás és nyereségesség: Az adományozási tevékenységünk a vállalati jövedelmezőséghez kapcsolódik, és elköteleztük magunkat, hogy a MOL elmúlt három év átlagos nettó üzleti eredményének 1%-át ilyen kezdeményezésekre fordítjuk.
18. Az erőforrások etikus felhasználása: Előnyben részesítjük a természetbeni támogatást, például üzemanyagot vagy ajándékutalványokat, amelyek összhangban vannak működési erősségeinkkel.
19. Érdemi alapú kiválasztás: A programokat elsősorban nyílt versenyeken választják ki, és szakmai bizottságok vizsgálják felül a méltányosság és a társadalmi igényekhez való igazodás biztosítása érdekében.
A működés helyszínén a társadalom szélesebb rétegeit érintő nagyobb projektek esetében szociális beruházási programtervet kell készíteni. A programtervezés magával az üzleti projekttervezéssel egyidejűleg történik. A Társadalmi szerepvállalási csoport gyakorlatában meghatározott módszertan alapján a beruházási vagy felhagyási projektjavaslatról való döntés előtt a telephelyeknek/üzemeltetéseknek társadalmi hatásvizsgálatot kell végezniük a szélesebb körű társadalmi kérdésekkel kapcsolatos alapvető információk és elképzelések azonosítása érdekében. A kontextustanulmánynak tartalmaznia kell a meglévő helyi lehetőségek elemzését is a vállalat hatékonyságának vagy stratégiája végrehajtásának javítására. Ezek közé tartozhatnak a következők: rendelkezésre álló emberi erőforrások, kormányzati kapacitás, fizikai infrastruktúra (pl. hulladékgazdálkodás, várostervezés stb.) és helyi beszállítói/vállalkozói képességek.
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK
/S3-4/
A MOL a közép- és kelet-európai régió vezető vállalataként és jelentős adófizetőjeként kulcsszerepet játszik a közös jólét és a gazdasági stabilitás előmozdításában azokban az országokban, ahol működik. Különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában a MOL adókon, jogdíjakon, díjakon és egyéb pénzügyi forrásokon keresztül a nemzeti költségvetésekhez való jelentős hozzájárulása közvetlenül támogatja a közszolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a szociális programokat. Jelentős gazdasági értéket teremtve a csoport növeli a közvagyont, ami a kormányok, a közösségek és az érdekelt felek javát egyaránt szolgálja.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
133 |
A pénzügyi hozzájárulások széleskörűek, és magukban foglalják az adókat, a bányajogdíjakat, a bérleti díjakat, a béreket, a fizetéseket, a társadalombiztosítási kifizetéseket és a munkavállalói juttatásokat. Ezek a hozzájárulások a gazdasági fejlődés sarokkövét képezik azokban a régiókban, ahol a MOL működik, és biztosítják az olyan alapvető közszolgáltatások finanszírozását, mint az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra. E kifizetések nagyságrendjét és hatását a MOL pénzügyi konszolidált kimutatásai részletezik, különösen az összes működési költség és a jövedelemadók fejezetekben. Emellett a vállalat éves "Kormányzatoknak történő kifizetések" című jelentése (a 2013/34/EU európai uniós irányelv 10. fejezetével és a 2000. évi C. számviteli törvény VI/A. fejezetével összhangban) átlátható bontásban mutatja be a vállalat adófizetési hozzájárulásait, kiemelve ezzel a nemzeti és regionális gazdaságok támogatása iránt elkötelezett, felelős vállalatként betöltött szerepét.
A MOL, mint az egyik legnagyobb munkáltató a működési régióiban, gazdasági hatása túlmutat az adózáson. A vállalat társadalmi-gazdasági befolyásának (IM-12) kritikus eleme a biztonságos, hosszú távú foglalkoztatás biztosítása. A MOL biztosítja, hogy alkalmazottaival tisztelettel bánjanak, tisztességes díjazásban részesüljenek, és olyan átfogó juttatásokkal támogassák őket, amelyek elősegítik a jólétet és a stabilitást. Ez a megközelítés nemcsak anyagi biztonságot nyújt a munkavállalók és családjaik számára, hanem a helyi gazdasági tevékenységet is ösztönzi, mivel a béreket és fizetéseket visszaforgatják a környező közösségekbe. A gazdasági kihívásokkal küzdő régiókban a MOL jelenléte segít csökkenteni a munkanélküliséget és stabil alapot teremteni a gazdasági fejlődéshez. További részleteket lásd az S1 - A. alfejezet: Humánerőforrás-menedzsment című fejezetben.
A MOL a szélesebb körű ESG-stratégiájával összhangban a fenntarthatóságot beépíti működésébe, tovább erősítve ezzel pozitív hatását. Ez magában foglalja a fenntartható beszerzési gyakorlatokat, amelyek előnyben részesítik a helyi beszállítókat, csökkentik a környezeti hatásokat és szorosabb közösségi kapcsolatokat ápolnak. A logisztikával kapcsolatos költségek figyelembevételével és a helyi partnerségek hangsúlyozásával a beszerzési keret támogatja a regionális fejlődést, miközben működési hatékonyságot ér el. A MOL biztosítja továbbá a kritikus termékek, például az üzemanyag, az áram és a kényelmi termékek folyamatos ellátását, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartásához (IM-20).
A társadalmi befektetések a vállalatnak a közös jóléthez és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásának másik fontos aspektusa. A vállalat elkötelezett amellett, hogy hatékony intézkedésekkel - többek között önkéntességgel, szponzorálással, adományokkal és a gazdasági támogatás egyéb formáival - fokozza pozitív hatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre azokban a helyi közösségekben, ahol működik (IM-16). Kiemelt példaként a MOL együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Ez a partnerség 2024-ben több mint 14 tonna felesleges élelmiszert mentett meg a töltőállomásokról, amivel hatékonyan több mint 35 tonna CO2-kibocsátást lehetett megelőzni a FAO élelmiszer-pazarlásról szóló jelentése becslése szerint. Ez a kezdeményezés tükrözi a MOL elkötelezettségét a hulladékcsökkentés és a környezeti hatások mérséklése iránt, miközben támogatja a rászorulókat.
2024-ben az egyik legfontosabb csoportszintű társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésünk a Zöldövezet Program volt, amely 6 országban létezik, hogy támogassa a helyi közösségeket a nyilvános zöldterületek létrehozásában. 2005 óta közel 1800 kezdeményezést támogattunk, 3,2 millió négyzetméter zöldterületet újítottunk fel, 389 540 fát, virágot és cserjét ültettünk el több mint 5,9 millió dollár értékben. Egy másik fontos kezdeményezés a Tehetségtámogató és Gyermekgyógyító Program, amely 3 országban létezik. 2006 óta több mint 10 434 fiatalnak nyújtottunk segítséget a sport, a klasszikus zene és a tudományok területén 5,8 ezer USD értékben . Emellett a MOL horvátországi és romániai kórházakkal és szervezetekkel kötött partnerségei javítják a krónikus betegségben szenvedő és fogyatékkal élő gyermekek életminőségét, ami tovább bizonyítja a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét.
A KÖZÖSSÉGI ÉS GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK
/S3-5/
A MOL a Shape Tomorrow stratégiájában közzétette azt a célt, hogy 2030-ra a társadalmi befektetések legalább 50%-át a helyi közösségekben költsék el. A társadalmi befektetések meghatározása szerint a vállalatok önkéntes hozzájárulása a működésük közelében található közösségekhez és a társadalomhoz általában azzal a céllal, hogy külső érdekelt feleket támogassanak az érdekeltségi területükön, jellemzően tudás, készségek vagy erőforrások átadása révén. A cél felé tett időközi előrelépést nem teszik közzé. A MOL 2024-ben összesen 1 270 millió forintot adományozott készpénzben, természetbeni adományban vagy tőkeáttételben. Az összeg nem tartalmazza a szponzorációkat.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
134 |
/S4/
BEVEZETÉS
Integrált olaj- és gázipari vállalatként a MOL elsődleges végfelhasználói bázisa a töltőállomásainkat látogató fogyasztók. A MOL Fogyasztói Szolgáltatások szegmense a közép- és kelet-közép-európai régió vezető üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenysége, 10 millió kiskereskedelmi ügyfélkörrel és napi egymillió tranzakcióval. A jelenlegi Fogyasztói Szolgáltatások üzletág sikerét és jövedelmezőségét az elmúlt 75 évben az üzemanyag-kiskereskedelem határozta meg. A közép-kelet-európai üzemanyag-fogyasztás egészséges növekedése ellenére az elmúlt néhány évben a technológiai fejlődés és az új fogyasztói szokások alapvetően megváltoztatták azt, amit eddig üzemanyag-kiskereskedelemnek tekintettünk. A MOL, felismerve, hogy alkalmazkodnia kell ehhez az új környezethez, 2030-ig szóló stratégiájának központi elemévé tette kiskereskedelmi tevékenységének átalakítását azáltal, hogy a fogyasztói kereslet növekvő területeinek kihasználásával részt vesz a közlekedés újratervezésében Közép- és Közép-Kelet-Európában. Ezért a MOL a "mozgásban lévő embereket" tekinti fő fogyasztói bázisának, nem pedig csak az üzemanyag és egyéb olajtermékek végfelhasználóit.
Ez a fejezet arra összpontosít, hogy hogyan kezelik az ezt az alapvető fogyasztói bázist érintő hatásokat, valamint a vállalat által kínált, bővülő mobilitási szolgáltatásokhoz kapcsolódó lehetőségeket.
A FOGYASZTÓKKAL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/S4. SBM-3/
|
ESRS |
Az SBM-3_01, SBM-3_01, S4.SBM-3_01-S4.SBM-3_01 és S4.SBM-3_08 közötti közzétételi követelmény. |
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben 4 olyan hatást és 2 olyan lehetőséget azonosítottunk, amelyek kifejezetten a fő fogyasztói bázisunkhoz - az e fejezet bevezető részében meghatározott "mozgásban lévő emberekhez" - kapcsolódnak. A Fogyasztók és végfelhasználók témát mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényegesnek ítéltük. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza. Ez a fejezet a MOL kiskereskedelmi és fogyasztói szolgáltatási szegmensével kapcsolatos hatásokat és lehetőségeket vázolja fel:
IM-20. táblázat: Kritikus termékekkel való ellátás (üzemanyag, villamos energia, fogyasztási cikkek)
|
Mérték |
Jelentős, tényleges pozitív hatás |
|
Hatókör |
Regionális (Közép-Kelet-Európa) |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A MOL a közép- és kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb üzemanyag- és energiaszolgáltatója (mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi ügyfelek számára) (vezető regionális hálózat: a kiskereskedelmi hálózat 100%-án a top 3 szereplő között van), és ~2400 töltőállomást üzemeltet, amelyek üzemanyagot (köztük közel 300 elektromos töltőpontot), valamint kényelmi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak nemcsak városi területeken és autópályák mentén, hanem gyakran olyan távoli területeken is, ahol a vidéki közösségek számára egyébként nem lenne elérhető az üzemanyag.
|
|
Tevékenységek |
A MOL elkötelezett amellett, hogy a szabályozási változások, a piaci turbulenciák és az esetleges válságok idején is megfeleljen a fogyasztói igényeknek.
|
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton anyagnak tekintjük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL töltőállomásokat üzemeltet. |
IM-21. táblázat: Fogyasztói egészség és biztonság
|
Mérték |
Mérsékelt |
|
Hatókör |
Helyi |
|
Valószínűség |
Közepes |
|
Leírás |
A MOL több mint 2400 töltőállomást üzemeltet, főként partnereken vagy vállalkozókon keresztül. Az üzemanyagtöltő állomásokon kínált termékek, mint például az üzemanyagok és a vegyi anyagok veszélyesek lehetnek az egészségre és a biztonságra, és még a szigorú biztonsági előírások ellenére is potenciális kockázatot jelentenek a fogyasztókra, a munkavállalókra és a közeli közösségekre. Ezt a problémát a személyzet megfelelő képzésével, az ügyfelek számára nyújtott fontos információk megosztásával és a mindig megfelelő eszközökkel, műveletekkel és árukkal kezeljük. Másrészt a töltőállomások megfelelően képzett személyzettel rendelkeznek, akik ezért képesek segítséget nyújtani és elsősegélyt nyújtani (beleértve több mint 130 defibrillátort) - ami különösen fontos lehet távoli területeken, például utak és autópályák mellett, ahol a segítség egyébként nem lenne elérhető a közelben. Emellett számos állomás olyan életmentő eszközökkel is fel van szerelve, mint az automata defibrillátorok, biztosítva a beavatkozást különleges szív- és érrendszeri katasztrófahelyzetekben ezeken a távoli területeken is.
|
|
Időhorizontok |
Az anyagot minden időhorizonton anyagnak tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL töltőállomásokat üzemeltet. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
135 |
IM-22. táblázat: Fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása
|
Mérték |
Mérsékelt pozitív hatás |
|
Hatókör |
Országos szinten (Magyarország, Szlovákia) / a jövőben esetleg regionális szinten (Közép-Kelet-Európa). |
|
Valószínűség |
Tényleges |
|
Leírás |
A hagyományos kiskereskedelmen túl a MOL a fogyasztói igények növekvő területeinek kihasználásával a közlekedés változását is felkarolja. A MOL mobilitási szolgáltatásai közé tartozik az autómegosztás (a MOL Limo ~450 autóból álló flottája, amelynek több mint egyharmada teljesen elektromos); a kerékpármegosztás (Budapesten és Pozsonyban); a flottakezelés (a MOL Fleet Solution kezeli a MOL és külső ügyfelek által használt járműveket) és a tömegközlekedés (több mint 300 buszt üzemeltet Magyarországon egy közös vállalaton keresztül).
|
|
Időhorizontok |
Az hatást minden időhorizonton átívelő lényeges témának tekintjük, növekvő mértékben. |
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás jelentős a Fogyasztói szolgáltatások szegmensben, mind a 10 országban, ahol a MOL töltőállomásokat üzemeltet. |
OP-06. táblázat: Közös gazdasági szolgáltatások
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL támogatja a fenntartható közlekedési lehetőségeket az autómegosztásba (MOL Limo) való befektetéssel és a kerékpármegosztó szolgáltatások (Bubi, Bajk) szponzorálásával, az energiahatékony utazási módok népszerűsítésével és a személygépkocsi-tulajdonlással járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.
|
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A MOL korai belépésének hatásai ezen a feltörekvő fenntartható piacon a fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása (IM-22) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése (IM-01). Hozzájárul az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez is (RK-01, RK-02).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatásokból származó beruházások és EBIDTA a lehetőség pénzügyi hatását "közepessé" teszi. Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a lehetőség a fogyasztói szolgáltatások szegmensben jelentős. Magyarországon jelenleg autómegosztási (MOL Limo) és flottakezelési szolgáltatásokat (MOL Fleet) nyújtanak, míg a Mol támogatja a kerékpármegosztást Budapesten (MOL Bubi) és a szlovákiai Pozsonyban (Bajk). A jövőben a MOL célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat más településekre és országokra is kiterjessze, azzal a céllal, hogy a mobilitási megoldások és innovációk egyik elsődleges forrásává váljon a régióban. |
OP-07. táblázat: E-töltő hálózat
|
Érettség |
Jelentős beruházás |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
Az e-töltő infrastruktúrába történő beruházással a MOL támogatja az elektromos járművek elterjedését, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a közlekedési ágazatban, és egyben belép egy növekvő piacra. A MOL Plugee márkanévvel ellátott elektromos töltők jelenlegi számának a töltőállomásokon történő növelése mellett a MOL a NEXT-E konzorcium többi partnerével együtt több mint 300 elektromos töltőt telepített a főútvonalak mentén Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.
|
|
Kapcsolódó hatások, kockázatok és függőségek: |
A MOLnak a regionális e-töltőhálózat fejlesztésébe való befektetésének hatásai a fenntartható mobilitási szolgáltatások nyújtása (IM-22) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése (IM-01). Hozzájárul az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez is (RK-01, RK-02).
|
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok: |
A beruházások és az e-töltőhálózatból származó EBIDTA miatt e lehetőség pénzügyi hatása "közepes". Pénzügyi szempontból minden időhorizonton lényegesnek tekinthető, de növekvő jelentősége miatt elsősorban hosszú távon.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
Ez a lehetőség a fogyasztói szolgáltatások szegmensében jelentős. A MOL jelenleg közel 300 elektromos töltőt üzemeltet 6 közép-kelet-európai országban. |
A FOGYASZTÓKKAL ÉS VÉGFELHASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/S4-1; S4-2; S4-3/
A MOL üzleti és fenntarthatósági stratégiájával összhangban a kiskereskedelem és a mobilitás (együttesen: fogyasztói szolgáltatások) területén a belső politikák fő célkitűzései a változó fogyasztói igények kielégítése a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett, a fenntartható mobilitásra és közlekedésre való áttérés támogatása, a nyereségesség és az üzletmenet folyamatosságának hosszú távú biztosítása mellett. A MOL politikái strukturált megközelítést biztosítanak a fogyasztókkal kapcsolatos hatások és lehetőségek kezelésére a fenntarthatóságra, a működési megbízhatóságra és az innovációra összpontosítva.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
136 |
A fogyasztói szolgáltatások szegmens legmagasabb szintű, folyamatalapú irányelvei - amelyeket a csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős alelnöke felügyel - a Kiskereskedelmi Area Book és a Mobilitási Area Book. Az ezekben a dokumentumokban leírt folyamatokat a MOL valamennyi kiskereskedelmi és/vagy szolgáltatást nyújtó vállalatánál alkalmazni kell, mégpedig úgy, hogy azokat helyi és üzemspecifikus folyamatleírásokba csatornázzák.
A kiskereskedelmi szegmensben kiemelt prioritás a kritikus termékek és szolgáltatások, köztük az üzemanyag és a kényelmi cikkek mindenkori és minden helyszínen való elérhetőségének biztosítása (IM-20). Ezt a helyi ellátási lánc menedzsmenthez kapcsolódó - a termékek elérhetőségéért felelős - folyamatokkal és a készletek hatékony optimalizálásával kell megvalósítani. Ez az elkötelezettség tükrözi a vállalat kritikus szerepét a közép-kelet-európai régióban.
A mobilitási szegmensben a politikáknak arra kell összpontosítaniuk, hogy ne csak kövessék, hanem a Shape Tomorrow stratégia célkitűzéseivel összhangban ösztönözzék az innovatív és fenntartható mobilitási megoldások irányába mutató tendenciát. A Mobilitás Area Book kijelenti, hogy a mobilitási szolgáltatások piacán az új trendeket folyamatosan kutatni kell, még a meglévő mobilitási vállalkozásokon túl is, a potenciális piacra lépési stratégiák figyelemmel kísérése érdekében. A mobilitással kapcsolatos új üzleti lehetőségeket és az ügyfelek lehetséges innovatív megközelítését kell azonosítani, innovatív megoldásokat és új üzletágakat kell feltárni. Egyértelmű, rendszeresen ellenőrzött célokat és fő teljesítménymutatókat kell meghatározni az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájába történő folyamatos beruházások, valamint az alternatív üzemanyagok és a megosztott közlekedési lehetőségek biztosításának támogatása érdekében. Ezek alapvető fontosságúak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés előmozdítása szempontjából (IM-01; IM-22; OP-06; OP-07), miközben a változó fogyasztói igényeknek is megfelelnek.
A EBK-megfelelőség szintén központi szerepet játszik ezekben az erőfeszítésekben, szigorú működési előírásokkal, a személyzet rendszeres képzésével és életmentő berendezésekkel, például defibrillátorokkal való ellátással, hogy minden töltőállomáson (IM-21) biztosítsák a biztonságot. A fenntarthatóság a MOL működésének egyik sarokköve. A Csoport kiskereskedelmi szervezete elkötelezte magát a tudatos hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a fokozott energiahatékonyság mellett, hogy támogassa a MOL szén-dioxid-csökkentési céljainak elérését.
A MOL a fogyasztói szempontokat a stratégiai és operatív döntésekbe integrálja a fogyasztói meglátások előtérbe helyezését célzó átfogó irányelvek révén. A rendszeres fogyasztói bevonás az üzleti adatokkal kombinálva holisztikus képet nyújt az érdekeltek számára, támogatva a konkrét fogyasztói igényekre irányuló, hasznosítható meglátásokat, és biztosítva a változó fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodóképességet. A kiskereskedelmi fogyasztók meglátásait szisztematikusan gyűjtik a teljes fogyasztói elégedettség érdekében számos csatornán keresztül. Csoportszinten a legfontosabb csatornák a következők:
· A Brand Tracking nevű átfogó ügyfélismereti rendszert használjuk ügyfeleink viselkedésének folyamatos, havi rendszerességgel történő nyomon követésére. Ez a rendszer hét országban működik, országonként összesen 3000 ügyfelet érintve, ami összesen 21 000 résztvevőt jelent a Társaságon belül. A havi adatgyűjtés, amely országonként havonta 250 ügyfelet jelent, alapvető szempont ebben a folyamatban. A Brand Tracking felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltat a márkaismertségről, a használati szokásokról, a márka általános teljesítményéről, valamint 25 különböző kulcsfontosságú teljesítménymutatóról (KPI), amelyek az üzemanyaggal, a gasztronómiával, az üzlethigiéniával, a hűségprogramokkal és a személyzet viselkedésével kapcsolatosak. Ezek a meglátások az országspecifikus cselekvési tervek kidolgozását szolgálják, míg a nyomon követés fontos részét képezi az elsődleges kampányaink hatékonyságának értékelése, ami lehetővé teszi azok hatékonyságának folyamatos javítását.
· A minőség iránti elkötelezettségünket hangsúlyozva jelentős hangsúlyt fektetünk a folyamatos termékminőség-javítási kezdeményezésekre, amelyeket szigorú terméktesztek sorozata segít elő. Például az üzemanyagok minőségének értékelése során együttműködünk a DTC Austria-val, míg a harmadik fél által végzett vak kóstolótesztek a kulcsfontosságú gasztronómiai ajánlatokat értékelik.
· Annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjünk hűséges vásárlóink változó igényeibe, és gyorsan reagáljunk változó szokásaikra, belső kutatási rendszert vezettünk be (pl. Rate My Shopping kezdeményezés), hogy gyors visszajelzést kapjunk hűségprogramjaink tagjaitól. Ajánlataink és hűségfunkcióink folyamatos finomítását ezek a meglátások alapozzák meg. Az ügyfélhűségprogram a fogyasztói szolgáltatások digitális átalakulásának kulcsfontosságú elemét képezi. A MOL MOVE, a digitális, gamifikált, szintalapú jutalmazási program már 8 piacon (Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia és Lengyelország) bevezetésre került. A platform lehetővé teszi a MOL számára, hogy személyre szabott és nagymértékben automatizált kommunikációt biztosítson mindencsatornás megközelítéssel, jelenleg 4,5 millió aktív felhasználóval a közép-kelet-európai hálózatunkban.
· Az általános fogyasztói panaszok kezelése tekintetében a MOL nem rendelkezik egységes politikával . Minden kiskereskedelmi állomásnak saját rendszert kell működtetnie a fogyasztói panaszok kezelésére a helyi jogszabályi előírásoknak megfelelően. Amennyiben a fogyasztók panaszait helyi szinten nem kezelik, a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy tanácsért vagy aggályaik felvetésére ("whistleblowing") használják a csoportszintű SpeakUp! mechanizmust, amely minden belső és külső érdekelt fél számára elérhető. A bejelentéseket névtelenül lehet megtenni, és azokat bizalmasan, a megtorlás veszélye nélkül kezelik. További részletekért kérjük, olvassa el az S1-C szakaszt: Irányelvek című fejezetben található.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
137 |
A FOGYASZTÓKKAL ÉS VÉGFELHASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/S4-4/
2024-ben a MOL folytatta a stratégiával és a politikai célkitűzéssel összhangban álló üzleti célok elérését célzó célzott intézkedések végrehajtását, beleértve az azonosított hatások és lehetőségek kezelésére irányuló intézkedéseket.
· A kiskereskedelmi szegmens 2024-ben 113,4 millió USD-t fektetett be, kiemelten kezelve a kritikus termékek kiváló minőségű szállítását (IM-20), valamint a tíz közép-kelet-európai országban közel 2400 telephelyből álló szervizhálózatunk fenntartását, biztosítva a fogyasztók millióinak elérhetőségét és megbízhatóságát naponta. 2024-ben folytattuk a továbbfejlesztett EVO Plus üzemanyagok kínálatát, amelyekben megtalálható az EVO Plus Triple Effect, amely jobb motorteljesítményt, alacsonyabb károsanyag-kibocsátást és hosszabb élettartamot biztosít; és továbbfejlesztettük az e-töltőhálózatunkat. Az összes EV-töltő energiafogyasztása 2023-ban elérte a 2,4 GWh-t, ami összesen 1.800 tonna CO2-eq megtakarítást jelent. 2024 jan.-nov. időszakban a CO2eq összes megtakarítás 1600 tonna.
· A mobilitási szegmens 2024-ben 60,2 millió USD-t fektetett be, és a tisztább és hatékonyabb mobilitási ökoszisztéma felé halad:
· Elektromos töltőhálózat: 2018-ban a MOL elindította a MOL Plugee-t, egy új EV-töltő márkát a fogyasztói szolgáltatások részlegén belül. A 2024-es év végéig 278 MOL Plugee EV-töltőt telepítettek a csoport töltőállomás-hálózatában a közép-kelet-európai régióban. 2024-ben a MOL 5 ultragyors és 5 egyenáramú töltőmegoldást telepített 6 meglévő és 2 új magyarországi helyszínen. A MOL 2020-ban Magyarországon, 2021-ben pedig Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Romániában indította el alkalmazás alapú szolgáltatását. 2024 végén lehetővé tette több mint 55 000 regisztrált Plugee-felhasználónk és egyéb ügyfelünk számára, hogy a nyár végén bevezetett európai roaming-tevékenységnek köszönhetően 6 országban zökkenőmentes töltési élményben legyen részük. Az európai roaming mellett a MOL Plugee idén elindította a virtuális üzemanyagkártyát a B2B partnerek számára, amely nagymértékben támogatja az üzleti szektor villamosítását. Az összes EV-töltő energiafogyasztása 2024-ben elérte a 2200 MWh-t, ami összesen több mint 660 tonna CO2-egyenértéket takarít meg.
· Autómegosztás: A MOL Limo a legnagyobb autómegosztó szolgáltatás Budapesten, 450 autóból álló flottával, amelynek egyharmada elektromos. Minden egyes megosztott autó várhatóan 5-10 magánautót helyettesít, ezáltal a MOL Limo támogatja az ENSZ 12. fenntartható fejlődési célját a felelős fogyasztásról. A felhasználók fenntartható közlekedési megoldásra való motiválása érdekében minden MOL Limo havi előfizetés mellé automatikusan jár a MOL Bubi havi előfizetés.
· Kerékpármegosztás: MOL Bubi (Budapesten) és Slovnaft Bajk (Pozsonyban) kerékpármegosztó szolgáltatásokat is támogat a MOL a kibocsátásmentes és egészséges mobilitás elősegítése érdekében.
· Flottakezelés: A kezelt flotta átlagéletkora három év alatt maradt, ami jelentősen csökkentette a CO2-kibocsátást a 16 éves magyarországi átlagéletkorhoz képest. A Plugee felhasználók számára elérhető, hogy flottakártyával töltsék fel a flotta járműveit, így flotta megoldásaink egyaránt alkalmasak az elektromos, hibrid és belső égésű járművek kiszolgálására. Az elektromos flotta energiafogyasztása 2024-ben elérte a 70 000 kWh-t, amivel összesen 50 tonna CO2-egyenértéket takarít meg.
2025-ben és azon túl a MOL továbbra is elkötelezett a fenntartható mobilitási kezdeményezések kiterjesztése mellett, a villamosításra, a hidrogénalapú megoldásokra és a flottakezelési innovációkra összpontosítva.
· Ezen erőfeszítések részeként a MOL további elektromos és hibrid járműveket fog bevezetni a MOL Limo flottájába, tovább javítva a városi mobilitást az alacsonyabb kibocsátású közlekedési lehetőségekkel.
· 2024 januárjában a MOL stratégiai megállapodásokat írt alá Magyarország három legnagyobb tömegközlekedési és áruszállítási vállalatával - a Volánbusszal, a MÁV-val és a Waberer's-szel - a hidrogénalapú mobilitási megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében. Az együttműködés célja, hogy ösztönözze a hazai zöld hidrogénpiacot, és megteremtse az alapokat a tömeg- és kereskedelmi közlekedésben való szélesebb körű elterjedéshez.
· 2024 novemberében a MOL megállapodást kötött a Mercarius Flottakezelővel, Magyarország egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő járműflotta-kezelő vállalatával. A megállapodás értelmében a MOL Fleet Solution és a Mercarius közös holdingot hozott létre MOL Mercarius néven, amely a magyar flottakezelési piac második legnagyobb szereplőjévé válik, több mint 20 000 járművet kezelve. Ez az együttműködés összhangban van a MOL hosszú távú stratégiájával, amely a fenntartható és hatékony mobilitási megoldások előmozdítása mellett a flottakezelési képességek megerősítésére irányul.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
138 |
Nem állapítottunk meg jelentős, szisztematikus negatív hatást a fogyasztóinkra. Politikánkkal összhangban folyamatosan nyomon követjük a fogyasztói elégedettséget. 2024-ben továbbfejlesztettük a "Rate My Shopping" kezdeményezést, amely egy kulcsfontosságú fogyasztói elkötelezettségi program, amelynek célja a magas színvonalú szolgáltatási színvonal fenntartása a töltőállomás-hálózatunkban. A valós idejű visszajelzésgyűjtés révén a vásárlók azonnali értékelést adnak tapasztalataikról, ami lehetővé teszi a MOL számára az elégedettségi szintek nyomon követését és a fejlesztendő területek azonosítását. A visszajelzéseket folyamatosan elemezzük, lehetővé téve a visszatérően alacsony pontszámmal vagy panaszokkal rendelkező töltőállomások azonosítását. Ezeket az állomásokat alapos vizsgálatnak vetik alá, a partnerek és az állomásgazdák közös megbeszélésekkel, hogy a gyenge pontokat kezeljék, megosszák a jó gyakorlatokat, és célzott cselekvési terveket dolgozzanak ki. Az írásos visszajelzéseket rendszeresen felülvizsgálják, hogy biztosítsák a javaslatokra való gyors reagálást és az azonosított problémák megoldását. A kezdeményezés szorosan integrálódik a MOL Move, a vállalat ügyfélszolgálati platformjába a panaszok hatékony kezelése érdekében. Az olyan kritikus panaszokat, mint a pénzügyi eltérések, etikai szabálysértések, tisztasági problémák, HACCP-problémák, valamint a termék vagy szolgáltatás elérhetetlensége, azonnali figyelemfelkeltés céljából jelzik. A területi értékesítési vezetők értesítést kapnak a helyszíni intézkedések összehangolása érdekében, az ügyfelek pedig hivatalos válaszokat kapnak az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében.
A 2020-ban induló eSMILE egy zászlóshajó képzési és fejlesztési program több mint 19 000 töltőállomás dolgozója számára. Ez a digitális mikrotanulási platform a termékismeret, a fogyasztói gondoskodás, a megfelelőség és a biztonsági szempontok lefedésére szolgál. A képzett és magabiztos munkatársak, a biztonságot garantáló események (világjárványok) idejében történő frissítés, valamint az ügyfélszolgálati protokollal bevezetett proaktív szolgáltatási megközelítés révén jobb ügyfélkapcsolatokat biztosít. A platform emellett felgyorsítja az újonnan felvett munkatársak beilleszkedését, fokozva felkészültségüket. Az eSMILE a dolgozók elkötelezettségének és továbbképzésének elősegítésével javítja az ügyfelek elégedettségét, és támogatja a MOL szervizállomásainak modern FMCG-központokká történő átalakítását.
A töltőállomásainkat felkereső ügyfeleink egészségének és biztonságának védelme elsődleges prioritás. (IM-21) Ezt az úton lévők számára történő segítségnyújtás és elsősegélynyújtás képességének fenntartásával biztosítjuk. 2024-ben, és több mint 133 töltőállomáson defibrillátorral és a legtöbb töltőállomáson elsősegélynyújtásra kiképzett személyzettel (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában több mint 90%-ban).
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
139 |
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK A TÁRSADALMI SZTENDERDEKBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Emberi jogokkal való visszaélés, kényszermunka, gyermekmunka, modern rabszolgaság és emberkereskedelem |
S1.SBM-3_07 - 10 S1-1_06 S1-1_08 S1-2_05 S1-17_14 S2 - minden közzététel S3-1_03 S3-1_05 S3-1_07 S3-4_11
|
A MOL viszonylag kevéssé van kitéve az emberi jogokkal való visszaélés, a kényszermunka, a gyermekmunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem kockázatának, mivel a csoport tevékenységeinek nagy részét európai országokban végzi. Mindazonáltal a MOL elkötelezett a törvényes és tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi elvek tiszteletben tartása mellett. A MOL ugyanezt várja el az üzleti partnerektől és a külső érdekelt felektől is. A MOL nem tűri a kényszermunka, a kötelező, a rabszolgasorba vagy gyermekmunkára kényszerítés vagy bármilyen más etikátlan foglalkoztatási gyakorlat, mint például a bér visszatartása, a betegszabadság vagy a napi pihenőidő megtagadása, az alternatív foglalkoztatási formákkal való visszaélés vagy az egészségügyi hozzájárulás megkerülése. Biztosítjuk, hogy a munka, a rabszolgaság, a szolgaság és az emberkereskedelem ezen formái ne forduljanak elő az üzleti és ellátási láncainkban. Az ellátási láncban a társadalmi kockázatok kezelésének további javítása érdekében a MOL beszerzési szervezete a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás előmozdítása érdekében a környezeti, társadalmi és szociális szempontokat figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló 2023. évi CVIII. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. júniusig terjedő időszakra vonatkozóan mélyreható ellátási lánc-átvilágítást hajt végre. |
|
Az őshonos népekre gyakorolt hatások |
S3-1_01 S3-2_07 |
Az őslakos népekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos közzétételek nem tartoznak ide, mivel a téma nem lényeges. Sem a MOL közép- és kelet-európai műveletei, sem a nemzetközi Upstream műveletei nem helyezkednek el az őslakosok közösségeinek szomszédságában. Mindazonáltal a MOL etikai és üzleti magatartási kódexében elkötelezte magát az őslakosok jogainak védelme mellett (az ENSZ definíciója alapján). |
|
A szociális normákhoz kapcsolódó lehetőségek |
S1-4_07 S2-4_09 S3-4_09 |
Bár elismerjük, hogy az üzleti lehetőségek megvalósításához az emberi erőforrások és a helyi közösségek támogatása kulcsfontosságú tényezők, az azonosított lehetőségek egyikét sem soroltuk közvetlenül e témakörökbe. |
|
Célmeghatározás - A munkavállalók képviselői |
S1-5_01 S1-5_02 S1-5_03 |
A munkavállalók képviselőit tájékoztatják a célkitűzésekhez viszonyított teljesítmény nyomon követésének eredményeiről (pl. a munkavállalók elkötelezettségi aránya, TRIR-iránymutatás, az éves etikai képzés elvégzése), de a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultációkról nem áll rendelkezésre dokumentáció. |
|
Az aggályok felvetésének csatornáival kapcsolatos tudatosság és bizalom |
S3-3_14 |
Jelenleg nem állnak rendelkezésre csoportszintű információk az érintett közösségekkel kapcsolatos tudatosság és a folyamatokba vetett bizalom értékeléséről. |
|
Kiszolgáltatott / marginalizált fogyasztók és végfelhasználók |
S4-2_06 |
A fogyasztók és végfelhasználók tekintetében azonosított hatások pozitív hatások, és a MOL nem azonosított olyan fogyasztókat és végfelhasználókat, akik különösen érzékenyek lennének a hatásokra vagy marginalizálódnának. Ezért a közzétételi követelményt elhagyjuk. |
|
A fogyasztókkal és végfelhasználókkal kapcsolatos célok |
S4-5_01 S4-5_02 S4-5_03 |
A cél jellegéből adódóan nem került sor közvetlen kapcsolatfelvételre a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal. |
|
Az anyagi hatások kezelésére elkülönített erőforrások |
S1-4_09 S2-4_12 S3-4_12 S4-4_12 |
A társadalmi hatások esetében az irányításhoz rendelt forrásokat nem lehet megbízhatóan megbecsülni. A módszertan kidolgozása megfontolás alatt áll. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
140 |
BEVEZETÉS
A 2024-es kettős lényegességi elemzésünkben a következő, a vállalatirányítással kapcsolatos hatásokat és kockázatokat azonosítottuk:[68] :
· Kulcsfontosságú regionális üzleti partnerségek (IM-09)
· A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata (IM-10)
· Csalás kockázata (RK-11)
· Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata (RK-12)
Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy a témakör mind hatás, mind pénzügyi szempontból lényeges. A módszertan és a lefolytatott konzultációk leírását e jelentés ESRS 2 IRO-1 szakasza tartalmazza.
Ezeket a hatásokat és kockázatokat 3 csoportba lehet sorolni, amelyek mindegyikének kezeléséhez különleges szakértelemre, politikákra, intézkedésekre és megközelítésekre van szükség. Ezért ez a fejezet a következő 3 alfejezetre oszlik, amelyek az egyes csoportok sajátosságait mutatják be:
· Az A. alfejezet a MOL etikus üzleti magatartásra vonatkozó megközelítését vázolja fel, ismertetve a csalás megelőzésével és a lobbizással kapcsolatos irányelveket és mérőszámokat (IM-10, RK-11).
· A B. alfejezet leírja, hogy a MOL hogyan biztosítja a beszállítókkal szembeni tisztességes bánásmódot, a fizetési gyakorlatra összpontosítva (IM-09).
· A C. alfejezet általános áttekintést nyújt a MOL kiber- és információbiztonsági megközelítéséről (RK-12).
Minden alfejezet a téma szempontjából releváns IRO-k részletes leírásával kezdődik, majd a politikák, intézkedések, célok és mérőszámok részletei mutatják be, hogyan kezeli ezeket az IRO-kat a MOL.
[68] Bár elismerjük, hogy az üzleti lehetőségek megvalósításához a szilárd vállalatirányítási gyakorlatok kulcsfontosságúak, az azonosított lehetőségek közül egyet sem soroltunk a G1 - Irányítás kategóriába.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
141 |
A. ALFEJEZET: ÜZLETI MAGATARTÁS
AZ ÜZLETI MAGATARTÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK
/G1. IRO-1/
A MOL, mint egy magas kockázatú iparág szereplője, elkötelezett amellett, hogy folyamatos kockázatfigyelés mellett figyelemmel kísérje, kezelje és az elfogadható határokon belül tartsa az üzleti magatartással kapcsolatos kockázatait. A csalási incidensek, beleértve a korrupciót, a megvesztegetést és az üzleti magatartás átláthatóságának hiányát, káros következményekkel járhatnak az érdekelt felekre nézve, és pénzügyi kockázatokat is megtestesítenek a vállalat számára. Kettős lényegességi elemzésünk révén mindkét szempontot azonosítottuk: az érintettekre gyakorolt hatást az "IM-10: A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata" alatt, míg a pénzügyi kockázati következményeket az "RK-11: Csalás kockázata" alatt ragadjuk meg. - Az alábbi táblázatokban leírtak szerint:
IM-10. táblázat: A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata
|
Mérték |
Mérsékelt, potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Regionális (Közép-Kelet-Európa) |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
A MOL a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb vállalataként jelentős vállalati hatalommal rendelkezik. A vállalati hatalmat gyakorló egyének vagy szervezetek által elkövetett visszaélések dokumentáltan a társadalomra, a demokratikus folyamatokra, az üzleti partnerekre, a munkavállalókra, a helyi közösségekre, a részvényesekre, a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt káros hatások potenciális forrásai. Ezért a MOL prioritásként kezeli etikai irányítási rendszerének létrehozását és megerősítését az integritás és az átláthatóság biztosítása érdekében.
|
|
Intézkedések és orvosolhatóság |
A MOL számos enyhítő intézkedést hajt végre az etikus gyakorlat biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik az etikai és üzleti magatartási kódex betartása, a belső protokollok és kötelező képzések, az etikai vétségek folyamatos nyomon követése és kivizsgálása, valamint a nyilvánosan elérhető bejelentő rendszer (Speak Up!). Emellett a MOL szigorú belső és külső etikai elvárásokat érvényesít a beszállítói láncban. Szabálysértés észlelése esetén a MOL felelősséget vállal, és a lehető legteljesebb mértékben biztosítja az érintett felek helyreállítását.
|
|
Időhorizontok |
A potenciális hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Valamennyi értékláncunkkal kapcsolatban lényegesnek tekintjük a potenciális hatást. |
RK-11. táblázat: Csalás kockázata
|
Típus |
Egyéb (csalás) |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A csalárd tevékenységek (külső és belső csalás) jelentős pénzügyi és hírnévbeli károkat okozhatnak.
|
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
A kapcsolódó hatásokkal kapcsolatos információkért lásd az IM-10 - A tisztességtelen üzleti magatartás kockázata című fejezetet |
|
Intézkedések |
A MOL helyi és csoportszinten külön erre a célra létrehozott csapatokkal és ellenőrző funkciókkal, valamint kötelező képzésekkel és rendszeres hírlevéllel növeli a tudatosságot az incidensek kockázatának csökkentése érdekében. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása nem számszerűsíthető, de a téma lényegesnek (közepes) tekinthető a potenciális kockázatok súlyossága miatt minden időhorizonton. |
AZ ÜZLETI MAGATARTÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
/G1-1/
Az etikai és vállalatirányítási gyakorlatok elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a vállalat megértse és mérsékelje működésének fenntarthatósági kockázatait, és képes legyen kezelni ezeket a kockázatokat. Hozzájárul a MOL pénzügyi helyzetének javításához, miközben fenntartja hitelességét és helytállóságát a befektetők számára, és "jó vállalati polgárként" működjön. Ez a szakasz a vállalat üzleti magatartásra vonatkozó elveit, elkötelezettségét, eljárásait vázolja fel, részletezve, hogyan előzi meg, azonosítja, értékeli, és kezeli a kapcsolódó hatásokat (IM-10) és kockázatokat (RK-11). A MOL prioritásként kezeli az üzleti magatartás és a vállalati etika irányítási rendszerének kialakítását és megerősítését. E rendszer legfontosabb alapelveit az Etikai és üzleti magatartási kódex tartalmazza:
Szabad és tisztességes kereskedelem és verseny
A MOL elkötelezett a tisztességes piaci magatartás gyakorlása mellett; piaci tevékenységét a tisztességes verseny normáival, valamint az alkalmazandó versenyjog szellemével és betűjével összhangban kell végeznie. A versenyjog teljes körű betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan hozzáállással és kultúrával függ össze, amely pozitívan befolyásolhatja a vállalat üzleti tevékenységét. A MOL megfelelési tervének célja a munkatársak tudatosságának növelése és a jogi kockázatok kiküszöbölése, ezáltal támogatva az üzleti stratégiák hatékony és jogszerű megvalósítását.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
142 |
A Group Compliance szervezet folyamatosan a változó szabályozási és üzleti környezethez igazodik (Group Compliance Plan), amely azokra a megfelelési kockázatokra összpontosít, amelyek vállalati szintű elkötelezettséget igényelnek, pl. a versenyjog, a fogyasztóvédelem, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok és a nemzetközi kereskedelmi korlátozások, valamint a bennfentes kereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem megelőzése érdekében. Ezek a területek magas potenciális következményekkel járhatnak (bírságok, hírnévkockázatok, magatartási korrekciók stb.). A megfelelőségi kockázat minimalizálása érdekében a Csoport megfelelőségi tervet működtetnek vizsgálatok lefolytatásával és a tudatosság növelését célzó képzésekkel. A Group Compliance-nek megvannak a maga szakértői. A belső és külső kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzésére irányuló belső vizsgálatokat végeznek.
Korrupció és csalás elleni küzdelem
A MOL nem vesz részt és nem tolerálja a korrupció semmilyen formáját (beleértve a megvesztegetést, a bűnsegélyt, a kenőpénzt, a visszaélést, a zsarolást, a hatalommal való visszaélést személyes haszonszerzés céljából, a jogosulatlan előnyöket vagy a befolyásolási szándékkal adott ajándékokat), sem a magán-, sem a közszférában, semmilyen mértékben. Ezt a nézetet fenntartjuk, még akkor is, ha az e politika melletti elkötelezettségünk miatt a MOL nem versenyképes üzleti helyzetbe kerül, vagy ha az ilyen tevékenység elleni fellépés a MOL üzleti veszteségét eredményezi. A teljes értékláncunkban, a társadalmi mecenatúra, a jótékonyság és a szponzoráció területén a korrupció és a megvesztegetés tekintetében zéró tolerancia politikája mellett köteleztük el magunkat. A csalás, beleértve a pénzügyi vagy nem pénzügyi információk nyilvántartásának meghamisítását, a pénzmosás és a bennfentes kereskedés tilos.
Vállalati hűség
A Mol elismeri felelősségét a részvényesi befektetések védelmében és a hosszú távú hozamok biztosításában, amelyek felvehetik a versenyt az iparág más vezető vállalatainak hozamával. Ennek biztosítása érdekében az összeférhetetlenség elkerülése, a vállalat érdekeinek, eszközeinek, üzleti titkainak, szellemi tulajdonának védelme és az adatbiztonság garantálása kulcsfontosságú prioritások.
Bizalomteljes üzleti kapcsolatok és felelősségteljes kapcsolatok az érdekelt felekkel
A MOL elkötelezett amellett, hogy a felelős és fenntartható üzlet szellemét és gyakorlatát kiterjessze a teljes értékláncra, és arra törekszik, hogy külső érdekelt feleinkkel bizalmon és felelős kommunikáción alapuló üzleti kapcsolatokat alakítson ki.
További részletekért kérjük, olvassa el a MOL Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének teljes szövegét, amely online (13 nyelven) elérhető és az egész csoportban hozzáférhető. A belső protokolloknak megfelelően a MOL minden tagjának meg kell ismernie a Kódexet, és évente kötelező képzéseken kell részt vennie annak megértése és betartása érdekében, az etikai kérdéseket pedig az igazgatótanács és a felügyelőbizottság éves képzési programjába is beépítették. 2024-ben a MOL alkalmazottainak 98%-a sikeresen elvégezte az éves etikai képzést. Emellett az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság az ülések során is megkapta a kötelező képzéseket.
A MOL szigorú elvárásokat támaszt partnereivel szemben is, beleértve a beszállítókat, a töltőállomások üzemeltetőit, a vegyesvállalatokat és a szponzorokat, és arra ösztönzi őket, hogy igazodjanak a MOL Üzleti partnerek etikai kódexében foglalt elvekhez . Az etikus üzleti gyakorlatok iránti elkötelezettség az egész ellátási láncra kiterjed, és a partnerektől elvárják, hogy saját beszállítói, alvállalkozói és munkatársi hálózatukban terjesszék és érvényesítsék ezeket az előírásokat. Minden beszállítói és szponzori szerződés hivatkozik az Üzleti partnerek etikai kódexére vagy az etikai értékekre vonatkozó egyéb követelményekre. Ha a MOL Üzleti partneri etikai kódexének normáit tartósan és jelentősen megsértik, a MOL megszünteti az üzleti együttműködést az érintett üzleti partnerrel.
A MOL irányítási keretrendszerét létrehozó legmagasabb szintű folyamatalapú irányelv, amely a jogellenes magatartással vagy az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex megsértésével kapcsolatos aggályok azonosítására, jelentésére és kivizsgálására szolgál, a Biztonsági Area Book (az S1-B szakaszban ismertetett minimális közzétételi követelmények) a csalás elleni küzdelemmel és belső vizsgálatokkal kapcsolatos kérdések esetében. Meghatározza a csalás elleni és vizsgálati szolgálatokra vonatkozó alapvető szabályokat és elveket, biztosítva a szervezet egészére kiterjedő következetességet és ellenőrzést. A MOL az üzleti magatartással kapcsolatos incidenseket azonnal, függetlenül és objektíven vizsgálja ki, meghatározott elvek alapján
· Tiszta jelentési csatornák: A MOL hozzáférhető csatornákat biztosít a munkavállalók számára az aggályok vagy jogsértések bejelentésére, biztosítva, hogy ezeket a mechanizmusokat széles körben kommunikálják és megértsék a szervezeten belül. A MOL törvényes és etikus működésének biztosítása érdekében 2006-ban létrehozták a SpeakUp! bejelentő rendszert a Kódex megsértésének bejelentésére, amelyet az Etikai Tanács értékel. Amennyiben egy bejelentésről kiderül, hogy üzleti visszaélésekkel - például vesztegetéssel vagy korrupcióval - kapcsolatos, az ügyet továbbítják a csoport csalás elleni és vizsgálati szervezeteinek, hogy kivizsgálják. További részletekért kérjük, olvassa el a panaszokkal és a helyreigazítással kapcsolatos irányelvekről szóló S1-3-C szakaszt.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
143 |
· Meghatározott felelősségi körök: A csoport csalás elleni és vizsgálati szervezetei működtetik a MOL belső vizsgálati rendszerét a felső vezetés által elfogadott éves csalási kockázatértékelési tervnek megfelelően. A belső nyomozó és csalásellenes csoportok csoportos szolgáltatásként magas prioritású, rendkívül érzékeny vizsgálatokat folytatnak a jogellenes bűncselekmények megelőzése és leleplezése, valamint a vállalat védelmében. Ezek hozzák létre, irányítják, felügyelik és működtetik a MOL összeférhetetlenségi vizsgálati keretét, és közvetlenül ellenőrzik a helyi komplex ügyek kivizsgálását és a kockázatértékeléseket. Komplex nyomozás csak a Csoport biztonsági igazgatójának jóváhagyásával indítható és zárható le, és a komplex ügyekkel kapcsolatos feladatokat ő delegálja. A helyi (azaz országos vagy leányvállalati szintű) csalás elleni és vizsgálati csoportok belső vizsgálatokat és kockázatértékeléseket végeznek a helyi szintű visszaélések és bűncselekmények feltárása érdekében, és irányítják a bűnüldöző hatóságoktól a büntetőeljárások során érkező információkérési parancsoknak való megfelelés folyamatát, valamint kezelik az ilyen hatóságokkal való kapcsolattartást.
· Elfogulatlan és független vizsgálatok: A vizsgálatokat elfogultság nélkül kell lefolytatni. Az esetleges összeférhetetlenségek esetén a Csoport biztonsági igazgatóját és az országos biztonsági vezetőt azonnal tájékoztatni kell. A nyomozóknak az eljárás során végig meg kell őrizniük semlegességüket és szakmaiságukat.
· Arányosság és kellő gondosság: A vizsgálati eljárások arányosak a feltételezett kötelességszegés jellegével és terjedelmével. A releváns bizonyítékokat szisztematikusan gyűjtik, biztosítva, hogy mind a terhelő, mind a mentő információk dokumentálása az alkalmazandó jogi és belső követelményeknek megfelelően történjen.
· Titoktartás és adatvédelem: A jelentésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos minden információt bizalmasan kezelnek. A bejelentők és az informátorok személyazonosságát a lehető legnagyobb mértékben megóvjuk anélkül, hogy a vizsgálat integritását veszélyeztetnénk. A vizsgálat eredményeit csak olyan személyekkel osztják meg, akiknek az adatvédelmi törvényeknek megfelelően jogos igényük van a tudomásszerzésre. A vizsgálatok során szerzett személyes adatokat a GDPR-nak és más vonatkozó szabályozásoknak megfelelően kezelik. A nem releváns információkat haladéktalanul törlik, és a vizsgálat lezárását követően minden összegyűjtött adatot törölnek.
· A bejelentők védelme: A csalárd vagy korrupt tevékenységekben való részvételt megtagadó, illetve az aggályokat bejelentő alkalmazottak védelmet élveznek a megtorlással szemben. A MOL támogatja a nyitottságot, és garantálja, hogy a jóhiszeműen aggályokat megfogalmazó alkalmazottakkal szemben semmilyen hátrányos intézkedést, például elbocsátást vagy fegyelmi intézkedést nem foganatosítanak, még akkor sem, ha az aggályok végül megalapozatlannak bizonyulnak.
· Folyamatos nyomon követés és fejlesztés: A csalás elleni és vizsgálati csoportok rendszeresen figyelemmel kísérik és felülvizsgálják a vizsgálati és csalás elleni eljárásokat, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a legjobb gyakorlatoknak és a jogi követelményeknek.
· Felső szintű kötelezettségvállalás: A MOL vezetése aktívan támogatja a csalás elleni és vizsgálati keretrendszert, elősegítve a visszaélésekkel szembeni zéró tolerancia kultúráját és az etikus üzleti gyakorlatot. Minden országos ügyvezető igazgatónak/elnöknek - az éves etikával kapcsolatos kötelezettségei részeként - jelentést kell készítenie az adott ország korrupcióval kapcsolatos kockázatairól, amelyben dolgozik, és megfelelő kockázatcsökkentési terveket kell kidolgoznia.
KORRUPCIÓS VAGY VESZTEGETÉSI ESETEK
/G1-4/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-4 |
|
GRI |
GRI 3-3 GRI 2-27 GRI 205-2 GRI 205-3 |
Ez a szakasz a MOL tisztességes üzleti magatartási gyakorlatot biztosító intézkedéseit ismerteti, különös tekintettel a korrupció és megvesztegetés elleni küzdelemre, a versenyellenes gyakorlatokra és a kapcsolódó eseményekre 2024-ben:
· A MOL alkalmazottainak 98%-a sikeresen elvégezte az éves etikai képzést, amely a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos speciális tartalmat is tartalmaz.
· A MOL csalás elleni csapata negyedévente ad ki csalás elleni hírleveleket, amelyeket a tömeges tudatosságnövelés eszközeként a vállalat belső oldalain terjesztettek.
· A MOL, beleértve az INA-csoportot is, nem jelentett megvesztegetésre, korrupcióra, ajándékra vagy vendéglátásra vonatkozó esetet a MOL bejelentő rendszerén keresztül.
· Egyetlen alkalmazottat sem bocsátottak el vagy büntettek meg korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt.
· Egyetlen üzleti partneri szerződést sem szüntettek meg vagy nem újítottak meg korrupciós jogsértések miatt.
· A korrupció- és vesztegetésellenes törvények megsértése miatt nem született ítélet. Németországban a Szövetségi Antimonopólium Hivatal ad hoc ágazati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek keretében a MOL Németországtól információkat kért a kőolaj nagykereskedelmi piacával kapcsolatban. A jelentés időpontjáig nem született konkrét eredmény. Montenegróban a Versenyvédelmi Ügynökség folytatta a vizsgálatot az INA - Crna Gora d.o.o. ellen a versenyjog állítólagos megsértése (összehangolt magatartás) ügyében. A MOL bíróságon támadta meg az ügynökség határozatát.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
144 |
· A 2024-es év során nem fizettek bírságot a vesztegetés elleni törvények vagy a versenyellenes üzleti gyakorlatok megsértése miatt, és a Társaságnak nem keletkezett pénzbeli vesztesége az árrögzítéssel és/vagy ármanipulációval kapcsolatos bírósági eljárások eredményeként.
POLITIKAI BEFOLYÁS ÉS LOBBITEVÉKENYSÉG
/G1-5/
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-5 |
|
GRI |
GRI 2-9-b GRI 415-1 |
A politikai befolyás és a lobbitevékenységek irányítási felügyelete
A szabályozási és közügyekkel kapcsolatos tevékenységek kereteit a Corporate Affairs Area Book határozza meg, a végrehajtás folyamatfelelőse pedig a Csoport Stratégiai műveleteiért és Vállalatfejlesztésért felelős ügyvezető alelnök.
A politikai befolyás és a lobbitevékenységek felügyelete érdekében a MOL vezető és felügyelő szerveinek állandó jelentéseket nyújtanak be, köztük évente két jelentést az Igazgatótanácsnak a "Politikai és szabályozási környezet aktualitásai és kilátások", évente egy jelentést az Igazgatótanács Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára a "Jövőbeli kilátások" témakörben: Fenntartható fejlődésre fókuszáló külső szabályozási keret főbb változásai és ezek hatása a MOL-ra", valamint kétévente jelentést az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának a stratégiai kockázatfelülvizsgálat részeként a "Geopolitikai és szabályozási kockázatokról".
Politikai hozzájárulás és lobbitevékenység
A MOL célja, hogy átlátható kapcsolatokat ápoljon a kormányzati és uniós tisztviselőkkel, valamint a külső érdekeltekkel, miközben biztosítja az összes alkalmazandó helyi jogszabály betartását és az etikai normák betartását. A MOL Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe kifejezetten tiltja a politikai tevékenységekben való részvételt vagy a politikai célok követését. Nem szponzorál, nem adományoz, és nem támogat politikai programokat, pártokat, illetve az ezekhez kapcsolódó szervezeteket vagy eseményeket. Az alkalmazottak személyes minőségükben szabadon részt vehetnek politikai tevékenységekben, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem a MOL nevében folynak, és nem ütköznek a vállalat érdekeivel.
Ezeket a kötelezettségvállalásokat a belső politikákba is beépítik. A MOL Vállalati adományozási tevékenységek (szponzorációk, adományok és társadalmi befektetések) irányelve tiltja a politikai célok, pártok, vallási szervezetek vagy bármely olyan szervezet támogatását, amely sérti az emberi jogokat, a közerkölcsöt vagy diszkriminatív véleményt képvisel.
Ezen elvekkel összhangban a MOL 2024-ben nem tett sem közvetlen, sem természetbeni politikai hozzájárulást
Felismerve a szabályozási és politikai változásokkal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, a MOL aktívan figyelemmel kíséri és elemzi a szabályozási kezdeményezéseket és a politikai fejleményeket a működési országaiban. A vállalat együttműködik az uniós intézményekkel, a nemzeti parlamentekkel, a kormányokkal és az önkormányzatokkal a megfelelés támogatása, a kockázatok csökkentése és a lehetőségek kihasználása érdekében. A MOL 2024-ben (az EU átláthatósági nyilvántartása alapján) a következő kulcsfontosságú témákkal foglalkozott érdekérvényesítő tevékenységeken keresztül:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
145 |
Az érdekérvényesítés fő témáit tekintve a MOL aktívan támogatja az éghajlattal kapcsolatos célok elérését, a CO2-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiatermelés előmozdítását célzó uniós és nemzeti szabályozásokat. Felismerjük az ipari átalakulás kritikus szerepét az EU ambiciózus éghajlati céljainak elérésében, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy hozzájáruljunk ehhez a folyamathoz. Emellett hangsúlyozzuk a regionális sajátosságok figyelembevételének fontosságát a közép- és kelet-európai (KKE) régióra kiterjedő igazságos és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.
Ami az EU Fit for 55 csomagját illeti, a MOL teljes mértékben támogatja annak átfogó éghajlati célkitűzéseit, beleértve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet és az energiahatékonysági irányelvet. Úgy véljük, hogy e célok eléréséhez az új technológiákba történő nagyarányú beruházásokra van szükség, amelyeket olyan intelligens, a technológiát is magában foglaló politikák támogatnak, amelyek pozitív üzleti indokokat teremtenek az ilyen beruházásokhoz. Arra összpontosítunk, hogy ezen irányelvek nemzeti szintű végrehajtása tükrözze a közép- és kelet-európai régió egyedi körülményeit és képességeit, lehetővé téve az ipar versenyképességét, miközben a fenntarthatóságot is előmozdítja. Konkrétan az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia bevonását, nagyobb rugalmasságot és a megfelelés fokozatos megközelítését szorgalmazzuk. Törekvéseink kulcsfontosságú területei közé tartozik a hidrogén és a biometán közlekedési ágazatban való bevezetésének szabályozási feltételeinek megteremtése, valamint az energiamegtakarításnak a technológiák széles skáláján keresztül történő előmozdítása.
A MOL üdvözli továbbá a szén-dioxid leválasztását és tárolását (CCS), valamint a szén-dioxid leválasztását és hasznosítását (CCU) támogató szabályozásokat, beleértve a nettó zéró iparági törvény szerinti kezdeményezéseket. A CCS-t az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött kibocsátáscsökkentési céljainak elérése szempontjából kulcsfontosságú technológiának tekintjük, és támogatjuk, hogy a CCS bekerüljön a nettó zéró stratégiai projektek közé. Érdekérvényesítésünk középpontjában olyan szilárd és árnyalt szabályozás biztosítása áll, amely a CCS teljes értékláncának összetettségével foglalkozik, a leválasztástól a szállításig és a tárolásig. A pozitív ösztönző intézkedések előmozdításával , életképes, fenntartható üzleti esetek létrehozására törekszünk, figyelembe véve a tengerparttal nem rendelkező országok regionális korlátait és az éghajlati célokhoz való egyedi hozzájárulásukat.
Érdekérvényesítő képességeinek optimalizálása érdekében a MOL aktívan részt vesz számos kereskedelmi, ipari és szakmai szövetségben az Európai Unióban. Minden részvételt a Szabályozási és közkapcsolati osztály koordinál, és szigorú etikai normáknak megfelelően történik. A MOL 2024-ben az uniós, nemzetközi és nemzeti szövetségek tagsági díjaira fordított összes kiadása 1 691 294 USD-t tett ki, az alábbi megoszlásban:
1. Nemzeti szövetségek: USD 626 669, amely olyan témákat érint, mint a munkáltatói jogok, termékkategóriák (vegyi anyagok, üzemanyagok), közlekedés, infrastruktúra és energiahatékonyság.
2. Uniós és nemzetközi szövetségek: USD 202 128, amely az olaj- és gázipar, valamint a petrolkémiai ipar egyesületeire terjed ki, és olyan témákkal foglalkozik, mint a szén-dioxid-mentesítés, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a vegyi termékek.
3. EU-politikai társulások: USD 862 497, amely olyan szervezetekben való tagságra vonatkozik, mint a FuelsEurope és a Concawe, a CEFIC és az IOGP, és amely az európai Green Deal, a fenntartható finanszírozás, a megújuló energia, a kibocsátáskereskedelem és a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozik. A MOL aktívan részt vesz e szervezetek napirendjének alakításában, és nagyfokú összhangot mutat álláspontjaikkal
1. FuelsEurope: Támogatja az európai zöld üzletet, előmozdítja az éghajlat-semlegességet, a szén-dioxid-árképzést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony üzemanyagok iránti piaci keresletet teremtő politikákat.
2. IOGP: A Párizsi Megállapodás és az európai Green Deal mellett érvel, a metánkibocsátás csökkentésére, a platformok villamosítására, a megújuló energiaforrások integrációjára, valamint a szén-dioxid leválasztására és tárolására (CCS) és a kék hidrogénre vonatkozó politikákra összpontosítva.
3. CEFIC: Támogatja a 2050-ig történő klímasemlegességet, és célja, hogy lehetővé tegye az erőforrás-hatékony vegyipari ágazat kialakítását. A legfontosabb kezdeményezések közé tartoznak a bioalapú és körkörös megoldások, a vegyi anyagok újrahasznosítása és az éghajlat-semleges termékpiacok.
A MOL az EU átláthatósági nyilvántartásában is szerepel (REG-szám: 08569166274-90).
Közigazgatási tisztséget betöltő igazgatósági tagok
2024-ben nem neveztek ki új igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagot. Jelenleg az említett testületekben egy olyan tag van, aki jelenleg vagy az elmúlt 2 évben közigazgatási tisztséget töltött be: Izer Norbert 2022. július 15. óta a MOL felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagja. Ezt megelőzően, 2018 májusa óta és 2024 folyamán a Pénzügyminisztériumon belül az Adóügyi Államtitkárságot vezette.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
146 |
Kötelező kamarai tagság
Magyarországon minden gazdasági szereplőnek be kell jelentkeznie a kereskedelmi és iparkamaránál. Ennek megfelelően a MOL Nyrt. is be van jegyezve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, bár ahogy a kifejezés is mutatja, ez nem értelmezhető az eredeti értelemben vett tagságként.
A MOL Nyrt. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kötelező tagja. A tagságot a jogszabály a töltőállomásokon nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások miatt írja elő.
B. ALFEJEZET: ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT
|
ESRS |
Közzétételi követelmény G1-2 |
|
GRI |
GRI 204-1.1 GRI 3-3 GRI 308-1 GRI 414-1 |
A BESZÁLLÍTÓKRA GYAKOROLT HATÁSOK
/G1. IRO-1/
IM-09. táblázat: Főbb regionális üzleti partnerségek
|
Mérték |
Jelentős, tényleges hatás |
|
Hatókör |
Regionális hatás (elsősorban Közép-Kelet-Európában) |
|
Valószínűség |
Tényleges hatás |
|
Leírás |
A MOL a közép- és kelet-európai régió egyik jelentős vállalata, ezért a regionális vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak kulcsfontosságú vásárlója. Ez egyrészt biztos jövedelmet biztosít számos más vállalat számára. Másrészt sok vállalat (köztük kkv-k) függ a MOL pénzügyi teljesítményétől, így potenciálisan kiszolgáltatottá válnak.
|
|
Tevékenységek |
A MOL enyhítő intézkedései az üzleti partnerek elvesztésének vagy negatív befolyásolásának kockázatát csökkentik, többek között rendszeres felméréseket végeznek a B2B ügyfelekkel a kapcsolatok erősítése és az esetlegesen felmerülő problémák kezelése, valamint az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében.
|
|
Időhorizontok |
A hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük.
|
|
Jelentőség az értékláncban |
A hatás a MOL valamennyi értékláncában érvényesül. |
A BESZÁLLÍTÓKKAL VALÓ KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ POLITIKÁK
/G1-2/
A MOL beszerzése egy olyan funkcionális szervezet, amely segíti a MOL-t üzleti céljainak elérésében. Világszerte átfogó beszállítói bázist kezel, beleértve a nemzetközi és helyi beszállítókat a beszerzési eljárás tárgya és hatálya alapján. A MOL helyi beszállítókkal köt szerződést, amikor az előnyös, ami a helyi közösségekkel való pozitív kapcsolat kialakításának egyik módja lehet (IM-09). A helyi beszállítókat támogatják, mivel a beszerzési eljárás során mindig figyelembe veszik a logisztikával kapcsolatos költségeket. A MOL világszerte található telephelyeihez kapcsolódó szolgáltatások esetében a nemzetközi szállítók helyi jelenlétét is figyelembe veszik.
A MOL beszerzésének célja az átláthatóság biztosítása csoportszinten, a beszállítókkal való egyenlő és tisztességes bánásmód, az integritás gyakorlása és az összeférhetetlenség megelőzése. A szervezet továbbá biztosítja, hogy a nem szénhidrogén beszerzési egység által vásárolt termékek és szolgáltatások megfeleljenek a vonatkozó irányelveknek, törvényeknek és rendeleteknek, és fenntartható ellátási láncot hoz létre azáltal, hogy a fenntarthatóságot beépíti a beszerzési folyamatokba.
A MOL létrehozta a keretrendszert Beszállítói életciklus-menedzsment, amely négy pillérből áll:
i) Beszállítói minősítés
ii) Beszállítói értékelés és kiválasztás
iii) Beszállítói teljesítményértékelés
iv) Beszállítói kapcsolatok kezelése
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
147 |
A MOL további együttműködést alakított ki a beszállítókkal a MOL fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítéseinek elősegítése érdekében, beleértve a kockázati kitettséggel járó tevékenységekre vonatkozó szabványos kritériumrendszer kidolgozását. A fenntarthatósági stratégiák, célok és intézkedések beépülnek a kategóriamenedzsment és a beszállítói kapcsolatok menedzsment keretrendszerébe, ahogyan azt
2024-ben tovább javult a bejövő ellátási lánc CO2-értékelése, és folytatódott a beszállítói elkötelezettségi program a "hotspot" beszállítókkal. A fenntartható fejlődés és a szén-dioxid-mentesítés felgyorsítása érdekében az ellátási láncban a Csoport beszerzése 2024 februárjában megrendezte a Beszállítói Innovációs Napot. A beszállítóknak lehetőségük volt betekintést nyerni a MOL stratégiájába és kihívásaiba. A beszerzési szervezet megtartotta az éves kötelező Fenntarthatósági képzését is, ahol a beszerzési szakemberek megismerkedtek az új jogszabályokkal és szabványokkal, valamint a Fenntarthatósággal kapcsolatos új folyamatokkal. Ezen túlmenően a Procurement Excellence csapat megszervezte első ProcX napját, ahol különböző foglalkozásokat és workshopokat szerveztek a fenntarthatósággal, beszerzéssel és készségfejlesztéssel kapcsolatos aktuális folyamatok és szabályozások megismerése érdekében.
A MOL folyamatai megfelelnek az ISO 50001:2018 követelményeinek (energiagazdálkodási rendszer), ezeket alkalmazzák a termelési anyagok/eszközök beszerzése során is. A teljes birtoklási költség (TCO, az életciklus során felmerülő költségek) része az értékelési keretnek, ahol az energiahatékony megoldásokat támogatják. Az adott eszköz/anyag eredetét is figyelembe veszik a beszállítói kiválasztási eljárás során. A MOL csak olyan beszállítókkal köt szerződést, akiket pénzügyi, jogi és fenntarthatósági szempontból előzetesen átvilágítottak, valamint EBK szempontból előminősítettek. A MOL elkötelezett amellett, hogy etikusan gondolkodó beszállítók üzleti partnere legyen, ezért a potenciális beszállítók etikai előszűrésen is átesnek (pl. a tiltott foglalkoztatási gyakorlat, pénzmosási tevékenység, terrorizmus finanszírozása, megvesztegetés, korrupció stb. kizáró okok). A beszerzési eljárásokat a csoport egészére kiterjedő használt rendszer irányítja és ellenőrzi, amely biztosítja az átláthatóságot és a tisztességes versenyt az ilyen beszállítói bázis tekintetében. A nyomon követhetőség érdekében mindig hivatalos kommunikációs csatornákat hoznak létre. A szállítók rendszeres utólagos értékelésen is részt vesznek, és az eredmények a felek közötti jövőbeli együttműködés alapjául szolgálnak. A MOL erős stratégiai kapcsolatokat épített ki a meghatározott beszerzési területeken, biztosítva a működési stabilitást és a hosszú távú együttműködést.
Üzleti partneri etikai kódexünk a beszállítói szerződések kötelező eleme. A beszerzési szervezet feketelistás eljárást is működtet, amelynek célja, hogy a MOL vállalatai ne kössenek üzletet olyan személyekkel, vállalkozásokkal, vagy szervezetekkel, akik visszaélnek az ellátási lánc menedzsment rendszerével azáltal, hogy korrupt, csalárd, tisztességtelen vagy szabálytalan gyakorlatot követnek el, vagy szándékosan vagy gondatlanul nem teljesítik bármely szerződésüket, vagy az ország/régió, ahol működnek, szankcióval sújtotta őket. A feketelistára kerülés a Teljesítményértékelésen, valamint a megfigyelési listák, például a szankciós listák, a politikai kitettségi listák, a rendőrségi rendeletek, a negatív hírek folyamatos nyomon követésén alapul. 2024-ben a Csoport beszerzése aktualizálta az ellátási lánc fenntarthatósági kockázatértékelési folyamatát, és környezeti és társadalmi kérdések alapján azonosította a magas kockázatú beszállítókat. A beszállítók visszajelzéseit központilag elemzik, és korrekciós intézkedéseket határoznak meg a környezeti és társadalmi kockázatok megszüntetése vagy mérséklése érdekében. Közepes vagy magas EBK kockázat esetén a beszállítót további vizsgálatnak vagy auditnak vetik alá.
A FIZETÉSI GYAKORLATOKKAL KAPCSOLATOS MÉRŐSZÁMOK
/G1-6/
Nincs egységes, a MOL valamennyi vállalatára vonatkozó fizetési gyakorlat. A leggyakrabban használt szabványos fizetési határidő azonban 60 nap - ezért a számla kézhezvételétől számított átlagos fizetési határidőt ehhez a 60 naphoz képest minden beszállítói kategóriára vonatkozóan közzétesszük. 2024-ben a számlák 84%-át fizették ki ezen az időn belül. A számla kézhezvételétől számított átlagos fizetési idő 40 nap volt. Ezt a számadatot reprezentatív mintavételi módszerrel állapították meg, amely a teljes konszolidált nettó árbevétel mintegy 70%-át kitevő egységekre terjedt ki. A kifizetéseket olyan számlák alapján választották ki, amelyeknél mind a dokumentum dátuma, mind a kifizetés dátuma 2024. január 1. és 2024. december 31. közé esett. Ebből az adathalmazból kiszámították és átlagolták a kifizetésig eltelt napokat, így kapták meg a végeredményt.
A beszámolási időpontban a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos jogi eljárás nem volt folyamatban. A vállalat biztosítja, hogy a kifizetések az esedékesség napján vagy az esedékességig teljesüljenek, igazodva a szerződéses kötelezettségekhez és fenntartva a kiszámítható pénzforgalom menedzsmentet a beszállítók számára.
G1-C ALFEJEZET: ADATVÉDELEM ÉS KIBERBIZTONSÁG
AZ ADATVÉDELEMMEL ÉS A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS HATÁSOK ÉS KOCKÁZATOK A BESZÁLLÍTÓKRA NÉZVE
/entitás-specifikus/
A kiberbiztonsági kockázat egyike a MOL által azonosított 11 stratégiai kockázatnak. A vállalati kockázatkezelési rendszer (ERM) éves kockázati felülvizsgálata magában foglalja a kiberbiztonsággal kapcsolatos kockázatértékelést, a MOL kibervédelmi központjának bevonásával.
Bár a 2024-es kettős lényegességi elemzésünk során nem szerepelt az ESRS témaköreinek listáján, 1 hatást és 1 kockázatot azonosítottunk a kiberbiztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatban, az alábbiak szerint:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
148 |
IM-10: Az adatok kitettségének kockázata
|
Mérték |
Mérsékelt, potenciális negatív hatás |
|
Hatókör |
Globális |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
Leírás |
Működése során a MOL üzleti és személyes adatokat gyűjt az alkalmazottakról, üzleti partnerekről, ügyfelekről és más érdekelt felekről üzleti célokból. A MOL szigorú adatvédelmi, kezelési és tárolási eljárásokat alkalmaz a személyes adatokra vonatkozó szabályozások (pl. GDPR) betartása, valamint az üzleti szempontból érzékeny információkkal vagy üzleti titokra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Ugyanakkor nem zárható ki teljes mértékben a kibertámadás, az informatikai biztonság megsértésének vagy az adatokhoz hozzáférő személyek visszaélésszerű magatartásának kockázata, ami személyes és vagy/üzleti információk nyilvánosságra kerüléséhez vezethet.
|
|
Intézkedések és helyreállíthatóság |
Megelőző intézkedések közé tartozik a robusztus kiberbiztonsági irányítási gyakorlatok bevezetése és az alkalmazottak kötelező képzése a megfelelő adatkezelési eljárásokról. Ezek az intézkedések az érzékeny információk védelmét szolgálják, és biztosítják, hogy a személyzet jól tájékozott legyen az adatbiztonságra vonatkozó legjobb gyakorlatokról. A hatás helyreállíthatósága a potenciális incidensek mértékétől és jellegétől függ - ha az adatok természetes személyekhez tartoznak, az orvosolhatatlan hatásnak minősül.
|
|
Időhorizontok |
A potenciális hatást minden időhorizonton lényegesnek tekintjük. |
|
Jelentőség az értékláncban |
Valamennyi értékláncunkkal kapcsolatban lényegesnek tekintjük a potenciális hatást. |
RK-11. táblázat: Információs és kiberbiztonsági incidensek kockázata
|
Típus |
Működési |
|
Valószínűség |
Alacsony |
|
A pénzügyi hatás nagyságrendje |
Közepes |
|
Leírás |
A globális tendenciák azt mutatják, hogy a kibertámadások / incidensek gyakorisága és intenzitása folyamatosan nő. A mesterséges intelligencia egy új globális fenyegetés, amelyet a támadók, valamint az ipari vezérlőrendszerek gyenge pontjait célba vevő specifikusabb kiberbűnözői csoportok széles körben használnak, és amely egyre nagyobb gazdasági hatással és jelentőséggel bírhat a Társaságra. |
|
Kapcsolódó hatások és függőségek |
Mivel a MOL kezeli a beszállítók, fogyasztók és egyéb üzleti partnerek adatait, a vállalat elleni esetleges kibertámadás ezeket a feleket is érintheti - lásd az adatveszélyeztetettség kockázatára gyakorolt hatást (IM-10). |
|
Intézkedések |
A MOL fejlett kiberbiztonsági rendszerrel rendelkezik. A kockázatok mérséklése érdekében a vállalat eltökélt a kiberbiztonsági képességek folyamatos fejlesztése, a kiberbiztonsági kockázatok folyamatos felügyelete, a munkavállalók és partnerek oktatása, az adatok bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának védelmének biztosítása mellett. A kiberbiztonság a MOL valamennyi termékébe és szolgáltatásába beépül. |
|
Pénzügyi hatás és időhorizontok |
A kockázat pénzügyi hatása (beleértve a közvetett hatásokat is) nehezen számszerűsíthető, de a téma a lehetséges kockázatok mértéke miatt a valószínűségtől függetlenül, minden időhorizonton lényegesnek tekinthető. |
ADATVÉDELMI ÉS KIBERBIZTONSÁGI POLITIKÁK
/entitiy-specific/
|
GRI |
GRI 418-1 |
Adatvédelem
Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően a MOL (IM-10) számára a személyes adatok védelme kiemelkedően fontos. A MOL elkötelezett amellett, hogy üzleti tevékenységét az alkalmazandó adatvédelmi törvényeknek és rendeleteknek, különösen az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) teljes mértékben megfelelve, az etikus magatartás legmagasabb szintű normáinak betartása mellett folytassa.
A MOL megbízható informatikai megoldásokkal és szabályozási keretekkel biztosítja az elektronikusan tárolt adatok titkosságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását azok teljes életciklusa során, beleértve a tárolást, a feldolgozást és az átvitelt. Ezt az elkötelezettséget a MOL-nál a személyes adatok feldolgozása folyamatleírásban leírt eljárások és felelősségi körök támasztják alá. Ezek az eljárások összhangban vannak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (általános adatvédelmi rendelet, GDPR). Ez a rendelet határozza meg a személyes adatok feldolgozásának szabályait, valamint a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. A MOL ellenőrzése alatt álló, a mátrixstruktúrán belül működő valamennyi szervezet felelős azért, hogy a személyes adatok feldolgozása során biztosítsa az alkalmazandó adatvédelmi követelményeknek való megfelelést. A MOL adatvédelmi keretrendszerének legfontosabb elemei a következők:
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
149 |
Kiberbiztonság
A MOL nemzeti létfontosságú infrastruktúrát működtet Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Ausztriában és Lengyelországban, ezért a helyi kiberbiztonsági törvények, valamint a NIS1 (NIS EU 2016/1148) és NIS2 (NIS2 EU 2022/2555) uniós irányelvek értelmében rendszeres kötelező külső auditoknak van alávetve. A kiberbűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében a MOL jól megalapozott kiberbiztonsági irányítási keretrendszert működtet (RK-11). A MOLon belüli kiberbiztonsággal kapcsolatos folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket megállapító legfőbb folyamatalapú szabályzat a Kiberbiztonsági Area Book. Ez tartalmazza az információbiztonsági vezető és a Kibervédelmi Központ fő feladatait és felelősségi körét. A kiberbiztonsági keretrendszer kulcsfontosságú elemei a következők:
· Incidenskezelési politika és eljárás: Átfogó incidenskezelési folyamat van érvényben, amely magában foglalja a biztonsági események folyamatos nyomon követését, a különböző forrásokból érkező riasztások osztályozását, valamint az incidenskezelés meghatározott és dokumentált felhasználási eseteinek fenntartását.
· Tudatosság és felkészültség: A kiberbiztonsági tudatossági program és a kiberbiztonsági stratégia részeként rendszeres gyakorlatokat tartanak a kibertámadásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése és a szervezeti felkészültség javítása érdekében.
· Katasztrófa utáni helyreállítási politika: Egy robosztus katasztrófa utáni helyreállítási politika és eljárás biztosítja az üzletmenet folytonosságát a zavaró események során.
· Üzemeltetési technológia és ipari vezérlőrendszerek: Különleges kezdeményezések foglalkoznak az operatív technológiával és az ipari vezérlőrendszerekkel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokkal.
· Sürgősségi
program és stratégia:
A célzott vészhelyzeti program és stratégia felkészültséget és iránymutatást
biztosít a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.
· Együttműködés a kormányzati ügynökségekkel: A kiberbiztonsággal kapcsolatos információkat megosztják az érintett kormányzati ügynökségekkel a közös védelmi erőfeszítések megerősítése érdekében.
· Fenyegetésfigyelés: A kiberbiztonsági fenyegetések folyamatos nyomon követése a kockázatok proaktív azonosítása és csökkentése érdekében.
· Belső értékelések és ellenőrzések: Rendszeres belső kiberbiztonsági értékeléseket végeznek, beleértve a beszerzési és a tervezési biztonsági biztosítékokat, a rendszer ellenálló képességének növelése és a potenciális sebezhetőségek csökkentése érdekében.
Az üzleti partnerekkel szembeni elvárások
A MOL elkötelezett az adatvédelem és a kiberbiztonság előmozdítása mellett az egész értékláncában. Ezért minden, bármilyen típusú szerződés tartalmaz utalást az Üzleti partnerek etikai kódexére, elvárva az alábbi elvekhez való igazodást:
· Adatvédelem: A partnerek tiszteletben tartják az emberek magánéletét és betartják a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket; csak a szükséges személyes adatokat szerzik be és őrzik meg, és a törvénynek megfelelően megfelelő tájékoztatást nyújtanak az adattulajdonosoknak. A MOL üzleti partnerei megfelelő biztonsági intézkedéseket fogadnak el az információk titkosságának, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
150 |
· Információbiztonság: A partnerektől elvárják, hogy a más üzleti partnerekkel kapcsolatos információkat bizalmasan, a vonatkozó titoktartási rendelkezéseknek megfelelően kezeljék. Az üzleti partnereknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell elfogadniuk az információk titkosságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. Az üzleti partnereknek tiszteletben kell tartaniuk, hogy a MOLnál létrehozott vagy kifejlesztett értékes, bizalmas ötletek, stratégiák és más típusú üzleti információk a vállalat tulajdonát képezik, és bizonyos esetekben a szellemi tulajdonjogok védelme alatt állnak.
AZ ADATVÉDELEMMEL ÉS A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
/entitiy-specific/
A MOL-nál 2024-ben nem történt nagyobb incidens, a 2025-re áthúzódó folyamatos fejlesztési munkáknak köszönhetően.
Általánosságban elmondható, hogy a MOL számára 2024-ben az AI által támogatott csalások és támadások elterjedtsége volt a fő kérdés. Ez egy régióspecifikus kérdés, mivel a kiberbűnözés elemei kihasználhatják ezt az új technológiát az ellátási láncok és Európa lakosságának megtámadására. A MOL esetében a kiberbűnözők AI-alapú adathalászkampányokat alkalmaztak - azonban a megfelelő e-mail-védelemmel kapcsolatos szigorítási erőfeszítések után ezeket a támadásokat sikerült mérsékelni, és a legtöbb felhasználót nem tudták elérni; minden más kísérletet sikerült elhárítani.
A mesterséges intelligencia mint újonnan megjelenő fenyegetés a csalásokban van jelen - ezek 2023 végén jelentek meg, és az egész év során folyamatosan problémát jelentettek a mainstream közösségi médiaplatformokon. A kiberbűnözők a rendelkezésre álló marketinganyagokat és videókat használták fel arra, hogy egy sor átverést fabrikáljanak, amelyek a lakosságot célozták meg. Az átveréseket a KTI platform és az OSINT vizsgálatok segítségével vették célba, ami a rosszindulatú tartalmak gyors "leszedését" eredményezte.
A MOL azzal a céllal, hogy növelje a munkavállalók tudatosságát és ismereteit a kiberbiztonsági kockázatokról és a legjobb gyakorlatokról, 2024. november 19-20-án megrendezte a Kiberbiztonsági tudatossági napokat. Az eseményen interaktív foglalkozások, szakértői előadások és gyakorlati útmutatások hangzottak el az érzékeny információk védelméről és a kiberfenyegetések mérsékléséről, megerősítve a MOL elkötelezettségét a szilárd kiberbiztonsági kultúra fenntartása mellett.
A KIBERBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLOK ÉS MÉRŐSZÁMOK
/entitiy-specific/
A MOL elkötelezett amellett, hogy a személyes vagy érzékeny adatok feldolgozása során teljes mértékben megfeleljen az összes vonatkozó adatvédelmi előírásnak. A vállalat célja, hogy megelőzze az adatvédelmi incidensek vagy kiberbiztonsági incidensek előfordulását. Bár a MOL aktívan figyelemmel kíséri és kezeli ezeket a kockázatokat, konkrét KPI-okat és időhöz kötött célokat ezen a területen jelenleg nem hoz nyilvánosságra.
Adatvédelem
2024-ben összesen 34 megalapozott panasz érkezett az ügyfelek magánéletének megsértésével kapcsolatban. Az incidensek többsége a titoktartás megsértése volt, 3 esetben pedig az integritás megsértése. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) 2024 egyik incidenst sem jelentették.
Kiberbiztonság
2024-ben a MOLban nem történt nagyobb incidens, köszönhetően a folyamatos fejlesztési munkának és a 2025-re is kiterjesztett tudatosságnövelő kampányoknak.
KIHAGYOTT KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK AZ ÜZLETI MAGATARTÁS SZTENDERDBŐL
|
Téma |
Releváns azonosítók |
Magyarázat |
|
Állatjólét |
G1-1_09 |
Az állatjólét nem minősül lényeges témának |
|
A korrupció és a megvesztegetés által veszélyeztetett funkciók |
G1-1_11 G1-3_07 |
A MOL csalás- és korrupcióellenes gyakorlata minden funkcióra kiterjed, különálló területek nélkül. Ezért a kockázatos funkciók nem alkalmazható kategória. |
|
A vizsgálóbizottság kapcsolata az igazgatási, irányító és felügyeleti szervekkel |
G1-3_02 G1-3_03 |
A politikában nem szerepel |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
151 |
Függelék: Irányítási rendszer és politikák
Fenntarthatósági jelentés Függelék: Irányítási rendszer és politikák
A MOL több mint 200 vállalatból áll, amelyek több mint 30 országban működnek. Annak érdekében, hogy biztosítsuk hosszú távú stratégiai céljaink elérését az érdekelt felek igényeinek kielégítése mellett, vállalatirányításunk a közös, integrált működésre épül, hogy a tagvállalatok a MOL részévé váljanak. A MOL portfóliójába tartozó minden vállalatot a megfelelő vállalatcsoportba sorolunk az irányítás szempontjából, az alábbiak alapján:
· A MOL érdekérvényesítő képessége (tulajdonosi / irányítási jogok),
· A MOL adott vállalathoz kapcsolódó stratégiai célkitűzései,
· a MOL működésébe való integráció kívánt szintje,
· a tevékenység jellemzői, mérete, összetettsége és pénzügyi helyzete.
· A MOL-csoport portfóliójába tartozó vállalatokat a MOL Portfólió Adatbázis az ellenőrzési jogok, a méret, az alaptevékenység, a működés típusa (mátrix, agilis, vállalkozói, nem mátrix) alapján kategorizálja.
Annak érdekében, hogy a MOL szintjén minden folyamat harmonizálva legyen, az ellenőrzéseket, folyamatokat és szabályokat szabályzatokban írják le és hajtják végre az egész csoporton belül. A belső szabályzatok az e-REG rendszeren keresztül a MOL minden alkalmazottja számára elérhetővé válnak.
A MOL vállalatirányítása a fő vállalatirányítási dokumentumokra épül:
· A működési és szervezeti szabályok szolgálnak alapul minden más irányítási és működési szabályhoz. Meghatározza a Csoport általános vállalatirányítási kereteit.
· A feladatok és felelősségi körök leírása meghatározza a MOL szervezeteinek felépítését, valamint a feladatok és felelősségi körök leírását.
· A döntéshozó hatóságok listái meghatározzák, hogy az átlátható döntéshozatali folyamatok biztosítása érdekében ki a felelős a belső döntéshozatalért.
· Az Area Book-ok a csoportszintű üzleti vagy funkcionális folyamatgazdák alá tartoznak, magas szinten irányítják és ellenőrzik a saját területük működését. Ezek nem földrajz, hanem üzleti szempontok szerint strukturáltak. Az Area Book-ok a legmagasabb szintű folyamatalapú szabályozások, amelyek a saját területük működési modelljét leíró folyamatokra összpontosítanak, amelyeket a MOL összes vállalatánál implementálni kell.
· A folyamatleírások a hatékony folyamatok és a jogi megfelelés biztosítása érdekében szervezeti határokon átnyúló szabályokat hajtanak végre. Ezek szabályozzák az Area Book-okban felsorolt folyamatokat azáltal, hogy olyan folyamatokat határoznak meg, amelyek egy vagy több területet érintenek több vállalaton keresztül.
· A módszertani utasítások segítenek a műveletek egységesítésében azáltal, hogy egy vagy több területhez kapcsolódó konkrét feladatok elvégzésének közös módszertanát adják ki több vállalatnál.
A MOL elkötelezett a részvényesek érdekeit szem előtt tartó vállalatirányítási struktúrák és gyakorlatok legjobb szabványainak alkalmazása mellett, figyelembe véve az érdekeltek szélesebb körének érdekeit is. Ez a megközelítés alapvető fontosságú a MOL részvényesei és az emberek számára létrehozott érték növeléséhez, ahogyan azt a működési és szervezeti szabályzat is kimondja. E politika célja annak biztosítása, hogy a MOL irányítási rendszerébe integrált bármely politika meghatározásakor figyelembe vegyék a legfontosabb érdekelt felek érdekeit. Az érdekelt felek érdekeinek értékelésére és az alkalmazott megfontolásokra vonatkozó részletes információk azonban nem kötelező elemei a politikát tartalmazó dokumentumnak, ezért nem lehet a jelentésben hivatkozott minden egyes politikára vonatkozóan részletes információkat közzétenni.
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
152 |
A fenntarthatósági jelentésben /MDR-P/ hivatkozott minimális közzétételi követelményekre vonatkozó irányelvek:
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Circular Economy Services Area Book |
Körforgásos gazdaság szolgáltatások Area Book |
Meghatározza a CES üzleti szegmensre vonatkozó elveket és követelményeket. Fő célkitűzések: a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek koordinálása; hulladékgazdálkodás az értéklánc mentén; szinergiák az alaptevékenységekkel; fejlett hulladékgazdálkodási technológiák bevezetése a stratégiai vállalati célok elérése érdekében, összhangban a hazai és uniós jogszabályokkal. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A körforgásos gazdasági szolgáltatások vezetője (folyamatfelelős) |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
MOL Group Code of Ethics and Business Conduct |
A MOL-csoport etikai és üzleti magatartási kódexe |
Részletezi a MOL-csoport etikus üzleti magatartás iránti elkötelezettségét, beleértve azon elvek, magatartásformák és viselkedésmódok bemutatását, amelyek szükségesek az etikus kultúra és működés megteremtéséhez, az összes törvénynek és belső szabályozásnak megfelelően. |
A MOL Nyrt. és valamennyi üzleti vállalkozás valamennyi vezetője és alkalmazottja a MOL Nyrt. közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll. |
A felső vezetés írja alá, a fő felelősséget a MOL-csoport Etikai Tanácsa viseli. |
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénykönyve, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozata, az ENSZ iránymutató elvei az üzleti és emberi jogokról, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai, az ENSZ Globális Megállapodás, a modern rabszolgaságról szóló 2015. évi törvény, az Egyesült Királyság 2010. évi vesztegetési törvénye, az Egyesült Államok külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvénye, a Korrupcióellenes Partnerségi Kezdeményezés globális korrupcióellenes alapelvei, Magyarország 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. |
|
|
Community Engagement Methodology |
Közösségi elkötelezettség módszertan |
Útmutatás a helyszíni szintű vezetők számára a sikeres közösségi bevonási tevékenységek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek eredményeinek az általános cselekvési tervezési folyamat szerves részévé kell válniuk. |
MOL-csoport – általános érvény |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
AA1000SES:2015 Az érdekelt felek bevonására vonatkozó szabvány |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
153 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Corporate Affairs Area Book |
Vállalati ügyek Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport szabályozási és közügyekkel kapcsolatos tevékenységeinek kereteit meghatározó alapvető szabályokat és követelményeket. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportszintű stratégiai műveletek és vállalatfejlesztési alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Cyber Security Area Book |
Kiberbiztonsági Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport kiberbiztonságán belül létrehozott folyamatokat, alapvető szabályokat és követelményeket. |
MOL-csoport |
Információbiztonsági vezető |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Diversity & Inclusion Process Description |
Sokszínűség és befogadási politika folyamatleírás |
Annak biztosítása, hogy a sokszínűség és befogadás normáinak betartása a MOL-csoport egészére kiterjedő közös felelősség legyen. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportszintű HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Development Area Book |
Downstream fejlesztési Area Book |
A downstream üzletág irányának meghatározása az üzleti stratégia és ütemterv kidolgozásával, valamint annak leírása, hogy ez hogyan történik az alapvető folyamatokon keresztül. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport termelési és fejlesztési alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Production Area Book |
Downstream termelési Area Book |
E területkönyv (a továbbiakban AB) célja, hogy meghatározza a downstream termelés működésének alapelveit és folyamatait, hogy irányt mutasson a termelési helyszínek, a keresztfunkcionális egységek és az érintett érdekelt felek számára. A Downstream Production fő célja, hogy a nyersanyagok biztonságos, fenntartható, megbízható és hatékony módon történő, kiváló minőségű termékekké történő átalakítása révén értéket teremtsen ügyfeleink számára. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Group Downstream Development Senior alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Downstream Tactical Planning and Margin Management |
Downstream taktikai tervezés és árrésgazdálkodás |
A MOL-csoport Downstream üzletágának rövid távú céljai meghatározásának meghatározása. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Group Downstream Értéklánc-menedzsment alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Energy Policy |
Energiapolitika |
A MOL Nyrt. elkötelezettsége az energiafelhasználás hatékonyságának folyamatos javítása, a versenyképesség növelése és a környezet megóvása mellett. |
MOL Nyrt. |
Aláírta: vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató |
Összhangban van az ISO 50001 (energiagazdálkodási rendszerek) szabványokkal |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és belsőleg a munkatársak képzésén, működési iránymutatásokon és vállalati kezdeményezéseken keresztül kommunikálják. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
154 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Group HSE and Social Impact Policy |
Csoport EBK és társadalmi hatás politikája |
A MOL-csoport nyilvános elkötelezettségének kinyilvánítása a mindennapi működésünk egészségügyi, biztonsági, környezeti és társadalmi hatásainak felelősségteljes kezelése mellett. |
Általános érvényű, a MOL-csoportra és szerződő feleire vonatkozó rendelkezések |
Aláírta az elnök és a GCEO. Minden alkalmazottunknak és vállalkozónknak kötelessége a magas szintű EBK-szabványok betartása, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. A politika végrehajtásáért elsősorban a felső vezetés, a helyi vezérigazgatók vagy ügyvezető igazgatók felelősek, akiket a Csoport EBK vezető alelnöke és a helyi EBK-menedzserek támogatnak. |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport weboldalán, és a belső kommunikáció a munkavállalók képzésén és az operatív irányításon keresztül történik. A vállalkozókat és a beszállítókat a megfelelőségi követelményeken keresztül tájékoztatják, biztosítva a széles körű tudatosságot és végrehajtást az egész értékláncban. |
|
Group level People Strategy |
Csoportszintű HR stratégia |
Meghatározza a MOL-csoporton belüli humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb elveket. |
MOL-csoport – általános érvényű |
Csoport HR alelnök |
- |
A MOL-csoport felső vezetése és a felügyelőbizottság elé terjesztik, amikor frissítik (legutóbbi frissítés: 2024. június). |
|
Health Safety and Environment Area Book |
Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi Area Booke |
A legmagasabb szintű, folyamatalapú szabályozás a EBK-irányítás területén, a működési modellt leíró, végponttól végpontig tartó folyamatokra összpontosítva. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
EBK vezető alelnök (folyamatfelelős) |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Health Safety and Environment Management System (HSE MS) |
Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi irányítási rendszer (EBK MS) |
E rendelet fő célja, hogy meghatározza a MOL-csoporton belüli egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeket az üzleti stratégiai célok megvalósításának támogatása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
EBK vezető alelnök (folyamatüzemeltető)valamint a helyi vezérigazgatók és helyi EBK vezetők |
ISO 14001 a környezetgazdálkodásra, OHSAS 18001 a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, AQUEDUCT vízkockázati atlasz a vízzel veszélyeztetett területek azonosítására, a kőolajipari telephelyek kezelése és helyreállítása (IPIECA), valamint a 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladékkezelésre vonatkozóan. |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. A fő teljesítménymutatók és a EBK-mutatók frissítéseit közlik az illetékes EBK-kapcsolattartókkal, biztosítva, hogy az érdekeltek folyamatosan tájékozottak legyenek a teljesítménymutatókról és a folyamatos fejlesztési kezdeményezésekről. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
155 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
HSE & Social Impact Policy |
EBK és társadalmi hatáspolitika |
Felsorolja a MOL-csoport kötelezettségvállalásait arra vonatkozóan, hogy a mindennapi üzletmenet részeként felelősségteljesen járunk el a tevékenységeink egészségre, biztonságra, környezetvédelemre (EBK) és társadalmi hatására vonatkozóan. |
Minden munkavállaló és vállalkozó felelős a magas szintű EBK-szabványok betartásáért, és a vezetőségnek vezető szerepet kell vállalnia ebben. Törekvés, hogy a dokumentumban szereplő elvek és folyamatok a közös irányítású vállalatoknál is érvényesítésre kerüljenek. |
A felső vezetés aláírásával. |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
Human Resources Area Book |
Humánerőforrás Area Booke |
Meghatározza és leírja a fő HR-folyamatokat, a fő szabályokat és követelményeket, valamint objektív stratégiai célokat határoz meg annak érdekében, hogy a MOL-csoporton belül a helyi jogi és piaci követelményeknek megfelelő, kiváló minőségű HR-szolgáltatásokat nyújtson az ügyfelek (alkalmazottak és vezetők) számára. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Integrated Management System of MOHU |
A MOHU integrált irányítási rendszere |
Kijelenti a MOHU Nyrt. elkötelezettségét a magyarországi hulladékgazdálkodás javítása, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság előmozdítása, a hulladékkal kapcsolatos társadalmi szemléletváltás, a környezetszennyezés csökkentése és a karbonsemlegesség támogatása mellett. |
MOHU Nyrt. |
A MOHU Zrt. |
ISO 9001 - Minőségirányítási rendszerek; ISO 14001 - Környezetirányítási rendszerek; ISCC dokumentum a használt étolaj kezeléséről. |
Nyilvánosan elérhető a MOHU honlapján (magyar nyelven) |
|
Manage Community Engagement and Grievances |
A közösségi szerepvállalás és a panaszok kezelése |
Megadja a közösségi szerepvállalás elveit és gyakorlatát, valamint az érdekelt felek azonosításának és bevonásának folyamatát, továbbá a nyilvánosság, a közösségek és a helyi hatóságok által benyújtott panaszok kezelésének magas szintű folyamatát a közösségi szerepvállalás és a panaszkezelés csoportszintű integrált megközelítésének megvalósítása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
ISO 9001:2015, ISO 14001:2015, AA1000 Stakeholder Engagement Standard 2015, IPIECA: Community grievance mechanisms in the oil and gas industry (Közösségi panaszmechanizmusok az olaj- és gáziparban) |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Managing Corporate Giving Activities Process Description |
Vállalati adományozási tevékenységek irányítása Folyamat leírása |
Meghatározza a szponzorációs, adományozási és társadalmi befektetési tevékenységekkel kapcsolatos csoportszintű elveket és folyamatokat annak érdekében, hogy átfogó keretet biztosítson a vállalaton belüli sikeres, hatékony és átlátható vállalati adományozási tevékenységek irányításához, nagymértékben támogatva a MOL-csoport stratégiai célkitűzéseinek elérését. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Vállalati kommunikációs és marketing alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
156 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Mobility Area Book |
Mobilitási Area Book |
Meghatározza a Csoport Mobilitás működésére vonatkozó alapelveket és követelményeket a kapcsolódó üzleti egységek, leányvállalatok és belső érdekelt felek számára. A Group Mobility szervezet fő célja a stratégiai cél elérése: a MOL-csoportot integrált, komplex mobilitási szolgáltatóként pozícionálni, amely a járművel rendelkező és nem rendelkező ügyfeleket egyaránt megcélozza. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport mobilitásért felelős vezetője |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
MOL Group Operational and Organisational Rules |
MOL-csoport működési és szervezeti szabályzat |
Általános működési és szervezeti szabályokat határoz meg a MOL-csoport stratégiai céljainak elérése és a részvényesi érték növelése érdekében. |
A MOL Nyrt. és azok a társaságok, amelyek legfelsőbb szervében a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint 50 %-ával rendelkezik, vagy ahol a MOL Nyrt. közvetlenül vagy közvetve többségi tulajdont vagy egyéb irányító jogokat gyakorol a többi tulajdonossal (tulajdonosokkal) kötött szerződés alapján. |
Csoport stratégiai műveletek és vállalatfejlesztés ügyvezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Optimisation, Sales and New Businesses Area Book |
Optimalizálás, értékesítés és új vállalkozások területkönyv |
Meghatározza az alapelveket és követelményeket az optimalizálás, az értékesítés és az új üzletágak E2E folyamatának működésével kapcsolatban, amelynek célja, hogy összekapcsolja az ügyfeleket a downstream képességekkel az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport Downstream ügyvezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Process Safety Management Process Description |
Folyamatbiztonsági irányítási folyamat leírása |
Meghatározza a MOL-csoport folyamatbiztonsági irányítási követelményeit az üzleti stratégiai célkitűzések végrehajtásának támogatása érdekében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport EBK alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Processing Personal Data at MOL Group process description |
Személyes adatok feldolgozása a MOL-csoportnál folyamatleírás |
Biztosítja, hogy a MOL-csoport vállalatainak eljárásai megfeleljenek az érintettek személyes adatainak védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport jogi és megfelelőségi részlegének vezetője |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.); 95/46/EK irányelv (általános adatvédelmi rendelet, GDPR). |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
|
|
Fenntarthatósági jelentés |
157 |
|
A politika címe (angolul) |
A politika címe |
Fő tartalom /MDR-P_01/ |
Hatály és kizárások /MDR-P_02/ |
Felelős a végrehajtásért /MDR-P_03/ |
Harmadik fél szabványai vagy kezdeményezései /MDR-P_04/ |
Elérhetőség /MDR-P_06/ |
|
Renewables & Energy Efficiency Management Area Book |
Megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási Area Book |
Alapvető szabályok és követelmények meghatározása a MOL-csoport megújuló energiaforrások és energiahatékonysági irányítási keretrendszerének létrehozásához. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
A csoport megújuló energiaforrásokért felelős vezetője |
Energiairányítási rendszer (ISO 50001) |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Retail Area Book |
Kiskereskedelmi Area Book |
Meghatározza a kiskereskedelmi csoport működésére vonatkozó alapelveket és követelményeket, hogy irányt mutasson az üzleti egységeknek és a belső érdekelt feleknek. A Group Retail szervezet fő célja a vállalati érték maximalizálása a vásárlói igények megértése, az árrésbevételek növelése, az optimális üzletformátum-portfólió és -méret biztosítása, valamint a vásárlói élmény szabványosított, magas színvonalú biztosítása révén. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportos kiskereskedelmi vezető alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Security Area Book |
Biztonsági Area Book |
Meghatározza a MOL-csoport biztonsági szolgáltatásainak létrehozására, működtetésére és folyamatos fejlesztésére vonatkozó alapvető szabályokat és követelményeket. Átfogó alapelveket tartalmaz a biztonsági irányításra, a biztonsági műveletekre, a műszaki biztonsági szolgáltatásokra, a válság- és folyamatossági menedzsmentre, az utazásbiztonságra, valamint a csalás elleni küzdelemmel és nyomozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoportos biztonsági igazgató |
SOLAC: Életbiztonság a tengeren egyezmény; ISPC: Nemzetközi hajó- és kikötőlétesítmény-biztonsági egyezmény. |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
|
Shape Tomorrow Strategy |
Shape Tomorrow stratégia |
A Shape Tomorrow a MOL-csoport hosszú távú integrált üzleti és fenntarthatósági stratégiája. |
MOL-csoport – általános érvényű |
A MOL-csoport vezetésének egésze |
- |
Nyilvánosan elérhető a MOL-csoport honlapján. |
|
Talent Management Process Description |
Tehetséggondozási folyamat leírása |
Biztosítja a harmonizált és egységes integrált tehetséggondozási folyamatot a MOL-csoporton belül, egységes tehetséggondozási nyelvezetet, egyértelműséget teremt a tehetséggondozói szerepek, felelősségi körök és teljesítménymutatók tekintetében. |
A MOL Nyrt. és a mátrix-operációba integrált, operatív irányítás alatt álló leányvállalatok. |
Csoport HR alelnök |
- |
Minden munkavállaló számára elérhető az e-REG-en keresztül. |
Statisztikai szám: 10625790-1920-114-01
Cégjegyzékszám: 01-10-041683
MOL magyar Olaj és Gázipari nyilvánosan
működő részvénytársaság
1117 Budapest, Dombóvári út 28.
2024
az európai unió (EU) által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt
Budapest, 2025. március 18.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
1 |
Egyedi pénzügyi kimutatások
|
Bevezetés Általános információ A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban MOL Nyrt. vagy a Társaság) 1991. október 1-jén alakult meg a jogelőd Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Nyrt. kőolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával és kőolaj tárolásával, finomításával, finomítói termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A Társaság székhelye Magyarországon, a 1117 Budapest, Dombóvári út 28. címen található. A Társaság részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A Társaság letéti jegyeit (DR) a tőzsdén kívüli kereskedelemben az Amerikai Egyesült Államokban forgalmazzák. A Társaságnak nincs közvetlen és végső ellenőrzést gyakorló anyavállalata.
A beszámoló elfogadása és megfelelőségi nyilatkozat Az éves beszámolót az Igazgatóság 2025. március 18-án fogadta el. Az éves beszámoló az Európai Unió (EU) által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült. A pénzügyi beszámoló magyarázatai a 2000. évi C. törvény („Számviteli törvény”) követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák. A MOL Nyrt. megfelel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) követelményeinek és 2021. január 1-től XHTML formátumban teszi közzé a pénzügyi kimutatásait.
|
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
2 |
Független könyvvizsgálói jelentés
A független könyvvizsgálói jelentés egy különálló dokumentum.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
3 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
4 |
Egyedi egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
2024 |
2023 |
||
|
|
millió forint |
millió forint |
||
|
Tárgyév nyeresége (+) /vesztesége (-) |
|
309.021 |
343.774 |
|
|
Egyéb átfogó jövedelem |
|
|
|
|
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem: |
|
|
|
|
|
Valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, adóhatással együtt |
7 |
-552 |
4.010 |
|
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
-552 |
4.010 |
|
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban nem elszámolandó egyéb átfogó jövedelem: |
|
|
|
|
|
Nyugdíj céltartalék kötelezettség saját tőkében könyvelt aktuáriusi nyeresége (+) / vesztesége (-), adóhatással együtt |
7 |
188 |
-522 |
|
|
A következő időszakokban a jövedelemre vonatkozó kimutatásban nem elszámolandó egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
188 |
-522 |
|
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
-364 |
3.488 |
|
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
308.657 |
347.262 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
5 |
Egyedi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
8 |
487.491 |
428.365 |
|
Immateriális javak |
8 |
71.026 |
74.906 |
|
Befektetések |
9 |
3.665.083 |
3.070.766 |
|
Egyéb befektetett pénzügyi eszközök |
18 |
70.824 |
106.348 |
|
Halasztott adó eszközök |
6 |
66.670 |
65.921 |
|
Egyéb befektetett eszközök |
10 |
3.717 |
1.075 |
|
Összes befektetett eszköz |
|
4.364.811 |
3.747.381 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Készletek |
11 |
286.099 |
296.342 |
|
Vevő- és egyéb követelések |
20 |
414.817 |
390.636 |
|
Értékpapírok |
18 |
6.711 |
3.763 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök |
18 |
74.975 |
25.450 |
|
Nyereségadó követelés |
6 |
25.181 |
23.367 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek |
21 |
119.614 |
144.659 |
|
Egyéb forgóeszközök |
12 |
22.603 |
26.655 |
|
Értékesítésre tartott eszközök |
16 |
- |
1.192 |
|
Összes forgóeszköz |
|
950.000 |
912.064 |
|
Összes eszköz |
|
5.314.811 |
4.659.445 |
|
|
|
|
|
|
SAJÁT TŐKE |
|
|
|
|
Jegyzett tőke |
|
80.973 |
80.723 |
|
Tartalékok |
|
2.363.608 |
2.176.094 |
|
Tárgyévi nyereség (+) / veszteség (-) |
|
309.021 |
343.774 |
|
Összes saját tőke |
|
2.753.602 |
2.600.591 |
|
|
|||
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Hosszú lejáratú hitelek |
18 |
396.561 |
385.633 |
|
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
18 |
489 |
245 |
|
Céltartalékok várható kötelezettségekre - hosszú távú |
13 |
304.602 |
230.502 |
|
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek |
14 |
4.412 |
4.687 |
|
Összes hosszú lejáratú kötelezettség |
|
706.064 |
621.067 |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Rövid lejáratú hitelek |
18 |
77.145 |
74.368 |
|
Szállítók és egyéb kötelezettségek |
18 |
326.846 |
368.029 |
|
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
18 |
1.325.622 |
864.105 |
|
Céltartalék várható kötelezettségekre - rövid távú |
13 |
26.377 |
29.439 |
|
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek |
15 |
99.155 |
101.846 |
|
Összes rövid lejáratú kötelezettség |
|
1.855.145 |
1.437.787 |
|
Összes kötelezettség |
|
2.561.209 |
2.058.854 |
|
Összes saját tőke és kötelezettség |
|
5.314.811 |
4.659.445 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
6 |
egyedi Saját tőke változásaira vonatkozó kimutatás
|
Magyarázatok |
Kibocsátott |
Saját |
Jegyzett tőke |
Tőke- |
Valós érték értékelési tartalék |
Eredmény- |
Tartalékok összesen |
Tárgyévi nyereség |
Összes saját tőke |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Nyitó egyenleg |
|
102.429 |
-21.885 |
80.544 |
219.389 |
-3.101 |
1.669.196 |
1.885.484 |
507.904 |
2.473.932 |
|
Tárgyévi nyereség (+)/veszteség (-) (módosított) |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
343.774 |
343.774 |
|
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
4.010 |
-522 |
3.488 |
- |
3.488 |
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
4.010 |
-522 |
3.488 |
343.774 |
347.262 |
|
Átvezetés |
|
- |
- |
- |
- |
- |
507.904 |
507.904 |
-507.904 |
- |
|
Tulajdonosoknak fizetett osztalék |
|
- |
- |
- |
- |
- |
-224.435 |
-224.435 |
- |
-224.435 |
|
Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke változás |
|
- |
179 |
179 |
- |
- |
3.653 |
3.653 |
- |
3.832 |
|
Záró egyenleg |
|
102.429 |
-21.706 |
80.723 |
219.389 |
909 |
1.955.796 |
2.176.094 |
343.774 |
2.600.591 |
|
Nyitó egyenleg |
|
102.429 |
-21.706 |
80.723 |
219.389 |
909 |
1.955.796 |
2.176.094 |
343.774 |
2.600.591 |
|
Tárgyévi nyereség (+)/veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
309.021 |
309.021 |
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-552 |
188 |
-364 |
- |
-364 |
|
Tárgyévi összes átfogó jövedelem (+) / veszteség (-) |
|
- |
- |
- |
- |
-552 |
188 |
-364 |
309.021 |
308.657 |
|
Átvezetés |
17 |
- |
- |
- |
- |
- |
343.774 |
343.774 |
-343.774 |
- |
|
Tulajdonosoknak fizetett osztalék |
17 |
- |
- |
- |
- |
- |
-158.874 |
-158.874 |
- |
-158.874 |
|
Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke változás |
|
- |
250 |
250 |
- |
- |
2.978 |
2.978 |
- |
3.228 |
|
Záró egyenleg |
|
102.429 |
-21.456 |
80.973 |
219.389 |
357 |
2.143.862 |
2.363.608 |
309.021 |
2.753.602 |
|
1 Tartalmazza a visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszámát |
||||||||||
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
7 |
egyedi Cash flow-ra vonatkozó kimutatás
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
8 |
megjegyzések – számviteli politika Jelentős elemeinek összefoglalása és magyarázó információk
E szakasz ismerteti az egyedi beszámoló elkészítésének alapjait és az alkalmazott számviteli politikákat. A területspecifikus számviteli politikák, kritikus becslések és megítélések a vonatkozó magyarázatokban kerülnek részletezésre. A szakasz összefoglalja továbbá az idei évtől alkalmazott új, valamint a jövőben alkalmazandó vagy hatályba lépő számviteli standardokat, módosításokat és értelmezéseket.
1. A számviteli politika meghatározó elemei és egyéb magyarázó információk
A beszámoló készítésének alapja
Az egyedi éves beszámoló a 2024. december 31-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kibocsátott és hatályos és az EU által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és IFRS Értelmezési Bizottság által kiadott értelmezések szerint készült. A pénzügyi beszámoló magyarázatai a magyar számviteli törvény követelményei szerinti közzétételeket is tartalmazzák.
Az egyedi pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elvével összhangban készültek. A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében az egyedi éves beszámoló úgy tekinti a MOL Nyrt.-t, mintha az 1991. október 1-jén jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges módosításokat.
A MOL Nyrt. által alkalmazott új és módosított standardok
A MOL Nyrt. a következő standardokat illetve módosításokat alkalmazta először a 2024. január 1-gyel kezdődő pénzügyi évben:
• IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosítása(mindegyik 2024. január 1-tól hatályos):
o Kötelezettségek besorolása rövid- és hosszú lejáratú kategóriákba (2020. január 23-án kibocsátva);
o Kötelezettségek besorolása rövid- és hosszú lejáratú kategóriába – Hatályba lépés napjának eltolása (2020. június 15-én kibocsátva) és
o Hosszú lejáratú kötelezettségek kovenánsokkal (2022. október 31-én kibocsátva);
• IFRS 16 Lízingek módosítása: lízing kötelezettség az eladott és visszalízingelt esetekben (2022. szeptember 22-én kibocsátva és 2024. január 1-től hatályos).
A fent említett módosítások nincsenek jelentős hatással a MOL Nyrt. eredményére, pénzügyi helyzetére és pénzügyi kimutatásaira.
Közzétett, de nem hatályos IFRS standardok
A közzétett, de még nem hatályos IFRS standardok megtalálhatók az 1. számú mellékletben.
A számviteli politika lényeges elemeinek összefoglalása
A számviteli politikák részletes bemutatása az arra vonatkozó Magyarázatok résznél található.
Beszámolási pénznem
Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a MOL Nyrt. beszámolási pénzneme a magyar forint.
Az egyedi pénzügyi kimutatás adatai millió forintban vannak megadva, millió forintra kerekítve
Külföldi pénznemben történő tranzakciók
A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási pénznem és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. Ez alól kivételt képeznek a nem monetáris eszköz vagy nem monetáris kötelezettség kapcsán kapott vagy fizetett devizaelőlegek, melyek esetében az ügylet időpontja az előleg kezdeti megjelenítésének az időpontja. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén, a különbözet az adott időszakra szóló jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi eszközök, az időszaki záró árfolyamon kerülnek átváltásra.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
9 |
Jelentős számviteli feltételezések és becslések
A számviteli politika alkalmazása során a Társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek jelentősen befolyásolhatják az egyedi éves beszámolóban szereplő összegeket. Ezen feltételezések a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az IFRS követelményeinek megfelelő éves beszámoló készítése megköveteli becslések alkalmazását, melyek befolyásolják az éves beszámolóban és a magyarázatokban szereplő összegeket. Ezen becslések a menedzsment jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények azoktól eltérhetnek. A becslési bizonytalanságok a megfelelő magyarázatokban részletesen kifejtésre kerülnek.
Az éghajlattal kapcsolatos kérdések és az energiaátmenet hatása a jelentős számviteli becslésekre
A MOL Nyrt. az Átfogó Egységes Vállalati Kockázatkezelési Rendszer keretein belül az éghajlatváltozás kockázatát a jelentős kockázatok közé sorolta. A MOL hosszú távú transzformációs stratégiája ezen kockázatok figyelembevételével készült és jól reprezentálja, hogy a MOL milyen módon törekszik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállással járó kockázatok enyhítésére. Továbbá a MOL Nyrt. stratégiája az Európai Unió „Fit for 55” irányelvjavaslatával összhangban felülizsgálatra került és az Igazgatóság és bizottságai folyamatosan figyelemmel kísérik az éghajlatváltoással kapcsolatos célok teljesülését. A MOL Nyrt. klímaváltozással kapcsolatos tevékenységei és tervei az Integrált Éves Jelentésben részletesen bemutatásra kerülnek. A MOL az egyedi pénzügyi kimutatások összeállításakor figyelembe vette a MOL saját stratégiai döntéseinek és kötelezettségvállalásainak jövőbeli hatásait arra vonatkozóan, hogy portfóliója megfeleljen az energiaátállási céloknak (beleértve a kibocsátási célokat is), valamint az éghajlatváltozás és az energiaátállás rövid és hosszú távú hatásait. Ezeket jelentős bizonytalanság övezi és jelentős hatással bírhatnak a MOL által jelenleg kimutatott eszközökre és kötelezettségekre. A vezetőség éghajlatváltozással kapcsolatos elemzése és a MOL 2030+ stratégiája alapján az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos kockázatok rövid távon és a belátható jövőben sem lesznek lényeges hatással a vállalkozás folytatásának elvére.
A "Fit for 55" Uniós jogszabálycsomag az EU azon célját képviseli, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csomag számos területet érint, és számos célt határoz meg az EU 2030-ig szóló éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszerére vonatkozóan, így például: Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS), az egész EU-ra kiterjedő megújulóenergia-célkitűzések, beleértve a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban való részesedésére vonatkozó konkrét célt (REDII és REDIII), megújuló hidrogéncélkitűzések, energiahatékonysági célok. A szabályozási környezetből az EU ETS rendszer gyakorolja a legjelentősebb hatást a pénzügyi kimutatásokra. Az EU ETS-rendszer korlátozza a hatálya alá tartozó szervezetek által kibocsátható üvegházhatású gázok teljes mennyiségét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek kibocsátása meghaladja a szabályozott szintet, lehetőségük van további kvótákat vásárolni. Mivel a MOL Nyrt. működését csak részben fedezi az ingyenes kvótakiosztás, ezért további kvótavásárlásra van szükség. A MOL ezt a hiányt a kibocsátási év során határidős vásárlásokkal biztosítja, figyelembe véve a negyedévente aktualizált igényeket. Ez a mechanizmus biztosítja a kvóta árak hatékony kockázatkezelését és az optimális finanszírozási struktúrát. A MOL által követett vásárlási mechanizmus biztosítja, hogy a kvótaárak nagymértékű változása mérsékeltebb hatással legyen a MOL Nyrt. pénzügyi teljesítményére. Az év során képzésre kerül a hozzá kapcsolódó céltartalék is, ami az év szükségleteinek fedezésére szolgál. A MOL úgy vásárolja meg az év során kiosztott CO2-kvótát, hogy az átlagos beszerzési ár a CO2-átlagár szintjén legyen. A kibocsátási jogokkal kapcsolatos további információkat a 8/c. és a 13. megjegyzés tartalmazza.
A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott jelentős számviteli becslésekben és az azokhoz kapcsolódó feltételezésekben a MOL Nyrt. a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkat alkalmazza. A jelentős számviteli becslések a MOL hosszú távú stratégiájával összhangban készülnek, amelyek tükrözik a menedzsment energiaátállással kapcsolatos legjobb becslését. A MOL Nyrt. működése során figyelembe veszi az energiaátállással járó kockázatokat, azonban ezek a MOL működésére gyakorolt hatásának becslése nagyfokú bizonytalansággal jár, amely az átállás sebességétől függően a következő időszakokban jelentősen változhat. A MOL Nyrt. várakozásai szerint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok a hosszú-távú számviteli becslésekre lehetnek hatással és ezek a faktorok beépítésre kerültek a pénzügyi kimutatások összeállítása során. A becslésekhez felhasznált inputok, mint pl.: a Brent olajár, a TTF gázár, a CO2-kvóta árfeltevések és az alkalmazott ipari diszkontráták figyelembe veszik az éghajlattal kapcsolatos kérdések hatásait és összhangban vannak a külső információkkal így ezek tükrözik az éghajlattal kapcsolatos várakozások hatását a pénzügyi kimutatásokra. A MOL szerint a CO2 költség és ár feltételezések mutatják legjobban a klímaváltozás éves beszámolóra gyakorolt hatásait, mivel a CO2 kvótákkal aktív piacon zajlik a kereskedés. A CO2 árak figyelembevételre kerültek a MOL Nyrt. „Tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredményére vonatkozó érzékenységi vizsgálatban, amely a 17/b megjegyzésben kerül bemutatásra.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
10 |
Az éghajlatváltozás és az energetikai átállás által befolyásolt jelentős számviteli becslések a következők:
Az eszközök megtérülése: Az értékvesztési modellek a vállalkozás folytatásának elvén alapulnak, általában az Igazgatótanács által jóváhagyott üzleti tervszámok 3 éves idősorai alapján, a további évek a külső környezet várható változásaival összhangban kerülnek megbecsülésre. Minden további esemény nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve, és a következő időszakokban számos tényezőtől függően jelentősen változhat. További információ az eszközök értékvesztéséről a 8. Megjegyzésben kerül bemutatásra.
A tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartama: A tárgyi eszközök hasznos élettartama évente legalább egyszer, az éves tervezési folyamat előtt felül van vizsgálva, és ha a várakozások jelentősen eltérnek a korábbi becslésektől, akkor a jelenlegi és a jövőbeli időszakokra vonatkozó értékcsökkenési leírás összege kiigazításra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a mindenkor hatályos előírások és kötelezettségek alapján történik. További információkat a 8. megjegyzés tartalmaz.
Céltartalék a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre: A céltartalék aktuális értékének kiszámításához szükséges kötelezettségek értéke a mezőfelfüggesztési és mezőfelhagyási kötelezettségek rendezéséhez szükséges munkálatok becsült költségei alapján vannak meghatározva az egyes mezőkre vonatkozóan, a teljes műszaki terjedelem figyelembevételével. A mezők gazdaságossági számításai és a jövőbeni kitermelésre és hasznosításra vonatkozó tervek tartalmazzák azokat azidőtávokat, amikor a mező helyreállítása várhatóan megkezdődhet és befejeződhet. A becslés összhangban van a jelenleg hatályos szabályozással és kötelezettségekkel. A leszerelési céltartalékokról és az éghajlatváltozással kapcsolatos céltartalékokról további információkat a 13. megjegyzés tartalmaz.
Számviteli politika módosítása
Önkéntes módosítások
A MOL Nyrt. több külső vevővel rendelkezik a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év átlagos múltbeli veszteségi rátájának és az előretekintő elem szorzataként számolják. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta erőteljes pozitív korrelációján alapul. A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként határozza meg.
A MOL Nyrt. az IAS 12 Nyereségadók standardot alkalmazza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett, a második pillérbe tartozó modellszabályok végrehajtása céljából jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adótörvényekből eredő nyereségadókra, beleértve az említett szabályokban leírt elismert belföldi minimális kiegészítő adókat végrehajtó adótörvényeket is. Az IAS 12 standard 4A. bekezdésében foglalt átmeneti mentesítés alapján a MOL nem jelenít meg és nem tesz közzé a második pillérbe tartozó nyereségadókhoz kapcsolódó halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre vonatkozó információkat.
Működést befolyásoló tényezők
a) Orosz-ukrán konfliktus
A 2022. február 24-én Oroszország által indított ukrajnai invázió gazdasági következményei a jövőben is érinthetik a MOL Nyrt-t. A menedzsment folyamatosan vizsgálja és értékeli a jelenlegi geopolitikai helyzet, a nemzetközi szankciók és egyéb lehetséges korlátozások hatásait az ellátási láncra és az üzleti tevékenységekre. A MOL Nyrt. a hitelpolitikájában döntéseket hozott a kitettség minimalizálása érdekében.
A MOL Nyrt. Oroszországgal szemben, mint a BaiTex Llc - ami egy közös vezetésű vállalkozás - kisebbségi tulajdonosa rendelkezik kitettséggel. A BaiTex Llc. közvetett befektetése a MOL Nyrt-nek, melyet követlenül az MH Oil and Gas B.V. tulajdonol. A MOL Nyrt 2024. december 31-én ezen részesedését teljeskörűen értékvesztette (a befektetés értéke 2023. december 31-én is teljeskörűen értékvesztett volt). A Mol Nyrt. Ukrajnával szembeni kitettsége nem jelentős.
A MOL Nyrt. finomítói üzletága ki van téve a nyersolaj fizikai áramlásának az oroszországi és ukrajnai szállítási rendszeren keresztül. Az Oroszországból származó nyersolaj fizikai áramlása az ukrán energetikai infrastruktúrát ért háborús károk miatt időszakosan megszakadt. Létezik azonban egy alternatív szállítási útvonal a Földközi-tenger felől, Horvátországon keresztül, amely a MOL Nyrt. finomítóit tengeri nyersolajszállítmányokkal tudja ellátni. Az Európai Unió 2022. december 5-től részleges embargót rendelt el az orosz nyersolajimportra, 2023. február 5-től pedig az orosz kőolajtermékek behozatalára. Ezzel egyidejűleg az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek exportjának tilalma is érvénybe lépett. A rendeletek azonban lehetővé teszik az orosz nyersolaj csővezetéken történő további behozatalát, valamint az orosz nyersolajból előállított kőolajtermékek további kivitelét Magyarországról határozatlan ideig, amennyiben az export százalékos aránya nem haladja meg a nem orosz eredetű nyersolaj százalékos arányát, ha finomítói alapanyagként orosz nyersolajjal keveredik. A derogáció hat hónappal meghosszabbításra került 2025. június 05-ig.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
11 |
A vezetőség lépéseket tesz az esetleges kőolajellátási zavarok kockázatának kezelésére, beleértve a megfelelő kapacitású alternatív szállítási útvonalak alkalmazásának mérlegelését. A MOL Nyrt. hozzáfér az állami készletekhez, amellyel képes ellátni piacait a Druzhba kőolajvezeték leállása esetén is.
b) Új olajmezők felfedezése
A Vecsés-1 elnevezésű kút próbatermelése 2024. május 19-én kezdődött meg, és ezzel Magyarországon a MOL második legnagyobb hozamú olajkútja lett. A korábbi Vecsés-2 kúthoz hasonlóan az olajat közvetlenül a százhalombattai finomítóba szállítják feldolgozásra. A mostani találat további 1300 hordóval növeli a vecsési olajmező napi termelését, így a két vecsési kút együtt már a MOL magyarországi olajtermelésének több mint negyedét adja. Az új kút mintegy 1,5%-kal növeli a MOL-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. A MOL a következő 3 évben közel 100 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi olaj- és gázkitermelés fejlesztésébe.
c) Különadók
Az orosz-ukrán konfliktus és a kialakuló energiaválság következtében a magyar kormány és az EU számos jelentős intézkedést vezetett be, amelyek a MOL Nyrt.-re is hatással vannak.
· Bányajáradék
Módosultak a magyarországi kőolaj- és földgázipari bányajáradékok; a díjak fix részei megháromszorozódottak azokban a kategóriákban, amelyekben a MOL kitermelésének többsége folyik. A végleges effektív kulcsok változatlanul tartalmazzák a Brent és TTF spot áraktól függő kiigazító elemeket. A kormányrendeletben meghatározott, a járadékalap kiszámításához használandó egységértékek 2023-ra és 2024-re vonatkozó minimális küszöbértékeket tartalmaznak. A termeléskor figyelembe vett adóalap az érintett időszakban nem lehet alacsonyabb a 2021-es szintnél. Műszaki akadály vagy a termelést befolyásoló jelentős esemény esetén az alacsonyabb termeléshez a bányászati hatóságtól kell jóváhagyását kérni. Ha az alacsonyabb termelés indokolatlan, a bányafelügyelet további bányajáradékot szab ki.
Az extraprofit-adókról szóló kormányrendelet alapján a MOL Hatósági szerződést kötött a Magyar Állammal. Ennek értelmében a MOL Nyrt. a termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett. Ez 2023 szeptemberétől a bányajáradék jelentős csökkentését eredményezi. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni.
· Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó
2022. január 1-jétől a magyar kormány Ural-Brent spread alapú adót vezetett be, amely az uráli típusú nyersolajbeszerzés után az Ural-Brent spread 25%-át adóztatja. A magyar kormány által 2022. július 30-án kiadott extra nyereségadó rendelet és 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Ural-Brent spread alapú nyereségadó mértéke 40%-ra módosult a jövőre nézve. A magyar kormány által 2022. december 18-án kiadott extra nyereségadó rendelet módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzése után fizetendő Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó kulcs mértéke 95%-ra módosult a jövőre nézve. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevételen alapúló adó 2025-től megszűnik.
· Kiskereskedelmi adó
A magyar kormány 2022. július 1-től módosította a kiskereskedelmi adót. A 2021. évi adó 80%-a 2022-ben kiegészítő adóként volt hatályos. 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedik: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedik, az üzemanyag esetén pedig 3%-ra csökken.
Az eredménykimutatásban a bányajáradék, az extraprofitadó, a kiskereskedelmi adó és az iparbiztonsági járulék az egyéb működési költségek között szerepel. A különadók figyelembevételre kerültek az eszközök megtérülésének értékelésekor.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
12 |
TÁRGYÉVI EREDMÉNY
Ez a szakasz ismerteti a MOL Nyrt. 2024. december 31-én és 2023. december 31-én végződő pénzügyi éveinek eredményét és teljesítményét. A közzétételek a jövedelemre vonatkozó kimutatás struktúráját követik, és információt nyújtanak a szegmens adatokról, a működési bevételekről, a működési kiadásokról és a pénzügyi eredményről. Az adózással és a részvény alapú juttatásokkal kapcsolatos pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások szintén itt kerülnek ismertetésre.
Számviteli politika
A MOL Nyrt. üzleti szempontból négy fő üzleti egységre osztható: Upstream (Kutatás-Termelés), Downstream (Feldolgozás és Kereskedelem), Fogyasztói Szolgáltatások, valamint Központ és egyéb szegmens. A MOL Nyrt. ezen üzleti egység bontás mentén készíti jelentéseit a vezetőség számára, amely felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért, illetve a teljesítmények megítéléséért.
A MOL Nyrt. által üzleti szempontból meghatározott szegmensek a következők:
A Kutatás és Termelés (Upstream) üzletág az olaj- és gázfeltáráshoz, valamint kitermeléshez kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában.
A MOL Nyrt. Feldolgozás és Kereskedelem (Downstream) üzletágát különböző üzleti tevékenységek alkotják, amelyek egy integrált értékláncba illeszkednek. Ebben az értékláncban a MOL Nyrt kőolajat dolgoz fel finomított termékké, majd ezeket lakossági, ipari és közlekedési felhasználásra forgalmazza. A termékek között szerepel többek között a benzin, a gázolaj, a fűtőolaj, a repülőgép-üzemanyag, a kenőanyagok, a bitumen, a kén és a cseppfolyósított kőolajgáz (LPG).
A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág a MOL Nyrt. kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítő üzletágát takarja, mely közép-kelet-európai régió vezető kiskereskedelmi üzletága 10 milliós kiskereskedelmi vásárlói bázissal rendelkezik.
A Központ és egyéb szegmens lefedi a MOL Nyrt. minden egyéb tevékenységét.
|
2024 |
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Társaságon kívüli vevőknek |
19.541 |
2.386.252 |
906.860 |
37.093 |
- |
3.349.746 |
|
Szegmensek közötti átadás |
274.605 |
744.107 |
937 |
28.706 |
-1.048.355 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
294.146 |
3.130.359 |
907.797 |
65.799 |
-1.048.355 |
3.349.746 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
79.982 |
171.225 |
38.765 |
-92.057 |
-4.755 |
193.160 |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
45.988 |
46.698 |
6.530 |
18.082 |
- |
117.298 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés (meddő fúrásokkal együtt) |
24.176 |
1.224 |
- |
478 |
- |
25.878 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés visszaírása |
10.511 |
- |
- |
- |
- |
10.511 |
|
EBITDA |
125.970 |
217.923 |
45.295 |
-73.975 |
-4.755 |
310.458 |
2024-ben a Downstream szegmensben a harmadik féltől származó teljes nettó árbevétel 1.575.510 millió forint volt.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
13 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
|
|
|
|
Értékesítés Társaságon kívüli vevőknek |
13.983 |
2.341.144 |
948.443 |
32.365 |
- |
3.335.935 |
|
Szegmensek közötti átadás |
289.017 |
770.305 |
996 |
25.960 |
-1.086.278 |
- |
|
Értékesítés nettó árbevétele összesen |
303.000 |
3.111.449 |
949.439 |
58.325 |
-1.086.278 |
3.335.935 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Üzleti tevékenység nyeresége (+) / vesztesége (-) |
24.393 |
103.424 |
58.465 |
-88.910 |
15.377 |
112.749 |
|
Értékcsökkenés és értékvesztés |
22.150 |
46.260 |
5.463 |
16.908 |
- |
90.781 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés (meddő fúrásokkal együtt) |
3.748 |
1.939 |
- |
399 |
- |
6.086 |
|
Ebből: az eredmény terhére elszámolt értékvesztés visszaírása |
1.816 |
- |
- |
- |
- |
1.816 |
|
EBITDA |
46.543 |
149.684 |
63.928 |
-72.002 |
15.377 |
203.530 |
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
24.298 |
79.458 |
5.904 |
29.294 |
- |
138.954 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
21.517 |
56.739 |
3.426 |
13.705 |
- |
95.387 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
2.781 |
22.719 |
2.478 |
15.589 |
- |
43.567 |
|
Céltartalékképzés, felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata |
18.899 |
-7.187 |
150 |
1.766 |
- |
13.628 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
150.027 |
272.630 |
23.776 |
41.057 |
- |
487.491 |
|
Immateriális javak |
4.492 |
3.790 |
15.659 |
47.085 |
- |
71.026 |
|
Befektetések |
1.015.582 |
1.013.120 |
222.222 |
1.414.159 |
- |
3.665.083 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott zöld jogok tárgyévi növekedése 22.560 millió forint |
||||||
|
Upstream |
Downstream |
Fogyasztói szolgáltatások |
Központ és egyéb |
Szegmensek közötti átadás |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Egyéb szegmens információk |
|
|
|
|
|
|
|
Beruházások: |
33.007 |
57.188 |
9.851 |
29.413 |
- |
129.459 |
|
Tárgyi eszközök beszerzése |
27.877 |
42.216 |
5.037 |
14.584 |
- |
89.714 |
|
Immateriális javak beszerzése* |
5.130 |
14.972 |
4.814 |
14.829 |
- |
39.745 |
|
Céltartalékképzés, felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata |
-7.117 |
5.543 |
169 |
2.655 |
- |
1.250 |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
Tárgyi eszközök |
135.674 |
266.042 |
23.291 |
3.358 |
- |
428.365 |
|
Immateriális javak |
8.957 |
5.038 |
15.912 |
44.999 |
- |
74.906 |
|
Befektetések |
637.355 |
713.593 |
359.963 |
1.359.855 |
- |
3.070.766 |
|
*Ebből az immateriális eszközként kimutatott zöld jogok tárgyévi növekedése 17.825 millió forint |
||||||
A szegmensek üzleti eredménye tartalmazza a harmadik félnek, valamint más szegmensnek történő értékesítésekből származó eredményt. A Központ és egyéb szegmens karbantartási, pénzügyi és egyéb szolgáltatást nyújt az üzleti szegmenseknek. A belső transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak.
A fenti táblában feltüntetett immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése és az immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástáblákban szereplő növekmények közötti különbség emissziós jogok vásárlásából, mezőfelhagyási céltartalék aktiválásából és térítés nélkül kapott eszközökből adódik.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
14 |
Számviteli politika
Nettó árbevétel
Az IFRS 15 meghatároz egy 5 lépésből álló modellt a vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolására. A bevétel olyan összegben kerül elszámolásra, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a Társaság várhatóan jogosult lesz a termékekért vagy szolgáltatásokért cserébe. Árbevétel abban az esetben kerül elszámolásra, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny Társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor az áruk és a szolgáltatások feletti ellenőrzés átszáll a vevőre.
A Társaság megállapította, hogy általában:
• a teljesítési kötelmeket konkrét időpontban elégíti ki, mert az ellenőrzés az áruk leszállításakor kerül átadásra a vevőnek. A MOL értékesítései során különböző paritásokat alkalmaz, melyek eltérően határozzák meg a felek felelősségét és a kockázatok átadását. Az IFRS 15 az ellenőrzés átadásához köti a bevételek elszámolását, mely nem azonos az értékesített áruk feletti tulajdonjog, illetve a kockázat átadásával. Ebből kifolyólag a MOL minden tranzakció során egyedileg értékeli, hogy mikor történik meg az ellenőrzés átadása a vevőnek az alkalmazott paritás alapján. Az eszköz feletti kockázatok és hasznok átadása – ami egyenértékű a kockázatok Incoterms szabványok szerinti átadásával – csak egyetlen tényező annak meghatározásakor, hogy mikor száll át az ellenőrzés az eszköz felett. A Társaság eltérő Incoterms szabványokat alkalmazhat az egyes tranzakciókra (a MOL szinte valamennyi Incoterms szabványt használja), ezért a kontroll átszállását minden esetben egyedileg kell értékelni.
• megbízóként jár el a vevőkkel kötött szerződésekben, mert jellemzően ellenőrzi az árukat és szolgáltatásokat, mielőtt átadja őket a vevők részére (ez alól kivételek azok a tranzakciók, melyekről a MOL az egyedi pénzügyi kimutatásokban ettől kifejezetten eltérően rendelkezik);
• nincsen jelentős finanszírozási komponens, mert szerződéskötéskor várhatóan az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év.
Lízing bevétel
Az operatív lízingből származó lízingbevételt lineáris alapon kell a lízing futamideje alatt elszámolni.
Értékesítést terhelő adók
A bevételek, költségek és az eszközök az értékesítést terhelő adók nélkül kerülnek kimutatásra (pl. jövedéki adó), kivéve:
• amikor egy eszköz megvásárlását vagy egy szolgáltatást terhelő adó nem visszaigényelhető az adóhatóságtól (pl. a leányvállalat nem tárgya a forgalmi adónak). Ebben az esetben az adó a megszerzett eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének részeként kerül kimutatásra; illetve
• a követelések és kötelezettségek összegében kimutatott adók
Az adóhatóságtól visszaigényelhető értékesítést terhelő adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban követelésként, míg az adóhatóságnak fizetendő értékesítést terhelő adó kötelezettségként kerül kimutatásra.
Egyéb működési bevétel
Az egyéb működési bevétel elszámolása ugyanazon számviteli politika alapján történik, mint az árbevétel elszámolása.
a) Árbevétel termékcsoportonként
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
15 |
b) Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása
2024-ben, illetve 2023-ban a MOL Nyrt.-nek egy jelentős vevője volt, amely esetében az árbevétel megközelíti a teljes nettó árbevétel 10%-át (MOL Petrolkémia Zrt., 2024: 335.706 millió forint, 2023: 306.960 millió forint).
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL Nyrt. "ügynökként" jár el, és beszedi a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak. A vevőktől beszedett jövedéki adó összege 2024-ben 668.258 millió forint, 2023-ban 534.786 millió forint volt.
c) Egyéb működési bevételek
A kapott bírság, késedelmi kamat, kötbér sor egy jelentős tételt tartalmaz, a benzolszállítások elmulasztásával kapcsolatban kapott kötbért, 2024-ben 756 millió forintot (2023-ban 1.885 millió forintot).
Számviteli politika
Összes működési költség
Amennyiben külön standard nem szabályozza, a működési költségek adott időpontban vagy adott időszak alatt kerülnek elszámolásra. Ha egy adott tranzakció egy konkrét IFRS hatáskörébe tartozik, akkor annak a standardnak megfelelően kerül számviteli elszámolásra.
A MOL Nyrt. a kisértékű eszközökre, rövid futamidejű lízingekre vonatkozó lízingdíjakat és a lízingkötelezettség értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakat a működési tevékenységek közé sorolja.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
16 |
Az Egyéb működési költségek és ráfordítások között kimutatott bérleti díjak a rövid futamidejű lízingekhez, a kisértékű eszközök lízingjéhez, valamint a változó lízingdíjakhoz kapcsolódnak.
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard alapján az ügynöki fő ellenérték, a jövedéki adók és hasonló illetékek vagy díjak nettó bemutatással kerülnek kimutatásra a pénzügyi kimutatásokban, mivel a MOL Nyrt. és társaságai "ügynökként" járnak el, és szedik be a jövedéki adókat harmadik felektől az államnak.
Az egyéb működési költségek változása elsősorban a CO2 kibocsátásra képzett céltartalékok, az egyéb szolgáltatások és a nem fedezeti termékár ügyletek eredményéből adódik, amely 2024-ben veszteséget eredménydezett szemben a 2023-as nyereséggel. A veszteséget ellensúlyozták az extra nyereségadók:
- Bányajáradék: Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján a Mol hatósági szerződést kötött Magyar Állammal. Ennek értelmében a MOL Nyrt. a termelési mennyiséget meghaladó kötelezettségvállalásokat tett. Ez 2023 szeptemberétől a bányajáradék jelentős csökkentését eredményezi. Ha valamelyik kategóriában nem teljesül a kötelezettségvállalás, akkor az adott kategóriában vállalt teljes mennyiséget büntetésként a korábbi, kedvezőtlenebb szabályok szerint kell megfizetni.
- Ural-Brent spread alapú extra nyereségadó: 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítása értelmében az uráli típusú nyersolaj beszerzés után az Ural Brent spread alapú nyereségadó 40 %-ra módosult. 2023. április 1-jétől nem a teljes Brent-Ural spread az adó alapja, hanem annak hordónként 7,5 dollárral csökkentett része. 2024. augusztus 1-jétől a levonható minimum adó 5 USD. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került egy nettó árbevételen alapuló adó, melynek 2023. adóévre vonatkozó mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 2,8%-a. A nettó árbevétel alapú adó kiterjesztésre került 2024. adóévre melynek mértéke a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 1%-a. A nettó árbevétel alapúló adó 2025-től megszűnik.
- Kiskereskedelmi adó: 2023-ra az adókulcs bevételi sávonként emelkedik: 500 millió forint - 30 milliárd forint között az adó mértéke 0,1%-ról 0,15%-ra, 30 milliárd forint - 100 milliárd forint között az adó mértéke 0,4%-ról 1%-ra, 100 milliárd forint felett az adó mértéke 2,7%-ról 4,1%-ra emelkedett. 2024-től a legmagasabb árbevételre vonatkozó adókulcs 4,5%-ra emelkedik, az üzemanyag esetén pedig 3%-ra csökken.
Az egyéb tételek sor több különböző típusú ráfordítást tartalmaz, amelyek egyenként nem jelentősek.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
17 |
Anyagjellegű ráfordítások
Az alapanyagok elsősorban nyersolajat és egyéb termékeket, karbantartási anyagokat és egyéb olyan kémiai és nem kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek elválaszthatatlan részei a termelésnek.
Személyi jellegű ráfordítások
Az egyéb személy jellegű ráfordítások magukban foglalják a béren kívüli juttatásokat, a költségtérítéseket, illetve a végkielégítéseket.
Részvény alapú juttatások
A MOL Nyrt. bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat.
A MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezete a Munkavállalói Részvényjogosultság Program („MRP”) szabályozása alapján működik.
Részvény elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során kizárólag a piaci feltételek kerülnek figyelembevételre.
A részvény elszámolású tranzakciók a saját tőke egyidejű növekedésével együtt azon időszak alatt kerülnek elszámolásra, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, egészen addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a MOL Nyrt. vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek.
Készpénz elszámolású tranzakciók
A részvény alapú juttatások költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege a mérleg fordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A részvény alapú juttatások, mely a díjazás fontos eleme, a menedzsment hosszú távú ösztönzését szolgálják. Ezen ösztönzők biztosítják a MOL Nyrt. felsővezetőinek érdekeltségét a részvényárfolyam növelésében, ezáltal biztosítva a részvényesek stratégiai érdekeinek érvényesülését.
Részvény elszámolású részvény alapú juttatások
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
18 |
Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazási Politika a menedzsment részére
Az Abszolút Részvényalapú javadalmazási Politika egy múltban megállapított kötési árfolyamon biztosított hipotetikus MOL részvényekre vonatkozó lehívási opció, amelyeket aztán azonnali áron értékesíthetik, így potenciális nyereséget realizálva ezen árak közötti különbségből.
Ezen ösztönző a következő tulajdonságokkal bír:
• Évente kezdődően egy négyéves időszakot fed le, amely egy kétéves megszolgálási időszakra (ahol nincs lehetőség a részvényopciók gyakorlására) és egy kétéves visszaváltási időszakra bontható. Ha az opciók nem kerülnek lehívásra, az opció a visszaváltási időszak december 31-e után lejár.
• A juttatások központilag a MOL Nyrt. besorolási kategóriáival összhangban vannak meghatározva.
• A kifizetés az egyéni teljesítményhez kapcsolódik.
• A kifizetés MOL-részvényekben történik.
Az ösztönzés kifizetése az opció menedzsment általi lehívására történik. Az ösztönző értéke a múltbeli kötési árfolyam és a választott azonnali ár különbsége.
Amennyiben a MOL Nyrt. Közgyűlése osztalékfizetés mellett dönt a juttatás időpontja után, a felsővezetők, akik hosszú távú ösztönzőre jogosultak, jogosultságot szereznek a részvényopció lehívásakor egy részvényegyenértékben történő kompenzáló kifizetésre. A kifizetés mértéke megegyezik az egy MOL részvényre jutó osztalék és az adott vezetőnek juttatott részvényopciós darabszám szorzatával.
A program 2021 évtől nem indult már el és 2023-ban az utolsó opciókat is lehívták.
Relatív Piaci Index Alapú javadalmazási Politika a menedzsment részére
A Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazási Politika egy hároméves futamidejű program, amely az úgynevezett összehasonlított részvényárfolyam modellen alapul. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• A célkitűzés a MOL Nyrt. részvényárfolyamának növekedése összehasonlítva releváns és elismert regionális és iparág-specifikus részvénycsomag indexekkel (CETOP és MSCI Emerging Markets Energy Index).
• Az értékelés alapja a MOL Nyrt. részvényárfolyamának éves (12 hónapos) teljesítménye összemérve az irányadó indexekkel hároméves időtávon.
• A MOL részvényárfolyam alul/felülteljesítéséhez meghatározott kifizetési ráták tartoznak.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja az egyéni rövid távú teljesítményértékelés.
• A kifizetés MOL-részvényekben történik.
A program 2021 évtől nem indult már el és autolsó futó program 2023-ban véget ért.
Hosszútávú Részvényprogram vezetők részére
2021. január 1-től a MOL Nyrt. egy új részvényalapú javadalmazási programot vezet be, ami leváltja az Abszolút Részvényérték Alapú Javadalmazás és a Relatív Piaci Index Alapú Javadalmazás programokat, melynek neve: Hosszútávú Részvényprogram.
A Hosszútávú Részvényprogram egy vállalati és egyéni teljesítményen alapuló három éves ösztönző program az alábbi jellemzőkkel:
• A program évente indul, hároméves várakozási időszakkal. A kifizetés a harmadik év után esedékes.
• Vállalati teljesítménycélt az üzleti tervben meghatározott tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény elérése határozza meg.
• A kifizetési százalék a vállalati cél elérése és az egyéni teljesítményen alapuló egyéni kifizetési százalék szerint kerül megállapításra.
• A kifizetés MOL-részvényekben történik.
• A juttatás valós értéke a MOL részvényjuttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, mely 2.817 forint volt részvényenként 2024-ben (2.611 forint 2023-ban), ahol a juttatás időpontjának a program első évében az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző a menedzsment részére
A Rövidtávú Részvény Tulajdonosi Ösztönző egy egyéves futamidejű program. Az ösztönző jellemzői:
• A program évente indul, egy éves várakozási időszakkal. A kifizetés a következő évben esedékes.
• A résztvevők alapbére, belső besorolása és az ahhoz kapcsolódó bónusz ráta alapján kerül meghatározásra a juttatás.
• Az ösztönző mértékét befolyásolja az egyéni rövid távú teljesítményértékelés a megszolgálási időszak alatt.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
19 |
• A kifizetés MOL-részvények vagy készpénzes fizetés formájában történik. A kifizetés módja speciális körülmények függvénye, amely kívül áll mind a Társaság, mind a munkavállaló irányítása alól. A részvény elszámolású részvény alapú juttatásként való kezelés a jövőbeni függő esemény valószínűségén alapul.
Igazgatóság részére nyújtott részvényopciók
Az Igazgatóság tagjai a pozíciójukban eltöltött napok alapján válnak jogosulttá a MOL részvény meghatározott éves mennyiségére. Minden igazgatósági tag 1.600 darab részvényre jogosult havonta, az Igazgatóság elnöke további 400 darab részvényre jogosult havonta. Ha nem az ügyvezető igazgató kap megbízást az Igazgatóság elnöki pozícióra, akkor erre a további részvényszámra ugyanúgy jogosult. Az új ösztönző program biztosítja, hogy az Igazgatóság tagjai a MOL részvények árfolyamának hosszú távú emelkedésében érdekeltek legyenek, mivel az adott évben megszolgált részvények kétharmadára kereskedési tilalom van érvényben további egy évig.
Az IFRS 2 - Részvényalapú kifizetés standard szerint az ösztönző megfelel a tőkeinstrumentumban teljesített részvény alapú juttatási rendszer feltételeinek. Ennek következtében a juttatás valós értékét ráfordításként kell elszámolni az egy év megszolgálási időszak alatt a saját tőke növelésével párhuzamosan. A juttatás valós értéke a MOL részvény juttatás időpontjában érvényes átlagos jegyzésára alapján kerül meghatározásra, ahol a juttatás időpontjának az év első tőzsdei kereskedési napját tekintjük.
|
2024 |
2023 |
|
|
Megszolgált részvények darabszáma |
203.200 |
216.000 |
|
Részvényárfolyam a juttatás időpontjában (forint / részvény) |
2.817 |
2.611 |
Részvény alapú nyugdíjjuttatás
A MOL Nyrt. hosszútávú munkavállalói juttatási programjának keretén belül a munkavállalók nyugdíjazásukkor egy összegben járó juttatásra jogosultak. A juttatás egyik elemeként a nyugdíjbamenő munkavállaló minden ledolgozott év után 10 db MOL részvény értékének megfelelő juttatást kap. Mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a MOL Nyrt. üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak. Az alkalmazott MOL Nyrt. részvény árfolyam 2.684 forint 2024-ben (2.826 forint 2023-ban).
Számviteli politika
A természetükben hasonló tranzakciókon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek havonta, külön aggregálva kerülnek kimutatásra. Az egyes tranzakció csoportokon keletkezett árfolyamnyereségek és –veszteségek összesítve kerülnek bemutatásra a jövedelemre vonatkozó kimutatásban a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között.
A nem árfolyammozgásból származó egyenlegek különállóan kerülnek bemutatásra, egyenlegtől függően az egyéb pénzügyi bevételek és egyéb pénzügyi ráfordítások között.
A lízingkötelezettségre elszámolt kamatráfordítás 2.011 millió forint (2023-ben 1.789 millió forint), a nettó lízingbefektetésre elszámolt kamatbevétel pedig 256 millió forint volt 2024-ben (2023-ban 209 millió forint).
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
20 |
Számviteli politika
A nyereségadó a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül bemutatásra, kivéve, ha olyan tételhez kapcsolódik, amelyet az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében számoltak el, mivel ebben az esetben a kapcsolódó adót az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni.
A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér az adózás előtti eredménytől az átmeneti különbözetek miatt, illetve az adóalapot nem képező nyereségek és veszteségek, és az olyan tételek miatt, amelyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembevételre. A kötelezettség módszer szerint a céltartalék képzése a halasztott adó teljes összegére megtörtént. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs, illetve azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül.
A halasztott adókövetelések akkor kerülnek megjelenítésre, ha valószínű, hogy az eszközöket realizálni fogják a jövőben. A MOL Nyrt. minden mérleg fordulónapon számba veszi a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban el nem ismert halasztott adó követeléseket, valamint az elismert adó követelések könyv szerinti értékét.
A halasztott adó követelések és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a Társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a MOL Nyrt.-nek szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A társasági adót meg kell becsülni minden egyes adójoghatóságban, amelyben a Társaság működik. Az adókedvezmények megjelenítése menedzsment becslést igényel. A tényleges adófizetési kötelezettség eltérhet a becsléstől és ezáltal a követő időszakokban bekövetkező módosítások jelentős hatással lehetnek a Társaság adott időszaki eredményére.
A MOL Nyrt mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére.
A halasztott adókövetelések felhasználhatóságának értékelése szintén becslést igényel a várható megtérülési időszak és rendelkezésre álló adóköteles jövedelem tekintetében.
a) Tárgyévi adóráfordítás elemzése
A beszámolóban 2024. december 31-én, illetve 2023. december 31-én jelentett nyereségadók összetétele a következő:
b) Fizetendő nyereségadó
Az alkalmazandó társasági adó adókulcsa 9% 2024. és 2023. években.
A MOL Nyrt. mint Magyarországon működő, energiaellátó tevékenységet folytató társaság 25.2%-os effektív adókulccsal számolt (2023: 26.5%) iparági nyereségadó megfizetésére kötelezett, a helyi szabályok szerint kimutatott adózás előtti eredménye alapján.
A helyi iparűzési adó a Magyarországon működő társaságok által a működési területük szerinti helyi önkormányzatnak fizetendő, árbevétel alapú adó. Az adóalapot csökkenti az alapanyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások értéke. Az adókulcs mértéke önkormányzatonként 0-2% között változó a helyi szabályozásoktól függően.
A Magyarországon bevezetett extra nyereségadók nem tartoznak az IAS 12 Nyereségadók standard hatálya alá. Az extra nyereségadó a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozik (a témával kapcsolatos további információt az 1. számú magyarázat tartalmaz), amely az Uniós szabályozáson vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabályozásokon alapul.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
21 |
c) Halasztott adó követelések és kötelezettségek
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő halasztott adó egyenlege 2024. december 31-én és 2023. december 31-én az alábbi tételekből áll:
A MOL Nyrt. negatív adóalap miatti adókövetelése 2014-ig keletkezett, amely törvénymódosítás alapján időkorlát nélkül használható fel a társasági adótörvény szerint.
A halasztott adókedvezmény főként a magyarországi 2021-es energiaellátó tevékenységet folytató társaságok iparági adótörvény módosítása érintette, amely bevezette az elhatárolt veszteségek jövőbeni felhasználhatóságát az iparági nyereségadóban. Először a 2020. évi veszteséget lehet elhatárolni és a következő 5 évben felhasználni az adóalap csökkentéseként, maximum az adóalap 50%-ig. Az iparági adóveszteség összege 2023-ban és 2024-ben keletkezett.
A halasztott adó eszközök és kötelezettségek változásaiból 598 millió forint az eredménykimutatásban, míg 149 millió forint az egyéb átfogó jövedelemben kerül bemutatásra.
Adókulcs változások
Az iparági adókulcs 2023. január 1-től 2025. december 31-ig hatályos változása a halasztott adó kiszámításánál csak azon átmeneti különbözetek esetében kerültek figyelembevételre, amelyek várhatóan ezen időszakon belül visszafordulnak:
§ Magyarországon 41%
d) Adófizetési kötelezettség levezetése
A számviteli nyereség alapján számított és a tényleges adóráfordítás közötti különbség számszerű levezetését az alábbi táblázat mutatja be:
A nem adózó bevételként kimutatott összeg jelentős része a 2024-ben elszámolt osztalékbevételhez kapcsolódik.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
22 |
e) Fel nem vett halasztott adókövetelések
2024-ben már csak a 2015. előtt keletkezett veszteség és a 2018-től keletkezett veszteség használható fel. Azonban 2023.12.31-én a 2018-as veszteség elévül, halaszott adó eszközként már nem vehető fel.
f) Bizonytalan adó pozíciók
A MOL Nyrt a szokásos üzletmenet során időszakos adóhatósági felülvizsgálatoknak vannak kitéve. Minden olaj- és gázipari vállalathoz hasonlóan az adózás különösen nagy kihívást jelent az iparágspecifikus adók, vámok és illetékek miatt. A MOL Nyrt mérlegeli a potenciálisan jelentős kitettségek valószínűségét, és szükség esetén becsléseket készít a céltartalékok meghatározásához, valamint mérlegeli, hogy szükség van-e a függő kötelezettségek közzétételére. Az adóhatóságok drasztikusabb adóügyi hozzáállásának hatása a jelenlegi energiaválság kezelésére, valamint a helyi adószabályok változásai jelentősen befolyásolhatják az adókitettségeket. A bizonytalan adópozíciókra vonatkozóan a MOL Nyrt nem képezett céltartalékot, mivel valószínű, hogy az adóhatóságok elfogadják a 2024. december 31-i pénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi adójogi pozícióját.
A MOL Nyrt-nél az adóhatóság a 2016-2017 évekre vonatkozóan teljes körű adóvizsgálatot, a 2019. évre pedig IFRS TAO csoportra (amelynek a MOL Nyrt. is tagja) vonatkozó adóellenőrzést folytatott le.
Az adóhatóság 2024 novemberében megkezdte a MOL Nyrt. 2022. évre vonatkozó adóellenőrzését. Az adóhatóság a könyvekbe és nyilvántartásokba betekinthet, valamint pótadót vagy bírságot szabhat ki. A MOL Nyrt vezetőségének nincs tudomása olyan körülményről, amelyből ilyen címen jelentős kötelezettsége származhat.
7. Egyéb átfogó jövedelem elemei
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Számviteli politika
Azon adósságinstrumentumokat, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan kell értékelni. Amikor az eszköz kivezetésre vagy átsorolásra kerül, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt és saját tőkében felhalmozott valós érték változások átsorolásra kerülnek az eredménykimutatásba.
Nyugdíj céltartalék kötelezettség újraértékelése
Számviteli politika
A korábbi aktuáriusi becslés és ténylegesen felmerülő aktuáriusi feltételezések különbségéből keletkező hatás és a nyugdíj céltartalék kötelezettség meghatározására használt aktuáriusi modellekben bekövetkező változás, melyeket aktuáriusi nyereségnek vagy veszteségnek neveznek, felmerüléskor az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra. Az elszámolt összeg a későbbi időszakokban sem kerül átsorolásra az eredménybe.
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok, adóhatással együtt |
|
|
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
-552 |
4.010 |
|
Összesen |
-552 |
4.010 |
|
Nyugdíj céltartalék kötelezettség saját tőkében könyvelt aktuáriusi nyeresége / vesztesége, adóhatással együtt |
|
|
|
Nyereség (+) / veszteség (-) az év folyamán |
188 |
-522 |
|
Összesen |
188 |
-522 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
23 |
Nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek
E szakasz ismerteti a MOL Nyrt. azon
nem-pénzügyi
eszközeit és felmerült kötelezettségeit, amelyek a MOL Nyrt. teljesítményéhez
hozzájárulnak. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a jelentős feltáráshoz és
felméréshez kapcsolódó kérdések közzétételeit, valamint a MOL Nyrt.
tárgyidőszaki akvizícióit és értékesítéseit.
8. Tárgyi eszközök és immateriális javak
a) Tárgyi eszközök
Számviteli politika
A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy az 1991. október 1-jén megállapított könyv szerinti) értéken kerülnek kimutatásra.
A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például hitelfelvételi költségeket tartalmazza. A mezőfelhagyás és az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülésekor, illetve, ha a mező felhagyásáról szóló döntés később születik, a döntés időpontjában. A költségekre vonatkozó becslések változása, módosítja a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét. Az üzembe helyezést követően felmerülő költségek, mint a karbantartás vagy javítás, általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egy időben, kivéve a periodikus karbantartási költségek, amelyek az eszközök külön komponenseként kerülnek aktiválásra.
A beruházások között a folyamatban lévő beszerzések és előállítások szerepelnek bekerülési értéken, ami a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalja magában. A beruházásokon értékcsökkenés nem kerül elszámolásra, azonban minden évben felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
24 |
Lízingelt eszközök
Számviteli politika
A MOL Nyrt. a legtöbb lízing esetében kimutatja a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket.
A MOL Nyrt. a használatijog-eszközöket bekerülési értéken értékeli, csökkentve a felhalmozott értékcsökkenéssel és az esetlegesen felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel. Az aktivált lízingelt eszközök értékcsökkenése az eszköz becsült hasznos élettartama és a lízing futamideje közül a rövidebb alatt kerül elszámolásra. A lízingkötelezettséget kezdetben a lízing futamideje alatt fizetendő lízingdíjak jelenértékén kell értékelni, diszkontálva az implicit lízingkamatlábbal, amennyiben ez könnyen meghatározható, máskülönben a MOL Nyrt., mint lízingbevevő a járulékos lízingbevevői kamatlábat alkalmazza. A lízingkötelezettséget később az effektív kamatláb módszerrel értékeli.
A MOL Nyrt. döntése alapján nem mutatja be a használatijog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket a kisértékű eszközök és rövid futamidejű lízingek esetében. A kisértékű eszközök elsősorban azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyek újkori értéke nem haladja meg az 5.000 dollárt. A rövid futamidejű lízing olyan lízing, amelynek időtartama nem haladja meg a 12 hónapot. A MOL Nyrt. az e lízinghez kapcsolódó lízingdíjakat költségként számolja el lineáris módon a lízing futamideje alatt.
A MOL Nyrt. a lízingből származó használatijog-eszközöket a Tárgyi eszközök mérlegsoron mutatja be, ugyanabban a sorban, ahol az ugyanilyen természetű, birtokában lévő eszközöket is prezentálja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A MOL Nyrt. meghatározta a lízing futamidejét néhány olyan lízingszerződés esetében, amelyek hosszabbítási vagy megszüntetési opciót tartalmaznak. Annak megítélése, hogy ezen opciók gyakorlása észszerűen biztos a MOL Nyrt. szempontjából befolyásolja a lízing futamidejét, amely jelentős hatással van a lízing kötelezettségek és lízing követelések összegére.
A lízingelt eszköz ingatlanokkal kapcsolatos lízingeket (pl. irodaépületek, földterületek), a működés során használt gépek lízingjeit (pl. vasúti kocsik), gépjárműlízingeket, valamint egyéb irodai eszközök lízingjeit tartalmazzák.
A MOL Nyrt. a hitelek és kölcsönök soron belül mutatja be a lízingkötelezettségeket, lásd a 17/c magyarázatban, míg a lízingszerződések szerint elszámolt kamatbevételek és ráfordításokat az 5. magyarázatában kerülnek bemutatásra.
Hitelfelvételi költségek
Számviteli politika
A hitelfelvételi költségek (beleértve a kamatokat, a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket, illetve a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam-különbözetet), melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek egészen az eszköz üzembe helyezésének vagy értékesítésének időpontjáig. Minden egyéb hitelfelvételi költség abban az időszakban kerül elszámolásra, melyben felmerül.
A tárgyi eszközök bruttó értéke a minősített eszközök beruházása során felmerült hitelfelvételi költségeket is magában foglalja. A bruttó érték növekedéseként 2024 során 3.157 millió forint (2023-ban 2.286 millió forint) hitelfelvételi költség került aktiválásra a tárgyi eszközökre. Az átlagos (árfolyam-különbözetet is magában foglaló) finanszírozási ráta 2024-ben 6,5% (2023-ban 6,3%) volt.
b) Immateriális javak
Számviteli politika
Az immateriális javak bekerülési értéken kerülnek felvételre a könyvekben.
A bekerülést követően az immateriális javak értéke – a goodwilltől eltekintve – az eredeti bekerülési érték felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra.
A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra.
A fejlesztési költségek aktiválásra kerülnek, amennyiben a bekerülési kritérium az IAS 38 értelmében teljesül. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg.
Az ingyenesen juttatott kvóták nem kerülnek megjelenítésre a mérlegben, míg a vásárolt kvóták kezdetben az immateriális javak között kerülnek kimutatásra az esetleges értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken, figyelembe véve a maradványértéket. A megjelenített kvótákat nem kell amortizálni, amennyiben maradványértékük legalább a könyv szerinti értékükkel megegyezik.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
25 |
Olaj- és gázkutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása
Számviteli politika
A kutatási és mezőfejlesztési költségek elszámolása a Successful Efforts módszer szerint történik.
Licensz- és tulajdonszerzési költségek
A kutatási- és tulajdonjogok megszerzésére fordított összegek immateriális javakként aktiválásra kerülnek, és a kutatás várható időtartama alatt lineárisan amortizálódnak. Valamennyi tulajdon évente felülvizsgálatra kerül annak megerősítésére, hogy a MOL Nyrt. tervez-e további fúrási tevékenységet végezni, valamint szükséges-e értékvesztést elszámolni. Amennyiben a MOL Nyrt. nem tervez további tevékenységet, a licensz és tulajdonjogok maradványértéke leírásra kerül. Abban az esetben, ha vannak bizonyított készletek (’bizonyított készlet’ vagy ’kereskedelmi készlet’) és a mezőfejlesztés belső jóváhagyása megtörtént, a vonatkozó költség a tárgyi eszközök (ingatlanok) közé kerül átsorolásra.
Kutatási költségek
A geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. A kutatófúrásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, felmerüléskor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között a fúrás befejezéséig és az eredmény kiértékeléséig. Ezen költségek a munkabéreket, a felhasznált anyagokat, üzemanyagokat, a fúróberendezéshez kapcsolódó költségeket, késedelmi díjakat és a vállalkozóknak fizetett összegeket tartalmazzák. Amennyiben nincs szénhidrogén találat, a kutatási költségek sikertelen fúrásként leírásra kerülnek. Szénhidrogén találat esetén, amely – további kútfúrásokat is tartalmazó lehatároló tevékenység (kutató- vagy kutatási jellegű rétegtani próbafúrások) függvényében – valószínűsíthetően alkalmas kereskedelmi célú termelésbe állításra, a költségek továbbra is eszközként kerülnek kimutatásra. Valamennyi ilyen eszköz évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül technikai, kereskedelmi és menedzsment szempontból annak megerősítésére, hogy a Társaságnak továbbra is szándékában áll a találatot termelésbe állítani vagy másként értéket kivonni belőle. Amennyiben ez a szándék már nem áll fenn, a költségek leírásra kerülnek. Amikor a bizonyított kőolaj- vagy földgáz készletek meghatározásra kerülnek, és a mezőfejlesztésről döntés születik, a vonatkozó költségek a tárgyi eszközök közé kerülnek átsorolásra.
Mezőfejlesztési költségek
Az infrastruktúra elemeinek (például csővezetékek) építéséhez, létesítéséhez és üzembe helyezéséhez, illetve termelő- vagy lehatároló kutak mélyítéséhez (beleértve a sikertelen termelő- és lehatároló kutakat) kapcsolódó költségek tárgyi eszközként aktiválásra kerülnek.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A Successful Efforts módszer alkalmazása az ásványok feltárásához és felméréséhez kapcsolódó eszközök esetében
A menedzsment feltételezésekkel él akkor, amikor az aktivált feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket áttekinti és a feltárási tevékenység folytatásának szándékát, illetve képességét eldönti.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
26 |
Kutatási költségek aktivált értéke
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó eszközöket megtestesítő költségek aktivált értékének átsorolása a tárgyi eszközök közé, a bizonyított kőolaj és földgáz készletek meghatározásának időpontjában történik.
A feltáráshoz és felméréshez kapcsolódó költségek aktivált értékén felül, 2024-ben 518 millió forint (2023-ban 421 millió forint) olyan kutatási költség merült fel, mely nem felelt meg az aktiválás követelményének. A Successful Effort módszerrel összhangban ezek a költségek a különféle operatív költség sorokon kerültek elszámolásra az egyedi jövedelemre vonatkozó kimutatáson belül.
Az egyéb kutatási és fejlesztési költségek kevésbé jelentősek a szénhidrogén kutatási költségekhez viszonyítva. Egyéb kutatási és fejlesztési költségként 2024-ben 511 millió forint (2023-ban 369 millió forint) merült fel.
Meddő fúrások értékvesztése
2024-ben és 2023-ban sem volt értékvesztés elszámolva meddő furrásokra.
c) Értékcsökkenés
Számviteli politika
Az eszközök értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor azok használatra alkalmassá válnak. Az immateriális javak és tárgyi eszközök minden komponensének értékcsökkenés elszámolása lineáris módon történik, a hasznos élettartam alapján. A különféle eszközök általános hasznos élettartama az alábbi kulcsok alapján alakul jellemzően:
• Szoftverek 3 – 5 év
• Épületek 10 – 50 év
• Finomítói berendezések 4 – 12 év
• Gáz és olaj szállító és tároló berendezések 7 – 50 év
• Töltőállomások és felszereléseik 5 – 30 év
• Egyéb gépek és berendezések (telekommunikációs és automatizálási berendezések) 3 – 10 év
Az egyes szénhidrogén mezőkhöz vagy a hozzájuk tartozó szállítási rendszerekhez kapcsolódó olaj- és gáztermelő- és gyűjtő berendezések értékcsökkenése a bizonyított és feltárt, gazdaságosan kitermelhető szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A készletek felülvizsgálata a jövőre nézve évente történik. A több szénhidrogén termelő mezőhöz kapcsolódó szállítóberendezések értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebb alapján történik. A periodikus karbantartási költségek a következő hasonló karbantartásig hátralévő időszak alatt kerülnek elszámolásra.
Az immateriális javak élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján.
A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. A következő tényezők mind figyelembevételre kerülnek az eszköz hasznos élettartamának meghatározásakor:
- az eszköz várható használata. Az eszköz használata a várható kapacitás vagy a tényleges fizikai teljesítmény alapján kerül meghatározásra.
- a várható fizikai elhasználódás mely olyan üzemeltetési körülményektől függ, mint például a műszakok száma, vagy a működés ill. üzemen kívüli állapot során elvégzett javítások és karbantartások;
- a termelési folyamat változásai és fejlesztései, valamint az eszközök által előállítható termékek és az eszközök által nyújtható szolgáltatások iránti piaci igények változásai miatti műszaki elavulás;
- az eszköz használatára vonatkozó jogi vagy más típusú korlátozások, például a kapcsolódó lízingügyletek lejárati időpontja.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A MOL Nyrt. becsült kőolaj és földgáz-tartalékainak meghatározása jelentős becslések alkalmazását igényli mely becslések évente felülvizsgálatra és frissítésre kerülnek. Számos tényező befolyásolja a MOL Nyrt. kőolaj és földgáztartalék mennyiségének becslését (pl: geológiai és mérnöki adatok, olajmezők teljesítménye, akvizíciós és divesztíciós tevékenység, új kutak fúrása, nyersanyagárak). A MOL Nyrt. bizonyított olajkészleteinek becslését az elfogadható bizonyossági szint mellett a szigorú szakmai és kereskedelmi értékelésre alapozza figyelembe véve az iparági konvenciókat, gyakorlatot és hatósági követelményeket. A kőolaj és földgáz tartalékok adatai alapján kerülnek számításra a MOL Nyrt. olaj és gáztermelő eszközeinek értékcsökkenés és értékvesztés adatai. A becslésben bekövetkezett változások hatásai a jövőre nézve csak a fennmaradó könyv szerinti érték leírását érinti a hasznos élettartam figyelembevételével. A kőolaj és földgáz mezők értékének változása szintén közvetlen hatással van használati érték kalkulációkra melyek az eszközök realizálható értékét határozzák meg.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
27 |
d) Eszközök értékvesztése
Számviteli politika
Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból, és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. A nem meghatározható élettartamú immateriális javakra amortizáció nem kerül elszámolásra, azonban ezek esetében az értékvesztés vizsgálatára minden pénzügyi év végén sor kerül.
A Társaság minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Befektetett eszközökön és goodwill-on elszámolt értékvesztés
Az értékvesztés számítása során meg kell becsülni a pénztermelő egységek megtérülő értékét. A használati érték általában a várható, diszkontált jövőbeni cash flow-k alapján kerül meghatározásra. A cash flow-k meghatározása során a legjelentősebb változók a diszkontráták értéke, örökjáradék (terminal value), vizsgált periódus hossza, illetve a feltételezések alkalmazása, amelyek alapján a pénzbeáramlásokat és pénzkiáramlásokat megbecsüljük (nyersanyagárak, működési költségek, jövőbeni termelési adatok, globális és regionális kereslet-kínálat a kőolaj, földgáz és finomított termékek iránt). Az év végi RRC Bizottság jóváhagyása alapján a MOL Nyrt. felülvizsgálta a közép-kelet-európai érett olaj- és gázmező tartalékok becslésének módját és az iparági gyakorlattal összhangban a tartalékokat 2P alapon határozza meg.
Értékvesztések
Értékvesztési indikátorok
A pénzügyi év során a következő értékvesztési indikátorok kerültek azonosításra: a nyersolaj árának, a gáz árának változása, a diszkontráták változása és Magyarországon a bányajáradék szabályozás változása.
|
|
|||||
|
2024 Az értékvesztés vizsgálatának fő feltételezései (nominális értéken) |
2025-2027 (átlag) |
2028-2030 (átlag) |
2031 |
2040 |
2050 |
|
Brent olaj ára (USD/bbl) |
85 |
80 |
82 |
90 |
90 |
|
TTF gázár (EUR/MWh) |
30 |
39 |
43 |
43 |
35 |
|
CO2-ár EUA (EUR/t) |
80 |
110 |
126 |
194 |
197 |
|
MOL finomítói haszonkulcs (USD/bbl) |
5,00 |
2,82 |
2,25 |
0,86 |
1,81 |
|
MOL petrolkémiai haszonkulcs (EUR/t) |
250 |
430 |
471 |
446 |
585 |
|
|
|||||
|
|
|||||
|
2023 Az értékvesztés vizsgálatának fő feltételezései (nominális értéken) |
2024-2026 (átlag) |
2027-2029 (átlag) |
2030 |
2040 |
2050 |
|
Brent olaj ára (USD/bbl) |
80 |
78 |
80 |
89 |
89 |
|
TTF gázár (EUR/MWh) |
50 |
42 |
41 |
42 |
34 |
|
CO2-ár EUA (EUR/t) |
100 |
116 |
121 |
175 |
174 |
|
MOL finomítói haszonkulcs (USD/bbl) |
3,51 |
1,64 |
1,02 |
-0,05 |
0,36 |
|
MOL petrolkémiai haszonkulcs (EUR/t) |
301 |
427 |
466 |
462 |
590 |
|
|
|||||
Jelentős feltételezések
Az értékvesztés vizsgálatához használt ár- és árrésfeltételezések évente kerülnek felülvizsgálásra és a vezetőség által jóváhagyásra. A vezetés legjobb becslésén alapulnak és összhangban vannak a külső forrásokkal. A rövid távú árak a közelmúltbeli határidős árakon és piac alakulásán alapulnak, a hosszú távú árfeltételezések a globális keresletre és kínálatra vonatkozó hosszú távú feltételezések figyelembevételével kerülnek kialakításra, figyelembe véve az iparági szakértők elemzését is. A hosszú távú feltételezések figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
28 |
A tervezési horizonton túli Brent árakat a globális olajköltséggörbe és a házon belüli globális olajkereslet-előrejelzés összevetésével modellezzük. A tervezési horizonton túli TTF földgázárakat a globális új LNG-projektek átlagos megtérülési árával összhangban határozzuk meg (az IEA alapján). A tervezési horizonton túli CO2-kvótaárakat az ETS EUA kereslet-kínálati egyensúlyának előrejelzése alapján tervezzük, amelyet a zöld hidrogénprojektek várható megtérülési árai korlátoznak.
A MOL Nyrt. jelenlegi stratégiája igazodik a globális széndioxid csökkentés zöld célokat tartalmazó trendjéhez. A MOL Nyrt. a széndioxid csökkentéshez szükséges tőkekiadásokat a pénztermelő egységek pénzáramlásaiba beépítette annak érdekében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegesség stratégiai célját, és a bejelentett stratégiával összhangban elérje 2030-ra a Scope 1+2-nek megfelelően tervezett -30%-os CO2-kibocsátás csökkenést.
Az alkalmazott diszkontráták számításának módszertana
A diszkontráta a külső felek éghajlatváltozással kapcsolatos várakozásait tükrözi a modellekben. Az értékelésekhez használt diszkontráta a saját tőke és a nettó hitelek súlyozott átlagos költségén alapszik. A saját tőke költsége a tőkepiaci áfolyamok modellje (CAPM) segítségével kerül kiszámításra, amely leírja a piaci kockázat és a várható hozam közötti kapcsolatot. A béta-érték reprezentálja egy részvény piaci indexhez viszonyított volatilitását és piaci kockázatát is. Az egyes szegmensekben a béta-érték meghatározásához az összehasonlító csoport minden egyes vállalatának részvénypiaci hozama a piaci index hozamához van regresszálva. A szegmensbéta a béták egyszerű átlagaként kerül kiszámításra, amely kiigazításra kerül a MOL Nyrt.-re jellemző aranyszámokkal: a tőkeáttétellel és a kapcsolódó adópajzs hatással. Az értékelésekhez használt diszkontráta figyelembe veszi az éghajlatváltozás kockázatát ezeken az ágazati bétaértékeken keresztül. A MOL Nyrt. MSCI ESG pontszáma összehasonlításra került a versenytársak hasonló pontszámaival. Mivel a MOL hasonló MSCI ESG-pontszámmal rendelkezik, mint az összehasonlító csoport átlaga, nincs szükség a MOL-specifikus béta kiigazítására. Az országonkénti diszkontráta a vállalat WACC országspecifikus kockázati tényezőkkel történő korrigálásával kerül meghatározásra.
2024-ben az alábbi jelentős értékvesztés elszámolások és visszaírások történtek. Az értékvesztések pozitív, a visszaírások negatív számok.
2024-ben és 2023-ban az alábbi tételeken keletkezett értékvesztés az egyes szegmenseken belül:
• Downstream szegmensben katalizátorok, valamint befejezetlen beruházás alatt álló eszközök selejtezése,
• Upstream szegmensben termelő mezőkre és beruházásokra,
• Központ és egyéb szegmensben beruházásokra.
Upstream eszközök értékvesztés tesztje
A MOL Nyrt. által elvégzett értékvesztés tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• Az Upstream szegmensben az adó utáni súlyozott átlagos tőkeköltséget és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémiumot használta a MOL Nyrt. Az értékvesztés számításhoz használt WACC értéke 2024-ben 7,7%.
• Az adózás előtti diszkontráta 2024-ben 9,5% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
29 |
• Az adózás előtti diszkontráta 2023-ban 10,3% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A MOL Nyrt. az előjelzett pénzáramokat a Upstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2025-2027-es évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 2,5% közötti inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Upstream eszközök érzékenység vizsgálata
A MOL Nyrt. érzékenységi elemzést végzett az Upstream eszközökre vonatkozóan. Az Upstream eszközök jelenértékét azokon a mutatókon keresztül vizsgálták, amelyekre az eszközök a legérzékenyebbek: a brent olaj ára, a gáz ára és a diszkontfaktor.
Downstream
eszközök értékvesztés tesztje
A MOL Nyrt. által elvégzett értékvesztés
tesztek az alábbi feltételezések mentén készültek:
• Megtérülési érték számítása során az eszközök hosszú távú használatát feltételeztük.
• Az eszközök (jövedelemtermelő egységek) megtérülési értéke a használati érték.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képező eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal.
• A használati érték számítása során a becsült jövőbeni cash flow-k adózás utáni diszkontráta alkalmazásával kerültek diszkontálásra. Az adózás előtti diszkontráták iteráció útján kerültek meghatározásra.
• A Downstream szegmensben az adózás utáni diszkontráta a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes országokra vonatkozó kockázati prémium alapján került kiszámolásra. Az értékvesztés számításhoz használt adózás utáni diszkontráta értéke 2024-ben 8,0% volt.
• Az adózás előtti diszkontráta 2024-ben 9,9% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• Az adózás előtti diszkontráta 2023-ban 11,5% volt a kockázati prémiumtól és a pénztermelő egység földrajzi elhelyezkedése szerint alkalmazandó adókulcstól függően.
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzések alapján kerülnek meghatározásra. A MOL Nyrt. az előjelzett pénzáramokat a Downstream szegmens legújabb, menedzsment által a 2025-2027-es évekre jóváhagyott pénzügyi költségvetése alapján készíti el és az ezt követő évek pénzáramait egy becsült, 2% és 2,5% közötti inflációs növekedési ráta alapján vetíti ki.
Downstream eszközök érzékenység vizsgálata
A MOL Nyrt. érzékenységi elemzést végzett a két finomítóból és két petrolkémiai üzemből álló downstream pénztermelő egységre vonatkozóan. A pénztermelő egység jelenértékét azokon a mutatókon keresztül tesztelték, amelyekre a CGU a legérzékenyebb: a Brent olaj ára, a gáz ára, a CO2-kvóta ára és a diszkontfaktor.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
30 |
|
Változás a jelenértékben |
|
|
Változás a pénztermelő egység jelenértékében |
millió forint |
|
Brent olajár érzékenység |
|
|
-10% eset |
22.268 |
|
+10% eset |
-22.268 |
|
Gázár érzékenység |
|
|
-10% eset |
62.021 |
|
+10% eset |
-62.021 |
|
CO2 kvótaár érzékenység |
|
|
150 EUR/t eset |
-119.401 |
|
Diszkont ráta érzékenység |
|
|
-1% pont |
105.415 |
|
+1% pont |
-88.506 |
9. Leányvállalatokban, közös vezetésű, illetve társult vállalkozásokban lévő befektetések
Számviteli politika
Az egyedi pénzügyi kimutatásokban a leányvállalatokban, közös vezetésű vállalkozásokban, illetve társult vállalkozásokban lévő részesedések bekerülési értéken kerülnek bemutatásra az IAS 27 alapján. A tartós részesedések bekerülési értéke a részesedés megszerzéséért pénzeszközben vagy pénzeszköz egyenértékesben fizetett összeg, vagy egyéb adott ellenérték valós értéke. A részesedés beszerzési értékének részét képezik azok a tételek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a részesedés megszerzéséhez.
Devizáért megszerzett tulajdoni részesedés esetében:
• amennyiben a vásárlás ellenértéke a tulajdoni jogok megszerzését megelőzően kifizetésre kerül, a bekerülési érték a Magyar Nemzeti Bank által a tranzakció végrehajtásának napjára vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított érték;
• amennyiben a tulajdoni jogok megszerzése megelőzi az ellenérték kifizetését, a bekerülési érték a tulajdoni jog megszerzésének időpontjában érvényes a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított érték.
A devizáért megszerzett tulajdoni részesedés az árfolyamváltozás következtében a későbbiekben nem kerül átértékelésre.
A leányvállalati, közös vezetésű és társult vállalkozásban lévő részesedésre vonatkozóan értékvesztési tesztet kell elvégezni, ha potenciális értékvesztésre utaló jelek merülnek fel. Amennyiben az értékvesztés jele felmerül, meg kell állapítani a részesedés megtérülési értékét, és össze kell hasonlítani a részesedés nettó értékével. Amennyiben a részesedés megtérülési értéke jelentősen vagy tartósan alacsonyabb a nettó értékénél, értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben a részesedés megtérülési értéke jelentősen vagy tartósan magasabb a nettó értékénél, értékvesztés visszaírást kell elszámolni. Upstream befektetések esetében értékvesztés visszaírást csak akkor lehet elszámolni, ha a projekt már mezőfejlesztési fázisba lépett.
A nettó megtérülési érték a jövőbeni pénzáramok jelenértékének a tulajdonosra jutó része, kivételt képeznek azok az Upstream befektetések, melyek kutatási szakaszban vannak. Ezekben az esetekben a megtérülés a kutatás sikerességétől és a feltárt bizonyított kereskedelmi készletek meglététől függ. Ebből következően jövőbeni pénzáramokat mindaddig nem lehet megfelelően becsülni és alkalmazni, míg maga a projekt kereskedelmileg sikeresnek nem lett minősítve. Ezekben az esetekben a nettó megtérülési érték a cég IFRS-ek szerinti nettó eszközértéke.
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
millió forint |
millió forint |
|
|
Leányvállalatok |
3.585.829 |
2.991.227 |
|
Társult vállalkozások |
74.837 |
74.837 |
|
Közös vezetésű vállalkozások |
3.983 |
4.268 |
|
Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások |
434 |
434 |
|
Befektetések összesen |
3.665.083 |
3.070.766 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
31 |
2024. évben a részesedésekkel kapcsolatban a jelentősebb gazdasági események az alábbiak:
*új szegmens
2023. évben a részesedésekkel kapcsolatban a jelentősebb gazdasági események az alábbiak:
|
Tőkeemelés |
Akvizívió |
Alapítás |
Végelszámolás |
Értékvesztés |
Egyéb |
Összesen |
|
|
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
millió forint |
|
|
Upstream |
5.818 |
- |
- |
- |
-3.361 |
-10 |
2.447 |
|
Downstream |
19.690 |
229 |
- |
- |
-102 |
572 |
20.389 |
|
Fogyasztói Szolgáltatások |
- |
4.334 |
- |
- |
-18.326 |
-25 |
-14.017 |
|
Központ és egyéb |
3.611 |
- |
- |
-28 |
-2.718 |
-32 |
833 |
|
Körforgásos gazdálkodás * |
30.000 |
14.486 |
100 |
- |
- |
- |
44.586 |
|
Összesen |
59.119 |
19.049 |
100 |
-28 |
-24.507 |
505 |
54.238 |
*új szegmens
A leányvállalati, közös vezetésű és társult vállalkozásban lévő részesedésre vonatkozóan értékvesztési tesztet kell elvégezni, ha potenciális értékvesztésre utaló jelek merülnek fel. A MOL Nyrt. által elvégzett értékvesztési tesztek az alábbi feltételezések mentén készülnek:
• A befektetések megtérülő értéke az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték és annak használati értéke közül a magasabb.
• Diszkontráták: a megtérülési érték számítások figyelembe veszik a pénz időértékét, az eszköz-specifikus kockázatokat és a megtérülési rátát, amely a piacon hasonló kockázatú, pénzáramlású és időtartamú befektetésért elvárható lenne. A ráta a hasonló eszközökre vonatkozó piaci tranzakciók alapján vagy egy olyan tőzsdei cég súlyozott átlagos tőkeköltsége (WACC) alapján kerül becslésre, amely a vizsgálat tárgyát képző eszközhöz hasonló eszközzel vagy eszköz portfólióval rendelkezik, hasonló potenciállal és kockázatokkal. Az értékvesztés számításához használt WACC értéke 2024-ben 7,7% és 8,5% között alakult.
• Az értékvesztés számításához használt WACC értéke 2023-ban 8,5% és 9,9% között alakult, a kockázatos országok esetében 22% volt.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
32 |
• A növekedési ráták az iparági növekedési előrejelzéseken alapulnak. MOL Nyrt. a 2025-2027-os pénzügyi évekre vonatkozóan a legfrissebb pénzügyi költségvetéséből levezetett cash flow előrejelzéseket készít és a következő évek cash flow-it extrapolálja a 2% és 3,5% között változó USD/EUR/HUF inflációs ráta alapján.
10. Egyéb befektetett eszközök
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Beruházásokra adott előlegek |
3.717 |
1.075 |
|
Összesen |
3.717 |
1.075 |
Számviteli politika
A lassan mozgó és elavult készletek leírását követően a készletek - beleértve a befejezetlen termelést is - a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kerülnek kimutatásra. A nettó realizálható érték megegyezik a szokásos üzletmenet során becsült eladási árral, csökkentve a befejezés becsült költségeivel és az értékesítés következtében felmerülő költségekkel. A vásárolt áruk értéke, beleértve a kőolajat és a vásárolt földgázt, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A töltőállomások bolti készletei átlagos beszerzési ár alapján kerül meghatározásra. A saját termelésű készleteket havi költségfelosztással alapján kerülnek meghatározásra. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában, beleértve a bányajáradékot is. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek.
2024 során 2.363.054 millió forint készlet került elszámolásra költségként/ráfordításként (2023-ban 2.330.743 millió forint), melyből 5.209 millió forint értékvesztés került elszámolásra (2023-ban 4.329 millió forint), főként az egyéb alapanyagokhoz kapcsolódóan. A készleteket az alacsonyabb nyersolaj- és termékárak, valamint az alacsonyabb vásárolt alternatív nyersolajkészlet-mennyiségek mozgatták, amelyet az gyengülő forint árfolyam ellensúlyozott.
Az Egyéb sor munkavállalókkal szembeni követeléseket és bevétel elhatárolásokat tartalmaz.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
33 |
13. Céltartalék
Számviteli politika
Céltartalékot kell megjeleníteni, ha a Társaságnak egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, amelynek rendezése valószínűsíthető a jövőben, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A céltartalékként megjelenített összegnek a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslésnek kell lennie. A hosszú lejáratú kötelmek esetében jelenértékre kell diszkontálni az összeget. Ebben az esetben a céltartalék könyv szerinti értéke időszakonként növekszik, hogy tükrözze a diszkont lebontását az idő múlásával. Ezt a növekedést a kamatráfordítások között kell megjeleníteni. A céltartalékként kimutatott összeget minden mérlegfordulónapkor szükséges megvizsgálni és az aktuális legjobb becslés szerint módosítani kell.
Ha a kötelem fennállásának valószínűsége csekély vagy nem lehet az összegére vonatkozóan megbízható becslést adni, akkor megfelelő közzététel mellett céltartalék képzése nem szükséges.
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék
A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások, felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválandók. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű és a céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségek esetében az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke.
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
A Társaság a kőolaj- és földgáztermelő mezőkön a termelés felhagyását követően jelentkező jövőbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A kötelezettség felmerülésekor kell megképezni a teljes céltartalékot a mezőfelhagyási és helyreállítási költségek jelenértékének megfelelő mértékben. Ezzel egyidőben a kapcsolódó eszköz értékét is meg kell növelni a céltartalékkal megegyező értékben. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. A céltartalékkal megegyező összegű tárgyi eszköz szintén felvételre kerül, amelyre később a termelési vagy üzemegység részeként értékcsökkenés kerül elszámolásra (Downstream esetében lineárisan, Upstream esetében a termelés arányában). Bármely, a várható költségek jelenértékében bekövetkező változás, a céltartalék és a megfelelő tárgyi eszköz értékének egyidejű módosításaként jelenik meg.
Szervezet átalakításra képzett céltartalék
A MOL Nyrt. munkavállalói, a munkáltató részéről történő felmondás esetén, a vonatkozó magyar törvényeknek megfelelően, valamint a MOL Nyrt. és az alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. Az éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül megjelenítésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek.
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
A rendszerek által biztosított juttatások költsége a MOL Nyrt. által meghatározott juttatási rendszere szerint, rendszerenként külön kerül meghatározásra, a kivetített jóváírási egység módszerrel, aktuáriusi értékelés alapján. A nyugdíjjuttatások aktuáriusi nyereségei és veszteségei egyéb átfogó jövedelemként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége azonnal elszámolásra kerül ráfordításként.
A nettó kamatráfordítás megállapításának alapja a nettó meghatározott jövőbeni juttatás, mely a pénzügyi eredmény részeként kerül kimutatásra. A program eszközeinek hozama és a kamatbevétele (mely a nettó kamatráfordítás része) közötti különbség az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.
Jogi ügyekre képzett céltartalék
A Társaság céltartalékot képez azon jogi ügyek esetében, melyek várható, a Társaságra nézve negatív kimenetele több, mint valószínű.
Kapcsolt vállalkozással szembeni elkötelezettségre képzett céltartalék
A MOL Nyrt. támogató levelet bocsát ki leányvállalatai részére. A jövőben ugyanis a leányvállalatnak szüksége lehet pénzügyi támogatásra, hogy teljesíteni tudja a hitel- és ahhoz kapcsolódó (kamat) fizetési kötelezettségeit. A valószínű kiadás becsült értéke a mérlegfordulónapon fennálló hiteltartozásnak a támogatott leányvállalat megtérülési értékén felüli része.
Kibocsátási kvóták
A MOL Nyrt. céltartalékot jelenít meg a becsült CO2 kibocsátásra, ha a tényleges kibocsátás meghaladja az ingyenesen juttatott kvóták mértékét. Ha a tényleges kibocsátás meghaladja a kapott kibocsátási egységet, a hiányra a vásárolt kibocsátási kvóták könyv szerinti értékén, a megkötött határidős áron, valamint a fennmaradó többlet aktuális piaci árán céltartalékot kell képezni. Emellett, a MOL Nyrt. céltartalékot jelenít meg az Upstream kibocsátás-csökkentési kvóták (UER) becsült költségeire, amelyeket az EU üzemanyag-minőségi irányelvében meghatározott kötelezettségek teljesítésére kíván felhasználni.
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
Becslés szükséges egy jogi ügy kimenetelének, kötelezettség felmerülésének valószínűségére és számszerűsítésére vonatkozóan. A becslésben rejlő bizonytalanság miatt a tényleges kifizetések eltérhetnek az eredetileg megbecsült összegtől.
A környezetvédelmi és mezőfelhagyási kötelezettségek köre számszerűsítése és időbeli felmerülése
A MOL Nyrt. céltartalékot mutat ki a jövőbeni leszerelési kötelezettségekre az olaj és gáz kitermelő létesítmények, csővezetékek kapcsán hasznos élettartamuk végeztével. Ezen leszerelési események a jövőben fognak bekövetkezni, így a pontos követelmény, aminek a bontáskor meg kell felelni, még bizonytalan. A leszereléshez használt technológiák és költségek folyamatosan változnak, ahogy a politikai, környezetvédelmi, biztonsági és közösségi elvárások is. A vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett a vezetőség a korábbi tapasztalatait felhasználva becsüli meg a környezetvédelmi és mezőfelhagyási céltartalékok értékét.
Aktuáriusi feltételezések alkalmazása a nyugdíjjuttatási kötelezettség számszerűsítésében
A meghatározott juttatási programok értéke aktuáriusi értékelés alkalmazásával történik. Az aktuáriusi értékelés során becslések történnek a diszkontráták, jövőbeli béremelések, a halálozási és munkaerő-áramlási ráták vonatkozásában. Ezen programok hosszú távú jellege miatt a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
34 |
Bizonyos peres ügyek kimenetele
A MOL Nyrt. több peres ügyben, hatósági és polgári eljárásban érintett, amelyek a rendes üzletmenet során fordulnak elő. A céltartalékok akkor kerülnek megjelenítésre, amikor valószínűvé válik, hogy a múltbeli esemény következtében meglévő kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség, és a várható pénzkiáramlás megbízhatóan becsülhető. A kötelezettségek időbeli megjelenítése és számszerűsítése becslést követel meg a körülmények és tények figyelembevételével, melyek változhatnak. Mivel a pénzkiáramlások a jövőben történnek meg, ezért a céltartalékok és kötelezettségek értékét rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani a megváltozott körülményeknek megfelelően.
Környezetvédelmi céltartalék
2024. december 31-én 6.651 millió forint céltartalék szerepel a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a múltban keletkezett, elsősorban a talaj- és talajvíz szennyeződésekkel, veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék meghatározásának alapjául a MOL Nyrt. belső, környezetvédelmi szakértő csoportja által készített felmérés szolgált. Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázatokkal súlyozott cash flow meghatározásával történt, ahol az időtartam 12 év, az Upstream eszközök esetében 50 év, a várható cash flowk becsült kockázatmentes kamatlábbal kerülnek diszkontálásra.
A MOL Nyrt. érzékenységi vizsgálatot készített a környezetvédelmi céltartalékokra, az alkalmazott időtávra vonatkozóan. Az elemzés azt vizsgálta, hogy az év végén kimutatott kötelezettségekhez képest, a cash flow előrejelzési időszak +/- ötéves változása, milyen hatással van a környezetvédelmi céltartalékra. Az érzékenységi vizsgálat során a diszkontfaktor nem változott.
A kötelezettség abszolút és százalékos változását az alábbi táblázat mutatja:
|
- 5 év |
+ 5 év |
|||
|
Érzékenységi vizsgálata környezetvédelmi céltartalékra |
% |
millió forint |
% |
millió forintt |
|
|
||||
|
Változás a kötelezettség összegében |
-7,1 |
-476,2 |
5,8 |
389 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
35 |
Mezőfelhagyási kötelezettségre képzett céltartalék
2024. december 31-én a termelés befejezését követő becsült mező- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan megképzett céltartalék összege 291.317 millió forint volt. Ennek a költségnek körülbelül 4%-a várhatóan 2025 és 2029 között merül fel, a fennmaradó 96% pedig a 2030 és 2081 közötti időszakban fog felmerülni. A céltartalék mértéke a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. Az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatos kockázatok miatt, a várható pénzáramlások időzítése nagyfokú bizonytalansággal jár, ami az átállás ütemétől függően a következő időszakokban jelentős változást eredményezhet. A termelés befejezése és az eredeti állapot helyreállítása során felmerülő kútlezárással és felszámolással kapcsolatos mezőfelhagyási tevékenység, külső erőforrások igénybevételével kerül végrehajtásra. A vezetőség megítélése alapján a régióban ezen feladatokhoz elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre. Az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések standard alapján a megképzett céltartalék feltételeknek megfelelő része a vonatkozó mezők értékére került aktiválásra. A mezőfelhagyási kötelezettség kiszámításakor alkalmazott ráták 5,75% és 7,3% között vannak, amelynek értéke a kockázatmentes hozamgörbétől, inflációtól és az ország kockázati tényezőjétől függ.
A MOL Nyrt. érzékenységi vizsgálatot készített, amelyben meghatározásra került, hogy az alkalmazott ráta +/-1 százalékos változása mekkora változást eredményezne a céltartalék értékében. Az alkalmazott ráta 1%-os növekedése a céltartalék értékét 17%-kal csökkentené, míg az alkalmazott ráta 1%-os csökkenése a céltartalék 22%-os növekedését eredményezné.
Létszámleépítési céltartalék
Folyamatos hatékonyság növelő projektek részeként a MOL Nyrt. a munkaerő további optimalizálásáról döntött. Mivel a vezetőség elkötelezett a változások mellett és az átalakítási tervet az érintetteknek kellően részletezett formában kommunikálta, a MOL Nyrt. céltartalékot képzett azon költségek fedezetére, amely a jövőbeli fizetési kötelezettségek, kapcsolódó adók és járulékok adott időpontra vonatkozó nettó jelenértékének felelnek meg. A létszámleépítésre képzett céltartalék záró egyenlege 2024. év végén 78 millió forint, 2023. év végén pedig 82 millió forint volt.
Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék
2024. december 31-én a MOL Nyrt. 13.184 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások és a törzsgárda jutalmak becsült értékének fedezetére. A nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatás kerül kifizetésre minden munkavállalónak. A MOL Nyrt. munkavállalói a szolgálati idejüktől függetlenül 3 havi juttatásban részesülnek a nyugdíjazáskori fizetésük alapján. Az említett juttatásokon kívül Magyarországon a nyugdíjba vonuló munkavállalók jogosultak a Munka Törvénykönyve alapján meghatározott felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő juttatásra. A felmentési idő a munkában töltött időtől függően 1-3 hónap hosszúságú lehet. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása a kivetített jóváírási egység módszerének használatával, hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembevételével történt, melyek a MOL Nyrt. üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak.
Az alábbi táblázat foglalja össze a tárgyévi juttatások nettó költségeinek elemeit, amelyek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban a hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra vonatkozóan személyi jellegű ráfordításként kerültek kimutatásra:
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
36 |
A következő táblázat bemutatja a nyugdíj juttatások számításakor használt főbb pénzügyi és aktuáriusi változókat, becsléseket:
|
2024 |
2023 |
|
|
Diszkontráta % |
5,21 - 7,48 |
5,66 - 7,12 |
|
Átlagos bérnövekedés % |
1. év 7,00;azután 3,00 |
1. év 9,00;azután 3,00 |
|
Halálozási ráta (férfiak) |
0,04 - 3,01 |
0,04 - 3,01 |
|
Halálozási ráta (nők) |
0,02 - 1,33 |
0,02 - 1,33 |
Az aktuáriusi nyereségek (-) / veszteségek (+) a következő tételekből álltak:
A jelentős feltételezések mennyiségi érzékenység vizsgálata december 31-re vonatkozóan az alábbiakban látható:
Peres ügyekre képzett céltartalék
2024. december 31-én a peres ügyek becsült költségére képzett céltartalék 2 millió forint (2023. december 31-én 2 millió forint) volt.
Kibocsátási kvótákra képzett céltartalék
A kibocsátási kvótákra képzett céltartalék 2024. december 31-én 13.258 millió forint (2023. december 31-én 18.567 millió forint). A 2024. évben a Társaság UER kvóták becsült költségeire nem képzett céltartalékot (2023. december 31.: 959 millió forint). Ezen felül a Társaság Energiamegtakarítási Kötelezettségre 2024-ben 5.627 millió forint céltartalékot képzett (2023-ban 3.911 millió forint).
A MOL Nyrt. 2024-ben 1.051.342 tonna kibocsátási kvótát kapott a magyar hatóságtól (2023-ban 1.052.591 tonnát). A kibocsátási kvótákból 2024-ben összesen 1.543.713 tonna került felhasználásra (2023-ban 1.644.801 tonna).
A becsült költségek számítási módszerével kapcsolatos további információk a számviteli politikai részben találhatóak.
14. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
37 |
15. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A fizetendő adók és hozzájárulások főként általános forgalmi adóból, jövedéki adóból, CO2 adóból és társadalombiztosítási járulékból állnak.
16. Értékesítésre tartott eszközök
Számviteli politika
Egy befektetett eszköz vagy elidegenítési csoport akkor minősül értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen egy értékesítési ügylet, nem pedig a folyamatos használat során térül meg. Ez akkor valósul meg, ha az értékesítés nagyon valószínű, valamint az eszköz vagy elidegenítési csoport annak jelenlegi állapotában azonnal értékesíthető. A menedzsmentnek elkötelezettnek kell lennie az értékesítés mellett és annak várhatóan a minősítéstől számított egy éven belül meg kell felelnie a befejezett értékesítés feltételeinek, valamint az értékesítési terv végrehajtásához szükséges intézkedéseknek azt kell jelezniük, hogy nem valószínű a terv jelentős változtatása vagy a terv visszavonása.
Az értékesítésre tartottá minősítést megelőzően közvetlenül értékvesztés teszt végrehajtása szükséges. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközt vagy elidegenítési csoportot, annak könyv szerinti értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbon kell értékelni. Ha egy tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítésre tartottá minősítésre kerül, értékcsökkenés és amortizáció nem számolható el.
2023. december 31-én az értékesítésre tartott eszközök könyv szerinti értéken kimutatott töltőállomások, valamint használaton kívüli iroda épületek. Ezek az értékesítésre tartottá minősített eszközök a Fogyasztói szolgáltatások és a Központ és egyéb szegmenshez tartoznak.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
38 |
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK, TŐKE ÉS PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
E szakasz ismerteti a MOL Nyrt. tőkestruktúrájának menedzselésére és a pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó politikákat és eljárásokat, valamint bemutatja azon pénzügyi instrumentumokat is, amelyek segítségével a MOL Nyrt. megvalósítja ezen politikákat. Ugyancsak e szakasz tartalmazza a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételeket.
Bekerülési érték
A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra (az eredménnyel szemben valós értéken nem értékelt eszközök és kötelezettségek esetén beleértve a tranzakciós költségeket is) amikor a gazdálkodó egység az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek a részesévé válik. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentősfinanszírozási komponenst. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vételét vagy eladását a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával kell megjeleníteni.
Pénzügyi eszközök - Besorolás
A Társaság pénzügyi eszközei a kezdeti értékeléskor kerülnek besorolásra azok jellegének és céljának megfelelően. A pénzügyi eszköz kategóriájának meghatározásához először azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum vagy tőkebefektetés-e. Tőkebefektetéseket eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, mindazonáltal a gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amennyiben a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, a besorolás lehet amortizált bekerülési érték, valós értékelés egyéb átfogó eredménnyel szemben vagy valós értékelés eredménnyel szemben. A meghatározáskor az üzleti modellt és a pénzügyi eszköz szerződéses cash-flowkat kell figyelembe venni. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó derivatívák értékelése valós értéken történik. Az értékváltozások az eredményben kerülnek elszámolásara, kivéve, ha a gazdálkodó egység a fedezeti elszámolás alkalmazását választotta. A nem pénzügyi instrumentumok értékesítésére és beszerzésére vonatkozó szerződések (például tőzsdei árura szóló határidős ügyletek), melyek rendezésére, elszámolására csak a szerződés tárgyát képző eszköz leszállításával van lehetőség, nem minősülnek pénzügyi instrumentumnak.
Pénzügyi kötelezettségek – Besorolás
A pénzügyi kötelezettségeket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket a standard előírásai alapján eredménnyel szemben valósan kell értékelni, vagy a gazdálkodó a valós értékelés opciót választotta. Eredménnyel szemben valósan kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségeket és a származékos termékeket.
Követő értékelés
A követő értékelés az adott pénzügyi instrumentum besorolásán alapszik.
Amortizált bekerülési értéken történő értékelés
Az amortizált bekerülési érték a pénzügyi eszköznek, vagy kötelezettségnek az eredeti bekerülési értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve, vagy csökkentve az eredeti bekerülési érték és a lejáratkori érték közötti különbözet halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírás összegével. A kamatláb meghatározásához az effektív kamatláb módszert kell használni, a kamatot pedig az eredményben kell elszámolni. Az eszköz valós érték változását csak a kötelezettség kivezetésekor vagy átsorolásakor kell az eredménnyel szemben elszámolni.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Az eszközt valós értéken kell értékelni. A kamatbevételt, értékvesztést és devizás árfolyamkülönbözeteket az eredményben kell elszámolni (hasonlóan az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközökhöz). A valós érték változásokat az egyéb átfogó eredménnyel szemben kell elszámolni. Az eszköz átsorolása vagy kivezetése esetén, a korábban egyéb átfogó eredményben elszámolt, és tőkében halmozott valós érték változások átcsoportosítandók az eredménybe, úgy, hogy ennek pont olyan hatása legyen az eredményre mintha az eszköz amortizált bekerülési értéken lett volna értékelve a kezdeti megjelenítéstől.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetések
Az osztalékot csak akkor lehet megjeleníteni, ha a gazdálkodó egység osztalékhoz való jogát megállapították, valószínű, hogy az osztalékkal kapcsolatosan gazdasági hasznok fognak befolyni a gazdálkodó egységhez, és az osztalék összegét megbízhatóan lehet mérni. A járó osztalékot eredményben kell elszámolni, kivéve, ha az osztalék egyértelműen a befektetés költségeinek részleges megtérülését jelenti, mely esetben egyéb átfogó eredményben kell őket bemutatni. A valós érték változás az egyéb átfogó eredményben jelenik meg. A valós érték változás miatt elszámolt különbözetek később sem számolhatók el eredménnyel szemben, még akkor sem, ha az eszköz értékvesztetté vált vagy értékesítésre kerül.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
Az eszközt valós értéken kell értékelni és a valós érték változásokat az eredménnyel szemben kell elszámolni.
Valós értéken történő értékelés
Az instrumentumok valós értékének meghatározása a mérleg fordulónapján érvényes, tranzakciós költségek levonása nélküli jegyzett piaci árak alapján történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
39 |
Pénzügyi instrumentumok kivezetése
A pénzügyi eszközök kivezetése akkor történik meg, amikor a Társaság már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásával, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független, harmadik fél részére történő átadásával megvalósul. Abban az esetben, ha a Társaság nem adja át és nem is tartja meg a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést, a visszatartott hozamot eszközként, míg a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni.
A gazdálkodó egység akkor, és csak akkor távolíthat el a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásából pénzügyi kötelezettséget (vagy pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy lejárt.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközökre, illetve azok csoportjaira vonatkozóan minden mérlegfordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez.
Általános megközelítésként a gazdálkodó egységnek értékvesztést kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségre az alábbiak szerint:
• 12 havi várható hitelezési veszteség (azon várható hitelezési veszteség, amely a pénzügyi instrumentummal kapcsolatos, a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből ered), vagy
• teljes élettaramra várható hitelezési veszteség (a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteség).
A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta. Amennyiben a pénzügyi instrumentum hitelezési kockázata alacsony a beszámolási fordulónapon, feltételezhető, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt meg jelentősen és 12 havi várható hitelezési veszteség alkalmazható. A MOL Nyrt. a hitelkockázat jelentős növekedését az adósságinstrumentumok esetében hitelminősítő intézetek besorolásai alapján határozza meg. Megcáfolható vélelem áll fenn arra az esetre, ha valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, amennyiben a szerződés szerinti kifizetések több mint 30 napja késedelmesek, ezért eseti alapon kell értékelni, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen megnőtt-e ilyen esemény bekövetkezésekor.
Emellett, a MOL Nyrt. bekerüléstől kezdve a teljes élettartamra várható hitelezési veszteséggel számol a vevőkövetelések, IFRS 15 szerződéses eszközök és lízingkövetelések esetében. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében az általános megközelítést alkalmazza a MOL.
Vevőkövetelésekre a MOL a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta pozitív korrelációján alapul. A többi pénzügyi eszköz esetében a várható hitelezési veszteséget az instrumentum nemteljesítésének valószínűsége és az alapértelmezett veszteségi ráta szorzataként határozza meg.
A gazdálkodó egységnek az eredményben értékvesztés miatti nyereségként vagy veszteségként kell megjelenítenie a várható hitelezési veszteségek (vagy visszaírás) azon összegét, amellyel a beszámoló fordulónapján ki kell igazítani az elszámolt veszteséget.
A fent megnevezett két megközelítéstől függetlenül, értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. Az ilyen eseteket egyesével kell értékelni. A MOL Nyrt. által elszámolt maximális értékvesztés ezen pénzügyi eszközök esetében a nem fedezett rész 100%-a. Az értékvesztés összegét az eredményben kell elszámolni. A MOL Nyrt. az alábbi eseményeket definiálta objektív bizonyítékként az értékvesztésre:
• szerződéses feltételek szerint 180 napon túli késedelem
• a kibocsátó csődje
• szerződéses feltételek megsértése
• követelés részleges vagy teljes elengedése
• jogi eljárás az adós ellen
• aktív piac eltűnése a pénzügyi eszköz esetében
Ha a pénzügyi eszköz várható cash-flowia jelentősen meghaladja annak könyv szerinti értékét (az értékvesztés feltételei csak részben vagy egyáltalán nem állnak fenn), a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírás eredményeként a követelés összege nem haladhatja meg az eredetileg fennálló követelés összegét
Jelentős számviteli becslések és feltételezések
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során a menedzsment becsléseket alkalmaz a valós értékre jelentős hatást gyakorló tényezők jövőbeli alakulásával kapcsolatban (beleértve többek között a hozamgörbéket, árfolyamokat, a kockázatmentes kamatlábakat, illetve az átváltási opcióhoz kapcsolódóan a MOL részvények árfolyamának volatilitását és az elvárt osztalékhozamot).
A pénzügyi eszközök várható hitelezési vesztesége a nemteljesítés kockázatára és a várható veszteség arányára vonatkozó feltételezéseken alapul. A MOL Nyrt saját megítélését használta a feltételezések meghatározásakor és az értékvesztés számításhoz használt alapadatok kiválasztásakor, múltbeli tapasztalata és a meglévő piaci viszonyok alapján, valamint minden jelentési időszak végén az előremutató becslések alapján.
17. Pénzügyi kockázatkezelés és tőkekezelés
Pénzügyi kockázatkezelés
A MOL Nyrt.-nél a pénzügyi kockázatkezelési feladatok központosítottak, ezért a pénzügyi kockázati tényezők Csoport szinten kerülnek meghatározásra és mérésre. A felső vezetés részére negyedéves pénzügyi kockázati jelentés készül.
A kockázatkezelés általános megközelítése szerint az üzleti tevékenységet, mint egy megfelelően kiegyensúlyozott portfoliót kezeli. A MOL Nyrt kizárólag a következő esetekben lép fel aktívan az árukitettség kezelése érdekében:
· pénzügyi mutatók és célok kezelése
· cash flow védelme a piaci ár kockázatból fakadó kitettség ellen.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
40 |
Tőkekezelés
A MOL Nyrt. tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a MOL Nyrt. részvényesi értékét.
A MOL Nyrt. a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki tőkeszerkezetét, melyet szükség esetén változtat.
A nettó adósság / EBITDA mutatónál a korai figyelmeztető jel a 2x-es szint, melynek elérése esetén a MOL Nyrt. fontolóra veszi aktuális tőkeszerkezetének módosítását. A mutató alacsony értéke (2024-ben: 1,12) következtében nyitott döntési pont jelenleg nincs. A hosszútávú nettó pénzügyi tőkeáttétel tekintetében a MOL Nyrt. 30% adósság- és 70% saját tőke arányt tart optimálisnak. Amennyiben a pénzügyi tőkeáttétel mértéke a 30%-os aránytól jelentősen és tartósan eltér, a MOL Nyrt. fontólóra veszi tőkeszerkezetének módosítását. Mivel a mutató a 30%-os szintet nem haladja meg (2024-ben 11%), nincs nyitott döntési pont jelenleg. A nettó adósság/EBITDA mutató és a pénzügyi tőkeáttétel kalkulációját a 17/c magyarázat tartalmazza.
A tőkeszerkezet módosítása keretében a MOL Nyrt. változtathatja az osztalék kifizetésének összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. A MOL Nyrt. végezhet saját részvény (put-call opció) tranzakciókat is ilyen célból.
a) Főbb kitettségek
A Csoportszintű Kockázatkezelés azonosítja a főbb kockázati tényezőket és méri a MOL Nyrt. működési eredményére vonatkozó hatásukat. A MOL Nyrt. főbb kitettségeket alulról építkező (bottom-up) modellezés segítségével kíséri figyelemmel. Ennek megfelelően a gázolaj crack spread, a kőolaj ára és a benzin crack spread járul hozzá leginkább a cash flow volatilitásához.
Termékár kockázat kezelése
A MOL Nyrt., mint integrált olaj- és gázipari vállalat, mind eladóként, mind vásárlóként termékár kockázatnak van kitéve. A főbb termékár kockázat abból származik, hogy a MOL Nyrt. integrált üzleti modelljében a Downstream szegmens több kőolajat használ fel, mint a saját termelésű kőolaj mennyisége. Az Upstream szegmensben „hosszú” kőolaj pozícióval, míg a Downstream szegmensben „hosszú” finomítói és vegyipari árrés pozícióval rendelkezik a MOL Nyrt. A termékár kockázat nincs teljes mértékben fedezve, hiszen az olajipari vállalatok részvényeibe befektetők általában hajlandók vállalni az olajipari üzletmenetből származó kockázatokat. Amennyiben szükséges, a MOL Nyrt. fedezi a normális üzletmenettől eltérő és a szokásos piaci árváltozásokat meghaladó termékár kockázatokat.
2024-ben a MOL Nyrt. rövid- és középtávú termékár csere és opciós ügyleteket kötött. A tranzakciókat elsősorban működésből eredő kockázatok fedezésére kötötték, hogy csökkentsék az áringadozások hatását a MOL Nyrt. tevékenységére. Lehetőség esetén viszont a kedvező határidős görbe-szerkezetből származó előnyök kihasználása is releváns szempont.
A termékár kockázat mérésére egy Kockáztatott Érték (Value-at-Risk, VaR) megközelítésen alapuló modell használatával történi.
Árfolyamkockázat kezelése
A MOL Nyrt. azon közgazdasági árfolyamkockázat-kezelési alapelvet alkalmazza, mely szerint az adósságállomány deviza-összetétele a nettó működési cash flow pozícióját tükrözi (’természetes fedezés’) azonban a devizapiaci környezet függvényében a MOL Nyrt. gyakorlata ettől eltérhet. A MOL Nyrt. árfolyamkitettségének kezelésére származékos deviza ügyleteket is alkalmazhat.
Kamatlábkockázat kezelése
A MOL Nyrt., mint energiaipari cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. A fix és változó kamatozású adósság arányát a Csoportszintű Treasury felügyeli.
A MOL Nyrt. a változó kamatozású hitelekből eredő kamatkockázat cash flow-ra gyakorolt hatásának fedezésére kamat swap ügyleteket köthet.
Hitelkockázat
A MOL Nyrt. termékeit és szolgáltatásait üzleti és földrajzi szempontból diverzifikált, elfogadható hitelkockázati profillal rendelkező vevőknek értékesíti.
Az érvényben lévő szabályzatok és folyamatok célja a vevői hitelkezelés és a követelésbehajtás kereteinek megteremtése és alapelveinek lefektetése, a vevők késedelmes vagy nem fizetésből származó kockázatának minimalizálása, valamint a kockázatok folyamatos nyomon követése, illetve az értékesítési folyamatok pénzügyi támogatása a MOL Nyrt. értékesítésre vonatkozó stratégiai terveinek és kockázatviselési képességének megfelelően.
A halasztott határidővel fizető vevők hitelképességét a MOL Nyrt. alaposan értékeli és rendszeresen ellenőrzi, valamint a hitelkockázatot mérséklő eszközöket alkalmaz. A vevői hitelkockázat fedezésére a leginkább elfogadott biztosítékok: a hitelbiztosítások, bankgaranciák, akkreditívek, készpénz letét és zálogjog.
Az egyedi hitellimitek a vevők külső és/vagy belső értékelése, valamint az általuk nyújtott biztosítékok alapján kerülnek megállapításra. A külső információkat a meglévő és lehetséges vevőkről ismert és megbízható hitelminősítők szolgáltatják, de az értékeléshez a MOL Nyrt. saját rendszereiből származó belső információkat is fegyelembe vesz.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
41 |
Különböző megoldások segítik a vevői hitelkockázat kezelésének folyamatát, a kintlévőségek, lejárt követelések folyamatos figyelemmel kísérését. A hitelkeretek túllépése és/vagy lejárata, a hozzájuk tartozó biztosítékok megszűnése esetén a MOL Nyrt. a további szállításokat leállítja. A zárolás feloldásához pedig az üzleti és pénzügyi terület felelős vezetőinek döntése szükséges.
A befektetési portfólió hitelkockázatát egy minősítési rendszer biztosítja. A bankbetétek esetében a MOL Nyrt. egy belső minősítési rendszert alkalmaz a banki partnerkockázatainak ésszerű diverzifikálása és mérséklése érdekében, a rendelkezésre álló készpénz megfelelő elosztásával a bankok között (mind csoport-, mind vállalati szinten), azok külső, független minősítése alapján. A limitszámításnál az értékpapírok esetében külső minősítések kerülnek figyelembevételre. A limiteket, azok felhasználását és az eszkalációs eljárásokat a MOL Nyrt. készpénzkezelési területei folyamatosan kezelik és ellenőrzik.
Likviditási kockázat
A MOL Nyrt. célja, hogy a likviditási kockázatot megfelelően kezelje, így a felmerülő likviditási igényt bankbetétekből, egyéb készpénz egyenértékesekből és megfelelő mennyiségű rendelkezésre tartott lehívható hitelkeretből biztosítsa. Emellett a napi működés során a MOL Nyrt. számos csoporton belüli cash-pool segítségével optimalizálja a többlet likviditást és a fellépő likviditási igényt.
A jelenlegi bankhitel keretek, valamint pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kellő mértékű likviditást és pénzügyi rugalmasságot biztosítanak a MOL Nyrt. számára.
A MOL Group Finance Zrt., mint hitelfelvevő a MOL garanciavállalása mellett 560 millió EUR összegű, ESG célkhoz kötött többdevizás rulírozó hitelszerződést („Szerződés”) írt alá 2024. október 25-én. A Szerződés futamideje 5 év, amely két alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható. A szerződéskötéssel egyidejűleg a MOL Group Finance Zrt. által 2018. július 9-én megkötött 555 millió EUR összegű rulíírozó hitelkeret elérhető része megszüntetésre kerül. A 13 bankcsoport részvételével szervezett Szerződés klubhitel formájában jött létre, a koordinátor szerepét az Erste Group Bank AG és az OTP Bank Nyrt. látták el. A tranzakció fenntarthatósági koordinátorai a Citi, valamint a Raiffeisen Bank International AG.
A Szerződésben megfogalmazott fenntarthatósági célok összhangban állnak a MOL „Shape Tomorrow” stratégiájával, ilyen módon a tranzakció alátámasztja a Társaság hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettségét.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
42 |
b) Érzékenység vizsgálat
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a MOL Nyrt. Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi vizsgálatot készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a kulcsfontosságú kockázati elemek hatása a tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység eredményére a következő:
|
2024 |
2023 |
|
|
"Tiszta" újrabeszerzési árakkal becsült
üzleti tevékenység nyereségére (+) / veszteségére (-) |
milliárd forint |
milliárd forint |
|
Brent kőolaj ára (+/- 10 USD/bbl változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+10,8/-10,8 |
+6,9/-6,9 |
|
Downstream |
-2,6/+2,6 |
-2,8/+2,8 |
|
TTF gáz ár (+/- 15 EUR/MWh változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream2 |
+41,3/-41,3 |
+21,3/-21,3 |
|
Downstream |
-25,3/+25,3 |
-23,1/+23,1 |
|
Árfolyam (+/- 15 HUF/USD változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+3,6/-3,6 |
+2,4/-2,4 |
|
Downstream |
+19,4/-19,4 |
+23,7/-23,7 |
|
Árfolyam (+/- 15 HUF/EUR változás; fix crack spreadek) |
|
|
|
Upstream |
+3,5/-3,5 |
+2,2/-2,2 |
|
Downstream |
+0,5/-0,5 |
+0,6/-0,6 |
|
Finomítói árrés (+/- 1 USD/bbl változás) |
|
|
|
Downstream |
+19,8/-19,8 |
+19,5/-19,5 |
|
1 Az újrabeszerzési árakkal
becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) és ezen
eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A
"tiszta" újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység
nyeresége (+) / vesztesége (-) üzleti tevékenység nyereségéből (+) /
veszteségéből (-) történő levezetését, valamint a vonatkozó definíciókat a 3.
sz. melléklet tartalmazza |
||
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
43 |
c) Kölcsönök
Számviteli politika
Valamennyi hitel és kölcsön valós értéken kerül felvételre, mely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett értéke. A kezdeti megjelenítést követően a kamatozó hitelek és kölcsönök az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.
A MOL Nyrt. bruttó adósságát pénznemenkénti bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
Bruttó hitelállomány devizanemenként |
millió forint |
millió forint |
|
EUR |
321.839 |
280.226 |
|
HUF |
106.464 |
159.072 |
|
USD |
45.403 |
20.703 |
|
Összesen |
473.706 |
460.001 |
Az alábbi táblázat mutatja be az év végén fennálló kibocsátott kötvényeket:
|
Pénz- |
Kibocsátott |
Kibocsátott |
Kupon |
Típus |
Kamatfizetés gyakorisága |
Forgalomba hozatal napja |
Lejárat |
Kibocsátó |
|
|
Eurobond |
EUR |
650 |
266.559 |
1,5% |
Fix |
Éves |
2020.10.08 |
2027.10.08 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
28.400 |
28.400 |
2,0% |
Fix |
Éves |
2019.09.24 |
2029.09.24 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
36.600 |
36.600 |
1,1% |
Fix |
Éves |
2020.09.22 |
2030.09.22 |
MOL Nyrt. |
|
HUF bond |
HUF |
35.500 |
35.500 |
1,9% |
Fix |
Éves |
2021.04.12 |
2031.04.12 |
MOL Nyrt. |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
44 |
Lízingbevevőként a teljes jövőbeni minimális lízing fizetésének egyeztetését a pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
Lízingbeadóként a teljes jövőbeni minimális lízing díjainak egyeztetését a pénzügyi lízingből eredő követelések jelenértékével az alábbi táblázat tartalmazza:
A lízingszerződésekről további információ az 5.és 8/a magyarázatban kerül bemutatásra.
d) Saját tőke
Számviteli politika
A kimutatásokban bemutatott tartalékok és egyéb tartalékok összege nem azonos a tulajdonosoknak osztalékként kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a magyar számviteli törvény előírásai alapján a Saját tőke megfeleltetés szolgál (IV. számú melléklet).
Valós érték értékelési tartalék
A valós érték értékelési tartalék a hatékony cash flow fedezeti ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza.
Az összetett instrumentumok tőkerésze és a visszavásárlási árak különbözete
Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza az instrumentum kibocsátásából származó bevétel kötelezettség részen felüli értékét. A kötelezettség rész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor azok szerződéses feltételei a Társaság számára kötelezővé válnak.
Visszavásárolt saját részvények
A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra. Annak érdekében, hogy következetesen megkülönböztethető legyen a visszavásárolt saját részvény ügyletek tőketartalék és eredménytartalék hatása, a saját részvény visszavásárlási és viszonteladási ügyletek a tőketartalék helyett az eredménytartalékra hatnak.
Jegyzett tőke
2024-ben nem volt változás a kibocsátott részvények darabszámában. 2024. december 31-én az összes kibocsátott részvény névértéke 102.429 millió forint, ami 819.424.824 darab 125 forint névértékű „A” sorozatú, egy darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú és 578 darab 1.001 forint névértékű „C” sorozatú részvényt foglal magában. A kibocsátott jegyzett tőke összege 2024. december 31-én 80.973 millió forint, míg 2023. december 31-én 80.723 millió forint volt.
Az „A” sorozatú törzsrészvények 125 forint névértékűek, a „C” sorozatú törzsrészvények 1.001 forint névértékűek. Minden 125 forint, azaz egyszázhuszonöt forint névértékű „A” sorozatú részvény egy szavazatra, illetve minden 1.001 forint, azaz egyezeregy forint névértékű „C” sorozatú részvény nyolc egész nyolc ezred szavazatra jogosít, kivéve az alábbiakat.
Az Alapszabálynak megfelelően egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság megbízásából a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letét- és értékpapír-kezelőt.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
45 |
A „B” sorozatú részvény, névre szóló, 1.000 forint névértékű, Alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény. A „B” sorozatú részvény tulajdonosa a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. A „B” sorozatú részvény névértékének megfelelően nyolc szavazatra jogosít. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az Alapszabály 12.4 Cikkelye alapján a következő ügyekhez: a „B” sorozatú részvénnyel kapcsolatos adatok megváltoztatása, szavazati jogok és részvényesi csoportok meghatározása, a közgyűlésen minősített többséget igénylő döntések listája, továbbá ezen 12.4 Cikkely módosítása. Továbbá, azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az Igazgatóság nem támogat, a „B” sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges az alábbi kérdésekben: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, illetve az Alapszabály egyes pontjainak módosítása.
Az Igazgatóság az Alapszabály 17.D Cikkelyének felhatalmazása alapján 2029. április 24-ig jogosult az alaptőkét, a Gazdasági Társaságokról szóló törvényi szabályozás adta kereteken belül, bármely választott módon, egy vagy több részletben felemelni, de az alaptőke felemelésének mértéke összesen nem haladhatja meg a 30 milliárd forintot.
Fejlesztési tartalék képzése
A MOL Nyrt. tekintettel a 2023 és 2026 között beruházásra minimálisan költeni tervezett összegre, 100 milliárd forint fejlesztési tartalékot képzett a 1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és osztalékadóról 7. § alapján, mely összeg 2022. december 31-re vonatkozóan átvezetésre kerül az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. 2023-ban 43.177 millió forint felhasználásra került különböző projektre és a lekötött tartalék egyenlege 56.823 millió forint volt 2023.12.31-én. 2024-ben 35.743 millió forint került felhasználásra különböző projektekre és a lekötött tartalékból 18.000 millió forint került átvezetésre eredménytartalékba.
A törzsrészvény, a saját és a kibocsátható részvények darabszámának változásai:
|
Összes kibocsátott részvény darabszáma |
Visszavásárolt |
Visszavásárlási kötelezettséggel rendelkező részvények darabszáma |
Visszaadási megállapodás alatt lévő részvények darabszáma |
Kintlévő részvények darabszáma1 |
Kibocsátható maximális |
|
|
2023. jan. 01. |
819.424.825 |
-35.531.547 |
-108.811.620 |
-30.737.356 |
644.344.302 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban résztvevőknek juttatott részvények |
- |
1.431.297 |
- |
- |
1.431.297 |
- |
|
ING Bank N.V. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
-3.353.987 |
3.353.987 |
- |
- |
- |
|
Unicredit Bank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
-3.704.188 |
3.704.188 |
- |
- |
- |
|
2023. dec. 31. |
819.424.825 |
-41.158.425 |
-101.753.445 |
-30.737.356 |
645.775.599 |
1.059.424.825 |
|
Igazgatóság tagjainak és MRP programban résztvevőknek juttatott részvények |
- |
2.002.219 |
- |
- |
2.002.219 |
- |
|
ING Bank N.V. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
72.931 |
-72.931 |
- |
- |
- |
|
Unicredit Bank A.G. részvény opciós szerződés elszámolása |
- |
257.634 |
-257.634 |
- |
- |
- |
|
Részvény adás-vételi szerződés a Commerzbank AG-vel |
- |
6.676.013 |
-6.676.013 |
- |
- |
- |
|
2024. dec. 31. |
819.424.825 |
-32.149.628 |
-108.760.023 |
-30.737.356 |
647.777.818 |
1.059.424.825 |
|
|
||||||
|
"C" sorozatú részvények |
|
|
|
|
|
|
|
2023. dec. 31. |
578 |
- |
- |
- |
578 |
578 |
|
2024. dec. 31. |
578 |
- |
- |
- |
578 |
578 |
1 A Kintlévő részvények darabszámának 2023.januári nyitó értéke módosításra került, a 2022-ben a MOL Vagyonkezelő Kft-től vásárolt részvények darabszámával.
A MOL Nyrt. tulajdonában lévő saját részvények névértéke 21.456 millió forint, 2024. december 31-én (2023. december 31-én 21.706 millió forint.)
Osztalék
2024. áprilisában az Igazgatóság a 2024-es Éves Rendes Közgyűlésen meghozott döntése értelmében a 2023-as év üzleti eredményéből 197.959 millió forintnyi osztalék kifizetésére került sor, amely 249,98 forint részvényenkénti osztalékot jelent.
Az osztalékfizetésre jogilag rendelkezésre álló tartalékok teljes összege a saját tőke megfeleltetés alapján 2024. december 31-én 2.412.820 millió forint, 2023. december 31-én 2.243.360 millió forint volt. (IV.f számú melléklet)
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
46 |
A jóváhagyott osztalék (197.959 millió forint) és a saját tőke változásaira vonatkozó kimutatásban kimutatott osztalék (158.874 millió forint) eltér egymástól, mert a következők nem osztalékként kerülnek bemutatásra: a visszaadási megállapodás alatt lévő részvények után fizetett osztalék (10.744 millió forint) lényegében a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységéhez való hozzájárulását jelenti, ezért a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra, a saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók után fizetett osztalék (15.416 millió forint) a pénzügyi kötelezettség csökkenéseként kerül elszámolásra, Az OTP-MOL részvénycsere ügyletben érintett részvényekre jutó osztalék (10.020 millió forint) a származtatott pénzügyi kötelezettség valós érték változásában kerül kimutatásra. A MOL Nyrt. Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezetének fizetett osztaléknak (2.905 millió forint) nincs hatása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra, mert a szervezet a MOL Nyrt. kiterjesztése.
Saját részvényekre vonatkozó put és call opciós tranzakciók
A MOL Nyrt. és egyes pénzintézetek között három, 2024. december 31-én összesen 68.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényre („Részvény”) vonatkozó opciós- és hozamcsere (total return swap) szerződés áll fenn. A MOL Nyrt. amerikai típusú vételi opciókkal, míg a pénzintézetek európai típusú eladási opciókkal rendelkeznek az „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre vonatkozóan. Mind a vételi, mind az eladási opciók lejárata azonos. (Erről további információ a 21. megjegyzésben kerül bemutatásra.)
|
Szerződés típusa |
MOL törzsrészvények darabszáma |
Kötési árfolyam részvényenként |
Lejárat |
|
|
ING Bank N.V. |
vételi és eladási opció |
31.000.000 |
EUR 7,8820 |
2025.07.04 |
|
UniCredit Bank Gmbh |
vételi és eladási opció |
31.000.000 |
EUR 7,51229 |
2025.07.04 |
|
Commerzbank AG |
teljes hozam csere-ügylet |
6.676.013 |
- |
2025.07.08 |
Az ING Bank N.V. és a MOL között 2023. június 20-án kötött opciós jogok alapján, a MOL 30.927.069 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt szerzett 2024. június 24-én, az ügylet elszámolása fizikai teljesítéssel 2024. június 26-án történt meg.
A 2024. június 24-én történt részvényszerzést követően, a MOL új részvény adás-vételi szerződést kötött 2024. július 5-én. A MOL és az ING Bank N.V. („ING”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 31.000.000 darab Részvényt értékesített az ING-nek. Egyidejűleg a MOL és az ING részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az ING pedig európai típusú eladási jog jogosultjává válik 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,8820 EUR, lejáratuk 2025. július 4.
Az UniCredit Bank AG és a MOL között 2023. június 20-án kötött opciós jogok alapján, a MOL 30.742.366 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt szerzett 2024. június 24-én, az ügylet elszámolása fizikai teljesítéssel 2024. június 26-án történt meg.
A 2024. június 24-én történt részvényszerzést követően, a MOL új részvény adás-vételi szerződést kötött 2024. július 5-én. A MOL és az UniCredit GmbH (“UniCredit”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 31.000.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt („Részvény”) értékesített az UniCreditnek. Egyidejűleg a MOL és az UniCredit részvény opciós szerződést kötött, mely alapján a MOL amerikai típusú vételi jog, az UniCredit pedig európai típusú eladási jog jogosultjává válik 31.000.000 db részvény vonatkozásában. A vételi és eladási jogokra vonatkozó lehívási ár 7,51229 EUR, lejáratuk 2025. július 4.
A MOL és a Commerzbank AG (“Commerzbank”) között 2024. július 5-én megkötött részvény adás-vételi szerződés alapján a MOL 6.676.013 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvényt („Részvény”) értékesített a Commerzbank-nak.
Egyidejűleg a MOL és a Commerzbank hozamcsere (total return swap) megállapodást kötött 6.676.013 db részvény vonatkozásában, a megállapodás lejárata 2025. július 8.
Részvény swap megállapodás az OTP-vel
A MOL Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. (“OTP”) részvénycsere és részvény swap megállapodást kötöttek 2009-ben. A szerződések alatt, eredetileg a MOL 40.084.008 Részvényt cserélt el az OTP 24.000.000 darab részvényére. A szerződés elszámolást tartalmaz a részvényárak relatív mozgásának függvényében, mely történhet részvényben vagy pénzbeli elszámolásként is. A 2009. április 16-án kötött szerződés 2022-ben ismét meghosszabbításra került 2027. július 11-ig. A hosszabbítás nem okozott mozgást a MOL Nyrt. saját részvényei tekintetében.
A lejáratig mindkét fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai (részvényben történő) elszámolását.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
47 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
48 |
A MOL Nyrt. nem rendelkezik olyan instrumentumokkal, ahol a valós érték opciót választotta, amely szerint a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelöl egy pénzügyi instrumentumot, azon célból kifolyólag, hogy az értékelési vagy megjelenítési következetlenségeket csökkentse.
A MOL Nyrt. nem rendelkezik olyan instrumentummal, amely besorolása megváltozott az üzleti modell módosításának következtében.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke, a kibocsátott kötvényeket kivéve, megközelíti a könyv szerinti értéküket. A kibocsátott kötvények valós értéke 2024. év végén 329.910 millió forint, míg könyv szerinti értéke 366.098 millió forint volt (2023. év végén a valós érték 296.929 millió forint, míg a könyv szerinti értéke 347.715 millió forint volt). A kibocsátott kötvények valós értékéből 253.436 millió forint az 1. szintű kategóriának felelnek meg és 76.474 millió forint a 2. szintű kategóriának. (A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a 2. szintű kategóriának felelnek meg. Lásd 19-es magyarázat.)
A MOL Nyrt. számos értékelési technikát alkalmaz a pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározására. Az árupiaci termékcsere ügyletek valós értéke a jövőbeni cash-flow-k jelenértékeként kerül meghatározásra, amely megfigyelhető határidős árakon alapul. A kötvények valós értéke a jövőbeni cash-flow-k jelenértékeként kerül kiszámításra, ahol a diszkontrátát a kibocsátó hitelkockázatával korrigált, zéró kupon kötvény hozamgörbe biztosítja. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a legjelentősebb tételek tőzsdén jegyzett cégek, bankok által kibocsátott vállalati kötvények. Az adósságinstrumentumokon keletkezett, az egyéb átfogó eredményben elszámolt valós értékelési különbözet értékét a 7. számú magyarázat tartalmazza.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
49 |
Értékvesztés kizárólag a vevőkövetelések és az adott kölcsönök esetén került elszámolásra. A többi pénzügyi instrumentum esetében nem került értékvesztés elszámolásra lejárat, múltbeli tapasztalat, várakozások és a hitelkockázat változása alapján.
A vevői szerződésekből származó szerződéses követelések és kötelezettségek nem jelentősek a MOL Nyrt. számára.
19. Pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchiája
A Társaság 2024-ben és 2023-ban sem rendelkezett olyan instrumentummal, amely az 1. szintű (1. szint: nem módosított, aktív piacokon jegyzett árak) és a 3. szintű kategóriába lett volna besorolva (3. szint: nem elérhető és figyelemmel nem kísérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások).
20. Vevő- és egyéb követelések
Számviteli politika
A vevő- és egyéb követelések a vállalat általános üzletmenete során áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket és olyan egyéb követeléseket tartalmaznak, mint a margining követelések. A vevőkövetelések bekerüléskor a tranzakciós áron kerülnek kimutatásra amennyiben nem tartalmaznak jelentős finanszírozási komponenst. A vevő- és egyéb követelések követő értékelése folyamán az egyszerűsített módszertan alapján teljes élettartami hitelezési veszteség kerül elszámolásra. A vevőkövetelésekre a várható hitelezési veszteséget az elmúlt három év múltbeli veszteségi ráta átlagának és az előretekintő elemnek a szorzataként számolja. Az előretekintő elem a bankszektor hitelveszteségei és az egy évvel korábbi munkanélküliségi ráta erőteljes pozitív korrelációján alapul. A leírt követelés kivezetése akkor történik meg, amikor behajthatatlannak minősül.
Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül sor kerül, azok a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, míg ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
50 |
A vevőkövetelések bruttó összege 36 605 millió forinttal nőtt, elsősorban a nettó árbevétel növekedése miatt, míg a követelésekre képzett értékvesztés 468 millió forinttal csökkent, ami mind az előretekintő elem, mind az értékvesztési modellben alkalmazott 3 éves átlagos múltbeli veszteségráták javulásának köszönhető.
21. Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek
Számviteli politika
A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz-egyenértékesek olyan rövid távú magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak, és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. A “minimális értékváltozási kockázat” fogalmat a MOL Nyrt. nem korlátozza három hónapos időszakra.
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Rövid lejáratú bankbetétek |
90.292 |
103.630 |
|
Látraszóló betétek |
26.193 |
33.807 |
|
Készpénz állomány |
3.129 |
7.222 |
|
Összesen |
119.614 |
144.659 |
Záloggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek
Kötelezettségek biztosítékaként zálogjoggal terhelt pénzeszközök és pénz-egyenértékesek könyv szerinti értéke 2024. december 31-én 376 millió forint (2023. december 31-én: 333 millió forint.)
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
51 |
Egyéb pénzügyi információk
E szakasz ismerteti az egyéb pénzügyi információkat, amelyeket vagy a vonatkozó számviteli standardok tesznek kötelezővé, vagy a vezetőség tekint a részvényesek számára lényeges információnak.
22. Mérlegen kívüli kötelezettségek
Számviteli politika
A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban. A magyarázatokban kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban, azonban amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a magyarázatokban kimutatásra kerülnek.
a) Adott garanciák
b) Szerződéses és beruházási kötelezettségek
A vállalati társadalmi felelősségvállalás részeként a MOL Nyrt. 546 millió forint értékben vállalt kötelezettséget szponzorációs megállapodásokon keresztül a következő 3 évre.
c) Fel nem vett lízing kötelezettségek
d) Hatósági eljárások, peres ügyek
Általánosságban
A lentiekben felsorolt peres ügyek egyike sem gyakorolt hatást a pénzügyi kimutatásokra, kivéve ahol ez kiemelésre került. A MOL Nyrt. szokásos működése során több peres ügyben is érintetté vált. Jelenleg nincs folyamatban olyan további peres ügy, melynek kimenetele jelentős negatív hatással lehet a MOL Nyrt. pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére.
Azon perek pertárgyértéke, melyekben a MOL Nyrt. alperesként vesz részt, 3 millió forint, melyre 2 millió forint összegű céltartalék képzésére került sor.
ICSID választottbírósági eljárás (MOL Nyrt. kontra Horvát Köztársaság)
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a MOL Nyrt. és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A MOL 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
52 |
Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A háromtagú tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a MOL-nak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a MOL-nak. A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyságrendileg 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a MOL részére, amely összeget még nem fizettek meg a MOL-nak. A megítélt összeg megfizetésének elmaradása miatt a MOL 2023-ban végrehajtási eljárást kezdeményezett. A függő követelés nem került megjelenítésre a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
e) Környezetvédelmi kötelezettségek
A MOL Nyrt. tevékenységéhez kapcsolódóan környezetkárosításból vagy szennyezésből fakadó kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyreállítás miatt felmerülő ráfordítások keletkezhetnek. A MOL Nyrt.-t a tevékenységével kapcsolatosan korábban felmerült környezetkárosításért felelősség terheli. Ennek megfelelően a MOL Nyrt. a múltban okozott környezeti károk helyreállításának, továbbá a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a 2024. december 31-ével becsült költségeire 6.651 millió forint céltartalékot képzett (lásd 13. magyarázat). Bár a menedzsment megítélése szerint e céltartalékok teljesítik a megbízhatóan becsülhető költség követelményét, a jövőbeni szabályozási fejlemények és változások, valamint az ismert és tényleges környezeti állapot között fennálló eltérések e becslések átértékeléséhez vezethetnek.
Ezen túlmenően, a MOL Nyrt. egyes telephelyei szennyezettségének felszámolása jelenleg nem becsülhető mértékű költséggel járhat vagy a jogszabályi követelmények nem egyértelműen nevesítik a feladatokat. A legjelentősebb eset, ahol ilyen kötelezettség létezhet, az a tiszaújvárosi telephely, ahol a MOL Nyrt. potenciálisan jelentős talaj- és talajvíz szennyezettséget azonosított be. A regionális környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelően, a MOL Nyrt. a tiszai finomítójában elvégezte a szennyezés vizsgálatát és annak eredményét, valamint a technikai megvalósítás részleteit 2021. júliusában benyújtotta a hatósághoz. A felmérés eredményének alapján a hatóság 2021. szeptember 7-i határozatában kötelezte a MOL Nyrt.-t a környezetvédelmi kockázatkezelési terv végrehajtására. A tervből származó kötelezettségek összegére a MOL Nyrt. megképezte a környezetvédelmi céltartalék összegét.
Továbbá, a kőolaj és földgáz kutatás és termelés során a Társaság magyar jogelődje által 1995 előtt alkalmazott technológiák következtében felmerülhet az ezen tevékenység során keletkezett fúrási iszap eltávolításának kötelezettsége (1995-ben változott az alkalmazott technológia). A jogi előírásokkal összhangban a keletkező szennyező anyag kezelése (kitermelése és ártalmatlanítása) szükséges. Ezen kötelezettség fennállása, következésképpen a kapcsolódó költségek alakulása függ a számos helyszínen hátrahagyott fúrási iszap kiterjedésétől, mennyiségétől és összetételétől. Jelenlegi becslések szerint a környezetvédelmi kötelezettség összege 1.411 millió forint (2023. december 31-én 1.357 millió forint).
23. A cash flow kimutatással kapcsolatos információk
Számviteli politika
A látra szóló folyószámlahitelek a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek résztételeként szerepelnek abban az esetben, ahol a rövid lejáratú hitelek szerves részét képezik a vállalkozás pénzgazdálkodási gyakorlatának.
Elemzés az Üzleti tevékenység nettó pénzáramlása forgótőke változás nélküli Cash-flow kategóriát befolyásoló Egyéb tételekről:
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
53 |
Elemzés a Finanszírozási tevékenységekre fordított pénzáramlásokhoz:
A lízingek teljes cash-flow-ja az időszakban 5.773 millió forint.
24. Tranzakciók kapcsolt felekkel
a) Leányvállalatokkal folytatott üzleti tranzakciók
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Adott kölcsönök |
23.609 |
5.180 |
|
Kapott kölcsönök |
30.148 |
2.573 |
|
2024.12.31 |
2023.12.31 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Vevőkövetelések |
152.719 |
124.508 |
|
Szállítói kötelezettségek |
116.918 |
94.342 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
54 |
b) Társult és közös vezetésű vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók
c) Garanciák
Lásd 22. sz. magyarázat (Mérlegen kívüli kötelezettségek)
d) Juttatások az Igazgatóság számára
Az Igazgatóság díjazása 2024 során 153 millió forint volt (2023-ban 156 millió forint). Emellett, az Igazgatóság tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részletei a 4-es magyarázatban kerülnek bemutatásra.
Az Igazgatósági tagok az ösztönző programon túlmenően az alábbiakban részletezett nettó juttatásban részesülnek:
|
Külső és belső Igazgatósági tagok |
25.000 euró/év |
|
Bizottsági elnökök |
31.250 euró/év |
Abban az esetben, ha az Igazgatóság elnöki tisztségére nem külső igazgatósági tagot választanak, a juttatás mértéke a külső igazgatósági tagot illeti meg. A nem magyar állampolgár és nem magyarországi állandó lakhelyű igazgatósági tagok minden igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal évente) Magyarországra utazásuk esetén 1.500 euró juttatásban részesülnek.
e) Az Igazgatóság, a Vezető Tisztségviselők Bizottsága, az Ügyvezető Testület és a Felsővezetés által birtokolt részvények darabszáma
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
55 |
f) A kulcspozícióban lévő vezetőkkel való tranzakciók és egyéb kapcsolt felek
2024-ban a kulcspozícióban lévő vezetők által irányított vállalatok 5.009 millió forint értékben vásároltak üzemanyagot és kiskereskedelmi szolgáltatásokat a MOL Nyrt.-től (2023-ban 4.455 millió forint). A MOL Nyrt. 459 millió forint értékben nyújtott szponzorációt olyan sport szervezeteknek, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2023-ban 720 millió forint). A MOL Nyrt. 2.692 millió forint értékben vásárolt egyéb szolgáltatásokat (köztük üzleti és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat) olyan vállalatoktól, melyek kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt állnak (2023-ban 2.525 millió forint).
A kulcspozícióban lévő vezetők irányítása alatt lévő vállalatok 4.112.378 darab részvényt birtokolnak (2023-ban 3.793.145 darab részvény).
g) Juttatások a kulcspozícióban lévő felső- és középvezetés részére
A bemutatott összegek azon vezetők juttatásait tartalmazzák, akik a MOL Nyrt. szempontjából vezető tisztségviselőnek minősülnek.
|
2024 |
2023 |
|
|
|
millió forint |
millió forint |
|
Bérek és egyéb bér típusú kifizetések |
1.197 |
1.204 |
|
Egyéb rövid távú juttatások |
518 |
421 |
|
Részvény alapú kifizetések |
977 |
553 |
|
Összesen |
2.692 |
2.178 |
h) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott kölcsönök
Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor kölcsön nyújtására.
25. Beszámolási időszak utáni események
Nem történt jelentős mérlegfordulónap utáni esemény.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
56 |
I. számú melléklet: Közzétett, de még nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
A pénzügyi beszámoló elfogadásának időpontjában az alábbi standardokat és értelmezéseket már kibocsátották, viszont még nem léptek hatályba:
• Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések:
o IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
• Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések:
o IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva: 2024.április 9-én, hatályos: 2027. január 1-én);
o IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (kibocsátva: 2024.május 9-én, hatályos: 2027. január 1-én);
o IFRS 9 - Pénzügyi instrumentumok módosításai (kibocsátva: 2024. május 30., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IAS 7 Cash flow-k kimutatása (kibocsátva: 2024. július 18., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 9 - Pénzügyi instrumentumok módosításai (kibocsátva: 2024. december 30., hatályos: 2026. január 1-én.);
o IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek (kibocsátva: 2024. december 18., hatályos: 2026. január 1-én.).
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
57 |
II. számú melléklet: Leányvállalatokban, közös vezetésű, illetve társult vállalkozásokban lévő befektetések
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
58 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
59 |
*Ezek a cégek végelszámolásra kerültek 2024-ben.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
60 |
III. számú melléklet: Tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény
Az újrabeszerzési árakkal becsült üzleti tevékenység nyereségét (+) / veszteségét (-) (Clean CCS EBIT) és ezen eredménykategória számítási metódusát az IFRS nem szabályozza. A tiszta újrabeszerzési árakkal becsült üzleti eredmény az egyik leginkább figyelt jövedelmezőségi mutatószám az olaj- és gáziparban. Ez mutatja meg legjobban egy finomítási művelet mögöttes teljesítményét, mivel kiszűri a nem ismétlődő speciális tételeket (egyszeri tételeket), a készlettartásból származó nyereséget és veszteséget, valamint a nyersanyagok és saját termelésű készletek értékvesztését, illetve a derivatív tranzakciókat.
Készletezési nyereség/veszteség
A készletezési nyereség és veszteség kiszűrésével kapott üzemi eredmény tükrözi a vizsgált időszak tényleges beszerzési költségeit, ebből adódóan pontosabban ábrázolja a mögöttes termelési és értékesítési eredményeket, illetve ennek köszönhetően az eredmény az adott iparágban működő más társaságok eredményével összehasonlíthatóvá válik.
Készletek értékvesztése
A készletek a bekerülési és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon vannak kimutatva.
A készletek költségét csökkenteni kell – vagyis értékvesztést kell elszámolni az időszak záró készletértékére – amennyiben a bekerülési érték jelentősen meghaladja az értékesítési költséggel csökkentett várható eladási árat.
A késztermékek, áruk esetében értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, amennyiben a készletek időszak végi értéke meghaladja a termék értékesítési költséggel csökkentett jövőbeni várható eladási árát. Nyersanyagok és félkész termékek esetében, amelyek a további termelés során felhasználásra kerülnek, meg kell vizsgálni, hogy a termelésben való felhasználásukat követően az előállított késztermék eladási árából megtérül-e az értékük. Amennyiben azok értéke nem realizálható teljes mértékben, akkor értékvesztés elszámolására kerül sor a megtérülés szintjéig.
Derivatív tranzakciók
Mivel az újrabeszerzési árakkal becsült módszer alapja az időszaki átlagos nyersolaj árakon alapszik, az újrabeszerzési árakkal becsült hatás a szállítási fedezeti ügyletek hatásának eredményével együttesen felesleges duplikációhoz vezetett, ebből kifolyólag a szállítási fedezeti ügyletek jövedelemre vonatkozó kimutatásra kifejtett hatását meg kell szüntetni.
Egyszeri tételek
Az egyszeri tételek egyedülálló, jelentős (több, mint 10 millió dollár eredményhatással bíró), nem ismétlődő gazdasági események, amelyek nem képezik részét a szegmens alapvető tevékenységének, ebből kifolyólag nem tükrözik az időszak tényleges teljesítményét.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
61 |
IV. számú melléklet: A magyar számviteli törvény követelményei szerinti közzétételek
a) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért és az IFRS szerinti beszámoló elkészítéséért felelős személy:
Név: Berki Ervin
Regisztrációs szám: 195106 (IFRS specifikáció)
b) A Felelősségvállalási nyilatkozatot aláíró személyek
Név: Simola József, pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Lakcím: 1112 Budapest, Ördögorom út 3/C A. ép. 1.
Név: Molnár József, vezérigazgató
Lakcím: 1165 Budapest, Hunyadvár utca 42.
c) Kapcsolat
Társaság neve: MOL Nyrt.
Székhelye: 1117 Budapest, Dombóvári út 28.
Hivatalos honlapja: www.molgroup.info
d) Tulajdonosi struktúra bemutatása
A magyar számviteli törvény 89. §-a alapján a kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaságnak a nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik (lásd II. számú melléklet).
A Társaságnak nincs többségi befolyással vagy minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagja (részvényese).
e) Könyvvizsgálói díjak
A magyar számviteli törvény 88. §-ának megfelelően a pénzügyi kimutatások tartalmazzák a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által az éves beszámoló kötelező könyvvizsgálatáért, valamint egyéb nem könyvvizsgálati szolgáltatásokért a pénzügyi évre fizetett díjakat. A könyvvizsgáló cég (Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.) által a MOL Nyrt. 2024 évi konszolidált és egyedi éves beszámolójának kötelező könyvvizsgálatáért felszámított díja 122,1 millió forint volt. A könyvvizsgáló a hálózatával együtt összesen 430 millió forint egyéb bizonyosságot nyújtó és egyéb kapcsolódó szolgáltatást, 0 millió forint adótanácsadási szolgáltatást és 0 millió forint egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatást számolt fel a MOL Nyrt és leányvállalatai részére 2024-ben, melynek nem része a jogszabályban előírt éves könyvvizsgálatok díja. A Társaságnál a számviteli törvény 155. (2) bekezdése értelmében kötelező a könyvvizsgálat. Az éves beszámoló, illetve az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldésre kerül.
f) Saját tőke megfeleltetés
Saját tőke megfeleltetési tábla készítésének alapja
A magyar számviteli törvény 114/B. §-a szerint az évközi pénzügyi kimutatás tartalmazza a magyar számviteli törvény szerinti és a fent részletezett elkészítési elvek szerinti saját tőke közötti eltérés levezetését.
Az összeállítás során alkalmazott elvek szerinti saját tőke és a magyar számviteli törvény szerinti saját tőke közötti eltérés levezetése az alábbi tőkeelemek 2023. december 31-i és 2024. december 31-i egyenlegeit tartalmazza:
Saját tőke
• Jegyzett tőke
• Tőketartalék
• Eredménytartalék
• Értékelési tartalék
• Adózott eredmény
• Lekötött tartalék
A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza továbbá
• a Cégbíróságon bejegyzett tőke és a fent leírt elkészítési elvek alapján meghatározott jegyzett tőke közötti eltérés levezetését;
• az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
62 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
63 |
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
64 |
g) Engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenység bemutatása
Számviteli politika
A MOL Nyrt. az üzleti célkitűzések megvalósítása érdekében 2011. március 1-től villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. A Társaság elsősorban a MOL-csoport villamos energia igényeinek kielégítésére koncentrál a beszerzésekben és egyéb villamosenergia-kereskedelmi tevékenységekben rejlő szinergiák kihasználásával.
A MOL Nyrt. villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban Vet.) hatálya alá tartozik. A Vet. előírásai alapján a Társaság horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak minősül, erre való tekintettel köteles az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységét oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezné.
A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység jövedelmi és vagyoni helyzetének bemutatására „A villamos energia kereskedelemi tevékenység számviteli szétválasztási szabályzata” társasági belső szabályzat alapján került sor. A MOL Nyrt. engedélyes tevékenység szétválasztási módszertana megfelel az erre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásoknak, és konzekvens a Társaság számviteli szabályzataiban foglaltakkal és kontrolling elveivel.
Az év végi állapotot tükröző beszámoló készítése tényadatok (tény naturáliák, tény mesterséges vetítési alapok) alapján történt.
A tevékenység szétválasztás alapelvei a jogszabályok alapján
• teljeskörűség elve
• áttekinthetőség és egyszerűség elve
• állandóság elve
• folytonosság elve
• egységesség elve
• összemérés elve
• költség-haszon összevetésének elve
A mesterséges szétválasztási eljáráson alapuló tevékenységi szétválasztás nem teremti meg a teljes zártságot a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, ezért a számviteli törvényben megkövetelt eszköz és forrás oldal egyezőség biztosításának tesz eleget a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás forrás oldalon levő technikai kiegyenlítő sor.
A tevékenység szétválasztás alapelvei az üzleti racionalitás alapján
• A jövedelemre vonatkozó kimutatásban a bevételek és a ráfordítások között a saját felhasználási célra vásárolt villamos energia beszerzés és felhasználás úgy kerül bemutatásra, mintha továbbértékesítési céllal szerezte volna be, illetve külső fél felé értékesítette volna a Társaság.
• A MOL Nyrt.-n belül igénybe vett szolgáltatások úgy kerülnek bemutatásra, mint külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatások, a belső teljesítmény elszámolás számlái besorolásra kerülnek a megfelelő jövedelemre vonatkozó kimutatás sorokba. A megfelelő jövedelemre vonatkozó kimutatás sorokon bemutatott értékek megfelelnek a MOL Nyrt.-n belül működtetett belső teljesítmény elszámolási rendszer szerint rögzített értékeknek.
A Társaság a tevékenység szétválasztását a teljes beszámolási időszakra vonatkozóan évente egy alkalommal készíti el. A tételes vizsgálatokra és a ráfordítások, eszközök megosztására havi szinten nem kerül sor.
Szétválasztás módszertana:
A szétválasztási szabályzat, illetve a módszertan az alább felsorolt elvek mentén került felépítésre. Az egyes elvekhez kapcsolódó feladatok részletes kidolgozásánál figyelembevételre kerültek a MOL Nyrt.-ben alkalmazott könyvelési rendszer (SAP) lehetőségei, illetve a költség-haszon elv.
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költséghelyek/ profitcenterek
Ami közvetlenül az engedélyes tevékenységhez kapcsolható, az közvetlen módon kerüljön elszámolásra. A szétválasztás során elsődleges cél, hogy az eszközök, források, bevételek, illetve a költségek/ráfordítások jelentős része közvetlen elszámolással kerüljön az engedélyes tevékenységre. Megfelelő költségobjektumok hozzárendelésével a lehetőségekhez képest maximalizálni kell a közvetlen tételeket, s minimalizálni a felosztandókat (közvetettek).
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
65 |
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez közvetetten kapcsolódó költséghelyek/ profitcenterek
A közvetetten kapcsolódó tételek felosztását megfelelő vetítési alapok megválasztásával kell elvégezni. Közvetlenül nem az engedélyes tevékenységhez rendelt eszközöket, forrásokat, bevételeket, illetve költségeket, ráfordításokat megfelelően megválasztott vetítési alapok vagy tételes vizsgálat szerint kell megosztani. Amennyiben a megosztandó tételek vonatkozásában az engedélyes tevékenységhez létezik belső szolgáltatási tétel, az abban foglaltakból kell kiindulni.
• Az engedélyes villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez nem kapcsolódó költséghelyek/profit centerek
A Társaság működéséből, illetve szervezeti struktúrájából adódóan vannak olyan tevékenységek, divíziók, amelyekhez kapcsolódó eszközök, források, bevételek, illetve költségek/ráfordítások egyáltalán nem kapcsolódnak az engedélyes tevékenységhez. Ezeket a megosztás során figyelmen kívül kell hagyni.
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
66 |
Engedélyes Villamosenergia-kereskedelmi tevékenység jövedelemre vonatkozó kimutatása
|
|
|
MOL Nyrt. Egyedi Pénzügyi kimutatások 2024 |
67 |
Engedélyes Villamosenergia-kereskedelmi tevékenység pénzügyi helyzet kimutatása
|
|
|
|
|
Felelősségvállalási nyilatkozat
Alulírottak, mint cégjegyzésre és képviseletre feljogosított személyek, a MOL törzsrészvények kibocsátójának, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak (MOL Nyrt.) a képviseletében kijelentjük, hogy a MOL Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a MOL Nyrt. által nyilvánosságra hozott 2024. évi konszolidált beszámoló a legjobb tudásunk szerint a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § alapján, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, valós és megbízható képet ad a MOL Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint a nyereségről és veszteségről.
Továbbá kijelentük, hogy a MOL Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a MOL Nyrt. által nyilvánosságra hozott 2024. évi anyavállalati beszámolója a legjobb tudásunk szerint az Szt. 9/A. § alapján, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, valós és megbízható képet ad a MOL Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint a nyereségről és veszteségről.
Végül kijelentjük, hogy a vezetőségi jelentés („A vezetés Beszámolója és Elemzése”) megbízható képet ad a MOL Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket, valamint azt, hogy a vezetőségi jelentés az Szt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült.
Budapest, 2025.03.18.
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
képviseletében
|
Molnár József |
Simola József |
Hernádi Zsolt |
|
vezérigazgató |
csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettes |
elnök-vezérigazgató, Igazgatóság elnöke |